(1)

Az 1352/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) meghatározza a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő árukkal kapcsolatos vámhatósági intézkedés megtételére irányuló kérelem benyújtásához használandó, a 608/2013/EU rendelet 6. cikkében említett formanyomtatványokat, valamint a vámhatóságok általi intézkedésre megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásához használandó, az említett rendelet 12. cikke szerinti formanyomtatványokat (a továbbiakban: a formanyomtatványok).

(2)

A formanyomtatványokat az elektronikus benyújtásukat lehetővé tévő, a gazdasági szereplőknek szóló uniós vámügyi portál működésbe lépésére tekintettel ki kell igazítani. Az említett portálhoz való biztonságos hozzáférés biztosítása érdekében fontos, hogy a kérelmezők és képviselőik egyedi azonosítóval rendelkezzenek. Ezért a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI-szám) kötelezően megadandó adatelemmé válik a formanyomtatványoknak a kérelmezőre és a képviselőre vonatkozó rovatában.

(3)

Az EORI-rendszer már jelenleg is egyedi azonosító számot rendel az egyes gazdálkodókhoz. Célszerű e rendszert az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, gazdálkodónak nem minősülő személyekre is alkalmazni.

(4)

A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) feladatává teszi a szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos objektív, összehasonlítható és megbízható adatok összegyűjtését, elemzését és terjesztését.

(5)

A 386/2012/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a Bizottság továbbít az EUIPO-nak minden, a tagállamok által a 608/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdésével összhangban szolgáltatott, feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk kiadásának felfüggesztésével vagy ilyen áruk visszatartásával kapcsolatos releváns információt.

(6)

A jogsértési adatok alaposabb elemzésének lehetővé tétele, valamint a jogsértések földrajzi kiterjedésének és hatásának jobb megértése érdekében fontos, hogy az érintett áruk kiadásának felfüggesztését, illetve az ilyen áruk visszatartását hozzá lehessen rendelni a határozat jogosultjához. Emellett az is fontos, hogy az érintett személy már a formanyomtatványok benyújtásakor értesüljön személyes adatainak az EUIPO-val való közléséről, és hozzájáruljon ehhez az adattovábbításhoz. Ezért a formanyomtatványokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(7)

Az (EU) 2016/679 (5) és az (EU) 2018/1725 (6) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának megkezdése nyomán aktualizálni kell a formanyomtatványokban az adatvédelmi rendelkezésekre való hivatkozásokat.

(8)

Tekintettel arra, hogy a 608/2013/EU rendelet 31. cikke értelmében a kérelmekre és a visszatartásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos adatok cseréjét a tagállamok és a Bizottság között minden esetben a Bizottság központi adatbázisán keresztül kell lefolytatni, továbbá hogy az adatbázist hozzá kell igazítani az új formanyomtatványokhoz, indokolt úgy rendelkezni, hogy az 1352/2013/EU végrehajtási rendelet I–III. mellékletének módosításai 2020. szeptember 15-től legyenek alkalmazandók.

(9)

Az 1352/2013/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 2020. június 24-én véleményt nyilvánított.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A Tanács 2013. május 13-án elfogadta a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint Indonézia tekintetében az eljárás megszüntetéséről szóló 430/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (2) (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)

2013. június 12-én az együttműködő kínai exportáló gyártók egyike, a Jinan Meide Castings Co., Ltd (a továbbiakban: Jinan Meide vagy felperes) keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez (a továbbiakban: Törvényszék), amelyben kérte, hogy a 430/2013/EU végrehajtási rendeletet semmisítsék meg a rá vonatkozó részében.

(3)

2016. június 30-án a Törvényszék ítéletében (3) (a továbbiakban: első ítélet) megállapította, hogy sérültek a Jinan Meide védelemhez való jogai, mivel elutasították az analóg országbeli gyártó bizalmas adatait felhasználó rendesérték-számítás hozzáférhetővé tétele iránti kérelmét. Ennek következtében a Törvényszék a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatalára kivetett dömpingellenes vámot érintő részében megsemmisítette a 430/2013/EU végrehajtási rendeletet.

(4)

Az első ítéletet követően a Bizottság értesítést (4) tett közzé a Kínából származó menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat újbóli megindításáról. Az újbóli megindítás a Törvényszék ítéletének a Jinan Meide tekintetében történő végrehajtására korlátozódott.

(5)

A Bizottság 2017. június 26-án elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó, a Jinan Meide Castings Co., Ltd által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről szóló (EU) 2017/1146 végrehajtási rendeletet (5) (a továbbiakban: vitatott rendelet).

(6)

Jinan Meide Castings Co., Ltd (a továbbiakban: Jinan Meide) megtámadta a vitatott rendeletet a Törvényszék előtt. A Törvényszék a T-650/17. sz. ügyben 2019. szeptember 20-án hozott ítéletet (6) a vitatott rendeletről (a továbbiakban: második ítélet).

(7)

A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság nem tett eleget az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: alaprendelet) 2. cikke (10) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseknek, mivel a hasonló terméktípusok közötti fizikai különbségek piaci értékét a meg nem feleltethető terméktípusok exportára, azaz az első független vevő által az adott áruért az Európai Unióban fizetett ár alapján határozta meg.

(8)

A Törvényszék szerint az a tény, hogy a meg nem feleltethető terméktípusok exportára az Európai Unióban az első független vevő által fizetett ár, nem tekinthető a piaci érték észszerű becslésének. Tekintettel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának és (10) bekezdésének céljára, ez a fogalom nemcsak azt foglalja magában, hogy a szóban forgó árat szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében független vevő fizeti, hanem hogy annak biztosítását is lehetővé kell tenni, hogy az ár a piaci erők rendes következménye legyen. A Törvényszék szerint azonban nem ez a helyzet akkor, ha valószínűleg dömpingelt árról van szó.

(9)

A Törvényszék véleménye szerint a Bizottság észszerűtlen módszerrel vette figyelembe az analóg országban (India) gyártott és a Kínából kivitt terméktípusok fizikai jellemzői közötti különbségeket. Mivel az analóg országbeli belföldi termelés adatai nem álltak rendelkezésre, a Bizottság a számításaiban a Kínából kivitt különböző terméktípusok értékesítési árai közötti különbségeket vette figyelembe. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a nem piacgazdasággal rendelkező országból származó, valószínűleg dömpingelt árak nem képezhetik a fizikai különbségek piaci értékére vonatkozó észszerű becslés alapját, mivel ezek az árak feltehetően nem rendes piaci erők következményei.

(10)

Még ha a Törvényszék nem is határozta meg pontosan, hogy milyen módszerrel kellett volna a hasonló terméktípusok fizikai jellemzői közötti különbségeket figyelembe venni, rámutatott arra, hogy bizonyos feltételek mellett a rendes érték meghatározásának észszerű alapjául a hasonló termékért az Európai Unióban ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár szolgálhat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy észszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon (8).

(11)

A fenti megfontolások fényében a Törvényszék megsemmisítette a vitatott rendeletet.

(12)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 266. cikke értelmében az uniós intézmények kötelesek megtenni a szükséges lépéseket, hogy eleget tegyenek a Törvényszék ítéleteiben foglaltaknak. Az uniós intézmények igazgatási eljárásokkal – mint ebben az esetben a dömpingellenes vizsgálattal – összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséből adódik, hogy a megsemmisített aktus helyett új, a Törvényszék által megállapított szabálytalanságot megszüntető aktust kell elfogadni (9).

(13)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktus felváltására irányuló eljárás attól a ponttól folytatható, amikor a jogellenesség bekövetkezett (10). Ez elsősorban azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor igazgatási eljárást lezáró aktust semmisítenek meg, akkor e megsemmisítés nem feltétlenül érinti az előkészítő lépéseket, mint amilyen például a dömpingellenes eljárás megindítása. Végleges dömpingellenes intézkedéseket bevezető rendelet megsemmisítése esetén például ez azt jelenti, hogy – hacsak a szabálytalanság nem az eljárás megindításakor következett be – a megsemmisítés után az eljárás továbbra sem zárul le, tekintve, hogy az Unió jogrendjéből csak az eljárást lezáró aktus tűnt el (11). Az igazgatási eljárásnak a megsemmisített rendelet alkalmazási időszaka alatt megvalósult behozatalra kivetett dömpingellenes vámok újbóli kivetésével történő folytatása nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével (12).

(14)

Ebben az esetben a Törvényszék azon az alapon semmisítette meg a vitatott rendeletet, hogy a Bizottság észszerűtlen módszerrel vette figyelembe az analóg országban gyártott és a Kínából kivitt terméktípusok fizikai jellemzői közötti különbségeket. A Törvényszék szerint nem zárható ki, hogy e hiba jelentős hatással volt a Jinan Meide dömpingkülönbözetének arányára.

(15)

A vitatott rendeletben szereplő azon ténymegállapítások, amelyeket megtámadtak ugyan, de a vonatkozó keresetet a Törvényszék elutasította, és amelyek ennélfogva nem vezettek a vitatott rendelet megsemmisítéséhez, teljes mértékben érvényesek maradnak, valamint e rendelet részét képezik és megerősítést nyernek (13).

(16)

A Törvényszék második ítéletét követően a Bizottság értesítés (14) (a továbbiakban: a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés) útján úgy határozott, hogy a Kínából származó, a Jinan Meide Castings Co., Ltd által gyártott menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények behozatala tekintetében újból megindítja a dömpingellenes vizsgálatot, ami a vitatott rendelet elfogadásához és ahhoz vezetett, hogy folytatták a vizsgálatot attól az időponttól kezdve, hogy a szabálytalanság bekövetkezett. A vizsgálat újbóli megindítása a Törvényszék második ítéletének végrehajtására korlátozódott.

(17)

Ezt követően a Bizottság 2019. november 29-én úgy határozott, hogy a Kínából származó, a Jinan Meide Castings Co., Ltd által gyártott menetelt temperöntvény csőszerelvények behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget ír elő, (15) és felkérte a nemzeti vámhatóságokat, hogy várják meg a vámok újbóli kivetéséről szóló vonatkozó bizottsági végrehajtási rendelet közzétételét, mielőtt a dömpingellenes vámok visszafizetése és elengedése iránt\i kérelmekről határoznának a Jinan Meide-t érintő behozatalok tekintetében (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet).

(18)

A Bizottság az összes érdekelt felet tájékoztatta a vizsgálat újbóli megindításáról, és felkérte őket észrevételeik megtételére.

(19)

A Bizottság az eredeti vizsgálat panaszosaitól, négy független importőrtől és a Jinan Meide-től kapott észrevételeket.

(20)

A két eredeti panaszos egyike támogatta a vizsgálat újbóli megindítását és a Jinan Meide behozatalainak nyilvántartásba vételét.

(21)

Négy független importőr jelentkezett. Valamennyi importőr csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság a dömpingellenes vámokat megsemmisítő második ítéletet követően újból megindítja az eredeti vizsgálatot. Észrevételeket fogalmaztak meg továbbá azzal kapcsolatban is, hogy szerintük jogellenes a behozatalok nyilvántartásba vétele és a Bizottság arra irányuló esetleges szándéka, hogy visszamenőleges hatállyal ismét vámokat vessen ki. Csalódottságuknak adtak hangot a vámhatóságok arra való felszólítása miatt, hogy függesszék fel a korábban beszedett vámok visszafizetését. Véleményük szerint a Jinan Meide termékeire nem kellene dömpingellenes vámot kivetni. A négy importőr egyike közös meghallgatást kért a Jinan Meide céggel, ahol a két fél közösen ismertette észrevételeit.

(22)

Az egyik importőr több tényező alapján egyet nem értését fejezte ki a behozatal nyilvántartásba vételének elrendelésére irányuló bizottsági döntést illetően. Először is azzal érvelt, hogy a nyilvántartásba vétel nem kellően indokolt és nem arányos. Az importőr konkrétan azt állította, hogy a Bizottság által a behozatalok nyilvántartásba vételére felhozott indokok nem felelnek meg az ügy körülményeinek: a Bizottság a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet (17) preambulumbekezdésében kijelentette, hogy a behozatalok nyilvántartásba vehetők például annak érdekében, „hogy vámok alkalmazása vagy kijátszás esetén biztosított legyen a vámok befizetése”, míg a szóban forgó eljárásban a nyilvántartásba vétel célja a dömpingellenes vámok beszedésének megkönnyítése a vizsgálat újbóli megnyitását követően.

(23)

E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet a (17) preambulumbekezdésben az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésében nem kimerítő jelleggel felsorolt nyilvántartásbavételi indokokra hivatkozik, ami mérlegelési jogkört biztosít a Bizottság számára annak eldöntésére, hogy az adott esetben indokolt-e a behozatalok nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet (18) preambulumbekezdése továbbá világosan kifejti a behozatalok nyilvántartásba vételének okát, ami nem más, mint az intézkedések eredményes alkalmazásának biztosítása: „a behozatalokra a szóban forgó dömpingellenes rendelet hatálybalépésének időpontjától a vámok esetleges újbóli, kiigazított vámtétellel történő kivetésének időpontjáig indokolatlan megszakítás nélkül a helyes dömpingellenes vámok legyenek alkalmazandók.” A nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet (18) preambulumbekezdése kifejti, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek nem alkalmazandók a szóban forgó esetben, mivel a nyilvántartásba vételnek nem a vámok visszaható hatályú beszedése a célja, hanem az intézkedések eredményes alkalmazásának biztosítása.

(24)

Másodszor, az importőrök szerint aránytalan, hogy pusztán a vámok beszedésének megkönnyítése legyen az ok, mivel túl nagy terhet jelent az importőrök számára.

(25)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a vizsgálat újbóli megindításának eredményeképpen a vizsgálat újbóli megindításának időpontjától az újbóli vizsgálat eredményeinek hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozóan beszedhető vámtétel nem haladhatja meg a részlegesen megsemmisített rendelet által eredetileg kivetett összeget. Ezenkívül a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet időben korlátozott annak biztosítása érdekében, hogy az importőröknek ne kelljen észszerűtlen ideig a nyilvántartásbavételi kötelezettség hatálya alá tartozniuk, éppen a szükségtelen terhek elkerülése érdekében. Ráadásul a nyilvántartásba vétel technikailag nem ró semmilyen terhet az importőrökre, hanem csak azokra a nemzeti hatóságokra, amelyeknek nyilvántartásbavételi rendszert kell bevezetniük, ennélfogva nem lehet aránytalan rájuk nézve.

(26)

Harmadszor, az importőr azt állította továbbá, hogy ebben az esetben a megszakítások indokolatlanok lennének, mivel azok a Törvényszék által a végrehajtási rendelettel kapcsolatban megállapított jogellenességek következményei.

(27)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a vizsgálat annak érdekében történő újbóli megindítása, hogy orvosolják a Törvényszék által azonosított hibákat, összhangban van a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, ahogy azt a (13)–(17) preambulumbekezdés részletesebben is kifejti.

(28)

Negyedszer, ami az EUMSZ 266. cikke szerinti, az ítéletben foglaltak teljesítésére vonatkozó kötelezettséget illeti, az importőr kétségeit fejezte ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy visszamenőleges hatállyal vámokat vessenek ki azokra a termékekre, amelyekre a szabad forgalomba bocsátásuk időpontjában semelyik releváns jogi aktus nem vonatkozott. Az importőr azzal érvelt továbbá, hogy a vámok folyamatos kivetése ellentétes lenne az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt, visszamenőleges hatállyal kapcsolatos szabállyal.

(29)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, amikor az uniós igazságszolgáltatás megállapítja valamely vám kivetéséről szóló rendelet érvénytelenségét, az ilyen vámokat úgy kell tekinteni, mint amelyek soha nem voltak jogszerűen fizetendők a 2913/92/EGK tanácsi rendelettel (16) létrehozott, korábban alkalmazandó Vámkódex 236. cikke értelmében, és azokat a nemzeti vámhatóságoknak főszabály szerint az e célból meghatározott feltételek mellett vissza kell téríteniük (17). A Bíróság azonban azt is kimondta, hogy az érvénytelenség bíróság általi megállapításának pontos hatályát és következésképpen az abból eredő kötelezettségek pontos terjedelmét minden egyes konkrét esetben az ítélet rendelkező részének, valamint az ítélet lényeges alátámasztását képező indokoknak a figyelembevételével kell meghatározni (18).

(30)

A szóban forgó esetben a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság hibát követett el, amikor olyan módszert alkalmazott, amelynek keretében nem végzett észszerű becslést a meg nem feleltethető terméktípusok és a közvetlenül összehasonlítható terméktípusok között fennálló fizikai különbségek piaci értékeire vonatkozóan (19). E módszer alkalmazása nem eredményezte a rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlítását. A módszer kapcsán egyébiránt a Bizottság azt sem bizonyította, hogy az általa ily módon elvégzett, a meg nem feleltethető terméktípusok rendes értékére való kiigazítás során megtartja e rendes érték észszerű meghatározását, azaz az olyan értékeken és paramétereken alapuló meghatározást, amelyeket a piacon szokásosan érvényesülő erők következményének lehet tekinteni. A Törvényszék tehát arra a megállapításra jutott, hogy a téves módszer alkalmazása nincs összhangban sem az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával, sem pedig az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének bevezető fordulatával és a) pontjával.

(31)

Ezenkívül a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az alaprendelet 10. cikkének (1) bekezdése nem zárja ki, hogy az érvénytelennek nyilvánított rendeletek alkalmazási időszaka alatt a behozatalra ismételten dömpingellenes vámot vessenek ki. Következésképpen a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet (14)–(17) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az igazgatási eljárás ilyen jellegű folytatása és a vámok esetleges újbóli kivetése nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével.

(32)

Ötödször, az importőr azt állította, hogy a Bizottság intézkedései ebben az esetben az importőrökre nézve aláásták a jogbiztonságot, mivel nem láthatták előre, hogy behozatalukra dömpingellenes vámok fognak-e vonatkozni vagy sem.

(33)

A Bizottság az importőröket illetően a nyilvántartásba vételt elrendelő részletes rendelet közzétételével eleget tett a jogbiztonság elvének. A Bizottság a vizsgálat újbóli megindításával orvosolta a Bíróság ítélete által megállapított hibákat.

(34)

Hatodszor, az importőr észrevételeket tett továbbá a Bizottság vámhatóságokhoz intézett arra irányuló kérésével kapcsolatban is, hogy tartsák vissza a korábbi vámok visszatérítését, a következő elemeket emelve ki. Először is az ítélet teljesítésére vonatkozó kötelezettség állítólag megkövetelné, hogy a vámokat teljes egészében visszafizessék, a kérelmek elbírálását pedig e tekintetben nem lenne szabad felfüggeszteni.

(35)

A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítésben és a nyilvántartásba vételt elrendelő rendeletben foglaltak szerint, mivel a vizsgálat újbóli megindításából eredő kötelezettségek összege bizonytalan, a Bizottság felkérte a nemzeti vámhatóságokat, hogy a Törvényszék által a Jinan Meide tekintetében megsemmisített dömpingellenes vámok visszafizetésére irányuló esetleges kérelmek elbírálásával várják meg a vizsgálat újbóli megindításának eredményét. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az érvénytelenség Bíróság általi megállapításának hatályát és indokait minden egyes konkrét esetben meg kell határozni, és ebből az következhet, hogy az érintett vámokat nem szükséges teljes mértékben és azonnal visszafizetni (20).

(36)

Az importőr azzal kapcsolatban, hogy a nyilvántartásba nem vett behozatalokra nem vonatkozik a visszamenőleges hatály, továbbá azt állította, hogy ha a Bizottság úgy dönt, hogy a szóban forgó esetben az alaprendelet 10. cikke szerinti, visszamenőleges hatállyal kapcsolatos szabályt alkalmazza, ez a szabály nem vonatkozhat a 2019. november 30. előtti behozatalokra. Az importőr szerint ezek a vámok soha nem voltak jogszerűen fizetendők, így azokat teljes egészében vissza kell fizetni.

(37)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazgatási eljárásnak a megsemmisített rendelet alkalmazási időszaka alatt megvalósult behozatalra kivetett dömpingellenes vámok újbóli kivetésével történő folytatása nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével (lásd a (13) és a (25) preambulumbekezdést).

(38)

Ezenkívül, ami a jogbiztonság elvének állítólagos megsértését illeti, az importőr szerint sérti a jogbiztonság elvét a Bizottság nemzeti vámhatóságokhoz intézett azon kérése, hogy a szóban forgó esetben ne bírálják el a visszatérítési kérelmeket.

(39)

A nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet jogbiztonságot biztosít az importőrök számára, mivel a vizsgálat újbóli megindításának eredményeképpen a vizsgálat újbóli megindításának időpontjától az újbóli vizsgálat eredményeinek hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozóan beszedhető vámtétel felső határát a részlegesen megsemmisített rendelet által eredetileg kivetett összegben állapítja meg. A nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet emellett azt is kifejti, hogy amennyiben a Bizottság a vizsgálat újbóli megindítását követően megállapítja, hogy nem indokolt a vámok újbóli kivetése, az intézkedéseket pedig meg kell szüntetni, a vámok visszafizetésére és/vagy elengedésére a részlegesen megsemmisített rendelet hatálybalépésének napjától fog sor kerülni. Végül, az érintett szereplőkre háruló további terhek és a bizonytalanság elkerülése érdekében a nyilvántartásba vétel kilenc hónapra korlátozódik, amely időszakot követően a vámokat vagy teljes egészében visszafizetik, vagy az újból megindított vizsgálat eredményeinek megfelelően kiigazítják.

(40)

Végezetül az importőr azt állította, hogy a C-256/16. és C-612/16. sz. ügyben hozott ítéletek nem indokolják a nyilvántartásba vétel elrendelését, illetve a nemzeti hatóságok visszatérítési kérelmek elbírálásának felfüggesztésére való felkérését, mivel az említett ítéleteket a 2913/92/EGK rendelet által létrehozott, korábban alkalmazandó Vámkódex és a korábban alkalmazandó, időközben felváltott 1225/2009/EK alaprendelet alapján hozták meg. Az importőr különösen rámutat arra, hogy a C-256/16. sz. ügyben az Európai Unió Bírósága aránytalannak minősítette a Bizottság azon intézkedéseit, amikor a visszafizetési kérelmek elbírálásának felfüggesztésére kérte a nemzeti vámhatóságokat, már csak azért is, mert „egy esetleges késedelem kamatok fizetésével kompenzálható.” Az importőr azt állítja, hogy a 2913/92/EGK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek helyébe az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló rendelet 116. cikkének (6) bekezdése lépett (21), amely kifejezetten kimondja, hogy a vámok visszafizetése nem keletkeztet kamatfizetést. Ezért az importőr azt állította, hogy a Bizottság nem használhatja fel a C-256/16. és a C-612/16. sz. ügyben hozott ítéletek vonatkozó megfontolásait arra, hogy indokolja a nyilvántartásba vétel elrendelését vagy a nemzeti hatóságoknak a visszatérítési kérelmek elbírálásának felfüggesztésére való utasítását.

(41)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy ugyan az Uniós Vámkódex 116. cikkének (6) bekezdése valóban kimondja, hogy a vámok visszafizetése nem keletkeztet kamatfizetést, az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 109. cikke rendelkezik kompenzációs kamatról az Európai Unió Bíróságának ítéletét követő visszatérítések esetére. Ebben az ügyben, mivel a visszafizetések egy, a Bíróság ítéletét követően hozott határozat tárgyát képezik, azokra az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett kamatlábnak megfelelő mértékű kamatot kell fizetni. A Bizottság ezért a visszafizetések kamatmentességére vonatkozó felvetést elutasítja.

(42)

A Jinan Meide azt állította, hogy a Bizottság nem kérheti a nemzeti vámhatóságokat arra, hogy ne fizessék vissza és/vagy engedjék el a vitatott rendelet alapján beszedett vámokat. A vállalat szerint ebben az ügyben a helyzet eltér a Deichmann-ítéletben foglalt helyzettől (23). A Jinan Meide szerint a vitatott rendeletet teljes egészében megsemmisítették, ami azt jelenti, hogy visszaható hatállyal törölték az uniós jogrendből, míg a Deichmann-ítéletben, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében érvénytelennek nyilvánították az intézkedéseket. Emellett a Bíróság a Deichmann-ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy „nem merült fel más olyan körülmény, amely érintette volna a végleges rendelet […] érvényességét”, miközben ebben az ügyben semmilyen ilyen megállapítást nem tett.

(43)

A (13) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság az állandó ítélkezési gyakorlattal (24) összhangban az eljárást pontosan abban a pillanatban indíthatja el újra, amikor a jogellenesség bekövetkezett. Ebben az ügyben a Bizottság azzal a céllal indította újra a vizsgálatot, hogy orvosolja a Törvényszék által megállapított hibákat. A Deichmann-ügyben hozott ítélet a 78. pontban megerősítette a 10. cikk (1) bekezdésének általános értelmezését: „[a] 384/96 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének szövege azonban nem zárja ki az eljárás ilyen újbóli lefolytatását abban az esetben, ha az érintett dömpingellenes vámok ezen időpontot követően lejártak, amennyiben e vámokat az eredeti alkalmazási időszakuk tekintetében vetik ki ismét, […].” A Törvényszék ezen értelmezése általános jellegű, ennélfogva ebben az ügyben is alkalmazandó.

(44)

A Jinan Meide továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem vetheti ki ismét visszaható hatállyal a vámokat, tehát az állítása szerint megalapozatlan volt a Bizottság nemzeti vámhatóságokhoz intézett, arra irányuló kérése, hogy a vámok újbóli kivetéséről rendelkező új végrehajtási rendelet kihirdetéséig ne hozzanak döntést a korábban kivetett vámok visszafizetése iránti kérelmekről. Ennek az az oka, hogy a vitatott rendeletet nem részlegesen, hanem teljesen semmisítették meg, ennélfogva a vitatott rendelet soha nem létezett a jogrendben. A Jinan Meide állítása szerint a Deichmann-ügy körülményei eltérőek voltak, és a Bizottság ebben az ügyben nem alapozhatja a döntését a Deichmann-ügyben hozott ítélet megállapításaira. A Jinan Meide emellett azt is állította, hogy a Bizottság az Európai Unió Bírósága hatáskörének megnyirbálásával gyengítette az Unió közigazgatási eljárásai által érintett felek számára biztosított jogvédelmet. Állítása szerint a Bizottság megközelítésének gyakorlati hatása az volt, hogy a piacvédelmi intézkedések által érintett fél számára értelmetlenné vált, hogy keresetet nyújtson be a jogellenes intézkedésekkel szemben.

(45)

A Jinan Meide azt állította továbbá, hogy a Bizottság által elrendelt nyilvántartásba vétel nem tartozik a vizsgálat újbóli megindításának hatálya alá, mivel az ítélet nem tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek a nyilvántartásba vétel alapjául szolgálhatnának.

(46)

Ezen ügy kapcsán a nyilvántartásba vétel indokait a (23) preambulumbekezdés fejtette ki. Nem szükséges, hogy a Bíróság részletesen meghatározza a dömpingellenes eljárás minden egyes lépését, mivel a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Bíróság ítélete alapján újra megindított vizsgálatot követően a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal és az alaprendelet szabályaival összhangban döntsön az eljárásokról.

(47)

A Jinan Meide továbbá azt állította, hogy ebben az ügyben nincs jogalapja a behozatalok nyilvántartásba vételének, mivel ebben az esetben sem az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdése, sem 10. cikkének (4) bekezdése, 10. cikkének (5) bekezdése, 11. cikkének (4) bekezdése, 12. cikkének (5) bekezdése és 13. cikkének (3) bekezdése nem alkalmazandó. A Jinan Meide emellett azt is állította, hogy a visszaható hatály tilalmának általános elvétől semmilyen eltérés nem alkalmazható, mivel ebben az ügyben a visszaható hatály tilalmának általános elve alóli egyik kivétel sem tekinthető alkalmazandónak.

(48)

A (23) preambulumbekezdésben részletesen kifejtettek szerint a nyilvántartásba vétel alapjául az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szolgál. A (23) preambulumbekezdése részletesebben kifejti, hogy a dömpingellenes alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek nem alkalmazandók a szóban forgó esetben, mivel nyilvántartásba vételnek nem a vámok visszaható hatályú beszedése a célja, hanem az intézkedések eredményes alkalmazásának biztosítása.

(49)

A Jinan Meide úgy vélte továbbá, hogy a 2011. január 1. és december 31. közötti időszakot lefedő vizsgálati időszakból származó adatok az idő múlására tekintettel továbbra sem kezelhetők bizalmasan. A Jinan Meide azt állította, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg – amit a Bíróság is megerősített –, hogy az ötéves időtartam önmagában elegendő ahhoz, hogy az információk a továbbiakban ne minősüljenek üzleti titoknak vagy más bizalmas információnak.

(50)

Az alaprendelet 19. cikke semmilyen határidőt nem állapít meg a bizalmas információk védelmére. Ez összhangban van a WTO dömpingellenes megállapodásának 6. cikkének 5. bekezdésével, amely ugyancsak nem tartalmaz semmilyen határidőt, és kifejezetten előírja, hogy az az információ, amelynek bizalmas kezelését kérték, időbeli korlátozás nélkül „nem fedhető fel az információt rendelkezésre bocsátó fél külön engedélye nélkül”. Emiatt a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(51)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy – miként az a (15) preambulumbekezdésben is szerepel – továbbra is teljes mértékben érvényesek a vitatott rendelet azon részei, amelyeket megtámadtak, de amit a Törvényszék elutasított.

(52)

Ahogy azt az eredeti vizsgálat során megállapították, a meg nem feleltethető terméktípusok a vizsgálati időszakban a Jinan Meide kivitelének 28 %-át tették ki. A felperes teljes exportvolumenének 55 %-át közvetlenül összehasonlítható terméktípusnak tekintették, amelyek esetében a dömpingkülönbözetet az analóg országbeli gyártó által a rendes kereskedelmi forgalomban teljesített belföldi értékesítéseken vagy számtanilag képzett értéken alapuló rendes érték kiszámításával határozták meg. A teljes exportvolumen fennmaradó 17 %-át „kvázi megfelelő” terméktípusnak tekintették, amelyek esetében a dömpingkülönbözetet a rendes érték kiigazítása útján határozták meg (25). A felperes kizárólag a Jinan Meide exportvolumenének 28 %-át kitevő, meg nem feleltethető termékekre vonatkozó módszert vitatta.

(53)

A Törvényszék szerint az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a kiigazításra az adott termék fizikai jellemzőiből adódó különbségek alapján kerül sor, és a kiigazítás összegének összhangban kell lennie a különbség észszerűen megbecsült piaci értékével (26). Ez a rendelkezés azonban nem határozza meg pontosan, hogy az ilyen észszerű becslést hogyan kell elvégezni. Ezenkívül a Törvényszék megállapította, hogy e rendelkezés a hasonló termék rendes értéke és az érintett termék exportára közötti szimmetria helyreállítása érdekében nem követeli meg, hogy az így megállapított kiigazítás összege pontosan tükrözze ezt a piaci értéket, hanem csupán azt, hogy az ezen értékre vonatkozó észszerű becslésnek minősüljön.

(54)

A Törvényszék továbbá megállapította, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik mind a termék rendes értékének, mind a rendes érték és az exportár összehasonlításának tisztességes jellegét igazoló tények értékelése tekintetében, mivel a Bizottság által e rendelkezések alapján alkalmazandó észszerűség és tisztességesség homályos fogalmait a releváns gazdasági összefüggésrendszer alapján a Bizottságnak eseti alapon kell konkrét tartalommal megtöltenie (27).

(55)

A felperes szerint a vitatott módszer azon a téves feltevésen alapult, hogy a fizikai különbségek piaci értéke az exportárakban tükröződik, míg a Bizottság megállapításai szerint ezek az exportárak, legalábbis részben, a dömpinget tükrözik. A felperes egyébiránt azt állítja, hogy e módszer azon a téves feltevésen alapul, hogy a meg nem feleltethető terméktípusok exportárai az azon terméktípusok esetében megállapítottal azonos dömpingszintet tükröznek, amelyek esetében létezett valamely közvetlenül összehasonlítható terméktípus (a továbbiakban: közvetlenül összehasonlítható terméktípusok). A felperes szerint ez a feltevés észszerűtlen és nem igazolható (28).

(56)

A Törvényszék szerint e módszer alkalmazása valószínűleg alkalmas volt arra, hogy jelentős hatással legyen a meg nem feleltethető terméktípusok kivitelére vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámítására (29).

(57)

A Törvényszék megállapította, hogy ahhoz, hogy a dömpingkülönbözetet észszerű és objektív módon lehessen meghatározni, az adott terméktípus rendes értéke kiszámításának főszabály szerint azon exportáraktól független adatokon kell alapulnia, amelyek tekintetében a Bizottság – az említett rendes érték meghatározása útján – éppen az alulértékelést kívánja megítélni (30).

(58)

A Törvényszék megállapította továbbá, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a meg nem feleltethető terméktípusok exportárai egyik alkotóelemének a rendes érték kiigazítására történő használata – amely rendes értékkel ezeket az árakat összehasonlítják – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése céljának megfelelően helyreállíthatja az említett árak és az említett rendes érték közötti szimmetriát. Így különösen nem volt semmilyen arra utaló jel, hogy minden egyes meg nem feleltethető terméktípus exportára és a közvetlenül összehasonlítható terméktípusok átlagos egységnyi exportára közötti arány megfelelően tükrözi az utóbbi terméktípus-kategória és a szóban forgó meg nem feleltethető terméktípus közötti fizikai különbségek értékét (31).

(59)

A Törvényszék megállapította, hogy a vitatott módszer értelemszerű azon a vélelmen alapul, hogy ezen árkülönbség az összes meg nem feleltethető terméktípus tekintetében a fizikai különbségek piaci értékének felel meg (32). Következésképpen e vélelem azt jelenti, hogy a dömpingkülönbözet, amely valószínűleg befolyásolja bizonyos konkrét meg nem feleltethető terméktípusok árát és a közvetlenül összehasonlítható terméktípusok exportárát, azonos szinten van. Ellenkező esetben ugyanis a szóban forgó terméktípusok két kategóriája között fennálló árkülönbségek – legalábbis részben – a dömpingkülönbözet eltérésiből eredhetnek, ezért nem lehet megfelelő megbízhatósággal úgy tekinteni, hogy ezek az árkülönbségek csak a fizikai jellemzőkből adódó különbségeket tükrözik (33).

(60)

A Törvényszék megállapította, hogy bizonyos feltételek mellett a rendes érték meghatározásának észszerű alapjául a hasonló termékért az Európai Unióban ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár szolgáljon, azt szükség esetén megfelelően kiigazítva úgy, hogy egy észszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon. A tisztességes összehasonlítás érdekében tehát a fizikai különbségek piaci értékének észszerű becslése – a rendelkezésre álló egyéb adatok hiányában – a meg nem feleltethető terméktípusok ára és az egy vagy több uniós gyártó közvetlenül összehasonlítható terméktípusának átlagára közötti eltérésen alapulhat (34).

(61)

A Törvényszék által felvázolt megközelítést alkalmazva a Bizottság a Jinan Meide exportjának vitatott 28 %-a tekintetében újraszámította a dömpingkülönbözetet. A Bizottság a Jinan Meide által az EU-ba exportált ezen meg nem feleltethető terméktípusok esetében rendes értékként az európai gazdasági ágazat ugyanezen terméktípusra vonatkozó tényleges értékesítési árait használta.

(62)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kínai export egy kis mennyiségét (4,5 %) nem tudja sem az indiai gyártók, sem pedig az uniós gazdasági ágazat által értékesített terméktípusoknak megfeleltetni. Ez a mennyiség megfelelt a réspiaci termékeknek, amelyek fizikai jellemzőiről a Bizottság nem kapott konkrét információkat. A Bizottság ezért jobb módszer híján az indiai rendes érték súlyozott átlagát használta. A teljes dömpingkülönbözetre gyakorolt hatás elenyésző volt. A Bizottság felkérte az exportáló gyártót, hogy tegyen észrevételeket a módszerrel kapcsolatban. A Bizottság arra is felkérte az exportáló gyártót, hogy nyújtson teljeskörű tájékoztatást az említett réspiaci termékek fizikai jellemzőiről, valamint adja meg az EU-ba exportált, leginkább megfelelő terméktípust.

(63)

E körülmények között a Jinan Meide esetében újraszámított dömpingkülönbözet 75,1 %.

(64)

2020. június 23-án a Bizottság minden érdekelt felet tájékoztatott a fenti megállapításokról, amelyek fényében a Jinan Meide által gyártott menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám újbóli kivetését kívánja javasolni az eredeti vizsgálattal kapcsolatban összegyűjtött és előterjesztett tények alapján (a továbbiakban: végső tájékoztatás).

(65)

A végső tájékoztatást követően a Jinan Meide azt állította, hogy a 2011. január 1. és december 31. közötti időszakot lefedő vizsgálati időszakból származó, az európai gazdasági ágazatra vonatkozó adatok bizalmas kezelése az időközben eltelt időre tekintettel már nem indokolt. Azt is kérték, hogy a Bizottság egyeztessen az európai gazdasági ágazattal azzal kapcsolatban, hogy adataikat továbbra is bizalmasan kell-e kezelni. A Jinan Meide azt állította, hogy nem fértek hozzá megfelelően a számítás alapjául szolgáló alapvető tényekhez és megfontolásokhoz. A Jinan Meide szerint a számításhoz felhasznált valamennyi adatot közölni kellene velük.

(66)

A Bizottság ezekre a kérdésekre már válaszolt az (50) preambulumbekezdésben. Emellett ebben az esetben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gyártók alapos indokokkal támasztották alá, hogy az eredetileg benyújtott információkat továbbra is bizalmasan kell kezelni. A Jinan Meide ezzel kapcsolatban a meghallgató tisztviselő közbenjárását kérte, aki azt is megerősítette, hogy a mintában szereplő uniós gyártók által szolgáltatott adatok az időközben eltelt idő ellenére továbbra is bizalmasak.

(67)

Az egyik importőr azt is állította, hogy a Bizottság a végső tájékoztatás során csak korlátozott információkat szolgáltatott, amelyek alapján az importőrök nem tudták rekonstruálni a számítási módszert, ami ebben az esetben korlátozza a védelemhez való jogukat, és nem felel meg a megfelelő ügyintézés követelményének.

(68)

Emlékeztetni kell arra, hogy csak a Jinan Meide kapott teljeskörű tájékoztatást dömpingszámításáról, mivel az érzékeny adatokat is tartalmaz. Az összes többi fél általános tájékoztatásban és kiegészítő tájékoztatásban részesült, amely kifejti a dömpingszámításhoz használt módszert.

(69)

A vállalattal közölt információkra ((62) preambulumbekezdés) válaszolva a Jinan Meide a Jinan Meide által az Unióba exportált valamennyi, meg nem feleltethető terméktípus tekintetében benyújtotta az analóg országbeli (indiai) gyártó által belföldön értékesített, leginkább összehasonlítható terméktípusok listáját.

(70)

A Bizottság értékelte a Jinan Meide észrevételeit, és arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott információk lehetővé tették számára a Jinan Meide által az Unióba exportált valamennyi terméktípusra vonatkozó rendes érték megállapítását az analóg országbeli (indiai) gyártó által szolgáltatott információk alapján. Ezért a továbbiakban nem volt szükség a mintában szereplő uniós gyártók által szolgáltatott információk felhasználására a rendes érték megállapításához, amint az a (60) preambulumbekezdésben szerepel. Ennek alapján a Bizottság 36,0 %-os kiigazított vámtételt állapított meg.

(71)

Az érdekelt felek számos észrevételt tettek a (61)–(63) preambulumbekezdésben említett módszerre és vámtételre vonatkozóan. Miután azonban a Jinan Meide további információkat nyújtott be, a módszertant felülvizsgálták. Ezért ezek az észrevételek tárgytalanná váltak.

(72)

A Jinan Meide megismételte az ügy újbóli megnyitásával kapcsolatos észrevételeit is, miszerint a vámok visszamenőleges hatályú kivetése és a vámhatóságokhoz intézett, a jogellenesen kivetett vámok visszafizetésének/elengedésének mellőzésére vonatkozó utasítás, valamint a Jinan Meide EU-ba irányuló kivitelének nyilvántartásba vétele mind jogellenes volt. Ugyanezeket az észrevételeket a visszaható hatállyal kapcsolatban több importőr is benyújtotta.

(73)

A Bizottság már a (21)–(48) preambulumbekezdésben foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges visszamenőleges hatályú vámkivetés, hanem ehelyett meg kell állapítani azt az összeget, amely az eredeti intézkedések bevezetése óta a Jinan Meide tekintetében vámtételként jogszerűen beszedhető volt. Ezenkívül a vámhatóságokhoz intézett kérelmek célja a dömpingellenes vámok megfelelő beszedésének biztosítása.

(74)

Több importőr azt is állította, hogy a vizsgálat újbóli megindítása megkérdőjelezi a bírósági felülvizsgálat hatásosságát az Európai Unióban.

(75)

A Bizottság már a (33) preambulumbekezdésben válaszolt erre az észrevételre. A bírósági felülvizsgálat hatásossága nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a megfelelő összegben ismételten dömpingellenes vámot vessen ki azokban az esetekben, amikor a dömpingellenes vám továbbra is érvényes az uniós bíróságok ítéleteinek végrehajtása során.

(76)

2020. július 14-én, az érdekelt felektől a 2020. június 23-i tájékoztatással kapcsolatban kapott észrevételek áttekintését követően a Bizottság kiegészítő tájékoztatást küldött, amelyben tájékoztatta az érdekelt feleket arról a döntéséről, hogy megváltoztatja a Jinan Meide-re vonatkozó dömpingellenes vám kiszámításához használt módszertant, és tájékoztatta őket a kiigazított vámtételről.

(77)

Számos európai gyártó tett észrevételt a Jinan Meide által az Unióba exportált valamennyi, meg nem feleltethető terméktípus tekintetében benyújtott, az analóg országbeli (indiai) gyártó által a belföldi piacon értékesített, leginkább összehasonlítható terméktípusoknak a (69) preambulumbekezdésben említett listájával kapcsolatban. A gyártók azt állították, hogy a lista elnevezése félrevezető, mivel e terméktípusok nem a leginkább összehasonlítható terméktípusok voltak, mivel áruk jóval alacsonyabb volt, mint a Jinan Meide termékeié, amelyek vonatkozásában megfeleltethetőnek kellett volna lenniük. Ezért véleményük szerint az így kapott számítás nem érvényes és nem megfelelő, és torzítja a dömpingszámítást. Ezen érv alátámasztására a Jinan Meide árlistájára hivatkoztak.

(78)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. Úgy ítélte meg, hogy a Jinan Meide által benyújtott lista észszerűen tükrözi a leginkább összehasonlítható típusokat. Emellett állításainak alátámasztására egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be alternatív listát a leginkább összehasonlítható terméktípusokról. Ezenkívül a Jinan Meide árlistájára való hivatkozás e tekintetben nem releváns, mivel a Jinan Meide árait befolyásolta a dömping, és azok nem használhatók referenciaként. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(79)

A Jinan Meide üdvözli az analóg ország adatainak felhasználását a meg nem feleltethető típusok rendes értékének kiszámításához, ahogy azt Jinan Meide javasolta. A Jinan Meide azonban azt javasolta, hogy a meg nem feleltethető terméktípusok esetében az indiai átlagos rendes értéket a mintában szereplő uniós gyártók átlagára és a meg nem feleltethető terméktípus átlagára közötti arány alkalmazásával igazítsák ki. A Jinan Meide továbbá azt állította, hogy ez a módszer megvalósítható, mivel a mintában szereplő uniós gyártók állítólag szintén értékesítették valamennyi megfeleltethető terméktípust.

(80)

A Jinan Meide állítása azonban téves. A mintában szereplő uniós gyártók által értékesített terméktípusok listája szerint – amely a Jinan Meide számára is rendelkezésre állt – számos olyan megfeleltethető terméktípus volt, amelyet a mintában szereplő uniós gyártók nem értékesítettek. Továbbá, mivel a Jinan Meide további információkat bocsátott rendelkezésre az eredetileg meg nem feleltethető terméktípusokról, a rendes érték megállapításához a továbbiakban nem volt szükség a mintában szereplő uniós gyártók által szolgáltatott információk felhasználására, amint az a (70) preambulumbekezdésben szerepel. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a Jinan Meide által javasolt módszertan alkalmazása nem megfelelő vagy nem szükséges. A Jinan Meide a végleges számítás alapján nem támasztotta alá a további kiigazításokra vonatkozó kérelmét sem.

(81)

Az egyik importőr megismételte arra vonatkozó észrevételét, hogy nem tudott észrevételt tenni a konkrét számítással kapcsolatban, mivel az alapul szolgáló számítási módszer részleteit nem bocsátották rendelkezésére, és – annak érdekében, hogy érdemibb észrevételeket tehessen – további információkat kért a végezetül javasolt vámtétel kiszámításának módjáról. Megismételte továbbá a nyilvántartásba vételt megelőző behozatalra vonatkozó, megsemmisített rendelet alapján fizetett vámok visszatérítésével kapcsolatos észrevételeit.

(82)

A fenti észrevételekkel a (68), valamint a (34)–(46) preambulumbekezdés más foglalkozott.

(83)

mivel az újból megállapított dömpingkülönbözet kisebb, mint a kárkülönbözet, az alkalmazandó szabályokkal összhangban a dömpingellenes vám mértékét a dömping mértéke alapján kell megállapítani. Ennek megfelelően a Jinan Meide esetében az ismételten kivetett dömpingellenes vám a következőképpen alakul.

(84)

A dömpingellenes vámok felülvizsgált szintje e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó. Ahogy azt a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet (21) preambulumbekezdése megállapította, e rendelet hatálybalépése előtt nem szedhetők be 39,2 %-nál magasabb vámok. Mivel az ezen eljárás eredményeképpen megállapított dömpingellenes vám alacsonyabb, a vámhatóságokat utasítják, hogy szedjék be a Jindal Meide behozatalára vonatkozó megfelelő összeget (36,0 %), és az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően térítsék vissza az eddig beszedett többletösszegeket.

(85)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítések esetében az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett mértéknek megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(86)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy indokolt ismét kivetni a 36,0 %-os vámtételű végleges dömpingellenes vámot a Jinan Meide által gyártott, jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód (TARIC-kódok: 7307191010 és 7307191020) alá tartozó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények (ide nem értve az ISO DIN 13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytesteket és a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozokat) behozatalára.

(87)

Az e termékre vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálat (35) eredményeként, amelynek nyomán a Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából és Thaiföldről származó, menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények behozatalára, az eredeti vizsgálatban megállapított dömpingellenes vámok 2024. július 24-ig fennmaradnak.

(88)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes olyan tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának megerősített eseteit azonosították. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2020/1185 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos lettországi, lengyelországi és szlovákiai járványügyi helyzet megváltozását követően.

(2)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (6) meghatározza az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében meghozandó alapvető uniós intézkedéseket. A 2002/60/EK irányelv 9. cikke előírja egy védőkörzet és egy megfigyelési körzet létrehozását arra az esetre vonatkozóan, ha valamely gazdaságban a sertésekkel kapcsolatban hivatalosan megállapítást nyert az afrikai sertéspestis diagnózisa, az említett irányelv 10. és 11. cikke pedig meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a védő- és megfigyelési körzetekben meg kell tenni a betegség elterjedésének megelőzése érdekében. Ezenkívül a 2002/60/EK irányelv 15. cikke meghatározza az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának megállapítása esetén alkalmazandó intézkedéseket. A közelmúlt tapasztalatai alapján a 2002/60/EK irányelvben meghatározott intézkedések – különösen a fertőzött gazdaságok tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó intézkedések és a betegségnek a házi- és vadon élő sertések populációiban való felszámolásával kapcsolatos egyéb intézkedések – hatékonynak bizonyulnak a betegség terjedése elleni védekezésben.

(3)

Az (EU) 2020/1185 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Lengyelországban fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben, Lengyelországban, Litvániában és Szlovákiában pedig házisertésekben való előfordulásának újabb eseteire.

(4)

2020 augusztusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának két esetét észlelték Lengyelország Głogów és Ostróda megyéjében, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. és III. részében vannak felsorolva, de olyan területek közvetlen közelében találhatók, amelyek jelenleg az említett melléklet I. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az említett melléklet I. részében felsorolt, de az annak II és III. részében szereplő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területek közvetlen közelében található területeit mostantól az említett mellékletnek nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(5)

Továbbá 2020 augusztusában két esetben az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték Lengyelország Przeworsk megyéjében egy olyan területen, amely jelenleg az említett melléklet III. részében van felsorolva, és a melléklet I. és II. részében jelenleg felsorolt területek közvetlen közelében található. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az említett melléklet I. és II. részében felsorolt, de az annak III. részében szereplő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területek közvetlen közelében található területeit mostantól az említett mellékletnek nem az I. és II., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(6)

2020 augusztusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték a litvániai Kaunas város körzetében egy olyan területen, amely jelenleg az említett melléklet III. részében van felsorolva, és a melléklet II. részében jelenleg felsorolt területek közvetlen közelében található. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Litvániának az említett melléklet II. részében felsorolt, de az annak III. részében szereplő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területek közvetlen közelében található területeit mostantól az említett mellékletnek nem a II., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(7)

2020 augusztusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való két előfordulását észlelték a szlovákiai Trebisov járásban, egy olyan területen, amely jelenleg a fenti melléklet II. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának az említett melléklet II. részében felsorolt e területét mostantól nem a melléklet II. részében, hanem III. részében kell feltüntetni.

(8)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának e közelmúltbeli lengyelországi eseteit, valamint az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának közelmúltbeli lengyelországi, litvániai és szlovákiai eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a régiókba sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének is tükröznie kell.

(9)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország, Litvánia és Szlovákia esetében új, megfelelő méretű magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. és III. részében szereplő jegyzékekbe. Mivel a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. része azokat a területeket sorolja fel, ahol a járványügyi helyzet még alakulóban van és igen dinamikusan változik, az említett részben felsorolt területek bármilyen módosításakor – így ebben az esetben is – különös figyelmet kell fordítani a környező területekre gyakorolt hatásra. Az említett melléklet I., II. és III. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,