(1)

Az ecet hatóanyagra, amennyiben az a 19. terméktípusba tartozó riasztó- és csalogatószerként használt élelmiszernek vagy takarmánynak minősült, alkalmazásra került az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke szerinti, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó eltérés.

(2)

Az Ügynökséghez az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 16. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentés érkezett az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozó, a 19. terméktípusba sorolt ecetre vonatkozóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) megállapította, hogy a bejelentés megfelelő, és a megfelelésről a rendelet 17. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot. Az ecet ezt követően a 19. terméktípus vonatkozásában felvételre került azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk listájára, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában (4).

(3)

A Bizottság 2017. január 31-én felkérte az Ügynökséget, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy az ecet az 528/2012/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján aggályosnak minősül-e.

(4)

Az Ügynökség véleményében (5) foglalt megállapítás szerint az ecet nem vet fel aggályokat, ennélfogva felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(5)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel az ecetet helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Természetes eredete miatt az ecetet a 4. kategóriába („Hagyományosan használt, természetes eredetű anyagok”) indokolt felvenni. Az ecet abban az esetben vehető fel a vonatkozó mellékletbe, amennyiben megfelel a hivatkozott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének u) pontjában említett „élelmiszer” vagy „takarmány” fogalommeghatározásának, és ecetsavtartalma nem éri el a 10 %-ot. Ez összhangban áll azzal, hogy az ecetre csak akkor vonatkozott az 1451/2007/EK rendelet 6. cikkében előírt eltérés, ha élelmiszernek minősült.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése átmeneti intézkedéseket ír elő az olyan esetekre, amikor az említett rendelet szerint jóváhagyásra kerül valamely, a létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára vonatkozó munkaprogramban szereplő létező hatóanyag. A 19. terméktípusba tartozó ecet vonatkozásában az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a jóváhagyás időpontját 2021. június 1-jében indokolt meghatározni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az engedélykérelmeknek az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti benyújtására,

(1)

A Saccharomyces cerevisiae hatóanyagra, amennyiben az a 19. terméktípusba tartozó riasztó- és csalogatószerként használt élelmiszernek vagy takarmánynak minősült, alkalmazásra került az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke szerinti, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó eltérés.

(2)

Az Ügynökséghez az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 16. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentés érkezett az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozó, a 19. terméktípusba sorolt Saccharomyces cerevisiaere vonatkozóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) megállapította, hogy a bejelentés megfelelő, és a megfelelésről a rendelet 17. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot. A Saccharomyces cerevisiae ezt követően a 19. terméktípus vonatkozásában felvételre került azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk listájára, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában (4).

(3)

A Bizottság 2017. január 31-én felkérte az Ügynökséget, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a Saccharomyces cerevisiae az 528/2012/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján aggályosnak minősül-e.

(4)

Az Ügynökség véleményében (5) foglalt megállapítás szerint a Saccharomyces cerevisiae nem vet fel aggályokat, ennélfogva felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(5)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel a Saccharomyces cerevisiaet helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Természetes eredete miatt a Saccharomyces cerevisiaet a 4. kategóriába („Hagyományosan használt, természetes eredetű anyagok”) indokolt felvenni. A Saccharomyces cerevisiae abban az esetben vehető fel a vonatkozó mellékletbe, amennyiben megfelel a hivatkozott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének u) pontjában említett „élelmiszer” vagy „takarmány” fogalommeghatározásának. Ez összhangban áll azzal, hogy a Saccharomyces cerevisiaere csak akkor vonatkozott az 1451/2007/EK rendelet 6. cikkében előírt eltérés, ha élelmiszernek vagy takarmánynak minősült.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése átmeneti intézkedéseket ír elő az olyan esetekre, amikor az említett rendelet szerint jóváhagyásra kerül valamely, a létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára vonatkozó munkaprogramban szereplő létező hatóanyag. A 19. terméktípusba tartozó Saccharomyces cerevisiae vonatkozásában az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a jóváhagyás időpontját 2021. június 1-jében indokolt meghatározni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az engedélykérelmeknek az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti benyújtására,

(1)

A porított tojás hatóanyagra, amennyiben az a 19. terméktípusba tartozó riasztó- és csalogatószerként használt élelmiszernek vagy takarmánynak minősült, alkalmazásra került az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke szerinti, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos eltérés.

(2)

Az Ügynökséghez az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 16. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentés érkezett az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozó, a 19. terméktípusba sorolt porított tojásra vonatkozóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) megállapította, hogy a bejelentés megfelelő, és a megfelelésről a rendelet 17. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot. A porított tojás ezt követően a 19. terméktípus vonatkozásában felvételre került azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk listájára, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában (4).

(3)

A Bizottság 2017. január 31-én felkérte az Ügynökséget, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a porított tojás az 528/2012/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján aggályosnak minősül-e.

(4)

Az Ügynökség véleményében (5) foglalt megállapítás szerint a porított tojás nem vet fel aggályokat, ennélfogva felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(5)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel a porított tojást helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Természetes eredete miatt a porított tojást a 4. kategóriába („Hagyományosan használt, természetes eredetű anyagok”) indokolt felvenni. A porított tojás abban az esetben vehető fel a vonatkozó mellékletbe, amennyiben megfelel a hivatkozott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének u) pontjában említett „élelmiszer” vagy „takarmány” fogalommeghatározásának. Ez összhangban áll azzal, hogy a porított tojásra csak akkor vonatkozott az 1451/2007/EK rendelet 6. cikkében előírt eltérés, ha élelmiszernek vagy takarmánynak minősült.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése átmeneti intézkedéseket ír elő az olyan esetekre, amikor az említett rendelet szerint jóváhagyásra kerül valamely, a létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára vonatkozó munkaprogramban szereplő létező hatóanyag. A 19. terméktípusba tartozó porított tojás vonatkozásában az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a jóváhagyás időpontját 2021. június 1-jében indokolt meghatározni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az engedélykérelmeknek az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti benyújtására,

(1)

A méz hatóanyagra, amennyiben az a 19. terméktípusba tartozó riasztó- és csalogatószerként használt élelmiszernek vagy takarmánynak minősült, alkalmazásra került az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke szerinti, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó eltérés.

(2)

Az Ügynökséghez az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 16. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentés érkezett az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozó, a 19. terméktípusba sorolt mézre vonatkozóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) megállapította, hogy a bejelentés megfelelő, és a megfelelésről a rendelet 17. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot. A méz ezt követően a 19. terméktípus vonatkozásában felvételre került azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk listájára, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában (4).

(3)

A Bizottság 2017. január 31-én felkérte az Ügynökséget, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a méz az 528/2012/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján aggályosnak minősül-e.

(4)

Az Ügynökség véleményében (5) foglalt megállapítás szerint a méz nem vet fel aggályokat, ennélfogva felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(5)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel a mézet helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Természetes eredete miatt a mézet a 4. kategóriába („Hagyományosan használt, természetes eredetű anyagok”) indokolt felvenni. A méz abban az esetben vehető fel a vonatkozó mellékletbe, amennyiben megfelel a hivatkozott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének u) pontjában említett „élelmiszer” vagy „takarmány” fogalommeghatározásának. Ez összhangban áll azzal, hogy a mézre csak akkor vonatkozott az 1451/2007/EK rendelet 6. cikkében előírt eltérés, ha élelmiszernek vagy takarmánynak minősült.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése átmeneti intézkedéseket ír elő az olyan esetekre, amikor az említett rendelet szerint jóváhagyásra kerül valamely, a létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára vonatkozó munkaprogramban szereplő létező hatóanyag. A 19. terméktípusba tartozó méz vonatkozásában az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a jóváhagyás időpontját 2021. június 1-jében indokolt meghatározni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az engedélykérelmeknek az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti benyújtására,

(1)

A D-fruktóz hatóanyagra, amennyiben az a 19. terméktípusba tartozó riasztó- és csalogatószerként használt élelmiszernek vagy takarmánynak minősült, alkalmazásra került az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke szerinti, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó eltérés.

(2)

Az Ügynökséghez az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 16. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentés érkezett az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozó, a 19. terméktípusba sorolt D-fruktózra vonatkozóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) megállapította, hogy a bejelentés megfelelő, és a megfelelésről a rendelet 17. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot. A D-fruktóz ezt követően a 19. terméktípus vonatkozásában felvételre került azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk listájára, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában (4).

(3)

A Bizottság 2017. január 31-én felkérte az Ügynökséget, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a D-fruktóz az 528/2012/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján aggályosnak minősül-e. Az Ügynökség véleményében (5) foglalt megállapítás szerint a D-fruktóz nem vet fel aggályokat, ennélfogva felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(4)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel a D-fruktózt helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Természetes eredete miatt a D-fruktózt a 4. kategóriába („Hagyományosan használt, természetes eredetű anyagok”) indokolt felvenni. A D-fruktóz abban az esetben vehető fel a vonatkozó mellékletbe, amennyiben megfelel a hivatkozott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének u) pontjában említett „élelmiszer” vagy „takarmány” fogalommeghatározásának. Ez összhangban áll azzal, hogy a D-fruktózra csak akkor vonatkozott az 1451/2007/EK rendelet 6. cikkében előírt eltérés, ha élelmiszernek vagy takarmánynak minősült.

(5)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése átmeneti intézkedéseket ír elő az olyan esetekre, amikor az említett rendelet szerint jóváhagyásra kerül valamely, a létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára vonatkozó munkaprogramban szereplő létező hatóanyag. A 19. terméktípusba tartozó D-fruktóz vonatkozásában az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a jóváhagyás időpontját 2021. június 1-jében indokolt meghatározni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az engedélykérelmeknek az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti benyújtására,

(1)

A sajt hatóanyagra, amennyiben az a 19. terméktípusba tartozó riasztó- és csalogatószerként használt élelmiszernek vagy takarmánynak minősült, alkalmazásra került az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke szerinti, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó eltérés.

(2)

Az Ügynökséghez az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 16. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentés érkezett az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozó, a 19. terméktípusba sorolt sajtra vonatkozóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) megállapította, hogy a bejelentés megfelelő, és a megfelelésről a rendelet 17. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot. A sajt ezt követően a 19. terméktípus vonatkozásában felvételre került azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk listájára, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában (4).

(3)

A Bizottság 2017. január 31-én felkérte az Ügynökséget, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a sajt az 528/2012/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján aggályosnak minősül-e.

(4)

Az Ügynökség véleményében (5) foglalt megállapítás szerint a sajt nem vet fel aggályokat, ennélfogva felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(5)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel a sajtot helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Természetes eredete miatt a sajtot a 4. kategóriába („Hagyományosan használt, természetes eredetű anyagok”) indokolt felvenni. A sajt abban az esetben vehető fel a vonatkozó mellékletbe, amennyiben megfelel a hivatkozott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének u) pontjában említett „élelmiszer” vagy „takarmány” fogalommeghatározásának. Ez összhangban áll azzal, hogy a sajtra csak akkor vonatkozott az 1451/2007/EK rendelet 6. cikkében előírt eltérés, ha élelmiszernek vagy takarmánynak minősült.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése átmeneti intézkedéseket ír elő az olyan esetekre, amikor az említett rendelet szerint jóváhagyásra kerül valamely, a létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára vonatkozó munkaprogramban szereplő létező hatóanyag. A 19. terméktípusba tartozó sajt vonatkozásában az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a jóváhagyás időpontját 2021. június 1-jében indokolt meghatározni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az engedélykérelmeknek az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti benyújtására,

(1)

A sűrített almalé hatóanyagra, amennyiben az a 19. terméktípusba tartozó riasztó- és csalogatószerként használt élelmiszernek vagy takarmánynak minősült, alkalmazásra került az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) 6. cikke szerinti, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos eltérés.

(2)

Az Ügynökséghez az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 16. cikkének (5) bekezdése szerint bejelentés érkezett az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó mentesség hatálya alá tartozó, a 19. terméktípusba sorolt sűrített almalére vonatkozóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) megállapította, hogy a bejelentés megfelelő, és a megfelelésről a rendelet 17. cikke szerint tájékoztatta a Bizottságot. A sűrített almalé ezt követően a 19. terméktípus vonatkozásában felvételre került azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk listájára, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában (4).

(3)

A Bizottság 2017. január 31-én felkérte az Ügynökséget, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy a sűrített almalé az 528/2012/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján aggályosnak minősül-e.

(4)

Az Ügynökség véleményében (5) foglalt megállapítás szerint a sűrített almalé nem vet fel aggályokat, ennélfogva felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(5)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel a sűrített almalevet helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Természetes eredete miatt a sűrített almalevet a 4. kategóriába („Hagyományosan használt, természetes eredetű anyagok”) indokolt felvenni. A sűrített almalé abban az esetben vehető fel a vonatkozó mellékletbe, amennyiben megfelel a 2001/112/EK tanácsi irányelv (6) I melléklete I. részének 2. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése átmeneti intézkedéseket ír elő az olyan esetekre, amikor az említett rendelet szerint jóváhagyásra kerül valamely, a létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára vonatkozó munkaprogramban szereplő létező hatóanyag. A 19. terméktípusba tartozó sűrített almalé vonatkozásában az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a jóváhagyás időpontját 2021. június 1-jében indokolt meghatározni annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az engedélykérelmeknek az említett rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti benyújtására,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Litván Köztársaság kérelmét (2) a „Kaimiškas Jovarų alus” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Kaimiškas Jovarų alus” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: megállapodás) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2014/23/EU irányelv célja többek között az, hogy lehetővé tegye az irányelvet alkalmazó közszolgáltató ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. A 2014/23/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének értelmében a Bizottságnak kétévente meg kell vizsgálnia, hogy a koncessziók tekintetében az irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében megállapított értékhatár megfelel-e a megállapodásban előírt értékhatárnak. Mivel a 2014/23/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított értékhatár eltér az említett irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt értékhatár értékétől, a szóban forgó értékhatárt felül kell vizsgálni.

(3)

A 2014/23/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: megállapodás) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2014/24/EU irányelv célja többek között, hogy lehetővé tegye az irányelvet alkalmazó ajánlatkérő szervek számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. A 2014/24/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmében a Bizottságnak kétévente meg kell vizsgálnia, hogy az említett irányelv 4. cikkének a), b) és c) pontjában foglalt értékhatárok megfelelnek-e a megállapodásban megállapított értékhatároknak. Mivel a 2014/24/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított értékhatárok eltérnek az ugyanazon irányelv 4. cikkének a), b) és c) pontjában meghatározott értékhatárok értékétől, az említett értékhatárokat felül kell vizsgálni. A 2014/24/EU irányelv 6. cikke (2) bekezdésének értelmében az említett irányelv 13. cikkében megállapított értékhatárt hozzá kell igazítani az említett irányelv 4. cikkének a) és c) pontjában meghatározott értékhatárhoz.

(3)

A 2014/24/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: megállapodás) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2014/25/EU irányelv célja többek között, hogy lehetővé tegye az irányelvet alkalmazó közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. A 2014/25/EU irányelv 17. cikke (1) bekezdésének értelmében a Bizottságnak kétévente meg kell vizsgálnia, hogy az említett irányelv 15. cikkének a), b) és c) pontjában a közbeszerzések és tervpályázatok tekintetében előírt értékhatárok megfelelnek-e a megállapodásban megállapított értékhatároknak. Mivel a 2014/25/EU irányelv 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított értékhatárok eltérnek az ugyanazon irányelv 15. cikkének a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok értékétől, az említett értékhatárokat felül kell vizsgálni.

(3)

A 2014/25/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: megállapodás) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) célja többek között, hogy lehetővé tegye az irányelveket alkalmazó ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. A 2014/25/EU irányelv 17. cikkének értelmében a Bizottságnak kétévente meg kell vizsgálnia, hogy az említett irányelv 15. cikkének a) és b) pontjában foglalt értékhatárok megfelelnek-e a megállapodásban megállapított értékhatároknak, és szükség esetén felül kell vizsgálnia azokat.

(3)

A 2014/25/EU irányelvben megállapított értékhatárok felülvizsgálatra kerültek. A 2009/81/EK irányelv 68. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett irányelvben meghatározott értékhatárokat hozzá kell igazítani a 2014/25/EU irányelv felülvizsgált értékhatáraihoz.

(4)

A 2009/81/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett, szociális jogok európai pillérének (2) 10. alapelve kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez. A magas szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz, valamint a szakmai szükségleteknek megfelelő és hosszabb időszakot felölelő munkaerőpiaci jelenlétet lehetővé tevő jog a vegyi anyagoknak való munkahelyi expozícióval szembeni védelmet is magában foglalja.

(2)

A Bizottság a „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek” című közleményében (3) egyértelműen hangsúlyozta, hogy tovább kell javítani a munkájuk során veszélyes vegyi anyagoknak kitett munkavállalók védelmét.

(3)

A 98/24/EK irányelv előírja, hogy a Bizottság a munkavállalók veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségből fakadó kockázatokkal szembeni védelmének érdekében indikatív foglalkozási expozíciós határértékek formájában európai uniós célkitűzésekre tegyen javaslatot, amelyeket uniós szinten kell megállapítani.

(4)

A 98/24/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a 89/391/EGK tanácsi irányelv (4) 17. cikkében meghatározott eljárással összhangban elfogadott intézkedések révén, a mérési technikák hozzáférhetőségének figyelembevételével megállapítsa, illetve felülvizsgálja az indikatív foglalkozási expozíciós határértékeket.

(5)

A 98/24/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottság a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok független tudományos felmérésével értékelje a veszélyes vegyi anyagok egészséget érintő hatásai és a foglalkozási expozíció szintje közötti összefüggést.

(6)

A Bizottságot e feladatának elvégzésében a 2014/113/EU bizottsági határozattal (5) létrehozott, foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság segíti.

(7)

A 98/24/EK irányelv hatályában a „foglalkozási expozíciós határérték” más meghatározás hiányában a munkavállaló légzési zónáján belül a levegőben előforduló vegyi anyag idővel súlyozott koncentrációátlagának meghatározott referenciaidőre vonatkoztatott határértéke.

(8)

Az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek olyan, az egészséget érintő foglalkozási expozíciós határértékek, amelyek az elérhető legújabb tudományos adatokon alapulnak, és amelyeket a Bizottság fogad el, a mérési technikák hozzáférhetőségének figyelembevételével. Ezek olyan küszöbértékek, amelyek alatt általában várhatóan semelyik vegyi anyag sem fejt ki kedvezőtlen hatást a munkában töltött egész életpályára tekintett, rövid időszakokat felölelő vagy napi rendszerességű expozíciót követően. Uniós célértékekként arra hivatottak, hogy segítsék a munkáltatókat a kockázatok meghatározásában és értékelésében, valamint a 98/24/EK irányelvnek megfelelő megelőző és védintézkedések meghozatalában.

(9)

A foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság ajánlásaival összhangban az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek egy súlyozott átlaggal számított, nyolcórás referenciaidőszak viszonyában (hosszú távú expozíciós határértékek) kerülnek meghatározása, bizonyos vegyi anyagokat illetően pedig a rövid távú expozícióból származó hatások figyelembevétele érdekében egy rövidebb, általában tizenöt perces, súlyozott átlaggal számított referenciaidő vonatkozásában (rövid távú expozíciós határértékek).

(10)

A tagállamoknak nemzeti foglalkozási expozíciós határértéket kell bevezetniük minden olyan vegyi anyagra, amelyre uniós szintű indikatív foglalkozási expozíciós határértéket határoztak meg. Ennek során figyelembe kell venniük az uniós határértéket, a határérték természetét ugyanakkor a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően határozhatják meg.

(11)

Az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek fontos részét képezik a munkavállalók veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségből fakadó egészségi kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó általános rendelkezéseknek.

(12)

A foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság a 98/24/EK irányelv 3. cikke alapján értékelte az ezen irányelv mellékletében szereplő 10 bejegyzésben felsorolt vegyi anyagok egészségre kifejtett hatásai és a foglalkozási expozíció szintje közötti kapcsolatot. Hasonlóképpen, az említett vegyi anyagok mindegyikére indikatív foglalkozási expozíciós határértékek megállapítását javasolta a belélegzésen keresztüli expozíciós út tekintetében, egy súlyozott átlaggal számított, nyolcórás referenciaidőszak viszonyában. Ezért ezen irányelv mellékletében helyénvaló hosszú távú expozíciós határértékeket meghatározni az összes említett vegyi anyagra vonatkozóan.

(13)

E vegyi anyagok némelyike, úgymint az anilin, a trimetil-amin, a 2-fenil-propán (kumol), a szek-butil-acetát, a 4-amino-toluol, az izobutil-acetát, az izoamil-alkohol, az n-butil-acetát és a foszforil-triklorid esetében a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság rövid távú expozíciós határértékek megállapítását javasolta.

(14)

Bizonyos anyagok esetében a lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében figyelembe kell venni a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségét is. A foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság a bőrön keresztül történő jelentős felszívódás lehetőségének fennállását az ezen irányelv mellékletében szereplő bejegyzésekben felsorolt vegyi anyagok közül az anilin, a 2-fenil-propán (kumol) és a 4-amino-toluol vonatkozásában állapította meg. Ezért e vegyi anyagokra az indikatív foglalkozási expozíciós határértékeken kívül helyénvaló arra vonatkozó megjegyzéseket is felvenni ezen irányelv mellékletébe, hogy azok a bőrön keresztül történő jelentős felszívódás lehetőségét is hordozzák.

(15)

Az említett vegyi anyagok egyike, a 2-fenil-propán (kumol) jelenleg szerepel a 2000/39/EK bizottsági irányelv (6) mellékletében. A foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság új foglalkozási expozíciós határértékek megállapítását javasolta ezen anyag vonatkozásában. Ezért ezen irányelv mellékletébe indokolt egy felülvizsgált határértékét felvenni a 2-fenil-propánra (kumolra), ezzel együtt törölni a 2000/39/EK irányelv mellékletéből az említett anyagra vonatkozó bejegyzést.

(16)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (7) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az irányelvet átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben magyarázó dokumentumo(ka)t csatolnak annak megvilágítása céljából, hogy milyen kapcsolat áll fenn az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök vonatkozó részei között.

(17)

Ezen irányelv vonatkozásában a Bizottság indokoltnak tekinti e dokumentumok táblázatos formában történő megküldését, amely mutatja a nemzeti intézkedések és ezen irányelv közötti kapcsolatot, mivel néhány anyagra már létezik nemzeti foglalkozási expozíciós határérték a nemzeti jogrendszerben, továbbá azért, mert nemzeti szinten különféle és technikai jellegű jogi eszközök létezhetnek a foglalkozási expozíciós határértékek meghatározására.

(18)

A 98/24/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal, amely 2017. december 6-án és 2018. május 31-én szakvéleményt adott ki. A bizottság elismerte, hogy jelenleg kihívást jelent olyan mérési módszereket találni, amelyekkel igazolni lehetne a javasolt határértékeknek való megfelelést a foszforil-triklorid és az izoamil-alkohol tekintetében, és hogy erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az átültetési időszak végére megfelelő technikák álljanak rendelkezésre.

(19)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/391/EGK irányelv 17. cikke szerint létrehozott műszaki fejlődési bizottság véleményével,

(1)

A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett szociális jogok európai pillérének (2) 10. alapelve kimondja, hogy minden dolgozónak joga van az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez. A munkavállalóknak a magas szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz, valamint a szakmai szükségleteiknek megfelelő, munkaerőpiaci jelenlétüket huzamos ideig lehetővé tevő munkakörnyezethez való joga magában foglalja az egyéni védőeszközök munkahelyi használatát is, amennyiben a kockázatok nem kerülhetők el, vagy nem csökkenthetők eléggé a munkaszervezés más eszközei, intézkedései, módszerei vagy eljárásai révén.

(2)

A munkavállalók munkahelyi egészségével és biztonságával kapcsolatos irányelvek – köztük a 89/656/EGK irányelv – végrehajtása a REFIT-értékelésnek nevezett utólagos értékelés tárgyát képezte. Az értékelés megvizsgálta az irányelvek relevanciáját, valamint a kutatás és az új tudományos ismeretek állását a különböző érintett területeken. A bizottsági szolgálati munkadokumentumban (3) említett REFIT-értékelés többek között arra a következtetésre jut, hogy az egyéni védőeszközök használata az uniós munkavállalók mintegy 40 %-át érinti, mivel a munkahelyi kockázatok más eszközökkel nem kerülhetők el, továbbá hogy szükség van a 89/656/EGK irányelv végrehajtásával kapcsolatos nehézségek kezelésére.

(3)

A „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek – Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló jogszabályainak és politikájának modernizálása” című közleményében (4) a Bizottság megismételte, hogy bár a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós vívmányok REFIT-értékelése megerősítette, hogy az e területre vonatkozó jogszabályok általában hatékonyak és célirányosak, kívánatos lenne aktualizálni az elavult szabályokat, valamint biztosítani a jobb és szélesebb körű védelmet, a megfelelést és a szabályok gyakorlati érvényre juttatását. A Bizottság hangsúlyozza, hogy különösen mérlegelni kell az egyéni védőeszközöknek a 89/656/EGK irányelv 2. cikkében szereplő fogalommeghatározását, valamint azok különböző szolgáltatások és ágazatok általi alkalmazását.

(4)

A 89/656/EGK irányelv minimumkövetelményeket állapít meg a munkavállalók által használt egyéni védőeszközök alkalmazására vonatkozóan, amelyeket akkor kell használni, ha az érintett kockázatok a csoportos védelem technikai eszközeivel, illetve a munkaszervezés intézkedéseivel, módszereivel vagy eljárásaival nem kerülhetők el, vagy nem csökkenthetők eléggé. A 89/656/EGK irányelv 6. cikkében előírt általános szabályok kialakításának megkönnyítése érdekében a 89/656/EGK irányelv I., II. és III. melléklete nem kötelező erejű iránymutatásokat tartalmaz, amelyek célja az érintett kockázatok, tevékenységek és ágazatok tekintetében megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztásának megkönnyítése és támogatása.

(5)

Az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) megállapítja az egyéni védőeszközök tervezésére, gyártására és forgalmazására vonatkozó rendelkezéseket. Az (EU) 2016/425 rendelet módosította a termékek kockázati kategóriába való besorolását, hogy lehetővé tegye a munkáltatók számára az egyéni védőeszközök megértését és ezáltal azok alkalmazását az egyéni védőeszközökre vonatkozó szóló iránymutatásban (6) kifejtetteknek megfelelően, amely tisztázza az (EU) 2016/425 rendeletben említett eljárásokat és kérdéseket. Helyénvaló naprakésszé tenni a 89/656/EGK irányelv I., II. és III. mellékletét annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek az (EU) 2016/425 rendeletben megállapított kockázati besorolással, valamint az (EU) 2016/425 rendelet terminológiájával és az abban említett egyéni védőeszközök típusaival.

(6)

A 89/656/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a munkáltatóknak olyan egyéni védőeszközöket kell biztosítaniuk, amelyek megfelelnek az Unió tervezésre és gyártásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseinek. Az említett cikk értelmében az említett egyéni védőeszközöket a munkavállalók számára rendelkezésre bocsátó munkáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy az egyéni védőeszközök megfeleljenek az (EU) 2016/425 rendeletben meghatározott követelményeknek.

(7)

A 89/656/EGK irányelv I. melléklete meghatározza a kockázat típusainak áttekintő táblázatát az egyéni védőeszközök használatához, és meghatározza a munkahelyen az egyéni védőeszközök által védendő különböző testrészek vonatkozásában előforduló kockázatok típusait. Az I. mellékletet módosítani kell, hogy figyelembe lehessen venni a munkahelyeken megjelent új típusú kockázatokat, és biztosítható legyen az összhang különösen az (EU) 2016/425 rendeletben megállapított kockázati besorolással és terminológiával.

(8)

A 89/656/EGK irányelvnek az egyéni védőeszközök típusainak nem teljes útmutató listáját megállapító II. mellékletét módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az említett irányelv I. mellékletében meghatározott új típusú kockázatokat. A II. mellékletet szintén módosítani kell annak érdekében, hogy abban szerepeljenek a piacon jelenleg rendelkezésre álló, az (EU) 2016/425 rendeletnek megfelelő egyéni védőeszközökre vonatkozó példák és az említett rendeletben használt terminológia.

(9)

A 89/656/EGK irányelv III. melléklete nem teljes útmutató listát tartalmaz azokról a tevékenységekről és tevékenységi területekről, amelyeken az egyéni védőeszközök biztosítása szükséges lehet; e lista megfelelteti egymásnak az említett irányelv I. mellékletében meghatározott kockázati besorolásokat és az irányelv II. mellékletében leírt egyéni védőeszközök típusait. A 89/656/EGK irányelv III. melléklet szerkezetét át kell alakítani a három mellékletben alkalmazott terminológia és besorolások közötti, illetve az (EU) 2016/425 rendelettel való összhang biztosítása érdekében. Ez lehetővé teszi majd a különböző területeken és ágazatokban működő munkáltatók számára, hogy jobban azonosítsák és rendelkezésre bocsássák a konkrét tevékenységeknél, illetve a munkavállalókat érintő, a kockázatértékelésben feltüntetett specifikus kockázatoknál alkalmazandó megfelelő egyéni védőeszközöket.

(10)

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal konzultációra került sor a „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek – Az Európai Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra irányuló jogszabályainak és politikájának modernizálása” című bizottsági közlemény elfogadásából eredő azon intézkedésekről, amelyek az Unió munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályai célszerűségének és eredményességének fenntartásához szükségesek.

(11)

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság a hat munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós irányelv mindenki számára előnyös és biztonságosabb munkavégzés érdekében történő korszerűsítéséről szóló, 2017. december 6-én elfogadott véleményében (7) a 89/656/EGK irányelv relevanciájának és hatékonyságának növelése érdekében a szóban forgó irányelv módosítását javasolja.

(12)

Egy későbbi, az egyéni védőeszközökről szóló (89/656/EGK) irányelv mellékleteinek technikai jellegű frissítéseire vonatkozó, 2018. május 31-én elfogadott véleményében (8) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság a 89/656/EGK irányelv I., II. és III. melléklete tekintetében, a területen végbement legújabb technológiai előrelépések figyelembevétele és az (EU) 2016/425 rendelettel való összhang biztosítása érdekében konkrét frissítéseket javasol.

(13)

A 89/656/EGK irányelv I., II. és III. mellékletének legutóbbi frissítése során a Bizottságot a tagállamokat képviselő szakértők segítették, akik technikai és tudományos támogatást nyújtottak.

(14)

A tagállamok és a Bizottság által 2011. szeptember 28-án elfogadott, a magyarázó dokumentumokról szóló együttes politikai nyilatkozatnak (9) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek.

(15)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/391/EGK tanácsi irányelv (10) 17. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,