3.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2007 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. november 18.)

az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzés alá vont állatok, állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, valamint széna és szalma jegyzéke tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá a 2007/275/EK határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 3. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (2) és különösen annak 47. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	Az (EU) 2017/625 rendelet meghatározza a tagállami illetékes hatóságok által az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében az Unióba beléptetett állatok és áruk tekintetében elvégzendő hatósági ellenőrzések végrehajtásának szabályait.

(2)

Az (EU) 2019/478 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) úgy módosította az (EU) 2017/625 rendeletet, hogy az annak 47. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett árukategóriákat kiegészítette a növényi eredetű termékeket és feldolgozott állati eredetű termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerekkel (összetett termékek), valamint a szénával és a szalmával.

(3)

Az (EU) 2017/625 rendelet értelmében a harmadik országokból származó egyes állat- és árukategóriákat az Unió területére való beléptetésüket megelőzően minden esetben hatósági ellenőrzések elé kell állítani egy határállomáson. Az állatok, az állati eredetű termékek, a szaporítóanyagok és az állati melléktermékek mellett a széna, a szalma és az összetett termékek is azon kategóriák közé tartoznak, amelyeket a határállomásokon mindig hatósági ellenőrzések elé kell állítani.

(4)

Az (EU) 2017/625 rendelet előírja, hogy a Bizottságnak meg kell határoznia a különböző állatok, állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek, széna és szalma, valamint összetett termékek jegyzékét, amelyeket a határállomásokon hatósági ellenőrzések elé kell állítani, feltüntetve azoknak a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (4) előírt kombinált nómenklatúra (KN) szerinti kódját.

(5)	mivel az állati melléktermékekből származó termékek az állati melléktermékek alkategóriáját képezik, azokat fel kell venni a jegyzékbe, és ennek megfelelően fel kell tüntetni azok KN-kódját.

(6)

A 2007/275/EK bizottsági határozat (5) megállapítja az állategészségügyi határállomásokon a 91/496/EGK (6) és a 97/78/EK tanácsi irányelvnek megfelelően végzett állategészségügyi ellenőrzések tárgyát képező állatokra és termékekre, köztük az összetett termékekre vonatkozó rendelkezéseket. Az összetett termékek Unióba történő beléptetésére vonatkozó új feltételeket az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (7) megfelelően 2021. április 21-től kell alkalmazni. Ezért helyénvaló, hogy az említett időpontig a határállomásokon hatósági ellenőrzésnek alávetendő összetett termékekre továbbra is a 2007/275/EK határozat által megállapított jelenlegi szabályok vonatkozzanak, és hogy ez a rendelet ne vonatkozzon az összetett termékekre. A jogszabályok közötti átfedések elkerülése érdekében e rendeletnek módosítania kell a 2007/275/EK határozatot, annak alkalmazási körét az összetett termékekre korlátozva.

(7)

Az illetékes hatóságok által a határállomásokon az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban végzett hatósági ellenőrzések megkönnyítése érdekében az e rendeletben megállapított jegyzéknek tartalmaznia kell az ilyen hatósági ellenőrzések tárgyát képező állatok, állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek és az azokból származó termékek, valamint széna és szalma részletes leírását.

(8)

Ezenkívül ez a rendelet egyes KN-kódok esetében a vonatkozó vámtarifaszám vagy alszám alá tartozó állatoknak és termékeknek csak egy részét sorolja fel. Ezekben az esetekben e rendeletnek további részletekkel kell szolgálnia azokról az érintett állatokról és termékekről, amelyeket a határállomásokon hatósági ellenőrzésnek kell alávetni.

(9)	mivel az (EU) 2017/625 rendeletnek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezései 2019. december 14-től alkalmazandók, ezt a rendeletet is ugyanettől az időponttól kell alkalmazni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban meghatározza azon állatok, állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, széna és szalma, valamint összetett termékek jegyzékét, amelyeket a határállomásokon hatósági ellenőrzés alá kell vonni.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó az összetett termékekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„állati eredetű termékek”: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) I. melléklete 8.1. pontjában meghatározott állati eredetű termékek;

2.	„kezeletlen sertéssörte”: a 142/2011/EU bizottsági rendelet (9) I. mellékletének 33. pontjában meghatározott kezeletlen sertéssörte;

3.	„kezeletlen toll és tollrészek”: a 142/2011/EU rendelet I. mellékletének 30. pontjában meghatározott termékek;

4.	„kezeletlen szőr”: a 142/2011/EU rendelet I. mellékletének 32. pontjában meghatározott kezeletlen szőr;

5.	„köztes termék”: a 142/2011/EU rendelet I. melléklete 35. pontjában meghatározott köztes termék;

6.	„kezelt nyersbőr és irha”: a 142/2011/EU rendelet I. mellékletének 28. pontjában meghatározott kezelt nyersbőr és irha;

7.	„kezeletlen gyapjú”: a 142/2011/EU rendelet I. mellékletének 31. pontjában meghatározott kezeletlen gyapjú;

3. cikk

Az I. mellékletben felsorolt állatok és áruk hatósági ellenőrzése

Az e rendelet I. mellékletében felsorolt állatokat és árukat az (EU) 2017/625 rendeletnek megfelelően a határállomásokon hatósági ellenőrzésnek kell alávetni.

4. cikk

A 2007/275/EK határozat módosításai

A 2007/275/EK határozat a következőképpen módosul:

(1)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság határozata (2007. április 17.) a határállomásokon ellenőrizendő összetett termékek jegyzékéről”;

(2)	Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Tárgy Ez a határozat az Unióba behozott, a határállomásokon ellenőrizendő összetett termékekre vonatkozó szabályokat állapít meg.”;

(3)

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az I. mellékletben felsorolt összetett termékek hatósági ellenőrzése

(1) Az e határozat I. mellékletében szereplő összetett termékeket a határállomásokon az (EU) 2017/625 európai parlamenti és a tanácsi rendelettel (*1) összhangban hatósági ellenőrzéseknek kell alávetni.

(2) Az I. melléklet 1. oszlopában feltüntetett Kombinált Nómenklatúra kód alapján hatósági ellenőrzésre előzetesen kiválasztott termékek körét az I. melléklet 3. oszlopában található részletesebb leírás vagy idézett jogszabály szűkíti le.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.)."

(4)

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Hatósági ellenőrzésnek alávetendő összetett termékek”;

b)	a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Az alábbi összetett termékeket kell hatósági egészségügyi ellenőrzésnek alávetni:”;

(5)

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Eltérés egyes összetett termékek esetében

(1) A 3. cikktől eltérően, az alábbi emberi fogyasztásra szánt, húskészítményt nem tartalmazó összetett termékeket nem kell hatósági ellenőrzésnek alávetni:

olyan összetett élelmiszer-készítmények, amelyek alapanyagainak kevesebb mint a fele feldolgozott termék, amennyiben:

i.	szobahőmérsékleten megőrzik minőségüket vagy előállításuk során megfőzték őket, illetve olyan teljes hőkezelésen estek át, amelynek hatására nem maradt bennük nyers rész;

ii.	egyértelmű jelölés utal arra, hogy emberi fogyasztásra szánják őket;

iii.	biztonságosan becsomagolják vagy tiszta tartályokban lezárják őket;

iv.	kereskedelmi okmány kíséri őket és ez az egyik tagállam hivatalos nyelvén megfogalmazott címkével együtt információt nyújt az összetett élelmiszer-készítmények jellegéről és mennyiségéről, valamint a csomagok számáról, a származási országról, a gyártóról és az összetevőkről;

b)	a II. mellékletben felsorolt összetett termékek.

(2) azonban az összetett termékekben található bármely tejtermék kizárólag a 605/2010/EU bizottsági rendelet (*2) I. mellékletében felsorolt országokból származhat, és azt az említett mellékletben feltüntetettek szerint kell kezelni.

(*2) A Bizottság 605/2010/EU rendelete (2010. július 2.) az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).”;"

(6)	Az I. és II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

5. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(2) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(3) A Bizottság (EU) 2019/478 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 14.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon hatósági ellenőrzéseknek alávetendő szállítmánykategóriák tekintetében történő módosításáról (HL L 82., 2019.3.25., 4. o.)

(4) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(5) A Bizottság 2007/275/EK határozata (2007. április 17.) a 91/496/EGK és a 97/78/EK tanácsi irányelveknek megfelelően az állategészségügyi határállomásokon ellenőrizendő termékek és állatok jegyzékéről (HL L 116., 2007.5.4., 9. o.).

(6) A Tanács 91/496/EGK irányelve (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 4.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 131., 2019.5.17., 131. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(9) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

AZON ÁLLATOK, ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK, SZAPORÍTÓANYAGOK, ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS A BELŐLÜK SZÁRMAZÓ TERMÉKEK, VALAMINT A SZÉNA ÉS A SZALMA JEGYZÉKE, AMELYEKET A 3. CIKK SZERINT A HATÁRÁLLOMÁSOKAN HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ALÁ KELL VONNI

Megjegyzések:

1. Általános megjegyzések

Ezek az általános megjegyzések az egyes árucsoportoknál azt hivatottak tisztázni, hogy mely állatok vagy termékek tartoznak a vonatkozó árucsoporthoz. Továbbá ahol szükséges, hivatkozás szerepel a 142/2011/EU bizottsági rendeletben (1) meghatározott egyedi követelményekre.

2. Árucsoporthoz tartozó megjegyzések

Az e mellékletben szereplő jegyékek árucsoportokba vannak rendezve, amelyek megfelelnek a Kombinált Nomenklatúra (KN) 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében meghatározott vonatkozó árucsoportoknak.

Az árucsoportokhoz fűzött megjegyzések magyarázatok, adott esetben a KN egyes árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések kivonatai.

3. Az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések kivonata és a Harmonizált Rendszer Bizottság áruosztályozási véleménye

A különböző árucsoportoknál, ahol szükséges, további információ van megadva a magyarázó megjegyzések és a Vámigazgatások Világszervezete Harmonizált Rendszer Bizottság áruosztályozási véleménye alapján.

Táblázatok:

4. (1) oszlop – KN-kód

Ez az oszlop jelöli a KN-kódot. A 2658/87/EGK rendelettel létrehozott KN a nemzetközi Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14-én megkötött, az Európai Gazdasági Közösség részéről a 87/369/EGK tanácsi határozat (3) által jóváhagyott nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: HR-egyezmény) vezetett be. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN-albontást.

Ahol négy számjegyű a kód: eltérő rendelkezés hiányában minden olyan terméket, amelynek vámtarifaszáma ez a négy számjegy vagy ezzel kezdődik, a határállomásokon hatósági ellenőrzésnek kell alávetni. A legtöbb ilyen estben a vonatkozó KN-kódok a 2004/292/EK bizottsági határozat (4) által létrehozott Traces rendszerben a hat vagy nyolc számjegyű kódra vannak lebontva.

Amennyiben bármely négy-, hat-, vagy nyolcjegyű kódon belül csak bizonyos meghatározott termékek esetében kötelező a hatósági ellenőrzés, és az árunómenklatúrában e kód alá nem tartozik meghatározott albontás, a kód az „Ex” jelölést kapja. Ilyen esetben az e rendelet hatálya alá tartozó egyes kategóriákba sorolt árukat a KN-kód alkalmazási köre, a (2) oszlopban szereplő megfelelő árumegnevezés, valamint a (3) oszlopban szereplő leírás és magyarázat határozza meg.

5. (2) oszlop – Árumegnevezés

Az áruk megnevezése a KN „Árumegnevezés” oszlopában leírtaknak felel meg.

A KN értelmezési szabályainak sérelme nélkül, a (2) oszlopban az árumegnevezés megfogalmazása csak jelzésértékűnek tekintendő, mivel az e rendelet hatálya alá tartozó árukat a KN-kódok határozzák meg.

6. (3) oszlop – Leírás és magyarázat

Ez az oszlop részletekkel szolgál az adott vámtarifaszám alá tartozó állatokról vagy árukról. A különböző árucsoportokba és vámtarifaszámok alá tartozó állatokról és árukról az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (5) szolgál további részletekkel.

Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és a 142/2011/EU rendelet által szabályozott, állati melléktermékekből származó termékek az uniós jogban nincsenek egyedileg azonosítva. Hatósági ellenőrzéseket kell végezni azokon a részben feldolgozott nyers termékeken, amelyek egy jóváhagyott vagy bejegyzett rendeltetési létesítményben további feldolgozásra kerülnek. A határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések során adott esetben meg kell állapítani, hogy a származó termék elegendő mértékben fel van-e dolgozva ahhoz, hogy az uniós jog által előírt további hatósági ellenőrzések alól mentesüljön.

1. ÁRUCSOPORT

Élő állatok

Megjegyzés az 1. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Ebbe az árucsoportba tartozik minden élő állat, az alábbiak kivételével:

a)	a 0301, 0306, 0307 vagy a 0308 vtsz. alá tartozó halak és rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok;

b)	a 3002 vtsz. alá tartozó mikroorganizmus-tenyészetek és más termékek; és

c)	a 9508 vtsz. alá tartozó állatok.”

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„A 0106 vámtarifaszám alá tartoznak többek között az alábbi házi vagy vadállatok:

Emlősök

(1)	Főemlősök.

(2)	Bálna, delfin és barnadelfin (a cetfélék [Cetacea] rendjébe tartozó emlősök); lamantin és dugong (a szirének (Sirenia) rendjébe tartozó emlősök); fóka, oroszlánfóka és rozmár (az úszólábúak [Pinnipedia] alrendjébe tartozó emlősök).

(3)	Más (beleértve a rénszarvast, macskát, kutyát, oroszlánt, tigrist, medvét, elefántot, tevét (beleértve a dromedárt), zebrát, házi, üregi vagy mezei nyulat, szarvasféléket, antilopot (kivéve a Bovinae alcsaládba tartozókat, zergét, rókát, vidrát és egyéb prémjükért tenyésztett állatokat).

B)	Hüllők (kígyók és teknősbékák is)

Madarak:

(1)	Ragadozó madarak

(2)	Papagájalkatúak (papagájok, törpepapagáj, arapapagáj és kakadu is).

(3)	Más (mint pl. a fogoly, fácán, fürj, erdei szalonka, szalonka, galamb, fajd, kerti sármány, vadkacsa, vadlúd, rigó, feketerigó, pacsirta, pintyőke, cinege, kolibri, páva, hattyú és egyéb a 0105 vtsz. alá nem sorolt madarak).

D)	Más, mint pl. méhek (dobozban, szállítóládában vagy kaptárban szállítva is).

E)	Más, pl. békák.

E vtsz. alá nem tartoznak a vándorcirkuszban, vándorállatkertben vagy egyéb hasonló vándorló állatbemutatóban tartott állatok (95.08 vtsz.).”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
+(0101)	Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér	Mind
+(0102)	Élő szarvasmarhafélék	Mind
+(0103)	Élő sertés	Mind
+(0104)	Élő juh és kecske	Mind
+(0105)	Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk	Mind
+(0106)	Más élő állat	Mind, ide tartozik az alábbi alszámok alá besorolt minden állat: 0106 11 00 (főemlősök) 0106 12 00 (bálna, delfin és barnadelfin (a cetfélék [Cetacea] rendjébe tartozó emlősök); lamantin és dugong (a szirének (Sirenia) rendjébe tartozó emlősök); fóka, oroszlánfóka és rozmár (az úszólábúak [Pinnipedia] alrendjébe tartozó emlősök) 0106 13 00 (teve és más tevefélék (Camelidae)) 0106 14 (házi, üregi és mezei nyúl) 0106 19 00 (más): emlősök, a 0101, 0102, 0103, 0104, 0106 11 , 0106 12 , 0106 13 és 0106 14 vtsz. alá besoroltak kivételével; ide tartoznak a kutyák és a macskák 0106 20 00 (hüllők, ideértve a kígyókat és a teknősbékákat) 0106 31 00 (madarak: ragadozó madarak) 0106 32 00 (madarak: papagájalkatúak (papagájok, törpepapagáj, arapapagáj és kakadu is) 0106 33 00 (strucc; emu (Dromaius novaehollandiae) 0106 39 (más): ide tartoznak a madarak, beleértve a galambot, a 0105, 0106 31 , 0106 32 és 0106 33 vtsz alá tartozók kivételével. 0106 41 00 (méh) 0106 49 00 (más rovarok, a méhek kivételével) 0106 90 00 (más): minden máshova nem sorolt élő állat, az emlősök, a hüllők, a madarak és a rovarok kivételével. Az élő békák akár terráriumban tartják őket, akár emberi fogyasztásra szánják e vámtarifaszám alá tartoznak.

2. ÁRUCSOPORT

Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek

Megjegyzés a 2. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	a 0201–0208 vagy a 0210 vtsz. alá tartozó, de élelmezési célra alkalmatlan vagy nem megfelelő termékek;

b)	az állati bél, hólyag és gyomor (0504 vtsz.) és az állati vér (0511 vagy 3002 vtsz.); vagy

c)	a 0209 vtsz. alá nem tartozó állati zsiradék (15. árucsoport).

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
+(0201)	Szarvasmarhafélék húsa, frissen vagy hűtve	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide.
0202	Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide.
0203	Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide.
0204	Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide.
0205 00	Ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide.
0206	Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide.
0207	A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide.
0208	Élelmezési célra alkalmas más hús, vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva	Mind. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide. Ide tartoznak az emberi fogyasztásra szánt zselatin vagy kollagén előállításához használt nyersanyagok. Ide tartozik az alábbi alszámok alá besorolt minden hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség 0208 10 (házi, üregi vagy mezei nyúlból) 0208 30 00 (főemlősökből) 0208 40 (bálnából, delfinből és barnadelfinből (a cetfélék [Cetacea] rendjébe tartozó emlősökből); lamantinból és dugongból (a szirének [Sirenia] rendjébe tartozó emlősből); fókából, oroszlánfókából és rozmárról (az úszólábúak [Pinnipedia] alrendjébe tartozó emlősök) 0208 50 00 (hüllőből (kígyóból és teknősbékából is) 0208 60 00 (tevéből és más tevefélékből (Camelidae)) 0208 90 (más: házi galambból; vadból, kivéve az üregi vagy mezei nyulat; stb.): ide tartozik a fürjhús, a rénszarvas és minden más emlős húsa. Ide tartozik 0208 90 70 KN-kód alá besorolt békacomb.
0209	Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék (szalonna) és baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve	Mind, ide tartozik a leírt zsír és a feldolgozott zsír a (2) oszlopban leírtak szerint, abban az esetben is, ha csak ipari felhasználásra alkalmas (emberi fogyasztásra nem alkalmas).
0210	Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény	Mind, ide tartozik a hús, a húskészítmények és egyéb állati eredetű termékek. A nem emberi fogyasztásra szánt vagy emberi fogyasztásra nem alkalmas nyersanyagok azonban nem tartoznak ide. Ide tartozik a feldolgozott állati fehérje és az emberi fogyasztásra szánt szárított sertésfül. Az 1125/2006/EK bizottsági rendelet1 melléklete leszögezi, hogy a szárított disznófül akkor abban az esetben is a 0210 99 49 KN-kód alá sorolható, ha takarmányként használják fel. A szárított melléktermék és belsőség, valamint az emberi fogyasztásra nem alkalmas szárított sertésfül azonban a 0511 99 85 KN-kód alá tartozik. Az emberi fogyasztásra szánt csont a 0506 vámtarifaszám alá tartozik. A kolbász az 1601 vtsz. alá tartozik. A húsból készült kivonat és lé az 1603 vámtarifaszám alá tartozik. A tepertő a 2301 vámtarifaszám alá tartozik.

3. ÁRUCSOPORT

Halak és rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok

Általános megjegyzések

Ebbe az árucsoportba tartozik a tenyésztési vagy szaporítási céllal tartott élő hal, az élő díszhal, valamint a behozott élő, emberi fogyasztásra szánt halak és rákfélék.

Ezen árucsoport minden termékét hatósági ellenőrzésnek kell alávetni.

Megjegyzések a 3. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	a 0106 vtsz. alá tartozó emlősök;

b)	a 0106 vtsz. alá tartozó emlősök húsa (0208 vagy 0210 vtsz.);

a fajtája vagy állapota miatt emberi fogyasztásra nem megfelelő vagy alkalmatlan nem élő hal (beleértve a halmájat, halikrát és haltejet is) vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat (5. árucsoport); emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, őrlemény vagy labdacs halból, rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból (2301 vtsz.); vagy

d)	kaviár és a haltojásból készített kaviárpótló (1604 vtsz.).

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
0301	Élő hal	Mind: Ide tartozik a pisztráng, az angolna és a ponty és minden egyéb faj, valamint minden tenyésztési vagy szaporítási céllal behozott hal. Az azonnali emberi fogyasztásra importált élő halakat a hatósági ellenőrzések szempontjából termékként kell kezelni. Ide tartoznak a 0301 11 00 és 0301 19 00 alszámok alá besorolt díszhalak.
0302	Hal frissen vagy hűtve a 0304* vtsz. alá tartozó filézett és más halhús kivételével	Mind; ide tartozik a 0302 91 00 KN-kód alá besorolt máj, haltej és ikra, frissen vagy hűtve.
0303	Fagyasztott hal, a 0304 vtsz. alá tartozó filézett és más halhús kivételével	Mind; ide tartozik a 0303 91 alszám alá besorolt máj, haltej és ikra, frissen vagy hűtve.
0304	Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva	Mind
0305	Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt hal, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzött is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból	Mind, ide tartoznak az olyan egyéb halászati termékek mint az emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból; ide tartozik a hal feje, farka és úszóhólyagja és más halászati termékek.
0306	Rákféle héjában is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt rákféle, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is; rákféle héjában gőzölve vagy vízben forrázva, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből	Mind: Az azonnali emberi fogyasztásra importált élő rákféléket a hatósági ellenőrzések szempontjából terméknek kell tekinteni és akként kell kezelni. Ide tartozik kedvtelésből tartott dísz sórák és lárvája; és valamennyi élő dísz rákféle az 1251/2008/EK bizottsági rendeletben (1) előírtaknak megfelelően.
0307	Puhatestű állat kagylóban is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt puhatestű állat, kagylóban is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) puhatestű állatból	Ide tartoznak az esetlegesen főzött, majd füstölt puhatestűek. Az egyéb főzött puhatestűek az 1605 vtsz. alá tartoznak. Ide tartoznak az élő dísz puhatestűek, az 1251/2008/EK rendeletben előírtak szerint. Az azonnali emberi fogyasztásra importált élő puhatestűeket a hatósági ellenőrzések szempontjából terméknek kell tekinteni és akként kell kezelni. Ide tartozik minden, ami a 0307 11–0307 99 alszámok alá van sorolva, például a következők: 0307 60 (csiga, a tengeri csiga kivételével): ide tartozik a Helix pomatia, Helix aspersa, Helix lucorum fajú, valamint az Achatinidae családba tartozó fajú szárazföldi haslábúak. Ide tartoznak az azonnali emberi fogyasztásra szánt élő csigák (beleértve az édesvízi csigákat is), valamint az emberi fogyasztásra szánt csigahús. Ide tartoznak az előfőzött vagy előre feldolgozott csigák. A továbbfeldolgozott termékek az 1605 vtsz. alá tartoznak. 0307 91 00 (élő, friss vagy hűtött más puhatestűek, az osztriga, fésűskagyló, éti kagyló (Mytilus spp., Perna spp.), tintahal, kalmár, polip, csiga, tengeri csiga, kagyló, szívkagyló és bárkagyló (Haliotis spp.) és szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) kivételével: ide tartozik a tengervízi csigafajok húsa, héjában is. 0307 99 00 (egyéb élő, friss vagy hűtött más puhatestűek, az osztriga, fésűskagyló, éti kagyló (Mytilus spp., Perna spp.), tintahal, kalmár, polip, tengeri csiga, kagyló, szívkagyló és bá(Haliotis spp.) és szárnyascsiga-fajok (Strombus spp.) kivételével: ide tartozik az emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) is).
0308	Gerinctelen víziállatok, a rákfélék és puhatestűek kivételével élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; füstölt gerinctelen víziállatok a rákfélék és a puhatestűek kivételével a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) gerinctelen víziállatból, a rákfélék és a puhatestűek kivételével	Mind

4. ÁRUCSOPORT

Tejtermékek; madártojás; természetes méz; másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer

Megjegyzések a 4. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.	A „tej” megnevezés alatt a teljes tejet vagy a részben vagy teljesen lefölözött tejet kell érteni.

(2)

A 0405 vtsz. alkalmazásában:

a „vaj” kifejezés a természetes vajat, a savóvajat vagy a rekonstruált vajat jelenti (frissen, sózva vagy avasan, konzervdobozba csomagolva is), melyet kizárólag tejből nyernek, és tejzsírtartalma legalább 80, de nem több mint 95 tömegszázalék, legfeljebb 2 % (zsírmentes) tejszilárdanyag-tartalommal és legfeljebb 16 tömegszázalék víztartalommal. A vaj nem tartalmaz hozzáadott emulgeálószereket, de tartalmazhat nátriumkloridot, ételszínezéket, semlegesítő sókat és ártalmatlan tejsavtermelő baktériumkultúrákat;

b)	a „kenhető tejkészítmények” (vajkrém) kifejezés olyan kenhető víz-olaj típusú emulziót jelent, amely csak tejzsírt tartalmaz legalább 39, de 80 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben.

A tejsavó sűrítéséből (koncentrációjából) tej vagy tejzsír hozzáadásával nyert terméket, mint sajtot a 0406 vtsz. alá kell besorolni, feltéve, hogy az alábbi három tulajdonsággal rendelkezik:

a)	tejzsírtartalma szárazanyagban kifejezve legalább 5 tömegszázalék;

b)	szárazanyag-tartalma tömegszázalékban legalább 70 %, legfeljebb 85 %; valamint

c)	formázott vagy formázható.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	a savóból nyert termék, amely szárazanyagra számítva több mint 95 tömegszázalék laktózt tartalmaz (1702 vtsz.);

b)	egy vagy több természetes összetevőjének (például tejzsírnak) más anyaggal (például olajsavval képzett zsírokkal) történő helyettesítése útján tejből előállított termékek (1901 vagy 2106 vtsz.); vagy

c)	az albumin (két vagy több savófehérje koncentrátumát is beleértve, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz) (3502 vtsz.) vagy a globulin (3504 vtsz.).

…”

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

A 0408 vtsz. alá tartoznak a héj nélküli egész tojások és minden madár tojássárgája. Az ide tartozó termékek lehetnek frissek, szárítottak, gőzön vagy forró vízben főttek, formába öntöttek (pl. hengeres ún. hosszú tojások), fagyasztottak vagy más módon tartósítottak. Mindezek e vtsz. alá tartoznak, akkor is, ha a termékhez cukrot vagy más édesítőszert adtak, és abban az esetben is, ha élelmi célra vagy ipari felhasználásra (pl. cserzés) szánják is.

Nem tartozik e vtsz. alá:

a)	Tojássárgája olaja (1506 vtsz.).

b)	Ételízesítőt, fűszereket vagy más adalékot tartalmazó tojáskészítmények (2106 vtsz.).

c)	Lecitin (2923 vtsz.).

d)	Tojásfehérje magában (tojásalbumin) (3502 vtsz.).

…

A 0409 vtsz. alá tartozik a méhek (Apis Mellifera) vagy más rovarok által gyűjtött, a lépből centrifugálással kinyert, a lépben lévő vagy lépdarabokat tartalmazó méz, abban az esetben, ha sem cukrot, sem más adalékot nem adtak hozzá. Ezeket a mézeket megnevezésükben a mézet adó virág, származás vagy szín szerint lehet megkülönböztetni.

Nem tartozik a 0409 vtsz. alá a műméz, valamint a természetes és műméz keverékei (1702 vtsz.).

…

A 0410 vtsz. alá tartoznak a Kombinált Nómenklatúrában másutt nem említett, emberi fogyasztásra alkalmas állati eredetű termékek. Ez az alábbiakat tartalmazza:

a)	Teknőstojás. Ezek folyami vagy tengeri teknősök által tojt tojások; frissen, szárítva vagy más módon tartósítva.

A teknőstojásolaj nem tartozik ide (1506 vtsz.).

b)	Szalangánafészek (fecskefészek) Ezek a madár által kiválasztott, a levegőben gyorsan megszilárduló anyagból állnak.

A fészkeket kezeletlen állapotban is alá lehet vetni az ellenőrzésnek, vagy a fogyasztásra alkalmassá tétel céljából tisztított állapotban is, miután a toll-, pehely-, por- és egyéb szennyeződéseket eltávolították. Rendszerint fehéres csíkokból vagy szálakból áll.

A szalangánafészek fehérjetartalma magas, és szinte kizárólag levesek vagy más élelmiszer-készítmények előállítására használják őket.

Nem tartozik a 0410 vtsz. alá a folyékony vagy szárított állati vér, akár alkalmas élelmezési célra, akár nem (0511 vagy 3002 vtsz.)”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
0401	Tej és tejszín, nem sűrítve, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül.	Mind. Az állati takarmányozásra szánt tej e vtsz. alá, míg a tejet tartalmazó takarmány a 2309 vtsz. alá tartozik. A gyógyászati/megelőzési célra szánt tej a 3001 vtsz alá tartozik.
0402	Tej és tejszín, sűrítve, vagy cukor vagy más édesítőszer hozzáadásával.	Mind.
0403	Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejszín, sűrítve, vagy nem, illetve hozzáadott cukorral vagy egyéb édesítőszerrel, vagy anélkül, valamint ízesítve, vagy nem, illetve hozzáadott gyümölccsel, dióval vagy kakaóval, vagy anélkül.	Mind, ide tartozik az emberi fogyasztásra szánt tejszín, ízesítve vagy gyümölcs hozzáadásával, a fagyasztott és erjesztett tej. A fagylalt és a jégkrém a 2105 vtsz. alá tartozik. A kakaóval vagy más anyagokkal ízesített tejet tartalmazó italok a 2202. vtsz alá tartoznak.
0404	Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőszer hozzáadásával is; másutt nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó készítmény cukor vagy más édesítőszer hozzáadásával is.	Mind, ide tartozik a csecsemőknek szánt tej. Ide tartozik a 0404 10 48 KN-kód alá sorolt, emberi fogyasztásra szánt, szarvasmarha eredetű zsírtalanított és kazeinmentes kolosztrum, és a 0404 90 21 KN-kód alá sorolt, emberi fogyasztásra szánt, porlasztva szárított, csökkentett zsírtartalmú kolosztrumpor, amelyet nem kazeinmentesítettek.
0405	Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények	Mind.
0406	Sajt és túró	Mind
0407	Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve.	Ide tartoznak a keltetőtojások és a specifikus kórokozóktól mentes tojások (SPF), valamint a keltetésre szánt, megtermékenyített tojások (0407 11 és 0407 19 ). Ide tartoznak a friss tojások (0407 21–0407 29) és az egyéb, emberi fogyasztásra alkalmas és alkalmatlan tojások (0407 90 ). Ide tartoznak az ún. „100 éves tojások”. Az emberi fogyasztásra alkalmas és alkalmatlan tojás albumin a 3502 vtsz. alá tartozik.
0408	Héj nélküli madártojás és friss, szárított, gőzön vagy forró vízben főtt, formába öntött, fagyasztott vagy más módon tartósított, hozzáadott cukrot vagy más édesítőszert tartalmazó/nem tartalmazó tojássárgája.	Mind: E vtsz. alá tartoznak a tojástermékek hőkezelésre való tekintet nélkül, és az emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek.
0409 00 00	Természetes méz	Mind
0410 00 00	Másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer.	Mind E vtsz. alá tartoznak a (gyógyszerészeti készítmények és értend-kiegészítők gyártásához felhasznált) méhpempő és a méhszurok, és más, emberi fogyasztásra szánt állatokból származó anyagok, kivéve a csontot (amely a 0506 vtsz. alá tartozik). Az emberi fogyasztásra szánt rovarok és rovarpeték szintén e KN-kód alá tartoznak.

5. ÁRUCSOPORT

Másutt nem említett állati eredetű termék

Általános megjegyzések

Az ebben az árucsoportban szereplő bizonyos termékekre vonatkozó különleges követelmények a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakaszának 2. táblázatában vannak meghatározva.

7. sor: sertéssörte

8. sor: sertésféléktől különböző állatokból származó kezeletlen gyapjú és szőr

9. sor: kezelt toll, tollrészek és pihe.

Megjegyzések az 5. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	az élelmezési célra alkalmas termék (az egész és darabolt állati bél, a hólyag és gyomor, valamint a folyékony vagy a szárított állati vér kivételével);

b)	a nyersbőr (beleértve a prémbőrt is), a 0505 vtsz. alá tartozó áruk és a 0511 vtsz. alá tartozó nyersbőr reszeléke és hasonló hulladéka kivételével (41. vagy 43. árucsoport);

c)	az állati eredetű fonóanyag, a lószőr és a lószőrhulladék kivételével (XI. áruosztály); vagy

d)	a kefe és seprű készítéséhez előkészített csomó vagy köteg (9603 vtsz.).

…

3.	A vámtarifában az „elefántcsont” megnevezés az elefánt, a víziló, a rozmár, a vaddisznó agyarát, a kardhal kardját, az orrszarvú szarvát és minden más állat fogát is jelenti.

4.	A vámtarifában a „lószőr” megnevezés a ló- és a szarvasmarhafélék sörényét és farokszőrét jelenti. A 0511 vtsz. alá tartozik többek között a lószőr és a lószőrhulladék, rétegbe kiszerelve is, megerősítő anyaggal is.”

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

A 0505 vtsz. alá tartozik

(1)	Madárbőr és más madárrész (fej, szárny, nyak stb.) tollal vagy pehellyel, és

(2)	Toll és tollrész (nyírt széllel is) és pehely,

feltéve, hogy nincsenek megmunkálva, vagy pusztán tisztítva, fertőtlenítve vagy tartósításra előkészítve vannak, de nincsenek tovább megmunkálva.

A 0505 vtsz. alá tartozik a tollpor, tollhulladék vagy tollrész.

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
0502 10 00	Sertés és vaddisznószőr és sörte és ezek hulladéka	Mind, kezelt és kezeletlen.
0504 00 00	Állati bél, hólyag és gyomor (a halból származó kivételével), egészben és darabban, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve.	Mind. Ide tartozik a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék, valamint a baromfik tisztított, sózott, szárított vagy főtt gyomra, hólyagja és belei.
ex 0505	Madárbőr és más madárrész tollal vagy pehellyel, toll és tollrész (nyírt széllel is) és pehely tisztítva, fertőtlenítve vagy tartósításra előkészítve, de tovább nem megmunkálva; tollpor és toll- vagy tollrész hulladéka	Mind, beleértve a vadásztrófeát madárból, de kivéve a dísztollakat, vagy olyan kezelt tollakat, amelyeket az odalátogatók saját használatra visznek magukkal, vagy kezelt tollakból álló olyan szállítmányt, amelyet magánszemélynek küldenek nem ipari felhasználásra. A 142/2011/EU rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja megtiltja a kezeletlen toll, tollrészek és pihe Unióba történő behozatalát és az Unión átmenő tranzitszállítását. A 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete VII. fejezetének C. pontjában említett tollakat hatósági ellenőrzésnek kell alávetni, a kezelésüktől függetlenül. A vadásztrófeákra vonatkozóan a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezetének 5. szakasza további különleges követelményeket határoz meg. A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezetének 6. szakasza a töltelékanyagnak használt tollakra, pihékre, nyers és más tollakra vonatkozik.
0506	Csont és szarvmag, megmunkálatlanul, zsírtalanítva, egyszerűen előkészítve (de nem alakra vágva), savval kezelve vagy enyvtelenítve; ezek pora és hulladéka.	Ide tartozik a kutyarágókának szánt csont, a zselatin vagy kollagén előállításához használt csont, ha emberi élelmezés céljából levágott állatokból származik. Az emberi fogyasztásra szánt csontliszt a 0410 vámtarifaszám alá tartozik. A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakaszának 2. táblázata különleges követelményeket határoz meg az ilyen, nem emberi fogyasztásra szánt termékekre vonatkozóan a 6. sorban (vadásztrófeák), a 11. sorban (Takarmányként, szerves trágyaként és talajjavító szerként történő felhasználástól eltérő célra szánt csont és csonttermékek [kivéve a csontlisztet], szarv és szarvtermékek [kivéve a szarulisztet], valamint pata és patatermékek [kivéve a patalisztet]) és a 12. sorban (műcsont).
0507	Elefántcsont, teknősbékahéj, bálnacsont és bálnacsontszőr, szarv, pata, agancs, köröm, karom és csőr, megmunkálatlanul vagy egyszerűen előkészítve, de nem alakra vágva; ezek pora és hulladéka.	Ide tartoznak a madarak és patás állatok – kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogból, nyersbőrből és irhából álló – harmadik országból származó kezelt vadásztrófeái. A vadásztrófeákra vonatkozóan a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 6. sora különleges követelményeket határoz meg.
ex 0508 00 00	Korall és hasonló anyagok megmunkálatlanul vagy egyszerűen előkészítve, de tovább nem megmunkálva; puhatestű állat kagylója, rákfélék vagy tüskésbőrű állatok héja és a tintahalcsont megmunkálatlanul vagy egyszerűen előkészítve, de nem alakra vágva, ezek pora és hulladéka	Üres kagylók élelmiszercélú felhasználásra vagy glükózamin alapanyagaként történő felhasználásra. Ide tartozik továbbá az 1069/2009/EK rendelet 10. cikke k) pontjának i. alpontja szerint a mészhéjú állatok héja (ideértve a tintahalcsontot), lágyszövettel vagy hússal.
ex 0510 00 00	Ámbra, hódzsír, cibet és pézsma, kőrisbogár, epe szárítva is; mirigy és gyógyszerészeti termék készítésére használt más állati szerv frissen, hűtve, fagyasztva vagy más módon ideiglenesen tartósítva	Az ámbra és a kőrisbogár nem tartozik ide. E vtsz. alá tartozik a mirigy, más állati termékek és az epe is. A szárított mirigy és egyéb termék a 3001 vtsz. alá tartozik. A kedvtelésből tartott állatok eledelének (kivéve a kedvtelésből tartott állatok nyers eledelét), valamint a takarmányláncon kívüli célra (gyógyszeripari és egyéb ipari termékek előállítására) szánt, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánt állati melléktermékekre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 14. sora határozhatja meg.
ex 0511	Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat	Mind. Ide tartozik a genetikai anyag (állati eredetű spermák és embriók, például szarvasmarha-, kecske-, juh-, ló- és sertésfélék spermája és embriói), valamint az 1. és 2. kategóriába tartozó állati melléktermékek, az 1069/2009/EK rendelet 8. és 9. cikkében említettek szerint. Az alábbiak példák a 0511 10 – 0511 99 alszámok alá sorolt állati termékekre: 0511 10 00 (szarvasmarhafélék spermája). 0511 91 (hal vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat részei): mind, ide tartozik a keltetésre váró halikra és az élettelen állatok, a kedvtelésből tartott állatok eledelének és a gyógyszeripari és egyéb ipari termékeknek az előállításához használt állati melléktermékek. Ide tartoznak a 3. árucsoportnál említett, ehetetlen vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan élettelen állatok, például a vízi bolha (Dafnia) és más Ostracoda vagy Phyllopod, szárítva, akváriumi hal etetésére; ide tartozik a halcsalétek. ex 0511 99 10 (porcok és inak; nyesedék és a nyers bőr vagy irha hasonló hulladékai) Hatósági ellenőrzésre van szükség a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete V. fejezetének C.2. pontjában említett kezeléseknek nem alávetett nyersbőr és irha esetében, ha az megfelel az 1069/2009/EK rendelet 41. cikke (3) bekezdésének. ex 0511 99 31 (állati eredetű természetes nyers szivacs): mind, ha emberi fogyasztásra szánt; ha nem emberi fogyasztásra szánt, akkor csak azok, amelyeket kedvtelésből tartott állatok eledelének szántak. A nem emberi fogyasztásra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 12. sora határozza meg. ex 0511 99 39 (az állati eredetű természetes nyers szivacs kivételével): mind, ha emberi fogyasztásra szánt; ha nem emberi fogyasztásra szánt, akkor csak azok, amelyeket kedvtelésből tartott állatok eledelének szántak. A nem emberi fogyasztásra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 12. sora határozza meg. ex 0511 99 85 (máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat): Ide tartoznak a nem 0511 10 vtsz. alá besorolt és nem szarvasmarhától származó embriók, petesejtek, sperma és genetikai anyag. Ide tartozik a kedvtelésből tartott állatok eledele, valamint a műszaki termékek előállításához használt állati melléktermékek. Ide tartozik a kezeletlen lószőr, a méhészeti vagy technikai felhasználású viaszok kivételével a méhészeti termékek, a technikai célra használt cetvelő, az 1. árucsoportban említett, ehetetlen vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan élettelen állatok (például: (például kutya, macska, rovarok), azok az állati eredetű anyagok, amelyek fő jellemzőit nem módosították, valamint az ehető, nem halból származó, emberi fogyasztásra szánt állati vér.

6. ÁRUCSOPORT

Élő fák és más növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat

Általános megjegyzések

Ebbe az árucsoportba tartozik az állati eredetű, sterilizált trágyakomposztban lévő gombacsíra.

Részletek a KN magyarázó megjegyzéseiből

„0602 90 10 Gombacsíra:

A gombacsíra kifejezés a törékeny gombafonalaknak (Thallus vagy Mycelium) leggyakrabban a föld alatt található szövedékét jelenti, amely lebomló állati vagy növényi anyag felületén él és növekszik, majd saját szövetéből gombát fejleszt.

Ide tartozik a nem teljesen kifejlett gombacsíra, sterilizált lótrágya-komposztba (szalma és lótrágya keverékébe) kevert gabonamagvak felületére mikroszkopikus rétegben felhordva.”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 0602 90 10	Gombacsíra	Csak ha állati eredetű, feldolgozott trágyát tartalmaz, a különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 1. sora határozza meg.

12. ÁRUCSOPORT

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 1212 99 95	Máshol nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló más növényi termékek	Virágpor
ex 1213 00 00	Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is	Csak szalma
ex 1214 90	Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is: a lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet) kivételével	Csak széna

15. ÁRUCSOPORT

Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz

Általános megjegyzések

Minden állati eredetű zsír és olaj. A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete különleges követelményeket határoz meg az alábbi termékekre vonatkozóan:

1.	kiolvasztott zsírok és halolaj az I. fejezet 1. szakasza 1. táblázatának 3. sorában;

2.	a haszonállatok takarmányláncán kívüli bizonyos célokra szánt kiolvasztott zsírok (olajkémiai célokra) a II. fejezet 1. szakasza 2. táblázatának 17. sorában;

3.	zsírszármazékok a II. fejezet 1. szakasza 2. táblázatának 18. sorában.

A zsírszármazékokba beletartoznak a zsírokból és olajokból származó első fázisbeli termékek tiszta állapotban, amennyiben a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete IX. fejezetének 1. pontjában előírt módon állították őket elő.

A más anyagokkal kevert zsírszármazékokat hatósági ellenőrzésnek kell alávetni.

Megjegyzések a 15. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	a 0209 vtsz. alá tartozó sertés- vagy baromfizsiradék;

b)	a kakaóvaj, kakaózsír és -olaj (1804 vtsz.);

c)	az olyan ehető készítmény, amely a 0405 vtsz. alá tartozó termékekből több mint 15 tömegszázalékot tartalmaz (általában 21. árucsoport);

d)	a tepertő (2301 vtsz.) vagy a 2304–2306 vtsz. alá tartozó maradék.

…

3.	Nem tartozik az 1518 vtsz. alá a csupán denaturált zsír vagy olaj vagy ezek frakciói, amelyek a nem denaturált zsírnak és olajnak, illetve ezek frakcióinak megfelelő vtsz.-ok alá tartoznak.

4.	A semlegesítési iszap, az olaj alja és olajseprő, a sztearinszurok, a glicerinszurok és a gyapjúzsírüledék az 1522 vtsz. alá tartozik.”

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„Az 1516 vtsz. alá tartoznak az olyan állati és növényi zsírok és olajok, amelyek egy alább említett, meghatározott vegyi átalakításon estek át, de további kezelés nem történt.

E vtsz. alá tartoznak az állati vagy növényi zsírok és olajok hasonló módon kezelt frakciói.

A hidrogénezés – azaz a termékeknek tiszta hidrogénnel való kölcsönhatása megfelelő hőmérsékleten és nyomás mellett egy katalizátor (általában finoman porított nikkel) jelenlétében – növeli a zsírok és olajok olvadáspontját, valamint javítja az olajok állagát azáltal, hogy a telítetlen glicerideket (pl. olajsav, linolsav stb.) átalakítja magasabb olvadáspontú telített gliceridekké (pl. palimitinsav, sztearinsav stb.).

Az 1518 vtsz. alá tartoznak az ebbe az árucsoportba tartozó, máshová nem sorolt vagy másutt nem említett állati vagy növényi zsírokból vagy olajokból vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióiból álló, étkezésre nem alkalmas keverékek vagy készítmények.

Egyebek mellett ide tartozik az állateledel előállításához használt, például repceolajat, szójababolajat és kis mennyiségben állati eredetű zsiradékot tartalmazó, használt sütőolaj.

Ide tartoznak a hidrogénezett, közbeesően észterezett, újraészterezett vagy elaidinizált zsírok és olajok, illetve ezek frakciói, amelyek esetében a módosítás egynél több zsírt vagy olajat érint.”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
1501	Sertészsír (zsiradék is) és baromfizsír a 0209 és az 1503 vtsz. alá tartozók kivételével.	Mind
1502	Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, az 1503 vtsz. alá tartozók kivételével.	Mind
1503 00	Zsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva, vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve.	Mind
1504	Halakból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva.	Mind, halolajok – és halászati termékekből származó olaj, valamint tengeri emlősökből nyert olaj. A különféle ehető készítmények az 1517 vtsz. vagy a 21. árucsoportban az 1505 00 vtsz. alá tartoznak.
1505 00	Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is).	Mind, a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete szerinti kiolvasztott zsírként importált gyapjúzsír, illetve a köztes termékként importált lanolin.
1506 00 00	Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva.	Mind A 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete IX. fejezetének 1. pontjában előírt módon előállított kezeletlen zsír vagy olaj és eredeti frakciói.
1516 10	Állati zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve	Mind: állati zsírok és olajok. Az előírt hatósági ellenőrzések tekintetében a zsírszármazékokba beletartoznak az állati zsírokból és olajokból származó első fázisbeli termékek tiszta állapotban, amennyiben a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete IX. fejezetének 1. pontjában előírt módon állították őket elő.
ex 1517	Margarin, ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, az 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével.	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1518 00 91	Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, az 1516 vtsz. alá tartozók kivételével.	Kizárólag állati eredetű. A 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete XI. fejezetének 1. pontjában előírt módon előállított zsírszármazékok. A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 17. sora (kiolvasztott zsírok) és 18. sora (zsírszármazékok) különleges követelményeket határozza meg.
ex 1518 00 95	Étkezésre nem alkalmas keverék vagy készítmény állati és növényi zsírból és olajból és ezek frakcióiból.	Csak zsírok és olajkészítmények, kiolvasztott zsírok és állati eredetű származékok; beleértve az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó felhasználásra szánt, használt konyhai olajat. A 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete XI. fejezetének 1. pontjában előírt módon előállított zsírszármazékok.
ex 1518 00 99	Egyéb	Csak ha állati eredetű zsírt tartalmaz.
ex 1520 00 00	Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg	Kizárólag állati eredetű.
1521 90 91	Nyers méhviasz és más rovarviasz.	Mind: ide tartozik a viasz természetes formában, a nyers méhviasz méhészeti vagy technikai célra. A 142/2011/EU rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontja megtiltja lép formában levő méhviasz Unióba történő behozatalát és az Unión átmenő tranzitszállítását. A méhészeti melléktermékekre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 10. sora határozza meg.
1521 90 99	Méhviasz és más rovarviasz, finomítva vagy színezve is, nem nyersen.	Mind: ide tartozik minden viasz, feldolgozva vagy finomítva, fehérítve vagy festve is, méhészeti vagy technikai célra. A méhészeti melléktermékekre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 10. sora határozza meg. A méhészeti melléktermékeket a méhviasz kivételével hatósági ellenőrzésnek kell alávetni a 05119985 KN-kód alá tartozó »más« kategóriában.
ex 1522 00	Degras; zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai.	Kizárólag állati eredetű. A vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 18. sora határozza meg.

16. ÁRUCSOPORT

Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek

Megjegyzések a 16. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.	Nem tartozik ebbe az árucsoportba a 2. és a 3. árucsoportban vagy a 0504 vtsz. által meghatározott eljárással készített vagy tartósított hús, vágási melléktermék és belsőség, a hal, a rákféle, a puhatestű vagy más gerinctelen víziállat.

Az élelmiszer-készítmények csak akkor tartoznak ebbe az árucsoportba, ha több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmaznak. Abban az esetben, ha a készítmény az előbb említett termékekből két- vagy többfélét is tartalmaz, akkor azt a 16. árucsoporton belül, a nagyobb tömegben lévő alkotórésznek vagy alkotórészeknek megfelelő vtsz. alá kell besorolni. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni az 1902 vtsz. alá tartozó töltött termékekre és a 2103 vagy 2104 vtsz. alá tartozó készítményekre.

A májat tartalmazó készítményekre a második mondatban meghatározott rendelkezéseket az 1601 vagy 1602 vámtarifaszámon belül, az alszám meghatározásakor nem lehet alkalmazni.

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
1601 00	Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; valamint az azokból készült élelmiszertermékek.	Mind, ide tartozik a konzervált hús különböző formában.
ex 1602	Egyéb sertéshúsból, belsőségből vagy vérből készült élelmiszer-készítmények és konzervek.	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1603 00	Kivonat és lé húsból, halból vagy rákféléből puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból.	Kizárólag állati eredetű termékek. Ide tartoznak a húskivonatok és húskoncentrátumok, a gél formájú halfehérje hűtve és fagyasztva is, valamint a cápaporc.
ex 1604	Elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpótlók;	Csak állati eredetű termékek, halat vagy halászati termékeket tartalmazó vagy azokkal kevert főtt vagy előfőzött konyhai készítmények. Ide tartozik a halpaszta (surimi) készítmény, KN-kód: 1604 20 05 . Ide tartozik a légmentesen csomagolt konzerv hal és konzerv kaviár, valamint a sushi (amennyiben nem a 19. árucsoportnál említett KN-kódok valamelyikéhez sorolandók). Az úgynevezett halnyársak (fa pálcára húzott nyers halhús vagy nyers garnélarák/zöldségek) az 1604 19 97 KN-kód alá tartoznak.
ex 1605	Elkészített vagy konzervált rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat.	Kizárólag állati eredetű termékek. Ide tartoznak az elkészített vagy előkészített csigák, a konzerv rákfélék, illetve más gerinctelen víziállatok, továbbá a kagylópor.

17. ÁRUCSOPORT

Cukor és cukoráruk

Megjegyzések a 17. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

…

b)	a vegytiszta cukor (a nád vagy répacukor [szacharóz], a tejcukor [laktóz], a malátacukor [maltóz], a szőlőcukor [glükóz] és a gyümölcscukor [fruktóz] kivételével) vagy a 2940 vtsz. alá tartozó más termék;

…”

KN-kód

Leírás

Leírás és magyarázat

(1)

(2)

(3)

ex 1702

Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is.

Laktóz.

Cukor és műméz, természetes mézzel keverve.

18. ÁRUCSOPORT

Kakaó és kakaókészítmények

Megjegyzések a 18. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.	Nem tartoznak ebbe az árucsoportba a 0403, 1901, 1904, 1905, 2105, 2202, 2208, 3003 vagy 3004. vtsz. alatt meghatározott készítmények.

2.	A kakaótartalmú cukorkaáru és – az 1. pontban foglalt Megjegyzésre is figyelemmel – más kakaótartalmú élelmiszer-készítmények az 1806 vtsz. alá tartoznak.

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 1806	Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény	Csak állati eredetű termékek, például tejtermékek.

19. ÁRUCSOPORT

Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek

Megjegyzések a 19. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

az 1902 vtsz. alá tartozó töltött termékek kivételével a 20 tömegszázaléknál több kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmazó élelmiszer-készítmény (16. árucsoport);

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 1901	Lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz	Kizárólag állati eredetű termékek. Ide tartoznak az állati eredetű termékeket tartalmazó, főzés nélküli élelmiszerek (pl. pizza). A konyhai készítmények a 16. és 21. árucsoportba tartoznak.
1902 11 00	Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve, tojástartalommal	Mind
ex 1902 20 10	Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállat-tartalommal	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1902 20 30	Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1902 20 91	Töltött tészta főzve	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1902 20 99	Más [egyéb töltött tészta, nem főzve]	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1902 30	Az 1902 11 , 1902 19 és 1902 20 vtsz. alá tartozóktól különböző, más tészta	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1902 40	Kuszkusz (búzadarakása)	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1904 10 10	Kukoricából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 1904 90 10	Elkészített élelmiszer rizsből	Csak állati eredetű termékek, például sushi (ha nem tartozik a 16. árucsoportba).
ex 1905	Cukrászati termékek	Kizárólag állati eredetű termékek.

20. ÁRUCSOPORT

Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények

Megjegyzések a 20. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

…

b)	a több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat, rákot vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot tartalmazó, vagy a felsoroltak bármilyen keverékéből készült élelmiszer-készítmények (16. árucsoport).

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 2001	Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság)	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 2004	Más zöldségek ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével.	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 2005	Más zöldségek ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével.	Kizárólag állati eredetű termékek.

21. ÁRUCSOPORT

Különféle ehető készítmények

Megjegyzések a 21. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.	Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

…

a 2103 és 2104 vtsz. alá tartozó élelmiszer-készítmények kivételével az olyan készítmények, amelyek több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat, rákot vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot, vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmaznak (16. árucsoport).

…

A 2104 vtsz. alkalmazásában a „homogenizált összetett élelmiszer-készítmény” kifejezés olyan készítményekre utal, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára kiszereltek, gyermekételnek vagy diétás célra, és amelyek két vagy több alapvető élelmiszer, mint pl. hús, hal, zöldség, gyümölcs vagy diófélék finoman homogenizált keverékéből állnak. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy egyéb célból adtak hozzá. Ezek a készítmények tartalmazhatnak kis mennyiségben szemmel látható alkotórészdarabokat is.

Kiegészítő megjegyzések

…

5.	A kimért adagokban, például kapszulában, tablettában, pasztillában és pirulában kiszerelt, étrend-kiegészítőként való felhasználásra szánt más élelmiszer-készítményeket a 2106 vtsz. alá kell besorolni, kivéve, ha azokat máshol említik.

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 2103 90 90	Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara, és elkészített mustár. – Egyéb	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 2104	Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény; homogenizált összetett élelmiszer-készítmény	Csak állati eredetű termékek, köztük a legfeljebb 250 g nettó tömegű kiszerelésű csecsemőételek.
ex 2105 00	Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 2106 10	Fehérjekoncentrátum és texturált fehérje	Kizárólag állati eredetű termékek; kivéve a végső fogyasztónak csomagolt étrend-kiegészítőket, amelyek kis mennyiségben (kevesebb mint 20 %-ban) tartalmaznak a hústermékektől eltérő feldolgozott állati termékeket (köztük a glükozamint, a kondroitint és/vagy a kitozánt is).
ex 2106 90 51	Tejcukorszirup	Kizárólag állati eredetű termékek; kivéve a végső fogyasztónak csomagolt étrend-kiegészítőket, amelyek kis mennyiségben (kevesebb mint 20 %-ban) tartalmaznak a hústermékektől eltérő feldolgozott állati termékeket (köztük a glükozamint, a kondroitint és/vagy a kitozánt is).
ex 2106 90 92	Másutt nem említett élelmiszer-készítmény, tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal	Kizárólag állati eredetű termékek; kivéve a végső fogyasztónak csomagolt étrend-kiegészítőket, amelyek kis mennyiségben (kevesebb mint 20 %-ban) tartalmaznak a hústermékektől eltérő feldolgozott állati termékeket (köztük a glükozamint, a kondroitint és/vagy a kitozánt is).
ex 2106 90 98	Másutt nem említett élelmiszer-készítmény.	Kizárólag állati eredetű termékek; kivéve a végső fogyasztónak csomagolt étrend-kiegészítőket, amelyek kis mennyiségben (kevesebb mint 20 %-ban) tartalmaznak a hústermékektől eltérő feldolgozott állati termékeket (köztük a glükozamint, a kondroitint és/vagy a kitozánt is).

22. ÁRUCSOPORT

Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet

Megjegyzések a 22. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„…

3.	A 2202 vtsz. alkalmazásában az »alkoholmentes ital« kifejezés olyan italt jelent, amelynek térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 térfogatszázalékot. Az alkoholtartalmú italokat jellegüknek megfelelően, a 2203–2206 vagy a 2208 vtsz.-ok alá kell besorolni.

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 2202 99 99	Más alkoholmentes italok (a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével), amelyeknek a 0401–0404 vámtarifaszám alatti termékekből nyert zsírok legalább 2 tömegszázalékát teszik ki.	Csak tej és tejtermékek.

23. ÁRUCSOPORT

Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány

Megjegyzés a 23. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

A 2309 vtsz. alá kell besorolni a másutt nem említett, állati takarmányozásra szolgáló olyan termékeket, amelyeket növényi vagy állati eredetű anyagok feldolgozása során nyernek, miközben az eredeti anyag elveszti fő jellemzőit, de nem sorolható be ide az ilyen feldolgozás során keletkező növényi hulladék, maradék és melléktermék.

…”

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„A tepertő a sertés- vagy más állati zsír kiolvasztása után megmaradó membránszerű szöveteket jelenti. A tepertőt elsősorban állateledel (pl. kutyaeledel) előállításához használják, azonban abban az esetben is a 2301 vtsz. alá kell sorolni, ha emberi fogyasztásra alkalmas.”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
2301	Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből, halból, rákból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő	Mind, ide tartozik az emberi fogyasztásra alkalmatlan, feldolgozott, állati fehérje, az emberi fogyasztásra alkalmatlan húsliszt, és a tepertő, az emberi fogyasztásra alkalmas és alkalmatlan is. A tollőrlemény a 0505 vtsz alá tartozik. A feldolgozott állati fehérjére vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 1. sora határozza meg.
ex 2309	Állatok etetésére szolgáló készítmények	Mind, amennyiben állati eredetű terméket tartalmaz, a 2309 90 20 és a 2309 90 91 alszámok alá soroltak kivételével. Ide tartozik többek között az állati terméket tartalmazó kutya- és macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve (2309 10 alszám) és a hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat (KN-kód: 2309 90 10 ). Állatok etetésére szolgáló termékek, beleértve az őrleménykeverékeket is (például a pata és a szarv). Ide tartozik az olyan folyékony tej, kolosztrum, valamint a tejterméket, kolosztrumot vagy szénhidrátot tartalmazó termékek, amelyek emberi fogyasztásra nem alkalmasak, hanem állatok takarmányozásra szolgálnak. Ide tartozik a kedvtelésből tartott állatok eledele, a műcsont és az őrleménykeverékek; a keverékek tartalmazhatnak élettelen rovarokat. A kedvtelésből tartott állatok eledelére, ezen belül a műcsontra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 12. sora határozza meg. Ide tartoznak az emberi fogyasztásra alkalmatlan tojástermékek és egyéb emberi fogyasztásra alkalmatlan állati eredetű feldolgozott termékek. A tojástermékekre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 9. sora határozza meg.

28. ÁRUCSOPORT

Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 2835 25 00	Kalciumhidrogén-ortofoszfát („dikalcium-foszfát”).	Kizárólag állati eredetű. A dikalcium-foszfátra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 6. sora határozza meg.
ex 2835 26 00	Más kalcium-foszfátok	Csak állati eredetű trikalcium-foszfát. A trikalcium-foszfátra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 7. sora határozza meg.

29. ÁRUCSOPORT

Szerves vegyi anyagok

KN-kód

Leírás

Leírás és magyarázat

(1)

(2)

(3)

ex 2922 49

Egyéb aminosavak, a többféle oxigénfunkciós csoportot tartalmazók kivételével, és ezek észterei; ezek sói

Kizárólag állati eredetű.

ex 2925 29 00

Egyéb iminek és származékaik, a klór-dimeform (ISO) kivételével; ezek sói

Állati eredetű kreatin.

ex 2930

Szerves kénvegyületek

Állati eredetű aminosavak, úgymint:

—	ex 2930 90 13 Cisztein és cisztin;

—	ex 2930 90 16 Cisztein vagy cisztin származékai.

ex 2932 99 00

Más csak oxigén-heteroatomos heterociklikus vegyületek

Csak az állati eredetűek, például glükózamin, glükózamin-6-foszfát és ezek szulfátjai.

ex 2942 00 00

Más szerves vegyületek

Kizárólag állati eredetű.

30. ÁRUCSOPORT

Gyógyszeripari termékek

Általános megjegyzések

Azok a kész gyógyszerek, amelyek nem tartoznak az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet hatálya alá, nem szerepelnek a jegyzékben. Ide tartoznak a köztes termékek.

A 3001 vtsz. alatt (mirigy és más szerv organoterápiás használatra szárítva, porítva is; mirigy vagy más szerv vagy ezek váladékainak kivonata organoterápiás használatra; heparin és sói; más, máshol nem említett emberi vagy állati eredetű anyag terápiás vagy megelőzési célra előkészítve) csak a 3001 20 és a 3001 90 alszámok alá sorolt, kizárólag állati eredetű anyagokra vonatkoznak állat-egészségügyi ellenőrzések. Lásd az alábbiakra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. mellékletében:

1.	a II. fejezet 1. szakasza 2. táblázatának 2. sora: vértermékek technikai termékek előállításához, a lófélékből származó kivételével, és

2.	a II. fejezet 1. szakasza 2. táblázatának 3. sora: lófélékből származó vér és vértermékek, és

3.	a II. fejezet 1. szakasza 2. táblázatának 14. sora: kedvtelésből tartott állatok eledelének (kivéve a kedvtelésből tartott állatok nyers eledelét), valamint a takarmányláncon kívüli célra szánt, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánt állati melléktermékek.

A 3002 vtsz. alatt (emberi vér; állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve; Más vérfrakciók és immunológiai termékek, biotechnológiai eljárással módosítva vagy előállítva is; vakcinák, toxinok, mikrobiológiai kultúrák (az élesztők kivételével) és hasonló termékek) csak a 3002 10 és a 3002 90 alszámokra vonatkoznak hatósági ellenőrzések. A 3002 90 10 alszám alá tartozó emberi vért és a 3002 20 és 3002 30 alszámok alá tartozó vakcinákat nem kell hatósági ellenőrzésnek alávetni.

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
3001 20 90	Mirigy vagy más szerv, vagy ezek váladékainak kivonata, az emberi eredetű kivételével	Mind; ide tartozik az anyai kolosztrum helyettesítésére szolgáló, és a borjak táplálására használt termék.
ex 3001 90 91	Állati eredetű anyag terápiás vagy megelőzési célra előkészítve: heparin és sói	Minden olyan állati eredetű termék, amelyet az 1069/2009/EK rendelet 34. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett rendelet 33. cikkének a)–f) pontjában említett származó termékek előállítása céljából továbbfeldolgozásra szánnak.
3001 90 98	Máshová nem sorolt vagy másutt nem említett, állati eredetű anyag terápiás vagy megelőzési célra előkészítve, a heparin és sói kivételével.	Mind. A 3001 vtsz.-hoz tartozó HR-magyarázat (A) részében említett mirigyeken és más szerveken kívül ehhez az alszámhoz tartozik a hipofízis, a mellékvesekéreg és a pajzsmirigy, az 1069/2009/EK rendelet 33. cikkében meghatározottak kivételével.
ex 3002 12 00	Ellenszérumok és más vérfrakciók	Kizárólag állati eredetű termékek. A végfelhasználónak szánt kész gyógyszerek nem tartoznak ide. Nem tartoznak ide az antitestek és a DNS. A 3002 vtsz. alá tartozó állati melléktermékekre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának alábbi sorai határozzák meg: 2. sor: vértermékek, kivéve a lófélékből származó vértermékeket; 3. sor: lófélékből származó vér és vértermékek.
3002 90 30	Állati vérkészítmény terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra	Mind
ex 3002 90 50	Mikroorganizmus tenyészetek	Csak állatok kórokozói és kórokozó kultúrái.
ex 3002 90 90	Egyéb	Csak állatok kórokozói és kórokozó kultúrái.
ex 3006 92 00	Gyógyszerhulladék	Kizárólag állati eredetű termékek. Gyógyszerhulladék, olyan gyógyszertermék, amely az eredeti felhasználási céljára alkalmatlan.

31. ÁRUCSOPORT

Trágyázószerek

Megjegyzések a 31. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	a 0511 vtsz. alá tartozó állati vér;

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 3101 00 00	Állati vagy növényi trágya, egymással keverve vagy vegyi kezeléssel is; állati vagy növényi termékek keverésével vagy vegyi kezelésével előállított trágya.	Kizárólag természetes állapotú állati eredetű termékek. Ide tartozik a guanó, kivéve a mineralizált guanó. Ide tartozik a feldolgozott állati fehérjével kevert tárgya, ha trágyázószerként használják fel; de a vegyi anyagokkal kevert trágya trágyázószerként nem (lásd a 3105 vámtarifaszámot, amely kizárólag ásványi vagy vegyi trágyázószerekre vonatkozik). A trágyára, a feldolgozott trágyára, a feldolgozott trágyából származó termékekre és a denevérürülékre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 1. sora határozza meg.
ex 3105 10 00	Ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban.	Kizárólag állati eredetű termékeket tartalmazó trágyázószerek. A trágyára, a feldolgozott trágyára, a feldolgozott trágyából származó termékekre és a denevérürülékre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 1. sora határozza meg.

32. ÁRUCSOPORT

Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színező anyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

Megjegyzések a 32. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„…

A 3203, 3204, 3205 és 3206 vtsz. alá tartoznak azok a színező alapanyagon alapuló készítmények is, amelyek bármely anyag festésénél vagy színezőkészítmények előállításánál azok alkotóelemeiként is használatosak (beleértve a 3206 vtsz. esetét, a 2530 vtsz. alá vagy a 28. árucsoportba tartozó színezőpigmenteket, a fémpelyhet és fémport). Mégsem tartoznak azonban e vtsz.-ok alá a festékgyártásban használatos, nem vizes közegben diszpergált pigmentek folyadék vagy paszta formában, beleértve a zománcokat is (3212 vtsz.), vagy a 3207, 3208, 3209, 3210, 3212, 3213 vagy 3215 vtsz.-ok alá tartozó más készítményeket.

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 3203	Állati eredetű színezőanyag (beleértve a színezőkivonatokat, az állati korom kivételével), vegyileg nem meghatározottak is; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában meghatározott növényi vagy állati eredetű színezőanyag	Kizárólag tejzsíralapú, élelmiszer- vagy takarmány-előállítás során használt diszperziós színezékek.
ex 3204	Szintetikus szerves színezőanyagok, vegyileg nem meghatározottak is; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában meghatározott szintetikus szerves színezékek; szintetikus szerves anyagok, vegyileg nem meghatározottak is, amelyeket fluoreszkáló színélénkítőként vagy luminoforként használnak	Kizárólag tejzsíralapú, élelmiszer- vagy takarmány-előállítás során használt diszperziós színezékek.

33. ÁRUCSOPORT

Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 3302	Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); illatanyag-keverékeken alapuló más készítmények italgyártáshoz.	Kizárólag tejzsíralapú, élelmiszer- vagy takarmány-előállítás során használt aromaanyagok.”

35. ÁRUCSOPORT

Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 3501	Kazein, kazeinátok, más kazeinszármazékok; kazeinenyvek	Emberi fogyasztásra, állatok etetésére vagy technikai célra szolgáló kazein. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan tejre, tejalapú készítményekre és kolosztrumra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 4. sora határozza meg.
ex 3502	Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagban számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok.	Ide tartoznak a tojásból és tejből származó termékek, akkor is, ha alkalmatlanok emberi fogyasztásra (beleértve az állatok etetésére szánt termékeket). Az emberi fogyasztásra alkalmatlan tejre, tejalapú készítményekre és a kolosztrumra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 4. sora, az emberi fogyasztásra alkalmatlan tojásra vonatkozó különleges követelményeket pedig a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 9. sora határozza meg.
3503 00	Zselatin (beleértve a négyzetes vagy téglalap alakú lapokat is, felületi megmunkálással vagy színezve is) és zselatinszármazékok; halenyv; más állati eredetű enyv, a 3501 vtsz. alá tartozó kazeinenyvek kivételével	Ide tartozik az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és technikai célra szánt zselatin. A 3913 vtsz. alá sorolt zselatint (keményített fehérje) és a 9602 vtsz. alá sorolt zselatint (megmunkált, nem kemény zselatin és nem kemény zselatinból készült áruk), például az üres kapszulákat (amennyiben azokat nem élelmiszernek vagy állateledelnek szánták) nem kell alávetni hatósági ellenőrzésnek. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan zselatinra és hidrolizált fehérjékre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 5. sora, a fotózselatinra vonatkozóakat pedig az említett rendelet XIV. melléklete II. fejezetének 11. szakasza határozza meg.”
ex 3504 00	Peptonok és ezek származékai; másutt nem említett egyéb fehérjeanyag és származékai; nyersbőr pora krómtartalommal is	Ide tartozik az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és technikai célra szánt kollagén és hidrolizált fehérje. Ide tartoznak az állatok irhájából, nyersbőréből és inaiból – beleértve a sertések, baromfi és halak esetén a csontokat – nyert fehérjealapú kollagén termékek. Ide tartoznak a hidrolizált fehérjék: az állati melléktermékek hidrolízise útján nyert polipeptidek, peptidek és aminosavak, valamint ezek keverékei. Ezeket nem kell alávetni hatósági ellenőrzésnek, ha élelmiszer-készítményekben adalékanyagként használják fel őket (2106 vtsz.). Ide tartoznak az emberi fogyasztásra szánt tej-melléktermékek, ha nincsenek a 0404 vtsz. alá sorolva. A kollagénre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 8. sora, a zselatinra és a hidrolizált fehérjére pedig ugyanennek 5. sora határozza meg.
ex 3507 10 00	Tejoltó és koncentrátumai.	Kizárólag állati eredetű, emberi fogyasztásra szánt tejoltó és koncentrátumai.
ex 3507 90 90	A tejoltótól eltérő egyéb enzimek és koncentrátumaik vagy lipoprotein lipáz vagy aspergillus (penészgomba) alkáli proteáz.	Kizárólag állati eredetű.

38. ÁRUCSOPORT

A vegyipar különféle termékei

Megjegyzések a 38. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„…

A Nómenklatúra egészében a „kommunális hulladék” kifejezés olyan hulladékot jelent, amely háztartásokból, szállodákból, éttermekből, kórházakból, üzletekből, hivatalokból stb., utak és járdák tisztításából, valamint építési és bontási hulladékból származik. A kommunális hulladék általában sokféle anyagot tartalmaz, mint például műanyagot, gumit, fát, papírt, textíliát, üveget, fémet, élelmiszert, törött bútort és más sérült vagy kidobott tárgyat.

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 3822 00 00	Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok.	Kizárólag állati termékekből származó anyagok, a 93/42/EGK tanácsi irányelv (9) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvostechnikai eszközök és a 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök kivételével.
ex 3825 10 00	Kommunális hulladék	Kizárólag az állati terméket tartalmazó élelmiszer-hulladék, amennyiben az 1069/2009/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdése g) pontjának hatálya alá tartozik, kivéve a közvetlenül nemzetközi forgalomban üzemeltetett szállítóeszközről származó és az említett rendelet 12. cikkének d) pontja szerint ártalmatlanított élelmiszer-hulladék. E KN-kódhoz tartozhat az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó, például szerves trágyaként vagy biogázként történő felhasználásra szánt, használt konyhai olaj.”

39. ÁRUCSOPORT

Műanyagok és ezekből készült árucikkek

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	3.
ex 3913 90 00	Máshol nem említett más természetes polimerek (kivéve az alginsav és sói és észterei) és módosított természetes polimerek (például keményített fehérjék, természetes gumi kémiai származékai), alapanyag formájában.	Kizárólag állati eredetű termékek, például kondroitin-szulfát, kitozán, kemény zselatin.
ex 3917 10 10	Mesterséges bél (töltelékáruhoz) keményített fehérjéből vagy cellulózalapú műanyagból	Kizárólag állati eredetű termékek.
ex 3926 90 92	Műanyagból készült más áruk és a 3901–3914 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült, lemezekből készült termékek.	Kemény zselatinból készült, állati fogyasztásra szánt üres kapszulák; a vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 5. sora határozza meg.”
ex 3926 90 97	Műanyagból készült más áruk és a 3901–3914 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült, nem lemezekből készült termékek.	Kemény zselatinból készült, állati fogyasztásra szánt üres kapszulák; a vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 5. sora határozza meg. ”

41. ÁRUCSOPORT

Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr

Általános megjegyzések

A patás állatok 4101, 4202 és 4203 vtsz. alá tartozó bőrét hatósági ellenőrzésnek kell alávetni.

A patás állatok bőrére és irhájára vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 4. és 5. sora határozza meg.

Megjegyzések a 41. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	nyesedék és a nyers bőr vagy irha hasonló hulladékai (0511 vtsz);

b)	madárbőr vagy részei tollal vagy pehellyel (0505 vagy 6701 vtsz.); vagy

a szőrös vagy gyapjas bőr nyersen, cserezve vagy kikészítve (43. árucsoport); a 41. árucsoportba kell azonban besorolni a szarvasmarhafélék (beleértve a bivalyt), a lófélék, a juh vagy a bárányok (kivéve az asztrahán, broadtail, karakül, perzsa vagy hasonló bárányok, az indiai, kínai, mongol vagy tibeti bárányok), a kecskék és gödölyék (kivéve a jemeni, mongol vagy tibeti kecskék és gödölyék), a sertés (beleértve a pekarit is), a zerge, a gazella, a tevék (beleértve a dromedárt), a rénszarvas, a jávorszarvas, a szarvas, az őzek vagy a kutyák nyers, szőrös vagy gyapjas bőrét.

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 4101	Szarvasmarhafélék (a bivalyt is beleértve) vagy lófélék nyers bőre (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképpen tartósítva, a cserzett, a pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is	Kizárólag a friss, hűtött vagy kezelt bőröket kell hatósági ellenőrzésnek alávetni, ideértve a szárított, szárazon sózott, nedvesen sózott vagy más eljárással – a cserzés kivételével – tartósított bőrt. Korlátozás nélkül importálható lehet a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete V. fejezetének C 2 pontjában említett kezelt bőr, ha megfelel az 1069/2009/EK rendelet 41. cikke (3) bekezdésének, különösen az ex 4101 20 80 és az ex 4101 50 90 esetében.
ex 4102	Juh- vagy báránybőr nyersen (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva – a cserzett, a pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével – gyapjasan vagy hasítva is, az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. c) pontjában felsoroltak kivételével.	Kizárólag a friss, hűtött vagy kezelt bőröket kell hatósági ellenőrzésnek alávetni, ideértve a szárított, szárazon sózott, nedvesen sózott vagy más eljárással – a cserzés kivételével – tartósított bőrt. Korlátozás nélkül importálható lehet a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete V. fejezetének C 2 pontjában említett kezelt bőr, ha megfelel az 1069/2009/EK rendelet 41. cikke (3) bekezdésének, különösen az ex 4102 21 00 és az ex 4102 29 00 esetében.
ex 4103	Más nyersbőr (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is, az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. b) és c) pontjában felsoroltak kivételével.	Kizárólag a friss, hűtött vagy kezelt bőröket kell hatósági ellenőrzésnek alávetni, ideértve a szárított, szárazon sózott, nedvesen sózott vagy más eljárással – a cserzés kivételével – tartósított bőrt. Korlátozás nélkül importálható lehet a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete V. fejezetének C 2 pontjában említett kezelt bőr, ha megfelel az 1069/2009/EK rendelet 41. cikke (3) bekezdésének, különösen az ex 41039000 esetében.

42. ÁRUCSOPORT

Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

Megjegyzések a 42. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„…

(2)

Ebbe az árucsoportba nem tartoznak (többek között) a következő hatósági szempontból nem elhanyagolható termékek:

a)	a steril sebészeti catgut vagy más steril sebészeti varróanyagok (3006 vtsz.);

…

(ij)	a hangszerhúrok, a dobhoz való bőrök vagy hasonlók, vagy a hangszerek más részei (9209 vtsz.).

…”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 4205 00 90	Más áru természetes vagy mesterséges bőrből.	Ide tartozik a műcsont és a műcsont gyártásához használt anyagok.
ex 4206 00 00	Bélből (a selyemhernyóbél kivételével), aranyverőhártyából, hólyagból vagy ínből készült áruk.	Ide tartozik a műcsont és a műcsont gyártásához használt anyagok.

43. ÁRUCSOPORT

Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk

Megjegyzések a 43. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.	A nómenklatúra egészében a »szőrme« kifejezés – a 4301 vtsz. alá tartozó nyers szőrmén (prémbőrön) kívül – mindenfajta állat cserzett vagy kikészített szőrös vagy gyapjas bőrét magában foglalja.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

a)	a madárbőr vagy részei tollal vagy pehellyel (0505 vagy 6701 vtsz.);

b)	a 41. árucsoportba tartozó nyers- vagy szőrös bőr, vagy gyapjas bőr (lásd a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. c) pontját).

…”

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„4301. vtsz: A szőrmék nyersnek tekintendők és nem csak természetes állapotukban tartoznak ezen vtsz. alá, hanem akkor is, ha tisztítva és tartósítva vannak, például szárítással vagy sózással (nedves vagy száraz”).

KN-kód

Leírás

Leírás és magyarázat

(1)

(2)

(3)

ex 4301

Nyers szőrme (beleértve a szűcsáruként felhasználható fejet, farkat, lábat és más részeket vagy vágott darabokat is), a 4101, 4102 és a 4103 vtsz. alá tartozó nyers szőrös bőr kivételével.

Mind, kivéve a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete VIII. fejezetének megfelelően kezelt szőrmét, ha megfelel az 1069/2009/EK rendelet 41. cikke (3) bekezdésének.

Ide tartoznak a következő alszámok:

—

ex 4301 10 00 (vidra egész szőrméje, fej, farok vagy láb nélkül is): a takarmányláncon kívüli célra szánt, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánt állati melléktermékekre (szőrme) vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 14. sora határozza meg.

—

ex 4301 30 00 (bárányfélék, úgymint: az asztrahán, broadtail, karakül, perzsa és hasonló bárány, az indiai, kínai, mongol vagy tibeti bárány egész szőrméje, fej, farok vagy láb nélkül is): a méhészeti melléktermékekre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 5. sora határozza meg.

—

ex 4301 60 00 (róka egész szőrméje, fej, farok vagy láb nélkül is): a takarmányláncon kívüli célra szánt, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánt állati melléktermékekre (szőrme) vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 14. sora határozza meg.

—

ex 4301 80 00 (más egész szőrme, fej, farok vagy láb nélkül is): a patás állatok kivételével, például mormota, vadmacska, fóka, nutria. a takarmányláncon kívüli célra szánt, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánt állati melléktermékekre (szőrme) vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 14. sora határozza meg.

—

ex 4301 90 00 (fej, farok, láb és más részek vagy vágott darabok, szűcsáruként felhasználhatók): a takarmányláncon kívüli célra szánt, állati melléktermékekből származó termékek előállítására szánt állati melléktermékekre (szőrme) vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 14. sora határozza meg.

51. ÁRUCSOPORT

Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőrfonal és szövet

Általános megjegyzések

Az 5101–5103 vtsz. alá sorolt kezeletlen gyapjúra vagy szőrre vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 8. sora határozza meg.

Megjegyzés az 51. árucsoporthoz (részletek a KN ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzéseiből)

„1.

A nómenklatúra egészében:

a)	A »gyapjú« kifejezés alatt a juh vagy a bárány által növesztett természetes szőrt kell érteni.

b)	A »finom állati szőr« kifejezés alatt az alpaka, láma, vikunya, teve (beleértve a dromedárt is), jak, angóra, tibeti, kasmír vagy hasonló kecske szőrét (a közönséges kecske kivételével), továbbá a házi nyúl (angóranyúl is), mezei nyúl, hód, nutria vagy a pézsmapatkány szőrét kell érteni;

c)	A »durva állati szőr« kifejezés alatt pedig a fent nem említett állatok szőrét kell érteni, az 0502 vtsz. alá tartozó, kefegyártásra alkalmas szőr és sörte, valamint az 0511 vtsz. alá tartozó lószőr kivételével.”

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„A nómenklatúra egészében a »durva állati szőr« kifejezés alatt a »finom állati szőrtől« eltérő minden egyéb állati szőrt kell érteni, a gyapjú (5101 vtsz), a ló- vagy a szarvasmarhafélék (a 0511 vtsz. alatt lószőrként besorolt) sörénye vagy farokszőre, a sertés- és vaddisznószőr és sörte; borzszőr és kefegyártásra alkalmas más szőr (0502 vtsz.) kivételével (lásd az 1 c) megjegyzést).”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 5101	Gyapjú, nem kártolva, nem fésülve	Kezeletlen gyapjú.
ex 5102	Finom vagy durva állati szőr, nem kártolva, nem fésülve	Kezeletlen szőr, beleértve a szarvasmarha- vagy lófélék horpaszáról származó durva állati szőrt.
ex 5103	Gyapjú vagy finom vagy durva állati szőr hulladéka, beleértve a fonalhulladékot is, a foszlatott anyag kivételével.	Kezeletlen gyapjú vagy szőr.

67. ÁRUCSOPORT

Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„A 6701 vtsz. alá tartozik:

Madárbőr vagy részei tollal vagy pehellyel, toll, pehely és tollrészek, amelyek ugyan még nem minősülnek készárunak, az egyszerű tisztítástól, fertőtlenítéstől vagy tartósítástól eltérő folyamaton mentek keresztül (lásd a 0505. vtsz. magyarázó megjegyzését); az e vtsz. alá tartozó árukat például festették, fehérítették, göndörítették vagy hullámosították.

Áruk madárbőrből és más madártestrészből tollal vagy pehellyel, toll, tollrész, pehely és ezekből készült áruk, a megmunkálatlan vagy pusztán tisztított bőr-, toll vagy pehelyáruk és tollrészek is, de a tollszárból és tollnyélből készült áruk kivételével; ide tartoznak tehát:

(1)	A különálló tollak, amelyek szárát drótozták vagy kötözték, például fejdíszként történő felhasználásra, és különálló tollak különböző elemekből összeállított kompozíciója.

(2)	Kötegbe rendezett tollak és textilanyagra vagy más alapra ragasztott vagy rögzített tollak vagy pelyhek.

(3)	Madárból, madártestrészből, tollból vagy pehelyből készült paszomány, például kalapokhoz, boákhoz, gallérokhoz, köpenyekhez vagy más ruházati cikkekhez vagy tartozékokhoz és kellékekhez.

(4)	Legyező dísztollakból, bármilyen anyagból készült kerettel. A nemesfém-keretes legyezők azonban a 7113 vtsz. alá tartoznak.”

KN-kód

Leírás

Leírás és magyarázat

(1)

(2)

(3)

ex 6701 00 00

Madárbőr és más madártestrész tollal vagy pehellyel, toll, tollrész, pehely és ezekből készült áru (a 0505 vtsz. alá tartozó termék, valamint a megmunkált tollszár és tollnyél kivételével)

Csak madárbőr és más madárrész tollal vagy pehellyel, toll, pehely és tollrészek.

Megmunkálatlan vagy pusztán tisztított bőr-, toll vagy pehelyáruk és tollrészek.

Kivéve a dísztollakat, vagy olyan kezelt tollakat, amelyeket az odalátogatók saját használatra visznek magukkal, vagy kezelt tollakból álló olyan szállítmányt, amelyet magánszemélynek küldenek nem ipari felhasználásra.

A tollakra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 9. sora határozza meg.

71. ÁRUCSOPORT

Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék

A Harmonizált Rendszer Bizottság 7101.21/1. számú áruosztályozási véleménye:

Emberi fogyasztásra nem alkalmas osztriga, amely egy vagy több tenyésztett gyöngyöt tartalmaz, sós lében tartósítva, fémből készült légmentes tárolóban.

KN-kód

Leírás

Leírás és magyarázat

(1)

(2)

(3)

ex 7101 21 00

Tenyészett gyöngy, megmunkálatlan.

Ide tartozik az emberi fogyasztásra nem alkalmas osztriga, amely egy vagy több tenyésztett gyöngyöt tartalmaz, sós lében vagy más módszerrel tartósítva, légmentes tárolóban.

A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete IV. fejezete 2. szakaszában meghatározott megmunkálatlan tenyészett gyöngy, kivéve, ha az említett rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontja értelmében nem tartozik az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá.”

95. ÁRUCSOPORT

Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„A vidámparki berendezések, vándorcirkuszok, vándorállatkertek és vándorszínházak a 9508 vtsz. alá tartoznak, feltéve, hogy a rendes üzemeléshez szükséges valamennyi lényeges egységet magukban foglalják. E vtsz. alá tartoznak a kiegészítő berendezések is, feltéve, hogy azokat a különböző vidámparki berendezések alkotóelemeiként állítják ellenőrzés elé, annak ellenére, hogy az ilyen tételek (pl. sátrak, állatok, hangszerek, energiatermelő berendezések, motorok, lámpatestek, ülések, fegyverek és lőszerek) a nómenklatúra más vtsz.-ai alá tartoznak.”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 9508 10 00	Vándorcirkusz és vándorállatkert	Csak élő állatok.
ex 9508 90 00	Más: vásári szórakoztatóeszköz, vándorszínház	Csak élő állatok.

96. ÁRUCSOPORT

Különféle áruk

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

E vtsz. alkalmazásában a „megmunkált” kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek a szóban forgó nyersanyag vámtarifaszámai alatt engedélyezett egyszerű előkészítéstől eltérő folyamaton mentek keresztül (lásd a 0505–0508 vtsz.-ok magyarázó megjegyzéseit). A vtsz. ezért elefántcsont cikkekre, rudakra stb. vonatkozik, alakra (pl. négyzet vagy téglalap) vágva, vagy polírozva vagy más módon megmunkálva, darálással, fúrással, őrléssel, esztergálással stb. A nómenklatúra más vámtarifaszámai alá tartozó termékek alkatrészeként azonosítható darabok azonban nem tartoznak e vtsz. alá. Így a zongorabillentyűk borítása és a lőfegyverekbe beilleszthető lemezek 9209., illetve a 9305. vtsz. alá tartoznak. Az áruk részeként nem azonosítható megmunkált anyagok azonban továbbra is ezen vtsz. alá tartoznak (pl. beágyazható vagy zongorabillentyűk gyártása során további felhasználásra szánt egyszerű korongok, lemezek vagy szalagok stb.).

A 9602 vtsz. alá kell besorolni azokat a nem kemény, négyzetes vagy téglalap alakútól eltérő alakú zselatinlapokat is. A téglalap (beleértve a négyzetet) alakúra vágott lapok, akár megmunkálva is, a 3503 vtsz. vagy a 49. árucsoportba tartoznak (pl. képeslapok) (lásd a 3503 vtsz-hoz tartozó magyarázatot). Nem kemény zselatinból készült áruk például:

i)	Kis méretű korongok biliárddákóhegyhez.

ii)	Kapszulák gyógyszeripari termékekhez és mechanikus öngyújtóhoz.”

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 9602 00 00	Nem kemény megmunkált zselatin (a 3503 vtsz. alá tartozó zselatin kivételével) és ebből készült áru.	Nem kemény zselatinból készült, élelmiszernek vagy állateledelnek szánt üres kapszulák; az állateledelek tekintetében a vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezete 1. szakasza 1. táblázatának 5. sora határozza meg.”

97. ÁRUCSOPORT

Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek

Részlet a harmonizált rendszerhez kiadott magyarázó megjegyzésekből

„A) Állattani, növénytani, ásványtani vagy anatómiai értékű gyűjtemény és gyűjteménydarab, úgymint:

(1)	Bármely fajhoz tartozó állatok teteme, szárazon vagy folyadékban tartósítva; kitömött állatok gyűjteményekhez.

(2)	Kifújt vagy kiszívott tojások; rovarok dobozban, keretben stb. (a foglalatban levő ékszerutánzatok vagy apró díszítőtárgyak kivételével); üres kagylóhéj, az ipari felhasználásra alkalmas kivételével.

(3)	Magok vagy palánták, szárítva vagy folyadékban tartósítva; növénygyűjtemények.

(4)	Ásványok (a 71. árucsoportba tartozó drágakövek vagy féldrágakövek kivételével); kövületdarabok.

(5)	Oszteológiai darabok (csontvázak, koponyák, csontok).

(6)	Anatómiai és patológiai darabok.”

KN-kód

Leírás

Leírás és magyarázat

(1)

(2)

(3)

ex 9705 00 00

Állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemény és gyűjteménydarab

Kizárólag állati eredetű termékek.

Kivéve a szobahőmérsékleten történő tartósítást biztosító teljes állatpreparációs kezelésen átesett állatfajok vadásztrófeái és egyéb preparátumai.

Kivéve a patás állatoktól és a madaraktól eltérő fajok vadásztrófeái és egyéb preparátumai (kezelve vagy kezeletlenül).

A vadásztrófeákra vonatkozó különleges követelményeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 1. szakasza 2. táblázatának 6. sora határozza meg.

99. ÁRUCSOPORT

Speciális KN-kódok

Bizonyos különleges árumozgásokhoz tartozó statisztikai kódok

Általános megjegyzések

Ebbe az árucsoportba olyan áruk tartoznak, amelyek harmadik országokból származnak, és amelyeket T1 árutovábbítási eljárás keretében az Európai Unió területén hajó- vagy légijármű-rakománynak szánnak.

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 9930 24 00	A KN 1–24. árucsoportjai alá tartozó, hajó- vagy légijármű-rakománynak szánt áruk.	Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 77. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint hajórakománynak szánt állati eredetű termékek.
ex 9930 99 00	Más árucsoportba besorolt, hajó- vagy légijármű-rakománynak szánt áruk.	Az (EU) 2017/625 rendelet 77. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint hajórakománynak szánt állati eredetű termékek.

(1) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(3) A Tanács 87/369/EGK határozata (1987. április 7.) az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény és az azt módosító jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 198., 1987.7.20., 1. o.).

(4) A Bizottság 2004/292/EK határozata (2004. március 30.) a Traces rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról (HL L 94., 2004.3.31., 63. o.).

(5) Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (HL C 76., 2015.3.4., 1. o.), utólagos módosításokkal.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(7) (1) A Bizottság 1125/2006/EK rendelete (2006. július 21.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 200., 2006.7.22., 3. o.).

(8) A Bizottság 1251/2008/EK rendelete (2008. december 12.) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és közösségi behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének meghatározásáról (HL L 337., 2008.12.16., 41. o.).

(9) Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).;

II. MELLÉKLET

A 2007/275/EK határozat I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

(1)

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A 3. cikkben említett hatósági ellenőrzések hatálya alá tartozó összetett termékek jegyzéke”;

b)	az első mondat helyébe a következő szöveg lép: Ez a jegyzék az összetett termékeknek az Unióban használatos árunómenklatúra szerinti felsorolását tartalmazza azon szállítmányok kiválasztásának elősegítésére, amelyeket a határállomásokon hatósági ellenőrzésnek kell alávetni.

c)	a táblázathoz kapcsolódó megjegyzések (1) pontját el kell hagyni;

a táblázathoz kapcsolódó megjegyzésekben a (4) pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ahol négy számjegyű a kód: eltérő rendelkezés hiányában minden olyan terméket, amelynek vámtarifaszáma ez a négy számjegy vagy ezzel kezdődik, a határállomásokon hatósági ellenőrzésnek kell alávetni. A legtöbb ilyen esetben a vonatkozó KN-kódok az (EU) 2017/625 rendelet 133. cikke (4) bekezdésében említett TRACES rendszerben a hat vagy nyolc számjegyű kódra vannak lebontva.”;

a táblázathoz kapcsolódó megjegyzésekben a „(6) pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.	(3) oszlop – Leírás és magyarázat Ez az oszlop részletekkel szolgál az adott vámtarifaszám alá tartozó termékekről. A különböző árucsoportokba és vámtarifaszámok alá tartozó összetett termékekről az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata szolgál további részletekkel (*1).

(*1) Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (HL C 119., 2019.3.29., 1. o.), utólagos módosításokkal.”;"

f)	Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 12., 23., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 35., 38., 39., 41., 42., 43., 51., 67., 71., 95., 96. és 97. fejezetet el kell hagyni.

a 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21. és 22. alfejezetekben a (3) oszlop – Leírás és magyarázat valamennyi bejegyzése helyébe a következő szöveg lép:

„Csak összetett termékek (lásd e határozat 4–6. cikkét).

Az összetett termékektől eltérő termékek tekintetében lásd az (EU) 2019/2007 bizottsági végrehajtási rendelet (*2) I. mellékletét.

(*2) A Bizottság (EU) 2019/2007 végrehajtási rendelete (2019. november 18.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzés alá vont állatok, állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek és azokból származó termékek, valamint széna és szalma jegyzéke tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá a 2007/275/EK határozat módosításáról (HL L 312., 2019.11.29., 1. o.)”;"

A 99. árucsoprt helyébe az alábbi lép:

„99. ÁRUCSOPORT

Speciális Kombinált Nómenklatúra-kódok

II. ÁRUALCSOPORT

Bizonyos különleges árumozgásokhoz tartozó statisztikai kódok

Általános megjegyzések

Ebbe az árucsoportba olyan állatok, állati eredetű termékek, összetett termékek és állati melléktermékek tartoznak, amelyek harmadik országokból származnak, és amelyeket T1 árutovábbítási eljárás keretében az Európai Unió területén hajó- vagy légijármű-rakománynak szánnak.

KN-kód	Leírás	Leírás és magyarázat
(1)	(2)	(3)
ex 9930 24 00	A KN 1–24. árucsoportjai alá tartozó, hajó- vagy légijármű-rakománynak szánt áruk.	Az (EU) 2017/625 rendelet 77. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint hajórakománynak szánt összetett termékek.
ex 9930 99 00	Más árucsoportba besorolt, hajó- vagy légijármű-rakománynak szánt áruk.	Az (EU) 2017/625 rendelet 77. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint hajórakománynak szánt összetett termékek.”

(2)

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A 6. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett hatósági ellenőrzések hatálya alá nem tartozó összetett termékek jegyzéke”;

b)	az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „Ez a jegyzék azon összetett termékeknek az Unióban használatos árunómenklatúra szerinti felsorolását tartalmazza, amelyeket nem kell a határállomásokon elvégzendő hatósági ellenőrzés alá vetni.”;

a táblázathoz kapcsolódó megjegyzésekben a „(1) oszlop – KN-kód” pontban a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ahol négy számjegyű a kód: eltérő rendelkezés hiányában minden olyan összetett termék, amelynek vámtarifaszáma ez a négy számjegy vagy ezzel kezdődik, mentesül a határállomásokon elvégzendő hatósági ellenőrzés alól.”;

a táblázathoz kapcsolódó megjegyzésekben a „(2) oszlop – Magyarázat” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) oszlop – Magyarázat

Ez az oszlop részletekkel szolgál a határállomásokon elvégzendő hatósági ellenőrzés alól mentesülő összetett termékekről. Szükség esetén a határállomásokon a hatósági személyzetnek értékelnie kell az összetett termék összetevőit, és meg kell állapítania, hogy az adott összetett termékben található állati eredetű termék olyan mértékben van-e feldolgozva, hogy mentesülhet az uniós jogszabályok által előírt hatósági ellenőrzések alól.”.

(*1) Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (HL C 119., 2019.3.29., 1. o.), utólagos módosításokkal.”;

3.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/42

A TANÁCS (KKPB) 2019/2009 HATÁROZATA

(2019. december 2.)

a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítéseknek az EBESZ-szel együttműködésben történő támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2018. november 19-én elfogadta a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégiát „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” címmel (a továbbiakban: a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia). A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó új uniós stratégia útmutatást kíván nyújtani az integrált, kollektív és koordinált európai fellépéshez a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek terroristák, bűnözők és egyéb illetéktelen személyek általi illegális megszerzésének megakadályozása és visszaszorítása, illetve a jogszerű fegyverkereskedelem vonatkozásában az elszámoltathatóság és felelősségvállalás előmozdítása érdekében.

(2)

Regionális szinten a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia kötelezi az Uniót és tagállamait, hogy – többek között azáltal, hogy akadályozzák a fegyverek illegális finanszírozását és szállítását, valamint hogy megerősítik a határőrség, a vámhatóságok és a kikötői hatóságok szerepét a tiltott fegyverek tengeri úton történő áramlása elleni küzdelemben – támogassák a bűnüldözési kapacitások megerősítését az illegális kereskedőhálózatok azonosítása, tevékenységük megzavarása és megakadályozása, valamint annak megelőzése érdekében, hogy a terroristák és bűnözők tűzfegyverekhez jussanak az illegális piacokon.

(3)

A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia szerint Kelet-Európa jelenlegi instabilitása a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem fokozódásához vezetett a régió különböző országaiban, például Ukrajnában. Ez jelentős hosszú távú biztonsági fenyegetést jelent mind Ukrajnára, mind pedig az Unióra nézve. Az Unió és Ukrajna közötti ezzel kapcsolatos együttműködés ezért mindkét fél érdeke. Az Unió az Ukrajnával és a régió más országaival való kétoldalú kapcsolataiban következetesen integrálja a tiltott kézi- és könnyűfegyverek elleni küzdelem kérdését a biztonsági kérdésekről a szomszédságban található partnerországokkal folytatott párbeszédbe.

(4)

Az ukrán állami határőrszolgálat 2016 májusában felkérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Titkárságát, hogy végezzen igényfelmérést a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok Ukrajnán belüli és az ukrán határokon keresztül bonyolított tiltott kereskedelme elleni küzdelem tekintetében. Az igényfelmérést az EBESZ Franciaország és Németország támogatásával elvégezte, és 2018 áprilisában közzétette. Ukrajna fő bűnüldözési és biztonsági hatóságai egy 2018. június 7-én Kijevben rendezett magas szintű találkozó során megerősítették az igényfelmérés eredményeit.

(5)

Az ukrán állami határőrszolgálat, az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság és az ukrán belügyminisztérium hivatalos, írásos szándéknyilatkozatot tett, és az EBESZ Titkárságának és az EBESZ ukrajnai projektkoordinációs hivatalának együttműködését kérte a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítések támogatását illetően, az igényfelmérés eredményeivel összhangban.

(6)

Az Unió által Ukrajna számára a határvédelem tekintetében nyújtott támogatás, például a Bizottság Európai Szomszédsági Támogatási Eszköze támogatásával megvalósuló integrált határigazgatási stratégia és a közös biztonság- és védelempolitika hatálya alá tartozó polgári missziók, azaz az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) és a moldovai–ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM Moldova és Ukrajna), valamint az ezek által a határvédelemhez nyújtott támogatási tevékenységek nem tartalmaznak kimondottan a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló támogatást.

(7)

A tiltott kézi- és könnyűfegyverek elleni ENSZ cselekvési program végrehajtásában elért előrehaladást áttekintő harmadik felülvizsgálati konferenciáján az ENSZ 2018. június 30-án záródokumentumot fogadott el, amelyben az államok megújítják elkötelezettségüket a kézi- és könnyűfegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megelőzése és az ellene való küzdelem mellett. A dokumentumban az államok újólag megerősítik, hogy készen állnak a nemzetközi együttműködésre és arra, hogy a koordináció, az egyeztetések, az információcsere és az operatív együttműködés javítása révén erősítsék a regionális együttműködést, az érintett regionális és szubregionális szervezeteket, valamint a bűnüldözési, a határellenőrzési és a kiviteli és behozatali engedélyezésért felelős hatóságokat is bevonva a folyamatokba.

(8)

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megerősíti, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem számos fenntartható fejlődési cél eléréséhez szükséges, ideértve többek között a békével, az igazságszolgáltatással és az erős intézményekkel, a szegénység csökkentésével, a gazdasági növekedéssel, az egészséggel, a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a biztonságos városokkal kapcsolatos célokat. Következésképpen a 16.4. sz. fenntartható fejlődési cél keretében az összes állam elkötelezte magát amellett, hogy jelentős mértékben csökkentse a pénz és a fegyverek tiltott áramlását.

(9)	Az ENSZ Főtitkára a 2018. május 24-én benyújtott, „Közös jövőnk biztosítása” című leszerelési programjában a hagyományos fegyverek túlzott felhalmozásának és tiltott kereskedelmének kezelésére, valamint a kézifegyverekkel kapcsolatos országszintű megközelítések támogatására szólított fel.

(10)

A Tanács 2012. október 25-én elfogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) régiójában a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozódásával kapcsolatos kockázat csökkentését célzó tevékenységek támogatásáról szóló 2012/662/KKBP tanácsi határozatot (1), 2017. augusztus 4-én pedig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Grúziában a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a hagyományos lőszerek tiltott kereskedelme és túlzott felhalmozódása kockázatának csökkentését célzó EBESZ-tevékenységek támogatásáról szóló (KKBP) 2017/1424 tanácsi határozatot (2),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) E határozat célja megerősíteni az ukrán határőrszolgálat, az ukrán belügyminisztérium és az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság kapacitásait a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme ellen Ukrajnában folytatott küzdelem terén.

(2) Az (1) bekezdés alapján e határozat célkitűzései a következők:

a)	az ukrán határőrszolgálat, az ukrán belügyminisztérium és az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság kapacitásainak megerősítése a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem terén;

b)	a belügyminisztérium felügyeleti kapacitásainak növelése a fegyverek, a lőszerek és a robbanóanyagok gyártásának, jelölésének és nyilvántartásának az ellenőrzése terén, az igényfelmérésben azonosított igényeknek megfelelően;

c)	az ukrán belügyminisztérium és a belügyminisztériumnak alárendelt ukrán nemzeti rendőrség operatív kapacitásainak növelése a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmével kapcsolatos kriminalisztika, elemzés, felderítés, nyomon követés és nyomozás terén;

a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok forgalmazásának és alkalmazásának szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó jogalkotási mechanizmusok javításával kapcsolatos belügyminisztériumi kapacitások növelése, valamint a nyilvánosság körében a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklásához, az azokkal való visszaéléshez és azok tiltott kereskedelméhez társuló kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése az igényfelmérésben azonosított igényeknek megfelelően;

a hivatalok közötti koordináció és együttműködés javítása, amelynek eredményeként az igényfelmérésben azonosított igényeknek megfelelően javul a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének ukrajnai megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos stratégiai megközelítés, adatgyűjtés és elemzés.

(3) A (2) bekezdés alapján az Unió a következő tevékenységeket támogatja:

a)	a releváns normatív és jogalkotási keret javítása;

b)	a releváns adatok összegyűjtése, összeállítása és megosztása, beleértve az elektronikus adatbázisok kidolgozását és egységesítését is;

c)	a releváns intézmények kapacitásainak fejlesztése;

d)	képzések nyújtása;

e)	különleges berendezések és infrastruktúra beszerzése, beleértve a kutyás felderítési kapacitásokat is;

f)	a nemzeti hatóságok közötti együttműködés javítását és a megbízatások egyértelműsítését célzó platformok létrehozása, valamint az együttműködés és az információcsere elősegítése;

g)	a nyilvánosság tudatosságának növelése;

h)	regionális és nemzetközi csereprogramok és együttműködés.

(4) A projekt közvetlen kezdvezményezettjei a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó ukrán nemzeti hatóságok lesznek. Elsősorban az alábbi nemzeti hatóságokat célozza majd: az állami határőrszolgálat, a belügyminisztérium és a belügyminisztériumnak alárendelt ukrán nemzeti rendőrség, az állami adóhatóság/állami vámhatóság. További megbízott nemzeti hatóságok – például az ukrán titkosszolgálat – bevonására eseti alapon kerül majd sor.

(5) A projekt részletes leírását e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felelős.

(2) Az 1. cikkben említett projekt (a továbbiakban: a projekt) technikai végrehajtását az EBESZ Titkársága végzi.

(3) Az EBESZ Titkársága e feladatát a főképviselő irányítása mellett végzi. A főképviselő e célból megköti a szükséges megállapodásokat az EBESZ Titkárságával.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben említett uniós finanszírozású projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 5 151 579 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszeggel finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból megköti a szükséges finanszírozási megállapodást az EBESZ Titkárságával. A finanszírozási megállapodásban elő kell írni, hogy az EBESZ Titkárságának biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.

(4) A Bizottság törekszik arra, hogy e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb megkösse a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1) A főképviselő az EBESZ Titkársága által rendszeresen, félévente elkészített tényismertető beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik a Tanács által elvégzendő értékelés alapját.

(2) A Bizottság jelentést tesz az 1. cikkben említett projekt pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 36 hónap elteltével hatályát veszti. Amennyiben azonban a hatálybalépésétől számított hat hónapon belül nem kerül sor ilyen megállapodás megkötésére, a határozat a hat hónap elteltével hatályát veszti.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. OHISALO

(1) A Tanács 2012/662/KKBP határozata (2012. október 25.) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) régiójában a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozódásával kapcsolatos kockázat csökkentését célzó tevékenységek támogatásáról (HL L 297., 2012.10.26., 29. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2017/1424 határozata (2017. augusztus 4.) a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Grúziában a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a hagyományos lőszerek tiltott kereskedelme és túlzott felhalmozódása kockázatának csökkentését célzó EBESZ-tevékenységek támogatásáról (HL L 204., 2017.8.5., 82. o.).

MELLÉKLET

AZ EBESZ ÁTFOGÓ PROGRAMJA A FEGYVEREK, LŐSZEREK ÉS ROBBANÓANYAGOK TILTOTT KERESKEDELME ELLENI KÜZDELEMRE IRÁNYULÓ UKRÁN ERŐFESZÍTÉSEK TÁMOGATÁSÁRA

1. Háttér

Az elmúlt években Ukrajna jelentős biztonsági és védelmi kockázatokkal és kihívásokkal szembesült a tiltott fegyvereknek, lőszereknek és robbanóanyagoknak a határain keresztüli és a területén való terjedésével kapcsolatosan. E kockázatokat és kihívásokat különösen súlyosbította az Ukrajnában és az Ukrajna körül kialakult válság, és azok a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklását, jogellenes használatát és tiltott kereskedelmét eredményezték.

Ukrajna továbbra is aggodalomra okot adó területként és komoly kihívásként szerepel a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek (SALW), valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégiában. A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia szerint: „Kelet-Európa jelenlegi instabilitása a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem fokozódásához vezetett a régió különböző országaiban, például Ukrajnában. Ez jelentős hosszú távú biztonsági fenyegetést jelent mind Ukrajnára, mind az EU-ra nézve. Az EU és Ukrajna közötti ezzel kapcsolatos együttműködés ezért mindkét fél érdeke. Az EU az Ukrajnával és a régió más országaival való kétoldalú kapcsolataiban következetesen integrálja a tiltott kézi- és könnyűfegyverek elleni küzdelem kérdését a biztonsági kérdésekről a szomszédságban található partnerországokkal folytatott párbeszédbe.”

Ezért általánosságban a keleti szomszédságra, különösen pedig Ukrajnára utalva a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia a következő intézkedéseket határozza meg:

—	„az EU és tagállamai integrálni fogják a tűzfegyverekkel, illetve kézi- és könnyűfegyverekkel való tiltott kereskedelem elleni küzdelem kérdését a biztonsági kérdésekről a szomszédságban található partnerországokkal, például Ukrajnával folytatott párbeszédbe,

—

az EU és tagállamai kommunikációs csatornákat fognak létrehozni az uniós és ukrán szakértők között, kapcsolattartási pontot neveznek ki a zökkenőmentes együttműködés, a tudatosság növelése, valamint a bevált gyakorlatok és a szakértelem megosztása érdekében, továbbá azonosítják a képzési igényeket és egyéb kísérő intézkedéseket, hogy megerősítsék Ukrajna kapacitását ezen a téren, valamint

—	az EU és tagállamai folytatni fogják a munkát egy állandó technikai kerekasztal keretében Ukrajnával a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem okozta sürgető probléma, illetve az ilyen fegyverek terroristák és szervezett bűnözői csoportok kezére jutása jelentette kockázatok kezelése érdekében.”

Az ukrán állami határőrszolgálat 2016. májusi eredeti kérése alapján az EBESZ Titkársága elvégezte „A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok Ukrajnán belüli és az ukrán határokon keresztül bonyolított tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló igényfelmérés”-t (a továbbiakban: az igényfelmérés). A 2018 áprilisában közzétett igényfelmérésben részt vett több, a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok szabályozásával, valamint bűnüldözési, illetve biztonsági kérdésekkel foglalkozó minisztérium és hivatal. Az igényfelmérésből kiderült, hogy problematikus a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok Ukrajnán belüli és Ukrajna határain keresztül folytatott tiltott kereskedelmének észlelésére és visszaszorítására irányuló jelenlegi megközelítés. Fokozni kell a humán és technikai erőforrások fejlesztésére, az egyértelmű jogszabályok kialakítására és a hivatalközi koordinációra irányuló támogatást, valamint a nemzetközi támogatást és együttműködést. Az igényfelmérés keretében elkészült továbbá az azon technikai segítségnyújtás és intézményi támogatás alapforgatókönyve, amely az ukrán hatóságoknak a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok kereskedelme elleni, teljeskörű és fenntartható módon való küzdelemre irányuló erőfeszítéseihez szükséges kapacitásépítést célozza.

2018. június 7-én a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok szabályozásával, valamint bűnüldözési, illetve biztonsági kérdésekkel foglalkozó főbb ukrán minisztériumok és hivatalok egy Kijevben tartott, magas szintű találkozón megerősítették az igényfelmérés eredményeit. Újólag hangsúlyozták, hogy tisztában vannak a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme tekintetében megfigyelhető jelenlegi és kibontakozóban lévő fenyegetésekkel, valamint megerősítették a helyzet helyszíni javítását célzó kötelezettségvállalásokat. Ez magában foglalta az igényfelmérés keretében kidolgozott ütemterv jóváhagyását. Az ütemterv integrált, átfogó és együttműködésen alapuló megközelítést támogat a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott ukrajnai kereskedelme elleni küzdelmet célzó hatékony kapacitásépítés és a rendszer működése érdekében.

Ugyanezen hatóságok 2019. március 12-én Kijevben tartották második magas szintű találkozójukat. Ezen a találkozón egyértelműen kitűnt, hogy előrelépés történt a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok Ukrajna területén és határain keresztül bonyolított tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel kapcsolatos kihívások, tényleges igények és kezdeményezések megbeszélése terén. Ezen túlmenően a találkozón sor került az intézkedések megerősítését célzó nemzeti és nemzetközi kötelezettségvállalások megtételére is.

Számos, bűnüldözési és biztonsági kérdésekkel foglalkozó minisztérium és hivatal – nevezetesen az ukrán állami határőrszolgálat (2016 májusában), az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság (2018 júliusában) és az ukrán belügyminisztérium (2019 márciusában) – írásos formában, hivatalosan is kifejezte érdeklődését az EBESZ Titkárságával való együttműködés iránt és kérte ezt az együttműködést a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem érdekében tett ukrán erőfeszítések támogatásához. Ezek a minisztériumok és hivatalok kapcsolatba léptek az EBESZ ukrajnai projektkoordinációs hivatalával azért, hogy támogassák a 2019 szeptemberének közepéig megvalósuló projekttevékenységek gyakorlati végrehajtását.

2. Átfogó célkitűzés

Az ukrán hatóságok kapacitásainak megerősítése a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén.

3. Az intézkedés leírása

Az intézkedés alapjául „A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok Ukrajnán belüli és az ukrán határokon keresztül bonyolított tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló igényfelmérés”-ben szereplő, az EBESZ Titkársága által tett megállapítások és ajánlások szolgálnak. Ezen túlmenően az állami határőrszolgálat, az állami adóhatóság és az ukrán belügyminisztérium által az EBESZ Titkárságának és ukrajnai projektkoordinációs hivatalának eljuttatott, kifejezett együttműködési és támogatási kérésre reagálva részletesebben kidolgozták az intézkedést. A kérések nyomán átfogó szakmai konzultációkra került sor az EBESZ és az említett állami szereplők között.

A megfelelő ukrán hatóságokkal szoros együttműködésben az EBESZ három projektet dolgozott ki, amelyek a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel kapcsolatos feladataik különböző vonásaira irányulnak. A projekteket összevonták egy egységes és átfogó programba, amelynek célja az ukrajnai biztonság és védelem általános megerősítése. Ez az átfogó program támogatja a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni (2018-as) uniós stratégiát és különösen a keleti szomszédságban végrehajtott intézkedéseket.

3.1. 1. projekt: az ukrán állami határőrszolgálat támogatása a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén

3.1.1. Célkitűzés

A projekt célja, hogy támogatást nyújtson az ukrán állami határőrszolgálat kapacitásainak javításához a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén.

3.1.2. Leírás

Az állami határőrszolgálat az egyik olyan ukrán bűnüldöző hatóság, amelynek feladata a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem. Az állami határőrszolgálat felelős azért, hogy biztosítsa az állami határok sérthetetlenségét és Ukrajna szuverén jogainak a kizárólagos ukrán (tengeri) gazdasági övezeten belüli védelmét.

A projekt célja az állami határőrszolgálat képességei terén feltárt igazolt hiányosságok kezelése a következők révén: a) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez szükséges képzési, technikai és műveleti képességek fejlesztése, valamint b) a nemzetközi bevált gyakorlatok átadása és információcsere, különösen az uniós tagállamok, a nyugat-balkáni partnerek és a szomszédos államok vonatkozásában.

3.1.3. Várt eredmény

1. eredmény: az állami határőrszolgálat megerősített képességei a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén

Mutatók:

—

az állami határőrszolgálat projekt-kedvezményezett személyzete (szervezeti, technikai és ismeretbeli) kompetenciáinak javulása a megfelelő oktatási és képzési intézményekben, elemző és nyomozó egységekben, valamint műveleti egységekben a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem támogatása területén, továbbá ezen kompetenciák alkalmazása a szokásos munkafolyamataikban,

—

nemzeti, szubregionális és nemzetközi összefüggésben olyan együttműködési intézkedések és szakértői hálózatépítés, amelyek hozzájárulnak a projektkedvezményezettek és partnereik közötti interoperabilitáshoz, és amelyeket alkalmaznak a projektkedvezményezettek megfelelő egységeinek és intézményeinek szokásos munkafolyamataiban,

—

az értékelések dokumentált megállapításait és a minőségirányítási megközelítéseket megosztják a projektben érintettekkel (a projekt – elsődleges és másodlagos – kedvezményezettjeivel, a donorközösséggel és az EBESZ-szel), illetve e szereplők azokat kapacitásépítés céljából a gyakorlatban alkalmazzák és figyelembe veszik.

3.1.4. Tevékenységek

3.1.4.1. Átfogó képzési program a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén az állami határőrszolgálat részére, az igényfelmérésben megállapított igényeknek megfelelően

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

olyan átfogó képzési program a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén, amely kétszintű megközelítést alkalmaz az alábbiak révén: a) a kiképzők és az oktatók szükséges ismereteinek, készségeinek és attitűdjének kialakítása és javítása, azaz oktatóképzési megközelítés, valamint b) az olyan résterületekkel kapcsolatos tárgyi ismeretek kialakítása és javítása, mint például a kockázatelemzés és profilalkotás, a bűnügyi elemzés, valamint új és korszerűsített technikai eszközök, technológiák és eljárások bevezetése.

3.1.4.2. Eszköztámogatási program a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén az állami határőrszolgálat részére, az igényfelmérésben megállapított igényeknek megfelelően

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének felderítése terén új technológiai és eljárási megoldások tesztelésének, értékelésének és bevezetésének támogatását célzó, helyhez kötött és mobil berendezések, valamint más jellegű műszaki eszközök és technológiák korlátozott mennyiségben történő biztosítása. A berendezéseket az állami határőrszolgálat keretében kiválasztott szervezeti struktúrák, nevezetesen (az elsősorban Ukrajna északi és északnyugati részén tevékenykedő) határellenőrzési egységek, vezetési struktúrák és oktatási intézmények számára fogják biztosítani. Emellett a tevékenység egy átfogó képzési program része, azaz a képzés és az eszközök biztosítását ötvöző, szélesebb körű kezdeményezést hoz létre az állami határőrszolgálat számára. A biztosított berendezések megfelelnek majd az igényfelmérésben megállapított igényeknek.

3.1.4.3. Kutyás támogatási program az állami határőrszolgálat számára a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén, az igényfelmérésben megállapított igényeknek megfelelően

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

cserelátogatások szervezése annak érdekében, hogy az állami határőrszolgálat megfelelő szakértői és oktatói állománya megismerje a kutyás kapacitások igénybevételével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem területén, továbbá a szakértői hálózatépítés támogatása céljából, valamint

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem területén a kutyás kapacitások igénybevételével kapcsolatos képzési módszerek és operatív eljárások felülvizsgálata és frissítése.

3.2. 2. projekt: Az ukrán belügyminisztérium és a belügyminisztérium alá rendelt ukrán nemzeti rendőrség számára nyújtott támogatás a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén.

3.2.1. Célkitűzés

A projekt célja, hogy támogatást nyújtson az ukrán belügyminisztérium és a belügyminisztérium alá rendelt ukrán nemzeti rendőrség számára a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén.

3.2.2. Leírás

A belügyminisztérium Ukrajna egyik legfontosabb nemzeti hatósága, amely nem csupán szabályozza és ellenőrzi a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok törvényes alkalmazását, hanem – közvetlenül vagy az alárendelt hivatalokon keresztül – operatív és koordinációs intézkedéseket is hoz a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem során.

A projekt célja, hogy a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének hatékony megelőzése és az ellene való hatékony küzdelem érdekében kezelje a belügyminisztériumon belüli igazolt képességbeli hiányosságokat, mégpedig azáltal, hogy a belügyminisztériumon belül hozzájárul a következők javításához: a) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogszerű gyártásának, jelölésének és nyilvántartásának ellenőrzésére vonatkozó felügyeleti kapacitások; b) operatív kapacitások a kriminalisztika, továbbá a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének elemzése, feltárása és kivizsgálása terén; c) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok törvényes forgalmazásának és alkalmazásának szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó jogalkotási mechanizmusok, valamint a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklásával, jogellenes használatával és az azokkal folytatott tiltott kereskedelemmel kapcsolatos tudatosság növelése; és d) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó, a más érintett nemzeti hivatalokkal alkalmazandó közös stratégiai és operatív megközelítéseket támogató koordinációs és együttműködési mechanizmusok.

3.2.3. Várt eredmények

1. eredmény: Nagyobb felügyeleti kapacitások a belügyminisztérium számára a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok gyártásának, jelölésének és nyilvántartásának ellenőrzése terén, az igényfelmérésben azonosított igényeknek megfelelően.

Mutatók:

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok ukrajnai gyártásának, jelölésének és nyilvántartásának ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogszabályi kerettel, belügyminisztériumi rendeletekkel és igazgatási eljárásokkal kapcsolatos módosítások és javaslatok,

—

a következők megelőzésére irányuló nemzeti jogszabályi kerettel, belügyminisztériumi rendeletekkel és igazgatási eljárásokkal kapcsolatos módosítások és javaslatok: tűzfegyverek tiltott gyártása háromdimenziós nyomtatással készült alkatrészek használatával, hatástalanított tűzfegyverek tiltott visszaalakítása, tűzfegyverek kézműves gyártása, valamint az eredetileg vaktölténnyel működő riasztó- és jelzőfegyverek, illetve a flóbertfegyverek tiltott átalakítása,

—

a fegyvereknek, lőszereknek és robbanóanyagoknak a belügyminisztériumon és más érdekelt kormányzati szerveken belüli rendszeres használatba történő bevezetés céljából kidolgozott, tesztelt és szabályozott egységes elektronikus osztályozó rendszere, amelyet a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásába is be kell építeni.

2. eredmény: A belügyminisztérium és az ukrán nemzeti rendőrség nagyobb operatív kapacitásai a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmével kapcsolatos kriminalisztika, elemzés, felderítés, nyomon követés és nyomozás terén.

Mutatók:

—

a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmére vonatkozó politikai, operatív és technikai képességek fejlesztése, valamint a belügyminisztérium kriminalisztikával – a lefoglalt tűzfegyverek nyomon követését is ideértve – foglalkozó személyzete ismereteinek, készségeinek és attitűdjeinek javítása és a szokásos munkafolyamatok során való alkalmazása,

—

az ukrán nemzeti rendőrségnek a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme – a rögtönzött robbanószerkezeteket és a tiltott robbanóanyagokat is ideértve – felderítésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó politikai, operatív és technikai képességeinek fejlesztése, valamint az ukrán nemzeti rendőrség személyi állománya ismereteinek, készségeinek és attitűdjeinek javítása és a szokásos munkafolyamatok során való alkalmazása.

3. eredmény: A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok forgalmazásának és alkalmazásának szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó jogalkotási mechanizmusok javításával kapcsolatos belügyminisztériumi kapacitások növelése, valamint a közvéleménynek a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklásához, jogellenes használatához és az azokkal folytatott tiltott kereskedelemhez társuló kockázatokkal kapcsolatos tudatosságának növelése az igényfelmérésben azonosított igényeknek megfelelően.

Mutatók:

—	az ukrán társadalomnak és a fókuszcsoportoknak a tűzfegyverek forgalmazásának és alkalmazásának szabályozásával és ellenőrzésével, valamint a fegyverekhez, lőszerekhez és robbanóanyagokhoz kapcsolódó egyéb kérdésekkel kapcsolatos szemléletmódjának, igényeinek és gondolkodásának pontos megértése,

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklása, jogellenes használata és az azokkal folytatott tiltott kereskedelem által jelentett kockázatok tájékoztató kampányok útján történő fokozott tudatosítása az ukrán polgárok körében,

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok forgalmazásának és alkalmazásának szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogszabályi keret átfogó vizsgálata és az azzal kapcsolatos hiányelemzés,

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok forgalmazásának és alkalmazásának szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogszabályi kerettel kapcsolatos módosítások és javaslatok.

4. eredmény: Jobb koordináció és együttműködés a hivatalok között, amely eredményeként az igényfelmérésben azonosított igényeknek megfelelően javul Ukrajnában a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos stratégiai megközelítés, adatgyűjtés és elemzés.

Mutatók:

—	a közös stratégiai megközelítés összehangolt tervezéséhez, kidolgozásához, végrehajtásához (a nyomon követést és az ellenőrzést is beleértve) és értékeléséhez hozzájáruló koordinációs és együttműködési mechanizmusok eredményes végrehajtása,

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott ukrajnai kereskedelmére vonatkozó országos szintű, összehangolt statisztikai mutatók eredményes bevezetése és alkalmazása,

—	a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén működő nemzeti koordinációs szervre bízott, e projekt keretében kidolgozott, a hivatalok közötti koordináció és együttműködés javítására vonatkozó ajánlások,

—	az elemzési képességek javítása és a tiltott tűzfegyverekkel kapcsolatos adatelemzés intézményesítése.

3.2.4. Tevékenységek

3.2.4.1. A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok ukrajnai gyártásának, jelölésének és nyilvántartásának ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi és európai szabványok és bevált gyakorlatok előmozdítása és átadása, többek között a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok – tiltott visszaalakítás, átalakítás vagy más eljárás útján történő – tiltott gyártásának megelőzése tekintetében.

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—	egy igényekhez igazított szakmai képzés biztosítása a belügyminisztérium – ideértve az engedélyezési osztályt, a bűnügyi és kriminológiai tudományos és kutatóközpontot, a nemzeti rendőrséget és más bűnüldözési hatóságokat – politikai döntéshozói és vezető szakértői számára; valamint

—	megvalósíthatósági tanulmány a tűzfegyvereknek az ukrán bűnüldözési hatóságok körében és a polgári felhasználás keretében történő jelöléséről, a gyártás utáni szakaszra és az import jelölésére összpontosítva.

3.2.4.2. A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok egységes elektronikus osztályozó rendszerének kidolgozása és bevezetése, valamint annak a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok nyilvántartásába való beépítése

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok egységes elektronikus osztályozó rendszerének kidolgozása és tesztelése; valamint

—	technikai támogatás nyújtása a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok egységes elektronikus osztályozó rendszerének a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásába való bevezetéséhez és az ezzel kapcsolatos képzésekhez (legfeljebb 25 képzési esemény).

3.2.4.3. A bevált gyakorlatok és a tudástranszfer előmozdítása a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmével kapcsolatos kriminalisztika és nyomozás terén

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

kettő, igényekhez igazított szakmai képzés biztosítása a belügyminisztérium – ideértve a bűnügyi és kriminológiai tudományos és kutatóközpontot, a nemzeti rendőrséget és más olyan bűnüldözési hatóságokat, mint például az állami vámhatóság és a főügyészség – vezető szakértői számára. A képzések indikatív listája a következőket foglalja magában: a tűzfegyverek importjára vonatkozó jelölési követelmények és technikák; a bűncselekmény helyszínének biztosítása (elsődleges rendőrségi beavatkozók); a bűncselekmény helyszínének vizsgálata, valamint a bizonyítékok biztosítása, csomagolása és vizsgálata (bűnügyi technikusok); a belföldi és nemzetközi nyomon követés támogatása (laboratóriumi technikusok); valamint a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó ballisztikai hírszerzési információk kidolgozása, megértése és terjesztése.

3.2.4.4. A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos bevált gyakorlatok, tudástranszfer és eszköztámogatási program előmozdítása az ukrán nemzeti rendőrség számára

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

egy igényekhez igazított szakmai képzés biztosítása a nemzeti rendőrség és más olyan bűnüldözési hatóságok vezető szakértői számára, mint például az ukrán állami határőrszolgálat és az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság, továbbá csatlakozás az EMPACT-nak a nemzeti bűnüldöző szervek tagjait tömörítő, tűzfegyverekkel kapcsolatos európai hálózatához; valamint

—	korlátozott számú műszaki berendezés beszerzése az ukrán nemzeti rendőrség bűnügyi nyomozó egységei számára a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos új módszerek és technológiai megoldások támogatására.

3.2.4.5. Országos közvélemény-felmérés, magatartási tanulmány, valamint tájékoztató és kommunikációs kampányok a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklása, jogellenes használata és az azokkal folytatott tiltott kereskedelem által jelentett kockázatokról.

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—	közvélemény-kutatás és -elemzés készítése a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklásáról, jogellenes használatáról és az azokkal folytatott tiltott kereskedelemről,

—	részletes magatartási tanulmány készítése a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklásáról, jogellenes használatáról és az azokkal folytatott tiltott kereskedelemről folytatott fókuszcsoportos megbeszélések révén, valamint

—	tájékoztató és kommunikációs kampányok a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklásához, jogellenes használatához és az azokkal folytatott tiltott kereskedelemhez kapcsolódó jogszabályi előírásokról és kockázatokról.

3.2.4.6. A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok forgalmazásának és alkalmazásának szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó jogalkotási mechanizmusok javításának és végrehajtásának előmozdítása.

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok forgalmazásának és alkalmazásának irányítására és ellenőrzésére vonatkozó hatályos jogszabályok és előírások átfogó vizsgálata és az azokkal kapcsolatos hiányelemzés, beleértve a nemzetközi megállapodásokat és normákat, a fordítástámogatást, továbbá a gyakorlati megvalósítás értékelését, valamint

—

szakértői segítség nyújtása a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok forgalmazásának és alkalmazásának szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok tervezéséhez és szövegezéséhez, beleértve annak mérlegelését, hogy a jogszabályokat és a szabályozási kérdéseket összehangolják az Ukrajnát érintő nemzetközi előírásokkal és szabványokkal.

3.2.4.7. A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott ukrajnai kereskedelmének megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos stratégiai megközelítés kidolgozásának előmozdítása

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén működő, olyan állandó hivatalközi nemzeti koordinációs szerv létrehozásával kapcsolatos figyelemfelhívás, tanácsadás és szakértői támogatás, amelynek tagjai Ukrajna érintett megbízott nemzeti hatóságai (hat hivatalos találkozó), a nemzeti koordinációs szerv e projekt során kerül létrehozásra, elnöke pedig a belügyminisztérium lesz, valamint

—	a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos valamennyi ukrajnai kezdeményezés feltérképezése és nyilvántartás vezetése azokról, a donorközösség erőforrásait is beleértve.

3.2.4.8. A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklására, jogellenes használatára és az azokkal folytatott tiltott kereskedelemre vonatkozó hivatalközi adatgyűjtési, -elemzési és -terjesztési rendszer kidolgozásának előmozdítása

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

a hivatalos statisztikák, a közös és átfogó összehasonlítható teljesítménymutatók összegyűjtésére, feltérképezésére, összehasonlítására és alkalmazására vonatkozó közös módszernek, valamint a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok jogellenes birtoklásával, jogellenes használatával és az azokkal folytatott tiltott kereskedelemmel kapcsolatos automatizált információcseréhez szükséges közös formátumnak az előmozdítása, valamint

—	két képzés biztosítása az adatgyűjtésről és az adatelemzésről, ideértve a kockázat- és a fenyegetésértékelést is,

—	segítségnyújtás az ukrán hivatalok által gyűjtött adatok alapján a csempészmódszerekről és -útvonalakról összeállítandó elemző jelentés kidolgozásához,

—	a bontott adatoknak az érintett megbízott nemzeti hatóságok általi gyűjtésének és a közöttük való hivatalközi adatcserének az előmozdítása.

3.3. 3. projekt: Az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság támogatása a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem során

3.3.1. Célkitűzés

A projekt célja, hogy támogatást nyújtson az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság kapacitásainak javításához a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén.

3.3.2. Leírás

Az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság feladata a csempészet megelőzése és visszaszorítása, valamint a vámjogszabályok megsértése elleni küzdelem az ukrán állami határátkelőhelyeken, a tengeri és folyami kikötők területén, a repülőtereken, a vasútállomásokon és az ukrán vámkódex által meghatározott egyéb helyszíneken. Ez magában foglal olyan intézkedéseket is, amelyek a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzésére és visszaszorítására irányulnak.

A projekt célja az igazolt kapacitásbeli hiányosságok kezelése az ukrán állami adóhatóságon belül a következő két területen: a) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemhez szükséges képzési, technikai és műveleti képességek, valamint b) különösen az uniós tagállamok, a nyugat-balkáni partnerek és a szomszédos államok vonatkozásában a nemzetközi bevált gyakorlatok átadása és információcsere.

3.3.3. Várt eredmények

1. eredmény: az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság megnövekedett kapacitása a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén

Mutatók:

—

a projektkedvezményezett személyzet kompetenciáinak javulása az érintett oktatási és képzési intézményeken, elemző és nyomozó egységeken, illetve műveleti egységeken belül a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem támogatása céljából, továbbá ezen ismeretek alkalmazása a szokásos munkafolyamatok során,

—

a projektkedvezményezettek szervezeti és technikai kapacitásának bővülése az érintett oktatási és képzési intézményeken, elemző és nyomozó egységeken, illetve műveleti egységeken belül a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem támogatása céljából, továbbá ezen ismeretek alkalmazása a szokásos munkafolyamatok során,

—

nemzeti, szubregionális és nemzetközi összefüggésben olyan együttműködési intézkedések és szakértői hálózatépítés, amely hozzájárul a projektkedvezményezettek és partnereik közötti interoperabilitáshoz, és amelyet alkalmaznak a projektkedvezményezettek megfelelő egységeinek és intézményeinek szokásos munkafolyamataiban,

—

3.3.4. Tevékenységek

3.3.4.1. Átfogó képzési program a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem területén az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság részére, az igényfelmérésben megállapított igényeknek megfelelően.

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

olyan átfogó képzési program a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén, amely kétszintű megközelítést alkalmaz az alábbiak révén: a) a kiképzők és az oktatók szükséges ismereteinek, készségeinek és attitűdjének kialakítása és javítása, azaz oktatóképzési megközelítés, valamint b) olyan résterületekkel kapcsolatos tárgyi ismeretek kialakítása és javítása, mint például a vámjogszabályok megsértése, a szolgálati kutyákkal dolgozó csapatok, valamint az új vagy korszerűsített technikai eszközök, technológiák és eljárások.

3.3.4.2. Eszköztámogatási program a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság részére, az igényfelmérésben megállapított igényeknek megfelelően.

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének felderítése terén az új technológiai és eljárási megoldások tesztelésének, értékelésének és bevezetésének támogatását célzó, helyhez kötött és mobil berendezések, valamint egyéb jellegű technikai eszközök és technológiák korlátozott mennyiségben történő biztosítása. E berendezéseket az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság fő szervezetén, (az elsősorban Ukrajna északi, északnyugati és nyugati részén tevékenykedő) területi hatóságain, valamint különleges osztályain belül egyes kiválasztott szervezeti strukturák számára fogják biztosítani. A tevékenység mindemellett szervesen illeszkedik egy átfogó képzési programba, azaz a képzés és az eszközök biztosítását ötvöző, szélesebb körű kezdeményezést hoz létre az állami adóhivatal/állami vámhivatal számára, valamint

—	technikai támogatás a képzési program végrehajtásához, kiigazításához és a szokásos képzési tantervekbe való beillesztéséhez.

3.3.4.3. Kutyás támogatási program a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság részére

Ez a tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

—

cserelátogatások szervezése annak érdekében, hogy az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság megfelelő szakértői és oktatói állománya megismerje a kutyás kapacitások igénybevételével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem területén, továbbá a szakértői hálózatépítés támogatása céljából,

—	a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén a kutyás kapacitások igénybevételével kapcsolatos képzési módszerek és operatív eljárások felülvizsgálata és frissítése,

—	technikai támogatás olyan képzési és mobil megoldásokhoz, amelyek segítik kutyás műveletek lefolytatását a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelem területén.

4. Projektirányítás és igazgatási támogatás az intézkedés végrehajtásához

Az EBESZ Titkárságán és az EBESZ ukrajnai projektkoordinációs hivatalában külön projektszemélyzet fogja koordinálni és irányítani a 3. pontban említett intézkedés és az ahhoz kapcsolódó projekttevékenységek végrehajtását. A projektirányítási, illetve projektvégrehajtási csoportokba szerveződő külön projektszemélyzet továbbá támogatást nyújt majd az ukrán partnerek közötti együttműködési keret kialakításához, valamint a nemzetközi közösséggel folytatott együttműködéshez és koordinációhoz.

A külön projektszemélyzet a következő feladatokat fogja ellátni:

—	a projektek irányítása a projektciklus valamennyi fázisában,

—	a projektek napi szintű pénzügyi felügyelete,

—	technikai és jogi szakértelem biztosítása, a projektekhez kapcsolódó közbeszerzések támogatása,

—	más nemzetközi szervezetekkel és programokkal való együttműködés és koordináció,

—	a jóváhagyott projektek célkitűzéseivel kapcsolatos minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés,

—	támogatás az ukrán hatóságok részére olyan új nemzeti intézkedések kidolgozásához, amelyek célja a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene való küzdelem területén a képességek és kollektív törekvések megerősítése.

5. Nemi dimenzió

A fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok ellenőrzésére vonatkozó politikák hatékonyságának növelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy azok végrehajtása a nők és a férfiak biztonságát egyaránt javítsa, a nemek közötti egyenlőség szempontja be fog épülni az e határozat által támogatott intézkedésekbe, és e szempont érvényesítése technikai tanácsadás és szakértelem biztosítása, valamint tudástermékek kidolgozása és képzések nyújtása révén valósul majd meg.

6. Kedvezményezettek

Az intézkedés közvetlen kezdvezményezettjei a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó ukrán nemzeti hatóságok lesznek. Az intézkedés elsősorban az alábbi nemzeti hatóságokat célozza majd: az ukrán belügyminisztérium, ideértve annak szakértői és engedélyezési szolgálatait is, az ukrán nemzeti rendőrség, az ukrán nemzeti határőrszolgálat, valamint az ukrán állami adóhatóság/állami vámhatóság. További megbízott nemzeti hatóságok – például az ukrán titkosszolgálat – bevonására eseti alapon kerül majd sor.

Az intézkedés közvetett kedvezményezettjei Ukrajna és a szomszédos európai országok lakosai lesznek, akikre veszélyt jelent a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok bűncselekményekben és terrorista cselekményekben való felhasználása, valamint erőszakos célú jogellenes felhasználása.

A projekt közvetett kedvezményezettjeinek számítanak továbbá az EU és tagállamai is, mivel hasznos visszajelzést kapnak majd az ukrán hatóságoktól a tiltott fegyverek azonosított kereskedelmi útvonalairól.

7. Az Unió láthatósága

Az EBESZ megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy nyilvánvaló legyen, hogy az Unió a szóban forgó intézkedés finanszírozója. Ezek az intézkedések az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerülnek végrehajtásra. Az EBESZ ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és tájékoztatás útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, biztosítva az uniós intézkedések átláthatóságát, és növelve a határozat okainak, a határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. A projekt keretében készült anyagokon jól látható helyen fel kell tüntetni az Unió zászlaját, a zászló helyes használatára és reprodukciójára vonatkozó európai uniós iránymutatásoknak megfelelően.

Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenységek alkalmazási köre és jellege is meglehetősen széles skálán mozog, többféle promóciós eszközt is igénybe kell venni: hagyományos média, weboldalak, közösségi média, tájékoztatási és promóciós anyagok, beleértve az infografikákat, szórólapokat, hírleveleket, sajtóközleményeket, valamit adott esetben egyéb megoldásokat. A kiadványokon, a nyilvános rendezvényeken, a kampányok során, valamint a projekt keretében beszerzett berendezéseken és megvalósított építési beruházásokon is megfelelően fel kell tüntetni a támogató kilétét. A különböző országok nemzeti kormányainak és lakosainak, a nemzetközi közvéleménynek, illetve a helyi és a nemzetközi médiának szánt figyelemfelhívó kampányok hatásának további erősítése érdekében a projekt által megcélzott csoportok mindegyikéhez a megfelelő nyelven kell eljuttatni az információt.

8. Időtartam

A (KKBP) 2017/1424 határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján, valamint figyelembe véve az intézkedés széles alkalmazási körét, a kedvezményezettek számát, továbbá a tervezett tevékenységek számát és összetettségét, a végrehajtásra rendelkezésre álló időkeret 36 hónap.

9. Technikai végrehajtó szervezetek

E határozat technikai végrehajtására az EBESZ Titkárságának konfliktusmegelőzési központja és az EBESZ ukrajnai projektkoordinációs hivatala kap megbízást. Az EBESZ más nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel koordinálva és együttműködésben hajtja végre az e határozat szerinti tevékenységeket, különösen a hatékony szinergiák biztosítása és a tevékenységek közötti átfedések elkerülése érdekében.

10. Irányítóbizottság

E projekt irányítóbizottságát a főképviselő képviselője, a kijevi uniós delegáció képviselője és az e melléklet 6. pontjában említett végrehajtó szerv képviselője alkotja. A végrehajtó szerv az irányítóbizottság segítségével gondoskodik arról, hogy a projekt végrehajtása az Ukrajnát célzó kapcsolódó uniós segítségnyújtási programokkal összhangban történjen. Idetartozik például (a Bizottság Európai Szomszédsági Támogatási Eszköze által támogatott) integrált határigazgatási stratégia, a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén a Nyugat-Balkánnal folytatott és az UNDP/SEESAC által végrehajtott (a [KKBP] 2018/1788 (1) és a [KKBP] 2016/2356 (2) tanácsi határozat által támogatott) regionális együttműködés, az EU és Ukrajna közötti (a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága, az Europol és az EMPACT tűzfegyverekkel kapcsolatos programja által támogatott) bűnüldözési együttműködés a tűzfegyver-kereskedelem területén, a Conflict Armament Research nevű szervezet Ukrajnában végzett (a [KKBP] 2017/2283 tanácsi határozat (3) által támogatott) munkája, az EUAM Ukrajna és EUBAM Moldova és Ukrajna uniós KBVP-missziók és azok határellenőrzési célú támogatási tevékenységei, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a korábbi harcosok lefegyverzése, leszerelése és reintegrációja terén végzett (a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló európai bizottsági eszköz által támogatott) munkája. Az irányítóbizottság rendszeresen meghívja majd üléseire az ukrán kormányzati partnerek képviselőit. Ezenfelül meghívást intézhet olyan ukrajnai projektekben közreműködő szervek képviselőihez is, amelyek hasonló vagy kapcsolódó célokat szolgálnak. Az irányítóbizottság rendszeres jelleggel – de legalább hathavonta egyszer – áttekinti e határozat végrehajtását, és ehhez elektronikus kommunikációs eszközöket is felhasznál.

11. Jelentéstétel

A szöveges és a pénzügyi jelentéstételnek ki kell terjednie a vonatkozó hozzájárulás-specifikus megállapodásban leírt intézkedés egészére és az ahhoz kapcsolódó költségvetésre, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó intézkedést a tanácsi határozat teljes egészében finanszírozza vagy csak társfinanszírozást biztosít ahhoz.

(1) A Tanács (KKBP) 2018/1788 határozata (2018. november 19.) a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról (HL L 293., 2018.11.20., 11. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2016/2356 határozata (2016. december 19.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia keretében a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) által Délkelet-Európában végzett leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységek támogatásáról (HL L 348., 2016.12.21., 60. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2017/2283 határozata (2017. december 11.) a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre, más tiltott hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer támogatásáról („iTrace III”) (HL L 328., 2017.12.12., 20. o.).

3.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 312/55

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/2010 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. november 12.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékégetés tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2019) 7987. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyekben foglalt feltételek az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekből kiindulva kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságoknak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások ne haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(2)

A 2011. május 16-i bizottsági határozattal (2) létrehozott, a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2019. február 27-én megküldte véleményét a Bizottságnak a hulladékégetésre vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető.

(3)	Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések a BAT-referenciadokumentum központi elemeit képezik.

(4)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A hulladékégetés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 12-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).

MELLÉKLET

A HULLADÉKÉGETÉSRE VONATKOZÓ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK

ALKALMAZÁSI KÖR

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak:

5.2.

Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladékégető művekben:

a)	nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitás felett;

b)	veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitás felett.

5.2.

Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladék-együttégető művekben:

a)	nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitás felett;

b)	veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitás felett;

aminek a fő célja nem az anyagi termékek előállítása, és amennyiben az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:

—	kizárólag a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 31. b) pontjában meghatározott hulladékoktól eltérő hulladékot égetnek el;

—	a keletkező hő több mint 40 %-a veszélyes hulladék égetéséből ered;

—	vegyes települési hulladékot égetnek el.

5.3.

a)	Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitás felett, beleértve a hulladék égetéséből származó salak és/vagy fenékhamu kezelését.

5.3.

b)	Nem veszélyes hulladékok hasznosítása vagy azok hasznosítása és ártalmatlanítása 75 tonna/nap kapacitás felett, beleértve a hulladék égetéséből származó salak és/vagy fenékhamu kezelését.

5.1.	Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitás felett, beleértve a hulladék égetéséből származó salak és/vagy fenékhamu kezelését.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra:

—	A hulladék előkezelése égetés előtt. Ez a hulladékkezelésre vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozhat.

—	Az égetéssel képződő szállópernye és a füstgáz tisztításából származó egyéb maradékanyagok kezelése. Ez a hulladékkezelésre vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozhat.

—	Kizárólag gáz-halmazállapotú hulladékok égetése vagy együttégetése, kivéve a hulladékok hőkezelése során keletkező gáz-halmazállapotú hulladékok égetését vagy együttégetését.

—	Hulladékok kezelése a 2010/75/EU irányelv 42. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó üzemekben.

Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek:

—	hulladékkezelés (WT);

—	gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM);

—	tárolásból származó kibocsátások (EFS);

—	energiahatékonyság (ENE);

—	ipari hűtőrendszerek (ICS);

—	az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja (ROM);

—	nagy tüzelőberendezések (LCP);

—	közös szennyvíztisztító és hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW).

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Fogalom

Fogalommeghatározás

Általános fogalmak

Kazánhatásfok

A kazánban előállított energiahordozó (pl. gőz, meleg víz) formájában kivitt energiának, valamint a kemencébe a hulladékkal és a kiegészítő tüzelőanyaggal (alsó fűtőértéken) bevitt energiának az aránya.

Fenékhamu-kezelő üzem

Olyan üzem, amely hulladékok égetéséből származó salakot és/vagy fenékhamut kezel az értékes frakció leválasztása és visszanyerése, továbbá annak érdekében, hogy a visszamaradó frakciót előnyösen fel lehessen használni.

Kizárólag a durva fémek leválasztása az égetőműben nem tartozik ide.

Klinikai hulladék

Az egészségügyi intézményekben (pl. kórházakban) képződő fertőző vagy más módon veszélyes hulladékok.

Irányított kibocsátások

Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kürtőn, kéményen, tölcséren, füstcsövön stb. keresztül.

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel végzett mérések.

Diffúz kibocsátások

Olyan nem irányított kibocsátások a környezetbe (pl. poré, illékony vegyületeké, szagoké), amelyek származhatnak „területi” forrásokból (például tartályhajókból) vagy „pontszerű” forrásokból (pl. csőkarimákból).

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Szállópernye

A tűztérből származó vagy a füstgáz áramában keletkező, és a füstgázzal terjedő részecskék.

Veszélyes hulladék

A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék.

Hulladékégetés

Hulladék önmagában vagy tüzelőanyaggal kombinálva, égetőműben való égetése.

Égetőmű

Ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó, a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 40. pontjában meghatározott hulladékégető mű, vagy a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 41. pontjában meghatározott hulladék-együttégető mű.

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Települési szilárd hulladék

A háztartásokból származó (kevert vagy külön gyűjtött) szilárd hulladék, valamint a más forrásokból származó, jellegében és összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék.

Új üzem

Először e BAT-következtetések közzétételét követően engedélyezett üzem, vagy egy üzem teljeskörű cseréje e BAT-következtetések közzétételét követően.

Egyéb nem veszélyes hulladék

Olyan nem veszélyes hulladék, amely sem települési szilárd hulladék, sem szennyvíziszap.

Hulladékégető mű része

Egy hulladékégető mű bruttó elektromos hatásfokának vagy bruttó energiahatékonyságának meghatározásához a hulladékégető mű egy része jelentheti például a következőt:

—	önmagában egy égetősor és annak gőzrendszere;

—	az egy vagy több kazánhoz csatlakozó gőzrendszer egy része, amely egy kondenzációs turbinához vezet;

—	ugyanazon gőzrendszer fennmaradó része, amelyet más célra használnak, például közvetlenül kivezetik a gőzt.

Rendszeres mérés

Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés.

Maradékanyagok

Minden olyan folyékony vagy szilárd hulladék, amely egy hulladékégető műben vagy fenékhamu-kezelő üzemben keletkezik.

Érzékeny terület

Speciális védelmet igénylő terület, például:

—	lakónegyedek;

—	emberi tevékenységek végzésére használat területek (pl. szomszédos munkahelyek, iskolák, napközik, pihenőövezetek, kórházak vagy gondozóintézmények).

Szennyvíziszap

A háztartási, városi vagy ipari szennyvíz tárolásából, kezeléséből és feldolgozásából származó visszamaradó iszap. E BAT-következtetések alkalmazásában a veszélyes hulladéknak minősülő visszamaradó iszap nem tartozik ide.

Salak és/vagy fenékhamu

A kemencéből a hulladék elégetése után eltávolított szilárd maradékanyagok.

Érvényes félóránkénti átlag

Egy félóránkénti átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben.

Fogalom	Fogalommeghatározás
Szennyező anyagok és paraméterek
As	Az arzén és vegyületei mennyiségének összege As-ben kifejezve
Cd	A kadmium és vegyületei mennyiségének összege Cd-ban kifejezve
Cd + Tl	A kadmium, a tallium és vegyületeik mennyiségének összege Cd + Tl-ban kifejezve
CO	Szén-monoxid
Cr	A króm és vegyületei mennyiségének összege Cr-ban kifejezve
Cu	A réz és vegyületei mennyiségének összege Cu-ben kifejezve
Dioxin jellegű PCB-k	Olyan PCB-k, amelyek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 2,3,7,8-as szénatomokon helyettesített PCDD-hez/PCDF-hez hasonló toxicitást mutatnak.
Por	Összes (levegőben) szálló por (PM)
HCl	Hidrogén-klorid
HF	Hidrogén-fluorid
Hg	A higany és vegyületei mennyiségének összege Hg-ban kifejezve
Izzítási veszteség	A minta meghatározott feltételek mellett történő hevítésének következtében fellépő tömegváltozás
N2O	Dinitrogén-oxid (nitrát-oxid).
NH3	Ammónia
NH4-N	Ammónium-nitrogén N-ben kifejezve, magában foglalja a szabad ammóniát (NH3) és az ammóniumot (NH4 +)
Ni	A nikkel és vegyületei mennyiségének összege Ni-ben kifejezve
NOX	A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének összege NO2-ban kifejezve
Pb	Az ólom és vegyületei mennyiségének összege Pb-ban kifejezve
PBDD/F	Polibrómozott dibenzo-p-dioxinok és -furánok
PCB-k	Poliklórozott bifenilek.
PCDD/F	Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és -furánok.
POP-ok	A 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) IV. mellékletében és annak módosításaiban felsorolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok.
Sb	Az antimon és vegyületei mennyiségének összege Sb-ban kifejezve
Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V	Az antimon, az arzén, az ólom, a króm, a kobalt, a réz, a mangán, a nikkel, a vanádium és vegyületeik mennyiségének összege Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V-ben kifejezve
SO2	Kén-dioxid.
Szulfát (SO4 2–)	Oldott szulfát SO4 2–-ban kifejezve
TOC	Teljes szervesszén-tartalom C-ben kifejezve (a vízben); az összes szerves vegyületet magában foglalja.
TOC-tartalom (a szilárd maradékanyagokban)	Teljes szervesszén-tartalom. Az a szénmennyiség, amely égéssel szén-dioxiddá alakul, és amely savas kezeléssel nem szabadul fel szén-dioxidként.
TSS	Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve.
Tl	A tallium és vegyületei mennyiségének összege Tl-ban kifejezve
TVOC	Az összes illékony szerves vegyület C-ben kifejezve (a levegőben).
Zn	A cink és vegyületei mennyiségének összege Zn-ben kifejezve

BETŰSZÓK

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi betűszókat kell alkalmazni:

Betűszó	Meghatározás
EMS	Környezetközpontú irányítási rendszer
FDBR	Fachverband Anlagenbau (a szervezet korábbi nevéből: Fachverband Dampfkessel-, Behälter- und Rohrleitungsbau)
FGC	Füstgáztisztítás
OTNOC	A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek
SCR	Szelektív katalitikus redukció
SNCR	Szelektív nem katalitikus redukció
I-TEQ	Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) rendszereinek megfelelő nemzetközi toxicitási egyenérték
WHO-TEQ	Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszereinek megfelelő toxicitási egyenérték

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

Elérhető legjobb technikák

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más olyan technikák is alkalmazhatók, amelyek garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában e BAT-következtetések általánosan alkalmazhatók.

A levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Az e BAT-következtetésekben a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozóan megadott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) a kibocsátott anyagok egységnyi térfogatú füstgázhoz vagy kivont levegőhöz viszonyított tömegeként, normál körülmények között – 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz gáz esetében – mért és mg/Nm3, µg/Nm3, ng I-TEQ/Nm3 vagy ng WHO-TEQ/Nm3 mértékegységben kifejezett koncentrációszintekre értendők.

Az e dokumentumban a BAT-AEL értékek kifejezéséhez használt vonatkoztatási-oxigéntartalom értékeit az alábbi táblázat mutatja be.

Tevékenység	Vonatkoztatási-oxigéntartalom (OR)
Hulladékégetés	11 száraz térf.%
Fenékhamu-kezelés	Nincs korrekció az oxigéntartalom miatt

A kibocsátási koncentrációnak a vonatkoztatási-oxigéntartalomra való átszámításához a következő egyenletet kell alkalmazni:

ahol:

ER:	:	kibocsátási koncentráció az OR vonatkoztatási oxigéntartalomnál;
OR:	:	vonatkoztatási oxigéntartalom térf.%-ban;
EM	:	a mért kibocsátási koncentráció;
OM:	:	mért oxigéntartalom térf.%-ban.

Az átlagolási időszakokra a következő fogalommeghatározások vonatkoznak:

Mérés típusa	Átlagolási időszak	Meghatározás
Folyamatos	Félóránkénti átlag	30 perces időszak átlagértéke
Folyamatos	Napi átlag	Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes félóránkénti átlagok alapján számítva
Időszakos	A mintavételi időszakban mért átlagérték	Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (3).
Időszakos	Hosszú távú mintavételi időszak	2–4 hetes mintavételi időszak értéke

Amikor hulladékot hulladéknak nem minősülő tüzelőanyaggal égetnek együtt, az e BAT-következtetésekben a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozóan megadott BAT-AEL-értékek a keletkezett füstgáz teljes mennyiségére vonatkoznak.

A vízbe történő kibocsátásokra vonatkozó elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Az e BAT-következtetésekben a vízbe történő kibocsátásokra vonatkozóan megadott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) (a kibocsátott anyagok egységnyi térfogatú szennyvízhez viszonyított tömegeként mért és) mg/l vagy ng I-TEQ/l mértékegységben kifejezett koncentrációszintekre értendők.

A füstgáztisztításból származó szennyvíz esetében a BAT-AEL-értékek pontmintavételre (kizárólag az összes lebegő szilárd részecske esetében) vagy napi átlagokra, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített mintákra vonatkoznak. Időarányos egyesített mintavétel alkalmazható, feltéve, hogy igazolható a térfogatáram megfelelő stabilitása.

A fenékhamu kezeléséből származó szennyvíz esetében a BAT-AEL-értékek az alábbi két eset valamelyikére vonatkoznak:

—	folyamatos kibocsátások esetében a napi átlagok, azaz 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták;

—	tételenkénti kibocsátások esetében a kibocsátás időtartamára számított átlagértékek, amelyeket vagy térfogatáram-arányos egyesített minták alapján, vagy – megfelelően összekevert, homogén szennyvíz esetében – a kibocsátás előtt vett pontminta alapján határoznak meg.

A vízbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos BAT-AEL-értékek arra a pontra vonatkoznak, ahol a kibocsátás a létesítményből kilép.

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó energiahatékonysági szintek (BAT-AEEL-ek)

Az e BAT-következtetésekben a szennyvíziszaptól eltérő nem veszélyes hulladék és a veszélyes fahulladék égetésére vonatkozóan megadott BAT-AEEL-értékeket a következőképpen kell kifejezni:

—	bruttó elektromos hatásfok olyan égetőmű vagy egy égetőmű azon része esetében, amely kondenzációs turbinával állít elő villamos energiát;

—

bruttó energiahatékonyság olyan égetőmű vagy egy égetőmű azon része esetében, amely:

—	kizárólag hőt termel, vagy

—	ellennyomásos turbinával villamos energiát, a turbinából kilépő gőzzel pedig hőt állít elő.

Ezt a következőképpen kell kifejezni:

Bruttó elektromos hatásfok
Bruttó energiahatékonyság

ahol:

— We	:	az előállított villamos energia, MW-ban;
— Qhe	:	a primer oldalon a hőcserélőknek szolgáltatott hőteljesítmény, MW-ban;
— Qde	:	a (gőz vagy forró víz formájában) közvetlenül kivitt hőenergia, mínusz a visszaáramló közeg hőteljesítménye, MW-ban;
— Qb	:	a kazán által előállított hőteljesítmény, MW-ban;
— Qi	:	a belsőleg (pl. a füstgáz újrahevítésére) gőz vagy meleg víz formájában felhasznált hőteljesítmény, MW-ban;
— Qth	:	a hőkezelő egységek (pl. kemencék) bemenő hőteljesítménye, beleértve a hulladékot és a kiegészítő tüzelőanyagokat, amelyeket folyamatosan használnak (kivéve tehát az indításhoz használtakat), az alsó fűtőértékként kifejezve, MWth-ban.

Az e BAT-következtetésekben a szennyvíziszap és a veszélyes fahulladéktól eltérő veszélyes hulladék égetésére vonatkozóan megadott BAT-AEEL-értékeket a kazán hatásfokaként kell kifejezni.

A BAT-AEEL-értékeket százalékban kell kifejezni.

A BAT-AEEL-ek nyomon követése a BAT 2-ben van megadva.

Az el nem égett anyagok mennyisége a fenékhamuban/salakban

A salakban és/vagy fenékhamuban lévő el nem égett anyagok mennyiségét a száraz tömeg százalékában fejezik ki izzítási veszteségként vagy a teljes szervesszén-tartalom tömegszázalékaként.

1. BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

1.1. Környezetközpontú irányítási rendszerek

BAT 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technika olyan környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását jelenti, amely az összes alábbi szempontot magában foglalja:

i.	elkötelezettség és vezetői szerepvállalás, valamint a vezetés – beleértve a felső vezetést – elszámoltathatósága a hatékony EMS megvalósítása tekintetében;

ii.

olyan elemzés, amely magában foglalja a szervezet hátterének meghatározását, az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak azonosítását, a létesítmény esetleges környezeti (vagy emberi egészséggel kapcsolatos) kockázatához kapcsolódó jellemzők azonosítását, valamint a környezettel kapcsolatos hatályos jogi követelmények meghatározását;

iii.	olyan környezetvédelmi politika kidolgozása, amely a létesítmény környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését is magában foglalja;

iv.	a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók létrehozása, beleértve az alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelés biztosítását;

v.	a szükséges eljárások és fellépések tervezése és végrehajtása (ideértve adott esetben a korrekciós és megelőző intézkedéseket is) a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása és a környezeti kockázatok elkerülése érdekében;

vi.	a struktúrák, szerepek és felelősségi körök meghatározása a környezeti tényezőkkel és célkitűzésekkel kapcsolatban, valamint a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása;

vii.	a létesítmény környezeti teljesítményét esetlegesen befolyásoló munkakörrel rendelkező személyzet szakértelmének és tudatosságának biztosítása (pl. tájékoztatás és képzés révén);

viii.

belső és külső kommunikáció;

ix.	a munkavállalók jó környezetgazdálkodási gyakorlatokban való részvételének előmozdítása;

x.	a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek ellenőrzésére szolgáló irányítási kézikönyv és írásbeli eljárások, valamint a vonatkozó nyilvántartások létrehozása és fenntartása;

xi.	hatékony műveleti tervezés és folyamatellenőrzés;

xii.	megfelelő karbantartási programok végrehajtása;

xiii.

veszélyhelyzeti felkészültségi és intézkedési tervek, beleértve a szükséghelyzetek megelőzését és/vagy (környezeti) hatásainak enyhítését is;

xiv.	az (új) létesítmény vagy annak egy része (újra)tervezése során a környezeti hatásainak figyelembevétele annak teljes élettartama során, beleértve az építést, a karbantartást, az üzemeltetést és a leszerelést is;

xv.	nyomonkövetési és mérési program végrehajtása; ezzel kapcsolatban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringjáról szóló referenciajelentésben található információ, amennyiben szükséges;

xvi.	ágazati referenciaértékelés rendszeres alkalmazása;

xvii.

(amennyiben alkalmazandó) időszakos független belső ellenőrzés vagy időszakos független külső ellenőrzés annak érdekében, hogy meghatározzák, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, valamint hogy megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn azt;

xviii.

a meg nem felelések okainak értékelése, a meg nem felelésre válaszul hozott korrekciós intézkedések végrehajtása, a korrekciós intézkedések hatékonyságának felülvizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy léteznek-e vagy előfordulhatnak-e hasonló meg nem felelések;

xix.	az EMS-nek és folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és hatékonyságának időszakos felülvizsgálata a felső vezetés részéről;

xx.	a tisztább technológiák fejlesztésének követése és figyelembevétele.

Kifejezetten az égetőművek és adott esetben a fenékhamu-kezelő üzemek tekintetében az elérhető legjobb technika (BAT) a következő elemeknek az EMS-be történő beépítése:

xxi.	égetőművek esetében a hulladékáram kezelése (lásd: BAT 9);

xxii.

fenékhamu-kezelő üzemek esetében a kibocsátás minőségének kezelése (lásd: BAT 10);

xxiii.

maradékanyag-kezelési terv, amely az alábbiakra irányuló intézkedéseket is magában foglal:

a.	minimalizálni a maradékanyagok keletkezését;

b.	optimalizálni a maradékanyagok újrahasználatát, regenerálását, újrafeldolgozását és/vagy energetikai hasznosítását;

c.	biztosítani a maradékanyagok megfelelő ártalmatlanítását;

xxiv.

égetőművek esetében a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre (OTNOC) vonatkozó irányítási terv (lásd: BAT 18);

xxv.	égetőművek esetében a balesetekre vonatkozó irányítási terv (lásd a 2.4. pontot);

xxvi.

fenékhamu-kezelő üzemek esetében a diffúz porkibocsátás kezelése (lásd: BAT 23);

xxvii.

bűzszennyezés elleni intézkedési terv olyan esetekben, ahol az érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták (lásd: 2.4);

xxviii.

zajszennyezés elleni intézkedési terv (lásd még. BAT 37) olyan esetekben, ahol az érzékeny területeken zajártalomra lehet számítani és/vagy azt igazolták (lásd: 2.4).

Megjegyzés

Az 1221/2009/EK rendelet létrehozza az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS), amely egy ennek a BAT-nak megfelelő EMS-rendszer.

Alkalmazhatóság

Az EMS részletessége és formalizálásának mértéke általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint (a feldolgozott hulladékok típusa és mennyisége által is befolyásolt) lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

1.2. Nyomon követés

BAT 2. Az elérhető legjobb technika a bruttó elektromos hatásfok, a bruttó energiahatékonyság vagy a kazán hatásfokának meghatározása a hulladékégető mű egészében vagy az égetőmű összes vonatkozó részében.

Leírás

Új égetőmű esetében vagy egy meglévő égetőmű minden olyan módosítása után, amely jelentősen befolyásolhatja az energiahatékonyságot, teljes terhelés mellett végzett teljesítményvizsgálat végrehajtásával meg kell határozni a bruttó elektromos hatásfokot, a bruttó energiahatékonyságot, vagy a kazán hatásfokát.

Olyan meglévő égetőmű esetében, amelyben nem végeztek teljesítményvizsgálatot, vagy amelyben műszaki okokból nem lehet teljes terhelés mellett teljesítményvizsgálatot végezni, a bruttó elektromos hatásfokot, a bruttó energiahatékonyságot vagy a kazán hatásfokát a teljesítményvizsgálat feltételeinek megfelelő tervezési értékeket figyelembe véve lehet meghatározni.

A teljesítményvizsgálathoz nem áll rendelkezésre EN-szabvány az égetőművek kazánhatékonyságának meghatározásáról. Rostélyos tüzelésű égetőművek esetében az FDBR RL 7 jelű iránymutatása alkalmazható.

BAT 3. Az elérhető legjobb technika a levegőbe és a vízbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos lényeges folyamatparaméterek nyomon követése, beleértve az alábbiakat.

Áram/helyszín	Paraméter(ek)	Nyomon követés
A hulladékégetés során keletkező füstgáz	Áramlási mennyiség, oxigéntartalom, hőmérséklet, nyomás, vízgőztartalom	Folyamatos mérés
Égetőkamra	Hőmérséklet
Nedves füstgáztisztítás során keletkező szennyvíz	Áramlási mennyiség, pH, hőmérséklet
Fenékhamu-kezelő üzemekben keletkező szennyvíz	Áramlási mennyiség, pH, vezetőképesség

BAT 4. Az elérhető legjobb technika a levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő ellenőrzése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.

Anyag/

Paraméter

Folyamat

Szabvány(ok) (4)

Minimális ellenőrzési gyakoriság (5)

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

NOX

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 29

NH3

Hulladékégetés SNCR és/vagy SCR alkalmazásával

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 29

N2O

—	Hulladékégetés fluidágyas kemencében

—	Hulladékégetés karbamiddal történő SNCR alkalmazásával

EN 21258 (6)

Évente egyszer

BAT 29

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 29

SO2

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 27

HCl

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 27

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos (7)

BAT 27

Por

Fenékhamu-kezelés

EN 13284-1

Évente egyszer

BAT 26

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok és az EN 13284-2 szabvány

Folyamatos

BAT 25

Fémek és félfémek a higany kivételével (As, Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl, V)

Hulladékégetés

EN 14385

Hathavonta egyszer

BAT 25

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok és az EN 14884 szabvány

Folyamatos (8)

BAT 31

TVOC

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 30

PBDD/F

Hulladékégetés (9)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Hathavonta egyszer

BAT 30

PCDD/F

Hulladékégetés

EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3

Hathavonta egyszer rövid távú mintavétel esetén

BAT 30

A hosszú távú mintavételre vonatkozóan nem áll rendelkezésre EN-szabvány,

EN 1948-2, EN 1948-3

Havonta egyszer hosszú távú mintavétel esetén (10)

BAT 30

Dioxin jellegű PCB-k

Hulladékégetés

EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-4

Hathavonta egyszer rövid távú mintavétel esetén (11)

BAT 30

A hosszú távú mintavételre vonatkozóan nem áll rendelkezésre EN-szabvány,

EN 1948-2, EN 1948-4

Havonta egyszer hosszú távú mintavétel esetén (10) (11)

BAT 30

Benzo[a]pirén

Hulladékégetés

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Évente egyszer

BAT 30

BAT 5. Az elérhető legjobb technika a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt az égetőműből a levegőbe történő irányított kibocsátások megfelelő nyomon követése.

Leírás

Az ellenőrzés elvégezhető közvetlen kibocsátásmérésekkel (pl. a folyamatosan ellenőrzött szennyező anyagok esetében), vagy helyettesítő paraméterek ellenőrzésével, amennyiben az tudományos szempontból a kibocsátások közvetlen mérésével egyenértékű vagy annál magasabb színvonalat képvisel. Az indítás és a leállítás alatt (amikor hulladék égetése nem történik) keletkező kibocsátásokat, beleértve a PCDD/F-kibocsátásokat, a tervezett indítási/leállítási műveletek során végzett mérési kampányok alapján – pl. háromévente – kell megbecsülni.

BAT 6. Az elérhető legjobb technika a füstgáztisztításból és/vagy fenékhamu-kezelésből vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő nyomon követése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN-szabvány, az elérhető legjobb technika olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazása, amelyek tudományos szempontból ezzel egyenértékű minőségben biztosítják az adatszolgáltatást.

Anyag/paraméter	Folyamat	Szabvány(ok)	Minimális ellenőrzési gyakoriság	Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés
Teljes szervesszén-tartalom (TOC)	FGC	EN 1484	Havonta egyszer	BAT 34
Teljes szervesszén-tartalom (TOC)	Fenékhamu-kezelés	EN 1484	Havonta egyszer (12)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	FGC	EN 872	Naponta egyszer (13)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)	Fenékhamu-kezelés	EN 872	Havonta egyszer (12)
As	FGC	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 11885, EN ISO 15586 vagy EN ISO 17294-2)	Havonta egyszer
Cd	FGC
Cr	FGC
Cu	FGC
Mo	FGC
Ni	FGC
Pb	FGC		Havonta egyszer
Pb	Fenékhamu-kezelés		Havonta egyszer (12)
Sb	FGC		Havonta egyszer
Tl	FGC
Zn	FGC
Hg	FGC	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 12846 vagy EN ISO 17852)
Ammónium-nitrogén (NH4-N)	Fenékhamu-kezelés	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 11732, EN ISO 14911)	Havonta egyszer (12)
Klorid (Cl–)	Fenékhamu-kezelés	Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 10304-1, EN ISO 15682)
Szulfát (SO4 2–)	Fenékhamu-kezelés	EN ISO 10304-1
PCDD/F	FGC	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Havonta egyszer (12)
PCDD/F	Fenékhamu-kezelés	Nem áll rendelkezésre EN-szabvány	Hathavonta egyszer

BAT 7. Az elérhető legjobb technika a salakban és fenékhamuban lévő el nem égett anyagok mennyiségének nyomon követése az égetőműben legalább az alábbiakban megadott gyakorisággal és az EN-szabványoknak megfelelően.

Paraméter	Szabvány(ok)	Minimális ellenőrzési gyakoriság	Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés
Izzítási veszteség (14)	EN 14899 és vagy EN 15169, vagy EN 15935	Háromhavonta egyszer	BAT 14
Teljes szervesszén-tartalom (14) (15)	EN 14899 és vagy EN 13137, vagy EN 15936	Háromhavonta egyszer	BAT 14

BAT 8. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékok égetése esetében az elérhető legjobb technika a kimeneti anyagáramok (pl. a salak és a fenékhamu, a füstgáz, a szennyvíz) POP-tartalmának meghatározása az égetőmű üzembe helyezését követően és minden olyan változás után, amely jelentősen befolyásolhatja a kimeneti anyagáramok POP-tartalmát.

Leírás

A kimeneti anyagáramok POP-tartalma közvetlen mérések vagy közvetett módszerek (pl. a szállópernyében, a füstgáz tisztításából származó egyéb száraz maradékanyagokban, a füstgáztisztításból származó szennyvízben és a kapcsolódó szennyvíztisztításból származó iszapban található POP-k összesített mennyisége a füstgáz FGC-rendszer előtti és utáni POP-tartalmának ellenőrzésével határozható meg) vagy az üzemre jellemző tanulmányok alapján határozható meg.

Alkalmazhatóság

Csak olyan üzemekre vonatkozik, amelyek:

—	olyan veszélyes hulladék égetését végzik, amelyben a POP-k szintje az égetés előtt meghaladja a 850/2004/EK rendelet IV. mellékletében és annak módosításaiban meghatározott koncentrációs határértékeket; valamint

—	nem felelnek meg az UNEP technikai iránymutatása (UNEP/CHW.13/6/Add.1/Rev.1) IV.G.2. fejezetének g) pontjában megadott, folyamatleírásokra vonatkozó előírásoknak.

1.3. Általános környezeti és égetési teljesítmény

BAT 9. Az égetőmű átfogó környezeti teljesítményének a hulladékáram kezelése (lásd: BAT 1.) révén való javítása érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi a.–c. pontban felsorolt összes technika, valamint adott esetben a d., az e. és az f. technika alkalmazását is jelenti.

	Technika	Leírás
a.	Az eléghető hulladéktípusok meghatározása	Azon hulladéktípusok meghatározása az égetőmű jellemzői alapján, amelyeket például a fizikai állapot, a kémiai jellemzők, a veszélyes tulajdonságok, valamint a fűtőérték, a nedvességtartalom, a hamutartalom és a méret elfogadható tartományai alapján el lehet égetni.
b.	A hulladék paramétereinek jellemzésére és előzetes elfogadására irányuló eljárások kidolgozása és végrehajtása	Ezen eljárások célja, hogy még a hulladék üzembe történő beérkezése előtt biztosítsák az adott hulladék kezelésére szolgáló műveletek műszaki (és jogi) alkalmasságát. Magukban foglalják a bemenő hulladékra vonatkozó információk összegyűjtését, valamint adott esetben akár a hulladék összetételének mintavétellel és paramétermeghatározással történő megállapítását. A hulladék kockázatalapú előzetes elfogadási eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.
c.	Hulladékátvételi eljárások kidolgozása és végrehajtása	Az átvételi eljárások célja a hulladék előzetes elfogadási szakaszban megállapított paramétereinek igazolása. Meghatározzák a hulladék üzembe történő beszállításakor ellenőrizendő tényezőket, valamint a hulladék átvételére és visszautasítására vonatkozó kritériumokat. Az eljárások kiterjedhetnek a hulladék mintavételezésére, vizsgálatára és elemzésére is. A hulladék kockázatalapú átvételi eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat. Az egyes hulladéktípusok esetében ellenőrizendő tényezőket a BAT 11 ismerteti részletesen.
d.	Hulladék-nyomonkövető és -nyilvántartási rendszer kidolgozása és megvalósítása	A hulladék-nyomonkövető és -nyilvántartási rendszer az üzemben található hulladék helyének és mennyiségének nyomon követésére szolgál. Megtalálható benne a hulladék előzetes elfogadási eljárása során keletkezett minden információ (pl. a hulladék az üzembe történő beérkezésének időpontja, egyedi azonosító száma, a korábbi hulladékbirtokos(ok) adatai, az előzetes elfogadási és átvételi elemzések eredményei, a telephelyen lévő hulladék, többek között minden veszélyes hulladék jellege és mennyisége), valamint az átvétel, tárolás, kezelés és/vagy a telephelyről való elszállítás során keletkezett minden információ. A hulladék kockázatalapú nyomonkövető rendszerének keretében mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat. A hulladék-nyomonkövető rendszer magában foglalja az olyan hulladékok egyértelmű címkézését, amelyeket nem a hulladékbunkerben vagy iszaptároló tartályban tárolnak (pl. tartályokban, hordókban, bálákban vagy más csomagolási formákban), hogy azokat mindig azonosítani lehessen.
e.	A hulladékok szétválogatása	A hulladékokat tulajdonságaik szerint elkülönítve tárolják, így a tárolás és az égetés könnyebbé, valamint környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá válik. A hulladékok szétválogatása fizikai elkülönítésen, valamint a hulladék tárolási idejének és helyének meghatározását szolgáló eljárásokon alapul.
f.	A hulladékok kompatibilitásának ellenőrzése a veszélyes hulladékok keverése vagy elegyítése előtt.	A kompatibilitás biztosításához különféle ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végrehajtani a keverés vagy elegyítés során esetlegesen végbemenő nemkívánatos és/vagy potenciálisan veszélyes vegyi reakciók (pl. polimerizáció, gázfejlődés, exoterm reakció, bomlás) meghatározása érdekében. A kockázatalapú kompatibilitási vizsgálatok során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

BAT 10. A fenékhamu-kezelő üzem átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a kimenetiminőség-irányítási jellemzők beépítése az EMS-be (lásd: BAT 1.).

Leírás

Felhasználva a hatályos EN-szabványokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak, a kimenetiminőség-irányítási jellemzőket beépítik az EMS-be annak biztosítása érdekében, hogy a fenékhamu-kezelés eredménye összhangban legyen a várakozásokkal. Ez egyúttal a fenékhamu-kezelés teljesítményének nyomon követését és optimalizálását is lehetővé teszi.

BAT 11. Az égetőmű átfogó környezeti teljesítményének növelése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a hulladékszállítások nyomon követése a hulladékátvételi eljárások részeként (lásd: BAT 9 c.), beleértve – a beérkező hulladék jelentette kockázattól függően – az alábbi elemeket.

Hulladéktípus

A hulladékszállítás nyomon követése

Települési szilárd hulladék és más nem veszélyes hulladék

—	A radioaktivitás kimutatása

—	A hulladékszállítmányok lemérése

—	Szemrevételezés

—	Időszakos mintavétel a hulladékszállítmányokból és a főbb tulajdonságok/anyagok elemzése (pl. fűtőérték, halogén- és fém-/félfémtartalom). A települési szilárd hulladék esetében külön kirakodásról van szó.

Szennyvíziszap

—	A hulladékszállítmányok lemérése (vagy az áramlás mérése, ha a szennyvíziszapot csővezetéken szállítják)

—	Szemrevételezés, amennyire ez technikailag lehetséges

—	Időszakos mintavétel és a főbb tulajdonságok/anyagok elemzése (pl. fűtőérték, víz-, hamu- és higanytartalom).

Veszélyes hulladék, a klinikai hulladék kivételével

—	A radioaktivitás kimutatása

—	A hulladékszállítmányok lemérése

—	Szemrevételezés, amennyire ez technikailag lehetséges

—	Az egyes hulladékszállítmányok ellenőrzése és összehasonlítása a hulladéktermelő nyilatkozatával

—

Mintavétel a következők tartalmából:

—	minden ömlesztettáru-szállító tartályhajó és pótkocsi

—	csomagolt hulladék (pl. hordókban, tömegáruk ideiglenes tárolására szolgáló tartókban (IBC-konténerek) vagy kisebb csomagolásban)

valamint a következők elemzése:

—	égési paraméterek (beleértve a fűtőértéket és a lobbanáspontot),

—	a hulladékok kompatibilitása, a hulladékok keverésekor vagy elegyítésekor lehetséges veszélyes reakciók kimutatása a tárolás előtt (BAT 9 f),

—	kulcsfontosságú anyagok, köztük POP-k, halogének és kén, fémek/félfémek.

Klinikai hulladék

—	A radioaktivitás kimutatása

—	A hulladékszállítmányok lemérése

—	A csomagolás sértetlenségének szemrevételezéssel történő ellenőrzése

BAT 12. A hulladék fogadásához, mozgatásához és tárolásához kapcsolódó környezeti kockázat csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák alkalmazását jelenti.

Technika

Leírás

Át nem eresztő felületek megfelelő vízelvezető infrastruktúrával

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladék fogadására, mozgatására és tárolására használt terület felületét úgy alakítják ki, hogy az a szóban forgó folyadékok számára áthatolhatatlan legyen, és megfelelő vízelvezető infrastruktúrával látják el (lásd: BAT 32.). E felület sértetlenségét rendszeresen ellenőrzik, amennyire ez technikailag lehetséges

Megfelelő hulladéktárolási kapacitás

A hulladék felhalmozódásának megakadályozását célzó intézkedések, például:

—

a maximális hulladéktárolási kapacitás pontos meghatározása a hulladék jellemzőit (például tűzveszélyességét), valamint a kezelési kapacitást figyelembe véve, és e maximális tárolási kapacitás betartása;

—	a tárolt hulladék mennyiségének rendszeres ellenőrzése a maximálisan megengedett tárolási kapacitáshoz viszonyítva;

—	a tárolás során nem összekevert hulladék (pl. klinikai hulladék, csomagolt hulladék) esetében a maximális tartózkodási idő pontos meghatározása.

BAT 13. A klinikai hulladék tárolásához és mozgatásához kapcsolódó környezeti kockázat csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazását jelenti.

	Technika	Leírás
a.	Automatizált vagy félig automatizált hulladékmozgatás	A klinikai hulladékok tehergépjárműből a tárolóhelyre való kirakodása az e művelet által jelentett veszélytől függően automatizált vagy manuális rendszer segítségével történik. A tárolóhelyről a klinikai hulladékokat egy automatizált rendszer táplálja be a kemencébe.
b.	Az egyszer használatos, lepecsételt tartályok elégetése, amennyiben ilyeneket használnak	A klinikai hulladékot olyan leplombált és robusztus éghető tartályokban szállítják, amelyeket a tárolási és kezelési műveletek során soha nem szabad felnyitni. Amennyiben a tartályok tűket és éles tárgyakat tartalmaznak, akkor a tartályoknak ellen kell állniuk a lyukasztásnak.
c.	Az újrahasználható tartályok tisztítása és fertőtlenítése, amennyiben ilyeneket használnak	Az újrahasználható hulladéktárolókat kijelölt helyen tisztítják, és olyan létesítményben fertőtlenítik, amelyet kifejezetten a fertőtlenítésre terveztek. A tisztítási műveletekből visszamaradó anyagokat elégetik.

BAT 14. A hulladékégetés átfogó környezeti teljesítményének javítása, a salakban és a fenékhamuban található el nem égett anyagok mennyiségének csökkentése, valamint a hulladékok égetéséből a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbiakban megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A hulladék elegyítése és keverése

A hulladék égetés előtt történő elegyítése és keverése például a következő műveleteket foglalja magában:

—	keverés hulladékbunker-téri daruval,

—	kiegyenlítő adagoló készülék használata,

—	a kompatibilis folyékony és képlékeny hulladékok elegyítése.

Egyes esetekben a szilárd hulladékot a keverés előtt felaprítják.

Nem alkalmazható, amennyiben biztonsági megfontolások vagy a hulladék jellemzői miatt (pl. fertőző klinikai hulladék, bűzös hulladék vagy illékony anyagok kibocsátására hajlamos hulladék) azt közvetlenül kell betáplálni a kemencébe.

Nem alkalmazható, amennyiben a hulladék különböző típusai között nemkívánatos reakciók fordulhatnak elő (lásd: BAT 9 f.).

Fejlett irányítási rendszer

Lásd a 2.1. pontot.

Általánosan alkalmazható.

Az égetési folyamat optimalizálása

Lásd a 2.1. pontot.

A tervezés optimalizálása a meglévő kemencék esetében nem alkalmazható.

1. táblázat:

BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek a hulladék égetéséből származó salakban és fenékhamuban lévő el nem égett anyagok tekintetében

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEPL
Salak és fenékhamu teljes szervesszén-tartalma (16)	Száraz térfogat%	1–3 (17)
Salak és fenékhamu izzítási vesztesége (16)	Száraz térfogat%	1–5 (17)

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 7.

BAT 15. Az égetőmű átfogó környezeti teljesítményének javítása és a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az üzemi beállítások kiigazítására szolgáló eljárások kidolgozása és végrehajtása (ahogyan és amikor ilyen kiigazítás szükséges, és amennyiben az kivitelezhető), például a fejlett irányítási rendszer révén (a leírást lásd a 2.1. pontban), a hulladék jellemzése és ellenőrzése alapján (lásd: BAT 11.).

BAT 16. Az égetőmű átfogó környezeti teljesítményének javítása és a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika olyan operatív eljárások kidolgozása és végrehajtása (pl. az ellátási lánc szervezése, szakaszos helyett inkább folyamatos működés), amelyek a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a leállási és az indítási műveleteket.

BAT 17. Az égetőmű levegőbe és adott esetben vízbe történő kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika annak biztosítása, hogy az FGC-rendszer és a szennyvíztisztító telep kialakítása megfelelő legyen (pl. a maximális áramlási sebességet és a szennyező anyag-koncentrációkat figyelembe véve), a tervezési tartományukon belül üzemeltessék őket, és megfelelően karbantartsák őket annak érdekében, hogy az optimális rendelkezésre állás biztosított legyen.

BAT 18. A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek előfordulási gyakoriságának csökkentése, valamint az égetőmű normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek mellett levegőbe és adott esetben vízbe történő kibocsátásainak csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika egy olyan kockázatalapú OTNOC irányítási terv kidolgozása és végrehajtása a környezetközpontú irányítási rendszer részeként (lásd: BAT 1.), amely a következő elemek mindegyikét magában foglalja:

—

a lehetséges OTNOC-k (pl. a környezet védelme szempontjából kritikus berendezések [„kritikus berendezések”] meghibásodása), azok kiváltó okainak és azok lehetséges következményeinek az azonosítása, valamint az azonosított OTNOC-k listájának rendszeres felülvizsgálata és naprakésszé tétele az alábbi időközi értékelést követően;

—	a kritikus berendezések megfelelő kialakítása (pl. a zsákos szűrő elkülönítése, a füstgáz felmelegítésére szolgáló technikák, valamint annak megelőzése, hogy a zsákos szűrőt az indítás és a leállítás alatt meg kelljen kerülni stb.);

—	a kritikus berendezésekre vonatkozó megelőző karbantartási terv kidolgozása és végrehajtása (lásd: BAT 1 xii.);

—	a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek és a kapcsolódó körülmények fennállása alatt bekövetkező kibocsátások nyomon követése és rögzítése (lásd: BAT 5.);

—	a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek fennállása alatt bekövetkező kibocsátások időszakos értékelése (pl. az események gyakorisága, időtartama, a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége), valamint szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása.

1.4. Energiahatékonyság

BAT 19. Az égetőmű erőforrás-hatékonyságának növelése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a hővisszanyerő kazán használata.

Leírás

A füstgázban lévő energiát hővisszanyerő kazánban hasznosítják forró víz és/vagy gőz előállítására, és amelyet kivezethetnek, belsőleg használhatnak fel és/vagy villamos energia előállítására használhatnak.

Alkalmazhatóság

Veszélyes hulladék égetésére szolgáló üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják az alábbiak:

—	a szállópernye ragadóssága;

—	a füstgáz korrozivitása.

BAT 20. Az égetőmű energiahatékonyságának növelése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbiakban megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A szennyvíziszap szárítása

A mechanikus víztelenítés után a szennyvíziszapot tovább kell szárítani, például alacsony minőségű hő felhasználásával, mielőtt betáplálják a kemencébe.

Az, hogy az iszapot milyen mértékben lehet kiszárítani, a kemence betáplálási rendszerétől függ.

Az alacsony minőségű hő rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

A füstgázáram csökkentése

A füstgázáram például a következők révén csökkenthető:

—	a primer és a szekunder égési levegő eloszlásának javítása;

—	füstgáz-visszavezetés (lásd a 2.2. szakaszt).

A kisebb füstgázáram csökkenti az üzem energiaigényét (pl. a szívószellőzők esetében).

A meglévő üzemek esetében a füstgáz-visszavezetés alkalmazhatósága műszaki korlátok (pl. a füstgáz szennyező anyagok-terhelése, az égési körülmények) miatt korlátozott lehet.

A hőveszteség minimális szintre való csökkentése

A hőveszteségek például a következők révén minimalizálhatók:

—	gőzfejlesztő berendezések használata, ami a kemence oldalán kisugárzott hő visszanyerését is lehetővé teszi;

—	a kemencék és kazánok hőszigetelése;

—	füstgáz-visszavezetés (lásd a 2.2. szakaszt);

—	a salak és a fenékhamu lehűtéséből származó hő visszanyerése (lásd: BAT 20 i.).

A gőzfejlesztő berendezések nem alkalmazhatók a forgókemencék és más, veszélyes hulladék magas hőmérsékleten történő égetésére szolgáló kemencék esetében.

A kazán kialakításának optimalizálása

A kazánban a hőátadás javítása például a következők optimalizálásával történik:

—	a füstgáz sebessége és eloszlása;

—	a víz/gőz keringése;

—	konvekciós kötegek;

—	online és offline kazántisztító rendszerek a konvekciós kötegeken kialakuló lerakódás minimalizálása érdekében.

Új üzemek esetében és meglévő üzemek nagyobb mértékű átalakítása esetén alkalmazható.

Alacsony hőmérsékletű füstgázhőcserélők

Speciális, korrózióálló hőcserélőket alkalmaznak a kazán kimeneténél, egy elektrosztatikus porleválasztó berendezés vagy egy száraz szorbenst injektáló rendszer után arra, hogy további energiát nyerjenek vissza a füstgázból.

Az FGC-rendszer üzemi hőmérsékleti profiljához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

Magas gőzparaméterek

Minél magasabbak a gőzparaméterek (a hőmérséklet és a nyomás), annál nagyobb áramátalakítási hatásfokot tesz lehetővé a gőzciklus.

A magas gőzparaméterek mellett történő üzemeltetés (pl. 45 bar és 400 °C felett) különleges acélötvözetek vagy tűzálló burkolat használatát követeli meg a legmagasabb hőmérsékleteknek kitett kazánrészek védelme érdekében.

Új üzemek esetében és meglévő üzemek nagyobb mértékű átalakítása esetén alkalmazható, amennyiben az üzem tevékenysége főként villamos energia előállítására irányul.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja:

—	a szállópernye ragadóssága;

—	a füstgáz korrozivitása.

Kapcsolt energiatermelés

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, ahol a (főként a turbinát elhagyó gőzből származó) hőt ipari folyamatokban/tevékenységekben vagy távfűtési/távhűtési hálózatban felhasználásra kerülő forró víz/gőz előállítására használják fel.

A helyi hő- és energiaigényhez és/vagy a hálózatok elérhetőségéhez kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

Füstgázkondenzátor

Hőcserélő vagy hőcserélővel ellátott gázmosó, amelyben a füstgázban lévő vízgőz kondenzálódik és kellően alacsony hőmérsékleten adja át a látens hőt a víznek (pl. távfűtési hálózat visszárama).

A füstgázkondenzátor emellett járulékos előnyökkel is jár a levegőbe jutó kibocsátások (pl. por és savas gázok) csökkentése révén.

A hőszivattyúk alkalmazása növelheti a füstgáz-kondenzációból visszanyert energia mennyiségét.

Az alacsony hőmérsékletű hő iránti kereslettel összefüggő korlátok között alkalmazható, pl. rendelkezésre áll-e olyan távfűtési hálózat, amelyben a visszáram hőmérséklete megfelelően alacsony.

A száraz fenékhamu kezelése

A száraz, forró fenékhamu a rostélyról egy szállítórendszerre hullik, ahol a környezeti levegővel érintkezve lehűl. Az energia visszanyerése a hűtőlevegő égéshez való felhasználásával történik.

Csak rostélyos kemencék esetében alkalmazható.

Lehetnek olyan technikai korlátozások, amelyek megakadályozzák a meglévő kemencék utólagos átalakítását.

2. táblázat

A hulladékégetésre vonatkozó, BAT-hoz kapcsolódó energiahatékonysági szintek (BAT-AEEL-ek)

(%)
BAT-AEEL
Üzem	Települési szilárd hulladék, más nem veszélyes hulladék és veszélyes fahulladék		Veszélyes fahulladéktól eltérő veszélyes hulladék (18)	Szennyvíziszap
	Bruttó elektromos hatásfok (19) (20)	Bruttó energiahatékonyság (21)	Kazánhatásfok
Új üzem	25–35	72–91 (22)	60–80	60–70 (23)
Meglévő üzem	20–35

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 2.

1.5. Levegőbe történő kibocsátások

1.5.1. Diffúz kibocsátások

BAT 21. Az égetőműből származó diffúz kibocsátások – beleértve a bűzkibocsátást is – megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika:

—

a bűzös és/vagy illékony anyagok kibocsátására hajlamos szilárd és ömlesztett pasztaszerű hulladékok zárt épületekben történő tárolása ellenőrzött, a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomáson és a kivont levegő égetéshez való felhasználása vagy robbanás kockázata esetén más megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszerbe való elvezetése;

—	a folyékony hulladék megfelelő, szabályozott nyomás alatt álló tartályokban való tárolása és a tartály szellőzőnyílásainak összekötése az égésilevegő-bevezetéssel vagy más megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszerrel;

—

a bűzképződés kockázatának ellenőrzése a teljes leállási időszakok alatt, amikor nincs hulladékégetési kapacitás, például a következők révén:

—	a kiengedett vagy kivont levegő alternatív kibocsátáscsökkentő rendszerhez, pl. nedves gáztisztítóhoz, rögzített adszorpciós ágyhoz való továbbítása;

—	a tárolt hulladék mennyiségének minimalizálása – a hulladékáram kezelése részeként – például a hulladékszállítások megszakításával, csökkentésével vagy átadásával (lásd: BAT 9.);

—

a hulladék tárolása megfelelően zárt bálákban.

BAT 22. Az égetőművekben a bűzös és/vagy illékony anyagok kibocsátására hajlamos, gáz-halmazállapotú és folyékony hulladékok kezeléséből származó illékony vegyületek diffúz kibocsátásának megelőzése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika ezek közvetlen betáplálása a kemencébe.

Leírás

Az ömlesztett hulladék tárolására szolgáló tartályokban (pl. tartályhajókon) szállított gáz-halmazállapotú és folyékony hulladékok esetében a közvetlen betáplálást úgy végzik, hogy a hulladéktároló tartályt csatlakoztatják a kemence tápvezetékéhez. Ezután a tartályt nitrogénnel nyomás alá helyezve, vagy ha a viszkozitás elég alacsony, a folyadékot szivattyúzva kiürítik azt.

Az elégetésre alkalmas hulladéktároló tartályokban (pl. hordókban) szállított gáz-halmazállapotú és folyékony hulladékok esetében a közvetlen betáplálás a tartályok közvetlenül a kemencébe történő behelyezésével történik.

Alkalmazhatóság

Nem minden esetben alkalmazható a szennyvíziszap elégetésére, például a víztartalomnak és az előszárítás vagy más hulladékkal való keveredés szükségességének függvényében.

BAT 23. A salak és a fenékhamu kezeléséből a levegőbe jutó diffúz porkibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a diffúz porkibocsátás kezelésére szolgáló következő jellemzők beépítése a környezetirányítási rendszerbe (lásd: BAT 1.):

—	a diffúz porkibocsátás legfontosabb forrásainak azonosítása (például az EN 15445 szabvány alkalmazásával);

—	a megfelelő fellépések és technikák meghatározása és végrehajtása az egy adott időszakban fellépő diffúz kibocsátás megelőzése vagy csökkentése céljából.

BAT 24. A salak és a fenékhamu kezeléséből a levegőbe jutó diffúz porkibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbiakban megadott technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a.	A berendezések zárttá tétele és befedése	A potenciálisan porral járó műveletek (pl. darálás, szűrés) körülzárása és/vagy a szállítószalagok és felvonók befedése. A zárttá tétel oly módon is megvalósítható, hogy az összes berendezést zárt épületben szerelik fel.	A berendezés zárt épületben való felszerelése nem minden esetben alkalmazható a mobil kezelőberendezésekre.
b.	A kibocsátás magasságának korlátozása	A kibocsátás magasságát lehetőség szerint automatikusan hozzá kell igazítani a halom változó magasságához (pl. állítható magasságú szállítószalagokkal).	Általánosan alkalmazható.
c.	A készletek védelme az uralkodó szelek ellen	Az ömlesztett áruk tárolására szolgáló területek vagy halmok védelme lefedéssel vagy szélfogókkal, például védőernyővel, fallal vagy függőleges növényzetet, valamint a halmoknak az uralkodó szélirányhoz képest megfelelő irányban történő elhelyezésével.	Általánosan alkalmazható.
d.	Vízpermet használata	Vízpermetező rendszerek telepítése a diffúz porkibocsátás fő forrásainál. A porrészecskék nedvesítése elősegíti azt, hogy a por összeálljon és leülepedjen. A halmoknál fellépő diffúz porkibocsátást csökkenti, ha gondoskodnak a fel- és lerakási pontoknak vagy maguknak a halmoknak a megfelelő nedvesítéséről.	Általánosan alkalmazható.
e.	A nedvességtartalom optimalizálása	A salak/fenékhamu nedvességtartalmának optimalizálása a fémek és ásványi anyagok hatékony visszanyeréséhez szükséges szintre, a porkibocsátás minimalizálása mellett.	Általánosan alkalmazható.
f.	Működés légköri nyomás alatti nyomáson	A salak és fenékhamu kezelését zárt berendezésekben vagy épületekben (lásd az a. technikát) a légköri nyomás alatti nyomáson kell végezni, hogy lehetővé váljon a kivont levegőnek irányított kibocsátásként kibocsátáscsökkentő technikával való kezelése (lásd: BAT 26.).	Csak a száraz és egyéb alacsony nedvességtartalmú fenékhamu esetében alkalmazható.

1.5.2. Irányított kibocsátások

1.5.2.1. Por-, fém- és félfémkibocsátás

BAT 25. A hulladék égetéséből származó por, fémek és félfémek levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Zsákos szűrő	Lásd a 2.2. pontot.	Új üzemek esetében általánosan alkalmazható. Meglévő üzemek esetében az FGC-rendszer üzemi hőmérsékleti profiljához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.
b.	Elektrosztatikus porleválasztó	Lásd a 2.2. pontot.	Általánosan alkalmazható.
c.	Száraz szorbens injektálása	Lásd a 2.2. pontot. A porkibocsátás csökkentése szempontjából nem releváns. Fémek adszorpciója aktív szén vagy más reagensek injektálása révén, száraz szorbensinjektáló rendszerrel vagy a savas gázok kibocsátásának csökkentésére használt félnedves abszorberrel kombinálva.	Általánosan alkalmazható.
d.	Nedvesmosó	Lásd a 2.2. pontot. A nedves mosó rendszereket nem a fő porterhelés eltávolítására alkalmazzák, hanem más kibocsátáscsökkentő technikák után beépítve annak érdekében, hogy tovább csökkentsék a füstgázban lévő por, fémek és félfémek koncentrációját.	Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.
e.	Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció	Lásd a 2.2. pontot. A rendszert főként a higany, más fémek és félfémek, valamint szerves vegyületek (például PCDD/F) adszorbálására használják, de hatékony finomszűrőként is szolgál a por tekintetében.	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az FGC-rendszer konfigurációjához kapcsolódó nyomásesés. Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

3. táblázat

A hulladék égetéséből származó por, fémek és félfémek levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

(mg/Nm3)
Paraméter	BAT-AEL	Átlagolási időszak
Por	< 2–5 (24)	Napi átlag
Cd + Tl	0,005–0,02	A mintavételi időszakban mért átlagérték
Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V	0,01–0,3	A mintavételi időszakban mért átlagérték

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 4.

BAT 26. A salaknak és a fenékhamunak a levegő kivezetésével történő zárt kezeléséből származó (lásd: BAT 24 f.) por levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a kivont levegő zsákos szűrővel történő kezelése (lásd a 2.2. pontot).

4. táblázat

A salaknak és a fenékhamunak a levegő kivezetésével történő zárt kezeléséből származó por levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

(mg/Nm3)
Paraméter	BAT-AEL	Átlagolási időszak
Por	2–5	A mintavételi időszakban mért átlagérték

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 4.

1.5.2.2. A HCl-, HF és SO2-kibocsátás

BAT 27. A hulladék égetéséből származó HCl, HF and SO2 levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Nedvesmosó	Lásd a 2.2. pontot.	Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.
b.	Félnedves abszorber	Lásd a 2.2. pontot.	Általánosan alkalmazható.
c.	Száraz szorbens injektálása	Lásd a 2.2. pontot.	Általánosan alkalmazható.
d.	Közvetlen kéntelenítés	Lásd a 2.2. pontot. A savas gázok kibocsátásának részleges csökkentésére szolgál az egyéb technikák előtt.	Csak fluidágyas kemencékben alkalmazható.
e.	Szorbens injektálása a kazánba	Lásd a 2.2. pontot. A savas gázok kibocsátásának részleges csökkentésére szolgál az egyéb technikák előtt.	Általánosan alkalmazható.

BAT 28. A hulladék égetéséből származó HCl, HF and SO2 levegőbe történő irányított csúcskibocsátásának csökkentése és ezzel együtt a reagensfelhasználás, valamint a száraz szorbensinjektálásból és a félig nedves abszorberekből származó maradékanyagok mennyiségének korlátozása érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az a. technika vagy mindkát alábbi technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Optimalizált és automatizált reagensadagolás

A HCl és/vagy SO2 (és/vagy e célból esetlegesen hasznos más paraméterek) folyamatos mérése az FGC-rendszer előtt és/vagy után az automatizált reagensadagolás optimalizálása céljából.

Általánosan alkalmazható.

A reagensek visszavezetése

A füstgáztisztításból származó, összegyűjtött szilárd anyagok egy részének visszavezetése a maradékanyagokban előforduló, reakcióba nem lépett reagens(ek) mennyiségének csökkentése érdekében.

A technika különösen a nagy sztöchiometrikus felesleggel működő FGC-technikák esetében releváns.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a zsákos szűrő méretéhez kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

5. táblázat

A hulladék égetéséből származó HCl, HF és SO2 levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

(mg/Nm3)
Paraméter	BAT-AEL		Átlagolási időszak
Paraméter	Új üzem	Meglévő üzem	Átlagolási időszak
HCl	< 2–6 (25)	< 2–8 (25)	Napi átlag
HF	< 1	< 1	Napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag
SO2	5–30	5–40	Napi átlag

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 4.

1.5.2.3. NOX, N2O, CO és NH3 kibocsátása

BAT 29. A hulladék égetéséből származó NOX levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése és ezzel együtt a CO és a N2O kibocsátásának, valamint az SNCR és/vagy SCR alkalmazásából származó NH3 kibocsátásának korlátozása érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Az égetési folyamat optimalizálása	Lásd a 2.1. pontot.	Általánosan alkalmazható.
b.	Füstgáz-visszavezetés	Lásd a 2.2. pontot.	A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóság műszaki korlátok (pl. a füstgáz szennyező anyag-terhelése, az égési körülmények) miatt korlátozott lehet.
c.	Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)	Lásd a 2.2. pontot.	Általánosan alkalmazható.
d.	Szelektív katalitikus redukció (SCR)	Lásd a 2.2. pontot.	Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.
e.	Katalitikus szűrőzsákok	Lásd a 2.2. pontot.	Csak zsákos szűrővel ellátott üzemekben alkalmazható.
f.	Az SNCR/SCR kialakításának és működésének optimalizálása	A kemence vagy vezeték keresztmetszetében a reagens-NOX aránynak, a reagenscseppek méretének és a reagens beinjektálására szolgáló hőmérsékleti tartománynak az optimalizálása.	Csak ott alkalmazható, ahol az NOX-kibocsátás csökkentésére SNCR-t és/vagy SCR-t alkalmaznak.
g.	Nedvesmosó	Lásd a 2.2. pontot. Ahol a savas gáz kibocsátásának csökkentésre nedvesmosót alkalmaznak és különösen SNCR eljárásnál, a mosófolyadék elnyeli a reakcióba nem lépett ammóniát, amely sztrippelés után reagensként újrahasznosítható az SNCR vagy SCR folyamatában.	Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.

6. táblázat

A hulladék égetéséből származó NOX és CO levegőbe történő irányított kibocsátására és az SNCR és/vagy SCR alkalmazásából származó NH3 levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

(mg/Nm3)
Paraméter	BAT-AEL		Átlagolási időszak
	Új üzem	Meglévő üzem
NOX	50–120 (26)	50–150 (26) (27)	Napi átlag
CO	10–50	10–50
NH3	2–10 (26)	2–10 (26) (28)

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 4.

1.5.2.4. Szerves vegyületek kibocsátása

BAT 30. A hulladék égetéséből származó szerves vegyületek, köztük PCDD/F és PCB-k levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az a., b., c. és d. technika, valamint az alábbi e–i. technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Az égetési folyamat optimalizálása	Lásd a 2.1. pontot. A hulladékégetés paramétereinek optimalizálása a hulladékban jelen lévő szerves vegyületek, köztük a PCDD/F és a PCB-k oxidálódásának elősegítése, valamint ezek és prekurzoraik (újra)képződésének megelőzése érdekében.	Általánosan alkalmazható.
b.	A hulladékbetáplálás ellenőrzése	A kemencébe betáplált hulladék égetéssel kapcsolatos jellemzőinek ismerete és ellenőrzése az optimális és – amilyen mértékben csak lehetséges – homogén és stabil égetési feltételek biztosítása érdekében.	Nem vonatkozik a klinikai hulladékra vagy a települési szilárd hulladékra.
c.	Online és offline kazántisztítás	A kazán kötegeinek hatékony tisztítása a por kazánban való tartózkodási idejének és felhalmozódásának csökkentése érdekében, így csökkentve a PCDD/F-képződést a kazánban. Az online és offline kazántisztítási technikák kombinációját alkalmazzák.	Általánosan alkalmazható.
d.	A füstgáz gyors lehűlése	A füstgázok 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá történő gyorshűtése a porleválasztás előtt a PCDD/F újbóli szintézisének megelőzése érdekében. Ezt a kazán megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer segítségével érik el. Ez utóbbi lehetőség korlátozza a füstgázból visszanyerhető energia mennyiségét és különösen a nagy halogéntartalmú veszélyes hulladékok elégetésére alkalmazzák.	Általánosan alkalmazható.
e.	Száraz szorbens injektálása	Lásd a 2.2. pontot. Adszorpció aktív szén vagy más reagensek injektálásával, általában zsákszűrővel kombinálva, amennyiben a szűrőpogácsán reakcióréteg alakul ki, és a keletkező szilárd anyagokat eltávolítják.	Általánosan alkalmazható.
f.	Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció	Lásd a 2.2. pontot.	Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az FGC-rendszerhez kapcsolódó nyomásesés. Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.
g.	SCR	Lásd a 2.2. pontot. Amennyiben a NOX mennyiségének csökkentésére SCR-t alkalmaznak, az SCR rendszer megfelelő katalizátorfelülete a PCDD/F és a PCB-k kibocsátásának részleges csökkentéséről is gondoskodik. A technikát általában az e., f. vagy i. technikával együtt alkalmazzák.	Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.
h.	Katalitikus szűrőzsákok	Lásd a 2.2. pontot.	Csak zsákos szűrővel ellátott üzemekben alkalmazható.
i.	Nedvesmosóban szénszorbens	A PCDD/F-et és a PCB-ket a nedvesmosóhoz – vagy a mosófolyadékhoz, vagy impregnált töltetelemek formájában – adott szénszorbens adszorbeálja. A technikát általában a PCDD/F eltávolítására használják, valamint arra, hogy megelőzzék és/vagy csökkentsék a nedvesmosóban felhalmozódó PCDD/F ismételt kibocsátását (az úgynevezett memóriahatás), ami különösen a leállítási és az indítási időszakok alatt fordul elő.	Csak nedvesmosóval ellátott üzemekben alkalmazható.

7. táblázat

A hulladék égetéséből származó TVOC, PCDD/F és dioxin jellegű PCB-k levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

Paraméter	Mértékegység	BAT-AEL		Átlagolási időszak
Paraméter	Mértékegység	Új üzem	Meglévő üzem	Átlagolási időszak
TVOC	mg/Nm3	< 3–10	< 3–10	Napi átlag
PCDD/F (29)	ng I-TEQ/Nm3	< 0,01–0,04	< 0,01–0,06	A mintavételi időszakban mért átlagérték
PCDD/F (29)	ng I-TEQ/Nm3	< 0,01–0,06	< 0,01–0,08	Hosszú távú mintavételi időszak (30)
PCDD/F + dioxin jellegű PCB-k (29)	ng WHO-TEQ/Nm3	< 0,01–0,06	< 0,01–0,08	A mintavételi időszakban mért átlagérték
PCDD/F + dioxin jellegű PCB-k (29)	ng WHO-TEQ/Nm3	< 0,01–0,08	< 0,01–0,1	Hosszú távú mintavételi időszak (30)

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 4.

1.5.2.5. Higanykibocsátás

BAT 31. A hulladék égetéséből származó higany levegőbe történő irányított kibocsátásának (a higanykibocsátási csúcsokat is beleértve) csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Nedvesmosó

(alacsony pH-érték)

Lásd a 2.2. pontot.

Egy 1 körüli pH-értéken üzemeltetett nedvesmosó.

A technika higanyeltávolítási sebessége fokozható, ha a mosófolyadékhoz reagenseket és/vagy adszorbenseket adnak hozzá, például a következőket:

—	oxidálószerek, például hidrogén-peroxid az elemi higany vízoldható oxidátummá átalakítása céljából;

—	kénvegyületek a higannyal alkotott stabil komplexek vagy sók képzése érdekében;

—	szénszorbens a higany adszorbeálására, beleértve az elemi higanyt is.

A technika a higanyleválasztáshoz kellően nagy pufferkapacitással kialakítva hatékonyan megakadályozza a higanykibocsátási csúcsok előfordulását.

Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.

Száraz szorbens injektálása

Lásd a 2.2. pontot.

Adszorpció aktív szén vagy más reagensek injektálásával, általában zsákszűrővel kombinálva, amennyiben a szűrőpogácsán reakcióréteg alakul ki, és a keletkező szilárd anyagokat eltávolítják.

Általánosan alkalmazható.

Speciális, erősen reaktív aktív szén injektálása

Erősen reaktív aktív szén injektálása kénnel vagy más reagenssel, a higannyal való reakcióképesség fokozása érdekében.

Ennek a speciális aktív szénnek az injektálása általában nem folyamatos, hanem csak higanycsúcs észlelésekor történik. E célból a technika együtt alkalmazható a nyers füstgázban előforduló higany folyamatos nyomon követésével.

Nem minden esetben alkalmazható a szennyvíziszap égetésére szolgáló üzemek esetében.

Bróm hozzáadása a kazánban

A hulladékhoz hozzáadott vagy a kemencébe injektált bróm magas hőmérsékleten elemi brómmá alakul, amely az elemi higanyt vízben oldható és nagymértékben adszorbeálható HgBr2-vé oxidálja.

A technika olyan utána következő kibocsátáscsökkentő technikával kombinálva is alkalmazható, mint a nedvesmosás vagy egy aktívszén-injektáló rendszer.

A bróm injektálása általában nem folyamatos, hanem csak higanycsúcs észlelésekor történik. E célból a technika együtt alkalmazható a nyers füstgázban előforduló higany folyamatos nyomon követésével.

Általánosan alkalmazható.

Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció

Lásd a 2.2. pontot.

A technika kellően nagy adszorpciós kapacitással kialakítva hatékonyan megakadályozza a higanykibocsátási csúcsok előfordulását.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az FGC-rendszerhez kapcsolódó nyomásesés. Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

8. táblázat

A hulladék égetéséből származó higany levegőbe történő irányított kibocsátására vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-ek)

(µg/Nm3)
Paraméter	BAT-AEL (31)		Átlagolási időszak
	Új üzem	Meglévő üzem
Hg	< 5–20 (32)	< 5–20 (32)	Napi átlag vagy a mintavételi időszak átlagértéke
	1–10	1–10	Hosszú távú mintavételi időszak

Tájékoztatásul a félóránkénti átlagos higanykibocsátási szintek általában a következők:

—	< 15–40 µg/Nm3 meglévő üzemek esetében;

—	< 15-35 µg/Nm3 új üzemek esetében.

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 4.

1.6. Vízbe történő kibocsátások

BAT 32. A nem szennyezett víz szennyeződésének megelőzése, a vízbe történő kibocsátások csökkentése és az erőforrás-hatékonyság növelése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a szennyvízáramok elkülönítése, és külön kezelése a jellemzőiktől függően.

Leírás

A szennyvízáramokat (pl. felszíni lefolyás, hűtővíz, füstgáz kezeléséből és fenékhamu kezeléséből származó szennyvíz, a hulladékátvételi, kezelési és tárolóhelyről begyűjtött szennyvíz (lásd a BAT 12. a. pontot) elkülönítik, hogy a jellemzőik és a szükséges kezelési technikák kombinációja alapján elkülönítve kezeljék azokat. A nem szennyezett szennyvízáramokat elkülönítik a kezelést igénylő szennyvízáramoktól.

Sósavnak és/vagy gipsznek a nedvesmosó effluenséből történő visszanyerésekor a nedves mosó rendszer különböző (savas és lúgos) fázisaiból származó szennyvizeket külön kell kezelni.

Alkalmazhatóság

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a vízgyűjtő rendszer elrendezéséhez kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

BAT 33. A vízhasználat csökkentése, valamint az égetőműből származó szennyvíz keletkezésének megelőzése vagy csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

	Technika	Leírás	Alkalmazhatóság
a.	Szennyvízmentes FGC-technikák	Olyan FGC-technikák alkalmazása, amelyek nem termelnek szennyvizet (pl. száraz szorbens injektálása vagy félig nedves abszorber használata, lásd a 2.2. pontot).	Nem minden esetben alkalmazható nagy halogéntartalmú veszélyes hulladékok égetése esetében.
b.	Az FGC-ből származó szennyvíz injektálása	Az FGC-ből származó szennyvizet az FGC-rendszer melegebb részeibe injektálják.	Csak települési szilárd hulladék égetése esetén alkalmazható.
c.	Víz-újrafelhasználás/-újrahasznosítás	A maradék vízáramokat újrafelhasználják vagy újrahasznosítják. Az újrafelhasználás/újrahasznosítás mértékét annak a folyamatnak a minőségi követelményei korlátozzák, amelyhez a vizet irányítják.	Általánosan alkalmazható.
d.	A száraz fenékhamu kezelése	A száraz, forró fenékhamu a rostélyról egy szállítórendszerre hullik, ahol a környezeti levegővel érintkezve lehűl. A folyamat során nem használnak vizet.	Csak rostélyos kemencék esetében alkalmazható. Lehetnek olyan technikai korlátozások, amelyek megakadályozzák a meglévő égetőművek utólagos átalakítását.

BAT 34. Az FGC-ből és/vagy a salak és a fenékhamu tárolásából és kezeléséből származó, vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása, valamint másodlagos módszerek alkalmazása a hígítás elkerülése érdekében a lehető legközelebb a forráshoz.

	Technika	Jellemző szennyező anyagok
Elsődleges technikák
a.	Az égetési folyamat (lásd: BAT 14.) és/vagy az FGC-rendszerek (pl. SNCR/SCR, lásd: BAT 29. f.) optimalizálása	Szerves vegyületek, beleértve: PCDD/F, ammónia/ammónium
Másodlagos technikák (33)
Előtisztítás és primer tisztítás
b.	Kiegyenlítés	Minden szennyező anyag
c.	Semlegesítés	Savak, lúgok
d.	Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, elsődleges ülepítő tartállyal	Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék
Fiziko-kémiai kezelés
e.	Adszorpció aktív szénen	Szerves vegyületek, beleértve: PCDD/F, higany
f.	Kicsapatás	Oldott fémek/félfémek, szulfát
g.	Oxidálás	Szulfid, szulfit, szerves vegyületek
h.	Ioncsere	Oldott fémek/félfémek
i.	Sztrippelés	Kiöblíthető szennyező anyagok (pl. ammónia/ammónium)
j.	Fordított ozmózis	Ammónia/ammónium, fémek/félfémek, szulfát, klorid, szerves vegyületek
A szilárd anyagok végső eltávolítása
k.	Koagulálás és flokkulálás	Lebegő szilárd részecskék, részecskéhez kötött fémek/félfémek
l.	Ülepítés
m.	Szűrés
n.	Flotálás

9. táblázat

Fogadó víztestbe kerülő közvetlen kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-értékek

Paraméter		Folyamat	Mértékegység	BAT-AEL (34)
Összes lebegő szilárd részecske (TSS)		FGC Fenékhamu-kezelés	mg/l	10–30
Teljes szervesszén-tartalom (TOC)		FGC Fenékhamu-kezelés		15–40
Fémek és félfémek	As	FGC		0,01–0,05
	Cd	FGC		0,005–0,03
	Cr	FGC		0,01–0,1
	Cu	FGC		0,03–0,15
	Hg	FGC		0,001–0,01
	Ni	FGC		0,03–0,15
	Pb	FGC Fenékhamu-kezelés		0,02–0,06
	Sb	FGC		0,02–0,9
	Tl	FGC		0,005–0,03
	Zn	FGC		0,01–0,5
Ammónium-nitrogén (NH4-N)		Fenékhamu-kezelés		10–30
Szulfát (SO4 2–)		Fenékhamu-kezelés		400–1 000
PCDD/F		FGC	ng I-TEQ/l	0,01–0,05

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 6.

10. táblázat

Fogadó víztestbe kerülő közvetett kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-értékek

Paraméter		Folyamat	Mértékegység	BAT-AEL (35) (36)
Fémek és félfémek	As	FGC	mg/l	0,01–0,05
	Cd	FGC		0,005–0,03
	Cr	FGC		0,01–0,1
	Cu	FGC		0,03–0,15
	Hg	FGC		0,001–0,01
	Ni	FGC		0,03–0,15
	Pb	FGC Fenékhamu-kezelés		0,02–0,06
	Sb	FGC		0,02–0,9
	Tl	FGC		0,005–0,03
	Zn	FGC		0,01–0,5
PCDD/F		FGC	ng I-TEQ/l	0,01–0,05

A kapcsolódó nyomon követést lásd itt: BAT 6.

1.7. Az anyagfelhasználás hatékonysága

BAT 35. Az erőforrás-hatékonyság növelése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika a fenékhamunak az FGC maradékanyagaitól elkülönítve történő kezelése.

BAT 36. A salak és a fenékhamu kezelésével összefüggésben az erőforrás-hatékonyság növelése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása kockázatelemzés alapján, a salak és a fenékhamu veszélyes tulajdonságaitól függően.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Szűrés és szitálás

A fenékhamu minden további kezelés előtti, méret szerinti osztályozása oszcillációs rostákkal, vibrációs rostákkal és forgórostákkal történik.

Általánosan alkalmazható.

Zúzás

Olyan mechanikai kezelési műveletek, amelyek célja az anyagok előkészítése a fémek visszanyeréséhez vagy a szóban forgó anyagok ezt követő felhasználásához, pl. az útépítés és a földmunkák területén.

Általánosan alkalmazható.

Légszeparálás

A légszeparálást a fenékhamuval keveredő könnyű, el nem égett frakciók szétválogatására használják, a könnyű részek kifújásával.

A fenékhamut rázóasztal szállítja egy csúszdáig, ahol az anyag keresztülhullik egy légáramon, amely az el nem égett könnyű anyagokat, például fát, papírt vagy műanyagot egy szállítószalagra vagy tartályba fújja, hogy azokat vissza lehet juttatni az égetéshez.

Általánosan alkalmazható.

Vasfémek és nemvasfémek visszanyerése

Különböző technikákat alkalmaznak, többek között:

—	a vasfémek mágneses leválasztása;

—	a nemvasfémek örvényáramú szeparálása;

—	minden fémre kiterjedő indukciós leválasztás.

Általánosan alkalmazható.

Öregítés

Az öregítési folyamat stabilizálja a fenékhamu ásványi frakcióját a légköri CO2 felvétele (karbonálás), a felesleges víz elvezetése és az oxidáció révén.

A fémek visszanyerését követően a fenékhamut több héten át a szabadban vagy fedett épületekben tárolják, általában egy át nem eresztő padlón, amely lehetővé teszi a szennyvízelvezetést, és a lefolyó víz összegyűjtését kezelés céljából.

A halmokat a nedvességtartalmuk optimalizálása érdekében nedvesíthetik, ami elősegíti a sók kilúgozódását és a karbonálási folyamatot. A fenékhamu nedvesítése a porkibocsátás megelőzését is elősegíti.

Általánosan alkalmazható.

Mosás

A fenékhamu kimosása lehetővé teszi egy olyan anyag előállítását az újrafeldolgozáshoz, amelyből a vízben oldható anyagok (pl. sók) csak minimális mértékben oldódnak ki.

Általánosan alkalmazható.

1.8. Zaj

BAT 37. A zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése érdekében alkalmazható elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának használatát foglalja magában.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével és épületek zajvédő falként történő használatával csökkenthetők.

Meglévő üzemek esetében a berendezések áthelyezését a helyhiány vagy a magas költségek korlátozhatják.

Operatív intézkedések

Ide tartoznak a következők:

—	a berendezések fokozott ellenőrzése és karbantartása;

—	lehetőség szerint a körülzárt területek ajtóinak és ablakainak zárása;

—	a berendezések tapasztalt személyzet által történő üzemeltetése;

—	amennyiben lehetséges, a zajos tevékenységek éjszakai elvégzésének kerülése;

—	zajenyhítési intézkedések a karbantartási tevékenységek során.

Általánosan alkalmazható.

Alacsony zajszintű berendezések

Ez magában foglalja az alacsony zajszintű kompresszorok, szivattyúk és ventilátorok használatát.

Meglévő berendezés cseréje vagy új berendezés beépítése esetén általánosan alkalmazható.

Zajcsökkentés

A zaj terjedése a zajkibocsátó és a zajvevő közé helyezett akadályokkal csökkenthető. Megfelelő akadálynak tekinthetők a védőfalak, gátak és épületek.

Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezését a helyhiány korlátozhatja.

A zaj szabályozására szolgáló berendezések/

infrastruktúra

Ide tartoznak a következők:

—	zajcsökkentő berendezések;

—	a berendezések szigetelése;

—	a zajos berendezések körülzárása;

—	az épületek hangszigetelése.

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

2. A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

2.1. Általános technikák

Technika

Leírás

Fejlett irányítási rendszer

Automatikus számítógépes rendszer alkalmazása az égés hatékonyságának ellenőrzésére és a kibocsátások megelőzésének és/vagy csökkentésének támogatására. Ez a működési paraméterek és a kibocsátások nagyteljesítményű nyomon követését is magában foglalja.

Az égetési folyamat optimalizálása

A hulladék betáplálási sebességének és összetételének, a hőmérsékletnek, az áramlási sebességeknek, valamint az elsődleges és másodlagos levegő injektálási pontjainak optimalizálása a szerves vegyületek hatékony oxidálása és a NOX-képződés csökkentése érdekében.

A kemence tervezésének és üzemeltetésének optimalizálása (pl. a füstgáz hőmérséklete és turbulenciája, a füstgáz és a hulladék tartózkodási ideje, az oxigéntartalom, a hulladék keverése).

2.2. A levegőbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák

Technika	Leírás
Zsákos szűrő	A zsákos szűrők vagy szövetszűrők finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A zsákos szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott füstgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek.
Szorbens injektálása a kazánba	Magnézium- vagy kalciumalapú abszorbensek injektálása magas hőmérsékleten a kazán utóégető területén, a savas gázok mennyiségének részleges csökkentése érdekében. Ez a technika rendkívül hatékony a SOX és a HF eltávolítása szempontjából, és további előnyökkel jár a kibocsátási csúcsok tompítása tekintetében.
Katalitikus szűrőzsákok	Vagy a szűrőzsákokat impregnálják a katalizátorral, vagy a katalizátort közvetlenül összekeverik a szűrőközeghez felhasznált szálak gyártásához használt szerves anyaggal. Az ilyen szűrők felhasználhatók a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére, valamint – egy NH3-forrással kombinálva – a NOX-kibocsátás csökkentésére is.
Közvetlen kéntelenítés	Magnézium- vagy kalciumalapú abszorbensek hozzáadása a fluidágyas kazán ágyához.
Száraz szorbens injektálása	Száraz por alakú szorbens injektálása és diszpergálása a füstgáz áramában. Lúgos szorbenseket (pl. nátrium-bikarbonát, hidratált mész) injektálnak, hogy reakcióba lépjenek a savas gázokkal (HCl, HF és SOX). Önmagában vagy mással együtt aktív szenet injektálnak különösen a PCDD/F és a higany adszorbeálása érdekében. A kialakuló szilárd anyagokat eltávolítják, a leggyakrabban zsákos szűrővel. Lehetséges, hogy a felesleges reagenseket a fogyasztás csökkentése érdekében, érlelés vagy gőzinjektálás révén történő reaktiválás után visszavezetik (lásd a BAT 28. b. pontot).
Elektrosztatikus porleválasztó	Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől) és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől. Ezek általában két–öt mezőt foglalnak magukban. Az elektrosztatikus porleválasztók a pornak az elektródákról való összegyűjtésére használt technikától függően lehetnek szárazak vagy nedves típusúak. A nedves elektrosztatikus porleválasztókat jellemzően s finomszűrés szakaszában a maradványpor és cseppek nedves mosást követő eltávolítására használják.
Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció	A füstgázt rögzített vagy mozgóágyas szűrőn vezetik át, ahol egy adszorbens (pl. aktivált koksz, aktivált lignit vagy szénnel impregnált polimer) szolgál a szennyező anyagok adszorbeálására.
Füstgáz-visszavezetés	A füstgáz egy részének visszavezetése a kemencébe a friss égési levegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza a NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében. Ez a technika a füstgáz energiaveszteségét is csökkenti. Energiamegtakarításokat azzal is el lehet érni, ha a visszaáramoltatott füstgázt még az FGC előtt vonják ki, ezáltal csökken az FGC-rendszeren átfolyó gázáram, és kisebb FGC-rendszerre van szükség.
Szelektív katalitikus redukció (SCR)	A nitrogén-oxidok ammóniával vagy karbamiddal történő szelektív redukciója katalizátor jelenlétében. A technika alapja a NOX nitrogénné redukálása katalitikus ágyon, ammóniával lejátszódó reakció révén olyan optimális üzemi hőmérsékleten, amely jellemzően 200–450 °C körül van a nagy porterhelésű típusok és 170–250 °C körül az utókezelés esetén. Az ammóniát általában vizes oldatként injektálják; az ammóniaforrás ezenkívül vízmentes ammónia vagy karbamidoldat is lehet. Több réteg katalizátor is alkalmazható. Nagyobb mennyiségű NOX redukálható nagyobb felületű, egy vagy több rétegben alkalmazott katalizátorral. A „csatornában végzett SCR” vagy „kiszökésgátló SCR” olyan technika, amely az SNCR után az SNCR-egységből szökő ammóniát redukáló SCR-t foglal magában.
Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)	A nitrogén-oxidok ammóniával vagy karbamiddal történő szelektív redukciója nitrogénné magas hőmérsékleten, katalizátor nélkül. Az optimális reakció érdekében 800 °C és 1 000 °C közötti üzemi hőmérsékleti tartományt kell fenntartani. Az SNCR rendszer teljesítménye növelhető azáltal, ha a reagens több sávos befecskendezését egy (gyorsan reagáló) akusztikus vagy infravörös hőmérsékletmérő rendszer segítségével ellenőrzik annak biztosítása érdekében, hogy a reagenst mindig optimális hőmérsékletű térbe injektálják.
Félnedves abszorber	Félszáraz abszorbernek is nevezik. A füstgázáramhoz lúgos vizes oldatot vagy szuszpenziót (pl. mésztejet) adnak a savas gázok leválasztására. A víz elpárolog, a reakciótermékek pedig szárazak. A létrejövő szilárd anyagokat a reagensfogyasztás csökkentése érdekében vissza lehet keringetni (lásd a BAT 28. b. pontot). Ez a technika különböző kialakításokat foglal magában, beleértve a villámgyors szárítási (flash-dry) folyamatokat, amelyek a (gáz gyors hűtését biztosító) víznek és a reagensnek a szűrő bemeneténél történő injektálását foglalják magukban.
Nedvesmosó	Folyadék, jellemzően víz vagy vizes oldat/szuszpenzió használata a füstgáz szennyező anyagainak, különösen a savas gázoknak, valamint más oldható vegyületeknek és szilárd anyagoknak abszorpció révén történő lekötése. A higany és/vagy a PCDD/F adszorbeálása érdekében a nedvesmosóhoz szénszorbens adható (zagyként vagy szénnel impregnált műanyag töltetként). A gázmosók különböző kialakítású típusai léteznek, például sugárral működő, rotációs, Venturi-, permetező és töltött toronnyal működő gázmosók.

2.3. A vízbe történő kibocsátások mennyiségének csökkentésére szolgáló technikák

Technika	Leírás
Adszorpció aktív szénen	Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (az adszorbens) felületére juttatva át azokat. A szerves vegyületek és higany adszorpciójára jellemzően aktív szenet használnak.
Kicsapatás	A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületekké történő alakítása kicsapószer hozzáadásával. A képződő szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. A fémek kicsapatásához általában használt vegyi anyagok a mész, a dolomit, a nátrium-hidroxid, a nátrium-karbonát, a nátrium-szulfid és a szerves szulfidok. A kalcium-sókat (a mész kivételével) a szulfát vagy a fluorid kicsapatására használják.
Koagulálás és flokkulálás	A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koaguláció úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket (pl. vaskloridot) adnak a szennyvízhez. A flokkuláció pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek. A képződött flokkok elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik.
Kiegyenlítés	Az áramok és a szennyező anyag-terhelések tartályokkal vagy más kezelési technikákkal való kiegyenlítése.
Szűrés	A szennyvízben található szilárd anyagok leválasztása áteresztő közegen való átvezetésük révén. Különféle technikák tartoznak ide, így pl. a homokszűrés, a mikroszűrés és az ultraszűrés.
Flotálás	A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.
Ioncsere	Az ionos szennyező anyagok szennyvízből való leválasztása és cseréje elfogadhatóbb ionokra ioncserélő gyanta segítségével. A szennyező anyagokat átmenetileg visszatartják, majd regeneráló vagy mosófolyadékba engedik vissza.
Semlegesítés	A szennyvíz pH-értékének semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH-érték növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), a pH-érték csökkentésére pedig kénsavat (H2SO4), hidrogén-kloridot (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása.
Oxidálás	A szennyező anyagok kémiai oxidáló anyagokkal történő átalakítása olyan hasonló vegyületekké, amelyek kevésbé veszélyesek és/vagy könnyebben csökkenthetők. A nedvesmosók alkalmazásából eredő szennyvíz esetében a szulfit (SO3 2-) levegővel szulfáttá (SO4 2–) oxidálható.
Fordított ozmózis	Membrános eljárás, amelynek során az egymástól membránnal elválasztott részek között előidézett nyomáskülönbség hatására a víz a töményebb oldatból a kevésbé tömény oldatba áramlik.
Ülepítés	A lebegő szilárd anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel.
Sztrippelés	A kiöblíthető szennyező anyagok (pl. ammónia) eltávolítása a szennyvízből úgy, hogy erős gázárammal érintkeznek annak érdekében, hogy gázfázisba kerüljenek. Ezeket a szennyező anyagokat később további használat vagy ártalmatlanítás céljából eltávolítják (pl. kondenzáció útján). Az eltávolítás hatékonysága javítható a hőmérséklet növelésével vagy a nyomás csökkentésével.

2.4. Irányítási technikák

Technika

Leírás

Bűzkezelési terv

A bűzkezelési terv az EMS (lásd: BAT 1.) részét képezi, és a következőket foglalja magában:

szabályzat a bűz EN-szabványok szerinti ellenőrzésének (pl. a szagkoncentráció meghatározására szolgáló EN 13725 szabvány szerinti dinamikus olfaktometria) lefolytatásáról; ez kiegészíthető a bűzexpozíció (pl. az EN 16841-1 vagy az EN 16841-2 szerinti) mérésével/becslésével vagy a bűzhatás becslésével;

b.	az azonosított, bűzzel kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

c.	bűzmegelőzési és -csökkentési program a forrás(ok) azonosítására, a források kibocsátási intenzitásának jellemzésére, valamint a megelőzést és/vagy csökkentést szolgáló intézkedések végrehajtására.

Zajkezelési terv

A zajkezelési terv az EMS (lásd: BAT 1.) részét képezi, és a következőket foglalja magában:

a.	a zaj ellenőrzésének lefolytatására vonatkozó szabályzat;

b.	az azonosított, zajjal kapcsolatos eseményekre, pl. panaszokra adandó válaszok szabályzata;

c.	zajcsökkentési program a forrás(ok) azonosítása, a zajnak való kitettség mérése/becslése, a források hozzájárulásának jellemzése, valamint a megelőző és/vagy csökkentő intézkedések végrehajtása érdekében.

Balesetkezelési terv

A balesetkezelési terv a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) része (lásd: BAT 1.), az üzem által rejtett veszélyeket és kapcsolódó kockázatokat azonosítja és a kockázatok kezelésére szolgáló intézkedéseket határozza meg. Figyelembe veszi azoknak a jelenlévő vagy várhatóan jelenlévő szennyező anyagoknak a kimutatását, amelyek a környezetbe jutás esetén következményekkel járnának. Elkészítéséhez mintaként használható az FMEA (hibamód- és hatáselemzés) és/vagy az FFMECA (hibamód-, hatás- és kritikusságelemzés).

A balesetkezelési terv magában foglalja egy kockázatalapú tűzmegelőzési, -érzékelési és -ellenőrzési terv kidolgozását és végrehajtását, amely magában foglalja az automatikus tűzérzékelő és -riasztó rendszerek, valamint kézi és/vagy automatikus tűzvédelmi beavatkozási és vezérlőrendszerek alkalmazását. A tűzmegelőzési, -érzékelési és -ellenőrzési terv különösen a következők szempontjából bír jelentőséggel:

—	a hulladéktároló és előkezelő területek;

—	a kemencebeadagoló területek;

—	az elektromos vezérlőrendszerek;

—	a zsákos szűrők;

—	a rögzített adszorpciós ágyak.

A balesetkezelési terv – különösen a veszélyes hulladékokat fogadó létesítmények esetében – a következőkre vonatkozó személyzeti képzési programokat is magában foglal:

—	robbanás- és tűzmegelőzés;

—

tűzoltás;

—	a kémiai kockázatok ismerete (címkézés, karcinogén anyagok, toxicitás, korrózió, tűz).

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).

(3) Minden olyan paraméter esetében, amelynél a 30 percig tartó mintavétel/mérés és/vagy a három egymást követő mérés átlaga a mintavétellel vagy az elemzéssel összefüggő korlátozások miatt nem megfelelő, a célnak jobban megfelelő eljárás alkalmazható. PCDD/F és dioxin jellegű PCB-k esetében rövid távú mintavételnél 6–8 órás mintavételi időszakot kell alkalmazni

(4) A folyamatos mérésre vonatkozó EN-szabványok az EN 15267-1, az EN 15267-2, az EN 15267-3 és az EN 14181. Az időszakos mérésekre vonatkozó EN-szabványok a táblázatban vagy a lábjegyzetekben vannak megadva.

(5) Időszakos ellenőrzés esetén Az ellenőrzési gyakoriságot nem kell betartani abban az esetben, ha a tüzelőberendezést kizárólag a kibocsátásmérés elvégzése céljából üzemeltetnék.

(6) A N2O folyamatos ellenőrzése esetén a folyamatos mérésekre vonatkozó általános EN-szabványokat kell alkalmazni.

(7) A HF folyamatos mérése helyettesíthető legalább hathavonta egyszer végrehajtott időszakos mérésekkel, ha a HCl-kibocsátási szintek bizonyítottan elég stabilak. A HF időszakos mérésére vonatkozóan nem áll rendelkezésre EN-szabvány.

(8) A bizonyítottan alacsony és stabil higanytartalmú hulladékot (pl. egyfajta, ellenőrzött összetételű hulladékáramot) elégető égetőművek esetében a kibocsátások folyamatos nyomon követése helyettesíthető hosszú távú mintavétellel (a Hg hosszú távú mintavételére vonatkozóan nem áll rendelkezésre EN-szabvány) vagy legalább hathavonta egyszer végrehajtott időszakos mérésekkel. Az utóbbi esetben a vonatkozó szabvány az EN 13211.

(9) A nyomon követés csak a brómozott égésgátlókat tartalmazó hulladékok égetésére vagy a BAT 31 d-t folyamatos brómbefecskendezéssel alkalmazó égetőművekre vonatkozik.

(10) A nyomon követés alkalmazása nem szükséges, ha a kibocsátási szintek bizonyítottan kellően stabilak.

(11) A nyomon követés alkalmazása nem szükséges, ha a dioxin jellegű PCB-k kibocsátása bizonyítottan nem éri el a 0,01 ng WHO-TEQ/Nm3 értéket.

(12) Az ellenőrzési gyakoriság lehet hathavonta legalább egy alkalom, ha a kibocsátások bizonyítottan elég stabilak.

(13) A napi 24 órás térfogatáram-arányos egyesített mintákon végzett mérések helyettesíthetők napi pontmintákon végzett mérésekkel.

(14) Vagy az izzítási veszteséget, vagy a teljes szervesszén-tartalmat kell nyomon követni.

(15) Az elemi szén (pl. a DIN 19539 szabvány szerint meghatározva) kivonható a mérési eredményből.

(16) Vagy a a teljes szervesszén-tartalomra, vagy az izzítási veszteségre vonatkozó BAT-AEPL-t kell alkalmazni.

(17) A BAT-AEPL tartomány alsó határa fluidágyas kemencék vagy salakosítási üzemmódban működő forgókemencék alkalmazásával érhető el.

(18) A BAT-AEEL csak akkor alkalmazható, ha lehetőség van hővisszanyerő kazán alkalmazására.

(19) A bruttó elektromos hatásfokra vonatkozó BAT-AEEL-ek csak azokra az üzemekre vagy üzemrészekre vonatkoznak, amelyek kondenzációs turbinával állítanak elő villamos energiát.

(20) A BAT-AEEL-tartomány felső határa elérhető a BAT 20 f. pontjának alkalmazásával.

(21) A bruttó energiahatékonyságra vonatkozó BAT-AEEL-ek csak azokra az üzemekre vagy üzemrészekre vonatkoznak, amelyek ellennyomásos turbinával villamos energiát, a turbinából kilépő gőzzel pedig hőt állítanak elő.

(22) A BAT-AEEL-tartomány felső határát (akár 100 %-ot is) meghaladó bruttó energiahatékonyság elérhető füstgázkondenzátor használata esetén.

(23) A szennyvíziszap égetése esetén a kazán hatásfoka nagymértékben függ a kemencébe bevezetett szennyvíziszap víztartalmától.

(24) A veszélyes hulladékok égetésével foglalkozó olyan meglévő üzemek esetében, amelyeknél nem alkalmazható zsákszűrő, a BAT-AEL-tartomány felső határa 7 mg/Nm3.

(25) A BAT-AEL-tartomány alsó határa nedvesmosó alkalmazásával elérhető; a tartomány felső határa száraz szorbensinjektálást igényelhet.

(26) A BAT-AEL-tartomány alsó határa SCR alkalmazásával elérhető. Lehetséges, hogy a BAT-AEL-tartomány alsó határa nem érhető el magas nitrogéntartalmú hulladék (pl. szerves nitrogénvegyületek előállításából származó maradékanyagok) elégetésekor.

(27) A BAT-AEL-tartomány felső határa 180 mg/Nm3, ahol SCR nem alkalmazható.

(28) Nedves leválasztó technikák nélkül SNCR-t végrehajtó meglévő üzemek esetében a BAT-AEL-tartomány felső határa 15 mg/Nm3.

(29) Vagy a PCCD/F-re, vagy a PCDD/F + dioxin jellegű PCB-kre vonatkozó BAT-AEL-t kell alkalmazni.

(30) A BAT-AEL alkalmazása nem szükséges, ha a kibocsátási szintek bizonyítottan kellően stabilak.

(31) Vagy a napi átlagra vagy a mintavételi időszak átlagára vonatkozó BAT-AEL-érték, vagy a hosszú távú mintavételi időszakra vonatkozó BAT-AEL-érték alkalmazandó. A hosszú távú mintavételre vonatkozó BAT-AEL alkalmazható lehet a bizonyítottan alacsony és stabil higanytartalmú hulladék (pl. ellenőrzött összetételű egyfajta hulladékáramok) égetésével foglalkozó üzemek esetében.

(32) A BAT-AEL-tartomány alsó határa elérhető a következő esetekben:

—	a bizonyítottan alacsony és stabil higanytartalmú hulladékok (pl. ellenőrzött összetételű egyfajta hulladékáramok) égetése, vagy

—	meghatározott technikák alkalmazása annak megelőzésére vagy csökkentésére, hogy higanykibocsátási csúcsok alakuljanak ki a nem veszélyes hulladék elégetése során.

A BAT-AEL-tartományok felső határa száraz szorbensinjektálás alkalmazásával függhet össze.

(33) A technikák leírását lásd a 2.3. pontban.

(34) Az átlagolási időszakok meghatározását az Általános szempontok című rész tartalmazza.

(35) Az átlagolási időszakok meghatározását az Általános szempontok című rész tartalmazza.

(36) A BAT-AEL-eket nem kötelező alkalmazni minden esetben, amennyiben a folyamatban később található szennyvízkezelő üzemnek megfelelő a kialakítása és felszerelése ahhoz, hogy csökkentse az adott szennyező anyagok mennyiségét, feltéve, hogy ez nem vezet nagyobb környezetszennyezési szinthez.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 312

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. december 3.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/2007 végrehajtási rendelete (2019. november 18.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzés alá vont állatok, állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek és a belőlük származó termékek, valamint széna és szalma jegyzéke tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá a 2007/275/EK határozat módosításáról ( 1 )	1
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/2008 határozata (2019. november 28.) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének 31. ülésén az életmentő eszközökön alkalmazott fényvisszaverő anyagok használatáról és felszereléséről szóló A.658(16) sz. határozat módosításainak elfogadásával, valamint a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere (HSSC) szerinti szemlézési iránymutatásokról szóló határozat elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról	40
	*	A Tanács (KKPB) 2019/2009 Határozata (2019. december 2.) a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemre irányuló ukrán erőfeszítéseknek az EBESZ-szel együttműködésben történő támogatásáról	42
	*	A Bizottság (EU) 2019/2010 Végrehajtási Határozata (2019. november 12.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a hulladékégetés tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2019) 7987. számú dokumentummal történt) ( 1 )	55
	*	A Bizottság (EU) 2019/2011 Végrehajtási Határozata (2019. november 28.) a tagállamok által benyújtott bőrcsomósodáskór elleni vakcinázási program elfogadásáról szóló (EU) 2016/2009 végrehajtási határozat időbeli hatályának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2019) 8580. számú dokumentummal történt) ( 1 )	93
	*	A Bizottság (EU) 2019/2012 Végrehajtási Határozata (2019. november 29.) az egységes európai égbolt keretében megvalósuló adatkapcsolat-szolgáltatásokra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 29/2009/EK bizottsági rendelet 14. cikke szerinti mentességekről ( 1 )	95

Légijármű-típus/sorozat/modell	Gyártó	ICAO-típusmegjelölés
AN-12 – az összes	Antonov	AN12
AN-124 100	Antonov	A124
IL-76 – az összes	Ilyushin	IL76
A300 – az összes	Airbus	A30B A306 A3ST
A310 – az összes	Airbus	A310
azok az A-319/-320/-321 modellek, amelyeknek a légialkalmassági bizonyítványát első alkalommal 1995. január 1. és 1999. július 5. között adták ki (a határnapokat is beleértve)	Airbus	A319 A320 A321
A340 – az összes	Airbus	A342 A343 A345 A346
A318-112	Airbus	A318
AVROLINER (RJ-100)	AVRO	RJ1H
AVROLINER (RJ-85)	AVRO	RJ85
BA146-301	British Aerospace	B463
B717-200	Boeing	B712
B737-300	Boeing	B733
B737-400	Boeing	B734
B737-500	Boeing	B735
B747-400	Boeing	B744
B757-200	Boeing	B752
B757-300	Boeing	B753
B767-200	Boeing	B762
B767-300	Boeing	B763
B767-400	Boeing	B764
MD-82	Boeing	MD82
MD-83	Boeing	MD83
MD-11 – az összes	Boeing	MD11
CL-600-2B19 (CRJ100/200/440)	Bombardier	CRJ1/CRJ2
Dornier 328-100	Dornier	D328
Dornier 328-300	Dornier	J328
Fokker 70	Fokker	F70
Fokker 100	Fokker	F100
King Air sorozat (90/100/200/300)	Beechcraft	BE9L BE20 B350
Hercules L-382-G-44K-30	Lockheed	C130
SAAB 2000/SAAB SF2000	SAAB	SB20


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.