I. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1838 rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

a közönséges tőkehalnak az ICES 25–32 alkörzetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázathoz tartozó (2) lábjegyzet szövege helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az ICES 25 és 26 alkörzetben május 1-jétől augusztus 31-ig tilos e kvóta halászata. Az első bekezdéstől eltérve a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletek végezhetők, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatása során maradéktalanul eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeknek. Az első bekezdéstől eltérve az említett tilalmi időszak nem vonatkozik az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területeken kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval, vagy fenéken rögzített horogsorral, horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy más passzív halászeszközzel halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajókra. E halászhajók parancsnokainak gondoskodniuk kell arról, hogy halászati tevékenységüket a tagállam ellenőrző hatóságai bármikor nyomon követhessék.”;

2.

a közönséges tőkehalnak az ICES 22–24 alkörzetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázathoz tartozó (1) és (2) lábjegyzet szövege helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az ICES 24 alkörzetben kizárólag a járulékos halfogások esetében. Az ICES 24 alkörzetben e kvóta keretében nem engedélyezett a halfaj célzott halászata. Az első bekezdéstől eltérve a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott, a közönséges tőkehalat célzó halászati műveletek végezhetők, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatása során maradéktalanul eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeknek. Az első bekezdéstől eltérve az e kvótának az ICES 24 alkörzetben történő halászata engedélyezett az alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldig az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területeken kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy más passzív halászeszközzel halászó, 12 méternél kisebb teljes hosszúságú uniós halászhajók számára. E halászhajók parancsnokainak gondoskodniuk kell arról, hogy halászati tevékenységüket a tagállam ellenőrző hatóságai bármikor nyomon követhessék. (2) Az ICES 22 és 23 alkörzetben február 1-jétől március 31-ig, az ICES 24 alkörzetben pedig június 1-jétől július 31-ig tilos e kvóta halászata. Az első bekezdéstől eltérve a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletek végezhetők, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatása során maradéktalanul eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeknek. Az első bekezdéstől eltérve az említett tilalmi időszak nem vonatkozik az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területeken kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval, vagy fenéken rögzített horogsorral, horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy más passzív halászeszközzel halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajókra. E halászhajók parancsnokainak gondoskodniuk kell arról, hogy halászati tevékenységüket a tagállam ellenőrző hatóságai bármikor nyomon követhessék.”.

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/123 rendelet IA., ID., IH. és V. melléklete a következőképpen módosul:

1.

az IA. melléklet a következőképpen módosul: a) a heringnek az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizein folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép: „Faj: Hering (1) Övezet: az ICES 4 övezet é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei Clupea harengus (HER/4AB.) Dánia 59 468   Analitikai TAC E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. Németország 39 404   Franciaország 20 670   Hollandia 51 717   Svédország 3 913   Egyesült Királyság 55 583   Unió 230 755   Feröer szigetek 250   Norvégia 111 652  (2) TAC 385 008   Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül az Unió által legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók az é. sz. 62°-tól délre található norvég vizeken. További legfeljebb 10 000 tonna mennyiség ítélhető oda, ha az Európai Unió ilyen növelést kér. Az é. sz. 62°-tól délre található norvég vizek (HER/*04N-) 50 000 ” b) a szardellának az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép: „Faj: Szardella Övezet: 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei Engraulis encrasicolus (ANE/9/3411) Spanyolország 1 922  (3) Elővigyázatossági TAC Portugália 2 096  (3) Unió 4 018  (3) TAC 4 018  (3) c) a norvég garnélának az ICES 3a körzetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép: „Faj: Norvég garnéla Övezet: 3a Pandalus borealis (PRA/03A.) Dánia 2 123   Analitikai TAC” Svédország 1 143   Unió 3 266   TAC 6 115   d) a melléklet a sprattnak az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott halászatára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázatával egészül ki: „Faj: Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások Övezet: 3a Sprattus sprattus (SPR/03A.2) Dánia 25 482  (4)  (5) Analitikai TAC Németország 53  (4)  (5) Svédország 9 642  (4)  (5) Unió 35 177  (4)  (5) TAC 38 029  (5) e) a sprattnak az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott halászatára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép: „Faj: Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások Övezet: A 2a és 4 övezet uniós vizei Sprattus sprattus (SPR/2AC4-C) Belgium 1 821  (6)  (7) Analitikai TAC Dánia 144 154  (6)  (7)   Németország 1 821  (6)  (7)   Franciaország 1 821  (6)  (7)   Hollandia 1 821  (6)  (7)   Svédország 1 330  (6)  (7)  (8)   Egyesült Királyság 6 010  (6)  (7)   Unió 158 778  (6)  (7)   Norvégia 10 000  (6)   Feröer szigetek 1 000  (6)  (9)   TAC 169 778  (6)

2.

az ID. mellékletben a kardhalnak a Földközi-tengeren folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép: „Faj: Kardhal Xiphias gladius Övezet: Földközi-tenger (SWO/MED) Horvátország 14,60  (10) Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. Ciprus 53,85  (10) Spanyolország 1 663,34  (10) Franciaország 115,93  (10) Görögország 1 101,10  (10) Olaszország 3 409,98  (10) Málta 404,55  (10) Unió 6 763,35  (10) TAC 9 583,07

3.

az IH. mellékletben a chilei fattyúmakrélának az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép: „Faj: Chilei fattyúmakréla Trachurus murphyi Övezet: Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület (CJM/SPRFMO) Németország 10 446,80   Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.” Hollandia 11 323,26   Litvánia 7 269,16   Lengyelország 12 498,78   Unió 41 538   TAC Nem releváns

4.

az V. melléklet B. részében (Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók halászati engedélyeire vonatkozó mennyiségi korlátozások) az (1) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „(1) E halászati engedélyek kiadásához bizonyítani kell, hogy érvényes szerződéses jogviszony áll fenn az engedélyt kérelmező hajótulajdonos és egy Francia Guyana területén található feldolgozó vállalkozás között, valamint, hogy ez a szerződés magában foglalja az arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az érintett hajó teljes csattogóhal-fogásának legalább 75 %-át az adott vállalkozás telephelyén való feldolgozás céljából Francia Guyana területén kirakodják. E szerződést jóvá kell hagyniuk a francia hatóságoknak, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a szerződés összhangban álljon egyfelől a szerződő félként meghatározott feldolgozó vállalkozás tényleges kapacitásával, másfelől a guyanai gazdaság fejlesztésével kapcsolatos célkitűzésekkel. A jóváhagyott szerződés másolatát csatolni kell a halászati engedély iránti kérelemhez. E jóváhagyás megtagadása esetén a francia hatóságoknak indokolás kíséretében értesíteniük kell erről az érintett felet és a Bizottságot. A Venezuela lobogója alatt közlekedő, 2020-ban halászati tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező halászhajók 2021. április 1-jéig folytathatják a halászatot, amennyiben halászati engedélyüket megújítják, és feltéve, hogy: — a hajó üzemeltetője új szállítási szerződést írt alá 2021-re vonatkozóan, — az engedélymegújítási eljárás folyamatban van az adott a hajóra vonatkozóan, — a hajó üzemeltetője 2020-ban eleget tett jelentéstételi és szerződésben rögzített kirakodási kötelezettségeinek. Ez a meghosszabbítás a hajó 2021. évi halászati engedélyének kiadásáról szóló bizottsági határozat hatálybalépésének napján vagy az engedély elutasításáról szóló bizottsági értesítést követően jár le.”

---

(1)  Legalább 32 mm szembőségű hálókkal ejtett heringfogások.

(2)  Az e kvóta szerinti fogásokat le kell vonni a TAC Norvégiára eső részéből. Az említett kvóta határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek halászhatók a 4a és 4b övezet uniós vizein (HER/*4AB-C). További legfeljebb 10 000 tonna mennyiség ítélhető oda, ha Norvégia ilyen növelést kér.

50 000

(3)  Ez a kvóta kizárólag 2020. július 1-jétől 2020. szeptember 30-ig halászható.”

(4)  A kvóta legfeljebb 5 %-át a vékonybajszú tőkehal és a foltos tőkehal járulékos fogásai is képezhetik (OTH/*03A.2). A vékonybajszú tőkehalnak és a foltos tőkehalnak a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beleszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.

(5)  Ez a kvóta kizárólag 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig halászható.”

(6)  Ez a kvóta kizárólag 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig halászható.

(7)  A kvóta legfeljebb 2 %-át a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai is képezhetik (OTH/*2AC4C). A vékonybajszú tőkehalnak a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beleszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.

(8)  A homoki angolnával együtt.

(9)  A kvóta legfeljebb 4 %-át a hering járulékos fogásai is képezhetik.”

(10)  Ez a kvóta kizárólag április 1-jétől december 31-ig halászható.”

MELLÉKLET

fejezet: Az ellenőrzési technológiák és a megfigyelőrendszer támogatása

1. komponens: 1. projekt: Az IMS hitelesített kiegészítő szeizmológiai állomásainak folyamatos karbantartása

1. projekt: Az IMS hitelesített kiegészítő szeizmológiai állomásainak folyamatos karbantartása

Háttér

E projekt keretében a fő hangsúly arra fog helyeződni, hogy – a megelőző jellegű karbantartás mellett – folytatódjon mindenekelőtt azoknak a problémákkal küzdő kiegészítő állomásoknak a karbantartása, amelyek elsősorban pénzügyi nehézségekkel küzdő országokban találhatók és sürgős karbantartásra szorulnak. Erre az elavult berendezések jelentette probléma kezelése és az ehhez kapcsolódóan végzett korszerűsítések útján, valamint a tartalékberendezések rendelkezésre állásának javításával kerül sor.

Célkitűzések és várt eredmények

A fő célkitűzés az érintett állomások olyan műszaki szintre történő fejlesztése fenntartható módon, amely összhangban áll az IMS követelményeivel. A megfelelő megelőző jellegű karbantartás és a kapcsolódó tartalékberendezések megléte segíti e célkitűzés teljesítését. Hasonlóképpen, az állomások és üzemeltetőjük/üzemeltetőik részére sürgős, javítási célú karbantartás esetén biztosított támogatás – szükséges esetben az állomásokon tett látogatásokat is beleértve – minimalizálni fogja a leállási időt és segíteni fogja az állomás(ok) karbantartását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság maximalizálása érdekében ezt más feladatokkal, például az állomásüzemeltetők képzésével és a részükre biztosított szakmai találkozókkal együtt kell megvalósítani. A korábbi uniós finanszírozásban részesülő, előző projektekhez hasonlóan a munkaprojektek megtervezésére és lebonyolítására az érintett állomásokon ideiglenes alkalmazottakat fognak foglalkoztatni teljes munkaidőben.

A megerősített karbantartási struktúra következtében javulni fog a kiegészítő állomások hálózatára vonatkozó adatok rendelkezésre állása és minősége, ami pedig növelni fogja az Unió láthatóságát.

2. komponens: 2–8. projekt

2. projekt: Az aláíró államok bevonása – többek között a felhőalapú technológia igénybevételével történő műszakirendszer-validálás és -tesztelés területén – az IDC szoftverfejlesztési programjának 3. szakaszába

Háttér

Az IDC elindította szoftverfejlesztési programjának 3. szakaszát (RP3), melynek célja, hogy az elkövetkező évtizedben átfogó szoftverrendszer kerüljön kifejlesztésre az SHI-adatok feldolgozásához.

A projekt jelentős javulást fog eredményezni a meglévő SHI-rendszerhez képest, például a következők révén:

—

a felhasználói interfész nagyobb mértékű rugalmassága az elemzési eszközök tekintetében, továbbfejlesztett elemzői felülvizsgálati munkafolyamat-kezelő alkalmazás, eseménykezelés, események keresztkorrelációja és összehasonlítása, térképeszköz és térkép-integráció, hullámforma-adatok minőségellenőrzési maszkjainak vizualizációja és szerkesztése, frekvenciahullám-szám megjelenítése, valamint az elemzői képzés támogatása,

—	az adatkövetés átfogó digitalizálása annak megértése céljából, hogy az adatkezelés nyomán kapott eredmények miként születtek, valamint annak megvizsgálása céljából, hogy a rendelkezésre álló adatok változásával hogyan alakul az eredmény,

—	bővíthetőség mint fontos jellemző, minden alkotóelembe beépítve,

—	az SHI-adatokra vonatkozó, grafikus eszközökkel támogatott, integrált rugalmas programlánc-konfiguráció,

—	a kollaboratív szoftverfejlesztés új, a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés legjobb gyakorlatain alapuló modelljének előmozdítása,

—	a megfigyelési és tesztelési képességek (Test Data Set Replay) megerősítése.

A szoftverfejlesztési program 2. szakaszának (RP2) végrehajtására az USA nem pénzbeli hozzájárulásával, valamint a (KKBP) 2015/1837 határozat keretében biztosított finanszírozás útján került sor. A finanszírozást elsősorban a tagállami szakértőkkel tartott szakmai találkozók lebonyolítására használták fel, a 2. szakaszban való széles körű részvétel biztosítása céljából. E pénzeszközökkel emellett prototípus-alkotási tevékenységeket is támogattak annak demonstrálása céljából, hogy az NDC-k által biztosított szoftvert miként lehet integrálni a továbbfejlesztett architektúrába.

A szoftverfejlesztési program 3. szakaszának előkészítése során a (KKBP) 2018/298 határozat keretében biztosított finanszírozást arra használták fel, hogy növeljék a technológia befejezettségi szintjét több olyan algoritmus esetében, amelyek alkalmasak lehetnek a továbbfejlesztett szoftverbe való beépítésre, mindenekelőtt azért, hogy ezáltal megfelelőbb módszerek álljanak rendelkezésre a szeizmikus utórengések szekvenciáinak feldolgozására automata vagy félautomata üzemmódban.

Célkitűzések

—	A továbbfejlesztett rendszer fejlődésének támogatása annak érdekben, hogy már a kezdetektől ki lehessen elégíteni az NDC-k igényeit, nevezetesen az NDC-k szoftver, szoftverfrissítés és a tevékenységeik végzését segítő funkciók iránti kéréseinek a támogatása révén.

—	Az aláíró államok hozzáférésének megkönnyítése („alacsony hozzáférési küszöb”) az IDC szoftverfejlesztési programja keretében születő eredmények támogatása, értékelése és validálása érdekében.

—	Az NDC-közösség szerepvállalásának növelése az IDC szoftverfejlesztési programjának 3. szakaszában.

—	Egy felhőalapú technológiát alkalmazó jövőbeli NDC-szolgáltatáscsomag megvalósíthatóságának értékelése.

Várt eredmények

—	Egy felhőalapú értékelési és tesztelési platform kialakítása az NDC-k számára a továbbfejlesztett SHI-rendszer funkcionalitásának és nem funkcionális követelményeinek a felülvizsgálatára.

—	A platform több szerveren is elérhető lenne, így biztosítandó azt, hogy ne keletkezzen interferencia a különböző NDC-k között.

—	Egy felhőben tárolt NDC-szolgáltatáscsomag prototípusának elkészítése.

Végeredmény

A projekt legfőbb hasznát az fogja jelenteni, hogy az aláíró államok és az NDC-k – mindenekelőtt azok az NDC-k, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt számítási kapacitással és rendszertámogatási ismeretekkel – könnyebben férhetnek majd hozzá a továbbfejlesztett rendszerhez (annak aktuális állapotában). E munka eredményei alapján meg fogjuk tudni állapítani, hogy megvalósítható-e egy esetleges későbbi NDC-szolgáltatáscsomag, és hogy annak milyen költségvonzatai lennének.

3. projekt: A nagy felbontású légköri terjedési modell továbbfejlesztése

Háttér

A CTBTO a nagy hatótávolságú terjedés modellezésére egy speciális légköri terjedési modellezési (ATM) rendszert alkalmaz, mely a FLEXPART elnevezésű, Lagrange-féle részecskediszperziós modellen alapul. Ez a rendszer lehetővé teszi a globális szintű modellezést. Mindazonáltal bizonyos rendkívüli események esetén helyi szintű (nagy felbontású) szimulációk elvégzésére is szükség van. A korábbi tanácsi határozatok keretében biztosított uniós finanszírozással kidolgozásra került a nagy felbontású légköri terjedési modellezésnek (HRATM) a FLEXPART időjárás-kutatási és -előrejelzési (WRF) modelljén alapuló alapverziója. Az első tesztek során kiderült, hogy melyek azok a jellemzők, amelyeket javítani kell, vagy más módon kell megvalósítani ahhoz, hogy egy teljes mértékben megbízható rendszer jöhessen létre.

Célkitűzések

A meglévő nagy felbontású légköri terjedési (EHRAT) modell továbbfejlesztése és az elindításához szükséges interfész kialakítása.

—	Ismerkedés a HRATM-nek a CTBTO-nál alkalmazott aktuális változatával és a javasolt fejlesztések jegyzékével.

—	Ismerkedés a légköri terjedési modellezés (ATM) folyamatával, különös tekintettel a meteorológiai adatok formátumára.

—	Megoldások javasolása, kidolgozása és tesztelése e fejlesztések megvalósítására.

—	Tekintettel arra, hogy a jelenlegi verzió csak a Nemzeti Környezeti Előrejelzési Központok (NCEP-k) adataival működik, olyan változtatások javasolása és megvalósítása, amelyek lehetővé tennék, hogy a HRATM a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) adataival is működhessen.

—	Különböző esetek tesztelése.

—	Az EHRAT-nak a meglévő ATM-folyamaton belüli elindításához szükséges interfész kialakítása. Ez irányú megállapodás esetén ez részét képezheti annak a jelenlegi indítóinterfésznek, amelyet a CTBTO-nál szakértői elemzés céljából végzett ATM-szimulációk futtatására használnak.

Végeredmény

Az EHRAT egyike lesz azoknak az ATM-eszközöknek, amelyeket az ATM-szakértők és az NDC-k például a forrástag elhelyezkedésének becsléséhez kapcsolódó hipotézisek tesztelésére és validálására használnak.

4. projekt: Tanulmány a FLEXPART grafikus processzor (GPU-) gyorsításáról (FLEX-GPU)

Háttér

A CTBTO a nagy hatótávolságú terjedés modellezésére egy speciális légköri terjedési modellezési (ATM) rendszert alkalmaz, mely a FLEXPART elnevezésű, Lagrange-féle részecskediszperziós modellen alapul.

Figyelembe véve, hogy a jövőben az együttes („ensemble”) modellezés is részét képezheti az ATM-folyamat keretében végzett műveleti futtatásoknak, folyamatban van a szimulációk új gyorsítási módjának feltérképezése.

A CTBTO beszerzett egy NVIDIA DGX munkaállomást, 500 TFLOPS („mixed precision” – vegyes pontosság) teljesítményű, 4X Tesla V100 típusú grafikus processzorral (GPU). A munkaállomáson Linux operációs rendszer fut, és a PGI OpenACC-kompatibilis FORTRAN fordítóprogramját („compiler”) tartalmazza; az OpenACC arra szolgál, hogy párosítsa az arra alkalmas algoritmusokat, mint például a hurkokat, továbbá a GPU-rendszerekhez tervezett mátrixszámításokat.

Célkitűzések

Tanulmány készítése annak megállapítására, hogy GPU-gyorsítás révén milyen lehetséges teljesítményjavulás lenne elérhető a FLEXPART-szimulációkban, valamint egy használatra kész és dokumentált FLEXPART-kódcsomag kidolgozása OpenACC-támogatással.

—	A FLEXPART CTBTO-nál alkalmazott aktuális verziójának (9.3.2.) megismerése, és annak felmérése, hogy azon is működik-e a PGI Fortran fordítóprogramja. Annak értékelése, hogy milyen előnyei lennének a FLEXPART 10 alkalmazásának a FLEXPART 9.3.2. helyett.

—	A FLEXPART futtatás közbeni profilozása annak feltérképezése érdekében, hogy mely algoritmusok/hurkok a legalkalmasabbak a párosítással való első próbálkozásra, valamint a GPU-k használatára.

—	A teljesítményjavulás értékelése.

—	Egy olyan, használatra kész és dokumentált FLEXPART-kódcsomag kidolgozása OpenACC-támogatással, amelyet könnyen integrálni lehet majd az ATM-folyamatba.

Végeredmény

Amennyiben ez a tanulmány kedvező eredménnyel zárul, a módosított FLEXPART új módot kínálhatna az ATM-szimulációk gyorsítására. A következő lépést ennek az ATM-folyamatba történő integrálása, illetve az eredményeknek az NDC-k részére történő elérhetővé tétele jelenthetné.

5. projekt: A xenon-háttérsugárzás becslésére szolgáló eszköz (XeBET)

Háttér

A légkörben jelen lévő és folyamatosan változó nemesgáz-háttérsugárzás megnehezíti a kísérleti atomrobbantásokhoz kapcsolódó minták pozitív azonosítását. A xenon-háttérsugárzás becslésére szolgáló eszköz (XeBET) arra vonatkozó becsléseket fog készíteni, hogy az IMS állomásain működő nemesgázmérő-rendszerek által gyűjtött mintákban jelen lévő radioaktív xenon mekkora része származik ismert forrásokból. Ez a becslés segíteni fog annak eldöntésében, hogy egy adott radioaktívxenon-észlelés ismert forrásoknak tulajdonítható-e.

Célkitűzések

Egy a háttérsugárzás becslésére szolgáló olyan eszköz (BET) kifejlesztése, amely számszerűsíteni fogja, hogy az IMS-állomásokon észlelt radioaktív xenon mekkora része származik ismert forrásokból. Ez az eszköz az IMS észleléseire, az ismert források ismeretére és a CTBTO által biztosított forrás–receptor érzékenységre (SRS) fog támaszkodni. Az új eszköznek megbízhatónak, optimalizáltnak, időszerűnek, valamint könnyen tesztelhetőnek, karbantarthatónak és korszerűsíthetőnek kell lennie, és az először Development-LAN környezetben fog működni.

—	A szakirodalom áttekintése annak meghatározása érdekében, hogy mi lehetne a legjobb megközelítés a polgári xenonészlelések kategorizálására és számszerűsítésére IMS-állomásokon, valamint projektterv készítése a prototípus-fejlesztéshez.

—	Információk gyűjtése ismert forrásokból és annak elérhetővé tétele az SWP-n keresztül.

—	Online adatbázis kidolgozása az ismert forrásokból származó információk gyűjtésének céljára.

—	Prototípus kifejlesztése és tesztelése egyes IMS-állomásokon. A prototípust úgy kell kifejleszteni, hogy az könnyen átvihető legyen a CTBTO IDC Development-LAN környezetébe, továbbá azt az NDC-k rendelkezésére kell bocsátani.

—	A prototípus tesztelése bizonyos problémás/nehéz észleléseken (pl. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kísérleti atomrobbantásai vagy más esetek kapcsán), valamint megjelenítési lehetőségek javasolása.

—	A háttérsugárzás becslésére szolgáló eszköz (BET) beállítása és alkalmazása nagyszámú IMS-állomáson.

—	Hozzájárulás a CTBTO részére történő informatikai transzferhez.

—	Az eszköz kifejlesztésével és működtetésével kapcsolatos valamennyi feltevés egy idevágó dokumentációban kerül leírásra.

Végeredmény

A BET minden IMS nemesgázmintát illetően objektív információkkal segíti majd annak eldöntését, hogy egy adott észlelés inkább kísérleti atomrobbantásnak vagy pedig ismert forrásoknak tulajdonítható-e. Ezeket az információkat azután inputként fogják használni egy forrástag-rekonstrukciós eszközhöz. Az elkészített tanulmányok eredményei és megállapításai megoszthatók a WOSMIP („Workshop on Signatures of Man-Made Isotope Production” – az emberi izotóp-előállítás ismertetőjegyeivel foglalkozó szakmai találkozó) közösséggel.

6. projekt: Forrástagbecslő-eszköz

Háttér

Az elmúlt években számos ígéretes megközelítés alakult ki az észlelésekből származó forrástag-paraméterek (elhelyezkedés, időbeli kibocsátási profil és a kibocsátott radioaktivitás teljes mennyisége) becslésére. A forrás paramétereire vonatkozó ezen információ nagyon fontos a CTBTO számára a Szerződés hatálya alá tartozó esemény felmerülése esetén. A javaslat szerint azon megközelítések egyikét hozzá kell igazítani a CTBTO szükségleteihez. Az új eszköznek megbízhatónak, optimalizáltnak, időszerűnek, valamint könnyen tesztelhetőnek, karbantarthatónak és korszerűsíthetőnek kell lennie, és az először az IDC fejlesztési platformján (Development LAN) fog működni.

Célkitűzések

A forrástagbecslő-eszköz (STE) generálja a forrástag-paraméterek első automatikus becslését az IMS-állomások észleléseinek és nem-észleléseinek felhasználásával. Olyan interfész kifejlesztésére kerül majd sor az IDC és az NDC-k szakértői számára, amelyen interaktív módon tesztelhetnek különféle feltevéseket.

Várt eredmények

—	A szakirodalom áttekintése a forrástag elhelyezkedésének és mennyiségének meghatározására vonatkozó legjobb megközelítés azonosítása érdekében, valamint projektterv készítése az STE kifejlesztésére és tesztelésére.

—	Különböző esetekre vonatkozó prototípus kidolgozása és tesztelése, vizualizációs és interfészlehetőségek javasolása és fejlesztése. Prototípust kell kifejleszteni a CTBTO IDC eszközeihez való könnyű adattovábbítás érdekében, és azt az NDC-k rendelkezésére kell bocsátani.

—	Hozzájárulás a CTBTO részére történő informatikai transzferhez.

—	Az eszköz kifejlesztésével és működtetésével kapcsolatos valamennyi feltevés egy idevágó dokumentációban kerül leírásra.

Végeredmény

Az STE objektív tájékoztatást nyújt, hogy segítsen azonosítani egy lehetséges teszthelyszínt, és megbecsülni a teszt erősségét. Az eszköz képes arra, hogy kimutasson egy olyan szűkebb területet, amelyen a forrás található, valamint hogy segítsen megbecsülni a radionuklidok idővel történő észlelésének valószínűségét, ami jelentős előnyt jelent, ha helyszíni vizsgálatra van szükség.

7. projekt: Helpdesk támogatás a virtuális adatfeldolgozó központ (vDEC) részére

Háttér

A vDEC platform lehetővé teszi a CTBTO archivált adataihoz való hozzáférést a tudományos projekteken dolgozó kutatási és felsőoktatási intézmények számára. A hozzáférés a kifejezetten a projekt céljához szükséges adatokra korlátozódik, és szerződéses keret határozza meg a CTBTO és a vDEC-felhasználó közötti kölcsönös megállapodást. Fontos, hogy a tudományos munkák közzététele megengedett, amennyiben a kiadványban a CTBTO-t feltüntetik adatforrásként.

A platform nyolc éve működik, és a vDEC felhasználói számos szakmailag felülvizsgált dokumentumot tettek közzé neves tudományos folyóiratokban.

Bár a vDEC platform támogatásának számos technikai szempontja beépült az IDC személyzetének általános támogatási tevékenységeibe, további, konkrétabb támogatásra van szükség. Ez magában foglal egy helpdesk-funkciót, amely nem csupán az archívumot tartalmazó számítógépes platformhoz való hozzáférést, és az adatokat tartalmazó adatbázishoz való hozzáférést foglalja magában, hanem a területspecifikusabb szempontokat is, például segít megérteni az adatmodellt, az állomások specifikációit, az állomások kalibrálását és hasonlókat. A támogatás kiterjed a vDEC platform és a platformra telepített szoftver konfigurációjának korszerűsítésére is.

Mivel a felhasználók arra számítanak, hogy a platform idővel fejlődik, az archivált adatok mérete pedig növekszik, tervezési funkcióra is szükség van, amely kialakítja a platform rövid távú fejlődésére vonatkozó elképzelést. Végezetül a támogatás biztosítja a VDEC-hozzáférés révén szerzett CTBTO-adatokon alapuló publikációk nyilvános adatbázisának karbantartását.

Célkitűzések

—	A vDEC-felhasználók napi tevékenységeinek támogatása helpdesk-funkción keresztül.

—	Telepítésre váró frissítések és új funkciók tervezése.

—	A vDEC-hozzáférés révén szerzett CTBTO-adatokon alapuló publikációk nyilvános adatbázisának karbantartása.

Várt eredmények

—	Negyedévenkénti jelentés a támogató tevékenységekről.

—	Frissítések és fejlesztések terve.

—	A vDEC-hozzáférés révén szerzett CTBTO-adatokon alapuló publikációk nyilvános adatbázisának létrejötte.

Végeredmény

—	A vDEC-felhasználók nagyobb mértékű támogatása és elégedettségük növelése.

—	Továbbfejlesztett vDEC-platform.

—	A vDEC tudományos eredményeinek dokumentálása.

8. projekt: A radioaktívxenon mobil mérésére irányuló kampányok folytatása a világ különböző régióiban

Háttér

A CTBTO radioaktívxenon-méréseket végez igen érzékeny rendszerekkel. A 2008/588/KKBP együttes fellépés keretében az Uniótól kapott hozzájárulással a Bizottság két hordozható rendszert fejlesztett ki és vásárolt: a SAUNA TXL-2 és a SPALAX-DR rendszert a 133Xe, 135Xe, 133 mXe és a 131 mXe mérésére. A 2012/699/KKBP, a (KKBP) 2015/1837 és a (KKBP) 2018/298 határozat keretében világszerte számos mobil radioxenon-mérési kampányra került sor.

A japán kormánytól 2017-ben kapott hozzájárulás segítségével a Bizottság megvásárolt egy harmadik szállítható rendszert. Ezt a rendszert jelenleg telepítik Horonobéban (Japán). A japán finanszírozású kétéves működési időszak 2020 januárjában ér véget.

A (KKBP) 2018/298 határozat keretében egy mérési kampányra kerül sor a japán Mutsuban. A második rendszert felújították, és azt a japán Fukuokában fogják telepíteni.

Célkitűzések

A harmadik mobil rendszert Fukuokában telepítették, így Takasakiben az IMS JPX38 nemesgáz-rendszere körüli nagy sűrűségű konfiguráció teljessé vált. A CTBTO úgy tervezi, hogy – a helyi fogadó féllel való megállapodás alapján – a rendszereket a jelenlegi helyükön működteti mindaddig, amíg a szakértői közösség és az NDC-k az összegyűjtött adatokat tudományos és statisztikai szempontból hasznosnak tartják a jövőbeli tanulmányok szempontjából. A Japánban lévő három mobil rendszert legalább egy évig fogják ebben a konfigurációban működtetni. Ezt követően a mobil rendszereket más helyre viszik egy világos telepítési stratégia alapján. E három rendszer mindegyike esetében annak alapján fogják mérlegelni a lehetséges új helyszínt, hogy milyen, a CTBT-ben leírt IMS nemesgáz-rendszerek kalibrálásához és működéséhez szükséges tudományos eredmény várható.

A szükség szerinti korszerűsítéseket vagy felújításokat a kampány végén hajtják majd végre. Már folynak a tárgyalások együttműködési megállapodások kötéséről jövőbeli fogadó országokkal.

E mérési kampányok folytatásához pénzeszközökre van szükség a mobil nemesgáz-rendszerek új helyszínekre történő szállításához, valamint a három rendszer két évig történő működtetéséhez és karbantartásához. Rendelkezésre állnak majd pénzeszközök az eredmények áttekintését célzó szakértői találkozók szervezésére is. Külön erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezeket a szakértői üléseket lehetőségként használják fel a kapacitásépítésre és a mérési kampány adatain alapuló jövőbeli tanulmányok megvitatására. A fogadó ország kérésére a projekt a nemesgázok nyomon követésével kapcsolatos kapacitásépítést is támogatni fogja, beleértve a kapcsolódó polgári és tudományos felhasználásokat is.

Végeredmény

A mobil radioxenon-rendszerekkel folytatott ideiglenes mérési kampányok fő előnye, hogy olyan tudományos módszerek fejleszthetők ki és fejleszthetők tovább, amelyek a CTBT-ben leírt ellenőrzési rendszer kalibrálására és teljesítményére, valamint adott esetben a kapcsolódó kapacitásépítésre összpontosítanak.

2. fejezet: Technikai segítségnyújtás, beleértve az integrált kapacitásépítést és tájékoztatást

Az e fejezet alá tartozó valamennyi projekt esetében az ideiglenes technikai titkárságot arra ösztönzik, hogy azon CTBTO-tagállamok szakértőit részesítse előnyben, amelyek legalább részben teljesítik a becsült hozzájárulásukat.

RÉSZ: Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

1. projekt: Az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomagban az SHI-adatok automatikus feldolgozásához szükséges képességek [SeisComp3 SEEDLink és NET-VISA elemek] megerősítése, valamint egyszerűsített, szabványos hozzáférés biztosítása az NDC-k számára IDC-termékekhez és -szolgáltatásokhoz

Háttér

Az IDC automatikus adatfeldolgozási képességeket vezetett be az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomagban az SHI-adatok automatikus feldolgozásához szükséges képességek SeisComp3 elemében, a NET-VISA fájltársító alapján. Ez az új képesség, amelyet az NDC-k jelenleg tesztelnek, lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy reprodukálják az IDC-nél elért VSEL-bulletin eredményeket. Erre az eredményre építve az IDC javasolja a NET-VISA SeisComp3 elemének megerősítését, hogy ezzel az NDC-specifikus helyi állomások és regionális hálózatok használatát is támogassák.

Ezen túlmenően az IDC új képességet épít ki a nyílt forráskódú szeizmológiai elemzési csomagok – például a SEISAN – támogatásának javítására azáltal, hogy valós idejű hullámformaadat-átvitelt kínál az NDC-k számára a szabvány SEEDLink protokoll alkalmazásával. Ez a szolgáltatás csak a Globális Kommunikációs Infrastruktúra-hálózaton keresztül csatlakoztatott NDC-k számára lesz elérhető. Ezt a korlátozást a SeisComp3 SEEDLink szerverkomponens műszaki hiányosságai indokolják. Az IDC javasolja a SeisComp3 SEEDLink szerver megerősítését megbízható hitelesítési és titkosítási mechanizmusok bevezetésével annak érdekében, hogy a szolgáltatást biztonságos internetkapcsolaton keresztül az engedélyezett felhasználók is igénybe vehessék.

Az IDC termékeihez és szolgáltatásaihoz való hozzáférés támogatásának javítása érdekében az IDC javasolja a Digitális Szeizmográfiai Hálózatok Szövetsége (Federation of Digital Seismograph Networks –FDSN) előírásainak megfelelő webszolgáltatások bevezetését. Ez az új, szabványoknak megfelelő adathozzáférési módszer lehetővé teszi majd a nyílt forráskódú szeizmológiai elemzési csomagok, például a SEISAN számos felhasználója számára, hogy könnyen lekérdezzen termékeket és adatokat az IDC-től az e szabványt támogató alkalmazásokon belülről. Bővíti a Virtuális Adatátviteli Rendszert (Virtual Data Messaging System – VDMS), de nem helyettesíti azt, mivel számos VDMS-üzenet nincs meghatározva az FDSN-webszolgáltatások (pl. kulcsfontosságú kérések) szabványában. Az FDSN-szabvány által meghatározott valamennyi webszolgáltatást (fdsnws-station, fdsnws-dataselect, fdsnws-event és fdsnws-availability) alkalmazni kell.

Célkitűzések

Online anyagok biztosítása az NDC-k számára az IMS-adatoknak a helyben használt nyílt forráskódú szeizmológiai elemzési csomagokkal, például a SEISAN-nal történő integrálásához

—	Az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomagban az SHI-adatok automatikus feldolgozásához szükséges képességek megerősítése, az NDC-specifikus helyi állomásoknak és regionális hálózatoknak a NET-VISA keretében történő támogatásával

—	A jogosult felhasználók valós idejű IMS hullámforma-adatokhoz való hozzáférésének egyszerűsítése és korszerűsítése.

Várt eredmények

Ettől a projekttől azt várjuk, hogy továbbfejlődjenek az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomag részét képező szoftvermodulok (beleértve azt, hogy új szoftvermodulok álljanak rendelkezésre az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomag jövőbeli változataiban).

Végeredmény

—

Az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomaggal kapcsolatban a 2012/699/KKBP határozat alapján megkezdett és a (KKBP) 2015/1837 és a (KKBP) 2018/298 határozat alapján folytatott erőfeszítések további alapulvétele annak lehetővé tétele érdekében, hogy az NDC-k egyaránt kezelhessék az IMS-ből, a helyi állomásoktól és a regionális hálózatoktól származó adatokat.

—	Együttműködés az NDC-kel a valós idejű IMS hullámforma-adatokhoz való engedélyezett és biztonságos hozzáférés egyszerűsítése céljából.

2. projekt: Képzések, szakmai találkozók és utánkövetés az újonnan létrejövő az NDC-k (fejlődő országok világszerte) számára, valamint az NDC-k kapacitásépítő rendszereinek beszerzése és karbantartása

Háttér

A kapacitásépítés alapvető fontosságúnak bizonyult a CTBT ellenőrzési rendszerének megerősítése szempontjából.

A Bizottság továbbra is sikeresen támogatta az aláíró államokat azzal, hogy eszközöket biztosított a CTBT ellenőrzésében való aktív részvételhez szükséges képességek fejlesztéséhez. A különböző földrészek fejlődő országai elkezdték igénybe venni a Nemzetközi Adatközpont általi adat- és termékszolgáltatást, mivel ezen adatok és termékek nemcsak ellenőrzési célokra, hanem polgári, tudományos és ipari alkalmazásokra is hasznosak.

A B. munkacsoport elismerte a Bizottság kapacitásépítési stratégiáját. Az uniós finanszírozás időtartama alatt a tudományos és műszaki személyzet (százas nagyságrendben) tematikus képzésen vett részt az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomag használatáról, valamint a CTBT-vel kapcsolatos ismeretekről, amelyeket az egyes államok potenciális nemzeti hatóságai közvetlenül hasznosíthatnak.

Továbbá a fejlődő országok az NDC-knek otthont adó intézményei az adatfeldolgozást végző laboratóriumaik elindításához vagy továbbfejlesztéséhez szükséges alapvető berendezéseket kaptak.

Célkitűzések

A Bizottság kapacitásépítési tevékenységeinek célkitűzései a következők:

—	szoftver- és infrastruktúra-fejlesztés;

—	technikai szakmai találkozók;

—	képzés az újonnan létrejövő NDC-k számára az IMS-adatokhoz való hozzáférésről, valamint az IMS- és IDC-eszközökről;

—	az újonnan létrejövő NDC-k szakértőinek képzése az uniós tagállamok NDC-iben tett látogatások révén;

—	szisztematikus képzés az „Extended NDC-in-a-Box” szoftvercsomaggal kapcsolatban;

—	támogatás nyújtása az IMS-adatok feldolgozásának nemzetközi és regionális szeizmológiai hálózatokkal való integrálásához;

—	az NDC-k támogatása az IMS-adatoknak a helyben használt nyílt forráskódú szeizmológiai elemzési csomagokkal, például a SEISAN-nal történő integrálásában;

—	helyzetjavító műszaki segítségnyújtás a kapacitásépítési rendszerek részét képező berendezések, illetve azok kapcsolódó karbantartása és cseréje formájában.

Végeredmény

Az aláíró államok képességeinek megerősödése – különösen a fejlődő országokban – a CTBT ellenőrzési rendszerében való részvételre.

3. projekt: A többszöröshullámforma-technológián alapuló adatfeldolgozási és interaktív rendszer fejlesztése és homogenizálása

Háttér

Az IDC átalakította az infrahang adatokra vonatkozó automatizált rendszert és kidolgozta az „Extended NDC-in-a-Box” szoftvercsomaggal kapcsolatos projekteket, és 2016-ban megjelentette az idevágó szoftvert, 2018-ban és 2019-ben pedig jelentős frissítéseket hajtott végre. Az infrahang adatokat feldolgozó rendszerrel kapcsolatos erőfeszítések egy állomássoron alapuló automatizált adatfeldolgozó rendszer és egy interaktív felülvizsgálati szoftver kifejlesztéséből álltak. Az eszközöket integrálták az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomagba (beleértve a 2019-ben megjelentetett legutóbbi, 5.0 verziót) és az IDC adatfeldolgozási környezetbe. Emellett a hidroakusztikai adatokat feldolgozó rendszerben jelentős potenciál rejlik az infrahang-technológia fejlesztése érdekében tett erőfeszítések kiaknázására, mivel e két technológia számos alkotóeleme nagymértékben kompatibilis. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a szoftverösszetevők és -folyamatok homogenizálása érdekében, figyelembe véve számos független és sajátos technológiai igényt.

Az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomagnak és a korábbi uniós finanszírozás felhasználásával nyújtott, infrahanggal kapcsolatos célzott képzéseknek köszönhetően az NDC-k az infrahang-technológiákkal kapcsolatos képességekre tettek szert, és intenzíven használják az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomag eszközeit. Az IDC-hez folyamatosan érkeznek kérések kifejezetten a hullámforma-technológiára – ezen belül az infrahang- és a hidroakusztikai technológiára – irányuló képzésekre, valamint új vagy továbbfejlesztett speciális szoftverekre vonatkozóan.

Az IDC folytatni javasolja az infrahang- és hidroakusztikai adatokat feldolgozó rendszerek kiteljesítésére irányuló erőfeszítéseket, hogy kielégítse az IDC és az IMS igényeit, és eleget tegyen az NDC-k korszerű szoftver iránti kéréseinek. A projekt célja, hogy a hidroakusztikai adatokat feldolgozó rendszert összhangba hozza az újratervezett infrahang-rendszerrel, valamint hogy homogenizálja a közös szoftverösszetevőket és finomítsa a specifikus egyedi technológiai függőségeket, miközben folytatja az adatkezelés előmozdítását annak érdekében, hogy lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel. E projektnek azt is lehetővé kell tennie az IDC számára, hogy megtervezze az IDC speciális eszközeinek zökkenőmentes integrálását az IDC jelenleg fejlesztés alatt álló, átalakított rendszerébe.

Célkitűzések

—	Az állomásadat-feldolgozó rendszer fejlődésének támogatása az IMS és az IDC üzemfolytonossági igényeinek folyamatos teljesítése érdekében.

—	Az NDC-k szoftver, szoftverfrissítés és az NDC-k tevékenységeinek végzését segítő funkciók iránti kéréseinek támogatása.

—

Az infrahang- és hidroakusztikus jelek forrásazonosítási célú elemzésének és értelmezésének javítása céljából az aktuálisan legfejlettebb funkciók bevezetésének folytatása annak érdekében, hogy fenn lehessen tartani a hidroakusztikai és infrahang-technológia tudományos megbízhatóságát a CTBTO keretében.

—

A bizonytalanság-számszerűsítést is magukban foglaló infrahanghullám-terjedési modellek beépítésével kapcsolatos erőfeszítések folytatása a hálózati adatfeldolgozásra vonatkozó nagy felbontású légköri specifikációk és mélyreható eseményelemzés figyelembevételével a középtávú stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében.

Várt eredmények

Ettől a projekttől azt várjuk, hogy továbbfejlődjenek az IDC-adatfeldolgozó rendszer és az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomag részét képező szoftvermodulok (beleértve azt, hogy új szoftvermodulok álljanak rendelkezésre az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomag jövőbeli változataiban).

Végeredmény

—	Az IDC infrahangrendszere műszaki és tudományos megbízhatóságának továbbfejlesztése, valamint az IDC- és IMS-tevékenységek fenntartásának biztosítása a 2018–2021-es időszakra szóló középtávú stratégia 1. stratégiai céljában felvázoltak szerint.

—

Az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomaggal kapcsolatban korábbi uniós finanszírozás keretében megkezdett fejlesztési erőfeszítések további alapulvétele annak lehetővé tétele érdekében, hogy az NDC-k az IMS-ből származó adatokat mind a CTBT szerinti megfigyelési, mind nemzeti célokra feldolgozhassák. Ezen erőfeszítések nyomán erőteljes felhasználói bázis jött létre az NDC-k körében, és a javasolt projekt tovább növelné az NDC-k bizalmát az ellenőrzési rendszer hitelessége iránt. Ennek eredményeként továbbá az NDC-k újabb képességekkel fognak rendelkezni az IDC-adatok automatizált feldolgozásához, az IMS és nem IMS állomásokról származó adatoknak az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomagban történő ötvözéséhez, valamint az IDC által kapott eredményeknek az „NDC-in-a-Box” szoftvercsomag felhasználásával való automatizált feldolgozásával történő reprodukálásához.

—	Együttműködés az NDC-kkel az aktuálisan legmagasabb színvonalat képviselő infrahang- és hidroakusztikai rendszer kiépítése érdekében az IDC fejlesztési erőfeszítéseinek részeként.

2. RÉSZ: 1. projekt: A helyszíni ellenőrzési technológiákra irányuló kapacitásépítés

Projekt: A helyszíni ellenőrzésekkel foglalkozó regionális bevezető tanfolyamok a CTBT két földrajzi régiója számára

Háttér

A helyszíni ellenőrzésekkel foglalkozó regionális bevezető tanfolyamok alapvető fontosságúnak bizonyultak a CTBT ellenőrzési rendszerének megerősítése szempontjából, és konkrétan a helyszíni ellenőrzések felügyelősége képzési programjának kidolgozása, valamint az ebben az ellenőrképzési programban helyettesítő ellenőrként való részvételre jelentkezők aláíró államok általi kinevezése szempontjából.

A Bizottság jelenleg a helyszíni ellenőrzések helyettesítő ellenőrei 3. képzési ciklusának utolsó szakaszaiban jár. Az 1. és a 2. képzési ciklussal összevetve, a földrajzi eloszlást és a nemek megoszlását tekintve a jelenlegi képzési ciklus résztvevői alkotják statisztikailag a legsokszínűbb populációt.

Az adatok azt mutatják, hogy kimutatható az az összefüggés, hogy a regionális bevezető tanfolyamok lebonyolítását követően megnő az adott földrajzi régiókból érkező jelöltek száma. A két legutóbbi (2019-ben Argentínában, 2016-ban pedig Dél-Afrikában tartott) regionális bevezető tanfolyam nyomán jelentős mértékben megnőtt a Latin-Amerikából és a Karib-térségből (LAC), valamint az Afrikából érkező szakértőjelöltek száma, amely területek korábban alulreprezentált régiók voltak a helyszíni ellenőrzésekre irányuló képzési tevékenységekben. A LAC régióból érkező jelöltek százalékos aránya azonban a regionális bevezető tanfolyam után nem érte el az Afrikából érkezők arányát, mégpedig egyszerűen azért, mert Afrikában a regionális bevezető tanfolyam lebonyolítására közvetlenül a 3. képzési ciklus kezdetét megelőzően került sor, míg az argentínai regionális bevezető tanfolyam 2 évvel később, a képzési ciklus közepén zajlott.

Míg a múltban a regionális bevezető tanfolyamokra kétévente került sor, e projekt azt javasolja, hogy egymáshoz képest tizenkét hónapon belül két különböző CTBT földrajzi régióban két regionális bevezető tanfolyam kerüljön megrendezésre, hogy a földrajzi és nemek szerinti megoszlás tekintetében a résztvevők lehető legsokszínűbb csoportja alakuljon ki a helyszíni ellenőrzések helyettesítő ellenőrei 4. képzési programjának kezdetét megelőzően.

Célkitűzések

A helyszíni ellenőrzésekkel foglalkozó bevezető tanfolyamoknak két célkitűzésük van:

—	megismertetni a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó rendszert a térség aláíró államainak nemzeti műszaki szakértőivel és személyzetével,

—

kibővíteni a térség aláíró államaiból érkező azon szakértők csoportját, akik részt tudnak venni a helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos tevékenységekben, valamint potenciális jelöltek azonosítása az ideiglenes technikai titkárság helyettesítő ellenőröket tartalmazó jegyzékébe való felvétel céljából.

Végeredmény

Alapismeretek nyújtása a CTBT-től és annak a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseiről, továbbá áttekintés biztosítása a helyszíni ellenőrzési tevékenységekről és az ezek során alkalmazott berendezésekről, gyakorlati képzést nyújtva az aláíró államokból és különösen a fejlődő országokból érkező szakértők számára, aminek eredményeként nőni fog a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó jövőbeli képzési programokban résztvevők, valamint a részvétel céljából jelöltek száma.

3. RÉSZ: Kapcsolatépítés olyan országokkal, amelyek még nem írták alá, illetve még nem ratifikálták a CTBT-t, beleértve a II. mellékletben felsorolt államokat, valamint kapacitásépítés a fiatalok, a parlamenti képviselők, az újságírói szakma, valamint a tudományos világ képviselői körében a fejlődő és a feltörekvő országokban

1. projekt: Kapcsolatépítés a tudományos világ, a felsőoktatás és a civil társadalom képviselőivel, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, parlamenti képviselőkkel és más politikai döntéshozókkal a CTBT hatálybalépését illetően

Háttér

Az Előkészítő Bizottsággal folytatott szakértői szintű együttműködés elengedhetetlen eszköz abban, hogy a CTBT valamennyi aspektusát illetően továbbra is biztosítva legyen a politikai támogatás és a technikai előny és előrelátás is.

Az elmúlt néhány év során egy sor olyan konferencia, valamint a felsőoktatási, a diplomáciai és a tudományos körökben szervezett tájékoztató rendezvény (például a kétévente megrendezett tudományos és technológiai CTBT-konferencia, a regionális CTBT szakmai találkozók és -konferenciák, szimpóziumok) került megrendezésre, amely kulcsfontosságú volt abban, hogy kialakuljon, fennmaradjon és erősödjön a CTBTO ellenőrzési rendszere iránti bizalom. E rendezvények elősegítették továbbá, hogy a közvélemény jobban megismerje a CTBTO szerepét, és felhívták a figyelmet arra, hogy a globális nonproliferációs és leszerelési rendszer sarokköveként a CTBT nagy jelentőséggel bír.

Az alább ismertetett projekt a korábbi tanácsi határozatok és együttes fellépések alapján uniós finanszírozásban részesülő, már lezajlott tevékenységekre épül, és tovább javítja az ideiglenes technikai titkárság stratégiai ismeretekhez és kompetenciákhoz való hozzáférését.

A projekt hasznosítja majd a szervezetközi szinergiákat és az ideiglenes technikai titkárság tágabb értelemben vett tájékoztatási stratégiájával való kapcsolatokat.

Célkitűzések

i. pont

A tudományos és technológiai folyamatok megerősítése a világ vezető tudományos és technológiai központjaival való együttműködés révén

A tudományos és technológiai ismeretekhez való folyamatos hozzáférés elengedhetetlen az ideiglenes technikai titkárság számára a technikai előny megőrzéséhez és ahhoz, hogy alaposan fel legyen készülve az esetlegesen felmerülő új technológiai kihívásokhoz. A vezető tudományos központokkal való együttműködés erősítése lehetővé tenné továbbá a CTBTO számára, hogy a tudósok és műszaki szakértők új transznacionális generációja körében felhívja a figyelmet a CTBT-ra és az általa betöltött szerepre.

Várt eredmények

E projekt legfeljebb négy, különböző méretű tanfolyam és képzési program lebonyolítására tesz javaslatot a CTBT-vel kapcsolatos kérdéseket illetően, különös tekintettel a CTBT tudományos és műszaki aspektusaira.

A fejlődő országokra és a II. mellékletben felsorolt államokra az ideiglenes technikai titkárságnak a CTBT hatálybalépésére és egyetemessé tételére vonatkozó stratégiájával összhangban különös figyelem fog irányulni. A (KKBP) 2018/298 határozat útján finanszírozandó tervezett 2020. évi tudományos és diplomáciai szimpóziumot követő intézkedésként a projekt magvető finanszírozást nyújt a szimpóziumok következő sorozatához és a 2021. évi tudományos és technológiai konferenciához, különös hangsúlyt fektetve annak elősegítésére, hogy nők, valamint fejlődő országok és a II. mellékletben felsorolt, a CTBT-t meg nem erősítő államok képviselői is részt vegyenek ezeken a rendezvényeken, beleértve a CTBTO ifjúsági csoportjának és a kimagasló személyek csoportjának fiatal tagjait is.

ii. pont

A Szerződés egyetemessé tétele regionális és szubregionális szakmai találkozók révén:

A nukleáris kísérletektől mentes világnak a jogilag kötelező erejű és érvényesíthető rendszer útján történő megvalósítása az egész nemzetközi közösség felelőssége.

E cél elérése érdekében proaktív stratégiát kell alkalmazni a tudatosság növelésére, a bizalomépítésre és a regionális együttműködésre.

A csendes-óceáni szigetországok részére 2018-ban tartott regionális szakmai találkozónak, illetve a 2014-ben tartott délkelet-ázsiai regionális szakmai találkozónak köszönhetően például újabb országok – mint például Tuvalu és Thaiföld – írták alá és erősítették meg a Szerződést.

Várt eredmények

A projekt e konkrét szegmense legalább négy szubregionális konferencia megszervezésére összpontosít. Kettőre közülük az afrikai kontinensen kerül sor, hogy ösztönözzék a fennmaradó afrikai országokat a CTBT megerősítésére. Az egyik szakmai találkozót az angol nyelvű afrikai országok számára szervezik, a másik pedig a francia nyelvű tagországokra fog összpontosítani.

A további két szakmai találkozó résztvevői a tudományos világ fiatal képviselői lesznek, és e találkozók célja az, hogy irányítsák az Ázsiában, illetve Európában folytatott regionális tudományos párbeszédet.

iii. pont

A felsőoktatási intézmények érdeklődésének újbóli felkeltése a CTBT iránt:

A 80-as és 90-es években élénk vita folyt egyetemi körökben arról, hogy hogyan lehetne világszerte leállítani a nukleáris kísérleteket. Ezt az intellektuális lendületet többek között azon fiatal környezetvédők társadalmi mozgalmai ihlették és tartották fenn széles körben, akik erősebb globális együttműködés megvalósítására törekedtek egy fenntarthatóbb életmód megvalósítása érdekében. Manapság alig folyik a felsőoktatásban a CTBT-vel és a nukleáris kísérletek elleni normával kapcsolatos munka. Ennek következtében a tantervek ritkán foglalkoznak a CTBT szerepével és annak fontos funkciójával. Ez a projekt orvosolhatja ezt a helyzetet azáltal, hogy kis magvető finanszírozást nyújt a következők fedezésére:

Várt eredmények

—	három tudományos felsőoktatási találkozó szervezése Londonban, Párizsban, Moszkvában, Washingtonban, Berlinben vagy Algírban,

—	legalább öt, azzal foglalkozó tanulmány megrendelése, hogy a CTBT miért elengedhetetlen a stratégiai jelentőségű bizalom kiépítésében regionális és globális szinten egyaránt,

—	kapcsolatépítés legalább 10 olyan egyetemmel, amelyek oktatnak a fegyverzetellenőrzéshez és a nonproliferációhoz kapcsolódó tárgyakat, arra ösztönzendő őket, hogy vegyék fel a CTBT-t a tantervükbe mind az alapképzésben, mind pedig a mesterképzésben.

iv. pont

A CTBT-vel foglalkozó kiadvány létrehozása a fiatal tudományos szakemberek számára

A CTBTO az ifjúsági csoportja 2016-os létrehozása óta összehangolt erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy az általa szervezett valamennyi szakmai találkozón és rendezvényen következetesen részt vegyenek fiatalok. Ezen túlmenően a 2017. és 2019. évi tudományos és technológiai konferencia során megjelent a „Newsroom Project” című magazin, hogy ismertesse a fiatal tudományos szakembereknek a CTBT hatálybaléptetésének módjával kapcsolatos álláspontját.

Várt eredmények

A beérkezett kedvező visszacsatolásokra tekintettel ez a projekt biztosítaná a magazin következetes és rendszeres időközönként (ideális esetben évente kétszer) történő folyamatos megjelenését. Legfőképpen pedig e projekt finanszírozásával javulna a kiadvány minősége, és az olyan fórummá válhatna, amely lehetőséget biztosítana a fiatal tudományos szakembereknek a CTBT-ről folytatott párbeszédre és az azzal kapcsolatos eszmecserére.

Végeredmény

Amellett, hogy javítja a globális biztonságot, az e projekthez nyújtott uniós támogatás hozzájárul a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia megvalósításához és az Európai Unió Tanácsa által a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről elfogadott közös álláspont végrehajtásához is. A projekt az érdekelt felek széles csoportját mozgósítja majd a CTBT-vel kapcsolatos kérdéseket illetően; elő fogja mozdítani a szervezeten belüli szinergiákat, valamint a hatékonyságot és az eredményességet az ideiglenes technikai titkárságon belül; emellett tovább erősíti az olyan államokban lévő kulcsfontosságú érdekelt felekkel való kapcsolatépítést, amelyek még nem írták alá és/vagy nem erősítették meg a CTBT-t – beleértve a II. mellékletben felsorolt államokat –, hogy megvalósulhasson a CTBT hatálybelépése és egyetemessé válása.

2. projekt: A fejlődő országokból érkező műszaki szakértőknek az Előkészítő Bizottság hivatalos technikai ülésein való részvételét elősegítő projekt (nem hivatalos elnevezéssel „kísérleti projekt”)

A fejlődő és a feltörekvő országok szakértőinek nagyobb arányú részvétele a Bizottság hivatalos technikai ülésein és az ideiglenes technikai titkárság által tartott tudományos és technikai üléseken. A szakértők számára lehetőség nyílik az ellenőrzési technológiákkal (szeizmológiai, hidroakusztikus, infrahang és radionuklidok) kapcsolatos tudományos és technikai ismereteik és készségeik fejlesztésére.

Háttér

Sok fejlődő és feltörekvő országban nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges pénzügyi erőforrások, hogy lehetővé tegyék a szakértőik számára az Előkészítő Bizottság hivatalos technikai ülésein folyó tudományos és technikai munkában való részvételt. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a fejlődő országok képviselői nem tudnak megfelelő módon részt venni a CTBT ellenőrzési rendszerével kapcsolatos kulcsfontosságú technikai kérdésekre vonatkozó ajánlások megfogalmazásában és az azokkal kapcsolatos döntéshozatalban. Ezen elégtelen részvétel azért is problematikus, mert a CTBT Nemzetközi Megfigyelőrendszerének részét képező állomások közül számos állomás fejlődő vagy feltörekvő ország területén található, vagy ott fog elhelyezkedni, és irányításukat ezen országok intézményei végzik. Ezenkívül sok fejlődő országban még folyamatban van a nemzeti adatközpontok létrehozásának vagy javításának a folyamata, amelynek lezárultával képesek lesznek majd arra, hogy kihasználhassák az ellenőrzési rendszer keretében generált adatokat és termékeket.

Az említett elégtelen részvétel ugyanakkor azt is jelenti, hogy számos ország nem élhet egy olyan fontos eszközzel, amely lehetővé tenné a CTBT ellenőrzési technológiáival kapcsolatos kapacitásaik, ismereteik és készségeik fejlesztését. E technológiák nem csupán a CTBT leszerelési és nonproliferációs célkitűzései kapcsán bírnak jelentőséggel, hanem az ezen országokban élő közösségek számára olyan, szélesebb körben is hasznos polgári és tudományos célú felhasználást illetően is, mint például a szökőárakkal, a földrengésekkel és a vulkánkitörésekkel kapcsolatos katasztrófa-előrejelzés.

A Bizottság ezért a huszonhetedik ülésének (2006. november 13–17.) II. része során megállapodott egy kísérleti projekt létrehozásáról ennek a kihívásnak a kezelésére. Az ötvenegyedik ülésén (2018. november 7–9.) a Bizottság úgy döntött, hogy újabb három évre – 2019-től 2021-ig – meghosszabbítja a projektet.

Eddig legfeljebb 12 szakértő számára volt lehetőség biztosítani a finanszírozást. Ezzel a kiegészítő finanszírozással több szakértőt lehetne kiválasztani a jelöltek általában nagyobb csoportjából.

Célkitűzések

A CTBTO Előkészítő Bizottsága egyetemes jellegének megerősítése és a fejlődő és feltörekvő országokban való kapacitásépítés azáltal, hogy ezen országok szakértői nagyobb mértékben részt vesznek a CTBTO politikai döntéshozatali folyamatában, valamint hogy megnövekednek a CTBTO ellenőrzési technológiáival és szélesebb körű polgári és tudományos célú felhasználásaival kapcsolatos kapacitásaik.

Végeredmény

A fejlődő és a feltörekvő országok szakértőinek nagyobb arányú részvétele a Bizottság hivatalos technikai ülésein és az ideiglenes technikai titkárság által tartott tudományos és technikai üléseken. A szakértők számára lehetőség nyílik az ellenőrzési technológiákkal (szeizmológiai, hidroakusztikus, infrahang és radionuklidok) kapcsolatos tudományos és technikai ismereteik és készségeik fejlesztésére.