(1)

A Tanács 2015. szeptember 29-én felhatalmazta az Európai Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy keretmegállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjenek az Örmény Köztársasággal.

(2)

E tárgyalások sikeresen lezárultak, és az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) 2017. március 21-én parafálták.

(3)

A megállapodást az Unió nevében alá fogják írni, és a – 385. cikkének megfelelően – egy későbbi időpontban történő hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni fogják.

(4)

A megállapodás olyan kérdésekre is kiterjed, amelyek az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartoznak.

(5)

A megállapodás aláírása és megkötése eltérő eljárás tárgyát képezi az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá eső kérdések tekintetében.

(6)

Ezért a megállapodást az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az Európai Atomenergia-közösség nevében is meg kell kötni.

(7)

Az Euratom-Szerződés 102. cikke szerint a megállapodás addig nem léphet hatályba az Európai Atomenergia-közösség vonatkozásában, amíg a tagállamok nem értesítették az Európai Bizottságot arról, hogy a megállapodás a vonatkozó nemzeti joguk rendelkezéseivel összhangban alkalmazhatóvá vált.

(8)

Jóvá kell hagyni a megállapodásnak az Európai Bizottság általi, az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötését az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében,

(1)

2020 végéig hatályát veszti több olyan állami támogatási szabály, amelyeket még az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére irányuló 2012. évi kezdeményezés részeként fogadtak el. Ilyen különösen az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (2) és a 651/2014/EU bizottsági rendelet (3), amelyek 2020. december 31-én vesztik hatályukat.

(2)

A kiszámíthatóság és a jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az állami támogatási szabályok korszerűsítésére irányuló kezdeményezés keretében elfogadott állami támogatási szabályok esetleges jövőbeli aktualizálására való felkészülés során a Bizottságnak két szakaszban kell intézkedéseket hoznia.

(3)

Először is, a Bizottságnak meg kell hosszabbítania azon állami támogatási szabályok alkalmazási időszakát, amelyek egyébként 2020 végén hatályukat vesztenék. Másodszor, a Bizottságnak értékelnie kell ezeket a szabályokat az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére irányuló kezdeményezés részeként elfogadott egyéb állami támogatási szabályokkal együtt, a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival (4) összhangban. A Bizottság 2019. január 7-én„célravezetőségi vizsgálat” formájában megkezdte az említett szabályok értékelését. Az európai zöld megállapodással (5) és az európai digitális menetrenddel összefüggésben a Bizottság már bejelentette, hogy szándéka szerint 2021 végéig felülvizsgál több iránymutatást. A Bizottság e felülvizsgálatok alapján dönt majd a fent említett szabályok további meghosszabbításáról vagy esetleges naprakésszé tételéről.

(4)

Tekintettel a célravezetőségi vizsgálat széles hatókörére, valamint arra, hogy az értékelések eredményei 2020 vége előtt nem állnak majd rendelkezésre, nem lehet időben meghozni a 2020 utáni állami támogatási szabályok kialakításáról szóló szakpolitikai döntést ahhoz, hogy a 2020 után alkalmazandó szabályok tekintetében biztosított legyen a jogbiztonság és a stabilitás az érdekelt felek számára. Ezért meghosszabbításra van szükség az állami támogatási szabályok megfelelő értékeléséhez, továbbá ahhoz, hogy a tagállamok számára biztosítható legyen a szabályok kiszámíthatósága és stabilitása.

(5)

Ezért az 1407/2013/EU és a 651/2014/EU rendelet alkalmazási időszakát három évvel, 2023. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(6)

Az 1407/2013/EU és a 651/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

A 651/2014/EU rendelet időbeli hatályának kiterjesztése következtében előfordulhat, hogy néhány tagállam meg kívánja hosszabbítani az említett rendelet szerint mentesített azon támogatási intézkedések érvényességét, amelyekről a rendelet 11. cikkének a) pontja értelmében összefoglalót küldött a Bizottságnak. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamoknak továbbítaniuk kell a Bizottság részére az ezen intézkedések meghosszabbítására vonatkozó összefoglalót.

(8)

A 651/2014/EU rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2., 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programoknak, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, amelyek a Bizottság határozata alapján több mint 6 hónapig mentességet élveztek, és amelyeket az adott tagállam 2020. december 31. után meg kíván hosszabbítani, 2023. december 31-ig továbbra is mentességet kell élvezniük, feltéve, hogy az érintett tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátották a frissített összefoglalót és a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervvel összhangban végleges értékelési jelentést nyújtottak be.

(9)

Tekintettel a Covid19-járvány vállalkozásokat érintő gazdasági és pénzügyi következményeire, és a Bizottság által – mindenekelőtt 2020–2021-ben – elfogadott általános szakpolitikai válaszintézkedésekkel való összhang biztosítása érdekében a 651/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. Különösen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a Covid19-járvány következtében nehéz helyzetben lévő vállalkozásokká váltak, a 651/2014/EU rendelet alapján korlátozott ideig támogathatónak kell maradniuk. Hasonlóképpen, azon vállalkozások esetében, amelyek a Covid19-járvány miatt alkalmazottaik ideiglenes vagy végleges elbocsátására kényszerülnek, ez nem tekinthető a 2019. december 31-ét megelőzően, a regionális támogatás igénybevételekor tett, áttelepítésre vonatkozó kötelezettségvállalások megszegésének. E kivételes rendelkezéseket korlátozott ideig, 2020. január 1-jétől 2021. június 30-ig kell alkalmazni.

(10)

Az 1407/2013/EU és a 651/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)

A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

2012. február 29-én a Sciotec Diagnostic Technologies GmbH vállalat a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot azon szándékáról, hogy sertésveséből származó fehérjekivonatot kíván forgalomba hozni új élelmiszer-összetevőként a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekben, valamint a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott étrend-kiegészítőkben történő felhasználás céljából. Ezért a sertésveséből származó fehérjekivonatot felvették az új élelmiszerek uniós jegyzékébe.

(4)

2019. május 14-én a Dr Health Care España, S.L. vállalat az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a sertésveséből származó fehérjekivonat felhasználási feltételeinek módosítása iránt. Ebben a sertésveséből származó fehérjekivonat enteriálisan bevont tabletta formában történő felhasználásának felvételét kérelmezte a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek és étrend-kiegészítők tekintetében, a jelenleg engedélyezett, enteriálisan bevont pellet formában történő kapszulázás kiegészítéseképpen.

(5)

A Bizottság nem kérte ki az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét, mivel a sertésveséből származó fehérjekivonat új élelmiszer felhasználási feltételeinek arra irányuló módosítása, hogy azt speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben enteriálisan bevont tabletta formában is fel lehessen használni, valószínűsíthetően nem változtatja meg az engedélyezett új élelmiszer emberi egészségre gyakorolt hatását.

(6)

Az enteriálisan bevont pellet formában kapszulázott, sertésveséből származó fehérjekivonat új élelmiszernek a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben való maximális mennyisége jelenleg napi 3 kapszulára van korlátozva, ami napi 12,6 mg sertésvese-kivonatnak felel meg. Az enteriálisan bevont tabletta formában való felhasználás nem változtat az új élelmiszer jelenleg engedélyezett maximális mennyiségén. Ezért helyénvaló módosítani az uniós jegyzéknek a sertésveséből származó fehérjekivonat felhasználási feltételeire vonatkozó szakaszát az enteriálisan bevont tabletta formájában, az új élelmiszer már engedélyezett felhasználási formáival megegyező maximális engedélyezett mennyiségben történő felhasználás engedélyezése céljából.

(7)

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Pecorino del Monte Poro” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Pecorino del Monte Poro” elnevezést be kell jegyezni,

(3)

Az olasz hatóságok 2020. január20-an beérkezett levelükben értesítették a Bizottságot arról, hogy a területükön letelepedett Cooperativa Fattoria della Piana Società Agricola vállalkozás jogszerűen forgalmazta a „Pecorino Monteporo” kereskedelmi megnevezéssel rendelkező terméket, mivel ezt az elnevezést több mint öt év óta folyamatosan használja, és erre a nemzeti kifogásolási eljárás során hivatkozott.

(4)

mivel a Cooperativa Fattoria della Piana Società Agricola vállalkozás megfelel az 1151/2012/EU rendelet 15 cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért annak érdekében, hogy a megnevezés bejegyzését követően a kereskedelmi megnevezést egy átmeneti időszak során továbbra is jogszerűen használhassa, egy 3 éves átmeneti időszakra indokolt engedélyezni számára a „Pecorino Monteporo” elnevezés használatát.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az Európai Unió a világ vezető bortermelője. A 2014/2015-ös gazdasági évtől a 2018/2019-es gazdasági évig terjedő időszakban az Unió átlagos éves bortermelésének mennyisége 167,6 millió hektoliter volt. A borpiaci év augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig tart. Az Unió a világ szőlőtermő területeiből 45 %-kal, bortermeléséből 65 %-kal, a globális borfogyasztásból 60 %-kal, a harmadik országokba irányuló kivitelből pedig 70 %-kal részesedik. Az Unió öt legjelentősebb bortermelő országa – az általuk megtermelt mennyiségek csökkenő sorrendje szerinti felsorolásban – Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország és Portugália.

(2)

A Covid19-világjárvány és a tagállamokban bevezetett széles körű, a személyek mozgását érintő korlátozások pénzügyi nehézségeket és likviditási problémákat eredményező gazdasági zavarokat okoznak a borszőlőtermesztők és a bortermelők számára.

(3)

A betegség terjedése és a bevezetett intézkedések korlátozták a munkaerő rendelkezésre állását, ami veszélybe sodorta különösen a borszőlő és a bor termeléséhez, feldolgozásához és szállításához kapcsolódó munkafázisokat.

(4)

Az éttermek, szállodák, bárok kötelező bezárása, valamint az ünnepségek és ünnepi események – mint például az esküvők, születésnapok és üzleti rendezvények – törlése az Unióban és harmadik országokban több hónapra megbénította a vendéglátóipari ágazat működését. Ezenkívül 2020 márciusa óta a legtöbb tagállamban nagyrészt megszakadtak a turisztikai és borturisztikai tevékenységek, például a borkóstolók, a borvásárok, valamint az előállítás helyén történő vásárlás és fogyasztás.

(5)

Mindezek következtében jelentősen megváltozott a borok iránti kereslet alakulása. A fogyasztói kereslet az otthon fogyasztott borok felé tolódott el. Noha a fogyasztók egyes bortermékekből a korábbinál többet fogyasztottak otthon, a megnövekedett otthoni fogyasztás nem ellensúlyozta a vendéglátóiparban bekövetkezett keresletcsökkenést.

(6)

Az éttermek és más vendéglátóipari létesítmények bezárása a bortermelők árbevételének visszaeséséhez vezetett. Németországban a bortermelők árbevétele 50 %-kal csökkent 2020 első negyedévében amiatt, hogy termékeiket nem tudták éttermeknek értékesíteni. Ezenkívül 23 %-kal csökkent a többnyire magasabb minőségi kategóriákba tartozó borokat forgalmazó borszaküzletek számára értékesített bormennyiség is. Az Unió egészére vonatkozó ágazati becslések szerint az éttermek, a bárok és a szállodák bezárása – az éttermek 2020. március végétől kezdődő bezárásától a 2020. május végéig tartó időszakban – az értékesített borok mennyiségében 30 %-os, értékében pedig 50 %-os visszaesést idézett elő a bezárások előtti értékesítésekhez képest.

(7)

Egyes intézkedések közelmúltbeli lazítása és bizonyos, a személyek mozgására vonatkozó korlátozások enyhítése (például az éttermek és a vendéglátóipari létesítmények újbóli megnyitása) ellenére a helyzet várhatóan nem fog rendeződni a következő hat hónapban. Az éttermeknek és az egyéb vendéglátóipari létesítményeknek be kell tartaniuk a közösségi kontaktusok korlátozására vonatkozó, a vendégek számát maximalizáló előírásokat. Ezenkívül több tagállamban érvényben maradtak bizonyos létszámbeli korlátozások a társas összejövetelek tekintetében, ideértve olyan, a borfogyasztásra hagyományosan alkalmat adó magánrendezvényeket is, mint például az esküvők.

(8)

A turizmus ágazatában, amelyben világviszonylatban várhatóan 70 %-os árbevétel-csökkenés következik be 2020 második negyedében, ugyancsak nem lehet számítani a következő hat hónapban a tevékenységek olyan mértékű újraindulására, amely elegendő lenne az abban az időszakban kiesett éttermi fogyasztás ellentételezésére, amely alatt a személyek mozgására vonatkozó kiterjedt korlátozások érvényben voltak.

(9)

A becslések szerint az uniós borfogyasztás a 2019/2020-as gazdasági évben 108 millió hektoliterre fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy a 2019/2020-as gazdasági évben a fogyasztás az elmúlt 5 gazdasági év átlagához képest összesen több mint 8 %-kal csökken.

(10)

A harmadik országokba irányuló kivitel különösen fontos az uniós borágazat számára. 2019-ben a kivitel értéke 12,1 milliárd EUR-t tett ki. A Covid19-világjárvány során a kiviteleket logisztikai kihívások és a fogyasztásnak a szabad mozgásra vonatkozóan harmadik országokban is bevezetett korlátozások miatti csökkenése egyaránt befolyásolták. A Covid-19-világjárvány Kínában észlelt kitörése következtében az említett országban és másutt is jelentős kikötői torlódások alakultak ki, és megnőtt az útvonalból kihagyott kikötők, illetve a törölt útvonalak („blank sailing”) száma, ami pedig a rendelkezésre álló konténerek számának csökkenését, a fuvardíjak jelentős megnövekedését, valamint az exportőrök szállítmányainak késedelmes elszállítását vonta maga után. Emellett az uniós borexportot már korábban hátrányok érték az Unióból behozott egyes borokra az Egyesült Államok által kivetett megemelt importvámok miatt. 2019 októbere óta az Egyesült Államok – az uniós borok legfontosabb exportpiaca – 25 %-os értékvámot vetett ki bizonyos uniós csendes borokra.

(11)

Összességében a harmadik országokba irányuló uniós borexport a 2019/2020-as gazdasági évben várhatóan 14 %-kal csökken mind az előző gazdasági évhez, mind az előző 5 gazdasági év átlagához képest. 2020 májusában a francia, az olasz és a spanyol borok harmadik országokba irányuló exportja 2019 májusához viszonyítva jelentős mértékben visszaesett: a harmadik országokba irányuló francia borexport mennyisége 33 %-kal, értéke pedig 55 %-kal csökkent; a harmadik országokba kivitt olasz borok mennyisége 22 %-kal, értéke pedig 26 %-kal csökkent; a harmadik országokba irányuló spanyol borexport esetében pedig a mennyiség tekintetében 63 %-os, míg az érték tekintetében 43 %-os visszaesés következett be. A pezsgők kivitelére a válság különösen súlyos hatást gyakorolt ugyanebben a referencia-időszakban. Borágazati becslések szerint 2020 májusában a Champagne eredetmegjelöléssel ellátott termékek Egyesült Államokba és Kínába irányuló kivitele a mennyiséget tekintve 64 %-kal, az értéket tekintve 55 %-kal esett vissza, a harmadik országokba kivitt Prosecco mennyisége 27 %-kal, értéke pedig 32 %-kal csökkent, míg a Cava harmadik országokba irányuló kivitele a mennyiség és az érték tekintetében egyaránt 40 %-kal csökkent.

(12)

Ráadásul a termelők a 2018/2019-es gazdasági év kivételes, 174,4 millió hektoliteres szüreti eredménye miatt jelenleg nagy mennyiségű bort tárolnak, ami a 2018/2019-es gazdasági évhez képest 14 %-kal növelte a 2019/2020-as gazdasági év nyitókészleteit. Az eladatlan bort tárolni kell.

(13)

A fenti körülmények miatt ezen események időtartama súlyos piaci egyensúlyhiány időszakának minősül.

(14)

Annak érdekében, hogy a szőlőtermesztők és a bortermelők kilábalhassanak ebből a súlyos piaci egyensúlyhiány jellemezte időszakból, helyénvaló az érintett mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai, az ilyen társulások társulásai, az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai, valamint a borszőlőtermelés és a bortermelés területén működő elismert szakmaközi szervezetek számára hat hónapos időszakra engedélyezni megállapodások megkötését és döntések meghozatalát. Az érintett intézkedések közé az alábbiak tartoznak: i. átalakítás és feldolgozás; ii. tárolás; iii. közös promóció; iv. minőségi követelmények; és v. a termelés ideiglenes tervezése.

(15)

Az említett megállapodások és döntések többek között a következőket foglalhatják magukban: i. a bor egyéb célból történő feldolgozása, például a bor alkohollá történő lepárlása; ii. tárolási kapacitások létrehozása és felkutatása a tárolandó bor megnövekedett mennyisége számára; iii. a borfogyasztás előmozdítása; iv. olyan minőségi követelmények elfogadása, amelyek a borok forgalmazását az e követelményeknek megfelelő borokra korlátoznák; és v. a következő szüret alkalmával betakarított mennyiségek csökkentésére irányuló intézkedések megtervezése.

(16)

Bármely ilyen megállapodást és döntést hat hónapra ideiglenesen engedélyezni kell. Az említett intézkedések várhatóan a 2020/2021-es gazdasági év 2020 augusztusában kezdődő szüreti időszakában, valamint az év végi ünnepségekre – amikor különösen a magas minőségi kategóriájú borok és a pezsgők fogyasztása és exportja jellemző – való felkészülés időszakában fejtenek ki jelentős hatást.

(17)

Az 1308/2013/EU rendelet 222. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban az engedélyt meg kell adni, ha az nem ássa alá a belső piac működését, és ha a megállapodások és döntések kizárólag az ágazat stabilizálására irányulnak. Ezek az egyedi feltételek kizárják, hogy olyan megállapodások és döntések szülessenek, amelyek közvetlenül vagy közvetetten a piacok felosztásához, az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéshez vagy az árak rögzítéséhez vezetnek. A megállapodásokra és a döntésekre az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, amennyiben azok nem, illetve már nem felelnek meg az említett feltételeknek.

(18)

Az e rendelet szerinti engedélynek az Unió egész területére érvényesnek kell lennie, tekintve, hogy Unió-szerte közös jelenség a piac súlyos egyensúlyhiánya.

(19)

Annak érdekében, hogy a tagállamok értékelni tudják, hogy a borszőlőtermesztésre és a bortermelésre vonatkozó megállapodások és döntések nem ássák-e alá a belső piac működését, és hogy szigorúan a borágazat stabilizálására irányulnak-e, azon tagállam illetékes hatóságait – beleértve a tagállami versenyhatóságokat –, amelyet az említett megállapodások vagy döntések tárgyát képező borszőlőtermesztés és bortermelés becsült mennyiségének legnagyobb része érint, tájékoztatni kell a megkötött megállapodásokról és az elfogadott döntésekről, valamint a termesztett borszőlő és a termelt bor érintett mennyiségéről és azon időszakról, amelyre a megállapodások és a döntések érvényesek.

(20)

Tekintettel a súlyos piaci egyensúlyhiányra, a meglévő borkészletek figyelembevételének szükségességére, a fogyasztás visszaesésére és az exportpiacok elvesztésére, továbbá annak előmozdítása érdekében, hogy a borágazat a Covid19 miatti korlátozások enyhítésének időszakában – az év végi ünnepségekig tartó és az azon túli időszakot is beleértve – kilábaljon a válságból, ennek a rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(21)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2018/1877 rendelet 19–22. cikkében meghatározott eljárás alapján a Bizottság 2020. június 15-ig javaslatot terjeszt elő, amelyben feltünteti a) a 2020. évre vonatkozó hozzájárulás második részletének összegét, valamint b) a 2020. évre vonatkozó hozzájárulásnak a felülvizsgált éves összegét, amennyiben az összeg eltér a tényleges igényektől.

(2)

Az Európai Beruházási Bank (EBB) az (EU) 2018/1877 rendelet 46. cikkével összhangban 2020. április 8-án megküldte a Bizottságnak az általa kezelt eszközök kötelezettségvállalásaira és kifizetéseire vonatkozó aktualizált becsléseket.

(3)

Az (EU) 2018/1877 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hozzájárulások lehívása során először a korábbi Európai Fejlesztési Alapokra (a továbbiakban: az EFA-k) meghatározott összegeket kell felhasználni. Következésképpen az EBB-nek a 10. Európai Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: a 10. EFA), a Bizottságnak pedig a 11. Európai Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: a 11. EFA) kell pénzösszegeket lehívnia.

(4)

Az (EU) 2018/1877 rendelet 55. cikke szerint a 10. EFA vagy a korábbi EFA-k keretében végrehajtott projektekből származó, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodás (a továbbiakban: a belső megállapodás) 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban le nem kötött összegek, vagy a belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavont kötelezettségvállalások csökkentik a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállami hozzájárulások mértékét, amennyiben a Tanács egyhangúlag másképp nem határoz.

(5)

Az (EU) 2019/1800 határozattal (3) a Tanács a Bizottság javaslata alapján 2019. október 24-én határozatot fogadott el, amely a 2020. évi tagállami EFA-hozzájárulások éves összegét a Bizottság esetében 4 400 000 000 EUR-ban, az EBB esetében pedig 300 000 000 EUR-ban állapította meg,

1.

A TÉ2kv az 558/2014/EU rendelet alapján végzi tevékenységeit.

2.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az e rendelet 14–22., 35. és 36., valamint – a 14–22. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a 4. cikkének alkalmazására vonatkozó korlátozásoknak a TÉ2kv által elfogadandó belső szabályokon kell alapulniuk, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

3.

Ezek a belső szabályok – köztük a korlátozások szükségességének és arányosságának értékelésére vonatkozó rendelkezések – nem alkalmazhatók, ha a Szerződések alapján elfogadott valamely jogi aktus már rendelkezik az érintett jogainak korlátozásáról.

4.

A TÉ2kv adminisztratív működésének keretében igazgatási vizsgálatokat végezhet, fegyelmi eljárásokat folytathat, az OLAF-nak bejelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatban előkészítő tevékenységeket végezhet, visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekben vizsgálódhat, zaklatási ügyekben (hivatalos és nem hivatalos) eljárásokat folytathat, belső és külső panaszokat kezelhet, belső ellenőrzéseket végezhet, továbbá az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban folytatott vizsgálatokat, valamint belső (informatikai) biztonsági vizsgálatokat végezhet.

5.

A TÉ2kv sokféle kategóriába tartozó személyes adatot kezel, köztük tényszerű adatokat („objektív” adatokat, például személyazonosító adatokat, kapcsolattartási adatokat, szakmai adatokat, részletes igazgatási adatokat, meghatározott forrásokból származó adatokat, elektronikus hírközlési és forgalmi adatokat) és véleményeken alapuló adatokat (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatokat, például indokolásokat, viselkedési adatokat, az értékelésre, a teljesítményre és a lebonyolításra vonatkozó adatokat, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatokat) (4).

6.

Adatkezelőként mindig az ügyvezető igazgató által képviselt TÉ2kv jár el, függetlenül attól, hogy a TÉ2kv-n belül az adatkezelői feladatkört átruházzák-e annak megfelelően, hogy a konkrét személyesadat-kezelési műveletekért ki viseli az operatív felelősséget.

7.

A személyes adatokat biztonságos elektronikus környezetben vagy papír alapon tárolják, hogy minden szükséges biztosíték rendelkezésre álljon annak megakadályozásához, hogy az adatokhoz bárki jogosulatlanul hozzáférjen, vagy hogy azokat a személyes adatok tekintetében illetéktelen személyeknek továbbítsák. A kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és helyénvaló ideig – a TÉ2kv adatvédelmi értesítéseiben, adatvédelmi nyilatkozataiban vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

8.

A belső szabályokat kell alkalmazni az igazgatási vizsgálatok, a fegyelmi eljárások, az OLAF-nak bejelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előkészítő tevékenységek, a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyek, a zaklatási ügyekben folytatott (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, a belső és külső panaszok kezelése, a belső ellenőrzések, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban folytatott vizsgálatok és a belső, illetve a külső felek (például a CERT-EU) bevonásával folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok keretében a TÉ2kv által végzett valamennyi adatkezelési műveletre.

9.

A belső szabályokat kell alkalmazni a fent említett eljárások megindítása előtt, az eljárások során, és az eljárások kimenetelének további nyomon követése kapcsán végzett adatkezelési műveletekre is. E szabályok alkalmazandók a TÉ2kv által a saját igazgatási vizsgálatain kívül a nemzeti hatóságoknak és nemzetközi szervezeteknek nyújtott segítség és együttműködés eseteire is.

10.

A belső szabályok alkalmazása esetén a TÉ2kv-nak dokumentumokkal kell igazolnia, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és miként tartják tiszteletben az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

11.

Ezeken a kereteken belül a TÉ2kv köteles a lehető legnagyobb mértékben – és a vonatkozó jogszabályokkal és iránymutatásokkal teljes összhangban – tiszteletben tartani a fenti eljárások során az érintettek alapvető jogait, különös tekintettel az (EU) 2018/1725 rendeletben foglaltak szerint a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jogra, az adatkezelés korlátozásához való jogra, az érintettnek az adatvédelmi incidensről szóló tájékoztatásához való jogára, illetve a hírközlés bizalmas jellegéhez való jogra.

12.

A TÉ2kv ugyanakkor kötelezhető arra, hogy különösen a saját vizsgálatainak, valamint más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme, valamint a vizsgálataival vagy más eljárásaival összefüggésben más személyek jogainak védelme érdekében korlátozza az érintett tájékoztatását és más érintettek jogait.

13.

Ebből következően a TÉ2kv a vizsgálat és más érintettek alapvető jogainak és szabadságainak védelme céljából korlátozhatja a tájékoztatást.

14.

A TÉ2kv-nak rendszeresen ellenőriznie kell, hogy fennállnak-e a korlátozást indokló feltételek, és ha már nem, akkor fel kell oldania a korlátozást.

15.

Az adatkezelőnek a halasztáskor és a felülvizsgálatok idején is tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőt,