2020.3.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/450 HATÁROZATA

(2020. január 22.)

SA.29150 – 2010/C (korábbi 2010/NN) sz. állami támogatási program – Németország – Nehéz helyzetben lévő vállalkozások átszervezése esetén a veszteség adózási szempontú továbbvitele (szanálási rendelkezés)

(az értesítés a C(2020) 254. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a fent említett rendelkezéseknek megfelelően (1),

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

2009. augusztus 5-én és 2009. szeptember 30-án kelt levelében a Bizottság információkat kért Németországtól a társasági adóról szóló törvény (a továbbiakban: KStG) 8c. §-ára vonatkozóan. A szövetségi kormány 2009. augusztus 20-án és 2009. november 5-én kelt levelében válaszolt. A Bizottság 2010. február 24-i határozatával (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) megindította az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése (szanálási rendelkezés) tekintetében.

(2)	Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felszólította Németországot és valamennyi érdekelt felet észrevételeik benyújtására.

(3)	A szövetségi kormány ennek 2010. április 9-én kelt levelével eleget is tett.

(4)	2010. április 9-én és 2010. június 3-án Brüsszelben két találkozóra került sor Németország képviselőivel. 2010. július 2-án a szövetségi kormány további információkat nyújtott be. Más érdekelt felek észrevételei nem érkeztek a Bizottsághoz.

(5)

A Bizottság 2011. január 26-án meghozta 2011/527/EU határozatát (3) (a továbbiakban: 2011. évi határozat), amelyben azt az álláspontot képviseli, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése (szanálási rendelkezés) egy, Németország által az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésébe ütköző jogellenesen végrehajtott támogatási programot képez. A Bizottság azt is megállapította, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése alapján nyújtott támogatások összeegyeztethetetlenek a belső piaccal, különösen mivel az ideiglenes keret értelmezésekor az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja (4) (5) alapján nem tekintették összeegyeztethetőnek a belső piaccal, és elrendelte azok visszafizetését.

(6)	A 2011. évi határozatot Németország és harmadik felek megtámadták (6). 2016. február 4-én a Törvényszék elutasította a felperesek érveit és helybenhagyta a 2011. évi határozatot (7).

(7)

Németország és a támogatás két potenciális kedvezményezettje (a Heitkamp BauHolding GmbH és a GFKL Financial Services AG) fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítéleteivel szemben. 2018. június 28-án a Bíróság megsemmisítette a Törvényszék ítéleteit és a 2011. évi határozatot (8). A Bíróság megállapította, hogy a támogatás szelektivitásának vizsgálata során a Bizottság tévesen tekintette viszonyítási alapnak kizárólag a veszteségnek a vállalkozás részesedési szerkezetének megváltozása esetén történő továbbvitelét tiltó szabályt (a KStG 8c. §-ának (1) bekezdése), és nem a veszteségek továbbvitelére vonatkozó általános szabályt.

2. AZ INTÉZKEDÉS/TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

2.1. Háttér-információk

(8)

A vállalatokat Németországban elsősorban a jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban: EStG) és a KStG alapján adóztatják. Az EStG 10d. §-ának (2) bekezdése szerint az adóévben elszámolt veszteségeket át lehet vinni; ez azt jelenti, hogy az adóképesség elvével összhangban a jövőbeli adóévek adóköteles jövedelme csökkenthető az évi legfeljebb 1 millió eurós korábbi veszteség ellensúlyozásával. A KStG 8. §-ának (1) bekezdése szerint a veszteségek továbbvitele a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások számára lehetséges.

(9)	Németország szerint azonban a veszteségek továbbvitelének lehetősége úgynevezett „üres cégek”, azaz olyan vállalatok megszerzését is ösztönözte, amelyek már régóta beszüntették a működést, de még mindig elhatárolták a veszteségeket.

(10)

Az ilyen jellegű felvásárlások megakadályozása érdekében a német Bundestag 1997-ben szűkítette a veszteségek továbbvitelének lehetőségét azáltal, hogy a KStG 8. §-ának (4) bekezdésében életbe léptette az úgynevezett „ürescég-felvásárlási szabályt”. E szabály a veszteségek továbbvitelének lehetőségét azokra a vállalkozásokra korlátozta, amelyek jogilag és gazdaságilag azonosak voltak azzal a vállalkozással, amelynél a veszteség felmerült. Bár a szabály nem tartalmazza a „gazdasági azonosság” fogalmának definícióját, azonban megemlít egy negatív és két pozitív példát:

—	Gazdasági azonosság nem áll fenn akkor, ha egy vállalatban való részesedések több mint felét átruházzák, és a vállalat a tevékenységét túlnyomó részben új vállalati vagyonnal folytatja, illetve kezdi meg újra.

—	Ezzel szemben gazdasági azonosságról beszélünk akkor, ha az új vállalati vagyon egyedül a fennmaradó veszteséglevonást előidéző tevékenység szanálására szolgál, és a társaság a tevékenységet az elkövetkező öt évben a korábbi gazdasági viszonyokkal összehasonlítható mértékben folytatja.

—	Gazdasági azonosság akkor is fennáll, ha az új jogosult új vállalati vagyon hozzáadása helyett kiegyenlíti azokat a veszteségeket, amelyek a veszteséget jegyző vállalkozásnál merültek fel.

(11)	A két utóbbi példát nevezik általában „szanálási rendelkezésnek”.

(12)	A KStG 8. §-ának (4) bekezdését a vállalkozási adó reformjáról szóló 2008. évi törvénnyel (9)2008. január 1-jével hatályon kívül helyezték.

(13)

Ez a törvény bevezette az új KStG 8c. § (1) bekezdést is, amely a korábbi KStG 8. § (4) bekezdéshez képest korlátozza a veszteségek továbbvitelének lehetőségét a társaság részesedési szerkezetének megváltozása esetén. Az új előírás alapján:

—	A fel nem használt veszteségek egyáltalán nem vonhatóak le akkor, ha egy társaság jegyzett tőkéjének, a benne lévő tagsági jogoknak, részesedési jogoknak vagy szavazati jogoknak több mint 50 %-át egy új jogosultra ruházzák át;

—	A fel nem használt veszteségek arányosan már nem vonhatók le, ha a jegyzett tőke, a tagsági, részvételi vagy szavazati jogok több mint 25 %-át, de legfeljebb 50 %-át átruházzák öt éven belül.

(14)	Az új előírás kezdetben nem tett kivételt azokkal a vállalkozásokkal, amelyeknél egyidejűleg került sor szanálásra és a tulajdonosi szerkezet jelentős változására.

(15)

A német Bundestag által a vállalkozási adó reformjáról szóló 2008. évi törvénnyel együtt elfogadott indokolás szerint a KStG 8. §-ának (4) bekezdését a KStG új 8c. §-ának (1) bekezdése váltotta fel a rendelkezés egyszerűsítése érdekében (az indokolás azt mutatja, hogy a KStG 8. §-ának (4) bekezdése gyakorlati alkalmazása számos nehéz jogi kérdést vetett fel), és a visszaélések hatékonyabb kezelése érdekében (10). A német Bundestag tudatában volt annak, hogy a reform eredményeként, a nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakítása esetén, amely a tulajdonosi szerkezet változtatásával jár, már nem lehetséges a veszteségek továbbvitele. Ezt azonban elfogadhatónak tekintették, mivel ilyen helyzetekben az adóhatóság a KStG-ben foglalt kifejezett rendelkezés nélkül, méltányossági okokból is lemondhatott az adókövetelésekről (11).

2.2. Az intézkedés

(16)

2009 júniusában a KStG 8c. §-ába (a KStG 8c. § (1a) bekezdése) új rendelkezést illesztettek be a nehéz helyzetben lévő vállalkozások szerkezetátalakítás céljából történő felvásárlása esetén a veszteségek továbbvitelének fenntartására vonatkozóan. Ez a módosítás részét alkotta az egészségbiztosítás vonatkozásában az állampolgárok tehermentesítéséről szóló törvénynek (Bürgerentlastungsgesetz Krankenversicherung) (12). Az új rendelkezés elnevezése szintén „szanálási rendelkezés”, illetve „új szanálási” rendelkezés, az előző (a KStG 8.§-ának (4) bekezdésében foglalt) rendelkezéstől való megkülönböztetés céljából.

(17)

A KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése alapján az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosult egy társaság a veszteségek továbbvitelére akkor is, ha a KStG 8c. §-ának (1) bekezdése alá tartozó részesedésszerzésre kerül sor:

—	a részesedésszerzés a társaság szanálásának (13) céljából megy végbe,

—	a vállalkozás a szerzés időpontjában fizetésképtelen vagy eladósodott, illetve fizetésképtelenség vagy eladósodás fenyegeti (14),

—

a lényeges működési struktúrákat megőrzik, ami feltételezi, hogy

—	a társaság egy, a munkahelyekre is vonatkozó szabályozást tartalmazó működtetési megállapodás alapján működik, vagy

—	a munkahelyek 80 %-át (a bérköltségek éves átlagához mérten) a részesedésszerzést követő első öt évben megtartják, vagy

—

tizenkét hónapon belül jelentős mértékű vállalati vagyonkiegészítésre vagy továbbra is értékkel bíró kötelezettségek elengedésére kerül sor; jelentős mértékű vállalati vagyonkiegészítésről van szó akkor, ha az új vállalati vagyon megfelel a megelőző gazdasági év eszközállománya legalább 25 %-ának; a tőketársaság által az új vállalati vagyon hozzáadását követő három éven belül elért eredmény csökkenti a hozzáadott vállalati vagyon értékét,

—	a részesedésszerzést követő öt éven belül nem kerül sor ágazatváltásra,

—	a részesedésszerzés időpontjában a vállalkozás működött.

(18)	A KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése 2009. július 10-én lépett hatályba, és visszamenőleges hatállyal 2008. január 1-jétől alkalmazandó.

(19)

A KStG 8c. § (1a) bekezdését eredetileg ideiglenes intézkedésként vezették be, amelyet 2009. december 31-ig kell alkalmazni. 2009. december 22-én azonban a német Bundestag a gazdasági növekedés gyorsításáról szóló 2009. december 22-i törvény keretében olyan rendelkezést fogadott el, amely törölte a KStG-ből a szóban forgó, hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést (15).

(20)

Ezzel összefüggésben utalás történt arra, hogy az adózási szempontból továbbvihető veszteségek csak a szanálandó vállalkozás nyereségével számolhatóak el. A szerző fél nem számolhatja el ezeket a veszteségeket a saját nyereségével. Ez akkor is érvényes, ha a szerző fél az adókötelezettségeit a konszern szintjén összevonja, mivel a KStG 15. § első pontjának első mondata megtiltja a veszteségek továbbvitelét, ha egy társaság egy vállalkozáscsoport (Organschaft) része (16). A német társasági adójog szerint az ilyen veszteségek nem vesznek el, a leányvállalat szintjén csupán „befagyasztásra” kerülnek, és csak akkor használhatóak fel, amikor a vállalkozást már nem összevontan kezelik. Az ilyen „befagyasztott” veszteségek esetében a veszteségek továbbvitelére nincs megszabott határidő.

(21)

A KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése révén a szerző fél közvetett módon kedvezményben részesül, mivel ez a rendelkezés csökkenti a szanált társaság adóterhét a szanálás sikeres befejezése után. Ezenkívül a szerző fél a tevékenységét részben vagy egészben a felvásárolt társaságba is beviheti, és ily módon felhasználhatja a továbbvitt veszteséget.

3. AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ HATÁROZAT

(22)	2010. február 24-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Németországot arra vonatkozó határozatáról, hogy a fent leírt intézkedéssel (a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése) kapcsolatban megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(23)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése különbséget tesz a pénzügyileg stabil, veszteséget termelő egészséges vállalkozások és az (esetlegesen) fizetésképtelen vagy eladósodott vállalkozások között annyiban, hogy csak az utóbbiaknak kedvez. A Bizottság előzetes véleménye szerint az intézkedés szelektív volt és állami támogatást tartalmazott, mivel úgy tűnt, hogy az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésében foglalt többi feltétel teljesült. Végül a Bizottság kifejtette, kétségei vannak afelől, hogy az intézkedés összeegyeztethető az EUMSZ-nek az ideiglenes közösségi keretrendszerrel összhangban értelmezett 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, valamint az EUMSZ-nek az (akkor hatályos) megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatással (17) és az (akkor hatályos) regionális támogatásokról szóló iránymutatással (18) összhangban értelmezett 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával.

(24)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően a Szövetségi Pénzügyminisztérium utasította az adóbeszedésért felelős hatóságokat, hogy a Bizottság végső döntéséig ne alkalmazzák a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdését, valamint hogy értesítsék az érintett vállalkozásokat arról, hogy a Bizottság negatív döntése esetén az állami támogatásokat vissza kell fizetniük (19).

4. NÉMETORSZÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA

(25)

Németország úgy ítéli meg, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése az alábbi három okból nem minősül állami támogatásnak:

—	A rendelkezés figyelembe veszi a magánhitelezői elvet (vö. a 4.1. szakasszal).

—	Nem szelektív (vö. a 4.2. szakasszal).

—	A rendelkezést a német adórendszer jellege és belső szerkezete indokolja (vö. a 4.3. szakasszal).

(26)

Németország ezenkívül kijelenti, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdésében foglalt új szanálási rendelkezés lényegében megegyezik a KStG 8. §-ának (4) bekezdésében foglalt régi szanálási rendelkezéssel, amellyel kapcsolatban a Bizottságnak soha nem voltak fenntartásai (vö. a 4.4. szakasszal), továbbá több más tagállamban is létezik hasonló adószabály (vö. a 4.5. szakasszal).

4.1. Összeegyeztethetőség a magánhitelezői elvvel

(27)

Németország 2010. július 2-i levelében azzal érvel, hogy a magánhitelező elve alkalmazható az adó- vagy adójellegű követelések behajtására is (20). A német állam és az adófizetők közötti kapcsolat ugyanis egy olyan kötelmi viszonyhoz hasonlítható, amely egy magánhitelező és egy adós között jön létre, és például egy bérleti vagy egy munkaszerződésen alapul. Németország véleménye szerint egy kötelmi viszony magánhitelezője lemondana jövőbeli követeléseinek egy részéről, ha ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy adósát egy másik vállalkozás felvásárolja, és a kötelmi viszony így továbbra is fennmarad.

4.2. A szelektivitás hiánya

(28)	Németország véleménye szerint a KStG 8c. § (1a) bekezdése általános intézkedés, mivel nem korlátozódik egy gazdasági ágazatra, egy meghatározott méretű társaságra vagy egy régióra. Bármely társaság pénzügyi nehézségekbe kerülhet önhibáján kívül, és szóba jöhet a program alkalmazása szempontjából.

(29)

Németország utal arra, hogy a Bizottság a vállalkozások adóztatásáról szóló 1998. évi közleményében maga is úgy ítélte meg, hogy az olyan teljesen technikai jellegű adóintézkedések, mint a veszteségek adózási szempontú továbbvitelére vonatkozó előírások nem minősülnek szelektívnek, „feltéve, hogy különbség nélkül mindegyik vállalkozásra és mindegyik áru termelésére alkalmazni kell azokat”, és „az, hogy néhány vállalkozás vagy ágazat több előnyhöz jut ezeken az adóintézkedéseken keresztül, mint mások, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állami támogatást szabályozó versenyszabályok vonatkoznak rájuk.” (21)

(30)

Németország úgy véli, hogy ezek a megfontolások különösen fontosak a kutatás és fejlesztés, továbbá a környezetvédelem, a képzés és a foglalkoztatás kedvező adóügyi megítéléséhez. Szerinte nem tekinthetőek szelektívnek az olyan adószabályok, amelyek a fenti területeken jelentős erőfeszítéseket kifejtő vállalkozásoknak kedveznek, hiszen ezek a kedvezmények valamennyi vállalkozás számára nyitva állnak, akkor is, ha meghatározott területeken tevékenykedő vállalkozások de facto jobban profitálnának belőle, mint más vállalkozások. Ennek a meglátásnak az olyan adószabályok esetében is érvényesülnie kell, amelyek a szanálás céljából felvásárolt nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak kedveznek.

(31)

Németország szerint a Bíróság és a Törvényszék elfogadta, hogy egy olyan intézkedés, amely kizárólag a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak kedvez, alapvetően általános intézkedésnek minősülhet, ami nem szelektív jellegű. Ebben az összefüggésben Németország először is a DM Transport ügyben (22) hozott ítéletre hivatkozik, amelyben a Bíróság az alábbiakat állapította meg egy olyan belga fizetési mechanizmussal kapcsolatban, amelyet a nehéz helyzetben lévő vállalkozások vehetnek igénybe:

„A francia kormány előadja, hogy a társadalombiztosítási járulékokhoz nyújtott fizetési könnyítések nem minősülnek állami támogatásnak, ha ugyanazon feltételek alapján minden olyan vállalkozás számára biztosítottak, amely pénzügyileg nehéz helyzetbe kerül. Vélhetően a belga jogi szabályozás kapcsán ez az eset áll fenn. Ezzel szemben a Bizottság szerint a fizetési könnyítések engedélyezése során az ONSS-t mérlegelési jog illeti meg.

Ahogyan a Szerződés 92. cikkének (1) bekezdéséből következik, nem tartoznak ez alá a rendelkezés alá az olyan általános jellegű intézkedések, amelyek nem csak meghatározott vállalkozásoknak vagy termelési ágaknak kedveznek. Nem tekinthető ezzel szemben általános jellegűnek az intézkedés akkor, ha a pénzügyi előnyöket biztosító intézkedés olyan mérlegeléstől függ, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek vagy az intézkedés alkalmazási feltételeinek meghatározását (lásd értelemszerűen: a Bíróság 1996. szeptember 26-i ítélete, Franciaország kontra Bizottság, C- 241/94 (EBHT 1996., I-4551., 23. és 24. pont).

A nemzeti bíróság feladata az alapügyben annak megállapítása, hogy az ONSS számára megengedett-e a mérlegelés a fizetési könnyítések engedélyezése esetén, illetve ha ez az eset nem áll fenn, akkor az ONSS által nyújtott fizetési könnyítések általános jellegűek-e, vagy pedig meghatározott vállalkozásokat részesítenek előnyben.”

(32)

Továbbá a HAMSA-ítéletből (23) is idézett Németország, amelyben Spanyolország azzal érvelt, hogy egy intézkedés nem szelektív, mivel minden nehéz helyzetben lévő vállalkozásra alkalmazandó. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság a következőképpen határozott:

„A jelen ügyben el kell utasítani a felperes és a Spanyol Királyság azon érvét, hogy a kifizetések felfüggesztéséről szóló 1922. július 26-i spanyol törvény olyan általános jellegű eljárást hoz létre, amely valamennyi nehéz helyzetben lévő vállalkozásra alkalmazandó. Bár igaz, hogy ezt a törvényt nem szabad szelektíven alkalmazni egyes vállalatok csoportjaira vagy bizonyos termelési ágazatokra, a Bizottság által kifogásolt adósságelengedés nem automatikusan következik e törvény alkalmazásából, hanem a szóban forgó állami szervek által hozott diszkrecionális döntésekből. Az ítélkezési gyakorlat szerint nem tekinthető ezzel szemben általános jellegűnek az intézkedés akkor, ha a pénzügyi előnyöket biztosító szervezet olyan mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek vagy az intézkedés alkalmazási feltételeinek meghatározását (lásd: a Bíróság 1999. június 29-i ítélete, DM Transport, C-256/97 [EBHT 1999., I-3913. o.] 27. pont).”

(33)

Németország állítása szerint a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése – a DM Transport és a HAMSA ügyekben vitatott intézkedésektől eltérően – nem irányoz elő mérlegelési jogot a közigazgatási hatóságok számára; az intézkedés alkalmazása automatikusan a törvényből következik. Ebből kifolyólag Németország azt az „a contrario” érvet hozza fel, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése nem tekinthető szelektívnek.

(34)

Továbbá Németország azt az álláspontot képviseli, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése a német csődtörvény egyik rendelkezése. A vállalkozások támogatásra való jogosultsága olyan fogalmakon alapul, mint a „fizetésképtelenség”, a „fizetésképtelenség veszélye” és az „eladósodás”, amely fogalmakat a csődtörvény definiál, és amelyek csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtására szolgáltathatnak okot.

(35)	Németország a szelektivitás kérdésében arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság álláspontja szerint minden adócsökkentés állami támogatásnak minősül, még ha általánosan alkalmazható is, és hogy ez az értelmezés ellentétes az EUMSZ-szel.

4.3. Indoklás az adórendszer jellege vagy felépítése alapján

(36)

Németország megítélése szerint a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdésében megfogalmazott kivételes rendelkezést a német társasági adórendszer jellege és belső szerkezete indokolja. Objektív különbség tapasztalható a szanálásra szoruló, nehéz helyzetben lévő vállalkozások és a többi vállalkozás között, amely objektív különbség indokolttá teszi a szanálás céljából felvásárolt, nehéz helyzetben lévő vállalkozások eltérő módon történő kezelését. Németország ezen érvelését három szempontra alapozza.

(37)

Először is a pénzügyileg egészséges olyan vállalkozásoktól eltérően, amelyek választhatnak a tőkepiac által kínált finanszírozási lehetőségek és felvásárlók keresése között, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára csak az a lehetőség áll nyitva, hogy felvásárlót találjanak, hiszen sem idegen tőkét nem tudnának felvenni a tőkepiacon, sem pedig bankkölcsönt nem kapnának. Következésképpen a nehéz helyzetben lévő vállalkozások a rendszerből adódóan nem élhetnének a veszteségek továbbvitelének lehetőségével, míg az egészséges vállalkozások mindig választhatnának aközött, hogy idegen tőkét szereznek, vagy pedig vásárlót keresnek.

(38)

Németország második érve szerint a KStG 8c. §-a (1) bekezdésének azon szándéka és célja, hogy megakadályozza az üres cégek felvásárlását, nem zárja ki a veszteségek továbbvitelének lehetőségét azokban az esetekben, amikor a felvásárlás szanálás céljából történik, és nem pusztán az adóoptimalizálás indokolja. Ha a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése nem csak a pénzügyileg nehéz helyzetben lévő vállalkozások szanálás céljából történő felvásárlására korlátozódna, azaz egyéb szerzési eseteket is a hatálya alá vonna, úgy a norma célja nem lenne megvalósítható.

(39)

Németország harmadik érve úgy szól, hogy a KStG 8c. §-ának (1) bekezdése biztosítja azt, hogy a vállalkozásokban való részesedések vételára pusztán a vállalkozás gazdasági értékén alapul, és az adóoptimalizálás érdekében a felhalmozódott veszteségek értéke a vételárat nem befolyásolja. Ezzel szemben a nehéz helyzetben lévő, szanálás céljából felvásárolt vállalkozások esetében a felhalmozódott veszteségek lehetséges értéke nem játszik különösebb szerepet. Ennek bizonyítékaként Németország rámutat arra, hogy egy adókonszolidált társaság könyveiben a könyvelők nem értékelik azokat a veszteségeket, amelyeket egy rosszul teljesítő társaság továbbvihet.

(40)	E három ok együttesére tekintettel Németország azon a véleményen van, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdését mindenképpen indokolttá teszi a német társasági adórendszer jellege és belső szerkezete, még akkor is, ha prima facie szelektívnek is tűnik.

4.4. Az új és a régi szanálási rendelkezés közötti kapcsolat

(41)	Németország megjegyzi, hogy a KStG 8c. §-a 2008. január 1-jei hatállyal egy hasonló szabály – a KStG 8. §-ának (4) bekezdését – váltott fel. Mindkét szabály ugyanazt a célt, mégpedig az üres cégek felvásárlásának megakadályozását szolgálta.

(42)	Németország rámutat arra, hogy a Bizottság soha nem vetett fel lehetséges problémákat a KStG 8. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban, és hogy ez a rendelkezés nem minősül támogatásnak.

(43)	Ebből az okból kifolyólag Németország szerint a Bizottság vonatkozó álláspontja inkoherens.

4.5. Más adórendszerek hasonló szabályai

(44)

Németország szerint több más tagállamban is létezik a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdéséhez hasonló szabályozás. Példaként Ausztriát, Belgiumot, Finnországot, Hollandiát, Luxemburgot és Olaszországot említette. A rendszerek igen nagymértékű hasonlósága ellenére a Bizottság ezen tagállamokkal szemben nem alkalmazta azokat az intézkedéseket, amelyek az állami támogatások terén való hatásköre alapján a rendelkezésére állnak.

(45)

Az eljárás megindításáról szóló határozat 34. pontja kapcsán, amely a Bizottságnak a francia adórendszerrel kapcsolatos intézkedéseit mutatja be, Németország rámutat, hogy a német rendszer különbözik a francia rendszertől. A francia rendszer ugyanis meghatározott gazdasági ágakra korlátozódik, és a társasági adó alóli teljes mentességet irányozza elő.

5. A 2011. ÉVI HATÁROZAT ELFOGADÁSÁT ÉS MEGSEMMISÍTÉSÉT KÖVETŐ FEJLEMÉNYEK

(46)	A 2011. évi határozat elfogadását követően Németország az intézkedés alkalmazását a Törvényszék vagy a Bíróság végleges ítéletéig felfüggesztette (24).

(47)

2017. március 29-én a Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a veszteségek arányos elvesztését a jegyzett tőke, tagsági jogok, részvételi jogok vagy szavazati jogok 25–50 %-ának átruházása esetén a KStG 8c. §-ának (1) bekezdése alapján, és felszólította a német Bundestagot a rendelet 2018. december 31-ig történő módosítására (25). A német Bundestag (2007. december 21-től visszamenőlegesen) megszüntette a veszteségek arányos elvesztését a jegyzett tőke, tagsági jogok, részvételi jogok vagy szavazati jogok 25–50 %-ára történő átruházása esetén, és csak a teljes veszteségvesztést megtartotta abban az esetben, ha e tőke vagy ezek a jogok több mint 50 %-át átruházzák egy másik társaságra (26).

(48)	A 2011. évi határozat Bíróság általi megsemmisítése után Németország ismét bevezette 2018. december 11-én a szanálási rendelkezést (KStG 8c. § (1a) bekezdése) (visszamenőleg 2008-tól) (27).

6. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(49)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(50)

Ahhoz, hogy egy intézkedést e rendelkezés értelmében támogatásnak lehessen tekinteni, a következő követelményeknek kell teljesülni: i) az intézkedés az államnak tudható be, és állami forrásokból finanszírozzák, ii) előnyt nyújt a vállalkozásnak, iii) ez az előny szelektív, és iv) az intézkedés torzítja vagy fenyegetheti a versenyt, és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(51)	Egy intézkedés állami támogatásnak minősítése az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében megköveteli, hogy mind a négy feltétel együttesen teljesüljön. A Bizottság először azt vizsgálja, hogy biztosított-e a szelektív előny.

(52)	Ennek felmérése érdekében a vállalkozásnak az intézkedést követő pénzügyi helyzetét elvben össze kell vetni azzal, hogy az intézkedés elmaradása esetén milyen pénzügyi helyzetben lett volna (28).

(53)

Adóintézkedések esetében az esetleges adóelőny megállapításához különösen azt kell megvizsgálni, hogy valamely vállalkozás adójogi megítélése előnyt biztosít-e számára az általános vagy a „rendes” adószabályozáshoz képest (29). Az előny vizsgálata tehát szorosan kapcsolódik a szelektivitás vizsgálatához (amelynek keretében a különleges adójogi bánásmód fennállását az általános adószabályokkal összefüggésben is vizsgálják).

(54)

Az állandó ítélkezési gyakorlat (30) szerint az adóintézkedés tárgyi szelektivitásának vizsgálata három szakaszból áll. Először is meg kell határozni és meg kell vizsgálni az érintett tagállamban hatályban lévő általános vagy „rendes” szabályozást („referenciarendszer”). Másodszor ezen általános vagy „rendes” adószabályozás alapján kell értékelni a szóban forgó adóintézkedés által biztosított előny szelektív jellegét. Ehhez be kell bizonyítani, hogy az intézkedés eltér az általános szabályozástól, amennyiben különbséget tesz az e szabályozás által követett célra tekintettel hasonló ténybeli és jogi helyzetben lévő gazdasági szereplők között. Harmadszor, az ilyen eltérés esetén meg kell vizsgálni, hogy az annak az adórendszernek a jellegéből vagy belső szerkezetéből következik-e, amelynek részét képezi, és következésképpen azt a rendszer jellege vagy általános felépítése igazolhatja-e. Ebben az összefüggésben a tagállamnak kell bizonyítania, hogy az eltérő adózási megítélés közvetlenül a rendszer alapvető vagy irányadó elveire vezethető vissza.

(55)

A jelen ügyben a Bíróság ítéleteiből (31) az következik, hogy a referenciarendszer a Németországban az összes vállalkozásra általánosan alkalmazandó társaságiadó-szabályok, amelyek magukban foglalják a veszteségek továbbvitelének általános szabályát (a KStG 8. §-ának (1) bekezdése). E szabályok célja, hogy a vállalkozások nyereségének a közös fiskális rendszer elvével összhangban történő megadóztatásával bevételt termeljenek a költségvetés számára.

(56)	A KStG 8. §-ának (1) bekezdése (összefüggésben a jövedelemadóról szóló törvény 10d. §-ával) kimondja, hogy a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások az adott adóévben keletkező veszteségeiket (legfeljebb 1 millió EUR összegben) adózási szempontból továbbvihetik a jövőbeni adóévekre.

(57)

A Bíróság Andres (32) ügyben hozott ítéletének 102. pontjában megállapította, hogy maga a veszteség elvesztésére vonatkozó szabály kivételt képez a veszteség továbbvitelére vonatkozó szabály alól, és hogy e rendelkezések teljes tartalmának vizsgálata lehetővé tette volna annak megállapítását, hogy a szanálási rendelkezés meghatározza azt a helyzetet, amely a veszteségek továbbvitelének általános szabálya alá tartozik.

(58)

A jelen ügy sajátos körülményei között tehát nem szükséges meghatározni, hogy a visszaélések megakadályozására vonatkozó szabályok a referenciarendszer részét képezik-e, mivel a Bíróság elemzése szerint a szanálási rendelkezés semmiképpen sem mond ellent az említett szabályok céljának (33), és nem tér el attól (34).

(59)

Annak megállapítása érdekében, hogy a szanálási rendelkezés (a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése) szelektív előnynek minősül-e, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a kérdéses adóintézkedés eltér-e az általános rendszertől, amennyiben különbséget tesz azon gazdasági szereplők között, amelyek az általános adórendszer által kitűzött célra tekintettel hasonló ténybeli és jogi helyzetben vannak.

(60)

mivel a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése lehetővé teszi a fizetésképtelen vagy eladósodott (vagy fizetésképtelenséggel vagy eladósodottsággal fenyegetett) társaságok számára a veszteség továbbvitelét, az intézkedés nem tér el a veszteségek továbbvitelére vonatkozó általános rendelkezéstől (a KStG 8. §-ának (1) bekezdése).

(61)	A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése nem biztosít szelektív előnyt a hatálya alá tartozó vállalkozások számára.

(62)

A fentiekre való tekintettel nem szükséges kitérni a Németország által a szelektív előny hiányának alátámasztására felhozott további érvekre. Azt sem szükséges megvizsgálni, hogy valamely intézkedés állami támogatásnak minősül-e, mivel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt mind a négy feltételnek együttesen kell teljesülnie.

7. KÖVETKEZTETÉS

(63)	A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdése (szanálási rendelkezés) nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások átszervezése esetén a veszteségnek a KStG 8c. §-a (1a) bekezdése (szanálási rendelkezés) szerinti, adózási szempontú továbbvitelére vonatkozó szabályozás nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 22-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

ügyvezető alelnök

(1) HL C 90., 2010.4.8., 8. o.

(2) HL C 90., 2010.4.8., 8. o.

(3) A Bizottság 2011/527/EU határozata (2011. január 26.) a Németország által nyújtott C 7/10 (korábbi CP 250/09 és NN 5/10) sz. Állami Támogatásról kstg (szanálási rendelkezés) (HL L 235., 2011.9.10., 26. o.).

(4) A Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (HL C 83., 2009.4.7., 1. o.).

(5) Az ideiglenes keretrendszer szerint a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, feltéve, hogy a támogatás összege nem haladja meg az 500 000 EUR-t, a kedvezményezett olyan vállalkozás, amely 2008. július 1-jén nem volt nehéz helyzetben, és az ideiglenes keretrendszer 4.2.2. szakaszában meghatározott valamennyi egyéb feltétel teljesül.

(6) 16 megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be, egyet Németország (T-205/11) és 15-öt a potenciális kedvezményezettek. A T-287/11 és a T-620/11 ügyek kivételével az összes keresetet mint elfogadhatatlant elutasították.

(7) A Törvényszék 2016. február 4-i ítélete, Heitkamp BauHolding kontra Bizottság, T-287/11, ECLI:EU:T:2016:60; a Törvényszék 2016. február 4-i ítélete, GFKL Financial Services kontra Bizottság, T-620/11, ECLI:EU:T:2016:59.

(8) A Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Andres (faillite Heitkamp BauHolding) kontra Bizottság, C-203/16 P, ECLI:EU:C:2018:505; a Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Németország kontra Bizottság, C-208/16 P, ECLI:EU:C:2018:506; A Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Németország kontra Bizottság, C-209/16 P, ECLI:EU:C:2018:507; a Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Lowell Financial Services kontra Bizottság, C-219/16 P, ECLI:EU:C:2018:508.

(9) A vállalkozási adó reformjáról szóló 2008. évi törvény, 2007. augusztus 14., Szövetségi közlöny (a továbbiakban: BGBl.) 2007. I. rész, 40. szám, 1912. o.

(10) Bundestagsdrucksache 16/4841., 74. o.

(11) Bundestagsdrucksache 16/4841., 76. o., hivatkozás a szövetségi pénzügyminiszter 2003. március 27-én kelt levelére (BStBl. 2003 I. rész, 240. o.).

(12) Az előtakarékossági kiadások adóügyi megítélésének javításáról szóló törvény (az egészségbiztosítás vonatkozásában az állampolgárok tehermentesítéséről szóló törvény), 2009. június 16, BGBl. 2009. I. rész, 43. szám, 1959. o.

(13) A szanálás célja egy társaság átszervezése. A szanálás olyan intézkedés, amely a fizetésképtelenség vagy az eladósodás megakadályozására, illetve megszüntetésére irányul. Következésképpen csak azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek a részesedésszerzés időpontjában fizetésképtelenek vagy eladósodtak, illetve fizetésképtelenség vagy eladósodás fenyegeti őket.

(14) A „fizetésképtelenség”, „fizetésképtelenség veszélye” és „eladósodás” kifejezések megtalálhatók az 1994. október 5-i német csődtörvényben (InsO), BGBl. 1994. I. rész, 70. szám, 2866. o. „Fizetésképtelenség” (InsO 17. §): Az adós fizetésképtelen, ha nem képes az esedékes fizetési kötelezettségek teljesítésére és felfüggesztette a kifizetéseit. „Fizetésképtelenség veszélye” (InsO 18. §): Az adóst fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, ha előreláthatóan nincs abban a helyzetben, hogy fennálló fizetési kötelezettségeinek az esedékesség időpontjában eleget tegyen. „Eladósodás” (InsO 19. §): Az adós eladósodott, ha vagyona már nem fedezi a fennálló tartozásait, kivéve, ha a vállalkozás a feltételek között valószínűleg nagy részben tovább tud működni.

(15) A gazdasági növekedés gyorsításáról szóló törvény (Wachstumsbeschleunigungsgesetz) 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 2009. december 22., BGBl. 2009. I. rész, 81. szám, 3950. o.

(16) Úgynevezett „adózási szempontú egyesítést megelőzően keletkezett veszteségek” (vororganschaftliche Verluste).

(17) A Bizottság közleménye – A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (HL C 244., 2004.10.1., 2. o.).

(18) Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról, HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(19) A Szövetségi Pénzügyminisztérium 2010. április 30-i levele a tartományok (adóbeszedéséért felelős) adóhatóságainak (BMF, 2010. április 30. - IV C 2 – S 2745-a/08/10005: 002), BStBl. 2010 I. rész, 488. o.

(20) Németország itt a következő ítéletekre utal: a Bíróság (második tanács) 2004. szeptember 14-i ítélete, Spanyolország kontra Bizottság, C-276/02, ECLI:EU:C:2004:521, 15. és 26. pont; a Bíróság (hatodik tanács) 1999. június 29-i ítélete, DM Transport, C-256/97, ECLI:EU:C:1999:332, 22. és 25. pont.

(21) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról (HL C 384., 1998.12.10., 3. o.) 13. és 14. pont.

(22) A Bíróság (hatodik tanács) 1999. június 29-i ítélete, DM Transport, C-256/97,ECLI:EU:C:1999:332, 26–28. pont.

(23) Az Elsőfokú Bíróság (kibővített ötödik tanács) 2002. július 11-i ítélete, HAMSA kontra Bizottság, T-152/99, ECLI:EU:T:2002:188, 157. pont.

(24) A behajtási irányelv átültetéséről és az adórendelkezések módosításáról szóló 2011. december 7-i törvény 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja (a KStG 34. § (7c) bekezdésének módosítása), BGBl. 2011. I. rész, 64. szám, 2592. o.

(25) A Szövetségi Alkotmánybíróság 2017. március 29-i 2 BvL 6/11 határozata – https://www.bundesverfassungsgericht.de/e/ls20170329_2bvl000611.html.

(26) Az áruk internetes kereskedelme során a HÉA-veszteségek elkerüléséről és az egyéb adószabályok módosításáról szóló, 2018. december 11-i törvény 6. §-ának 2. pontja (a KStG 8c. §-a (1) bekezdésének módosítása), BGBl. 2018. I. rész, 45. szám, 2338. o.

(27) Az áruk internetes kereskedelme során a HÉA-veszteségek elkerüléséről és az egyéb adószabályok módosításáról szóló törvény 6. §-a 6. pontjának b) alpontja (a KStG 34. §-a (6) bekezdésének módosítása).

(28) Lásd: a Bíróság 1974. július 2-i ítélete, Olaszország kontra Bizottság, 173/73, ECLI:EU:C:1974:71, 17. pont.

(29) Lásd például: a Bíróság (második tanács) 2005. december 15-i ítélete, Unicredito Italiano, C--148/04, ECLI:EU:C:2005:774, 50–52. pont; a Bíróság (harmadik tanács) 2011. december 8-i ítélete, France Télécom kontra Bizottság, C-81/10 P, ECLI:EU:C:2011:811, 24. pont.

(30) Lásd például: a Bíróság (első tanács) 2011. szeptember 8-i ítélete, Paint Graphos és társai, C-78/08–C-80/08 egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2011:550, 49. és 71. pont; a Bíróság (nagytanács) 2016. december 21-i ítélete, Európai Bizottság kontra World Duty Free Group SA és társai és Bizottság kontra Banco Santander és Santusa, C-20/15 P és C-21/15 P egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2016:981, 57. és 58. pont.

(31) A Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Andres (faillite Heitkamp BauHolding) kontra Bizottság, C-203/16 P, ECLI:EU:C:2018:505; a Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Németország kontra Bizottság, C-208/16 P, ECLI:EU:C:2018:506; A Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Németország kontra Bizottság, C-209/16 P, ECLI: EU:C:2018:507; a Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Lowell Financial Services kontra Bizottság, C-219/16 P, ECLI:EU:C:2018:508.

(32) A Bíróság (második tanács) 2018. június 28-i ítélete, Andres (faillite Heitkamp BauHolding) kontra Bizottság, C-203/16 P, ECLI:EU:C:2018:505.

(33) Ez megakadályozná a vállalatokat abban, hogy indokolatlanul csökkentsék adóalapjukat az üres cégek veszteségeinek továbbvitele révén.

(34) Ezenkívül azzal is lehet érvelni, hogy a szanálási rendelkezésben foglalt követelmény a társaság alapvető működési struktúráinak és üzleti működésének megőrzésére kizárja a visszaéléseket.

2020.3.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/23

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/451 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. március 26.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2020) 1985. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes olyan tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának megerősített eseteit azonosították. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2020/397 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis Romániában és Lengyelországban észlelt előfordulásait követően.

(2)	Az (EU) 2020/397 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Lengyelországban fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben és házisertésekben, Magyarországon pedig vadon élő sertésekben való előfordulásának újabb eseteire.

(3)

2020 márciusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték Lengyelország nowosolski járásában, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak ezt, a jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében felsorolt, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esete által érintett területét az említett határozat mellékletének nem a II., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(4)

Ezenkívül 2020 márciusában egy esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulását észlelték Lengyelország głogowski járásában, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely az I. részben van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak ezt a głogowski járásban található, a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt, az említett határozat mellékletének II. részében felsorolt terület közvetlen közelében elhelyezkedő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esete által érintett területét az említett határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(5)

2020 márciusában több esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Magyarország Nógrád megyéjében is, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében vannak felsorolva, de olyan területek közvetlen közelében találhatók, amelyek az említett melléklet I. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Magyarországnak ezeket, a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt, az említett határozat mellékletének II. részében felsorolt területek közvetlen közelében elhelyezkedő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett területeit az említett határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(6)

Az afrikai sertéspestis házisertésekben és vadon élő sertésekben való előfordulásának e közelmúltbeli, lengyelországi és magyarországi eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a régiókba sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének is tükröznie kell.

(7)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország és Magyarország esetében új, megfelelő méretű magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. és III. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat I., II. és III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 26-án.

a Bizottság részéről

Sztella KIRIAKÍDISZ

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4) A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2020/397 végrehajtási határozata (2020. március 12.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 77., 2020.3.13., 5. o.).

MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—	the area is delimited clockwise by:

—	Frontière avec la France,

—	Rue Mersinhat,

—	La N818jusque son intersection avec la N83,

—	La N83 jusque son intersection avec la N884,

—	La N884 jusque son intersection avec la N824,

—	La N824 jusque son intersection avec Le Routeux,

—	Le Routeux,

—	Rue d’Orgéo,

—	Rue de la Vierre,

—	Rue du Bout-d’en-Bas,

—	Rue Sous l’Eglise,

—	Rue Notre-Dame,

—	Rue du Centre,

—	La N845 jusque son intersection avec la N85,

—	La N85 jusque son intersection avec la N40,

—	La N40 jusque son intersection avec la N802,

—	La N802 jusque son intersection avec la N825,

—	La N825 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411jusque son intersection avec la N40,

—	N40: Burnaimont, Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

—	Rue du Tombois,

—	Rue Du Pierroy,

—	Rue Saint-Orban,

—	Rue Saint-Aubain,

—	Rue des Cottages,

—	Rue de Relune,

—	Rue de Rulune,

—	Route de l’Ermitage,

—	N87: Route de Habay,

—	Chemin des Ecoliers,

—

Le Routy,

—	Rue Burgknapp,

—	Rue de la Halte,

—	Rue du Centre,

—	Rue de l’Eglise,

—	Rue du Marquisat,

—	Rue de la Carrière,

—	Rue de la Lorraine,

—	Rue du Beynert,

—

Millewée,

—	Rue du Tram,

—

Millewée,

—	N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

—	Frontière avec le Grand-Duché de Luxembourg,

—	Frontière avec la France,

—	La N87 jusque son intersection avec la N871 au niveau de Rouvroy,

—	La N871 jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

—	La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N811,

—	La N811 jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avecla N883 au niveau d’Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N81 au niveau d’Aubange,

—	La N81 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N40,

—	La N40 jusque son intersection avec la rue du Fet,

—	Rue du Fet,

—	Rue de l’Accord jusque son intersection avec N801,

—	N801 jusque son intersection avec Le Sart,

—

Le Sart,

—	La Fosse du Loup,

—	Les Chanvières,

—	La Roquignole,

—

Hosseuse,

—	Rue de Neufchâteau,

—	Rue Grande,

—	La N894 jusque son intersection avec laN85,

—	La N85 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Hiiu maakond.

3. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950950, 950960, 950970, 951050, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150, 956160 és 956450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

—	Csongrád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403250, 403350, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404570, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950, 406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Hajdú-Bihar megye 900750, 901250, 901260, 901270, 901350, 901551, 901560, 901570, 902650, 902660, 902670, 902750, 903650, 903750, 903850, 904250, 904350, 904950, 904960, 905070, 905150, 905250 és 905260 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye 250850, 250950, 251050, 251150, 251360, 251450, 251550, 251650, 251750, 251850, 251950, 252050, 252150, 252250, 252550, 252650 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye 553250, 553260, 553350, 553750, 553850 és 553910 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 571050, 571150, 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050,575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577250, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580050, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 851950, 852350, 852450, 852550, 852750, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 855650 és 855660 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

4. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Pāvilostas novads,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

—	Grobiņas novads,

—	Rucavas novada Dunikas pagasts.

5. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Klaipėdos rajono savivaldybės: Agluonėnų, Priekulės, Veiviržėnų, Judrėnų, Endriejavo ir Vėžaičių seniūnijos,

—	Kretingos rajono savivaldybės: Imbarės, Kartenos ir Kūlupėnų seniūnijos,

—	Plungės rajono savivaldybės: Kulių, Nausodžio, Plungės miesto ir Šateikių seniūnijos,

—	Skuodo rajono savivaldybės: Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo, Skuodo miestoseniūnijos.

6. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

—	gminy Janowiec Kościelny, Janowo i Kozłowo w powiecie nidzickim,

—	powiat działdowski,

—	gminy Łukta, Miłomłyn, Dąbrówno, Grunwald i Ostróda z miastem Ostróda w powiecie ostródzkim,

—	gminy Kisielice, Susz, Iława z miastem Iława, Lubawa z miastem Lubawa, w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

—	gminy Kulesze Kościelne, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

—	gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

—	powiat zambrowski,

w województwie mazowieckim:

—	powiat ostrołęcki,

—	powiat miejski Ostrołęka,

—	gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno i Stara Biała w powiecie płockim,

—	powiat miejski Płock,

—	powiat sierpecki,

—	powiat żuromiński,

—	gminy Andrzejewo, Brok, Małkinia Górna, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Zaręby Kościelne i Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka w powiecie ostrowskim,

—	gminy Dzierzgowo, Lipowiec Kościelny, miasto Mława, Radzanów, Szreńsk, Szydłowo i Wieczfnia Kościelna, w powiecie mławskim,

—	powiat przasnyski,

—	powiat makowski,

—	gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

—	gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

—	gminy Kowala, , Wierzbica, część gminy Wolanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12, i część gminy Iłża położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 w powiecie radomskim,

—	powiat miejski Radom,

—	powiat szydłowiecki,

—	powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

—	gmina Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

—	gminy Laszki, Radymno z miastem Radymno, część gminy Wiązownica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 867 i gmina wiejska Jarosław w powiecie jarosławskim,

—	gminy Przeworsk z miastem Przeworsk, Gać Jawornik Polski, Kańczuga, Tryńcza i Zarzecze w powiecie przeworskim,

—	powiat łańcucki,

—	gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez droge nr 875 w powiecie rzeszowskim,

—	gminy Dzikowiec, Kolbuszowa, Niwiska i Raniżów– w powiecie kolbuszowskim gminy Borowa, Czermin, Gawłuszowice, Mielec z miastem Mielec, Padew Narodowa, Przecław, Tuszów Narodowy w powiecie mieleckim,

w województwie świętokrzyskim:

—	powiat opatowski,

—	powiat sandomierski,

—	gminy Bogoria, Łubnice, Oleśnica, Osiek, Połaniec, Rytwiany i Staszów w powiecie staszowskim,

—	gmina Skarżysko Kościelne w powiecie skarżyskim,

—	gminy Brody i Mirzec w powiecie starachowickim,

—	powiat ostrowiecki,

—	gminy Gowarczów, Końskie i Stąporków w powiecie koneckim,

w województwie łódzkim:

—

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

—	gminy Biała Rawska, Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka i Regnów w powiecie rawskim,

—	powiat skierniewicki,

—	powiat miejski Skierniewice,

—	gminy Białaczów, Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

—	gminy Czerniewice, Inowłódz, Lubochnia, Rzeczyca, Tomaszów Mazowiecki z miastem Tomaszów Mazowiecki i Żelechlinek w powiecie tomaszowskim,

w województwie pomorskim:

—

gminy Ostaszewo, Stegna, Sztutow, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, nastęnie przez drogę nr 7 i S7, i dalej przez drogę nr 502 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr S7 do północnej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

—	gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim,

—	gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

—	powiat gdański,

—	Miasto Gdańsk,

—	powiat tczewski,

—	powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

—	gminy Maszewo i Gubin z miastem Gubin w powiecie krośnieńskim,

—	gminy Międzyrzecz, Pszczew, Trzciel w powiecie międzyrzeckim,

—	gmina Lubrza, Łagów, część gminy Zbąszynek położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Szczaniec położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim,

—	gmina Cybinka w powiecie słubickim,

—	część gminy Torzym położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A2 w powiecie sulęcińskim,

w województwie dolnośląskim:

—	gminy Bolesławiec z miastem Bolesławiec, Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

—	gmina Węgliniec w powiecie zgorzeleckim,

—	gminy Chocianów, Radwanice, Przemków i część gminy Polkowice położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 331 w powiecie polkowickim,

—	gmina Jemielno, Niechlów i Góra w powiecie górowskim,

—	gmina Rudna i Lubin z miastem Lubin w powiecie lubińskim,

w województwie wielkopolskim:

—	gminy Krzemieniewo, Lipno, Osieczna, Rydzyna, Święciechowa, Włoszakowice w powiecie leszczyńskim,

—	powiat miejski Leszno,

—	powiat nowotomyski,

—	gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i Kamieniec w powiecie grodziskim,

—	gminy Stęszew i Buk w powiecie poznańskim,

—	powiat kościański.

7. Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

—	the whole district of Vranov nad Topľou,

—	the whole district of Humenné,

—	the whole district of Snina,

—	the whole district of Sobrance,

—	the whole district of Košice-mesto,

—

in the district of Michalovce, the whole municipalities of Tušice, Moravany, Pozdišovce, Michalovce, Zalužice, Lúčky, Závadka, Hnojné, Poruba pod Vihorlatom, Jovsa, Kusín, Klokočov, Kaluža, Vinné, Trnava pri Laborci, Oreské, Staré, Zbudza, Petrovce nad Laborcom, Lesné, Suché, Rakovec nad Ondavou, Nacina Ves, Voľa, Pusté Čemerné and Strážske,

—	in the district of Košice - okolie, the whole municipalities not included in Part II.

8. Görögország

Görögországban a következő területek:

—

in the regional unit of Drama:

—	the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

—	the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

—	the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

—	the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

—

in the regional unit of Xanthi:

—	the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

—	the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

—	the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

—

in the regional unit of Rodopi:

—	the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

—	the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

—	the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

—	the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

—

in the regional unit of Evros:

—	the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

—	the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

—	the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

—

in the regional unit of Serres:

—

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

—	the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

—	the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

II. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—	the area is delimited clockwise by:

—	La frontière avec la France au niveau de Florenville,

—	La N85 jusque son intersection avec la N894au niveau de Florenville,

—	La N894 jusque son intersection avec la rue Grande,

—	La rue Grande jusque son intersection avec la rue de Neufchâteau,

—	La rue de Neufchâteau jusque son intersection avec Hosseuse,

—

Hosseuse,

—	La Roquignole,

—	Les Chanvières,

—	La Fosse du Loup,

—

Le Sart,

—	La N801 jusque son intersection avec la rue de l’Accord,

—	La rue de l’Accord,

—	La rue du Fet,

—	La N40 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

—	La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d’Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d’Aubange,

—	La N88 jusque son intersection avec la N811,

—	La N811 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

—	La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la N871,

—	La N871 jusque son intersection avec la N87 au niveau de Rouvroy,

—	La N87 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

—	the whole region of Haskovo,

—	the whole region of Yambol,

—	the whole region of Stara Zagora,

—	the whole region of Pernik,

—	the whole region of Kyustendil,

—	the whole region of Plovdiv,

—	the whole region of Pazardzhik,

—	the whole region of Smolyan,

—	the whole region of Burgas excluding the areas in Part III.

3. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Békés megye 950850, 950860, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953510, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651100, 651200, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652100, 652200, 652300, 652601, 652602, 652603, 652700, 652900, 653000, 653100,653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655400, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658100, 658201, 658202, 658310, 658401, 658402, 658403, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659220, 659300, 659400, 659500, 659601, 659602, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800, valamint 652400, 652500 és 652800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Hajdú-Bihar megye 900150, 900250, 900350, 900450, 900550, 900650, 900660, 900670, 901850, 900850, 900860, 900950, 900960, 901050, 901150, 901450, 901580, 901590, 901650, 901660, 901750, 901950, 902050, 902150, 902250, 902350, 902450, 902550, 902850, 902860, 902950, 902960, 903050, 903150, 903250, 903350, 903360, 903370, 903450, 903550, 903950, 903960, 904050, 904060, 904150, 904450, 904460, 904550 és 904650, 904750, 904760, 904850, 904860, 905050, 905060, 905080, 905350, 905360, 905450 és 905550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702350, 702450, 702550, 702750, 702850, 702950, 703050, 703150, 703250, 703350, 703360, 703370, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050, 705150,705250, 705350, 705450, 705510 és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 7151850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye: 252350, 252450, 252460, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350 és 253450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550710, 550810, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 551810, 551821, 552010, 552150, 552250, 552350, 552360, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552960, 552970, 553050, 553110, 553650 és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 570950, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 853560, 853650, 854150, 854250, 854350, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 855250, 855350, 855450, 855460, 855550, 855750, 855850, 855950, 855960, 856051, 856150, 856250, 856260, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760, 856850, 856950, 857050, 857150, 857350, 857450, 857650, valamint 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 852050, 852150, 852250, 857550, 850650, 850850, 851851 és 851852 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

5. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Ādažu novads,

—	Aizputes novads,

—	Aglonas novads,

—	Aizkraukles novads,

—	Aknīstes novads,

—	Alojas novads,

—	Alsungas novads,

—	Alūksnes novads,

—	Amatas novads,

—	Apes novads,

—	Auces novads,

—	Babītes novads,

—	Baldones novads,

—	Baltinavas novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Beverīnas novads,

—	Brocēnu novads,

—	Burtnieku novads,

—	Carnikavas novads,

—	Cēsu novads,

—	Cesvaines novads,

—	Ciblas novads,

—	Dagdas novads,

—	Daugavpils novads,

—	Dobeles novads,

—	Dundagas novads,

—	Durbes novads,

—	Engures novads,

—	Ērgļu novads,

—	Garkalnes novads,

—	Gulbenes novads,

—	Iecavas novads,

—	Ikšķiles novads,

—	Ilūkstes novads,

—	Inčukalna novads,

—	Jaunjelgavas novads,

—	Jaunpiebalgas novads,

—	Jaunpils novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Jelgavas novads,

—	Kandavas novads,

—	Kārsavas novads,

—	Ķeguma novads,

—	Ķekavas novads,

—	Kocēnu novads,

—	Kokneses novads,

—	Krāslavas novads,

—	Krimuldas novads,

—	Krustpils novads,

—	Kuldīgas novads,

—	Lielvārdes novads,

—	Līgatnes novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Lubānas novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mālpils novads,

—	Mārupes novads,

—	Mazsalacas novads,

—	Mērsraga novads,

—	Naukšēnu novads,

—	Neretas novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Ozolnieku novads,

—	Pārgaujas novads,

—	Pļaviņu novads,

—	Preiļu novads,

—	Priekules novads,

—	Priekuļu novads,

—	Raunas novads,

—	republikas pilsēta Daugavpils,

—	republikas pilsēta Jelgava,

—	republikas pilsēta Jēkabpils,

—	republikas pilsēta Jūrmala,

—	republikas pilsēta Rēzekne,

—	republikas pilsēta Valmiera,

—	Rēzeknes novads,

—	Riebiņu novads,

—	Rojas novads,

—	Ropažu novads,

—	Rugāju novads,

—	Rundāles novads,

—	Rūjienas novads,

—	Salacgrīvas novads,

—	Salas novads,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novads,

—	Saulkrastu novads,

—	Sējas novads,

—	Siguldas novads,

—	Skrīveru novads,

—	Skrundas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Strenču novads,

—	Talsu novads,

—	Tērvetes novads,

—	Tukuma novads,

—	Vaiņodes novads,

—	Valkas novads,

—	Varakļānu novads,

—	Vārkavas novads,

—	Vecpiebalgas novads,

—	Vecumnieku novads,

—	Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

—	Viesītes novads,

—	Viļakas novads,

—	Viļānu novads,

—	Zilupes novads.

6. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Alovės, Butrimonių, Daugų, Nemunaičio, Pivašiūnų, Punios, Raitininkų seniūnijos,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Akmenės rajono savivaldybė,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė,

—	Jurbarko rajono savivaldybė,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kalvarijos savivaldybė,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—

Kauno rajono savivaldybė: Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos ir Vilkijos seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907,

—	Kelmės rajono savivaldybė,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė,

—	Marijampolės savivaldybė: Degučių, Marijampolės, Mokolų, Liudvinavo ir Narto seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybė,

—	Molėtų rajono savivaldybė,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Panevėžio miesto savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—	Radviliškio rajono savivaldybė,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė: Stakliškių ir Veiverių seniūnijos,

—	Plungės rajono savivaldybė: Babrungo, Alsėdžių, Žlibinų, Stalgėnų, Paukštakių, Platelių ir Žemaičių Kalvarijos seniūnijos,

—	Raseinių rajono savivaldybė,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos, Barstyčių, Ylakių, Notėnų ir Šačių seniūnijos,

—	Šakių rajono savivaldybė,

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė,

—	Širvintų rajono savivaldybė,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė,

—	Telšių rajono savivaldybė,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė: Bartninkų, Gražiškių, Keturvalakių, Kybartų, Klausučių, Pajevonio, Šeimenos, Vilkaviškio miesto, Virbalio, Vištyčio seniūnijos,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	gminy Kalinowo, Prostki i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

—	gminy Elbląg, Gronowo Elbląskie, Milejewo, Młynary, Markusy, Rychliki i Tolkmicko w powiecie elbląskim,

—	powiat miejski Elbląg,

—	powiat gołdapski,

—	gmina Wieliczki w powiecie oleckim,

—	powiat piski,

—	gmina Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie w powiecie bartoszyckim,

—	gminy Biskupiec, Gietrzwałd, Jonkowo, Purda, Stawiguda, Świątki, Olsztynek i miasto Olsztyn oraz część gminy Barczewo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim,

—	gmina Miłakowo, część gminy Małdyty położona na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga i część gminy Morąg położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim,

—	część gminy Ryn położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową łączącą miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

—	gminy Braniewo i miasto Braniewo, Frombork, Lelkowo, Pieniężno, Płoskinia oraz część gminy Wilczęta położona na pólnoc od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim,

—

gmina Reszel, część gminy Kętrzyn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn, na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy oraz na zachód i na południe od zachodniej i południowej granicy miasta Kętrzyn, miasto Kętrzyn i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

—	gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim,

—	gmina Nidzica w powiecie nidzickim,

—	gminy Dźwierzuty, Jedwabno, Pasym, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

—	powiat mrągowski,

—	gmina Zalewo w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

—	gminy Rudka, Brańsk z miastem Brańsk, i część gminy Boćki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie bielskim,

—	powiat grajewski,

—	powiat moniecki,

—	powiat sejneński,

—	gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wiznaw powiecie łomżyńskim,

—	powiat miejski Łomża,

—	gminy Dziadkowice, Grodzisk, Mielnik, Nurzec-Stacja i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

—	gminy Białowieża, Czyże, Narew, Narewka, Hajnówka z miastem Hajnówka i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim,

—	gminy Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

—	powiat kolneński z miastem Kolno,

—	gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady, Choroszcz i część gminy Poświętne położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim,

—	powiat suwalski,

—	powiat miejski Suwałki,

—	powiat augustowski,

—	powiat sokólski,

—	powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

—	powiat siedlecki,

—	powiat miejski Siedlce,

—	gminy Bielany, Ceranów, Kosów Lacki, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

—	powiat węgrowski,

—	powiat łosicki,

—	gminy Grudusk, Opinogóra Górna, Gołymin-Ośrodek i część gminy Glinojeck położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie ciechanowskim,

—	powiat sochaczewski,

—	powiat zwoleński,

—	gminy Garbatka – Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

—	powiat lipski,

—	gminy Gózd, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki, Skaryszew, Jedlińsk, Przytyk, Zakrzew, część gminy Wolanów położona na północ od drogi nr 12 i część gminy Iłża położona na wschód od linii wyznaczonej przez droge nr 9 w powiecie radomskim,

—	gminy Bodzanów, Bulkowo, Staroźreby, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

—	powiat nowodworski,

—	powiat płoński,

—	gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

—	powiat wołomiński,

—	część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

—	gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, Trojanów, Żelechów, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

—	gmina Boguty – Pianki w powiecie ostrowskim,

—	gminy Stupsk, Wiśniewo i część gminy Strzegowo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie mławskim,

—	powiat otwocki,

—	powiat warszawski zachodni,

—	powiat legionowski,

—	powiat piaseczyński,

—	powiat pruszkowski,

—	powiat grójecki,

—	powiat grodziski,

—	powiat żyrardowski,

—	gminy Białobrzegi, Promna, Radzanów, Stara Błotnica, Wyśmierzyce w powiecie białobrzeskim,

—	powiat przysuski,

—	powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

—	powiat bialski,

—	powiat miejski Biała Podlaska,

—

gminy Aleksandrów, Biłgoraj z miastem Biłgoraj, Biszcza, Józefów, Księżpol, Łukowa, Obsza, Potok Górny i Tarnogród, część gminy Frampol położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74, część gminy Goraj położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Tereszpol położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 858, część gminy Turobin położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim,

—	powiat janowski,

—	powiat puławski,

—	powiat rycki,

—	gminy Krzywda, Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, gmina wiejska Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

—	gminy Bychawa, Jabłonna, Krzczonów, Garbów Strzyżewice, Wysokie, Bełżyce, Borzechów, Niedrzwica Duża, Konopnica, Wojciechów i Zakrzew w powiecie lubelskim,

—	gminy Rybczewice i Piaski w powiecie świdnickim,

—	gmina Fajsławice, część gminy Żółkiewka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

—	powiat hrubieszowski,

—	gminy Krynice, Rachanie, Tarnawatka, Łaszczów, Telatyn, Tyszowce i Ulhówek w powiecie tomaszowskim,

—	gminy Białopole, Chełm, Dorohusk, Dubienka, Kamień, Leśniowice, Ruda – Huta, Sawin, Wojsławice, Żmudź w powiecie chełmskim,

—	powiat miejski Chełm,

—	gmina Adamów, Miączyn, Sitno, Komarów-Osada, Krasnobród, Łabunie, Zamość, Grabowiec, część gminy Zwierzyniec położona na południowy-wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 858 i część gminy Skierbieszów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim,

—	powiat miejski Zamość,

—	powiat kraśnicki,

—	powiat opolski,

—	gminy Dębowa Kłoda, Jabłoń, Podedwórze, Sosnowica w powiecie parczewskim,

—	gminy Hanna, Stary Brus, Wola Uhruska, Wyryki, gmina wiejska Włodawa oraz część gminy Hańsk położona na wschód od linii wyznaczonej od drogi nr 819 w powiecie włodawskim,

—	gmina Kąkolewnica, Komarówka Podlaska i Ulan Majorat w powiecie radzyńskim,

w województwie podkarpackim:

—	powiat stalowowolski,

—	gminy Horyniec-Zdrój, Cieszanów, Oleszyce, Stary Dzików i Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim,

—	gminy Adamówka i Sieniawa w powiecie przeworskim,

—	część gminy Wiązownica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 867 w powiecie jarosławskim,

—	gmina Kamień, część gminy Sokołów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez droge nr 875 w powiecie rzeszowskim,

—	gminy Cmolas i Majdan Królewski w powiecie kolbuszowskim,

—	powiat leżajski,

—	powiat niżański,

—	powiat tarnobrzeski,

w województwie pomorskim:

—	gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

—	gmina Stare Pole w powiecie malborskim,

—

część gminy Nowy Dwór Gdański położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 oraz przez drogę nr 502 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr S7 do północnej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

—	gmina Tarłów i część gminy Ożarów polożona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim,

w województwie lubuskim:

—	powiat wschowski,

—	gminy Bobrowice, Bytnica, Dąbie i Krosno Odrzańskie w powiecie krośnieńskim,

—

gminy Bytom Odrzański, Kolsko, Nowe Miasteczko, Siedlisko oraz część gminy Kożuchów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy w powieie nowosolskim,

—

gminy Babimost, Czerwieńsk, Kargowa, Nowogród Bobrzański, Sulechów, Świdnica, Trzebiechów oraz część gminy Bojadła położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy w powiecie zielonogórskim,

—	powiat żarski ,

—	powiat żagański ,

—	gmina Skąpe, część gminy Zbąszynek położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Szczaniec położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Świebodzin położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie świebodzińskim,

w województwie dolnośląskim:

—	powiat głogowski,

—	gmina Gaworzyce i Grębocice w powiecie polkowickim,

w województwie wielkopolskim:

—	powiat wolsztyński,

—	gminy Rakoniewice i Wielichowo w powiecie grodziskim,

—	gmina Wijewo w powiecie leszczyńskim,

w województwie łódzkim:

—	gminy Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

—	gmina Sadkowice w powiecie rawskim.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

—

in the district of Košice – okolie, the whole municipalities of Belza, Bidovce, Blažice, Bohdanovce, Byster, Čaňa, Ďurďošík, Ďurkov, Geča, Gyňov, Haniska, Kalša, Kechnec, Kokšov- Bakša, Košická Polianka, Košický Klečenov, Milhosť, Nižná Hutka, Nižná Mysľa, Nižný Čaj, Nižný Olčvár, Nový Salaš, Olšovany, Rákoš, Ruskov, Seňa, Skároš, Sokoľany, Slančík, Slanec, Slanská Huta, Slanské Nové Mesto, Svinica, Trstené pri Hornáde, Valaliky, Vyšná Hutka, Vyšná Myšľa, Vyšný Čaj, Vyšný Olčvár, Zdoba and Ždaňa,

—	the whole district of Trebišov,

—	in the district of Michalovce, the whole municipalities of the district not already included in Part I.

9. Románia

Romániában a következő területek:

—	Judeţul Bistrița-Năsăud,

—	Județul Suceava.

III. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

—	the whole region of Blagoevgrad,

—	the whole region of Dobrich,

—	the whole region of Gabrovo,

—	the whole region of Kardzhali,

—	the whole region of Lovech,

—	the whole region of Montana,

—	the whole region of Pleven,

—	the whole region of Razgrad,

—	the whole region of Ruse,

—	the whole region of Shumen,

—	the whole region of Silistra,

—	the whole region of Sliven,

—	the whole region of Sofia city,

—	the whole region of Sofia Province,

—	the whole region of Targovishte,

—	the whole region of Vidin,

—	the whole region of Varna,

—	the whole region of Veliko Tarnovo,

—	the whole region of Vratza,

—

in Burgas region:

—	the whole municipality of Burgas,

—	the whole municipality of Kameno,

—	the whole municipality of Malko Tarnovo,

—	the whole municipality of Primorsko,

—	the whole municipality of Sozopol,

—	the whole municipality of Sredets,

—	the whole municipality of Tsarevo,

—	the whole municipality of Sungurlare,

—	the whole municipality of Ruen,

—	the whole municipality of Aytos.

2. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Alytaus rajono savivaldybė: Simno, Krokialaukio ir Miroslavo seniūnijos,

—	Birštono savivaldybė,

—

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Čekiškės, Ežerėlio, Kačerginės, Kulautuvos, Raudondvario, Ringaudų ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1, Užliedžių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1 ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 1907,

—	Kazlų Rudos savivaldybė,

—	Marijampolės savivaldybė: Gudelių, Igliaukos, Sasnavos ir Šunskų seniūnijos,

—	Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Jiezno, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Prienų ir Šilavotos seniūnijos,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybės: Gižų ir Pilviškių seniūnijos.

3. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	gminy Bisztynek, Sępopol i Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

—	gminy Kiwity i Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim,

—

gminy Srokowo, Barciany, część gminy Kętrzyn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn biegnącej do granicy miasta Kętrzyn oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 591 biegnącą od miasta Kętrzyn do północnej granicy gminy i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

—	gmina Stare Juchy w powiecie ełckim,

—	część gminy Wilczęta położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 509 w powiecie braniewskim,

—	część gminy Morąg położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga, część gminy Małdyty położona na północny – wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od Olsztyna do Elbląga w powiecie ostródzkim,

—	gminy Godkowo i Pasłęk w powiecie elbląskim,

—	gminy Kowale Oleckie, Olecko i Świętajno w powiecie oleckim,

—	powiat węgorzewski,

—	gminy Kruklanki, Wydminy, Miłki, Giżycko z miastem Giżycko i część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn w powiecie giżyckim,

—	gminy Jeziorany, Kolno, Dywity, Dobre Miasto i część gminy Barczewo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie olsztyńskim,

w województwie podlaskim:

—	gminy Orla, Wyszki, Bielsk Podlaski z miastem Bielsk Podlaski i część gminy Boćki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie bielskim,

—	gminy Łapy, Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, część gminy Poświętne położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 681 w powiecie białostockim,

—	gminy Kleszczele, Czeremcha i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim,

—	gminy Perlejewo, Drohiczyn i Milejczyce w powiecie siemiatyckim,

—	gmina Ciechanowiec w powiecie wysokomazowieckim,

w województwie mazowieckim:

—	gminy Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Sobolew i część gminy Wilga położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia dorzeki Wisły w powiecie garwolińskim,

—	powiat miński,

—	gminy Jabłonna Lacka, Sabnie i Sterdyń w powiecie sokołowskim,

—	gminy Ojrzeń, Sońsk, Regimin, Ciechanów z miastem Ciechanów i część gminy Glinojeck położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie ciechanowskim,

—	część gminy Strzegowo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 7 w powiecie mławskim,

—	gmina Nur w powiecie ostrowskim,

—	gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

—	gmina Stromiec w powiecie białobrzeskim,

w województwie lubelskim:

—	gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Susiec, Tomaszów Lubelski i miasto Tomaszów Lubelski w powiecie tomaszowskim,

—	gminy Wierzbica, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze w powiecie chełmskim,

—	gminy Izbica, Gorzków, Rudnik, Kraśniczyn, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Siennica Różana i część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17, część gminy Żółkiewka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

—	gmina Stary Zamość, Radecznica, Szczebrzeszyn, Sułów, Nielisz, część gminy Skierbieszów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843, część gminy Zwierzyniec położona na północny-zachód od linii wyznaczonej przez droge nr 858 powiecie zamojskim,

—

część gminy Frampol położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74, część gminy Goraj położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835, część gminy Tereszpol położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 858, część gminy Turobin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 835 w powiecie biłgorajskim,

—	gmina Urszulin i część gminy Hańsk położona na zachód od linii wyznaczonej przez droge nr 819 w powiecie włodawskim,

—	powiat łęczyński,

—	gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

—	gminy Adamów, Serokomla, Wojcieszków w powiecie łukowskim,

—	gminy Milanów, Parczew, Siemień w powiecie parczewskim,

—	gminy Borki, Czemierniki, Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski, Wohyń w powiecie radzyńskim,

—	powiat lubartowski,

—	gminy Głusk, Jastków, Niemce i Wólka w powiecie lubelskim,

—	gminy Mełgiew i miasto Świdnik w powiecie świdnickim,

—	powiat miejski Lublin,

w województwie podkarpackim:

—	gmina Narol w powiecie lubaczowskim,

w województwie lubuskim:

—

gminy Nowa Sól i miasto Nowa Sól, Otyń oraz część gminy Kożuchów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy w powiecie nowosolskim,

—

gminy Zabór oraz część gminy Bojadła położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy w powiecie zielonogórskim,

—	powiat miejski Zielona Góra.

4. Románia

Romániában a következő területek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—	Judeţul Mehedinţi,

—	Județul Gorj,

—	Județul Argeș,

—	Judeţul Olt,

—	Judeţul Dolj,

—	Județul Arad,

—	Județul Timiș,

—	Județul Covasna,

—	Județul Brașov,

—	Județul Botoșani,

—	Județul Vâlcea,

—	Județul Iași,

—	Județul Hunedoara,

—	Județul Alba,

—	Județul Sibiu,

—	Județul Caraș-Severin,

—	Județul Neamț,

—	Județul Harghita,

—	Județul Mureș,

—	Județul Cluj,

—	Judeţului Maramureş.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

—	tutto il territorio della Sardegna.

”

2020.3.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/46

AZ EURÓPAI UNIÓ SZELLEMI TULAJDONI HIVATALA IGAZGATÓTANÁCSÁNAK HATÁROZATA

(2020. március 26.)

a személyes adatoknak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról

AZ IGAZGATÓTANÁCS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 153. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala Igazgatótanácsának eljárási szabályzatára és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az európai adatvédelmi biztossal 2019. december 18-án folytatott konzultációra,

mivel:

(1)	Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) az (EU) 2017/1001 rendeletnek megfelelően folytatja tevékenységét.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelet 14–22., 35. és 36. cikkének alkalmazása, továbbá – a 14–22. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a 4. cikk alkalmazása a Hivatal által elfogadott belső szabályok alapján korlátozható, amennyiben e korlátozások nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

(3)	Ezek a belső szabályok – beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelésére vonatkozó rendelkezéseket is – nem alkalmazhatók, amennyiben a Szerződések alapján elfogadott valamely jogi aktus korlátozza az érintettek jogait.

(4)	Amennyiben a Hivatal az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira tekintettel végzi feladatait, vizsgálnia kell, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben meghatározott valamely mentesség.

(5)	A Hivatal az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével összhangban adminisztratív működése keretében köteles lehet az érintettek jogainak korlátozására.

(6)	Az ügyvezető igazgató által képviselt Hivatal jár el adatkezelőként függetlenül attól, hogy a Hivatalon belül az adatkezelői feladatkört átruházzák-e annak érdekében, hogy tükrözze a konkrét személyesadat-kezelési műveletekért való operatív felelősséget.

(7)

A személyes adatokat biztonságos elektronikus környezetben vagy papír alapon tárolják, ami megakadályozza az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az adatok illetéktelenek számára történő továbbítását. A kezelt személyes adatokat a Hivatal adatvédelmi tájékoztatóiban, adatvédelmi nyilatkozataiban vagy nyilvántartásában meghatározott ideig őrzik meg.

(8)

Ezeket a belső szabályokat az igazgatási vizsgálatok, a fegyelmi eljárások, a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások, a zaklatás kezelésére irányuló (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, a panaszok és az egészségügyi adatok kezelése, a belső ellenőrzések lefolytatása, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban folytatott vizsgálatok, valamint a belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével folytatott informatikai biztonsági vizsgálatok keretében a Hivatal által végzett valamennyi adatkezelési műveletre alkalmazni kell.

(9)	Azokban az esetekben, amikor ezek a belső szabályok alkalmazandók, a Hivatalnak meg kell indokolnia, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és mennyiben tartják tiszteletben az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(10)

E kereteken belül a Hivatal köteles a fenti eljárások során a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani az érintettek alapvető jogait, különösen az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez, valamint törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az adatvédelmi incidens érintettel való közléséhez fűződő jogot és a hírközlés bizalmas jellegét.

(11)	A Hivatalnak rendszeresen figyelemmel kell kísérnie, hogy a korlátozást indokló feltételek fennállnak-e, és ha már nem, akkor fel kell oldania a korlátozást.

(12)	Az adatkezelőnek tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőt az érintettek jogaira vonatkozó minden korlátozás alkalmazásáról, a korlátozás feloldásáról vagy felülvizsgálatáról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat az azokra a feltételekre vonatkozó szabályokat állapítja meg, amelyek mellett a Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott adatkezelési műveletei keretében – az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével összhangban – korlátozhatja az említett rendelet 4., 14–21., 35. és 36. cikkében rögzített jogok alkalmazását.

(2) A Hivatal adminisztratív működése keretében ez a határozat a Hivatal által a következő célokból végzett személyesadat-kezelésre alkalmazandó: igazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások, visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások, zaklatás kezelésére irányuló (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, panaszok kezelése, egészségügyi adatok és/vagy akták kezelése, belső ellenőrzések lefolytatása, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban folytatott vizsgálatok, valamint a belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével folytatott informatikai biztonsági vizsgálatok.

Ez a határozat alkalmazandó a fent említett eljárások megindulása előtt, ezen eljárások során és az ezen eljárások eredményeinek nyomon követése során a Hivatal által kezdeményezett és végzett adatkezelési műveletekre. Ezenkívül alkalmazandó a Hivatal által saját igazgatási eljárásain kívül az OLAF, a tagállamok illetékes hatóságai és/vagy más illetékes hatóságok részére nyújtott támogatásra és együttműködésre.

(3) Az érintett adatkategóriák a tényszerű adatok („objektív adatok”, mint a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus hírközlési és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatok (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatok, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a magatartásra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(4) Amennyiben a Hivatal az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira tekintettel végzi feladatait, vizsgálnia kell, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben meghatározott valamely mentesség.

(5) Az e határozatban meghatározott feltételek alapján a korlátozások az alábbi jogokra vonatkozhatnak: az érintettek tájékoztatása, a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához és az adatvédelmi incidens érintettel való közléséhez fűződő jog, valamint a hírközlés bizalmas jellege.

2. cikk

Az adatkezelő meghatározása és biztosítékok

(1) A Hivatal a visszaélés, a jogosulatlan hozzáférés vagy továbbítás megelőzése érdekében a következő biztosítékokat alakítja ki:

a)	a papíralapú dokumentumokat biztonságos szekrényekben kell tárolni, és azokhoz kizárólag az arra jogosult személyzet férhet hozzá;

b)	minden elektronikus adatot a Hivatal biztonsági előírásainak megfelelően biztonságos informatikai alkalmazásban, valamint egyedi elektronikus mappákban kell tárolni, amelyekhez kizárólag az arra jogosult személyzet férhet hozzá. A megfelelő hozzáférési szinteket egyedileg kell meghatározni;

az informatikai rendszereknek és adatbázisaiknak a felhasználók személyazonosságának egységes belépési eljárással működő rendszerben történő ellenőrzésére szolgáló, a felhasználó azonosítójához és jelszavához automatikusan kapcsolódó mechanizmusokkal kell rendelkezniük. A végfelhasználói fiókoknak egyedinek, személyesnek és nem átruházhatónak kell lenniük, a felhasználói fiókok megosztása szigorúan tilos. Az elektronikus nyilvántartásokat biztonságosan kell kezelni, hogy megvédjék a bennük tárolt adatok bizalmasságát és titkosságát;

d)	az adatokhoz hozzáférő minden személyt titoktartási kötelezettség terhel.

(2) Az adatkezelési műveletek tekintetében az adatkezelő a Hivatal, amelyet az ügyvezető igazgatója képvisel, aki az adatkezelői feladatkört átruházhatja. Az érintetteket a Hivatal honlapján és/vagy az intraneten közzétett adatvédelmi tájékoztatók vagy nyilvántartás útján tájékoztatni kell az átruházott hatáskörben eljáró adatkezelőről.

(3) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyes adatok megőrzési ideje nem lehet hosszabb a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi tájékoztatókban, adatvédelmi nyilatkozatokban vagy nyilvántartásban meghatározott időszaknál. A megőrzési időszak végén az üggyel kapcsolatos információkat – így a személyes adatokat is – törlik, anonimizálják vagy átadják a levéltárnak.

(4) Amikor a Hivatal korlátozás alkalmazásáról dönt, az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatot mérlegeli többek között a többi érintett jogait és szabadságait érintő kockázattal, valamint az adatkezelési művelet célja akadályozásának kockázatával szemben. Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok elsősorban, de nem kizárólag, a jó hírnévvel kapcsolatos kockázatokat, valamint a védelemhez és a meghallgatáshoz való joggal kapcsolatos kockázatokat jelentik.

3. cikk

Korlátozások

(1) A Hivatal honlapján és/vagy az intraneten adatvédelmi tájékoztatókat, adatvédelmi nyilatkozatokat és/vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 31. cikke értelmében vett nyilvántartást tesz közzé, amelyekben tájékoztatja az érintetteket a személyes adataik kezelésével járó tevékenységeiről, valamint egy adott eljárás keretében fennálló jogaikról, az e jogok esetleges korlátozására vonatkozó információkat is ideértve. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy mely jogok korlátozhatók, valamint a korlátozás okaira és lehetséges időtartamára.

(2) A (3) bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával a Hivatal adott esetben biztosítja, hogy az érintetteket megfelelő formátumban, egyedileg tájékoztassák. A Hivatal ezenkívül egyedileg tájékoztathatja az érintetteket a jelenlegi vagy jövőbeli korlátozásokkal kapcsolatos jogaikról.

(3) A Hivatal által kezdeményezett bármely korlátozás csak az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célok védelme érdekében alkalmazható:

a)	a tagállamok nemzetbiztonsága, közbiztonsága vagy honvédelme;

b)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzései vagy az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;

d)	az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve az elektronikus hírközlési hálózatokat is;

e)	a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;

f)	a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

g)	az a), b) és c) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

h)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

i)	polgári jogi követelések érvényesítése.

(4) Így különösen, amikor a Hivatal:

a)	az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), e), g) és h) pontján alapulhatnak;

b)	a visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontján alapulhatnak;

c)	a zaklatás kezelésére irányuló (hivatalos és nem hivatalos) eljárások keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontján alapulhatnak;

d)	a panaszok kezelése keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), e), g) és h) pontján alapulhatnak;

e)	az egészségügyi adatok kezelése keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az ((EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontján alapulhatnak;

f)	a belső ellenőrzések keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontján alapulhatnak;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az ((EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontján alapulhatnak;

h)	a belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével folytatott informatikai biztonsági vizsgálatok keretében érvényesít korlátozást, a korlátozások az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), d), g) és h) pontján alapulhatnak.

(5) Minden korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelembe véve az érintettek jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázatokat, és tiszteletben kell tartania az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát egy demokratikus társadalomban.

Ha korlátozás alkalmazását mérlegelik, a jelen szabályok alapján szükségességi és arányossági vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatot elszámoltathatósági okokból – eseti alapon – belső értékelő feljegyzés útján dokumentálni kell. A vizsgálatot korlátozás alkalmazásának felülvizsgálata keretében is le kell folytatni.

A korlátozásokat fel kell oldani, ha az azokat indokoló körülmények már nem állnak fenn, különösen abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy a korlátozott jog gyakorlása már nem lehetetlenítené el a megállapított korlátozás hatását, vagy nem érintené hátrányosan más érintettek jogait vagy szabadságait.

(6) A Hivatalt ezenkívül felkérhetik az érintettek személyes adatainak bizottsági szolgálatokkal vagy más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal, a tagállamok illetékes hatóságaival vagy harmadik országok más illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel történő cseréjére, többek között az alábbi esetekben:

ha ezen érintettek kötelezettségeit és jogainak gyakorlását a bizottsági szolgálatok vagy más uniós intézmények, szervek és hivatalok az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében említett egyéb jogi aktusok alapján, vagy ez utóbbi rendelet IX. fejezete vagy más uniós intézmények, szervek és hivatalok alapító aktusai szerint korlátozzák;

ha ezen érintettek kötelezettségeit és jogainak gyakorlását a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikkében említett jogi aktusok, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozzák.

Amennyiben a személyes adatok cseréjét más hatóság kezdeményezi, a Hivatal nem alkalmaz korlátozást, és a Hivatal az üggyel kapcsolatos információkat, a személyes adatokat is beleértve, a kért adatok e hatóság részére történő továbbításakor törli vagy anonimizálja.

(7) A korlátozásokra vonatkozó feljegyzéseket és adott esetben az alapul szolgáló ténybeli és jogi vonatkozásokat tartalmazó dokumentumokat kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátják.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő általi felülvizsgálat

(1) A Hivatal indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatal adatvédelmi tisztviselőjét minden olyan esetben, amikor az adatkezelő e határozattal összhangban korlátozza az érintettek jogainak alkalmazását, feloldja a korlátozást vagy felülvizsgálja annak időtartamát. Az adatkezelő hozzáférést biztosít az adatvédelmi tisztviselőnek a korlátozás szükségességére és arányosságára vonatkozó értékelést tartalmazó feljegyzéshez, és dokumentálja az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatásának időpontját a feljegyzésben.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő írásban felkérheti az adatkezelőt a korlátozások alkalmazásának felülvizsgálatára. Az adatkezelő írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3) Az adatvédelmi tisztviselő korlátozási eljárásban való részvételét – az információcserét is ideértve – megfelelő módon dokumentálni kell.

5. cikk

Az érintett tájékoztatása

(1) Kellően indokolt esetekben, továbbá az e határozatban meghatározott feltételek mellett, amennyiben szükséges és arányos, az adatkezelő az e határozat 1. cikkének (2) bekezdésében megjelölt adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a tájékoztatást. Így különösen, a tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, ha az ellehetetlenítené az adatkezelési művelet hatását.

(2) Amennyiben a Hivatal teljes egészében vagy részlegesen korlátozza az (1) bekezdésben említett tájékoztatást, belső értékelő feljegyzésben rögzíti a korlátozás indokait, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését, valamint időtartamát.

(3) Az (1) bekezdésben említett korlátozás addig marad hatályban, amíg az azt indokoló okok fennállnak.

Amennyiben a korlátozás indokai már nem állnak fenn, a Hivatal tájékoztatja az érintettet a korlátozás alkalmazásának fő okairól. Ezzel egyidejűleg a Hivatal tájékoztatja az érintettet arról, hogy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósági jogorvoslatért az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

(4) A Hivatal legalább évente, valamint az adott eljárás lezárultakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő évente ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét.

6. cikk

Az érintett hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és az adatkezelés korlátozásához való joga

(1) Kellően indokolt esetekben, továbbá az e határozatban meghatározott feltételek mellett, amennyiben szükséges és arányos, az adatkezelő az e határozat 1. cikkének (2) bekezdésében megjelölt adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogot. A jelen 6. cikk rendelkezései nem alkalmazandók az egészségügyi aktákhoz és/vagy adatokhoz való hozzáférésre, erre vonatkozóan az alábbi 7. cikk kifejezetten külön szabályokat állapít meg.

(2) Amennyiben az érintett egy vagy több konkrét üggyel összefüggésben kezelt személyes adatai vagy egy konkrét adatkezelési művelet tekintetében kéri a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való joga gyakorlását, a Hivatal a kérelem értékelését kizárólag a szóban forgó személyes adatokra korlátozza.

(3) Amennyiben a Hivatal teljes egészében vagy részlegesen korlátozza a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez, valamint az adatkezelés korlátozásához való jogot, a következő intézkedéseket teszi:

a)	a kérelemre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért az Európai Unió Bíróságához fordulhat;

b)	belső értékelő feljegyzésben rögzíti a korlátozás indokait, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését, valamint időtartamát.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdésével összhangban az a) pontban említett tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, ha az ellehetetlenítené a korlátozás hatását.

(4) A Hivatal legalább évente, valamint az adott eljárás lezárultakor felülvizsgálja az érintettek jogait érintő korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő az érintettek kérelmére felülvizsgálja a korlátozás fenntartásának szükségességét.

7. cikk

Az egészségügyi adatokhoz és/vagy aktákhoz való hozzáférési jog

(1) Az érintetteknek az egészségügyi adataikhoz és/vagy aktájukhoz való hozzáférési jogának korlátozásához külön rendelkezésekre van szükség, amelyeket e cikk állapít meg.

(2) Az e cikk alábbi bekezdéseire figyelemmel a Hivatal korlátozhatja az érintettek azon jogát, hogy közvetlenül hozzáférjenek a Hivatal által kezelt, rájuk vonatkozó pszichológiai vagy pszichiátriai jellegű személyes egészségügyi adatokhoz és/vagy aktához, abban az esetben, ha az ilyen adatokhoz való hozzáférés valószínűleg kockázatot jelentene az érintett egészségére. E korlátozás arányos azzal, amely az érintett védelméhez feltétlenül szükséges.

(3) A (2) bekezdésben említett információkhoz való hozzáférést az érintett választása szerinti orvos részére biztosítják.

(4) Ilyen esetekben az érintett kérésére az Egészségügyi Szolgálat megtéríti az érintett számára az egészségügyi adatokhoz és/vagy aktához hozzáférő orvossal folytatott konzultáció díjának a közös betegségbiztosítási rendszer által vissza nem térített részét. A megtérítés összege nem haladhatja meg az orvosi költségek visszatérítésére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekben (5) meghatározott felső korlát és a közös betegségbiztosítási rendszer által az említett szabályok alapján az érintettnek visszatérített összeg közötti különbséget.

(5) Az Egészségügyi Szolgálat általi megtérítés feltétele, hogy még nem adtak hozzáférést ugyanazon adatokhoz és/vagy aktához.

(6) Az e cikk alábbi bekezdéseire figyelemmel a Hivatal eseti alapon korlátozhatja az érintett jogát arra, hogy hozzáférjen a Hivatal birtokában levő személyes egészségügyi adataihoz és/vagy aktájához, különösen akkor, ha e jog gyakorlása hátrányosan befolyásolná az érintett vagy más érintettek jogait és szabadságát.

(7) Amennyiben az érintett egy vagy több konkrét üggyel összefüggésben kezelt személyes adatai vagy egy konkrét adatkezelési művelet tekintetében kéri a hozzáféréshez való joga gyakorlását, a Hivatal a kérelem értékelését kizárólag a szóban forgó személyes adatokra korlátozza.

(8) Amennyiben a Hivatal teljes egészében vagy részlegesen korlátozza a személyes egészségügyi adatokhoz és/vagy aktához az érintett általi hozzáféréshez való jogot, a következő intézkedéseket teszi:

a)	a kérelemre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért az Európai Unió Bíróságához fordulhat;

belső értékelő feljegyzésben rögzíti a korlátozás indokait, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését, valamint időtartamát, feltüntetve különösen azt, hogy a jog gyakorlása milyen módon veszélyeztetné az érintett egészségét, illetve hogyan érintené hátrányosan az érintett vagy más érintettek jogait és szabadságát.

(9) A fenti (2) és (6) bekezdésben említett korlátozás addig marad hatályban, amíg az azt indokoló okok fennállnak. Amennyiben a korlátozás okai már nem állnak fenn, az adatkezelő az érintettek kérelmére felülvizsgálja a korlátozás fenntartásának szükségességét.

8. cikk

Az adatvédelmi incidens közlése az érintettel és az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

(1) Kellően indokolt esetekben, továbbá az e határozatban meghatározott feltételek mellett, amennyiben szükséges és megfelelő, az adatkezelő az e határozat 1. cikkének (2) bekezdésében megjelölt adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az adatvédelmi incidens közléséhez való jogot. E jog azonban nem korlátozható a zaklatás kezelésére irányuló eljárásokkal összefüggésben.

(2) Kellően indokolt esetekben, továbbá az e határozatban meghatározott feltételek mellett, amennyiben szükséges és megfelelő, az adatkezelő az e határozat 1. cikkének (2) bekezdésében megjelölt adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az elektronikus hírközlés bizalmas jellegéhez fűződő jogot.

(3) A jelen határozat 5. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó, amennyiben a Hivatal korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 35., illetve 36. cikkében említett adatvédelmi incidens érintettel való közlését, illetve az elektronikus hírközlés bizalmas jellegét.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Alicantéban, 2020. március 26-n.

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala részéről

Jorma HANSKI

az igazgatótanács elnöke

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 154., 2017.6.16., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)(HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(5) A Bizottság C(2007) 3195 határozata (2007. július 2.) az orvosi költségek visszatérítésére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések megállapításáról.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 94

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. március 27.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/445 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 15.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 15.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének módosításáról	3
	*	A Bizottság (EU) 2020/447 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 16.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fedezett kötvényekhez és az értékpapírosításokhoz kapcsolódó partnerkockázat megfelelő csökkentésére szolgáló konstrukciók létrehozására vonatkozó kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2205 és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról ( 1 )	5
	*	A Bizottság (EU) 2020/448 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyes, fedezeti célú, egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításokkal kapcsolatos kezelésének meghatározása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	8
	*	A Bizottság (EU) 2020/449 végrehajtási rendelete (2020. március 25.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról	11
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/450 határozata (2020. január 22.) SA.29150 – 2010/C (korábbi 2010/NN) sz. állami támogatási program – Németország – Nehéz helyzetben lévő vállalkozások átszervezése esetén a veszteség adózási szempontú továbbvitele (szanálási rendelkezés) (az értesítés a C(2020) 254. számú dokumentummal történt) ( 1 )	14
	*	A Bizottság (EU) 2020/451 végrehajtási határozata (2020. március 26.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2020) 1985. számú dokumentummal történt) ( 1 )	23
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala Igazgatótanácsának határozata (2020. március 26.) a személyes adatoknak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról	46

KN-kód	Árumegnevezés	Irányadó ár (EUR/100 kg)	A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg)	Származási hely (1)
0207 12 90	A Gallus domesticus fajhoz tartozó, tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva	129 ,1	0	AR
0207 14 10	A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi darabolva, csont nélkül, fagyasztva	221,8 198,3 267,8 222,3	24 31 10 23	AR BR CL TH
1602 32 11	A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfiból készült termékek főzés nélkül	310,6	0	BR


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.