---

(1)   HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)   HL C 325., 2019.9.30., 10. o.

(3)  A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

---

(1)   HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)   HL C 320., 2019.9.24., 9. o.

(3)  A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

---

(1)   HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  EFSA Journal 2019;17(2):5602.

(3)  EFSA Journal 2019;17(3):5603.

---

(1)   HL L 60., 2013.3.2., 52. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/129 rendelete (2019. január 16.) a 168/2013/EU rendeletnek az Euro 5 szintnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok típusjóváhagyásához való alkalmazása tekintetében történő módosításáról (HL L 30., 2019.1.31., 106. o.).

(3)  A Bizottság 901/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 18.) a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 249., 2014.8.22., 1. o.).

---

(1)   HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)   HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2020/47 végrehajtási határozata (2020. január 20.) egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos védintézkedésekről (HL L 16., 2020.1.21., 31. o.).

(4)  A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2020/210 végrehajtási határozata (2020. február 14., péntek) az egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos védintézkedésekről szóló (EU) 2020/47 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 43., 2020.2.17., 77. o.).

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 03. módosítássorozat 1. kiegészítése – A hatálybalépés időpontja: 2018. október 16.

Ez a dokumentum kizárólag dokumentációs eszközként szolgál. A hiteles és jogilag kötelező érvényű szövegek a következők:

—	ECE/TRANS/WP.29/2013/12

—	ECE/TRANS/WP.29/2016/14

—	ECE/TRANS/WP.29/2017/16

—	ECE/TRANS/WP.29/2017/18 és

—	ECE/TRANS/WP.29/2018/24

TARTALOM

ELŐÍRÁS

1.   Alkalmazási kör

2.   Fogalommeghatározások: Általános adatok

3.   Jóváhagyási kérelem

4.   Jóváhagyás

5.   I. rész: Járműtípus jóváhagyása a belső térben, a motortérben és bármely különálló fűtőtérben alkalmazott alkatrészek égési tulajdonsága, valamint a járműben használt elektromos kábelek és kábelharisnyák vagy kábelvezetők égési tulajdonsága tekintetében és/vagy a motortérben és bármely különálló fűtőtérben alkalmazott szigetelőanyagok üzemanyag- és kenőanyag-taszító képessége tekintetében

6.   II. rész: Alkatrész jóváhagyása égési tulajdonsága és/vagy üzemanyag- és kenőanyag-taszító képessége tekintetében

7.   A típus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

8.   Gyártásmegfelelőség

9.   Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.   A gyártás végleges leállítása

11.   A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

12.   Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1.   Járműre vonatkozó adatközlő lap

2.   Alkatrészre vonatkozó adatközlő lap

3.   Értesítés (járműtípus jóváhagyásának megadásáról)

4.   Értesítés (alkatrésztípus jóváhagyásának megadásáról)

5.   A jóváhagyási jelek elrendezése

6.   Vizsgálat az anyagok vízszintes irányú égési sebességének meghatározására

7.   Vizsgálat az anyagok olvadási viselkedésének meghatározására

8.   Vizsgálat az anyagok függőleges irányú égési sebességének meghatározására

9.   Vizsgálat az anyagok üzemanyag- és kenőanyag-taszító képességének meghatározására

10.   Vizsgálat az elektromos kábelek lángterjedés-állóságának meghatározására

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.   Ez az előírás az M3 kategóriába, a II. és a III. osztályba (1) tartozó járművekben használt anyagok égési tulajdonságaira (gyúlékonyság, égési sebesség és olvadási viselkedés), valamint üzemanyag- és kenőanyag-taszító képességére vonatkozik.

A típusjóváhagyás megadása az alábbiak szerint történik:

1.2.   I. rész – Járműtípus jóváhagyása a belső térben, a motortérben vagy bármely különálló fűtőtérben alkalmazott alkatrészek égési tulajdonsága és/vagy üzemanyag- és kenőanyag-taszító képessége tekintetében, valamint az elektromos kábelek és kábelharisnyák vagy a jármű elektromos kábeleinek védelmére használt kábelvezetők égési tulajdonsága tekintetében.

1.3.   II. rész – A belső térbe, a motortérbe vagy bármely különálló fűtőtérbe beépített alkatrész jóváhagyása égési tulajdonsága és/vagy üzemanyag- és kenőanyag-taszító képessége tekintetében

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: ÁLTALÁNOS FOGALMAK

2.1.   „gyártó”: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a típusjóváhagyó hatósággal szemben a típusjóváhagyási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért felel. E személynek vagy szervezetnek nem kell feltétlenül közvetlenül közreműködnie a jóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű vagy alkatrész gyártásának valamennyi fázisában;

2.2.   „belső tér”: az utasok, a vezetők és/vagy a személyzet általi használatra szolgáló tér, amelyet a következők befele néző felülete határol:

a)

a plafon;

b)

a padló;

c)	az elülső, a hátsó és az oldalsó falak;

d)

az ajtók;

e)	a külső üvegezés;

2.3.   „motortér”: az a tér, amelybe a motor be van szerelve, és amelybe égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés is be lehet szerelve;

2.4.   „különálló fűtőtér”: a belső téren és a motortéren kívül, égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés elhelyezésére szolgáló tér;

2.5.   „gyártási alapanyagok”: gyártóknak ezen előírás alapján jóváhagyott járműtípusba történő beépítés céljából vagy műhelyeknek járművek karbantartásához vagy javításához történő felhasználásra ömlesztett anyagként (pl. kárpitanyag hengerben) vagy előformázott alkatrészként szállított termékek;

2.6.   „ülés”: egy felnőtt számára ülőhelyet biztosító kárpitozott szerkezet, amely lehet a jármű felépítményével egybeépített vagy attól független. A fogalom vonatkozik mind az egyedi ülésre, mind az üléspad egy felnőttnek ülőhelyet biztosító részére;

2.7.   „üléscsoport”: akár üléspad típusú, akár különálló, de egymás mellett elhelyezett ülések (vagyis az egyik ülés első rögzítési pontjai egy vonalban vannak egy másik ülés hátsó rögzítési pontjaival, vagy azok előtt helyezkednek el, és egy vonalban vannak ugyanezen másik ülés első rögzítési pontjaival, vagy azok mögött helyezkednek el), amely(ek) egy vagy több felnőttnek biztosít(anak) ülőhelyet;

2.8.   „üléspad”: olyan kárpitozott szerkezet, amely több felnőttnek biztosít ülőhelyet;

2.9.   „függőleges helyzetben beépített anyag”: a jármű belső terében, motorterében vagy bármely különálló fűtőterében úgy beépített anyag, hogy a vízszinteshez viszonyított dőlése meghaladja a 15 százalékot, amikor a menetkész tömegű jármű sík, vízszintes talajon áll;

2.10.   „elektromos kábel”: egyeres vagy sokeres, adott esetben hüvellyel ellátott, árnyékolt vagy árnyékolatlan kábel, amelyben kettő vagy több vezetőér fut egymás mellett összekötve, összesodorva vagy összefonva, vagy akár egyetlen egységet alkotva, és lehetővé téve elektromos jeleknek egyik eszközről a másikra történő továbbítását;

2.11.   „kábelharisnya”: bármely elem, amely egyszeres kábeleket többeres kábellé vagy elektromos kábelköteggé fog össze;

2.12.   „kábelvezető”: az elektromos kábeleket borító minden olyan elem, amelynek célja a kábelek vezetése vagy irányának megszabása (pl. csövek, csatornák, alagutak), illetve a kábelek járműhöz való rögzítése.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   A jármű- vagy alkatrésztípus ezen előírás alapján történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a gyártó nyújtja be.

3.2.   A kérelemhez mellékelni kell az 1. vagy a 2. mellékletnek megfelelő adatközlő lapot.

3.3.   A típusjóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat számára a következőket kell benyújtani:

3.3.1.   jármű jóváhagyása esetében: egy, a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő járművet;

3.3.2.   típusjóváhagyással már rendelkező alkatrészek esetében: a jármű típusjóváhagyási kérelméhez mellékelni kell az érintett részek típusjóváhagyási számainak és a gyártó típusmegjelöléseinek felsorolását;

3.3.3.   típusjóváhagyással nem rendelkező alkatrészek esetében:

3.3.3.1.   a járművekben felhasznált alkatrészeknek a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő mintáit, amelyek száma a 6–9. mellékletben van megadva;

3.3.3.2.   további egy mintát be kell nyújtani a műszaki szolgálat számára jövőbeli hivatkozási célokra;

3.3.3.3.   olyan berendezések esetében, mint például az ülések, függönyök, válaszfalak stb., a 3.3.3.1. szakaszban meghatározott minták, valamint egy teljes berendezés a fentieknek megfelelően;

3.3.3.4.   a mintákon jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a kérelmező márkanevét vagy védjegyét és a típusmegjelölést.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott típus megfelel az előírás vonatkozó részeiben foglalt követelményeknek, akkor a típust jóvá kell hagyni.

4.2.   Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez a 03. módosítássorozatnak megfelelően 03). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot a jármű vagy alkatrész ezen előírás szerinti több típusához.

4.3.   A típus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.4.   Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.   egy kör, benne egy „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.4.2.   ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, az ezen előírás I. részét jelző „I” római szám, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.4.3.   Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírások számát, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás alapján is megadta a jóváhagyást, a 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.4.4.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.4.5.   A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.5.   A gyártási alapanyagokat nem kell egyénileg jelölni. Az alapanyagok szállítására szolgáló csomagoláson azonban fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.5.1.   egy kör, benne egy „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma2;

4.5.2.   ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, az ezen előírás II. részét jelző „II” római szám, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.3.   A kör közelében a következőket kell elhelyezni:

4.5.3.1.   szimbólumok annak jelölésére, hogy az anyag milyen irányban építhető be:

	vízszintes irányban (lásd a 6.2.1. szakaszt);
	függőleges irányban (lásd a 6.2.3. és a 6.2.4. szakaszt);
	vízszintes és függőleges irányban (lásd a 6.2.1., a 6.2.3. és a 6.2.4. szakaszt);

4.5.3.2.   a „V” jel, amely azt jelzi, hogy az anyag megfelel a 6.2.2. szakasz követelményeinek.

4.5.4.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.6.   Az alkatrészeken fel lehet tüntetni a 4.5. szakaszban előírt jóváhagyási jelet.

4.6.1.   A jóváhagyási jel feltüntetése esetén az olyan teljes alkatrészek, mint például az ülések, válaszfalak, csomagtartók stb. jelölésének tartalmaznia kell a „CD” jelet, amely azt jelzi, hogy az alkatrészt teljes berendezésként hagyták jóvá.

4.7.   Ezen előírás 5. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.   I. RÉSZ: JÁRMŰTÍPUS JÓVÁHAGYÁSA A BELSŐ TÉRBEN, A MOTORTÉRBEN ÉS BÁRMELY KÜLÖNÁLLÓ FŰTŐTÉRBEN ALKALMAZOTT ALKATRÉSZEK ÉGÉSI TULAJDONSÁGA, VALAMINT A JÁRMŰBEN HASZNÁLT ELEKTROMOS KÁBELEK ÉS KÁBELHARISNYÁK VAGY KÁBELVEZETŐK ÉGÉSI TULAJDONSÁGA TEKINTETÉBEN ÉS/VAGY A MOTORTÉRBEN ÉS BÁRMELY KÜLÖNÁLLÓ FŰTŐTÉRBEN ALKALMAZOTT SZIGETELŐANYAGOK ÜZEMANYAG- ÉS KENŐANYAG-TASZÍTÓ KÉPESSÉGE TEKINTETÉBEN

5.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás I. részének alkalmazásában:

5.1.1.   „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint például a gyártó típusmegjelölése.

5.2.   Követelmények

5.2.1.   A típusjóváhagyásra benyújtott jármű belső terében és azon kívül legfeljebb 13 mm-re felhasznált anyagoknak, a motorterében felhasznált anyagoknak, bármely különálló fűtőterében felhasznált anyagoknak, valamint az elektromos kábeleknek, kábelharisnyáknak vagy kábelvezetőknek meg kell felelniük az ezen előírás II. részében szereplő követelményeknek.

5.2.2.   A belső térben, a motortérben vagy bármely különálló fűtőtérben alkalmazott és/vagy alkatrészként jóváhagyott berendezésekben felhasznált alapanyagokat és/vagy berendezéseket, valamint a járműben használt elektromos kábeleket, kábelharisnyákat vagy kábelvezetőket úgy kell beépíteni, hogy a lángok keletkezésének és terjedésének kockázata a legkisebb legyen.

5.2.3.   Ezeket az alapanyagokat és/vagy berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően és különösen az égési tulajdonságaik és olvadási viselkedésük tekintetében (vízszintes/függőleges irányban) elvégzett vizsgálatok (lásd a 6.2.1., a 6.2.2., a 6.2.3., a 6.2.4., a 6.2.5., a 6.2.6. és a 6.2.7. szakaszt) és/vagy az üzemanyag- és kenőanyag-taszító képességük függvényében szabad beépíteni.

5.2.4.   A belső kialakításhoz felhasznált anyagoknak a tartószerkezethez történő rögzítésére használt ragasztóanyag amennyire lehetséges, nem ronthatja az anyag égési tulajdonságát.

6.   II. RÉSZ: ALKATRÉSZ JÓVÁHAGYÁSA ÉGÉSI TULAJDONSÁGA ÉS/VAGY ÜZEMANYAG- ÉS KENŐANYAG-TASZÍTÓ KÉPESSÉGE TEKINTETÉBEN

6.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás II. részének alkalmazásában:

6.1.1.   „alkatrésztípus”: olyan alkatrészek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

6.1.1.1.   a gyártó típusmegjelölése;

6.1.1.2.   a rendeltetés (üléshuzat, plafonburkolás, szigetelés stb.);

6.1.1.3.   az alapanyag(ok) (pl. gyapjú, műanyag, gumi, kevert anyagok);

6.1.1.4.   kompozit anyagok esetében a rétegek száma; és

6.1.1.5.   egyéb jellemzők, amennyiben érzékelhető hatást gyakorolnak az ezen előírásban megkövetelt teljesítményre;

6.1.2.   „égési sebesség”: az ezen előírás 6. melléklete és/vagy 8. melléklete szerint mért megégett szakasznak és a láng számára e szakasz megtételéhez szükséges időnek a hányadosa. Ezt milliméter/perc mértékegységben fejezik ki;

6.1.3.   „kompozit anyag”: olyan több hasonló vagy különböző anyagú rétegből álló anyag, amelynek rétegeit közvetlenül a felületükön történő ragasztócementezés, ragasztás, plattírozás, hegesztés stb. szorosan összetartja. Ha a különböző anyagok szakaszosan kapcsolódnak egymáshoz (pl. varrással, nagyfrekvenciás hegesztéssel, szegecseléssel), nem tekinthetők kompozit anyagoknak;

6.1.4.   „látható oldal”: az anyag azon oldala, amelyik az anyagnak a járműbe történő beépítése után az utastér, a motortér vagy bármely különálló fűtőtér belseje felé néz;

6.1.5.   „kárpitozás”: a belső párnázás és a bevonó anyag kombinációja, amelyek együtt az üléskeret párnázatát képezik;

6.1.6.   „belső burkolat(ok)”: olyan anyag(ok), amely(ek) (együtt) a felület és a plafon, az oldalfalak vagy a padló burkolatát képezik;

6.1.7.   „szigetelőanyag(ok)”: a hővezetés, hősugárzás vagy hőáramlás által történő hőátadás csökkentésére, valamint a motortér és bármely különálló fűtőtér hangszigetelésére használt anyag(ok);

6.1.8.   „üzemanyag- és kenőanyag-taszító képesség”: az anyagoknak az ezen előírás 9. melléklete szerint mért üzemanyag- és kenőanyag-taszító képessége.

6.2.   Követelmények

6.2.1.   Az alábbi anyagokon kötelező elvégezni az előírás 6. mellékletében leírt vizsgálatot:

a)	a belső térben vízszintes irányban beépített anyag(ok) és kompozit anyag(ok); és

b)	a motortérben és bármely különálló fűtőtérben vízszintes irányban beépített szigetelőanyag(ok).

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a vízszintes irányú égési sebesség a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem lépi túl a 100 mm/perc értéket, vagy ha a láng az utolsó mérési pont elérése előtt kialszik.

Úgy kell tekinteni, hogy a 6.2.3. szakasz követelményeinek megfelelő anyagok teljesítik az e szakaszban meghatározott követelményeket.

6.2.2.   Az alábbi anyagokon kötelező elvégezni az előírás 7. mellékletében leírt vizsgálatot:

a)	az üléspárna felett 500 mm-nél nagyobb magasságban és a jármű plafonjába beépített anyag(ok) és kompozit anyag(ok);

b)	a motortérben és bármely különálló fűtőtérben beépített szigetelőanyag(ok).

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem képződik olyan csepp, amely meggyújtja a vattát.

6.2.3.   Az alábbi anyagokon kötelező elvégezni az előírás 8. mellékletében leírt vizsgálatot:

a)	a belső térben függőleges irányban beépített anyag(ok) és kompozit anyag(ok);

b)	a motortérben és bármely különálló fűtőtérben függőleges irányban beépített szigetelőanyag(ok).

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a függőleges irányú égési sebesség a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem lépi túl a 100 mm/perc értéket, vagy ha a láng kialszik, mielőtt az első jelzőfonalak egyike megsemmisülne.

6.2.4.   Úgy kell tekinteni, hogy azok az anyagok, amelyek átlagos CFE (kialváskori kritikus hőáram) értéke az ISO 5658-2 szabvány (3) szerint vizsgálva nagyobb vagy egyenlő, mint 20 kW/m2, megfelelnek a 6.2.2. és a 6.2.3. szakasz követelményeinek, amennyiben a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem figyelhetők meg égő cseppek.

6.2.5.   A motortérben és bármely különálló fűtőtérben beépített valamennyi szigetelőanyagon kötelező elvégezni az ezen előírás 9. mellékletében leírt vizsgálatot.

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a vizsgált minta súlya a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem nő 1 g-nál nagyobb mértékben.

A műszaki okokból szükséges mélyedések például az olyan csövek és szerkezeti elemek számára, amelyeknek át kell haladniuk az anyagon, mindaddig megengedettek, amíg a védelem biztosított (pl. tömítőanyaggal, szalaggal stb.).

6.2.6.   A járműben használt, 100 mm-t meghaladó hosszúságú elektromos kábelek mindegyikén el kell végezni az ezen előírás 10. mellékletében leírt lángterjedés-állósági vizsgálatot. E követelmények teljesítése helyett az ISO 6722-1:2011 szabvány 5.22. szakaszában leírt vizsgálati eljárás is alkalmazható. A vizsgálati jegyzőkönyvek és az ISO 6722:2006 szabvány 12. szakasza értelmében megadott alkatrész-jóváhagyások érvényben maradnak.

A vizsgálati láng alkalmazását be kell fejezni:

1.	egy vezetőeres kábelek esetében: a) amikor a vezető láthatóvá válik; vagy b) a legfeljebb 2,5 mm2-es vezetőméretű kábelek esetében 15 másodperc elteltével; és c) a 2,5 mm2-nél nagyobb vezetőméretű kábelek esetében 30 másodperc után; vagy

2.	hüvellyel ellátott, árnyékolt vagy nem árnyékolt, egy- vagy több vezetőeres, összesen legfeljebb 15 mm2 -es vezetőméretű kábelek esetében: a) amikor a vezeték láthatóvá válik, vagy minden kábel esetében 30 másodperc elteltével (amelyik előbb bekövetkezik); vagy

3.

hüvellyel ellátott, árnyékolt vagy nem árnyékolt, egy- vagy több vezetőeres, összesen 15 mm2 -nél nagyobb vezetőméretű kábelek esetében: a) Az 1. vagy a 2. pont szerint, attól függően, hogy melyik alkalmazandó. A 2. pont szerinti elektromos kábelek egyben vagy egyenként is vizsgálhatók. A 3. pont szerinti elektromos kábeleket egyenként kell megvizsgálni. A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az égő szigetelőanyag lángja még a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve is 70 másodpercen belül kialszik, és a vizsgált minta tetején legalább 50 mm szigetelés nem ég meg.

6.2.7.   Bármely 100 mm-t meghaladó hosszúságú kábelharisnyát vagy kábelvezetőt alá kell vetni az anyagok égési sebességének meghatározására szolgáló, a 8. mellékletben meghatározott vizsgálatnak. A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a függőleges irányú égési sebesség a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem lépi túl a 100 mm/perc értéket, vagy ha a láng kialszik, mielőtt az első jelzőfonalak egyike megsemmisülne.

6.2.8.   Az alábbi anyagokon nem kötelező elvégezni a 6–8. mellékletben leírt vizsgálatokat:

6.2.8.1.   a fémből vagy üvegből készült részek;

6.2.8.2.   az egyedi ülések minden olyan tartozéka, amelynek nem fémes anyagai 200 g-nál kisebb tömegűek. Ha e tartozékok nem fémes anyagainak teljes tömege meghaladja a 400 g-ot ülésenként, akkor minden anyagot vizsgálatnak kell alávetni;

6.2.8.3.   az olyan részek, amelyek felülete vagy térfogata nem lépi túl a következő értékeket:

6.2.8.3.1.   egyedi ülőhelyhez kapcsolódó részek esetében 100 cm2 vagy 40 cm3;

6.2.8.3.2.   a járműben elosztott és egyedi üléshez nem kapcsolódó részek esetében üléssoronként és a belső tér belsejében folyóméterenként legfeljebb 300 cm2 vagy 120 cm3;

6.2.8.4.   olyan részek, amelyek tekintetében a 6. melléklet 3.1. szakaszában, a 7. melléklet 3. szakaszában és a 8. melléklet 3.1. szakaszában előírt méretekben nem lehet mintát venni.

7.   A TÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

7.1.   A jármű- vagy alkatrésztípus ezen előírás tekintetében történő minden módosításáról értesíteni kell a jármű- vagy alkatrésztípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk, és a járművek vagy alkatrészek továbbra is megfelelnek a követelményeknek; vagy

7.1.2.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

7.3.   A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 3. mellékletének vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/TRANS/505/Rev.3) 1. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő követelményeknek:

8.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott járműveket/alkatrészeket úgy kell gyártani, hogy az előírás vonatkozó részében (részeiben) megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.   A típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.   Az ezen előírás alapján egy adott jármű-/alkatrésztípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények.

9.2.   Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.

12.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1.   A 01. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

12.2.   A 01. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésétől számított 24 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus vagy alkatrésztípus teljesíti a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeit.

12.3.   A 01. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésétől számított 60 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják az olyan jármű első nemzeti vagy regionális nyilvántartásba vételét (első használatba vételét), amely nem felel meg a 01. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

12.4.   Azok az alkatrész-jóváhagyások, amelyeket az előírás előző módosítássorozata szerint adtak meg, még ezen előírás 01. módosítássorozatának hatálybalépést követően is érvényben maradnak, és az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is elfogadják azokat.

12.5.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás 00. módosítássorozata szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

12.6.   A 02. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

12.7.   A 02. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésétől számított 48 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak jóváhagyást, ha a jóváhagyandó alkatrésztípus teljesíti a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeit.

12.8.   A 02. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésétől számított 60 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus teljesíti a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeit.

12.9.   A 02. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésétől számított 96 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják az olyan jármű első nemzeti nyilvántartásba vételét (első használatba vételét), amely nem felel meg a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

12.10.   Azok az alkatrész-jóváhagyások, amelyeket az előírás előző módosítássorozata szerint adtak meg, még a 02. módosítássorozat hatálybalépést követően is érvényben maradnak, és az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is elfogadják azokat.

12.11.   A 03. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

12.12.   2019. szeptember 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak jóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus vagy alkatrésztípus megfelel a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

12.13.   2021. szeptember 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják az olyan jármű első nemzeti nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amely nem felel meg a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

12.14.   Azok az alkatrész-jóváhagyások, amelyeket az előírás előző módosítássorozata szerint adtak meg, még a 03. módosítássorozat hatálybalépést követően is érvényben maradnak, és az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is elfogadják azokat.

---

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. bekezdésének meghatározása szerint.

(2)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek egyedi azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 3. mellékletében találhatók.http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(3)  ISO 5658-2:2006 A tűzzel szembeni viselkedés vizsgálatai. A láng terjedése. 2. rész: Oldalirányú terjedés a függőleges kialakítású építési és közlekedési termékeken.

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 1. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2018. október 16.

Ez a dokumentum kizárólag dokumentációs eszközként szolgál. A hiteles és jogilag kötelező érvényű szövegek a következők:

—	ECE/TRANS/WP.29/2016/64 és

—	ECE/TRANS/WP.29/2018/14

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.   Alkalmazási kör

2.   Fogalommeghatározások

3.   Jóváhagyási kérelem

4.   Jóváhagyás

5.   Követelmények

6.   A járműtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

7.   A gyártás megfelelősége

8.   Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

9.   A gyártás végleges leállítása

10.   A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1.   Adatközlő lap

2.   Értesítés

3.   A jóváhagyási jelek elrendezése

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás a gumiabroncsok felszerelése tekintetében az M1 (1) kategóriájú járművekre vonatkozik.

Az előírás nem vonatkozik azokra a járművekre, amelyek használati körülményei nem egyeztethetők össze a C1 vagy C2 osztályú gumiabroncsok, valamint a járművekre a következők felszerelése tekintetében:

a)	ideiglenes használatra szánt tartalék kerék; és/vagy

b)	defekttűrő gumiabroncs és/vagy defekt üzemmódban működő defekttűrő rendszer; és/vagy

c)	abroncsnyomás-ellenőrző rendszer.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.   „járműtípus a gumiabroncsok felszerelése tekintetében”: azok a járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges szempontok tekintetében, mint a felszerelésre alkalmas gumiabroncsok típusa, a legkisebb és legnagyobb méretmegjelölések, a kerékméretek és besajtolási mélységek, a gumiabroncsra vonatkozó megengedett legnagyobb sebesség és a gumiabroncs teherbírása, valamint a kerékdobok jellemzői;

2.2.   a gumiabroncsokat a következő osztályokba kell besorolni:

a)	C1 osztályú gumiabroncsok – elsődlegesen az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járművekhez tervezett gumiabroncsok;

b)	C2 osztályú gumiabroncsok – elsődlegesen az M2, M3, N, O3 és O4 kategóriájú járművekhez tervezett gumiabroncsok, amelyek terhelhetőségi jelzőszáma egy kerékre szerelve ≤ 121, sebességkategória-jele pedig ≥ „N”;

2.2.1.   „gumiabroncstípus”: olyan gumiabroncsok sorozata, amelyek a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a)	a gumiabroncs osztálya: C1 vagy C2, a 2.2. szakaszban leírtak szerint; valamint

b)	C1 osztályú gumiabroncsok esetében a gumiabroncstípusnak a 30. számú előírás 2.1. szakaszában megállapított jellemzői;

c)	C2 osztályú gumiabroncsok esetében a gumiabroncstípusnak az 54. számú előírás 2.1. szakaszában megállapított jellemzői;

2.3.   „gumiabroncs méretmegjelölése”: a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a 30. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában, a C2 és a C3 osztályú gumiabroncsok esetében pedig az 54. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában megállapított gumiabroncs-méretmegjelölés;

2.4.   „besajtolási mélység”: a kerékagyra való felfekvési síknak és a kerékpánt középvonalának a távolsága;

2.5.   „gumiabroncs-szerkezet”: a gumiabroncs szövetvázának műszaki jellemzői;

2.6.   „normál gumiabroncs”: szokásos közúti használatra tervezett gumiabroncs vagy defekttűrő gumiabroncs;

2.7.   „téli gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelynél a futófelület mintázatát, a futófelület anyagának összetételét vagy a futófelület szerkezetét elsődlegesen arra tervezték, hogy havas viszonyok között a jármű mozgásának elindítására vagy fenntartására való képessége tekintetében jobb teljesítményt nyújtson, mint a normál gumiabroncs;

2.8.   „speciális használatú gumiabroncs”: mind közúton, mind terepen használható gumiabroncs, vagy más speciális célú gumiabroncs. Ezeket elsősorban a jármű terepen történő elindítására és mozgásban tartására tervezték;

2.9.   „defekttűrő gumiabroncs”: a 30. számú előírás 2. szakaszában meghatározott gumiabroncs;

2.10.   „ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncs”: a szokásos vezetési feltételek mellett történő használatra bármely járműre felszerelhető gumiabroncstól eltérő gumiabroncs, amelyet csak ideiglenesen és korlátozott vezetési feltételek mellett használnak;

2.11.   „kerék”: a kerékpántból és keréktárcsából álló teljes kerék;

2.12.   „ideiglenes használatra szánt pótkerék”: a járműtípuson szokásosan használt kerekektől eltérő kerék, amelyet csak ideiglenesen és korlátozottan használnak;

2.13.   „egység”: kerékből és gumiabroncsból álló egység;

2.14.   „normál egység”: a járműre rendeltetésszerű használat céljára felszerelhető egység;

2.15.   „tartalék egység”: olyan egység, amelyre a normál egységet működési zavar esetén kicserélik, és amely az alábbiak egyike lehet;

2.16.   „normál tartalék egység”: kerékből és gumiabroncsból álló olyan egység, amelynek kerék-, illetve gumiabroncs-méretmegjelölése, besajtolási mélysége és gumiabroncs-szerkezete megegyezik a jármű meghatározott változatára vagy kivitelére annak rendeltetésszerű használatához azonos tengelyhelyzetben felszerelt egységgel, beleértve az eltérő anyagból előállított kerekeket, illetve amely eltérő kialakítású anyákat és csavarokat alkalmaz a kerék rögzítésére, de minden más tekintetben megegyezik a rendeltetésszerű használatra szánt kerékkel;

2.17.   „ideiglenes használatra szánt tartalék egység”: kerékből és gumiabroncsból álló olyan egység, amely nem felel meg a „normál tartalék egység” fogalommeghatározásának, viszont megfelel a 64. számú előírás 2.10. szakaszában az ideiglenes használatra szánt tartalék egységre megadott leírások valamelyikének;

2.18.   „sebességkategória-jel”: a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a 30. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában, a C2 osztályú gumiabroncsok esetében pedig az 54. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában meghatározott jel;

2.19.   „terhelhetőségi jelzőszám”: a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a 30. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában, a C2 osztályú gumiabroncsok esetében pedig az 54. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában szereplő meghatározásokkal kapcsolatban a gumiabroncsok legnagyobb névleges terhelését kifejező szám;

2.20.   „legnagyobb névleges terhelhetőség”: az a legnagyobb tömeg, amelyet a gumiabroncs a gumiabroncsgyártó által megadott, a gumiabroncs használatára vonatkozó utasításoknak megfelelő használat esetén elbír.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   A járműtípusnak a gumiabroncsok felszerelése tekintetében történő jóváhagyása iránti kérelmet a jármű gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.2.   A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következőt:

3.2.1.   a járműtípus leírása az 5. szakaszban említett tételek figyelembevételével.

3.3.   A jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet vagy a jóváhagyandó járműtípust képviselő szimulációs eszközt be kell nyújtani a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálathoz.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az 5. szakasz követelményeinek, akkor az adott járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.   Mindegyik jóváhagyott járműtípushoz jóváhagyási számot kell rendelni; ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (az előírás eredeti változatának megfelelően 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot más járműtípushoz a kerekei felszerelése tekintetében.

4.3.   Valamely járműtípusnak ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, a jóváhagyás elutasításáról vagy visszavonásáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon, amelyhez a kérelmező legfeljebb A4-es (210 x 297 mm) méretű vagy ilyen méretre összehajtott, megfelelő méretarányú rajzokat és/vagy fényképeket köteles mellékelni.

4.4.   Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni a 3. mellékletben található minta szerinti nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.   egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma; (2)

4.4.2.   ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.   Ha a jármű megfelel egy, a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ország ezen előírás szerint megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni. Ilyenkor az előírás és a jóváhagyás számát és a kiegészítő jeleket a 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán, egymás alatt kell feltüntetni.

4.6.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.   A jóváhagyási jelet a jármű adattábláján vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.   Ezen előírás 3. melléklete jóváhagyási jelekre vonatkozó példákat tartalmaz.

5.   KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Általános követelmények

5.1.1.   Az 5.2.4.2. szakasz rendelkezései alapján minden járműre felszerelt gumiabroncsnak, beleértve adott esetben a tartalék gumiabroncsot is, teljesítenie kell ezen előírás követelményeit.

5.1.2.   Minden járműre felszerelt gumiabroncsnak, beleértve adott esetben a tartalék gumiabroncsot is, teljesítenie kell a műszaki követelményeket, és meg kell felelnie a 30., az 54. és a 117. számú előírásban foglalt átmeneti rendelkezéseknek.

5.2.   Teljesítménykövetelmények

5.2.1.   A gumiabroncsok felszerelése

5.2.1.1.   A járműre szokásosan felszerelt összes gumiabroncsnak, amelyekbe az ideiglenes használatra szánt tartalék egység tehát nem számít bele, azonos szerkezetűnek kell lennie.

5.2.1.2.   Az azonos tengelyre szokásosan felszerelt összes gumiabroncsnak azonos típusúnak kell lennie.

5.2.1.3.   A térnek, amelyben a kerék forog, elég nagynak kell lennie, hogy a járműgyártó által megadott legkisebb és legnagyobb besajtolási mélységeket, valamint a felfüggesztésre és a kormányzásra vonatkozó korlátozásokat figyelembe véve a megengedett legnagyobb méretű és kerékpánt-szélességű gumiabroncs használata esetén se akadályozza semmi a kerék szabad mozgását. Ezt a legnagyobb és a legszélesebb gumiabroncsokon kell ellenőrizni, figyelembe véve az idevágó ENSZ-előírásokban megadott mindenkori gumiabroncs-méretmegjelölésre vonatkozó méretbeli tűréseket (legnagyobb befoglaló test).

5.2.1.4.   A műszaki szolgálat és/vagy a típusjóváhagyó hatóság hozzájárulásával alternatív vizsgálati eljárással (pl. virtuális vizsgálattal) is lehet ellenőrizni, hogy teljesülnek-e az 5.2.1.3. szakasz követelményei.

5.2.2.   Terhelhetőség

5.2.2.1.   Ezen előírás 5.2.4. szakaszának rendelkezéseire is figyelemmel a járműre felszerelt gumiabroncsoknak az ezen előírás 5.2.2.2. szakasza szerint meghatározott legnagyobb névleges terhelése – beleértve a normál tartalék egységet is (amennyiben az alapfelszerelés része) – a következő:

5.2.2.1.1.   olyan jármű esetében, amelyre egyforma típusú gumiabroncsokat szereltek fel egyes elrendezésben: a legnagyobb terhelésű tengely esetében műszakilag megengedett legnagyobb tengelytömeg legalább fele (a járműgyártó nyilatkozata alapján);

5.2.2.1.2.   olyan jármű esetében, amelyre többféle típusú gumiabroncsokat szereltek fel egyes elrendezésben: az adott tengely esetében műszakilag megengedett legnagyobb tengelytömeg legalább fele (a járműgyártó nyilatkozata alapján);

5.2.2.1.3.   olyan jármű esetében, amelyre C1 osztályú személygépkocsi-abroncsokat szereltek fel kettős (iker-)elrendezésben: az adott tengely esetében műszakilag megengedett legnagyobb tengelytömeg legalább 0,27-szorosa (a járműgyártó nyilatkozata alapján);

5.2.2.1.4.   olyan jármű esetében, amelyre C2 osztályú tehergépkocsi-abroncsokat szereltek fel kettős (iker-)elrendezésben: a kettős elrendezés esetén érvényes terhelhetőségi jelzőszámot leellenőrizve, az adott tengely esetében műszakilag megengedett legnagyobb tengelytömeg legalább 0,25-szorosa (a járműgyártó nyilatkozata alapján).

5.2.2.2.   Egy gumiabroncs legnagyobb névleges terhelhetőségét a következőképpen kell meghatározni:

5.2.2.2.1.   C1 osztályú gumiabroncsok esetében a 30. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában említett „legnagyobb névleges terhelés” értékét kell figyelembe venni;

5.2.2.2.2.   C2 osztályú gumiabroncsok esetében az 54. számú ENSZ-előírás 2. szakaszában említett „A terhelhetőség változása a sebesség függvényében” című táblázatot kell figyelembe venni, amely azt mutatja be, hogy egy gumiabroncs a terhelhetőségi jelzőszámok és a névleges sebesség kategóriajelei függvényében mekkora terhelésváltozásoknak tud ellenállni, a jármű legnagyobb tervezési sebességét figyelembe véve.

5.2.2.3.   A gyártónak a jármű használati útmutatójában vagy a járműben található más kommunikációs eszközzel közölnie kell a csereabroncsok terhelhetőségére vonatkozó szükséges információkat.

5.2.3.   Megengedett sebesség

5.2.3.1.   A járműre szokásosan felszerelt valamennyi gumiabroncson fel kell tüntetni a sebességkategória-jelet.

5.2.3.1.1.   C1 osztályú gumiabroncsok esetében a sebességkategória-jelnek összhangban kell lennie a jármű legnagyobb tervezési sebességével, a V, W és Y sebességkategóriájú gumiabroncsok esetében pedig figyelembe kell vennie a 30. számú ENSZ-előírásban leírt legnagyobb névleges terhelést.

5.2.3.1.2.   C2 osztályú gumiabroncsok esetében a jelnek összhangban kell lennie a jármű legnagyobb tervezési sebességével, valamint az 54. számú ENSZ-előírás 2. pontjában leírt, „A terhelhetőség változása a sebesség függvényében” című táblázatból kiolvasott vonatkozó terhelés-sebesség kombinációval.

5.2.3.2.   Az 5.2.3.1.1. és 5.2.3.1.2. szakaszban foglalt előírások nem érvényesek a következő esetekben:

5.2.3.2.1.   ideiglenes használatra szánt tartalék egységek esetében, amelyekre ezen előírás 5.2.5. szakasza vonatkozik;

5.2.3.2.2.   olyan járművek esetében, amelyeket rendes körülmények között szokásos gumiabroncsokkal, alkalmanként pedig téli gumiabroncsokkal szerelnek fel, és amelyek esetében ilyenkor a téli gumiabroncs sebességkategória-jelének vagy a jármű legnagyobb tervezési sebességét meghaladó sebességnek, vagy legalább 160 km/h-nak kell megfelelnie (vagy egyszerre mindkettőnek). Ha azonban a jármű legnagyobb tervezési sebessége nagyobb, mint amely a felszerelt téli gumiabroncsok legkisebb sebességkategóriájának megfelel, a jármű belsejében feltűnő helyen, a vezető számára jól és állandóan láthatóan el kell helyezni egy, a legnagyobb sebességre figyelmeztető címkét, amely jelzi a felszerelt téli gumiabroncsok megengedett legnagyobb sebességének legkisebb értékét;

5.2.3.2.3.   speciális használatú gumiabronccsal felszerelt járművek esetében. Ha azonban a jármű legnagyobb tervezési sebessége nagyobb, mint amely a felszerelt speciális használatú gumiabroncsok legkisebb sebességkategóriájának megfelel, a jármű belsejében feltűnő helyen, a vezető számára jól és állandóan láthatóan el kell helyezni egy, a legnagyobb sebességre figyelmeztető címkét, amely jelzi a felszerelt speciális használatú gumiabroncsok megengedett legnagyobb sebességének legkisebb értékét;

5.2.3.2.4.   sebességkorlátozó funkciót betöltő fedélzeti rendszerrel ellátott járművek esetében, amelyeknél a gumiabroncsok sebességjelzésének összhangban kell lennie a sebességkorlátozással. Ha azonban a járműgyártó úgy tervezte, hogy a jármű legnagyobb tervezési sebessége nagyobb lesz, mint amely a felszerelt gumiabroncsok legkisebb sebességkategóriájának megfelel, a jármű belsejében feltűnő helyen, a vezető számára jól és állandóan láthatóan el kell helyezni egy, a legnagyobb sebességre figyelmeztető címkét, amely jelzi a gumiabroncsok legnagyobb megengedett sebességét.

5.2.3.3.   A gyártónak meg kell adnia a csereabroncsok megengedett sebességére vonatkozó szükséges információkat a jármű használati útmutatójában vagy a járműben található más kommunikációs eszközzel.

5.2.4.   Különleges esetek

5.2.4.1.   Olyan járművek esetében, amelyeket pótkocsi vontatására alakítottak ki, a pótkocsi csatlakozóberendezésénél fellépő többletteher következtében a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a hátsó gumiabroncsok legnagyobb névleges terhelése túlléphető, de csak legfeljebb 15 %-kal. Ilyen esetekben a jármű használati útmutatójában vagy az 5.2.3.3. szakaszban említett, a járműben található más kommunikációs eszközzel egyértelmű információkat és tanácsokat kell megadni arra vonatkozóan, hogy pótkocsi vontatásakor mennyi a jármű megengedett legnagyobb sebessége (legfeljebb 100 km/h), illetve mennyire kell felfújni a gumiabroncsot: (a pótkocsi csatlakoztatása nélküli) használatra javasolt rendes értéknél legalább 20 kPa-lal (0,2 bar) nagyobbra.

5.2.4.2.   Kivételes esetekben, ha a járműveket olyan alkalmazási körülményekre alakították ki, amelyek nem egyeztethetők össze a C1 vagy C2 osztályú gumiabroncsok jellemzőivel, és ezért eltérő jellemzőkkel rendelkező gumiabroncsokat kell felszerelni rájuk, az ezen előírás 5.1.1. szakaszának követelményei nem alkalmazandók, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

5.2.4.2.1.   a gumiabroncsok teljesítik a műszaki követelményeket, és megfelelnek a 75. számú vagy a 106. számú előírás átmeneti rendelkezéseinek; valamint

5.2.4.2.2.   a típusjóváhagyó hatóság és a műszaki szolgálat megbizonyosodott arról, hogy a felszerelt gumiabroncsok megfelelnek a jármű alkalmazási körülményeinek. A kivételes eset jellegének leírását és az elfogadás indoklását a vizsgálati jegyzőkönyvnek és a 2. mellékletben található „Értesítés” űrlapnak egyaránt tartalmaznia kell.

5.2.5.   Pótkerekek és tartalék gumiabroncsok

5.2.5.1.   Azokban az esetekben, amikor egy járművet szabványos tartalék egységgel láttak el, annak a járműre ténylegesen felszerelt gumiabroncsokkal megegyező méretűnek kell lennie.

5.2.5.2.   Minden olyan járműnek, amelyre ideiglenes használatra szánt tartalék egységet vagy defekttűrő gumiabroncsot szerelnek, meg kell felelnie a 64. számú előírás műszaki és átmeneti rendelkezéseinek az ideiglenes használatra szánt tartalék egységek és defekttűrő gumiabroncsok járműre történő felszerelésére vonatkozó követelmények tekintetében.

Ha különleges elővigyázatossági intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az ideiglenes használatra szánt tartalék egységet fel lehessen szerelni a járműre (pl. ideiglenes használatra szánt tartalék egységet csak elülső tengelyre lehet felszerelni, ezért előbb egy elülső normál kereket a hátsó tengelyre kell felszerelni annak érdekében, hogy egy hátsó normál kerék meghibásodását orvosolni lehessen), ezt egyértelműen meg kell adni a jármű használati útmutatójában vagy a járműben található más kommunikációs eszközzel, és az ezen előírás 5.2.1.3. szakasza megfelelő szempontjainak való megfelelést ellenőrizni kell.

6.   A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

6.1.   Egy meglévő járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó típusjóváhagyó hatóságot. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

a)	a gyártóval egyeztetve eldönti, hogy szükség van-e új típusjóváhagyás megadására; vagy

b)	alkalmazza a 6.1.1. szakaszban leírt eljárást (felülvizsgálat), és adott esetben a 6.1.2. szakaszban leírt eljárást (kiterjesztés).

6.1.1.   Felülvizsgálat

Amennyiben az 1. melléklet szerinti adatközlő lapokon rögzített adatok megváltoznak, de a típusjóváhagyó hatóság úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk, és a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek, a módosításokat felülvizsgálatnak kell tekinteni.

Ilyen esetben a típusjóváhagyó hatóság szükség szerint kiadja az 1. melléklet szerinti adatközlő lapok felülvizsgált oldalait, amelyeken egyértelműen feltünteti a módosítás jellegét és az új kiadás keltét. Az 1. melléklet szerinti adatközlő lapok egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változatát – a módosítás részletes leírásával kiegészítve – úgy kell tekinteni, hogy megfelel ennek a követelménynek.

6.1.2.   Kiterjesztés

A módosítást kiterjesztésnek kell tekinteni, amennyiben az 1. melléklet szerinti adatközlő lapokon megadott adatok változásán túl

a)	további ellenőrzésekre vagy vizsgálatokra van szükség; vagy

b)	az értesítésben szereplő adatok bármelyike megváltozott (az értesítés csatolmányaiban szereplő adatok kivételével); vagy

c)	egy későbbi módosítássorozat szerinti jóváhagyásra irányuló kérelem érkezik azután, hogy a módosítássorozat hatályba lépett.

6.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket. Ezenkívül az adatközlő lapoknak és a vizsgálati jegyzőkönyveknek az 1. melléklet szerinti értesítéshez csatolt jegyzékét is megfelelően módosítani kell, hogy azon fel legyen tüntetve a legutóbbi felülvizsgálat vagy kiterjesztés időpontja.

6.3.   A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező típusjóváhagyó hatóság az ilyen kiterjesztéshez készített minden értesítéshez sorszámot rendel.

7.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

7.1.   A gyártás megfelelőségére vonatkozó eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. cikkében és 2. függelékében előírt általános feltételeknek, valamint a következő követelményeknek:

7.2.   az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet úgy kell gyártani, hogy az 5. szakasz követelményeit teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak;

7.3.   a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket. Az ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

8.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

8.1.   Az ezen előírás alapján egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a 7. szakaszban előírt követelmények.

8.2.   Ha egy szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul tájékoztatja az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

9.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot, amely ezt követően az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon tájékoztatja a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

10.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóság nevét és címét.

---

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. bekezdésének meghatározása szerint – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.

(2)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 3. mellékletének meghatározása szerint – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html