(1)

Az 1210/2003/EK rendelet III. melléklete felsorolja azon állami intézményeket, vállalkozásokat és szervezeteket, valamint a korábbi iraki kormány azon természetes és jogi személyeit, intézményeit és szervezeteit, amelyekre az említett rendelet értelmében a 2003. május 22-én Irakon kívül található pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2020. január 2-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy tizenöt bejegyzést töröl az azon személyekre és szervezetekre vonatkozó jegyzékéből, amelyekre vonatkozóan a pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell.

(3)

Az 1210/2003/EK rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendelet végrehajtási jogi aktusok elfogadását írja elő az említett rendelet II., III. és IV. címében említett információk rögzítésére, formátumára és továbbítási módjaira vonatkozó műszaki operatív követelmények megállapítása céljából.

(2)

A külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendelet 40. cikke értelmében a rendelet II., III. és IV. címében említett információcserét elektronikus formában kell lebonyolítani. Helyénvaló megállapítani az ezen adatok elektronikus kitöltésére és továbbítására vonatkozó követelményeket, továbbá meghatározni azok formátumát és a formátum módosítására vonatkozó eljárást.

(3)

Az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendelet (2) előírja a tagállamok számára, hogy nyújtsák be a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő uniós halászhajók tulajdonjogára vonatkozó információkat, valamint a hajók és a halászeszközök jellemzőire és tevékenységére vonatkozó adatokat. Az ezeket tároló adatbázisban rendelkezésre álló információkat fel kell használni a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendeletben előírt, halászati engedélyeket érintő információcsere során.

(4)

A halászati engedélyeknek a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendelet 39. cikke alapján létrehozott uniós adatbázisában szereplő információk személyes adatokat is tartalmazhatnak, egyebek mellett hajóazonosítókat, valamint hajótulajdonosok nevét és kapcsolattartási adatait. Az ilyen személyes adatok kezelése szükséges a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendeletben előírt hatékony adatkezelés és információcsere céljából. Az (EU) 2018/1725 (3) és az (EU) 2016/679 (4) európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, személyes adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségek betartását mindenkor és minden szinten biztosítani kell. A külső vizeken halászó flották, valamint a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók által az uniós vizeken folytatott halászat fenntartható kezelésének biztosítása érdekében az adatokat 10 évig szükséges tárolni. Bizonyos esetekben az adatokat 10 évnél hosszabb ideig indokolt tárolni.

(5)

A tagállamoknak elegendő időt kell hagyni arra, hogy nemzeti rendszereiket hozzáigazítsák az e rendeletben megállapított új adatkövetelményekhez.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

(1)

A Tanács 2007 októberében az 1184/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó peroxoszulfátok behozatalára. A rendelet két vállalatot piacgazdasági elbánásban részesített, és az egyik számára 24,5 %-os egyedi dömpingellenes vámot állapított meg. A másik vállalat esetében a rendelet azt állapította meg, hogy nem folytatott dömpinget, ezért nem került az intézkedések hatálya alá. Minden más vállalattal szemben 71,8 %-os vámtétel került bevezetésre. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács 2013 decemberében az (EU) 1343/2013 tanácsi végrehajtási rendelettel (3) kiterjesztette a dömpingellenes intézkedéseket (a továbbiakban: hatályban lévő intézkedések).

(2)

A hatályban lévő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően az együtt a peroxoszulfátok teljes uniós termelésének 100 %-át képviselő RheinPerChemie GmbH és United Initiators GmbH vállalatok (a továbbiakban: kérelmezők) kérelmezték a hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Érvelésük szerint az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(3)

A Bizottság 2018. december 17-én egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indít.

(4)

A Bizottság 2019. szeptember 26-án hivatalból vizsgálatot indított a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek az eredeti vizsgálat megállapításai szerint dömpinget nem folytató ABC Chemicals (Shanghai) Co. Ltd elnevezésű vállalat általi esetleges kijátszására vonatkozóan, és nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a vállalattól érkező behozatalai tekintetében. (6) Ennek a kijátszásellenes vizsgálatnak az eredményeit a jelen hatályvesztési felülvizsgálat eredményei semmilyen módon nem befolyásolják.

(5)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2017. október 1-jétől 2018. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. A Bizottság felvette a kapcsolatot különösen a kérelmezőkkel, a Kínai Népköztársaságban működő ismert exportáló gyártókkal, az ismert uniós független importőrökkel és Kína hatóságaival.

(7)

Valamennyi érdekelt fél felkérést kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőkön belül ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és mindezeket támassza alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy meghallgatást kérjenek a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban a kínai exportáló gyártók, valamint a független importőrök körében mintavételt végezhet. Exportáló gyártóként egyedül az United Initiators (Hefei) Co. Ltd, valamint annak United Initiators (Shanghai) Co., Ltd elnevezésű anyavállalata jelentkezett és adta meg a kért információkat. Ezért az exportáló gyártók körében nem volt szükség mintavételre.

(9)

A vizsgálat megindításakor több importőr is jelentkezett a Bizottságnál, de a felülvizsgálati időszakban egyikük sem importálta jelentős mennyiségben a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Ezért a Bizottság az importőrök körében sem végzett mintavételt.

(10)

A Bizottság a kérdőíveket valamennyi exportőr számára rendelkezésre bocsátotta és valamennyi uniós gyártónak és felhasználónak megküldte. Emellett a Bizottság Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) is küldött kérdőívet. Válasz két uniós gyártótól és egy Kínában működő exportáló gyártótól érkezett.

(11)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. Ellenőrző látogatásra a következő érdekelt felek telephelyén került sor:

(12)

mivel a felülvizsgálati kérelem elegendő arra utaló bizonyítékot tartalmazott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a felülvizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(13)

Ezért a 2. cikk (6a) bekezdésének esetleges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót arra, hogy bocsássa rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan kért információkat. A mintavételi űrlapot kitöltő egyetlen gyártó a III. mellékletben kért információkat is megküldte.

(14)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett állítólagos jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. Ebben a kérdőívben felkérte a kínai kormányt, hogy fejtse ki álláspontját a kérelmezők kérelmében foglalt bizonyítékokkal, az ügy iratai között a jelentős torzulások fennállására vonatkozóan található további, különösen pedig a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (7) (a továbbiakban: jelentés) ismertetett bizonyítékokkal, valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének az ügyben való alkalmazása helyénvalóságával kapcsolatban. A Bizottsághoz nem érkezett válasz a kínai kormánytól.

(15)

A Bizottság az érdekelt feleket felkérte arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságát illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(16)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(17)

A Bizottság 2019. január 15-én egy, az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához fűzött első feljegyzés (8) (a továbbiakban: január 15-i feljegyzés) útján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontjának második bekezdésével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához felhasználhat. Az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében feltett kérdésekre adott válaszok alapján a Bizottság összeállította a peroxoszulfátok előállítása során felhasznált összes termelési tényező (például anyagok, energia, munkaerő) jegyzékét. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy a vizsgálat adott szakaszában Törökország tekinthető a legmegfelelőbb reprezentatív országnak.

(18)

A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. Észrevételek egyedül a kérelmezőktől érkeztek.

(19)

A Bizottság az észrevételekre egy második, a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról készített, 2019. május 6-án kelt feljegyzésben (9) (a továbbiakban: május 6-i feljegyzés) reagált. A május 6-i feljegyzésben a Bizottság pontosította a termelési tényezők jegyzékét, és megerősítette azt a következtetését, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján Törökország a legmegfelelőbb reprezentatív ország. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy ismertessék ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(20)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Kínából származó, jelenleg a 2833 40 00 és ex 2842 90 80 (TARIC-kód: 2842908020) KN-kódok alá tartozó peroxoszulfátok (perszulfátok), beleértve a kálium-peroximonoszulfát-szulfátot is (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(21)

A peroxoszulfátokat reakcióindítóként és oxidálószerként alkalmazzák számos eljárásban. Például a polimergyártásban a polimerizációs folyamat iniciátoraként, a nyomtatott áramkörök gyártásában maratóanyagként, a hajápoló szerekben pedig fehérítőszerként használják.

(22)

Ahogyan azt az eredeti vizsgálat megállapította, az Unióban az uniós gazdasági ágazat által értékesített peroxoszulfátok, a kínai belföldi piacon előállított és értékesített peroxoszulfátok, valamint a Kínából az Unióba behozott peroxoszulfátok ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintette.

(23)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(24)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” kifejezéssel utalunk). Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének és az exportáló gyártók észrevételeinek hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja a következőket mondja ki: Jelentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(27)

Ebből következően az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja alapján a jelentős torzulások fennállására vonatkozóan végzett értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel azonban a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. A 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is.

(28)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.”

(29)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállította a (14) preambulumbekezdésben említett jelentést, amely bemutatja, hogy Kínában a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például a peroxoszulfát-ágazatban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között.

(30)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) további, a jelentésben foglaltakat kiegészítő bizonyítékokkal szolgált a peroxoszulfát-ágazatban a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban. A kérelmezők bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a jelentésben ismertetett torzulások – és különösen a peroxoszulfát-ágazatban tapasztalható nagyfokú állami befolyás – (legalább potenciálisan) kihatnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártására és értékesítésére.

(31)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása (10)”. Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük. (11)

(32)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe (12)”. Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez az ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el átfogó makrogazdasági szabályozó szerepet.

(33)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat rögzítenek. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat. (13)

(34)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.3.2.9. szakaszt). (14) Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. Bár a pénzügyi rendszer e szegmensei a bankszektorhoz képest kevésbé jelentősek, intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét. (15)

(35)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára. (16) Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének. (17)

(36)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (18)

(37)

Kínában az exportáló ország hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(38)

A Bizottsággal e vizsgálatban együttműködő egyetlen kínai peroxoszulfát-gyártó magántulajdonban van. A Bizottság nem rendelkezik pontos információkkal a kínai peroxoszulfát-ágazatban működő többi vállalat tulajdonosi szerkezetéről.

(39)

Ami az állam által gyakorolt ellenőrzést, szakpolitikai felügyeletet és irányítást illeti, a kormányzat és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az egyes vállalatok operatív döntéshozatalában. A peroxoszulfát-ágazatban működő vállalatok feletti kormányzati ellenőrzésre utaló tényezőket a 3.1.2.4. szakasz elemzi részletesebben. A vegyiparban érvényesülő kormányzati ellenőrzésnek és irányításnak az alábbiakban ismertetett magas szintje mellett még a magántulajdonban lévő peroxoszulfát-gyártók sem működhetnek piaci viszonyok között.

(40)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétnek köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Azáltal, hogy a kínai jogszabályoknak megfelelően a KKP alapszervezetei az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen vannak, az állam egy másik olyan csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), (19) amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. (20) Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (21) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében alapelvként érvényesülnek. A Bizottság megállapította, hogy ezek a szabályok a peroxoszulfátok gyártóira és az általuk felhasznált inputok beszállítóira is érvényesek.

(41)

A peroxoszulfátokkal kapcsolatos eredeti vizsgálatban megállapítást nyert, hogy az egyik vállalat esetében az igazgatótanácsban tagsággal rendelkező igazgatók többsége – köztük az igazgatótanács elnöke, aki maga jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezett a vállalatban – már a privatizáció előtt is ugyanebben a pozícióban volt, és kinevezését az államnak köszönhette. Ezek a személyek KKP-tagok voltak. Emellett a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a privatizáció során a tulajdonrészt szerző személyek fizettek a részvényekért. (22)

(42)

Egy másik, állami tulajdonú vállalatként alapított, majd 2000-ben privatizált vállalat esetében az eredeti vizsgálat azt állapította meg, hogy a privatizációt három olyan személy folytatta le, aki a privatizáció előtt vezetőként dolgozott a cégnél, és ezek a személyek a privatizáció után is megtartották ellenőrzésüket a vállalat fő döntéshozó szervei felett. Ez a három személy szintén KKP-tag volt. (23) Az eredeti vizsgálat keretében megvizsgált harmadik vállalat esetében megállapítást nyert, hogy a vállalat létrehozásához felhasznált tőke olyan kollektív tulajdonban lévő vállalkozásoktól származott, amelyeket akkor a vállalat jelenlegi elnöke vezetett. (24)

(43)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.3.2.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és azok működésébe való beavatkozása torzító hatást fejt ki a piacra. (25)

(44)

A fenti megfontolások alapján és ellenkező értelmű információk hiányában a Bizottság megállapítja, hogy a peroxoszulfát-ágazatban működő vállalatokban, valamint a pénzügyi szektorban és az inputokat előállító gazdasági ágazatokban való állami jelenlét a 3.3.2.3. szakaszban és az azt követő szakaszokban ismertetett kerettel együtt lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

(45)

A kínai gazdaság fejlődésének irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, szinte minden gazdasági ágazatot lefednek, és kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (26)

(46)

A kínai vegyiparra vonatkozó legátfogóbb és legrészletesebb szakpolitikai dokumentum a tizenharmadik petrolkémiai és vegyipari ötéves terv (2016–2020). Például a peroxoszulfátok legfontosabb nyersanyaga, az ammónia tekintetében a terv értelmében a Cangzhou Zhengyuan elnevezésű, 600 000 tonna kapacitású ammóniaipari létesítmény második üteme megépítésének előmozdítására kell összpontosítani. (27) A terv értelmében elvi szinten nem szabad olyan új szintetikusammónia-gyárat építeni, amely füstmentes darabos szenet és földgázt hasznosít nyersanyagként. Helyette arra kell törekedni, hogy az ágazat olyan versenyelőnyhöz jusson, amelynek segítségével új kapcsolódások hozhatók létre az ipari értékláncban, például a szén- és a vegyipar között. (28) A terv emellett olyan műszaki megoldások és berendezések alkalmazását ösztönzi, amelyek éves szinten egymillió tonna feletti szintetikus ammónium és szintetikus metanol előállítását biztosítják. (29)

(47)

Egy másik fontos nyersanyag, a kénsav esetében Hebei tartomány tizenharmadik petrolkémiai ötéves terve jó példája annak, ahogyan a szakpolitikai célkitűzések és irányszámok az országos szintről a következő szintre közvetítődnek. A tizenkettedik ötéves terv keretében elért eredmények áttekintése után a terv a következő öt év fő problémáit jelöli meg, amelyek között szerepel a termékszerkezet javításának szükségessége. (30)

(48)

Egy további nyersanyag, a kálium-hidroxid kapcsán a tizenharmadik ásványierőforrás-ipari ötéves terv említést tesz a káliumsókról. A terv több problémát is megjelöl a bányászatban: az erőforrás-elosztás területén továbbra is túl sok a kormányzati beavatkozás, a bányászati jogokkal kapcsolatos piaci elvek nem mindig érvényesülnek maradéktalanul, a bányászati piac korszerű rendszere még nem teljes. (31) A káliumsókat a terv a „stratégiai jelentőségű” ásványi anyagok között említi. A terv egyik kimondott célja, hogy konszolidálja a Chaerhan (Qinghai) és a Lopnur (Xinjiang) káliumsó-készleteket, 55–60 %-os szinten tartsa az ország önellátó képességét, és szabályozza a káliumsó-kitermelés intenzitását és az új gyártási kapacitások kiépítését. (32)

(49)

Mindemellett a legfontosabb nyersanyagok és az energia kínai értékláncára számos állami beavatkozás irányul. A villamosenergia-ágazatban jelentős állami befolyás érvényesül, túlzottak a kapacitások, és a kínai peroxoszulfát-ágazat villamosenergia-költségeinek csökkentése érdekében az ágazat szereplői differenciált, illetve kedvezményes árakon juthatnak villamos energiához. (33) Az ammónium-szulfát területén támogatási rendszerek működnek, például adó-, ingatlanszerzési, hitel-, vissza nem térintendő támogatást nyújtó és más programok vannak érvényben. (34) A nátrium-hidroxid (marónátron) területén csökkentett áron lehet villamos energiát vásárolni. (35)

(50)

Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a peroxoszulfát-ágazatban felhasznált nyersanyagok gyártása területén a kínai kormányzat által folytatott közpolitikák egy része befolyásolja a szabadpiaci erőviszonyokat. Az intézkedések gátolják a piaci erők rendes érvényesülését.

(51)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (36)

(52)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (37) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (38) A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (39)

(53)

A kínai csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályok tehát láthatóan nem fejtenek ki megfelelő hatást, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása és megszerzése területén. Ezek a jogszabályok a peroxoszulfát-ágazatban és a nyersanyag-beszállító ágazatokban is érvényesülnek. Két peroxoszulfát-gyártó kapcsán a Bizottság megállapította, hogy a piacgazdaság előtti időkből származó torzulások egy része – például a földhasználati jog megszerzésének költsége tekintetében – még mindig fennáll. (40) Más ágazatokban lefolytatott közelmúltbeli vizsgálatok szintén megerősítették a földhasználati jogok megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő biztosítását. (41)

(54)

A fentiek alapján – és az együttműködésnek az ügyben tapasztalt hiányát is figyelembe véve – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a peroxoszulfát-ágazatban a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(55)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (42) A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. (43) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (44) Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(56)

Az ügy irataiban semmi nem utal arra, hogy a kínai munkajogi rendszer hatálya ne terjedne ki a peroxoszulfát-ágazatra. Ebben az ágazatban a jelek szerint a bérköltségek torzult volta közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és alapanyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(57)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a peroxoszulfát-ágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a bérköltségek torzultnak tekinthetők.

(58)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(59)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, (45) valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki), (46) továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. (47) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (48)

(60)

Amellett, hogy létezhetnek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális szabályok tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a kapcsolódó bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be. (49) Egyes korábbi piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításai ugyanezt a következtetést tartalmazzák. (50)

(61)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (51)

(62)

Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(63)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(64)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. (52) A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(65)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait. (53)

(66)

Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó rendszerszintű problémák.

(67)

A vizsgálat irataiban semmi nem utal arra, hogy a peroxoszulfát-gyártók és/vagy a nyersanyagok és más inputok beszállítói ne részesülnének e pénzügyi rendszer előnyeiből.

(68)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a peroxoszulfátok gyártói hozzáféréssel rendelkeztek a közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozáshoz.

(69)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások nem egy-egy ágazatra korlátozódnak. Ellenkezőleg: a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.1.2.1–3.1.2.8. szakaszban és a jelentés A. és B. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek.

(70)

A peroxoszulfátok gyártása fontos nyersanyagokat igényel. Amikor a gyártók beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(71)

Következésképpen nemcsak a peroxoszulfátok belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a fentiekben bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputokra szintén jelentős torzulások hatnak.

(72)

A 3.1.2.2–3.1.2.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a peroxoszulfát-ágazatra (és azon belül a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállító ágazatra) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés arról tanúskodott, hogy az árak és a költségek – a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában és a Kínában működő exportáló gyártók által ezekről a kérdésekről szolgáltatott korlátozott mennyiségű információ figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(73)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy nem érkezett hozzá olyan észrevétel, amely szerint a belföldi költségek bármelyike az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében torzulástól mentesnek volna tekinthető.

(74)

A Bizottság a reprezentatív országot a következő kritériumok alapján választotta ki:

(75)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket csak néhány gyártó gyártja néhány országban. A legnagyobb volumenű termelés a Kínai Népköztársaságban, Indiában, az EU-ban, Törökországban, Japánban és az USA-ban folyik.

(76)

Azon országok közül, amelyekben gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, a Világbank adatbázisa szerint egyedül Törökország gazdasági fejlettsége hasonló a Kínai Népköztársaságéhoz.

Ezért a Bizottság a fenti kritériumok alapján Törökországot azonosította egyedüli lehetséges reprezentatív országként.

(77)

Az egyetlen fél, amely észrevételeket tett ezzel kapcsolatban (a kérelmezők), támogatta ezt a választást. Mivel Törökország reprezentatív országként való figyelembevételével szemben nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette a reprezentatív országgal kapcsolatos ténymegállapításait, és a rendes értéket Törökország adatai alapján képezte.

(78)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket a következő módszerrel állapította meg. Elsőként megállapította a torzulástól mentes előállítási költségeket. Ezt követően a Törökországhoz mint reprezentatív országhoz tartozó tényleges torzulástól mentes egységköltségeket megszorozta az együttműködő exportáló gyártó gyártási folyamatában az anyagok, a munkaerő és a villamos energia tekintetében megfigyelt felhasználási tényezőkkel.

(79)

Második lépésben a Bizottság a fentiek szerint meghatározott előállítási költségeket megnövelte az Ak-Kim Kimya Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi törökországi vállalat (a továbbiakban: Ak-Kim) SGA-költségeivel és nyereségével. Az Ak-Kim volt az egyetlen olyan peroxoszulfát-gyártó a reprezentatív országban, amelyre vonatkozóan az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően rendelkezésre álltak nyilvánosan hozzáférhető adatok. Ezért, figyelemmel arra is, hogy az érdekelt felek nem fogalmaztak meg észrevételeket ezzel kapcsolatban, a Bizottság az Ak-Kimot megfelelőnek ítélte ahhoz, hogy adatai alapján meghatározza a rendes érték számításához szükséges torzulástól mentes és észszerű SGA-költségeket és nyereséget.

(80)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította az együttműködő exportáló gyártóhoz tartozó, gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(81)

Január 15-i és május 6-i feljegyzésében a Bizottság jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti képzéséhez a következő forrásokat kívánja felhasználni:

(82)

Az alábbi táblázat összefoglalja a számításokban figyelembe vett termelési tényezőket, valamint a hozzájuk tartozó HR-kódokat és a Globális Kereskedelmi Atlasz, illetve a törökországi adatbázisok szerinti, az importvámokat és a fuvarozási költségeket is magukban foglaló egységárakat.

1. táblázat

Termelési tényezők

(83)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A Bizottság a számításban a Kínából érkező importot nem vette figyelembe, mert ott a 3.1.2. szakaszban ismertetett módon jelentős torzulások állnak fenn. A más harmadik országokból érkező import Kína kizárását követően is reprezentatív maradt, és a Törökországba érkező teljes volumen 48–100 %-át tette ki.

(84)

Az importvámokkal kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy Törökország a felhasználható nyersanyagokat több mint 70 országból importálta eltérő importvámtételek és jelentős mennyiségi különbségek mellett. Ezért, és mivel a hatályvesztési felülvizsgálat keretében nem a pontos dömpingkülönbözetet kell meghatározni, hanem csupán a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét kell megállapítani, a Bizottság az egyes nyersanyagok importvámját az országok egy kisebb csoportjából érkező reprezentatív importvolumenek alapján állapította meg, azzal, hogy a figyelembe vett import a legtöbb nyersanyag esetében csaknem az összes importot, és minden esetben a teljes import legalább 90 %-át adták.

(85)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes költségeinek becslésére.

(86)

A Török Statisztikai Hivatal részletes információkkal szolgál a különböző gazdasági ágazatokban érvényes törökországi bérekről. A Bizottság a NACE Rev.2 egységes ágazati osztályozási rendszer (59) szerinti C.20 jelű feldolgozóipari gazdasági tevékenység (vegyi anyag, termék gyártása) 2016. évi béreiből (60) indult ki. A 2016. évi átlagos havi értéket a Bizottság az infláció figyelembevétele érdekében a Török Statisztikai Hivatal által közzétett belföldi termelőiár-index (61) segítségével megfelelő módon kiigazította.

(87)

A törökországi ipari villamosenergia-árakat a Török Statisztikai Hivatal rendszeresen kiadott sajtóközlemények útján teszi közzé. A Bizottság a 2019. március 26-án közzétett (a felülvizsgálati időszakot lefedő), (62) kuruş/kWh-ban megadott, a megfelelő fogyasztási sávokhoz tartozó ipari villamosenergiaár-adatokat (63) használta fel.

(88)

A vízgőzzel nem kereskednek határokon átívelő módon, és HR-kódja sincs. Ezért a vízgőz torzítatlan értékének meghatározása érdekében a Bizottság elsőként meghatározta, hogy a vízgőz mekkora hányadot képvisel a többi termelési tényező összességéhez képest, majd az így nyert százalékot alkalmazta ugyanezen termelési tényezők torzítatlan összköltségére.

(89)

A Bizottság ugyanezt a módszert követte az egyéb közvetlen költségek esetében is, amelyek az exportáló gyártó által szolgáltatott adatok szerint együttesen körülbelül 2 %-ot képviseltek a termelési tényezők összköltségén belül.

(90)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének meghatározásakor a Bizottság abból indult ki, hogy az együttműködő exportáló gyártó költségszerkezetében a gyártási általános költségek mekkora hányadát képezik az előállítási költségeknek. Pontosabban szólva a Bizottság elsőként kifejezte az együttműködő exportáló gyártó tényleges gyártási általános költségét a tényleges előállítási költség százalékában. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költség torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az így nyert százalékot alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére. A Bizottság ebben az ügyben észszerűnek ítélte ezt az eljárást, mert nem álltak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető adatok az a SGA-költségek és a nyereség meghatározása (lásd a (91) preambulumbekezdést) céljából kiválasztott törökországi gyártó gyártási általános költségeire vonatkozóan, és az így kiszámított érték tükrözi az egyes exportáló gyártók által alkalmazott tényleges termelési tényezőket, továbbá meg van szorozva a megfelelő reprezentatív országhoz tartozó tényleges termelési költséggel.

(91)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának negyedik bekezdése szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét.”

(92)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes értékének meghatározásához a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó egyetlen törökországi vállalat, az Ak-Kim Kimya Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi tekintetében az Orbis adatbázisban rendelkezésre álló pénzügyi adatokat használta fel. (64) A rendelkezésre álló adatok alapján a vállalat üzleti tevékenységének legnagyobb része a felülvizsgálat tárgyát képező termékre irányult, és a pénzügyi kimutatásokban található információk szerint a vizsgált időszakban nem történt olyan különleges esemény, amely miatt a jelentett adatok kiigazításra szorulnának.

(93)

Mindezek alapján a Bizottság az előállítási költség torzulástól mentes értékét a következő összegekkel növelte meg:

(94)

A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó csak jelentéktelen mennyiségben értékesítette termékeit az Unióban. Ezért a Bizottság az árakat nem ítélte reprezentatívnak. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az értékesítések nem kellően megbízhatóak ahhoz, hogy a dömpingszámítás keretében alapot képezzenek az exportár meghatározásához.

(95)

A Comext adatai szerint a felülvizsgálati időszak alatt Kínából az Unióba érkező behozatal lényegében teljes egészében attól az exportőrtől eredt, amelyről az eredeti vizsgálat azt állapította meg, hogy nem folytatott dömpinget, (65) és amelyre ezért a jelen felülvizsgálat nem terjed ki.

(96)

Ezért – az előző hatályvesztési felülvizsgálat során alkalmazott módszert követve – a Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által a harmadik országokkal (66) szemben alkalmazott exportár és a rendes érték összehasonlítása alapján vizsgálta, hogy valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetére a dömping megismétlődése.

(97)

A rendes érték és az Unión kívüli országokkal szemben alkalmazott exportár méltányos összehasonlítása érdekében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők figyelembevétele érdekében megfelelő kiigazításokat végzett. A kiigazítások az FOB-alapon rendelkezésre álló exportértékesítési árak esetében a szárazföldi fuvarozás, az anyagmozgatás, a rakodás és a csomagolás költségeit, valamint a banki díjakat és a hitelköltségeket, a CIF-alapon rendelkezésre álló értékesítési adatok esetében pedig mindezek mellett a tengeri fuvarozás és a kapcsolódó biztosítás költségeit vették figyelembe.

(98)

mivel az exportáló gyártó az exportértékesítései után teljes összegű hozzáadottérték-adót fizetett, a Bizottság a képzett rendes értéket a hozzáadottérték-adó teljes összegével is kiigazította.

(99)

A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy az együttműködő gyártó minden országba a rendes értéknél több mint 20 %-kal alacsonyabb árakon értékesített.

(100)

Kínában a felülvizsgálat tárgyát képező terméket 15 gyártó gyártja. A felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők – a saját adatgyűjtésük alapján (67) – úgy becsülték, hogy Kína jelentős, legalább évi 75 000 tonna kapacitásfelesleggel rendelkezik. (68) Ez akkora termelési kapacitást jelent, hogy Kína egymaga képes lenne fedezni a 35 000–45 000 tonnára becsült teljes felülvizsgálati időszakbeli uniós felhasználást.

(101)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kína a világ legnagyobb peroxoszulfát-termelői közé tartozik és jelentős szabad kapacitással rendelkezik, ennélfogva az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén könnyedén tudna további mennyiségeket exportálni az Unióba.

(102)

Emellett az uniós piac – viszonylag nagy mérete és a folyamatosan növekvő felhasználás miatt (lásd 5.2. szakasz) – továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(103)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping megismétlődésének. Különösen a Kína tekintetében megállapított rendes értékek nagysága, az együttműködő gyártó által a harmadik országok piacain alkalmazott exportárak szintje, az uniós piac vonzereje és a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás miatt nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megismétlődik a dömping.

(104)

A peroxoszulfátokat az Unióban két gyártó gyártja. Ez a két gyártó adta a felülvizsgálati időszakbeli uniós termelés 100 %-át. Mindkét gyártó támogatta a felülvizsgálati kérelmet, és együttműködést tanúsított a vizsgálatban.

(105)

Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a két gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot; ezekre a gyártókra a továbbiakban az „uniós gazdasági ágazat” kifejezéssel utalunk.

(106)

Az alaprendelet 19. cikkével összhangban titoktartási megfontolásból a két uniós gyártó adatait relatív mennyiségek vagy értéktartományok formájában adjuk meg.

(107)

A Bizottság a behozatalra vonatkozó információkat a hasonló termék három fő típusa (ammónium-perszulfát, nátrium-perszulfát, kálium-perszulfát) esetében a KN-kódok szintjén, a negyedik (kálium-peroximonoszulfát) esetében a TARIC-kódok szintjén elemezte. A behozatalok értékelését az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján gyűjtött adatok egészítették ki.

(108)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon elért értékesítési volumen és az Eurostat behozatali adatai alapján, a KN-kódok és a TARIC-kódok szintjén határozta meg. Ezeket az értékesítési volumeneket a Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte, és az uniós gyártóktól származó ellenőrzött információk alapján szükség szerint módosította.

(109)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Felhasználás

(110)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 8 %-kal nőtt.

(111)

A (95) preambulumbekezdésben említett módon a Kínából érkező behozatal csaknem teljes egészében egyetlen vállalattól származik, amelyről az eredeti vizsgálat azt állapította meg, hogy nem folytat dömpinget. Mivel az intézkedések hatálya alá tartozó behozatal jelentéktelen (piaci részesedése 1 %-nál kisebb), a Bizottság megállapította, hogy az árai nem reprezentatívak. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingelt behozatal árainak alakulása nem elemezhető. Ugyanebből az okból az áralákínálás számítása sem volt lehetséges.

(112)

Az alábbi táblázat bemutatja a más országokból érkező behozatalnak, valamint a Kínából érkező nem dömpingelt behozatalnak a figyelembe vett időszak alatti volumenét, árait és piaci részesedését. A (106) preambulumbekezdésben említett titoktartási okokból a piaci részesedéseket és a Kínából érkező nem dömpingelt behozatal volumeneit relatív mennyiségek formájában adjuk meg.

3. táblázat

A más harmadik országokból érkező behozatal, valamint a Kínából érkező nem dömpingelt behozatal

(113)

A más harmadik országokból az uniós piacra érkező behozatali volumenek (a Kínából érkező nem dömpingelt behozatal volumenét is beleszámítva) a figyelembe vett időszak alatt körülbelül 25 %-kal nőttek, az átlagár pedig ugyanebben az időszakban mintegy 6 %-kal emelkedett. A más harmadik országok piaci részesedése (a Kínából érkező nem dömpingelt behozatal piaci részesedését is beleszámítva) ugyanebben az időszakban mintegy 16 %-kal lett nagyobb. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat árai átlagosan 5 %-kal növekedtek (lásd a (124) preambulumbekezdést).

(114)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági tényező és mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(115)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása a következőképpen alakult:

4. táblázat

(116)

Mint látható, a termelési kapacitás szerény mértékben (2–4 %-kal) nőtt, a termelési volumen és a kapacitáskihasználás azonban állandó szinten maradt.

(117)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak az Unión belüli értékesítései a következőképpen alakultak:

5. táblázat

(118)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon végrehajtott értékesítések volumene a figyelembe vett időszakban állandó értéket mutatott. Ugyanebben az időszakban azonban az uniós gazdasági ágazat fokozatosan veszített piaci részesedéséből (összességében 7 %-ot), miközben az uniós felhasználás 8 %-kal nőtt.

(119)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult:

6. táblázat

(120)

A foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban folyamatosan bővült (összességében 3 %-kal). Az uniós gyártók termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszak alatt nem változott. Ez részben azoknak az erőfeszítéseknek köszönhető, amelyekkel az uniós gazdasági ágazat már a figyelembe vett időszak előtt – a Kínából érkező dömpingelt behozatal akkori nyomására reagálva – magas szintre növelte termelékenységét.

(121)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 8 százalékponttal nőtt. A fogyasztás e szerény mértékű növekedéséből azonban az uniós gazdasági ágazatnak nem származott előnye, hiszen a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan veszített piaci részesedéséből.

(122)

A figyelembe vett időszakban a mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak:

7. táblázat

(123)

Noha az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2015 és a felülvizsgálati időszak között nőtt, a termelés szintjéhez képest továbbra is viszonylag alacsony.

(124)

A figyelembe vett időszakban a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési ár és a mintában szereplő uniós gyártók átlagos termelési egységköltsége a következőképpen alakult:

8. táblázat

(125)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat költsége 3–5 %-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban az árak 4–6 %-kal emelkedtek, tehát az uniós gazdasági ágazat az árai növelésével képes volt fedezni a költségnövekedést.

(126)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek megvalósított uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a 2016-ban elért legalacsonyabb szint (6–8 %) és a 2017-es legmagasabb szint (8–10 %) között ingadozott, és mindvégig elmaradt az eredeti vizsgálat keretében megállapított 12,0 %-os nyereségcéltól.

(127)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat a pénzforgalom tekintetében 3 %-os bővülést ért el, miközben a beruházások változatlan szinten voltak.

(128)

A beruházások megtérülése, azaz a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség 2015 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban az átlagos bérszint – a termelési egységköltséghez hasonló trendet követve – enyhén emelkedett.

(129)

A fentieknek megfelelően a figyelembe vett időszakban nem érkezett dömpingelt behozatal Kínából, ezért a dömpingkülönbözet nagyságának meghatározására nem volt lehetőség.

(130)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat a felépülés jeleit mutatta a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból. Az uniós gazdasági ágazat termelése, kapacitáskihasználása, értékesítései és beruházásai állandó szinten maradtak, míg a pénzforgalom és a beruházások megtérülése kedvező irányban alakult. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt az alkalmazottak számát kis mértékben még növelni is tudta. Ezért – annak ellenére, hogy az értékesítési volumen stabil maradt, és nem követte az uniós piacon tapasztalt keresletnövekedést – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból.

(131)

Az uniós gazdasági ágazat helyzete javult a figyelembe vett időszak alatt. A kármutatók többsége kedvező tendenciát vagy változatlan helyzetet jelzett. Azt, hogy az uniós gazdasági ágazat előnyét látta az intézkedéseknek, jól mutatja egyebek mellett az a körülmény, hogy magas szinten volt a kapacitáskihasználás, és nőtt a pénzforgalom és a beruházások megtérülése. A Kínából az uniós piacra érkező behozatal kizárólag attól az egyetlen kínai gyártótól ered, amelyről az eredeti vizsgálat azt állapította meg, hogy nem folytatott dömpinget. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(132)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e a Kínával szemben meghozott intézkedések hatályvesztése esetére a jelentős kár megismétlődése.

(133)

Ennek keretében a Bizottság megvizsgálta a Kínában meglévő termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, ideértve az azzal kapcsolatos megfontolásokat is, hogy vannak-e hatályban más harmadik országokban a peroxoszulfátokkal kapcsolatban dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések, a kínai exportáló gyártóknak az árak területén más harmadik országok piacain tanúsított magatartását, valamint az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatásokat.

(134)

Kína messze a felülvizsgálat tárgyát képező termék legnagyobb exportőre a világon. A felülvizsgálati időszakbeli export teljes értékét tekintve az EU Kína harmadik legfontosabb exportpiaca volt. (69)

(135)

A (100)–(101) preambulumbekezdésben ismertetett módon a kínai gyártók jelentős termelési kapacitással rendelkeznek, és komoly mértékű becsült szabad kapacitásuk jóval nagyobb a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználásnál.

(136)

Az uniós piac a felülvizsgálat tárgyát képező termék legnagyobb importőre a világon. (70) Továbbá, mint az 1. táblázatban látható, 2015 és a felülvizsgálati időszak között az érintett termék uniós felhasználása 8 %-kal nőtt. Ez azt mutatja, hogy az uniós felhasználás továbbra is komoly mértékű, és növekvő tendenciát mutat. Az uniós piac – viszonylag nagy méreténél és az egyértelműen növekvő felhasználásnál fogva – továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(137)

Emellett más harmadik országokban, például az USA-ban vagy Indiában piacvédelmi intézkedések vannak érvényben a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitelével szemben, ami nehezíti a kínai exportáló gyártók számára e piacok elérését, és további vonzerőt kölcsönöz az uniós piac számára, ahová az így kieső export átirányítható lehet.

(138)

Az uniós piac vonzerejét a kínai exportáló gyártók árképzési stratégiája is alátámasztja. Ezzel összefüggésben a Bizottság elvégzett egy elemzést, amelynek keretében összehasonlította egymással egyfelől az uniós gyártók értékesítési árait, másfelől pedig a kínai exportáló gyártó által a harmadik országok felé felszámított gyártelepi szinű árak CIF-szintre átszámított, azaz az Unióba való fuvarozás és a biztosítás költségeivel megnövelt, majd pedig a behozatal után felmerülő költségek és a szerződéses vámok figyelembevételével kiigazított értékét. Ez az elemzés azt mutatta, hogy azonos szinten összehasonlítva a kínai exportárak 26 %-kal alacsonyabbak az uniós gyártók értékesítési árainál. Ugyanezt az elemzést a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti, az Unión kívüli harmadik országokba irányuló kivitel kapcsán felszámított összes kínai exportár alapján is elvégezte. Ez az elemzés azt mutatta, hogy azonos szinten összehasonlítva a kínai exportárak 18 %-kal alacsonyabbak az uniós gyártók értékesítési árainál. Ezért észszerűen arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai export az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árak mellett fog belépni az uniós piacra.

(139)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje és a kínai exportáló gyártóknak a (134)–(138) preambulumbekezdésben bemutatott árazási magatartása miatt valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén már rövid távon is nagy mennyiségben érkeznének, illetve kerülnének átirányításra alacsony árú peroxoszulfátok az Unióba.

(140)

Ennek következtében az uniós gazdasági ágazatnak, amely jelenleg képes az Unióban jelentkező kereslet kielégítésére, csökkenne az uniós piacon az értékesítési volumene és a piaci részesedése.

(141)

Annak felmérése érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése milyen hatást gyakorolhat az uniós gazdasági ágazatra, a Bizottság elemezte, hogy hogyan alakulnának valószínűsíthetően az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai, értékesítési volumenei és jövedelmezősége abban az esetben, ha jelentős mennyiségű alacsony árú kínai behozatal lépne be az Unió piacára.

(142)

Ebben a tekintetben a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy akkor, amikor 2002 és 2007 között átmenetileg nem voltak hatályban intézkedések, a kínai dömpingelt behozatal a 2001. évi 200 tonnáról 2006-ra csaknem 9 000 tonnára szökött fel, aminek következtében az uniós gazdasági ágazatnak csökkenő árakkal, piaci részesedése visszaszorulásával, valamint jövedelmezősége jelentős visszaesésével kellett szembesülnie.

(143)

A korábbi tapasztalatok és az uniós gazdasági ágazat jelenlegi versenypozíciója alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése milyen valószínűsíthető hatást gyakorolna a kármutatókra. Ennek keretében a Bizottság szimulációt végzett a következő feltételezésekből kiindulva:

(144)

A szimuláció azt mutatta, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán egy év alatt mintegy 13 %-kal, két év alatt mintegy 20 %-kal zsugorodna az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, értékesítési árai pedig 15 %-kal csökkennének. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat jelenlegi jövedelmezősége egy év alatt a már veszteséges szint közelébe kerülne, két év elteltével pedig az uniós gazdasági ágazat veszteségessé válna.

(145)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően rövid idő alatt az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár megismétlődéséhez vezetne.

(146)

A (144) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűsíthetően jelentős mértékben romlana. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések fenntartása előnyös lenne, hiszen az uniós gyártók meg tudnák őrizni értékesítési volumenük, piaci részesedésük és jövedelmezőségük jelenlegi szintjét, valamint kedvező általános gazdasági helyzetüket. Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben veszélybe sodorhatná az uniós gazdasági ágazat életképességét, hiszen a jelek szerint dömpingáron és jelentős mennyiségekben érkezne kínai behozatal az Unió piacára, és ez a kár megismétlődését eredményezné.

(147)

Azok a felhasználók, amelyekkel a Bizottság felvette a kapcsolatot, nem küldtek vissza kitöltött kérdőívet. Mindazonáltal egy felhasználó, a Wacker Chemie AG benyújtott egy beadványt, amelyben azt szorgalmazta, hogy a Bizottság az intézkedéseket az alábbiakban kifejtett okokból szüntesse meg.

(148)

Először: a felhasználó szerint az uniós gazdasági ágazat helyzete a Kínából érkező jelentős volumenű behozatal, valamint a máshonnan hasonló vagy sok esetben csökkenő áron érkező behozatalok ellenére is kedvezően alakult. Ez a felhasználó álláspontja szerint azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat a továbbiakban képes volna állni a versenyt a kínai behozatallal szemben. Másodszor: a Wacker Chemie állítása szerint a termelési költség csökkenésétől függetlenül az uniós gyártók képesek voltak növelni áraikat az EU piacán. Végezetül: az intézkedések megszüntetése nyomán fokozódna a piaci verseny, és a peroxoszulfátokat minden forrásból versenyképes áron lehetne beszerezni.

(149)

A 4.7. szakaszban ismertetett módon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban nem érte jelentős kár, és az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak folyamán növelte értékesítési árait. Az értékesítési ár növekedését azonban a termelési költség hasonló mértékű növekedése kísérte (lásd a (125) preambulumbekezdést). A Kínából érkező behozatal árával és volumenével kapcsolatban a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Kínából az Unióba érkező behozatal csaknem teljes egészében attól az exportőrtől eredt, amelyről az eredeti vizsgálat azt állapította meg, hogy nem folytat dömpinget, és amelyre ezért e felülvizsgálat hatálya nem terjed ki. Emellett más harmadik országokból az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonló árakon érkeztek a behozatalok, és ezek az árak növekvő, nem pedig csökkenő tendenciát mutattak. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a termék jellegének, valamint a piacon rendelkezésre álló számos beszerzési forrásnak köszönhetően a felhasználók könnyen válthatnak beszállítót. A Bizottság ezért a felhasználó felvetéseit elutasította.

(150)

Mindemellett az eredeti vizsgálat megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék az értéklánc következő szakaszain található termékek költségeire csak marginális hatást gyakorol, ezért a dömpingellenes vám hatása elhanyagolható mértékű. (71) A felhasználók nem szolgáltattak olyan információkat, amelyek megkérdőjelezik a korábbi vizsgálatok azon következtetéseit, hogy a vám csupán marginális hatást gyakorol a felhasználók üzleti tevékenységére.

(151)

Azok közül az importőrök közül, amelyekkel a Bizottság felvette a kapcsolatot, egyik sem importálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelentős mennyiségben, ezért a Bizottság egyik ilyen importőrt sem kérte fel kérdőív kitöltésére. Azok közül az importőrök közül, amelyek a felülvizsgálat kezdetén jelentkeztek a Bizottságnál, egyik sem fogalmazott meg észrevételeket.

(152)

A vizsgálat megerősítette, hogy az importőrök könnyen vásárolhatnak a piacon jelenleg rendelkezésre álló különböző forrásokból, különösen az uniós gazdasági ágazattól, az Egyesült Államok exportőreitől és a termékeit nem dömpingáron értékesítő kínai exportőrtől. A Bizottság az eredeti vizsgálat keretében megállapította, hogy az importőrök teljes forgalmán belül a peroxoszulfátok behozatala 0,03–1,3 %-ot képviselt. (72) Ezért olyan bizonyítékok hiányában, amelyek megkérdőjelezik ezt a ténymegállapítást, és figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala jelentéktelen volt a felülvizsgálati időszak alatt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések az importőrökre nem gyakorolnának aránytalanul nagy hatást.

(153)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság mérlegelte a különböző versengő érdekeket, és ennek során különös figyelmet szentelt annak, hogy védelmet nyújtson az uniós gazdasági ágazatnak a kár valószínűsíthető megismétlődésével szemben. Mivel az eredeti vizsgálat ténymegállapításait egyetlen bizonyíték sem vonja kétségbe, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az importőrök és a felhasználók érintettsége nem olyan jelentős mértékű, hogy az intézkedések fenntartása egyértelműen aránytalan megoldás lenne. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekét.

(154)

A Bizottság 2019. november 8-án tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A Bizottsághoz az érdekelt felektől nem érkeztek olyan észrevételek, amelyek vitatják a tájékoztatásban foglalt ténymegállapításokat.

(155)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket.

(156)

A fentiekből következően a Kínából származó peroxoszulfátokra alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(157)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok helyes alkalmazásának biztosításához különleges intézkedéseket kell hozni. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, be kell mutatniuk egy érvényes kereskedelmi számlát a tagállamok vámhatóságai előtt. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(158)

Bár e számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai alkalmazhassák a behozatalokra az egyedi dömpingellenes vámtételeket, a vámhatóságoknak nem kizárólag ezt a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és – minden más esethez hasonlóan, a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) megkövetelni, ha a bemutatott számla teljesíti az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(159)

Ha – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – egy alacsonyabb egyedi vámtétel igénybevételére jogosult vállalat kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségnövekedés már önmagában tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése miatt bekövetkezett változásnak. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat irányulhat egyebek mellett annak tisztázására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel vagy vámtételek eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(160)

Az az egyedi dömpingellenes vámtétellel rendelkező vállalat, amelynek a későbbiekben megváltozik a neve, kérheti e vámtétel folytatólagos alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. (73) A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(161)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (74) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítések esetében az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(162)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A megállapodás 51. cikkének (2) bekezdése szerint a Közösség–Svájc Szárazföldi Szállítási Bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság) biztosítja a megállapodás rendelkezéseinek nyomon követését és alkalmazását, továbbá végrehajtja a megállapodás 52. és 55. cikkében említett kiigazítási és felülvizsgálati záradékokat.

(2)

A megállapodás 52. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vegyes bizottság többek között határozatokat hoz az 1. melléklet felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy az – szükség esetén, viszonossági alapon – kiegészüljön az érintett jogszabályokban bekövetkezett módosításokkal, illetve határoz minden egyéb, a megállapodás megfelelő érvényesülésének biztosítását célzó intézkedésről.

(3)

A vegyes bizottság 1/2013 határozata (1) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban a tagállamok nemzeti biztonsági hatóságai vagy Svájc nemzeti biztonsági hatóságai által a vasúti társaságok számára kibocsátott biztonsági tanúsítványok kölcsönösségi alapon történő elismeréséről rendelkezik. Rendelkezik továbbá az alrendszerekre, járművekre és járműtípusokra vonatkozóan kiállított EK-megfelelőségi, alkalmazhatósági és hitelesítési nyilatkozatok, EK-hitelesítési tanúsítványok, üzembehelyezési engedélyek, valamint a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) előírt bejelentett szervezetek kölcsönösségi alapon történő elismeréséről.

(4)

Az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, az alrendszerek és a vasúti járművek forgalomba hozatalára vonatkozó új követelményeket határoz meg. Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) új követelményeket állapít meg a vasúti társaságok egységes biztonsági tanúsítványainak kiállítására vonatkozóan. Ezek az irányelvek emellett új feladatokat ruháznak az Európai Unió Vasúti Ügynökségére (a továbbiakban: Ügynökség). Az Ügynökség felel különösen az (EU) 2016/797 irányelv 21. és 24. cikke szerinti forgalombahozatali járműengedélyek, illetve járműtípus-engedélyek (a továbbiakban: uniós járműengedélyek), valamint az (EU) 2016/798 irányelv 10. cikke szerinti egységes biztonsági tanúsítványok (a továbbiakban: egységes biztonsági tanúsítványok) kiállításáért. A tagállamoknak legkésőbb 2019. június 16-ig, illetve azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek e célból értesítették a Bizottságot és az Ügynökséget, 2020. június 16-ig kell átültetniük az irányelveket. 2020. június 16-ával a 2004/49/EK és a 2008/57/EK irányelv hatályát veszti, a helyükbe pedig az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelv lép.

(5)

Emellett Svájc az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelvvel egyenértékű jogi rendelkezéseket kíván alkalmazni. Ezért az 1. melléklet felülvizsgálata révén be kell építeni a megállapodásba az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelv új érdemi rendelkezéseit.

(6)

A megállapodás jelenlegi formájában nem teszi lehetővé, hogy az Európai Unió intézményei vagy szervei hatásköreiket Svájcban gyakorolják, mint ahogy azt sem, hogy a vegyes bizottság ilyen értelemben módosítsa a megállapodást. A megállapodásnak a vonatkozó eljárások szerinti módosításáig átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani a Svájc és az Európai Unió közötti zökkenőmentes vasúti közlekedés fenntartása érdekében. E célból egyértelművé kell tenni, hogy Svájcban az alkalmazandó biztonsági és átjárhatósági követelményeknek való megfelelés egyrészt egy, az Ügynökség által kiállított egységes biztonsági tanúsítványnak vagy uniós járműengedélynek, másrészt a svájci nemzeti szabályoknak való megfelelés Svájc általi ellenőrzésének együttes alkalmazása révén állapítható meg. Az egységes biztonsági tanúsítványok vagy uniós járműengedélyek kiállítása tekintetében az Ügynökségnek bizonyítékként kell figyelembe vennie a svájci vasúti hálózatra vonatkozó biztonsági tanúsítványok vagy járműengedélyek kiállítása céljából a vonatkozó európai uniós jognak megfelelő svájci jogszabályok követelményeinek való megfelelés Svájc általi értékelését.

(7)

Az (EU) 2016/797 irányelv értelmében kiállított EK-tanúsítványokat és EK-nyilatkozatokat kölcsönösen el kell ismerni.

(8)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében helyénvaló lehetővé tenni a kérelmezők számára, hogy egyidejűleg kérelmezzék az Ügynökség által kiadott egységes biztonsági tanúsítványt vagy uniós járműengedélyt, valamint a Svájc nemzeti szabályainak való megfelelés ellenőrzését. Ugyanebből a célból helyénvaló lehetővé tenni a kérelmezők számára, hogy az említett célra az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszert alkalmazzák. Svájc számára hozzáférést kell biztosítani az egyablakos információs és kommunikációs rendszerhez, valamint az Ügynökségnek és Svájcnak az e határozat végrehajtásához szükséges mértékben együtt kell működniük.

(9)

Az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2016/798 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett, a biztonsági tanúsítványok és járműengedélyek Svájcban történő kiállítására alkalmazandó nemzeti szabályokat (a továbbiakban: nemzeti szabályok) az (EU) 2016/796 rendelet 27. cikkében említett informatikai rendszeren keresztül kell közzététel céljából bejelenteni. A megállapodás 1. mellékletében fel kell sorolni azokat a területeket, amelyeken svájci nemzeti szabályokat kell alkalmazni.

(10)

Svájc és az Európai Unió elkötelezett a szükségtelen nemzeti szabályok megszüntetése mellett, amelyek akadályozzák a kölcsönös átjárhatóságot, valamint a Svájc és az Európai Unió közötti zökkenőmentes vasúti közlekedést. Lehetséges, hogy a megállapodás 1. mellékletében felsorolt egyes svájci nemzeti szabályok nem egyeztethetők össze az átjárhatósági műszaki előírásokkal, és 2020. december 31. előtt felül kell őket vizsgálni azok megszüntetése, módosítása vagy fenntartása céljából.

(11)

A vegyes bizottság 1/2013 határozatát hatályon kívül kell helyezni. Mivel azonban egyes tagállamok az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelvvel összhangban csak legkésőbb 2020. június 16-ig ültetik át az irányelveket, helyénvaló a vegyes bizottság szóban forgó határozata 2. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkének (1) bekezdését az említett időpontig továbbra is alkalmazni az érintett tagállamok tekintetében.

(12)

Az 1/2013 határozattal összhangban elismert, alrendszerekre, járművekre és járműtípusokra vonatkozóan kiállított EK-megfelelőségi, alkalmazhatósági és hitelesítési nyilatkozatokat, EK-hitelesítési tanúsítványokat és üzembehelyezési engedélyeket, valamint biztonsági tanúsítványokat a kiállításuk feltételeivel összhangban továbbra is el kell ismerni.

(13)

A megállapodás a célból történő módosításáig, hogy az Ügynökség biztonsági tanúsítványok és járműengedélyek terén betöltött szerepét kiterjesszék a svájci vasúti hálózatra, e határozat átmeneti rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig kell alkalmazni. A vegyes bizottságnak fontolóra kell vennie az átmeneti intézkedések alkalmazásának 2020. december 31-ét követő meghosszabbítását, amennyiben az (EU) 2016/796 rendelettel, valamint az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelvvel egyenértékű jogi rendelkezések alkalmazására 2020. december 31-ig valószínűleg nem kerül sor,