6.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 285/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1851 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. május 28.)

az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek homogenitására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 Európai Parlament és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 24. cikke (21) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Annak megvalósítása érdekében, hogy a befektetők alapos előzetes vizsgálatot végezhessenek és könnyebben értékelni tudják az alapul szolgáló kitettségeket az (EU) 2017/2402 rendelet céljaival összhangban, az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségeknek hasonló kockázati profillal kell rendelkezniük. Az alapul szolgáló kitettségek egy adott halmaza homogenitásának meghatározásához ezért egységes kritériumokat kell rögzíteni.

(2)

Az alapul szolgáló kitettségek halmaza csak akkor tekinthető homogénnek, ha kitettségei egyetlen eszköztípusba tartoznak. A kitettségek megfelelő hozzárendelhetősége érdekében tehát meg kell határozni a különálló eszköztípusokat. A piaci gyakorlat már igénybe vesz régen meglévő eszköztípusokat az alapul szolgáló kitettségek egy adott halmaza homogenitásának meghatározásához. Mindazonáltal a pénzügyi innováció korlátozásának és a meglévő piaci gyakorlat akadályozásának elkerülése érdekében az alapul szolgáló kitettségek olyan adott halmazai esetében, amelyek nem felelnek meg az említett már meglévő eszköztípusoknak, szintén lehetővé kell tenni, hogy egyetlen eszköztípusnak minősüljenek az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor által következetesen alkalmazott belső módszerek és paraméterek alapján. Előfordulhat, hogy egy kitettség egynél több eszköztípushoz is hozzárendelhető. Az adott értékpapírosításon belül azonban az összes alapul szolgáló kitettségnek ugyanazon eszköztípushoz kell tartoznia.

(3)

A hitelezési feltételeket az adott értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázat mérése és értékelése céljából dolgozták ki, és ezért az adott kitettségek homogenitásának hasznos mutatói. Hasonló hitelezési feltételek alkalmazásakor tehát feltételezhető, hogy az alapul szolgáló kitettségek halmaza hasonló kockázati profilokkal rendelkezik, az eltérő hitelezési feltételek megléte viszont arra utal, hogy a kitettségek lényegesen eltérő kockázati profilokkal rendelkezhetnek, még akkor is, ha a szóban forgó hitelezési feltételek mind kiváló minőségűek.

(4)

Az alapul szolgáló kitettségek kezelése – beleértve a különleges célú gazdasági egység eszközoldalán lévő alapul szolgáló kitettségekből eredő készpénzkövetelések nyomon követését, beszedését és igazgatását – jelentős hatással van a szóban forgó alapul szolgáló kitettségekből várható pénzáramlásokra és így megkönnyíti a pénzáramlás-előrejelzéseket, és lehetővé teszi, hogy a befektetők statisztikailag megbízható feltételezésekkel éljenek a kifizetési és nemteljesítési jellemzőkről. Az alapul szolgáló kitettségek halmaza csak akkor tekinthető homogénnek, ha a halmazba tartozó kitettségeket hasonló eljárások, rendszerek és irányítás keretében kezelik, függetlenül attól, hogy magát a kezelést az értékpapírosítást kezdeményező vagy kezdeményezők és harmadik fél vagy harmadik felek végzik-e. A halmazban lévő alapul szolgáló kitettségeket ezért kellően hasonló eljárásokkal kell kezelni ahhoz, hogy a befektető megbízhatóan fel tudja mérni a kezelés hatását hasonló paraméterek mellett.

(5)

Bizonyos eszköztípusok esetében előfordulhat, hogy a befektetők nem tudják megfelelően értékelni az alapul szolgáló kitettségek halmazának mögöttes kockázatait kizárólag a kezelési eljárások és hitelezési feltételek hasonlósága alapján. A homogenitás helyes megítélésének biztosítása érdekében ezért egyes eszköztípusok esetében bizonyos tényezőket kell alkalmazni. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy a szponzornak ezért esettől függően egy vagy több releváns tényezőt kell alkalmaznia, figyelembe véve az értékpapírosítás típusát (nem ABCP- vagy ABCP-értékpapírosítás), az alapul szolgáló kitettségek adott halmazának sajátos jellemzőit és azt, hogy a befektetők közös módszerek és paraméterek alapján értékelni tudják-e az így kialakult halmaz mögöttes kockázatait. A „személyi, családi vagy háztartási fogyasztási hitelkeretek” és a „vevőkövetelések” eszköztípusok ugyanakkor kellően homogén eszköztípusnak tekinthetők, feltéve, hogy hasonló hitelezési feltételek és kezelési eljárások is vonatkoznak rájuk. Ha a szóban forgó eszköztípusokra homogenitási tényezők formájában további követelményeket alkalmaznának, az az értékpapírosított portfóliókban túlzott koncentrációt eredményezne. Ezért ezen eszköztípusok esetében nem célszerű előírni homogenitási tényezők alkalmazását.

(6)

Ha az alapul szolgáló kitettségek jellemzői az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor ellenőrzésén kívüli okokból, és nem az értékpapírosítást kezdeményező hibájából megváltoznak a homogenitási feltételek tekintetében, beleértve a homogenitási tényezőket is, ez vélelmezhetően nincs hatással a halmaz homogenitására, amennyiben a kitettségek az értékpapírosítás kezdeményezésekor minden egyéb tekintetben megfeleltek e rendelet követelményeinek, és az említett változás az értékpapírosítás kezdeményezése után következett be. Mivel az alapul szolgáló kitettségek homogenitásának meghatározására szolgáló feltételek az ABCP- és a nem ABCP-értékpapírosítások szempontjából egyaránt relevánsak, mindkét típusú értékpapírosításra egységes rendelkezéseket kell alkalmazni, tekintet nélkül azokra az egyedi homogenitási tényezőkre, amelyek adott esetben csak az ABCP- vagy nem ABCP-értékpapírosítások bizonyos eszköztípusai szempontjából relevánsak.

(7)

Az ebben a rendeletben foglalt rendelkezések szorosan kapcsolódnak, mivel mind az ABCP-, mind a nem ABCP-értékpapírosításra vonatkozóan a homogenitással foglalkoznak. Az egyszerre hatályba léptetendő rendelkezések koherenciájának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek átfogó rálátással rendelkezzenek a szóban forgó rendelkezésekre és könnyen hozzáférhessenek azokhoz, az (EU) 2017/2402 rendelet által a homogenitás vonatkozásában előírt két szabályozástechnikai standardot célszerű egyetlen rendeletbe foglalni. Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az Európai Bankhatóság az e rendelet alapját képező technikaistandard-tervezetek benyújtását megelőzően szorosan együttműködött az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA). Emellett nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az alapul szolgáló kitettségek homogenitása

Az (EU) 2017/2402 rendelet 20. cikke (8) bekezdésének és 24. cikke (15) bekezdésének alkalmazásában az alapul szolgáló kitettségek akkor tekintendők homogénnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

megfelelnek a következő eszköztípusok egyikének:

lakáshitelek, amelyeket lakóingatlanra bejegyzett egy vagy több zálogjog fedez, vagy amelyeket az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 201. cikkének (1) bekezdésében említettek közül valamely elismert fedezetnyújtó teljes mértékben garantál, és amelyek az említett rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározottak szerint 2. vagy annál jobb hitelminőségi besorolásba tartoznak;

ii.	kereskedelmi hitelek, amelyeket kereskedelmi ingatlanra, többek között irodákra vagy egyéb kereskedelmi helyiségekre bejegyzett egy vagy több zálogjog fedez;

iii.	személyi, családi vagy háztartási fogyasztási hitelkeretek;

iv.	bármely típusú vállalkozásnak vagy vállalatnak nyújtott hitelkeretek, többek között hitelek és lízingek;

v.	autóhitelek és -lízingek;

vi.	hitelkártya-követelések;

vii.	vevőkövetelések;

viii.

egyéb alapul szolgáló kitettségek, amelyeket az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor belső módszerek és paraméterek alapján különálló eszköztípusnak tekint;

b)	kihelyezésük olyan hitelezési feltételek mellett történik, amelyek hasonló módszert alkalmaznak a kapcsolódó hitelkockázat értékelésére;

c)	kezelésük a különleges célú gazdasági egység eszközoldalán lévő készpénzkövetelések nyomon követésére, beszedésére és igazgatására vonatkozó hasonló eljárásoknak megfelelően történik;

d)	a 2. cikknek megfelelően egy vagy több homogenitási tényező alkalmazására kerül sor.

Az e cikk a) pontjának alkalmazásában, ha egy alapul szolgáló kitettség egynél több eszköztípusnak is megfelel, akkor azt a kitettséget az adott értékpapírosítás keretében csak egyetlen eszköztípushoz lehet hozzárendelni.

Az e rendelet értelmében homogénnek tekintett halmazban lévő alapul szolgáló kitettségeket érintő változás nem érinti a szóban forgó homogenitást, ha a változás az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor ellenőrzésén kívüli okok miatt következik be.

2. cikk

Homogenitási tényezők

(1) Az 1. cikk a) pontjának i. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a biztosítéki jogok rangsora, ahol az alapul szolgáló kitettségek halmaza a következők közül csak egyet tartalmazhat:

i.	lakóingatlanra vonatkozó első helyi biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

ii.	lakóingatlanra vonatkozó hátrább sorolt, és az összes előrébb sorolt biztosítéki joggal fedezett hitelek;

iii.	lakóingatlanra vonatkozó hátrább sorolt biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

a lakóingatlan típusa, ahol a halmaz a következő típusok közül csak egyet tartalmazhat:

i.	jövedelemtermelő ingatlanok;

ii.	nem jövedelemtermelő ingatlanok;

c)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban elhelyezkedő lakóingatlanokkal fedezett kitettségeket tartalmazhat.

(2) Az 1. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

biztosítéki jogok rangsora, ahol a halmaz az alapul szolgáló kitettségek következő típusai közül csak egyet tartalmazhat:

i.	kereskedelmi ingatlanra vonatkozó első helyi biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

ii.	kereskedelmi ingatlanra vonatkozó hátrább sorolt, és az összes előrébb sorolt biztosítéki joggal fedezett hitelek;

iii.	kereskedelmi ingatlanra vonatkozó hátrább sorolt biztosítéki jogokkal fedezett hitelek;

a kereskedelmi ingatlan típusa, ahol a halmaz a következő típusok közül csak egyet tartalmazhat:

i.	irodaépületek;

ii.	kiskereskedelmi üzletek;

iii.

kórházak;

iv.

raktárak;

v.	szállodák;

vi.	ipari ingatlanok;

vii.	a kereskedelmi ingatlanok egyéb sajátos típusai;

c)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban elhelyezkedő ingatlanokkal fedezett alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat.

(3) Az 1. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a kötelezett típusa, ahol a halmaz a kötelezettek következő típusai közül csak egyet tartalmazhat:

i.	mikro-, kis- és középvállalkozások;

ii.	egyéb típusú vállalkozások és vállalatok;

joghatóság, ahol a halmaz az alapul szolgáló kitettségek következő típusai közül csak egyet tartalmazhat:

i.	ugyanazon joghatóságban elhelyezkedő ingatlannal fedezett kitettségek;

ii.	ugyanazon joghatóságban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szembeni kitettségek.

(4) Az 1. cikk a) pontjának v. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a kötelezett típusa, ahol a halmaz a kötelezettek következő típusai közül csak eggyel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat:

i.	magánszemélyek;

ii.	mikro-, kis- és középvállalkozások;

iii.	egyéb típusú vállalkozások és vállalatok;

iv.	közszektorbeli intézmények;

v.	pénzügyi vállalkozások;

b)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat.

(5) Az 1. cikk a) pontjának vi. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a kötelezett típusa, ahol a halmaz a kötelezettek következő típusai közül csak eggyel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat:

i.	magánszemélyek;

ii.	mikro-, kis- és középvállalkozások;

iii.	egyéb típusú vállalkozások és vállalatok;

iv.	közszektorbeli intézmények;

v.	pénzügyi vállalkozások;

b)	joghatóság, ahol a halmaz csak ugyanazon joghatóságban lakóhellyel rendelkező kötelezettekkel szembeni alapul szolgáló kitettségeket tartalmazhat.

(6) Az 1. cikk a) pontjának viii. alpontjában említett eszköztípusra vonatkozó homogenitási tényezők a következők:

a)	kötelezett típusa;

b)	biztosítéki jogok rangsora;

c)	ingatlan típusa;

d)	joghatóság.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2017.12.28., 35. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2020.12.15., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

6.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 285/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1854 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. október 29.)

a Biológiai és Orvosi Tudományok Képalkotó Technológiáinak Európai Kutatási Infrastruktúrája – Euro-BioImaging Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (Euro-BioImaging ERIC) létrehozásáról

(az értesítés a C(2019) 7612. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a bolgár, a cseh, a dán, a finn, a francia, a holland, a magyar, a német, az olasz, a portugál és a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Bulgária, Csehország, Dánia, Franciaország, Izrael, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Norvégia, Portugália, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a Biológiai és Orvosi Tudományok Képalkotó Technológiáinak Európai Kutatási Infrastruktúrája – Euro-BioImaging Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (Euro-BioImaging ERIC) létrehozására (a továbbiakban: kérelem). Belgium úgy nyilatkozott, hogy kezdetben csak megfigyelőként részt vesz az Euro-BioImaging ERIC munkájában. A kérelmezők megállapodtak abban, hogy az Euro-BioImaging ERIC fogadó tagállama Finnország lesz.

(2)	A 72/2015 EGT vegyes bizottsági határozat (2) belefoglalta az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba a 723/2009/EK rendeletet.

(3)

2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában, figyelemmel az (EU) 2019/584 európai tanácsi határozatra (3), 2019. november 1-jén a Szerződések az Egyesült Királyságra vonatkozóan hatályukat vesztik, hacsak az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag ennek a határidőnek a meghosszabbításáról nem rendelkezik.

(4)	Az Unióból való kilépését követően és a kilépési megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül az Egyesült Királyság a 723/2009/EK rendelet 2. cikkének b) pontja értelmében vett harmadik országnak minősül.

(5)	A Bizottság a 723/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében elbírálta a kérelmet, és megállapította, hogy az megfelel a rendelet követelményeinek.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 723/2009/EK rendelet 20. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Létrejön a Biológiai és Orvosi Tudományok Képalkotó Technológiáinak Európai Kutatási Infrastruktúrája – Euro-BioImaging Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (Euro-BioImaging ERIC).

(2) Az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának alapvető elemeit a melléklet határozza meg.

2. cikk

E határozat címzettje a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, Izrael Állam, az Olasz Köztársaság, Magyarország, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Norvég Királyság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 29-én.

a Bizottság részéről

Carlos MOEDAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 206., 2009.8.8., 1. o.

(2) Az EGT Vegyes Bizottság 72/2015 határozata (2015. március 20.) az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításáról [2016/755] (HL L 129., 2016.5.19., 85. o.).

(3) Az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/584 határozata (2019. április 11.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 101., 2019.4.11., 1. o.).

MELLÉKLET

AZ EURO-BIOIMAGING ERIC ALAPSZABÁLYÁNAK ALAPVETŐ ELEMEI

Az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának alábbi cikkei és cikkeinek bekezdései a 723/2009/EK tanácsi rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghatározzák az alapvető elemeket.

1. Feladatok és tevékenységek (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 1. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC fő feladata egy olyan kutatási célú megosztott képalkotási infrastruktúra létrehozása és működtetése Európa-szerte, amely szabad hozzáférést biztosít a kutatók számára az innovatív biológiai és orvosi képalkotó technológiákhoz. Az Euro-BioImaging ERIC célja továbbá, hogy szakértői, képadatokkal kapcsolatos és képzési szolgáltatásokat nyújtson a képalkotó technológiákat alkalmazó legkorszerűbb kutatások elvégzéséhez.

Fő feladatának ellátása során, a jelen alapszabály rendelkezéseinek megfelelően, továbbá az ötéves Euro-BioImaging stratégiai tervet végrehajtva az Euro-BioImaging ERIC különösen az alábbi tevékenységeket végzi:

a)	nyílt fizikai hozzáférés biztosítása a képalkotási infrastruktúrához;

b)	magas szintű szakértelem és szolgáltatások biztosítása a technológia felhasználói számára;

c)	képzések a technológia felhasználói, a létesítmények személyzete és a technológiai szakértők számára;

d)	adatelemzési és -tárolási támogatás a felhasználók által előállított képadatokat illetően;

e)	nyílt virtuális hozzáférés biztosítása a képelemző szoftverhez és a közérdekű képadattárakhoz;

f)	a képek rögzítésével, a képzéssel és az adatkezeléssel kapcsolatos szigorú minőségi előírások;

g)	európai szintű koordinációs és integrációs tevékenységek a tudományos képalkotás kutatóközösségei számára;

h)	a fő feladatának ellátásához szükséges egyéb tevékenységek.

Az Euro-BioImaging ERIC egyéb tevékenységeket is folytathat, mint például:

a)	az Euro-BioImaging ERIC népszerűsítése;

b)	a szolgáltatásokkal kapcsolatos technológiai fejlesztések végrehajtása;

c)	közös fejlesztési tevékenységek egy összehangolt, hosszú távú fejlesztési program révén, amely magában foglalja az Euro-BioImaging csomópontok és a felhasználói csoportok – többek között az ipari szereplők – közötti együttműködést;

d)	tudásátadás az ipari szereplők és a politikai döntéshozók számára;

e)	az Euro-BioImaging ERIC forrásainak oktatási és képzési célú népszerűsítése;

f)	együttműködés a kapcsolódó és kiegészítő területeken működő kutatási infrastruktúrákkal.

Az Euro-BioImaging ERIC fő feladatát profitszerzési cél nélkül látja el. Az Euro-BioImaging ERIC korlátozott körben – közvetlen vagy közvetett módon – kiegészítő gazdasági tevékenységet is folytathat, amennyiben e tevékenység összeegyeztethető az Euro-BioImaging ERIC fő feladatával, valamint az e feladat végrehajtásához szükséges tevékenységekkel, és nem akadályozza annak végrehajtását. A korlátozott körben folytatott kiegészítő gazdasági tevékenységből származó jövedelmet az Euro-BioImaging ERIC céljainak előmozdítására használja fel.

2. Alapszabály szerinti székhely (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 2. cikke)

Az Euro-BioImaging egy megosztott kutatási infrastruktúra, amelynek alapszabály szerinti székhelye Finnországban található.

A biológiai képalkotás közösségspecifikus szekcióját és a képadatkezelést (biológiai központ, Bio-Hub) az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium biztosítja, míg az orvosi képalkotás közösségspecifikus szekciójáért és a képadatkezelésért (orvosi központ, Med-Hub) Olaszország felel majd.

Az alapszabály szerinti székhely, a biológiai központ és az orvosi központ alkotják az Euro-BioImaging központot.

Az Euro-BioImaging ERIC szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén kapcsolódik az Euro-BioImaging ERIC tagjainak területén vagy azok keretében működő Euro-BioImaging csomópontokhoz.

3. Név (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 3. cikke)

A „Biológiai és Orvosi Tudományok Képalkotó Technológiáinak Európai Kutatási Infrastruktúrája” elnevezésű európai kutatási infrastruktúra a 723/2009/EK tanácsi rendelet szerinti európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) formájában jön létre, amelynek neve „Euro-BioImaging Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium” vagy „Euro-BioImaging ERIC”.

4. A fennállás időtartama és a felszámolási eljárás (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 4. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC határozatlan időtartamra jön létre, de a 2. és 3. bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően felszámolható.

Az Euro-BioImaging ERIC felszámolásáról az Euro-BioImaging tanács kétharmados többséggel határoz.

Az Euro-BioImaging tanács eltérő megállapodása hiányában az Euro-BioImaging ERIC tartozásainak kiegyenlítését követően fennmaradó eszközöket szét kell osztani az Euro-BioImaging ERIC tagjai és megfigyelői között, az Euro-BioImaging ERIC működéséhez nyújtott halmozott hozzájárulásaik arányában.

5. Felelősség (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 5. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC felel a tartozásaiért. Az Euro-BioImaging ERIC nem felel az Euro-BioImaging csomópontokban keletkező kötelezettségekért.

Az Euro-BioImaging ERIC tagjai kizárólag hozzájárulásaik erejéig tartoznak pénzügyi felelősséggel az Euro-BioImaging ERIC tartozásaiért.

Az Euro-BioImaging ERIC megfelelő biztosítást köt az Euro-BioImaging ERIC működtetésével összefüggő kockázatok fedezésére.

6. Felhasználói hozzáférési politika (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 6. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC szolgáltatásaihoz való tényleges hozzáférésnek – a képalkotó technológiákhoz, a képzésekhez és szakértelemhez való fizikai hozzáférést is beleértve – a tervezett felhasználói kutatási projekt tudományos értékén és technikai megvalósíthatóságán kell alapulnia.

Az Euro-BioImaging ERIC szolgáltatásaihoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokra és kritériumokra vonatkozó hozzáférési szabályokat az Euro-BioImaging tanács hagyja jóvá, figyelembe véve a Kutatási Infrastruktúrákhoz való Hozzáférésről szóló Európai Charta elveit.

Az Euro-BioImaging ERIC által kezelt képadatoknak – a jogszabályok által megengedett mértékben – elérhetőnek és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük minden kutató, tudományos intézmény és egyéb érdekelt számára, a FAIR-elveknek megfelelően. Az adatok felhasználása és gyűjtése a vonatkozó törvényi adatvédelmi rendelkezések hatálya alá tartozik.

7. Tudományos értékelési politika (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 7. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC tevékenységeit az Euro-BioImaging ERIC tudományos tanácsadó testülete évente értékeli.

8. Terjesztési politika (az Euro-BioImaging-ERIC alapszabályának 8. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC elősegíti a kutatást, és főszabályként ösztönzi a kutatási adatokhoz való lehető legszabadabb hozzáférést, az Euro-BioImaging ERIC terjesztési szabályaiban rögzített feltételeknek megfelelően.

Az Euro-BioImaging ERIC felszólítja a kutatókat arra, hogy kutatási eredményeiket tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé, és felajánlja az eredményeknek az Euro-BioImaging ERIC-en keresztül történő elérhetővé tételét. Az Euro-BioImaging ERIC szolgáltatásainak vagy infrastruktúrájának, illetve mindkettőnek a használatát meg kell jelölni a publikációkban.

Az Euro-BioImaging ERIC a célközönség eléréséhez számos különböző csatornát igénybe vesz (például internetes portál, hírlevél, műhelytalálkozók, konferenciákon való megjelenés, folyóiratokban és napilapokban közzétett cikkek).

9. Szellemitulajdon-jogra vonatkozó politika (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 9. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC és a felhasználók között létrejött szerződés feltételeire is figyelemmel a felhasználók által létrehozott szellemitulajdon-jogok jogosultjai az említett felhasználók.

Az Euro-BioImaging ERIC a részben vagy egészben az Euro-BioImaging ERIC által létrehozott, megszerzett vagy kifejlesztett szellemitulajdon-jogok jogosultja lehet az Euro-BioImaging szellemitulajdon-jogra vonatkozó politikájában rögzített feltételeknek megfelelően.

10. Foglalkoztatáspolitika (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 10. cikke)

Az Euro-BioImaging központ irodájának munkaerő-felvételi eljárásai, munkaerő-felvétele és a munkaerő foglalkoztatása az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartásával történik.

11. Beszerzéspolitika (az Euro-BioImaging ERIC alapszabályának 11. cikke)

Az Euro-BioImaging ERIC a beszerzési pályázatokra jelentkezőket és az ajánlatokat egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti. Az Euro-BioImaging beszerzéspolitikája tiszteletben tartja az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a versenyalapúság elvét. A beszerzések keretében alkalmazandó részletes eljárásokat és kritériumokat a beszerzési végrehajtási politikában meg kell határozni.

6.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 285/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1855 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. november 5.)

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról szóló 2013/776/EU végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK (1) tanácsi rendeletre és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

A 231/2014/EU rendelet (2) alapján elfogadott, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című bizottsági közlemény (3) cselekvési tervet határoz meg többek között az oktatás, az ifjúság és a sport terén folytatott együttműködés fokozására, melynek részét képezi a Nyugat-Balkán kulturális örökségének megóvására irányuló munka, a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelem, valamint a kulturális és kreatív ágazatok támogatása, beleértve a kultúra és az audiovizuális politikák terén folytatott együttműködést.

(2)

A 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: ügynökség, EACEA) bízta meg a Kreatív Európa program igazgatásával. Az olyan finanszírozások, amelyek lehetővé teszik az ügynökség által már igazgatott programok keretében végzettekkel azonos típusú tevékenységekben való részvételt, eredményes és hatékony módját jelentik a nemzetközi együttműködési eszközök által megcélzott csoportok elérésének. Az ilyen tevékenységeket továbbra is nemzetközi együttműködési eszközök finanszírozzák, a végrehajtási módok azonban megegyeznek az ügynökség által irányított programok esetében alkalmazottakkal.

(3)	Az ügynökség bebizonyította, hogy hatékonyan képes igazgatni az uniós programokat. A rábízott programok igazgatása során az évek folyamán kiépítette kompetenciáját, készségeit és kapacitását.

(4)

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című közös közlemény (5) kiemelte az emberek közötti kapcsolatok szerepét az unió nyilvános és kulturális diplomáciájában, és kifejezett említést tett az EACEA által igazgatott programokról.

(5)

Az 58/2003/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett költség-haszon elemzések rámutattak mindazokra a mennyiségi megtakarításokra és minőségi előnyökre, amelyek abból származnak, hogy az említett tevékenységekben való részvétel lehetővé tételére szánt finanszírozás kezelését az ügynökség végzi. Emellett az említett megbízásnak nincs pénzügyi hatása az ügynökség igazgatási költségvetésére.

(6)

Az ügynökség által végzett új tevékenységek összhangban vannak jelenlegi megbízatásával és küldetésével. Az új tevékenységek a már jelenleg is végzett tevékenységek kiegészítésének tekinthetők, melyek egyszerűen kiterjesztik a pályázati felhívásokat, hogy a nemzetközi együttműködési eszközök által megcélzott kedvezményezettek számára is lehetővé tegyék az azokban való részvételt. Ezzel szemben a házon belüli intézkedés zavart okozna, mivel az átadni tervezett tevékenységeket sosem irányították maguk a programgazda főigazgatóságok, mivel nem rendelkeznek a tevékenységek belső irányításához szükséges kapacitással.

(7)

Ezért az ügynökségre kell ruházni a már rábízott programok keretében végzettekkel azonos tevékenységekben való részvételt lehetővé tevő, a nemzetközi együttműködési eszközökből származó finanszírozás végrehajtásával kapcsolatos felelősséget, a 2013/776/EU végrehajtási határozatot pedig ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontja kimondja, hogy az ügynökség felelős a külső együttműködési eszközök keretében „a felsőoktatás területén induló projektek” végrehajtásáért. A szöveg módosításra szorul annak érdekében, hogy összhangba kerüljön az ügynökség azon megbizatásával, hogy irányítsa a nemzetközi együttműködési eszközök felhasználását az oktatás, a képzés, az ifjúság, a sport, valamint a kultúra és az audiovizuális ágazat támogatása terén.

(9)	Az ebben a végrehajtási határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Végrehajtó Ügynökségek Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/776/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

(1)

a (10) preambulumbekezdés következő franciabekezdésében:

—	„a külső együttműködési eszköz (*) (…) keretébe tartozó felsőoktatási projektek”

szöveg helyébe a következő szöveg lép:

—	„– a külső együttműködési eszköz (*) (…) keretébe tartozó, az oktatással, az audiovizuális ágazattal, a kultúrával, a polgársággal és az ifjúsággal kapcsolatos projektek”

(2)

A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a következő külső együttműködési eszközök keretében az oktatás, az audiovizuális ágazat, a kultúra, a polgárság és az ifjúság területén induló projektek:

—	az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról (*),

—	az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (**),

—	az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (***),

—	az Európai Parlament és a Tanács rendelete a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (****),

—	a Tanács rendelete a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (*****);

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.)."

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.)."

(***) Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.)."

(****) Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 77. o.)."

(*****) A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 58., 2015.3.3., 1. o.)."

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. november 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 11., 2013.1.16., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).

(3) COM(2018) 65 final.

(4) A Bizottság 2013/776/EU végrehajtási határozata (2013. december 18.) az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2013.12.19., 46. o.).

(5) JOIN(2016) 29 final.

Melléklet

Költség-haszon elemzés

Mennyiségi elemzés

Az ügynökség 4. időközi értékelésének részeként az értékelési időszak tekintetében végzett visszamenőleges elemzés egyértelmű, az ügynökség megbízásából eredő költségmegtakarításokat mutatott ki.

A végrehajtó ügynökség megbízatásának tényleges összköltsége (1) a 2015–2017-es időszakban 146,0 millió EUR-t tett ki. Ez a költség jóval alacsonyabb a feladatoknak a Bizottságnál tartása (a továbbiakban: belső forgatókönyv) esetében becsült költségénél. A 2015–2017-es időszakban a végrehajtó ügynökség megbízatása és a belső forgatókönyv közötti költségeltéréséből adódó tényleges költségmegtakarítás 57,1 millió EUR-t (vagyis a belső forgatókönyv becsült költségének 28,1 %-ával egyenlő összeget) eredményezett. Az EACEA megbízatásából származó, eredetileg becsült megtakarítás és a tényleges megtakarítás összevetése azt mutatta ki, hogy a 2015–2017-es időszakban a tényleges megtakarítás 6,5 %-kal magasabb volt az eredeti becslésnél (57,1 millió EUR az 53,6 millió EUR-hoz képest). Az előzetes költség-haszon elemzés előrejelzéseinek megfelelően a végrehajtó ügynökség megbízásából származó megtakarítás elsősorban abból adódott, hogy a végrehajtó ügynökség nagyobb arányban alkalmaz alacsonyabb költségű külső személyzetet (szerződéses alkalmazottakat), valamint hogy a személyzet létszáma kisebb.

Minőségi elemzés

Az oktatási, ifjúsági, kulturális és audiovizuális politikákban való részvétel lehetővé tétele céljából a nemzetközi együttműködési eszközökből nyújtott finanszírozás számos fontos szinergiát kiaknáz. Azáltal, hogy az ügynökség a megcélzott kedvezményezettek eléréséhez a meglévő tevékenységi keretrendszerét és módszer-infrastruktúráját alkalmazza, maximálisan profitál a már az irányítása alatt álló, folyamatban lévő tevékenységekből is. Az ügynökség megbízatásával nemcsak az ott felhalmozott szakértelem,, hanem a méretgazdaságosságból származó előnyök is kiaknázhatók, melyek a belső forgatókönyv esetében nem jutnának szerephez. Még a fent ismertetett, alacsonyabb személyi költségekből fakadó jelentős költségmegtakarítás figyelembevétele nélkül is elmondható, hogy az ügynökségnek a szóban forgó területen szerzett jelentős tapasztalata lehetővé teszi, hogy a nemzetközi együttműködési eszközök olyan hatékonyan érjék el az operatív célkitűzéseket, amely nem lenne lehetséges, ha ezeket a tevékenységeket a Bizottság házon belül végezné.

Egyszerűsített pénzügyi kimutatás

Az ügynökség által kezelt operatív kötelezettségvállalási előirányzatok (ezer EUR)	2019	2020
Jelenlegi helyzet	829 111	881 151
Az ifjúsági, kulturális és audiovizuális politikákhoz hozzájáruló nemzetközi együttműködési eszközök	10 500	10 500
Összesen	839 611	891 651
Százalék	1,3 %	1,2 %
Az ügynökség személyi állománya (fő)	2019	2020
Jelenlegi helyzet (nincs változás)	438	438
Az ügynökség igazgatási költségvetésének felső határa (EU-28)	2019	2020
Jelenlegi helyzet (nincs változás)	48 574	47 549

(1) beleértve a Bizottság általi koordináció és nyomon követés költségeit, valamint az EGT-től és az EFTA-tól, a harmadik országoktól, illetve az EFA-tól származó hozzájárulásokból fedezett költségeket.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 285

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. november 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. május 28.) az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek homogenitására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/1852 végrehajtási rendelete (2019. október 30.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról Gall del Penedès (OFJ)	6
	*	A Bizottság (EU) 2019/1853 végrehajtási rendelete (2019. november 5.) az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról	7
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1854 végrehajtási határozata (2019. október 29.) a Biológiai és Orvosi Tudományok Képalkotó Technológiáinak Európai Kutatási Infrastruktúrája – Euro-BioImaging Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (Euro-BioImaging ERIC) létrehozásáról (az értesítés a C(2019) 7612. számú dokumentummal történt) ( 1 )	9
	*	A Bizottság (EU) 2019/1855 végrehajtási határozata (2019. november 5.) az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról szóló 2013/776/EU végrehajtási határozat módosításáról	14


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.