11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1701 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. július 23.)

a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és V. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (4) bekezdése a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

A 2012. július 4-én elfogadott 649/2012/EU rendelet a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt (2) (a továbbiakban: Rotterdami Egyezmény) hajtja végre. Az említett rendelet átdolgozta a 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3), és 2014. március 1-jei hatállyal felváltotta azt. A 689/2008/EK rendeletet módosító 73/2013/EU bizottsági rendeletet (4)2013. január 25-én fogadták el, azonban 2013. április 1-jéig nem vált alkalmazandóvá. A 649/2012/EU bizottsági rendelet nem tükrözte megfelelően a 73/2013/EU rendeletben foglalt módosításokat. Ezért a jogi egyértelműség és a következetesség biztosítása érdekében a 649/2012/EU rendelet mellékleteibe helyénvaló belefoglalni a 73/2013/EU rendeletben foglalt módosításokat.

(2)

A 2008/934/EK határozattal (5) a Bizottság úgy határozott, hogy az acetoklórt, az aszulamot, a klórpikrint és a propargitot nem veszi fel hatóanyagként a 91/414/EGK tanácsi irányelv (6) I. mellékletébe, így ezek az anyagok nem használhatók növényvédő szerekben, és ezért fel kell venni őket a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe. Az acetoklórnak, az aszulamnak, a klórpikrinnek és a propargitnak a 649/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvételét felfüggesztették egy, a 33/2008/EK bizottsági rendelet (7) 13. cikke alapján benyújtott új kérelem miatt, amely ezen anyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére irányult. Ez az új kérelem az 1372/2011/EU végrehajtási rendelet (8), az 1045/2011/EU végrehajtási rendelet (9), az 1381/2011/EU végrehajtási rendelet (10) és a 943/2011/EU végrehajtási rendelet (11) elfogadásához vezetett, amelyekkel a Bizottság úgy határozott, hogy az acetoklórt, az aszulamot, a klórpikrint és a propargitot nem hagyja jóvá az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) szerinti hatóanyagként, így ezek az anyagok továbbra sem használhatók növényvédő szerekben. Ezért az acetoklórt, az aszulamot, a klórpikrint és a propargitot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe.

(3)

A 2008/934/EK határozattal a Bizottság úgy határozott, hogy a flufenoxuront nem veszi fel hatóanyagként a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, a 2012/77/EU határozattal (13) pedig úgy határozott, hogy az említett anyagot nem veszi fel hatóanyagként a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) I., IA. vagy IB. mellékletébe a 18. terméktípushoz tartozó anyagként. Ezért a flufenoxuron növényvédő szerekben történő használata szigorú korlátozások alá esik, és az anyagot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe. A flufenoxuronnak a 649/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvételét azonban felfüggesztették egy, a 33/2008/EK bizottsági rendelet 13. cikke alapján benyújtott új kérelem miatt, amely ezen anyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére irányult. Ez az új kérelem a 942/2011/EU végrehajtási rendelet (15) elfogadásához vezetett, amellyel a Bizottság úgy határozott, hogy a flufenoxuront nem hagyja jóvá az 1107/2009/EK rendelet szerinti hatóanyagként. Ezért a flufenoxuront fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe.

(4)

A 2012/257/EU határozattal (16) a Bizottság úgy határozott, hogy a naledet nem veszi fel a 98/8/EK irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe a 18. terméktípushoz tartozó anyagként, a 2005/788/EK határozattal (17) pedig úgy határozott, hogy az említett anyagot nem veszi fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe. Ezért a naled nem használható növényvédő szerekben, és ezért fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe.

(5)

A 2009/65/EK határozattal (18), a 2009/859/EK határozattal (19) és a 2008/769/EK határozattal (20) a Bizottság úgy határozott, hogy a 2-naftiloxiecetsavat, a difenilamint és a propanilt nem veszi fel hatóanyagként a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe. Ezért ezen anyagok nem használhatók növényvédő szerekben, és ezért fel kell venni őket a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékekbe. A 2-naftiloxiecetsavnak, a difenilaminnak és a propanilnak a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részébe való felvételét azonban felfüggesztették egy, a 33/2008/EK bizottsági rendelet 13. cikke alapján benyújtott új kérelem miatt, amely ezen anyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére irányult. Ez az új kérelem az 1127/2011/EU végrehajtási rendelet (21), az 578/2012/EU végrehajtási rendelet (22) és az 1078/2011/EU végrehajtási rendelet (23) elfogadásához vezetett, amelyekkel a Bizottság úgy határozott, hogy a 2-naftiloxiecetsavat, a difenilamint és a propanilt nem hagyja jóvá az 1107/2009/EK rendelet szerinti hatóanyagként, így ezen anyagok továbbra sem használhatók növényvédő szerekben. Ezért a 2-naftiloxiecetsavat, a difenilamint és a propanilt fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékbe.

(6)

A 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékek diklórfoszra vonatkozó bejegyzését módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze a 2012/254/EU bizottsági határozatot (24), amelyben a Bizottság megtagadta a diklórfosznak a 98/8/EK irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe történő felvételét, aminek következtében a diklórfosz nem használatható növényvédő szerekben.

(7)

Az 582/2012/EU végrehajtási rendelettel (25) és a 359/2012/EU végrehajtási rendelettel (26) a Bizottság jóváhagyta a bifentrint és a metámot, így ezen anyagok növényvédő szerekben való használata már nem tilos. Ezért a bifentrint és a metámot törölni kell a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részéből.

(8)

2011 júniusában tartott ötödik ülésén a Rotterdami Egyezmény részes feleinek konferenciája az alaklórnak, az aldikarbnak és az endoszulfánnak az említett egyezmény III. mellékletébe való felvételéről határozott, ennek megfelelően az említett anyagok az egyezmény szerinti, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás hatálya alá kerültek. Ezért ezeket az anyagokat törölni kell a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő vegyianyagjegyzékből, és hozzá kell adni az ugyanannak a mellékletnek a 3. részében szereplő vegyianyagjegyzékhez.

(9)

A ciánamidot törölni kell a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részéből, mivel bizonyítást nyert, hogy a 2008/745/EK bizottsági határozat (27) azon rendelkezése, mely szerint a ciánamid nem szerepelhet a 91/414/EGK irányelv I. mellékletében, nem jelenti az említett anyag „peszticidek” kategóriában történő használatának szigorú korlátozását, mivel a ciánamidnak a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában történő használata jelentős mértékű. A ciánamid a 98/8/EK irányelv keretében azonosításra és értékelés céljából bejelentésre került. Ennélfogva a ciánamidot tartalmazó biocid termékek használatát a tagállamok nemzeti szabályaikkal összhangban az említett irányelv alapján meghozandó döntés elfogadásáig továbbra is engedélyezhetik.

(10)

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény keretében hozott határozat értelmében, amely úgy rendelkezett, hogy az endoszulfán anyag felvételre kerül az említett Egyezmény A. mellékletének 1. részébe, az endoszulfán bekerült a 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) I. mellékletének A. részébe. Ezért az endoszulfánt fel kell venni a 649/2012/EU rendelet V. mellékletének 1. részébe.

(11)	A 649/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

mivel az e rendeletben megállapított módosításokat az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők már alkalmazzák a gyakorlatban azon feltételezés alapján, hogy a 73/2013/EU bizottsági rendelet módosította a 649/2012/EU rendeletet, a módosításokat visszamenőleges hatállyal, 2014. március 1-jétől – a 649/2012/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapjától – kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 649/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	Az V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 201., 2012.7.27., 60. o.

(2) HL L 63., 2003.3.6., 29. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 689/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról (HL L 204., 2008.7.31., 1. o.).

(4) A Bizottság 73/2013/EU rendelete (2013. január 25.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és V. mellékletének módosításáról (HL L 26., 2013.1.26., 11. o.).

(5) A Bizottság 2008/934/EK határozata (2008. december 5.) egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (HL L 333., 2008.12.11., 11. o.).

(6) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

(7) A Bizottság 33/2008/EK rendelete (2008. január 17.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról (HL L 15., 2008.1.18., 5. o.).

(8) A Bizottság 1372/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 21.) az acetoklór hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 341., 2011.12.22., 45. o.).

(9) A Bizottság 1045/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 19.) az aszulam hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 275., 2011.10.20., 23. o.).

(10) A Bizottság 1381/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 22.) a klórpikrin hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK határozat módosításáról (HL L 343., 2011.12.23., 26. o.).

(11) A Bizottság 943/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. szeptember 22.) a propargit hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 246., 2011.9.23., 16. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete ( 2009. október 21. ) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről ( HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(13) A Bizottság 2012/77/EU határozata (2012. február 9.) a 18. terméktípus vonatkozásában a flufenoxuronnak a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe történő fel nem vételéről (HL L 38., 2012.2.11., 47. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve (1998. február 16.) a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).

(15) A Bizottság 942/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. szeptember 22.) a flufenoxuron hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 246., 2011.9.23., 13. o.).

(16) A Bizottság 2012/257/EU határozata (2012. május 11.) a nalednek a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe a 18. terméktípus vonatkozásában történő felvétele megtagadásáról (HL L 126., 2012.5.15., 12. o.).

(17) A Bizottság 2005/788/EK határozata (2005. november 11.) a nalednek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az ezt a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (HL L 296., 2005.11.12., 41. o.).

(18) A Bizottság 2009/65/EK határozata (2009. január 26.) a 2-naftiloxiecetsavnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (HL L 23., 2009.1.27., 33. o.).

(19) A Bizottság 2009/859/EK határozata (2009. november 30.) a difenil-aminnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (HL L 314., 2009.12.1., 79. o.).

(20) A Bizottság 2008/769/EK határozata (2008. szeptember 30.) a propanilnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (HL L 263., 2008.10.2., 14. o.).

(21) A Bizottság 1127/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. november 7.) a 2-naftil-oxi-ecetsav hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról (HL L 289., 2011.11.8., 26. o.).

(22) A Bizottság 578/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 29.) a difenil-amin hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról (HL L 171., 2012.6.30., 2. o.).

(23) A Bizottság 1078/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 25.) a propanil hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról (HL L 279., 2011.10.26., 1. o.).

(24) A Bizottság 2012/254/EU határozata (2012. május 10.) a diklórfosznak a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., IA. vagy IB. mellékletébe a 18. terméktípus vonatkozásában történő felvétele megtagadásáról (HL L 125., 2012.5.12., 53. o.).

(25) A Bizottság 582/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. július 2.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bifentrin hatóanyag jóváhagyásáról és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról (HL L 173., 2012.7.3., 3. o.).

(26) A Bizottság 359/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. április 25.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a metám hatóanyag jóváhagyásáról és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról (HL L 114., 2012.4.26., 1. o.).

(27) A Bizottság 2008/745/EK határozata (2008. szeptember 18.) a ciánamidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (HL L 251., 2008.9.19., 45. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).

I. melléklet

A 649/2012/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. rész a következőképpen módosul:

az alaklórra és az aldikarbra vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

Vegyi anyag	CAS-szám	Einecs-szám	KN-kód (***)	Alkategória (*)	Felhasználási korlátozás (**)	Értesítést nem igénylő országok
„Alaklór (#)	15972-60-8	240-110-8	ex 2924 25 00	p(1)	b
Aldikarb (#)	116-06-3	204-123-2	ex 2930 80 00	p(1)-p(2)	b-b”;

a diklórfoszra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Vegyi anyag	CAS-szám	Einecs-szám	KN-kód (***)	Alkategória (*)	Felhasználási korlátozás (**)	Értesítést nem igénylő országok
„Diklórfosz (+)	62-73-7	200-547-7	ex 2919 90 00	p(1)-p(2)	b-b”;

c)	a bifentrinre és a metámra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni;

a jegyzék a következő bejegyzésekkel egészül ki betűrend szerinti sorrendben:

Vegyi anyag	CAS-szám	Einecs-szám	KN-kód (***)	Alkategória (*)	Felhasználási korlátozás (**)	Értesítést nem igénylő országok
„Acetoklór (+)	34256-82-1	251-899-3	ex 2924 29 70	p(1)	b
Aszulam (+)	3337-71-1 2302-17-2	222-077-1 218-953-8	ex 2935 90 90	p(1)	b
Klórpikrin (+)	76-06-2	200-930-9	ex 2904 91 00	p(1)	b
Flufenoxuron (+)	101463-69-8	417-680-3	ex 2924 21 00	p(1)-p(2)	b-sr
Naled (+)	300-76-5	206-098-3	ex 2919 90 00	p(1)-p(2)	b-b
Propargit (+)	2312-35-8	219-006-1	ex 2920 90 70	p(1)	b”.

A 2. rész a következőképpen módosul:

a diklórfoszra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Vegyi anyag	CAS-szám	Einecs-szám	KN-kód (***)	Kategória (*)	Felhasználási korlátozás (**)
„Diklórfosz	62-73-7	200-547-7	ex 2919 90 00	p	b”;

b)	az alaklórra, az aldikarbra, a ciánamidra és az endoszulfánra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni;

a jegyzék a következő bejegyzésekkel egészül ki betűrend szerinti sorrendben:

Vegyi anyag	CAS-szám	Einecs-szám	KN-kód (***)	Kategória (*)	Felhasználási korlátozás (**)
„2-naftiloxiecetsav	120-23-0	204-380-0	ex 2918 99 90	p	b
Acetoklór	34256-82-1	251-899-3	ex 2924 29 70	p	b
Aszulam	3337-71-1 2302-17-2	222-077-1 218-953-8	ex 2935 90 90	p	b
Klórpikrin	76-06-2	200-930-9	ex 2904 91 00	p	b
Difenilamin	122-39-4	204-539-4	ex 2921 44 00	p	b
Flufenoxuron	101463-69-8	417-680-3	ex 2924 21 00	p	sr
Naled	300-76-5	206-098-3	ex 2919 90 00	p	b
Propanil	709-98-8	211-914-6	ex 2924 29 70	p	b
Propargit	2312-35-8	219-006-1	ex 2920 90 70	p	b”.

A 3. rész a következő bejegyzésekkel egészül ki betűrend szerinti sorrendben:

Vegyi anyag	Vonatkozó CAS-szám(ok)	HR-kód Tiszta anyag (**)	HR-kód Az anyagot tartalmazó keverékek (**)	Kategória
„Alaklór	15972-60-8	2924.25	3808.93	Peszticid
Aldikarb	116-06-3	2930.80	3808.91	Peszticid
Endoszulfán	115-29-7	2920.30	3808.91	Peszticid”.

II. melléklet

A 649/2012/EU rendelet V. mellékletének 1. része a következő bejegyzéssel egészül ki:

Kiviteli tilalom alá eső vegyi anyagok/áruk leírása

Esetleges további részletek (például a vegyi anyag neve, EK-száma, CAS-száma stb.)

„Endoszulfán

204-079-4 EK-kód

115-29-7 CAS-kód

2920 30 00 KN-kód”.

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/8

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1702 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. augusztus 1.)

az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot a kiemelt zárlati károsítók jegyzékének megállapítására.

(2)

A kiemelt zárlati károsítók olyan uniós zárlati károsítók, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének: először is nem ismeretes, hogy jelen lennének az Unió területén, illetve ismeretes, hogy annak egy korlátozott részén, kis számban, rendszertelen, elszigetelt és ritka módon vannak jelen, másodszor lehetséges gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatásuk az Unió területe vonatkozásában a legsúlyosabb fokú, harmadszor szerepelnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékében.

(3)	A Bizottság értékelést végzett a kiemelt zárlati károsítók jegyzékének összeállítása érdekében. Az értékelés alapját a Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által kidolgozott módszertan jelentette.

(4)

E módszertan összetett mutatókat és több kritériumon alapuló elemzést foglal magában. Az Unió területe vonatkozásában az értékelt károsítók elterjedésének és megtelepedésének valószínűségét, valamint következményeit veszi figyelembe. Ezenfelül figyelemmel van az (EU) 2016/2031 rendelet I. mellékletének 1. szakasza 2. pontjában és 2. szakaszában felsorolt kritériumokra, amelyek gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókat fednek le.

(5)

Az értékelés figyelembe vette a Bizottság Közös Kutatóközpontja és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által alkalmazott módszertan, valamint a minőségi jogalkotási portálon zajlott nyilvános konzultáció eredményeit. Mindezek alapján 20 olyan károsító került meghatározásra, amelyek lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatása az Unió területe vonatkozásában a legsúlyosabb fokú.

(6)	E károsítók jelenléte az Unió területén vagy nem ismeretes, vagy korlátozott, illetve kis számú, rendszertelen, elszigetelt és ritka.

(7)	Ezért helyénvaló e rendelet mellékletében meghatározni ezen károsítók jegyzékét.

(8)	Az uniós zárlati károsítókra vonatkozó szabályozás következetes alkalmazása érdekében ezt a rendeletet ugyanattól az időponttól kell alkalmazni, mint az (EU) 2016/2031 rendeletet, vagyis 2019. december 14-től,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kiemelt zárlati károsítók jegyzéke

A kiemelt zárlati károsítóknak az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékét e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

Melléklet

A kiemelt zárlati károsítók jegyzéke

Agrilus anxius Gory

Agrilus planipennis Fairmaire

Anastrepha ludens (Loew)

Anoplophora chinensis (Thomson)

Anoplophora glabripennis (Motschulsky)

Anthonomus eugenii Cano

Aromia bungii (Faldermann)

Bactericera cockerelli (Sulc.)

Bactrocera dorsalis (Hendel)

Bactrocera zonata (Saunders)

Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Bührer) Nickle et al.

Candidatus Liberibacter spp., a Huanglongbing kór, vagyis a citrusokat sújtó sárga sárkány betegség kórokozója

Conotrachelus nenuphar (Herbst)

Dendrolimus sibiricus Tschetverikov

Phyllosticta citricarpa (McAlpine) Van der Aa

Popillia japonica Newman

Rhagoletis pomonella Walsh

Spodoptera frugiperda (Smith)

Thaumatotibia leucotreta (Meyrick)

Xylella fastidiosa (Wells et al.)

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1703 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. október 4.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról („Cidre de Normandie”/„Cidre normand” [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely a 2446/2000/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)	A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

(3)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Cidre de Normandie”/„Cidre normand” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 4-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Bizottság 2446/2000/EK rendelete (2000. november 6.) egyes neveknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben foglalt, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések nyilvántartásába való bejegyzéséről szóló 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről (HL L 281., 2000.11.7., 12. o.).

(3) HL C 186., 2019.6.3., 4. o.

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1704 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. október 9.)

a 2018. évben a 847/96/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján visszatartott egyes mennyiségeknek a 2019-es halászati kvótákhoz való hozzáadásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok a számukra kiosztott kvóta alkalmazása szerinti év október 31-ig kérhetik a Bizottságot, hogy kvótájuk legfeljebb 10 %-át tartsa vissza a következő évre való átcsoportosítás céljából.

(2)

Az (EU) 2016/2285 (2), az (EU) 2017/1970 (3), az (EU) 2017/2360 (4) és az (EU) 2018/120 (5) tanácsi rendelet bizonyos állományok tekintetében megállapítja a 2018. évi halászati kvótákat, valamint meghatározza, hogy mely állományok tartozhatnak a 847/96/EK rendeletben előírt intézkedések hatálya alá.

(3)	Az (EU) 2018/1628 (6), az (EU) 2018/2025 (7), az (EU) 2018/2058 (8) és az (EU) 2019/124 (9) tanácsi rendelet megállapítja a 2019. évi halászati kvótákat bizonyos állományok tekintetében.

(4)

A 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján egyes tagállamok 2018. október 31. előtt kérték, hogy az e rendelet mellékletében felsorolt halállományokra vonatkozó 2018-as kvótájuk egy részét tartsák vissza és csoportosítsák át a következő évre. A visszatartott mennyiséget az említett rendeletben megadott mennyiségi határok figyelembevételével indokolt hozzáadni a 2019-es kvótákhoz.

(5)

A rugalmassági gyakorlat során a Bizottság ellenőrizte és figyelembe vette a halállományok kért átcsoportosítására vonatkozó jogosultságot, valamint az érintett halállományok kiaknázásának fokát. A szóban forgó halállományok tekintetében ezért a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2018-as visszatartott kvóta átcsoportosítható 2019-re.

(6)

Egyes tagállamok kérték, hogy az ezüstöstengericompó-állományra vonatkozó 2018-as kvótájuk egy részét a Bizottság tartsa vissza és csoportosítsa át a következő évre, ugyanakkor az (EU) 2018/2025 rendelet nem állapít meg teljes kifogható mennyiséget az ICES 1–10, 12 és 14 alterületeken az ezüstös tengericompóra vonatkozóan. Ezért az ezüstöstengericompó-állományra vonatkozó 2018-as kvóták nem csoportosíthatók át.

(7)

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené az élő tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, az egymást követő évek közötti rugalmasság elvének az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 15. cikkének (9) bekezdésében előírt alkalmazását a Bizottság az e rendelet mellékletében felsorolt halállományok esetében kizárja. Hasonlóképpen amennyiben egy tagállam egy adott állomány tekintetében alkalmazta az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét, a szóban forgó állomány esetében nem alkalmazható más rugalmassági eszköz a fel nem használt halászati lehetőségek átcsoportosítására, ami az adott állományt így kizárja e rendelet hatálya alól.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1628, az (EU) 2018/2025, az (EU) 2018/2058 és az (EU) 2019/124 rendeletben a 2019. évre megállapított halászati kvótákat az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően növelni kell.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 9-én.

a Bizottság részéről,

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/2285 rendelete (2016. december 12.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2017. és 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet módosításáról (HL L 344., 2016.12.17., 32. o.).

(3) A Tanács (EU) 2017/1970 rendelete (2017. október 27.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 281., 2017.10.31., 1. o.).

(4) A Tanács (EU) 2017/2360 rendelete (2017. december 11.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról (HL L 337., 2017.12.19., 1. o.).

(5) A Tanács (EU) 2018/120 rendelete (2018. január 23.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról és az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról (HL L 27., 2018.1.31., 1. o.).

(6) A Tanács (EU) 2018/1628 rendelete (2018. október 30.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról, valamint az egyéb vizekben élő állomány vonatkozásában meghatározott bizonyos halászati lehetőség tekintetében az (EU) 2018/120 rendelet módosításáról (HL L 272., 2018.10.31., 1. o.).

(7) A Tanács (EU) 2018/2025 rendelete (2018. december 17.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2019. és 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 325., 2018.12.20., 7. o.).

(8) A Tanács (EU) 2018/2058 rendelete (2018. december 17.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról (HL L 329., 2018.12.27., 8. o.).

(9) A Tanács (EU) 2019/124 rendelete (2019. január 30.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról (HL L 29., 2019.1.31., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

MELLÉKLET

Ország-azonosító	Állomány-azonosító	Faj	Övezet megnevezése	2018. évi végleges kvóta (1) (tonnában)	2018. évi fogások (tonnában)	Különleges feltételek (2) szerint ejtett 2018. évi fogások (tonnában)	Végleges kvóta %	Átcsoportosított mennyiség (tonnában)
DE	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az 5b, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei	120,144	0	0	0	12,014
DE	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	32,400	0	0	0	3,240
DE	COD/03AN.	Közönséges tőkehal	Skagerrak	171,625	86,169	0	50,21	17,163
DE	COD/2A3AX4	Közönséges tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	2898,766	458,771	1056,726	52,28	289,877
DE	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei; az 5b és 6 övezet uniós és nemzetközi vizei	30,434	0	0	0	3,043
DE	HAD/*2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei (különleges feltétel: HAD/5BC6A.)	0,650	0	0	0	0,065
DE	HAD/03A.	Foltos tőkehal	3a	142,739	31,533	0	22,09	14,274
DE	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	987,251	56,378	315,842	37,70	98,725
DE	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	A 6b és 6a övezet uniós és nemzetközi vizei	6,586	0	0	0	0,659
DE	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	A 6b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	43,847	0	0	0	4,385
DE	HER/*04B.	Hering	4b (különleges feltétel: HER/4CXB7D)	545,495	0	0	0	54,550
DE	HER/*04-C.	Hering	A 4 övezet uniós vizei (különleges feltétel: HER/03A.)	179,400	144,000	0	80,27	17,940
DE	HER/*25B-F	Hering	2 és 5b az é. sz. 62°-tól északra (Feröer szigeteki vizek) (különleges feltétel: HER/1/2-)	341,230	0	0	0	34,123
DE	HER/03A.	Hering	3a	357,859	174,900	144,000	89,11	35,786
DE	HER/03A-BC	Hering	3a	56,610	30,932	0	54,64	5,661
DE	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	1982,020	1921,308	0,334	96,95	60,378
DE	HER/2A47DX	Hering	4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei	58,504	56,524	0	96,62	1,980
DE	HER/3D-R30	Hering	A 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei	4033,980	3951,238	0	97,95	82,742
DE	HER/4CXB7D	Hering	4c és 7d, a blackwateri állomány kivételével	11743,415	10818,525	0	92,12	924,890
DE	HER/7G-K.	Hering	7g, 7h, 7j és 7k	0,021	0	0	0	0,002
DE	HKE/*03A.	Szürke tőkehal	3a (különleges feltétel: HKE/2AC4-C)	27,042	7,664	0	28,34	2,704
DE	HKE/*8ABDE	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e (különleges feltétel: HKE/571214)	2,000	0	0	0	0,200
DE	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	303,514	63,099	7,664	23,31	30,351
DE	HKE/571214	Szürke tőkehal	6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	22,000	18,401	0	83,64	2,200
DE	LEZ/07.	Rombuszhalak	7	2,200	0	0	0	0,220
DE	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A 2a és 4 övezet uniós vizei	7,776	1,119	0	14,39	0,778
DE	MAC/*02AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2A34.)	112,700	0	0	0	11,270
DE	MAC/*2AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	1898,800	0	0	0	189,880
DE	MAC/*8ABD.	Makréla	8a, 8b és 8d (különleges feltétel: MAC/8C3411)	437,478	420,736	0	96,17	16,742
DE	MAC/*FRO1	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2A34.)	86,980	0	0	0	8,698
DE	MAC/*FRO2	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	1938,700	0,379	0	0,02	193,870
DE	MAC/2A34.	Makréla	3a és 4; a 2a, 3b, 3c és az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei	2746,000	2719,445	3,802	99,17	22,753
DE	MAC/8C3411	Makréla	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	437,931	0	420,736	96,07	17,195
DE	NEP/03A.	Norvég homár	3a	26,642	5,936	0	22,28	2,664
DE	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A 2a és 4 övezet uniós vizei	886,670	542,044	0	61,13	88,667
DE	PLE/03AN.	Sima lepényhal	Skagerrak	68,440	8,464	0	12,37	6,844
DE	PLE/03AS.	Sima lepényhal	Kattegat	17,530	0,756	0	4,31	1,753
DE	PLE/2A3AX4	Sima lepényhal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	6827,053	2616,898	9,710	38,47	682,705
DE	PLE/3BCD-C	Sima lepényhal	Az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei	1600,393	1445,913	0	90,35	154,480
DE	POK/2C3A4.	Fekete tőkehal	3a és 4; a 2a övezet uniós vizei	9029,725	8179,973	0	90,59	849,752
DE	POK/56-14	Fekete tőkehal	6; az 5b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	247,750	0,479	0	0,19	24,775
DE	RHG/5B67-	Észak-atlanti gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/5B67-)	0,066	0	0	0	0,007
DE	RHG/8X14-	Észak-atlanti gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	0,157	0	0	0	0,016
DE	RNG/*5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	1,570	0	0	0	0,157
DE	RNG/*8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/5B67-)	0,660	0	0	0	0,066
DE	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	6,600	0	0	0	0,660
DE	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	15,700	0	0	0	1,570
DE	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	1129,161	722,721	0	64,01	112,916
DE	SOL/3ABC24	Közönséges nyelvhal	3a; Az ICES 22-24 alkörzet uniós vizei	15,808	15,416	0	97,52	0,392
DE	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32 alkörzet uniós vizei	16698,104	15228,701	0	91,20	1469,403
DE	WHB/*05-F.	Kék puhatőkehal	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: WHB/1X14)	4108,273	1072,776	0	26,11	410,827
DE	WHG/2AC4.	Vékonybajszú tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	448,597	60,439	38,781	22,12	44,860
DE	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	0,110	0	0	0	0,011
DK	COD/03AN.	Közönséges tőkehal	Skagerrak	6883,142	4221,317	0	61,33	688,314
DK	COD/2A3AX4	Közönséges tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	7783,297	2030,700	3460,877	70,56	778,330
DK	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei; az 5b és 6 övezet uniós és nemzetközi vizei	17,778	0,001	0	0,01	1,778
DK	HAD/03A.	Foltos tőkehal	3a	2282,198	563,786	0	24,70	228,220
DK	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	1796,523	264,354	853,336	62,21	179,652
DK	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	A 6b és 6a övezet uniós és nemzetközi vizei	1,330	0,750	0	56,39	0,133
DK	HER/*04B.	Hering	4b (különleges feltétel: HER/4CXB7D)	926,369	0	0	0	92,637
DK	HER/*04-C.	Hering	A 4 övezet uniós vizei (különleges feltétel: HER/03A.)	8929,906	8328,257	0	93,26	601,649
DK	HER/*25B-F	Hering	2 és 5b az é. sz. 62°-tól északra (Feröer szigeteki vizek) (különleges feltétel: HER/1/2-)	2491,158	0	0	0	249,116
DK	HER/03A.	Hering	3a	12586,905	1744,028	8328,257	80,02	1258,691
DK	HER/03A-BC	Hering	3a	6315,259	364,862	0	5,78	631,526
DK	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	17810,134	17051,626	0	95,74	758,508
DK	HER/2A47DX	Hering	4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei	10385,789	8549,477	0	82,32	1038,579
DK	HER/3D-R30	Hering	A 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei	13158,086	11848,401	0	90,05	1309,685
DK	HER/4AB.	Hering	Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei	130414,230	114965,013	753,001	88,73	13041,423
DK	HER/4CXB7D	Hering	4c és 7d, a blackwateri állomány kivételével	938,480	2,035	0	0,22	93,848
DK	HKE/*03A.	Szürke tőkehal	3a (különleges feltétel: HKE/2AC4-C)	235,928	0	0	0	23,593
DK	HKE/03A.	Szürke tőkehal	3a	1714,839	568,439	0	33,15	171,484
DK	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	2363,106	560,737	0	23,73	236,311
DK	HKE/571214	Szürke tőkehal	6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	3,104	2,600	0	83,76	0,310
DK	JAX/*4BC7D	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 4b, 4c és 7d övezet uniós vizei (különleges feltétel: JAX/2A-14)	539,480	0	0	0	53,948
DK	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 2a, 4a; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e övezet uniós vizei; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	11398,686	6051,438	0	53,09	1139,869
DK	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A 2a és 4 övezet uniós vizei	63,774	44,271	0	69,42	6,377
DK	MAC/*02AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2A34.)	2405,000	0	0	0	240,500
DK	MAC/*2A6.	Makréla	6, a 2a övezet nemzetközi vizei (különleges feltétel: MAC/2A34.)	11190,000	3984,698	0	35,61	1119,000
DK	MAC/*3A4BC	Makréla	3a és 4bc övezet (különleges feltétel: MAC/2A34)	2028,762	762,531	0	37,59	202,876
DK	MAC/*4A-EN	Makréla	A 2a övezet uniós vizei; a 4a övezet uniós és norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	2554,430	0	0	0	255,443
DK	MAC/*FRO1	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2A34.)	2456,000	0	0	0	245,600
DK	MAC/2A34.	Makréla	3a és 4; a 2a, 3b, 3c és az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei	13930,055	9122,582	4747,229	99,57	60,244
DK	MAC/2A4A-N	Makréla	A 2a és 4a övezet norvég vizei	12539,676	12529,570	0	99,92	10,106
DK	MAC/2CX14-	Makréla	6, 7, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 2a, 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	4298,986	4225,523	0	98,29	73,463
DK	NEP/03A.	Norvég homár	3a	9645,632	5138,748	0	53,28	964,563
DK	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A 2a és 4 övezet uniós vizei	1394,844	58,896	0	4,22	139,484
DK	PLE/03AN.	Sima lepényhal	Skagerrak	13514,240	4362,259	0	32,28	1351,424
DK	PLE/03AS.	Sima lepényhal	Kattegat	1549,490	479,366	0	30,94	154,949
DK	PLE/2A3AX4	Sima lepényhal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	23678,404	4887,871	4781,723	40,84	2367,840
DK	PLE/3BCD-C	Sima lepényhal	Az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei	5405,970	2402,417	0	44,44	540,597
DK	POK/2C3A4.	Fekete tőkehal	3a és 4; a 2a övezet uniós vizei	7755,811	6844,467	0	88,25	775,581
DK	POK/56-14	Fekete tőkehal	6; az 5b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	1,605	1,268	0	79,00	0,161
DK	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	679,100	367,357	0	54,09	67,910
DK	SOL/3ABC24	Közönséges nyelvhal	3a; a 22–24 alkörzet uniós vizei	421,819	353,840	0	83,88	42,182
DK	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32 alkörzet uniós vizei	27307,558	24577,085	0	90,00	2730,473
DK	WHB/*05-F.	Kék puhatőkehal	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: WHB/1X14)	541,606	0	0	0	54,161
DK	WHG/2AC4.	Vékonybajszú tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	1953,310	171,491	67,004	12,21	195,331
DK	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7g, 7h, 7j és 7k	1,000	0,794	0	79,40	0,100
EE	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az 5b, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei	18,880	0	0	0	1,888
EE	HER/03D.RG	Hering	28.1 alkörzet	13170,008	12520,836	0	95,07	649,172
EE	HER/3D-R30	Hering	A 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei	26957,499	22205,217	0	82,37	2695,750
EE	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32 alkörzet uniós vizei	31084,876	29625,552	0	95,31	1459,324
ES	ALF/3X14-	Nyálkásfejűhalak	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	80,320	72,044	0	89,70	8,032
ES	ANE/08.	Szardella	8	27753,493	27614,827	0	99,50	138,666
ES	ANF/8C3411	Ördöghalfélék	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	3582,444	1536,966	0	42,90	358,244
ES	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az 5b, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei	396,998	134,928	0	33,99	39,700
ES	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	295,428	258,682	0	87,56	29,543
ES	BSF/8910-	Fekete abroncshal	A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei	74,478	66,582	0	89,40	7,448
ES	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei; az 5b és 6 övezet uniós és nemzetközi vizei	68,535	30,194	0	44,06	6,854
ES	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	A 6b és 6a övezet uniós és nemzetközi vizei	31,107	27,332	0	87,86	3,111
ES	HER/*25B-F	Hering	2 és 5b az é. sz. 62°-tól északra (Feröer szigeteki vizek) (különleges feltétel: HER/1/2-)	5,000	0	0	0	0,500
ES	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	35,432	0	0	0	3,543
ES	HKE/*57-14	Szürke tőkehal	6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (különleges feltétel: HKE/8ABDE.)	4219,400	2378,000	0	56,36	421,940
ES	HKE/*8ABDE	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e (különleges feltétel: HKE/571214)	3325,230	216,000	0	6,50	332,523
ES	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e	14913,441	8889,383	2378,000	75,55	1491,344
ES	HKE/8C3411	Szürke tőkehal	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	7591,567	6466,076	0	85,17	759,157
ES	JAX/*08C	Fattyúmakrélák	8c (különleges feltétel: JAX/09.)	2323,177	2090,000	0	89,96	232,318
ES	JAX/*08C2.	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	8c (különleges feltétel: JAX/2A-14)	8227,267	7400,000	0	89,94	822,727
ES	JAX/*09.	Fattyúmakrélák	9 (különleges feltétel: JAX/08C)	784,528	0	0	0	78,453
ES	JAX/08C.	Fattyúmakrélák	8c	15692,080	12235,671	0	77,97	1569,208
ES	JAX/09.	Fattyúmakrélák	9	24863,885	16575,953	2090,000	75,07	2486,389
ES	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	9789,557	477,878	7400,000	80,47	978,956
ES	LEZ/*8ABDE.	Rombuszhalak	8a, 8b, 8d és 8e (különleges feltétel: LEZ/07.)	836,250	37,834	0	4,52	83,625
ES	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; 6; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	688,040	323,245	0	46,98	68,804
ES	LEZ/8ABDE.	Rombuszhalak	8a, 8b, 8d és 8e	551,524	507,491	0	92,02	44,033
ES	LEZ/8C3411	Rombuszhalak	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	1349,508	847,038	0	62,77	134,951
ES	MAC/*08B.	Makréla	8b (különleges feltétel: MAC/8C3411)	2936,352	0	0	0	293,635
ES	MAC/*8ABD.	Makréla	8a, 8b és 8d (különleges feltétel: MAC/8C3411)	8741,172	0	0	0	874,117
ES	MAC/2CX14-	Makréla	6, 7, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 2a, 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	1511,801	1311,468	0	86,75	151,180
ES	MAC/8C3411	Makréla	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	30008,507	28784,005	0	95,92	1224,502
ES	NEP/07.	Norvég homár	7	1693,642	27,263	158,375	10,96	169,364
ES	NEP/5BC6.	Norvég homár	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei;	109,962	0,061	0	0,06	10,996
ES	NEP/8ABDE.	Norvég homár	8a, 8b, 8d és 8e	36,451	0	0	0	3,645
ES	OTH/*08C2	Disznófejűhal-félék és vékonybajszú tőkehal	8c (különleges feltétel: JAX/2A-14)	284,008	0	0	0	28,401
ES	OTH/*2A-14	Disznófejűhal-félék, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal és makréla	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (különleges feltétel: JAX/2A-14)	568,015	0	0	0	56,802
ES	POK/56-14	Fekete tőkehal	6; az 5b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	19,288	6,772	0	35,11	1,929
ES	RHG/5B67-	Észak-atlanti gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/5B67-)	0,500	0	0	0	0,050
ES	RHG/8X14-	Észak-atlanti gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	15,080	0	0	0	1,508
ES	RNG/*5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	153,200	0	0	0	15,320
ES	RNG/*8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/5B67-)	5,780	0	0	0	0,578
ES	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	396,891	285,910	0	72,04	39,689
ES	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	2289,293	924,220	0	40,37	228,929
ES	SBR/09-	Nagyszemű vörösdurbincs	A IX övezet uniós és nemzetközi vizei	101,722	30,106	11,496	40,90	10,172
ES	SBR/10-	Nagyszemű vörösdurbincs	A X övezet uniós és nemzetközi vizei	5,557	0	0	0	0,556
ES	SBR/678-	Nagyszemű vörösdurbincs	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei	115,150	107,872	0	93,68	7,278
ES	SOL/8AB.	Közönséges nyelvhal	8a és 8b	8,132	7,837	0	96,37	0,295
ES	WHB/*05-F.	Kék puhatőkehal	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: WHB/1X14)	1343,510	0	0	0	134,351
ES	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	853,297	766,876	0	89,87	85,330
ES	WHB/8C3411	Kék puhatőkehal	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	47848,098	21175,883	0	44,26	4784,810
ES	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	0,031	0	0	0	0,003
FI	HER/30/31.	Hering	30–31 alkörzet	92351,839	80970,999	0	87,68	9235,184
FI	HER/3D-R30	Hering	A 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei	54745,026	45908,600	0	83,86	5474,503
FR	ALF/3X14-	Nyálkásfejűhalak	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	18,900	14,757	0	78,08	1,890
FR	ANE/08.	Szardella	8	5609,698	3141,550	0	56	560,970
FR	ANF/8C3411	Ördöghalfélék	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	58,878	28,689	0	48,73	5,888
FR	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az 5b, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei	8776,985	1324,221	0	15,09	877,699
FR	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	2425,944	1605,352	0	66,17	242,594
FR	BSF/8910-	Fekete abroncshal	A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei	25,922	9,735	0	37,55	2,592
FR	COD/07A.	Közönséges tőkehal	7a	25,711	0	0	0	2,571
FR	COD/07D.	Közönséges tőkehal	7d	1642,038	35,052	0	2,13	164,204
FR	COD/2A3AX4	Közönséges tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	1603,130	588,390	0	36,70	160,313
FR	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	7b, 7c, 7e–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	2202,064	519,775	0	23,60	220,206
FR	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei; az 5b és 6 övezet uniós és nemzetközi vizei	363,442	189,970	0	52,27	36,344
FR	HAD/*2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei (különleges feltétel: HAD/5BC6A.)	27,740	0	0	0	2,774
FR	HAD/07A.	Foltos tőkehal	7a	201,850	0	0	0	20,185
FR	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	920,140	203,465	0	22,11	92,014
FR	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	A 6b és 6a övezet uniós és nemzetközi vizei	269,542	66,170	0	24,55	26,954
FR	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	Az 6b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	599,411	0	0	0	59,941
FR	HER/*04B.	Hering	4b (különleges feltétel: HER/4CXB7D)	9065,005	3051,996	0	33,67	906,501
FR	HER/*25B-F	Hering	2 és 5b az é. sz. 62°-tól északra (Feröer szigeteki vizek) (különleges feltétel: HER/1/2-)	59,000	0	0	0	5,900
FR	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	0,200	0	0	0	0,020
FR	HER/2A47DX	Hering	4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei	54,328	0	0	0	5,433
FR	HER/4AB.	Hering	Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei	19509,994	17531,200	0	89,86	1950,999
FR	HER/4CXB7D	Hering	4c és 7d, a blackwateri állomány kivételével	17904,656	10731,228	3051,996	76,98	1790,466
FR	HER/7G-K.	Hering	7g, 7h, 7j és 7k	680,299	2,006	0	0,29	68,030
FR	HKE/*03A.	Szürke tőkehal	3a (különleges feltétel: HKE/2AC4-C)	52,277	0	0	0	5,228
FR	HKE/*57-14	Szürke tőkehal	6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (különleges feltétel: HKE/8ABDE.)	7601,051	0	0	0	760,105
FR	HKE/*8ABDE	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e (különleges feltétel: HKE/571214)	3326,972	0	0	0	332,697
FR	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	2978,608	2691,260	0	90,35	287,348
FR	HKE/571214	Szürke tőkehal	6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	29082,551	19815,129	0	68,13	2908,255
FR	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e	32401,216	16408,122	0	50,64	3240,122
FR	HKE/8C3411	Szürke tőkehal	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	341,118	59,875	0	17,55	34,112
FR	JAX/08C.	Fattyúmakrélák	8c	271,524	1,303	0	0,48	27,152
FR	LEZ/*8ABDE.	Rombuszhalak	8a, 8b, 8d és 8e (különleges feltétel: LEZ/07.)	1402,705	686,214	0	48,92	140,271
FR	LEZ/07.	Rombuszhalak	7	5361,809	3441,945	686,214	76,99	536,181
FR	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A 2a és 4 övezet uniós vizei	81,961	69,068	0	84,27	8,196
FR	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; 6; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	2644,947	117,242	0	4,43	264,495
FR	LEZ/8ABDE.	Rombuszhalak	8a, 8b, 8d és 8e	805,879	717,271	0	89	80,588
FR	LEZ/8C3411	Rombuszhalak	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	49,972	1,468	0	2,94	4,997
FR	MAC/*02AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2A34.)	248,100	0	0	0	24,810
FR	MAC/*08B.	Makréla	8b (különleges feltétel: MAC/8C3411)	19,312	0	0	0	1,931
FR	MAC/*2AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	1264,400	0	0	0	126,440
FR	MAC/*8ABD.	Makréla	8a, 8b és 8d (különleges feltétel: MAC/8C3411)	58,355	0	0	0	5,836
FR	MAC/*FRO1	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2A34.)	252,800	0	0	0	25,280
FR	MAC/*FRO2	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	1292,800	0	0	0	129,280
FR	MAC/8C3411	Makréla	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	232,094	107,926	0	46,50	23,209
FR	NEP/*07U16	Norvég homár	Az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége (különleges feltétel: NEP/07.)	118,556	0	0	0	11,856
FR	NEP/07.	Norvég homár	7	7742,863	285,176	0	3,68	774,286
FR	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A 2a és 4 övezet uniós vizei	162,840	71,701	0	44,03	16,284
FR	NEP/5BC6.	Norvég homár	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei;	112,769	0	0	0	11,277
FR	NEP/8ABDE.	Norvég homár	8a, 8b, 8d és 8e	4005,488	2172,779	0	54,25	400,549
FR	PLE/07A.	Sima lepényhal	7a	21,334	0	0	0	2,133
FR	PLE/2A3AX4	Sima lepényhal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	1364,114	112,278	0	8,23	136,411
FR	PLE/7DE.	Sima lepényhal	7d és 7e	5908,607	2288,899	0	38,74	590,861
FR	POK/2C3A4.	Fekete tőkehal	3a és 4; a 2a övezet uniós vizei	24225,974	13434,241	0	55,45	2422,597
FR	POK/56-14	Fekete tőkehal	6; az 5b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	6204,164	3652,773	0	58,88	620,416
FR	RNG/*5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	7,891	0	0	0	0,789
FR	RNG/*8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/5B67-)	285,718	0	0	0	28,572
FR	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	2857,182	173,520	7,392	6,33	285,718
FR	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	78,911	0,007	0,22	0,29	7,891
FR	SBR/678-	Nagyszemű vörösdurbincs	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei	23,448	23,234	0	99,09	0,214
FR	SOL/07E.	Közönséges nyelvhal	7e	334,045	216,604	0	64,84	33,405
FR	SOL/7FG.	Közönséges nyelvhal	7f és 7g	65,428	44,107	0	67,41	6,543
FR	SOL/8AB.	Közönséges nyelvhal	8a és 8b	3585,061	3164,801	0	88,28	358,506
FR	WHB/*05-F	Kék puhatőkehal	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: WHB/1X14)	3601,250	1266,963	0	35,18	360,125
FR	WHG/07A.	Vékonybajszú tőkehal	7a	3,332	0	0	0	0,333
FR	WHG/2AC4.	Vékonybajszú tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	3083,670	917,760	0	29,76	308,367
FR	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	17,371	1,872	0	10,78	1,737
FR	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7g, 7h, 7j és 7k	15439,494	6385,566	0	41,36	1543,949
IE	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az 5b, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei	33,345	0	0	0	3,335
IE	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	2,011	0	0	0	0,201
IE	COD/07A.	Közönséges tőkehal	7a	467,076	106,470	0	22,80	46,708
IE	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	7b, 7c, 7e–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	837,095	729,354	0	87,13	83,710
IE	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei; az 5b és 6 övezet uniós és nemzetközi vizei	1,128	0	0	0	0,113
IE	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	2698,699	2428,484	0	89,99	269,870
IE	HER/4AB.	Hering	Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei	572,884	515,034	0	89,90	57,288
IE	HER/7G-K.	Hering	7g, 7h, 7j és 7k	10179,707	4187,598	0	41,14	1017,971
IE	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	28162,832	25347,148	0	90	2815,684
IE	LEZ/07.	Rombuszhalak	7	2487,151	2239,119	0	90,03	248,032
IE	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; 6; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	822,448	740,908	0	90,09	81,540
IE	MAC/*2AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	6399,754	0	0	0	639,975
IE	MAC/*4A-EN	Makréla	A 2a övezet uniós vizei; a 4a övezet uniós és norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	47004,647	24566,516	0	52,26	4700,465
IE	MAC/*FRO2	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	6523,620	0	0	0	652,362
IE	NEP/5BC6.	Norvég homár	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei	188,645	65,099	0	34,51	18,865
IE	PLE/07A.	Sima lepényhal	7a	1334,634	320,468	0	24,01	133,463
IE	POK/56-14	Fekete tőkehal	6; az 5b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	365,688	231,486	0	63,30	36,569
IE	RHG/5B67-	Észak-atlanti gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/5B67-)	2,030	0	0	0	0,203
IE	RHG/8X14-	Észak-atlanti gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	0,030	0	0	0	0,003
IE	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	33,100	0,006	0	0,02	3,310
IE	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	3,455	0	0	0	0,346
IE	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	54899,543	49902,733	0	90,90	4996,810
IE	WHG/07A.	Vékonybajszú tőkehal	7a	50,595	43,540	0	86,06	5,060
IE	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7g, 7h, 7j és 7k	6977,282	4633,955	0	66,41	697,728
NL	COD/03AN.	Közönséges tőkehal	Skagerrak	75,010	57,875	0	77,16	7,501
NL	COD/07A.	Közönséges tőkehal	7a	2,000	0	0	0	0,200
NL	COD/07D.	Közönséges tőkehal	7d	48,615	8,135	0	16,73	4,862
NL	COD/2A3AX4	Közönséges tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	1690,786	345,580	130,330	28,15	169,079
NL	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	7b, 7c, 7e–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	1,016	0,456	0	44,88	0,102
NL	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei; az 5b és 6 övezet uniós és nemzetközi vizei	2,625	1,474	0	56,15	0,263
NL	HAD/03A.	Foltos tőkehal	3a	4,056	3,968	0	97,83	0,088
NL	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	194,495	49,814	50,640	51,65	19,450
NL	HAD/7X7A34	Foltos tőkehal	7b, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	7,410	7,338	0	99,03	0,072
NL	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	4368,591	3642,760	503,600	94,91	222,231
NL	HER/2A47DX	Hering	4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei	103,262	32,390	0	31,37	10,326
NL	HER/4AB.	Hering	Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei	83660,191	78157,441	0	93,42	5502,750
NL	HER/7G-K.	Hering	7g, 7h, 7j és 7k	829,198	438,964	0	52,94	82,920
NL	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	125,105	39,437	8,958	38,68	12,511
NL	HKE/571214	Szürke tőkehal	6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	1484,812	429,868	0	28,95	148,481
NL	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e	42,278	0	0	0	4,228
NL	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	36350,487	25344,290	2414,244	76,36	3635,049
NL	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A 2a és 4 övezet uniós vizei	13,520	4,324	0	31,98	1,352
NL	MAC/2CX14-	Makréla	6, 7, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 2a, 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	26986,657	13030,288	12579,712	94,90	1376,657
NL	MAC/8C3411	Makréla	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	358,677	0	356,478	99,39	2,199
NL	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A 2a és 4 övezet uniós vizei	1164,977	826,308	0	70,93	116,498
NL	PLE/03AN.	Sima lepényhal	Skagerrak	2578,720	1526,370	0	59,19	257,872
NL	PLE/07A.	Sima lepényhal	7a	0,995	0	0	0	0,100
NL	PLE/2A3AX4	Sima lepényhal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	51466,950	22658,378	0	44,03	5146,695
NL	PLE/7DE.	Sima lepényhal	7d és 7e	105,249	94,435	0	89,73	10,525
NL	POK/56-14	Fekete tőkehal	6; az 5b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	117,145	100,261	0	85,59	11,715
NL	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	12852,955	8335,970	0	64,86	1285,296
NL	SOL/3ABC24	Közönséges nyelvhal	3a; a 22–24 alkörzet uniós vizei	40,647	40,574	0	99,82	0,073
NL	WHG/2AC4.	Vékonybajszú tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	1188,600	647,804	1,364	54,62	118,860
NL	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7g, 7h, 7j és 7k	553,243	494,265	0	89,34	55,324
PL	HER/3D-R30	Hering	A 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei	58775,811	49537,492	0	84,28	5877,581
PL	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32 alkörzet uniós vizei	77568,491	74151,750	0	95,60	3416,741
PT	ANF/8C3411	Ördöghalfélék	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	726,896	435,799	0	59,95	72,690
PT	BSF/8910-	Fekete abroncshal	A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei	3267,934	1827,440	0	55,92	326,793
PT	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	0,431	0	0	0	0,043
PT	HKE/8C3411	Szürke tőkehal	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	2474,241	1741,283	0	70,38	247,424
PT	JAX/08C.	Fattyúmakrélák	8c	1549,963	532,237	0	34,34	154,996
PT	JAX/09.	Fattyúmakrélák	9	38774,125	19225,896	0	49,58	3877,413
PT	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	0,402	0	0	0	0,040
PT	LEZ/8C3411	Rombuszhalak	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	101,084	90,764	0	89,79	10,108
PT	MAC/8C3411	Makréla	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	5704,935	4924,715	0	86,32	570,494
PT	SBR/09-	Nagyszemű vörösdurbincs	A IX övezet uniós és nemzetközi vizei	71,122	68,156	0,018	95,86	2,948
PT	SBR/10-	Nagyszemű vörösdurbincs	A X övezet uniós és nemzetközi vizei	531,232	447,739	0	84,28	53,123
PT	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	1,455	0	0	0	0,146
PT	WHB/8C3411	Kék puhatőkehal	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	11796,303	3800,215	0	32,22	1179,630
SE	COD/03AN.	Közönséges tőkehal	Skagerrak	1166,102	670,240	0	57,48	116,610
SE	COD/2A3AX4	Közönséges tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	53,451	38,929	0	72,83	5,345
SE	HAD/03A.	Foltos tőkehal	3a	268,679	142,556	0	53,06	26,868
SE	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	183,231	8,009	0	4,37	18,323
SE	HER/03A.	Hering	3a	31381,211	17325,858	11832,339	92,92	2223,014
SE	HER/03A-BC	Hering	3a	1016,770	56,020	0	5,51	101,677
SE	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	485,797	0	445,006	91,60	40,791
SE	HER/2A47DX	Hering	4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei	150,764	123,430	0	81,87	15,076
SE	HER/30/31.	Hering	30–31 alkörzet	18918,855	16508,830	0	87,26	1891,886
SE	HER/3D-R30	Hering	A 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei	74627,970	68722,415	0	92,09	5905,555
SE	HER/4AB.	Hering	Az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei	7343,533	6646,200	19,179	90,77	678,154
SE	HKE/03A.	Szürke tőkehal	3a	274,946	78,758	0	28,64	27,495
SE	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	112,694	0	0	0	11,269
SE	MAC/2A34.	Makréla	3a és 4; a 2a, 3b, 3c és az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei	4170,545	3693,855	366,487	97,36	110,203
SE	NEP/03A.	Norvég homár	3a	3451,775	1860,111	0	53,89	345,178
SE	PLE/03AN.	Sima lepényhal	Skagerrak	718,510	79,231	0	11,03	71,851
SE	PLE/03AS.	Sima lepényhal	Kattegat	173,750	51,410	0	29,59	17,375
SE	PLE/3BCD-C	Sima lepényhal	A 22–32 alkörzet uniós vizei	147,281	37,491	0	25,46	14,728
SE	POK/2C3A4.	Fekete tőkehal	3a és 4; a 2a övezet uniós vizei	660,527	555,178	0	84,05	66,053
SE	SOL/3ABC24	Közönséges nyelvhal	3a; Az ICES 22-24 alkörzet uniós vizei	28,978	16,027	0	55,31	2,898
SE	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32 alkörzet uniós vizei	53773,703	49133,279	0	91,37	4640,424
SE	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	44,306	33,953	0	76,63	4,431
SE	WHG/2AC4.	Vékonybajszú tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	15,320	3,465	0	22,62	1,532
UK	ALF/3X14-	Nyálkásfejűhalak	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	5,411	0,612	0	11,31	0,541
UK	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az 5b, 6 és 7 övezet uniós és nemzetközi vizei	2233,992	736,689	0	32,98	223,399
UK	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	167,739	65,445	0	39,02	16,774
UK	COD/07A.	Közönséges tőkehal	7a	205,556	128,097	0	62,32	20,556
UK	COD/07D.	Közönséges tőkehal	7d	185,868	38,817	0	20,88	18,587
UK	COD/2A3AX4	Közönséges tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	23416,836	19321,906	1804,817	90,22	2290,113
UK	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	7b, 7c, 7e–k, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	248,249	132,517	0	53,38	24,825
UK	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei; az 5b és 6 övezet uniós és nemzetközi vizei	1071,439	65,285	0	6,09	107,144
UK	HAD/*2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei (különleges feltétel: HAD/5BC6A.)	391,190	0	0	0	39,119
UK	HAD/07A.	Foltos tőkehal	7a	1810,143	1584,939	0	87,56	181,014
UK	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	30920,425	22478,756	3415,515	83,74	3092,043
UK	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	A 6b és 6a övezet uniós és nemzetközi vizei	3922,369	3421,950	0	87,24	392,237
UK	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	A 6b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	4233,960	3418,035	0	80,73	423,396
UK	HAD/7X7A34	Foltos tőkehal	7b, 8, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	648,573	581,600	0	89,67	64,857
UK	HER/*04B.	Hering	4b (különleges feltétel: HER/4CXB7D)	3549,817	2533,400	0	71,37	354,982
UK	HER/*25B-F	Hering	2 és 5b az é. sz. 62°-tól északra (Feröer szigeteki vizek) (különleges feltétel: HER/1/2-)	382,400	0	0	0	38,240
UK	HER/07A/MM	Hering	7a	5584,566	5508,041	0	98,63	76,525
UK	HER/1/2-	Hering	Az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei	2601,099	2581,562	0	99,25	19,537
UK	HER/2A47DX	Hering	4 és 7d, valamint a 2a övezet uniós vizei	199,376	23,562	0	11,82	19,938
UK	HER/4CXB7D	Hering	4c és 7d, a blackwateri állomány kivételével	6786,004	4039,171	2533,400	96,85	213,433
UK	HER/7G-K.	Hering	7g, 7h, 7j és 7k	51,050	0,063	0	0,12	5,105
UK	HKE/*03A.	Szürke tőkehal	3a (különleges feltétel: HKE/2AC4-C)	65,800	0	0	0	6,580
UK	HKE/*8ABDE	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e (különleges feltétel: HKE/571214)	1871,240	198,275	0	10,60	187,124
UK	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	5902,584	5233,715	0	88,67	590,258
UK	HKE/571214	Szürke tőkehal	6 és 7; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	8262,851	5157,358	198,275	64,82	826,285
UK	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	8a, 8b, 8d és 8e	0,680	0	0	0	0,068
UK	JAX/*07D.	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	7d (különleges feltétel: JAX/2A-14)	507,542	507,000	0	99,89	0,542
UK	JAX/*4BC7D	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 4b, 4c és 7d övezet uniós vizei (különleges feltétel: JAX/2A-14)	507,642	0	0	0	50,764
UK	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	7674,152	3852,256	587,000	57,85	767,415
UK	LEZ/*8ABDE.	Rombuszhalak	8a, 8b, 8d és 8e övezet (különleges feltétel: LEZ/07.)	50,250	0	0	0	5,025
UK	LEZ/07.	Rombuszhalak	7	2721,795	2487,659	0	91,40	234,136
UK	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A 2a és 4 övezet uniós vizei	2639,368	1524,915	0	57,78	263,937
UK	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; 6; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei	1899,925	940,595	0	49,51	189,993
UK	MAC/*02AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2A34.)	206,000	0	0	0	20,600
UK	MAC/*2AN-	Makréla	A 2a övezet norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	15480,000	0	0	0	1548,000
UK	MAC/*3A4BC	Makréla	3a és 4bc (különleges feltétel: MAC/2A34)	547,393	146,734	0	26,81	54,739
UK	MAC/*4A-EN	Makréla	A 2a övezet uniós vizei; a 4a övezet uniós és norvég vizei (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	128672,537	104911,447	0	81,53	12867,254
UK	MAC/*FRO1	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2A34.)	210,000	0	0	0	21,000
UK	MAC/*FRO2	Makréla	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: MAC/2CX14-)	15798,000	0	0	0	1579,800
UK	MAC/2A34.	Makréla	3a és 4; a 2a, 3b, 3c és az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei	3180,208	2917,823	146,734	96,36	115,651
UK	NEP/*07U16	Norvég homár	Az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége (különleges feltétel: NEP/07.)	457,090	432,479	0	94,62	24,611
UK	NEP/03A.	Norvég homár	3a	1,300	0	0	0	0,130
UK	NEP/07.	Norvég homár	7	10588,315	5484,596	432,479	55,88	1058,832
UK	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A 2a és 4 övezet uniós vizei	21596,313	10730,990	0	49,69	2159,631
UK	NEP/5BC6.	Norvég homár	6; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei	13539,462	8874,038	0	65,54	1353,946
UK	OTH/*07D.	Disznófejűhal-félék és vékonybajszú tőkehal	7d (különleges feltétel: JAX/2A-14)	25,105	0	0	0	2,511
UK	OTH/*2A-14	Disznófejűhal-félék, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal és makréla	A 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (különleges feltétel: JAX/2A-14)	487,250	0	0	0	48,725
UK	PLE/07A.	Sima lepényhal	7a	489,056	64,473	0	13,18	48,906
UK	PLE/2A3AX4	Sima lepényhal	4; a 2a övezet uniós vizei; a 3a övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része	27468,865	9297,279	252,383	34,77	2746,887
UK	PLE/7DE.	Sima lepényhal	7d és 7e	2922,110	2212,489	0	75,72	292,211
UK	POK/2C3A4.	Fekete tőkehal	3a és 4; a 2a övezet uniós vizei	13537,370	12466,169	0	92,09	1071,201
UK	POK/56-14	Fekete tőkehal	6; a 5b, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	3605,897	2763,892	0	76,65	360,590
UK	RHG/8X14-	Észak-atlanti gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	0,060	0	0	0	0,006
UK	RNG/*5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/8X14-)	0,680	0	0	0	0,068
UK	RNG/*8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei (különleges feltétel: RNG/5B67-)	16,580	0	0	0	1,658
UK	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	167,964	5,952	7,588	8,06	16,796
UK	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	6,800	0	0	0	0,680
UK	SBR/10-	Nagyszemű vörösdurbincs	A X övezet uniós és nemzetközi vizei	5,500	0	0	0	0,550
UK	SBR/678-	Nagyszemű vörösdurbincs	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei	2,000	1,403	0	70,15	0,200
UK	SOL/07D.	Közönséges nyelvhal	7d	474,422	392,920	0	82,82	47,442
UK	SOL/07E.	Közönséges nyelvhal	7e	888,820	791,239	0	89,02	88,882
UK	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A 2a és 4 övezet uniós vizei	734,583	431,525	0	58,74	73,458
UK	SOL/7FG.	Közönséges nyelvhal	7f és 7g övezet	194,130	171,026	0	88,10	19,413
UK	WHB/*05-F	Kék puhatőkehal	Feröer szigeteki vizek (különleges feltétel: WHB/1X14)	6597,700	0	0	0	659,770
UK	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei	74895,267	72884,194	0	97,31	2011,073
UK	WHG/07A.	Vékonybajszú tőkehal	7a	33,681	18,857	0	55,99	3,368
UK	WHG/2AC4.	Vékonybajszú tőkehal	4; a 2a övezet uniós vizei	14987,724	10210,170	435,341	71,03	1498,772
UK	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7g, 7h, 7j és 7k	1852,626	876,852	0	47,33	185,263

(1) A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségek 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikke (8) bekezdése szerinti cseréjének, a 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerinti, 2017-ről 2018-ra történő kvótaátcsoportosításoknak vagy a halászati lehetőségek 1224/2009/EK rendelet (HL L 343, 2009.12.22., 1. o.) 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.

(2) A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek mellékleteiben meghatározott különleges feltételek.

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/40

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1705 felhatalmazáson alapuló rendelete

(2019. október 10.)

az (EU, Euratom) 2019/1197 tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az uniós finanszírozásra való jogosultság feltételeinek Egyesült Királyság általi teljesítésére vonatkozó határidők tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésének 2019. évi végrehajtására és finanszírozására vonatkozó, az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével összefüggő intézkedésekről szóló, 2019. július 9-i (EU, Euratom) 2019/1197 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére, 3. cikke (3) bekezdésére és 8. cikkére,

mivel:

(1)

Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépési megállapodás hatálybalépésének időpontjában, illetve ennek hiányában a kilépés bejelentésétől számított két év elteltével a Szerződések az Egyesült Királyság tekintetében hatályukat vesztik, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag a fenti időszak meghosszabbításáról határoz.

(2)

Az (EU, Euratom) 2019/1197 rendelet megállapítja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Királyságban letelepedett személyek és szervezetek 2019-ben felmerült kiadásai továbbra is támogathatók maradhatnának addig az időpontig, amíg a Szerződések többé nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra, illetve az Egyesült Királyság területén, valamint meghatározza azokat a határidőket, amelyeken belül az Egyesült Királyságnak teljesítenie kell az ilyen további támogatásra való jogosultság feltételeit, beleértve a 2019. augusztus utáni hónapokra vonatkozó fizetési ütemtervet is.

(3)	A határidőket és a fizetési ütemtervet annak a lehetőségnek a figyelembevételével határozták meg, hogy az Egyesült Királyság 2019. április 13-án megállapodás nélkül kilép az Unióból.

(4)	Az Európai Tanács 2019. április 11-én elfogadta az (EU) 2019/584 határozatot (2), amely az Egyesült Királysággal egyetértésben 2019. október 31-ig meghosszabbította az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidőt.

(5)

Ezért az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében előírt időszak 2019. október 31-ig történő meghosszabbításának figyelembevétele érdekében helyénvaló meghosszabbítani azokat a határidőket, amelyeken belül az Egyesült Királyságnak teljesítenie kell az (EU, Euratom) 2019/1197 rendeletben megállapított feltételeket, valamint célszerű módosítani a fizetési ütemtervet.

(6)	Az (EU, Euratom) 2019/1197 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Meg kell jegyezni, hogy az (EU, Euratom) 2019/1197 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett feltétel már nem releváns.

(8)

Annak elkerülése érdekében, hogy uniós költségvetés 2019. évi végrehajtását és finanszírozását, és különösen az uniós kiadási programok és egyéb fellépések kedvezményezettjeit érintő súlyos fennakadások következzenek be az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének időpontjában, az (EU, Euratom) 2019/1197 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésébe és (3) cikkének (3) bekezdésébe foglalt előírásoknak megfelelően helyénvaló az említett rendelet 8. cikkében részletesen meghatározott sürgősségi eljárás szerint elfogadni ezt a rendeletet, amelynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon sürgősséggel hatályba kell lépnie. A rendeletet az azt követő naptól kell alkalmazni, amikortól a Szerződések többé nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, illetve az Egyesült Királyság területén, kivéve, ha az Egyesült Királysággal kötött kilépési megállapodás az említett időpontig hatályba lép,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU, Euratom) 2019/1197 rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az Egyesült Királyság a kilépés időpontját követő 7 naptári napon belül írásban megerősítette a Bizottság felé, hogy az e rendeletben meghatározott fizetési ütemezéssel összhangban továbbra is befizeti euróban a 2019. évi költségvetés bevételi része „A. Az általános költségvetés bevezetése és finanszírozása” része 7. táblázatának „Egyesült Királyság” sorában és „Saját források összesen” oszlopában feltüntetett, az Egyesült Királyság által a 2019. pénzügyi évre vonatkozóan a kilépés időpontja előtt rendelkezésre bocsátott saját források összegével csökkentett összeget, ahogyan az az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre vonatkozó, 2018. december 12-én elfogadott általános költségvetésében (3) szerepel;

az Egyesült Királyság a kilépés időpontját követő 20 naptári napon belül Bizottság által megjelölt számlára befizette az e bekezdés második albekezdésében említett részletnek megfelelő első befizetést, szorozva a következők eredményével: a kilépés időpontja és a 2019. év vége közötti teljes hónapok száma, csökkentve az első fizetés hónapja és a 2019. év vége között eltelt hónapok számával, az első fizetés hónapját ide nem értve;

az Egyesült Királyság a kilépés időpontját követő 7 naptári napon belül írásban megerősítette a Bizottság felé azt a kötelezettségvállalást, hogy az alkalmazandó szabályokkal összhangban továbbra is elfogadja a programok és fellépések teljes időtartamára kiterjedő kontrollokat és ellenőrzéseket; és”.

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az Egyesült Királyság a kilépés időpontját követő 30 naptári napon belül a Bizottság által megjelölt számlára befizette a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett fennmaradó havi részleteket; és” .

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendelet az azt a napot követő naptól alkalmazandó, amelytől az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerint a Szerződések többé nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra, illetve az Egyesült Királyság területén.

Mindazonáltal ez a rendelet nem alkalmazandó, ha egy, az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkötött, a kilépésről rendelkező megállapodás az e cikk második bekezdésében említett időpontig hatályba lép.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 10-én..

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 189., 2019.7.15., 1. o.

(2) Az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/584 határozata (2019. április 11.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 101., 2019.4.11., 1. o.).

(3) Az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének (EU, Euratom) 2019/333 végleges elfogadása (HL L 67., 2019.3.7., 1. o.).

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/42

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1706 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. október 10.)

a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet),

tekintettel a 2017. december 18-i (EU) 2017/2368 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) módosított, a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2017. február 24-i (EU) 2017/325 bizottsági végrehajtási rendeletre (3) és különösen annak 1. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

A. HATÁLYBAN LÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)	Az 1105/2010/EU rendelettel (4) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak (a továbbiakban: érintett termék) Unióba irányuló behozatalára.

(2)	Az alaprendelet 17. cikkével összhangban az eredeti vizsgálat során mintavételt alkalmaztak a Kínai Népköztársaságban (a továbbiakban: Kína) működő exportáló gyártók vizsgálata érdekében.

(3)

A Tanács az érintett termék behozatala tekintetében 5,1 % és 9,8 % közötti egyedi dömpingellenes vámtételeket vetett ki a mintába felvett kínai exportáló gyártókra. A mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók tekintetében 5,3 %-os vámtétel került kivetésre. Ezenkívül az összes többi kínai vállalattól származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára országos szinten 9,8 %-os vámtétel került kivetésre.

(4)

Az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet (a továbbiakban: a hatályvesztési felülvizsgálat nyomán elfogadott rendelet) – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján elvégzett hatályvesztési felülvizsgálatot követően – az eredeti intézkedések alkalmazásának időtartamát öt évvel meghosszabbította.

(5)	Az (EU) 2017/2368 végrehajtási rendelet módosította az (EU) 2017/325 rendeletet az 1. cikk (5) bekezdésének felvétele céljából, amely lehetővé teszi az exportáló gyártók számára, hogy kérelmezzék az új exportáló gyártóként való figyelembevételüket.

(6)

Az (EU) 2017/2368 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet 1. cikkének (5) bekezdése értelmében, amennyiben a Kínai Népköztársaságból származó bármely fél elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arról, hogy:

a)	az eredeti vizsgálati időszakban, azaz 2008. július 1. és 2009. június 30. között nem exportált a Kínai Népköztársaságból származó, az (1) bekezdésben meghatározott árukat;

b)	nem áll kapcsolatban olyan exportőrrel vagy gyártóval, amelyre az e rendelettel bevezetett intézkedések alkalmazandók; valamint

c)	az eredeti vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az (1) bekezdésben meghatározott árut, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba,

a Bizottság módosíthatja az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet mellékletét annak érdekében, hogy e felet a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra alkalmazandó, 5,3 % mértékű súlyozott átlagos vámtétel hatálya alá helyezze.

B. KÉRELMEK ÚJ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓKÉNT VALÓ FIGYELEMBEVÉTEL IRÁNT

(7)

A Wuxi Solead Technology Development Co., Ltd vállalat az (EU) 2017/325 rendelet kihirdetését követően jelentkezett és kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, hogy új exportáló gyártóként vegyék figyelembe, és a mintában nem szereplő, Kínában működő együttműködő vállalatokra alkalmazandó vámtétel, azaz 5,3 % hatálya alá helyezzék.

(8)

Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező eleget tett-e a fenti (6) preambulumbekezdésben meghatározott, az új exportáló gyártóként való figyelembevétel feltételeinek, a Bizottság először kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amelyben bizonyítékot kért arra vonatkozóan, hogy megfelel ezeknek a kritériumoknak. A kérdőívre adott válaszok első elemzését követően a Bizottság további információt kérő levelet küldött, amelyre a kérelmező válaszolt.

(9)	A Bizottság ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt annak meghatározásához, hogy a kérelmező megfelel-e a kritériumoknak. A Bizottság erről az új exportáló gyártóként való figyelembevétel iránti kérelemről is tájékoztatta az uniós gazdasági ágazatot.

(10)	Az uniós gazdasági ágazat nem tett észrevételeket a kérelemmel kapcsolatban.

C. A KÉRELEM ELEMZÉSE

(11)

Az a) kritériumot illetően a Bizottság megvizsgálta a kérelmező működési engedélyét, az alapszabályát és az auditált pénzügyi kimutatásokat, valamint megállapította, hogy a kérelmező vállalatot 2015. február 11-én alapították. Ennélfogva a rendelkezésre álló információk fényében a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező az eredeti vizsgálati időszakban (2008. július 1. és 2009. június 30. között) nem exportálta az érintett terméket. A kérelmező tehát megfelel a (6) preambulumbekezdésben meghatározott a) kritériumnak.

(12)

Azon kritérium tekintetében, miszerint a kérelmező nem áll kapcsolatban az eredeti rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó exportőrök és gyártók egyikével sem (b) kritérium), a Bizottság megvizsgálta részvényeseinek és a vele kapcsolatban álló exportértékesítési vállalatának a kapcsolatát. A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy a kérelmező nem áll kapcsolatban a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó exportőrök és gyártók egyikével sem. A kérelmező tehát megfelel a (6) preambulumbekezdésben meghatározott b) kritériumnak.

(13)

A c) kritérium tekintetében, miszerint a kérelmező az eredeti vizsgálati időszak után ténylegesen exportálta az érintett terméket az Unióba vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségű érintett terméknek az Unióba történő exportálására, a kérelmező bizonyítékkal szolgált az érintett terméknek az eredeti vizsgálati időszakot követően Horvátországba történő kiviteléről. A horvát vámhatóságok az ügyletet az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint létrehozott adatbázisban is jelentették. A vállalat tehát megfelel a (6) preambulumbekezdésben meghatározott c) kritériumnak.

D. KÖVETKEZTETÉS

(14)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező megfelel mindhárom kritériumnak, amelyek szerint új exportáló gyártónak minősíthető. Ezért a kérelmező nevét fel kell venni az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet mellékletében található, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokat tartalmazó jegyzékbe.

(15)	Az (EU) 2017/325 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

E. AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA

(16)	A Bizottság e ténymegállapításokról tájékoztatta a kérelmezőt és az uniós gazdasági ágazatot, és lehetőséget biztosított számukra észrevételeik megtételére.

(17)	A felek lehetőséget kaptak észrevételek benyújtására. Észrevétel nem érkezett.

(18)	Ez a rendelet összhangban van az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók jegyzékét a következő vállalattal kell kiegészíteni:

Vállalat neve	Település
„Wuxi Solead Technology Development Co., Ltd,	Xinjian Town”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL L 337., 2017.12.19., 24. o.

(3) HL L 49., 2017.2.25., 6. o.

(4) HL L 315., 2010.12.1., 1. o.

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/45

A TANÁCS (EU) 2019/1707 HATÁROZATA

(2019. június 17.)

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodással létrehozott kereskedelmi bizottságban Szamoa csatlakozásának és más csendes-óceáni szigetállamok jövőbeli csatlakozásának figyelembevétele érdekében a megállapodás egyes módosításaira vonatkozó ajánlás tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésére, valamint 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Unió 2009. július 30-án aláírta az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (1), amely létrehozza a gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) kereteit. Pápua Új-Guinea Független Állam 2009. december 20-a óta, a Fidzsi Köztársaság pedig 2014. július 28-a óta ideiglenesen alkalmazza a megállapodást.

(2)

A megállapodás 80. cikke értelmében más csendes-óceáni szigetállamok, amelyek felei a Cotonoui Megállapodásnak (2) vagy azon csendes-óceáni szigetek, amelyek strukturális jellemzői, valamint gazdasági és társadalmi helyzete összehasonlítható azokkal az országokéval, amelyek felei a Cotonoui Megállapodásnak, az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelő piacra jutásra vonatkozó ajánlat benyújtása alapján csatlakozhatnak a megállapodáshoz. A Szamoai Független Állam (a továbbiakban: Szamoa) 2018. február 5-én nyújtott be az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelő piacra jutásra vonatkozó ajánlatával együtt csatlakozási kérelmet a Szerődő Feleknek, hogy arról határozatot hozzanak.

(3)

A kereskedelmi bizottság 2018. október 24-i hatodik ülésén az Unió és a csendes-óceáni államok képviselői összeállították a megállapodás azon technikai módosításainak jegyzékét, amelyek Szamoa megállapodáshoz való csatlakozásának figyelembevétele érdekében szükségesek. Az Unió és a csendes-óceáni államok képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy az említett módosítások közé tartozik Szamoának a megállapodás Szerődő Feleként való felsorolása és piacra jutásra vonatkozó ajánlatuknak a megállapodás II. mellékletébe történő felvétele. A megállapodás hasonló módosításaira lenne szükség minden alkalommal, amikor új csendes-óceáni szigetállam csatlakozik a megállapodáshoz.

(4)

A Tanács az (EU) 2018/1908 határozattal (3)2018. december 6-án jóváhagyta Szamoa csatlakozási kérelmét. A Szamoa piacra jutására vonatkozó ajánlat csatolva lett az említett határozathoz (4). Szamoa 2018. december 21-én csatlakozott a megállapodáshoz, és 2018. december 31-e óta ideiglenesen alkalmazza a megállapodást.

(5)

A megállapodás 68. cikke értelmében a kereskedelmi bizottság foglalkozik a megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi üggyel. Fel kell hatalmazni a kereskedelmi bizottságot arra, hogy határozhasson a megállapodás újabb csendes-óceáni szigetállamnak a csatlakozását követően szükséges módosításáról.

(6)

A kereskedelmi bizottság hetedik ülését 2019. július 24-én tartják, ahol a kereskedelmi bizottság a megállapodás 78. cikke szerint ajánlani tudja majd a Feleknek a megállapodás módosításainak bevezetését annak érdekében, hogy figyelembe vegyék Szamoa és más csendes-óceáni szigetállamok megállapodáshoz való jövőbeli csatlakozását.

(7)	Az Uniónak meg kell határoznia az ilyen módosításokra vonatkozó ajánlás tekintetében képviselendő álláspontot.

(8)	Az Unió által a kereskedelmi bizottság hetedik ülésén képviselendő álláspontnak a csatolt ajánlattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által a kereskedelmi bizottság hetedik ülésén Szamoa csatlakozásának és más csendes-óceáni szigetállamok jövőbeli csatlakozásának figyelembevétele érdekében az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás voatkozásában javasolt egyes módosítások tekintetében képviselendő álláspont a kereskedelmi bizottság e határozathoz csatolt ajánlattervezetén alapul (5).

2. cikk

A kereskedelmi bizottság ajánlását annak elfogadását követően ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) A Tanács 2009/729/EK határozata (2009. július 13.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 272., 2009.10.16., 1. o.).

(2) Partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között (HL L 317., 2000.12.15., 3. o.)

(3) A Tanács (EU) 2018/1908 határozata (2018. december 6.) Szamoának az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodáshoz való csatlakozásáról (HL L 333., 2018.12.28., 1. o.).

(4) HL L 333., 2018.12.28., 3. o.

(5) A megállapodás II. mellékletének szövege (A Szamoai Független Államba történő behozatalokra alkalmazandó vámtételek) a HL L 333., 2018,12.28., 3. oldalán került közzétételre.

TERVEZET

AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, MÁSRÉSZRŐL A CSENDES-ÓCEÁNI ÁLLAMOK KÖZÖTTI ÁTMENETI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT KERESKEDELMI BIZOTTSÁG 01/2019 AJÁNLÁSA

(...)

Szamoa csatlakozásáról és más csendes-óceáni szigetállamok jövőbeli csatlakozásáról

A KERESKEDELMI BIZOTTSÁG,

tekintettel a 2009. július 30-án Londonban aláírt, egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) (1), amely létrehozza az egyrészről az Európai Unió, másrészről a csendes-óceáni államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás keretét és különösen annak 68., 78. és 80. cikkére,

mivel:

(1)	Pápua Új-Guinea Független Állam 2009. július 30-án, a Fidzsi Köztársaság pedig 2009. december 11-én aláírta a megállapodást, amelyet Pápua Új-Guinea 2009. december 20-a óta, a Fidzsi Köztársaság pedig 2014. július 28-a óta ideiglenesen alkalmaz.

(2)

A Szamoai Független Állam (a továbbiakban: Szamoa) 2018. február 5-én nyújtott be a Szerződő Feleknek az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelő piacra jutásra vonatkozó ajánlatával együtt csatlakozási kérelmet, hogy arról határozatot hozzanak. Szamoa 2018. december 21-én csatlakozott a megállapodáshoz, és 2018. december 31-e óta ideiglenesen alkalmazza a megállapodást.

(3)

Szamoa csatlakozásának tekintetében a kereskedelmi bizottság felülvizsgálta a megállapodást, és azt ajánlja a Szerződő Feleknek, hogy fogadják el a megállapodás technikai módosításait annak érdekében, hogy Szamoa a megállapodás Szerződő Felévé váljon, és felvegyék a piacra jutásra vonatkozó ajánlatukat a megállapodás II. mellékletébe.

(4)	A megállapodás hasonló módosításaira lenne szükség minden alkalommal, amikor újabb csendes-óceáni szigetállam csatlakozik a megállapodáshoz.

(5)	A kereskedelmi bizottság javasolja, hogy kapjon felhatalmazást, hogy a megállapodásnak az újabb csendes-óceáni szigetállamok csatlakozását követően esetlegesen szükséges módosításáról dönthessen,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A kereskedelmi bizottság ajánlja, hogy a Felek a következő módosításokat hajtsák végre:

1.	a megállapodás 70. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lépjen: „(1) A megállapodás alkalmazásában «Szerződő Felek» egyrészről az Európai Közösség «EK-Fél»-ként, másrészről Pápua Új-Guinea, a Fidzsi Köztársaság és a Szamoai Független Állam «csendes-óceáni államok»-ként értendők.”;

2.	a megállapodás 80. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A kereskedelmi bizottság határozhat a megállapodásnak az újabb csendes-óceáni szigetállamok csatlakozását követően esetlegesen szükséges módosításáról.”;

3.	a megállapodás II. melléklete egészüljön ki a Szamoai Független Állam megállapodás szerinti piacra jutásra vonatkozó ajánlatának szövegével, az ezen ajánlás mellékletében foglaltak szerint;

4.	a megállapodás II. jegyzőkönyvének X. mellékletében töröljék a Szamoára vonatkozó hivatkozást a „,más AKCS-államok” listájáról.

Kelt …,

a kereskedelmi bizottság részéről

az Unió részéről

a csendes-óceáni államok részéről

(1) HL L 272., 2009.10.16., 1. o.

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/48

A TANÁCS (EU) 2019/1708 HATÁROZATA

(2019. október 7.)

az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Egyesült Államok számára a karib-tengeri térségre vonatkozó gazdaságélénkítési törvény (CBERA) keretében preferenciális tarifális elbánás biztosítását lehetővé tévő WTO-felmentés meghosszabbítására irányuló határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) 1995. január 1-jén hatályba lépett.

(2)	A WTO-egyezmény II. cikkének (2) bekezdése értelmében a WTO-egyezmény 1., 2. és 3. mellékletében szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: multilaterális kereskedelmi megállapodások) a WTO-egyezmény szerves részét alkotják és minden tagra nézve kötelezőek.

(3)	A IX. cikk (3) bekezdése értelmében kivételes körülmények között a miniszteri konferencia dönthet úgy, hogy felmentést ad egy tagot a WTO-egyezmény vagy a multilaterális kereskedelmi megállapodások bármelyike szerint terhelő kötelezettség alól.

(4)	A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) és (4) bekezdése meghatározza a WTO-egyezmény 1. A) vagy 1. B) vagy 1. C) mellékletében szereplő multilaterális kereskedelmi megállapodásokat és ezek mellékleteit érintő felmentések megadásával kapcsolatos eljárásokat.

(5)	A WTO-egyezmény IV. cikkének (1) bekezdése értelmében a miniszteri konferencia jogosult a multilaterális kereskedelmi megállapodások bármelyike alá tartozó valamennyi ügyben döntést hozni.

(6)	A WTO-egyezmény IV. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Miniszteri Konferenciájának ülései közötti időszakokban annak funkcióit a WTO Általános Tanácsa gyakorolja.

(7)	A WTO-egyezmény IX. cikkének (1) bekezdése értelmében a WTO általában konszenzussal hozza meg döntéseit.

(8)

Az Egyesült Államok 1985. február 15-én felmentést kapott az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az 1994. évi GATT) I. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségek alól az 1984. január 1-jétől 1995. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan. 1995. november 15-én a WTO megújította a felmentést 2005. szeptember 30-ig, majd 2009. május 29-én ismét megújította 2014. december 31-ig. 2015. május 5-én a tagok meghosszabbították az 1994. évi GATT I. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó felmentést 2019. december 31-ig, és kiterjesztették a felmentést az 1994. évi GATT XIII. cikkének (1) és (2) bekezdésére is az ahhoz szükséges mértékben, hogy az Egyesült Államok vámmentes elbánást nyújthasson az Egyesült Államok karib-tengeri térségre vonatkozó gazdaságélénkítési törvénye (a továbbiakban: CBERA) rendelkezései alapján kijelölt kedvezményezett országokból származó támogatható termékek behozatalára vonatkozóan.

(9)

A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban az Egyesült Államok arra irányuló kérelmet nyújtott be az Általános Tanácsnak, hogy az Általános Tanács hozzon határozatot azon jelenlegi WTO-felmentés 2020. január 1-jétől 2025. szeptember 30-ig történő meghosszabbításáról, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy vámmentes elbánásban részesítse a közép-amerikai és karibi országokból és területekről származó támogatható termékeket a CBERA keretében.

(10)

Az Egyesült Államok a karib-tengeri térség országait, különösen Haitit nagymértékben sújtó szegénységgel és instabilitással indokolta kérelmét. A CBERA keretében nyújtott előnyök arra szolgálnak, hogy bővítsék a gazdasági lehetőségeket, valamint hozzájáruljanak a régió stabilitásának és gazdasági jólétének erősítéséhez.

(11)	E felmentés meghosszabbítása nem lenne kedvezőtlen hatással sem az Unió gazdaságára, sem az Uniónak a felmentés kedvezményezettjeivel fennálló kereskedelmi kapcsolataira. Az Unió ezenkívül támogatja a szegénység leküzdését és a stabilitás elősegítését szolgáló intézkedéseket.

(12)

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban helyénvaló meghatározni a Általános Tanácsban az Unió nevében képviselendő álláspontot, amely az Egyesült Államok által a szóban forgó felmentés meghosszabbítása céljából benyújtott kérelem támogatása, mivel a felmentés meghosszabbítása kötelező érvényű lesz a WTO-tagokra nézve,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Európai Unió nevében képviselendő álláspont a következő: azon WTO-felmentés 2020. január 1-jétől 2025. szeptember 30-ig történő meghosszabbításának támogatása, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a közép-amerikai és karibi országokból és területekről származó támogatható termékekre vonatkozó preferenciális tarifális elbánás biztosítását az Egyesült Államok karib-tengeri térségre vonatkozó gazdaságélénkítési törvénye keretében.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. október 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.-M. HENRIKSSON

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/50

A TANÁCS (EU) 2019/1709 HATÁROZATA

(2019. október 7.)

a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában a fejlődő országnak minősülő tagok által a legkevésbé fejlett országok termékei számára preferenciális tarifális elbánás biztosítását lehetővé tévő WTO-felmentés meghosszabbításáról szóló határozat elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) 1995. január 1-jén hatályba lépett.

(2)	A WTO-egyezmény II. cikkének (2) bekezdése értelmében a WTO-egyezmény 1., 2. és 3. mellékletében szereplő megállapodások és kapcsolódó jogi szabályozások (a továbbiakban: multilaterális kereskedelmi megállapodások) a WTO-egyezmény szerves részét alkotják és minden tagra nézve kötelezőek.

(3)	A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése értelmében kivételes körülmények között a miniszteri konferencia dönthet úgy, hogy felmentést ad egy tagot a WTO-egyezmény vagy a multilaterális kereskedelmi megállapodások bármelyike szerint terhelő kötelezettség alól.

(4)	A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) és (4) bekezdése meghatározza a WTO-egyezmény 1. A) vagy 1. B) vagy 1. C) mellékletében szereplő multilaterális kereskedelmi megállapodásokat és ezek mellékleteit érintő felmentések megadásával kapcsolatos eljárásokat.

(5)	A WTO-egyezmény IV. cikkének (1) bekezdése értelmében a miniszteri konferencia jogosult a multilaterális kereskedelmi megállapodások bármelyike alá tartozó valamennyi ügyben döntést hozni.

(6)

A WTO-egyezmény IV. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri konferenciájának ülései közötti időszakokban annak funkcióit a WTO Általános Tanácsa gyakorolja. A WTO-egyezmény IX. cikkének (1) bekezdése értelmében a WTO általában konszenzussal hozza meg döntéseit.

(7)

1999. június 15-én a WTO-tagok felmentést adtak az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az 1994. évi GATT) I. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségek alól annak érdekében, hogy a fejlődő országnak minősülő tagok preferenciális tarifális elbánásban részesíthessék az ENSZ által legkevésbé fejlett országoknak minősített országok termékeit 2009. június 30-ig anélkül, hogy ugyanezeket a vámtételeket kelljen alkalmazniuk minden más tag hasonló termékeire. 2009. május 27-én a WTO-tagok meghosszabbították ezt a felmentést a 2009. július 1. és 2019. június 30. közötti időszakra.

(8)

A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján Chile, India, Kína, Thaiföld és Törökország (a továbbiakban: társszerzők) kérelmet nyújtottak be az Általános Tanácshoz, hogy az hozzon határozatot a meglévő WTO-felmentés meghosszabbításáról annak érdekében, hogy a fejlődő országnak minősülő tagok preferenciális tarifális elbánásban részesíthessék a legkevésbé fejlett országok termékeit a 2019. július 1. és 2029. június 30. közötti időszakban.

(9)

A társszerzők kérelmüket a legkevésbé fejlett országok különleges sebezhetőségével indokolták, valamint azokkal a különleges strukturális nehézségekkel, amelyekkel ezek az országok a globális gazdaságban szembesülnek, továbbá annak fontosságával, hogy termelésük és exportalapjuk diverzifikálásának támogatása érdekében megfelelő piacra jutás biztosításával eredményesebbé váljon részvételük a multilaterális kereskedelmi rendszerben.

(10)

E felmentés meghosszabbítása nem lenne kedvezőtlen hatással sem az Unió gazdaságára, sem az Uniónak a felmentés kedvezményezettjeivel fennálló kereskedelmi kapcsolataira. Ezenkívül az Unió vámmentes és kvótamentes piacra jutást biztosít a legkevésbé fejlett országok számára a „fegyver kivételével mindent” rendszer keretében, továbbá támogatja, hogy más WTO-tagok is kereskedelmi kedvezményeket biztosítsanak a legkevésbé fejlett országok számára.

(11)

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban helyénvaló meghatározni a WTO Általános Tanácsában az Európai Unió által képviselendő álláspontot – amely szerint támogatni kell a felmentés meghosszabbítását, amely lehetővé teszi a fejlődő országnak minősülő tagok számára, hogy preferenciális tarifális elbánást biztosítsanak a legkevésbé fejlett országokból származó termékek számára 2029. június 30-ig –, mivel a felmentés meghosszabbítása kötelező érvényű lesz a WTO-tagokra nézve,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Európai Unió nevében képviselendő álláspont a következő: támogatni kell annak a WTO-felmentésnek a meghosszabbítását, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődő országnak minősülő tagok preferenciális tarifális elbánást biztosítsanak a legkevésbé fejlett országokból származó termékek számára a 2019. július 1. és 2029. június 30. közötti időszakban.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. október 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.-M. HENRIKSSON

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/52

A TANÁCS (EU) 2019/1710 HATÁROZATA

(2019. október 7.)

a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt három tagja és három póttagja kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel a spanyol kormány javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól 2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2) , illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot. 2015. október 5-én az (EU) 2015/1792 tanácsi határozat (4) értelmében Yolanda BARCINA ANGULO-t Miren Uxue BARCOS BERRUEZO váltotta fel tagként, María Victoria PALAU TÁRREGA-t pedig Elena CEBRIÁN CALVO váltotta fel póttagként. 2015. december 16-án az (EU) 2015/2397 tanácsi határozat (5) értelmében Paulino RIVERO BAUTE-t Fernando CLAVIJO BATLLE váltotta fel tagként, Javier GONZÁLEZ ORTIZ-t pedig María Luisa de MIGUEL ANASAGASTI váltotta fel póttagként. 2016. április 11-én az (EU) 2016/572 tanácsi határozat (6) értelmében María Sol CALZADO GARCÍA-t Ángel Luis SÁNCHEZ MUÑOZ váltotta fel póttagként. 2016. október 7-én az (EU) 2016/1817 tanácsi határozat (7) értelmében Elena CEBRIÁN CALVO-t Joan CALABUIG RULL váltotta fel póttagként. 2019. június 25-én az (EU) 2019/1107 tanácsi határozat (8) értelmében María Luisa de MIGUEL ANASAGASTI-t Julián ZAFRA DÍAZ váltotta fel póttagként.

(2)	Miren Uxue BARCOS BERRUEZO, Fernando CLAVIJO BATLLE és Juan Vicente HERRERA CAMPO hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága három tagjának helye megüresedett.

(3)	Ángel Luis SÁNCHEZ MUÑOZ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett.

(4)

A Régiók Bizottsága két póttagjának helye megüresedett, miután lejárt az a mandátum, amelynek alapján tagnak javasolták Joan CALABUIG RULL-t (Delegado del Consell para la Unión Europea y Relaciones Externas) and Mr Julián José ZAFRA DÍAZ-t (Director General de Asuntos Económicos con la Unión Europea del Gobierno de Canarias),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2020. január 25-ig, a Régiók Bizottságába a következő személyeket nevezi ki:

tagként:

—	María Victoria CHIVITE NAVASCUÉS, Presidenta de la Comunidad Foral de Navarra,

—	Francisco IGEA ARISQUETA, Vicepresidente de la Junta de Castilla y León,

—	Ángel Víctor TORRES PÉREZ, Presidente del Gobierno de Canarias,

és

póttagként:

—	Joan CALABUIG RULL, Secretario Autonómico para la Unión Europea y Relaciones Externas de la Generalidad Valenciana (mandátumváltozás)

—	Manuel Alejandro CARDENETE FLORES, Viceconsejero de Turismo, Regeneración, Justicia y Administración Local de la Junta de Andalucía,

—	Julián José ZAFRA DÍAZ, Director General de Asuntos Europeos del Gobierno de Canarias (mandátumváltozás).

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. október 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.-M. HENRIKSSON

(1) A Tanács (EU) 2015/116 határozata (2015. január 26.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól 2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 20., 2015.1.27., 42. o.).

(2) A Tanács (EU) 2015/190 határozata (2015. február 5.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól 2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 31., 2015.2.7., 25. o.).

(3) A Tanács (EU) 2015/994 határozata (2015. június 23.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól 2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 159., 2015.6.25., 70. o.).

(4) A Tanács (EU) 2015/1792 határozata (2015. október 5.) a Régiók Bizottsága öt spanyol tagjának és öt spanyol póttagjának kinevezéséről (HL L 260., 2015.10.7., 28. o.).

(5) A Tanács (EU) 2015/2397 határozata (2015. december 16.) a Régiók Bizottsága egy spanyol tagjának és egy spanyol póttagjának kinevezéséről (HL L 332., 2015.12.18., 144. o.).

(6) A Tanács (EU) 2016/572 határozata (2016. április 11.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagja kinevezéséről (HL L 97., 2016.4.13., 11. o.).

(7) A Tanács (EU) 2016/1817 határozata (2016. október 7.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagja kinevezéséről (HL L 278., 2016.10.14., 45. o.).

(8) A Tanács (EU) 2019/1107 határozata (2019. június 25.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagja kinevezéséről (HL L 175., 2019.6.28., 37. o.).

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/54

A TANÁCS (EU) 2019/1711 HATÁROZATA

(2019. október 7.)

a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt két tagja és három póttagja kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel a spanyol kormány javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól 2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot. 2015. október 5-én a Tanács (EU) 2015/1792 határozata (4) értelmében Ignacio GONZÁLEZ GONZÁLEZ-t Cristina CIFUENTES CUENCAS váltotta fel tagként, Borja COROMINAS FISAS-t és Juan Luis SÁNCHEZ DE MUNIÁIN LACASA-t pedig Yolanda IBARROLA DE LA FUENTE és Ana OLLO HUALDE váltotta fel póttagként. 2015. október 9-én a Tanács (EU) 2015/1915 határozata (5) értelmében Cristina MAZAS PÉREZ-OLEAGA-t Rosa Eva DÍAZ TEZANOS váltotta fel tagként, Inmaculada VALENCIA BAYÓN-t pedig Juan José SOTA VERDIÓN váltotta fel póttagként. 2016. március 14-én a Tanács (EU) 2016/410 határozata (6) értelmében Ana OLLO HUALDE-t Mikel IRUJO AMEZAGA váltotta fel póttagként. 2017. március 27-én a Tanács (EU) 2017/619 határozata (7) értelmében Yolanda IBARROLA DE LA FUENTE-t Ignacio Javier GARCÍA GIMENO váltotta fel póttagként. 2018. június 26-án a Tanács (EU) 2018/926 határozata (8) értelmében Cristina CIFUENTES CUENCAS-t Ángel GARRIDO GARCÍA váltotta fel tagként.

(2)	Rosa Eva DÍAZ TEZANOS és Ángel GARRIDO GARCÍA hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága két tagjának helye megüresedett.

(3)	Ignacio Javier GARCÍA GIMENO és Juan José SOTA VERDIÓN hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága két póttagjának helye megüresedett.

(4)	A Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett, miután lejárt az a mandátum, amelynek alapján Mikel IRUJO AMEZAGA-t (Delegado del Gobierno de Navarra en Bruselas) tagnak javasolták,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2020. január 25-ig, a Régiók Bizottságába a következő személyeket nevezi ki:

tagként:

—	Isabel Natividad DÍAZ AYUSO, Presidenta de la Comunidad de Madrid,

—	Paula FERNÁNDEZ VIAÑA, Consejera de Presidencia, Interior, Justicia y Acción Exterior del Gobierno de Cantabria,

póttagként:

—	Ignacio Jesús AGUADO CRESPO, Vicepresidente, Consejero de Deportes, Transparencia y Portavoz del Gobierno de la Comunidad de Madrid,

—	Mikel IRUJO AMEZAGA, Director General de Acción Exterior del Gobierno de Navarra (mandátumváltozás),

—	María SÁNCHEZ RUIZ, Consejera de Economía y Hacienda del Gobierno de Cantabria.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. október 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.-M. HENRIKSSON

(4) A Tanács (EU) 2015/1792 határozata (2015. október 5.) a Régiók Bizottsága öt spanyol tagjának és öt spanyol póttagjának kinevezéséről (HL L 260., 2015.10.7., 28. o.).

(5) A Tanács (EU) 2015/1915 határozata (2015. október 9.) a Régiók Bizottsága két spanyol tagjának és három spanyol póttagjának kinevezéséről (HL L 280., 2015.10.24., 26. o.).

(6) A Tanács (EU) 2016/410 határozata (2016. március 14.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagja kinevezéséről (HL L 74., 2016.3.19., 39. o.).

(7) A Tanács (EU) 2017/619 határozata (2017. március 27.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagja kinevezéséről (HL L 89., 2017.4.1., 8. o.).

(8) A Tanács (EU) 2018/926 határozata (2018. június 26.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről (HL L 164., 2018.6.29., 48. o.).

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/56

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1712 HATÁROZATA

(2018. július 20.)

a Szlovák Köztársaság által a Železničná Spoločnosť Cargo Slovakia, a.s. (ZSSK Cargo) számára nyújtott SA.29198 - (2010/C) (korábbi 2009/NN) számú állami kölcsönről

(az értesítés a C(2019) 4723. számú dokumentummmal történt)

(Csak a szlovák nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a fent említett rendelkezéseknek megfelelően (1),

mivel:

1. Eljárás

(1)

A Bizottság 2010. február 24-i levelében tájékoztatta Szlovákiát arról, hogy a Železničná spoločnosť Cargo Slovakia, a.s. vállalatnak nyújtott állami kölcsön vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(2)	Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatra – ahogy ott kifejtésre került – egy anonim versenytárs korábbi, 2009. április 21-i panaszát, majd a Szlovákia által jogbiztonsági okok miatt 2009. augusztus 10-én tett értesítést követően került sor.

(3)	Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az állami kölcsönnel kapcsolatos észrevételeiket, azonban egyetlen észrevétel sem érkezett.

(4)	Szlovákia 2010. június 16-án kelt levelében tette meg észrevételeit az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(5)

A Bizottság 2010. november 8-án, 2010. december 22-én, 2011. június 14-én, 2012. augusztus 6-án és 2016. augusztus 25-én további tájékoztatást kért a szlovák hatóságoktól. A szlovák hatóságok ezekre sorrendben 2010. december 6-án, 2011. január 20-án és 22-én, 2011. július 11-én, 2012. szeptember 17-én és 2016. október 14-én nyújtották be válaszukat. 2017. december 20-án a szlovák hatóságok további beadványt nyújtottak be, amelynek megvitatására egy 2018. január 23-i üléskor került sor.

2. Az intézkedés részletes ismertetése

2.1. Kedvezményezett (tevékenységek, tulajdonlás, piaci részesedés stb.)

(6)

A Železničná Spoločnosť Cargo Slovakia, a.s.-t (a továbbiakban: ZSSK Cargo) 2005-ben alapították, azután, hogy a vasúti szolgáltatót, a Železničná spoločnosť, a.s. társaságot a következő három különálló vasúttársaságra osztották: Železnice Slovenskej Republiky (pályahálózat-működtető), Železničná spoločnosť Slovensko a.s. (utasforgalom) és ZSSK Cargo freight transport (árufuvarozás). A szlovák kormány volt a ZSSK Cargo alapítója és 100 %-os tulajdonosa, és jelenleg is az. A kormány részvényesi jogait a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztériuma gyakorolja.

2.2. A ZSSK Cargo részére nyújtott kölcsön ismertetése

(7)

A jelen eljárás tárgyát képező 165 969 594,37 EUR összegű kölcsönt a 2009. március 4-i 173. sz. kormányrendelet engedélyezte. A kölcsön a ZSSK Cargo részére 2009. április 6-án került kifizetésre, a Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztérium és a ZSSK Cargo között 2009. március 31-én megkötött szerződés alapján. (2) A kölcsönt tízéves időszakra nyújtották, kétéves tőketörlesztési moratóriummal.

(8)

A kölcsön nem fedezett volt. A kölcsön a fizetések és a személyi jellegű ráfordítások, a vasúti infrastruktúra használati díja, valamint a pénzügyi költségek finanszírozását célozta egy olyan időszakban, amely során a működési bevételek jelentős mértékben csökkentek, illetve folyamatban lévő és tervezett szerkezetátalakítási intézkedésekkel kellett számolni (a leírást lásd lent). A kölcsön nyújtása azután történt meg, hogy 2009 februárjában összeállításra került egy jelentés a vállalat és a Szlovák Köztársaság vasútja (Železnice Slovenskej republiky) gazdasági helyzetéről, amely beszámolt a ZSSK Cargo pénzügyi nehézségeiről és amelyet háttéranyagként csatoltak a 2009. március 4-i 173. sz. kormányrendelethez.

(9)

A kölcsön változó kamatlábát a 6 hónapos európai bankközi kamatláb (EURIBOR) alapján, évi 3,2 % kamatfelár hozzáadásával szabták meg. 2009. április 6-án a felek által elfogadott éves kamatláb 4,844 % volt (1,644 % (6 hónapos EURIBOR) + 3,2 % (kamatfelár)). A szlovák hatóságok szerint ennek megállapítása a Szlovák Adósság- és Likviditáskezelési Ügynökség (ARDAL) (3) véleménye alapján történt.

(10)

A szlovák hatóságok a kölcsönök kezdeti kétéves tőketörlesztési moratóriumát 2011-ben és 2012-ben több alkalommal, összesen 18 hónappal meghosszabbították, tekintettel a ZSSK Cargo továbbra is fennálló pénzügyi helyzetére és elismerve folyamatban lévő szerkezetátalakítási erőfeszítéseit. Bár az eredeti törlesztési időszak 2019-ig tartott volna, a ZSSK Cargo a teljes kölcsönt és annak valamennyi esedékes kamatát korábban, 2015 novemberéig visszafizette.

2.3. A ZSSK Cargo működése és pénzügyi teljesítménye

(11)	Szlovákiában a vasúti árufuvarozási szolgáltatások nyújtását 2007-ben nyitották meg a verseny előtt a Tanács 91/440/EGK irányelvének (4) megfelelően, amely 2006. január 1-jétől liberalizálta a nemzetközi vasúti árufuvarozást, 2007. január 1-jétől pedig a vasúti árufuvarozás összes többi formáját.

(12)

A ZSSK Cargo önállóan és közúti szállítási szolgáltatásokkal kombinálva is nyújtott és nyújt vasúti árufuvarozási szolgáltatásokat, valamint biztosítja a gördülőállomány bérbeadását, karbantartását és javítását. 2010-ben 15 árufuvarozó vállalat működött a Szlovák Köztársaságban. 2008-ban a ZSSK Cargo 44,5 millió tonnányi árut fuvarozott, ami a szlovák vasúti árufuvarozási piacon 93,7 %-os részesedést jelent. 2009 első felében a ZSSK Cargo 15,3 millió tonna fuvarozását végezte el, ami a szlovák vasúti árufuvarozási piacon 93 %-os részesedést jelent.

(13)

A ZSSK Cargo a 2005-ös létrehozása utáni első három évben veszteségeket könyvelt el (5). A ZSSK Cargo 2005-ben 428 millió SKK (11,3 millió EUR) nettó veszteséget (6), 2006-ban pedig 855 millió SKK (24,8 millió EUR) nettó veszteséget könyvelt el (7). 2007-ben a ZSSK Cargo 154 millió SKK-ra (4,5 millió EUR) csökkentette nettó veszteségét. 2008-ban a ZSSK Cargo 83 millió SKK (2,4 millió EUR) nettó nyereséget könyvelt el, amely elsősorban annak következménye volt, hogy üzemeltetési költségeit több mint 600 millió SKK (17,4 millió EUR) összeggel csökkentette.

2.4. A ZSSK Cargo pénzügyi helyzete a kölcsön nyújtásának idején

(14)

A szlovák hatóságok által nyújtott információk szerint 2008-ban a ZSSK Cargo EBIDTA-ja (kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye) a 2007-es értékhez képest 6 %-kal nőtt, elérve az 59,8 millió EUR összeget. 2007-ben és 2008-ban a többi kulcsfontosságú pénzügyi mutató (bevételek, saját tőke, teljes eladósodottság) stabil maradt vagy kismértékben javult. A tőkearányos adósság például 2008-ban 6 %-ról 43,9 %-ra nőtt. Az S&P-minősítéshez használt 2009. márciusi pénzügyi adatok arra engednek következtetni, hogy a ZSSK nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak (C besorolás), és a befektetési minősítési kategóriában maradt (BB besorolás).

(15)

A ZSSK Cargo 2008-as éves jelentése azonban megemlíti, hogy 2008 utolsó negyedévében a gazdasági válság hatása teljes mértékben megmutatkozott a fuvarozás iránti alacsonyabb kereslet formájában, aminek következtében a ZSSK Cargo teljesítménye romlott. Ebben az időszakban az árufuvarozásból származó bevételek több mint 30 %-kal csökkentek. Emiatt a ZSSK Cargo pénzügyi helyzete 2008 végén és azután romlott. A vállalat bevételei 2009 első felében az előző év azonos időszakához képest 38 %-kal csökkentek. Hasonlóképpen, a vállalat eredményei 2008 első fele és 2009 első fele között a 22 millió EUR összegű nettó nyereségről 47 millió EUR összegű nettó veszteségre csökkentek.

(16)

Ennek kapcsán a vállalat és a Szlovák Köztársaság vasútjának gazdasági helyzetéről szóló 2009 februári jelentés leírta, hogy a ZSSK Cargo 2006 és 2008 között milyen szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tett. A jelentés beszámolt a kölcsön szükségességéről, valamint arról, hogy a ZSSK Cargo pénzügyi helyzetének javításához a következő további intézkedésekre van szükség: i. további költségcsökkentési intézkedések, ii. munkavállalók ideiglenes elbocsátása, és iii. a munkavállalók számának hosszú távú optimalizálása és a ZSSK Cargo tevékenységének további szerkezetátalakítása. Az alkalmazottak számának több mint 10 %-os csökkentése és az egyéb költségszerkezet-átalakító intézkedések eredményeként az üzemeltetési költség 2007-ben 600 millió SKK-val (17,4 millió EUR) csökkent. A szerkezetátalakító intézkedések következtében 2007-ben jelentősen csökkentek a veszteségek, 2008-ban pedig pozitív eredmény született, annak ellenére, hogy az év vége felé már jelentkeztek a válság első kedvezőtlen hatásai. E tények alapján a jelentés azt a következtetést vonja le, hogy a ZSSK Cargo a hosszú távú versenyképesség és nyereségesség felé haladt, és hogy a 2009-es várható pénzügyi veszteségek elsősorban a fuvarozási volumen drasztikus, ám átmeneti – az előző évben kezdődő válság következtében beálló – csökkenésének voltak tulajdoníthatók.

(17)

Ezután, ahogy az éves teljesítményadatok mutatják (1. táblázat, lent), a nettó bevétel erőteljesen negatív maradt 2010-ben. 2011-re azonban a vállalatnak már sikerült a csökkent bevételek mellett is jelentősen csökkenteni a veszteségeket. A következő években (2016-ig) a személyzet létszáma 44 %-kal csökkent. A ZSSK Cargo 2013-ra állt helyre, és jelenleg – ahogy az 1. táblázat mutatja – szerény nyereséget termel.

A ZSSK Cargo bizonyos pénzügyi adatai 2008 és 2016 között

(millió EUR)
	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
Bevételek	458	340	378	371	315	369	296	284	278
Nyereség	2,7	-126,6	-122,6	-0,3	-23,9	+0,3	-5,5	+0,8	+0,1
Alkalmazotti létszám	10 448	9 826	9 546	8 054	6 822	6 331	6 103	6 027	5 794
Forrás: A ZSSK Cargo éves jelentései (a Szlovák Köztársaság közlése), amely 2011-től a https://www.zscargo.sk/en/media/annual-reports weboldalon is elérhetők.

2.5. Az adott időszakban más bankok által adott kölcsönajánlatok és a hasonló minősítésű kölcsönök feltételei

(18)

Azelőtt, hogy 2009 márciusában sor került volna a kölcsön nyújtására, három kereskedelmi bank indikatív jelleggel azonos összegű (166 millió EUR) kölcsönt ajánlott a ZSSK Cargónak azonos törlesztési időszakkal (10 év) és a következő kamatlábakkal: 6 hónapos EURIBOR plusz 295 bázispont [1. kereskedelmi bank]*), 285–300 bázispont, futamidőtől függően [2. kereskedelmi bank] vagy 425 bázispont [3. kereskedelmi bank], különleges biztosítékok nélkül.

(19)	A kölcsön nyújtásának napján, 2009. március 31-én körülbelül 32, a ZSSK Cargóéhoz hasonló hitelképességű (BB minősítés) vállalat kötött tízéves futamidejű hitel-nemteljesítési csereügyletről szerződést a pénzügyi piacokon. E szerződések többsége 305 és 916 bázispont között mozgott (8).

2.6. Az eljárás megindítása mellett szóló okok

(20)

A Bizottság azért döntött az eljárás megindítása mellett, mivel nem tudta kizárni, hogy a ZSSK Cargo számára nyújtott állami kölcsön az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. A Bizottság úgy vélte, hogy a kölcsön nyújtására az eljárás megindításáról szóló határozat előtt nem sokkal elfogadott, a referencia-kamatlábról szóló közleményben (9) meghatározottaknál kedvezőbb feltételek mellett is sor kerülhetett volna. A Bizottság kifejezte arra vonatkozó kétségeit is, hogy a kölcsön összeegyeztethető-e a belső piaccal különösen az alábbiak tekintetében:

(21)

Annak a kérdésnek kapcsán, hogy a kölcsön megfelelt-e a piaci feltételeknek, az eljárás megindításáról szóló határozat megkérdőjelezte a megfontolásokat, amelyek miatt a referencia-kamatlábról szóló közleményben meghatározott 1 éves IBOR helyett a 6 hónapos EURIBOR, valamint a kétéves tőketörlesztési moratórium került alkalmazásra, és e megfontolások kamatlábakra gyakorolt hatását. A felszámolt kamatfelár (320 bázispont) láthatólag nem vette figyelembe a ZSSK Cargo romló pénzügyi helyzetét: hitelfelvevői múlttal és elérhető hitelminősítéssel nem rendelkező, pénzügyi nehézségeket tapasztaló vállalatnál a magas szintű biztosítékkal nyújtott kölcsönnél a referencia-kamatlábról szóló közlemény értelmében a kamatfelárnak legalább 400 bázispontnak kell lennie, alacsony szintű biztosíték esetén pedig 1000 bázispontnak kellett volna lennie.

(22)

Az eljárás megindításáról szóló határozat kétségeket vetett azzal kapcsolatban is, hogy a kölcsön – amennyiben állami támogatásnak minősül – összeegyeztethetőnek tekinthető-e a belső piaccal az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja értelmében az Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (10), A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (11) és a Közösségi iránymutatás a vasúti vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokról (12) című dokumentumokban előírt szabályok fényében.

3. Szlovákia észrevételei

(23)	A szlovák hatóságok szerint az állam körültekintő részvényesként eljárva, piaci feltételek mellett nyújtotta a kölcsönt, ezért az nem tartalmaz olyan elemet, amely állami támogatásnak minősülne.

(24)

Először is, a szlovák hatóságok állítása szerint hasonló helyzetben minden észszerűen eljáró részvényes nyújtott volna ilyen kölcsönt a vállalatnak. A szlovák hatóságok azzal érvelnek, hogy a részvényes valószínűleg piaci feltételek mellett nyújtotta volna a kölcsönt, és a bankok által a hasonló paraméterekkel rendelkező kölcsönök esetében ajánlott kamatlábak alsó sávjába tartozó kamatlábat alkalmazott volna. A részvényes érdeke nem az, hogy saját vállalatának üzleti tevékenységéhez túlságosan magas kamat mellett nyújtson kölcsönt, hiszen az esetleg aránytalan terhet róna a vállalatra, ami aztán oda vezethetne, hogy meghiúsul a kölcsön célja (ami általában átmeneti gazdasági problémák megoldása vagy a vállalat üzleti tevékenységének további fejlesztése). A részvényes elsősorban abban érdekelt, hogy a vállalat a következő időszakokban termeljen nyereséget, tehát nem abban, hogy saját vállalatának a szokásos piaci feltételek mellett nyújtott kölcsön kapcsán kamatból származó bevétele legyen. Ehelyett az a szándéka, hogy a vállalat üzleti tevékenységét támogassa, és így nyereséget termeljen, amelyből később osztalékot tud fizetni.

(25)

Másodszor, a szlovák hatóságok szerint a kölcsön nyújtásának időpontjában hozzáférhető vállalati pénzügyi előrejelzések azt mutatták, hogy a ZSSK Cargo a következő 10 évben elegendő szabad pénzforgalommal rendelkezik majd ahhoz, hogy visszafizesse a kölcsönt. Amikor a Szlovák Köztársaság a kölcsön nyújtása mellett döntött, a ZSSK Cargónak nyújtott kölcsön mértékét és feltételeit a piac és a gazdaság akkori folyamatait, valamint a jövőbeni kilátásokra vonatkozó feltételezéseket figyelembe véve alaposan megfontolta. Ennek kapcsán a Szlovák Köztársaságnak rendelkezésére álltak a ZSSK Cargo válságkezelési jelentései, amelyekben a ZSSK Cargo részletesen beszámolt azokról a takarékoskodási intézkedésekről, amelyek a vállalat további működésének az előfeltételei voltak és azt célozták, hogy a vállalat ne kerüljön nehéz helyzetbe, de ugyanakkor a kölcsön visszafizetésének előfeltételei voltak. A Szlovák Köztársaság a kölcsön nyújtásakor azzal a feltételezéssel élt, hogy ha a gazdasági válság kedvezőtlen hatásai megszűnnek, a gazdaság újraindul, ami a vasúti árufuvarozási ágazatra is pozitív hatással lesz, és ez a fuvarozott áruk megnövekedett volumenében nyilvánul majd meg. A Szlovák Köztársaság rámutat arra, hogy e várakozások a későbbiekben megalapozottnak bizonyultak, és a ZSSK Cargo a következő időszakokban a szállítmányok számának növekedését könyvelhette el, ismét jó gazdasági eredményeket kezdett elérni, és végül 2015-ben (a kölcsönszerződésben meghatározott határidőnél korábban) vissza tudta fizetni a teljes kölcsön és a kamatok összegét.

(26)

A szlovák hatóságok arra is felhívták a figyelmet, hogy a ZSSK Cargo képes volt eladósodottságát csökkenteni 2008-ban, amikor tőkearányos adóssága ekkor csaknem 6 százalékponttal, 43,9 %-ra csökkent. A szlovák hatóságok szerint a ZSSK Cargo nem volt nehéz helyzetben, és a kamatlábat az állami Adó- és Likviditáskezelési Ügynökség (ARDAL) számolta ki a referencia-kamatlábról szóló közleménynek megfelelően.

(27)

Harmadszor, a szlovák hatóságok azzal érveltek, hogy a kölcsön feltételeiről szóló döntésük alapjául a ZSSK Cargo által korábban kapott egyéb kölcsönök szolgáltak, valamint három olyan kereskedelmi bank ajánlatai, amelyeket előzetesen felkértek arra, hogy adjanak ajánlatot azonos összegű kölcsönről.

(28)

A 6 hónapos EURIBOR kamatláb mellett annak alapján döntöttek, hogy a piacon kölcsönt kínáló kereskedelmi bankok is ezt alkalmazták volna. A Szlovák Köztársaságnak tehát az állt érdekében, hogy a kölcsönt olyan kamatlábbal nyújtsa, amely hasonló ahhoz a kamatlábhoz, amely mellett a ZSSK Cargo abban az időpontban – a piacon elérhető legkedvezőbb feltételeket tekintetbe véve – kölcsönt vehetett volna fel. Tehát – mivel a magánbankok hajlandók voltak a ZSSK Cargo részére hasonló feltételek mellett kölcsönt nyújtani, és az egyik bank megbízható, tisztességes ügyfélként jellemezte a ZSSK Cargót és fontos ügyfelei közé sorolta – a szlovák hatóságok azzal érvelnek, hogy magánszereplőként jártak el, és ezért a kölcsön nem minősül pénzügyi előnynek, vagyis a ZSSK Cargót a többi versenytárshoz képest nem hozta kedvezőbb versenyhelyzetbe.

(29)

Negyedszerre, azzal a feltevéssel kapcsolatban, hogy a ZSSK Cargo hitelminősítése nem volt bizonyított, a szlovák hatóságok azzal érveltek, hogy a kölcsön nyújtásának időpontjában a ZSSK Cargo nem olyan vállalat volt, amely ne rendelkezett volna hitelfelvevői múlttal és hitelminősítéssel. ZSSK Cargo abban az időben, amikor visszatérítendő pénzügyi támogatásban részesült, viszonylag jó hitelfelvevői múlttal rendelkezett, és a bankok megbízható ügyfélnek tekintették. Ezt mutatták többek között azok az ajánlatok is, amelyeket a kereskedelmi bankok a Bizottságnak benyújtottak. Ezek az ajánlatok egyértelműen tükrözik, hogy a bankok hajlandók voltak a ZSSK Cargo számára a Szlovák Köztársaság által nyújtott kölcsön feltételeihez hasonló feltételek mellett kölcsönt nyújtani, és – tekintettel a ZSSK Cargo hitelfelvevői múltjára és megbízhatóságára – egyik bank sem kérte, hogy a ZSSK Cargo szolgáljon biztosítékkal, és nem is tette a kölcsönt ilyen biztosítéktól függővé. Tehát a ZSSK Cargo esetében a bankok sem kértek volna hivatalos hitelminősítést a kölcsön szokásos piac feltételek melletti nyújtásához, és a bankok képesek voltak maguk elvégezni a ZSSK Cargo minősítését.

(30)

Végezetül, a szlovák hatóságok azzal érvelnek, hogy bár vannak valódi banki ajánlatok, semmi nem indokolja azt, hogy alternatív módszereket (referencia-módszereket) alkalmazzanak annak megállapítására, hogy a kölcsön nyújtása piaci feltételek mellett történt-e; a referencia-kamatlábról szóló közlemény alkalmazása is rámutat arra, hogy a kölcsön megfelelt a referencia-kamatlábaknak:

a)	az adott időszakban a 6 hónapos EURIBOR kamatláb 1,67 % volt, ami az alkalmazott kamatfelárral (3,2 %) együtt 4,87 %-ot jelent;

b)	a 3,2 %-os kamatfelár megfelel annak a kamatfelárnak, amelyet a kereskedelmi bankok alkalmaznának (a kereskedelmi bankok által nyújtott indikatív ajánlatok szerint az átlagos kamatfelár 3,35 %).

(31)

A ZSSK Cargo nem volt magas vagy jó hitelminősítéssel rendelkező vállalat, és nem ajánlott fel biztosítékot (ebben az esetben a 100 bázispontos (1 %-os) kamatfelár is elegendő lett volna), de nem állítható, hogy ne lett volna hitelfelvevői múltja vagy hogy olyan hitelminősítéssel rendelkezett volna, amely legalább 400 bázispontos kamatfelárat tesz szükségessé. Mivel a ZSSK Cargo az adott időszakban a jónál kedvezőbb minősítésű, alacsony mértékű biztosítékkal rendelkező vállalatnak minősülhetett volna, amelynek hitelfelvevői múltja ugyanakkor azt mutatja, hogy kötelezettségeit képes teljesíteni, a szlovák hatóságok azzal érvelnek, hogy észszerű megoldás volt a kamatfelárat a referencia-kamatlábról szóló közleményben előírt módszertan szerint meghatározni (100 és 220 bázispont között), ami megfelel a szlovák hatóságok által ebben az esetben alkalmazott módszernek, még úgy is, hogy a számítás alapját a 6 hónapos EURIBOR képezte.

(32)

E tekintetben megemlítendő, hogy a bankok az adott időszakban a 6 hónapos EURIBOR kamatláb és körülbelül 3 %-os kamatfelár alkalmazásával állapították meg a kamatlábakat, azaz a kölcsön feltételeihez hasonló kamatlábakat alkalmaztak. A kamatláb meghatározása a piaci feltételek értékelése alapján történt, ideértve a kereskedelmi bankok által benyújtott indikatív ajánlatokat, azaz a piaci feltételeket tükrözve, valamint az állam által felvett hitelek kamatlábaival való összehasonlítás alapján (1,5 % p.a.), amelyhez – tekintettel a ZSSK Cargo hitelkockázatára –1,7 % p.a. kamatfelárat adtak hozzá, így a teljes kamatfelár 3,2 % p.a. lett. A kamatláb meghatározása tehát az adott időszakra jellemző piaci feltételek – nevezetesen a 6 hónapos EURIBOR +3,2 % p.a. mértékű kamatfelár alkalmazása – mellett történt.

(33)	Összefoglalva elmondható, hogy a Szlovák Köztársaság azzal érvel, hogy a piacgazdasági befektető elvének megfelelően járt el, és ezért a kölcsön nem juttatta előnyhöz a ZSSK Cargót.

4. Értékelés: az állami támogatás megléte

(34)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(35)

Valamely intézkedés e rendelkezés szerinti állami támogatássá minősítése tehát szükségessé teszi a következő feltételek együttes teljesülését: i. az intézkedésnek az államnak betudhatónak kell lennie és azt állami forrásokból kell finanszírozni; ii. előnyhöz kell juttatnia a kedvezményezettet; iii. az előnynek szelektívnek kell lennie; és iv. az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében említett kritériumok halmozódó jellegűek, ezért ebben az esetben az eljárás korlátozható annak értékelésére, hogy a ZSSK-t (szelektív módon) előnyben részesítette-e a kölcsön.

4.1. A piaci körülményekhez képest kimutatható gazdasági előny meglétének értékeléséhez alkalmazott jogi keret

(36)

A Bíróság kimondta, hogy a piacgazdasági szereplő teszt alkalmazása – amely lehetővé teszi, annak értékelését, hogy egy (állami) vállalat jogtalan gazdasági előnyhöz jutott-e – attól függ, hogy az állam részvényesként vagy közhatalmi szervként jár-e el. A tagállamnak egyértelműen bizonyítania kell, hogy nyereségszerzésre törekvő befektetőként járt el, és ezt az álláspontot objektív, ellenőrizhető szempontok alapján kell bizonyítania. Ezeknek a szempontoknak az intézkedés végrehajtásáról szóló döntéssel egyidejűeknek kell lenniük, és azt kell tükrözniük, hogy a döntés olyan gazdasági értékeléseken alapul, amelyek összemérhetők azokkal, amelyeket egy piaci befektető lefolytatott volna annak érdekében, hogy meghatározza az ilyen befektetés jövedelmezőségét (13). Egy támogatás esetében mind annak fennállását, mind annak mértékét a kölcsön nyújtásának időpontjában fennálló körülmények alapján kell megítélni. (14)

(37)

A piacgazdasági magánbefektető viselkedése, amellyel az állami befektető beavatkozását össze kell hasonlítani, nem feltétlenül egyezik meg a viszonylag rövid távon nyereségtermelési céllal tőkét kihelyező befektető szokásos viselkedésével, hanem legalább az olyan, strukturális, globális vagy ágazati politikát folytató magánholding vagy magánvállalkozás-csoport magatartásának kell lennie, amelyet hosszabb távú jövedelmezőségi kilátások vezérelnek (15).

(38)

Jelen esetben a Szlovák Köztársaság azt jelenti ki, hogy a kölcsön nyújtásakor körültekintő részvényesként járt el, és rendelkezésre bocsájtotta azokat a bizonyítékokat, amelyek elérhetők voltak a számára és amelyeket a kölcsön nyújtása előtt tekintetbe vett (lásd a 3. szakaszt). Ebből következik, hogy a Bizottságnak a szelektív gazdasági előny meglétét e bizonyítékok alapján kell vizsgálnia. Ezen belül azt kell vizsgálnia, hogy egy piacgazdasági magánbefektető, amelynek helyzete a lehető legközelebb áll – az illetékes Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztérium révén eljáró – Szlovák Köztársaság helyzetéhez, hasonló körülmények között és hasonló információkhoz való hozzáférés és azok vizsgálata alapján nyújtott volna-e pénzügyi forrásokat a ZSSK Cargónak hosszú lejáratú kölcsön formájában, a kölcsön nyújtásának idején érvényes feltételek mellett (16).

(39)

E vizsgálat során értékelni kell, hogy a Szlovák Köztársaság által a ZSSK Cargo részére nyújtott kölcsön feltételei szelektív gazdasági előnyhöz juttatták-e a ZSSK Cargót, azaz olyan feltételek voltak-e, amelyeket a ZSSK Cargo a piacon nem tudott volna biztosítani magának. E vizsgálat céljából a Bizottságnak mindenekelőtt a ZSSK Cargónak a kölcsön nyújtásának idején fennálló pénzügyi helyzetét és akkor előrelátható fejlődését, a Szlovák Köztársaság részvényesi helyzetét, valamint a kölcsön feltételeit kell tekintetbe vennie.

(40)

A releváns vizsgálat tárgya tehát az, hogy egy, a Szlovák Köztársaságéval azonos helyzetben lévő piaci szereplő azonos feltételek mellett nyújtott volna-e kölcsönt 2009 márciusában. Az értékelés szempontjából releváns szereplő nem valamely kereskedelmi kölcsönt nyújtó kereskedelmi bank, amely elhanyagolható korábbi hitelviszonyokkal rendelkezik, vagy ilyen hitelviszonyokkal egyáltalán nem rendelkezik, hanem egy olyan piacgazdasági befektető, amely a ZSSK Cargo egyetlen részvényese, és a kölcsönt azért nyújtja, hogy az irányítása alatt álló vállalat számára lehetővé tegye a működési költségek fedezését a vállalat tevékenységében és bevételeiben beállt gyors és váratlan csökkentés után.

(41)

E vizsgálat tekintetében önmagában abból a tényből, hogy a ZSSK Cargo képes volt az eredeti futamidő lejárta előtt négy évvel (2015-ben) teljes mértékben visszafizetni a kölcsönt, és hogy ezután már működési nyereséget könyvelt el, nem vonható le az a következtetés, hogy a Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztérium helyében egy piacgazdasági hitelező is nyújtott volna kölcsönt a visszafizetés észszerű feltételezéséből kiindulva. A lejárat előtti visszafizetés csak utólagosan erősíti meg, hogy észszerű volt az értékelés, amelyet az állami részvényes/hitelező végzett a kölcsön nyújtásának időpontját megelőzően elérhető és megvizsgált információk alapján, és ennek alapján nem lehet egyértelműen levonni a következtetést, hogy egy másik szereplő ugyanilyen kölcsönt nyújtott volna.

4.2. A ZSSK Cargo részére nyújtott kölcsön értékelése

(42)

Először is, az eljárás során benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy három kereskedelmi bank indikatív jelleggel azonos összegű (166 millió EUR) kölcsönt ajánlott a ZSSK Cargónak azonos törlesztési időszakkal (10 év) és a következő kamatlábakkal: 6 hónapos EURIBOR plusz 295 bázispont [1. kereskedelmi bank]*), 285–300 bázispont [2. kereskedelmi bank] vagy 425 bázispont [3. kereskedelmi bank], különleges biztosítékok nélkül. Tehát két kereskedelmi bank kész volt arra, hogy a ZSSK Cargo részére még a Szlovák Köztársaság által felszámított kamatfelárnál (320 bázispont) is alacsonyabb kamatfelárat ajánljon. Ezek az indikatív ajánlatok a Szlovák Köztársaság számára ismertek voltak, és meg is vizsgálta azokat annak érdekében, hogy a vizsgált kölcsön kamatlábát meghatározza (lásd az (18) és a (27) preambulumbekezdést). Az állami kölcsön kamatlábát tehát a piacgazdasági magánhitelezők számára megfelelő ellentételezésre tekintettel, illetve annak megfelelően határozták meg.

(43)

Valószínűsíthető volt, hogy a kölcsön feltételeinek értékelésére nem lesz jelentős hatással az, hogy a kölcsön kétéves tőketörlesztési moratórium mellett valósult meg, amelyet később további 18 hónappal meghosszabbítottak. Mivel a fennmaradó összeg kamatainak fizetése 6 hónapos rendszerességgel történt a futamidő kezdetétől fogva, a halasztott tőketörlesztés előnyeihez képest nagyobb előnyt jelentettek a magasabb kamatfizetések.

(44)

Emellett az indikatív jellegű ajánlatok arra is rámutatnak, hogy a 6 hónapos EURIBOR kamatláb alkalmazása magánbankok általános gyakorlata volt, és így összhangban állt a piaci feltételekkel. E bankok mindegyike ismerte a ZSSK Cargót a korábbi években nyújtott kölcsönök kapcsán, és [az 1. kereskedelmi bank] ajánlatában kifejezetten megbízható partnernek írta le a ZSSK Cargót. Az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes állásponttal szemben az ajánlatok mellett a ZSSK Cargo rendelkezett hitelfelvevői múlttal e három kereskedelmi banknál, valamint további bankoknál is.

(45)

Végezetül, a kölcsön esetében alkalmazott 320 bázispontos kamatfelár és a kölcsön nyújtásának idején alkalmazott CDS-kamatlábak összevetése (a leírást lásd a (19) preambulumbekezdésben) is azt mutatja, hogy a kamatfelár összhangban áll a ZSSK Cargóval azonos hitelminősítéssel rendelkező vállalatok esetében 2009 márciusában alkalmazott tényleges piaci kamatlábakkal. Vagyis a CDS-kamatlábakkal történő összevetés nem támasztja alá az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett kételyeket. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a ténylegesen felszámolt kamatlábbal kapcsolatban nem került bizonyításra az, hogy a ZSSK Cargo a piaci feltételekhez képest jogtalan előnyhöz jutott volna.

(46)

Tehát minden hozzáférhető bizonyíték azt mutatja, hogy a ZSSK Cargo valószínűleg hasonló feltételek mellett kapott volna finanszírozást kereskedelmi magánhitelezőktől, ami eloszlatja az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett kételyeket. Különösen igaz ez amiatt, hogy e piaci szereplők – az állammal ellentétben – nem voltak képesek arra, hogy részvényesként az ajánlott feltételek mellett a kölcsönökből visszanyerjék a hipotetikusan elmaradt (az első vizsgálat szerint állítólag alacsony) bevételeket.

(47)

Másodszor, az eljárás során gyűjtött bizonyítékok szerint a kölcsön nyújtásának időpontjában A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról című 2004-es dokumentum két számszerűsített kritériuma alapján a ZSSK Cargo nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak (10. pont). Nevezetesen, a ZSSK Cargo az adott időszakban nem veszítette el jegyzett tőkéjének több mint a felét (ezen belül egynegyedét az megelőző 12 hónapban), és nem felelt meg a hazai fizetésképtelenségi eljárás feltételeinek. Továbbá – a 2009-ben jelentkező akut likviditáshiány ellenére – az is valószínűtlennek tűnik, hogy a ZSSK Cargo az iránymutatás nem számszerűsített kritériumai szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak lett volna tekinthető (11. pont, pl. pénzügyi terhek növekedése, a vagyon értékének csökkenése vagy teljes eltűnése, kapacitásfelesleg).

(48)

A ZSSK Cargo valóban kis nyereséget könyvelt el 2008-ban, és a korábbi években felhalmozott veszteségek (amelyek összege 2008. december 31-én 1452 millió SKK, azaz 42,2 millió EUR volt) még mindig viszonylag alacsonyak voltak a több mint 13 000 millió SKK (377,5 millió EUR) összegű teljes saját tőkéhez képest. Még a teljes 2009-es évben elkönyvelt jelentős veszteség hatására sem veszett el a jegyzett részvénytőke több mint fele. Emellett 2009 elején a ZSSK Cargo adósságállománya meglehetősen szerény volt (tőkearányos adósság: 0,44). Összehasonlításként elmondható, hogy az Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról című 2014-es dokumentum szerint (amely erre az esetre nem alkalmazható) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok szerint egy vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha ez az arány 7,5, vagyis tizenhétszer magasabb.

(49)

A ZSSK Cargo hitelminősítése a kölcsön nyújtásának időpontjában láthatólag magasabb volt CCC minősítésnél, amelyet a referencia-kamatlábról szóló 2008-as közleményben foglaltak szerint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások esetében használnak; az eljárás megindításáról szóló határozat erre a közleményre alapozva állapította meg előzetesen, hogy a ténylegesen felszámolt kamatláb túlzottan alacsony volt. Ezzel szemben a hozzáférhető bizonyítékok azt mutatják, hogy a ZSSK Cargo BB hitelminősítést kapott volna, azaz a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokhoz képest kisebb költségek mellett jutott volna forrásokhoz. Továbbá a nem elhanyagolható 80 bázispontos különbség, amely a vizsgált állami kölcsön 320 bázispontos kamatfelára és a referencia-kamatlábról szóló 2008-as közleményben a BB hitelminősítésű, alacsony mértékű biztosítékkal rendelkező vállalatok esetében meghatározott, a piaci kamatfelárak helyettesítésére szolgáló 400 bázispontos érték között mutatkozik, jóval alacsonyabb, mint kereskedelmi bankok tényleges ajánlataiban megadott kamatlábak és a ZSSK Cargo esetében alkalmazott kamatlábak közötti, az eljárás során kiszámított 140 bázispontos különbség.

(50)

Ebből az következik, hogy – a hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt előzetes álláspontokkal ellentétben – az állami kölcsön kamatlába és a referencia-kamatlábról szóló 2008-as közleményben meghatározott, a piaci kamatlábak helyettesítésére szolgáló kamatláb összevetése alapján nem mutatható ki, hogy az utóbbi nem felelt meg a piaci feltételeknek.

(51)

Harmadszor, tekintetbe kell venni azt, hogy az állam a ZSSK Cargo részvényeinek 100 %-át birtokolta (és birtokolja jelenleg is). A kereskedelmi bankokkal szemben az állam kölcsönökből származó várható nyereséggel kapcsolatos megfontolásai nem korlátozódnak a várható kamatláb-befizetésekre, ehelyett szükségszerűen tekintetbe kell venniük azt, hogy a kölcsön javítja-e a ZSSK Cargo jövőbeni nyereségtermelő képességét és ezzel együtt azt a képességét, hogy az állam részesedésének értékét növelje vagy fenntartsa. A finanszírozás egyik kifejezett célja – ahogy arra a 2009-es jelentés is rámutat – az volt, hogy a ZSSK Cargo képessé váljon a gazdasági válság leküzdésére és a szerkezetváltásra a hosszú távú nyereségesség megvalósítása érdekében. E jelentés arról is beszámolt, hogy a ZSSK Cargo képes e célkitűzés megvalósítására.

(52)

A kölcsön nyújtása a ZSSK Cargo pénzügyi helyzetének hosszú távú megoldását célzó többféle, kölcsönösen támogató fellépés és intézkedés egyike volt, amelyeket a (16) preambulumbekezdés ír le, és amelyek a következőket foglalják magukban: i. költségcsökkentő intézkedések, ii. munkavállalók ideiglenes elbocsátása és iii. a munkavállalók számának hosszú távú optimalizálása és a ZSSK Cargo tevékenységének további szerkezetátalakítása. Körültekintő piaci szereplő is támogatta volna az általa teljes mértékben ellenőrzött vállalat szerkezetváltását, mivel reális esély volt a vállalat helyzetének javulására. A 2009. februári jelentés, amelyet a szlovák hatóságok a hitelnyújtás előtt állítottak össze és vizsgáltak meg, szintén azt mutatja, hogy az állam körültekintő piaci szereplőhöz vagy hitelezőhöz hasonlóan, gondosan megvizsgálta a ZSSK Cargo fejlődésének jövőbeni kilátásait, ideértve a szolgáltatáshoz és a hitel visszafizetéséhez szükséges pénzforgalom biztosítására való képességét. A kilátások és a hozzáférhető információk alapján az állami részvényes úgy döntött, hogy – az egyéb lehetséges pénzügyi eszközök, például (vissza nem térítendő) tőke, tőkévé alakítható adósság és a ZSSK számára előreláthatólag visszafizetési gondokat okozó egyéb hibrid finanszírozási módok helyett – teljes mértékben visszatérítendő kölcsönt nyújt észszerű tőketörlesztési moratórium mellett.

(53)

A más magánrészvényesek által a 2008-ban kezdődő pénzügyi és gazdasági válság során alkalmazott eljáráshoz hasonlóan a szlovák köztársaság által benyújtott objektív és ellenőrizhető bizonyítékok is azt mutatják, hogy a vizsgált kölcsön nyújtásával a Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztérium szándéka az volt, hogy részvényesi minőségben járjon el annak érdekében, hogy egy kereskedelmileg nehéz, a fuvarozási volumenek hirtelen és nagymértékű csökkenésével járó időszakban a ZSSK Cargo folyamatos működése révén fenntartsa potenciálisan értékes részesedését (és ténylegesen így is járt el), valamint támogatta a vállalat fennmaradását azzal, hogy lehetővé tette a szerkezetátalakítást – amit a ZSSK Cargo végre is hajtott.

4.3. Következtetés

(54)

A ZSSK Cargo számára nyújtott állami kölcsön feltételei összhangban álltak a piaci feltételekkel, és piacgazdasági szereplő is nyújtott volna ilyen kölcsönt. Ebből az következik, hogy a szóban forgó kölcsönről nem mondható el, hogy (szelektív módon) előnyben részesítette volna a ZSSK Cargót. Mivel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében említett kritériumok halmozódó jellegűek, nem szükséges értékelni azt, hogy a kölcsön kiterjedt-e állami forrásokra, torzította-e a versenyt, vagy azzal fenyegetett-e, és érinthette-e a tagállamok közötti kereskedelmet. Kiváltképp nem szükséges annak értékelése, hogy a szóban forgó kölcsön összeegyeztethetőnek volt-e tekinthető a belső piaccal az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja értelmében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Szlovák Köztársaság által a Železničná Spoločnosť Cargo Slovakia, a.s. részére nyújtott 165 969 594,37 EUR összegű kölcsön nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

2. cikk

E határozat címzettje a Szlovák Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 20-án.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

(1) HL C 117., 2010.5.6., 13. o.

(2) A szerződés a közigazgatás költségvetési szabályairól és bizonyos törvények módosításairól és kiegészítéseiről szóló 523/2004. számú törvényen (2004. szeptember 23.) és az állami tulajdon kezeléséről szóló módosított 278/1993 Coll. számú törvényen alapul.

(3) Az ARDAL-t az állami költségvetéshez kapcsolódó költségvetési szervezetként hozták létre a Szlovák Köztársaság pénzügyminisztériumára vonatkozó költségvetési fejezet alapján, az államkincstárról és bizonyos törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 291/2002 Coll. számú törvény 14. cikke, valamint az államadósságról és az állami kezességvállalásról szóló, 389/2002 Coll. számú törvény értelmében. Az Ügynökség működésének célja „a likviditás és a piacokhoz való hozzáférés biztosítása az állam szükségleteinek átlátható, prudens és költséghatékony finanszírozása céljából és – a hitelportfólió eredendő kockázatai elfogadható szinten tartása mellett – az adósságszolgálati kiadások idővel történő csökkentése érdekében.” (http://www.ardal.sk/index.php?page=1).

(4) A Tanács irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről (91/440/EGK) (HL L 237., 1991.8.24., 25. o.).

(5) A 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozó éves jelentések a ZSSK Cargo weboldalán érhetők el:

http://www.zscargo.sk/en/public/press/annual-report/.

(6) Átváltási árfolyam 1 EUR = 37,88 SKK (közzétéve: HL C 336., 2005.12.31., 1. o.)

(7) Átváltási árfolyam 1 EUR = 34,435 SKK (közzétéve: HL C 332., 2006.12.30., 1. o.)

(8) Database S&P Capital IQ Platform https://www.capitaliq.com. A hitel-nemteljesítési csereügylet pénzügyi cserére vonatkozó megállapodás, amelynek értelmében a hitel-nemteljesítési csereügylet eladója a kölcsön-visszafizetés (adós általi) elmulasztása esetén kártalanítja a vevőt (aki rendszerint a referenciahitelt nyújtó hitelező). Más szóval a hitel-nemteljesítési csereügylet eladója biztosítja a vevőt a referenciahitel visszafizetésének elmulasztása ellen. Ez az eszköz nagyon releváns, minthogy jelzést adhat arra vonatkozóan, hogy mi lenne az a kockázati díj/kezességvállalási díj, amelyet egy piaci szereplő kérne, hogy biztosítsa valamely hitel nemteljesítésének kockázatát.

(9) A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(10) HL C 83., 2009.4.7., 1. o.

(11) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(12) HL C 184., 2008.7.22., 13. o.

(13) A C-124/10. P. sz., Bizottság kontra EDF ügyben hozott ítélet (EU:C:2012:318) 81–84. pontja.

(14) A T-318/00 sz., Freistaat Thüringen kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 125. pontja, EU:T:2005:363.

(15) A C-305/89. sz., Olasz Köztársaság kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 20. pontja, EU:C:1991:142.

(16) C-278/92. sz., C-279/92. sz. és C-280/92. sz., Spanyol Királyság kontra Bizottság egyesített ügyek, 21. pont.

EU:C:1994:325.

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/65

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1713 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. október 9.)

az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentéstétel céljából a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó információk formátumának meghatározásáról

(az értesítés a C(2019) 7133. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2193 irányelv 11. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy 2021. január 1-jéig nyújtsanak be jelentést a Bizottságnak a közepes tüzelőberendezésekből származó éves CO-kibocsátás becsült értékéről.

(2)	Az (EU) 2015/2193 irányelv 11. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében az említett jelentéstétel céljából a Bizottságnak elektronikus jelentéstételi eszközt kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania.

(3)	Az (EU) 2015/2193 irányelv 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerint a Bizottságnak meg kell határoznia a jelentéstétel technikai formátumát, hogy egyszerűsítse és észszerűsítse a tagállami jelentéstételi kötelezettségeket.

(4)	Az ezen határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott és az (EU) 2015/2193 irányelv 15. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2015/2193 irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott, a teljes éves CO-kibocsátás becsült értékére vonatkozó jelentés céljából a tagállamok az e határozat mellékletében meghatározott kérdőívet használják.

A tagállamok a Bizottság által az (EU) 2015/2193 irányelv 11. cikke (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően a rendelkezésükre bocsátott elektronikus jelentéstételi eszközt használják az e határozat mellékletében meghatározott információk jelentésére.

2. cikk

Az e határozat mellékletében meghatározott információkat először a 2019. évre vonatkozóan kell benyújtani, kivéve, ha az említett melléklet másként rendelkezik.

Az e határozat mellékletében meghatározott információkat legkésőbb 2021. január 1-jéig kell benyújtani.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 9-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 313., 2015.11.28., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.)

MELLÉKLET

Az (EU) 2015/2193 irányelv hatálya alá tartozó közepes tüzelőberendezésekre vonatkozó információk

Megjegyzés: A 2021 januárjára előírt tájékoztatási kötelezettségnek akkor is eleget kell tenni, ha még nem történt meg a meglévő közepes tüzelőberendezések engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele. Erre tekintettel a tagállamoknak a jelentés kitöltésének időpontjában rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodniuk. Amennyiben nem állnak rendelkezésre adatok, a jelentést a legjobb becsléseik alapján kell kitölteni. A fenti okokból különbséget kell tenni az új és a meglévő, valamint azon berendezések között, amelyek teljesítménye meghaladja, illetve amelyeké nem haladja meg a 20 MWth-t.

1. rész

Berendezéskategóriák

Ez a táblázat a 2. és a 3. részben (1) előírt információk rendelkezésre bocsátásához használandó berendezéskategóriákról rendelkezik.

1.1. Új vagy meglévő

Az (EU) 2015/2193 irányelv 3. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározottak szerint

1.2. Kapacitáskategóriák (névleges hőteljesítmény) (2)

—	legalább 1 MWth és legfeljebb 5 MWth

—	több mint 5 MWth és legfeljebb 20 MWth

—	több mint 20 MWth

1.3. Berendezéstípusok

—	motortól és gázturbinától eltérő berendezések

—

motorok

—	gázturbinák

1.4. Tüzelőanyag-típusok

—	szilárd biomassza

—	egyéb szilárd tüzelőanyagok

—

gázolaj

—	a gázolajtól eltérő folyékony tüzelőanyagok

—

földgáz

—	a földgáztól eltérő tüzelőanyagok

—	kevert tüzelőanyag

2. rész

Metaadatok

2.1. Ország	A jelentést benyújtó ország megnevezése
2.2. Illetékes hatóság	A jelentésért felelős illetékes hatóság megnevezése (osztály, cím, telefonszám, e-mail)
2.3. Berendezések száma	Berendezések száma kategóriánként
2.4. Jelentéstételi év	A jelentés tárgyát képező naptári év (3)

3. rész

Kibocsátás, energiaráfordítás és kapacitás

3.1. CO-koncentráció	A becsült átlagos szén-monoxid-koncentráció mg/Nm3 mértékegységben kifejezve a szabályozott szennyező anyagok és a száraz levegő kibocsátási határértékeinek kifejezésére használt referencia-oxigénszinten, minden egyes berendezéskategória esetében
3.2. CO-kibocsátás	A berendezések becsült szén-monoxid-kibocsátásának az adott naptári évre vonatkozó, tonnában kifejezett mennyisége minden egyes berendezéskategória esetében
3.3. Energiaráfordítás	A berendezések által felhasznált összes becsült tüzelőanyag, terajoule-ban kifejezve, minden egyes berendezéskategória esetében
3.4. Teljes összesített kapacitás	A becsült teljes beépített kapacitás az összes berendezés névleges bemenő hőteljesítményének összegeként kifejezve, minden egyes berendezéskategória esetében

(1) Példa a kategóriára: Az 5 MWth-nál nagyobb, de legfeljebb 20 MWth teljesítményű, gázolajtól eltérő folyékony tüzelőanyagokat égető új kazánok.

(2) Új közepes tüzelőberendezések esetében a teljes névleges bemenő hőteljesítmény használható.

(3) Lehetőleg 2019. Ha nem lehetséges, 2018.

11.10.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/69

Helyesbítés a az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányuló uniós fellépésről szóló, 2019. október 4-i (KKBP) 2019/1672 tanácsi határozathoz

(Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 256., 2019. október 7.)

A tartalomjegyzékben, a határozat címében:

a következő szövegrész:

„A Tanács (KKBP) 2019/1672 Határozata”

helyesen:

„A Tanács (KKBP) 2019/1672 határozata”.

A 12. oldalon:

a következő szövegrész:

„Kelt Strasbourgban, 2019. október 4-én.”

helyesen:

„Kelt Luxembourgban, 2019. október 4-én.”

a következő szövegrész:

„az ELNÖK”

helyesen:

„az elnök”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 260

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. október 11.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1701 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. július 23.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és V. mellékletének módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről	8
	*	A Bizottság (EU) 2019/1703 Végrehajtási Rendelete (2019. október 4.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Cidre de Normandie/Cidre normand [OFJ])	11
	*	A Bizottság (EU) 2019/1704 Végrehajtási Rendelete (2019. október 9.) a 2018. évben a 847/96/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján visszatartott egyes mennyiségeknek a 2019-es halászati kvótákhoz való hozzáadásáról	13
	*	A Bizottság (EU) 2019/1705 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 10.) az (EU, Euratom) 2019/1197 tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően az uniós finanszírozásra való jogosultság feltételeinek Egyesült Királyság általi teljesítésére vonatkozó határidők tekintetében történő módosításáról	40
	*	A Bizottság (EU) 2019/1706 végrehajtási rendelete (2019. október 10.) a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet módosításáról	42
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/1707 határozata (2019. június 17.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodással létrehozott kereskedelmi bizottságban Szamoa csatlakozásának és más csendes-óceáni szigetállamok jövőbeli csatlakozásának figyelembevétele érdekében a megállapodás egyes módosításaira vonatkozó ajánlás tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról	45
	*	A Tanács (EU) 2019/1708 határozata (2019. október 7.) az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Egyesült Államok számára a karib-tengeri térségre vonatkozó gazdaságélénkítési törvény (CBERA) keretében preferenciális tarifális elbánás biztosítását lehetővé tévő WTO-felmentés meghosszabbítására irányuló határozat elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról	48
	*	A Tanács (EU) 2019/1709 határozata (2019. október 7.) a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában a fejlődő országnak minősülő tagok által a legkevésbé fejlett országok termékei számára preferenciális tarifális elbánás biztosítását lehetővé tévő WTO-felmentés meghosszabbításáról szóló határozat elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról	50
	*	A Tanács (EU) 2019/1710 határozata (2019. október 7.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt három tagja és három póttagja kinevezéséről	52
	*	A Tanács (EU) 2019/1711 határozata (2019. október 7.) a Régiók Bizottságának a Spanyol Királyság által javasolt két tagja és három póttagja kinevezéséről	54
	*	A Bizottság (EU) 2019/1712 határozata (2018. július 20.) a Szlovák Köztársaság által a Železničná Spoločnosť Cargo Slovakia, a.s. (ZSSK Cargo) számára nyújtott SA.29198 - (2010/C) (korábbi 2009/NN) számú állami kölcsönről (az értesítés a C(2019) 4723. számú dokumentummmal történt) ( 1 )	56
	*	A Bizottság (EU) 2019/1713 végrehajtási határozata (2019. október 9.) az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentéstétel céljából a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó információk formátumának meghatározásáról (az értesítés a C(2019) 7133. számú dokumentummal történt) ( 1 )	65

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányuló uniós fellépésről szóló, 2019. október 4-i (KKBP) 2019/1672 tanácsi határozathoz ( HL L 256., 2019.10.7. )	69


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.