ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
63. évfolyam |
Tartalom |
|
I Jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
II Nem jogalkotási aktusok |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
|
IRÁNYELVEK |
|
|
* |
||
|
|
BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
RENDELETEK
26.6.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/872 RENDELETE
(2020. június 24.)
az 1305/2013/EU rendeletnek a Covid19-járványra adott válaszként az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében rendkívüli ideiglenes támogatás nyújtását célzó egyedi intézkedés tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A mezőgazdasági termelőket és a vidéki vállalkozásokat korábban nem tapasztalt módon érintették a Covid19-járvány következményei. A szabad mozgás tagállamokban bevezetett, széles körű korlátozásai, valamint az üzletek, szabadtéri piacok, éttermek és egyéb vendéglátóipari létesítmények kötelező bezárása gazdasági zavarokat idézett elő a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki közösségekben, valamint likviditási és pénzforgalmi problémákhoz vezetett a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, forgalmazásával vagy fejlesztésével foglalkozó kisvállalkozások számára. Ez olyan rendkívüli helyzetet idézett elő, amelyet kezelni szükséges. |
(2) |
A Covid19-járványból fakadó válság (a továbbiakban: a válság) hatásaira történő reagálás érdekében egy új, rendkívüli és ideiglenes intézkedést kell elfogadni azon likviditási problémák kezelése céljából, amelyek veszélyeztetik a mezőgazdasági tevékenységek és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, forgalmazásával vagy fejlesztésével foglalkozó kisvállalkozások folytonosságát. |
(3) |
Ezen intézkedésnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára a meglévő vidékfejlesztési programjaik keretében rendelkezésre álló források felhasználását a válság által különösen érintett mezőgazdasági termelők és a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) támogatása érdekében. A támogatást, amelynek célja az agrárvállalkozások versenyképességének és a mezőgazdasági üzemek életképességének biztosítása, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell odaítélni a rendelkezésre álló forrásoknak a válság miatt legjobban szenvedő kedvezményezettekre a lehető legnagyobb mértékben történő összpontosítása érdekében. A mezőgazdasági termelők esetében az ilyen kritériumok kiterjedhetnek a termelési ágazatokra, a gazdálkodási típusokra, a mezőgazdasági üzemek szerkezetére, a mezőgazdasági termékek forgalmazásának típusaira és a foglalkoztatott idénymunkások számára; a kkv-k esetében az ilyen kritériumok kiterjedhetnek ágazattípusokra, tevékenységtípusokra, régiótípusokra és egyéb sajátos hátrányokra. |
(4) |
Ezen intézkedés sürgősségére és rendkívüli jellegére tekintettel, meg kell határozni egy egyszeri kifizetést és az intézkedés alkalmazásának határidejét, ugyanakkor emlékeztetni szükséges arra az elvre, hogy a Bizottság általi kifizetéseket a költségvetési előirányzatokkal összhangban és a rendelkezésre álló források függvényében kell teljesíteni. |
(5) |
Annak érdekében, hogy a legsúlyosabban érintett mezőgazdasági termelők vagy kkv-k nagyobb támogatásban részesüljenek, helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kiigazítsák a támogatható kedvezményezettek bizonyos kategóriáira vonatkozó egyösszegű kifizetések szintjét. |
(6) |
Az új intézkedés megfelelő finanszírozásának az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározottak szerinti vidékfejlesztési programok egyéb célkitűzéseinek veszélyeztetése nélkül történő biztosítása érdekében meg kell határozni az ezen intézkedéshez történő uniós hozzájárulás maximális arányát. |
(7) |
mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy a válság hatásaira az EMVA keretében egy rendkívüli ideiglenes támogatás nyújtását célzó egyedi intézkedés bevezetésével kell reagálni, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(8) |
Az 1305/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(9) |
Tekintettel a válság kezelésének sürgősségére, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól. |
(10) |
Tekintettel a válsággal kapcsolatos helyzet sürgősségére, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1305/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „39b. cikk Rendkívüli ideiglenes támogatás a Covid19-válság által különösen érintett mezőgazdasági termelők és kkv-k számára (1) Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás az e cikkben meghatározott feltételek mellett sürgősségi segélyt nyújt a Covid19-válság által különösen érintett mezőgazdasági termelőknek és kkv-knak az üzleti tevékenységük folytonosságának biztosítása céljából. (2) A támogatás mezőgazdasági termelőknek és – a halászati termékek kivételével – az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek vagy gyapot feldolgozásával, forgalmazásával vagy fejlesztésével foglalkozó kkv-knak nyújtható. A termelési folyamat eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az említett melléklet hatálya alá. (3) A tagállamoknak a támogatással a Covid19-válság által leginkább érintett kedvezményezetteket kell megcélozniuk objektív és megkülönböztetésmentes támogathatósági feltételeknek és – amennyiben az érintett tagállam megfelelőnek tekinti – kiválasztási kritériumoknak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján történő meghatározásával. (4) A támogatást 2021. június 30-ig fizetendő, egyösszegű kifizetés formájában kell nyújtani, az illetékes hatóság által 2020. december 31-ig jóváhagyott támogatás iránti kérelmek alapján. Az ezt követő visszatérítést a Bizottság a költségvetési előirányzatokkal összhangban és a rendelkezésre álló források függvényében teljesíti. A kifizetés szintje a kedvezményezettek kategóriái szerint, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokkal összhangban differenciálható. (5) A támogatás maximális összege mezőgazdasági termelőnként nem haladhatja meg a 7 000 EUR-t, kkv-nként pedig az 50 000 EUR-t. (6) Az e cikk szerinti támogatás nyújtásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az egyéb nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánkezdeményezések keretében a Covid19-válság hatásaira történő reagálás céljából nyújtott támogatást.” |
2. |
A 49. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A műveletek kiválasztásáért felelős tagállami hatóság biztosítja, hogy a műveletek kiválasztására – a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 24. cikk (1) bekezdésének d) pontja, a 28–31., a 33., a 34. és a 36–39b. cikk szerinti műveletek kivételével – az e cikk (1) bekezdésében említett kiválasztási kritériumokkal összhangban, valamint átlátható és megfelelően dokumentált eljárásnak megfelelően kerüljön sor.” |
3. |
Az 59. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(6a) A 39b. cikk szerint nyújtott EMVA-támogatás nem haladhatja meg a vidékfejlesztési programhoz nyújtott teljes EMVA-hozzájárulás 2 %-át.” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. június 24-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D. M. SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
N. BRNJAC
(1) 2020. június 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) Az Európai Parlament 2020. június 19-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. június 24-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
26.6.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/4 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/873 RENDELETE
(2020. június 24.)
az 575/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggő bizonyos kiigazítások tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) együtt alkotja az Unióban működő hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: intézmények) vonatkozó prudenciális szabályozási keretet. A 2007–2008-ban kibontakozott pénzügyi válságot követően és nagyrészt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2010-ben jóváhagyott nemzetközi standardok, az úgynevezett Bázel III. keretrendszer alapján elfogadott prudenciális szabályozási keret hozzájárult az Unióban működő intézmények ellenálló képességének fokozásához és ahhoz, hogy jobban fel tudjanak készülni a potenciális – többek között az esetleges jövőbeli válságokból eredő – nehézségek kezelésére. |
(2) |
Az 575/2013/EU rendeletet hatálybalépése óta több alkalommal módosították a prudenciális szabályozási keret még meglévő hiányosságainak kezelése, valamint a globális pénzügyi szolgáltatási reform néhány, az intézmények ellenálló képessége szempontjából alapvetően fontos fennmaradó elemének végrehajtása érdekében. Az említett módosítások között az (EU) 2017/2395 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) átmeneti intézkedéseket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe, amelyek célja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standard – Pénzügyi instrumentumok (a továbbiakban: IFRS 9) alkalmazása által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítése. Az (EU) 2019/630 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) úgynevezett prudenciális védőhálóként bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet követelményét. |
(3) |
Ezen túlmenően az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a Bázel III. keretrendszer néhány utolsó elemét. Az említett elemek között szerepel többek között a tőkeáttételi mutató új fogalommeghatározása és egy tőkeáttételi mutató puffer – amelyek közül mindkettő megakadályozza az intézmények tőkeáttételének túlzott mértékű növelését –, továbbá bizonyos szoftvereszközök kedvezőbb prudenciális kezelését és egyes nyugdíj-, vagy fizetésfedezetű hitelek kedvezőbb kezelését célzó rendelkezések, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelekre vonatkozó módosított szorzó (a továbbiakban: kkv-szorzó) és az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelmények új kiigazítása (a továbbiakban: infrastruktúra-szorzó). |
(4) |
A Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokk és a járvány megfékezésére irányuló rendkívüli intézkedések messzemenő következményekkel járnak a gazdaságra nézve. A vállalkozások az ellátási lánc zavaraival, ideiglenes bezárásokkal és a kereslet csökkenésével, a háztartások pedig munkanélküliséggel és jövedelemcsökkenéssel szembesülnek. A hatóságok az Unió és a tagállamok szintjén határozott intézkedéseket hoztak, hogy támogassák a háztartásokat és a fizetőképes vállalkozásokat abban, hogy átvészeljék a gazdasági tevékenység e súlyos, de átmeneti lassulását és az általa okozott likviditáshiányt. |
(5) |
Az intézményeknek kulcsfontosságú szerepük lesz a gazdaság helyreállításában. Ugyanakkor valószínűleg hatást gyakorol rájuk a romló gazdasági helyzet. Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH), az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA) és az illetékes hatóságok ideiglenesen engedményeket állapítottak meg az intézmények számára a tőketartalék, likviditás és működés tekintetében, hogy a megnövekedett kihívásokkal teli környezet ellenére továbbra is be tudják tölteni a reálgazdaság finanszírozásában játszott szerepüket. Különösen a Bizottság, az Európai Központi Bank és az EBH egyértelműsítette az 575/2013/EU rendeletbe már beépített rugalmasság alkalmazását azáltal, hogy értelmezéseket és iránymutatásokat adott ki a prudenciális keretnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő alkalmazására vonatkozóan. Ilyen iránymutatás többek között a Bizottság 2020. április 28-i értelmező közleménye a számviteli és prudenciális kereteknek az uniós banki hitelezés megkönnyítése érdekében történő alkalmazásáról – A vállalkozások és háztartások támogatása a Covid19-járvány közepette. A Covid19-világjárványra adott válaszként a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is biztosított bizonyos mértékű rugalmasságot a nemzetközi standardok alkalmazása terén. |
(6) |
Fontos, hogy az intézmények ott használják fel tőkéjüket, ahol arra a legnagyobb szükség van, és ehhez az uniós szabályozási keret – az intézmények prudens működésének biztosítása mellett – hozzájáruljon. A hatályos szabályok által már biztosított rugalmasságon túlmenően az 575/2013/EU és az (EU) 2019/876 rendelet célzott módosításai biztosítanák, hogy a prudenciális szabályozási keret zökkenőmentesen együttműködjön a Covid19-világjárvány kezelésére szolgáló különböző intézkedésekkel. |
(7) |
A Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények és a példátlan mértékű kihívások azonnali fellépést tettek szükségessé annak biztosításához, hogy az intézmények hatékonyan el tudják látni forrásokkal a vállalkozásokat és a háztartásokat, és enyhíteni tudják a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági sokkhatásokat. |
(8) |
A nemzeti kormányok vagy más állami szervek által a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben biztosított, az 575/2013/EU rendelet harmadik részében meghatározott hitelkockázati sztenderd módszer szerint szintén hitelképesnek tekintett garanciák kockázatmérséklési hatásuk tekintetében megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkében említett hivatalos exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciáknak. Indokolt ezért összehangolni a nemzeti kormányok vagy más állami szervek által nyújtott garanciákban részesülő nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális fedezeti követelményeket azon nemteljesítő kitettségekre vonatkozó követelményekkel, amelyekre a hivatalos exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciák vonatkoznak. |
(9) |
A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy válsághelyzetben rendkívül fontosnak bizonyulhat az a lehetőség, hogy egyes központi bankokkal szembeni kitettségek átmenetileg kizárhatók legyenek az intézmények teljes kitettségi mértékének az 575/2013/EU rendelet (EU) 2019/876 rendelettel módosított 429a. cikkében meghatározott számításából. Mindazonáltal az e kitettségek kizárására vonatkozó döntési jogkör csak 2021. június 28-án válik alkalmazandóvá. Ennélfogva az illetékes hatóságok az említett időpont előtt nem tudnának élni ezzel az eszközzel a központi bankokkal szembeni kitettségek azon növekedésének kezelése céljából, amely a Covid19-világjárvány gazdasági hatásának enyhítését célzó, a monetáris politika keretében bevezetett intézkedések miatt várhatóan be fog következni. Úgy tűnik továbbá, hogy ennek az eszköznek a hatékonyságát rontja az említett átmeneti kizárásokhoz kapcsolódó nettósítási mechanizmusból eredő csekély rugalmasság, ami korlátozhatja az intézmények azon képességét, hogy válsághelyzetben növeljék a központi bankkal szembeni kitettségeiket. Ez pedig végső soron azt eredményezheti, hogy az intézmények kénytelenek visszafogni a háztartásokra és vállalkozásokra irányuló hitelezés mértékét. Ezért a nettósítási mechanizmusból eredő nemkívánatos következmények elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy az említett kizárás az esetleges jövőbeli sokkok és válságok közepette is hatékony legyen, a nettósítási mechanizmust módosítani kell. Ezenkívül annak biztosítása érdekében, hogy az említett döntési jogkör a jelenlegi Covid19-világjárvány közepette is gyakorolható legyen, a bizonyos központi bankokkal szembeni kitettségek átmeneti kizárására vonatkozó lehetőségnek már azelőtt fenn kell állnia, hogy az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény 2021. június 28-án alkalmazandóvá válik. A tőkeáttételi mutató (EU) 2019/876 rendelet szerinti kiszámítására vonatkozó módosított rendelkezések alkalmazásának megkezdéséig a 429a. cikk (EU) 2015/62 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (11) bevezetett szövegének továbbra is alkalmazandónak kell lennie. |
(10) |
2017-ben a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság felülvizsgálta a tőkeáttételi mutató céljára való kitettségérték-számítást a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételek és eladások tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott kezelés megfelelően tükrözze az e kereskedési műveletek esetében eredendően jelen lévő tőkeáttételt, valamint azt, hogy az esetleges számviteli különbségek ne legyenek hatással a számításra az összemérhető pozíciókkal rendelkező intézmények esetében. Az Unióban ezt a felülvizsgált számítást az (EU) 2019/876 rendelet vezette be. Ez a kedvezőbb kezelés azonban csak 2021. június 28-tól válik alkalmazandóvá. Ezért tekintettel arra, hogy a felülvizsgált számítással megfelelőbben megjeleníthetővé válnának az ügyletek tényleges tőkeáttételei, és egyúttal javulna az intézmények hitelezési és veszteségviselési képessége is a Covid19-világjárvány idején, már most lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy ideiglenes jelleggel alkalmazzák a felülvizsgált számítást, még mielőtt az Unióban minden intézményre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/876 rendelettel bevezetett rendelkezés. |
(11) |
Az Unióban működő számos intézmény 2018. január 1-jétől az IFRS 9 hatálya alá tartozik. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott nemzetközi standardokkal összhangban az (EU) 2017/2395 rendelet átmeneti intézkedéseket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe azon potenciálisan jelentős negatív hatás enyhítése érdekében, amelyet a várható hitelezési veszteség IFRS 9 szerinti elszámolása gyakorolhat az intézmények elsődleges alapvető tőkéjére. |
(12) |
Az IFRS 9-nek a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági visszaesés idején történő alkalmazása a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok hirtelen és jelentős növekedéséhez vezethet, mivel számos kitettség esetében szükség lehet az élettartamuk során várható veszteségek kiszámítására. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, az EBH és az ESMA egyértelművé tette az intézményekkel szembeni azon elvárást, hogy a várható hitelezési veszteségekre vonatkozó megközelítésüket a Covid19-világjárványhoz hasonló rendkívüli helyzetekben ne mechanikusan alkalmazzák, hanem éljenek az IFRS 9 keretében biztosított rugalmassággal, ideértve például a hosszú távú gazdasági tendenciák kellő súllyal való figyelembevételét. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2020. április 3-án megállapodott az IFRS 9 hatásának fokozatos bevezetésére irányuló átmeneti intézkedések végrehajtására vonatkozó rugalmasság növeléséről. A szabályozói tőke abból eredő esetleges volatilitásának korlátozása érdekében, hogy a Covid19-világjárvány okozta válság miatt a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok jelentősen megnövekedhetnek, az átmeneti intézkedéseket az uniós jogban is meg kell hosszabbítani. |
(13) |
Annak érdekében, hogy enyhíthető legyen a várható hitelezési veszteségre képzett céltartalékok hirtelen megnövekedése által az intézmények azon képességére gyakorolt esetleges hatás, hogy akkor nyújtsanak hitelt az ügyfeleknek, amikor arra a legnagyobb szükség van, indokolt két évvel meghosszabbítani az átmeneti intézkedéseket, és lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy teljes mértékben beszámítsák elsődleges alapvető tőkéjükbe a nem értékvesztett pénzügyi eszközeikhez kapcsolódó, várható új hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 2020-ban és 2021-ben megjelenített növekedését. Ezek a változtatások tovább enyhítenék a Covid19-világjárvány által az intézmények IFRS 9 szerinti tartalékképzési szükségletének lehetséges növekedésére gyakorolt hatást, fenntartva ugyanakkor az átmeneti intézkedéseket a várható hitelezési veszteségek Covid19-világjárvány előtt megállapított összegei esetében. |
(14) |
Azon intézmények, amelyek korábban döntöttek arról, hogy alkalmazzák-e vagy sem az átmeneti intézkedéseket, az új átmeneti időszak alatt bármikor megváltoztathatják e döntésüket, amennyiben erre előzetes engedélyt kapnak az illetékes hatóságuktól. Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a döntések ilyen megváltoztatását ne a szabályozási arbitrázs megfontolása indokolja. A későbbiekben – és az illetékes hatóság előzetes engedélyétől függően – az intézményeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy úgy döntsenek, hogy felhagynak az átmeneti intézkedések alkalmazásával. |
(15) |
A Covid19-világjárvány rendkívüli hatása a pénzügyi piacok rendkívüli mértékű volatilitásával kapcsolatban is megfigyelhető, ami a bizonytalansággal együtt az állampapír-hozamok növekedéséhez vezet, emiatt pedig nem realizált veszteségek keletkeznek az intézmények által tartott állampapírokon. Az állampapír-piacok volatilitása által az intézmények szabályozói tőkéjére – és ezáltal az intézmények ügyfeleik számára való hitelnyújtási képességére – a Covid19-világjárvány alatt gyakorolt jelentős negatív hatás enyhítése érdekében célszerű visszaállítani egy, az említett hatást semlegesítő ideiglenes prudenciális szűrőt. |
(16) |
Az intézményeknek naponta utótesztelést kell végezniük belső modelljeiken annak felmérése érdekében, hogy e modellek a kereskedési könyvi veszteségek viselésére alkalmas tőkekövetelmény-szinteket eredményeznek-e. Amennyiben az utótesztelési követelmény kudarcai – az úgynevezett túllépések – évente adott alkalomnál többször fordulnak elő, az egy további mennyiségi szorzó bevezetését eredményezné, amelyet a belső modellek segítségével számított piaci kockázat alapú sajáttőke-követelményekre kellene alkalmazni. Az utótesztelési követelményt fokozott prociklikusság jellemzi egy olyan rendkívül volatilis időszakban, mint amilyen a Covid19-világjárvány által okozott időszak. A válság következtében jelentősen megnőtt a piaci kockázat belső modellekre alkalmazott mennyiségi szorzója. Míg a piaci kockázatra alkalmazandó Bázel III. keretrendszer lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az ilyen rendkívüli események hatásainak a piaci kockázat belső modelljeiben való kisimítását, ez a felügyeleti mérlegelési jogkör az 575/2013/EU rendelet alapján nem teljes mértékben áll rendelkezésre. Fokozottabb rugalmasságot kell tehát biztosítani az illetékes hatóságok számára a Covid19-világjárvány során megfigyelt rendkívüli piaci volatilitás negatív hatásainak enyhítése céljából, hogy ki lehessen zárni a 2020. január 1. és 2021. december 31. között keletkező, nem a belső modellek hiányosságaiból fakadó túllépéseket. A Bizottságnak a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján fel kell mérnie, hogy célszerű-e ezt a rugalmasságot a jövőben előforduló, rendkívüli piaci volatilitás által jellemzett helyzetekben is biztosítani. |
(17) |
A központi bankok elnökeinek és a felügyeleti hatóságok vezetőinek csoportja 2020 márciusában módosította a Bázel III. keretrendszer utolsó elemeinek végrehajtására vonatkozó ütemtervet. Noha az utolsó elemek többségét még nem építették be az uniós jogba, a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények számára előírt, tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény az (EU) 2019/876 rendelettel bevezetett módosítások révén már végrehajtásra került. Ezért, és az Unióban letelepedett, de az Unión kívül működő intézmények számára nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, a tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény alkalmazásának az említett rendeletben meghatározott kezdőnapját a nemzetközi megállapodásnak megfelelően egy évvel, 2023. január 1-jéig el kell halasztani. A tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény alkalmazásának elhalasztása azt eredményezi, hogy az érintett időszakban nem jár következményekkel az említett követelmény teljesítésének a 2013/36/EU irányelv 141c. cikkében meghatározott elmulasztása, és nem jár az említett irányelv 141b. cikkében meghatározott kifizetési korlátozásokkal. |
(18) |
Az olyan egyedi garanciák tekintetében, amelyek a hitelintézetek által nyugdíjasnak vagy munkavállalónak nyújtott olyan hitelekhez kapcsolódnak, amelyek esetében határozatlan idejű szerződés alapján a hitelfelvevő nyugdíjának vagy fizetésének egy részét feltétel nélkül a hitelintézethez utalják, az (EU) 2019/876 rendelet módosította az 575/2013/EU rendelet 123. cikkét az ilyen hitelek kedvezőbb kezelése érdekében. E kezelésnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő alkalmazása ösztönözné az intézményeket a munkavállalóknak és nyugdíjasoknak nyújtott hitelezés növelésére. Következésképpen az adott rendelkezés alkalmazásának kezdőnapját előre kell hozni, hogy azt az intézmények már a Covid19-világjárvány alatt alkalmazni tudják. |
(19) |
mivel a kkv-szorzó és az infrastruktúra-szorzó lehetővé teszi a kkv-kkal és az infrastrukturális projektekkel szembeni egyes kitettségek kedvezőbb kezelését, azoknak a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő alkalmazása ösztönözné az intézményeket az elengedhetetlen hitelezés biztosítására. Következésképpen a két szorzó alkalmazásának kezdőnapját előbbre kell hozni, hogy azokat az intézmények már a Covid19-világjárvány alatt alkalmazni tudják. |
(20) |
Az (EU) 2019/876 rendelet módosította egyes szoftvereszközök prudenciális kezelését a bankszektor nagyobb fokú digitalizációjára való átállás további támogatása érdekében. A digitális szolgáltatások alkalmazásának a Covid19-világjárvány kezelése érdekében elfogadott állami intézkedések következtében történő felgyorsításával összefüggésben e változások alkalmazásának kezdőnapját előre kell hozni. |
(21) |
A Covid19-világjárvány következményeinek kezelésére irányuló intézkedések támogatása céljából szükségessé válhat a valamely más tagállam nemzeti pénznemében denominált államkötvények kibocsátása útján történő állami finanszírozás. Annak érdekében, hogy az ilyen kötvényekbe befektető intézmények ne szembesüljenek szükségtelen korlátozásokkal, indokolt újra bevezetni a központi kormányzatokkal és a központi bankokkal szembeni, valamely más tagállam nemzeti pénznemében denominált kitettségekre vonatkozó átmeneti intézkedéseket e kitettségeknek a hitelkockázati kereten belüli kezelésével kapcsolatban, valamint meghosszabbítani az említett kitettségek nagykockázat-vállalási határérték tekintetében való kezelésével kapcsolatos átmeneti intézkedéseket. |
(22) |
A Covid19-világjárvány által előidézett rendkívüli körülmények közepette elvárás az érdekelt felekkel szemben, hogy hozzájáruljanak a helyreállítást célzó erőfeszítésekhez. Az EBH, az Európai Központi Bank és más illetékes hatóságok is ajánlásokat adtak ki az intézmények számára az osztalékkifizetéseknek és a részvény-visszavásárlásoknak a Covid19-világjárvány alatti felfüggesztésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy ezen ajánlások alkalmazása következetes legyen, az illetékes hatóságoknak teljeskörűen ki kell használniuk a felügyeleti hatáskörük által biztosított lehetőségeket, így adott esetben a 2013/36/EU irányelv szerinti azon hatásköröket is, amelyek az intézmények kifizetéseire kötelező erejű korlátozásoknak vagy a változó javadalmazás korlátozásának előírására vonatkoznak. A Bizottságnak a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján értékelnie kell, hogy szükséges-e olyan további hatáskört ruházni az illetékes hatóságokra, amelynek értelmében kötelező jelleggel előírhatják a kifizetések kivételes körülmények esetén való korlátozását. |
(23) |
mivel e rendelet célját, nevezetesen az intézmények Covid19-világjárványhoz kapcsolódó hitelezési és veszteségviselési képességének maximalizálását, ugyanakkor ezen intézetek ellenállóképességének folyamatos biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(24) |
Annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány hatásának enyhítése céljából elfogadott rendkívüli támogatási intézkedések a lehető leghatékonyabban biztosítsák a bankszektor ellenálló képességének fenntartását és ösztönzést jelentsenek az intézmények számára a hitelnyújtás folytatásához, szükséges, hogy az említett intézkedések enyhítő hatása haladéktalanul érvényesüljön a szabályozói tőkekövetelmények meghatározásának módjában. A prudenciális szabályozási keret kiigazításának sürgősségére tekintettel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie. |
(25) |
Tekintettel a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, szükségesnek tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól. |
(26) |
Az 575/2013/EU és az (EU) 2019/876 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 575/2013/EU rendelet módosításai
Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 47c. cikk (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az e cikk (3) bekezdésétől eltérve, a nemteljesítő kitettségeknek a hivatalos exporthitel-ügynökségek által garantált vagy biztosított, vagy a 201. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett elismert fedezetnyújtó által garantált vagy viszontgarantált részére a következő tényezőket kell alkalmazni azon nem fedezett kitettségek esetében, amelyekre a harmadik rész II. címének 2. fejezete alapján 0 %-os kockázati súly lenne alkalmazandó:”. |
2. |
A 114. cikkben a (6) bekezdést el kell hagyni. |
3. |
A 150. cikk (1) bekezdése első albekezdése d) pontja ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
Az (EU) 2019/876 rendelettel módosított 429a. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A 467. cikket el kell hagyni. |
6. |
A 468. cikk helyébe a következő szöveg lép: „468. cikk Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt nem realizált nyereség vagy veszteség összegének ideiglenes kezelése a Covid19-világjárványra való tekintettel (1) A 35. cikktől eltérve, a 2020. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: az átmeneti kezelési időszak) az intézmények az elsődleges alapvető tőkeelemek kiszámítása során figyelmen kívül hagyhatják a következő képlet alapján kiszámított A összeget:
ahol:
(2) Az intézményeknek a következő f tényezőket kell alkalmazniuk az (1) bekezdésben említett A összeg kiszámításához:
(3) Amennyiben valamely intézmény amellett dönt, hogy alkalmazza az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti kezelést, legkésőbb az e kezelésen alapuló adatszolgáltatás beküldésének határideje előtt legalább 45 nappal tájékoztatnia kell e döntéséről az illetékes hatóságot. Az intézmény – amennyiben erre előzetes engedélyt kap az illetékes hatóságtól – az átmeneti kezelési időszak alatt egy alkalommal megváltoztathatja eredeti döntését. Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk, ha e kezelést alkalmazzák. (4) Ha egy intézmény e cikk (1) bekezdésével összhangban kivonja az elsődleges alapvető tőkeelemei köréből a nem realizált veszteség valamely összegét, akkor újra kell számítania mindazokat az ebben a rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben megállapított követelményeket, amelyek kiszámítására az alábbi tételek bármelyikének felhasználásával kerül sor:
A vonatkozó követelmény újraszámításakor az intézmény nem veheti figyelembe azokat a hatásokat, amelyeket az azon kitettségekkel kapcsolatos várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok gyakorolnak ezekre a tételekre, amely kitettségek az e rendelet 115. cikkének (2) bekezdésében említett központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, illetve helyi hatóságokkal, valamint az e rendelet 116. cikkének (4) bekezdésében említett közszektorbeli intézményekkel szemben állnak fenn, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékében meghatározottak szerint értékvesztettek. (5) Azoknak az intézményeknek, amelyek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott átmeneti kezelés alkalmazása mellett döntöttek, az e cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakokban a nyolcadik részben előírt információk nyilvánosságra hozatalán túl nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke, az elsődleges alapvető tőke és az alapvető tőke, a teljestőke-megfelelési mutató, az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató, az alapvetőtőke-megfelelési mutató és a tőkeáttételi mutató olyan módon kiszámított értékét, mintha nem alkalmaznák e kezelést.” |
7. |
A 473a. cikk a következőképpen módosul:
|
8. |
A 495. cikk (2) bekezdését el kell hagyni. |
9. |
A rendelet a következő cikkekkel egészül ki: „500a. cikk Egy másik tagállam pénznemében kibocsátott államkötvények ideiglenes kezelése (1) A 114. cikk (2) bekezdésétől eltérve, 2024. december 31-ig a tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, egy másik tagállam nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kitettségek esetében a következők alkalmazandók:
(2) A 395. cikk (1) bekezdésétől és a 493. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok az alábbi határértékekig engedélyezhetik az intézmények számára az e cikk (1) bekezdésében említett kitettségek vállalását:
Az e bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott határértékeket a 399–403. cikk szerinti hitelkockázat-mérséklés hatását figyelembe véve meghatározott kitettségértékekre kell alkalmazni. (3) A 150. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjától eltérve, az illetékes hatóságok előzetes engedélyének kézhezvételét követően és a 150. cikkben meghatározott feltételekkel az intézmények a sztenderd módszert is alkalmazhatják azokra a központi kormányzatokkal és központi bankokkal szembeni kitettségekre, amely kitettségekhez e cikk (1) bekezdése alapján 0 %-os kockázati súly tartozik. 500b. cikk A központi bankokkal szembeni egyes kitettségek átmeneti kizárása a teljes kitettségi mértékből a Covid19-világjárványra tekintettel (1) A 429. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az intézmények – az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételekre is figyelemmel – 2021. június 27-ig kizárhatják a teljes kitettségi mértékükből a központi bankjukkal szembeni következő kitettségeket:
Az intézmény által kizárt összeg nem haladhatja meg az első albekezdés a) és b) pontjában felsorolt kitettségek napi átlagos összegét az intézmény központi bankjának legutóbbi teljes tartalékolási időszakában. (2) Egy intézmény abban az esetben zárhatja ki az (1) bekezdésben felsorolt kitettségeket, ha az intézmény illetékes hatósága – az érintett központi bankkal folytatott konzultációt követően – megállapította és nyilvánosan bejelentette, hogy olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek a kizárást a monetáris politikák végrehajtásának elősegítése érdekében indokolják. Az (1) bekezdés szerinti, kizárandó kitettségeknek teljesíteniük kell mindkét alábbi feltételt:
Azon intézménynek, amely az (1) bekezdéssel összhangban kizárja a teljes kitettségi mértékéből a központi bankjával szembeni kitettségeket, közzé kell tennie azt a tőkeáttételi mutatót is, amellyel akkor rendelkezne, ha nem zárná ki ezeket a kitettségeket. 500c. cikk A túllépések kizárása az utótesztelési kiegészítő tétel kiszámításából a Covid19-világjárványra tekintettel A 366. cikk (3) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok kivételes körülmények között és egyedi esetekben engedélyezhetik az intézmények számára, hogy a 366. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő tétel kiszámításából kizárják a feltételezett vagy tényleges változások alapján az intézmény által végzett utóteszteléssel kimutatott túllépéseket, feltéve, hogy e túllépések nem a belső modell hiányosságaiból erednek és 2020. január 1. és 2021. december 31. között történtek. 500d. cikk A kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételek és eladások kitettségértékének átmeneti kiszámítása a Covid19-világjárványra tekintettel (1) A 429. cikk (4) bekezdésétől eltérve, 2021. június 27-ig az intézmények e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban számíthatják ki a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételek és eladások kitettségértékét. (2) Az intézményeknek a kiegyenlítés határidejéig a mérlegben maradó, szokásos módon történő eladásokhoz kapcsolódó készpénzt és szokásos módon történő vételekhez kapcsolódó értékpapírokat a 429. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint eszközként kell kezelniük. (3) Azoknak az intézményeknek, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően kötési időpont szerinti elszámolást alkalmaznak a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokra és eladásokra, vissza kell írniuk a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő eladásokhoz kapcsolódó készpénzkövetelések és a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokhoz kapcsolódó készpénz-kötelezettségek közötti, az említett számviteli szabályozás által megengedett beszámítások összegét. Miután az intézmények visszaírták a számviteli beszámítást, akkor számíthatják be egymással szemben az említett készpénzköveteléseket és készpénz-kötelezettségeket, ha a kapcsolódó, szokásos módon történő eladást és értékesítést egyaránt szállítás fizetés ellenében alapon egyenlítik ki. (4) Azoknak az intézményeknek, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően kiegyenlítés határideje szerinti elszámolást alkalmaznak a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokra és eladásokra, bele kell foglalniuk a teljes kitettségi mértékbe a szokásos módon történő vásárlásokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségvállalások teljes névértékét. Az intézmények csak akkor ellentételezhetik a szokásos módon történő vásárlásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljes névleges értékét a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő eladásokhoz kapcsolódó készpénzkövetelések teljes névleges értékével, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
(5) E cikk alkalmazásában a »szokásos módon történő vétel vagy eladás« valamely értékpapír olyan szerződés keretében történő vételét vagy eladását jelenti, amelynek a feltételei az értékpapír rendelkezésre bocsátását jogszabályban vagy az érintett piacon általában megállapított időtartamon belül követelik meg.” |
10. |
A rendelet a következő cikkel egészül ki: „518b. cikk Jelentés a túllépésekről és a kifizetések korlátozására vonatkozó felügyeleti hatáskörökről A Bizottság 2021. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a pénzügyi piacok szabályos működésének és integritásának súlyos gazdasági zavarát előidéző rendkívüli körülmények indokolják-e, hogy:
A Bizottság adott esetben további intézkedéseket is mérlegel.” |
2. cikk
Az (EU) 2019/876 rendelet módosításai
Az (EU) 2019/876 rendelet 3. cikke a következőképpen módosul:
1. |
A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
|
2. |
Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
|
3. cikk
Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2020. június 27-től alkalmazandó.
E cikk második bekezdése ellenére, az 1. cikk 4. pontját 2021. június 28-tól kell alkalmazni.
E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. június 24-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D.M. SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
N. BRNJAC
(1) HL C 180., 2020.5.29., 4. o.
(2) 2020. június 10-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) Az Európai Parlament 2020. június 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. június 24-i határozata.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/630 rendelete (2019. április 17.) az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 4. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(11) A Bizottság (EU) 2015/62 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tőkeáttételi mutató tekintetében történő módosításáról (HL L 11., 2015.1.17., 37. o.).
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
26.6.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/18 |
A TANÁCS (EU) 2020/874 RENDELETE
(2020. június 15.)
az egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről szóló 1387/2013/EU rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban nem termelt mezőgazdasági és ipari termékekből kielégítő és folyamatos ellátást lehessen biztosítani, és így az ilyen termékek tekintetében elkerülhetőek legyenek a piaci zavarok, az 1387/2013/EU tanácsi rendelet (1) e termékek vonatkozásában felfüggesztette a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 56. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett típusú, a Közös Vámtarifában rögzített autonóm vámtételeket. E termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel hozhatók be az Unióba. |
(2) |
Az Unióban egyes, az 1387/2013/EU rendelet mellékletében nem szereplő termékeket nem megfelelő mennyiségben vagy egyáltalán nem állítanak elő. Ezért az Uniónak érdekében áll a Közös Vámtarifa említett termékek vámtételeire vonatkozó teljes felfüggesztésének megadása. |
(3) |
Az integrált uniós akkumulátorgyártás előmozdítása érdekében és az „Európa mozgásban – Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” című, 2018. május 17-i bizottsági közleménnyel összhangban egyes, az 1387/2013/EU tanácsi rendelet mellékletében nem szereplő termékek tekintetében indokolt engedélyezni a Közös Vámtarifa vámtételeinek részleges felfüggesztését. Ezen túlmenően egyes olyan termékek tekintetében, amelyek jelenleg teljes felfüggesztés hatálya alá tartoznak, indokolt a továbbiakban a Közös Vámtarifa vámtételeinek csupán részleges felfüggesztését engedélyezni. Annak érdekében, hogy az említett felfüggesztések kötelező felülvizsgálatára az uniós akkumulátorágazatban bekövetkező változások figyelembevételével kerüljön sor, a felülvizsgálat időpontját 2020. december 31-ben kell megállapítani. |
(4) |
Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 59. cikkében említett jelöltlistán szereplő termékek tekintetében a Közös Vámtarifa vámtételeit csupán részlegesen lehet felfüggeszteni. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek lehetőségük legyen az érintett termékeket más termékekkel felváltani, az említett felfüggesztések kötelező felülvizsgálatának időpontját 2021. december 31-ben kell megállapítani. |
(5) |
A termékekkel kapcsolatos technikai fejlődés és a piaci gazdasági folyamatok figyelembevétele érdekében a Közös Vámtarifában rögzített vámtételek felfüggesztésének egyes, az 1387/2013/EU rendelet mellékletében szereplő eseteiben módosítani kell a vonatkozó árumegnevezést, besorolást és a meghatározott célra történő felhasználással kapcsolatos követelményt. |
(6) |
Az 1387/2013/EU rendelet mellékletében szereplő egyes termékek esetében az Uniónak már nem áll érdekében fenntartani a Közös Vámtarifában rögzített vámtételek felfüggesztését. Ezért az érintett termékek tekintetében alkalmazott felfüggesztéseket törölni kell. |
(7) |
Az 1387/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(8) |
Az autonóm vámtételekre vonatkozó felfüggesztések rendszerének fennakadások nélküli alkalmazása, valamint az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló, 2011. december 13-i bizottsági közleményben meghatározott iránymutatásnak való megfelelés érdekében az érintett termékekre vonatkozó felfüggesztések e rendelet szerinti módosításait 2020. július 1-jétől kell alkalmazni. E rendeletnek ezért sürgősen hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1387/2013/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. június 15-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. METELKO-ZGOMBIĆ
(1) A Tanács 1387/2013/EU rendelete (2013. december 17.) egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az 1344/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 201. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK, 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
MELLÉKLET
Az 1387/2013/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:
1. |
el kell hagyni a táblázatban szereplő valamennyi csillagot (*) és a következő szöveget tartalmazó végjegyzetet: „Újonnan bevezetett intézkedés vagy olyan intézkedés, amelynek módosultak a feltételei. Ha az intézkedés több KN-kódot is érint, a csillag az egész intézkedésre vonatkozik.”; |
2. |
a 0.2706, 0.2972, 0.3650, 0.3886, 0.3894, 0.3895, 0.4004, 0.4039, 0.4177, 0.4647, 0.4648, 0.4751, 0.5504, 0.5615, 0.5929, 0.6601, 0.6745, 0.7784 és 0.7803sorszámú bejegyzéseket el kell hagyni; |
3. |
az alábbi bejegyzések az azonos sorszámú bejegyzések helyébe lépnek:
|
4. |
a melléklet a második, illetve a harmadik oszlopban feltüntetett KN-, illetve TARIC-kód számozási sorrendje szerint a következő bejegyzésekkel egészül ki:
|
(1) A vámok felfüggesztése a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletétől függ az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 254. cikkének megfelelően.;
(2) A vámok felfüggesztése a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletétől függ az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 254. cikkének megfelelően.
26.6.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/34 |
A TANÁCS (EU) 2020/875 RENDELETE
(2020. június 15.)
az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről szóló 1388/2013/EU rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban elégtelen mennyiségben termelt mezőgazdasági és ipari termékekből kielégítő és folyamatos ellátást lehessen biztosítani, és az ilyen termékek tekintetében elkerülhetőek legyenek a piaci zavarok, az 1388/2013/EU tanácsi rendelet (1) autonóm vámkontingenseket nyitott meg. E vámkontingensek erejéig a termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel hozhatók be az Unióba. |
(2) |
Mivel az Uniónak érdekében áll a bizonyos ipari termékekkel való megfelelő ellátás biztosítása, és figyelemmel arra, hogy azonos, egyenértékű vagy helyettesítő termékeket az Unióban nem állítanak elő elegendő mennyiségben, az érintett termékek megfelelő mennyiségei számára új, nulla vámtételű vámkontingenseket kell megnyitni 09.2580, 09.2581 és 09.2583 rendelésszámon. |
(3) |
mivel az Uniónak érdekében áll a bizonyos ipari termékekkel való megfelelő ellátás biztosítása, a 09.2634 és a 09.2668 rendelésszámú vámkontingensekhez tartozó mennyiséget meg kell növelni. |
(4) |
A 09.2652 rendelésszámú vámkontingens alkalmazási köre alkalmatlanná vált az uniós gazdasági szereplők igényeinek kielégítésére, ezért az említett vámkontingens alá tartozó termék árumegnevezését módosítani kell. |
(5) |
A 09.2588 rendelésszámú vámkontingens esetében a vámkontingens-időszakot indokolt meghosszabbítani 2020. december 31-ig, mivel az említett vámkontingens csupán egy hat hónapos időszakra került megnyitásra, az Uniónak azonban továbbra is érdekében áll annak fenntartása. |
(6) |
A legalább 99 tömegszázalék tisztaságú dimetil-szulfát (CAS RN 77-78-1), a legalább 99 tömegszázalék tisztaságú 2-metilanilin (CAS RN 95-53-4) és a legalább 97 tömegszázalék tisztaságú 4,4’-metiléndianilin (CAS RN 101-77-9) anyagok szerepelnek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 59. cikke szerinti jelöltlistán, a CAS RN 101-77-9 számon nyilvántartott anyag pedig szerepel az említett rendelet XIV. mellékletében. Ezért az említett anyagokra vonatkozó meglévő vámkontingenseket fokozatosan meg kell szüntetni, az újonnan megnyitott vámkontingensek pedig korlátozott ideig alkalmazandóak. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy a 09.2648 és a 09.2730 rendelésszámú vámkontingens 2020. december 31-ig legyen igénybe vehető, 2 %-os szerződéses vámtétel alkalmazásával. Ezenkívül meg kell szüntetni a 09.2590 rendelésszámú vámkontingenst, a 2020. december 31-ig tartó időszakra pedig 09.2582 rendelésszámon új vámkontingenst kell megnyitni, amelyre 2 % szerződéses vámtételt kell alkalmazni. |
(7) |
A végrehajtandó módosítások figyelembevételével és az egyértelműség érdekében az 1388/2013/EU rendelet mellékletét új melléklettel kell felváltani. |
(8) |
A vámkontingensrendszer fennakadások nélküli alkalmazása és az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló, 2011. december 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatások betartása érdekében az érintett termékekhez kapcsolódó vámkontingensek e rendelet szerinti módosításait 2020. július 1-jétől kell alkalmazni. E rendeletnek ezért sürgősen hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1388/2013/EU rendelet mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2020. július 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. június 15-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. METELKO-ZGOMBIĆ
(1) A Tanács 1388/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről, valamint a 7/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 319. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
Rendelési szám |
KN-kód |
TARIC |
Árumegnevezés |
Kontingens-időszak |
Kontingens-mennyiség |
Kontingens vámtétele (%) |
||||||||||||||||
09.2637 |
ex 0710 40 00 ex 2005 80 00 |
20 30 |
Kukoricacső (Zea mays var. saccharata) vágva is, legalább 10 mm, de legfeljebb 20 mm átmérővel, az élelmiszeripar termékeinek gyártásához, az egyszerű újracsomagoláson kívül további feldolgozásra (1) (2) (3) |
1.1.–12.31. |
550 tonna |
0 % (3) |
||||||||||||||||
09.2849 |
ex 0710 80 69 |
10 |
Auricularia polytricha fajtájú gomba, (nyersen vagy gőzöléssel vagy forrázással főzve is), fagyasztva, készételek előállításához (1) (2) |
1.1.–12.31. |
700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2664 |
ex 2008 60 39 |
30 |
Cseresznye, alkohol hozzáadásával, legfeljebb 9 tömegszázalék cukortartalommal, legfeljebb 19,9 mm-es átmerővel, maggal, csokoládéipari termékek gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
1 000 tonna |
10 % |
||||||||||||||||
09.2740 |
ex 2309 90 31 |
87 |
Szójababfehérje-koncentrátum, amely:
állatok etetésére szolgáló termékek gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
30 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2913 |
ex 2401 10 35 ex 2401 10 70 ex 2401 10 95 ex 2401 10 95 ex 2401 10 95 ex 2401 20 35 ex 2401 20 70 ex 2401 20 95 ex 2401 20 95 ex 2401 20 95 |
91 10 11 21 91 91 10 11 21 91 |
Természetes feldolgozatlan dohány, szabályos formára vágva is, legalább 450 EUR/100 kg nettó súly vámértékkel, a 2402 10 00 alszám alá tartozó áruk gyártásánál belső szivarburokként vagy szivarburkolóként történő felhasználásra (2) |
1.1.–12.31. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2587 |
ex 2710 19 81 ex 2710 19 99 |
20 40 |
Alapolaj hidrogénezett, erősen izoparaffinos szénhidrogénekből, katalitikusan hidroizomerizált és viaszmentesített, amely:
Valamint
|
7.1.–12.31. |
200 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2828 |
2712 20 90 |
|
Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajtartalommal |
4.1.–10.31. |
60 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2600 |
ex 2712 90 39 |
10 |
Paraffinviasz (CAS RN 64742-61-6) |
1.1.–12.31. |
100 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2928 |
ex 2811 22 00 |
40 |
Szilika töltőanyag, granulátum formájában, legalább 97 tömegszázalék szilícium-dioxid tartalommal |
1.1.–12.31. |
1 700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2806 |
ex 2825 90 40 |
30 |
Volfrám-trioxid, beleértve a kék volfrám-oxidot is (CAS RN 1314-35-8 vagy CAS RN 39318-18-8) |
1.1.–12.31. |
12 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2872 |
ex 2833 29 80 |
40 |
Cézium-szulfát (CAS RN 10294-54-9) szilárd formában vagy olyan vizes oldatként, amely legalább 48 tömegszázalék, de legfeljebb 52 tömegszázalék cézium-szulfátot tartalmaz |
1.1.–12.31. |
200 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2837 |
ex 2903 79 30 |
20 |
Brómklór-metán (CAS RN 74-97-5) |
1.1.–12.31. |
600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2933 |
ex 2903 99 80 |
30 |
1,3-Diklór-benzol (CAS RN 541-73-1) |
1.1.–12.31. |
2 600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2700 |
ex 2905 12 00 |
10 |
Propán-1-ol (propil-alkohol) (CAS RN 71-23-8) |
1.1.–12.31. |
15 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2830 |
ex 2906 19 00 |
40 |
Ciklopropil-metanol (CAS RN 2516-33-8) |
1.1.–12.31. |
20 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2851 |
ex 2907 12 00 |
10 |
O-krezol (CAS RN 95-48-7), legalább 98,5 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.–12.31. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2704 |
ex 2909 49 80 |
20 |
2,2,2’,2’-Tetrakisz(hidroxi-metil)-3,3’-oxidipropán-1-ol (CAS RN 126-58-9) |
1.1.–12.31. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2624 |
2912 42 00 |
|
Etil-vanillin (3-etoxi-4-hidroxi-benzaldehid) (CAS RN 121-32-4) |
1.1.–12.31. |
1 950 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2683 |
ex 2914 19 90 |
50 |
Kalcium-acetilacetonát (CAS RN 19372-44-2) stabilizátor-rendszerek gyártásához tabletta formában (2) |
1.1.–12.31. |
200 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2852 |
ex 2914 29 00 |
60 |
Ciklopropil-metil-keton (CAS RN 765-43-5) |
1.1.–12.31. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2638 |
ex 2915 21 00 |
10 |
Ecetsav (CAS RN 64-19-7), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.–12.31. |
1 000 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2972 |
2915 24 00 |
|
Ecetsavanhidrid (CAS RN 108-24-7) |
1.1.–12.31. |
50 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2679 |
2915 32 00 |
|
Vinil-acetát (CAS RN 108-05-4) |
1.1.–12.31. |
400 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2728 |
ex 2915 90 70 |
85 |
Etil-trifluor-acetát (CAS RN 383-63-1) |
1.1.–12.31. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2665 |
ex 2916 19 95 |
30 |
Kálium-(E,E)-hexa-2,4-dienoát (CAS RN 24634-61-5) |
1.1.–12.31. |
8 250 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2684 |
ex 2916 39 90 |
28 |
2,5-Dimetil-fenil-acetil-klorid (CAS RN 55312-97-5) |
1.1.–12.31. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2599 |
ex 2917 11 00 |
40 |
Dietil-oxalát (CAS RN 95-92-1) |
1.1.–12.31. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2769 |
ex 2917 13 90 |
10 |
Dimetil-szebacát (CAS RN 106-79-6) |
1.1.–12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2634 |
ex 2917 19 80 |
40 |
Dodekándionsav (CAS RN 693-23-2), több mint 98,5 tömegszázalék tisztaságú |
7.1.–12.31. |
4 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2808 |
ex 2918 22 00 |
10 |
O-acetil-szalicilsav (CAS RN 50-78-2) |
1.1.–12.31. |
120 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2646 |
ex 2918 29 00 |
75 |
Oktadecil-3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)propionát (CAS RN 2082-79-3):
porkeverék alapú (por vagy préselt granulátum) PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomagok gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
380 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2647 |
ex 2918 29 00 |
80 |
Pentaeritrit-tetrakisz(3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)-propionát) (CAS RN 6683-19-8):
porkeverék alapú (por vagy préselt granulátum), PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomagok gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
140 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2975 |
ex 2918 30 00 |
10 |
Benzofenon-3,3’,4,4’-tetra-karboxil-dianhidrid (CAS RN 2421-28-5) |
1.1.–12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2688 |
ex 2920 29 00 |
70 |
Trisz(2,4-di-terc-butil-fenil)foszfit (CAS RN 31570-04-4) |
1.1.–12.31. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2648 |
ex 2920 90 10 |
75 |
Dimetil-szulfát (CAS RN 77-78-1), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú |
7.1.–12.31. |
9 000 tonna |
2 % |
||||||||||||||||
09.2598 |
ex 2921 19 99 |
75 |
Oktadecilamin (CAS RN 124-30-1) |
1.1.–12.31. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2649 |
ex 2921 29 00 |
60 |
Bisz(2-dimetil-aminoetil)(metil)amin (CAS RN 3030-47-5) |
1.1.–12.31. |
1 700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2682 |
ex 2921 41 00 |
10 |
Anilin (CAS RN 62-53-3), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.–12.31. |
150 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2617 |
ex 2921 42 00 |
89 |
4-Fluor-N-(1-metiletil)benzolamin (CAS RN 70441-63-3) |
1.1.–12.31. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2582 |
ex 2921 43 00 |
80 |
2-Metilanilin (CAS RN 95-53-4), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú |
7.1.–12.31. |
1 999 tonna |
2 % |
||||||||||||||||
09.2602 |
ex 2921 51 19 |
10 |
o-feniléndiamin (CAS RN 95-54-5) |
1.1.–12.31. |
1 800 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2730 |
ex 2921 59 90 |
85 |
4,4’-metiléndianilin (CAS RN 101-77-9), legalább 97 tömegszázalék tisztaságú granulátum formájában előpolimerek gyártásához (2) |
7.1.–12.31. |
100 tonna |
2 % |
||||||||||||||||
09.2591 |
ex 2922 41 00 |
10 |
L-Lizin-hidroklorid (CAS RN 657-27-2) |
1.1.–12.31. |
445 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2592 |
ex 2922 50 00 |
25 |
L-Treonin (CAS RN 72-19-5) |
1.1.–12.31. |
166 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2854 |
ex 2924 19 00 |
85 |
3-Jód-2-yn-1-il-butil-karbamát (CAS RN 55406-53-6) |
1.1.–12.31. |
250 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2874 |
ex 2924 29 70 |
87 |
Paracetamol (INN) (CAS RN 103-90-2) |
1.1.–12.31. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2742 |
ex 2926 10 00 |
10 |
Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) az 55. árucsoportba és a 6815 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
60 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2583 |
ex 2926 10 00 |
20 |
Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) a 2921, a 2924, a 3906 és a 4002 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (2) |
7.1.–12.31. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2856 |
ex 2926 90 70 |
84 |
2-Nitro-4-(trifluor-metil)benzonitril (CAS RN 778-94-9) |
1.1.–12.31. |
900 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2708 |
ex 2928 00 90 |
15 |
Monometil-hidrazin (CAS RN 60-34-4) 40 tömegszázalék (± 5 tömegszázalék) monometil-hidrazint tartalmazó vizes oldat formájában |
1.1.–12.31. |
900 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2581 |
ex 2929 10 00 |
25 |
1,5-Naftilén-diizocianát (CAS RN 3173-72-6), legalább 90 tömegszázalék tisztaságú |
7.1.–12.31. |
205 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2685 |
ex 2929 90 00 |
30 |
Nitro-guanidin (CAS RN 556-88-7) |
1.1.–12.31. |
6 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2597 |
ex 2930 90 98 |
94 |
Bisz-[3-(trietoxiszilil)propil]diszulfid (CAS RN 56706-10-6) |
1.1.–12.31. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2596 |
ex 2930 90 98 |
96 |
2-Klór-4-(metil-szulfonil)-3-((2,2,2-trifluoretoxi)metil)-benzoesav (CAS RN 120100-77-8) |
1.1.–12.31. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2580 |
ex 2931 90 00 |
75 |
Hexadeciltrimetoxiszilán (CAS RN 16415-12-6), legalább 95 tömegszázalék tisztaságú, polietilén gyártásához (2) |
7.1.–12.31. |
83 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2842 |
2932 12 00 |
|
2-Furaldehid (furfuraldehid) |
1.1.–12.31. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2955 |
ex 2932 19 00 |
60 |
Flurtamon (ISO) (CAS RN 96525-23-4) |
1.1.–12.31. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2696 |
ex 2932 20 90 |
25 |
Dekán-5-olid (CAS RN 705-86-2) |
1.1.–12.31. |
6 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||
09.2697 |
ex 2932 20 90 |
30 |
Dodekán-5-olid (CAS RN 713-95-1) |
1.1.–12.31. |
6 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||
09.2812 |
ex 2932 20 90 |
77 |
Hexán-6-olid (CAS RN 502-44-3) |
1.1.–12.31. |
4 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2858 |
2932 93 00 |
|
Piperonal (CAS RN 120-57-0) |
1.1.–12.31. |
220 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2673 |
ex 2933 39 99 |
43 |
2,2,6,6-tetrametil-piperidin-4-ol (CAS RN 2403-88-5) |
1.1.–12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2674 |
ex 2933 39 99 |
44 |
Klórpirifosz (ISO) (CAS RN 2921-88-2) |
1.1.–12.31. |
9 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2880 |
ex 2933 59 95 |
39 |
Ibrutinib (INN) (CAS RN 936563-96-1) |
1.1.–12.31. |
5 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2860 |
ex 2933 69 80 |
30 |
1,3,5-Trisz[3-(dimetilamino)propil]hexahidro-1,3,5-triazin (CAS RN 15875-13-5) |
1.1.–12.31. |
600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2595 |
ex 2933 99 80 |
49 |
1,4,7,10-Tetraazaciklododekán (CAS RN 294-90-6) |
1.1.–12.31. |
40 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2658 |
ex 2933 99 80 |
73 |
5-(Acetoacetilamino)benzimidazolon (CAS RN 26576-46-5) |
1.1.–12.31. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2593 |
ex 2934 99 90 |
67 |
5-Klór-tiofén-2-karboxilsav (CAS RN 24065-33-6) |
1.1.–12.31. |
45 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||
09.2675 |
ex 2935 90 90 |
79 |
4-[[(2-Metoxibenzoil)amino]szulfonil]benzoil klorid (CAS RN 816431-72-8) |
1.1.–12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2710 |
ex 2935 90 90 |
91 |
2,4,4-Trimetil-pentán-2-aminium (3R,5S,6E)-7-{2-[(etil-szulfonil) amino] (4-(4-fluor-fenil)-6-(propán-2-il)pirimidin-5-il}-3,5-dihidroxi-hept-6-enoát (CAS RN 917805-85-7) |
1.1.–12.31. |
5 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||
09.2945 |
ex 2940 00 00 |
20 |
D-xilóz (CAS RN 58-86-6) |
1.1.–12.31. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2686 |
ex 3204 11 00 |
75 |
C.I. Disperse Yellow 54 színezék (CAS RN 7576-65-0) és azon alapuló készítmények legalább 99 tömegszázalék C.I. Disperse Yellow 54 színezéktartalommal |
1.1.–12.31. |
250 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2676 |
ex 3204 17 00 |
14 |
C.I. Pigment Red 48:2 (CAS RN 7023-61-2) színezéken alapuló készítmények legalább 60, de kevesebb, mint 85 tömegszázalék ilyen színezéktartalommal |
1.1.–12.31. |
50 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2698 |
ex 3204 17 00 |
30 |
C.I. Pigment Red 4 színezék (CAS RN 2814-77-9) és azon alapuló készítmények legalább 60 tömegszázalék C.I. Pigment Red 4 színezéktartalommal |
1.1.–12.31. |
150 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2659 |
ex 3802 90 00 |
19 |
Nátrium-karbonáttal flux-kalcinált kovaföld |
1.1.–12.31. |
35 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2908 |
ex 3804 00 00 |
10 |
Nátrium-lignoszulfonát (CAS RN 8061-51-6) |
1.1.–12.31. |
40 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2889 |
3805 10 90 |
|
Szulfátterpentin |
1.1.–12.31. |
25 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2935 |
ex 3806 10 00 |
10 |
Friss oleogyantákból nyert fenyőgyanta és gyantasavak |
1.1.–12.31. |
280 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2832 |
ex 3808 92 90 |
40 |
Készítmény, legalább 38, de legfeljebb 50 tömegszázalék pirition-cink-tartalommal (INN) (CAS RN 13463-41-7), vizes diszperzióban |
1.1.–12.31. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2876 |
ex 3811 29 00 |
55 |
Adalékanyagok, amelyek difenil-aminnak és elágazó láncú nonéneknek a következőkkel képzett reakciótermékeiből állnak:
kenőolajok gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
900 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2814 |
ex 3815 90 90 |
76 |
Titán-dioxidból és volfrám-trioxidból álló katalizátor |
1.1.–12.31. |
3 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2820 |
ex 3824 79 00 |
10 |
Keverékek, amelyek:
|
1.1.–12.31. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2644 |
ex 3824 99 92 |
77 |
Készítmény:
|
1.1.–12.31. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2681 |
ex 3824 99 92 |
85 |
Bisz[3-(trietoxiszilil)propil]szulfidok keveréke (CAS RN 211519-85-6) |
1.1.–12.31. |
9 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2650 |
ex 3824 99 92 |
87 |
Acetofenon (CAS RN 98-86-2), legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 90 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.–12.31. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2888 |
ex 3824 99 92 |
89 |
Alkildimetil tercier aminok keveréke, amely tömegszázalékban kifejezve a következőket tartalmazza:
|
1.1.–12.31. |
25 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2829 |
ex 3824 99 93 |
43 |
Fenyőgyanta fából történő kivonásakor keletkező maradvány szilárd kivonata, amely alifás oldószerekben nem oldódik, és a következő jellemzőkkel rendelkezik:
|
1.1.–12.31. |
1 600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2907 |
ex 3824 99 93 |
67 |
Fitoszterinek keveréke, porított formában, amely:
tartalmaz, sztanolok/szterinek vagy sztanol-/szterinészterek gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
2 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2639 |
3905 30 00 |
|
Poli(vinil-alkohol), a nem hidrolizált acetátcsoportokat tartalmazó is |
1.1.–12.31. |
15 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2671 |
ex 3905 99 90 |
81 |
Poli(vinil-butirál) (CAS RN 63148-65-2):
|
1.1.–12.31. |
12 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2846 |
ex 3907 40 00 |
25 |
Polimerelegy polikarbonátból és poli(metil-metakrilátból) legalább 98,5 tömegszázalék polikarbonát-tartalommal, labdacsok (pellet) vagy granulátum formájában, legalább 88,5 % fényáteresztéssel, egy 4,0 mm vastagságú vizsgálati mintán, λ = 400 nm hullámhossznál végzett mérés alapján (az ISO 13468-2 szabvány szerint) |
1.1.–12.31. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2723 |
ex 3911 90 19 |
10 |
Poli(oxi-1,4-fenilénszulfonil-1,4-fenilénoxi-4,4’-difenilén) |
1.1.–12.31. |
5 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2816 |
ex 3912 11 00 |
20 |
Cellulóz-acetát pelyhek |
1.1.–12.31. |
75 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2864 |
ex 3913 10 00 |
10 |
Nátrium-alginát (CAS RN9005-38-3) tengeri barnamoszatból kivonva |
1.1.–12.31. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2641 |
ex 3913 90 00 |
87 |
Nátrium-hialuronát, nem steril:
|
1.1.–12.31. |
200 kg |
0 % |
||||||||||||||||
09.2661 |
ex 3920 51 00 |
50 |
Poli(metil-metakrilát) lemezek, amelyek megfelelnek az alábbi szabványoknak:
|
1.1.–12.31. |
100 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2645 |
ex 3921 14 00 |
20 |
Porózus tömb regenerált cellulózból, magnézium-kloridot és kvaterner ammónium-vegyületeket tartalmazó vízzel impregnálva, 100 cm (± 10 cm) x 100 cm (± 10 cm) x 40 cm (± 5 cm) méretben |
1.1.–12.31. |
1 700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2848 |
ex 5505 10 10 |
10 |
Szintetikus szálak hulladékai (beleértve a kóchulladékot [fésűskóc], a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) nejlonból vagy más poliamidokból (PA6 és PA66) |
1.1.–12.31. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2721 |
ex 5906 99 90 |
20 |
Szőtt és laminált gumizott textilszövet az alábbi jellemzőkkel:
felhasználása: gépjárművek nyitható tetejének előállításhoz (2) |
1.1.–12.31. |
375 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||
09.2594 |
ex 6909 19 00 |
55 |
Kerámia-szén szűrőbetét az alábbi jellemzőkkel:
gépjárművek üzemanyag-rendszereiben üzemanyaggőz-elnyelőben való összeszereléshez használatos |
1.1.–12.31. |
1 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2866 |
ex 7019 12 00 ex 7019 12 00 |
06 26 |
Nagy szilárdságú üvegszálköteg (előfonat):
repüléstechnikai termékek gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2628 |
ex 7019 52 00 |
10 |
Üveg hálószövet műanyaggal bevont üvegrostból, 120 g/m2(± 10 g/m2) súllyal, rögzített kerettel ellátott, görgethető rovarhálókban történő felhasználásra |
1.1.–12.31. |
3 000 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||
09.2799 |
ex 7202 49 90 |
10 |
Ferrokróm, legalább 1,5, de legfeljebb 4 tömegszázalék szén- és legfeljebb 70 tömegszázalék krómtartalommal |
1.1.–12.31. |
50 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2652 |
ex 7409 11 00 ex 7410 11 00 |
30 40 |
Finomított rézfólia és -szalag, elektrolitikus úton előállított, legalább 0,015 mm vastagságú |
1.1.–12.31. |
1 020 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2734 |
ex 7409 19 00 |
20 |
Lapok vagy lemezek:
|
1.1.–12.31. |
7 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2662 |
ex 7410 21 00 |
55 |
Lemezek:
|
1.1.–12.31. |
80 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||
09.2834 |
ex 7604 29 10 |
20 |
Alumíniumötvözet rúd legalább 200 mm, de legfeljebb 300 mm átmérővel |
1.1.–12.31. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2835 |
ex 7604 29 10 |
30 |
Alumíniumötvözet rúd legalább 300,1 mm, de legfeljebb 533,4 mm átmérővel |
1.1.–12.31. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2736 |
ex 7607 11 90 |
83 |
Alumínium-magnézium ötvözet szalag vagy fólia:
reluxa lamella gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2722 |
8104 11 00 |
|
Megmunkálatlan magnézium, legalább 99,8 tömegszázalék magnézium-tartalommal |
1.1.–12.31. |
120 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2840 |
ex 8104 30 00 |
20 |
Magnézium por:
|
1.1.–12.31. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||
09.2629 |
ex 8302 49 00 |
91 |
Alumínium teleszkópos fogantyú bőröndök gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
1 500 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2720 |
ex 8413 91 00 |
50 |
Szivattyúfej kéthengeres nagynyomású szivattyúhoz, kovácsolt acélból:
dízelbefecskendező rendszerekben használatos |
1.1.–12.31. |
65 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2738 |
ex 8482 99 00 |
30 |
Sárgaréz kosarak az alábbi jellemzőkkel:
golyóscsapágyak gyártásához használatos |
1.1.–12.31. |
50 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2763 |
ex 8501 40 20 ex 8501 40 80 |
40 30 |
Elektromos egyfázisú, váltóáramú (AC) kommutátoros motor legalább 250 W kimenő teljesítménnyel, legalább 700 W, de legfeljebb 2 700 W bemeneti teljesítménnyel, több mint 120 mm (±0,2 mm), de legfeljebb 135 mm (±0,2 mm) külső átmérővel, több mint 30 000 rpm, de legfeljebb 50 000 rpm névleges percenkénti fordulatszámmal, levegőbeszívó ventilátorral felszerelve, porszívók gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
2 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2588 |
ex 8529 90 92 |
56 |
LCD-kijelző:
a 87. Árucsoportba tartozó gépjárművek gyártásához (2) |
7.1.–12.31. |
450 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2672 |
ex 8529 90 92 ex 9405 40 39 |
75 70 |
Nyomtatott áramköri kártya fénykibocsátó diódákkal (LED):
a 8528 vtsz. alá tartozó áruk háttérvilágító egységének gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
115 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2003 |
ex 8543 70 90 |
63 |
Feszültségvezérelt frekvenciagenerátor, nyomtatott áramkörre rögzített aktív és passzív elemekből, legfeljebb 30 mm x 30 mm méretű házban |
1.1.–12.31. |
1 400 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2910 |
ex 8708 99 97 |
75 |
Alumíniumötvözetből készült tartókonzol rögzítőlyukakkal, rögzítő anyákkal is, a sebességváltónak a karosszériával való közvetetett összekapcsolására, a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
200 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2694 |
ex 8714 10 90 |
30 |
Tengelybilincsek, házak, villahidak és rögzítőelemek alumíniumötvözetből, motorkerékpárokhoz használatos |
1.1.–12.31. |
1 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2668 |
ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 |
21 31 75 |
Kerékpárváz szénszálakból és műgyantából előállítva, kerékpárok (beleértve az elektromos kerékpárokat is) gyártásához (2) |
7.1.–12.31. |
250 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2589 |
ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 |
23 33 70 |
Váz alumíniumból vagy alumíniumból és szénszálakból előállítva, kerékpárok (beleértve az elektromos kerékpárokat is) gyártásához (2) |
1.1.–12.31. |
8 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||
09.2631 |
ex 9001 90 00 |
80 |
Nem szerelt üveglencsék, prizmák és összeragasztott elemek, a 9002, 9005, 9013 10 és 9015 KN-kódok alá tartozó áruk gyártásához vagy javításához (2) |
1.1.–12.31. |
5 000 000 darab |
0 % |
(1) A vámtételek felfüggesztése nem alkalmazandó azonban, ha a feldolgozást kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalkozás végzi.
(2) A vámok felfüggesztése a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletétől függ az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 254. cikkének megfelelően.
(3) Kizárólag az értékvám kerül felfüggesztésre. A mértékvám továbbra is alkalmazandó.
IRÁNYELVEK
26.6.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/46 |
A TANÁCS (EU) 2020/876 IRÁNYELVE
(2020. június 24.)
a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. és 115. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) |
A Covid19-világjárvány által okozott súlyos népegészségügyi kockázatok és egyéb akadályok, valamint a tagállamok által a világjárvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések jelentős zavart okoznak a vállalkozások és a tagállamok adóhatóságainak azon képességében, hogy teljesítsék a 2011/16/EU tanácsi irányelv (3) szerinti egyes kötelezettségeiket. |
(2) |
Több tagállam és több, a 2011/16/EU irányelv alapján a tagállamok illetékes hatóságainak történő adatszolgáltatásra kötelezett személy kérte az említett irányelvben meghatározott egyes határidők elhalasztását. Az említett határidők az olyan pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcserékkel kapcsolatosak, amelyeknek kedvezményezettjei egy másik tagállamban rendelkeznek adóügyi illetőséggel, valamint az olyan automatikus információcserékkel kapcsolatosak, amelyek a 2011/16/EU irányelv IV. mellékletében meghatározott ismertetőjegyek közül legalább egyet tartalmazó, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra (a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciók) vonatkoznak. |
(3) |
A Covid19-világjárvány által számos pénzügyi intézmény tevékenységeiben, valamint sok, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciók bejelentésére kötelezett személy tevékenységében okozott súlyos zavarok akadályozzák a 2011/16/EU irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeik időben történő teljesítését. A pénzügyi intézményeknek jelenleg sürgős feladatokat kell ellátniuk a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben. |
(4) |
Ezen túlmenően a pénzügyi intézmények és az adatszolgáltatásra kötelezett személyek a munkával kapcsolatos számos zavarral szembesülnek, elsősorban a legtöbb tagállamban bevezetett karantén miatti távmunkakörülmények miatt. Ugyanígy a tagállamok adóhatóságainak adatgyűjtési és -kezelési kapacitása is csorbát szenved. |
(5) |
Ez a helyzet sürgős és a lehetőségekhez mérten koordinált válaszintézkedést tesz szükségessé az Unióban. E célból lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy elhalasszák az azon pénzügyi számlákra vonatkozó információcsere határidejét, amelyek kedvezményezettjei egy másik tagállamban rendelkeznek adóügyi illetőséggel, annak érdekében, hogy a tagállamok kiigazíthassák az ilyen információknak az adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények általi benyújtására vonatkozó nemzeti határidőiket. Továbbá lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra is, hogy elhalasszák az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információk benyújtására és cseréjére vonatkozó határidőket is. |
(6) |
A határidők elhalasztása kivételes helyzet kezelésére irányul, és nem zavarhatja meg a 2011/16/EU irányelvvel bevezetett struktúrát, illetve a 2011/16/EU irányelv működését. Következésképpen a halasztásnak korlátozott időtartamúnak kell lennie és a Covid19-világjárvány által az információk benyújtása és cseréje tekintetében okozott gyakorlati nehézségekkel arányosnak kell maradnia. |
(7) |
Tekintettel a Covid19-világjárvány alakulásával kapcsolatos jelenlegi bizonytalanságra és arra, hogy az ezen irányelv elfogadását indokoló körülmények egy ideig még fennállhatnak, helyénvaló lehetőséget biztosítani a halasztás időtartamának további egy alkalommal történő opcionális meghosszabbítására. E meghosszabbításra kizárólag akkor kerülhet sor, ha az ebben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. |
(8) |
Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági zavarok jelentős hatással vannak a tagállamok adóhatóságainak költségvetésére, emberi erőforrásaira és működésére, a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag meghosszabbítsa a halasztás időtartamát. |
(9) |
A halasztás nem érintheti az adatszolgáltatásra és információcserére vonatkozó, a 2011/16/EU irányelv szerinti kötelezettség alapvető elemeit, és biztosítania kell azt, hogy az adatszolgáltatásból, illetve az információcseréből egyetlen olyan információ se maradjon ki, amelyre a halasztás időtartama alatt az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik. |
(10) |
Tekintettel a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, az azzal összefüggő népegészségügyi válságra, valamint annak társadalmi és gazdasági következményeire, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól. |
(11) |
A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(12) |
Tekintettel arra, hogy a tagállamoknak nagyon rövid időn belül kell eljárniuk azon határidők elhalasztása érdekében, amelyek a 2011/16/EU irányelv értelmében egyébként alkalmazandók lennének, ennek az irányelvnek sürgősen hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2011/16/EU irányelv a következő cikkekkel egészül ki:
„27a. cikk
A határidők opcionális halasztása a Covid19-világjárvány miatt
(1) Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információk benyújtására a 8ab. cikk (12) bekezdésében meghatározott határidők ellenére a tagállamok meghozhatják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az adótervezésben közreműködők és az érintett adózók számára, hogy 2021. február 28-ig nyújtsák be az azokra az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információkat, amelyek végrehajtásának első lépésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor.
(2) Ha egy tagállam meghozza az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket, akkor meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket az alábbiak lehetővé tétele céljából is:
a) |
a 8ab. cikk (18) bekezdésének ellenére az első adatszolgáltatásra 2021. április 30-ig kerüljön sor; |
b) |
az információk benyújtására vonatkozó, a 8ab. cikk (1) és (7) bekezdésében említett 30 napos időtartam legkésőbb 2021. január 1-jén kezdődjön meg, amennyiben:
|
c) |
piacképes konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködő 2021. április 30-ig tegye meg a 8ab. cikk (2) bekezdése szerinti első rendszeres jelentést. |
(3) A 8. cikk (6) bekezdésének b) pontjában előírt határidő ellenére a tagállamok meghozhatják az annak lehetővé tételéhez szükséges intézkedéseket, hogy a 8. cikk (3a) bekezdésében említett, a 2019. naptári évre vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakra vonatkozó információk közlésére a 2019. naptári év vagy a más megfelelő adatszolgáltatási időszak végét követő 12 hónapon belül kerüljön sor.
27b. cikk
A halasztás időtartamának meghosszabbítása
(1) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag végrehajtási határozatot fogadhat el a 27a. cikkben meghatározott határidő-halasztás időtartamának három hónappal történő meghosszabbításáról, feltéve hogy a Covid19-világjárvány által okozott komoly népegészségügyi kockázatok, akadályok és gazdasági zavarok továbbra is fennállnak és a tagállamok kijárási korlátozásokat alkalmaznak.
(2) A tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot legkésőbb a vonatkozó határidő lejárta előtt egy hónappal kell benyújtani a Tanácsnak.”
2. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2020. június 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. METELKO-ZGOMBIĆ
(1) 2020. június 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) 2020. június 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
26.6.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 204/49 |
AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HATÁROZATA
(2020. május 15.)
az európai adatvédelmi biztos eljárási szabályzatának elfogadásáról
AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (1) bekezdésének q) pontjára,
mivel:
(1) |
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke értelmében a természetes személyek személyes adatainak kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartását független hatóság ellenőrzi. |
(2) |
Az (EU) 2018/1725 rendelet egy független hatóság, az európai adatvédelmi biztos (EDPS) létrehozásáról rendelkezik, aki felelős annak biztosításáért, hogy a személyes adatok kezelése tekintetében az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tiszteletben tartsák a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen az adatvédelemhez való jogukat. |
(3) |
Az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezik továbbá az EDPS feladat- és hatásköréről, valamint az európai adatvédelmi biztos kinevezéséről. |
(4) |
Ezenkívül az (EU) 2018/1725 rendelet kimondja, hogy az európai adatvédelmi biztos munkáját titkárság segíti, és számos rendelkezést tartalmaz a személyzettel és költségvetési kérdésekkel kapcsolatban. |
(5) |
Az uniós jog más rendelkezései is rendelkeznek az EDPS feladatairól és hatásköreiről, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és az (EU) 2017/1939 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6). |
(6) |
Az európai adatvédelmi biztos személyzeti bizottságával folytatott konzultációt követően, |
ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:
I. CÍM
FELADAT, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, ALAPELVEK ÉS SZERVEZET
I. FEJEZET
Feladat és fogalommeghatározások
1. cikk
Az európai adatvédelmi biztos
Az EDPS az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseivel, bármely más vonatkozó uniós jogi aktussal és e határozattal összhangban jár el, és követi az európai adatvédelmi biztos által esetlegesen meghatározott stratégiai prioritásokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) |
„rendelet” az (EU) 2018/1725 rendelet; |
b) |
„általános adatvédelmi rendelet” az (EU) 2016/679 rendelet; |
c) |
„intézmény”: a rendelet vagy az európai adatvédelmi biztos feladatait és hatásköreit előíró bármely más uniós jogi aktus hatálya alá tartozó uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség; |
d) |
„EDPS”: az európai adatvédelmi biztos mint az Unió szerve; |
e) |
„európai adatvédelmi biztos”: az Európai Parlament és a Tanács által a rendelet 53. cikkével összhangban kinevezett európai adatvédelmi biztos; |
f) |
„Európai Adatvédelmi Testület”: az Európai Adatvédelmi Testület mint az általános adatvédelmi rendelet 68. cikkének (1) bekezdésével létrehozott uniós szerv; |
g) |
„Európai Adatvédelmi Testület titkársága”: az Európai Adatvédelmi Testületnek az általános adatvédelmi rendelet 75. cikkével létrehozott titkársága. |
II. FEJEZET
Alapelvek
3. cikk
Jó kormányzás, integritás és helyes hivatali magatartás
(1) Az EDPS a közérdeket szem előtt tartva szakértőként, valamint a magánélet és az adatvédelem területén működő független, megbízható, proaktív és hiteles szervként jár el.
2. Az EDPS az EDPS etikai keretrendszerével összhangban jár el.
4. cikk
Elszámoltathatóság és átláthatóság
(1) Az EDPS rendszeresen közzéteszi stratégiai prioritásait és éves jelentését.
(2) Az EDPS adatkezelőként jó példával jár elöl a személyes adatok védelmére vonatkozó jog tiszteletben tartása terén.
(3) Az EDPS nyílt és átlátható módon együttműködik a médiával és az érdekelt felekkel, és tevékenységeit világos nyelvezettel magyarázza el a közvéleménynek.
5. cikk
Hatékonyság és eredményesség
(1) Az EDPS korszerű igazgatási és technikai eszközöket használ annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben lássa el feladatait, ideértve a belső kommunikációt és a feladatok megfelelő átruházását is.
(2) Az EDPS megfelelő mechanizmusokat és eszközöket alkalmaz a legmagasabb szintű minőségirányítás biztosítása érdekében, mint például a belsőkontroll-standardok, a kockázatkezelési folyamat és az éves tevékenységi jelentés.
6. cikk
Együttműködés
Az EDPS előmozdítja az együttműködést az adatvédelmi felügyeleti hatóságok között, valamint minden más olyan hatósággal, amelynek tevékenysége hatással lehet a magánélet és a személyes adatok védelmére.
III. FEJEZET
Szervezet
7. cikk
Az európai adatvédelmi biztos szerepe
Az európai adatvédelmi biztos meghatározza az EDPS stratégiai prioritásait, és elfogadja az EDPS feladatainak és hatásköreinek megfelelő szakpolitikai dokumentumokat.
8. cikk
Az európai adatvédelmi biztos titkársága
Az európai adatvédelmi biztos meghatározza az EDPS titkárságának szervezeti felépítését. Az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület közötti, különösen az Európai Adatvédelmi Testület titkárságával kapcsolatos, 2018. május 25-i egyetértési megállapodás sérelme nélkül a szervezeti felépítés tükrözi az európai adatvédelmi biztos által meghatározott stratégiai prioritásokat.
9. cikk
Az igazgató és a kinevezésre jogosult hatóság
(1) Az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület közötti, 2018. május 25-i egyetértési megállapodás, különösen annak VI.(5) pontjának sérelme nélkül az igazgató gyakorolja az az Európai Unió tisztviselői 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (7) megállapított személyzeti szabályzata 2. cikkének értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottai 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapított alkalmazási feltételei 6. cikkének értelmében a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott hatásköröket, továbbá az EDPS szempontjából belső, illetve intézményközi jellegű egyéb igazgatási határozatokból fakadó más kapcsolódó hatásköröket, amennyiben az európai adatvédelmi biztosnak a kinevezésre jogosult hatóságra és a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott hatáskörök gyakorlására vonatkozó határozata másként nem rendelkezik.
(2) Az igazgató az (1) bekezdésben említett hatáskörök gyakorlását az emberi erőforrások kezeléséért felelős tisztviselőre átruházhatja.
(3) Az igazgató jár el adatszolgáltató tisztviselőként e tevékenységekkel kapcsolatos feladatok esetében az adatvédelmi tisztviselő, a helyi biztonsági tisztviselő, a helyi informatikai biztonsági tisztviselő, az átláthatósági tisztviselő, a jogi szolgálat tisztviselője, az etikai biztos és a belső ellenőrzési koordinátor tekintetében.
(4) Az igazgató segíti az európai adatvédelmi biztost az EDPS következetességének és átfogó koordinációjának biztosításában, valamint az európai adatvédelmi biztos által rábízott bármely más feladatban.
(5) Az igazgató az EDPS-nek a rendelet 25. cikkét végrehajtó belső szabályain alapuló korlátozások alkalmazásáról szóló EDPS határozatokat hozhat.
10. cikk
Igazgatósági ülés
(1) Az igazgatósági ülésen az európai adatvédelmi biztos, az igazgató, valamint az osztály- és részlegvezetők vesznek részt, és az igazgatósági ülés biztosítja az EDPS munkájának stratégiai felügyeletét.
(2) Amennyiben az igazgatósági ülés a humánerőforrásokra, költségvetésre, pénzügyekre vagy adminisztratív ügyekre vonatkozó, az Európai Adatvédelmi Testület vagy az Európai Adatvédelmi Testület titkársága szempontjából releváns kérdésekkel kapcsolatos kérdéseket érint, azon az Európai Adatvédelmi Testület titkárságának vezetője is részt vesz.
(3) Az igazgatósági ülés elnöki tisztségét az európai adatvédelmi biztos tölti be, vagy amennyiben az európai adatvédelmi biztos nem tud részt venni az ülésen, az igazgató. Az igazgatósági ülésre általában hetente egyszer kerül sor.
(4) Az igazgató biztosítja az igazgatósági ülés titkárságának megfelelő működését.
(5) Az ülések nem nyilvános. A tanácskozások titkosak.
11. cikk
Feladatok átruházása és helyettesítés
(1) Az európai adatvédelmi biztos adott esetben és a rendelettel összhangban az igazgatóra ruházhatja olyan jogilag kötelező erejű határozatok elfogadását és aláírását, amelyek tartalmát az európai adatvédelmi biztos már meghatározta.
(2) Az európai adatvédelmi biztos adott esetben és a rendelettel összhangban más dokumentumok elfogadását és aláírását is átruházhatja az igazgatóra vagy az érintett osztály- és részlegvezetőre.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerint hatásköröket ruháztak az igazgatóra, az igazgató továbbruházhatja a szóban forgó hatáskörök gyakorlását az érintett osztály- vagy részlegvezetőre.
(4) Az európai adatvédelmi biztos akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, továbbá amennyiben nem jelöltek ki európai adatvédelmi biztost, az igazgató – adott esetben és e rendelettel összhangban – látja el az európai adatvédelmi biztosnak az üzletmenet-folytonosság biztosításához szükséges és sürgős feladatait és kötelezettségeit.
(5) Az igazgató feladatait akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, továbbá amennyiben az európai adatvédelmi biztos nem jelölt ki tisztviselőt erre a feladatra, a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatban lévő osztály- vagy részlegvezető, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező osztály- vagy részlegvezető, azonos szolgálati idő esetén pedig a legidősebb osztály- vagy részlegvezető látja el.
(6) Amennyiben az igazgató feladatainak ellátására az (5) bekezdésben meghatározottak értelmében nem áll rendelkezésre osztály- vagy részlegvezető és az európai adatvédelmi biztos nem jelölt ki tisztviselőt, a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt tisztviselő, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tisztviselő, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb tisztviselő látja el a helyettesítést.
(7) Bármely más hivatali feljebbvaló helyettesítését akadályoztatása esetén, és ha az európai adatvédelmi biztos nem jelölt ki tisztviselőt, az igazgató által az európai adatvédelmi biztossal egyetértésben kijelölt tisztviselő látja el. Amennyiben az igazgató nem jelölt ki helyettest, az adott osztályból vagy részlegből a legmagasabb besorolási és fizetési fokozatba sorolt tisztviselő, azonos fokozat esetén a fokozatban a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tisztviselő, illetve azonos szolgálati idő esetén ezek közül a legidősebb tisztviselő látja el a helyettesítést.
(8) Az (1)–(7) bekezdés nem érinti a kinevezésre jogosult hatóságra átruházott hatáskörökre, illetve a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos, a 9. és 12. cikk szerinti hatáskörökre vonatkozó szabályokat.
12. cikk
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő
(1) Az európai adatvédelmi biztos az európai adatvédelmi biztos költségvetésével és igazgatásával kapcsolatos feladat- és felelősségi köröket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 72. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározó szabályzattal összhangban az igazgatóra ruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörét.
(2) Az Európai Adatvédelmi Testülettel kapcsolatos költségvetési ügyek tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatát az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület közötti egyetértési megállapodással összhangban látja el.
(3) Az európai adatvédelmi biztos 2017. március 1-jei határozatával (9) összhangban az EDPS számvitelért felelős tisztviselőjének feladatkörét a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője látja el.
II. CÍM
A RENDELET ALKALMAZÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA
13. cikk
A rendelet alkalmazásának nyomon követése és biztosítása
Az EDPS a rendelet és az európai adatvédelmi biztos feladatairól és hatásköreiről rendelkező bármely más uniós jogi aktus nyomon követése és végrehajtása révén garantálja az egyének jogainak és szabadságainak hatékony védelmét. E célból a vizsgálati, korrekciós, engedélyezési és tanácsadási hatáskörök gyakorlása során az EDPS megfelelést ellenőrző látogatásokat, kéthavonta esedékes látogatásokat tehet, felméréseket végezhet, informális konzultációkat folytathat, vagy elősegítheti a panaszok békés rendezését.
14. cikk
Az intézmények által a személyes adatok kezeléséről folytatott egyeztetésekre és az engedélykérelmekre adott válaszok átláthatósága
Az EDPS részben vagy egészben közzéteheti az intézmények által a személyes adatok kezeléséről folytatott egyeztetésre adott válaszokat, figyelembe véve az alkalmazandó titoktartási és információbiztonsági követelményeket. Az engedélyezési határozatokat az alkalmazandó titoktartási és információbiztonsági követelmények figyelembevételével közzé kell tenni.
15. cikk
Az intézmények által bejelentett adatvédelmi tisztviselők
(1) Az adatvédelmi tisztviselők EDPS-hez az intézmények által a rendelettel összhangban bejelentett kinevezéseiről a nyilvántartást az EDPS vezeti.
(2) Az intézmények adatvédelmi tisztviselőinek frissített jegyzékét az EDPS honlapján kell közzétenni.
(3) Az EDPS – különösen az intézmények adatvédelmi tisztviselőinek hálózata által szervezett üléseken való részvétel formájában – iránymutatást nyújt az adatvédelmi tisztviselőknek.
16. cikk
A panaszok kezelése
(1) Az EDPS nem kezel névtelen panaszokat.
(2) Az EDPS az Unió bármely hivatalos nyelvén írásban – többek között elektronikus formában – benyújtott, a panasz megértéséhez szükséges adatokat tartalmazó panaszokat kezeli.
(3) Ha ugyanazon tényállásra vonatkozóan a panaszos az európai ombudsmanhoz is panaszt nyújtott be, az EDPS a közte és az európai ombudsman között létrejött egyetértési megállapodás rendelkezései alapján vizsgálja a panasz elfogadhatóságát.
(4) Az EDPS az alábbiak figyelembevételével dönt a panasz kezelésének módjáról:
a) |
az adatvédelmi szabályok állítólagos megsértésének jellege és súlyossága; |
b) |
a kár jelentősége, amelyet egy vagy több érintett a jogsértés következtében elszenvedett vagy elszenvedhetett volna; |
c) |
az ügy potenciális átfogó jelentősége, az érintett többi köz- és magánérdekkel összefüggésben is; |
d) |
a jogsértés bekövetkezése megállapításának valószínűsége; |
e) |
a pontos nap, amikor a kiváltó események bekövetkeztek, az adott magatartás már nem vált ki hatásokat, a hatásokat megszüntették, vagy megfelelő garanciát nyújtottak a hatások megszüntetésére. |
(5) Az EDPS adott esetben elősegíti a panaszok békés rendezését.
(6) Az EDPS felfüggeszti a panasz kivizsgálását mindaddig, amíg a bíróság vagy egy másik igazságügyi vagy közigazgatási szerv nem hoz határozatot ugyanabban az ügyben.
(7) Az EDPS kizárólag a vizsgálat megfelelő lefolytatásához szükséges mértékben fedi fel a panaszos kilétét. Az EDPS a végleges határozat anonimizált kivonatain vagy összefoglalóin kívül nem hoz nyilvánosságra semmilyen, a panasszal kapcsolatos dokumentumot, kivéve, ha az érintett személy hozzájárul a közzétételhez.
(8) Amennyiben a panasz körülményei szükségessé teszik, az EDPS együttműködik az illetékes felügyeleti hatóságokkal, beleértve a hatáskörükön belül eljáró illetékes nemzeti felügyeleti hatóságokat.
17. cikk
A panaszok kimenetele
(1) Az európai adatvédelmi biztos a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a panaszost a panasz kimeneteléről és a hozott intézkedésről.
(2) Ha egy panaszt elfogadhatatlannak találtak vagy a vizsgálatot megszüntették, az EDPS indokolt esetben tájékoztatja a panaszost, hogy forduljon másik illetékes hatósághoz.
(3) Az EDPS a panaszos kérésére dönthet úgy, hogy a vizsgálatot nem folytatja tovább. Ez nem akadályozza meg az EDPS-t abban, hogy a panasz tárgyát tovább vizsgálja.
(4) Ha a panaszos nem közli a kért információkat, az EDPS lezárhatja a vizsgálatot. Az EDPS tájékoztatja a panaszost erről a döntésről.
18. cikk
Panaszok felülvizsgálata és bírósági jogorvoslatok
(1) Amennyiben az EDPS panaszra vonatkozó határozatot hoz, a panaszos vagy az érintett intézmény kérheti, hogy az EDPS vizsgálja felül határozatát. E kérelmet a határozat meghozatalától számított egy hónapon belül kell benyújtani. Az EDPS felülvizsgálja határozatát, ha a panaszos vagy az intézmény új tényállási bizonyítékokat vagy jogi érveket terjeszt elő.
(2) A panaszra vonatkozó határozata meghozatalakor az EDPS tájékoztatja a panaszost és az érintett intézményt arról, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkével összhangban jogukban áll a határozat felülvizsgálatát kérni, és a határozat ellen az Európai Unió Bíróságához jogorvoslati kérelmet benyújtani.
(3) Ha valamely panaszra vonatkozó határozatának felülvizsgálatára irányuló kérelmet követően az EDPS új, felülvizsgált határozatot bocsát ki, az EDPS tájékoztatja a panaszost és az érintett intézményt arról, hogy ezen új határozat ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkével összhangban jogorvoslati kérelem nyújtható be az Európai Unió Bíróságához.
19. cikk
Személyes adatok megsértésének bejelentése intézmények által az EDPS részére
(1) Az EDPS biztonságos platformot biztosít a személyes adatok megsértésének intézmények általi bejelentésére, és biztonsági intézkedéseket hajt végre a személyes adatok megsértésével kapcsolatos információk cseréjére vonatkozóan.
(2) Az értesítést követően az EDPS visszaigazolja az átvételt az érintett intézmény felé.
III. CÍM
JOGALKOTÁSI KONZULTÁCIÓ, TECHNOLÓGIAMONITORING, KUTATÁSI PROJEKTEK, BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
20. cikk
Jogalkotási konzultáció
(1) A Bizottság kérésére az EDPS a rendelet 42. cikkének (1) bekezdése alapján véleményeket vagy hivatalos észrevételeket ad ki.
(2) A véleményeket az EDPS honlapján angol, francia és német nyelven teszik közzé. A vélemények összefoglalóit az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában teszik közzé. A hivatalos észrevételeket az EDPS honlapján teszik közzé.
(3) Az EDPS megtagadhatja a válaszadást a konzultációra, ha a rendelet 42. cikkében meghatározott feltételek nem teljesülnek, ideértve azt az esetet is, amikor az adatvédelem tekintetében nincs az egyének jogainak és szabadságainak védelmére gyakorolt hatás.
(4) Amennyiben az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület a rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti közös véleményét minden erőfeszítés ellenére sem tudják kiadni a meghatározott határidőn belül, az EDPS véleményt adhat ki ugyanebben az ügyben.
(5) Ha a Bizottság a rendelet 42. cikkének (3) bekezdése alapján lerövidíti a jogalkotási konzultációra vonatkozó határidőt, az EDPS – amennyire ez észszerű és kivitelezhető – törekszik a meghatározott határidő betartására, figyelembe véve különösen a tárgy összetettségét, a dokumentáció hosszát és a Bizottság által szolgáltatott információk teljességét.
21. cikk
Technológiamonitoring
Az EDPS az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének nyomon követése során, amennyiben azok hatással vannak a személyes adatok védelmére, előmozdítja a tudatosságot és tanácsot ad különösen a beépített adatvédelem és az alapértelmezett adatvédelem elveivel kapcsolatban.
22. cikk
Kutatási projektek
Az EDPS arról határozhat, hogy hozzájárul az Unió keretprogramjaihoz, és részt vesz a kutatási projektek tanácsadó bizottságaiban.
23. cikk
Fellépés intézményekkel szemben a rendelet megsértése miatt
Az EDPS az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja, amennyiben egy intézmény nem tartja be a rendelet előírásait, különösen ha a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében meghatározott esetekben nem konzultált az EDPS-sel, valamint ha nem reagál hatékonyan az EDPS által a rendelet 58. cikke szerint tett végrehajtási intézkedésekre.
24. cikk
Az EDPS beavatkozása az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben
(1) A rendelet 58. cikkének (4) bekezdésével, az (EU) 2016/794 rendelet 43. cikke (3) bekezdésének i) pontjával, az (EU) 2017/1939 rendelet 85. cikke (3) bekezdésének g) pontjával, valamint az (EU) 2018/1727 rendelet 40. cikke (3) bekezdésének g) pontjával összhangban az EDPS beavatkozóként járhat el az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben.
(2) Annak eldöntésekor, hogy kér-e beavatkozást, vagy elfogadja-e az Európai Unió Bíróságának erre vonatkozó felkérését, az EDPS különösen az alábbiakat veszi figyelembe:
a) |
az EDPS felügyeleti feladatainak ellátása során közvetlenül részt vett-e az ügy tényállásában; |
b) |
az ügy felvet-e olyan adatvédelmi kérdéseket, amelyek önmagukban lényegesek vagy döntő jelentőségűek az ügy kimenetele szempontjából; |
c) |
az EDPS részéről történő beavatkozás befolyásolhatja-e az eljárás kimenetelét. |
IV. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETI FELÜGYELETI HATÓSÁGOKKAL ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
25. cikk
Az EDPS az Európai Adatvédelmi Testület tagjaként
Az EDPS az Európai Adatvédelmi Testület tagjaként az uniós perspektíva és különösen az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében említett közös értékek előmozdítására törekszik.
26. cikk
Együttműködés a nemzeti felügyeleti hatóságokkal a rendelet 61. cikke alapján
(1) Az európai adatvédelmi biztos együttműködik a nemzeti felügyeleti hatóságokkal és a 2009/917/IB tanácsi határozat (10) 25. cikke alapján létrehozott közös felügyeleti hatósággal különösen az alábbiak érdekében:
a) |
minden releváns információ cseréje, beleértve a bevált gyakorlatokat, valamint az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási hatásköreinek gyakorlására irányuló kérelmekkel kapcsolatos információkat; |
b) |
kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a nemzeti felügyeleti hatóságok érintett tagjaival és személyzetével; |
(2) Adott esetben az EDPS részt vesz a kölcsönösen segítségnyújtásban és a nemzeti felügyeleti hatóságokkal való közös műveletekben, amelyek mindegyike a rendeletben, az általános adatvédelmi rendeletben és az egyéb vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott hatáskörükön belül jár el.
(3) Az EDPS a felkérő félre alkalmazandó jogi és eljárási szabályokkal összhangban felkérés alapján részt vehet a felügyeleti hatóság vizsgálatában, vagy felkérheti a felügyeleti hatóságot a vizsgálatban való részvételre.
27. cikk
Nemzetközi együttműködés
(1) Az EDPS előmozdítja a személyes adatok védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokat, konvergenciát és szinergiákat az Európai Unió, harmadik országok és nemzetközi szervezetek között, többek között a vonatkozó regionális és nemzetközi hálózatokban és eseményeken való részvétel révén.
(2) Az EDPS adott esetben kölcsönös segítséget nyújt a harmadik országok felügyeleti hatóságainak vagy nemzetközi szervezeteknek a vizsgálati és végrehajtási tevékenységeiben.
V. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
28. cikk
Konzultáció a személyzeti bizottsággal
(1) Az EDPS személyzetét – beleértve az Európai Adatvédelmi Testület titkárságát – képviselő személyzeti bizottsággal megfelelő időben konzultálni kell 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtásával kapcsolatos határozattervezetekről, továbbá konzultálni lehet a személyzetet általánosan érintő bármely más kérdésről. A személyzeti bizottságot a feladatainak végrehajtásához kapcsolódó valamennyi kérdésről tájékoztatni kell. A személyzeti bizottság a konzultációt követő 10 munkanapon belül kiadja véleményét.
(2) A személyzeti bizottság a szervezeti kérdésekkel és munkakörülményekkel kapcsolatos javaslataival hozzájárul az EDPS – beleértve az Európai Adatvédelmi Testület titkárságának – megfelelő működéséhez.
(3) A személyzeti bizottság három tagból és három helyettes tagból áll; az EDPS egész személyzete – beleértve az Európai Adatvédelmi Testület titkárságát – két évre választja.
29. cikk
Adatvédelmi tisztviselő
(1) Az európai adatvédelmi biztos adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.
(2) Az adatvédelmi tisztviselővel különösen akkor kell konzultálni, ha az EDPS adatkezelőként a rendelet 25. cikkét végrehajtó belső szabályokon alapuló korlátozást kíván alkalmazni.
(3) Az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület közötti egyetértési megállapodás IV. pontja (2) bekezdésének viii. alpontjával összhangban az Európai Adatvédelmi Testület külön adatvédelmi tisztviselővel rendelkezik. Az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület közötti egyetértési megállapodás IV. pontjának (4) bekezdésével összhangban az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület adatvédelmi tisztviselője rendszeresen találkozik annak biztosítása érdekében, hogy döntéseik következetesek maradjanak.
30. cikk
A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés és az EDPS átláthatósági tisztviselője
Az EDPS átláthatósági tisztviselőt jelöl ki az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) való megfelelés biztosítására, az Európai Adatvédelmi Testület titkársága által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület közötti egyetértési megállapodás IV. pontja (2) bekezdésének iii. alpontjával összhangban benyújtott kérelmek kezelésének sérelme nélkül.
31. cikk
Nyelvek
(1) Az EDPS elkötelezett a többnyelvűség elve mellett, mivel a kulturális és nyelvi sokszínűség az Európai Unió egyik sarokköve és kincse. Az EDPS törekszik arra, hogy egyensúlyt találjon a többnyelvűség elve és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítására vonatkozó kötelezettség, valamint az Európai Unió költségvetését érintő megtakarítások között, és ezáltal pragmatikusan használja fel korlátozott erőforrásait.
(2) Az EDPS minden olyan személynek, aki a hatáskörébe tartozó ügyben fordul hozzá, az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén és ugyanazon a nyelven válaszol, mint amelyen hozzá fordultak. Minden panaszt, tájékoztatás iránti kérelmet és minden egyéb kérelmet az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén el lehet küldeni az EDPS-nek, és ugyanazon a nyelven kell megválaszolni.
(3) Az EDPS honlapja angol, francia és német nyelven érhető el. Az EDPS stratégiai dokumentumait, például az európai adatvédelmi biztos megbízatására vonatkozó stratégiát angolul, franciául és németül teszik közzé.
32. cikk
Támogatási szolgáltatások
Az EDPS együttműködési megállapodásokat vagy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthet más intézményekkel, és részt vehet olyan intézményközi ajánlati felhívásokon, amelyek eredményeként harmadik felekkel keretszerződések jönnek létre az EDPS-nek és az Európai Adatvédelmi Testületnek nyújtott támogatási szolgáltatásokra vonatkozóan. Az EDPS az intézményekre alkalmazandó közbeszerzési szabályokkal összhangban külső szolgáltatókkal is köthet szerződést.
33. cikk
A határozatok hitelesítése
(1) Az EDPS határozatainak hitelesítése az európai adatvédelmi biztos vagy az igazgató az e határozatban foglaltak szerinti aláírásával történik. Az aláírás lehet kézírásos, vagy elektronikus formában is megtehető.
(2) A 11. cikk szerinti hatáskör-átruházás vagy helyettesítés esetén a határozatok hitelesítése a hatáskör-átruházás által érintett személy vagy a helyettesítő személy aláírásával történik. Az aláírás lehet kézírásos, vagy elektronikus formában is megtehető.
34. cikk
Távolból történő munkavégzés az EDPS-nél és elektronikus dokumentumok
(1) Az európai adatvédelmi biztos határozata alapján az EDPS a személyzete egészének vagy egy részének távoli munkavégzésére szolgáló rendszert vezethet be. Ezt a határozatot közölni kell a személyzettel, és közzé kell tenni az EDPS és az Európai Adatvédelmi Testület honlapján.
(2) Az európai adatvédelmi biztos határozatával az EDPS meghatározhatja az elektronikus dokumentumok, az elektronikus eljárások és dokumentumoknak az európai adatvédelmi biztos céljaira történő továbbítására szolgáló elektronikus eszközök érvényességének feltételeit. Ezt a határozatot közölni kell a személyzettel, és közzé kell tenni az EDPS honlapján.
(3) Amennyiben e határozatok az Európai Adatvédelmi Testület titkárságát érintik, konzultálni kell az Európai Adatvédelmi Testület elnökével.
35. cikk
Az időszakok, időpontok és határidők kiszámítására vonatkozó szabályok
Az EDPS az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletben (12) meghatározott időtartamok, időpontok és határidők kiszámítására vonatkozó szabályokat alkalmazza.
VI. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. cikk
Kiegészítő intézkedések
Az európai adatvédelmi biztos az EDPS működésével kapcsolatos végrehajtási szabályok és kiegészítő intézkedések elfogadásával tovább pontosíthatja e határozat rendelkezéseit.
37. cikk
Az európai adatvédelmi biztos 2013/504/EU határozatának hatályon kívül helyezése
Az európai adatvédelmi biztos 2013/504/EU határozata (13) hatályát veszti, és helyébe e határozat lép.
38. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2020. május 15-én.
az európai adatvédelmi biztos részéről
Wojciech Rafał WIEWIÓROWSKI
európai adatvédelmi biztos
(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.
(6) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(7) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(9) Az európai adatvédelmi biztos (EDPS) 2017. március 1-jei határozata az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az EDPS számvitelért felelős tisztviselőjévé történő kinevezéséről.
(10) A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(12) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) a határidőkre, időpontokra és határnapokra vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).
(13) Az európai adatvédelmi biztos 2013/504/EU határozata (2012. december 17.) az eljárási szabályzat elfogadásáról (HL L 273., 2013.10.15., 41. o.).