2019.10.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1753 RENDELETE

(2019. október 23.)

az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Ahhoz, hogy az Unió a közös kereskedelempolitikájával kapcsolatos kizárólagos hatáskörét teljeskörűen és a Világkereskedelmi Szervezetnek a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodása (TRIPS) szerinti kötelezettségvállalásaival teljes összhangban gyakorolni tudja, az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat (3) értelmében a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegének (a továbbiakban: a genfi szöveg) szerződő felévé válik, lehetővé téve egyúttal a tagállamok számára, hogy az Unió érdekében eljárva a maguk részéről szintén megerősítsék a genfi szöveget vagy csatlakozzanak ahhoz. A genfi szöveg szerződő felei az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás által létrehozott Külön Unió (a továbbiakban: a Külön Unió) tagjai. Az (EU) 2019/1754 határozattal összhangban a genfi szöveg vonatkozásában az Uniót és azon tagállamait, amelyek megerősítették a genfi szöveget vagy csatlakoztak ahhoz, a Bizottságnak kell képviselnie a Külön Unióban.

(2)	Indokolt megállapítani azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió a saját nevében és a genfi szöveget megerősítő vagy ahhoz csatlakozó tagállamok nevében gyakorolja a genfi szövegben meghatározott jogokat és teljesítse az abban foglalt kötelezettségeket.

(3)

A genfi szöveg oltalmat biztosít az eredetmegjelöléseknek (appellations of origin), ideértve az (EU) 1151/2012/EU (4) és az 1308/2013/EU (5) európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett eredetmegjelöléseket (designations of origin), valamint az 1151/2012/EU, az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU (6) és az (EU) 2019/787 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett földrajzi jelzéseknek (geographical indications), amely kifejezésekre ebben a rendeletben a továbbiakban együttesen a „földrajzi árujelzők” kifejezés utal.

(4)

A Bizottságnak az Unió genfi szöveghez való csatlakozását követően, valamint azt követően is rendszeres időközönként bejelentéseket kell benyújtania a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) az Unió területéről származó és ott oltalmat élvező földrajzi árujelzőknek a Nemzetközi Iroda általi nemzetközi lajstromba vétele iránt (a továbbiakban: nemzetközi lajstrom). Az ilyen bejelentéseknek olyan tagállami értesítéseken kell alapulniuk, amelyeket a tagállamok saját kezdeményezésükre vagy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelme, vagy annak 1. cikke xvii. pontja szerinti kedvezményezett kérelme alapján adtak ki. Az említett értesítések előkészítésekor a tagállamoknak mérlegelniük kell az érintett földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmának biztosításához fűződő gazdasági érdeket, továbbá figyelembe kell venniük különösen az előállítási értéket és a kiviteli értéket, az egyéb megállapodások alapján biztosított oltalmat, valamint a harmadik országokban ténylegesen előforduló vagy potenciális visszaéléseket.

(5)

A földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromba való felvételének a minőségi termékek biztosítása, a tisztességes verseny és a fogyasztóvédelem célját kell szolgálnia. A földrajzi árujelzők lajstromba való felvételét – szem előtt tartva, hogy ez jelentős kulturális és gazdasági értéket hordoz – a helyi közösségek számára létrehozott érték szempontjából kell értékelni egyrészt a vidékfejlesztés támogatása, másrészt a termelés, a feldolgozás és az egyéb, kapcsolódó szolgáltatások területén való új munkalehetőségek teremtése céljából.

(6)	A Bizottságnak a meglévő mechanizmusok révén rendszeres konzultációt kell folytatnia a tagállamokkal, a szakmai szervezetekkel és az uniós termelőkkel annak érdekében, hogy folyamatos párbeszédet alakítson ki az érdekelt felekkel.

(7)

Megfelelő eljárásokat kell kialakítani annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse a genfi szöveg olyan szerződő feleinek területéről származó és a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzőket, amelyek nem uniós tagállamok (a továbbiakban: harmadik szerződő fél), hogy dönteni lehessen az Unión belüli oltalom megadásáról vagy adott esetben annak érvénytelenítéséről.

(8)

A harmadik szerződő felektől származó és nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelzők oltalmának az Unió általi érvényesítését a genfi szöveg III. fejezetével és különösen annak 14. cikkével összhangban kell gyakorolni, amely valamennyi szerződő fél számára előírja, hogy hatékony jogorvoslati eszközöket bocsásson rendelkezésre a lajstromozott földrajzi árujelzők oltalmához, továbbá alkossa meg azokat a rendelkezéseket, amelyek értelmében az ilyen árujelzők oltalmának biztosítására irányuló jogi eljárásokat hatóság vagy bármely érdekelt fél – természetes vagy jogi személy, köz- vagy magánszektorbeli személy – is kezdeményezheti, az adott szerződő fél jogrendszerével és joggyakorlatával összhangban.

(9)

A földrajzi árujelzők mellett az uniós, a regionális és a nemzeti védjegyek oltalmának biztosítása érdekében – tekintettel a korábbi védjegyjogoknak a genfi szöveg 13. cikkének (1) bekezdésében említett védelmére – biztosítani kell az Unióban oltalmat élvező vagy használatban lévő korábbi védjegyek és a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzők együttélését.

(10)

Azon tagállamok, amelyek még nem részesek az 1967. július 14-én, Stockholmban felülvizsgált, majd 1979. szeptember 28-án módosított, az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. évi Lisszaboni Megállapodásban (a továbbiakban: a Lisszaboni Megállapodás), az Uniónak a közös kereskedelempolitikájával kapcsolatos kizárólagos hatáskörére tekintettel nem erősíthetik meg a Lisszaboni Megállapodást, valamint nem csatlakozhatnak ahhoz.

(11)

Azon tagállamok, amelyek már részesek a Lisszaboni Megállapodásban, továbbra is részesek maradhatnak, különösen a Megállapodásban meghatározott jogok folytonosságának, valamint kötelezettségek teljesítésének a biztosítása érdekében. E tagállamok azonban csakis az Unió érdekeivel összhangban és az Unó kizárólagos hatáskörének teljes tiszteletben tartásával járhatnak el. Ennek megfelelően a Lisszaboni Megállapodás értelmében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket teljes mértékben az Unió által az e rendelet alapján adott felhatalmazással összhangban kell gyakorolniuk. A mezőgazdasági termékek számára az Unión belül létrehozott földrajzi árujelzők egységes oltalmi rendszerének tiszteletben tartása érdekében, valamint hogy tovább erősítsék a belső piacon belüli harmonizációt, az említett tagállamoknak tartózkodniuk kell új eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás alapján történő lajstromozásától olyan termékek tekintetében, amelyek az 1151/2012/EU, az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU vagy az (EU) 2019/787 rendelet hatálya alá tartoznak.

(12)

Azon tagállamok, amelyek már részesek a Lisszaboni Megállapodásban, rendelkeznek a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölésekkel. Az említett eredetmegjelölések oltalmának a folytonosságát célszerű átmeneti szabályozás útján biztosítani, összhangban a Megállapodás, a genfi szöveg és az uniós jog követelményeivel.

(13)

Azon tagállamok, amelyek már részesek a Lisszaboni Megállapodásban, oltalomban részesítik a harmadik szerződő felek eredetmegjelöléseit. Ahhoz, hogy e tagállamok rendelkezzenek az Uniónak a genfi szöveghez történő csatlakozása előtt vállalt nemzetközi kötelezettségeik teljesítésére szolgáló eszközökkel, olyan átmeneti rendelkezést kell bevezetni, amelynek hatása csak nemzeti szinten jelentkezik, és nem befolyásolja az Unión belüli vagy a nemzetközi kereskedelmet.

(14)

Helyénvaló, hogy a genfi szöveg, valamint a Lisszaboni Megállapodáshoz és a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (a továbbiakban: a Közös Végrehajtási Szabályzat) értelmében a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentés Nemzetközi Irodához történő benyújtásáért fizetendő díjakat, továbbá a nemzetközi lajstromba történő egyéb bejegyzések tekintetében, valamint a kivonatok, tanúsítványok vagy a nemzetközi lajstromozás tartalmával kapcsolatos egyéb információk kiadásáért fizetendő díjakat vagy az a tagállam viselje, amelyből a földrajzi árujelző származik, vagy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy, vagy a genfi szöveg 1. cikke xvii. pontja szerinti kedvezményezett. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adott természetes vagy jogi személyt vagy kedvezményezettet kötelezzék a díjak teljes összegének vagy egy részének a megfizetésére.

(15)

Tekintettel a földrajzi árujelzők oltalma által képviselt gazdasági és kulturális értékre, a Külön Unió működési költségvetésében keletkező esetleges hiányok fedezése céljából az Uniónak– az éves költségvetésében e célra rendelkezésre álló összeghatárig – képesnek kell lennie különleges hozzájárulást nyújtani, a genfi szöveg 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Külön Unió Közgyűlése által hozott határozatnak megfelelően.

(16)

Az Unió Külön Unióban való tagságának megvalósítását szolgáló egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a genfi szöveghez való csatlakozást követően a Nemzetközi Irodához nemzetközi lajstromozásra irányuló bejelentések benyújtása céljából összeállíthassa az érintett földrajzi árujelzők jegyzékét és további bejelentéseket nyújthasson be, felszólalást utasíthasson el, dönthessen arról, hogy valamely nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzőt oltalomban részesít-e, visszavonhassa a nemzetközi lajstromozás által biztosított oltalom elutasítását, kérhesse a nemzetközi lajstromozás törlését, értesítést küldhessen a nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelző Unióban biztosított oltalmának érvénytelenítéséről, valamint felhatalmazhassa a tagállamokat bármely szükséges módosításról való rendelkezésre azon termékek eredetmegjelölésével kapcsolatban, amelyek az 1151/2012/EU, az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU vagy az (EU) 2019/787 rendelet alapján oltalomban részesülnek, és erről a Nemzetközi Irodának értesítést küldhessen. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(17)

Az arányosság elvével összhangban szükséges és célszerű az Uniónak a genfi szöveghez történő csatlakozását követő fellépésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása azon alapvető cél megvalósításához, hogy lehetővé váljon az Unió számára, hogy olyan módon vegyen részt a Külön Unióban, amely biztosítja az uniós földrajzi árujelzők hatékony, nemzetközi szintű védelmét. E rendelet az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a célok eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

Fontos biztosítani, hogy a Bizottság az idő előrehaladtával figyelemmel kísérje és értékelje az Unió részvételét a genfi szöveg alkalmazásában. Az értékelés elvégzése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie többek között azon, az uniós jog alapján oltalomban részesülő és lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzők számát, amelyek nemzetközi lajstromozása iránt kérelmet nyújtottak be, azon eseteket, amelyekben harmadik szerződő felek megtagadták az oltalmat, a genfi szöveg alkalmazásában részt vevő harmadik országok számának változását, a Bizottság által e szám növelésére tett lépéseket, valamint azt, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos hatályos uniós jog a genfi szöveg harmadik országokat érintő vonzerejére, és hogy milyen számú és típusú, harmadik szerződő féltől származó földrajzi árujelzőt utasított el az Unió,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez (a továbbiakban: a genfi szöveg) történő csatlakozását követő fellépésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat állapítja meg.

(2) E rendelet alkalmazásában a „földrajzi árujelzők” kifejezés a genfi szöveg értelmében vett eredetmegjelölésekre (appellations of origin), köztük az 1151/2012/EU és az 1308/2013/EU rendelet értelmében vett eredetmegjelölésekre (designations of origin), valamint az 1151/2012/EU, az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU és az (EU) 2019/787 rendelet értelmében vett földrajzi jelzésekre (geographical indications) vonatkozik.

2. cikk

A földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása

(1) A Bizottság az Unió genfi szöveghez való csatlakozását követően – valamint azt követően is rendszeres időközönként – a genfi szöveg 3. cikke értelmében vett illetékes hatóságként az Unió területéről származó termékekre vonatkozó, az uniós jog szerint oltalom alatt álló és lajstromba vett földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása iránt bejelentéseket nyújt be a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (a továbbiakban: a Nemzetközi Iroda) a genfi szöveg 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján.

(2) A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazásában felkérhetik a Bizottságot a területükről származó és az uniós jog alapján oltalomban részesülő és lajstromba vett földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromba történő felvételére. E kérelmüket benyújthatják:

a)	a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelme alapján vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontja szerinti kedvezményezett kérelme alapján; vagy

b)	saját kezdeményezés alapján.

(3) A Bizottság az ilyen kérelmek alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben felsorolja az e cikk (1) bekezdésében említett földrajzi árujelzőket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. cikk

Tagállamból származó és nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelző törlése

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a tagállamból származó földrajzi árujelző nemzetközi lajstromban szereplő lajstromozásának törlését kéri a Nemzetközi Irodától az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

a)	a földrajzi árujelző az Unióban már nem részesül oltalomban;

annak a tagállamnak a kérelmére, amelyből az érintett földrajzi árujelző származik, amely kérelem alapulhat:

i.	a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmén vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontja szerinti kedvezményezett kérelmén; vagy

ii.	a saját kezdeményezésén.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát a törlési kérelemről.

4. cikk

Harmadik országokból származó földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromban való lajstromozásának közzététele

(1) A Bizottság közzétesz minden nemzetközi lajstromozást, amelyről a Nemzetközi Iroda a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesítést küldött, és amely:

a)	olyan, nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelzőre vonatkozik, amely esetében a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontjában meghatározott, származási terület szerinti szerződő fél nem tagállam; és

b)	olyan termékkel kapcsolatos, amelynek földrajzi árujelzője az Unió szintjén oltalomban részesül.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi lajstromozást az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közzétenni. A közzététel során fel kell tüntetni a terméktípust és a származási országot.

5. cikk

A nemzetközi lajstromban szereplő harmadik országbeli földrajzi árujelzők értékelése

(1) A Bizottság minden olyan földrajzi árujelzőre vonatkozó nemzetközi lajstromozást értékel, amelyről a Nemzetközi Iroda a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesítést küldött, és amelynek esetében a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontjában meghatározott, származási terület szerinti szerződő fél nem tagállam, annak megállapítása érdekében, hogy az tartalmazza-e a Lisszaboni Megállapodáshoz és a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (a továbbiakban: a Közös Végrehajtási Szabályzat) 5. szabályának (2) bekezdésében meghatározott kötelező elemeket, valamint a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (3) bekezdésében felsorolt, a minőségre, hírnévre vagy jellemzőkre vonatkozó adatokat, valamint ellenőrzi, hogy a 4. cikkben említett közzététel olyan termékre vonatkozik-e, amelynek tekintetében az Unió szintjén biztosított a földrajzi árujelzőkre vonatkozó oltalom.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelést a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromba vételének napjától számított négy hónapon belül kell elvégezni, és nem terjedhet ki az Unió egyéb, a termékek forgalomba hozatalával, és különösen az egészségügyi és növényegészségügyi szabványokkal, a forgalmazási előírásokkal vagy az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos rendelkezéseinek az értékelésére.

6. cikk

A nemzetközi lajstromba vett, harmadik országokból származó földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos felszólalási eljárás

(1) A tagállamok hatóságai, vagy a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontja értelmében vett származási terület szerinti szerződő féltől eltérő harmadik ország hatóságai, vagy a jogos érdekkel rendelkező és az Unióban vagy a származási terület szerinti szerződő féltől eltérő harmadik ország területén letelepedett természetes vagy jogi személyek a nemzetközi lajstromozás 4. cikkel összhangban történt közzététele napjától számított négy hónapon belül felszólalást nyújthatnak be a Bizottsághoz.

A felszólalást az Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell benyújtani.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett felszólalások csak abban az esetben minősülnek elfogadhatónak, ha benyújtásukra az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül sor kerül, és ha azok az alábbi okok egyikén alapulnak:

a)	a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ennek következtében alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően;

a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző teljes egészében vagy részben azonos alakú valamely más, az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, továbbá az oltalomra javasolt földrajzi árujelző a helyi és hagyományos használati feltételei és a megjelenítése tekintetében a gyakorlatban nem különül el megfelelően az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzőtől, azt figyelembe véve, hogy biztosítani kell az érintett termelők közötti egyenlő elbánást, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülését;

c)	a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző uniós oltalma egy korábbi uniós, regionális vagy nemzeti szintű védjegyjogot sértene;

a harmadik országbeli földrajzi árujelző uniós oltalma veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés használatát vagy egy uniós, regionális vagy nemzeti szintű védjegy kizárólagos jellegét, vagy az olyan termékek fennmaradását, amelyek a nemzetközi lajstromozás 4. cikk szerinti közzétételének időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak;

e)	a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző olyan termékre vonatkozik, amelynek tekintetében az Unió szintjén nem biztosított a földrajzi árujelzők oltalma;

f)	az a megnevezés, amelynek lajstromozását kérik, az Unió területén köznevesült;

g)	nem teljesülnek a genfi szöveg 2. cikke (1) bekezdésének i. és ii. pontjában említett feltételek;

a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző olyan homonima, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor is, ha a megnevezés a szóban forgó érintett termékek tényleges származási területét, régióját vagy helyét illetően helytálló.

(3) A felszólalás (2) bekezdésben felsorolt okait a Bizottság az Unió területével vagy annak egy részével összefüggésben mérlegeli.

7. cikk

A nemzetközi lajstromba bejegyzett, harmadik országbeli földrajzi árujelzők Unión belüli oltalmáról szóló döntés

(1) Amennyiben az 5. cikk értelmében elvégzett értékelés alapján az említett cikkben meghatározott feltételek teljesültek, és amennyiben felszólalás vagy elfogadható felszólalás nem érkezett, a Bizottság – az esetnek megfelelően – végrehajtási jogi aktus útján elutasítja a nem elfogadható felszólalásokat és határoz a földrajzi árujelző oltalmának megadásáról. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben az 5. cikk értelmében elvégzett értékelés alapján az említett cikkben meghatározott feltételek nem teljesültek, vagy amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott, elfogadható felszólalás érkezett, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határoz arról, hogy oltalmat ad-e a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelzőre. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A 15. cikk (1) bekezdésében említett bizottságok hatáskörén kívül eső termékek földrajzi árujelzői tekintetében az oltalom megadásáról rendelkező határozatot a Bizottság fogadja el.

(3) A földrajzi árujelző oltalmának az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti megadásáról szóló határozatban rögzíteni kell a megadott oltalom hatályát, továbbá az a genfi szöveggel összeegyeztethető feltételeket is tartalmazhat, és ezen belül is mindenekelőtt egy, a genfi szöveg 17. cikkében és a Közös Végrehajtási Szabályzat 14. szabályában meghatározott átmeneti időszakot biztosíthat.

(4) A genfi szöveg 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a nemzetközi lajstromozásról szóló, a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított egy éven belül vagy az (EU) 2019/1754 határozat 5. cikkének első bekezdésében említett esetekben az értesítés kézhezvételétől számított két éven belül értesíti a Nemzetközi Irodát az érintett nemzetközi lajstromozás uniós területre vonatkozó hatályának elutasításáról.

(5) A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy megfelelően indokolt kérésére – végrehajtási jogi aktus útján részben vagy egészben visszavonhat egy olyan elutasítást, amelyről előzőleg értesítette a Nemzetközi Irodát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság az ilyen visszavonásról haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát.

8. cikk

A földrajzi árujelzők használata

(1) A Bizottság által a 7. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok a termékek forgalomba hozatalára és különösen a mezőgazdasági piacok közös szervezésére, az egészségügyi és növényegészségügyi szabványokra és az élelmiszerek címkézésére vonatkozó egyéb célirányos uniós rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdésre is figyelemmel, az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket bármely, az adott terméket forgalmazó piaci szereplő az említett földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozásával összhangban használhatja.

9. cikk

A nemzetközi lajstromba bejegyzett, harmadik országbeli földrajzi árujelző hatályának érvénytelenítése az Unióban

(1) A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik országvagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy megfelelően indokolt kérésére –végrehajtási jogi aktus útján részben vagy egészben érvénytelenítheti egy földrajzi árujelző oltalmának hatályát az Unióban a következő körülmények közül egy vagy több fennállása esetén:

a)	a földrajzi árujelző a származási terület szerinti szerződő fél területén már nem áll oltalom alatt;

b)	a földrajzi árujelző már nem szerepel a nemzetközi lajstromban;

c)	a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (2) bekezdésében megállapított kötelező elemeknek vagy a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (3) bekezdése szerinti, a minőségre, hírnévre vagy jellemzőkre vonatkozó adatoknak való megfelelés már nem biztosított.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és erre csak azután kerülhet sor, hogy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyek részére vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezettek részére lehetőséget biztosítottak arra, hogy megvédjék jogaikat.

(3) Amennyiben az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek már nincs helye, a Bizottság haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozása uniós területre vonatkozó hatályának az (1) bekezdés a) vagy c) pontjával összhangban történő érvénytelenítéséről.

10. cikk

A védjegyekhez fűződő viszony

(1) A földrajzi árujelző oltalma nem sértheti egy adott tagállam, tagállamok regionális társulása vagy az Unió területén jóhiszeműen bejelentett vagy lajstromozott vagy jóhiszemű használat révén megszerzett korábbi védjegy uniós, regionális vagy nemzeti szintű érvényességét.

(2) A nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző az Unió területén nem állhat oltalom alatt, amennyiben – figyelembe véve valamely védjegy hírnevét és elismertségét, valamint használatának időtartamát – az említett földrajzi árujelzőnek az Unió területén történő oltalom alá vonása a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, azok a védjegyek, amelyeket jóhiszeműen azt megelőzően jelentettek be, vagy amelyeket jóhiszeműen azt megelőzően lajstromoztak, vagy amelyeket – amennyiben az alkalmazandó jog biztosítja ezt a lehetőséget – jóhiszemű használat révén azt megelőzően szereztek meg egy adott tagállamnak, tagállamok regionális társulásának vagy az Uniónak a területén, hogy a Nemzetközi Iroda értesítette a Bizottságot a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozásának a közzétételéről, és amelyek használata ellentétes lenne a földrajzi árujelző oltalmával, a földrajzi árujelző oltalma ellenére az érintett termékek tekintetében a továbbiakban is használhatók és megújíthatók, feltéve hogy az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) vagy az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) értelmében nem áll fenn ok a védjegy törlésére vagy a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására. Ilyen esetekben mind a földrajzi árujelző használata, mind az érintett védjegy használata megengedett.

11. cikk

A tagállamokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A termékek minden olyan eredetmegjelölését illetően, amely az e rendelet 1. cikkében említett rendeletek valamelyike értelmében oltalmat élvez és amely a Lisszaboni Megállapodásban részes valamely tagállamból származik, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam – választásának megfelelően – kérelmezi az alábbiak egyikét:

a)	az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, amennyiben az érintett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz; vagy

b)	az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

Az érintett tagállam 2022. november 14-ig értesíti a Bizottságot az első albekezdésben említett választásáról.

Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam – a Bizottsággal koordinálva – a Nemzetközi Irodával közösen ellenőrzi, hogy a genfi szöveg szerinti lajstromozás céljából szükség van-e a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabályának (4) bekezdése értelmében elvégzendő módosításokra.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza a tagállamot a szükséges módosítások meghatározására és a Nemzetközi Iroda értesítésére. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek valamelyikének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó minden olyan eredetmegjelölést illetően, amely az említett rendeletek egyike értelmében sem élvez oltalmat, és amely olyan tagállamból származik, amely részes a Lisszaboni Megállapodásban, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam – választásának megfelelően – kéri az alábbiak egyikét:

a)	az eredetmegjelölés érintett rendelet szerinti lajstromozása; vagy

b)	az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlése a nemzetközi lajstromból.

Az érintett tagállam 2022. november 14-ig értesíti a Bizottságot az első albekezdés szerinti választásáról és benyújtja a vonatkozó kérelmet.

Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam – a földrajzi árujelző alkalmazandó rendelet szerinti lajstromozásának időpontjától számított egy éven belül – kéri az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, amennyiben az említett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz. Az (1) bekezdés harmadik és negyedik albekezdése alkalmazandó.

Ha az alkalmazandó rendelet szerinti lajstromozás iránti kérelem elutasításra került, és a kapcsolódó közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségeket már kimerítették vagy ha nem kérték az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, a genfi szöveg alapján történő lajstromozást, az érintett tagállam haladéktalanul kéri az említett eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

(3) Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek egyikének a hatálya alá sem tartozó olyan termékekre vonatkozó eredetmegjelöléseket illetően, amelyek esetében a földrajzi árujelzők uniós szintű oltalma nem biztosított, a Lisszaboni Megállapodásban részes tagállamok megtarthatják a nemzetközi lajstromban már szereplő lajstromozásokat.

Az említett tagállamok emellett a területükről származó ilyen eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromba történő bejegyzése iránti további bejelentéseket is benyújthatnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

az érintett tagállam eljuttatta a Bizottsághoz az ilyen eredetmegjelölések lajstromozása iránti bejelentés tervezetét; ezen értesítésben a tagállamnak bizonyítékkal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a kérelem teljesíti a Lisszaboni Megállapodás szerinti lajstromozásra vonatkozó követelményeket; valamint

a Bizottság az említett értesítéstől számított két hónapon belül nem adott ki kedvezőtlen véleményt a kérdésben; kedvezőtlen véleményt csak az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően lehet kiadni, és csakis olyan kivételes és kellően indokolt esetekben, amikor az a) pont értelmében megkövetelt bizonyíték nem támasztja alá kellőképpen a Lisszaboni Megállapodás szerinti lajstromozásra vonatkozó követelmények teljesülését vagy ha a lajstromozás kedvezőtlen hatást gyakorolna az Unió kereskedelempolitikájára.

Abban az esetben, ha a Bizottság további információkat kér a második albekezdés a) pontja szerinti értesítéssel kapcsolatban, a kért információ kézhezvételétől számítva egy hónapos határidő áll a Bizottság rendelkezésére, hogy intézkedjen.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot a második albekezdés a) pontja szerinti értesítésekről.

12. cikk

A harmadik országokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozó átmeneti oltalom

(1) Azok a tagállamok, amelyek az Unió genfi szöveghez történő csatlakozása előtt már részesek voltak a Lisszaboni Megállapodásban, nemzeti oltalmi rendszer útján, attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor az Unió a genfi szöveg szerződő felévé válik, az ezen időpontig a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, olyan harmadik országokból származó eredetmegjelöléseket, amelyek részesek a Lisszaboni Megállapodásban, a továbbiakban is oltalomban részesíthetik.

(2) Az (1) bekezdésben említett oltalom:

helyébe egy adott eredetmegjelölést illetően az uniós oltalmi rendszer alapján biztosított oltalom lép, ha azt az érintett harmadik országnak a genfi szöveghez történő csatlakozását követően az e rendelet 7. cikke értelmében meghozott határozat értelmében biztosítják, feltéve hogy az e rendelet 7. cikke értelmében meghozott határozat alapján biztosított oltalom az adott tagállamban fenntartja az adott eredetmegjelölés oltalmának folytonosságát;

b)	egy adott eredetmegjelölést illetően megszűnik, amikor a nemzetközi lajstromozás hatálya megszűnik.

(3) Amennyiben egy harmadik országból származó eredetmegjelölést e rendelet alapján nem lajstromoztak, vagy amennyiben a nemzeti oltalmat a (2) bekezdés a) pontjával összhangban nem váltotta fel uniós oltalom, ennek a nemzeti oltalomnak a következményeiért kizárólag az érintett tagállam felelős.

(4) A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járhatnak joghatással, és nem érinthetik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

(5) Az (1) bekezdésben említett tagállamok a Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján küldött értesítéseket továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az értesítéseket ezután az összes többi tagállamnak továbbítja.

(6) Az e cikk (1) bekezdésében említett tagállamok közlik a Nemzetközi Irodával, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az Unió a genfi szöveg szerződő felévé válik, nem tudják biztosítani egy, az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek valamelyikének a hatálya alá tartozó termék olyan eredetmegjelölésének a nemzeti oltalmát, amelyet a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromoztak, és amelyről a Lisszaboni Megállapodás értelmében értesítették őket.

13. cikk

Díjak

A genfi szöveg 7. cikke értelmében fizetendő, a Közös Végrehajtási Szabályzatban meghatározott díjakat az a tagállam viseli, ahonnan a földrajzi árujelző származik, vagy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy, vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett. A tagállamok előírhatják, hogy az adott természetes vagy jogi személy vagy az adott kedvezményezett a díjak egy részét vagy teljes összegét megfizesse.

14. cikk

Különleges pénzügyi hozzájárulás

Ha a Külön Unió bevételei a genfi szöveg 24. cikke (2) bekezdésének v. pontja szerinti forrásokból származnak, az Unió az éves költségvetésében e célra rendelkezésre álló eszközök keretei között különleges hozzájárulást biztosíthat.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a következő termékek esetében a 182/2011/EU rendelet szerinti alábbi bizottságok segítik:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó borászati termékek esetében az említett rendelet 229. cikke által létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság;

b)	a 251/2014/EU rendelet 3. cikkében meghatározott ízesített borászati termékek esetében az említett rendelet 34. cikke által létrehozott, az ízesített borászati termékekkel foglalkozó bizottság;

c)	a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikkében meghatározott szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 47. cikke által említett, a szeszes italokkal foglalkozó bizottság;

d)	az 1151/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az említett rendelet 57. cikke által létrehozott, a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16. cikk

Nyomon követés és felülvizsgálat

A Bizottság 2021. november 14-ig értékeli az Uniónak a genfi szöveg alkalmazásában való részvételét, és főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelésnek többek között az alábbi szempontokon kell alapulnia:

a)	az uniós jog alapján oltalomban részesülő és lajstromozott olyan földrajzi árujelzők száma, amelyekre vonatkozóan nemzetközi lajstromozás iránti bejelentést nyújtottak be, és azok az esetek, amelyekben harmadik szerződő felek megtagadták az oltalmat;

b)	a genfi szöveg részes harmadik országai számának változása, és a Bizottság által az említett szám növelésére tett lépések, valamint az, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos hatályos uniós jog a genfi szöveg harmadik országokat érintő vonzerejére; továbbá

c)	a harmadik országokból származó olyan földrajzi árujelzők száma és típusa, amelyeket az Unió elutasított.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. október 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) HL C 110., 2019.3.22., 55. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. október 7-i határozata.

(3) A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.), részben 2021. május 24-ig hatályos.

A Bizottság nyilatkozata a földrajzi jelzések uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről

„A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament 2015. október 6-i állásfoglalását a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről.

A Bizottság 2018 novemberében – egy 2013. évi tanulmány kiegészítéseként – megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, hogy további gazdasági és jogi bizonyítékokat szerezzen a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések egységes piacon belüli oltalmáról, valamint hogy további adatokat gyűjtsön a versenyképességről, a tisztességtelen versenyről, a hamisításról, a fogyasztói véleményekről, a költségekről és előnyökről, valamint arról, hogy a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalma területén létező modellek mennyire hatékonyak az arányosság elvének fényében.

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásoknak megfelelően a Bizottság elemezni fogja a tanulmányt, valamint az Uniónak a Genfi Szöveg szerződő feleként való részvételéről szóló jelentést – az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló rendelet nyomonkövetéséről és felülvizsgálatáról szóló cikkben foglaltak szerint –, valamint mérlegelni fogja a lehetséges további lépéseket.”

A Bizottság nyilatkozata a rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásról

„A Bizottság megjegyzi, hogy jóllehet a rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás az Unió kizárólagos hatáskörére tekintettel jogi szükségszerűség, a jelenlegi uniós vívmányokkal összefüggésben a Bizottság csak kivételes és kellően indokolt esetben lépne fel. A tagállamokkal folytatott konzultációk során a Bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kedvezőtlen vélemény kibocsátásának elkerülése érdekében az aggályokat a tagállamokkal közösen oszlassa el. A Bizottság kijelenti, hogy az esetleges kedvezőtlen véleményről az érintett tagállam írásbeli értesítést kapna, amely értesítés az EUMSZ 296. cikke értelmében tartalmazná annak indokolását. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kedvezőtlen vélemény nem zárná ki az ugyanazon eredet megjelölésre vonatkozó újabb kérelem benyújtásának lehetőségét, amennyiben a kedvezőtlen vélemény indokait megfelelően kezelték vagy azok már nem állnak fenn.”

2019.10.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/15

AZ EREDETMEGJELÖLÉSEKRŐL ÉS A FÖLDRAJZI JELZÉSEKRŐL SZÓLÓ LISSZABONI MEGÁLLAPODÁS GENFI SZÖVEGE

Cikkek jegyzéke

I. fejezet:

Bevezető és általános rendelkezések

1. cikk:

Értelmező rendelkezések

2. cikk:

Tárgy

3. cikk:

Illetékes hatóság

4. cikk:

Nemzetközi lajstrom

II. fejezet:

Bejelentés és nemzetközi lajstromozás

5. cikk:

Bejelentés

6. cikk:

Nemzetközi lajstromozás

7. cikk:

Díjak

8. cikk:

A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama

III. fejezet:

Oltalom

9. cikk:

Oltalom nyújtására irányuló kötelezettségvállalás

10. cikk:

A Szerződő Felek joga és más jogi eszközök szerinti oltalom

11. cikk:

A lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalma

12. cikk:

A köznevesült elnevezéssé válás elleni oltalom

13. cikk:

Az egyéb jogok tiszteletben tartására vonatkozó biztosítékok

14. cikk:

Végrehajtási eljárások és jogorvoslatok

IV. fejezet:

A nemzetközi lajstromozás elutasítása és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedések

15. cikk:

Elutasítás

16. cikk:

Elutasítás visszavonása

17. cikk:

Átmeneti időszak

18. cikk:

Az oltalom elismeréséről szóló értesítés

19. cikk:

Megsemmisítés

20. cikk:

A nemzetközi lajstrommal kapcsolatos módosítások és egyéb bejegyzések

V. fejezet:

Közigazgatási rendelkezések

21. cikk:

A Lisszaboni Unió tagsága

22. cikk:

A Különleges Unió Közgyűlése

23. cikk:

Nemzetközi Iroda

24. cikk:

Pénzügyek

25. cikk:

Végrehajtási Szabályzat

VI. fejezet:

Felülvizsgálat és módosítás

26. cikk:

Felülvizsgálat

27. cikk:

Egyes cikkek Közgyűlés általi módosítása

VII. fejezet:

Záró rendelkezések

28. cikk:

Csatlakozás ehhez a szöveghez

29. cikk:

A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

30. cikk:

A fenntartások kizárása

31. cikk:

A Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg alkalmazása

32. cikk:

Felmondás

33. cikk:

Az e szöveg nyelvei; Aláírás

34. cikk:

Letétbe helyezés

I. FEJEZET

Bevezető és általános rendelkezések

1. cikk

Értelmező rendelkezések

Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában e szöveg alkalmazásában:

i.	„Lisszaboni Megállapodás”: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. október 31-i Lisszaboni Megállapodás;

ii.	„az 1967. évi szöveg”: az 1967. július 14-én Stockholmban átdolgozott, majd 1979. szeptember 28-án módosított Lisszaboni Megállapodás;

iii.	„e szöveg”: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, az e szöveg szerinti Lisszaboni Megállapodás;

iv.	„Végrehajtási Szabályzat”: a 25. cikkben említett Végrehajtási Szabályzat;

v.	„Párizsi Egyezmény”: az ipari tulajdon oltalmára 1883. március 20-án létesült Párizsi Egyezmény átdolgozott és módosított szövege;

vi.	„eredetmegjelölés”: a 2. cikk (1) bekezdésének i. pontjában említett elnevezés;

vii.	„földrajzi jelzés”: a 2. cikk (1) bekezdésének ii. pontjában említett jelzés;

viii.

„nemzetközi lajstrom”: a Nemzetközi Iroda által a 4. cikkel összhangban vezetett nemzetközi lajstrom, amely az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására vonatkozó adatok hivatalos gyűjteménye, függetlenül a hordozótól, amelyen ezeket az adatokat tárolják;

ix.	„nemzetközi lajstromozás”: a nemzetközi lajstromban rögzített nemzetközi lajstromozás;

x.	„bejelentés”: a nemzetközi lajstromozásra irányuló bejelentés;

xi.	„lajstromozott”: az e szöveggel összhangban a nemzetközi lajstromba bejegyzett;

xii.	„földrajzi származási terület”: a 2. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi terület;

xiii.

„határokon átnyúló földrajzi terület”: egymással szomszédos Szerződő Felek területén található vagy azokat magában foglaló földrajzi terület;

xiv.	„Szerződő Fél”: az az állam vagy kormányközi szervezet, amely részese e szövegnek;

xv.	„származási terület szerinti Szerződő Fél”: az a Szerződő Fél, amelynek területén az adott földrajzi származási terület található, vagy azok a Szerződő Felek, amelyek területén a határokon átnyúló földrajzi származási terület található;

xvi.	„illetékes hatóság”: a 3. cikknek megfelelően kijelölt szervezet;

xvii.

„kedvezményezettek”: azok a természetes vagy jogi személyek, amelyek a származási hely szerinti Szerződő Fél joga értelmében jogosultak az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatára;

xviii.

„kormányközi szervezet”: az a kormányközi szervezet, amely a 28. cikk (1) bekezdésének iii. pontja alapján e szöveg részesévé válhat;

xix.	„Szervezet”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

xx.	„főigazgató”: a Szervezet főigazgatója;

xxi.	„Nemzetközi Iroda”: a Szervezet Nemzetközi Irodája.

2. cikk

Tárgy

(1) [Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések] E szöveg a következőkre vonatkozik:

a származási hely szerinti Szerződő Fél területén oltalom alá eső, valamely földrajzi terület nevéből álló vagy azt tartalmazó elnevezés, vagy az adott területre vonatkozóként ismert más elnevezés, amelynek célja, hogy a terméket a szóban forgó földrajzi területről származóként jelölje meg, ahol a termék minősége vagy tulajdonságai kizárólag vagy lényegében a földrajzi környezetnek tulajdoníthatók, a természetes és emberi tényezőket is beleértve, és amely a termék hírnevét biztosítja; valamint

ii.

a származási hely szerinti Szerződő Fél területén védett bármely jelzés, amely valamely földrajzi terület nevéből áll vagy azt tartalmazza, illetve bármely más, az adott területre vonatkozóként ismert jelzés, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható.

(2) [Lehetséges földrajzi származási területek] Az (1) bekezdésben leírt földrajzi származási terület állhat a származási hely szerinti Szerződő Fél teljes területéből, illetve a származási hely szerinti Szerződő Fél területén található régióból, helységből vagy helyből. Ez nem zárja ki e szövegnek az olyan, az (1) bekezdésben ismertetett földrajzi származási terület tekintetében történő alkalmazását, amely határokon átnyúló földrajzi területből vagy annak egy részéből áll.

3. cikk

Illetékes hatóság

Az egyes Szerződő Felek kinevezik azt a szervezetet, amely e szövegnek a területükön történő végrehajtásáért, valamint az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat értelmében a Nemzetközi Irodával folytatott kommunikációért felelnek. A Szerződő Fél az ilyen illetékes hatóság nevét és elérhetőségeit a Végrehajtási Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően közli a Nemzetközi Irodával.

4. cikk

Nemzetközi lajstrom

A Nemzetközi Iroda nemzetközi lajstromot vezet, amely tartalmazza az e szöveg alapján, a Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg vagy mindkettő alapján végzett nemzetközi lajstromozásokat, valamint az ezekkel a nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos adatokat.

II. FEJEZET

Bejelentés és nemzetközi lajstromozás

5. cikk

Bejelentés

(1) [Benyújtás helye] A bejelentéseket a Nemzetközi Irodához kell benyújtani.

(2) [Az illetékes hatóság által benyújtott bejelentés] A (3) bekezdés értelmében valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentést az illetékes hatóság nyújtja be a következők nevében:

i.	a kedvezményezettek; vagy

ii.	az a természetes vagy jogi személy, amely a származási hely szerinti Szerződő Fél joga szerint képes a kedvezményezetteknek az eredetmegjelölésben vagy földrajzi jelzésben megtestesülő jogait vagy más jogokat érvényesíteni.

(3) [Közvetlen bejelentés]

a)	A (4) bekezdés sérelme nélkül és amennyiben a származási hely szerinti Szerződő Fél joga ezt lehetővé teszi, a bejelentést a (2) bekezdés ii. pontjában említett kedvezményezettek, illetve természetes vagy jogi személyek is benyújthatják.

Az a) pont csak akkor érvényes, ha a Szerződő Fél nyilatkozik arról, hogy jogszabályai ezt lehetővé teszik. A Szerződő Fél ezt a nyilatkozatot a megerősítési vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban is megteheti. Ha a Szerződő Fél a nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor teszi, a nyilatkozat az e szövegnek a Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépésétől válik érvényessé. Ha a Szerződő Fél a nyilatkozatot az e szövegnek a Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépése után teszi, a nyilatkozat a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított három hónap elteltével válik érvényessé.

(4) [Lehetséges közös bejelentés határokon átnyúló földrajzi terület esetében] Határokon átnyúló földrajzi területből álló földrajzi származási terület esetében az egymással szomszédos Szerződő Felek a megállapodásuknak megfelelően egy közösen kijelölt illetékes hatóság révén közös bejelentést nyújthatnak be.

(5) [Kötelező tartalom] A Végrehajtási Szabályzat meghatározza azokat a kötelező adatokat, amelyeket a bejelentésnek – a 6. cikk (3) bekezdésében említetteken túlmenően – tartalmaznia kell.

(6) [Szabadon választható tartalom] A Végrehajtási Szabályzat meghatározhatja azokat a szabadon választható adatokat, amelyeket a bejelentés tartalmazhat.

6. cikk

Nemzetközi lajstromozás

(1) [A Nemzetközi Iroda által végzett hivatalos vizsgálat] Valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására vonatkozó bejelentésnek a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott, megfelelő formában történő beérkezését követően a Nemzetközi Iroda az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést felveszi a nemzetközi lajstromba.

(2) [A nemzetközi lajstromozás napja] A (3) bekezdés értelmében a nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a bejelentés a Nemzetközi Irodához beérkezett.

(3) [A nemzetközi lajstromozás napja hiányos adatok esetén] Amennyiben a bejelentés nem tartalmazza az összes alábbi adatot:

i.	az illetékes hatóság, vagy – az 5. cikk (3) bekezdése esetében – a bejelentő vagy bejelentők azonosítása;

ii.	a kedvezményezetteket és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyt azonosító adatok;

iii.	az az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, amelyet nemzetközi lajstromba kívánnak venni;

iv.	az a termék vagy termékek, amely(ek)re az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés vonatkozik;

a nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a legutolsó hiánypótlás beérkezik a Nemzetközi Irodához.

(4) [A nemzetközi lajstromozás közzététele és az arra vonatkozó értesítés] A Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzétesz minden egyes nemzetközi lajstromozást, és értesíti az egyes Szerződő Felek illetékes hatóságait a nemzetközi lajstromozásról.

(5) [A nemzetközi lajstromozás hatálybalépésének napja]

A b) pont értelmében a lajstromozott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést minden olyan Szerződő Fél területén, amely a 15. cikkel összhangban nem utasította el az oltalom elismerését, vagy amely a Nemzetközi Irodának a18. cikkel összhangban megküldte az oltalom elismeréséről szóló értesítést, a nemzetközi lajstromozás napjától kezdődően oltalom alá kell helyezni.

A Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót arról, hogy nemzeti vagy regionális jogszabályaival összhangban a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés a nyilatkozatban említett naptól kezdődően oltalom alatt áll, amely nap azonban nem eshet a Végrehajtási Szabályzatban a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az elutasításra vonatkozóan meghatározott határidő lejártának napjánál későbbi időpontra.

7. cikk

Díjak

(1) [A nemzetközi lajstromozás díja] Az egyes eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozása a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott díj megfizetéséhez kötött.

(2) [A nemzetközi lajstromba történő egyéb bejegyzések díja] A Végrehajtási Szabályzat a nemzetközi lajstromba történő egyéb bejegyzések tekintetében, valamint a kivonatok, igazolások vagy a nemzetközi lajstrom tartalmával kapcsolatos információk kiadásáért fizetendő díjakat is meghatározzák.

(3) [Díjcsökkentés] A Közgyűlés bizonyos eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozása tekintetében csökkentett díjat állapít meg, különösen akkor, ha az érintett, származási hely szerinti Szerződő Fél fejlődő ország vagy legkevésbé fejlett ország.

(4) [Egyedi díj]

Bármely Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom csak akkor terjed ki rá, ha részére olyan díjat fizetnek meg, amely a Szerződő Félnek a nemzetközi lajstromozás érdemi vizsgálatával járó költségeit fedezi. Az ilyen egyedi díj összegét a nyilatkozatban fel kell tüntetni, és későbbi nyilatkozatokban módosítani is lehet. Az összeg nem lehet nagyobb a Szerződő Fél nemzeti vagy regionális jogszabályai által előírt, a nemzetközi eljárásból adódó megtakarításokkal csökkentett összegnél. Ezenfelül a Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kedvezményezettek általi, a szóban forgó Szerződő Fél területén történő használatáért adminisztratív díjat számít fel.

b)	Az egyedi díj meg nem fizetése a Végrehajtási Szabályzat értelmében azzal a hatással járhat, hogy a díjat felszámító Szerződő Fél tekintetében az oltalom megszűnik.

8. cikk

A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama

(1) [Függés] A nemzetközi lajstromozás érvényességi ideje korlátlan, ami azt jelenti, hogy a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma akkor válik szükségtelenné, ha az eredetmegjelölést alkotó elnevezés vagy a földrajzi jelzést alkotó jelzés a származási hely szerinti Szerződő Fél területén már nem áll oltalom alatt.

(2) [Törlés]

A származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága vagy – az 5. cikk (3) bekezdés esetében – az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett kedvezményezettek, illetve természetes vagy jogi személy, vagy a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága a Nemzetközi Irodától bármikor kérheti az érintett nemzetközi lajstromozás törlését.

b)	Amennyiben a lajstromozott eredetmegjelölést alkotó elnevezés vagy a lajstromozott földrajzi jelzést alkotó jelzés a származási hely szerinti Szerződő Fél területén már nem áll oltalom alatt, a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága kezdeményezi a nemzetközi lajstromozás törlését.

III. FEJEZET

Oltalom

9. cikk

Oltalom nyújtására irányuló kötelezettségvállalás

Valamennyi Szerződő Fél köteles saját területén, saját jogrendszerének és gyakorlatának keretein belül, ugyanakkor e szöveg feltételeivel összhangban biztosítani a lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát, amely a saját területén elutasítás, lemondás, megsemmisítés vagy törlés tárgyát is képezheti, tudomásul véve, hogy azok a Szerződő Felek, amelyek saját nemzeti vagy regionális jogszabályaikban nem tesznek különbséget az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések között, nem kötelezhetők arra, hogy nemzeti vagy regionális jogszabályaikba ilyen megkülönböztetést bevezessenek.

10. cikk

A Szerződő Felek joga vagy más jogi eszközök szerinti oltalom

(1) [A jogszabály szerinti oltalom formája] Minden egyes Szerződő Fél szabadon választhatja meg azon jogszabály típusát, amelynek értelmében az e szövegben meghatározott oltalmat biztosítja, feltéve, hogy e jogszabály megfelel e szöveg érdemi követelményeinek.

(2) [Egyéb eszközök szerinti oltalom] E szöveg rendelkezései semmilyen módon nem befolyásolhatják az oltalom olyan egyéb formáját, amelyet a Szerződő Fél a lajstromozott eredetmegjelölések vagy lajstromozott földrajzi jelzések tekintetében saját nemzeti vagy regionális jogszabályai, illetve bármely egyéb nemzetközi jogi eszköz értelmében biztosít.

(3) [Egyéb jogi eszközökkel való kapcsolat] E szöveg tartalma nem mentesíti a Szerződő Feleket az egyéb nemzetközi jogi eszköz szerinti, egymás iránti kötelezettségeik alól, és nem sérti a Szerződő Felek bármely egyéb nemzetközi jogi eszköz által biztosított jogait.

11. cikk

A lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalma

(1) [Az oltalom tartalma] E szöveg rendelkezéseinek értelmében valamely lajstromozott eredetmegjelölés vagy lajstromozott földrajzi jelzés tekintetében az egyes Szerződő Felek biztosítják a jogi eszközöket a következők megakadályozására:

az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használata

i.	az ugyanolyan jellegű termékek esetében, mint amelyekre az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés vonatkozik, de amelyek nem a földrajzi származási területről származnak, vagy nem felelnek meg az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés használatára vonatkozó bármely egyéb követelménynek;

ii.

olyan termékek esetében, amelyek nem ugyanolyan jellegűek, mint amelyekre az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés vonatkozik, vagy egyes szolgáltatások esetében, amennyiben e használat a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások és az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kedvezményezettjei közötti kapcsolatot jelezne vagy arra utalna, és valószínűsíthetően sértené az érdekeiket, vagy adott esetben az eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek az érintett Szerződő Fél területén elterjedt hírneve miatt az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használata valószínűleg e hírnevet gátolná vagy tisztességtelen módon gyengítené, illetve azzal tisztességtelen módon élne vissza;

b)	bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges eredete, származása vagy jellege tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(2) [Az oltalom tartalma egyes felhasználások esetében] Az (1) bekezdés a) pontja az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés utánzásának minősülő használatára is vonatkozik, még akkor is, ha feltüntetik a termékek valódi származási helyét, vagy ha az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést más nyelvre lefordítva használják, vagy ha azt olyan kifejezések kísérik, mint például „stílusú”, „jellegű”, „típusú”, „gyártmányú”, „utánzat”, „módszerű”, „készült itt:”, „fajtájú”, „hasonló” stb. (1)

(3) [Védjegyben történő felhasználás] A 13. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a Szerződő Fél – hivatalból, amennyiben azt jogszabályai lehetővé teszik, vagy valamely érdekelt fél kérésére – elutasítja vagy megsemmisíti egy későbbi védjegy lajstromozását, ha a szóban forgó védjegy használata az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek valamelyikét eredményezné.

12. cikk

A köznevesült elnevezéssé válás elleni oltalom

E szöveg rendelkezéseinek megfelelően a lajstromozott eredetmegjelölések és lajstromozott földrajzi jelzések nem tekinthetők úgy, mint amelyek valamely Szerződő Fél területén köznevesültek (2).

13. cikk

Az egyéb jogok tiszteletben tartására vonatkozó biztosítékok

(1) [Korábbi védjegyjogok] E szöveg rendelkezései nem érintik a Szerződő Fél területén jóhiszeműen bejelentett vagy lajstromozott, illetve jóhiszemű használat révén szerzett korábbi védjegyeket. Amennyiben valamely Szerződő Fél a védjegy által biztosított jogokra korlátozott mértékű kivételt biztosít abban az értelemben, hogy az ilyen korábbi védjegy bizonyos körülmények között tulajdonosát nem jogosítja fel annak megakadályozására, hogy egy lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés az adott Szerződő Fél területén oltalomban részesüljön vagy használják azt, a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés semmilyen más módon nem korlátozhatja a szóban forgó védjegy által biztosított jogokat.

(2) [Saját név használata a vállalkozási tevékenység során] Ezen alszakasz rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

(3) [Növény- vagy állatfajta elnevezésén alapuló jogok] E szöveg rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy kereskedelmi tevékenység során valamely növény- vagy állatfajta nevét használja, kivéve, ha a növény- vagy állatfajta nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

(4) [Biztosítékok az elutasítás visszavonásáról vagy az oltalom elismeréséről szóló értesítés esetében] Amennyiben az a Szerződő Fél, amely a 15. cikk értelmében korábbi védjegy vagy más jog alapján történő használat miatt elutasította valamely nemzetközi lajstromozás hatályát, az e cikkben említetteknek megfelelően bejelenti az elutasítás 16. cikk szerinti visszavonását vagy az oltalom 18. cikk szerinti elismerését, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés ebből eredő oltalma nem sértheti az említett jogot vagy használatot, kivéve, ha az oltalom elismerése a jog törlését, meg nem újítását, visszavonását vagy megsemmisítését követően történt.

14. cikk

Végrehajtási eljárások és jogorvoslatok

Valamennyi Szerződő Fél hatékony jogorvoslati eszközöket bocsát rendelkezésre a lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmához, továbbá saját jogrendszerétől és joggyakorlatától függően elrendeli, hogy az oltalmat biztosító jogi eljárásokat hatóság vagy valamely érdekelt fél – természetes vagy jogi, köz- vagy magánszektorbeli személy – is kezdeményezhesse.

IV. FEJEZET

A nemzetközi lajstromozás elutasítása és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedések

15. cikk

Elutasítás

(1) [A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása]

A Végrehajtási Szabályzatban megállapított határidőn belül a Szerződő Fél illetékes hatósága értesítheti a Nemzetközi Irodát a nemzetközi lajstromozás hatályának a saját területén történő elutasításáról. Ha a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik, az elutasításról szóló értesítést az illetékes hatóság hivatalból vagy valamely érdekelt fél kérésére is megküldheti.

b)	Az elutasításról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás alapjául szolgáló valamennyi okot.

(2) [Egyéb jogi eszközök szerinti oltalom] Az elutasításról szóló értesítés nem érintheti hátrányosan az érintett elnevezés vagy jelzés esetében annak a Szerződő Félnek a területén a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban esetlegesen elérhető bármely egyéb oltalmat, amelyre az elutasítás vonatkozik.

(3) [Az érdekelt feleknek nyújtandó lehetőség biztosítására irányuló kötelezettség] Minden Szerződő Fél köteles észszerű lehetőséget biztosítani mindazok számára, akiknek érdekeit a nemzetközi lajstromozás érintheti, hogy az illetékes hatóságot felkérjék a nemzetközi lajstromozás elutasításának bejelentésére.

(4) [Az elutasítás lajstromozása, közzététele és közlése] A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromban rögzíti az elutasítást és annak okait. Az elutasítást és annak okait közzéteszi, és az elutasításról szóló értesítést közli a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságával, vagy ha a bejelentést az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően közvetlenül nyújtották be, a kedvezményezettekkel vagy az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személlyel, továbbá a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságával.

(5) [Nemzeti elbánás] Mindegyik Szerződő Fél az elutasítás által érintett érdekelt felek számára ugyanazokat az igazságügyi és közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket biztosítja, mint amelyek valamely eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek nyújtandó oltalom elutasításával kapcsolatban saját állampolgárait megilletik.

16. cikk

Elutasítás visszavonása

Az elutasítás a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott eljárásokkal összhangban vonható vissza. A visszavonást fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromban.

17. cikk

Átmeneti időszak

(1) [Átmeneti időszak megállapításának lehetősége] A 13. cikk sérelme nélkül amennyiben a Szerződő Fél a harmadik fél általi előzetes használat alapján nem utasította el valamely nemzetközi lajstromozás hatályát, vagy az elutasítást visszavonta, illetve értesítést küldött az oltalom elismeréséről, a Végrehajtási Szabályzat értelmében meghatározott időszakot állapíthat meg a használat megszüntetésére, amennyiben azt jogszabályai lehetővé teszik.

(2) [Átmeneti időszak bejelentése] A Szerződő Fél az Végrehajtási Szabályzatban meghatározott eljárásokkal összhangban értesíti a Nemzetközi Irodát az ilyen időszak elrendeléséről.

18. cikk

Az oltalom elismeréséről szóló értesítés

A Szerződő Fél illetékes hatósága értesítheti a Nemzetközi Irodát valamely lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának elismeréséről. A Nemzetközi Iroda az ilyen értesítést bejegyzi a nemzetközi lajstromba, és közzéteszi azt.

19. cikk

Megsemmisítés

(1) [A jogok védelmének lehetősége] Valamely nemzetközi lajstromozás hatályának a Szerződő Fél területére kiterjedő, részben vagy egészben történő megsemmisítését csak akkor lehet kimondani, ha a kedvezményezettek lehetőséget kaptak jogaik védelmére. Ugyanilyen lehetőséget kell az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyek számára biztosítani.

(2) [Értesítés, bejegyzés és közzététel] A Szerződő Fél a nemzetközi lajstromozás hatályának megsemmisítéséről értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát, amely a megsemmisítést bejegyzi a nemzetközi lajstromba, és közzéteszi azt.

(3) [Egyéb jogi eszközök szerinti oltalom] A megsemmisítés nem érintheti hátrányosan az érintett elnevezés vagy jelzés esetében annak a Szerződő Félnek a területén a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban esetlegesen rendelkezésre álló bármely egyéb oltalmat, amely a nemzetközi lajstromozás hatályát megsemmisítette.

20. cikk

A nemzetközi lajstrommal kapcsolatos módosítások és egyéb bejegyzések

A nemzetközi lajstromozások és a Nemzetközi Lajstromban szereplő egyéb bejegyzések módosítására vonatkozó eljárásokat a Végrehajtási Szabályzat tartalmazza.

V. FEJEZET

Adminisztratív rendelkezések

21. cikk

A Lisszaboni Unió tagsága

A Szerződő Felek ugyanannak a Különleges Uniónak a tagjai, mint amelynek a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes államok a tagjai, függetlenül attól, hogy részes felei-e a Lisszaboni Megállapodásnak vagy az 1967. évi szövegnek.

22. cikk

A Különleges Unió Közgyűlése

(1) [Összetétel]

a)	A Szerződő Felek ugyanannak a Közgyűlésnek a tagjai, mint amelynek az 1967. évi szövegben részes államok a tagjai.

b)	Minden egyes Szerződő Felet egy küldött képvisel, akit helyettesek, tanácsadók és szakértők segíthetnek.

c)	Minden küldöttség saját költségeit viseli.

(2) [Feladatok]

A Közgyűlés:

i.	foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a Különleges Unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve e szöveg alkalmazásával kapcsolatos;

ii.	útmutatást ad a főigazgatónak a 26. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálati értekezletek előkészítésére, figyelembe véve a Különleges Unió azon tagjainak észrevételeit, amelyek e szöveget nem erősítették meg vagy nem csatlakoztak ahhoz;

iii.	módosítja a Végrehajtási Szabályzatot;

iv.	felülvizsgálja és jóváhagyja a főigazgató Különleges Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a Különleges Unió hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja őt minden szükséges iránymutatással;

v.	megállapítja a Különleges Unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését, és jóváhagyja a zárszámadást;

vi.	elfogadja a Különleges Unió pénzügyi szabályzatát;

vii.	olyan bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket megfelelőnek tart a Különleges Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

viii.

meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely államok, kormányközi és nem kormányzati szervezetek vehetnek részt;

ix.	elfogadja a 22–24. és a 27. cikk módosítását;

x.	megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a Különleges Unió célkitűzéseinek előmozdítására, és e szövegnek megfelelően eleget tesz minden egyéb feladatának.

b)	A Szervezet által igazgatott más Uniókat is érintő kérdésekben a döntéshozatal előtt a Közgyűlés meghallgatja a Szervezet Koordinációs Bizottságának véleményét.

(3) [Határozatképesség]

a)	A Közgyűlés akkor határozatképes, ha egy adott kérdésben szavazati joggal rendelkező tagok fele jelen van a szóban forgó kérdésről való szavazáskor.

Az a) pont rendelkezéseitől eltérően a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha ülésén azon tagjainak, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban a határozat – az ügyrendi határozatok kivételével – csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatokat közli azokkal a Közgyűlésről távol maradt tagokkal, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, és felkéri őket, hogy a kézbesítést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az ekként szavazó vagy tartózkodó ilyen tagok száma legalább annyi, mint amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

(4) [Döntéshozatal a Közgyűlésen]

a)	A Közgyűlés döntései során egyhangúságra törekszik.

Ha a döntés nem hozható meg egyhangúlag, az adott ügyben szavazással kell határozni. Ebben az esetben

i.	minden Szerződő Fél, amely állam, egy szavazattal rendelkezik, és csak a saját nevében szavazhat; továbbá

ii.

bármely Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, a szavazásban tagállamai helyett olyan szavazatszámmal vehet részt, amely megegyezik az e szövegben részes tagállamai számával. Egyetlen ilyen kormányközi szervezet sem vehet részt a szavazásban, ha valamely tagállama gyakorolja a szavazati jogát, és viszont.

Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag azokra az államokra vonatkoznak, amelyekre az 1967. évi szöveg kötelező, azon Szerződő Felek, amelyekre az 1967. évi szöveg nem kötelező, nem rendelkeznek szavazati joggal, ugyanakkor a csak a Szerződő Feleket érintő ügyekben kizárólag az utóbbiaknak van szavazati joga.

(5) [Többség]

a)	A 25. cikk (2) bekezdésében és a 27. cikk (2) bekezdésében foglaltak értelmében a Közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza meg.

b)	A tartózkodás nem számít szavazatnak.

(6) [Ülésszakok]

a)	A Közgyűlést a főigazgató hívja össze, rendkívüli körülmények hiányában a Szervezet Általános Közgyűlésének ülésével azonos időszakra és helyszínre.

b)	A Közgyűlést a főigazgató rendkívüli ülésszakra hívja össze a Közgyűlés tagjai egynegyedének kérésére vagy a főigazgató saját kezdeményezése alapján.

c)	Az ülésszak napirendjét a főigazgató készíti elő.

(7) [Eljárási szabályzat] A Közgyűlés elfogadja saját eljárási szabályzatát.

23. cikk

Nemzetközi Iroda

(1) [Igazgatási feladatok]

a)	A nemzetközi lajstromozást és az ezzel kapcsolatos teendőket, valamint a Különleges Uniót érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda végzi.

b)	A Nemzetközi Iroda különösen a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által létrehozott szakértői bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elő, és a titkársági teendőket látja el.

c)	A főigazgató a Különleges Unió legfőbb tisztségviselője, és ő képviseli a Különleges Uniót.

(2) [A Nemzetközi Iroda Közgyűlésen és egyéb üléseken betöltött szerepe] A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt a Közgyűlés valamennyi ülésén, a Közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok ülésein. A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e szervek titkári teendőit.

(3) [Értekezletek]

a)	A Nemzetközi Iroda készíti elő a felülvizsgálati értekezleteket a Közgyűlés útmutatásai szerint.

b)	A Nemzetközi Iroda az ilyen előkészítés során tanácskozhat kormányközi szervezetekkel, nemzetközi, valamint nemzeti nem kormányzati szervezetekkel.

c)	A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek részt a felülvizsgálati értekezletek vitáiban.

(4) [Egyéb feladatok] A Nemzetközi Iroda ellátja az e szöveg vonatkozásában rábízott minden egyéb feladatot is.

24. cikk

Pénzügyek

(1) [Költségvetés] A Különleges Unió bevételeit és kiadásait a Szervezet költségvetésének tisztességes és átlátható módon kell tartalmaznia.

(2) [A költségvetés forrásai] A Különleges Unió költségvetésének bevételi forrásai a következők:

i.	a 7. cikk (1) és (2) bekezdése alapján beszedett díjak;

ii.	a Nemzetközi Iroda kiadványainak értékesítéséből származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői jogdíja;

iii.	adományok, hagyatékok és támogatások;

iv.	bérleti díj, befektetési jövedelem, és egyéb – többek között vegyes – bevételek;

v.	a Szerződő Felek által befizetett különleges hozzájárulások, illetve a Szerződő Felektől vagy kedvezményezettektől vagy mindkettőtől származó alternatív források, ha és amennyiben az i–iv. pontban jelzett forrásokból származó bevételek nem fedezik a Közgyűlés által megszavazott költségeket.

(3) [A díjak megállapítása; a költségvetés szintje]

A (2) bekezdésben említett díjak összegét a Közgyűlés állapítja meg a főigazgató javaslata alapján. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy a (2) bekezdésben felsorolt egyéb forrásokból származó bevételekkel együtt a Különleges Unió bevételeiből rendes körülmények között fedezni tudják a Nemzetközi Irodának a nemzetközi lajstromozási szolgáltatás nyújtásával járó költségeit.

b)	Ha a Szervezet programját és költségvetését az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, a főigazgatónak a kötelezettségek vállalására és a kifizetésekre irányuló felhatalmazása megegyezik az előző költségvetési időszakban érvényes mértékkel.

(4) [A (2) bekezdés v. pontjában említett különleges hozzájárulás megállapítása] A hozzájárulás megállapításának céljából minden egyes Szerződő Fél ugyanabba az osztályba tartozik, mint amelybe a Párizsi Egyezmény összefüggésében, vagy ha a Párizsi Egyezménynek nem Szerződő Fele, akkor ugyanabba az osztályba tartozik, mint amelybe akkor tartozna, ha a Párizsi Egyezmény Szerződő Fele lenne. A nemzetközi szervezetek az I. (egyes) befizetési osztályba tartoznak, kivéve, ha a Közgyűlés ettől eltérő, egyhangú határozatot hoz. A hozzájárulást a Közgyűlés határozata szerint részben a Szerződő Fél területéről származó lajstromozások szerint kell súlyozni.

(5) [Forgótőkealap] A Különleges Uniónak forgótőkealapja van, amely a Különleges Unió tagjai általi előzetes befizetésekből tevődik össze, ha a Különleges Unió így határoz. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés dönthet annak emeléséről. A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a főigazgató javaslatára a közgyűlés határozza meg. Amennyiben a Különleges Unió bármely költségvetési időszakban többletbevétellel rendelkezik, a főigazgató javaslatára és a Közgyűlés határozata alapján a tagok által a forgótőke-alapba befizetett előlegeket a tagok részére eredeti befizetéseikkel arányosan vissza lehet fizetni.

(6) [A székhely szerinti állam által folyósított előlegek]

A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az állammal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az állam előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött különmegállapodások határozzák meg.

b)	Mind az a) pontben említett állam, mind pedig a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(7) [Pénzügyi ellenőrzés] A pénzügyi ellenőrzést a Szervezet pénzügyi szabályzatának rendelkezéseivel összhangban a Különleges Unió egy vagy több tagállama vagy külső könyvvizsgálók végzik. Ezeket – egyetértésükkel – a Közgyűlés jelöli ki.

25. cikk

Végrehajtási Szabályzat

(1) [Tárgy] E szöveg végrehajtásának részleteit a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.

(2) [A Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása]

a)	A Közgyűlés dönthet úgy, hogy a Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezései csak egyhangúlag vagy háromnegyedes többséggel módosíthatók.

b)	Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása ne igényeljen egyhangú döntéshozatalt vagy háromnegyedes többséget, egyhangú döntés szükséges.

c)	Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása egyhangú döntéshozatalt vagy háromnegyedes többséget igényeljen, háromnegyedes többség szükséges.

(3) [Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat közötti ellentmondások] Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti ellentmondás esetén e szöveg rendelkezései az irányadók.

VI. FEJEZET

Felülvizsgálat és módosítás

26. cikk

Felülvizsgálat

(1) [Felülvizsgálati értekezletek] E szöveg felülvizsgálatát a Szerződő Felek diplomáciai értekezlete végezheti. A diplomáciai értekezlet összehívásáról a Közgyűlés határoz.

(2) [Egyes cikkek felülvizsgálata vagy módosítása] A 22–24. és a 27. cikket a felülvizsgálati értekezlet vagy – a 27. cikknek megfelelően – a Közgyűlés módosíthatja.

27. cikk

Egyes cikkek Közgyűlés általi módosítása

(1) [Módosítási javaslatok]

a)	A 22–24. cikk és e cikk módosítását bármely Szerződő Fél vagy a főigazgató javasolhatja.

b)	E javaslatokat a főigazgató a Közgyűlésen való tárgyalásukat megelőzően legalább hat hónappal közli a Szerződő Felekkel.

(2) [Többség] Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításához háromnegyedes többség szükséges, kivéve a 22. cikk és e bekezdés módosítását, amelyek elfogadása négyötödös többséget igényel.

(3) [Hatálybalépés]

Ha a b) pont nem alkalmazható, az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a főigazgatóhoz az olyan Szerződő Felek háromnegyedének, amelyek a módosítás elfogadásakor a Közgyűlés tagjai voltak, és a módosítás kérdésében szavazati joggal rendelkeztek, az irányadó alkotmányos eljárásuknak megfelelő, írásos elfogadó nyilatkozata beérkezett.

b)	A 22. cikk (3) és (4) bekezdésének, továbbá e pontnak a módosítása nem lép hatályba, ha a Közgyűlés általi elfogadását követő hat hónapon belül a Szerződő Felek bármelyike a főigazgatót az ilyen módosítás elfogadásának elutasításáról értesíti.

c)	Mindegyik módosítás, amely e bekezdés rendelkezései szerint hatályba lép, kötelező valamennyi olyan államra és kormányközi szervezetre, amely a módosítás hatálybalépése időpontjában Szerződő Fél, vagy amely későbbi időpontban válik Szerződő Féllé.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

28. cikk

Csatlakozás ehhez a szöveghez

(1) [Jogosultság] A 29. cikk, valamint e cikk (2) és (3) bekezdése értelmében

i.	e szöveget a Párizsi Egyezmény bármely részes állama aláírhatja, és ezáltal e szöveg részesévé válhat;

ii.	e szöveget a Szervezet bármely egyéb tagállama aláírhatja, és ezáltal e szöveg részesévé válhat, ha kijelenti, hogy jogszabályai megfelelnek az eredetmegjelölésekről, földrajzi jelzésekről és védjegyekről szóló Párizsi Egyezmény rendelkezéseinek;

iii.

bármely kormányközi szervezet aláírhatja e szöveget, és ezáltal annak részesévé válhat, feltéve, hogy a kormányközi szervezetnek legalább egy tagállama a Párizsi Egyezménynek részes fele, és feltéve, hogy a kormányközi szervezet kijelenti, hogy saját belső eljárásaival összhangban felhatalmazást kapott arra, hogy e szöveg részes fele legyen, és hogy a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés értelmében olyan jogszabály van érvényben, amely szerint a földrajzi jelzések tekintetében regionális oltalmi jogcím szerezhető.

(2) [Megerősítés és csatlakozás] Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy kormányközi szervezet letétbe helyezhet

i.	megerősítési okiratot, amennyiben e szöveget aláírta; vagy

ii.	csatlakozási okiratot, amennyiben e szöveget nem írta alá.

(3) [A letétbe helyezés hatálybalépése]

a)	A b) pont értelmében a megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése az okirat letétbe helyezésének napján válik hatályossá.

Az olyan államok esetében, amelyek valamely kormányközi szervezet tagállamai, és amelyek területére kiterjedően az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma kizárólag a kormányközi szervezet tagállamai között alkalmazandó jogszabály alapján szerezhető meg, a szóban forgó kormányközi szervezet megerősítési vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése a kormányközi szervezet által történő letétbe helyezés napján válik hatályossá, ha ez az okiratnak az említett állam által történő letétbe helyezésénél későbbi időpont. E pont azonban nem vonatkozik azokra az államokra, amelyek a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg részes felei, és nem befolyásolja a 31. cikknek ezen államok tekintetében történő alkalmazását.

29. cikk

A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

(1) [Figyelembe vett okiratok] E cikk alkalmazásában kizárólag a 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott államok és kormányközi szervezetek által letétbe helyezett és a 28. cikk (3) bekezdése szerint hatályossá vált megerősítési vagy csatlakozási okiratok vehetők figyelembe.

(2) [E szöveg hatálybalépése] E szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a 28. cikkben említett öt arra jogosult részes fél letétbe helyezte megerősítési vagy csatlakozási okiratát.

(3) [A megerősítések és a csatlakozások hatálybalépése]

a)	Azokra az államokra vagy kormányközi szervezetekre, amelyek megerősítési vagy csatlakozási okirataikat az e szöveg hatálybalépését legalább három hónappal korábban helyezték letétbe, e szöveg a hatálybalépésétől kezdődően kötelező.

b)	Minden más államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg a megerősítési vagy csatlakozási okirataik letétbe helyezését követő három hónap elteltével vagy az okiratban meghatározott bármely későbbi időpontban válik kötelezővé.

(4) [A csatlakozás előtt végzett nemzetközi lajstromozás] A csatlakozó állam területén, ha pedig a Szerződő Fél kormányközi szervezet, akkor azon a területen, amelyen az e kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó, e szöveg rendelkezéseit az e szöveg értelmében a csatlakozás hatálybalépésének időpontjában már lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések tekintetében is alkalmazni kell, a 7. cikk (4) bekezdése, valamint a IV. fejezet rendelkezései értelmében, amelyek ugyanúgy érvényesek. A csatlakozó állam vagy kormányközi szervezet – a Végrehajtási Szabályzatban ezzel kapcsolatban meghatározott eljárásokkal összhangban – a megerősítő vagy csatlakozási okmányhoz csatolt nyilatkozatban a 15. cikk (1) bekezdésében említett határidő, valamint a 17. cikkben említett időszakok meghosszabbítását is megállapíthatja.

30. cikk

A fenntartások kizárása

E szöveggel kapcsolatban fenntartás nem tehető.

31. cikk

A Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg alkalmazása

(1) [A Lisszaboni Megállapodásban és az 1967. évi szövegben egyaránt részes államok közötti viszony] Kizárólag ez a szöveg alkalmazandó az olyan államok kölcsönös viszonyára, amelyek e szövegnek és a Lisszaboni Megállapodásnak, valamint az 1967. évi szövegnek is részes felei. Az eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg értelmében hatályos lajstromozása esetében azonban az államok nem nyújthatnak olyan oltalmat, amelynek mértéke a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg által előírtnál alacsonyabb.

(2) [E szövegben és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes államok és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi megállapodásban részes, de az e szövegben nem részes államok közötti viszony] Az e szövegben és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben egyaránt részes államok a továbbiakban is a Lisszaboni Megállapodást vagy adott esetben az 1967. évi szöveget alkalmazzák a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes, de az e szövegben nem részes államokhoz fűződő viszonyukban.

32. cikk

Felmondás

(1) [Értesítés] E szöveget a Szerződő Felek bármelyike felmondhatja a főigazgatóhoz intézett értesítésben.

(2) [Hatálybalépés] A felmondás az arról szóló értesítésnek a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított egy év elteltével vagy az abban meghatározott későbbi időpontban válik hatályossá. A felmondás nem érinti e szöveg alkalmazását a folyamatban lévő bejelentésekre, valamint a felmondás hatályossá válásának napján hatályos, a felmondó Szerződő Felet érintő nemzetközi lajstromozásokat.

33. cikk

Az e szöveg nyelvei; Aláírás

(1) [Eredeti szöveg; hivatalos szöveg]

a)	E szöveg egy-egy eredeti példányban angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven készült; az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyformán hiteles.

b)	A hivatalos szöveget a Közgyűlés által megjelölt egyéb nyelveken az érintett kormányokkal való tárgyalást követően a főigazgató állapítja meg.

(2) [Az aláírásra nyitva álló határidő] E szöveg az elfogadásától számított egy évig áll nyitva aláírásra a Szervezet székhelyén.

34. cikk

Letéteményes

E szöveg letéteményese a főigazgató.

(1) A 11. cikk (2) bekezdéséhez fűzött közös nyilatkozat: E szöveg alkalmazásában amennyiben az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést alkotó elnevezés vagy jelzés egyes elemei a származási hely szerinti Szerződő Fél területén köznevesültek, az e bekezdés szerinti oltalmuk más Szerződő Felek területén nem írható elő. A nagyobb jogbiztonság érdekében a védjegy elutasítása vagy megsemmisítése, illetve a jogsértés megállapítása a Szerződő Felek területén a 11. cikk feltételei szerint nem alapulhat köznevesült összetevőn.

(2) A 12. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: E szöveg alkalmazásának céljából a 12. cikk nem érinti az e szövegnek a korábbi használatra vonatkozó rendelkezései alkalmazását, mivel előfordulhat, hogy a nemzetközi lajstromozást megelőzően az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést alkotó elnevezés vagy jelzés a származási helytől eltérő Szerződő Fél területén részben vagy egészében köznevesült, mivel az elnevezés vagy jelzés, vagy annak egy része megegyezik egy, a köznyelvben elterjedt kifejezéssel, amely kifejezést a szóban forgó Szerződő Fél területén valamely termék vagy szolgáltatás szokásos neveként használnak, vagy a szóban forgó Szerződő Fél területén valamely szőlőfajta szokásos nevével.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 271

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. október 24.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
*	A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról	12
*	Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege	15