ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 252

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

63. évfolyam
2020. augusztus 4.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2020/1147 végrehajtási rendelete (2020. július 31.) a ClearKlens product based on IPA egyedi biocid termék uniós engedélyezéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2020/1148 végrehajtási rendelete (2020. július 31.) a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről szóló (EU) 2016/792 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggő módszertani és technikai előírások megállapításáról ( 1 )

12

 

*

A Bizottság (EU) 2020/1149 rendelete (2020. augusztus 3.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a diizocianátok tekintetében történő módosításáról ( 1 )

24

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2020/1150 végrehajtási határozata (2020. augusztus 3.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2020) 5454. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

30

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, valamint a napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 249., 2020.7.31. )

57

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

4.8.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1147 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. július 31.)

a „ClearKlens product based on IPA” egyedi biocid termék uniós engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 44. cikke (5) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

2016. május 26-án a Diversey Europe Operations B.V. az 528/2012/EU rendelet 43. cikkének (1) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be egy, a rendelet V. melléklete szerinti 2. terméktípushoz tartozó, „ClearKlens product based on IPA” elnevezésű egyedi biocid termék engedélyezése iránt, amelyhez írásbeli megerősítést mellékelt arról, hogy az illetékes holland hatóság vállalta a kérelem értékelését. A kérelem BC-HD024462-61 ügyszámon került bejegyzésre a biocid termékek nyilvántartásába.

(2)

A „ClearKlens product based on IPA” propán-2-olt tartalmaz hatóanyagként, amely szerepel az engedélyezett hatóanyagoknak az 528/2012/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jegyzékében.

(3)

2019. június 3-án az értékelő illetékes hatóság az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta értékelési jelentését, valamint értékelésének következtetéseit az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség).

(4)

2020. január 17-én az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (3) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottsághoz véleményét (2), a „ClearKlens product based on IPA” biocid termék jellemzői összefoglalójának tervezetét és az egyedi biocid termékre vonatkozó végleges értékelési jelentést.

(5)

Véleményében az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy a „ClearKlens product based on IPA” az 528/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének r) pontja szerinti „egyedi biocid termék”, amelyre az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésével összhangban uniós engedély adható, és amely – feltéve, hogy megfelel a termék jellemzői összefoglalójának tervezetében foglaltaknak – teljesíti a rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(6)

2020. február 3-án az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Unió valamennyi hivatalos nyelvén benyújtotta a Bizottsághoz a termék jellemzői összefoglalójának tervezetét.

(7)

A Bizottság egyetért az Ügynökség véleményével, ezért úgy ítéli meg, hogy helyénvaló a „ClearKlens product based on IPA” uniós engedélyezése.

(8)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Diversey Europe Operations B.V. EU-0022128-0000 engedélyszámon uniós engedélyt kap a „ClearKlens product based on IPA” egyedi biocid terméknek a biocid termék jellemzőinek a mellékletben szereplő összefoglalójával összhangban történő forgalmazására és felhasználására.

Az uniós engedély 2020.8.24-től 2030.7.31-ig érvényes.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2)  Az ECHA 2019. december 11-i véleménye a „ClearKlens product based on IPA” uniós engedélyezéséről (ECHA/BPC/236/2019).


MELLÉKLET

A biocid termék jellemzőinek összefoglalója

ClearKlens product based on IPA

2. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek (Fertőtlenítőszerek)

Engedélyszám: EU-0022128-0000

R4BP eszközszám: EU-0022128-0000

1.   ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

1.1.   A termék kereskedelmi neve(i)

Kereskedelmi név

ClearKlens IPA

ClearKlens IPA 70 %

ClearKlens IPA 70 % v/v

ClearKlens IPA VH1

ClearKlens IPA Airless

ClearKlens IPA Pouch

ClearKlens IPA Non Sterile

ClearKlens IPA Non Sterile VH1

ClearKlens IPA SS

ClearKlens IPA SS VH1

ClearKlens IPA RTU

ClearKlens IPA RTU VH1

Texwipe® Sterile 70 % Isopropanol

VH01 ClearKlens IPA

1.2.   Engedélyes

Az engedélyes neve és címe

Név

Diversey Europe Operations B.V.

Cím

Maarssenbroeksedijk 2, 3542 DN, Utrecht, Netherlands

Engedélyszám

EU-0022128-0000

R4BP eszközszám

EU-0022128-0000

Az engedélyezés dátuma

2020.8.24.

Az engedély léjáratának dátuma

2020.7.31.

1.3.   A termék gyártója (gyártói)

A gyártó neve

Diversey Europe Operations B.V.

A gyártó címe

Maarssenbroeksedijk 2, 3542 DN Utrecht Hollandia

Gyártási helyek

Avenida Conde Duque 5, 7 y 9; Poligono Industrial La Postura, 28343 Valdemoro (Madrid) Spanyolország

Strada Statale 235, 26010 Bagnolo Cremasco (CR) Olaszország

Cotes Park Industrial Estate, DE55 4PA Somercotes Alfreton Egyesült Királyság

Rembrandtlaan 414, 7545 ZW Enschede Hollandia

Morschheimer Strasse 12, 67292 Kirchheimbolanden Németország


A gyártó neve

Multifill BV

A gyártó címe

Constructieweg 25a, 3640 AJ Mijdrecht Hollandia

Gyártási helyek

Constructieweg 25a, 3640 AJ Mijdrecht Hollandia


A gyártó neve

Flexible Medical Packaging Ltd

A gyártó címe

Unit 8, Hightown, White Cross Industrial Estate, LA1 4XS Lancaster, Lancashire Egyesült Királyság

Gyártási helyek

Unit 8, Hightown, White Cross Industrial Estate, LA1 4XS Lancaster, Lancashire Egyesült Királyság


A gyártó neve

Ardepharm

A gyártó címe

Les Iles Ferays, 07300 Tournon-sur-Rhône Franciaország

Gyártási helyek

Les Iles Ferays, 07300 Tournon-sur-Rhône Franciaország


A gyártó neve

Entegris Cleaning Process (ECP) S.A.S

A gyártó címe

395 rue Louis Lépine, 34000 Montpellier Franciaország

Gyártási helyek

395 rue Louis Lépine, 34000 Montpellier Franciaország

1.4.   A hatóanyag(ok) gyártója/gyártói

Hatóanyag

Propán-2-ol

A gyártó neve

INEOS Solvents GmbH

A gyártó címe

Anckelmannsplatz, D-20537 Hamburg Németország

Gyártási helyek

Shamrockstrasse 88, D-44623 Herne Németország

Römerstrasse 733, D-47443 Moers Németország


Hatóanyag

Propán-2-ol

A gyártó neve

Shell Chemicals Europe B.V.

A gyártó címe

Postbus 2334, 3000 CH Rotterdam Hollandia

Gyártási helyek

Vondelingenweg 601, 3196 KK Rotterdam-Pernis Hollandia


Hatóanyag

Propán-2-ol

A gyártó neve

Exxon Mobil Chemicals

A gyártó címe

Hermeslaan 2, 1831 Machelen Belgium

Gyártási helyek

4045 Scenic Highway, LA 70805 Baton Rouge Egyesült Államok

Southampton, SO45 1TX Hampshire Egyesült Királyság

2.   A TERMÉK ÖSSZETÉTELE ÉS A FORMULÁCIÓ TÍPUSA

2.1.   A termék minőségi és mennyiségi összetétele

Triviális név

IUPAC-név

Funkció

CAS-szám

EK-szám

Tartalom (%)

Propán-2-ol

 

Hatóanyag

67-63-0

200-661-7

63,1

2.2.   Az előállítás típusa

AL – Egyéb folyadék

3.   FIGYELMEZTETŐ ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ MONDATOK

Figyelmeztető mondatok

Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz.

Súlyos szemirritációt okoz.

Álmosságot vagy szédülést okozhat.

Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok

Hőtől, forró felületektől, szikrától, nyílt lángtól és más gyújtóforrástól távol tartandó. Tilos a dohányzás.

Kerülje a permet belélegzését.

A használatot követően a(z) kezek-t alaposan meg kell mosni.

Jól szellőző helyen tárolandó.Hűvös helyen tartandó.

A tartalom elhelyezése hulladékként: az országos előírásoknak megfelelően..

A edény elhelyezése hulladékként: az országos előírásoknak megfelelően..

HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL:Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal le kell vetni.A bőrt le kell öblíteni vízzel.

Tűz esetén:Oltásra alkoholálló hab használandó.

4.   ENGEDÉLYEZETT FELHASZNÁLÁS(OK)

4.1.   A felhasználás leírása

1 táblázat. # 1 – PT02: Fertőtlenítőszer nem porózus, kemény felületekre – foglalkozásszerű felhasználásra – felmosásra használata

Terméktípus

02. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Nem releváns

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Baktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Élesztőgombák

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Felhasználási terület

Beltéri

A termék azonnal, higítás nélkül felhasználható az előzetesen megtisztított, nem porózus, kemény felületek fertőtlenítésére gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben, ahol az óránkénti légcsereszám 60 vagy ezt meghaladó, valamint tisztaterekben ahol az óránkénti légcsereszám 150 vagy ezt meghaladó.

Az alkalmazás módja(i)

Fertőtlenítés felmosó használatával -

-

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

Alkalmazzon 18,4 ml terméket/m2 felületenként. - 0

Felhasználói kör

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

Tartály (HDPE, PP, P): E 1 – 20 l

4.1.1.   Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

A termék azonnal felhasználható a nem porózus, kemény felületek fertőtlenítésére.

Fertőtlenítés előtt tisztítsa és szárítsa meg a felületet. A fertőtlenítőszerrel nedvesítse meg a felmosót, és mossa fel a felületet. Alaposan mossa fel az egész felületet. A hatás kifejtésére hagyjon legalább 30 másodpercet.

A használt felmosókat zárt tárolóban kell tartani.

4.1.2.   Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

A terméket kizárólag megfelelően szellőztetett térben szabad használni.. A levegőcsere kívánt sebessége legalább

60/óra gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben;

150/óra tisztaterekben.

Ne használjon fel több terméket, mint 18,4 ml/m2.

4.1.3.   A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd az általános használati utasítást

4.1.4.   A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd az általános használati utasítást

4.1.5.   A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd az általános használati utasítást

4.2.   A felhasználás leírása

2 táblázat. # 2 – PT02: Fertőtlenítőszer nem porózus, kemény felületekre – foglalkozásszerű felhasználásra – törlőruha használatával használata

Terméktípus

02. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Nem releváns

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Baktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Élesztőgombák

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Felhasználási terület

Beltéri

A termék azonnal, higítás nélkül felhasználható az előzetesen megtisztított, nem porózus, kemény felületek fertőtlenítésére azon laboratóriumokban, ahol az óránkénti légcsereszám 8 vagy ezt meghaladó, valamint gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben, ahol az óránkénti légcsereszám 60 vagy ezt meghaladó, továbbá tisztaterekben ahol az óránkénti légcsereszám 150 vagy ezt meghaladó.

Az alkalmazás módja(i)

Fertőtlenítés törlőruha használatával

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

Alkalmazzon 18,4 ml terméket/m2 felületenként. - 0

Felhasználói kör

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

Tartály (HDPE, PP, PE): 1 – 20 l

Tartály (HDPE, PP, PE) pumpával: 200 l (kizárólag tisztatérben)

IBC pumpával (HDPE, PP, PE): 950 és 1 000 l (kizárólag tisztaterekben)

4.2.1.   Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

A termék azonnal felhasználható a nem porózus, kemény felületek fertőtlenítésére.

Fertőtlenítés előtt tisztítsa és szárítsa meg a felületet. A fertőtlenítőszerrel nedvesítse meg a törlőruhát, és törölje át a felületet. Alaposan mossa fel az egész felületet. A hatás kifejtésére hagyjon legalább 30 másodpercet. Tisztaterekben a kívánt termék pontos adagolási mennyisége kijuttatható alacsony áramlási sebességű szórólándzsa segítségével vagy vödörbe adagolva csövön keresztül. A használt törlőrongyokat zárt tárolóban kell ártalmatlanítani.

4.2.2.   Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

A terméket kizárólag megfelelően szellőztetett térben szabad alkalmazni. A levegőcsere kívánt sebessége legalább

8/óra laboratóriumokban;

60/óra gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben;

150/óra tisztaterekben.

Ne használjon fel több terméket, mint 18,4 ml/m2.

A személyt érintő kockázatok csökkentését célzó intézkedések érdekében javasolt törléssel végezni a fertőtlenítést, kivéve, ha az helyettesíthető egyéb technikai és/vagy szervezeti intézkedésekkel: A termék használata során szemvédő eszköz használata javasolt.

4.2.3.   A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd az általános használati utasítást

4.2.4.   A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd az általános használati utasítást

4.2.5.   A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd az általános használati utasítást

4.3.   A felhasználás leírása

3 táblázat. # 3 – PT02: Fertőtlenítőszer nem porózus, kemény felületekre – foglalkozásszerű felhasználásra – spray használata használata

Terméktípus

02. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Nem releváns

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Baktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Élesztőgombák

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Felhasználási terület

Beltéri

A termék azonnal, higítás nélkül felhasználható az előzetesen megtisztított, nem porózus, kemény felületek fertőtlenítésére azon laboratóriumokban, ahol az óránkénti légcsereszám 8 vagy ezt meghaladó, valamint gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben, ahol az óránkénti légcsereszám 60 vagy ezt meghaladó, továbbá tisztaterekben ahol az óránkénti légcsereszám 150 vagy ezt meghaladó.

Az alkalmazás módja(i)

Fertőtlenítés szórófej használatával

Tetszés szerint törölhető a termék eloszlatása érdekében.

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

Alkalmazzon 18,4 ml terméket/m2 felületenként. - 0

Felhasználói kör

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

Szórófejes tasak (PE): 0,9 – 20 l

Tasak a tubusban rendszer (többrétegű, koextrudált ötrétegű

EVA/EVA/PVDC/EVA/EVA zsák HDPE, PP vagy PE üvegben. 0,9 – 2 l

Szórófejes flakon (HDPE, PP, PE): 0,5 – 1,5 l

Légmentes szórófejes flakon (LDPE): 0,25 – 1 l

4.3.1.   Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

A termék azonnal felhasználható a nem porózus, kemény felületek fertőtlenítésére.

Fertőtlenítés előtt tisztítsa és szárítsa meg a felületet. Fújja le a felületet, majd szükség esetén törölje le a termék eloszlatása érdekében. Gondosan nedvesítse meg az egész felületet. Hagyjon legalább 30 másodpercet, hogy a hatás kifejlődjön. A használt törlőrongyokat zárt tárolóban kell ártalmatlanítani.

A 18,4 ml termék/m2 felület alkalmazási arányhoz szükséges alkalmazások száma csomagolási típusonként:

Szórófejes tasak: alkalmazzon 19 fújást/m2 felületenként

Steril szórófej (zsák a tubusban): alkalmazzon 16 fújást/m2 felületenként

Szórófejes flakon: alkalmazzon 14 fújást/m2 felületenként

Légmentes szórófejes flakon: alkalmazzon 21 fújást/m2 felületenként

4.3.2.   Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

A terméket kizárólag megfelelően szellőztetett térben szabad alkalmazni. A levegőcsere kívánt sebessége legalább

8/óra laboratóriumokban;

60/óra gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben;

150/óra tisztaterekben.

Ne használjon fel több terméket, mint 18,4 ml/m2.

4.3.3.   A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd az általános használati utasítást.

4.3.4.   A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd az általános használati utasítást.

4.3.5.   A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd az általános használati utasítást.

4.4.   A felhasználás leírása

4 táblázat. # 4 – PT02: Fertőtlenítő nem porózus kesztyűhöz – foglalkozászerű felhasználásra – nem porózus kesztyűk fertőtlenítésére használata

Terméktípus

02. terméktípus – Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek(fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

Nem releváns

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Baktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Tudományos név: nincs adat

Közhasználatú név: Élesztőgombák

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Felhasználási terület

Beltéri

A termék azonnal, higítás nélkül felhasználható tiszta, nem porózus felületű kesztyűk fertőtlenítésére azon laboratóriumokban, ahol az óránkénti légcsereszám 8 vagy ezt meghaladó, valamint gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben, ahol az óránkénti légcsereszám 60 vagy ezt meghaladó, továbbá tisztaterekben ahol az óránkénti légcsereszám 150 vagy ezt meghaladó.

Az alkalmazás módja(i)

Fertőtlenítő nem porózus kesztyűhöz -

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

Alkalmazzon 3 ml-t kesztyűre. - 0

Felhasználói kör

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

Automata adagolás:

Tartály (HDPE, PP, PE): 1 – 20 l

Tartály (HDPE, PP, PE) pumpával: 200 l (kizárólag tisztatérben)

IBC pumpával (HDPE, PP, PE): 950 és 1 000 l (kizárólag tisztaterekben)

Kézi adagolás:

Szórófejes tasak (PE): 0,9 – 20 l

Tasak a tubusban rendszer (többrétegű, koextrudált ötrétegű EVA/EVA/PVDC/EVA/EVA zsák HDPE, PP vagy PE üvegben. 0,9 – 2 l

Szórófejes flakon (HDPE, PP, PE): 0,5 – 1,5 l

Légmentes szórófejes flakon (LDPE): 0,25 – 1 l

4.4.1.   Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

Használatra kész. Fertőtlenítőszer nem porózus kesztyűkhez.

Automata adagolás:

Használjon a termékből 3 ml-t közvetlenül a megtisztított kesztyűre, dörzsölje be egyenletesen, és gondosan fedje le az egész felületet. Hagyjon legalább 30 másodpercet, hogy a hatás kifejlődjön.

Kézi adagolás:

Fújjon a termékből 3 ml-t közvetlenül a megtisztított kesztyűre, dörzsölje be egyenletesen, és gondosan fedje le az egész felületet. Hagyjon legalább 30 másodpercet, hogy a hatás kifejlődjön.

A szükséges 3 ml termék kijuttatási módja csomagolásonként a már megtisztított kesztyűre:

Szórófejes tasak: alkalmazzon 3 fújást a termékből a két kezén;

Steril szórófej (zsák a tubusban): alkalmazzon 3 fújást a termékből a két kezén;

Szórófejes flakon: alkalmazzon 3 fújást a termékből a két kezén;

Légmentes szórófejes flakon: alkalmazzon 4 fújást a termékből a két kezén.

4.4.2.   Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

A terméket kizárólag megfelelően szellőztetett térben szabad alkalmazni. A levegőcsere kívánt sebessége legalább

8/óra laboratóriumokban;

60/óra gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket gyártó létesítményekben;

150/óra tisztaterekben.

4.4.3.   A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd az általános használati utasítást.

4.4.4.   A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd az általános használati utasítást.

4.4.5.   A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd az általános használati utasítást.

5.   ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI UTASÍTÁS (1)

5.1.   Használati utasítások

Lásd a felhasználásra vonatkozó specifikus utasításokat.

5.2.   Kockázatcsökkentő intézkedések

A termék használatakor viseljen új, kémiailag ellenálló védőkesztyűt (a kesztyű anyagáról az engedély jogosultja rendelkezik a használati utasításban).

Kerülni kell a szembe jutást.

5.3.   Várható közvetlen vagy közvetett hatások részletes leírása, az elsősegélynyújtási előírások és a környezetvédelmi óvintézkedések

Elsősegélynyújtás:

Belégzés: Álmosságot vagy szédülést okozhat.

Szembe kerülés: Súlyos irritációt okoz.

BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre kell vinni, és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni. Expozíció vagy rosszullét esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz:

SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN: Több percig tartó óvatos öblítés vízzel. Ha kontaktlencsét visel és könnyen kivehető, távolítsa el. Folytassa az öblítést. Ha irritáció jelentkezik és továbbra is fennáll, forduljon orvoshoz.

LENYELÉS ESETÉN: A szájat ki kell öblíteni. TILOS hánytatni. Rosszullét esetén orvosi ellátást kell kérni.

Környezetvédelmi óvintézkedések

A termék közvetlenül nem kerülhet semlegesítés vagy higítás nélkül szennyvízbe vagy csatornába.

Ne engedje, hogy a termék az elvezetőrendszerbe, a felszínre vagy a talajvízbe kerüljön. Hígítsa fel nagy mennyiségű vízzel.

A felszívás és a feltakarítás módszerei és anyagai. Szívja fel folyadékmegkötő anyaggal (homok, diatóma, univerzális megkötők, fűrészpor).

5.4.   A termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

A terméket és a tárolóját biztonságos módon kell ártalmatlanítani, összhangban minden ide vonatkozó jogszabállyal a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról. Az ártalmatlanítást vagy hulladékégetést a helyi jogszabályoknak megfelelően végezze

5.5.   A termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Eltarthatósága 2 év.

Kizárólag az eredeti csomagolásában tartandó.

Közvetlen napfénytől távol, és 30 °C alatt tárolandó.

Lezárt tárolóban tárolandó.

6.   EGYÉB INFORMÁCIÓK

A termék propán-2-ol-t (CAS-szám: 67-63-0) tartalmaz, amely esetében 129,28 mg/m3 európai referenciaértéket állapítottak meg és használnak a professzionális felhasználóra vonatkozóan a termék kockázatbecslése során.


(1)  Az e szakasz szerinti használati utasítás, kockázatenyhítési intézkedések és egyéb használati utasítások érvényesek bármely engedélyezett felhasználás vonatkozásában.


4.8.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/12


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1148 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. július 31.)

a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről szóló (EU) 2016/792 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggő módszertani és technikai előírások megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről, valamint a 2494/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (6), (8), (9) és (10) bekezdésére, 4. cikke (4) bekezdésére, 7. cikke (6) bekezdésére és 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/792 rendelet meghatározza a harmonizált fogyasztói árindex (HICP), a változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói árindex (HICP-CT), a sajátlakás-árindex (OOH-árindex) és a lakásárindex (HPI) előállításának közös keretét.

(2)

Az (EU) 2016/792 rendelet 12. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottságnak e rendeletbe – az említett rendelettel összeegyeztethető mértékben – bele kell foglalnia a 2494/95/EK tanácsi rendelet (2) alapján elfogadott 1749/96/EK bizottsági rendelet, (3) 2214/96/EK bizottsági rendelet, (4) 1687/98/EK tanácsi rendelet, (5) 2646/98/EK bizottsági rendelet, (6) 1617/1999/EK bizottsági rendelet, (7) 2166/1999/EK tanácsi rendelet, (8) 2601/2000/EK bizottsági rendelet, (9) 2602/2000/EK bizottsági rendelet, (10) 1920/2001/EK bizottsági rendelet, (11) 1921/2001/EK bizottsági rendelet, (12) 1708/2005/EK bizottsági rendelet, (13) 701/2006/EK tanácsi rendelet, (14) 330/2009/EK bizottsági rendelet, (15) 1114/2010/EU bizottsági rendelet (16) és 93/2013/EU bizottsági rendelet (17) releváns rendelkezéseit, éspedig oly módon, hogy a lehetőség szerinti mértékben csökkentse a végrehajtási jogi aktusok teljes számát.

(3)

A tagállamoknak minden évben naprakésszé kell tenniük a harmonizált indexek képzéséhez felhasznált részindexsúlyokat. Ezért meg kell állapítani a súlyok képzésének szabályait.

(4)

Mivel a HICP célsokaságának összes tranzakcióját nem lehet megfigyelni, mintavételi szabályokat kell megállapítani.

(5)

A HICP a fogyasztói árak változásait méri. Annak érdekében, hogy az „ár” fogalmát a tagállamok harmonizált módon értelmezzék, meg kell határozni az árak kezelésének szabályait.

(6)

A HICP-nek az árak tiszta változásait kell mérnie, amelyeknek függetleneknek kell lenniük a minőségben bekövetkező változásoktól. Ezért meg kell határozni a helyettesítések és a minőségi kiigazítások szabályait.

(7)

A harmonizált indexeknek évesen láncolt Laspeyres-típusú indexeknek kell lenniük. Ezért meg kell határozni az elemi aggregátumokat, valamint azokat a módszereket, amelyek segítségével a megfigyelt árakból előállíthatók az elemi árindexek.

(8)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen a HICP-gyorsbecslések jó minősége, valamint hogy a Bizottság (Eurostat) ezekből a gyorsbecslésekből képezhesse a szükséges aggregátumokat, azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzneme az euro, a gyorsbecsléseket a HICP-ével azonos bontásban kell továbbítaniuk.

(9)

A már közzétett harmonizált indexek és azok részindexei felülvizsgálhatók. Ezért meg kell határozni e felülvizsgálatok elvégzésének feltételeit.

(10)

Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam megbízható és összehasonlítható eredményeket bocsásson rendelkezésre, közös módszertani keretet kell létrehozni és alkalmazni a HICP-CT összeállítására.

(11)

A tagállamoknak az OOH-árindexet és a HPI-t meghatározott bontásban kell továbbítaniuk.

(12)

A tagállamoknak az adatokat és a metaadatokat meghatározott adatcsereszabványok és -eljárások alkalmazásával kell továbbítaniuk.

(13)

Az európai statisztikai rendszeren belül gyakorlati iránymutatást és ajánlásokat kell kidolgozni a HICP-vel kapcsolatban a mérés és az összeállítás területén felmerülő kérdésekről, különös tekintettel a minőségi kiigazításokra, az index összeállítására és az árak kezelésére.

(14)

Az 1749/96/EK, a 2214/96/EK, az 1687/98/EK, a 2646/98/EK, az 1617/1999/EK, a 2166/1999/EK, a 2601/2000/EK, a 2602/2000/EK, az 1920/2001/EK, az 1921/2001/EK, az 1708/2005/EK, a 701/2006/EK, a 330/2009/EK, az 1114/2010/EU és a 93/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a következő indexek előállításának egységes kritériumait határozza meg:

a)

a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) és a változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói árindex (HICP-CT); valamint

b)

a sajátlakás-árindex (OOH-árindex) és a lakásárindex (HPI).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)

„kiadási részarány”: a mellékletben meghatározott „háztartások végső monetáris fogyasztási kiadása” mutató teljes értékének egy meghatározott százaléka;

(2)

„részindexsúly”: valamely, az (EU) 2016/792 rendelet I. mellékletében meghatározott „az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozása” elnevezésű osztályozási rendszer (ECOICOP) szerinti kategória súlya;

(3)

„célsokaság” (a HICP összefüggésében): a háztartások végső monetáris fogyasztási kiadásán belüli tranzakciók összessége;

(4)

„kínált termék”: olyan, tulajdonságaival, vásárlási időpontjával és helyével, valamint értékesítési feltételeivel meghatározott termék, amelyre vonatkozóan ármegfigyelést végzünk;

(5)

„homogén termék”: olyan kínált termékek együttese, amelyek között nincs jelentős minőségbeli különbség, és amelyekre vonatkozóan átlagárat számítunk;

(6)

„egyedi termék”: kínált termék vagy homogén termék;

(7)

„célminta”: olyan, a célsokaságon belül tranzakció tárgyát képező egyedi termékek együttese, amelyeknek áradatait a HICP összeállításakor felhasználjuk;

(8)

„minőségbeli különbség”: két egyedi termék tulajdonságainak, vásárlási időpontjának vagy helyének vagy értékesítési feltételeinek a fogyasztó szempontjából lényeges eltérése;

(9)

„helyettesítő termék”: a célmintán belül egy egyedi terméket helyettesítő másik egyedi termék;

(10)

„minőségi kiigazítás”: az az eljárás, amelynek segítségével egy helyettesítő termék vagy a helyettesített termék megfigyelt árát a közöttük lévő minőségbeli különbségnek megfelelő mértékben növeljük vagy csökkentjük;

(11)

„megfigyelt ár”: egyedi terméknek a HICP összeállítása keretében a tagállam által felhasznált fogyasztói ára;

(12)

„becsült ár”: megfelelő becslési eljárással megállapított ár;

(13)

„elemi aggregátum”: a Laspeyres-típusú indexben felhasznált legkisebb aggregátum;

(14)

„elemi árindex”: elemi aggregátumot vagy elemi aggregátumon belüli réteget leíró index;

(15)

„tranzitivitás”: az a tulajdonság, amely szerint az a és a b jelű időszakot egy c jelű időszakon keresztül közvetetten összehasonlító index megegyezik az a és a b jelű időszakot közvetlenül összehasonlító indexszel;

(16)

„időbeli megfordíthatóság”: az a tulajdonság, amely szerint az a és a b jelű időszakot összehasonlító index egyenlő a b és az a jelű időszakot összehasonlító index reciprokával;

(17)

„visszatérítés”: a vételárnak a kormányzat vagy háztartássegítő nonprofit intézmények általi részleges vagy teljes kifizetése meghatározott termékeknek a háztartások általi, jóváhagyott vásárlása esetén, az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) (a továbbiakban: ESA 2010) A. mellékletének 4.108–4.110. pontja értelmében;

(18)

„ösztönző”: egyedi termék tulajdonságainak – gyakran átmeneti – megváltoztatása a termék mennyiségének növelésével, másik egyedi termék ingyenes társításával vagy más, a fogyasztóknak nyújtott kedvezmény révén;

(19)

„tényleges biztosítási díj”: egy meghatározott biztosítási kötvény alapján egy meghatározott időtartam alatti biztosítási védelemért fizetett összeg;

(20)

„implicit szolgáltatási díj”: a biztosító outputja az ESA 2010 A. mellékletének 16.51. pontja értelmében;

(21)

„nem-életbiztosítási követelések”: az ESA 2010 A. mellékletének 4.114. pontjában meghatározott követelések;

(22)

„idényjellegű termék”: olyan egyedi termék, amelyet – ismétlődő módon – csupán az év egy részében lehet megvásárolni vagy csupán az év egy részében vásárolnak nagy mennyiségben. A termék minden egyes hónapban vagy idényen belüli, vagy idényen kívüli terméknek tekinthető. Az idénynek tekintett időszak évente különböző lehet;

(23)

„jellemző ár”: az idényjellegű termék olyan becsült ára, amely nem tekinthető kivételes árnak, mint ahogyan például az idény végi kiárusítási ár annak tekinthető;

(24)

„idényalapú hozzárendelési módszer”: olyan módszer, amely szerint az idényen kívüli idényjellegű termékek árát az ellenidényes becslés vagy az összidényes becslés segítségével becsüljük meg;

(25)

„ellenidényes becslés”: olyan, az idényjellegű termék becsült árának meghatározására szolgáló módszer, amely szerint:

a)

az első idényen kívüli hónapban az előző idényen belüli időszak jellemző árát használjuk fel;

b)

a következő idényen kívüli hónapokban a becsült ár megegyezik az előző havi árnak az ECOPICOP azonos csoportjába, osztályába, alosztályába vagy az alosztály alatti bármely azonos aggregátumába tartozó összes idényen belüli idényjellegű termék árában megfigyelt átlagos változással kiigazított értékével;

(26)

„összidényes becslés”: olyan, az idényjellegű termék becsült árának meghatározására szolgáló módszer, amely szerint:

a)

az első idényen kívüli hónapban az előző idényen belüli időszak jellemző árát használjuk fel;

b)

a következő idényen kívüli hónapokban a becsült ár megegyezik az előző havi árnak az ECOPICOP azonos csoportjába, osztályába, alosztályába vagy az alosztály alatti bármely azonos aggregátumába tartozó összes egyedi termék árában megfigyelt átlagos változással kiigazított értékével;

(27)

„idénysúlyos módszer”: az idényjellegű termékek kezelésének olyan módszere, amelyben az idényen kívüli idényjellegű termékek súlya nulla vagy annak van tekintve;

(28)

„tarifa”: egy termék árait és a termékhez kapcsolódó feltételeket tartalmazó, a vásárolt mennyiségek, a felhasználás időpontja vagy a vásárlók jellemzői szerint differenciált lista;

(29)

„felülvizsgálat”: a Bizottság (Eurostat) által közzétett indexek vagy súlyok változása. Nem tekintendő felülvizsgálatnak az azonos bázishónapra vonatkozó gyorsbecslés és HICP közötti változás;

(30)

„ideiglenes adat”: olyan index vagy súly, amelyet a tagállam várhatóan egy későbbi hónapban fog véglegesíteni;

(31)

„államháztartás”: az ESA 2010 A. mellékletének 2.113–2.117. pontjában található fogalommeghatározások értelmében vett központi kormányzat, tartományi kormányzat, helyi önkormányzat és társadalombiztosítási alapok együttesen;

(32)

„termékadók”: egy adott előállított vagy ügylet tárgyát képező áru vagy szolgáltatás egységei után fizetendő, az ESA 2010 A. mellékletének 4.16–4.20. pontjában meghatározott adók;

(33)

„a HICP-CT szempontjából releváns egyedi adók”: a háztartások fogyasztásához kapcsolódó, az ESA 2010 B. mellékletének 9. táblájában („Az adókból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek bevételfajta és fogadó alszektor szerinti bontásban, a nemzeti osztályozások szerinti adók és társadalombiztosítási hozzájárulások listájával együtt”) meghatározott alábbi kategóriákba tartozó termékadók:

a)

D.211. Hozzáadottérték-típusú adók (héa)

b)

D.2122e Meghatározott szolgáltatásokra kivetett adók

c)

D.214a Jövedéki adók és fogyasztási adók (az importadók és az importvámok közé tartozók kivételével)

d)

D.214d Gépjármű-nyilvántartási adók

e)

D.214e Szórakoztatóipari tevékenységekre kivetett adók

f)

D.214 g Biztosítási díjakra kivetett adók

g)

D.214h Egyéb, meghatározott szolgáltatásokra kivetett adók

h)

D.214 l Egyéb, máshová nem sorolt termékadók.

2. FEJEZET

A HARMONIZÁLT FOGYASZTÓI ÁRINDEX ÉS A VÁLTOZATLAN ADÓTARTALMÚ HARMONIZÁLT FOGYASZTÓI ÁRINDEX

3. cikk

Súlyok

(1)   Az index meghatározása keretében a tagállamok a részindexsúlyokat és az elemi aggregátumok súlyát a t-edik év tekintetében a következőképpen határozzák meg:

a)

2022. december 31-ig a nemzeti számlák t–2-edik évi adatai, valamint a háztartási költségvetési felmérésekből és más adatforrásokból rendelkezésre álló esetleges további releváns információk alapján meghatározzák az egyes alosztályokhoz tartozó kiadási részarányokat, majd ezeket felosztják az alosztály elemi aggregátumai között. 2023. január 1-jétől a nemzeti számlák t–2-edik évi adatai alapján, amelyek kiegészíthetők egy közelmúltbeli háztartási költségvetési felmérésből és más forrásokból származó adatokkal, meghatározzák az egyes alosztályokhoz tartozó kiadási részarányokat, majd ezeket felosztják az alosztály elemi aggregátumai között;

b)

a t–2-edik évi kiadási részarányokat át kell tekinteni és aktualizálni kell oly módon, hogy reprezentatívak legyenek a t–1-edik évre nézve;

c)

az elemi aggregátumokhoz tartozó kiadási részarányokat ki kell igazítani a t–1-edik év és a t–1-edik év decembere közötti megfelelő árváltozással.

(2)   A részindexsúlyokat állandónak kell tekinteni a naptári év folyamán.

(3)   Az elemi aggregátumok súlyát állandónak kell tekinteni a naptári év folyamán, kivéve abban az esetben, ha egy alosztályon belül az elemi aggregátumok jegyzéke a célsokaság jelentős megváltozása miatt kiigazításra kerül.

(4)   Az ECOICOP szerinti főcsoport, csoport vagy osztály részindexsúlyának egyenlőnek kell lennie az azt alkotó kategóriák részindexsúlyának összegével. A részindexsúlyok összegének az ECOICOP minden egyes szintjén 1 000-rel kell egyenlőnek lenne.

(5)   Az alosztály részindexsúlyának egyenlőnek kell lennie az alosztály elemi aggregátumaihoz rendelt súlyok összegével.

(6)   A nem-életbiztosításhoz tartozó részindexsúlyokat a háztartások által az implicit szolgáltatási díjakra fordított összesített kiadásból kell képezni.

(7)   Az érintett ECOICOP-kategóriák részindexsúlyában figyelembe kell venni a nem-életbiztosítási követelésekből finanszírozott fogyasztási kiadásokat, ideértve a közvetlenül a biztosítók által teljesített kifizetéseket is.

4. cikk

Mintavétel és reprezentativitás

(1)   A tagállamok olyan célmintát választanak, amely reprezentatív a célsokaságra nézve, ennek érdekében elemi aggregátumokat határoznak meg, és ezekhez az elemi aggregátumokhoz egyedi termékeket választanak.

(2)   Az egyedi termékek és az elemi aggregátumok szükséges számát az alosztály súlya és az alosztályba tartozó egyedi termékek ármozgásainak változékonysága függvényében kell meghatározni.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a célminta később is reprezentatív maradjon a célsokaságra nézve, ennek érdekében legalább évente áttekintik és aktualizálják a célmintát, és helyettesítő termékeket választanak.

(4)   A célmintában minden olyan terméknek szerepelnie kell, amelynek kiadási részaránya legalább egyezred.

5. cikk

Az árak kezelése

(1)   A tagállamok a HICP összeállításához megfigyelt árakat használnak fel. Becsült árak csak a 9., a 11. és a 14. cikkben meghatározott célokból vehetők figyelembe.

(2)   Az egészségügyi, az oktatási és a szociális védelmi termékek megfigyelt ára a visszatérítéseket nem tartalmazhatja.

(3)   A tarifa alapján képzett árak esetében a megfigyelt árak vagy feltételek megváltozását a HICP-ben árváltozásként kell kimutatni.

(4)   Ha a megfigyelt árak indexáltak, az index változásaiból eredő változásokat a HICP-ben árváltozásként kell kimutatni.

(5)   Ha az ár függvénye a háztartás bevételének, a megfigyelt árakban a háztartás bevételének változása miatt bekövetkező változást a HICP-ben árváltozásként kell kimutatni.

(6)   A biztosítások esetében a megfigyelt ár a tényleges biztosítási díj.

(7)   Ha egy egyedi terméket korábban ingyenesen bocsátottak a fogyasztók rendelkezésére, később pedig számítanak fel árat, ezt a HICP-ben árnövekedésként kell kimutatni. Ha egy egyedi termékre korábban számítottak fel árat, később pedig ingyenesen bocsátják a fogyasztók rendelkezésére, ezt a HICP-ben árcsökkenésként kell kimutatni.

6. cikk

Engedmények és ösztönzők

(1)   A tagállamok azokat az engedményeket veszik figyelembe, amelyek:

a)

egyedi termékhez rendelhetők; és

b)

vásárláskor vehetők igénybe.

Lehetőség szerint azokat az engedményeket is figyelembe kell venni, amelyeket csak a fogyasztók egy meghatározott csoportja vehet igénybe.

(2)   Az ösztönzőket a 10. és a 11. cikk szerint kell kezelni.

7. cikk

A tranzakciós árakkal arányos szolgáltatási díjak

(1)   A HICP-nek tartalmaznia kell azokat a díjakat, amelyeket a nyújtott szolgáltatás ellenértékeként közvetlenül a felhasználóknak átalányösszeg formájában vagy a tranzakciós árral arányos összegként számítanak fel. Ha a szolgáltatás ára arányos a tranzakciós árral, akkor a megfigyelt árat az arányt leíró arányszámból és egy reprezentatív egységtranzakció árából képzett szorzatként kell meghatározni.

(2)   A szolgáltatási díjban a reprezentatív egységtranzakció árának megváltozása miatt bekövetkező változást a HICP-ben árváltozásként kell kimutatni.

(3)   Ha a reprezentatív egységtranzakció árának változása nem mérhető, a változást egy megfelelő árindex segítségével meg kell becsülni.

8. cikk

Az árak megfigyelése

(1)   Az áru megfigyelt árát a HICP képzésekor ahhoz a hónaphoz kell hozzárendelni, amelyben az adott áron megvalósulhat tranzakció.

(2)   A szolgáltatás megfigyelt árát a HICP képzésekor ahhoz a hónaphoz kell hozzárendelni, amelyben az adott szolgáltatás igénybevétele megkezdődhet.

(3)   Ha a szolgáltatás ára függ a szolgáltatás megvásárlása és megkezdése közötti időtől, a tagállamok a szolgáltatás megvásárlására nézve reprezentatív árakat veszik figyelembe.

(4)   A megfigyelt áraknak legalább egy, a hónap közepére vagy annak környezetébe eső munkahéthez kell tartozniuk.

(5)   Ha ismert, hogy egy egyedi termék ára egy adott hónapon belül ingadozik, akkor a megfigyelt áraknak egy hétnél hosszabb időszakhoz kell tartozniuk.

9. cikk

Becsült árak

(1)   Ha a célminta valamelyik egyedi termékének ára nem figyelhető meg, legfeljebb 2 hónapig becsült árat kell figyelembe venni, ezt követően pedig helyettesítő terméket kell kiválasztani. Ez a bekezdés nem alkalmazandó az idényjellegű termékekre, sem azokra az egyedi termékekre, amelyek később várhatóan ismét rendelkezésre fognak állni.

(2)   Korábbi megfigyelt ár becsült árként nem vehető figyelembe, kivéve akkor, ha igazolható, hogy megfelelő becslést képez.

10. cikk

Helyettesítés

(1)   A tagállamok – a célminta reprezentativitásának megtartása mellett – olyan helyettesítő terméket választanak, amely hasonló az eltűnt termékhez.

(2)   A helyettesítő termék nem választható ki pusztán az ár hasonlósága alapján.

11. cikk

Minőségi kiigazítás

(1)   Ha a helyettesített termék és a helyettesítő termék között nincs minőségbeli különbség, a megfigyelt árakat közvetlenül kell összehasonlítani. Egyébként minőségi kiigazítást kell végezni.

(2)   A minőségi kiigazítás mértéke csak akkor lehet egyenlő a helyettesített termék m–1-edik havi ára és a helyettesítő termék m-edik havi ára közötti teljes különbséggel, ha igazolható, hogy ez a különbség a minőségbeli különbség megfelelő becslését képezi.

12. cikk

Elemi árindexek

(1)   Az egyedi termékek áraiból az elemi árindexeket a következő módszerek valamelyikével kell előállítani:

a)

egy olyan képlet alkalmazásával, amely biztosítja a tranzitivitást. Tranzitivitást biztosító képlet alkalmazásakor a korábbi időszakok árindexét nem szabad felülvizsgálni; vagy

b)

egy olyan képlet alkalmazásával, amely biztosítja az időbeli megfordíthatóságot, és amely az egyedi termék jelenlegi időszakbeli árait a termékek alapidőszakbeli áraival hasonlítja össze. Az alapidőszakot nem szabad gyakran változtatni, mert a változtatással jelentősen sérül a tranzitivitás elve.

(2)   Két vagy több elemi árindexből az elemi aggregátum árindexét az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő képlet segítségével kell képezni.

13. cikk

Részindex beépítése az index bázisidőszaka után

A HICP-be az index bázisidőszaka után beépített részindexet az adott év decemberéhez kell kapcsolni, és a következő év januárjától fogva kell figyelembe venni.

14. cikk

Idényjellegű termékek

Ha az elemi aggregátumban idényjellegű termék szerepel, akkor a tagállamok az adott aggregátum árindexét az idényalapú hozzárendelési módszerrel vagy az idénysúlyos módszerrel határozzák meg.

15. cikk

A gyorsbecslés bontása

Azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euro, a HICP-jük minden egyes részindexére vonatkozóan továbbítanak gyorsbecsléseket a Bizottságnak (Eurostat).

16. cikk

Az ideiglenes adatok véglegesítése

A tagállamok az ideiglenesként továbbított részindexeket és részindexsúlyokat a következő havi adattovábbításkor véglegesítik.

17. cikk

Hiba miatti felülvizsgálat

(1)   A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül kijavítják a hibákat, és a felülvizsgált részindexeket vagy részindexsúlyokat indokolatlan késedelem nélkül továbbítják a Bizottságnak (Eurostat).

(2)   A tagállamok legkésőbb a felülvizsgált adatok továbbításakor tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) a hiba okáról.

18. cikk

Más felülvizsgálatok

(1)   A 16. és a 17. cikk hatálya alá nem tartozó esetekben a tagállamok a felülvizsgálatok időpontját, hosszát és a HICP-be való beépítését koordinálják a Bizottsággal (Eurostat).

(2)   A tagállamok legkésőbb a javasolt felülvizsgálat tervezett elvégzése előtt 3 hónappal megadják a Bizottságnak (Eurostat) a HICP felülvizsgált részindexeinek becsült értékét.

19. cikk

A felülvizsgálatok nyilvánosságra hozatala

A 16. cikk hatálya alá tartozó esetek kivételével az összes tételt magában foglaló HICP felülvizsgálatát és a felülvizsgálat magyarázatát nyilvánosan közzé kell tenni a HICP összeállításáért felelős nemzeti szerv internetes oldalain.

20. cikk

A részindexsúlyok felülvizsgálata

A 16. és a 17. cikk sérelme nélkül a részindexsúlyokat nem szabad felülvizsgálni.

21. cikk

A változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói árindex

(1)   Egy, a HICP-CT szempontjából releváns egyedi adót akkor kell figyelembe venni, ha a belőle származó éves bevétel legalább 2 %-ot képvisel az államháztartás által beszedett releváns adók összegén belül.

(2)   A HICP-CT-ben figyelembe vett adókból származó éves bevételnek legalább 90 %-ot kell képviselnie az államháztartás által beszedett releváns adók összegén belül.

(3)   A HICP-CT-t a HICP-vel azonos módon kell összeállítani, azzal az eltéréssel, hogy a megfigyelt árakat ki kell igazítani oly módon, hogy a termékek adókulcsa a megfigyelt időszakon – és nem az árak bázisidőszakán – belül változatlan legyen.

(4)   A HICP-CT-ben az adókulcsok változásait a következők szerint kell figyelembe venni:

a)

abban a hónapban, amelyben már az új adókulcsot alkalmazzák az egyedi termékre és amelyben az új adókulcsot a megfigyelt ár már tartalmazza; vagy

b)

abban az első teljes hónapban, amelyben már az új kulcsot alkalmazzák. A hónap első napján hatályba lépő kulcsváltozást az adott hónaphoz tartozó HICP-CT-ben kell figyelembe venni. A hónap későbbi napján hatályba lépő kulcsváltozást a következő hónaphoz tartozó HICP-CT-ben kell figyelembe venni.

3. FEJEZET

A SAJÁTLAKÁS-ÁRINDEX ÉS A LAKÁSÁRINDEX

22. cikk

A sajátlakás-árindex bontása

Az OOH-árindexnek a következő kiadási kategóriákra kell kiterjednie:

a)

O.1. A tulajdonos-lakó lakhatási kiadásai

b)

O.1.1. Lakásvásárlás

c)

O.1.1.1. Új építésű lakás

d)

O.1.1.1.1. Új építésű lakás vásárlása

e)

O.1.1.1.2. Saját építésű lakás és nagyobb felújítások

f)

O.1.1.2. A háztartás által vásárolt nem új építésű lakás

g)

O.1.1.3. A lakásvásárláshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások

h)

O.1.2. Lakás tulajdonlása

i)

O.1.2.1. Nagyobb javítások és karbantartás

j)

O.1.2.2. A lakásra vonatkozóan kötött biztosítások

k)

O.1.2.3. A lakás tulajdonlásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások.

23. cikk

A lakásárindex bontása

A HPI-nek a következő kiadási kategóriákra kell kiterjednie:

a)

H.1. Lakásvásárlás

b)

H.1.1. Új építésű lakás vásárlása

c)

H.1.2. Nem új építésű lakás vásárlása.

24. cikk

Súlyok

A tagállamok a 22. és a 23. cikk szerinti bontásban minden évben összeállítják és továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az OOH-árindexhez tartozó súlyokat, valamint a lakásárindexhez tartozó súlyokat.

25. cikk

A sajátlakás-árindex összeállítása

Az OOH-árindexnek a tulajdonszerzés összes költségét magában kell foglalnia, és a háztartás tulajdonába újonnan kerülő ingatlan vásárlásakor a fogyasztó által kifizetett tényleges árban, valamint az ingatlan tulajdonlásához és a tulajdonjog átruházásához kapcsolódó más költségekben bekövetkező változásokat kell mérnie.

4. FEJEZET

AZ ADATOK ÉS A METAADATOK CSERÉJÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÉS HATÁRIDŐK

26. cikk

Az adatok és a metaadatok cseréjére vonatkozó előírások

(1)   A tagállamok az adatokat és a metaadatokat elektronikus formátumban, az egyablakos ügyintézési szolgáltatáson keresztül, a statisztikai adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványoknak megfelelően továbbítják a Bizottságnak (Eurostat).

(2)   A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) meghatározott bizalmas adatokat a Bizottságnak (Eurostat) való továbbításkor megfelelő módon meg kell jelölni.

27. cikk

A metaadatok cseréjére vonatkozó határidők

(1)   A tagállamok évente áttekintik és aktualizálják a HICP-re és a HICP-CT-re vonatkozó adott évi metaadataikat, és március 31-ig továbbítják azokat a Bizottságnak (Eurostat).

(2)   A tagállamok évente áttekintik és aktualizálják a OOH-árindexre és a HPI-re vonatkozó adott évi metaadataikat, és június 30-ig továbbítják azokat a Bizottságnak (Eurostat).

5. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1749/96/EK, a 2214/96/EK, az 1687/98/EK, a 2646/98/EK, az 1617/1999/EK, a 2166/1999/EK, a 2601/2000/EK, a 2602/2000/EK, az 1920/2001/EK, az 1921/2001/EK, az 1708/2005/EK, a 701/2006/EK, a 330/2009/EK, az 1114/2010/EU és a 93/2013/EU rendelet hatályát veszti.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 135., 2016.5.24., 11. o.

(2)  A Tanács 2494/95/EK rendelete (1995. október 23.) a harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.).

(3)  A Bizottság 1749/96/EK rendelete (1996. szeptember 9.) a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó kezdeti intézkedésekről (HL L 229., 1996.9.10., 3. o.).

(4)  A Bizottság 2214/96/EK rendelete (1996. november 20.) a harmonizált fogyasztói árindexekről: a HICP részindexeinek továbbításáról és terjesztéséről (HL L 296., 1996.11.21., 8. o.).

(5)  A Tanács 1687/98/EK rendelete (1998. július 20.) a harmonizált fogyasztói árindex által lefedett termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan az 1749/96/EK bizottsági rendeletet módosításáról (HL L 214., 1998.7.31., 12. o.).

(6)  A Bizottság 2646/98/EK rendelete (1998. december 9.) a harmonizált fogyasztói árindexben szereplő tarifák kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 335., 1998.12.10., 30. o.).

(7)  A Bizottság 1617/1999/EK rendelete (1999. július 23.) a biztosítás harmonizált fogyasztói árindexben történő kezelésének minimumszabályai tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2214/96/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 192., 1999.7.24., 9. o.).

(8)  A Tanács 2166/1999/EK rendelete (1999. október 8.) az egészségügy, oktatás és szociális ellátás ágazatok termékeinek a harmonizált fogyasztói árindexben történő kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 266., 1999.10.14., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2601/2000/EK rendelete (2000. november 17.) a beszerzési áraknak a harmonizált fogyasztói árindexbe történő bevezetésének időzítése tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 300., 2000.11.29., 14. o.).

(10)  A Bizottság 2602/2000/EK rendelete (2000. november 17.) az árengedményeknek a harmonizált fogyasztói árindexben történő kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 300., 2000.11.29., 16. o.).

(11)  A Bizottság 1920/2001/EK rendelete (2001. szeptember 28.) a harmonizált fogyasztói árindexben az ügyleti értékkel arányos szolgáltatási díjak kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2214/96/EK rendelet módosításáról (HL L 261., 2001.9.29., 46. o.).

(12)  A Bizottság 1921/2001/EK rendelete (2001. szeptember 28.) a harmonizált fogyasztói árindexek felülvizsgálatának minimumszabályai tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2602/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 261., 2001.9.29., 49. o.).

(13)  A Bizottság 1708/2005/EK rendelete (2005. október 19.) a harmonizált fogyasztói árindexek közös bázisidőszaka tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2214/96/EK rendelet módosításáról (HL L 274., 2005.10.20., 9. o.).

(14)  A Tanács 701/2006/EK rendelete (2006. április 25.) a harmonizált fogyasztói árindexhez végzett árgyűjtés időbeli lefedettsége tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 122., 2006.5.9., 3. o.).

(15)  A Bizottság 330/2009/EK rendelete (2009. április 22.) az idényjellegű termékeknek a harmonizált fogyasztói árindexekben (HICP) való kezelésére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 103., 2009.4.23., 6. o.).

(16)  A Bizottság 1114/2010/EU rendelete (2010. december 1.) a HICP-súlyozás minőségére vonatkozó minimumszabályok tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 2454/97/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2010.12.2., 4. o.).

(17)  A Bizottság 93/2013/EU rendelete (2013. február 1.) a sajátlakás-árindexek létrehozása tekintetében a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 33., 2013.2.2., 14. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).


MELLÉKLET

A háztartások végső monetáris fogyasztási kiadása

1.   

A háztartások végső monetáris fogyasztási kiadása fogalmát az (EU) 2016/792 rendelet 2. cikkének 20. pontja határozza meg.

2.   

A súlyok minőségét bővebben kifejtve a háztartások végső monetáris fogyasztási kiadásának például az ESA 2010 A. mellékletének 3.95. pontján belül a következő pontokban meghatározott, a háztartások által viselt végső fogyasztási kiadásokat kell tartalmaznia:

a c), a d), a h) és az i) pont,

az e) pont a közvetlenül elszámolt pénzügyi szolgáltatások tekintetében, valamint az f) pont az implicit szolgáltatási díjon elszámolt nem-életbiztosítási szolgáltatások tekintetében.

A végső monetáris fogyasztási kiadásnak tartalmaznia kell továbbá a D.632. kategóriába tartozó, az ESA 2010 A. mellékletének 4.109. pontjában meghatározott lakáscélú transzfereket is.

3.   

A végső monetáris fogyasztási kiadás nem tartalmazhatja például az ESA 2010 A. mellékletének 3.95. pontján belül a következő pontokban meghatározott, a háztartások által viselt végső fogyasztási kiadásokat:

az a), a b) és a g) pont.

A végső monetáris fogyasztási kiadás nem tartalmazhatja továbbá például a háztartások végső fogyasztási kiadásain kívüli következő tételeket:

az ESA 2010 A. mellékletének 3.96. a)–f) pontja szerinti tételeket, kivéve a D.632. kategóriába tartozó, az ESA 2010 A. mellékletének 4.109. pontjában meghatározott lakáscélú transzfereket,

az ESA 2010 A. mellékletének 4.78. pontjában meghatározott jövedelemadókat,

az ESA 2010 A. mellékletének 4.41. pontjában meghatározott, a tulajdonból származó jövedelmet,

az ESA 2010 A. mellékletének 4.92. pontjában meghatározott tényleges munkáltatói társadalombiztosítási járulékokat,

az ESA 2010 A. mellékletének 4.112. pontjában meghatározott nettó nem-életbiztosítási díjakat,

az ESA 2010 A. mellékletének 4.129. pontjában meghatározott háztartások közötti folyó transzfereket,

az ESA 2010 A. mellékletének 4.132. pontjában meghatározott, a bíróságok és a kvázi bírósági szervek által a gazdasági egységekre kirótt bírságokat.

4.   

Monetáris művelet az a gazdasági művelet, amelynek keretében a felek kifizetéseket teljesítenek vagy fogadnak, fizetőeszköz-egységben kifejezett kötelezettségeket vállalnak vagy fizetőeszköz-egységben kifejezett eszközöket kapnak. Nem monetáris művelet az a gazdasági művelet, amelynek keretében a felek nem cserélnek készpénzt vagy fizetőeszköz-egységben kifejezett eszközt vagy kötelezettséget.


4.8.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/24


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1149 RENDELETE

(2020. augusztus 3.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a diizocianátok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében a diizocianátok a harmonizált besorolás szerint 1. kategóriába tartozó légzőszervi szenzibilizálóknak és 1. kategóriába tartozó bőrszenzibilizáló anyagoknak minősülnek. A diizocianátokat szerte az Unióban vegyi alkotóelemekként alkalmazzák számos ágazatban és alkalmazásban, különösen habokban, tömítőanyagokban és bevonatokban,

(2)

2016. október 6-án Németország benyújtott az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: az Ügynökség) egy, az 1907/2006/EK rendelet 69. cikke (4) bekezdésének megfelelő dokumentációt (3) (a továbbiakban: a XV. melléklet szerinti dokumentáció), melynek célja az említett rendelet 69–73. cikkében előírt korlátozási eljárás kezdeményezése. A XV. melléklet szerinti dokumentáció szerint a diizocianátoknak való, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció okozta légzőszervi szenzibilizáció a munkavállalók körében foglalkozási asztma kialakulásához vezet, ami jelentős foglalkozás-egészségügyi problémát jelent az Unióban. A diizocianátok által okozott foglalkozási megbetegedések új eseteinek éves száma elfogadhatatlanul magas (a becslések szerint több mint 5 000 esetről van szó). A XV. melléklet szerinti dokumentáció alátámasztja, hogy uniós szintű fellépésre van szükség, és azt javasolja, hogy korlátozzák az ipari és a foglalkozásszerű felhasználást, valamint a diizocianátok önmagukban, valamint más anyagok összetevőjeként és keverékekben történő forgalomba hozatalát.

(3)

A XV. melléklet szerinti dokumentációban javasolt korlátozás célja, hogy a diizocianátok ipari és foglalkozásszerű alkalmazásokban való használatát azokra az esetekre korlátozza, ahol megfelelő technikai és szervezeti intézkedések kombinációját alkalmazzák, valamint sor került egy minimális egységes képzés elvégzésére. A szállítói lánc egészében tájékoztatni kell az érintetteket arról, hogy hogyan vehetnek részt a képzésen, és az ilyen anyagokat és keverékeket forgalomba hozó gazdasági szereplőknek felelősséget kell vállalniuk azért, hogy az ilyen anyagok vagy keverékek használói számára képzések álljanak rendelkezésre.

(4)

2017. december 5-én az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága (RAC) elfogadta véleményét (4), amelyben azt a következtetést vonta le, hogy a javasolt korlátozás – a RAC által módosított formában – a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés, mivel ez csökkenti a legeredményesebben az említett anyagoknak való expozícióból eredő azonosított kockázatokat. Továbbá úgy ítélte meg, hogy a javasolt korlátozás végrehajtása a diizocianátok okozta bőrgyulladás eseteinek számát is csökkentené.

(5)

A RAC arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő képzés alapvető szükséglet, és hogy a diizocianátokkal foglalkozó minden munkavállalónak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie ezen anyagok veszélyeiről és a használatukkal kapcsolatos kockázatokról, valamint elegendő ismerettel kell rendelkeznie a helyes munkavégzési gyakorlatokról és a megfelelő kockázatkezelési intézkedésekről, beleértve a megfelelő egyéni védőeszközök helyes alkalmazását is. A RAC megjegyzi, hogy különleges képzési intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy fel lehessen hívni az érintettek figyelmét a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések és a biztonságos kezelési gyakorlatok révén biztosított egészségvédelem fontosságára.

(6)

A RAC úgy ítélte meg, hogy az anyagokban vagy keverékekben található diizocianátokra megállapított 0,1 tömegszázalékos határérték megfelel az 1. kategóriába tartozó légzőszervi szenzibilizálók közé besorolt meghatározott diizocianátok esetében fennálló legalacsonyabb koncentrációs határértéknek. A RAC abban is egyetértett a dokumentáció benyújtójával, hogy indikatív vagy kötelező foglalkozási expozíciós határérték bevezetése nem lenne elegendő ahhoz, hogy a foglalkozási asztmás megbetegedések száma a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjen, mivel a diizocianátok szenzibilizálása tekintetében jelenleg nincs ismert küszöbérték.

(7)

2018. március 15-én az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) elfogadta véleményét (5), amelyben megerősítette a RAC arra vonatkozó következtetését, hogy a javasolt korlátozás – tekintettel annak társadalmi-gazdasági előnyeire és költségeire – a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés az azonosított kockázatok kezelésére. A SEAC továbbá azt a következtetést is levonta, hogy a javasolt korlátozás az érintett szállítói láncok számára megfizethető.

(8)

A SEAC a korlátozás alkalmazásának negyvennyolc hónappal való elhalasztását javasolta annak érdekében, hogy valamennyi szereplő számára elegendő idő álljon rendelkezésre a korlátozási követelmények teljeskörű végrehajtásához.

(9)

A RAC és a SEAC által a korlátozásra irányuló javaslattal kapcsolatban képviselt véleményről konzultáció folyt az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumával, melynek ajánlásait figyelembe vették.

(10)

2018. május 9-én az Ügynökség benyújtotta a Bizottságnak a RAC és a SEAC véleményét. E vélemények alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a diizocianátok önmagukban, más anyagok összetevőjeként és keverékekben való felhasználása vagy forgalomba hozatala az emberi egészségre nézve elfogadhatatlan kockázatot jelent. A Bizottság úgy véli, hogy e kockázatokat uniós szinten szükséges kezelni.

(11)

Figyelembe véve a XV. melléklet szerinti dokumentációt, valamint a RAC és a SEAC véleményét, a Bizottság úgy véli, hogy a tagállamokban alkalmazott szigorúbb nemzeti kötelezettségek sérelme nélkül az ipari és a foglalkozásszerű felhasználók számára minimális képzési követelményt kell előírni. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az e követelménnyel kapcsolatos részleteket.

(12)

A jelenlegi korlátozás esetleges későbbi felülvizsgálata céljából a tagállamoknak az 1907/2006/EK rendelet 117. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság részére jelentést kell tenniük bármely megállapított képzési követelményről, a foglalkozási asztma, illetve a foglalkozási légzőszervi és bőrgyógyászati megbetegedések bejelentett eseteinek számáról, bármilyen nemzeti foglalkozási expozíciós szintről, valamint közölniük kell a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos információkat.

(13)

A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós jogszabályok – különösen a vegyi anyagokról szóló 98/24/EK tanácsi irányelv (6) – sérelme nélkül e korlátozás célja segíteni a munkaadókat a magasabb szintű kockázatkezelés elérésében. A kis- és középvállalkozások számára előnyökkel fog járni ez a jogi aktus, mivel tovább fogja erősíteni a jelenlegi munkahelyi biztonsági és egészségügyi követelmények végrehajtását azáltal, hogy kifejezetten a diizocianátokkal kapcsolatos képzési programokat biztosít a szállítói lánc egészében.

(14)

A gazdasági szereplők számára elegendő időt kell biztosítani az új követelményekhez való alkalmazkodásra. Hároméves átmeneti időszakot helyénvaló biztosítani ahhoz, hogy az érintett munkaerő el tudja végezni a szükséges képzést.

(15)

Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(3)  https://echa.europa.eu/documents/10162/63c411e5-cf0f-dc5e-ff83-1e8de7e4e282

(4)  https://echa.europa.eu/documents/10162/737bceac-35c3-77fb-ba7a-0e417a81aa4a

(5)  https://echa.europa.eu/documents/10162/d6794aa4-8e3a-6780-d079-77237244f5f9

(6)  A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).


MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következő bejegyzéssel egészül ki:

„74. Diizocianátok, O = C=N-R-N = C=O, ahol az R nem meghatározott hosszúságú alifás vagy aromás szénhidrogén egység

1.

2023. augusztus 24-t követően nem használhatók fel ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra önmagukban, más anyagok összetevőjeként, illetve keverékek összetevőjeként, kivéve, ha:

a)

a diizocianátok koncentrációja önállóan és együttesen kisebb, mint 0,1 tömegszázalék; vagy

b)

a munkáltató vagy önfoglalkoztató biztosítja, hogy az ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó(k) az anyag(ok) vagy keverék(ek) használatát megelőzően sikeresen elvégezte (elvégezték) a diizocianátok biztonságos használatára vonatkozó képzést.

2.

2022. február 24-t követően nem hozhatók forgalomba ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra önmagukban, más anyagok összetevőjeként, illetve keverékekben, kivéve, ha:

a)

a diizocianátok koncentrációja önállóan és együttesen kisebb, mint 0,1 tömegszázalék; vagy

b)

a szállító gondoskodik arról, hogy az anyag(ok) vagy keverék(ek) átvevője megkapja az 1. pont b) alpontjában említett követelményekkel kapcsolatos információkat, és a csomagoláson a címkén szereplő többi információtól jól láthatóan elkülönítve feltünteti az alábbi szöveget: »2023. augusztus 24. után az ipari vagy foglalkozásszerű felhasználás megkezdése előtt megfelelő képzés szükséges.«

3.

E bejegyzés alkalmazásában az »ipari és foglalkozásszerű felhasználó(k)« a diizocianátokat ipari vagy foglalkozásszerű felhasználás céljából önmagukban, más anyagok összetevőjeként, illetve keverékekben használó, illetve e felhasználások felügyeletét végző munkavállalók vagy önfoglalkoztatottak.

4.

Az 1. pont b) alpontjában említett képzés keretében – a nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek vagy más nemzeti szintű megfelelő kockázatkezelési intézkedések sérelme nélkül – útmutatást kell nyújtani a diizocianátoknak való, bőrön át vagy belélegzéssel történő munkahelyi expozíció ellenőrzés alatt tartásával kapcsolatban. Az ilyen képzést megfelelő szakképzettséggel rendelkező, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó szakértőnek kell tartania. A képzésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)

Az 5. pont a) alpontjában említett képzési elemek valamennyi ipari és foglalkozásszerű felhasználás tekintetében.

b)

Az 5. pont a) és b) alpontjában szereplő képzési elemek az alábbi felhasználások tekintetében:

nyitott keverékek kezelése környezeti hőmérsékleten (beleértve a habalagutakat is),

permetezés szellőztetett fülkében,

görgővel való felvitel,

ecsettel való felvitel,

bemerítéssel és öntéssel való felvitel,

nem teljesen vulkanizált, de már nem meleg árucikkek utólagos mechanikus kezelése (pl. darabolás),

takarítás és hulladékkezelés,

a bőrön át és/vagy belélegzéssel történő expozíció tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró egyéb felhasználások.

c)

Az 5. pont a), b) és c) alpontjában szereplő képzési elemek az alábbi felhasználások tekintetében:

nem teljesen vulkanizált (pl. frissen vulkanizált, még mindig meleg) árucikkek kezelése,

öntödei alkalmazások,

a berendezésekhez való hozzáférést igénylő karbantartás és javítás,

meleg vagy forró készítmények nyílt kezelése (> 45 °C),

permetezés nyílt levegőn, korlátozott vagy csak természetes szellőztetéssel (beleértve a nagy ipari munkatermeket) és nagy energiájú permetezés (pl. habok, elasztomerek),

valamint a bőrön át és/vagy belélegzéssel történő expozíció tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró egyéb felhasználások.

5.

Képzési elemek:

a)

általános képzés, ideértve az online képzést is, a következőkről:

a diizocianátok kémiai tulajdonságai,

mérgezési veszélyek (ideértve az akut toxicitást is),

a diizocianátoknak való kitettség,

foglalkozási expozíciós határértékek,

a szenzibilizáció kialakulásának módja,

a szag, mint a veszély jelzője,

az illékonyság jelentősége a kockázat szempontjából,

a diizocianátok viszkozitása, hőmérséklete és molekulatömege,

személyi higiénia,

a szükséges egyéni védőeszközök, az azok megfelelő használatára vonatkozó gyakorlati útmutatás, valamint a védőeszközök korlátai,

a bőrrel való érintkezés és a belélegzéssel történő expozíció kockázata,

az alkalmazott eljárással kapcsolatos kockázat,

a bőr védelmét és a belélegzés megakadályozását szolgáló módszerek,

szellőztetés,

tisztítás, szivárgás, karbantartás,

az üres csomagolások kidobása,

a közelben tartózkodók védelme,

a kritikus kezelési szakaszok azonosítása,

egyedi nemzeti kódrendszerek (adott esetben),

viselkedésen alapuló biztonság,

képzés sikeres elvégzését tanúsító igazolás vagy más írásos bizonyíték;

b)

Középfokú képzés, ideértve az online képzést is, a következőkről:

viselkedésen alapuló további szempontok,

karbantartás,

változásmenedzsment,

a meglévő biztonsági előírások értékelése,

az alkalmazott eljárással kapcsolatos kockázat,

képzés sikeres elvégzését tanúsító igazolás vagy más írásos bizonyíték;

c)

Haladó képzés, ideértve az online képzést is, a következőkről:

a képzés által lefedett konkrét felhasználásokhoz szükséges minden további igazolás,

szórófülkén kívüli permetezés,

forró vagy meleg készítmények nyílt kezelése (> 45 °C),

képzés sikeres elvégzését tanúsító igazolás vagy más írásos bizonyíték;

6.

A képzésnek meg kell felelnie az azon tagállam által meghatározott rendelkezéseknek, ahol az ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó(k) a tevékenységét (tevékenységüket) végzi(k). A tagállamok az anyag(ok) vagy keverék(ek) felhasználására vonatkozóan továbbra is végrehajthatják vagy alkalmazhatják saját nemzeti követelményeiket, amennyiben a 4. és 5. pontban meghatározott minimumkövetelmények teljesülnek.

7.

A 2. pont b) alpontjában említett szállító gondoskodik arról, hogy az átvevő részére a 4. és 5. pontban említett képzési anyagok és képzések biztosítva legyenek azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein), amelybe (amelyekbe) az anyagot (anyagokat) vagy keveréket (keverékeket) szállítják. A képzésnek figyelembe kell vennie a szállított termékek sajátosságait, és ezen belül az összetételüket, csomagolásukat és kialakításukat.

8.

A munkáltatónak vagy az önfoglalkoztatónak dokumentálnia kell a 4. és 5. pontban említett képzés sikeres elvégzését. A képzést legalább ötévente meg kell újítani.

9.

A 117. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéseikbe a tagállamok belefoglalják az alábbi információkat:

a)

a diizocianátok nemzeti jogban szabályozott ipari és foglalkozásszerű felhasználásaira vonatkozóan megállapított bármilyen képzési követelmény és egyéb kockázatkezelési intézkedés;

b)

a foglalkozási asztma, illetve a foglalkozási légzőszervi és bőrgyógyászati megbetegedések diizocianátokkal összefüggő, évente nyilvántartásba vett és elismert eseteinek száma;

c)

a diizocianátokra vonatkozó nemzeti expozíciós határértékek, ha vannak ilyenek;

d)

az e korlátozáshoz kapcsolódó végrehajtási tevékenységekre vonatkozó információk.

10.

Ez a korlátozás a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelmére vonatkozó egyéb uniós jogszabályok sérelme nélkül alkalmazandó.”


HATÁROZATOK

4.8.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/30


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1150 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. augusztus 3.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2020) 5454. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes olyan tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának megerősített eseteit azonosították. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2020/1107 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos lettországi, lengyelországi és szlovákiai járványügyi helyzet megváltozását követően.

(2)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (6) meghatározza az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében meghozandó alapvető uniós intézkedéseket. A 2002/60/EK irányelv 9. cikke előírja egy védőkörzet és egy megfigyelési körzet létrehozását arra az esetre vonatkozóan, ha valamely gazdaságban a sertésekkel kapcsolatban hivatalosan megállapítást nyert az afrikai sertéspestis diagnózisa, az említett irányelv 10. és 11. cikke pedig meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a védő- és megfigyelési körzetekben meg kell tenni a betegség elterjedésének megelőzése érdekében. Ezenkívül a 2002/60/EK irányelv 15. cikke meghatározza az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának megállapítása esetén alkalmazandó intézkedéseket. A közelmúlt tapasztalatai alapján a 2002/60/EK irányelvben meghatározott intézkedések – különösen a fertőzött gazdaságok tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó intézkedések és a betegségnek a házi- és vadon élő sertések populációiban való felszámolásával kapcsolatos egyéb intézkedések – hatékonynak bizonyulnak a betegség terjedése elleni védekezésben.

(3)

Az (EU) 2020/1107 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Litvániában és Lengyelországban fény derült az afrikai sertéspestis házisertésekben, Lengyelországban és Szlovákiában pedig vadon élő sertésekben való előfordulásának újabb eseteire.

(4)

2020 júliusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának öt esetét észlelték a lengyelországi Biłgoraji, Ełki, Garwolini, Zielona Góra-i és Olsztyni járásban, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében vannak felsorolva, illetve olyan területeken, amelyek jelenleg az említett melléklet III. részében van felsorolva, de annak II. részében felsorolt területek közvetlen közelében találhatók. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem a II., hanem immár a III. részében kell feltüntetni, továbbá Lengyelországnak az említett melléklet II. részében felsorolt, de az annak III. részében szereplő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területek közvetlen közelében található területeit az említett mellékletnek nem a II., hanem immár a III. részében kell feltüntetni.

(5)

2020 júliusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának három esetét észlelték a lengyelországi Zambrówi, Jarosławi és Krosnói járásban, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva, illetve olyan területeken, amelyek jelenleg az említett melléklet II. részében van felsorolva, de annak I. részében felsorolt területek közvetlen közelében találhatók. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területeit az említett mellékletnek nem az I., hanem immár a II. részében kell feltüntetni, továbbá Lengyelországnak az említett melléklet I. részében felsorolt, de az annak II. részében szereplő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területek közvetlen közelében található területeit az említett mellékletnek nem az I., hanem immár a II. részében kell feltüntetni.

(6)

2020 júliusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának két esetét észlelték a szlovákiai Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) és Rožňavai (Rozsnyói) járásban, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának ezeket a jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területeit az említett mellékletnek nem az I., hanem immár a II. részében kell feltüntetni.

(7)

2020 júliusában egy esetben az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték a litvániai Plungė községben, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Litvániának az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esete által érintett területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem a II., hanem immár a III. részében kell feltüntetni.

(8)

Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának e közelmúltbeli, litvániai és lengyelországi eseteit, valamint az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának közelmúltbeli szlovákiai eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a régiókba sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének is tükröznie kell.

(9)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Litvánia, Lengyelország és Szlovákia esetében új, megfelelő méretű magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I., II. és III. részében szereplő jegyzékekbe. Mivel a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. és III. része azokat a területeket sorolja fel, ahol a járványügyi helyzet még alakulóban van és igen dinamikusan változik, az említett részekben felsorolt területek bármilyen módosításakor – így ebben az esetben is – különös figyelmet kell fordítani a környező területekre gyakorolt hatásra. Az említett melléklet I., II. és III. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 3-án.

a Bizottság részéről

Sztella KIRIAKÍDISZ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2020/1107 végrehajtási határozata (2020. július 27.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 242., 2020.7.28., 11. o.).

(6)  A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).


MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Belgium

Belgiumban a következő területek:

dans la province de Luxembourg:

la zone est délimitée, dans le sens des aiguilles d’une montre, par:

Frontière avec la France,

Rue Mersinhat à Florenville,

La N818jusque son intersection avec la N83,

La N83 jusque son intersection avec la N884,

La N884 jusque son intersection avec la N824,

La N824 jusque son intersection avec Le Routeux,

Le Routeux,

Rue d’Orgéo,

Rue de la Vierre,

Rue du Bout-d’en-Bas,

Rue Sous l’Eglise,

Rue Notre-Dame,

Rue du Centre,

La N845 jusque son intersection avec la N85,

La N85 jusque son intersection avec la N40,

La N40 jusque son intersection avec la N802,

La N802 jusque son intersection avec la N825,

La N825 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411jusque son intersection avec la N40,

N40: Burnaimont, Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

Rue du Tombois,

Rue Du Pierroy,

Rue Saint-Orban,

Rue Saint-Aubain,

Rue des Cottages,

Rue de Relune,

Rue de Rulune,

Route de l’Ermitage,

N87: Route de Habay,

Chemin des Ecoliers,

Le Routy,

Rue Burgknapp,

Rue de la Halte,

Rue du Centre,

Rue de l’Eglise,

Rue du Marquisat,

Rue de la Carrière,

Rue de la Lorraine,

Rue du Beynert,

Millewée,

Rue du Tram,

Millewée,

N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

Frontière avec le Grand-Duché de Luxembourg,

Frontière avec la France, jusque son intersection avec la Rue Mersinhat à Florenville.

2.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

3.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403250, 403350, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404570, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950, 406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250350, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 250850, 250950, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251450, 251550, 251650, 251750, 251850, 252150 és 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050,575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

4.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Pāvilostas novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

Grobiņas novads,

Rucavas novada Dunikas pagasts.

5.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Klaipėdos rajono savivaldybės: Agluonėnų, Priekulės, Veiviržėnų, Judrėnų, Endriejavo ir Vėžaičių seniūnijos,

Kretingos rajono savivaldybės: Darbėnų, Kretingos ir Žalgirio seniūnijos,

Plungės rajono savivaldybės: Nausodžio sen. dalis nuo kelio 166 į pietryčius ir Kulių seniūnija,

Skuodo rajono savivaldybės: Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo, Skuodo miesto seniūnijos.

6.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

gminy Janowiec Kościelny, Janowo i część gminy Kozłowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Rączki – Kownatki – Gardyny w powiecie nidzickim,

powiat działdowski,

gminy Dąbrówno, miasto Ostróda i część gminy wiejskiej Ostróda położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 w powiecie ostródzkim,

gminy Kisielice, Susz, Iława z miastem Iława, Lubawa z miastem Lubawa, w powiecie iławskim,

gmina Grodziczno w powiecie nowomiejskim,

w województwie podlaskim:

gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię koleją w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat sierpecki,

powiat żuromiński,

gminy Andrzejewo, Brok, Małkinia Górna, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Zaręby Kościelne i Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka w powiecie ostrowskim,

gminy Dzierzgowo, Lipowiec Kościelny, miasto Mława, Radzanów, Szreńsk, Szydłowo i Wieczfnia Kościelna, w powiecie mławskim,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Kowala, Wierzbica, część gminy Wolanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie radomskim,

powiat miejski Radom,

powiat szydłowiecki,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

gminy Chłopice, Rokietnica, gmina wiejska Jarosław, część miasta Jarosław położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94, część gminy Radymno położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A4, w powiecie jarosławskim,

gminy Medyka, Orły, Stubno, Żurawica, Przemyśl w powiecie przemyskim,

gminy Przeworsk z miastem Przeworsk, Gać Jawornik Polski, Kańczuga, Tryńcza i Zarzecze w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Dzikowiec, Kolbuszowa, Niwiska i Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Borowa, Czermin, Gawłuszowice, Mielec z miastem Mielec, Padew Narodowa, Przecław, Tuszów Narodowy w powiecie mieleckim,

w województwie świętokrzyskim:

powiat opatowski,

powiat sandomierski,

gminy Bogoria, Łubnice, Oleśnica, Osiek, Połaniec, Rytwiany i Staszów w powiecie staszowskim,

gmina Skarżysko Kościelne w powiecie skarżyskim,

gmina Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy oraz na północ od drogi nr 42 i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Gowarczów, Końskie i Stąporków w powiecie koneckim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminy Biała Rawska, Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka i Regnów w powiecie rawskim,

powiat skierniewicki,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Białaczów, Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

gminy Czerniewice, Inowłódz, Lubochnia, Rzeczyca, Tomaszów Mazowiecki z miastem Tomaszów Mazowiecki i Żelechlinek w powiecie tomaszowskim,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

gmina Gubin z miastem Gubin w powiecie krośnieńskim,

gminy Międzyrzecz, Pszczew, Trzciel w powiecie międzyrzeckim,

część gminy Lubrza położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A2, część gminy Łagów położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A2, część gminy Zbąszynek położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Zbąszynia do Świebodzina oraz część położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od miasta Zbąszynek w kierunku zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 1210F, a następnie przez drogę 1210F biegnącą od skrzyżowania z linia kolejową do zachodniej granicy gminy, część gminy Szczaniec położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim,

gminy Cybinka, Ośno Lubuskie i Rzepin w powiecie słubickim,

gmina Sulęcin i część gminy Torzym położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A2 w powiecie sulęcińskim,

w województwie dolnośląskim:

gminy Bolesławiec z miastem Bolesławiec, Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

gmina Węgliniec w powiecie zgorzeleckim,

gminy Chocianów, Polkowice, część gminy Przemków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12, w powiecie polkowickim,

gmina Jemielno, Niechlów i Góra w powiecie górowskim,

gmina Rudna i Lubin z miastem Lubin w powiecie lubińskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Rydzyna, część gminy Święciechowa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12w powiecie leszczyńskim,

powiat nowotomyski,

gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gminy Czempiń, miasto Kościan, część gminy wiejskiej Kościan położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5 oraz na wschód od linii wyznaczonej przez kanał Obry, część gminy Krzywiń położona na wschód od linii wyznaczonej przez kanał Obry w powiecie kościańskim,

powiat miejski Poznań,

gminy Rokietnica, Suchy Las, Mosina, miasto Luboń, miasto Puszczykowo, część gminy Komorniki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5, część gminy Stęszew położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 5 i 32 i część gminy Kórnik położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr S11 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 434 i drogę nr 434 biegnącą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gminy Pniewy, Szamotuły, część gminy Duszniki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 92 oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 306, część gminy Kaźmierz położona na północ i na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Witkowice – Gorszewice – Kaźmierz (wzdłuż ulic Czereśniowa, Dworcowa, Marii Konopnickiej) – Chlewiska, biegnącą do wschodniej granicy gminy w powiecie szamotulskim.

7.   Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

the whole district of Vranov nad Topľou,

the whole district of Humenné,

the whole district of Snina,

the whole district of Sobrance, except municipalities included in part III

in the district of Michalovce, the whole municipalities of Tušice, Moravany, Pozdišovce, Michalovce, Zalužice, Lúčky, Závadka, Hnojné, Poruba pod Vihorlatom, Jovsa, Kusín, Klokočov, Kaluža, Vinné, Trnava pri Laborci, Oreské, Staré, Zbudza, Petrovce nad Laborcom, Lesné, Suché, Rakovec nad Ondavou, Nacina Ves, Voľa, Pusté Čemerné and Strážske,

in the district of Košice – okolie, the whole municipalities not included in Part II,

in the district of Gelnica, the whole municipalities of Uhorná, Smolnícka Huta, Mníšek nad Hnilcom, Prakovce, Helcmanovce, Gelnica, Kojšov, Veľký Folkmár, Jaklovce, Žakarovce, Margecany, Henclová and Stará Voda,

in the district of Prešov, the whole municipalities of Klenov, Miklušovce, Sedlice, Suchá dolina, Janov, Radatice, Ľubovec, Ličartovce, Drienovská Nová Ves, Kendice, Petrovany, Drienov, Lemešany, Janovík, Bretejovce, Seniakovce, Šarišské Bohdanovce, Varhaňovce, Brestov Mirkovce, Žehňa, Tuhrina, Lúčina and Červenica,

in the district of Rožňava, the whole municipalities of Brzotín, Gočaltovo, Honce, Jovice, Kružná, Kunová Teplica, Pača, Pašková, Pašková, Rakovnica, Rozložná, Rožňavské Bystré, Rožňava, Rudná, Štítnik, Vidová, Čučma and Betliar,

in the district of Revúca, the whole municipalities of Držkovce, Chvalová, Gemerské Teplice, Gemerský Sad, Hucín, Jelšava, Leváre, Licince, Nadraž, Prihradzany, Sekerešovo, Šivetice, Kameňany, Višňové, Rybník and Sása,

in the district of Rimavská Sobota, municipalities located south of the road No.526 not included in Part II”

in the district of Lučenec, the whole municipalities of Trenč, Veľká nad Ipľom, Jelšovec, Panické Dravce, Lučenec, Kalonda, Rapovce, Trebeľovce, Mučín, Lipovany, Pleš, Fiľakovské Kováče, Ratka, Fiľakovo, Biskupice, Belina, Radzovce, Čakanovce, Šiatorská Bukovinka, Čamovce, Šurice, Halič, Mašková, Ľuboreč, Šíd and Prša,

in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká Ves nad Ipľom, Sečianky, Kleňany, Hrušov, Vinica, Balog nad Ipľom, Dolinka, Kosihy nad Ipľom, Ďurkovce, Širákov, Kamenné Kosihy, Seľany, Veľká Čalomija, Malá Čalomija, Koláre, Trebušovce, Chrastince, Lesenice, Slovenské Ďarmoty, Opatovská Nová Ves, Bátorová, Nenince, Záhorce, Želovce, Sklabiná, Nová Ves, Obeckov, Vrbovka, Kiarov, Kováčovce, Zombor, Olováry, Čeláre, Glabušovce, Veľké Straciny, Malé Straciny, Malý Krtíš, Veľký Krtíš, Pôtor, Veľké Zlievce, Malé Zlievce, Bušince, Muľa, Ľuboriečka, Dolná Strehová, Vieska, Slovenské Kľačany, Horná Strehová, Chrťany and Závada.

8.   Görögország

Görögországban a következő területek:

in the regional unit of Drama:

the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

in the regional unit of Xanthi:

the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

in the regional unit of Rodopi:

the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

in the regional unit of Evros:

the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

in the regional unit of Serres:

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

II. RÉSZ

1.   Belgium

Belgiumban a következő területek:

dans la province de Luxembourg:

la zone est délimitée, dans le sens des aiguilles d’une montre, par:

La Rue de la Station (N85) à Florenville jusque son intersection avec la N894,

La N894 jusque son intersection avec la rue Grande,

La rue Grande jusque son intersection avec la rue de Neufchâteau,

La rue de Neufchâteau jusque son intersection avec Hosseuse,

Hosseuse,

La Roquignole,

Les Chanvières,

La Fosse du Loup,

Le Sart,

La N801 jusque son intersection avec la rue de l’Accord,

La rue de l’Accord,

La rue du Fet,

La N40 jusque son intersection avec la E25-E411,

La E25-E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d’Aubange,

La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d’Aubange,

La N88 jusque son intersection avec la N811,

La N811 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N88,

La N88 (rue Baillet Latour, rue Fontaine des Dames, rue Yvan Gils, rue de Virton, rue de Gérouville, Route de Meix) jusque son intersection avec la N981,

La N981 (rue de Virton) jusque son intersection avec la N83,

La N83 (rue du Faing, rue de Bouillon, rue Albert 1er, rue d’Arlon) jusque son intersection avec la N85 (Rue de la Station) à Florenville.

2.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

the whole region of Haskovo,

the whole region of Yambol,

the whole region of Stara Zagora,

the whole region of Pernik,

the whole region of Kyustendil,

the whole region of Plovdiv,

the whole region of Pazardzhik,

the whole region of Smolyan,

the whole region of Burgas excluding the areas in Part III.

3.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye: 251950, 252050, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

5.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aizputes novada, Aizputes un Cīravas pagasts, Kalvenes pagasta daļa uz rietumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz dienvidiem no autoceļa A9, uz rietumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz rietumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296un Lažas pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa caur Miķelīšu mežu līdz autoceļam 1265, uz rietumiem no autoceļa, kas savieno autoceļu 1265 pie Mežmaļiem līdz robežai ar Rīvas upi, Aizputes pilsēta,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Durbes novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novads,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada Ēdoles pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa 1269, 1271, uz austrumiem no autoceļa 1288, uz ziemeļiem no autoceļa P119, Īvandes pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa P119, uz austrumiem no autoceļa 1292, 1279, uz austrumiem no autoceļa, kas savieno autoceļu 1279 no Upītēm līdz autoceļam 1290, Kurmāles pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa 1290, uz austrumiem no autoceļa, kas savieno autoceļu 1290 no Alejām līdz autoceļam 1283, uz austrumiem no autoceļa 1283 un P112, Turlavas pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa P112, Laidu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1296, Padures, Rumbas, Rendas, Kabiles, Vārmes, Pelču un Snēpeles pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekules novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novads,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novada Raņķu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes,

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Vaiņodes novada Vaiņodes pagasts un Embūtes pagasta daļa uz dienvidiem autoceļa P116, P106,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

6.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Alovės, Butrimonių, Daugų, Nemunaičio, Pivašiūnų, Punios, Raitininkų seniūnijos,

Anykščių rajono savivaldybė,

Akmenės rajono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos ir Vilkijos seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907,

Kazlų rūdos savivaldybė: Kazlų rūdos seniūnija į šiaurę nuo kelio Nr. 230, į rytus nuo kelio Kokė-Užbaliai-Čečetai iki kelio Nr. 2610 ir į pietus nuo kelio Nr. 2610,

Kelmės rajono savivaldybė,

Kėdainių rajono savivaldybė,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Kretingos rajono savivaldybė: Imbarės, Kūlupėnų ir Kartenos seniūnijos,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė: Degučių, Marijampolės, Mokolų, Liudvinavo ir Narto seniūnijos,

Mažeikių rajono savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė: Alantos seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio 119 ir į šiaurę nuo kelio Nr. 2828, Balninkų, Dubingių, Giedraičių, Joniškio ir Videniškių seniūnijos,

Pagėgių savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Rietavo savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė: Stakliškių ir Veiverių seniūnijos,

Plungės rajono savivaldybė: Žlibinų, Stalgėnų, Nausodžio sen. dalis nuo kelio Nr. 166 į šiaurės vakarus, Plungės miesto ir Šateikių seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos ir Ylakių seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Šilalės rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė: Bartninkų, Gražiškių, Keturvalakių, Kybartų, Klausučių, Pajevonio, Šeimenos, Vilkaviškio miesto, Virbalio, Vištyčio seniūnijos,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Stare Juchy, część gminy Prostki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy łączącą miejscowości Żelazki – Dąbrowskie – Długosze do południowej granicy gminy i część gminy wiejskiej Ełk położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 667 biegnącą od miejscowości Bajtkowo do miejscowości Nowa Wieś Ełcka, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Ełk biegnącą od miejscowości Nowa Wieś Ełcka do wschodniej granicy gminy w powiecie ełckim,

gminy Elbląg, Gronowo Elbląskie, Milejewo, Młynary, Markusy, Rychliki i Tolkmicko w powiecie elbląskim,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

gminy Orzysz, Pisz, Ruciane – Nida oraz część gminy Biała Piska położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę 667 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Biała Piska, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 biegnącą od miejscowości Biała Piska do wschodniej granicy gminy w powiecie piskim,

gmina Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie w powiecie bartoszyckim,

gminy Biskupiec, Kolno, Purda, Stawiguda,, Olsztynek, część gminy Świątki położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Pasłęka, część gminy Barczewo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Gietrzwałd położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim,

gminy Grunwald, Łukta, Małdyty, Miłomłyn, Miłakowo, część gminy wiejskiej Ostróda położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 i część gminy Morąg położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim,

część gminy Ryn położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową łączącą miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

gminy Braniewo i miasto Braniewo, Frombork, Lelkowo, Pieniężno, Płoskinia oraz część gminy Wilczęta położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim,

gmina Reszel, część gminy Kętrzyn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn, na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy oraz na zachód i na południe od zachodniej i południowej granicy miasta Kętrzyn, miasto Kętrzyn i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim,

gmina Nidzica i część gminy Kozłowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Rączki – Kownatki – Gardyny w powiecie nidzickim,

gminy Dźwierzuty, Jedwabno, Pasym, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

gmina Zalewo w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

gminy Orla, Rudka, Brańsk z miastem Brańsk, Boćki w powiecie bielskim,

gminy Radziłów, Rajgród Wąsosz, część gminy wiejskiej Grajewo położona na południe o linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącą miejscowości: Mareckie – Łękowo – Kacprowo – Ruda, a następnie od miejscowości Ruda na południe od rzeki Binduga uchodzącej do rzeki Ełk i następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Ełk od ujścia rzeki Binduga do wschodniej granicy gminy w powiecie grajewskim,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wiznaw powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy Dziadkowice, Grodzisk, Mielnik, Milejczyce, Nurzec-Stacja i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

powiat hajnowski,

gminy Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

powiat kolneński z miastem Kolno,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady, Choroszcz i część gminy Poświętne położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim,

gminy Filipów, Jeleniewo, Przerośl, Raczki, Rutka -Tartak, Suwałki, Szypliszki Wiżajny oraz część gminy Bakałarzewo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę 653 biegnącej od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą 1122B oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1122B biegnącą od drogi 653 w kierunku południowym do skrzyżowania z drogą 1124B i następnie na północny – wschód od drogi nr 1124B biegnącej od skrzyżowania z drogą 1122B do granicy z gminą Raczki w powiecie suwalskim

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

powiat siedlecki,

powiat miejski Siedlce,

gminy Bielany, Ceranów, Kosów Lacki, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

powiat węgrowski,

powiat łosicki,

powiat ciechanowski,

powiat sochaczewski,

powiat zwoleński,

gminy Garbatka – Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

powiat lipski,

gminy Gózd, Iłża, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki, Skaryszew, Jedlińsk, Przytyk, Zakrzew, część gminy Wolanów położona na północ od drogi nr 12 i w powiecie radomskim,

gminy Bodzanów, Bulkowo, Staroźreby, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,

powiat płoński,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

powiat wołomiński,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, Żelechów, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

gmina Boguty – Pianki w powiecie ostrowskim,

gminy Stupsk, Wiśniewo i Strzegowo w powiecie mławskim,

powiat miński,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

powiat grójecki,

powiat grodziski,

powiat żyrardowski,

gminy Białobrzegi, Promna, Radzanów, Stara Błotnica, Wyśmierzyce w powiecie białobrzeskim,

powiat przysuski,

powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

powiat bialski,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Aleksandrów, Biszcza, Józefów, Potok Górny, część gminy Tarnogród położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Księżpol położona na północny-zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy z miejscowości Tarnogród do miejscowości Korchów Pierwszy, a następnie przez miejscowość Zawadka do miejscowości Budzyń oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy przez miejscowość Budzyń do skrzyżowania z droga biegnącą do miejscowości Zawadkaczęść gminy Turobin położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim,

gminy Batorz, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce, Potok Wielki i część gminy Chrzanów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy od miejscowości Branew Ordynacka łącząca miejscowości Chrzanów – Dąbrowa – Malinie do wschodniej granicy gminy w powiecie janowskim,

powiat puławski,

gminy Kłoczew, Nowodwór, Ułęż, miasto Dęblin i część gminy Ryki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy i łączącą miejscowości Ownia – Krainów do skrzyżowania z drogą nr S17, a następnie na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S17 biegnącą od tego skrzyżowania do skrzyżowania z drogą nr 48 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 48w powiecie ryckim,

gminy Adamów, Krzywda, Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, gmina wiejska Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Bychawa, Głusk, Jabłonna, Krzczonów, Garbów Strzyżewice, Wysokie, Bełżyce, Borzechów, Niedrzwica Duża, Konopnica, Wojciechów i Zakrzew w powiecie lubelskim,

gminy Abramów, Kamionka, Michów, Uścimów w powiecie lubartowskim,

gminy Mełgiew, Rybczewice, Piaski i miasto Świdnik w powiecie świdnickim,

gmina Fajsławice, część gminy Żółkiewka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

powiat hrubieszowski,

gminy Krynice, Rachanie, Tarnawatka, Łaszczów, Telatyn, Tyszowce i Ulhówek w powiecie tomaszowskim,

gminy Białopole, Chełm, Dorohusk, Dubienka, Kamień, Leśniowice, Ruda – Huta, Sawin, Wojsławice, Żmudź w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gmina Adamów, Miączyn, Sitno, Komarów-Osada, Krasnobród, Łabunie, Zamość, Grabowiec i część gminy Skierbieszów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim,

powiat miejski Zamość,

powiat kraśnicki,

powiat opolski,

gminy Dębowa Kłoda, Jabłoń, Podedwórze, Sosnowica w powiecie parczewskim,

gminy Stary Brus, Wola Uhruska, część gminy wiejskiej Włodawa położona na południe od południowej granicy miasta Włodawa i część gminy Hańsk położona na wschód od linii wyznaczonej od drogi nr 819 w powiecie włodawskim,

gmina Kąkolewnica, Komarówka Podlaska i Ulan Majorat w powiecie radzyńskim,

w województwie podkarpackim:

powiat stalowowolski,

gminy Horyniec-Zdrój, Oleszyce, Lubaczów z miastem Lubaczów, Wielkie Oczy i część gminy Cieszanów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 865 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą 863, a następnie na zachód od drogi nr 863 biegnącej do miejscowości Lubliniec i dalej na zachód od drogi biegnącej przez Nowy Lubliniec do północnej granicy gminy w powiecie lubaczowskim,

gmina Sieniawa, część gminy Adamówka położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie przeworskim,

gminy Laszki, Wiązownica i część gminy Radymno położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A4 z miastem Radymno w powiecie jarosławskim,

gmina Kamień, część gminy Sokołów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Cmolas i Majdan Królewski w powiecie kolbuszowskim,

powiat leżajski,

powiat niżański,

powiat tarnobrzeski,

w województwie pomorskim:

gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

gmina Stare Pole w powiecie malborskim,

gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminyw powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim,

część gminy Brody położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

w województwie lubuskim:

powiat wschowski,

gminy Bobrowice, Maszewo, część gminy Krosno Odrzańskie położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 29, a następnie przez drogę nr 29 biegnącą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Bytnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F w powiecie krośnieńskim,

część gminy Torzym położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A2 w powiecie sulęcińskim,

gminy, Kolsko, część gminy Kożuchów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy, część gminy Bytom Odrzański położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 293 i 326, część gminy Nowe Miasteczko położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi 293 i 328, część gminy Siedlisko położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od rzeki Odry przy południowe granicy gminy do drogi nr 326 łączącej się z drogą nr 325 biegnącą w kierunku miejscowości Różanówka do skrzyżowania z drogą nr 321 biegnącą od tego skrzyżowania w kierunku miejscowości Bielawy, a następnie przedłużoną przez drogę przeciwpożarową biegnącą od drogi nr 321 w miejscowości Bielawy do granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Babimost, Kargowa, Nowogród Bobrzański, Trzebiechów część gminy Bojadła położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy i część gminy Sulechów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 w powiecie zielonogórskim,

powiat żarski,

gminy Brzeźnica, Iłowa, Małomice, Szprotawa, Wymiarki, Żagań, miasto Żagań, miasto Gozdnica, część gminy Niegosławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 328 w powiecie żagańskim,

część gminy Lubrza położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A2, część gminy Łagów położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A2, część gminy Skąpe położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę 1157F biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Węgrzynice i następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 1225F biegnącą do miejscowości Skąpe i następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 277 biegnącą od miejscowości Skąpe do południowej granicy gminy, część gminy Zbąszynek położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Zbąszynia do Świebodzina oraz część położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od miasta Zbąszynek w kierunku zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 1210F, a następnie przez drogę 1210F biegnącą od skrzyżowania z linia kolejową do zachodniej granicy gminy, część gminy Szczaniec położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim,

w województwie dolnośląskim:

gmina Pęcław, część gminy Kotla położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Krzycki Rów, część gminy wiejskiej Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 12, 319 oraz 329, część miasta Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim,

gmina Grębocice w powiecie polkowickim,

w województwie wielkopolskim:

powiat wolsztyński,

gminy Rakoniewice, Wielichowo i część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gminy Wijewo, część gminy Włoszakowice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi 3903P biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Boguszyn, a następnie przez drogę łączącą miejscowość Boguszyn z miejscowością Krzycko aż do południowej granicy gminy i część gminy Święciechowa położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie leszczyńskim,

część gminy Śmigiel położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 3903P biegnącej od południowej granicy gminy przez miejscowości Bronikowo i Morowice aż do miejscowości Śmigiel do skrzyżowania z drogą 3820P i dalej drogą 3820P, która przechodzi w ul. Jagiellońską, następnie w Lipową i Glinkową, aż do skrzyżowania z drogą S5, następnie przez drogą nr S5 do północnej granicy gminy w powiecie kościańskim,

w województwie łódzkim:

gminy Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

gmina Sadkowice w powiecie rawskim.

8.   Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

in the district of Gelnica, the whole municipality of Smolník,

in the district of Košice – okolie, the whole municipalities of Belza, Bidovce, Blažice, Bohdanovce, Byster, Čaňa, Ďurďošík, Ďurkov, Geča, Gyňov, Haniska, Kalša, Kechnec, Kokšov- Bakša, Košická Polianka, Košický Klečenov, Milhosť, Nižná Hutka, Nižná Mysľa, Nižný Čaj, Nižný Olčvár, Nový Salaš, Olšovany, Rákoš, Ruskov, Seňa, Skároš, Sokoľany, Slančík, Slanec, Slanská Huta, Slanské Nové Mesto, Svinica, Trstené pri Hornáde, Valaliky, Vyšná Hutka, Vyšná Myšľa, Vyšný Čaj, Vyšný Olčvár, Zdoba, Ždaňa, Hrašovík, Beniakovce, Budimír, Družstevná pri Hornáde, Kostoľany nad Hornádom, Sokoľ, Trebejov, Obišovce, Kysak, Veľká Lodina, Košická Belá, Opátka, Vyšný Klátov, Nižný Klátov, Hýľov, Bukovec, Baška,Nováčany, Hodkovce, Šemša and Malá Ida, Dvorníky-Včeláre, Zádiel, Hosťovce, Chorváty, Turnianska Nová Ves, Žarnov, Peder, Janík, Rešica, Buzica, Nižný Lánec, Perín-Chym, Hačava, Háj, Štós

the whole city of Košice,

the whole district of Trebišov, except municipalities included in Part III,

in the district of Michalovce, the whole municipalities of the district not included in Part I and Part III,

in the district of Revúca, the whole municipalities of Gemer,Tornaľa, Žiar, Gemerská Ves, Levkuška, Otročok, Polina, Rašice,

in the district of Rimavská Sobota, the whole municipalities of Abovce, Barca, Bátka, Cakov, Chanava, Dulovo, Figa, Gemerské Michalovce, Hubovo, Ivanice, Kaloša, Kesovce, Kráľ, Lenartovce, Lenka, Neporadza, Orávka, Radnovce, Rakytník, Riečka, Rimavská Seč, Rumince, Stránska, Uzovská Panica, Valice, Vieska nad Blhom, Vlkyňa, Vyšné Valice, Včelince, Zádor, Číž, Štrkovec Tomášovce and Žíp,

in the district of Rožňava, the whole municipalities of Ardovo, Bohúňovo, Bretka, Čoltovo, Dlhá Ves, Gemerská Hôrka, Gemerská Panica, Kečovo, Meliata, Plešivec, Silica, Silická Brezová, Slavec,

9.   Románia

Romániában a következő területek:

Judeţul Bistrița-Năsăud,

Județul Suceava.

III. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

the whole region of Blagoevgrad,

the whole region of Dobrich,

the whole region of Gabrovo,

the whole region of Kardzhali,

the whole region of Lovech,

the whole region of Montana,

the whole region of Pleven,

the whole region of Razgrad,

the whole region of Ruse,

the whole region of Shumen,

the whole region of Silistra,

the whole region of Sliven,

the whole region of Sofia city,

the whole region of Sofia Province,

the whole region of Targovishte,

the whole region of Vidin,

the whole region of Varna,

the whole region of Veliko Tarnovo,

the whole region of Vratza,

in Burgas region:

the whole municipality of Burgas,

the whole municipality of Kameno,

the whole municipality of Malko Tarnovo,

the whole municipality of Primorsko,

the whole municipality of Sozopol,

the whole municipality of Sredets,

the whole municipality of Tsarevo,

the whole municipality of Sungurlare,

the whole municipality of Ruen,

the whole municipality of Aytos.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novada Lažas pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa caur Miķelīšu mežu līdz autoceļam 1265, uz austrumiem no autoceļa, kas savieno autoceļu 1265 pie Mežmaļiem līdz robežai ar Rīvas upi, Kalvenes pagasta daļa uz austrumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz ziemeļiem no autoceļa A9, uz austrumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz austrumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296,

Alsungas novads,

Kuldīgas novada Gudenieku pagasts, Ēdoles pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa 1269, 1271, uz rietumiem no autoceļa 1288, uz dienvidiem no autoceļa P119, Īvandes pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa P119, uz rietumiem no autoceļa 1292, 1279, uz rietumiem no autoceļa, kas savieno autoceļu 1279 no Upītēm līdz autoceļam 1290, Kurmāles pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa 1290, uz rietumiem no autoceļa, kas savieno autoceļu 1290 no Alejām līdz autoceļam 1283, uz rietumiem no autoceļa 1283 un P112, Turlavas pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa P112, Laidu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1296,

Skrundas novada Rudbāržu, Nīkrāces pagasts, Raņķu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasts (izņemot pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes), Skrundas pilsēta,

Vaiņodes novada Embūtes pagasta daļa uz ziemeļiem autoceļa P116, P106.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus rajono savivaldybė: Simno, Krokialaukio ir Miroslavo seniūnijos,

Birštono savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Čekiškės, Ežerėlio, Kačerginės, Kulautuvos, Raudondvario, Ringaudų ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 1907,

Kazlų Rūdos savivaldybė: Antanavo, Jankų, Kazlų rūdos seniūnijos dalis Kazlų Rūdos seniūnija į pietus nuo kelio Nr. 230, į vakarus nuo kelio Kokė-Užbaliai-Čečetai iki kelio Nr. 2610 ir į šiaurę nuo kelio Nr. 2610, Plutiškių seniūnijos,

Marijampolės savivaldybė: Gudelių, Igliaukos, Sasnavos ir Šunskų seniūnijos,

Molėtų rajono savivaldybė: Alantos seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 119 ir į pietus nuo kelio Nr. 2828, Čiulėnų, Inturkės, Luokesos, Mindūnų ir Suginčių seniūnijos,

Plungės rajono savivaldybė: Alsėdžių, Babrungo, Paukštakių, Platelių ir Žemaičių Kalvarijos seniūnijos,

Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Jiezno, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Prienų ir Šilavotos seniūnijos,

Skuodo rajono savivaldybės: Barstyčių, Notėnų ir Šačių seniūnijos,

Vilkaviškio rajono savivaldybės: Gižų ir Pilviškių seniūnijos.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Bisztynek, Sępopol i Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

gminy Kiwity i Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim,

gminy Srokowo, Barciany, część gminy Kętrzyn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

część gminy Wilczęta położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim,

część gminy Morąg położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim,

gminy Godkowo i Pasłęk w powiecie elbląskim,

powiat olecki,

powiat węgorzewski,

gminy Kruklanki, Wydminy, Miłki, Giżycko z miastem Giżycko i część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

gminy Jeziorany, Jonkowo, Dywity, Dobre Miasto, część gminy Świątki położona na wschód od linii wyznaczonej przez rzekę Pasłęka, część gminy Gietrzwałd położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową i część gminy Barczewo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim,

powiat miejski Olsztyn,

część gminy Prostki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy łączącą miejscowości Żelazki – Dąbrowskie – Długosze do południowej granicy gminy, część gminy wiejskiej Ełk położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 667 biegnącą od miejscowości Bajtkowo do miejscowości Nowa Wieś Ełcka, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Ełk biegnącą od miejscowości Nowa Wieś Ełcka do wschodniej granicy gminy w powiecie ełckim,

część gminy Biała Piska położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę 667 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Biała Piska, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 biegnącą od miejscowości Biała Piska do wschodniej granicy gminy w powiecie piskim,

w województwie podlaskim:

gminy Wyszki, Bielsk Podlaski z miastem Bielsk Podlaski w powiecie bielskim,

gminy Łapy, Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, część gminy Poświętne położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim,

gminy Perlejewo i Drohiczyn w powiecie siemiatyckim,

gmina Ciechanowiec w powiecie wysokomazowieckim,

część gminy Bakałarzewo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę 653 biegnącej od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą 1122B oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1122B biegnącą od drogi 653 w kierunku południowym do skrzyżowania z drogą 1124B i następnie na południowy- zachód od drogi nr 1124B biegnącej od skrzyżowania z drogą 1122B do granicy z gminą Raczki w powiecie suwalskim,

gmina Szczuczyn, część gminy wiejskiej Grajewo położona na północ o linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącej miejscowości: Mareckie – Łękowo – Kacprowo – Ruda, a następnie od miejscowości Ruda na północ od rzeki Binduga uchodzącej do rzeki Ełk i następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Ełk od ujścia rzeki Binduga do wschodniej granicy gminy i miasto Grajewo w powiecie grajewskim,

w województwie mazowieckim:

gminy Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Sobolew, Trojanów i część gminy Wilga położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia dorzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

gminy Jabłonna Lacka, Sabnie i Sterdyń w powiecie sokołowskim,

gmina Nur w powiecie ostrowskim,

gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

gmina Stromiec w powiecie białobrzeskim,

w województwie lubelskim:

gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Susiec, Tomaszów Lubelski i miasto Tomaszów Lubelski w powiecie tomaszowskim,

gminy Wierzbica, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze w powiecie chełmskim,

gminy Izbica, Gorzków, Rudnik, Kraśniczyn, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Siennica Różana i część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17, część gminy Żółkiewka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

gmina Stary Zamość, Radecznica, Szczebrzeszyn, Sułów, Nielisz, Zwierzyniec i część gminy Skierbieszów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 powiecie zamojskim,

gminy Biłgoraj z miastem Biłgoraj, Frampol, Goraj, Łukowa, Obsza, Tereszpol, część gminy Tarnogród położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Księżpol położona na południowy-wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy z miejscowości Tarnogród do miejscowości Korchów Pierwszy, a następnie przez miejscowość Zawadka do miejscowości Budzyń oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy przez miejscowość Budzyń do skrzyżowania z droga biegnącą do miejscowości Zawadka, część gminy Turobin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim,

gmina Dzwola i część gminy Chrzanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy od miejscowości Branew Ordynacka łącząca miejscowości Chrzanów – Dąbrowa – Malinie do wschodniej granicy gminy w powiecie janowskim,

gminy Hanna, Wyryki, Urszulin, część gminy Hańsk położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 819 i część gminy wiejskiej Włodawa położona na północ od linii wyznaczonej przez północną granicę miasta Włodawa i miasto Włodawa w powiecie włodawskim,

powiat łęczyński,

gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

gminy Serokomla i Wojcieszków w powiecie łukowskim,

gminy Milanów, Parczew, Siemień w powiecie parczewskim,

gminy Borki, Czemierniki, Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski, Wohyń w powiecie radzyńskim,

gminy Lubartów z miastem Lubartów, Firlej, Jeziorzany, Kock, Niedźwiada, Ostrów Lubelski, Ostrówek, Serniki w powiecie lubartowskim,

gminy Jastków, Niemce i Wólka w powiecie lubelskim,

powiat miejski Lublin,

gmina Stężyca i część gminy Ryki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy i łączącą miejscowości Ownia – Krainów do skrzyżowania z drogą nr S17, a następnie na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S17 biegnącą od tego skrzyżowania do skrzyżowania z drogą nr 48 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie ryckim,

w województwie podkarpackim:

gminy Narol, Stary Dzików i część gminy Cieszanów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 865 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą 863, a następnie na zachód od drogi nr 863 biegnącej do miejscowości Lubliniec i dalej na zachód od drogi biegnącej przez Nowy Lubliniec do północnej granicy gminy w powiecie lubaczowskim,

część gminy Adamówka położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie przeworskim,

w województwie lubuskim:

gminy Nowa Sól i miasto Nowa Sól, Otyń oraz część gminy Kożuchów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy, część gminy Bytom Odrzański położona na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 293 i 326, część gminy Nowe Miasteczko położona na wschód od linii wyznaczonych przez drogi 293 i 328, część gminy Siedlisko położona na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od rzeki Odry przy południowe granicy gminy do drogi nr 326 łączącej się z drogą nr 325 biegnącą w kierunku miejscowości Różanówka do skrzyżowania z drogą nr 321 biegnącą od tego skrzyżowania w kierunku miejscowości Bielawy, a następnie przedłużoną przez drogę przeciwpożarową biegnącą od drogi nr 321 w miejscowości Bielawy do granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Czerwieńsk, Świdnica, Zabór, część gminy Bojadła położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy i część gminy Sulechów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 w powiecie zielonogórskim,

część gminy Niegosławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 328 w powiecie żagańskim,

powiat miejski Zielona Góra,

część gminy Skąpe położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę 1157F biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Węgrzynice i następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 1225F biegnącą do miejscowości Skąpe i następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 277 biegnącą od miejscowości Skąpe do południowej granicy gminy w powiecie świebodzińskim,

gmina Dąbie, część gminy Krosno Odrzańskie położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 29, a następnie przez drogę nr 29 biegnącą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Bytnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F w powiecie krośnieńskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Buk, Dopiewo, Tarnowo Podgórne, część gminy Komorniki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5, część gminy Stęszew położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 5 i 32 w powiecie poznańskim,

część gminy Duszniki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 92 oraz na południe od linii wyznaczonej przez droge nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 306, część gminy Kaźmierz położona na południe i na wschód od linii wyznaczonych przez drogi: nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Witkowice – Gorszewice – Kaźmierz (wzdłuż ulic Czereśniowa, Dworcowa, Marii Konopnickiej) – Chlewiska, biegnącą do wschodniej granicy gminy w powiecie szamotulskim,

gminy Lipno, Osieczna, część gminy Włoszakowice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi 3903P biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Boguszyn, a następnie przez drogę łączącą miejscowość Boguszyn z miejscowością Krzycko aż do południowej granicy gminy w powiecie leszczyńskim,

powiat miejski Leszno,

część gminy Śmigiel położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 3903P biegnącej od południowej granicy gminy przez miejscowości Bronikowo i Morowice aż do miejscowości Śmigiel do skrzyżowania z drogą 3820P i dalej drogą 3820P, która przechodzi w ul. Jagiellońską, następnie w Lipową i Glinkową, aż do skrzyżowania z drogą S5, następnie przez drogą nr S5 do północnej granicy gminy, część gminy wiejskiej Kościan położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez kanał Obry, część gminy Krzywiń położona na zachód od linii wyznaczonej przez kanał Obry w powiecie kościańskim.

w województwie dolnośląskim:

gminy Jerzmanowa, Żukowice, część gminy Kotla położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Krzycki Rów, część gminy wiejskiej Głogów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 12, 319 oraz 329, część miasta Głogów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim,

gminy Gaworzyce, Radwanice i część gminy Przemków położona na północ od linii wyznaczonej prze drogę nr 12 w powiecie polkowickim.

5.   Románia

Romániában a következő területek:

Zona orașului București,

Județul Constanța,

Județul Satu Mare,

Județul Tulcea,

Județul Bacău,

Județul Bihor,

Județul Brăila,

Județul Buzău,

Județul Călărași,

Județul Dâmbovița,

Județul Galați,

Județul Giurgiu,

Județul Ialomița,

Județul Ilfov,

Județul Prahova,

Județul Sălaj,

Județul Vaslui,

Județul Vrancea,

Județul Teleorman,

Judeţul Mehedinţi,

Județul Gorj,

Județul Argeș,

Judeţul Olt,

Judeţul Dolj,

Județul Arad,

Județul Timiș,

Județul Covasna,

Județul Brașov,

Județul Botoșani,

Județul Vâlcea,

Județul Iași,

Județul Hunedoara,

Județul Alba,

Județul Sibiu,

Județul Caraș-Severin,

Județul Neamț,

Județul Harghita,

Județul Mureș,

Județul Cluj,

Judeţul Maramureş.

6.   Szlovákia

Region Trebišov – municipalities located east of river Bodrog

Region Michalovce – municipalities: Odorín, Petríkovce, Malčice, Markovce, Sliepkovce, Budkovce, Slavkovce, Zemplínske Kopčany, Malé Raškovce, Veľké Raškovce, Beša, Ižkovce, Drahňov, Stretavka, Stretava, Palín, Senné, Pavlovce nad Uhom, Krišovská Liesková, Vojany, Čičarovce, Veľké Kapušany, Čierne Pole, Kapušianske Kľačany, Ptrukša, Veľké Slemence, Ruská, Budince, Maťovské Vojkovce, Bajany, Vysoká nad Uhom;

Region Sobrance – municipalities Lekárovce, Pinkovce, Záhor, Bežovce;

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

tutto il territorio della Sardegna.


Helyesbítések

4.8.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/57


Helyesbítés az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, valamint a napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 249., 2020. július 31. )

A 13. oldalon, a 2. cikk 2. pontjában, a (4a) bekezdésben:

a következő szövegrész:

„(4a)

Legkésőbb négy évvel a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését évének végét követően a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett, …”

helyesen:

„(4a)

Legkésőbb négy évvel a 11. cikk második bekezdésében említett részletes rendelkezések hatálybalépését követően a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamtól eltérő tagállamban üzemeltetett, …”.