(2)

A Kínából származó, nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék (a továbbiakban: érintett termék): rúd, profil (az üreges is), cső; nem összeszerelve; szerkezetben való felhasználásra előkészítve is (például méretre vágva, fúrva, hajlítva, élén ferdére vágva, menettel ellátva); legfeljebb 99,3 % alumíniumtartalmú ötvözött vagy ötvözetlen alumíniumból (a továbbiakban: vizsgált termék).

(3)

A következők nem tartoznak a termékkörbe:

(4)

Az érintett termék jelenleg az ex 7604 10 10, ex 7604 10 90, 7604 21 00, 7604 29 10, 7604 29 90, ex 7608 10 00, 7608 20 81, 7608 20 89 és ex 7610 90 90 (TARIC-kódok: 7604101011, 7604109011, 7604109025, 7604109080, 7608100011, 7608100080, 7610909010) KN-kódok alá tartozik. A fenti KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(5)

2020. június 23-án a panaszos az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket – az alaprendeletben meghatározott összes feltétel teljesülése esetén – később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(6)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket – az alaprendeletben meghatározott összes feltétel teljesülése esetén – később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos szerint a nyilvántartásba vételt az indokolja, hogy az érintett termék dömping tárgyát képezi. Az alacsony árú behozatal piaci részesedésének növekedése jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, aláásva a lehetséges végleges vámok javító hatását.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(9)

A dömpinget illetően a Bizottságnak ebben a szakaszban elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatala dömpingelt behozatal.

(10)

A panaszos bizonyítékokkal szolgált különösen a dömpingről, amely az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapított, torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján számtanilag képzett rendes érték és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul. Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Kína vonatkozásában jelentősek, legfeljebb 37 %-ot tesznek ki.

(11)

Ezeket az információkat az eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazta.

(12)

E feltételt illetően az egyik független importőr arra hivatkozva emelt kifogást a behozatalok kérelmezett nyilvántartásba vétele ellen, hogy nem állapítható meg a dömping korábbi fennállása, mert a vizsgálat még folyamatban van.

(13)

A 10. cikk (4) bekezdésének c) pontja azonban nem követeli meg a dömping korábbi fennállását. Az említett rendelkezés ehelyett feltételezi, hogy a dömping korábban fennállt, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a dömpingről.

(14)

Azáltal, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az importőröknek tudomása volt vagy legalább tudniuk kellett volna a dömpingről. Az eljárás megindításáról szóló értesítés az összes érdekelt fél, elsősorban az importőrök számára nyilvánosan elérhető dokumentum. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az importőröknek abban az időpontban tudomása volt vagy tudniuk kellett volna a dömping vélt fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról.

(15)

A panaszos bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt. A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy 2020 márciusa és májusa között a behozott érintett termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

(16)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első feltétele teljesül.

(17)

A behozatal nyilvántartásba vétele iránti kérelmében a panaszos bizonyítékokkal szolgált a behozatal jelentős mértékű további növekedéséről. E célból a panaszos a panaszban ismertetett módszert alkalmazta a 2020 márciusa és májusa közötti behozatali volumenek kiszámításához, és ezeket a mennyiségeket a 2019. év ugyanazon hónapjaiban mért mennyiségekkel hasonlította össze. A panaszban alkalmazott módszernek megfelelően a figyelembe vett KN-kódok a következők voltak: 7604 21 00, 7604 29 10, 7604 29 90, 7608 20 81, 7608 20 89 és ex 7610 90 90. Az utóbbi KN-kódot illetően a panaszos fenntartotta, hogy becslése szerint az említett kód alá tartozó volumenek 95 %-át az érintett termék tette ki.

(18)

A vizsgálat során a Bizottság elemezte, hogy a Kínából érkező behozatal volumenét a fent ismertetett módszer (a panaszban ismertetett módszer) szerint kell-e kiszámítani, vagy más módszer megfelelőbb lehet-e. E célból észrevételeket és információkat kért az érdekelt felektől, továbbá felkérte az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságot és a nemzeti vámhatóságokat, hogy folytassanak vizsgálatokat és nyújtsanak be információkat. A Bizottság a bizalmas TARIC-adatokat is megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy azok relevánsak-e az elemzés szempontjából. A dömpingellenes vizsgálat ezen része folyamatban van. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben említett további KN-kódok (lásd még a (4) preambulumbekezdést) alá tartozó behozatal elhanyagolható (3). Ezért ebben a szakaszban a Bizottság helyénvalónak tartotta e kérelem elemzése során, hogy a behozatal növekedésére vonatkozó követelményt a panaszban említett KN-kódok figyelembevételével és két forgatókönyv alapján vizsgálja meg. Az első forgatókönyv a panaszban ismertetett, 6 KN-kódot alkalmazó módszert veszi figyelembe, a második pedig ugyanazokat a fent említett KN-kódokat használja, de nem veszi figyelembe az ex 7610 90 90 KN-kódot. A folyamatban lévő elemzéshez mindkét módszer 8 számjegyű KN-kódot használ.

(19)

Az első módszert (a panaszban ismertetett módszert) alkalmazva a kérelemben szereplő – és a Bizottság által az ügy iratanyagában rendelkezésre álló adatokkal összehasonlított – adatok értelmében a Kínából az Unióba érkező behozatal volumene 2020 márciusa és májusa között abszolút értelemben mintegy 17 %-kal csökkent 2019 ugyanezen hónapjaihoz képest. A jelek szerint ez összefügg a behozatal és a fogyasztás 2020 márciusa és májusa közötti általános csökkenésével, ami a Covid19-járvány okozta piaci körülményekre vezethető vissza. A panaszos bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy az uniós gazdasági ágazat termelése és értékesítése ugyanebben az időszakban 28 %-kal csökkent, ugyanakkor a Kínából származó behozatal a 2019 márciusa és májusa közötti mintegy 10 %-ról körülbelül 12 %-ra nőtt a 2020 márciusa és májusa közötti időszakban, ami 20 %-os növekedést jelent. Így a fogyasztáshoz viszonyítva nőtt a Kínából származó behozatal a 2020 márciusa és májusa közötti időszakban.

(20)

A második módszer szerint, vagyis a 7610 90 90 KN-kód figyelembevétele nélkül, a kérelem bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Kínából érkező behozatal volumene 2020 márciusa és májusa között abszolút értelemben 16 %-kal csökkent a 2019. év ugyanezen időszakához képest. A fent említettek szerint az uniós gazdasági ágazat termelése és értékesítése 28 %-kal esett vissza az érintett terméket illetően. E fejlemények eredményeként a Kínából származó behozatal piaci részesedése a 2019 márciusa és májusa közötti mintegy 4,9 %-ról körülbelül 5,6 %-ra nőtt a 2020 márciusa és májusa közötti időszakban, ami relatív értelemben 15 %-os növekedést jelent.

(21)

E feltételt illetően az egyik független importőr arra hivatkozva emelt kifogást a behozatalok kérelmezett nyilvántartásba vétele ellen, hogy a Kínából származó behozatal 2020 márciusa és májusa között regisztrált relatív növekedése annak lehet betudható, hogy az ország gazdasági tevékenységét korábban érintették zavarok és korábban indították újra, az Unióban viszont mindez később következett be. Az említett importőr szerint ezek a rendkívüli piaci körülmények arra ösztönözhették az importőröket, hogy bővítsék készleteiket, kihasználva a kedvező piaci feltételeket.

(22)

Elvileg nem zárható ki, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos zavarok bekövetkezésének időpontja érinthetett bizonyos szállítmányokat. Azonban a 3 hónapos időkeret elég hosszú a behozatali tendenciák érdemleges értékeléséhez, az importőr által ismertetett tények és körülmények figyelembevétele mellett is. A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a 2020 márciusa és májusa közötti időszak kellően reprezentatív a jelen elemzés elvégzéséhez.

(23)

Az említett importőr továbbá azzal érvelt, hogy a kedvező piaci feltételek miatt azok a vállalatok készletezhettek behozott termékeket, amelyek elegendő pénzügyi eszközökkel rendelkeztek. Amennyiben ez az érv megerősítést nyer, úgy nem szolgálhat indokként a kérelmezett nyilvántartásba vétel kifogásolására, hanem épp ellenkezőleg, pontosabb magyarázatot adna az importok ismertetett növekedésére és megerősítené azt, és ezáltal indokolttá tenné a behozatalok nyilvántartásba vételét.

(24)

Az egyik exportáló gyártó is kifogást emelt a nyilvántartásba vétel iránti kérelem ellen. E gyártó szerint helytelen összehasonlítani az európai termelést a behozatalokkal, a két folyamat (az egyik ipari, a másik kereskedelmi folyamat) eltérő jellege miatt. Azonban a (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat termelése és értékesítése egyaránt csökkent. Ezért a piaci részesedések összehasonlítása ugyanazon a szinten, nevezetesen az értékesítések szintjén történik. Ezért a felvetés tényszerűen nem volt helytálló, így a Bizottság elutasította.

(25)

Az említett exportáló gyártó arra is rámutatott, hogy a gazdasági recesszió hatásai valószínűleg arra ösztönözték az exportáló gyártókat, hogy a nemzeti piacra koncentráljanak. Ennek ellenére, a fent ismertetettek szerint, a Kínából Unióba érkező behozatal piaci részesedése nőtt. Az említett gyártó ezen kívül arra is rámutatott, hogy az uniós értékesítései nem dömpingeltek, és bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az uniós értékesítési volumenjei csökkentek a 2020 márciusa és májusa közötti időszakban. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a nyilvántartásba vétel feltételeit az uniós piac egészének és a Kínából érkező összes behozatal szintjén kell ellenőrizni, ezért az egyes exportáló gyártók értékesítési volumenjei nem relevánsak. Végezetül az exportáló gyártó a panaszosok állítólagos versenyellenes stratégiájával kapcsolatos érveket ismertetett, melyek jelen elemzés szempontjából szintén nem relevánsak.

(26)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a két forgatókönyv fenti számadatai – a behozott termékek piaci körülményekre visszavezethető, abszolút értelemben vett csökkenése ellenére – bizonyítékkal szolgáltak a behozatal jelentős mértékű, relatív értelemben vett növekedésére, és ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem második feltétele is teljesül.

(27)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező kínai behozatal folyamatos növekedése további kárt okozna.

(28)

A (19)–(20) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint mindkét módszer elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a Kínából érkező behozatal piaci részesedése 2020 márciusa és májusa között nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig mintegy 78 %-ról 74 %-ra esett vissza ebben az időszakban.

(29)

Ezenkívül a kérelem bizonyítékot tartalmazott a Kínából érkező behozatal átlagáraira vonatkozóan. A bizonyítékul szolgáló adatokat a Bizottság összehasonlította az ügy iratanyagában szereplő adatokkal. A 7604 és a 7608 vámtarifaszám alá tartozó 5 kód alá tartozó behozatal átlagára a 2019 márciusa és májusa közötti 3 029 EUR/tonnáról 3 010 EUR/tonnára esett vissza 2020 márciusa és májusa között, ami 1 %-os csökkenést jelent. A 6 KN-kód alá tartozó behozatal átlagára (a panaszban ismertetett módszert alkalmazva) ugyanebben az időszakban 3 %-kal nőtt, a 2019 márciusa és májusa közötti 2 994 EUR/tonnáról 3 086 EUR/tonnára. Úgy tűnik, hogy ezek a viszonylag kismértékű árváltozások azt jelzik, hogy az említett behozatalok által gyakorolt árnyomás a továbbiakban is megfelel a panaszban említett árnyomásnak.

(30)

Figyelembe véve továbbá, hogy az extrudált alumíniumtermékek ágazatában magasak az állandó költségek, egyértelmű, hogy a piaci részesedés és a termelés visszaesése a nyereségesség csökkenését fogja eredményezni a 2020 márciusa és májusa közötti időszakban.

(31)

E tények azt mutatják, hogy a behozatal relatív értelemben vett, jelentős mértékű további növekedése valószínűsíthetően súlyosan rontaná az alkalmazandó vámok javító hatását. Ugyanis észszerűen feltételezhető, hogy az érintett termék behozatala tovább növelheti a piaci részesedést az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően, mivel – ha születnek ilyen intézkedések – azok bevezetésére legkésőbb 2020. október 13. körül kerülne sor.

(32)

A behozatalnak az ügy megindítása után bekövetkező további növekedése miatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények (így a panaszban ismertetett kínai kapacitásfelesleg és a kínai exportáló gyártók árazási magatartásának) figyelembevételével – visszamenőleges hatályú alkalmazás hiányában valószínűsíthetően súlyosan romlana bármilyen végleges vám javító hatása.

(33)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a behozatalok nyilvántartásba vételének harmadik feltétele is teljesül.

(34)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő bevezetéséhez.

(35)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. A Bizottság továbbá meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(36)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszaható hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(37)

Egy esetleges jövőbeni kötelezettség a dömpingellenes vizsgálat megállapításaiból származna.

(38)

A dömpingellenes vizsgálat megindítása érdekében benyújtott panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet legfeljebb 37 %, a kár megszüntetéséhez szükséges átlagos mérték pedig 40 % felettire tehető. Ennek alapján a lehetséges jövőbeli kötelezettség a panaszban említett dömpingkülönbözet szintjére, nevezetesen az érintett termék CIF-alapon meghatározott importértékének legfeljebb 37 %-ára tehető.

(39)

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kezeli,