2020.1.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 12/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/34 RENDELETE

(2020. január 15.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 39 nemzetközi számviteli standard, továbbá az IFRS 7 és az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2014. július 22-én közzétette „A fő referencia-kamatlábak reformja” című jelentését, amely ajánlásokat fogalmazott meg a bankközi piacokon alapuló referencia-kamatlábak és egyéb potenciális referencia-kamatlábak megerősítésére, valamint alternatív, csaknem kockázatmentes referencia-kamatlábak kidolgozására vonatkozóan.

(3)	Az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) közös keretet vezetett be a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexek Unión belüli pontosságának és integritásának biztosítása érdekében.

(4)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület 2019. szeptember 26-án közzétette „A referencia-kamatláb reformja (Az IFRS 9, az IAS 39, továbbá az IFRS 7 standard módosításai)” című dokumentumot annak érdekében, hogy kezelje a referencia-kamatláb reformjának pénzügyi beszámolási következményeit a meglévő referencia-kamatláb alternatív referenciamutatóval való felváltása előtti időszakban.

(5)

A módosítások átmeneti és szűk hatókörű kivételeket engedélyeznek az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard, valamint az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok nemzetközi pénzügyi beszámolási standard fedezeti elszámolásra vonatkozó követelményei alól annak érdekében, hogy a társaságok továbbra is meg tudjanak felelni a követelményeknek, feltételezve, hogy a meglévő referencia-kamatlábak nem változnak a bankközi kamatláb reformja miatt.

(6)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés, az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek és az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított elfogadási kritériumoknak.

(7)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

a)	Az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

b)	az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

c)	az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.)

Melléklet

A referencia-kamatláb reformja

Az IFRS 9, az IAS 39, továbbá az IFRS 7 standard módosításai

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai

A standard kiegészül a 6.8.1–6.8.12. és a 7.1.8. bekezdéssel. A standard a 6.8.1. bekezdés előtt kiegészül egy új címmel. A standard a 6.8.4., 6.8.5., 6.8.6., 6.8.7. és 6.8.9. bekezdés előtt új alcímekkel egészül ki. A 7.2.26. bekezdés módosul.

6. fejezet Fedezeti elszámolás

...

6.8. Ideiglenes kivételek bizonyos fedezeti elszámolási követelmények alkalmazása alól

6.8.1.

A gazdálkodó egységnek a referencia-kamatláb reformja által közvetlenül érintett összes fedezeti kapcsolatra alkalmaznia kell a 6.8.4–6.8.12. és a 7.1.8. bekezdést, valamint a 7.2.26. bekezdés d) pontját. E bekezdések csak az említett fedezeti kapcsolatokra vonatkoznak. A referencia-kamatláb reformja csak akkor érinti közvetlenül a fedezeti kapcsolatot, ha a reform bizonytalanságot kelt a következőkkel kapcsolatban:

a)	a fedezett kockázatként megjelölt (szerződéses vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb; és/vagy

b)	a fedezett tétel vagy a fedezeti instrumentum referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése vagy összege.

6.8.2.

A 6.8.4–6.8.12. bekezdés alkalmazása céljából a „referencia-kamatláb reformja” kifejezés a referencia-kamatláb piaci szintű reformját jelenti, ideértve a referencia-kamatláb alternatív referencia-kamatlábbal való felváltását, például a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2014. júliusi, „A fő referencia-kamatlábak reformja” című jelentésének (1) ajánlásait követve.

6.8.3.

A 6.8.4–6.8.12. bekezdés csak az e bekezdésekben meghatározott követelmények tekintetében rendelkezik kivételekről. A gazdálkodó egységnek az összes többi, fedezeti elszámolási követelményt továbbra is alkalmaznia kell a referencia-kamatláb reformja által közvetlenül érintett fedezeti kapcsolatokra.

A cash flow-fedezeti ügyletekre vonatkozó nagy valószínűségi követelmény

6.8.4.

Annak meghatározásakor, hogy egy előre jelzett ügylet (vagy annak komponense) a 6.3.3. bekezdés előírásának megfelelően nagyon valószínű-e, a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy a fedezett cash flow-k alapjául szolgáló (szerződésben vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb nem változik a referencia-kamatláb reformja miatt.

A cash flow-fedezeti tartalékban felhalmozott összeg átsorolása

6.8.5.

A 6.5.12. bekezdésben előírt követelmény alkalmazása céljából annak meghatározásakor, hogy a fedezett jövőbeli cash flow-k várhatóan bekövetkeznek-e, a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy a fedezett cash flow-k alapjául szolgáló (szerződésben vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb nem változik a referencia-kamatláb reformja miatt.

A fedezett tétel és a fedezeti instrumentum közötti gazdasági kapcsolat értékelése

6.8.6.

A 6.4.1. bekezdés (c) pontjának i. alpontjában és a B6.4.4–B6.4.6. bekezdésben előírt követelmények alkalmazása céljából a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy a fedezett cash flow-k és/vagy a fedezett kockázat alapjául szolgáló (szerződésben vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb vagy a fedezeti instrumentum cash flow-inak alapjául szolgáló referencia-kamatláb nem változik a referencia-kamatláb reformja miatt.

A tétel valamely komponensének fedezett tételként való megjelölése

6.8.7.

Ha a 6.8.8. bekezdés nem alkalmazandó, a kamatlábkockázat nem szerződésben meghatározott referenciakomponensének fedezésekor a gazdálkodó egységnek a 6.3.7. bekezdés a) pontjában és a B6.3.8. bekezdésben előírt követelményt – hogy a kockázati komponens legyen elkülönülten azonosítható – csak a fedezeti kapcsolat kezdetekor kell alkalmaznia.

6.8.8.

Ha a gazdálkodó egység a fedezeti dokumentációnak megfelelően gyakran újra megállapítja (vagyis megszünteti és újra kezdi) a fedezeti kapcsolatot, mivel a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel egyaránt gyakran változik (vagyis a gazdálkodó egység olyan dinamikus eljárást alkalmaz, amelyben a fedezett tételek és a kitettség kezelésére alkalmazott fedezeti instrumentumok sem maradnak sokáig azonosak), akkor a gazdálkodó egységnek a 6.3.7. bekezdés a) pontjában és a B6.3.8. bekezdésben előírt követelményt – hogy a kockázati komponens elkülönülten azonosítható – csak akkor kell alkalmaznia, amikor először jelöl meg fedezett tételt az adott fedezeti kapcsolatban. Azt a fedezett tételt, amelyet a fedezeti kapcsolatban történő első megjelölésének időpontjában már értékeltek – függetlenül attól, hogy ez a megjelölés a fedezeti ügylet kezdetekor vagy később történt – ugyanazon fedezeti kapcsolatban a későbbi újramegjelölések alkalmával nem értékelik újra.

Az alkalmazás befejezése

6.8.9.

A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 6.8.4. bekezdés alkalmazását a fedezett tételre a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)	ha a fedezett tétel referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)	ha megszűnik az a fedezeti kapcsolat, amelynek a fedezett tétel a részét képezi.

6.8.10.

A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 6.8.5. bekezdés alkalmazását a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)	ha a fedezett tétel referencia-kamatlábon alapuló jövőbeli cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)	ha a megszüntetett fedezeti kapcsolattal összefüggésben a cash flow-fedezeti tartalékban felhalmozott teljes összeget átsorolják az eredménybe.

6.8.11.

A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 6.8.6. bekezdés alkalmazását:

a)	a fedezett tételre, ha a fedezett kockázat tekintetében vagy a fedezett tétel referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)	a fedezeti instrumentumra, ha a fedezeti instrumentum referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság.

Ha a 6.8.11. bekezdés a) pontjában meghatározott időpontnál vagy a 6.8.11. bekezdés b) pontjában meghatározott időpontnál korábban szűnik meg az a fedezeti kapcsolat, amelynek a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum a részét képezi, akkor a gazdálkodó egységnek a megszűnés időpontjától a jövőre nézve be kell fejeznie a 6.8.6. bekezdés alkalmazását arra a fedezeti kapcsolatra.

6.8.12.

Ha a gazdálkodó egység fedezett tételként tételcsoportot jelöl meg, vagy fedezeti instrumentumként pénzügyi instrumentumok egy kombinációját jelöli meg, akkor a 6.8.9., a 6.8.10. vagy – értelemszerűen – a 6.8.11. bekezdésnek megfelelően a jövőre nézve be kell fejeznie a 6.8.4–6.8.6. bekezdésnek egy egyedi tételre vagy egyedi pénzügyi eszközre való alkalmazását, ha a fedezett kockázat tekintetében és/vagy az említett tétel vagy pénzügyi instrumentum referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság.

7. fejezet: Hatálybalépés napja és áttérés

7.1. Hatálybalépés napja

...

7.1.8.

A 2019 szeptemberében kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – amely az IFRS 9, az IAS 39 és az IFRS 7 standardot módosította – a standardot kiegészítette a 6.8. szakasszal, és módosította a 7.2.26. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység e módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

7.2. Áttérés

...

Áttérés a fedezeti elszámolás tekintetében (6. fejezet)

...

7.2.26.

A gazdálkodó egység a jelen standard fedezeti elszámolási követelményeinek jövőre néző alkalmazása alóli kivételként:

...

köteles visszamenőlegesen alkalmazni a 6.8. szakasz követelményeit. E visszamenőleges alkalmazás csak azokra a fedezeti kapcsolatokra vonatkozik, amelyek már fennálltak annak a beszámolási időszaknak a kezdetén, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza az említett követelményeket, vagy azokra, amelyeket ezt követően jelöltek meg, valamint a cash flow-fedezeti tartalékban felhalmozott azon összegre, amely már létezett azon beszámolási időszak kezdetén, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza az említett követelményeket.

Az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standard módosítása

A standard kiegészül a 102A–102N. és a 108G. bekezdéssel. A standard a 102A. bekezdés előtt kiegészül egy címmel. A standard a 102D., 102E., 102F., 102H. és 102J. bekezdés előtt új alcímekkel egészül ki.

Fedezeti ügyletek

...

Ideiglenes kivételek bizonyos fedezeti elszámolási követelmények alkalmazása alól

102A.

A gazdálkodó egységnek a referencia-kamatláb reformja által közvetlenül érintett összes fedezeti kapcsolatra alkalmaznia kell a 102D–102N. és a 108G. bekezdést. E bekezdések csak az említett fedezeti kapcsolatokra vonatkoznak. A referencia-kamatláb reformja csak akkor érinti közvetlenül a fedezeti kapcsolatot, ha a reform bizonytalanságot kelt a következőkkel kapcsolatban:

a)	a fedezett kockázatként megjelölt (szerződéses vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb; és/vagy

b)	a fedezett tétel vagy a fedezeti instrumentum referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése vagy összege.

102B.

A 102D–102N. bekezdés alkalmazása céljából a „referencia-kamatláb reformja” kifejezés a referencia-kamatláb piaci szintű reformját jelenti, ideértve a referencia-kamatláb alternatív referencia-kamatlábbal való felváltását, például a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2014. júliusi, „A fő referencia-kamatlábak reformja” című jelentésének (2) ajánlásait követve.

102C.

A 102D–102N. bekezdés csak az e bekezdésekben meghatározott követelmények tekintetében rendelkezik kivételekről. A gazdálkodó egységnek az összes többi, fedezeti elszámolási követelményt továbbra is alkalmaznia kell a referencia-kamatláb reformja által közvetlenül érintett fedezeti kapcsolatokra.

A cash flow-fedezeti ügyletekre vonatkozó nagy valószínűségi követelmény

102D.

A 88. bekezdés (c) pontjában előírt azon követelmény alkalmazása céljából, amely szerint az előre jelzett ügyletnek nagyon valószínűnek kell lennie, a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy a fedezett cash flow-k alapjául szolgáló (szerződésben vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb nem változik a referencia-kamatláb reformja miatt.

Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség átsorolása

102E.

A 101. bekezdés (c) pontjában előírt követelmény alkalmazása céljából annak meghatározásakor, hogy az előre jelzett ügylet várhatóan elmarad-e, a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy a fedezett cash flow-k alapjául szolgáló (szerződésben vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb nem változik a referencia-kamatláb reformja miatt.

A hatékonyság értékelése

102F.

A 88. bekezdés (b) pontjában és az AG105. bekezdés (a) pontjában előírt követelmények alkalmazása céljából a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy a fedezett cash flow-k és/vagy a fedezett kockázat alapjául szolgáló (szerződésben vagy nem szerződésben meghatározott) referencia-kamatláb vagy a fedezeti instrumentum cash flow-inak alapjául szolgáló referencia-kamatláb nem változik a referencia-kamatláb reformja miatt.

102G.

A 88. bekezdés (e) pontjában előírt követelmény alkalmazása céljából a gazdálkodó egység nem köteles a fedezeti kapcsolat megszüntetésére azért, mert a fedezeti ügylet tényleges eredményei nem felelnek meg az AG105. bekezdés (b) pontjában előírt követelményeknek. A kétségek elkerülése érdekében a gazdálkodó egységnek a 88. bekezdés egyéb feltételeit – többek között a 88. bekezdés (b) pontjában előírt jövőre néző értékelést – kell alkalmaznia annak értékelésére, hogy a fedezeti kapcsolatot meg kell-e szüntetni.

Pénzügyi tételek fedezett tételként való megjelölése

102H.

Ha a 102I. bekezdés nem alkalmazandó, a kamatlábkockázat nem szerződésben meghatározott referenciarészének fedezésekor a gazdálkodó egységnek a 81. és az AG99F. bekezdésben előírt követelményt – hogy a megjelölt rész legyen elkülönülten azonosítható – csak a fedezeti kapcsolat kezdetekor kell alkalmaznia.

102I.

Ha a gazdálkodó egység a fedezeti dokumentációnak megfelelően gyakran újra megállapítja (vagyis megszünteti és újra kezdi) a fedezeti kapcsolatot, mivel a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel egyaránt gyakran változik (vagyis a gazdálkodó egység olyan dinamikus eljárást alkalmaz, amelyben a fedezett tételek és a kitettség kezelésére alkalmazott fedezeti instrumentumok sem maradnak sokáig azonosak), akkor a gazdálkodó egységnek a 81. és az AG99F. bekezdésben előírt követelményt – hogy a megjelölt rész elkülönülten azonosítható – csak akkor kell alkalmaznia, amikor először jelöl meg fedezett tételt az adott fedezeti kapcsolatban. Azt a fedezett tételt, amelyet a fedezeti kapcsolatban történő első megjelölésének időpontjában már értékeltek – függetlenül attól, hogy ez a megjelölés a fedezeti ügylet kezdetekor vagy később történt – ugyanazon fedezeti kapcsolatban a későbbi újramegjelölések alkalmával nem értékelik újra.

Az alkalmazás befejezése

102J.

A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 102D. bekezdés alkalmazását a fedezett tételre a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)	ha a fedezett tétel referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)	ha megszűnik az a fedezeti kapcsolat, amelynek a fedezett tétel a részét képezi.

102K.

A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 102E. bekezdés alkalmazását a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)	ha a fedezett tétel referencia-kamatlábon alapuló jövőbeli cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)	ha a megszüntetett fedezeti kapcsolattal összefüggésben az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt teljes halmozott nyereséget vagy veszteséget átsorolják az eredménybe.

102L.

A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 102F. bekezdés alkalmazását:

a)	a fedezett tételre, ha a fedezett kockázat tekintetében vagy a fedezett tétel referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)	a fedezeti instrumentumra, ha a fedezeti instrumentum referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság.

Ha a 102L. bekezdés a) pontjában meghatározott időpontnál vagy a 102L. bekezdés b) pontjában meghatározott időpontnál korábban szűnik meg az a fedezeti kapcsolat, amelynek a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum a részét képezi, akkor a gazdálkodó egységnek a megszűnés időpontjától a jövőre nézve be kell fejeznie a 102F. bekezdés alkalmazását arra a fedezeti kapcsolatra.

102M.

A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 102G. bekezdés alkalmazását a fedezeti kapcsolatra a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)	ha a fedezett kockázat tekintetében vagy a fedezett tétel vagy a fedezeti kapcsolat referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)	ha megszűnik az a fedezeti kapcsolat, amelyre a kivétel vonatkozik.

102N.

Ha a gazdálkodó egység fedezett tételként tételcsoportot jelöl meg, vagy fedezeti instrumentumként pénzügyi instrumentumok egy kombinációját jelöli meg, akkor a 102J., 102K., 102L. vagy – értelemszerűen – a 102M. bekezdésnek megfelelően a jövőre nézve be kell fejeznie a 102D–102G. bekezdésnek egy egyedi tételre vagy egyedi pénzügyi eszközre való alkalmazását, ha a fedezett kockázat tekintetében és/vagy az említett tétel vagy pénzügyi instrumentum referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság.

Hatálybalépés napja és áttérés

...

108G.

A 2019 szeptemberében kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – amely az IFRS 9, az IAS 39 és az IFRS 7 standardot módosította – a standardot kiegészítette a 102A–102N. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység e módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek e módosításokat visszamenőleg kell alkalmaznia azokra a fedezeti kapcsolatokra, amelyek már fennálltak annak a beszámolási időszaknak a kezdetén, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza ezeket a módosításokat, vagy azokra, amelyeket ezt követően jelöltek meg, valamint az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt azon nyereségre vagy veszteségre, amely már létezett azon beszámolási időszak kezdetén, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza ezeket a módosításokat.

Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard módosításai

A standard kiegészül a 24H. és a 44DE-44DF. bekezdéssel, valamint a 24H. bekezdés előtt egy alcímmel.

Fedezeti elszámolások

...

A referencia-kamatláb reformjából származó bizonytalanság

24H.

A gazdálkodó egységnek azon fedezeti kapcsolatok esetében, amelyekre alkalmazza az IFRS 9 standard 6.8.4–6.8.12. bekezdésében vagy az IAS 39 standard 102D-102N. bekezdésében foglalt kivételeket, közzé kell tennie:

a)	azokat a jelentős referencia-kamatlábakat, amelyeknek a gazdálkodó egység fedezeti kapcsolatai ki vannak téve;

b)	a gazdálkodó egység által kezelt azon kockázati kitettség mértékét, amelyet közvetlenül érint a referencia-kamatláb reformja;

c)	hogy a gazdálkodó egység miként kezeli az alternatív referencia-kamatlábakra való áttérés folyamatát;

a gazdálkodó egység által az e bekezdések alkalmazása során tett jelentős feltételezések vagy mérlegelések leírását (például az azzal kapcsolatos feltételezések vagy mérlegelések leírását, hogy a referencia-kamatlábon alapuló cash flow-k ütemezése és összege tekintetében mikortól nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság); valamint

e)	az említett fedezeti kapcsolatok fedezeti instrumentumainak névértékét.

Hatálybalépés napja és áttérés

...

44DE.

A 2019 szeptemberében kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – amely az IFRS 9, az IAS 39 és az IFRS 7 standardot módosította – a standardot kiegészítette a 24H. és a 44DF. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek akkor kell alkalmaznia ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 9 vagy az IAS 39 standard módosításait.

44DF.

A gazdálkodó egységnek abban a beszámolási időszakban, amelyben először alkalmazza a 2019 szeptemberében kibocsátott A referencia-kamatláb reformja című módosításokat, nem kell bemutatnia az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard 28. bekezdésének (f) pontjában előírt kvantitatív információkat.

(1) „A fő referencia-kamatlábak reformja” című jelentés a következő internetcímen érhető el: http://www.fsb.org/wp-content/uploads/r_140722.pdf.

(2) „A fő referencia-kamatlábak reformja” című jelentés a következő internetcímen érhető el: http://www.fsb.org/wp-content/uploads/r_140722.pdf.

2020.1.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 12/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/35 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. január 15.)

az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelettel végleges védintézkedéseket vezetett be egyes acéltermékekre vonatkozóan (a továbbiakban: végleges rendelet) (3). A végleges rendelettel bevezetett intézkedések az acéltermékek 26 kategóriájára vonatkozó vámkontingensből állnak, amelyet elég magas szinten határoztak meg ahhoz, hogy a hagyományos kereskedelmi forgalom fennmaradjon. A 2015 és 2017 közötti behozatalok alapján kerültek megállapításra a mennyiségi küszöbértékek, amelyeket 5 %-kal növeltek a megfelelő uniós piaci ellátás és verseny fenntartása céljából. Csak a meghatározott mennyiségi küszöbértékek szintje fölött kell 25 %-os vámtételt alkalmazni.

(2)

A Bizottság a felülvizsgálatot követően az (EU) 2019/1590 végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: módosító rendelet) módosította ezeket az intézkedéseket, annak érdekében, hogy tükrözze az intézkedések bevezetése következtében megváltozott körülményeket, és az uniós érdeket szem előtt tartva még hatékonyabbá tegye az intézkedéseket.

(3)

E felülvizsgálat keretében néhány fél – köztük az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (a továbbiakban: ACEA) – kérte (az elsősorban a gépjárműiparban használatos fémbevonatú lemezeket tartalmazó) 4B. termékkategória kizárását az intézkedések hatálya alól. Az ACEA azzal érvelt, hogy e termékkategória uniós gépjárműipar általi felhasználása elengedhetetlenül fontos az ágazat rendes kereskedelmi tevékenységeinek folytatásához. A Bizottság ugyanakkor elismerte, hogy az uniós érdeket szolgálja, ha az uniós gépjárműipar által felhasznált terméktípusok hagyományos kereskedelmi forgalmát elkülönítik, azonban nem talált alapot azoknak a vámkontingens-rendszerből történő ilyen egyértelmű kizárására. Az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően a Bizottság ennek megfelelően a kizárás helyett úgy határozott, hogy a 4B. kategória (amely más felhasználásra szánt termékeket is tartalmazhat) alkalmazását kizárólag azokra a behozatalokra kell korlátozni, amelyek esetében bizonyítani tudják a gépjárműiparban történő felhasználást. Ezért a módosító rendelet révén a megfelelő behozatalokat a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 254. cikkében említett, meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonták. A gépjárműipar és acélbeszállítói általában üdvözölték ezt a megoldást, mivel biztosítaná a hagyományos kereskedelmi forgalom védelmét és azt, hogy a 4B. termékkategóriára vonatkozó vámkontingeseket kizárólag az uniós gépjárműipar használja fel. A WTO-tagokkal folytatott konzultációk során sem ellenezték ezt a változtatást a 4B. kategóriával kapcsolatban.

(4)

A módosító rendelet hatálybalépését követően a Bizottság szoros kapcsolatot tartott fenn az ACEA-val és a 4B. kategóriába tartozó acéltermékek (jelen esetben koreai) exportőreivel. Mivel a felhasználói iparág nem közvetlenül importálta a meghatározott célra történő felhasználásra vonatkozó követelmények hatálya alá tartozó terméket, az említett eljárás végrehajtása szoros együttműködést igényelt a behozatali eljárásban részt vevő valamennyi fél között, a kezdeti megrendelésektől kezdve egészen addig, amíg a behozatal el nem érte a termék végfelhasználóját. A Bizottság tudomására jutott az a tény, hogy nem az eredetileg elvárt módon működött a különböző gazdasági szereplők közötti szoros együttműködés, amely magában foglalta az uniós gépjárműiparnak kiadott meglévő engedélyek meghosszabbítását, az új engedélyek megadását az importőröknek, illetve a jogok és kötelezettségek átruházását a kapcsolódó ellátási láncban részt vevő különböző felek között. Ennek következtében a 4B. kategóriába tartozó behozatalok jelentős részére nem kerülhetett sor a módosított intézkedések hatálybalépését követően, annak ellenére, hogy a Bizottság, az exportőrök, az acélimportőrök, valamint az uniós tagállamok és harmadik országok nemzeti vámhatóságai szorosan együttműködtek az említett problémák megoldása érdekében. Az adminisztratív eljárás felgyorsítása sem volt lehetséges a szükséges, meghatározott célra történő felhasználási engedélyek megszerzése érdekében.

(5)

Úgy tűnt továbbá, hogy a hatékony, meghatározott célra történő felhasználási eljárás végrehajtására irányuló bármilyen megoldáshoz még több időre van szükség, anélkül, hogy garanciák lennének megfelelő és azonnali korrekciós intézkedésekre. Ez idő alatt a 4B. kategóriába tartozó termékek jelentős része vesztegel az Unió vámhatárán vámkezelésre várva. Ez jelentős és kedvezőtlen hatásokkal jár, sőt fennakadásokat okoz az „éppen időben” (just-in-time) elven alapuló ellátási láncokban, különösen azért, mert az uniós gépjárműipar jelentős mértékben használ fel nagyon speciális acélminőségeket. Az esetleges kedvezőtlen gazdasági következmények és azon tény miatt, hogy az ilyen korlátozások éles ellentétben állnak a Bizottság arra irányuló céljával, hogy az Unió érdekében biztosítsa a hagyományos kereskedelmi forgalmat, és miután meghallgatta az ügyben érintett valamennyi érdekelt felet, a Bizottság úgy véli, hogy az erre a kategóriára vonatkozó, meghatározott célra történő felhasználási eljárást vissza kell vonni.

(6)	Az (EU) 2019/159 végrehajtási rendeletet és mellékleteit ezért ismételten módosítani kell annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék az azt megelőzően fennálló helyzetet, hogy a módosító rendelet bevezette a 4A. és 4B. kategóriára vonatkozó, meghatározott célra történő felhasználási előírást.

(7)

A meghatározott célra történő felhasználási mechanizmus által leginkább érintett exportáló országgal, Koreával folytatott konzultációt követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy szintén módosítani kell az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet szerint meghatározott, az említett ország 4A. és 4B. termékkategóriákra vonatkozó vámkontingenseinek mennyiségét. Erre azért van szükség, hogy figyelembe vegyék azokat a gépjárműacél-mennyiségeket, amelyeket a 4A. termékkategória keretében hoztak be a módosító rendelet hatálybalépése óta, mivel azok behozatala – a meghatározott célra történő felhasználási mechanizmus miatt – nem volt lehetséges a 4B. termékkategória keretében.

(8)

A Bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy az Unió érdekében a későbbiekben egy specifikus mechanizmusra, vagy (amint a végrehajtási kérdések megoldódnak) egy meghatározott célra történő felhasználási eljárásra, vagy – létrehozásának módjától függetlenül – alternatív rendszerre van szükség a 4B. termékkategória keretében behozott gépjárműacélok elkülönítésére. A Bizottság ennek megfelelően újra fogja értékelni e kérdéseket az érdekelt felek észrevételein és javaslatain, valamint e termékkategóriát érintő egyéb fejleményeken alapuló jövőbeli felülvizsgálat keretében. Ezzel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a közelmúltban indította meg a Kínai Népköztársaságból származó – a 4. termékkategóriába tartozó – egyes korrózióálló acélok behozatalára vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálatot (6).

(9)

Ezt a rendeletet visszamenőleges hatállyal kell felruházni, azaz 2019. október 1-jétől hatályon kívül kell helyezni a módosító rendelet által bevezetett, meghatározott célra történő felhasználási előírást. Ez lehetővé teszi azon esetleges védővámok visszatérítését is, amelyeket a módosító rendelet által megállapított vámkontingens alapján fizettek be, de amelyek e rendelet hatálybalépését követően már nem indokoltak.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/478 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2015/755 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az 1. és a 25. termékkategória kivételével az érintett termékkategóriák mindegyikének vonatkozásában minden vámkontingens egy része a IV. mellékletben meghatározott országok részére kerül felosztásra.”

(2) Az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet IV. mellékletének 1. pontjában – A vámkontingensek mennyisége – foglalt, 4A. és 4B. kategóriára vonatkozó szakasz helyébe az e rendelethez tartozó melléklet lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 83., 2015.3.27., 16. o.

(2) HL L 123., 2015.5.19., 33. o.

(3) A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 31., 2019.2.1., 27. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/1590 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 26.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 248., 2019.9.27., 28. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(6) HL L 304., 2019.11.26., 10. o.

MELLÉKLET

Termékszám	Termékkategória	KN- (TARIC-) kód	Felosztás országonként (ha alkalmazandó)	2019.2.2.–2019.6.30.	2019.7.1.–2020.6.30.	2020.7.1.–2021.6.30.	A kiegészítő vám vámtétele	Rendelésszám
Termékszám	Termékkategória	KN- (TARIC-) kód	Felosztás országonként (ha alkalmazandó)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)	A kiegészítő vám vámtétele	Rendelésszám
4.A (1)	Fémbevonatú lemez	TARIC-kódok: 7210 41 00 20, 7210 49 00 207210 61 00 20, 7210 69 00 20, 7212 30 00 20, 7212 50 61 20, 7212 50 69 20, 7225 92 00 20, 7225 99 00 11, 7225 99 00 22, 7225 99 00 40, 7225 99 00 91, 7225 99 00 92, 7226 99 30 10, 7226 99 70 11, 7226 99 70 91, 7226 99 70 94	Koreai Köztársaság	69 571,10	328 792,63	180 804,79	25 %	09.8816
			India	83 060,42	209 574,26	215 861,48	25 %	09.8817
			Más országok	761 518,93	1 921 429,81	1 979 072,71	25 %	(2)
4.B (3)		KN-kódok: 7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7226 99 10 TARIC-kódok: 7210 41 00 80, 7210 49 00 80, 210 61 00 80, 7210 69 00 80, 7212 30 00 80, 212 50 61 80, 7212 50 69 80, 7225 92 00 80, 225 99 00 25, 7225 99 00 95, 7226 99 30 90, 7226 99 70 19, 7226 99 70 96	Kína	204 951,07	517 123,19	532 636,89	25 %	09.8821
			Koreai Köztársaság	249 533,26	476 356,93	648 499,26	25 %	09.8822
			India	118 594,25	299 231,59	308 208,54	25 %	09.8823
			Tajvan	49 248,78	124 262,26	127 990,13	25 %	09.8824
			Más országok	125 598,05	316 903,26	326 410,36	25 %	(4)

(1) Dömpingellenes vám hatálya alá tartozó termékek

(2) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8609.

2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8610

(3) Dömpingellenes vám hatálya alá nem tartozó termékek (ideértve a gépjárműipari termékeket is).

(4) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8611.

2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8612

2020.1.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 12/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/36 HATÁROZATA

(2020. január 15.)

az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti monetáris megállapodás mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti, 2011. június 30-i monetáris megállapodásra (1) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti monetáris megállapodás (a továbbiakban: a monetáris megállapodás) 8. cikke értelmében az Andorrai Hercegségnek végre kell hajtania az euróbankjegyekre és euróérmékre, a banki és pénzügyi szabályozásra, a pénzmosás megelőzésére, a készpénzes és a nem készpénzes fizetőeszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás megelőzésére, az érmekre és zsetonokra, valamint a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírásokhoz kapcsolódó uniós jogi aktusokat. E jogi aktusok jegyzékét a monetáris megállapodás melléklete tartalmazza.

(2)	A vonatkozó új uniós jogi aktusoknak és előírásoknak, valamint a hatályos előírások módosításának figyelembevétele céljából a Bizottságnak évente módosítania kell a mellékletet.

(3)	Egyes uniós jogi aktusok és előírások már nem alkalmazandók, ezért azokat el kell hagyni a mellékletből, másfelől elfogadtak néhány új vonatkozó uniós jogi aktust és előírást, illetve a hatályos jogi aktusok tekintetében néhány módosítást, amelyekkel ki kell egészíteni a mellékletet.

(4)	A monetáris megállapodás mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti monetáris megállapodás mellékletének helyébe e határozat melléklete lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL C 369., 2011.12.17., 1. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

	A végrehajtandó jogi rendelkezések	A végrehajtás határideje
	A pénzmosás megakadályozása
1.	A Tanács 2000/642/IB határozata (2000. október 17.) a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről (HL L 271., 2000.10.24., 4. o.)
2.	A Tanács 2001/500/IB kerethatározata (2001. június 26.) a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról (HL L 182., 2001.7.5., 1. o.)
3.	A Tanács 2005/212/IB kerethatározata (2005. február 24.) a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról (HL L 68., 2005.3.15., 49. o.)	2015. március 31. (1)
4.	A Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.)
5.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.)	2016. november 1. (2)
6.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.)	2017. október 1. (3)
7.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)	2017. október 1. (3)
	Módosította a következő:
8.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.)	2020. december 31. (6)
	Kiegészítette a következő:
9.	A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.)	2017. december 1. (5)
	Módosították a következők:
10.	A Bizottság (EU) 2018/105 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 27.) az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Etiópiának a melléklet I. pontjában szereplő, a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékét tartalmazó táblázatába való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 19., 2018.1.24., 1. o.)	2019. március 31. (6)
11.	A Bizottság (EU) 2018/212 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 13.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Srí Lankának, Trinidad és Tobagónak, valamint Tunéziának a melléklet I. pontjában szereplő táblázatába való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 41., 2018.2.14., 4. o.)	2019. március 31. (6)
12.	A Bizottság (EU) 2018/1108 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. május 7.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektronikuspénz-kibocsátók és a pénzforgalmi szolgáltatók központi kapcsolattartó pontjainak kijelölésével kapcsolatos kritériumokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal és a központi kapcsolattartó pontok feladataira vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről (HL L 203., 2018.8.10., 2. o.)	2020. december 31. (7)
13.	A Bizottság (EU) 2018/1467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. július 27.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet Pakisztánnak a melléklet I. pontjában szereplő táblázatba való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 246., 2018.10.2., 1. o.)	2019. december 31. (7)
14	A Bizottság (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 31.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 125., 2019.5.14., 4. o.)	2020. december 31. (7)
15.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1672 rendelete (2018. október 23.) az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 284., 2018.11.12., 6. o.)	2021. december 31. (7)
16.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.)	2021. december 31. (7)
	A csalás és a hamisítás megelőzése
17.	A Tanács 1338/2001/EK rendelete (2001. június 28.) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 181., 2001.7.4., 6. o.)	2013. szeptember 30.
	Módosították a következők:
18.	A Tanács 44/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 1. o.)
19.	A Tanács 2001/887/IB határozata (2001. december 6.) az euro pénzhamisítás elleni védelméről (HL L 329., 2001.12.14., 1. o.)	2013. szeptember 30.
20.	A Tanács 2003/861/EK határozata (2003. december 8.) a hamis euróérmékkel kapcsolatos vizsgálatról és együttműködésről (HL L 325., 2003.12.12., 44. o.)	2013. szeptember 30.
21.	A Tanács 2182/2004/EK rendelete (2004. december 6.) az euroérmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről (HL L 373., 2004.12.21., 1. o.)	2013. szeptember 30.
	Módosította a következő:
22.	A Tanács 46/2009/EK rendelete (2008. december 18.) az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 17., 2009.1.22., 5. o.)
23.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/62/EU irányelve (2014. május 15.) az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 151., 2014.5.21., 1. o.)	2016. június 30. (2)
24.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/713 irányelve (2019. április 17.) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 123., 2019.5.10., 18. o.)	2021. december 31. (7)
	Az euróbankjegyekre és -érmékre vonatkozó előírások
25.	A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.)	2014. szeptember 30. (1)
26.	A Tanács következtetései (1999. május 10.) az euróérmék minőségbiztosítási rendszeréről	2013. március 31.
27.	A Bizottság 2001/C 318/03 közleménye (2001. október 22.) az euróérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzői jogi védelemről (COM(2001) 600 végleges) (HL C 318., 2001.11.13., 3. o.)	2013. március 31.
28.	Az Európai Központi Bank EKB/2003/5 iránymutatása (2003. március 20.) a szabálytalan euróbankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az euróbankjegyek cseréjéről és bevonásáról (HL L 78., 2003.3.25., 20. o.)	2013. március 31.
	Módosította a következő:
29.	Az Európai Központi Bank EKB/2013/11 iránymutatása (2013. április 19.) a szabálytalan euróbankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az euróbankjegyek cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2003/5 iránymutatás módosításáról (HL L 118., 2013.4.30., 43. o.)	2014. szeptember 30. (1)
30.	Az Európai Központi Bank EKB/2010/14 határozata (2010. szeptember 16.) az euróbankjegyek valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról (HL L 267., 2010.10.9., 1. o.)	2013. szeptember 30.
	Módosította a következő:
31.	Az Európai Központi Bank EKB/2012/19 határozata (2012. szeptember 7.) az euróbankjegyek valódiság és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról szóló EKB/2010/14 határozat módosításáról (HL L 253., 2012.9.20., 19. o.)	2014. szeptember 30. (1)
32.	Az Európai Parlament és a Tanács 1210/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az euróérmék hitelesítéséről és a pénzforgalom céljára alkalmatlan euróérmék kezeléséről (HL L 339., 2010.12.22., 1. o.)	2013. március 31.
33.	Az Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU rendelete (2011. november 16.) az eurókészpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról (HL L 316., 2011.11.29., 1. o.)	2015. március 31. (1)
34.	Az Európai Parlament és a Tanács 651/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az euróérmék kibocsátásáról (HL L 201., 2012.7.27., 135. o.)	2014. szeptember 30. (1)
35.	Az Európai Központi Bank EKB/2013/10 határozata (2013. április 19.) az euróbankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról (EKB/2013/10) (HL L 118., 2013.4.30., 37. o.)	2014. szeptember 30. (1)
	Módosította a következő:
36.	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/669 határozata (2019. április 4.) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2013/10 határozat módosításáról (EKB/2019/6) (HL L 113., 2019.4.29., 6. o.)	2020. december 31. (7)
37.	A Tanács 729/2014/EU rendelete (2014. június 24.) a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és műszaki előírásairól (átdolgozás) (HL L 194., 2014.7.2., 1. o.)	2014. szeptember 30. (2)
	Banki és pénzügyi tárgyú szabályozás
39.	A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.)	2016. március 31.
	Módosították a következők:
40.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001/65/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.)
41.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003/51/EK irányelve (2003. június 18.) a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.)
42.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 224., 2006.8.16., 1. o.)
43.	A Tanács 89/117/EGK irányelve (1989. február 13.) a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek nem a székhelyük szerinti tagállamban létesített fiókjai éves beszámolójának a közzétételére vonatkozó, a fiókokat terhelő kötelezettségekről (HL L 44., 1989.2.16., 40. o.)	2018. március 31.
44.	Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.)	2018. március 31.
45.	Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.)	2018. március 31.
	Módosították a következők:
46.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2009.6.10., 37. o.)
47.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)
48.	Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)	2019. szeptember 30.
49.	Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)	2018. március 31., kivéve a 3. cikk (1) bekezdésének esetében: 2023. február 1. és 2025. február 1-jétől (3)
50.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.)	2018. március 31.
	Módosította a következő:
51.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)
52.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.)	2018. március 31.
	Módosították a következők:
53.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2009.6.10., 37. o.)
54.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)	2018. március 31. (2)
55.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2018. március 31.
	Módosították a következők:
56.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/1/EK irányelve (2005. március 9.) a 73/239/EGK, 85/611/EGK, 91/675/EGK, 92/49/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, 98/78/EK, 2000/12/EK, 2001/34/EK, 2002/83/EK és a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról (HL L 79., 2005.3.24., 9. o.)
57.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/25/EK irányelve (2008. március 11.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról (HL L 81., 2008.3.20., 40. o.)
58.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.)
59.	Az Európai Parlament és a Tanács 2011/89/EU irányelve (2011. november 16.) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról (HL L 326., 2011.12.8., 113. o.)
60.	Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)
61.	Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.)	2018. március 31.
	Módosította a következő:
62.	Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.)
63.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.)	2016. március 31.
	Módosították a következők:
64.	Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)	2017. szeptember 30. (3)
65.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)	2018. szeptember 30. (4)
66.	Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)	2016. március 31.
	Módosították a következők:
67.	Az Európai Parlament és a Tanács 1022/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az 1024/2013/EU tanácsi rendelet értelmében az Európai Központi Bank külön feladatokkal történő megbízása tekintetében történő módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 5. o.)
68.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.)
69.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)	2018. március 31. (2)
70.	Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.)
71.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)	2018. szeptember 30. (4)
72.	Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)	2016. március 31.
	Módosították a következők:
73.	Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.)
74.	Az Európai Parlament és a Tanács 258/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról, és a 716/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 105., 2014.4.8., 1. o.)
75.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 153., 2014.5.22., 1. o.)
76.	Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2019. szeptember 30. (1)
	Módosították a következők:
77.	Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)
78.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)
79.	Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.)	2020. december 31. (3)
80.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)
81.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.)	2019. szeptember 30. (4)
82.	Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2017. szeptember 30. (1)
	Módosították a következők:
83.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.)	2019. június 30. (6)
84.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.)	2020. március 31. (6)
85	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/630 rendelete (2019. április 17.) az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 4. o.)	2020. december 31. (7)
86.	Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2017. szeptember 30. (1)
	Módosították a következők:
87.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)	2018. március 31. (2)
88.	Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2018. szeptember 30. (4)
	Módosították a következők:
89.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.)	2020. március 1. (6)
90.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1033 rendelete (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 1. o.)	2018. szeptember 30. (5)
91.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.)	2016. március 31. (2)
92.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/57/EU irányelve (2014. április 16.) a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (HL L 173., 2014.6.12., 179. o.)	2018. szeptember 30. (4)
93.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2018. március 31. (2)
	Módosította a következő:
94.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2399 irányelve (2017. december 12.) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 96. o.)	2019. október 31. (6)
95.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2020. december 31. (3)
	Módosították a következők:
96.	Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)	2020. december 31. (4)
97.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1034 irányelve (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 8. o.)	2021. december 31. (5)
98.	Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2020. december 31. (3)
	Módosította a következő:
99.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1033 rendelete (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 1. o.)	2020. december 31. (5)
100.	Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)	2020. december 31. (4)
	Módosította a következő:
101.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1033 rendelete (2016. június 23.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2016.6.30., 1. o.)	2020. december 31. (6)
102.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.)	2019. szeptember 30. (4)
103.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.), és adott esetben a kapcsolódó 2. szintű intézkedések	2018. szeptember 30. (4)
104.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.)	2020. március 1. (6)
	A statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozás*
105.	Az Európai Központi Bank EKB/2013/24 iránymutatása (2013. július 25.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 2., 2014.1.7., 34. o.)	2016. március 31. (2)
	Módosította a következő:
106.	Az Európai Központi Bank (EU) 2016/66 iránymutatása (2015. november 26.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2013/24 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/40) (HL L 14., 2016.1.21., 36. o.)	2017. március 31. (4)
107.	Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozás) (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.)	2016. március 31. (2)
	Módosította a következő:
108.	Az Európai Központi Bank 1375/2014/EU rendelete (2014. december 10.) a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) módosításáról (EKB/2014/51) (HL L 366., 2014.12.20., 77. o.)
109.	Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/34) (HL L 297., 2013.11.7., 51. o.)	2016. március 31. (2)
	Módosította a következő:
110.	Az Európai Központi Bank 756/2014/EU rendelete (2014. július 8.) a monetáris pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) módosításáról (EKB/2013/30) (HL L 205., 2014.7.12., 14. o.)
111.	Az Európai Központi Bank EKB/2014/15 iránymutatása (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (átdolgozás) (HL L 340., 2014.11.26., 1. o.)	2016. március 31. (2)
	Módosították a következők:
112.	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/571 iránymutatása (2014. november 6.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/43) (HL L 93., 2015.4.9., 82. o.)
113.	Az Európai Központi Bank (EU) 2016/450 iránymutatása (2015. december 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/44) (HL L 86., 2016.4.1., 42. o.)	2017. március 31. (4)
114.	Az Európai Központi Bank (EU) 2017/148 iránymutatása (2016. december 16.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2016/45) (HL L 26., 2017.1.31., 1. o.)	2017. december 1. (5)
115.	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/877 iránymutatása (2018. június 1.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/17) (HL L 154., 2018.6.18., 22. o.)	2019. október 1. (6)

”

(1) A 2013. évi vegyes bizottság az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti 2011. június 30-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(2) A 2014. évi vegyes bizottság az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti 2011. június 30-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(3) A 2015. évi vegyes bizottság az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti 2011. június 30-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(4) A 2016. évi vegyes bizottság az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti 2011. június 30-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(5) A 2017. évi vegyes bizottság az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti 2011. június 30-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(6) A 2018. évi vegyes bizottság az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti 2011. június 30-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(7) A 2019. évi vegyes bizottság az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti 2011. június 30-i monetáris megállapodás 8. cikkének (4) bekezdése alapján állapodott meg ezekről a határidőkről.

(*) Az egyszerűsített statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó mintának megfelelően.

2020.1.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 12/29

A KÁBÍTÓSZER ÉS A KÁBÍTÓSZERFÜGGŐSÉG EURÓPAI MEGFIGYELŐKÖZPONTJA IGAZGATÓTANÁCSÁNAK HATÁROZATA

(2019. június 28.)

az érintettek bizonyos személyes adatoknak az EMCDDA működésének keretében való kezelésével kapcsolatos jogainak korlátozására vonatkozó belső szabályokról

AZ EMCDDA IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. és 9. cikkére,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos (EDPS) 2019. május 29-i véleményére, valamint az európai adatvédelmi biztosnak az új rendelet 25. cikkével és a belső szabályokkal kapcsolatos útmutatására,

mivel:

(1)	Az EMCDDA a tevékenységét a fent említett, az 1920/2006/EK tanácsi rendelettel összhangban végzi.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az e rendelet 14–22., 35. és 36., valamint 4. cikkének alkalmazására vonatkozó korlátozásoknak – amennyiben a rendelkezései megfelelnek a 14–22. cikkben meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek – az EMCDDA által elfogadásra kerülő belső szabályokon kell alapulniuk, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

(3)	Ezek a belső szabályok – köztük a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelésére vonatkozó rendelkezések – nem alkalmazhatók, ha valamely, a Szerződések alapján elfogadott jogi aktus előírja az érintett jogainak korlátozását.

(4)	Amennyiben az EMCDDA a feladatait az érintett (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira figyelemmel látja el, meg kell vizsgálnia, hogy az említett rendeletben rögzített mentességek valamelyike nem alkalmazandó-e.

(5)

Az EMCDDA adminisztratív működésének keretében igazgatási vizsgálatokat végezhet, fegyelmi eljárásokat folytathat le, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatban előkészítő tevékenységeket végezhet, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyekben vizsgálódhat, (hivatalos és nem hivatalos) zaklatási eljárásokat folytathat le, belső és külső panaszokat kezelhet, belső ellenőrzéseket végezhet, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatokat folytathat le, és belső (informatikai) biztonsági vizsgálatokat végezhet.

(6)

Az EMCDDA személyes adatok számos kategóriáját kezeli, köztük tényszerű adatokat („objektív adatokat”, mint például a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus kommunikáció adatai és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatokat (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatokat, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a lebonyolításra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(7)	Az EMCDDA, amelyet ügyvezető igazgatója képvisel, adatkezelőként jár el függetlenül attól, hogy az adatkezelői feladatkört áthárítja-e az EMCDDA-n belül annak érdekében, hogy az egyes konkrét személyesadat-kezelési műveletek vonatkozásában ellássa az operatív feladatokat.

(8)

A személyes adatokat biztonságos elektronikus környezetben vagy papír alapon tárolják, ami megakadályozza az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az adatok illetéktelenek számára történő továbbítását. A kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és helyénvaló ideig – az EMCDDA adatvédelmi értesítéseiben, adatvédelmi nyilatkozataiban vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

(9)

Ezeket a belső szabályokat az EMCDDA által az igazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, (hivatalos és nem hivatalos) zaklatási eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és a Hatóságon belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok céljából végzett valamennyi adatkezelési műveletre alkalmazni kell.

(10)

A belső szabályokat alkalmazni kell a fentebb említett eljárások megindítása előtt, ezen eljárások során és az ezen eljárások eredményeinek nyomon követése során végzett adatkezelési műveletekre. Az EMCDDA által a saját igazgatási vizsgálatain kívül a nemzeti hatóságoknak és nemzetközi szervezeteknek nyújtott segítség és együttműködés is ennek körébe tartozik.

(11)	Azokban az esetekben, amikor ezek a belső szabályok alkalmazandók, az EMCDDA-nak meg kell indokolnia, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és mennyiben tartják tiszteletben az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(12)

Ezeken a kereteken belül az EMCDDA köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani a fenti eljárások során az érintettek alapvető jogait, különös tekintettel a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez, törléshez való jogra, az adatkezelés korlátozásához való jogra, az érintett adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának jogára, illetve a tájékoztatás bizalmas kezelésével kapcsolatos, az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt jogokra.

(13)

Az EMCDDA ugyanakkor kötelezhető arra, hogy különösen a saját vizsgálatainak, valamint más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme, valamint a vizsgálataival vagy más eljárásaival összefüggésben más személyek jogainak védelme érdekében korlátozza az érintett tájékoztatását és más érintettek jogait.

(14)	Ebből következően az EMCDDA a vizsgálat és más érintettek alapvető jogainak és szabadságainak védelme céljából korlátozhatja a tájékoztatást.

(15)	Az EMCDDA-nak rendszeresen figyelemmel kell kísérnie, hogy a korlátozást indokló feltételek fennállnak-e, és ha már nem, akkor fel kell oldania a korlátozást.

(16)	Az adatkezelőnek tájékoztatást kell adnia az adatvédelmi tisztviselő részére a halasztás időpontjában és a felülvizsgálatok során,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat azokra a feltételekre vonatkozó szabályokat állapítja meg, amelyekkel az EMCDDA a (2) bekezdésben meghatározott eljárások keretében korlátozhatja az (EU) 2018/1725 rendelet 14–21., 35. és 36. cikkében említett jogok, továbbá – a 25. cikket követve – a 4. cikk alkalmazását.

(2) Az EMCDDA adminisztratív működésének keretében ez a határozat az EMCDDA által személyes adatokon a következő célokból végzett adatkezelési műveletekre alkalmazandó: igazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, (hivatalos és nem hivatalos) zaklatási eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és a Hatóságon belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok..

(3) Az érintett adatkategóriák: tényszerű adatok („objektív adatok”, mint a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus kommunikáció adatai és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatok (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatok, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a lebonyolításra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(4) Amennyiben az EMCDDA a feladatait az érintett (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira figyelemmel látja el, meg kell vizsgálnia, hogy az említett rendeletben rögzített mentességek valamelyike nem alkalmazandó-e.

(5) Az e határozatban meghatározott feltételek mellett a korlátozások a következő jogokra vonatkozhatnak: információszolgáltatás az érintettek részére, hozzáférési, helyesbítési, törlési jog, az adatkezelés korlátozásához való jog, az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről, illetve a tájékoztatás bizalmas kezelése.

2. cikk

Az adatkezelő meghatározása és garanciák

(1) Az adatvédelmi incidens, adatok kiszivárgása és a jogosulatlan közlés megakadályozására bevezetett garanciák a következők:

a)	A papíralapú iratokat biztonságos szekrényekben kell tárolni, és azokhoz csak az arra jogosult munkatársak férhetnek hozzá;

Valamennyi elektronikus adatot biztonságos informatikai alkalmazáson kell tárolni az EMCDDA biztonsági előírásainak megfelelően, valamint egyedi elektronikus mappákban, amelyekhez kizárólag az erre felhatalmazott személyzet férhet hozzá. A megfelelő hozzáférési szinteket egyedileg kell meghatározni;

Az adatbázisnak jelszóval védett, egyetlen egységes belépési eljárással működő rendszernek kell lennie, amely automatikusan kapcsolódik a felhasználó azonosítójához és jelszavához. A felhasználók felcserélése szigorúan tilos. Az elektronikus nyilvántartásokat biztonságosan kell kezelni, hogy megvédjék a bennük tárolt adatok bizalmasságát és titkosságát;

d)	Titoktartási kötelezettség terheli az adatokhoz hozzáférő valamennyi személyt.

(2) Az adatkezelési műveletek adatkezelője az EMCDDA, amelyet igazgatója képvisel, aki az adatkezelői feladatkört átruházhatja. Az érintetteket az EMCDDA weboldalán és/vagy intranetes felületén közzétett adatvédelmi értesítések vagy nyilvántartások útján tájékoztatni kell a meghatalmazott adatkezelő személyéről.

(3) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyes adatok megőrzési ideje nem lehet hosszabb, mint amennyi az adatkezelés céljához mérten szükséges és megfelelő. Ez semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi értesítésekben, adatvédelmi nyilatkozatokban vagy nyilvántartásokban meghatározott megőrzési időtartamot.

(4) Amikor az EMCDDA korlátozás alkalmazását mérlegeli, számba kell vennie az érintett jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázatokat, különösen a többi érintett jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázat, valamint azon kockázat szempontjából, hogy például a bizonyítékok megsemmisítésével az EMCDDA vizsgálatai vagy eljárásai hatástalanná válnak. Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok elsősorban, de nem kizárólag, a jó hírnévvel, valamint a védelemhez és a meghallgatáshoz való joggal kapcsolatos kockázatokat foglalják magukban.

3. cikk

Korlátozások

(1) Az EMCDDA korlátozást kizárólag a következők biztosítása érdekében alkalmazhat:

a)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzései vagy az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;

c)	az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve az elektronikus hírközlési hálózatokat is;

d)	a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;

e)	a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

f)	az a)–c) pontokban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

g)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

(2) A fenti (1) bekezdésben ismertetett célok egyedi alkalmazásaként az EMCDDA az alábbi körülmények fennállása esetén alkalmazhat korlátozásokat a bizottsági szolgálatokkal vagy más uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, a tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel kicserélt személyes adatok tekintetében:

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a bizottsági szolgálatok vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében említett egyéb jogi aktusok alapján, vagy ez utóbbi rendelet IX. fejezete vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok alapító aktusai szerint korlátozhatják;

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikkében említett jogi aktusok, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozhatják;

c)	ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlása veszélyeztethetné az EMCDDA – feladatainak végzése során – harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését.

Mielőtt az első albekezdés a) és b) pontjában említett korlátozások alkalmazására sor kerül, az EMCDDA konzultál az érintett bizottsági szolgálatokkal, uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal vagy a tagállamok illetékes hatóságaival, kivéve, ha egyértelmű az EMCDDA számára, hogy a korlátozás alkalmazásáról a nevezett pontokban említett valamelyik jogi aktus rendelkezik.

(3) Minden korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelembe véve az érintettek jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázatokat, és tiszteletben kell tartania az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát egy demokratikus társadalomban.

(4) Ha a korlátozás alkalmazását mérlegelik, szükségességi és arányossági vizsgálatot végeznek a jelenlegi szabályok alapján. Elszámoltathatósági okokból a vizsgálatot – eseti alapon – belső értékelő feljegyzés útján dokumentálni kell.

(5) A korlátozásokat feloldják, amint az őket indokoló körülmények már nem állnak fenn. Különösen akkor, ha úgy ítélik meg, hogy a korlátozott jog gyakorlása már nem oltaná ki a megállapított korlátozás hatását, vagy nem érintené hátrányosan más érintettek jogait vagy szabadságait.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő által végzett felülvizsgálat

(1) Az EMCDDA haladéktalanul tájékoztatja adatvédelmi tisztviselőjét (DPO), amikor az adatkezelő e határozat szerint korlátozza az érintettek jogait, vagy kiterjeszti a korlátozást. Az adatkezelő hozzáférést biztosít az adatvédelmi tisztviselő számára a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését tartalmazó nyilvántartáshoz, és a nyilvántartásban rögzíti az adatvédelmi tisztviselő részvételét a különböző eljárásokban.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő írásban kérheti az adatkezelőt, hogy vizsgálja felül a korlátozások alkalmazását. Az adatkezelő írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3) Az adatkezelő tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a korlátozás feloldásáról.

5. cikk

Információszolgáltatás az érintett részére

(1) Kellően indokolt esetekben, továbbá az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a tájékoztatáshoz való jogot:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekkel kapcsolatos (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	a Hatóságon belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

Az EMCDDA az (EU) 2018/1725 rendelet 31. cikkének értelmében vett adatvédelmi értesítésekben, adatvédelmi nyilatkozatokban vagy nyilvántartásokban, amelyeket a weboldalán és/vagy az intraneten tesz közzé, és amelyekben tájékoztatja az érintetteket a konkrét eljárásban rendelkezésükre álló jogokról, tájékoztatást ad a szóban forgó jogok esetleges korlátozásáról. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy a korlátozás adott esetben mely jogokra vonatkozik, valamint a korlátozás okaira és lehetséges időtartamára.

(2) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az EMCDDA – amennyiben arányos – haladéktalanul írásban egyenként is tájékoztat minden olyan érintettet, akit megítélése szerint a konkrét adatkezelési művelet érint, a jelenlegi vagy jövőbeli korlátozásokkal kapcsolatos jogaikról.

(3) Amennyiben az EMCDDA teljes egészében vagy részben korlátozza az érintettek részére történő, a (2) bekezdésben említett információszolgáltatást, nyilvántartásban dokumentálnia kell a korlátozás okait, a jogalapot e határozat 3. cikkével összhangban, a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését is beleértve.

A nyilvántartást és adott esetben a mögöttes ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat regisztrálni kell. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A (3) bekezdésben említett korlátozás addig marad hatályban, amíg az alátámasztására szolgáló indokok fennállnak.

Ha a korlátozás okai már nem állnak fenn, az EMCDDA tájékoztatja az érintettet a korlátozás alkalmazásának fő indokairól. Ezzel egyidejűleg az EMCDDA tájékoztatja az érintettet arról a lehetőségről, hogy bármikor panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Európai Unió Bíróságán.

Az EMCDDA az elfogadásától számított hathavonként, valamint a vonatkozó megkeresés, eljárás vagy vizsgálat lezárásakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonként ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét.

6. cikk

Az érintett hozzáférési joga

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekkel kapcsolatos (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	a Hatóságon belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

Ha az érintett egy vagy több konkrét esettel vagy egy konkrét adatkezelési művelettel összefüggésben kezelt személyes adataihoz kér hozzáférést az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkével összhangban, az EMCDDA a kérelem értékelését kizárólag a szóban forgó személyes adatokra korlátozza.

(2) Ha az EMCDDA teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkében említett hozzáférési jogot, megteszi a következő lépéseket:

a)	a kérésre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és annak fő okairól, valamint arról a lehetőségről, hogy az érintett panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Európai Unió Bíróságán;

b)	belső értékelő feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, a korlátozás szükségességének, arányosságának értékelésével és időtartamával együtt.

Az a) pontban említett tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, ha a tájékoztatás ellehetetlenítené az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében elrendelt korlátozás hatását.

Az EMCDDA az elfogadásától számított hathavonként, valamint a vonatkozó vizsgálat lezárásakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonként ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét.

(3) A nyilvántartást és adott esetben a mögöttes ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat regisztrálni kell. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

7. cikk

Helyesbítési, törlési jog és az adatkezelés korlátozásához való jog

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekkel kapcsolatos (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	a Hatóságon belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Ha az EMCDDA teljes egészében vagy részben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikkében, 19. cikke (1) bekezdésében, illetve 20. cikke (1) bekezdésében említett helyesbítési, törlési jogot, illetve az adatkezelés korlátozásához való jogot, meg kell tennie az e határozat 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott lépéseket, és a 6. cikk (3) bekezdése szerint dokumentálnia kell ezt a nyilvántartásban.

8. cikk

Az adatvédelmi incidens közlése az érintettel és az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekkel kapcsolatos (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	a Hatóságon belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Kellően indokolt esetekben, továbbá az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az elektronikus hírközlés bizalmas kezeléséhez való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekkel kapcsolatos hivatalos eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	a Hatóságon belül kezelt vagy külső felek (pl. a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(3) Ha az EMCDDA korlátozza az érintett – az (EU) 2018/1725 rendelet 35. és 36. cikkében említett – adatvédelmi incidensről való tájékoztatását vagy az elektronikus hírközlés bizalmas jellegét, e határozat 5. cikkének (3) bekezdése szerint dokumentálja és nyilvántartásban rögzíti a korlátozás okait. E határozat 5. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Lisszabonban, 2019. június 28-án.

az igazgatótanács részéről

az elnök

Laura D’ARRIGO

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)( HL L 119., 2016.5.4., 1. o. ).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 119., 2016.5.4., 89. o. ).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 12

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. január 16.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztatás az Európai Közösség és Malajzia kormánya között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás hatálybalépéséről	1
	*	Tájékoztatás az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság között a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről létrejött megállapodás hatálybalépéséről	2
	*	Tájékoztatás az Európai Közösség és Mongólia kormánya között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás hatálybalépéséről	3
	*	Tájékoztatás az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről létrejött megállapodás hatálybalépéséről	4
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/34 Rendelete (2020. január 15.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 39 nemzetközi számviteli standard, továbbá az IFRS 7 és az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról ( 1 )	5
	*	A Bizottság (EU) 2020/35 végrehajtási rendelete (2020. január 15.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról	13
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/36 határozata (2020. január 15.) az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti monetáris megállapodás mellékletének módosításáról	17
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatótanácsának határozata (2019. június 28.) az érintettek bizonyos személyes adatoknak az EMCDDA működésének keretében való kezelésével kapcsolatos jogainak korlátozására vonatkozó belső szabályokról	29

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és III. mellékletének a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. október 31-i (EU) 2020/22 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 008., 2020.1.14. )	36


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.