17.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2152 RENDELETE

(2019. november 27.)

az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A tagállamokban működő vállalkozások gazdasági tevékenységeire vonatkozó statisztikai információk fejlesztését, előállítását és közzétételét eddig több különálló jogi aktus szabályozta. Ezek a jogi aktusok a vállalkozások rövid távú és szerkezeti statisztikáira, továbbá a termelésre, az áruk és szolgáltatások Unión belüli és kívüli kereskedelmére (nemzetközi kereskedelem), a külföldi leányvállalatokra, a kutatás-fejlesztésre (K+F), az innovációra, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatára és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó statisztikákra terjednek ki. Ezenfelül a 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta az Unióban a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának közös keretét.

(2)

Ez a különálló jogi aktusokon alapuló struktúra nem biztosítja az egyes statisztikai területek közötti szükséges koherenciát, továbbá nem mozdítja elő a vállalkozásstatisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének integrált megközelítését. E rendelet alkalmazásában az európai vállalkozásstatisztikáknak magukban kell foglalniuk a felsőoktatásból, valamint a kormányzati szektorból és a nonprofit magánszektorból származó K+F statisztikákat is. Az európai vállalkozásstatisztikák közötti következetesség biztosítása és a vonatkozó statisztikai eljárások integrálásának előmozdítása céljából közös jogi keretet kell létrehozni.

(3)

A közös módszertani elveken, fogalommeghatározásokon és minőségösszetevőkön alapuló, jobban integrált statisztikai eljárások várhatóan harmonizált, a felhasználói igényeknek megfelelően releváns és részletes statisztikákat eredményeznek majd az uniós üzleti ágazat szerkezetére, a keretében zajló gazdasági tevékenységekre, ügyletekre és teljesítményére vonatkozóan.

(4)

Az EuroGroups-regiszter célja az európai vállalkozásstatisztikák szempontjából jelentőséggel bíró uniós iránymutatások – így például a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (4) –, hatékonyabb követésének lehetővé tétele, különösen az említett ajánlás 3. cikkében meghatározott önálló vállalkozások azonosítása tekintetében. Ilyen uniós iránymutatásra a jogbiztonság és az üzleti kiszámíthatóság előmozdítása, valamint az uniós székhelyű kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében van szükség.

(5)

A nemzetközi iránymutatások, mint például a K+F statisztikákra vonatkozó Frascati kézikönyv és az innovációs adatokkal kapcsolatos Oslo kézikönyv, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap és más nemzetközi és nemzetek feletti szervezetek által elfogadott nemzetközi megállapodások jelentőséggel bírnak az európai vállalkozásstatisztikák szempontjából. A lehető legnagyobb mértékben követni kell ezeket az iránymutatásokat az uniós statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele során, továbbá a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása európai keretén belül annak biztosítása érdekében, hogy az uniós statisztikák összehasonlíthatók legyenek az Unió főbb nemzetközi partnerei által összeállított statisztikákkal. Az uniós standardokat, megállapodásokat és iránymutatásokat ugyanakkor következetesen alkalmazni kell, amikor a K+F ráfordítások és az innováció témájában kerül sor európai vállalkozásstatisztikákhoz való adatgyűjtésre.

(6)

A vállalkozások és különösen a kkv-k adminisztratív terheit a lehető legkisebbre kell korlátozni, lehetőség szerint figyelembe véve a felméréseken kívül más adatforrásokat is. A vállalkozások terheinek enyhítése céljából lehetővé kell tenni a tagállamok vállalati szektorának gazdasági tevékenységei mértékétől és jelentőségétől függő különböző adatkövetelmények megállapítását.

(7)

Az Európai Statisztikai Rendszer 2020-ig szóló jövőképében szerepel, hogy a kialakulóban lévő új jelenségek (például a globalizáció) mélyebb elemzése és a nagy hatású uniós szakpolitikák jobb kiszolgálása céljából az adatokat szakstatisztikai területeken átívelő módon kell felhasználni. A kapott adatoknak az európai statisztikai rendszer hatékony és szilárd statisztikai eljárásain kell alapulnia. A vállalkozásstatisztikákra vonatkozó közös jogi keret tágabb hatályának lehetővé kell tennie a több forrásra támaszkodó, egymással összefüggő adatelőállítási folyamatok integrálását.

(8)

Az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programja, amelynek elfogadására az 1297/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) alapján került sor és amely 2009-től 2013-ig tartott, a vállalkozás- és kereskedelmi statisztikáknak az adatokra irányuló új igényekhez való hozzáigazítását volt hivatott elősegíteni, továbbá a vállalkozásstatisztikák előállítására szolgáló rendszer kiigazítását célozta. Az e programból fakadó, a prioritásokkal és új mutatókkal, a vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikákra vonatkozó keret egyszerűsítésével, a vállalkozási és kereskedelmi statisztikák hatékonyabb előállításával és az Unión belüli áruforgalmi statisztikák modernizálásával kapcsolatos következtetéseket és ajánlásokat jogilag kötelező erejű rendelkezések révén kell megvalósítani.

(9)

Az európai vállalkozásstatisztikák keretén belül rugalmasabb megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a módszertani fejlesztésekhez való kiigazításokat és azt, hogy a statisztikák időszerű válaszokkal szolgáljanak a változó gazdasági környezetből, a fokozódó globalizációból és a bonyolult üzleti környezetből fakadó, újonnan felmerülő, megfelelően indokolt adatfelhasználói igényekre. Az ilyen jövőbeli kiigazításokat megfelelő költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani, és az adatokra vonatkozó új követelmények nem róhatnak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

(10)

Erősíteni kell a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásának és az EuroGroups-regiszternek az európai vállalkozásstatisztikákhoz való adatgyűjtésére és az ilyen adatok összeállítására szolgáló alapvető infrastruktúraként betöltött szerepét. Fő információforrásként a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait kell felhasználni a vállalkozási sokaság és a vállalkozásdemográfia statisztikai elemzéséhez, az adatfelvételek sokaságának meghatározásához, valamint az adminisztratív adatforrásokkal való összekapcsolhatóság kialakításához.

(11)	A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter szerepének biztosítása érdekében minden érintett egység tekintetében egyedi azonosítót kell meghatározni és alkalmazni.

(12)	Az EuroGroups-regiszterben a vállalatcsoportok megfelelő, időszerű és megbízható adatokkal történő meghatározását összehangolt kritériumok használatával és a vállalatcsoporthoz tartozó jogi egységek közötti ellenőrzési kapcsolatokra vonatkozó információk rendszeres frissítésével kell biztosítani.

(13)

Az európai statisztikai rendszer statisztikai adatelőállítási folyamatai hatékonyságának javítása és a statisztika által a válaszadókra nehezedő terhek csökkentése érdekében a nemzeti statisztikai hatóságoknak hozzáféréssel, valamint azonnali és díjmentes felhasználási joggal kell rendelkezniük valamennyi nemzeti adminisztratív nyilvántartáshoz, és jogosultnak kell lenniük arra, hogy ezeket az adminisztratív nyilvántartásokat az európai vállalkozásstatisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges mértékben a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 17a. cikkének megfelelően integrálják a statisztikákba.

(14)	A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet ad az európai statisztikákhoz. A rendelet különösen a szakmai függetlenség, a pártatlanság, az objektivitás, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének való megfelelést követeli meg.

(15)

Lehetővé kell tenni a vállalkozásstatisztikákat előállító és a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretét fenntartó nemzeti statisztikai hatóságok számára, hogy nemzeti vagy európai vállalkozásstatisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez, vagy az európai vállalkozásstatisztikák minőségének javítása céljából mikroadatokat cserélhessenek, és azokhoz hozzáférhessenek. Mikroadatok cseréjére csak kellően indokolt esetekben kerülhet sor.

(16)

Az Unión belüli árukivitelre vonatkozó mikroadatok cseréjén alapuló kiegészítő adatforrás létrehozása, valamint az innovatív módszertanok használatának lehetősége növeli a tagállamok rugalmasságát az Unión belüli árukereskedelmi statisztikák összeállítása során, aminek következtében a tagállamok csökkenthetik a vállalkozások adatszolgáltatási terheit. Az adatcserének a nemzetközi árukereskedelemre vonatkozó statisztikák hatékony fejlesztését, előállítását és közzétételét, illetve az ilyen statisztikák minőségének javítását kell céloznia.

(17)	Az Unió és harmadik országok közötti vagy többoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodások tárgyalásához, végrehajtásához és felülvizsgálatához a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a tagállamok harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozó szükséges statisztikai információkat.

(18)

A statisztikai információk gyűjtésére szolgáló rendszer és a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos, a tagállamok közötti árukereskedelemmel összefüggésben fennálló adóalakiságok között szoros kapcsolatot kell fenntartani. Az említett kapcsolat az Unión belüli árukereskedelmi statisztikák vonatkozásában lehetővé teszi különösen az exportőrök és az importőrök azonosítását és az összegyűjtött információk minőségének ellenőrzését.

(19)

A határokon átnyúló, különösen a harmadik országból származó vagy harmadik országba irányuló árumozgás a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott vámfelügyelet hatálya alá tartozik. E mozgásokra vonatkozóan a vámhatóságok tárolnak adatokat vagy vezetnek nyilvántartásokat, illetve hozzáféréssel rendelkeznek ezekhez. A vámáru-nyilatkozatokkal kapcsolatos vagy azokon alapuló információkat vagy nyilvántartásokat fel kell használni az uniós áruforgalmi statisztikák előállításához.

(20)

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos statisztikák előállítása és e statisztikák minőségének javítása érdekében a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságainak ki kell cserélniük egymással az áruk kivitelére és behozatalára vonatkozó adatokat, ha az említett kivitel vagy behozatal egynél több tagállam vámhatóságainak bevonásával történik. Annak érdekében, hogy a statisztikák összeállítása összehangolt módon történjen, a nemzeti statisztikai hatóságok számára kötelezővé kell tenni ezeknek a mikroadatoknak a cseréjét.

(21)

Ahhoz, hogy az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott fogalmakkal és módszertannal összhangban biztosítható legyen az európai vállalkozásstatisztikák, illetve a nemzeti számlák minősége és összehasonlíthatósága, lehetővé kell tenni a bizalmas adatok kizárólag statisztikai célú cseréjét az érintett tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai, nemzeti központi bankjai, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Bizottság (Eurostat) között.

(22)

A Szerződésekből fakadó – különösen a belső piac működésével összefüggő – feladatainak elvégzése érdekében a Bizottságnak teljes körű, naprakész és megbízható információkkal kell rendelkeznie az áruk és szolgáltatások Unión belüli előállítására és a nemzetközi kereskedelmi forgalomra vonatkozóan. Ezekre az információkra a piacaik és az említett piacok nemzetközi dimenziójának nyomon követéséhez a vállalkozásoknak is szükségük van.

(23)

A tagállamoknak vagy az illetékes nemzeti hatóságoknak a lehetséges mértékben törekedniük kell az európai vállalkozásoktól származó adatok gyűjtésének egyszerűsítésére. A nemzeti statisztikai hatóságoknak a statisztikai célú adatok gyűjtését szolgáló eszközök és módszerek kidolgozásakor figyelembe kell venniük a digitális világ legutóbbi fejlesztéseit, és ösztönözi kell ezeket a hatóságokat innovatív megközelítések alkalmazására.

(24)

Az Unióban működő vállalkozások termelékenységének méréséhez tevékenységi ágazatonként szétbontott vállalkozásstatisztikák készítésére van szükség. Egyre nagyobb igény mutatkozik különösen a modern gazdaságok legdinamikusabb ágazatának számító szolgáltatási ágazatra vonatkozó statisztikák iránt, mindenekelőtt az ágazatban rejlő növekedési potenciált és munkahelyteremtési lehetőségeket illetően, valamint az ágazatnak a feldolgozóiparhoz fűződő kapcsolatával összefüggésben. Ezt a tendenciát tovább erősíti az új digitális szolgáltatások fejlődése. Amint azt az Európai Parlament a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalásában (9) kifejtette, a statisztikák iránti növekvő igény a kreatív és kulturális ágazatokban is megfigyelhető. A szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó statisztikák alapvető fontosságúak a szolgáltatások belső piaca és a digitális egységes piac működésének nyomon követéséhez, valamint a szolgáltatások kereskedelmét hátráltató akadályok hatásának a felméréséhez.

(25)

E rendelet referenciakeretét – a bizalmas adatok védelme tekintetében is – a 223/2009/EK rendelet alkotja. Ugyanakkor a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos statisztikák vonatkozásában az információ igen részletes szintje a bizalmas adatkezelés tekintetében egyedi szabályokat követel meg. Amennyiben az áruk importőre vagy exportőre azt szeretné, hogy ne tegyék közzé azokat a statisztikai eredményeket, amelyek lehetővé teszik az ilyen importőr vagy exportőr közvetett azonosítását, erre vonatkozóan kérvényt kell benyújtania a nemzeti statisztikai hatósághoz. A nemzeti statisztikai hatóságnak indokoltnak kell tekintenie ezt a kérést, amennyiben a statisztikai eredmények lehetővé teszik a kérvényező importőr vagy exportőr közvetett azonosítását. Ellenkező esetben a nemzeti statisztikai hatóság közzéteheti a statisztikai eredményeket olyan formában, amely lehetővé teszi az importőr vagy exportőr közvetett azonosítását.

(26)

Az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokkal kapcsolatos előrehaladás tagállami és uniós szintű nyomon követéséhez harmonizált statisztikákra van szükség az uniós gazdaság számára az éghajlatváltozás és az erőforrás-hatékonyság, a K+F, az innováció, a piaci és nem piaci tevékenységeket egyaránt felölelő információs társadalom, valamint az üzleti környezet egésze vonatkozásában, különös tekintettel a vállalkozási demográfiára és a piaci tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatásra. Ezek az információk lehetővé teszik, hogy a döntéshozók a tudáson és az innováción alapuló gazdaság kialakítása, a kkv-k belső piachoz való hozzáférésének javítása, a vállalkozói kedv növelése, valamint a fenntarthatóság és a versenyképesség javítása érdekében megalapozott szakpolitikai döntéseket hozzanak.

(27)

A tagállamok versenyképességének erősítését, valamint közép- és hosszú távú intelligens növekedési és foglalkoztatási potenciáljuk növelését célzó szakpolitikák kidolgozásához és nyomon követéséhez az innovációs, valamint a K+F tevékenységekre vonatkozó statisztikákra van szükség. A bővülő digitális gazdaság, továbbá az IKT fokozott használata is az uniós versenyképesség és növekedés fontos hajtóerői közé tartoznak, és statisztikákra van szükség a vonatkozó stratégiáknak és szakpolitikáknak, többek között a digitális egységes piac kiteljesítésének a támogatásához.

(28)	Az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák összeállításához is szükség van vállalkozásstatisztikákra.

(29)

Megbízható és időszerű statisztikák kellenek ahhoz, hogy az Unió gazdaságpolitikájának keretében nyomon követhető legyen az egyes tagállamokban megvalósuló gazdasági fejlődés. Az EKB-nak gyorsan rendelkezésre álló, rövid távú statisztikákra van szüksége ahhoz, hogy az egységes monetáris politika viszonylatában értékelhesse a tagállamokban megvalósuló gazdasági fejlődést.

(30)

Fenntartva a gazdaság egészére vonatkozó vállalkozásstatisztikák szolgáltatásának elvét, az adatokra vonatkozó követelményeknek az arányosság elvével összhangban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a viszonylag kis tagállamok vállalati szektorának gazdasági tevékenységeit érintő terhek mérséklését célzó egyszerűsítő intézkedéseket. A kiegészítő követelmények nem jelenthetnek aránytalan adminisztratív terhet a válaszadóknak.

(31)

A nemzetközi standardokat, így például a statisztikai adat- és metaadatcsere-standardot (SDMX), valamint az európai statisztikai rendszer keretében kidolgozott statisztikai, illetve technikai standardokat, mint például a metaadatokra és a validálásra vonatkozó standardokat, a megfelelő mértékben az európai vállalkozásstatisztikákhoz is fel kell használni. Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (ESR-bizottság) a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban ESR-standardot fogadott el a minőségjelentésekre vonatkozóan. Ezeknek a standardoknak hozzá kell járulniuk az e rendelet szerinti minőségbiztosítás és jelentéstétel harmonizálásához.

(32)

A gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében: a statisztikai információk különböző típusainak módosítása, az adó- és vámhatóságok által, az V. és VI. melléklettel összhangban szolgáltatandó statisztikai információk további pontosítása, valamint az I. mellékletben meghatározott részletes témák és e rendelet módosítása az Unión belüli áruexport lefedettségi arányának csökkentésével. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (10) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(33)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a változókra vonatkozó részletekre, valamint a formátumra, a biztonsági és titoktartási intézkedésekre és az eljárásra, a bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete céljából végzett cseréjére, a minőségjelentésekre és metaadat-leírásokra vonatkozó szabályokra, azok tartalmára és a továbbítási határidőkre, az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó standardokra, továbbá az e rendelet követelményeitől való, valamint az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól és végrehajtási jogi aktusoktól való eltérésekre vonatkozóan. Ugyanezen célból végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a következők tekintetében: az egyes adminisztratív nyilvántartások szolgáltatására és azok cseréjére, valamint az Unión belüli árukereskedelmi statisztikákhoz történő bizalmasadat-csere formátumára, az ezzel kapcsolatos biztonsági és titoktartási intézkedésekre és eljárásra, az érintett metaadatok meghatározására és a menetrendre vonatkozó szabályok, az Unión belüli áruexportra vonatkozó, az importáló tagállamnak átadott statisztikai információk gyűjtésének és összeállításának szabályai, az Unión belüli teljes áruexport lefedettségi aránya alkalmazásának szabályai a vonatkozási időszak tekintetében, amely szabályok az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztikai információk importáló tagállamnak továbbítandó statisztikai adatelemeire vonatkozó technikai előírásokat és a kapcsolódó egyszerűsítéseket határozzák meg. E végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(34)

A Bizottságnak adott esetben költség-haszon elemzést kell végeznie és biztosítania kell, hogy az általa indítványozott intézkedések ne rójanak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra, különösen a kkv-kra, figyelembe véve a felhasználók javát szolgáló várható előnyöket és azt, hogy ezek az intézkedések javítják majd a statisztikák minőségét.

(35)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy eltéréseket engedélyezzen e rendelet, illetve az az alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok alkalmazásától, ha az alkalmazás további felmérések szervezése szempontjából jelentős változtatásokat eredményez egy tagállam nemzeti statisztikai rendszereiben vagy a tagállam statisztikákat előállító rendszerének jelentősebb változtatását igényli, annak érdekében, hogy az alkalmas legyen új adatforrások befogadására vagy több adatforrás kombinálására.

(36)

Amennyiben új adatkövetelményekre, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó adatkészletek tekintetében fejlesztésekre van szükség, a Bizottság a tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó kísérleti tanulmányokat kezdeményezhet. A Bizottság prioritásként kezdeményezheti a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével, az ingatlannal, a pénzügyi mutatókkal, valamint a környezettel és éghajlattal kapcsolatos kísérleti tanulmányokat.

(37)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az európai vállalkozásstatisztikákra vonatkozó közös keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizálás és az összehasonlíthatóság miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

Az e rendeletben megállapított intézkedések a következő jogi aktusokban megállapított intézkedések helyébe lépnek: a 48/2004/EK (12), a 638/2004/EK (13), a 808/2004/EK (14), a 716/2007/EK (15), a 177/2008/EK, a 295/2008/EK (16) és a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17), az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (18), valamint a 3924/91/EGK (19) és az 1165/98/EK tanácsi rendelet (20). Ezeket a jogi aktusokat ezért hatályon kívül kell helyezni.

(39)	Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

(40)	Az ESR-bizottsággal konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös jogi keretet határoz meg a következőkre vonatkozóan:

a)	a 2. cikk (1) bekezdésében említett európai vállalkozásstatisztika fejlesztése, előállítása és közzététele;

b)	a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete.

2. cikk

Hatály

(1) Az európai vállalkozásstatisztika az alábbiakra terjed ki:

a statisztikai egységek szerkezete, gazdasági tevékenységei és teljesítménye, K+F és innovációs tevékenységeik, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata és elektronikus kereskedelme, valamint a globális értékláncok. E rendelet alkalmazásában az európai vállalkozásstatisztika a felsőoktatási ágazat, a kormányzati szektor, és a nonprofit magánszektor K+F statisztikáira is kiterjed;

b)	a feldolgozóipari áruk és szolgáltatások előállítása, valamint a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelem.

(2) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaira és az EuroGroups-regiszterre, valamint a közöttük a 10. cikkel összhangban folytatott adatcserére terjed ki.

(3) A (2) bekezdésben említett, a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai a következőket tartalmazzák:

a)	minden olyan vállalkozás, amely a bruttó hazai termékhez (GDP) hozzájáruló gazdasági tevékenységet végez, valamint annak telephelyei;

b)	azon jogi egységek, amelyekből az említett vállalkozások állnak;

azon vállalkozások esetében, amelyeknek méretüknél fogva jelentős a hatása, és amelyeknek szakosodott egységei (SZE) jelentős hatással vannak az összesített (nemzeti) adatokra, vagy:

i.	az SZE és azon egyes SZE-k mérete, amelyekből az említett vállalkozások állnak, vagy

ii.	az említett vállalkozások másodlagos tevékenységeinek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) meghatározott NACE-kódja és az egyes, említett másodlagos tevékenységek mérete;

d)	azon vállalkozáscsoportok, amelyekhez az említett vállalkozások tartoznak.

(4) Az EuroGroups-regiszter a 696/93/EGK tanácsi rendeletben (23) meghatározott következő egységeket tartalmazza:

a)	minden olyan, multinacionális vállalatcsoport részét képező vállalkozás, amely a GDP-hez hozzájáruló gazdasági tevékenységet végez;

b)	azon jogi egységek, amelyekből az említett vállalkozások állnak;

c)	azon multinacionális vállalatcsoportok, amelyekhez az említett vállalkozások tartoznak.

(5) A háztartások nem tartoznak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének hatálya alá, amennyiben az általuk előállított áruk és szolgáltatások a saját fogyasztásukat szolgálják, vagy saját tulajdonuk bérbeadásához kapcsolódnak.

(6) A külföldi vállalkozások önálló jogi személyiséggel nem rendelkező telephelyei (fióktelepek), amelyek az 549/2013/EU rendelet szerint kvázivállalatként kerülnek besorolásra, a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter alkalmazásában vállalkozásnak tekintendők.

(7) A vállalkozáscsoportokat a jogi egységeik között fennálló ellenőrzési kapcsolatokon keresztül kell meghatározni az 549/2013/EU rendeletnek megfelelően.

(8) A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaira és az EuroGroups-regiszterre történő hivatkozáskor ezt a rendeletet kizárólag olyan egységekre kell alkalmazni, amelyek egészben vagy részben gazdasági tevékenységet folytatnak, valamint az olyan gazdaságilag inaktív jogi egységekre, amelyek gazdaságilag aktív jogi egységekkel együtt képezik egy adott vállalkozás részét.

(9) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete alkalmazásában a következőket kell gazdasági tevékenységnek tekinteni:

a)	egy adott piacon áruk vagy szolgáltatások kínálását magába foglaló bármely tevékenység;

b)	a GDP-hez hozzájáruló nem piaci szolgáltatások;

c)	aktív jogi egységek közvetlen vagy közvetett tulajdonlása.

Eszközök és/vagy kötelezettségek tulajdonlása is gazdasági tevékenységnek minősülhet.

(10) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretén belüli statisztikai egységeket az e cikkben megállapított korlátozások figyelembevételével a 696/93/EGK rendelettel összhangban kell meghatározni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)	„statisztikai egység”: a 696/93/EGK rendelet értelmében vett statisztikai egységek;

b)	„adatszolgáltató egység”: az az egység, amely az adatokat szolgáltatja;

c)	„terület”: meghatározott témákra vonatkozóan kialakított egy vagy több adatsor;

d)	„téma”: az összeállítandó információk tartalma; az egyes témák egy vagy több részletes témát fednek le;

e)	„részletes téma”: egy témához kapcsolódóan összeállítandó információk részletes tartalma, ahol minden részletes téma egy vagy több változót fed le;

f)	„változó”: egy adott egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel;

g)	„piaci tevékenység”: az 549/2013/EU rendelet A. melléklete I. fejezete 1.37 pontjának értelmében vett piaci tevékenység;

h)	„nem piaci tevékenység”: az 549/2013/EU rendelet A. melléklete I. fejezete 1.34 pontjának értelmében vett nem piaci tevékenység;

i)	„piaci termelő”: az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 3. fejezetének 3.24. pontjában meghatározott piaci termelők;

j)	„nem piaci termelő”: az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 3. fejezetének 3.26. pontjában meghatározott nem piaci termelők;

k)	„nemzeti statisztikai hatóságok”: az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős, az egyes tagállamok által a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok;

l)	„hiteles forrás”: a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak és az EuroGroups-regiszternek a 17. cikkben említett minőségi standardoknak megfelelő adatait tartalmazó adatrekordok kizárólagos szolgáltatója;

m)	„mikroadatok”: azonosítható adatszolgáltató egységek vagy statisztikai egységek jellemzőinek egyedi megfigyelései vagy mérései;

n)	„statisztikai célú felhasználás”: a 223/2009/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott statisztikai célú felhasználás;

o)	„bizalmas adatok”: a 223/2009/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában meghatározott bizalmas adatok;

p)	„adóhatóságok”: a tagállamoknak a 2006/112/EK tanácsi irányelv (24) alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságai;

q)	„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott vámhatóságok;

r)	„multinacionális vállalatcsoport”: a 696/93/EGK rendelet melléklete III. része C. szakaszának értelmében vett olyan vállalkozáscsoport, amely legalább két vállalkozással vagy jogi egységgel rendelkezik, amelyek mindegyike másik országban található.

(2) A 11–15. cikk alkalmazásában:

a)	„exportáló tagállam”: az a tagállam, amelynek statisztikai területéről árut visznek ki egy importáló tagállamban található célállomásra;

b)	„importáló tagállam”: az a tagállam, amelynek statisztikai területére árut hoznak be egy exportáló tagállam területéről;

c)	„áru”: ingó javak, a villamos energiát és a földgázt is beleértve.

II. FEJEZET

Adatforrások

4. cikk

Adatforrások és módszerek

A tagállamok a 6. és a 7. cikkben említett statisztikákat, valamint a 9. cikkel összhangban a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait bármilyen releváns adatforrás felhasználásával előállíthatják, illetve létrehozhatják, ami nem ró túlzott terhet a válaszadókra, és kellő figyelmet fordít a nemzeti statisztikai hatóságok költséghatékonyságára.

A nemzeti statisztikai hatóságok a következő adatforrásokat, valamint az azok kombinálásából származókat is használhatják az e rendelet szerinti statisztikák és a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai előállításához, feltéve hogy az eredmények megfelelnek a 17. cikkben említett minőségértékelési szempontoknak:

a)	felmérések;

b)	adminisztratív nyilvántartások, az adó- és vámhatóságoktól származó információkat is beleértve, például az éves pénzügyi kimutatások;

c)	kicserélt mikroadatok;

d)	bármely egyéb releváns adatforrás, módszer vagy innovatív megoldás, amennyiben ezek olyan adatok előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók és megfelelnek az alkalmazandó egyedi minőségi követelményeknek.

A második bekezdés a) pontjában említett felmérésekhez a tagállamok által felhívott adatszolgáltató egységek kötelesek időszerű, pontos és teljes körű információkat szolgáltatni az e rendelet szerinti statisztikák és a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak előállításához.

A második bekezdés d) pontjában említett módszereknek és megoldásoknak tudományosan megalapozottnak és megfelelően dokumentáltnak kell lenniük.

5. cikk

Hozzáférés az adminisztratív nyilvántartásokhoz és információszolgáltatás

(1) A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban a nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) azonnali, díjmentes hozzáférési és felhasználási jogosultsággal rendelkeznek minden adminisztratív nyilvántartáshoz, jogosultak továbbá az említett nyilvántartásokat más adatforrásokkal összekapcsolni annak érdekében, hogy teljesítsék az e rendelet szerinti statisztikai követelményeket, és frissítsék a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait és az EuroGroups-regisztert. A nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) említett nyilvántartásokhoz való hozzáférése kizárólag a saját közigazgatási rendszerükön belül található adminisztratív nyilvántartásokra korlátozódik.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az egyes tagállamok adóhatóságai kötelesek az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok rendelkezésére bocsátani az áruk kivitelével és behozatalával kapcsolatos, az V. mellékletben meghatározott statisztikai célú információkat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a)	módosítsa az V. mellékletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk meghatározása révén; és

b)	az V. melléklettel összhangban kiegészítse e rendeletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk további pontosítása révén.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az egyes tagállamok vámhatóságai kötelesek az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok rendelkezésére bocsátani az áruk kivitelével és behozatalával kapcsolatos, a VI. mellékletben meghatározott statisztikai célú információkat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a)	módosítsa az VI. mellékletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk meghatározása révén; és

b)	az VI. melléklettel összhangban kiegészítse e rendeletet az adóhatóságok által szolgáltatandó statisztikai információk további pontosítása révén.

(4) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos harmonizált statisztikák előállítása és e statisztikák minőségének javítása érdekében az érintett tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai kötelesek egymással kicserélni az áruk kivitelére és behozatalára vonatkozó, a vámhatóságaiktól kapott statisztikai célú mikroadatokat a tagállamuk részéről kvázitranzit keretében történő behozatal és -kivitel becsléséhez.

Az egynél több tagállam vámhatóságait érintő egyéb kereskedelmi forgalom esetében az érintett statisztikák minőségének javítása érdekében a nemzeti statisztikai hatóságok kötelesek egymással kicserélni az áruk kivitelére és behozatalára vonatkozó, megfelelő mikroadatokat.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk szerinti adatcserék szabályainak meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

Vállalkozásstatisztika

6. cikk

Az adatokra vonatkozó követelmények

(1) Az európai vállalkozásstatisztika a következő területeket fedi le:

a)	rövid távú vállalkozásstatisztikák;

b)	országos szintű vállalkozásstatisztikák;

c)	regionális vállalkozásstatisztikák;

d)	nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák.

(2) A területeknek az alábbiak közül egy vagy több témát kell felölelniük, amelyekhez kapcsolódóan a részletes témákat az I. melléklet tartalmazza:

a)	vállalkozási sokaság;

b)	globális értékláncok;

c)	IKT-használat és elektronikus kereskedelem;

d)	innováció;

e)	nemzetközi árukereskedelem;

f)	nemzetközi szolgáltatáskereskedelem;

g)	beruházások;

h)	munkaerő-ráfordítás;

i)	eredmények és teljesítmény;

árak;

k)	beszerzések;

ingatlan;

m)	K+F ráfordítások.

(3) Az egyes témák tekintetében az adatfelvétel gyakoriságát, a vonatkozási időszakot és a statisztikai egységet a II. melléklet határozza meg.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott részletes témák módosítása céljából.

(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, (4) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlása során a Bizottság gondoskodik az alábbi feltételek teljesüléséről:

a)	a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a költség- és tehersemlegességet vagy a költségek, illetve a terhek csökkentését célozzák, és semmiképpen sem róhatnak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra;

öt egymást követő évben az I. mellékletben felsorolt, „rövid távú vállalkozásstatisztikák” terület legfeljebb egy részletes témáját, az „országos szintű vállalkozásstatisztikák” terület legfeljebb három részletes témáját, a „regionális vállalkozásstatisztikák” terület legfeljebb két részletes témáját és a „nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák” terület legfeljebb két részletes témáját válthatja fel egy másik részletes téma, továbbá minden terület összesen legfeljebb egy részletes témával bővülhet;

a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legalább tizennyolc hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt kell elfogadni, kivéve az „innováció” és az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témákat, amelyek esetében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legalább hat, illetve tizenöt hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt kell elfogadni;

d)	bármely új részletes téma megvalósíthatóságát fel kell mérni a tagállamok által a 20. cikkel összhangban végzett kísérleti tanulmányok révén.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó a következőkre:

a)	az innovációval, az IKT-használattal és elektronikus kereskedelemmel, valamint a globális értékláncokkal kapcsolatos részletes témák;

b)	az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák, illetve a 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) szerinti fizetésimérleg-statisztikák elszámolási keretrendszerének változásaiból fakadó módosítások.

7. cikk

Az adatokra vonatkozó követelmények technikai előírásai

(1) Az I. mellékletben felsorolt részletes témák esetében a tagállamok az adatokat az egyes részletes témák szerint állítják össze. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e rendelet szerint továbbítandó adatok következő elemeinek részletesebb meghatározása, valamint azok technikai meghatározása és egyszerűsítése céljából:

változók;

b)	mértékegység;

c)	statisztikai sokaság (a piaci/nem piaci tevékenységek vagy termelők szempontjából fennálló követelményeket is beleértve);

d)	osztályozások (beleértve a termékek, az országok és területek, valamint az ügylettípusok listáit is) és bontások;

e)	egyedi adatrekordok önkéntes alapon való továbbítása;

f)	közelítések alkalmazása és minőségi követelmények;

g)	az adattovábbítási határidő;

h)	az első vonatkozási időszak;

i)	súlyozás és a bázisév megváltoztatása a „rövid távú vállalkozásstatisztikák” terület esetében;

j)	a „nemzetközi árukereskedelem” témára vonatkozó további előírások, többek között a vonatkozási időszak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett, egyszerűsítésre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Bizottság a vállalkozásokra nehezedő teher könnyítése érdekében – az arányosság elvének megfelelően – figyelembe veszi a vállalati szektor gazdasági tevékenységeinek méretét és jelentőségét. Ezenfelül a Bizottság biztosítja az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák, illetve a 184/2005/EK rendelet szerinti fizetésimérleg-statisztikák elszámolási keretrendszerének kidolgozásához szükséges adatszolgáltatás fenntartását. Az I. mellékletben felsorolt témákra vonatkozó adatok esetében a végrehajtási jogi aktusokat – az e rendelet alapján elfogadásra kerülő első végrehajtási jogi aktusok kivételével – legalább tizennyolc hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt kell elfogadni. Az „innováció” és az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témák esetében a végrehajtási jogi aktusokat legalább hat, illetve tizenöt hónappal az adatok vonatkozási időszakának lejárta előtt el kell fogadni.

(3) A végrehajtási jogi aktusoknak az (1) bekezdés a) pontjának megfelelő elfogadásakor – kivéve a 6. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában felsorolt témák esetében – a Bizottság gondoskodik arról, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt egyes területek változóinak száma ne haladja meg a következőket:

a)	a „rövid távú vállalkozásstatisztikák” területén 22 változó;

b)	az „országos szintű vállalkozásstatisztikák” területén 93 változó;

c)	a „regionális vállalkozásstatisztikák” területén 31 változó; valamint

d)	a „nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák” területén 26 változó.

(4) A végrehajtási jogi aktusoknak az (1) bekezdés a) pontjának megfelelő elfogadásakor a Bizottság gondoskodik arról, hogy a 6. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában felsorolt egyes témák esetében a változók száma ne haladja meg a következőket:

a)	a „globális értékláncok” területén 20 változó;

b)	az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” területén 73 változó; valamint

c)	az „innováció” területén 57 változó.

(5) Valahányszor új adatok szükségesek a felhasználói igények kielégítéséhez, és bizonyos fokú rugalmasságot biztosítandó, a Bizottság a „rövid távú vállalkozásstatisztikák”, a „regionális vállalkozásstatisztikák” és a „nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák” területek mindegyike esetében öt egymást követő naptári évben legfeljebb 5 változót, az „országos szintű vállalkozásstatisztikák” területén pedig 20 változót módosíthat a (3) bekezdéssel összhangban. Az említett felső határok nem alkalmazandók a „globális értékláncok”, az „innováció”, illetve az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” területén.

(6) E cikk (3) bekezdése ellenére, valahányszor új adatok szükségesek a felhasználói igények kielégítéséhez, és bizonyos fokú rugalmasság biztosításához a 20. cikkben említett kísérleti tanulmányokat követően, az e cikk (3) bekezdésében említett területek változóinak teljes száma legfeljebb 10 változóval nőhet.

(7) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok előkészítésekor a statisztikák minősége várható javulásának felmérésével és a további javasolt intézkedésből közvetlenül vagy közvetve származó minden más előnnyel együtt figyelembe kell venni a tagállamokat vagy a válaszadókat sújtó esetleges többletköltségeket, illetve adminisztratív terheket.

Az e bekezdés első albekezdése nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek az osztályozások és a nómenklatúrák változásaiból, valamint amelyek az 549/2013/EU rendelet szerinti nemzeti és regionális számlák, illetve a 184/2005/EK rendelet szerinti fizetésimérleg-statisztikák elszámolási keretrendszerének változásaiból fakadnak.

IV. FEJEZET

Vállalkozásnyilvántartások

8. cikk

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai kerete

(1) A Bizottság (Eurostat) statisztikai célból uniós szinten létrehozza a multinacionális vállalatcsoportok EuroGroups-regiszterét.

(2) A tagállamok a vállalkozások számára egy vagy több statisztikai célú nyilvántartást hoznak létre nemzeti szinten, amelyek e rendelet szerint harmonizált közös alappal rendelkeznek, és amelyek alapként szolgálnak felmérések előkészítéséhez és összehangolásához, valamint információforrásként működnek a vállalkozási sokaság és a vállalkozásdemográfia statisztikai elemzéséhez, az adminisztratív adatok felhasználásához, valamint a statisztikai egységek azonosításához és létrehozásához.

(3) A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) a 10. cikkben foglaltak szerint adatcserét folytatnak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete vonatkozásában.

(4) A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter jelentik a hiteles forrást az európai statisztikák előállításához alapul szolgáló, a 17. cikknek megfelelően magas minőségű és harmonizált statisztikai célú nemzeti gazdasági szervezeti nyilvántartási sokaságok létrehozásához.

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai a hiteles forrásai a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai sokaságainak. Az EuroGroups-regiszter a hiteles forrás a multinacionális vállalatcsoportokhoz kapcsolódó, a határokon átnyúló információk koordinálását igénylő vállalkozásstatisztikák alapjául szolgáló nyilvántartási sokaságnak az európai statisztikai rendszer számára történő létrehozásához.

9. cikk

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretére vonatkozó követelmények

(1) A 8. cikk szerint, a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretéhez tartozó statisztikai és jogi egységeket a mindkét következő pontban meghatározott – és a III. mellékletben tovább részletezett – elemek jellemzik:

a)	a nyilvántartás részletes témái és az egyedi azonosító;

b)	ütemezés és gyakoriság.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a nyilvántartás III. mellékletben felsorolt részletes témáira vonatkozó változók meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása során biztosítja, hogy azok ne járjanak jelentős többletköltséggel vagy -terhekkel a tagállamok vagy a válaszadók számára.

10. cikk

Bizalmas adatok cseréje és az azokhoz való hozzáférés a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete vonatkozásában

(1) A tagállamok bizalmas adatokat cserélnek.

E célból a multinacionális vállalatcsoportokra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó bizalmas adatokat érintő adatcserére az egyes tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai között kizárólag statisztikai célokra, a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó uniós információk minőségének biztosítása érdekében kerülhet sor. Ilyen adatcserére az adatszolgáltatói terhek csökkentése céljából is sor kerülhet.

Ha a bizalmasadat-csere az európai uniós multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó információk minőségének biztosítása érdekében történik, és az adatokat szolgáltató illetékes nemzeti statisztikai hatóság kifejezetten engedélyezi az adatcserét, a nemzeti központi bankok is részt vehetnek a bizalmas adatoknak a kizárólag statisztikai célú cseréjében.

(2) Bizottság (Eurostat) és a tagállamok bizalmas adatokat cserélnek.

E célból a nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítaniuk kell a multinacionális vállalatcsoportokra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó adatokat a Bizottság (Eurostat) részére, hogy kizárólag statisztikai célokra információt nyújtsanak az európai uniós multinacionális vállalatcsoportokról.

Az adatok következetes, kizárólag statisztikai célú nyilvántartásának és felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság (Eurostat) továbbítja az egyes tagállamok illetékes nemzeti statisztikai hatóságainak a multinacionális vállalatcsoportokra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó adatokat, ha a csoport legalább egy jogi egysége az érintett tagállam területén található.

Az EuroGroups-regiszter előállítása során a hatékonyság és a magas minőség biztosítása érdekében a Bizottság (Eurostat) – kizárólag statisztikai célokra – továbbítja a nemzeti statisztikai hatóságoknak az EuroGroups-regiszterben szereplő valamennyi multinacionális vállalatcsoportra és a hozzájuk tartozó egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt változókat tartalmazó adatokat.

(3) A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok a jogi egységek azonosítása céljából bizalmas adatokat cserélnek.

E célból a nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítaniuk kell a Bizottság (Eurostat) részére a bejegyzett jogi egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt azonosítási és demográfiai változókra, valamint rétegzési információkra korlátozott adatokat, kizárólag az uniós jogi egységek egyedi azonosítása céljából.

Az EuroGroups-regiszter előállítása során a hatékonyság és a magas minőség biztosítása érdekében a Bizottság (Eurostat) – kizárólag az európai uniós jogi egységek egyedi azonosítása céljára – továbbítja az egyes tagállamok nemzeti statisztikai hatóságának a jogi egységekre vonatkozó, a IV. mellékletben felsorolt azonosítási és demográfiai változókra, valamint rétegzési információkra korlátozott adatokat.

(4) A bizalmas adatok cseréje a Bizottság (Eurostat) és a központi bankok között kizárólag statisztikai célokból folytatható a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti központi bankok, valamint a Bizottság (Eurostat) és az Európai Központi Bank között, a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó uniós információk minőségének biztosítása céljából, amennyiben az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok kifejezetten hozzájárultak a cseréhez.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a IV. mellékletben felsorolt változókra vonatkozó technikai részletek meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy az e cikk alapján kicserélt adatokat kizárólag statisztikai célokra használják, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az említett adatok formátumának és az adatokra vonatkozó biztonsági és titoktartási intézkedéseknek a meghatározása, továbbá az adatcserére vonatkozó eljárás meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) Ha a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hatóságok, a nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank a nemzeti területen belüli vagy kívüli egységekre vonatkozó bizalmas adatokat kap, e cikk értelmében az említett információkat a 223/2009/EK rendelettel összhangban bizalmasan kezeli.

A bizalmas adatok nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) közötti továbbítására kizárólagosan statisztikai célokból, az európai statisztikák előállításához szükséges mértékben kerülhet sor. Minden újabb továbbítást kifejezetten engedélyeznie kell azon nemzeti hatóságnak, amely az adatokat összegyűjtötte.

(8) A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék és szankcionálják a kicserélt statisztikai adatok bizalmas kezelésének megsértését. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

V. FEJEZET

Bizalmas adatok cseréje az unión belüli áruforgalmi statisztikák céljából

11. cikk

Bizalmas adatok cseréje

(1) Az Unión belüli árukivitelre vonatkozó bizalmas adatok tagállamok közötti cseréjére kizárólag statisztikai célokból kerülhet sor, és az az Unión belüli áruforgalmi statisztikák fejlesztésében, előállításában és közzétételében részt vevő nemzeti statisztikai hatóságok között történik.

Az adatokra vonatkozó követelményeket érintő, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében említett technikai előírások a bizalmas adatok cseréjére is vonatkoznak, az ebben a fejezetben foglaltaknak megfelelően.

(2) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai a 12. cikkben foglaltak szerint az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai rendelkezésére bocsátják az Unión belüli, az említett tagállamba irányuló árukivitelre vonatkozó statisztikai információkat.

(3) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai a kicserélt adatok statisztikák összeállításában történő felhasználása szempontjából releváns metaadatokat bocsátanak az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai rendelkezésére.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (3) bekezdésben említett releváns metaadatoknak tekintendő információknak, valamint az ezen információk és a (2) bekezdésben említett statisztikai információk szolgáltatása időrendjének meghatározásáról.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Az e cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a kicserélt bizalmas adatokat szolgáltató tagállamok engedélyezik ezeknek az adatoknak a felhasználását arra a célra, hogy az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai más statisztikákat állítsanak elő, feltéve, hogy ezeket az adatokat a 223/2009/EK rendelet 20–26. cikkével összhangban kizárólag statisztikai célokra használják fel.

(6) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak kérésére az importáló tagállam az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak rendelkezésére bocsáthatja az Unión belüli áruimportjára – az említett exportáló tagállamból behozott árukra – vonatkozóan gyűjtött mikroadatokat.

12. cikk

A kicserélendő statisztikai információk

(1) A 11. cikk (2) bekezdésében említett statisztikai információk a következőket foglalják magukban:

a)	az Unión belüli áruforgalomra vonatkozó statisztikák céljából gyűjtött mikroadatok;

b)	meghatározott árukról vagy árumozgásokról összeállított adatok; és

c)	vám-árunyilatkozatok adatainak felhasználásával összeállított adatok.

(2) A ténylegesen vállalati felmérésekből vagy az adminisztratív adatok alapján begyűjtött, a 11. cikk (2) bekezdésében említett statisztikai információnak az egyes tagállamok Unión belüli, az összes többi tagállamba irányuló árukivitele összértékének legalább 95 %-át le kell fednie.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az Unión belüli áruexport lefedettségi arányának a technikai és gazdasági fejlemények fényében történő csökkentésével – megtartva ugyanakkor az érvényben lévő minőségi standardoknak megfelelő statisztikákat – történő módosítására vonatkozóan.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy meghatározza az (1) bekezdésben említett információk gyűjtésére és összeállítására vonatkozó technikai előírásokat, valamint hogy részletesebben meghatározza a (2) bekezdésben említett lefedettségi arány alkalmazását a vonatkozási időszak tekintetében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Statisztikai adatelemek

(1) A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mikroadatoknak a következő statisztikai adatelemeket kell tartalmazniuk:

a)	a 2006/112/EK irányelv 214. cikkének megfelelően az importáló tagállamban a partnervállalkozásnak kiosztott egyedi azonosító szám;

b)	a vonatkozási időszak;

c)	a kereskedelmi forgalom;

az áru;

e)	a partner tagállam;

f)	a származási ország;

g)	az áruk értéke;

h)	az áruk mennyisége;

i)	az ügylet típusa.

A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mikroadatok közé tartozhat a szállítási mód és a szállítási feltételek is, amennyiben az exportáló tagállam gyűjti ezeket a statisztikai adatelemeket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e bekezdés első albekezdésének a)–i) pontjában említett statisztikai adatelemek, továbbá a meghatározott árukra vagy árumozgásokra alkalmazandó statisztikai adatelemek, valamint a 12. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjában említett vám-árunyilatkozatok adatainak felhasználásával összeállított adatok listájának meghatározásáról.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A tagállamok – bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő feltételek mellett – egyszerűsíthetik a szolgáltatandó információkat, amennyiben ez az egyszerűsítés nem befolyásolja hátrányosan a statisztikák minőségét.

Egyedi esetekben a tagállamok az (1) bekezdésben említett statisztikai adatelemeket csökkentett számban is gyűjthetik, vagy egyes adatelemekkel kapcsolatban az információkat kevésbé részletesen is gyűjthetik.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az egyszerűsítés első albekezdésben említett részletes szabályainak és az egyszerűsítés körébe eső, Unión belüli export maximális értékének meghatározására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk

A kicserélt bizalmas adatok védelme

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai az olyan exportőrre vonatkozó mikroadatrekordokat, akinek a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó, a 19. cikknek megfelelő kérelmét az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai jóváhagyták, a tényleges érték megadásával és a 13. cikk (1) bekezdésében említett összes statisztikai adatelemmel együtt átadják az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak, a mikroadatrekordot arra utaló jelzettel ellátva, hogy az adott mikroadatrekord bizalmas jellegű.

(2) Az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai felhasználhatják az exportra vonatkozó, titoktartási kötelezettség alá eső mikroadatrekordokat az Unión belüli import statisztikai eredményeinek összeállításánál. Ha az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai felhasználják az exportra vonatkozó, titoktartási kötelezettség alá eső mikroadatrekordokat, biztosítaniuk kell, hogy az Unión belüli import statisztikai eredményeinek – az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai általi – közzététele során tiszteletben tartsák az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságai által biztosított, a statisztikai adatokra vonatkozó bizalmas kezelést.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e fejezet értelmében kicserélt bizalmas adatok védelmének garantálása céljából, meghatározva az említett adatok formátumát, a rájuk vonatkozó biztonsági és titoktartási intézkedéseket, köztük az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának szabályait, valamint az adatcserére vonatkozó eljárást.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék és szankcionálják a kicserélt statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás megsértését. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

15. cikk

Tudományos célú hozzáférés a kicserélt bizalmas adatokhoz

Tudományos célú statisztikai elemzést végző kutatók számára hozzáférés biztosítható a kicserélt bizalmas adatokhoz a 223/2009/EK rendelet 23. cikkével összhangban, azon exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak jóváhagyásával, amely az adatokat szolgáltatta.

VI. FEJEZET

Bizalmas adatok cseréje európai vállalkozásstatisztikák és nemzeti számlák céljára

16. cikk

Bizalmas adatok cseréje – engedélyező rendelkezés

(1) Kizárólag statisztikai célokból engedélyezett az e rendelet alapján gyűjtött vagy összeállított bizalmas adatoknak az érintett tagállamok nemzeti statisztikai hatóságai, nemzeti központi bankjai, az EKB és a Bizottság (Eurostat) közötti cseréje, amennyiben ez az adatcsere az európai vállalkozásstatisztika vagy a nemzeti számlák minőségének és összehasonlíthatóságának fenntartásához szükséges, összhangban az 549/2013/EU rendeletben szereplő fogalmakkal és módszertannal.

(2) A nemzeti statisztikai hatóságoknak, a nemzeti központi bankoknak, a Bizottságnak (Eurostat) és az EKB-nak a kapott bizalmas információkat bizalmasan kell kezelniük, és azokat kizárólag statisztikai célokra használhatják fel, összhangban a 223/2009/EK rendelet 20–26. cikkével.

VII. FEJEZET

Minőség, továbbítás és közzététel

17. cikk

Minőség

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a továbbított európai vállalkozásstatisztikák, valamint a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai és az EuroGroups-regiszter minőségét.

(2) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglalt minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(3) A Bizottság (Eurostat) átlátható és ellenőrizhető módon értékeli a továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok évente a következőket továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére:

a)	minőségjelentések és metaadat-leírások az e rendelet alapján továbbított adatokra vonatkozóan;

b)	minőségjelentések és metaadat-leírások a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásai tekintetében.

Többéves statisztikák esetében az első albekezdés a) pontjában említett minőségjelentések és metaadat-leírások gyakorisága azonos kell, hogy legyen az említett statisztikák gyakoriságával.

(5) A Bizottság (Eurostat) az EuroGroups-regiszterhez kapcsolódóan éves minőségjelentéseket és metaadat-leírásokat küld a tagállamoknak.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségjelentések és a metaadat-leírások továbbítására vonatkozó szabályoknak, e minőségjelentések és a metaadat-leírások tartalmának és a továbbítás határidejének a megállapítására vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletköltséget vagy -terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

A jelentés tartalmának a minőség legfontosabb és lényegi szempontjaira kell korlátozódnia.

(7) A tagállamok a lehető legrövidebb időn belül értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak minőségét befolyásoló jelentősebb módszertani vagy más változásokról. A tájékoztatást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb hat hónappal az említett változás hatálybalépését követően meg kell adni.

(8) A Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérését követően a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak, ami nem róhat jelentős többletköltségeket vagy terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

18. cikk

Adatok és metaadatok továbbítása

(1) A tagállamok az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó standardoknak megfelelően benyújtják a Bizottságnak (Eurostat) az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat. Ha a továbbított adatok bizalmasak, a tényleges értéket arra utaló jelzettel küldik, hogy bizalmasan kell kezelni őket és nem tehetők közzé.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el ezen standardok, valamint az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó eljárás meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérését követően a tagállamok elvégzik a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak statisztikai elemzését, és az eredményeket továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak).

A Bizottság (Eurostat) végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az említett statisztikai elemzések eredményei továbbításának formátumát és eljárását.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság (Eurostat) gondoskodik arról, hogy az említett végrehajtási jogi aktusok ne rójanak jelentős többletköltséget vagy terhet a tagállamokra vagy a válaszadókra.

(3) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérését követően megadnak az e rendeletnek a tagállamokban történő végrehajtásával kapcsolatos bármely releváns információt. A Bizottság ezen kérései nem róhatnak további jelentős adminisztratív vagy pénzügyi terhet a tagállamokra.

19. cikk

A nemzetközi árukereskedelemre vonatkozó statisztikák közzétételével kapcsolatos bizalmas kezelés

A nemzeti statisztikai hatóság kizárólag az áruk importőrének vagy exportőrének a kérésére eldönti, hogy módosítások nélkül közzétegye-e az adott behozatalokkal vagy kivitelekkel kapcsolatos statisztikai eredményeket, vagy az említett importőr vagy exportőr indokolt kérését követően módosítja a statisztikai eredményeket azért, hogy lehetetlenné tegye az említett importőr vagy az exportőr azonosítását annak érdekében, hogy megfeleljen a statisztikai adatok bizalmas kezelése elvének, összhangban a 223/2009/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdése a) pontjával.

VIII. FEJEZET

Kísérleti tanulmányok és finanszírozás

20. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1) Ha a Bizottság (Eurostat) az e rendelet hatálya alá tartozó adatsorokra vonatkozó fontos új, az adatokra vonatkozó követelmények vagy fejlesztések iránti igényt azonosít, olyan kísérleti tanulmányokat indíthat el, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon végeznek valamely új adatgyűjtés előtt. E kísérleti tanulmányok közé tartoznak a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével, az ingatlannal, a pénzügyi mutatókkal, valamint a környezettel és éghajlattal kapcsolatos kísérleti tanulmányok.

(2) A kísérleti tanulmányok célja, hogy felmérjék az adatok megszerzésének fontosságát és megvalósíthatóságát. A Bizottság (Eurostat) e vizsgálatok eredményeit a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel együttműködve értékeli. Az eredmények értékelése során figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások és a nemzeti statisztikai hatóságok számára a fejlesztések milyen előnyökkel, a többletköltségekkel és többletterhekkel járnak.

(3) A (2) bekezdésben említett értékelést követően a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben jelentést készít az (1) bekezdésben említett tanulmányok megállapításairól. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(4) A Bizottság 2022. január 7-ig, majd azt követően kétévente jelentést készít az (1) bekezdésben említett kísérleti tanulmányok terén összességében elért eredményekről. E jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

A Bizottság adott esetben és figyelembe véve a (2) bekezdésben említett eredmények értékelését, e jelentésekhez új adatkövetelményeket bevezető javaslatokat csatol.

21. cikk

Finanszírozás

(1) E rendelet végrehajtásához az Unió pénzügyi támogatást nyújthat a nemzeti statisztikai hatóságoknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott listán szereplő más nemzeti hatóságoknak a következők költségekhez:

a)	a vállalkozásstatisztika területén az adatkövetelmények és az adatkezelés fejlesztése vagy végrehajtása;

b)	a vállalkozásstatisztikák minőségének javítását célzó módszerek fejlesztése vagy ezek gyűjtésével és előállításával kapcsolatos költségek és adminisztratív terhek csökkentése, valamint a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének javítása;

c)	olyan módszerek kidolgozása, amelyek célja azoknak az adminisztratív és pénzügyi terheknek a csökkentése, amelyek a szükséges információknak az adatszolgáltató egységek – különösen a kkv-k – általi szolgáltatásával járnak;

d)	a 20. cikkben említett kísérleti tanulmányokban való részvétel;

e)	eljárások, IT-rendszerek és hasonló támogató funkciók kialakítása vagy fejlesztése jobb minőségű statisztikák készítése vagy az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése céljából.

(2) Az uniós pénzügyi hozzájárulást a 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 7. cikkének, valamint az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 6. cikkének megfelelően kell nyújtani.

(3) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 95 %-át.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2020. január 6-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (2) vagy (3) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, vagy a 12. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

23. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott ESR-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

24. cikk

Eltérések

(1) Amennyiben e rendeletnek vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseknek és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében történő alkalmazása jelentős kiigazításokat tesz szükségessé, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján legfeljebb három évre eltérést engedélyezhet e rendelettől, valamint az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésektől és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól.

Az érintett tagállam az érintett jogi aktus hatálybalépésétől számított három hónapon belül az eltérésre irányuló, megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

Az említett eltéréseknek a tagállami adatok összehasonlíthatóságára vagy a kívánt, időszerű és reprezentatív európai összesített adatok kiszámítására gyakorolt hatását a minimumra kell korlátozni. Az eltérés engedélyezésekor figyelembe kell venni a válaszadói terheket.

(2) Amennyiben az eltéréssel érintett időszak végén továbbra is indokolt fenntartani az olyan területeket érintő eltérést, ahol a 20. cikkben említett kísérleti tanulmányokat végeztek, a Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadása útján engedélyezhet további, legfeljebb egyéves időtartamra szóló eltérést.

Az érintett tagállam legkésőbb hat hónappal az (1) bekezdés szerint engedélyezett eltéréssel érintett időszak vége előtt a meghosszabbítás okait és részletes indokait bemutató kérelmet nyújt be a Bizottságnak.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 48/2004/EK, a 808/2004/EK, a 716/2007/EK, a 177/2008/EK és a 295/2008/EK rendelet, valamint az 1608/2003/EK határozat és a 3924/91/EGK rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.

(2) A 638/2004/EK és a 471/2009/EK rendelet 2022. január 1-jén hatályát veszti.

(3) Az 1165/98/EK rendelet 2024. január 1-jén hatályát veszti.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem érinti az adatok és metaadatok, többek között a minőségjelentések továbbítására vonatkozóan az adott jogi aktusokban szereplő azon vonatkozási időszakok tekintetében fennálló kötelezettségeket, amelyek – teljes egészükben vagy részben – megelőzik az említett bekezdésekben szereplő időpontokat.

(5) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

26. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az 5. cikk (2), (3) és (4) bekezdését, valamint a 11–15. cikket azonban 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. november 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) HL C 77., 2018.3.1., 2. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. november 19-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 61., 2008.3.5., 6. o.).

(4) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1297/2008/EK határozata (2008. december 16.) az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról (HL L 340., 2008.12.19., 76. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(9) HL C 238., 2018.7.6., 28. o.

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 48/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a 2003–2009. vonatkozási év tekintetében az acéliparra vonatkozó éves közösségi statisztikák előállításáról (HL L 7., 2004.1.13., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2004.4.7., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 808/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 143., 2004.4.30., 49. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 716/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 171., 2007.6.29., 17. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK rendelete (2009. május 6.) a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 152., 2009.6.16., 23. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1608/2003/EK határozata (2003. július 22.) a közösségi tudományos és technológiai statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (HL L 230., 2003.9.16., 1. o.).

(19) A Tanács 3924/91/EGK rendelete (1991. december 19.) az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról (HL L 374., 1991.12.31., 1. o.).

(20) A Tanács 1165/98/EK rendelete (1998. május 19.) a rövid távú statisztikákról (HL L 162., 1998.6.5., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(23) A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.).

(24) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 184/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról (HL L 35., 2005.2.8., 23. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

I. MELLÉKLET

FELDOLGOZANDÓ TÉMÁK

1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák

Témák	Részletes témák
Vállalkozási sokaság	Vállalkozásdemográfiai események
Munkaerő-ráfordítás	Foglalkoztatás
	Munkaórák száma
	Munkaerőköltségek
Árak	Importárak
Árak	Termelői árak
Eredmények és teljesítmény	Termelés
	Értékesítési volumen
	Nettó árbevétel
Ingatlan	Ingatlan

2. terület: Országos szintű vállalkozásstatisztikák

Témák	Részletes témák
Vállalkozási sokaság	Aktív vállalkozások alkotta sokaság
	Vállalkozásdemográfiai események (alapítás, megszűnés, túlélés)
	Külföldi irányítású vállalkozások
	Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások és belföldi leányvállalatok
	Nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó vállalkozási sokaság
Munkaerő-ráfordítás	Foglalkoztatás
	Vállalkozásdemográfiai eseményekhez (alapítás, megszűnés, túlélés) kapcsolódó foglalkoztatás
	Foglalkoztatás a külföldi irányítású vállalkozásoknál
	Foglalkoztatás a külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásoknál és a belföldi leányvállalatoknál
	Munkaórák száma
	Munkaerőköltségek
	Munkaerőköltségek a külföldi irányítású vállalkozásoknál
K+F-ráfordítások	K+F-kiadások
	K+F-foglalkoztatás
	K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál
	K+F-foglalkoztatás a külföldi irányítású vállalkozásoknál
	Közfinanszírozású K+F
Beszerzések	Áruk és szolgáltatások beszerzése
	Árukészlet változása
	Külföldi irányítású vállalkozások áru- és szolgáltatásbeszerzése
	Vállalkozások behozatala
Eredmények és teljesítmény	Nettó árbevétel
	Bruttó kereskedelmi árrés
	Kibocsátás értéke
	Hozzáadott érték
	Bruttó üzemi eredmény
	Külföldi irányítású vállalkozások nettó árbevétele
	Külföldi irányítású vállalkozások kibocsátása
	Külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értéke
	Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások és belföldi leányvállalatok nettó árbevétele
	Ipari termelés
	Vállalkozások kivitele
Beruházások	Bruttó beruházás
Beruházások	Külföldi irányítású vállalkozások bruttó beruházása
Innováció	Innováció
IKT-használat és elektronikus kereskedelem	IKT-használat és elektronikus kereskedelem

3. terület: Regionális vállalkozásstatisztikák

Témák	Részletes témák
Vállalkozási sokaság	Sokaság régiónkénti bontásban
Vállalkozási sokaság	Vállalkozásdemográfiai események (alapítás, megszűnés, túlélés) régiónkénti bontásban
Munkaerő-ráfordítás	Foglalkoztatás régiónkénti bontásban
	Vállalkozásdemográfiai eseményekhez (alapítás, megszűnés, túlélés) kapcsolódó foglalkoztatás régiónkénti bontásban
	Munkaerőköltség régiónkénti bontásban
K+F-ráfordítások	K+F-kiadások régiónkénti bontásban
K+F-ráfordítások	K+F-foglalkoztatás régiónkénti bontásban

4. terület: Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák

Témák	Részletes témák
Vállalkozási sokaság	Az adatszolgáltató ország honos gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozások alkotta sokaság
Munkaerő-ráfordítás	Foglalkoztatás az adatszolgáltató ország honos gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozásoknál
Munkaerő-ráfordítás	Munkaerőköltségek az adatszolgáltató ország honos gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozásoknál
Beruházások	Az adatszolgáltató ország honos gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozások bruttó beruházásai
Eredmények és teljesítmény	Az adatszolgáltató ország honos gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozások nettó árbevétele
Nemzetközi árukereskedelem	Unión belüli áruforgalom
Nemzetközi árukereskedelem	Unión kívüli áruforgalom
Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem	Szolgáltatások behozatala
	Szolgáltatások kivitele
	A szolgáltatások nettó értéke
Globális értékláncok	Globális értékláncok

II. MELLÉKLET

A TÉMÁK GYAKORISÁGA, VONATKOZÁSI IDŐSZAKA ÉS STATISZTIKAI EGYSÉGE

1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák

Témák	Gyakoriság	Vonatkozási időszak	Statisztikai egység
Vállalkozási sokaság	negyedévente	negyedév	jogi egység
Munkaerő-ráfordítás	negyedévente (opcionálisan: havonta)	negyedév (opcionálisan: hónap)	SZE
Árak	havonta a következő kivételekkel – szolgáltatások termelői árai és új lakóépületek termelői árai: negyedévente	hónap a következő kivételekkel – szolgáltatások termelői árai és új lakóépületek termelői árai: negyedév (opcionálisan: hónap)	SZE a következő kivétellel – importárak: nem alkalmazandó
Eredmények és teljesítmény	havonta a következő kivétellel – kis országok a NACE F. nemzetgazdasági ág vonatkozásában: negyedévente (opcionálisan: havonta)	hónap a következő kivétellel – kis országok a NACE F. nemzetgazdasági ág vonatkozásában: negyedév (opcionálisan: hónap)	SZE
	havonta; negyedévente a kis* országok esetében a NACE F. nemzetgazdasági ág vonatkozásában *A 7. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint.
Ingatlan	negyedévente (opcionálisan: havonta)	negyedév (opcionálisan: hónap)	nem alkalmazandó

2. terület: Országos szintű vállalkozásstatisztikák

Témák	Gyakoriság	Vonatkozási időszak	Statisztikai egység
Vállalkozási sokaság	évente	naptári év	vállalkozás
Munkaerő-ráfordítás	évente	naptári év	vállalkozás
K+F-ráfordítások	kétévente a következő kivételekkel –házon belüli K+F-kiadások, K+F-személyzet és kutatószám, valamint a központi költségvetés K+F célú allokációja (GBARD) és a transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás tevékenységi ágazat szerinti bontásban: évente	naptári év	vállalkozás a vállalkozói ágazat vonatkozásában gazdasági egység az egyéb ágazatok vonatkozásában
Beszerzések	évente a következő kivétellel – alvállalkozók részére teljesített kifizetések: háromévente	naptári év	vállalkozás
Eredmények és teljesítmény	évente a következő kivételekkel – nettó árbevétel a termék és az ügyfél lakóhelye szerinti bontásban, a NACE 69.1, 69.2, 70.2, 71.1, 71.2 és 73.2 tekintetében: kétévente – mezőgazdaságból, erdészetből, halászatból és ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel; ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel; az építőipar kivételével ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel; az építőiparból származó nettó árbevétel; a szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevétel; a kereskedelmi és közvetítői tevékenységekből származó nettó árbevétel; az épületek építéséből származó nettó árbevétel; az építőmérnöki munkából származó nettó árbevétel: ötévente –alvállalkozásból származó jövedelem: háromévente	naptári év	vállalkozás a következő kivételekkel – értékesített termelés, alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés és tényleges termelés: SZE
Beruházások	évente a következő kivétellel – immateriális javakba történő beruházás: háromévente	naptári év	vállalkozás
Innováció	kétévente	vonatkozási időszak: minden páros naptári év végét megelőző hároméves időszak	vállalkozás
IKT-használat és elektronikus kereskedelem	évente	a változókat meghatározó végrehajtási jogi aktus elfogadásának naptári éve; az egyéb változók tekintetében a változókat meghatározó végrehajtási jogi aktus elfogadását követő naptári év	vállalkozás

3. terület Regionális vállalkozásstatisztikák

Témák	Gyakoriság	Vonatkozási időszak	Statisztikai egység
Vállalkozási sokaság	évente	naptári év	vállalkozás a következő kivétellel – a telephelyek száma (opcionális a NACE K. nemzetgazdasági ág vonatkozásában): telephely
Munkaerő-ráfordítás	évente	naptári év	vállalkozás a következő kivételekkel – a telephelyeken foglalkoztatott alkalmazottak és önálló vállalkozók létszáma, bérek és keresetek a telephelyeken: telephely
K+F-ráfordítások	kétévente	naptári év	vállalkozás a vállalkozói ágazat vonatkozásában; gazdasági egység az egyéb ágazatok vonatkozásában

4. terület Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák

Témák	Gyakoriság	Vonatkozási időszak	Statisztikai egység
Vállalkozási sokaság	évente	naptári év	vállalkozás
Munkaerő-ráfordítás	évente	naptári év	vállalkozás
Beruházások	évente	naptári év	vállalkozás
Eredmények és teljesítmény	évente	naptári év	vállalkozás
Nemzetközi árukereskedelem	havonta a következő kivétellel – kétévente termék és számlázási pénznem szerinti kombinált bontásban, az Unión kívüli áruimport és -export vonatkozásában	végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó, a 7. cikk (1) bekezdésének j) pontja szerint	nem alkalmazandó
Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem	évente a következő kivétellel – első szintű szolgáltatásleállások: negyedévente	naptári év a következő kivétellel – első szintű szolgáltatásleállások: negyedév	nem alkalmazandó
Globális értékláncok	háromévente	három naptári év; „t” vonatkozási év és (t-2)-től t-ig tartó vonatkozási időszak	vállalkozás

III. MELLÉKLET

A VÁLLALKOZÁSOK STATISZTIKAI CÉLÚ NYILVÁNTARTÁSAI EURÓPAI KERETÉNEK ELEMEI

A. rész: A nyilvántartás részletes témái és egyedi azonosító

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaiban és az EuroGroups-regiszterben szereplő, e rendelet 2. cikkében említett egységeket egy azonosító számmal és a nyilvántartás C. részben meghatározott részletes témáival kell megjelölni.

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete infrastrukturális szerepének elősegítése érdekében a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaiban és az EuroGroups-regiszterben szereplő egységek egyedi beazonosítása azonosító számmal történik. Ezeket az azonosító számokat a nemzeti statisztikai hatóságok adják ki. Az EuroGroups-regiszter tekintetében releváns jogi egységek és multinacionális vállalatcsoportok részére az azonosító számokat a Bizottság (Eurostat) adja ki. A nemzeti statisztikai hatóságok nemzeti célokra további azonosító számot is fenntarthatnak a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásaiban.

B. rész: Ütemezés és gyakoriság

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásait és az EuroGroups-regisztert az azokba való bejegyzésekkel és az azokból való törlésekkel legalább évente naprakésszé kell tenni.

A naprakésszé tétel gyakoriságának az egység jellegétől, az érintett változótól, az egység méretétől és a naprakésszé tételhez általában alkalmazott forrástól kell függenie.

A tagállamok évente készítenek a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak év végi állapotát tükröző befagyasztott állapotokat, és ezt elemzés céljából legalább 30 évig megőrzik. A Bizottság (Eurostat) évente készít az EuroGroups-regiszter év végi állapotát tükröző befagyasztott állapotokat, és ezt elemzés céljából legalább 30 évig megőrzi.

C. rész: Részletes témák a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásához

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak és az EuroGroups-regiszternek az e rendelet 2. cikkében meghatározott egységek vonatkozásában egységenként az alábbi részletes témákat kell tartalmazniuk.

EGYSÉGEKUNITS	RÉSZLETES TÉMÁK
1. JOGI EGYSÉGEK	Azonosítás
	Demográfiai események
	Rétegzési információk
	Kapcsolódások vállalkozáshoz
	Kapcsolódások más regiszterekhez
	Kapcsolódás vállalkozáscsoporthoz
	Az egységek irányítása
	Az egységek tulajdoni viszonyai
2. VÁLLALKOZÁS-CSOPORT	Azonosítás
	Demográfiai események
	Rétegzési információk és gazdasági változók
3. VÁLLALKOZÁS	Azonosítás
	Kapcsolódás más egységekhez
	Demográfiai események
	Rétegzési információkés gazdasági változók
4. TELEPHELY	Azonosítás
	Demográfiai események
	Rétegzési információkés gazdasági változók
	Kapcsolódás más egységekhez és regiszterekhez
5. SZAKOSODOTT EGYSÉG ha a 2. cikk (3) bekezdése c) pontja szerinti statisztikai egységként szerepel	Azonosítás
	Demográfiai események
	Rétegzési információk és gazdasági változók
	Kapcsolódások más egységekhez és regiszterekhez

IV. MELLÉKLET

RÉSZLETES TÉMÁK ÉS VÁLTOZÓK A BIZALMAS ADATOKNAK A VÁLLALKOZÁSOK STATISZTIKAI CÉLÚ NYILVÁNTARTÁSAI EURÓPAI KERETE CÉLJÁBÓL VÉGZETT CSERÉJE TEKINTETÉBEN

A „feltételes” jelzéssel ellátott adatok megadása kötelező, amennyiben azok rendelkezésre állnak a tagállamokban, az „opcionális” jelzéssel ellátottaké pedig ajánlott.

Az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó és az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok között megosztható adatok (a 10. cikk (1) és (2) bekezdése)

Egységek	Részletes témák	Változók
Jogi egység	Azonosítás	Azonosítási változók
	Demográfiai események	Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma A jogi egység megszűnésének dátuma
	Rétegzési információk	Jogi forma A tevékenység jogállása Fióktelepekre vonatkozó megjelölés az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerint (feltételes) Különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó megjelölés az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 2. fejezetének 2.17–2.20. pontja szerint (opcionális)
	Az egységek irányítása	Azon jogi egység azonosítási változói, amely vagy irányított, vagy irányító
	Az egységek tulajdoni viszonyai	Azon egység azonosítási változói, amely vagy tulajdonolt, vagy tulajdonos Részesedés (%) a jogi egység tulajdonában álló honos jogi egység(ek)ben (feltételes) Részesedés (%) a jogi egységet tulajdonló honos jogi egység(ek)ben (feltételes) Részesedés (%) a jogi egység tulajdonában álló nem honos jogi egység(ek)ben (feltételes) Részesedés (%) a jogi egységet tulajdonló nem honos jogi egység(ek)ben (feltételes) A részesedés kezdetének és végének dátuma (feltételes)
Vállalkozáscsoport	Azonosítás	Azonosítási változók
	Rétegzési információk és gazdasági változók	A vállalkozáscsoport fő tevékenységének kódja kétjegyű NACE-szinten A vállalkozáscsoport másodlagos tevékenységei kétjegyű NACE-szinten (opcionális) Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma (feltételes) Nettó árbevétel (feltételes) A vállalkozáscsoport teljes eszközállománya (feltételes) Azok az országok, ahol a nem honos vállalkozások vagy telephelyek találhatók (opcionális)
Vállalkozás	Azonosítás	Azonosítási változók
	Kapcsolódás más regiszterekhez	A vállalkozást alkotó jogi egység(ek) azonosító száma Azon vállalkozáscsoport azonosító száma, amelyhez a vállalkozás tartozik
	Demográfiai események	A tevékenységek megkezdésének dátuma A tevékenységek végső beszüntetésének dátuma
	Rétegzési információk és gazdasági változók	A vállalkozás fő tevékenységének kódja a négyjegyű NACE-szinten Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma Alkalmazotti létszám Nettó árbevétel Az 549/2013/EU rendelet szerinti gazdasági szektor és alszektor

A Bizottság (Eurostat) által az illetékes nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítandó és engedélyezés esetén a Bizottság (Eurostat) és az illetékes központi bankok között megosztható adatok (a 10. cikk (2) és (4) bekezdése)

Egységek	Részletes témák	Változók
Jogi egység	Azonosítás	Azonosítási változók
	Demográfiai események	Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma A jogi egység megszűnésének dátuma
	Rétegzési információk	Jogi forma A tevékenység jogállása Fióktelepekre vonatkozó megjelölés az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerint (feltételes) Különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó megjelölés az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 2. fejezetének 2.17–2.20. pontja szerint (opcionális)
	Kapcsolódások vállalkozáshoz	Azon vállalkozás(ok) azonosítási változói, amely(ek)hez az egység tartozik A vállalkozás(ok)hoz történő társulás dátuma (feltételes) A vállalkozás(ok)tól való különválás dátuma (feltételes)
	Kapcsolódások más regiszterekhez	Kapcsolódások más regiszterekhez
	Kapcsolódás vállalkozáscsoporthoz	Azon vállalkozáscsoport azonosítási változói, amelyikhez az egység tartozik A vállalkozáscsoporthoz történő társulás dátuma A vállalkozáscsoporttól való különválás dátuma
	Az egységek irányítása	Azon jogi egység azonosítási változói, amely vagy irányított, vagy irányító
	Az egységek tulajdoni viszonyai	Azon egység azonosítási változói, amely vagy tulajdonolt, vagy tulajdonos Részesedés (%) a jogi egység tulajdonában álló honos jogi egység(ek)ben (feltételes) Részesedés (%) a jogi egységet tulajdonló honos jogi egység(ek)ben (feltételes) Részesedés (%) a jogi egység tulajdonában álló nem honos jogi egység(ek)ben (feltételes) Részesedés (%) a jogi egységet tulajdonló nem honos jogi egység(ek)ben (feltételes) A részesedés kezdetének és végének dátuma (feltételes)
Vállalkozáscsoport	Azonosítás	Azonosítási változók
	Demográfiai események	A vállalkozáscsoport létrejöttének dátuma A vállalkozáscsoport megszűnésének dátuma
	Rétegzési információk és gazdasági változók	A vállalkozáscsoport fő tevékenységének kódja kétjegyű NACE-szinten A vállalkozáscsoport másodlagos tevékenységei kétjegyű NACE-szinten (opcionális) Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma (feltételes) Nettó árbevétel (feltételes) A vállalkozáscsoport teljes eszközállománya (feltételes) Azok az országok, ahol a nem honos vállalkozások vagy telephelyek találhatók (opcionális)
Vállalkozás	Azonosítás	Azonosítási változók
	Kapcsolódás más egységekhez	A vállalkozást alkotó jogi egység(ek) azonosító száma(i) Azon multinacionális vállalatcsoport vagy nemzeti vállalkozáscsoport azonosító száma, amelyhez a vállalkozás tartozik
	Demográfiai események	A tevékenységek megkezdésének dátuma A tevékenységek végső beszüntetésének dátuma
	Rétegzési információk és gazdasági változók	A vállalkozáscsoport fő tevékenységének kódja négyjegyű NACE-szinten A vállalkozáscsoport másodlagos tevékenységei négyjegyű NACE-szinten (opcionális) Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma Alkalmazotti létszám Alkalmazotti létszám teljes munkaidős egyenértékekben kifejezve (opcionális) Nettó árbevétel Az 549/2013/EU rendelet szerinti gazdasági szektor és alszektor

Bejegyzett jogi egységekkel kapcsolatban azonosítási célból folytatott adatcserék (a 10. cikk (3) bekezdése)

3.1.

Az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok által a honos bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó adatok

Egységek	Részletes témák	Változók
Jogi egység	Azonosítás	Azonosítási változók
	Demográfiai események	Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma A jogi egység megszűnésének dátuma
	Rétegzési információk	Jogi forma A tevékenység jogállása Fióktelepekre vonatkozó megjelölés az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerint (feltételes)

3.2.

Az illetékes nemzeti statisztikai hatóságok által a külföldi bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó adatok

Egységek	Részletes témák	Változók
Jogi egység	Azonosítás	Azonosítási változók
	Demográfiai események	Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma A jogi egység megszűnésének dátuma
	Rétegzési információk	Jogi forma (opcionális) A tevékenység jogállása Fióktelepekre vonatkozó megjelölés az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerint (feltételes)

3.3.

A Bizottság (Eurostat) által a bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan az illetékes nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítandó adatok

Egységek	Részletes témák	Változók
Jogi egység	Azonosítás	Azonosítási változók
	Demográfiai események	Jogi személyeknél az alapítás dátuma, természetes személyeknél a gazdasági szereplőként történő hivatalos elismerés dátuma A jogi egység megszűnésének dátuma
	Rétegzési információk	Jogi forma A tevékenység jogállása Fióktelepekre vonatkozó megjelölés az 549/2013/EU rendelet A. melléklete 18. fejezetének 18.12. pontja szerint (feltételes)

V. MELLÉKLET

Az egyes tagállamok illetékes adóhatóságai által a nemzeti statisztikai hatóságnak nyújtandó információk, az 5. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően

olyan adóalanyok és nem adóalany jogi személyek héabevallásából származó információk, akik, illetve amelyek az adott időszakra vonatkozóan a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének a) pontjával összhangban jelentették be az Unión belüli termékértékesítéseket, vagy akik, illetve amelyek az említett irányelv 251. cikkének c) pontjával összhangban jelentették be az Unión belüli termékbeszerzéseket;

b)	az összesítő héanyilatkozatokból összegyűjtött, az Unión belüli értékesítésekre vonatkozó összesítő nyilatkozatokban szereplő információk, a 2006/112/EK irányelv 264. és 265. cikkének megfelelően;

c)	az összes többi tagállam által az Unión belüli beszerzésekre vonatkozóan közölt információk, a 904/2010/EU tanácsi rendelet (1) 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(1) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

VI. MELLÉKLET

Az egyes tagállamok illetékes vámhatóságai által a nemzeti statisztikai hatóságnak nyújtandó információk, az 5. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

a)	az aktív feldolgozási vámeljárás hatálya alá tartozó, Unión belüli áruexportot és Unión belüli áruimportot végző személy azonosítására szolgáló információk;

b)	az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (1) 7. cikkében említett, az EORI-számhoz kapcsolódó elektronikus rendszerben rendelkezésre álló, az uniós vámrendelkezések alapján nyújtott, a gazdálkodókra vonatkozó regisztrációs és azonosító adatok;

a nemzeti vámhatóságok által elfogadott vám-árunyilatkozatokból vagy e nyilatkozatról hozott vámhatósági határozat tárgyát képező vám-árunyilatkozatokból származó kiviteli és behozatali adatrekordok és:

i.	az e hatóságokhoz benyújtott vám-árunyilatkozatok; vagy

ii.	azon vám-árunyilatkozatok, amelyek tekintetében az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 225. cikke szerinti kiegészítő árunyilatkozat az engedélyes rendszerében elektronikus úton közvetlenül hozzáférhető a hatóságok számára.

(1) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

17.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/36

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2153 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. december 16.)

az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról, valamint a 319/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 126. cikke (4) bekezdésére,

az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének igazgatótanácsával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1139 rendelettel összhangban az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) bevételei – egyéb tételek mellett – az Ügynökség által kiadott bizonyítványok kérelmezői és tulajdonosai, valamint az Ügynökség részére tett és ott nyilvántartásba vett nyilatkozatot tevő személyek által fizetett díjakból, továbbá a kiadványokért, a fellebbezések kezeléséért, az Ügynökség által biztosított képzésekért és egyéb szolgáltatásokért felszámított díjakból állnak.

(2)

A 319/2014/EU bizottsági rendelet (2) meghatározza az Ügynökség által felszámítandó tanúsítási és szolgáltatási díjakat. A költségek fedezésének és a jelentős többlet elkerülésének érdekében azonban – amint azt az (EU) 2018/1139 rendelet 126. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések előírják – a díjak kiigazításra szorulnak.

(3)	E tekintetben figyelembe kell venni az Ügynökségnek a munkaterhére, a kapcsolódó költségeire és más releváns tényezőkre vonatkozó előrejelzéseit.

(4)	Az e rendeletben említett tanúsítási és szolgáltatási díjakat átlátható, méltányos, megkülönböztetésmentes és egységes módon kell megállapítani.

(5)

Az (EU) 2018/1139 rendelet 126. cikkében megállapított költségfedezeti elv sérelme nélkül az Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjak nem veszélyeztethetik az érintett uniós iparágak versenyképességét. A díjszabás során ugyancsak kellőképpen figyelembe kell venni az érintett jogi vagy természetes személyek, különösen a kis- és középvállalkozások fizetőképességét.

(6)

Az Ügynökség számára a polgári repülés biztonságának kell az elsődleges szempontnak lennie, a rá háruló feladatok végrehajtása során azonban szem előtt kell tartania a költséghatékonyság elvét is, valamint figyelembe kell vennie a szóban forgó feladatoknak az (EU) 2018/1139 rendelet hatálybalépését követően érvényes körét és a rendelkezésére álló erőforrásokat.

(7)	Az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet mellékletében külön nem említett, de az (EU) 2018/1139 rendelet hatálya alá tartozó tanúsítási tevékenységekért és egyéb szolgáltatásokért tanúsítási, illetve szolgáltatási díjat számoljon fel.

(8)

A harmadik országok termékeinek tanúsításával kapcsolatos tényleges munkateher felmérésekor az (EU) 2018/1139 rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében említett megállapodásokra kell támaszkodni. Ezek a megállapodások elvben tartalmazzák az Unióval megfelelő megállapodást kötő harmadik országok által kiállított bizonyítványok ügynökségi érvényesítési folyamatának részletes leírását, amely folyamat az Ügynökség által végzett tanúsítási tevékenységéhez képest eltérő munkateherrel jár.

(9)	Helyénvaló rögzíteni az e rendelet keretében felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjak fizetési határidejét.

(10)	A tanúsítási és szolgáltatási díjak lehető legnagyobb arányú beszedésének biztosítása érdekében indokolt rendelkezni a díjfizetés elmaradása, illetőleg lehetséges elmaradása esetén alkalmazandó megfelelő intézkedésekről.

(11)

A vállalkozásokat nem érheti megkülönböztetés a tagállamok területén való földrajzi elhelyezkedésük alapján. Ebből következően a[z érintett] vállalkozások megbízásából végzett tanúsítási tevékenységekhez kapcsolódó utazási költségeket összesíteni kell, és a kérelmezők között egyenlően kell felosztani.

(12)

A kiszámíthatóság fokozása érdekében a kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy a tanúsítási tevékenységekért és a szolgáltatásokért fizetendő összegről becslést kérjenek. Bizonyos esetekben a becslés elkészítése szükségessé teheti, hogy az Ügynökség előzetes technikai elemzést végezzen. Az ilyen elemzés költségeit figyelembe véve indokolt, hogy az Ügynökség megfelelő díjazásban részesüljön.

(13)	Helyénvaló, hogy az Ügynökség által hozott határozatok elleni fellebbezések csak a kapcsolódó díj teljes összegének kifizetése után legyenek befogadhatók.

(14)	E rendeletnek lehetővé kell tennie az iparág számára, hogy felmérje a fizetendő tanúsítási és szolgáltatási díjak várható mértékét, és rendszeresen meg kell vizsgálni, hogy az (EU) 2018/1139 rendelet 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban felül kell-e vizsgálni a rendelkezéseit.

(15)	A tanúsítási díjak bármilyen módosítása előtt konzultálni kell az érdekelt felekkel, és tájékoztatni kell őket a díjak kiszámításának módjáról. Ezen információknak betekintést kell nyújtaniuk az érdekelt felek számára az Ügynökség költségeibe és az Ügynökség eredményességébe.

(16)

Az árak felülvizsgálatakor olyan eljárást kell alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy az Ügynökség által a rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok, a források és a munkamódszerek folyamatos ellenőrzése, valamint a pénzügyi szükségletek folyamatos értékelése alapján indokolatlan késedelem nélkül el lehessen végezni a kiigazításokat.

(17)	A 319/2014/EU rendeletet az átmeneti rendelkezések sérelme nélkül hatályon kívül kell helyezni.

(18)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1139 rendelet 127. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza azokat az eseteket, amelyekben tanúsítási vagy szolgáltatási díjakat kell fizetni az Ügynökségnek, és meghatározza e díjak összegét, valamint fizetésük módját.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„tanúsítási díjak”: a tanúsítási tevékenységekért az Ügynökség által felszámított és a kérelmezők által fizetendő összegek;

b)	„szolgáltatási díjak”: a tanúsítási tevékenységeken kívül nyújtott szolgáltatásokért az Ügynökség által felszámított összegek;

c)	„tanúsítási tevékenység”: a bizonyítványoknak az (EU) 2018/1139 rendelet és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok szerinti kiállítása, megújítása vagy módosítása céljából az Ügynökség által közvetlenül vagy közvetve végzett valamennyi tevékenység;

d)	„szolgáltatás”: az Ügynökség által a tanúsítási tevékenységeken kívül végzett bármely tevékenység, köztük a termékekkel való ellátásra irányuló tevékenységek;

e)	„kérelmező”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az Ügynökségtől tanúsítási tevékenység végzését vagy valamilyen szolgáltatás nyújtását kérelmezi;

„számlázási ciklus”: a többéves projektekre és a felügyeleti tevékenységekre alkalmazott visszatérő 12 hónapos időszak. Az időszak kezdete:

1.	a melléklet I. részének 1–6. táblázatában felsorolt tanúsítási és szolgáltatási díjak esetében a kérelem beérkezésének napja;

2.	a melléklet I. részének 8. táblázatában felsorolt tanúsítási díjak esetében a bizonyítvány kiállítását követő június 1-je;

3.	a melléklet I. részének 9–15. táblázatában felsorolt jóváhagyási díjak esetében a kérelem beérkezésének napja;

4.	a melléklet I. részének 9–15. táblázatában felsorolt felügyeleti díjak esetében a bizonyítvány kiállításának napja.

3. cikk

A tanúsítási és szolgáltatási díjak meghatározása

(1) A tanúsítási és szolgáltatási díjakat az Ügynökség kizárólag e rendelettel összhangban igényelheti és számíthatja fel.

(2) Azokban az esetekben, amelyekről e rendelet másként nem rendelkezik, a tanúsítási és szolgáltatási díjakat a melléklet II. részében megjelölt óradíj alapján kell kiszámítani.

(3) A tagállamok az Ügynökség hatáskörébe tartozó tevékenységekért akkor sem számíthatnak fel díjakat, ha a szóban forgó tevékenységeket az Ügynökség megbízásából ők maguk végzik. Az Ügynökség a tagállamoknak megtéríti a megbízásából általuk végzett tevékenységeket.

(4) A tanúsítási és szolgáltatási díjakat euróban kell kifejezni és felszámítani.

(5) A melléklet I., II. és IIa. részében említett összegeket a melléklet IV. részében meghatározott módszerrel összhangban minden évben január 1-jei hatállyal ki kell igazítani az inflációs rátával.

(6) A mellékletben említett tanúsítási díjaktól eltérve az Unió és harmadik országok közötti kétoldalú megállapodások keretében végzett tanúsítási tevékenységekért felszámított díjakra az adott kétoldalú megállapodásban meghatározott konkrét rendelkezések vonatkozhatnak.

4. cikk

A tanúsítási és szolgáltatási díjak megfizetése

(1) Az Ügynökség meghatározza a tanúsítási és szolgáltatási díjakra vonatkozó fizetési feltételeket, és ezen belül azt, hogy az Ügynökség milyen feltételek mellett számítja fel a tanúsítási tevékenységek és a szolgáltatások után járó díjakat. Az Ügynökség e feltételeket közzéteszi honlapján.

(2) A kérelmező a teljes esedékes összeget a számla kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül befizeti.

(3) Amennyiben egy befizetés a (2) bekezdésben említett határidőre nem érkezik be az Ügynökséghez, ez utóbbi a késedelem minden egyes naptári napjára kamatot számíthat fel.

(4) Az alkalmazandó kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által a tőke-refinanszírozási ügyletek esetén alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett és az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatot nyolc százalékponttal kell növelni.

5. cikk

Pénzügyi okból történő elutasítás vagy megszüntetés

(1) Az Ügynökség eljárási szabályzatának sérelme nélkül az Ügynökség:

a)	elutasíthatja a kérelmet, ha az esedékes tanúsítási és szolgáltatási díjak a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig nem érkeznek be;

b)	elutasíthatja vagy megszüntetheti a kérelmet, ha bizonyíték van arra, hogy a kérelmező pénzügyi alkalmassága kockázatnak van kitéve, kivéve, ha a kérelmező bankgaranciát vagy biztosítéki letétet nyújt;

c)	elutasíthatja vagy megszüntetheti a kérelmet a 8. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben;

d)	elutasíthatja a bizonyítvány átruházására vonatkozó kérelmet, ha az Ügynökség által végzett tanúsítási tevékenységekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeknek nem tettek eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást megelőzően az Ügynökség egyeztet a kérelmezővel az Ügynökség által tervezett intézkedésről.

6. cikk

Utazási költségek

(1) Amennyiben egy tanúsítási tevékenységet vagy szolgáltatást részben vagy egészben a tagállamok területén kívül végeznek el, a kérelmezőnek meg kell fizetnie az alábbiak szerint kiszámított utazási költségeket: d = v + a + h – e.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő képlet változói a következőket jelentik:

d = esedékes utazási költségek;

v = utazási költségek;

a = a szállás, az étkezések és a kiküldetés helyszínén belüli utazás költségeinek, illetve a felmerülő egyéb kiadásoknak a fedezésére szolgáló hivatalos bizottsági napidíj (3);

h = utazással töltött idő (az Ügynökség által úti célonként megállapított, utazással töltött órák száma) a melléklet II. részében meghatározott óradíj szerint (4); több projekthez kapcsolódó kiküldetések esetén az összeget értelemszerűen tovább kell bontani;

e (e-tényező) = átlagos utazási költség a tagállamok területén belül, beleértve a tagállamok területén belüli közlekedés átlagos költségét és átlagos idejét, szorozva a melléklet II. részében meghatározott óradíjjal. Az összegek évente felülvizsgálatra és kiigazításra kerülnek.

(3) A 14. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásával összefüggésben felmerülő utazási költségeket kizárólag a melléklet IIa. részével összhangban lehet felszámítani.

7. cikk

Díjbecslés

(1) A kérelmező kérésére és a (2) bekezdésre is figyelemmel az Ügynökség becslést készít a díjak mértékéről.

(2) Abban az esetben, ha a projekt várható összetettsége miatt a fenti becsléshez az Ügynökségnek előzetes technikai elemzést kell végeznie, az elemzés díját a kérelmező és az Ügynökség között aláírandó szerződéses megállapodás alapján, óradíjban kell felszámítani.

(3) A tevékenységeket a kérelmező kérésére fel kell függeszteni mindaddig, amíg az Ügynökség a kért becslést át nem adta, és azt a kérelmező el nem fogadta.

(4) A becslést az Ügynökség módosítja, amennyiben a tevékenység az eredetileg tervezettnél egyszerűbbnek vagy gyorsabban elvégezhetőnek bizonyul, vagy éppen ellenkezőleg: annak elvégzése összetettebb és hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy az Ügynökség észszerűen előre láthatta.

II. FEJEZET

TANÚSÍTÁSI DÍJAK

8. cikk

A tanúsítási díjak megfizetésére vonatkozó általános rendelkezések

(1) A tanúsítási tevékenység elvégzésére kizárólag a tanúsítási díj teljes esedékes összegének megfizetése után kerülhet sor, kivéve, ha az Ügynökség a felmerülő pénzügyi kockázatok alapos mérlegelését követően másképp dönt. Az Ügynökség a kérelem kézhezvételét követően, illetve az éves időszak kezdetén vagy a felügyeleti időszak kezdetén egy részletben is kiszámlázhatja a tanúsítási díjat.

(2) A kérelmező által egy adott tanúsítási tevékenységért fizetendő díj az alábbiak egyike lehet:

a)	a melléklet I. részében meghatározott átalánydíj;

b)	változó összegű díj.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett változó összegű díj a ténylegesen ledolgozott órák számának és a melléklet II. részében meghatározott óradíjnak a szorzataként állapítandó meg.

(4) Amennyiben az e rendelet által meghatározott tanúsítási díjakat érintő technikai körülmények indokolják, az Ügynökség a kérelmező beleegyezésével:

a)	egy kérelmet átsorolhat az e rendelet mellékletében meghatározott kategóriák valamelyikébe;

több kérelmet egyetlen kérelembe sorolhat át, feltéve, hogy ezek a kérelmek ugyanarra a típustervre vonatkoznak, és az alábbiak közül egyet vagy bármely kombinációban többet is érintenek:

i.	nagy módosítások,

ii.	nagyjavítások, vagy

iii.	kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok.

Amennyiben a kérelmező nem járul hozzá a javasolt átsoroláshoz, az Ügynökség elutasíthatja vagy megszüntetheti az érintett kérelmet vagy kérelmeket.

9. cikk

Fizetési időszakok

(1) A melléklet I. részének 1., 2. és 3. táblázatában említett tanúsítási díjakat kérelmenként és 12 hónaponként kell felszámítani. Az első 12 hónap elteltével a további díj minden egyes nap után a vonatkozó éves díj 1/365-öd része.

(2) A melléklet I. részének 4. táblázatában említett tanúsítási díjakat kérelmenként kell felszámítani.

(3) A melléklet I. részének 8. táblázatában említett tanúsítási díjakat 12 hónaponként kell felszámítani.

(4) A melléklet I. részének 9–14. táblázatában említett tanúsítási díjakat a következőképpen kell felszámítani:

a)	a jóváhagyási díjakat kérelmenként;

b)	a felügyeleti díjakat 12 hónaponként.

A szervezetek felépítésében bekövetkező azon változások nyomán, amelyek befolyásolják az Ügynökség általi jóváhagyást, a fizetendő felügyeleti díjat újra kell számítani, és az új díj a változás jóváhagyását követő 12 hónapos időszaktól esedékes.

(5) A 2. cikk f) 2. pontjában említett esetekben a bizonyítvány kiállításának időpontja és az első számlázási ciklus kezdete közötti időszakra vonatkozó díjakat a melléklet I. részének 8. táblázata alapján időarányosan kell kiszámítani.

(6) Amennyiben a kérelem átsorolása eltérő tanúsítási díjak alkalmazásával jár, e díjakat a következőképpen kell újraszámítani:

a)	a kérelmenként felszámított tanúsítási díjak esetében a díjat a kérelem beérkezésének napjától kell újraszámítani;

b)	a kérelmenként és 12 hónaponként felszámított tanúsítási díjak esetében a díjat a folyó számlázási ciklusra és az azt követő számlázási ciklusokra kell újraszámítani;

c)	amennyiben az Ügynökség a 8. cikk (4) bekezdésével összhangban több kérelmet egyetlen kérelembe sorol át, a tanúsítási díjat az átsorolás szempontjából relevánsnak ítélt időponttól kell újraszámítani.

10. cikk

Kérelem elutasítása, valamint kérelemhez kapcsolódó tevékenységek végzésének megszüntetése vagy megszakítása

(1) Amennyiben az Ügynökség a kérelmet elutasítja vagy a kérelemmel kapcsolatos valamely tevékenység végzését megszünteti vagy megszakítja, az alkalmazandó díjakat a kapcsolódó utazási költségekkel és minden más esedékes összeggel együtt teljes egészében meg kell fizetni abban az időpontban, amikor az Ügynökség a tevékenységek végzését leállítja.

(2) Amennyiben az Ügynökség a kérelmet elutasítja vagy a kérelemmel kapcsolatos valamely tevékenység végzését megszünteti, a fizetendő esedékes díjösszegeket a következőképpen kell kiszámítani:

a melléklet I. részének 1., 2. és 3. táblázatában említett, kérelmenként és 12 hónaponként felszámított díjak esetében a folyó számlázási ciklushoz kapcsolódóan fizetendő díjak esedékes összege naponként a vonatkozó éves díj 1/365-öd része. A folyó 12 hónapos időszakot megelőző időszakokra vonatkozóan alkalmazandó díjak továbbra is esedékesek;

b)	a melléklet I. részének 4. és 15. táblázatában említett díjak, valamint a melléklet II. részében említett, kérelmenként felszámított fix díjak esetében a fizetendő díjak esedékes összege az alkalmazandó díj 50 %-a;

c)	a melléklet I. részének 9–14. táblázatában említett, kérelmenként felszámított díjak esetében a díjak esedékes összegét óránkénti alapon kell kiszámítani, az összeg azonban nem haladhatja meg az alkalmazandó átalánydíjat;

d)	a melléklet II. részében említett, óránkénti alapon felszámított díjak esetében a fizetendő díjak esedékes összegét óránkénti alapon kell kiszámítani;

e)	az a)–d) pontban nem említett díjak esetében az esedékes összeget a kérelmező és az Ügynökség egyéb értelmű megállapodásának hiányában óránkénti alapon kell kiszámítani.

(3) Amennyiben egy kérelemmel kapcsolatban a tevékenységek végzésének megszakítása az első számlázási cikluson belül lép életbe, a szóban forgó számlázási ciklusra vonatkozó díjat az Ügynökség nem téríti vissza. Amennyiben a megszakítás az első számlázási ciklus után lép életbe, a fizetendő díjak esedékes összegét a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kritériumokkal összhangban kell kiszámítani. Amennyiben a kérelemmel kapcsolatos valamely tevékenység végzésének megszakítását követően az Ügynökség a kérelmező által választott megszakítási időszak lejárta után automatikusan vagy a kérelmező kérésére ezt megelőzően folytatja a tevékenység végzését, az Ügynökség új díjat vet ki, függetlenül a megszakított tevékenységgel kapcsolatban már befizetett díjaktól.

(4) E rendelet alkalmazásában:

a)	valamely tevékenység végzésének a kérelmező kérésére történő megszüntetése a kérelem kézhezvételének napjától tekinthető hatályosnak;

b)	valamely tevékenység végzésének az Ügynökség kezdeményezésére történő megszüntetése a kérelmezőnek a megszüntetésről szóló határozatról való értesítése időpontjától tekinthető hatályosnak;

c)	valamely tevékenység végzésének a kérelmező kérésére történő megszakítása a kérelmező által megjelölt naptól, de legkorábban attól a naptól tekintendő hatályosnak, amikor a kérelem beérkezik az Ügynökséghez.

(5) A kérelmekkel kapcsolatos olyan tevékenységekért fizetett tanúsítási díjak, amelyek végzését megszüntették, semmilyen későbbi tevékenység kapcsán nem vehetők figyelembe, még akkor sem, ha a tevékenység jellege megegyezik a megszüntetett tevékenységével.

11. cikk

Bizonyítvány felfüggesztése vagy visszavonása

(1) Amennyiben a még fizetendő tanúsítási díj a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott időn belül nem kerül megfizetésre, az Ügynökség a bizonyítványt a tulajdonosával történt egyeztetést követően felfüggesztheti vagy visszavonhatja.

(2) Amennyiben az Ügynökség azért függeszti fel a bizonyítványt, mert a tulajdonosa nem felel meg az alkalmazandó követelményeknek, vagy nem fizeti be az éves tanúsítási díjat vagy a felügyeleti díjat, az Ügynökség – a felfüggesztés ellenére – az éves vagy a felügyeleti időszak kezdetén egy összegben továbbra is kiszámlázza az éves tanúsítási díjat, illetve a felügyeleti díjat. Az Ügynökség visszavonhatja az érintett bizonyítványt, ha a tulajdonosa a felfüggesztésről szóló értesítés napjától számított egy éven belül nem teljesíti fizetési kötelezettségeit. A bizonyítvány visszaállítása csak akkor lehetséges, ha a felfüggesztés időtartamára esedékes díjak összegét az akkor esedékes minden más fizetendő összeggel együtt előzőleg megfizették.

(3) Amennyiben az Ügynökség azért vonja vissza a bizonyítványt, mert a tulajdonosa nem felel meg az alkalmazandó követelményeknek, vagy nem fizeti be az éves tanúsítási díjat vagy a felügyeleti díjat, a folyó számlázási időszakra fizetendő díjak összegét a következőképpen kell kiszámítani:

a)	a bizonyítványonként és 12 hónaponként felszámított éves vagy felügyeleti átalánydíjak esetében a fizetendő díjak esedékes összege naponként a vonatkozó átalánydíj 1/365-öd része;

b)	az éves díjak és az óránként felszámított felügyeleti díjak esetében a fizetendő díjak esedékes összegét óránkénti alapon kell kiszámítani.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett összegeket az utazási költségekkel és minden más fizetendő összeggel együtt teljes egészében meg kell fizetni a visszavonás hatálybalépésének időpontjában.

12. cikk

Bizonyítványról való lemondás, illetve bizonyítvány átruházása, valamint a repülésszimulációs oktatóeszközök deaktiválása

(1) Ha a bizonyítvány tulajdonosa lemond a bizonyítványról, a folyó 12 hónapos időszakra fizetendő díjak összegét a következőképpen kell kiszámítani:

a)	a bizonyítványonként és 12 hónaponként felszámított éves vagy felügyeleti átalánydíjak esetében a fizetendő díjak esedékes összege naponként a vonatkozó éves átalánydíj 1/365-öd része;

b)	az éves díjak és az óránként felszámított felügyeleti díjak esetében a fizetendő díjak esedékes összegét óránkénti alapon kell kiszámítani.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett összegeket az utazási költségekkel és minden más fizetendő összeggel együtt teljes egészében meg kell fizetni a lemondás hatálybalépésének időpontjában.

(2) A bizonyítvány átruházása esetén a bizonyítvány új tulajdonosának a 8–15. táblázatban említett díjakat kell megfizetnie attól a számlázási ciklustól, amely az átruházás hatálybalépésének időpontját követi.

(3) A melléklet I. részének 14. táblázatában említett esetekben a repülésszimulációs oktatóeszközökre vonatkozó eszközfelügyeleti díjat a kérelmező kérésére történő deaktiválás idejére időarányosan csökkenteni kell.

13. cikk

Kivételes feltételekkel végzett tanúsítási tevékenységek

Amennyiben egy tevékenység végzéséhez olyan személyzeti kategóriákba tartozó szakemberek és/vagy akkora számú szakember kirendelése szükséges, akiket vagy amennyit az Ügynökség a szokásos eljárásai alapján alapesetben nem rendelne ki, az Ügynökség az adott tanúsítási tevékenységgel járó valamennyi kiadásának fedezése céljából rendkívüli díjkiigazítást alkalmaz.

III. FEJEZET

SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK

14. cikk

A szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó általános rendelkezések

(1) Az Ügynökség által a melléklet II. részével összhangban felszámított szolgáltatási díjak összegét a vonatkozó óradíj alapján kell kiszámlázni.

(2) A képzési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos szolgáltatási díjakat, beleértve az utazási költségeket is, a melléklet IIa. részével összhangban kell felszámítani.

15. cikk

A szolgáltatási díjak felszámításának ideje és a fizetési időszakok

(1) A szolgáltatási díjakat a szolgáltatásnyújtás előtt kell felszámítani, kivéve, ha az Ügynökség a felmerülő pénzügyi kockázatok alapos mérlegelését követően másképp dönt.

(2) A melléklet I. részének 6. táblázatában (1. pont) említett szolgáltatási díjakat kérelmenként és 12 hónaponként kell felszámítani. Az első 12 hónap elteltével a díj minden egyes nap után a vonatkozó éves szolgáltatási díj 1/365-öd része.

(3) A melléklet I. részének 5. és 6. táblázatában (2. pont) említett szolgáltatási díjakat kérelmenként kell felszámítani.

(4) Amennyiben a kérelem átsorolása eltérő szolgáltatási díjak alkalmazásával jár, akkor a díjakat a kérelem kézhezvételének időpontjától újra kell számítani.

16. cikk

Kérelem elutasítása, valamint kérelemhez kapcsolódó tevékenységek végzésének megszüntetése vagy megszakítása

a melléklet I. részének 6. táblázatában (1. pont) említett, kérelmenként és 12 hónaponként felszámított díjak esetében a folyó 12 hónapos időszakhoz kapcsolódóan fizetendő díjak esedékes összege naponként a vonatkozó éves díj 1/365-öd része. A folyó 12 hónapos időszakot megelőző időszakokra vonatkozóan alkalmazandó díjak továbbra is esedékesek;

b)	a melléklet I. részének 5. és 6. táblázatában (2. pont) említett díjak, valamint a melléklet II. részében említett, kérelmenként felszámított fix díjak esetében a fizetendő díjak esedékes összege az alkalmazandó díj 50 %-a;

c)	a melléklet II. részében említett, óránként felszámított díjak esetében a fizetendő díjak esedékes összegét óránkénti alapon kell kiszámítani;

d)	a fenti bekezdésekben nem említett díjak esetében az esedékes összeget a kérelmező és az Ügynökség egyéb értelmű megállapodásának hiányában óránkénti alapon kell kiszámítani.

(4) E rendelet alkalmazásában:

a)	valamely tevékenység végzésének a kérelmező kérésére történő megszüntetése a kérelem kézhezvételének napjától tekinthető hatályosnak;

b)	valamely tevékenység végzésének az Ügynökség kezdeményezésére történő megszüntetése a kérelmezőnek a megszüntetésről szóló határozatról való értesítése időpontjától tekinthető hatályosnak;

c)	valamely tevékenység végzésének a kérelmező kérésére történő megszakítása a kérelmező által megjelölt naptól, de legkorábban attól a naptól tekintendő hatályosnak, amikor a kérelem beérkezik az Ügynökséghez.

(5) A kérelmekkel kapcsolatos olyan tevékenységekért fizetett szolgáltatási díjak, amelyek végzését megszüntették, semmilyen későbbi tevékenység kapcsán nem vehetők figyelembe, még akkor sem, ha a tevékenység jellege megegyezik a megszüntetett tevékenységével.

IV. FEJEZET

JOGORVOSLAT

17. cikk

A fellebbezések elbírálása

(1) Az (EU) 2018/1139 rendelet 108. cikkével összhangban benyújtott fellebbezések elbírálásáért az Ügynökség szolgáltatási díjat számít fel. A szolgáltatási díjak összegét a melléklet III. részében meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani. A fellebbezés kizárólag azután fogadható be, hogy a fellebbezési díj a (3) bekezdésben említett időpontig befizetésre került.

(2) A fellebbezést benyújtó jogi személy köteles az adott szervezet arra jogosult tisztviselője által aláírt igazolást is benyújtani az Ügynökségnek a fellebbező pénzügyi forgalmáról. Ezt az igazolást a fellebbezéssel egy időben kell benyújtani az Ügynökséghez.

(3) A fellebbezési díjat az Ügynökség által meghatározott eljárás szerint az attól számított 60 naptári napon belül kell befizetni, hogy a fellebbezést az Ügynökséghez benyújtották.

(4) Amennyiben a fellebbezési eljárás végén a fellebbező fél számára kedvező döntés születik, az Ügynökség a befizetett fellebbezési díjat visszafizeti.

V. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG ELJÁRÁSAI

18. cikk

Általános rendelkezések

Az Ügynökségnek a bevételei és a kiadásai között külön kell feltüntetnie egyfelől a végzett tanúsítási tevékenységekhez, illetve a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódóakat, másfelől az egyéb bevételi forrásokból finanszírozott tevékenységekhez köthetőeket.

E célból:

a)	az Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakat külön számlán kell vezetni, és számvitelileg elkülönítve kell kezelni;

b)	az Ügynökségnek bevételekre és kiadásokra bontott analitikus könyvelést kell készítenie és vezetnie.

19. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) Az Ügynökség a díjak mértékének meghatározásához alapul szolgáló tényezőkről évente tájékoztatja a Bizottságot, saját igazgatótanácsát, valamint az érdekelt felekből álló, az (EU) 2018/1139 rendelet 98. cikkének (4) bekezdésével összhangban létrehozott tanácsadó szervet. Ez a tájékoztatás elsősorban az előző és a következő évekre vonatkozó költséglebontás bemutatásából áll.

(2) Az Ügynökség rendszeres időközönként felülvizsgálja a mellékletet annak ellenőrzése céljából, hogy az Ügynökség várható bevételeinek és kiadásainak alapjául szolgáló feltételezésekkel kapcsolatos lényeges információk kellő figyelmet kaptak-e az Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjak összegének megállapítása során.

(3) E rendeletet szükség esetén – különösen az Ügynökség bevételeinek és kapcsolódó költségeinek figyelembevételével – felül kell vizsgálni.

(4) Az Ügynökség a véleménynyilvánítás előtt az (EU) 2018/1139 rendelet 126. cikkének (4) bekezdésével összhangban konzultál az (1) bekezdésben említett, érdekelt felekből álló tanácsadó szervvel, és ismerteti a javasolt módosítások okát.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 319/2014/EU rendelet a 21. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A melléklet I. részének 1., 2., 3., 8–13. és 15. táblázatában szereplő éves és felügyeleti díjakat az e rendelet hatálybalépését követően kezdődő következő számlázási időszaktól kezdve az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő minden tanúsítási tevékenységre alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésétől kezdődően a melléklet II. részében szereplő óradíjakat kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő minden olyan tevékenységre, amelyre vonatkozóan a tanúsítási és szolgáltatási díjak óránkénti alapon kerülnek kiszámításra.

(3) A melléklet I. részének 5. és 6. táblázatában említett esetekben, valamint a melléklet I. részének 14. táblázatában említett szervezet-jóváhagyási díjak és eszközminősítési jóváhagyási díjak tekintetében – az említett rendelkezések ellenére – az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő kérelmekkel kapcsolatos tanúsítási és szolgáltatási díjakat az e kérelmekből eredő tevékenységek befejezéséig a melléklet II. részének megfelelően kell kiszámítani.

(4) A melléklet I. részének 14. táblázata szerinti, a (3) bekezdésben nem említett esetekben a táblázatban említett díjakat e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő számlázási ciklusokhoz tartozó tanúsítási és szolgáltatási díjakat a 319/2014/EU rendeletnek megfelelően kell kiszámítani.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2) A Bizottság 319/2014/EU rendelete (2014. március 27.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról, és az 593/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 93., 2014.3.28., 58. o.).

(3) Lásd a Bizottság EuropeAid weboldalán közzétett mindenkori napidíjakat (http://ec.europa.eu/europeaid/work/procedures/ implementation/per_diems/index_en.htm).

(4) Lásd az „Standard travel time list” (Utazásiidő-jegyzék) alatt szereplő „Standard number of hours” (Utazással töltött órák száma) részt az Ügynökség honlapján (https://www.easa.europa.eu/).

Melléklet

TARTALOM:

I. rész: Átalányalapon számlázott tevékenységek

II. rész: Óradíjban számlázott tanúsítási tevékenységek és szolgáltatások

IIa. rész: Képzési szolgáltatások nyújtásáért fizetendő díjak

III. rész: Fellebbezési díjak

IV. rész: Éves inflációs ráta

V. rész: Magyarázat

I. RÉSZ

Átalányalapon számlázott tevékenységek

1. táblázat

Típusalkalmassági bizonyítványok, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok és európai műszaki szabványrendelet szerinti engedélyek

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának B. és O. alrészét) (1)

	Átalánydíj (EUR)
Fedélzeti irányítású, vízszintes fel- és leszállásra képes (HTOL) légi járművek
150 000 kg felett	2 055 230
55 000 kg felett, 150 000 kg-ig	1 693 040
22 000 kg felett, 55 000 kg-ig	564 350
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (beleértve a 2 730 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 5 700 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	420 700
2 730 kg felett, 5 700 kg-ig (beleértve az 1 200 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 2 730 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	139 980
1 200 kg felett, 2 730 kg-ig (beleértve a legfeljebb 1 200 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	15 890
1 200 kg-ig	5 300
Fedélzeti irányítású, függőleges fel- és leszállásra képes (VTOL) légi járművek
Nagy	476 100
Közepes	190 450
Kicsi	23 850
Nagyon könnyű	23 850
Ballonok	7 380
Nagy léghajók	42 950
Közepes léghajók	16 360
Kis léghajók	8 190
Meghajtás
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	405 310
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	270 170
Nem gázturbinás hajtóművek	36 920
CS-22.H, CS-VLR App. B kategóriájú hajtóművek	18 460
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	12 610
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	3 600
CS-22J osztályú légcsavar	1 800
Alkatrészek és fel nem szerelt berendezések
20 000 EUR-t meghaladó érték	9 300
2 000 és 20 000 EUR közötti érték	5 320
2 000 EUR-nál kisebb érték	3 090
Segédhajtómű (APU)	221 120

2. táblázat

Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának E. alrészét)

	Átalánydíj (EUR)
	Összetett jelentős	Jelentős	Átlagos	Egyszerű
Fedélzeti irányítású, vízszintes fel- és leszállásra képes (HTOL) légi járművek
150 000 kg felett	952 500	76 480	16 330	4 650
55 000 kg felett, 150 000 kg-ig	680 880	45 900	13 060	3 660
22 000 kg felett, 55 000 kg-ig	378 140	30 600	9 790	3 330
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (beleértve a 2 730 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 5 700 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	290 420	18 360	6 540	3 330
2 730 kg felett, 5 700 kg-ig (beleértve az 1 200 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 2 730 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	119 970	5 610	2 580	1 290
1 200 kg felett, 2 730 kg-ig (beleértve a legfeljebb 1 200 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	6 140	1 970	1 230	610
1 200 kg-ig	3 630	310	310	310
Fedélzeti irányítású, függőleges fel- és leszállásra képes (VTOL) légi járművek
Nagy	321 710	58 950	8 840	2 950
Közepes	188 500	29 480	5 900	2 360
Kicsi	15 080	11 800	4 420	1 480
Nagyon könnyű	9 610	1 110	490	310
Egyéb fedélzeti irányítású légi járművek
Ballonok	3 630	1 050	490	310
Nagy léghajók	37 700	15 970	12 780	6 390
Közepes léghajók	15 090	4 910	3 930	1 970
Kis léghajók	7 520	2 460	1 970	990
Meghajtás
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	190 090	14 740	8 840	5 900
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	185 830	8 840	6 940	4 630
Nem gázturbinás hajtóművek	34 710	3 440	1 540	770
CS-22.H, CS-VLR App. B kategóriájú hajtóművek	17 410	1 730	770	370
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	7 020	2 460	1 230	610
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	2 140	1 840	920	470
CS-22J osztályú légcsavar	1 080	920	470	230
Alkatrészek és fel nem szerelt berendezések
20 000 EUR-t meghaladó érték	–	–	–	–
2 000 és 20 000 EUR közötti érték	–	–	–	–
2 000 EUR-nál kisebb érték	–	–	–	–
Segédhajtómű (APU)	136 280	7 370	4 920	2 460

3. táblázat

Nagy módosítások és nagyjavítások

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának D. és M. alrészét)

	Átalánydíj (EUR)
	Modelldíj (2)	Összetett jelentős	Jelentős	Átlagos	Egyszerű
Fedélzeti irányítású, vízszintes fel- és leszállásra képes (HTOL) légi járművek
150 000 kg felett	100 000	800 000	78 010	14 330	5 110
55 000 kg felett, 150 000 kg-ig	59 880	479 050	39 030	10 750	3 290
22 000 kg felett, 55 000 kg-ig	39 910	319 280	31 230	7 170	2 560
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (beleértve a 2 730 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 5 700 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	31 930	255 450	19 520	3 580	2 560
2 730 kg felett, 5 700 kg-ig (beleértve az 1 200 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 2 730 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	15 110	120 900	5 360	2 500	1 240
1 200 kg felett, 2 730 kg-ig (beleértve a legfeljebb 1 200 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	530	4 230	1 360	610	310
1 200 kg-ig	450	3 630	310	310	310
Fedélzeti irányítású, függőleges fel- és leszállásra képes (VTOL) légi járművek
Nagy	30 160	241 280	53 440	10 690	3 560
Közepes	18 850	150 800	28 500	7 120	2 490
Kicsi	1 890	15 080	11 410	5 340	1 430
Nagyon könnyű	1 130	9 060	1 050	490	490
Egyéb fedélzeti irányítású légi járművek
Ballonok	450	3 630	1 050	490	490
Nagy léghajók	3 770	30 160	14 250	10 690	7 120
Közepes léghajók	1 510	12 060	3 930	2 940	1 970
Kis léghajók	750	6 030	1 970	1 470	990
Meghajtás
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	13 130	105 040	9 840	3 620	2 180
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	11 310	90 480	5 340	1 810	1 090
Nem gázturbinás hajtóművek	1 890	15 110	1 600	740	500
CS-22.H, CS-VLR App. B kategóriájú hajtóművek	940	7 550	740	370	370
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	470	3 780	1 320	500	500
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	150	1 160	1 000	470	470
CS-22J osztályú légcsavar	70	590	500	160	160
Alkatrészek és fel nem szerelt berendezések
20 000 EUR-t meghaladó érték	–	–	–	–	–
2 000 és 20 000 EUR közötti érték	–	–	–	–	–
2 000 EUR-nál kisebb érték	–	–	–	–	–
Segédhajtómű (APU)	8 760	70 070	3 690	1 230	740

4. táblázat

Kisebb módosítások és kis javítások

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának D. és M. alrészét)

	Átalánydíj (3) (EUR)
Fedélzeti irányítású, vízszintes fel- és leszállásra képes (HTOL) légi járművek
150 000 kg felett	1 890
55 000 kg felett, 150 000 kg-ig	1 890
22 000 kg felett, 55 000 kg-ig	1 890
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (beleértve a 2 730 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 5 700 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	1 890
2 730 kg felett, 5 700 kg-ig (beleértve az 1 200 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 2 730 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	610
1 200 kg felett, 2 730 kg-ig (beleértve a legfeljebb 1 200 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	500
1 200 kg-ig	310
Fedélzeti irányítású, függőleges fel- és leszállásra képes (VTOL) légi járművek
Nagy	970
Közepes	970
Kicsi	970
Nagyon könnyű	490
Egyéb fedélzeti irányítású légi járművek
Ballonok	490
Nagy léghajók	1 720
Közepes léghajók	970
Kis léghajók	970
Meghajtás
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	1 270
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	1 270
Nem gázturbinás hajtóművek	610
CS-22.H, CS-VLR App. B kategóriájú hajtóművek	370
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	500
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	470
CS-22J osztályú légcsavar	320
Alkatrészek és fel nem szerelt berendezések
20 000 EUR-t meghaladó érték	1 860
2 000 és 20 000 EUR közötti érték	1 070
2 000 EUR-nál kisebb érték	620
Segédhajtómű (APU)	490

5. táblázat

Érvényesítéshez nyújtott tanúsítási támogatás

Az EASA által kiállított bizonyítványok harmadik országbeli hatóság általi érvényesítéshez/elfogadásához kapcsolódó támogatásnyújtás és a megfelelés megállapítására irányuló tevékenységekhez kapcsolódó technikai segítségnyújtás

Szolgáltatáscsomag	Átalánydíj (EUR)
Nagy	2 500
Közepes	1 000
Kicsi	250

6. táblázat

Karbantartási felügyeleti bizottság (MRB)

A karbantartási felügyeleti bizottság jelentésének és a jelentés felülvizsgálatának jóváhagyásával kapcsolatos támogatásnyújtás

Átalánydíj (EUR)
1 – Első MRB-jelentés
CS-25 típusú légi járművek	350 000
CS-27 és CS-29 típusú légi járművek	150 000
Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok	50 000
2 – Felülvizsgált MRB-jelentés
CS-25 típusú légi járművek 150 000 kg felett	120 000
CS-25 típusú légi járművek 55 000 kg felett, 150 000 kg-ig	100 000
CS-25 típusú légi járművek 22 000 kg felett, 55 000 kg-ig	80 000
CS-25 típusú légi járművek 5 700 kg felett, 22 000 kg-ig	40 000
CS-27 és CS-29 típusú légi járművek	30 000
Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok	20 000

7. táblázat

Harmadik országbeli üzembentartók

(lásd a 452/2014/EU bizottsági rendeletben) (4)

	Átalánydíj (EUR)
Helyszíni szemle (5)	19 000
Technikai ülés Kölnben	10 000

8. táblázat

EASA típusalkalmassági bizonyítványok, EASA korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok, EASA európai műszaki szabványrendelet szerinti engedélyek, illetve egyéb, az (EU) 2018/1139 rendelet értelmében elfogadottnak tekintett típusalkalmassági bizonyítványok és európai műszaki szabványrendelet szerinti engedélyek tulajdonosaira vonatkozó éves díj

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának B. és O. alrészét)

	Átalánydíj (EUR)
	EU-tervezésű	Nem EU-tervezésű
Fedélzeti irányítású, vízszintes fel- és leszállásra képes (HTOL) légi járművek
150 000 kg felett	1 155 160	360 270
55 000 kg felett, 150 000 kg-ig	975 480	274 490
22 000 kg felett, 55 000 kg-ig	293 940	110 140
5 700 kg felett, 22 000 kg-ig (beleértve a 2 730 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 5 700 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	48 050	16 320
2 730 kg felett, 5 700 kg-ig (beleértve az 1 200 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 2 730 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	5 320	1 770
1 200 kg felett, 2 730 kg-ig (beleértve a legfeljebb 1 200 kg tömegű nagy teljesítményű légi járműveket)	2 460	830
1 200 kg-ig	230	70
Fedélzeti irányítású, függőleges fel- és leszállásra képes (VTOL) légi járművek
Nagy	102 930	37 740
Közepes	57 190	21 280
Kicsi	23 880	8 670
Nagyon könnyű	3 700	1 230
Egyéb fedélzeti irányítású légi járművek
Ballonok	840	360
Nagy léghajók	4 000	1 330
Közepes léghajók	2 460	820
Kis léghajók	1 970	660
Meghajtás
25 KN-nál nagyobb felszállási tolóerővel vagy 2 000 kW-nál nagyobb felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	120 090	32 140
Legfeljebb 25 KN felszállási tolóerővel vagy legfeljebb 2 000 kW felszállóteljesítménnyel rendelkező gázturbinás hajtóművek	58 180	27 450
Nem gázturbinás hajtóművek	1 120	140
CS-22.H, CS-VLR App. B kategóriájú hajtóművek	610	310
5 700 kg-nál nagyobb maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	420	220
Legfeljebb 5 700 kg-os maximális felszállótömegű légi járművön alkalmazott légcsavar	240	50
CS-22J osztályú légcsavar	230	70
Alkatrészek és fel nem szerelt berendezések
20 000 EUR-t meghaladó érték	2 440	680
2 000 és 20 000 EUR közötti érték	1 290	460
2 000 EUR-nál kisebb érték	520	420
Segédhajtómű (APU)	87 880	10 510

A fenti táblázattól eltérve az alábbiak alkalmazandók:

A.	A saját típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légi járművek teherszállító változataira az ugyanazon típusú légi jármű utasszállító változatára vonatkozó díj 0,85-ös együtthatóval megszorzott értéke alkalmazandó.

A több EASA típusalkalmassági bizonyítvány és/vagy több EASA korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány, EASA európai műszaki szabványrendelet szerinti engedély és/vagy több egyéb, európai műszaki szabványrendelet szerinti engedély tulajdonosai esetében 25 %-os éves díjcsökkentést kell alkalmazni a fenti táblázat szerinti ugyanazon díjkategóriába sorolt ugyanazon átalánydíj hatálya alá tartozó negyedik és minden azt követő bizonyítványra.

A melléklet II. részében meghatározott óradíjat kell felszámítani az alábbi esetekben, az adott díjkategórián belüli maximális díjösszeg erejéig:

olyan jégi jármű esetében,

a.	amelyet több mint 20 éve nem gyártanak, vagy

b.	amelyből a világon 50-nél kevesebbet gyártottak, vagy

c.	amelyből a világon 50-nél többet gyártottak, azonban a bizonyítvány tulajdonosa igazolja, hogy világszerte 50-nél kevesebb van üzemben;

olyan hajtóművek és légcsavarok esetében,

a.	amelyeket több mint 20 éve nem gyártanak, vagy

b.	amelyekből a világon 100-nál kevesebbet gyártottak, vagy

c.	amelyekből a világon 100-nál többet gyártottak, azonban a bizonyítvány tulajdonosa igazolja, hogy az adott hajtóművet vagy légcsavart 50-nél kevesebb olyan légi járműbe szerelték be, amely jelenleg üzemben van;

olyan alkatrészek és fel nem szerelt berendezések esetében,

a.	amelyeket több mint 15 éve nem gyártanak, vagy

b.	amelyekből a világon 400-nál kevesebbet gyártottak, vagy

c.	amelyekből a világon 400-nál többet gyártottak, azonban a bizonyítvány tulajdonosa igazolja, hogy az adott alkatrészt és fel nem szerelt berendezést 50-nél kevesebb olyan légi járműbe szerelték be, amely jelenleg üzemben van.

A C. pontban megállapított kritériumok szempontjából azon év január 1-jéből kell kiindulni, amelyben az adott számlázási ciklus megkezdődik.

Az az időszak, amelynek során a folyamatos légialkalmasság kapcsán fizetendő díjról szóló számlát a fenti táblázatra és eltérésekre figyelemmel visszamenőlegesen ki lehet igazítani, legfeljebb a számla kibocsátását követő egy év lehet.

9A. táblázat

Tervező szervezet jóváhagyása (DOA)

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának J. alrészét)

Jóváhagyási díj (EUR)
	1A	1B 2A	1C 2B 3A	2C 3B	3C
Alkalmazottak száma 10 főnél kevesebb	14 400	11 330	8 470	5 720	4 430
10 és 49 közötti	40 510	28 930	17 360	11 580	–
50 és 399 közötti	179 410	134 600	89 620	68 660	–
400 és 999 közötti	358 820	269 030	224 220	188 770	–
1 000 és 2 499 közötti	717 640	–	–	–	–
2 500 és 4 999 közötti	1 076 300	–	–	–	–
5 000 és 7 000 közötti	1 152 600
7 000-nél több	5 979 800	–	–	–	–
Felügyeleti díj (EUR)
	1A	1B 2A	1C 2B 3A	2C 3B	3C
Alkalmazottak száma 10 főnél kevesebb	7 200	5 670	4 240	2 860	2 210
10 és 49 közötti	20 260	14 470	8 680	5 780	–
50 és 399 közötti	78 060	58 590	38 930	31 250	–
400 és 999 közötti	156 260	117 230	97 650	85 920	–
1 000 és 2 499 közötti	312 520	–	–	–	–
2 500 és 4 999 közötti	468 780	–	–	–	–
5 000 és 7 000 közötti	995 500
7 000-nél több	2 604 820	–	–	–	–

9B. táblázat

Alternatív eljárások tervező szervezet jóváhagyására

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának J. alrészét)

Kategória	Megnevezés	Díj (EUR)
1A	Típusalkalmassági bizonyítvány	7 940
1B	Típusalkalmassági bizonyítvány – Csak folyamatos légialkalmasság	3 180
2A	Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok (STC-k) és/vagy nagyjavítások	6 350
2B	STC-k és/vagy nagyjavítások – csak folyamatos légialkalmasság	2 650
3A	ETSOA (európai műszaki szabványrendelet szerinti engedély)	6 350
3B	ETSOA – csak folyamatos légialkalmasság	3 180

10. táblázat

Gyártó szervezet jóváhagyása

(lásd a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakaszának G. alrészét)

Jóváhagyási díj (EUR)
	Legmagasabb árú termék 5 000 EUR alatt (6)	Legmagasabb árú termék 5 000 és 100 000 EUR között (6)	Legmagasabb árú termék 100 000 EUR felett (6)
Alkalmazottak száma 100 főnél kevesebb	20 650	39 710	55 600
100 és 499 közötti	31 770	63 540	111 200
500 és 999 közötti	59 570	119 140	238 280
1 000 és 4 999 közötti	158 850	317 700	794 250
5 000 és 20 000 közötti	595 670	1 191 380	2 779 880
20 000-nél több	992 810	1 985 630	3 971 250
Felügyeleti díj (EUR)
	Legmagasabb árú termék 5 000 EUR alatt (6)	Legmagasabb árú termék 5 000 és 100 000 EUR között (6)	Legmagasabb árú termék 100 000 EUR felett (6)
Alkalmazottak száma 100 főnél kevesebb	13 770	26 480	37 070
100 és 499 közötti	21 180	42 360	74 120
500 és 999 közötti	39 710	79 430	158 580
1 000 és 4 999 közötti	105 900	211 800	529 500
5 000 és 20 000 közötti	397 130	794 290	1 853 250
20 000-nél több	625 000	1 323 750	2 647 500

11. táblázat

Karbantartó szervezet jóváhagyása

(lásd az 1321/2014/EU bizottsági rendelet (7) I. melléklete M. részének F. alrészét és II. mellékletének 145. részét)

	Jóváhagyási díj (8) (EUR)	Felügyeleti díj (8) (EUR)
Alkalmazottak száma 5 főnél kevesebb	3 700	2 830
5 és 9 közötti	6 150	4 920
10 és 49 közötti	24 620	15 250
50 és 99 közötti	39 400	30 500
100 és 499 közötti	52 660	40 770
500 és 999 közötti	72 720	56 300
999-nél több	102 100	79 000
Műszaki besorolás	A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (9) (EUR)	A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (9)
A 1	20 980	16 240
A 2	4 780	3 700
A 3	9 540	7 380
A 4	950	740
B 1	9 540	7 380
B 2	4 780	3 700
B 3	950	740
C/D	950	740

12. táblázat

Karbantartói képzést végző szervezet jóváhagyása

(lásd az 1321/2014/EU bizottsági rendelet IV. mellékletnek 147. részét)

Jóváhagyási díj (EUR)

Felügyeleti díj (EUR)

Alkalmazottak száma 5 főnél kevesebb

3 700

2 830

5 és 9 közötti

10 460

8 120

10 és 49 közötti

22 510

20 820

50 és 99 közötti

43 750

34 660

99-nél több

57 610

52 950

Az alábbiak után fizetendő díj:

—	karbantartói képzést végző szervezet szabályzatában (MTOE) előírt „telephelyen kívüli” eljárás jóváhagyása (10)

—	második és minden további létesítmény (11) (12)

3 530

2 650

A második és minden további képzés után fizetendő díj (11) (12)

3 530

–

13. táblázat

Harmadik országbeli légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása

(lásd az 1321/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete M. részének G. alrészét)

		Átalánydíj (13) (EUR)
Jóváhagyási díj		52 950
Felügyeleti díj		52 950

Műszaki besorolás	A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (14) (EUR) – első jóváhagyás	A műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj (14) (EUR) – felügyelet
A1 = 5 700 kg-nál nagyobb tömegű repülőgépek	13 240	13 240
A2 = legfeljebb 5 700 kg tömegű repülőgépek	6 620	6 620
A3 = helikopterek	6 620	6 620
A4: minden egyéb	6 620	6 620

14. táblázat

Repülésszimulációs oktatóeszközök (FSTD) és azokat üzemeltető szervezetek

(lásd a módosított 1178/2011/EU bizottsági rendelet ARA részének FSTD alfejezetét és ORA részének FSTD alfejezetét) (15)

Szervezet-jóváhagyási díj (EUR)

Átalánydíj helyszínenként	12 350
Eszközminősítési jóváhagyási díj (EUR)
	Egy hajtómű- és egy berendezéskonfiguráció	Két különböző hajtómű- és/vagy két különböző berendezéskonfiguráció	Három vagy több különböző hajtómű- és/vagy három vagy több különböző berendezéskonfiguráció
Teljes repülésszimulátor (FFS)	32 110	39 520	45 940
Repülésoktató berendezés (FTD)	13 590	16 070	22 480
	Egymotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Többmotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Egymotoros/többmotoros turbólégcsavaros vagy turbóventilátoros vagy azzal egyenértékű
Léginavigációs eljárásokat oktató eszköz (FNPT)	9 880	13 590	18 530

Szervezetfelügyeleti díj (EUR)

Átalánydíj helyszínenként (összetett)	5 560
Átalánydíj helyszínenként (nem összetett)	2 780
Eszközfelügyeleti díj (EUR)
Teljes repülésszimulátor (FFS)	9 130
Teljes repülésszimulátor (FFS) – csak repülőgép – kétoldalú megállapodás alapján (16)	2 800
Repülésoktató berendezés (FTD)	5 210
	Egymotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Többmotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Egymotoros/többmotoros turbólégcsavaros vagy turbóventilátoros vagy azzal egyenértékű
Léginavigációs eljárásokat oktató eszköz (FNPT)	3 710	4 940	7 410

Kibővített értékelési program (EEP) – szervezetfelügyeleti díj (EUR)

Átalánydíj helyszínenként (összetett)	11 120
Átalánydíj helyszínenként (nem összetett)	5 560

Eszközfelügyeleti díj (EUR)
	EEP 3 év
Teljes repülésszimulátor (FFS)	4 090
Repülésoktató berendezés (FTD)	2 440
	Egymotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Többmotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Egymotoros/többmotoros turbólégcsavaros vagy turbóventilátoros vagy azzal egyenértékű
Léginavigációs eljárásokat oktató eszköz (FNPT)	1 900	2 310	3 300

	EEP 2 év
Teljes repülésszimulátor (FFS)	5 310
Repülésoktató berendezés (FTD)	3 170
	Egymotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Többmotoros dugattyús vagy azzal egyenértékű	Egymotoros/többmotoros turbólégcsavaros vagy turbóventilátoros vagy azzal egyenértékű
Léginavigációs eljárásokat oktató eszköz (FNPT)	2 350	2 970	4 330

15. táblázat

A 145. és 147. rész szerinti jóváhagyásokkal egyenértékű jóváhagyások elfogadásának díjai a vonatkozó kétoldalú megállapodásoknak megfelelően

	Átalánydíj (EUR)
Új jóváhagyások kérelmenként	900
Meglévő jóváhagyások megújítása 12 hónaponként	900

II. RÉSZ

Óradíjban számlázott tanúsítási tevékenységek és szolgáltatások

Óradíj

Alkalmazandó óradíj (EUR/h)

247

Az óraszám meghatározásának alapja az egyes tevékenységek esetében (17):

Gyártás jóváhagyás nélkül	Tényleges óraszám
Bizonyítványok átruházása	Tényleges óraszám
Jóváhagyott képzési szervezet bizonyítványa	Tényleges óraszám
Repülőorvosi központ bizonyítványa	Tényleges óraszám
ATM/ANS szervezetek bizonyítványa	Tényleges óraszám
Légiforgalmi irányítókat képző szervezet bizonyítványa	Tényleges óraszám
Az üzembentartási felülvizsgálati bizottság jelentésének elfogadása	Tényleges óraszám
Érvényesítéshez nyújtott tanúsítási támogatás: egyéni szolgáltatások	Tényleges óraszám
Repülésszimulációs oktatóeszközök: egyéb különleges tevékenységek	Tényleges óraszám
Alternatív eljárások módosítása tervező szervezet jóváhagyására	Tényleges óraszám
CS-25 típusú légi jármű légialkalmassági exportbizonyítványa (E-CoA)	6 óra
Egyéb légi jármű légialkalmassági exportbizonyítványa (E-CoA)	2 óra
A légialkalmassági irányelveknek való megfelelés választható módozatai (AMOC)	4 óra
Repülési engedély kiadásához szükséges repülési feltételek jóváhagyása	3 óra
Alap STC, egy sorszámmal	2 óra
Dokumentum újbóli kiállítása műszaki hozzájárulás nélkül	1 óra
Alkalmasság ellenőrzése	1 óra

IIa. RÉSZ

Képzési szolgáltatások nyújtásáért fizetendő díjak

A.	Szolgáltatásidíj-köteles képzési szolgáltatások

A B. pontra is figyelemmel az Ügynökség személyzete által feladataik ellátása során nyújtott képzési szolgáltatások díjait az alábbiak szerint kell felszámítani:

a)	házon belül vagy a helyszínen tartott tantermi képzés és online képzés esetében a függelékben meghatározott megfelelő összegek alapján;

b)	egyéb típusú képzési szolgáltatások és kapcsolódó kérelmek esetében a függelékben meghatározott óradíjjal összhangban.

A képzést nyújtó szerződéses szolgáltatók által házon belül vagy a helyszínen tartott tantermi képzés díját az egyes képzések teljes költsége és az átlagos osztályméret hányadosát alapul véve kell felszámolni.

Az EASA helyiségein kívüli képzési szolgáltatások esetében, amennyiben a képzést igénybe venni kívánó szervezet nem biztosít megfelelő képzési eszközöket, a kapcsolódó közvetlen költségeket fel kell számolni.

B. Mentesség a függelékben előírt díjak alól

Az Ügynökség felmentést adhat a függelékben meghatározott díjak alól az alábbiaknak nyújtott képzési szolgáltatások esetében:

a)	nemzeti légi közlekedési hatóságok, nemzetközi szervezetek és más fontos érdekelt felek, amennyiben ők maguk is hasonló hasznosságú képzési szolgáltatásokat nyújtanak az Ügynökség számára;

állami és magánegyetemek és hasonló szervezetek, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

—	a képzési szolgáltatások olyan tanulmányi program részét képezik, amely egy légi közlekedéssel összefüggő tudományág területén alapképzési vagy posztgraduális képesítést nyújt;

—	a tanulmányi program időtartama legalább 1 tanév;

—	a program fő célja vagy eredménye nem az, hogy a légi közlekedésben vagy a kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek számára alap- vagy továbbképzést nyújtson;

c)	olyan személyek, akik támogatják az Ügynökség tevékenységét, vagy részt vesznek benne, és olyan képzésre van szükségük, amely biztosítja az Ügynökség folyamatainak és a szóban forgó tevékenységekhez kapcsolódó speciális eszközöknek az ismeretét.

C. Útiköltség-térítés

A B. szakasszal összhangban nyújtott mentességek ellenére és a (3) bekezdésre figyelemmel a helyszínen nyújtott képzések vagy képzéssel kapcsolatos szolgáltatások igénybe vevői kötelesek a d = v + a + h képlet szerint megtéríteni a képzést nyújtó ügynökségi személyzet utazási költségeit.

Az (1) bekezdésben szereplő képlet változói a következőket jelentik:

d = esedékes utazási költségek;

v = utazási költségek;

a = a szállás, az étkezések és a kiküldetés helyszínén belüli utazás költségeinek, illetve a felmerülő egyéb kiadásoknak a fedezésére szolgáló hivatalos bizottsági napidíj (18);

h = utazással töltött idő (az Ügynökség által úti célonként megállapított, utazással töltött órák száma) a melléklet II. részében meghatározott óradíj szerint (19); több projekthez kapcsolódó kiküldetések esetén az összeget értelemszerűen tovább kell bontani.

A B. szakasz a) pontjában említett hatóságok, szervezetek és érdekelt felek mentesülhetnek az utazási költségek (1) bekezdés szerinti visszatérítése alól, amennyiben az Ügynökség helyiségeiben olyan helyszíni képzést tartanak, illetve olyan képzési szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek utazásigénye az Ügynökség által az említett szervezetek helyiségeiben tartott helyszíni képzésekével, illetőleg nyújtott képzési szolgáltatásokéval egyenértékű.

Függelék a IIa. részhez

Tantermi képzés	A képzés időtartama napokban
Tantermi képzés	0,5	1	1,5	2	2,5	3	4	5
Egyéni képzési díj (EUR/nap)	440	710	925	1 088	1 263	1 425	1 725	2 000
Ülésdíj (EUR/nap)	3 500	5 700	7 400	8 700	10 100	11 400	13 800	16 000

Online képzés	A képzés időtartama órában
Online képzés	1	2	3	4	5	6	7	8
Egyéni képzési díj (EUR/óra)	50	100	150	200	250	300	350	400

Egyéb képzési szolgáltatások: óradíj e melléklet II. részének megfelelően.

III. RÉSZ

Fellebbezési díjak

A fellebbezési díjakat a következőképpen kell kiszámítani: a táblázatban megadott fix díjat meg kell szorozni az érintett személynek vagy szervezetnek megfelelő díjkategóriára vonatkozó együtthatóval.

Fix díj	10 000 (EUR)

Díjkategória természetes személyek esetében	Együttható
	0,10

Díjkategória jogi személyek esetében, a fellebbező pénzügyi forgalmának megfelelően (EUR)	Együttható
100 001 alatt	0,25
100 001 és 1 200 000 között	0,50
1 200 001 és 2 500 000 között	0,75
2 500 001 és 5 000 000 között	1,00
5 000 001 és 50 000 000 között	2,50
50 000 001 és 500 000 000 között	5,00
500 000 001 és 1 000 000 000 között	7,50
1 000 000 000 felett	10,00

IV. RÉSZ

Éves inflációs ráta

Alkalmazandó éves inflációs ráta:	„Eurostat HICP (minden tétel) – az Európai Unió valamennyi országa” (2015 = 100) százalékos változás/12 havi átlag
A figyelembe veendő ráta értéke:	a ráta értéke 3 hónappal a kiigazítás végrehajtása előtt

V. RÉSZ

Magyarázat

Az e mellékletben előírt tanúsítási előírások (CS) megegyeznek az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikkének (3) bekezdése értelmében elfogadott és az Ügynökség honlapján (https://www.easa.europa.eu/document-library/certification-specifications) közzétett előírásokkal.

A „VTOL” kifejezés olyan forgószárnyas légi járművet vagy bármely más, levegőnél nehezebb légi járművet jelöl, amely függőleges fel- és/vagy leszállásra képes. A „HTOL” kifejezés bármely, levegőnél nehezebb nem VTOL légi járművet jelöl.

A „nagy VTOL légi járművek” kifejezés a CS-29 és CS-27 A kategóriájú légi járművekre; a „kis VTOL légi járművek” megnevezés a 3 175 kg-nál kisebb maximális felszállótömegű (MTOW), a pilótaüléssel együtt négyüléses CS-27 típusú légi járművekre; a „közepes VTOL légi járművek” megnevezés pedig minden egyéb CS-27 típusú légi járműre vonatkozik.

A legfeljebb 5 700 kg tömegű nagy teljesítményű légi járművek azok a légi járművek, amelyek Mmo-ja 0,6-nél nagyobb és/vagy legnagyobb üzemeltetési magassága meghaladja a 25 000 lábat. Ezeket a légi járműveket a maximális felszállótömegük szerintinél eggyel magasabb, de legfeljebb az „5 700 kg felett, 22 000 kg-ig” díjkategóriába kell sorolni.

„Kis léghajónak” minősülnek:

—	mérettől függetlenül a hőléghajók,

—	a legfeljebb 2 000 m3-es, gázzal töltött léghajók,

„közepes léghajónak” minősülnek a 2 000 m3-esnél nagyobb, de legfeljebb 15 000 m3-es, gázzal töltött léghajók;

„nagy léghajónak” minősülnek a 15 000 m3-esnél nagyobb, gázzal töltött léghajók.

A melléklet I. részének 1., 4. és 8. táblázatában az „alkatrészek és fel nem szerelt berendezések” értéke a megfelelő gyártói listaárnak felel meg. Az I. rész 10. táblázatában a legmagasabb árú termék a gyártó szervezet EASA-jóváhagyásának tulajdonosa jóváhagyott gyártó szervezeti (POA) tevékenységi körébe (képességi lista) tartozó legdrágább termékek, részegységek vagy fel nem szerelt berendezések értékének felel meg (az adott gyártó által megadott árjegyzékben említettek szerint).

A melléklet I. részének 2–4. és 8. táblázatával összhangban felszámított díjak esetében a kérelmenként alkalmazandó díjkategóriát az adott típustervhez rendelt díjkategória alapján kell meghatározni. Ha egy típustervhez tartozóan több modell is tanúsítás tárgyát képezi, akkor az érintett modellek többségének díjkategóriája alkalmazandó. Amennyiben több díjkategória ugyanolyan arányban képviselteti magát az érintett modellek között, akkor a magasabb díjkategória alkalmazandó. Több típusmintára vonatkozó kérelmek (jóváhagyott modellek jegyzéke) esetén a legmagasabb díjkategória alkalmazandó.

Ha a kérelem a jóváhagyott modellek jegyzékének összeállítására vonatkozó koncepciót is magában foglalja, a megfelelő díj 20 %-kal növelt értékét kell alkalmazni. A jóváhagyott modellek jegyzékének felülvizsgálatára a melléklet I. részének 2., 3. és 4. táblázatában szereplő díjakat kell alkalmazni.

A melléklet I. részének 2. és 3. táblázatában az „egyszerű”, „átlagos”, „jelentős” és „összetett jelentős” megnevezések a következőkre utalnak:

	Egyszerű	Átlagos	Jelentős	Összetett jelentős
EASA kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány	Olyan kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány, nagyobb tervmódosítás, illetve nagyjavítás, amely igazolható kizárólag olyan korszerű és kellően bizonyított módszerekkel, amelyek esetében a kérelem benyújtásakor hiánytalan adatok (leírás, a megfelelőséget igazoló ellenőrző lista és dokumentumok) állnak rendelkezésre, illetve amellyel kapcsolatban a kérelmező bizonyította tapasztalatát, és amelyet a projekttanúsítás vezetője egyedül vagy a szakterület egy képviselőjének korlátozott mértékű bevonásával értékelhet	Minden egyéb kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány, jelentős tervmódosítás vagy nagyjavítás	A „jelentős” fogalmának meghatározását a 748/2012/EU rendelet I. melléklete 21. részének 21.A.101 b) pontja (és hasonlóképpen az FAA 14CFR 21.101 b) pontja) tartalmazza.	Az „összetett jelentős módosítás” olyan jelentős módosítás (lásd a 748/2012/EU rendelet I. melléklete 21. részének 21.A.101 pontjában szereplő iránymutatást), amelynek jelentősként történő besorolását legalább két ok indokolja (példák a 748/2012/EU rendelet I. melléklete 21. részének 21.A.101 pontjában foglalt iránymutatásban szereplő kritériumokra: az általános kialakítás módosítása, a szerkezeti felépítés elveinek módosítása, a tanúsításhoz használt előfeltételek érvénytelenítése) vagy olyan jelentős módosítás, amelyre a (748/2012/EU rendelet I. melléklete 21. részének 21.A.101 pontjában foglalt iránymutatás II. függelékében szereplő táblázatok „Módosítás leírása” oszlopában) jelentősnek minősített módosítások példái közül kettő vagy több vonatkozik. Amennyiben azt rendkívüli technikai körülmények indokolják, az Ügynökség az „összetett jelentős” besorolást „jelentős”-re minősítheti át.
Nagyobb EASA-tervmódosítások
EASA-nagyjavítások			n.a.	n.a.

10.

A melléklet I. részének 5. táblázatában a „Kicsi” kifejezés azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyeket műszaki hozzájárulás nélkül kezelnek, a „Nagy” a nagy repülőgépek, a nagy forgószárnyas légi járművek és a gázturbinás hajtóművek érvényesítéséhez nyújtott támogatásra, a „Közepes” pedig az egyéb termékkategóriák, valamint alkatrészek és fel nem szerelt berendezések érvényesítéséhez nyújtott támogatásra vonatkozik. A megfelelés megállapítására irányuló tevékenységekhez és az érvényesítéséhez nyújtott támogatáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást/támogatást egyéni szolgáltatásként kell felszámítani abban az esetben, ha az Ügynökség megerősíti, hogy a szükséges erőkifejtés jelentősen meghaladja az előre meghatározott szolgáltatáscsomagok határait.

11.

A melléklet I. részének 9A. táblázatában a tervező szervezetek kategorizálása a következő:

Tervező szervezetek – a megállapodás (DOA) alkalmazási köre	A. csoport	B. csoport	C. csoport
DOA 1 Típusalkalmassági bizonyítványok tulajdonosai ETSOA-APU	Rendkívül összetett/Nagy	Összetett/Kis-közepes	Kevésbé összetett/Nagyon kicsi
DOA 2 kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány/Módosítások/Javítások ETSOA (az APU kivételével)	Korlátlan	Korlátozott (műszaki területek)	Korlátozott (légi jármű mérete)
	Rendkívül összetett/Nagy	Összetett/Kis-közepes	Kevésbé összetett/Nagyon kicsi
DOA 3 Kisebb módosítások/Javítások	Korlátlan	Korlátozott (műszaki területek)	Korlátozott (légi jármű mérete)

12.

A melléklet I. részének 9A., 10., 11. és 12. táblázatában a figyelembe vett alkalmazotti létszám megegyezik a megállapodás alkalmazási köréhez tartozó tevékenységekben részt vevő alkalmazottak létszámával.

13.

A 14. táblázat szerinti „helyszín” azt a helyet (vagy helyeket) jelenti, ahol a szervezet tevékenységeit irányítják vagy végzik.

E megjegyzés alkalmazásában:

—	a székhely – függetlenül attól, hogy ott üzemeltetnek-e repülésszimulációs oktatóeszközt – helyszínnek minősül;

—	minden, a székhelytől eltérő olyan címet, ahol a repülésszimulációs oktatóeszközöket üzemeltetnek, további helyszínnek kell tekinteni, amennyiben a szóban forgó helyszínre a megfelelést ellenőrző tisztviselőt jelölnek ki.

Nem kerül felszámításra további felügyeleti díj kibővített helyszín esetén, azaz ha egy helyszín egy másik helyszíntől megfelelő távolságra helyezkedik el ahhoz, hogy a vezetőség további személyek kinevezése nélkül biztosítani tudja a megfelelést.

Minden szervezet egyedi, ennélfogva testre szabott elemzést kell végezni annak értékelésére, hogy a szervezet mennyire összetett, figyelembe véve a munkavállalók számát, a szervezet méretét és feladatkörét, beleértve a repülésszimulációs oktatóeszközök számát, azok szintjét és a szimulált légi járművek számát.

EEP2: A 12 hónapos határidő az ORA.FSTD.225 pont szerint legfeljebb 24 hónapra meghosszabbításra kerül.

EEP3: A 12 hónapos határidő az ORA.FSTD.225 pont szerint legfeljebb 36 hónapra meghosszabbításra kerül.

(1) A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).

(2) A modelldíj a modellek típustervhez való hozzáadásért fizetendő díj, amelyet kérelmenként és modellenként kell felszámítani. A modelldíj felszámításának átlagos, jelentős vagy összetett jelentős módosítás iránti kérelemhez kell kapcsolódnia. A kérelmenként és modellenként alkalmazandó díjkategóriát az adott típustervhez rendelt díjkategória alapján kell meghatározni.

(3) Az e táblázatban szereplő díjak nem vonatkoznak azokra a kis módosításokra és kis javításokra, amelyeket a tervező szervezetek a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklete 21. része A. szakasza J. alrésze 21A.263. c) 2. pontjának megfelelően végeznek el.

(4) A Bizottság 452/2014/EU rendelete (2014. április 29.) a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 133., 2014.5.6., 1. o.)

(5) Kivéve az utazási költségeket (amelyeket a fenti átalánydíjon felül kell felszámítani).

(6) A gyártó szervezet EASA-jóváhagyásának tulajdonosa jóváhagyott gyártó szervezeti (POA) tevékenységi körébe (képességi lista) tartozó legdrágább termékek, részegységek vagy fel nem szerelt berendezések értéke (az adott gyártó által megadott árjegyzékben említettek szerint).

(7) A Bizottság 1321/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1. o.)

(8) A fizetendő díj az alkalmazotti létszám alapján megállapított átalánydíj és a műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj(ak) összegéből tevődik össze.

(9) A több A és/vagy B besorolással rendelkező szervezetek esetében csak a legmagasabb díjat kell felszámítani. Az egy vagy több C és/vagy D besorolással rendelkező szervezetek esetében minden besorolás esetében a C/D besoroláshoz tartozó díjat kell felszámítani.

(10) Lásd az 1321/2014/EU bizottsági rendelet IV. melléklete 147. része A. szakaszának B. alrészét.

(11) Szervezetek első jóváhagyása esetén alkalmazandó díjak, létesítményenként és képzésenként. Az első létesítményt és az első képzést a személyzettel kapcsolatos jóváhagyási díj tartalmazza.

(12) Amennyiben a további létesítményekre vagy képzésekre irányuló kérelmet már jóváhagyott szervezet nyújtja be, az alkalmazandó díjat minden létesítmény, illetve képzés tekintetében fel kell számítani.

(13) A fizetendő díj az átalánydíj és a műszaki besorolás alapján meghatározott átalánydíj összegéből tevődik össze.

(14) A több A besorolással rendelkező szervezetek esetében csak a legmagasabb díjat kell felszámítani.

(15) A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1–193. o.).

(16) Csak a kétoldalú megállapodást megkötő harmadik országában található repülésszimulátor(ok)ra alkalmazandó.

(17) A lista nem teljes. Az e részben szereplő listát az Ügynökség rendszeresen felülvizsgálja. Ha egy adott tevékenység nem szerepel ebben a részben, az nem jelenti automatikusan azt, hogy azt az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége nem végezheti.

(18) Lásd a Bizottság EuropeAid weboldalán közzétett mindenkori napidíjakat (https://ec.europa.eu/europeaid/work/procedures/implementation/per_diems/index_en.htm_en).

(19) Lásd az „Standard travel time list” (Utazásiidő-jegyzék) alatt szereplő „Standard number of hours” (Utazással töltött órák száma) részt az Ügynökség honlapján (https://www.easa.europa.eu/).

17.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/78

A TANÁCS (EU) 2019/2157 HATÁROZATA

(2019. december 10.)

a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 300. cikke (3) bekezdésére és 305. cikkére,

tekintettel a Régiók Bizottsága összetételének megállapításáról szóló, 2019. május 21-i (EU) 2019/852 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az egyes tagállamok által benyújtott javaslatokra,

mivel:

(1)

A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak.

(2)	A Szerződés 305. cikke előírja, hogy a Régiók Bizottsága tagjait és azonos számú póttagjait az egyes tagállamok javaslatai alapján a Tanács nevezi ki öt évre.

(3)	A Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak hivatali ideje 2020. január 25-én lejár, ezért ki kell nevezni a Régiók Bizottsága új tagjait és póttagjait.

(4)	A kinevezést a későbbiekben követi azon további tagok és póttagok kinevezése, akiknek a jelöléseit nem küldték meg a Tanácsnak 2019. november 15-ig,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra a Régiók Bizottsága tagjaivá, illetve póttagjaivá az alábbi személyeket nevezi ki:

—	taggá azokat a személyeket, akiknek a tagállamok szerinti listája az I. mellékletben szerepel,

—	póttaggá azokat a személyeket, akiknek a tagállamok szerinti listája a II. mellékletben szerepel.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) HL L 139., 2019.5.27., 13. o.

I. MELLÉKLET

ПРИЛОЖЕНИЕ I – ANEXO I – PŘÍLOHA I – BILAG I – ANHANG I – I LISA - ΠΑΡΑΡΤΗΜΑ Ι – ANNEX I – ANNEXE I – PRILOG I – ALLEGATO I - I PIELIKUMS – I PRIEDAS – I. MELLÉKLET – ANNESS I – BIJLAGE I - ZAŁĄCZNIK I – ANEXO I – ANEXA I – PRÍLOHA I – PRILOGA I – LIITE I – BILAGA I

Членове/Miembros/Členové/Medlemmer/Mitglieder/Liikmed/Μέλη/Members/Membres/Članovi/Membri/Locekļi/Nariai/Tagok/Membri/Leden/Członkowie/Membros/Membri/Členovia/Člani/Jäsenet/Ledamöter

BELGIË/BELGIQUE/BELGIEN

Mr Karl-Heinz LAMBERTZ

Member of a Regional Assembly: Parlament der Deutschsprachigen Gemeinschaft

Mr Pascal SMET

Staatssecretaris van het Brussels Hoofdstedelijk Gewest belast met Europese en Internationale Betrekkingen

Mr Rudi VERVOORT

Ministre-Président du Gouvernement de la Région de Bruxelles-Capitale

ČESKO

Mr Josef BERNARD

Member of a Regional Assembly: zastupitel Plzeňského kraje

Mr Pavel BRANDA

Member of a Local Assembly: zastupitel obce Rádlo

Mr Jiří ČUNEK

Member of a Regional Assembly: zastupitel Zlínského kraje

Mr Zdeněk HŘIB

Member of a Local Assembly: zastupitel hlavního města Praha

Mr Dan JIRÁNEK

Member of a Local Assembly: zastupitel statutárního města Kladno

Mr Roman LÍNEK

Member of a Regional Assembly: zastupitel Pardubického kraje

Mr Tomáš MACURA

Member of a Local Assembly: zastupitel statutárního města Ostrava

Ms Jana MRAČKOVÁ VILDUMETZOVÁ

Member of a Regional Assembly: zastupitelka Karlovarského kraje

Ms Jaroslava POKORNÁ JERMANOVÁ

Member of a Regional Assembly: zastupitelka Středočeského kraje

Mr Martin PŮTA

Member of a Regional Assembly: zastupitel Libereckého kraje

Mr Radim SRŠEŇ

Member of a Local Assembly: zastupitel obce Dolní Studénky

Mr Oldřich VLASÁK

Member of a Local Assembly: zastupitel statutárního města Hradec Králové

DANMARK

Mr Per Bødker ANDERSEN

Member of a Local Assembly: Kolding kommunalbestyrelse

Ms Kirstine Helene BILLE

Member of a Local Assembly: Syddjurs kommunalbestyrelse

Mr Erik FLYVHOLM

Member of a Local Assembly: Lemvig kommunalbestyrelse

Mr Jens Christian GJESING

Member of a Local Assembly: Haderslev kommunalbestyrelse

Mr Jens Bo IVE

Member of a Local Assembly: Rudersdal kommunalbestyrelse

Mr Jess V. LAURSEN

Member of a Regional Assembly: Regionsrådet, Region Nordjylland

Mr Arne LÆGAARD

Member of a Regional Assembly: Regionsrådet, Region Midtjylland

Mr Per NØRHAVE

Member of a Local Assembly: Ringsted kommunalbestyrelse

Mr Karsten Uno PETERSEN

Member of a Regional Assembly: Regionsrådet, Region Syddanmark

DEUTSCHLAND

Ms Muhterem ARAS

Member of a Regional Assembly: Landtag Baden-Württemberg

Mr Dietmar BROCKES

Member of a Regional Assembly: Landtag Nordrhein-Westfalen

Ms Barbara DUDEN

Member of a Regional Assembly: Hamburgische Bürgerschaft

Ms Antje GROTHEER

Member of a Regional Assembly: Bremische Bürgerschaft

Mr Tilo GUNDLACK

Member of a Regional Assembly: Landtag Mecklenburg-Vorpommern

Mr Florian HERRMANN

Member of a Regional Executive: Bayerische Landesregierung

Ms Birgit Janine HONÉ

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Niedersächsischer Landtag

Ms Helma KUHN-THEIS

Member of a Regional Assembly: Saarländischer Landtag

Mr Bernd LANGE

Member of a Local Executive: Landkreis Görlitz

Ms Henrike MÜLLER

Member of a Regional Assembly: Bremische Bürgerschaft

Mr Marcel PHILIPP

Member of a Local Executive: Stadt Aachen

Ms Heike RAAB

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Landtag Rheinland-Pfalz

Mr Franz RIEGER

Member of a Regional Assembly: Bayerischer Landtag

Ms Isolde RIES

Member of a Regional Assembly: Saarländischer Landtag

Mr Eckhard RUTHEMEYER

Member of a Local Executive: Stadt Soest

Mr Michael SCHNEIDER

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Landtag Sachsen-Anhalt

Mr Mark SPEICH

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Landtag Nordrhein-Westfalen

Mr Bernd Claus VOß

Member of a Regional Assembly: Landtag Schleswig-Holstein

Mr Mark WEINMEISTER

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Hessischer Landtag

Mr Guido WOLF

Member of a Regional Executive: Landesregierung Baden-Württemberg

Mr Gerry WOOP

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Abgeordnetenhaus von Berlin

EESTI

Mr Mihkel JUHKAMI

Member of a Local Assembly: Rakvere City Council

Mr Urmas KLAAS

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Tartu City Council

Mr Mikk PIKKMETS

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Lääneranna Rural Municipality Council

Mr Siim SUURSILD

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Pärnu City Council

Mr Tiit TERIK

Member of a Local Assembly: Tallinn City Council

Mr Mart VÕRKLAEV

Member of a Local Assembly: Rae Rural Municipality Council

ESPAÑA

Ms Concepción ANDREU RODRÍGUEZ

Member of a Regional Executive: Gobierno de La Rioja

Ms Francesca Lluch ARMENGOL i SOCIAS

Member of a Regional Executive: Gobierno de las Illes Balears

Mr Adrián BARBÓN RODRÍGUEZ

Member of a Regional Assembly: Junta General del Principado de Asturias

Mr Alfred BOSCH i PASCUAL

Member of a Regional Executive: Gobierno de la Generalitat de Cataluña

Ms María Victoria CHIVITE NAVASCUÉS

Member of a Regional Executive: Gobierno de Navarra

Ms Isabel Natividad DÍAZ AYUSO

Member of a Regional Executive: Gobierno de la Comunidad de Madrid

Mr Guillermo FERNÁNDEZ VARA

Member of a Regional Executive: Junta de Extremadura

Ms Paula FERNÁNDEZ VIAÑA

Member of a Regional Executive: Gobierno de Cantabria

Mr Emiliano GARCÍA-PAGE SÁNCHEZ

Member of a Regional Executive: Consejo de Gobierno de la Junta de Comunidades de Castilla-La Mancha

Mr Francisco IGEA ARISQUETA

Member of a Regional Executive: Junta de Castilla y León

Mr Francisco Javier LAMBÁN MONTAÑÉS

Member of a Regional Executive: Gobierno de Aragón

Mr Juan Manuel MORENO BONILLA

Member of a Regional Executive: Consejo de Gobierno de la Junta de Andalucía

Mr Alberto NÚÑEZ FEIJÓO

Member of a Regional Executive: Junta de Galicia

Mr Ximo PUIG i FERRER

Member of a Regional Assembly: Les Corts Valencianes

Mr Ángel Víctor TORRES PÉREZ

Member of a Regional Executive: Gobierno de Canarias

Mr Iñigo URKULLU RENTERIA

Member of a Regional Assembly: Parlamento Vasco

IRELAND

Ms Aoife BRESLIN

Member of a Local Executive: Kildare County Council

Mr Eamon DOOLEY

Member of a Local Executive: Offaly County Council

Ms Kate FEENEY

Member of a Local Executive: Dun Laoghaire Rathdown County Council

Ms Deirdre FORDE

Member of a Local Executive: Cork City Council

Mr Kieran MCCARTHY

Member of a Local Executive: Cork City Council

Mr Declan MCDONNELL

Member of a Local Executive: Galway City Council

Mr Michael MURPHY

Member of a Local Executive: Tipperary County Council

Mr Malcolm NOONAN

Member of a Local Executive: Kilkenny County Council

ITALIA

Mr Matteo Luigi BIANCHI

Consigliere comunale del Comune di Morazzone (VA)

Mr Vincenzo BIANCO

Consigliere comunale del Comune di Catania

Mr Sergio CACI

Sindaco del Comune di Montalto di Castro (VT)

Ms Arianna Maria CENSI

Consigliere comunale del Comune di Milano

Ms Michela LEONI

Consigliere della Provincia di Novara

Mr Giorgio MAGLIOCCA

Presidente della Provincia di Caserta

Mr Luca MENESINI

Presidente della Provincia di Lucca

Mr Virginio MEROLA

Sindaco del Comune di Bologna

Mr Salvatore Domenico Antonio POGLIESE

Sindaco del Comune di Catania

Ms Virginia RAGGI

Sindaco di Roma Capitale

ΚΥΠΡΟΣ

Mr Nikos ANASTASIOU

Mayor of Kato Polemidia Municipality

Mr Andros KARAYIANNIS

Mayor of Deryneia Municipality

Mr Louis KOUMENIDES

President of the Community Council of Kato Lefkara

Ms Eleni LOUCAIDES

Municipal Councilor of Nicosia Municipality

Mr Stavros STAVRINIDES

Municipal Councilor of Strovolos Municipality

LATVIJA

Ms Inga BĒRZIŅA

Member of a Local Assembly: Kuldīga municipal council

Mr Gints KAMINSKIS

Member of a Local Assembly: Auce municipal council

Mr Aivars OKMANIS

Member of a Local Assembly: Rundāle municipal council

Mr Leonīds SALCEVIČS

Member of a Local Assembly: Jēkabpils city council

Mr Dainis TURLAIS

Member of a Local Assembly: Rīga city council

Mr Hardijs VENTS

Member of a Local Assembly: Pārgauja municipal council

Mr Jānis VĪTOLIŅŠ

Member of a Local Assembly: Ventspils city council

LUXEMBOURG

Ms Simone BEISSEL

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la ville de Luxembourg

Mr Roby BIWER

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la commune de Bettembourg

Mr Tom JUNGEN

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la commune de Roeser

Mr Ali KAES

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la commune de Tandel

Ms Romy KARIER

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la commune de Clervaux

MALTA

Mr Samuel AZZOPARDI

Member of a Regional Executive: Gozo Region

Mr Joe CORDINA

Member of a Local Executive: Local Councils' Association

Mr Paul FARRUGIA

Member of a Regional Executive: South East Region

Mr Mario FAVA

Member of a Local Executive: Local Councils' Association

NEDERLAND

Mr Ronald Eduard DE HEER

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Zwolle

Ms Maria Hendrika Mathilda Rita DE HOON-VEELENTURF

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Baarle-Nassau

Mr Andy DRITTY

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Limburg

Mr Robert JONKMAN

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Opsterland

Mr Ufuk KÂHYA

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente 's-Hertogenbosch

Ms Helena Antoinette Maria NAUTA-VAN MOORSEL

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Hof van Twente

Mr Michiel Alexander RIJSBERMAN

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Flevoland

Ms Maria SCHOUTEN

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Nieuwegein

Mr Tjisse STELPSTRA

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Drenthe

Mr Robertus Cornelis Leonardus STRIJK

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Utrecht

Mr Wilhelmus Bernhard Henricus Josephus VAN DE DONK

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Noord-Brabant

Mr Yde Johan VAN HIJUM

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Overijssel

ÖSTERREICH

Mr Markus ACHLEITNER

Member of a Regional Executive: State Government of Upper Austria

Ms Barbara EIBINGER-MIEDL

Member of a Regional Executive: State Government of Styria

Mr Christian ILLEDITS

Member of a Regional Executive: State Government of Burgenland

Mr Peter KAISER

Member of a Regional Executive: State Government of Carinthia

Mr Markus LINHART

Member of a Local Executive: City Council of the regional capital Bregenz

Mr Michael LUDWIG

Member of a Regional Executive: State Government of Vienna

Ms Johanna MIKL-LEITNER

Member of a Regional Executive: State Government of Lower Austria

Mr Günther PLATTER

Member of a Regional Executive: State Government of Tyrol

Mr Franz SCHAUSBERGER

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: State Parliament of Salzburg

Mr Matthias STADLER

Member of a Local Executive: City Council of the regional capital of St. Pölten

Mr Hanspeter WAGNER

Member of a Local Executive: Local Council of the municipality of Breitenwang in Tyrol

Mr Markus WALLNER

Member of a Regional Executive: State Government of Vorarlberg

ROMÂNIA

Mr Ionel ARSENE

President of Neamţ County Council

Mr Emil BOC

Mayor of Cluj-Napoca Municipality, Cluj County

Mr Csaba BORBOLY

President of Harghita County Council

Ms Daniela CÎMPEAN

President of Sibiu County Council

Mr Emil DRĂGHICI

Mayor of Vulcana-Băi Commune, Dâmbovița County

Mr Decebal FĂGĂDĂU

Mayor of Constanţa Municipality, Constanţa County

Ms Mariana GÂJU

Mayor of Cumpăna Commune, Constanța County

Mr Victor MORARU

President of Ialomiţa County Council

Mr Robert Sorin NEGOIȚĂ

Mayor of District 3, Bucharest Municipality

Mr Alin – Adrian NICA

Mayor of Dudeștii Noi Commune, Timiș County

Mr Ion PRIOTEASA

President of Dolj County Council

Mr Adrian Ovidiu TEBAN

Mayor of Cugir City, Alba County

Ms Gabriela Florica TULBURE

Mayor of Sein City, Maramureș County

Mr Marius Horia ȚUȚUIANU

President of Constanţa County Council

Mr Marius Ioan URSĂCIUC

Mayor of Gura Humorului City, Suceava County

SLOVENIJA

Mr Uroš BREŽAN

župan Občine Tolmin

Ms Jasna GABRIČ

županja Občine Trbovlje

Ms Nuška GAJŠEK

županja Mestne občine Ptuj

Mr Aleksander JEVŠEK

župan Mestne občine Murska Sobota

Mr Gregor MACEDONI

župan Mestne občine Novo mesto

Mr Robert SMRDELJ

župan Občine Pivka

Mr Ivan ŽAGAR

župan Občine Slovenska Bistrica

SLOVENSKO

Mr Milan BELICA

Chairman of Nitra Self – Governing Region

Mr József BERÉNYI

Vice – Chairman of Trnava Self – Governing Region

Mr Juraj DROBA

Chairman of Bratislava Self – Governing Region

Mr Ján FERENČÁK

Mayor of Kežmarok

Mr Jaroslav HLINKA

Mayor of Košice – South

Mr Miloslav REPASKÝ

Member of the Regional Parliament of the Prešov Self – Governing Region

Mr Rastislav TRNKA

Chairman of Košice Self – Governing Region

Ms Andrea TURČANOVÁ

Mayor of Prešov

Mr Matúš VALLO

Mayor of Bratislava

SUOMI

Mr Mikko AALTONEN

Member of a Local Assembly: Tampere City Council

Ms Satu HAAPANEN

Member of a Local Assembly: Oulu City Council

Mr Ilpo HELTIMOINEN

Member of a Local Assembly: Lappeenranta City Council

Ms Anne KARJALAINEN

Member of a Local Assembly: Kerava City Council

Mr Markku MARKKULA

Member of a Local Assembly: Espoo City Council

Mr Mikkel NÄKKÄLÄJÄRVI

Member of a Local Assembly: Rovaniemi City Council

Ms Sari RAUTIO

Member of a Local Assembly: Hämeenlinna City Council

Ms Mirja VEHKAPERÄ

Member of a Local Assembly: Oulu City Council

SVERIGE

Ms Jelena DRENJANIN

Member of a Local Assembly: Huddinge kommun

Mr Samuel GONZALES WESTLING

Member of a Local Assembly: Hofors kommun

Mr Pehr GRANFALK

Member of a Local Assembly: Solna kommun

Ms Marie JOHANSSON

Member of a Local Assembly: Gislaveds kommun

Mr Anders KNAPE

Member of a Local Assembly: Karlstads kommun

Ms Ulrika LANDERGREN

Member of a Local Assembly: Kungsbacka kommun

Mr Jonny LUNDIN

Member of a Regional Assembly: Västernorrlands läns landsting

Mr Ilmar REEPALU

Member of a Regional Assembly: Skåne läns landsting

Mr Tomas RISTE

Member of a Regional Assembly: Vämlands läns landsting

Ms Marie-Louise RÖNNMARK

Member of a Local Assembly: Umeå kommun

Ms Birgitta SACRÈDEUS

Member of a Regional Assembly: Dalarnas läns landsting

Ms Karin WANNGÅRD

Member of a Local Assembly: Stockholms kommun

II. MELLÉKLET

ПРИЛОЖЕНИЕ II – ANEXO II – PŘÍLOHA II – BILAG II – ANHANG II – II LISA - ΠΑΡΑΡΤΗΜΑ ΙΙ – ANNEX II – ANNEXE II – PRILOG II – ALLEGATO II - II PIELIKUMS – II PRIEDAS – II. MELLÉKLET – ANNESS II – BIJLAGE II - ZAŁĄCZNIK II – ANEXO II – ANEXA II – PRÍLOHA II – PRILOGA II – LIITE II – BILAGA II

Заместник-членове/Suplentes/Náhradníci/Suppleanter/Stellvertreter/Asendusliikmed/Αναπληρωτές/Alternate members/Suppléants/Zamjenici članova/Supplenti/Aizstājēji/Pakaitiniai nariai/Póttagok/Membri Supplenti/Plaatsvervangers/Zastępcy członków/Suplentes/Supleanți/Náhradníci/Nadomestni člani/Varajäsenet/Suppleanter

ČESKO

Mr Tomáš CHMELA

Member of a Local Assembly: zastupitel města Slavičín

Mr Martin DLOUHÝ

Member of a Local Assembly: zastupitel hlavního města Praha

Mr Pavel HEČKO

Member of a Regional Assembly: zastupitel Královéhradeckého kraje

Mr Petr HÝBLER

Member of a Regional Assembly: zastupitel Jihomoravského kraje

Mr Zdeněk KARÁSEK

Member of a Regional Assembly: zastupitel Moravskoslezského kraje

Mr Martin KLIKA

Member of a Regional Assembly: zastupitel Ústeckého kraje

Ms Sylva KOVÁČIKOVÁ

Member of a Local Assembly: zastupitelka města Bílovec

Mr Jan MAREŠ

Member of a Local Assembly: zastupitel statutárního města Chomutov

Mr Jaromír NOVÁK

Member of a Regional Assembly: zastupitel Jihočeského kraje

Mr Pavel PACAL

Member of a Regional Assembly: zastupitel Kraje Vysočina

Mr Patrik PIZINGER

Member of a Local Assembly: zastupitel města Chodov

Mr Robert ZEMAN

Member of a Local Assembly: zastupitel města Prachatice

DANMARK

Mr Steen Bording ANDERSEN

Member of a Local Assembly: Aarhus kommunalbestyrelse

Ms Ursula Beate DIETERICH-PEDERSEN

Member of a Regional Assembly: Regionsrådet, Region Sjælland

Mr Erik HØEG-SØRENSEN

Member of a Regional Assembly: Regionsrådet, Region Nordjylland

Ms Kirsten Maria Meyer JENSEN

Member of a Local Assembly: Hillerød kommunalbestyrelse

Mr Anders Rosenstand LAUGESEN

Member of a Local Assembly: Skanderborg kommunalbestyrelse

Mr Evan LYNNERUP

Member of a Regional Assembly: Regionsrådet, Region Sjælland

Ms Eva Borchorst MEJNERTZ

Member of a Local Assembly: Aarhus kommunalbestyrelse

Mr Karsten Søndergaard NIELSEN

Member of a Local Assembly: Egedal kommunalbestyrelse

Mr Søren WINDELL

Member of a Local Assembly: Odense kommunalbestyrelse

DEUTSCHLAND

Mr Josef FREY

Member of a Regional Assembly: Landtag Baden-Württemberg

Mr René GÖGGE

Member of a Regional Assembly: Hamburgische Bürgerschaft

Mr Tobias GOTTHARDT

Member of a Regional Assembly: Bayerischer Landtag

Ms Susanne GROBIEN

Member of a Regional Assembly: Bremische Bürgerschaft

Mr Thomas HABERMANN

Member of a Local Executive: Landkreis Rhön-Grabfeld

Ms Karin HALSCH

Member of a Regional Assembly: Abgeordnetenhaus von Berlin

Mr Heinz-Joachim HÖFER

Member of a Local Assembly: Stadtrat Altenkirchen

Ms Katy HOFFMEISTER

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Landtag Mecklenburg-Vorpommern

Mr Peter KURZ

Member of a Local Executive: Stadt Mannheim

Mr Clemens LAMMERSKITTEN

Member of a Regional Assembly: Niedersächsischer Landtag

Mr Marcus OPTENDRENK

Member of a Regional Assembly: Landtag Nordrhein-Westfalen

Mr Wolfgang REINHART

Member of a Regional Assembly: Landtag Baden-Württemberg

Mr Boris RHEIN

Member of a Regional Assembly: Hessischer Landtag

Ms Heike SCHARFENBERGER

Member of a Regional Assembly: Landtag Rheinland-Pfalz

Mr Florian SIEKMANN

Member of a Regional Assembly: Bayerischer Landtag

Ms Sabine SÜTTERLIN-WAACK

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Landtag Schleswig-Holstein

Mr Roland THEIS

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Saarländischer Landtag

Mr Cindi TUNCEL

Member of a Regional Assembly: Bremische Bürgerschaft

Mr Dirk WEDEL

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Landtag Nordrhein-Westfalen

Mr Reiner ZIMMER

Member of a Regional Assembly: Saarländischer Landtag

EESTI

Mr Aivar ARU

Member of a Local Assembly: Saaremaa Rural Municipality Council

Mr Margus LEPIK

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Valga Rural Municipality Council

Mr Rait PIHELGAS

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Järva Rural Municipality Council

Ms Marika SAAR

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Elva Rural Municipality Council

Mr Urmas SUKLES

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Haapsalu City Council

Mr Jan TREI

Member of a Local Assembly: Viimsi Rural Municipality Council

ESPAÑA

Mr Ignacio Jesús AGUADO CRESPO

Member of a Regional Executive: Gobierno de la Comunidad de Madrid

Mr Carlos AGUILAR VÁZQUEZ

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Cortes de Castilla y León

Ms Rosa María BALAS TORRES

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Asamblea de Extremadura

Ms Mireia BORRELL PORTA

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Parlamento de Cataluña

Mr Joan CALABUIG RULL

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Les Corts Valencianes

Mr Manuel Alejandro CARDENETE FLORES

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Parlamento de Andalucía

Ms María Ángeles ELORZA ZUBIRÍA

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Parlamento Vasco

Mr Jesús María GAMALLO ALLER

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Parlamento de Galicia

Mr Francisco Celso GONZÁLEZ GONZÁLEZ

Member of a Regional Executive: Gobierno de La Rioja

Mr Mikel IRUJO AMEZAGA

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Parlamento de Navarra

Ms Virginia MARCO CÁRCEL

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Cortes de Castilla-La Mancha

Ms María Teresa PÉREZ ESTEBAN

Member of a Regional Executive: Gobierno de Aragón

Ms María SÁNCHEZ RUIZ

Member of a Regional Executive: Gobierno de Cantabria

Mr Antonio VICENS VICENS

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Parlamento de las Illes Balears

Mr Javier VILA FERRERO

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Junta General del Principado de Asturias

Mr Julián José ZAFRA DÍAZ

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Parlamento de Canarias

IRELAND

Ms Emma BLAIN

Member of a Local Executive: Dun Laoghaire Rathdown County Council

Ms Gillian COUGHLAN

Member of a Local Executive: Cork County Council

Ms Alison GILLILAND

Member of a Local Executive: Dublin City Council

Mr Jimmy MCCLEARN

Member of a Local Executive: Galway County Council

Mr Patrick MCEVOY

Member of a Local Executive: Kildare County Council

Ms Erin MCGREEHAN

Member of a Local Executive: Louth County Council

Ms Una POWER

Member of a Local Executive: Dun Laoghaire Rathdown County Council

Mr Enda STENSON

Member of a Local Executive: Leitrim County Council

ITALIA

Mr Alberto ANCARANI

Consigliere comunale del Comune di Ravenna

Ms Daniela BALLICO

Sindaco del Comune di Ciampino (RM)

Mr Federico BORGNA

Presidente della Provincia di Cuneo

Ms Mariadele GIROLAMI

Consigliere della Provincia di Ascoli Piceno

Mr Mario GUARENTE

Sindaco del Comune di Potenza

Mr Alessio MARSILI

Consigliere municipale di Roma Capitale

Ms Monica MARINI

Sindaco del Comune di Pontassieve (FI)

Mr Nicola MARINI

Sindaco del Comune di Albano Laziale (RM)

Mr Federico Carlo MARTEGANI

Consigliere comunale del Comune di Tradate (VA)

Mr Guido MILANA

Consigliere comunale del Comune di Olevano Romano (RM)

Mr Roberto PELLA

Sindaco del Comune di Valdengo (BI)

Mr Carmine PACENTE

Consigliere comunale del Comune di Milano

Mr Alessandro ROMOLI

Consigliere della Provincia di Viterbo

Mr Giuseppe VARACALLI

Consigliere comunale del Comune di Gerace (RC)

ΚΥΠΡΟΣ

Mr Theodoros ANTONIOU AVVAS

Mayor of Mesa Yitonia Municipality

Mr Christodoulos IOANNOU

Municipal Councilor of Larnaka Municipality

Mr Christakis MELETIES

President of the Community Council of Kokkinotrimithia

Mr Kyriacos XYDIAS

Mayor of Yermasoyia Municipality

Ms Areti PIERIDOU

President of the Community Council of Tala, Paphos

LATVIJA

Mr Gunārs ANSIŅŠ

Member of a Local Assembly: Liepāja city council

Mr Jānis BAIKS

Member of a Local Assembly: Valmiera city council

Mr Raimonds ČUDARS

Member of a Local Assembly: Salaspils municipal council

Mr Sergejs MAKSIMOVS

Member of a Local Assembly: Viļaka municipal council

Mr Māris SPRINDŽUKS

Member of a Local Assembly: Ādaži municipal council

Ms Olga VEIDIŅA

Member of a Local Assembly: Rīga city council

Mr Māris ZUSTS

Member of a Local Assembly: Saldus municipal council

LUXEMBOURG

Ms Liane FELTEN

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la ville de Grevenmacher

Ms Linda GAASCH

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la ville de Luxembourg

Mr Gusty GRAAS

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la commune de Bettembourg

Ms Carole HARTMANN

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la ville d’Echternach

Ms Cécile HEMMEN

Member of a Local Assembly: Conseil communal de la commune de Weiler-la-Tour

MALTA

Mr Jesmond AQUILINA

Member of a Regional Executive: South Region

Mr Keven CAUCHI

Member of a Local Executive: Għajnsielem Local Council

Mr Fredrick CUTAJAR

Member of a Local Executive: Santa Luċija Local Council

Ms Graziella GALEA

Member of a Local Executive: San Pawl il-Baħar Local Council

NEDERLAND

Mr Ahmed ABOUTALEB

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Rotterdam

Ms Jeannette Nicole BALJEU

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Zuid-Holland

Ms Wilhelmina Johanna Gerarda DELISSEN – VAN TONGERLO

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Peel en Maas

Ms Marcelle Theodora Maria HENDRICKX

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Tilburg

Mr Johannes Gerrit KRAMER

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Fryslân

Ms Anna PIJPELINK

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Zeeland

Mr Guido Pascal RINK

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Emmen

Mr Henk STAGHOUWER

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Groningen

Mr Ben VAN ASSCHE

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente Terneuzen

Mr Robert Jacobus VAN ASTEN

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: de Gemeenteraad van de gemeente 's-Gravenhage

Mr Johannes Christoffel VAN DER HOEK

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Noord-Holland

Ms Christianne VAN DER WAL – ZEGGELINK

Representative of a regional body with political accountability to an elected Assembly: Provinciale Staten van de provincie Gelderland

ÖSTERREICH

Mr Hans Peter DOSKOZIL

Member of a Regional Executive: State Government of Burgenland

Mr Martin EICHTINGER

Member of a Regional Executive: State Government of Lower Austria

Mr Peter FLORIANSCHÜTZ

Member of a Local Assembly: Vienna City Council

Mr Peter HANKE

Member of a Regional Executive: State Government of Vienna

Ms Doris KAMPUS

Member of a Regional Executive: State Government of Styria

Ms Carmen KIEFER

Member of a Local Executive: Local Council of the municipality of Kuchl in Salzburg

Ms Sonja LEDL-ROSSMANN

Member of a Regional Assembly: State Parliament of Tyrol

Ms Brigitta PALLAUF

Member of a Regional Assembly: State Parliament of Salzburg

Mr Herwig SEISER

Member of a Regional Assembly: State Parliament of Carinthia

Mr Viktor SIGL

Member of a Regional Assembly: State Parliament of Upper Austria

Mr Harald SONDEREGGER

Member of a Regional Assembly: State Parliament of Vorarlberg

Mr Hannes WENINGER

Member of a Local Assembly: Municipal Council of the municipality of Gießhübl

ROMÂNIA

Mr Árpád-András ANTAL

Mayor of Sfântu Gheorghe Municipality, Covasna County

Mr Daniel-Ștefan DRĂGULIN

Mayor of Călărași Municipality, Călărași County

Mr Ştefan ILIE

Mayor of Luncavița Commune, Tulcea County

Mr Emil Radu MOLDOVAN

President of Bistrița-Năsăud County Council

Mr Cornel NANU

Mayor of Cornu Commune, Prahova County

Mr Petre Emanoil NEAGU

President of Buzău County Council

Mr Cosmin NECULA

Mayor of Bacău Municipality, Bacău County

Mr Gheorghe Daniel NICOLAȘ

Mayor of Odobești City, Vrancea County

Mr Emilian OPREA

Mayor of Chitila City, Ilfov County

Mr Nicolae PANDEA

Mayor of Ştefan cel Mare Commune, Călăraşi County

Mr Marian PETRACHE

President of Ilfov County Council

Mr Horia TEODORESCU

President of Tulcea County Council

Mr Mădălin – Ady TEODOSESCU

Mayor of Balș City, Olt County

Mr Bogdan Andrei TOADER

President of Prahova County Council

Mr István-Valentin VÁKÁR

Vice-president of Cluj County Council

SLOVENIJA

Ms Breda ARNŠEK

podžupanja Mestne občine Celje

Mr Aleksander Saša ARSENOVIČ

župan Mestne občine Maribor

Mr Damijan JAKLIN

župan Občine Velika Polana

Ms Vlasta KRMELJ

županja Občine Selnica ob Dravi

Mr Vladimir PREBILIČ

župan Občine Kočevje

Mr Tine RADINJA

župan Občine Škofja Loka

Mr Tomaž ROŽEN

župan Občine Ravne na Koroškem

SLOVENSKO

Mr Jaroslav BAŠKA

Chairman of Trenčín Self – Governing Region

Mr Ján BELJAK

Member of the Regional Parliament of Banská Bystrica Self – Governing Region

Mr Ján BLCHÁČ

Mayor of Liptovský Mikuláš

Ms Erika JURINOVÁ

Chairman of Žilina Self – Governing Region

Mr Béla KESZEGH

Mayor of Komárno

Mr Daniel LORINC

Mayor of Kladzany

Mr Peter ŠVARAL

Mayor of Rohožník

Mr Luboš TOMKO

Mayor of Stará Lubovňa

Mr Jozef VISKUPIČ

Chairman of Trnava Self – Governing Region

SUOMI

Mr Jari ANDERSSON

Member of a Local Assembly: Sastamala City Council

Ms Pauliina HAIJANEN

Member of a Local Assembly: Laitila City Council

Mr Joonas HONKIMAA

Member of a Local Assembly: Kouvola City Council

Mr Patrik KARLSSON

Member of a Local Assembly: Vantaa City Council

Ms Merja LAHTINEN

Member of a Local Assembly: Jämsä City Council

Mr Pekka MYLLYMÄKI

Member of a Local Assembly: Mynämäki Municipal Council

Ms Sanna PARKKINEN

Member of a Local Assembly: Liperi Municipal Council

Ms Niina RATILAINEN

Member of a Local Assembly: Turku City Council

SVERIGE

Ms Linda ALLANSSON WESTER

Member of a Local Assembly: Svedala kommun

Ms Suzanne FRANK

Member of a Regional Assembly: Kronobergs läns landsting

Ms Sara HEELGE VIKMÅNG

Member of a Local Assembly: Huddinge kommun

Ms Carin LIDMAN

Member of a Local Assembly: Västerås kommun

Ms Kikki LILJEBLAD

Member of a Local Assembly: Norrköpings kommun

Ms Frida NILSSON

Member of a Local Assembly: Lidköpings kommun

Ms Emma NOHRÈN

Representative of a local body with political accountability to an elected Assembly: Lysekils kommun

Ms Charlotte NORDSTRÖM

Member of a Regional Assembly: Västra Götalands läns landsting

Mr Filip REINHAG

Member of a Local Assembly: Gotlands kommun

Ms Yoomi RENSTRÖM

Member of a Local Assembly: Ovanåkers kommun

Mr Alexander WENDT

Member of a Regional Assembly: Blekinge läns landsting

Ms Åsa ÅGREN WIKSTRÖM

Member of a Regional Assembly: Västerbottens läns landsting

17.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/99

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/2158 HATÁROZATA

(2019. december 5.)

az éves felügyeleti díjak kiszámításához használt díjtényezőkre vonatkozó adatok meghatározására és összegyűjtésére vonatkozó módszertanról és eljárásokról (EKB/2019/38)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 30. cikkére,

mivel:

(1)	Számos módosításra van szükség az (EU) 2015/530 európai központi banki határozat (EKB/2015/7) (2) tekintetében. Az egyértelműség érdekében az említett határozatot át kell dolgozni.

(2)

Az 1163/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/41) (3) 10. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az egyes felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok tekintetében fizetendő éves felügyeleti díj kiszámításához használt díjtényezők a referencia-időpontban a következők összegének felelnek meg: i. a teljes eszközállomány, és ii. a teljes kockázati kitettség.

(3)

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) előírta az EKB számára, hogy 2017-ig végezze el a rendelet felülvizsgálatát, különös tekintettel az egyes felügyelt szervezetekre és felügyelt csoportokra kivetendő éves felügyeleti díjak kiszámítására vonatkozó módszertanra és kritériumokra. Az EKB nyilvános konzultációt indított, és a beérkezett válaszok figyelembevételével elhatározta, hogy a felügyeleti díjak felülvizsgált keretének bevezetése érdekében módosítja az 1163/2014/EU rendeletet (EKB/2014/41). Az (EU) 2015/530 határozat (EKB/2015/7) rendelkezik az éves felügyeleti díjak kiszámításához használt díjtényezőkre vonatkozó adatok meghatározására és összegyűjtésére vonatkozó módszertan és eljárások részletesebb folyamatairól.

(4)

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) szerinti felülvizsgált keret értelmében a díjtényezőkre vonatkozó referencia-időpont főszabály szerint továbbra is azon év december 31-e, amely megelőzi a felügyeleti díjak kiszámításával érintett díjfizetési időszakot. Ez lehetővé teszi azt, hogy az EKB/2014/29 határozat (4), a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) (egységes adatszolgáltatás (COREP) és pénzügyi adatszolgáltatás (FINREP)), valamint az (EU) 2015/534 európai központi banki rendelet (EKB/2015/13) (6) (FINREP) alapján már az EKB rendelkezésére álló felügyeleti információ a díjfizetésre kötelezettek többsége esetében felhasználható az éves felügyeleti díj kiszámításához.

(5)

Azon felügyelt szervezeteknek és felügyelt csoportoknak, amelyekre nem vonatkozik prudenciális célú adatszolgáltatási kötelezettség, vagy azon felügyelt csoportoknak, amelyek kizárják a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok eszközállományát és/vagy kockázati kitettségének összegét, a felügyeleti díjak kiszámítása céljából továbbra is külön kell szolgáltatniuk a díjtényezőket. Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének bd) pontja úgy rendelkezik, hogy ezeket a díjtényezőket egy EKB határozatnak megfelelően a vonatkozó referencia-időponttal kell az érintett illetékes nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani.

(6)

Azon díjfizetésre kötelezettek, amelyeknek továbbra is külön kell jelenteni, az I. és II. mellékletben szereplő táblák felhasználásával szolgáltatják a díjtényezőket az érintett illetékes nemzeti hatóságnak. Olyan felügyelt csoportok esetén, amelyek a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatokkal rendelkeznek, a díjfizetésre kötelezettek magyarázattal szolgálnak a díjtényezők meghatározásához használt módszerre vonatkozóan.

(7)

Biztosítani kell az összhangot azon díjfizetésre kötelezettek díjtényezőinek meghatározása, amelyek esetében az EKB a COREP-en és a FINREP-en keresztül már megkapja a felügyeleti információt, és azon díjfizetésre kötelezettek díjtényezőinek meghatározása között, amelyeknek a felügyeleti díjak kiszámítása céljából továbbra is külön kell információt szolgáltatniuk.

(8)

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének c) pontja lehetővé teszi, hogy a díjtényezők kiszámítása érdekében kizárják a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok eszközállományát és/vagy kockázati kitettségének összegét. Ezeknek a díjfizetésre kötelezetteknek értesíteniük kell az EKB-t arról, hogy egyik vagy mindkét díjtényező tekintetében kívánják kizárni a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok hozzájárulását. Az értesítés benyújtási határidejének összhangban kell állnia a felügyeleti díjak kiszámításának felülvizsgált keretével.

(9)

A díjfizető fióktelepek többsége esetében az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) felülvizsgálata aránytalannak értékelte azt a kötelezettséget, hogy a felügyeleti díj kiszámítása érdekében könyvvizsgálói ellenőrzést kell rendelkezésre bocsátani a fióktelep teljes eszközállományának hitelesítéseként. Elegendő, ha a díjfizető fióktelepek benyújtják az illetékes nemzeti hatósághoz a fióktelep teljes eszközállományát hitelesítő vezetői levelet.

(10)	Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy amennyiben valamely díjfizetésre kötelezett nem bocsátja rendelkezésre a díjtényezőket, úgy az EKB egy EKB határozatnak megfelelően határozza meg azokat.

(11)

E határozat rendelkezik a díjtényezőkre vonatkozó adatok meghatározására és összegyűjtésére vonatkozó módszertanról és eljárásokról, továbbá a díjtényezőknek azon díjfizetésre kötelezettek által történő megküldésének eljárásáról, amelyeknek továbbra is külön jelentést kell benyújtaniuk a felügyeleti díjak kiszámítása céljára, és a díjtényezők illetékes nemzeti hatóságok által az EKB részére történő megküldésének eljárásáról. Így különösen meg kell határozni az ilyen adatszolgáltatás formátumát, gyakoriságát és időzítését, valamint az illetékes nemzeti hatóságok által a díjtényezők EKB-nak történő megküldése előtt elvégzendő minőség-ellenőrzések típusait.

(12)

Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az e határozat mellékleteiben szükséges technikai módosítások hatékony végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepcionális keretet, és nem érintik a jelentési terhet. Az illetékes nemzeti hatóságok javaslatokat tehetnek ilyen jellegű technikai módosításokra a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Statisztikai Bizottságának, amelynek véleményét figyelembe kell venni ezen eljárás során.

(13)	A felügyeleti díjak kiszámításának 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) szerinti felülvizsgált keretével való összhang biztosítása érdekében, amely átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a 2020. évi díjfizetési időszak vonatkozásában, ennek a határozatnak 2020 elején kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

E határozat rendelkezik az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) szerinti, a felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok tekintetében kivetésre kerülő éves felügyeleti díjak kiszámításához használt díjtényezőkre vonatkozó adatok meghatározására és összegyűjtésére vonatkozó módszertanról és eljárásokról, a rendelet 10. cikke (3) bekezdésének bd) pontjában említett díjtényezőknek a díjfizetésre kötelezettek által történő benyújtásáról, továbbá az ezen adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok által az EKB részére történő megküldésére vonatkozó eljárásokról.

E határozat a díjfizetésre kötelezettekre és az illetékes nemzeti hatóságokra alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában eltérő rendelkezés hiányában az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, az alábbi fogalommeghatározással együtt:

1.	„munkanap”: a szombat, a vasárnap és az érintett illetékes nemzeti hatóság székhelye szerinti tagállam munkaszüneti napjai kivételével minden nap;

2.	„vezető testület”: a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 3. cikke 7. pontjának meghatározása szerinti vezető testület.

3. cikk

A díjtényezők kiszámítására vonatkozó módszertan

(1) Azon felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok esetében, amelyekre prudenciális célú adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik, és azon felügyelt csoportok esetében, amelyek nem értesítették az EKB-t a 4. cikk szerint a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok eszközállományának és/vagy kockázati kitettségének kizárására vonatkozó döntésükről, az EKB a következők szerint határozza meg a vonatkozó díjtényezőket.

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének ba) vagy bc) pontjában meghatározott vonatkozó referencia-időpont szerinti teljes kockázati kitettséget az egységes adatszolgáltatás (COREP) 680/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő „tőkekövetelmények” táblájára (a továbbiakban: tőkekövetelmények-tábla) hivatkozással kell meghatározni, ahogyan azt az illetékes nemzeti hatóságok benyújtották az EKB részére az EKB/2014/29 határozat szerint. Díjfizető fióktelep és az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 3. cikkének (3) bekezdése szerint egy fióktelepnek tekintendő két vagy több díjfizető fióktelep esetében a teljes kockázati kitettség értéke nulla.

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének ba), bb) vagy bc) pontjában meghatározott vonatkozó referencia-időpont szerinti teljes eszközállományt a pénzügyi adatszolgáltatás (FINREP) 680/2014/EU végrehajtási rendelet III. és IV. mellékletében szereplő „mérleg: eszközök” táblájára, valamint az (EU) 2015/534 rendelet (EKB/2015/13) I., II., IV. és V. mellékletében szereplő „mérleg: eszközök” táblákra és a III. mellékletben szereplő pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatás adatpontjaira hivatkozással kell meghatározni, ahogyan azt az illetékes nemzeti hatóságok benyújtották az EKB részére az EKB/2014/29 határozat és az (EU) 2015/534 rendelet (EKB/2015/13) szerint. Díjfizető fióktelep esetében a fióktelep vezetője, vagy a vezető távollétében a díjfizető fióktelepet létrehozó hitelintézet vezető testülete az érintett illetékes nemzeti hatóságnak benyújtott vezetői levéllel hitelesíti a díjfizető fióktelep teljes eszközállományát.

(2) Azon felügyelt csoportok esetében, amelyekre prudenciális célú adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik és értesítik az EKB-t a 4. cikk szerint a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok eszközállományának és/vagy kockázati kitettségének kizárásáról, az EKB határozza meg a vonatkozó díjtényezőket a felügyelt csoportok által az alábbi a) és b) pontoknak megfelelően kiszámított adatok alapján, amelyet az 5. cikk szerint benyújtottak az érintett illetékes nemzeti hatóságnak.

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének ba) vagy bc) pontjában meghatározott vonatkozó referencia-időpont teljes kockázati kitettségét a tőkekövetelmények-táblára hivatkozással kell meghatározni, amelyből le kell vonni a következőket:

azon leányvállalatoknak a csoport teljes kockázati kitettségéhez való hozzájárulását, amelyek a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban kerültek létrehozásra, a COREP 680/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő „csoportszintű szavatolótőke-megfelelés: információk a csoportba tartozó szervezetekről” tábla alapján történő jelentés szerint; és

ii.

azon leányvállalatoknak a csoport teljes kockázati kitettségéhez való hozzájárulását, amelyek a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban kerültek létrehozásra, és nem szerepelnek a „csoportszintű szavatolótőke-megfelelés: információk a csoportba tartozó szervezetekről” táblázatban, és az e határozat I. melléklete alapján történő jelentés szerint.

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének ba), bb) vagy bc) pontjában meghatározott vonatkozó referencia-időpont teljes eszközállományát a felügyelt csoporton belül a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező valamennyi felügyelt szervezet jogszabályban előírt pénzügyi kimutatásaiban feltüntetett teljes eszközállományának összesítése útján kell meghatározni, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, vagy egyébként a felügyelt szervezetek által vagy a díjfizető hitelintézetek csoportja által a csoportszintű konszolidált beszámolók elkészítéséhez használt vonatkozó beszámolási csomag(ok)ban feltüntetett teljes eszközállomány összesítése útján. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében a díjfizetésre kötelezettnek lehetősége van a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező valamennyi felügyelt szervezet közötti csoporton belüli pozíciók kiszűrésére. A felügyelt csoport anyavállalatának konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szereplő cégértéket (goodwill) be kell vonni az összesítésbe; a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatokhoz hozzárendelt cégérték kizárása választható. Amennyiben a díjfizetésre kötelezett jogszabályban előírt pénzügyi kimutatásokat használ fel, könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, hogy a teljes eszközállomány megfelel az egyes felügyelt szervezetek auditált, jogszabályban előírt pénzügyi kimutatásaiban feltüntetett teljes eszközállománynak. Amennyiben a díjfizetésre kötelezett beszámolási csomagokat használ fel, az éves felügyeleti díjak kiszámításához felhasznált teljes eszközállományt a felhasznált beszámolási csomagok megfelelő ellenőrzése útján könyvvizsgálónak kell hitelesítenie. A könyvvizsgálónak minden esetben meg kell erősítenie, hogy az összesítési eljárás nem tér el az e határozatban rögzített eljárástól, és hogy a díjfizetésre kötelezett által elvégzett számítás összhangban áll a díjfizető szervezetek csoportja beszámolóinak konszolidálásához használt számviteli módszerrel.

(3) Azon felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok, amelyekre nem vonatkozik prudenciális célú adatszolgáltatási kötelezettség, az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének ba), bb) vagy bc) pontjában meghatározott vonatkozó referencia-időpont szerinti, az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 2. cikkének 12. és 13. pontjában meghatározott teljes eszközállományt és teljes kockázati kitettséget maguk határozzák meg és benyújtják az érintett illetékes nemzeti hatóságnak az 5. cikk szerint. Díjfizető fióktelep esetében a fióktelep vezetője, vagy a vezető távollétében a díjfizető fióktelepet létrehozó hitelintézet vezető testülete az érintett illetékes nemzeti hatóságnak benyújtott vezetői levéllel hitelesíti a díjfizető fióktelep teljes eszközállományát.

4. cikk

Értesítés a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok eszközállományának és/vagy kockázati kitettségének levonásáról

Azoknak a díjfizetésre kötelezetteknek, amelyeknek szándékában áll kizárni az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 10. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok eszközállományát és/vagy kockázati kitettségének összegét, legkésőbb a díj kiszámításával érintett díjfizetési időszak szeptember 30-áig értesíteniük kell az EKB-t a döntésükről. Az értesítésnek meg kell jelölnie, hogy a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok hozzájárulásának levonása a teljes kockázati kitettség díjtényezőre, a teljes eszközállomány díjtényezőre vagy mindkettőre vonatkozik-e. Ha az EKB a díj kiszámításával érintett díjfizetési időszak szeptember 30-áig nem kap ilyen értesítést, akkor a teljes kockázati kitettséget és a teljes eszközállományt a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban kell meghatározni. Amennyiben egynél több értesítés érkezik be időben az EKB-hoz, a díj kiszámításával érintett díjfizetési időszak szeptember 30-áig az EKB-hoz beérkezett utolsó értesítés az irányadó.

5. cikk

A díjtényezőknek a díjfizetésre kötelezettek által az illetékes nemzeti hatóságokhoz történő benyújtására szolgáló táblák

(1) Azon díjfizetésre kötelezettek, amelyek díjtényezőit a 3. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint határozzák meg, a 6. cikkben meghatározott beküldési határidők szerint évente nyújtják be a díjtényezőket az érintett illetékes nemzeti hatóság részére. A díjtényezőket az I. és II. mellékletben szereplő táblák felhasználásával kell benyújtani. Olyan felügyelt csoport esetén, amely a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatokkal rendelkezik, a díjfizetésre kötelezett a megfelelő mellékletben erre szolgáló megjegyzések rovatban magyarázattal szolgál a 3. cikk (2) vagy (3) bekezdésének való megfelelés érdekében használt módszerre vonatkozóan.

(2) A díjfizetésre kötelezettek a 3. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti könyvvizsgálói nyilatkozatot vagy vezetői levelet a 6. cikkben meghatározott beküldési határidőkön belül megküldik az érintett illetékes nemzeti hatóságoknak.

6. cikk

Beküldési határidők

(1) Azon díjfizetésre kötelezettek, amelyek díjtényezőit a 3. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint határozzák meg, a díjtényezőket a díj kiszámításával érintett díjfizetési időszak 680/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti harmadik negyedévi adatszolgáltatásának beküldési határidejéig küldik meg az érintett illetékes nemzeti hatóságnak, vagy a következő munkanapon, ha a beküldési határidő nem munkanap.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságok az (1) bekezdésben említett díjtényezőket legkésőbb az (1) bekezdésben megjelölt beküldési határidőt követő 10. munkanap végéig megküldik az EKB-nak. Ezt követően az EKB a beérkezett adatokat a kézhezvételtől számított tizenöt munkanapon belül ellenőrzi. Az EKB kérésére az illetékes nemzeti hatóságok magyarázattal vagy pontosítással szolgálnak az adatokra vonatkozóan.

(3) Az EKB valamennyi díjfizetésre kötelezett számára hozzáférést biztosít a díjtényezőikhez, legkésőbb a díjfizetési időszakot követő év január 15-éig. A díjfizetésre kötelezetteknek tizenöt munkanap áll rendelkezésére arra, hogy észrevételt tegyenek a díjtényezőkre vonatkozó adatokra és felülvizsgált adatokat nyújtsanak be megfontolásra, amennyiben úgy vélik, hogy a díjtényezők hibásak. Ez az időszak azon a napon kezdődik, amikor a díjfizetésre kötelezettnek lehetősége nyílik hozzáférni a díjtényezőkhöz. Ezt követően a díjtényezők felhasználásra kerülnek az éves felügyeleti díjak kiszámításához. Az ezen időpontot követően beérkezett adatokat nem veszik figyelembe és ennek megfelelően azok nem eredményezik a díjtényezők változását.

7. cikk

Adatminőségi ellenőrzések

Az EKB részére történő beküldést megelőzően az illetékes nemzeti hatóságok ellenőrzik és biztosítják a díjfizetésre kötelezettektől a 3. cikk (2) és (3) bekezdése alapján gyűjtött díjtényezők minőségét és megbízhatóságát. Az illetékes nemzeti hatóságok minőség-ellenőrzéseket végeznek annak értékelése érdekében, hogy követik-e a 3. cikkben rögzített módszertant. Az EKB nem javítja ki vagy módosítja a díjfizetésre kötelezettek által biztosított, a díjtényezőkre vonatkozó adatokat. Az adatok bármely javítását vagy módosítását a díjfizetésre kötelezetteknek kell elvégezniük és az illetékes nemzeti hatóságokhoz benyújtaniuk. Az illetékes nemzeti hatóságok megküldik az EKB-nak a hozzájuk beérkezett javított vagy módosított adatokat. A díjtényezőkre vonatkozó adatok megküldése során az illetékes nemzeti hatóságok: a) információkkal szolgálnak az ezen adatok által jelzett jelentős fejleményekről; és b) közlik az EKB-val az adatok bármely jelentős javításának vagy módosításának indokait. Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy az EKB megkapja az adatok szükséges javítását vagy módosítását.

8. cikk

A díjtényezők EKB általi meghatározása a díjtényezők rendelkezésre nem állása vagy a szükséges javítások vagy módosítások benyújtásának elmulasztása esetén

Amennyiben valamely díjtényező nem áll az EKB rendelkezésére, vagy a díjfizetésre kötelezett nem nyújt be időben felülvizsgált adatokat vagy a díjtényezőkre vonatkozó adatok szükséges javítását vagy módosítását a 6. cikk (3) bekezdésével vagy a 7. cikkel összhangban, az EKB a hiányzó díjtényezőt a rendelkezésére álló információk felhasználásával határozza meg.

9. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Az EKB Igazgatósága, figyelembe véve a Statisztikai Bizottság véleményét, jogosult e határozat mellékleteiben technikai módosítások végrehajtására, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten, és nincsenek kihatással a díjfizetésre kötelezettek adatszolgáltatási terheire. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az (EU) 2015/530 határozat (EKB/2015/7) ezennel hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatra vonatkozó bármely utalást az ezen határozatra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni, és azok a III. mellékletben lévő megfelelési táblázattal összhangban értelmezendőek.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. december 5-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/530 határozata (2015. február 11.) az éves felügyeleti díjak kiszámításához használt díjtényezőkre vonatkozó adatok meghatározására és összegyűjtésére vonatkozó módszertanról és eljárásokról (EKB/2015/7) (HL L 84., 2015.3.28., 67. o.).

(3) Az Európai Központi Bank 1163/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a felügyeleti díjakról (EKB/2014/41) (HL L 311., 2014.10.31., 23. o.).

(4) Az EKB/2014/29 határozat (2014. július 2.) a 680/2014/EU és az (EU) 2016/2070 bizottsági végrehajtási rendelet alapján a felügyelt szervezetek által az illetékes nemzeti hatóságok részére szolgáltatott felügyeleti adatoknak az Európai Központi Bank részére történő rendelkezésre bocsátásról (HL L 214., 2014.7.19., 34. o.).

(5) A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/534 rendelete (2015. március 17.) a pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatásról (EKB/2015/13) (HL L 86., 2015.3.31., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

I. MELLÉKLET

DÍJAK KISZÁMÍTÁSA	Referenciaadatok	NÉV
TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉG	Benyújtás időpontja	MPI-kód
		LEI-kód

Tétel		Intézmény típusa	Kockázati kitettségérték forrása	Kockázati kitettségérték	Megjegyzések
		010	020	030	040
010	TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉG az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerint számítva	(1), (2) vagy (3)	COREP C 02.00, 010 sor
020	a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott LEÁNYVÁLLALATOK HOZZÁJÁRULÁSA		COREP C 06.02, 250 oszlop (ÖSSZEG)
1021	1. szervezet
1022	2. szervezet
1023	3. szervezet
1024	4. szervezet
…..	... szervezet
N	N. szervezet
030	a felügyelt csoport TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott LEÁNYVÁLLALATOK HOZZÁJÁRULÁSÁNAK levonásával: a 030 tétel egyenlő 010 mínusz 020 mínusz az 1021 – N tételek összege
Kérjük, gondoskodjon arról, hogy e tábla a külön megadott utasításoknak megfelelően kerüljön kitöltésre.

II. MELLÉKLET

DÍJAK KISZÁMÍTÁSA	Referenciaadatok	NÉV
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	Benyújtás időpontja	MPI-kód
		LEI-kód

Tétel		Intézmény típusa	A könyvvizsgáló általi ellenőrzés vagy a díjfizető fióktelepekre vonatkozó vezetői nyilatkozat megerősítése (Igen/Nem)	Eszközök összesen	Megjegyzések
		010	020	030	040
010	ESZKÖZÖK ÖSSZESEN a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 51. cikkének (2) vagy (4) bekezdésével összhangban	(3)
020	ESZKÖZÖK ÖSSZESEN a 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 2. cikke (12) bekezdésének b) vagy c) pontjával összhangban	(4)	IGEN/NEM
030	ESZKÖZÖK ÖSSZESEN e határozat 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban: a 030 tétel egyenlő 031 mínusz 032 plusz 033 mínusz 034	(2) vagy (5)	IGEN/NEM
031	A csoport mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező valamennyi szervezetének eszközei összesen – kötelező
032	A mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező felügyelt szervezetek közötti csoporton belüli pozíciók (a csoportos adatszolgáltatás céljára az egyenlegek kiszűréséhez használt beszámolócsomagokból) – választható
033	A felügyelt csoport anyavállalatának konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szereplő cégérték (goodwill) – kötelező
034	A mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban vagy harmadik országokban létrehozott leányvállalatokhoz hozzárendelt cégérték – választható
Kérjük, gondoskodjon arról, hogy e tábla a külön megadott utasításoknak megfelelően kerüljön kitöltésre.

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az (EU) 2015/530 határozat (ECB/2015/7)

Ezen határozat

1. cikk

2. cikk

–

1. cikk

2. cikk

4. cikk

3. cikk első mondat

3. cikk második mondat

3. cikk harmadik mondat

4. cikk

5. cikk

6. cikk

5. cikk (1) bekezdés, második mondat

5. cikk (2) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat

6. cikk

7. cikk

5. cikk (1) bekezdés, első mondat

7. cikk

3. cikk

8. cikk

9. cikk

10. cikk

–

I–II. melléklet

–

8. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk

I–II. melléklet

III. melléklet

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 327

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. december 17.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2019/2153 végrehajtási rendelete (2019. december 16.) az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról, valamint a 319/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	36
*	A Bizottság (EU) 2019/2154 Végrehajtási Rendelete (2019. december 16.) az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó 2020. évi vámkontingens megnyitásáról	66
*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/2155 rendelete (2019. december 5.) a felügyeleti díjakról szóló 1163/2014/EU rendelet módosításáról (EKB/2019/37)	70
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2019/2156 határozata (2019. október 7.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás által létrehozott Társulási Tanácsban a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó cselekvési terv (2013-2017) meghosszabbítását jóváhagyó ajánlás elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról	75
*	A Tanács (EU) 2019/2157 határozata (2019. december 10.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről	78
*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/2158 határozata (2019. december 5.) az éves felügyeleti díjak kiszámításához használt díjtényezőkre vonatkozó adatok meghatározására és összegyűjtésére vonatkozó módszertanról és eljárásokról (EKB/2019/38)	99
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	Az EU–Marokkó Társulási Tanács 1/2019 ajánlása (2019. december 4.) a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó cselekvési terv (2013-2017) két évvel történő meghosszabbításának jóváhagyásáról [2019/2159]	108

Rendelésszám	KN-kód	TARIC-kód	Árumegnevezés	Kontingensmennyiség
09.0709	2202 10 00		—Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve	23,029 millió liter
	ex 2202 91 00	10	— Cukortartalmú alkoholmentes sör
	ex 2202 99 11	11 19	—Cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó szójaalapú italok legalább 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal
	ex 2202 99 15	11 19	—Szójaalapú italok kevesebb mint 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal; az Uniós Vámkódex 8. árucsoportjába tartozó dióféléken, 10. árucsoportjába tartozó gabonaféléken vagy 12. árucsoportjába tartozó magvakon alapuló, cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó italok
	ex 2202 99 19	11 19	— Más, cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó alkoholmentes italok


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.