ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
62. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/1 |
A TANÁCS (EU) 2019/1586 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. szeptember 26.)
a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2017/2063 rendelet végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2017. november 13-i (EU) 2017/2063 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2017. november 13-án elfogadta az (EU) 2017/2063 rendeletet. |
(2) |
A főképviselő 2019. július 16-án az Unió nevében nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a venezuelai politikai válság és gazdasági összeomlás továbbra is súlyos következményekkel jár a lakosság számára, amit jól szemléltet, hogy 4 millióan menekültek el Venezuelából, továbbá hogy a válság egyúttal a térség egészének stabilitását is jelentősen veszélyezteti. |
(3) |
A nyilatkozat kiemelte azt is, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa a nemsokkal korábban közzétett jelentésében (a továbbiakban: a jelentés) egyértelműen és részletesen megerősítette, hogy Venezuelában kiterjedt és súlyos emberi jogi jogsértéseket követnek el, gyengül a jogállamiság, a demokratikus intézmények pedig leépülnek. A főképviselő ezenfelül kitért arra is, hogy Acosta Arévalo kapitánynak a venezuelai biztonsági erők általi fogva tartása során bekövetkezett halála egyértelműen példázza az emberi jogi helyzet folyamatos romlását. |
(4) |
Az Unió határozottan egyetértett a jelentés megállapításaival, és felszólította a venezuelai rezsimet, hogy haladéktalanul vessen véget az emberi jogok széles körben tapasztalható megsértésének, valamint teljeskörűen működjön együtt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával és az ENSZ különleges eljárásaival a jelentésben foglalt ajánlások végrehajtása érdekében. Az Unió jelezte azt is, hogy kész lépéseket tenni annak érdekében, hogy célzott intézkedéseket hozzon a biztonsági erők azon tagjaival szemben, akik kínzásokban és az emberi jogok megsértésének más súlyos formáiban vesznek részt. |
(5) |
Tekintettel a Venezuelában továbbra is fennálló, az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentésében is leírt súlyos helyzetre, valamint a venezuelai biztonsági erők és hírszerzési szervek egyes részeit a rezsim támogatása céljából elkövetett, egyebek mellett a kínzást is magukban foglaló súlyos emberi jogi jogsértések miatt terhelő felelősségre, hét személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek az (EU) 2017/2063 rendelet IV. mellékletében foglalt jegyzékébe. |
(6) |
Az (EU) 2017/2063 rendelet IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/2063 rendelet IV. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
T. HARAKKA
MELLÉKLET
A természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek az (EU) 2017/2063 rendelet IV. mellékletében foglalt jegyzéke a következő személyekkel egészül ki:
|
Név |
Azonosító adatok |
A jegyzékbe vétel okai |
A jegyzékbe vétel dátuma |
„19. |
Nestor Blanco Hurtado |
Születési ideje: 1982. szeptember 26. Személyazonosító igazolvány száma: V-15222057 Neme: férfi |
A venezuelai nemzeti gárda (GNB) őrnagya, legkésőbb 2017 decembere óta a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) tisztviselői mellett tevékenykedett. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottakkal szembeni rossz bánásmódért felelős. |
2019.9.27. |
20. |
Rafael Ramon Blanco Marrero |
Születési ideje: 1968. február 28. Személyazonosító igazolvány száma: V-6250588 Neme: férfi |
Legkésőbb 2018 decemberétől a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) igazgatóhelyettese és 2019. július 5. óta a venezuelai nemzeti hadsereg hadosztályának tábornoka. Súlyos emberi jogi jogsértésekért – többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottakkal szembeni rossz bánásmódért – felelős, amelyet az irányítása alatt álló DGCIM-tisztviselők követtek el. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27. |
21. |
Carlos Calderon |
Neme: férfi |
A venezuelai nemzeti hírszerző szolgálat (SEBIN) magas rangú (biztosként, igazgatóként és főigazgatóként említett) tisztségviselője. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a SEBIN létesítményeiben fogva tartottakkal szembeni rossz bánásmódért felelős. Konkrétabban, részt vett a SEBIN El Helicoide börtönében fogva tartott személyek kínzásában és velük szemben kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód alkalmazásában, illetve felelősség terheli ezen cselekményekért. |
2019.9.27. |
22. |
Alexis Enrique Escalona Marrero |
Születési ideje: 1962. október 12. Neme: férfi |
A szervezett bűnözéssel és a terrorizmusfinanszírozással szembeni küzdelemért felelős nemzeti hivatal (ONDOFT) vezető tisztviselője. 2014 és 2017 között a nemzeti zsarolás- és emberrablás-ellenes parancsnokság (Comando Nacional Antiextorsión y Secuestro (CONAS) országos parancsnoka volt. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódért felelős, amelyet irányítása alatt álló CONAS-tagok követtek el. Felelős emellett a civil társadalom elnyomásáért, amelyet parancsnoksága alatt álló CONAS-tagok követtek el. |
2019.9.27. |
23. |
Rafael Antonio Franco Quintero |
Születési ideje: 1973. október 14. Személyazonosító igazolvány száma: V-11311672 Neme: férfi |
A venezuelai nemzeti hírszerző szolgálat (SEBIN) ügynöke. Legkésőbb 2017 és 2018 decembere között a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) nyomozati osztályának vezetője. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottak bántalmazásáért felelős, amelyet irányítása alatt álló DGCIM-tagok követtek el. Felelős emellett a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, amelyet irányítása alatt álló DGCIM-tagok követtek el. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27. |
24. |
Alexander Enrique Granko Arteaga |
Születési ideje: 1981. március 25. Személyazonosító igazolvány száma: V-14970215 Neme: férfi |
A katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) különleges ügyekkel foglalkozó osztályának (DAE) vezetője (igazgatója). Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, halált és sérülést okozó túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottak bántalmazásáért felelős, amelyet ő maga, illetve az irányítása alatt álló tisztviselők követtek el. Felelős emellett a civil társadalom elnyomásáért, amelyet parancsnoksága alatt álló DGCIM-tagok követtek el, továbbá személyesen is részt vett ilyen elnyomásban. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27. |
25. |
Hannover Esteban Guerrero Mijares |
Születési ideje: 1971. január 14. Neme: férfi |
Legkésőbb 2019 áprilisától 2019 augusztusáig a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) nyomozati osztályának vezetője. A nyomozati osztály vezetőjeként felügyelete alá tartozott a boleitai DGCIM-létesítmény. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és fogvatartottak bántalmazásáért felelős, amelyet ő maga, illetve az irányítása alatt álló tisztviselők követtek el, különösen Boleitában. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27.” |
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/5 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1587 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. szeptember 24.)
egyes vadon élő állat- és növényfajok példányai Unióba történő behozatalának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendeletben foglaltak szerinti tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontjára,
mivel:
(1) |
A 338/97/EK rendelet célja a vadon élő állat- és növényfajok védelme, valamint azok megőrzésének biztosítása a mellékletekben felsorolt állat- és növényfajok kereskedelmének szabályozása révén. A Bizottság egyes fajok példányainak Unióba történő behozatalára vonatkozó korlátozásokkal hajthatja végre a rendeletet. |
(2) |
Azon fajok jelenleg alkalmazandó jegyzékét, amelyeknek tilos az Unióba való behozatala, az (EU) 2017/1915 bizottsági végrehajtási rendelet (2) állapította meg 2017 októberében. |
(3) |
A CITES állandó bizottságának 69. és 70. ülésén e tárgyban megfogalmazott ajánlások (3) figyelembevételével, és az EU Tudományos Felülvizsgálati Csoportja (SRG) számára készült jelentések (4) alapján a csoport arra a következtetésre jutott, hogy a 338/97/EK rendelet B. mellékletében felsorolt fajok közül egyes továbbiak védettségi helyzetét súlyosan veszélyezteti, ha bizonyos származási országokból az Unióba történő behozataluk nem kerül tilalom alá. (5) Ezért a következő fajok példányainak Unióba történő behozatalát meg kell tiltani:
|
(4) |
Tekintettel Dél-Szudánnak Szudántól történt, 2011. július 9-i elszakadására és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által új tagállamként való, 2011. július 14-i elismerésére, az eredeti állam tekintetében már hatályban lévő rendelkezések fenntartása érdekében a következő faj példányainak Unióba történő behozatalát is meg kell tiltani:
|
(5) |
A CITES állandó bizottságának 69. és 70. ülésén megfogalmazott további ajánlások figyelembevételével, valamint az EU Tudományos Felülvizsgálati Csoportja (SRG) számára készült jelentések (6) alapján a csoport emellett arra a következtetésre jutott, hogy az alábbi fajok példányainak az Unióba történő behozatalára a továbbiakban nem kell tilalomnak vonatkoznia:
|
(6) |
A Tudományos Felülvizsgálati Csoport emellett a rendelkezésre álló legfrissebb nevezéktani információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Ovis vignei bochariensis faj nevét Ovis aries cycloceros-ra kell módosítani. A nómenklatúra e módosítása nem érinti a már hatályban lévő felfüggesztés alkalmazási körét. |
(7) |
A Tudományos Felülvizsgálati Csoport a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján végül arra a következtetésre jutott, hogy a Mozambikból származó Cycadaceae családba tartozó fajok példányainak az Unióba történő behozatalára vonatkozó tilalmat módosítani kell, hogy az a továbbiakban csupán a Cycas thouarsii faj példányaira vonatkozzon. |
(8) |
A Tudományos Felülvizsgálati Csoport következtetéseinek figyelembevételével, a CITES állandó bizottsága keretében a – fenti (3) preambulumbekezdésben említett fajok/országok kombinációiban – érintett származási országokkal folytatott konzultációt követően aktualizálni kell azon fajok jegyzékét, amelyeknek az Unióba történő behozatala tilos, és az egyértelműség kedvéért az (EU) 2017/1915 végrehajtási rendeletet fel kell váltani. |
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 338/97/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott, a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Bizottság tilalmat rendel el az e rendelet mellékletében felsorolt, az ugyanott megadott országokból származó vadon élő állat- és növényfajok példányainak Unióba történő behozatalára vonatkozóan.
2. cikk
Az (EU) 2017/1915 végrehajtási rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett végrehajtási rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 24-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2017/1915 végrehajtási rendelete (2017. október 19.) egyes vadon élő állat- és növényfajok példányai Unióba történő behozatalának tilalmáról (HL L 271., 2017.10.20., 7. o.).
(3) A CITES II. függelékében felsorolt fajok példányait érintő jelentős kereskedelem felülvizsgálatáról szóló, a Konferencia által elfogadott 12.8. sz. határozat (Rev. CoP17) végrehajtása – Az állandó bizottság ajánlásai (Genf, 2019. május 6., lásd https://cites.org/sites/default/files/notif/E-Notif-2019-027.pdf).
(4) 2017. májusi, 79/4/2/1. sz. technikai jelentés az SRG-véleményeket érintő módosításokról, amelynek részét képezi az A. mellékletben szereplő vadon élő fajok és a korábbi országok/területek vonatkozásában megfogalmazott vélemények áttekintése is; 2017. augusztusi, 80/4/2/2. sz. technikai jelentés a CITES-listán szereplő üzbegisztáni Ovis alfajok felülvizsgálatáról, amely értékeli az Ovis vignei bochariensis Unióba történő behozatalának felfüggesztését; 2018. januári, 82/4/2/2. sz. technikai jelentés az uniós határozatok és a CITES állandó bizottságának 69. ülésén született határozatok összehasonlításáról, a jelentős kereskedelem felülvizsgálatával összefüggésben; 2018. novemberi, 85/4/2/3. sz. technikai jelentés az uniós határozatok és a CITES állandó bizottságának 70. ülésén született határozatok összehasonlításáról.
(5) Az SRG üléseinek összefoglalói az alábbi oldalon érhetők el: https://circabc.europa.eu/w/browse/b46ce9b8-0fe6-4aab-b420-0c31527ad866
(6) 2018. januári, 82/4/2/2. sz. technikai jelentés az uniós határozatok és a CITES állandó bizottságának 69. ülésén született határozatok összehasonlításáról, a jelentős kereskedelem felülvizsgálatával összefüggésben; 2018. novemberi, 85/4/2/3. sz. technikai jelentés az uniós határozatok és a CITES állandó bizottságának 70. ülésén született határozatok összehasonlításáról.
(7) Eredetileg a Pandinus imperator fajra vonatkozó felfüggesztés, amelyből a CITES részes felei konferenciájának 17. ülésén elfogadott taxonómiai változások következtében 2017-ben kikerült a Pandinus roeseli.
MELLÉKLET
1.
A 338/97/EK rendelet A. mellékletében szereplő azon fajok példányai, amelyeknek az Unióba történő behozatala tilos:
Faj |
A tilalom alá eső forrás(ok) |
A tilalom alá eső példány(ok) |
Származási országok |
A 4. cikk (6) bekezdésének mely pontja alapján |
FAUNA |
|
|
|
|
CHORDATA |
|
|
|
|
MAMMALIA |
|
|
|
|
ARTIODACTYLA |
|
|
|
|
Bovidae |
|
|
|
|
Capra falconeri |
Vadon élő |
Vadásztrófeák |
Üzbegisztán |
a) |
CARNIVORA |
|
|
|
|
Canidae |
|
|
|
|
Canis lupus |
Vadon élő |
Vadásztrófeák |
Fehéroroszország, Mongólia, Tádzsikisztán, Törökország |
a) |
Ursidae |
|
|
|
|
Ursus arctos |
Vadon élő |
Vadásztrófeák |
Kanada (Brit Kolumbia), Kazahsztán |
a) |
Ursus thibetanus |
Vadon élő |
Vadásztrófeák |
Oroszország |
a) |
PROBOSCIDEA |
|
|
|
|
Elephantidae |
|
|
|
|
Loxodonta africana |
Vadon élő |
Vadásztrófeák |
Kamerun |
a) |
2.
A 338/97/EK rendelet B. mellékletében szereplő azon fajok példányai, amelyeknek az Unióba történő behozatala tilos:
Faj |
A tilalom alá eső forrás(ok) |
A tilalom alá eső példány(ok) |
Származási országok |
A 4. cikk (6) bekezdésének mely pontja alapján |
FAUNA |
|
|
|
|
CHORDATA |
|
|
|
|
MAMMALIA |
|
|
|
|
ARTIODACTYLA |
|
|
|
|
Bovidae |
|
|
|
|
Ovis aries cycloceros |
Vadon élő |
Mindegyik |
Üzbegisztán |
b) |
Cervidae |
|
|
|
|
Cervus elaphus bactrianus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Üzbegisztán |
b) |
Moschidae |
|
|
|
|
Moschus moschiferus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Oroszország |
b) |
CARNIVORA |
|
|
|
|
Eupleridae |
|
|
|
|
Cryptoprocta ferox |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Felidae |
|
|
|
|
Panthera leo |
Vadon élő |
Mindegyik |
Etiópia |
b) |
Profelis aurata |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Odobenidae |
|
|
|
|
Odobenus rosmarus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Grönland |
b) |
PRIMATES |
|
|
|
|
Cercopithecidae |
|
|
|
|
Cercopithecus dryas |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kongói Demokratikus Köztársaság |
b) |
Macaca fascicularis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Laosz |
b) |
Piliocolobus badius (más néven: Colobus badius) |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Pitheciidae |
|
|
|
|
Chiropotes chiropotes |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guyana |
b) |
AVES |
|
|
|
|
CICONIIFORMES |
|
|
|
|
Balaenicipitidae |
|
|
|
|
Balaeniceps rex |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
FALCONIFORMES |
|
|
|
|
Accipitridae |
|
|
|
|
Accipiter erythropus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Accipiter melanoleucus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Accipiter ovampensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Aquila rapax |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Aviceda cuculoides |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Gyps africanus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Gyps bengalensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Afganisztán, India |
b) |
Gyps indicus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Afganisztán, India |
b) |
Gyps rueppellii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Gyps tenuirostris |
Vadon élő |
Mindegyik |
India |
b) |
Hieraaetus ayresii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun, Guinea, Togo |
b) |
Hieraaetus spilogaster |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea, Togo |
b) |
Lophaetus occipitalis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Macheiramphus alcinus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Polemaetus bellicosus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun, Guinea, Tanzánia, Togo |
b) |
Spizaetus africanus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Stephanoaetus coronatus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Elefántcsontpart, Guinea, Tanzánia, Togo |
b) |
Terathopius ecaudatus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Torgos tracheliotus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun, Dél-Szudán, Szudán, Tanzánia |
b) |
Trigonoceps occipitalis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Elefántcsontpart, Guinea |
b) |
Urotriorchis macrourus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Falconidae |
|
|
|
|
Falco chicquera |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea, Togo |
b) |
Sagittariidae |
|
|
|
|
Sagittarius serpentarius |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun, Guinea, Tanzánia, Togo |
b) |
GRUIFORMES |
|
|
|
|
Gruidae |
|
|
|
|
Balearica pavonina |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea, Mali, Dél-Szudán, Szudán |
b) |
Balearica regulorum |
Vadon élő |
Mindegyik |
Botswana, Burundi, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya, Dél-Afrika, Zambia, Zimbabwe |
b) |
Bugeranus carunculatus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
PSITTACIFORMES |
|
|
|
|
Psittacidae |
|
|
|
|
Agapornis pullarius |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Guinea, Mali, Togo |
b) |
Coracopsis vasa |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Deroptyus accipitrinus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Suriname |
b) |
Poicephalus fuscicollis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Guinea, Togo |
b) |
Poicephalus gulielmi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun, Kongó, Guinea |
b) |
Pyrrhura caeruleiceps |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kolumbia |
b) |
Pyrrhura pfrimeri |
Vadon élő |
Mindegyik |
Brazília |
b) |
Pyrrhura subandina |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kolumbia |
b) |
STRIGIFORMES |
|
|
|
|
Strigidae |
|
|
|
|
Asio capensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Bubo lacteus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Bubo poensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Glaucidium capense |
Vadon élő |
Mindegyik |
Ruanda |
b) |
Glaucidium perlatum |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun, Guinea |
b) |
Ptilopsis leucotis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
Scotopelia bouvieri |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Scotopelia peli |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea |
b) |
REPTILIA |
|
|
|
|
SAURIA |
|
|
|
|
Agamidae |
|
|
|
|
Uromastyx dispar |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mali, Szudán |
b) |
Uromastyx geyri |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mali, Niger |
b) |
Chamaeleonidae |
|
|
|
|
Brookesia decaryi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Chamaeleo africanus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Niger |
b) |
Chamaeleo gracilis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Ghána |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Benin |
b) |
Chamaeleo senegalensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Ghána, Togo |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Farok nélkül mérve 6 cm-nél hosszabb példányok |
Benin, Togo |
b) |
Furcifer labordi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Kinyongia fischeri |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Kinyongia tavetana |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Trioceros camerunensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Trioceros deremensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Trioceros feae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Egyenlítői-Guinea |
b) |
Trioceros fuelleborni |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Trioceros montium |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Trioceros perreti |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Trioceros quadricornis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Trioceros serratus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Trioceros werneri |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Trioceros wiedersheimi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Cordylidae |
|
|
|
|
Cordylus rhodesianus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Cordylus tropidosternum |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Cordylus vittifer |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Smaug mossambicus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Gekkonidae |
|
|
|
|
Phelsuma borai |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Phelsuma gouldi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Phelsuma hoeschi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Phelsuma ravenalla |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Scincidae |
|
|
|
|
Corucia zebrata |
Vadon élő |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
Varanidae |
|
|
|
|
Varanus albigularis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tanzánia |
b) |
Varanus beccarii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Varanus dumerilii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Varanus exanthematicus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Togo |
b) |
|
Fogságban nevelt |
35 cm-nél nagyobb teljes hosszúságú példányok |
Benin, Togo |
b) |
Varanus jobiensis (más néven: V. karlschmidti) |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Varanus niloticus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Togo |
b) |
|
Fogságban nevelt |
35 cm-nél nagyobb teljes hosszúságú példányok |
Benin |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Togo |
b) |
Varanus ornatus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Togo |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Togo |
b) |
Varanus salvadorii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Varanus spinulosus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
SERPENTES |
|
|
|
|
Boidae |
|
|
|
|
Calabaria reinhardtii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Togo |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Benin, Togo |
b) |
Candoia carinata |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Pythonidae |
|
|
|
|
Liasis fuscus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Morelia boeleni |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Python bivittatus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kína |
b) |
Python molurus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kína |
b) |
Python regius |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Guinea |
b) |
TESTUDINES |
|
|
|
|
Emydidae |
|
|
|
|
Chrysemys picta |
Mindegyik |
Élő |
Mindegyik |
d) |
Geoemydidae |
|
|
|
|
Cuora amboinensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia, Malajzia |
b) |
Cuora bourreti |
Vadon élő |
Mindegyik |
Laosz |
b) |
Cuora galbinifrons |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kína |
b) |
Heosemys spinosa |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Leucocephalon yuwonoi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Malayemys subtrijuga |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Notochelys platynota |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Siebenrockiella crassicollis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Podocnemididae |
|
|
|
|
Erymnochelys madagascariensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Peltocephalus dumerilianus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guyana |
b) |
Podocnemis unifilis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Suriname |
b) |
Testudinidae |
|
|
|
|
Centrochelys sulcata |
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Benin, Togo |
b) |
Indotestudo forstenii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mindegyik |
b) |
Indotestudo travancorica |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mindegyik |
b) |
Kinixys erosa |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kongói Demokratikus Köztársaság, Togo |
b) |
Kinixys homeana |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Ghána, Togo |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Benin |
b) |
|
Fogságban nevelt |
8 cm-nél nagyobb egyenesen mért páncélhosszú példányok |
Togo |
b) |
Kinixys nogueyi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Ghána |
b) |
|
Fogságban nevelt |
5 cm-nél nagyobb egyenesen mért páncélhosszú példányok |
Benin |
b) |
Kinixys spekii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Kinixys zombensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Manouria emys |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Manouria impressa |
Vadon élő |
Mindegyik |
Vietnám |
b) |
Stigmochelys pardalis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Uganda |
b) |
Testudo horsfieldii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kazahsztán |
b) |
Trionychidae |
|
|
|
|
Amyda cartilaginea |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Pelochelys cantorii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
AMPHIBIA |
|
|
|
|
ANURA |
|
|
|
|
Conrauidae |
|
|
|
|
Conraua goliath |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kamerun |
b) |
Dendrobatidae |
|
|
|
|
Hyloxalus azureiventris |
Vadon élő |
Mindegyik |
Peru |
b) |
Ranitomeya variabilis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Peru |
b) |
Ranitomeya ventrimaculata |
Vadon élő |
Mindegyik |
Peru |
b) |
Mantellidae |
|
|
|
|
Mantella aurantiaca |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Mantella cowani |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Mantella crocea |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Mantella pulchra |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Mantella viridis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Microhylidae |
|
|
|
|
Scaphiophryne gottlebei |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
ACTINOPTERI |
|
|
|
|
PERCIFORMES |
|
|
|
|
Labridae |
|
|
|
|
Cheilinus undulatus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
SYNGNATHIFORMES |
|
|
|
|
Syngnathidae |
|
|
|
|
Hippocampus algiricus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Guinea, Szenegál |
b) |
Hippocampus barbouri |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Hippocampus comes |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Hippocampus erectus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Brazília |
b) |
Hippocampus histrix |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Hippocampus kelloggi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Hippocampus kuda |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kína, Indonézia |
b) |
Hippocampus spinosissimus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
ARTHROPODA |
|
|
|
|
ARACHNIDA |
|
|
|
|
SCORPIONES |
|
|
|
|
Scorpionidae |
|
|
|
|
Pandinus imperator |
Vadon élő |
Mindegyik |
Benin, Ghána, Togo |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Benin, Ghána, Togo |
b) |
INSECTA |
|
|
|
|
LEPIDOPTERA |
|
|
|
|
Papilionidae |
|
|
|
|
Ornithoptera croesus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Ornithoptera priamus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
Ornithoptera victoriae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
|
Fogságban nevelt |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
MOLLUSCA |
|
|
|
|
BIVALVIA |
|
|
|
|
VENEROIDA |
|
|
|
|
Tridacnidae |
|
|
|
|
Hippopus hippopus |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tonga, Vanuatu, Vietnám |
b) |
Tridacna crocea |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kambodzsa, Fidzsi, Salamon-szigetek, Tonga, Vanuatu, Vietnám |
b) |
Tridacna derasa |
Vadon élő |
Mindegyik |
Fidzsi, Palau, Salamon-szigetek, Tonga, Vanuatu, Vietnám |
b) |
Tridacna gigas |
Vadon élő |
Mindegyik |
Marshall-szigetek, Salamon-szigetek, Tonga, Vietnám |
b) |
Tridacna maxima |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kambodzsa, Fidzsi, Marshall-szigetek, Mikronézia, Mozambik, Salamon-szigetek, Tonga, Vanuatu, Vietnám |
b) |
Tridacna noae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Fidzsi-szigetek, Mikronézia, Salamon-szigetek, Vanuatu |
b) |
Tridacna rosewateri |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Tridacna squamosa |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kambodzsa, Fidzsi, Mozambik, Salamon-szigetek, Tonga, Vanuatu, Vietnám |
b) |
Tridacna tevoroa |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tonga |
b) |
GASTROPODA |
|
|
|
|
MESOGASTROPODA |
|
|
|
|
Strombidae |
|
|
|
|
Strombus gigas |
Vadon élő |
Mindegyik |
Grenada, Haiti |
b) |
CNIDARIA |
|
|
|
|
ANTHOZOA |
|
|
|
|
HELIOPORACEA |
|
|
|
|
Helioporidae |
|
|
|
|
Heliopora coerulea |
Vadon élő |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
SCLERACTINIA |
|
|
|
|
Scleractinia spp. |
Vadon élő |
Mindegyik |
Ghána |
b) |
Agariciidae |
|
|
|
|
Agaricia agaricites |
Vadon élő |
Mindegyik |
Haiti |
b) |
Caryophylliidae |
|
|
|
|
Catalaphyllia jardinei |
Vadon élő |
Mindegyik |
Salamon-szigetek |
b) |
Euphyllia divisa |
Vadon élő |
Élő korallok, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Euphyllia fimbriata |
Vadon élő |
Élő korallok, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Euphyllia paraancora |
Vadon élő |
Élő korallok, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Euphyllia paradivisa |
Vadon élő |
Élő korallok, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Euphyllia yaeyamaensis |
Vadon élő |
Élő korallok, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Plerogyra discus |
Vadon élő |
Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Plerogyra simplex (Plerogyra taisnei) |
Vadon élő |
Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Mussidae |
|
|
|
|
Blastomussa merleti |
Vadon élő |
Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Cynarina lacrymalis |
Vadon élő |
Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével |
Indonézia |
b) |
Scolymia spp. |
Vadon élő |
Mindegyik |
Tonga |
b) |
Pocilloporidae |
|
|
|
|
Seriatopora stellata |
Vadon élő |
Mindegyik |
Indonézia |
b) |
Trachyphylliidae |
|
|
|
|
Trachyphyllia geoffroyi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Fidzsi |
b) |
FLORA |
|
|
|
|
Cycadaceae |
|
|
|
|
Cycas thouarsii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Mozambik |
b) |
Euphorbiaceae |
|
|
|
|
Euphorbia ankarensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia banae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia berorohae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia bongolavensis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia bulbispina |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia duranii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia fianarantsoae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia iharanae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia kondoi |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia labatii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia lophogona |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia millotii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia neohumbertii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia pachypodioides |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia razafindratsirae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia suzannae-marnierae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Euphorbia waringiae |
Vadon élő |
Mindegyik |
Madagaszkár |
b) |
Leguminosae |
|
|
|
|
Pericopsis elata |
Vadon élő |
Mindegyik |
Elefántcsontpart |
b) |
Orchidaceae |
|
|
|
|
Cypripedium japonicum |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kína, Dél-Korea |
b) |
Cypripedium macranthos |
Vadon élő |
Mindegyik |
Dél-Korea |
b) |
Cypripedium micranthum |
Vadon élő |
Mindegyik |
Kína |
b) |
Dendrobium bellatulum |
Vadon élő |
Mindegyik |
Vietnám |
b) |
Dendrobium nobile |
Vadon élő |
Mindegyik |
Laosz |
b) |
Dendrobium wardianum |
Vadon élő |
Mindegyik |
Vietnám |
b) |
Myrmecophila tibicinis |
Vadon élő |
Mindegyik |
Belize |
b) |
Phalaenopsis parishii |
Vadon élő |
Mindegyik |
Vietnám |
b) |
Rosaceae |
|
|
|
|
Prunus africana |
Vadon élő |
Mindegyik |
Egyenlítői-Guinea |
b) |
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/22 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1588 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. szeptember 25.)
az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,
tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat. |
(2) |
A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani. |
(3) |
Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 25-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
főigazgató
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 150., 2014.5.20., 1. o.
(3) A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
KN-kód |
Árumegnevezés |
Irányadó ár (EUR/100 kg) |
A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg) |
Származási hely (1) |
0207 12 90 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó, tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva |
136,2 |
0 |
AR |
0207 14 10 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi darabolva, csont nélkül, fagyasztva |
252,3 |
14 |
AR |
216,5 |
25 |
BR |
||
245,1 |
17 |
TH |
||
1602 32 11 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfiból készült termékek főzés nélkül |
264,9 |
7 |
BR |
(1) A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint.
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/24 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1589 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. szeptember 26.)
az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az amidoszulfuron, a béta-ciflutrin, a bifenox, a klórtoluron, a klofentezin, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a fludioxonil, a flufenacet, a fosztiazát, az indoxakarb, a lenacil, az MCPA, az MCPB, a nikoszulfuron, a pikloram, a proszulfokarb, a piriproxifen, a tiofanát-metil, a trifluszulfuron és a tritoszulfuron hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke első bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagokat. |
(2) |
A béta-ciflutrin, a klórtoluron, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a fludioxonil, a flufenacet, a fosztiazát, az indoxakarb, az MCPA, az MCPB, a proszulfokarb és a tiofanát-metil hatóanyag jóváhagyásának érvényességét az (EU) 2018/1262 bizottsági végrehajtási rendelet (3)2019. október 31-ig meghosszabbította. |
(3) |
A tritoszulfuron hatóanyag jóváhagyásának érvényességét az (EU) 2018/1796 bizottsági végrehajtási rendelet (4)2019. november 30-ig meghosszabbította. |
(4) |
Az amidoszulfuron, a bifenox, a klofentezin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a lenacil, a nikoszulfuron, a pikloram és a piriproxifen hatóanyag jóváhagyásának érvényességét az (EU) 2018/1796 végrehajtási rendelet 2019. december 31-ig meghosszabbította. |
(5) |
A trifluszulfuron hatóanyag jóváhagyásának érvényessége 2019. december 31-én lejár. |
(6) |
Az említett anyagok jóváhagyásának meghosszabbítása érdekében a 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (5) megfelelően kérelmeket nyújtottak be. |
(7) |
mivel az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg még azelőtt lejár, hogy meghosszabbításukról döntés születne. Ezért jóváhagyásuk érvényességét meg kell hosszabbítani. |
(8) |
Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikkének első bekezdésében foglalt célra, azokban az esetekben, amikor a Bizottság olyan rendeletet fogad el, amelynek értelmében az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyása nem kerül meghosszabbításra, mivel a jóváhagyás feltételei nem teljesülnek, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy azon rendelet hatálybalépésének időpontját határozza meg, amelynek értelmében a hatóanyag jóváhagyása nem kerül meghosszabbításra – attól függően, melyik időpont a későbbi. Azokban az esetekben, amikor a Bizottság az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó rendeletet fogad el, arra törekszik, hogy – a körülményeknek megfelelően – a lehető legkorábbi alkalmazási időpontot tűzze ki. |
(9) |
Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2018/1262 végrehajtási rendelete (2018. szeptember 20.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az 1-metil-ciklopropén, a béta-ciflutrin, a klórtalonil, a klórtoluron, a klomazon, a cipermetrin, a daminozid, a deltametrin, a dimeténamid-p, a diuron, a fludioxonil, a flufenacet, a flurtamon, a fosztiazát, az indoxakarb, az MCPA, az MCPB, a proszulfokarb, a tiofanát-metil és a tribenuron hatóanyagokra megállapított jóváhagyás érvényessége tekintetében történő módosításáról (HL L 238., 2018.9.21., 62. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2018/1796 végrehajtási rendelete (2018. november 20.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az amidoszulfuron, a bifenox, a klórpirifosz, a klórpirifosz-metil, a klofentezin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a dimoxistrobin, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a lenacil, a mankozeb, a mekoprop-P, a metiram, a nikoszulfuron, az oxamil, a pikloram, a piraklostrobin, a piriproxifen és a tritoszulfuron hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 294., 2018.11.21., 15. o.).
(5) A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).
MELLÉKLET
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. része a következőképpen módosul:
1. |
A 40. sor („Deltametrin”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
2. |
A 48. sor („Béta-ciflutrin”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
3. |
A 65. sor („Flufenacet”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
4. |
A 69. sor („Fosztiazát”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
5. |
A 102. sor („Klórtoluron”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
6. |
A 103. sor („Cipermetrin”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
7. |
A 104. sor („Daminozid”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
8. |
A 105. sor („Tiofanát-metil”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
9. |
A 107. sor („MCPA”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
10. |
A 108. sor („MCPB”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
11. |
A 119. sor („Indoxakarb”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
12. |
A 160. sor („Proszulfokarb”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
13. |
A 161. sor („Fludioxonil”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
14. |
A 162. sor („Klomazon”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. október 31.” lép. |
15. |
A 169. sor („Amidoszulfuron”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
16. |
A 170. sor („Nikoszulfuron”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
17. |
A 171. sor („Klofentezin”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
18. |
A 172. sor („Dikamba”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
19. |
A 173. sor („Difenokonazol”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
20. |
A 174. sor („Diflubenzuron”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
21. |
A 176. sor („Lenacil”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
22. |
A 178. sor („Pikloram”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
23. |
A 179. sor („Piriproxifen”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
24. |
A 180. sor („Bifenox”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
25. |
A 181. sor („Diflufenikan”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
26. |
A 182. sor („Fenoxaprop-P”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
27. |
A 183. sor („Fenpropidin”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
28. |
A 186. sor („Tritoszulfuron”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. november 30.” lép. |
29. |
A 289. sor („Trifluszulfuron”) hatodik oszlopában („Jóváhagyás lejárta”) megadott dátum helyébe „2020. december 31.” lép. |
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/28 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1590 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. szeptember 26.)
az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. és 20. cikkére,
tekintettel az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 13. és 16. cikkére,
mivel:
1. HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelettel végleges védintézkedéseket vezetett be egyes acéltermékekre vonatkozóan (a továbbiakban: végleges rendelet) (3). Az e rendelettel bevezetett intézkedések az acéltermékek 26 kategóriájára vonatkozó vámkontingensből állnak, amelyet elég magas szinten határoztak meg ahhoz, hogy a hagyományos kereskedelmi forgalom fennmaradjon. Csak a hagyományos kereskedelmi forgalom e – termékkategóriánkénti alapon – meghatározott mennyiségi szintje fölött alkalmazandó egy 25 %-os vámtétel. |
(2) |
A végleges rendelet (161) preambulumbekezdése és 9. cikke rögzítette, hogy előfordulhat, hogy az uniós érdekre tekintettel a Bizottságnak „ki kell igazítania a vámkontingensek […] szintjét vagy felosztását, ha az intézkedések alkalmazási időszaka alatt a körülményekben változás áll be”, valamint, hogy e felülvizsgálatnak „legkésőbb 2019. július 1-jén” el kell kezdődnie. |
(3) |
E megfontolásra figyelemmel 2019. május 17-én (4) a Bizottság megindította a végleges rendelet felülvizsgálatát, és felkérte a feleket, hogy ismertessék álláspontjukat a Bizottság által a 26 érintett termékkategória tekintetében a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben azonosított öt felülvizsgálati okkal kapcsolatban, valamint szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen értesítés 3. szakasza szerint e felülvizsgálati okok a következőkre vonatkoztak:
|
(4) |
A Bizottsághoz több mint 150 különböző féltől érkeztek beadványok. Az érdekelt feleknek lehetőségük volt arra, hogy észrevételeket fűzzenek egymás beadványaihoz és azokra vonatkozó ellenérveket fogalmazzanak meg. Ennek következtében a Bizottsághoz több mint 50 további ellenérveket tartalmazó beadvány érkezett. |
(5) |
A beérkezett beadványok részletes elemzése alapján a Bizottság a következő ténymegállapításokra jutott. Ezek az alábbi 2. szakaszon belül öt különböző, a fenti (3) preambulumbekezdésben azonosított öt felülvizsgálati oknak megfelelő alszakaszban találhatók. |
2. A VIZSGÁLAT TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSAI
2.A. A vámkontingensek szintje és felosztása bizonyos számú konkrét termékkategóriára vonatkozóan
(6) |
Amint azt a végleges rendelet (161) preambulumbekezdése már rögzítette, a meglévő intézkedések Bizottság általi felülvizsgálata az intézkedések hatálya alá tartozó valamennyi termékkategóriára vonatkozott, beleértve (de nem kizárólagosan) a 3., a 4., a 6. és a 16. termékkategóriát is. E konkrét termékkategóriák tekintetében a Bizottsághoz a végleges védintézkedések elfogadásához vezető vizsgálat során jelentős számú észrevétel érkezett. E termékkategóriák továbbá az Unió kereskedelmi partnereivel folytatott kétoldalú konzultációk keretében is számos egyeztetés tárgyát képezték. |
(7) |
Emellett a Bizottság napi szinten nyomon követte mind a 26 termékkategóriát. |
(8) |
A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy meg fogja vizsgálni, a végleges intézkedések elfogadása óta megváltozott körülmények alakultak-e ki, ideértve azt is, hogy vannak-e bizonyítékai az uniós kereslet lényeges növekedésének vagy csökkenésének, vagy bizonyos termékkategóriákra vonatkozó piacvédelmi intézkedések bevezetésének. E körülmények szükségessé tennék a hatályos vámkontingens szintjének vagy felosztásának kiigazítását. |
(9) |
A Bizottság kifejtette, hogy a keresletben bekövetkezett lényeges változások azonosítása érdekében megvizsgálja a vámkontingens használatának alakulását, hogy megállapítsa, kimerítették-e a kontingenseket, vagy hogy használatuk nem a hagyományos kereskedelmi forgalmat tükrözte-e. |
(10) |
A felülvizsgálat megindításának időpontjában a Bizottság a kereskedelem ilyen potenciálisan rendellenes szerkezetét észlelte a 4B., az 5., a 13., a 15., a 16., a 17., és a 25. termékkategóriában. E kategóriák esetében bizonyos éves országspecifikus kontingenseket vagy megfelelő maradványkontingenseket, amelyeknek a számítások szerint 2019. június végéig kellett volna tartaniuk, a végleges védintézkedések bevezetése után csupán két hónappal már kimerítettek vagy majdnem kimerítettek. |
(11) |
A felülvizsgálat céljára a Bizottság részletesen elemezte a 26 termékkategória alakulását, nem csupán a napi nyomon követése alapján, hanem konkrétabban a 2019. február 2-tól 2019. június végéig tartó időszakban történő alakulásukra is figyelemmel. Ezen elemzés segítségével a Bizottság azt kívánta meghatározni, hogy az esetleges rendellenes felhasználási mintázatokat az uniós kereslet valódi jelentős növekedése okozta-e, vagy a vámkontingensek e felhasználási mintázatai spekulatív készletfelhalmozási tevékenységek vagy akár külföldön hozott torzító hatású kereskedelmi intézkedések miatti kereskedelem-eltérülés következményei. |
Az érdekelt felek észrevételei
(12) |
Beadványában számos érdekelt fél kérte az általa importált termékkategóriákra vonatkozó vámkontingens szintjének növelését vagy a kontingens felosztásának vagy felhasználásának más rendszerét. Csak néhány érdekelt fél nyújtott be a vámkontingens által meghatározott, rendelkezésre álló mennyiségi korlátok és a fennálló (vagy kialakulóban levő) uniós kereslet közötti lehetséges egyensúlyhiány vagy más megváltozott körülmények megállapítását alátámasztó érdemi bizonyítékokat. Ezen észrevételek többsége a következő, e szakaszban részletesebben tárgyalásra kerülő termékkategóriákra összpontosított: 1. kategória (melegen hengerelt lemez és szalag), 4B. kategória (fémbevonatú lemez gépjárműipari felhasználásra), 16. kategória (hengerhuzal) és 25. kategória (nagy méretű hegesztett cső). |
(13) |
A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezésben vagy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben említett egyéb termékkategóriák (vagyis a 3. [„elektromos” lemez], 5. [szerves bevonatú lemez], 6. [ónművi vékonylemez], 13. [betonacélrúd], 15. [rozsdamentes hengerhuzal] és 17. [szögvas, idomvas és szelvény] termékkategória) esetében korlátozott számú észrevétel érkezett. Egyetlen beérkezett beadvány sem szolgált a megnövekedett kereslet vagy bármely más megváltozott körülmények okozta ellátási hiánnyal (vagyis az érintett vámkontingens által meghatározott alacsony mennyiségi korlátokkal) kapcsolatos problémákra utaló bizonyítékkal. Ugyanakkor számos beadvány hivatkozott kiszorítással kapcsolatos problémákra a 13. termékkategória tekintetében, ezeket az e szakasz alábbi 2.B. alszakaszában fogjuk külön elemezni. |
A Bizottság elemzése
(14) |
Az intézkedések első évének végén, 2019. június 30-án a tényleges behozatali volumen a 26 termékkategória közül 24 kategória esetében a vámkontingens által meghatározott – egy vagy több országspecifikus kontingensből és/vagy a globális vámkontingensből eredő – vonatkozó mennyiségi szint alatt maradt. Másként fogalmazva, 2019. július vége körülre az intézkedések keretében biztosított teljes (országspecifikus és maradvány-) kontingenst csak két termékkategória, nevezetesen a 13. (betonacélrúd) és a 14. (rozsdamentes acélrúd) kategória esetében merítették ki teljesen. |
(15) |
Összességében a 2019. február 2. és június 30. közötti időszakra rendelkezésre álló vámkontingensből 1,3 millió tonna felhasználatlan maradt. Ezenkívül a Bizottság megerősítette, hogy abban az időszakban, amikor ideiglenes intézkedések voltak hatályban (2018. július 18. és 2019. február 1. között), a kontingensből körülbelül két millió tonna maradt felhasználatlan. Így a védintézkedések első alkalmazási évében több mint 3,2 millió tonna vámmentes behozatalt nem használtak ki. |
(16) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vámkontingensnek a hatályos védintézkedések alapján meghatározott szintjei nem korlátozták indokolatlanul a kereskedelmi forgalmat, hanem az uniós piaci szükségleteknek megfelelően biztosították a hagyományos kereskedelmi forgalom fenntartását. Az érdekelt felek nem szolgáltak a megnövekedett kereslet okozta állítólagos ellátási hiányra vonatkozó bizonyítékokkal. |
Külön értékelés: 1. kategória – melegen hengerelt sík termékek
(17) |
A vámkontingensek Bizottság által elfogadott rendszere a végleges védintézkedések hatálya alá tartozó valamennyi termékkategória esetében – az 1. kategória kivételével – az országspecifikus és a maradvány-vámkontingensek kombinációjából állt. A Bizottság ezzel a hagyományos kereskedelmi volumen megőrzésére törekedett, nem csupán a volument, hanem a származási helyet illetően is. |
(18) |
A Bizottság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy ez az előnyben részesített vámkontingensrendszer a következő különleges körülményekre tekintettel nem megfelelő az 1. termékkategória esetében. A 2015–2017-es időszak behozatalának közel 60 %-át adó öt múltbeli fő exportáló országra (5) vonatkozóan ugyanebben az időszakban dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő intézkedéseket írtak elő (6). Ez jelentősen befolyásolta az onnan érkező behozatal szintjét. |
(19) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek az országok rendes körülmények között nem tudnának a korábbi szinteken, vagyis az elmúlt három évben (2015–2017) az Unióba irányuló behozataluk átlagos szintjén az Unióba exportálni. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Unió érdekében áll, hogy negyedéves alapon kezelt globális vámkontingensek egységes rendszerét fogadja el annak érdekében, hogy elkerülje a hiány kockázatát, amelyet az országonkénti felosztás indokolatlanul okozhatna. |
(20) |
A jelen felülvizsgálat során tett észrevételeikben egyes érdekelt felek, többek között az uniós gazdasági ágazat és több exportáló ország kérte a Bizottságot, hogy az 1. termékkategória esetében is országspecifikus vámkontingensek rendszerét alakítsa ki. E felek azzal érvelnek, hogy a behozatal jelenlegi alakulása a behozatalban mutatkozó egyensúlyhiányt teremtene bizonyos beszállító országok kárára, ami pedig bizonyos piaci zavarokhoz vezetne. |
(21) |
A Bizottság erre reagálva elemezte az 1. termékkategória behozatalainak 2018-ban és 2019 első felében történő alakulását. A Bizottság Oroszország mint beszállító ország tekintetében megállapította, hogy – annak ellenére, hogy Oroszország dömpingellenes intézkedések hatálya alatt állt (ami 2017-ben a behozatali volumenje releváns csökkenéséhez vezetett) – az Oroszországból érkező behozatal a 2018. január és 2019. január közötti időszakban ismét elérte a korábbi kereskedelmi volumenének jelentős részét. A 2019 február és június közötti időszakban Oroszország a vámkontingens felhasználásának 16 %-át tette ki (7). Ezenkívül más dömpingellenes intézkedések hatálya alatt álló országok, nevezetesen Brazília és Ukrajna is tovább exportált az Unióba (8), noha a dömpingellenes intézkedések bevezetése előttinél jóval alacsonyabb mennyiségben. |
(22) |
A – különösen Oroszországból érkező – behozatal fentiekben leírt, a végleges védintézkedések elfogadásakor előre nem látható alakulására tekintettel a Bizottság most megállapította, hogy a piacvédelmi intézkedésekkel érintett behozatal szintje a vártnál jelentősen alacsonyabb. Továbbá, figyelemmel arra, hogy a vámkontingensnek a végleges védintézkedések alkalmazása alatti két negyedévben (2019 február–június) más exportáló országok, különösen Törökország, India és a Szerb Köztársaság általi felhasználása – 40 %-os, 15 %-os és 12 %-os részesedéssel – következetesen magas volt, most megállapítható, hogy az ellátási hiány potenciális kockázata, amelyre a Bizottság a végleges intézkedések bevezetésekor számított, lényegesen alacsonyabbnak tekinthető. |
(23) |
Ennek megfelelően a fenti megváltozott körülmények fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Unió érdekében áll az 1. termékkategóriára vonatkozó vámkontingens felosztásának módosítása és olyan, a többi termékkategória esetében használthoz hasonló mechanizmus bevezetése, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a kereskedelmi forgalom származási helyének fenntartását. |
(24) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az ilyen rendszer bevezetésének nehézsége az 1. termékkategória jellegéből adódik. Amint azt a Bizottság korábban a (19) preambulumbekezdésben kifejtette, ha az országspecifikus vámkontingensek meghatározása során a 2015–2017 közötti múltbeli átlagos behozatalra támaszkodna, ez jelentős ellátási hiányhoz vezetne. Másrészt, ha 2018-at venné figyelembe, amely az első olyan teljes év volt, amikor a dömpingellenes és a kiegyenlítő intézkedések hatályban voltak, ez nem megfelelő felosztáshoz vezethetne. Ennek az az oka, hogy a 2018-as behozatali volumeneket a védintézkedések (2018. júliusi) hatálybalépése, valamint a harmadik országokból származó – a végleges rendeletben az 1. kategória tekintetében már megállapított – kereskedelem-eltérülésből eredő behozatali volumenek jelenléte is befolyásolta. |
(25) |
Ilyen körülmények között, továbbá kellően hosszú és megbízható időszakra vonatkozó, megfelelő reprezentatív behozatali adatok hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az 1. kategóriára vonatkozó hagyományos kereskedelmi forgalom – mind a volument, mind a származási helyet illetően történő – fenntartásának legmegfelelőbb módja az lenne, ha korlátot határozna meg a globális kontingensben egy adott exportáló ország által az adott negyedévben elérhető részesedésre vonatkozóan. |
(26) |
E felső korlát meghatározása érdekében a Bizottság elemezte az 1. termékkategóriára vonatkozó múltbeli (2013–2017-es) (9) behozatali adatokat és megállapította, hogy ebben az időszakban átlagosan egyetlen exportáló ország sem haladta meg a 25 %-ot, valamint, hogy a bármely évben megfigyelhető legmagasabb részesedést Törökország érte el 2017-ben, 28 %-kal. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések fennmaradó időtartamára egyetlen exportáló országnak sem szabad megengedni, hogy a negyedévente rendelkezésre álló globális vámkontingensben fennálló 30 %-os részesedést meghaladja. |
(27) |
Ez a küszöbérték várhatóan elegendő mozgásteret biztosít az exportáló országoknak arra, hogy betöltsék a dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések hatálya alatt álló országok által szabadon hagyott piaci részesedést, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben fenntartja a hagyományos kereskedelmi forgalmat és az ellátás megfelelő változatosságát biztosítja az uniós felhasználóknak ahhoz, hogy minimalizálja az ellátási hiány potenciális kockázatát (10). |
(28) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vámkontingens felosztásának e kiigazítása révén az uniós érdekkel összhangban megfelelő egyensúlyt teremt a különböző felek jogos érdekei között. |
Külön értékelés: 4B. kategória – elsődlegesen a gépjárműiparban felhasznált fémbevonatú lemez
(29) |
A végleges rendeletben a Bizottság úgy döntött, hogy az uniós érdeket szolgálja a 4. kategória (fémbevonatú lemez) felbontása két alkategóriára, a 4A. és a 4B. alkategóriára. E bontás célja az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben fennmaradjon az uniós gépjárműipar céljára szolgáló behozatal hagyományos szintje. A 4. kategóriában szereplő terméktípusok nagy számára tekintettel a Bizottság annak jelentős kockázatát azonosította, hogy az uniós gépjárműipar számára szükséges acéltípusokat kiszoríthatják más „szabványos” alkategóriák. Emlékeztetni kell arra, hogy az e kategóriába tartozó legtöbb szabványos típusra jelenleg dömpingellenes intézkedések vonatkoznak, a speciálisabb termékekkel ellentétben, amelyekre nem terjedt ki a dömpingellenes intézkedések iránti vonatkozó kérelem. |
(30) |
A felülvizsgálat részeként a Bizottsághoz számos beadvány érkezett a két alkategóriára bontás által érintett érdekelt felektől, többek között az uniós gépjárműipari szövetségtől (ACEA), valamint a koreai és a kínai kormánytól és exportáló gyártóktól. E beadványok azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi bontás nem teljesen eredményes a kitűzött céljai elérésében. Ezek az érdekelt felek azt is állították, hogy a termékek meghatározása az alkategóriákba történő besorolást illetően nem egyértelmű, valamint különösen azt is, hogy az úgynevezett gépjárműipari minőségeket – a gépjárműipar kárára – kiszorították a szabványos kategóriák. |
(31) |
Az érdekelt felek az e kategóriára vonatkozó vámkontingens eredményességének javítására irányuló különböző javaslatokat nyújtottak be. Így az ACEA és a kínai kormány azt kérte, hogy a Bizottság biztosítson meghatározott célra történő felhasználás miatti mentességet a 4B. kategóriába tartozó, gépjárműiparban történő felhasználásra szánt acélminőségek behozatalára vonatkozóan. Más érdekelt felek, így a koreai, a tajvani és a kínai kormány alternatív lehetőségként a vámkontingens szintjének emelését kérte, valamint olyan rendszer kialakítását, amely biztosítaná a gépjárműiparban felhasznált hagyományos volumenek eredményes védelmét a más típusú acél behozatalával szemben. Az uniós acélágazat a maga részéről egyetértett azzal, hogy a 4A. kategóriára vonatkozó dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszását ki kell vizsgálni és megoldást kell találni a gépjárműipar számára, anélkül azonban, hogy a 4B. kategóriát kizárnák az intézkedések hatálya alól. |
(32) |
A Bizottság által a végleges intézkedések felülvizsgálata során elvégzett elemzés megerősíti, hogy a 4B. kategóriába tartozó termékek hagyományos kereskedelmi forgalma valóban zavart szenvedett. Az Eurostat behozatali statisztikái szerint Kína (amelynek az egyik legnagyobb országspecifikus vámkontingenst biztosították) egy negyedév alatt (2019. február 2. és március 31. között) teljesen kimerítette országspecifikus vámkontingensét, és ezt követően ugyanezen időszak utolsó negyedévében (2019. április 1. és június 30. között) a globális vámkontingens jelentős részét (több mint 75 %-át) használta fel. |
(33) |
Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy Kína az intézkedések második évére (2019. július 1. és 2020. június 30. között) vonatkozó éves országspecifikus vámkontingensét csupán egyetlen nap alatt kimerítette. Ezért kétséges, hogy ez a behozatal valóban az úgynevezett „gépjárműipari minőségekre” vonatkozó behozatalból áll-e. Az éves országspecifikus vámkontingens egyetlen nap alatt történő említett kimerítése mindenesetre szintén azt mutatta, hogy az ezen alkategóriára vonatkozó hagyományos kereskedelmi forgalmat kiszorították. Ez a tendencia valószínűleg tovább fokozódna, ha nem igazítanák ki a 4B. kategóriára vonatkozó vámkontingens működését a – különböző beszállító országokból a gépjárműiparban történő felhasználásra érkező behozatal hagyományos szintjének fenntartására irányuló – kitűzött cél elérésének biztosítása érdekében. |
(34) |
A Bizottság továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy nincs ok arra, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák bármelyikét kizárja, akár a 4B. termékkategória kifejezett kizárása, akár a meghatározott célra történő felhasználásra biztosított mentesség révén (11). A Bizottság ezért elutasította a gépjárműipari minőségekre vonatkozó, meghatározott célra történő felhasználásra kért mentességet. |
(35) |
A Bizottság ugyanakkor elismerte, hogy az uniós érdeket szolgálja, hogy az uniós gépjárműipar által felhasznált terméktípusok hagyományos kereskedelmi forgalmát elkülönítsék. E célkitűzés elérésnek az egyik módja az, ha a 4B. kategória felhasználását kizárólag azon importokra korlátozzák, amelyek esetében bizonyítani tudják a gépjárműiparban történő felhasználást. |
(36) |
A Bizottság ennek megfelelően úgy ítélte meg, hogy az uniós érdeket szolgálja a 4. kategóriára vonatkozó vámkontingens működésének a következők szerinti kiigazítása. Ahhoz, hogy a 4B. kategóriára vonatkozó vámkontingenst igénybe vehessék, az e kategóriába tartozó és ténylegesen a gépjárműalkatrészek gyártására használt acéltermék-kategóriákat a 952/2013/EU rendelet (12) 254. cikkében említett meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá kell vonni. A 4B. kategóriára vonatkozó vámkontingens kimerítését követően a kontingens feletti 25 %-os vámtétel lesz alkalmazandó. |
(37) |
Ugyanakkor, mivel a jelenleg a 4B. kategória alá sorolt egyes KN-kódokat nem kizárólag a gépjárműipar használja, mindazonáltal szükséges volt a kódok 4A. és a 4B. kategória közötti megosztásának kiigazítása annak biztosítása érdekében, hogy a nem gépjárműipari termékek vonatkozó kivitele fennmaradjon. E célból a Bizottság a 4A. kategória hatályát a következőképpen bővítette és vizsgálta felül: a korábban kizárólag a 4B. kategóriába tartozó valamennyi KN-kód mostantól a 4A. kategória részét is képezi. A 4A. kategória hatálya következésképpen kibővül. A 4B. kategória hatálya ugyanakkor változatlan marad. |
(38) |
Ennek megfelelően a 4B. kategória szerinti kódok alá tartozó termékek azon importjait, amelyek nem a gépjárműiparban történő felhasználásra szolgálnak, a jövőben kizárólag a 4A. kategória keretében kell megvalósítani. Ezzel szemben a gépjárműiparban történő felhasználásra szánt termékek valamennyi behozatalára a 4B. termékkategóriában kell, hogy sor kerüljön, és azoknak a fenti (36) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően meg kell felelniük a meghatározott célra történő felhasználási eljárás követelményeinek. |
(39) |
E kiigazítás miatt India egyetlen országspecifikus vámkontingenst kapna a 4A. kategóriában (amely összesíti a 4A. és a 4B. kategóriában biztosított országspecifikus vámkontingensek volumenét), mivel a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint ez az ország nem exportál a gépjárműiparban történő felhasználás céljára. |
(40) |
A Koreai Köztársasággal folytatott konzultációk keretében kapott információk alapján a Bizottság kiigazította a 4A. és 4B. kategóriába tartozó országspecifikus vámkontingens szintjét. A 4B. kategóriába tartozó vámkontingens azon részét, amely megfelel a korábban kizárólag e kategória alá tartozó és nem autóipari felhasználásra szánt KN-kódoknak, a 4A. kategóriába tartozó országspecifikus vámkontingens alá teszik át, hogy azok továbbra is exportálhatók legyenek az uniós piacra. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós érdekre figyelemmel szükség van ezen kiigazítás bevezetésére, hogy javítsa a végleges intézkedések hatékonyságát e kategória tekintetében, valamint, hogy biztosítsa, hogy az uniós gépjárműipar importjait ne korlátozzák indokolatlanul. |
Külön értékelés: 16. kategória – hengerhuzal
(41) |
A Bizottsághoz számos állítást nyújtottak be e termékkategóriára vonatkozóan. Elősorban kérték a Bizottságot, hogy a vámkontingens szintjét felfelé igazítsa ki az uniós piacon fellépő esetleges ellátási hiány elkerülése érdekében. Egyes felek különösen azt kérték, hogy a Bizottság a vámkontingens szintjét felfelé akár 20 %-kal igazítsa ki, vagy hogy a vámkontingens szintje felülvizsgálatának alapjaként a 2016–2018 közötti évek behozatalának szintjét vegye figyelembe. Mások azt állították, hogy a vámkontingenst teljes mértékben ki kell igazítani, hogy tükrözze az uniós kereslet növekedését. |
(42) |
Egyes érdekelt felek másodsorban azzal érveltek, hogy az uniós gyártók nem növelték (és nem képesek tovább növelni) a kapacitásukat vagy termelésüket a hengerhuzal iránti jelenlegi és jövőbeli uniós kereslet kielégítéséhez szükséges mértékben. Ezenkívül azt is állították, hogy a hengerhuzal uniós gyártói elsődlegesen a velük kapcsolatban álló továbbfelhasználókat látják el, így csökkentik a hengerhuzal nyílt piacra szánt elérhető mennyiségeit, ami aláássa a független, vagyis vertikálisan nem integrált felhasználók pozícióját. Ennek következtében a független felhasználók jelentős korlátozásokkal szembesülnek az elegendő mennyiségű hengerhuzalhoz való hozzájutás terén. |
(43) |
Harmadsorban egyes érdekelt felek azt állították, hogy egyes vámkontingensek kimerítése nem lehet az e termékkategóriára vonatkozó készletfelhalmozás következménye, hanem a vonatkozó vámkontingensek kimerítéséig rendszeres és következetes szintű behozatalról volt szó. |
(44) |
Negyedsorban több érdekelt fél kérte a Bizottságtól, hogy biztosítson országspecifikus vámkontingenseket bizonyos származási helyek részére, mivel ezek meghatározott termék-alkategóriákat szállítanak az uniós piacra. Hasonlóképpen, egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy bizonyos alkategóriákat ki kell zárni, vagy hogy a Bizottságnak fel kellene bontania e kategóriát, és külön vámkontingenseket kellene biztosítania az új alkategóriák részére. |
(45) |
Ötödsorban, egyes felek e kategória olyan felbontását kérték, hogy a gépjárműiparban használt alkategóriák saját vámkontingenssel rendelkezzenek. |
(46) |
Végül egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy nem tud meghatározott típusú terméket gyártani, mivel a védintézkedések korlátozzák a meghatározott típusú szükséges hengerhuzal mennyiségét; több fél továbbá azt kérte, hogy a fel nem használt országspecifikus vámkontingensek minden időszak utolsó negyedévében (április 1. és június 30. között) kerüljenek át a maradvány-vámkontingensbe. |
(47) |
A felülvizsgálat keretében a Bizottság mindezeket a beadványokat körültekintően értékelte. Elsősorban a Bizottság megállapította, hogy bár a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben elismerte, hogy ebben a kategóriában mind egyes országspecifikus vámkontingenseket, mind a globális vámkontingenst az első éves időszak utolsó negyedévében (2019. április 1. és június 30. között) különösen gyorsan használták fel, nem tűnik úgy, hogy e termék általános kínálata rendellenesen korlátozott lett volna. Nem voltak olyan, a jelentősen megnövekedett keresletre utaló jelek, amelyek a körülmények megváltozására utaltak volna. A vámkontingensek felhasználásának elemzése ugyanis azt mutatta, hogy míg egyes országok nagyon gyorsan felhasználták egyedi vámkontingensüket, az intézkedések alatti első év utolsó negyedévének utolsó két hetében (13) még legalább három származási ország (Moldova, Svájc és Ukrajna) vámkontingensében volt még felhasználatlan mennyiség, amely az adott időszakra jutó teljes vámkontingens több mint 6 %-át tette ki. Az első olyan év végén, amely alatt az intézkedések hatályban voltak, egy származási ország (Ukrajna) vámkontingensében volt még felhasználatlan mennyiség. |
(48) |
Egyes beadványok szerint az uniós építőiparban, amely a hengerhuzal egyik fő felhasználója, a kereslet 2018-ban 2,8 %-kal nőtt, és 2019–2021 között várhatóan 1,6 %-os ütemben tovább fog nőni. E növekedési tendenciát azonban a vámkontingensek jelenlegi mennyiségi szintjének meghatározásához vezető értékelés már tartalmazta. A végleges intézkedések bevezetésekor ugyanis a Bizottság a behozatal hagyományos szintjét 5 %-kal növelte a múltbeli adatok aktualizálása és a kereslet következő években történő rendes növekedésének figyelembevétele érdekében. Ezenkívül, még ha a védintézkedéseknek az intézkedések első évét követő liberalizálását lefelé módosítanák is (14), a liberalizálás – az előre látható növekedést meghaladó állítólagos keresletnövekedés kezelése érdekében – de facto tovább növeli a rendelkezésre álló vámkontingensek szintjét. A Bizottság ennek alapján úgy ítéli meg, hogy a 16. termékkategóriára vonatkozó vámkontingens jelenlegi szintje megfelelő volt, és az uniós piacon nem állt fenn a hiány kockázata. |
(49) |
Ami a kínálat uniós gyártók általi mesterséges korlátozására vonatkozó állítást illeti, a Bizottság rendelkezésére álló információk (többek között a végleges intézkedésekhez vezető vizsgálat keretében az uniós gyártók által benyújtott, a kérdőívekre adott ellenőrzött válaszok) szerint az uniós gazdasági ágazat termelése és (szabadpiaci) értékesítése a 2013–2017 közötti időszakban folyamatosan emelkedett. Ugyanebben az időszakban a kapcsolatban álló vállalkozások részére történő értékesítések (kötött értékesítések) szintén emelkedtek, noha jóval kisebb mennyiségben. Az adatok azt mutatták, hogy a szabadpiaci értékesítések volumene (az Unióban) több mint háromszor magasabb volt, mint az unióbeli kötött értékesítések ugyanabban az időszakban. Ezenkívül nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy az elmúlt években megfigyelt ezen világos és következetes tendencia a közelmúltban drasztikusan megfordult volna. Így a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondanak ennek az állításnak. |
(50) |
Ami az esetleges készletfelhalmozást illeti, a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondtak annak az állításnak, hogy a behozatalra valamennyi származási országból rendszeres és egyenletes szinten került volna sor. Ugyanis, míg ez volt a helyzet több származási ország, valamint a harmadik negyedévben (2019 február–március) a maradvány-vámkontingens esetében, a többi legrelevánsabb származási ország (Törökország és Oroszország) az öt hónapra szóló vámkontingenst néhány nap vagy hét alatt kimerítette. Ez a rendellenes tendencia az intézkedések második időszakának első napjai esetében is megerősítést nyert (Törökország 2019. július 19-ig az éves országspecifikus vámkontingensének 60 %-át használta fel). Ezenkívül a Bizottság azt is megállapította, hogy az intézkedések első időszakának utolsó negyedévében (2019. április 1. és június 30. között) a maradvány-vámkontingenst már a vonatkozó negyedév második napján (vagyis 2019. április 2-án) kizárólag két ország (Törökország és Oroszország) merítette ki, míg az előző negyedévben (2019. február 2. és március 31. között) e maradvány-vámkontingenst a negyedév alatt több ország egyenletes ütemben használta fel. A vámkontingens szintjének egyes származási országok általi e szokatlanul gyors kimerítése nem tekinthető „rendszeres és egyenletes szintű kereskedelemnek”. |
(51) |
Ami a 16. kategória megosztására vonatkozó kérelmet illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az (EU) 2019/159 rendeletben kivételes jelleggel megosztott két kategóriát és kifejtette az e döntést indokoló érveket. Az e tekintetben beérkezett beadványok körültekintő elemzését követően a Bizottság megállapította, hogy nem bizonyították a körülmények olyan megváltozását, amely indokolná bármely további kategória megosztását. A Bizottság megjegyzi, hogy az uniós gépjárműipar (ACEA) beadványai még csak nem is említik az e kategória esetleges megosztásának szükségességét. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az a puszta tény, hogy egy termékkategórián belül bizonyos típusokat a gépjárműiparban használnak fel, nem indokolja automatikusan, hogy azok az intézkedések keretében eltérő bánásmódban részesüljenek. Ehelyett azt kellene kimutatni, hogy az ilyen kiigazítások érvényesítése az uniós érdeket szolgálná. A szolgáltatott bizonyítékok ennek megfelelően nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a Bizottság megállapítsa, hogy a kiigazítás valóban az Unió érdekében áll. |
(52) |
Ami a végleges védintézkedések által egy – meghatározott típusú hengerhuzalt igénylő – adott termék előállítására való képességre gyakorolt hatást illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a szolgáltatott bizonyítékok az adott termék értékesítésének következetes és meredek csökkenésére irányuló tendenciát mutattak 2013-tól 2018-ig, vagyis a védintézkedések bevezetése előtt. Így ezt az állítást nem támasztotta alá elegendő bizonyíték. |
(53) |
A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy e termékkategória tekintetében nem volt elegendő bizonyíték a vámkontingens növelésének igazolására. |
Külön értékelés: 25. kategória – nagy méretű hegesztett cső
(54) |
Egyes felek azt állították, hogy a 25. kategória vámkontingenseinek jelenlegi felosztását a megváltozott körülmények miatt módosítani kell. Egyes felek különösen azzal érveltek, hogy egy jelentős gázvezeték-projekt (Nord stream 2), amelyhez 2017-ben nagy mennyiségű csövet importáltak Oroszországból, most ér az utolsó szakaszába, és ezért az e termékre kiosztott vámkontingensek nem megfelelőek, mivel nem tükrözik a jelenlegi piaci helyzetet. Ezt az állítást véleményük szerint az Oroszországból érkező behozatal tendenciái is alátámasztják. Ennek következtében e felek azzal érveltek, hogy e kategória esetében a továbbiakban ne országspecifikus vámkontingensek legyenek, hanem egyetlen globális vámkontingens legyen a más jövőbeli projekteket érintő ellátási hiány elkerülése érdekében. |
(55) |
Egyrészről e kategóriában Oroszország a legnagyobb (a teljes vámkontingens körülbelül 70 %-át kitevő) egyedi vámkontingenssel rendelkező ország. A felülvizsgálat keretében a vonatkozó behozatali adatok Bizottság általi elemzése azt mutatta, hogy az Oroszországból érkező behozatal egy 2017-ben megfigyelhető hatalmas, hirtelen növekedést követően folyamatosan csökkent. E hirtelen növekedést követően az Oroszországból érkező behozatal szintje már 2018-ban drasztikusan csökkent (noha még viszonylag nagy mennyiséget tett ki). Ez a csökkenő tendencia azonban a végleges védintézkedések alkalmazási időszaka alatt felgyorsult. A vámkontingens felhasználásának elemzése azt mutatta, hogy Oroszország annak következtében az intézkedések első évében az országspecifikus vámkontingensét nagy arányban nem használta ki (30 %-os felhasználás) (15). A vámkontingens e nem teljes kihasználása az (54) preambulumbekezdésben említett eseti mérnöki projekt szükségleteit tükrözte. |
(56) |
Másrészről az e termékkategória más beszállító országai teljes mértékben kimerítették az országspecifikus vámkontingensüket és akár a globális vámkontingens 79 %-át is felhasználták (e globális vámkontingens volumene ugyanakkor viszonylag alacsony). |
(57) |
Az (54) preambulumbekezdésben említett mérnöki projekthez kapcsolódó megváltozott körülményekre és a vámkontingens felhasználásának a közelmúltban megfigyelt alakulására tekintettel a Bizottság szükségesnek tartotta a fennálló vámkontingens egyetlen globális vámkontingenssel történő felváltását. A vámkontingensek rendszerét érintő e változtatás megfelel az uniós érdeknek, mivel alkalmasabb a vámkontingensek nem megfelelő felosztásából eredő esetleges ellátási hiány kockázatának korlátozására, és ugyanakkor biztosítja az ellátás megfelelő sokféleségét és egyenlő esélyeket biztosít minden potenciális beszállítónak az e termékkategóriát igénylő új mérnöki projektekben való részvételre. |
(58) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az ellenkező esetben, vagyis, ha fenntartanák a vámkontingensek – jelenleg a végleges intézkedések hatálya alá tartozó – országonkénti felosztását, indokolatlanul torzulhatna a más potenciális származási országok beszállítóinak más folyamatban levő vagy jövőbeli projektekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban való részvétele. Ugyanez a probléma merülhetne fel, ha a Bizottság beszállító országonkénti felső határt állapítana meg, amint azt az 1. kategória esetében tette. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az eredeti helyzet fenntartása nem szolgálná az Unió érdekét, és indokolt az e kategóriára vonatkozó vámkontingensek felosztásának módosítása. |
(59) |
A meglévő intézkedések keretében fennálló valamennyi globális vámkontingenshez hasonlóan a 25. kategóriára vonatkozó globális vámkontingenst negyedéves alapon kell kezelni. |
Általános értékelés: a termékkategóriákra vonatkozó állítások
(60) |
Míg az előző preambulumbekezdésekben a Bizottság az azon termékkategóriák vámkontingenseire vonatkozó esetleges kiigazítások érdemeit tárgyalta részletesen, amelyekhez az érdekelt felektől a legtöbb észrevétel érkezett, ez az alszakasz a fennmaradó termékkategóriákra vonatkozó, az adott kategória esetében általános érvényű érvek útján előadott állításokat vizsgálja tömörebb módon. |
(61) |
Egyes érdekelt felek kérték azoknak az országspecifikus vámkontingenseknek az emelését, amelyeket a vonatkozó időszak vége előtt kimerítettek. E felek közül néhányan azzal érveltek, hogy maga az a tény, hogy valamely országspecifikus vámkontingenst kimerítettek, elegendő bizonyítékot jelent a vámkontingens emelésének igazolására. E felek közül egyesek ehhez hasonlóan azt is megjegyezték, hogy a vámkontingensek végleges intézkedésekkel meghatározott szintje túl alacsony volt, mivel egyes termékkategóriák esetében a 2018-as behozatali szintek magasabbak voltak az érintett vámkontingensek mennyiségi szintjénél. |
(62) |
A Bizottság először is megjegyezte, hogy két termékkategória kivételével a fennmaradó huszonnégy kategóriában egy vagy több származási ország vámkontingensében, a maradvány-vámkontingensben vagy mindkettőben még volt felhasználatlan mennyiség. A (15) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az ideiglenes intézkedések időtartama alatt (2018. július 18-tól2019. február 1-jéig), valamint a végleges intézkedések első időszakában (2019. február 2-től2019. június 30-ig) a teljes felhasználatlan vámkontingens meghaladta a 3 millió tonnát. Így a Bizottság nem értett egyet azokkal az állításokkal, hogy a vámkontingensek általános mennyiségi szintje túl alacsonyan került volna meghatározásra. Ezenkívül az a tény, hogy egy adott termékkategóriában bizonyos vámkontingenseket a vonatkozó időszak vége előtt kimerítettek, önmagában nem minősül olyan megváltozott körülményeknek, amelyek indokolnák a vámkontingens automatikus emelését, amennyiben nem szolgálnak további bizonyítékkal arról, hogy e kimerítés a kereslet olyan növekedésének következménye volt, amelyet a végleges intézkedések elfogadásakor nem láttak előre. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a védintézkedések célja az, hogy meghatározott termékek megnövekedett behozatala tekintetében vészhelyzetre szóló válaszintézkedésként szolgáljanak. Ezzel szemben a felülvizsgálat során kifejtett számos állítás pusztán a vámkontingens mennyiségi szintjének módosítását kérte anélkül, hogy valamely megváltozott körülményekre (például a kereskedelem-eltérülés kockázatának hiányára) vonatkozóan bármilyen bizonyítékkal szolgált volna. Ezért az ilyen alapon előadott állításokat a Bizottság megalapozatlannak tekintette. |
(63) |
Egyes érdekelt felek azt kérték a Bizottságtól, hogy változtassa meg a vámkontingens kiszámításához használt időszakot. E felek számos esetben azt kérték, hogy a Bizottság használja a 2016–2018 közötti időszakot a behozatal legújabb és általában egyúttal legmagasabb szintjének figyelembevétele érdekében. |
(64) |
Az (EU) 2019/159 rendeletben, továbbá a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) (a továbbiakban: (EU) 2015/478 rendelet) 15. cikkére, valamint az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvére tekintettel a Bizottság megjegyezte, hogy a vámkontingensek az utolsó három reprezentatív év (2015–2017) átlagos behozatali szintje alapján kerültek kiszámításra. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy – amint azt a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kifejtette, – e felülvizsgálat célja az volt, hogy a meglévő intézkedésekre vonatkozó konkrét kiigazításokat fogalmazzon meg, amennyiben elegendő bizonyíték van arra, hogy az intézkedések elfogadása óta megváltoztak a körülmények. Ezen túlmenően az érdekelt felek mindenesetre nem bizonyították, hogy a Bizottság által választott időszak hogyan lenne összeegyeztethetetlen az uniós jog vonatkozó szabályaival vagy elveivel. A Bizottság ennek megfelelően arra a következtetésre jutott, hogy az érintett vámkontingens meghatározásához használt időszakot a jelen felülvizsgálat keretében nem fogja módosítani. |
(65) |
Egyes érdekelt felek arra mutattak rá, hogy bizonyos országspecifikus vámkontingenseket nem használtak fel teljes mértékben. Egyes esetekben a felhasználás valójában elhanyagolható mértékű volt. E felek arra kérték a Bizottságot, hogy e volumeneket ossza fel a vámkontingensüket adott esetben kimerítő más beszállítók között. |
(66) |
A Bizottság elismerte, hogy bizonyos országspecifikus vámkontingenseket nem használtak fel teljes mértékben, és hogy egyes konkrét esetekben a felhasználás szintje rendellenesen alacsony volt. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vámkontingensek bizonyos országok számára történő felosztására a múltbeli behozatal alapján került sor a hagyományos kereskedelmi forgalom fenntartása érdekében. E tekintetben egyetlen érdekelt fél sem szolgált elegendő bizonyítékkal, amely azt mutatta volna, hogy a rendellenesen alacsony használati szint az adott terméktípusokra vonatkozó, tartós jellegű, megváltozott körülmények következménye lett volna. Az érdekelt felek ilyen bizonyítékokkal az arra vonatkozó érvek tekintetében sem szolgáltak, amelyek szerint a felhasználatlan kontingensek a vonatkozó termékkategóriákban ellátási hiányt okoztak volna, így az érintett vámkontingensek felosztása már nem tekinthető megfelelőnek és annak felülvizsgálatára van szükség. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő ok arra, hogy valamely múltbeli beszállítót megfosszon a saját kontingensétől. |
(67) |
Az időszakok első három negyedévének végén felhasználatlan maradványkontingenseket illetően egyes érdekelt felek azt kérték a Bizottságtól, hogy az időszak végi valamennyi felhasználatlan vámkontingenst vigye át a következő időszakra. |
(68) |
A Bizottság nem tudja elfogadni ezt a kérelmet. Megjegyzendő, hogy a vámkontingensek időszakonként rendelkezésre álló szintje éves alapon kerül kiszámításra. Ezért a felhasználatlan kontingensek egyik időszakról a másikra történő átvitele a múltbeli hagyományos behozatal szintje fölé emelné az egyes időszakokban rendelkezésre álló vámkontingenseket, és következésképpen azzal a kockázattal járna, hogy aláássa az intézkedések eredményességét. |
(69) |
Egyes érdekelt felek hasonlóképpen azt kérték a Bizottságtól, hogy biztosítson országspecifikus vámkontingenseket adott országoknak, még olyan esetekben is, amikor az ezen országokból érkező behozatal a vámkontingens felosztásához relevánsnak tekintett időszak (2015–2017) során 5 % alatt volt. |
(70) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vámkontingens felosztásának módszere valamennyi termékkategória és származási ország esetében azonos volt. Az országspecifikus vámkontingens biztosításának az (EU) 2019/159 rendeletben meghatározott kritériuma az volt, hogy az ország behozatala a 2015–2017 közötti időszakban a termékkategória átlagos behozatalának legalább 5 %-át tegye ki. Az e tekintetben beérkezett beadványok nem jelöltek meg az e megközelítés megváltoztatását indokoló objektív okot. Ezenkívül a WTO szabályai értelmében az országspecifikus vámkontingensek kivételes biztosítása olyan esetekben, amikor az 5 %-os küszöböt nem érik el, az érdekelt felek közötti hátrányos megkülönböztetésnek minősülne. A Bizottság ezért nem tudta elfogadni ezeket a kérelmeket. |
(71) |
Más érdekelt felek az Európai Unió által bizonyos kereskedelmi partnerekkel aláírt kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban szereplő különböző rendelkezésekre hivatkoztak vagy az intézkedések alóli mentesség, vagy a behozatalaikra vonatkozó preferenciális elbánás megszerzése érdekében. |
(72) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a felek által hivatkozott valamennyi kétoldalú kereskedelmi megállapodás rendelkezett a védintézkedések elfogadásának lehetőségéről. Így ezen az alapon nem igényelhető mentesség. A Bizottság továbbá nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy bizonyos országokat más országokhoz képest preferenciális elbánásban kellene részesítenie. E kétoldalú megállapodások nem rendelkeznek az intézkedések hatálya alá tartozó más felekkel szembeni ilyen eltérő bánásmódra vonatkozó, az Uniót terhelő kötelezettségről, illetve nem írják elő azt az Unió számára. Az érdekelt felek sem tudtak rámutatni a vonatkozó megállapodásokban szereplő ilyen rendelkezésekre. A Bizottság ezért nem tudta elfogadni ezeket a kérelmeket. |
(73) |
További érdekelt felek azt állították, hogy a vámkontingens növelésére azért van szükség, mert az uniós gazdasági ágazat nem képes elegendő mennyiséget szállítani az uniós piacra, ami hiányhoz vezethet a piacon. |
(74) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a termékkategóriák többségében mind az ideiglenes intézkedések időszakának végén (2019. február 1.), mind a végleges intézkedések első időszakának végén (2019. június 30.) még volt felhasználatlan mennyiség a kontingensben. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ezek az állítások ellentétben állnak a kontingens tényleges felhasználásával. Ezen túlmenően e felek nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek a vonatkozó termékkategóriák bármelyikében ellátási hiányt mutattak volna. A Bizottság ezért elutasította ezeket a kérelmeket. |
(75) |
Egyes érdekelt felek a bizonyos kategóriákra vonatkozó megnövelt vámkontingens iránti kérelmüket az e kategóriákat felhasználó gazdasági ágazatokban mutatkozó állítólagos keresletnövekedéssel kapcsolták össze. |
(76) |
A Bizottság megjegyezte, hogy ezek az állítások olyan keresletnövekedésre vonatkoztak, amelyre a végleges intézkedések bevezetése előtt került sor. E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ilyen potenciális növekedést már figyelembe vette a hagyományos behozatali szintek fölötti 5 %-os többlettel, amely a végleges védintézkedések hatálybalépése óta érvényben volt. Ami a kereslet következő időszakokban történő alakulását illeti, a Bizottság rendelkezésére álló információk nem utaltak a kereslet jelentős növekedésére, hanem inkább a tényleges acélfelhasználás csökkenését mutatták (17). |
(77) |
Egyes érdekelt felek azt kérték a Bizottságtól, hogy vagy zárja ki a termékek bizonyos alkategóriáit, vagy osszon meg jelenlegi termékkategóriákat. Ezen kérelmek alátámasztása érdekében azt állították, hogy az uniós érdeket szolgálja annak biztosítása, hogy bizonyos réspiaci termék-alkategóriák behozatalát ne szorítsa ki a más, szabványosabb termék-alkategóriák behozatala. |
(78) |
E tekintetben a Bizottság kiemelte, hogy a felülvizsgálat hatálya nem terjed ki arra, hogy termékkategóriákat vagy alkategóriákat zárjon ki az intézkedések hatálya alá alól vagy vonjon azok hatálya alá. Az egyes termékkategóriák megosztása iránti kérelmeket illetően a Bizottság a fenti (34) preambulumbekezdésben adott magyarázatra hivatkozott. |
(79) |
Egyes érdekelt felek hangsúlyozták, hogy a Bizottságnak engedélyezési rendszert kellene bevezetnie a vámkontingensek kezelésére. |
(80) |
E tekintetben a Bizottság kiemelte, hogy a vámkontingensek rendszerének kialakítása során alapvető jelentőséggel bír annak biztosítása, hogy e rendszer végrehajtása észszerűen megvalósítható legyen. A jelenlegi intézkedések hatálya alá tartozó termékek széles körére tekintettel egy engedélyezési rendszer bevezetése olyan mértékben tenné összetettebbé a rendszert, hogy annak a hátrányaihoz képest fennálló nettó előnyei még nem világosak. Ellenkező bizonyítékok hiányában a Bizottság úgy tekintette, hogy a vámkontingensek jelenlegi rendszere megfelelő. A Bizottság hangsúlyozza, hogy e felülvizsgálat keretében nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek megkérdőjelezték volna a vámkontingensek kezelése jelenlegi rendszerének megfelelőségét. |
(81) |
Egyes érdekelt felek azt kérték a Bizottságtól, hogy módosítsa az országspecifikus vámkontingensek jelenlegi kezelését oly módon, hogy azokat negyedéves alapon kezelje. E felek azzal érveltek, hogy ezzel csökkenne a készletfelhalmozási gyakorlatok kockázata, és ez a kontingensfelhasználás egyenletesebb ütemét biztosítaná. |
(82) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi rendszer, amelynek alapján a múltbeli beszállítóknak biztosított országspecifikus vámkontingenseket éves alapon kezeli, az Unió érdekében áll, mivel semmilyen időpontban nem korlátozza szükségtelenül vagy mesterségesen az uniós importőrök és felhasználók beszerzési forrásait. Ezért a Bizottság nem látta okát e rendszer megváltoztatásának. |
(83) |
Egyes érdekelt felek azt is kérték, hogy az országspecifikus vámkontingensüket kimerítő országok azonnal férhessenek hozzá a maradványkontingenshez. Ez a lehetőség jelenleg minden időszak negyedik negyedévére korlátozódik. |
(84) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a maradvány-vámkontingenshez az időszak utolsó negyedévében való hozzáférés lehetőségét annak érdekében vezette be, hogy csökkentse annak kockázatát, hogy a maradványkontingensek kihasználatlanul maradnak, valamint, hogy elkerülje az uniós piacon bekövetkező esetleges ellátási hiányt. A fentiekben foglaltaknak megfelelően a Bizottság a maradvány-vámkontingensek felhasználását naponta nyomon követi. Az alábbi 2.B. szakaszban a kiszorításra vonatkozóan kifejtett ténymegállapításoktól eltekintve a Bizottság így megjegyezte, hogy a kontingensfelhasználás a legtöbb maradványkontingens esetében rendkívül magas volt (a kontingenst számos esetben teljesen kimerítették). A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy abban a nagyon kevés kategóriában, ahol a maradvány-vámkontingens rendkívül alacsony felhasználása volt jellemző, a legtöbb országspecifikus vámkontingenst sem használták fel teljes mértékben. Ezért e körülményekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az időszak utolsó negyedévében biztosított hozzáférés eddig eredményesen biztosította a hagyományos kereskedelmi forgalom fenntartását a származási helyek tekintetében (18), és ugyanakkor minimalizálta az ellátási hiány kockázatát. |
2.B A hagyományos kereskedelmi forgalom „kiszorítása”
(85) |
A végleges védintézkedések keretében, ha egy adott termékkategóriára vonatkozó országspecifikus vámkontingenst kimerítenek, az adott ország az utolsó negyedévben (vagyis 2019. április 1. és 2019. június 30. között) hozzáférhet a globális vámkontingenshez. Bár a globális vámkontingens főszabály szerint az országspecifikus vámkontingenssel nem rendelkező fennmaradó országok számára került kialakításra, ezt a mechanizmust annak biztosítására hozták létre, hogy az intézkedések ideje alatt az év végén ne maradjon felhasználatlan maradvány-vámkontingens. |
(86) |
A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés rámutatott, hogy egyes termékkategóriák esetében egy vagy több, országspecifikus vámkontingenssel rendelkező ország az utolsó negyedévben gyorsan kimerítette a maradvány-vámkontingenst, kiszorítva az egyéb származási helyről érkező hagyományos behozatalt. A Bizottság ezért vállalta, hogy megvizsgálja, hogy ez hátrányosan érintette-e az Unió érdekeit, különösen a hagyományos kereskedelmi forgalom fenntartásának szükségessége tekintetében, és adott esetben megfelelő korrekciós intézkedésekről fog határozni. |
A felek észrevételei
(87) |
Egyrészről számos érdekelt fél, többek között beszállító országok, exportőrök, felhasználók és az uniós gazdasági ágazat is kifogásolta, hogy a maradványkontingenshez az utolsó negyedévben hozzáférést biztosító jelenlegi rendszer kiszorító hatásokkal járhat az érdekeikre nézve. E felek kérték a Bizottságot, hogy haladéktalanul intézkedjen az állítólagos érintett egyensúlyhiány orvoslása érdekében abból a célból, hogy egy országspecifikus vámkontingenssel már rendelkező ország ne szoríthasson ki más múltbeli beszállítókat, még ha azok az importált volument tekintve kevésbé jelentősek voltak is. E felek ezért kérték, hogy a Bizottság az intézkedések adott évének utolsó negyedévében korlátozza a globális maradvány-vámkontingens felhasználását. Másrészről néhány érdekelt fél ezzel ellentétes érveket adott elő és tiltakozott a jelenlegi mechanizmus működését érintő bármely módosítás ellen. Véleményük szerint a rendszer bármely módosítása veszélyeztetné a maradvány-vámkontingensek teljes felhasználását. |
A Bizottság elemzése
(88) |
A Bizottság mélyrehatóan értékelte a globális maradvány-vámkontingensek kezelésének jelenlegi mechanizmusát, ideértve a felhasználatlan kontingensek egyik negyedévről a másikra történő átvitelét és a saját országspecifikus kontingensüket kimerítő országok számára a negyedik negyedévben biztosított hozzáférést is. Az értékelés azt mutatta, hogy a fennálló mechanizmus általában véve jól működött és biztosította a maradvány-vámkontingensek felhasználásának problémamentes maximalizálását. A végleges intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák túlnyomó többségében a globális vámkontingensnek az országspecifikus kontingensüket kimerítő beszállítók általi felhasználása – még ha az utolsó negyedévben néha a globális vámkontingens jelentős részét vették is igénybe – nem akadályozta meg, hogy a maradvány-vámkontingens alá tartozó kisebb múltbeli beszállítók ugyanabban az időszakban tovább exportáljanak. E körülmények között úgy tűnt, hogy a globális vámkontingenshez az utolsó negyedévben való korlátlan hozzáférés a vámkontingensek rendszerének az uniós érdeket szolgáló kulcsfontosságú eleme, amelyet ekként fenn kell tartani. |
(89) |
A Bizottság elemzése ugyanakkor arra is rávilágított, hogy két termékkategóriában (a 13. és a 16. termékkategóriában) (19) az intézkedések első időszakának utolsó negyedévében (2019. április 1. és június 30. között) két, országspecifikus vámkontingenssel rendelkező ország (Törökország és Oroszország) szinte kizárólag merítette ki a globális vámkontingens egészét, egyes esetekben napok alatt. |
(90) |
Ez volt a helyzet különösen a 13. termékkategória (betonacélrúd) esetében, ahol a globális vámkontingens 2019. május 27-én, vagyis több mint egy hónappal a negyedév vége előtt kimerült, annak ellenére, hogy 2018 harmadik negyedévéből a felhasználatlan vámkontingens 23 %-át áttették. A rendelkezésre álló volument ugyanis teljes mértékben két, országspecifikus vámkontingenssel rendelkező ország (Törökország és Oroszország) használta fel, és ezek kiszorítottak más, kisebb múltbeli beszállítókat, amelyek korábban rendszeresen használták a globális vámkontingenst, így Belaruszt és Szerbiát. |
(91) |
A 16. termékkategória (ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal) esetében a globális vámkontingens az intézkedések első időszaka negyedik negyedévének legelején (azaz 2019. április 2-án) kimerült a Törökország és kisebb mértékben Oroszország általi nagymértékű felhasználás következtében (a negyedik negyedévre rendelkezésre álló teljes globális vámkontingens 62 %-át, illetve 33 %-át használták fel). Kisebb beszállító országok, mint Bosznia-Hercegovina, Japán és Dél-Korea, ezért már nem tudtak a 25 %-os kontingens feletti vám megfizetése nélkül exportálni (20). |
(92) |
Erre az elemzésre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy e két termékkategória esetében a vámkontingensek teljes kimerítésének biztosítására szolgáló mechanizmus nem szándékolt hatásokkal járt. Ennek az az oka, hogy a kialakított mechanizmus lehetővé tette főként a nagyobb beszállítóknak, hogy kivitelüket a hagyományos kereskedelmi forgalmukat meghaladóan növeljék, a kisebb szereplők rovására, akik egyébként a maradványkontingens kimerüléséig tovább exportáltak volna. |
(93) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a fejlemény két okból is ellentétes az uniós érdekkel. Először is, a kisebb exportáló országok kizárása ellentétes a hagyományos kereskedelmi forgalom – származási helyek tekintetében is történő – fenntartására irányuló célkitűzéssel. Másodszor, az említett fejlemény megfosztja az uniós felhasználói ágazatot az e kategóriákba tartozó bizonyos speciális acéltípusok kínálatától, amelyeket korlátozott mennyiségben csak a kisebb beszállító országok exportálnak. |
(94) |
A Bizottság ezért szükségesnek ítélte, hogy az egyes származási helyekre vonatkozó felső mennyiségi korlátot határozzon meg. Ez azt jelenti, hogy a végleges intézkedések fennmaradó két időszakának utolsó negyedévében a 13. és a 16. termékkategória (vagyis azon kategóriák, amelyekben kiszorítási hatás mutatkozott) esetében a globális vámkontingens felhasználását beszállító országonként 30 %-ra kell korlátozni. E korlátozás alapján ezt a vámkontingenst legalább négy beszállító ország fogja tudni használni. |
(95) |
A Bizottság ezt a küszöbértéket a következő okokból tekinti megfelelőnek: 2019-ben a végleges intézkedések hatálya alá tartozó két negyedév során elemzett behozatali adatok azt mutatták, hogy (mindkét kategóriában) négynél nem több exportáló ország exportált minimálisan érdemleges mennyiségeket az Unióba (21). A Bizottság véleménye szerin egy ilyen felső korlát nem korlátozná mesterségesen a maradvány-vámkontingenshez való hozzáférést valamely meghatározott származási helyre, és a beszerzési források megfelelő változatosságát biztosítaná az uniós felhasználók számára. |
(96) |
A Bizottság véleménye szerint a vámkontingens mechanizmusának ezen kiigazítása megfelelő egyensúlyt teremtene egyrészről a vámkontingens felhasználásának maximalizálására vonatkozó célkitűzés, és másrészről azon cél között, hogy a kisebb beszállító országok számára biztosítsanak egy minimális mennyiséget, hogy azok továbbra is exportálhassanak a globális vámkontingens keretében anélkül, hogy kiszorítanák őket a nagyobb beszállítók, amelyek az országspecifikus vámkontingensük keretében már exportálták a hagyományos kereskedelmi forgalmuknak megfelelő mennyiséget. Ez a mechanizmus azt is biztosítaná, hogy a 13. és a 16. kategóriában az Unió érdekében fennmaradjon a hagyományos kereskedelmi forgalom, nem csupán a volumen, hanem a származási helyek tekintetében is. |
(97) |
Egyes érdekelt felek vitatták a kiszorításra vonatkozó állításokat és ehelyett azzal érveltek, hogy egyes országok exportmagatartása egyszerűen azt erősíti meg, hogy a felosztott vámkontingens alacsonyabb annál, mint amelyet a piac igényel. |
(98) |
E tekintetben a Bizottság – a fenti 2.A. szakaszban foglaltaknak megfelelően – megjegyezte, hogy a végleges intézkedések alkalmazása alatt gyűjtött adatok elemzése alapján a vámkontingensek általános szintje eddig megfelelőnek tűnik, és a (89)–(93) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság kiszorítási hatásokat csak két termékkategóriában azonosított. Ez utóbbi kategóriák esetében megfelelő megoldást alkalmaz, amely figyelembe veszi valamennyi beszállító ország hagyományos kereskedelmi forgalmát, és az uniós felhasználás érdekeit e kereskedelmi forgalomra tekintettel mérlegeli. |
2.C A preferenciális kereskedelmi partnerekkel kitűzött integrációs célok elérését potenciálisan veszélyeztető hatások
(99) |
A Bizottság megvizsgálta azt is, hogy az acéltermékekre vonatkozó meglévő védintézkedések okoztak-e jelentős kockázatokat bizonyos preferenciális kereskedelmi partnerek stabilizációja vagy gazdasági fejlődése tekintetében, és ezek akkora mértékűek voltak-e, hogy már károsak az Unióval kötött megállapodásaik integrációs célkitűzéseire nézve. Ez különösen bizonyos olyan országok helyzetére vonatkozik, amelyekkel az Unió stabilizációs és társulási megállapodást kötött. |
A felek észrevételei
(100) |
A felülvizsgálat keretében a nyugat-balkáni államok – Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság és a Szerb Köztársaság – hasonló aggályokat vetett fel és hasonló állításokat adott elő, mint a végleges védintézkedések elfogadását megelőzően is. |
(101) |
Ezek az országok azt állítják, hogy a végleges védintézkedések korlátozzák az acéliparuk bővítését és az Unióba való exportálási képességüket, munkahelyek megszűnésének kockázatával járnak, aláássák a gazdasági fejlődésüket, és sértik az Unióval kötött megállapodásaikban szereplő integrációs és stabilizációs célkitűzéseket. Különösen azt állítják, hogy az országspecifikus vámkontingensük egyes kategóriákban túl kicsi és azt növelni kell. Azt állítják továbbá, hogy a vámkontingensek jelenlegi felosztása nem tartja fenn a hagyományos kereskedelmi forgalmat, és ezért a vámkontingenseket újra fel kell osztani. Ezek az országok a vámkontingensek liberalizálási ütemének növelését kérik, azzal érvelve, hogy nőtt az uniós kereslet. |
(102) |
Szerbia megismételte különösen, hogy az elmúlt három év, vagyis 2015–2017 importvolumene, amelyet a Bizottság a vámkontingensek szintjeinek meghatározásához használt, nem reprezentatív a múltban az Unióval folytatott kereskedelmére nézve. Szerbia azzal érvelt, hogy ennek főként az az oka, hogy egyetlen acélgyára ebben az időszakban nem üzemelt, és a gyár új tulajdonosainak csak nemrég sikerült a gyár hagyományos termelésével és értékesítéseivel újból elérniük a normális szintet. Szerbia azt állította, hogy a kontingens ilyen alacsony szintje veszélyezteti a gyár életképességét és jelentős negatív hatásokkal jár a nyugat-balkáni régió egészének fejlődésére nézve. Végül a nyugat-balkáni államok azt is kérik, hogy az Unióhoz fűződő különleges kapcsolataik alapján zárják ki őket az intézkedések hatálya alól, ugyanazon az alapon, mint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországait. |
(103) |
Alternatív jelleggel egyes konkrét termékkategóriákra, nevezetesen az 1., 2., 5., 6., 16., 20. és 21. kategóriára vonatkozó állításokat és kérelmeket is megfogalmaztak. |
A Bizottság elemzése
(104) |
Ami az intézkedések hatálya alóli kizárásra irányuló kérelmet illeti, a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 2. cikke értelmében a védintézkedéseket a vizsgált termék behozatalára kell alkalmazni, annak forrásától függetlenül. Az e szabályok alóli egyedüli kivételek egyes WTO-tag fejlődő országok különleges esetére vagy adott esetben kétoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségekre vonatkoznak. Ebben az esetben azonban megállapítható, hogy a stabilizációs és társulási megállapodások, amelyeket az Unió a nyugat-balkáni országokkal kötött, megerősítik, hogy a behozatal a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodással összhangban védintézkedések hatálya alá vonható. |
(105) |
Ami a több termékkategória vámkontingensének a kereslet állítólagos növekedése alapján történő növelése iránti kérelmeket illeti, a Bizottság ezekkel az állításokkal a vámkontingens felhasználására vonatkozó, a fenti 2.A. szakaszban kifejtett részletes elemzésében már foglalkozott. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kontingensek szintje megfelelő és arányos a hagyományos kereskedelmi forgalom fenntartása szempontjából, és nincs bizonyíték az uniós kereslet jelentős növekedésére, amely igazolná a vámkontingens szintjének módosítását. Ezenkívül az, hogy a védintézkedések első alkalmazási éve végén (2019. június 30.) a legtöbb termékkategóriában még volt rendelkezésre álló mennyiség, azt jelenti, hogy ezek az intézkedések általában véve nem korlátozták a harmadik országok arra való képességét, hogy acélt exportáljanak az Unióba. Így a Bizottság nem tudta azt a következtetést levonni, hogy a jelenlegi vámkontingens a kitűzött integrációs célok elérését veszélyeztető hatással járna. |
(106) |
Csak egy nyugat-balkáni ország állította, hogy az intézkedéseknek garantálniuk kellene egy meghatározott exportvolument – különösen az 1. és a 6. termékkategóriában –, amelyet a belföldi ipara életképességének és gazdasága stabilitásának fenntartásához szükségesnek ítélt. Ugyanakkor a vámkontingens e két termékkategóriában történő egyedi felhasználásának elemzése azt mutatta, hogy az intézkedések nem korlátozták indokolatlanul az országok EU-ba történő exportálásra való képességét. A védintézkedések első alkalmazási évének harmadik és negyedik negyedévében (2019. február 2. és június 30. között) ezen ország átlagos exportvolumenje azt mutatta, hogy ez az ország még túl is teljesítette saját korábbi előrejelzéseit. |
(107) |
A 6., a 20. és a 21. termékkategóriát illetően azon nyugat-balkáni országok, amelyek kimerítették országspecifikus vámkontingensüket, azt állították, hogy vámkontingensük emelésére van szükség a védintézkedések által gazdaságaikra gyakorolt negatív hatások ellensúlyozása érdekében. |
(108) |
Ezen állítások nyomán a Bizottság mélyrehatóan elemezte az érintett vámkontingensek ezen országok általi kimerítése alapjául szolgáló tendenciát, valamint a maradvány-vámkontingens intézkedések első évének utolsó negyedévében (2019. április 1. és június 30. között) történő használatát. Az elemzés azt mutatta, hogy noha egyes nyugat-balkáni országok valóban az intézkedések első időszakának vége előtt (vagyis 2019. június 30. előtt) kimerítették az országspecifikus vámkontingensüket, a vonatkozó maradványkontingensek keretében tovább tudtak exportálni az Unióba e kontingensek kimerüléséig, amelyre csupán az intézkedések második időszakára szóló új kontingensek 2019. július 1-jei kezdete előtt néhány héttel került sor. E tény, valamint az intézkedések liberalizálásából eredő, 2019. július 1-jén bekövetkező kontingensnövekedés biztosította további exportkülönbözet alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezeket az állításokat nem bizonyították megfelelően, és nincs szükség a vonatkozó vámkontingens emelésére. |
(109) |
Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a vámkontingens rendszere működésének a korábbi (2.A. és 2.B.) szakaszokban javasolt kiigazításai, – így az 1., a 13. és a 16. termékkategóriában a globális vámkontingens felhasználására vonatkozó, országonként 30 %-os korlátozás (22) – amelyek e felülvizsgálat eredményeként fognak hatályba lépni, mindenesetre hozzá fognak járulni a nyugat-balkáni országok által felvetett egyes aggályok kezeléséhez is, különösen a múltbeli uniós beszállítók hagyományos exportforgalmának védelmét illetően. |
(110) |
Végül egy ország azt állította, hogy a 2017-es exportvolumenje alapján, amely kis mértékben meghaladta az 5 %-os küszöböt, a 16. termékkategóriában országspecifikus vámkontingenst kell neki biztosítani. Ugyanakkor, amint azt a Bizottság az (EU) 2019/159 rendelet (147) preambulumbekezdésében már kifejtette, az országspecifikus vámkontingens kiosztása valamennyi exportáló ország esetében az utolsó három évben, vagyis 2015–2017 között realizált átlagos behozatalon alapul, és nem kizárólag ezen időszak utolsó évén. Ezért ezt a kérelmet nem lehetett elfogadni. |
2.D Azon WTO-tag fejlődő országok listájának naprakésszé tétele, amelyek az aktualizált behozatali statisztikák alapján nem tartoznak az intézkedések hatálya alá
(111) |
Az (EU) 2015/478 rendelet 18. cikkével és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel, nevezetesen a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 9.1. cikkével összhangban a védintézkedések nem alkalmazandóak a WTO-tag fejlődő országokból származó termékekre mindaddig, amíg az adott országoknak az érintett termék uniós behozatalában való részesedése nem haladja meg a 3 %-ot, feltéve, hogy a 3 %-nál kevesebb behozatali részesedésű WTO-tag fejlődő országok együttesen nem tesznek ki 9 %-nál többet az érintett termék Unióba irányuló összes behozatalából. Ezenkívül az uniós érdeket szolgálja az intézkedések hatálya alól kizárt fejlődő országok listájának kiigazítása annak elkerülése érdekében, hogy egyes fejlődő országok indokolatlanul előnyre tegyenek szert az eredeti kizárás következtében. |
(112) |
A végleges védintézkedések (EU) 2019/159 rendelettel való elfogadását követően a Bizottság vállalta, hogy aktualizált behozatali statisztikák alapján rendszeresen felülvizsgálja az intézkedések hatálya alól potenciálisan kizárt fejlődő országok listáját. |
(113) |
A végleges intézkedések alól kizárt országok listájának meghatározásához a Bizottság az akkor elérhető legújabb adatokat, vagyis a 2017 második felére és a 2018 első felére vonatkozó adatokat használta fel. E lista felülvizsgálat részeként történő aktualizálása céljára a Bizottság naprakészebb, összesített statisztikákat, tudniillik a teljes 2018-as évre vonatkozó statisztikákat használt fel. A Bizottság új referencia-időszakként a teljes 2018-as évet vette figyelembe, mivel az összesített statisztikák alapján ez a legreprezentatívabb időszak. Ezenkívül a teljes év használatával elkerülhetők a szezonális hatások. A vonatkozó számítások céljára az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikke alapján kizárt országokból érkező behozatalt a Bizottság nem vette figyelembe. |
A Bizottság elemzése
(114) |
A teljes 2018-as évre vonatkozó adatok alapján a következő – az intézkedés hatálya alól eddig kizárt – országokból érkező behozatal egyes termékkategóriákban meghaladta a 3 %-os küszöböt. Ezért a felülvizsgálat eredményeként ezeket az országokat most az intézkedések hatálya alá kell vonni: |
(115) |
az Indonéziából a 8. termékkategóriában (melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag) és a 9. termékkategóriában (hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag) érkező behozatal, amely 10,12 %-ot, illetve 3,77 %-ot tett ki; |
(116) |
a 24. termékkategóriában (más varrat nélküli cső) az összes 3 % alatti fejlődő ország teljes importrészesedése 2018-ban együttesen meghaladta a 9 %-os küszöböt (10,74 %). Ezért a 24. termékkategória valamennyi fejlődő országból érkező behozatalát a védintézkedések hatálya alá kell vonni. |
(117) |
A Bizottság ezt követően értékelte, hogy a 8., a 9. és a 24. kategória esetében az érintett fejlődő országok jogosultak-e országspecifikus vámkontingensre (23). E célból a Bizottság értékelte, hogy a 2015–2017-es időszakban e kategóriákban az érintett országokból érkező behozatal bármely kategóriában az adott időszak teljes behozatalának legalább 5 %-át tette-e ki. Az eredmények azt mutatták, hogy egyik ország sem jogosult országspecifikus vámkontingensre. Ezért mindezek az országok a vonatkozó kategóriák maradvány-vámkontingense keretébe fognak tartozni. |
(118) |
A védintézkedések hatálya alóli kizárásokat illetően a jelen felülvizsgálat a következő eredménnyel járt: |
(119) |
A Brazíliából a 8. termékkategóriában (melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag) és a 17. termékkategóriában (szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból) érkező behozatal kizárásra kerül az intézkedések hatálya alól, mivel 2018-ban a behozatal szintje 3 % alá csökkent (2,22 %, illetve 2,52 %). |
(120) |
Az Ukrajnából az 1. termékkategóriában (melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag) és a 19. termékkategóriában (vasúti anyag) érkező behozatal nem fog az intézkedések hatálya alá tartozni, mivel 2018-ban a behozatal szintje 3 % alá csökkent (1,68 %, illetve 0,6 %). |
(121) |
Az Egyiptomból a 12. termékkategóriában (ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény) érkező behozatal nem fog az intézkedések hatálya alá tartozni, mivel 2018-ban a behozatal szintje 3 % alá csökkent (2,41 %). |
(122) |
Az Indiából a 8. termékkategóriában (melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag) érkező behozatal nem fog a védintézkedések hatálya alá tartozni, mivel 2018-ban a behozatal szintje 3 % alá csökkent (2,87 %). |
(123) |
A Törökországból a 10. termékkategóriában (melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez) érkező behozatal nem fog a védintézkedések hatálya alá tartozni, mivel 2018-ban a behozatal szintje 3 % alá csökkent (2,58 %). |
(124) |
A Kínából a 22. termékkategóriában (varrat nélküli rozsdamentes acélcső) érkező behozatal nem fog a védintézkedések hatálya alá tartozni, mivel 2018-ban a behozatal szintje 3 % alá csökkent (2,61 %). |
(125) |
A felülvizsgálat nyomán az intézkedések hatálya alól kizárásra kerülő WTO-tag fejlődő országok országspecifikus vámkontingensei átkerülnek a vonatkozó maradvány-vámkontingensbe. Az átkerülő vámkontingens pontos mennyisége a vonatkozó időszak első negyedévének (vagyis 2019. július 1. és szeptember 30. között) végét követően kerül kiszámításra, annak értékelése érdekében, hogy az országspecifikus vámkontingensből esetleg mennyit használtak már fel. A számítás elvégzését követően a rendelkezésre álló vámkontingenst 20 munkanapon belül átteszik a vonatkozó maradvány-vámkontingensbe. |
(126) |
Ezen újraszámítást követően a Bizottság a (114)–(124) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az aktualizált importadatok alapján mind a 26, intézkedések hatálya alá tartozó termékkategória esetében aktualizálta a kizárások listáját (a teljes aktualizált listát a II. melléklet tartalmazza). |
(127) |
A Bizottsághoz számos további, a felülvizsgálat ezen aspektusára vonatkozó beadvány is érkezett. A felek különösen más időszakok kiválasztását javasolták a behozatal mennyiségének kiszámításához. Egyes felek továbbá mentesítést kértek annak ellenére, hogy elismerték, lehet, hogy meghaladják a vonatkozó küszöbértéket. A védintézkedések hatálya alól eddig kizárt további felek azt állították, hogy időt kellene biztosítani nekik arra, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, amelyet az intézkedések hatálya alá tartozás jelent. Egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem vonhat az intézkedések hatálya alá olyan fejlődő országot, amely az alól eddig ki volt zárva, mivel ez ellentétes lenne azon WTO-kötelezettségekkel, amelyek szerint az intézkedést annak tartama alatt fokozatosan egyre kevésbé korlátozó jellegűvé kell tenni. Végül egyes érdekelt felek a védintézkedések hatálya alá vonás esetére országspecifikus vámkontingens biztosítását kérték. |
(128) |
A Bizottság a következőket jegyezte meg. Először is, az (EU) 2019/159 rendeletben, valamint a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság egyértelművé tette, hogy az újabb elérhető adatok alapján aktualizálni fogja azon fejlődő országok listáját, amelyek mentesülnek a végleges intézkedések alól. Így minden érdekelt felet jó előre tájékoztatott arról, hogy ilyen felülvizsgálatra sor fog kerülni. A Bizottság ezenkívül nyilvánosan elérhető behozatali adatokra támaszkodott. Így minden érdekelt fél észszerűen előre láthatta, hogy valószínűleg az intézkedések hatálya alá fogják-e vonni a valamely termékkategóriában realizált behozatala újabb alakulása alapján. Ezért az alkalmazkodási időszak szükségességére vonatkozó állításokat a Bizottság elutasítja. |
(129) |
Másodszor, az (EU) 2015/478 rendelet 18. cikkével összhangban, amely a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 9.1. cikkét tükrözi, az ilyen országokból érkező behozatalt ki kell zárni az érintett intézkedések hatálya alól „mindaddig, amíg ezen országnak az érintett termék uniós behozatalában levő részesedése nem haladja a meg 3 %-ot, feltéve, hogy a 3 %-nál kevesebb behozatali részesedésű WTO fejlődő tagországok együttesen nem tesznek ki 9 %-nál többet az érintett termék Unióba irányuló összes behozatalából”. |
(130) |
A fejlődő országoknak biztosított mentesítés tehát nem vonatkozik feltétel nélkül az intézkedések teljes tartamára. A Bizottság ennek alapján döntött úgy, hogy a mentességek listáját újabb adatok alapján felülvizsgálja. A Bizottság nem tudta továbbá elfogadni azt az állítást, amely szerint a végleges intézkedések elfogadásának szakaszában kizárt országok a felülvizsgálat keretében nem vonhatók az intézkedések hatálya alá, mivel ez korlátozóbb lenne. A Bizottság megjegyezte ugyanis, hogy a végleges védintézkedéseket fokozatosan liberalizálják, többek között a felülvizsgálat eredményeként (lásd a 2.E. szakaszt). Az érintett intézkedések tehát nem korlátozóbbak, mint az intézkedések első évének végén voltak. Az, hogy egy fejlődő ország, amely már nem felel meg a kizáráshoz szükséges jogi feltételeknek, az intézkedések hatálya alá kerül, pusztán az (EU) 2015/478 rendelet 18. cikke és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 9.1. cikke szerinti uniós és WTO-kötelezettségek teljesítését jelenti. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
(131) |
A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy a vonatkozó küszöbértékek elérése esetén nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel annak eldöntésére, hogy egy országot az intézkedések hatálya alá vonjon-e vagy nem. Bármely más értelmezés, amelyet egyes érdekelt felek javasoltak, az (EU) 2015/478 rendelet 18. cikkének megsértését jelentené. |
(132) |
Végül a Bizottság értékelte, hogy a jelenleg az intézkedések hatálya alá kerülő országok valamelyike jogosult-e országspecifikus vámkontingensre valamelyik termékkategóriában. A fenti (117) preambulumbekezdésben rögzítetteknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egyik ország sem teljesíti az országspecifikus vámkontingenshez szükséges feltételeket. |
2.E A körülmények egyéb olyan megváltozása, amely szükségessé teheti a vámkontingens felosztási szintjének kiigazítását
(133) |
Az EUROFER és egyes tagállamok azt kérték, hogy a Bizottság az uniós acélpiac állítólagos stagnálása miatt szüntesse meg vagy csökkentse a végleges védintézkedések liberalizálását. Az EUROFER szerint a liberalizálás e szintjei nagy mértékben meghaladják az uniós acélágazat növekedési kilátásait és így súlyosan aláásnák az intézkedések eredményességét. Az EUROFER e kérelmét az ESTA is támogatta, és azt javasolta, hogy a liberalizálás eltörléséért cserébe a Bizottság csökkentse a kontingens feletti vámot 25 %-ról 20 %-ra. |
(134) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az (EU) 2019/159 rendelet rögzítette, hogy az intézkedések fokozatos liberalizálása érdekében az intézkedések első és második évének végén, vagyis 2019. július 1-jén és 2020. július 1-jén (24) valamennyi vámmentes kontingens szintjét 5 %-kal meg fogja emelni. |
(135) |
A Bizottság emlékeztetett továbbá arra, hogy a jelen felülvizsgálat célja éppen az, hogy elvégezze az intézkedések minden megfelelő kiigazítását, amelyre szükség van ahhoz, hogy ezek a védintézkedések az uniós érdek alapján továbbra is igazodjanak az uniós acélpiac alakulásához. |
(136) |
A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 5. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „A tagok csak olyan mértékben alkalmazhatnak védintézkedéseket, amely szükséges a komoly kár elhárításához vagy orvoslásához, illetve az alkalmazkodás elősegítéséhez”. Ezt az elvet az uniós jogba az (EU) 2015/478 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése ülteti át. A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 7. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy védintézkedések „csak az okozott [komoly] kár elhárításához vagy annak orvoslásához[, valamint az alkalmazkodás megkönnyítéséhez] szükséges időszakra” alkalmazhatók. Ezt az elvet az uniós jogba az (EU) 2015/478 rendelet 19. cikkének (1) és (2) bekezdése ülteti át. A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése kötelezi a védintézkedéseket alkalmazó tagokat az intézkedések rendszeres időközönként történő, fokozatos liberalizálására „az alkalmazkodás elősegítése céljából olyan esetben, ahol a […] [védintézkedés] hatályának várható időtartama hosszabb mint egy év”. Ugyanezt a követelményt tartalmazza az (EU) 2015/478 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése. |
(137) |
Noha a védintézkedések első alkalmazási évét követő liberalizálása az uniós jog és a WTO-jog szerinti jogi kötelezettség, e szabályok nem tartalmaznak a liberalizálás formájára vagy konkrét ütemezésére vonatkozó különös követelményeket attól eltekintve, hogy a liberalizálást az alkalmazás időtartama alatt rendszeres időközönként és fokozatosan kell megvalósítani. |
(138) |
Ugyanakkor a következetesség érdekében mindenesetre a védintézkedések liberalizálása sem formáját, sem ütemezését tekintve nem áshatja alá maguknak a védintézkedéseknek a kívánt hatását. Ennek az az oka, hogy az intézkedéseknek a komoly károkozás elkerüléséhez vagy orvoslásához, valamint az alkalmazkodás megkönnyítéséhez szükséges ideig kell védeniük a belső piacot a behozataltól, amint azt a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 7. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi. Ellentmondásos lenne, ha az intézkedések liberalizálásának feltételei meghiúsítanák ezt a célkitűzést. |
(139) |
Annak értékeléséhez, hogy a vámkontingens mennyiségi küszöbére vonatkozó 5 % + 5 %-os liberalizálási ütem összhangban áll-e a meglevő védintézkedésekkel, a Bizottság két típusú elemzés integrálását tartotta szükségesnek. A Bizottság egyrészt elvégzett egy visszatekintő elemzést, amelynek célja az volt, hogy a felülvizsgálat során gyűjtött valamennyi információ alapján értékelje a vámkontingens meglévő mennyiségi küszöbének arra való alkalmasságát, hogy az uniós acéliparnak okozott komoly kárt elkerülje vagy orvosolja. A Bizottság másrészt előretekintő elemzést kívánt végezni, amellyel ellenőrzi, hogy a tervezett 5 % + 5 %-os liberalizálás összhangban állna-e az Unió legújabb általános gazdasági és ipari kilátásaira vonatkozó előrejelzéssel. |
(140) |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az (EU) 2019/159 rendelet a 2015–2017-es időszak átlagos behozatalát vette alapul a vámkontingens intézkedések első évében fennálló mennyiségi küszöbének kiszámításához. Ezt az átlagot a megnövekedett uniós piaci kereslet figyelembevétele érdekében 5 %-kal növelték. Ez de facto olyan mennyiségi szintet eredményezett, amely az intézkedések hatálya alá tartozó termékek 2017-es naptári évben érkező szinte teljes behozatala volumenének felelt meg (30,1 millió tonnás mennyiségi küszöb, a 30,09 tonnás 2017-es behozatallal szemben). A vizsgálati időszakra (vagyis a 2013–2017 közötti időszakra) vonatkozóan gyűjtött bizonyítékok alapján a Bizottság megállapította, hogy az ilyen mértékű behozatalhoz vezető tendencia az uniós acélipar számára komoly károkozással fenyegető helyzetet teremtett (25). |
(141) |
Az (EU) 2019/159 rendeletben szereplő elemzés (amely az akkori legújabb 2017 utáni, vagyis 2018. szeptemberig tartó statisztikai adatokon alapult) megerősítette, hogy a behozatal további növekedése rontotta az uniós gazdasági ágazat kilátásait (26). |
(142) |
Ezzel együtt az acéltermékek 2018-as naptári év során realizált teljes behozatalára vonatkozó megbízható importstatisztikák csak 2019 első negyedévét követően álltak rendelkezésre (vagyis körülbelül három hónappal azután, hogy a Bizottság döntött a végleges védintézkedésekről). E statisztikák azt mutatták, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó acéltermékek teljes behozatala 2018-ban 33,4 millió tonnás rekordszintet ért el, jóval meghaladva a 2017-es teljes behozatal szintjét, valamint jelentősen meghaladva a vizsgálati időszak alapján meghatározott átlagos mennyiségi küszöbértéket (27). |
(143) |
E ténymegállapításokra tekintettel, ha a Bizottság megerősítené az (EU) 2019/159 rendelet szerinti 5 % + 5 %-os liberalizálási ütemet, az intézkedések második és harmadik évére (vagyis 2019–2020-ra és 2020–2021-re) rendelkezésre bocsátott kontingensek teljes volumene 31,6 millió tonnát, illetve 33,2 millió tonnát tenne ki. Ez a típusú liberalizálási forgatókönyv azt jelentené, hogy a védintézkedések harmadik alkalmazási évében (vagyis 2020. július 1. és 2021. június 30. között) a Bizottság engedné, hogy a behozatal a 2018-ban mérttel közel azonos volument érjen el (vagyis körülbelül 33,4 millió tonnát). Ez a volumen 3,3 millió tonnával lenne magasabb a 2017-es szintnél, amelyet a Bizottság komoly károkozással fenyegetőnek, és így az uniós piac működését nagymértékben torzítónak tekintett. |
(144) |
A behozatal ezen szintjének automatikus elfogadása – az e behozatal potenciális hatásainak értékelésére való képesség nélkül – ennek megfelelően veszélyeztetné az érintett intézkedések hatékony érvényesülését. Ugyanis, amint azt a végleges rendelet hangsúlyozta (28), a behozatal 2018-as szintje a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedések által okozott jelentős kereskedelem-eltérülést foglal magában, továbbá intézkedéseken kívüli behozatalt, amelyet az ideiglenes intézkedések előkészítésekor, 2018 júliusában nem lehetett figyelembe venni (többek között az (EU) 2018/1013 rendelet (29) 4. cikkében szereplő szállítási kikötés alapján az uniós piacra érkező jelentős mennyiségi szinteket). |
(145) |
Másként fogalmazva, a 2018-as teljes adatsor fényében az 5 % + 5 %-os liberalizálási ütem összeegyeztethetetlen lenne az érintett termék váratlan jelentős behozatalának kezelése érdekében bevezetett végleges védintézkedésekkel. Ha a végleges intézkedések liberalizálását nem igazítanák ki, a Bizottság az intézkedések harmadik évében példátlan szintű acélbehozatalt engedne be az Unióba anélkül, hogy lehetősége lenne e torzító importvolumen kezelésére, és így potenciálisan hozzájárulna ahhoz, hogy a „komoly károkozással való fenyegetés” még inkább konkretizálódjon. |
(146) |
Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érdekelt felek által kért, összesen 5 % + 5 %-os liberalizálás – az e liberalizálásból eredő hatások felülvizsgálatának lehetősége nélkül – a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 7. cikkének (1) bekezdése és az (EU) 2015/478 rendelet 19. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a „komoly károkozás elkerülésé[vel] vagy orvoslásá[val], valamint a […] hozzáigazítás elősegítésé[vel]” aránytalannak tekintendő. |
(147) |
Következésképpen a Bizottság szükségesnek tartja a liberalizálási jelenleg várt ütemének csökkentését. E tekintetben a védintézkedések második és harmadik alkalmazási évére vonatkozó összesen 3 % + 3 % megfelelőnek tekintendő. A liberalizálás e kevésbé markáns ütemének ugyanis az lesz a hatása, hogy az intézkedések harmadik évében a kontingensek teljes szintje 31,6 millió tonnás szinten, vagyis 1,5 millió tonnával a torzított 2018-as rekordszint alatt fog maradni. Megjegyzendő továbbá, hogy e kiigazítás teljes mértékben megőrizné a liberalizálási hatást, mivel e liberalizálási ütem alapján a kontingensek szintje a védintézkedések második alkalmazási évében 31 millió tonnát tenne ki (és így a behozatal 2017-ben mért szintjénél körülbelül egymillió tonnával többet képviselne). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az ütem az uniós gazdasági ágazat számára az alkalmazkodás elősegítésére irányuló, egyenletesebben megoszló törekvést képvisel, mivel az intézkedések első és második évének végén (vagyis 2019. június 30-án és 2020. június 30-án) a kontingens 0,9-cel emelkedne. Ezt követően a behozatal 1,5 millió tonnával emelkedhetne, és a 2018-as szintet csak a végleges intézkedések – WTO- és uniós jogban előírt hároméves időszakot követő – teljes megszüntetése után érhetné el. |
(148) |
Végül meg kell jegyezni, hogy előre tekintve ez a csökkentett mértékű liberalizálás összhangban áll a legújabban közzétett általános gazdasági és ipari kilátásokkal, amelyek az Unió és a világgazdaság növekedésének csökkenését jelzik előre. |
(149) |
Így az IMF a 2019. áprilisában közétett Világgazdasági kilátások című kiadványában a következőket állapította meg: „A globális növekedés a 2018-as 3,6 százalékról 2019-ben 3,3-ra mérséklődik, majd 2020-ban visszaáll 3,6 százalékra. Az euróövezeti növekedés a 2018-as 1,8 százalékról 2019-ben 1,3 százalékra (amely 0,6 százalékponttal alacsonyabb az októberi előrejelzésnél), majd 2020-ban 1,5 százalékra mérséklődik. Bár a növekedés 2019 első felében várhatóan helyreáll, mivel a tevékenységet visszafogó egyes ideiglenes tényezők eltűnnek, a 2018 második felében jellemző gyengeség utóhatása várhatóan visszafogja a 2019-es növekedési rátát”. |
(150) |
Maga a Bizottság a közelmúltbeli tavaszi gazdasági előrejelzésében a következőket jegyezte meg: „Az euróövezeti GDP növekedése a 2018-as 1,9 %-ról idén várhatóan 1,2 %-ra mérséklődik, majd 2020-ban –amikor a növekedési rátának kedvezni fog a több munkanap – 1,5 %-ot ér el. A GDP az előrejelzési időszakban várhatóan valamennyi tagállamban növekedni fog. Ugyanakkor a 2018 végén megfigyelt gyengeségre tekintettel ezek az előrejelzések lényegesen alacsonyabbak a tavaly őszieknél, és kis mértékben alacsonyabbak a téli időközi előrejelzésnél”. |
(151) |
Ami az ipari kilátásokat illeti, az uniós gyártási tevékenység elmúlt hónapokban bekövetkezett lassulása az előrejelzések szerint súlyosabb lesz, mint amit az év elején előre jeleztek. Az iparág e romló üzleti feltételei következtében csökken az acél iránti kereslet. Az EUROFER 2019. július 18-i, 2019–2020-ra szóló acélipari kilátások című dokumentuma továbbá 2019-re a tényleges uniós acélfelhasználás – 0,4 %-os csökkenését jelzi előre, amely 2013 óta az előző évhez viszonyított első csökkenést jelentené. |
(152) |
A gyártási visszaesés mélyülését az újabb ágazati jelentések is megerősítik. Az IHS Markit által 2019. július 5-én kiadott, a globális acélfelhasználók beszerzési igazgatói mutatójáról (Global Steel Users Purchasing Managers Index) szóló jelentés e tekintetben a következőket jegyzi meg: „Az európai acélfelhasználók még jelentős lassulást tapasztalnak, amelyet a gyenge gépjárműipari kibocsátás és a romló globális kereskedelmi feltételek okoztak”. A 2019. július 24-én kibocsátott euróövezeti beszerzési igazgatói mutatóról szóló gyorsjelentésében (Flash Eurozone PMI) az IHS Markit a gazdasági feltételeket a következőképpen írja le: „A feldolgozóipar egyre inkább aggodalomra ad okot. A geopolitikai aggályok, a brexit, a fokozódó kereskedelmi feszültségek és különösen a gépjárműipar romló teljesítménye mélyebb visszaesésbe sodorta a feldolgozóipart, és a felmérés azt mutatja, hogy az áruelőállító ágazat negyedévente körülbelül 1 %-kal zsugorodik.” |
(153) |
Ennek következtében az acélfelhasználók az elmúlt hónapokban a tartós áruk iránti gyengébb kereslet következtében továbbra is az új megrendelések csökkenését tapasztalták. Az acélt felhasználó ágazatok alacsonyabb kibocsátása és keresletük szűkülése miatt csökken az acél iránti kereslet. |
(154) |
A gépjárműiparban fennálló keresletet illetően sem mások a kilátások. Az Oxford Economics és a FERI által a 2019 negyedik negyedévére vonatkozóan közzétett éves kibocsátásnövekedési mutatók azt mutatták, hogy a gépjárműipar a globális pénzügyi válság óta a leggyengébb teljesítményt érte el, 2019 első felében globálisan és Nyugat-Európában egyaránt valószínűleg negatív lesz a kibocsátásnövekedés, és Nyugat-Európában a gépkocsi-regisztráció is. A FERI azt is kiemeli, hogy „a fogyasztók a közlekedés jövőjével kapcsolatos fokozott bizonytalanságérzet miatt továbbra is kivárnak”. A hagyományos belső égésű motorokról az új üzemanyagformákra való átmenet során az egyértelműség hiánya továbbra is kihívást jelent, amely késlelteti a gépjárműipar fellendülésére vonatkozó elvárásokat. Időközben pedig a gépjárműipar kibocsátásának csökkenése a feldolgozóipari tevékenység általános visszaeséséhez vezet. Az újabb felmérések „a globális gépjárműiparban és gépjárműalkatrész-iparban megfigyelhető tartós visszaesést [mutatnak]. A kibocsátás nyolc hónapja folyamatosan csökken, csakúgy, mint az új megrendelések. A gépjármű- és gépjárműalkatrész-előállítók általi alapanyag-beszerzések közel hét éve a leggyorsabb ütemben csökkentek. Májusban öt másik ágazat is alacsonyabb kibocsátást mutatott, ezek az ingatlanszektor kivételével mind a gyártáshoz kapcsolódnak. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb az ipari termékek és fémek, valamint a bányászat, ahol a termelés öt, illetve nyolc hónapja folyamatosan csökken”. |
(155) |
A maga részéről az Oxford Economics és a FERI azt is leírja, hogy 2019 első felében a gépiparban és a fémáruk ágazatában továbbra is jelentősen lassult a növekedés, a lassúbb globális kereskedelem és európai tőkekiadások miatti gyengébb kereslettel összhangban. Végül, noha országonként jelentős eltérések mutatkoznak, az építőipar folyamatos növekedést mutatva jobban teljesít, mint más, acélt felhasználó európai iparágak, növekedése azonban mérsékelt, és erejét Európában több korlátozás fogja vissza, így a szakképzett munkaerő hiánya és a hitelezés emelkedő kamatlábak miatti fokozatos szűkülése. |
(156) |
Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós érdeket szolgálná, ha a liberalizálás ütemét az intézkedések második és harmadik évében összesen 3 % + 3 %-ra csökkentené. Ennek érdekében 2019. október 1-jén (azaz az intézkedések második éve második negyedévének elején) az intézkedések második évére vonatkozó fennmaradó kontingenseket lefelé fogja kiigazítani, hogy az évre vonatkozó teljes emelés 3 %-nak feleljen meg. Ezenkívül 2020. július 1-jén, vagyis az intézkedések második évének végén valamennyi vámmentes kontingenst további 3 %-kal ismét emelni kell. |
Egyéb észrevételek
(157) |
A liberalizálás szintjére vonatkozó észrevételeken kívül a Bizottsághoz az e szakaszba tartozó más kérdésekkel kapcsolatos észrevételek is érkeztek. Ezekre a Bizottság a következőkben tér ki: |
(158) |
Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az Unióba érkező egyedi behozataluk nem okozhatott kárt az uniós gyártóknak vagy fenyegethetett komoly károkozással. Ezenkívül azt állították, hogy önmagában egy ország nem felelős a kereskedelem eltérülésének kockázatáért. |
(159) |
E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az uniós és a WTO-szabályokkal összhangban a jelenlegi intézkedések erga omnes hatályúak és így minden származási országból érkező behozatalra kiterjednek, a megadott nagyon kevés, megfelelően indokolt mentességtől eltekintve. Így annak elemzése, hogy fennáll-e a behozatal abszolút növekedése, a komoly károkozással való fenyegetés vagy a kereskedelem eltérülésének kockázata, nem végezhető el exportáló országonként egyedi alapon, hanem azt az összesített teljes behozatal alapján kell elvégezni. A Bizottság ezért ezt az állítást megalapozatlannak tekinti. |
(160) |
Egyes érdekelt felek a más országokban az acélra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban bekövetkezett újabb fejleményekre mutattak rá annak alátámasztása érdekében, hogy csökkent a kereskedelem eltérülésének kockázata. E tekintetben arra hivatkoztak, hogy Mexikót és Kanadát kizárták a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedések alól, hogy az acélra vonatkozó védintézkedésekkel kapcsolatos török vizsgálat intézkedések nélkül fejeződött be, valamint, hogy Kanada az eredetileg vártnál korlátozottabb körben vezetett be védintézkedéseket. |
(161) |
A Bizottság nem tekintette úgy, hogy a közelmúltbeli fejlemények eredményeként csökkent vagy akár megszűnt volna a kereskedelem-eltérülés 232. szakasz szerinti amerikai intézkedésekből eredő kockázata. Egyrészről Kanada és Mexikó nem tartozott az Unió fő múltbeli acélbeszállítói közé. Ezt az is alátámasztja, hogy e két ország egyike sem rendelkezett országspecifikus vámkontingenssel. Másrészről az amerikai intézkedések alapján bekövetkező e fejlemény éppen ellentétes hatással is járhat. Ha ugyanis az Egyesült Államok két legnagyobb acélbeszállítója ismét vámmentesen exportálhat az amerikai piacra, ez tovább csökkentené a más versengő exportáló országok arra való lehetőségeit, hogy beszállítsanak az amerikai piacra. Így elmondható, hogy a kereskedelem Unió felé történő eltérülésének kockázata még nagyobb is lehet. Az acélra vonatkozó török és a kanadai védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot illetően a Bizottság megjegyzi, hogy ez a fejlemény nem gyakorolt jelentős hatást a kereskedelem eltérülésének az Unióban tapasztalható kockázatára vonatkozó ténymegállapításokra. Ami ugyanis Törökországot illeti, az a körülmény, hogy ez az ország nem vezetett be intézkedéseket, nem változtat a helyzeten. |
(162) |
Egyes érdekelt felek kifejtették, hogy a Bizottságnak bizonyos termékkategóriákat és/vagy alkategóriákat az intézkedések hatálya alá kellene vonnia és/vagy ki kellene vonnia azok hatálya alól. |
(163) |
A Bizottság megjegyzi, hogy a meglévő védintézkedések hatálya alá tartozó termékkört az (EU) 2019/159 rendelet határozza meg, és a termékkör módosítására e felülvizsgálat nem terjed ki. |
(164) |
Egyes felek továbbá azzal érveltek, hogy a hatályos intézkedések nem felelnek meg a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás követelményeinek, ezért azokat meg kell szüntetni. |
(165) |
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes és a végleges védintézkedések bevezetéséről szóló rendeletek jogalapjukat illetően kellően megalapozottak voltak. A Bizottság hivatkozik az e jogi aktusokban szolgáltatott magyarázatokra. |
(166) |
Végül több érdekelt fél kérte a Bizottságot, hogy biztosítson az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének (a továbbiakban: brexit) kezelésére szolgáló mechanizmust. |
(167) |
A Bizottság megjegyzi, hogy az e felülvizsgálat alapján történő kiigazítások elfogadásának szakaszában még bizonytalan, hogy az Egyesült Királyság milyen feltételek mellett fog kilépni az Unióból. Ezért e szakaszban nem eszközölhetők az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséhez kapcsolódó kiigazítások. A Bizottság a brexittel kapcsolatos bármely fejleményre tekintettel haladéktalanul újból meg fogja vizsgálni a helyzetet. |
(168) |
Végül a Bizottság megjegyezte, hogy a hatályos védintézkedéseket módosító jelen felülvizsgálat megfelel a bizonyos harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségeknek is, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2019/159 rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A mellékletek a következőképpen módosulnak:
|
2. cikk
(1) Az e rendelet hatálybalépésekor az (EU) 2019/159 rendeletben rögzített védintézkedések hatálya alól kizárásra kerülő fejlődő országoknak kiosztott vámkontingensek fel nem használt mennyiségét a vonatkozó termékkategóriák maradvány-vámkontingensébe kell áttenni.
(2) A 25. termékkategóriára vonatkozó országspecifikus vámkontingensek fel nem használt mennyiségét e rendelet hatálybalépésekor a maradvány-vámkontingensbe kell áttenni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett vonatkozó országspecifikus vámkontingensekből történő lehívásokat 2019. november 4-én le kell állítani.
3. cikk
Ez a rendelet 2019. október 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 83., 2015.3.27., 16. o.
(2) HL L 123., 2015.5.19., 33. o.
(3) A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 31., 2019.2.1., 27. o.).
(4) Értesítés az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedések felülvizsgálatának megindításáról (C/2019/3623) (HL C 169., 2019.5.17., 9. o.) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés).
(5) Brazília, Kína, Irán, Oroszország és Ukrajna.
(6) A Bizottság (EU) 2017/649 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 92., 2017.4.6., 68. o.); a Bizottság (EU) 2017/969 végrehajtási rendelete (2017. június 8.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/649 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 146., 2017.6.9., 17. o.); a Bizottság (EU) 2017/1795 végrehajtási rendelete (2017. október 5.) a Brazíliából, Iránból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Szerbiából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalával kapcsolatos vizsgálat megszüntetéséről (HL L 258., 2017.10.6., 24. o.).
(7) Oroszország behozatalának részesedése 2018-ben elérte a 20 %-ot.
(8) A 2019. február és június közötti időszakban Ukrajna és Brazília vámkontingensben való együttes részesedése több mint 5 %-ot tett ki. Emellett Oroszországgal együtt tekintve e három, dömpingellenes intézkedések hatálya alatt álló ország vámkontingensben való részesedése a 2019. február és június közötti időszakban meghaladta a teljes behozatal 21 %-át, 2018-ban pedig a 25 %-át.
(9) A Bizottság megjegyezte, hogy míg az 1. kategória kivételével a vámkontingensek kiszámításához valamennyi kategória esetében a 2015–2017 közötti időszakot választotta, ebben az esetben megfelelőnek ítélte, hogy a megelőző éveket (2013–2014) is megvizsgálja annak érdekében, hogy a múltbeli behozatal szintjét a több származási helyről érkező dömpingelt behozatal által okozott hirtelen behozatalnövekedés előtti időszakban is elemezze. Hasonlóképpen, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018-as behozatali szintek nem veendők figyelembe, mivel: i. azokat a védintézkedések 2018. márciusban történő kezdeményezése, valamint az ideiglenes védintézkedések 2018. júliusban történő bevezetése befolyásolta; és ii. azok a végleges rendeletben megállapított kereskedelem-eltérülésből eredő releváns behozatali mennyiségeket is tartalmazzák.
(10) A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ellátási hiány kockázatát a végleges intézkedések az e kategóriában érvényesülő különleges körülmények miatti egyik fő problémaként azonosították.
(11) Lásd az (EU) 2019/159 rendelet (23)–(26) preambulumbekezdését.
(12) HL L 269., 2013.10.10., 1–101. o.
(13) A vámkontingens 2019. június 17-ig történő felhasználása alapján.
(14) Lásd az alábbi 2.E. szakaszt.
(15) Oroszország felhasználatlan kontingense az e kategóriára vonatkozó teljes felhasználatlan vámkontingens körülbelül 94 %-át teszi ki.
(16) HL L 83., 2015.3.27., 16. o.
(17) Lásd az alábbi 2.E. szakaszt.
(18) Lásd a 2.B. szakaszt azon két kivételhez, ahol kiszorítást azonosítottak.
(19) A 4. termékkategória esetében a megfelelő maradvány-vámkontingens negyedik negyedévben történő kimerítését a Bizottság a fenti 2.A. szakaszban külön elemezte.
(20) Ezek az országok merítették ki a 2019. február 2. és március 31. közötti időszakra rendelkezésre álló globális vámkontingenst.
(21) A Bizottság megjegyzi, hogy mindkét kategória esetében a két releváns negyedév (2019 február–március és április–június) bármelyikében egyedileg négynél nem több exportáló ország tette ki a maradvány-vámkontingens keretében érkező behozatal legalább több mint 1 %-át.
(22) Amint azt a Bizottság a 2.B. szakaszban kifejtette, a 13. és a 16. kategória esetében a 30 %-os felső korlát csak a vonatkozó időszak negyedik negyedévében (április 1. és június 30. között) alkalmazandó.
(23) Ezt a megközelítést nem lehetett alkalmazni az 1. és a 25. termékkategória esetében, mivel azok maradvány-vámkontingensből állnak.
(24) Lásd az (EU) 2019/159 rendelet (188) preambulumbekezdését.
(25) A végleges rendelet 5.1–5.5. szakasza.
(26) A végleges rendelet 5.6. szakasza.
(27) A behozatal 2018-as fellendülését három fő exportáló ország vezette: Törökország, Oroszország és Tajvan, a 2017-es szintjüket 2,7 millió tonnával, 0,9 millió tonnával, illetve 0,5 millió tonnával meghaladó behozatallal.
(28) A végleges rendelet (179) preambulumbekezdése.
(29) A Bizottság (EU) 2018/1013 végrehajtási rendelete (2018. július 17.) egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes védintézkedések bevezetéséről
I. MELLÉKLET
„III.2. MELLÉKLET
III.2. A fejlődő országokból származó, a végleges intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák jegyzéke
Ország / Termékcsoport |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
Brazília |
x |
x |
|
|
|
x |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
Kína |
|
|
x |
x |
|
x |
|
x |
|
x |
x |
|
|
x |
|
|
x |
x |
|
x |
|
x |
x |
x |
x |
x |
Egyiptom |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
India |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
x |
x |
|
|
x |
x |
|
|
|
|
x |
|
x |
x |
|
x |
|
|
Indonézia |
|
|
|
|
|
|
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
Malajzia |
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
Mexikó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
Moldova |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
Észak-Macedónia |
|
|
|
|
x |
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
x |
|
x |
|
|
|
|
Thaiföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
Törökország |
x |
x |
|
x |
x |
|
|
|
x |
|
x |
x |
|
|
x |
x |
|
x |
x |
x |
|
x |
x |
x |
x |
x |
Ukrajna |
|
x |
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
x |
x |
|
x |
x |
|
|
x |
x |
x |
x |
|
|
x |
x |
Egyesült Arab Emírségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
x |
|
x |
|
|
x |
|
x |
|
|
Vietnam |
|
x |
|
x |
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
Minden más fejlődő ország |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
II. MELLÉKLET
„IV. MELLÉKLET
IV.1. A vámkontingensek mennyisége
Termékszám |
Termékkategória |
KN-kódok |
Felosztás országonként (ha alkalmazandó) |
2019.2.2.–2019.6.30. |
2019.7.1.–2020.6.30. |
2020.7.1.–2021.6.30. |
A kiegészítő vám vámtétele |
Rendelésszám |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
||||||
1 |
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag |
7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99 |
Minden harmadik ország |
3 359 532,08 |
8 476 618,01 |
8 730 916,55 |
25 % |
|
2 |
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez |
7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00 |
India |
234 714,39 |
592 220,64 |
609 987,26 |
25 % |
09.8801 |
Koreai Köztársaság |
144 402,99 |
364 351,04 |
375 281,57 |
25 % |
09.8802 |
|||
Ukrajna |
102 325,83 |
258 183,86 |
265 929,38 |
25 % |
09.8803 |
|||
Brazília |
65 398,61 |
165 010,80 |
169 961,12 |
25 % |
09.8804 |
|||
Szerbia |
56 480,21 |
142 508,28 |
146 783,53 |
25 % |
09.8805 |
|||
Más országok |
430 048,96 |
1 085 079,91 |
1 117 632,31 |
25 % |
||||
3.A |
»Elektromos« lemez (a szemcseorientált »elektromos« lemez kivételével) |
7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 |
Koreai Köztársaság |
1 923,96 |
4 854,46 |
5 000,09 |
25 % |
09.8806 |
Kína |
822,98 |
2 076,52 |
2 138,81 |
25 % |
09.8807 |
|||
Oroszország |
519,69 |
1 311,25 |
1 350,58 |
25 % |
09.8808 |
|||
Iráni Iszlám Köztársaság |
227,52 |
574,06 |
591,28 |
25 % |
09.8809 |
|||
Más országok |
306,34 |
772,95 |
796,14 |
25 % |
||||
3.B |
7225 19 90 , 7226 19 80 |
Oroszország |
51 426,29 |
129 756,46 |
133 649,15 |
25 % |
09.8811 |
|
Koreai Köztársaság |
31 380,40 |
79 177,59 |
81 552,92 |
25 % |
09.8812 |
|||
Kína |
24 187,01 |
61 027,57 |
62 858,39 |
25 % |
09.8813 |
|||
Tajvan |
18 144,97 |
45 782,56 |
47 156,04 |
25 % |
09.8814 |
|||
Más országok |
8 395,39 |
21 182,87 |
21 818,36 |
25 % |
||||
4.A |
Fémbevonatú lemez |
KN-kódok: 7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 41 00 , 7210 49 00 , 7210 61 00 , 7210 69 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 30 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 61 , 7212 50 69 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7225 92 00 , 7225 99 00 , 7226 99 10 , 7226 99 30 , 7226 99 70 |
Koreai Köztársaság |
69 571,10 |
252 796,63 |
260 380,53 |
25 % |
09.8816 |
India |
83 060,42 |
508 805,84 |
524 070,02 |
25 % |
09.8817 |
|||
Más országok |
761 518,93 |
1 921 429,81 |
1 979 072,71 |
25 % |
||||
4.B |
KN-kódok: 7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7226 99 10 TARIC-kódok: 7210410080 , 7210490080 , 7210610080 , 7210690080 , 7212300080 , 7212506180 , 7212506980 , 7225920080 , 7225990025 , 7225990095 , 7226993090 , 7226997019 , 7226997096 Csak a gépjárműipar esetében |
Kína |
204 951,07 |
517 123,19 |
532 636,89 |
25 % |
09.8821 |
|
Koreai Köztársaság |
249 533,26 |
552 352,93 |
568 923,52 |
25 % |
09.8822 |
|||
India |
118 594,25 |
Nem alkalmazandó |
Nem alkalmazandó |
25 % |
09.8823 |
|||
Tajvan |
49 248,78 |
124 262,26 |
127 990,13 |
25 % |
09.8824 |
|||
Más országok |
125 598,05 |
316 903,26 |
326 410,36 |
25 % |
||||
5 |
Szerves bevonatú lemez |
7210 70 80 , 7212 40 80 |
India |
108 042,36 |
272 607,54 |
280 785,77 |
25 % |
09.8826 |
Koreai Köztársaság |
103 354,11 |
260 778,38 |
268 601,73 |
25 % |
09.8827 |
|||
Tajvan |
31 975,79 |
80 679,86 |
83 100,26 |
25 % |
09.8828 |
|||
Törökország |
21 834,45 |
55 091,68 |
56 744,43 |
25 % |
09.8829 |
|||
Észak-Macedónia |
16 331,15 |
41 206,02 |
42 442,20 |
25 % |
09.8830 |
|||
Más országok |
43 114,71 |
108 785,06 |
112 048,61 |
25 % |
||||
6 |
Ónművi vékonylemez |
7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20 |
Kína |
158 139,17 |
399 009,55 |
410 979,83 |
25 % |
09.8831 |
Szerbia |
30 545,88 |
77 071,98 |
79 384,14 |
25 % |
09.8832 |
|||
Koreai Köztársaság |
23 885,70 |
60 267,31 |
62 075,33 |
25 % |
09.8833 |
|||
Tajvan |
21 167,00 |
53 407,61 |
55 009,83 |
25 % |
09.8834 |
|||
Brazília |
19 730,03 |
49 781,91 |
51 275,37 |
25 % |
09.8835 |
|||
Más országok |
33 167,30 |
83 686,22 |
86 196,80 |
25 % |
||||
7 |
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez |
7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60 |
Ukrajna |
339 678,24 |
857 060,63 |
882 772,45 |
25 % |
09.8836 |
Koreai Köztársaság |
140 011,38 |
353 270,32 |
363 868,43 |
25 % |
09.8837 |
|||
Oroszország |
115 485,12 |
291 386,78 |
300 128,38 |
25 % |
09.8838 |
|||
India |
74 811,09 |
188 759,93 |
194 422,72 |
25 % |
09.8839 |
|||
Más országok |
466 980,80 |
1 178 264,65 |
1 213 612,59 |
25 % |
||||
8 |
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00 |
Kína |
87 328,82 |
220 344,09 |
226 954,41 |
25 % |
09.8841 |
Koreai Köztársaság |
18 082,33 |
45 624,52 |
46 993,26 |
25 % |
09.8842 |
|||
Tajvan |
12 831,07 |
32 374,77 |
33 346,02 |
25 % |
09.8843 |
|||
Amerikai Egyesült Államok |
11 810,30 |
29 799,22 |
30 693,19 |
25 % |
09.8844 |
|||
Más országok |
10 196,61 |
25 727,62 |
26 499,45 |
25 % |
||||
9 |
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80 |
Koreai Köztársaság |
70 813,18 |
178 672,60 |
184 032,77 |
25 % |
09.8846 |
Tajvan |
65 579,14 |
165 466,29 |
170 430,28 |
25 % |
09.8847 |
|||
India |
42 720,54 |
107 790,51 |
111 024,22 |
25 % |
09.8848 |
|||
Amerikai Egyesült Államok |
35 609,52 |
89 848,32 |
92 543,77 |
25 % |
09.8849 |
|||
Törökország |
29 310,69 |
73 955,39 |
76 174,05 |
25 % |
09.8850 |
|||
Malajzia |
19 799,24 |
49 956,54 |
51 455,24 |
25 % |
09.8851 |
|||
Vietnam |
16 832,28 |
42 470,43 |
43 744,55 |
25 % |
09.8852 |
|||
Más országok |
50 746,86 |
128 042,17 |
131 883,44 |
25 % |
||||
10 |
Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez |
7219 21 10 , 7219 21 90 |
Kína |
6 765,50 |
17 070,40 |
17 582,51 |
25 % |
09.8856 |
India |
2 860,33 |
7 217,07 |
7 433,58 |
25 % |
09.8857 |
|||
Tajvan |
1 119,34 |
2 824,27 |
2 908,99 |
25 % |
09.8858 |
|||
Más országok |
1 440,07 |
3 633,52 |
3 742,52 |
25 % |
||||
12 |
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény |
7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00 |
Kína |
166 217,87 |
419 393,33 |
431 975,13 |
25 % |
09.8861 |
Törökország |
114 807,87 |
289 677,97 |
298 368,31 |
25 % |
09.8862 |
|||
Oroszország |
94 792,44 |
239 175,96 |
246 351,24 |
25 % |
09.8863 |
|||
Svájc |
73 380,52 |
185 150,38 |
190 704,90 |
25 % |
09.8864 |
|||
Fehéroroszország |
57 907,73 |
146 110,15 |
150 493,45 |
25 % |
09.8865 |
|||
Más országok |
76 245,19 |
192 378,37 |
198 149,72 |
25 % |
||||
13 |
Betonacélrúd |
7214 20 00 , 7214 99 10 |
Törökország |
117 231,80 |
295 793,93 |
304 667,74 |
25 % |
09.8866 |
Oroszország |
94 084,20 |
237 388,96 |
244 510,63 |
25 % |
09.8867 |
|||
Ukrajna |
62 534,65 |
157 784,58 |
162 518,11 |
25 % |
09.8868 |
|||
Bosznia-Hercegovina |
39 356,10 |
99 301,53 |
102 280,57 |
25 % |
09.8869 |
|||
Moldova |
28 284,59 |
71 366,38 |
73 507,37 |
25 % |
09.8870 |
|||
Más országok |
217 775,50 |
549 481,20 |
565 965,64 |
|
||||
14 |
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény |
7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90 |
India |
44 433,00 |
112 111,32 |
115 474,66 |
25 % |
09.8871 |
Svájc |
6 502,75 |
16 407,44 |
16 899,66 |
25 % |
09.8872 |
|||
Ukrajna |
5 733,50 |
14 466,50 |
14 900,50 |
25 % |
09.8873 |
|||
Más országok |
8 533,24 |
21 530,68 |
22 176,60 |
25 % |
||||
15 |
Rozsdamentes hengerhuzal |
7221 00 10 , 7221 00 90 |
India |
10 135,23 |
25 572,75 |
26 339,94 |
25 % |
09.8876 |
Tajvan |
6 619,68 |
16 702,47 |
17 203,54 |
25 % |
09.8877 |
|||
Koreai Köztársaság |
3 300,07 |
8 326,58 |
8 576,37 |
25 % |
09.8878 |
|||
Kína |
2 216,86 |
5 593,48 |
5 761,29 |
25 % |
09.8879 |
|||
Japán |
2 190,40 |
5 526,72 |
5 692,52 |
25 % |
09.8880 |
|||
Más országok |
1 144,43 |
2 887,57 |
2 974,20 |
25 % |
||||
16 |
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal |
7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95 |
Ukrajna |
149 009,10 |
375 972,95 |
387 252,14 |
25 % |
09.8881 |
Svájc |
141 995,22 |
358 275,86 |
369 024,13 |
25 % |
09.8882 |
|||
Oroszország |
122 883,63 |
310 054,37 |
319 356,00 |
25 % |
09.8883 |
|||
Törökország |
121 331,08 |
306 137,03 |
315 321,14 |
25 % |
09.8884 |
|||
Fehéroroszország |
97 436,46 |
245 847,23 |
253 222,65 |
25 % |
09.8885 |
|||
Moldova |
73 031,65 |
184 270,12 |
189 798,22 |
25 % |
09.8886 |
|||
Más országok |
122 013,20 |
307 858,13 |
317 093,88 |
25 % |
||||
17 |
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90 |
Ukrajna |
42 915,19 |
108 281,65 |
111 530,10 |
25 % |
09.8891 |
Törökország |
38 465,03 |
97 053,20 |
99 964,79 |
25 % |
09.8892 |
|||
Koreai Köztársaság |
10 366,76 |
26 156,94 |
26 941,65 |
25 % |
09.8893 |
|||
Oroszország |
9 424,08 |
23 778,40 |
24 491,75 |
25 % |
09.8894 |
|||
Brazília |
8 577,95 |
Nem alkalmazandó |
Nem alkalmazandó |
25 % |
09.8895 |
|||
Svájc |
6 648,01 |
16 773,96 |
17 277,18 |
25 % |
09.8896 |
|||
Más országok |
14 759,92 |
58 885,04 |
60 651,59 |
25 % |
||||
18 |
Szádpalló |
7301 10 00 |
Kína |
12 198,24 |
30 778,05 |
31 701,39 |
25 % |
09.8901 |
Egyesült Arab Emírségek |
6 650,41 |
16 780,01 |
17 283,41 |
25 % |
09.8902 |
|||
Más országok |
480,04 |
1 211,21 |
1 247,54 |
25 % |
||||
19 |
Vasúti anyag |
7302 10 22 , 7302 10 28 , 7302 10 40 , 7302 10 50 , 7302 40 00 A kontingensek 2019. szeptember 30-ig érvényesek. |
Oroszország |
2 147,19 |
5 417,70 |
5 580,23 |
25 % |
09.8906 |
Kína |
2 145,07 |
5 412,33 |
5 574,70 |
25 % |
09.8907 |
|||
Törökország |
1 744,68 |
4 402,10 |
4 534,17 |
25 % |
09.8908 |
|||
Ukrajna |
657,60 |
1 659,24 (20) |
Nem alkalmazandó |
25 % |
09.8909 |
|||
Más országok |
1 010,85 |
2 550,54 |
4 336,07 |
25 % |
||||
20 |
Gázcső |
7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77 |
Törökország |
88 914,68 |
224 345,46 |
231 075,82 |
25 % |
09.8911 |
India |
32 317,40 |
81 541,78 |
83 988,04 |
25 % |
09.8912 |
|||
Észak-Macedónia |
9 637,48 |
24 316,84 |
25 046,35 |
25 % |
09.8913 |
|||
Más országok |
22 028,87 |
55 582,25 |
57 249,72 |
25 % |
||||
21 |
Üreges profil |
7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99 |
Törökország |
154 436,15 |
389 666,25 |
401 356,24 |
25 % |
09.8916 |
Oroszország |
35 406,28 |
89 335,51 |
92 015,57 |
25 % |
09.8917 |
|||
Észak-Macedónia |
34 028,95 |
85 860,29 |
88 436,09 |
25 % |
09.8918 |
|||
Ukrajna |
25 240,74 |
63 686,29 |
65 596,88 |
25 % |
09.8919 |
|||
Svájc |
25 265,29 |
56 276,65 |
57 964,94 |
25 % |
09.8920 |
|||
Fehéroroszország |
20 898,79 |
52 730,88 |
54 312,80 |
25 % |
09.8921 |
|||
Más országok |
25 265,29 |
63 748,22 |
65 660,67 |
25 % |
||||
22 |
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső |
7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 10 , 7304 49 93 , 7304 49 95 , 7304 49 99 |
India |
8 315,90 |
20 982,29 |
21 611,76 |
25 % |
09.8926 |
Ukrajna |
5 224,94 |
13 183,34 |
13 578,84 |
25 % |
09.8927 |
|||
Koreai Köztársaság |
1 649,31 |
4 161,47 |
4 286,31 |
25 % |
09.8928 |
|||
Japán |
1 590,45 |
4 012,94 |
4 133,33 |
25 % |
09.8929 |
|||
Amerikai Egyesült Államok |
1 393,26 |
3 515,42 |
3 620,88 |
25 % |
09.8930 |
|||
Kína |
1 299,98 |
3 280,05 (24) |
Nem alkalmazandó |
25 % |
09.8931 |
|||
Más országok |
2 838,17 |
7 161,15 |
10 754,44 |
25 % |
||||
24 |
Más varrat nélküli cső |
7304 19 10 , 7304 19 30 , 7304 19 90 , 7304 23 00 , 7304 29 10 , 7304 29 30 , 7304 29 90 , 7304 31 20 , 7304 31 80 , 7304 39 10 , 7304 39 52 , 7304 39 58 , 7304 39 92 , 7304 39 93 , 7304 39 98 , 7304 51 81 , 7304 51 89 , 7304 59 10 , 7304 59 92 , 7304 59 93 , 7304 59 99 , 7304 90 00 |
Kína |
49 483,75 |
124 855,14 |
128 600,79 |
25 % |
09.8936 |
Ukrajna |
36 779,89 |
92 801,35 |
95 585,39 |
25 % |
09.8937 |
|||
Fehéroroszország |
19 655,31 |
49 593,37 |
51 081,17 |
25 % |
09.8938 |
|||
Japán |
13 766,04 |
34 733,85 |
35 775,87 |
25 % |
09.8939 |
|||
Amerikai Egyesült Államok |
12 109,53 |
30 554,21 |
31 470,84 |
25 % |
09.8940 |
|||
Más országok |
55 345,57 |
139 645,41 |
143 834,77 |
25 % |
||||
25 |
Nagy méretű hegesztett cső |
7305 11 00 , 7305 12 00 , 7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00 |
Oroszország |
140 602,32 |
354 761,34 |
Nem alkalmazandó |
25 % |
09.8941 |
Törökország |
17 543,40 |
44 264,71 |
Nem alkalmazandó |
25 % |
09.8942 |
|||
Kína |
14 213,63 |
35 863,19 |
Nem alkalmazandó |
25 % |
09.8943 |
|||
Más országok |
34 011,86 |
85 817,17 (27) |
536 327,60 |
25 % |
||||
26 |
Más hegesztett cső |
7306 11 10 , 7306 11 90 , 7306 19 10 , 7306 19 90 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 11 , 7306 30 19 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 20 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00 |
Svájc |
64 797,98 |
163 495,29 |
168 400,15 |
25 % |
09.8946 |
Törökország |
60 693,64 |
153 139,43 |
157 733,61 |
25 % |
09.8947 |
|||
Egyesült Arab Emírségek |
18 676,40 |
47 123,44 |
48 537,15 |
25 % |
09.8948 |
|||
Kína |
18 010,22 |
45 442,58 |
46 805,85 |
25 % |
09.8949 |
|||
Tajvan |
14 374,20 |
36 268,32 |
37 356,37 |
25 % |
09.8950 |
|||
India |
11 358,87 |
28 660,18 |
29 519,99 |
25 % |
09.8951 |
|||
Más országok |
36 898,57 |
93 100,78 |
95 893,81 |
25 % |
||||
27 |
Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd |
7215 10 00 , 7215 50 11 , 7215 50 19 , 7215 50 80 , 7228 10 90 , 7228 20 99 , 7228 50 20 , 7228 50 40 , 7228 50 61 , 7228 50 69 , 7228 50 80 |
Oroszország |
117 519,41 |
296 519,61 |
305 415,20 |
25 % |
09.8956 |
Svájc |
27 173,22 |
68 562,23 |
70 619,10 |
25 % |
09.8957 |
|||
Kína |
20 273,26 |
51 152,57 |
52 687,15 |
25 % |
09.8958 |
|||
Ukrajna |
15 969,02 |
40 292,29 |
41 501,06 |
25 % |
09.8959 |
|||
Más országok |
17 540,47 |
44 257,32 |
45 585,04 |
25 % |
||||
28 |
Ötvözetlen huzal |
7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90 |
Fehéroroszország |
88 294,51 |
222 780,67 |
229 464,09 |
25 % |
09.8961 |
Kína |
66 719,82 |
168 344,42 |
173 394,75 |
25 % |
09.8962 |
|||
Oroszország |
41 609,21 |
104 986,47 |
108 136,06 |
25 % |
09.8963 |
|||
Törökország |
40 302,46 |
101 689,34 |
104 740,02 |
25 % |
09.8964 |
|||
Ukrajna |
26 755,09 |
67 507,23 |
69 532,45 |
25 % |
09.8965 |
|||
Más országok |
39 770,29 |
100 346,58 |
103 356,98 |
25 % |
IV.2. A globális vámkontingensek negyedévenkénti mennyisége
|
1. ÉV |
2. ÉV |
3. ÉV |
||||||||
Termékszám |
|
2019.2.2.–2019.3.31. |
2019.4.1.–2019.6.30. |
2019.7.1.–2019.9.30. |
2019.10.1.–2019.12.31. |
2020.1.1.–2020.3.31. |
2020.4.1.–2020.6.30. |
2020.7.1.–2020.9.30. |
2020.10.1.–2020.12.31. |
2021.1.1.–2021.3.31. |
2021.4.1.–2021.6.30. |
1 |
Más országok |
1 307 737,32 |
2 051 794,76 |
2 172 108,07 |
2 116 842,75 |
2 093 833,59 |
2 093 833,59 |
2 200 669,38 |
2 200 669,38 |
2 152 828,74 |
2 176 749,06 |
2 |
Más országok |
167 401,61 |
262 647,35 |
278 048,49 |
270 974,05 |
268 028,68 |
268 028,68 |
281 704,58 |
281 704,58 |
275 580,57 |
278 642,58 |
3.A |
Más országok |
119,25 |
187,09 |
198,07 |
193,03 |
190,93 |
190,93 |
200,67 |
200,67 |
196,31 |
198,49 |
3.B |
Más országok |
3 268,01 |
5 127,39 |
5 428,05 |
5 289,94 |
5 232,44 |
5 232,44 |
5 499,42 |
5 499,42 |
5 379,87 |
5 439,65 |
4.A |
Más országok |
296 430,19 |
465 088,74 |
492 360,66 |
479 833,44 |
474 617,86 |
474 617,86 |
498 834,77 |
498 834,77 |
487 990,53 |
493 412,65 |
4.B |
Más országok |
48 890,51 |
76 707,53 |
81 205,51 |
79 139,39 |
78 279,18 |
78 279,18 |
82 273,30 |
82 273,30 |
80 484,75 |
81 379,02 |
5 |
Más országok |
16 782,91 |
26 331,80 |
27 875,85 |
27 166,60 |
26 871,31 |
26 871,31 |
28 242,39 |
28 242,39 |
27 628,42 |
27 935,41 |
6 |
Más országok |
12 910,76 |
20 256,54 |
21 444,34 |
20 898,73 |
20 671,57 |
20 671,57 |
21 726,32 |
21 726,32 |
21 254,01 |
21 490,16 |
7 |
Más országok |
181 777,76 |
285 203,04 |
301 926,80 |
294 244,83 |
291 046,51 |
291 046,51 |
305 896,87 |
305 896,87 |
299 246,94 |
302 571,91 |
8 |
Más országok |
3 969,15 |
6 227,46 |
6 592,63 |
6 424,89 |
6 355,05 |
6 355,05 |
6 679,31 |
6 679,31 |
6 534,11 |
6 606,71 |
9 |
Más országok |
19 753,81 |
30 993,05 |
32 810,42 |
31 975,62 |
31 628,06 |
31 628,06 |
33 241,85 |
33 241,85 |
32 519,20 |
32 880,53 |
10 |
Más országok |
560,56 |
879,51 |
931,08 |
907,39 |
897,53 |
897,53 |
943,32 |
943,32 |
922,81 |
933,07 |
12 |
Más országok |
29 679,33 |
46 565,85 |
49 296,38 |
48 042,13 |
47 519,93 |
47 519,93 |
49 944,59 |
49 944,59 |
48 858,84 |
49 401,71 |
13 |
Más országok |
84 771,67 |
133 003,83 |
140 802,92 |
137 220,44 |
135 728,92 |
135 728,92 |
142 654,35 |
142 654,35 |
139 553,17 |
141 103,76 |
14 |
Más országok |
3 321,66 |
5 211,58 |
5 517,17 |
5 376,80 |
5 318,36 |
5 318,36 |
5 589,72 |
5 589,72 |
5 468,20 |
5 528,96 |
15 |
Más országok |
445,48 |
698,95 |
739,93 |
721,11 |
713,27 |
713,27 |
749,66 |
749,66 |
733,36 |
741,51 |
16 |
Más országok |
47 495,07 |
74 518,13 |
78 887,73 |
76 880,57 |
76 044,91 |
76 044,91 |
79 925,03 |
79 925,03 |
78 187,53 |
79 056,28 |
17 |
Más országok |
5 745,47 |
9 014,45 |
9 543,04 |
16 567,39 |
16 387,31 |
16 387,31 |
15 287,52 |
15 287,52 |
14 955,19 |
15 121,36 |
18 |
Más országok |
186,86 |
293,18 |
310,37 |
302,47 |
299,18 |
299,18 |
314,45 |
314,45 |
307,61 |
311,03 |
19 |
Más országok |
393,49 |
617,37 |
653,57 |
636,94 (32) |
630,02 |
630,02 |
1 092,93 |
1 092,93 |
1 069,17 |
1 081,05 |
20 |
Más országok |
8 575,00 |
13 453,88 |
14 242,79 |
13 880,40 |
13 729,53 |
13 729,53 |
14 430,07 |
14 430,07 |
14 116,37 |
14 273,22 |
21 |
Más országok |
9 834,81 |
15 430,48 |
16 335,29 |
15 919,67 |
15 746,63 |
15 746,63 |
16 550,09 |
16 550,09 |
16 190,30 |
16 370,19 |
22 |
Más országok |
1 104,79 |
1 733,38 |
1 835,02 |
1 788,34 (33) |
1 768,90 |
1 768,90 |
2 710,71 |
2 710,71 |
2 651,78 |
2 681,24 |
24 |
Más országok |
21 543,91 |
33 801,65 |
35 783,72 |
34 873,27 |
34 494,21 |
34 494,21 |
36 254,24 |
36 254,24 |
35 466,11 |
35 860,18 |
25 |
Más országok |
13 239,52 |
20 772,34 |
21 990,39 |
21 430,89 (34) |
21 197,95 |
21 197,95 |
135 183,94 |
135 183,94 |
132 245,16 |
133 714,55 |
26 |
Más országok |
14 363,20 |
22 535,37 |
23 856,80 |
23 249,80 |
22 997,09 |
22 997,09 |
24 170,49 |
24 170,49 |
23 645,05 |
23 907,77 |
27 |
Más országok |
6 827,84 |
10 712,64 |
11 340,81 |
11 052,26 |
10 932,13 |
10 932,13 |
11 489,93 |
11 489,93 |
11 240,15 |
11 365,04 |
28 |
Más országok |
15 481,05 |
24 289,24 |
25 713,51 |
25 059,28 |
24 786,90 |
24 786,90 |
26 051,62 |
26 051,62 |
25 485,28 |
25 768,45 |
(1) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2019.9.30.: 09.8601
2019.4.1.–2019.6.30.: 09.8602
2019.10.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: Törökország esetében 09.8531, Oroszország esetében 09.8532, India esetében 09.8533, Szerbia esetében 09.8534, Dél-Korea esetében 09.8535, Tajvan esetében 09.8536, a többi harmadik ország esetében 09.8601
2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: Törökország esetében 09.8561, Oroszország esetében 09.8562, India esetében 09.8563, Szerbia esetében 09.8564, Dél-Korea esetében 09.8565, Tajvan esetében 09.8566, a többi harmadik ország esetében 09.8602
(2) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8603
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8604
(3) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8605
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8606
(4) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8607
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8608
(5) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8609
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8610
(6) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8611
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8612
(7) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8613
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8614
(8) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8615
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8616
(9) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8617
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8618
(10) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8619
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8620
(11) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8621
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8622
(12) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8623
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8624
(13) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8625
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8626
(14) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8627
2019.4.1.–2019.6.30.: 09.8628
2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: Törökország esetében* 09.8541, Oroszország esetében* 09.8542, Ukrajna esetében* 09.8543, Bosznia-Hercegovina esetében* 09.8544, Moldova esetében* 09.8545, Fehéroroszország esetében 09.8546, a többi harmadik ország esetében 09.8628
* |
Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. |
(15) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8629
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8630
(16) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8631
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8632
(17) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8633
2019.4.1.–2019.6.30.: 09.8634
2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: Ukrajna esetében* 09.8551, Svájc esetében* 09.8552, Oroszország esetében* 09.8553, Törökország esetében* 09.8554, Fehéroroszország esetében* 09.8555, Moldova esetében* 09.8556, Bosznia-Hercegovina esetében 09.8557, a többi harmadik ország esetében 09.8634
* |
Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül. |
(18) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8635
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8636
(19) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8637
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8638
(20) 2019. október 1-jén Ukrajna kontingense átkerül a »más országok« kontingensébe, és a fel nem használt mennyiség e rendelet 2. cikkével összhangban átvezetésre kerül.
(21) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8639
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8640
(22) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8641
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8642
(23) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8643
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8644
(24) 2019. október 1-jén Kína kontingense átkerül a »más országok« kontingensébe, és a fel nem használt mennyiség e rendelet 2. cikkével összhangban átvezetésre kerül.
(25) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8645
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8646
(26) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8647
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8648
(27) 2019. október 1-jén Oroszország, Törökország és Kína kontingense átkerül a »más országok« kontingensébe, és a fel nem használt mennyiség e rendelet 2. cikkével összhangban átvezetésre kerül.
(28) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8649
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8650
(29) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8651
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8652
(30) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8653
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8654
(31) 2019.2.2.–2019.3.31., 2019.7.1.–2020.3.31., 2020.7.1.–2021.3.31.: 09.8655
2019.4.1.–2019.6.30., 2020.4.1.–2020.6.30., 2021.4.1.–2021.6.30.: 09.8656
(32) Ez a mennyiség módosulni fog azt követően, hogy a 09.8909 rendelésszámhoz tartozó országspecifikus kontingens fel nem használt mennyiségei e rendelet 2. cikkével összhangban átvezetésre kerülnek.
(33) Ez a mennyiség módosulni fog azt követően, hogy a 09.8931 rendelésszámhoz tartozó országspecifikus kontingens fel nem használt mennyiségei e rendelet 2. cikkével összhangban átvezetésre kerülnek.
(34) Ez a mennyiség módosulni fog azt követően, hogy a 09.8941, a 09.8942 és a 09.8943 rendelésszámhoz tartozó országspecifikus kontingensek fel nem használt mennyiségei e rendelet 2. cikkével összhangban átvezetésre kerülnek.
HATÁROZATOK
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/65 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2019/1591 HATÁROZATA
(2019. szeptember 19.)
a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetőjének kinevezéséről (EUCAP Szomália/1/2019)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP NESTOR [helyesen: EUCAP Nesztór]) szóló, 2012. július 16-i 2012/389/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2012/389/KKBP határozat 9. cikke (1) bekezdésének értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghozza a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is. |
(2) |
A PBB 2016. július 26-án elfogadta a (KKBP) 2016/1633 határozatot (2), amelyben Maria-Cristina STEPANESCU-t nevezte ki az eredetileg EUCAP Szomáliának nevezett EUCAP Nesztór misszióvezetőjévé. |
(3) |
A Tanács 2018. december 10-én a (KKBP) 2018/1942 határozatával (3) meghosszabbította az EUCAP Szomália megbízatását 2020. december 31-ig. |
(4) |
A PBB 2018. december 18-án elfogadta a (KKBP) 2018/2062 határozatot (4), amelyben 2019. augusztus 31-ig meghosszabbította Maria-Cristina STEPANESCU-nak az EUCAP Szomália misszióvezetőjeként betöltött megbízatását. |
(5) |
2019. szeptember 9-én az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy Christopher REYNOLDS-ot nevezzék ki az EUCAP Szomália misszióvezetőjévé a 2019. szeptember 10-étől2020. december 31-ig terjedő időszakra, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság Christopher REYNOLDS-ot nevezi ki a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetőjévé a 2019. szeptember 10-étől2020. december 31-ig terjedő időszakra.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2019. szeptember 10-étől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 19-én.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
S. FROM-EMMESBERGER
(1) HL L 187., 2012.7.17., 40. o.
(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2016/1633 határozata (2016. július 26.) az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Nesztór) vezetőjének kinevezéséről (EUCAP Nesztór/1/2016) (HL L 243., 2016.9.10., 8. o.).
(3) A Tanács (KKBP) 2018/1942 határozata (2018. december 10.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP Szomália) szóló 2012/389/KKBP határozat hatályának meghosszabbításáról és módosításáról (HL L 314., 2018.12.11., 56. o.).
(4) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/2062 határozata (2018. december 18.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Szomália/1/2018) (HL L 329., 2018.12.27., 24. o.).
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/67 |
A TANÁCS (EU) 2019/1592 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2019. szeptember 24.)
Portugáliának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Bizottságnál 2018. július 2-án iktatott levelében Portugália felhatalmazást kért arra, hogy bevezethessen egy, a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedést a parafa, a fa, a fenyőtobozok és a héjas fenyőmag értékesítésével összefüggésben, amennyiben az a személy, akinek ezeket az árukat értékesítik, olyan adóalany, akinek székhelye, állandó telephelye vagy szokásos tartózkodási helye Portugáliában található, és olyan ügyleteket hajt végre, amelyek tekintetében jogosult arra, hogy teljes mértékben vagy részben levonja az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adót (héa). A Bizottságnál 2018. november 27-én és 2019. március 19-én iktatott leveleiben Portugália további információkat nyújtott be a Bizottsághoz. |
(2) |
A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2019. március 27-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Portugália kérelméről. A Bizottság 2019. március 28-án kelt levelében értesítette Portugáliát arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges minden információ a rendelkezésére áll. |
(3) |
Portugália szerint az adócsalás és az adókijátszás mértéke rendkívül nagy Portugália erdészeti ágazatában. Ez azért van, mert ebben az ágazatban túlnyomó többségben vannak a kistermelők és a betakarítást végző személyek, akik anélkül értékesítik tovább a nyersanyagot a feldolgozó vállalatoknak, hogy az ezen eladásokra vonatkozó héát bevallanák és megfizetnék. A piac és az érintett vállalkozások jellege héacsalásokhoz vezetett, amelyeket a portugál adóhatóságok a megerősített ellenőrzések és a már meghozott intézkedések ellenére is nehezen tudnak felszámolni. Ezen adókijátszás elleni küzdelem érdekében Portugália a parafa, a fa, a fenyőtobozok és a héjas fenyőmag értékesítésével összefüggésben a fordított adózás bevezetését tervezi. Mindez a héa megfizetése tekintetében fennálló felelősséget áthárítaná a kis számú, könnyen azonosítható feldolgozó vállalkozásokra. Portugália úgy véli, hogy ez felszámolná ezt a fajta héacsalást, és megelőzné az ebből eredő héabevétel-kiesést. |
(4) |
Portugáliát ezért fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározott időtartamra, 2022. december 31-ig különös intézkedést vezessen be. |
(5) |
Az eltérések engedélyezése általában korlátozott időszakra szól annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy a különös intézkedés megfelelő és hatékony-e. Az eltérések a különös intézkedés hatályának lejártáig időt biztosítanak a tagállamoknak az adott probléma kezelését célzó egyéb hagyományos intézkedések bevezetésére, szükségtelenné téve ezáltal az eltérés meghosszabbítását. A fordított adózás alkalmazását lehetővé tévő eltérések csak kivételesen, azon konkrét területeken engedélyezhetők, amelyeken a csalásra sor kerül, és végső eszköznek minősülnek. Portugáliának ezért a különös intézkedés hatályának lejártáig egyéb hagyományos intézkedéseket kell végrehajtania a parafával, a fával, a fenyőtobozokkal és a héjas fenyőmaggal foglalkozó ágazatban elkövetett héacsalások visszaszorítása és megelőzése érdekében, így várhatóan nem lesz szüksége a továbbiakban arra, hogy az ilyen termékértékesítések tekintetében eltérjen a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől. |
(6) |
A különös intézkedésnek nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérve Portugália felhatalmazást kap arra, hogy azt az adóalanyt jelölje meg a héa befizetésére kötelezett személyként, akinek a parafát, a fát, a fenyőtobozokat vagy a héjas fenyőmagot értékesítik, amennyiben az olyan adóalany, akinek székhelye, állandó telephelye vagy szokásos tartózkodási helye Portugáliában található, és olyan ügyleteket hajt végre, amelyek tekintetében jogosult arra, hogy teljes mértékben vagy részben levonja az előzetesen felszámított héát.
2. cikk
Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.
Ez a határozat 2020. január 1-jétől alkalmazandó, és 2022. december 31-én hatályát veszti.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
K. KULMUNI
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/69 |
A TANÁCS (EU) 2019/1593 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2019. szeptember 24.)
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazása folytatásának Románia részére történő engedélyezéséről szóló 2013/676/EU végrehajtási határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A 2010/583/EU tanácsi végrehajtási határozat (2), majd a 2013/676/EU tanácsi végrehajtási határozat (3) engedélyezte Románia számára, hogy olyan különös intézkedést alkalmazzon, amelynek révén a faáruk adóalanyok általi értékesítése esetében azt az adóalanyt jelölik meg a hozzáadottérték-adó (héa) megfizetésére kötelezett félként, akinek részére a termékeket értékesítették. Az (EU) 2016/1206 tanácsi végrehajtási határozat (4)2019. december 31-ig meghosszabbította a felhatalmazást. |
(2) |
A Bizottságnál 2019. március 11-én iktatott levelében Románia felhatalmazást kért arra, hogy 2019. december 31. után is folytathassa a különös intézkedés alkalmazását. Románia a kérelemhez – a 2013/676/EU végrehajtási határozatban előírtaknak megfelelően – csatolta az említett intézkedés alkalmazásáról szóló jelentést. |
(3) |
A Bizottság 2019. április 9-én kelt leveleiben tájékoztatta a többi tagállamot Románia kérelméről. A Bizottság 2019. április 10-én kelt levelében értesítette Romániát arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információ a rendelkezésére áll. |
(4) |
A Románia által megadott információk szerint az eltérő intézkedés alkalmazását megalapozó tényállás nem változott. Továbbá, a román hatóságok elemzése alapján az intézkedés hatékonynak bizonyult az adókijátszás csökkentése terén. |
(5) |
A különös intézkedés arányos a kitűzött célokkal, mivel alkalmazási köre nagyon konkrét műveletekre korlátozódik egy olyan ágazatban, amellyel összefüggésben jelentős adócsalási vagy adókikerülési problémák merülnek fel. Ezenkívül az intézkedés folyamatos alkalmazásának várhatóan nem lesz kedvezőtlen hatása a csalások megelőzésére kiskereskedelmi szinten, más ágazatokban vagy más tagállamokban. |
(6) |
Ezért indokolt engedélyezni, hogy Románia egy további korlátozott időszak alatt, 2022. december 31-ig folytassa a különös intézkedés alkalmazását. |
(7) |
Az eltérések engedélyezése általában korlátozott időre szól annak érdekében, hogy fel lehessen mérni a különös intézkedés megfelelőségét és hatékonyságát. Az eltérések a különös intézkedések hatályának lejártáig időt adnak a tagállamoknak arra, hogy egyéb hagyományos intézkedéseket vezessenek be a szóban forgó probléma kezelésére. A fordított adózási mechanizmus alkalmazását lehetővé tevő eltérések csak kivételesen, azon konkrét területeken engedélyezhetők, amelyeken a csalásra sor kerül, és végső eszköznek minősülnek. Romániának ezért más hagyományos intézkedéseket kell végrehajtania a fakitermelési ágazatban elkövetett héacsalások visszaszorítása és megelőzése érdekében, így várhatóan nem lesz szüksége a továbbiakban arra, hogy az ilyen termékértékesítések tekintetében eltérjen a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől. |
(8) |
Ezért ebben a szakaszban nem szükséges külön rendelkezéseket belefoglalni a 2013/676/EU végrehajtási határozatba az abban engedélyezett eltérés 2022. december 31-én túli meghosszabbítására irányuló további kérelmek tekintetében. |
(9) |
A különös intézkedésnek nincs kedvezőtlen hatása az Unió hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira. |
(10) |
A 2013/676/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2013/676/EU tanácsi végrehajtási határozatot a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikkben a „2019. december 31-ig” szöveg helyébe a „2022. december 31-ig” szöveg lép. |
2. |
A 3. cikket el kell hagyni. |
2. cikk
Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.
3. cikk
Ennek a határozatnak Románia a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
K. KULMUNI
(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
(2) A Tanács 2010/583/EU végrehajtási határozata (2010. szeptember 27.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének Románia részére történő engedélyezéséről (HL L 256., 2010.9.30., 27. o.).
(3) A Tanács 2013/676/EU végrehajtási határozata (2013. november 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazása folytatásának Románia részére történő engedélyezéséről (HL L 316., 2013.11.27., 31. o.).
(4) A Tanács (EU) 2016/1206 végrehajtási határozata (2016. július 18.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazása folytatásának Románia részére történő engedélyezéséről szóló 2013/676/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 198., 2016.7.23., 47. o.).
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/71 |
A TANÁCS (EU) 2019/1594 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2019. szeptember 24.)
a Lengyel Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 168. cikkétől eltérő intézkedések bevezetésére való felhatalmazásáról szóló 2013/805/EU végrehajtási határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A 2006/112/EK irányelv 168. cikke úgy rendelkezik, hogy az adóalanyok jogosultak az adóköteles tevékenységükhöz felhasznált termékek és szolgáltatások után fizetett hozzáadottérték-adó (héa) levonására. Az említett irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a vállalkozás vagyonát képező terméknek az adóalany saját, illetve alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére vagy általában vállalkozásidegen célokra történő felhasználását ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak kell tekinteni. |
(2) |
A 2013/805/EU tanácsi végrehajtási határozat (2) felhatalmazta Lengyelországot arra, hogy 2016. december 31-ig 50 %-ra korlátozza a héalevonási jogot a nem kizárólag üzleti célra használt közúti gépjárművek vásárlása, Közösségen belüli beszerzése, importja, bérlése és lízingje, valamint az ilyen járművekkel kapcsolatos kiadások esetében, valamint hogy az adóalanyokat mentesítse azon kötelezettség alól, hogy a 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak tekintsék az ilyen járművek vállalkozásidegen célokra történő felhasználását (a továbbiakban: az eltérő intézkedések). |
(3) |
Az eltérő intézkedések hatályát az (EU) 2016/1837 tanácsi végrehajtási határozat (3)2019. december 31-ig meghosszabbította. |
(4) |
A Bizottság által 2019. január 14-én iktatott levelében Lengyelország felhatalmazást kért a Bizottságtól, hogy az eltérő intézkedéseket 2022. december 31-ig továbbra is alkalmazhassa. |
(5) |
A Bizottság 2019. április 15-én kelt leveleiben a 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban tájékoztatta a többi tagállamot Lengyelország kérelméről. 2019. április 16-án kelt levelében a Bizottság értesítette Lengyelországot arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges minden információ a rendelkezésére áll. |
(6) |
Lengyelország a kérelméhez a 2013/805/EU végrehajtási határozat alkalmazásáról szóló jelentést is csatolt, amely kiterjedt a héalevonási jogra alkalmazott százalékos korlátozás felülvizsgálatára is. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Lengyelország úgy véli, hogy az 50 %-os korlátozás továbbra is indokolt. Úgy véli továbbá, hogy a 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelmény alóli eltérés még mindig szükséges a kettős adóztatás elkerülése érdekében. Az említett eltérő intézkedések a héakivetésre vonatkozó eljárás egyszerűsítésének, valamint a pontatlan nyilvántartások miatti és hamis bevallások révén történő adócsalás megelőzésének szükségességével indokolhatók. |
(7) |
Az eltérő intézkedések időbeli hatályát az eltérő intézkedések hatékonyságának és a százalékos korlátozás megfelelő voltának értékeléséhez szükséges időtartamra kell korlátozni. Lengyelországot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy 2022. december 31-ig folytathassa az eltérő intézkedések alkalmazását. |
(8) |
Meg kell állapítani az eltérő intézkedések időbeli hatályának a 2022 utáni időszakra történő meghosszabbítására vonatkozó esetleges kérelem benyújtási határidejét. Lengyelországot továbbá arra kell kötelezni, hogy az ilyen kérelemhez csatoljon egy, a héalevonási jog tekintetében alkalmazott százalékos korlátozás felülvizsgálatára is kiterjedő jelentést. |
(9) |
Az eltérő intézkedések meghosszabbítása a végső fogyasztás szintjén beszedett adó összegét csupán elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni, és nem lesz negatív hatással az Unió héából származó saját forrásaira. |
(10) |
A 2013/805/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2013/805/EU végrehajtási határozat 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
Ez a határozat 2022. december 31-én hatályát veszti.
Az e határozatban engedélyezett eltérő intézkedések időbeli hatályának meghosszabbítására vonatkozó kérelmet legkésőbb 2022. április 1-jéig kell benyújtani a Bizottsághoz. Az említett kérelemhez csatolni kell egy, az e határozat alapján a héalevonási jog tekintetében alkalmazott százalékos korlátozás felülvizsgálatára is kiterjedő jelentést.”
2. cikk
Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
K. KULMUNI
(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
(2) A Tanács 2013/805/EU végrehajtási határozata (2013. december 17.) a Lengyel Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 168. cikkétől eltérő intézkedések bevezetésére való felhatalmazásáról (HL L 353., 2013.12.28., 51. o.).
(3) A Tanács (EU) 2016/1837 végrehajtási határozata (2016. október 11.) a Lengyel Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint 168. cikkétől eltérő intézkedések alkalmazásának folytatására történő felhatalmazásáról (HL L 280., 2016.10.18., 28. o.).
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/73 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/1595 HATÁROZATA
(2019. szeptember 26.)
az Európai Uniónak a Földközi-tenger déli-középső részén folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED – SOPHIA művelet [helyesen: EUNAVFOR MED SOPHIA művelet]) szóló (KKBP) 2015/778 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2015. május 18-án elfogadta az Európai Uniónak a Földközi-tenger déli-középső részén folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED – SOPHIA művelet [helyesen: EUNAVFOR MED SOPHIA művelet]) szóló (KKBP) 2015/778 határozatot (1). |
(2) |
A Tanács 2019. március 29-én a (KKBP) 2019/535 határozatával (2)2019. szeptember 30-ig meghosszabbította a (KKBP) 2015/778 határozat alkalmazását. |
(3) |
A Politikai és Biztonsági Bizottság 2019. szeptember 12-én megállapodott az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet megbízatásának hat hónappal történő meghosszabbításáról. A (KKBP) 2015/778 határozatot ennek megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, és ezért Dánia nem vesz részt e művelet finanszírozásában sem, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2015/778 határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(7) Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet közös költségeire vonatkozó referenciaösszeg a 2019. október 1-jétől2020. március 31-ig tartó időszakra 3 059 000 EUR. A referenciaösszegre vonatkozó, a (KKBP) 2015/528 határozat 25. cikke (1) bekezdésében említett százalékos arány 15 % a kötelezettségvállalások és 0 % a kifizetések tekintetében.” |
2. |
A 13. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet 2020. március 31-én megszűnik.” |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ez a határozat 2019. október 1-jén lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
T. HARAKKA
(1) A Tanács (KKBP) 2015/778 határozata (2015. május 18.) az Európai Uniónak a földközi-tengeri térség déli középső részén folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED) (HL L 122., 2015.5.19., 31. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2019/535 határozata (2019. március 29.) az Európai Uniónak a Földközi-tenger déli-középső részén folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED – SOPHIA művelet [helyesen: EUNAVFOR MED SOPHIA művelet]) szóló (KKBP) 2015/778 határozat módosításáról (HL L 92., 2019.4.1., 1. o.).
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/74 |
A TANÁCS (KKPB) 2019/1596 HATÁROZATA
(2019. szeptember 26.)
a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2017/2074 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2017. november 13-án elfogadta a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2017/2074 határozatot (1). |
(2) |
A főképviselő 2019. július 16-án az Unió nevében nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a venezuelai politikai válság és gazdasági összeomlás továbbra is súlyos következményekkel jár a lakosság számára, amit jól szemléltet, hogy 4 millióan menekültek el Venezuelából, továbbá hogy a válság egyúttal a térség egészének stabilitását is jelentősen veszélyezteti. |
(3) |
A nyilatkozat kiemelte azt is, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa a nemsokkal korábban közzétett jelentésében (a továbbiakban: a jelentés) egyértelműen és részletesen megerősítette, hogy Venezuelában kiterjedt és súlyos emberi jogi jogsértéseket követnek el, gyengül a jogállamiság, a demokratikus intézmények pedig leépülnek. A főképviselő ezenfelül kitért arra is, hogy Acosta Arévalo kapitánynak a venezuelai biztonsági erők általi fogva tartása során bekövetkezett halála egyértelműen példázza az emberi jogi helyzet folyamatos romlását. |
(4) |
Az Unió határozottan egyetértett a jelentés megállapításaival, és felszólította a venezuelai rezsimet, hogy haladéktalanul vessen véget az emberi jogok széles körben tapasztalható megsértésének, valamint teljeskörűen működjön együtt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával és az ENSZ különleges eljárásaival a jelentésben foglalt ajánlások végrehajtása érdekében. Az Unió jelezte azt is, hogy kész lépéseket tenni annak érdekében, hogy célzott intézkedéseket hozzon a biztonsági erők azon tagjaival szemben, akik kínzásokban és az emberi jogok megsértésének más súlyos formáiban vesznek részt. |
(5) |
Tekintettel a Venezuelában továbbra is fennálló és az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentésében is leírt súlyos helyzetre, valamint a venezuelai biztonsági erők és hírszerzési szervek egyes részeit a rezsim támogatása céljából elkövetett, egyebek mellett a kínzást is magukban foglaló súlyos emberi jogi jogsértések miatt terhelő felelősségre, hét személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a (KKBP) 2017/2074 határozat I. mellékletében foglalt jegyzékébe. |
(6) |
A (KKBP) 2017/2074 határozat I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2017/2074 határozat I. melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
T. HARAKKA
(1) A Tanács (KKBP) 2017/2074 határozata (2017. november 13.) a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 295., 2017.11.14., 60. o.).
MELLÉKLET
A természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a (KKBP) 2017/2074 határozat I. mellékletében foglalt jegyzéke a következő személyekkel egészül ki:
|
Név |
Azonosító adatok |
A jegyzékbe vétel okai |
A jegyzékbe vétel dátuma |
„19. |
Nestor Blanco Hurtado |
Születési ideje: 1982. szeptember 26. Személyazonosító igazolvány száma: V-15222057 Neme: férfi |
A venezuelai nemzeti gárda (GNB) őrnagya, legkésőbb 2017 decembere óta a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) tisztviselői mellett tevékenykedett. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottakkal szembeni rossz bánásmódért felelős. |
2019.9.27. |
20. |
Rafael Ramon Blanco Marrero |
Születési ideje: 1968. február 28. Személyazonosító igazolvány száma: V-6250588 Neme: férfi |
Legkésőbb 2018 decemberétől a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) igazgatóhelyettese és 2019. július 5. óta a venezuelai nemzeti hadsereg hadosztályának tábornoka. Súlyos emberi jogi jogsértésekért – többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottakkal szembeni rossz bánásmódért – felelős, amelyet az irányítása alatt álló DGCIM-tisztviselők követtek el. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27. |
21. |
Carlos Calderon |
Neme: férfi |
A venezuelai nemzeti hírszerző szolgálat (SEBIN) magas rangú (biztosként, igazgatóként és főigazgatóként említett) tisztségviselője. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a SEBIN létesítményeiben fogva tartottakkal szembeni rossz bánásmódért felelős. Konkrétabban, részt vett a SEBIN El Helicoide börtönében fogva tartott személyek kínzásában és velük szemben kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód alkalmazásában, illetve felelősség terheli ezen cselekményekért. |
2019.9.27. |
22. |
Alexis Enrique Escalona Marrero |
Születési ideje: 1962. október 12. Neme: férfi |
A szervezett bűnözéssel és a terrorizmusfinanszírozással szembeni küzdelemért felelős nemzeti hivatal (ONDOFT) vezető tisztviselője. 2014 és 2017 között a nemzeti zsarolás- és emberrablás-ellenes parancsnokság (Comando Nacional Antiextorsión y Secuestro (CONAS) országos parancsnoka volt. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódért felelős, amelyet irányítása alatt álló CONAS-tagok követtek el. Felelős emellett a civil társadalom elnyomásáért, amelyet parancsnoksága alatt álló CONAS-tagok követtek el. |
2019.9.27. |
23. |
Rafael Antonio Franco Quintero |
Születési ideje: 1973. október 14. Személyazonosító igazolvány száma: V-11311672 Neme: férfi |
A venezuelai nemzeti hírszerző szolgálat (SEBIN) ügynöke. Legkésőbb 2017 és 2018 decembere között a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) nyomozati osztályának vezetője. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottak bántalmazásáért felelős, amelyet irányítása alatt álló DGCIM-tagok követtek el. Felelős emellett a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, amelyet irányítása alatt álló DGCIM-tagok követtek el. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27. |
24. |
Alexander Enrique Granko Arteaga |
Születési ideje: 1981. március 25. Személyazonosító igazolvány száma: V-14970215 Neme: férfi |
A katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) különleges ügyekkel foglalkozó osztályának (DAE) vezetője (igazgatója). Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, halált és sérülést okozó túlzott erőszak alkalmazásáért és a DGCIM létesítményeiben fogva tartottak bántalmazásáért felelős, amelyet ő maga, illetve az irányítása alatt álló tisztviselők követtek el. Felelős emellett a civil társadalom elnyomásáért, amelyet parancsnoksága alatt álló DGCIM-tagok követtek el, továbbá személyesen is részt vett ilyen elnyomásban. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27. |
25. |
Hannover Esteban Guerrero Mijares |
Születési ideje: 1971. január 14. Neme: férfi |
Legkésőbb 2019 áprilisától 2019 augusztusáig a katonai kémelhárítási főigazgatóság (Dirección General de Contrainteligencia Militar [DGCIM]) nyomozati osztályának vezetője. A nyomozati osztály vezetőjeként felügyelete alá tartozott a boleitai DGCIM-létesítmény. Súlyos emberi jogi jogsértésekért, többek között kínzásért, túlzott erőszak alkalmazásáért és fogvatartottak bántalmazásáért felelős, amelyet ő maga, illetve az irányítása alatt álló tisztviselők követtek el, különösen Boleitában. Kapcsolatba hozható Acosta kapitány halálával. |
2019.9.27.” |
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/77 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1597 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA
(2019. május 3.)
a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (8) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2008/98/EK irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzést építsék be a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló programjaikba, és hogy ellenőrizzék és értékeljék az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását azáltal, hogy közös módszertan alapján mérik az élelmiszer-hulladék szintjét. A Bizottság feladata, hogy az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platform munkájának eredményei alapján közös módszertant dolgozzon ki, valamint meghatározza az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó minimális minőségi követelményeket. |
(2) |
A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) szereplő „élelmiszer” fogalommeghatározása magában foglalja az élelmiszer egészét a teljes élelmiszerellátási lánc mentén, az előállítástól egészen a fogyasztásig. Az élelmiszerek közé tartoznak a nem ehető részek is, ha azokat az élelmiszer előállítása során nem különítették el az ehető részektől, mint például az emberi fogyasztásra szánt húshoz tapadó csontok. Ebből következik, hogy az élelmiszer-hulladék olyan elemekből áll, amelyek az élelmiszerek fogyasztásra szánt részein túl nem fogyasztásra szánt részeket is magukban foglalnak. |
(3) |
Nem számítanak élelmiszer-hulladéknak az élelmiszer-ellátási lánc azon szakaszaiban bekövetkezett veszteségek, amelyek során egyes termékek még nem váltak a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszerré, mint például az ehető növények, amelyeket még nem takarítottak be. Ugyanígy nem tartoznak az élelmiszer-hulladékok közé az élelmiszerek előállításából származó, a 2008/98/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő melléktermékek sem, mivel azok nem minősülnek hulladéknak. |
(4) |
Az élelmiszer-hulladék keletkezését az élelmiszer-ellátási lánc teljes egészében meg kell előzni és vissza kell szorítani. Mivel az élelmiszer-hulladék típusai és az élelmiszer-hulladék keletkezéséhez hozzájáruló tényezők jelentősen eltérnek az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban, a keletkezett élelmiszer-hulladékot az egyes szakaszokban külön kell mérni. |
(5) |
Az élelmiszer-hulladékokat az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott, az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: NACE Rev. 2.) megfelelően kell hozzárendelni az élelmiszerellátási lánc különböző szakaszaihoz. A NACE Rev. 2. szerinti osztályozás hiányában a „háztartások” kategóriához való hozzárendelést a 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) I. melléklete 8. szakaszának 1.2. pontjára való hivatkozással kell elvégezni. |
(6) |
Noha az európai hulladékjegyzék meghatározásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat (5) nem teszi mindig lehetővé az élelmiszer-hulladék pontos azonosítását, iránymutatásul szolgálhat a nemzeti hatóságoknak az élelmiszer-hulladék mérésének vonatkozásában. |
(7) |
A 2008/98/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett mezőgazdasági anyagok és a 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett állati melléktermékek nem tartoznak a szóban forgó irányelv hatálya alá, ezért nem mérhetők élelmiszer-hulladékként. |
(8) |
Annak érdekében, hogy a módszertan a gyakorlatban alkalmazható, a nyomon követésből adódó teher pedig arányos és észszerű legyen, egyes hulladékáramokat, amelyek során várhatóan nem vagy csak elhanyagolható mennyiségben keletkezik élelmiszer-hulladék, nem kell élelmiszer-hulladékként mérni. |
(9) |
Az élelmiszer-hulladék pontosabb mérése érdekében az élelmiszer-hulladékokkal együtt gyűjtött, nem élelmiszer jellegű anyagokat (pl. talaj vagy csomagolás) a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárni az élelmiszer-hulladék mért tömegéből. |
(10) |
Több olyan élelmiszertípus van, amelyeket általában szennyvízként vagy szennyvízzel együtt dobnak el, mint például a palackozott ivóvíz és ásványvíz, a palackozott italok és egyéb folyadékok. Jelenleg nincsenek az efféle hulladék mérésére szolgáló olyan módszerek, amelyek biztosítanák a jelentett adatok megfelelő szintű megbízhatóságot és összehasonlíthatóságát. Ezért az ilyen típusú élelmiszereket nem kell élelmiszer-hulladékként mérni. A tagállamoknak azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntes alapon információkat szolgáltassanak ezekre az élelmiszertípusokra vonatkozóan. |
(11) |
Míg a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett, takarmány-alapanyagként történő felhasználásra szánt anyagok nem tartoznak az említett irányelv hatálya alá és ezért nem lehet azokat élelmiszer-hulladékként mérni, az eredetileg emberi fogyasztásra szánt, majd végül állati takarmányként szolgáló élelmiszerekre vonatkozó információk (beleértve a 68/2013/EU bizottsági rendelet (6) melléklete A. részének 3. pontjában meghatározott korábbi élelmiszereket) fontosak az élelmiszerekkel kapcsolatos anyagáramlások megértése szempontjából, és hasznosak lehetnek az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló célzott politika megtervezésében. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni ezen információk önkéntes alapon, egységes módon történő jelentését. |
(12) |
Annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen adni az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét, a tagállamoknak alaposan fel kell mérniük az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ezt az alapos mérést az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes szakaszára vonatkozóan rendszeresen, de legalább négyévente el kell végezni. |
(13) |
A 2008/98/EK irányelv 37. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok minden évben jelentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Az arányosság biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára az éves jelentések céljából biztosítani kell egy sor, az élelmiszer-hulladék mérésére szolgáló módszert, beleértve az élelmiszer-hulladék keletkezésére vonatkozó meglévő elemzéseket, az élelmiszer-hulladékkal foglalkozó új, célzott tanulmányokat, valamint a hulladékstatisztika vagy a jelentéstételi kötelezettségek céljára gyűjtött adatokat és más társadalmi-gazdasági adatokat, vagy mindezek kombinációját. Amennyire csak lehetséges, használni kell az olyan létrehozott adatforrásokat, mint az európai statisztikai rendszer. |
(14) |
Annak érdekében, hogy a célzott élelmiszerhulladék-megelőzési politika keretében biztosítani lehessen az élelmiszer-ellátási láncon belüli anyagáramlások egységes ellenőrzését, gondoskodni kell arról, hogy azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az élelmiszer-hulladékot részletesebben mérik, vagy a mérést kiterjesztik a kapcsolódó anyagáramlásokra, ezt egységesen tehessék meg. |
(15) |
A bejelentett adatok ellenőrzésének és a mérési módszerek javításának lehetővé tétele, valamint e módszerek összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamoknak további információkat kell szolgáltatniuk a mérési módszerekről és az összegyűjtött adatok minőségéről, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az élelmiszer-hulladék mérésének hatóköre
(1) Az élelmiszer-hulladék mennyiségét az élelmiszer-ellátási lánc következő szakaszaira vonatkozóan külön-külön kell mérni:
a) |
elsődleges termelés; |
b) |
feldolgozás és gyártás; |
c) |
élelmiszer-kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás; |
d) |
éttermek és étkeztetés; |
e) |
háztartások. |
(2) Az élelmiszer-hulladékot az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes, az (1) bekezdésben említett szakaszaihoz – az I. mellékletnek megfelelően – kell hozzárendelni.
(3) A mérésnek ki kell terjednie a II. mellékletben szereplő hulladékkódok vagy bármely más, élelmiszer-hulladékot tartalmazó hulladék kódja alá besorolt élelmiszer-hulladékra.
(4) Az élelmiszer-hulladék mérése nem terjed ki az alábbiakra:
a) |
a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett mezőgazdasági anyagok; |
b) |
a 2008/98/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett állati melléktermékek; |
c) |
a 2000/532/EK határozatban meghatározott hulladékjegyzékben szereplő „15 01 – „csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)” hulladékkód alá besorolt csomagolási hulladékkategórián belül összegyűjtött élelmiszerhulladék-maradékok; |
d) |
a 2000/532/EK határozatban meghatározott hulladékjegyzékben szereplő „20 03 03 – „úttisztításból származó maradékok” hulladékkód alá besorolt hulladékkategórián belül összegyűjtött élelmiszerhulladék-maradékok; |
e) |
az élelmiszerhulladék gyűjtése során az élelmiszer-hulladékkal együtt begyűjtött, nem élelmiszer jellegű anyagok, amilyen mértékben csak lehetséges. |
(5) A 3. cikkben említett önkéntes mérés sérelme nélkül az élelmiszer-hulladék mérése nem terjed ki a következőkre:
a) |
a szennyvízként vagy szennyvízzel kidobott élelmiszer-hulladék; |
b) |
a 2008/98/EK irányelv 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett, takarmány-alapanyagként történő felhasználásra szánt anyagok. |
2. cikk
Az élelmiszer-hulladék mérésének módszertana
(1) A tagállamok minden évben mérik a teljes naptári évben keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét.
(2) A tagállamok a III. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával legalább négyévente mérik az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét.
(3) Amennyiben nem a III. mellékletben ismertetett módszert alkalmazzák, a tagállamok a IV. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával mérik az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszára vonatkozó élelmiszer-hulladék mennyiségét.
(4) A 2008/98/EK irányelv 37. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett első adatszolgáltatási időszak tekintetében a tagállamok a III. mellékéletben meghatározott módszer segítségével mérik az élelmiszer-ellátási lánc összes szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ezen időszak vonatkozásában a tagállamok a 2017-es évre vagy későbbre vonatkozó meglévő intézkedések keretében már összegyűjtött adatokat is felhasználhatnak.
(5) Az élelmiszer-hulladék mennyiségét a friss tömegre vonatkozóan, tonnában kell mérni.
3. cikk
Önkéntes mérés
A tagállamok méréseket végezhetnek és további adatokat szolgáltathatnak a Bizottságnak az élelmiszer-hulladék szintjéről, valamint az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzéséről. Ilyen adatok lehetnek:
a) |
az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek részeiből származó élelmiszer-hulladék mennyisége; |
b) |
a szennyvízként vagy szennyvízzel kidobott élelmiszer-hulladék mennyisége; |
c) |
a 2008/98/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett, emberi fogyasztásra újraosztott élelmiszerek mennyisége; |
d) |
a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott takarmányipari vállalkozó által takarmánnyá alakítás céljából forgalomba hozott, emberi fogyasztásra már nem szánt élelmiszerek mennyisége; |
e) |
a 68/2013/EU rendelet melléklete A. részének 3. pontjában meghatározott korábbi élelmiszerek. |
4. cikk
Minimális minőségi követelmények
(1) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az élelmiszer-hulladék mérése megbízható és pontos legyen. A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy:
a) |
a III. mellékletben meghatározott módszernek megfelelően végzett mérések a sokaság azon reprezentatív mintáján alapuljanak, amelyre eredményeit alkalmazzák, továbbá megfelelően tükrözzék a mérendő élelmiszer-hulladékra vonatkozó adatok variációit; |
b) |
a IV. mellékletben meghatározott módszernek megfelelően végzett mérések a rendelkezésre álló legjobb információkon alapuljanak. |
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban keletkezett élelmiszer-hulladék mérésére használt módszerekről, valamint a módszereknek az előző méréshez használt módszerekhez képesti bármely jelentős változtatásairól.
5. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 3-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról (HL L 332., 2002.12.9., 1. o.).
(5) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).
(6) A Bizottság 68/2013/EU rendelete (2013. január 16.) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről (HL L 29., 2013.1.30., 1. o.)
I. MELLÉKLET
Az élelmiszer-hulladék hozzárendelése az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaihoz
|
|
Hulladékot termelő tevékenység |
||
Az élelmiszer-ellátási lánc szakaszai |
A hulladékra vonatkozó statisztikák (1) vonatkozó tétele (az élelmiszer-ellátási lánc adott szakaszát beleértve) |
A vonatkozó NACE Rev. 2. kód |
Megnevezés |
|
Elsődleges termelés |
Az 1. tétel része |
A. nemzetgazdasági ág |
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat |
|
|
01. ágazat |
Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások |
||
|
03. ágazat |
Halászat és akvakultúra |
||
Feldolgozás és gyártás |
A 3. tétel része |
C. nemzetgazdasági ág |
Feldolgozóipar |
|
|
10. ágazat |
Élelmiszergyártás |
||
|
11. ágazat |
Italgyártás |
||
Élelmiszer-kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás |
A 17. tétel része |
G. nemzetgazdasági ág |
Nagy- és kiskereskedelem; Gépjármű, motorkerékpár javítása |
|
|
46. ágazat |
Nagykereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár) |
||
|
47. ágazat |
Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár) |
||
Éttermek és étkeztetés |
A 17. tétel része |
I. nemzetgazdasági ág |
Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás |
|
|
55. ágazat |
Elszállásolás |
||
|
56. ágazat |
Vendéglátás |
||
N., O., P., Q., R., S. nemzetgazdasági ág |
|
|||
|
Étkeztetést biztosító ágazatok (pl. munkahelyi étkeztetés, egészségügyi ellátás, oktatás, utazási étkeztetés). |
|
||
Háztartások |
19. tétel |
A hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK rendelet I. melléklete 8. szakaszának 1.2. pontjában említett „háztartások” |
Háztartásokban keletkező hulladékok |
(1) A 2150/2002/EK rendelet I. melléklete 8. szakaszának 1. pontja.
II. MELLÉKLET
Az európai hulladékjegyzékben szereplő hulladékkódok azon hulladéktípusok esetében, amelyek jellemzően élelmiszer-hulladékot is tartalmaznak
|
Elsődleges termelés
|
|
Feldolgozás és gyártás
|
|
Élelmiszer-kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás
|
|
Éttermek és étkeztetés
|
|
Háztartások
|
III. MELLÉKLET
Az élelmiszer-hulladék alapos mérésének módszertana
Az élelmiszer-hulladéknak az élelmiszer-ellátási lánc egy szakaszában keletkező mennyiségét az élelmiszer-vállalkozók vagy a háztartások mintájánál keletkezett élelmiszer-hulladék alábbi módszerekkel vagy azok kombinációjával vagy bármely más, a relevancia, a reprezentativitás és a megbízhatóság szempontjából egyenértékű módszerrel történő mérésével kell meghatározni.
Az élelmiszer-ellátási lánc szakasza |
Mérési módszerek |
||||||||||||||
Elsődleges termelés |
|
|
|
|
|||||||||||
Feldolgozás és gyártás |
|||||||||||||||
Élelmiszer-kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás |
|
|
|
||||||||||||
Éttermek és étkeztetés |
|
|
|||||||||||||
Háztartások |
|
A módszerek ismertetése
Az élelmiszer-hulladékhoz való közvetlen hozzáférésen alapuló módszerek/közvetlen mérés
Az élelmiszer-hulladékhoz közvetlen (fizikai) hozzáféréssel rendelkező gazdálkodó egységeknek az alábbi módszereket kell alkalmazniuk az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérésére vagy becslésére:
— |
Közvetlen mérés (tömegmérés vagy térfogat mérése) Mérőeszköz használata a teljes hulladék egyes részeiből vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó részéből vett minta tömegének mérésére közvetlenül vagy a térfogat alapján. Idetartozik az elkülönítetten gyűjtött élelmiszer-hulladék mérése is. |
— |
Szkennelés/Számlálás Az élelmiszer-hulladék képződését okozó tételek számának kiértékelése, és az eredmény felhasználása a tömeg meghatározásához. |
— |
A hulladék összetételének elemzése Az élelmiszer-hulladék fizikai elkülönítése a hulladék más részeitől az elkülönített részek tömegének meghatározása céljából. |
— |
Feljegyzések Egy személy vagy személyek egy csoportja rendszeres nyilvántartást vagy naplót vezet az élelmiszer-hulladékokra vonatkozó információkról. |
Egyéb módszerek
Az élelmiszer-hulladékhoz való közvetlen (fizikai) hozzáférés hiányában, valamint ha a közvetlen mérés nem kivitelezhető, a következő módszereket kell alkalmazni:
— |
Anyagmérleg Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása a mért rendszerbe belépő és onnan kiáramló élelmiszerek tömege, valamint az élelmiszerek rendszeren belüli feldolgozása és fogyasztása alapján. |
— |
Együtthatók Korábban megállapított élelmiszerhulladék-együtthatók vagy százalékarányok használata egy élelmiszer-ipari alágazatra vagy egy adott gazdasági szereplőre vonatkozóan. Az ilyen együtthatókat vagy százalékarányokat mintavétel, az élelmiszer-vállalkozók által szolgáltatott adatok vagy egyéb módszerek alapján kell megállapítani. |
IV. MELLÉKLET
Az élelmiszer-hulladék mérésének módszertana, amennyiben nem a III. mellékletben meghatározott módszertan szerinti alapos mérést alkalmazzák
Amennyiben nem kerül sor a 2. cikkben említett alapos mérés alkalmazására, az élelmiszer-ellátási láncnak egy adott szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségét a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának alkalmazásával kell mérni:
a) |
Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában (a III. mellékletnek megfelelően megállapított) az élelmiszer-hulladék arányára vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok, valamint az ebben a szakaszban termelt teljes hulladék alapján. A teljes hulladéktermelést az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában a 2150/2002/EK rendelet követelményei szerint szolgáltatott, az élelmiszer-ellátási lánc I. mellékletben említett egyes szakaszaira vonatkozó adatok alapján kell megállapítani. Azokban az esetekben, amikor ezek az adatok egy adott évben nem állnak rendelkezésre, az előző évre vonatkozó adatokat kell felhasználni. |
b) |
Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaira vonatkozó társadalmi-gazdasági adatok alapján. Az élelmiszer-hulladék mennyiségének kiszámítása az élelmiszer-ellátási lánc valamely szakaszában keletkezett élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkozó legfrissebb adatokon, valamint a következő társadalmi-gazdasági mutatók közül egy vagy több szintjének – az ezen adatok legutóbbi mérésének évétől a jelenlegi adatszolgáltatási időszakig terjedő időszakban bekövetkezett – pozitív vagy negatív változásain alapul:
A tagállamok használhatnak más mutatókat is, amennyiben azok az élelmiszer-ellátási lánc egy adott szakaszában jobban összefüggenek az élelmiszer-hulladék keletkezésével. |
(1) A Bizottság 912/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az ipari termelés közösségi felügyeletének létrehozásáról szóló 3924/91/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 163., 2004.4.30., 71. o.).
(2) Az Eurostat jelentése alapján.
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/86 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1598 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2019. szeptember 26.)
a Spodoptera frugiperda (Smith) károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó szükséghelyzeti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2018/638 végrehajtási határozat módosításáról
(az értesítés a C(2019) 6818. számú dokumentummal történt)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatára,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/638 bizottsági végrehajtási határozat (2) szükséghelyzeti intézkedéseket állapít meg a Spodoptera frugiperda (Smith) (a továbbiakban: meghatározott szervezet) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzése érdekében, amely szervezet a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. része I. szakasza a) 22. pontjában szerepel olyan károsító szervezetként, amelyről nem ismert, hogy az Unióban előfordul. |
(2) |
Az (EU) 2018/638 végrehajtási határozat elfogadása óta a meghatározott szervezetet behurcolták Ázsiába, ahol egyre terjed. Gyors terjedésére tekintettel az (EU) 2018/638 végrehajtási határozatban meghatározott földrajzi hatályt valamennyi harmadik országra ki kell terjeszteni, mivel nincs bizonyosság az említett szervezet világszerte történő terjedésével kapcsolatban. |
(3) |
Tekintettel a meghatározott szervezet terjedésének ütemére, a szükséghelyzeti intézkedések hatályvesztésének időpontját 2021. június 30-ig meg kell hosszabbítani, hogy még e határidő előtt lehetővé váljon azok felülvizsgálata. |
(4) |
Annak érdekében, hogy az érintett hivatalos szervek, vállalkozók és harmadik országok alkalmazkodni tudjanak az említett követelményekhez, ezt a határozatot 2019. október 1-jétől kell alkalmazni. |
(5) |
Az (EU) 2018/638 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(6) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2018/638 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 1. cikk b) pontjának helyébe a következő szöveg lép: „b) »meghatározott növények«: a Capsicum L., a Momordica L., a Solanum aethiopicum L., a Solanum macrocarpon L. és a Solanum melongena L. termése, valamint – az élő virágpor, növényi szövettenyészetek, magvak és szemek kivételével – a Zea mays L. Svájcon kívüli harmadik országból származó növényei;” |
2. |
A 8. cikk szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Ezt a határozatot 2021. június 30-ig kell alkalmazni.” |
2. cikk
Ezt a határozatot 2019. október 1-jétől kell alkalmazni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2019. szeptember 26-án.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2018/638 végrehajtási határozata (2018. április 23.) a Spodoptera frugiperda (Smith) károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó szükséghelyzeti intézkedések megállapításáról (HL L 105., 2018.4.25., 31. o.).
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/88 |
AZ EU–UKRAJNA TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2019 HATÁROZATA
(2019. július 8.)
az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás XXVII. mellékletének módosításáról [2019/1599]
AZ EU–UKRAJNA TÁRSULÁSI TANÁCS,
tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra és különösen annak 463. cikkére,
mivel:
(1) |
Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2014. március 21-én és június 27-én aláírták és az 2017. szeptember 1-jén hatályba lépett. |
(2) |
A megállapodás preambuluma elismeri a felek azon óhaját, hogy az ukrajnai reformok és jogszabály-közelítési folyamat előmozdítása révén hozzájáruljanak a fokozatos gazdasági integrációhoz, a politikai társulás elmélyítéséhez, valamint a szabályozás kiterjedt közelítése révén gazdasági integrációt valósítsanak meg. A preambulum utal továbbá a felek azon kötelezettségvállalására, amely szerint a piaci integráció és a jogszabályoknak az uniós vívmányok kulcsfontosságú elemeihez való közelítése révén megerősítik az energiabiztonságot. |
(3) |
Ezenkívül az Európai Unió és Ukrajna között 2016. november 24-én aláírt, az energiaügyi stratégiai partnerségről szóló kétoldalú egyetértési megállapodás elismeri, hogy a fokozott energiaügyi együttműködés és az energiaágazati reform célja az uniós és az ukrán energiapiac teljes integrációja. |
(4) |
A megállapodás 1. cikke célként határozza meg, hogy támogatni kell Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy – többek között jogszabályainak az uniós jogszabályokhoz való fokozatos közelítése révén – befejezze a működő piacgazdaságra történő átállást. |
(5) |
A megállapodás 273. cikke értelmében a felek – a megállapodás XXVII. mellékletében említetteknek megfelelően –kiigazítják jogszabályaikat annak biztosítása érdekében, hogy a villamosenergia- és a gázszállításra vonatkozó valamennyi feltétel objektív, észszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes legyen. |
(6) |
A megállapodás 337. cikke továbbá a piaci integráció felé való előrelépés érdekében úgy rendelkezik, hogy a felek folytatják és fokozzák az energiaügyi kérdésekkel kapcsolatos együttműködést, ideértve az energiaágazattal kapcsolatos kérdések fokozatos közelítését. |
(7) |
A megállapodás 341. cikke úgy rendelkezik, hogy az energiaágazatban végrehajtott fokozatos közelítésre a megállapodás XXVII. mellékletében foglalt menetrenddel összhangban kerül sor. |
(8) |
A megállapodás 474. cikke ismételten hangsúlyozza, hogy Ukrajna általános kötelezettséget vállal az ukrán jogszabályok uniós jogszabályokhoz való fokozatos közelítésére, többek között az energiaágazatban is. |
(9) |
A megállapodással kapcsolatos tárgyalások lezárása óta az Unió energiaügyi vívmányai és Ukrajnának a megállapodás végrehajtásából, valamint az Energiaközösségről szóló szerződésben való részvételéből fakadó kötelezettségei jelentős fejlődésen mentek keresztül. A megállapodás XXVII. mellékletének tükröznie kell ezt a fejlődést, ezért azt frissíteni kell. |
(10) |
A megállapodás 475. cikke általánosságban meghatározza, hogy mit foglal magában az ukrán jogszabályok uniós jogszabályokhoz való közelítésének nyomon követése, beleértve a végrehajtás és az érvényesítés aspektusait is. Úgy rendelkezik, hogy a jelentéstételi és értékelési folyamat figyelembe veszi a megállapodásban vagy a megállapodás értelmében létrehozott intézményi testületek határozataiban meghatározott különös szabályokat. |
(11) |
Az Ukrajna által végrehajtott reformok eredményesebb végrehajtása érdekében meg kell erősíteni az energiaágazat reformjára vonatkozó nyomonkövetési mechanizmust, hogy a végrehajtott reformok visszafordíthatatlanok legyenek, és ezáltal tartósan hozzájáruljanak az energiaágazat modernizációjához. |
(12) |
A megállapodás 463. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint az EU–Ukrajna Társulási Tanács (a továbbiakban: a Társulási Tanács) hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat hozzon a megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása céljából. Ennek keretében frissítheti vagy módosíthatja a megállapodás mellékleteit, figyelembe véve az uniós jog fejlődését és a nemzetközi eszközökben meghatározott, a felek által relevánsnak ítélt alkalmazandó normák fejlődését. |
(13) |
A Társulási Tanács ezért módosítani tervezi a megállapodás XXVII. mellékletét, hogy részletesebb szabályokat határozzon meg az ukrán energiaügyi jogszabályok uniós jogszabályokhoz való közelítésének nyomon követésére vonatkozóan. E célból a megállapodás XXVII. mellékletének megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia a nyomonkövetési eljárás megerősítésére, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodás XXVII. melléklete helyébe e határozat melléklete lép.
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és Ukrajna Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. július 8-án.
a Társulási Tanács részéről
az elnök
V. GROYSMAN
MELLÉKLET
„AZ 1. FEJEZET XXVII. MELLÉKLETE
ENERGIAÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS, IDEÉRTVE A NUKLEÁRIS KÉRDÉSEKET
XXVII-A. MELLÉKLET
AZ ENERGIAÜGYI JOGSZABÁLY-KÖZELÍTÉS NYOMON KÖVETÉSE
Azzal a céllal, hogy megerősítsék az ukrán nemzeti jogszabályok uniós energiapolitikai vívmányokhoz való közelítésének nyomon követését, valamint az ukrajnai energiaágazat tartós modernizációja érdekében, a felek a következő kiegészítő intézkedéseket alkalmazzák a megállapodás 475. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ezek az intézkedések nem érintik a feleknek az Energiaközösségről szóló szerződésben való tagságukból fakadó jogait és kötelezettségeit.
Az uniós vívmányok hatékony végrehajtása
1. |
Az Európai Bizottság haladéktalanul tájékoztatja Ukrajnát minden olyan európai bizottsági javaslatról, amely az ebben a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok elfogadására vagy módosítására irányul, valamint minden olyan uniós jogi aktusról, amely megváltoztatja az ebben a mellékletben felsorolt uniós vívmányokat. |
2. |
Ukrajna biztosítja a közelített nemzeti jogszabályok hatékony végrehajtását, és megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy nemzeti energiaügyi jogszabályai tükrözzék – a XXVII-B. mellékletben felsoroltaknak megfelelően – az uniós jogszabályok fejlődését. Ezen belül különösen:
|
3. |
Ukrajna tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely alááshatja az ukrán nemzeti energiaügyi jogszabályoknak a XXVII-B. mellékletben felsorolt uniós energiaügyi vívmányokhoz való közelítése célját vagy eredményét. |
4. |
Ukrajna hatályon kívül helyezi nemzeti jogszabályainak azon rendelkezéseit és felhagy azokkal a nemzeti gyakorlatokkal, amelyek nem állnak összhangban – a XXVII-B. mellékletben mellékletben felsoroltaknak megfelelően – az uniós energiaügyi jogszabályokkal vagy az azokhoz közelített ukrán nemzeti jogszabályokkal. |
Konzultációk
5. |
Ukrajna még a hatálybalépés előtt konzultál az Európai Bizottsággal minden olyan jogalkotási javaslat uniós vívmányokkal való összeegyeztethetősége tekintetében, amely a XXVII-B. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusokhoz közelítendő területeket érinti. A konzultációs kötelezettség a már közelített nemzeti jogi aktusok módosítására irányuló javaslatokra is kiterjed, függetlenül a javaslat jogi formájától. |
6. |
Az ukrán kormány konzultálhat az Európai Bizottsággal bármely olyan javaslatnak az uniós vívmányokkal való összeegyeztethetőségéről, amely egy, a XXVII-B. mellékletben felsorolt uniós vívmányokhoz már közelített vagy azokhoz közelítendő energiaügyi szabályozás végrehajtását célzó jogi aktusra irányul. Ha az ukrán kormány úgy határoz, hogy egy ilyen jogi aktusról konzultál az Európai Bizottsággal, akkor a 7. pont alkalmazandó. |
7. |
Ukrajna tartózkodik az 5. és a 6. pontban említett, konzultációra benyújtott jogi aktusok hatálybaléptetésétől mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem értékelte a javasolt jogi aktusnak a vonatkozó uniós vívmányokkal való összeegyeztethetőségét, valamint abban az esetben, ha az Európai Bizottság a javasolt jogi aktust az említett uniós vívmányokkal összeegyeztethetetlennek ítélte. |
8. |
Az Európai Bizottság összeegyeztethetőségi értékelése tartalmazhat ajánlásokat az Európai Bizottság által az uniós vívmányokkal összeegyeztethetetlennek ítélt javasolt jogi aktusra vagy annak részeire vonatkozóan. Az értékelés céljából az Európai Bizottság belátása szerint konzultálhat az Energiaközösség Titkárságával vagy szakértői missziókat szervezhet. Az összeegyeztethetőségi értékelést a javasolt jogi aktus angol nyelvi változatának kézhezvételétől számított három hónapon vagy az Európai Bizottság és Ukrajna által közösen megállapított hosszabb határidőn belül kell elvégezni. Ha az Európai Bizottság e határidőn belül nem ad választ, Ukrajna hatályba léptetheti a javasolt jogi aktust. Az, hogy az Európai Bizottság az említett határidőn belül nem ad választ, nem jelenti, hogy a javasolt jogi aktust az uniós vívmányokkal összeegyeztethetőnek ítéli. |
9. |
Ukrajna megküldi az Európai Bizottságnak minden olyan jogi aktus végleges változatát, amely a XXVII-B. mellékletben felsorolt uniós vívmányokhoz közelítendő területeket érinti, vagy amely ezeken a területeken belül egy, már közelített nemzeti jogszabályt módosít. |
10. |
Az ukrán kormány felhívhatja az Európai Bizottság figyelmét bármely más, az e megállapodás hatálya alá tartozó energiaügyi kérdéseket szabályozó jogi aktusra vagy javaslatra is, azzal a céllal, hogy nem kötelező erejű véleményt kérjen a jogi aktusnak a XXVII-B. mellékletben felsorolt uniós vívmányokkal való összeegyeztethetőségéről. |
11. |
A felek az e mellékletben előírt infomációcserét a Társulási Tanács titkárságán keresztül folytatják. |
Jelentéstétel a Társulási Tanácsnak
12. |
Az Európai Bizottság a Társulási Tanács éves ülését megelőzően tájékoztatja a Társulási Tanácsot az e melléklet értelmében Ukrajna által kért és számára kiadott valamennyi, az ukrán nemzeti jogi aktusok uniós vívmányokkal való összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményről. |
13. |
Ukrajna a Társulási Tanács éves ülése előtt három hónappal írásbeli jelentést készít a Társulási Tanácsnak az energiaágazati reform végrehajtása terén tett előrehaladásról a XXVII-B. mellékletben felsorolt uniós vívmányok alapján. Ebben a jelentésben részletesen ismerteti, hogy Ukrajna az elfogadott jogi aktusokban milyen módon vette figyelembe az Európai Bizottság véleményét és ajánlásait, valamint tájékoztatást ad az elfogadott törvények tényleges alkalmazásáról. |
14. |
A nyomonkövetési tevékenység eredményét az e megállapodás értelmében létrehozott valamennyi releváns szerv megkapja megvitatás céljából, valamint többek között azért, hogy a megállapodás 475. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint ajánlásokat fogalmazzon meg. |
XXVII-B. MELLÉKLET
UKRAJNA KÖTELEZETTSÉGEI AZ ENERGIAÜGYI JOGSZABÁLY-KÖZELÍTÉS TERÉN
Ukrajna vállalja, hogy jogszabályait a megadott határidőkön belül fokozatosan közelíti a következő uniós jogszabályokhoz:
1. |
Azok az uniós vívmányok, amelyek végrehajtására Ukrajna az Energiaközösségről szóló szerződés keretében vállalt kötelezettséget. A szerződésben megállapított határidők erre a mellékletre is alkalmazandók. Villamos energia Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról Az Európai Parlament és a Tanács 2005/89/EK irányelve (2006. január 18.) a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről A Bizottság 838/2010/EU rendelete (2010. szeptember 23.) az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról A Bizottság 543/2013/EU rendelete (2013. június 14.) a villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok benyújtásáról és közzétételéről, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról A Bizottság (EU) 2016/1388 rendelete (2016. augusztus 17.) a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról A Bizottság (EU) 2016/631 rendelete (2016. április 14.) a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról A Bizottság (EU) 2016/1447 rendelete (2016. augusztus 26.) a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1952 rendelete (2016. október 26.) a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó európai statisztikáról és a 2008/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Földgáz Az Európai Parlament és Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 2004/67/EK irányelve (2004. április 26.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről (EU) 2015/703 rendelet (2015. április 30.) az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság (EU) 2017/460 rendelete (2017. március 16.) az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról Megújuló energiaforrások Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről Kőolaj A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről Energetikai infrastruktúra Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról Energiahatékonyság Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről Végrehajtási rendeletek:
|
2. |
Azok az uniós vívmányok, amelyeket Ukrajnának az energiaközösségi tagságából fakadó kötelezettségein túl kell végrehajtania. Földgáz A Bizottság 312/2014/EU rendelete (2014. március 26.) a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról Ütemezés: a rendelet rendelkezéseit 2019. december 31-ig végrehajtják. Szénhidrogének kutatása A 94/22/EK irányelv a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről Ütemezés: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják, figyelembe véve a IV. cím (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 11. fejezetének (Energiakereskedelem) hatálya alá tartozó kereskedelmi vonatkozású energiaügyi rendelkezések 279. és 280. cikkét. Energiahatékonyság – az épületek energiahatékonysága A Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről Ütemezés: a rendelet rendelkezéseit 2019. június 30-ig végrehajtják. Energiahatékonyság – környezettudatos tervezés Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról Ütemezés: a 2009/125/EK irányelv rendelkezéseit az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják. Végrehajtási rendeletek:
Nukleáris energia A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről Ütemezés: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül végrehajtják. A Tanács 2006/117/Euratom irányelve (2006. november 20.) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről. Ütemezés: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül végrehajtják. a Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról Ütemezés: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják. A Tanács 2014/87/Euratom irányelve (2014. július 8.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról Ütemezés: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják. A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról Ütemezés: az irányelv rendelkezéseit a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül végrehajtják. |
27.9.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 248/99 |
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2/2019 HATÁROZATA
(2019. augusztus 26.)
a választott bíróként szolgálni hajlandó és képes személyek jegyzékének létrehozásáról [2019/1600]
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió és Japán közötti, Tokióban 2018. július 17-én aláírt gazdasági partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás) és különösen annak 21.9. cikke (1) bekezdésére és 22.2. cikkére,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A választott bíróként szolgálni hajlandó és képes személyek jegyzékét a melléklet tartalmazza.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Cecilia MALMSTRÖM
a kereskedelempolitikáért felelős európai biztos
Taro KONO
Japán külügyminisztere
MELLÉKLET
A VÁLASZTOTTBÍRÁK JEGYZÉKE AZ EU–JAPÁN GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS 21.9. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE SZERINT
Az Európai Unió aljegyzéke
1. |
Laurence BOISSON DE CHAZOURNES |
2. |
Pieter Jan KUIJPER |
3. |
Hélène RUIZ FABRI |
4. |
Giorgio SACERDOTI |
Japán aljegyzéke
1. |
Ichiro ARAKI |
2. |
Kozo KAWAI |
3. |
Shotaro OSHIMA |
4. |
Hironobu SAKAI |
5. |
Akio SHIMIZU |
Azon személyek aljegyzéke, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik elláthatják a testület elnökének feladatait
1. |
William DAVEY (Egyesült Államok) |
2. |
Armand DE MESTRAL (Kanada) |
3. |
Christian HÄBERLI (Svájc) |
4. |
Jennifer A. HILLMAN (Egyesült Államok) |
5. |
Merit JANOW (Egyesült Államok) |
6. |
David UNTERHALTER (Dél-Afrika) |