12.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/636 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. május 8.)

a 2008/477/EK határozatnak a 2 500–2 690 MHz-es frekvenciasávra alkalmazandó releváns műszaki feltételek naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2020) 2831. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra („Rádióspektrum-határozat”) (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2008/477/EK bizottsági határozat (2) – elsősorban a végfelhasználók számára nyújtott vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokat szem előtt tartva – harmonizálja a 2 500–2 690 MHz-es frekvenciasávnak (a továbbiakban: 2,6 GHz-es frekvenciasáv) az Unióban elektronikus hírközlési szolgáltatások (ECS-ek) nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek általi használatára vonatkozó műszaki feltételeket.

(2)

A 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (3) 6. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok a saját spektrumhozadékuk létrehozása érdekében – a szolgáltatás- és technológiasemlegesség elvével összhangban – kötelesek támogatni az ECS-szolgáltatók által végzett olyan, rendszeres fejlesztéseket, amelyek célja a legújabb, leghatékonyabb technológia bevezetése.

(3)

„Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című bizottsági közlemény (4) az összekapcsoltság tekintetében új, a nagyon nagy kapacitású hálózatok széles körű kiépítése és használatbavétele révén elérendő uniós célkitűzéseket határoz meg. Az „5G Európa számára: cselekvési terv” című bizottsági közlemény (5) e célból megállapítja az uniós szintű fellépés szükségességét – ideértve többek között az 5G-s hálózatok által használandó spektrumnak a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG) szakvéleménye alapján történő meghatározását és harmonizálását – annak érdekében, hogy 2025-re megvalósuljon a megszakítás nélküli 5G-lefedettség valamennyi városi területen és fő szárazföldi közlekedési útvonalon.

(4)

Az 5G-s hálózatok európai bevezetésének stratégiai ütemterve kapcsán kibocsátott két szakvéleményében (2016. november 16. (6) és 2019. január 30. (7)) az RSPG megállapította: biztosítani kell, hogy a mobilhálózatok tekintetében már harmonizált valamennyi sávra vonatkozó műszaki és szabályozási feltételek alkalmasak legyenek az 5G használatára. E sávok közé tartozik a 2,6 GHz-es frekvenciasáv is, amelyet az Unióban jelenleg főként a vezeték nélküli széles sávú rendszerek negyedik generációja (azaz „Long Term Evolution” [hosszú távú fejlődés], LTE) használ.

(5)

A Bizottság 2018. július 12-én a 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján megbízást adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT), hogy vizsgálja felül az uniós szinten harmonizált egyes frekvenciasávokra – többek között a 2,6 GHz-es frekvenciasávra – vonatkozó harmonizált műszaki feltételeket, és dolgozzon ki a következő generációs (5G) földfelszíni vezeték nélküli rendszerek számára alkalmas, lehető legkevésbé korlátozó harmonizált műszaki feltételeket.

(6)

2019. július 5-én a CEPT kiadta jelentését (72. sz. CEPT-jelentés), amelyben felülvizsgálta többek között a 2,6 GHz-es frekvenciasávra vonatkozó, uniós szinten harmonizált, a blokkszéli maszk (BEM) koncepcióján alapuló műszaki feltételeket a következő generációs (5G) földfelszíni vezeték nélküli rendszerek e sávban történő bevezetésével összefüggésben. A jelentés harmonizált műszaki feltételeket határoz meg különösen a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások (WBB ECS-ek) nyújtására alkalmas, szinkronizált és nem szinkronizált üzemmódban működő rendszerekben használt nem aktív és aktív antennarendszerek (nem-AAS-ek és AAS-ek) tekintetében. Tárgyalja emellett az AAS-t és a nem-AAS-t használó WBB ECS-ek, valamint a frekvenciaosztásos duplex (FDD) és az időosztásos duplex (TDD) üzemmódon alapuló WBB ECS-ek sávon belüli együttélését. Ezenkívül pedig foglalkozik még a sávon belül működő WBB ECS-ek és a szomszédos frekvenciasávokban működő egyéb szolgálatok együttélésével.

(7)

A CEPT 72. sz. jelentése megállapítja, hogy a 2 570–2 620 MHz részsávon kívül a párosítatlan használat (TDD vagy kiegészítő lejövő irányú összeköttetés [SDL]) igen korlátozott, és hangsúlyozza, hogy a szóban forgó használatot a nemzeti határokon jelentkező zavarás kockázata miatt indokolt uniós szinten tovább harmonizálni, és a használat során összehangolt ütemezés alapján eljárni. Az említett kockázat kiküszöbölése érdekében célszerű eltekinteni a 2,6 GHz-es frekvenciasávra vonatkozó harmonizált uniós csatornaelrendezésben az említett részsávon kívüli párosítatlan használat tekintetében megengedett rugalmasságtól. A tagállamok a 2 570–2 620 MHz részsávban választhatnak a szinkronizált, a félszinkronizált és a nem szinkronizált TDD hálózati működés között, és biztosítaniuk kell a hatékony spektrumhasználatot, figyelembe véve az Elektronikus Hírközlési Bizottság (ECC) szinkronizálással foglalkozó 296. sz. (8) és 308 sz. (9) jelentését.

(8)

A CEPT 72. sz. jelentésének következtetéseit a kellően indokolt eseteket kivéve Unió-szerte alkalmazni kell, és tagállami szinten haladéktalanul végre kell hajtani. Ez elősegíti a 2,6 GHz-es frekvenciasávnak az 5G kiépítése során való rendelkezésre állását és használatát, egyúttal megfelelne a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének.

(9)

E határozat vonatkozásában „a 2,6 GHz-es frekvenciasáv kijelölésének és rendelkezésre bocsátásának” fogalma a következő lépéseket jelenti: i. a frekvenciafelosztásra vonatkozó nemzeti jogi keret kiigazítása annak érdekében, hogy az kiterjedjen e sávnak az e határozatban megállapított harmonizált műszaki feltételeknek megfelelően tervezett használatára; ii. minden olyan szükséges intézkedés kezdeményezése, amely a szükséges mértékben biztosítja a sávon belül már meglévő használattal való együttélést; iii. a megfelelő intézkedések kezdeményezése e sávnak az uniós szinten alkalmazandó jogi kerettel és azon belül az e határozat szerinti harmonizált műszaki feltételekkel összhangban álló használata lehetővé tétele céljából, szükség esetén az érdekelt felekkel folytatott konzultáció indításával.

(10)

Tagállamok közötti és nem uniós országokkal kötött határövezeti megállapodásokra is szükség lehet annak biztosításához, hogy a tagállamok oly módon ültessék át az e határozatban foglalt paramétereket, hogy elkerüljék a káros zavarást, növeljék a spektrumhatékonyságot és megakadályozzák a spektrumhasználat széttagolódását.

(11)	A 2008/477/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Rádióspektrum-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/477/EK határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok az e határozat mellékletében megállapított paramétereknek megfelelően az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek számára – nem kizárólagos jelleggel – kijelölik és rendelkezésre bocsátják a 2 500–2 690 MHz-es frekvenciasávot.

(2) Azok a tagállamok, amelyekben e határozat hatálybalépésének időpontjában a 2 570–2 620 MHz-es részsávon kívül időosztásos duplex vagy »kizárólag lejövő irányú« használat engedélyezett, a 676/2002/EK határozat 4. cikkének (5) bekezdése alapján átmeneti időszakot kérhetnek e határozat végrehajtása tekintetében.”

2.	A melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

3.	A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: „3. cikk A tagállamok 2021. április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak e határozat végrehajtásáról.”

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. május 8-án.

a Bizottság részéről

Thierry BRETON

a Bizottság tagja

(1) HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(2) A Bizottság 2008/477/EK határozata (2008. június 13.) a 2 500–2 690 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek érdekében történő harmonizálásáról (HL L 163., 2008.6.24., 37. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé (COM(2016) 587 final).

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 5G Európa számára: cselekvési terv (COM(2016) 588 final).

(6) A „Strategic Roadmap Towards 5G for Europe: Opinion on spectrum related aspects for next-generation wireless systems (5G) (RSPG 1st opinion on 5G)” (Az 5G-s hálózatok európai bevezetésének stratégiai ütemterve: Szakvélemény a következő generációs [5G-s] vezeték nélküli rendszerek spektrummal kapcsolatos vonatkozásairól – az RSPG első szakvéleménye az 5G-ről) című, 2016. november 9-i RSPG16-032 végleges dokumentum.

(7) A „Strategic Spectrum Roadmap Towards 5G for Europe: Opinion on 5G implementation challenges (RSPG 3rd opinion on 5G)” (Az 5G-s hálózatok európai bevezetésének spektrumstratégiai ütemterve: Szakvélemény az 5G bevezetésével kapcsolatos kihívásokról – az RSPG harmadik szakvéleménye az 5G-ről) című, 2019. január 30-i RSPG19-007 végleges dokumentum.

(8) Az ECC 2019. március 8-i 296. sz. jelentése: National synchronization regulatory framework options in 3 800 MHz: a toolbox for coexistence of MFCNs in synchronised, unsynchronised and semi-synchronised operation in 3 400-3 800 MHz (A nemzeti szinkronizációs keretszabályozás lehetőségei a 3 400–3 800 MHz-es sávban – Eszköztár a mozgó/állandóhelyű hírközlési hálózatok [MFCN-ek] szinkronizált, nem szinkronizált és félszinkronizált üzemben történő együttes működéséhez a 3 400–3 800 MHz-es sávban).

(9) Az ECC 2020. március 6-i 308. sz. jelentése: Analysis of the suitability and update of the regulatory technical conditions for 5G MFCN and AAS operation in the 2 500-2 690 MHz frequency band (Elemzés a 2 500–2 690 MHz-es frekvenciasávban történő 5G-s MFCN- és AAS-üzemeltetésre vonatkozó szabályozási műszaki feltételek megfelelőségéről és naprakésszé tételéről.).

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A 2. CIKKBEN EMLÍTETT PARAMÉTEREK

A. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

„Aktív antennarendszer”, „AAS”: bázisállomás és antennarendszer olyan együttese, amelyben az amplitúdó és/vagy az antennaelemek közötti fázis folyamatosan állítható, ami a rádiós környezet rövid idejű változásainak megfelelően változó antennakarakterisztikát eredményez. Ez nem foglalja magában a hosszabb időtartamú sugárnyaláb-formálást, például az antenna rögzített mértékű, lefelé irányuló elektromos megdöntését. Az AAS-bázisállomások esetében az antennarendszer a bázisállomás-rendszer vagy -termék beépített részét képezi.

„Nem aktív antennarendszer”, „nem-AAS”: bázisállomás és antennarendszer olyan együttese, amely egy vagy több olyan antennacsatlakozóval rendelkezik, amelyek rádióhullámok sugárzása céljából egy vagy több különállóan tervezett passzív antennaelemhez kapcsolódnak. Az antennaelemekre juttatott jel amplitúdója és fázisa nem állítható folyamatosan a rádiós környezet rövid idejű változásainak megfelelően.

Szinkronizált működés: két vagy több különböző, időosztásos duplex (TDD) üzemmódú hálózat működése, ahol nem történik egyidejű felmenő és lejövő irányú adás, azaz bármely adott időpillanatban az összes hálózat vagy csak lejövő irányban, vagy csak felmenő irányban ad. Ehhez össze kell hangolni az összes érintett TDD-hálózatban végbemenő összes lejövő és felmenő irányú adást, valamint az összes hálózatban szinkronizálni kell a keret elejét.

Nem szinkronizált működés: két vagy több különböző TDD-hálózat működése, ahol bármely adott időpillanatban legalább egy hálózat lejövő irányban, legalább egy hálózat pedig felmenő irányban ad. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a TDD-hálózatokban vagy nem hangolják össze az összes lejövő és felmenő irányú adást, vagy nem történik szinkronizáció a keret elején.

Félszinkronizált működés: két vagy több különböző TDD-hálózat működése, ahol a keret egy része a szinkronizált, a fennmaradó része pedig a nem szinkronizált működésnek felel meg. Ehhez az összes érintett TDD-hálózatra kiterjedő, olyan időréseket is magában foglaló keretstruktúrát kell bevezetni, amelyekben nincs meghatározva a felmenő, illetve lejövő adási irány, továbbá az összes hálózatban szinkronizálni kell a keret elejét.

„Kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény”, „EIRP”: az antennára juttatott teljesítmény és az adott irányban az izotrop antennára vonatkoztatott nyereség (izotrop vagy abszolút nyereség) szorzata.

„Teljes kisugárzott teljesítmény”, „TRP”: az összetett antenna által kisugárzott teljesítmény nagyságát határozza meg. Az antennarendszer bemenetére juttatott teljes vezetett teljesítménynek az antennarendszer veszteségeivel csökkentett értékével egyenlő. A TRP a tér minden irányába kisugárzott teljesítménynek az alábbi képlettel számított integrálja:

ahol P(θ,φ) az antennarendszer által a (θ,φ) irányba kisugárzott, az alábbi képlettel számított teljesítmény:

ahol PTx az antennarendszer bemenetére juttatott (wattban mért) vezetett teljesítmény, a g(θ,φ) pedig az antennarendszer (θ, φ) irányú nyeresége.

B. ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK

A kijelölt blokkok mérete az 5,0 MHz egész számú többszöröse lehet.

A 2 500–2 690 MHz frekvenciasávon belül, frekvenciaosztásos duplex üzemmód esetén a duplex távolság 120 MHz úgy, hogy a végfelhasználói állomás adása (felmenő irány) a sáv 2 500 MHz-nél kezdődő és 2 570 MHz-nél végződő alsó részébe, a bázisállomás adása (lejövő irány) pedig a sáv 2 620 MHz-nél kezdődő és 2 690 MHz-nél végződő felső részébe esik.

A 2 570–2 620 MHz sávrészt időosztásos duplex üzemmódban vagy bázisállomási adásra („kizárólag lejövő irány”) kell használni. A 2 570 MHz-es, illetve a 2 620 MHz-es sávhatár közelében történő frekvenciahasználat összeférhetőségének biztosításához szükséges védősávról nemzeti alapon kell dönteni, és azt a 2 570–2 620 MHz sávrészen belül kell megállapítani.

C. BÁZISÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI FELTÉTELEK – BLOKKSZÉLI MASZK

Az alábbi, bázisállomásokra vonatkozó, blokkszéli maszk (BEM) néven összefoglalt műszaki paraméterek a szomszédos hálózatok együttélésének biztosításához szükséges feltételek alapvető részét képezik az üzemeltetőik közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodások hiányában. Az ilyen hálózatok valamennyi érintett üzemeltetőjének megállapodása esetén kevésbé szigorú műszaki paraméterek is alkalmazhatók, feltéve, hogy az említett üzemeltetők továbbra is megfelelnek az egyéb szolgálatok, alkalmazások vagy hálózatok védelme céljából alkalmazandó műszaki feltételeknek, valamint a határövezeti koordinációból eredő kötelezettségeknek.

A BEM több elemből tevődik össze, amelyeket az 1. táblázat sorol fel. A blokkon belüli teljesítmény-határérték az üzemeltetőnek kijelölt blokkra vonatkozik. A blokkon kívüli teljesítményelemeket a következők alkotják: az alapkövetelményi teljesítmény-határérték, amely a 2,6 GHz-es frekvenciasávon belüli más üzemeltetők spektrumának védelmére szolgál, valamint az átmeneti tartomány teljesítmény-határértéke, amely lehetőséget ad arra, hogy szűrők segítségével a teljesítményt a blokkon belüli teljesítmény-határértékről az alapkövetelményi teljesítmény-határértékre lehessen csökkenteni.

A nem-AAS és az AAS teljesítmény-határértékei külön-külön vannak megadva. Nem-AAS esetében a teljesítmény-határértékek az átlagos EIRP-re vonatkoznak. AAS esetében a teljesítmény-határértékek az átlagos TRP-re (1) vonatkoznak. Az átlagos EIRP-t és az átlagos TRP-t egy adott időtartamra és egy adott mérési frekvenciasáv-szélességre átlagolva kell mérni. Az időtartományban az átlagos EIRP- vagy az átlagos TRP-értéket a jelburstök aktív időtartamára vonatkozó átlagolás adja, ami a teljesítményszabályozó egyetlen beállításának felel meg. A frekvenciatartományban az átlagos EIRP-, illetve az átlagos TRP-értéket a lenti 2–8. táblázatban meghatározott mérési frekvenciasáv-szélességnek megfelelően kell meghatározni (2). Általánosságban és eltérő rendelkezés hiányában a BEM-teljesítmény-határértékek az adott eszköz által kisugározott összegzett teljesítménynek felelnek meg, minden adóantennát beleértve, kivéve a nem-AAS-bázisállomásokra vonatkozó alapkövetelmények és átmeneti követelmények esetében, azok ugyanis antennánként vannak megadva.

Az FDD AAS-bázisállomásokra vonatkozó kiegészítő alapkövetelményi határérték egy blokkon kívüli teljesítmény-határérték, amelyet a rádiócsillagászati szolgálat (RAS) állomásai miatt szükséges koordinációs övezet méretének csökkentése és meghatározott földrajzi területeken a szomszédos 2 690–2 700 MHz frekvenciasávban működő RAS védelme érdekében lehet alkalmazni.

A nemzeti szinten alkalmazandó intézkedések – például a 2 700 MHz felett üzemelő radarok különböző típusainak védelmét szolgáló, sugárzási teljesítménysűrűségre (pfd) vonatkozó határértékek – továbbra is érvényesek maradnának, megjegyezve, hogy az üzemeltetők számára körülményesebb lehet a pfd-határérték betartása, mivel az AAS-rendszerek nem szerelhetők fel további külső szűrőkkel.

A 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) megfelelő és a legalább a szóban forgó irányelvben meghatározott alapvető követelmények által biztosított védelmi szintet garantáló zavarcsökkentő technikák alkalmazása esetén az e sávban működő berendezésekre az alább meghatározottaktól eltérő EIRP-, illetve TRP-határértékek is alkalmazhatók.

Példák a bázisállomások BEM-elemeire és teljesítmény-határértékeire nem-AAS esetén

Magyarázat az ábrához

Az alkalmazandó BEM-határérték mindig a közvetlenül az adott szám (1-től 5-ig) felett található érték.

1. táblázat

A BEM-elemek meghatározása

BEM-elem	Meghatározás
Blokkon belül	Azt a blokkot jelenti, amelyre a BEM vonatkozik.
Alapkövetelmény	WBB ECS-hez használt spektrum a 2 500–2 690 MHz frekvenciasávon belül, kivéve az üzemeltetőnek kijelölt blokkot és a kapcsolódó átmeneti tartományokat.
Átmeneti tartomány	Az üzemeltetőnek kijelölt blokk alatti 0–5,0 MHz-es és a blokk feletti 0–5,0 MHz-es spektrum. Az átmeneti tartományok kizárólag akkor alkalmazhatók a más üzemeltetőknek kijelölt TDD-blokkokra, ha a hálózatok szinkronizáltak. Az átmeneti tartományok nem vonatkoznak a 2 500 MHz alatti és a 2 690 MHz feletti spektrumra.
Kiegészítő alapkövetelmény	A 2 690 és 2 700 MHz közötti spektrum.

A 2,6 GHz-es frekvenciasávon belül a szomszédos frekvenciablokkokat használó, földrajzilag is szomszédos hálózatok együttes működése külön intézkedéseket tehet szükségessé a rádiózavarás csökkentése érdekében. Két szomszédos, nem szinkronizált TDD-hálózat vagy egy FDD-hálózattal szomszédos TDD-hálózat esetében jellemzően legalább 5 MHz-es frekvenciaelválasztást kell alkalmazni. Ezt az elválasztást vagy egy 5 MHz-es blokk használaton kívül, védősávként való meghagyásával, vagy egy ilyen 5 MHz-es blokk szigorúbb BEM-paraméterek szerinti használatával (korlátozott frekvenciablokk) kell megvalósítani. Az 5 MHz-es védősáv használata minden esetben növelné a zavarás előfordulásának kockázatát.

A szomszédos FDD- és TDD-hálózatok együttélésének lehetővé tétele érdekében a 2 570–2 575 MHz korlátozott frekvenciablokkot (az e blokkbeli kizárólag felmenő irányú TDD üzem kivételével) az i. FDD-AAS – TDD-nem-AAS és ii. FDD-nem-AAS – TDD-AAS viszonylatok valamennyi szomszédsági konfigurációjára be kell vezetni. Ezenkívül a lejövő irányú FDD-vel közvetlenül szomszédos 2 615–2 620 MHz frekvenciablokkot fokozottan érintheti a lejövő irányú FDD-adások miatti zavarás kockázata.

A korlátozott frekvenciablokktól különböző frekvenciablokkokra vonatkozó BEM a 2., 3. és 4. táblázat oly módon történő ötvözésével határozható meg, hogy az egyes frekvenciákra vonatkozó határértékek az alapkövetelményi és a blokkon belüli teljesítmény-határérték közül a nagyobb értékűnek felelnek meg.

A korlátozott frekvenciablokkra vonatkozó BEM a 3. és 5. táblázat oly módon történő ötvözésével határozható meg, hogy az egyes frekvenciákra vonatkozó határértékek az alapkövetelményi és a blokkon belüli teljesítmény-határérték közül a nagyobb értékűnek felelnek meg.

Ezenkívül az antennaelhelyezésre vonatkozó korlátozásokkal érintett bázisállomások esetében, azaz ahol a bázisállomás antennáit zárt térben helyezik el vagy ahol az antennamagasság egy bizonyos magasság alatti, a tagállamok nemzeti alapon alternatív BEM-teljesítmény-határértékeket alkalmazhatnak. Ezekben az esetekben a nem-AAS korlátozott frekvenciablokkokra vonatkozó BEM alapulhat a 6. táblázatban foglaltakon, feltéve, hogy a más tagállamokkal közös földrajzi határokon a 3. táblázatban foglaltak érvényesülnek, és az 5. táblázat országos szinten érvényes marad. Az antennaelhelyezésre vonatkozó korlátozásokkal érintett AAS tekintetében eseti alapon a 3., illetve az 5. táblázatban foglaltaktól eltérő alternatív nemzeti intézkedések lehetnek szükségesek.

2. táblázat

Nem-AAS- és AAS-bázisállomásokra vonatkozó, blokkon belüli teljesítmény-határértékek

BEM-elem

Nem-AAS-re vonatkozó EIRP-határérték

AAS-re vonatkozó TRP-határérték

Blokkon belül

Nem kötelező.

Amennyiben egy tagállam felső határértéket határoz meg, antennánként 61 dBm/5 MHz és 68 dBm/5 MHz közötti érték alkalmazható.

Nem kötelező.

Amennyiben egy tagállam felső határértéket határoz meg, cellánként 53 dBm/5 MHz és 60 dBm/5 MHz közötti érték (*1) alkalmazható.

3. táblázat

Nem-AAS- és AAS-bázisállomásokra vonatkozó alapkövetelményi teljesítmény-határértékek

BEM-elem

Frekvenciatartomány

Nem-AAS-re vonatkozó legnagyobb átlagos EIRP-határérték antennánként

AAS-re vonatkozó legnagyobb átlagos TRP-határérték cellánként (*2)

Alapkövetelmény

Lejövő irányú FDD;

a vizsgált TDD-blokkal szinkronizált TDD-blokkok;

kizárólag lejövő irányra használt TDD-blokkok (*3);

a 2 615–2 620 MHz tartomány.

+4 dBm/MHz

+5 dBm/MHz (*4)

A fenti sorban szereplő meghatározásba bele nem tartozó frekvenciák a 2 500–2 690 MHz frekvenciasávban.

–45 dBm/MHz

–52 dBm/MHz

Magyarázat a 3. táblázathoz

Mind az EIRP-, mind a TRP-határértékek 1 MHz-es sávszélességre vonatkoznak.

4. táblázat

Az átmeneti tartomány teljesítmény-határértékei nem-AAS- és AAS-bázisállomások esetében

BEM-elem	Frekvenciatartomány	Nem-AAS-re vonatkozó legnagyobb átlagos EIRP-határérték antennánként	AAS-re vonatkozó legnagyobb átlagos TRP-határérték cellánként (*5)
Átmeneti tartomány	Az alsó blokkhatártól számított –5,0 MHz-től 0 MHz-ig vagy a felső blokkhatártól számított 0 MHz-től +5,0 MHz-ig	+16 dBm/5 MHz (*6)	+16 dBm/5 MHz (*6)

5. táblázat

Nem-AAS- és AAS-bázisállomásokra vonatkozó, blokkon belüli teljesítmény-határértékek korlátozott blokk esetén

BEM-elem	Frekvenciatartomány	Nem-AAS-re vonatkozó EIRP-határérték antennánként	AAS-re vonatkozó TRP-határérték cellánként (*7)
Blokkon belül	Korlátozott frekvenciablokk	+25 dBm/5 MHz	+22 dBm/5 MHz (*8)

6. táblázat

Az antennaelhelyezésre vonatkozó további korlátozásokkal érintett nem-AAS-bázisállomások korlátozott blokkjára vonatkozó teljesítmény-határértékek

BEM-elem	Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos EIRP-határérték
Alapkövetelmény	A 2 500 MHz-es alsó sávhatártól az alsó blokkhatártól számított –5,0 MHz-ig, vagy a felső blokkhatártól számított +5,0 MHz-től a 2 690 MHz-es felső sávhatárig.	–22 dBm/MHz
Átmeneti tartomány	Az alsó blokkhatártól számított –5,0 MHz-től 0 MHz-ig vagy a felső blokkhatártól számított 0 MHz-től +5,0 MHz-ig	–6 dBm/5 MHz

7. táblázat

FDD AAS-bázisállomások kiegészítő alapkövetelményi teljesítmény-határértéke a rádiócsillagászati szolgálattal összefüggésben

BEM-elem

Frekvenciatartomány

Eset

TRP-teljesítmény-határérték cellánként

Kiegészítő alapkövetelmény

2 690–2 700 MHz

+3 dBm/10 MHz

Nem alkalmazandó

„A” eset:

Ez a határérték az RAS-állomások tekintetében kisebb méretű koordinációs övezetet tesz lehetővé.

„B” eset:

Olyan helyzetekben, amikor az érintett tagállam nem tartja szükségesnek kiegészítő alapkövetelmény megállapítását (pl. amikor nincs a közelben RAS-állomás, vagy amikor nincs szükség koordinációs övezetre).

Magyarázat a 7. táblázathoz

E teljesítmény-határértékek alkalmazhatók annak érdekében, hogy meghatározott földrajzi területeken csökkenthető legyen az RAS miatti koordinációs övezet mérete. Az RAS-állomás(ok) védelméhez szükséges koordinációs övezet méretétől függően határövezeti koordinációra is szükség lehet. Nemzeti szinten további intézkedésekre lehet szükség az RAS-állomások védelme érdekében.

D. VÉGFELHASZNÁLÓI ÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI FELTÉTELEK

8. táblázat

A végfelhasználói állomásokra vonatkozó, blokkon belüli teljesítmény-határértékek

BEM-elem

Legnagyobb átlagos EIRP-határérték (beleértve az automatikus adóteljesítmény-szabályozási tartományt)

Legnagyobb átlagos TRP-határérték (beleértve az automatikus adóteljesítmény-szabályozási tartományt)

Blokkon belül

+35 dBm/5 MHz

+31 dBm/5 MHz

Megjegyzés:

Az EIRP az állandóhelyű és a beépített, míg a TRP a mobil és a nomadikus végfelhasználói állomások esetén használandó.

“

(1) A TRP az antenna által ténylegesen kisugárzott teljesítmény nagyságát határozza meg. Izotrop antennák esetében az EIRP és a TRP megegyezik.

(2) A megfelelőségi vizsgálat céljára alkalmazott mérőberendezések tényleges mérési sávszélessége a szóban forgó táblázatokban meghatározott mérési sávszélességnél lehet kisebb is.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(*1) Többszektoros bázisállomások esetében a kisugárzott teljesítményre vonatkozó határérték minden egyes szektorra alkalmazandó.

(*2) Többszektoros bázisállomások esetében a kisugárzott teljesítményre vonatkozó határérték minden egyes szektorra alkalmazandó.

(*3) Az FDD AAS bevezetése nem befolyásolja a nem-AAS/AAS esetében a kizárólag lejövő irányú használatra vonatkozó feltételt.

(*4) A lejövő irányú adásra használt spektrum védelmét célzó használat esetében ez az alapkövetelményi határérték azon a feltételezésen alapul, hogy az adás makro bázisállomástól származik. Megjegyzendő, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok (kiscellák) kisebb magasságban is, azaz a végfelhasználói állomásokhoz közelebb is telepíthetők, ami a fenti teljesítmény-határértékek alkalmazása esetén magasabb zavarási szintet eredményezhet.

(*5) Többszektoros bázisállomások esetében a kisugárzott teljesítményre vonatkozó határérték minden egyes szektorra alkalmazandó.

(*6) Ez a határérték azon a feltételezésen alapul, hogy az adás makro bázisállomástól származik. Megjegyzendő, hogy a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok (kiscellák) kisebb magasságban is, azaz a végfelhasználói állomásokhoz közelebb is telepíthetők, ami e teljesítmény-határérték alkalmazása esetén magasabb zavarási szintet eredményezhet. Ilyen esetekben a tagállamok nemzeti szinten alacsonyabb határértéket is megállapíthatnak.

(*7) Többszektoros bázisállomások esetében a kisugárzott teljesítményre vonatkozó határérték minden egyes szektorra alkalmazandó.

(*8) Megjegyzendő, hogy bizonyos telepítési esetekben ez a határérték nem okvetlenül garantálja a szomszédos csatornák felmenő irányú üzemének zavarmentességét, jóllehet az ilyen zavarást jellemzően mérsékli az épületcsillapítás és/vagy az eltérő antennamagasság. Nemzeti szinten más zavarcsökkentő módszerek is alkalmazhatók.

12.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/12

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2020/637 HATÁROZATA

(2020. április 27.)

az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei, valamint az euro alkotóelemei gyártóinak akkreditációs eljárásáról (EKB/2020/24)

(átdolgozás)

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1. cikkére, 16. cikkére és 34.3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

(1)	Az EKB/2013/54 iránymutatást (2) több alkalommal jelentős mértékben módosították (3). Mivel további módosításokra van szükség, az egyértelműség érdekében az EKB/2013/54 határozatot át kell dolgozni.

(2)	Az Európai Központi Bank (EKB) által az EKB/2013/54 határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok nyomán az akkreditációs rendszert egyszerűsíteni kell az ideiglenes akkreditáció szakaszának eltörlésével és egy egyszakaszos értékelési eljárás bevezetésével.

(3)

Az EKB kiemelt jelentőséget tulajdonít az akkreditált gyártók és az azok fölött ellenőrzést gyakorló szervezetek etikus üzleti magatartásának, így ezeknek az üzleti tevékenységüket a legmagasabb szintű szakmai etikai követelményeknek megfelelően kell folytatniuk. Ennek megfelelően az etikus üzleti magatartásnak – a biztonsági, minőségi, környezetvédelmi, valamint egészségvédelmi és biztonsági követelmények mellett – az akkreditációs követelmények részét kell képeznie.

(4)

A biztonsági követelmények szintén az akkreditációs követelmények részét képezik. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a biztonsági követelményekre vonatkozó ellenőrzéseket és nemzeti központi bankok általi célzott ellenőrzéseket külön határozatba kell foglalni, és indokolt, hogy azok a továbbiakban ne szerepeljenek ebben a határozatban.

(5)

Az akkreditációs követelményeknek környezetvédelmi, valamint egészségvédelmi és biztonsági követelmények is részét képezik. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében az akkreditált nyomdákra vonatkozó azon követelményt, amely szerint meg kell szervezniük az elkészült eurobankjegyekben található vegyi anyagok és elemek elemzését és az eredményt jelenteniük kell az EKB-nak, külön határozatba kell foglalni, és indokolt, hogy az a továbbiakban ne szerepeljen ebben a határozatban.

(6)

Az EKB/2013/54 határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni és azt ezzel a határozattal kell felváltani. A korábbi akkreditációs eljárásokról az e határozat szerinti eljárásokra való zavartalan átállás érdekében tizenkét hónapos átmeneti időszakot kell biztosítani. Az etikus üzleti magatartásra vonatkozó új rendelkezéseket illetően harminc hónapos átmeneti időszakot kell biztosítani. Ez lehetővé fogja tenni az akkreditált gyártók számára, hogy meghozzák mindazokat az intézkedéseket, amelyek az e határozat szerinti vonatkozó akkreditációs követelményeknek és kötelezettségeknek való megfeleléshez szükségesek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

1.	„létrehozás”: az eurobankjegyek alapvető tervének elrendezéssé, színrebontássá, rajzolattá és nyomólemezekké történő átalakítása, valamint az alapvető tervben javasolt elrendezés és összetevők prototípusainak elkészítése;

„gyártó”: olyan jogalany, amely képes lehet az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos valamely tevékenység végzésére, azon jogalanyok kivételével, amelyek csak az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeinek szállításában vagy megsemmisítésében vesznek részt;

3.	„az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység”: a következők bármelyike: az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeinek létrehozása, előállítása, kezelése, megsemmisítése, tárolása, elemzése, gyártási helyszínen belüli belső mozgatása, vagy szállítása;

4.	„az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység”: az euro alkotóelemeinek az előállítása;

5.	„gyártási helyszín”: olyan helyiség, amelyet a gyártó az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység végzéséhez használ vagy használhat;

„az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóeleme”: a következők bármelyike: a) elkészült eurobankjegy; b) részben kinyomtatott eurobankjegy; c) elkészült eurobankjegy-papír; d) részben elkészült eurobankjegy-papír; e) az eurobankjegyek vagy eurobankjegy-papír előállításához használt biztonsági tinta; f) az eurobankjegy-papír előállításához használt szálak és fólia; g) biztonsági pigment; h) biztonsági szenzor; i) a forgalomban lévő eurobankjegyek vagy a forgalomból kivont eurobankjegyek felváltása céljából fejlesztés alatt álló eurobankjegy; j) az EKB által külön megjelölt bármely összetevő vagy kapcsolódó információ; amelyek mind biztonsági védelmet igényelnek, mivel elvesztésük, eltulajdonításuk vagy illetéktelen nyilvánosságra hozataluk sértheti az eurobankjegyek fizetőeszközként fennálló integritását;

„az euro alkotóeleme”: a következők bármelyike: a) elkészült eurobankjegy; b) részben kinyomtatott eurobankjegy; c) elkészült eurobankjegy-papír; d) részben elkészült eurobankjegy-papír; e) az eurobankjegyek vagy eurobankjegy-papír előállításához használt tinta; f) az eurobankjegy-papír előállításához használt szálak és fólia;

8.	„akkreditáció”: az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos valamely tevékenység végzésére vonatkozó, a gyártó számára EKB határozat útján megadott engedély;

9.	„akkreditált gyártó”: az e határozat alapján akkreditációt szerzett gyártó;

10.	„nemzeti központi bank” (NKB): olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek a pénzneme az euro;

11.	„felelős nemzeti központi bank” (NKB): olyan NKB, amely megrendelést adott eurobankjegyek előállítására;

12.

„akkreditációs követelmény”: az e határozatban vagy bármely kapcsolódó jogi eszközben rögzített, a biztonságra, minőségre, környezetvédelemre, valamint egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó követelmény, etikai vagy helyszínre vonatkozó követelmény vagy bármely más kötelezettség, amely tekintetében az EKB megköveteli, hogy a gyártó annak megfeleljen ahhoz, hogy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet végezhessen;

13.	„bizalmas EKB információ”: minden akkreditációs követelmény, – az adathordozótól függetlenül – bármely kapcsolódó adat, vagy bármely védett technikai és/vagy üzleti információkból álló információ, amely „ECB-Confidential” minősítéssel rendelkezik;

14.

„akkreditációs eljárás”: azon eljárás, amelynek keretében értékelik a gyártók e határozatban rögzített akkreditációs követelményeknek való megfelelését, és amelyre akkor kerül sor, amikor a gyártó akkreditációt kér, valamint amikor az akkreditálás folyamatban van, és amely az e követelményeknek való meg nem felelés esetén szankciókhoz, többek között pénzügyi szankciókhoz vezethet;

15.	„etikai követelmény”: az e határozat 4. cikkében rögzített bármely kötelezettség;

16.	„helyszínnel kapcsolatos követelmény”: az e határozat 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített bármely kötelezettség;

17.	„tanúsítvány”: valamely nemzeti akkreditációs hatóság által akkreditált olyan független tanúsító szervezet által kibocsátott dokumentum, amelynek tanúsítványait elismerik abban a tagállamban, ahol a gyártó található;

18.	„irányítási rendszer”: azon politikák, folyamatok és eljárások keretrendszere, amelyet a gyártó alakít ki annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi akkreditációs követelménynek megfeleljen;

19.	„intézkedés”: a gyártó által az akkreditációs követelményeknek való megfelelés érdekében megtett cselekmény;

20.	„EKB bankjegyek extranet”: az EKB által az akkreditációs követelményekkel kapcsolatos tájékoztatás céljából létrehozott és működtetett, az akkreditált gyártók számára hozzáférhető informatikai rendszer;

21.	„megsemmisítés”: olyan cselekmény vagy folyamat, amelynek célja, hogy az euro biztonságos kezelést igénylő valamely alkotóelemét a hamisítók számára minden gyakorlati hasznától megfossza;

22.	„ellenőrzést gyakorló szervezet”: a gyártó ügyviteli, ügyvezető, vagy felügyelő testülete vagy bármely, a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (4) 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett jogi személy, amely a gyártót képviselheti, nevében döntéseket hozhat vagy fölötte ellenőrzést gyakorolhat;

23.	„bűnszervezet”: a 2008/841/IB kerethatározat 1. cikkének 1. pontjában meghatározott bűnszervezet;

24.	„aktív és passzív korrupció”: jelentése megegyezik a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat (5) 2. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal;

25.

„csalás”: a) olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy benyújtása, amelyek következménye a pénzeszközök hűtlen kezelése vagy jogellenes visszatartása; információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következménnyel; az ilyen pénzeszközöknek az eredetileg megjelölt céltól eltérő célokra történő jogellenes felhasználása; b) a bevételek tekintetében a következőkre vonatkozó bármely szándékos cselekmény vagy mulasztás: olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy benyújtása, amelyek következménye a források jogellenes csökkenése; információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel; a jogszerűen szerzett haszon jogellenes felhasználása, az előbbiekkel megegyező következményekkel;

26.	„terrorista bűncselekmény”: jelentése megegyezik az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 3. cikkében foglaltakkal;

27.	„pénzmosás”: jelentése megegyezik az 2015/849/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal;

28.	„emberkereskedelem”: jelentése megegyezik a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 2. cikkében foglaltakkal;

29.

„tintaelőállítás”: az eurobankjegyek kinyomtatásához való felhasználásra kész tinta nyersanyagok és/vagy alaptinta keverése és őrlése révén történő elkészítése. Ez nem foglalja magában a tintához a nyomdászok vagy az eurobankjegy-papírt gyártók által hozzáadott különös összetevőket, ha azok az eredeti tinta súlyának kevesebb mint 12 %-át teszik ki és hozzáadásuk kizárólagos célja a tinta előre meghatározott formuláció szerint történő kezelésének lehetővé tétele, reológiájának vagy árnyalatának módosítása vagy száradásának javítása;

30.	„jogalany-azonosító”: az ISO 17442 szabványnak megfelelő, valamely jogalanyhoz hozzárendelt alfanumerikus hivatkozási kód;

31.

„független ellenőr”: valamely NKB vonatkozó belső részlege vagy valamely elismert szervezet, amely jogosult annak értékelésére és megállapítására, hogy a gyártó vállalati megfelelési programja megfelel az etikus üzleti magatartásra vonatkozó elveknek, szabályoknak és eljárásoknak, és amely mindkettő az akkreditált gyártótól független;

32.	„ellenőrzés”: a gyártó akkreditációs követelményeknek való megfelelése értékelését célzó eljárás, amely öltheti helyszíni ellenőrzés vagy távoli ellenőrzés formáját, és amely az ezen értékelés megállapításairól szóló jelentéssel zárul;

33.	„helyszíni ellenőrzés”: az EKB által a gyártási helyszínen lefolytatott ellenőrzés;

34.	„távoli ellenőrzés”: az EKB által a gyártótól kért dokumentáció értékelése útján, nem az érintett gyártási helyszínen lefolytatott ellenőrzés;

35.	„munkanap”: minden nap, a szombat és a vasárnap, valamint az EKB honlapján közzétett bármely EKB munkaszüneti nap kivételével;

36.

„jelentős szabálytalanság”: a következők bármelyike:

a)	olyan szabálytalanság, amely közvetlen, súlyos és káros hatást gyakorol vagy gyakorolt az euro alkotóelemeivel vagy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó akkreditációs követelményeknek az akkreditált gyártó általi megfelelésre, vagy erre alkalmas;

b)	több olyan szabálytalanság, amely önmagában nem minősülne jelentősnek, azonban egyidejű vagy egy adott folyamat tekintetében ismétlődő előfordulása következtében közvetlen, súlyos és káros hatást gyakorol.

2. cikk

Akkreditációs elvek

(1) A gyártó csak olyan gyártási helyszínen végez az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet, amelyre az EKB a 7. cikknek megfelelően akkreditációt adott.

(2) Az akkreditált gyártó csak az EKB engedélyével vagy a következők valamelyikétől származó megrendelés teljesítése érdekében állíthatja elő vagy szállíthatja le az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeit vagy az euro alkotóelemeit:

a)	egy másik akkreditált gyártó, amelynek az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeire vagy az euro alkotóelemeire saját, az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységéhez van szüksége;

b)	valamely felelős NKB;

c)	a Kormányzótanács határozata alapján valamely jövőbeni eurorendszerbeli NKB;

az EKB.

(3) Az akkreditált gyártó az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet végezheti másik gyártási helyszínen, feltéve, hogy az EKB előzetesen értékelte, hogy az akkreditált gyártó a másik gyártási helyszínen megfelel‐e valamennyi akkreditációs követelménynek, és a másik gyártási helyszín tekintetében akkreditációt adott a gyártónak az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos kért tevékenységre vonatkozóan.

(4) A gyártók akkreditáció iránti kérelmének értékelése vagy az akkreditált gyártó akkreditációs követelményeknek való megfelelésének értékelése során az EKB tiszteletben tartja az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét. Az EKB értékelése különösen nem vezet kedvezményes bánásmódhoz és nem biztosít versenyelőnyt valamely gyártónak.

(5) Az EKB az EKB bankjegyek extraneten keresztül tájékoztatja az akkreditált gyártókat az akkreditációs követelmények minden olyan aktualizálásáról, amelyek az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel és/vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos azon tevékenységet érintik, amelyre a gyártók akkreditációt kaptak.

(6) Az akkreditált gyártók a bizalmas EKB információkat az EKB – az EKB bankjegyek extraneten elérhető – titoktartási rendjének megfelelően kezelik.

(7) Az EKB az akkreditált gyártóktól kapott bármely releváns információt megoszthat az NKB-kkel.

(8) Az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeire vagy az euro alkotóelemeire vonatkozó pályázatokon csak az akkreditált gyártók vehetnek részt.

(9) Az akkreditált gyártók az EKB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem ruházzák át vagy engedményezik akkreditációjukat valamely leányvállalatukra, kapcsolt vállalkozásra vagy harmadik félre.

(10) Valamennyi akkreditációs eljárás angol nyelven kerül lefolytatásra, kivéve, ha az eljárással vagy a szerződés tárgyával összefüggő kivételes körülmények más nyelv használatát teszik szükségessé.

(11) A gyártók viselik az e határozat alkalmazásával kapcsolatban felmerülő összes költséget és kapcsolódó veszteséget.

3. cikk

Akkreditációs követelmények

(1) Az akkreditált gyártónak a következő akkreditációs követelményeknek kell megfelelnie:

az e határozatban vagy bármely kapcsolódó jogi eszközben rögzített, a biztonságra, minőségre, környezetvédelemre, valamint egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó követelmények, amelyek tekintetében az EKB megköveteli, hogy a gyártó annak megfeleljen ahhoz, hogy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet végezhessen;

b)	a 4. cikkben rögzített etikai követelmények;

a helyszínre vonatkozó következő követelmények:

i.	amennyiben a gyártó nem nyomda, a gyártási helyszínnek az Unió valamely tagállamában vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) valamely tagállamában találhatónak kell lennie; vagy

ii.	amennyiben a gyártó nyomda, a gyártási helyszínnek az Unió valamely tagállamában találhatónak kell lennie;

olyan tanúsítvánnyal való rendelkezés, amely rögzíti, hogy az érintett gyártási helyszínen az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos érintett tevékenység tekintetében a gyártó irányítási rendszerei megfelelnek valamennyi következő szabvány követelményeinek:

i.	az ISO 9001 szabvány;

ii.	az ISO 14001 szabvány;

iii.	vagy az ISO 45001 szabvány, vagy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság értékelése sorozat (Occupational Health and Safety Assessment Series – OHSAS) 18001 szabványa 2021. március 11-ig, és ezt követően csak az ISO 45001 szabvány.

(2) A gyártók az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt követelmények tekintetében elfogadhatnak és végrehajthatnak szigorúbb követelményeket.

(3) Amennyiben a gyártó megfelel az (1) bekezdés c) pontjában rögzített, helyszínre vonatkozó követelménynek, azonban üzleti tevékenysége fölött egy az Unió vagy az EFTA tagállamán kívül letelepedett jogalany gyakorol ellenőrzést, az EKB a 6. cikk szerinti akkreditáció iránti kérelem elutasításának vagy az EKB 9. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerinti előzetes írásbeli hozzájárulása megadásának mérlegelése során megfelelően figyelembe veszi az alábbiakat:

a)	az Európai Unió Tanácsának a közös kül- és biztonságpolitika területén elfogadott gazdasági szankciókról szóló határozata vagy rendelete, amely már alkalmazandó, vagy amelynek elfogadását a Tanács tervezi;

b)	a közös kül- és biztonságpolitika területén elfogadott gazdasági szankciók végrehajtását szolgáló, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban előírt, a tagállamokat terhelő kötelezettség, valamint az abból eredő rendelkezések, intézkedések vagy kötelezettségek;

c)	az Unió jogalkotó szervei, vagy minden olyan tagállam, amelynek a pénzneme az euro, által jóváhagyott nemzetközi megállapodás, valamint az abból következő/eredő rendelkezések, intézkedések vagy kötelezettségek.

(4) Az EKB mentesítést adhat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelmények alól, ha a körülmények ezt indokolják.

4. cikk

Etikai követelmények

(1) Az akkreditált gyártót vagy az afölött ellenőrzést gyakorló bármely szervezetet legalább az akkreditáció iránti kérelmét megelőző öt évben jogerős határozattal nem ítélhették el a következők bármelyike miatt:

a)	bűnszervezetben való részvétel;

b)	aktív és passzív korrupció;

csalás;

d)	terrorista bűncselekmények;

e)	pénzmosás;

f)	emberkereskedelem;

g)	az Unió, az EKB vagy az NKB-k pénzügyi érdekeit sértő bármely jogellenes tevékenység.

(2) Az akkreditáció céljára az akkreditált gyártó vagy a fölötte ellenőrzést gyakorló bármely szervezet:

nem szeghette meg a társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó vagy adófizetési kötelezettségeit, a letelepedése szerinti ország vagy azon ország jogi rendelkezései szerint, ahol az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet végzik;

nem állhat csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt, nem rendelkezhet felszámoló vagy bíróság általi vagyonkezelés alatt álló eszközökkel, nem köthetett egyezséget hitelezőivel, nem függeszthették fel gazdasági tevékenységét, illetve nem lehet a nemzeti jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezések szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben;

c)	nem követhetett el súlyos szakmai kötelességszegést, amely miatt tisztességessége kérdésessé vált;

d)	nem köthet más gyártókkal a verseny torzítására irányuló megállapodást;

e)	tekintetében nem állhat fenn olyan összeférhetetlenség, amelyet nem lehet kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel orvosolni; vagy

f)	nem folytathat olyan tevékenységet, amely sértheti az eurobankjegyek fizetőeszközként fennálló integritását vagy megítélését.

(3) Az akkreditált gyártónak teljeskörűen végrehajtott és működőképes vállalati megfelelési programmal kell rendelkeznie, amely megfelelő és helyénvaló követelményeket tartalmaz, amelyeket annak érdekében kell követni, hogy megelőzzék, hogy a gyártó és a fölötte ellenőrzést gyakorló szervezet az (1) és (2) bekezdésben felsorolt helyzetekbe kerüljön vagy tevékenységekben részt vegyen. E vállalati megfelelési programnak követnie kell legalább a következők bármelyikében leírt releváns elveket, szabályokat és eljárásokat:

a)	a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak (9) 10. cikke;

b)	a bankjegyekkel kapcsolatos etikai kezdeményezés (10);

c)	az ISO 37001 szabvány;

d)	bármely ezekkel egyenértékű program.

II. SZAKASZ

AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS

5. cikk

Akkreditáció iránti kérelem

(1) A gyártó, amely egy meghatározott gyártási helyszínen az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos valamely tevékenységre vonatkozó akkreditációt kíván szerezni, írásbeli kérelmet nyújt be az EKB-hoz az akkreditációs eljárás megindítása érdekében. Ez az 1. cikk 29. pontjában meghatározott tintaelőállítási tevékenységet folytató gyártókra is vonatkozik.

(2) Az akkreditáció iránti írásbeli kérelem a következőket tartalmazza:

a)	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységnek és az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeinek a leírása vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységnek és az euro alkotóelemeinek leírása;

b)	a gyártó neve és adott esetben a gyártó nevében az akkreditációt kérő jogalany és annak jogalany-azonosítója, amennyiben rendelkezésre áll;

c)	azon gyártási helyszín pontos helye és címe, ahol a gyártó az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet végezni kívánja;

d)	a gyártó jogi képviselői által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a gyártó az akkreditációs követelményeket bizalmasan fogja kezelni;

e)	a gyártó vállalkozásának leírása, amely felsorolja az ellenőrzést gyakorló jogalanyokat és azok helyét is;

f)	a gyártó jogi képviselői által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a gyártó az e határozat 3. és 4. cikkében rögzített valamennyi követelménynek megfelel, és nem sérti az e cikkekben említett rendelkezéseket;

g)	független ellenőr által kibocsátott és aláírt írásbeli nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a gyártó megfelel a 4. cikkben rögzített etikai követelményeknek;

h)	a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt tanúsítványok másolata;

i)	a gyártó azon leányvállalatainak vagy kapcsolt vállalkozásainak leírása, amelyeket be kíván vonni az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységbe;

azon harmadik felek leírása, a gyártó leányvállalatait vagy kapcsolt vállalkozásait is beleértve, amelyeket a gyártó alvállalkozóként igénybe kíván venni vagy amelyeket a gyártó be kíván vonni az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység végzésébe;

k)	a gyártó akkreditáció iránti kérelme indokainak és az akkreditáció megadása esetén az eurorendszer számára jelentkező potenciális előnyöknek az összefoglalása.

(3) Azon akkreditált gyártónak, amely az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos bármely más tevékenységre vonatkozó akkreditációt kérelmez, írásbeli kérelmet kell benyújtania az EKB-hoz. Az EKB tájékoztatja az akkreditált gyártót a (2) bekezdésben felsorolt konkrét dokumentációról, amelyet az egyes esetekben be kell nyújtani.

6. cikk

Az akkreditációs követelményeknek való megfelelés értékelése

(1) Az EKB a gyártó akkreditációs követelményeknek való megfelelésének e cikk szerinti értékelése előtt elutasíthatja az akkreditáció iránti kérelmet, ha megállapítja, hogy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység, amelyre vonatkozóan akkreditációt kértek, kedvezőtlen hatással lenne az eurobankjegyek integritására és szállítási láncára.

(2) Az EKB a gyártó 3. cikk (1) bekezdésének b)–d) pontjában és 3. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelését az e határozat 5. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján értékeli.

(3) Az EKB kivételes esetekben engedélyezhet a 4. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelési kötelezettségtől való eltérést, amennyiben megállapítja, hogy a gyártó általi meg nem felelés nincs jelentős hatással az akkreditációs követelmények gyártó általi betartására vagy az eurobankjegyek integritására vagy az EKB jó hírnevére.

(4) Amennyiben a gyártó eleget tesz a 3. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 4. cikkben foglalt követelményeknek, vagy a 3. cikk (4) bekezdése alapján számára mentesítést adtak a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt követelménynek való megfelelés alól, az EKB a gyártó rendelkezésére bocsátja a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti akkreditációs követelményeket tartalmazó dokumentációt. Az EKB továbbá kérdőíveket bocsát a gyártó rendelkezésére, amelyeket a gyártónak ki kell töltenie, feltüntetve, hogy hogyan felel meg az akkreditációs követelményeknek. A gyártó az EKB által megállapított észszerű határidőn belül kitölti és az EKB-nak visszaküldi a kitöltött kérdőíveket. A gyártó feltünteti, hogy intézkedései hogyan felelnek meg a vonatkozó akkreditációs követelményeknek, és kifejezetten felfed minden korlátozást, amely megakadályozhatja, hogy a gyártó megfeleljen az akkreditációs követelményeknek, különösen a gyártási helyszínen elérhetővé nem tehető speciális megsemmisítő létesítmények használatára vonatkozó bármely nemzeti jogszabályt.

(5) A gyártó 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti vonatkozó akkreditációs követelményeknek való megfelelésére vonatkozó értékelés részeként az EKB először azt ellenőrzi, hogy a gyártó megfelel-e valamennyi – külön határozatban rögzített – biztonsági követelménynek. A gyártó biztonsági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzését követően az EKB ellenőrzi, hogy a gyártó megfelel-e a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott további akkreditációs követelményeknek. Valamennyi értékelés történhet helyszíni vagy távoli ellenőrzés formájában, a 11. cikknek megfelelően.

(6) Amennyiben szükséges, az EKB felkérheti a gyártót, hogy az EKB által megállapított észszerű határidőn belül nyújtsa be, pontosítsa vagy egészítse ki az alábbiak bármelyikét:

a)	az 5. cikknek megfelelően benyújtandó dokumentáció;

b)	a 4. cikknek megfelelően kitöltendő dokumentáció;

c)	az 5. cikknek megfelelően szolgáltatandó információk.

(7) Az EKB elutasítja az akkreditáció iránti kérelmet, ha az hiányos vagy hibás, vagy ha azt az EKB (6) bekezdés szerinti, további információk, pontosítás vagy kiegészítés iránti felszólítása nyomán a határidőn belül nem egészítik ki. Az EKB akkor is elutasítja az akkreditáció iránti kérelmet, ha a kérelem és a benyújtandó dokumentáció hiánytalan, azonban azt mutatja, hogy a gyártó nem felel meg a 3. és a 4. cikkben rögzített követelményeknek.

7. cikk

Az akkreditáció megadása

(1) Az EKB akkor adhat akkreditációt a gyártónak egy adott gyártási helyszínen az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos kért tevékenységre vonatkozóan, ha a gyártó sikeresen bizonyította, hogy megfelel a 3. és a 4. cikkben foglalt akkreditációs követelményeknek, vagy ha az EKB a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően eltérést engedélyez.

(2) Az EKB az akkreditációt határozat formájában adja meg, amely megjelöli azt a jogalanyt, gyártási helyszínt és az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet, amelyre vonatkozóan az akkreditációt megadták.

(3) Az akkreditáció közlését követően az akkreditált gyártó az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos vonatkozó tevékenység kezdő időpontja előtt megfelelő időben tájékoztatja az EKB-t annak érdekében, hogy az EKB az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység során el tudja végezni a vonatkozó ellenőrzéseket.

8. cikk

Az EKB akkreditációs nyilvántartása

(1) Az EKB akkreditációs nyilvántartást vezet, amelyet az NKB-k és a jövőbeni eurorendszerbeli NKB-k, továbbá az EKB bankjegyek extraneten keresztül az akkreditált gyártók rendelkezésére bocsát. Az akkreditációs nyilvántartás a következőket tartalmazza:

a)	az akkreditációt kapott összes gyártó felsorolása;

minden egyes akkreditált gyártó tekintetében:

i.	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos azon tevékenység megjelölése, amelyre a gyártó az akkreditációt kapta;

ii.	az a gyártási helyszín az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységhez, amelyre a gyártó az akkreditációt kapta;

iii.	az egyes gyártási helyszíneken előállított, az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeire vagy az euro alkotóelemeire vonatkozó információk.

(2) Az EKB rendszeresen aktualizálja az akkreditációs nyilvántartást az akkreditált gyártók akkreditációs jogállásával, valamint az akkreditált gyártók által e határozat alapján szolgáltatott információkkal. Az akkreditációs nyilvántartás rendszeres aktualizálása érdekében az EKB az akkreditált gyártóktól, az NKB-któl és a jövőbeni eurorendszerbeli NKB-któl bármely más releváns információt gyűjthet, amelyeket az EKB az akkreditációs nyilvántartásban szereplő információk pontosságának és helytállóságának fenntartása érdekében szükségesnek tart.

(3) Ha az EKB a 17. cikk alapján felfüggesztésről szóló határozatot hoz, e határozatnak az akkreditált gyártóval való közlését követően haladéktalanul rögzíti a következő információkat az akkreditációs nyilvántartásban:

a)	a felfüggesztés hatálya és időtartama;

az akkreditált gyártó akkreditációs jogállását érintő, a következőkre vonatkozó valamennyi változás:

i.	a gyártó neve;

ii.	az érintett gyártási helyszín;

iii.	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóeleme vagy az euro alkotóeleme, valamint az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység, amely a felfüggesztéssel érintett, a felfüggesztésről szóló határozat megállapításainak megfelelően.

(4) Ha az EKB a 18. cikk alapján visszavonásról szóló határozatot hoz, e határozatnak az akkreditált gyártóval való közlését követően a visszavonásról szóló határozat megállapításainak megfelelően haladéktalanul eltávolítja a következő információkat az akkreditációs nyilvántartásból:

a)	az akkreditált gyártó neve;

b)	a gyártási helyszín;

c)	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóeleme vagy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység;

d)	az euro alkotóeleme vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység.

(5) Az akkreditált gyártó tájékoztatja az EKB-t, ha az akkreditált gyártóra vonatkozóan az akkreditációs nyilvántartásban szereplő információk hiányosak vagy hibásak. Ha az EKB megállapítja, hogy az ilyen információk hiányosak vagy hibásak, az EKB módosítja az akkreditációs nyilvántartást.

9. cikk

Az akkreditált gyártók kötelezettségei az akkreditáció fenntartása érdekében

Az akkreditált gyártónak a következő kötelezettségeknek kell eleget tennie ahhoz, hogy az adott gyártási helyszínre vonatkozó akkreditációját fenntartsa:

1.	az akkreditációs követelményeket bizalmasan kell kezelnie és tiszteletben kell tartania az EKB bankjegyek extraneten keresztül biztosított valamennyi dokumentum EKB által megadott titoktartási besorolását;

2.	írásban tájékoztatnia kell az EKB-t a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tanúsítványok megújításáról vagy módosításáról, és e megújítástól vagy módosítástól számított három hónapon belül rendelkezésre kell bocsátania az új vagy módosított tanúsítvány másolatát;

3.	írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell az EKB-t a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában vagy adott esetben a 3. cikk (4) bekezdésében említett akkreditációs követelményekre vonatkozó bármely tanúsítvány visszavonása esetén;

évente a naptári év végétől számított két hónapon belül független ellenőri nyilatkozatot kell rendelkezésre bocsátania, amely tanúsítja a következőket:

a)	a 4. cikk (3) bekezdésében említett vállalati megfelelési program végrehajtása és működése;

b)	az akkreditált gyártó nem volt érintett a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt körülményekben;

írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell az EKB-t egy megszakítás nélküli 36 hónapos olyan időszak elteltéről, amely alatt az akkreditált gyártó nem végzett az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet, az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeinek megsemmisítése, tárolása, elemzése vagy gyártási helyszínen belüli belső mozgatása kivételével, vagy nem végzett az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet;

az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység végzése esetén a biztonsági követelményeknek megfelelően írásban be kell számolnia az EKB-nak az akkreditált gyártási helyszínén végzett, az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység során az ezen alkotóelemek számát illetően azonosított bármely eltérésről;

amennyiben a következő tevékenységek bármelyikét kívánja végezni, haladéktalanul tájékoztatnia kell az EKB-t és előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérnie:

a)	az adott gyártási helyszínen bármely intézkedés olyan módosítása, amely bármely módon érinti vagy érintheti a vonatkozó akkreditációs követelményeknek való megfelelést;

b)	tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása;

c)	az akkreditált gyártó felszámolására irányuló eljárás vagy bármely hasonló eljárás kezdeményezése;

d)	üzleti tevékenységének vagy struktúrájának oly módon történő átszervezése, amely érintheti azt a tevékenységet, amely tekintetében az akkreditációt megadták;

az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos olyan tevékenység alvállalkozásba adása, amelyre a gyártó akkreditációval rendelkezik, vagy harmadik felek – az akkreditált gyártó leányvállalatait vagy kapcsolt vállalkozásait is ideértve – bevonása ilyen tevékenységbe, függetlenül attól, hogy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység alvállalkozásba adására vagy a harmadik felek abban való részvételére az adott gyártási helyszínen vagy más helyszínen fog sor kerülni;

8.	írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell a felelős NKB-t a 7. pont e) alpontjában felsorolt helyzetek bármelyikének bekövetkezéséről;

írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell az EKB-t a következő események bármelyikének bekövetkezéséről:

a)	az akkreditált gyártót vagy a fölötte ellenőrzést gyakorló bármely szervezetet jogerős határozattal elítélték a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamely tevékenységért;

b)	az akkreditált gyártó vagy a fölötte ellenőrzést gyakorló bármely szervezet a 4. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely helyzetben érintett;

10.

írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell az EKB-t, ha az euro biztonságos kezelést igénylő valamely alkotóelemére vagy az euro valamely alkotóelemére vonatkozó – az EKB által a vonatkozó minőségi követelményekben külön rögzítettek szerinti – minősítési eljárást kíván kezdeményezni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a minősítési eljárás tervezett kezdő és záró időpontjára vonatkozó információkat;

11.	ki kell alakítania a szükséges eljárásokat annak biztosítására, hogy az akkreditált gyártók részére az EKB bankjegyek extraneten keresztül rendelkezésre álló valamennyi vonatkozó dokumentum legújabb változata megfelelően terjesztésre kerüljön az akkreditált gyártási helyszínen.

10. cikk

Az EKB előzetes írásbeli hozzájárulása

(1) Az EKB a 9. cikk 7. pontjában felsorolt tevékenységre vonatkozóan észszerű határidőn belül megadja előzetes írásbeli hozzájárulását, amennyiben a kérelmező akkreditált gyártó valamennyi vonatkozó akkreditációs követelménynek és vonatkozó kötelezettségeknek eleget tett.

(2) Az EKB előzetes írásbeli hozzájárulását megadhatja azzal a feltétellel, hogy az akkreditált gyártó betart minden olyan korlátozást vagy kötelezettséget, amelyet az EKB a kérelmező akkreditált gyártó számára előír.

(3) Az EKB megtagadhatja az előzetes írásbeli hozzájárulást, amennyiben megállapítja, hogy az akkreditált gyártó akkreditációs követelményeknek vagy kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozó képességét veszélyezteti, ha az akkreditált gyártó a 9. cikk 7. pontjában felsorolt valamely tevékenységet végez.

11. cikk

Ellenőrzések

(1) Az EKB helyszíni ellenőrzések vagy távoli ellenőrzések végzése révén értékeli, hogy az akkreditált gyártó megfelel-e az akkreditációs követelményeknek.

(2) Az EKB távoli ellenőrzést végez az EKB által kért minden olyan dokumentációval kapcsolatban, amely releváns az akkreditált gyártó vonatkozó akkreditációs követelményeknek való megfelelésének értékelése szempontjából. Az EKB által az akkreditált gyártóhoz intézett, dokumentáció iránti kérelem csak akkor minősül távoli ellenőrzésnek, ha a kérelem kifejezetten hivatkozik a távoli ellenőrzésre.

(3) Az EKB előre bejelentett és előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket is végezhet.

(4) A helyszíni ellenőrzés során az EKB értékeli, hogy az akkreditált gyártó a gyártási helyszínen megfelel-e a vonatkozó akkreditációs követelményeknek.

(5) Az EKB a bejelentett helyszíni ellenőrzést az akkreditált gyártóval előzetesen egyeztetett időpontban kezdi meg. Az akkreditált gyártónak biztosítania kell, hogy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos vonatkozó tevékenységet az ellenőrzés során a gyártási helyszínen végezzék.

(6) Az EKB úgy határozza meg a bejelentett vagy be nem jelentett helyszíni ellenőrzés időtartamát, hogy az biztosítsa, hogy elegendő információt szereznek az akkreditált gyártó valamennyi akkreditációs követelménynek való megfelelésének értékeléséhez. Az EKB felfüggesztheti a folyamatban levő helyszíni ellenőrzést annak érdekében, hogy lehetővé tegye az akkreditált gyártó számára a vonatkozó akkreditációs követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos bizonyítékok rendelkezésre bocsátását.

(7) Az akkreditált gyártó hozzáférést biztosít az EKB számára a gyártási helyszín minden területéhez és minden olyan dokumentumhoz, amelyet az EKB az ellenőrzés szempontjából relevánsnak ítél.

(8) Az akkreditált gyártó a helyszíni ellenőrzés megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább tíz munkanappal vagy az EKB által meghatározott eltérő időpontban visszajuttat az EKB-nak az ellenőrzéshez szükséges minden dokumentációt, így például az EKB bankjegyek extraneten elérhető, kitöltött ellenőrzési kérdőívet vagy bármely más dokumentációt, amelyet az EKB az ellenőrzés előtt az akkreditált gyártónak megküldött.

12. cikk

A szabálytalanság esetei

(1) Az akkreditált gyártó részéről szabálytalanságnak minősül az alábbiak bármelyike:

a)	a 3. cikk (1) bekezdésében felsorolt akkreditációs követelmények valamelyikének való nem felelés;

b)	a szabálytalanság korábban azonosított esetei tekintetében az EKB-val egyeztetett javítások határidőn belüli végrehajtásának elmulasztása;

c)	a 9. cikkben felsorolt kötelezettségek valamelyikének nem teljesítése;

d)	az EKB részére a gyártási helyszínhez vagy az EKB által az ellenőrzéshez szükségesnek ítélt dokumentumokhoz való haladéktalan hozzáférés biztosításának megtagadása;

e)	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeire vonatkozó nyilvántartásban mutatkozó, a biztonsági követelmények akkreditált gyártó általi megszegésével összefüggő eltérés;

f)	az e határozat szerinti bármely eljárás keretében bizonyítottan hamis vagy félrevezető nyilatkozatnak, illetve bizonyítottan hamisított dokumentumnak az EKB-hoz vagy adott esetben az NKB-hoz való benyújtása;

g)	az e határozattal összefüggő bármely dokumentum titoktartási besorolásának tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség megszegése.

(2) Az EKB a szabálytalanságról való tudomásszerzést követő észszerű határidőn belül értesíti az akkreditált gyártót a 3. és 4. cikkben felsorolt vonatkozó akkreditációs követelményeknek vagy a 9. cikkben foglalt kötelezettségeknek való meg nem felelés eseteiről.

(3) Az akkreditált gyártó az EKB-val a 13. cikk (3) bekezdésének megfelelően egyeztetett határidőn belül orvosolja a szabálytalanság eseteit.

13. cikk

Az ellenőrzés eredménye

(1) Az EKB az alábbi időtartamok valamelyikén belül előzetes ellenőrzési jelentést küld az akkreditált gyártónak, amelyben megjelöli az akkreditációs követelményeknek való meg nem felelés ellenőrzés során azonosított eseteit:

a)	a vonatkozó helyszíni ellenőrzés befejezésétől számított 30 munkanap;

b)	a távoli ellenőrzés részeként a releváns dokumentációnak az EKB általi kézhezvételétől számított 40 munkanap, különösen a 9. cikkben rögzített kötelezettségek vonatkozásában.

(2) Az előzetes ellenőrzési jelentésben az EKB az akkreditált gyártónak szóló ajánlásokat fogalmazhat meg. Ezek az ajánlások az akkreditációs követelményeknek egyébként megfelelő valamely intézkedés fejlesztésére vonatkozó javaslatokat jelentenek.

(3) Az akkreditált gyártónak az előzetes ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanap áll rendelkezésre arra, hogy írásban közölje az EKB-val az ellenőrzés során azonosított szabálytalanság eseteire és a (2) bekezdésnek megfelelően megfogalmazott ajánlásokra vonatkozó megállapításait. Az akkreditált gyártó részletes információkkal szolgál a szabálytalanság esetei tekintetében végrehajtani tervezett intézkedésekről, az ezen intézkedések végrehajtására vonatkozó határidőkkel együtt. Az EKB értékeli a javaslatokat és határidőket állapít meg, amelyeknek arányosaknak kell lenniük a szabálytalanság súlyosságával.

(4) Az EKB a következők valamelyikének bekövetkezésétől számított 40 munkanapon belül az akkreditált gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési jelentést:

a)	az akkreditált gyártó által az előzetes ellenőrzési jelentésre tett írásbeli észrevételek és az EKB által az értékelése véglegesítése érdekében kért bármely más releváns információ EKB általi kézhezvétele;

b)	az előzetes ellenőrzési jelentésre vonatkozó írásbeli észrevételek megtételére nyitva álló határidők lejárta, amennyiben nem érkeztek ilyen észrevételek.

(5) Az EKB az ellenőrzési jelentésben rögzíti az ellenőrzés megállapításait, a vonatkozó ellenőrzési dokumentációt, az akkreditált gyártótól kapott észrevételeket, az akkreditált gyártó által végrehajtani tervezett tevékenységek, intézkedések vagy fejlesztések értékelését és a végrehajtásra vonatkozó kapcsolódó határidőket. Az ellenőrzési jelentés az ellenőrzés eredménye alapján következtetéseket von le arra nézve, hogy az akkreditált gyártó megfelel-e az akkreditációs követelményeknek, illetve a javasolt határidőkön belül megfelelhet-e azoknak, valamint, hogy az EKB meghozza-e a 16–18. cikkben említett valamely határozatot.

(6) A (4) bekezdésben említett ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül az akkreditált gyártó az e jelentés tartalmára vonatkozó írásbeli észrevételeket nyújthat be az EKB-nak.

(7) Az EKB megvizsgálja az akkreditált gyártótól érkezett észrevételeket és az ellenőrzési jelentés következtetéseinek végrehajtásával és az akkreditált gyártó – valamint adott esetben az összes többi akkreditált gyártó – tájékoztatásával befejezi az ellenőrzést.

(8) A 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően helyszíni vagy távoli utólagos ellenőrzések végezhetők annak ellenőrzése érdekében, hogy az ellenőrzési jelentésben foglalt intézkedéseket ténylegesen végrehajtják és azok megfelelnek a vonatkozó akkreditációs követelményeknek.

(9) Az akkreditációs követelményeket érintő olyan jelentős szabálytalanság esetén, amely az EKB sürgős döntését teszi szükségessé, és amelyről észszerűen feltételezhető, hogy indokolja a 17. cikk szerinti felfüggesztésről szóló határozat vagy a 18. cikk szerinti visszavonásról szóló határozat meghozatalát, az EKB dönthet az (1)–(3) bekezdésben leírt folyamat lerövidítéséről, amely esetben legfeljebb öt munkanapot biztosít az akkreditált gyártónak az adott jelentős szabálytalanság eseteire vonatkozó észrevételek megtételére. Az EKB az ilyen sürgősséget megindokolja.

(10) Az EKB dönthet az ebben a cikkben rögzített határidők meghosszabbításáról.

14. cikk

Az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység azonnali leállításáról szóló határozat

(1) Amennyiben az EKB olyan jelentős szabálytalanságot azonosít, amelynek következtében az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei elveszhetnek, azokat eltulajdoníthatják, vagy euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeire vonatkozó olyan információkat hozhatnak illetéktelenül nyilvánosságra, amelyek azonnali korrekciós intézkedés hiányában sérthetik az eurobankjegyek fizetőeszközként fennálló integritását, az EKB kötelezheti az akkreditált gyártót, hogy a jelentős szabálytalanság orvoslásáig azonnali hatállyal állítsa le az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos érintett tevékenységet. Ilyen esetben az akkreditált gyártó az EKB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem kezdhet újra semmilyen, az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységet.

(2) Az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos valamely tevékenység azonnali hatállyal történő leállítására köteles akkreditált gyártó az EKB rendelkezésére bocsátja az azon más akkreditált gyártókra vonatkozó információkat, amelyeket vevőként vagy szállítóként közvetetten érinthet az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység leállítása. Az EKB emellett kötelezheti az akkreditált gyártót a 18. cikk (5) bekezdésében említett intézkedések megtételére annak biztosítása érdekében, hogy az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység leállításának tartama alatt ne legyenek birtokában az euro biztonságos kezelést igénylő meghatározott alkotóelemei.

(3) Az EKB tájékoztatja a (2) bekezdésben említett, potenciálisan érintett akkreditált gyártókat arról, ha valamely akkreditált gyártó az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos valamely tevékenysége az (1) bekezdés alapján leállításra kerül. Ebben az esetben az EKB értesíti ezeket az akkreditált gyártókat, amennyiben változás történt azon akkreditált gyártó jogállásában, amelynek az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenységét az (1) bekezdés alapján leállították.

(4) A 16–18. cikk alapján hozott határozatok sérelme nélkül az EKB haladéktalanul véget vet az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység leállításának, amennyiben a 11. cikk alapján lefolytatott ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett valamennyi jelentős szabálytalanságot orvosolták.

III. SZAKASZ

A SZABÁLYTALANSÁG KÖVETKEZMÉNYEI

15. cikk

Az EKB szabálytalanság tárgyában hozott határozatai

(1) Az akkreditált gyártó által elkövetett szabálytalanság esetén az EKB a 16–19. cikkben említett határozatokat hozhatja. E határozatoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:

a)	a szabálytalanság, és adott esetben az akkreditált gyártó által tett észrevételek;

b)	a gyártási helyszín, az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóeleme és/vagy az euro alkotóeleme, valamint az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel és/vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység, amelyre a határozat vonatkozik;

a határozat hatálybalépésének napja, és adott esetben az alábbiak közül egy vagy mindkettő:

i.	a határozat lejártának napja;

ii.	azon körülmények, amelyek esetén a határozat lejár;

d)	adott esetben a szabálytalanság orvoslására kitűzött határidő;

e)	a határozat indokolása.

(2) A határozatnak arányosnak kell lennie a szabálytalanság adott esetének súlyosságával és figyelembe kell vennie a következőket:

a)	az akkreditált gyártó más szabálytalanságok előfordulása és korrigálása terén tanúsított múltbeli magatartása;

b)	az akkreditált gyártó által a szabálytalanság adott esetével kapcsolatban adott releváns magyarázatok;

c)	annak leírása, hogy az akkreditált gyártó hogyan orvosolta vagy tervezi orvosolni a szabálytalanság adott esetét.

(3) A határidők meghatározása során az EKB biztosítja, hogy a határidők arányosak legyenek a szabálytalanság adott esetének súlyosságával.

(4) Az EKB írásban tájékoztatja az érintett akkreditált gyártót az általa hozott határozatról.

(5) Az EKB többek között az akkreditációs nyilvántartás útján vagy írásban tájékoztathatja az NKB-ket és a többi érintett akkreditált gyártót a 16–19. cikk alapján hozott határozatokról. Az EKB által adott tájékoztatás tartalmazhatja az akkreditált gyártó kilétét, a szabálytalanság típusát és jellegét és adott esetben a határozat érvényességét.

16. cikk

Figyelmeztető határozat

(1) Az EKB az alábbi esetekben figyelmeztető határozatot hozhat az akkreditált gyártó tekintetében:

a)	jelentős szabálytalanság;

b)	szabálytalanságok ismétlődő előfordulása;

c)	a szabálytalanság megfelelő időben történő, eredményes kiküszöbölésének elmaradása.

(2) A figyelmeztető határozatnak fel kell tüntetnie, hogy a szabálytalanság megadott határidőn belül való kiküszöbölésének elmaradása esetén a 17. vagy a 18. cikk alkalmazandó-e.

(3) Ha az EKB megállapítja, hogy az azonosított szabálytalanság súlyosságára figyelemmel a figyelmeztető határozat önmagában nem rendelkezik elegendő visszatartó erővel, a 17. vagy 18. cikk szerinti határozatot hoz.

17. cikk

Új megrendelésekkel kapcsolatos felfüggesztésről szóló határozat

(1) Ha az akkreditált gyártó nem tesz eleget a 14. cikk szerinti, az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység azonnali leállításáról szóló határozatnak, az EKB felfüggesztésről szóló határozatot hozhat az akkreditált gyártóval szemben. Az akkreditált gyártó nem fogadhat el új megrendeléseket mindaddig, amíg a felfüggesztésről szóló határozatot vissza nem vonják.

(2) Ha az akkreditált gyártó a megjelölt határidőn belül nem orvosol valamely, a 16. cikk szerinti figyelmeztető határozatban megjelölt szabálytalanságot, az EKB felfüggesztésről szóló határozatot hozhat az akkreditált gyártóval szemben. Az akkreditált gyártó befejezheti a folyamatban levő, előállításra vonatkozó megrendeléseket, azonban nem fogadhat el új megrendeléseket mindaddig, amíg a felfüggesztésről szóló határozatot vissza nem vonják.

(3) A felfüggesztésről szóló határozatnak fel kell tüntetnie, hogy a szabálytalanság megadott határidőn belül való orvoslásának elmaradása esetén a 18. cikk alkalmazandó-e.

(4) Ha az EKB megállapítja, hogy az azonosított szabálytalanság súlyosságára figyelemmel a felfüggesztésről szóló határozat önmagában nem rendelkezik elegendő visszatartó erővel, a 18. cikk szerinti visszavonásról szóló határozatot hozhat.

(5) A felfüggesztésről szóló határozat csak akkor vonható vissza, ha a 11. cikk szerinti ellenőrzés megállapítja, hogy valamennyi érintett szabálytalanságot orvosolták.

18. cikk

Az akkreditáció visszavonásáról szóló határozat

(1) Az EKB visszavonásról szóló határozatot hozhat, ha az akkreditált gyártó nem tesz eleget a 17. cikk szerinti felfüggesztésről szóló határozatnak.

(2) Az EKB az alábbi esetekben hoz visszavonásról szóló határozatot:

a)	az akkreditált gyártó kéri az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel és/vagy az euro alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenysége új gyártási helyszínre való áthelyezését. Ebben az esetben a visszavonás hatálya kiterjed a régi gyártási helyszínre, amelyről az adott tevékenységet áthelyezik;

az akkreditált gyártó tulajdonosi szerkezetében bekövetkező változás, amennyiben e változás közvetlenül vagy közvetetten lehetővé teheti a tervezett tulajdonosi szerkezetbeli változással érintett valamely szervezet számára, hogy az e határozattal, alkalmazandó jogi aktusokkal vagy az EKB-t vagy egy vagy több NKB-t vagy egy vagy több akkreditált gyártót érintő szerződéses megállapodásokkal összefüggő bizalmas EKB információkhoz férjen hozzá;

c)	az akkreditált gyártó akkreditáció visszavonása iránti kérelme.

(3) Az EKB visszavonásról szóló határozatot hozhat, ha úgy értékeli, hogy a visszavonás a következők bármelyikének figyelembevételével szükséges:

a)	egy adott szabálytalanság súlyossága;

b)	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei vagy az euro alkotóelemei tényleges vagy potenciális elvesztésének vagy eltulajdonításának nagyságrendje;

c)	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos információk illetéktelen közzétételéből következő pénzügyi vagy hírnévromlásból eredő kár bekövetkezése;

d)	az akkreditált gyártó válaszának, a szabálytalanság esetének enyhítésére való kapacitásának és képességének megfelelősége;

e)	az a tény, hogy a gyártási helyszínen fennálló bizonyos körülmények sérthetik az eurobankjegyek fizetőeszközként fennálló integritását.

(4) Az EKB a visszavonásról szóló határozatot hozhat olyan akkreditált gyártó vonatkozásában, amely 36 hónapos megszakítás nélküli időszak alatt nem állította elő az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeit vagy az euro alkotóelemeit. Amennyiben az EKB ezen az alapon hoz visszavonásról szóló határozatot, figyelembe veszi az akkreditált gyártó sajátos körülményeit.

(5) Amennyiben a visszavonásról szóló határozat hatálybalépését követően az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeinek az akkreditált gyártó általi birtoklása kockára teheti az eurobankjegyek fizetőeszközként fennálló integritását, az EKB a gyártót intézkedések megtételére – így az euro biztonságos kezelést igénylő meghatározott alkotóelemeinek megsemmisítésére vagy ezen alkotóelemeknek az EKB-hoz vagy valamely NKB-hoz történő beszállítására – kötelezheti annak biztosítása érdekében, hogy a visszavonás hatálybalépését követően a gyártónak ne legyenek birtokában az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei. Az EKB helyszíni ellenőrzéseket végezhet ezen intézkedések tényleges végrehajtásának ellenőrzése érdekében.

(6) A visszavonásról határozat meghatározza azt az időpontot, amelyet követően a gyártó ismét kérheti az akkreditációt. Ezt az időpontot a visszavonáshoz vezető körülmények alapján határozzák meg, és az nem lehet korábban, mint a visszavonásról szóló határozat hatálybalépésétől számított egy év.

19. cikk

Pénzügyi szankciók az eurobankjegyek vagy az eurobankjegy-papír mennyiségének eltérései esetén

(1) Amennyiben a 9. cikk 6. pontjának megfelelően a részben kinyomtatott vagy elkészült eurobankjegyek vagy a részben elkészült vagy elkészült eurobankjegy-papír mennyiségében mutatkozó eltérést hoznak az EKB tudomására vagy az az akkreditált gyártó gyártási helyszínén az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos valamely tevékenység során bekövetkezik, az EKB – a 16., 17. és 18. cikk szerinti határozat meghozatala mellett – pénzügyi szankciót szabhat ki az akkreditált gyártóra a következő megerősített esetekben:

a)	az akkreditált gyártó nem azonosította ezt az eltérést;

b)	az akkreditált gyártó nem jelentette az eltérést a 9. cikk 6. pontjának megfelelően;

c)	az akkreditált gyártó jelentette az eltérést a 9. cikk 6. pontjának megfelelően, azonban ezt követően a biztonsági követelményekről szóló külön határozatban megállapított határidőn belül nem azonosította és jelentette az EKB-nak az eltérés okát.

(2) A pénzügyi szankcióról szóló határozat meghozatala előtt az EKB ellenőrzi, hogy a részben kinyomtatott vagy elkészült eurobankjegyek vagy a részben elkészült vagy elkészült eurobankjegy-papír mennyiségében mutatkozó eltérés a külön határozatban rögzített biztonsági követelményeknek való meg nem felelés következménye-e.

(3) A megerősített eltérés vonatkozásában kiszabandó pénzügyi szankció összegének meghatározása során az EKB az alábbiak egyikének névértékét veszi figyelembe:

a)	a részben kinyomtatott vagy elkészült eurobankjegyek;

b)	a potenciális eurobankjegyek, amelyeket a részben elkészült vagy elkészült eurobankjegy-papír felhasználásával ki lehetett volna nyomtatni.

(4) Az EKB a biztonsági követelményeknek az egyes konkrét esetekben való meg nem felelés súlyosságára figyelemmel alkalmazhat a (3) bekezdés alapján meghatározott névértéktől vagy egyenértékű névértéktől eltérő összegű pénzügyi szankciót.

(5) Az EKB semmilyen körülmények között nem szabhat ki 500 000 eurót meghaladó összegű pénzügyi szankciót.

(6) A pénzügyi szankciókról szóló határozat meghozatala során az EKB a 2532/98/EK rendeletben és a 2157/1999/EK európai központi banki rendeletben (EKB/1999/4) (11) rögzített eljárásokat követi.

20. cikk

Hatáskörök átruházása és továbbruházása

(1) A Kormányzótanács a gyártó akkreditációjával kapcsolatos, a 6. cikk (1), (3) és (7) bekezdése, a 7. cikk, a 10. cikk, a 14. cikk (1) és (4) bekezdése és a 16–19. cikk szerinti valamennyi határozat meghozatalára vonatkozó hatáskört átruházza az Igazgatóságra.

(2) Az Igazgatóság a gyártó akkreditációjával kapcsolatos, a 6. cikk (1), (3) és (7) bekezdése, valamint a 7. cikk szerinti valamennyi határozat meghozatalára vonatkozó hatáskört továbbruházhatja valamely tagjára.

(3) Az Igazgatóság továbbruházhatja az operatív szintre a következőkre vonatkozó hatáskört:

a)	az EKB előzetes írásbeli hozzájárulásának a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelő megadása azokban az esetekben, amikor az akkreditált gyártó a 3. és a 4. cikk szerinti valamennyi vonatkozó akkreditációs követelménynek és a 9. cikk szerinti valamennyi vonatkozó kötelezettségnek megfelel;

b)	az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeivel kapcsolatos tevékenység azonnali leállításáról szóló határozatok meghozatala a 14. cikknek megfelelően.

(4) Az Igazgatóság tájékoztatja a Kormányzótanácsot minden olyan határozatról, amelynek meghozatalára az e cikk szerinti hatáskör-átruházás vagy továbbruházás alapján került sor.

21. cikk

Felülvizsgálati eljárás

(1) Az EKB értékeli a gyártó által e határozattal kapcsolatban benyújtott kérelmeket és szolgáltatott információkat, és a gyártót az alábbiak egyikének kézhezvételétől számított 50 munkanapon belül írásban értesíti a kérelem elfogadására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról, illetve a kapott információk érvényességéről:

a)	az akkreditáció iránti kérelem;

b)	az EKB által kért, a gyártó által nyújtott bármely további információ vagy tájékoztatás.

(2) A gyártó az EKB alábbi határozatainak felülvizsgálata iránti kérelmet nyújthat be a Kormányzótanácshoz:

a)	a 6. cikk (1) és (7) bekezdése, valamint a 7. cikk alapján hozott határozat;

b)	a 14. cikk, valamint a 16–18. cikk alapján hozott határozat.

A gyártónak a felülvizsgálat iránti kérelmet az (1) bekezdésben említett határozat közlésétől számított 30 munkanapon belül kell benyújtania. A gyártónak meg kell indokolnia a kérelmét, és meg kell adnia az azt alátámasztó valamennyi információt.

(3) A felülvizsgálatnak nincs felfüggesztő hatálya. Kivételesen, amennyiben a gyártó kifejezetten kéri, hogy a felülvizsgálat felfüggesztő hatállyal rendelkezzen, és e kérelmét megindokolja, a Kormányzótanács felfüggesztheti a felülvizsgálatra kerülő határozat alkalmazását.

(4) A Kormányzótanács a gyártó felülvizsgálati iránti kérelmére figyelemmel vizsgálja felül az (1) bekezdésben említett határozatot. Ha a Kormányzótanács megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett határozat ebbe a határozatba ütközik, elrendeli a szóban forgó eljárás megismétlését vagy végleges határozatot hoz. Ha a Kormányzótanács megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett határozat nem ütközik ebbe a határozatba, elutasítja a gyártó felülvizsgálati iránti kérelmét. A gyártót a felülvizsgálat eredményéről a felülvizsgálat iránti kérelem EKB általi kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül írásban értesítik. A Kormányzótanács határozatának tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat.

(5) Az Európai Unió Bírósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik e határozattal kapcsolatos, az EKB és valamely gyártó közötti jogviták tekintetében. Amennyiben a (2) bekezdésnek megfelelően felülvizsgálati eljárásnak van helye, a gyártónak be kell várnia a Kormányzótanács felülvizsgálat tárgyában hozott határozatát, mielőtt az ügyet a Bíróság elé terjesztené. A Szerződésben meghatározott határidők a felülvizsgálatról szóló határozat kézhezvételekor kezdődnek meg.

(6) Az (1)–(4) bekezdéstől eltérően a 19. cikk szerinti pénzügyi szankciók kiszabásáról szóló határozatok felülvizsgálati eljárását a 2532/98/EK rendeletnek és a 2157/1999/EK rendeletnek (EKB/1999/4) megfelelően kell lefolytatni.

(7) Kölcsönös megállapodás esetén az EKB és a gyártó az e határozat alkalmazásával kapcsolatos bármely vitát választottbíráskodás útján is rendezheti. Az EKB és valamely akkreditált gyártó közötti valamennyi vitát véglegesen a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbírósági szabályai alapján, az e szabályoknak megfelelően kinevezett egy vagy több választottbíró révén kell rendezni. A választottbíráskodás nyelve az angol.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az EKB/2013/54 határozat 2021. május 18-tól hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre a határozatra történő hivatkozásként, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az EKB/2013/54 határozat az e határozat hatálybalépését követő tizenkét hónapig továbbra is alkalmazandó.

(2) Az EKB/2013/54 határozat alapján akkreditációt vagy ideiglenes akkreditációt kapott akkreditált gyártók e határozat hatálybalépésének napjától az e határozat alapján akkreditáltnak tekintendők.

(3) Az EKB/2013/54 határozat alapján megadott akkreditációkkal kapcsolatos valamennyi kezdeményezett vagy folyamatban levő eljárást e határozattal összhangban kell befejezni, így különösen a következőkkel kapcsolatban kezdeményezett vagy folyamatban levő eljárásokat:

a)	a 11. cikk szerinti első vagy utólagos biztonsági vagy minőségi ellenőrzések;

b)	az akkreditációs követelményeknek való megfelelés értékelése a 6. cikk alapján;

c)	az akkreditációk megadása a 7. cikk alapján;

d)	a 16–19. cikk szerinti határozatok kibocsátása;

e)	az a)–d) pont szerinti intézkedések vagy határozatok felülvizsgálata.

Valamennyi kezdeményezett vagy folyamatban levő eljárást az (1) bekezdésben említett időtartam leteltéig be kell fejezni.

24. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

(2) Ezt a határozatot 2021. május 18-tól kell alkalmazni.

(3) A 4. cikket és a 9. cikk 4. pontját 2022. november 16-tól kell alkalmazni.

25. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a címzettjei az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemeinek és az euro alkotóelemeinek gyártói és akkreditált gyártói.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. április 27-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

(2) EKB/2013/54 határozat (2013. december 20.) az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei, valamint az euro alkotóelemei előállítóinak akkreditációs eljárásáról és az EKB/2008/3 határozat módosításáról (HL L 57., 2014.2.27., 29. o.).

(3) Lásd az I. mellékletet.

(4) A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

(5) A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(9) Elérhető a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara honlapján: www.iccwbo.org.

(10) Elérhető a bankjegyekkel kapcsolatos etikai kezdeményezés honlapján: www.bnei.com.

(11) Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete (1999. szeptember 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4) (HL L 264., 1999.10.12., 21. o.).

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett határozat

és annak módosításai (hivatkozás a 22. cikkben)

EKB/2013/54 határozat (2013. december 20.) az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei, valamint az euro alkotóelemei előállítóinak akkreditációs eljárásáról és az EKB/2008/3 határozat módosításáról (HL L 57., 2014.2.27., 29. o.).

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/955 határozata (2016. május 6.) az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei, valamint az euro alkotóelemei előállítóinak akkreditációs eljárásáról szóló EKB/2013/54 határozat módosításáról (EKB/2016/12) (HL L 159., 2016.6.16., 19. o.).

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1734 határozata (2016. szeptember 21.) az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei, valamint az euro alkotóelemei előállítóinak akkreditációs eljárásáról szóló EKB/2013/54 határozat módosításáról (EKB/2016/25) (HL L 262., 2016.9.29., 30. o.).

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Az EKB/2013/54 határozat	Ez a határozat
I. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK	I. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk	1. cikk
2. cikk (1) bekezdés	2. cikk (1) bekezdés
–	2. cikk (3), (4), (7) és (11) bekezdés
2. cikk (2) bekezdés	–
2. cikk (3) bekezdés	–
2. cikk (4) bekezdés	18. cikk (4) bekezdés
2. cikk (5) bekezdés a) pont	3. cikk (1) bekezdés a) pont és 3. cikk (2) bekezdés
–	3. cikk (1) bekezdés b) pont
2. cikk (5) bekezdés b) pont	3. cikk (1) bekezdés c) pont
2. cikk (6) bekezdés	3. cikk (4) bekezdés
2. cikk (7) bekezdés	2. cikk (8) bekezdés
2. cikk (8) bekezdés	2. cikk (2) bekezdés
2. cikk (9) bekezdés	2. cikk (11) bekezdés
3. cikk (1) bekezdés	19. cikk (1) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés	19. cikk (2) bekezdés
–	20. cikk (3) bekezdés
–	4. cikk
II. SZAKASZ – AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS	II. SZAKASZ – AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS
4. cikk (1) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés a) pont	5. cikk (2) bekezdés a) és c) pont
4. cikk (2) bekezdés b) pont	5. cikk (2) bekezdés d) pont és 9. cikk 1. pont
4. cikk (2) bekezdés c) pont	5. cikk (2) bekezdés f) pont
4. cikk (3) bekezdés	5. cikk (2) bekezdés h) pont és 3. cikk (1) bekezdés d) pont
-	5. cikk (2) bekezdés b), e), g), i), j) és k) pont
–	5. cikk (3) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés és 5. cikk (3) bekezdés első mondat	6. cikk (2) és (6) bekezdés
4. cikk (5) bekezdés és 5. cikk (3) bekezdés második mondat	6. cikk (7) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés	6. cikk (4) bekezdés első, második, harmadik és negyedik mondat
5. cikk (2) bekezdés	6. cikk (4) bekezdés negyedik mondat
–	6. cikk (1), (3) és (5) bekezdés
6. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
–	7. cikk (2) bekezdés
6. cikk (2) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés
6. cikk (3) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
7. cikk	–
8. cikk	–
–	9. cikk 8., 9., 10. és 11. pont
III. SZAKASZ – ELLENŐRZÉSEK ÉS NKB ÁLTALI CÉLZOTT BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉSEK	III. SZAKASZ – A SZABÁLYTALANSÁG KÖVETKEZMÉNYEI
9. cikk (1) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés	11. cikk (2) bekezdés
9. cikk (3) bekezdés, első mondat	11. cikk (4) bekezdés
9. cikk (3) bekezdés, második mondat	–
9. cikk (4) bekezdés, első és harmadik mondat	11. cikk (3) bekezdés
9. cikk (4) bekezdés, második mondat	11. cikk (5) bekezdés első mondat
–	11. cikk (5) bekezdés második mondat
–	11. cikk (6) és (7) bekezdés
9. cikk (5) bekezdés	11. cikk (8) bekezdés
9. cikk (6) bekezdés	–
10. cikk (1) bekezdés	12. cikk (2) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés	–
10. cikk (3) bekezdés, bevezető fordulat, valamint b) és c) pont	13. cikk (1) bekezdés
10. cikk (3) bekezdés a) pont	–
10. cikk (3) bekezdés, második és harmadik mondat	13. cikk (5) bekezdés
10. cikk (4) bekezdés	13. cikk (3) és (4) bekezdés
10. cikk (4) bekezdés második mondat	13. cikk (7) bekezdés
10. cikk (5) bekezdés, első mondat	13. cikk (8) bekezdés
10. cikk (5) bekezdés, második mondat	–
–	13. cikk (6) bekezdés
10. cikk (6) bekezdés	13. cikk (9) bekezdés
10. cikk (7) bekezdés	13. cikk (10) bekezdés
11. cikk	–
IV. SZAKASZ – FOLYAMATOS KÖTELEZETTSÉGEK	IV. SZAKASZ – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. cikk (1) bekezdés	2. cikk (6) bekezdés
12. cikk (2) bekezdés, első mondat	9. cikk 2. pont
12. cikk (2) bekezdés, második mondat	9. cikk 3. pont
–	9. cikk 4. pont
12. cikk (3) bekezdés a) pont	9. cikk 7. pont a) alpont
12. cikk (3) bekezdés b) pont	9. cikk 7. pont a) alpont
12. cikk (3) bekezdés c) pont	9. cikk 7. pont b) alpont
12. cikk (3) bekezdés d) pont	9. cikk 7. pont c) alpont
12. cikk (3) bekezdés e) pont	9. cikk 7. pont d) alpont
12. cikk (3) bekezdés f) és g) pont, valamint 12. cikk (4) bekezdés, első mondat	9. cikk 7. pont e) alpont és 9. cikk 8. pont
12. cikk (4) bekezdés, második és harmadik mondat	–
12. cikk (5) bekezdés, első mondat	9. cikk 7. pont
12. cikk (5) bekezdés, a második mondat bevezető fordulata	10. cikk (3) bekezdés
12. cikk (5) bekezdés a) pont	10. cikk (3) bekezdés
12. cikk (5) bekezdés b) pont i., ii. és iii. alpont	3. cikk (3) bekezdés
12. cikk (5) bekezdés, második albekezdés	–
	20. cikk (3) bekezdés
12. cikk (5) bekezdés, harmadik albekezdés	20. cikk (3) bekezdés
12. cikk (6) bekezdés, bevezető fordulat	9. cikk 7. pont, bevezető fordulat
12. cikk (6) bekezdés a) pont	9. cikk 7. pont c) alpont
12. cikk (6) bekezdés b) pont	9. cikk 7. pont d) alpont
12. cikk (6) bekezdés c) pont	–
12. cikk (6) bekezdés d) pont	9. cikk 5. pont
12. cikk (7) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
12. cikk (8) bekezdés	–
12. cikk (9) bekezdés	–
13. cikk	2. cikk (5) bekezdés
V. SZAKASZ – A SZABÁLYTALANSÁG KÖVETKEZMÉNYEI	–
14. cikk (1) bekezdés a) pont	12. cikk (1) bekezdés c) pont
14. cikk (1) bekezdés b) pont	12. cikk (1) bekezdés a) és b) pont
14. cikk (1) bekezdés c) pont	12. cikk (1) bekezdés d) pont
14. cikk (1) bekezdés d) pont	12. cikk (1) bekezdés f) pont
14. cikk (1) bekezdés e) pont	12. cikk (1) bekezdés g) pont
14. cikk (2) bekezdés, első mondat	12. cikk (2) bekezdés
14. cikk (2) bekezdés, második mondat	12. cikk (3) bekezdés
14. cikk (2) bekezdés, második mondat	15. cikk (3) bekezdés
14. cikk (3) bekezdés	1. cikk 36. pont
14. cikk (4) bekezdés	13. cikk (2) bekezdés
15. cikk (1) bekezdés	15. cikk (1) bekezdés
15. cikk (2) bekezdés	15. cikk (2) bekezdés, bevezető fordulat és a) pont
16. cikk (2) bekedés, 17. cikk (2) bekezdés, 18. cikk (3) bekezdés	15. cikk (2) bekezdés b) pont
10. cikk (4) bekezdés	15. cikk (2) bekezdés c) pont
15. cikk (3) bekezdés	15. cikk (5) bekezdés
16. cikk (1) bekezdés	16. cikk (1) bekezdés
16. cikk (2) bekezdés	15. cikk (2) bekezdés b) pont
16. cikk (3) és (4) bekezdés	16. cikk (2) és (3) bekezdés
17. cikk (1) bekezdés	17. cikk (1) bekezdés
17. cikk (2) bekezdés	15. cikk (2) bekezdés b) pont
17. cikk (3) bekezdés	17. cikk (3) bekezdés
17. cikk (4) és (5) bekezdés	17. cikk (4) és (5) bekezdés
18. cikk (1) bekezdés a) pont	18. cikk (1) bekezdés
18. cikk (1) bekezdés b) pont	–
18. cikk (1) bekezdés c) pont	18. cikk (2) bekezdés b) pont
18. cikk (1) bekezdés d) pont	18. cikk (2) bekezdés a) pont
18. cikk (1) bekezdés e) pont	18. cikk (2) bekezdés c) pont
18. cikk (2) bekezdés a) és b) pont	18. cikk (3) bekezdés a), b) és c) pont
18. cikk (2) bekezdés c) pont	18. cikk (3) bekezdés d) pont
–	18. cikk (3) bekezdés e) pont
–	18. cikk (4) bekezdés
18. cikk (3) bekezdés	–
18. cikk (4) és (5) bekezdés	18. cikk (5) és (6) bekezdés
19. cikk	14. cikk
20. cikk (1) bekezdés	9. cikk 6. pont és 12. cikk (1) bekezdés e) pont
20. cikk (2) bekezdés	19. cikk (1) bekezdés
20. cikk (3) bekezdés, első, második és harmadik mondat	19. cikk (2) és (3) bekezdés és 19. cikk (4) bekezdés
20. cikk (3) bekezdés, negyedik mondat	19. cikk (5) bekezdés
20. cikk (4) bekezdés, első mondat	19. cikk (2) bekezdés
20. cikk (4) bekezdés, második mondat	19. cikk (6) bekezdés
20. cikk (4) bekezdés, harmadik mondat	–
21. cikk	21. cikk
22. cikk	8. cikk
IV. SZAKASZ – MÓDOSÍTÓ, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK	–
23. cikk	–
24. cikk	22. cikk
25. cikk	23. cikk
26. cikk	24. cikk
27. cikk	25. cikk

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 149

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. május 12.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/635 végrehajtási rendelete (2020. május 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Podpiwek kujawski [OFJ])	1
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/636 végrehajtási határozata (2020. május 8.) a 2008/477/EK határozatnak a 2 500–2 690 MHz-es frekvenciasávra alkalmazandó releváns műszaki feltételek naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2020) 2831. számú dokumentummal történt) ( 1 )	3
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2020/637 határozata (2020. április 27.) az euro biztonságos kezelést igénylő alkotóelemei, valamint az euro alkotóelemei gyártóinak akkreditációs eljárásáról (EKB/2020/24) (átdolgozás)	12


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.