27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/1

A Bizottság (EU) 2019/1953 végrehajtási rendelete

(2019. november 25.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének (5) bekezdése értelmében a 2019-es pénzügyi évről átvitt előirányzatok visszatérítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (6) bekezdésére,

a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával való konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 12. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja értelmében az 1306/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok átvihetők a következő pénzügyi évre. Az ilyen átvitel nem haladhatja meg a közvetlen kifizetésekre az előző pénzügyi év során alkalmazott, az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 8. cikkében említett kiigazítás összegét, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által megszavazott eredeti előirányzatok 2 %-a lehet.

(2)

Az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdése értelmében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, a tagállamok kötelesek visszatéríteni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett átvitt előirányzatokat azon végső kedvezményezettek számára, akiket a kiigazítás érintett abban a pénzügyi évben, amelyre az előirányzatokat átvitték. Az említett visszatérítés csak azon tagállamok végső kedvezményezettjeire alkalmazandó, amelyekben az előző pénzügyi évben pénzügyi fegyelmi mechanizmust alkalmaztak (4).

(3)

A visszatérítendő átvitel összegének meghatározásakor az 1306/2013/EU rendelet 26. cikke (7) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett, a rendelet 25. cikkében említett tartaléknak a pénzügyi év végéig válságkezelési intézkedések céljára fel nem használt összegét figyelembe kell venni.

(4)

Az (EU) 2018/1710 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően a válságtartalék létrehozása céljából pénzügyi fegyelmi mechanizmus alkalmazandó a 2018-as naptári évhez kapcsolódóan teljesített közvetlen kifizetésekre. E válságtartalékot nem vették igénybe a 2019-as pénzügyi évben.

(5)

Annak érdekében, hogy a pénzügyi fegyelmi mechanizmus alkalmazása következtében fel nem használt előirányzatok végső kedvezményezetteknek történő visszatérítése arányos legyen a pénzügyi fegyelemmel összefüggő kiigazítással, helyénvaló, hogy a Bizottság meghatározza a tagállamok számára a visszatérítéshez rendelkezésre álló összeg nagyságát.

(6)

E rendeletet 2019. december 1-jétől kell alkalmazni annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamokat a visszatérítés kapcsán további kifizetésekre kelljen kötelezni. Következésképpen az e rendelet által megállapított összegek véglegesek és az 1306/2013/EU rendelet 41. cikke szerint alkalmazott csökkentések sérelme nélkül alkalmazandók az 1306/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok kifizető ügynökségeinél 2019 októberében felmerülő kiadásokra vonatkozó havi kifizetésekről szóló határozatban szereplő bármely egyéb korrekcióra, valamint az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdése értelmében végrehajtott csökkentésekre és további kifizetésekre, illetve a záróelszámolási eljárás keretében hozott valamennyi határozatra.

(7)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének bevezető mondata értelmében a le nem kötött előirányzatok kizárólag a következő pénzügyi évre vihetők át. Helyénvaló tehát, hogy a Bizottság a tagállamok számára az 1306/2013/EU rendelet 26. cikke (5) bekezdése szerinti visszatérítések tekintetében a kiadásokra nézve elszámolhatósági határidőt állapítson meg, figyelembe véve a mezőgazdasági pénzügyi évnek a rendelet 39. cikke szerinti meghatározását.

(8)

Tekintettel a 2019-es EMGA-költségvetésben szereplő, megosztott igazgatás alá tartozó előirányzatok 2018. október 16. és 2019. október 15. közötti időszakban történő végrehajtásának tagállamok általi bejelentése és e rendelet 2019. december 1-jétől szükséges alkalmazása közötti idő rövidségére, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet melléklete határozza meg az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának, illetve harmadik albekezdésének megfelelően a 2019-es pénzügyi évről átvitelre kerülő és az 1306/2013/EU rendelet 26. cikke (5) bekezdésének értelmében a tagállamok számára azon végső kedvezményezettek részére való visszatérítésre rendelkezésre bocsátandó előirányzatokat, akiket a 2020-as pénzügyi évben a kiigazítás érint.

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság átvitelről szóló határozata állapítja meg az átvitelre kerülő összeg mértékét.

2. cikk

Csak az átvitt előirányzatok visszatérítésével összefüggésben a kedvezményezettek részére 2020. október 16. előtt végrehajtott tagállami kifizetések finanszírozhatók uniós forrásból.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 25-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

Főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(4) Az 1307/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének értelmében a 2019-es pénzügyi évben Horvátország esetében nem alkalmazandó a pénzügyi fegyelmi mechanizmus.

(5) A Bizottság (EU) 2018/1710 végrehajtási rendelete (2018. november 13.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közvetlen kifizetésekre a 2018. naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási arány módosításáról és az (EU) 2018/866 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2018.11.4., 10. o.).

MELLÉKLET

Az átvitt előirányzatok visszatérítésére rendelkezésre álló összegek

(EUR-ban kifejezett összegek)
Belgium	6 075 149
Bulgária	9 748 728
Csehország	11 451 014
Dánia	10 676 454
Németország	59 995 488
Észtország	1 617 491
Írország	13 635 006
Görögország	16 617 301
Spanyolország	58 201 547
Franciaország	87 874 680
Olaszország	37 280 034
Ciprus	359 176
Lettország	2 689 706
Litvánia	4 577 182
Luxemburg	418 572
Magyarország	15 632 995
Málta	37 135
Hollandia	8 369 372
Ausztria	7 194 905
Lengyelország	26 846 892
Portugália	6 986 911
Románia	18 270 128
Szlovénia	941 089
Szlovákia	5 973 155
Finnország	6 115 927
Svédország	8 301 611
Egyesült Királyság	40 938 999

27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/5

A TANÁCS (EU) 2019/1954 HATÁROZATA

(2019. november 18.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat, a választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat, valamint a választottbírák magatartási kódexének elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Közép-Afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) a 2009/152/EK tanácsi határozat (2) alapján az Unió nevében aláírták, és azt 2014. augusztus 4. óta ideiglenesen alkalmazzák.

(2)	A megállapodás 80. cikkének (1) bekezdésével összhangban a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak el kell fogadnia a vitarendezési eljárásokat szabályozó eljárási szabályzatot és magatartási kódexet.

(3)	A megállapodás 88. cikkével összhangban a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozhat a megállapodás VI. címének és mellékleteinek módosításáról.

(4)

A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak a következő éves ülésén el kell fogadnia a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzatnak, a választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzatnak, valamint a választottbírák magatartási kódexének megállapításáról szóló határozatot.

(5)	Helyénvaló meghatározni a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban a tervezett határozat elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a tervezett határozat kötelező lesz az Unióra nézve.

(6)	Ezért a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban az Unió által képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban az Unió által képviselendő álláspont a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak az e határozathoz csatolt, a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat, a választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat, valamint a választottbírák magatartási kódexének elfogadásáról szóló határozattervezetén alapul.

2.cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. LEPPÄ

(1) HL L 57., 2009.2.28., 2. o.

(2) A Tanács 2009/152/EK határozata (2008. november 20.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Közép-Afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 57., 2009.2.28., 1. o.).

TERVEZET

GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG …/2019 HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott

(...)

a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat, a választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat, valamint a választottbírák magatartási kódexének elfogadásáról

A GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Közép-Afrikai fél közötti, 2009. január 22-én Brüsszelben aláírt és 2014. augusztus 4. óta ideiglenesen alkalmazott átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 80. cikke (1) bekezdésére és 88. cikkére,

mivel:

(1)	A megállapodás és e határozat értelmében a közép-afrikai felet a Kameruni Köztársaság alkotja.

(2)

A megállapodás 80. cikkének (1) bekezdése értelmében a megállapodás VI. címének (Viták megelőzése és rendezése) 3. fejezetében (Vitarendezési eljárások) előírt vitarendezési eljárásokat az eljárási szabályzat és a választottbírák magatartási kódexe szabályozza, amelyeket a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság fogad el.

(3)	A megállapodás 88. cikke értelmében a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozhat a megállapodás VI. címének (Viták megelőzése és rendezése) és annak mellékleteinek módosításáról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az e határozat I. mellékletében foglalt, a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat a megállapodás IV. mellékleteként kerül meghatározásra.

(2) Az e határozat II. mellékletében foglalt, a választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat a megállapodás V. mellékleteként kerül meghatározásra.

(3) A választottbírák magatartási kódexe – amelyet e határozat III. melléklete tartalmaz – a megállapodás VI. mellékleteként kerül meghatározásra.

(4) Az e cikk (1)-(3) bekezdésében említett eljárási szabályzatok és magatartási kódex nem érintik a megállapodásban meghatározott vagy a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság által elfogadható konkrét szabályokat.

2. cikk

Ez a határozat az aláírásának napján lép hatályba.

Kelt …, ...

a Kameruni Köztársaság részéről

…

az Európai Unió részéről

…

I. MELLÉKLET

A KÖZVETÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

1. cikk

Alkalmazási kör

(1) A jelen eljárási szabályzat rendelkezései kiegészítik és pontosítják az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a özép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), különösen annak 69. cikkét (Közvetítés).

(2) A jelen eljárási szabályzat célja, hogy lehetővé tegye a felek számára a közöttük esetlegesen felmerülő vitáknak kölcsönösen kielégítő, átfogó és gyors közvetítői eljárás útján történő rendezését.

(3) A jelen eljárási szabályzat keretében „közvetítés” minden olyan eljárás – függetlenül annak megnevezésétől –, amelyben a felek közvetítőtől kérnek segítséget a köztük lévő jogvita békés úton történő rendezése érdekében.

2. cikk

Az eljárás megindítása

(1) Bármelyik fél bármikor írásban kérheti, hogy a felek közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a panaszos fél követelését. Ezen túlmenően:

a)	meg kell határoznia a vitatott konkrét intézkedést;

b)	meg kell neveznie azokat az állítólagos hátrányos hatásokat, amelyeket az intézkedés a panaszos fél szerint a felek közötti kereskedelemre jelenleg, vagy a jövőben gyakorol;

c)	ki kell fejtenie, hogy a panaszos fél miért vélekedik úgy, hogy az intézkedés és az említett hatások között ok-okozati összefüggés áll fenn.

(2) A közvetítői eljárás csak a felek kölcsönös egyetértésével indítható meg. Ha az egyik fél az (1) bekezdés szerint közvetítést kérelmez, a másik fél megvizsgálja a kérelmet, és a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül írásbeli választ ad. Ennek hiányában a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

3. cikk

A közvetítő kiválasztása

(1) A felek a közvetítői eljárás kezdetén – de legkésőbb a közvetítés iránti kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – közös megegyezéssel kiválasztják a közvetítőt.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet egyik fél állampolgára sem.

(3) A közvetítő írásbeli nyilatkozatban megerősíti függetlenségét és pártatlanságát, valamint rendelkezésre állását a közvetítés lefolytatására.

(4) A választottbírák magatartási kódexe értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőre is.

4. cikk

A közvetítői eljárás lefolytatása

(1) A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a feleket abban, hogy tisztázzák a vitatott intézkedést és annak a felek közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásait, valamint hogy kölcsönösen kielégítő megoldásra jussanak.

(2) A közvetítő meghatározhatja, hogy milyen megközelítést tart a legmegfelelőbbnek az érintett intézkedés és a felek közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásainak tisztázására. Így különösen megbeszéléseket szervezhet a felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a felekkel, segítséget kérhet megfelelő szakértőktől és egyéb érdekelt felektől, illetve konzultálhat azokkal, valamint a felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. Mielőtt azonban segítséget kér a megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől, illetve a velük történő konzultációt megelőzően konzultálnia kell a felekkel. Amennyiben a közvetítő a felek egyikével és/vagy annak képviselőjével külön kíván találkozni vagy megbeszélést folytatni, erről előzetesen, vagy az adott féllel való egyoldalú találkozását vagy megbeszélését követően a lehető leghamarabb tájékoztatja a másik felet.

(3) A közvetítő tanácsot adhat és megoldást javasolhat a felek számára, akik azt elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve akár eltérő megoldásban is megegyezhetnek. Mindazonáltal a közvetítő nem adhat tanácsot, illetve nem tehet észrevételt a vitatott intézkedésnek a megállapodással való összeegyeztethetőségére vonatkozóan.

(4) Az eljárás annak a félnek a területén zajlik, amelyhez a kérelmet intézték, vagy a felek kölcsönös megegyezése alapján bármilyen más helyen vagy módon.

(5) A feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezésétől számított 60 napon belül kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a felek lehetséges ideiglenes megoldásokat vizsgálhatnak meg, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árukra vonatkozik.

(6) A megoldás elfogadására a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatával kerülhet sor. A felek eltérő döntése hiányában a kölcsönösen kielégítő megoldásokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamelyik fél bizalmasnak minősített.

(7) A felek kérésére a közvetítő írásban tényeken alapuló jelentéstervezetet nyújt be a feleknek, amelyben összefoglalja az eljárás keretében vitatott intézkedést, valamint minden olyan kölcsönösen kielégítő megoldást, amely az eljárás végső kimenetelét képezi, beleértve az esetleges ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő 15 napos határidőt biztosít a felek számára ahhoz, hogy a jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A közvetítő a felek által e határidőn belül benyújtott észrevételek megvizsgálását követő 15 napon belül írásban megküldi a felek részére a végleges, tényeken alapuló jelentést. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhatja a megállapodás értelmezését.

5. cikk

A közvetítői eljárás befejeződése

Az eljárás befejeződhet:

a)	egy a felek közötti megállapodás tárgyát képező kölcsönösen kielégítő megoldás elfogadásának időpontjában;

b)	a közvetítő által a felekkel való konzultációt követően tett, arra vonatkozó írásbeli nyilatkozat időpontjában, hogy a közvetítés folytatása nem járna eredménnyel;

bármely fél írásbeli nyilatkozatának időpontjában, amelyet azt követően tett, hogy behatóan megismerkedett a közvetítői eljárás keretében kialakított, kölcsönösen kielégítő megoldásokkal, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát és az általa javasolt megoldásokat. Ilyen nyilatkozatot a jelen eljárási szabályzat 4. cikkének (5) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt nem lehet tenni; vagy

d)	a felek között az eljárás bármely szakaszában kötött megállapodás időpontjában.

6. cikk

A kölcsönösen kielégítő megoldás végrehajtása

(1) Amennyiben a felek megállapodtak egy kölcsönös kielégítő megoldásban, mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azt az előírt határidőn belül végrehajtsa.

(2) A kölcsönösen kielégítő megoldást végrehajtó fél az előírt határidőn belül írásban tájékoztatja a másik felet a kölcsönösen kielégítő megoldás végrehajtása érdekében tett minden lépésről vagy intézkedésről.

7. cikk

Bizalmas kezelés és kapcsolat a vitarendezési eljárással

(1) A közvetítési eljárásra vonatkozó valamennyi információt bizalmasan kell kezelni, kivéve, ha azok nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő, vagy arra a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás teljesítéséhez vagy végrehajtásához van szükség.

(2) A felek eltérő megállapodásának hiányában és a jelen eljárási szabályzat 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kell kezelni, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban. A bizalmas kezelés kötelezettsége nem terjed ki a nyilvánosság előtt már ismert ténybeli információkra.

(3) A közvetítői eljárás nem érinti a feleknek az e megállapodás vagy bármely más megállapodás vitarendezésről szóló rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit.

(4) A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt a konzultáció nem kötelező. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt azonban rendes körülmények között az adott félnek célszerű élnie a megállapodás együttműködésre és konzultációra vonatkozó egyéb rendelkezéseiben biztosított lehetőségekkel.

(5) Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban az alább felsoroltakra a felek nem hivatkozhatnak, azokat bizonyítékként nem terjeszthetik elő, és azokat valamely választottbírói testület nem veheti figyelembe:

a)	a másik fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontok vagy a jelen eljárási szabályzat 4. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján megszerzett információk;

b)	az a tény, hogy a másik fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedéssel kapcsolatban;

c)	a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.

(6) A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet vitarendezési testület tagja az e megállapodás vagy a WTO-egyezmény alapján folytatott olyan vitarendezési eljárás során, amely ugyanarra a kérdésre vonatkozik, mint amelyben közvetítőként járt el.

8. cikk

A választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat alkalmazása

A választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat 3. cikke (Értesítések) – a jelen eljárási szabályzat 4. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül –, a 15. cikke (Költségek), a 16. cikke (Az eljárás munkanyelve, fordítás és tolmácsolás) és a 17. cikke (Határidők számítása) értelemszerűen alkalmazandó.

9. cikk

Felülvizsgálat

E határozat hatálybalépésének időpontja után öt évvel a felek konzultálnak egymással arról, hogy – a szerzett tapasztalatoknak és adott esetben a WTO keretein belüli megfelelő mechanizmusok fejlődésének figyelembevételével – szükséges-e a közvetítői mechanizmus módosítása.

II. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTTBÍRÓI TESTÜLETRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

1. cikk

Fogalommeghatározások

E szabályzat alkalmazásában:

—	„tanácsadó”: az a természetes személy, akit valamelyik fél megbízott azzal, hogy részére tanácsot vagy támogatást nyújtson egy választottbírósági eljárás keretében;

—	„választottbírói testület”: a megállapodás 71. cikke szerint létrehozott testület;

—	„választottbíró”: a megállapodás 71. cikke szerint létrehozott választottbírói testület tagja;

—	„asszisztens”: az a természetes személy, aki a választottbíró megbízatása alapján kutatást végez az utóbbi számára, vagy segíti őt feladatai ellátásában;

—	„nap”: eltérő rendelkezés hiányában naptári nap;

—	„fél képviselője”: a felek minisztériumának, kormányzati szervének, vagy egyéb állami szervezeti egységének alkalmazottja vagy e szervek által kinevezett más természetes személy, aki a felet a jelen megállapodást érintő vitarendezés során képviseli;

—	„bepanaszolt fél”: az a fél, aki vagy amely állítólagosan megsértette a megállapodás 67. cikkében előírt rendelkezéseket;

—	„panaszos fél”: az a fél, aki vagy amely a megállapodás 70. cikke szerint választottbírói testület felállítását kéri.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1) A jelen eljárási szabályzat rendelkezései kiegészítik és pontosítják az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), és különösen annak a választottbírósági eljárásról szóló 70. cikkét és azt követő cikkeit.

(2) Az alábbiakban foglalt szabályok célja, hogy lehetővé tegyék a felek számára, hogy a választottbírósági mechanizmus révén kölcsönösen elfogadott megoldás alapján rendezzék a közöttük esetlegesen felmerülő vitákat.

3. cikk

Értesítések

(1) A jelen eljárási szabályzat alkalmazásában „értesítés” minden olyan, a választottbírói eljárással kapcsolatos megkeresés, vélemény, írásbeli értesítés vagy egyéb dokumentum, azzal, hogy:

a)	a választottbírói testülettől származó minden értesítést egyidejűleg mindkét félnek meg kell küldeni;

b)	a felek egyikétől származó és a választottbírói testületnek címzett minden értesítést egyidejűleg másolatban meg kell küldeni a másik félnek; valamint

c)	a felek egyikétől származó és a másik félnek címzett minden értesítést adott esetben egyidejűleg másolatban meg kell küldeni a választottbírói testületnek.

(2) Minden értesítést e-mailben vagy – adott esetben – bármely olyan egyéb távközlési eszközzel kell megküldeni, amely lehetővé teszi az elküldés tényének rögzítését. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, kivéve, ha bizonyíték van ennek ellenkezőjére.

(3) Minden értesítést meg kell küldeni az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága, illetve a megállapodás végrehajtásáért felelős kameruni minisztérium részére.

(4) Az értesítésekben szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető értesítés elküldése útján javíthatók.

(5) Amennyiben valamely értesítés kézbesítési határidejének utolsó napja a közép-afrikai fél vagy az Európai Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, az értesítés a következő munkanapon kézbesíthető. Jellegétől függetlenül semmilyen értesítés nem tekinthető munkaszüneti napon kézbesítettnek.

(6) A vitatott kérdések jellegétől függően a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz ezen eljárási szabályzattal összhangban intézett minden kérelmet és értesítést másolatban meg kell küldeni a többi érintett intézménynek is.

4. cikk

A választottbírák jelölése

(1) Amennyiben egy választottbírát a megállapodás 71. cikke szerint sorshúzás útján választanak ki, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy annak képviselője haladéktalanul tájékoztatja a feleket a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről.

(2) A felek részt vesznek a sorshúzáson.

(3) A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy annak képviselője írásban értesíti a kiválasztott személyeket a választottbíróként való kijelölésükről. Minden személy a kijelöléséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét fél felé.

(4) Amennyiben a megállapodás 85. cikkében említett választottbírói lista a megállapodás 71. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig nem készül el vagy nem tartalmaz elegendő nevet, a választottbírákat a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke sorshúzás útján választja ki a felek egyike vagy mindkét fél által hivatalosan javasolt azon személyek közül, akik megfelelnek a megállapodás 85. cikkének (2) bekezdésében említett feltételeknek.

5. cikk

Konzultáció a felek és a választottbírói testület között

(1) Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a felek a választottbírói testület létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a választottbírói testülettel, hogy meghatározzák az általuk vagy a választottbírói testület által szükségesnek ítélt kérdésekben, ideértve a következőket:

a)	a választottbírák részére fizetendő, a WTO előírásaival összhangban álló díjazás és költségtérítés;

b)	a választottbírák minden asszisztensének díjazása, amelynek teljes összege nem haladhatja meg az adott választottbíró teljes díjazásának 50 %-át;

c)	az eljárás menetrendje.

A választottbírák és a felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencia útján is részt vehetnek.

(2) Amennyiben a felek a választottbírói testület létrehozását követő öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választottbírói testület megbízatása a következő:

„A megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, határozatot hoz a vitatott intézkedésnek a megállapodás 67. cikkével való összeegyeztethetőségéről, és határozatot hoz a megállapodás 73., 83. és 84. cikkével összhangban.”

(3) A felek a megbízatásról való megegyezésüket követő három napon belül értesítik a választottbírósági testületet a kölcsönösen elfogadott megbízatásról.

6. cikk

Írásbeli beadványok

A panaszos fél legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő húsz napon belül benyújtja az eljárást megindító írásbeli beadványát. A bepanaszolt fél legkésőbb az eljárást megindító írásbeli beadvány kézhezvételét követő húsz napon belül írásban előterjeszti válasziratát.

7. cikk

A választottbírói testület működése

(1) A választottbírói testület összes ülését a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja elnökét arra, hogy az érintett területen közigazgatási és eljárási határozatokat hozzon.

(2) A jelen eljárási szabályzat 9. cikkével összhangban a választottbírák és a meghívott személyek jelen vannak a tárgyaláson. Amennyiben a megállapodás vagy a jelen eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, a választottbírói testület tevékenységeit bármilyen eszköz felhasználásával folytathatja, többek között telefonon, telefaxon vagy bármely informatikai eszközön keresztül.

(3) A választottbírói testület tanácskozásán kizárólag választottbírák vehetnek részt, a választottbírói testület azonban engedélyezheti, hogy asszisztensei jelen legyenek a tanácskozásain.

(4) A határozatok megszövegezése a választottbírói testület kizárólagos felelőssége, és nem delegálható.

(5) A megállapodás VI. címének (Viták megelőzése és rendezése) rendelkezéseiben nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választottbírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető, megfelelő eljárást fogadhat el, amely egyenlő bánásmódot biztosít a felek részére.

(6) Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint a megállapodás VI. címében (Viták megelőzése és rendezése) meghatározott határidőktől eltérő valamely eljárási határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, a testület írásban értesíti a feleket a végrehajtott módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A választottbírói testület az ilyen módosítást vagy kiigazítást a felekkel folytatott konzultációt követően fogadhatja el.

(7) Bármely fél kérésére a választottbírói testület módosíthatja az eljárás során alkalmazandó határidőket, megőrizve ugyanakkor a felek közötti egyenlő bánásmódot.

(8) A felek együttes kérelmére a választottbírói testület bármikor felfüggeszti az eljárást a felek által megállapított, tizenkét egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A választottbírói testület a felek együttes írásbeli kérelmére bármikor, vagy az egyik fél írásbeli kérésére a megállapított felfüggesztés időtartama elteltével folytatja az eljárást. A kérelemről értesítést küldenek a testület elnöke és adott esetben a másik fél számára. Amennyiben a választottbírói testület eljárását több mint tizenkét egymást követő hónapra felfüggesztették, a választottbírói testület létrehozása céljából átruházott hatáskör megszűnik, és a választottbírói testület előtti eljárás befejeződik. A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a választottbírói testület előtt folyamatban lévő eljárást megszüntetik. A felek együttesen értesítik megállapodásukról a választottbírói testület elnökét. Az eljárás felfüggesztése esetén a vonatkozó határidők a választottbírósági eljárás felfüggesztésének megfelelő időtartammal meghosszabbodnak.

(9) A választottbírói testület eljárásának befejeződése nem érinti a feleknek a megállapodás VI. címe (Viták megelőzése és rendezése) szerinti, ugyanezen kérdésben folyó más eljárás keretében fennálló jogait.

8. cikk

Új választottbíró jelölése

(1) Amennyiben egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, lemond vagy helyettesíteni kell, a helyére új választottbírát választanak a megállapodás 71. cikkével összhangban.

(2) Amennyiben bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek, és ezért helyébe másikat kell választani, ez a fél erről értesíti a másik felet attól az időponttól számított tizenöt napon belül, amikor tudomást szerzett az említett magatartási kódexnek az adott választottbíró általi feltételezett megsértését alátámasztó körülményekről.

(3) A felek az e cikk (2) bekezdésében említett értesítéstől számított tizenöt napon belül konzultálnak egymással. A felek tájékoztatják a választottbírát a feltételezett kötelezettségszegésről, és felkérhetik arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek orvoslására. Amennyiben abban egyetértenek, a választottbírát vissza is hívhatják, és a megállapodás 71. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint új választottbírát jelölhetnek.

(4) Ha a felek nem tudnak megállapodni valamelyik választottbíró – ide nem értve a testület elnökét – helyettesítésének szükségességében, a felek bármelyike kérheti az ügynek a választottbírói testület elnöke elé terjesztését, akinek a határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Ha az elnök a kérelemnek megfelelően arra a következtetésre jut, hogy egy választottbíró nem felel meg a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek, akkor a megállapodás 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban új választottbírót kell kijelölni.

(5) Ha a felek nem tudnak megállapodni az elnök helyettesítésének szükségességében, bármely fél kérheti, hogy a kérdést terjesszék a megállapodás 85. cikke alapján létrehozott, az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek listáján szereplő valamely személy elé. Ezt a személyt a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke sorshúzás útján választja ki. Az ily módon kiválasztott személy dönti el, hogy az elnök megfelel-e a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek vagy sem. A kiválasztott személy határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Ha olyan döntés születik, hogy az elnök nem felel meg a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek, a megállapodás 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban új elnököt választanak.

9. cikk

Tárgyalás

(1) A választottbírói testület elnöke az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott menetrend alapján a felekkel és a többi választottbírával folytatott konzultációt követően értesíti a feleket a tárgyalás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Az eljárás logisztikai lebonyolításáért felelős fél ezen információkat hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, a 11. cikkre is figyelemmel.

(2) Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a tárgyalást Brüsszelben tartják, ha a panaszos fél a közép-afrikai fél, és Yaoundéban, ha a panaszos fél az Európai Unió.

(3) A választottbírói testület további tárgyalásokat is kitűzhet, ha a felek ebben megállapodnak.

(4) A tárgyaláson a választottbírák mindegyikének végig jelen kell lennie.

(5) A következő személyek jelen lehetnek a tárgyaláson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e vagy sem:

a)	a felek képviselői;

b)	a felek tanácsadói;

c)	az adminisztratív alkalmazottak, a tolmácsok, fordítók és a bírósági jegyzőkönyvvezetők;

d)	a választottbírák asszisztensei;

e)	a választottbírói testület által a megállapodás 81. cikkének megfelelően választott szakértők.

(6) A tárgyalás napja előtt legkésőbb öt nappal minden fél benyújtja a választottbírói testülethez, valamint a másik félhez azon természetes személyek névsorát, akik a tárgyaláson az említett fél nevében szóban kifejtik annak érveit illetve álláspontját, valamint azon egyéb képviselők vagy tanácsadók névsorát, akik a tárgyaláson jelen lesznek.

(7) A választottbírói testület biztosítja, hogy a panaszos fél és a bepanaszolt fél azonos felszólalási idővel rendelkezzen. A testület a tárgyalást a következő módon vezeti:

Érvek kifejtése

a)	a panaszos fél érvei;

b)	a bepanaszolt fél érvei.

Ellenérvek kifejtése

a)	a panaszos fél válasza;

b)	a bepanaszolt fél viszontválasza.

(8) A választottbírói testület a tárgyalás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik félhez.

(9) A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvét a tárgyalás után észszerű időn belül elkészítsék és a feleknek kézbesítsék. A felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a választottbírói testület ezen észrevételeket figyelembe veheti.

(10) A tárgyalást követő tíz napon belül bármely fél kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be a másik félnek és a választottbírói testületnek bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a tárgyalás során felmerült.

10. cikk

Írásbeli kérdések

(1) A választottbírói testület az eljárás során írásban bármikor írásbeli kérdést intézhet a felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választottbírói testület által feltett valamennyi kérdésről minden fél másolatot kap.

(2) A felek mindegyike köteles a választottbírósági testület által feltett kérdésekre adott írásbeli válaszait másolatban megküldeni a másik félnek. Minden fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik fél válaszának kézbesítésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen az említett válasszal kapcsolatban.

11. cikk

Átláthatóság és titoktartás

(1) Az egyes felek és a választottbírósági testület biztosítják azon információk bizalmas kezelését, amelyeket a másik fél a választottbírói testület elé terjesztett és bizalmas információként jelölt meg. Az a fél, amelyik a választottbírói testületnek bizalmas információkat tartalmazó beadványt nyújt be, az említett beadvány benyújtásától számított tizenöt napon belül rendelkezésre bocsátja a beadvány bizalmas információkat nem tartalmazó, nyilvánosságra hozható változatát is.

(2) A jelen eljárási szabályzat nem akadályozza meg a feleket abban, hogy saját álláspontjukat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy a másik fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem hoznak nyilvánosságra semmilyen olyan információt, amelyet a másik fél bizalmasként jelölt meg.

(3) A választottbírói testület zárt tárgyalást tart, ha a felek egyikének beadványa és érvei bizalmas üzleti információt tartalmaznak. A felek fenntartják a választottbírói testület előtt zárt tárgyalás formájában lefolytatott tárgyalások titkosságát.

12. cikk

Egyoldalú kapcsolat

(1) A választottbírói testület nem ülésezhet, illetve nem léphet kapcsolatba egyik féllel sem a másik fél távollétében.

(2) Egyik választottbíró sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét valamelyik féllel vagy a felekkel a többi választottbíró távollétében.

13. cikk

Amicus curiae beadványok

(1) A felek valamelyikének területén letelepedett nem kormányzati személyek amicus curiae beadványokat nyújthatnak be a választottbírói testületnek a (2)-(5) bekezdéssel összhangban.

(2) Amennyiben a felek a választottbírói testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választottbírói testület részére önálló kezdeményezésre is benyújthatók írásbeli beadványok, amennyiben az adott beadvány előterjesztésére a választottbírói testület létrehozását követő tíz napon belül sor kerül, az közvetlenül kapcsolódik a választottbírói testület által tárgyalt kérdéshez, és hossza valamennyi mellékletével együtt sem haladja meg a tizenöt gépelt oldalt.

(3) Minden beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, ideértve a személy tevékenységének jellegét, finanszírozásának forrását, és meghatározza a személy választottbírósági eljáráshoz fűződő érdekének jellegét. A beadványt a felek által választott nyelveken, a jelen eljárási szabályzat 16. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban kell elkészíteni.

(4) A beadványokat észrevételezésre meg kell küldeni a feleknek. A felek a beadvány kézbesítéstől számított tíz (10) napon belül észrevételeket nyújthatnak be a választottbírói testülethez.

(5) A választottbírói testület határozatában felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a jelen eljárási szabályzatnak. A választottbírói testület határozatában nem köteles kitérni az e beadványokban szereplő érvekre. A választottbírói testület a hozzá beérkezett összes beadványt észrevételezés céljából a felek rendelkezésére bocsátja.

14. cikk

Sürgős esetek

A megállapodás 73. cikkének (2) bekezdésében említett sürgős esetekben a választottbírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően a jelen eljárási szabályzatban előírt határidőket szükség szerint kiigazítja, és e kiigazításokról a feleket értesíti.

15. cikk

Költségek

(1) Minden fél maga viseli a választottbírósági eljárásban való részvételből eredő költségeit.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt fél gondoskodik a választottbírósági eljárás logisztikai lebonyolításáról – különösen a tárgyalások megszervezéséről –, és viseli a tárgyalás logisztikai lebonyolításából származó valamennyi költséget. A felek azonban közösen és egyenlő arányban viselik a választottbírósági eljárás egyéb igazgatási költségeit, valamint a választottbírák és asszisztenseik díjazását és költségeit.

16. cikk

Az eljárás munkanyelve, fordítás és tolmácsolás

(1) A megállapodás 71. cikkének (2) bekezdésében említett konzultációk folyamán és legkésőbb a jelen eljárási szabályzat 5. cikkének (1) bekezdésében említett ülésen a felek megállapodnak a választottbírói testület előtti eljárás közös munkanyelvében.

(2) Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni közös munkanyelvben, minden fél vállalja, hogy írásbeli beadványait lefordítja a másik fél által választott nyelvre, kivéve, ha a beadványt a megállapodás felei közös hivatalos nyelveinek egyikén szövegezték meg. A szóbeli előterjesztések felek által választott nyelveken történő tolmácsolásáról a bepanaszolt félnek kell gondoskodnia, amennyiben a felek a közös hivatalos nyelveik egyikét választották. Amennyiben az egyik fél a közös hivatalos nyelvektől eltérő nyelvet választott, a szóbeli előterjesztés tolmácsolása teljes mértékben a szóban forgó fél feladata.

(3) A választottbírói testület a felek által választott nyelve(ke)n szövegezi meg jelentéseit és határozatait. Ha a felek nem állapodnak meg közös munkanyelvben, az időközi jelentést, a zárójelentést és a választottbírói testület határozatait a megállapodás feleinek valamelyik közös hivatalos nyelvén kell elkészíteni.

(4) A választottbírói testület határozatának a felek által választott nyelv(ek)re történő lefordításával kapcsolatos valamennyi költséget a felek egyenlő arányban viselik.

(5) Bármelyik fél tehet észrevételeket a jelen eljárási szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordított változatának pontosságával kapcsolatban.

(6) Minden fél maga viseli írásbeli beadványai fordításának költségeit.

17. cikk

A határidők számítása

Eltérő rendelkezés hiányában a megállapodás VI. címében (Viták megelőzése és rendezése) és a jelen eljárási szabályzatban megállapított valamennyi határidő – ideértve a választottbírói testületek határozatainak közlésére irányadó határidőket is – módosítható a felek kölcsönös egyetértésével, és azokat eltérő rendelkezés hiányában naptári napban kell számítani az azon eljárási cselekmény vagy esemény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

18. cikk

Egyéb eljárások

A jelen eljárási szabályzatban megállapított határidőket ki kell igazítani azon különleges határidőknek megfelelően, amelyek a megállapodás 74–78. cikke szerinti eljárásokban a határozat elfogadása céljából a választottbírói testület rendelkezésére állnak.

III. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTTBÍRÁK MAGATARTÁSI KÓDEXE

1. cikk

Fogalommeghatározások

E magatartási kódex alkalmazásában:

—	„választottbíró”: a megállapodás 71. cikke szerint létrehozott választottbírói testület tagja;

—	„asszisztens”: az a természetes személy, aki valamely választottbíró megbízása alapján kutatást végez az utóbbi számára, vagy segíti őt feladatai ellátásában;

—	„jelölt”: olyan személy, akinek neve szerepel a megállapodás 85. cikkében említett választottbírói névjegyzékben, és akinek választottbíróvá történő megválasztása megfontolás tárgyát képezi, a megállapodás 71. cikkével összhangban;

—	közvetítő”: a megállapodás 69. cikke szerint közvetítést folytató természetes személy;

—	„alkalmazottak”: valamely választottbíró tekintetében azok a természetes személyek, akik az asszisztenseken kívül az adott választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.

2. cikk

Alapelvek

(1) A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében minden jelöltnek meg kell ismernie e magatartási kódexet. A jelölt köteles:

a)	függetlenül és pártatlanul működni;

b)	elkerülni bármely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget;

c)	elkerülni bármely etikai kötelezettségszegést és bármely olyan cselekményt, amely etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát keltheti;

d)	szigorú magatartási normákat követni;

e)	és nem befolyásolhatja önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely féllel szembeni lojalitás vagy a kritikától való félelem.

(2) A választottbíró sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalhat olyan szerződéses kötelezettséget vagy fogadhat el olyan előnyt, amely bármilyen módon akadályozhatja feladatainak megfelelő ellátását, vagy ennek látszatát keltheti.

(3) A választottbíró nem használhatja fel a választottbírói testületben betöltött pozícióját személyes vagy magánérdek előmozdítására. A választottbíró tartózkodik minden olyan a cselekménytől, amely azt a látszatot keltheti, hogy harmadik személyek helyzetüknél fogva befolyásolni tudják őt.

(4) A választottbíró biztosítja, hogy korábbi vagy aktuális pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek ne befolyásolják magatartását vagy döntéseit.

(5) A választottbíró tartózkodik attól, hogy olyan kapcsolatokat létesítsen vagy olyan pénzügyi érdekeltségeket szerezzen, amelyek káros hatással lehetnek a pártatlanságára, vagy amelyek észszerűen etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát kelthetik.

3. cikk

Bejelentési kötelezettség

(1) A megállapodás 71. cikke szerinti, választottbíróvá történő megválasztásának megerősítése előtt minden jelölt köteles bejelenteni minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy egyéb tényt, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely észszerűen etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelöltnek minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie ahhoz, hogy feltárjon minden ilyen érdekeltséget, kapcsolatot és ügyet, beleértve a pénzügyi érdekeltségeket, a szakmai érdekeket, és a munkájával vagy családjával kapcsolatos érdekeket.

(2) Mivel az e cikk (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség folyamatosan fennáll, minden választottbíró köteles arra, hogy az eljárás bármely szakaszában felmerülő minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy ügyet bejelentsen.

(3) A jelölt vagy a választottbíró – miután tudomást szerzett róla, a lehető leghamarabb – a felek általi megfontolás céljából közöl a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsággal a jelen magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos minden kérdést.

4. cikk

A választottbírák feladatai

(1) A jelölésük elfogadását követően a választottbírák kötelesek rendelkezésre állni és feladataikat gondosan és hatékonyan, tisztességesen és lelkiismeretesen ellátni az eljárás teljes időtartama alatt.

(2) A választottbírák csak az eljárás folyamán felvetett, a határozathozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálják, és e feladatot más személyre nem ruházzák át.

(3) A választottbírák minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy asszisztensük és alkalmazottaik ismerjék és betartsák e magatartási kódex 2., 3. és 6. cikkét.

5. cikk

A korábbi választottbírák kötelezettségei

Minden korábbi választottbírónak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely azt a látszatot keltheti, hogy feladatkörének ellátása során elfogult volt, vagy a választottbírói testület határozatából előnye származott.

6. cikk

Titoktartás

(1) A választottbírák vagy korábbi választottbírák nem hozhatnak nyilvánosságra és nem használhatnak fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben nem hozhatnak nyilvánosságra és nem használhatnak fel ilyen információt arra, hogy előnyhöz jussanak vagy másokat előnyhöz juttassanak, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolják.

(2) A választottbírák hozhatják nyilvánosságra a választottbírói testület határozatát vagy annak bármely részét a megállapodás 84. cikkének (2) bekezdése szerinti közzétételt megelőzően.

(3) A választottbírák és a korábbi választottbírák nem hozhatják nyilvánosságra a választottbírói testületek tanácskozásainak tartalmát vagy bármely választottbíró véleményét.

7. cikk

Költségek

Minden választottbíró nyilvántartást vezet az általa az eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint az asszisztense részéről ráfordított időről és felmerült költségekről, és ezekről zárókimutatást nyújt be a feleknek.

8. cikk

Közvetítők

Ez a magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre.

27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/20

A TANÁCS (EU) 2019/1955 HATÁROZATA

(2019. november 21.)

a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingens-igazgatási rendelkezésekről szóló egyetértési megállapodás (vámkontingens-megállapodás) felülvizsgálatáról szóló határozat elfogadása tekintetében a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt (a továbbiakban: WTO-egyezmény) az Unió 1994. december 22-én a 94/800/EK tanácsi határozat (1) útján megkötötte, és a megállapodás 1995. január 1-jén hatályba lépett.

(2)	A WTO-egyezmény IV. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) miniszteri konferenciája jogosult bármely multilaterális kereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi ügyben határozatot hozni.

(3)	A WTO-egyezmény IV. cikkének (2) bekezdése értelmében a miniszteri konferencia ülései közötti időszakokban a miniszteri konferencia funkcióit a WTO Általános Tanácsa gyakorolja.

(4)	A WTO-egyezmény IX. cikkének (1) bekezdése értelmében a WTO általában konszenzussal hozza meg döntéseit.

(5)

A WTO miniszteri konferenciájának 9. ülése 2013. decemberé-ben elfogadott egy miniszteri határozatot a mezőgazdasági megállapodás 2. cikkében meghatározott mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingens-igazgatási rendelkezésekről szóló egyetértési megállapodásról (WT/MIN(13)/39) (a továbbiakban: vámkontingens-megállapodás), amely a mezőgazdasági termékek vámkontingenseinek kezelését szabályozza.

(6)

A vámkontingens-megállapodás 13. pontja értelmében a vámkontingens-megállapodás elfogadását követő négy éven belül meg kell kezdeni a megállapodás működésének felülvizsgálatát, figyelembe véve az addig az időpontig szerzett tapasztalatokat. E felülvizsgálat célja a vámkontingensek kihasználtságának javítását célzó folyamat előmozdítása.

(7)

A vámkontingens-megállapodás 13. pontjával összhangban a Mezőgazdasági Bizottság 2018-ban elvégezte az említett megállapodás felülvizsgálatát. A felülvizsgálat megállapításait a WTO Általános Tanácsa 2019. decemberi ülésén ismertetik a Mezőgazdasági Bizottság által kiadott jelentés formájában (A vámkontingensek igazgatásáról szóló bali határozat működésének felülvizsgálata című, 2019. október 31-i G/AG/29 számú jelentés).

(8)

mivel a WTO tagjai még nem jutottak egyetértésre a vámkontingens-megállapodást érintő lényegi módosításokról, a jelentés a felülvizsgálati időszak 2021 végéig történő meghosszabbítását javasolja, hogy létrejöhessen a lényegi módosításokra vonatkozó konszenzus. A jelentés további ajánlásokat is tartalmaz a vámkontingensek igazgatásának fokozott átláthatósága érdekében.

(9)	2019. decemberi ülésén fel kell kérni a WTO Általános Tanácsát arra, hogy vegye fontolóra a G/AG/29 számú jelentés 2. mellékletében foglalt ajánlásoknak a vámkontingens-megállapodás felülvizsgálatáról szóló határozat formájában történő elfogadását.

(10)	Helyénvaló meghatározni az Unió által a WTO Általános Tanácsában képviselendő álláspontot, mivel az új melléklet kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(11)	Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése szerint a WTO Általános Tanácsában az Uniót a Bizottság képviseli,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. Cikk

A Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsának (a továbbaikban: a WTO Általános Tanácsa) 2019. decemberi ülésén az Unió nevében képviselendő álláspont a Mezőgazdasági Bizottság által az e határozathoz csatolt, 2019. október 31-i G/AG/29 számú jelentés 2. mellékletében a WTO Általános Tanácsának tett ajánlások elfogadásáról szóló WTO általános tanácsi határozattervezeten alapul.

A határozattervezet kisebb módosításait az Uniónak a WTO Általános Tanácsában részt vevő képviselői újabb tanácsi határozat nélkül is elfogadhatják.

2. Cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

V. SKINNARI

(1) A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

Mezőgazdasági Bizottság

G/AG/29

2019. október 31.

A VÁMKONTINGENSEK IGAZGATÁSÁRÓL SZÓLÓ BALI HATÁROZAT MŰKÖDÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

JELENTÉS AZ ÁLTALÁNOS TANÁCSNAK

1.1.

A miniszteri konferencia 9. ülésén a miniszterek elfogadták „A mezőgazdasági megállapodás 2. cikkében meghatározott mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingens-igazgatási rendelkezésekről szóló egyetértési megállapodásról” szóló határozatot (WT/MIN(13)/39) (a továbbiakban: bali vámkontingens-határozat). A miniszterek felkérték a Mezőgazdasági Bizottságot, hogy legkésőbb 2017-es kezdettel vizsgálja felül és kövesse nyomon a bali vámkontingens-határozat alapján megállapított kötelezettségek tagok általi végrehajtását annak érdekében, hogy az addig begyűjtött tapasztalatok figyelembevételével végzett felülvizsgálat folyamatos javulást eredményezzen a vámkontingensek kihasználtsága terén (1). A felülvizsgálattal kapcsolatos megbeszélések a Mezőgazdasági Bizottság 2017. októberi ülésén kezdődtek (2). 2018. februári ülésén a Mezőgazdasági Bizottság elfogadta a felülvizsgálat lefolytatásának eljárásáról és ütemezéséről szóló G/AG/W/171 dokumentumot (3). Az elfogadott eljárásnak megfelelően a felülvizsgálat minden tag előtt nyitott, informális bizottsági találkozók keretében folyt, amelyek időpontja a Mezőgazdasági Bizottság rendes üléseihez igazodott (4).

1.2.

A bizottsági tagok – 2018. február 20-án, június 11-én, szeptember 25-én és november 26-án – négy informális találkozó keretében folytattak megbeszélést a felülvizsgálatról. A novemberi informális találkozón az ágazat képviselőinek részvételével tematikus ülést tartottak a vámkontingensek igazgatásáról és kihasználatlanságáról. A felülvizsgálattal kapcsolatos megbeszélésekhez számos írásbeli észrevétel is érkezett a tagok részéről. Emellett, a tagok kéréseire válaszul, valamint a felülvizsgálat lefolytatásának eljárása és ütemezése szerint a titkárság – a felülvizsgálat megkönnyítése céljából – készített egy háttérdokumentumot (5) a vámkontingensek igazgatásáról és kihasználtsági arányairól. Az 1. mellékletben megtalálható a felülvizsgálatban eddig figyelembe vett összes írásos dokumentum listája.

1.3.

A tagok a következő témákat határozták meg a felülvizsgálattal kapcsolatos megbeszéléseken: 1) a bali vámkontingens-határozatból fakadó lényeges kötelezettségek hatékony végrehajtása és nyomon követése; 2) a vámkontingensekkel kapcsolatos átláthatósági követelmények; 3) a kihasználatlan vámkontingens esetén alkalmazandó mechanizmus. A három téma kapcsán az alábbiakban felsorolt elemek (6) merültek fel a megbeszéléseken, köztük a novemberi tematikus értekezleten.

HATÉKONY VÉGREHAJTÁS ÉS NYOMON KÖVETÉS

i.	A felhasználatlan engedélyeknek egy adott vámkontingensen belüli újraelosztása;

ii.	Újraelosztási folyamatok, beleértve az országspecifikus kontingenseket (7);

iii.	A vámkontingens-kihasználtság javításával kapcsolatos tapasztalatok és bevált módszerek megosztása, beleértve a regionális kereskedelmi megállapodások alapján történő vámkontingens-újraelosztásokat.

A VÁMKONTINGENSEKKEL KAPCSOLATOS ÁTLÁTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

i.	A vámkontingensekkel kapcsolatos kellő időben történő és teljeskörű értesítések;

ii.	A vámkontingensek igazgatásában bekövetkezett változások azonnali jelentése;

iii.	A kihasználtsági arányok következetes jelentése a vámkontingens-igazgatási kötelezettségekkel rendelkező összes tag részéről;

iv.	Összehangolt értesítési módszerek (például a nem megnyitott, vagy a beütemezett, de tarifakedvezménnyel nem járó vámkontingensek esetében);

v.	A kihasználatlanság okainak jelentése;

vi.	A vámkontingensek igazgatásával kapcsolatos nemzeti tapasztalatok és bevált módszerek megosztása;

vii.	Különleges és megkülönböztetett elbánás (az értesítési követelmények alóli felmentés);

viii.

Összekapcsolás az importengedélyezési eljárásokra vonatkozó értesítési követelményekkel;

ix.	Technikai segítségnyújtás a titkárság részéről a tagok értesítési követelményeknek való jobb megfelelése érdekében.

KIHASZNÁLATLAN VÁMKONTINGENS ESETÉN ALKALMAZANDÓ MECHANIZMUS

i.	A tagok eltérő kötelezettségei (A. melléklet 4. pont);

ii.	Különleges és megkülönböztetett elbánás;

iii.	Az univerzális alkalmazhatóság jövőbeli potenciális korlátai;

iv.	A B. melléklet és az A. melléklet 4. pontjának összekapcsolása;

v.	A kihasználatlanság okainak feltárása;

vi.	A vámkontingens-kihasználatlanság célzott vizsgálata néhány konkrét ágazatban;

vii.	A kihasználatlan vámkontingens esetén alkalmazandó mechanizmus gyakorlati alkalmazhatósága (azon okok feltárása – ideértve esetleg a bonyolultságot is –, amelyek miatt még nem éltek a lehetőségével, a tapasztalatok megosztása, az eljárási követelmények egyszerűbbé tétele);

viii.

A kihasználatlan vámkontingensek jegyzékének titkárság általi gondozása.

1.4.

A kihasználatlan vámkontingens esetén alkalmazandó mechanizmus 4. pontjában foglalt, illetve a hozzá kapcsolódó különleges és megkülönböztetett elbánásra vonatkozó rendelkezés jövőbeli működésének kérdésében megoszlottak a vélemények. Néhány fejlődő országbeli tag kitartott azon álláspont mellett, mely szerint a különleges és megkülönböztetett elbánásra vonatkozó rendelkezéseket nem szabad felhígítani; más tagok amellett érveltek, hogy a fejlődő országokra vonatkozó különleges és megkülönböztetett elbánás nem eredményezhet felmentést a kötelezettségek alól, és hogy a kedvezményezett fejlődő országoknak inkább kötelezettségeket kellene vállalniuk a vámkontingensek kezelését illetően, fejlettségi szintjük figyelembevételével.

1.5.

Számos tag úgy vélte, hogy a felülvizsgálatnak a vámkontingensek igazgatásának javítási lehetőségeire kell korlátozódnia, hogy az elváljon a termékek piacra jutásával kapcsolatos tárgyalásoktól. Mások azonban felvetették annak lehetőségét, hogy a piacra jutással kapcsolatos tárgyalásokon is napirendre kerülhetnek a vámkontingensekkel kapcsolatos kérdések.

A bali vámkontingens-határozat (WT/MIN(13)/39) 13–15. pontja alapján a Mezőgazdasági Bizottság 2019. október 31-i ülésén elfogadja, hogy az e jelentés 2. mellékletében foglalt ajánlásokat az Általános Tanács elé terjesszék.

(1) A WT/MIN(13)/39 13. pontja. A kihasználatlan vámkontingens esetén alkalmazandó mechanizmust illetően még semmilyen tapasztalatról nem érkezett jelentés.

(2) Lásd a G/AG/R/86 dokumentum 2.2.1. szakaszát.

(3) Lásd a G/AG/R/87 dokumentum 2.5.1. szakaszát.

(4) 2019. júniusi ülésén a Mezőgazdasági Bizottság megállapodott arról, hogy a felülvizsgálati jelentés véglegesítésének határidejét meghosszabbítja a 2019. októberi ülésig.

(5) G/AG/W/183.

(6) A tagok között nincs egyetértés ezekről az elemekről, sem pedig arról, hogyan kellene kezelni őket az ajánlásokban.

(7) Az újraelosztási eljárásokról lásd a bali miniszteri vámkontingens-határozat 9. pontját. Ezen kívül a bali határozat A. mellékletének 3. és 5. lábjegyzete vonatkozik – kifejezetten a kihasználatlan vámkontingens esetén alkalmazandó mechanizmussal összefüggésben – az országspecifikus kontingenssel rendelkező tagok jogaira.

1. MELLÉKLET

A dokumentumok listája

G/AG/W/169

2017. október 10.

A vámkontingensek igazgatásásáról szóló bali határozat alapján megállapított tagi kötelezettségek teljesítésének nyomon követése és felülvizsgálata

Titkársági feljegyzés

G/AG/W/171

2018. február 9.

Javasolt eljárás a vámkontingensek igazgatásáról szóló bali határozat működésének felülvizsgálatához

Titkársági feljegyzés

G/AG/W/175

2018. május 18.

és

G/AG/W/175/Add.1

2019. május 7.

—	Az Európai Unió beadványa a Mezőgazdasági Bizottsághoz a vámkontingensek igazgatásáról szóló bali határozat működésének felülvizsgálati eljárásáról (1)

Az Európai Unió közleményei

G/AG/W/179

2018. június 6.

—	A mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingens-igazgatási rendelkezésekről szóló egyetértési megállapodásról szóló bali miniszteri határozat (2) működésének felülvizsgálata

A Cairns-csoport beadványa

G/AG/W/183

2018. július 31.

A vámkontingensek igazgatási módszerei, valamint 2007 és 2016 közötti kihasználtsági arányai

Titkársági háttérdokumentum

G/AG/W/186

2018. szeptember 19.

A bali vámkontingens-igazgatási határozat felülvizsgálata

Ausztráliai beadvány

G/AG/W/197

2019. május 24.

A bali vámkontingens-igazgatási határozat kihasználatlan vámkontingens esetén alkalmazandó mechanizmusa

A Cairns-csoport nevében érkezett beadvány

(1) G/AG/W/171 dokumentum (2018. február 9.).

(2) WT/MIN (13)/39 ÉS WT/L/914 (2013. december 11.).

2. MELLÉKLET

A bali vámkontingens-határozat A. melléklete 4. pontjával kapcsolatos határozatnak a 14. cikkben és a 2. lábjegyzetben meghatározott határidejét meg kell hosszabbítani 2021 végéig. Valamennyi, a bali vámkontingens-határozat 13. és 14. pontjában, valamint 2. lábjegyeztében található „12. miniszteri konferenciára“ és „2019. december 31.“-re vonatkozó hivatkozást a „13. miniszteri konferenciára“ és „2021. december 31.“-ére való hivatkozásként kell értelmezni. A bali vámkontingens-határozat kifejezései más vonatkozásban nem változnak. A bali vámkontingens-határozat B. mellékletében felsorolt tagok a nagyobb jogbiztonság érdekében megőrzik azon jogosultságukat, hogy az A. melléklet 4. pontjának alkalmazásától 2021. december 31-én vagy azt követően továbbra is eltekintsenek, amennyiben sem a miniszteri konferencia, sem az Általános Tanács nem dönt az említett időpontig a bali vámkontingens-határozat A. melléklete 4. pontja hatályának meghosszabbításáról.

Felismerve a vámkontingens-igazgatás és -kihasználtság fokozott átláthatóságának, valamint a tagi értesítések megfelelő időben történő benyújtásának jelentőségét, valamint elismerve, hogy az online mezőgazdasági bejelentési rendszernek nagyobb összehangoltságot kellene eredményeznie, a Mezőgazdasági Bizottság a következőkben állapodik meg:

a)	A titkárság összeállít egy jegyzéket a tagok vámkontingensekkel kapcsolatos jelenlegi értesítési módszereiről, beleértve azokat az eseteket is, amikor nem került sor egy beütemezett vámkontingens megnyitására.

b)	A Mezőgazdasági Bizottság megbeszéléseket kezdeményez a tagok vámkontingensekkel kapcsolatos értesítési módszereinek összehangolásáról, a vámkontingensek kihasználtsági arányaira is kiterjedően.

c)	A Mezőgazdasági Bizottság arra ösztönzi a tagokat, hogy fűzzenek magyarázatot MA:2 típusú értesítéseikhez azokban az esetekben, amikor nem nyitják meg a betervezett vámkontingenseket.

A titkárság rendszeresen aktualizálni fogja a G/AG/W/183 (1) dokumentumban szereplő vámkontingens-igazgatási és -kihasználtsági információkat, egyrészt a tagok kihasználtságra vonatkozó értesítéseivel kapcsolatos információk, másrészt a kihasználtsággal kapcsolatban a Mezőgazdasági Bizottságban felmerült kérdések alapján.

A Mezőgazdasági Bizottság beleegyezik, hogy e felülvizsgálat lezárását követően három éves rendszerességgel gondoskodik a bali vámkontingens-határozat felülvizsgálatáról. E rendszeres felülvizsgálatok alkalmával többek között meg kell vizsgálni a kihasználatlan vámkontingens esetén alkalmazandó mechanizmus alkalmazását.

(1) A titkársági háttérdokumentum tartalmazhat például egy jegyzéket az olyan vámkontingensekről, amelyek esetében nem nyújtottak be MA:2 típusú értesítést, vagy a kihasználtság nem éri el a 65 %-ot.

27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/26

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1956 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. november 26.)

a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozóan a 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 12. cikke értelmében azokról az elektromos berendezésekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett irányelv 3. cikkében említett és I. mellékletében meghatározott azon biztonsági céloknak, amelyekre az említett szabványok, illetve azok említett részei vonatkoznak.

(2)

2012. november 8-i, M/511. számú levelében a Bizottság a 2014/35/EU irányelv támogatása céljából felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet (ETSI) arra, hogy állítsák össze a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok címeinek első teljes listáját, valamint dolgozzák ki, vizsgálják felül és egészítsék ki a vonatkozó szabványokat. A 2014/35/EU irányelv 3. cikkében említett és I. mellékletében meghatározott biztonsági célok a CEN-hez, a CENELEC-hez és az ETSI-hez benyújtott kérés időpontja óta nem változtak.

(3)

A CEN és a CENELEC az M/511. számú kérés alapján a következő harmonizált szabványokat és módosításokat dolgozta ki: a gépek villamos szerkezetei tekintetében az EN 60204-1:2018 szabványt; a háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek tekintetében az EN 60335-1:2012/A13:2017, az EN 60335-2-4:2010/A11:2018, az EN 60335-2-15:2016, az EN 60335-2-16:2003/A11:2018, az EN 60335-2-28:2003/A11:2018, az EN 60335-2-29:2004/A11:2018, az EN 60335-2-55:2003/A11:2018, az EN 60335-2-59:2003/A11:2018, az EN 60335-2-74:2003/A11:2018, az EN 60335-2-85:2003/A11:2018, az EN 60335-2-109:2010/A1:2018 és az EN 60335-2-109:2010/A2:2018 szabványt; a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek tekintetében az EN 60715:2017, az EN 60947-2:2017, az EN 60947-5-1:2017 és az EN 60947-5-5:1997/A2:2017 szabványt; a háztartási és hasonló alkalmazásokba szánt áram-védőkapcsolók és hasonló berendezések tekintetében az EN 60898-1:2019, az EN 61008-1:2012/A12:2017, az EN 62606:2013/A1:2017 és az EN 63024:2018 szabványt; a mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek tekintetében az EN IEC 61010-2-201:2018 szabványt; a készülékkapcsolók tekintetében az EN IEC 61058-1:2018 szabványt; a kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi eszközök tekintetében az EN 61643-11:2012/A11:2018 szabványt; a lámpák és kapcsolódó berendezések tekintetében pedig az EN 62560:2012/A11:2019 szabványt.

(4)	A Bizottság a CEN-nel és a CENELEC-kel közösen megvizsgálta, hogy a CEN és a CENELEC által kidolgozott, szóban forgó szabványok és azok módosításai megfelelnek-e az M/511. számú szabványosítási megbízásnak.

(5)	A szóban forgó szabványok és módosításaik megfelelnek azoknak a 2014/35/EU irányelvben meghatározott biztonsági céloknak, amelyekre vonatkoznak. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)

A CEN és a CENELEC által kidolgozott több harmonizált szabvány a következő harmonizált szabványok, illetőleg azok módosításai helyébe lép, melyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3): az EN 50557:2011 szabvány, melynek helyébe az EN 63024:2018 szabvány lép; az EN 60204-1:2006 szabvány, melynek helyébe az EN 60204-1:2018 szabvány lép; az EN 60335-2-15:2002 szabvány, melynek helyébe az EN 60335-2-15:2016 szabvány lép; az EN 60715:2001 szabvány, melynek helyébe az EN 60715:2017 szabvány lép; az EN 60898-1:2003 szabvány, melynek helyébe az EN 60898-1:2019 szabvány lép; az EN 60947-2:2006 szabvány, melynek helyébe az EN 60947-2:2017 szabvány lép; az EN 60947-5-1:2004 szabvány, melynek helyébe az EN 60947-5-1:2017 szabvány lép; az EN 61010-2-201:2013 szabvány, melynek helyébe az EN IEC 61010-2-201:2018 szabvány lép; valamint az EN 61058-1:2002 szabvány, melynek helyébe az EN IEC 61058-1:2018 szabvány lép.

(7)

A CEN és a CENELEC által kidolgozott módosítások a következő harmonizált szabványokat érintik: EN 60335-1:2012, EN 60335-2-4:2010, EN 60335-2-16:2003, EN 60335-2-28:2003, EN 60335-2-29:2004, EN 60335-2-55:2003, EN 60335-2-59:2003, EN 60335-2-74:2003, EN 60335-2-85:2003, EN 60335-2-109:2010, EN 60947-5-5:1997, EN 61008-1:2012, EN 61643-11:2012, EN 62560:2012 és EN 62606:2013, melyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4); valamint az EN 60335-2-15:2016 szabványt, melynek hivatkozása még nem került közzétételre.

(8)

A CEN és a CENELEC továbbá az alábbi helyesbítéseket dolgozta ki: a villamos gyártmányok burkolatai tekintetében az EN 60529:1991 harmonizált szabványra vonatkozó EN 60529:1991/AC:2016-12 helyesbítést, illetve az EN 60529:1991/A2:2013 harmonizált szabványra vonatkozó EN 60529:1991/A2:2013/AC:2019-02 helyesbítést, melyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5); a lámpák és kapcsolódó berendezések tekintetében az EN 60598-2-22:2014 harmonizált szabványra vonatkozó EN 60598-2-22:2014/AC:2016-05 és EN 60598-2-22:2014/AC:2016-09 helyesbítést, melyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6); a háztartási és hasonló alkalmazásokba szánt áram-védőkapcsolók és hasonló berendezések tekintetében az EN 61008-1:2012/A1 harmonizált szabványra vonatkozó EN 61008-1:2012/A1:2014/AC:2016-06 helyesbítést, melynek hivatkozása közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában (7); valamint az elektromos közúti járművek elektromos rendszerei tekintetében az EN 61851-23:2014 harmonizált szabványra vonatkozó EN 61851-23:2014/AC:2016-06 helyesbítést, melynek hivatkozása közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8). Tekintettel arra, hogy a szóban forgó helyesbítések műszaki kiigazításokat vezetnek be, továbbá azon harmonizált szabványok helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, amelyek hivatkozásai korábban közzétételre kerültek, helyénvaló az említett harmonizált szabványok hivatkozásait a helyesbítések hivatkozásaival együtt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)

Ezért a hatályukat vesztő, módosított és helyesbített szabványokra történő hivatkozásokat törölni kell az Európai Unió Hivatalos Lapjából. Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni a korábbiakat felváltó, módosító, illetve helyesbítő szabványok alkalmazására, a hatályukat vesztő, módosított és helyesbített szabványok hivatkozásainak visszavonását indokolt távolabbi időpontra halasztani.

(10)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, megfelelő alapvető követelményeknek – ezen belül pedig a biztonsági céloknak – való megfelelés. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy e határozat a kihirdetése napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott és e határozat I. mellékletében felsorolt, meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásai közzétételre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. cikk

A 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott és e határozat II. mellékletében felsorolt, meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásai az említett mellékletben meghatározott időpontoktól kezdődően törlésre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.).

(3) HL C 326., 2018.9.14., 4. o.

(4) HL C 326., 2018.9.14., 4. o.

(5) HL C 326., 2018.9.14., 4. o.

(6) HL C 326., 2018.9.14., 4. o.

(7) HL C 326., 2018.9.14., 4. o.

(8) HL C 326., 2018.9.14., 4. o.

I. MELLÉKLET

Szám	A szabvány hivatkozása
1.	EN 60204-1:2018 Gépek biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60204-1:2016, módosítva)
2.	EN 60335-1:2012 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60335-1:2010, módosítva) EN 60335-1:2012/A11:2014 EN 60335-1:2012/A13:2017
3.	EN 60335-2-4:2010 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-4. rész: Centrifugák követelményei (IEC 60335-2-4:2008, módosítva) EN 60335-2-4:2010/A1:2015 EN 60335-2-4:2010/A11:2018
4.	EN 60335-2-15:2016 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-15. rész: Folyadékmelegítő készülékek kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-15:2012, módosítva) EN 60335-2-15:2016/A11:2018
5.	EN 60335-2-16:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-16. rész: Ételhulladék-őrlők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-16:2002, módosítva) EN 60335-2-16:2003/A1:2008 EN 60335-2-16:2003/A2:2012 EN 60335-2-16:2003/A11:2018
6.	EN 60335-2-28:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-28. rész: Varrógépek kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-28:2002, módosítva)
	EN 60335-2-28:2003/A1:2008 EN 60335-2-28:2003/A11:2018
7.	EN 60335-2-29:2004 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-29. rész: Akkumulátortöltők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-29:2002 + A1:2004) EN 60335-2-29:2004/A2:2010 EN 60335-2-29:2004/A11:2018
8.	EN 60335-2-55:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-55. rész: Akváriumokhoz és kerti tavakhoz használatos villamos készülékek kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-55:2002) EN 60335-2-55:2003/A1:2008 EN 60335-2-55:2003/A11:2018
9.	EN 60335-2-59:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-59. rész: Rovarölők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-59:2002, módosítva) EN 60335-2-59:2003/A1:2006 EN 60335-2-59:2003/A2:2009 EN 60335-2-59:2003/A11:2018
10.	EN 60335-2-74:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-74. rész: Hordozható merülőforralók követelményei (IEC 60335-2-74:2002) EN 60335-2-74:2003/A1:2006 EN 60335-2-74:2003/A2:2009 EN 60335-2-74:2003/A11:2018
11.	EN 60335-2-85:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-85. rész: Textilgőzölők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-85:2002) EN 60335-2-85:2003/A1:2008 EN 60335-2-85:2003/A11:2018
12.	EN 60335-2-109:2010 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-109. rész: UV-sugárzást használó vízkezelő készülékek kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-109:2010) EN 60335-2-109:2010/A1:2018 EN 60335-2-109:2010/A2:2018
13.	EN 60529:1991 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP-kódok) (IEC 60529:1989) EN 60529:1991/AC:1993 EN 60529:1991/AC:2016-12 EN 60529:1991/A2 :2013/AC:2019-02 EN 60529:1991/A1:2000 EN 60529:1991/A2:2013
14.	EN 60598-2-22:2014 Lámpatestek. 2-22. rész: Kiegészítő követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek (IEC 60598-2-22:2014) EN 60598-2-22/AC:2015 EN 60598-2-22:2014/AC:2016-05 EN 60598-2-22:2014/AC:2016-09
15.	EN 60715:2017 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek méretei. Szabványos szerelősínek kapcsolókészülékek, vezérlőkészülékek és szerelvények mechanikai rögzítéséhez (IEC 60715:2017)
16.	EN 60898-1:2019 Villamos szerelési anyagok. Túláramvédelmi megszakítók háztartási és hasonló berendezésekhez. 1. rész: Megszakítók váltakozó áramú működésre (IEC 60898-1:2015, módosítva)
17.	EN 60947-2:2017 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 2. rész: Megszakítók (IEC 60947-2:2016)
18.	EN 60947-5-1:2017 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5-1. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek. Elektromechanikus vezérlőáramköri készülékek (IEC 60947-5-1:2016)
19.	EN 60947-5-5:1997 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5-5. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek. Villamos vészleállító készülék mechanikus reteszelőfunkcióval (IEC 60947-5-5:1997) EN 60947-5-5:1997/A1:2005 EN 60947-5-5:1997/A2:2017 EN 60947-5-5:1997/A11:2013
20.	EN 61008-1:2012 Áram-védőkapcsolók, beépített túláramvédelem nélkül, háztartási és hasonló használatra (RCCB-védőkapcsolók). 1. rész: Általános előírások (IEC 61008-1:2010, módosítva) EN 61008-1:2012/A1:2014/AC:2016-06 EN 61008-1:2012/A1:2014 EN 61008-1:2012/A2:2014 EN 61008-1:2012/A11:2015 EN 61008-1:2012/A12:2017
21.	EN IEC 61010-2-201:2018 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-201. rész: Ellenőrző berendezések kiegészítő követelményei (IEC 61010-2-201:2017)
22.	EN IEC 61058-1:2018 Készülékkapcsolók. 1. rész: Általános követelmények (IEC 61058-1:2016)
23.	EN 61643-11:2012 Kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi eszközök. 11. rész: Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültség-védelmi eszközök. Követelmények és vizsgálati módszerek (IEC 61643-11:2011, módosítva) EN 61643-11:2012/A11:2018
24.	EN 61851-23:2014 Villamos jármű vezetékes töltőrendszere. 23. rész: Villamos jármű egyenáramú töltőállomása (IEC 61851-23:2014) EN 61851-23:2014/AC:2016-06
25.	EN 62560:2012 50 V-nál nagyobb feszültségű, beépített előtétes LED-lámpák általános világítási célra. Biztonsági előírások (IEC 62560:2011, módosítva) EN 62560:2012/AC:2015 EN 62560:2012/A1:2015/AC:2015 EN 62560:2012/A1:2015 EN 62560:2012/A11:2019
26.	EN 62606:2013 Átívelésérzékelő eszközök általános követelményei (IEC 62606:2013, módosítva) EN 62606:2013/A1:2017
27.	EN 63024:2018 Háztartási és hasonló célú megszakítók, valamint áram-védőkapcsolók beépített túláramvédelemmel és anélkül (RCBO-k és RCCB-k), önműködően visszakapcsoló készülékeinek (ARD-k) követelményei (IEC 63024:2017, módosítva)

II. MELLÉKLET

Szám	A szabvány hivatkozása	A visszavonás időpontja
1.	EN 50557:2011 Háztartási és hasonló célú RCBO-/RCCB-megszakítók önműködően visszakapcsoló készülékeinek (ARD-k) követelményei	2021. május 27.
2.	EN 60204-1:2006 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások (IEC 60204-1:2005, módosítva) EN 60204-1:2006/A1:2009	2021. május 27.
3.	EN 60335-1:2012 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60335-1:2010, módosítva) EN 60335-1:2012/A11:2014	2021. május 27.
4.	EN 60335-2-4:2010 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-4. rész: Centrifugák követelményei (IEC 60335-2-4:2008, módosítva) EN 60335-2-4:2010/A1:2015	2021. május 27.
5.	EN 60335-2-15:2002 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-15. rész: Folyadékmelegítő készülékek kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-15:2002) EN 60335-2-15:2002/A1:2005 EN 60335-2-15:2002/A2:2008 EN 60335-2-15:2002/A11:2012	2021. május 27.
6.	EN 60335-2-16:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-16. rész: Ételhulladék-őrlők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-16:2002, módosítva) EN 60335-2-16:2003/A1:2008 EN 60335-2-16:2003/A2:2012	2021. május 27.
7.	EN 60335-2-28:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-28. rész: Varrógépek kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-28:2002, módosítva) EN 60335-2-28:2003/A1:2008	2021. május 27.
8.	EN 60335-2-29:2004 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-29. rész: Akkumulátortöltők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-29:2002 + A1:2004) EN 60335-2-29:2004/A2:2010	2021. május 27.
9.	EN 60335-2-55:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-55. rész: Akváriumokhoz és kerti tavakhoz használatos villamos készülékek kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-55:2002) EN 60335-2-55:2003/A1:2008	2021. május 27.
10.	EN 60335-2-59:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-59. rész: Rovarölők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-59:2002, módosítva) EN 60335-2-59:2003/A1:2006 EN 60335-2-59:2003/A2:2009	2021. május 27.
11.	EN 60335-2-74:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-74. rész: Hordozható merülőforralók követelményei (IEC 60335-2-74:2002) EN 60335-2-74:2003/A1:2006 EN 60335-2-74:2003/A2:2009	2021. május 27.
12.	EN 60335-2-85:2003 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-85. rész: Textilgőzölők kiegészítő követelményei (IEC 60335-2-85:2002) EN 60335-2-85:2003/A1:2008	2021. május 27.
13.	EN 60335-2-109:2010 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-109. rész: UV-sugárzást használó vízkezelő készülékek kiegészítő követelményei IEC 60335-2-109:2010	2021. május 27.
14.	EN 60529:1991 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP-kódok) (IEC 60529:1989) EN 60529:1991/AC:1993 EN 60529:1991/A1:2000 EN 60529:1991/A2:2013	2020. május 27.
15.	EN 60598-2-22:2014 Lámpatestek. 2-22. rész: Kiegészítő követelmények. Tartalékvilágítási lámpatestek (IEC 60598-2-22:2014) EN 60598-2-22/AC:2015	2020. május 27.
16.	EN 62560:2012 50 V-nál nagyobb feszültségű, beépített előtétes LED-lámpák általános világítási célra. Biztonsági előírások (IEC 62560:2011, módosítva) EN 62560:2012/A1:2015 EN 62560:2012/AC:2015 EN 62560:2012/A1:2015/AC:2015	2021. május 27.
17.	EN 60715:2001 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek méretei. Szabványos szerelősínek	2021. május 27.
	kapcsoló- és vezérlőberendezések villamos készülékeinek mechanikai rögzítéséhez (IEC 60715:1981 + A1:1995)
18.	EN 60898-1:2003 Villamos szerelési anyagok. Túláramvédelmi megszakítók háztartási és hasonló jellegű berendezésekhez. 1. rész: Megszakítók váltakozó áramú működésre (IEC 60898-1:2002, módosítva) EN 60898-1:2003/A1:2004 EN 60898-1:2003/A11:2005 EN 60898-1:2003/A13:2012	2021. május 27.
19.	EN 60947-2:2006 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 2. rész: Megszakítók (IEC 60947-2:2006) EN 60947-2:2006/A1:2009 EN 60947-2:2006/A2:2013	2021. május 27.
20.	EN 60947-5-1:2004 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5-1. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek. Elektromechanikus vezérlőáramköri készülékek (IEC 60947-5-1:2003) EN 60947-5-1:2004/A1:2009	2021. május 27.
21.	EN 60947-5-5:1997 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5-5. rész: Vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemek. Villamos vészleállító készülék mechanikus reteszelőfunkcióval (IEC 60947-5-5:1997) EN 60947-5-5:1997/A1:2005 EN 60947-5-5:1997/A11:2013	2021. május 27.
22.	EN 61008-1:2012 Áram-védőkapcsolók, beépített túláramvédelem nélkül, háztartási és hasonló használatra (RCCB-védőkapcsolók). 1. rész: Általános előírások (IEC 61008-1:2010, módosítva) EN 61008-1:2012/A1:2014 EN 61008-1:2012/A11:2015 EN 61008-1:2012/A2:2014	2021. május 27.
23.	EN 61010-2-201:2013 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-201. rész: Ellenőrző berendezések kiegészítő követelményei (IEC 61010-2-201:2013) EN 61010-2-201:2013/AC:2013	2021. május 27.
24.	EN 61058-1:2002 Készülékkapcsolók. 1. rész: Általános követelmények (IEC 61058-1:2000 + A1:2001, módosítva) EN 61058-1:2002/A2:2008	2021. május 27.
25.	EN 61643-11:2012 Kisfeszültségű túlfeszültség-védelmi eszközök. 11. rész: Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültség-védelmi eszközök. Követelmények és vizsgálati módszerek (IEC 61643-11:2011, módosítva)	2021. május 27.
26.	EN 61851-23:2014 Villamos jármű vezetékes töltőrendszere. 23. rész: Villamos jármű egyenáramú töltőállomása (IEC 61851-23:2014)	2021. május 27.
27.	EN 62560:2012 50 V-nál nagyobb feszültségű, beépített előtétes LED-lámpák általános világítási célra. Biztonsági előírások (IEC 62560:2011, módosítva) EN 62560:2012/A1:2015 EN 62560:2012/A1:2015/AC:2015	2021. május 27.
28.	EN 62606:2013 Átívelésérzékelő eszközök általános követelményei (IEC 62606:2013, módosítva)	2021. május 27.

27.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/35

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1957 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. november 25.)

az Egyesült Királyság által a 923/2012/EU bizottsági rendelet egyes lényegi követelményei alól adott mentesítés tekintetében az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elvégzett értékelésről

(az értesítés a C(2019) 8345. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területen alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 71. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Egyesült Királyság 2019. szeptember 20-án értesítette a Bizottságot, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét (a továbbiakban: „az ügynökség”) és a többi tagállamot arról, hogy az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése alapján mentesítést adott az Egyesült Királyság területén belül 3000 láb közepes tengerszint feletti magasságban és D osztályú légtérben közlekedő légi járművek üzemeltetőinek a 923/2012/EU végrehajtási rendelet (2) mellékletének SERA.5005 a) pontjában (Látvarepülési szabályok [VFR]) rögzített követelmények alól. A mentesítésről szóló értesítésben többek között az áll, hogy az előző azonos, a Bizottságnak 2019. április 17-én bejelentett mentesítést szeptember 12-i hatállyal visszavonták.

(2)

A fenti mentesítés akkor megengedett, ha a légi jármű üzemeltetésére vonatkozó alábbi követelmények együtt teljesülnek: a légi jármű i) csak nappal közlekedik, ii) legfeljebb 140 csomós, műszer szerinti sebességgel közlekedik, amely lehetővé teszi az egyéb forgalom vagy akadályok időbeni észlelését és az összeütközés elkerülését, iii) felhőkön kívül, a felszín látásával közlekedik, és ha nem helikopter, a látástávolság legalább 5 km, ha pedig helikopter, a látástávolság legalább 1500 m.

(3)

Az Egyesült Királyság ezt a mentesítést azért adta, hogy megkönnyítse a biztonságos átállást a felülvizsgált magas szintű cselekvési tervében foglalt jövőbeli légtérkövetelményekre, és különösen azért, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre végrehajtani a légiforgalmi szolgálat azon eljárási változtatásait, melyekre azért van szükség, hogy a vonatkozó SERA-követelményeket biztonságosan lehessen alkalmazni és korszerűsíteni lehessen a légtérhasználatot. Végezetül, az Egyesült Királyság értesítésében ismertette a szóban forgó mentesítést kísérő különböző kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(4)

A mentesítés a 2019. szeptember 12. és 2020. március 25. közötti időszakra szól. 2014 óta az Egyesült Királyság nyolc mentesítést (3) adott a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.5005 a) pontjában foglalt követelmények alól, és e mentesítések összesített időtartama hatvanegy hónap. Annak az elvnek az alapján, miszerint az új előírások azonnal alkalmazandók egy, a régi előírás érvényességi ideje alatt létrejött tényállás jövőbeni kihatásaira, az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében említett nyolc hónapos időszak kiszámításához figyelembe kell venni az említett rendelet hatálybalépése előtti időszakokat. Ezt figyelembe véve az ügynökség értékelte, hogy teljesülnek-e az említett rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, és arra a következtetésre jutott, hogy néhány nem teljesül közülük.

(5)	A Bizottság egyetért az ügynökség ajánlásával.

(6)

Az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok bármely, a rendelet hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy részére csak „az e személyeket érintő, előre nem látható kényszerítő körülmények vagy e személyeknek az üzemben tartással kapcsolatos sürgős igényei esetén” adhatnak mentesítést, és csak akkor, ha az említett cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feltételek mindegyike teljesül.

(7)

A Bizottság úgy véli, hogy a mentesítés nem felel meg az „üzemben tartással kapcsolatos sürgős igény[ek]re” vonatkozó feltételnek. Ezt a következtetést megerősíti az a tény is, hogy 2014. november 13. óta újból és újból megadásra került ugyanaz a típusú mentesítés. A mentesítés folyamatos ismétlődése azt jelzi, hogy a mentesítés időtartama nem korlátozott, és hogy a mentesítés valós célja az, hogy hosszú távú eltérést biztosítson a SERA.5005 a) pontban foglalt követelmények alkalmazásától, nem pedig az, hogy kezelje egy, a szóban forgó rendelkezések hatálya alá tartozó személy üzemben tartással kapcsolatos sürgős igényeit. Nem változtat továbbá ezen a következtetésen az, hogy értesítésében az Egyesült Királyság azt állította, hogy nem írta elő a felhőzettől való minimumtávolságot a D osztályú légtérben, és kijelentette, hogy intézkedéseket fog hozni azért, hogy hosszú távon megfeleljen a 923/2012/EU végrehajtási rendeletnek.

(8)	A fentiekre figyelemmel nincs szükség arra, hogy a Bizottság kiértékelje, teljesülnek-e az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének a)-d) pontjában rögzített feltételek. A Bizottság mindazonáltal a következő észrevételeket teszi.

(9)

A Bizottság úgy véli, hogy a mentesítés nem felel meg az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételnek, mert a mentesítést kiváltó igények kielégíthetők más, a rendeletnek megfelelő módon. Ellentétben azzal, amit az Egyesült Királyság állít, a 923/2012/EU végrehajtási rendelet a mentesítés megadása nélkül is lehetővé teszi az igények megfelelő kielégítését. Az említett rendelet SERA.5010 pontja (Különleges látva repülés az irányítói zónákban) lehetővé teszi a „különleges VFR-repüléseket” az adott irányítói körzetben látási meteorológiai körülményeknél rosszabb meteorológiai körülmények között, amennyiben ezeket a repüléseket a légiforgalmi irányítók engedélyezték. Alternatív esetben, ha egy adott légtérben olyan műveleteket kell végezni, amelyek a légtérosztály tekintetében kevésbé szigorú feltételek mellett is elvégezhetők, szóba jöhetnek a következő megoldások: az érintett légtér osztályának módosítása, vagy a légtérkorlátozások vagy légtérfoglalások által érintett légtérrész áttervezése, vagy kevésbé korlátozó légtérosztályba tartozó légtérsávok (pl. folyosók) létrehozása a SERA.6001 a) pontban előírtak szerint.

(10)

Végezetül, a mentesítés nem felel meg a biztonsági követelményeknek, sem pedig az (EU) 2018/1139 rendelet alapvető követelményeinek. E tekintetben a Bizottság hivatkozik a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.5005 a) pontjában foglalt követelmények alóli mentesítésről szóló korábbi határozatára (4) ((11)–(13) preambulumbekezdés).

(11)	Következésképpen a 2019. április 17-én bejelentett mentesítés hátrányosan befolyásolná a biztonság szintjét, és nem lenne összhangban az (EU) 2018/1139 rendelet általános biztonsági célkitűzéseivel.

(12)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Bizottságnak a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.5005 a) pontjában foglalt követelmények alóli mentesítésről szóló korábbi határozata (5) értelmében az Egyesült Királyság köteles volt a mentesítést visszavonni, ahelyett, hogy annak alkalmazását időben kiterjesztette volna, ahogyan azt tette.

(13)

Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések a kilépő államra többé már nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. A határidőt háromszor meghosszabbították, legutóbb az (EU) 2019/1810 európai tanácsi határozattal (6) legkésőbb 2020. január 31-ig.

(14)

2019. január 11-én a Tanács az (EU) 2019/274 határozattal (7) engedélyezte a tárgyalók szintjén 2018. november 14-én elfogadott, kilépésről rendelkező megállapodás aláírását. Az Unió megerősítette, hogy készen áll gyorsan aláírni és megkötni a kilépésről rendelkező megállapodást, amennyiben azt az Egyesült Királyság parlamentje jóváhagyja. A kilépésről rendelkező megállapodás (8) negyedik része a megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő átmeneti időszakról rendelkezik, amelynek ideje alatt az uniós jog a megállapodásban foglaltak szerint továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(15)	E határozat minden esetben addig alkalmazandó, ameddig az uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Egyesült Királyság által adott mentesítés a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.5005 a) pontjában előírt követelmények alól, melyről az Egyesült Királyság 2019. szeptember 20-án értesítette a Bizottságot, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségét és a többi tagállamot, és amely lehetővé teszi, hogy a látási meteorológiai körülmények, a felhőzettől való távolság minimumai és a látvarepülési szabályok ne legyenek összhangban a felhőktől való megfelelő távolságtartás követelményével, nem felel meg az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

2. cikk

Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 25-én.

a Bizottság részéről

Violeta BULC

a Bizottság tagja

(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2) A Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 26.) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.)

(3) E 4869, E 4919, E 4761, E 4312, E 4163, E 4073, E 3982, E3960.

(4) A Bizottság C(2016) 7654 final határozata (2016. november 30.) az Egyesült Királyság által a 923/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott egyes lényeges követelmények alól biztosított mentesség engedélyezésének megtagadásáról.

(5) C(2016) 7654 final határozat.

(6) Az Európai Tanácsnak az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/1810 határozata (2019. október 29.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 278. I, 2019.10.30., 1. o.).

(7) A Tanács (EU) 2019/274 határozata (2019. január 11.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség nevében történő aláírásáról (HL L 47. I, 2019.2.19., 1. o.).

(8) Megállapodás Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL C 144. I, 2019.4.25., 1. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 306

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. november 27.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1953 végrehajtási rendelete (2019. november 25.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének (5) bekezdése értelmében a 2019-es pénzügyi évről átvitt előirányzatok visszatérítéséről	1
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/1954 határozata (2019. november 18.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságban a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat, a választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat, valamint a választottbírák magatartási kódexének elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról	5
	*	A Tanács (EU) 2019/1955 határozata (2019. november 21.) a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingens-igazgatási rendelkezésekről szóló egyetértési megállapodás (vámkontingens-megállapodás) felülvizsgálatáról szóló határozat elfogadása tekintetében a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról	20
	*	A Bizottság (EU) 2019/1956 Végrehajtási határozata (2019. november 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozóan a 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokról	26
	*	A Bizottság (EU) 2019/1957 Végrehajtási Határozata (2019. november 25.) az Egyesült Királyság által a 923/2012/EU bizottsági rendelet egyes lényegi követelményei alól adott mentesítés tekintetében az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elvégzett értékelésről (az értesítés a C(2019) 8345. számú dokumentummal történt) ( 1 )	35
	*	A Bizottság (EU) 2019/1958 Végrehajtási Határozata (2019. november 25.) egy hidrogén-cianidot tartalmazó biocid termékre vonatkozó engedély kölcsönös elismerésétől az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke alapján Lengyelország által alkalmazott eltérésről (az értesítés a C(2019) 8346. számú dokumentummal történt)	38
	*	A Bizottság (EU) 2019/1959 végrehajtási határozata (2019. november 26.) az ezüst-nátrium-hidrogén-cirkónium-foszfát létező hatóanyag 2. és 7. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának elutasításáról ( 1 )	40
	*	A Bizottság (EU) 2019/1960 végrehajtási határozata (2019. november 26.) az ezüst-zeolit létező hatóanyag 2. és 7. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának elutasításáról ( 1 )	42


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.