31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/463 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. március 24.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Kiwi de Corse” [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (2) a „Kiwi de Corse” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Kiwi de Corse” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Kiwi de Corse” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.6. osztályba (Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 24-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 403., 2019.11.29., 74. o.

(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/464 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. március 26.)

az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére, 14. cikke (3) bekezdésére, 15. cikke (3) bekezdésére, 16. cikke (3) bekezdésére, 17. cikke (3) bekezdésére és 26. cikke (7) bekezdésének d) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/848 rendelet III. fejezete megállapítja az ökológiai termékekre vonatkozó általános termelési szabályokat, míg a részletes termelési szabályokat a rendelet II. melléklete tartalmazza. A rendelet végrehajtásának egységes feltételei biztosítása érdekében bizonyos további szabályokat szükséges megállapítani.

(2)

Az ökológiai termelésre történő átállás meghatározott alkalmazkodási időszakokat tesz szükségessé a felhasznált eszközök tekintetében. Az átálláshoz szükséges időszak legkorábban akkor kezdődik, amikor a mezőgazdasági termelő vagy a tengeri moszatot, illetve víziállatokat előállító gazdasági szereplő bejelenti ezt a tevékenységet az illetékes hatóságokhoz. Kivételes esetben és bizonyos feltételek mellett egy előző időszakot is el lehet ismerni az átállási időszak részeként. Meg kell határozni, hogy mely dokumentumokat kell benyújtani az illetékes hatóságokhoz a korábbi időszak visszamenőleges hatályú elismerése érdekében.

(3)

Az ökológiai állattartás keretében az egyes fajok igényeit tiszteletben tartó magas szintű állatjóllét biztosításához meg kell határozni az alkalmazandó állománysűrűségeket, a beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését és jellemzőit, valamint az épületekre és a szabadtéri területekre vonatkozó bizonyos műszaki követelményeket a szarvasmarhafélék, a juhfélék, a kecskefélék, a lófélék, a szarvasfélék, a sertésfélék, a baromfifélék és a nyulak tartásában. A szopós állatok esetében meg kell határozni azt a minimális időszakot, amíg az utódokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni.

(4)	Az ökológiai akvakultúrás termelés keretében az egyes fajok igényeit tiszteletben tartó magas szintű állatjóllét biztosításához meg kell határozni fajonként vagy fajcsoportonként az alkalmazandó állománysűrűségeket, valamint az akvakultúrás termelési és tartási rendszerek jellemzőit.

(5)

A feldolgozott ökológiai termékek előállításához olyan feldolgozási módszereket kell használni, amelyek az ökológiai termelés minden szakaszában biztosítják a termék ökológiai jellemzőinek és tulajdonságainak megőrzését. Az ökológiai termelés során alkalmazott élelmiszerfeldolgozási eljárások nagy számát figyelembe véve az engedélyezett eljárások kimerítő listájának összeállítására nincsen mód. Ezért általános szabályként úgy kell tekinteni, hogy az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak megfelelő eljárások használata megengedett az ökológiai élelmiszerfeldolgozásban.

(6)

Azonban vannak olyan ökológiai élelmiszertermékek, amelyek feldolgozási eljárásainak az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak való megfelelése megítélésében nincs egyetértés a tagállamok között. Az ilyen esetekre szabályokat kell megállapítani az eljárás értékelési módjára, valamint adott esetben és a megfelelő feltételek mellett az említett elveknek és termelési szabályoknak megfelelőnek talált eljárások egyes élelmiszertermékek előállítása során való használatának a Bizottság általi engedélyezésére vonatkozóan.

(7)

A 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek előállításában szükség lehet bizonyos, ioncserélő és adszorpciós gyantát alkalmazó technológiák használatára az említett rendeletben, valamint az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott aktusokban előírt, az összetételre vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében, csakúgy, mint a 2006/125/EK bizottsági irányelv (3) által szabályozott termékek esetében. Ezért e termékkategóriák kapcsán engedélyezni szükséges az ioncserés és adszorpciós eljárások használatát.

(8)

Az élelmiszer-ipari termékek feldolgozása során engedélyezett eljárásokhoz hasonlóan nem alkalmazhatók olyan technológiák, amelyek az ökológiai takarmányok feldolgozása és tárolása során elveszett tulajdonságokat állítják vissza, az ökológiai takarmányok feldolgozása során elkövetett gondatlanság következményeit korrigálják, vagy más módon félrevezetőek lehetnek az ökológiai takarmányként forgalomba hozandó termékek valódi jellegét illetően.

(9)

Az ökológiai termelés során alkalmazott takarmányfeldolgozási eljárások nagy számát figyelembe véve az engedélyezett eljárások kimerítő listájának összeállítására nincsen mód. Ezért általános szabályként úgy kell tekinteni, hogy az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak megfelelő eljárások használata megengedett az ökológiai takarmányfeldolgozásban.

(10)

Azonban vannak olyan ökológiai takarmánytermékek, amelyek feldolgozási eljárásainak az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak való megfelelése megítélésében nincs egyetértés a tagállamok között. Az ilyen esetekre szabályokat kell megállapítani az eljárás értékelési módjára, valamint adott esetben és a megfelelő feltételek mellett az említett elveknek és termelési szabályoknak megfelelőnek talált eljárások egyes takarmányipari teremékek előállítása során való használatának a Bizottság általi engedélyezésére vonatkozóan.

(11)

Az ökológiai termelésben ökológiai növényi szaporítóanyagokat, ökológiai tartásból származó állatokat és ökológiai akvakultúrából származó ivadékokat kell használni. Annak érdekében, hogy az ökológiai termelők könnyebben találhassanak információt ezek elérhetőségéről, célszerű a tagállamoknak olyan rendszereket létrehozniuk, ahol az ökológiai, illetve az átállási időszakban lévő termelésből származó növényi szaporítóanyagokat, állatokat és ivadékokat forgalmazó gazdasági szereplők közzé tehetik az említett termékek rendelkezésre állására vonatkozó információkat. Különösen fontos, hogy nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a kellő mennyiségben és észszerű időn belül szállítható mennyiségben rendelkezésre álló fajokra vonatkozó részletes információk. Hasznos lenne, ha a tagállamok évente egyszer eljuttatnának a Bizottsághoz egy összefoglalót, amely tartalmazza az említett adatokat, valamint a rendelkezésre állás hiánya esetén engedélyezett eltérésekre vonatkozó információkat.

(12)	Az ökológiai és az átállásban lévő termelésből származó növényi szaporítóanyagokra vonatkozó információk gyűjtése és cseréje nem vonatkozik a palántákra. Így egy összehangolt megközelítés biztosítása érdekében meg kell határozni a „palánta” fogalmát.

(13)

A fiatal baromfifélék és a legfeljebb 35 kg súlyú sertésfélék egyes fehérjevegyületek iránti táplálkozási igényeinek kielégítése érdekében a tagállamok szigorú feltételek mellett 2025. december 31-ig engedélyezhetik e fajok etetésében a nem ökológiai termelésből származó fehérjetartalmú takarmányok használatát. Az említett eltérés fokozatos megszüntetése érdekében, valamint az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a Bizottságnak nyomon kell követnie annak alkalmazását, figyelembe véve az ökológiai termelésből származó fehérjetartalmú takarmányok piaci elérhetőségét. A Bizottságnak egy erre a célra szolgáló kérdőívet kell kidolgoznia, a tagállamoknak pedig minden évben kitöltve be kell azt nyújtaniuk a Bizottsághoz, összefoglalva az ökológiai termelésből származó fehérjetartalmú takarmányok rendelkezésre állásával, valamint a nem ökológiai takarmányok használata tekintetében a baromfi- és sertéstartók számára engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információkat.

(14)

A tagállamok hasonló rendszereket hozhatnak létre az ökológiai termelésre alkalmas fajták és fajtavonalak vagy az ökológiai termelésből származó jércék rendelkezésre állásával kapcsolatos információk kezelésére. A nem ökológiai termelésből származó állatok vagy jércék használatára vonatkozó eltérések fokozatos megszüntetésének szem előtt tartásával fontos adatokat gyűjteni az ökológiai tartásban nevelt és az ökológiai elvek és célok tiszteletben tartásával kiválasztott fajták és fajtavonalak elérhetőségéről. Ezért meg kell határozni a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak jelentendő harmonizált adatokra vonatkozó részleteket.

(15)

A 834/2007/EK tanácsi rendeletnek (4) és a 889/2008/EK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően eljáró állattartóknak hozzá kell igazítaniuk termelési rendszereiket az ebben a rendeletben előírt új műszaki követelményekhez, amelyek az állománysűrűséget, az állatok tartási helyei és egyes eszközök jellemzőit, a rendelkezésre álló területekkel és földdel való gazdálkodást, valamint általában a mezőgazdasági üzem termelését érintik. Az alkalmazkodáshoz más-más időtartamra lesz szükség az e rendeletben előírt új követelményeknek való megfeleléshez szükséges beavatkozás mértékétől függően és az aktuális termelésre figyelemmel.

(16)

Különösen a jércék és bébikakasok számára biztosítandó állománysűrűségre, valamint minimális beltéri és kültéri területekre, a baromfitartó épületek szabadtéri területeinek maximális kiterjedésére, a többszintes baromfitartó rendszerek szintjeinek számára és a hatékonyabb trágyaeltávolítást lehetővé tévő eszközökre vonatkozó előírások tehetnek szükségessé jelentős átalakításokat és beruházásokat, például az állattartó épületek átépítését, föld vásárlását vagy esetleg az állattartó épületek teljes átalakítását olyan gazdaságok és termelési egységek esetében, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezt figyelembe véve egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb nyolcéves átmeneti időszakot kell biztosítani az érintett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges átalakítások végrehajtására.

(17)

A sertésfélék számára a kültéri területeken biztosítandó szilárd aljzat előírt minimális aránya szükségessé teheti a kültéri területek átépítését vagy a trágyagyűjtő rendszerek módosítását olyan gazdaságokban és termelési egységekben, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezért egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb nyolcéves átmeneti időszakot kell biztosítani az érintett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges, a kültéri területeket érintő jelentős átalakítások vagy eszközcserék végrehajtására.

(18)

A baromfitartó épületek belseje és a fedett karám közötti közlekedőnyílások hossza, a Gallus gallus-tól eltérő hízóbaromfi esetében a tömör válaszfalak használatára vonatkozó követelmény, valamint az ülőrudakra és megemelt ülőszintekre vonatkozó egyes előírások szükségessé tehetnek egyes átalakításokat, például az állattartó épületek részleges felújítását vagy új eszközök beszerzését olyan gazdaságokban, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezt figyelembe véve egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb hároméves átmeneti időszakot kell biztosítani az említett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges, az állattartó épületeket érintő átalakítások vagy eszközcserék végrehajtására.

(19)

Végezetül azon baromfitartó épületekben, amelyekhez kültéri terület is tartozik, a beltéri terület minimális kiterjedésére vonatkozó előírás szükségessé tehet kiigazításokat, például a baromfiállomány sűrűségének jelentős csökkentését vagy az épületek átalakítását olyan gazdaságokban, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezt figyelembe véve egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb hároméves átmeneti időszakot kell biztosítani az említett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges, az üzleti terveiket, illetve az állattartó épületeket érintő változtatások végrehajtására.

(20)	Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében ezt a rendeletet az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni.

(21)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁTÁLLÁS

1. cikk

Az előző időszak visszamenőleges hatályú elismeréséhez benyújtandó dokumentumok

(1) Az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a gazdasági szereplő a tevékenységének helye és a gazdaság ellenőrzési rendszere szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtja a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalos igazolását arról, hogy az előző időszak visszamenőleges elismerésével érintett parcellák az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében végrehajtott programban meghatározott intézkedések tárgyát képezték, és azokon nem használtak az ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezettektől eltérő termékeket vagy anyagokat.

(2) Az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a gazdasági szereplő a tevékenységének helye és a gazdaság ellenőrzési rendszere szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtja az alábbi dokumentumokat annak igazolására, hogy a mezőgazdasági parcellák olyan természetes vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket legalább három éven keresztül nem kezeltek az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal:

a)	az előző időszak visszamenőleges elismerésével érintett egyes parcellákat egyértelműen azonosító térkép, tájékoztatás azok teljes területéről, adott esetben az éppen zajló termelés jellegéről és volumenéről, és ha rendelkezésre állnak, az érintett parcellák földrajzi helymeghatározó koordinátái;

az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által végzett részletes kockázatelemzés annak megállapítására, hogy a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákat legalább az utóbbi három évben kezelhették-e az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal, figyelembe véve különösen a kérelem által érintett teljes terület nagyságát, valamint az egyes érintett parcellákon az említett időszak alatt végzett mezőgazdasági munkálatokat;

a b) pontban említett részletes kockázatelemzés során az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való kezelés következtében szennyeződés veszélyének kitettként azonosított minden egyes parcelláról az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által vett talaj- és/vagy növénymintákon akkreditált laboratóriumok által végzett elemzések eredményei;

d)	az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv vizsgálati jelentése a gazdasági szereplő azon fizikai ellenőrzését követően, amelynek célja a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákkal kapcsolatos információk következetességének ellenőrzése;

e)	az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által a visszamenőleges elismerés iránti kérelem elbírálásához szükségesnek vélt bármely egyéb vonatkozó dokumentum;

az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv írásos nyilatkozata arról, hogy igazolható-e az előző időszak visszamenőleges elismerése az átállási időszak részeként, megjelölve azt az időpontot, amikortól az egyes érintett parcellák ökológiai művelés alatt állónak tekinthetők, valamint a visszamenőleges hatályú elismeréssel érintett teljes terület nagyságát.

II. FEJEZET

ÁLLATTARTÁS

1. SZAKASZ

SZARVASMARHAFÉLÉK, JUHFÉLÉK, KECSKEFÉLÉK ÉS LÓFÉLÉK

2. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós állatokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni:

a)	a születéstől számított 90 nap a szarvasmarhafélék és a lófélék esetében;

b)	a születéstől számított 45 nap a juh- és kecskefélék esetében.

3. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet I. része határozza meg.

4. cikk

A minimális beltéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék számára az I. melléklet I. részében meghatározott minimális beltéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.

2. SZAKASZ

SZARVASFÉLÉK

5. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szarvasfélék szopós borjait lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 90 nap.

6. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület

A szarvasfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet II. része határozza meg.

7. cikk

A szabadtéri területekre és karámokra vonatkozó jellemzők és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1) A szarvasféléket olyan elkerített szabadtéri területeken vagy karámokban kell tartani, ahol, ha a körülmények engedik, legelhetnek.

(2) Az elkerített szabadtéri területeket vagy karámokat úgy kell kialakítani, hogy a különböző szarvasfajok szükség esetén elkülöníthetőek legyenek.

(3) Minden elkerített szabadtéri terület, illetve karám vagy két részre osztható, vagy másik szabadtéri területhez vagy karámhoz csatlakozik, hogy lehetséges legyen az egyes területek vagy részek egymást követő karbantartása.

8. cikk

A növényzetre, a védőlétesítményekre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1) A szarvasfélék számára vizuális és az időjárással szembeni védelmet kell biztosítani, lehetőleg természetes menedékek, úgymint fás-bokros csoportok, erdőrészek vagy erdősávok integrálásával a szabadtéri területbe vagy karámba; ám ha ez kellő mértékben és egész évben nem biztosítható, akkor tetővel ellátott mesterséges menedékekről kell gondoskodni.

(2) A szarvasfélék szabadtéri területeit és karámait olyan eszközökkel kell felszerelni, vagy olyan növényzettel kell ellátni, amely lehetővé teszi az állatok számára az agancsuk tisztítását.

(3) A szarvastehenek számára a vemhesség végén és az ellést követő két hétben a borjaik elrejtését lehetővé tévő növényzettel borított területeket kell biztosítani.

(4) A szabadtéri területek vagy karámok kerítéseit úgy kell megépíteni, hogy a szarvasfélék ne szökhessenek ki.

3. SZAKASZ

SERTÉSFÉLÉK

9. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós malacokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 40 nap.

10. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A sertésfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet III. része határozza meg.

11. cikk

A minimális beltéri és kültéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

Az I. melléklet III. részében meghatározott minimális beltéri terület, valamint minimális kültéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.

12. cikk

A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1) A szabadtéri területeknek a sertések számára vonzóaknak kell lenniük. Hacsak lehet, előnyben kell részesíteni a fákkal tarkított mezőket vagy az erdős területeket.

(2) A szabadtéri területeken kültéri klíma uralkodik, de kell, hogy legyenek rajta búvóhelyek, valamint a sertések számára a testhőmérsékletük szabályozását lehetővé tevő elemek.

4. SZAKASZ

BAROMFIFÉLÉK

13. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„hízóbaromfi”: hústermelésre szánt baromfi;

b)	„állomány”: a baromfitartó épületek egységeivel összefüggésben a madarak egy olyan, együtt tartott csoportja, amely nem keveredik más baromfifajokkal, és saját külön beltéri, valamint kültéri területtel rendelkezik;

c)	„bébikakas”: tojótyúk-törzs hímivarú egyede, melyet hústermelésre szánnak;

d)	„hizlalt jérce”. a Gallus gallus faj olyan nőivarú egyede, amelyet hústermelésre szánnak és legalább 120 napos korban vágnak le.

14. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A baromfifélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet IV. része határozza meg.

15. cikk

A baromfitartó épületek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1) A baromfitartó épületeket úgy kell megépíteni, hogy minden madár könnyen ki tudjon jutni a szabadtérre. Ennek érdekében be kell tartani a következő szabályokat:

a)	a baromfitartó épületek külső falait közvetlenül a szabadtérre vezető közlekedőnyílásokkal kell ellátni;

b)	minden közlekedőnyílásnak meg kell felelnie a madarak méretének;

c)	a közlekedőnyílások a madarak számára akadálytalanul megközelíthetők legyenek;

d)	a baromfitartó épület külső falain található nyílások összesített hosszúsága a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m legyen;

e)	amennyiben a közlekedőnyílások a padozat szintjénél magasabban találhatók, azokat rámpákkal kell ellátni.

(2) A fedett karámmal is rendelkező baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályokat kell betartani:

a)	a beltéri részt a fedett karámtól és a fedett karámot a szabadtértől elválasztó falakon a fedett karám, illetve a szabadtér könnyű elérhetőségét biztosító közlekedőnyílásokat kell kialakítani;

a baromfitartó épület beltéri része és a fedett karám közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 2 m; a fedett karám és a szabadtér közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m;

a fedett karám hasznos területe nem számít bele sem az állománysűrűség számításához figyelembe vett területbe, sem az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területbe. Figyelembe vehető azonban az állománysűrűség számításához és az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területhez az olyan további fedett kültéri épületrész, amelyet úgy szigeteltek, hogy ott nem érvényesülnek a kültéri időjárási viszonyok, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

i.	a nap 24 órájában hozzáférhető;

ii.	megfelel az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.6.1. és 1.6.3. pontjában előírt követelményeknek;

iii.	megfelel az e bekezdés a) és b) pontjában előírt, a fedett karámok közlekedőnyílásaira vonatkozóval azonos követelményeknek;

d)	a fedett karám hasznos területe nem számít bele a hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületeknek az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.9.4.4.m) pontjában említett teljes hasznos alapterületébe.

(3) A több állomány elhelyezése érdekében több egységre osztott baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályok alkalmazandók:

a)	az egyes egységek korlátozzák a más állományokkal való érintkezést, hogy a baromfitartó épületben a különböző állományok egyedei ne keveredhessenek;

a baromfitartó épületek egyes egységei tekintetében az alábbi maximális állományméretek alkalmazandók:

i.	3 000Gallus gallus szülő;

ii.	10 000 jérce;

iii.	4 800Gallus gallus hízóbaromfi;

iv.	2 500 kappan;

v.	4 000 hizlalt jérce;

vi.	2 500 pulyka;

vii.	2 500 liba;

viii.

3 200 pekingi kacsa gácsér vagy 4 000 pekingi kacsa tojó;

ix.	3 200 pézsmaréce gácsér vagy 4 000 pézsmaréce tojó;

x.	3 200 mulard kacsa gácsér vagy 4 000 mulard kacsa tojó;

xi.	5 200 gyöngytyúk;

c)	a Gallus gallus fajtól eltérő hízóbaromfifélék esetében az egységeket tömör válaszfalakkal kell elhatárolni egymástól; e tömör válaszfalaknak a baromfitartó épület különböző egységeit a padlótól a tetőig teljesen el kell különíteniük egymástól;

d)	a Gallus gallus szülők, a tojótyúkok, a jércék, a bébikakasok és a Gallus gallus hízóbaromfifélék esetében az egységek elhatárolására használhatók tömör válaszfalak, félig tömör válaszfalak, hálók vagy rácsok.

(4) A baromfitartó épületekben használhatók többszintes tartási rendszerek. Többszintes tartási rendszer használata esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:

a)	többszintes tartási rendszerben csak Gallus gallus szülők, tojótyúkok, későbbi tojástermelésre szánt jércék, valamint szülőnek szánt jércék és bébikakasok tarthatók;

b)	a többszintes tartási rendszerek hasznos területe legfeljebb három szintet foglalhat el a padlót is beleértve;

c)	az emelt szinteket úgy kell kialakítani, hogy a trágya ne hulljon az alsóbb szintekre, és gondoskodni kell hatékony trágyaeltávolító rendszerről;

d)	minden szintnek lehetővé kell tennie a madarak egyszerű vizsgálatát;

e)	a többszintes rendszerekben a madaraknak szabadon és könnyen kell tudniuk mozogni a szintek között és a kapcsolódó területeken;

f)	a többszintes rendszereket úgy kell kialakítani, hogy minden madár egyformán könnyen kijusson a szabadtérre.

(5) A baromfitartó épületeket fel kell szerelni ülőrudakkal, megemelt ülőszintekkel vagy mindkettővel. Az ülőrudakat és/vagy a megemelt ülőszinteket a madarak számára fiatal kortól biztosítani kell az állománynagyságnak, valamint a madarak méretének megfelelően az I. melléklet IV. részében előírtakkal összhangban.

(6) Használhatók mozgatható baromfitartó építmények, feltéve, hogy azokat a termelési ciklus alatt és legalább minden felnevelt baromficsoport után is rendszeresen mozgatják oly módon, hogy a madarak hozzáférjenek a növényzethez. A hízóbaromfifélék számára az I. melléklet IV. részének 4–9. pontja értelmében biztosítandó állománysűrűség növelhető legfeljebb 30 kg élősúly/m2-ig, amennyiben a mozgatható baromfitartó építmény alapterülete nem több 150 m2-nél.

16. cikk

A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1) A baromfifélék számára biztosított szabadtéri területeknek vonzóaknak kell lenniük a baromfifélék számára, és minden madár által hozzáférhetőeknek kell lenniük.

(2) A több állomány elhelyezése érdekében több egységre osztott baromfitartó épületekben az egyes egységekhez tartozó szabadtéri területeket el kell határolni egymástól oly módon, hogy a más állományokkal való érintkezés korlátozott legyen, és a különböző állományok egyedei ne keveredhessenek.

(3) A baromfitartó épületek szabadtéri területein vegyes növénytakarót kell biztosítani.

(4) A szabadtéri területeken elegendő védőlétesítményt, menedéket, bokrot vagy fát kell biztosítani, és ezeket a területen belül úgy kell elhelyezni, hogy a madarak a teljes szabadtéri területet egyenletesen használják.

(5) A szabadtéri terület növényzetét a tápanyagtöbblet kialakulásának elkerülése érdekében rendszeresen karban kell tartani.

(6) A szabadtéri területek nem terjedhetnek a baromfitartó épület legközelebbi közlekedőnyílásától 150 méternél messzebbre. Ettől eltérve megengedett a baromfitartó épület legközelebbi közlekedőnyílásától mért legfeljebb 350 méteres távolság, ha kellő számú, az időjárási viszontagságok és a ragadozók elleni védelmet nyújtó búvóhely található egyenletesen elosztva a szabadtéri területen, ami hektáronként legalább négy ilyen búvóhelyet jelent. Libák esetében a szabadtéri területeknek lehetővé kell tenniük, hogy a libák füvet legelhessenek.

5. SZAKASZ

NYULAK

17. cikk

Az anyatejes táplálás minimális időtartama

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós nyulakat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 42 nap.

18. cikk

Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

A nyulak esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet V. része határozza meg.

19. cikk

A rögzített vagy mozgatható építmények jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1) Legeltetési időszakban a nyulakat mozgatható építményekben kell tartani a legelőkön, vagy olyan rögzített építményben, amely legelőhöz csatlakozik.

(2) Legeltetési időszakon kívül a nyulak tarthatók olyan rögzített építményben, amely növényzettel, lehetőleg fűvel borított kültéri kifutóhoz csatlakozik.

(3) A legelőkön belül a lehető leggyakrabban mozgatni kell a mozgatható építményeket a legelő lehető legjobb kihasználása érdekében, és ezeket az építményeket úgy kell kialakítani, hogy a nyulak a földön legelhessenek.

20. cikk

A beltéri és kültéri területek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények

(1) A rögzített vagy mozgatható építmények beltéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:

a)	magassága lehetővé tegye, hogy a nyulak hegyezett fülekkel felállhassanak;

b)	alkalmas legyen különböző csoportok elhelyezésére, hogy az almok a hízlalási szakaszban is együtt maradhassanak;

c)	a bakokat és a vemhes vagy tenyésznőstényeket meghatározott állatjólléti okokból korlátozott ideig el lehessen választani a csoporttól úgy, hogy szemkontaktusban maradjanak más nyulakkal;

d)	az anyanyulak elhagyhassák a fészküket és oda visszatérhessenek a fiókáikat szoptatni;

biztosítsa az alábbiakat:

i.	minden nyúlkorosztály számára elegendő fedett búvóhely, többek között sötét búvóhely;

ii.	a nőstények legalább a vemhesség várható vége előtt egy héttel és legalább a nyúlfiókák elválasztásáig hozzáférjenek a fészkekhez;

iii.	elegendő számú, anyánként legalább egy fészekhez való hozzáférés a nyúlfiókák számára;

iv.	a nyulak számára a rágást lehetővé tevő anyagok.

(2) A rögzített építmények kültéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:

a)	kellő számú, a minimális területen egyenletesen elosztott emelvény legyen;

b)	kerítése kellően magas és kellően mély legyen ahhoz, hogy megakadályozza az ugrás vagy ásás útján való szökést;

c)	amennyiben betonozott kültéri rész is van, könnyen elérhető legyen a szabadtéri kifutó növényzettel borított része. Ellenkező esetben a betonozott rész nem számítható bele a kültéri terület minimális kiterjedésébe;

biztosítsa az alábbiakat:

i.	minden nyúlkorosztály számára elegendő fedett búvóhely, többek között sötét búvóhely;

ii.	a nyulak számára a rágást lehetővé tevő anyagok.

21. cikk

A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények

(1) A szabadtéri kifutók növényzetét rendszeresen karban kell tartani oly módon, hogy a nyulak számára vonzó legyen.

(2) A legeltetési időszakban váltogatni kell a legelőket, és azokat a nyulak optimális legelését biztosító módon kell kezelni.

III. FEJEZET

TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK

22. cikk

A tenyésztett víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó részletes szabályok

A tenyésztett víziállatokat előállító gazdasági szereplőknek az állománysűrűség, valamint a termelési és a tartási rendszerek jellemzői tekintetében a II. mellékletben foglalt, fajonként vagy fajcsoportonként meghatározott szabályoknak kell eleget tenniük.

IV. FEJEZET

FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK

23. cikk

Az élelmiszeripari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák

(1) Az ökológiai élelmiszerek feldolgozása során kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet II. fejezetében előírt elveknek, különösen a 7. cikkben foglalt, az ökológiai élelmiszerek feldolgozására alkalmazandó konkrét elveknek, az említett rendelet III. fejezete vonatkozó szabályainak, valamint II. melléklete IV. részében szereplő részletes termelési szabályoknak megfelelő eljárások használhatók.

(2) Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete VI. része 3. pontjának sérelme nélkül az ioncserélő és az adszorpciós gyantát alkalmazó technológiák használata ökológiai nyersanyagokon az alábbi esetekben megengedett:

a)	a 609/2013/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az említett rendeletben, valamint az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott aktusokban előírt követelményeknek való megfeleléshez; vagy

b)	a 2006/125/EK irányelv által szabályozott termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az irányelv követelményeinek való megfeleléshez.

(3) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy valamely technológiát értékelni kell az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak való megfelelése szempontjából, vagy úgy véli, hogy valamely technológia használatára vonatkozóan konkrét követelményeket kell előírni e rendeletben, felkérheti a Bizottságot erre vonatkozó értékelés végzésére. E célból eljuttat a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz egy dokumentációt, amelyben megindokolja a megfelelést vagy a szóban forgó konkrét követelményeket, és az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályok betartása mellett gondoskodik e dokumentáció nyilvános hozzáférhetővé tételéről.

A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.

(4) A Bizottság elemzi a (3) bekezdésben említett dokumentációt. Amennyiben a Bizottság az elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a dokumentációban ismertetett technológia megfelel az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak, módosítja e rendeletet a dokumentáció tárgyát képező technológia kifejezett engedélyezése, illetve a használatára vonatkozó feltételek előírása érdekében.

(5) Az ökológiai élelmiszerek feldolgozása során használt technológiákra vonatkozó engedélyeket, ideértve azok leírását és használatának feltételeit a Bizottság új bizonyítékok felmerülése, illetve egy tagállam általi előterjesztése esetén felülvizsgálja.

24. cikk

A takarmányipari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák

(1) Az ökológiai takarmányok feldolgozása során kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet II. fejezetében előírt elveknek, különösen a 8. cikkben foglalt, az ökológiai takarmányok feldolgozására alkalmazandó konkrét elveknek, az említett rendelet III. fejezete vonatkozó szabályainak, valamint II. melléklete V. részében szereplő részletes termelési szabályoknak megfelelő eljárások használhatók, amelyek nem az ökológiai takarmányok feldolgozása és tárolása során elveszett tulajdonságokat állítják vissza, nem az ökológiai takarmányok feldolgozása során elkövetett gondatlanság következményeit korrigálják, és nem lehetnek félrevezetőek az ökológiai takarmányként forgalomba hozandó termékek valódi jellegét illetően.

(2) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy valamely technológiát értékelni kell az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak való megfelelése szempontjából, vagy úgy véli, hogy valamely technológia használatára vonatkozóan konkrét követelményeket kell előírni e rendeletben, felkérheti a Bizottságot erre vonatkozó értékelés végzésére. E célból eljuttat a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz egy dokumentációt, amelyben megindokolja a megfelelést vagy a szóban forgó konkrét követelményeket, és az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályok betartása mellett gondoskodik e dokumentáció nyilvános hozzáférhetővé tételéről.

A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.

(3) A Bizottság elemzi a (2) bekezdésben említett dokumentációt. Amennyiben a Bizottság az elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a dokumentációban ismertetett technológia megfelel az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak, módosítja e rendeletet a dokumentáció tárgyát képező technológia kifejezett engedélyezése, illetve a használatára vonatkozó feltételek előírása érdekében.

(4) Az ökológiai takarmányok feldolgozása során használt technológiákra vonatkozó engedélyeket, ideértve azok leírását és használatának feltételeit a Bizottság új bizonyítékok felmerülése, illetve egy tagállam általi előterjesztése esetén felülvizsgálja.

V. FEJEZET

AZ ÖKOLÓGIAI, ILLETVE AZ ÁTÁLLÁSI IDŐSZAKBÓL SZÁRMAZÓ NÖVÉNYI SZAPORÍTÓANYAGOK, VALAMINT AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATOK ÉS IVADÉKOK PIACI ELÉRHETŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

25. cikk

A tagállamok által nyújtandó tájékoztatás

(1) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében megadandó, az ugyanazon rendelet 26. cikke (1) bekezdésében említett adatbázisban és 26. cikke (2) bekezdésében említett rendszerekben, valamint adott esetben 26. cikke (3) bekezdésében említett rendszerekben szereplő információkat a tagállamok az e rendelet III. mellékletének I. részében szereplő előírásoknak megfelelően adják meg.

(2) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének b) pontja értelmében megadandó, az ugyanazon rendelet II. melléklete I. része 1.8.5. pontjának, valamint II. melléklete II. része 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjának megfelelően engedélyezett eltérésekre vonatkozó információkat a tagállamok az e rendelet III. mellékletének II. részében szereplő előírásoknak megfelelően adják meg.

(3) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében megadandó, a baromfiféléknek és sertésféléknek szánt, ökológiai fehérjetakarmány uniós piacon való rendelkezésre állására, valamint az ugyanazon rendelet II. melléklete II. része 1.9.3.1.c) pontjának és 1.9.4.2.c) pontjának megfelelően megadott engedélyekre vonatkozó információkat a Bizottság által a tagállamokhoz évente eljuttatott kérdőívnek megfelelően kell megadni.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkat a Bizottság által elérhetővé tett formátum és rendszer használatával kell benyújtani. Az információkat minden év június 30-ig kell megadni, első ízben 2022. június 30-ig a 2021. év tekintetében.

(5) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének megfelelően a tagállamoktól kapott információk bekerülnek az ugyanazon rendelet 26. cikke (1) bekezdésében említett adatbázisba és 26. cikke (2) bekezdésében említett rendszerekbe, valamint adott esetben 26. cikke (3) bekezdésében említett rendszerekbe.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) E rendelet II. fejezetének 3. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban sertéseket tartanak, és amelyekben az e rendelet 11. cikkében foglalt, a kültéri terület legalább felén tömör aljzat biztosítására vonatkozó követelménynek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a kültéri létesítményeket, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett cikknek.

(2) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, a beltér és a fedett karám közötti közlekedőnyílások összesített szélességére vonatkozó követelménynek való megfeleléshez át kell alakítani az állattartó épületeket, legkésőbb 2024. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett pontnak.

(3) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett, kültéri területtel is rendelkező baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmények mellett az I. melléklet IV. részében foglalt, az állománysűrűségre és a minimális beltéri területre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen csökkenteni kell a beltéri állománysűrűséget, legkésőbb 2024. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.

(4) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, a tömör válaszfalak biztosítására vonatkozó követelménynek, valamint az e rendelet 15. cikke (5) bekezdésében foglalt, az ülőrudakra és megemelt ülőszintekre vonatkozó követelménynek való megfeleléshez át kell alakítani az állattartó épületeket, vagy új berendezéseket kell beszerezni, legkésőbb 2024. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.

(5) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett többszintes baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt, a szintek maximális számára és a trágyaeltávolító rendszerre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani az állattartó épületeket, vagy új berendezéseket kell beszerezni, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett pontoknak.

(6) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett, a legközelebbi közlekedőnyílástól 150 méternél nagyobb távolságra terjedő szabadtéri területtel rendelkező baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 16. cikke (6) bekezdésében foglalt, a közlekedőnyílásoktól való távolságra vonatkozó követelménynek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a létesítmények szerkezetét, vagy további földet kell vásárolni, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezésnek.

(7) E rendelet I. mellékletének IV. része 2. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban jércéket tartanak, és amelyekben az e rendelet I. mellékletének IV. része 2. szakaszában foglalt, a jércék és a bébikakasok számára biztosítandó állománysűrűségre, valamint minimális beltéri és kültéri területre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a baromfitartó épületek szerkezetét, vagy további földet kell vásárolni, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.

27. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 150., 2018.6.14., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

(3) A Bizottság 2006/125/EK irányelve (2006. december 5.) a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről (HL L 339., 2006.12.6., 16. o.).

(4) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(5) A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

I. MELLÉKLET

A II. FEJEZETBEN EMLÍTETT HASZONÁLLATOK SZÁMÁRA BIZTOSÍTANDÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGRE, VALAMINT MINIMÁLIS BELTÉRI ÉS KÜLTÉRI TERÜLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. rész: A 3. cikknek megfelelően a szarvasmarhafélék, a kecskefélék, a juhfélék és a lófélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

1. Szarvasmarhafélék

	Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)		Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül)
	Minimális élősúly (kg)	m2/egyed	m2/egyed
	100-ig	1,5	1,1
	200-ig	2,5	1,9
	350-ig	4,0	3
	350 felett	5, de legalább 1 m2/100 kg	3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg
Tejelő tehenek		6	4,5
Tenyészbikák		10	30

2. Juh- és kecskefélék

	Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)	Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül)
	m2/egyed	m2/egyed
Juhok	1,5	2,5
Bárányok	0,35	0,5
Kecskék	1,5	2,5
Gidák	0,35	0,5

3. Lófélék

	Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület)		Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül)
	Minimális élősúly (kg)	m2/egyed [a boksz mérete a ló magasságának megfelelő]	m2/egyed
Tenyész- és hízólovak	100-ig	1,5	1,1
	200-ig	2,5	1,9
	350-ig	4,0	3
	350 felett	5, de legalább 1 m2/100 kg	3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg

II. rész: A 6. cikknek megfelelően a szarvasfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület

Szarvas- faj	Minimális kültéri terület elkerített területenként vagy karámonként	Maximális állománysűrűség hektáronként a kifejlett állatokra nézve (*1)
Szikaszarvas Cervus nippon	1 ha	15
Dámszarvas Dama dama	1 ha	15
Gímszarvas Cervus elaphus	2 ha	7
Dávid-szarvas Elaphurus davidianus	2 ha	7
Egynél több szarvasfaj	3 ha	7, ha az állományban van gímszarvas vagy Dávid-szarvas; 15, ha az állományban nincs sem gímszarvas, sem Dávid-szarvas

III. rész: A 10. cikknek megfelelően a sertésfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

		Beltéri terület (a sertésfélék számára rendelkezésre álló nettó belső terület, amelybe beletartoznak a vályúk, de nem tartoznak bele az olyan etetők, ahol a sertésfélék nem tudnak lefeküdni)	Kültéri terület
	Minimális élősúly (kg)	m2/egyed	m2/egyed
Anyakocák malacokkal az elválasztásig		7,5 kocánként	2,5
Hízósertések Elválasztott malacok, hízómalacok, süldő kocák és kanok	Legfeljebb 35 kg	0,6	0,4
	Több mint 35 kg, de legfeljebb 50 kg	0,8	0,6
	Több mint 50 kg, de legfeljebb 85 kg	1,1	0,8
	Több mint 85 kg, de legfeljebb 110 kg	1,3	1
	Több mint 110 kg	1,5	1,2
Tenyészkocák Szárazonálló kocák		2,5	1,9
Tenyészkanok Kanok		6 10, ha a kutricát természetes fedeztetésre is használják	8

IV. rész: A 14. cikknek, a 15. cikk (2) bekezdése c) pontjának és (6) bekezdésének megfelelően a baromfifélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület, illetve a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően biztosítandó ülőrudak vagy megemelt ülőszintek

1. Tojótyúkok előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők és brojlercsirkék előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők

Életkor	≥ 18 hét
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható tenyészmadarak maximális száma	6
Ülőrudak a tojótyúkok előállítására szánt tenyészmadarak számára Az ülőrúd minimális hossza (cm) madaranként	18
Fészkek	7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként	4

2. Jércék és bébikakasok

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként,

vagy

a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

3. Tojótyúkok, ideértve a kettős hasznosítású (hús- és tojáshasznú) vonalakat is

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható madarak maximális száma	6
Ülőrudak Az ülőrudak minimális hossza (cm) madaranként	18
Fészkek	7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként	4

4. A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én	21 kg élőtömeg/m2
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő	Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület rögzített építmények esetében A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként	4
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület mozgatható építmények esetében A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként	2,5

5. A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: kappanok és hizlalt jércék

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként,

vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

6. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: sütésre szánt, egészben értékesített, vagy darabolásra szánt pulyka (Meleagris gallopavo)

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként,

vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

7. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: liba (Anser anser domesticus)

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

8. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: pekingi kacsa (Anas platyrhynchos domesticus), pézsmaréce (Cairina moschata és hibridek), valamint mulard kacsa (Cairina moschata × Anas platyrhynchos)

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

4,5

9. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: gyöngytyúk (Numida meleagris f. domestica)

Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület

Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én

21 kg élőtömeg/m2

Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő

Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de:

az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként,

vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként

Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület

A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként

V. rész: A 18. cikknek megfelelően a nyúlfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület

1. Beltéren

Beltéri

pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed)

Rögzített építmények

Beltéri

pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed)

Mozgatható építmények

Szoptató nőstények nyúlfiókákkal az elválasztásig

0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti

0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti

0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti

0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti

Vemhes anyák és nőstény tenyésznyulak

0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti

0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti

0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti

0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti

Hízónyulak az elválasztástól a vágásig

Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig)

0,2

0,15

Kifejlett bakok

0,6

1, ha a bakot fedeztetésre használják

0,6

1, ha a bakot fedeztetésre használják

2. Kültéren

	Kültéri terület (lehetőleg fűvel borított kültéri kifutó) (állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Rögzített építmények	Kültéri terület (állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Mozgatható építmények
Szoptató nőstények nyúlfiókákkal az elválasztásig	2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal	2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal
Vemhes anyák/tenyésznőstények	2,5	2,5
Hízónyulak az elválasztástól a vágásig Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig)	0,5	0,4
Kifejlett bakok	2,5	2,5

(*1) A szarvasfélék esetében két 18 hónaposnál fiatalabb egyedet egy kifejlett egyednek kell megfeleltetni.

II. MELLÉKLET

A 22. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGÉRE, VALAMINT TERMELÉSI ÉS TARTÁSI RENDSZEREI EGYEDI JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

I. rész: Édesvízben nevelt lazacfélék

Sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) – pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) – lazac (Salmo salar) – sarkvidéki szajbling (Salvelinus alpinus) – pénzes pér (Thymallus thymallus) – tavi pisztráng (Salvelinus namaycus) – dunai galóca (Hucho hucho)

Termelési rendszerek

A piacihal-termelésben alkalmazott rendszerek ellátását nyílt rendszerekből kell biztosítani. Az áramlási sebességnek legalább 60 %-os oxigéntelítettséget kell biztosítania az állomány számára, garantálva az állatok kényelmét, valamint az elfolyó víz eltávolítását.

Maximális állománysűrűség

A felsorolásban nem szereplő lazacfélék esetében 15 kg/m3 alatt

Lazac esetében 20 kg/m3

Sebes pisztráng és szivárványos pisztráng esetében 25 kg/m3

Sarkvidéki szajbling esetében 25 kg/m3

II. rész: Tengervízben nevelt lazacfélék

Lazac (Salmo salar), sebes pisztráng (Salmo trutta), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)

Maximális állománysűrűség

10 kg/m3 hálóketrecekben

III. rész: Közönséges tőkehal (Gadus morhua) és más tőkehalfélék, fűrészes sügér (Dicentrarchus labrax), tengeri durbincs (Sparus aurata), sashal (Argyrosomus regius), nagy rombuszhal (Psetta maxima [= Scopthalmus maximux]), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus[= Sparus pagrus]), vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) és más durbincsfélék, valamint nyúlhalak (Siganus spp.)

Termelési rendszerek

Nyílt vízi tartási rendszerekben (hálóketrecek/ketrecek), ahol a legkisebb tengeráramlási sebesség optimális jóllétet biztosít a halak számára, vagy a szárazföldön létesített nyílt rendszerekben.

Maximális állománysűrűség

A nagy rombuszhaltól eltérő halfajok esetében 15 kg/m3

A nagy rombuszhal esetében 25 kg/m2

IV. rész: Árapályterületek szárazföldi tavaiban és part menti lagúnákban nevelt fűrészes sügér, tengeri durbincs, sashal, tengeri pér (Liza, Mugil) és angolna (Anguilla spp.)

Tartási rendszerek	Akvakultúrás termelőegységgé alakított hagyományos sólepárlók és hasonló árapályterületi szárazföldi tavak
Termelési rendszerek	A vízcserének biztosítania kell a fajok jóllétét. A gátak legalább 50 %-át növénnyel kell fedni. Vízinövényes víztisztító tavak használandók.
Maximális állománysűrűség	4 kg/m3

V. rész: Édesvízben nevelt tokhalfélék

Érintett fajok: Acipenser család

Termelési rendszerek

Az egyes medencék vízáramlásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa az állatok jóllétét.

Az elfolyóvíz minőségének meg kell egyeznie a feltöltővíz minőségével.

Maximális állománysűrűség

30 kg/m3

VI. rész: Szárazföldi víztestekben nevelt halak

Érintett fajok: pontyfélék (Cyrpinidae) és más társított fajok polikultúrás termelésben, beleértve a következőket: sügér, csuka, harcsa, marénafélék, tok,

sügér (Perca fluviatilis) monokultúrás termelésben

Termelési rendszerek

Mesterséges halastavak, amelyeket rendszeresen le kell csapolni, valamint tavak. A tavakat kizárólag ökológiai termelésre szabad használni, ideértve a szárazföldi területeken folytatott növénytermesztést is.

A lehalászási területnek kellően nagynak kell lennie és abba kellő mennyiségű tiszta vizet kell bevezetni a halak kényelmének biztosításához. A halakat a lehalászást követően tiszta vízben kell tárolni.

A szárazföldi víztesteket körülvevő, természetes növénytakaróval borított területeket az ökológiai akvakultúra szabályaival összhangban a gazdálkodásban nem használt külső területek pufferzónájaként kell fenntartani.

A nyújtási szakaszban polikultúra azzal a feltétellel alkalmazható, ha az e szabályokban előírtak a többi faj tekintetében is teljesülnek.

Maximális állománysűrűség

A fajok teljes hozama éves szinten legfeljebb 1 500 kg hal/hektár (a termelési rendszer jellemzőiből fakadó hozam).

Maximális állománysűrűség a monokultúrában nevelt sügér esetében

20 kg/m3

VII. rész: Ostoros garnélák és édesvízi garnélák (Macrobrachium spp.)

Termelési rendszerek

A tóépítés által okozott környezeti hatás minimalizálása érdekében a termelési rendszerek terméketlen agyagos területeken helyezendők el. A tavakat természetes, már meglévő agyag felhasználásával kell kiépíteni.

Maximális állománysűrűség

Népesítés: legfeljebb 22 posztlárva/m2

A biomassza maximális pillanatnyi mennyisége: 240 g/m2

VIII. rész: Rákok

Érintett fajok: Astacus astacus

Maximális állománysűrűség

Kis méretű rákok (< 20 mm): 100 egyed/m2.

Közepes méretű rákok (20–50 mm): 30 egyed/m2.

Felnőtt rákok (> 50 mm): 5 egyed/m2, amennyiben elegendő búvóhely áll rendelkezésre.

IX. rész: Puhatestűek és tüskésbőrűek

Termelési rendszerek

Zsinórok, tutajok, tengerfenéki tenyésztés, hálózsákok, ketrecek, tálcák, haltartó hálók, kagylócölöpök és más tartási rendszerek. A tutajokon végzett kagylótenyésztésben a felfüggesztett kötelek száma a felszíni terület egy négyzetméterére vetítve legfeljebb egy lehet. Egy-egy kötél hosszúsága nem haladhatja meg a 20 métert. A köteleket a termelési ciklus során nem lehet ritkítani, azonban engedélyezett a kötelek több szálra való szétválasztása, ha ez nem növeli az állománysűrűséget.

X. rész: Trópusi édesvízi halak: tejhal (Chanos chanos), tilápiák (Oreochromis spp.), cápaharcsák (Pangasius spp.)

Termelési rendszerek

Halastavak és hálós ketrecek

Maximális állománysűrűség

Pangasius: 10 kg/m3

Oreochromis: 20 kg/m3

III. MELLÉKLET

A 25. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TAGÁLLAMOK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓK

I. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázisból és 26. cikkének (2) bekezdésében, valamint adott esetben 26. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerekből származó információk

Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázis vagy 26. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek egyes kategóriáinak megfelelően az ökológiai, illetve az átállási időszakból származó növényi szaporítóanyagok rendelkezésre állásával kapcsolatos tájékoztatás, amely a palántákra nem vonatkozik, de a vetőburgonyára igen:

—	tudományos (latin) és közönséges (közhasználatú) név;

—	a fajta vagy a heterogén anyag neve;

—	átállási időszakból származó rendelkezésre álló mennyiség a gazdasági szereplők becslése szerint (teljes darabszám vagy a magok tömege);

—	ökológiai termelésből származó rendelkezésre álló mennyiség a gazdasági szereplők becslése szerint (teljes darabszám vagy a magok tömege);

—	azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

E pont alkalmazásában a „palánta” magról nevelt, nem pedig dugványról szaporított növényt jelent.

Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai akvakultúrából származó ivadékainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

—	faj és nemzetség (közönséges és latin név);

—	fajta és törzs adott esetben;

—	az ökológiaiként forgalomba hozható állat életszakasza (ikra, ivadék, növendék);

—	a rendelkezésre álló mennyiség a gazdasági szereplők becslése szerint;

—	a 2006/88/EK tanácsi irányelv (1) szerinti egészségügyi állapot;

—	azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai példányainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

—	faj és nemzetség (közönséges és latin név);

—	fajta és törzs;

—	hasznosítás: hús-, tej- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;

—	életszakasz: kifejlett vagy fiatal állat (pl. 6 hónaposnál fiatalabb szarvasmarha, kifejlett szarvasmarha)

—	mennyiség (egyedszám) a gazdasági szereplő becslése szerint;

—	egészségügyi állapot a horizontális állategészségügyi szabályok szerint;

—	azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott fajok kapcsán az ökológiai termelésre alkalmas fajták és vonalak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

—	faj és nemzetség (közönséges és latin név);

—	fajta és törzs;

—	hasznosítás: hús-, tej- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;

—	mennyiség (egyedszám) a gazdasági szereplő becslése szerint;

—	egészségügyi állapot a horizontális állategészségügyi szabályok szerint;

—	azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésében hivatkozott ökológiai jércék rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:

—	faj és nemzetség (közönséges és latin név);

—	fajta és törzs;

—	hasznosítás: hús-, tojás- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;

—	mennyiség (egyedszám) a gazdasági szereplő becslése szerint;

—	tartási rendszer (fel kell tüntetni, hogy többszintes-e);

—	egészségügyi állapot a horizontális állategészségügyi szabályok szerint;

—	azon gazdasági szereplők száma, akik önkéntes alapon töltöttek fel információkat az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

II. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával, valamint II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk

Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk legalább a következőket jelentik:

—	tudományos (latin) és közönséges (közhasználatú) név;

—

fajta;

—	az eltérések száma és az érintett magok tömege vagy növények száma;

—	az eltérések indokai: kutatási cél, nem áll rendelkezésre alkalmas fajta, fajtamegőrzés vagy egyéb indok;

—	a kutatástól eltérő indokkal való eltérések kapcsán azon fajok jegyzéke, amelyek esetében nem engedélyezhető eltérés, mert rendelkezésre állnak kellő mennyiségben ökológiai termelésből.

A konvencionális haszonállatfajok esetében (szarvasmarhafélék, lófélék, juhfélék, kecskefélék, sertésfélék, szarvasfélék, nyulak és baromfi) az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos tájékoztatás legalább a következőket jelentik:

—	tudományos (latin) és közönséges (közhasználatú) név;

—	fajta és törzs;

—	hasznosítás: hús-, tej-, tojás- vagy kettős hasznú, illetve tenyészállat;

—	az eltérések száma és az érintett egyedek száma összesen;

—	az eltérések indokai: nem állnak rendelkezésre alkalmas állatok vagy egyéb indokok.

(1) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.)

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/26

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/465 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. március 30.)

az olaszországi Emilia Romagna, Veneto, Trentino Alto-Adige, Lombardia, Piemonte és Friuli Venezia Giulia régiókban a gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei számára az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) által a termésben okozott károkra tekintettel nyújtott támogatásra irányuló sürgősségi intézkedésekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 221. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys, a továbbiakban: poloska) Ázsiából származó rovar, amelyet nemzetközi kereskedelem útján véletlenül hoztak be az Unióba, különösen Olaszország északi régióiba, nevezetesen Emilia Romagna, Veneto, Trentino Alto-Adige, Lombardia, Piemonte és Friuli Venezia Giulia régiókba (a továbbiakban: érintett régiók).

(2)

2019-ben a poloskák súlyosan károsították a gyümölcs- és zöldségtermést az érintett régiókban, megfertőzve a körtét, az őszibarackot és a nektarint, az almát, a kivit, a cseresznyét és a kajszibarackot. A gyümölcsöket és zöldségeket ért kár miatt a gyümölcsök és zöldségek sem fogyasztás, sem feldolgozás céljára nem használhatók fel. Az érintett régiók gyümölcs- és zöldségtermesztőinek a poloskák által okozott veszteség a becslések szerint csak 2019-ben elérte az 500 millió EUR-t. A 2019-es évben az érintett régiókban számos termelői szervezet veszítette el a gyümölcs- és zöldségtermés nagy részét, vagy akár teljes egészét a poloskák miatt.

(3)

Az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében a poloska jelenleg nem felel meg az uniós zárlati károsítóra vonatkozó kritériumoknak, és uniós szinten nem lehet a felszámolására irányuló intézkedéseket hozni. Ezért ebben a szakaszban az olasz hatóságok nem hozhatnak megfelelő növényegészségügyi védekező intézkedéseket.

(4)

Emellett jelenleg csak korlátozott növényvédelmi eszközök állnak rendelkezésre a poloska hatékony megfékezésére. A szamurájdarazsakat (Trissolcus japonicus és Trissolcus mitsukurii), amely rovarok a poloskák természetes ellenségei, csak nemrégiben engedélyezték Olaszországban a biológiai védekezés alternatív eszközeiként, és jelenleg még nem egyértelmű, hogy a poloskák elleni védekezés e biológiai módszere hatékony-e.

(5)

Az érintett régiókban a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek a terményeik károsodásának elkerülése érdekében megelőző intézkedéseket hajtottak végre (pl.: rovarölő hálókat és csapdákat telepítettek). Az erőfeszítések ellenére az említett termelői szervezeteknél ezzel egyidejűleg magas költségek merültek fel a megelőző intézkedések és a termeléskiesések miatt, ami jelentős negatív hatást gyakorolt a forgalmazott termékeik értékére. Ez hatással van a termelői szervezetek pénzügyi stabilitására és azon képességükre, hogy a következő években operatív programokat hajtsanak végre, valamint, hogy intézkedéseket és fellépéseket vezessenek be a kártevőfertőzések ellen. Emellett a forgalmazott termékek értékének csökkenése akadályozza a termelői szervezeteket abban, hogy uniós pénzügyi támogatásban részesüljenek a gyümölcs- és zöldségágazatban. Ezenkívül a forgalmazott termékek értékének csökkenése az érintett régiókban a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek elismerésének elvesztéséhez vezethet, amennyiben a forgalmazott termékek értéke a törvényben meghatározott minimális küszöbérték alá csökken.

(6)

Az 1308/2013/EU rendelet 221. cikke értelmében egyedi problémának minősül az érintett régiókban a gyümölcs- és zöldségtermésben okozott kárból eredő helyzet bonyolultsága, az érintett régiókban a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek jelentős bevételkiesése és pénzügyi instabilitása, valamint az, hogy a termelői szervezetek nem képesek hatékonyan folytatni operatív programjaik végrehajtását. Ez a konkrét probléma nem kezelhető az említett rendelet 219. vagy 220. cikke alapján hozott intézkedésekkel, mivel nem kapcsolódik már kialakult piaci zavarhoz vagy piaci zavar kialakulásának konkrét veszélyéhez. Nem kapcsolódik továbbá állatbetegségek, illetve közegészségügyi, állat- vagy növényegészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztés ellen fellépő intézkedésekhez sem.

(7)

Ezért az érintett régiókban felmerülő egyedi probléma megoldása érdekében a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz való hozzáférés javítását és az érintett régiókban működő termelői szervezeteknek nyújtott uniós pénzügyi támogatás felső határainak emelését célzó sürgősségi intézkedésekre van szükség. Ezek az intézkedések biztosítani fogják a pénzügyi stabilitást, valamint növelni fogják az érintett régiókban a termelői szervezetek rezilienciáját és arra irányuló képességét, hogy megbirkózzanak a poloskák által okozott károkkal, és e tekintetben további válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket hajtsanak végre.

(8)

A kölcsönös kockázatkezelési alapoknak az érintett régiók termelői szervezetei által válságmegelőzési és -kezelési intézkedésként történő felhasználása a gyümölcs- és zöldségtermésben okozott károk és a bevételkiesés enyhítésének eszköze. Ezért az érintett régiókban javítani kell a zöldségágazatban működő termelői szervezetek hozzáférését a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz. Az uniós pénzügyi támogatás jelenleg csak a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségeket, valamint a kölcsönös kockázatkezelési alapok azon termelő tagoknak fizetett ellentételezést követően történő feltöltését fedezi, akiknek a kedvezőtlen piaci feltételek következtében jelentős mértékben visszaesett a jövedelme. Az érintett régiókban a poloskák által okozott kár kezelése érdekében az uniós pénzügyi támogatásnak a kölcsönös kockázatkezelési alap indulótőkéjét is fedeznie kell. A kölcsönös kockázatkezelési alap indulótőkéjéhez nyújtott uniós pénzügyi támogatást azonban a termelő tagoknak a poloska által okozott kárból adódó jövedelemkiesése ellentételezésére kell fordítani.

(9)

Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érinttet régiókban a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek operatív programjaiban a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre szánt uniós pénzügyi támogatás 4,6 %-os felső határát a forgalmazott termékek értékének 0,4 %-ával, a forgalmazott termékek értékének 5 %-ára kell növelni a termelői szervezetek kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz és egyéb válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekhez való hozzáférésének javítása, valamint pénzügyi stabilitásának fokozása érdekében. Mivel a termelői szervezetek társulásait nem érinti a konkrét probléma, nem szükséges növelni az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott felső határt.

(10)

A 4,6 %-os felső határ 0,4 %-os megemelése következtében a válságmegelőzési és válságmegelőzési intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás felső határának az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott jelenlegi 0,5 %-os érték helyett az említett termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének 0,9 %-ára kell emelkednie. A forgalmazott termékek értékének említett további 0,4 %-át a poloskák megfékezésére szolgáló intézkedésekhez kell felhasználni. Ez szükséges az érintett régiókban a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek pénzügyi stabilitásának megerősítéséhez, ellenálló képességük növeléséhez és a jóváhagyott operatív programoknak a következő években történő végrehajtására irányuló képességük javításához.

(11)

Tekintettel az érintett régiókban a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek pénzügyi instabilitására, valamint arra, hogy további intézkedéseket kell végrehajtani a poloskák megfékezése érdekében, az uniós pénzügyi támogatásnak az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében említett 50 %-os korlátját 60 %-ra kell emelni az érintett régiókban a poloskák megfékezésére irányuló operatív programok valamennyi intézkedése esetében.

(12)

Tekintettel az operatív programok naptári évek szerinti végrehajtására, valamint arra, hogy a forgalmazott termékek értékének az uniós pénzügyi támogatás összegét meghatározó kiszámítása az előző naptári éven alapul, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(13)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet 2020. január 1-től legyen alkalmazandó. Erre azért van szükség, mert a sürgősségi intézkedések a gyümölcs- és zöldségtermésben a poloskák által okozott kár által érintett termelői szervezeteknek nyújtott uniós pénzügyi támogatás szintjére és hatályára vonatkoznak. Ezeknek a termelői szervezeteknek 2020 januárjától meg kell kezdeniük ezen intézkedések alkalmazását operatív programjaikban annak érdekében, hogy sürgősen kezelni tudják a gyümölcs- és zöldségtermésben okozott károkat, és már 2020-ban biztosítani tudják operatív programjaik folytonosságát, gazdasági stabilitásukat és életképességüket.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok és közös szervezésével és a kertészeti termékekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet azokra az elismert termelői szervezetekre vonatkozik, amelyek Emilia Romagna, Veneto, Trentino Alto-Adige, Lombardia, Piemonte és Friuli Venezia Giulia olaszországi régiókban működnek, és amelyek gyümölcs- és zöldségtermelését 2019-ben befolyásolta az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) megjelenése.

2. cikk

Sürgősségi intézkedések az érintett régiókban működő termelői szervezetek egyedi problémájának megoldására

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett, kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak a kölcsönös kockázatkezelési alapok indulótőkéjéhez nyújtott támogatást is fedeznie kell. A támogatást a termelő tagok azon bevételkiesésének ellentételezésére kell fordítani, amely az 1. cikkben említett régiókban az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) által a gyümölcs- és zöldségtermelésben okozott károk miatt merült fel.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett, a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ában megállapított felső határt 0,4 %-kal meg kell emelni, és a további 0,4 %-nak megfelelő összeget az 1. cikkben említett régiókban az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) által okozott károk kezelését célzó válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre kell felhasználni.

(3) A termelői szervezetek kérésére az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi támogatás 50 %-os felső határát 60 %-ra kell emelni az 1. cikkben említett régiókban működő termelői szervezetek operatív programjainak részét képező, az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) felszámolására irányuló intézkedések esetében.

3. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-től 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/30

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/466 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. március 30.)

a koronavírus-betegség (COVID-19) következtében a tagállamok ellenőrzési rendszereinek működésében tapasztalt súlyos zavarok fellépése során az emberek, állatok és növények egészségét, valamint az állatjólétet érintő kockázatok megfékezésére bevezetendő átmeneti intézkedésekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 141. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg többek között a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tekintetében. Felhatalmazza továbbá a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktus révén megfelelő átmeneti intézkedéseket fogadjon el többek között az emberek, állatok és növények egészségét, valamint az állatjólétet érintő kockázatok visszaszorítása érdekében, amennyiben a Bizottság bizonyítani tudja, hogy egy tagállam ellenőrzési rendszerében súlyos zavar áll fenn.

(2)	A koronavírus-betegséggel (COVID-19) kapcsolatos jelenlegi válság rendkívüli és példa nélküli kihívást jelent a tagállamok kapacitásai számára a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek teljeskörű, az uniós jogszabályoknak megfelelő elvégzése tekintetében.

(3)

Az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatásában (2) a Bizottság hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben mindez nem befolyásolhatja az egységes piac zavartalan működését. Emellett a tagállamoknak továbbra is biztosítaniuk kell az áruk forgalmát.

(4)

Az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően a tagállamoknak ellenőrzési rendszert kell létrehozniuk, amely a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzésére kijelölt illetékes hatóságokat foglalja magában. Az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően az illetékes hatóságoknak elegendő számú, megfelelő képzettséggel és tapasztalattal bíró személyzettel, vagy ilyen személyzethez való hozzáféréssel kell rendelkezniük, hogy a hatósági ellenőrzéseket és más hatósági tevékenységeket hatékonyan és eredményesen lehessen elvégezni.

(5)	A COVID-19-járványhoz kapcsolódó jelenlegi válság során a tagállamok az emberi egészség védelme érdekében a lakosság mozgását jelentős mértékben korlátozó intézkedéseket vezettek be.

(6)	Több tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az (EU) 2017/625 rendeletben előírt, a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzéséhez szükséges megfelelő személyzet mozgósítására vonatkozó képessége az említett korlátozások következtében nagymértékben csökkent.

(7)

Több tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy azon hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végrehajtása, amelyekhez elengedhetetlen az ellenőrző személyzet fizikai jelenléte, nehézségekbe ütközik. Különösen az állatok klinikai vizsgálatával, az állati eredetű termékek, növények és növényi termékek, valamint a nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok bizonyos ellenőrzéseivel, továbbá a mintáknak a tagállamok által kijelölt hatósági laboratóriumokban történő vizsgálatával kapcsolatban merülnek fel nehézségek.

(8)

Az élő állatok és szaporítóanyagok egységes piacon belüli kereskedelmét szabályozó uniós jogszabályok, nevezetesen a 64/432/EGK (3), a 88/407/EGK (4), a 89/556/EGK (5), a 90/429/EGK (6), a 91/68/EGK (7), a 92/65/EGK (8), a 2006/88/EK (9), a 2009/156/EK (10) és a 2009/158/EK (11) tanácsi irányelv alapján az állatok és szaporítóanyagok szállítmányait a tagállamok közötti mozgatásuk során az állategészségügyi bizonyítványok eredeti példányainak kell kísérniük.

(9)

Több tagállam arról tájékoztatta továbbá a Bizottságot, hogy a tagállamok között mozgatott vagy az Unióba beléptetett állat- és szaporítóanyag-szállítmányokat kísérő eredeti, papíralapú hatósági bizonyítványok és hatósági tanúsítványok aláírásához és kiállításához szükséges hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek jelenleg nem végezhetők el az uniós jogszabályoknak megfelelően.

(10)

Ezért ideiglenesen alternatívát kell engedélyezni az eredeti, papíralapú hatósági bizonyítványok és hatósági tanúsítványok bemutatása tekintetében, figyelembe véve az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendeletben (12) említett kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES) regisztrált felhasználók általi használatát és azt, hogy a TRACES technikai okokból jelenleg nem képes az említett végrehajtási rendeletnek megfelelő elektronikus bizonyítványok kiállítására. Ez az alternatíva nem érintheti a vállalkozóknak az (EU) 2017/625 rendelet szerinti kötelezettségét, miszerint eredeti dokumentumokat kell bemutatniuk, ha az technikailag megvalósítható.

(11)

Az említett különleges körülményekre tekintettel intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az illetékes hatóságok személyzetét érintő súlyos egészségügyi kockázatok, biztosítva egyúttal, hogy az állatok, a növények és az azokból készült termékek által az emberek, állatok és növények egészségére jelentett kockázatok és az állatjólétet érintő kockázatok megelőzése ne kerüljön veszélybe. Ugyanakkor biztosítani kell az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályokon alapuló egységes piac megfelelő működését.

(12)

A meglévő ellenőrzési rendszereik működtetése során komoly nehézségekkel szembesülő tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott átmeneti intézkedéseket az ellenőrzési rendszereikben bekövetkezett súlyos zavarok kezeléséhez szükséges mértékben alkalmazzák. A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük az ellenőrzési rendszereikben tapasztalt súlyos zavarok mihamarabbi megszüntetése érdekében.

(13)

Az e rendeletben előírt átmeneti intézkedéseket alkalmazó tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot erről, valamint az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek lefolytatása során felmerült nehézségek orvoslására hozott intézkedésekről.

(14)

Ezt a rendeletet két hónapig kell alkalmazni annak érdekében, hogy megkönnyíthető legyen a hatósági ellenőrzéseknek és más hatósági tevékenységeknek a COVID-19-válság során történő tervezése és végrehajtása. Tekintettel a több tagállamtól beérkezett információkra, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy azonnali átmeneti intézkedésekre van szükség, e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet átmeneti intézkedéseket állapít meg az emberek, állatok és növények egészségét, valamint az állatjólétet érintő széles körű kockázatok megfékezésére annak érdekében, hogy a COVID-19-válság kapcsán a tagállamok ellenőrzési rendszereinek működésében tapasztalt súlyos zavarok kezelhetők legyenek.

2. cikk

Az e rendeletben meghatározott átmeneti intézkedéseket alkalmazni kívánó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot e szándékukról, valamint az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek során felmerült nehézségek orvoslására hozott intézkedésekről.

3. cikk

A hatósági ellenőrzések és az egyéb hatósági tevékenységek kivételesen elvégezhetők egy vagy több olyan természetes személy által, akiket képesítésük, képzettségük és gyakorlati tapasztalatuk alapján az illetékes hatóság erre külön felhatalmazott, és akik valamilyen rendelkezésre álló kommunikációs eszköz útján kapcsolatban állnak az illetékes hatósággal, továbbá akiknek az említett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzése során követniük kell az illetékes hatóság utasításait. Az említett személyeknek pártatlanul kell eljárniuk, és esetükben az általuk végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek tekintetében nem állhat fenn összeférhetetlenség.

4. cikk

A hatósági ellenőrzések, valamint a hatósági bizonyítványok és tanúsítványok kiállításával kapcsolatos egyéb hatósági tevékenységek kivételesen elvégezhetők az ilyen bizonyítványok vagy tanúsítványok eredeti példányának elektronikus másolatán, illetve a TRACES rendszeren keresztül létrehozott és benyújtott elektronikus bizonyítványon vagy tanúsítványon végzett hatósági ellenőrzés útján, feltéve, hogy a hatósági bizonyítvány vagy tanúsítvány bemutatásáért felelős személy nyilatkozatot mutat be az illetékes hatóságnak, amelyben megerősíti, hogy a hatósági bizonyítvány vagy tanúsítvány eredeti példányát a technikailag lehetséges legrövidebb időn belül be fogja nyújtani. Az említett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek végzésekor az illetékes hatóság figyelembe veszi az érintett állatok és áruk meg nem felelésének várható kockázatát, valamint a vállalkozókat és az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabályoknak való megfelelésüket érintő korábbi hatósági ellenőrzések eredményeit.

5. cikk

A hatósági ellenőrzések és az egyéb hatósági tevékenységek kivételesen a következőképp is elvégezhetők:

a)	hatósági laboratórium által elvégzendő analízis, teszt vagy diagnosztika esetén az illetékes hatóság által erre a célra ideiglenesen kijelölt bármely laboratórium által;

b)	az (EU) 2017/625 rendelet 14. cikkében említett, hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos módszerek és technikák vonatkozásában a vállalkozókkal és személyzetükkel folytatandó személyes találkozók esetében a rendelkezésre álló távközlő eszközökön keresztül.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. június 1-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) C(2020) 1753 final, 2020. március 16.

(3) A Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról (HL L 121., 1964.7.29., 1977/64. o.).

(4) A Tanács 88/407/EGK irányelve (1988. június 14.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok mélyhűtött spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 194., 1988.7.22., 10. o.).

(5) A Tanács 89/556/EGK irányelve (1989. szeptember 25.) a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állategészségügyi feltételekről (HL L 302., 1989.10.19., 1. o.).

(6) A Tanács 90/429/EGK irányelve (1990. június 26.) a sertéssperma Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 224., 1990.8.18., 62. o.).

(7) A Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19. o.).

(8) A Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

(9) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).

(10) A Tanács 2009/156/EK irányelve (2009. november 30.) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről (HL L 192., 2010.7.23., 1. o.).

(11) A Tanács 2009/158/EK irányelve (2009. november 30.) a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről (HL L 343., 2009.12.22., 74. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o.).

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/467 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. március 25.)

az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás tagállamok közötti végleges elosztásának megállapításáról és a C(2019) 2249 final végrehajtási határozat módosításáról

(az értesítés a C(2020) 1795. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/39 bizottsági végrehajtási rendelet (2) 3. cikke értelmében azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni az oktatási intézmények tanulóinak gyümölcsökkel, zöldségekkel, banánnal és tejjel való ellátásához kapcsolódó uniós támogatási programban (a továbbiakban: iskolaprogram), minden év január 31-ig kötelesek benyújtani a Bizottságnak a következő tanévre vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmüket és adott esetben frissíteni a folyó tanévre vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmüket.

(2)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 137. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret vagy a korábbi pénzügyi tervek keretében vállalt uniós programokat és tevékenységeket 2019-ben és 2020-ban az Egyesült Királyság tekintetében az alkalmazandó uniós jog alapján kell végrehajtani.

(3)

Az iskolaprogram hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében nyújtható uniós támogatás tagállamok közötti elosztása a tagállamok által az uniós támogatásra vonatkozó kérelmükben megjelölt összegek alapján, valamint a tagállami indikatív előirányzatoknak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23a. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett átcsoportosítását figyelembe véve kerül megállapításra.

(4)

Az összes tagállam értesítette a Bizottságot a 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-ig tartó időszakra nyújtható uniós támogatás iránti kérelméről, megjelölve vagy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program vagy az iskolatejprogram, illetve mindkettő tekintetében a kért támogatás összegét. Belgium, Franciaország, Ciprus és Svédország a kért összegeket már az indikatív előirányzatok közötti átcsoportosítás figyelembevételével határozta meg.

(5)

A rendelkezésre álló finanszírozás biztosította lehetőségek teljes kiaknázása érdekében az uniós támogatásnak a kérelmekben foglalt összegeken felüli részét ki kell osztani az iskolaprogramban részt vevő azon tagállamoknak, amelyek az uniós támogatás iránti kérelmükben jelzik, hogy további források rendelkezésre állása esetén készek a részükre megállapított indikatív előirányzatnál magasabb összeget is felhasználni.

(6)

A 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-ig terjedő időszakra vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmében Svédország és az Egyesült Királyság az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra és/vagy az iskolatejprogramra vonatkozó indikatív előirányzatnál kisebb összeget kért. Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Svédország az uniós támogatásra vonatkozó kérelmében jelezte, hogy kész az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra és/vagy az iskolatejprogramra vonatkozó indikatív előirányzatnál magasabb összeget is felhasználni.

(7)	A tagállamok által bejelentett információk alapján meg kell állapítani az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás végleges előirányzatát.

(8)

A C(2019) 2249 final bizottsági végrehajtási határozat (4) megállapította az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében 2019. augusztus 1-jétől 2020. július 31-ig tartó időszakra nyújtható uniós támogatásnak az iskolaprogramban részt vevő tagállamok közötti végleges elosztását. Néhány tagállam frissítette az említett tanévre vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmét. Németország, Spanyolország, Luxemburg, Hollandia és Ausztria az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program végleges előirányzatai és az iskolatejprogram végleges előirányzatai közötti átcsoportosításokról értesítette a Bizottságot. Belgium, Hollandia és Portugália az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra és/vagy az iskolatejprogramra vonatkozó végleges előirányzatnál kisebb összeget kért. Csehország, Németország, Észtország, Írország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Románia és Szlovákia jelezte, hogy kész az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra és/vagy az iskolatejprogramra vonatkozó végleges előirányzatnál magasabb összeget is felhasználni.

(9)	A tagállamok által bejelentett információk alapján a C(2019) 2249 final végrehajtási határozatot módosítani kell.

(10)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás tagállamok közötti végleges elosztását az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

A C(2019) 2249 final végrehajtási határozat I. mellékletének helyébe az e határozat II. mellékletében található szöveg lép.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 25-én.

a Bizottság részéről

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja

(1) HL L 346., 2013.12.20., 12. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/39 végrehajtási rendelete (2016. november 3.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcsök és zöldségek, a banán és a tej oktatási intézményekben való biztosításához nyújtott uniós támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályokról (HL L 5., 2017.1.10., 1. o.)

(3) A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(4) A Bizottság C(2019) 2249 final végrehajtási határozata (2019. március 27.) az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2019. augusztus 1-jétől 2020. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás tagállamok közötti végleges elosztásának megállapításáról és a C(2018) 1762 final végrehajtási határozat módosításáról

I. MELLÉKLET

2020/2021-es tanév

(EUR-ban)
tagállam	Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program keretében nyújtható támogatás végleges elosztása	Az iskolatejprogram keretében nyújtható támogatás végleges elosztása
Belgium	3 405 459	1 613 200
Bulgária	2 562 226	1 145 871
Csehország	3 918 810	1 813 713
Dánia	2 249 220	1 578 867
Németország	24 582 347	10 712 157
Észtország	542 176	727 890
Írország	2 238 463	1 029 094
Görögország	3 218 885	1 550 685
Spanyolország	16 237 995	6 302 784
Franciaország	17 990 469	17 123 194
Horvátország	1 636 896	874 426
Olaszország	20 493 267	9 016 105
Ciprus	390 044	400 177
Lettország	769 194	736 593
Litvánia	1 089 604	1 082 982
Luxemburg	333 895	204 752
Magyarország	3 666 098	1 927 193
Málta	319 478	200 892
Hollandia	6 683 866	2 401 061
Ausztria	2 796 946	1 250 119
Lengyelország	14 394 215	10 941 915
Portugália	3 283 397	2 220 981
Románia	7 866 848	10 771 254
Szlovénia	701 580	359 649
Szlovákia	2 098 537	1 004 766
Finnország	1 599 047	3 824 689
Svédország	0	9 217 369
Egyesült Királyság	0	4 898 661
Összesen	145 068 962	104 931 038

II. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

2019/2020-as tanév

(EUR-ban)
tagállam	Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program keretében nyújtható támogatás végleges elosztása	Az iskolatejprogram keretében nyújtható támogatás végleges elosztása
Belgium	2 506 459	855 200
Bulgária	2 592 914	1 156 473
Csehország	4 163 260	2 103 744
Dánia	1 807 661	1 460 645
Németország	26 436 867	10 437 134
Észtország	573 599	765 332
Írország	2 266 887	1 201 217
Görögország	3 218 885	1 550 685
Spanyolország	17 454 573	6 136 910
Franciaország	17 990 469	17 123 194
Horvátország	1 660 486	800 354
Olaszország	20 811 379	9 120 871
Ciprus	390 044	400 177
Lettország	814 976	788 002
Litvánia	1 144 738	1 150 401
Luxemburg	381 828	165 000
Magyarország	3 886 202	2 171 100
Málta	296 797	211 122
Hollandia	7 255 860	1 320 848
Ausztria	3 116 669	1 113 019
Lengyelország	14 579 625	11 005 606
Portugália	1 553 912	2 151 570
Románia	6 866 848	11 301 317
Szlovénia	708 635	362 276
Szlovákia	2 206 132	1 140 984
Finnország	1 599 047	3 824 689
Svédország	0	8 998 717
Egyesült Királyság	0	4 898 661
Összesen	146 284 753	103 715 247

”

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/38

AZ EURÓPAI BETEGSÉGMEGELŐZÉSI ÉS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT IGAZGATÓTANÁCSÁNAK HATÁROZATA

(2019. szeptember 9.)

a személyes adatoknak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető bizonyos jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról

AZ EURÓPAI BETEGSÉGMEGELŐZÉSI ÉS JÁRVÁNYVÉDELMI KÖZPONT (ECDC) IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 20. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az ECDC igazgatótanácsának eljárási szabályzatára és különösen annak 10. cikkére,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2019. július 22-i véleményére, valamint az európai adatvédelmi biztosnak az új rendelet 25. cikkével és a belső szabályokkal kapcsolatos

útmutatására, a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően, mivel:

(1)	Az ECDC tevékenységét a 851/2004/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően végzi.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban az e rendelet 14–22., 35. és 36., valamint 4. cikkének alkalmazására vonatkozó korlátozásoknak – amennyiben a rendelkezései megfelelnek a 14–22. cikkben meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek – az ECDC által elfogadásra kerülő belső szabályokon kell alapulniuk, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

(3)	Ezek a belső szabályok – köztük a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelésére vonatkozó rendelkezések – nem alkalmazhatók, ha valamely, a Szerződések alapján elfogadott jogi aktus előírja az érintett jogainak korlátozását.

(4)	Amennyiben az ECDC a feladatait az érintett (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira figyelemmel látja el, meg kell vizsgálnia, hogy az említett rendeletben rögzített mentességek valamelyike nem alkalmazandó-e.

(5)

Az ECDC adminisztratív működésének keretében igazgatási vizsgálatokat végezhet, fegyelmi eljárásokat folytathat le, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatban előkészítő tevékenységeket végezhet, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyekben vizsgálódhat, zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárásokat folytathat le, belső és külső panaszokat kezelhet, belső ellenőrzéseket végezhet, kezelheti az ECDC személyi állomány egészségügyi adatait, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatokat folytathat le, és belső (informatikai) biztonsági vizsgálatokat végezhet.

(6)

Az ECDC személyes adatok számos kategóriáját kezeli, köztük tényszerű adatokat („objektív adatokat”, mint például a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus kommunikáció adatai és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatokat (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatokat, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a lebonyolításra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(7)	Az ECDC, amelyet ügyvezető igazgatója képvisel, adatkezelőként jár el függetlenül attól, hogy az adatkezelői feladatkört áthárítja-e az ECDC-n belül annak érdekében, hogy az egyes konkrét személyesadat-kezelési műveletek vonatkozásában ellássa az operatív feladatokat.

(8)

A személyes adatokat biztonságos elektronikus környezetben vagy papír alapon tárolják, ami megakadályozza az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az adatok illetéktelenek számára történő továbbítását. A kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és helyénvaló ideig – az ECDC adatvédelmi értesítéseiben, adatvédelmi nyilatkozataiban vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

(9)

Ezeket a belső szabályokat az ECDC által az igazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és az ügynökségen belül vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok során, valamint a személyzet tagjainak személyi aktáinak kezelésével kapcsolatban végzett valamennyi adatkezelési műveletre alkalmazni kell.

(10)

A belső szabályokat alkalmazni kell a fentebb említett eljárások megindítása előtt, ezen eljárások során és az ezen eljárások eredményeinek nyomon követése során végzett adatkezelési műveletekre. Az ECDC által a saját igazgatási vizsgálatain kívül a nemzeti hatóságoknak és nemzetközi szervezeteknek nyújtott segítség és együttműködés is ennek körébe tartozik.

(11)	Azokban az esetekben, amikor ezek a belső szabályok alkalmazandók, az ECDC-nek meg kell indokolnia, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és mennyiben tartják tiszteletben az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(12)

Ezeken a kereteken belül az ECDC köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani a fenti eljárások során az érintettek alapvető jogait, különös tekintettel az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jogra, az adatkezelés korlátozásához való jogra, az érintett adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának jogára, valamint a tájékoztatás bizalmas kezelésével kapcsolatos jogra.

(13)

Az ECDC ugyanakkor kötelezhető arra, hogy különösen a saját vizsgálatainak, illetve más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme, valamint a vizsgálataival vagy más eljárásokkal összefüggésben más személyek jogainak védelme érdekében korlátozza az érintett tájékoztatását és más érintettek jogait.

(14)	Ebből következően az ECDC a vizsgálat és más érintettek alapvető jogainak és szabadságainak védelme céljából korlátozhatja a tájékoztatást.

(15)	Az ECDC-nek rendszeresen figyelemmel kell kísérnie, hogy a korlátozást indokló feltételek fennállnak-e, és ha már nem, akkor fel kell oldania a korlátozást.

(16)	Az adatkezelőnek tájékoztatást kell adnia az adatvédelmi tisztviselő részére a halasztás időpontjában és a felülvizsgálatok során,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat azokra a feltételekre vonatkozó szabályokat állapítja meg, amelyekkel az ECDC a (2) bekezdésben meghatározott eljárások keretében korlátozhatja az (EU) 2018/1725 rendelet 14–21., 35. és 36. cikkében említett jogok, továbbá – a 25. cikket követve – a 4. cikk alkalmazását.

(2) Az ECDC adminisztratív működésének keretében ez a határozat az ECDC által személyes adatokkal a következő célokból, valamint a személyzet tagjainak személyi aktáinak kezelésével kapcsolatban (amennyiben azok pszichológiai vagy pszichiátriai jellegű adatokat tartalmaznak) végzett adatkezelési műveletekre alkalmazandó: igazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és az ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(3) Az érintett adatkategóriák: tényszerű adatok („objektív adatok”, mint a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus kommunikáció adatai és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatok (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatok, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a lebonyolításra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(4) Amennyiben az ECDC a feladatait az érintett (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira figyelemmel látja el, meg kell vizsgálnia, hogy az említett rendeletben rögzített mentességek valamelyike nem alkalmazandó-e.

(5) Az e határozatban meghatározott feltételek mellett a korlátozások az érintett következő jogaira vonatkozhatnak: tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez való jog, az adatkezelés korlátozásához való jog, az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről, illetve a tájékoztatás bizalmas kezelése.

2. cikk

Az adatkezelő meghatározása és garanciák

(1) Az adatvédelmi incidens, az adatok kiszivárgása és a jogosulatlan közlés megakadályozására bevezetett garanciák a következők:

a)	A papíralapú iratokat biztonságos szekrényekben kell tárolni, és azokhoz csak az arra jogosult munkatársak férhetnek hozzá.

Valamennyi elektronikus adatot biztonságos informatikai alkalmazásokon kell tárolni az ECDC biztonsági előírásainak megfelelően, valamint egyedi elektronikus mappákban, amelyekhez kizárólag az erre felhatalmazott személyzet férhet hozzá. A megfelelő hozzáférési szinteket egyedileg kell meghatározni.

c)	Az adatbázisnak jelszóval védettnek kell lennie, és ahhoz csak az arra jogosult felhasználók férhetnek hozzá. Az elektronikus nyilvántartásokat biztonságosan kell kezelni a bennük tárolt adatok bizalmasságának és titkosságának biztosítása érdekében.

d)	Az adatokhoz hozzáférő valamennyi személyt titoktartási kötelezettség terhel, vagy titoktartási megállapodás köt.

(2) Az adatkezelési műveletek adatkezelője az ECDC, amelyet igazgatója képvisel, aki az adatkezelői feladatkört átruházhatja. Az érintetteket az ECDC weboldalán és/vagy intranetes felületén közzétett adatvédelmi értesítések vagy nyilvántartások útján tájékoztatni kell a meghatalmazott adatkezelő személyéről.

(3) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyes adatok megőrzési ideje nem lehet hosszabb, mint amennyi az adatkezelés céljához mérten szükséges és megfelelő. Ez semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi értesítésekben, adatvédelmi nyilatkozatokban vagy nyilvántartásokban meghatározott megőrzési időtartamot.

(4) Amikor az ECDC korlátozás alkalmazását fontolgatja, az érintett jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázatot a többi érintett jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázattal, valamint azon kockázattal szemben kell mérlegelnie, hogy például a bizonyítékok megsemmisítésével az ECDC vizsgálatai vagy eljárásai hatástalanná válnak-e. Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok elsősorban, de nem kizárólag, a jó hírnévvel, valamint a védelemhez és a meghallgatáshoz való joggal kapcsolatos kockázatokat foglalják magukban.

3. cikk

Korlátozások

(1) Az ECDC korlátozást kizárólag a következők védelme érdekében alkalmazhat:

a)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

b)	az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve az elektronikus hírközlési hálózatokat is;

c)	a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

d)	az a) pontban említett esetekben a közhatalmi feladatok ellátásához – akár alkalmanként – kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

e)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

(2) A fenti (1) bekezdésben ismertetett célok egyedi alkalmazásaként az ECDC az alábbi körülmények fennállása esetén alkalmazhat korlátozásokat a bizottsági szolgálatokkal vagy más uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, a tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel kicserélt személyes adatok tekintetében:

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a bizottsági szolgálatok vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében említett egyéb jogi aktusok alapján, vagy a rendelet IX. fejezete vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok alapító aktusai szerint korlátozhatják;

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikkében említett jogi aktusok, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozhatják;

c)	ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlása veszélyeztethetné az ECDC – feladatainak végzése során – harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését.

Mielőtt az első albekezdés a) és b) pontjában említett körülmények fennállása esetén a korlátozások alkalmazására sor kerül, az ECDC konzultál az érintett bizottsági szolgálatokkal, uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal vagy a tagállamok illetékes hatóságaival, kivéve, ha egyértelmű az ECDC számára, hogy a korlátozás alkalmazásáról a nevezett pontokban említett valamelyik jogi aktus rendelkezik.

(3) Minden korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelemmel kell lennie az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és tiszteletben kell tartania a demokratikus társadalomban fennálló alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(4) Ha korlátozás alkalmazását mérlegelik, szükségességi és arányossági vizsgálatot kell végezni a jelenlegi szabályok alapján. Elszámoltathatósági okokból a vizsgálatot – eseti alapon – belső értékelő feljegyzés útján dokumentálni kell.

(5) A korlátozást fel kell oldani, amint az azt indokoló körülmények már nem állnak fenn. Különösen akkor, ha úgy ítélik meg, hogy a korlátozott jog gyakorlása már nem oltaná ki a megállapított korlátozás hatását, vagy nem érintené hátrányosan más érintettek jogait vagy szabadságait.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő által végzett felülvizsgálat

(1) Az ECDC haladéktalanul tájékoztatja adatvédelmi tisztviselőjét, amikor az adatkezelő e határozat szerint korlátozza az érintettek jogainak alkalmazását, vagy kiterjeszti a korlátozást. Az adatkezelő hozzáférést biztosít az adatvédelmi tisztviselő számára a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését tartalmazó nyilvántartáshoz, és a nyilvántartásban rögzíti az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatásának időpontját.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő írásban kérheti az adatkezelőt, hogy vizsgálja felül a korlátozások alkalmazását. Az adatkezelő írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3) Az adatkezelő tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt, amikor a korlátozást feloldják.

5. cikk

Információszolgáltatás az érintett részére

(1) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a tájékoztatáshoz való jogot:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

Az ECDC az (EU) 2018/1725 rendelet 31. cikkének értelmében vett adatvédelmi értesítésekben, adatvédelmi nyilatkozatokban vagy nyilvántartásokban, amelyeket a weboldalán és/vagy az intraneten tesz közzé, és amelyekben tájékoztatja az érintetteket a konkrét eljárásban őket megillető jogokról, tájékoztatást ad a szóban forgó jogok esetleges korlátozásáról. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy a korlátozás adott esetben mely jogokra vonatkozik, valamint a korlátozás okaira és lehetséges időtartamára.

(2) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az ECDC – amennyiben arányos – haladéktalanul írásban egyenként is tájékoztat minden olyan érintettet, akit megítélése szerint a konkrét adatkezelési művelet érint, a jelenlegi vagy jövőbeli korlátozásokkal kapcsolatos jogaikról.

(3) Amennyiben az ECDC teljes egészében vagy részben korlátozza az érintettek részére történő, a (2) bekezdésben említett információszolgáltatást, feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, a jogalapot e határozat 3. cikkével összhangban, a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését is beleértve.

A feljegyzést és – adott esetben – az alapul szolgáló ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A (3) bekezdésben említett korlátozás addig marad hatályban, amíg az alátámasztására szolgáló indokok fennállnak.

Ha a korlátozás okai már nem állnak fenn, az ECDC tájékoztatja az érintettet a korlátozás alkalmazásának fő indokairól. Ezzel egyidejűleg az ECDC tájékoztatja az érintettet arról a jogáról, hogy bármikor panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Európai Unió Bíróságán.

Az ECDC az elfogadásától számított hathavonként, valamint a vonatkozó megkeresés, eljárás vagy vizsgálat lezárásakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonként ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét.

6. cikk

Az érintett hozzáféréshez való joga

(1) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a hozzáféréshez való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok;

i)	az ECDC személyzetének személyi aktáiban szereplő, pszichológiai vagy pszichiátriai jellegű egészségügyi adatokkal kapcsolatos dokumentumokhoz való közvetlen hozzáférés tekintetében.

Ha az érintett egy vagy több konkrét esettel vagy egy konkrét adatkezelési művelettel összefüggésben kezelt személyes adataihoz kér hozzáférést az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkével összhangban, az ECDC a kérelem elbírálását a szóban forgó személyes adatokra korlátozza.

(2) Ha az ECDC teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 17. Cikkében említett hozzáféréshez való jogot, megteszi a következő lépéseket:

a)	a kérelemre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért fordulhat az Európai Unió Bíróságához;

b)	belső értékelő feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, a korlátozás szükségességének, arányosságának értékelésével és időtartamával együtt.

Az a) pontban említett tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, ha a tájékoztatás ellehetetlenítené az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében elrendelt korlátozás hatását.

Az ECDC az elfogadásától számított hathavonként, valamint a vonatkozó vizsgálat lezárásakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonként ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét.

(3) A feljegyzést és – adott esetben – az alapul szolgáló ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

7. cikk

Helyesbítéshez, törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog

(1) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a helyesbítéshez, törléshez és korlátozáshoz való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások; (e) belső és külső panaszok kezelése;

(e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Ha az ECDC teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikkében, 19. cikke (1) bekezdésében, illetve 20. cikke (1) bekezdésében említett helyesbítéshez, törléshez vagy az adatkezelés korlátozásához való jogot, meg kell tennie az e határozat 6. Cikkének (2) bekezdésében meghatározott lépéseket, és a 6. cikk (3) bekezdése szerint dokumentálnia kell ezt a nyilvántartásban.

8. cikk

Az adatvédelmi incidens közlése az érintettel és az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

(1) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az adatvédelmi incidens közléséhez való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások; e) belső és külső panaszok kezelése;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az elektronikus hírközlés bizalmas kezeléséhez való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó hivatalos eljárások; e) belső és külső panaszok kezelése;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	az ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(3) Ha az ECDC korlátozza az érintettnek – az (EU) 2018/1725 rendelet 35. és 36. cikkében említett – adatvédelmi incidensről való tájékoztatását vagy az elektronikus hírközlés bizalmas jellegét, e határozat 5. cikkének (3) bekezdése szerint dokumentálja és nyilvántartásban rögzíti a korlátozás okait. E határozat 5. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

Kelt Stockholmban, 2019. szeptember 9-én.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ nevében

Anni VIROLAINEN-JULKUNEN

az igazgatótanács elnöke

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/45

AZ EU–MAROKKÓI KIRÁLYSÁG TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG 1/2020 HATÁROZATA

(2020. március 16.)

az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás hatásának értékelése céljából az Európai Unió és a Marokkói Királyság között folytatandó információcseréről [2020/468]

AZ EU–MAROKKÓI KIRÁLYSÁG TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó, 1996. február 26-i euromediterrán megállapodásra és különösen annak 83. cikkére,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között 2018. október 25-én levélváltás formájában létrejött megállapodásra,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás (a továbbiakban: levélváltás formájában létrejött megállapodás) 2019. július 19-én hatályba lépett.

(2)	E levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötése nem sérti sem az Európai Unió Nyugat-Szahara jogállásával kapcsolatos álláspontját, sem a Marokkói Királyság e térséggel kapcsolatos álláspontját.

(3)

E levélváltás formájában létrejött megállapodás értelmében a Nyugat-Szaharából származó, a Marokkói Királyság vámhatóságai által ellenőrzött termékek is részesülnek azokból a kereskedelmi kedvezményekből, amelyeket az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: társulási megállapodás) hatálya alá tartozó termékeknek biztosít az Európai Unió.

(4)

A partnerség szellemében, valamint azért, hogy a Felek értékelni tudják a levélváltás formájában létrejött megállapodásnak különösen a fenntartható fejlődésre kifejtett hatását, többek között az érintett lakosság számára jelentkező előnyök és az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázása tekintetében, az Európai Unió és a Marokkói Királyság megállapodtak arról, hogy a Társulási Bizottság keretében legalább évente egyszer információt cserélnek.

(5)	A Társulási Bizottságnak el kell fogadnia az értékelés konkrét módjára vonatkozó szabályokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A partnerség szellemében és annak érdekében, hogy a Felek a levélváltás formájában létrejött megállapodás alkalmazása során értékelni tudják annak a fenntartható fejlődés szempontjából kifejtett hatását, az Európai Unió és a Marokkói Királyság megállapodtak arról, hogy a Társulási Bizottság keretében évente kölcsönösen információt cserélnek.

(2) Az Európai Unió és a Marokkói Királyság megosztja egymással az érintett fő tevékenységi ágazatokra vonatkozóan relevánsnak ítélt adatokat, valamint a releváns statisztikai, gazdasági, társadalmi és környezeti információkat, különös tekintettel a levélváltás formájában létrejött megállapodás nyomán az érintett lakosság számára jelentkező előnyökre és az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázására. A relevánsnak minősülő információk jegyzékét e határozat melléklete tartalmazza.

Ezen információcserére a minden évben legkésőbb március végéig elküldött írásbeli tájékoztatás alapján kerül sor; e tájékoztatást követően a Felek pontosítást kérhetnek, illetve további, az e határozatban felsorolt témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket tehetnek fel. A kérdésekre minden évben legkésőbb június végéig kell választ adni.

(3) Emellett a Felek – a partnerség szellemében és a levélváltás formájában létrejött megállapodás hatásának mindkét Fél általi értékelése céljából – megállapodtak arról, hogy a Marokkói Királyság a meglévő információs rendszerek alapján tájékoztatást kérhet az Európai Uniótól az egyes olyan termékkategóriák előállításáról és kereskedelméről, amelyekhez a Marokkói Királyságnak érdeke fűződik.

E célból a Marokkói Királyság minden évben legkésőbb március végéig írásban továbbítja kérését az Európai Unióhoz; e tájékoztatást követően a Felek pontosítást kérhetnek, illetve további kérdéseket tehetnek fel. A kérdésekre minden évben legkésőbb június végéig kell választ adni.

(4) A Felek a Társulási Bizottságon belül évente egyszer rögzítik ezen információcseréket.

(5) Az azt követő egy hónapon belül, amelyben az ülésre sor került, a Felek jóváhagyják a Társulási Bizottság következtetéseit tartalmazó jegyzőkönyvet.

2. cikk

A melléklet e határozat elválaszthatatlan részét képezi.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 16-án.

az EU–Marokkói Királyság

Társulási Bizottság részéről

R. GILI

MELLÉKLET

A LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS SZERINTI INFORMÁCIÓCSERE SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS INFORMÁCIÓK

Az információcserének lehetővé kell tennie a Bizottság szolgálatai által az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) közösen készített, 2018. június 11-i jelentés (1) aktualizálását. Az információcserének ki kell terjednie olyan, részletes információkra, amelyek lehetővé teszik a levélváltás formájában létrejött megállapodás által annak végrehajtása során kifejtett hatások értékelését, ideértve az érintett területekre és lakosságra vonatkozó részletes információkat. Az említett információk kizárólag az értékelés, illetve a Bizottság szolgálatai és az EKSZ által készített jelentés aktualizálásának célját szolgálják. A relevánsnak minősülő információk – tájékoztató jelleggel – az alábbiakat foglalják magukban:

A Marokkói Királyság által nyújtott információk

Általános információk

*	Társadalmi-gazdasági és környezeti statisztikák.

A gazdaság elsődleges kiviteli ágazataira vonatkozó információk:

*	termelés terméktípusonként;

*	hasznosított területek, valamint a termelés mennyisége;

*	az Európai Unióba irányuló kivitel volumenben és értékben;

*	a leválváltás formájában létrejött megállapodás hatálya alá tartozó ágazatok helyi gazdasági szereplőinek gazdasági tevékenységei;

*	az erőforrások fenntartható kezelése;

*	termelőüzemek.

2.	Az Unió által nyújtott információk: A Marokkó Királyságba kivitt termékek kereskedelmére vonatkozó információk vámtarifa, volumen és érték szerint és – amennyiben rendelkezésre állnak – az egyes termékek előállítására vonatkozó információk.

Más releváns információ:

Az Európai Bizottság és a Marokkói Királyságnak az Európai Unió mellé akkreditált képviselete között 2018. december 6-án folytatott levélváltásban foglaltaknak megfelelően a Marokkói Királyság a levélváltással módosított társulási megállapodás hatálya alá tartozó kiviteli tevékenységekre vonatkozó információk összegyűjtésére szolgáló mechanizmust hoz létre, amely módszeres és rendszeres tájékoztatást nyújt és havonta pontos adatokat bocsát rendelkezésre, melyek lehetővé teszik az Európai Unió számára, hogy az Unióba irányuló kivitel származásáról, régiók szerinti bontásban átlátható és megbízható információkhoz jusson (2). Az Európai Bizottság közvetlenül hozzáfér ezekhez az adatokhoz, amelyeket megoszt az Európai Unió tagállamainak vámhatóságaival.

A Marokkó Királyság átlátható és megbízható információkkal rendelkezik az Európai Uniónak a Marokkói Királyságba irányuló kiviteléről.

(1) „Jelentés a vámkedvezmények Nyugat-Szaharából származó termékekre történő kiterjesztésének a nyugat-szaharai lakosság számára jelentkező előnyeiről, valamint a nyugat-szaharai lakossággal ebben a tárgyban folytatott konzultációról”, közzétéve 2018.június 11-én (SWD(2018) 346 final).

(2) Megjegyzés: e mechanizmus 2019. október 1. óta működik.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 98

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. március 31.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/463 végrehajtási rendelete (2020. március 24.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kiwi de Corse [OFJ])	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/464 végrehajtási rendelete (2020. március 26.) az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról ( 1 )	2
	*	A Bizottság (EU) 2020/465 végrehajtási rendelete (2020. március 30.) az olaszországi Emilia Romagna, Veneto, Trentino Alto-Adige, Lombardia, Piemonte és Friuli Venezia Giulia régiókban a gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei számára az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) által a termésben okozott károkra tekintettel nyújtott támogatásra irányuló sürgősségi intézkedésekről	26
	*	A Bizottság (EU) 2020/466 végrehajtási rendelete (2020. március 30.) a koronavírus-betegség (COVID-19) következtében a tagállamok ellenőrzési rendszereinek működésében tapasztalt súlyos zavarok fellépése során az emberek, állatok és növények egészségét, valamint az állatjólétet érintő kockázatok megfékezésére bevezetendő átmeneti intézkedésekről ( 1 )	30
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/467 végrehajtási határozata (2020. március 25.) az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás tagállamok közötti végleges elosztásának megállapításáról és a C(2019) 2249 final végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2020) 1795. számú dokumentummal történt)	34
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatótanácsának határozata (2019. szeptember 9.) a személyes adatoknak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető bizonyos jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról	38
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az EU–Marokkói Királyság Társulási Bizottság 1/2020 határozata (2020. március 16.) az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás hatásának értékelése céljából az Európai Unió és a Marokkói Királyság között folytatandó információcseréről [2020/468]	45


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.