A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státuszdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

09. módosítássorozat – Hatálybalépés dátuma: 2019. május 28.

TARTALOM

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyási kérelem

4.

Jóváhagyás

5.

Követelmények

6.

Vizsgálatok

7.

A gyártás megfelelősége

8.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

9.

A járműtípus módosításai és a jóváhagyás kiterjesztése az ülések, azok rögzítései és/vagy a fejtámlák tekintetében

10.

A gyártás végleges leállítása

11.

Használati útmutató

12.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

13.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1.

Értesítés

2.

A jóváhagyási jel elrendezése

3.

Eljárás a H pont helyének és a gépjárműben utazó személy törzse különböző üléshelyzetekben felvett tényleges dőlésszögének meghatározására

4.

A fejtámlák magasságának és szélességének meghatározása

5.

A vizsgálatok során meghatározott egyenesekre és méretekre vonatkozó adatok

6.

Vizsgálati eljárás az energiaelnyelés ellenőrzésére

7.

Az ülésrögzítő pontok, valamint beállító, reteszelő és elmozdító rendszereik szilárdságának vizsgálatára szolgáló módszer

8.

A fejtámlarések „a” méretének meghatározása

9.

Az utasok elmozdult csomagok elleni védelmére szolgáló eszközökre vonatkozó vizsgálati eljárás

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ezen előírás az alábbiakra vonatkozik:

a)	M1 és N kategóriájú járművek (1) az ülések és azok rögzítéseinek szilárdsága, valamint fejtámláik tekintetében;

b)	M2 és M3 kategóriájú járművek (1) olyan ülések és azok rögzítéseinek szilárdsága, valamint fejtámláik tekintetében, amelyek nem szerepelnek a 80. számú előírásban;

c)	M1 kategóriájú járművek a háttámlák hátsó részének kialakítása, valamint frontális ütközés esetén az utasok elmozduló csomagok elleni védelmére szolgáló eszközök kialakítása tekintetében.

Nem alkalmazandó a járművekre az oldalra vagy hátrafelé néző ülések, illetve az ilyen ülésekre szerelt fejtámlák tekintetében.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.    „jármű jóváhagyása”: járműtípus jóváhagyása az ülések és rögzítéseik szilárdsága, a háttámlák hátsó részének kialakítása, valamint a fejtámlák jellemzőinek tekintetében;

2.2.    „járműtípus”: gépjárművek olyan kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

2.2.1.   az ülések szerkezete, alakja, méretei, anyaga és tömege, miközben az ülések huzata és színe eltérő lehet; a jóváhagyott üléstípus tömegének legfeljebb 5 %-os eltérése nem minősül jelentősnek;

2.2.2.   a háttámlák, az ülések és alkatrészeik beállító-, elmozdító- és reteszelő rendszereinek típusa és méretei;

2.2.3.   az ülésrögzítő pontok típusa és méretei;

2.2.4.   a fejtámlák méretei, váza, anyaga és párnázata, miközben huzatuk és színük eltérő lehet;

2.2.5.   a fejtámlák rögzítésének típusa és méretei, és különálló fejtámlák esetében a jármű azon részének jellemzői, amelyhez a fejtámlát felerősítették; különálló fejtámla esetében;

2.3.    „ülés”: olyan szerkezet a kárpitozásával együtt, amely a jármű szerkezetével egy egységet alkot, vagy attól különálló, és egy felnőtt személy ülőhelyéül szolgál. Irányától függően az ülés:

2.3.1.    „menetirányba néző ülés”: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű eleje felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10 °-nál vagy –10 °-nál kisebb szöget zár be;

2.3.2.    „hátrafelé néző ülés”: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű hátulja felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10 °-nál vagy –10 °-nál kisebb szöget zár be;

2.3.3.    „oldalra néző ülés”: olyan ülés, amely a mozgó járműben használható, és amely a jármű oldala felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával 90 ° (± 10 °)-ot zár be;

2.4.    „üléspad”: olyan kárpitozott szerkezet, amely több felnőttnek biztosít ülőhelyet;

2.5.    „rögzítés”: olyan rendszer, mellyel az ülésszerelvény a jármű szerkezetéhez – beleértve a jármű érintett részeinek szerkezetét is – van rögzítve;

2.6.    „beállító rendszer”: az a berendezés, amellyel az ülés vagy annak részei az ülésben helyet foglaló utas testalkatához illeszkedő helyzetbe állíthatók. Ez a berendezés különösen a következőket teszi lehetővé:

2.6.1.   hosszirányú elmozdítás;

2.6.2.   függőleges elmozdítás;

2.6.3.   szögben történő elmozdítás;

2.7.    „elmozdító rendszer”: olyan szerkezet, melynek segítségével az ülés vagy annak egyes részei közbenső rögzített helyzet nélkül elmozdíthatók és/vagy elfordíthatók abból a célból, hogy megkönnyítse az utasok számára a szóban forgó ülés mögötti tér megközelítését;

2.8.    „reteszelő rendszer”: olyan szerkezet, amely biztosítja, hogy az ülés és annak részei használati helyzetben maradjanak;

2.9.    „lehajtható ülés”: olyan ülés, amely rendes körülmények között fel van hajtva, könnyen le- és felhajtható, és egy utas általi alkalmi használatra szolgál;

2.10.    „keresztirányú sík”: a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges függőleges sík;

2.11.    „hosszirányú sík”: a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos sík;

2.12.    „fejtámla”: olyan szerkezet, amelynek célja, hogy korlátozza a felnőtt utas fejének hátrafelé történő elmozdulását a törzshöz viszonyítva annak érdekében, hogy baleset esetén csökkentse a nyakcsigolya sérülésének veszélyét;

2.12.1.    „egybeépített fejtámla”: az ülés háttámlájának felső részében kialakított fejtámla. Ide tartoznak az alábbi 2.12.2. és 2.12.3. szakasz meghatározásainak megfelelő fejtámlák, amennyiben az üléstől vagy a jármű szerkezetétől csak szerszámok segítségével vagy az ülés kárpitozásának részben vagy egészben történő eltávolításával szerelhetők le;

2.12.2.    „levehető fejtámla”: az üléstől elválasztható alkatrészből álló olyan fejtámla, amely úgy van kialakítva, hogy az az üléstámla szerkezetébe behelyezhető és ott rögzíthető;

2.12.3.    „különálló fejtámla”: az üléstől elválasztható alkatrészből álló olyan fejtámla, amely úgy van kialakítva, hogy a jármű szerkezetébe behelyezhető és/vagy ott rögzíthető;

2.13.    „R pont”: az ülésnek az ezen előírás 3. mellékletének 3. függelékében meghatározott referenciapontja;

2.14.    „referenciaegyenes”: a próbabábun az ezen előírás 3. mellékletének 1. függelékében szereplő 1. ábrán szemléltetett egyenes;

2.15.    „elválasztó rendszer”: azok az alkatrészek vagy eszközök, amelyek az ülés háttámlája mellett az utasoknak az elmozdult csomagok elleni védelmét szolgálják; az elválasztó rendszer a függőleges vagy lehajtott helyzetben lévő háttámlák szintje fölötti hálófonatból vagy huzalhálóból állhat. Az ilyen alkatrészekkel vagy eszközökkel felszerelt járművek alapfelszereléséhez tartozó fejtámlák az elválasztó rendszer részét képezik. A fejtámlával felszerelt ülés azonban önmagában nem tekinthető elválasztó rendszernek.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   A járműtípusra vonatkozó jóváhagyási kérelmet a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.   A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.   a járműtípus részletes leírása az ülések építési módjára, rögzítésére, továbbá beállító, elmozdító és reteszelő rendszerére tekintettel;

3.2.1.1.   az elválasztó rendszer (ha van) részletes leírása és/vagy rajzai;

3.2.2.   az ülések, a járműhöz való rögzítésük, valamint a beállító, elmozdító és reteszelő rendszer megfelelő méretarányú és részletességű rajzai.

3.2.3.   Levehető fejtámlával rendelkező ülés esetében:

3.2.3.1.   a fejtámla részletes leírása különös tekintettel a párnázat anyagának vagy anyagainak tulajdonságaira;

3.2.3.2.   a fejtámla ülésre történő szerelésének helyére, az alátámasztás típusára és a rögzítő elemekre vonatkozó részletes leírás.

3.2.4.   Különálló fejtámla esetében:

3.2.4.1.   a fejtámla részletes leírása különös tekintettel a párnázat anyagának vagy anyagainak tulajdonságaira;

3.2.4.2.   a fejtámlának a jármű szerkezetére való felszerelésére vonatkozóan a felszerelés helyének és a rögzítő elemeknek a részletes leírása.

3.3.   A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni a következőket:

3.3.1.   a jóváhagyásra benyújtott járműtípust képviselő járművet, vagy a jármű azon alkatrészeit, amelyeket a műszaki szolgálat a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséhez szükségesnek tart;

3.3.2.   egy további olyan üléskészletet a rögzítésekkel együtt, amellyel a jármű fel van szerelve.

3.3.3.   Fejtámlával ellátott vagy azzal felszerelhető ülésekkel rendelkező járművek esetében a fenti 3.3.1. és a 3.3.2. szakaszban meghatározott követelmények teljesítése mellett az alábbiakat kell benyújtani:

3.3.3.1.   levehető fejtámlák esetében: egy további üléskészletet, fejtámlákkal ellátva, abból a típusból, amellyel a járművet felszerelték, azok rögzítéseivel együtt;

3.3.3.2.   különálló fejtámlák esetében: egy további olyan üléskészletet, amellyel a járművet felszerelték, fejtámlákkal ellátva, azok rögzítéseivel együtt, egy további, megfelelő fejtámlakészletet, és a jármű szerkezetének azt a részét, amelyhez a fejtámlát felerősítik, vagy a teljes szerkezetet.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel a (fejtámlával ellátott vagy azzal felszerelhető ülésekre) vonatkozó követelményeknek, a járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez a 09. módosítássorozatnak megfelelően 09). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot ugyanahhoz a járműtípushoz, ha az más típusú ülésekkel vagy fejtámlákkal van felszerelve, illetve ha az ülések másképp vannak a járműhöz rögzítve (ez egyaránt érvényes a fejtámlákkal ellátott és a fejtámlák nélküli ülésekre), vagy másik járműtípushoz.

4.3.   Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő formanyomtatványon.

4.4.   Minden olyan járművön, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni a következőkből álló nemzetközi jóváhagyási jelet:

4.4.1.   egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.4.2.   ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a fenti 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.4.3.   Ha azonban a jármű egy vagy több fejtámlával ellátott vagy azzal felszerelhető olyan üléssel rendelkezik, amelyeket a lenti 5.1. és 5.2. szakaszban meghatározott követelmények szerint hagytak jóvá, ezen előírás száma után az „RA” betűcsoportnak kell szerepelnie. Az ezen előírás 1. mellékletében szereplő mintának megfelelő formanyomtatványon fel kell tüntetni, hogy a jármű mely ülései rendelkeznek fejtámlával, illetve alkalmasak fejtámla felszerelésére. Azt is meg kell jelölni, hogy a jármű többi, fejtámlával nem ellátott vagy azzal nem felszerelhető ülését az ezen előírás alábbi 5.1. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően hagyták-e jóvá.

4.5.   Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint egy abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a fenti 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás(ok) és a jóváhagyás(ok) számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, melyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.6.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.   A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.   A jóváhagyási jelek elrendezésének lehetőségeit ezen előírás 2. melléklete mutatja be.

5.   KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Általános követelmények

5.1.1.   Az M1, N1 és az M2 kategória II., III. vagy B. osztályába, valamint az M3 kategória II., III. vagy B. osztályába tartozó, 10 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű járművekbe tilos oldalra néző üléseket szerelni.

5.1.2.   Ez nem vonatkozik a mentőautókra, valamint a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők számára készült járművekre.

5.2.   M1 kategóriájú járművek összes ülésére érvényes általános követelmények (3)

5.2.1.   Valamennyi beállító és elmozdító rendszert automatikusan működő reteszelő rendszerrel kell ellátni.

Kartámaszoknál és más, az utasok kényelmét szolgáló szerkezeteknél nincs szükség reteszelő rendszerre, feltéve, hogy az ilyen szerkezetek megléte ütközés esetén nem jelent járulékos sérülési kockázatot a jármű utasai számára.

A lehajtható üléseknek automatikusan reteszelődniük kell az utasok által használt helyzetben.

5.2.2.   Az ezen előírás 2.7. szakaszában említett szerkezet kioldó szerkezetének az ülés külső részén, az ajtó közelében kell lennie. Könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, még a közvetlenül a szóban forgó ülés mögötti ülésen helyet foglaló utas számára is.

5.2.3.   Az üléseknek a lenti 6.8.1.1. szakaszban meghatározott 1. területre eső hátsó részeinek meg kell felelniük az ezen előírás 6. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően végzett energiaelnyelési vizsgálaton.

5.2.3.1.   Ez a követelmény akkor teljesül, ha az ezen előírás 6. mellékletében leírt módszerrel elvégzett vizsgálatok során a fejformasúly lassulása 3 ms-nál hosszabb ideig nem haladja meg folyamatosan a 80 g értéket. Továbbá a vizsgálat során nem keletkezhet, és a mérés után sem maradhat vissza veszélyes él.

5.2.3.2.   Az 5.2.3. szakasz követelményei nem vonatkoznak sem a leghátsó ülésekre, sem az egymásnak háttal fordított ülésekre, sem azokra az ülésekre, amelyek teljesítik a 21. számú előírás („Egységes rendelkezések a járművek belső berendezéseinek jóváhagyásáról”) követelményeit (a legutóbb módosított E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.20/Rev.2).

5.2.4.   Az ülés hátsó részének felülete nem tartalmazhat az utasok súlyos sérülésének kockázatát növelő veszélyes egyenetlenségeket vagy éles peremeket. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a lenti 6.1. szakaszban meghatározott feltételek szerint vizsgált ülések hátsó részének felületén a görbületi sugarak értéke legalább:

2,5 mm az 1. területen,

5,0 mm a 2. területen,

3,2 mm a 3. területen.

A területek meghatározását a lenti 6.8.1. szakasz tartalmazza.

5.2.4.1.   Ez a követelmény nem vonatkozik:

5.2.4.1.1.   a különböző területeken a környező felületből 3,2 mm-nél kisebb mértékben kiálló tompa élű részekre, feltéve, hogy a kiálló rész magassága nem több a szélessége felénél;

5.2.4.1.2.   a leghátsó ülésekre, az egymásnak háttal fordított ülésekre, valamint azokra az ülésekre, amelyek teljesítik a 21. számú előírás („Egységes rendelkezések a járművek belső berendezéseinek jóváhagyásáról”) követelményeit (a legutóbb módosított E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.20/Rev.2);

5.2.4.1.3.   az ülések azon hátsó részeire, amelyek az üléssorok legalacsonyabb R pontján átmenő vízszintes sík alatt vannak. (Ha az üléssorok különböző magasságúak, hátulról kezdve, a síkot felfelé vagy lefelé kell eltolni, hogy az a közvetlenül előtte lévő üléssor R pontján átmenő függőleges lépcsőt képezzen);

5.2.4.1.4.   az olyan részekre, mint például a rugalmas drótháló.

5.2.4.2.   A lenti 6.8.1.2. szakasz meghatározása szerinti 2. területen lehetnek 5 mm-nél kisebb, de legalább 2,5 mm sugarú felületek, feltéve, hogy megfelelnek az ezen előírás 6. mellékletében előírt energiaelnyelési vizsgálaton. Továbbá ezeket a felületeket kárpitozással kell ellátni, hogy a fej ne kerülhessen közvetlen érintkezésbe az ülésváz részeivel.

5.2.4.3.   Ha a fentiekben meghatározott területeken 50 Shore A értéknél kisebb keménységű anyaggal burkolt alkatrészek vannak, a fenti követelmények – a 6. mellékletben meghatározott energiaelnyelési vizsgálat követelményeinek a kivételével – csak a merev részekre vonatkoznak.

5.2.5.   A lenti 6.2. és 6.3. szakaszban előírt vizsgálatok alatt és után az ülések vázán vagy az ülésrögzítő pontokon, a beállító és elmozdító rendszereken vagy ezek reteszelő rendszerein nem mutatkozhat hiba. Maradandó alakváltozás – beleértve a repedéseket is – elfogadható, feltéve, hogy ezek ütközés esetén nem növelik a sérülés veszélyét, és a rendszer ellenállt az előírt terheléseknek.

5.2.6.   A lenti 6.3. szakaszban, illetve az ezen előírás 9. mellékletének 2.1. szakaszában előírt vizsgálatok alatt a reteszelő rendszerek nem oldhatnak ki.

5.2.7.   A vizsgálatok után az utasok beszállását lehetővé tévő vagy megkönnyítő elmozdító rendszereknek működőképesnek kell lenniük; legalább egyszeri kioldást lehetővé kell tenniük, és biztosítaniuk kell annak az ülésnek vagy ülésrésznek az elmozdítását, amelyhez tartoznak.

A többi elmozdító rendszernek, valamint a beállító rendszereknek és ezek reteszelő rendszereinek nem kell üzemképesnek maradniuk.

Fejtámlákkal felszerelt ülések esetében a háttámla és reteszelő rendszereinek szilárdsága akkor felel meg a 6.2. szakaszban előírt követelményeknek, ha a lenti 6.4.3.6. szakasz szerinti vizsgálatot követően az ülés vagy a háttámla nem törik el; ellenkező esetben igazolni kell, hogy az ülés képes teljesíteni a lenti 6.2. szakaszban előírt vizsgálati követelményeket.

Olyan ülések (üléspadok) esetében, amelyeknél több ülőhely van, mint fejtámla, és amennyiben a gyártó úgy dönt, hogy a 6.4. szakaszban leírt vizsgálat során nem alkalmaz 53 daNm értéket, a 6.4. szakaszban leírt vizsgálat mellett a 6.2. szakaszban leírt háttámlaszilárdsági vizsgálatot is végre kell hajtani.

5.3.   Az N1, N2 és N3 kategóriájú, valamint a 80. számú előírás hatálya alá nem tartozó M2 és M3 kategóriájú járművek üléseire érvényes általános előírások

Az 5.1. szakasz rendelkezéseinek kivételével ezek a követelmények valamennyi járműkategória oldalra néző üléseire is vonatkoznak.

5.3.1.   Az egyedi üléseket és az üléspadokat szilárdan a járműhöz kell rögzíteni.

5.3.2.   Az eltolható üléseknek és az üléspadoknak minden állásban automatikusan reteszelhetőnek kell lenniük.

5.3.3.   Az állítható háttámláknak minden állásban reteszelhetőnek kell lenniük.

5.3.4.   Az előrehajtható üléseknek, továbbá a lehajtható támlájú üléseknek és a lehajtható üléseknek az utasok által használt helyzetben automatikusan reteszelődniük kell.

Ezek a követelmények nem vonatkoznak az M2 vagy M3 kategóriába tartozó, I., II. vagy A osztályú járművek kerekes székek számára rendelkezésre álló helyeire vagy az álló utasok számára fenntartott területeken felszerelt lehajtható ülésekre, valamint az M2 vagy M3 kategóriába tartozó járművek átjáróiban felszerelt lehajtható ülés(ek)re.

5.4.   A fejtámlák felszerelése

5.4.1.   Valamennyi M1 kategóriájú jármű összes külső első ülését fejtámlával kell felszerelni. Más üléshelyzethez és más kategóriájú járművekhez tervezett, fejtámlával felszerelt ülések is jóváhagyhatók ezen előírás szerint.

5.4.2.   A 3 500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű M2 kategóriájú járművek, valamint az N1 kategóriájú járművek összes külső első ülésére fejtámlát kell felszerelni; az ilyen járművekre szerelt fejtámláknak meg kell felelniük a 04. módosítássorozattal módosított 25. számú előírás követelményeinek.

5.5.   A fejtámlával ellátott vagy azzal felszerelhető ülésekre vonatkozó különleges követelmények

5.5.1.   A fejtámla jelenléte a járműben nem jelenthet járulékos veszélyforrást a jármű utasai számára. Egyetlen használati helyzetében sem lehet rajta olyan veszélyes egyenetlenség vagy éles perem, amely növelheti az utasok sérülésének kockázatát vagy annak súlyosságát.

5.5.1.1.   A fejtámlák elülső és hátulsó oldalán található, és az alábbi 6.8.1.1.3. szakaszban meghatározott 1. területre eső részeket úgy kell kipárnázni, hogy megakadályozzák a fej közvetlen érintkezését a vázszerkezet alkatrészeivel, és ezen részeknek meg kell felelniük a fenti 5.2.4. szakaszban meghatározott követelményeknek.

5.5.1.2.   A fejtámlák elülső és hátulsó oldalán található, és a lenti 6.8.1.2. szakaszban meghatározott 2. területre eső részeket úgy kell kipárnázni, hogy megakadályozzák a fej közvetlen érintkezését a vázszerkezet alkatrészeivel, és ezen részeknek meg kell felelniük a fenti 5.2.4. szakaszban meghatározott, az ülések 2. területre eső hátsó részeire vonatkozó követelményeknek. Az ülés háttámlájával egybeépített fejtámlák esetében a fejtámla elülső felületét kell úgy tekinteni, mint a referenciaegyenesre merőleges, az R ponttól 540 mm-re lévő sík és a referenciaegyenes két oldalán, attól 85 mm-re lévő két függőleges hosszirányú sík között elhelyezkedő területet.

5.5.2.   A fejtámlák elülső és hátulsó oldalán található, és a lenti 6.8.1.1.3. szakaszban meghatározott 1. területre eső részeknek meg kell felelniük az energiaelnyelési vizsgálaton.

5.5.2.1.   Ez a követelmény akkor teljesül, ha a 6. mellékletben leírt módszerrel elvégzett vizsgálatok során a fejformasúly lassulása 3 ms-nál hosszabb ideig nem haladja meg folyamatosan a 80 g értéket. Továbbá a vizsgálat során nem keletkezhet, és a mérés után sem maradhat vissza veszélyes él.

5.5.3.   A fenti 5.5.1. és 5.5.2. szakaszban előírt követelmények nem vonatkoznak az olyan ülésekre szerelt fejtámlák hátsó részeire, melyek mögött nincs másik ülés.

5.5.4.   A fejtámlát úgy kell az üléshez vagy a jármű szerkezetéhez erősíteni, hogy a fejtámla párnázatából vagy a fejtámlát az ülés háttámlájához rögzítő részekből semmiféle merev és veszélyes rész ne emelkedjen ki a fejformasúly által a vizsgálat alatt kifejtett nyomás hatására.

5.5.5.   Fejtámlával ellátott ülés esetében a műszaki szolgálat beleegyezése alapján az 5.2.3. szakasz rendelkezéseit teljesítettnek lehet tekinteni, ha a fejtámlával felszerelt ülés megfelel a fenti 5.5.2. szakasz rendelkezéseinek.

5.6.   A fejtámlák magassága

5.6.1.   A fejtámlák magasságát az alábbi 6.5. szakaszban leírtak szerint kell megmérni.

5.6.2.   A nem állítható magasságú fejtámlák magassága nem lehet kevesebb 800 mm-nél az első, és 750 mm-nél a többi ülés esetében.

5.6.3.   Állítható magasságú fejtámlák esetében:

5.6.3.1.   a magasság nem lehet kevesebb 800 mm-nél az első, és 750 mm-nél a többi ülés esetében; ezt az értéket a legnagyobb és legkisebb szabályozható magasság között kell elérni;

5.6.3.2.   nem lehet olyan használati helyzet, amely 750 mm-nél kisebb magasságot eredményez;

5.6.3.3.   amennyiben nem első ülésekről van szó, a fejtámlák 750 mm-nél kisebb magasságba is elmozdíthatók lehetnek, feltéve, hogy az utas számára egyértelmű, hogy ez a helyzet nem szolgál a fejtámla használatára;

5.6.3.4.   első ülések esetében, amennyiben azokon utas nem ül, megengedett, hogy a fejtámlák automatikusan 750 mm-t el nem érő magasságba állítódjanak, feltéve, hogy automatikusan visszaállnak a használati helyzetbe, amikor az ülést elfoglalják.

5.6.4.   A fenti 5.6.2. és 5.6.3.1. szakaszban említett méretek az első ülések esetében 800 mm-nél, a többi ülés esetében pedig 750 mm-nél kisebbek is lehetnek, hogy megfelelő hézag maradjon a fejtámla és a tető belső felülete, valamint az ablakok vagy a járműszerkezet egyéb részei között, azonban a hézag nem haladhatja meg a 25 mm-t. Abban az esetben, ha az ülések elmozdító és/vagy beállító rendszerrel vannak felszerelve, ez a rendelkezés valamennyi üléshelyzetre vonatkozik. Ebben az esetben a fenti 5.6.3.2. szakasztól eltérve, 700 mm-nél kisebb magasságban nem lehet a fejtámlának „használati helyzete”.

5.6.5.   A fenti 5.6.2. és 5.6.3.1. szakaszban említett magassági követelményektől eltérve a hátsó középső ülésekre vagy üléshelyzetekre tervezett fejtámlák magasságának legalább 700 mm-nek kell lennie.

5.7.   Fejtámlával felszerelhető ülés esetében a fenti 5.2.3. és 5.5.2. szakasz rendelkezéseiben foglaltakat ellenőrizni kell.

5.7.1.   Állítható magasságú fejtámla esetében a támla azon része magasságának, amelyen a fej nyugszik – az alábbi 6.5. szakaszban leírtak szerint mérve – legalább 100 mm-nek kell lennie.

5.8.   Nem állítható magasságú fejtámla esetében az ülés háttámlája és a fejtámla közötti rés legfeljebb 60 mm lehet. Állítható magasságú fejtámla esetében a fejtámla a legalacsonyabb helyzetben legfeljebb 25 mm távolságra lehet az ülés háttámlájának tetejétől. Az olyan állítható magasságú ülések és üléspadok esetében, amelyek különálló fejtámlákkal vannak felszerelve, ennek a követelménynek a teljesülését az ülés vagy üléssor minden helyzetére igazolni kell.

5.9.   Az ülés háttámlájával egybeépített fejtámlák esetében a figyelembe vett terület határai:

a referenciaegyenesre merőleges, az R ponttól 540 mm-re található sík;

a referenciaegyenes két oldalán, attól 85 mm-re lévő két függőleges hosszirányú sík. Ezen a területen egy vagy több olyan rés is engedélyezett, amelyek alakjuktól függetlenül az alábbi 6.7. szakaszban leírt módon mért, 60 mm-nél nagyobb „a” távolságot mutatnak, feltéve, hogy az alábbi 6.4.3.3.2. szakasz szerinti kiegészítő vizsgálat után is megfelelnek az alábbi 5.12. szakasz követelményeinek.

5.10.   Állítható magasságú fejtámlák esetében a szerkezet fejtámlaként szolgáló részén megengedhető egy vagy több olyan rés is a fejtámlaként szolgáló berendezésen, amelyeket alakjuktól függetlenül az alábbi 6.7. szakaszban leírt módon mért, 60 mm-nél nagyobb „a” távolság jellemez, feltéve, hogy az alábbi 6.4.3.3.2. szakasz szerinti kiegészítő vizsgálat után is megfelelnek az alábbi 5.12. szakasz követelményeinek.

5.11.   A fejtámlának elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy megfelelő támaszt biztosítson a szabályosan ülő személy fejének. A fejtámla alábbi 6.6. szakaszban leírt módszerrel meghatározott szélességének a hozzá tartozó ülés függőleges középsíkjának mindkét oldalán legalább 85 mm-nek kell lennie.

5.12.   A fejtámlát és rögzítését úgy kell kialakítani, hogy a fejnek a fejtámla által megengedett legnagyobb, hátrafelé történő X elmozdulása az alábbi 6.4.3. szakaszban szereplő statikus eljárás szerinti méréssel meghatározva 102 mm-nél kevesebb legyen.

5.13.   A fejtámlának és rögzítésének az alábbi 6.4.3.6. szakaszban meghatározott terhelést törés nélkül ki kell bírnia. Az ülés háttámlájával egybeépített fejtámlák esetében e szakasz követelményei a háttámla szerkezetének a referenciaegyenesre merőleges, az R ponttól 540 mm-re lévő sík feletti részére vonatkoznak.

5.14.   Állítható fejtámlák esetében a fejtámlát ne lehessen a megengedett legnagyobb használati magasságnál magasabbra állítani a felhasználónak a beállítási műveletet meghaladó, szándékos beavatkozása nélkül.

5.15.   Az ülés háttámlájának és reteszelő rendszereinek szilárdsága akkor felel meg az alábbi 6.2. szakaszban megadott követelményeknek, ha az alábbi 6.4.3.6. szakasz szerinti vizsgálat után nem következett be az ülés vagy az ülés háttámlájának törése; ellenkező esetben igazolni kell, hogy az ülés képes teljesíteni az alábbi 6.2. szakaszban előírt vizsgálati követelményeket.

5.16.   Az utasok elmozdult csomagokkal szembeni védelmével kapcsolatos különleges követelmények

5.16.1.   Háttámlák

Azon háttámláknak és/vagy fejtámláknak, amelyeket úgy helyeztek el, hogy a csomagtér elülső határfelületét képezik – amikor valamennyi ülés a gyártó által megadott helyen és szokásos használati helyzetben van –, megfelelő szilárdságúnak kell lenniük ahhoz, hogy frontális ütközés esetén megvédjék az utasokat az elmozdult csomagok ellen. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a 9. mellékletben leírt vizsgálat során és azt követően a háttámlák eredeti helyzetükben, a reteszelő szerkezetek pedig a helyükön maradnak. Azonban a háttámlák és rögzítéseik deformálódása a vizsgálat közben megengedett, feltéve, hogy a vizsgált háttámlák és/vagy fejtámlák elülső, 50 Shore A értéknél keményebb széle nem mozdul el előre attól a keresztirányú függőleges síktól, amely:

a)	a fejtámla részei tekintetében a szóban forgó ülés R pontja előtt 150 mm-re levő ponton halad át;

b)	a háttámla részei tekintetében a szóban forgó ülés R pontja előtt 100 mm-re levő ponton halad át;

figyelmen kívül hagyva a vizsgálati tömbök visszapattanási fázisait.

Beépített fejtámlák esetében a fejtámla és a háttámla közötti határvonalat az R ponttól 540 mm-re levő referenciaegyenesre merőleges síkkal kell meghatározni.

A méréseket a megfelelő ülés vagy üléshelyzet hosszirányú középsíkjában kell elvégezni minden olyan üléshelyzetben, amely a csomagtér elülső határfelületét képezi.

A 9. mellékletben leírt vizsgálat alatt a vizsgálati tömböknek a szóban forgó háttámla (háttámlák) mögött kell maradnia. A biztonsági öv visszahúzójának sérülése esetén ellenőrizni kell, hogy az övvisszahúzó reteszelődött-e a vizsgálat következtében, vagy pedig a heveder manuális kihúzásával reteszelhető-e.

5.16.2.   Elválasztó rendszerek

A jármű gyártójának kérésére a 9. mellékletben leírt vizsgálatot el lehet végezni úgy is, hogy az elválasztó rendszerek a helyükön vannak, ha ezeket a rendszereket az adott járműtípushoz tartozó szokásos felszerelésként szerelik be.

Az elválasztó rendszerként szolgáló, a háttámla felett szokásos használati helyzetben elhelyezett dróthálót a 9. melléklet 2.2. szakasza szerint kell vizsgálni.

Ez a követelmény akkor teljesül, ha a vizsgálat közben az elválasztó rendszerek a helyükön maradnak. Az elválasztó rendszerek deformálódása a vizsgálat közben azonban megengedett, feltéve, hogy az elválasztó rendszer elülső széle – beleértve a vizsgált háttámla (háttámlák) és/vagy fejtámla (fejtámlák) 50 Shore A értéknél keményebb részeit – nem mozdul el előre attól a keresztirányú függőleges síktól, amely:

a)	a fejtámla alkatrészei tekintetében a szóban forgó ülés R pontja előtt 150 mm-re levő ponton halad át;

b)	a háttámla részeire és az elválasztó rendszer fejtámlától eltérő részére vonatkozóan a szóban forgó ülés R pontja előtt 100 mm-re levő ponton halad át.

Beépített fejtámla esetében a fejtámla és a háttámla közötti határvonalat az 5.16.1. szakasz határozza meg.

A méréseket a megfelelő ülés vagy üléshelyzet hosszirányú középsíkjában kell elvégezni minden olyan üléshelyzetben, amely a csomagtér elülső határfelületét képezi.

A vizsgálat következtében nem alakulhatnak ki olyan éles vagy durva szélek, amelyek valószínűleg növelnék az utasok sérülésének veszélyét vagy a sérülések súlyosságát. A biztonsági öv visszahúzójának sérülése esetén ellenőrizni kell, hogy az övvisszahúzó reteszelődött-e már, vagy a heveder manuális kihúzásával reteszelhető-e.

5.16.3.   A fenti 5.16.1. és 5.16.2. szakaszban említett követelmények nem alkalmazandók azokra a csomagrögzítő rendszerekre, amelyek ütközés esetén automatikusan működésbe lépnek. A gyártónak a műszaki szolgálat számára hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy az ilyen rendszerekkel biztosított védelem egyenértékű az 5.16.1. és az 5.16.2. szakaszban leírtakkal.

6.   VIZSGÁLATOK

6.1.   Általános követelmények valamennyi vizsgálatra

6.1.1.   Amennyiben a gyártó nem rendelkezik másként, az ülés háttámláját – ha állítható – hátradöntött helyzetben úgy kell rögzíteni, hogy a 3. mellékletben leírt próbabábu törzsének referenciaegyenese és a függőleges közötti szög a lehető legjobban megközelítse a 25 °-ot.

6.1.2.   Olyan ülés esetében, amelynek reteszelő szerkezete és beépítési módja azonos a jármű egy másik ülésével, vagy azzal szimmetrikus, a műszaki szolgálat megelégedhet egyetlen ilyen ülés vizsgálatával.

6.1.3.   Állítható fejtámlával ellátott ülések esetében a vizsgálatot a beállító rendszer által megengedett legkedvezőtlenebb helyzetbe (általában a legfelső helyzetbe) állított fejtámlával kell elvégezni.

6.1.4.   A lehajtható üléseket az utasok által használt helyzetben kell vizsgálni.

6.2.   A háttámla és beállító rendszerei szilárdságának vizsgálata

6.2.1.   Az ezen előírás 3. mellékletében bemutatott próbabábu hátrészét modellező alkatrészen keresztül a háttámla felső részére olyan hosszirányú és hátrafelé irányuló erőhatást kell kifejteni, ami a H pontra vonatkozóan 53 daNm nyomatékot eredményez. Üléspad esetében, ha a tartóváz (a fejtámlák vázszerkezetét is beleértve) egynél több ülőhelynél részben vagy egészben közös, a vizsgálatot az összes ülőhely tekintetében egyidejűleg kell elvégezni.

6.3.   Az ülésrögzítő pontok, valamint beállító, reteszelő és elmozdító rendszereik szilárdságának vizsgálata

6.3.1.   A jármű egész felépítménye felé irányuló, 30 ezredmásodpercig tartó, legalább 20 g nagyságú, frontális ütközést imitáló hosszirányú vízszintes lassulást vagy – a kérelmező kérésére – gyorsulást kell kifejteni a 7. melléklet 1. szakaszának követelményei szerint. A gyártó kérésére alternatív megoldásként a 9. melléklet függelékében leírt vizsgálóimpulzust lehet használni.

6.3.2.   A 6.3.1. szakasz követelményei szerinti hosszirányú lassulást vagy – a kérelmező kérésére – gyorsulást hátulról bekövetkező ütközést imitálva hátrafelé is ki kell fejteni.

6.3.3.   A fenti 6.3.1. és 6.3.2. szakasz követelményeit az ülés minden helyzetében ellenőrizni kell. Állítható fejtámlával ellátott ülések esetében a vizsgálatot a beállító rendszer által megengedett legkedvezőtlenebb helyzetbe (általában a legfelső helyzetbe) állított fejtámlával kell elvégezni. A vizsgálat alatt az ülést úgy kell beállítani, hogy semmilyen külső tényező ne akadályozhassa a reteszelő rendszer kioldását.

Ezeket a feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben az ülést az alábbi helyzetekbe állítva vizsgálják:

hosszirányban az ülést a gyártó által megadott legelső szokásos vezetési helyzethez vagy használati helyzethez képest egy osztással vagy 10 mm-rel hátrafelé kell rögzíteni (független magasságállítással rendelkező üléseknél a párnázatot a legfelső helyzetbe kell állítani);

hosszirányban az ülést a gyártó által megadott leghátsó szokásos vezetési helyzethez vagy használati helyzethez képest egy osztással vagy 10 mm-rel előrefelé kell rögzíteni (független magasságállítással rendelkező üléseknél a párnázatot a legalsó helyzetbe kell állítani), és adott esetben teljesíteni kell az alábbi 6.3.4. szakasz követelményeit.

6.3.4.   Olyan reteszelő rendszerek esetében, amelyeknél az erők elosztása a reteszelő rendszeren és az ülésrögzítő pontokon a fenti 6.3.3. szakaszban megadott pozíciótól eltérő helyzetben még kedvezőtlenebb, mint a fenti 6.3.3. szakaszban meghatározott bármely beállítás esetében, a vizsgálatokat ebben a kedvezőtlenebb üléshelyzetben kell elvégezni.

6.3.5.   A fenti 6.3.1. szakasz vizsgálati feltételeit teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben ezeket a gyártó kívánságára a menetkész teljes járművel merev akadálynak való ütközési vizsgálattal helyettesítik az ezen előírás 7. mellékletének 2. szakaszában meghatározottak szerint. Ebben az esetben az ülést a fenti 6.1.1., 6.3.3. és 6.3.4. szakaszban előírt, az ülésrögzítő rendszer feszültségeloszlása szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetbe kell állítani.

6.4.   A fejtámla teherbírásának vizsgálata

6.4.1.   Ha a fejtámla állítható, azt a beállító rendszer által megengedett legkedvezőtlenebb (általában a legfelső) helyzetbe kell állítani.

6.4.2.   Üléspad esetében, ha a tartóváz (a fejtámlák vázszerkezetét is beleértve) egynél több ülőhelynél részben vagy egészben közös, a vizsgálatot az összes ülőhely tekintetében egyidejűleg kell elvégezni.

6.4.3.   Vizsgálat típusa

6.4.3.1.   Valamennyi egyenest – beleértve a referenciaegyenes vetületét is – a szóban forgó ülés vagy üléshelyzet függőleges középsíkjában kell felvenni (lásd ezen előírás 5. mellékletét).

6.4.3.2.   Az elmozdult referenciaegyenest az ezen előírás 3. mellékletében bemutatott próbabábu hátát szimuláló részre ható olyan kezdeti erő kifejtésével kell meghatározni, ami 37,3 daNm értékű hátrafelé irányuló nyomatékot hoz létre az R pont körül. Az üléspadok egyidejű vizsgálata esetén a hátrafelé irányuló nyomatékot az üléspad minden ülőhelyén egyidejűleg kell kifejteni, függetlenül attól, hogy az ülőhely fejtámlával ellátott, vagy nem rendelkezik fejtámlával.

6.4.3.3.   Egy 165 mm átmérőjű gömb alakú fejformasúllyal 37,3 Nm nyomatéknak megfelelő kezdeti erőt kell kifejteni az R pontban az elmozdult referenciaegyenesre merőlegesen, a fejtámla teteje alatt 65 mm távolságban, miközben a referenciaegyenest a fenti 6.4.3.2. szakasz követelményeivel összhangban meghatározott elmozdult helyzetben kell tartani. Az üléspadok egyidejű vizsgálata esetén az erőt az üléspadokon lévő valamennyi fejtámlára egyidejűleg kell kifejteni.

6.4.3.3.1.   Ha a rések miatt a fenti 6.4.3.3. szakaszban előírt erőt nem lehet a fejtámla tetejétől 65 mm-re kifejteni, a távolság úgy csökkenthető, hogy az erő hatásvonala a réshez legközelebb eső vázelem középvonalán haladjon át.

6.4.3.3.2.   A fenti 5.9. és 5.10. szakaszban leírt esetekben a vizsgálatot meg kell ismételni úgy, hogy egy 165 mm átmérőjű gömb segítségével minden egyes résre olyan erőt kell kifejteni, amely:

áthalad a résnek a referenciaegyenessel párhuzamos keresztirányú síkokban vett legkisebb keresztmetszetének súlypontján; és

az R pontban 37,3 daNm nyomatékot hoz létre.

6.4.3.4.   Meg kell határozni a gömb alakú fejformasúlynak az elmozdult referenciaegyenessel párhuzamos Y érintőjét.

6.4.3.5.   Meg kell mérni az Y érintő és az elmozdult referenciaegyenes közötti, a fenti 5.11. szakaszban megadott X távolságot.

6.4.3.6.   A fejtámla hatékonyságának ellenőrzésére a 6.4.3.3. és a 6.4.3.3.2. szakaszban megadott kezdeti terhelést 89 daN értékre kell növelni, feltéve, hogy az ülés vagy a háttámla nem törik el előbb. A gyártó kérésére a 6.4.3.2. szakaszban leírt terhelést egyidejűleg 53 daNm értékre kell növelni a fejtámla nélküli ülőhelyek esetében az 5.15. és a 6.2. szakasznak való egyidejű megfelelés lehetővé tétele érdekében.

6.5.   A fejtámla magasságának meghatározása

6.5.1.   Valamennyi egyenest, beleértve a referenciaegyenes vetületét is, a szóban forgó ülés vagy üléshelyzet függőleges középsíkjában kell felvenni, és ennek a síknak az üléssel alkotott metszete meghatározza a fejtámla és a háttámla körvonalát (lásd az ezen előírás 4. mellékletében szereplő 1. ábrát).

6.5.2.   Az ezen előírás 3. mellékletében bemutatott próbabábut szabályos testhelyzetben az ülésre kell helyezni.

6.5.3.   Ezt követően a vizsgált ülésen elhelyezett, az ezen előírás 3. mellékletében bemutatott próbabábu referenciaegyenesének vetületét rá kell rajzolni a fenti 6.4.3.1. szakaszban megadott síkra.

A fejtámla tetejének S érintőjét a referenciaegyenesre merőlegesen kell meghúzni.

6.5.4.   Az R pont és az S érintő közötti „h” távolság az a magasság, amelyet a fenti 5.6. szakaszban meghatározott követelmények alkalmazásakor figyelembe kell venni.

6.6.   A fejtámla szélességének meghatározása (lásd az ezen előírás 4. mellékletében szereplő 2. ábrát)

6.6.1.   A referenciaegyenesre merőleges és a fenti 6.5.3. szakaszban megadott S érintő alatt 65 mm-rel elhelyezkedő S1 sík határozza meg a C körvonallal határolt fejtámlametszetet.

6.6.2.   A fenti 5.11. szakasz követelményeinek alkalmazásakor figyelembe veendő fejtámlaszélesség az S1 síkban a P és a P’ hosszirányú függőleges síkok között mérhető „L” távolság.

6.6.3.   A fejtámla szélességét szükség esetén a referenciaegyenesre merőleges síkban az ülés R pontja felett, a referenciaegyenes mentén mért 635 mm magasságban is meg kell határozni.

6.7.   A fejtámlarések „a” távolságának meghatározása (lásd ezen előírás 8. mellékletét)

6.7.1.   Az „a” távolságot minden résre meg kell határozni a fejtámla elülső felületéhez viszonyítva egy 165 mm átmérőjű gömb segítségével.

6.7.2.   A gömböt erő alkalmazása nélkül érintkezésbe kell hozni a réssel azon a helyen, ahol a gömb a legmélyebben hatolhat be a résbe.

6.7.3.   A fenti 5.9. és 5.10. szakasz rendelkezéseinek értékelésekor figyelembe vett „a” távolságot annak a két pontnak a távolsága adja meg, amelyeken a gömb a réssel érintkezik.

6.8.   Vizsgálatok a háttámlán és a fejtámlán bekövetkező energiaelnyelés ellenőrzésére

6.8.1.   Az ülés hátsó részének ellenőrzendő felületei azok az alább meghatározott területeken elhelyezkedő felületek, amelyeket a járműbe szerelt ülésnél egy 165 mm átmérőjű gömb érinthet.

6.8.1.1.   1. terület

6.8.1.1.1.   Fejtámla nélküli önálló ülések esetében ez a terület a háttámlának az ülés középvonala hosszirányú középsíkjának két oldalán attól 100 mm-re elhelyezkedő függőleges hosszirányú síkok közötti és a háttámla teteje alatt 100 mm-rel a referenciaegyenesre merőleges sík feletti hátsó részét foglalja magában.

6.8.1.1.2.   Fejtámla nélküli üléspadok esetében ez a terület a gyártó által megadott valamennyi külső üléshelyzetben az ülés hosszirányú középsíkjának két oldalán attól 100 mm-re elhelyezkedő hosszirányú függőleges síkok között, és a háttámla teteje alatt 100 mm-re lévő, a referenciaegyenesre merőleges sík felett helyezkedik el.

6.8.1.1.3.   Fejtámlával ellátott ülések vagy üléspadok esetében ez a terület a szóban forgó ülés vagy üléshelyzet hosszirányú középsíkja két oldalán attól 70 mm-re elhelyezkedő hosszirányú függőleges síkok között és az R ponttól 635 mm-re levő, a referenciaegyenesre merőleges sík felett helyezkedik el. Ha a fejtámla állítható, a vizsgálat során a beállító rendszer által megengedett legkedvezőtlenebb (általában a legfelső) helyzetbe kell állítani.

6.8.1.2.   2. terület

6.8.1.2.1.   Fejtámla nélküli ülések vagy üléspadok és levehető vagy különálló fejtámlával ellátott ülések vagy üléspadok esetében a 2. terület, az 1. területhez tartozó részek kivételével, azt a területet foglalja magában, amely a háttámla teteje alatt 100 mm-rel a referenciaegyenesre merőlegesen elhelyezkedő sík felett található.

6.8.1.2.2.   Beépített fejtámlával ellátott ülések vagy üléspadok esetében a 2. terület, az 1. területhez tartozó részek kivételével, azt a területet foglalja magában, amely a szóban forgó ülés vagy üléshelyzet R pontjától 440 mm-re lévő, a referenciaegyenesre merőleges sík felett található.

6.8.1.3.   3. terület

6.8.1.3.1.   A 3. terület, az 1. és 2. területhez tartozó részek kivételével, az ülés vagy az üléspad háttámlájának a fenti 5.2.4.1.3. szakaszban meghatározott vízszintes síkok feletti része.

6.9.   Egyenértékű vizsgálati módszerek

A fenti 6.2., 6.3. és 6.4. szakaszban, valamint a 6. mellékletben leírtaktól eltérő vizsgálati módszer alkalmazása esetén annak egyenértékűségét igazolni kell.

7.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/TRANS/505/Rev.3) 1. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint az alábbi követelményeknek:

7.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott valamennyi járművet a jóváhagyott típusnak megfelelően kell gyártani a fenti 5. szakaszban meghatározott követelmények betartásával. A fenti 2.12.2. és 2.12.3. szakaszban meghatározott fejtámlák esetében azonban semmi sem akadályozhatja, hogy a jármű megegyezzen a jóváhagyott járműtípussal még akkor sem, ha az üléseket fejtámlák nélkül árusítják.

7.2.   Az illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket. A hatóság véletlenszerű ellenőrzéseket is végrehajthat a sorozatgyártásban készült járműveken a fenti 5. szakaszban meghatározott követelmények tekintetében.

8.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

8.1.   Az ezen előírás szerint a járműtípusra megadott jóváhagyást visszavonhatják, ha a fenti 7.1. szakaszban meghatározott követelmények nem teljesülnek, vagy ha a jármű nem felel meg a fenti 7. szakaszban leírt ellenőrzéseken.

8.2.   Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, az ezen előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

9.   A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSAI ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE AZ ÜLÉSEK, AZOK RÖGZÍTÉSEI ÉS/VAGY A FEJTÁMLÁK TEKINTETÉBEN

9.1.   A járműtípus üléseket, azok rögzítéseit és/vagy fejtámláit érintő bármilyen módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

9.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

9.1.2.   úgy ítéli meg, hogy a módosítások lényegtelenek a fenti 6.2., 6.3. és 6.4. szakaszban előírt és a jóváhagyási vizsgálat eredményei alapján végzett számításokkal igazolandó eredményeket illetően; vagy

9.1.3.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

9.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban meghatározott eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

9.3.   A jóváhagyást kiterjesztő típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő értesítési formanyomtatványon tájékoztatja erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

10.1.   Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott eszköz gyártását, erről tájékoztatnia kell a jóváhagyást megadó hatóságot. Az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követően a hatóság az ezen előírás 1. mellékletében szereplő mintának megfelelő értesítési formanyomtatványon tájékoztatja erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.

11.   HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

11.1.   Állítható fejtámlával ellátott ülésekhez a gyártónak utasításokat kell adnia a fejtámlák működtetésére, beállítására, rögzítésére és – adott esetben – eltávolítására vonatkozóan.

12.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóság nevét és címét.

13.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

13.1.   A 06. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a jóváhagyásoknak a 06. módosítássorozattal módosított ezen előírás alapján történő megadását.

13.2.    1999. október 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak ki jóváhagyást, ha a 06. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményei teljesülnek.

13.3.    2001. október 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azoknak a jóváhagyásoknak az elismerését, amelyeket nem a 06. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint adtak meg.

13.4.   A 07. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a jóváhagyásoknak a 07. módosítássorozattal módosított ezen előírás alapján történő megadását.

13.5.   A 07. módosítássorozat hatálybalépését követő 24 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak azokra a járműtípusokra adnak jóváhagyást, amelyek megfelelnek a 07. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

13.6.   A 07. módosítássorozat hatálybalépését követő 48 hónap elteltével az ezen előírás szerint megadott jóváhagyások érvényessége megszűnik, kivéve, ha a járműtípusok teljesítik a 07. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeit.

13.7.   A 08. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a jóváhagyásoknak a 08. módosítássorozattal módosított ezen előírás alapján történő megadását.

13.8.   A 08. módosítássorozat hatálybalépését követő 24 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak azokra a járműtípusokra adhatnak jóváhagyást, amelyek megfelelnek a 08. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

13.9.   A 08. módosítássorozat hatálybalépését követő 36 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azoknak a jóváhagyásoknak az elismerését, amelyeket nem a 08. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint adtak meg.

13.10.   A 13.8. és a 13.9. szakasz ellenére a 08. módosítássorozat által nem érintett járműkategóriák jóváhagyásai érvényesek maradnak, és a szerződő felek továbbra is elfogadják ezeket.

13.11.   Amennyiben a megállapodáshoz való csatlakozásuk idején nemzeti előírásaik nem tartalmaztak olyan követelményeket, amelyek megtiltották az oldalra néző üléseket, a szerződő felek nemzeti jóváhagyás céljára továbbra is engedélyezhetik az oldalra néző ülések beszerelését, ebben az esetben azonban ezeknek a buszkategóriáknak ezen előírás alapján nem lehet típusjóváhagyást adni.

13.12.   A 09. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 09. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti típusjóváhagyás megadását vagy elfogadását.

13.12.1.    2020. szeptember 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem kötelesek elfogadni az előző módosítássorozat alapján első alkalommal 2020. szeptember 1-jén vagy azt követően kiadott típusjóváhagyásokat.

13.12.2.    2022. szeptember 1-jéig az ezen előírást alkalmazó szerződő felek kötelesek elfogadni az előző módosítássorozat alapján első alkalommal 2020. szeptember 1-je előtt kiadott típusjóváhagyásokat.

13.12.3.    2022. szeptember 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem kötelesek elfogadni az ezen előírás előző módosítássorozata alapján kiadott típusjóváhagyásokat.

13.12.4.   A 13.12.3. szakasz rendelkezései ellenére az ezen előírást alkalmazó szerződő felek a 09. módosítássorozattal bevezetett módosítások által nem érintett járművek esetében továbbra is elfogadják az előző módosítássorozattal módosított ezen előírás szerint megadott típusjóváhagyásokat.

13.12.5.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás bármely előző módosítássorozata szerinti típusjóváhagyás megadását vagy kiterjesztését.

---

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint – http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.

(2)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev. 6) 3. mellékletében találhatók – http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.

(3)  A 80. számú előírás helyett (azon előírás 1.2. szakaszával összhangban) ezen előírás szerint jóváhagyott M2 kategóriájú járműveknek szintén meg kell felelniük e szakasz követelményeinek.

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusza és hatálybalépésének időpontja az ENSZ EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 03. módosítássorozat 3. kiegészítése – A hatálybalépés időpontja: 2018. február 10.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyási kérelem

4.

Jóváhagyás

5.

Az ülésekre vonatkozó követelmények

6.

Járműtípus ülésrögzítéseire vonatkozó követelmények

7.

Az ülések járműtípusba történő beépítésére vonatkozó követelmények

8.

A gyártás megfelelősége

9.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.

Az üléstípus és/vagy a járműtípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

11.

A gyártás végleges leállítása

12.

Átmeneti rendelkezések

13.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

FÜGGELÉKEK

1.

Az ülések 5. szakasz szerinti és/vagy a rögzítések 6.1.2. szakasz szerinti és/vagy az oldalra néző ülések beszerelésének a 7. függelék 3. szakasza szerinti vizsgálatára irányuló eljárások

2.

A járművön lévő rögzítések vizsgálati eljárása a 6.1.1. szakasz alkalmazásában

3.

A végrehajtandó mérések

4.

Az elfogadhatósági kritériumok meghatározása

5.

A statikus vizsgálat követelményei és módszere

6.

Az ülésháttámlák hátsó részének energiaelnyelési jellemzői

7.

Az oldalra néző üléseken helyet foglaló utasok 7.4.4. szakasz szerinti védelmére vonatkozó követelmények

MELLÉKLETEK

1.

Értesítés üléstípus vagy -típusok szilárdság tekintetében történő jóváhagyásának megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 80. számú előírás alapján

2.

Értesítés egy járműtípusra vonatkozó, az ülésrögzítések szilárdsága tekintetében történő jóváhagyás megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy a járműtípus gyártásának végleges leállításáról, a 80. számú előírás alapján

3.

A jóváhagyási jelek elrendezése

4.

Eljárás a H pont helye és a gépjárműben utazó személy törzsének különböző üléshelyzetekben felvett tényleges dőlésszöge meghatározására

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.   Ezen előírás a következőkre vonatkozik:

a)	a II., III. és B osztályú, M2 és M3 kategóriájú (1) járművek menetirányba beépítendő ülései;

b)	a II., III. és B osztályú, M2 és M3 kategóriájú (1) járművek, azok üléseinek rögzítései és beépítése tekintetében;

c)	nem vonatkozik hátrafelé néző ülésekre vagy az ilyen ülésekre szerelt fejtámlákra.

1.2.   A 17. számú előírás szerint jóváhagyott M2 kategóriájú (1) járműveket a gyártó kérésére ezen előírás követelményeinek megfelelőnek kell tekinteni.

1.3.   Azokat a járműveket, amelyeknek egyes üléseire a 14. számú előírás 7.4. szakaszában előírt eltérések érvényesek, ezen előírás szerint kell jóváhagyni.

1.4.   A (II., III. vagy B osztályú,) M2 kategóriájú és a (II., III. vagy B osztályú,) M3 kategóriájú járművekbe – a (II., III. vagy B osztályú,) M3 kategóriájú, 10 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű járművek kivételével, amennyiben teljesülnek a 7.4. szakasz követelményei – tilos oldalra néző üléseket szerelni.

1.5.   Az 1.4. szakasz nem vonatkozik a mentőautókra, valamint a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők számára készült járművekre.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.    „ülés jóváhagyása”: valamely üléstípus alkatrészként történő jóváhagyása a menetirányba néző ülések utasainak védelme szempontjából, az ülések szilárdságára és az ülésháttámlák kialakítására tekintettel;

2.2.    „jármű jóváhagyása”: valamely járműtípus jóváhagyása a járműszerkezet ülések rögzítésére szolgáló részeinek szilárdsága és az ülések beszerelése szempontjából;

2.3.    „üléstípus”: olyan ülések, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi, szilárdságukra és ellenálló képességükre hatással bíró jellemzők tekintetében:

2.3.1.   a teherviselő részek szerkezete, alakja, méretei és anyagai;

2.3.2.   az ülésháttámla beállító és reteszelő rendszerének típusai és méretei;

2.3.3.   a csatlakoztató- és tartóelemek (pl. lábak) méretei, szerkezete és anyagai;

2.4.    „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi jellemzők tekintetében:

2.4.1.   az ezen előírás szempontjából releváns szerkezeti jellemzők; továbbá

2.4.2.   ha vannak ilyenek, a járműbe szerelt, típusjóváhagyással rendelkező ülés(ek) típusa vagy típusai;

2.5.    „ülés”: a valószínűleg a jármű szerkezetéhez erősített olyan szerkezet, beleértve annak kárpitozását és a felszerelésére szolgáló szerelvényeket is, amely egy vagy több felnőtt személy ülőhelyéül szolgál a járműben. Irányától függően az ülés lehet:

2.5.1.    „menetirányba néző ülés”: a mozgó járműben használható ülés, amely a jármű eleje felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10 °-nál vagy –10 °-nál kisebb szöget zár be;

2.5.2.    „hátrafelé néző ülés”: a mozgó járműben használható ülés, amely a jármű hátulja felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával +10 °-nál vagy –10 °-nál kisebb szöget zár be;

2.5.3.    „oldalra néző ülés”: a mozgó járműben használható ülés, amely a jármű oldala felé néz oly módon, hogy az ülés függőleges szimmetriasíkja a jármű függőleges szimmetriasíkjával 90 ° (±10 °)-ot zár be;

2.6.    „egyedi ülés”: egyetlen ülő utas elhelyezésére tervezett és kialakított ülés;

2.7.    „kettős ülés”: két, egymás mellett ülő utas elhelyezésére tervezett és kialakított ülés; két, egymás mellett elhelyezett, de egymással összeköttetésben nem lévő ülést két egyedi ülésnek kell tekinteni;

2.8.    „üléssor”: három vagy több, egymás mellett ülő utas elhelyezésére tervezett és kialakított ülés; több, egymás mellett elhelyezett egyedi vagy kettős ülés nem tekintendő üléssornak;

2.9.    „üléspárna”: az ülés közel vízszintesen elhelyezkedő része, amely az ülő utas alátámasztására szolgál;

2.10.    „ülésháttámla”: az ülés közel függőleges része, melynek feladata az utas hátának, vállainak és – ha lehet – fejének megtámasztása;

2.11.    „beállító rendszer”: az a szerkezet, amellyel az ülés vagy annak részei az ülésen helyet foglaló személy testalkatának megfelelő helyzetbe állíthatók;

2.12.    „elmozdító rendszer”: olyan szerkezet, amely az utasok beszállásának megkönnyítése céljából lehetővé teszi az ülésnek vagy az ülés egy részének oldalirányú vagy hosszirányú, közbenső rögzített helyzet nélküli elmozdítását;

2.13.    „reteszelő rendszer”: olyan szerkezet, amely biztosítja, hogy az ülés és annak részei a használati helyzetben maradjanak;

2.14.    „rögzítés”: a jármű padlójának vagy karosszériájának az a része, amelyhez az ülés hozzáerősíthető;

2.15.    „rögzítőelemek”: csavarok és más olyan alkatrészek, amelyekkel az ülést a járműhöz rögzítik;

2.16.    „vizsgálókocsi”: a frontális ütközéssel járó közúti balesetek dinamikus reprodukálására készített és használt berendezés;

2.17.    „segédülés”: a próbabábu számára szolgáló, a vizsgálókocsira a vizsgálandó ülés mögé felszerelt ülés. A segédülésnek reprezentatívnak kell lennie a járműben a vizsgálandó ülés mögött elhelyezkedő ülés tekintetében;

2.18.    „vonatkoztatási sík”: a próbabábu sarkainak érintkezési pontjain átmenő sík, amely a gépjárművekben elfoglalt ülő helyzetben a H pont és a törzs tényleges dőlésszögének a 4. melléklet előírásaival összhangban történő meghatározására szolgál;

2.19.    „vonatkoztatási magasság”: az ülés vonatkoztatási sík feletti legmagasabb pontjának magassága;

2.20.    „próbabábu”: menetirányba néző ülések esetében a HYBRID II vagy III előírásnak (2) megfelelő bábu, oldalra néző ülések esetében pedig a 95. számú előírás 6. melléklete szerinti, az oldalirányú ütközés vizsgálatához használt próbabábura vonatkozó előírásoknak megfelelő bábu;

2.21.    „vonatkoztatási zóna”: az a tér, amely két egymástól 400 mm-re lévő, függőleges hosszirányú és a H pontra szimmetrikus sík között helyezkedik el, és amelyet a 21. számú előírás 1. mellékletében leírt fejidom függőleges helyzetből vízszintes helyzetbe való forgatása határoz meg. A fejidomot a 21. számú előírás 1. mellékletében leírt módon kell elhelyezni, és azt 840 mm-es legnagyobb hosszméretre és 736 mm-es legkisebb hosszméretre kell beállítani az említett tér maradványkorlátozása céljából;

2.22.    „hárompontos biztonsági öv”: ezen előírás alkalmazásában a háromnál több rögzítési ponttal rendelkező biztonsági öveket is magában foglalja;

2.23.    „ülésosztás”: az egymás mögötti, azonos irányba néző ülések vízszintes távolsága az egyik ülés háttámlája párnázatának elülső oldalától az előtte lévő ülés háttámlája párnázatának hátsó oldaláig, a padlótól 620 mm magasságban mérve.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   Az ülésre vonatkozó jóváhagyási kérelmet az ülés gyártója vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.   A járműre vonatkozó jóváhagyási kérelmet a jármű gyártója vagy annak jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.3.   Az ülésre vagy a járműre vonatkozó jóváhagyási kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbiakban felsorolt dokumentumokat, melyeknek a következő adatokat kell tartalmazniuk:

3.3.1.   ülés jóváhagyása esetén:

3.3.1.1.   az ülés, a rögzítőelemei, valamint a beállító, elmozdító és reteszelő rendszerek részletes leírása;

3.3.1.2.   az ülés, a rögzítőelemei, valamint a beállító, elmozdító és reteszelő rendszerek megfelelő méretarányú és részletességű rajzai;

3.3.2.   jármű jóváhagyása esetén:

3.3.2.1.   a járműszerkezet rögzítésre használt részeinek részletes leírása;

3.3.2.2.   a jármű rögzítésre használt részeinek megfelelő méretarányú és részletességű rajzai.

3.4.   A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni a következőket:

3.4.1.   ülés jóváhagyása esetén a jóváhagyásra előterjesztett üléstípus két mintadarabja;

3.4.2.   jármű jóváhagyása esetén a járműszerkezet része.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Amennyiben az ezen előírás szerinti jóváhagyásra benyújtott ülés megfelel az alábbi 5. szakasz vonatkozó követelményeinek, az üléstípus jóváhagyását meg kell adni.

4.2.   Amennyiben az ezen előírás szerinti jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az alábbi 6. és 7. szakasz vonatkozó követelményeinek, a járműtípus jóváhagyását meg kell adni.

4.3.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez a 03. módosítássorozatnak megfelelően 03). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több üléstípushoz vagy járműtípushoz.

4.4.   Egy üléstípus és/vagy járműtípus ezen előírás szerinti jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. és/vagy 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.5.   Minden olyan ülésen, amely megfelel egy, az ezen előírás szerint jóváhagyott üléstípusnak, és minden olyan járművön, amely megfelel egy, az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.5.1.   egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (3);

4.5.2.   ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.5.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.6.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.   A jóváhagyási jelet esettől függően az ülésen vagy az üléseken vagy a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8.   A 3. melléklet példákat tartalmaz a jóváhagyási jelek elrendezésére.

5.   AZ ÜLÉSEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

5.1.   Minden menetirányba néző üléstípust vagy az 1. függelék (dinamikus vizsgálat), vagy az 5. és a 6. függelék (statikus vizsgálat) követelményei szerint kell vizsgálni, a gyártó kérése szerint.

5.2.   Az üléstípus jóváhagyására vonatkozó és az 1. mellékletben található mintának megfelelő értesítésen fel kell tüntetni, hogy az üléstípust milyen vizsgálatnak vetették alá.

5.3.   Valamennyi beállító és elmozdító rendszert automatikusan működő reteszelő rendszerrel kell ellátni.

5.4.   A vizsgálat után a beállító és reteszelő rendszereknek nem szükséges tökéletesen működőképesnek maradniuk.

5.5.   A 3 500 kg legnagyobb tömeget meg nem haladó, M2 kategóriájú járművek összes szélső első ülésére fejtámlát kell felszerelni. Ennek a fejtámlának meg kell felelnie a 04. módosítássorozattal módosított 25. számú ENSZ-előírás követelményeinek.

6.   JÁRMŰTÍPUS ÜLÉSRÖGZÍTÉSEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.1.   A jármű ülésrögzítéseinek ellen kell állniuk:

6.1.1.   vagy a 2. függelékben leírt vizsgálatnak;

6.1.2.   vagy – ha az ülés a vizsgált járműszerkezetre van szerelve – az 1. függelékben leírt vizsgálatoknak. Az ülésnek nem kell jóváhagyott típusúnak lennie, feltéve, hogy megfelel a fent említett függelék 3.2.1. szakaszában foglalt követelményeknek.

6.2.   A rögzítésnél és annak környezetében megengedhető a maradandó alakváltozás, akár a törés is, feltéve, hogy az előírt erőt a megadott időn keresztül végig fenntartották.

6.3.   Ha a járművön egynél több rögzítési típus van, a jármű jóváhagyásához minden változatot meg kell vizsgálni.

6.4.   Az ülést és a járművet egyetlen vizsgálattal, egyidejűleg is jóvá lehet hagyni.

6.5.   Az M3 kategóriájú járművek esetében akkor tekinthető úgy, hogy az ülésrögzítések megfelelnek a 6.1. és a 6.2. szakasz követelményeinek, ha a megfelelő ülőhelyek biztonsági öveinek rögzítési pontjai közvetlenül a beépítendő ülésekre vannak szerelve, és ezek a pontok megfelelnek a 14. számú előírás követelményeinek, amennyiben szükséges, akkor a 7.4. szakaszban megengedett eltéréssel.

7.   AZ ÜLÉSEK JÁRMŰTÍPUSBA TÖRTÉNŐ BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

7.1.   Valamennyi beépített, menetirányba néző ülést ezen előírás 5. szakaszának követelményei szerint kell jóváhagyni, és a következő feltételek vonatkoznak rájuk:

7.1.1.   az ülés vonatkoztatási magasságának legalább 1 m-nek kell lennie; valamint

7.1.2.   a közvetlenül mögötte lévő ülés H pontja nem lehet 72 mm-rel vagy annál magasabban a szóba forgó ülés H pontjánál, vagy, ha a mögötte lévő ülés H pontja 72 mm-nél magasabban van, az ülést ilyen helyzetben kell megvizsgálni és beépítésre jóváhagyni.

7.2.   Az 1. függelék szerinti jóváhagyás esetén az 1. és a 2. vizsgálatot kell elvégezni, az alábbi kivételekkel:

7.2.1.   Az 1. vizsgálat nem alkalmazandó, amennyiben be nem kötött utas nem ütközhet az ülés hátsó oldalának (azaz közvetlenül a vizsgált ülés mögött nincs menetirányba vagy oldalra néző ülés).

7.2.2.   A 2. vizsgálat nem alkalmazandó:

7.2.2.1.   ha az ülés hátsó oldalának nem ütközhet bekötött utas; vagy

7.2.2.2.   ha a mögötte lévő ülés olyan hárompontos biztonsági övvel felszerelt, menetirányba néző ülés, amelynek rögzítései teljes mértékben (a megengedett eltérés nélkül) megfelelnek a 14. számú előírásnak; vagy

7.2.2.3.   ha az ülés megfelel az ezen előírás 6. függelékében foglalt követelményeknek.

7.3.   Az 5. és a 6. függelék szerinti jóváhagyás esetén minden vizsgálatot el kell végezni, az alábbi kivételekkel:

7.3.1.   az 5. függelék szerinti vizsgálat nem alkalmazandó, amennyiben be nem kötött utas nem ütközhet az ülés hátsó oldalának (azaz közvetlenül a vizsgált ülés mögött nincs menetirányba vagy oldalra néző ülés).

7.3.2.   A 6. függelék szerinti vizsgálat nem alkalmazandó:

7.3.2.1.   ha az ülés hátsó oldalának nem ütközhet bekötött utas; vagy

7.3.2.2.   ha a mögötte lévő ülés olyan hárompontos biztonsági övvel felszerelt, menetirányba néző ülés, amelynek rögzítései teljes mértékben (eltérés nélkül) megfelelnek a 14. számú előírásnak.

7.4.   Az oldalra néző ülések beszerelésének a következő feltételek szerint kell történnie:

7.4.1.   az ülés vonatkoztatási magasságának legalább 1 m-nek kell lennie;

7.4.2.   a szomszédos, oldalra néző ülések H pontjain átmenő síknak párhuzamosnak kell lennie a vonatkoztatási síkkal;

7.4.3.   két szomszédos, oldalra néző ülés H pontjai közötti vízszintes távolság, melyet ezen ülőhelyek középpontjain áthaladó függőleges hosszirányú síkok között vízszintesen kell mérni, nem haladhatja meg a 725 mm-t, és nem lehet kisebb, mint 450 mm (lásd a 7. függelék 1. ábráját); valamint

7.4.4.   a legelső oldalra néző ülés előtt elhelyezkedő valamely járműalkatrésznek (pl. térelválasztónak, falnak vagy egy menetirányba néző ülés háttámlájának) védenie kell az oldalra néző üléseken helyet foglaló utasokat. E járműalkatrésznek meg kell felelnie a 7. függelékben szereplő követelményeknek, és a vizsgálat során meg kell őriznie védelmi funkcióját.

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében előírt feltételeknek és az alábbi követelményeknek:

8.1.   Az ezen előírás szerint jóváhagyott üléseket és/vagy járműveket úgy kell gyártani, hogy a fenti 5., 6. és 7. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.   A 8.1. szakaszban előírt követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő gyártásellenőrzést kell végezni. Ebben az esetben a megfelelő ellenőrzés a termék méretadatainak ellenőrzését és a termékminőség hatékony ellenőrzésére szolgáló eljárások meglétét jelenti.

8.3.   A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket, és a jóváhagyás céljából végzett vizsgálatok keretében bármely szükségesnek ítélt vizsgálatot elvégezhet a mintákon. Ezekre az ellenőrzésekre rendszerint évente egyszer kerül sor.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.   Az üléstípusokra és/vagy járműtípusokra ezen előírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények.

9.2.   Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1. és/vagy 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   AZ ÜLÉSTÍPUS ÉS/VAGY A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE

10.1.   Az üléstípus és/vagy a járműtípus bármilyen módosításáról értesíteni kell azt a típusjóváhagyó hatóságot, amely az üléstípust és/vagy a járműtípust jóváhagyta. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

10.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és az ülés és/vagy a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy

10.1.2.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

10.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.4. szakaszban meghatározott eljárásnak megfelelően kell értesíteni a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

10.3.   A jóváhagyást kiterjesztő típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 1. mellékletében és/vagy 2. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.

11.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. és/vagy 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

12.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1.   A 02. módosítássorozat hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

12.2.    2012. november 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak ki jóváhagyást, ha teljesülnek a 02. módosítássorozattal módosított előírás követelményei.

12.3.    2014. november 1-jétől az ezen előírás szerinti jóváhagyások, a 02. módosítássorozattal módosított előírás követelményei szerint megadott jóváhagyásokat kivéve, érvényüket vesztik.

12.4.    2014. november 1-jétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek elutasíthatják az olyan jármű első nemzeti vagy regionális nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amely nem a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményei szerint kapott típusjóváhagyást.

12.5.   Az ezen előírás 01. módosítássorozata szerinti alkatrész-jóváhagyások a 02. módosítássorozat hatálybalépését követően is érvényesek maradnak, és az előírást alkalmazó szerződő feleknek továbbra is el kell fogadniuk őket, továbbá egyikük sem utasíthatja vissza az ezen előírás 01. módosítássorozata szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

12.6.   A 03. módosítássorozat hatálybalépésének napjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

12.7.   Az ezen előírás 03. módosítássorozatának hatálybalépését követő 24 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak jóváhagyást új járműtípusokra, ha teljesülnek a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményei.

12.8.   Az ezen előírás 03. módosítássorozatának hatálybalépését követő 60 hónap elteltével az ezen előírást alkalmazó szerződő felek visszautasíthatják az olyan jármű nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását és első nemzeti vagy regionális nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amely nem felel meg az ezen előírás 03. módosítássorozatában foglalt követelményeknek.

12.9.   Az ezen előírás 01. vagy 02. módosítássorozata szerinti alkatrész-jóváhagyások a 03. módosítássorozat hatálybalépését követően is érvényesek maradnak, és az előírást alkalmazó szerződő feleknek továbbra is el kell fogadniuk őket, továbbá egyikük sem utasíthatja vissza az ezen előírás 01. vagy 02. módosítássorozata szerint megadott jóváhagyások kiterjesztését.

13.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által megadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.

---

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.6) 2. szakaszának meghatározása szerint. – http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(2)  Az Amerikai Egyesült Államokban az 50. százalékosztályba tartozó átlagos férfi fő méreteinek megfelelő HYBRID II és III műszaki követelményei és részletes rajzai, valamint a bábu e vizsgálathoz történő beállításának előírásai az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál vannak letétbe helyezve, és kérésre az Európai Gazdasági Bizottság titkárságán (Svájc, Genf, Nemzetek Palotája) tekinthetők meg.

(3)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev. 6) 3. mellékletében találhatók – http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html