(1)

Az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) az (EU) 2019/2025 tanácsi határozatnak (2) megfelelően 2019. november 20-án aláírták.

(2)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Az említett rendelet előírja továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak külső halászati politikáját e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia. A jegyzőkönyv összhangban van ezekkel a célkitűzésekkel.

(3)

Ahogyan azt az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által kibocsátott, „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közlemény és az arról szóló tanácsi következtetések is megállapítják, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatására és javítására irányuló intézkedések előmozdítása, valamint – adott esetben – e szervezetek irányításának javítása az e fórumok munkájában való európai uniós szerepvállalás központi elemét képezi. A jegyzőkönyv teljes mértékben összhangban van ezekkel a célokkal.

(4)

A jegyzőkönyvet az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,

(1)

A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak.

(2)

A Szerződés 305. cikke előírja, hogy a Régiók Bizottsága tagjait és azonos számú póttagjait az egyes tagállamok javaslatai alapján a Tanács nevezi ki öt évre.

(3)

A Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak hivatali ideje 2020. január 25-én lejárt, ezért ki kell nevezni a Régiók Bizottsága új tagjait és póttagjait.

(4)

A Tanács 2019. december 10-én a tagállamok javaslatai alapján elfogadta az (EU) 2019/2157 határozatot (2). Az említett határozat a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra kinevezte a cseh, a dán, az észt, a ciprusi, a lett, a luxemburgi, a holland, az osztrák, a román, a szlovén, a szlovák és a svéd kormány által javasolt tagokat és póttagokat. Az (EU) 2019/2157 határozat ugyanerre az időszakra kinevezte továbbá a belga kormány által javasolt három tagot, a német kormány által javasolt 21 tagot és 20 póttagot, az ír kormány által javasolt nyolc tagot és nyolc póttagot, a spanyol kormány által javasolt 16 tagot és 16 póttagot, az olasz kormány által javasolt 10 tagot és 14 póttagot, a máltai kormány által javasolt négy tagot és négy póttagot, valamint a finn kormány által javasolt nyolc tagot és nyolc póttagot.

(5)

A Tanács 2020. január 20-án a tagállamok javaslatai alapján elfogadta az (EU) 2020/102 határozatot (3). Ezzel a határozattal a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra kinevezte a görög, a francia, a horvát, a litván, a magyar és a portugál kormány által javasolt tagokat és póttagokat, valamint a belga kormány által javasolt négy tagot és négy póttagot, a bolgár kormány által javasolt egy tagot, az ír kormány által javasolt egy tagot és egy póttagot, a spanyol kormány által javasolt egy tagot és egy póttagot, az olasz kormány által javasolt 14 tagot és 10 póttagot, továbbá a lengyel kormány által javasolt 21 tagot és 20 póttagot.

(6)

A Tanács 2020. február 3-án a tagállamok javaslatai alapján elfogadta az (EU) 2020/144 határozatot (4). Az említett határozattal a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig terjedő időszakra kinevezte a spanyol kormány által javasolt négy tagot és négy póttagot, valamint a finn kormány által javasolt egy tagot és egy póttagot.

(7)

A Tanács 2020. március 26-án a tagállamok javaslatai alapján elfogadta az (EU) 2020/511 határozatot (5). Az említett határozattal a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig terjedő időszakra kinevezte a belga kormány által javasolt öt tagot és nyolc póttagot, a német kormány által javasolt egy póttagot, valamint a máltai kormány által javasolt egy tagot.

(8)

A Régiók Bizottsága összetételének megállapításáról szóló (EU) 2019/852 határozat célja az volt, hogy a helyek elosztását illetően visszaállítsa a 2014/930/EU tanácsi határozat (6) elfogadása előtti egyensúlyt, így ennek érdekében az (EU) 2019/852 határozat egy-egy fővel növelte az Észtország, Ciprus és Luxemburg számára biztosított tagok, illetve póttagok számát. Az új összetétel kizárólag az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése esetére vonatkozott. Mivel az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése 2020. február 1-jén hatályba lépett, ettől az időponttól kezdve a Régiók Bizottsága tagjainak száma az (EU) 2019/852 határozat 1. cikkében meghatározott összetétel szerint alakul, Ebből következően az észt, a ciprusi és a luxemburgi kormány jogosulttá vált arra, hogy a fennmaradó helyekre egy-egy tagot és egy-egy póttagot javasoljon.

(9)

Az észt, a ciprusi és a luxemburgi kormány jelölteket javasolt a tagok és póttagok fennmaradó helyeire. Ezeket a tagokat és póttagokat a 2020. február 1-től 2025. január 25-ig tartó időszakra kell kinevezni. Ezt a határozatot ezért visszamenőleges hatállyal, 2020. február 1-től kell alkalmazni,

—

taggá azokat a személyeket, akiknek a tagállamok szerinti listája az I. mellékletben szerepel,

—

póttaggá azokat a személyeket, akiknek a tagállamok szerinti listája a II. mellékletben szerepel.

(1)

A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény), amely a nemzetközi légi közlekedést szabályozza, 1947. április 4-én lépett hatályba. A Chicagói Egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO).

(2)

Az uniós tagállamok a Chicagói Egyezmény szerződő államai és az ICAO tagjai, az Unió pedig megfigyelői státusszal rendelkezik bizonyos ICAO-szervekben.

(3)

A Chicagói Egyezmény 54. cikke értelmében az ICAO Tanács nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat fogadhat el.

(4)

Az ICAO Tanács egyik soron következő ülésén a tervek szerint el fogja fogadni a Chicagói Egyezmény 10. melléklete III. kötetének 91. módosítását a szelektív hívórendszerre (SELCAL) vonatkozóan (a továbbiakban: a 91. módosítás).

(5)

A 91. módosítás elsődleges célja, hogy új jelzőhangokat vezessen be a rendelkezésre álló SELCAL-kódok állományának bővítése érdekében, csökkentve ezzel a repülőgép pilótafülkéjében fogadott téves jelzések előfordulását. A módosítás továbbá változtatásokat eredményez a rendszer jellemzőire vonatkozó követelmények tekintetében, és egy olyan mechanizmust létrehozó új jelzőhangokat vezet be, amely úgy teszi lehetővé a SELCAL-kódok számának növelését, hogy az minimális hatást gyakoroljon a légijármű-üzemeltetőkre.

(6)

Helyénvaló meghatározni az ICAO Tanácsban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a 91. módosítás kötelező érvényű lesz az Unióra nézve és meghatározó módon befolyásolhatja az uniós jog, nevezetesen az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet (1) tartalmát. Elfogadása után a 91. módosítás valamennyi ICAO tagállamra nézve kötelező érvényű lesz, beleértve az összes uniós tagállamot is, a Chicagói Egyezményben meghatározott feltételek mellett és között. A Chicagói Egyezmény 38. cikke előírja a szerződő államok számára, hogy amennyiben el kívánnak térni valamely szabványtól, azt jelentsék be az ICAO-nak az eltérések bejelentését célzó eljárás keretében.

(7)

Az Unió határozottan támogatja az ICAO arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megbízható és precíz kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző szolgáltatások biztosítása révén javuljon a légi közlekedés biztonsága. Az Uniónak ezért támogatnia kell a 91. módosítást.

(8)

Az ICAO Tanács egyik soron következő ülésén a 91. módosítással kapcsolatban képviselendő uniós álláspontot az ICAO Tanácsban tagsággal rendelkező uniós tagállamoknak az Unió nevében együttesen eljárva kell képviselniük.

(9)

Azt követően, hogy az ICAO Tanácsa elfogadta a 91. módosítást, amelyet az ICAO főtitkára az ICAO eljárása szerint körlevélben tesz közzé, a valamennyi uniós tagállam által képviselendő uniós álláspont alapján be kell jelenteni a 91. módosításnak való megfelelést.

(10)

2016-ban az ICAO Tanács módosításokat fogadott el a Chicagói Egyezmény több mellékletéhez, amelyek célja a futópálya-elhagyással kapcsolatos események és balesetek számának csökkentése volt. E módosítások (a továbbiakban: a módosítások) ismertetésére az AN 4/1 2.26-16/19, az AN 2/2.4-16/18, az AN 10/1.1-16/17 és az AN 11/1.3.29-16/12 számú körlevélben került sor, és azok a szerződő államokban 2020. november 5-től alkalmazandók.

(11)

Az Unió elkötelezetten támogatja az ICAO repülésbiztonság javítására irányuló törekvéseit. A módosítások keretében új, harmonizált módszertan került bevezetésre a futópálya-felület állapotának értékelésére és jelentésére vonatkozóan, ami várhatóan hozzájárul a szennyeződésre – például hó, jég, sár vagy víz – visszavezethető futópálya-elhagyással kapcsolatos események és balesetek kockázatának csökkentéséhez.

(12)

A módosításokat az (EU) 2019/1387 (2) és az (EU) 2020/469 (3) bizottsági végrehajtási rendelet építi be az uniós jogba.

(13)

Az (EU) 2019/1387 és az (EU) 2020/469 végrehajtási rendelet a módosítások alkalmazásának kezdőnapjával összhangban 2020. november 5-től részlegesen alkalmazandó. A Covid19-világjárvány azonban jelentős mértékben befolyásolta az uniós tagállamok és a légi közlekedésben érdekelt felek azon erőfeszítéseit, hogy felkészüljenek a Chicagói Egyezmény 3. mellékletének 77B. módosításában, 14. mellékletének 13B. módosításában, 6. mellékletének 40C. módosításában és 15. mellékletének 39B. módosításában felsorolt új intézkedések alkalmazására.

(14)

Az előrelépést elsősorban a kijárási korlátozások és a személyzet részleges munkanélkülisége, valamint a Covid19-világjárvány valamennyi érdekelt félre gyakorolt jelentős negatív következményeinek kezeléséhez szükséges többletmunka akadályozta.

(15)

Mind az illetékes hatóságok, mind a piaci szereplők nehézségekbe ütköznek a módosítások végrehajtására való felkészülés során. Ezért szükség lehet az alkalmazás (EU) 2019/1387 és (EU) 2020/469 végrehajtási rendeletben előírt kezdőnapjának hat hónappal későbbre történő halasztására.

(16)

Amennyiben az ICAO Tanács nem halasztja el hat hónappal a módosítások alkalmazásának kezdőnapját, míg az uniós jog hat hónappal elhalasztja a vonatkozó ICAO-szabványok alkalmazásának időpontját, az uniós álláspont az, hogy az ICAO-nak a Chicagói Egyezmény 38. cikkével összhangban be kell jelenteni az esetleges eltéréseket, és tájékoztatni kell az ICAO-t a módosítások alkalmazási kezdőnapjának hat hónappal későbbre történő halasztására irányuló uniós szándékról,

(1)

A nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezménnyel (a továbbiakban: az egyezmény) létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 39. közgyűlése 2016-ban az A39-3 határozatában (a továbbiakban: A39-3 határozat) úgy határozott, hogy globális piaci alapú intézkedést dolgoz ki a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak a 2020-as szintükre történő korlátozása érdekében. Az említett mechanizmus és annak különféle részletes elemei kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatos uniós álláspontot az (EU) 2016/915 tanácsi határozat (1) állapította meg.

(2)

Az ICAO Tanács 2018. június 27-én, a 214. ülésszakának 0. ülésén elfogadta az egyezmény 16. melléklete IV. kötetének első kiadását: Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok, Környezetvédelem – A nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszere (a továbbiakban: CORSIA). Az A39-3 határozattal összhangban – amelynek helyébe az ICAO-közgyűlés által a 40. ülésszakán elfogadott A40-19 határozat (a továbbiakban: A40-19 határozat) lépett – az említett első kiadás többek között megállapítja azon kibocsátási értékeket, amelyeket a növekedési tényezők (mind az ágazat növekedési tényezőjének, mind a légijármű-üzemeltetők növekedési tényezőinek) kiszámításához kell alkalmazni. Ezen értékeket a CORSIA hatálya alá tartozó, a nemzetközi légi közlekedésből származó 2019. és 2020. évi szén-dioxid-kibocsátások átlagaként határozzák meg (ágazati szinten és az egyes légijármű-üzemeltetők szintjén).

(3)

A jelenleg zajló Covid19-világjárvány a nemzetközi légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátások lényeges csökkenéséhez fog vezetni 2020-ban. Ez a növekedési tényezők kiszámításához lényegesen alacsonyabb CORSIA kibocsátási értékek alkalmazásához is fog vezetni. Amennyiben ezen értékek nem kerülnek módosításra, az ilyen lényegesen alacsonyabb CORSIA kibocsátási értékek alkalmazása jelentősen magasabb szintű kibocsátáskompenzációs követelményeket eredményezhet a nemzetközi légi forgalom talpra állásának mértékétől és a nemzetközi légi forgalomból származó szén-dioxid-kibocsátások alakulásától függően.

(4)

Valószínű és tényleg fontos, hogy az ICAO Tanács a 2020. június 8–26. között tartandó 220. ülésszakán döntést fog hozni a CORSIA keretében a növekedési tényezők kiszámításához alkalmazott kibocsátási értékek módosítása tekintetében, pontosabban a figyelembe veendő referencia-időszakkal (a továbbiakban: alapidőszak) kapcsolatban.

(5)

A CORSIA nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok bármely módosítása egy megállapodással létrehozott szerv által hozott és joghatással bíró határozatnak minősülne az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése értelmében.

(6)

Míg az Unió és tagállamai következetesen kiálltak a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások egy olyan globális csökkentési célértéke mellett, amely nem haladja meg a 2020-as szinteket, a jelenlegi körülmények között úgy tűnik, hogy a 2019-re mint alapidőszakra történő hivatkozás a lehető legközelebbi megoldás valós adatok alapján annak érdekében, hogy tükröződjön az ICAO-nak az A39-3 határozatban meghatározottak szerinti, 2020-tól megvalósítandó karbonsemleges növekedés hosszú távú célja. Ezen háttérre tekintettel és a CORSIA kulcsfontosságú tervezési elemeinek megőrzésére irányuló kellő támogatás fenntartása céljából, valamint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a 2019-es naptári évet kell elfogadni alapidőszakként.

(7)

A jelenlegi vita keretében felvetett alternatívát, amely szerint a különböző országok számára különböző alapidőszakokat kellene megállapítani a fejlettségi szintjüktől, a CORSIA-hoz történő csatlakozásuk évétől vagy egyéb kritériumoktól függően, nem kellene támogatni. Ez sértené a megkülönböztetésmentesség elvét, amelyre az A40-19 határozat is emlékeztet, és veszélyeztethetné a CORSIA jelenlegi formájában történő fennmaradását is.

(8)

Az (EU) 2016/915 határozatot ezért módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió és tagállamai a 2019-es naptári évet fogadják el alapidőszakként.

(9)

A rendszeres felülvizsgálat elvét továbbra is alkalmazni kell. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az A40-19 határozat a CORSIA háromévente történő felülvizsgálatát írja elő. Az első felülvizsgálatnak 2022-ben kell sorra kerülnie. Az ilyen felülvizsgálatnak a növekedési tényezők kiszámításához alkalmazott kibocsátási értékek tekintetében fennálló relevanciája annál inkább növekszik, minél tovább tart az ágazatnak elérnie a forgalom és a vele járó kibocsátások válság előtti szintjét. A légi közlekedési ágazat lassú talpra állása esetén, a 2019-es kibocsátási alapidőszak a CORSIA kísérleti szakaszában (2021–2023) valószínűleg egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben vezet kibocsátáskompenzációs követelményekhez. Az ilyen felülvizsgálatnak az ICAO-közgyűlés által megvitatandó relevanciáját aláhúzza a szén-dioxid-kibocsátások csökkentésének hosszú távú, nem kötelező erejű céljával való összhang biztosításának szükségessége, amely megfelel a Párizsi Megállapodás hőmérsékletre vonatkozó céljainak is. Az említett felülvizsgálat adott esetben magában foglalhatná az alapidőszak meghatározását.

(10)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 28b. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a vonatkozó eszközök ICAO általi elfogadásától számított tizenkét hónapon belül és a globális piaci alapú intézkedés életbe lépése előtt a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben meg kell vizsgálnia, hogy az említett irányelv felülvizsgálata révén hogyan lehet ezen eszközöket az uniós jogba átültetni, valamint adott esetben a CORSIA végrehajtására irányuló javaslatot kell benyújtania, összhangban annak biztosításával, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Uniónak a gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatáshatásúgáz-kibocsátások csökkentésére irányuló, 2030-ig szóló vállalásához,

„–

a Covid19-világjárvány által a 2020-as kibocsátásokra gyakorolt hatás figyelembevétele céljából annak elfogadása, hogy a CORSIA-ban megállapított, a növekedési tényezők kiszámításához alkalmazandó kibocsátási értékek úgy kerüljenek módosításra, hogy a 2019-es kibocsátási szintekre vonatkozzanak.”.

(1)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodást (1) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) az Unió az (EU) 2020/135 tanácsi határozattal (2) kötötte meg, és a megállapodás 2020. február 1-jén lépett hatályba.

(2)

A kilépésről rendelkező megállapodás 164. cikke (5) bekezdésének d) pontja felhatalmazza a vegyes bizottságot az e megállapodást módosító határozatok elfogadására, feltéve, hogy az ilyen módosítások a hibák kijavítása, a kihagyások vagy más hiányosságok kezelése, vagy a megállapodás aláírásakor előre nem látható helyzetek kezelése érdekében szükségesek, és feltéve, hogy az ilyen határozatok nem módosítják e megállapodás lényegi elemeit. A kilépésről rendelkező megállapodás 166. cikkének (2) bekezdése értelmében a vegyes bizottság által elfogadott határozatok kötelező erejűek az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve. Az Uniónak és az Egyesült Királyságnak végre kell hajtania az ilyen határozatokat, amelyek a kilépésről rendelkező megállapodással azonos joghatással bírnak. A kilépésről rendelkező megállapodás 182. cikke értelmében az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv e megállapodás szerves részét képezi.

(3)

A kilépésről rendelkező megállapodásban említett egyes időpontok már lejártak a megállapodás hatálybalépésekor. A jogbiztonság érdekében ezért ezen időpontokat módosítani kell, és megfelelő kiigazításokat kell tenni a kilépésről rendelkező megállapodásban.

(4)

A kilépésről rendelkező megállapodás 145. cikke nem tartalmaz a Szén- és Acélipari Kutatási Alap keretében az Egyesült Királyság kedvezményezettjeinek az átmeneti időszak vége előtt nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket. A kilépésről rendelkező megállapodás 145. cikkét ezért e vonatkozásban ki kell egészíteni a jogbiztonság biztosítása érdekében a folyamatban lévő támogatásokat illetően.

(5)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság két határozata tévedésből nem került feltüntetésre a kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének I. részében, továbbá nyolc, az áruk belső piaca szabályainak Észak-Írországra történő alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen jogi aktus nem került feltüntetésre az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. mellékletében. Az említett mellékleteket ezért ki kell egészíteni ezen határozatokkal és jogi aktusokkal. Ezenkívül szükséges három megjegyzés is az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. mellékletében felsorolt egyes konkrét jogi aktusok alkalmazási körének további meghatározásához. Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. mellékletét ezért ki kell egészíteni ezen megjegyzésekkel.

(6)

A vegyes bizottságnak a kilépésről rendelkező megállapodás 164. cikke (5) bekezdésének d) pontja értelmében határozatot kell elfogadnia e kihagyások és hiányosságok kezelése érdekében.

(7)

Helyénvaló ezért meghatározni az Unió által a vegyes bizottságban képviselendő álláspontot,

1.

A 135. cikk címében a „2019. és 2020. évi uniós költségvetéshez” szövegrész helyébe a „2020. évi uniós költségvetéshez” szövegrész lép, az (1) bekezdésben pedig az „A 2019. és 2020. évre vonatkozóan” szövegrész helyébe az „A 2020. évre vonatkozóan” szövegrész lép.

2.

A 137. cikk címéből a „2019. és” szövegrészt, (1) bekezdésének első albekezdéséből pedig a „2019-ben és” szövegrészt el kell hagyni.

3.

A 143. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

4.

A 144. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a „2019. július 31-én” szövegrész helyébe a „2020. július 31-én” szövegrész lép.

5.

A 145. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 37. jegyzőkönyve által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap keretébe tartozó projektek tekintetében az átmeneti időszak vége előtt aláírt támogatási megállapodások értelmében az alkalmazandó uniós jog az átmeneti időszak végét követően, a projektek lezárásáig továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Az alkalmazandó uniós jog magában foglalja különösen a következő rendelkezéseket és e rendelkezések bármely módosítását, függetlenül a módosítás elfogadásának, hatálybalépésének vagy alkalmazásának időpontjától:

6.

A 150. cikk a következőképpen módosul:

7.

Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. melléklete a következő megjegyzésekkel egészül ki:

8.

Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. melléklete a következő jogi aktusokkal egészül ki:

9.

A kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének I. része a következő jogi aktusokkal egészül ki: