(1)

A Bizottság megvizsgálta az „Izsáki Arany Sárfehér” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Magyarország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be.

(2)

A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet (2) az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(4)

Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A titán-dioxid felhasználása jelenleg kozmetikai termékekben UV-szűrőként megengedett, a nanoanyag formájában is. A titán-dioxid (nano) az 1223/2009/EK rendelet VI. mellékletének 27a. bejegyzésében szerepel. A felhasználásra kész készítményben – a bejegyzésben felsorolt tulajdonságok függvényében – legfeljebb 25 %-os koncentrációja megengedett, kivéve azokat az alkalmazásokat, amelyek a belélegzés lehetősége miatt a végfelhasználó tüdejét érő expozícióhoz vezethetnek.

(2)

A VI. melléklet 27a. bejegyzésében felsorolt tulajdonságok a titán-dioxidnak (nano) és azoknak az anyagoknak a megengedett fizikai-kémiai tulajdonságaira vonatkoznak, amelyekkel az bevonható.

(3)

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) 2017. március 7-i, 2018. június 22-én helyesbített véleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy a három vizsgált nanoszerkezetű titán-dioxid-forma felhasználása – (legfeljebb 16 %, illetve 6 %) szilícium-dioxid- és cetil-foszfát-bevonattal, (legfeljebb 7 %, illetve 0,7 %) alumínium-oxid- és mangán-dioxid-bevonattal, illetve (legfeljebb 3 %, illetve 9 %) alumínium-oxid- és trimetoxi-kaprilil-szilán-bevonattal – biztonságosnak tekinthető az egészséges, ép vagy napégett bőrre történő alkalmazásra szánt kozmetikai termékekben. Az FBTB hozzátette, hogy ez a következtetés nem vonatkozik azokra az alkalmazásokra, amelyek a (például por vagy permet formájú termékekből származó) titán-dioxid nanorészecskék belélegzésének lehetősége miatt a fogyasztó tüdejét érő expozícióhoz vezethetnek.

(4)

Az FBTB azt is megállapította, hogy a bizonyos típusú termékekben (pl. a rúzsokban) felhasznált összetevők nem szándékolt módon, lenyelés útján a szervezetbe juthatnak. Ezért figyelembe kell venni a mangán-dioxid lehetséges káros hatásait abban az esetben, ha a mangán-dioxiddal bevont nanoanyagokat olyan alkalmazásokban használják fel, amelyek szájon át történő bevitelhez vezethetnek.

(5)

Az FBTB szakvéleménye alapján, valamint a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében az FBTB által értékelt három bevonatkombinációnak UV-szűrőként való használatát az FBTB által meghatározott vonatkozó koncentrációs határértékek és az 1223/2009/EK rendelet VI. mellékletének 27a. bejegyzésében felsorolt egyéb feltételek mellett engedélyezni kell.

(6)

A mangán-dioxid lenyelése azonban veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Ezért az alumínium-oxidnak és a mangán-dioxidnak a bevonatokban történő együttes használata nem engedélyezhető ajakápolási termékekben, mivel azok bizonyos mértékben a szervezetbe jutnak. Ezen túlmenően a fogyasztók olyan arcápolási termékeket, például napvédő termékeket is használhatnak, amelyek az észszerűen előrelátható használati feltételek mellett az ajkakra is kerülnek. Az ajkakra kerülő arcápolási termékek bizonyos mértékben szintén a szervezetbe jutnak. Ezért a bevonatképző alumínium-oxid és mangán-dioxid kombinációját tartalmazó termékek esetében figyelmeztető jelzést kell elhelyezni az ajkakon történő használat tilalmára vonatkozóan.

(7)

Az 1223/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 4-(3-etoxi-4-hidroxi-fenil)bután-2-on (CAS-szám: 569646-79-3) nevű anyag, amelynek a Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktana szerinti neve „Hydroxyethoxyphenyl Butanone (HEPB)”, tartósítószerként és bőrkondicionáló szerként kerül felhasználásra. Jelenleg nem szerepel az 1223/2009/EK rendeletben.

(2)

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) 2017. április 7-i szakvéleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy az összesített kitettségi forgatókönyv szerint a HEPB leöblítendő, szájápolási és nem leöblítendő kozmetikai termékekben, legfeljebb 0,7 %-os koncentrációban, tartósítószerként történő felhasználása biztonságosnak tekinthető. Az FBTB továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a szemirritáció kizárásához több bizonyítékra van szükség.

(3)

Azt követően, hogy több tagállam aggályainak adott hangot a HEPB potenciálisan szemirritációt okozó hatása miatt, és figyelembe véve a kérelmező által benyújtott további tudományos adatokat, az FBTB 2019. március 5-i szakvéleményében (3) arra a következtetésre jutott, hogy a szemirritáció tekintetében az összesített kitettségi forgatókönyv szerint a HEPB leöblítendő, szájápolási és nem leöblítendő kozmetikai termékekben, legfeljebb 0,7 %-os koncentrációban, tartósítószerként történő felhasználása biztonságos.

(4)

A fent említett szakvélemények alapján, valamint a technikai és tudományos haladás figyelembevétele érdekében a HEPB tartósítószerként történő használatát indokolt engedélyezni leöblítendő, szájápolási és nem leöblítendő kozmetikai termékekben, a felhasználásra kész készítményben legfeljebb 0,7 %-os koncentrációban.

(5)

Az 1223/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(6)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Ahhoz, hogy a Bizottság ki tudjon dolgozni egy módszert a szén-dioxid-referenciakibocsátások meghatározására vonatkozó feltételek alkalmazásának értékelésére (a továbbiakban: módszertan), célszerű, ha hozzáfér az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet (2) 5. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett szimulációs eszköz működtetése során a gyártók rendelkezésére kerülő bizonyos adatokhoz, különösen a „sum exec” adatfájlhoz.

(2)

A „sum exec” adatfájl lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy felmérje a módszertan alkalmazásának a jármű CO2-kibocsátására gyakorolt mennyiségi hatásait. A „sum exec” adatfájlokra különösen azért van szükség, hogy egy jármű alkatrészeire vonatkozóan a szimulációs eszközbe bevitt adatok kiigazításai alapján meg lehessen határozni a jogszabályban rögzített CO2-kibocsátás eléréséhez szükséges kiigazításokat. A „sum exec” adatfájlokra ezért tehát egyrészt az esetleges kiigazítások szükségességének felmérése céljából, másrészt azért van szükség, hogy indokolt esetben alkalmazni lehessen a jármű CO2-kibocsátására a szimulációs eszközbe bevitt kiigazított alkatrészadatok alapján kiszámított korrekciókat.

(3)

Ebből következően helyénvaló, hogy a gyártók nyomon kövessék és jelentsék a Bizottságnak a 2019-es és 2020-as beszámolási időszakban szimuláció tárgyát képező járművek „sum exec” adatfájljait. Mivel előfordulhat, hogy a gyártóktól több erőfeszítést kíván a 2019. október 1-je előtt gyártott járművekre vonatkozó ilyen információk bejelentése, az ilyen információk bejelentésére vonatkozóan célszerű a későbbi, azaz a 2021. szeptember 30-i beszámolási időpontot meghatározni.

(4)

A nyomon követés és a bejelentés tárgyát képező adatoknak mindenképpen megalapozottaknak és megbízhatóknak kell lenniük. A Bizottságnak ezért rendelkeznie kell a végleges adatok ellenőrzésére alkalmas eszközökkel, és szükség esetén intézkedéseket kell hoznia a végső adatok helyességének biztosítására.

(5)

A Bizottságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által kezelt üzleti adattár használatával célszerű megkönnyítenie az adatgyűjtést a gyártók számára, akiknek az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerint bejelentendő adatokkal együtt ezeket az adatokat is továbbítaniuk kell.

(6)

A teljes uniós járműállományra vonatkozó CO2-kibocsátási célértékek meghatározásához használt CO2-referenciakibocsátások megalapozottságának és reprezentativitásának biztosítása érdekében e rendeletnek a közzétételét követő lehető legrövidebb időn belül hatályba kell lépnie.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

(1)

A Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd. 2018. augusztus 29-én felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, hogy névváltoztatást kérjen.

(2)

A Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd jelezte, hogy nevét Zhejiang Juzhou Foods Co., Ltd.-re változtatta.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésére bocsátott információkat, és megállapította, hogy a névváltoztatás nem befolyásolja az 1313/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) ténymegállapításait.

(4)

A Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd. arról értesítette a Bizottságot, hogy már nem áll kapcsolatban a Hubei Xinshiji Foods Co., Ltd.-vel.

(5)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd. és kapcsolatban álló gyártója, a Hubei Xinshiji Foods Co esetében a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a CIF közösségi határparitáson számított, vámfizetés nélküli ár százalékában kifejezve 136,3 % (3). A Bizottság az A888 TARIC-kód alatt 490,7 EUR összegű dömpingellenes intézkedéseket vetett ki a Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd. és kapcsolatban álló gyártója, a Hubei Xinshiji Foods Co., Ltd. vállalatra.

(6)

A benyújtott bizonyítékok értékelését követően a Bizottság elfogadta, hogy valóban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Zhejiang Xinshiji Foods Co., Ltd. és a Hubei Xinshiji Foods Co. vállalatot az uniós dömpingellenes jog szempontjából ne tekintsék kapcsolatban állónak.

(7)

A meglévő dömpingellenes vámok eredményes beszedésének biztosítása érdekében a Bizottság megítélése szerint e két gyártó egyéni dömpingkülönbözetének tükrözése érdekében megfelelően módosítani kell az 1313/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet. Az érintett felek tájékoztatását követően nem érkeztek észrevételek.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A Bizottság 2016. április 14-én az (EU) 2016/587 bizottsági végrehajtási határozat (2) útján jóváhagyott egy, az M1 kategóriájú járművekre felszerelt külső LED-világítás révén elérhető szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés mértékének meghatározására szolgáló vizsgálati módszert.

(2)

2018. december 17-én az Audi AG, a Bayerische Motoren Werke AG, a Ford-Werke GmbH, a Hyundai Motor Europe Technical Center GmbH, a Jaguar Land Rover LTD, a Volkswagen AG, az FCA Italy S.p.A., az Automobiles Citroën, az Automobiles Peugeot, a PSA Automobiles SA, az Opel Automobile GmbH – PSA és a Renault SA mint gyártók (a továbbiakban: kérelmezők) kérelmet nyújtottak be annak tisztázása iránt, hogy az említett végrehajtási határozat hatálya kiterjed-e az azokra az M1 kategóriájú, nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművekre (NOVC-HEV) felszerelt külső LED-világításra, amely járművek megfelelnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) 101. előírása (3) (101. számú ENSZ EGB-előírás) 8. melléklete 5.3.2. szakasza 3. pontjának.

(3)

A Bizottság a 443/2009/EK rendelet 12. cikkének, a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (4), valamint az innovatív technológiák jóváhagyásának a 443/2009/EK rendelet alapján történő kérelmezésére vonatkozó technikai iránymutatásnak megfelelően értékelte a kérelmet. Arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmezők által szolgáltatott mérési adatok alapján az (EU) 2016/587 végrehajtási határozatban meghatározott vizsgálati módszert alkalmasnak kell tekinteni a nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek szóban forgó speciális csoportjára felszerelt LED-világítás révén elérhető szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés mértékének meghatározására.

(4)

Ezért helyénvaló egyértelművé tenni, hogy az (EU) 2016/587 végrehajtási határozat hatálya a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének minősítésére vonatkozóan e határozat hatálybalépését követően benyújtott minden új kérelem esetében az M1 kategóriájú, belső égésű motorral felszerelt, valamint a 101. számú ENSZ EGB-előírás 8. melléklete 5.3.2. szakasza 3. pontjának megfelelő, nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművekre terjed ki.

(5)

Az (EU) 2016/587 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az Európai Unió által a tengerek biológiai erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásra tett nemzetközi kötelezettségvállalásokra (1) figyelemmel az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (2) létrehozta a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendszert. Az 1010/2009/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja az 1005/2008/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló rendszer lényeges részét képezi az Európai Unió közös halászati politikájának (4), így mind az Unió, mind pedig az uniós tagállamok fontos általános közérdekű célként ismerik el.

(2)

A Bizottság az 1005/2008/EK rendelet 25–28. cikke értelmében elemzéseket végez a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajók azonosítása céljából, az 1005/2008/EK rendelet 31–33. cikke értelmében pedig eljárásokat folytat a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben együtt nem működő harmadik országok azonosítása érdekében. Az 1005/2008/EK rendelet 51. cikke, valamint az 1010/2009/EK rendelet 49. és 50. cikke értelmében a Bizottság és a tagállamok kommunikálnak és információkat cserélnek egymással, hogy megkönnyítsék az 1005/2008/EK rendelet végrehajtását a tagállamok számára. Az 1005/2008/EK rendelet 51. cikke és az 1010/2009/EK rendelet 51. cikke értelmében információkat cserélhetnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. A Bizottság elemzései és eljárásai, valamint a tagállamokkal és harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere tárgyát a halászhajók, különösen azok tulajdonosai, adott esetben üzemeltetői (akik lehetnek jogi vagy természetes személyek), valamint harmadik országok képezhetik.

(3)

Az elemzések és eljárások során, az 1005/2008/EK rendelet 51. cikke szerinti kölcsönös segítségnyújtás céljából, valamint az 1010/2009/EK rendelet 49., 50. és 51. cikke alkalmazásában elkerülhetetlen, hogy a feltételezett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal összefüggésben az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 3. cikkének 1. pontja szerinti személyes adatok adatkezelés tárgyát képezzék. A Bizottságnak az 1005/2008/EK rendelet és az 1010/2009/EK rendelet alapján hatóságként rá bízott feladatok ellátása érdekében kezelnie kell ilyen adatokat. A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatosan végzett elemzések és eljárások az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontjában említett esetekben a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenységnek minősülnek.

(4)

Az elemzések és eljárások, a tagállamoknak nyújtott segítség és tájékoztatás, valamint a harmadik országokkal vagy szervezetekkel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról folytatott információcsere céljából a Bizottság olyan információkat kezel, amelyeket jogi személyektől, természetes személyektől, tagállami hatóságoktól (például az 1005/2008/EK rendelet 15. cikkének (2), 17. cikkének (8) bekezdése, 21. cikkének (3) bekezdése és 39. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottságnak bejelentett illetékes nemzeti hatóságok), harmadik országok, különösen a lobogó szerinti államok hatóságaitól, valamint nemzetközi testületektől és szervezetektől, különösen regionális halászati gazdálkodási szervezetektől és tömörülésektől kap vagy kér be. Elemzései és eljárásai keretében a Bizottság nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, névtelen forrásokból (például informátoroktól) vagy azonosított, személyazonosságuk védelmét igénylő forrásokból (például polgároktól, nem kormányzati szervezetektől, a halászati ágazatban működő vállalkozásoktól) kapott vagy bekért, megfelelően dokumentált információkat is kezelhet.

(5)

A Bizottság az illetékes tagállami hatóságoknak, valamint a tagállamokkal vagy harmadik országok hatóságaival és szervezeteivel való két- vagy többoldalú együttműködés keretében más hatóságoknak és testületeknek, különösen regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek vagy tömörüléseknek továbbít információkat és elemzéseket az 1005/2008/EK rendeletben és az 1010/2009/EK rendeletben előírtak szerint vagy az elemzésekkel és eljárásokkal összefüggésben szükséges és megfelelő módon. A lobogó szerinti államokat, illetve a lobogó szerinti tagállamokat arra kéri, hogy hozzanak intézkedéseket és továbbítsanak információkat a hajók tulajdonosainak, adott esetben üzemeltetőinek a feltételezett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatosan, ezzel biztosítva a hajók tulajdonosainak és üzemeltetőinek a védelemhez való jogát, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós szabályok hatékony és eredményes alkalmazását.

(6)

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos elemzések és eljárások keretében végzett, az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 3. pontja értelmében vett személyesadat-kezelési tevékenységekre azelőtt kerül sor, hogy a Bizottság hivatalosan azonosítja a feltételezhetően jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókat, és elindítja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók uniós jegyzékébe való felvételükre irányuló eljárásokat, valamint hivatalosan azonosítja azokat a harmadik országokat, amelyeket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben együtt nem működő harmadik országnak tekint. Ezek a tevékenységek az elemzések és eljárások, valamint a harmadik országbeli hatóságokkal folyatott párbeszéd során mindvégig, sőt még az elemzések és eljárások lezárulta után is folytatódnak (például annak felmérése céljából, hogy a Bizottságnak szolgáltatott új információkra tekintettel szükséges-e újabb elemzéseket és eljárásokat indítani). A tagállamokkal, harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kicserélt személyes adatokat illetően a személyesadat-kezelési tevékenységek az adatok Bizottsághoz való beérkezésétől kezdve, a tagállamok, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által végzett elemzések során mindvégig, és még azt követően is zajlanak. Az adatok tárolásának időtartama a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végzett elemzések befejezéséhez szükséges időre korlátozódik. Kivételes esetekben azt követően is megtarthatók, amennyiben erre uniós kötelezettségek teljesítéséhez van szükség.

(7)

A Bizottság által kezelt személyes adatok kategóriái lehetnek például azonosító és kapcsolattartási adatok, szakmai adatok, valamint az elemzések vagy eljárások tárgyához kapcsolódó vagy azzal kapcsolatba hozott adatok, különösen a halászhajókkal kapcsolatos adatok, a hajók földrajzi helye és halászati tevékenységei, a hajók tulajdonosával, kapitányával és személyzetével kapcsolatos adatok, a halászati termékek feldolgozásával és piaci értékesítésével foglalkozó személyekkel kapcsolatos adatok, valamint az informátorokkal kapcsolatos adatok.

(8)

A személyes adatokat biztonságos elektronikus vagy fizikai környezetben tárolják, hogy megakadályozzák az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az adatok továbbítását olyan személyek számára, akiknek nem szükséges azokról tudniuk. A személyes adatokat a Bizottság elemzésekért és eljárásokért, valamint a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek segítségnyújtásban és tájékoztatásban részesítéséért felelős, tenger- és halászati ügyekben illetékes szolgálatai őrzik meg elemzéseik és eljárásaik, valamint a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat feltételezett eseteinek kezelése céljából végzett elemzések elvégzéséhez szükséges ideig, az utóelemzések ideje alatt, valamint az ügy végleges lezárását követő előírt megőrzési időszakban (6).

(9)

Feladatainak ellátása során a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a természetes személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkének (1) bekezdése által elismert, és az (EU) 2018/1725 rendelettel biztosított, személyesadat-kezeléssel kapcsolatos jogait. Az 1005/2008/EK rendelet ugyanakkor külön kötelezettségeket ró a Bizottságra a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása iránt, ennek érdekében pedig a Bizottságnak elemzéseket kell végeznie és eljárásokat kell lefolytatnia, tiszteletben tartva a titoktartásra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat (7), valamint az elemzések és eljárások által érintett természetes vagy jogi személyek védelemhez való jogát (8).

(10)

Bizonyos körülmények esetén össze kell egyeztetni az érintetteknek az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogait a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos elemzések és eljárások végrehajtásával, valamint a más érintettek alapvető jogainak és szabadságainak teljeskörű tiszteletben tartásával. E célból az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy a Bizottság korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 14–17., 19., 20. és 35. cikkének alkalmazását, továbbá 4. cikkének alkalmazását, amennyiben annak rendelkezései megfelelnek az említett rendelet 14–17., 19. és 20. cikkében meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek.

(11)

Az Unió közös halászati politikája megköveteli, hogy a Bizottság a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében hatékonyan és eredményesen alkalmazza az uniós szabályokat. Ennek érdekében a személyes adatok (EU) 2018/1725 rendelet szerinti védelmére vonatkozó előírások tiszteletben tartása mellett belső szabályokat kell elfogadni, amelyek alapján a Bizottság korlátozhatja az érintettek jogait az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével összhangban.

(12)

Ezeknek a belső szabályoknak a Bizottság által az 1005/2008/EK rendelet és az 1010/2009/EK rendelet szerinti hatáskörének gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során végrehajtott összes adatkezelési műveletre ki kell terjedniük. E szabályok hatálya alá kell tartoznia a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos elemzések és eljárások teljes időtartama alatt végzett adatkezelési műveleteknek, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajók, illetve az együtt nem működő harmadik országok azonosítása szempontjából esetlegesen lényeges személyes adatok Bizottsághoz való beérkezésétől kezdve, az elemzések és eljárások, valamint a harmadik országbeli hatóságokkal folytatott párbeszéd során mindvégig, sőt még azt követően, a hajók vagy harmadik országok 1005/2008/EK rendelet 27. vagy 33. cikke szerinti hivatalos azonosítása után is, amennyiben erre az utóellenőrzésekhez vagy uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükség van.

(13)

Ezek a belső szabályok a jövőben nem vonatkozhatnak olyan személyes adatokat érintő adatkezelési műveletekre, amelyekről az érintetteket az 1005/2008/EK rendelet 26. cikke (2) bekezdésének d) pontja vagy (3) bekezdésének d) pontja és 27. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint tájékoztatták. A tagállamoknak való segítségnyújtásra, valamint a harmadik országokkal és szervezetekkel folytatott információcserére tekintettel végzett adatkezelési műveleteket illetően ezek a szabályok attól az időponttól alkalmazandók, amikor a Bizottság megkapja a személyes adatokat, amelyeket aztán közöl a tagállamokkal, harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel, a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat feltételezett eseteinek kezelése céljából végzett elemzések és eljárások ideje alatt egészen azok lezárultáig, és akár azt követően is, ha erre utóelemzések miatt vagy az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükség van.

(14)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 14., 15. és 16. cikkének való megfelelés érdekében a Bizottságnak saját honlapján közzétett adatvédelmi értesítések formájában átlátható és következetes módon tájékoztatnia kell az összes személyt a személyes adatainak kezelését magában foglaló bizottsági tevékenységekről, valamint a jogaikról. Adott esetben a Bizottságnak további biztosítékokat kell nyújtania annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek egyenként, megfelelő formában tájékoztatást kapjanak.

(15)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 14. cikke (5) bekezdésének és 16. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság az elemzések és eljárások végrehajtására vonatkozóan a 1005/2008/EK rendeletben számára biztosított hatáskör védelme érdekében az említett rendelet 25. cikke alapján korlátozhatja az érintetteknek a személyes adataik kezeléséről való tájékoztatását és egyéb jogainak alkalmazását. Erre figyelemmel válhat szükségessé, hogy a Bizottság korlátozza az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) és g) pontjában meghatározott jogok és kötelezettségek alkalmazását, ha az Unió közös halászati politikájának eredményes végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenységeinek célja veszélybe kerülne.

(16)

Emellett a hatékony együttműködés fenntartása érdekében szükséges lehet, hogy a Bizottság más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek vagy a tagállami hatóságok adatkezelési műveleteinek védelme érdekében korlátozza az érintettek jogainak alkalmazását. A Bizottság emellett abban az esetben is eljárhat így, ha a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, illetve tagállami hatóság általi korlátozás célja veszélybe kerülne, amennyiben a Bizottság nem alkalmazna ugyanolyan korlátozást ugyanazon személyes adatok tekintetében. Ennek érdekében a Bizottságnak konzultálnia kell ezen intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és hatóságokkal a korlátozások bevezetésének releváns okairól, valamint a korlátozások szükségességéről és arányosságáról.

(17)

Előfordulhat az is, hogy a Bizottságnak harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott személyes adatokkal kapcsolatban kell korlátoznia az érintettek tájékoztatását és egyéb jogainak alkalmazását az érintett országokkal vagy szervezetekkel való együttműködés és ezáltal az Unió egy fontos közérdekű céljának védelme érdekében, az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontjában leírtaknak megfelelően. Bizonyos körülmények között azonban az érintett érdeke vagy alapvető jogai fontosabbnak minősülhetnek a nemzetközi együttműködés érdekeinél.

(18)

Ezenkívül az is előfordulhat, hogy a Bizottságnak az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerint a jogaik és szabadságaik védelmét igénylő, névtelen vagy azonosított forrásokból (például informátoroktól) származó személyes adatokkal kapcsolatosan kell korlátoznia az érintettek tájékoztatását és egyéb jogainak alkalmazását.

(19)

A Bizottság ezért az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontjában felsorolt okokat olyan okokként azonosította, amelyek alapján indokolt korlátozásokat alkalmazni a Bizottság által a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot illetően végzett elemzések és eljárások keretében végrehajtott adatkezelési műveletekre.

(20)

Az e határozat alapján alkalmazott bármilyen korlátozásnak az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra figyelemmel szükségesnek és arányosnak kell lennie.

(21)

A Bizottságnak átlátható módon kell kezelnie az összes korlátozást, és a megfelelő nyilvántartási rendszerben nyilvántartásba kell vennie azok minden egyes alkalmazását.

(22)

Az adatkezelő a Bizottság, és a tenger- és halászati ügyekben illetékes szolgálatán keresztül jár el, amelynek feladata, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot illetően elemzéseket és eljárásokat végezzen, továbbá a tagállamokat segítségnyújtásban, a harmadik országokat és a nemzetközi szervezeteket pedig tájékoztatásban részesítse a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat feltételezett eseteivel kapcsolatosan.

(23)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében az adatkezelők az érintettre vonatkozó korlátozás alkalmazásának okaira vonatkozó tájékoztatást elhalaszthatják, vagy attól eltekinthetnek, amennyiben e tájékoztatás bármilyen módon veszélyeztetné a korlátozás célját. Ez különösen az említett rendelet 16. és 35. cikkében meghatározott korlátozások esetében áll fenn.

(24)

A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a korlátozásokat, hogy az érintetteknek az (EU) 2018/1725 rendelet 16. és 35. cikke szerinti jogai csak addig legyenek korlátozva, ameddig ilyen korlátozások szükségesek ahhoz, hogy a Bizottság elemzéseket és eljárásokat végezhessen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatosan.

(25)

Amennyiben az érintettek egyéb jogait korlátozzák, az adatkezelőnek eseti alapon kell értékelnie, hogy a korlátozásról szóló értesítés veszélyeztetné-e a korlátozás célját.

(26)

Az e határozatnak való megfelelés érdekében a Bizottság adatvédelmi tisztviselőjének el kell végeznie a korlátozások alkalmazásának független felülvizsgálatát.

(27)

E határozatot az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke alkalmazásában fogadják el, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie, hogy a Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke szerint haladéktalanul korlátozhassa bizonyos jogok és kötelezettségek alkalmazását annak érdekében, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat eseteinek kezeléséhez kapcsolódó elemzések és eljárások ne kerüljenek veszélybe.

(28)

A Bizottság konzultációt folytatott az európai adatvédelmi biztossal, aki 2019. július 17-én nyilvánított véleményt,

(1)

A 2006/42/EK irányelv 7. cikkének megfelelően az olyan gépről, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozással rendelkező harmonizált szabványoknak megfelelően gyártottak, vélelmezni kell, hogy megfelel az ilyen harmonizált szabvány által előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

(2)

A Bizottság az (EU) 2019/436 végrehajtási határozattal (3) harmonizált szabványok olyan hivatkozásait tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyek vélhetően megfelelnek a 2006/42/EK irányelv vonatkozó követelményeinek.

(3)

A Bizottság (EU) 2019/436 végrehajtási határozatával 2019. március 19-i hatállyal több harmonizált szabvány hivatkozását is visszavonta az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

(4)

Annak érdekében, hogy a gyártóknak több idejük legyen felkészülni az új szabványok, a felülvizsgált szabványok és a módosított szabványok – melyek hivatkozásait az (EU) 2019/436 végrehajtási határozattal tették közzé – alkalmazására, el kell halasztani több, az említett határozattal visszavont szabványhivatkozás visszavonásának időpontját.

(5)

A famegmunkáló gépekre vonatkozó EN 1870-13:2007+A2:2012 harmonizált szabvány hivatkozását 2012. június 5-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az ugyanezen termékekre vonatkozó EN ISO 19085-2:2017 új harmonizált szabvány hivatkozását 2018. március 9-én a 2018/C 092/01 bizottsági közleménnyel tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, mivel a hatályon kívül helyezett EN 1870-13:2007+A2:2012 harmonizált szabvány elavult. Az EN 1870-13:2007+A2:2012 harmonizált szabvány tekintetében azonban az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem rendelkeztek a megfelelés vélelmezhetőségének megszűnésére vonatkozó időpontról. Ezért helyénvaló visszavonni az EN 1870-13:2007+A2:2012 harmonizált szabványt az Európai Unió Hivatalos Lapjából. Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni az EN ISO 19085-2:2017 szabvány alkalmazására, távolabbi időpontra kell halasztani az EN 1870-13:2007+A2:2012 szabványra való hivatkozás visszavonását.

(6)

Az (EU) 2019/436 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

A (EU) 2019/436 végrehajtási határozat (14) preambulumbekezdése tévesen azt állapítja meg, hogy az EN ISO 12100:2010 harmonizált szabványt vissza kell vonni. Az egyértelműség érdekében ezt a hibát ki kell javítani, törölve az EN ISO 12100:2010 harmonizált szabványra való hivatkozást.

(8)

Az (EU) 2019/436 végrehajtási határozata 2019. március 19-i hatállyal több harmonizált szabvány hivatkozását is visszavonta az Európai Unió Hivatalos Lapjából. Tekintettel arra, hogy a visszavonás időpontját elhalasztják, e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie. Helyénvaló továbbá előírni, hogy a visszavonásokra vonatkozóan az (EU) 2019/436 végrehajtási határozatban előírt időpontokat elhalasztó módosítást 2019. március 19-jétől kelljen alkalmazni,

„(14)

Az EN 786:1996+A2:2009, az EN 61496-1:2013 és az EN ISO 11200:2014 harmonizált szabványok hivatkozásait vissza kell vonni az Európai Unió Hivatalos Lapjából, mivel azok már nem felelnek meg az általuk lefedni kívánt és a 2006/42/EK irányelvben meghatározott követelményeknek.”.