2020.4.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/500 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. április 6.)

a részben zsírtalanított aztékzsályamagpor (Salvia hispanica-por) (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)	Az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke értelmében a Bizottságnak elő kell terjesztenie az új élelmiszer Unión belül történő forgalomba hozatalának engedélyezésére és az uniós jegyzék naprakésszé tételére vonatkozó végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(4)

2018. április 18-án az Access Business Group International LLC vállalat (a továbbiakban: kérelmező) kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a részben zsírtalanított aztékzsályamagpornak (Salvia hispanica-pornak) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint az uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kérelmező az aztékzsályamagpornak (Salvia hispanica-pornak) az általános népességnek szánt számos élelmiszer-kategóriában történő felhasználását kérte az alábbiak szerint: ízesítés nélküli, savanyú tejtermékek, ideértve a természetes, ízesítés nélküli írót (kivéve a sterilizált írót), savanyítás utáni hőkezelés nélkül; ízesítés nélküli, savanyú tejtermékek, savanyítás utáni hőkezeléssel; ízesített, savanyútej-alapú termékek, beleértve a hőkezelt termékeket is; édesipari termékek; gyümölcs- és zöldséglevek; gyümölcs- és zöldségnektárok és hasonló termékek; ízesített italok; a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket; tészta.

(5)

2018. július 16-án a kérelmező kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz egy másik részlegesen zsírtalanított aztékzsályamagpornak (Salvia hispanica-pornak) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint az uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kérelmező az aztékzsályamagpornak (Salvia hispanica-pornak) az általános népességnek szánt számos élelmiszer-kategóriában történő felhasználását kérte az alábbiak szerint: édesipari termékek; gyümölcs- és zöldséglevek; gyümölcs- és zöldségnektárok és hasonló termékek; ízesített italok; a 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket; tészta.

(6)

A Bizottsághoz benyújtott két kérelem két különböző, részben zsírtalanított aztékzsályamagpor (Salvia hispanica-por) új élelmiszerként történő felhasználásának engedélyezésére vonatkozik. Mindkét típusú aztékzsályamagpor (Salvia hispanica-por) részben zsírtalanított, és az aztékzsálya (Salvia hispanica) egészben lévő magjainak préselésével és őrlésével készül. A két por közti legfőbb különbség a részecskeméretben mutatkozik meg, és abban, hogy milyen arányban tartalmaznak egyes makroelemeket. A magas fehérjetartalmú por részecskemérete 130 μm alatt van, fehérjetartalma pedig legalább 40 %, míg a magas rosttartalmú por részecskemérete 400 μm alatt van, élelmirost-tartalma pedig legalább 50 %. A két por javasolt felhasználása szintén hasonló.

(7)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. június 22-én és 2018. október 22-én konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy az aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok) új élelmiszerként való értékelésének elvégzésével nyújtson tudományos szakvéleményt. Figyelembe véve a részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok) közti hasonlóságokat, a Hatóság összevonta azok biztonsági értékelését.

(8)

2019. május 15-én a Hatóság elfogadta az aztékzsályamagporok (Salvia hispanica L.-porok) mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményt („Safety of chia seeds[Salvia hispanica L.] powders, as novel foods, pursuant to Regulation (EU) 2015/2283”) (4). Ez a szakvélemény megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek.

(9)

Az említett véleményben a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok) felhasználása az értékelt felhasználási feltételek mellett biztonságos. Így a Hatóság szakvéleménye alapján kellő megalapozottsággal állítható, hogy a részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok) bizonyos értékelt felhasználások és felhasználási szintek mellett, ízesítetlen, erjesztett, erjesztés után nem hőkezelt tejtermékekben, beleértve a természetes, ízesítetlen írót is (kivéve a sterilizált írót); ízesítés nélküli, savanyú, savanyítás után hőkezelt tejtermékekben; ízesített, savanyútej-alapú termékekben, beleértve a hőkezelt termékeket is; édesipari termékekben; gyümölcs- és zöldséglevekben; gyümölcs- és zöldségnektárokban és hasonló termékekben; ízesített italokban; a 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítőkben, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket, történő felhasználása megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének.

(10)

Tudományos szakvéleményében („Safety of chia seeds (Salvia hispanica L.) as a novel food for extended uses, pursuant to Regulation (EU) 2015/2283” (5)) a Hatóság figyelembe vett egy olyan tanulmányt, amely rámutatott arra, hogy akrilamid képződhet az aztékzsályamag (Salvia hispanica) olyan élelmiszerekben való felhasználása esetén, amelyek előállítása, feldolgozása vagy elkészítése 120 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten történő hőkezelést igényel. A Hatóság megállapította, hogy ez a tanulmány az aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok) értékelésére is alkalmazható, mivel azok az uniós jegyzékben már szereplő aztékzsályamagoktól (Salvia hispanica) csak a zsírtalanításban különböznek, amely kezelés semleges az akrilamid képződése szempontjából.

(11)	A Hatóság megjegyezte, hogy a „tészta” élelmiszer 120 °C feletti hőmérsékleten hőkezelésnek vethető alá, és potenciálisan az akrilamid releváns forrása lehet, míg más javasolt élelmiszer-kategóriák nem vetnek fel biztonsági aggályokat az akrilamidképződéssel kapcsolatban.

(12)

Az aztékzsályamagporokról (Salvia hispanica L.-porokról) szóló véleményében a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a kérelmezőtől és/vagy a nyilvánosan hozzáférhető forrásból további információkra van szükség az akrilamid képződésének lehetőségével kapcsolatban abban az esetben, ha az aztékzsályamagport (Salvia hispanica-port) tartalmazó élelmiszereket 120 °C-os vagy annál magasabb hőmérsékleten történő hőkezelésnek vetik alá. Az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Hatóság további információkat kért az érintett kérelmezőtől a technológiai szennyező anyagoknak az élelmiszer feldolgozása és előállítása során (a gyártó szintjén) és/vagy a hozzáadott aztékzsályamagport (Salvia hispanica-port) tartalmazó élelmiszerek főzése (a fogyasztó szintjén történő hőkezelés) során való lehetséges képződésével kapcsolatban. A kiegészítő információk benyújtására meghatározott időszak 2019. május 13-án járt le. Bár a kérelmező a megadott határidőig kiegészítő információkkal szolgált, a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a benyújtott információk nem elegendőek a tésztában, 120 °C feletti hőmérsékleten esetlegesen képződő akrilamid kezelésére, amely a fogyasztó szintjén potenciálisan az akrilamid releváns forrása lehet.

(13)

Az akrilamid tésztában, hőkezelés során történő lehetséges képződésével kapcsolatos információk hiányában a Hatóság a kiegészítő információk elérhetővé válásáig elhalasztotta a tésztában lévő aztékzsályamagpor értékelését. Ebből következik, hogy a Bizottság ebben a szakaszban nem rendelkezik a Hatóság azon véleményével, amely az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében szükséges az aztékzsályamagporoknak (Salvia hispanica-poroknak) a 120 °C-os vagy annál magasabb hőmérsékleten való hőkezelésnek alávetett tésztában való felhasználásának a jóváhagyásához. Ennélfogva a Hatóság vonatkozó véleményének közzétételét követően további határozat születik az ilyen felhasználásokról.

(14)

A Hatóság véleményében két, a rendelkezésre álló tudományos szakirodalomból származó esetismertetést is azonosított, amelyek az aztékzsályamag (Salvia hispanica) fogyasztását allergiás reakciókhoz kötötték, és ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az aztékzsályamag fogyasztása allergiás reakciókat válthat ki. Továbbá a Hatóság úgy véli, hogy az aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok) lehetséges allergén hatása hasonló az aztékzsályamagokéhoz (Salvia hispanica), mivel a porok gyártási folyamatának lépései várhatóan nem módosítják az aztékzsályamagok (Salvia hispanica) lehetséges allergén hatását. Figyelembe véve, hogy ez idáig csak két allergiás esetet jelentettek, az aztékzsályamag (Salvia hispanica) széles körű fogyasztására és az uniós és globális piacon való több évre visszanyúló jelenlétére tekintettel, az aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok) fogyasztásakor fellépő potenciális allergiás reakciókra vonatkozó címkézési követelményeket nem kell felvenni az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékébe mindaddig, amíg a Hatóság által nyert további tudományos bizonyítékok nem állnak rendelkezésre az aztékzsályamag (Salvia hispanica) lehetséges allergén hatására vonatkozóan.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott részben zsírtalanított aztékzsályamagporokat (Salvia hispanica-porokat) fel kell venni az engedélyezett új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelettel létrehozott uniós jegyzékébe.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós jegyzékben foglalt bejegyzésnek tartalmaznia kell a mellékletben meghatározott felhasználási feltételeket és jelölési követelményeket is.

2. cikk

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. április 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

(4) EFSA Journal 2019;17(6):5716.

(5) EFSA Journal 2019;17(4):5657.

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) az alábbi bejegyzéssel egészül ki a betűrend szerinti helyen:

Engedélyezett új élelmiszer	Az új élelmiszer felhasználásának feltételei		További különös jelölési követelmények	Egyéb követelmények
„Részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok)	Adott élelmiszer-kategória	Maximális mennyiségek	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: »Részben zsírtalanított aztékzsályamagpor (Salvia hispanica-por)«
	Magas fehérjetartalmú por
	Ízesítés nélküli savanyú tejtermékek, ideértve a természetes, ízesítés nélküli írót (kivéve a sterilizált írót), savanyítás utáni hőkezelés nélkül	0,7 %
	Ízesítés nélküli savanyú tejtermékek, savanyítás utáni hőkezeléssel	0,7 %
	Ízesített savanyú tejtermékek, beleértve a hőkezelt termékeket is	0,7 %
	Édesipari termékek	10 %
	A 2001/112/EGK irányelvben (*1) meghatározott gyümölcslevek és zöldséglevek	2,5 %
	A 2001/112/EGK irányelvben meghatározott gyümölcsnektárok, zöldségnektárok és hasonló termékek	2,5 %
	Ízesített italok	3 %
	A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket	7,5 g/nap
	Magas rosttartalmú por
	Édesipari termékek	4 %
	A 2001/112/EGK irányelvben meghatározott gyümölcslevek és zöldséglevek	2,5 %
	A 2001/112/EGK irányelvben meghatározott gyümölcsnektárok, zöldségnektárok és hasonló termékek	4 %
	Ízesített italok	4 %
	A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket	12 g/nap

A 2. táblázat (Specifikációk) az alábbi bejegyzéssel egészül ki a betűrend szerinti helyen:

Engedélyezett új élelmiszer	Specifikációk
„Részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok)	Leírás/meghatározás: Új élelmiszerek az aztékzsálya (Salvia hispanica L.) egészben lévő magjainak préselésével és őrlésével nyert, részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok). Fizikai-érzékszervi tulajdonságok: Idegen anyag: 0.1 %
		Magas fehérjetartalmú por	Magas rosttartalmú por
	Részecskeméret	≤ 130 μm	≤ 400 μm
	Kémiai összetétel:
		Magas fehérjetartalmú Salvia hispanica-por	Magas rosttartalmú Salvia hispanica-por
	Nedvesség:	≤ 9,0 %	≤ 9,0 %
	Fehérje:	≥ 40,0 %	≥ 24,0 %
	Zsír:	≤ 17 %	≤ 12 %
	Rost:	≤ 30 %	≥ 50 %
	Mikrobiológiai kritériumok: Összcsíraszám: ≤ 10 000 CFU/g Élesztők: ≤ 500 CFU/g Penészgombák: ≤ 500 CFU/g Staphylococcus aureus: ≤ 10 CFU/g Kóliformok: < 100 MPN/g Enterobacteriaceae: ≤ 100 CFU/g Bacillus cereus: ≤ 50 CFU/g Escherichia coli: < 10 MPN/g Listeria monocytogenes: nincs/g Salmonella spp.: 25 g-os mintában nincs jelen Szennyező anyagok: Arzén: ≤ 0,1 ppm Kadmium: ≤ 0,1 ppm Ólom: ≤ 0,1 ppm Higany: ≤ 0,1 ppm Összes aflatoxin: ≤ 4 ppb Ochratoxin-A: ≤ 1 ppb”

(*1) A Tanács 2001/112/EK irányelve (2001. december 20.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.).”

2020.4.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/10

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/502 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. április 6.)

az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozó egyes kereskedelempolitikai intézkedésekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló, 2014. május 15-i 654/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) 2020. január 24-én vámnövelés formájában 2020. február 8-tól határozatlan ideig hatályos védintézkedéseket fogadott el egyes származékos acél- és alumíniumtermékek importjára vonatkozóan.

(2)

Ezek az intézkedések lényegüket tekintve védintézkedések, bár az Egyesült Államok biztonsági intézkedésként határozta meg őket. Olyan korrekciós intézkedésekről van szó, amelyek megbontják a Kereskedelmi Világszervezetet (a továbbiakban: WTO) létrehozó egyezményből eredő engedmények és kötelezettségek egyensúlyát, és a belföldi gazdasági ágazatnak a külföldi versennyel szembeni védelme céljából, a gazdasági ágazat kereskedelmi jóléte érdekében korlátozzák az importot. Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (a továbbiakban: 1994. évi GATT) meghatározott biztonsági kivételek nem vonatkoznak az ilyen jellegű védintézkedésekre és nem indokolnak ilyen jellegű védintézkedéseket, és nem befolyásolják a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezései szerinti, az egyensúly helyreállításához való jog gyakorlását.

(3)

A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás úgy rendelkezik, hogy a védintézkedéssel sújtott exportőr tagnak joga van felfüggeszteni lényegében azonos, az 1994. évi GATT-ból fakadó kötelezettségek alkalmazását a vele szemben védintézkedést alkalmazó WTO-taggal folytatott kereskedelemben, amennyiben az érintett tagok közötti konzultációk nem hoznak kielégítő megoldást, és a felfüggesztés ellen a WTO Árukereskedelmi Tanácsa nem emel kifogást.

(4)	Az Egyesült Államok és az Unió közötti, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 8. cikke és 12. cikkének (3) bekezdése szerinti konzultációk nem hoztak kielégítő megoldást. (2)

(5)	Amennyiben az Árukereskedelmi Tanács nem emel kifogást, a lényegében azonos engedményeknek vagy más kötelezettségeknek az Unió általi felfüggesztését a felfüggesztésnek az Árukereskedelmi Tanácshoz történő bejelentése után 30 nappal kell hatályba léptetni.

(6)

A WTO-megállapodás értelmében a felfüggesztési jog: a) haladéktalanul gyakorolható, ha a védintézkedés nem a behozatal abszolút növekedésének következménye volt, vagy nem felel meg a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek; b) a védintézkedés bevezetésétől számítva három év elteltével gyakorolható.

(7)

Az Egyesült Államok védintézkedései alkalamasak arra, hogy jelentős negatív gazdasági hatást gyakoroljanak az érintett uniós gazdasági ágazatokra. A védintézkedések jelentősen korlátoznák az érintett származékos acél- és alumíniumtermékeknek az Unióból az Egyesült Államokba irányuló kivitelét. Az érintett származékos acél- és alumíniumtermékeket az Egyesült Államok 2019-ben csaknem 40 millió EUR értékben importálta az Unióból.

(8)

Ennélfogva a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás értelmében lényegében azonos kereskedelmi engedmények alkalmazásának felfüggesztését jelenti, ha az Unió egyes kiválasztott, az Egyesült Államokból származó, az Unióba importált termékek vámtételének olyan növelése útján függeszti fel az általa nyújtott kereskedelmi engedmények alkalmazását, amely tükrözi és amely hatását tekintve nem lépi túl az érintett származékos acél- és alumíniumtermékeknek az Unióból az Egyesült Államokba érkező behozatalára az Egyesült Államok által alkalmazott vámok összegét.

(9)

A Bizottság a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolataiban az engedmények egyensúlyának helyreállításához való jogát a 654/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján gyakorolja. Megfelelő intézkedésként vámengedmények felfüggesztése és új vámok vagy magasabb vámtételek bevezetése formájában kell kereskedelempolitikai intézkedéseket hozni.

(10)

Az intézkedések megtervezése és kiválasztása során a Bizottság a 654/2014/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban objektív kritériumokat alkalmazott, és az adott esetnek megfelelően figyelembe vette az intézkedések arányosságát és alkalmasságát a védintézkedésekkel sújtott uniós gazdasági ágazatok helyzetének enyhítésére, valamint az Uniót érintő negatív gazdasági hatások minimalizásával kapcsolatos célt. A Bizottság a 654/2014/EU rendelet 9. cikkével összhangban lehetőséget biztosított az érdekelteknek az Unió érintett gazdasági érdekeivel kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére és a kapcsolódó információk benyújtására. (3)

(11)	Ennek megfelelően a Bizottság a (8), a (16) és a (18) preambulumbekezdésben ismertetett módon biztosította, hogy a kiegészítő vámtételek az Egyesült Államok védintézkedéseinek hatásai tükrében arányosak legyenek, és ne legyenek túlzottak.

(12)	A kiválasztott intézkedések emellett potenciálisan enyhítik az Egyesült Államok védintézkedései által sújtott uniós acél- és alumíniumipar helyzetét.

(13)

Végezetül az intézkedések olyan, az Egyesült Államokból származó termékek behozatalára vonatkoznak, amelyektől ellátási szempontból az Unió nem függ jelentős mértékben. Ez a megközelítés a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböli a különböző uniós piaci szereplőket, köztük a fogyasztókat érő negatív hatásokat.

(14)	A (6) preambulumbekezdésben ismertetett időzítési követelményekre való tekintettel amennyiben az Árukereskedelmi Tanács az (5) preambulumbekezdésnek megfelelően nem emelt kifogást, a kiegészítő vámtételeket két lépésben kell bevezetni.

(15)	Az első lépésben az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékek behozatalára kell 20 %-os és 7 %-os értékvámokat kivetni a 2020. május 8-tól addig tartó időszakra, amíg az Egyesült Államok fel nem hagy az Unióból érkező termékekre vonatkozó védintézkedések alkalmazásával.

(16)

Az első lépésben bevezetett értékvámok teljes összege az Egyesült Államok által a 8701–8705 vámtarifaszám alá tartozó gépjárművek alkatrészei és tartozékai közé tartozó sajtolt alumínium lökhárítóelemeknek és a 8701–8705 vámtarifaszám alá tartozó gépjárművek alkatrészei és tartozékai közé tartozó sajtolt acél lökhárítóelemeknek (mindkettő megnevezése a 8708 10 30 HTS-kód (4) alatt található), valamint a mezőgazdasági célú használatra alkalmas vontatók sajtolt alumínium karosszériaelemeinek és a mezőgazdasági célú használatra alkalmas vontatók sajtolt acél karosszériaelemeinek (mindkettő megnevezése a 8708 29 21 HTS-kód alatt található) (5) az Unióból az Egyesült Államokba érkező importjára bevezetett 10 %-os és 25 %-os vámnövelésnek felel meg (ezeket a termékeket az Egyesült Államok 2019-ben összesen 19 millió EUR értékben importálta az Unióból). Ezek azok a termékek, amelyekre vonatkozóan az Egyesült Államok nem a behozatal abszolút növekedésének következményeként vezetett be védintézkedéseket.

(17)

A második lépésben az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékek behozatalára kell további 4,4 %-os kiegészítő értékvámot kivetni a 2023. február 8-tól – illetőleg, ha az korábban következik be, a WTO Vitarendezési Testülete által hozott olyan értelmű határozat elfogadásától, hogy az Egyesült Államok védintézkedései nem egyeztethetők össze a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel, vagy az ilyen értelmű határozatnak a Vitarendezési Testületnek való bejelentésétől – addig tartó időszakra, amíg az Egyesült Államok fel nem hagy a védintézkedések alkalmazásával.

(18)

A második lépésben bevezetett értékvámok teljes összege az Egyesült Államok által a többi érintett terméknek az Unióból az Egyesült Államokba érkező importjára (6) bevezetett 10 %-os és 25 %-os vámnövelésnek felel meg (ezeket a termékeket az Egyesült Államok 2019-ben összesen 21 millió EUR értékben importálta az Unióból). Ezek azok a termékek, amelyek esetében lehetséges, hogy az Egyesült Államok a behozatal abszolút növekedésének következményeként vezetett be védintézkedéseket.

(19)	A Bizottság ezt a rendeletet a későbbiekben módosíthatja annak érdekében, hogy figyelembe vegye az Egyesült Államok védintézkedéseinek – termékek vagy vállalatok kizárása útján vagy másként bekövetkező – módosításait vagy módosulásait.

(20)	Ez a rendelet nem tekintendő állásfoglalásnak abban a kérdésben, hogy az Egyesült Államok védintézkedései összeegyeztethetők-e a WTO-megállapodás érintett rendelkezéseivel.

(21)	A WTO keretében alkalmazandó határidőkre való tekintettel helyénvaló, hogy ez a jogi aktus az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(22)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/1843 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott, a kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság haladéktalanul, de legkésőbb 2020. április 7-én írásban bejelenti a WTO Árukereskedelmi Tanácsának, hogy amennyiben az Árukereskedelmi Tanács nem emel kifogást, az Unió a (2) bekezdésben meghatározott termékek vonatkozásában az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben 2020. május 8-án felfüggeszti az 1994. évi GATT szerinti behozatalivám-engedmények alkalmazását.

(2) Ennek következtében az Unió az Egyesült Államokból származó, az alábbiakban meghatározott termékeknek az Unióba érkező behozatalára a következők szerint kiegészítő vámokat alkalmaz:

az első szakaszban, 2020. május 8-tól 20 %-os, illetve 7 %-os kiegészítő értékvámot a következő termékek behozatalára:

KN-kód (8)	Kiegészítő értékvám
9613 80 00	20 %
3926 30 00	7 %

a második szakaszban, a következő időponttól 4,4 %-os kiegészítő értékvámot a következő termék behozatalára:

—	2023. február 8-tól, illetőleg,

—

ha az korábban következik be, a WTO Vitarendezési Testülete által hozott olyan értelmű határozat elfogadásától, hogy az Egyesült Államok védintézkedései nem egyeztethetők össze a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel – vagy az ilyen értelmű határozatnak a Vitarendezési Testületnek való bejelentésétől – számított ötödik naptól. Ez utóbbi esetben a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában értesítést tesz közzé a szóban forgó határozat elfogadásának vagy bejelentésének napjáról:

KN-kód (9)	Kiegészítő értékvám
9504 40 00	4,4 %

2. cikk

Az 1. cikkben meghatározott kiegészítő vámok addig és annyiban alkalmazandók, ameddig és amennyiben az Egyesült Államok a védintézkedéseit az Unióból érkező termékeket érintő módon alkalmazza vagy újból alkalmazza. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában értesítést tesz közzé arról, hogy az Egyesült Államok mikor szüntette meg védintézkedéseinek alkalmazását.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. április 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 654/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 189., 2014.6.27., 50. o.).

(2) A konzultációkat az Unió 2020. március 6-án kérte. A felek nem jutottak egyezségre, és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 8. cikkében foglalt 30 napos konzultációs időszak véget ért.

(3) https://trade.ec.europa.eu/consultations/index.cfm?consul_id=264

(4) Az Egyesült Államok harmonizált tarifajegyzéke (Harmonised Tariff Schedule, HTS) szerinti kódokat a származékos alumíniumtermékek és a származékos acéltermékek Egyesült Államokba érkező importjának kiigazításáról szóló, 2020. január 24-i 9980. sz. elnöki rendelet (Proclamation 9980 of January 24, 2020, Adjusting Imports of Derivative Aluminum Articles and Derivative Steel Articles Into the United States, Federal Register vol. 85, no. 19, January 29, 2020) és annak mellékletei tartalmazzák (https://www.whitehouse.gov/presidential-actions/proclamation-adjusting-imports-derivative-aluminum-articles-derivative-steel-articles-united-states/).

(5) A termékeket a származékos alumíniumtermékek és a származékos acéltermékek Egyesült Államokba érkező importjának kiigazításáról szóló, 2020. január 24-i 9980. sz. elnöki rendelet (Proclamation 9980 of January 24, 2020, Adjusting Imports of Derivative Aluminum Articles and Derivative Steel Articles Into the United States, Federal Register vol. 85, no. 19, January 29, 2020) és annak mellékletei határozzák meg (https://www.whitehouse.gov/presidential-actions/proclamation-adjusting-imports-derivative-aluminum-articles-derivative-steel-articles-united-states/).

(6) A termékeket a származékos alumíniumtermékek és a származékos acéltermékek Egyesült Államokba érkező importjának kiigazításáról szóló, 2020. január 24-i 9980. sz. elnöki rendelet (Proclamation 9980 of January 24, 2020, Adjusting Imports of Derivative Aluminum Articles and Derivative Steel Articles Into the United States, Federal Register vol. 85, no. 19, January 29, 2020) határozza meg (https://www.whitehouse.gov/presidential-actions/proclamation-adjusting-imports-derivative-aluminum-articles-derivative-steel-articles-united-states/).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1843 rendelete (2015. október 6.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján az Uniót megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelempolitika területén követendő uniós eljárások megállapításáról (kodifikált szöveg; HL L 272., 2015.10.16., 1. o.).

(8) A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.) 1. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra szerinti, e rendelet kihirdetésének időpontjában érvényes kódok, értelemszerűen a későbbi jogi aktusokkal, köztük a legutóbbi, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2019. október 9-i (EU) 2019/1776 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 280., 2019.10.31., 1. o.) módosított változatukban.

(9) A nómenklatúrakódok a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.) 1. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra szerinti, e rendelet kihirdetésének időpontjában érvényes kódok, értelemszerűen a későbbi jogi aktusokkal, köztük a legutóbbi, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2019. október 9-i (EU) 2019/1776 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 280., 2019.10.31., 1. o.) módosított változatukban.

2020.4.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/503 HATÁROZATA

(2020. április 3.)

a 2014/312/EU határozat cink-oxidra vonatkozó eltéréseinek a cink-oxid „tartályban forgalomba hozott készítmények” és a „színezőpaszták” esetén tartósítószer-stabilizátorként való alkalmazására irányuló kiterjesztése érdekében történő módosításáról

(az értesítés a C(2020) 1979. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkét olyan termékek kaphatnak, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kismértékben károsítják a környezetet. Az egyes termékcsoportokra vonatkozóan egyedi ökocímke-kritériumokat kell megállapítani.

(2)	A 2014/312/EU bizottsági határozat (2) megállapította a kritériumokat, valamint az értékelési és ellenőrzési követelményeket a beltéri és kültéri festékek és lakkok vonatkozásában.

(3)

A cink-oxid (ZnO, CAS-szám: 1314-13-2) esetében a következő eltérés lett bejegyezve, a veszélyességi osztályozás feltüntetésével: a 2014/312/EU bizottsági határozat függelékének 1. pontja d) alpontja a H400 1. kategóriát (vízi élővilágra ható akut toxicitás) és a H410 1. kategóriát (vízi élővilágra ható krónikus károsodás) állapította meg az olyan, szárazfilmekhez használt tartósítószerekben lévő stabilizátorkombinációkban történő felhasználás esetén, amelyekhez legfeljebb 0,05 % koncentrációban cink-pirition vagy 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on szükséges.

(4)	A 2010/72/EU bizottsági határozat (3) mellékletének megfelelően azonban az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on nem alkalmazható szárazfilmek tartósítására. A fent említett 1. pont d) alpontját ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Több, uniós ökocímkét odaítélő nemzeti szervezet is javasolta a cink-oxidra vonatkozó jelenlegi eltérés kiterjesztését annak érdekében, hogy tartósítószer-stabilizátorként a „tartályban fogalomba hozott készítmények tartósítása” és a „színezőpaszták” tartósítása során is alkalmazni lehessen.

(6)

Az uniós ökocímke 2017. június 30-i célravezetőségi vizsgálatának (REFIT) következtetéseivel összhangban a Bizottság – az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával együtt – értékelte a módosítás relevanciáját, annak érdekében, hogy e termékcsoport vonatkozásában minél nagyobb mértékben elősegítse a rendszer elterjedését. A közszféra érdekelt feleivel is sor került az egyeztetésre.

(7)

A beszállítóktól és festékgyártóktól származó infomációk alapján a festékek és lakkok tartósítása során a cink-oxidot a következő két tartósítószerrel való kombinációban alkalmazzák: a cink-pirition és az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on, amelyek a nem kívánt mikroorganizmusok festékekben való elszaporodása ellen használatosak.

(8)

A cink-oxid stabilizáló funkciót lát el azokban a festékekben, amelyekben a cink-pirition és az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on a tartósítószer. A cink-oxid meggátolja a cink-pirition azon tulajdonságát, hogy más fémionokkal, különösen a vas- és kalciumionokkal transzkelációra lépjen és így színes komplexeket képezzen, ami a festék színének nem kívánt változásához vezetne. Az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-onnal való kombinációkban a cink-oxid megakadályozza, hogy az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on a festékekben a vízfázisból a szervesfázisba lépjen (pl. a kötőanyag), és így növeli annak a vízfázisban való elérhetőségét, amelyben a mikroorganizmusok elszaporodásának nagyobb a veszélye. A cink-oxid nélkül a festék élettartama mindössze néhány hétre csökkenne le, és csökkenne az eltarthatóság időtartama is.

(9)

A 2014/312/EU határozat már jelenleg is engedélyezi a cink-pirition használatát a következő három funkció esetében: tartályban forgalomba hozott készítményekhez használt tartósítószerként, színezőgépben használt tartósítószerként és szárazfilmekhez használt tartósítószerként legfeljebb 0,05 % koncentrációban, valamint a határozat engedélyezte az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on legfeljebb 0,05 %-os koncentrációs jelenlétét a használatra kész termék esetében. Ezért helyénvalónak tűnik megengedni a cink-oxid stabilizátorként való használatát ugyanezen alkalmazások esetében.

(10)

Amikor a cink-oxid a „tartályban forgalomba hozott készítmények” és a „színezőpaszták” tartósítószer kombinációinak stabilizálására kerül felhasználásra, kisebb környezeti hatásra lehet számítani, mint amikor a szárazfilmek tartósításának kombinációjában alkalmazzák (amelynek esetében a jelenlegi kritériumok már engedélyezik az eltérést), mivel a szárazfilm-tartósítószerként alkalmazott cink-pirition típusos adagja a kültéri festékekben körülbelül tízszerese a beltéri, tartályban forgalomba hozott készítmények tartósításához szükséges anyagnak.

(11)

A gyártók által használt azon alternatívák, amelyeknek a tartósítószer-kombinációi nem igényelnek cink-oxidot stabilizátorként, elsősorban 2-metil-2H-izotiazol-3-ont alkalmaznak. Az (EU) 2018/1480 bizottsági rendelet (4) 3. cikke harmadik bekezdésének megfelelően azonban a 2-metil-2H-izotiazol-3-on 2020. május 1-jétől – többek között – a Skin Sens. 1A veszélyességi osztályba kerül a H317 figyelmeztető mondat (allergiás bőrreakciót válthat ki) kódjával. A Skin Sens. 1A veszélyességi osztály és a H317 figyelmeztető mondat (allergiás bőrreakciót válthat ki) érvényes lesz azokra a kész festéktermékekre is, amelyekben a 2-metil-2H-izotiazol-3-on legalább 15 ppm koncentrációban van jelen. A jelenlegi kutatási eredmények azt mutatják, hogy a 2-metil-2H-izotiazol-3-on nem hatékony tartósítószerként, amennyiben 15 ppm alatti koncentrációban alkalmazzák.

(12)	A cink-pirition és az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on, vagy ezek kombinációja helyettesítheti a 2-metil-2H-izotiazol-3-ont, azonban az összes lehetséges alkalmazási eljárásukban szükség van a cink-oxid használatára.

(13)	Ebből következően technikailag nem lehetséges a cink-oxid más anyaggal történő helyettesítése.

(14)

Az érdekelt felek által közölt adatok bizonyítják, hogy a cink-piritiont tartalmazó, tartályban forgalomba hozott termékek és színezők tartósítását szolgáló kombinációkban 0,030 % cink-oxidra, míg az 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on tartalmazó kombinációkban 0,010-0,040 % cink-oxidra van szükség a megfelelő stabilizációs teljesítmény eléréséhez.

(15)	A 2014/312/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A 2014/312/EU határozat függelékében az „1. A színezőanyagokhoz, a kötőanyagokhoz és a késztermékhez adott tartósítószerek” szakaszban a d) pont (Tartósítószer-stabilizátorok) helyébe a következő szöveg lép:

Anyagcsoport	A korlátozás és/vagy az eltérés alkalmazási köre	Koncentrációs határérték (ahol alkalmazható)	Értékelés és ellenőrzés
„d) Tartósítószer-stabilizátorok	A cink-oxid stabilizátorként való felhasználása tekintetében eltérés engedélyezett		Ellenőrzés: A kérelmező és nyersanyag-beszállítóinak nyilatkozata.”
	az olyan, tartályban forgalomba hozott készítményekhez és színezőpasztákhoz használt tartósítószerekben lévő stabilizátorkombinációkban történő felhasználás esetén, amelyekhez cink-pirition szükséges 1,2-benzizotiazol-3(2H)-onnal vagy anélkül.	0,030 %
	az olyan, tartályban forgalomba hozott készítményekhez és színezőpasztákhoz használt tartósítószerekben lévő stabilizátorkombinációkban történő felhasználás esetén, amelyekhez 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on szükséges.	0,040 %
	az olyan, szárazfilmekhez használt tartósítószerekben lévő stabilizátorkombinációkban történő felhasználás esetén, amelyekhez cink-pirition szükséges.	0,050 %

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. április 3-án.

a Bizottság részéről

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(2) A Bizottság 2014/312/EU határozata (2014. május 28.) a beltéri és kültéri festékek és lakkok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 164., 2014.6.3., 45. o.).

(3) A Bizottság 2010/72/EU határozata (2010. február 8.) bizonyos anyagoknak a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe történő fel nem vételéről (HL L 36., 2010.2.9., 36. o.)

(4) A Bizottság (EU) 2018/1480 rendelete (2018. október 4.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról és az (EU) 2017/776 bizottsági rendelet helyesbítéséről (HL L 251., 2018.10.5., 1. o.).

2020.4.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/504 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. április 6.)

az egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos védintézkedésekről szóló (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2020) 2226. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/47 bizottsági végrehajtási határozatot (3) a Bizottság azt követően fogadta el, hogy bizonyos tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelték baromfitartó gazdaságokban, és e tagállamok a 2005/94/EK tanácsi irányelvben (4) előírtaknak megfelelően védő- és megfigyelési körzeteket hoztak létre.

(2)

Az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy a mellékletében felsorolt tagállamok által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően kialakított védő- és megfigyelési körzeteknek legalább a szóban forgó mellékletben védő- és megfigyelési körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(3)

Az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban az (EU) 2020/454 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította azt követően, hogy Németországban, Magyarországon és Lengyelországban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza előfordulását észlelték, amit az említett mellékletnek tükröznie kell.

(4)	Az (EU) 2020/454 végrehajtási határozat elfogadása óta Németország a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzának Börde körzet egyik baromfitartó gazdaságában észlelt kitöréséről értesítette a Bizottságot.

(5)	Emellett Magyarország is értesítette a Bizottságot a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza további kitöréseiről, amelyeket Bács-Kiskun és Csongrád megye baromfitartó gazdaságaiban észleltek.

(6)

Az új németországi és magyarországi kitöréseket olyan területeken észlelték, amelyek az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletében jelenleg felsorolt területek határain kívül esnek, és e tagállamok illetékes hatóságai meghozták a 2005/94/EK irányelvben előírt szükséges intézkedéseket, beleértve az ezen új kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetek létrehozását.

(7)

A Bizottság megvizsgálta a Németország és Magyarország által a 2005/94/EK irányelvvel összhangban hozott intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az említett tagállamok illetékes hatóságai által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a gazdaságoktól, ahol a közelmúltban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését megállapították.

(8)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében a Németország és Magyarország által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek mielőbbi, a szóban forgó tagállamokkal együttműködésben való, uniós szinten történő meghatározására van szükség. Ezért az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletébe Németország és Magyarország tekintetében új védő- és megfigyelési körzeteket kell felvenni.

(9)

Ennek megfelelően az uniós szintű régiókba sorolás aktualizálásának érdekében az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletét indokolt úgy módosítani, hogy az tartalmazza a Németország és Magyarország által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően újonnan kialakított védő- és megfigyelési körzeteket és az azokban alkalmazandó korlátozások időbeli hatályát.

(10)	Az (EU) 2020/47 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Tekintettel a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. április 6-án.

a Bizottság részéről

Sztella KIRIAKÍDISZ

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) A Bizottság (EU) 2020/47 végrehajtási határozata (2020. január 20.) egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos védintézkedésekről (HL L 16., 2020.1.21., 31. o.).

(4) A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2020/454 végrehajtási határozata (2020. március 27.) az egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos védintézkedésekről szóló (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 95., 2020.3.30., 8. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az 1. és 2. cikkben említett védőkörzetek az érintett tagállamokban:

Tagállam: Bulgária

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően

Plovdiv region:

Municipality of Maritsa

—	Trilistnik

2020.4.5.

Kurdzali region:

Municipality of Kurdzali

—

Perperek

—

Mudrets

—	Visoka Polyana

—	Kaloyantsi

—

Svatbare

—

Kokiche

—

Dobrinovo

—

Chiflik

2020.4.5.

Tagállam: Németország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EKirányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően
NIEDERSACHSEN, Landkreis Aurich
In den wie folgt beschriebenen Sperrbezirk fallen folgende Gemeinden bzw. werden folgende Gemeinden angeschnitten: Dornum, Großheide In der Gemeinde Dornum beginnend an der Gabelung Hochbrücker Tief – Dornumersiel Tief, dann weiter über das Dornumersieltief bis hoch zur Brücke Butenhusener Straße. Der Butenhusener Straße nördlich folgen und dann den ersten Feldweg in Richtung Südosten nehmen. Der Straße folgen, am Ferienhof Blankenhausen vorbei, weiter in südöstlicher Richtung bis zur Windmühle. Danach dem Weg folgen, bis zum ersten Gebäude auf der rechten Seite. Hier die Südenburger Straße entlang, dieser erst südlich, dann südöstlich folgen bis zur Pumpsieler Straße. Dann Luftlinie Kreuzung Südenburger Straße – Pumpsieler Straße bis Sackgasse Lütt Uppum. An der Kreisgrenze südöstlich entlang bis zum Dornumersieltief, diesem südöstlich folgen bis kurz vor der Kreuzung mit dem Pumptief, von da an der Kreisgrenze wieder folgen, erst südlich dann westlich. Von der Kreisgrenze Luftlinie in gerader Linie südwestlich bis Ostergaste. Von da aus dem Alter Weg nördlich folgen bis zum Dornumer Weg, diesem westlich folgen bis zur Kreuzung mit dem Moortief. Dem Moortief weit folgen bis zur Kreuzung mit dem Zugraben Hoheweg. Östlich weiter dem Moortief folgen, dann nordöstlich bis zur Gabelung Hochbrücker Tief, westliches Dornum. Dem Hochbrücker Tief folgen, erst nördlich und dann nordöstlich, an der Brücke Schatthauser Straße vorbei östlich bis zur Gabelung mit dem Dornumersieler Tief.	2020.4.13.
NIEDERSACHSEN, Landkreis Wittmund
In den wie folgt beschriebenen Sperrbezirk fallen folgende Gemeinden bzw. werden folgende Gemeinden angeschnitten: Holtgast, Nenndorf, Westerholt, Schweindorf, Utarp Das Gebiet des Landkreises Wittmund, das westlich bzw nördlich von folgender Linie gelegen ist: Im Norden beginnend von dem Punkt, an dem das „Pumptief“ südlich von Damsum auf die Grenze zum Landkreis Aurich trifft, dann weiter Richtung Süden über das „Pumptief“, „Oetjetief“ und „Schleitief“ bis zur Kreuzung des „Schleitiefs“ mit der L6 zwischen Ochtersum und Utarp. Dann der L6 folgend in Richtung der Stadt Norden über Schweindorf, Westerholt und Nenndorf bis zur Grenze zum Landkreis Aurich.	2020.4.13.
BUNDESLAND SACHSEN-ANHALT, Landkreis Börde
Verbandsgemeinde Flechtingen Gemeinde: 39345 Bülstringen Ortsteil: Wieglitz/Ellersell	2020.4.23.
Einheitsgemeinde Stadt Haldensleben Ortsteil: 39345 Uthmöden	2020.4.23.

Tagállam: Magyarország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően
Bács-Kiskun és Csongrád megye:
Balástya, Bócsa, Bugac, Csólyospálos, Forráskút, Jászszentlászló, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kömpöc, Móricgát, Nyárlőrinc, Soltvadkert, Szank és Tázlár települések közigazgatási területeinek a 46.440827és a 19.846995, a 46.438786 és a 19.850685, a 46.440443 és a 19.857895, a 46.423886 és a 19.854827, a 46.435119 és a 19.836480, a 46.558317 és 19.713448, a 46.694364 és 19.77329, a 46.44449 és 19.8483, 46.455321 és 19.852898, a 46.44159 és 19.84327, a 46.45030 és 19.84853, a 46.514537 és 19.65459, a 46.403611 és 19.834167, a 46.465556 és 19.808611, a 46.5448459 és 19.745837, a 46.38769 és 19.86654 , a 46.800833 és 19.857222, a 46.40299 és 19.87998, a 46.41549 és 19.84498, a 46.5692465 és 19.6932973, a 46.5606135 és 19.7108641, a 46.41096 és 19.83726, a 46.44957 és 19.87544, a 46.55800 és 19.79035, a 46.55800 és 19.79035, a 46.38741 és 19.86223, a 46.42564 és 19.86214, 46.41504 és 19.83675, a 46.44133 és 19.85725, a 46.40685 és 19.86369, a 46.47190 és 19.82798, a 46.38730 és 19.85161, a 46.45601 és 19.87579, a 46.45869 és 19.87283, a 46.860495 és 19.848759 valamint a 46.603350 és 19.478592 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső területei	2020.4.21.
Csongrád megye:
Csengele, Kistelek, Ruzsa és Üllés települések közigazgatási területeinek a 46.3424 és 19.8024 valamint a 46.5323 és 19.8675 koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső területei.	2020.4.26.

Tagállam: Lengyelország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően
W województwie lubuskim w powiecie sulęcińskim:
w gminie Krzeszyce miejscowość Muszkowo	2020.4.17.

B. RÉSZ

Az 1. és 3. cikkben említett megfigyelési körzetek az érintett tagállamokban:

Tagállam: Bulgária

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

Plovdiv region:

Municipality of Rakovski:

—	Rakovski city

—

Stryama

—	Shishmantsi

—

Bolyarino

2020.3.30-tól 2020.4.15-ig

Municipality of Brezovo:

—

Padarsko

—

Glavatar

—

Borets

2020.3.22-től 2020.4.15-ig

Municipality of Maritsa

—	Trilistnik

2020.4.6-tól 2020.4.15-ig

The whole municipality of Brezovo

The whole municipality Rakovski exept the villiages listed in Part A

The whole municipality of Kaloyanovo

The whole municipality of Maritsa

The whole municipality of Suedinenie

Sadovo municipality

—

Sadovo

2020.4.15.

Kurdzali region:

Municipality of Kurdzali

—

Perperek

—

Mudrets

—	Visoka Polyana

—	Kaloyantsi

—

Svatbare

—

Kokiche

—

Dobrinovo

—

Chiflik

2020.4.6-tól 2020.4.15-ig

Kurdzhali municipality

—	Chereshitsa

—	Zhinzifovo

—

Krin

—

Murgovo

—

Bolyartsi

—

Zvinitsa

—	Zvezdelina

—	Shiroko pole

—	Zornitsa Skalishte

—

Gaskovo

—	Oreshnitsa

—

Zvezden

—	Chernyovtsi

—

Bashchino

—

Rudina

—

Tatkovo

—	Sestrinsko

—	Miladinovo

—	Lyulyakovo

—	Strahil voyvoda

—	Byala Polyana

—	Gorna krepost

—	Dolna krepost

—	Konevo Dolishte

—	Maystorovo

—

Zornitsa

—	Gnyazdovo Bialka

—

Most .

2020.4.15.

Stara Zagora region:

Municipality of Bratya Daskalovi

—

Orizovo

—	Opyltchenets

—

Granit

2020.4.7.

Haskovo region:

Haskovo municipality

—

Maslinovo

—	Gorno Voivodino s.

Stambolovo municipality

—

Balkan

—

Popovets

—

Svetoslav

—	Byal kladenets

—

Putnikovo

2020.4.15.

Tagállam: Németország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően
NIEDERSACHSEN, Landkreis Aurich
In den wie folgt beschriebenen Sperrbezirk fallen folgende Gemeinden bzw. werden folgende Gemeinden angeschnitten: Dornum, Großheide In der Gemeinde Dornum beginnend an der Gabelung Hochbrücker Tief – Dornumersiel Tief, dann weiter über das Dornumersieltief bis hoch zur Brücke Butenhusener Straße. Der Butenhusener Straße nördlich folgen und dann den ersten Feldweg in Richtung Südosten nehmen. Der Straße folgen, am Ferienhof Blankenhausen vorbei, weiter in südöstlicher Richtung bis zur Windmühle. Danach dem Weg folgen, bis zum ersten Gebäude auf der rechten Seite. Hier die Südenburger Straße entlang, dieser erst südlich, dann südöstlich folgen bis zur Pumpsieler Straße. Dann Luftlinie Kreuzung Südenburger Straße – Pumpsieler Straße bis Sackgasse Lütt Uppum. An der Kreisgrenze südöstlich entlang bis zum Dornumersieltief, diesem südöstlich folgen bis kurz vor der Kreuzung mit dem Pumptief, von da an der Kreisgrenze wieder folgen, erst südlich dann westlich. Von der Kreisgrenze Luftlinie in gerader Linie südwestlich bis Ostergaste. Von da aus dem Alter Weg nördlich folgen bis zum Dornumer Weg, diesem westlich folgen bis zur Kreuzung mit dem Moortief. Dem Moortief weit folgen bis zur Kreuzung mit dem Zugraben Hoheweg. Östlich weiter dem Moortief folgen, dann nordöstlich bis zur Gabelung Hochbrücker Tief, westliches Dornum. Dem Hochbrücker Tief folgen, erst nördlich und dann nordöstlich, an der Brücke Schatthauser Straße vorbei östlich bis zur Gabelung mit dem Dornumersieler Tief.	2020.4.14-től 2020.4.22-ig
NIEDERSACHSEN, Landkreis Aurich
In den wie folgt beschriebenen Sperrbezirk fallen folgende Gemeinden bzw. werden folgende Gemeinden angeschnitten: Dornum, Großheide, Hagermarsch, Hage, Berumbur, Aurich In der Gemeinde Hagermarsch beginnend an der Gabelung Theener Oststreek – Vierweg, dem Vierweg nördlich folgen, an der Kreuzung Osterdeicher Weg vorbei weiter nach Norden, dann an der Kreuzung rechts. Der Straße östlich folgen bis diese nach links abbiegt, dem Weg dann nördlich wieder folgen, bis er die Küste erreicht. Die Grenze verläuft an der Küste entlang bis zur Kreisgrenze Wittmund, folgt dann weiter der Kreisgrenze entlang bis zur Kreuzung Langefelder Grenzweg – Ricklefsche Trift in Aurich. Dem Ricklefsche Trift südlich folgen, bis sich diese mit der Straße Im Meerhusener Moor kreuzt. Letzterer südwestlich am Wald entlang bis zum Rockerstrift. Auf diesem weiter südlich gehen bis zum Aderkrutweg, diesen dann westlich weiter bis man auf die Dietrichsfelder Straße trifft. Von dort verläuft die Grenze per Luftlinie nach Westen durch den Meerhusener Wald bis zur Kreuzung Dornumer Straße – Stickerspittsweg. Dem Stickerspittsweg südwestlich bis zum Sandstrahlweg, die Grenze verläuft hier nordwestlich weiter bis zur Kreisgrenze Aurich/Wittmund. Der Kreisgrenze folgen bis zur Kreuzung Tannenhausener Weg – Mansfelder Weg. Dem Tannenhausener Weg westlich folgen bis zur Kreuzung Zum Ententeich, dann nördlich weiter bis zum Düwelsmeer, auf diesem nordwestlich bis die Kreuzung mit dem Kuhweg kommt. Dem Kuhweg nordwestlich folgen bis zur Kreuzung Kuhweg – Rotdornweg, letzterem westlich folgen bis zur Kreuzung Röttweg. Dem Röttweg dann nördlich folgen bis zur Kreuzung mit dem Weidenweg, dort westlich gehen bis dieser in den Kastanienweg mündet. Dem Kastanienweg nordwestlich folgen bis zur Kreuzung Dorfstraße. Dort nördlich weiter mit dem Moorwegschloot bis dieser zum Ostermoordorfer Tog wird, diesem auch nördlich folgen zum Schulweg. Diesem westlich folgen bis zur Kreuzung Großheider Straße diesem nördlich folgen bis zur Kreuzung Linienweg. Auf dem Linienweg nordwestlich weiter bis zum Wald und dann dem Feldweg am Waldrand entlang bis zur Feldstraße. Dieser westlich zum Ende folgen, dann auf die Holtenbrück wechseln. Dort nördlich bis dieser in die Poststraße mündet. Der Poststraße nordwestlich bis zur Kreuzung mit Sandlage folgen. Dann Luftlinie Kreuzung Sandlage – Poststraße bis zur Kreuzung Hauptstraße – Holzdorfer Straße in Berumbur. Der Hauptstraße folgen nordwestlich bis diese in die Blandorfer Straße mündet. Dann Luftlinie von Kreuzung Hauptstraße – Blandorfer Straße bis zur Kreuzung Hagemarscher Straße – Alter Postweg. Dem Alten Postweg nordwestlich folgen bis Hagermarsch. Dann Luftlinie Feuerwehr Hagermarsch bis zum Lüttje Weg. Diesem nördlich folgen bis zum Theener Oststreek. Dann nordöstlich bis zur Kreuzung mit dem Vierweg, dem Startpunkt.	2020.4.22.
NIEDERSACHSEN, Landkreis Wittmund
In den wie folgt beschriebenen Sperrbezirk fallen folgende Gemeinden bzw. werden folgende Gemeinden angeschnitten: Holtgast, Nenndorf, Westerholt, Schweindorf, Utarp Das Gebiet des Landkreises Wittmund, das westlich bzw nördlich von folgender Linie gelegen ist: Im Norden beginnend von dem Punkt, an dem das „Pumptief“ südlich von Damsum auf die Grenze zum Landkreis Aurich trifft, dann weiter Richtung Süden über das „Pumptief“, „Oetjetief“ und „Schleitief“ bis zur Kreuzung des „Schleitiefs“ mit der L6 zwischen Ochtersum und Utarp. Dann der L6 folgend in Richtung der Stadt Norden über Schweindorf, Westerholt und Nenndorf bis zur Grenze zum Landkreis Aurich.	2020.4.14-től 2020.4.22-ig
NIEDERSACHSEN, Landkreis Wittmund
In dem wie folgt beschriebenen Beobachtungsgebiet fallen folgende Gemeinden bzw. werden folgende Gemeinden angeschnitten: Stadt Esens, Neuharlingersiel, Holtgast, Moorweg, Dunum, Ochersum, Blomberg, Neuschoo, Eversmeer, Nenndorf, Westerholt, Schweindorf, Utarp. Der Bereich des Landkreises Wittmund, der westlich folgender Linie gelegen ist: Von der Nordsee bis zur Zuwegung „Ostbense Am Deich 25“, dann die K7 ab dem Zusammentreffen mit der L5 von Ostbense über Hartward Richtung Esens, dort beim Zusammentreffen mit der L8 diese immer weiter in südliche Richtung über den Esenser Nordring, weiter auf der L8 bleibend Richtung Ogenbargen bis zur Grenze mit dem Landkreis Aurich.	2020.4.22.
BUNDESLAND SACHSEN-ANHALT, Landkreis Börde
Verbandsgemeinde Flechtingen Gemeinde: 39345 Bülstringen Ortsteil: Wieglitz/Ellersell	2020.4.24-től 2020.5.2-ig
Einheitsgemeinde Stadt Haldensleben Ortsteil: 39345 Uthmöden	2020.4.24-től 2020.5.2-ig
Einheitsgemeinde Stadt Haldensleben Ortsteil: 39343 Bodendorf Ortsteil: 39345 Gut Detzel Ortsteil: 39340 Hütten Ortsteil: 39340 Lübberitz Ortsteil: 39345 Satuelle Ortsteil: 39343 Süplingen 39340 Stadt Haldensleben	2020.5.2.
Einheitsgemeinde Oebisfelde/Weferlingen Ortsteil: 39359 Keindorf	2020.5.2.
Verbandsgemeinde Elbe-Heide Gemeinde Westheide Ortsteil: 39345 Born	2020.5.2.
BUNDESLAND SACHSEN-ANHALT, Altmarkkreis Salzwedel
Gemeinde Gardelegen Ortsteil: 39638 Jeseritz Ortsteil: 39638 Parleib Ortsteil: 39638 Potzehne Ortsteil: 39638 Roxförde	2020.5.2.

Tagállam: Magyarország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően
Bács-Kiskun és Csongrád megye:
Balástya, Bócsa, Bugac, Csólyospálos, Forráskút, Jászszentlászló, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kömpöc, Móricgát, Nyárlőrinc, Soltvadkert, Szank és Tázlár települések közigazgatási területeinek a 46.440827és a 19.846995, a 46.438786 és a 19.850685, a 46.440443 és a 19.857895, a 46.423886 és a 19.854827, a 46.435119 és a 19.836480, a 46.558317 és 19.713448, a 46.694364 és 19.77329, a 46.44449 és 19.8483, 46.455321 és 19.852898, a 46.44159 és 19.84327, a 46.45030 és 19.84853, a 46.514537 és 19.65459, a 46.403611 és 19.834167, a 46.465556 és 19.808611, a 46.5448459 és 19.745837, a 46.38769 és 19.86654 , a 46.800833 és 19.857222, a 46.40299 és 19.87998, a 46.41549 és 19.84498, a 46.5692465 és 19.6932973, a 46.5606135 és 19.7108641, a 46.41096 és 19.83726, a 46.44957 és 19.87544, a 46.55800 és 19.79035, a 46.55800 és 19.79035, a 46.38741 és 19.86223, a 46.42564 és 19.86214, 46.41504 és 19.83675, a 46.44133 és 19.85725, a 46.40685 és 19.86369, a 46.47190 és 19.82798, a 46.38730 és 19.85161, a 46.45601 és 19.87579, a 46.45869 és 19.87283, a 46.860495 és 19.848759 valamint a 46.603350 és 19.478592 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső területei	2020.4.22-től 2020.4.30-ig
Délről az 55-ös út, keletről az 53-as út és 54-es út, északról a 44-es út, keletről az 5-ös út által határolt terület, a 46.435119 és 19.836480,a 46.860495 és 19.848759, a 46.800833 és 19.857222 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belül eső területek, valamint Kiskunfélegyháza, Pálmonostora, Pusztaszer, Kistelek, Balástya és Szatymaz 5-ös úttól keletre eső közigazgatási területei.	2020.5.5.
Csengele, Kistelek, Ruzsa és Üllés települések közigazgatási területeinek a 46.3424 és 19.8024 valamint a 46.5323 és 19.8675 koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső területei.	2020.4.27-től 2020.5.5-ig

Tagállam: Lengyelország

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

W województwie łódzkim w powiecie zgierskim i w mieście Łódź

w powiecie zgierskim:

w gminie Aleksandrów Łódzki miejscowości: Aleksandrów Łódzki od granicy z miastem Łódź wzdłuż ul. Konstantynowskiej w kierunku północnym, do ul. Pabianickiej, ul Pabianicką dalej ul. Wierzbińską do ul. 1 Maja. Dalej do ul. Jana Kazimierza i wzdłuż ul. Jana Kazimierza do rzeki Bzury. Następnie w kierunku południowym przez wieś Brużyczka Księstwo (wschodnia część wsi od nr 21), do granicy z wsią Jastrzębie Górne (wschodnia część wsi do nr 18). Dalej przez wieś Jastrzębie Górne do granicy z miastem Zgierz

w mieście Zgierz: południowo–zachodnia część miasta ograniczona przez: od zachodniej granicy miasta w dzielnicy Zgierz Kontrewers wzdłuż linii kolejowej do wschodniej granicy Lasu Krogulec, dalej wschodnią granicą lasu do granicy południowej, i dalej do ul. Cegielnianej. Ulicą Cegielniana do ul. Wiosny Ludów. Dalej w kierunku wschodnim do ul. Aleksandrowskiej, ul. Miroszewska do rzeki Bzury. Wzdłuż rzeki Bzury do ul. Konstantynowskiej następnie do ronda Sybiraków i ulicą Śniechowskiego do ul. Łódzkiej, wzdłuż granicy ul. Łódzkiej do granicy miasta Zgierza

w mieście Łódź:

w mieście Łódź południowo zachodnia część dzielnicy Łódź-Bałuty ograniczona od granicy ze Zgierzem wzdłuż ul. Zgierskiej do ronda Alfreda Michała Biłyka, wzdłuż Al. Włókniarzy do ul. Świętej Teresy od Dzieciątka Jezus w kierunku zachodnim do ul. Brukowej, wzdłuż ul. Brukowej do ul. Aleksandrowskiej. Następnie wzdłuż ul. Traktorowej do ul. Rojnej, wzdłuż ul. Rojnej do ul. Czcibora , dalej ul. Czcibora w kierunku północnym do ul. Klinowej, ul. Klinową do ul. Romanowskiej i wzdłuż ul. Romanowskiej do granicy z gminą Aleksandrów Łódzki, dalej wzdłuż granicy gmin do ul. Konstantynowskiej

2020.3.28-tól 2020.4.5-ig

W województwie łódzkim w powiecie zgierskim, pabianickim, w mieście Łódź:

w powiecie zgierskim:

1.	miasto Zgierz poza obszarem zapowietrzonym

w gminie wiejskiej Zgierz miejscowości: Biała na południe od autostrady A2, Ciosny- na południe od autostrady A2, Dąbrówka Wielka- na południe od autostrady A2, Dąbrówka-Strumiany - na południe od autostrady A2, Emilia - na południe od autostrady A2, Grotniki, Glinnik, Glinnik Wieś, Janów Osmolin, Jedlicze A, Jedlicze B, Józefów na zachód od ulicy Strykowskiej, Lućmierz, Lućmierz-Las, Maciejów, Nowe Łagiewniki, Rosanów, Samotnik, Siedlisko, Skotniki, Słowik- na południe od autostrady A2, Stare Łagiewniki, Szczawin na południe od autostrady A2, Szczawin Kolonia, Ukraina, Ustronie.

3.	w gminie Parzęczew miejscowości: Chociszew, Duraj, Nowomłyny od nr 1 do nr 8, Orła, Tkaczewska Góra;

w gminie Aleksandrów Łódzki miejscowości: miasto Aleksandrów Łódzki poza obszarem zapowietrzonym, Antoniew, Brużyczka Księstwo od nr 1 do nr 20, Budy Wolskie, Chrośno do wschodniej granicy lasu, Ciężków, Jastrzębie Górne, Karolew, Krzywiec, Łobódź, Nakielnica, Nowy Adamów, Placydów, Rąbień, Rąbień AB, Ruda Bugaj od nr 6 do ostatniego, Sanie, Słowak, Stare Krasnodęby od nr 11 do ostatniego, Stary Adamów, Wola Grzymkowa, Zgniłe Błoto, Zgniłe Błoto Bełdowskie

w powiecie pabianickim

1.	w gminie Lutomiersk miejscowości: Babice, Babiczki, Mirosławice nr 87 do 87j, nr 90, nr 97 do nr 113, Stanisławów Stary,

w gminie Konstantynów Łódzki: Na obszarze Konstantynowa Łódzkiego od granicy z miastem Łódź wzdłuż ul. Kolejowej do ul. Srebrzyńskiej. Dalej na wschód do ul. Łaskiej, ul. Łaską do ul Cmentarnej, dalej ul. Cmentarną, przecinając rzekę Łódkę, do ul. Młynarskiej, dalej ulicą Józefa Bema, potem ul. Górną do rzeki Jasieniec, wzdłuż rzeki Jasiec i rzeki Ner do mostu na drodze do Bechcic. Następnie na północ do skrzyżowania z ul. Lutomierską i dalej na wschód do granicy gminy Aleksandrów Łódzki

w mieście Łódź:

obszar leżący poza obszarem zapowietrzonym ograniczony przez:

—

w dzielnicy Łódź-Bałuty: od wschodu od granicy z gm. Zgierz wzdłuż granicy z gm. Stryków do ul. Żółwiowej. Dalej wzdłuż ul. Żółwiowej do ul. J. Gadomskiego, ul. Moskule na odcinku między ul. J. Gadomskiego i ul. J. Sawickiego, dalej ul. J. Sawickiego do ul. Strykowskiej, i wzdłuż ul. Strykowskiej do ul. Okólnej

—

w dzielnicy Łódź-Widzew: obszar wzdłuż ul. Okólnej do skrzyżowania z ulicą Łukaszewską 34c, dalej ul. Okólną do ul. Turkusowej do wysokości nr 10 A i B. Następnie w kierunku południowym przecinając ulicę Moskuliki , przecinając ul. Opolską na wysokości nr 59, przez ogródki działkowe, przecinając ul. Zjazdową na wysokości nr 20, przecinając rzekę Łódkę, do skrzyżowania ul Beskidzkiej i Okrętowej, dalej wzdłuż ul. Okrętowej do skrzyżowania z ul. Brzezińskiej i ul. Junaka, dalej wzdłuż ul. Brzezińskiej do skrzyżowania z ul. Taterniczą, dalej ul. Taterniczą do skrzyżowania z ul. Zbójnicką, wzdłuż ul. Zbójnickiej do skrzyżowania z ul. Zaspową i ul. Telefoniczną, dalej ul. Telefoniczną do ul. Chmurnej, wzdłuż ul. Chmurnej, przejazd kolejowy Łódź Stoki do ulicy Pomorskiej przez Zieleniec Konstytucyjna do skrzyżowania ul. Konstytucyjnej z ul. Małachowskiego, dalej przez park 3 Maja (na wysokości Centrum Sportu i Rekreacji), przez ul. Juliana Tuwima na wysokości nr 97, dalej przecinając ul. Wydawniczą do skrzyżowania Al. J. Piłsudskiego z Al. Edwarda Śmigłego-Rydza, Wzdłuż Al. Piłsudskiego do ul. Przędzalnianej, ul. Przędzalnianą do ul. Fabrycznej, dalej do ul. Magazynowej , do skrzyżowania z ul. Tymienieckiego dalej wzdłuż ul Tymienieckiego Dalej ul. Piotrkowską do ul. Czerwonej

—	dzielnica Łódź- Śródmieście;

—

gmina Łódź-Polesie: wzdłuż ul. Wólczańskiej do ul. Wróblewskiego, ul. Wróblewskiego do przejazdu kolejowego na wysokości ul Łaskiej, dalej w kierunku południowym wzdłuż torów kolejowych do ul. Obywatelskiej, następnie wzdłuż ul. Obywatelskiej do ul. Maratońskiej. Wzdłuż ul. Maratońskiej do ul. Sanitariuszek, dalej ul. Sanitariuszek do granicy miasta Łodzi

2020.4.5.

W województwie dolnośląskim w powiecie wrocławskim:

w gminie Długołęka miejscowości: Dąbrowica, Kępa, Michałowice, Budziwojowice, Łosice, Dobroszów Oleśnicki, Januszkowice.

2020.3.29-től 2020.4.6-ig

W województwie dolnośląskim w mieście Wrocław:

—	osiedle Pawłowice;

—	część osiedla Psie Pole - Zawidawie od zachodu ograniczona ul. Przedwiośnie, ul. Bora - Komorowskiego i ul. Gorlicką i od południa ograniczona ul. Kiełczowską;

2020.4.6.

W województwie dolnośląskim w powieciewrocławskim, oleśnickim i trzebnickim:

w powiecie wrocławskim:

w gminie Długołęka miejscowości: Krakowiany, Węgrów, Skała, Zaprężyn, Jaksonowice, Bierzyce, Łozina, Godzieszowa, Siedlec, Tokary, Pasikurowice, Bukowina, Bąków, Ramiszów, Pruszowice, Domaszczyn, Szczodre, Mirków, Długołęka, Byków, Stępin, Borowa, Kamień, Bielawa, Raków, Nowy Dwór, Mydlice, Kiełczów, Piecowice, Oleśniczka,

w powiecie oleśnickim:

1.	w gminie Dobroszyce miejscowości: Łuczyna, Mękarzowice, Siekierowice, Dobrzeń, Dobra,

2.	w gminie Oleśnica miejscowości: Jenkowice, Smardzów, Nieciszów, Piszkawa.

w powiecie trzebnickim:

1.	w gminie Trzebnica miejscowości: Skarszyn, Boleścin, Piersno, Głuchów Górny, Taczów Mały, Piotrowice,

2.	w gminie Zawonia miejscowości: Głuchów Dolny, Skotniki, Radłów, Cegielnia, Miłonowice, Kopiec, Rzędziszowice, Prawocice, Pomianowice, Cielętniki, Tarnowiec, Ludgierzowice

2020.4.6.

W województwie lubuskim w powiecie sulęcińskim i słubickim:

w powiecie sulęcińskim:

1.	w gminie Krzeszyce miejscowości: Krępiny, Marianki, Zaszczytowo, Studzionka, Dzierżązna, Malta, Czartów, Krasnołęg, Świętojańsko, Krzeszyce, Karkoszów, Przemysław, Rudna,

2.	w gminie Sulęcin miejscowości: Trzebów, Drogomin,

3.	w gminie Słońsk miejscowości: Ownice, Lemierzyce, Lemierzycko, Grodzisk, Chartów, Jamno, Budzigniew, Polne

w powiecie słubickim:

w gminie Ośno Lubuskie miejscowości: Radachów, Trześniów, Kochań

2020.4.26.

W województwie lubuskim w powiecie sulęcińskim:

w gminie Krzeszyce, miejscowość Muszkowo.

2020.4.18-tól 2020.4.26-ig

”

2020.4.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/28

AZ EURÓPAI VÉDELMI ÜGYNÖKSÉG IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA

(2020. február 24.)

a személyes adatoknak az EDA működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályok elfogadásáról

AZ IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. és 45. cikkére,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel az Európai Védelmi Ügynökség (a továbbiakban: EDA) jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról szóló, 2015. október 12-i (KKBP) 2015/1835 tanácsi határozatra (2) és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az irányítóbizottságnak az EDA irányítóbizottsága felülvizsgált eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2017/25 határozatára és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2020. január 15-i véleményére, valamint az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével és a belső szabályokkal kapcsolatos útmutatására, valamint

a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	Az EDA a (KKBP) 2015/1835 határozatnak megfelelően folytatja tevékenységét.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban az e rendelet 14–22., 35. és 36., valamint – a 14–22. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a 4. cikk alkalmazására vonatkozó korlátozásoknak az EDA által elfogadásra kerülő belső szabályokon kell alapulniuk, amennyiben ezek nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

(3)	Ezek a belső szabályok – beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelésére vonatkozó rendelkezéseiket is – nem alkalmazhatók, amennyiben a Szerződések alapján elfogadott valamely jogi aktus korlátozza az érintettek jogait.

(4)	Amennyiben az EDA a feladatait az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira figyelemmel látja el, meg kell vizsgálnia, hogy az említett rendeletben rögzített mentességek valamelyike nem alkalmazandó-e.

(5)

Az EDA adminisztratív működése keretében folytathat igazgatási vizsgálatokat és fegyelmi eljárásokat; végezhet az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységeket; előírhat a 2015/1835 határozat keretében az ad hoc tevékenységek minősített elemeit érintő korlátozásokat; folytathat visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárásokat; folytathat zaklatás kezelésére irányuló eljárásokat; kezelhet belső és külső panaszokat; folytathat az adatvédelmi tisztviselő általi, az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálatokat; belső (informatikai) biztonsági vizsgálatokat; valamint folytathat az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek védelmére irányuló tevékenységeket.

(6)

Az EDA a személyes adatok számos kategóriáját kezeli, köztük tényszerű adatokat („objektív” adatokat, mint például a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus hírközlési és a forgalmi adatok) és/vagy véleményeken alapuló adatokat (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatokat, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a magatartásra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(7)	Az ügyvezető igazgató által képviselt EDA jár el adatkezelőként függetlenül attól, hogy az adatkezelői feladatkört átruházzák-e az EDA-n belül annak érdekében, hogy az tükrözze az egyes konkrét személyesadat-kezelési műveletekért való felelősséget.

(8)

A személyes adatokat biztonságosan, elektronikus környezetben vagy papír alapon tárolják, amivel elkerülhető a jogosulatlan hozzáférés, illetve az, hogy az adatokat illetéktelen személyeknek továbbítsák. A kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és megfelelő ideig – az EDA adatvédelmi értesítéseiben vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

(9)

A belső szabályokat a fent említett eljárások megindítása előtt, ezen eljárások ideje alatt és az eljárások kimenetelének nyomon követése során végzett adatkezelési műveletekre egyaránt alkalmazni kell. A belső szabályok alkalmazásának ki kell terjednie az EDA által a nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szervezeteknek a saját igazgatási vizsgálatain kívül nyújtott támogatásra és együttműködésre is.

(10)	Azokban az esetekben, amelyekben ezek a belső szabályok alkalmazandók, az EDA-nak meg kell indokolnia, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és mennyiben tartják tiszteletben az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(11)

E kereten belül az EDA köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani a fenti eljárások során az érintettek alapvető jogait, különösen az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez, valamint törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az adatvédelmi incidens érintettel való közléséhez fűződő jogot és a hírközlés bizalmas jellegét.

(12)

Az EDA ugyanakkor köteles lehet arra, hogy különösen a saját vizsgálatainak, valamint más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme, valamint a vizsgálataival vagy más eljárásaival összefüggésben más személyek jogainak védelme érdekében korlátozza az érintett tájékoztatását és más érintettek jogait.

(13)	Ebből következően az EDA a vizsgálat és más érintettek alapvető jogainak és szabadságainak védelme céljából korlátozhatja a tájékoztatást.

(14)	Az EDA-nak rendszeresen figyelemmel kell kísérnie, hogy a korlátozást indokló feltételek fennállnak-e, és ha már nem, akkor fel kell oldania a korlátozást.

(15)	Az adatkezelőnek a halasztáskor és a felülvizsgálatok során tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E határozat megállapítja azokra a feltételekre vonatkozó szabályokat, amelyek alapján az EDA a (2) bekezdésben meghatározott eljárások keretei között az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével összhangban korlátozhatja az említett rendelet 14–21., 35. és 36. cikkében foglalt jogok, valamint a 4. cikk alkalmazását.

(2) Az EDA adminisztratív működésének keretében ez a határozat az EDA által személyes adatokon a következő célokból végzett adatkezelési műveletekre alkalmazandó: igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, zaklatással kapcsolatos eljárások, belső és külső panaszok kezelése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és belső vagy külső felek bevonásával végzett biztonsági vizsgálatok.

(3) Az érintett adatkategóriák a tényszerű adatok („objektív adatok”, mint a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus hírközlési és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatok (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatok, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a magatartásra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(4) Amennyiben az EDA a feladatait az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira figyelemmel látja el, meg kell vizsgálnia, hogy az említett rendeletben rögzített mentességek valamelyike nem alkalmazandó-e.

(5) Az e határozatban meghatározott feltételek alapján a korlátozások a következő jogokra vonatkozhatnak: az érintettek tájékoztatása, a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez, az adatkezelés korlátozásához, az adatvédelmi incidens érintettel való közléséhez fűződő jog és a hírközlés bizalmas jellege.

2. cikk

Biztosítékok

(1) A visszaélés, a jogosulatlan hozzáférés vagy továbbítás megelőzése érdekében a következő biztosítékok kerülnek kialakításra:

a)	a papíralapú dokumentumokat biztonságos szekrényekben kell tárolni, és azokhoz kizárólag az erre felhatalmazott személyzet férhet hozzá;

b)	valamennyi elektronikus adatot biztonságos informatikai alkalmazásban kell tárolni az EDA biztonsági előírásainak megfelelően, valamint egyedi elektronikus mappákban, amelyekhez kizárólag az erre felhatalmazott személyzet férhet hozzá. A megfelelő hozzáférési szinteket egyedileg kell meghatározni;

az adatbázisoknak (3) jelszóval védett, egységes belépési eljárással működő rendszereknek kell lenniük, amelyek automatikusan kapcsolódnak a felhasználó azonosítójához és jelszavához. Az elektronikus nyilvántartásokat biztonságosan kell kezelni, hogy megvédjék a bennük tárolt adatok bizalmasságát és titkosságát;

d)	az adatokhoz hozzáférő minden személyt titoktartási kötelezettség terhel.

(2) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyes adatok megőrzési ideje nem lehet hosszabb, mint amennyi az adatkezelés céljához mérten szükséges és megfelelő. A megőrzési idő semmiképpen sem lehet hosszabb az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi értesítésekben vagy nyilvántartásokban meghatározott megőrzési időszaknál.

(3) Amennyiben az EDA korlátozás alkalmazásáról dönt, az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatot mérlegeli többek között a többi érintett jogait és szabadságait érintő kockázattal, valamint az EDA vizsgálatai vagy eljárásai – például a bizonyítékok megsemmisítése révén történő – ellehetetlenítésének kockázatával szemben. Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok elsősorban, de nem kizárólag, a jó hírnévvel kapcsolatos kockázatokat, valamint a védelemhez és a meghallgatáshoz való joggal kapcsolatos kockázatokat jelentik.

3. cikk

Az adatkezelő meghatározása

(1) Az adatkezelési műveletek adatkezelője az EDA, amelyet ügyvezető igazgatója képvisel, aki az adatkezelői feladatkört átruházhatja.

(2) Az érintetteket az EDA honlapján közzétett adatvédelmi nyilvántartások útján tájékoztatni kell az átruházott hatáskörben eljáró adatkezelő személyéről.

4. cikk

Korlátozások

(1) Az EDA a honlapján közzétett, az (EU) 2018/1725 rendelet 31. cikke értelmében vett adatvédelmi nyilvántartásban, amelyben tájékoztatja az érintetteket egy adott eljárás keretében fennálló jogaikról, az e jogok esetleges korlátozására vonatkozó információkat is szerepeltet. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy mely jogok korlátozhatók, valamint a korlátozás okaira és lehetséges időtartamára.

(2) Az EDA kizárólag a következők védelme érdekében alkalmazhat korlátozást:

a)	a tagállamok nemzetbiztonsága, közbiztonsága vagy honvédelme;

b)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

c)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzései vagy az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke;

d)	az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve az elektronikus hírközlési hálózatokat is;

e)	a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;

f)	az a), b) és c) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

g)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

h)	polgári jogi követelések érvényesítése.

(3) A fenti (1) bekezdésben ismertetett célok egyedi alkalmazásaként az EDA az alábbi körülmények fennállása esetén alkalmazhat korlátozásokat a bizottsági szolgálatokkal vagy más uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, a tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel kicserélt személyes adatok tekintetében:

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a bizottsági szolgálatok vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében említett egyéb jogi aktusok alapján, vagy ez utóbbi rendelet IX. fejezete vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok alapító aktusai szerint korlátozhatják;

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikkében említett jogi aktusok, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozhatják;

c)	ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlása veszélyeztethetné az EDA – feladatainak végzése során – harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését.

Mielőtt az a) és b) pontban említett körülmények között a korlátozások alkalmazására sor kerül, az EDA konzultál az érintett bizottsági szolgálatokkal, uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal vagy a tagállamok illetékes hatóságaival, kivéve, ha egyértelmű az EDA számára, hogy a korlátozás alkalmazásáról a nevezett pontokban említett valamelyik jogi aktus rendelkezik.

(4) Minden korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelembe véve az érintettek jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázatokat, és tiszteletben kell tartania az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát egy demokratikus társadalomban.

(5) Ha korlátozás alkalmazását mérlegelik, a jelen szabályok alapján szükségességi és arányossági vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatot elszámoltathatósági okokból – eseti alapon – belső értékelő feljegyzés útján dokumentálni kell.

(6) Az EDA a korlátozás elfogadásától számított hathavonta, valamint a vonatkozó megkeresés, eljárás vagy vizsgálat lezárásakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonta ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét. A feljegyzést és adott esetben a mögöttes ténybeli és jogi elemeket alátámasztó dokumentumokat regisztrálni kell. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

(7) A korlátozásokat fel kell oldani, ha az azokat indokoló körülmények már nem állnak fenn, különösen abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy a korlátozott jog gyakorlása már nem lehetetlenítené el a megállapított korlátozás hatását, vagy nem érintené hátrányosan más érintettek jogait vagy szabadságait.

(8) A (10) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül az EDA – amennyiben arányos – indokolatlan késedelem nélkül írásban egyenként is tájékoztat minden olyan érintettet a jelenlegi vagy jövőbeli korlátozásokkal kapcsolatos jogairól, akit megítélése szerint a konkrét adatkezelési művelet érint.

(9) Amennyiben az EDA részben vagy egészben korlátozza a (9) bekezdésben említett érintettek tájékoztatását, e cikkel összhangban feljegyzésben rögzíti a korlátozás indokait, jogalapját, a korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatát is beleértve. A feljegyzést és adott esetben a mögöttes ténybeli és jogi elemeket alátámasztó dokumentumokat regisztrálni kell. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

(10) A (10) bekezdésben említett korlátozás addig marad hatályban, amíg az azt indokoló okok fennállnak.

(11) Ha a korlátozás okai már nem állnak fenn, az EDA tájékoztatja az érintettet a korlátozás alkalmazásának fő indokairól. Ezzel egyidejűleg az EDA tájékoztatja az érintettet arról a jogáról, hogy bármikor panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

5. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő általi felülvizsgálat

(1) Az EDA indokolatlan késedelem nélkül bevonja az eljárásba az adatvédelmi tisztviselőjét, amikor az adatkezelő a jelen határozat szerint korlátozza az érintettek jogainak alkalmazását vagy kiterjeszti a korlátozást. Az adatkezelő hozzáférést biztosít az adatvédelmi tisztviselő számára a korlátozás szükségességére és arányosságára vonatkozó értékelést tartalmazó feljegyzéshez, és a feljegyzésben rögzíti az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatásának időpontját.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő írásban felkérheti az adatkezelőt a korlátozások alkalmazásának felülvizsgálatára. Az adatkezelő írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3) Az adatkezelő a korlátozás feloldásakor tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt.

(4) Az adatvédelmi tisztviselőnek a teljes eljárásban való részvételét megfelelő módon dokumentálni kell.

6. cikk

Az érintett tájékoztatása

Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a tájékoztatáshoz való jogot:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek;

c)	visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekben indult eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

g)	az EDA-n belül kezelt vagy külső felek bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok;

h)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek védelme érdekében végzett tevékenységek a 2015/1835 határozatban foglaltaknak megfelelően.

7. cikk

Az érintett hozzáférési joga

(1) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a hozzáférési jogot, ha ez szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek;

c)	visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekben indult eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

g)	az EDA-n belül kezelt vagy külső felek bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok;

h)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek védelme érdekében végzett tevékenységek a 2015/1835 határozatban foglaltaknak megfelelően.

(2) Ha az érintett egy vagy több konkrét esettel vagy egy konkrét adatkezelési művelettel összefüggésben kezelt személyes adataihoz kér hozzáférést az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkével összhangban, az EDA a kérelem értékelését kizárólag a szóban forgó személyes adatokra korlátozza.

(3) Ha az EDA teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkében említett hozzáférési jogot, megteszi a következő lépéseket:

a)	a kérelemre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért az Európai Unió Bíróságához fordulhat;

b)	belső értékelő feljegyzésben rögzíti a korlátozás indokait, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését, valamint időtartamát.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdésével összhangban az a) pontban említett tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, ha a tájékoztatás ellehetetlenítené a korlátozás hatását.

8. cikk

A helyesbítéshez, törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog

(1) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a helyesbítéshez, törléshez és korlátozáshoz való jogot, ha ez szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek;

c)	visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekben indult eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

g)	az EDA-n belül kezelt vagy külső felek bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok;

h)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek védelme érdekében végzett tevékenységek a 2015/1835 határozatban foglaltaknak megfelelően.

(2) Ha az EDA teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikkében, 19. cikke (1) bekezdésében, illetve 20. cikke (1) bekezdésében említett helyesbítéshez és törléshez való jogot, illetve az adatkezelés korlátozásához való jogot, megteszi az e határozat 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lépéseket, és a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban regisztrálja a feljegyzést.

9. cikk

Az adatvédelmi incidens közlése az érintettel és az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

(1) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az adatvédelmi incidens érintettel való közléséhez való jogot, ha ez szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek;

c)	visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekben indult eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

g)	az EDA-n belül kezelt vagy külső felek bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok;

h)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek védelme érdekében végzett tevékenységek a 2015/1835 határozatban foglaltaknak megfelelően.

(2) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az elektronikus hírközlés bizalmas jellegéhez való jogot, ha ez szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek;

c)	visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekben indult eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	az EDA-n belül kezelt vagy külső felek bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok;

g)	az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseinek, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek védelme érdekében végzett tevékenységek a 2015/1835 határozatban foglaltaknak megfelelően.

(3) Amennyiben az EDA korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 35. és 36. cikkében említett, az érintettnek az adatvédelmi incidensről való tájékoztatását vagy az elektronikus hírközlés bizalmas jellegét, e határozat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban rögzíti és regisztrálja a korlátozás indokait. E határozat 5. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. február 24-én.

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 266., 2015.10.13., 55. o.

(3) Az „adatbázis” e határozatban: elektronikusan tárolt adatok strukturált állománya, ideértve az informatikai eszközöket és alkalmazásokat és a SharePointot.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)(HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 109

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. április 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/499 rendelete (2020. április 3-én.) a nem céltakarmányokban elkerülhetetlen átvitel következtében jelen lévő kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak az élelmiszerekben megengedhető legnagyobb szintjeinek meghatározásáról szóló 124/2009/EK rendelet egyes nyelvi változatainak helyesbítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/500 végrehajtási rendelete (2020. április 6.) a részben zsírtalanított aztékzsályamagpor (Salvia hispanica-por) (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	2
	*	A Bizottság (EU) 2020/501 végrehajtási rendelete (2020. április 6.) a 809/2014/EU végrehajtási rendelettől a 2020. évben az egységes kérelem, a támogatási kérelmek és a kifizetési kérelmek benyújtásának határnapja, az egységes kérelem vagy a kifizetési kérelem módosításairól történő értesítés határnapja, valamint az alaptámogatási rendszeren belüli támogatási jogosultságok kiosztása vagy értékének növelése iránti kérelmek benyújtásának határnapja tekintetében való eltérésről	8
	*	A Bizottság (EU) 2020/502 végrehajtási rendelete (2020. április 6.) az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékekre vonatkozó egyes kereskedelempolitikai intézkedésekről	10
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/503 határozata (2020. április 3.) a 2014/312/EU határozat cink-oxidra vonatkozó eltéréseinek a cink-oxid tartályban forgalomba hozott készítmények és a színezőpaszták esetén tartósítószer-stabilizátorként való alkalmazására irányuló kiterjesztése érdekében történő módosításáról (az értesítés a C(2020) 1979. számú dokumentummal történt) ( 1 )	14
	*	A Bizottság (EU) 2020/504 végrehajtási határozata (2020. április 6.) az egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos védintézkedésekről szóló (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2020) 2226. számú dokumentummal történt) ( 1 )	17
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	Az Európai Védelmi Ügynökség Irányítóbizottságának határozata (2020. február 24.) a személyes adatoknak az EDA működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályok elfogadásáról	28


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.