11.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2117 RENDELETE

(2019. november 29.)

a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról

THE EUROPEAN COMMISSION,

Having regard to the Treaty on the Functioning of the European Union,

Having regard to Council Regulation (EC) No 338/97 of 9 December 1996 on the protection of species of wild fauna and flora by regulating trade therein (1), and in particular Article 19(5) thereof,

Whereas:

(1)

Regulation (EC) No 338/97 regulates trade in animal and plant species listed in the Annex to the Regulation. The species listed in the Annex include the species set out in the Appendices to the Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora (CITES) (‘the Convention’) as well as species whose conservation status requires that trade from, into and within the Union be regulated or monitored.

(2)	At the 18th meeting of the Conference of the Parties to the Convention, held in Geneva, Switzerland, from 17 to 28 August 2019 (CoP 18), certain amendments were made to the Appendices to the Convention. These amendments should be reflected in the Annexes to Regulation (EC) No 338/97.

(3)

The following taxa were included in Appendix I to the Convention and should be included in Annex A to Regulation (EC) No 338/97: Ceratophora erdeleni, Ceratophora karu, Ceratophora tennentii, Cophotis ceylanica, Cophotis dumbara, Gonatodes daudini, Achillides chikae hermeli and Parides burchellanus.

(4)

The following species were transferred from Appendix II to Appendix I to the Convention and should be removed from Annex B and included in Annex A to Regulation (EC) No 338/97: Aonyx cinerea, Lutrogale perspicillata, Balearica pavonina, Cuora bourreti, Cuora picturata, Mauremys annamensis and Geochelone elegans. Malacochersus tornieri was transferred from Appendix II to Appendix I; the species is already included in Annex A and only the reference to the relevant Appendix should be changed.

(5)

The following taxa were transferred from Appendix I to Appendix II to the Convention and should be removed from Annex A and included in Annex B to Regulation (EC) No 338/97: Vicugna vicugna (population of the Province of Salta, Argentina, with annotation), Leporillus conditor, Pseudomys fieldi praeconis (with nomenclature change to Pseudomys fieldi), Xeromys myoides, Zyzomys pedunculatus, Dasyornis broadbenti litoralis, Dasyornis longirostris and Crocodylus acutus (population of Mexico, with annotation).

(6)

The following family, genera and species were included in Appendix II to the Convention and should be included in Annex B to Regulation (EC) No 338/97: Giraffa camelopardalis, Syrmaticus reevesii, Ceratophora aspera (with annotation), Ceratophora stoddartii (with annotation), Lyriocephalus scutatus (with annotation), Goniurosaurus spp., (with annotation), Gekko gecko, Paroedura androyensis, Ctenosaura spp. (four species of this genus were included in Appendix II previously and have now become part of the genus listing), Pseudocerastes urarachnoides, Echinotriton chinhaiensis, Echinotriton maxiquadratus, Paramesotriton spp. (one species of this genus was included in Appendix II previously and has now become part of the genus listing), Tylototriton spp., Isurus oxyrinchus, Isurus paucus, Glaucostegus spp., Rhinidae spp., Holothuria fuscogilva (with delayed implementation), Holothuria nobilis (with delayed implementation), Holothuria whitmaei (with delayed implementation), Poecilotheria spp., Widdringtonia whytei, Pterocarpus tinctorius (with annotation), Cedrela spp. (with annotation and with delayed implementation).

(7)	Syrmaticus reevesii, Ctenosaura quinquecarinata, Paramesotriton spp. and Tylototriton spp., which were so far listed in Annex D to Regulation (EC) No 338/97, should be removed from that Annex following their inclusion in Appendix II to the Convention at CoP 18.

(8)

The interpretation section of the Appendices was amended, and a number of annotations relating to several taxa included in the Appendices of the Convention were adopted or amended at CoP 18 and also need to be reflected in the Annexes to Regulation (EC) No 338/97.

(a)

The following annotations were included:

—	an annotation for the species Saiga tatarica and Saiga borealis listed in Appendix II, and

—	the annotation #17 (to replace Annotation #5) for the species Pericopsis elata listed in Appendix II.

(b)

The following annotations were amended:

—	the annotation for the species Vicugna vicugna listed in Appendix II,

—	the annotation #4 f) for the species Aloe ferox listed in Appendix II,

—	the annotation #16 for the listing of Adansonia grandidieri in Appendix II, and

—	the annotation #15 for the listing in Appendix II of the genus Dalbergia spp. and the species Guibourtia demeusei, Guibourtia pellegriniana, Guibourtia tessmannii.

(9)	Definitions of the terms ‘Finished musical instruments’, ‘Finished musical instrument accessories’, ‘Finished musical instrument parts‘, ‘Shipment’ and ‘Transformed wood’ should be included in the ‘Notes on interpretation of Annexes A, B, C and D’, as those definitions were adopted at CoP 18.

(10)

The following species were recently included in Appendix III to the Convention: Sphaerodactylus armasi, Sphaerodactylus celicara, Sphaerodactylus dimorphicus, Sphaerodactylus intermedius, Sphaerodactylus nigropunctatus alayoi, Sphaerodactylus nigropunctatus granti, Sphaerodactylus nigropunctatus lissodesmus, Sphaerodactylus nigropunctatus ocujal, Sphaerodactylus nigropunctatus strategus, Sphaerodactylus notatus atactus, Sphaerodactylus oliveri, Sphaerodactylus pimienta, Sphaerodactylus ruibali, Sphaerodactylus siboney, Sphaerodactylus torrei, Anolis agueroi, Anolis baracoae, Anolis barbatus, Anolis chamaeleonides, Anolis equestris, Anolis guamuhaya, Anolis luteogularis, Anolis pigmaequestris, Anolis porcus, all at the request of Cuba. These species should therefore be included in Annex C to Regulation (EC) No 338/97.

(11)

The following species were recently removed from Appendix III to the Convention: Galictis vittata, Bassaricyon gabbii, Bassariscus sumichrasti, Cabassous centralis, Choloepus hoffmanni, Sciurus deppei and Crax rubra (only the population of Costa Rica), all at the request of Costa Rica. The reference to Costa Rica in the listing of Crax rubra and these other species should therefore be removed from Annex C to Regulation (EC) No 338/97.

(12)	The Union has not entered a reservation in respect of any of those amendments.

(13)

At CoP 18, new nomenclatural references for animals and plants were adopted, which relate in particular to a number of species of the genus Ovis and several species belonging to the family Felidae. These changes need to be reflected in the Annexes to Regulation (EC) No 338/97, while maintaining the currently applicable stricter EU measures for imports of the species previously described as Ovis ammon, in line with Annex XIII to Commission Regulation (EC) No 865/2006 (2).

(14)	Certain species names (both English and Latin) should be corrected to reflect the current practice in their use.

(15)	Further corrections should be made in existing annotations, in particular the annotation ‘(possibly extinct)’ should be removed from the listing of four species, in line with amendments made at CoP 17.

(16)	In view of the extent of these amendments it is appropriate, for reasons of clarity, to replace the Annex to Regulation (EC) No 338/97 in its entirety.

(17)	Regulation (EC) No 338/97 should therefore be amended accordingly.

(18)

Article XV.1(c) of the Convention states that ‘amendments adopted at a meeting [of the Conference of the Parties] shall enter into force 90 days after that meeting for all Parties’. In order to meet that deadline and ensure the timely entry into force of the changes to the Annex to this Regulation, the entry into force of this Regulation should be on the third day following that of its publication.

(19)	The measures provided for in this Regulation are in accordance with the opinion of the Committee on Trade in Wild Fauna and Flora established pursuant to Article 18(1) of Regulation (EC) No 338/97,

HAS ADOPTED THIS REGULATION:

Article 1

The Annex to Regulation (EC) No 338/97 is replaced by the text set out in the Annex to this Regulation.

Article 2

This Regulation shall enter into force on the third day following that of its publication in the Official Journal of the European Union.

This Regulation shall be binding in its entirety and directly applicable in all Member States.

Done at Brussels, 29 November 2019.

For the Commission

The President

Jean-Claude JUNCKER

(1) OJ L 61, 3.3.1997, p. 1.

(2) Commission Regulation (EC) No 865/2006 of 4 May 2006 laying down detailed rules concerning the implementation of Council Regulation (EC) No 338/97 (OJ L 166, 19.6.2006, p. 1).

ANNEX

Notes on interpretation of Annexes A, B, C and D

Species included in Annexes A, B, C and D are referred to:

(a)	by the name of the species; or

(b)	as being all of the species included in a higher taxon or designated part thereof.

The abbreviation ‘spp.’ is used to denote all species of a higher taxon.

Other references to taxa higher than species are for the purposes of information or classification only.

Species printed in bold in Annex A are listed there in consistency with their protection as provided for by Directive 2009/147/EC of the European Parliament and of the Council (1) or Council Directive 92/43/EEC (2).

The following abbreviations are used for plant taxa below the level of species:

(a)	‘ssp.’ is used to denote subspecies;

(b)	‘var(s).’ is used to denote variety (varieties); and

(c)	‘fa.’ is used to denote forma.

The symbols ‘(I)’, ‘(II)’ and ‘(III)’ placed against the name of a species or higher taxon refer to the Appendices to the Convention in which the species concerned are listed as indicated in notes 7, 8 and 9. Where none of these annotations appears, the species concerned are not listed in the Appendices to the Convention.

(I) against the name of a species or higher taxon indicates that the species or higher taxon concerned is included in Appendix I to the Convention.

(II) against the name of a species or higher taxon indicates that the species or higher taxon concerned is included in Appendix II to the Convention.

(III) against the name of a species or higher taxon indicates that it is included in Appendix III to the Convention. In this case the country with respect to which the species or higher taxon is included in Appendix III is also indicated.

10.

‘Cultivar’ means, following the definition of the 8th edition of the International Code of Nomenclature for Cultivated Plants, an assemblage of plants that (a) has been selected for a particular character or combination of characters, (b) is distinct, uniform, and stable in these characters, and (c) when propagated by appropriate means, retains those characters. No new taxon of a cultivar can be regarded as such until its category name and circumscription has been formally published in the latest edition of the International Code of Nomenclature for Cultivated Plants.

11.

Hybrids may be specifically included in the Appendices but only if they form distinct and stable populations in the wild. Hybrid animals that have in their previous four generations of the lineage one or more specimens of species included in Annexes A or B shall be subject to this Regulation just as if they were full species, even if the hybrid concerned is not specifically included in the Annexes.

12.

When a species is included in Annex A, B or C, the whole animal or plant, whether alive or dead, and all parts and derivatives thereof are also included. Regarding animal species listed in Annex C and plant species listed in Annex B or C, all parts and derivatives of the species are also included in the same Annex unless the species is annotated to indicate that only specific parts and derivatives are included. In accordance with Article 2(t), the symbol ‘#’ followed by a number placed against the name of a species or higher taxon included in Annex B or C designates parts or derivatives which are specified in relation thereto for the purposes of this Regulation as follows:

Designates all parts and derivatives, except:

(a)	seeds, spores and pollen (including pollinia);

(b)	seedling or tissue cultures obtained in vitro, in solid or liquid media, transported in sterile containers;

(c)	cut flowers of artificially propagated plants; and

(d)	fruits and parts and derivatives thereof of artificially propagated plants of the genus Vanilla.

Designates all parts and derivatives, except:

(a)	seeds and pollen; and

(b)	finished products packaged and ready for retail trade.

#3	Designates whole and sliced roots and parts of roots, excluding manufactured parts or derivatives, such as powders, pills, extracts, tonics, teas and confectionery.

Designates all parts and derivatives, except:

(a)	seeds (including seedpods of Orchidaceae), spores and pollen (including pollinia). The exemption does not apply to seeds from Cactaceae spp. exported from Mexico, and to seeds from Beccariophoenix madagascariensis and Dypsis decaryi exported from Madagascar;

(b)	seedling or tissue cultures obtained in vitro, in solid or liquid media, transported in sterile containers;

(c)	cut flowers of artificially propagated plants;

(d)	fruits and parts and derivatives thereof of naturalized or artificially propagated plants of the genus Vanilla (Orchidaceae) and of the family Cactaceae;

(e)	stems, flowers, and parts and derivatives thereof of naturalized or artificially propagated plants of the genera Opuntia subgenus Opuntia and Selenicereus (Cactaceae); and

(f)	finished products of Aloe ferox and Euphorbia antisyphilitica packaged and ready for retail trade.

#5	Designates logs, sawn wood and veneer sheets.

#6	Designates logs, sawn wood, veneer sheets and plywood.

#7	Designates logs, wood-chips, powder and extracts.

#8	Designates underground parts (i.e. roots, rhizomes): whole, parts and powdered.

Designates all parts and derivatives, except those bearing a label ‘Produced from Hoodia spp. material obtained through controlled harvesting and production under the terms of an agreement with the relevant CITES Management Authority of [Botswana under agreement No. BW/xxxxxx] [Namibia under agreement No. NA/xxxxxx] [South Africa under agreement No. ZA/xxxxxx]’.

#10	Designates logs, sawn wood, veneer sheets, including unfinished wood articles used for the fabrication of bows for stringed musical instruments.

#11	Designates logs, sawn wood, veneer sheets, plywood, powder and extracts. Finished products containing such extracts as ingredients, including fragrances, are not considered to be covered by this annotation.

#12	Designates logs, sawn wood, veneer sheets, plywood and extracts. Finished products containing such extracts as ingredients, including fragrances, are not considered to be covered by this annotation.

#13	Designates the kernel (also known as ‘endosperm’, ‘pulp’ or ‘copra’) and any derivative thereof.

#14

Designates all parts and derivatives, except:

(a)	seeds and pollen;

(b)	seedling or tissue cultures obtained in vitro, in solid or liquid media, transported in sterile containers;

(c)

fruits;

(d)

leaves;

(e)	exhausted agarwood powder, including compressed powder in all shapes; and

(f)	finished products packaged and ready for retail trade, this exemption does not apply to wood chips, beads, prayer beads and carvings.

#15

Designates all parts and derivatives, except:

(a)	leaves, flowers, pollen, fruits, and seeds;

(b)	finished products to a maximum weight of wood of the listed species of up to 10 kg per shipment;

(c)	finished musical instruments, finished musical instrument parts and finished musical instrument accessories;

(d)	parts and derivatives of Dalbergia cochinchinensis which are covered by Annotation #4;

(e)	parts and derivatives of Dalbergia spp. originating and exported from Mexico which are covered by Annotation #6;

#16	Designates seeds, fruits, and oils;

#17	Logs, sawn wood, veener sheets, plywood and transformed wood.

13.

The terms and expressions below, used in annotations in these Annexes, are defined as follows:

Extract

Any substance obtained directly from plant material by physical or chemical means regardless of the manufacturing process. An extract may be solid (e.g. crystals, resin, fine or coarse particles), semisolid (e.g. gums, waxes) or liquid (e.g. solutions, tinctures, oil and essential oils).

Finished musical instruments

A musical instrument (as referenced by the Harmonized System of the World Customs Organization, Chapter 92; musical instruments, parts and accessories of such articles) that is ready to play or needs only the installation of parts to make it playable. This term includes antique instruments (as defined by the Harmonized System codes 97.05 and 97.06; Works of art, collectors’ pieces and antiques).

Finished musical instrument accessories

A musical instrument accessory (as referenced by the Harmonized System of the World Customs Organization, Chapter 92; musical instruments, parts and accessories of such articles) that is separate from the musical instrument, and is specifically designed or shaped to be used explicitly in association with an instrument, and that requires no further modification to be used.

Finished musical instrument parts

A part (as referenced by the Harmonized System of the World Customs Organization, Chapter 92; musical instruments, parts and accessories of such articles) of a musical instrument that is ready to install and is specifically designed and shaped to be used explicitly in association with the instrument to make it playable.

Finished products packaged and ready for retail trade

Products, shipped singly or in bulk, requiring no further processing, packaged, labelled for final use or the retail trade in a state fit for being sold to or used by the general public.

Powder

A dry, solid substance in the form of fine or coarse particles

Shipment

Cargo transported under the terms of a single bill of lading or air waybill, irrespective of the quantity or number of containers or packages; or pieces worn, carried or included in personal baggage.

10 kg per shipment

For the term ‘10 kg per shipment’, the 10 kg limit should be interpreted as referring to the weight of the individual portions of each item in the shipment made of wood of the species concerned. In other words, the 10 kg limit is to be assessed against the weight of the individual portions of wood of Dalbergia/Guibourtia species contained in each item of the shipment, rather than against the total weight of the shipment.

Transformed wood

Defined by Harmonized System code 44.09. Wood (including strips, friezes for parquet flooring, not assembled), continuously shaped (tongued, grooved, v-jointed, beaded or the like) along any edges, ends or faces, whether or not planed, sanded or end-jointed.

Woodchips

Wood that has been reduced to small pieces.

14.

As none of the species or higher taxa of FLORA included in Annex A is annotated to the effect that its hybrids shall be treated in accordance with Article 4(1), this means that artificially propagated hybrids produced from one or more of these species or taxa may be traded with a certificate of artificial propagation, and that seeds and pollen (including pollinia), cut flowers, seedling or tissue cultures obtained in vitro, in solid or liquid media, transported in sterile containers of these hybrids are not subject to this Regulation.

15.

Urine, faeces and ambergris which are waste products and gained without the manipulation of the animal concerned are not subject to this Regulation.

16.

In respect of fauna species listed in Annex D, this Regulation shall apply only to live specimens and whole, or substantially whole, dead specimens except for taxa which are annotated as follows to show that other parts and derivatives are also covered:

§ 1	Any whole, or substantially whole, skins, raw or tanned.

17.

In respect of flora species listed in Annex D, this Regulation shall apply only to live specimens except for taxa which are annotated as follows to show that other parts and derivatives are also covered:

§ 3	Dried and fresh plants, including, where appropriate; leaves, roots/rootstock, stems, seeds/spores, bark and fruits.

§ 4

Logs, sawn wood and veneer sheets.

Annex A

Annex B

Annex C

Common name

FAUNA

CHORDATA (CHORDATES)

MAMMALIA

Mammals

ARTIODACTYLA

Antilocapridae

Pronghorn

Antilocapra americana (I) (Only the population of Mexico; no other population is included in the Annexes to this Regulation)

Mexican pronghorn

Bovidae

Antelopes, cattle, duikers, gazelles, goats, sheep etc.

Addax nasomaculatus (I)

Addax

Ammotragus lervia (II)

Barbary sheep

Antilope cervicapra (III Nepal/Pakistan)

Blackbuck

Bos gaurus (I) (Excludes the domesticated form referenced as Bos frontalis which is not subject to this Regulation)

Gaur

Bos mutus (I) (Excludes the domesticated form referenced as Bos grunniens which is not subject to this Regulation)

Wild yak

Bos sauveli (I)

Kouprey

Boselaphus tragocamelus (III Pakistan)

Nilgai

Bubalus arnee (III Nepal) (Excludes the domesticated form referenced as Bubalus bubalis, which is not subject to this Regulation)

Wild Asiatic buffalo

Bubalus depressicornis (I)

Lowland anoa

Bubalus mindorensis (I)

Tamarau

Bubalus quarlesi (I)

Mountain anoa

Budorcas taxicolor (II)

Takin

Capra falconeri (I)

Markhor

Capra caucasica (II)

Caucasian Tur

Capra hircus aegagrus (III Pakistan) (Specimens of the domesticated form are not subject to this Regulation)

Wild goat

Capra sibirica (III Pakistan)

Siberian Ibex

Capricornis milneedwardsii (I)

Chinese serow

Capricornis rubidus (I)

Red serow

Capricornis sumatraensis (I)

Sumatran serow

Capricornis thar (I)

Himalayan serow

Cephalophus brookei (II)

Brooke’s duiker

Cephalophus dorsalis (II)

Bay duiker

Cephalophus jentinki (I)

Jentink’s duiker

Cephalophus ogilbyi (II)

Ogilby’s duiker

Cephalophus silvicultor (II)

Yellow-backed duiker

Cephalophus zebra (II)

Zebra duiker

Damaliscus pygargus pygargus (II)

Bontebok

Gazella bennettii (III Pakistan)

Chinkara

Gazella cuvieri (I)

Cuvier’s gazelle

Gazella dorcas (III Algeria/Tunisia)

Dorcas gazelle

Gazella leptoceros (I)

Slender-horned gazelle

Hippotragus niger variani (I)

Giant sable antelope

Kobus leche (II)

Lechwe

Naemorhedus baileyi (I)

Red goral

Naemorhedus caudatus (I)

Long-tailed goral

Naemorhedus goral (I)

Himalayan goral

Naemorhedus griseus (I)

Chinese goral

Nanger dama (I)

Dama gazelle

Oryx dammah (I)

Scimitar-horned oryx

Oryx leucoryx (I)

Arabian oryx

Ovis ammon (II)

Altai argali

Ovis arabica (II)

Arabian wild sheep

Ovis bochariensis (II)

Bukhara urial

Ovis canadensis (II) (Only the population of Mexico; no other population is included in the Annexes to this Regulation)

Mexican bighorn sheep

Ovis collium (II) (*1)

Kazakhstan argali

Ovis cycloceros (II)

Afghan urial

Ovis darwini (II) (*1)

Gobi argali

Ovis gmelini (I) (population of Cyprus)

Anatolian sheep

Ovis hodgsonii (I)

Tibetan argali

Ovis jubata (II) (*1)

Shansi argali

Ovis karelini (II) (*1)

Tianshan argali

Ovis nigrimontana (I)

Karatau argali

Ovis polii (II) (*1)

Marco Polo argali

Ovis punjabiensis (II)

Punjab urial

Ovis severtzovi (II) (*1)

Severtzov’s agali

Ovis vignei (I)

Ladakh urial

Pantholops hodgsonii (I)

Chiru

Philantomba monticola (II)

Blue duiker

Pseudois nayaur (III Pakistan)

Bharal

Pseudoryx nghetinhensis (I)

Saola

Rupicapra pyrenaica ornata (II)

Abruzzo chamois

Saiga borealis (II) (A zero export quota for wild specimens traded for commercial purposes)

Mongolian saiga

Saiga tatarica (II) (A zero export quota for wild specimens traded for commercial purposes)

Steppe saiga

Tetracerus quadricornis (III Nepal)

Four-horned antelope

Camelidae

Camels, guanaco, vicuña

Lama guanicoe (II)

Guanaco

Vicugna vicugna (I) (Except for the populations of: Argentina [the populations of the Provinces of Jujuy, Catamarca and Salta, and the semi-captive populations of the Provinces of Jujuy, Salta, Catamarca, La Rioja and San Juan]; Bolivia [the whole population]; Chile [populations of the region of Tarapacá and of the region of Arica and Parinacota]; Ecuador [the whole population] and Peru [the whole population]; which are included in Annex B)

Vicugna vicugna (II) (Only the populations of Argentina [the populations of the Provinces of Jujuy, Catamarca and Salta, and the semi-captive populations of the Provinces of Jujuy, Salta, Catamarca, La Rioja and San Juan]; Bolivia [the whole population]; Chile [populations of the region of Tarapacá and of the region of Arica and Parinacota]; Ecuador [the whole population] and Peru [the whole population]; all other populations are included in Annex A) (3)

Vicuña

Cervidae

Deer, huemuls, muntjacs, pudus

Axis calamianensis (I)

Calamian deer

Axis kuhlii (I)

Bawean deer

Axis porcinus (III Pakistan (Except for the subspecies included in Annex A))

Hog deer

Axis porcinus annamiticus (I)

Indochina hog deer

Blastocerus dichotomus (I)

Marsh deer

Cervus elaphus bactrianus (II)

Bactrian deer

Cervus elaphus barbarus (III Algeria/Tunisia)

Barbary deer

Cervus elaphus hanglu (I)

Hangul

Dama dama mesopotamica (I)

Persian fallow deer

Hippocamelus spp. (I)

Huemuls

Mazama temama cerasina (III Guatemala)

Central American red brocket

Muntiacus crinifrons (I)

Black muntjac

Muntiacus vuquangensis (I)

Giant muntjac

Odocoileus virginianus mayensis (III Guatemala)

Guatemalan white-tailed deer

Ozotoceros bezoarticus (I)

Pampas deer

Pudu mephistophiles (II)

Northern pudu

Pudu puda (I)

Southern pudu

Rucervus duvaucelii (I)

Barasingha

Rucervus eldii (I)

Eld’s deer

Giraffidae

Giraffa camelopardalis (II)

Giraffes

Giraffe

Hippopotamidae

Hippopotamuses

Hexaprotodon liberiensis (II)

Pygmy hippopotamus

Hippopotamus amphibius (II)

Common hippopotamus

Moschidae

Musk deer

Moschus spp. (I) (Only the populations of Afghanistan, Bhutan, India, Myanmar, Nepal and Pakistan; all other populations are included in Annex B)

Moschus spp. (II) (Except for the populations of Afghanistan, Bhutan, India, Myanmar, Nepal and Pakistan, which are included in Annex A)

Musk deer

Suidae

Babirusa, hogs, pigs

Babyrousa babyrussa (I)

Buru babirusa

Babyrousa bolabatuensis (I)

Bola Batu babirusa

Babyrousa celebensis (I)

North Sulawesi babirusa

Babyrousa togeanensis (I)

Malenge babirusa

Sus salvanius (I)

Pygmy hog

Tayassuidae

Peccaries

Tayassuidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A and excluding the populations of Pecari tajacu of Mexico and the United States, which are not included in the Annexes to this Regulation)

Peccaries

Catagonus wagneri (I)

Chacoan peccary

CARNIVORA

Ailuridae

Ailurus fulgens (I)

Red panda

Canidae

Dogs, foxes, wolves

Canis aureus (III India)

Golden jackal

Canis lupus (I/II)

(All populations except those of Spain north of the Duero and Greece north of the 39th parallel. Populations of Bhutan, India, Nepal and Pakistan are listed in Appendix I; all other populations are listed in Appendix II. Excludes the domesticated form and the dingo which are referenced as Canis lupus familiaris and Canis lupus dingo)

Canis lupus (II) (Populations of Spain north of the Duero and Greece north of the 39th parallel.Excludes the domesticated form and the dingo which are referenced as Canis lupus familiaris and Canis lupus dingo)

Grey wolf

Canis simensis

Ethiopian wolf

Cerdocyon thous (II)

Crab-eating fox

Chrysocyon brachyurus (II)

Maned wolf

Cuon alpinus (II)

Dhole

Lycalopex culpaeus (II)

Culpeo

Lycalopex fulvipes (II)

Darwin’s fox

Lycalopex griseus (II)

South American grey fox

Lycalopex gymnocercus (II)

Pampas fox

Speothos venaticus (I)

Bush dog

Vulpes bengalensis (III India)

Bengal fox

Vulpes cana (II)

Blanford’s fox

Vulpes zerda (II)

Fennec fox

Eupleridae

Cryptoprocta ferox (II)

Fossa

Eupleres goudotii (II)

Falanouc

Fossa fossana (II)

Malagasy civet

Felidae

Cats, cheetahs, leopards, lions, tigers etc.

Felidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A. Specimens of the domesticated form are not subject to this Regulation. For Panthera leo (African populations): A zero annual export quota is established for specimens of bones, bone pieces, bone products, claws, skeletons, skulls and teeth removed from the wild and traded for commercial purposes.

Annual export quotas for trade in bones, bone pieces, bone products, claws, skeletons, skulls and teeth for commercial purposes, derived from captive breeding operations in South Africa, will be established and communicated annually to the CITES Secretariat.)

Cats

Acinonyx jubatus (I) (Annual export quotas for live specimens and hunting trophies are granted as follows: Botswana: 5; Namibia: 150; Zimbabwe: 50. The trade in such specimens is subject to Article 4(1))

Cheetah

Caracal caracal (I) (Only the population of Asia; all other populations are included in Annex B)

Asian Caracal

Catopuma temminckii (I)

Asian golden cat

Felis nigripes (I)

Black-footed cat

Felis silvestris (II)

Wild cat

Herpailurus yagouaroundi (I) (Only the populations of Central and North America; all other populations are included in Annex B)

Jaguarundi

Leopardus geoffroyi (I)

Geoffroy’s cat

Leopardus guttulus (I)

Southern tigrina

Leopardus jacobita (I)

Andean mountain cat

Leopardus pardalis (I)

Ocelot

Leopardus tigrinus (I)

Oncilla

Leopardus wiedii (I)

Margay

Lynx lynx (II)

Eurasian lynx

Lynx pardinus (I)

Iberian lynx

Neofelis diardi (I)

Sunda clouded leopard

Neofelis nebulosa (I)

Mainland clouded leopard

Panthera leo (I) (Only the populations of India; all other populations are included in Annex B)

Asiatic lion

Panthera onca (I)

Jaguar

Panthera pardus (I)

Leopard

Panthera tigris (I)

Tiger

Panthera uncia (I)

Snow leopard

Pardofelis marmorata (I)

Marbled cat

Prionailurus bengalensis bengalensis (I) (Only the populations of Bangladesh, India and Thailand; all other populations are included in Annex B)

Bengal leopard cat

Prionailurus iriomotensis (II)

Iriomote cat

Prionailurus planiceps (I)

Flat-headed cat

Prionailurus rubiginosus (I) (Only the population of India; all other populations are included in Annex B)

Rusty-spotted cat

Puma concolor (I) (Only the populations of Costa Rica and Panama; all other populations are included in Annex B)

Costa Rican cougar

Herpestidae

Mongooses

Herpestes edwardsi (III India/Pakistan)

Indian grey mongoose

Herpestes fuscus (III India)

Indian brown mongoose

Herpestes javanicus (III Pakistan)

Small Asian mongoose

Herpestes javanicus auropunctatus (III India)

Small Indian mongoose

Herpestes smithii (III India)

Ruddy mongoose

Herpestes urva (III India)

Crab-eating mongoose

Herpestes vitticollis (III India)

Stripe-necked mongoose

Hyaenidae

Aardwolf, hyenas

Hyaena hyaena (III Pakistan)

Striped hyena

Proteles cristata (III Botswana)

Aardwolf

Mephitidae

Skunks

Conepatus humboldtii (II)

Humboldt’s hog-nosed skunk

Mustelidae

Badgers, martens, weasels etc.

Lutrinae

Otters

Lutrinae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Otters

Aonyx capensis microdon (I) (Only the populations of Cameroon and Nigeria; all other populations are included in Annex B)

Cameroon clawless otter

Aonyx cinerea (I)

Small-clawed otter

Enhydra lutris nereis (I)

Southern sea otter

Lontra felina (I)

Marine otter

Lontra longicaudis (I)

Neotropical otter

Lontra provocax (I)

Southern river otter

Lutra lutra (I)

European otter

Lutra nippon (I)

Japanese otter

Lutrogale perspicillata (I)

Smooth-coated otter

Pteronura brasiliensis (I)

Giant otter

Mustelinae

Grisons, martens, tayra, weasels

Eira barbara (III Honduras)

Tayra

Martes flavigula (III India)

Yellow-throated marten

Martes foina intermedia (III India)

Stone marten

Martes gwatkinsii (III India)

Nilgiri marten

Mellivora capensis (III Botswana)

Honey badger

Mustela nigripes (I)

Black-footed ferret

Odobenidae

Walrus

Odobenus rosmarus (III Canada)

Walrus

Otariidae

Fur seals, sealions

Arctocephalus spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Fur seals

Arctocephalus philippii (II)

Juan Fernández fur seal

Arctocephalus townsendi (I)

Guadalupe fur seal

Phocidae

Seals

Mirounga leonina (II)

Southern elephant seal

Monachus spp. (I)

Monk seals

Procyonidae

Coatis, olingos

Nasua narica (III Honduras)

White-nosed coati

Nasua nasua solitaria (III Uruguay)

South Brazilian coati

Potos flavus (III Honduras)

Kinkajou

Ursidae

Bears

Ursidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Bears

Ailuropoda melanoleuca (I)

Giant panda

Helarctos malayanus (I)

Sun bear

Melursus ursinus (I)

Sloth bear

Tremarctos ornatus (I)

Spectacled bear

Ursus arctos (I/II)

(Only the populations of Bhutan, China, Mexico and Mongolia and the subspecies Ursus arctos isabellinus are listed in Appendix I; all other populations and subspecies are listed in Appendix II)

Brown bear

Ursus thibetanus (I)

Asian black bear

Viverridae

Binturong, civets, linsangs, otter-civet, palm civet

Arctictis binturong (III India)

Binturong

Civettictis civetta (III Botswana)

African civet

Cynogale bennettii (II)

Otter civet

Hemigalus derbyanus (II)

Banded palm civet

Paguma larvata (III India)

Masked palm civet

Paradoxurus hermaphroditus (III India)

Asian palm civet

Paradoxurus jerdoni (III India)

Jerdon’s palm civet

Prionodon linsang (II)

Banded linsang

Prionodon pardicolor (I)

Spotted linsang

Viverra civettina (III India)

Malabar large-spotted civet

Viverra zibetha (III India)

Large Indian civet

Viverricula indica (III India)

Small Indian civet

CETACEA

Cetaceans (dolphins, porpoises, whales)

CETACEA spp. (I/II) (4)

Cetaceans

CHIROPTERA

Phyllostomidae

Broad-nosed bats

Platyrrhinus lineatus (III Uruguay)

White-lined bat

Pteropodidae

Fruit bats, flying foxes

Acerodon spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Flying foxes

Acerodon jubatus (I)

Golden-capped fruit bat

Pteropus spp. (II) (Except for the species included in Annex A and except for Pteropus brunneus.)

Flying foxes

Pteropus insularis (I)

Ruck flying fox

Pteropus livingstonii (II)

Comoro flying fox

Pteropus loochoensis (I)

Japanese flying fox

Pteropus mariannus (I)

Marianas flying fox

Pteropus molossinus (I)

Caroline flying fox

Pteropus pelewensis (I)

Pelew flying fox

Pteropus pilosus (I)

Large Pelew flying fox

Pteropus rodricensis (II)

Rodrigues flying fox

Pteropus samoensis (I)

Samoan flying fox

Pteropus tonganus (I)

Pacific flying fox

Pteropus ualanus (I)

Kosrae flying fox

Pteropus voeltzkowi (II)

Pemba flying fox

Pteropus yapensis (I)

Yap flying fox

CINGULATA

Dasypodidae

Armadillos

Cabassous tatouay (III Uruguay)

Greater naked-tailed armadillo

Chaetophractus nationi (II) (A zero annual export quota has been established. All specimens shall be deemed to be specimens of species included in Annex A and the trade in them shall be regulated accordingly)

Andean hairy armadillo

Priodontes maximus (I)

Giant armadillo

DASYUROMORPHIA

Dasyuridae

Dunnarts, marsupial mice, planigales

Sminthopsis longicaudata (I)

Long-tailed dunnart

Sminthopsis psammophila (I)

Sandhill dunnart

DIPROTODONTIA

Macropodidae

Kangaroos, wallabies

Dendrolagus inustus (II)

Grizzled tree-kangaroo

Dendrolagus ursinus (II)

Ursine tree-kangaroo

Lagorchestes hirsutus (I)

Rufous hare-wallaby

Lagostrophus fasciatus (I)

Banded hare-wallaby

Onychogalea fraenata (I)

Bridled nail-tail wallaby

Phalangeridae

Cuscus

Phalanger intercastellanus (II)

Eastern common cuscus

Phalanger mimicus (II)

Southern common cuscus

Phalanger orientalis (II)

Northern common cuscus

Spilocuscus kraemeri (II)

Admiralty Island cuscus

Spilocuscus maculatus (II)

Common spotted cuscus

Spilocuscus papuensis (II)

Waigeou cuscus

Potoroidae

Rat-kangaroos

Bettongia spp. (I)

Bettongs

Vombatidae

Wombats

Lasiorhinus krefftii (I)

Northern hairy-nosed wombat

LAGOMORPHA

Leporidae

Hares, rabbits

Caprolagus hispidus (I)

Hispid hare

Romerolagus diazi (I)

Volcano rabbit

MONOTREMATA

Tachyglossidae

Echidnas, spiny anteaters

Zaglossus spp. (II)

Long-beaked echidnas

PERAMELEMORPHIA

Peramelidae

Perameles bougainville (I)

Western barred bandicoot

Thylacomyidae

Macrotis lagotis (I)

Greater bilby

PERISSODACTYLA

Equidae

Horses, wild asses, zebras

Equus africanus (I) (Excludes the domesticated form referenced as Equus asinus, which is not subject to this Regulation)

African ass

Equus grevyi (I)

Grévy’s zebra

Equus hemionus (I/II) (The species is listed in Appendix II but subspecies Equus hemionus hemionus and Equus hemionus khur are listed in Appendix I)

Asiatic wild ass

Equus kiang (II)

Kiang

Equus przewalskii (I)

Przewalski’s horse

Equus zebra hartmannae (II)

Hartmann’s mountain zebra

Equus zebra zebra (II)

Cape mountain zebra

Rhinocerotidae

Rhinoceroses

Rhinocerotidae spp. (I) (Except for the subspecies included in Annex B)

Rhinoceroses

Ceratotherium simum simum (II) (Only the populations of Eswatini and South Africa; all other populations are included in Annex A. For the exclusive purpose of allowing international trade in live animals to appropriate and acceptable destinations and trade in hunting trophies. All other specimens shall be deemed to be specimens of species included in Annex A and trade in them shall be regulated accordingly)

Southern white rhinoceros

Tapiridae

Tapirs

Tapiridae spp. (I) (Except for the species included in Annex B)

Tapirs

Tapirus terrestris (II)

South American tapir

PHOLIDOTA

Manidae

Pangolins

Manis spp. (II)

(Except for the species included in Annex A)

Pangolins

Manis crassicaudata (I)

Indian pangolin

Manis culionensis (I)

Philippine pangolin

Manis gigantea (I)

Giant pangolin

Manis javanica (I)

Sunda pangolin

Manis pentadactyla (I)

Chinese pangolin

Manis temminckii (I)

Ground pangolin

Manis tetradactyla (I)

Long-tailed pangolin

Manis tricuspis (I)

Tree pangolin

PILOSA

Bradypodidae

Three-toed sloths

Bradypus pygmaeus (II)

Pygmy tree-toed sloth

Bradypus variegatus (II)

Brown-throated sloth

Myrmecophagidae

American anteaters

Myrmecophaga tridactyla (II)

Giant anteater

Tamandua mexicana (III Guatemala)

Northern tamandua

PRIMATES

Primates (apes and monkeys)

PRIMATES spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Primates

Atelidae

Howlers, spider monkeys

Alouatta coibensis (I)

Coiba Island howler

Alouatta palliata (I)

Mantled howler

Alouatta pigra (I)

Guatemalan black howler

Ateles geoffroyi frontatus (I)

Black-browed spider monkey

Ateles geoffroyi ornatus (I)

Red spider monkey

Brachyteles arachnoides (I)

Southern muriqui

Brachyteles hypoxanthus (I)

Northern muriqui

Oreonax flavicauda (I)

Yellow-tailed woolly monkey

Cebidae

Marmosets, tamarins, New-world monkeys

Callimico goeldii (I)

Goeldi’s marmoset

Callithrix aurita (I)

Buffy-tufted marmoset

Callithrix flaviceps (I)

Buffy-headed marmoset

Leontopithecus spp. (I)

Lion tamarins

Saguinus bicolor (I)

Pied tamarin

Saguinus geoffroyi (I)

Geoffroy’s tamarin

Saguinus leucopus (I)

White-footed tamarin

Saguinus martinsi (I)

Martins’ bare-face tamarin

Saguinus oedipus (I)

Cottontop tamarin

Saimiri oerstedii (I)

Central American squirrel monkey

Cercopithecidae

Old-world monkeys

Cercocebus galeritus (I)

Tana River mangabey

Cercopithecus diana (I)

Diana monkey

Cercopithecus roloway (I)

Roloway monkey

Cercopithecus solatus (II)

Sun-tailed monkey

Colobus satanas (II)

Black colobus

Macaca silenus (I)

Lion-tailed macaque

Macaca sylvanus (I)

Barbary macaque

Mandrillus leucophaeus (I)

Drill

Mandrillus sphinx (I)

Mandrill

Nasalis larvatus (I)

Proboscis monkey

Piliocolobus foai (II)

Central African red colobus

Piliocolobus gordonorum (II)

Uzungwa red colobus

Piliocolobus kirkii (I)

Zanzibar red colobus

Piliocolobus pennantii (II)

Pennant’s red colobus

Piliocolobus preussi (II)

Preuss’s red colobus

Piliocolobus rufomitratus (I)

Tana River red colobus

Piliocolobus tephrosceles (II)

Ugandan red colobus

Piliocolobus tholloni (II)

Thollon’s red colobus

Presbytis potenziani (I)

Mentawai langur

Pygathrix spp. (I)

Douc langurs

Rhinopithecus spp. (I)

Snub-nosed monkeys

Semnopithecus ajax (I)

Kashmir grey langur

Semnopithecus dussumieri (I)

Southern Plains grey langur

Semnopithecus entellus (I)

Northern Plains grey langur

Semnopithecus hector (I)

Tarai grey langur

Semnopithecus hypoleucos (I)

Black-footed grey langur

Semnopithecus priam (I)

Tufted grey langur

Semnopithecus schistaceus (I)

Nepal grey langur

Simias concolor (I)

Simakobou

Trachypithecus delacouri (II)

Delacour’s langur

Trachypithecus francoisi (II)

François’s langur

Trachypithecus geei (I)

Gee’s golden langur

Trachypithecus hatinhensis (II)

Hatinh langur

Trachypithecus johnii (II)

Nilgiri langur

Trachypithecus laotum (II)

Laotian langur

Trachypithecus pileatus (I)

Capped langur

Trachypithecus poliocephalus (II)

White-headed langur

Trachypithecus shortridgei (I)

Shortridge’s langur

Cheirogaleidae

Dwarf lemurs and mouse-lemurs

Cheirogaleidae spp. (I)

Dwarf lemurs and mouse lemurs

Daubentoniidae

Aye-aye

Daubentonia madagascariensis (I)

Aye-aye

Hominidae

Chimpanzees, gorillas, orang-utan

Gorilla beringei (I)

Eastern gorilla

Gorilla gorilla (I)

Western gorilla

Pan spp. (I)

Chimpanzee and bonobo

Pongo abelii (I)

Sumatran orangutan

Pongo pygmaeus (I)

Bornean orangutan

Hylobatidae

Gibbons

Hylobatidae spp. (I)

Gibbons

Indriidae

Indri, sifakas and woolly lemurs

Indriidae spp. (I)

Indri, sifakas and woolly lemurs

Lemuridae

Large lemurs

Lemuridae spp. (I)

Large lemurs

Lepilemuridae

Sportive lemurs

Lepilemuridae spp. (I)

Sportive lemurs

Lorisidae

Lorises

Nycticebus spp. (I)

Slow lorises

Pitheciidae

Uacaris, titis, sakis

Cacajao spp. (I)

Uacaris

Callicebus barbarabrownae (II)

Barbara Brown’s Titi

Callicebus melanochir (II)

Coastal Black-handed Titi

Callicebus nigrifrons (II)

Black-fronted Titi

Callicebus personatus (II)

Atlantic titi

Chiropotes albinasus (I)

White-nosed saki

Tarsiidae

Tarsiers

Tarsius spp. (II)

Tarsiers

PROBOSCIDEA

Elephantidae

Elephants

Elephas maximus (I)

Asian elephant

Loxodonta africana (I) (Except for the populations of Botswana, Namibia, South Africa and Zimbabwe, which are included in Annex B)

Loxodonta africana (II)

(Only the populations of Botswana, Namibia, South Africa and Zimbabwe (5); all other populations are included in Annex A)

African elephant

RODENTIA

Chinchillidae

Chinchillas

Chinchilla spp. (I) (Specimens of the domesticated form are not subject to this Regulation)

Chinchillas

Cuniculidae

Pacas

Cuniculus paca (III Honduras)

Lowland paca

Dasyproctidae

Agoutis

Dasyprocta punctata (III Honduras)

Central American agouti

Erethizontidae

New-world porcupines

Sphiggurus mexicanus (III Honduras)

Mexican hairy dwarf porcupine

Sphiggurus spinosus (III Uruguay)

Paraguaian hairy dwarf porcupine

Hystricidae

Old-world porcupines

Hystrix cristata

Crested porcupine

Muridae

Mice, rats

Leporillus conditor (II)

Greater stick-nest rat

Pseudomys fieldi (II)

Shark Bay mouse

Xeromys myoides (II)

False water rat

Zyzomys pedunculatus (II)

Central Australian rock rat

Sciuridae

Ground squirrels, tree squirrels

Cynomys mexicanus (I)

Mexican prairie dog

Marmota caudata (III India)

Long-tailed marmot

Marmota himalayana (III India)

Himalayan marmot

Ratufa spp. (II)

Giant squirrels

SCANDENTIA

SCANDENTIA spp. (II)

Treeshrews

SIRENIA

Dugongidae

Dugong

Dugong dugon (I)

Dugong

Trichechidae

Manatees

Trichechus inunguis (I)

Trichechus manatus (I)

Trichechus senegalensis (I)

AVES

Birds

ANSERIFORMES

Anatidae

Ducks, geese, swans etc.

Anas aucklandica (I)

Auckland Islands teal

Anas bernieri (II)

Madagascar teal

Anas chlorotis (I)

Brown teal

Anas formosa (II)

Baikal teal

Anas laysanensis (I)

Laysan duck

Anas nesiotis (I)

Campbell Island teal

Anas querquedula

Garganey

Asarcornis scutulata (I)

White-winged duck

Aythya innotata

Madagascar pochard

Aythya nyroca

Ferruginous duck

Branta canadensis leucopareia (I)

Aleutian goose

Branta ruficollis (II)

Red-breasted goose

Branta sandvicensis (I)

Nene

Coscoroba coscoroba (II)

Coscoroba swan

Cygnus melancoryphus (II)

Black-necked swan

Dendrocygna arborea (II)

West Indian whistling-duck

Dendrocygna autumnalis (III Honduras)

Black-bellied whistling-duck

Dendrocygna bicolor (III Honduras)

Fulvous whistling-duck

Mergus octosetaceus

Brazilian merganser

Oxyura leucocephala (II)

White-headed duck

Rhodonessa caryophyllacea (I)

Pink-headed duck

Sarkidiornis melanotos (II)

Comb duck

Tadorna cristata

Crested shelduck

APODIFORMES

Trochilidae

Hummingbirds

Trochilidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Hummingbirds

Glaucis dohrnii (I)

Hook-billed hermit

CHARADRIIFORMES

Burhinidae

Thick-knees

Burhinus bistriatus (III Guatemala)

Double-striped thick-knee

Laridae

Gulls, terns

Larus relictus (I)

Relict gull

Scolopacidae

Curlews, greenshanks

Numenius borealis (I)

Eskimo curlew

Numenius tenuirostris (I)

Slender-billed curlew

Tringa guttifer (I)

Nordmann’s greenshank

CICONIIFORMES

Ardeidae

Egrets, herons

Ardea alba

Great egret

Bubulcus ibis

Cattle egret

Egretta garzetta

Little egret

Balaenicipitidae

Shoebill, whale-headed stork

Balaeniceps rex (II)

Shoebill

Ciconiidae

Storks

Ciconia boyciana (I)

Oriental stork

Ciconia nigra (II)

Black stork

Ciconia stormi

Storm’s stork

Jabiru mycteria (I)

Jabiru

Leptoptilos dubius

Greater adjutant stork

Mycteria cinerea (I)

Milky stork

Phoenicopteridae

Flamingos

Phoenicopteridae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Flamingos

Phoenicopterus ruber (II)

Greater flamingo

Threskiornithidae

Ibises, spoonbills

Eudocimus ruber (II)

Scarlet ibis

Geronticus calvus (II)

Bald ibis

Geronticus eremita (I)

Waldrapp

Nipponia nippon (I)

Crested ibis

Platalea leucorodia (II)

Eurasian spoonbill

Pseudibis gigantea

Giant ibis

COLUMBIFORMES

Columbidae

Doves, pigeons

Caloenas nicobarica (I)

Nicobar pigeon

Claravis godefrida

Purple-winged ground-dove

Columba livia

Rock pigeon

Ducula mindorensis (I)

Mindoro zone-tailed pigeon

Gallicolumba luzonica (II)

Luzon bleeding-heart

Goura spp. (II)

Crowned-pigeons

Leptotila wellsi

Grenada dove

Nesoenas mayeri (III Mauritius)

Pink pigeon

Streptopelia turtur

European turtle-dove

CORACIIFORMES

Bucerotidae

Hornbills

Aceros spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Hornbills

Aceros nipalensis (I)

Rufous-necked hornbill

Anorrhinus spp. (II)

Hornbills

Anthracoceros spp. (II)

Hornbills

Berenicornis spp. (II)

Hornbills

Buceros spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Hornbills

Buceros bicornis (I)

Great hornbill

Penelopides spp. (II)

Hornbills

Rhinoplax vigil (I)

Helmeted hornbill

Rhyticeros spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Hornbills

Rhyticeros subruficollis (I)

Plain-pouched hornbill

CUCULIFORMES

Musophagidae

Turacos

Tauraco spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Turacos

Tauraco bannermani (II)

Bannerman’s turaco

FALCONIFORMES

Diurnal birds of prey (eagles, falcons, hawks, vultures)

FALCONIFORMES spp. (II)

(Except for the species included in Annex A; except for one species of the family Cathartidae included in Annex C; the other species of that family are not included in the Annexes to this Regulation; and except for Caracara lutosa)

Diurnal birds of prey

Accipitridae

Hawks, eagles

Accipiter brevipes (II)

Levant sparrowhawk

Accipiter gentilis (II)

Northern goshawk

Accipiter nisus (II)

Eurasian sparrowhawk

Aegypius monachus (II)

Cinereous vulture

Aquila adalberti (I)

Adalbert’s eagle

Aquila chrysaetos (II)

Golden eagle

Aquila clanga (II)

Greater spotted eagle

Aquila heliaca (I)

Imperial eagle

Aquila pomarina (II)

Lesser spotted eagle

Buteo buteo (II)

Common buzzard

Buteo lagopus (II)

Rough-legged buzzard

Buteo rufinus (II)

Long-legged buzzard

Chondrohierax uncinatus wilsonii (I)

Cuban hook-billed kite

Circaetus gallicus (II)

Short-toed snake-eagle

Circus aeruginosus (II)

Western marsh-harrier

Circus cyaneus (II)

Northern harrier

Circus macrourus (II)

Pallid harrier

Circus pygargus (II)

Montagu’s harrier

Elanus caeruleus (II)

Black-winged kite

Eutriorchis astur (II)

Madagascar serpent-eagle

Gypaetus barbatus (II)

Lammergeier

Gyps fulvus (II)

Eurasian griffon

Haliaeetus spp. (I/II) (Haliaeetus albicilla is listed in Appendix I; the other species are listed in Appendix II)

Sea-eagles

Harpia harpyja (I)

Harpy eagle

Hieraaetus fasciatus (II)

Bonelli’s eagle

Hieraaetus pennatus (II)

Booted eagle

Leucopternis occidentalis (II)

Grey-backed hawk

Milvus migrans (II) (Except for Milvus migrans lineatus which is included in Annex B)

Black kite

Milvus milvus (II)

Red kite

Neophron percnopterus (II)

Egyptian vulture

Pernis apivorus (II)

European honey-buzzard

Pithecophaga jefferyi (I)

Great Philippine eagle

Cathartidae

New world vultures

Gymnogyps californianus (I)

California condor

Sarcoramphus papa (III Honduras)

King vulture

Vultur gryphus (I)

Andean condor

Falconidae

Falcons

Falco araeus (I)

Seychelles kestrel

Falco biarmicus (II)

Lanner falcon

Falco cherrug (II)

Saker falcon

Falco columbarius (II)

Merlin

Falco eleonorae (II)

Eleonora’s falcon

Falco jugger (I)

Laggar falcon

Falco naumanni (II)

Lesser kestrel

Falco newtoni (I) (Only the population of the Seychelles)

Newton’s kestrel

Falco pelegrinoides (I)

Barbary falcon

Falco peregrinus (I)

Peregrine falcon

Falco punctatus (I)

Mauritius kestrel

Falco rusticolus (I)

Gyrfalcon

Falco subbuteo (II)

Eurasian hobby

Falco tinnunculus (II)

Common kestrel

Falco vespertinus (II)

Red-footed falcon

Pandionidae

Ospreys

Pandion haliaetus (II)

Osprey

GALLIFORMES

Cracidae

Crax alberti (III Colombia)

Blue-knobbed curassow

Crax blumenbachii (I)

Red-billed curassow

Crax daubentoni (III Colombia)

Yellow-knobbed curassow

Crax fasciolata

Bare-faced Curassow

Crax globulosa (III Colombia)

Wattled curassow

Crax rubra (III Colombia/Guatemala/Honduras)

Great currasow

Mitu mitu (I)

Alagoas curassow

Oreophasis derbianus (I)

Horned guan

Ortalis vetula (III Guatemala/Honduras)

Plain chachalaca

Pauxi pauxi (III Colombia)

Helmeted curassow

Penelope albipennis (I)

White-winged guan

Penelope purpurascens (III Honduras)

Crested guan

Penelopina nigra (III Guatemala)

Highland guan

Pipile jacutinga (I)

Black-fronted piping guan

Pipile pipile (I)

Trinidad piping guan

Megapodiidae

Megapodes, scrubfowl

Macrocephalon maleo (I)

Maleo

Phasianidae

Grouse, guineafowl, partridges, pheasants, tragopans

Argusianus argus (II)

Great argus

Catreus wallichii (I)

Cheer pheasant

Colinus virginianus ridgwayi (I)

Masked bobwhite

Crossoptilon crossoptilon (I)

White eared-pheasant

Crossoptilon mantchuricum (I)

Brown eared-pheasant

Gallus sonneratii (II)

Grey junglefowl

Ithaginis cruentus (II)

Blood pheasant

Lophophorus impejanus (I)

Himalayan monal

Lophophorus lhuysii (I)

Chinese monal

Lophophorus sclateri (I)

Sclater’s monal

Lophura edwardsi (I)

Edwards’ pheasant

Lophura hatinhensis

Vietnamese fireback

Lophura leucomelanos (III Pakistan)

Kalij pheasant

Lophura swinhoii (I)

Swinhoe’s pheasant

Meleagris ocellata (III Guatemala)

Ocellated turkey

Odontophorus strophium

Gorgeted wood-quail

Ophrysia superciliosa

Himalayan quail

Pavo cristatus (III Pakistan)

Indian peafowl

Pavo muticus (II)

Green peafowl

Polyplectron bicalcaratum (II)

Grey peacock-pheasant

Polyplectron germaini (II)

Germain’s peacock-pheasant

Polyplectron malacense (II)

Malayan peacock-pheasant

Polyplectron napoleonis (I)

Palawan peacock-pheasant

Polyplectron schleiermacheri (II)

Bornean peacock-pheasant

Pucrasia macrolopha (III Pakistan)

Koklass pheasant

Rheinardia ocellata (I)

Crested argus

Syrmaticus ellioti (I)

Elliot’s pheasant

Syrmaticus humiae (I)

Hume’s pheasant

Syrmaticus mikado (I)

Mikado pheasant

Syrmaticus reevesii (II)

Reeves’s pheasant

Tetraogallus caspius (I)

Caspian snowcock

Tetraogallus tibetanus (I)

Tibetan snowcock

Tragopan blythii (I)

Blyth’s tragopan

Tragopan caboti (I)

Cabot’s tragopan

Tragopan melanocephalus (I)

Western tragopan

Tragopan satyra (III Nepal)

Satyr tragopan

Tympanuchus cupido attwateri (II)

Attwater’s prairie-chicken

GRUIFORMES

Gruidae

Cranes

Gruidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Cranes

Balearica pavonina (I)

Black crowned crane

Grus americana (I)

Whooping crane

Grus canadensis (I/II) (The species is listed in Appendix II but subspecies Grus canadensis nesiotes and Grus canadensis pulla are listed in Appendix I)

Sandhill crane

Grus grus (II)

Common crane

Grus japonensis (I)

Red-crowned crane

Grus leucogeranus (I)

Siberian crane

Grus monacha (I)

Hooded crane

Grus nigricollis (I)

Black-necked crane

Grus vipio (I)

White-necked crane

Otididae

Bustards

Otididae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Bustards

Ardeotis nigriceps (I)

Indian bustard

Chlamydotis macqueenii (I)

Macqueen’s bustard

Chlamydotis undulata (I)

Houbara bustard

Houbaropsis bengalensis (I)

Bengal florican

Otis tarda (II)

Great bustard

Sypheotides indicus (II)

Lesser florican

Tetrax tetrax (II)

Little bustard

Rallidae

Coots, rails

Gallirallus sylvestris (I)

Lord Howe rail

Rhynochetidae

Kagu

Rhynochetos jubatus (I)

Kagu

PASSERIFORMES

Atrichornithidae

Scrub-birds

Atrichornis clamosus (I)

Noisy scrub-bird

Cotingidae

Cotingas

Cephalopterus ornatus (III Colombia)

Amazonian umbrella bird

Cephalopterus penduliger (III Colombia)

Long-wattled umbrella bird

Cotinga maculata (I)

Banded cotinga

Rupicola spp. (II)

Cocks-of-the-rock

Xipholena atropurpurea (I)

White-winged cotinga

Emberizidae

Cardinals, tanagers

Gubernatrix cristata (II)

Yellow cardinal

Paroaria capitata (II)

Yellow-billed cardinal

Paroaria coronata (II)

Red-crested cardinal

Tangara fastuosa (II)

Seven-coloured tanager

Estrildidae

Mannikins, waxbills

Amandava formosa (II)

Green avadavat

Lonchura fuscata

Timor sparrow

Lonchura oryzivora (II)

Java sparrow

Poephila cincta cincta (II)

Southern black-throated finch

Fringillidae

Finches

Carduelis cucullata (I)

Red siskin

Carduelis yarrellii (II)

Yellow-faced siskin

Hirundinidae

Martins

Pseudochelidon sirintarae (I)

White-eyed river-martin

Icteridae

New-world blackbirds

Xanthopsar flavus (I)

Saffron-cowled blackbird

Meliphagidae

Honey-eaters

Lichenostomus melanops cassidix (II)

Helmeted honeyeater

Muscicapidae

Old-world flycatchers, babblers, etc.

Acrocephalus rodericanus (III Mauritius)

Rodrigues brush-warbler

Cyornis ruckii (II)

Rueck’s blue-flycatcher

Dasyornis broadbenti litoralis (II)

Western rufous bristlebird

Dasyornis longirostris (II)

Western bristlebird

Garrulax canorus (II)

Chinese Hwamei

Garrulax taewanus (II)

Taiwan Hwamei

Leiothrix argentauris (II)

Silver-eared mesia

Leiothrix lutea (II)

Red-billed leiothrix

Liocichla omeiensis (II)

Omei Shan liocichla

Picathartes gymnocephalus (I)

White-necked rockfowl

Picathartes oreas (I)

Grey-necked rockfowl

Terpsiphone bourbonnensis (III Mauritius)

Mascarene paradise-flycatcher

Paradisaeidae

Birds of paradise

Paradisaeidae spp. (II)

Birds of paradise

Pittidae

Pittas

Pitta guajana (II)

Banded pitta

Pitta gurneyi (I)

Gurney’s pitta

Pitta kochi (I)

Whiskered pitta

Pitta nympha (II)

Fairy pitta

Pycnonotidae

Bulbuls

Pycnonotus zeylanicus (II)

Straw-headed bulbul

Sturnidae

Mynas

Gracula religiosa (II)

Hill myna

Leucopsar rothschildi (I)

Bali myna

Zosteropidae

White-eyes

Zosterops albogularis (I)

White-chested white-eye

PELECANIFORMES

Fregatidae

Frigatebirds

Fregata andrewsi (I)

Christmas frigatebird

Pelecanidae

Pelicans

Pelecanus crispus (I)

Dalmatian pelican

Sulidae

Boobies

Papasula abbotti (I)

Abbott’s booby

PICIFORMES

Capitonidae

Barbets

Semnornis ramphastinus (III Colombia)

Toucan barbet

Picidae

Woodpeckers

Dryocopus javensis richardsi (I)

Tristram’s woodpecker

Ramphastidae

Toucans

Baillonius bailloni (III Argentina)

Saffron toucanet

Pteroglossus aracari (II)

Black-necked aracari

Pteroglossus castanotis (III Argentina)

Chestnut-eared aracari

Pteroglossus viridis (II)

Green aracari

Ramphastos dicolorus (III Argentina)

Red-breasted toucan

Ramphastos sulfuratus (II)

Keel-billed toucan

Ramphastos toco (II)

Toco toucan

Ramphastos tucanus (II)

Red-billed toucan

Ramphastos vitellinus (II)

Channel-billed toucan

Selenidera maculirostris (III Argentina)

Spot-billed toucanet

PODICIPEDIFORMES

Podicipedidae

Grebes

Podilymbus gigas (I)

Atitlan Grebe

PROCELLARIIFORMES

Diomedeidae

Albatrosses

Phoebastria albatrus (I)

Short-tailed albatross

PSITTACIFORMES

Cockatoos, lories, macaws, parakeets, parrots etc.

PSITTACIFORMES spp. (II)

(Except for the species included in Annex A and excluding Agapornis roseicollis, Melopsittacus undulatus, Nymphicus hollandicus and Psittacula krameri, which are not included in the Annexes to this Regulation)

Parrots, etc.

Cacatuidae

Cockatoos

Cacatua goffiniana (I)

Tanimbar cockatoo

Cacatua haematuropygia (I)

Philippine cockatoo

Cacatua moluccensis (I)

Salmon-crested cockatoo

Cacatua sulphurea (I)

Yellow-crested cockatoo

Probosciger aterrimus (I)

Palm cockatoo

Loriidae

Lories, lorikeets

Eos histrio (I)

Red and blue lory

Vini spp. (I/II) (Vini ultramarina is listed in Appendix I, the other species are listed in Appendix II)

Blue lorikeets

Psittacidae

Amazons, macaws, parakeets, parrots

Amazona arausiaca (I)

Red-necked parrot

Amazona auropalliata (I)

Yellow-naped parrot

Amazona barbadensis (I)

Yellow-shouldered parrot

Amazona brasiliensis (I)

Red-tailed parrot

Amazona finschi (I)

Lilac-crowned parrot

Amazona guildingii (I)

St Vincent parrot

Amazona imperialis (I)

Imperial parrot

Amazona leucocephala (I)

Cuban parrot

Amazona oratrix (I)

Yellow-headed parrot

Amazona pretrei (I)

Red-spectacled parrot

Amazona rhodocorytha (I)

Red-browed parrot

Amazona tucumana (I)

Tucuman parrot

Amazona versicolor (I)

Saint Lucia parrot

Amazona vinacea (I)

Vinaceous parrot

Amazona viridigenalis (I)

Green-cheeked parrot

Amazona vittata (I)

Puerto Rican parrot

Anodorhynchus spp. (I)

Blue macaws

Ara ambiguus (I)

Great green macaw

Ara glaucogularis (I)

Blue-throated macaw

Ara macao (I)

Scarlet macaw

Ara militaris (I)

Military macaw

Ara rubrogenys (I)

Red-fronted macaw

Cyanopsitta spixii (I)

Spix’s macaw

Cyanoramphus cookii (I)

Norfolk Island parakeet

Cyanoramphus forbesi (I)

Chatham Island yellow-fronted parakeet

Cyanoramphus novaezelandiae (I)

Red-fronted parakeet

Cyanoramphus saisseti (I)

Red-crowned parakeet

Cyclopsitta diophthalma coxeni (I)

Coxen’s double-eyed fig parrot

Eunymphicus cornutus (I)

Horned parakeet

Guarouba guarouba (I)

Golden parakeet

Neophema chrysogaster (I)

Orange-bellied parrot

Ognorhynchus icterotis (I)

Yellow-eared parrot

Pezoporus occidentalis (I)

Night parrot

Pezoporus wallicus (I)

Ground parrot

Pionopsitta pileata (I)

Pileated parrot

Primolius couloni (I)

Blue-headed macaw

Primolius maracana (I)

Blue-winged macaw

Psephotus chrysopterygius (I)

Golden-shouldered parrot

Psephotus dissimilis (I)

Hooded parrot

Psephotus pulcherrimus (I)

Paradise parrot

Psittacula echo (I)

Mauritius parakeet

Psittacus erithacus (I)

African grey parrot

Pyrrhura cruentata (I)

Blue-throated parakeet

Rhynchopsitta spp. (I)

Thick-billed parrots

Strigops habroptilus (I)

Kakapo

RHEIFORMES

Rheidae

Rheas

Pterocnemia pennata (I) (Except Pterocnemia pennata pennata which is included in Annex B)

Lesser rhea

Pterocnemia pennata pennata (II)

Lesser rhea

Rhea americana (II)

Greater rhea

SPHENISCIFORMES

Spheniscidae

Penguins

Spheniscus demersus (II)

Jackass penguin

Spheniscus humboldti (I)

Humboldt penguin

STRIGIFORMES

Owls

STRIGIFORMES spp. (II) (Except for the species included in Annex A and except for Sceloglaux albifacies)

Owls

Strigidae

Owls

Aegolius funereus (II)

Boreal owl

Asio flammeus (II)

Short-eared owl

Asio otus (II)

Long-eared owl

Athene noctua (II)

Little owl

Bubo bubo (II) (Except for Bubo bubo bengalensis which is included in Annex B)

Eurasian eagle-owl

Glaucidium passerinum (II)

Eurasian pygmy-owl

Heteroglaux blewitti (I)

Forest owlet

Mimizuku gurneyi (I)

Lesser eagle-owl

Ninox natalis (I)

Christmas hawk-owl

Nyctea scandiaca (II)

Snowy owl

Otus ireneae (II)

Sokoke scops-owl

Otus scops (II)

Eurasian scops-owl

Strix aluco (II)

Tawny owl

Strix nebulosa (II)

Great grey owl

Strix uralensis (II) (Except for Strix uralensis davidi which is included in Annex B)

Ural owl

Surnia ulula (II)

Northern hawk owl

Tytonidae

Barn owls

Tyto alba (II)

Barn owl

Tyto soumagnei (I)

Soumagne’s owl

STRUTHIONIFORMES

Struthionidae

Ostrich

Struthio camelus (I) (Only the populations of Algeria, Burkina Faso, Cameroon, the Central African Republic, Chad, Mali, Mauritania, Morocco, the Niger, Nigeria, Senegal and the Sudan; all other populations are not included in the Annexes to this Regulation)

Ostrich

TINAMIFORMES

Tinamidae

Tinamous

Tinamus solitarius (I)

Solitary tinamou

TROGONIFORMES

Trogonidae

Quetzals

Pharomachrus mocinno (I)

Resplendent quetzal

REPTILIA

Reptiles

CROCODYLIA

Alligators, caimans, crocodiles

CROCODYLIA spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Alligators, caimans, crocodiles

Alligatoridae

Alligators, caimans

Alligator sinensis (I)

Chinese alligator

Caiman crocodilus apaporiensis (I)

Rio Apaporis spectacled caiman

Caiman latirostris (I) (Except for the population of Argentina, which is included in Annex B)

Broad-nosed caiman

Melanosuchus niger (I) (Except for the population of Brazil, which is included in Annex B, and population of Ecuador, which is included in Annex B and is subject to a zero annual export quota until an annual export quota has been approved by the CITES Secretariat and the IUCN/SSC Crocodile Specialist Group)

Black caiman

Crocodylidae

Crocodiles

Crocodylus acutus (I) (Except for the population of the Integrated Management District of Mangroves of the Bay of Cispata, Tinajones, La Balsa and Surrounding Areas, Department of Córdoba, Colombia, and the population of Cuba, which are included in Annex B, and the population of Mexico, which is included in Annex B and is subject to a zero export quota for wild specimens for commercial purposes)

American crocodile

Crocodylus cataphractus (I)

African slender-snouted crocodile

Crocodylus intermedius (I)

Orinoco crocodile

Crocodylus mindorensis (I)

Philippine crocodile

Crocodylus moreletii (I) (Except for the population of Belize, which is included in Annex B with a zero quota for wild specimens traded for commercial purposes, and the population of Mexico, which is included in Annex B)

Morelet’s crocodile

Crocodylus niloticus (I) (Except for the populations of Botswana, Egypt [subject to a zero quota for wild specimens traded for commercial purposes], Ethiopia, Kenya, Madagascar, Malawi, Mozambique, Namibia, South Africa, Uganda, the United Republic of Tanzania [subject to an annual export quota of no more than 1600 wild specimens including hunting trophies, in addition to ranched specimens], Zambia and Zimbabwe; these populations are included in Annex B)

Nile crocodile

Crocodylus palustris (I)

Mugger crocodile

Crocodylus porosus (I) (Except for the populations of Australia, Indonesia, Malaysia [wild harvest restricted to the State of Sarawak and a zero quota for wild specimens for the other States of Malaysia (Sabah and Peninsular Malaysia), with no change in the zero quota unless approved by the CITES Parties] and Papua New Guinea, which are included in Annex B)

Estuarine crocodile

Crocodylus rhombifer (I)

Cuban crocodile

Crocodylus siamensis (I)

Siamese crocodile

Osteolaemus tetraspis (I)

West African dwarf crocodile

Tomistoma schlegelii (I)

False gharial

Gavialidae

Gavial or gharial

Gavialis gangeticus (I)

Gharial

RHYNCHOCEPHALIA

Sphenodontidae

Tuataras

Sphenodon spp. (I)

Tuataras

SAURIA

Agamidae

Spiny-tailed lizards (Agamas, mastigures)

Ceratophora aspera (II) (Zero quota for wild specimens for commercial purposes)

Rough-nosed horned lizard

Ceratophora erdeleni (I)

Erdelen’s horned lizard

Ceratophora karu (I)

Karu’s (horned) lizard

Ceratophora stoddartii (II) (Zero quota for wild specimens for commercial purposes)

Rhino — horned lizard

Ceratophora tennentii (I)

Tennent’s leaf – nosed lizard

Cophotis ceylanica (I)

Pygmy lizards

Cophotis dumbara (I)

Knuckles pygmy lizard

Lyriocephalus scutatus (II) (Zero quota for wild specimens for commercial purposes)

Hump-nosed lizard

Saara spp. (II)

Uromastyx spp. (II)

Spiny-tailed lizards

Anguidae

Alligator lizards

Abronia spp. (II) (except for the species included in Annex A. A zero export quota has been established for wild specimens for Abronia aurita, A. gaiophantasma, A. montecristoi, A. salvadorensis and A. vasconcelosii)

Alligator lizards

Abronia anzuetoi (I)

Abronia campbelli (I)

Abronia fimbriata (I)

Abronia frosti (I)

Abronia meledona (I)

Chamaeleonidae

Chameleons

Archaius spp. (II)

Bradypodion spp. (II)

Dwarf chameleons

Brookesia spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Dwarf chameleons

Brookesia perarmata (I)

Dwarf spiny chameleon

Calumma spp. (II)

Madagascar chameleons

Chamaeleo spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Chameleons

Chamaeleo chamaeleon (II)

European chameleon

Furcifer spp. (II)

Madagascar chameleons

Kinyongia spp. (II)

Dwarf chameleons

Nadzikambia spp. (II)

Dwarf chameleons

Palleon spp. (II)

Rhampholeon spp. (II)

Pygmy chamaeleons

Rieppeleon spp. (II)

Pygmy chamaeleons

Trioceros spp. (II)

Cordylidae

Spiny-tailed lizards

Cordylus spp. (II)

Girdled lizards

Hemicordylus spp. (II)

Karusaurus spp. (II)

Namazonurus spp. (II)

Ninurta spp. (II)

Ouroborus spp. (II)

Pseudocordylus spp. (II)

Smaug spp. (II)

Eublepharidae

Eyelid geckos

Goniurosaurus spp. (II) (except the species native to Japan)

Tiger geckos

Gekkonidae

Geckos

Cnemaspis psychedelica (I)

Psychedelic rock gecko

Dactylocnemis spp. (III New Zealand)

Gekko gecko (II)

Tokay gecko

Gonatodes daudini (I)

Grenadines clawed gecko

Hoplodactylus spp. (III New Zealand)

Sticky-toed geckos

Lygodactylus williamsi (I)

Turquoise dwarf gecko

Mokopirirakau spp. (III New Zealand)

Nactus serpensinsula (II)

Serpent Island gecko

Naultinus spp. (II)

New Zealand tree geckos

Paroedura androyensis (II)

Grandidier’s Madagascar ground gecko

Paroedura masobe (II)

Masobe gecko

Phelsuma spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Day geckos

Phelsuma guentheri (II)

Round Island day gecko

Rhoptropella spp. (II)

Sphaerodactylus armasi (III Cuba)

Sphaerodactylus celicara (III Cuba)

Sphaerodactylus dimorphicus (III Cuba)

Sphaerodactylus intermedius (III Cuba)

Sphaerodactylus nigropunctatus alayoi (III Cuba)

Sphaerodactylus nigropunctatus granti (III Cuba)

Sphaerodactylus nigropunctatus lissodesmus (III Cuba)

Sphaerodactylus nigropunctatus ocujal (III Cuba)

Sphaerodactylus nigropunctatus strategus (III Cuba)

Sphaerodactylus notatus atactus (III Cuba)

Sphaerodactylus oliveri (III Cuba)

Sphaerodactylus pimienta (III Cuba)

Sphaerodactylus ruibali (III Cuba)

Sphaerodactylus siboney (III Cuba)

Sphaerodactylus torrei (III Cuba)

Toropuku spp. (III New Zealand)

Tukutuku spp. (III New Zealand)

Uroplatus spp. (II)

Flat-tailed geckos

Woodworthia spp. (III New Zealand)

Helodermatidae

Gila monster and beaded lizard

Heloderma spp. (II) (Except for the subspecies included in Annex A)

Gila monster and beaded lizard

Heloderma horridum charlesbogerti (I)

Guatemalan beaded lizard

Iguanidae

Iguanas

Amblyrhynchus cristatus (II)

Galapagos marine iguana

Brachylophus spp. (I)

Fiji iguanas

Conolophus spp. (II)

Galapagos land iguanas

Ctenosaura spp. (II)

Spiny-tailed iguanas

Cyclura spp. (I)

Ground iguanas

Iguana spp. (II)

Iguanas

Phrynosoma blainvillii (II)

Blaineville’s horned lizard

Phrynosoma cerroense (II)

Cedros Island horned lizard

Phrynosoma coronatum (II)

Coast horned lizard

Phrynosoma wigginsi (II)

Gulf coast horned lizard

Sauromalus varius (I)

San Esteban Island chuckwalla

Lacertidae

Lizards

Gallotia simonyi (I)

Hierro giant lizard

Podarcis lilfordi (II)

Lilford’s wall lizard

Podarcis pityusensis (II)

Ibiza wall lizard

Lanthanotidae

Earless Monitor Lizard

Lanthanotidae spp. (II) (A zero export quota has been established for wild specimens for commercial trade)

Polychrotidae

Anoles

Anolis agueroi (III Cuba)

Anolis baracoae (III Cuba)

Anolis barbatus (III Cuba)

Anolis chamaeleonides (III Cuba)

Anolis equestris (III Cuba)

Anolis guamuhaya (III Cuba)

Anolis luteogularis (III Cuba)

Anolis pigmaequestris (III Cuba)

Anolis porcus (III Cuba)

Scincidae

Skinks

Corucia zebrata (II)

Prehensile-tailed skink

Teiidae

Caiman lizards, tegu lizards

Crocodilurus amazonicus (II)

Dragon lizard

Dracaena spp. (II)

Caiman lizards

Salvator spp. (II)

Tupinambis spp.(II)

Tegus

Varanidae

Monitor lizards

Varanus spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Monitor lizards

Varanus bengalensis (I)

Indian monitor

Varanus flavescens (I)

Yellow monitor

Varanus griseus (I)

Desert monitor

Varanus komodoensis (I)

Komodo dragon

Varanus nebulosus (I)

Clouded monitor

Varanus olivaceus (II)

Gray’s monitor

Xenosauridae

Chinese crocodile lizard

Shinisaurus crocodilurus (I)

Chinese crocodile lizard

SERPENTES

Snakes

Boidae

Boas

Boidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Boas

Acrantophis spp. (I)

Madagascar ground boas

Boa constrictor occidentalis (I)

Argentine boa constrictor

Epicrates inornatus (I)

Puerto Rican boa

Epicrates monensis (I)

Virgin Island tree boa

Epicrates subflavus (I)

Jamaican boa

Eryx jaculus (II)

Spotted sand boa

Sanzinia madagascariensis (I)

Madagascar tree boa

Bolyeriidae

Round Island boas

Bolyeriidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Round Island boas

Bolyeria multocarinata (I)

Round Island boa

Casarea dussumieri (I)

Round Island keel-scaled boa

Colubridae

Typical snakes, water snakes, whip snakes

Atretium schistosum (III India)

Olive keel-back

Cerberus rynchops (III India)

Dog-faced water snake

Clelia clelia (II)

Mussurana

Cyclagras gigas (II)

False cobra

Elachistodon westermanni (II)

Indian egg-eating snake

Ptyas mucosus (II)

Common rat snake

Xenochrophis piscator (III India)

Checkered keel-back

Xenochrophis schnurrenbergeri (III India)

Xenochrophis tytleri (III India)

Elapidae

Cobras, coral snakes

Hoplocephalus bungaroides (II)

Broad-headed snake

Micrurus diastema (III Honduras)

Atlantic coral snake

Micrurus nigrocinctus (III Honduras)

Central American coral snake

Micrurus ruatanus (III Honduras)

Naja atra (II)

Chinese spitting cobra

Naja kaouthia (II)

Monocellate cobra

Naja mandalayensis (II)

Burmese spitting cobra

Naja naja (II)

Indian cobra

Naja oxiana (II)

Central Asian cobra

Naja philippinensis (II)

North Philippine spitting cobra

Naja sagittifera (II)

Andaman cobra

Naja samarensis (II)

South-east Philippine spitting cobra

Naja siamensis (II)

Indochinese spitting cobra

Naja sputatrix (II)

South Indonesian spitting cobra

Naja sumatrana (II)

Golden spitting cobra

Ophiophagus hannah (II)

King cobra

Loxocemidae

Mexican dwarf boa

Loxocemidae spp. (II)

Mexican dwarf boa

Pythonidae

Pythons

Pythonidae spp. (II) (Except for the subspecies included in Annex A)

Pythons

Python molurus molurus (I)

Indian python

Tropidophiidae

Wood boas

Tropidophiidae spp. (II)

Wood boas

Viperidae

Vipers

Atheris desaixi (II)

Mt. Kenya bush viper

Bitis worthingtoni (II)

Kenya horned viper

Crotalus durissus (III Honduras)

Neotropical rattlesnake

Crotalus durissus unicolor

Aruba rattlesnake

Daboia russelii (III India)

Russell’s viper

Pseudocerastes urarachnoides (II)

Spider-tailed horned viper

Trimeresurus mangshanensis (II)

Mangshan pit-viper

Vipera latifii

Latifi’s viper

Vipera ursinii (I) (Only the population of Europe, except the area which formerly constituted the USSR; these latter populations are not included in the Annexes to this Regulation)

Orsini’s viper

Vipera wagneri (II)

Wagner’s viper

TESTUDINES

Carettochelyidae

Pig-nosed turtles

Carettochelys insculpta (II)

Pig-nosed turtle

Chelidae

Austro-American sideneck turtles

Chelodina mccordi (II) (A zero annual export quota has been established for specimens removed from the wild)

Roti snake-necked turtle

Pseudemydura umbrina (I)

Western swamp turtle

Cheloniidae

Sea turtles

Cheloniidae spp. (I)

Sea turtles

Chelydridae

Snapping turtles

Chelydra serpentina (III United States of America)

Macrochelys temminckii (III United States of America)

Alligator snapping turtle

Dermatemydidae

Central American river turtle

Dermatemys mawii (II)

Central American river turtle

Dermochelyidae

Leatherback turtle

Dermochelys coriacea (I)

Leatherback turtle

Emydidae

Box turtles, freshwater turtles

Chrysemys picta (Only live specimens)

Painted turtle

Clemmys guttata (II)

Spotted turtle

Emydoidea blandingii (II)

Blanding’s turtle

Glyptemys insculpta (II)

Wood turtle

Glyptemys muhlenbergii (I)

Bog turtle

Graptemys spp. (III United States of America)

Map turtles

Malaclemys terrapin (II)

Diamondback terrapin

Terrapene spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Box turtles

Terrapene coahuila (I)

Aquatic box turtle

Geoemydidae

Batagur affinis (I)

Southern river terrapin

Batagur baska (I)

Batagur

Batagur borneoensis (II) (A zero annual export quota has been established for specimens removed from the wild and traded for commercial purposes)

Batagur dhongoka (II)

Batagur kachuga (II)

Batagur trivittata (II) (A zero annual export quota has been established for specimens removed from the wild and traded for commercial purposes)

Cuora spp. (II) (Except the species included in Annex A, a zero annual export quota has been established for Cuora aurocapitata, C. flavomarginata, C. galbinifrons, C. mccordi, C. mouhotii, C. pani, C. trifasciata, C. yunnanensis and C. zhoui for specimens removed from the wild and traded for commercial purposes)

Asian box turtles

Cuora bourreti (I)

Bourret’s box turtle

Cuora picturata (I)

Indochinese box turtle

Cyclemys spp. (II)

Asian leaf turtles

Geoclemys hamiltonii (I)

Black pond turtle

Geoemyda japonica (II)

Ryukyu black-breasted leaf turtle

Geoemyda spengleri (II)

Black-breasted leaf turtle

Hardella thurjii (II)

Crowned river turtle

Heosemys annandalii (II) (A zero annual export quota has been established for specimens removed from the wild and traded for commercial purposes)

Yellow-headed temple turtle

Heosemys depressa (II) (A zero annual export quota has been established for specimens removed from the wild and traded for commercial purposes)

Arakan forest turtle

Heosemys grandis (II)

Giant Asian turtle

Heosemys spinosa (II)

Spiny turtle

Leucocephalon yuwonoi (II)

Sulawesi forest turtle

Malayemys macrocephala (II)

Snail-eating turtle

Malayemys subtrijuga (II)

Ricefield turtle

Mauremys annamensis (I)

Annam pond turtle

Mauremys iversoni (III China)

Fujian pond turtle

Mauremys japonica (II)

Japanese pond turtle

Mauremys megalocephala (III China)

Big-headed pond turtle

Mauremys mutica (II)

Yellow pond turtle

Mauremys nigricans (II)

Red-necked pond turtle

Mauremys pritchardi (III China)

Pritchard’s pond turtle

Mauremys reevesii (III China)

Reeves’s turtle

Mauremys sinensis (III China)

Chinese stripe-necked turtle

Melanochelys tricarinata (I)

Three-keeled land tortoise

Melanochelys trijuga (II)

Indian black turtle

Morenia ocellata (I)

Burmese swamp turtle

Morenia petersi (II)

Indian eyed turtle

Notochelys platynota (II)

Malayan flat-shelled turtle

Ocadia glyphistoma (III China)

Notch-mouthed stripe-necked turtle

Ocadia philippeni (III China)

Philippen’s stripe-necked turtle

Orlitia borneensis (II) (A zero annual export quota has been established for specimens removed from the wild and traded for commercial purposes)

Malayan giant turtle

Pangshura spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Roofed turtles

Pangshura tecta (I)

Indian roofed turtle

Sacalia bealei (II)

Beal’s eyed turtle

Sacalia pseudocellata (III China)

Chinese false-eyed turtle

Sacalia quadriocellata (II)

Four-eyed turtle

Siebenrockiella crassicollis (II)

Black marsh turtle

Siebenrockiella leytensis (II)

Philippine pond turtle

Vijayachelys silvatica (II)

Cochin forest cane turtle

Platysternidae

Big-headed turtles

Platysternidae spp. (I)

Big-headed turtles

Podocnemididae

Afro-American sideneck turtles

Erymnochelys madagascariensis (II)

Madagascar sideneck turtle

Peltocephalus dumerilianus (II)

Big-headed sideneck turtle

Podocnemis spp. (II)

Sideneck turtles

Testudinidae

Tortoises

Testudinidae spp. (II) (Except for the species included in Annex A; a zero annual export quota has been established for Centrochelys sulcata for specimens removed from the wild and traded for primarily commercial purposes)

Tortoises

Astrochelys radiata (I)

Radiated tortoise

Astrochelys yniphora (I)

Angonoka

Chelonoidis niger (I)

Galapagos giant tortoise

Geochelone elegans (I)

Star tortoise

Geochelone platynota (I)

Burmese star tortoise

Gopherus flavomarginatus (I)

Bolson tortoise

Malacochersus tornieri (I)

Pancake tortoise

Psammobates geometricus (I)

Geometric tortoise

Pyxis arachnoides (I)

Madagascar spider tortoise

Pyxis planicauda (I)

Madagascar flat-shelled tortoise

Testudo graeca (II)

Spur-thighed tortoise

Testudo hermanni (II)

Hermann’s tortoise

Testudo kleinmanni (I)

Egyptian tortoise

Testudo marginata (II)

Marginated tortoise

Trionychidae

Softshell turtles, terrapins

Amyda cartilaginea (II)

Southeast Asian soft-shelled turtle

Apalone ferox (III United States of America)

Apalone mutica (III United States of America)

Apalone spinifera (III United States of America) (except for the subspecies included in Annex A)

Apalone spinifera atra (I)

Cuatro Cienagas soft-shell turtle

Chitra spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Narrow-headed softshell turtles

Chitra chitra (I)

Asian narrow-headed softshell

Chitra vandijki (I)

Burmese narrow-headed softshell

Cyclanorbis elegans (II)

Nubian flapshelll turtle

Cyclanorbis senegalensis (II)

Senegal flapshell turtle

Cycloderma aubryi (II)

Aubrys flapshelll turtle

Cycloderma frenatum (II)

Zambezi flapshell turtle

Dogania subplana (II)

Malayan soft-shelled turtle

Lissemys ceylonensis (II)

Sri Lankan flapshell turtle

Lissemys punctata (II)

Indo-Gangetic flapshell turtle

Lissemys scutata (II)

Burmese flapshell turtle

Nilssonia formosa (II)

Burmese peacock softshell

Nilssonia gangetica (I)

Indian soft-shell turtle

Nilssonia hurum (I)

Peacock soft-shell turtle

Nilssonia leithii (II)

Leith’s softshell turtle

Nilssonia nigricans (I)

Black soft-shell turtle

Palea steindachneri (II)

Wattle-necked softshell turtle

Pelochelys spp. (II)

Giant softshell turtles

Pelodiscus axenaria (II)

Hunan softshell turtle

Pelodiscus maackii (II)

Amur softshell turtle

Pelodiscus parviformis (II)

Chinese softshell turtle

Rafetus euphraticus (II)

Euphrates softshell turtle

Rafetus swinhoei (II)

Yangtze softshell turtle

Trionyx triunguis (II)

Nile softshell turtle

AMPHIBIA

Amphibians

ANURA

Frogs and toads

Aromobatidae

Cryptic forest frogs

Allobates femoralis (II)

Brilliant-thighed poison frog

Allobates hodli (II)

Allobates myersi (II)

Myers’ poison frog

Allobates zaparo (II)

Sanguine poison frog

Anomaloglossus rufulus (II)

Chimanta poison frog

Bufonidae

Toads

Altiphrynoides spp. (I)

Malcolm’s Ethiopian toad

Amietophrynus channingi (I)

Amietophrynus superciliaris (I)

Cameroon toad

Atelopus zeteki (I)

Golden frog

Incilius periglenes (I)

Golden toad

Nectophrynoides spp. (I)

African viviparous toads

Nimbaphrynoides spp. (I)

Nimba toads

Calyptocephalellidae

Calyptocephalella gayi (III Chile)

Chilean helmeted water toad

Conrauidae

Frogs

Conraua goliath

Goliath frog

Dendrobatidae

Poison frogs

Adelphobates spp. (II)

Ameerega spp. (II)

Andinobates spp. (II)

Dendrobates spp. (II)

Poison-arrow frogs

Epipedobates spp. (II)

Poison-arrow frogs

Excidobates spp. (II)

Hyloxalus azureiventris (II)

Sky-blue poison frog

Minyobates spp. (II)

Demonic poison frogs

Oophaga spp. (II)

Phyllobates spp. (II)

Poison-arrow frogs

Ranitomeya spp. (II)

Dicroglossidae

Frogs

Euphlyctis hexadactylus (II)

Six-fingered frog

Hoplobatrachus tigerinus (II)

Tiger frog

Hylidae

Tree frogs

Agalychnis spp. (II)

Mantellidae

Mantella frogs

Mantella spp. (II)

Mantella frogs

Microhylidae

Tomato frogs

Dyscophus antongilii (II)

Tomato frog

Dyscophus guineti (II)

False tomato frog

Dyscophus insularis (II)

Antsouhy tomato frog

Scaphiophryne boribory (II)

Green marbled burrowing frog

Scaphiophryne gottlebei (II)

Red rain frog

Scaphiophryne marmorata (II)

Green marbled burrowing frog

Scaphiophryne spinosa (II)

Green marbled burrowing frog

Myobatrachidae

Gastric brooding frogs

Rheobatrachus spp. (II) (Except for Rheobatrachus silus and Rheobatrachus vitellinus)

Gastric brooding frog

Telmatobiidae

Water frogs

Telmatobius culeus (I)

Titicaca water frog

CAUDATA

Ambystomatidae

Axolotls

Ambystoma dumerilii (II)

Lake Patzcuaro salamander

Ambystoma mexicanum (II)

Axolotl

Cryptobranchidae

Giant salamanders

Andrias spp. (I)

Giant salamanders

Cryptobranchus alleganiensis (III United States of America)

Hellbender

Hynobiidae

Asiatic salamanders

Hynobius amjiensis (III China)

Salamandridae

Salamanders and newts

Echinotriton chinhaiensis (II)

Chinhai spiny newt

Echinotriton maxiquadratus (II)

Mountain spiny newt

Neurergus kaiseri (I)

Kaiser’s spotted newt

Paramesotriton spp. (II)

Asian warty newts

Salamandra algira (III Algeria)

Tylototriton spp. (II)

Crocodile newts

ELASMOBRANCHII

Sharks and rays

CARCHARHINIFORMES

Carcharhinidae

Requiem sharks

Carcharhinus falciformis (II)

Silky shark

Carcharhinus longimanus (II)

Oceanic whitetip shark

Sphyrnidae

Hammerhead sharks

Sphyrna lewini (II)

Scalloped hammerhead shark

Sphyrna mokarran (II)

Great hammerhead shark

Sphyrna zygaena (II)

Smooth hammerhead shark

LAMNIFORMES

Alopiidae

Thresher sharks

Alopias spp. (II)

Thresher sharks

Cetorhinidae

Basking sharks

Cetorhinus maximus (II)

Basking shark

Lamnidae

Mackerel sharks

Carcharodon carcharias (II)

Great white shark

Isurus oxyrinchus (II)

Shortfin mako

Isurus paucus (II)

Longfin mako

Lamna nasus (II)

Porbeagle

MYLIOBATIFORMES

Myliobatidae

Manta spp. (II)

Manta rays

Mobula spp. (II)

Devil rays

Potamotrygonidae

Freshwater stingrays

Paratrygon aiereba (III Colombia)

Potamotrygon spp. (III Brazil) (population of Brazil)

Potamotrygon constellata (III Colombia)

Potamotrygon magdalenae (III Colombia)

Potamotrygon motoro (III Colombia)

Potamotrygon orbignyi (III Colombia)

Potamotrygon schroederi (III Colombia)

Potamotrygon scobina (III Colombia)

Potamotrygon yepezi (III Colombia)

ORECTOLOBIFORMES

Rhincodontidae

Whale sharks

Rhincodon typus (II)

Whale shark

PRISTIFORMES

Pristidae

Sawfishes

Pristidae spp. (I)

Sawfishes

RHINOPRISTIFORMES

Glaucostegidae

Giant guitarfishes

Glaucostegus spp. (II)

Giant guitarfish

Rhinidae

Wedgefishes

Rhinidae spp. (II)

Wedgefishes

ACTINOPTERI

Fish

ACIPENSERIFORMES

ACIPENSERIFORMES spp. (II) (Except for the species included in Annex A)

Sturgeons and paddlefish

Acipenseridae

Sturgeons

Acipenser brevirostrum (I)

Shortnose sturgeon

Acipenser sturio (I)

Common sturgeon

ANGUILLIFORMES

Anguillidae

Freshwater eels

Anguilla anguilla (II)

European eel

CYPRINIFORMES

Catostomidae

Cui-ui

Chasmistes cujus (I)

Cui-ui

Cyprinidae

Blind carps, plaeesok

Caecobarbus geertsii (II)

African blind barb fish

Probarbus jullieni (I)

Ikan temoleh

OSTEOGLOSSIFORMES

Arapaimas, bonytongues

Arapaimidae

Arapaima gigas (II)

Arapaima

Osteoglossidae

Bonytongues

Scleropages formosus (I)

Asian arowana

Scleropages inscriptus

PERCIFORMES

Labridae

Wrasses

Cheilinus undulatus (II)

Humphead wrasse

Pomacanthidae

Holacanthus clarionensis (II)

Clarion angelfish

Sciaenidae

Totoabas

Totoaba macdonaldi (I)

Totoaba

SILURIFORMES

Pangasiidae

Pangasid catfish

Pangasianodon gigas (I)

Giant catfish

Loricariidae

Armoured catfishes

Hypancistrus zebra (III Brazil)

SYNGNATHIFORMES

Syngnathidae

Pipefishes, seahorses

Hippocampus spp. (II)

Seahorses

DIPNEUSTI

Lungfishes

CERATODONTIFORMES

Neoceratodontidae

Australian lungfishes

Neoceratodus forsteri (II)

Australian lungfish

COELACANTHI

Coelacanths

COELACANTHIFORMES

Latimeriidae

Coelacanths

Latimeria spp. (I)

Coelacanths

ECHINODERMATA (STARFISH, BRITTLE STARS, SEA URCHINS AND SEA CUCUMBERS)

HOLOTHUROIDEA

Sea cucumbers

ASPIDOCHIROTIDA

Stichopodidae

Sea cucumbers

Isostichopus fuscus (III Ecuador)

Brown sea cucumber

HOLOTHURIIDA

Holothuriidae

Teatfishes, sea cucumbers

Holothuria fuscogilva (II) (This inclusion will enter into effect on 28 August 2020)

Teatfísh

Holothuria nobilis (II) (This inclusion will enter into effect on 28 August 2020)

Holothuria whitmaei (II) (This inclusion will enter into effect on 28 August 2020)

ARTHROPODA (ARTHROPODS)

ARACHNIDA

Spiders and scorpions

ARANEAE

Theraphosidae

Red-kneed tarantulas, tarantulas

Aphonopelma albiceps (II)

Aphonopelma pallidum (II)

Chihuahua rose-grey tarantula

Brachypelma spp. (II)

Central American tarantulas

Poecilotheria spp. (II)

Ornamental spiders

SCORPIONES

Scorpionidae

Scorpions

Pandinus camerounensis (II)

Pandinus dictator (II)

Pandinus gambiensis (II)

Giant Senegalese scorpion

Pandinus imperator (II)

Emperor scorpion

Pandinus roeseli (II)

INSECTA

Insects

COLEOPTERA

Beetles

Lucanidae

Stag beetles

Colophon spp. (III South Africa)

Cape stag beetles

Scarabaeidae

Scarab beetles

Dynastes satanas (II)

Satanas beetle

LEPIDOPTERA

Butterflies

Nymphalidae

Agrias amydon boliviensis (III Bolivia)

Morpho godartii lachaumei (III Bolivia)

Prepona praeneste buckleyana (III Bolivia)

Papilionidae

Birdwing and swallowtail butterflies

Achillides chikae chikae (I)

Luzon peacock swallowtail

Achillides chikae hermeli (I)

Mindoro peacock swallowtail

Atrophaneura jophon (II)

Sri Lankan rose

Atrophaneura palu

Palu swallowtail butterfly

Atrophaneura pandiyana (II)

Malabar rose

Bhutanitis spp. (II)

Swallowtail butterflies

Graphium sandawanum

Apo swallowtail butterfly

Graphium stresemanni

Seram swallowtail

Ornithoptera spp. (II) (except for the species included in Annex A)

Birdwing butterflies

Ornithoptera alexandrae (I)

Queen Alexandra’s birdwing

Papilio benguetanus

Papilio esperanza

Papilio homerus (I)

Homerus swallowtail

Papilio hospiton (II)

Corsican swallowtail

Papilio morondavana

Madagascan emperor swallowtail

Papilio neumoegeni

Parides ascanius

Fluminense swallowtail butterfly

Parides hahneli

Hahnel’s amazonian swallowtail butterfly

Parides burchellanus (I)

Riverside swallowtail

Parnassius apollo (II)

Mountain apollo

Teinopalpus spp. (II)

Kaiser-I-Hind butterflies

Trogonoptera spp. (II)

Birdwing butterflies

Troides spp. (II)

Birdwing butterflies

ANNELIDA (SEGMENTED WORMS AND LEECHES)

HIRUDINOIDEA

Leeches

ARHYNCHOBDELLIDA

Hirudinidae

Leeches

Hirudo medicinalis (II)

Northern medicinal leech

Hirudo verbana (II)

Southern medicinal leech

MOLLUSCA (MOLLUSCS)

BIVALVIA

Bivalve molluscs (clams, mussels etc.)

MYTILOIDA

Mytilidae

Marine mussels

Lithophaga lithophaga (II)

European date mussel

UNIONOIDA

Unionidae

Freshwater mussels, pearly mussels

Conradilla caelata (I)

Birdwing pearly mussel

Cyprogenia aberti (II)

Western fanshell mussel

Dromus dromas (I)

Dromedary pearly mussel

Epioblasma curtisii (I)

Curtis’ pearly mussel

Epioblasma florentina (I)

Yellow-blossom pearly mussel

Epioblasma sampsonii (I)

Wabash riffleshell

Epioblasma sulcata perobliqua (I)

White catspaw mussel

Epioblasma torulosa gubernaculum (I)

Green-blossom pearly mussel

Epioblasma torulosa rangiana (II)

Northern riffleshell

Epioblasma torulosa torulosa (I)

Turbercled-blossom pearly mussel

Epioblasma turgidula (I)

Turgid-blossom pearly mussel

Epioblasma walkeri (I)

Tan riffleshell

Fusconaia cuneolus (I)

Fine-rayed pigtoe pearly mussel

Fusconaia edgariana (I)

Shiny pigtoe pearly mussel

Lampsilis higginsii (I)

Higgins’ eye pearly mussel

Lampsilis orbiculata orbiculata (I)

Pink mucket pearly mussel

Lampsilis satur (I)

Sandback pocketbook mussel

Lampsilis virescens (I)

Alabama lamp pearly mussel

Plethobasus cicatricosus (I)

White warty-back pearly mussel

Plethobasus cooperianus (I)

Orange-footed pimpleback mussel

Pleurobema clava (II)

Clubshell pearly mussel

Pleurobema plenum (I)

Rough pigtoe pearly mussel

Potamilus capax (I)

Fat pocketbook pearly mussel

Quadrula intermedia (I)

Cumberland monkey-face pearly mussel

Quadrula sparsa (I)

Appalachian monkey-face pearly mussel

Toxolasma cylindrella (I)

Pale lilliput pearly mussel

Unio nickliniana (I)

Nicklin’s pearly mussel

Unio tampicoensis tecomatensis (I)

Tampico pearly mussel

Villosa trabalis (I)

Cumberland bean pearly mussel

VENEROIDA

Tridacnidae

Giant clams

Tridacnidae spp. (II)

Giant clams

CEPHALOPODA

NAUTILIDA

Nautilidae

Nautilus

Nautilidae spp. (II)

Nautilus

GASTROPODA

Slugs, snails and conches

MESOGASTROPODA

Strombidae

Conches

Strombus gigas (II)

Queen conch

STYLOMMATOPHORA

Achatinellidae

Agate snails, oahu tree snails

Achatinella spp. (I)

Little agate shells

Camaenidae

Green tree snail

Papustyla pulcherrima (II)

Manus green tree snail

Cepolidae

Polymita spp. (I)

Cuban landsnails

CNIDARIA (CORALS, FIRE CORALS, SEA ANEMONES)

ANTHOZOA

Corals, sea anemones

ANTIPATHARIA

ANTIPATHARIA spp. (II)

Black corals

GORGONACEAE

Coralliidae

Red and pink corals

Corallium elatius (III China)

Corallium japonicum (III China)

Corallium konjoi (III China)

Corallium secundum (III China)

HELIOPORACEA

Helioporidae

Blue coral

Helioporidae spp. (II) (Includes only the species Heliopora coerulea) (6)

Blue coral

SCLERACTINIA

SCLERACTINIA spp. (II) (6)

Stony corals

STOLONIFERA

Tubiporidae

Organpipe corals

Tubiporidae spp. (II) (6)

Organpipe corals

HYDROZOA

Sea ferns, fire corals, stinging medusas

MILLEPORINA

Milleporidae

Wello fire corals

Milleporidae spp. (II) (6)

Wello fire corals

STYLASTERINA

Stylasteridae

Lace corals

Stylasteridae spp. (II) (6)

Lace corals

FLORA

AGAVACEAE

Agaves

Agave parviflora (I)

Santa Cruz striped agave

Agave victoriae-reginae (II) #4

Queen Victoria agave

Nolina interrata (II)

Dehesa bear-grass

Yucca queretaroensis (II)

Queretaro yucca

AMARYLLIDACEAE

Amaryllids

Galanthus spp. (II) #4

Snowdrops

Sternbergia spp. (II) #4

Sternbergias

ANACARDIACEAE

Operculicarya decaryi (II)

Jabihy

Operculicarya hyphaenoides (II)

Jabihy

Operculicarya pachypus (II)

Tabily

APOCYNACEAE

Hoodia spp. (II) #9

Hoodia

Pachypodium spp. (II) (Except for the species included in Annex A) #4

Elephant trunks

Pachypodium ambongense (I)

Pachypodium baronii (I)

Pachypodium decaryi (I)

Rauvolfia serpentina (II) #2

Snake-root devil-pepper

ARALIACEAE

Aralias

Panax ginseng (II) (Only the population of the Russian Federation; no other population is included in the Annexes to this Regulation) #3

Asian ginseng

Panax quinquefolius (II) #3

American ginseng

ARAUCARIACEAE

Araucarias

Araucaria araucana (I)

Monkey-puzzle tree

ASPARAGACEAE

Beaucarnea spp. (II)

Ponytail palm

BERBERIDACEAE

Barberries

Podophyllum hexandrum (II) #2

Himalayan may-apple

BROMELIACEAE

Air plants, bromelias

Tillandsia harrisii (II) #4

Harris’ tillandsia

Tillandsia kammii (II) #4

Kamm’s tillandsia

Tillandsia xerographica (II) (7) #4

Xerographic tillandsia

CACTACEAE

Cacti

CACTACEAE spp. (II) (Except for the species included in Annex A and Pereskia spp., Pereskiopsis spp. and Quiabentia spp.) (8)#4

Cacti

Ariocarpus spp. (I)

Living rock cacti

Astrophytum asterias (I)

Star cactus

Aztekium ritteri (I)

Aztec cactus

Coryphantha werdermannii (I)

Jobali pincushion cactus

Discocactus spp. (I)

Discocacti

Echinocereus ferrerianus ssp. lindsayorum (I)

Lindsay’s hedgehog cacti

Echinocereus schmollii (I)

Lamb’s-tail cactus

Escobaria minima (I)

Nelle’s cactus

Escobaria sneedii (I)

Sneed’s pincushion cactus

Mammillaria pectinifera (I) (includes ssp. solisioides)

Conchilinque

Melocactus conoideus (I)

Conelike Turk’s-cap cactus

Melocactus deinacanthus (I)

Wonderfully-bristled Turk’s cap cactus

Melocactus glaucescens (I)

Woolly waxy-stemmed Turk’s-cap cactus

Melocactus paucispinus (I)

Few-spined Turk’s-cap cactus

Obregonia denegrii (I)

Artichoke cactus

Pachycereus militaris (I)

Grenadier’s cap

Pediocactus bradyi (I)

Brady’s pincushion cactus

Pediocactus knowltonii (I)

Knowlton’s cactus

Pediocactus paradinei (I)

Houserock valley cactus

Pediocactus peeblesianus (I)

Peebles’s Navajo cactus

Pediocactus sileri (I)

Siler’s pincushion cactus

Pelecyphora spp. (I)

Pine cane cactus

Sclerocactus blainei (I)

Blaine’s fishhook cactus

Sclerocactus brevihamatus ssp. tobuschii (I)

Tobusch fishhook cactus

Sclerocactus brevispinus (I)

Pariette cactus

Sclerocactus cloverae (I)

New Mexico fishhook cactus

Sclerocactus erectocentrus (I)

Needle-spined pineapple cactus

Sclerocactus glaucus (I)

Colorado hookless cactus

Sclerocactus mariposensis (I)

Mariposa cactus

Sclerocactus mesae-verdae (I)

Mesa Verde cactus

Sclerocactus nyensis (I)

Tonopah fishook cactus

Sclerocactus papyracanthus (I)

Grama-grass cactus

Sclerocactus pubispinus (I)

Great-Basin fishhook cactus

Sclerocactus sileri (I)

Siler’s fishhook cactus

Sclerocactus wetlandicus (I)

Unita Basin hookless cactus

Sclerocactus wrightiae (I)

Wright’s fishhook cactus

Strombocactus spp. (I)

Peyote

Turbinicarpus spp. (I)

Turbinicarps

Uebelmannia spp. (I)

Uebelmann cacti

CARYOCARACEAE

Ajos

Caryocar costaricense (II) #4

Ajillo

COMPOSITAE (ASTERACEAE)

Asters, daisies, costus

Saussurea costus (I) (also known as S. lappa, Aucklandia lappa or A. costus)

Costus

CUCURBITACEAE

Zygosicyos pubescens (II) (also known as Xerosicyos pubescens)

Tobory

Zygosicyos tripartitus (II)

Betoboky

CUPRESSACEAE

Cypresses

Fitzroya cupressoides (I)

Alerce

Pilgerodendron uviferum (I)

Pilgerodendron

Widdringtonia whytei (II)

Mulanje cedar

CYATHEACEAE

Tree ferns

Cyathea spp. (II) #4

Tree ferns

CYCADACEAE

Cycads

CYCADACEAE spp. (II) (Except for the species included in Annex A) #4

Cycads

Cycas beddomei (I)

Beddome’s cycad

DICKSONIACEAE

Tree ferns

Cibotium barometz (II) #4

Dicksonia spp. (II) (Only the populations of the Americas; no other populations are included in the Annexes to this Regulation. This includes the synonyms Dicksonia berteriana, D. externa, D. sellowiana and D. stuebelii) #4

Tree ferns

DIDIEREACEAE

Didiereas

DIDIEREACEAE spp. (II) #4

Alluaudias, didiereas

DIOSCOREACEAE

Yams

Dioscorea deltoidea (II) #4

Elephant’s foot

DROSERACEAE

Sundews

Dionaea muscipula (II) #4

Venus fly-trap

EBENACEAE

Ebonies

Diospyros spp. (II) (Only the populations of Madagascar; no other population is included in the Annexes to this Regulation) #5

EUPHORBIACEAE

Spurges

Euphorbia spp. (II) #4

(Succulent species only except for:

(1)	Euphorbia misera;

(2)	artificially propagated specimens of cultivars of Euphorbia trigona;

(3)

artificially propagated specimens of Euphorbia lactea grafted on artificially propagated root stock of Euphorbia neriifolia, when they are:

—	crested, or

—	fan-shaped, or

—	colour mutants;

(4)

artificially propagated specimens of cultivars of Euphorbia‘Milii’ when they are:

—	readily recognisable as artificially propagated specimens, and

—	introduced into or (re-)exported from the Union in shipments of 100 or more plants;

which are not subject to this Regulation, and

(5)	the species included in Annex A)

Euphorbias

Euphorbia ambovombensis (I)

Euphorbia capsaintemariensis (I)

Euphorbia cremersii (I) (Includes the forma viridifolia and the var. rakotozafyi)

Euphorbia cylindrifolia (I) (Includes the ssp. tuberifera)

Euphorbia decaryi (I) (Includes the vars. ampanihyensis, robinsonii and sprirosticha)

Euphorbia francoisii (I)

Euphorbia handiensis (II)

Euphorbia lambii (II)

Euphorbia moratii (I) (Includes the vars. antsingiensis, bemarahensis and multiflora)

Euphorbia parvicyathophora (I)

Euphorbia quartziticola (I)

Euphorbia stygiana (II)

Euphorbia tulearensis (I)

FAGACEAE

Beeches, oaks

Quercus mongolica (III Russian Federation) #5

Mongolian oak

FOUQUIERIACEAE

Ocotillos, boojums

Fouquieria columnaris (II) #4

Boojum tree

Fouquieria fasciculata (I)

Arbol del barril

Fouquieria purpusii (I)

GNETACEAE

Joint firs

Gnetum montanum (III Nepal) #1

JUGLANDACEAE

Walnuts, gavilan

Oreomunnea pterocarpa (II) #4

Gavilàn

LAURACEAE

Aniba rosaeodora (II) (also known as A. duckei) #12

Brazilian rosewood

LEGUMINOSAE (FABACEAE)

Legumes

Dalbergia spp. (II) (Except for the species included in Annex A) #15

Dalbergia nigra (I)

Brazilian rosewood

Dipteryx panamensis (III Costa Rica/Nicaragua)

Almendro

Guibourtia demeusei (II) #15

Red bubinga

Guibourtia pellegriniana (II) #15

Rose bubinga, kevazingo

Guibourtia tessmannii (II) #15

Rose bubinga, kevazingo

Paubrasilia echinata (II) #10

Brazil wood

Pericopsis elata (II) #17

Afrormosia

Platymiscium parviflorum (II) #4

Quira macawood

Pterocarpus erinaceus (II)

African rosewood, Senegalese rosewood, kosso

Pterocarpus santalinus (II) #7

Red sandalwood

Pterocarpus tinctorius (II) #6

African padauk

Senna meridionalis (II)

Taraby

LILIACEAE

Lilies

Aloe spp. (II) (Except for the species included in Annex A and Aloe vera, also known as Aloe barbadensis, which is not included in the Annexes) #4

Aloes

Aloe albida (I)

Aloe albiflora (I)

Aloe alfredii (I)

Aloe bakeri (I)

Aloe bellatula (I)

Aloe calcairophila (I)

Aloe compressa (I) (Includes the vars. paucituberculata, rugosquamosa and schistophila)

Aloe delphinensis (I)

Aloe descoingsii (I)

Aloe fragilis (I)

Aloe haworthioides (I) (Includes the var. aurantiaca)

Aloe helenae (I)

Aloe laeta (I) (Includes the var. maniaensis)

Aloe parallelifolia (I)

Aloe parvula (I)

Aloe pillansii (I)

Aloe polyphylla (I)

Aloe rauhii (I)

Aloe suzannae (I)

Aloe versicolor (I)

Aloe vossii (I)

MAGNOLIACEAE

Magnolias

Magnolia liliifera var. obovata (III Nepal) #1

Safan

MALVACEAE

Adansonia grandidieri (II) #16

Grandidier’s baobab

MELIACEAE

Mahoganies, cedars

Cedrela spp. #6 (Populations of the Neotropics, this inclusion will enter into effect on 28 August 2020)

Cedrela fissilis (III Bolivia, Brazil) #5 (until 27 August 2020)

Cedrela lilloi (III Bolivia, Brazil) #5 (until 27 August 2020)

Cedrela odorata (III Bolivia/Brazil. In addition, the following countries have listed their national populations: Colombia, Guatemala and Peru) #5 (until 27 August 2020)

Spanish cedar

Swietenia humilis (II) #4

Honduras mahogany

Swietenia macrophylla (II) (Population of the Neotropics — includes Central and South America and the Caribbean) #6

Big-leaf mahogany

Swietenia mahagoni (II) #5

Caribbean mahogany

NEPENTHACEAE

Pitcher plants (old-world)

Nepenthes spp. (II) (Except for the species included in Annex A) #4

Tropical pitcher plants

Nepenthes khasiana (I)

Indian pitcher plant

Nepenthes rajah (I)

Giant tropical pitcher plant

OLEACEAE

Olives, ashes

Fraxinus mandshurica (III Russian Federation) #5

Manchurian ash

ORCHIDACEAE

Orchids

ORCHIDACEAE spp. (II) (Except for the species included in Annex A) (9) #4

Orchids

For all of the following Annex A orchid species, seedling or tissue cultures are not subject to this Regulation, when:

—	they are obtained in vitro, in solid or liquid media, and

—	meet the definition of ‘artificially propagated’ in accordance with Article 56 of Commission Regulation (EC) No 865/2006 (10), and

—	when introduced into or (re-)exported from the Union are transported in sterile containers

Aerangis ellisii (I)

Cattleya jongheana (I)

Cattleya lobata (I)

Cephalanthera cucullata (II)

Hooded helleborine

Cypripedium calceolus (II)

Lady’s slipper orchid

Dendrobium cruentum (I)

Goodyera macrophylla (II)

Madeiran lady’s-tresses

Liparis loeselii (II)

Fen orchid

Mexipedium xerophyticum (I)

Ophrys argolica (II)

Eyed bee orchid

Ophrys lunulata (II)

Crescent ophrys

Orchis scopulorum (II)

Madeiran orchid

Paphiopedilum spp. (I)

Asian slipper orchids

Peristeria elata (I)

Holy ghost orchid

Phragmipedium spp. (I)

South American slipper orchids

Renanthera imschootiana (I)

Red vanda

Spiranthes aestivalis (II)

Summer lady’s-tresses

OROBANCHACEAE

Broomrapes

Cistanche deserticola (II) #4

Desert cistanche

PALMAE (ARECACEAE)

Palms

Beccariophoenix madagascariensis (II) #4

Manarano

Dypsis decaryi (II) #4

Triangle palm

Dypsis decipiens (I)

Butterfly palm

Lemurophoenix halleuxii (II)

Hovitra varimena

Lodoicea maldivica (III Seychelles) #13

Coco de Mer

Marojejya darianii (II)

Ravimbe

Ravenea louvelii (II)

Lakamarefo

Ravenea rivularis (II)

Gora

Satranala decussilvae (II)

Satranabe

Voanioala gerardii (II)

Voanioala

PAPAVERACEAE

Poppies

Meconopsis regia (III Nepal) #1

Himalayan poppy

PASSIFLORACEAE

Adenia firingalavensis (II)

Bottle liana

Adenia olaboensis (II)

Vahisasety

Adenia subsessilifolia (II)

Katakata

PEDALIACEAE

Pedalium family

Uncarina grandidieri (II)

Uncarina

Uncarina stellulifera (II)

Uncarina

PINACEAE

Pine family

Abies guatemalensis (I)

Guatemalan fir

Pinus koraiensis (III Russian Federation) #5

PODOCARPACEAE

Podocarps

Podocarpus neriifolius (III Nepal) #1

Yellow wood

Podocarpus parlatorei (I)

Parlatore’s podocarp

PORTULACACEAE

Portulacas, purslanes

Anacampseros spp. (II) #4

Purslanes

Avonia spp. (II) #4

Lewisia serrata (II) #4

Saw-toothed lewisia

PRIMULACEAE

Primulas, cyclamens

Cyclamen spp. (II) (11) #4

Cyclamens

RANUNCULACEAE

Buttercups

Adonis vernalis (II) #2

Yellow adonis

Hydrastis canadensis (II) #8

Golden seal

ROSACEAE

Roses, cherries

Prunus africana (II) #4

African cherry

RUBIACEAE

Ayugue

Balmea stormiae (I)

Ayugue

SANTALACEAE

Osyris lanceolata (II) (Only the populations of Burundi, Ethiopia, Kenya, Rwanda, Uganda and the United Republic of Tanzania; no other population is included in the Annexes) #2

East African sandalwood

SARRACENIACEAE

Pitcher plants (new world)

Sarracenia spp. (II) (Except for the species included in Annex A) #4

Pitcher plants

Sarracenia oreophila (I)

Green pitcher plant

Sarracenia rubra ssp. alabamensis (I)

Alabama canebrake pitcher plant

Sarracenia rubra ssp. jonesii (I)

Mountain sweet pitcher plant

SCROPHULARIACEAE

Figworts

Picrorhiza kurrooa (II) (excludes Picrorhiza scrophulariiflora) #2

Indian gentian

STANGERIACEAE

Stangerias (cycads)

Bowenia spp. (II) #4

Cycads

Stangeria eriopus (I)

Stangeria

TAXACEAE

Yews

Taxus chinensis and infraspecific taxa of this species (II) #2

Chinese yew

Taxus cuspidata and infraspecific taxa of this species (II) (12) #2

Japanese yew

Taxus fuana and infraspecific taxa of this species (II) #2

Tibetan yew

Taxus sumatrana and infraspecific taxa of this species (II) #2

Sumatran yew

Taxus wallichiana (II) #2

Himalayan yew

THYMELAEACEAE (AQUILARIACEAE)

Agarwood, ramin

Aquilaria spp. (II) #14

Agarwood

Gonystylus spp. (II) #4

Ramin

Gyrinops spp. (II) #14

Agarwood

TROCHODENDRACEAE (TETRACENTRACEAE)

Tetracentrons

Tetracentron sinense (III Nepal) #1

VALERIANACEAE

Valerians

Nardostachys grandiflora (II) #2

VITACEAE

Cyphostemma elephantopus (II)

Lazampasika

Cyphostemma laza (II)

Laza

Cyphostemma montagnacii (II)

Lazambohitra

WELWITSCHIACEAE

Welwitschias

Welwitschia mirabilis (II) #4

Welwitschia

ZAMIACEAE

Cycads

ZAMIACEAE spp. (II) (Except for the species included in Annex A) #4

Cycads

Ceratozamia spp. (I)

Horncones

Encephalartos spp. (I)

Bread palms

Microcycas calocoma (I)

Palm corcho

Zamia restrepoi (I)

ZINGIBERACEAE

Ginger lilies

Hedychium philippinense (II) #4

Philippine garland-flower

Siphonochilus aethiopicus (II) (Populations of Mozambique, Eswatini, South Africa and Zimbabwe)

Natal ginger

ZYGOPHYLLACEAE

Lignum-vitae

Bulnesia sarmientoi (II) #11

Holy wood

Guaiacum spp. (II) #2

Lignum-vitae

	Annex D	Common name
FAUNA
CHORDATA (CHORDATES)
MAMMALIA		Mammals
CARNIVORA
Canidae		Dogs, foxes, wolves
	Vulpes vulpes griffithi (III India) §1	Red fox
	Vulpes vulpes montana (III India) §1	Red fox
	Vulpes vulpes pusilla (III India) §1	Red fox
Mustelidae		Badgers, martens, weasels etc.
	Mustela altaica (III India) §1	Mountain weasel
	Mustela erminea ferghanae (III India) §1	Stoat
	Mustela kathiah (III India) §1	Yellow-bellied weasel
	Mustela sibirica (III India) §1	Siberian weasel
DIPROTODONTIA
Macropodidae		Kangaroos, wallabies
	Dendrolagus dorianus	Doria’s tree-kangaroo
	Dendrolagus goodfellowi	Goodfellow’s tree-kangaroo
	Dendrolagus matschiei	Huon tree-kangaroo
	Dendrolagus pulcherrimus	Golden-mantled tree-kangaroo
	Dendrolagus stellarum	Seri’s tree-kangaroo
AVES		Birds
ANSERIFORMES
Anatidae		Ducks, geese, swans
	Anas melleri	Meller’s duck
COLUMBIFORMES
Columbidae		Doves, pigeons
	Columba oenops	Peruvian pigeon
	Didunculus strigirostris	Tooth-billed pigeon
	Ducula pickeringii	Grey imperial-pigeon
	Gallicolumba crinigera	Mindanao bleeding-heart
	Ptilinopus marchei	Flame-breasted fruit-dove
	Turacoena modesta	Black cuckoo-dove
GALLIFORMES
Cracidae		Chachalacas, currassows, guans
	Crax alector	Black curassow
	Pauxi unicornis	Horned curassow
	Penelope pileata	White-crested guan
Megapodiidae		Megapodes, scrubfowl
	Eulipoa wallacei	Moluccan scrubfowl
Phasianidae		Grouse, guineafowl, partridges, pheasants, tragopans
	Arborophila gingica	White-necklaced partridge
	Lophura bulweri	Bulwer’s pheasant
	Lophura diardi	Siamese fireback
	Lophura inornata	Salvadori’s pheasant
PASSERIFORMES
Bombycillidae		Waxwings
	Bombycilla japonica	Japanese waxwing
Corvidae		Crows, magpies, jays
	Cyanocorax caeruleus	Azure jay
	Cyanocorax dickeyi	Tufted jay
Cotingidae		Cotingas
	Procnias nudicollis	Bare-throated bellbird
Emberizidae		Cardinals, seedeaters, tanagers
	Dacnis nigripes	Black-legged dacnis
	Sporophila falcirostris	Temminck’s seedeater
	Sporophila frontalis	Buffy-throated seedeater
	Sporophila hypochroma	Grey-and-chestnut seedeater
	Sporophila palustris	Marsh seedeater
Estrildidae		Mannikins, waxbills
	Amandava amandava	Red avadavat
	Cryptospiza reichenovii	Red-faced crimson-wing
	Erythrura coloria	Red-eared parrotfinch
	Erythrura viridifacies	Green-faced parrotfinch
	Estrilda quartinia (Frequently traded as Estrilda melanotis)	Yellow-bellied waxbill
	Hypargos niveoguttatus	Peters’s twinspot
	Lonchura griseicapilla	Grey-headed silverbill
	Lonchura punctulata	Scaly-breasted munia
	Lonchura stygia	Black munia
Fringillidae		Finches
	Carduelis ambigua	Black-headed greenfinch
	Carduelis atrata	Black siskin
	Kozlowia roborowskii	Tibetan rosefinch
	Pyrrhula erythaca	Grey-headed bullfinch
	Serinus canicollis	Cape canary
	Serinus citrinelloides hypostictus (Frequently traded as Serinus citrinelloides)	East African citril
Icteridae		New-world blackbirds
	Sturnella militaris	Pampas meadowlark
Muscicapidae		Old-world flycatchers, thrushes
	Cochoa azurea	Javan cochoa
	Cochoa purpurea	Purple cochoa
	Garrulax formosus	Red-winged laughingthrush
	Garrulax galbanus	Yellow-throated laughingthrush
	Garrulax milnei	Red-tailed laughing thrush
	Niltava davidi	Fujian niltava
	Stachyris whiteheadi	Chestnut-faced babbler
	Swynnertonia swynnertoni (Also referenced as Pogonicichla swynnertoni)	Swynnerton’s robin
	Turdus dissimilis	Black-breasted thrush
Pittidae		Pittas
	Pitta nipalensis	Blue-naped pitta
	Pitta steerii	Azure-breasted pitta
Sittidae		Nuthatches
	Sitta magna	Giant nuthatch
	Sitta yunnanensis	Yunnan nuthatch
Sturnidae		Mynas, starlings
	Lamprotornis regius	Golden-breasted starling
	Mino dumontii	Yellow-faced myna
	Sturnus erythropygius	White-headed starling
REPTILIA		Reptiles
SAURIA
Agamidae
	Physignathus cocincinus	Chinese water dragon
Gekkonidae		Geckos
	Rhacodactylus auriculatus	New Caledonia bumpy gecko
	Rhacodactylus ciliatus	Guichenot’s giant gecko
	Rhacodactylus leachianus	New Caledonia giant gecko
	Teratoscincus microlepis	Small-scaled wonder gecko
	Teratoscincus scincus	Common wonder gecko
Gerrhosauridae		Spiny-tailed lizards
	Zonosaurus karsteni	Karsten’s girdled lizard
	Zonosaurus quadrilineatus	Four-lined girdled lizard
Scincidae		Skinks
	Tribolonotus gracilis	Crocodile skink
	Tribolonotus novaeguineae	New Guinea helmet skink
SERPENTES
Colubridae		Typical snakes, water snakes, whip snakes
	Elaphe carinata §1	Taiwan stink snake
	Elaphe radiata §1	Radiated rat snake
	Elaphe taeniura §1	Taiwan beauty snake
	Enhydris bocourti §1	Bocourt’s water snake
	Homalopsis buccata §1	Masked water snake
	Langaha nasuta	Northern leafnose snake
	Leioheterodon madagascariensis	Madagascar menarana snake
	Ptyas korros §1	Indochinese rat snake
	Rhabdophis subminiatus §1	Redneck keelback
Hydrophiidae		Sea snakes
	Lapemis curtus (Includes Lapemis hardwickii) §1	Shaw’s sea snake
Viperidae		Vipers
	Calloselasma rhodostoma §1	Malayan pit viper
AMPHIBIA
ANURA		Frogs and toads
Dicroglossidae		Frogs
	Limnonectes macrodon	Fanged River Frog or Javan Giant Frog
Hylidae		Tree frogs
	Phyllomedusa sauvagii	Waxy monkey tree frog
Leptodactylidae		Neotropical frogs
	Leptodactylus laticeps	Red spotted burrow frog
Ranidae		Frogs
	Pelophylax shqiperica	Albanian pool frog
CAUDATA
Hynobiidae		Asiatic salamanders
	Ranodon sibiricus	Semirechensk salamander/Central Asian salamander/Siberian salamander
Plethodontidae		Lungless salamanders
	Bolitoglossa dofleini	Giant palm salamander
Salamandridae		Newts and salamanders
	Cynops ensicauda	Sword-tailed newt
	Echinotriton andersoni	Anderson’s salamander
	Laotriton laoensis	Paddletail newt
	Liangshantriton taliangensis
ACTINOPTERYGII		Fish
PERCIFORMES
Apogonidae
	Pterapogon kauderni	Banggai cardinalfish
ARTHROPODA (ARTHROPODS)
INSECTA		Insects
LEPIDOPTERA		Butterflies
Papilionidae		Birdwing and swallow-tail butterflies
	Baronia brevicornis	Short-horned baronia
	Papilio grosesmithi
	Papilio maraho	Broad-tailed swallowtail
MOLLUSCA (MOLLUSCS)
GASTROPODA
Haliotidae
	Haliotis midae	Midas ear abalone
FLORA
AGAVACEAE		Agaves
	Calibanus hookeri
	Dasylirion longissimum	Beargrass
ARACEAE		Arums
	Arisaema dracontium	Green dragon
	Arisaema erubescens
	Arisaema galeatum
	Arisaema nepenthoides
	Arisaema sikokianum
	Arisaema thunbergii var. urashima
	Arisaema tortuosum
	Biarum davisii ssp. marmarisense
	Biarum ditschianum
COMPOSITAE (ASTERACEAE)		Asters, daisies, costus
	Arnica montana §3	Mountain tobacco
	Othonna cacalioides
	Othonna clavifolia
	Othonna hallii
	Othonna herrei
	Othonna lepidocaulis
	Othonna retrorsa
ERICACEAE		Heathers, rhododendrons
	Arctostaphylos uva-ursi §3	Bearberry
GENTIANACEAE		Gentians
	Gentiana lutea §3	Great yellow gentian
LILIACEAE		Wakerobins
	Trillium pusillum	Dwarf wakerobin
	Trillium rugelii	Ill-scented wakerobin
	Trillium sessile	Sessile-flowered wakerobin wood-lily
LYCOPODIACEAE		Clubmosses
	Lycopodium clavatum §3	Stagshorn clubmoss
MELIACEAE		Mahoganies, cedars
	Cedrela montana §4 (until 27 August 2020)
	Cedrela oaxacensis §4 (until 27 August 2020)
	Cedrela salvadorensis §4 (until 27 August 2020)
	Cedrela tonduzii §4 (until 27 August 2020)
MENYANTHACEAE		Bogbeans
	Menyanthes trifoliata §3	Bogbean
PARMELIACEAE		Parmelioid lichens
	Cetraria islandica §3	Icelandic moss
PASSIFLORACEAE		Desert roses
	Adenia glauca	Desert rose
	Adenia pechuelli	Desert rose
PEDALIACEAE		Sesame, devil’s claw
	Harpagophytum spp. §3	Devil’s claw
PORTULACACEAE		Portulas, purslanes
	Ceraria carrissoana
	Ceraria fruticulosa
SELAGINELLACEAE		Clubmosses, spikemosses
	Selaginella lepidophylla	Rose of Jericho

(1) Directive 2009/147/EC of the European Parliament and of the Council of 30 November 2009 on the conservation of wild birds (OJ L 20, 26.1.2010, p. 7).

(2) Council Directive 92/43/EEC of 21 May 1992 on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora (OJ L 206, 22.7.1992, p. 7).

(*1) This taxon is referred to as Ovis ammon in Annex XIII to Commission Regulation (EC) No 865/2006.

(3)

For the exclusive purpose of allowing international trade in fibre from vicuñas (

Vicugna vicugna

) and their derivative products, only if the fibre comes from the shearing of live vicuñas. Trade in products derived from the fibre may only take place in accordance with the following provisions:

(a)

Any person or entity processing vicuña fibre to manufacture cloth and garments must request authorization from the relevant authorities of the country of origin [Countries of origin: The countries where the species occurs, that is, Argentina, Bolivia, Chile, Ecuador and Peru] to use the “vicuña country of origin” wording, mark or logo adopted by the range States of the species that are signatories to the Convention for the Conservation and Management of the Vicuña.

(b)

Marketed cloth or garments must be marked or identified in accordance with the following provisions:

(i)

For international trade in cloth made from live-sheared vicuña fibre, whether the cloth was produced within or outside of the range States of the species, the wording, mark or logo must be used so that the country of origin can be identified. The VICUÑA [COUNTRY OF ORIGIN] wording, mark or logo has the format as detailed below:

This wording, mark or logo must appear on the reverse side of the cloth. In addition, the selvages of the cloth must bear the words VICUÑA [COUNTRY OF ORIGIN].

(ii)

For international trade in garments made from live-sheared vicuña fibre, whether the garments were produced within or outside of the range States of the species, the wording, mark or logo indicated in paragraph b) i) must be used. This wording, mark or logo must appear on a label in the garment itself. If the garments are produced outside of the country of origin, the name of the country where the garment was produced should also be indicated, in addition to the wording, mark or logo referred to in paragraph b) i).

(c)	For international trade in handicraft products made from live-sheared vicuña fibre produced within the range States of the species, the VICUÑA [COUNTRY OF ORIGIN] - ARTESANÍA wording, mark or logo must be used as detailed below:

(d)	If live-sheared vicuña fibre from various countries of origin is used for the production of cloth and garments, the wording, mark or logo of each of the countries of origin of the fibre must be indicated, as detailed in paragraphs b) i) and ii).

(e)	All other specimens shall be deemed to be specimens of species listed in Appendix I and the trade in them shall be regulated accordingly.

(4) All species are listed in Appendix II to the Convention except Balaena mysticetus, Eubalaena spp., Balaenoptera acutorostrata (except population of West Greenland), Balaenoptera bonaerensis, Balaenoptera borealis, Balaenoptera edeni, Balaenoptera musculus, Balaenoptera omurai, Balaenoptera physalus, Megaptera novaeangliae, Orcaella brevirostris, Orcaella heinsohni, Sotalia spp., Sousa spp., Eschrichtius robustus, Lipotes vexillifer, Caperea marginata, Neophocaena asiaeorientalis, Neophocaena phocaenoides, Phocoena sinus, Physeter macrocephalus, Platanista spp., Berardius spp., Hyperoodon spp., which are listed in Appendix I. Specimens of the species listed in Appendix II to the Convention, including products and derivatives other than meat products for commercial purposes, taken by the people of Greenland under licence granted by the competent authority concerned, shall be treated as belonging to Annex B. A zero annual export quota is established for live specimens from the Black Sea population of Tursiops truncatus removed from the wild and traded for primarily commercial purposes.

(5) Populations of Botswana, Namibia, South Africa and Zimbabwe (listed in Annex B):

For the exclusive purpose of allowing: (a) trade in hunting trophies for non-commercial purposes; (b) trade in live animals to appropriate and acceptable destinations as defined in Resolution Conf. 11.20 (Rev. CoP18) for Botswana and Zimbabwe and for in situ conservation programmes for Namibia and South Africa; (c) trade in hides; (d) trade in hair; (e) trade in leather goods for commercial or non-commercial purposes for Botswana, Namibia and South Africa and for non-commercial purposes for Zimbabwe; (f) trade in individually marked and certified Ekipas incorporated in finished jewellery for non-commercial purposes for Namibia and ivory carvings for non-commercial purposes for Zimbabwe; (g) trade in registered raw ivory (for Botswana, Namibia, South Africa and Zimbabwe whole tusks and pieces) subject to the following: (i) only registered government-owned stocks, originating in the State (excluding seized ivory and ivory of unknown origin); (ii) only to trading partners that have been verified by the Secretariat, in consultation with the Standing Committee, to have sufficient national legislation and domestic trade controls to ensure that the imported ivory will not be re-exported and will be managed in accordance with all requirements of Resolution Conf. 10.10 (Rev. CoP18) concerning domestic manufacturing and trade; (iii) not before the Secretariat has verified the prospective importing countries and the registered government-owned stocks; (iv) raw ivory pursuant to the conditional sale of registered government-owned ivory stocks agreed at CoP12 which are 20,000 kg (Botswana), 10,000 kg (Namibia) and 30,000 kg (South Africa); (v) in addition to the quantities agreed at CoP12, government-owned ivory from Botswana, Namibia, South Africa and Zimbabwe registered by 31 January 2007 and verified by the Secretariat may be traded and despatched, with the ivory in paragraph (g)(iv) above in a single sale per destination under strict supervision of the Secretariat; (vi) the proceeds of the trade are used exclusively for elephant conservation and community conservation and development programmes within or adjacent to the elephant range; and (vii) the additional quantities specified in paragraph (g)(v) above shall be traded only after the Standing Committee has agreed that the above conditions have been met; (h) no further proposals to allow trade in elephant ivory from populations already in Annex B shall be submitted to the Conference of the Parties for the period from CoP14 and ending nine years from the date of the single sale of ivory that is to take place in accordance with provisions in paragraphs (g)(i), (g)(ii), (g)(iii), (g)(vi), and (g)(vii). In addition, such further proposals shall be dealt with in accordance with Decisions 14.77 and 14.78 (Rev. CoP15). On a proposal from the Secretariat, the Standing Committee can decide to cause this trade to cease partially or completely in the event of non-compliance by exporting or importing countries, or in the case of proven detrimental impacts of the trade on other elephant populations. All other specimens shall be deemed to be specimens of species included in Annex A and the trade in them shall be regulated accordingly.

(6) The following are not subject to the provisions of this Regulation:

Fossils;

Coral sand, that is to say, material consisting entirely or in part of finely crushed fragments of dead coral no larger than 2 mm in diameter, not identifiable to the level of genus, and which may also contain, amongst other things, the remains of Foraminifera, mollusc and crustacean shell, and coralline algae;

Coral fragments (including gravel and rubble), that is to say, unconsolidated fragments of broken finger-like dead coral and other material between 2 and 30 mm measured in any direction, not identifiable to the level of genus.

(7) Trade of specimens with source code A is allowed only if specimens traded possess cataphylls.

(8) Artificially propagated specimens of the following hybrids and/or cultivars are not subject to the provisions of this Regulation:

Hatiora x graeseri

Schlumbergera x buckleyi

Schlumbergera russelliana x Schlumbergera truncata

Schlumbergera orssichiana x Schlumbergera truncata

Schlumbergera opuntioides x Schlumbergera truncata

Schlumbergera truncata (cultivars)

Cactaceae spp. colour mutants grafted on the following grafting stocks: Harrisia‘Jusbertii’, Hylocereus trigonus or Hylocereus undatus

Opuntia microdasys (cultivars)

(9) Artificially propagated hybrids of Cymbidium, Dendrobium, Phalaenopsis and Vanda are not subject to the provisions of this Regulation, when specimens are readily recognizable as artificially propagated and do not show any signs of having been collected in the wild such as mechanical damage or strong dehydration resulting from collection, irregular growth and heterogeneous size and shape within a taxon and shipment, algae or other epiphyllous organisms adhering to leaves, or damage by insects or other pests; and

(a)

when shipped in non flowering state, the specimens must be traded in shipments consisting of individual containers (such as cartons, boxes, crates or individual shelves of CC-containers) each containing 20 or more plants of the same hybrid; the plants within each container must exhibit a high degree of uniformity and healthiness; and the shipment must be accompanied by documentation, such as an invoice, which clearly states the number of plants of each hybrid; or

(b)

when shipped in flowering state, with at least one fully open flower per specimen, no minimum number of specimens per shipment is required but specimens must be professionally processed for commercial retail sale, e.g. labelled with printed labels or packaged with printed packages indicating the name of the hybrid and the country of final processing. This should be clearly visible and allow easy verification.

Plants not clearly qualifying for the exemption must be accompanied by appropriate CITES documents.

(10) Commission Regulation (EC) No 865/2006 of 4 May 2006 laying down detailed rules concerning the implementation of Council Regulation (EC) No 338/97 on the protection of species of wild fauna and flora by regulating trade therein (OJ L 166, 19.6.2006, p. 1).

(11) Artificially propagated specimens of cultivars of Cyclamen persicum are not subject to the provisions of this Regulation. However, the exemption does not apply to such specimens traded as dormant tubers.

(12) Artificially propagated hybrids and cultivars of Taxus cuspidata, live, in pots or other small containers, each consignment being accompanied by a label or document stating the name of the taxon or taxa and the text ‘artificially propagated’, are not subject to the provisions of this Regulation.

11.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/119

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2120 HATÁROZATA

(2019. június 24.)

a Belgium által a JCDecaux Belgium Publicité javára végrehajtott SA.33078 (2015/C) (ex 2015/NN) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2019) 4466. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)d

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felszólította az érdekelteket, hogy nyújtsák be észrevételeiket az említett rendelkezéseknek megfelelően (1), és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

A Clear Channel Belgium (a továbbiakban: CCB) 2011. április 19-én kelt és 2011. április 26-án iktatott levelében panaszt nyújtott be a Bizottsághoz a belga állam ellen a versenytársa, a JCDecaux Street Furniture Belgium (a továbbiakban: JCD) – régi nevén JCDecaux Belgium Publicité SA – javára feltételezetten odaítélt jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást illetően.

(2)	2013. május 29-én a Bizottsághoz másodízben is panasz érkezett a JCD számára feltételezetten odaítélt jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásra vonatkozóan. A panasztevő (a továbbiakban: második panaszos) kérte, hogy személyazonosságát bizalmasan kezeljék.

(3)	A Bizottság 2015. március 24-én kelt levelével értesítette Belgiumot, hogy a fent említett feltételezett támogatási intézkedésekkel kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) 2015. június 19-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére a szóban forgó feltételezett állami támogatási intézkedésekkel kapcsolatban.

(5)

Belgium észrevételeit 2015. július 21-én nyújtotta be. A Bizottság a CCB írásos észrevételeit 2015. július 16-án, a személyazonosságának bizalmas kezelését kérő második panaszos és a JCD írásos észrevételeit pedig 2015. július 17-én kapta meg. A Bizottság 2015. július 24-én és augusztus 13-án kelt levelében továbbította az érintett felek észrevételeit az eljárás megindításáról szóló, 2015. augusztus 13-i határozatról. Belgium a fenti észrevételekhez fűzött megjegyzéseit 2015. október 2-i levelében juttatta el a Bizottsághoz.

(6)

A belga hatóságokkal, a JCD-vel és a CCB-vel további megbeszélésékre és eszmecserére is sor került. E tekintetben a Bizottság 2016. április 15-én tájékoztatási felkérést küldött Belgiumnak és az érintett feleknek. Belgium a tájékoztatási felkérésre 2016. június 20-án válaszolt, és utólagos észrevételeit 2017. január 26-án, 2017. február 20-án, 2017. március 20-án és 2019. január 23-án küldte el.

(7)	A CCB utólagos észrevételeit 2015. december 1-jén, 2016. május 23-án, 2016. szeptember 20-án és 2017. március 24-én továbbította. A JCD utólagos észrevételeit 2015. október 12-én, 2016. március 29-én, 2016. július 15-én és 2017. május 16-án továbbította.

(8)	A CCB által az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozattal kapcsolatos, 2015. július 16-án benyújtott észrevételek egy további panaszt is tartalmaztak a JCD ellen.

2. PANASZOK LEÍRÁSA

2.1. A CCB mint panaszos és a JCD mint a támogatások feltételezett kedvezményezettje

(9)	A CCB és a JCD a belga köztéri hirdetési piac legjelentősebb szereplői közé tartoznak. Mindkét társaság valamely, a nagy és kis méretű köztéri hirdetések ágazatában tevékenykedő nemzetközi csoport tagja.

(10)

A CCB a CC MEDIA Holding nemzetközi csoport leányvállalata; az egyesült államokbeli székhellyel rendelkező csoport, amely a Clear Channel Communication Inc. multinacionális vállalat tulajdonosa, 28 országban van jelen Európában, Ázsia csendes-óceáni térségében és Latin-Amerikában. Belgiumban a CCB több ezer kis és nagy méretű hirdetési felületet forgalmaz; továbbá utcabútorok és önkiszolgáló rendszerű kerékpárkölcsönzők rendelkezésre bocsátásával és kezelésével kapcsolatos tevékenységeket végez.

(11)

A JCD a JCDecaux SA francia jog hatálya alá tartozó társaság belga leányvállalata, amely globális szereplőként van jelen a köztéri hirdetési szektorban, valamint az utcabútorok rendelkezésre bocsátásának, kihelyezésének és karbantartásának, illetve az önkiszolgáló rendszerű kerékpárkölcsönzők rendelkezésre bocsátásának és kezelésének piacán.

(12)	A CCB által tett panasz, amely e határozat (3) tárgyát képezi, az alább ismertetett két részre tagolódik. A második panaszos által benyújtott panasz csak a második részre vonatkozik.

2.2. Az 1984. évi szerződés szerinti hirdetési felületekről szóló rész

2.2.1. Háttér

(13)

Brüsszel város (4) és a JCD között 1984-ben és 1999-ben két szerződés jött létre hirdetési felületek Brüsszel városban történő felállítására. A két szerződés értelmében a város az utcabútorok kihelyezését hirdetési felületekkel ellentételezi, melyek megközelítőleg 2 m2 nagyságú, hirdetésmegjelenítésre alkalmas hordozófelületek (egy vagy két reklámfelületi oldallal, a minden oldalon továbbítóberendezéssel ellátott hirdetési felületek esetében pedig akár hat oldallal). Belgiumban a kisformátumú hirdetésmegjelenítés sajátossága, hogy a kis méretű táblákat általában utcabútorokba integrálják.

(14)	A panasz tárgyát képező két szerződés eltérő jellemzőkkel bír; a különbségeket az alábbiakban ismertetjük.

(15)

Az 1984-ben 15 éves időtartamra kötött szerződés (a továbbiakban: az 1984. évi szerződés) értelmében a JCD hirdetési céllal buszmegállókban utasvárókat („abribus”), valamint utcabútorokat („mupi”) állíthatott fel és hasznosíthatott (a két reklámfelületi oldalból az egyik Brüsszel város számára volt fenntartva, míg a másikat a JCD használhatta reklámok elhelyezésére), a következő feltételek mellett:

a szerződés értelmében a JCD-nek a hozzá tartozó reklámtáblák után semmiféle bérleti, igénybevételi vagy egyéb díjat nem kellett fizetnie Brüsszel város számára, ugyanakkor bizonyos számú természetbeni juttatást kellett teljesítenie a város javára: szemeteseket, nyilvános mosdókat és elektronikus újságokat kellett ingyenesen rendelkezésre bocsátania, és különböző – általános jellegű, idegenforgalmi, szálláshelyeket és gyalogos útvonalakat ábrázoló – térképeket kellett készítenie Brüsszel városról;

ii.

a felületeket az 1984. évi szerződés teljes tartama – 15 év (1984–1999) – alatt lehetett elhelyezni, és 15 éven keresztül lehetett hasznosítani. Következésképpen 1999-ben, az 1984. évi szerződés megszűnésekor a szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületek között nagy számban voltak olyanok, amelyek 15 éves hasznosítási időszakuk lejártáig még hasznosíthatók voltak.

(16)

Azt követően, hogy a JCD megnyerte Brüsszel város pályázatát a tájékoztatási céllal kihelyezett, részben hirdetési célokra is használható utcabútorok, utasvárók, valamint reklámok elhelyezésére szolgáló hordozók beszerzésére, kihelyezésére, karbantartására és kezelésére, az 1984. évi szerződést felváltotta az 1999. október 14-i szerződés (a továbbiakban: az 1999. évi szerződés).

(17)

Noha az 1999. évi szerződés tárgyát is az 1984. évihez hasonló utcabútorok képezik, az 1999. évi (15 éves időtartamra szóló) szerződés a következőket írja elő:

i.	az említett szerződésben érintett új utcabútorok Brüsszel város tulajdonát képezik (5), és a JCD havi bérleti díjat fizet azok hirdetési célú használatáért;

ii.

minden olyan régi utcabútort, amelyet Brüsszel város és a JCD között kötött előző megállapodások alapján állítottak fel, a JCD-nek el kellett távolítania. Az 1984. évi szerződés által érintett azon utcabútorok helyzetének figyelembevétele érdekében, amelyek 15 éves hasznosítási időszaka még folyamatban volt, egy, az 1999. évi szerződéshez csatolt ütemterv (a továbbiakban: 10. melléklet) pontosan meghatározta azokat az időpontokat (1999 és 2010 között), amikor a szóban forgó különböző reklámtáblákat el kell távolítani. A 10. melléklet 282 „abribus” utasvárót és 198 hirdetési felületet sorol fel, melyekre továbbra is az 1984. évi szerződés vonatkozik, feltüntetve azok elhelyezkedését és eltávolításuk időpontját.

2.2.2. A panasz tárgya

(18)

A CCB úgy ítéli meg, hogy a JCD összeegyeztethetetlen állami támogatásban részesült azáltal, hogy az 1984. évi szerződés szerinti bizonyos reklámfelületeket az 1999. évi szerződésben megállapított lebontási határidőn túlmenően továbbra is hasznosítja anélkül, hogy Brüsszel városnak ezért bérleti díjat vagy adót fizetne.

2.3. A Villo!-ról szóló rész

2.3.1. Háttér

(19)	Brüsszel fővárosi régió a területén folyó környezetbarát közlekedés lehetőségeinek bővítése érdekében úgy határozott, hogy közterületen automatizált önkiszolgáló kerékpárkölcsönzési rendszert létesít.

(20)

E célból a régió 2008. március 15-én pályázatot hirdetett, amelyet 2008. november 13-án a JCD nyert meg. Brüsszel fővárosi régió 2008. december 5-én közszolgáltatási koncessziós megállapodást kötött a JCD-vel a Villo automatikus kerékpárkölcsönzési rendszer Brüsszel fővárosi régió területén történő hasznosításáról (a továbbiakban: Villo-megállapodás) összesen 15 éves időtartamra (melyet 2011-ben a megállapodás végrehajtásának késedelme miatt két évvel meghosszabbítottak). A megállapodás az alábbiakat írta elő:

i.	automatizált kerékpárkölcsönzési rendszer felállítása és kezelése (egy 2009. november 16-án megkezdett első fázisban 2500 kerékpárt befogadó 200 állomás üzembe helyezése, amely egy 2011-ben kezdődő második fázisban 5000 kerékpárra bővítendő), egy összesen 15 éves (2026-ig tartó) időtartamra;

ii.

hirdetési felületek kezelése és hasznosítása a kerékpárkölcsönzési rendszer finanszírozására, az ügyfelek által fizetett összeg kiegészítéseként. Ennek fényében a JCD a kerékpárállomásokra integrált hirdetési felületeket és különálló, elszigetelt felületeket hasznosít (ami elsősorban 2 m2-es és 8 m2-es reklámfelületeket érint).

(21)	A koncesszió összforgalmának teljes időtartamára becsült összege megközelítőleg [100–150] millió EUR. A bevételek nagyjából [30–40] %-a a felhasználóktól származik, a többi reklámbevétel.

(22)

Ezenfelül a Villo-megállapodásról szóló tárgyalás keretében a régió a JCD javára bizonyos, a pályázati felhívásban nem említett pénzügyi intézkedéseket (6) ítélt meg:

i.	8 m2-es hirdetésfelületek használata esetén mentesség a Brüsszel fővárosi régióban közterület igénybevételéért fizetendő díj alól; a mentesség összegének felső határa [50 000–150 000] EUR/év (7);

ii.	a regionális adókat érintő méltányossági záradék (a regionális adók módosulásainak kompenzálására): az intézkedés azon az elven alapul, hogy a JCD kártalanítható a regionális adók esetleges emelkedéséért; e záradék alkalmazására ugyanakkor soha nem került sor;

iii.

az áraknak a helyi adók fényében történő felülvizsgálatáról szóló záradék (a helyi adók emelésének kompenzálására): amennyiben a helyi adók 75 EUR/m2 fölé emelkednek, a JCD az emelkedés kompenzálására kártalanításban részesül; a belga hatóságok az említett záradékban előirányzott kártalanítás éves összegét eredetileg [250 000–350 000] EUR-ban maximalizálták (8).

2.3.2. A panasz tárgya

(23)	A CCB és a második panaszos szerint a JCD a Villo-megállapodás finanszírozásán keresztül állami támogatásban részesült.

(24)	A panaszosok szerint a finanszírozási eszközök összessége (a hirdetési felületek hasznosítása és a JCD javára hozott további intézkedések) állami támogatást képez.

(25)

Ráadásul szerintük ezek az állami támogatások nem tekinthetők a belső piaccal összeegyeztethetőnek a közszolgáltatás ellentételezésére vonatkozó uniós szabályok és különösen a 2012/21/EU bizottsági határozat (9) (a továbbiakban: az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat) alapján, mivel szerintük a JCD-t jelentősen túlkompenzálták (különös tekintettel a rendelkezésére bocsátott hirdetési felületek túl nagy számára).

3. AZ 1984. ÉVI SZERZŐDÉS SZERINTI HIRDETÉSI FELÜLETEKRŐL SZÓLÓ RÉSZ ELEMZÉSE

3.1. Az eljárás megindítását indokoló tényezők

(26)

A Bizottság az 1984. évi szerződés értelmében Brüsszel város területén felállított és az eltávolítás előirányzott (az 1999. évi szerződés 10. mellékletében megadott) időpontján túl is fenntartott egyes hirdetési felületek JCD általi hasznosítását illetően úgy ítélte meg, hogy mivel az állami támogatásokhoz fűződő kumulatív kritériumok teljesültek, következésképpen ez az intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül.

(27)	mivel a támogatások összeegyeztethetőnek nyilvánításához szükséges feltételek egyike sem tűnt előre teljesítettnek, a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást.

3.2. Az érdekelt felek által tett észrevételek az eljárás megindításáról szóló határozatra

(28)	A Bizottság megkapta a CCB és a JCD alábbiakban összefoglalt észrevételeit.

3.2.1. A CCB által tett észrevételek

(29)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszul a CCB kijelenti, hogy egyetért a Bizottság elemzésével, miszerint az 1984. évi szerződés értelmében Brüsszel város területén kihelyezett és az előirányzott eltávolítási időponton túl bérleti díj vagy adó fizetése nélkül fenntartott számos hirdetési felület JCD általi hasznosítása az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, és összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(30)

A CCB továbbá osztja a Bizottság véleményét, miszerint komoly kétségek merülnek fel azon kompenzációs mechanizmus valóságosságával és relevanciájával kapcsolatban, amelyre a belga hatóságok hivatkoztak a vitatott hirdetési felületek előirányzott eltávolítási időponton túli fenntartását igazolandó. A CCB szerint a belga hatóságok semmilyen bizonyítékkal nem szolgálnak arra nézve, hogy ezt a kompenzációs mechanizmust már a kérdéses felületek illegális fenntartása előtt hivatalosan bevezették volna.

(31)

A CCB felhívja a figyelmet, hogy szerinte az előny, amelyhez a JCD az 1984. évi szerződés szerinti hirdetési felületek előirányzott eltávolítási időpontját meghaladó hasznosításával jutott, kamatok nélkül több mint 2 150 000 EUR. A CCB fenti véleménye két, 2007. december 3-i és 2009. december 21-i dátummal saját megrendelésére készült hatósági jegyzőkönyvön alapul, amelyek az 1984. évi szerződés keretében kihelyezett és az említett időpontokban még meglévő utcabútorok listáját tartalmazzák. A CCB jelzi továbbá, hogy úgy véli, a tény, miszerint a belga hatóságok maguk is a CCB által megrendelt, fent említett hatósági jegyzőkönyvekre támaszkodnak (lásd 3.3.2. szakasz), azt bizonyítja, hogy az eredetileg előirányzott időpontokon túl fenntartott hirdetési felületekre vonatkozóan nem történt pontos nyomon követés, és a JCD-nek biztosított előny kiszámolásánál – a belga hatóságok ellenkező bizonyítéka hiányában – 86 hirdetési felületet kell figyelembe venni, ami 119 reklámfelületi oldalt jelent.

(32)

Végül a CCB támogatja a Bizottság azon elemzését, miszerint 2002-től – függetlenül az eredeti szerződéstől – a hirdetési felületek után adót kellett volna fizetni. Tehát az 1984. évi szerződés keretében kihelyezett egyes hirdetési felületek idő előtti eltávolítása nem jelenti azt, hogy a JCD veszített volna adómegtakarításából, hiszen ezek az adók mindenképpen esedékesek lettek volna ezen felületekre, ha nem távolítják el őket, ami miatt nem állja meg a helyét az az érv, miszerint az előirányzott időpont előtti és utáni eltávolítások a szóban forgó adókat illetően kompenzálják egymást. A CBB megerősíti azon állítását is, miszerint a JCD javára biztosított fent említett adómentességek a belga köztéri hirdetési piacon jelentős versenytorzulást idéznek elő, és hátrányos versenyhelyzetet teremtenek, mivel a JCD versenytársainak, köztük a CCB-nek reklámadót kellett fizetniük a Brüsszel város területén általuk hasznosított hirdetési felületek után.

(33)

A CCB felhívja a figyelmet, hogy a Cour d’appel de Bruxelles (brüsszeli fellebbviteli bíróság) egy 2016. április 29-i ítéletében (10) úgy határozott, miszerint a JCD nem tartotta be az 1999. évi szerződéshez kapcsolódó különös dokumentáció 10. mellékletében előirányzott eltávolítási időpontokat, és Brüsszel város közterületén található számos hirdetési felületet hasznosított több éven keresztül jogcím és jogalap nélkül. A CCB felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a bíróság elutasította a JCD által fenntartott érvet, miszerint az idő előtti eltávolítások kompenzációt jelentenek a késedelmes eltávolításokkal szemben.

(34)	A CCB úgy találja, hogy azon reklámbevételek, amelyek a 10. mellékletben előirányzott eltávolítási időpontokon túl fenntartott hirdetési felületek kereskedelmi hasznosításából származnak, állami forrásokat is képezhetnének, hiszen ezeket a hirdetési felületeket az állam maga is hasznosíthatná.

(35)	Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozat kapcsán 2015. július 16-án elküldött észrevételeiben a CCB további panaszt küldött a JCD ellen azon adók miatt, amelyeket a JCD az 1999. évi szerződés által érintett hirdetési felületekre vonatkozóan nem fizetett meg a belga államnak.

3.2.2. A JCD által benyújtott észrevételek

(36)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra tett, 2015. július 17-i észrevételeiben a JCD arra emlékeztet, hogy az állami hatóság (jelen esetben Brüsszel város) köteles megőrizni a gazdasági egyensúlyt azok között a szerződések között, melyekben szerződő félként részt vesz. Ugyanakkor a JCD szerint az érintett hirdetési felületeknek az előirányzott időpont előtti eltávolításából fakadó reklámbevétel-kiesés kompenzálására, valamint az 1984. évi szerződés gazdasági egyensúlyának garantálására Brüsszel város logikus módon engedélyezte az 1984. évi szerződés által érintett, azonos számú további hirdetési felület fenntartását és hasznosítását. A JCD ennek kapcsán kijelenti, hogy a kompenzáció megkérdőjelezhetetlenül reális, és különféle bizonyítékokkal – köztük az előzetes vizsgálati szakasz keretében Brüsszel város által benyújtott számos beadvánnyal és írásos dokumentummal – alátámasztható.

(37)

A JCD szerint a szóban forgó hirdetési felületek hasznosítása soha nem tartozott az 1999. évi szerződés hatálya alá; bizonyos utcabútorok fenntartása az 1984. évi szerződés végrehajtásának keretében, a legcsekélyebb közforrás-átruházás nélkül történt. A szóban forgó utcabútoroknak az eltávolítás előirányzott időpontján túli fenntartása az állami forrásokat tekintve semleges, hiszen az ugyanazon szerződés által szabályozott más utcabútorok idő előtti eltávolítása kompenzálja azt.

(38)	A JCD szerint magából a kompenzáció elvéből következik, hogy a határidőn túl fenntartott utcabútorok hirdetési célú hasznosításának ugyanazon rendszer alapján kellett történnie, mint az idő előtt eltávolított hirdetési felületeké, ami nem más, mint az 1984. évi szerződés.

(39)

Ennélfogva a JCD vitatja azt az állítást, miszerint a Brüsszel várossal szabályosan kötött szerződések keretében történő közforrás-átruházás eredményeképpen szelektív előnyben részesült volna. A JCD úgy tekinti, hogy nem volt része az 1999. évi szerződés értelmében bérletidíj- és adómegtakarításban, a szóban forgó szolgáltatások pedig közszolgáltatási feladatnak minősülnek.

(40)	Különös tekintettel a bérletidíj-fizetés alóli mentességre, amely a JCD szerint az 1984. évi szerződés által szabályozott kompenzációs mechanizmussal magyarázható.

(41)

Ami az adómentességet illeti, Brüsszel város azon álláspontja, miszerint – a hirdetési felületekkel ellentétben – kizárólag az utcabútorokkal kapcsolatos szerződések vonatkozásában nem szed be adót, a JCD szerint teljes mértékben következetes, az említett szerződések gazdasági egyensúlyának megőrzését szolgáló hozzáállás, mivel sem az 1984. évi, sem pedig az 1999. évi szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületek nem voltak adókötelesek, függetlenül a Brüsszel város által 2002-ben elfogadott adórendelettől.

(42)

A JCD szerint Brüsszel város a közterületen található ideiglenes jellegű hirdetések tárgyában első ízben ténylegesen csak a 2002-es pénzügyi évre fogadott el adórendeletet (2001. október 17-i adórendelet), az 1984. évi szerződés pedig 1999-ben lejárt. Következésképpen ez az adó nem alkalmazandó az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó felületek hirdetési célú hasznosítására, még akkor sem, ha azt a 2002-es és az azt követő pénzügyi évek során meghosszabbították. A JCD szerint ezen felületek adómentessége nem jelenthet szelektív előnyt a szerződésben részt vevő fél javára, mivel általános alapelvet tükröz, és a JCD számára nem biztosít kedvezőbb elbánást bármely hasonló helyzetben lévő vállalkozáshoz képest, következésképpen nem támaszthatja alá állami támogatás fennállásának létezését.

(43)	Ezenfelül abban az elméleti esetben, ha adófizetési kötelezettség lett volna alkalmazandó erre a szerződésre, az 1984. évi szerződés feltételeit az említett szerződésben foglaltaknak megfelelően felül kellett volna vizsgálni.

(44)

Az 1999. évi szerződés hatálya alá tartozó felületeket illetően a JCD úgy véli, hogy azok hirdetési célú hasznosítására sem vonatkozik reklámadó-fizetési kötelezettség. A Brüsszel város által 2002-ben elfogadott reklámadó-rendelet valóban nem lenne alkalmazandó, mivel a JCD már havi bérleti díjat fizet a hirdetési célú hordozók használatáért, ami az 1999. évi szerződés értelmében a hirdetési felületek hirdetési célú hasznosítására kivetett egyetlen adóteher. Egyébiránt ebben az adórendeletben kifejezetten szerepel Brüsszel város hirdetési felületeinek – és ezáltal az 1999. évi szerződés felületeinek – adómentessége.

(45)

Ezen érvek alátámasztására a JCD két, 2016. november 4-én hozott ítéletet nyújtott be a Bizottságnak, melyekben a Tribunal de première instance francophone de Bruxelles (brüsszeli frankofón elsőfokú bíróság) elfogadta, hogy a JCD az 1999. október 14-én neki odaítélt szerződés teljesítése keretében a város területén kihelyezett, Brüsszel városhoz tartozó hirdetési felületek után nem köteles helyi reklámadót fizetni. Ezen ítéletekben elrendelték tehát a 2009–2012. pénzügyi évekre fizetendő összegek visszatérítését.

(46)

A JCD fenntartja azon álláspontját, hogy abban a feltételezett esetben, ha a fent említett kompenzációs mechanizmus esetlegesen egyensúlytalanságot eredményezett volna a JCD javára, ez a feltételes egyensúlytalanság nem erősítette volna a JCD versenyhelyzetét a versenytársaival szemben az érintett piacokon, mivel jelentéktelen nagyságrendű lett volna.

(47)

A JCD szerint ez a feltételezett egyensúlytalanság nem nehezítette volna meg az említett piacokra való belépést más tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára. A JCD egyébiránt emlékeztet arra, hogy a Bizottság már úgy ítélte meg, hogy bizonyos intézkedések kizárólag helyi szinten jártak hatással, és így nem befolyásolták a tagállamok közötti cseréket.

3.3. A Belgium által előterjesztett észrevételek

3.3.1. Belgium észrevételei az eljárás megindításáról szóló határozatról

(48)

A belga hatóságok elismerik, hogy a JCD az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó bizonyos reklámtáblákat az 1999. évi szerződés által előirányzott, annak 10. mellékletében rögzített elbontási időpontokon túl is hasznosított. Ezekért a hirdetési felületekért a JCD nem fizetett sem bérleti díjat, sem adót Brüsszel város számára, ellentétben az 1999. évi szerződés tárgyát képező reklámtáblákkal, amelyekre a szerződés kezdetétől fogva kellett bérleti díjat fizetni, és adókat is szedtek be utánuk, bár ez utóbbit csak 2009-től kezdődően (11). Ez a helyzet 2011 augusztusáig tartott, amikor az utolsó hirdetési felületeket is elbontották.

(49)

A belga hatóságok nem vitatják, hogy az intézkedések nekik és különösen Brüsszel városának tudhatók be. Tulajdonképpen magyarázatként még arról is tájékoztatnak, hogy az 1984. évi szerződés tárgyát képező felületeknek a 10. mellékletben előirányzott időpontokon túli fenntartását annak érdekében fogadták el, hogy megőrizzék a JCD-vel kötött szerződés egyensúlyát, mivel más felületeket Brüsszel város kérésére – elsősorban esztétikai célból – idő előtt eltávolítottak, hogy más, preferált típusú felületeket, történetesen új, Art Nouveau stílusú utcabútorokat helyezzenek ki.

(50)

A belga hatóságok úgy tartják, hogy a fent említett felületek idő előtti eltávolítása veszteséget okozott a JCD számára, amely lemondott ezekről a 10. mellékletben előirányzott eltávolítási időpontig sem bérleti díjat, sem adófizetést nem igénylő felületekről, és e veszteség ellentételezéseként elfogadható volt, hogy más felületeket a tervezettnél hosszabb ideig fenntartsanak, és ezen felületekért a JCD-t sem bérleti díj, sem adó ne terhelje.

(51)

A belga hatóságok elismerik, hogy összeségében nézve a JCD gazdasági előnyben részesült, de kizárólag az idő előtt (azaz az eltávolításuk tervezett időpontja előtt) elbontott felületek száma és a 10. mellékletben előirányzott eltávolítási időponton túl fenntartott felületek száma közötti egyensúlytalanság miatt. Az 1984-ben Brüsszel város és a JCD között létrejött megállapodás 4.5. cikke előírta, hogy a reklámok elhelyezésére szolgáló hordozók és az „abribus” utasvárók tekintetében a JCD mentesül a bérleti, az igénybevételi és egyéb díjak megfizetése alól. A belga hatóságok szerint a mentesség elemzésekor figyelembe kell venni, hogy a megállapodás aláírása idején Brüsszel város nem fogadott el olyan rendeletet, amely adót vetett volna ki a reklámhordozókra.

(52)

A belga hatóságok úgy vélik, hogy a JCD egyrészt bérletidíj- és adómegtakarításról mondott le azáltal, hogy elfogadta a felületek idő előtti eltávolítását, másrészt viszont bérleti díjat és adót takarított meg azáltal, hogy egyes felületeket a tervezett eltávolítási időpontokon túl fenntartott. Kiszámítva az idő előtti eltávolítások miatt a JCD által elveszített megtakarítások és a 10. mellékletben előirányzottnál hosszabb ideig megtartott felületek révén nyert többletmegtakarítások közötti különbséget, a belga hatóságok szerint a JCD az 1999 decembere és 2011 közé eső időszakban mindössze legfeljebb [100 000–150 000] EUR gazdasági előnyhöz jutott.

(53)

E tekintetben a belga hatóságok azzal érveltek, hogy az intézkedés könnyedén az 1998/2006/EK bizottsági rendelet (12) (a továbbiakban: a 2006-os de minimis rendelet) hatálya alá eshet. Ez a rendelet ténylegesen előírja, hogy bizonyos csekély (három pénzügyi év alatt kevesebb, mint 200 000 EUR) összegű támogatások úgy tekintendők, hogy nem befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet, tehát esetükben nem teljesül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritérium.

(54)

A belga hatóságok egyébiránt pontosításokat tesznek a CCB bizonyos, az eljárás megindításáról szóló határozat tárgyát képező állításaival kapcsolatban. Elsősorban megjegyzik, hogy a CCB azon alapbecslése, miszerint 86 felületről van szó, hibás, hiszen a CCB hatósági jegyzőkönyvei (lásd (31) preambulumbekezdés) 80 felületet sorolnak fel. Egyébiránt a CCB bizonyos felületeket tévesen „abribus” utasváróként írt le, holott a város információs tábláiról volt szó. Másodsorban a bérleti díjak összegének becslését illetően a CCB az indexálást hibásan, nem a Brüsszel város szerint helyes időpont – a szerződés évfordulójának napja – szerint végezte el (13). Harmadsorban a CCB a JCD által fizetendő adóösszeg becslésénél is követett el hibákat.

3.3.2. Belgium észrevételei az érdekelt felek észrevételeivel kapcsolatban

(55)

2015. október 2-i írásbeli észrevételeikben a belga hatóságok pontosítják, hogy az a tény, miszerint Brüsszel város nem hajtotta be a JCD által az 1999. évi szerződés értelmében fizetendő adókat, pedig bírósági eljárások voltak folyamatban, nem annak az eredménye, hogy Brüsszel város előnyt biztosított volna a JCD-nek, hanem a belga jognak és a belga bíróságok ítéleteinek alkalmazásából fakad, melyek értelmében a helyi önkormányzat nem hajthat végre lefoglalást vagy adóbehajtást azon adórészre vonatkozóan, amely meghaladja a kétségtelenül esedékes összeget. Amikor egy fellebbezés – a JCD által benyújtotthoz hasonlóan – az adó teljes összegére vonatkozik, a lefoglalás vagy a behajtás lehetetlennek bizonyul. Ez a helyzet – a CCB állításával ellentétben – nem jelenti azt, hogy az adófizetésre kötelezett személyt, aki pert indított, mentesítik az adó alól. Egyébiránt az adókat – még ha vitatottak is – számviteli szempontból működési költségként kell felvenni. Ezért semmilyen állami támogatás nem származhat abból, hogy Brüsszel város nem hajtotta be a JCD-t terhelő adókat, amelyek bírósági eljárások tárgyát képezik.

(56)

A bizottsági szolgálatok 2016. április 15-i levelében feltett kérdésekre válaszként a belga hatóságok 2016. június 20-i írásbeli észrevételeikben megerősítették, hogy Brüsszel város csak a 2009. adóévtől kezdődően kezdte el adóztatni az 1999. október 14-én odaítélt szerződés végrehajtásának keretében kihelyezett hirdetési felületeket. Ugyanakkor a köztereken ideiglenes jelleggel elhelyezett hirdetésekre vonatkozó, 2001. október 17-i adórendelet óta Brüsszel város adót állapított meg a köztereken ideiglenes jelleggel elhelyezett hirdetésekre, és kizárólag saját hirdetései számára biztosított adómentességet (14). A belga hatóságok hangsúlyozzák, hogy a hirdetési felületekre alkalmazandó adórendeletek első ízben csak 2002. január 1-jén léptek hatályba, így a 2001-es évre egyáltalán nem kellett adót fizetni, és kijelentik, hogy a szóban forgó adórendeletek alkalmazandók az 1999. évi szerződés hatálya alá tartozó felületekre.

(57)

A belga hatóságok tájékoztatnak továbbá arról, hogy Brüsszel város a 2002–2008-as adóévben nem szedte be az említett adóknak megfelelő összegeket. Ez a helyzet abból a tényből fakad, hogy a város eredetileg úgy ítélte meg, hogy az 1999. évi szerződés végrehajtása keretében kihelyezett hirdetési felületek, amelyek hozzá tartoztak és amelyeket a JCD hasznosított, a 2001. október 17-i adórendeletnek a kizárólag Brüsszel város saját hirdetéseire vonatkozó adómentességet előíró 5. cikke alkalmazásában nem adóztathatók. Ezenfelül a 2006. december 18-i adórendeletbe és az azt követő adórendeletekbe beillesztettek egy olyan mentességet, amely kifejezetten Brüsszel város, illetve a város által létrehozott vagy annak alárendelt szervezetek hirdetési felületeire irányult.

(58)

Az első adóbeszedés 2011. július 29-én történt, és a 2009-es adóévre vonatkozott. A 2014. április 3-i rendelettel azóta már eltörölt 1996. december 24-i törvény 6. cikke alkalmazásában nem volt lehetséges az adófizetést az adóév január 1-jétől számított több mint hároméves időszakra visszamenőleg érvényesíteni.

(59)

A belga hatóságok kijelentik, hogy Brüsszel város úgy döntött, nem alkalmazza többé a mentességet, mivel úgy találja, hogy más hirdetési felületek hasznosítóival szemben méltánytalan helyzetet teremt, ha a hirdetési felületekre kizárólag amiatt nyújt mentességet, mert azok Brüsszel városhoz tartoznak, pedig a hasznosításukat nem is a város végzi. Brüsszel város szerint ugyan indokolható lenne a saját szükségleteire vagy az általa létrehozott vagy neki alárendelt szervezetek igényeire használt hirdetési eszközök adómentessége, ugyanakkor nem indokolható a mentesség, ha a felületeket egy harmadik fél – különösen egy, a kültéri reklámozás területén tevékenykedő kereskedelmi vállalkozás – hasznosítja.

(60)

Az adórendeletben előírt mentesség tulajdonképpeni célja elkerülni, hogy a városnak önmagát kelljen adóztatnia, ami nem járna számára semmiféle többletbevétellel, viszont megnövelné a pénzügyi osztálya által végzendő adminisztrációs munkát, pedig minden adórendelet célja, hogy az adóhatóság további pénzügyi eszközökhöz juthasson. Mindazonáltal – ahogyan azt a belga hatóságok 2017. február 20-án a Bizottság 2017. február 14-i kiegészítő kérdéseire benyújtott észrevételeikben kifejtették – Brüsszel város saját maga soha nem hasznosított hirdetési felületeket. A hasznosításra mindig harmadik fél közbenjárásával került sor. Brüsszel városhoz kizárólag azok a hirdetési felületek tartoznak, amelyek az 1999. október 14-én a JCD-nek odaítélt szerződés tárgyát képezik. Az 1999. évi szerződés lejártával újabb pályázatot írtak ki, amelyet a CCB nyert meg, és lett ezáltal a jelenlegi nyertes ajánlattevő. A jelenleg hatályban lévő szerződés alapján a CCB-nek a hirdetési felületekért bérleti díjat és az alkalmazandó adókat kell megfizetnie.

(61)

A belga hatóságok tájékoztatnak arról, hogy azok az üzemeltetők, amelyek saját hirdetési felületüket használják, kizárólag az esedékes adókat fizetik meg, bérleti díjat pedig csak akkor, ha a felületek Brüsszel városhoz tartoznak. A szóban forgó bérleti díj semmi esetre sem helyettesíti az ilyen felületekre kivetett adókat. A bérleti díj tulajdonképpen a Brüsszel városhoz tartozó felületek hasznosítási jogának ellentételezése. Bérleti díj fizetésének hiányában a szolgáltatók ingyenesen hasznosíthatnák Brüsszel város hirdetési felületeit, ugyanakkor ez utóbbinak kellene viselnie a felületek beszerzésének költségeit. Logikus tehát, hogy a szolgáltatóknak bérleti díjat kell fizetniük. Ugyanakkor azoknak a szolgáltatóknak, amelyek nem Brüsszel város hirdetési felületeit hasznosítják, a hirdetési felületek elkészítésével vagy beszerzésével járó beruházásokat teljes mértékben maguknak kell vállalniuk.

(62)

A belga hatóságok kifejtik, hogy a 2016. november 4-i két ítéletben a Tribunal de première instance francophone de Bruxelles elfogadta, hogy a JCD a 2009–2012. évi adórendeletek 9. cikkének rendelkezései szerint nem tartozott helyi reklámadót fizetni az 1999. október 14-én a JCD-nek odaítélt szerződés teljesítése során Brüsszel város területén kihelyezett és a városhoz tartozó hirdetési felületek tekintetében. A fent említett ítéletekben elrendelték tehát a 2009–2012. pénzügyi évekre fizetendő összegek visszatérítését.

(63)

A belga hatóságok is megerősítik, hogy Brüsszel város fellebbezett a 2016. november 4-i két ítélet ellen, melyek közül az egyik a 2009–2010. adóévekre, a másik pedig a 2011–2012. adóévekre vonatkozott. A fellebbezési eljárás során, mely jelenleg is folyamatban van, Brüsszel város kijelentette, hogy a bíróság által az adórendelet 9. cikkére adott értelmezés, mely szerint az említett cikk a JCD számára adómentességet biztosított, megkérdőjelezte annak az EUMSZ 106. és 107. cikkével való összeegyeztethetőségét.

(64)	Brüsszel város ugyanakkor egyáltalán nem szedett be az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó, és az előirányzott eltávolítási időponton túl fenntartott hirdetési felületekre fizetendő adókat.

(65)	A belga hatóságok kijelentik, nem tudják meghatározni, hogy a 2002. január 1. és 2010. augusztus 21. közötti időszak során mekkora lett volna a 10. mellékletben előirányzott eltávolítási időponton túl fenntartott felületekre fizetendő bérleti díjak és adók összege.

3.4. Az intézkedések alkalmazása

3.4.1. Az 1984. évi szerződés szerinti hirdetési felületekről szóló rész: jelen határozat tárgya

(66)

A Bizottság elemzése kizárólag az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó felületek használati időn túli fenntartását érinti, nem pedig magát az 1984. évi szerződést. Ezt nevezetesen az a tény igazolja, hogy az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (15) 17. cikkének megfelelően a Bizottság nem rendelheti el azon támogatások visszatérítését, amelyek esetében az odaítélésük időpontjához képest számított tízéves jogvesztő határidő lejárt.

(67)

Az 1984. évi szerződés értelmében felállított felületeket az 1984. évi szerződés érvényességi időszakának végéig (azaz 1999-ig) lehetett kihelyezni és 15 éven keresztül (tehát akár 2014-ig) hasznosítani. Ezért az 1984. évi szerződés révén az említett felületekre vonatkozó támogatást – feltételezve, hogy a 107. cikk (1) bekezdése szerinti valamennyi kumulatív kritérium teljesül – csak akkor lehetett nyújtani, amikor a JCD megkapta a brüsszeli hatóságok engedélyét a szóban forgó felületek kihelyezésre, tehát az említett szerződés lejártának éve – 1999 – előtt. Így a JCD-nek nyújtott minden esetleges támogatás több mint 10 évvel azelőtt történt, hogy a Bizottság – 2011. szeptember 15-én – először kért volna tájékoztatást a belga hatóságoktól.

(68)

Ezzel ellentétben, ami az 1984. évi szerződés tárgyát képező felületeknek az 1999. évi szerződés 10. mellékletében előirányzott időponton túli, bérletidíj- és adófizetés nélküli fenntartását illeti, egy esetlegesen a JCD javára nyújtott támogatásra e körülmények között akkor került volna sor, ha a belga hatóságok (hallgatólagosan) engedélyezik, hogy a JCD ne tartsa be az említett mellékletben szereplő ütemtervet. Az alábbi bizottsági elemzés csak azt az intézkedést vizsgálja, amelyben az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó felületeknek a 10. mellékletben előirányzott időponton túli fenntartása olyan állami támogatást jelent, amelyhez a JCD 2001. szeptember 15. után (vagyis az (EU) 2015/1589 rendeletének 17. cikkében említett elévülési időn belül) jutott.

(69)	Ez a határozat nem érinti azt a kérdést, hogy állami támogatásnak minősül-e az 1999. évi szerződés hatálya alá tartozó felületek vonatkozásában a belga állam által a JCD-nek biztosított adómentesség; ez a kérdés nem tartozik az eljárás megindításáról szóló határozat tárgyköréhez.

3.4.2. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállása

(70)

Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(71)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ahhoz, hogy valamely intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett „állami támogatásnak” minősüljön, valamennyi alábbi feltétel teljesülése szükséges: i. az intézkedés az államnak tudható be és finanszírozása állami forrásból történik; ii. a kedvezményezettje számára szelektív gazdasági előnyt biztosít; iii. az intézkedés torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget; iv. alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet (16).

3.4.2.1. Az államnak való betudhatóság és állami források

(72)

Annak érdekében, hogy egy intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatást jelentsen, állami vagy állami forrásból történő beavatkozásnak kell történnie. Az állami források magukban foglalják a közszféra minden forrását (17), ideértve az államon belüli (decentralizált, szövetségi, regionális vagy más) egységek forrásait (18).

(73)

Az állami forrásokból közvetlenül vagy közvetve nyújtott előnyök az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak tekinthetők. Az állami forrásból nyújtott előny negatív formában is megnyilvánulhat a hatóságok bevételkiesése esetében. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az olyan forrásokról való lemondás, amelyeket elvben vissza kellett volna fizetni az állami költségvetésnek, állami források átruházásának minősül. Hasonlóképpen, az olyan beavatkozások, amelyek csökkentik a vállalkozások költségvetésére általában nehezedő terheket, állami forrásoknak minősülhetnek (19).

Az államnak való betudhatóság

(74)

A belga hatóságok nem vitatják, hogy az intézkedés nekik (és különösen Brüsszel városnak) tudható be. Magyarázatul hozzáfűzik, hogy az 1984. évi szerződés hatálya alá eső felületeknek a 10. mellékletben előirányzott időpontokon túli fenntartását annak érdekében fogadták el, hogy megőrizzék a JCD-vel kötött szerződés egyensúlyát, mivel más felületeket Brüsszel város kérésére – elsősorban esztétikai célból – idő előtt eltávolítottak, hogy más, preferált típusú felületeket helyezzenek ki (lásd (49) preambulumbekezdés).

Állami források

(75)

A belga hatóságok azt is elismerik, hogy a hirdetési felületeknek a 10. mellékletben előirányzott időpontokon túli fenntartása Brüsszel városnak bevételkiesést okozott az ezek után a hirdetési felületek után be nem szedett bérleti díjak és adók tekintetében, mely felületeket normális esetben az 1999. évi szerződés hatálya alá eső, bérletidíj- és adófizetési kötelezettséggel járó hirdetési felületekkel helyettesítettek volna.

(76)

Ennélfogva nem vitatott, hogy az, hogy a JCD az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó némely hirdetési felületet a 10. mellékletben előirányzott időpontokon túl is fenntartotta, a belga államnak tudható be, amely emiatt állami forrásokról mondott le. Ezen állami források (azaz azon bérleti díjak és adók, amelyekről Brüsszel város lemondott) számszerűsítése kapcsán a Bizottság és a belga állam ugyanakkor eltérő álláspontot képvisel (lásd a 3.4.5. szakaszt).

(77)	Következésképpen a Bizottság úgy tekinti, hogy ez az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami források átruházását jelenti.

(78)

Ahogyan az a (34) preambulumbekezdésben is szerepel, a CCB írásbeli észrevételeiben úgy ítéli meg, hogy azon reklámbevételek, amelyek a 10. mellékletben előirányzott eltávolítási időpontokon túl fenntartott hirdetési felületek kereskedelmi hasznosításából származnak, állami forrásokat is képezhetnének, hiszen ezeket a hirdetési felületeket az állam maga is hasznosíthatná.

(79)	A Bizottság véleménye szerint először is a JCD hirdetési bevételei egyértelműen nem minősülnek állami forrásoknak, amennyiben ezek a hirdetési bevételek a JCD és ügyfelei közötti magánszerződésekből származnak, amelyekbe az állam semmilyen formában nem avatkozik bele.

(80)

Emellett nem lehet úgy tekinteni, hogy Brüsszel város állami forrásokról mond le csak azért, mert ő maga nem végez ilyen gazdasági tevékenységet. Az állami források ilyen megközelítése rendkívül tág lenne, és nem tenné lehetővé az állam számára, hogy anélkül engedélyezzen tevékenységeket a területén, hogy előzetesen ellenőrizné, nem tudná-e az adott tevékenységet saját maga elvégezni.

(81)

Ráadásul, még ha egy állami hatóságnak elméletben meg is lenne a lehetősége egy bizonyos gazdasági tevékenység folytatására, nyilvánvalóan nem ez az elsődleges funkciója, és nem rendelkezik eleve az adott tevékenységhez szükséges szakértelemmel, kompetenciákkal és technikai eszközökkel. Például ebben az esetben megfigyelhető, hogy a hirdetési szerződések általában nemzeti jellegűek. Brüsszel városnak nem lenne lehetősége az ilyen szerződések megtárgyalására, mivel hatásköre csak azokra a reklámtáblákra terjed ki, amelyeket saját területén birtokolna. Ennélfogva a város azon feltételezett képessége, hogy a szóban forgó reklámtáblákból bevételhez jusson, összehasonlíthatatlan a JCDecaux ezen képességével.

3.4.2.2. Gazdasági előny megléte

(82)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett előny olyan gazdasági előnyt jelent, amelyet egy vállalkozás nem tudna megszerezni rendes piaci feltételek mellett, vagyis az állam beavatkozása nélkül (20). Csak az intézkedésnek az adott vállalkozásra gyakorolt hatása releváns, az állami beavatkozás oka és célja azonban nem (21).

(83)

A Bíróság szerint előnynek minősül, ha egy vállalkozás pénzügyi helyzetét állami beavatkozással javítják, ezért nemcsak a pozitív hatással járó szolgáltatások tekinthetők előnynek, hanem minden olyan állami beavatkozás is, amely különféle formákban mérsékeli a vállalkozások költségvetésére háruló terheket (22).

(84)

Ilyen körülmények közt 1999 óta – és az 1984. évi szerződésen alapuló engedélyek lejártával folyamatosan – a JCD továbbra is hasznosított hirdetési felületeket Brüsszel város területén, amiért cserébe sem bérleti díjat, sem adót nem fizetett, pedig az 1999. évi szerződésnek megfelelően ezeket az felületeket el kellett volna távolítani, és – szintén az 1999. évi szerződés értelmében– az azokat helyettesítő új hirdetési felületek hasznosítása után bérleti díjat és adókat kellett volna fizetni.

(85)

(86)	A Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a belga hatóságok elfogadják az előny fennállásának elvét, a mértékét viszont vitatják.

(87)

Ezenkívül a belga hatóságok az intézkedést a JCD-nek nyújtott ellentételezésnek tekintik, melynek célja azt a hátrányt ellensúlyozni, amelyet egyes hirdetési felületek idő előtti eltávolítása okozott. E tekintetben a Bizottság a C-211/15 P, Orange kontra Bizottság ügyre (23) hivatkozik, amelyben a Bíróság megerősítette a Törvényszék (24) és a főtanácsnok azon álláspontját (25), miszerint az is állami támogatásnak minősül, amikor egy vállalkozás költségeit azáltal mérsékelik, hogy olyan többletköltségeit törlik el, amelyek egy eltérő szabályozás eredményeként hárulnak rá, és amelyek alól a versenytárs vállalkozások mentesek (26). Az állami források átruházásával járó kompenzációk egyedül abban az esetben nem minősülnek állami támogatásnak, ha olyan, közszolgáltatásért nyújtott ellentételezésről van szó, amelyet az Altmark-ítélet (27) ítélkezési gyakorlatának megfelelően nyújtanak.

(88)

Ugyanakkor az 1984. és az 1999. évi szerződések pusztán kereskedelmi szerződések, melyek rendelkezései nem tartalmaznak a JCD-re nézve közszolgáltatási megbízást. Ebből kifolyólag a közszolgáltatási feladat teljesítésének ellentételezésére vonatkozó Altmark-ítélet ítélkezési gyakorlata ebben az esetben nem alkalmazandó.

(89)

Ezen az alapon tehát úgy tűnik, hogy a belga hatóságok által alkalmazott kompenzáció – feltételezve, hogy annak célja valóban azon hátrányok ellentételezése, amelyek egyes hirdetési felületek idő előtti eltávolítására vonatkozó esetleges kötelezettségből fakadnak – szükségszerűen előnyt jelent a JCD számára. Ez a következtetés jelen esetben annál is inkább megállja a helyét, mivel nehéz úgy ítélni, hogy a JCD strukturális hátrányt szenvedett, mivel a JCD önként beleegyezett abba, hogy eltávolítsa a szóban forgó hirdetési felületeket, és hogy egyébiránt a belga hatóságok maguk is elismerték, hogy a szóban forgó ellentételezés meghaladta az állítólagos hátrány megkövetelte összeget.

(90)

Ez az érvelés összhangban áll az állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény (28) (a továbbiakban: az állami támogatás fogalmáról szóló közlemény) 69. pontjával is, amely hangsúlyozza, hogy „[még az] állam által előírt szabályozási kötelezettségekből fakadó költségek (29) [is] elvben tekinthetők a gazdasági tevékenységgel járó költségekhez kapcsolódónak, aminek alapján az ilyen költségek kompenzációja előnyt biztosít a vállalkozás számára (30). Ez azt jelenti, hogy az előny meglétét elvben nem zárja ki az a tény, hogy az előny nem haladja meg a szabályozási kötelezettség előírásából fakadó költségek kompenzációjához szükséges összeget. Ugyanez vonatkozik azon költségek enyhítésére is, amelyek az állami intézkedésből fakadó ösztönző hiányában nem merültek volna fel a vállalkozásnál, mivel ezen ösztönző hiányában a vállalkozás másképp szervezte volna tevékenységeit (31). Nem zárható ki továbbá az előny megléte akkor sem, ha egy intézkedés tőle független, más jellegű terheket kompenzál (32).”

(91)

Jelen esetben szintén nem reális az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó felületek idő előtti cseréjét szabályozási kötelezettséggel azonosítani, mivel a JCD önként beleegyezett abba, hogy eltávolítja a szóban forgó hirdetési felületeket, de az állami támogatás fogalmáról szóló közlemény 69. pontjából következik, hogy amennyiben a felületek eltávolítása szabályozási kötelezettség miatt történt volna, az idő előtti eltávolítás ellentételezése előnynek minősült volna.

(92)

Megjegyzendő továbbá, hogy az állami támogatás fogalmáról szóló közlemény 71. pontja emlékeztet arra, miszerint „Kizárt az előny megléte a jogellenesen beszedett adók visszatérítése esetén (33), továbbá akkor, ha a nemzeti hatóságok kötelesek az általuk bizonyos vállalkozásoknak okozott károkért járó kártérítésre (34), illetve kisajátításért adott kártalanítás megfizetése esetén (35)”.

(93)

Ebben az esetben azonban a két helyzet egyike sem áll fenn. Semmi nem enged arra következtetni, hogy a belga hatóságok olyan kárt okoztak volna a JCD-nek, amelyért kárpótlást kellett volna nyújtaniuk. A JCD önként beleegyezett abba, hogy egyes eszközöket 1984-től eltávolít, és jogosan feltételezhető, hogy a JCD elfogadta, mert általánosságban véve ezáltal előnyhöz jutott.

(94)

Végezetül a Bizottság felteszi a kérdést, hogy tekinthető-e ez az ellentételezés szokásos piaci szereplői magatartásnak, amely esetlegesen kizárhatja egy előny fennállását. Nem lehet azonban úgy tekinteni, hogy Brüsszel város ilyen körülmények között piaci szereplőként járt el. Valójában megállapítást nyert, hogy az állítólagos ellentételezés nyújtását nem formalizálták, és nyomon követés tárgyát sem képezte (ami egyébként megmagyarázza, hogy miért van – még a belga hatóságok szerint is – eltérés az idő előtt eltávolított és helyettesített felületek száma között). A Bizottságnak benyújtott információk egyike sem utal arra, hogy Brüsszel város és a JCD között bármiféle tárgyalásra került volna sor erről a kérdésről. Semmi nem utal arra, hogy Brüsszel város elemezte volna az 1984. évi szerződés hatálya alá eső egyes hirdetési felületek cseréje által a JCD számára okozott bevételkiesést, összehasonlítva az ugyanazon szerződés hatálya alá tartozó többi felület fenntartásából származó haszonnal, mely felületek amortizációját egyébként teljes mértékben állták (költségeik – beleértve a JCD haszonkulcsát is – az 1984. évi szerződés érvényességi ideje alatti hasznosítás által valóban teljes mértékben megtérült). Mivel azonban sem elemzés, sem szerződéskötés, sem pedig nyomon követés nem történt, kizárható, hogy Brüsszel város ilyen magatartása összhangban áll a piacgazdasági magánszereplő elvével.

(95)

A Bizottság előny fennállására vonatkozó érvelését a Cour d’appel de Bruxelles 2016. április 29-i ítélete megerősítette (36). Az említett ítéletben a Cour d’appel elutasítja a JCD fellebbezését, és megerősíti a Tribunal de première instance de Bruxelles 2010. december 13-án hozott ítéletét. Pontosabban a bíróság megerősíti, hogy a JCD nem tartotta tiszteletben az 1999. évi szerződés 10. mellékletében előirányzott eltávolítási határidőket, és számos hirdetési felületet hasznosított jogcím és jogalap nélkül Brüsszel város közterületén. A JCD tehát a tisztességes piaci gyakorlattal ellentétes, objektíven nézve jogellenes cselekedeteket követett el, mivel azon hirdetési felületek hasznosítása, amelyeknek (már) nem lenne helyük a hálózatában, a JCD-t jogellenes versenyelőnyhöz juttatja, amely valószínűleg elvonja a hirdetőket versenytársától, a CCB-től. E tekintetben a bíróság elrendelte ezen jogszerűtlen gyakorlatok megszüntetését, és úgy ítéli meg, hogy a jogcím és jogalap nélkül hasznosított hirdetési felületek lebontása szükséges lépés az illegális gyakorlat megszüntetéséhez.

(96)

Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó bizonyos számú hirdetési felület 1999. és 2011. közötti, Brüsszel város területén a JCD által az 1999. évi szerződés 10. mellékletében előirányzott időpontokon túl bérletidíj- vagy adófizetés nélküli fenntartása és hasznosítása csökkentette azokat a költségek, amelyeket a JCD a tevékenysége során általában viselt volna, ami gazdasági előnyt jelentett a JCD számára.

3.4.2.3. Szelektív jelleg

(97)

Ahhoz, hogy állami támogatásnak minősüljön, az intézkedésnek szelektívnek kell lennie, azaz az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében előnyben kell részesítenie bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését (37). Ennek eredményeként csak a vállalkozásokat szelektíven támogató intézkedések tartoznak a támogatás fogalmába.

(98)	Először is meg kell jegyezni, hogy a belga hatóságok nem vitatják az intézkedés (az 1984. évi szerződés hatálya alá eső hirdetési felületeknek a 10. mellékletben előirányzott hasznosítási időszak lejáratán túli, bérletidíj- vagy adófizetés nélküli fenntartása) szelektivitását.

(99)

A belga hatóságok kifejtették, hogy az intézkedés a JCD-nek nyújtott ellentételezés az egyes hirdetési felületek idő előtti eltávolításának kompenzálására, és az ilyen intézkedés lényegében egyedi intézkedés, és ebben az összefüggésben a gazdasági előny fennállásának azonosítása (lásd a 3.4.2.2. szakaszt) általában feltételezi a szelektivitást. Eltérő rendelkezés hiányában ez a vélelem alkalmazandó a szóban forgó esetben, és elegendő az intézkedések szelektívnek nyilvánításához.

(100)

Azt is meg kell jegyezni, hogy az intézkedés szelektivitása nem kérdőjelezhető meg pusztán azért, mert a JCD egyedülálló jogi és ténybeli helyzetben van azáltal, hogy az intézkedés előnyeit egyedül élvezheti, mivel egyedül ez a vállalat birtokol az 1994. évi szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületeket.

(101)

A fent említett „Orange-ítéletben” a Bíróság ténylegesen megerősítette a Törvényszék álláspontját (38), miszerint „[…]Amikor a kedvezményezettet azon egyéb gazdasági szereplőkkel hasonlítják össze, amelyek az intézkedéssel elérni kívánt célra tekintettel hasonló ténybeli és jogi helyzetben vannak, az összehasonlítás kritériumának alapját és indokát a potenciálisan általánosan alkalmazott intézkedések szelektív jellegének megítélése adja, tehát nem releváns, ha – mint a jelen esetben is – egy olyan ad hoc intézkedés szelektív jellegének megítéléséről van szó, amely csupán egyetlen vállalkozást érint […]”.

(102)

Jelen esetben világos, hogy a hirdetési felületek fenntartása általános hatály nélküli ad hoc intézkedés, tehát egyértelműen szelektív.

3.4.2.4. A verseny torzítása és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(103)

A vállalkozásoknak nyújtott köztámogatás csak akkor minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, ha „torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget”, kizárólag akkor, ha ez „érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

A verseny torzulása

(104)

Egy állam által nyújtott támogatási intézkedés akkor torzítja a versenyt vagy fenyeget annak torzításával, ha kedvezményezettjének versenyhelyzetét a vele versenyző vállalkozásokkal szemben valószínűleg erősíti (39).

(105)

Elegendő, ha a támogatási intézkedés hatálybalépésekor az érintett piacon tényleges versenyhelyzet áll fenn, hogy az állam által vagy állami forrásból történő beavatkozás alkalmas legyen a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására és a verseny torzítására, illetve az annak torzításával való fenyegetésre (40). Ezért feltételezhető a verseny torzulása, mihelyt az állam pénzügyi előnyt biztosít egy olyan vállalkozás számára, amely liberalizált ágazatban működik, ahol a verseny fennáll vagy fennállhatna.

(106)

Tekintettel arra a tényre, hogy a JCD olyan piacon működik, amelyben az ágazat különböző vállalkozásai versenyeznek egymással (kisformátumú hirdetések piaca), ha a jelenlévő szereplők javára támogatást nyújtanának vagy e szereplők támogatás előnyeiben részesülnének, az olyan hatással járna, amely potenciálisan torzíthatja a versenyt.

A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(107)

Az Unió bíróságainak ítélkezési gyakorlata szerint a belső piacon működő vállalkozásoknak nyújtott bármilyen támogatás érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet (41).

(108)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság nem köteles gazdasági elemzést végezni a kérdéses piacok tényleges helyzetéről, a támogatásban részesülő vállalkozások piaci részesedéséről, az egymással versenyző vállalkozások helyzetéről vagy a tagállamok közötti kereskedelemről (42). Jogellenesen nyújtott állami támogatás esetén a Bizottságnak nem kell bizonyítania az ilyen támogatás tényleges hatását a versenyre és a kereskedelemre.

(109)

A JCD javát szolgáló szóban forgó intézkedés (a hirdetési felületeknek a 10. mellékletben előirányzott időpontokon túli, bérletidíj- és adófizetés nélküli fenntartása) megerősíti a JCD helyzetét Brüsszel fővárosi régióban a hirdetési felületek piacán, és megnehezíti az említett piacra való bejutást a más tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára (43). Ezenfelül a Bizottság jelen esetben megjegyzi, hogy mind a JCD, mind a CCB az Európai Unió más-más tagállamaiban tevékenykedik (44). Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a hirdetők gyakran számos országban aktív nemzetközi csoportok, és egyes esetekben maguk a reklámkampányok is nemzetközi dimenzióval rendelkeznek.

(110)

Ezért az intézkedés valószínűleg érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(111)

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a belga hatóságok, bár elismerik a JCD javára nyújtott előny fennállását, úgy vélik, hogy a 2006. évi de minimis rendelet releváns lehet.

(112)

Érvelésük a szóban forgó előny összegének kiszámításán alapul, figyelembe véve a határidő előtt és azon túl eltávolított hirdetési felületek közötti kompenzációs logikát.

(113)

A belga hatóságok valóban úgy ítélik meg (lásd az (51)–(52) preambulumbekezdést), hogy összeségében nézve a JCD gazdasági előnyben részesült, de kizárólag az idő előtt – azaz az eltávolításuk tervezett időpontja előtt – elbontott felületek száma és a 10. mellékletben előirányzott eltávolítási időponton túl fenntartott felületek száma közötti egyensúlytalanság miatt. Az ő olvasatukban, a felek között fennálló kompenzációs mechanizmus alapján a JCD egyrészt bérletidíj- és adómegtakarításról mondott le azáltal, hogy elfogadta a felületek idő előtti eltávolítását, másrészt viszont bérleti díjat és adót takarított meg azáltal, hogy egyes felületeket a tervezett eltávolítási időpontokon túl fenntartott.

(114)

Kiszámítva az idő előtti eltávolítások miatt a JCD által elveszített megtakarítások és a 10. mellékletben előirányzottnál hosszabb ideig megtartott felületek révén nyert többletmegtakarítások közötti különbséget, a belga hatóságok szerint a JCD az 1999 decembere és 2011 közé eső időszakban mindössze legfeljebb [100 000–150 000] EUR gazdasági előnyhöz jutott.

(115)

mivel úgy ítélik meg, hogy a JCD-nek nyújtott előny nem haladhatja meg a [100 000–150 000] EUR-t, a belga hatóságok azzal érveltek, hogy az intézkedés könnyen a 2006-os de minimis rendelet hatálya alá eshet.

(116)

E tekintetben fontos megjegyezni, hogy jelen szakaszban két de minimis rendelet vonatkozik a szóban forgó időszakra:

az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: a 2001-es de minimis rendelet), amely 2001 februárjától 2006. december 31-ig volt hatályos, és amely kimondja, hogy egyes csekély (három pénzügyi év alatt kevesebb, mint 100 000 EUR) összegű támogatások úgy tekintendők, hogy nem befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet, tehát esetükben nem teljesül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő valamennyi kritérium;

a 2006-os de minimis rendelet, amely 2007. január 1. és 2013. december 31. között volt hatályban, és amely előírja, hogy bizonyos csekély (három pénzügyi év alatt kevesebb, mint 200 000 EUR) összegű támogatások úgy tekintendők, hogy nem befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet, tehát esetükben nem teljesül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritérium.

(117)

Mindenekelőtt, amint azt a 3.4.2.2. pont kifejti, a Bizottság úgy véli, hogy az előny nagyobb annál, mint ahogyan azt a belga hatóságok megítélik, mivel kiszámításakor a határidő után fenntartott hirdetési felületekre esedékes és a JCD által ki nem fizetett összes bérleti díjat és adót is figyelembe kell venni. Megjegyzendő, hogy a Bizottság nem mérhette fel pontosan a JCDecaux számára nyújtott kedvezmények összességét, mivel a belga hatóságok megtagadták ezen adatok generálását; a JCD-nek nyújtott támogatás összege mindenesetre 200 000 EUR-nál magasabb. A de minimis rendeletek ezért nem alkalmazhatók, és a Bizottság nem tudja elfogadni a belga hatóságok érvelését.

(118)

Még ha a de minimis rendeletek valamelyike alkalmazandó is lett volna (ami nem így van), a Bizottság azt is megállapítja, hogy a 2001-es de minimis rendelet 3. cikkében és a 2006-os de minimis rendelet 3. cikkében megállapított ellenőrzési feltételek amúgy sem teljesülnek. A belga hatóságok eredetileg nem tekintették az intézkedést de minimis támogatásnak, tehát nem tették meg a szóban forgó rendeletekben előírt lépéseket.

(119)

Az intézkedés nem felel meg a 2006-os de minimis rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében megállapított átláthatósági feltételeknek sem, miszerint „E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyekhez előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (»átlátható támogatás«)”. A jelen esetben a belga hatóságok nem nyújtottak be olyan dokumentumot, amely bizonyítaná, hogy a támogatási intézkedés nyújtása előtt számítást végeztek volna, vagy hogy legalább az idő előtti és határidőn túli eltávolítások közötti egyensúlyt – ami a belga hatóságok által kiszámolt [100 000–150 000] EUR támogatási összeg számítási alapját képezte – különösebben nyomon követték volna.

(120)

Következésképpen a szóban forgó támogatás nem tartozik a de minimis rendelet hatálya alá.

(121)

Következésképpen, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet érintse.

3.4.2.5. Következtetés

(122)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületek tervezett eltávolításának időpontja utáni fenntartása a JCD javára nyújtott, két összetevőből (bérleti díjak és adók) álló állami támogatást jelent.

3.4.3. A támogatás jogszerűsége

(123)

A Bizottság megállapítja, hogy a panasz e részének tárgyát képező intézkedésről, amelyek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, nem érkezett tájékoztatás az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(124)

mivel a belga hatóságok részéről semmiféle igazolás nem érkezett a bejelentés alóli mentességről, az intézkedés következésképpen jogellenes.

3.4.4. A belső piaccal való összeegyeztethetőség

(125)

mivel a JCD által az 1984. évi szerződés végrehajtása keretében Brüsszel város területén felállított bizonyos hirdetési felületeknek az előirányzott (az 1999. évi szerződés 10. mellékletében megjelölt) eltávolítási időponton túli hasznosítása az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás fennállását vonja maga után, helyénvaló meghatározni, hogy ezek az intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők-e.

(126)

Az állami támogatási intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése és 107. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti eltérések alapján. A belga hatóságok mindazonáltal nem terjesztettek elő semmiféle érvet annak bizonyítására, hogy ezen eltérések valamelyike a jelen esetben alkalmazandó lenne.

(127)

A Bizottság először is arra emlékeztet, hogy a tagállam feladata bizonyítani, hogy egy támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. A belga hatóságok azonban nem szolgáltak érvekkel a kérdéses intézkedések összeegyeztethetőségéről. Az EUMSZ 107. cikkének (2) bekezdése és 107. cikke (3) bekezdésének a)–d) pontja szerinti eltérések a jelen esetben nem alkalmazandók, mivel a szóban forgó intézkedést az említett rendelkezésekben előírt célok nem indokolják.

(128)

Végül pedig az 1984. és az 1999. évi szerződések pusztán kereskedelmi szerződések, és feltételeikben nem szerepel a JCD közszolgáltatási feladattal való megbízása. Ezért az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésében előírt, a közszolgáltatás teljesítéséért járó kompenzációt érintő eltérés nem alkalmazandó.

(129)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületeknek az 1999. évi szerződés 10. mellékletében előirányzott eltávolítási időponton túli, bérletidíj- vagy adófizetés nélküli fenntartása csökkentette azokat a költségeket, amelyek a JCD tevékenysége során általában felmerülnének, és ezért azt a belső piaccal összeegyeztethetetlen működési támogatásnak kell tekinteni.

(130)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a JCD az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen jogellenes állami támogatásban részesült az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületeknek az 1999. évi szerződés 10. mellékletében előirányzott eltávolítási időpontokon túli, bérletidíj- vagy adófizetés nélküli fenntartása révén. Ezt a támogatást vissza kell téríttetni, hacsak a visszatéríttetés nem esik az (EU) 2015/1589 rendelet 17. cikkének hatálya alá.

3.4.5. Az összeegyeztethetetlen támogatás összege

(131)

Az összeegyeztethetetlen támogatás összegének kiszámításához alkalmazott általános elv a bérleti díjak és az adók összegének becslése, amelyet a városnak – az intézkedés hiányában – be kellett volna szednie.

(132)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az összeegyeztethetetlen támogatás összegének kiszámítását az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó és 2001. szeptember 15. után (45) fenntartott minden hirdetési felületre vonatkozóan el kell végezni, referenciaként véve az 1999. évi szerződés alapján esedékes bérleti díjakat és a hirdetési felületekre általában alkalmazandó adókat (46) az eltávolítás eredetileg előirányzott időpontja (47) (amennyiben az korábbi, mint 2001. szeptember 15.) vagy 2001. szeptember 15. (ha az eltávolítás eredetileg előirányzott időpontja későbbi, mint 2001. szeptember 15.) és a ténylegesen végrehajtott eltávolítás időpontja között.

(133)

Amint az a (111)–(114) preambulumbekezdésben szerepel, a belga hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a JCD-nek nyújtott esetleges támogatás összege az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó, határidő előtt és után eltávolított hirdetési felületek közötti kompenzáció logikája alapján [100 000-150 000] EUR lenne. A belga hatóságok számításai a CCB által 2007. december 3-án és 2009. december 21-én készített hatósági jegyzőkönyveken alapulnak. A belga hatóságok úgy vélik, hogy az említett hatósági jegyzőkönyvek bizonysága szerint a 10. mellékletben előirányzott eltávolítási időpont előtt lebontott felületekhez tartozó reklámfelületi oldalak száma 2007-ben nagyobb volt, mint a 10. mellékletben előírt eltávolítási időponton túl fenntartott hirdetési felületekhez tartozó reklámfelületi oldalak száma. Csak a CCB által 2009. december 21-én készített hatósági jegyzőkönyv mutatta azt, hogy az egyensúly a JCD javára billent ki. A belga hatóságok ezért úgy ítélik meg, hogy következésképpen, még ha a szerződés teljesítéséből a JCD számára valamiféle előny származhatott is, annak mennyiségi meghatározása a 2007–2011-es pénzügyi évekre lehet korlátozni annak kockázata nélkül, hogy a JCD előnyben részesülne.

(134)

A 3.4.2.2. szakaszban kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a belga hatóságok kompenzációs mechanizmuson alapuló érvelése megalapozatlan, és hogy a JCDecaux számára nyújtott előny megfelel annak az összmegtakarításnak, amelyet a vállalat az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületek hasznosításának folytatásával valósított meg ahelyett, hogy az említett felületeket az 1999-es szerződésnek megfelelő hirdetési felületekkel helyettesítette volna.

(135)

A Bizottság e pontra vonatkozó érvelését a Cour d’appel de Bruxelles 2016. április 29-i ítélete megerősítette (48). Az említett ítéletben a Cour d’appel megerősíti, hogy a JCD nem tartotta be az 1999-es szerződés 10. mellékletében előirányzott eltávolítási határidőket, és számos hirdetési felületet hasznosított jogcím és jogalap nélkül Brüsszel város közterületén.

(136)

Különösképpen, a Cour d’appel elutasítja az olyan kompenzációs mechanizmus gondolatát, amelyet a belga hatóságok azon régi utcabútorokra vonatkozóan említettek, amelyeket az előirányzott eltávolítási időponton túl is fenntartottak, cserébe egyes régi utcabútorok idő előtti lecseréléséért, ugyanis az 1984-es szerződés nem írt elő és nem is engedélyezett ilyen mechanizmust. A Cour d’appel megerősíti, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az 1999. évi szerződés megkötése után a JCD kifejezett engedélyt kapott volna Brüsszel várostól a hirdetési felületek felcserélésére. Az említett ítéletben a Cour d’appel elutasítja a JCD fellebbezését, és megerősíti a Tribunal francophone de première instance de Bruxelles 2010. december 13-án hozott ítéletét. Megerősíti, hogy a JCD, azáltal, hogy Brüsszel város közterületein jogcím vagy jogalap nélkül hasznosított hirdetési felületeket, a tisztességes piaci gyakorlattal ellentétes, objektíven nézve jogellenes cselekedeteket követett el, mivel azon hirdetési felületek hasznosítása, amelyeknek (már) nem lenne helyük a hálózatában, a JCD-t jogellenes versenyelőnyhöz juttatja, amely valószínűleg elvonja a hirdetőket versenytársától, a CCB-től.

(137)

Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az összeegyeztethetetlen támogatási összeg kiszámításának alapját – bármiféle kompenzációs logika alkalmazása nélkül – kizárólag a határidőn túl fenntartott hirdetési felületekre be nem szedett bérleti díjak és adók képezhetik. Ennek érdekében a belga hatóságoknak minden érintett hirdetési felületre és minden releváns időszakra vonatkozóan figyelembe kell venniük a meglévő bérleti díjakat és az azonos méretű felületekre vonatkozó 2001. évi és azt követő adórendeletek értelmében fizetendő adókat.

(138)

E tekintetben a köztereken ideiglenes jelleggel elhelyezett hirdetésekről szóló, 2001. október 17-i adórendelet a 2002–2006-os pénzügyi évre adót vezetett be a köztereken ideiglenes jelleggel elhelyezett hirdetésekre. Brüsszel város elfogadta továbbá a 2006. december 18-i adórendeletet is, amely ugyanazt az adót írja elő a 2007-es pénzügyi évre. A 2008-as adóévtől pedig Brüsszel város kifejezetten a hirdetési felületekre vetett ki adót (49).

(139)

A Bizottság úgy véli, hogy a hirdetési felületekről szóló adórendeleteket automatikusan alkalmazni kellett volna az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó, határidőn túl fenntartott hirdetési felületekre, és hogy az 1984. évi szerződés hatálya alá tartozó, határidőn túl fenntartott hirdetési felületekre vonatkozóan az ezen adórendeletek által előírt adómentesség eltérést jelent a referenciarendszertől.

(140)

Meg kell jegyezni, hogy Brüsszel város eleinte úgy vélte, hogy a 2001. október 17-i adórendelet által Brüsszel város hirdetéseire előírt adómentesség (50) értelmében az 1999. évi szerződés végrehajtása keretében kihelyezett, hozzá tartozó hirdetési felületek nem voltak adókötelesek, ami ellentmondani látszik a Bizottság által a (139) preambulumbekezdésben kifejtett álláspontnak. Ezután a 2007. december 17-i adórendelet 9. cikkében, majd a 2008. december 15-i, a 2009. november 9-i, a 2010. december 20-i és a 2011. december 5-i egymást követő adórendeletekben valóban bevezettek egy kifejezetten Brüsszel város hirdetési felületeire irányuló adómentességi rendelkezést (51).

(141)

A belga hatóságok azonban azt is jelezték, hogy Brüsszel város később azt a következtetést vonta le, miszerint más hirdetési felületek hasznosítóival szemben méltánytalan helyzetet teremtett, ha a hirdetési felületekre adómentességet nyújtott annál az egy oknál fogva, hogy azok Brüsszel városhoz tartoznak, pedig a hasznosításukat nem is a város végezte. Ezért úgy határozott, hogy adót vet ki az 1999-es szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületekre; az adók első beszedése 2011. július 29-én történt, és a 2009-es adóévre vonatkozott. A belga hatóságok elmagyarázták, hogy egy 2014. április 3-i rendelettel azóta már eltörölt 1996. december 24-i törvény 6. cikke alkalmazásában nem volt lehetséges az adófizetést az adóév január 1-jétől számított több mint hároméves időszakra visszamenőleg érvényesíteni.

(142)

A belga hatóságok indokolása alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hirdetési felületekre kivetett adók normális esetben az 1999. évi szerződés hatálya alá tartozó hirdetési felületekre vonatkoznak, és hogy ezért nincs ellentmondás azon álláspontjával, mely szerint a határidőn túl fenntartott 1984-es hirdetési felületeknek szintén adókötelesnek kellene lenniük.

(143)

A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy a Tribunal de première instance francophone de Bruxelles 2016. november 4-i két ítélete, melyek megállapítják, hogy a JCD nem tartozik helyi reklámadót fizetni az 1999. október 14-én a JCD-nek odaítélt szerződés teljesítése keretében kihelyezett, Brüsszel város tulajdonában álló hirdetési felületekre, nem veszik figyelembe az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés kérdését.

(144)

A JCD által megtakarított bérleti díjak és adók összegeinek kiszámítása nem okoz különösebb nehézséget, és a belga hatóságok ezt részben meg is tették a de minimis kérdéskörrel kapcsolatos érvelésük keretében (lásd az (52)–(53) preambulumbekezdést). A belga hatóságok azonban a Bizottság ismételt kérése ellenére sem nyújtották be a Bizottságnak a támogatás teljes összegének becslését. A CCB a maga részéről becslést nyújtott be a visszafizettetendő támogatás összegéről, amely megközelítőleg 2 millió EUR-t tesz ki.

4. A VILLO!-RÓL SZÓLÓ RÉSZ ELEMZÉSE

4.1. Az eljárás megindítása mellett szóló okok

(145)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Villo közszolgálati koncesszió Brüsszel fővárosi régió területén történő, JCD általi üzemeltetéséhez kapcsolódó kiegészítő intézkedések (egyes díjak alóli mentesítés, illetve egyes helyi és regionális adók kompenzálása, lásd a (22) preambulumbekezdést) tekintetében teljesülnek az állami támogatásra vonatkozó kumulatív kritériumok, következésképpen ezek az intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősülnek.

(146)

Úgy tűnt különösen, hogy nem alkalmazható erre az esetre a belga hatóságok azon érve, amely szerint ezek az intézkedések az Altmark-ítélet alapján azért nem minősülnének állami támogatásnak, mert a JCD-t átlátható ajánlati felhívás útján választották ki – ezek a kiegészítő intézkedések ugyanis nem is képezték az ajánlati felhívás részét: ezeket az ajánlati felhívást követően, a Villo-megállapodásról szóló tárgyalások keretében biztosították. A belga hatóságok szerint ezek a kiegészítő intézkedések legfeljebb évi mintegy [400 000–500 000] eurót tesznek ki (lásd a (22) preambulumbekezdést).

(147)

Emellett a Bizottság komoly kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethetőek-e a kiegészítő intézkedések a 2005/842/EK bizottsági határozattal (52) (a továbbiakban: „az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat”) és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozattal, amelyekre a belga hatóságok hivatkoztak. A Bizottság különösen azt vonta kétségbe, hogy a belga hatóságok által a koncesszió vonatkozásában végrehajtott ellenőrzések (amelyek a közszolgálati feladat költségeire irányultak, a bevételeket azonban nem vizsgálták részletesen) elegendőek voltak-e mindenfajta túlkompenzáció kizárására. A Bizottságnak emellett kételyei voltak afelől, hogy pontosan mely feltételekkel kerültek a Villo-koncesszióhoz a nemzeti szinten a JCD által megtárgyalt szerződések szerinti hirdetési bevételek, ahogyan az a JCD analitikus könyvelésében megjelenik.

(148)

A fentiekben felsorolt indokok alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a szóban forgó intézkedés vonatkozásában megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást, és felkérte a belga hatóságokat és valamennyi érdekelt felet, hogy közöljenek minden lényeges információt és nyújtsák be észrevételeiket az intézkedéssel kapcsolatban.

4.2. Az érdekelt felek észrevételei az eljárás megindításáról szóló határozatról

(149)

A Bizottsághoz több érdekelt féltől érkeztek észrevételek (CCB, JCD, valamint egy névtelenséget kérő harmadik érdekelt fél), amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

4.2.1. A CCB által benyújtott észrevételek

(150)

A Bizottság egy 2015. július 16-i levélben kapta meg a CCB észrevételeit.

(151)

A CCB úgy véli, hogy a JCD állami támogatásban részesült a Villo-koncesszió üzemeltetésének keretében, és érveket terjeszt elő az állami források és az előnyök meglétének kritériumával kapcsolatban.

4.2.1.1. Állami források

(152)

A belga hatóságok azáltal, hogy ellentételezés megfizetését nem kérve biztosították a JCD számára a jogot arra, hogy közterületet foglaljon el és hasznosítson hirdetési célokra (lásd a (19)–(22) preambulumbekezdést), lemondtak ezekről az állami bevételekről, és állami támogatásnak minősülő gazdasági előnyt biztosítottak a JCD számára (53).

4.2.1.2. Előny

(153)

A CCB véleménye szerint a JCD számára megítélt ellentételezés az Altmark-ítéletben meghatározott kritériumok egyikének sem felel meg.

Az első Altmark-feltétel

(154)

A CCB úgy véli, hogy a Villo szolgáltatás üzemeltetése nem minősül olyan közszolgáltatási feladatnak, amelyet egy vállalkozás saját üzleti érdekeinek figyelembevétele mellett nem, vagy nem ugyanolyan feltételekkel végezne el (54), és ezzel kapcsolatban hivatkozik számos másik európai város példájára, ahol már kielégítő módon nyújtanak automatizált kerékpárkölcsönzési szolgáltatásokat kereskedelmi feltételek mellett (55).

A második Altmark-feltétel

(155)

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációból kiderül, hogy olyan alapvető elemek, mint a koncesszió időtartama, a szolgáltatás finanszírozásának módja, valamint a koncesszióba adó hatóságnak a szolgáltatás finanszírozásában való részvétele nagyon elnagyoltan voltak meghatározva (56), és hogy ennek következtében az ajánlattételhez szükséges dokumentáció nem rögzítette világos és átlátható módon a szolgáltatás finanszírozási rendszerének fő paramétereit.

A harmadik Altmark-feltétel

(156)

A CCB véleménye szerint sem előzetesen, sem utólag nem ellenőrizték a JCD számára a Villo-koncesszió keretében nyújtott előnyök mértékét, és továbbra sem ismert, hogy pontosan milyen pénzügyi hatással jártak a JCD számára biztosított adómentességek. Ezért a túlkompenzáció hiánya nem garantálható.

A negyedik Altmark-feltétel

(157)

A CCB megállapítja, hogy a Villo-koncesszió JCD számára történő odaítélésére hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást követően került sor, ami csak kivételes esetekben tekinthető elegendőnek ahhoz, hogy teljesüljön a negyedik Altmark-feltétel. A CCB véleménye szerint amennyiben a koncesszió alapvető elemeivel kapcsolatos kiegészítő intézkedésekről (mint például a helyi adók alóli mentességről) az ajánlati felhívást követően döntöttek, nem vonható le az a következtetés, hogy az ajánlati felhívás lehetővé teszi azon gazdasági szereplő kiválasztását, aki a legkevesebb költséggel nyújtja az általános gazdasági érdekű szolgáltatást.

4.2.1.3. Összeegyeztethetőség

(158)

A CCB vitatja az eljárás megindításáról szóló határozatban levont bizottsági következtetést, amely szerint az intézkedések összeegyeztethetőségét az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat fényében kell elemezni.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alkalmazhatósága

(159)

A CCB arra hivatkozik, hogy a Villo-koncesszió üzemeltetése keretében a JCD számára nyújtott ellentételezések évi több tízmillió eurós nagyságrendet érnek el, és ezért meghaladják az évi 15 millió eurós küszöbértéket, amely meghatározza az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alkalmazhatóságát (57). A CCB megítélése szerint a hirdetési bevételeken, a felhasználók által fizetett díjakon és az adók és illetékek alóli mentesülésen túlmenően figyelembe kell venni a közterület hirdetési célból történő igénybevételéért és hasznosításáért fizetendő díj alóli mentesülés révén a JCD számára biztosított előnyöket is.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat előírásainak tiszteletben tartása

(160)

A CCB továbbá azt állítja, hogy a szóban forgó esetben az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozatban előírt feltételek közül több nem teljesül.

(161)

Megbízás: a CCB vitatja, hogy teljesülnének az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 4. cikkében a megbízásra vonatkozóan meghatározott feltételek. Egyrészt a Villo közszolgáltatás üzemeltetését szabályozó 2010. november 25-i rendeletet körülbelül két évvel a Villo-koncesszió odaítélése után hozták meg (58). Másrészről a Villo-megállapodást 17 év 4 hónap időtartamra meghosszabbították, noha a Villo-megállapodásban 15 éves időtartam volt meghatározva. A CCB vitatja, hogy ezt az időtartamot a szükséges beruházások jelentős volta indokolná, amint az az eljárás megindításáról szóló határozat (99) preambulumbekezdésében áll. A CCB megjegyzi, hogy a JCD éves pénzügyi kimutatása alapján a Villo rendszer keretében rendelkezésre bocsátott kerékpárokkal kapcsolatos költségekre évi 20 %-os értékcsökkenési leírást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a kerékpárok a használatba állításuktól számított öt év elteltével teljes mértékben amortizálódnak.

(162)

Ellentételezés: az ellentételezési mechanizmus és az ellentételezés kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paraméterei nincsenek kellően leírva. Ennek vonatkozásában a CCB a hirdetési bevételek elosztásával kapcsolatban kulcsfontosságúnak tartja, hogy a belga hatóságok a Villo hirdetési felületeinek bruttó elérését (GRP) vegyék figyelembe (59), ne pedig a JCD által a hálózat keretében hasznosított összes felület által termelt átlagbevételt. Ami az ellentételezés számításánál figyelembe veendő költségeket illeti, a CCB hangsúlyozza, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 5. cikke értelmében ezek a költségek csak „az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásakor felmerült” költségek, amely meghatározás kizárná a hirdetési felületek kihelyezéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó esetleges költségeket.

(163)

A túlkompenzáció hiányának ellenőrzése: amint azt fent említettük (lásd a (156) preambulumbekezdést), a CCB szerint nincs semmiféle ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy a Villo-koncesszió üzemeltetése keretében nem kerül sor túlkompenzációra. A CCB számításai szerint egyébként a JCD jelentős túlkompenzációban részesült.

4.2.1.4. Az ellentételezés összege

(164)

A CCB vitatja a helyi adók alóli mentesülésből adódó összegeket, amelyek az eljárás megindításáról szóló határozatban szerepelnek. A CCB szerint amióta 2014-ben megkezdődött a Villo-koncesszió teljes kapacitással történő üzemeltetése, ezek a mentességek jelentősen növekedtek, és legalább évi 650 000 eurót tesznek ki, azaz jóval meghaladják az évi [250 000–350 000] eurós maximumot (lásd a (22) preambulumbekezdést).

(165)

Egyébként a CCB véleménye szerint a hirdetési felületek ingyenes hasznosítása önmagában véve is állami támogatásnak minősül. A CCB úgy véli, számszerűsíteni kell minden egyes hirdetési felület értékét, és egy, a CCB és Antwerpen városa közötti szerződésre hivatkozva megállapítja, hogy a fizetési kötelezettségek alóli mentesség, amelyben a JCD részesül, évente közel 8 millió EUR összegű támogatásnak felel meg.

4.2.2. A második panaszos által benyújtott észrevételek

(166)

A Bizottság 2015. július 17-én kapta meg egy névtelen harmadik fél észrevételeit. A névtelen harmadik fél szintén hangsúlyozza, hogy a Villo-megállapodás állami támogatást biztosít a JCD számára.

(167)

A névtelen harmadik fél vitatja különösen, hogy a szóban forgó ügyben teljesülnek az Altmark-feltételek, mivel az ellentételezés paramétereit nem állapították meg előzetesen tárgyilagos és átlátható módon. Emellett nem állítottak fel semmilyen ellenőrzési rendszert a túlkompenzáció megelőzése érdekében, ami akadályozná az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat szerinti lehetséges összeegyeztethetőséget.

(168)

Végezetül a névtelen harmadik fél „határozottan” vitatja a belga hatóságok álláspontját, amely szerint a hirdetési bevételeknek a Villo felületeire való leosztásához létezne egy olyan alapvető elosztási kulcs, amilyen a GRP (lásd a (196) preambulumbekezdést).

4.2.3. A JCD által benyújtott észrevételek

(169)

A JCD az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeit 2015. július 17-i levelében küldte meg a Bizottságnak.

4.2.3.1. Az állami támogatás megléte

(170)

A JCD azt állítja, hogy a Villo-megállapodást kizárólag magánforrásokból finanszírozzák, és nem származik belőle gazdasági előnye. Következésképpen a Villo-megállapodás nem tartalmaz állami támogatási elemet. A szóban forgó esetben állami források csak a regionális díjak elengedéséből és az önkormányzatokkal kötött megállapodásokban foglalt árak felülvizsgálatáról szóló rendelkezésekből adódóan voltak érintve. A JCD megítélése szerint ezeket az intézkedéseket a közszolgáltatás ellentételezésének kell tekinteni, amelyre az Altmark-ítélet kiterjed. A JCD konkrétan az alábbi érveket hozza fel:

Az első Altmark-feltétel

(171)

A Villo-megállapodással ráruházott szolgáltatás üzemeltetését szabályozó rendelet értelmében a szolgáltatás tárgya „automatizált kerékpárkölcsönzési rendszer megszervezése Brüsszel fővárosi régió egész területén személyi közlekedés céljából”. A JCD úgy véli, a szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek alapvetően a lakosság egésze számára kedvező díjszabás mellett folyamatosan elérhető kölcsönkerékpár-hálózat rendelkezésre bocsátását foglalják magukban, a hálózat karbantartásával kapcsolatos kötelezettségekkel, ideértve például a helyszíni jelenlétet és a meghibásodott kerékpárok cseréjét. Így a JCD véleménye szerint a közszolgálati kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kritérium tiszteletben tartása „a szóban forgó ügyben semmiféle nehézséget nem jelent”.

A második Altmark-feltétel

(172)

A JCD hangsúlyozza, hogy az ellentételezés paramétereinek előzetes megállapítására vonatkozó kötelezettség nem jelenti azt, hogy az ellentételezést egy konkrét képlet segítségével kellene kiszámolni. A szóban forgó esetben a finanszírozási rendszer főbb paraméterei tárgyilagos és átlátható módon szerepeltek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, amely többek között a következőkről rendelkezett:

i.	az üzemeltetési kockázatokat a koncessziós jogosult viseli;

ii.	a koncesszióba adó hatóság előnyben részesíti az olyan ajánlatot, amely semmiféle pénzügyi hozzájárulást nem kíván meg a fővárosi régió részéről; valamint

iii.	a fővárosi régió semmilyen esetben nem lép fel átalányjellegű és ismétlődő pénzügyi támogatással.

(173)

A JCD emellett úgy véli, hogy a finanszírozási mód – a regionális díjak elengedése – lehetővé teszi a pontos összeg előzetes kiszámítását, megszorozva a díj fix összegét a kihelyezett hirdetési felületek számával.

(174)

Ami az árak felülvizsgálatáról szóló rendelkezéseket illeti, azok pénzügyi hatása előre ismert, mivel a helyi adók emelkedésének ellentételezését szolgálják, függetlenül attól, hogy ezek alakulását természetesen nem lehetett előre tudni.

A harmadik Altmark-feltétel

(175)

A JCD szerint nem lehet szó túlkompenzációról, mivel:

i.	a régió közterületének hirdetési célokkal történő igénybevételéért fizetendő díj elengedésére annak ellentételezéseképpen került sor, hogy a JCD elfogadta, hogy a Villo-megállapodás alkalmazásában csökken a kihelyezhető hirdetési felületek száma, ami jelentősebb jövedelemkiesést eredményez;

ii.

az árak felülvizsgálatáról szóló, az önkormányzatokkal létrejött rendelkezések célja kizárólag a Villo-megállapodásban eredetileg meghatározott szerződési egyensúly védelme, pénzügyi hatásuk pedig nagyon csekély: a 2013-as pénzügyi évben nem érte el a [0-50 000] eurót, a 2014-es pénzügyi évben pedig a [0-50 000] eurót;

iii.	a regionális adók változásának kompenzálására irányuló rendelkezés egy szokásos rendelkezés, amelyet soha nem alkalmaztak;

iv.

a Villo-megállapodást a belga hatóságok szigorúan ellenőrzik: a koncesszió keretében kihelyezhető hirdetési felületek számát a Villo-megállapodás pontosan meghatározza; a megállapodás szigorú követelményeket ír elő a rendszer működőképessége tekintetében; a JCD köteles a régió hatóságainak rendelkezésére bocsátani a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos információkat; a megállapodás értelmében a JCD köteles éves jelentést benyújtani az irányítóbizottsághoz a rendszer használatára vonatkozó adatokról; az irányítóbizottság háromévente jelentést készít a kerékpárállomány műszaki és technológiai állapotáról; a Villo-megállapodással ráruházott szolgáltatás üzemeltetését szabályozó rendelet értelmében pedig a régió kormánya és parlamentje évente ellenőrzi a koncessziós szerződés végrehajtását; ezenkívül a Villo-megállapodás 21. cikke szerint amennyiben a JCD nem tartja be a hatályos jogszabályokat és a reklámetikai szabályokat, napi 4000 EUR összegű bírsággal büntetendő; továbbá

v.	a Villo-megállapodás veszteséges.

A negyedik Altmark-feltétel

(176)

A JCD azt állítja, hogy a Villo-megállapodás létrejöttét eredményező közbeszerzési eljárás nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes volt, és nem fér kétség ahhoz, hogy a régió azt a pályázót választotta, amely a közösség számára a legalacsonyabb költséggel tudja nyújtani a közszolgáltatást, tekintve, hogy a JCD ajánlata még akkor is a legkedvezőbb volt, ha figyelembe vesszük az odaítélési eljárást követően elfogadott kiegészítő intézkedéseket.

4.2.3.2. Összeegyeztethetőség

(177)

Arra az esetre, ha a Bizottság megállapítaná, hogy a regionális díjak alóli mentesülés és az árak felülvizsgálatáról szóló rendelkezések állami támogatásnak minősülnek, a JCD azzal érvel, hogy azok az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alkalmazhatósága

(178)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a határozat hatályát az olyan támogatásokra korlátozza, amelyek nem haladják meg a 15 millió EUR éves összeget. A JCD megjegyzi, hogy a közszolgáltatás ellentételezése a fogalommeghatározás szerint közpénzekből nyújtott előnyöket jelent, és hogy ezért a hirdetési bevételek és a felhasználók által fizetett díjak nem vehetők figyelembe ennek a rendelkezésnek az alkalmazásánál. Következésképpen a JCD szerint a szóban forgó esetben nyújtott állítólagos támogatás éves összege jóval alacsonyabb az említett küszöbértéknél, és ezért a határozat hatálya alá tartozik.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat előírásainak tiszteletben tartása

(179)

A JCD úgy véli, hogy a Villo-megállapodás tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat rendelkezéseit, aminek alátámasztására a következő érveket hozza fel.

(180)

Megbízás: A JCD hivatkozik az eljárás megindításáról szóló határozat (73) preambulumbekezdésére, amely szerint a koncesszió üzemeltetőjére háruló közszolgáltatási kötelezettségeket a Villo-megállapodás, valamint a régió parlamentje által 2010. november 25-én elfogadott rendelet rögzíti.

(181)

A megbízás időtartamát illetően a JCD a szükséges beruházások jelentős volta miatt indokoltnak tartja a 15 éves időtartamot. Az állomások kialakítása és a kerékpárok biztosítása jelentős beruházásokkal jár, miközben a Villo-megállapodás korlátozza a kihelyezhető hirdetési felületek számát és a felhasználói díjak indexálását. Ezenkívül a JCD szerint a Villo-megállapodás megkötésekor alkalmazandó, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozatban nem szerepelt előírás a szóban forgó koncesszió időtartamára vonatkozóan.

(182)

A JCD szerint nem volt szükség arra, hogy a megbízás rendelkezzen az esetleges túlkompenzáció visszafizettetésének szabályairól, mivel a túlkompenzáció kockázata a Villo-megállapodás megkötésétől fogva ki volt zárva, egyebek mellett mivel a szerződést nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárás alapján ítélték oda.

(183)

Ellentételezés: A JCD rámutat arra, hogy mivel a koncesszió üzemeltetése eddig veszteséges volt, nem részesülhetett túlkompenzációban. Ezért nem szükséges kiszámolni a JCD üzemi haszonkulcsát annak megállapításához, hogy az észszerűnek tekinthető-e, és nem kell megbizonyosodni arról, hogy a túlkompenzáció hiányának ellenőrzéséhez alkalmazott referenciaérték nincs túlbecsülve.

(184)

Ami a Villo-megállapodáshoz kapcsolódó hirdetési bevételek leosztását illeti, a JCD megjegyzi, hogy a kihelyezett hirdetési felületek értékét a lakossági lefedettség, a célközönség elérésével kapcsolatos teljesítmény és a reklámfelületi oldalak száma alapján állapítja meg, figyelmen kívül hagyva a felületek szerződéses eredetét, és szem előtt tartva a versenykörnyezetet, valamint azt, hogy egy stratégiailag fontos városban helyezkednek el. Véleménye szerint a tényleges értéket nem helyénvaló kizárólag a GRP alapján megbecsülni – ahogyan azt a CCB kívánja (lásd a (162) preambulumbekezdést) –, mivel az országos lefedettségre törekvő hirdetők nem érdeklődnek egy egymagában értékesített felület iránt (még ha nagyon magas is esetében a GRP).

(185)

A túlkompenzáció ellenőrzése: A JCD véleménye szerint a Villo-megállapodásban előírt üzemeltetési ellenőrzések (lásd a (175) preambulumbekezdés iv. pontját) kellően alkalmasak a túlkompenzáció hiányának biztosítására.

4.2.3.3. Az ellentételezés összege

(186)

Ami a regionális közterület igénybevételéért fizetendő díj alóli mentességet illeti, a JCD tisztázza, hogy a Villo-megállapodás megkötését megelőző tárgyalások keretében a JCD beleegyezett abba, hogy az ajánlatában előirányzottakhoz képest csökkenjen a közszolgáltatási koncesszió keretében kihelyezhető hirdetési felületek száma.

(187)

A 2 m2 méretű önálló hirdetési felületek és a 8 m2 méretű hirdetési felületek száma 25 darabra csökkent. Ennek ellentételezéseképpen a régió díjmentességet ítélt meg a JCD számára a regionális közterület igénybevételének vonatkozásában a Villo-megállapodás keretében kihelyezett 8 m2 méretű hirdetési felületek után.

(188)

Ez a mentesség évente legfeljebb [50 000-150 000] eurót tesz ki (lásd a (22) preambulumbekezdést).

(189)

A helyi adók módosításának kompenzálását illetően a JCD kifejti, hogy a pénzügyi hatás a gyakorlatban nagyon korlátozott. Egyszerre függ a szóban forgó adók kivetésétől és a JCD számlázásától. A JCD által az árak felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések alkalmazásában továbbhárított illetékek a gyakorlatban 2017-ig évente kevesebb mint [0–50 000] eurót tettek ki.

4.3. A Belgium által előterjesztett észrevételek

4.3.1. Belgium észrevételei az eljárás megindításáról szóló határozatról

(190)

A belga hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeiket 2015. május 21-én kelt levelükben juttatták el.

4.3.1.1. Az állami támogatás megléte

(191)

A belga hatóságok megerősítették eredeti álláspontjukat, amely szerint a JCD-vel kötött Villo-megállapodásban rögzített intézkedések az Altmark-ítélet valamennyi kritériumának megfelelnek, és ezért ezek az intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak.

(192)

A hatóságok konkrétan az alábbi érveket terjesztették elő:

Az első Altmark-feltétel

(193)

A belga hatóságok úgy vélik, hogy az automatizált kerékpárkölcsönzési rendszer nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátása – azáltal, hogy olyan környezetbarát közlekedési módot mozdít elő, amely egyfajta választ ad Brüsszel mobilitással kapcsolatos problémáira – vitathatatlanul általános érdekű célokat szolgál.

A második Altmark-feltétel

(194)

A belga hatóságok úgy vélik, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, amelynek alapján a JCD és a CCB elkészítette részletes ajánlatát, tartalmazta a finanszírozási rendszer alapvető paramétereit:

i.	a rendszer bevételei teljes egészében magánforrásokból származnak;

ii.	nem kerül sor közvetlen támogatásra vagy a koncesszió veszteségeinek közvetlen kompenzálására; továbbá

iii.	az üzemeltetési kockázatot teljes egészében a koncessziós jogosult viseli.

A harmadik Altmark-feltétel

(195)

A belga hatóságok először is úgy vélik, hogy a koncesszió odaítélése nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetés alapján történt, ami lehetővé teszi annak vélelmezését, hogy nem áll fenn túlkompenzáció. Mivel a régió kifejezetten kizárta, hogy közvetlen támogatást fizessen a koncesszió ellentételezéseképpen, az említett nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes jelleg szükségszerűen lehetővé tette a túlkompenzáció kockázatának kizárását.

(196)

Másrészről a koncesszióban meghatározott pénzügyi intézkedések semmilyen túlkompenzációt nem eredményeztek volna a JCD vonatkozásában. A belga hatóságok véleménye szerint:

i.	a régió közterületének igénybevétele után fizetendő díj alóli mentesség, amelyben a JCD részesült, legfeljebb évi [50 000–150 000] eurót tett ki, és így a koncesszió teljes működési költségének csupán kis részét fedezte; 2012-ben a költségek [0–5] %-át tette ki;

ii.

a regionális adók esetleges jövőbeni változásainak kompenzálása (lásd a (22) preambulumbekezdést) szokásos rendelkezés a hosszú távú koncessziós szerződésekben, amit egyrészt a régió önálló adóügyi hatásköre indokol, másrészt az, hogy a koncesszió üzemeltetésének veszteségessége esetére nincs előirányozva kompenzáció. A konkrét ügyben nem került sor a regionális adók és illetékek emelésére, és ezért a kompenzációval kapcsolatos rendelkezést soha nem alkalmazták;

iii.

az önkormányzatokkal megkötött kétoldalú megállapodásokban foglalt, az árak felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések (lásd a (22) preambulumbekezdést) egy független korrekciós tényező előirányzására korlátozódnak a szerződési egyensúly biztosítása érdekében, és semmiben nem érintik a helyi adó mértékét, amelyet az önkormányzatok továbbra is szabadon felülvizsgálhatnak. Amint azt az eljárás megindításáról szóló határozat (82) preambulumbekezdése megállapította, ez a kompenzáció az összevetett adómértékek függvényében legfeljebb [50 000–100 000] és [250 000–350 000] EUR közötti összeget jelent;

iv.

ami a hirdetési bevételek leosztását illeti, a JCD minden egyes szerződés esetében értékmegállapítási együtthatót alkalmaz, amely a felületenkénti átlagos bevételhez viszonyított hozzáadott értéknek felel meg; ez a módszer összhangban áll az ezen a területen alkalmazott korszerű gyakorlattal; továbbá

a koncessziós megállapodás rendszeres ellenőrzés tárgyát képezi. Egyrészt a megállapodás megfelelő végrehajtásának felügyeletével meg van bízva egy irányítóbizottság (60) és egy nyomonkövetési bizottság, amelyekhez a JCD-nek évente jelentést kell benyújtania a rendszer működéséről. Másrészt a 2010. november 25-i rendelet előírja, hogy Brüsszel fővárosi régió kormányzata és Brüsszel fővárosi régió parlamentje évente ellenőrzi a koncessziós szerződés végrehajtását.

A negyedik Altmark-feltétel

(197)

A belga hatóságok véleménye szerint a Villo-koncessziót nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárást követően ítélték oda a JCD számára. Ami az ajánlati felhívást követően beillesztett pénzügyi intézkedéseket illeti (lásd a (22) preambulumbekezdést), azok egyetlen célja a várható hirdetési bevételek csökkenésének ellentételezése és a szerződési egyensúly fenntartása a jövőre nézve.

4.3.1.2. Összeegyeztethetőség

(198)

Amennyiben a Villo-megállapodásban meghatározott intézkedések állami támogatásnak minősülnének, a belga hatóságok szerint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethetőek lehetnének a belső piaccal, tekintettel arra, hogy:

i.	az önkiszolgáló rendszerű kerékpár-szolgáltatás – azáltal, hogy egy környezetbarát közlekedési eszköz használatát mozdítja elő a személygépkocsi alternatívájaként – jól meghatározott közösségi érdeket szolgál;

ii.	a koncesszió szinte teljes egészében magánforrásokból történő finanszírozása megfelelő és arányos, mivel ösztönző hatást gyakorol; továbbá

iii.	a verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatás mérsékelt, mivel a koncesszió egy eredményes és átlátható versenyeztetés eredménye, tisztán helyi alkalmazással.

4.3.2. Belgium észrevételei az érdekelt felek észrevételeivel kapcsolatban

(199)

A belga hatóságok az érdekelt felek észrevételeivel kapcsolatos észrevételeiket 2015. október 2-án kelt levelükben juttatták el.

(200)

A belga hatóságok elutasítják a panaszosok által felhozott érveket. Arra hivatkoznak, hogy a Villo-megállapodásban előírt intézkedések valamennyi Altmark-kritériumnak eleget tesznek, és ezért nem minősülnek állami támogatásnak. Másodlagosan a belga hatóságok úgy vélik, hogy az intézkedések a következők alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal:

i.	a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja; valamint

ii.	az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat.

4.3.2.1. Az állami támogatás megléte

(201)

Miközben a CCB azt állítja, hogy a Brüsszel fővárosi régió úgy ítélte oda a JCD-nek a közterületek hirdetési célú igénybevételére és hasznosítására való jogot, hogy ezért nem kérte ellentételezés fizetését, a belga hatóságok visszautasítják ezt az előfeltevést, és rámutatnak arra, hogy a hirdetési felületek hasznosításáért nyújtott ellentételezés a kerékpárkölcsönzési közszolgáltatás biztosítása az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően.

(202)

Emellett a belga hatóságok megerősítik a 2015. május 21-i levelükben kifejtett álláspontjukat, amely szerint a szóban forgó ügyben teljesülnek az Altmark-kritériumok (lásd a (191)–(197) preambulumbekezdést). Ezenkívül újabb érveket hoznak fel az első két Altmark-feltétellel kapcsolatban (lásd a (203)–(204) preambulumbekezdést).

Az első Altmark-feltétel

(203)

A belga hatóságok a szóban forgó ügy szempontjából nem tartják relevánsnak a CCB azon állítását, amely szerint más európai városokban már létezik a Villo rendszerhez hasonló kerékpárkölcsönzési szolgáltatás, anélkül, hogy azt kifejezetten általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősítették volna. Megjegyzik, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalma relatív, és a körülményektől függ. A szóban forgó ügyben Brüsszel fővárosi régióra különösen erőteljes nyomás nehezedett a gépjárművek tekintetében, ami szükségessé tette ambiciózus és hatékony intézkedések elfogadását. Az Antwerpen városával kapcsolatban említett példa vonatkozásában a belga hatóságok megállapítják, hogy az érintett üzemeltető (CCB) közvetlen támogatásban részesül.

A második Altmark-feltétel

(204)

A belga hatóságok véleménye szerint amennyiben egy közszolgáltatás finanszírozási módját az ajánlati felhívástól kezdve pontosan meg kellene határozni, a versenyeztetésnek nem lenne értelme, mivel a pályázóknak semmiféle mozgástere nem maradna. A belga hatóságok megerősítik álláspontjukat, amely szerint az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tárgyilagos és átlátható módon rendelkezett a szolgáltatás finanszírozásának paramétereiről (lásd a (194) preambulumbekezdést).

4.3.2.2. Összeegyeztethetőség

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alkalmazhatósága

(205)

Bár a belga hatóságok nem fogadják el, hogy meg lehetne állapítani bármiféle támogatás értékét, úgy vélik, az állítólagos támogatás teljes összege mindenképpen jóval alacsonyabb a 15 millió eurónál, tekintve, hogy a tisztán magánforrásokból származó bevételek (így például a hirdetési bevételek) nem számítandók bele a támogatásba. Következésképpen a belga hatóságok véleménye szerint az állítólagos támogatás éves összege az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat hatálya alá tartozik.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat feltételeinek teljesülése

(206)

Ami a koncesszió időtartamának meghosszabbítását illeti (lásd a (161) preambulumbekezdést), a belga hatóságok szerint ezzel az első szakasz időtartamát igazították hozzá a második szakasz időtartamához (lásd a (20) preambulumbekezdést). Ez több okkal indokolható: a különféle előírt eljárások a vártnál hosszabb ideig tartottak, a megfelelő igazgatás érdekében össze kívánták hangolni a két szakaszt, ellentételezni kellett a hirdetési felületek számának csökkenését, valamint elegendő időn át kívántak közszolgáltatást biztosítani a polgárok számára.

(207)

A belga hatóságok véleménye szerint a Villo-koncessziót világos és egyértelmű megbízással ruházták a JCD-re, amelyben meghatározták az ellentételezés paramétereit, és amely lehetővé teszi mindenfajta túlkompenzáció megelőzését (lásd a (193)–(197) preambulumbekezdést).

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja

(208)

A belga hatóságok megerősítik a 2015. május 21-i levelükben leírt álláspontjukat (lásd a (198) preambulumbekezdést), amely szerint a Villo-megállapodásban foglalt intézkedések az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethetőnek tekinthetők a belső piaccal, mivel:

i.	az önkiszolgáló rendszerű kerékpár-szolgáltatás jól meghatározott közösségi érdeket szolgál;

ii.	a megállapodás megfelelő és arányos eszközként került kialakításra, amely ösztönző hatással bír;

iii.	a verseny torzítása és a kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott.

4.4. Az érdekelt felek által előterjesztett további észrevételek

4.4.1. A CCB által benyújtott kiegészítő észrevételek

(209)

A CCB szerint a Villo-megállapodás teljesítése során a JCD által viselt költségek lényegesen alacsonyabbak az eredetileg megadottaknál, és ezáltal azoknál a költségeknél is, amelyekre a belga hatóságok hivatkoztak a túlkompenzáció hiányának bizonyítása érdekében:

i.	a JCD-nek kevesebb kerékpárt – 5000 helyett 4500 darabot – kellett üzembe helyeznie;

ii.	a JCD jelentős megtakarítást érhetett el a Villo-megállapodás módosító záradékának köszönhetően, amely 400-ról 360-ra csökkentette a kialakítandó kerékpárállomások számát; továbbá

iii.	a Villo által regisztrált utak száma 2014-hez képest 2015-ben 150 000-rel csökkent.

(210)

A CCB kiszámította, mekkora hirdetési bevételre tett szert a JCD a Villo-megállapodás végrehajtása révén, meghatározva a hirdetési felületek kihelyezésének időpontját és helyét, majd kiszámítva a JCD által hasznosított hirdetési felületeket, végül pedig a JCD hivatalos díjszabását alkalmazva a brüsszeli hálózatára, figyelembe véve az ilyen típusú hirdetési felületek esetében a kültéri reklámok ágazatában általában alkalmazott kedvezményeket. E számítások alapján a JCD jelentős mértékben alábecsülte a vonatkozó hirdetési bevételeket.

(211)

A CCB következtetése szerint a JCD 2009 májusa és 2017 februárja között 27,3 millió eurós túlkompenzációban részesült.

(212)

mivel a túlkompenzáció hiányát nem ellenőrzik (lásd a (163) preambulumbekezdést), a CCB szerint ellenőrzési rendszert kellene bevezetni, amely lehetővé tenné annak évenkénti megállapítását, hogy részesült-e a koncessziós jogosult túlkompenzációban, és adott esetben lehetővé tenné a megállapított túlkompenzáció korrigálását. Ezt az ellenőrzést független harmadik félnek kellene elvégeznie.

(213)

A CCB ezenkívül úgy véli, hogy a túlkompenzáció hiányának ellenőrzését egy észszerű nyereségre kellene alapozni, amelyet nem a termelt bevételekhez, hanem az általános gazdasági érdekű szolgáltatás költségeihez viszonyítva kell kiszámítani.

4.4.2. A JCD által benyújtott kiegészítő észrevételek

(214)

A Villo-megállapodás révén termelt hirdetési bevételek meghatározásához alkalmazandó GRP vonatkozásában (lásd a (162) és a (184) preambulumbekezdést) a JCD tisztázta, hogy ez egyike azon kritériumoknak, amelyet a hirdetési bevételek értékének megállapításához használ. Ugyanakkor a JCD szerint a hirdetési felületek elméleti GRP mutatója nem elegendő ahhoz, hogy meg lehessen állapítani egy szerződés hirdetési felületeinek értékét. A JCD az egyes szerződések keretében kihelyezett hirdetési felületek értékét egy országos alapon kiszámított felületenkénti átlagbevétel alapulvételével állapítja meg, amelyre különböző tényezők függvényében korrekciós együtthatót alkalmaz, ideértve a reklámfelületi oldalak GRP mutatóját, a hirdetési felületeknek a hirdetők számára stratégiailag fontos városon belüli elhelyezkedését, valamint a városonként eltérő hirdetési nyomás mértékét és a versenykörnyezetet.

(215)

A GRP korlátozott jelentőségét hangsúlyozva a JCD megjegyzi, hogy amennyiben a legnagyobb országos hálózata és a legnagyobb brüsszeli hálózata esetében összehasonlítjuk a GRP-t és a felületenkénti árat, a Villo-megállapodás keretében hasznosított felületekre alkalmazott ([20–30] %-os) korrekciós tényezőhöz hasonló – [10–20] %-os, illetve [20–30] %-os – többletértéket kapunk.

(216)

A Villo-megállapodás teljesítése során viselt költségek tekintetében a JCD úgy véli, hogy a CCB által kapott összegek nem felelnek meg a valóságnak, ami a következőkkel magyarázható:

i.	a CCB módszere egyáltalán nem veszi figyelembe a szükséges infrastruktúra kialakításával kapcsolatban a koncesszió kezdetén szükségessé váló beruházásokat;

ii.	a CCB kerékpáronként évi 1450 eurós költséget alkalmaz, amely összeg a JCD ajánlatában szerepelt, és ezért becsléseken alapult.

(217)

A JCD nem ismeri el a CCB által a helyi adók kompenzálása tekintetében felhozott összegeket (lásd a (164) preambulumbekezdést). A JCD szerint a CCB által becsült összegek és a tényleges összegek közötti különbség az alábbiakból adódik:

i.	nem megfelelő adómértékek alkalmazása: a CCB számításaival ellentétben csupán néhány önkormányzat alkalmaz forgó négyzetméterenként évi 75 eurónál magasabb adómértéket a hirdetési felületekre.

ii.	a mechanizmus nem érintett önkormányzatokra történő alkalmazása: úgy tűnik, a CCB a felülvizsgálati mechanizmust Etterbeek, Schaerbeek és Saint-Josse településekre is alkalmazta, miközben az ezekkel az önkormányzatokkal kötött kétoldalú megállapodások nem tartalmazzák ezt a rendelkezést;

iii.

a mechanizmus automatikus alkalmazása: a gyakorlatban a JCD csak azt követően kapja meg a felülvizsgálati mechanizmus szerinti összegeket, hogy kiszámlázta az illetéket az önkormányzatoknak. A hirdetési felületek kihelyezése és üzemeltetése, valamint a felülvizsgálati záradék alkalmazásából adódó összegek beérkezése között eltelhet bizonyos idő.

(218)

Ami a hirdetési bevételeket illeti, a CCB alábecsülte a JCD által alkalmazott kedvezményeket: a kedvezmény mértéke megközelítőleg [60-70] %, nem pedig 40 %. A megfelelő mértékű kedvezményt alkalmazva a hirdetési bevételek jóval alacsonyabbak (majdnem feleannyit tesznek ki), mint ami a CCB becsléseiben szerepel.

(219)

A JCD vitatja a CCB által a hirdetési felületek ingyenes üzemeltetésével kapcsolatban felhozott összeget is (lásd a (165) preambulumbekezdést). A JCD szerint a CCB figyelmen kívül hagyja, hogy a hirdetési felületek Villo-koncesszió szerinti üzemeltetése elválaszthatatlan a kerékpárkölcsönzési közszolgáltatás nyújtásától. A hirdetési bevételek valójában a közszolgáltatás finanszírozására szolgálnak.

(220)

A JCD szerint a Villo-koncesszió finanszírozásának vonatkozásában azért veszik tekintetbe a hirdetési felületek üzemeltetését, mert JCD a Villo hirdetési felületeit a kerékpárkölcsönzési közszolgáltatás nyújtásával járó jelentős költségek ellenében üzemelteti.

4.5. A Belgium által előterjesztett kiegészítő észrevételek

(221)

A Villo-megállapodás időtartamával kapcsolatban (lásd a (161) preambulumbekezdést) a belga hatóságok arra is rámutatnak, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat, amely a Villo-megállapodás megkötésekor alkalmazandó volt, nem tartalmazott rendelkezést a közszolgáltatás nyújtásának időtartamára vonatkozóan (lásd a (181) preambulumbekezdést). Emellett a belga hatóságok véleménye szerint a Villo-koncesszió időtartamának a módosító záradékkal történő meghosszabbítása három indokon alapult:

i.	a felek akaratán kívül álló körülmények késleltették a megállapodás végrehajtását;

ii.

össze kívánták hangolni a Villo-megállapodás két szakaszát: a megállapodás két szakaszát eredetileg tizenöt éves időtartamra tervezték, különböző időpontokban elindítva. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az 1. szakasz és a 2. szakasz más-más időpontban végződött volna (amint arra a módosító záradék preambuluma utal); továbbá

iii.	a Villo-megállapodás módosító záradéka nyomán csökkent a JCD által üzemeltetett hirdetési felületek száma.

4.6. A Villo-megállapodáshoz csatolt második módosító záradék

(222)

Brüsszel fővárosi régió kormánya és a JCD 2018. március 29-én aláírt egy módosító záradékot a Villo-megállapodáshoz. E módosító záradék bevezetésére azért került sor, hogy pontosabban és rendszeresebben lehessen ellenőrizni a túlkompenzáció hiányát.

(223)

A módosító záradék rögzíti, hogy a JCD külön analitikus könyvelésének eredményeit továbbítják a régió számára. Az eredmények bemutatják a Villo-megállapodásból származó bevételeket – különbséget téve a felhasználók által fizetett összegekből származó bevételek, a hirdetési bevételek, a regionális díjak alóli mentesség, valamint a helyi adók emelésének kompenzálása között –, továbbá a koncesszió költségeit, megkülönböztetve az üzemeltetési költségeket, az igazgatási költségeket, valamint a Villo szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházások értékcsökkenését.

(224)

A módosító záradék kimondja, hogy a JCD éves pénzügyi kimutatásának ellenőrzéséért felelős könyvvizsgáló („könyvvizsgáló”) évente ellenőrzi, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés elvének JCD általi átültetése összhangban áll az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozattal. A könyvvizsgáló általi ellenőrzést követően az elkülönített számlák eredményét évente továbbítják a könyvvizsgálónak.

(225)

A könyvvizsgáló évente ellenőrzi, hogy az üzemeltetés összesített éves eredményének (EBIT) és a Villo-koncesszió üzemeltetéséhez kapcsolódóan (2009 óta) felmerült összesített éves költségeknek a hányadosa nem haladja meg a [10–20] %-os küszöbértéket (61). A küszöbérték meghaladása esetén a küszöbérték feletti összeg erejéig visszamenőleges hatállyal részben vagy egészében meg kell fizetni az előző évre vonatkozó regionális díj összegét, amely alól a JCD mentesül, a helyi adókkal kapcsolatos intézkedések hatásából adódó összeggel együtt.

(226)

A módosító záradék ezenkívül kimondja, hogy a könyvvizsgáló e módszer szerint ellenőrzi a túlkompenzáció hiányát a 2009 és 2017 közötti időszak vonatkozásában, és jelentést állít össze az irányítóbizottság számára. A jelentést a módosító záradék aláírását követően a lehető leghamarabb el kell készíteni.

4.7. A második módosító záradék előtti intézkedések értékelése

(227)

A Bizottság értékelésében különbséget tesz a módosító záradék előtti időszak (lásd a (222) preambulumbekezdést) és a módosító záradék utáni időszak között.

4.7.1. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállása

(228)

Az állami támogatás fennállásának megállapítását lehetővé tevő feltételeket a (70)–(71) preambulumbekezdés írja le. A (229)–(249) preambulumbekezdésben ellenőrizzük, hogy teljesülnek-e ezek a feltételek az egyes intézkedések – a közterület igénybevételéért fizetendő regionális díjak alóli mentesség, a helyi adók emelésének kompenzálása, valamint a regionális adókat érintő méltányossági záradék (lásd a (22) preambulumbekezdést) – esetében.

4.7.1.1. Az államnak való betudhatóság és állami források

(229)

Az államnak való betudhatóság fennállásának és az állami források meglétének megállapítását lehetővé tévő feltételeket a (72) és a (73) preambulumbekezdés írja le.

Az államnak való betudhatóság

(230)

Nem vitatott, hogy a Villo-koncessziót Brüsszel fővárosi régió ítélte oda, és hogy a régió biztosította az odaítélést követően a kiegészítő intézkedéseket (lásd a (19)–(22) preambulumbekezdést). A megtámadott intézkedések tehát az államnak tulajdoníthatók.

Állami források

(231)

A Brüsszel fővárosi régió és a területén belüli különböző önkormányzatok esetében fennálló, a megtámadott intézkedésekhez kapcsolódó bevételkiesés jövedelemkiesést jelent az állami hatóságok számára, azaz ezáltal állami források kerülnek a JCD-hez.

(232)

A vonatkozó állami források konkrétan i. a 8 m2-es hirdetési felületek után Brüsszel fővárosi régió közterületeinek igénybevételéért fizetendő díj alóli mentességből adódó jövedelemkiesés, amelynek maximális éves összege [50 000–150 000] euro; ii. a regionális adók esetleges emelésének kompenzálásához kapcsolódó bevételkiesés, amelynek összege megegyezik az adóemelésből következő összeggel; továbbá iii. a helyi adók esetleges emelésének kompenzálásához kapcsolódó bevételkiesés, amelynek összege megegyezik az adóemelésből következő összeggel, és legfeljebb évi [250 000–350 000] eurót tesz (lásd a (22) preambulumbekezdést).

(233)

A Villo kerékpárkölcsönzési rendszer finanszírozását a felhasználók által fizetett összegek mellett a hirdetési felületek kezelése és üzemeltetése biztosítja. A hirdetési bevételek és a koncesszió használói által fizetett összegek teljes egészében magánforrások, és nem minősülhetnek állami forrásoknak.

(234)

A Bizottság véleménye szerint a JCD hirdetési bevételei egyértelműen nem minősülnek állami forrásoknak, amennyiben ezek a hirdetési bevételek a JCD és ügyfelei közötti magánszerződésekből származnak, amelyekbe az állam semmilyen formában nem avatkozik bele.

(235)

Emellett nem lehet úgy tekinteni, hogy Brüsszel fővárosi régió állami forrásokról mond le csak azért, mert ő maga nem végez ilyen gazdasági tevékenységet. Az állami források ilyen megközelítése rendkívül tág lenne, és nem tenné lehetővé az állam számára, hogy anélkül engedélyezzen tevékenységeket a területén, hogy előzetesen ellenőrizné, nem tudná-e az adott tevékenységet saját maga elvégezni.

4.7.1.2. Gazdasági előny megléte

(236)

A szelektív gazdasági előny meglétének megállapítását lehetővé tevő feltételeket a (82) és a (83) preambulumbekezdés írja le.

(237)

A szóban forgó esetben a regionális díjak alóli mentesség és a helyi adók emelésének kompenzálása lehetővé teszi a JCD számára, hogy ne viseljen olyan terheket, amelyeket rendes körülmények között saját költségvetéséből kellett volna állnia, és így előnyt biztosíthatnak számára.

(238)

A belga hatóságok azonban úgy vélik, hogy ezeket a kiegészítő intézkedéseket a közszolgáltatás ellentételezésének kell tekinteni, amelyre az Altmark-ítélet kiterjed.

(239)

Az Altmark-ügyben hozott ítéletben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az általános gazdasági érdekű közszolgáltatás nyújtása során felmerült költségekért állami forrásokból nyújtott ellentételezés nem minősül előnynek, amennyiben teljesül négy kumulatív feltétel (62):

i.	a kedvezményezett vállalkozást ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségnek kell terhelnie, és e kötelezettségnek egyértelműen meghatározottnak kell lennie;

ii.	tárgyilagos és átlátható módon előre meg kell határozni azokat a paramétereket, amelyek alapján az ellentételezést kiszámítják;

iii.	az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerülő költségek egészben vagy részben való fedezéséhez szükséges mértéket, figyelemmel az érintett bevételekre és az e kötelezettségek teljesítéséből származó észszerű nyereségre; továbbá

iv.

amennyiben a közszolgáltatási kötelezettség végrehajtásával megbízott vállalkozás kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, amely lehetővé tenné, hogy azt a pályázót válasszák, aki a szolgáltatást a közösség számára a legkisebb költséggel tudja nyújtani, a szükséges ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek egy átlagos, jól vezetett és megfelelően felszerelt vállalkozásnál e kötelezettségek végrehajtásakor felmerülnének.

(240)

A második Altmark-feltétellel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy azon kiegészítő intézkedések Brüsszel fővárosi régió tekintetében felmerülő pénzügyi hatása, amelyeket csupán a közbeszerzési eljárást követően vettek fel a megállapodásba – és különösen az olyan intézkedések pénzügyi hatása, mint a helyi adók emelésének kompenzálása – az intézkedés biztosításának időpontjában nem volt ismert, mivel teljes egészében a helyi adók jövőbeni alakulásától függ. Mivel nem volt korlátozva, hogy legfeljebb milyen összegű lehet az intézkedés pénzügyi hatása, a Bizottság ezt nem tekinti teljesen átláthatónak.

(241)

A harmadik Altmark-feltétel tekintetében az elemzett kiegészítő intézkedések biztosításának időpontjában nem volt előzetesen értékelve, hogy a JCD számára a koncesszió üzemeltetése során nyújtott kompenzáció nem haladta meg a vonatkozó kötelezettségek végrehajtása során felmerülő költségek egészben vagy részben való fedezéséhez szükséges mértéket, figyelemmel az érintett bevételekre és az e kötelezettségek teljesítéséből származó észszerű nyereségre.

(242)

Végezetül ami a negyedik Altmark-feltételt illeti, a Bizottság véleménye szerint mivel bizonyos intézkedéseket az ajánlati felhívást követően illesztettek be, nem világos, hogy az Altmark-ítélet szempontjából teljesítettnek tekinthető-e az ajánlati felhívás célja, azaz azon gazdasági szereplő kiválasztása, aki a szolgáltatást a közösség számára a legkisebb költséggel tudja nyújtani. Attól kezdve ugyanis, hogy nem minden kompenzációs intézkedés szerepel az adott ajánlati felhívásban, nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az ajánlati felhívás lehetővé tette azon gazdasági szereplő kiválasztását, aki a legalacsonyabb költséggel nyújtja az általános gazdasági érdekű szolgáltatást – még akkor is, ha maga a közbeszerzési eljárás átlátható volt.

(243)

A (240)–(242) preambulumbekezdésben kifejtett okokból a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó ügyben nem teljesülnek az Altmark-ítéletben foglalt feltételek, és következésképpen a további állami forrásoknak az ajánlati felhívást követően eldöntött átruházása gazdasági előnyt jelent a JCD számára.

(244)

Ami az előny összegének kiszámítását illeti, a belga hatóságok kezdetben úgy becsülték, hogy a helyi adók kompenzálása legfeljebb évi [50 000–100 000] eurót tesz ki. Ez a számítás azonban figyelembe vette, hogy az önkormányzatok általában alacsonyabb adómértéket alkalmaznak a közszolgáltatásokra, mint az üzleti szolgáltatókra, akiknek magasabb normál adókulcs szerint kell adózniuk. A belga hatóságok csak az általában véve a közszolgáltatások esetében biztosított kedvezőbb adómérték és a Villo-koncesszió keretében a JCD-re ténylegesen alkalmazott adómérték közötti különbözetet tekintik előnynek. A Bizottság véleménye szerint azonban a JCD számára ténylegesen biztosított előny a normál adókulcs és a JCD-re alkalmazott adómérték közötti különbségnek felel meg. Ez az előny a belga hatóságok eredeti számításai szerint évente legfeljebb [250 000–350 000] eurót tehet ki (63).

(245)

Összességében a JCD évente legfeljebb [400 000–500 000] EUR összegű előnyben részesült ([50 000–150 000] EUR a Brüsszel fővárosi régió közterületeinek igénybevételéért fizetendő díj alóli mentesség révén, plusz [250 000–350 000] EUR a helyi adókkal kapcsolatos árfelülvizsgálati záradék alkalmazásából adódóan, lásd a (22) preambulumbekezdést).

4.7.1.3. Szelektív jelleg

(246)

Az intézkedések szelektivitásának értékelését lehetővé tevő feltételeket a (97) preambulumbekezdés írja le.

(247)

mivel a vitatott intézkedések egyedi támogatási intézkedések, a gazdasági előny azonosítása (lásd a (236)–(245) preambulumbekezdést) lehetővé teszi a szelektivitás fennállásának vélelmezését (64). Eltérő rendelkezés hiányában ez a vélelem alkalmazandó a szóban forgó esetben, és elegendő az intézkedések szelektívnek nyilvánításához.

4.7.1.4. A verseny torzítása és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(248)

A (103)–(121) preambulumbekezdésben kifejtett indokok alapján a JCD számára a Villo-koncesszió vonatkozásában biztosított kiegészítő intézkedések olyan hatásokkal járnak, amelyek potenciálisan torzíthatják a versenyt és érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet.

4.7.1.5. A támogatás fennállásával kapcsolatos következtetés

(249)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Villo közszolgálati koncesszió Brüsszel fővárosi régió területén történő, JCD általi üzemeltetéséhez kapcsolódó kiegészítő intézkedések tekintetében teljesülnek az állami támogatásra vonatkozó kumulatív kritériumok, és következésképpen ezek az intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősülnek.

4.7.2. A támogatás jogszerűsége

(250)

A Bizottság megállapítja, hogy a panasz e részének tárgyát képező kiegészítő intézkedésekről, amelyek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek, nem érkezett tájékoztatás az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(251)

A belga hatóságok ugyanakkor úgy vélik, hogy amennyiben ezek az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, ezek közszolgáltatás ellentételezését jelentik, ami az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló, a történtek idején alkalmazandó határozat alapján összeegyeztethető a belső piaccal (az intézkedések odaítélésének időpontjában az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat volt hatályos, amelynek helyébe az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat lépett). Mindkét határozat rendelkezik arról, hogy az összeegyeztethetőség feltételeinek megfelelő intézkedések mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól (65).

(252)

Ahhoz, hogy az intézkedések összeegyeztethetőnek minősüljenek, elegendő, hogy eleget tegyenek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló – az odaítélésük időpontjában alkalmazandó – 2005. évi határozatban előírt feltételeknek. Az alábbiakban megvizsgáljuk az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozattal való összeegyeztethetőséget.

4.7.3. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozattal való összeegyeztethetőség

4.7.3.1. Hatály

(253)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat kizárólag olyan szolgáltatásokra alkalmazandó, amelyek általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak minősülhetnek. Az ítélkezési gyakorlat alapján – mivel nem létezik olyan ágazati szabályozás, amely uniós szinten rendelkezne erről a kérdésről – a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározása tekintetében, hogy mely szolgáltatások minősíthetők általános gazdasági érdekűnek, a Bizottságnak pedig arról kell gondoskodnia, hogy ne forduljanak elő nyilvánvaló hibák.

(254)

A szóban forgó ügyben a Bizottság megítélése szerint nem áll fenn nyilvánvaló hiba, amennyiben a szolgáltatás olyan állampolgári igényre reagál, amelyet állami beavatkozás nélkül nem lehetne ugyanilyen feltételekkel kielégíteni (a felhasználók által fizetett összeg például nem elegendő a szolgáltatás költségeinek fedezéséhez). Meg kell jegyezni azt is, hogy a belga Alkotmánybíróság a kérdést megvizsgálva megerősítette, hogy a Villo automatizált kerékpárkölcsönzési rendszer közszolgáltatás jellegű rendszer (66).

(255)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a határozat az olyan vállalkozásoknak odaítélt közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásra alkalmazandó, amelyek adózás előtti átlagos éves forgalma az általános gazdasági érdekű szolgáltatással való megbízást megelőző két pénzügyi évben 100 millió eurónál kevesebb volt, a szóban forgó szolgáltatásért járó éves ellentételezés összege pedig kevesebb mint 30 millió euro.

(256)

A JCD számára a közterület igénybevételéért fizetendő díj alóli mentesség és a helyi adók emelésének kompenzálása formájában nyújtott teljes támogatási összeg a belga hatóságok számításai szerint jóval alatta marad az évi 30 millió eurós küszöbértéknek, mivel nem haladja meg az évenkénti maximum [400 000–500 000] eurót (lásd a (245) preambulumbekezdést). Emellett az éves forgalom a 2006–2007-es években lényegesen alacsonyabb volt a 100 millió eurónál. Ezen az alapon tehát az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat alkalmazandó.

4.7.3.2. Az előírásoknak való megfelelés

(257)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat 4. cikke kimondja, hogy „az érintett vállalkozást egy vagy több hivatalos aktussal megbízzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével; e hivatalos aktus formáját minden egyes tagállam maga határozhatja meg. A hivatalos aktus többek között a következőket tartalmazza: […] a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizetésére hozott intézkedések.”

(258)

A JCD megbízásában csak 2018. március 29-től, a Villo-megállapodáshoz csatolt második módosító záradék elfogadásától kezdve szerepelt pontos és egyértelmű leírás az esetleges túlkompenzáció visszafizetésének módjáról és elkerülésének eszközeiről (lásd a (222)–(226) preambulumbekezdést). Következésképpen a Bizottság véleménye szerint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat e követelménye nem teljesült, és az érintett támogatások az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi határozat alapján nem egyeztethetőek össze a belső piaccal.

4.7.4. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozattal való összeegyeztethetőség

4.7.4.1. Hatály

(259)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 10. cikkének b) pontja értelmében „minden olyan, az e határozat hatálybalépése előtt létrehozott támogatás, amely a 2005/842/EK határozat alapján nem volt összeegyeztethető a belső piaccal, és amelyre a bejelentési követelmény vonatkozott, de megfelel az e határozatban meghatározott feltételeknek, a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül, és mentesül az előzetes bejelentés követelménye alól”. A fentiekre tekintettel a Bizottság ezért úgy véli, hogy a támogatást az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alapján kell elemezni.

(260)

A (253) és (254) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság szerint nem áll fenn nyilvánvaló hiba az általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalommeghatározása tekintetében. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat – a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében – a közszolgáltatások 15 millió EUR éves összeget nem meghaladó ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásokra alkalmazandó. A belga hatóságok becslései szerint a JCD számára nyújtott támogatás teljes összege jóval alatta marad ennek a küszöbértéknek (lásd a (245) preambulumbekezdést). Ezen az alapon tehát az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alkalmazandó.

4.7.4.2. Az előírásoknak való megfelelés

(261)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 4. cikke (a 2005. évi határozathoz hasonlóan) kimondja, hogy „[a]z érintett vállalkozást egy vagy több aktussal bízzák meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával, amely aktus vagy aktusok formáját minden egyes tagállam maga határozhatja meg. Az aktus többek között a következőket tartalmazza, illetve az aktusok a következőket tartalmazzák: […] a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizetésére hozott intézkedések.”

(262)

A (258) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat e követelménye nem teljesült, és az érintett támogatások az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alapján nem egyeztethetőek össze a belső piaccal.

4.7.5. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabállyal való összeegyeztethetőség

4.7.5.1. Hatály

(263)

Az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (67) (a továbbiakban „az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály”) 7. pontja szerint „[a] jelen közleményben meghatározott elvek csak annyiban alkalmazandók a közszolgáltatás ellentételezésére, amennyiben [az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi] határozat hatályán kívül eső állami támogatásnak minősül.” A fentiekre tekintettel a Bizottság ezért úgy véli, hogy a támogatást az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály alapján kell elemezni.

(264)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály 69. pontja értelmében „[a] Bizottság minden olyan jogellenes támogatásra alkalmazza majd az e közleményben meghatározott elveket, amelyek esetében 2012. január 31-ét követően hoz határozatot, még akkor is, ha a támogatás nyújtása ezen időpont előtt történt”. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabályt tehát a Villo-koncesszió kezdetétől kell alkalmazni.

4.7.5.2. Az előírásoknak való megfelelés

(265)

A Bizottság ellenőrzi, összeegyeztethető-e a támogatás az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály 2. szakaszában felsorolt feltételekkel, szem előtt tartva, hogy a keretszabály 61. pontja értelmében „[az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi] határozat 2. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeket teljesítő támogatásokra nem vonatkoznak a 14., 19., 20., 24., 39., 51–59. pontban és a 60. pont a) alpontjában meghatározott elvek.” Amint arra fent rámutattunk (lásd a (260) preambulumbekezdést), a szóban forgó támogatás megfelel ezeknek a feltételeknek.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás valódisága

(266)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály 12. pontja aszerint „[a] támogatás csak a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdésében említett valódi […] általános gazdasági érdekű szolgáltatás kapcsán nyújtható.” A Bizottság véleménye szerint a Villo-megállapodás üzemeltetése valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak felel meg (lásd a (253)–(254) preambulumbekezdést).

A közszolgáltatási kötelezettségeket és az ellentételezés kiszámításának módszereit meghatározó megbízási aktus szükségessége

(267)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 15. cikke kimondja, hogy „[a]z érintett vállalkozást egy vagy több aktussal megbízzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával; e megbízási aktus vagy aktusok formáját minden egyes tagállam maga határozhatja meg.” A 16. pont értelmében ennek az aktusnak többek között tartalmaznia kell a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és időtartamát; az említett kötelezettségekkel megbízott vállalkozást és adott esetben az érintett területet; a vállalkozásnak adott kizárólagos vagy speciális jogok jellegét; az ellentételezési mechanizmus leírását és az ellentételezés kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit; valamint a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket.

(268)

A Villo-koncessziót a belga hatóságok a Villo-megállapodásban közszolgáltatási koncesszióként határozták meg. Emellett a régió parlamentje 2010. november 25-én rendeletet fogadott el a Villo közszolgáltatás üzemeltetéséről.

(269)

A Villo-megállapodás az alábbiak szerint határozza meg a közszolgáltatást: „automatizált kerékpárkölcsönzési rendszer rendelkezésre bocsátása Brüsszel fővárosi régió egész területén, a koncessziós jogosult költségére és kockázatára, a kormány felügyelete alatt és az általa meghatározott minimumfeltételek mellett”. A megállapodás kimondja, milyen közszolgáltatási kötelezettségek terhelik a koncesszió üzemeltetőjét. Ez az aktus leírja a szolgáltatás jellegét, földrajzi kiterjedését és működését. Emellett leírja a felhasználók tekintetében alkalmazandó díjszabás rendszerét.

(270)

A megbízás tartama: a koncesszió időtartamát 15 évben határozták meg, majd a koncesszióhoz csatolt 2011. június 9-i módosító záradékkal két év négy hónappal meghosszabbították (lásd a (161) preambulumbekezdést). Ezt az időtartamot a szükséges beruházások jelentős volta indokolja. Ezt bizonyítja az is, hogy a JCD jelentős gazdasági veszteségeket könyvelt el, és csupán 2016-tól kezdve ért el nyereséget (lásd a lenti 1. táblázatot).

(271)

Az ellentételezés paraméterei: a vizsgált támogatási intézkedések (kiegészítő intézkedések) tekintetében az ellentételezés paramétereit a Villo-megállapodás világosan meghatározza.

(272)

A túlkompenzáció hiányának ellenőrzése: a túlkompenzáció hiányának ellenőrzését mind az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat (lásd a 4. cikkének e) pontját), mind az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály (lásd a 16. pontjának e) alpontját) összeegyeztethetőségi kritériumként írja elő. A Bizottság a (262) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a szóban forgó esetben az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 4. cikkének e) pontja nem teljesült. A könyvvizsgáló, azaz a KPMG könyvvizsgáló cég ellenőrzéseiből azonban az derül ki, hogy a 2009 és 2017 közötti időszakban nem történt tényleges túlkompenzáció (lásd az alábbi 1. táblázatot).

(273)

A CCB több észrevételt tett a túlkompenzáció hiányának ellenőrzésével kapcsolatban.

(274)

Egyrészről a CCB úgy véli, hogy a hirdetési felületek kihelyezéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek nem vehetők figyelembe a JCD számára nyújtott ellentételezés kiszámításánál (lásd a (162) preambulumbekezdést). Másrészt a CCB szerint a közterületek hirdetési célokból történő ingyenes hasznosítását (ahogyan a CCB a helyi közterület igénybevételéért fizetendő díj alóli mentességet nevezi) a hirdetési felületek értékéhez viszonyítva kellene számszerűsíteni (lásd a (165) preambulumbekezdést).

(275)

A Bizottság valóban úgy véli, hogy a hirdetési felületeket kell figyelembe venni a túlkompenzáció ellenőrzésénél. Ez a hirdetési felületekből származó tényleges bevétel és felmerült költségek figyelembevételével történik. Ennek vonatkozásában nem kell a reklámfelületi oldalak értékeléséhez folyamodni, mivel az maga is azoktól a bevételektől és költségektől függ, amelyeket ezek a hirdetési felületek generálhatnak (lásd a fenti 1. táblázatot). Amennyiben a hirdetési felületek hasznosításának értéke meghaladja a Villo-koncesszió üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek fedezéséhez szükséges szintet, ez az egyensúlyhiány e számítások alapján túlkompenzáció megállapításához vezetne.

(276)

A CCB vitatja a helyi adók alóli mentességből eredő támogatási összeget (lásd a (164) preambulumbekezdést). A JCD több hibát talált a CCB számításaiban (lásd a (217) preambulumbekezdést). A Bizottság azonban megjegyzi, hogy még ha a CCD által megállapított évi 650 000 eurós támogatási összeget vesszük is figyelembe, a közszolgáltatási feladat a 2009 és 2017 közötti időszakban összességében veszteséges volt.

(277)

A CCB azon állításával kapcsolatban, amely szerint a Villo-megállapodás üzemeltetése során a JCD által viselt költségek lényegesen alacsonyabbak az eredetileg megadottaknál (lásd a (209) preambulumbekezdést), elegendő megállapítani, hogy a túlkompenzáció hiányának ellenőrzése a JCD által viselt tényleges költségeken, nem pedig előrejelzéseken vagy becsléseken alapul.

(278)

Összefoglalóan a Bizottság megállapítja, hogy a JCD nem részesült túlkompenzációban a Villo általános gazdasági érdekű szolgáltatás 2009 és 2017 közötti nyújtása tekintetében.

(279)

A Bizottság véleménye szerint a túlkompenzáció hiányának ellenőrzésére szolgáló mechanizmus megléte valóban elengedhetetlen ahhoz, hogy egy támogatást az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alapján összeegyeztethetőnek lehessen nyilvánítani, amennyiben az állam felel a túlkompenzáció hiányának ellenőrzéséért, valamint ahhoz, hogy egy támogatást a bejelentett intézkedések tekintetében az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály értelmében összeegyeztethetőnek lehessen minősíteni, amennyiben ez az ellenőrzési mechanizmus szolgál alapul a Bizottság számára a jövőbeni túlkompenzáció lehetőségének kizárásához, és a Bizottság nem végez utólagos ellenőrzéseket. Ha a Bizottság utólagosan ellenőrzi a túlkompenzáció hiányát, ez a formális kritérium tárgytalanná válik, tekintve, hogy a potenciális túlkompenzáció megelőzését célozná. Amennyiben a Bizottság utólagos ellenőrzést végez, a megállapított túlkompenzációt vissza kell fizetni, függetlenül attól, hogy létezik-e vizsgálat, és fordítva, a túlkompenzáció hiánya elegendő ahhoz, hogy teljesüljenek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály összeegyeztethetőséggel kapcsolatos követelményei.

(280)

A szóban forgó ügyben a Bizottság véleménye szerint az, hogy a tagállam a múltban hiányos ellenőrzést végzett, amikor nem volt túlkompenzáció, korlátozott jelentőséggel bír, amennyiben ennek célja (a túlkompenzáció hiánya) megvalósult. Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetben, amikor a Bizottság elutasító határozatot fogadott el és elrendelte a közszolgáltatások ellentételezések visszafizettetését (amennyiben a közszolgáltatás fogalommeghatározása tekintetében nem volt nyilvánvaló hiba), ezek a visszafizettetések csak a Bizottság által kiszámított túlkompenzációra vonatkoztak, függetlenül a tagállam által végzett ellenőrzés minőségétől (68). Mindezen esetekben a túlkompenzáció tagállami ellenőrzése vagy hiányzott, vagy hibás volt (amiből adódóan túlkompenzációra került sor). Ilyen helyzetben az alternatív megoldás a közszolgáltatás üzemeltetője számára a közszolgáltatásért nyújtott ellentételezések összességének visszafizettetése lenne – még akkor is, ha az üzemeltető biztosította a közszolgáltatást –, kizárólag a kielégítő ellenőrzési mechanizmus hiányára alapozva, és függetlenül a túlkompenzáció tényleges összegétől.

(281)

Egy ilyen megközelítés végső esetben akár azt is eredményezheti, hogy a közszolgáltatásokért a gazdasági szereplőnek megítélt valamennyi ellentételezést visszafizettetik, miközben nem történt túlkompenzáció. A Bizottság megítélése szerint ez az alternatíva ellentétes lenne az EUMSZ alapelveivel az általános gazdasági érdekű szolgáltatások Unión belüli alapvető szerepét illetően, különös tekintettel az EUMSZ 14. cikkére, amelynek értelmében az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy ezek az általános gazdasági érdekű szolgáltatások olyan elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.

(282)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a túlkompenzáció hiányának ellenőrzésére vonatkozó feltétel a szóban forgó esetben teljesültnek tekinthető.

A 2006/111/EK bizottsági irányelv betartása (69)

(283)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály 18. pontjának értelmében „[a] Szerződés 106. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a vállalkozás szükséges esetben megfelel a 2006/111/EK irányelvnek”.

(284)

A könyvelés szerinti elkülönítés tekintetében voltak bizonyos bizonytalanságok a JCD analitikus könyvelésével kapcsolatban, különös tekintettel arra, ahogyan a nemzeti szinten megtárgyalt szerződések révén termelt bevételeket leosztják a Villo-koncesszió részét képező hirdetési felületekre (lásd a (184) preambulumbekezdést). A Villo-megállapodáshoz csatolt második módosító záradék elfogadása nyomán (lásd a 4.6. szakaszt) a könyvvizsgáló évente ellenőrzi a könyvelés szerinti elkülönítés elveinek a JCD általi alkalmazását. Ezt az ellenőrzést a korábbi időszak (2009–2017) egésze tekintetében is elvégezték, és a belga hatóságok, valamint a JCD magyarázatai nyomán (lásd a (196), (214) és (215) preambulumbekezdést) a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az analitikus könyvelés eleget tesz a 2006/111/EK irányelv követelményeinek, és a túlkompenzáció hiányának ellenőrzése (lásd a fenti 1. táblázatot) megfelelően végzett könyvelés szerinti elkülönítés alapján történik.

A túlkompenzáció hiánya

(285)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály 49. pontjának értelmében „[a] tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy […] a vállalkozások nem részesülnek az ezen szakaszban meghatározott összeget meghaladó ellentételezésben”.

(286)

A (272) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a JCD az eltelt időszak vonatkozásában nem részesült túlkompenzációban.

Következtetés

(287)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a JCD számára a Villo-megállapodás keretében biztosított támogatási intézkedések a Villo-koncesszió második módosító záradék elfogadását megelőző időszakának vonatkozásában – azaz a 2008. december 5-től 2018. március 29-ig terjedő időszak tekintetében – az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal.

4.8. A második módosító záradékot követő intézkedések értékelése

4.8.1. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállása

(288)

mivel a második módosító záradék nem módosítja a Villo-megállapodás keretében a JCD számára nyújtott intézkedéseket, az állami támogatás meglétére vonatkozóan a Bizottság értékelése (lásd a (229)–(249) preambulumbekezdést) változatlan.

4.8.2. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozattal való összeegyeztethetőség

(289)

A második módosító záradék helyesbíti az előző megbízásban feltárt hiányosságokat (lásd a (262) preambulumbekezdést), világos és egyértelmű leírást adva az esetleges túlkompenzáció visszafizetésének módjáról és elkerülésének eszközeiről.

(290)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 6. cikke kimondja, hogy „[a] tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy […] a vállalkozás nem részesül az 5. cikkben meghatározott összeget meghaladó ellentételezésben [az ellentételezés összege nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve egy észszerű nyereséget is]. A Bizottság kérésére erről bizonyítékot kell tudniuk szolgáltatni. A tagállamok a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint annak lejártakor rendszeresen ellenőrzéseket hajtanak végre vagy gondoskodnak azok végrehajtásáról.”

(291)

A 6. cikk emellett azt is előírja, hogy „[h]a egy vállalkozás az 5. cikknek megfelelően meghatározott összeget meghaladó ellentételezésben részesült, a tagállamnak vissza kell fizettetnie az érintett vállalkozással a kapott túlkompenzációt.”

(292)

A második módosító záradék rögzíti, hogy egy könyvvizsgáló évente ellenőrzi, hogy az ellentételezés összege nem haladja meg a közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértéket, beleértve egy észszerű nyereséget is. A küszöbérték meghaladása esetén a JCD-nek a küszöbérték feletti összeg erejéig visszamenőleges hatállyal meg kell fizetnie a küszöbértéket meghaladó összeget (lásd a (225) preambulumbekezdést).

(293)

A (289)–(292) preambulumbekezdésben kifejtett indokok alapján a Bizottság megállapítja, hogy a JCD számára a Villo-megállapodás keretében biztosított támogatási intézkedések a második módosító záradék elfogadásától kezdődően az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal.

(294)

Meg kell jegyezni, hogy ez az ellenőrzés a költségekhez viszonyított nyereség és egy [10-20] %-os referencia-haszonkulcs összevetésén alapul, ami a bevételek vonatkozásában [10-20] %-os standard haszonkulcsnak felel meg, amely a CCB-vel és a JCD-vel történt egyeztetések alapján észszerűnek minősül (70). A CCB észrevételének figyelembevétele érdekében (lásd a (213) preambulumbekezdést) a bevételekhez viszonyított haszonkulcs helyett a költségekhez viszonyított haszonkulcsot részesítettük előnyben.

5. AZ 1984. ÉVI SZERZŐDÉS SZERINTI HIRDETÉSI FELÜLETEKRE VONATKOZÓ RÉSZHEZ KAPCSOLÓDÓ ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN TÁMOGATÁSOK VISSZAFIZETÉSE

(295)

Ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, az EUMSZ értelmében a Bizottság hatáskörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy az érintett tagállamnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell-e a támogatást (71). Az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlatukban azt is kimondták, hogy a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatás eltörlésére vonatkozó tagállami kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (72).

(296)

Ebben az összefüggésben az uniós bíróságok úgy vélték, hogy ez a célkitűzés akkor teljesül, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenesen odaítélt támogatások összegét. A támogatás visszafizetésével a kedvezményezett elveszíti azt az előnyt, amelyet a versenytársaival szemben élvezett a belső piacon, és visszaáll a támogatás juttatása előtti helyzet (73).

(297)

Ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az (EU) 2015/1589 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése kimondja: „Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére”.

(298)

Ezért, mivel a szóban forgó intézkedések az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével kerültek végrehajtásra, és jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásnak minősülnek, a támogatásokat az odaítélésüket megelőző piaci helyzet visszaállítása érdekében vissza kell fizettetni. A visszafizetés tárgyát képező időszak a (131)–(141) preambulumbekezdésben meghatározott módszertan szerint a támogatás kedvezményezett számára történő biztosításának időpontjától a tényleges visszafizetés időpontjáig terjed. A visszafizettetendő összegeknek tartalmazniuk kell a kamatokat a tényleges visszatérítés időpontjáig.

6. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK

6.1. Az 1984. évi szerződés szerinti hirdetési felületekre vonatkozó rész

(299)

A Bizottság úgy véli, hogy ami az 1984. évi szerződés végrehajtása keretében Brüsszel város területén kihelyezett és az 1999. évi szerződés 10. mellékletében meghatározott lebontási időn túl bérleti díj és adók fizetése nélkül fenntartott hirdetési felületek JCD általi üzemeltetését illeti, az állami támogatással kapcsolatos kumulatív kritériumok teljesülnek, és ezért ez az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(300)

A támogatási intézkedés jogszerűsége tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a panasz e részének tárgyát képező intézkedésről, amely az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, nem érkezett tájékoztatás az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint, és az intézkedést végrehajtották. Ezért jogellenes támogatásnak minősül.

(301)

A Bizottság emellett úgy véli, hogy ez a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetetlen, és ezért a támogatást (a tőkeösszeget és a kamatokat) a Bíróság CELF-ügyben alkalmazott ítélkezési gyakorlatának (74) megfelelően vissza kell fizettetni.

6.2. A Villo!-ról szóló rész

(302)

A Bizottság úgy véli, hogy a Villo-megállapodásban foglalt intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősülnek.

(303)

Ugyanakkor a Villo-megállapodásban meghatározott intézkedések az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alapján összeegyeztethetők a belső piaccal.

(304)

A koncesszió 2008. december 5-i kezdetétől a második módosító záradék (lásd a 4.6. szakaszt) 2018. március 29-i aláírásáig terjedő időszak tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy a Villo-megállapodásban foglalt intézkedések eleget tesznek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály követelményeinek (lásd a 4.7. szakaszt). Ezért ezek vonatkozásában nem kerülhet sor visszafizettetésre, annak ellenére, hogy jogellenes állami támogatások, mivel nem jelentették be őket az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint.

(305)

Ami a második módosító záradék aláírásától a koncesszió végéig, 2026. szeptember 16-ig terjedő időszakot illeti, a Bizottság véleménye szerint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat feltételei teljesülnek, feltéve, hogy az említett módosító záradékban meghatározott feltételeket szigorúan betartják (lásd a 4.8. szakaszt),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A JCD számára nyújtott állami támogatás, amelynek összege az 1984. évi szerződés végrehajtása keretében Brüsszel város területén kihelyezett és az 1999. évi szerződés 10. mellékletében meghatározott lebontási időn túl fenntartott hirdetési felületek után meg nem fizetett bérleti díjak és adók összegének felel meg, és amelyet Belgium a 2001. szeptember 15. és 2010. augusztus 21. közötti időszakban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megsértve jogellenesen biztosított, összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

2. cikk

(1) Belgiumnak vissza kell fizettetnie a kedvezményezettel az 1. cikkben említett támogatást.

(2) A visszafizettetendő összegek után a kedvezményezett rendelkezésére bocsátásuk napjától a tényleges visszafizettetésükig kamatot kell fizetni.

(3) A kamatokat a 794/2004/EK bizottsági rendelet V. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani (75).

3. cikk

(1) Az 1. cikkben említett támogatást haladéktalanul és ténylegesen vissza kell fizettetni.

(2) Belgium biztosítja e határozatnak az arról szóló értesítéstől számított négy hónapon belüli végrehajtását.

4. cikk

(1) Az e határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül Belgium benyújtja a következő információkat a Bizottságnak:

a)	a kedvezményezettel visszafizettetendő teljes összeg (tőke és kamatok);

b)	az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c)	az azt igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszafizetésére.

(2) Belgium az 1. cikkben említett támogatás visszafizettetésének teljesítéséig folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében elfogadott nemzeti intézkedések előrehaladásáról. Belgium a Bizottság egyszerű kérésére azonnal benyújtja a Bizottság részére az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekre vonatkozó információkat. Részletes tájékoztatást ad továbbá a kedvezményezett által már visszatérített támogatási összegről és kamatokról.

5. cikk

(1) A Villo-megállapodásban foglalt intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősülnek.

(2) A Villo-megállapodás aláírásának napjától, 2008. december 5-től a Villo-megállapodáshoz csatolt második módosító záradék aláírásáig, 2018. március 29-ig terjedő időszak tekintetében a Villo-megállapodásban foglalt intézkedések eleget tesznek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi keretszabály (76) követelményeinek, és összeegyeztethetőek a belső piaccal. Ezek a támogatások azért jogellenesek, mert nem jelentették be őket az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint.

(3) A második módosító záradék aláírásától, 2018. március 29-től a koncesszió végéig, 2026. szeptember 16-ig terjedő időszak tekintetében a Villo-megállapodásban foglalt intézkedések megfelelnek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat (77) feltételeinek, és a belső piaccal összeegyeztethetőek, feltéve, hogy a Villo-megállapodáshoz csatolt második módosító záradékban meghatározott feltételeket szigorúan betartják.

6. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 24-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

(1) HL C 203., 2015.6.19., 12 o.

(2) Ugyanott.

(3) Ez a határozat nem terjed ki a CCB által benyújtott – a (8) preambulumbekezdésben említett – további panaszra, amely az 1999. évi szerződés által érintett felületekkel kapcsolatos, és amely nem képezte a hivatalos vizsgálati eljárás tárgyát (lásd továbbá a (69) preambulumbekezdést).

(4) Brüsszel város a hivatalos neve a Brüsszel fővárosi régió központjában található településnek. Brüsszel várost 18, szorosan egymásba fonódó település veszi körül, egyetlen nagy adminisztratív egységként alkotva meg Brüsszel fővárosi régiót. Brüsszel fővárosi régió saját kormánnyal és parlamenttel rendelkezik. Körülbelül 1 200 000 lakosú városi környezetről van szó, melynek részei egyetlen kerületet alkotnak, ennek közismert neve Brüsszel.

(5) A leszállított, teljesen felszerelt, kihelyezett és működőképes termékenként megfizetett nettó átalányár ellenében.

(6) Ezeket az intézkedéseket a Villo-megállapodás 2011. június 9-én született módosító záradéka sorolja fel.

(7) Az igénybevételi díj felületenként […] EUR/év. A JCD által megfizetendő díj maximális mértéke a mentesség igénybevétele nélkül [50 000–150 000] EUR ([…] darab 8 m2-es felület szorozva […] EUR-val) lett volna.

(8) Lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (82) preambulumbekezdését.

(9) A Bizottság 2012/21/EU határozata (2011. december 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.).

(10) A Cour d’appel de Bruxelles (9. tanács) 2016. április 29-i ítélete, 2011/AR/140. A Cour d’appel de Bruxelles elvetette az utcabútorok felcserélésével kapcsolatos érvet, és pontosította, hogy a felcserélést az 1984. évi és 1999. évi szerződések nem írták elő és nem is engedélyezték, és azt a város az 1999. évi szerződés megkötésekor sem hagyta jóvá utólag.

(11) Brüsszel város 2001 októberében fogadta el első rendeletét a közterületek magáncélú kereskedelmi igénybevételéről (a köztereken ideiglenes jelleggel elhelyezett hirdetésekre kivetett reklámadóról szóló, 2001. október 17-i adórendelet), mely rendelet 2002 januárjában lépett hatályba, azonban a belga hatóságok az 1999. évi szerződés tárgyát képező hirdetési felületekre vonatkozóan csak a 2009-es adóévtől kezdődően követeltek adófizetést.

(12) A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5–10. o.), mely rendelet a támogatás nyújtása idején alkalmazandó volt.

(13) Az 1999. évi szerződés 12. cikke meghatározza a bérleti díj módosulásának képletét, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő elfogadja azt (azaz az évforduló napja szerinti indexálást). Ugyanazon cikk meghatározza a havi bérleti díj kiszámításához szükséges alapadatokat.

(14) Pontosabban a 2001. október 17-i adórendelet 5. cikke adómentességet ír elő történetesen a város vagy a város által létrehozott, finanszírozott vagy annak alárendelt szervezetek hirdetéseire vonatkozóan.

(15) A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(16) A Bíróság 2010. szeptember 2-i ítélete, Bizottság kontra Deutsche Post, C-399/08 P, ECLI:EU:C:2010:481, 39. pont és az idézett ítélkezési gyakorlat; a Bíróság 2016. december 21-i ítélete, Bizottság kontra Hansestadt Lübeck, C524/14 P, ECLI:EU:C:2016:971, 40. pont; a Bíróság 2016. december 21-i ítélete, Bizottság kontra World Duty Free Group SA és társai, C20/15 P és C21/15 P, ECLI:EU:C:2016:981, 53. pont; valamint a Bíróság 2017. szeptember 20-i ítélete, Bizottság kontra Frucona Kosice, C-300/16 P, ECLI:EU:C:2017:706, 19. pont.

(17) Az Elsőfokú Bíróság 1996. december 12-i ítélete, Compagnie nationale Air France kontra az Európai Közösségek Bizottsága, T-358/94, ECLI:EU:T:1996:194, 56. pont.

(18) A Bíróság 1987. október 14-i ítélete, Németországi Szövetségi Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága, C 248/84, ECLI:EU:C:1987:437, 17. pont; valamint a 2002. március 6-i egyesített ügyek: Territorio Histórico de Álava – Diputación Foral de Álava, T-92/00 és T-103/00, ECLI:EU:T:2002:61, T-103/00) Ramondín, SA és Ramondín Cápsulas SA kontra az Európai Közösségek Bizottsága, ECLI:EU:T:2002:61, 57. pont.

(19) A Bíróság 2000. május 16-i ítélete, Francia Köztársaság kontra Ladbroke Racing Ltd és az Európai Közösségek Bizottsága, C-83/98. P, ECLI:EU:C:2000:248, 48–51. pont. A Bíróság 2015. január 14-i ítélete, Eventech, ECLI:EU:C:2015:9, 33. pont.

(20) A Bíróság 1996. július 11-i ítélete, Syndicat français de l’Express international (SFEI) és társai kontra La Poste és társai, C-39/94, ECLI:EU:C.1996:285, 60. pont; a Bíróság 1999. április 29-i ítélete, Spanyol Királyság kontra az Európai Közösségek Bizottsága. C-342/96, ECLI:EU:C:1999:210, 41. pont.

(21) A Bíróság 1974. július 2-i ítélete, Olasz Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága, 173/73, ECLI:EU:C:1974:71, 13. pont.

(22) A Bíróság 2001. november 8-i ítélete, Adria–Wien Pipeline, C-143/99, ECLI:EU:C:2001:598; csakúgy, mint a Bíróság 1990. február 14-i ítélete a Francia Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága, C-301/87, ECLI:EU:C:1990:67, 41. pont.

(23) A Bíróság 2016. október 26-i ítélete; Orange kontra Bizottság, C-211/15 P, ECLI:EU:C:2016:798.

(24) A Törvényszék 2015. február 26-i ítélete, Orange kontra Bizottság, T-385/12., ECLI:EU:T:2015:117.

(25) N. Wahl főtanácsnok 2016. február 4-i indítványa, Orange kontra Európai Bizottság, ECLI:EU:C:2016:78.

(26) A Bíróság 2016. október 26-i ítélete; Orange kontra Bizottság, C-211/15 P, ECLI:EU:C:2016:798, 41–44. pont.

(27) A Bíróság 2016. október 26-i ítélete; Orange kontra Bizottság, C-211/15 P, ECLI:EU:C:2016:798, 44. pont.

(28) A Bizottság közleménye (2016. július 19.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról (HL C 262., 2016.7.19., 1. o.).

(29) A mezőgazdasági ágazatban a szabályozási kötelezettség előírására a gazdálkodók számára kötelező állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzések és vizsgálatok szolgálnak például. Másrészt az állami szervek által végrehajtott és finanszírozott ellenőrzések és vizsgálatok, melyekre a jogszabályok nem írnak elő gazdálkodók általi végrehajtást vagy finanszírozást, nem tekinthetők a vállalkozásokra kivetett szabályozási kötelezettségeknek. Lásd a tejről és zsírról szóló törvény keretében a tej minőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatokhoz nyújtott SA.35484 állami támogatásról szóló, 2015. szeptember 18-i bizottsági határozatot, valamint a tejről és zsírról szóló törvény keretében az általános egészségügyi ellenőrzési tevékenységekhez nyújtott SA.35484 állami támogatásról szóló, 2016. április 4-i bizottsági határozatot.

(30) A Törvényszék 2015. március 25-i ítélete T-538/11, Belgium kontra Bizottság, ECLI:EU:T:2015:188, 74–78. pont.

(31) Ha például egy vállalkozás támogatásban részesül azzal a céllal, hogy valamely támogatott régióban beruházást végezzen, nem érvelhet azzal, hogy ez nem csökkenti a vállalkozás rendes költségvetésében foglalt költségeket, tekintettel arra, hogy támogatás hiányában a vállalkozás nem végezte volna el a beruházást.

(32) A Bíróság 2011. december 8-i ítélete, France Télécom SA kontra Bizottság, C-81/10. P, ECLI:EU:C:2011:811, 43–50. pontja. Ez értelemszerűen a vállalkozás abból fakadó költségeinek csökkentésére vonatkozik, hogy a tisztviselők jogállását a versenytársaihoz hasonlóan munkavállalói jogállással váltotta fel, ami az érintett vállalkozás számára előnyt biztosít (ezt a megállapítást korábban, az Elsőfokú Bíróság 2004. március 16-i, a Danske Busvognmænd kontra az Európai Közösségek Bizottsága T-157/01. sz. ügyben hozott ítéletét [ECLI:EU:T:2004:76, 57. pont] követően némi bizonytalanság övezte). A meg nem térülő költségekért nyújtott kártalanításról lásd még az Elsőfokú Bíróság 2009. február 11-i Iride SpA és Iride Energia SpA kontra az Európai Közösségek Bizottsága T-25/07. sz. ügyben hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2009:33) 46–56. pontját.

(33) A Bíróság 1980. március 27-i ítélete, Amministrazione delle finanze dello Stato, C-61/79, ECLI:EU:C:1980:100, 29–32. pont.

(34) A Bíróság 1988. szeptember 27-i ítélete, Asteris AE és társai kontra Görög Köztársaság és Európai Gazdasági Közösség, C-106/87–C-120/87, ECLI:EU:C:1988:457, 23. és 24. pont.

(35) A Törvényszék 2010. július 1-jei ítélete, Nuova Terni Industrie Chimiche SpA kontra Európai Bizottság, T-64/08, ECLI:EU:T:2010:270, 59–63. és 140–141. pont, amely tisztázza, hogy noha egy kisajátítás esetében járó kártalanítás kifizetése nem tekintendő előnynek, az ilyen kártalanítás utólagos meghosszabbítása állami támogatásnak minősülhet.

(36) A Cour d’appel de Bruxelles (9. tanács) 2016. április 29-i ítélete, 2011/AR/140.

(37) A Bíróság 2005. december 15-i ítélete, Olaszország kontra Bizottság, C-66/02, ECLI:EU:C:2005:768, 94. pont.

(38) A Törvényszék 2016. február 6-i ítélete, Orange kontra Bizottság, T-385/12, ECLI:EU:T:2015:117.

(39) A Bíróság 1980. szeptember 17-i ítélete, Philip Morris Holland BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága, C-730/79, ECLI:EU:C:1980:209, 11. pont; valamint az Elsőfokú Bíróság 2000. június 15-i ítélete, Alzetta Mauro és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága; T-298/97., T-312/97., T-313/97., T-315/97., T-600/97–T-607/97, T-1/98., T-3/98–T-6/98 és T-23/98. sz. egyesített ügyek, ECLI:EU:T:2000:151, 80. pont.

(40) A Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, ECLI:EU:C:2019:51, 40. pont.

(41) Az Elsőfokú Bíróság 2001. június 15.-i ítélete, Friuli Venezia Giulia kontra az Európai Közösségek Bizottsága, T-288/97, ECLI:EU:T:1999:125, 41. pont.

(42) A Bíróság 2011. szeptember 8-i ítélete, Bizottság kontra Hollandia, C-279/08 P, ECLI:EU:C:2011:551, 131. pont.

(43) E tekintetben lásd a Bíróság 2013. május 8-i ítéletét Eric Libert és társai kontra Gouvernement flamand; All Projects & Developments NV és társai/Vlaamse Regering, C-197/11 és C-203/11. sz. egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2013:288.

(44) Például a Brüsszel fővárosi régió által 2008. március 15-én a Villo-megállapodás keretében indított pályázatot kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(45) A tízéves jogvesztő határidő tilt minden 2001. szeptember 15. előtti visszafizettetést.

(46) Az összeegyeztethetetlen támogatás összegének az adókat érintő kiszámítása a 2001. október 17-i rendelet 3., 4. és 5. cikke, a 2006. december 18-i rendelet 4–7. cikke, a 2007. december 17-i, a 2008. december 15-i, a 2009. november 9-i, a 2010. december 20-i és a 2011. december 5-i adórendeletek 4., 5. és 6. cikke.

(47) Ezeket az időpontokat a 10. melléklet sorolja fel.

(48) A Cour d’appel de Bruxelles (9. tanács) 2016. április 29-i ítélete, 2011/AR/140.

(49) A 2007. december 17-i, a 2008. december 15-i, a 2009. november 9-i, a 2010. december 20-i és a 2011. december 5-i adórendelet. A fent említett adórendeletek 2. cikke előírja, hogy „az e rendelet hatálya alá tartozó hirdetési felületek reklámfelületek, ideiglenes reklámfelületek, reklámjárművek és reklámstandok.” Az adó kiszámítását a 4–6. cikk szabályozza. Pontosabban a 4. cikk („Reklámfelületekre kivetett adó”) szerint:

a)	„a reklámfelületekre kivetett adó aránya pénzügyi évenként 150,00 EUR/m2.

§1. A kizárólag kulturális, társadalmi és sportreklámok megjelenítésére szánt vagy ilyenekként azonosított – azaz filmeket, művészi alkotásokat hirdető, valamint vásárok, kongresszusok, szalonok vagy cirkuszok szervezéséről szóló tájékoztatást tartalmazó – reklámok hirdetési felületeire kivetett adó mértéke pénzügyi évenként 50,00 EUR/m2.

§2. Mindazonáltal, amennyiben a látható hirdetési felszín 1/7-ét kereskedelmi jellegű megjegyzés, név vagy logó foglalja el, a kizárólag kulturális, társadalmi és sportreklámok megjelenítésére szánt vagy ilyenekként azonosított – azaz filmeket, művészi alkotásokat hirdető, valamint vásárok, kongresszusok, szalonok vagy cirkuszok szervezéséről szóló tájékoztatást tartalmazó – reklámok hirdetési felületeire kivetett adó mértéke az e cikk a) pontjában meghatározott mérték.

c)	Az adó a teljes pénzügyi évre esedékes, tekintet nélkül a szóban forgó hirdetési felület felállításának vagy leszerelésének időpontjára.”

Az 5. cikk („Ideiglenes reklámfelületekre kivetett adó”) szerint: […]

A 6. cikk („A 4. és az 5. cikkre vonatkozó közös rendelkezések”):

a)	az adó hirdetési felületenként fizetendő.

b)	§1. Az adó kiszámításához minden töredék m2 egész m2-ként számolandó. §2. Az §1. alól kivételt képeznek a 4 m2-nél kisebb hirdetési felületek, melyek esetében az adó mértéke a 0,25 m2-es szeletenként vagy darabonként a megállapított adómérték negyede.

A több reklámfelületi oldallal felszerelt hirdetési felületek esetében az adó mértékét meg kell szorozni a reklámfelületi oldalak számával.

a.	Azon hirdetési felületek esetében, melyek egy reklámfelületi oldalon több hirdetés egymás utáni megjelenítését vagy görgetését lehetővé tévő rendszerrel vannak felszerelve, az adó mértéke megkétszereződik.

d)	Ha a hirdetési felület felszíne eltér a látható hirdetési felülettől, az adót a látható hirdetési felszín alapján számítják ki.

(50) Az 5. szakasz előírja, hogy az e rendelet által bevezetett adó alól mentesülnek többek között „a város vagy a város által létrehozott, finanszírozott vagy annak alárendelt szervezetek hirdetései”. Ahogyan azt a belga hatóságok 2017. február 20-án a Bizottság 2017. február 14-i kiegészítő kérdéseire beküldött észrevételeikben kifejtették, Brüsszel város saját maga soha nem hasznosított hirdetési felületeket. A hasznosításra mindig harmadik fél közbenjárásával került sor. Brüsszel városhoz kizárólag azok a hirdetési felületek tartoznak, amelyek az 1999. október 14-én kötött, lejáratkor megújított szerződés tárgyát képezik. A jelenleg hatályban lévő szerződés alapján a jelenlegi nyertes ajánlattevőnek, azaz a CCB-nek a hirdetési felületekeért bérleti díjat és az alkalmazandó adókat kell megfizetnie.

(51) A 2007. december 17-i adórendelet 9. cikke kifejezetten mentesíti az adó alól „a város, illetve a város által létrehozott vagy annak alárendelt szervezetek hirdetési felületeit”.

(52) A Bizottság 2005/842/EK határozata (2005. november 28.) az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 312., 2005.11.29., 67. o.).

(53) Lásd az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL C 8., 2012.1.11., 4–14. o.) 33. pontját.

(54) Ugyanott, 47. pont.

(55) Példaként Barcelonát és Antwerpent említik.

(56) A finanszírozással kapcsolatban például az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az szerepelt, hogy a koncesszióba adó hatóság „nyitott különféle finanszírozási megközelítésekre”.

(57) Lásd az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat 2. cikkének a) pontját.

(58) Az automatizált kerékpárkölcsönzési közszolgáltatás üzemeltetéséről szóló 2010. november 25-i rendelet (közzétéve a Moniteur belge 2010. december 7-i számában), 2. cikk.

(59) A GRP egy mutató, amely meghatározza egy hirdetési felület kereskedelmi értékét aszerint, hogy mennyire képes a lehető legtöbb fogyasztót elérni, és hány vizuális kontaktus történik a felület és a megcélzott fogyasztó között.

(60) Az irányítóbizottság a Villo-megállapodás 6. cikkével jött létre, és paritásos alapon legalább két, a mobilitási miniszter által a Bruxelles Mobilitétől kijelölt tagból és legalább két, a JCD által kijelölt tagból áll.

(61) Ez [10-20] %-os standard aránynak felel meg a bevételek vonatkozásában.

(62) A Bíróság C-280/00. sz. Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg ügyben hozott ítélete, ECLI:EU:C:2003:415, 87–95. pont.

(63) Lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (82) preambulumbekezdését.

(64) A Bíróság 2005. június 4-i ítélete, Bizottság kontra MOL, C-15/14 P, ECLI:EU:C:2015:362, 60. pont. A Bíróság 2006. június 30-i ítélete, Belga Királyság kontra Bizottság, C-270/15 P, ECLI:EU:C:2016:489, 49. pont. A Törvényszék 2017. december 13-i ítélete, Görög Köztársaság kontra Bizottság, T-314/15, ECLI:EU:T:2017:903, 79. pont.

(65) Lásd az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. és 2012. évi határozat 3. cikkét.

(66) Lásd a belga Alkotmánybíróság 68/2012. sz. ügyben hozott 2012. május 31-i ítéletét.

(67) HL C 8., 2012.1.11., 4. o.

(68) Ezzel összefüggésben lásd különösen az SA.14588. sz. ügyben hozott 2012. január 25-i határozatot, valamint az SA. 37977. sz. ügyben hozott 2018. július 10-i határozatot.

(69) A Bizottság 2006/111/EK irányelve (2006. november 16.) a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.).

(70) Lásd még az eljárás megindításáról szóló határozat (109) preambulumbekezdését.

(71) A Bíróság 1973. július 12-i ítélete, Bizottság kontra Németország, C-70/72, ECLI:EU:C:1973:87, 13. pont.

(72) A Bíróság 1990. március 21-i ítélete, Belgium kontra Bizottság, C-142/87, ECLI:EU:C:1990:125, 66. pont.

(73) A Bíróság 1999. június 17-i ítélete, Belgium kontra Bizottság, C-75/97, ECLI:EU:C:1999:311, 64. és 65. pont.

(74) A Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF és Ministre de la Kultúra et de la Communication („CELF I.”), C-199/06, ECLI:EU:C:2009:79.

(75) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(76) A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról (HL C 8., 2012.1.11., 4. o.).

(77) A Bizottság 2012/21/EU határozata (2011. december 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 320

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. december 11.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2115 rendelete (2019. november 27.) a 2014/65/EU irányelvnek, valamint az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2019/2116 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) az Unióban felszámítható legmagasabb mobil hívásvégződtetési díjak súlyozott átlagának meghatározásáról és az (EU) 2018/1979 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	11
*	A Bizottság (EU) 2019/2117 rendelete (2019. november 29.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról	13
*	A Bizottság (EU) 2019/2118 végrehajtási rendelete (2019. december 10.) a Kínai Népköztársaságból származó közúti acélkerekek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2019/1693 végrehajtási rendelet módosításáról	115
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2019/2119 határozata (2019. november 21.) a higanyról szóló Minamata egyezmény részes felei konferenciájának harmadik ülésén a higanytartalmú hulladékokra vonatkozó küszöbértékek meghatározásáról szóló határozatnak az egyezmény 11. cikkének (2) bekezdésében említett elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról	117
*	A Bizottság (EU) 2019/2120 határozata (2019. június 24.) a Belgium által a JCDecaux Belgium Publicité javára végrehajtott SA.33078 (2015/C) (ex 2015/NN) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2019) 4466. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg)d	119

„Név	TARIC-kiegészítő kód
Dongfeng Automobile Chassis System Co., Ltd (más néven: Dongfeng Automotive Wheel Co., Ltd)	C511
Hangzhou Forlong Impex Co., Ltd	C512
Hangzhou Xingjie Auto Parts Manufacturing Co., Ltd	C513
Jiaxing Henko Auto Spare Parts Co., Ltd	C514
Jining Junda Machinery Manufacturing Co., Ltd	C515
Nantong Tuenz Corporate Co., Ltd	C516
Ningbo Luxiang Autoparts Manufacturing Co., Ltd	C517
Shandong Zhengshang Wheel Technology Co., Ltd	C518
Shandong Zhengyu Wheel Group Co., Ltd	C519
Xiamen Sunrise Group Co., Ltd	C520
Yantai Leeway Electromechanical Equipment Co., Ltd	C521
Yongkang Yuefei Wheel Co., Ltd	C522
Zhejiang Jingu Co., Ltd	C523
Zhejiang Fengchi Mechanical Co., Ltd	C524
Zhengxing Wheel Group Co., Ltd	C525
Zhenjiang R&D Auto Parts Co., Ltd	C526”

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2019. július 12‐i (EU) 2019/1198 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 189., 2019.7.15. )	159


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.