2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/1

A TANÁCS (EU) 2019/1864 HATÁROZATA

(2019. október 24.)

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában, az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások keretében létrejött, a Svájc által a fűszerezéssel előkészített hús tekintetében biztosított WTO-engedmények módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2018. december 6-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján tárgyalásokat kezdjen a Svájcra és Liechtensteinre vonatkozó LIX. jegyzékben szereplő, csak fűszerezéssel előkészített húsra vonatkozó vámengedmény módosítására irányuló svájci határozat nyomán nyújtandó megfelelő kompenzációról.

(2)

A tárgyalások lezárultak, és a Felek 2019. július 17-én parafálták az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában, az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások keretében létrejött, a Svájc által a fűszerezéssel előkészített hús tekintetében biztosított WTO-engedmények módosításáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás).

(3)

E tanácsi határozat kizárólag az uniós kereskedelempolitikára vonatkozik, és az 1994. évi GATT XXVIII. cikkének keretében – az Unió számára a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény értelmében biztosított jog alapján – folytatott tárgyalások nyomán létrejött megállapodás végrehajtására irányul.

(4)	Következésképpen a megállapodást alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazást ad az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában, az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások keretében létrejött, a Svájc által a fűszerezéssel előkészített hús tekintetében biztosított WTO-engedmények módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére (1).

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. október 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.-K. PEKONEN

(1) A megállapodás szövegét a megkötéséről szóló határozattal együtt hirdetik ki.

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1865 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. június 6.)

a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet román nyelvű változatának helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (Szolvencia II) (1) és különösen annak 111. cikke (1) bekezdésének k) pontjára,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) román nyelvi változata hibát tartalmaz a XVII. melléklet F. része 2. pontja g) alpontjában, egy mondat fordított értelme tekintetében.

(2)	Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(a magyar változatot nem érinti)

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 6-án.

a Bizottság részéről

elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/4

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1866 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. július 3.)

az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a mögöttes befektetési lehetőségként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében említett alapok befektetési jegyeit kínáló PRIIP-előállítókra vonatkozó átmeneti rendelkezés és a szóban forgó cikk szerinti meghosszabbított mentességi időszak összehangolása érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése alapján a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaságok és a 27. cikkében említett befektetési társaságok, valamint az 1. cikkének (2) bekezdésében említett, ÁÉKBV-k befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyek 2019. december 31-ig mentesülnek az említett rendelet szerinti kötelezettségek alól. Amennyiben valamely tagállam a lakossági befektetőknek kínált, ÁÉKBV-nek nem minősülő alapok kiemelt információkat tartalmazó dokumentumainak formájára és tartalmára alkalmazza a 2009/65/EK irányelv 78–81. cikkében meghatározott szabályokat, az alapkezelő társaságokra, a befektetési társaságokra és az ilyen alapok befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyekre alkalmazandó az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mentesség. Ezen alapok számára egy következetes átmeneti jogi szabályozás biztosítása érdekében az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 18. cikkének harmadik bekezdése lehetővé teszi a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú termékek előállítói (a továbbiakban: PRIIP-előállítók) számára, hogy 2019. december 31-ig továbbra is használják az említett cikkeknek megfelelően készített ilyen dokumentumokat, amennyiben a mögöttes befektetési lehetőségek legalább egyike ÁÉKBV vagy nem ÁÉKBV-alap.

(2)

Az 1286/2014/EU rendeletet a 32. cikkében említett átmeneti rendelkezések 2021. december 31-ig történő meghosszabbítása céljából módosították (4). Annak érdekében, hogy a PRIIP-előállítók bizonyossággal meg tudják határozni kötelezettségeiket, az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott időpontot ennek megfelelően módosítani kell.

(3)	Az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	E rendelet alapját az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban együttesen: az európai felügyeleti hatóságok) által az Európai Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik.

(5)

Az európai felügyeleti hatóságok nem folytattak nyilvános konzultációt az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, és nem is elemezték az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, mivel már készült hatásvizsgálat az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott szabályozástechnikai standardtervezetekhez. Ez a rendelet nem módosítja az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelet lényegét, és nem is teremt új kötelezettségeket a PRIIP-ek előállítói vagy a PRIIP-ekkel kapcsolatos tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyek számára, beleértve az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkében említetteket is. Az európai felügyeleti hatóságok kikérték az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikkével összhangban létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport, valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 18. cikkének harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 14. cikk (2) bekezdését 2021. december 31-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 352., 2014.12.9., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 8.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről (HL L 100., 2017.4.12., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1156 rendelete (2019. június 20.) a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 188., 2019.7.12., 55. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1867 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. augusztus 28.)

az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az átalányfinanszírozás meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 67. cikke (5a) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA), az Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) általi finanszírozás felhasználásának egyszerűsítése, valamint az adminisztratív terheknek és a hibák kockázatának csökkentése érdekében helyénvaló a technikai segítségnyújtás keretében támogatott műveletek költségeinek egy vagy több kedvezményezett számára történő visszatérítésére vonatkozóan olyan átalányt megállapítani, amely az arány indokolásának szükségessége nélkül alkalmazható. Idetartoznak azok az esetek is, amikor az irányító hatóság, a kifizető ügynökség vagy más szerv hajt végre technikai segítségnyújtási műveleteket.

(2)

Az átalány szintje a programok keretében a technikai segítségnyújtás felső határán és a tényleges allokáción, valamint az előző programozási időszakokra vonatkozó felhasználási adatokon alapul. Az átalányalapú visszatérítési módszer alkalmazása nem változtatja meg az elfogadott programok keretében a technikai segítségnyújtáshoz rendelt finanszírozási összegeket. A módszer az egynél több alapból támogatott programok esetében is alkalmazható, még akkor is, ha a technikai segítségnyújtási prioritás az ugyanabban a programban a technikai segítségnyújtástól eltérő prioritásokat támogató más alapból részesül támogatásban.

(3)

Ezen túlmenően a meglévő programozási intézkedéseken belül a pénzügyi irányítás megkönnyítése érdekében rögzíteni kell, hogy az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap, valamint az ETHA esetében az arány az ilyen átalányalapú visszatérítési módszert alkalmazó programok technikai segítségnyújtási prioritási tengelyétől eltérő prioritási tengelyekhez tartozó elszámolható kiadások alapján kerül meghatározásra. Tehát ez az átalány nem alkalmazható kizárólag technikai segítségnyújtásra irányuló programok esetében. A fent említett alapok esetében az átalányalapú visszatérítési módszer alkalmazásakor nem szükséges a programot módosítani.

(4)	Rendelkezni kell arról, hogy az átalány alkalmazásának alapja olyan elszámolható költség lehet, amelyre vonatkozóan az irányító hatóság vagy az illetékes ellenőrző szerv elvégezte az irányítási ellenőrzéseket, illetve az EMVA esetében a vonatkozó adminisztratív ellenőrzéseket.

(5)

A kettős finanszírozás kockázatának elkerülése érdekében, amennyiben a tagállamok élnek ezzel a lehetőséggel, az átalányfinanszírozás csak olyan kiadásokra alkalmazható, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően és a támogathatósági időszak végéig irányítási ellenőrzés alá vontak. Ugyanebből az okból indokolt előírni, hogy az EMVA esetében az átalányfinanszírozást csak azokra a kiadásokra lehessen alkalmazni, amelyeket az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 39. cikkével összhangban a 2019. október 16-ával kezdődő mezőgazdasági pénzügyi évtől vagy bármely azt követő mezőgazdasági pénzügyi évtől a támogathatósági időszak végéig adminisztratív ellenőrzés alá vontak. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az átalányalapú finanszírozás formájában visszatérített összegek kiszámítása olyan, nem technikai segítségnyújtási projektekhez kapcsolódó kiadások alapján történjen, amelyek jogszerűek és szabályszerűek.

(6)

Az átalányalapú finanszírozási mechanizmust csak azokban a pénzügyi években lehet alkalmazni, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjában még nem zártak le. Annak érdekében, hogy az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke és 47. cikke összefüggésben ellenőrizhető legyen az átalányfinanszírozás számításának alapja, az EMVA esetében az átalányfinanszírozási mechanizmus csak a 2019. október 16-án kezdődő mezőgazdasági pénzügyi év vagy bármely azt követő mezőgazdasági pénzügyi év kiadásaira használható fel.

(7)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt intézkedések mielőbbi – az EMVA esetében a mezőgazdasági pénzügyi év 2019. október 16-i kezdetétől történő – alkalmazása lehetővé váljon, és már a folyó pénzügyi évben elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy élni lehessen vele, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet átalányfinanszírozást vezet be azokra az esetekre, amikor az irányító hatóság a tagállamok kezdeményezésére visszatéríti egy vagy több kedvezményezett számára a technikai segítségnyújtással kapcsolatos prioritási tengely keretében egy adott programon belül finanszírozott műveletek költségeit.

(2) Az EMVA esetében ez a rendelet átalányfinanszírozást vezet be azokra az esetekre, amikor az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett kifizető ügynökség vagy egyéb szerv a tagállamok kezdeményezésére visszatéríti egy vagy több kedvezményezett számára az adott programon belül végrehajtott technikai segítségnyújtási műveletek költségeit. Abban az esetben, ha a technikai segítségnyújtási műveleteket közvetlenül a kifizető ügynökség vagy más szerv végzi, e műveletek költségeinek visszatérítése szintén megállapítható ezen átalányfinanszírozás alapján is.

2. cikk

Átalányfinanszírozás

(1) A technikai segítségnyújtással kapcsolatos prioritási tengely keretében finanszírozott műveletek esetében az egy programon belül visszatérítendő teljes összeg kiszámítható a program technikai segítségnyújtási prioritási tengelyétől eltérő prioritási tengelyekhez tartozó műveletek kiadásainak átalányértékeként. Az EMVA esetében a technikai segítségnyújtás az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III. címének I. fejezetében említett vidékfejlesztési intézkedések keretében végrehajtott műveletek kiadásainak átalányértékeként is kiszámítható.

(2) Ez az átalány az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap vagy az EMVA által támogatott programok esetében 4 %, az ETHA által támogatott programok esetében pedig 6 %. Az ERFA által az európai területi együttműködési célkitűzés keretében támogatott programok esetében az átalány 6 %. A kiszámított összeg visszatéríthető egy kedvezményezett számára, vagy megosztható több kedvezményezett között.

(3) Az átalányfinanszírozási számítás alapjaként a 2019. július 1-jén kezdődő vagy bármely azt követő pénzügyi évre vonatkozóan csak olyan kiadások vehetők figyelembe, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti irányítási ellenőrzés alá vontak. Az EMVA esetében az átalányfinanszírozási számítás alapjaként csak olyan kiadások vehetők figyelembe, amelyeket az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkével összhangban a 2019. október 16-ával kezdődő mezőgazdasági pénzügyi évtől vagy bármely azt követő mezőgazdasági pénzügyi évtől adminisztratív ellenőrzés alá vontak.

(4) Az átalányfinanszírozás kizárólag a technikai segítségnyújtás költségeinek visszatérítésére vonatkozó támogathatósági időszak végéig, az EMVA esetében pedig az érintett mezőgazdasági pénzügyi év során alkalmazható.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1868 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. augusztus 28.)

az 1031/2010/EU rendeletnek a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének a 2021–2030-as időszakra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szabályaival és a kibocsátási egységeknek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében pénzügyi instrumentumként történő besorolásával való összehangolása érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3d. cikke (3) bekezdésére, 10. cikke (4) bekezdésére, valamint 10a. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)	A kibocsátási egységek árverésére 2012 óta az 1031/2010/EU bizottsági rendelettel (2) összhangban kerül sor. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése 25 tagállam és 3 EGT-tag EFTA-állam esetében közös aukciós platformon, valamint néhány saját aukciós platformon történik.

(2)

A 2003/87/EK irányelvet módosította az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), hogy 2021-től az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszere (a továbbiakban: EU ETS) révén fokozza a költséghatékony kibocsátáscsökkentést és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat. A kibocsátási egységek kiosztása alapszabály szerint továbbra is a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésével történik, amely alapszabály értelmében a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 57 %-át árverésre kell bocsátani.

(3)

Az 1031/2010/EU rendeletbe helyénvaló belefoglalni az (EU) 2018/410 irányelvvel bevezetett, az árverésre kerülő éves mennyiség meghatározására vonatkozó új elemeket. Különösen azt kell figyelembe venni, hogy a térítésmentes kiosztásra rendelkezésre álló mennyiség (ingyenes kiosztási puffer) növelése érdekében az árverésre bocsátott mennyiséget csökkenteni lehet a kibocsátási egységek összmennyiségének legfeljebb 3 %-ával. Továbbá a felülvizsgált 2003/87/EK irányelv lehetővé teszi az árverésre kerülő éves mennyiségeknek a következők miatti módosítását: kibocsátási egységek tagállamok általi önkéntes törlése villamosenergia-termelési kapacitás megszüntetése esetén; a 2 500 tonnánál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó létesítmények újbóli bevezetése az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe; valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe beletartozó és az azon kívüli ágazatok közötti rugalmasság annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok nemzeti kibocsátáscsökkentési célkitűzései teljesüljenek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban, amint azt az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 6. cikke előírja.

(4)

A 2003/87/EK irányelv az energiahatékonyság javítása és egyes tagállamok energetikai rendszereinek korszerűsítése érdekében létrehozza a modernizációs alapot, az innovatív technológiákba történő beruházások támogatása érdekében pedig az innovációs alapot. Mindkét alapot kibocsátási egységeknek az Európai Beruházási Bank (EBB) által a közös aukciós platformon, árverés útján történő értékesítéséből finanszírozzák. E célból az EBB-nek kell a két alap árverezőjévé válnia anélkül, hogy a közös aukciós platform közös közbeszerzési eljárásának részévé válna. A kibocsátási egységek vonatkozó mennyiségét ugyanazon árverések keretében kell árverésre bocsátani, mint a közös aukciós platformban részt vevő tagállamok és EGT-tag EFTA-államok által árverésre bocsátott mennyiségeket.

(5)

A modernizációs alap létrehozása érdekében a 2003/87/EK irányelv előírja, hogy az összes kibocsátási egység 2 %-át árverésre kell bocsátani, továbbá a jogosult tagállamok a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 10c. cikke értelmében további egységeket adhatnak hozzá ehhez az alaphoz. Az EBB-nek gondoskodnia kell arról, hogy a szóban forgó kibocsátási egységek árverésére az árverezési folyamat elveivel és részletes szabályaival összhangban kerüljön sor, melyek szerint az árverési mennyiségek egyenlő elosztása kulcsfontosságú elem.

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak pénzeszközök a karbonszegény technológiákkal kapcsolatos innovációra és a szén-dioxid-piac megfelelő működésére, az innovációs alap mennyiségeit elvben egyenlő éves mennyiségekben kell értékesíteni. A Bizottságnak azonban az egyes pályázati felhívások eredményeit figyelembe véve kétévente felül kell vizsgálnia az innovációs alap céljára árverésre bocsátandó kibocsátási egységek elosztását. Az első felülvizsgálatot legkésőbb 2022. június 30-ig el kell végezni.

(7)

Annak érdekében, hogy egy adott tagállam a területén meglévő valamely villamosenergia-termelő létesítmény bezárása esetén kibocsátási egységeket törölhessen az árverésre kerülő mennyiségéből, értesítési eljárást kell kialakítani. Az érintett tagállamnak egy olyan egységes mintát alkalmazva kell értesítenie a Bizottságot a kibocsátási egységek törlésére irányuló szándékáról, amelyben bizonyítékokat és információkat szolgáltat a bezárt létesítményről, valamint a törlés tervezett mennyiségéről és ütemezéséről. Az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) létrehozott piaci stabilizációs tartalék működésének megőrzése érdekében a törlés volumenét csak azt követően kell levonni a tagállam árverésre kerülő mennyiségéből, hogy a piaci stabilizációs tartalék kiigazítására az adott évben sor került. Az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak közzé kell tennie a tagállamok által a mintának megfelelően szolgáltatott információkat, kivéve, ha ezek az információk bizalmas jellegük miatt védelmet élveznek.

(8)

A szén-dioxid-piac integritásának erősítése érdekében a kibocsátási egységeket a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2018 óta pénzügyi instrumentumként sorolja be. Korábban a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) csak a kibocsátási egységek származékos termékeit ismerte el pénzügyi instrumentumként. Az új besorolásnak megfelelően a kibocsátási egységek másodlagos piaci azonnali kereskedelme többek között a 2014/65/EU irányelv, az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8), valamint a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hatálya alá tartozik. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének folyamata (elsődleges piac) azonban csak az 596/2014/EU rendelet hatálya alá tartozik.

(9)

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének az új pénzügyi piaci szabályozási rendszerrel való összehangolása érdekében felül kell vizsgálni az árverések nyomon követésére és bejelentésére létrehozott rendszert. Mivel az 596/2014/EU rendelet hatályát kiterjesztették, és az most már a kibocsátási egységek árverezésére is vonatkozik, az árverések figyelemmel kísérése és a piaci visszaélések megelőzése az illetékes nemzeti hatóságok feladata. Az 596/2014/EU rendelet előírja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy aktívan derítsék fel és vizsgálják ki a piaci visszaélések eseteit. A szükséges aukcióellenőrzési feladatokat az aukciós platformoknak, a Bizottságnak, a tagállamoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak kell ellátniuk, és az aukció-ellenőr kijelölésére vonatkozó kötelezettséget meg kell szüntetni. Továbbá, mivel az 596/2014/EU rendelet közvetlenül alkalmazandó az árverésekre, az 1031/2010/EU rendelet piaci visszaélésre vonatkozó egyedi rendelkezései feleslegessé váltak, ezért törölni kell őket.

(10)

Annak érdekében, hogy a piaci visszaélések felügyeletéért felelős, illetékes nemzeti hatóságok számára költséghatékony és arányos módon lehessen biztosítani a szükséges jelentéstételi adatokat, az 1031/2010/EU rendeletnek tükröznie kell a 600/2014/EU rendeletben meghatározott, szükséges ügyletjelentési kötelezettségeket, és azokat az aukciós műveletekre vonatkozó jelentéstétel tekintetében alkalmazni kell az aukciós platformokra. Erre azért van szükség, mert az árverésekre jelenleg alkalmazandó 596/2014/EU rendelet nem rendelkezik önálló ügyletjelentési mechanizmusról, hanem a 600/2014/EU rendelet szerinti adatgyűjtésre támaszkodik.

(11)

Az aukciós platformok esetében alapvető fontosságú, hogy a közbeszerzési eljárás versenyalapú legyen, és hogy a vonatkozó kritériumokat ennek megfelelően határozzák meg. A nyertes ajánlattevők által fizetendő díjak tekintetében lehetővé kell tenni a jelenlegi maximális díj korlátozott mértékű növelését, amennyiben azt a közbeszerzési eljárás előírja, és az árverésre kerülő éves mennyiségek a piaci stabilizációs tartalék működése miatt több mint 200 millió kibocsátási egységgel csökkennek.

(12)

A közös aukciós platformra vonatkozó közbeszerzés előírhatja a kiválasztási kritériumok kiterjesztését az olyan energiatermékekkel kapcsolatos szabályozott piacokra is, amelyekkel összefüggésben még nem alakult ki a kibocsátási egységek másodlagos piaca. Abban az esetben, ha egy ilyen szabályozott piacot aukciós platformnak választanak, elő kell írni, hogy ez az első árverés előtt legalább 60 kereskedési nappal megtörténjen. Erre azért van szükség, hogy meg lehessen állapítani az aukciók időpontjában érvényes másodlagos piaci árat (a továbbiakban: kikiáltási ár) az árverések lemondása esetére, valamint az ajánlattevői díjakat, amelyek a másodlagos piacon fizetendő hasonló díjakhoz kapcsolódnak. Ezen túlmenően a Bizottságnak és a részt vevő tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy olyan körülmények között, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szervnek nehéz előre látnia, a szerződések jelenleg ötéves maximális időtartamát az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) („költségvetési rendelet”) rendelkezéseivel összhangban hét évre meghosszabbítsák. A piaci feltételek ellenőrzése és az új beszerzéseknek a szerződés időtartama alatti előkészítése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a költségvetési rendelettel összhangban előzetes piaci konzultációt folytasson.

(13)

Az aukciós folyamat egyszerűsítése érdekében az árverésre kerülő éves mennyiség megállapítását rugalmasabbá kell tenni arra az esetre, ha legfeljebb 50 000 kibocsátási egység mértékű módosításra van szükség. Az ezen küszöbérték alatti változásokat nem kell, hogy a következő év árverési volumenének változása kövesse, kivéve, ha azt egy tagállam kifejezetten kéri. Ezen túlmenően az aukciós eseménynaptár meghatározására és közzétételére vonatkozó eljárást egyszerűsíteni kell abban az értelemben, hogy a Bizottság a továbbiakban nem adna ki róla véleményt. Az aukciós eseménynaptárat azonban közzé kell tenni azt követően, hogy a Bizottság belső határozatot hozott a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti aukciós naptárnak megfelelő aukciós tábláról.

(14)

A saját aukciós platformok újbóli kijelölésének egyszerűsítése érdekében az 1031/2010/EU rendelet III. mellékletének módosítását csak új jogalanyok saját aukciós platformként való jegyzékbe vételéhez vagy már meglévők módosított feltételek melletti ismételt jegyzékbe vételéhez kell előírni. Így abban az esetben, ha egy tagállam ugyanazon feltételek mellett jelöli ki ugyanazt a saját aukciós platformot, annak jegyzékbe vételét az 1031/2010/EU rendelet III. mellékletének módosítása nélkül, az eredeti jegyzékbe vételével azonos feltételek mellett meg kell hosszabbítani. Ezt függővé kell tenni a tagállam és a Bizottság arra vonatkozó megerősítésétől, hogy e rendelet követelményei és a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt célkitűzések teljesülnek.

(15)	Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a törölt mennyiségek felhalmozódása, amennyiben több árverést törölnek, lehetővé kell tenni, hogy a törölt mennyiségeket egyenletesen elosszák a következő olyan aukciókon, amelyeken nem szerepelnek korábban törölt árverések törölt mennyiségei.

(16)	Az 1031/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1031/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól”.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)	az 1. és a 2. pontot el kell hagyni;

a 3. és 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.	»kétnapos azonnali ügylet«: azon kibocsátási egységek elárverezése, amelyek esetében a teljesítésre előre egyeztetett időpontban, az árverés napjától számítva legkésőbb két kereskedési napon belül kerül sor;

4.	»ötnapos határidős ügylet«: azon kibocsátási egységek elárverezése, amelyek esetében a teljesítésre előre egyeztetett időpontban, az árverés napjától számítva legkésőbb öt kereskedési napon belül kerül sor;”

a 8., 9. és 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.	»befektetési vállalkozás«: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

9.	»hitelintézet«: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

10.	»pénzügyi eszköz«: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)."

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).”;"

a 12., 13. és 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.	»anyavállalat«: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) 2. cikkének 9. pontjában meghatározott anyavállalat;

13.	»leányvállalat«: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott leányvállalat;

14.	»kapcsolt vállalkozás«: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott kapcsolt vállalkozás;

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).”;"

a 17–19. pont helyébe a következő szöveg lép:

„17.	»pénzmosás«: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott tevékenység, figyelemmel ugyanazon irányelv 1. cikkének (4) és (6) bekezdésére;

18.	»terrorizmus finanszírozása«: az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott tevékenység, figyelemmel ugyanazon irányelv 1. cikkének (6) bekezdésére;

19.	»bűnözői tevékenység«: az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott tevékenység;

(*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).”;"

a 21. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.

»nevesített kibocsátásiegység-forgalmi számla«: a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadott, vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott egy vagy több olyan számlatípus, amely az aukciós folyamat lebonyolítását vagy az azon való részvételt szolgálja, beleértve a kibocsátási egységeknek az e rendelet szerinti átadását megelőző letétben tartását;”

a 23. és 24. pont helyébe a következő szöveg lép:

„23.	»ügyfél-átvilágítási intézkedések«: az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikkében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések, valamint a 18. cikkében, a 18a. cikkében és a 20. cikkében meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések, figyelemmel ugyanazon irányelv 22. és 23. cikkére;

24.	»tényleges tulajdonos«: az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonos;”

a 26., 27. és 28. pont helyébe a következő szöveg lép:

„26.	»politikai közszereplők«: az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 9. pontjában meghatározott politikai közszereplők;

27.	»piaci visszaélés«: az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 1. cikke szerinti piaci visszaélés;

28.	»bennfentes kereskedelem«: az 596/2014/EU rendelet 8. cikkében meghatározott és az említett rendelet 14. cikkének a) és b) pontja által tiltott bennfentes kereskedelem;

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).”;"

a szöveg a következő 28a. ponttal egészül ki:

„28a.

»bennfentes információ jogosulatlan közzététele«: az 596/2014/EU rendelet 10. cikkében meghatározott és az említett rendelet 14. cikkének c) pontja által tiltott tevékenység;”

a 29. és 30. pont helyébe a következő szöveg lép:

„29.	»bennfentes információ«: az 596/2014/EU rendelet 7. cikkében meghatározott bennfentes információ;

30.	»piaci manipuláció«: az 596/2014/EU rendelet 12. cikkében meghatározott és az említett rendelet 15. cikke által tiltott piaci manipuláció;”

a 39. pont helyébe a következő szöveg lép:

„39.	»szabályozott piac«: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;”

l)	a 41. pontot el kell hagyni;

a 42. pont helyébe a következő szöveg lép:

„42.	»piacműködtető«: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott piacműködtető;”

a 43. pont b)–f) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 55. pontjának a) alpontjában meghatározott hely, figyelemmel az említett irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelményekre az e rendelet 18. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában;

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 55. pontjának a) alpontjában meghatározott hely, figyelemmel az említett irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelményekre az e rendelet 19. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, az e rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek vonatkozásában;

d)	az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott hely az e rendelet 19. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, az e rendelet 18. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett személyek vonatkozásában;

e)	a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 55. pontjának a) alpontjában meghatározott hely az e rendelet 19. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, az e rendelet 18. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett üzleti csoportosulások vonatkozásában;

f)	a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 55. pontjának b) alpontjában meghatározott hely, az e rendelet 35. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének alkalmazásában;”

a 44. pont helyébe a következő szöveg lép:

„44. exitstratégia: az érintett aukciós platformot kijelölő szerződésekkel összhangban meghatározott dokumentum vagy dokumentumok, amely vagy amelyek részletesen meghatározzák az alábbiak biztosítását szolgáló intézkedéseket:»«

a)	az árverések zavartalan lebonyolításához és az aukciós folyamatnak az aukciós platform jogutódja általi zökkenőmentes működtetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak átadása;

b)	az aukciós folyamattal kapcsolatban minden olyan információ biztosítása, amely az aukciós platform jogutódjának kijelölésére szolgáló közbeszerzési eljárás lebonyolításához szükséges;

c)	az ajánlatkérő szervek vagy az aukciós platform jogutódja, illetve ezek bármely együttese részére az ahhoz szükséges technikai segítség megadása, hogy hozzáférhessenek az a) és a b) pont alapján megadott információkhoz és azokat értelmezni és használni tudják.”

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdésben a harmadik albekezdést el kell hagyni;

a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	az ajánlati mennyiség, amely nem más, mint a kibocsátási egységek mennyisége 500 kibocsátási egységet tartalmazó csomagok egész számú többszöröseként megadva;”

c)	az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5) A befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek aukciós platformon bonyolított ajánlatfogadása, -átadása és -benyújtása a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja értelmében vett befektetési szolgáltatásnak minősül.”

A 7. cikk (7) és (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az árverés megkezdését megelőzően az aukciós platform a megfelelő ajánlatkérő szervvel a 26. cikk (1) bekezdése vagy a 30. cikk (5) bekezdése alapján történő egyeztetést, valamint az 56. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságok értesítését követően meghatározza az e cikk (6) bekezdésében foglaltak alkalmazásához szükséges módszertant.

Ugyanazon aukciós platform két ajánlattételi időszaka között az érintett aukciós platform módosíthatja a módszertant. Az aukciós platform a 26. cikk (1) bekezdése vagy a 30. cikk (5) bekezdése alapján haladéktalanul értesíti erről a megfelelő ajánlatkérő szervet és az 56. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságokat.

Az érintett aukciós platformnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a megfelelő ajánlatkérő szerv véleményét, ha az rendelkezésre áll.

(8) Amennyiben az aukciós platform törli egy, a 2003/87/EK irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó kibocsátási egységek árverését, a kibocsátási egységek el nem árverezett mennyiségét egyenlően el kell osztani az ugyanazon aukciós platformon beütemezett következő négy árverés között. Amennyiben egy törölt árverések által érintett tagállami mennyiség nem osztható el egyenletesen az első mondatban foglaltakkal összhangban, az érintett tagállam e kibocsátási egységeket négynél kevesebb árverésen, e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti mennyiségekben értékesíti árverés útján.

Amennyiben az aukciós platform a 2003/87/EK irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó kibocsátási egységek valamely árverését törli, a kibocsátási egységek el nem árverezett mennyiségét egyenlően el kell osztani az ugyanazon aukciós platformon beütemezett következő két árverés között. Amennyiben egy törölt árverések által érintett tagállami mennyiség nem osztható el egyenletesen az előző mondatban foglaltakkal összhangban, az érintett tagállam e kibocsátási egységeket a soron következő árverésen, e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti mennyiségekben értékesíti árverés útján

Amennyiben olyan árverést törölnek, amely egy korábban törölt árverésből származó mennyiségeket tartalmaz, annak mennyiségét az első és a második albekezdéssel összhangban el kell osztani az első olyan árveréssel kezdve, amelyet nem érintenek korábbi törlések miatti egyéb kiigazítások.”

A 8. cikk (3)–(6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Kivételes esetekben az aukciós platformok a Bizottsággal való egyeztetés után módosíthatják az ajánlattételi időszakok időpontjait, ha arról minden valószínűleg érintett felet előzetesen értesítenek. Az érintett aukciós platformnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a Bizottság véleményét, ha az rendelkezésre áll.

(4) Az e rendelet 26. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt aukciós platform köteles legkésőbb a hatodik árveréstől kezdődően a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek tekintetében legalább heti rendszerességgel, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek tekintetében pedig legalább kéthavonta árverést tartani.

Legfeljebb heti két olyan napon, amikor egy, a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform árverést tart, más aukciós platformok nem folytathatnak árverést. Amennyiben a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform a hét több mint két napján folytat árverést, meghatározza és közzéteszi, hogy az aukciós napok közül mely két napra kívánja érvényesíteni az egyéb árverések tilalmát. Ezt legkésőbb a 11. cikkben említett időpont-meghatározás és közzététel alkalmával kell megtennie.

(5) Az e rendelet 26. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt aukciós platformon elárverezendő, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyiségét egyenletesen el kell osztani az adott év összes árverése között, kivételt jelent ez alól minden év augusztusa, amikor az év többi hónapjában árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségének felét kell árverés útján értékesíteni.

Az e rendelet 26. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt aukciós platformon elárverezendő, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyiségét alapszabályként egyenletesen el kell osztani az adott év összes árverése között, kivételt jelent ez alól minden év augusztusa, amikor az év többi hónapjában árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségének felét kell árverés útján értékesíteni.

Amennyiben egy tagállam árverésre kerülő kibocsátási egységeinek éves mennyisége nem osztható el egyenletesen az adott évben tartandó árverések között 500 kibocsátási egységet tartalmazó csomagokban a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban, az érintett aukciós platformnak a szóban forgó mennyiséget kevesebb árverés között kell szétosztania, biztosítva, hogy a mennyiséget legalább negyedévente árverés útján értékesítsék.

(6) A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok körébe nem tartozó aukciós platformokon folytatott árverések ütemezésével és gyakoriságával kapcsolatban a 32. cikkben foglalt kiegészítő rendelkezések az irányadók.”

A 9. cikk a következőképpen módosul:

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az 58. cikkben említett szabályok sérelme nélkül – amennyiben alkalmazandók – az aukciós platform törölheti az árverést, ha annak szabályszerű lefolytatását megzavarják vagy megzavarhatják. A törölt aukciókból származó kibocsátási egységek mennyiségét a 7. cikk (8) bekezdésének megfelelően kell elosztani.”;

b)	a második és a harmadik bekezdést el kell hagyni.

A 10. cikk (1)–(4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek 2019-től kezdődően az egyes naptári években árverés útján értékesítendő mennyisége az említett irányelv 10. cikke (1) és (1a) bekezdésével összhangban megállapított mennyiség.

(2) A 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységeknek az egyes naptári években az egyes tagállamok által árverés útján értékesítendő mennyisége a kibocsátási egységek e cikk (1) bekezdése szerinti mennyiségén, valamint az adott tagállam kibocsátási egységeinek az említett irányelv 10. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott arányán alapul.

(3) A 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységeknek az egyes tagállamok által az egyes naptári években e cikk (1) és (2) bekezdése értelmében árverés útján értékesítendő mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5a) bekezdését, az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozat (*) 1. cikkének (5) és (8) bekezdése alapján végrehajtandó módosításokat, valamint a 2003/87/EK irányelv 10c. cikke, 12. cikkének (4) bekezdése, 24., 27. és 27a. cikke és az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) 6. cikke alapján végrehajtandó módosításokat kell figyelembe venni.

(4) Az (EU) 2015/1814 határozat sérelme nélkül az egy adott naptári évben elárverezendő kibocsátási egységek mennyiségében utólag bekövetkezett minden változást a következő naptári évben elárverezendő kibocsátási egységek mennyiségéből kell ellensúlyozni.

Kivételes körülmények között, különösen ha az ilyen változások kumulatív éves értéke egy adott tagállam esetében nem haladja meg az 50 000 kibocsátási egységet, ezeket a változásokat ellensúlyozni lehet a következő naptári években árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségéből, kivéve, ha egy tagállam 2020. április 30-ig kéri a Bizottságtól, hogy a 2021-től kezdődő időszakban ez a küszöbérték ne vonatkozzon rá.

A kibocsátási egységek egy adott naptári évben árverés útján a 6. cikk (1) bekezdésében előírt kerekítés miatt nem értékesíthető mennyiségét a következő naptári évben elárverezendő kibocsátási egységek mennyiségéből kell ellensúlyozni.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.)."

(**) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).” "

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformokon árverésre bocsátott, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek egyes aukcióinak eseménynaptára

Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok – a Bizottsággal folytatott előzetes egyeztetést követően – minden egyes naptári évre vonatkozóan meghatározzák az aukciós eseménynaptárat, beleértve az ajánlattételi időszakok időpontjait, az egyes árverések aukciós mennyiségeit, az árverések dátumait, az aukciós termékek típusát, valamint az egyes árverések alkalmával értékesíteni kívánt, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek kifizetésének és átadásának dátumait. Az érintett aukciós platformok a megelőző év július 15-ig vagy azt követően az első adandó alkalommal közzéteszik az aukciós eseménynaptárat, feltéve, hogy a Bizottság utasította az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (a továbbiakban: EUTL) központi tisztviselőjét, hogy a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően rögzítse az aukciós eseménynaptárnak megfelelő aukciós táblát az EUTL-ben.”

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés első albekezdése a következő mondattal egészül ki: „A 10. cikk (4) bekezdését az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségének bármely későbbi változására alkalmazni kell.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Egy adott kereskedési időszak minden egyes naptári éve tekintetében a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységeknek az egyes tagállamok által árverés útján értékesítendő mennyiségét az e cikk (1) bekezdése szerinti mennyiség, valamint az adott tagállamra jutó, a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (3) bekezdése alapján meghatározott arány alapján kell meghatározni.”

10.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „ Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformokon árverésre bocsátott, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek egyes aukcióinak eseménynaptára ”;

b)	az (1) bekezdést el kell hagyni;

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok – a Bizottsággal folytatott előzetes egyeztetést követően – minden egyes naptári évre vonatkozóan meghatározzák az aukciós eseménynaptárakat, beleértve az ajánlattételi időszakok időpontjait, az egyes árverések aukciós mennyiségeit, az árverések dátumait, az aukciós termékek típusát, valamint az egyes árverések alkalmával értékesíteni kívánt, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek kifizetésének és átadásának dátumait. Az érintett aukciós platformok a megelőző év szeptember 30-ig vagy azt követően az első adandó alkalommal közzéteszik az aukciós eseménynaptárat, feltéve, hogy a Bizottság utasította az EUTL központi tisztviselőjét, hogy a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően rögzítse az aukciós eseménynaptárnak megfelelő aukciós táblát az EUTL-ben. A 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek e rendelet 11. cikke szerinti aukciós eseménynaptárának közzétételére vonatkozó határidő sérelme nélkül az érintett aukciós platformok a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységek aukciós eseménynaptárait egyidejűleg is meghatározhatják.”;

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok az e cikk (2) bekezdése szerinti meghatározást és közzétételt a 2003/87/EK irányelv 3e. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatra alapozzák.

(4) Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok körébe nem tartozó aukciós platformokon árverésre bocsátott, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek egyes árverési alkalmait rögzítő eseménynaptárról szóló rendelkezéseket e rendelet 32. cikkének megfelelően kell meghatározni és közzétenni.

A 32. cikk olyan aukciókra is alkalmazandó, amelyeket a 30. cikk (7) bekezdésének második albekezdése értelmében a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform bonyolít le.”

11.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	ha az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok körébe nem tartozó aukciós platform tevékenységét a 2003/87/EK irányelv 19. cikke (3) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal felfüggesztik;”

ii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	ha a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (7) bekezdésének megfelelően az új belépők részére elkülönített kibocsátási egységek valamely mennyisége megmarad, és ha a kibocsátási egységek valamely mennyiségét nem osztják ki az említett irányelv 10c. cikke alapján;”

iii.

a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)	kibocsátási egységeknek az árverésről a 22. cikk (5) bekezdése alapján történő visszatartása eredményeképpen;”

iv.

az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)	ha az (EU) 2015/1814 határozatnak megfelelően olyan kiigazításra van szükség, amelyet az adott év július 15-éig, illetve azt követően az első adandó alkalommal meg kell határozni és közzé kell tenni;”

a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:

„m)	kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése szerinti törlése esetén.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a módosítás végrehajtásának módját e rendelet nem szabályozza, az érintett aukciós platform mindaddig nem hajthatja végre a módosítást, amíg a Bizottság véleményét előzetesen ki nem kérte. A 11. cikket és a 13. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.”

12.	A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép: „15. cikk A közvetlen ajánlattételre jogosult személyek Közvetlenül csak az a személy tehet ajánlatot egy árverésen, aki a 18. cikk alapján ajánlattételi kérelem benyújtására, valamint a 19. és 20. cikk alapján ajánlattételre jogosult.”

13.

A 16. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 26. cikk (1) bekezdése vagy a 30. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform továbbá annak lehetőségét is biztosíthatja az ajánlattevők számára, hogy árveréseinek elektronikus felületét külön erre a célra létrehozott kapcsolatokon keresztül is elérjék.”

14.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett, saját nevükben vagy ügyfeleik nevében ajánlatot tevő befektetési vállalkozások;

c)	a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) alapján engedélyezett, saját nevükben vagy ügyfeleik nevében ajánlatot tevő hitelintézetek;

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”;"

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 2014/65/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett eltérés sérelme nélkül, az eltérés hatálya alá tartozó és az e rendelet 59. cikke értelmében felhatalmazott egyéb személyek is nyújthatnak be az árverésen saját nevükben vagy fő tevékenységük szerinti ügyfeleik nevében történő közvetlen ajánlattétel iránti kérelmet, feltéve, hogy a székhelyük szerinti tagállam elfogadott olyan jogszabályt, amely abban a tagállamban felhatalmazza az erre illetékes nemzeti hatóságot, hogy engedélyezze számukra a saját nevükben vagy a fő tevékenységük szerinti ügyfeleik nevében történő ajánlattételt.”;

c)	a (3) bekezdést el kell hagyni;

d)	a (6) bekezdést el kell hagyni.

15.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az ajánlattételi jogosultságra irányuló kérelmet és a kísérődokumentumokat kérésre vizsgálat céljából elérhetővé kell tenni a 62. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett vizsgálatot folytató tagállam nemzeti bűnüldöző hatóságai, valamint a tagállami határokon átívelő vizsgálatokban részt vevő összes uniós szerv számára.”;

b)	a (6) bekezdést el kell hagyni.

16.	A 21. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ilyen esetekben az érintett aukciós platform köteles e rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban bejelentést tenni az (EU) 2015/849 irányelv 32. cikkében említett pénzügyi információs egységnél (FIU).”

17.

A 22. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésekben, árverezőt kell kinevezni annak érdekében, hogy az a 26. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölt aukciós platformokkal, illetve bármely hozzájuk kapcsolódó klíringrendszerrel és elszámolórendszerrel meg tudjon kötni minden szükséges megállapodást és végre tudja hajtani az azokban foglaltakat, és így a szóban forgó aukciós platformokon kölcsönösen elfogadott feltételek alapján el tudjon járni az őt kinevező tagállam nevében a kibocsátási egységek elárverezésekor, a 30. cikk (7) bekezdése második albekezdésének, valamint a 30. cikk (8) bekezdése első albekezdésének megfelelően.

(4) A tagállamok tartózkodnak attól, hogy bennfentes információkat hozzanak az árverező alkalmazásában álló személyek tudomására, kivéve, ha ezt a tagállam alkalmazásában álló vagy nevében eljáró személy teszi illetékességi alapon, munkakörének vagy foglalkozásának szokásos gyakorlása, feladatainak szokásos ellátása keretében, és az érintett tagállam megbizonyosodott arról, hogy az árverező az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (8) bekezdésében és 19. cikkének (10) bekezdésében meghatározott intézkedéseken túlmenően megfelelő intézkedéseket léptetett életbe annak megakadályozására, hogy az alkalmazásában álló személyek bennfentes kereskedelmet végezzenek, vagy bennfentes információt jogosulatlanul közzétegyenek.”

18.	A VI. fejezet címét el kell hagyni.

19.

A 24. és 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése az innovációs alap és a modernizációs alap céljaira

(1) A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (8) bekezdésének első albekezdése és 10d. cikkének (4) bekezdése alapján az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformon 2021-tól kezdődően elárverezendő kibocsátási egységek tekintetében az árverező az Európai Beruházási Bank (EBB). A 22. cikk (2) és (4) bekezdését, a 23. cikk (1) bekezdését és az 52. cikk (1) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni az EBB-re. Az EBB mint árverező biztosítja, hogy a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában az árverési bevétel keletkezési hónapjának végétől számított legkésőbb 15 napon belül sor kerüljön a szóban forgó árverési bevételeknek a Bizottság által bejelentett számlára történő folyósítására. A Bizottság és az EBB közötti, az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*) 20. cikkének (3) bekezdése alapján megkötött megállapodással összhangban az EBB a folyósítás előtt levonhatja az említett bevételeknek a bankszámlán való tartása, illetve arról történő kifizetése miatt felmerült további díjakat.

(2) A kibocsátási egységek (1) bekezdés szerint árverésre kerülő éves mennyiségét az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerinti közös fellépésben részt vevő tagállamok által árverés útján értékesítendő éves mennyiségekkel együtt kell értékesíteni, és az e rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban egyenletesen el kell osztani.

(3) A kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdése szerinti mennyiségeit elvben a 2021. január 1-jével kezdődő tízéves időszakban, egyenlő éves mennyiségekben kell árverésre bocsátani.

A Bizottság felülvizsgálja a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (8) bekezdésének negyedik albekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban végrehajtott pályázati felhívásokhoz kapcsolódó odaítélésről szóló határozatok után árverés útján történő értékesítésre fennmaradó kibocsátási egységek elosztását. Ilyen felülvizsgálatokat kétévente kell végezni úgy, hogy az első felülvizsgálatra legkésőbb 2022. június 30-ig sor kerüljön. Az egyes felülvizsgálatok során különös figyelmet kell fordítani a jövőbeli pályázati felhívásokhoz rendelkezésre álló támogatásra, az innovációs alapból projektfejlesztési támogatás céljára nyújtott támogatásra rendelkezésre álló maximális összegre, az innovációs alapból nyújtott támogatás teljes összegéből a Bizottság által a kis léptékű projekteknek szóló pályázati felhívásra fenntartott részre, a nyertes projektek számára előirányzott támogatásra, valamint a kifizetésre és a visszafizetési rátára.

25. cikk

Eljárás kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése szerinti törlésére

(1) Az a tagállam, amely a területén található villamosenergia-termelő létesítménynek a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban történő bezárása nyomán az árverésre bocsátandó kibocsátási egységei teljes mennyiségéből kibocsátási egységeket kíván törölni, szándékáról legkésőbb a bezárás évét követő naptári év december 31-ig értesíti a Bizottságot az e rendelet I. mellékletében meghatározott minta felhasználásával.

(2) A 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében törlendő kibocsátási egységek mennyiségét le kell vonni az érintett tagállam által árverés útján értékesítendő kibocsátási egységeknek az (EU) 2015/1814 határozat szerinti kiigazítások után e rendelet 10. cikke szerint megállapított mennyiségéből.

(3) A Bizottság közzéteszi a tagállamok által az I. mellékletnek megfelelően benyújtott információkat, az említett melléklet 6. pontjában említett jelentések kivételével.

(*) A Bizottság (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 26.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az innovációs alap működése tekintetében való kiegészítéséről (HL L 140., 2019.5.28., 6. o.).” "

20.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdést el kell hagyni;

a (3)–(6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett közös közbeszerzési eljárást az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 165. cikkének (2) bekezdése szerint kell lefolytatni.

(4) Az (1) bekezdésben említett aukciós platformok kijelölése legfeljebb öt éves időszakra szólhat. Amennyiben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 172. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, a tagállamok és a Bizottság hét évre meghosszabbíthatják az aukciós platform kijelölésének maximális időtartamát. A szerződés időtartama alatt a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 166. cikkének (1) bekezdésével összhangban előzetes piaci konzultációt folytathat a piaci feltételek ellenőrzése és az új közbeszerzési eljárás előkészítése céljából.

(5) Az (1) bekezdésben említett aukciós platformok azonosító adatait és elérhetőségeit közzé kell tenni a Bizottság internetes honlapján.

(6) Azok a tagállamok, amelyek azt követően csatlakoznak az (1) bekezdés szerinti közös fellépésekhez, hogy hatályba lépett a Bizottság és az adott fellépésben részt vevő tagállamok között létrejött közös közbeszerzési megállapodás, kötelesek elfogadni a Bizottság és a közös fellépéshez csatlakozó tagállamok által az említett megállapodás hatálybalépését megelőzően közösen megállapított feltételeket, valamint a megállapodás alapján időközben elfogadott határozatokat.

Azok a tagállamok, amelyek a 30. cikk (4) bekezdése alapján úgy határoznak, hogy nem kívánnak részt venni az e cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, hanem saját aukciós platformot jelölnek ki, az (1) bekezdés szerinti közös fellépésben részt vevő tagállamok és a Bizottság között egyeztetett és a közös közbeszerzési megállapodásban meghatározott feltételek mellett, valamint az alkalmazandó közbeszerzési szabályok betartásával megfigyelői státuszt kaphatnak.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).” "

21.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

az f) és a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	a Bizottság tájékoztatása az árverések lebonyolításával kapcsolatos információkról az 53. cikk szerint;

az árverések figyelemmel kísérése, értesítés pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, bűnözői tevékenység vagy piaci visszaélés gyanújáról, a szükségesnek ítélt korrekciós intézkedések vagy szankciók, köztük a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok végrehajtásának irányítása az 54–59. cikk és a 64. cikk (1) bekezdése szerint;”

ii.

a szöveg következő h) ponttal egészül ki:

„h)	a 36. cikk szerinti jelentéstétel.”;

b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A kijelölése időpontjától számított három hónapon belül az aukciós platform részletes exitstratégiát nyújt be a Bizottságnak.”

22.	A 28. cikket el kell hagyni.

23.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok által a Bizottság részére nyújtott szolgáltatások”;

b)	a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok kötelesek technikai támogatási szolgáltatásokat nyújtani a Bizottság alábbiakkal kapcsolatos munkájához:”;

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a III. melléklet aukciós eseménynaptárának elkészítéséhez szükséges koordináció;”

d)	a b) és a c) pontot el kell hagyni;

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	a Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (5) bekezdése értelmében végzett jelentéstétel;”

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	e rendeletre, a 2003/87/EK irányelvre vagy az azon irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó bármely olyan felülvizsgálat, amely hatással van a szén-dioxid-piac működésére, beleértve az árverések lebonyolítását;”.

24.

A 30. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformoktól eltérő aukciós platformok kijelölése”;

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az a tagállam, amely nem vesz részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, saját aukciós platformot jelölhet ki, amely az e rendelet 31. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően árverés útján értékesítheti a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységek rá eső mennyiségét.”;

c)	a (2) bekezdést el kell hagyni;

a (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az a tagállam, amely nem vesz részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, árverés útján történő értékesítés céljából azonos aukciós platformot vagy külön aukciós platformokat is kijelölhet.

(4) Az a tagállam, amely az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerinti közös fellépésben nem kíván részt venni, hanem e cikk (1) bekezdése alapján saját aukciós platformot jelöl ki, erről e rendelet hatálybalépésétől számítva három hónapon belül tájékoztatni köteles a Bizottságot.

(5) Az a tagállam, amely nem vesz részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, az e cikk (1) bekezdése szerint kijelölt saját aukciós platformját olyan kiválasztási eljárás alapján köteles kiválasztani, amely megfelel a közbeszerzésre vonatkozó uniós, illetve nemzeti jogszabályi rendelkezéseknek, amennyiben ezt uniós, illetve nemzeti közbeszerzési jogszabályok előírják. A kiválasztási eljárásra az uniós és a nemzeti jogban előírt összes vonatkozó jogorvoslati és végrehajtási eljárás alkalmazandó.

Az (1) bekezdésben említett aukciós platformok megbízatása legfeljebb hároméves időszakra szólhat, amely legfeljebb további két évvel meghosszabbítható.

Az (1) bekezdésben említett aukciós platformok kijelölésének feltétele, hogy a szóban forgó aukciós platformok a (7) bekezdésnek megfelelően szerepeljenek a III. melléklet jegyzékében. Kijelölésük végrehajtására mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett aukciós platformnak a III. melléklet jegyzékébe a (7) bekezdésnek megfelelően történő felvétele hatályba nem lépett.”;

a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az a tagállam, amely nem vesz részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, hanem e cikk (1) bekezdése alapján saját aukciós platform kijelölése mellett dönt, teljeskörű tájékoztatást köteles nyújtani a Bizottságnak az alábbiak tekintetében:”;

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az aukciós termék típusa, illetve minden ahhoz szükséges információ, hogy a Bizottság fel tudja mérni, vajon az előirányzott aukciós eseménynaptár összeegyeztethető-e a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok fennálló vagy előirányzott aukciós eseménynaptárával, valamint az azon tagállamok által előterjesztett további aukciós eseménynaptárakkal, amelyek nem vesznek részt a 26. cikk szerinti közös fellépésben, hanem saját aukciós platformot jelölnek ki;”

a (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A III. mellékletnek tartalmaznia kell a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok körébe nem tartozó aukciós platformokat, az azokat kijelölő tagállamokat, a kijelölés feltételeit, valamint az összes további vonatkozó feltételt vagy kötelezettséget, amennyiben az e rendeletben foglalt követelmények, továbbá a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt célkitűzések teljesülnek. A Bizottság kizárólag e követelmények és célkitűzések alapján jár el, és teljes mértékben figyelembe veszi az érintett tagállam által benyújtott információkat.

Amennyiben egy saját aukciós platformot kijelölő tagállam úgy határoz, hogy ugyanazon aukciós platformot jelöli ki az első albekezdésben előírt jegyzékbe való felvételével megegyező feltételek és kötelezettségek mellett, akkor az említett jegyzékbe való felvétel továbbra is érvényes, amennyiben a tagállam és a Bizottság megerősítik, hogy e rendelet követelményei és a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt célkitűzések teljesülnek. E célból a tagállam a (6) bekezdésben említett információkat tartalmazó értesítést nyújt be a Bizottságnak, valamint megosztja a vonatkozó információkat a többi tagállammal. A Bizottság a jegyzékbe való felvétel érvényességének meghosszabbításáról tájékoztatja a nyilvánosságot.

Az első albekezdésben meghatározott jegyzékbe való felvétel hiányában az a tagállam, amely nem vesz részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, hanem úgy dönt, hogy e cikk (1) bekezdése alapján saját aukciós platformot jelöl ki, az első albekezdésben meghatározott bejegyzés hatálybalépésétől számított három hónapos időszak végéig a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformokat köteles igénybe venni kibocsátási egységei azon hányadának értékesítésére, amelyet egyébként az e cikk (1) bekezdése alapján kijelölendő aukciós platformon árverezett volna el.

A (8) bekezdés sérelme nélkül az a tagállam, amely nem vesz részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, hanem úgy dönt, hogy e cikk (1) bekezdése alapján saját aukciós platformot jelöl ki, kizárólag abból a célból is részt vehet a közös fellépésben, hogy a harmadik albekezdésben foglaltaknak megfelelően igénybe vehesse a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformokat. Ilyen részvételre csak a 26. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően és a közös közbeszerzési megállapodás feltételeinek betartásával kerülhet sor.

(8) Az a tagállam, amely nem vesz részt a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, hanem úgy dönt, hogy e cikk (1) bekezdése alapján saját aukciós platformot jelöl ki, a 26. cikk (6) bekezdésének megfelelően csatlakozhat a 26. cikkben meghatározott közös fellépéshez.

Azon kibocsátási egységek mennyiségét, amelyeket egy olyan aukciós platform keretében terveztek árverésre bocsátani, amely nem tartozik a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok körébe, egyenlően el kell osztani a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt, érintett aukciós platform által lebonyolított árverések között.”

25.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformoktól eltérő aukciós platformok feladatai”;

b)	az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A 30. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform azonban mentesül a 27. cikk (1) bekezdése c) pontjának rendelkezései alól, és a 27. cikk (3) bekezdése szerinti exitstratégiát megküldi a kijelölő tagállamnak.”;

c)	a (2) bekezdést el kell hagyni;

d)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, valamint a 9., a 10., a 12., a 14. és a 32. cikknek az aukciós eseménynaptárra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók a 30. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platformokra.”

26.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformoktól eltérő aukciós platformok aukciós eseménynaptára”;

az (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform által lebonyolított egyes aukciókon árverésre bocsátott, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyisége nem haladhatja meg a 20 millió kibocsátási egységet, és nem lehet kevesebb 3,5 millió kibocsátási egységnél, kivéve akkor, ha egy adott naptári évben az aukciós platformot kijelölő tagállam által árverésre bocsátandó, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek teljes mennyisége nem éri el a 3,5 millió egységet, amely esetben a naptári évre jutó összes kibocsátási egységet egyetlen árverés alkalmával kell értékesíteni. Ugyanakkor a szóban forgó aukciós platformok által lebonyolított egyes aukciókon árverésre kerülő, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyisége nem lehet 1,5 millió kibocsátási egységnél kevesebb abban a 12 hónapos időszakban, amikor az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5) bekezdése értelmében egy meghatározott mennyiségű kibocsátási egységet le kell vonni az árverés útján értékesíteni kívánt kibocsátási egységek mennyiségéből.

(2) Az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform által lebonyolított egyes aukciókon árverésre bocsátott, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyisége nem haladhatja meg az 5 millió kibocsátási egységet, és nem lehet kevesebb 2,5 millió kibocsátási egységnél, kivéve akkor, ha egy adott naptári évben az aukciós platformot kijelölő tagállam által árverésre bocsátandó, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek teljes mennyisége nem éri el a 2,5 millió egységet, amely esetben a naptári évre jutó összes kibocsátási egységet egyetlen árverés alkalmával kell értékesíteni.

(3) Az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében kijelölt összes aukciós platform által árverés útján értékesítendő, a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységek összesített mennyiségét egyenlően kell elosztani az adott naptári év folyamán, azzal a különbséggel, hogy augusztusban az év többi hónapjában árverés útján értékesített kibocsátási egységek mennyiségének felét kell árverésre bocsátani. E követelmények abban az esetben tekintendők teljesítettnek, ha minden egyes, a 30. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform esetében külön-külön teljesülnek.

(4) Az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok – a Bizottsággal folytatott előzetes egyeztetést követően – minden egyes évre vonatkozóan meghatározzák az aukciós eseménynaptárat, beleértve az ajánlattételi időszakok időpontjait, az egyes árverések aukciós mennyiségeit, az árverések dátumait, az aukciós termékek típusát, valamint az egyes árverések alkalmával értékesíteni kívánt kibocsátási egységek kifizetésének és átadásának dátumait. Az érintett aukciós platformok a 10. és a 12. cikkel összhangban határozzák meg az egyes árveréseken értékesítendő mennyiségeket.

Az érintett aukciós platformok a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek esetében az aukciós évet megelőző év október 31-ig vagy ezt követően az első adandó alkalommal, míg az említett irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek esetében az aukciós évet megelőző év július 15-ig vagy ezt követően az első adandó alkalommal közzéteszik az aukciós eseménynaptárat, feltéve, hogy a Bizottság utasította az EUTL központi tisztviselőjét, hogy a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően rögzítse az aukciós eseménynaptárnak megfelelő aukciós táblát az EUTL-ben. Az érintett aukciós platformok az aukciós eseménynaptárak meghatározásával és közzétételével kapcsolatos kötelezettségeiket azt követően teljesítik, hogy az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok meghatározták és közzétették az e rendelet 11. cikkében és 13. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat, kivéve, ha ilyen platform kijelölésére még nem került sor. A 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek aukciós eseménynaptárának közzétételére vonatkozó határidő sérelme nélkül az érintett aukciós platformok a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységek aukciós eseménynaptárait egyidejűleg is meghatározhatják.

A közzétett eseménynaptáraknak összhangban kell lenniük a III. mellékletben felsorolt összes vonatkozó feltétellel és kötelezettséggel.

(5) Amennyiben egy, a 30. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform a 7. cikk (5) vagy (6) bekezdése, illetve a 9. cikk szerint töröl egy általa lebonyolított árverést, a kibocsátási egységek elárverezett mennyiségét el kell osztani vagy a 7. cikk (8) bekezdése szerint, vagy – ha az érintett aukciós platform az adott naptári évben négynél kevesebb árverést bonyolít le – a platformon beütemezett következő két árverés között.”

27.	A 33. cikket el kell hagyni.

28.	A IX. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép: „ AZ ÁRVEREZŐ KINEVEZÉSÉRE, VALAMINT AZ AUKCIÓS PLATFORMOK KIJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ”.

29.

A 34. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Az árverező kinevezése tekintetében alkalmazandó követelmények”;

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Az árverezők kinevezésekor a tagállamok az alábbiak teljesülésének mértékét veszik figyelembe a jelöltek kapcsán:”;

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az árverezői feladatok késedelem nélküli, a legmagasabb szakmai és minőségi kívánalmakat kielégítő végrehajtásának képessége.”

30.

A 35. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés sérelme nélkül, amennyiben a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös közbeszerzési eljárás tekintetében a közbeszerzési dokumentumok előírják, az a szabályozott piac, amelynek működtetője az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 2. cikkének (6) bekezdése szerinti nagykereskedelmi energiapiacot szervez, de nem szervezi meg a kibocsátási egységek vagy a kibocsátási egységek derivatíváinak másodlagos piacát, részt vehet az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárásban. Ebben az esetben, ha a szóban forgó szabályozott piacot a 26. cikk (1) bekezdése értelmében aukciós platformként nevezik ki, és működtetője a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás közzétételének időpontjáig nem szervezi meg a kibocsátási egységek vagy a kibocsátási egységek derivatíváinak másodlagos piacát, a működtetőnek engedélyt kell szereznie, és az érintett aukciós platform által meghirdetett első ajánlattételi időszak megnyitása előtt legalább 60 kereskedési nappal meg kell szerveznie a kibocsátási egységek vagy a kibocsátási egységek derivatíváinak másodlagos piacát.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).”;"

a (3) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az uniós rendszer hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozások árverésen való teljeskörű, igazságos és méltányos részvételének, valamint a 2003/87/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében, 27a. cikkének (1) bekezdésében és 28a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott kis kibocsátók hozzáférésének biztosítása;”

a (4) bekezdés első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Valamely aukciós platform csak akkor jelölhető ki e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése, illetve 30. cikkének (1) bekezdése szerint, ha a jelölt szabályozott piac és a piacműködtető székhelye szerinti tagállam gondoskodott arról, hogy a 2014/65/EU irányelv III. címében foglaltakat átültető nemzeti intézkedések a kétnapos azonnali ügyletekkel vagy az ötnapos határidős ügyletekkel kapcsolatos árverezésekre a megfelelő mértékig alkalmazandók legyenek.

Valamely aukciós platform csak azt követően jelölhető ki e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése, illetve 30. cikkének (1) bekezdése szerint, hogy a jelölt szabályozott piac és a piacműködtető székhelye szerinti tagállam gondoskodott arról, hogy illetékes nemzeti hatóságai a 2014/65/EU irányelv VI. címében foglaltakat a megfelelő mértékig átültető nemzeti intézkedéseknek megfelelően engedélyezni és felügyelni tudják a szabályozott piacot és a piacműködtetőt.”;

az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 2014/65/EU irányelv 67. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt, az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett tagállami illetékes hatóságok döntenek az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése vagy 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt vagy kijelölendő szabályozott piac engedélyezéséről, feltéve, hogy a szabályozott piac és a piacműködtető megfelel a 2014/65/EU irányelv III. címében foglalt rendelkezéseket e cikk (4) bekezdése szerint a székhelyük szerinti tagállam nemzeti jogrendjébe átültető rendelkezéseknek. Az engedélyezésről szóló határozatot a 2014/65/EU irányelv VI. címét e cikk (4) bekezdésének megfelelően a székhely szerinti tagállam nemzeti jogrendjébe átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell meghozni.

(6) Az e cikk (5) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságok hatékony piaci felügyeletet gyakorolnak, és megtesznek minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy az említett bekezdésben foglalt követelmények teljesüljenek. Ennek érdekében közvetlenül, vagy a 2014/65/EU irányelv 67. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt egyéb illetékes nemzeti hatóságok közreműködésével képesnek kell lenniük arra, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett szabályozott piac és működtetője tekintetében gyakorolják az említett irányelv 69. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében rájuk ruházott jogköröket.

Az e cikk (5) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságok szerinti minden egyes tagállam gondoskodik arról, hogy a 2014/65/EU irányelv 70., 71. és 74. cikkét átültető nemzeti intézkedések alkalmazást nyerjenek azon személyek esetében, akik a 2014/65/EU irányelv III. címében foglalt kötelezettségeket, vagyis az e cikk (4) bekezdésének megfelelően a székhely szerinti tagállam nemzeti jogrendjébe azokat átültető nemzeti követelményeket nem teljesítik.

E bekezdés alkalmazásában a különböző tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti, valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) alapján létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatósággal folytatott együttműködésre a 2014/65/EU irányelv 79–87. cikkét átültető nemzeti intézkedések vonatkoznak.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).” "

31.	A X. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép: „ JELENTÉSTÉTEL AZ ÜGYLETEKRŐL ”.

32.

A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

Ügyletjelentési kötelezettség

(1) Az aukciós platform a 2014/65/EU irányelv 67. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt illetékes nemzeti hatóságnak jelenti az aukciós platformon végrehajtott minden olyan ügylet hiánytalan és pontos részletes adatait, amely a kibocsátási egységek sikeres ajánlattevőknek történő átutalását eredményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletekről szóló jelentéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb az érintett ügyletet követő kereskedési nap zárásáig be kell nyújtani.

(3) Ha a sikeres ajánlattevő jogi személy, akkor az aukciós platform köteles a nyertes ajánlattevőnek az e cikk (5) bekezdése szerinti azonosítására szolgáló megjelölés jelentésekor az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*) 5. cikkében említett jogalany-azonosítót használni.

(4) A jelentések hiánytalanságáért, pontosságáért és időben történő benyújtásáért az aukciós platform felel. Amennyiben az ügyleteknek vannak olyan részletei, amelyek nem állnak az aukciós platformok rendelkezésére, az ajánlattevők és az árverezők kötelesek ezen információkat benyújtani az aukciós platformnak.

Ha az ügyleti jelentések hibásak vagy hiányosak, az ügyleti jelentéseket benyújtó aukciós platform kijavítja az információt, és javított jelentést nyújt be az illetékes nemzeti hatóságnak.

(5) Az e cikk (1) bekezdése szerinti jelentésnek tartalmaznia kell különösen a kibocsátási egységek vagy a kibocsátási egységek derivatíváinak megnevezését, a vásárolt mennyiséget, a végrehajtás időpontját és idejét, az ügyleti árakat, a nyertes ajánlattevők azonosítására szolgáló megjelölést, valamint – adott esetben – azon ügyfeleket, amelyek nevében az ügyletet végrehajtották.

A jelentést az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott adatstandardokat és -formátumokat alkalmazva kell elkészíteni, és annak tartalmaznia kell az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében említett valamennyi vonatkozó adatot.

(*) A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 449. o.).” "

33.	A 37–43. cikket el kell hagyni.

34.

A 44. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az aukciós platform – ideértve a hozzá kapcsolódó klíringrendszer(eke)t vagy elszámolórendszer(eke)t – folyósítja az ajánlattevők vagy jogutódjaik által a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységekért kifizetett összegeket a szóban forgó kibocsátási egységeket árverésre bocsátó árverezőknek.”

35.

A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

Az elárverezett kibocsátási egységek átvezetése

Az aukciós platformok bármelyikén elárverezett kibocsátási egységeket az ajánlattételi időszak megnyitása előtt az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéknek át kell vezetnie egy olyan nevesített kibocsátásiegység-forgalmi számlára, amelyen a letétkezelőként eljáró klíringrendszer vagy elszámolórendszer letétben tartja a kibocsátási egységeket mindaddig, amíg az árverés eredményének megfelelően azok a nyertes ajánlattevőhöz vagy jogutódjaihoz nem kerülnek a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott, az adott esetre alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírtak szerint.”

36.

Az 51. cikk (1) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés sérelme nélkül, amennyiben a 26. cikk (1) bekezdése vagy a 30. cikk (5) bekezdése szerinti közös közbeszerzési eljárások tekintetében a közbeszerzési dokumentumok előírják, az aukciós platform üzemeltetője a nyertes ajánlattevők által az e rendelet 52. cikkének (1) bekezdése szerint fizetett díjakat a kibocsátási egységek sikeres vevői által a másodlagos piacon fizetett hasonló normál díjak legfeljebb 120 %-ára növelheti azokban az évben, amikor az árveréseken értékesítendő mennyiségeket az (EU) 2015/1814 határozat alapján több mint 200 millió kibocsátási egységgel csökkentik.”

37.

Az 52. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 27. cikk (1) bekezdésében és a 31. cikkben meghatározott szolgáltatások költségeit – a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – az ajánlattevők által befizetett díjakból kell fedezni, kivéve az árverező és az aukciós platform között a 22. cikk (2) és (3) bekezdése szerint létrejött, az árverezőt az őt kinevező tagállam nevében történő eljárásra feljogosító megállapodások költségeit, melyeket – az érintett aukciós platformhoz kapcsolódó klíringrendszer vagy elszámolórendszer költségeinek kivételével – az árverező tagállam viseli.”;

a (2) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A harmadik albekezdés sérelme nélkül a 26. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében említett közös közbeszerzési megállapodás, illetve a valamely aukciós platformnak a 26. cikk (1) bekezdése szerinti kijelölésére irányuló szerződés feltételei az e cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve megkövetelhetik, hogy azon tagállamok, amelyek a 30. cikk (4) bekezdésének megfelelően arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem kívánnak részt venni a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben, ám később mégis igénybe veszik a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformot, kötelesek legyenek kifizetni az érintett aukciós platformnak – ideértve az ahhoz kapcsolódó klíringrendszer(eke)t vagy elszámolórendszer(eke)t is – a 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a kibocsátási egységek azon mennyiségére eső költségeket, amelyet az adott tagállam attól az időponttól kezdődően bocsát árverésre, amikor a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt aukciós platformon megkezdi árverezési tevékenységét, és legkésőbb addig az időpontig, amikor az érintett aukciós platform megbízatása lejár vagy másként megszűnik.

A fenti rendelkezés alkalmazandó azokra a tagállamokra is, amelyek a 26. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében említett közös közbeszerzési megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül nem csatlakoztak a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépéshez.

Az első albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adott tagállam a 30. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett megbízatási időszak lejártát követően csatlakozik a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépéshez, illetve ha azért veszi igénybe a 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformot a kibocsátási egységek rá eső hányadának elárverezésére, mert a 30. cikk (7) bekezdése szerinti jegyzékbe nem került felvételre olyan aukciós platform, amely a 30. cikk (6) bekezdésének megfelelően be van jelentve.”;

c)	a (3) bekezdést el kell hagyni.

38.

Az 53. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„53. cikk

Az árverések nyomon követése

(1) A 26. cikk (1) bekezdése vagy a 30. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformnak minden hónap végéig jelentést kell készítenie az általa az előző hónapban lebonyolított árverések végrehajtásáról, különösen az alábbiak tekintetében:

a)	igazságos és nyílt hozzáférés;

b)	átláthatóság;

árképzés;

d)	az érintett aukciós platformot kijelölő szerződés végrehajtásának technikai és operatív szempontjai;

e)	az aukciós folyamatok és a másodlagos piac közötti kapcsolat az a)–d) pont szerinti információk tekintetében;

f)	versenyellenes magatartásra, piaci visszaélésre, pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy bűncselekményre utaló bármely olyan bizonyíték, amelyet a 27. cikk vagy a 31. cikk (1) bekezdése szerinti feladatainak ellátása során hoztak az aukciós platform tudomására;

g)	az e rendeletben foglalt követelmények vagy a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célok megsértése, amelyet az e rendelet 27. cikke vagy 31. cikkének (1) bekezdése szerinti feladatainak ellátása során hoztak az aukciós platform tudomására;

h)	az a)–g) pontok alapján bejelentett bármely információ nyomon követése. Ezenkívül az aukciós platformnak minden év január 31-ig összefoglalót és elemzést is készítenie kell az előző évre vonatkozó havi jelentésekről.

(2) Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése vagy 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform az (1) bekezdés szerinti jelentéseket benyújtja a Bizottsághoz, a platformot kijelölő tagállamhoz és annak az 596/2014/EU rendelet 22. cikkével összhangban kijelölt illetékes nemzeti hatóságához.

(3) A megfelelő ajánlatkérő szervek figyelemmel kísérik az aukciós platformokat kijelölő szerződések végrehajtását. A 30. cikk (1) bekezdése alapján aukciós platformot kijelölő tagállamok értesítik a Bizottságot az aukciós platformot kijelölő szerződésben foglalt kötelezettségeknek a szóban forgó aukciós platform általi minden olyan nem teljesítéséről, amely valószínűleg jelentős hatást gyakorolna az aukciós folyamatokra.

(4) A 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság a 26. cikk (1) bekezdése szerinti közös fellépésben részt vevő tagállamok és a 30. cikk (1) bekezdése szerint aukciós platformot kijelölő tagállamok nevében összefoglaló jelentéseket tesz közzé az e cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában felsorolt elemek tekintetében.

(5) Az árverezők, az aukciós platformok és a felügyeletüket ellátó illetékes nemzeti hatóságok aktívan együttműködnek, és kérésre tájékoztatják a Bizottságot a birtokukban lévő minden olyan, az árverésekre vonatkozó információról, amely az aukciók figyelemmel kíséréséhez indokoltan szükséges.

(6) A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek felügyeletét ellátó illetékes nemzeti hatóságok, továbbá a 18. cikk (2) bekezdése értelmében mások nevében ajánlattételre jogosult személyek felügyeletét ellátó illetékes nemzeti hatóságok saját hatáskörükön belül, az aukciók figyelemmel kíséréséhez indokoltan szükséges módon, aktívan együttműködnek a Bizottsággal.

(7) Az illetékes nemzeti hatóságokra az (5) és a (6) bekezdésben kiszabott kötelezettségek figyelembe veszik az uniós jog értelmében őket kötelező szakmai titoktartást.”

39.

Az 54. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a rendelkezésére álló rendszerei révén nyomon követi a 19. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint ajánlattételre jogosult személyek és a 3. cikk 26. pontjának meghatározása szerinti személyek által lebonyolított ügyleteket annak érdekében, hogy fel tudja tárni az ezen albekezdés b) pontjában említett szabályok megsértését, a tisztességtelen és a szabálytalan árverési körülményeket, illetőleg a piaci visszaélésre utaló magatartást.”;

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

azt követően, hogy az ajánlattevő számára engedélyezte az árverésen való ajánlattételt, e viszony meglétének teljes időtartama alatt, továbbá az annak megszűnését követő öt év során a 19. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 20. cikk (5) és (7) bekezdése értelmében információt kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattevővel fennálló viszony nyomon követése céljából;”

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	bármely ajánlattételre jogosult személyt felkérhet arra, hogy a számára a 19. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 20. cikk (5) és (7) bekezdése értelmében benyújtott információkat érintő bármilyen változásról azonnal értesítse az aukciós platformot.”

40.

Az 55. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

Értesítés pénzmosásról, terrorizmus finanszírozásáról vagy bűnözői tevékenységekről

(1) Az (EU) 2015/849 irányelv 48. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságok kötelesek folyamatosan ellenőrzést folytatni és minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése és 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok eleget tegyenek az e rendelet 19. cikke (2) bekezdésének e) pontjában és 20. cikkének (10) bekezdésében említett ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek, az e rendelet 21. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján az ajánlattételre vonatkozó jogosultság megadásának elutasítására, illetve a már megadott jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére vonatkozó kötelezettségnek, az e rendelet 54. cikkében a nyomon követéssel és a nyilvántartással kapcsolatban előírt követelményeknek, továbbá az e cikk (2) és (3) bekezdésében előírt bejelentési követelményeknek.

Az első albekezdésben említett illetékes nemzeti hatóságoknak rendelkezniük kell az (EU) 2015/849 irányelv 48. cikkének (2) és (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedésekben meghatározott jogkörökkel.

A 26. cikk (1) bekezdése vagy a 30. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform felelősségre vonható az e rendelet 20. cikkének (7) és (10) bekezdésében, 21. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 54. cikkében, valamint az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak megsértéséért. E tekintetben az (EU) 2015/849 irányelv 58–62. cikkét átültető nemzeti rendelkezések alkalmazandók.

(2) A 26. cikk (1) bekezdése vagy a 30. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform, valamint annak igazgatói és alkalmazottai kötelesek teljes mértékben együttműködni a pénzügyi információs egységgel, és ennek keretében mindennemű késedelem nélkül:

saját kezdeményezésükre a pénzügyi információs egységet haladéktalanul tájékoztatni – például jelentés benyújtása révén –, ha tudomásukra jut, vagy feltételezik, illetve alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy az árverésekhez kapcsolódó bizonyos pénzeszközök – tekintet nélkül az érintett pénzösszeg nagyságára – büntetendő cselekményből befolyt jövedelemből származnak vagy terrorizmus finanszírozásához kapcsolódnak, valamint ilyen esetben azonnali választ adni a pénzügyi információs egység további információt igénylő kérésére;

b)	a pénzügyi információs egység kérelme alapján, azt minden szükséges információval közvetlenül ellátni.

Minden gyanús ügyletet jelenteni kell, beleértve a megkísérelt ügyleteket is.

(3) A (2) bekezdésben említett információkat annak a tagállamnak a pénzügyi hírszerző egységéhez kell továbbítani, amelynek területén a szóban forgó aukciós platform található.

Az e cikkben előírt információtovábbítás teljesítéséért felelős személyt vagy személyeket az (EU) 2015/849 irányelv 33. cikkének (2) bekezdésében előírt megfelelésmenedzsment- és kommunikációs politikákat és eljárásokat átültető nemzeti intézkedések határozzák meg.

(4) Az a tagállam, amelynek területén az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése vagy 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform található, köteles biztosítani, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 37–39. cikkét, 42. cikkét, 45. cikkének (1) bekezdését, valamint 46. cikkét átültető nemzeti intézkedések az érintett aukciós platformra alkalmazandók legyenek.”

41.

Az 56. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése vagy 30. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform köteles az (EU) 596/2014 rendelet 16. cikkével és a 2014/65/EU irányelv 54. cikkét átültető nemzeti intézkedésekkel összhangban értesíteni az illetékes nemzeti hatóságokat, ha felmerül a gyanúja annak, hogy valamely ajánlattételre jogosult személy vagy bármely olyan személy, akinek nevében az ajánlattételre jogosult személy eljár, piaci visszaélést követett el vagy kísérelt meg.

(2) Az érintett aukciós platform köteles tájékoztatni a Bizottságot az (1) bekezdés értelmében megküldött értesítésről, feltüntetve, hogy az (1) bekezdésben említett szabálysértésekkel szemben milyen korrekciós intézkedéseket hozott vagy javasol hozni.”

42.

Az 57. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A piaci visszaélés, pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás és egyéb bűnözői cselekmények tényleges vagy potenciális kockázatának mérséklése, valamint a versenyellenes magatartás megakadályozása érdekében – a Bizottsággal folytatott előzetes egyeztetést követően és annak véleménye birtokában – az aukciós platform korlátozhatja a maximális ajánlattételi mennyiséget, és egyéb korrekciós intézkedéseket hozhat, feltéve, hogy a maximális ajánlattételi mennyiség megállapítása, illetve a további korrekciós intézkedések hatékonyan csökkenteni tudják a szóban forgó kockázatokat. A Bizottság a kérdésben egyeztethet az érintett tagállamokkal, és kikérheti véleményüket a szóban forgó aukciós platform által benyújtott javaslatról. Az aukciós platform a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Bizottság véleményét.

(2) A maximális ajánlattételi mennyiség vagy az egy adott árverésen elárverezett összes kibocsátási egység bizonyos százalékában, vagy az egy adott évben elárverezett összes kibocsátási egység bizonyos százalékában fejezhető ki, attól függően, hogy melyik alkalmasabb a piaci visszaélés kockázatának csökkentésére.”

43.

Az 59. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés b) pontját el kell hagyni;

a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az (EU) 2015/849 irányelv 35. és 39. cikkét átültető nemzeti jogszabályoktól függően visszautasítják az ajánlattételt egy ügyfél nevében, amennyiben alapos okuk van azt feltételezni, hogy pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, bűnözői tevékenység vagy piaci visszaélés esete áll fenn;”

a (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	azon aukciós platform részére, amelyen ajánlattételre jogosultak, rendelkezésre bocsátanak minden olyan kért információt, amely az aukciós platform e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges;

az (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	megfelelnek az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jogszabályokban foglalt követelményeknek;”.

44.	A 60. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

45.

A 61. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az aukciós platformok bejelentik az általuk lebonyolított árverések eredményét, ezen belül pedig legalább az alábbi információkat:

a)	az elárverezett kibocsátási egységek mennyisége;

b)	az aukciós elszámolóár euróban megadva;

c)	a benyújtott ajánlatok összes mennyisége;

d)	az ajánlattevők teljes száma és a nyertes ajánlattevők száma;

e)	egy árverés törlése esetén azon árverések, amelyekre a kibocsátási egységek mennyiségét átvezetik;

f)	az árverésből származó bevétel teljes összege;

g)	a bevétel tagállamok közötti megoszlása a 26. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platformok esetében.

(2) Az aukciós platformok észszerű időn belül mihamarabb bejelentik az árverések eredményét. Az árverési eredményekre vonatkozó, az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat legkésőbb az ajánlattételi időszak lezárását követő 5 perccel közzé kell tenni, míg az árverési eredményekre vonatkozó, az (1) bekezdés c)–g) pontja szerinti információkat legkésőbb az ajánlattételi időszak vége után 15 perccel be kell jelenteni.”;

b)	a (3) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép: „Az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt információknak a (2) bekezdés szerinti bejelentésével egy időben az aukciós platform a rendszerein keresztül ajánlatot tevő minden egyes nyertes ajánlattevőt értesíti az alábbiakról:”.

46.

A 62. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	az f) pontot el kell hagyni;

ii.

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az aukciós platform kijelölésére irányuló versenyalapú közbeszerzési eljáráson részt vevő személyek által rendelkezésre bocsátott üzleti titkok;”

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	az f) pontot el kell hagyni;

ii.	a h) pontot el kell hagyni;

iii.	a j) pont iii. alpontját el kell hagyni;

a (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják, hogy bizalmas információk ne kerüljenek jogtalanul nyilvánosságra, továbbá az információknak az aukciós platformok és a velük szerződéses munkaviszonyban álló személyek általi jogtalan nyilvánosságra hozatalának következményeiről az aukciós platformot kijelölő szerződésben kell rendelkezni.

(5) Ha az aukciós platform és a vele szerződéses munkaviszonyban álló személyek bizalmas információk birtokába jutnak, azokat kizárólag az árverésekkel kapcsolatos kötelezettségeik végrehajtása, illetve feladataik ellátása céljából használhatják.”;

d)	a (6) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép: „Az (1)–(5) bekezdés nem zárja ki az aukciós platform és az alábbiak közötti bizalmas információcserét:”;

e)	a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(7) Azon személyeket, akik az árverésben érintett aukciós platformoknak dolgoznak vagy dolgoztak, a szakmai titoktartás kötelezettsége terheli, és kötelesek e cikk értelmében biztosítani a bizalmas információk védelmét.”

47.

A 63. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az aukciós platformok által a 60. cikk (1) és (3) bekezdése szerint, illetve az őket kijelölő szerződés értelmében rendelkezésre bocsátott, de az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé nem tett írásos információkat a nemzetközi pénzügyi világban használatos nyelven kell kiadni.”

48.

A 64. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése vagy 30. cikkének (1) bekezdése szerint aukciós platformként kijelölt szabályozott piac vagy annak működtetője tekintetében felügyeletet gyakorló tagállam gondoskodik arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett panaszok kezelésére szolgáló, bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok révén hozott határozatok kellőképpen indokoltak legyenek, és velük szemben a 2014/65/EU irányelv 74. cikkének (1) bekezdése alapján bírói jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre. Ez a jogorvoslati jog nem sérti a 2014/65/EU irányelv 74. cikkének (2) bekezdését átültető nemzeti rendelkezések értelmében bíróság vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv előtt közvetlenül gyakorolható fellebbezési jogot.”

49.	Az I. melléklet helyébe az e rendelet I. mellékletében szereplő szöveg lép.

50.	A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

51.	A IV. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(2) A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az 1031/2010/EU rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

Minta a kibocsátási egységek valamely tagállam által a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése alapján történő önkéntes törlésének bejelentéséhez

	Bejelentés a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése szerint
1.	A bejelentést benyújtó tagállam és hatóság:
2.	A bejelentés dátuma:
3.	A tagállam területén bezárt villamosenergia-termelő létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) azonosítása a 2003/87/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus által létrehozott EUTL-ben rögzített adatoknak megfelelően, beleértve a következőket:
a)	A létesítmény neve:
b)	A létesítmény azonosítója az EUTL-ben:
c)	A létesítmény üzemeltetőjének neve:
4.	A létesítmény bezárásának és az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedély visszavonásának időpontja:
5.	A létesítmény bezárását eredményező kiegészítő nemzeti intézkedések leírása és hivatkozási száma:
6.	A létesítmény hitelesített kibocsátási jelentései a bezárás évét megelőző öt évre vonatkozóan:
7.	A törlendő kibocsátási egységek teljes mennyisége:
8.	Azon évek, amelyek alatt a kibocsátási egységeket törölni kell:
9.	A 8. pontban említett évek során évente törlendő kibocsátási egységek pontos mennyisége:

”

II. MELLÉKLET

Az 1031/2010/EU rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

1.	a cím helyébe a következő szöveg lép: „A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok körébe nem tartozó aukciós platformok, azok kijelölő tagállamai és minden, a 30. cikk (7) bekezdésében említett vonatkozó feltétel vagy kötelezettség”;

2.	az 1., a 2. és a 3. pontot el kell hagyni;

3.	a 4. pontban a „Kötelezettségek” című hatodik sorban az 5. pontot el kell hagyni.

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/32

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1869 RENDELETE

(2019. november 7.)

a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a takarmányban előforduló egyes nemkívánatos anyagok maximális szintje tekintetében történő módosításáról és helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2002/32/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy tilos felhasználni olyan, takarmányozásra szánt termékeket, amelyek az I. mellékletében megállapított maximális szinteket meghaladó mértékben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat.

(2)

Az illetékes hatóságoktól és az érintett takarmányipari vállalkozóktól kapott adatok azt jelzik, hogy a növényi eredetű takarmány-alapanyagokban előforduló arzén tekintetében a 2 mg/kg-os általános maximális szint a leonardit és a tőzeg takarmány-alapanyagokban nem teljesíthető. Ezért az ellátás biztosítása érdekében helyénvaló növelni a szóban forgó takarmány-alapanyagok teljes arzéntartalmára vonatkozó maximális szintet. A növelés sem állategészségügyi, sem közegészségügyi szempontból nem jár káros hatással, mivel a kiegészítő takarmányban és a teljes értékű takarmányban előforduló arzénra megállapított maximális szint változatlan marad.

(3)

Az érintett takarmányipari vállalkozóktól kapott adatok azt jelzik, hogy a nyomelemek vegyületeinek funkcionális csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagokban előforduló arzén tekintetében a 30 mg/kg-os általános maximális szint a dimangán-klorid-trihidroxid nyomelem esetében nem teljesíthető. Ezért az induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS) analitikai módszerrel kapott adatok alapján a dimangán-klorid-trihidroxid esetében helyénvaló növelni az arzénra vonatkozó maximális szintet. A fémekre és nitrogénvegyületekre szakosodott európai referencialaboratórium megerősítette, hogy ez a módszer megfelelő eredményeket ad az arzén nyomelemekben való előfordulása tekintetében. Ez a növelés sem állategészségügyi, sem közegészségügyi szempontból nem jár káros hatással, mivel a kiegészítő takarmányban és a teljes értékű takarmányban előforduló arzénra megállapított maximális szint változatlan marad.

(4)

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja az érintett felekkel együttműködve megvizsgált egyes, a mésztartalmú tengeri algákban előforduló fluorra vonatkozó megállapításokat. A szóban forgó vizsgálat megállapította, hogy a fluor mésztartalmú tengeri algákban való háttér-előfordulása egyes esetekben meghaladja a fluor mésztartalmú tengeri algákban való előfordulására meghatározott maximális szintet. Ezért a fluor mésztartalmú tengeri algákban való előfordulására vonatkozó maximális szintet helyénvaló 1 000 mg/kg-ról 1 250 mg/kg-ra növelni. Ez a növelés sem állategészségügyi, sem közegészségügyi szempontból nem jár káros hatással, mivel a kiegészítő takarmányban és a teljes értékű takarmányban előforduló fluorra megállapított maximális szint változatlan marad.

(5)

Az (EU) 2017/2229 bizottsági rendelet (2) többek között az ólom tekintetében módosította a 2002/32/EK irányelv I. mellékletét. Az egyértelműség érdekében az ólomra vonatkozó teljes bejegyzés helyébe új szöveg lépett. E helyettesítés során a tengeri állatok mésztartalmú héja mint takarmány-alapanyag tévedésből lemaradt azon takarmány-alapanyagok listájáról, amelyekre a 15 mg/kg-os maximális szint vonatkozik. Az (EU) 2017/2229 rendelet a diréz-oxidban előforduló ólomra vonatkozóan is új maximális szintet állapított meg. Azonban az adalékanyag Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) szerinti neve réz(I)-oxid. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) réz-oxidról szóló véleményében (3) megfogalmazott ajánlásával összhangban az adalékanyagot réz(I)-oxidnak kell nevezni, a rendelet angol, olasz és szlovák nyelvi változatában azonban nem úgy szerepel. Ezeket a hibákat helyesbíteni kell.

(6)

A „Halak, egyéb vízi állatok, és azokból nyert termékek” kategóriába tartozó egyes takarmány-alapanyagokat kutyák és macskák közvetlen etetésére szolgáló, nedves takarmányalapanyag-konzerv formájában hozzák forgalomba. Mivel ez a nedves takarmányalapanyag-konzerv a takarmánykeveréket helyettesíti, a nedves takarmányalapanyag-konzervben előforduló higany tekintetében helyénvaló ugyanazt a maximális szintet alkalmazni, mint a takarmánykeverékre vonatkozó maximális szint, mivel ez a változás nem jár káros hatással az állati egészségre.

(7)

Az EFSA tudományos nyilatkozatot fogadott el az egész gyapotmagban előforduló szabad gosszipolról (4). Arra a következtetésre jutott, hogy a tudományos szakvéleményt nem szükséges a gosszipol mint takarmányokban előforduló nemkívánatos anyag állategészségügyi kockázatai tekintetében naprakésszé tenni. Figyelembe véve a szóban forgó nyilatkozatban említett előfordulási adatokat, a gyapotmag takarmány-alapanyagban előforduló szabad gosszipolra vonatkozóan helyénvaló magasabb maximális szintet megállapítani. Ez a növelés állategészségügyi szempontból nem jár káros hatással, mivel a teljes értékű takarmányban előforduló szabad gosszipolra megállapított maximális szint változatlan marad.

(8)

A 2002/32/EK irányelv maximális szintet állapít meg a kötőanyagok és a csomósodást gátló anyagok funkcionális csoportjába tartozó egyes takarmány-adalékanyagokban előforduló dioxinokra, dioxinok és dioxin jellegű PCB-k összegére, valamint nem dioxin jellegű PCB-kre vonatkozóan. Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül a közelmúltban bejelentett megállapítások azonban az adott funkcionális csoportba tartozó egyéb takarmány-adalékanyagokban mutatják a dioxinok és dioxin jellegű PCB-k magas szintjét. Ezért helyénvaló a dioxinok és dioxin jellegű PCB-k maximális szintjét a kötőanyagok és a csomósodást gátló anyagok funkcionális csoportjába tartozó összes takarmány-adalékanyagra megállapítani. Továbbá a szóban forgó maximális szinteket kell alkalmazni akkor is, amikor ugyanazokat a takarmány-adalékanyagokat „A radionuklidokkal való szennyeződést korlátozó anyagok” és „A takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok” funkcionális csoportokban engedélyezik.

(9)	A 2002/32/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2002/32/EK irányelv I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul és helyesbítésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2229 rendelete (2017. december 4.) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az ólom, a higany, a melamin, valamint a dekokinát maximális szintje tekintetében történő módosításáról (HL L 319., 2017.12.5., 6. o.).

(3) EFSA Journal 2015;13(4):4057.

(4) https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2017.4850

MELLÉKLET

A 2002/32/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. szakasz arzénról szóló 1. sora helyébe a következő lép:

Nemkívánatos anyag

Takarmányozásra szánt termékek

Legnagyobb tartalom mg/kg-ban (ppm), 12 % os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan

„1. Arzén (1)

Takarmány-alapanyagok,

kivéve a következőket:

—	fűből, szárított lucernából és szárított lóheréből készült liszt, szárított cukorrépapép, szárított melaszos cukorrépaszelet,

—	pálmamagpogácsa,

4 (2)

—	tőzeg; leonardit,

5 (2)

—	foszfátok és mésztartalmú tengeri algák,

—	kalcium-karbonát; kalcium- és magnézium-karbonát (10); tengeri állatok mésztartalmú héja,

—	magnézium-oxid; magnézium-karbonát,

—	halak, egyéb vízi állatok, és azokból nyert termékek,

25 (2)

—	algaliszt és algalisztből nyert takarmány-alapanyagok.

40 (2)

Jelölőanyagként használt vasrészecskék.

A nyomelemek vegyületeinek funkcionális csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok,

kivéve a következőket:

—	réz-szulfát-pentahidrát; réz-karbonát; diréz-klorid-trihidroxid; vas-karbonát; dimangán-klorid-trihidroxid,

—	cink-oxid, mangán-oxid; réz-oxid.

100

Kiegészítő takarmányok,

kivéve a következőket:

—	ásványi takarmányok,

—	halat vagy más vízi állatot, illetve azokból nyert termékeket és/vagy algalisztet és algalisztből nyert takarmány-alapanyagot tartalmazó, kedvtelésből tartott állatoknak szánt kiegészítő takarmányok,

10 (2)

—	nyomelemeket nagy koncentrációban tartalmazó, különleges táplálási célt szolgáló, a hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációban előállított kiegészítő takarmányok, melyben a nyomelemek koncentrációja meghaladja a teljes értékű takarmányra megállapított maximális szint százszorosát.

Teljes értékű takarmányok,

kivéve a következőket:

—	halaknak és prémes állatoknak szánt teljes értékű takarmányok,

10 (2)

—	halat vagy más vízi állatot, illetve azokból nyert termékeket és/vagy algalisztet és algalisztből nyert takarmány-alapanyagot tartalmazó, kedvtelésből tartott állatoknak szánt teljes értékű takarmányok.

10 (2)”.

2.	Az I. szakasz fluorról szóló 3. sorában a „Legnagyobb tartalom mg/kg-ban (ppm), 12 %-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan” című oszlopban a mésztartalmú tengeri algákban való előfordulásra vonatkozó maximális szint értékének helyébe „1 250” lép.

Az I. szakasz ólomról szóló 4. sora helyébe a következő lép:

Nemkívánatos anyag

Takarmányozásra szánt termékek

Legnagyobb tartalom mg/kg-ban (ppm), 12 %-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan

„4. Ólom (12)

Takarmány-alapanyagok,

kivéve a következőket:

—	szálastakarmány (3),

—	foszfátok, mésztartalmú tengeri algák és tengeri állatok mésztartalmú héja,

—	kalcium-karbonát; kalcium- és magnézium-karbonát (10),

—	takarmányélesztő.

A nyomelemek vegyületeinek funkcionális csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok,

100

kivéve a következőket:

—	cink-oxid,

400

—	mangán-oxid, vas-karbonát, réz-karbonát és réz(I)-oxid. A kötőanyagok és csomósodásgátló anyagok funkcionális

200

csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok

kivéve a következőket:

—	vulkáni eredetű klinoptilolit; nátrolit-fonolit.

Előkeverékek (6)

200

Kiegészítő takarmányok,

kivéve a következőket:

—	ásványi takarmányok,

—	nyomelemeket nagy koncentrációban tartalmazó, különleges táplálási célt szolgáló, a hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációban előállított kiegészítő takarmányok, melyben a nyomelemek koncentrációja meghaladja a teljes értékű takarmányra megállapított maximális szint százszorosát.

Teljes értékű takarmányok

5”

Az I. szakasz higanyról szóló 5. sora helyébe a következő lép:

Nemkívánatos anyag

Takarmányozásra szánt termékek

Legnagyobb tartalom mg/kg-ban (ppm), 12 %-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan

„5. Higany (4)

Takarmány-alapanyagok,

0,1

kivéve a következőket:

—	élelmiszer-termelő állatoknak szánt összetett takarmányok előállításához felhasznált halak, egyéb vízi állatok és azokból nyert termékek,

0,5

—	a kutyáknak, macskáknak, díszhalaknak és prémes állatoknak szánt összetett takarmányok előállításához felhasznált halak, egyéb vízi állatok és azokból nyert termékek,

1,0 (13)

—	halak, egyéb vízi állatok, és azokból nyert termékek kutyák és macskák közvetlen etetésére szolgáló, nedves takarmányalapanyag-konzervként,

0,3

—	kalcium-karbonát; kalcium- és magnézium-karbonát (10).

0,3

kivéve a következőket:

0,1

Takarmánykeverék,

—	ásványi takarmányok,

0,2

—	halaknak szánt összetett takarmányok,

0,2

—	kutyáknak, macskáknak, díszhalaknak és prémes állatoknak szánt összetett takarmányok.

0,3”.

5.	A III. szakasz szabad gosszipolról szóló 1. sorában a „Legnagyobb tartalom mg/kg-ban (ppm), 12 %-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan” című oszlopban a gyapotmagban való előfordulásra vonatkozó maximális szint értékének helyébe „6 000” lép.

Az V. szakasz dioxinokról szóló 1. sorában a „Takarmányozásra szánt termékek” című oszlopban „A kötőanyagok és csomósodásgátlók funkcionális csoportjába tartozó következő takarmány-adalékanyagok: kaolinittartalmú agyag, vermikulit, nátrolit-fonolit, szintetikus kalcium-aluminátok és üledékes eredetű klinoptilolit.” negyedik bejegyzés helyébe a következő lép:

„A kötőanyagok és csomósodásgátló anyagok funkcionális csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok (*1).

(*1) A maximális szint „A radionuklidokkal való szennyeződést korlátozó anyagok” és „A takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok” funkcionális csoportokba tartozó olyan takarmány-adalékanyagokra is alkalmazandó, amelyek egyben a kötőanyagok és a csomósodásgátló anyagok funkcionális csoportjába is tartoznak.” "

Az V. szakasz „Dioxinok és dioxinjellegű PCB-k összege” című 2. sorában a „Takarmányozásra szánt termékek” című oszlopban „A kötőanyagok és csomósodásgátlók funkcionális csoportjába tartozó következő takarmány-adalékanyagok: kaolinittartalmú agyag, vermikulit, nátrolit-fonolit, szintetikus kalcium-aluminátok és üledékes eredetű klinoptilolit.” negyedik bejegyzés helyébe a következő lép:

„A kötőanyagok és csomósodásgátló anyagok funkcionális csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok (*2).

(*2) A maximális szint „A radionuklidokkal való szennyeződést korlátozó anyagok” és „A takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok” funkcionális csoportokba tartozó olyan takarmány-adalékanyagokra is alkalmazandó, amelyek egyben a kötőanyagok és a csomósodásgátló anyagok funkcionális csoportjába is tartoznak.” "

Az V. szakasz „Nem dioxinjellegű PCB-k” című 3. sorában a „Takarmányozásra szánt termékek” című oszlopban „A kötőanyagok és csomósodásgátlók funkcionális csoportjába tartozó következő takarmány-adalékanyagok: kaolinittartalmú agyag, vermikulit, nátrolit-fonolit, szintetikus kalcium-aluminátok és üledékes eredetű klinoptilolit.” negyedik bejegyzés helyébe a következő lép:

„A kötőanyagok és csomósodásgátló anyagok funkcionális csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok (*3).

(*3) A maximális szint „A radionuklidokkal való szennyeződést korlátozó anyagok” és „A takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok” funkcionális csoportokba tartozó olyan takarmány-adalékanyagokra is alkalmazandó, amelyek egyben a kötőanyagok és a csomósodásgátló anyagok funkcionális csoportjába is tartoznak.” "

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/37

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1870 RENDELETE

(2019. november 7.)

az 1881/2006/EK rendeletnek az egyes élelmiszerekben előforduló erukasav és hidrogén-cianid felső határértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok – köztük az egyes élelmiszerekben jelen lévő erukasav – felső határértékeit.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete 2016. szeptember 21-én tudományos szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló erukasavról (3). Az EFSA az erukasav tekintetében 7 mg/ttk/nap tolerálható napi bevitelt (TDI) állapított meg. A szakvélemény megállapította, hogy az étrendi expozíciós szintek a TDI szintjét meghaladó expozíciónak kitett csecsemők és más gyermekek körében a legmagasabbak. Ez kockázatot jelenthet a nagy erukasav-expozíciónak kitett fiatalok számára.

(3)

Az erukasav növényi olajokban és zsírokban való jelenlétére vonatkozó adatok azt jelzik, hogy a legtöbb növényi olaj és zsír esetében alacsonyabb szintek érhetők el helyes gyakorlatok alkalmazásával, például alacsony erukasav-tartalmú fajták használatával. Ezért helyénvaló a növényi olajok – kivéve a sárgarepceolaj, a mustárolaj és a borágóolaj – felső határértékét a Codex Alimentarius által az alacsony erukasav-tartalmú repceolaj tekintetében meghatározott szintre csökkenteni (4).

(4)

A sárgarepceolaj, a mustárolaj és a borágóolaj esetében bizonyítást nyert, hogy helyes gyakorlatok alkalmazásával nem lehet alacsonyabb szinteket elérni, mivel e fajoknak nincsenek olyan fajtáik, amelyekből kivont növényi olajok erukasav-tartalma alacsonyabb volna az egyéb növényi olajok tekintetében javasolt felső határértéknél. Ezért, és tekintettel arra, hogy ezek az olajok kevésbé jelentősek az emberi expozíció szempontjából, mint más növényi olajok, a sárgarepceolaj, a mustárolaj és a borókaolaj esetében az erukasav felső határértékét célszerű változatlanul hagyni. Ahhoz, hogy ne kelljen egyes tagállamokban kis- és mikrovállalkozásokat bezárni, az illetékes hatóság beleegyezése esetén indokolt emellett a kis mennyiségben, helyben előállított és fogyasztott mustárolajat mentesíteni a felső határérték alkalmazása alól.

(5)	A növényi olajokra és zsírokra megállapított felső határérték az élelmiszer-összetevőként használt növényi olajokra is vonatkozik, ezért a hozzáadott növényi olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek vonatkozásában nincs szükség az erukasav felső határértékének megállapítására.

(6)	A mustárra jellemző magas erukasav-koncentráció miatt a mustárfogyasztás jelentős kockázatot jelent az erukasavnak való kitettség tekintetében. Ezért helyénvaló meghatározni a mustárban előforduló erukasav felső határértékét.

(7)

Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tekintetében megállapította az erukasavra vonatkozó felső határértéket. Az egyértelműség érdekében ezért az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tekintetében az erukasavra vonatkozóan az 1881/2006/EK bizottsági rendelet által megállapított felső határértéket törölni kell.

(8)	Az (EU) 2017/1237 bizottsági rendelet (6) semmilyen mértékegységet nem határoz meg a hidrogén-cianid felső határértékére vonatkozóan. A jogbiztonság biztosítása érdekében helyénvaló kijavítani ezt a hibát.

(9)	Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően helyesbítésre kerül.

3. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt, e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek a minőségmegőrzési vagy a fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomban maradhatnak.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2) A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(3) The EFSA Journal (2016); 14(11):4593.

(4) A Codex Alimentarius nevesített nővényi olajokra vonatkozó előírásai (CODEX STAN 210-1999 szabvány).

(5) A Bizottság (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 25.) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények, valamint a csecsemők és kisgyermekek táplálásával kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények tekintetében való kiegészítéséről (HL L 25., 2016.2.2., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2017/1237 rendelete (2017. július 7.) az 1881/2006/EK rendeletnek a feldolgozatlan egész, darált, őrölt, zúzott, szeletelt, a piacon a végső fogyasztók számára forgalomba hozott sárgabarackmagban előforduló hidrogén-cianid felső határértéke tekintetében történő módosításáról (HL L 177., 2017.7.8., 36. o.).

I. melléklet

Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 8. szakaszában a 8.1. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Élelmiszerek (1)		Felső határérték (g/kg)
„8.1.	Erukasav, ideértve a zsírban kötött erukasavat
8.1.1.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt növényi olajok és zsírok, a sárgarepceolaj, a mustárolaj és a borágóolaj kivételével	20,0
8.1.2.	Sárgarepceolaj, mustárolaj (1) és borágóolaj	50,0
8.1.3.	Mustár (ízesítő)	35,0

(1) Az illetékes hatóság beleegyezése esetén a felső határérték nem vonatkozik a helyben termelt és fogyasztott mustárolajra.”

II. melléklet

Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 8. szakaszában a 8.3. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Élelmiszerek(1)		Felső határérték (mg/kg)
„8.3.	Hidrogén-cianid, ideértve a cianogén-glikozidokban kötött hidrogén-cianidot
8.3.1.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított sárgabarackmag (1) (2)	20,0

(1) »Feldolgozatlan termékek«: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.) meghatározottak szerint.

(2) »Forgalomba hozatal« és »végső fogyasztó«: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.) meghatározottak szerint.”

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/41

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1871 RENDELETE

(2019. november 7.)

az állati eredetű élelmiszerekben előforduló nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagokra vonatkozó intézkedési referenciapontokról és a 2005/34/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikkére, 19. cikke (3) bekezdésére és 24. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben az állati eredetű élelmiszerek hatósági ellenőrzése céljából szükséges, a Bizottság referenciaértékeket („intézkedési referenciapontokat”) állapíthat meg a farmakológiai hatóanyagok állati eredetű élelmiszerekben előforduló azon maradékanyagaira vonatkozóan, amelyekre vonatkozóan nem kerültek megállapításra maradékanyag-határértékek. Az intézkedési referenciapontokat a harmadik országokból behozott, illetve az Unióban előállított állati eredetű élelmiszerek esetében kell alkalmazni.

(2)

A Bizottság kérésére az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (EFSA CONTAM) iránymutatást fogadott el az intézkedési referenciapontok biztonságosságának értékelése során alkalmazandó módszertani elvekről és tudományos módszerekről (a továbbiakban: EFSA-iránymutatás) (2). Az EFSA-iránymutatás az annak értékelésére szolgáló folyamatot írja le, hogy egy farmakológiai hatóanyagnak a validált analitikai módszert alkalmazó hatósági ellenőrző laboratórium által meghatározható analitikai koncentrációja kellően alacsony-e ahhoz, hogy biztosítható legyen az emberi egészség megfelelő védelme.

(3)

Az EFSA-iránymutatás meghatározza továbbá azokat a helyzeteket, amelyekben az EFSA-nak a 470/2009/EK rendelet előírásainak megfelelően anyagspecifikus kockázatértékelést kell végeznie. Különösen az egészségvédelem megfelelő szintjének biztosítása érdekében anyagspecifikus kockázatértékeléseket kell végezni azon farmakológiai hatóanyagok esetében, amelyek vérdiszkráziát (aplasztikus anémia) vagy allergiát (a bőrszenzibilizáció kivételével) okoznak, vagy amelyek erőteljesen rákkeltő, illetve szervetlen anyagok.

(4)	Ezért módszertani elveket és tudományos módszereket kell elfogadni az intézkedési referenciapontok biztonságosságának értékelésére vonatkozóan.

(5)

A 2002/657/EK bizottsági határozat (3) minimálisan megkövetelt teljesítményszinteket határoz meg az azon korlátozott számú anyagok kimutatására szolgáló analitikai módszerekre vonatkozóan, amelyek felhasználása nem engedélyezett vagy kifejezetten tiltott az Unióban. Az említett minimálisan megkövetelt teljesítményszintek megfelelnek annak az átlagos határértéknek, amely felett valamely anyagnak vagy maradékanyagainak a kimutatása módszertani szempontból indokolt. A minimálisan megkövetelt teljesítményszintek az említett határozat II. mellékletében meghatározott mátrixokra vonatkoznak.

(6)

A 2005/34/EK bizottsági határozat (4) értelmében a 2002/657/EK határozatban megállapított minimálisan megkövetelt teljesítményszinteket kell intézkedési referenciapontként alkalmazni, a harmadik országból behozott állati eredetű élelmiszerek tekintetében vizsgált mátrixtól függetlenül. Míg a farmakológiai hatóanyag maradékanyagait az intézkedési referenciapontot elérő vagy meghaladó koncentrációban tartalmazó állati eredetű élelmiszer az uniós jogszabályoknak meg nem felelőnek minősül, az intézkedési referenciapontnál alacsonyabb koncentrációkat tartalmazó állati eredetű élelmiszerek élelmiszerláncba való bekerülését nem szabad betiltani. Az intézkedési referenciapontok meghatározása azonban semmilyen módon nem szolgáltathat ürügyet arra, hogy el lehessen nézni a tiltott vagy nem engedélyezett anyagok tiltott felhasználását. Ezért az említett anyagok maradékanyagainak az állati eredetű élelmiszerekben való mindennemű előfordulása nemkívánatosnak tekintendő. A 2005/34/EK határozatban megállapított intézkedési referenciapontok kizárólag analitikai szempontokon alapulnak, és a validált analitikai módszerrel kimutatható és megerősíthető legalacsonyabb maradékanyag-koncentrációt veszik figyelembe, a szóban forgó anyagok toxikus potenciáljának mérlegelése nélkül.

(7)

A klóramfenikol, a malachitzöld és a nitrofurán metabolitjai tekintetében a 2005/34/EK határozat intézkedési referenciapontokat határozott meg. Ezen anyagok tekintetében azonban az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy az EFSA-iránymutatás alapján a standard kockázatértékelési módszer helyett anyagspecifikus kockázatértékelésre van szükség. Ezért a Bizottság kérésére az EFSA CONTAM tudományos szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló klóramfenikolra (5), az élelmiszerekben előforduló nitrofuránra és metabolitjaira (6), valamint az élelmiszerekben előforduló malachitzöldre (7) vonatkozóan.

(8)

Ezért az említett anyagok tekintetében helyénvaló olyan intézkedési referenciapontokat megállapítani, amelyek az analitikai szempontokat és az anyagok toxikus potenciálját egyaránt figyelembe veszik. Az EFSA által a klóramfenikolnak és a nitrofurán metabolitjainak a kockázatértékelése során feltárt bizonytalanságokra tekintettel javítani kell az analitikai módszerek érzékenységét, hogy az anyagok lehető legalacsonyabb koncentrációja érvényesülhessen.

(9)

A tiltott vagy nem engedélyezett anyagok maradékanyagainak kimutatása – még ha e maradékanyagok koncentrációja az érvényes intézkedési referenciapontok alatt marad is – az ilyen anyagokkal való visszaélésre utalhat. A 470/2009/EK rendelet rendelkezései alapján ezekben az esetekben a tagállamoknak – és adott esetben a Bizottságnak – nyomonkövetési intézkedéseket kell hozniuk. Ennek érdekében a tagállamokat és a Bizottságot tájékoztatni kell az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (8) keresztül.

(10)	Az alacsonyabb intézkedési referenciapontok érvénybe lépése előtt hároméves időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a hatósági laboratóriumok az aktualizált referenciapontokhoz igazíthassák a klóramfenikol, a malachitzöld és a nitrofurán metabolitjai tekintetében alkalmazott módszereiket.

(11)	mivel e rendelet átveszi a 2005/34/EK határozat rendelkezéseit, azokat naprakésszé teszi és hatályukat kiterjeszti, a 2005/34/EK határozatot a jogbiztonság érdekében hatályon kívül kell helyezni.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:

a)	az intézkedési referenciapontok megállapításának szabályai a farmakológiai hatóanyagok azon maradékanyagaira vonatkozóan, amelyek tekintetében nem kerültek megállapításra maradékanyag-határértékek a 470/2009/EK rendeletnek megfelelően;

b)	módszertani elvek és tudományos módszerek az intézkedési referenciapontok biztonságosságával kapcsolatos kockázatértékelésre vonatkozóan;

c)	intézkedési referenciapontok a farmakológiai hatóanyagok azon maradékanyagaira vonatkozóan, amelyek tekintetében nem kerültek megállapításra maradékanyag-határértékek a 470/2009/EK rendeletnek megfelelően;

d)	konkrét intézkedési szabályok arra az esetre, ha a tiltott vagy nem engedélyezett anyagok maradékanyagainak jelenléte az intézkedési referenciapontot meghaladó, azzal egyenlő vagy azt el nem érő szinten megerősítést nyer.

2. cikk

Az intézkedési referenciapontok meghatározásának szabályai

Az intézkedési referenciapontokat azon a legalacsonyabb szinten kell meghatározni, amely az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 37. cikkével összhangban kijelölt hatósági ellenőrző laboratóriumok által analitikailag megvalósítható.

Az intézkedési referenciapontokat a legfrissebb tudományos eredményeket figyelembe véve rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a megvalósítható legalacsonyabb szintnek.

Az intézkedési referenciapontok meghatározásakor és felülvizsgálatakor a Bizottságnak konzultálnia kell a megfelelő európai referencialaboratóriumokkal a nemzeti referencialaboratóriumok és hatósági laboratóriumok azon legalacsonyabb maradékanyag-koncentrációkat érintő analitikai kapacitásairól, amelyek a 2002/657/EK határozat követelményeinek megfelelően validált analitikai módszerrel még azonosíthatók.

3. cikk

A kockázatértékeléssel kapcsolatos módszertani elvek és tudományos módszerek

(1) Az intézkedési referenciapontok biztonságosságának értékelése céljából alkalmazott kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie a következőket:

a)	az anyag toxikus potenciálja és farmakológiai aktivitása;

b)	a maradékanyag élelmiszerrel történő bevitele.

(2) Az anyag toxikus potenciáljának és farmakológiai aktivitásának meghatározására a következő toxikológiai szűrőértékeket kell alkalmazni:

az I. csoportba tartozó anyagok esetében – nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagok, amelyek genotoxicitását közvetlen bizonyítékok igazolják, vagy amelyek esetében genotoxicitásra utaló jelek vannak (a molekulaszerkezet és a biológiai hatás közötti összefüggés, illetve kereszthivatkozásos megközelítés alapján), vagy amelyek esetében nem állnak rendelkezésre genotoxicitással kapcsolatos információk, és ezért a genotoxicitás nem zárható ki –0,0025 μg/testtömegkilogramm/nap;

b)	a II. csoportba tartozó anyagok esetében – az idegrendszerre vagy a reprodukciós rendszerre farmakológiai hatást kifejtő nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagok, valamint a kortikoidok –0,0042 µg/testtömegkilogramm/nap;

c)	a III. csoportba tartozó anyagok esetében – antiszeptikus, gyulladáscsökkentő és parazitaellenes hatású nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagok és más farmakológiai hatóanyagok –0,22 µg/testtömegkilogramm/nap.

(3) Az élelmiszerrel történő releváns bevitelt az élelmiszer-fogyasztási adatok, az élelmiszer-fogyasztási modellek és az anyag különböző élelmiszeripari árucikkekben való előfordulása alapján kell meghatározni.

(4) Értékelni kell az intézkedési referenciapontok biztonságosságát, és e célból ellenőrizni kell, hogy a toxikológiai szűrőértéknek a megfelelő élelmiszer-beviteli értékkel történő elosztásával kapott érték meghaladja vagy eléri-e a hatósági ellenőrző laboratóriumok analitikai kapacitását, mely esetben az analitikai kapacitás szintjén garantált az intézkedési referenciapont biztonságossága.

4. cikk

Anyagspecifikus kockázatértékelés

(1) Az anyagspecifikus kockázatértékelésre irányuló kérelmet az EFSA-nak kell benyújtani annak megállapítására, hogy az intézkedési referenciapontok megfelelőek-e az emberi egészség védelme szempontjából, különösen az alábbi anyagok esetében:

a)	vérdiszkráziát vagy allergiát (a bőrszenzibilizáció kivételével) okozó anyagok;

b)	erőteljesen rákkeltő anyagok;

c)	olyan anyagok, amelyek esetében nem zárható ki a genotoxicitás, amennyiben kísérleti vagy egyéb bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a 0,0025 μg/testtömegkilogramm/nap toxikológiai szűrőérték alkalmazásával nem biztosítható megfelelően az egészség védelme.

(2) Amennyiben a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott módszer alkalmazása azt mutatja, hogy a toxikológiai szűrőértéknek a releváns élelmiszer-beviteli értékkel történő elosztásával kapott érték nem éri el a hatósági ellenőrző laboratóriumok analitikai kapacitását, és rövid vagy középtávon csak kevés vagy semmi lehetőség nincs az analitikai kapacitás jelentős mértékű javítására, a Bizottság adott esetben anyagspecifikus kockázatértékelésre vonatkozó kérelmet nyújt be az EFSA-hoz annak megállapítására, hogy egy intézkedési referenciapont az emberi egészség védelme szempontjából megfelelő-e.

(3) Amennyiben a toxikológiai vagy expozíciós értékelés bizonyos szempontjaival kapcsolatos bizonytalanságok miatt nem egyértelmű az anyagspecifikus kockázatértékelés eredménye, és nincs biztosíték arra vonatkozóan, hogy az analitikailag kimutatható legalacsonyabb koncentrációval megfelelően biztosítható a fogyasztók védelme, az európai és a nemzeti referencialaboratóriumoknak az alacsonyabb koncentrációk érvényesítése érdekében az analitikai módszerek érzékenységének javítására kell törekedniük, az intézkedési referenciapontokat pedig azon a lehető legalacsonyabb értéken kell meghatározni, amellyel ösztönözhető az előrelépés a megvalósítható legalacsonyabb szint tekintetében.

5. cikk

Az intézkedési referenciapontok érvényesítése

Az Unióban tiltott vagy nem engedélyezett anyagok bizonyos maradékanyagai állati eredetű élelmiszerekben való előfordulásának ellenőrzése céljából – a vizsgált élelmiszermátrixtól függetlenül – a mellékletben meghatározott intézkedési referenciapontokat kell alkalmazni.

Az olyan állati eredetű élelmiszer, amely a farmakológiai hatóanyag maradékanyagait az intézkedési referenciapontot elérő vagy meghaladó koncentrációban tartalmazza, az uniós jogszabályoknak meg nem felelőnek minősül, és nem kerülhet be az élelmiszerláncba. Nem tiltható be az olyan állati eredetű élelmiszerek élelmiszerláncba való bekerülése, amelyek a farmakológiai hatóanyag maradékanyagait az intézkedési referenciapontot el nem érő koncentrációban tartalmazzák.

6. cikk

A tiltott vagy nem engedélyezett anyagok megerősített jelenléte esetén alkalmazandó információcsere és vizsgálatok

Amennyiben a hatósági ellenőrzések – beleértve az analitikai vizsgálatokat – a tiltott vagy nem engedélyezett anyagok maradékanyagait az intézkedési referenciapontokat meghaladó, azzal egyenlő vagy azt el nem érő szinten kimutatják, az illetékes hatóság elvégzi az (EU) 2017/625 rendelet 137. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében, valamint a 96/23/EK irányelv (10) 13. cikkében, 16. cikkének (2) bekezdésében, 17. cikkében és 22–24. cikkében említett vizsgálatokat annak megállapítása céljából, hogy tiltott vagy nem engedélyezett farmakológiai hatóanyaggal történő törvénytelen kezelésre került-e sor.

Megállapított meg nem felelés esetén az illetékes hatóság egy vagy több intézkedést hoz az (EU) 2017/625 rendelet 138. cikkében, valamint a 96/23/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdésében, 17. cikkében és 23–25. cikkében említettek közül.

A megállapításokról az illetékes hatóság nyilvántartást vezet. Amennyiben a hatósági ellenőrzések eredményei – beleértve az ugyanazon vállalkozó által előállított állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó analitikai vizsgálatok eredményeit – olyan ismétlődő mintát mutatnak, amely arra utal, hogy egy vagy több, meghatározott eredetű tiltott vagy nem engedélyezett anyag vonatkozásában a meg nem felelés gyanúja merül fel, erről az illetékes hatóság a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága keretében tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

Amennyiben az ismétlődő minta importált élelmiszert érint, a Bizottság erről tájékoztatja a származási ország vagy országok illetékes hatóságát.

A tagállamok az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül bejelentik a hatósági ellenőrzések – beleértve az analitikai vizsgálatok – eredményeit, amennyiben azok megerősítik a tiltott vagy nem engedélyezett anyagoknak az intézkedési referenciapontot meghaladó vagy azzal egyenlő szinten történő jelenlétét.

7. cikk

A 2005/34/EK határozat hatályon kívül helyezése

A 2005/34/EK határozat hatályát veszti.

8. cikk

Az intézkedési referenciapontok alkalmazása

Az e rendelet mellékletében meghatározott intézkedési referenciapontokat 2022. november 28-tól kell alkalmazni.

Az első bekezdésben megállapított időpontig a 2002/657/EK határozat II. mellékletében a klóramfenikol, a nitrofurán metabolitjai, valamint a malachitzöld és leuko-malachitzöld összesített mennyisége tekintetében megállapított minimálisan megkövetelt teljesítményszinteket kell intézkedési referenciapontként alkalmazni a harmadik országokból behozott, illetve az Unióban előállított állati eredetű élelmiszerek esetében.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 152., 2009.6.16., 11. o.

(2) Updated guidance on methodological principles and scientific methods to be taken into account when establishing Reference Points for Action (RPAs) for non-allowed pharmacologically active substances present in food of animal origin (Frissített iránymutatás az állati eredetű élelmiszerekben előforduló nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagokra vonatkozó intézkedési referenciapontok meghatározásánál alkalmazandó módszertani elvekről és tudományos módszerekről). EFSA Journal 2018;16(7):5332.

(3) A Bizottság 2002/657/EK határozata (2002. augusztus 14.) a 96/23/EK tanácsi irányelvnek az analitikai módszerek elvégzése és az eredmények értelmezése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 221., 2002.8.17., 8. o.).

(4) A Bizottság 2005/34/EK határozata (2005. január 11.) a harmadik országokból behozott állati eredetű termékekben található egyes szermaradékok vizsgálatára vonatkozó harmonizált szabványok megállapításáról (HL L 16., 2005.1.20., 61. o.).

(5) EFSA CONTAM Panel (az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete), 2014. Scientific Opinion on Chloramphenicol in food and feed (Tudományos szakvélemény az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló klóramfenikolról). EFSA Journal 2014;12(11):3907, 145 o. doi:10.2903/j.efsa.2014.3907.

(6) EFSA CONTAM Panel (az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete), 2015. Scientific Opinion on nitrofurans and their metabolites in food (Tudományos szakvélemény az élelmiszerekben előforduló nitrofuránról és metabolitjairól). EFSA Journal 2015;13(6):4140, 217 o. doi:10.2903/j.efsa.2015.4140.

(7) EFSA CONTAM Panel (az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete), 2016. Scientific Opinion on malachite green in food (Tudományos szakvélemény az élelmiszerekben előforduló malachitzöldről). EFSA Journal 2016;14(7):4530, 80 o. doi:10.2903/j.efsa.2016.4530.

(8) A Bizottság 16/2011/EU rendelete (2011. január 10.) az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról (HL L 6., 2011.1.11., 7. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(10) A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).

MELLÉKLET

Intézkedési referenciapontok (IRP)

Anyag	IRP (µg/kg)	Egyéb rendelkezések
Klóramfenikol	0,15
Malachitzöld	0,5	0,5 µg/kg a malachitzöld és a leuko-malachitzöld összesített mennyisége tekintetében
Nitrofuránok és metabolitjaik	0,5 (1)	0,5 µg/kg az alábbiak metabolitjai tekintetében: furazolidon (AOZ vagy 3-amino-2-oxazolidinon), furaltadon (AMOZ vagy 3-amino-5-metil-morfolin-2-oxazolidinon), nitrofurantoin (AHD vagy 1-aminohidantoin), nitrofurazon (SEM vagy szemikarbazid) és nifurzol (DNSH vagy 3,5-dinitroszalicilsav-hidrazid)

(1) Mivel folyami rákokban a SEM természetes módon az intézkedési referenciapontot meghaladó szinten fordul elő, kizárólag az AOZ, az AMOZ, az AHD és a DNSH intézkedési referenciapontot meghaladó szintje utal egyértelműen a nitrofurán és metabolitjai tiltott felhasználására. A folyami rákokban előforduló SEM tekintetében csak abban az esetben alkalmazandó a 0,5 µg/kg intézkedési referenciapont, ha megállapítást nyert a nitrofurazon folyami rákokon való tiltott felhasználása.

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/47

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1872 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. november 7.)

a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének a bizonyos termékek Unióba történő behozatala, illetve Unión keresztül történő átszállítása vonatkozásában engedélyezett országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzéke Japánra vonatkozó bejegyzése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke bevezető mondatára, 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére, 8. cikke (4) bekezdésére és 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/158/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 798/2008/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja azokat a követelményeket, amelyeket a baromfinak és a baromfitermékeknek (a továbbiakban: áruk) az Unióba irányuló behozatalával és az Unió területén történő átszállításával összefüggésben – az átszállítás ideje alatti tárolást is ideértve – az állategészségügyi bizonyítványok tekintetében alkalmazni kell. A rendelet előírja, hogy az áruk kizárólag abban az esetben hozhatók be az Unióba, illetve szállíthatók át az Unió területén, ha a rendelet I. mellékletének 1. részében található táblázat 1. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országokból, területekről, övezetekből, illetve területi egységekből érkeznek.

(2)	A 798/2008/EK rendelet megállapítja továbbá, hogy a harmadik országok, területek, övezetek vagy területi egységek milyen feltételek mellett tekinthetők magas patogenitású madárinfluenzától (a továbbiakban: HPAI) mentesnek.

(3)	Japán a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében olyan harmadik országként van feltüntetve, amelynek egész területéről engedélyezett a tojás és tojástermékek Unióba történő behozatala és az Unió területén történő átszállítása.

(4)

Japán ezenfelül engedélyeztetés iránti kérelmet nyújtott be a baromfihús Unióba irányuló behozatalára, illetve az Unió területén történő átszállítására, valamint benyújtotta a vonatkozó információkat. A Bizottság ellenőrzést végzett az országban, hogy értékelje az Unióba történő kivitelre szánt baromfihúsnál alkalmazott állategészségügyi ellenőrzéseket, mely ellenőrzés kedvező eredménnyel zárult. A H5N6 altípusú HPAI 2018. januári kitörése miatt az ország azonban nem felelt meg a 798/2008/EK rendelet 9. cikkében meghatározott feltételeknek, amelyek alapján e betegségtől mentesnek minősülhetett volna, és ezért az adott áru tekintetében nem kaphatott engedélyt.

(5)

mivel több mint 12 hónap eltelt azóta, hogy a HPAI Japánban jelen volt, az ország a 798/2008/EK rendelet 9. cikke alapján az említett betegségtől mentesnek nyilvánítható. Járványügyi helyzetének jelenlegi állását tekintve ezért helyénvaló módosítani a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található táblázat Japánra vonatkozó bejegyzését, engedélyezve az említett harmadik országból a baromfihús Unióba történő behozatalát és az Unió területén történő átszállítását.

(6)	A 798/2008/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. része e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 74. o.

(3) A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).

MELLÉKLET

A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében a Japánra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

A harmadik ország vagy terület ISO-kódja és neve	A harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység kódja	A harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység leírása	Állategészségügyi bizonyítvány		Egyedi feltételek	Egyedi feltételek		Madárinfluenza-felügyeleti státus	Madárinfluenza elleni vakcinázási státus	Szalmonella-ellenőrzési státus(6)
A harmadik ország vagy terület ISO-kódja és neve			Minta (Minták)	További garanciák	Egyedi feltételek	Záró dátum(1)	Nyitó dátum(2)	Madárinfluenza-felügyeleti státus	Madárinfluenza elleni vakcinázási státus	Szalmonella-ellenőrzési státus(6)
1	2	3	4	5	6	6A	6B	7	8	9
„JP – Japán	JP-0	Az egész ország	EP, E
„JP – Japán	JP-0	Az egész ország	POU”

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/50

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1873 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. november 7.)

az állati eredetű termékek, a szaporítóanyagok, az állati melléktermékek és az összetett élelmiszer-készítmények fokozott hatósági ellenőrzéseinek az illetékes hatóságok általi összehangolt végrehajtására vonatkozó, határállomásokon alkalmazott eljárásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 65. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2017/625 rendelet alapján az állatok és az áruk bizonyos kategóriáit a határállomásokon szisztematikus ellenőrzéseknek kell alávetni az Unióba való beléptetésük előtt.

(2)

Az (EU) 2017/625 rendelet 65. cikkének (4) bekezdéséből az következik, hogy amennyiben egy vállalkozó esetében a csalárd vagy megtévesztő gyakorlatok gyanúja merül fel, vagy a szóban forgó rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabályok súlyos vagy több ízben történő megsértésének esete áll fenn, az illetékes hatóságoknak megfelelően fokozniuk kell az azonos helyről származó vagy azonos rendeltetési célú szállítmányokra irányuló hatósági ellenőrzéseket. Az (EU) 2017/625 rendelet 65. cikkének (5) bekezdése alapján az illetékes hatóságoknak a szóban forgó rendelet 131. cikkében említett, hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos információkezelési rendszeren keresztül értesíteniük kell a Bizottságot és a tagállamokat az ilyen fokozott ellenőrzések végrehajtására vonatkozó határozataikról.

(3)

Annak érdekében, hogy harmonizált megközelítés alakuljon ki bizonyos, az Unióba beléptetett áruk fokozott hatósági ellenőrzéseinek összehangolt végrehajtása tekintetében, részletes eljárásokat kell meghatározni ezen ellenőrzések összehangolt végrehajtására vonatkozóan, ideértve a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének e tekintetben betöltött szerepére vonatkozó szabályokat is. A határokon végzett fokozott ellenőrzések összehangolt végrehajtását gyakorlati okokból a szállítmányok azon kategóriáira kell korlátozni, amelyek azonosítható, jegyzékben szereplő származási létesítményből érkeznek, azaz az állati eredetű termékek, a szaporítóanyagok, az állati melléktermékek és az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányaira.

(4)

Az illetékes hatóságok által az (EU) 2017/625 rendelet 65. cikkének (5) bekezdésével összhangban küldött értesítések beérkezésekor a Bizottságnak különösen azt kell értékelnie, hogy a meg nem felelés csalárd vagy megtévesztő gyakorlatokon, illetve az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabályok potenciálisan súlyos vagy több ízben történő megsértésén – például a szennyező anyagokat vagy állatgyógyászati készítményekből származó maradékanyagokat a maradékanyag-határértéket meghaladó mennyiségben tartalmazó állati eredetű termékek vagy a 2073/2005/EK bizottsági rendeletnek (2) meg nem felelő termékek forgalomba hozatalán – alapul-e.

(5)

Annak érdekében, hogy csökkenjen azon csalárd vagy megtévesztő gyakorlatok előfordulásának kockázata, amelyek során kis méretű szállítmányokat mutatnak be hatósági ellenőrzésre, az előírásoknak megfelelő szállítmányok azon össztömegének, amely a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásának megszüntetéséhez szükséges, el kell érnie legalább az eredeti intézkedés meghozatalának alapjául szolgáló szállítmány tömegének tízszeresét. Ugyanakkor az illetékes hatóságokra és a vállalkozókra háruló elfogadhatatlan adminisztratív és pénzügyi terhek elkerülése érdekében meg kell határozni az előírásoknak megfelelő szállítmányok azon maximálisan előírható össztömegét, amely a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásának megszüntetéséhez szükséges.

(6)

Amennyiben a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása során az (EU) 2017/625 rendelet 65. cikke (5) bekezdésének megfelelően küldött értesítésben megjelölttel azonos típusú jogsértést tárnak fel három, az Unióba beléptetett szállítmány esetében, mindaddig folytatni kell a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtását, amíg azok eredményei és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai által hozott intézkedések kielégítőnek nem bizonyulnak. Ebben az esetben a Bizottságnak fel kell kérnie a harmadik országbeli illetékes hatóságokat, hogy hajtsák végre a származási létesítményben fennálló helyzet orvoslásához szükséges vizsgálatokat és intézkedéseket, és erről számoljanak be a Bizottságnak.

(7)

Az ellenőrzési rendszer hatékonysága érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos szállítmányok esetében mellőzzék a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtását, amennyiben a szállítmányok Unióba történő beléptetésének megtagadása nem a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtását megalapozó jogsértés miatt történik.

(8)	mivel az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-től alkalmazandó, ezt a rendeletet is attól a naptól kezdve kell alkalmazni.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a forgalomba hozatal céljából az uniós piacra beléptetett állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek és összetett élelmiszer-készítmények fokozott hatósági ellenőrzéseinek az illetékes hatóságok általi összehangolt végrehajtására vonatkozó, határállomásokon alkalmazott eljárásokkal kapcsolatos szabályokat állapítja meg.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában a „származási létesítmény” a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően az állati eredetű termékek, szaporítóanyagok, állati melléktermékek és összetett élelmiszer-készítmények Unióba történő kivitelével kapcsolatos jegyzékekben szereplő, harmadik országban található létesítményeket jelenti, ideértve a harmadik országok hajóit is.

3. cikk

A fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásának megindítása

(1) Amikor az illetékes hatóságok az (EU) 2017/625 rendelet 65. cikkének (5) bekezdésével összhangban a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, meg kell nevezniük a származási létesítményt, az áruk kategóriáját, beleértve azoknak a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra szerinti leírását és kódját, továbbá azt a jogsértést, amely tekintetében a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a Bizottság értékeli, hogy teljesülnek-e a következő feltételek:

a)	az értesítés alapjául csalárd vagy megtévesztő gyakorlat, illetve az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabályok potenciálisan súlyos vagy több ízben történő megsértése szolgál;

b)	az értesítés olyan cselekményhez vagy mulasztáshoz kapcsolódik, amelyért az érintett szállítmány származási létesítménye felelős;

c)	az érintett szállítmánnyal kapcsolatban még nincs folyamatban a fokozott hatósági ellenőrzések e rendelet szerinti összehangolt végrehajtása; valamint

az érintett szállítmány nem tartozik a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 53. cikkének vagy az (EU) 2016/429 rendelet (5) 261. cikkének megfelelően elfogadott szükségintézkedések, illetve vészhelyzeti intézkedések vagy az (EU) 2017/625 rendelet 128. cikkének megfelelően elfogadott különös intézkedések hatálya alá az (1) bekezdésben említett értesítésben feltüntetettel azonos jogsértés miatt.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelése eredményét a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében rögzíti.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben említett értékelés eredménye alapján teljesülnek a szükséges feltételek, az összes tagállam határállomásainak illetékes hatóságai összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzéseket hajtanak végre.

4. cikk

A fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásával kapcsolatos eljárások

(1) Valamennyi tagállam határállomásainak illetékes hatóságai elvégzik az (EU) 2017/625 rendelet 49. cikkében említett azonossági és fizikai ellenőrzéseket minden egyes, azonos származási létesítményből érkező, azonos árukategóriákat tartalmazó, azonos típusú jogsértéssel érintett, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően szereplő szállítmány esetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések esetében a szállítmányokat a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően feltüntetett, Kombinált Nómenklatúra szerinti kódok alapján kell kiválasztani.

(3) Amennyiben ezek a kódok nem eléggé specifikusak az árukategória megfelelő azonosításához, a határállomások illetékes hatóságai az e kódok alapján kiválasztott szállítmányok közül kizárólag azokon hajtanak végre összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzéseket, amelyek megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésében említett áruleírásnak.

(4) Az illetékes hatóságok a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében rögzítik azokat az okokat, amelyek miatt a kiválasztott szállítmányok esetében a (3) bekezdéssel összhangban mellőzik a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtását.

5. cikk

Előírt ellenőrzések

(1) Amennyiben a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása során három, az Unióba beléptetett szállítmány esetében a 3. cikk (1) bekezdésében említett értesítésben megjelölttel azonos típusú jogsértést tárnak fel, a Bizottság a következőkre kéri fel a nem megfelelő szállítmányok származási létesítményének helye szerinti harmadik ország illetékes hatóságát:

a)	a jogsértések okainak feltárásához szükséges vizsgálatok (a továbbiakban: előírt ellenőrzések) végrehajtása;

b)	a származási létesítménnyel kapcsolatos cselekvési terv elfogadása a helyzet hatékony orvoslása érdekében; valamint

c)	jelentéstétel az a) és a b) pontban említett intézkedésekről, beleértve a cselekvési terv végrehajtásának eredményeit is.

(2) A Bizottság szorosan nyomon követi az előírt ellenőrzések és a cselekvési terv végrehajtásának eredményeit, és további intézkedéseket hoz – többek között a 178/2002/EK rendelet 53. cikke és az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (4) bekezdése alapján –, amennyiben:

a)	az érintett harmadik ország illetékes hatósága nem hoz megfelelő intézkedéseket a helyzet hatékony orvoslása érdekében; vagy

b)	a tagállamok illetékes hatóságai továbbra is elégtelen eredményekről értesítik a Bizottságot a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásával kapcsolatban.

6. cikk

A fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásának megszüntetése

(1) A fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása a következő esetekben fejeződik be:

a)	az illetékes hatóság úgy határoz, hogy visszavonja a 3. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést, és erről a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül tájékoztatja a Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve a döntése indokait; vagy

teljesülnek a következő feltételek:

i.	a tagállamok határállomásainak illetékes hatóságai a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása során legalább tíz, egymást követő kielégítő eredményt rögzítenek a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében; valamint

ii.	az i. pontban említett szállítmányok össztömege eléri legalább azon szállítmány tömegének tízszeresét, amelyre a 3. cikk (1) bekezdésében említett értesítés vonatkozik, vagy a 300 tonnás nettó tömeget, attól függően, hogy melyik a kisebb.

(2) Amennyiben azonban a Bizottság az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírt ellenőrzések végrehajtását kérte, a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása akkor fejeződik be, amikor:

a)	a tagállamok határállomásainak illetékes hatóságai a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása során legalább 30, egymást követő kielégítő eredményt rögzítenek a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében; valamint

b)	az érintett harmadik ország illetékes hatósága az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kielégítő cselekvési tervet fogad el.

7. cikk

A fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásának költségei

A fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtásának költségeit az ezen ellenőrzések tárgyát képező szállítmányokért felelős vállalkozó viseli.

8. cikk

A fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása alól kizárt szállítmányok

(1) Az illetékes hatóságok kizárhatják a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása alól azokat a szállítmányokat, amelyeknek az Unióba történő beléptetését az (EU) 2017/625 rendelet 66. cikke (1) bekezdésének megfelelően az összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzés tárgyát képező jogsértéstől eltérő okból tagadják meg.

(2) Az illetékes hatóságok a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében rögzítik azokat az okokat, amelyek miatt egy adott szállítmányt az (1) bekezdéssel összhangban kizárnak a fokozott hatósági ellenőrzések összehangolt végrehajtása alól.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.).

(3) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/55

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1874 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. november 6.)

a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságainak a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megfelelőségéről

(az értesítés a C(2019) 7854. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 47. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok csak akkor engedélyezhetik az általuk jóváhagyott jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, illetve ellenőrzési és vizsgálati jelentések átadását harmadik ország illetékes hatóságainak, ha az érintett harmadik ország illetékes hatóságai megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a Bizottság megfelelőnek nyilvánított, valamint léteznek viszonosságon alapuló munkavégzési megállapodások az érintett illetékes hatóságok között. A tagállamoknak egyre nagyobb érdeke fűződik a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságaival való együttműködés továbbfejlesztéséhez a jogszabályban előírt könyvvizsgálat területén. Ezen érdekre tekintettel meg kell határozni, hogy a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai megfelelnek-e az említett célokat szolgáló, megfelelő követelményeknek.

(2)

A 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (3) bekezdése szerinti megfelelőségi határozat nem vonatkozik a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok és egyéb dokumentumok, illetve ellenőrzési és vizsgálati jelentések átadásával kapcsolatos egyéb konkrét feltételekre, például a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti, az érintett illetékes hatóságok közötti viszonosságon alapuló munkavégzési megállapodásokra, valamint a személyes adatok harmadik ország részére történő átadására vonatkozó, az irányelv 47. cikke (1) bekezdésének e) pontjában szereplő előírásokra.

(3)

A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok és egyéb dokumentumok, valamint ellenőrzési és vizsgálati jelentések harmadik ország illetékes hatóságai számára való átadásával kapcsolatos együttműködés a független közfelügyelet ellátásához fűződő jelentős közérdeket tükrözi. Ennek megfelelően a tagállamok illetékes hatóságai a 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (2) bekezdése szerinti munkavégzési megállapodásoknak megfelelően kötelesek biztosítani, hogy az említett irányelv 47. cikkének (1) bekezdése alapján átadott dokumentumokat a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai kizárólag a közfelügyelettel, a külső minőségbiztosítással, valamint a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatával összefüggő feladataik ellátása céljából használják.

(4)

Ellenőrzések és vizsgálatok esetén a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kizárólag a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében és e határozatban foglalt feltételek teljesülése esetén biztosíthatnak hozzáférést a könyvvizsgálati munkaanyagokhoz vagy egyéb dokumentumokhoz, illetve továbbíthatják azokat a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai felé.

(5)

A tagállamoknak a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül biztosítaniuk kell, hogy a közfelügyelet, minőségbiztosítás és a jog szerinti könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel kapcsolatos vizsgálatok során az általuk engedélyezett jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek és a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai közötti kapcsolatok az érintett tagállamok illetékes hatóságain keresztül zajlanak.

(6)

A 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a tagállamok csak akkor engedélyezhetik az általuk jóváhagyott jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, illetve ellenőrzési és vizsgálati jelentések átadását a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságainak, ha léteznek munkavégzési megállapodások az érintett illetékes hatóságok között.

(7)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságaik és a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai közötti ilyen munkavégzési megállapodásokat a viszonosság elve alapján, valamint a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésében és (2) bekezdésében szereplő feltételek szerint fogadják el, ideértve az ellenőrzött jogalanyok vagy az említett jogalanyokat vizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek említett dokumentumokból megismerhető szakmai titkainak és kereskedelmi érdekeinek – ezen belül az ipari és szellemi tulajdonának – védelmét is.

(8)

Ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, illetve ellenőrzési és vizsgálati jelentések a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai számára történő átadása személyes adatok átadásával is jár, az csak abban az esetben lehet jogszerű, ha a nemzetközi adattovábbítás tekintetében megfelel az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) rögzített szabályoknak. A 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének e) pontja ezért előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a személyes adatoknak az illetékes hatóságaik és a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai közötti továbbítása megfeleljen a vonatkozó adatvédelmi elveknek és szabályoknak és különösen az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetében szereplő rendelkezéseknek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő garanciák álljanak rendelkezésre a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikkével összhangban történő továbbítására. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai ne adják tovább az átadott dokumentumokban szereplő személyes adatokat az érintett tagállam illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulása nélkül.

(9)

A Kínai Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és Értékpapír-szabályozó Bizottsága (utóbbi a továbbiakban: CSRC) az a két felügyeleti szerv, amely hatáskörrel rendelkezik a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára a Kínai Népköztársaság számviteli törvénye, hiteles könyvvizsgálókról szóló törvénye és értékpapírtörvénye alapján. A Pénzügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a könyvvizsgáló cégek működési engedélyeinek a kibocsátása, a számviteli szabályok érvényesítése, a könyvvizsgálati standardok meghatározása, a könyvvizsgáló cégek és hiteles könyvvizsgálók ellenőrzése és vizsgálata, valamint együttműködési megállapodások kötése a bejegyzett könyvvizsgálók felügyeletével kapcsolatban. Az Államtanács felügyelete alá tartozó CSRC az értékpapírpiac felügyeletéért és az értékpapírtörvény érvényesítéséért felelős. Hatáskörrel rendelkezik a Sanghaji Értéktőzsdén és a Sencseni Értéktőzsdén jegyzett társaságoknak, valamint az azok könyvvizsgálatát végző könyvvizsgáló cégeknek az ellenőrzésére. A CSRC a felelős hatóság az említett értéktőzsdék bármelyikén kibocsátott értékpapírok felügyeletéért és kezeléséért. A CSRC felügyeleti feladatai közé tartozik az értékpapír- és határidős ügyletek ágazatával kapcsolatos nemzetközi együttműködés megszervezése. A CSRC hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felügyeleti együttműködési mechanizmust hozzon létre az egyéb joghatóságok megfelelő hatóságaival az értékpapírpiacok határokon átnyúló felügyeletére, ideértve a könyvvizsgálati kérdésekben való együttműködést.

(10)

A Pénzügyminisztérium és a CSRC egyaránt részt vesz majd a könyvvizsgálati munkaanyagok továbbításáról szóló jövőbeli kétoldalú megállapodások aláírásában. A tagállamokkal való megállapodások megkötésében a vezető szerep Pénzügyminisztériumé, amely a CSCR-nek a megállapodások tárgyalásában és aláírásában való részvételét a megállapodások hatályától és tartalmától függően határozza meg. A Pénzügyminisztérium és a CSRC jelenlegi és korábbi munkatársai kötelesek titokban tartani a felügyeleti tevékenység során tudomásukra jutott állami, kereskedelmi és üzleti titkokat, amelyeket nem használhatnak fel semmilyen kapcsolatban nem álló ügyben.

(11)

A Kínai Népköztársaság jogszabályai értelmében a Pénzügyminisztérium és a CSRC átadhatja a tagállamok illetékes hatóságainak a 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdésében említettekkel egyenértékű, az általa az ilyen könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek tekintetében elvégezhető vizsgálattal összefüggő dokumentumokat.

(12)

Ennek alapján figyelembe véve az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 30. cikke (7) bekezdésének c) pontjában említett, Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottság (CEAOB) szakmai tanácsát is, a Pénzügyminisztérium és a CSRC által teljesített követelményeket a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában megfelelőnek kell nyilvánítani.

(13)	Ez a határozat nem érinti a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 25. cikkének (4) bekezdésében említett együttműködést.

(14)

A valamely harmadik ország illetékes hatóságai által a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerint teljesített követelmények megfelelőségére vonatkozó következtetés nem korlátozhat semmiféle olyan határozatot, amelyet a Bizottság az említett irányelv 46. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadhat az említett harmadik ország könyvvizsgálóira és könyvvizsgáló cégeire vonatkozó közfelügyelet, minőségbiztosítás, vizsgálati és szankciórendszerek egyenértékűségéről.

(15)

E határozat célja, hogy megkönnyítse a tagállamok illetékes hatóságai és a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai közötti hathatós együttműködést. Célja továbbá, hogy ezen hatóságok a közfelügyelettel, a külső minőségbiztosítással és vizsgálatokkal kapcsolatos feladataikat az érintett felek jogainak védelme mellett tudják elvégezni. Amikor egy illetékes hatóság viszonosságon alapuló munkavégzési megállapodást köt a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy lehetővé tegye a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, illetve ellenőrzési és vizsgálati jelentések továbbítását, az érintett tagállam köteles tájékoztatni a Bizottságot a munkamegállapodás említett hatóságokkal viszonossági alapon történő megkötéséről annak érdekében, hogy a Bizottság felmérhesse, az együttműködés összhangban van-e a 2006/43/EK irányelv 47. cikkével.

(16)

A könyvvizsgálati felügyelettel kapcsolatos együttműködés végső célja az, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságai kölcsönösen igénybe vehessék egymás felügyeleti rendszereit, és fokozzák a könyvvizsgálat minőségének konvergenciáját. Az egymás ellenőrzési rendszereinek kölcsönös igénybevétele és a fokozottabb konvergencia az Unió és a Kínai Népköztársaság könyvvizsgáló-ellenőrzési rendszereinek egyenértékűségére épülne. Következésképpen a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálói munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, illetve ellenőrzési és vizsgálati jelentések átadása végül csak kivételes esetben lesz szükséges.

(17)

Ez a határozat tükrözi, hogy a tagállamoknak egyre nagyobb érdeke fűződik a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságaival – a jogszabályban előírt könyvvizsgálat területén való – együttműködés továbbfejlesztéséhez, mivel az megkönnyíti az uniós gazdálkodó egységek számára a Kínai Népköztársaság tőkepiacaihoz való hozzáférést, valamint ösztönzi a Kínai Népköztársaságban bejegyzett irodával rendelkező vállalkozások tőkepiaci tevékenységét a tagállamokban.

(18)	mivel jelenleg nem áll rendelkezésre gyakorlati tapasztalat a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságaival folytatott felügyeleti együttműködés terén, e határozatot korlátozott időtartamra kell alkalmazni.

(19)

Az időkorlát ellenére a Bizottság rendszeresen nyomon követi majd a piaci fejleményeket, a felügyeleti és szabályozási keretek alakulását, valamint a felügyeleti együttműködés hatékonyságát, figyelembe véve a felügyeleti együttműködés során szerzett tapasztalatokat, többek között a tagállamok észrevételeit. A Bizottság bármikor külön felülvizsgálhatja ezt a határozatot annak lejárata előtt, amennyiben a bekövetkező fejlemények szükségessé teszik az e határozatban megadott megfelelőségi nyilatkozat újraértékelését. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(20)	Az európai adatvédelmi biztos 2019. május 20-án véleményt nyilvánított.

(21)	Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a 2006/43/EK irányelv 48. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kínai Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és Értékpapír-szabályozó Bizottsága által teljesített követelmények a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében megfelelőnek minősülnek a könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, illetve ellenőrzési és vizsgálati jelentések 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdése szerinti átadása tekintetében.

2. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok kizárólag olyan tagállamban nyilvántartásba vett jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég birtokában vannak, amely eltér attól a tagállamtól, amelyben a csoportkönyvvizsgálót nyilvántartásba vették, és amelynek illetékes hatóságához az 1. cikkben megjelölt hatóságtól az átadás iránti kérelem érkezett, az ilyen dokumentumokat csak akkor adják át a kérelmező illetékes hatóságnak, ha az első tagállam illetékes hatósága az átadáshoz kifejezetten hozzájárult.

3. cikk

Ezt a határozatot 2019. november 15-től 2024. november 14-ig kell alkalmazni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 6-án.

a Bizottság részéről

Valdis DOMBROVSKIS

alelnök

(1) HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről, valamint a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/59

Helyesbítés az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez

(Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 149., 2019. június 7.)

A 9. oldalon, az I. melléklet A. részében, az 1. táblázat 2. oszlopának 2. számú sorában:

a következő szövegrész:

„Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 1.8. (1970), 2.4.4. (1988), 3.4.3. (1988) és 3.4.3.1. (1990) adatlapján meghatározott feltételek mellett.”

helyesen:

„Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 1.8. (1970), 2.2.4. (1988), 3.4.3. (1988) és 3.4.3.1. (1990) adatlapján meghatározott feltételek mellett.”

A 10. oldalon, az I. melléklet A. részében, az 1. táblázat 2. oszlopa 14. számú sorának negyedik mondatában:

a következő szövegrész:

„Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 2.1.3.1.3. (2010), 2.1.3.2.4. (2012), 3.1.1.4. (2010) és 3.1.2.3. (2012) adatlapján meghatározott feltételek mellett.”

helyesen:

„Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 2.1.3.1.3. (2010), 2.1.3.2.4. (2012), 3.1.1.4. (2010) és 3.1.2.4. (2012) adatlapján meghatározott feltételek mellett.”

A 16. oldalon, az I. melléklet A. részében, a 2. táblázat 3. oszlopának 5.13. számú sorában:

a következő szövegrész:

„Adatlap: 2.1.22. (2009); 3.2.1. (2011); 3.2.12. (2009); 3.2.1. (2009)”

helyesen:

„Adatlap: 2.1.22. (2009); 3.2.1. (2011); 3.2.12. (2009)”.

A 16. oldalon, az I. melléklet A. részében, a 2. táblázat 3. oszlopának 5.14. számú sorában:

a következő szövegrész:

„Adatlap: 2.1.23. (2009); 3.2.1. (2011); 3.2.13. (2009); 3.2.1. (2009)”

helyesen:

„Adatlap: 2.1.23. (2009); 3.2.1. (2011); 3.2.13. (2009)”.

2019.11.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/60

Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/1706 bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 260., 2019. október 11. )

A 44. oldalon, az 1. cikkben:

a következő szövegrész:

„Vállalat neve	Település
»Wuxi Solead Technology Development Co., Ltd,	Xinjian Town«”

helyesen:

„Vállalat neve	Település
»Wuxi Solead Technology Development Co., Ltd,	Yixing város«”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 289

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. november 8.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2019/1864 határozata (2019. október 24.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában, az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások keretében létrejött, a Svájc által a fűszerezéssel előkészített hús tekintetében biztosított WTO-engedmények módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1865 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 6.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet román nyelvű változatának helyesbítéséről ( 1 )	3
	*	A Bizottság (EU) 2019/1866 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. július 3.) az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a mögöttes befektetési lehetőségként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében említett alapok befektetési jegyeit kínáló PRIIP-előállítókra vonatkozó átmeneti rendelkezés és a szóban forgó cikk szerinti meghosszabbított mentességi időszak összehangolása érdekében történő módosításáról ( 1 )	4
	*	A Bizottság (EU) 2019/1867 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 28.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az átalányfinanszírozás meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről	6
	*	A Bizottság (EU) 2019/1868 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 28.) az 1031/2010/EU rendeletnek a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének a 2021–2030-as időszakra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szabályaival és a kibocsátási egységeknek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében pénzügyi instrumentumként történő besorolásával való összehangolása érdekében történő módosításáról ( 1 )	9
	*	A Bizottság (EU) 2019/1869 rendelete (2019. november 7.) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a takarmányban előforduló egyes nemkívánatos anyagok maximális szintje tekintetében történő módosításáról és helyesbítéséről ( 1 )	32
	*	A Bizottság (EU) 2019/1870 rendelete (2019. november 7.) az 1881/2006/EK rendeletnek az egyes élelmiszerekben előforduló erukasav és hidrogén-cianid felső határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	37
	*	A Bizottság (EU) 2019/1871 rendelete (2019. november 7.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagokra vonatkozó intézkedési referenciapontokról és a 2005/34/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	41
	*	A Bizottság (EU) 2019/1872 végrehajtási rendelete (2019. november 7.) a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének a bizonyos termékek Unióba történő behozatala, illetve Unión keresztül történő átszállítása vonatkozásában engedélyezett országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzéke Japánra vonatkozó bejegyzése tekintetében történő módosításáról ( 1 )	47
	*	A Bizottság (EU) 2019/1873 végrehajtási rendelete (2019. november 7.) az állati eredetű termékek, a szaporítóanyagok, az állati melléktermékek és az összetett élelmiszer-készítmények fokozott hatósági ellenőrzéseinek az illetékes hatóságok általi összehangolt végrehajtására vonatkozó, határállomásokon alkalmazott eljárásokról ( 1 )	50
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1874 végrehajtási határozata (2019. november 6.) a Kínai Népköztársaság illetékes hatóságainak a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megfelelőségéről (az értesítés a C(2019) 7854. számú dokumentummal történt) ( 1 )	55

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 149., 2019.6.7. )	59
*	Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/1706 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 260., 2019.11.10. )	60


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.