ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 214

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. augusztus 16.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/1347 végrehajtási rendelete (2019. augusztus 8.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Roquefort [OEM])

1

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1348 határozata (2019. július 18.) a nem euroövezeti tagállamoknak a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló (EU) 2016/867 rendelet szerinti adatszolgáltató tagállamként való elismerésére vonatkozó eljárásról (EKB/2019/20)

3

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1349 határozata (2019. július 26.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek felvigyázásával kapcsolatos bizonyos jogköröknek a hatáskörrel rendelkező hatóság általi gyakorlására vonatkozó eljárásról és feltételekről (EKB/2019/25)

16

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2019.8.16.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1347 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. augusztus 8.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Roquefort [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely a 828/2003/EK (2) és a 938/2008/EK rendelettel (3) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (4) alapján bejegyzett „Roquefort” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az „Roquefort” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)   HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A Bizottság 828/2003/EK rendelete (2003. május 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló 1107/96/EK rendelet mellékletében szereplő 16 elnevezés (Danablu, Monti Iblei, Lesbos, Beaufort, Salers, Reblochon vagy Reblochon de Savoie, Laguiole, Mont d'Or vagy Vacherin du Haut-Doubs, Comté, Roquefort, Epoisses de Bourgogne, Brocciu corse vagy Brocciu, Sainte-Maure de Touraine, Ossau-Iraty, Dinde de Bresse, Huile essentielle de lavande de Haute-Provence) meghatározásának módosításáról (HL L 120., 2003.5.15., 3. o.).

(3)  A Bizottság 938/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Roquefort (OEM)) (HL L 257., 2008.9.25., 10. o.).

(4)  A Bizottság 1107/96/EK rendelete (1996. június 12.) a 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről (HL L 148., 1996.6.21., 1. o.).

(5)   HL C 133., 2019.4.10., 2. o.


HATÁROZATOK

2019.8.16.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/3


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1348 HATÁROZATA

(2019. július 18.)

a nem euroövezeti tagállamoknak a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló (EU) 2016/867 rendelet szerinti adatszolgáltató tagállamként való elismerésére vonatkozó eljárásról (EKB/2019/20)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) és (5) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére és 34.1. cikkének második francia bekezdésére,

tekintettel a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/867 európai központi banki rendeletre (EKB/2016/13) (1) és különösen annak 1. cikke 1. pontjára,

tekintettel az Európai Központi Bank Általános Tanácsának közreműködésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) meghatározza a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok (hitelezési adatok) gyűjtésének általános keretét. A rendeletben szerepel, hogy azok a tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro (nem euroövezeti tagállamok), dönthetnek úgy, hogy adatszolgáltató tagállammá válnak oly módon, hogy a rendelet rendelkezéseit beiktatják nemzeti jogukba vagy nemzeti jogukkal összhangban más módon vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket írnak elő. Ez különösen azokat a tagállamokat foglalhatja magában, amelyek az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (2) 7. cikkével összhangban szoros együttműködés útján részt vesznek az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM).

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve, magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai információ összegyűjtése céljából, valamint a statisztika területén kellő időben előkészületeket kell tenniük arra, hogy olyan tagállammá váljanak, amelynek pénzneme az euro (euroövezeti tagállamok).

(3)

Az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13 (7) preambulumbekezdésében elismerten az eurorendszerbeli központi bankok között megosztott, részletes analitikai hitelezési adatokat tartalmazó közös adatbázisnak (AnaCredit) önkéntes alapon nyitva kell állnia a nem euroövezeti tagállamok, különösen az SSM-ben részt vevő tagállamok előtt a földrajzi lefedettség és az adatok körének bővítése érdekében, valamint az Unióban a harmonizáció növelése érdekében. Néhány nem euroövezeti tagállam nemzeti központi bankja (NKB) (nem euroövezeti NKB-k) már együttműködik az EKB-val és euroövezeti tagállamok NKB-ival (euroövezeti NKB-k) az EKB/2014/7 ajánlás (3) alapján, alkalmazva a részletes hitelezési adatok gyűjtéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket az EKB/2014/6 határozatnak (4) megfelelően.

(4)

Azon nem euroövezeti tagállamoknak, amelyek úgy döntenek, hogy az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállammá válnak, be kell jelenteniük arra irányuló szándékukat az EKB felé. Az EKB-nak ellenőriznie kell, hogy a rendelet rendelkezéseit beiktatták nemzeti jogukba, vagy hogy nemzeti jogukkal összhangban vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket írtak elő, az érintett tagállam alkotmányos rendjének sérelme nélkül.

(5)

Ahogyan azt az (EU) 2017/2335 európai központi banki iránymutatás (EKB/2017/38) (5) (4) preambulumbekezdése említi, a nem euroövezeti tagállamok az iránymutatás rendelkezéseit is beiktathatják nemzeti jogukba vagy nemzeti joguk alapján más módon intézkedéseket hajthatnak végre annak biztosítása érdekében, hogy az adatok EKB részére harmonizált módon történő továbbítására vonatkozó egyenértékű kötelezettségeket teljesítsenek, beleértve a partnereknek az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisába (Register of Institutions and Affiliates Data; RIAD) történő regisztrálására vonatkozó követelményeket az (EU) 2018/876 európai körponti banki iránymutatásnak (EKB/2018/16) megfelelően (6). Így az (EU) 2018/876 iránymutatás (EKB/2018/16) (9) preambulumbekezdésével összhangban a nem euroövezeti tagállamok hozzájárulhatnak a RIAD-ba történő adatszolgáltatáshoz és validáláshoz, valamint viszonossági alapon megoszthatják a belföldi szervezeteikre vonatkozó adatokat és hozzáférhetnek az euroövezeti adatállományhoz az EKB/2018/36 ajánlás (7) alapján.

(6)

Ezért meg kell határozni az EKB által követendő eljárásokat a következők tekintetében: a) a nem euroövezeti tagállamok arra irányuló szándéknyilatkozata, hogy az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállammá váljanak; b) e szándéknyilatkozatok értékelése; valamint c) valamely nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerése. Meg kell továbbá határozni a nem euroövezeti tagállamok adatszolgáltató tagállamként való ilyen elismerésének esetleges felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó eljárásokat.

(7)

Az EKB, az euroövezeti NKB-k és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok által gyűjtött hiteladatokhoz való, nem euroövezeti NKB-k általi hozzáférés és azok felhasználásának feltételeit, valamint a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok által vonatkozó nemzeti joguk alapján gyűjtött adatokhoz való, az EKB, az euroövezeti NKB-k és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok NKB-i általi hozzáférés és azok felhasználásának feltételeit egy jogilag kötelező erejű külön megállapodásban kell meghatározni. E feltételeket a 2533/98/EK tanácsi rendelet (8) alkalmazandó rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

(8)

A valamely nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamkénti elismeréséről szóló határozat ezért azon jogilag kötelező erejű megállapodás létezésétől függ, amely szabályozza a nem euroövezeti NKB-k, az EKB és az euroövezeti NKB-k között megvalósuló interakciót a hiteladatok megosztása és egyéb vonatkozó kérdések tekintetében, beleértve az információ bizalmasságának védelmét és a hiteladatok felhasználására vagy továbbítására vonatkozó korlátozásokat, például az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 11. cikke alapján létrehozott visszacsatolási mechanizmusokkal összefüggésben,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hatály és célkitűzések

Ez a határozat megállapítja a nem euroövezeti tagállamok (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállamkénti elismerése céljából az EKB által követendő eljárásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában az ebben a határozatban szereplő kifejezések az (EU) 2016/867 rendeletben (EKB/2016/13) meghatározott jelentéssel bírnak.

E határozat alkalmazásában „adatszolgáltató”: az érintett nem euroövezeti tagállamban rezidens jogalany vagy külföldi fióktelep, amelyre olyan adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, amelyek azonosak az (EU) 2016/867 rendeletben (EKB/2016/13) szereplő adatszolgáltatási követelményekkel, vagy azoknak megfeleltethetőek.

3. cikk

Az adatszolgáltató tagállamnak minősülés kritériumai

(1)   Az EKB csak abban az esetben ismerhet el egy nem euroövezeti tagállamot az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállamként, ha megbizonyosodik arról, hogy a nem euroövezeti tagállam az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) és az (EU) 2017/2335 iránymutatás (EKB/2017/38) rendelkezéseit beiktatta nemzeti jogába vagy nemzeti jogával összhangban más módon vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket írt elő.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az EKB megvizsgálja, hogy a nem euroövezeti tagállam NKB-ja, az alkalmazandó nemzeti jog alapján szükség szerint más érintett nemzeti hatóságokkal együttműködésben, felhatalmazással rendelkezik legalább az alábbiakra:

a)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 3. cikkének (1) bekezdése szerinti tényleges adatszolgáltatói kör azonosítása és felülvizsgálata;

b)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 3. cikkének (1) bekezdése szerinti tényleges adatszolgáltatói körtől származó hiteladatok gyűjtése, a rendelet 8. cikke (4) és (5) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek vagy nemzeti joga egyenértékű rendelkezéseinek a sérelme nélkül;

c)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 9. cikkében meghatározott módon a partnerek azonosítása;

d)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 4–8. és 13–15. cikkében szereplőkkel azonos vagy azokkal egyenértékű statisztikai adatszolgáltatási követelmények meghatározása az a) pontban azonosított adatszolgáltatókra;

e)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 16. cikke szerint eltérések engedélyezése a kis adatszolgáltatók részére;

f)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 17. cikke szerint az információk ellenőrzése és azok kötelező begyűjtésének elvégzése, ha az adatszolgáltató nem teljesíti az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimumszabályokat; továbbá

g)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 18. cikke szerint szankciók kirovása az adatszolgáltatókra.

A kétségek elkerülése érdekében, az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) 2. cikkében a végrehajtás szakaszai és az első adatszolgáltatás tekintetében meghatározott követelményeket nem kell beiktatni a nemzeti jogba.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az EKB-nak azt is meg kell vizsgálnia, hogy – a (2) bekezdés sérelme nélkül – a nemzeti jog tartalmaz-e a 2533/98/EK rendelet 7. és 8. cikkét beiktató rendelkezéseket.

4. cikk

Szándéknyilatkozat

(1)   Az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállammá válni szándékozó, nem euroövezeti tagállam (érdekelt tagállam) az adatszolgáltató tagállammá válásra irányuló hivatalos szándéknyilatkozatot nyújthat be az EKB-nak az I. mellékletben szereplő sablon használatával.

(2)   Annak érdekében, hogy az EKB megvizsgálhassa az (1) bekezdés szerinti szándéknyilatkozatot, ahhoz csatolni kell az 5. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzés céljából a végrehajtási dokumentációt, amely többek között a következőket tartalmazza:

a)

teljes megfelelési táblázat, az I. melléklet függelékében szereplő adatlap felhasználásával;

b)

a vonatkozó nemzeti jogszabályok másolata azok angol fordításával együtt;

c)

külső független harmadik fél vagy az érintett nemzeti hatóság jogi szolgálata által kiállított, az EKB számára meggyőző jogi szakvélemény, amely megerősíti a következőket:

i.

a nemzeti jogszabály kötelező és végrehajtható lesz az érdekelt tagállamban, és

ii.

az érdekelt tagállam NKB-ja köteles eleget tenni az EKB (EU) 2016/867 rendelettel (EKB/2016/13) összefüggő külön iránymutatásainak, kérelmeinek és intézkedéseinek, az EKB által adott esetben meghatározott időkereten belül.

(3)   Az ilyen szándéknyilatkozatnak legalább kilenc hónnappal a hitelezési adatok 6. cikk szerinti első továbbításának az érdekelt tagállam által a szándéknyilatkozatban feltüntetett időpontját megelőzően be kell érkeznie az EKB-hoz, és meg kell határoznia az első továbbítástól kezdődően lefedett adatszolgáltatási referencia-időpontokat és referencia-időszakokat.

5. cikk

Ellenőrzési eljárás

(1)   Az EKB-nak 20 napon belül írásban kell visszaigazolnia az érdekelt tagállam felé szándéknyilatkozatának átvételét.

(2)   Az EKB a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározottak mellett kérhet olyan kiegészítő információt vagy dokumentációt, amelyet megfelelőnek tart az érdekelt tagállam szándéknyilatkozatának értékelése céljából. Az EKB-nak haladéktalanul meg kell erősítenie írásban az érdekelt tagállam felé az ilyen kiegészítő információ vagy dokumentáció beérkezését.

(3)   Az EKB-nak ellenőriznie kell, hogy az érdekelt tagállam beiktatta-e nemzeti jogába az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) és az (EU) 2017/2335 iránymutatás (EKB/2017/38) rendelkezéseit vagy nemzeti jogával összhangban más módon előírt-e vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket.

(4)   A (3) bekezdés szerinti ellenőrzés céljából az EKB-nak fel kell hatalmaznia a Központi Bankok Európai Rendszere Statisztikai Bizottságát (STC) a folyamat koordinálására és a Jogi Bizottság (LEGCO) ellenőrzési jelentés elkészítésével való megbízására. Az ellenőrzési jelentésnek értékelnie kell:

a)

azt, hogy az (EU) 2016/867 rendeletnek (EKB/2016/13) a 3. cikk (2) bekezdésben pontosított rendelkezéseit milyen mértékben hajtották végre a nemzeti jogban, és

b)

az a) pontban szereplő rendelkezések végrehajtásának elmaradása esetén a végrehajtás elmaradásának indokolását.

(5)   Amennyiben az érdekelt tagállam által benyújtott teljes dokumentáció alapján az EKB megbizonyosodik arról, hogy a 3. cikkben meghatározott kritériumok teljesültek, határoz annak elismeréséről, hogy az érdekelt tagállam az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállamnak minősül. A határozatnak pontosítania kell azt az időpontot, amikortól az elismerés alkalmazandó, az első továbbítástól kezdődően lefedett adatszolgáltatási referencia-időpontokat és referencia-időszakokat, valamint az első adatszolgáltatás vonatkozó időpontját, amely nem lehet korábbi, mint az érdekelt tagállam által a szándéknyilatkozatban feltüntetett időpont.

(6)   Az (5) bekezdés szerinti határozat feltétele, hogy az érdekelt tagállam NKB-ja a II. melléklet szerinti formanyomtatvány útján megállapodást köt, szabályozva az EKB-val, az euroövezeti NKB-kkal és az adatszolgáltató tagállamként elismert, nem euroövezeti tagállamok NKB-ival megvalósuló interakcióját a hiteladatok megosztása és a vonatkozó kérdések tekintetében.

A 2533/98/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe véve, ez a megállapodás meghatározza a feltételeket a következők vonatkozásában: a) az EKB, az euroövezeti NKB-k és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok által gyűjtött hiteladatokhoz való, nem euroövezeti NKB-k általi hozzáférés és azok felhasználása, és b) a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok által vonatkozó nemzeti joguk alapján gyűjtött adatokhoz való, az EKB, az euroövezeti NKB-k és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok NKB-jai általi hozzáférés és azok felhasználása.

Az érdekelt tagállam NKB-ja által kötött egyetlen ilyen megállapodás sem módosítható a II. melléklet szerinti formanyomtatvánnyal összeegyeztethetetlen módon.

(7)   Az EKB-nak arról kell határoznia, hogy az érdekelt tagállam nem minősül az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállamnak, az alábbi esetek bármelyikében:

a)

amennyiben az érdekelt tagállam által benyújtott teljes dokumentáció alapján az EKB arra a következtetésre jut, hogy a tagállam nem felel meg az adatszolgáltató tagállamnak minősülésre vonatkozó, a 3. cikkben meghatározott kritériumoknak;

b)

amennyiben az EKB az érdekelt tagállam szándéknyilatkozatának kézhezvételétől számított egy éven belül nem kapja meg az értékelésének elvégzéséhez szükséges információt;

c)

amennyiben nem kerül sor a (6) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére.

(8)   Legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy az EKB az (1) bekezdésnek, vagy adott esetben a (2) bekezdésnek megfelelően visszaigazolta a dokumentáció átvételét, az EKB-nak értesítenie kell az érdekelt tagállamot az (5) és (7) bekezdésben szereplő határozatáról. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell a határozat indokolását. Mindazonáltal az EKB és az érdekelt tagállam megállapodhat annak az időszaknak a meghosszabbításáról, amely alatt az EKB-nak értesítenie kell az érdekelt tagállamot a határozatáról.

(9)   Az EKB-nak meg kell vizsgálnia a (7) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálata iránt az érdekelt tagállam által benyújtott kérelmet, feltéve, hogy:

a)

az a határozat átvételének időpontjától számított 30 napon belül beérkezik;

b)

meghatározza a felülvizsgálat iránti kérelem okait; és

c)

tartalmaz minden alátámasztásul szolgáló információt.

Felülvizsgálat iránti kérelem beérkezésekor az EKB-nak felül kell vizsgálnia határozatát, és lehetőséget adhat az érdekelt tagállamnak azon szükséges intézkedések megtételére, amelyek lehetővé teszik adatszolgáltató tagállamkénti elismerését. Az EKB fenntartja a jogot, hogy külső független harmadik fél vagy az érintett nemzeti hatóság jogi szolgálata által kiállított, ezen intézkedések érvényességét és alkalmazhatóságát megerősítő új jogi szakvélemény benyújtását kérje.

6. cikk

A hitelezési adatok első továbbítása

(1)   Az EKB-nak az érdekelt tagállam (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállamként való elismeréséről szóló határozatának kézbesítését követően, és az 5. cikk (6) bekezdése szerinti megállapodás hatálybalépésétől függően, az EKB felhívja az érdekelt tagállam NKB-ját arra, hogy azonosítsa és vizsgálja felül a tényleges adatszolgáltatói kört az (EU) 2017/2335 iránymutatás (EKB/2017/38) 5. cikkének megfelelően.

(2)   Ha megtörtént az érdekelt tagállam (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállamként való elismerése, és ez az elismerés olyan időponttól érvényes, amely megakadályozza a tagállam NKB-ját abban, hogy az adatszolgáltatás kezdetét jelentő első év első negyedévében azonosítsa és felülvizsgálja a tényleges adatszolgáltatói kört, akkor a tényleges adatszolgáltatói kört abban az évben a többi adatszolgáltató tagállam azonosítja az (EU) 2017/2335 iránymutatás (EKB/2017/38) 5. cikkével összhangban.

(3)   A hiteladatok első továbbítására csak azt követően kerülhet sor, hogy az EKB megállapította, hogy az érdekelt tagállam NKB-ja létrehozta az EKB műszaki infrastruktúrájával interoperábilis informatikai rendszert.

(4)   Az első havi és negyedéves adattovábbítás az EKB által az 5. cikk (5) bekezdésében szereplő határozatban meghatározott időpontban kezdődik.

7. cikk

Felfüggesztés vagy megszüntetés

(1)   Az EKB határozhat úgy, hogy felfüggeszti vagy megszünteti valamely nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerését, ha okkal feltételezi, hogy az érintett tagállam már nem felel meg az adatszolgáltató tagállamnak minősülésre vonatkozó, a 3. cikkben meghatározott kritériumoknak. Valamely nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerésének megszüntetése esetén az 5. cikk (6) bekezdése szerint létrejött megállapodás automatikusan megszűnik.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti bármely határozatában az EKB-nak indokolnia kell a felfüggesztést vagy megszüntetést, meg kell határoznia a határozat hatályát és fel kell tüntetnie azt az időpontot, amikortól a felfüggesztés vagy megszüntetés alkalmazandó, valamint a felfüggesztés időtartamát. A felfüggesztésre legfeljebb hat hónapos időtartamban kerülhet sor. Kivételes körülmények esetén az EKB a felfüggesztési időszakot egy alkalommal meghosszabbíthatja. Amennyiben az előírt időtartam alatt nem orvosolják a felfüggesztés okait, az EKB-nak meg kell szüntetnie az érintett nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerését.

(3)   Az EKB és a valamely nem euroövezeti tagállam NKB-ja megszüntetheti az 5. cikk (6) bekezdése szerinti megállapodást, az abban foglalt rendelkezéseknek megfelelően. Ilyen esetben a nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerése automatikusan megszűnik és hatályát veszti.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. július 18-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)   HL L 144., 2016.6.1., 44. o.

(2)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(3)  Az EKB/2014/7 ajánlás (2014. február 24.) a részletes hitelezési adatoknak a Központi Bankok Európai Rendszere által történő gyűjtéséhez szükséges előkészítő intézkedések megszervezéséről (HL C 103., 2014.4.8., 1. o.).

(4)  Az EKB/2014/6 határozat (2014. február 24.) a részletes hitelezési adatoknak a Központi Bankok Európai Rendszere által történő gyűjtéséhez szükséges előkészítő intézkedések megszervezéséről (HL L 104., 2014.4.8., 72. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2335 iránymutatása (2017. november 23.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtésére vonatkozó eljárásokról (EKB/2017/38) (HL L 333., 2017.12.15., 66. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank (EU) 2018/876 iránymutatása (2018. június 1.) az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisáról (EKB/2018/16) (HL L 154., 2018.6.18., 3. o.).

(7)  Az EKB/2018/36 ajánlás (2018. december 7.) az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisáról (HL C 21., 2019.1.17., 1. o.).

(8)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).


I. MELLÉKLET

SABLON

AZ (EU) 2019/1348 HATÁROZAT (EKB/2019/20) 4. CIKKE SZERINTI SZÁNDÉKNYILATKOZAT

Nyilatkozattevő

[a kérelmező tagállam nemzeti központi bankja vagy érintett nemzeti hatósága]

Az Európai Központi Bank értesítése az (EU) 2019/1348 határozat (EKB/2019/20) 4. cikke szerinti szándéknyilatkozatról

1.

[A kérelmező tagállam] ezúton fejezi ki arra irányuló szándékát, hogy az (EU) 2016/867 európai központi banki rendelet (EKB/2016/13) (1) szerinti adatszolgáltató tagállammá váljon.

2.

[A kérelmező tagállam] ezúton megerősíti, hogy megfelel az (EU) 2019/1348 európai központi banki határozat (EKB/2019/20) (2) rendelkezéseinek. [A kérelmező tagállam] ezúton megerősíti különösen, hogy beiktatta nemzeti jogába az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) és az (EU) 2017/2335 európai központi banki iránymutatás (EKB/2017/38) (3) rendelkezéseit vagy nemzeti jogával összhangban más módon előírt vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket, valamint, hogy az EKB műszaki infrastruktúrájával interoperábilis informatikai rendszert hozott létre.

3.

[A kérelmező tagállam] ezúton benyújtja az EKB részére a fenti kötelezettségvállalást igazoló dokumentációt, beleértve a következőket:

a)

a végrehajtó nemzeti jogszabályok másolata azok angol fordításával együtt;

b)

az EKB számára meggyőző [külső független harmadik fél vagy az érintett nemzeti hatóság jogi szolgálata által kiállított] jogi vélemény, amely megerősíti, hogy a nemzeti jogszabályok kötelező erejűek és érvényesíthetők lesznek [a kérelmező tagállamban], és hogy [a kérelmező tagállam] nemzeti központi bankja köteles az EKB meghatározott iránymutatásainak, kérelmeinek, valamint intézkedéseinek követésére az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) vonatkozásában, adott esetben az EKB által szabott határidőn belül; és

c)

a függelékben szereplő megfelelési táblázat másolata.

4.

[A kérelmező tagállam] ezúton kijelenti, hogy [dátum beillesztendő]-tól/től kezdődően tudja továbbítani az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti hiteladatokat tartalmazó első adatsort.

[nemzeti központi bank vagy érintett nemzeti hatóság]

[a tagállam] részéről

[aláírás]

[dátum]


(1)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/867 rendelete (2016. május 18.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről (EKB/2016/13) (HL L 144., 2016.6.1., 44. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1348 határozata (2019. július 18.) a nem euroövezeti tagállamoknak a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló (EU) 2016/867 rendelet szerinti adatszolgáltató tagállamként való elismerésére vonatkozó eljárásról (EKB/2019/20) (HL L 214, 2019.8.16., 3. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2335 iránymutatása (2017. november 23.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtésére vonatkozó eljárásokról (EKB/2017/38) (HL L 333., 2017.12.15., 66. o.).

Függelék

A részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló, 2016. május 18-i (EU) 2016/867 európai központi banki rendelet (EKB/2016/13) végrehajtásának ellenőrzése

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

[a nemzeti központi bank vagy az érintett nemzeti hatóság neve]

(EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13)

A végrehajtás módja

A végrehajtás elmaradása esetén annak indokolása

3. cikk

 

 

4. cikk

 

 

5. cikk

 

 

6. cikk

 

 

7. cikk

 

 

8. cikk

 

 

9. cikk

 

 

10. cikk

 

 

12. cikk

 

 

13. cikk

 

 

14. cikk

 

 

15. cikk

 

 

16. cikk

 

 

17. cikk

 

 

18. cikk

 

 

II. MELLÉKLET

SABLON

MEGÁLLAPODÁS

(ÉV. HÓNAP NAP.)

A/AZ [A NEM EURORENDSZERBELI NKB NEVE BEILLESZTENDŐ] ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KÖZÖTT A RÉSZLETES HITELEZÉSI ÉS HITELKOCKÁZATI ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁRÓL

[EKB és cím beillesztendő],

(a továbbiakban: EKB)

és

[a nem eurorendszerbeli NKB neve és címe beillesztendő]

(a továbbiakban: nem eurorendszerbeli NKB)

E megállapodás felei a továbbiakban együttesen „Felek” vagy egyenként „Fél”.

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/867 európai központi banki rendelet (EKB/2016/13) (1) meghatározza a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok (hitelezési adatok) gyűjtésének általános keretét. Az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) meghatározza, hogy azok a tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro (nem euroövezeti tagállamok), dönthetnek úgy, hogy adatszolgáltató tagállammá válnak oly módon, hogy az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) rendelkezéseit beiktatják nemzeti jogukba vagy nemzeti jogukkal összhangban más módon vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket írnak elő. Ez különösen azokat a tagállamokat foglalhatja magában, amelyek az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (2) 7. cikkével összhangban szoros együttműködés útján részt vesznek az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM).

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve, magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai információ összegyűjtése céljából, valamint a statisztika területén kellő időben előkészületeket kell tenniük arra, hogy olyan tagállammá váljanak, amelynek pénzneme az euro (euroövezeti tagállamok).

(3)

A 2533/98/EK tanácsi rendelet (3) 8. cikkének (3) bekezdése előírja a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) tagjainak, hogy minden szükséges szabályozási, igazgatási, technikai és szervezeti lépést tegyenek meg a bizalmas statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében, és az EKB számára azt, hogy határozza meg azokat a közös szabályokat és hajtsa végre azokat a minimumelőírásokat, amelyek a bizalmas statisztikai adatok jogellenes közlésének és jogosulatlan felhasználásának megakadályozásához szükségesek.

(4)

Az EKB/1998/NP28 iránymutatás (4) (a bizalmas jelleg védelméről szóló iránymutatás) meghatározza az EKB által az eurorendszerbeli NKB-k segítségével összegyűjtött bizalmas statisztikai adatok alapszintű védelmének biztosításához szükséges közös szabályokat és minimumelőírásokat.

(5)

A Kormányzótanács azt ajánlotta (5) azon tagállamok nemzeti központi bankjainak, amelyek pénzneme nem az euro (nem eurorendszerbeli NKB-k), hogy alkalmazzák a bizalmas jelleg védelméről szóló iránymutatás rendelkezéseit az NKB-k segítségével az EKB-tól kapott bizalmas statisztikai adatokra, és erősítsék ezt meg az EKB-val és az NKB-kkal kötött megállapodással. Ennek eredményeképpen a nem eurorendszerbeli NKB-k megállapodás útján megerősítették, hogy betartják a bizalmas jelleg védelméről szóló iránymutatást az NKB-k segítségével az EKB-tól kapott bizalmas statisztikai adatok tekintetében.

(6)

Az EKB/2014/6 határozat (6) meghatározza a részletes hitelezési adatok hosszú távú, az EKB harmonizált statisztikai adatszolgáltatási követelményein alapuló gyűjtési keretének létrehozására irányuló eljárást. Az EKB/2014/7 ajánlás (7) arra ösztönzi a nem eurorendszerbeli NKB-kat, amelyek előkészületeket tesznek a hosszú távú kerethez történő csatlakozásra, hogy alkalmazzák az EKB/2014/6 határozat rendelkezéseit. Számos nem eurorendszerbeli NKB együttműködik az eurorendszerbeli NKB-kkal az EKB/2014/7 ajánlásnak megfelelően.

(7)

A nem euroövezeti tagállamoknak szándékában állhat, hogy az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállammá váljanak. Ebből a célból az (EU) 2019/1348 európai központi banki határozat (EKB/2019/20) (8) (a továbbiakban: határozat) meghatározza az eljárásokat a következők tekintetében: a) a nem euroövezeti tagállamok arra irányuló szándéknyilatkozata, hogy az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti adatszolgáltató tagállammá váljanak; b) e szándéknyilatkozatok EKB általi értékelése; valamint c) valamely nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerése az EKB által.

(8)

E megállapodás megállapítja az EKB, az eurorendszerbeli NKB-k és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok által gyűjtött hiteladatokhoz való, nem eurorendszerbeli NKB-k általi hozzáférésnek és azok felhasználásának, és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok által vonatkozó nemzeti joguk alapján gyűjtött adatokhoz való, az EKB, az eurorendszerbeli NKB-k és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok NKB-jai általi hozzáférésnek és azok felhasználásának feltételeit.

(9)

Ezt a megállapodást ezért a határozattal együtt kell értelmezni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az AnaCredit adatállományhoz való hozzáférés és annak felhasználása

(1)   E megállapodás végrehajtásával az EKB hozzáférést biztosít a nem eurorendszerbeli NKB részére az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerint gyűjtött hiteladatokhoz és partner referenciaadatokhoz (a továbbiakban együtt: AnaCredit adatállomány), az (EU) 2017/2335 európai központi banki iránymutatással (ECB/2017/38) (9) és e megállapodással összhangban.

(2)   A nem eurorendszerbeli NKB-k által gyűjtött hiteladatokhoz a közös informatikai platformon keresztül lehet hozzáférni, és a hiteladatokhoz hozzáférhet az EKB, az eurorendszerbeli NKB-k és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok NKB-i az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) és e megállapodás rendelkezéseivel összhangban. A nem eurorendszerbeli NKB ezúton megerősíti, hogy az általa gyűjtött hiteladatoknak az EKB-val, az eurorendszerbeli NKB-kkal és a nem euroövezeti adatszolgáltató tagállamok NKB-ival való megosztása az alkalmazandó nemzeti szabályok értelmében megengedett.

(3)   A Felek megállapodnak abban, hogy az AnaCredit adatállományt, beleértve a nem eurorendszerbeli NKB-k által gyűjtött hiteladatokat, csak a 2533/98/EK rendeletben meghatározott mértékben és célokra lehet felhasználni. A hiteladatokat nem lehet felhasználni a nem eurorendszerbeli NKB-k monetáris politikai feladatainak céljából. Ez nem sérti azon hiteladatok nem eurorendszerbeli NKB általi felhasználását, amelyet a nemzeti jog alapján monetáris politikai feladatainak céljából gyűjtött.

(4)   A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy az AnaCredit adatállományhoz a nem eurorendszerbeli NKB egyéni felhasználói vagy szervezeti egységei általi, nem statisztikai célokra történő hozzáférés csak a Kormányzótanács vagy a Kormányzótanács felhatalmazása alapján az Igazgatóság előzetes jóváhagyását követően megengedett. Ennek érdekében a nem eurorendszerbeli NKB vállalja, hogy kérelmet nyújt be, amely pontosan meghatározza a következőket:

a)

a kért adatok;

b)

annak indokolása, hogy konkrét feladataik ellátása érdekében az egyéni felhasználóknak vagy a szervezeti egységeknek miért szükséges az ezen adatokhoz való hozzáférés; és

c)

az adatok bizalmassága védelmének biztosítása érdekében végrehajtandó intézkedések a 2. cikk (1) bekezdése szerint.

A kérelmet a Központi Bankok Európai Rendszere Statisztikai Bizottságának kell címezni előzetes értékelésre, valamint a Kormányzótanács, vagy adott esetben az Igazgatóság jóváhagyása érdekében történő továbbításra.

(5)   A hozzáférés iránti kérelem Statisztikai Bizottság általi értékelését követően és a Kormányzótanács, vagy adott esetben az Igazgatóság jóváhagyásától függően a nem eurorendszerbeli NKB engedélyezési eljárást folytat azt megelőzően, hogy hozzáférést biztosít a nem eurorendszerbeli NKB egyedi felhasználója vagy szervezeti egysége részére. Ennek biztosítania kell a következőket:

a)

a nem eurorendszerbeli NKB egyéni felhasználóinak vagy szervezeti egységeinek közvetlen vezetőjük útján kérelmet kell benyújtaniuk az EKB felé, amelynek ellenőriznie kell az ilyen kérelmek határozatnak való megfelelőségét; és

b)

a hozzáférés iránti kérelmeket jóvá kell hagynia továbbá a megfelelő „rendszerfelelősnek”, vagyis a nem eurorendszerbeli NKB azon vezetőjének, akinek az egysége működteti vagy irányítja az AnaCredit adatállományt tartalmazó rendszert.

(6)   A nem eurorendszerbeli NKB biztosítja, hogy a hozzáférés megadásának teljes folyamatát az e cikkben meghatározott eljárás szerint alakítják ki, és hogy a Statisztikai Bizottságban részt vevő tagja legalább évente tájékoztatja a Statisztikai Bizottságot az AnaCredit adatállományhoz való hozzáférés megadásáról, valamint a 2. cikk (2) bekezdése szerinti jelentésben szereplő, a bizalmas jelleg védelmére irányuló intézkedések megsértéséről. A nem eurorendszerbeli NKB vállalja továbbá, hogy kérésre az EKB rendelkezésére bocsátja a megadott hozzáférésre és a hozzáféréssel kapcsolatos bármely egyéb kérdésre vonatkozó részletes információt.

(7)   Az AnaCredit adatállomány bármely további továbbítását kifejezetten előre kell engedélyeztetni a KBER érintett adatokat összegyűjtő tagjával, és a továbbításnak tiszteletben kell tartania az alkalmazandó uniós és nemzeti jogot.

(8)   A nem eurorendszerbeli NKB ezúton engedélyezi az általa gyűjtött adatok további továbbítását más, adatszolgáltató tagállamként elismert tagállamok nem eurorendszerbeli NKB-i részére, feltéve, hogy a hozzáférést megadták az e megállapodásban meghatározott feltételekkel, valamint az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban.

(9)   A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy az AnaCredit adatállomány nem szükséges és nem használható fel a nem eurorendszerbeli NKB-k által az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) szerinti visszacsatolási mechanizmus kialakítása és fenntartása céljára, kivéve, ha az ilyen felhasználást az EKB által létrehozott, kötelező jogi keret szabályozza.

(10)   A nem eurorendszerbeli NKB vállalja, hogy amennyiben az EKB módosítja az AnaCreditet szabályozó keretet, úgy beiktatja a módosításokat a nemzeti jogába, vagy a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban kezdeményezi a projektből való kilépést.

2. cikk

A bizalmas jelleg védelme

(1)   A nem eurorendszerbeli NKB gondoskodik arról, hogy megfeleljen a bizalmas jelleg védelméről szóló iránymutatás rendelkezéseinek az EKB-tól kapott AnaCredit adatállomány tekintetében. Különösen megtesz minden szükséges szabályozási, igazgatási, technikai és szervezeti lépést a bizalmas statisztikai adatok logikai és fizikai védelmének biztosítása érdekében.

(2)   A bizalmas jelleg védelméről szóló iránymutatás 7. cikkének megfelelően a nem eurorendszerbeli NKB legalább évente egyszer tájékoztatja az EKB-t a legutóbbi időszakban tapasztalt problémákról, az e problémákra válaszul hozott intézkedésekről és a bizalmas statisztikai adatok védelmét érintő tervezett fejlesztésekről. A Statisztikai Bizottság elkészíti a megfelelő jelentést. A nem eurorendszerbeli NKB értesíti az EKB-t nemzeti jogának azon módosításairól, amelyek érinthetik az AnaCredit adatállomány részére e cikkben biztosított bizalmas jellegre vonatkozó védelmet.

(3)   Az EKB előírhatja a nem eurorendszerbeli NKB részére további intézkedések meghozatalát, vagy megállapíthat további feltételeket az AnaCredit adatállományhoz való hozzáférés és annak felhasználása tekintetében a nem eurorendszerbeli NKB kellő időben történő értesítését követően.

3. cikk

A jogsértések bejelentése és a hozzáférés felfüggesztése

(1)   Amennyiben az AnaCredit adatállományt, ideértve a nem eurorendszerbeli NKB-k által gyűjtött hiteladatokat a bizalmas jelleg, az adatvédelem vagy bármelyik Fél esetében az uniós jog által és/vagy a nem eurorendszerbeli NKB esetében a nemzeti jog által előírt más követelmények megsértésével kezelik, a Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket e jogsértés orvoslása és ismételt előfordulásának megelőzése érdekében. A Felek eleget tesznek az alkalmazandó jogban meghatározott valamennyi kötelezettségnek, ideértve adott esetben az értesítési követelményeket is.

(2)   Az EKB felfüggesztheti a nem eurorendszerbeli NKB hozzáférését az AnaCredit adatállományhoz, és előírhatja a nem eurorendszerbeli NKB részére az ilyen, helyben tárolt adatállományok azonnali törlését, ha az EKB megállapítja, hogy erre szükség van e megállapodás lényeges megsértésének megelőzése érdekében, vagy a Felekre alkalmazandó bármely jogszabálynak való megfelelés érdekében, vagy a nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerésének a határozat 7. cikke szerinti felfüggesztése esetén. Az adatok törlését a nemzeti jog alkalmazandó követelményeivel összhangban kell elvégezni.

4. cikk

Vitarendezés

A Kormányzótanács jogainak és előjogainak sérelme nélkül, a Felek között e megállapodással összefüggésben felmerült bármely olyan működési vagy műszaki jellegű vitát, amelyet nem lehet megállapodás útján rendezni, a KBER-en belüli viták rendezésére vonatkozó eljárásról szóló, 2007. április 26-i egyetértési megállapodással, vagy annak bármely későbbi felülvizsgálatával vagy az azt felváltó dokumentummal összhangban kell rendezni.

5. cikk

Az átruházás tilalma

Sem e megállapodás, sem bármely kapcsolódó érdek vagy kötelezettség nem átruházható az EKB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.

6. cikk

A hatálybalépés időpontja, módosítás és megszüntetés

(1)   Az EKB és a nem eurorendszerbeli NKB csak e megállapodás aláírásával válik a megállapodás részes Felévé. A megállapodás a Kormányzótanács által meghatározott időponttól lép hatályba, és azt követően, hogy előzetesen közölték azt a nem eurorendszerbeli NKB-val. A Felek eltérő rendelkezésének hiányában és a Kormányzótanács jogainak és előjogainak sérelme nélkül e megállapodás addig marad hatályban, amíg a nem eurorendszerbeli NKB részes Fele e megállapodásnak.

(2)   E megállapodás csak írásban és oly módon módosítható, amely összhangban áll a határozat II. mellékletében szereplő megállapodás-sablonnal.

(3)   E megállapodás automatikusan megszűnik, ha az EKB úgy határoz, hogy a határozat 7. cikke szerint megszünteti a nem euroövezeti tagállam adatszolgáltató tagállamként való elismerését.

(4)   A nem eurorendszerbeli NKB és az EKB egymás legalább [harminc/hatvan] napos előzetes írásbeli értesítését követően szüntetheti meg ezt a megállapodást. E megállapodás megszüntetése nem sértheti a Felek semmilyen olyan jogának és kötelezettségének fennmaradását, amely a megszüntetés hatálybalépésének időpontjában vagy azt megelőzően fennállt. A hiteladatok felhasználásának és továbbításának feltételeire, valamint a bizalmas jelleg védelmére vonatkozó, az 1. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 2. cikk (1) és (3) bekezdésében szereplő szabályok e megállapodás megszüntetését követően is alkalmazandók valamennyi hiteladat vonatkozásában, ideértve a nem eurorendszerbeli NKB által gyűjtött azon hiteladatokat, amelyek a megszüntetés időpontját megelőzően váltak hozzáférhetővé.

7. cikk

A megállapodás példányai

E megállapodás létrejöhet angol nyelvű példányok útján, de eredeti példánynak az EKB-nál letétbe helyezett példányt kell tekinteni. Minden Fél megkapja annak hitelesített másolatát.

[E megállapodást a Felek megfelelően felhatalmazott képviselői írták alá.]

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. [hónap nap]-én.

[az EKB és a nem eurorendszerbeli NKB aláírási lapja beillesztendő]


(1)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/867 rendelete (2016. május 18.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről (EKB/2016/13) (HL L 144., 2016.6.1., 44. o.).

(2)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(3)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(4)  Az EKB/1998/NP28 iránymutatás (1998. december 22.) a nemzeti központi bankok által támogatott Európai Központi Bank által gyűjtött egyéni statisztikai adatok bizalmasságának védelmére vonatkozó közös szabályokról és minimumelőírásokról, közzétette az Európai Központi Bank EKB/2000/12 határozata (2000. november 10.) az Európai Központi Bank egyes jogi aktusai és eszközei közzétételéről (HL L 55., 2001.2.24., 72. o.), a határozat III. mellékletében.

(5)  Az EKB/2014/14 iránymutatás (2014. március 27.) a nemzeti központi bankok által támogatott Európai Központi Bank által gyűjtött egyéni statisztikai adatok bizalmasságának védelmére vonatkozó közös szabályokról és minimumelőírásokról (HL C 186., 2014.6.18., 1. o.).

(6)  Az EKB/2014/6 határozat (2014. február 24.) a részletes hitelezési adatoknak a Központi Bankok Európai Rendszere által történő gyűjtéséhez szükséges előkészítő intézkedések megszervezéséről (HL L 104., 2014.4.8., 72. o.).

(7)  Az EKB/2014/7 ajánlás (2014. február 24.) a részletes hitelezési adatoknak a Központi Bankok Európai Rendszere által történő gyűjtéséhez szükséges előkészítő intézkedések megszervezéséről (HL C 103., 2014.4.8., 1. o.).

(8)  Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1348 határozata (2019. július 18.) a nem euroövezeti tagállamoknak a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló (EU) 2016/867 rendelet szerinti adatszolgáltató tagállamként való elismerésére vonatkozó eljárásról (EKB/2019/20) (HL L 214, 2019.8.16., 3. o.).

(9)  Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2335 iránymutatása (2017. november 23.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtésére vonatkozó eljárásokról (EKB/2017/38) (HL L 333., 2017.12.15., 66. o.).


2019.8.16.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/16


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1349 HATÁROZATA

(2019. július 26.)

a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek felvigyázásával kapcsolatos bizonyos jogköröknek a hatáskörrel rendelkező hatóság általi gyakorlására vonatkozó eljárásról és feltételekről (EKB/2019/25)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 22. cikkére, valamint 34.1. cikkének első francia bekezdésére,

tekintettel a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló, 2014. július 3-i 795/2014/EU európai központi banki rendeletre (EKB/2014/28) (1) és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 3.1. cikkének negyedik francia bekezdése felhatalmazza az eurorendszert a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására.

(2)

Az eurorendszer a fizetési rendszerek zavartalan működését többek között a felvigyázás ellátása révén mozdítja elő.

(3)

2012 áprilisában a Nemzetközi Fizetések Bankjának Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (CPSS) és a Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága (IOSCO) közösen közzétette a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveket (a továbbiakban: CPSS-IOSCO alapelvek) (2). A CPSS jogutóda, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az IOSCO ezt követően közösen az ezen alapelvekre vonatkozó útmutatást tett közzé.

(4)

A CPSS-IOSCO alapelvek értelmében a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszereknek (SIPS-ek) egyértelműen meghatározott és nyilvánosságra hozott követelmények alapján eredményes felvigyázás alá kell tartozniuk, tekintettel arra, hogy rendszerszintű kockázatokat válthatnak ki, amennyiben nincsenek megfelelően védve azon kockázatokkal szemben, amelyeknek ki vannak téve. A CPSS-IOSCO alapelvek továbbá konkrét felvigyázási elvárásokat határoznak meg a kritikus szolgáltatókra vonatkozóan, amelyektől a piaci infrastruktúra folyamatos és megfelelő működése függ. Ezen túlmenően a CPSS-IOSCO alapelvek rögzítik, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a vonatkozó feladataik ellátásához szükséges jogkörökkel és forrásokkal kell rendelkezniük, ideértve a korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó jogkört is.

(5)

Az Európai Központi Bank (EKB) a CPSS-IOSCO alapelveket és az azokat követő útmutatást a SIPS-ek tekintetében a 795/2014/EU rendelettel (EKB/2014/28) hajtotta végre.

(6)

A legmagasabb szintű felvigyázási standardok érvényesülésének biztosítása érdekében a Kormányzótanács a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 24. cikkének megfelelően felülvizsgálta az említett rendeletet annak értékelése céljából, hogy szükség van-e annak módosítására, és ezt követően elfogadta az (EU) 2017/2094 európai központi banki rendeletet (EKB/2017/32) (3), amely a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke szerinti azon jogkörét, hogy a SIPS üzemeltetőtől információkat és dokumentumokat szerezhet be, további eszközökkel egészítette ki.

(7)

Ennek megfelelően a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (1) bekezdése feljogosítja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy a SIPS üzemeltetőtől információkat és dokumentumokat szerezzen be, hogy előírja a SIPS üzemeltető számára független szakértő kijelölését a SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére, valamint, hogy helyszíni ellenőrzést végezzen vagy megbízást adjon annak elvégzésére.

(8)

Ezenkívül a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (2) bekezdése előírja az EKB számára, hogy fogadjon el határozatot a 21. cikk (1) bekezdésében említett jogkörök gyakorlásának eljárásrendjéről és feltételeiről.

(9)

A harmadik felek jogai tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkében rögzített jogköröket az arányosság, az egyenlő bánásmód, az eredményesség, a hatékonyság, az átláthatóság és a jogszerű eljárás általános elveinek megfelelően és azok fenntartásával kell gyakorolnia. Ezenkívül az ezen elveknek való megfelelés érdekében a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkében rögzített felvigyázási jogkörök gyakorlásáról szóló határozatnak előre meghatározott minimális tartalommal kell rendelkeznie, és e határozatot a felvigyázási jogkörök gyakorlása előtt közölni kell a SIPS üzemeltetővel.

(10)

Az információk és dokumentumok beszerzésére vonatkozó jogkör gyakorlásához nincs szükség formális határozatra, e jogkört a hatáskörrel rendelkező hatóság felvigyázási igényeinek megfelelően, nevezetesen a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) betartásának ellenőrzése, valamint rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására irányuló tágabb célkitűzés elősegítése érdekében gyakorolhatja.

(11)

Az eredményes felvigyázás érdekében fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult legyen a kijelölendő független szakértő típusára, a készítendő jelentés tartalmára és hatókörére, a jelentés kezelésére, a hozzáférhetővé tételét és közzétételét is ideértve, valamint a jelentés elkészítésének ütemezésére vonatkozó követelmények előírására.

(12)

A független szakértő SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére történő kijelölése során el kell kerülni az összeférhetetlenséget, és tiszteletben kell tartani bizonyos követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy a független szakértő rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges képesítésekkel, képességekkel és ismeretekkel.

(13)

A SIPS üzemeltető kritikus szolgáltatókhoz kiszervezhet a tranzakciók elszámolásához és kiegyenlítéséhez kapcsolódó bizonyos alapvető funkciókat. Amennyiben e funkciókat nem maga a SIPS üzemeltető, hanem kritikus szolgáltató látja el, fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ugyanolyan módon és mértékben gyakorolhassa a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke szerinti jogköreit a kritikus szolgáltatók tekintetében, mint a SIPS üzemeltető tekintetében. Ennek lehetővé tétele érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy a SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatókkal kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltessen, amelyek lehetővé teszik információknak, dokumentumoknak, valamint írásbeli és szóbeli magyarázatoknak a kritikus szolgáltató képviselői vagy személyzetének tagjai és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint – esettől függően – a független szakértő és a helyszíni ellenőrzést végző csoport közötti megosztását, továbbá a kritikus szolgáltató helyiségeiben helyszíni ellenőrzések folytatását.

(14)

A vészhelyzetek hatékony kezelése érdekében fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak lehetőségük legyen arra, hogy az e határozatban rögzített korlátozott esetekben és feltételek mellett eseti alapon eltekintsenek a jogköreik gyakorlásához kapcsolódó bizonyos követelményektől,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Az e határozatban használt fogalmak a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) meghatározott fogalmakkal azonos jelentéssel bírnak, és ezenkívül a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1.   „független szakértő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki nem áll olyan viszonyban, amely a SIPS, a SIPS üzemeltető vagy annak többségi részvényesei tekintetében összeférhetetlenséghez vezetne, és aki a pénzügyi piaci infrastruktúrák vizsgálatának és felülvizsgálatának lefolytatása területén különös szakértelemmel rendelkezik, különös tekintettel a pénzügyi szabályozásra, az információs rendszerekre és kommunikációs technológiákra, a pénzügyi beszámolásra vagy a könyvvizsgálatra;

2.   „független felülvizsgálat”: a SIPS működésének olyan értékelése, amelynek célja, hogy betekintést adjon az esetleges kockázatokba és sebezhetőségekbe, bizonyosságot nyújtson a SIPS üzemeltető által a kockázatok és sebezhetőségek mérséklése terén elért haladásról, valamint megerősítse a SIPS üzemeltetőnek a kockázatok és sebezhetőségek mérséklésére szolgáló politikái, eljárásai és ellenőrzései eredményességét;

3.   „vizsgálat”: tények, dokumentumok, információk és események tanulmányozása és elemzése, valamint ezek megállapításainak értelmezése ismert és általánosan használt vizsgálati módszerek alkalmazásával;

4.   „helyszíni ellenőrzés”: a SIPS üzemeltető helyiségeiben vagy a SIPS üzemeltető tevékenységeihez kapcsolódó releváns helyszínen – amennyiben a SIPS üzemeltető és a kritikus szolgáltató közötti szerződéses megállapodások az ilyen ellenőrzést lehetővé teszik, a kritikus szolgáltató helyiségeit is ideértve – folytatott vizsgálat, amelynek célja, hogy mélyreható elemzést adjon többek között az üzleti modellekről vagy irányításról, a különböző kockázatokról és a belső kontrollrendszerekről;

5.   „helyszíni ellenőrzési csoport”: a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy megbízottja, vagy adott esetben valamely másik eurorendszerbeli központi bank szakértőinek csoportja, amelyet csoportvezető irányít, és amelynek célja helyszíni ellenőrzés lefolytatása;

6.   „kritikus szolgáltató”: olyan szolgáltató, amely közvetlen szerződéses megállapodást kötött valamely SIPS üzemeltetővel annak érdekében, hogy e SIPS üzemeltető részére, valamint potenciálisan a SIPS résztvevői részére folyamatos jelleggel olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek alapvető jelentőségűek az információk bizalmasságának és integritásának biztosítása, a szolgáltatás elérhetőségének biztosítása, valamint a SIPS alapvető műveletei zavartalan működésének biztosítása szempontjából;

7.   „másik hatóság”: valamely SIPS felvigyázásáért felelős, a hatáskörrel rendelkező hatóságtól vagy a SIPS kritikus szolgáltatóinak felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi banktól eltérő hatóság, amelyre a helyszíni ellenőrzések lefolytatására vonatkozó jogkör átruházható.

2. cikk

Általános elvek

(1)   E határozat meghatározza a hatáskörrel rendelkező hatóság által a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (1) bekezdése szerinti jogkörök gyakorlása során követendő eljárást és betartandó feltételeket.

(2)   A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikkének (1) bekezdése szerinti jogköreinek gyakorlása során a hatáskörrel rendelkező hatóság:

a)

figyelembe veszi a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) célkitűzéseit és azoknak az adott ügy körülményeire való alkalmazhatóságát, és a SIPS üzemeltetőre rótt szükségtelen teher elkerülése érdekében csak olyan jogköröket gyakorol, amelyek e célkitűzésekkel és az adott ügy körülményeivel arányosak;

b)

következetesen azonos követelményeket alkalmaz a hasonló SIPS üzemeltetőkre, vagy megindokolja a SIPS üzemeltetők eltérő kezelését.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság – a 11. cikk sérelme nélkül – írásban értesíti a SIPS üzemeltetőt a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában foglalt jogkörei bármelyikének gyakorlásáról szóló határozatáról.

(4)   A (3) bekezdésben említett határozat a következőket rögzíti:

a)

a határozat jogalapja és indokolás;

b)

a gyakorlásra kerülő jogkör;

c)

a gyakorlásra kerülő jogkörtől függően a 4–7. cikkben meghatározott bármely további követelmény;

d)

amennyiben a gyakorlásra kerülő jogkör esetében a helyszíni ellenőrzés végzésére vonatkozó jogkörről van szó, és az érintett SIPS üzemeltető írásbeli értesítésétől a 11. cikknek megfelelően eltekintenek, a SIPS üzemeltető előzetes tájékoztatása nélküli eljárás indokai;

e)

annak megjelölése, hogy a SIPS üzemeltető milyen alapon támadhatja meg a határozatot.

(5)   A független szakértő, illetve adott esetben a helyszíni ellenőrzési csoport a következő jogkörökkel rendelkezik:

a)

a 3. cikknek megfelelően az információk vagy dokumentumok benyújtásának előírására való jog;

b)

a SIPS üzemeltető üzleti könyveinek és nyilvántartásainak megvizsgálására, valamint az ilyen üzleti könyvekből és nyilvántartásokból másolatok vagy kivonatok készítésére való jog, azon üzleti könyveket és nyilvántartásokat is beleértve, amelyek a SIPS kritikus szolgáltatói által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak, amennyiben a SIPS üzemeltető és a kritikus szolgáltató közötti szerződéses megállapodások ezt lehetővé teszik;

c)

a SIPS üzemeltető vagy kritikus szolgáltatói (ez utóbbi esetben csak annyiban, amennyiben a SIPS üzemeltető és a kritikus szolgáltató közötti szerződéses megállapodások ezt lehetővé teszik, és az adott kritikus szolgáltató által a SIPS részére nyújtott szolgáltatások vonatkozásában) bármely képviselőjétől vagy személyzete bármely tagjától írásbeli vagy szóbeli magyarázatok kéréséhez való jog;

d)

bármely egyéb olyan személy meghallgatása, aki jogszabály vagy szerződés alapján köteles a vizsgálat, független felülvizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés tárgyához kapcsolódó információgyűjtés céljára információkat szolgáltatni.

(6)   A vizsgálat vagy független felülvizsgálat lezárását követően a független szakértő a SIPS üzemeltető és a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátja jelentésének tervezetét, majd a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott formátumban és szerkezetet követve e hatóság rendelkezésére bocsátja végleges jelentését. A független szakértő biztosítja, hogy a jelentésben szereplő minden megállapítás bizonyítékokon alapuljon és legjobb tudomása és meggyőződése szerint pontos legyen.

(7)   A helyszíni ellenőrzés lezárását követően a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető rendelkezésére bocsátja jelentésének tervezetét.

(8)   A SIPS üzemeltetőnek lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy írásban észrevételeket tegyen a független szakértő vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság által rendelkezésére bocsátott jelentéstervezetre. A SIPS üzemeltető igazgatósága a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a független szakértő részére történő benyújtás vagy visszaküldés előtt jóváhagyja és aláírja a végleges jelentést.

(9)   A vizsgálatokkal, független felülvizsgálatokkal vagy helyszíni ellenőrzésekkel összefüggésben végzett munkája tekintetében minden személyt szakmai titoktartási kötelezettség terhel. Az e határozat alapján cserélt minden információt bizalmasként kell kezelni, kivéve, ha az információ felfedését az uniós vagy a nemzeti jog előírja.

(10)   A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke szerinti vizsgálatok, független felülvizsgálatok vagy helyszíni ellenőrzések megállapításait a hatáskörrel rendelkező hatóság közzéteheti olyan részletességi szinten, amely nem biztosítja az egyes rendszerek vagy üzemeltetők azonosítását, illetve egyébként közzéteheti a SIPS üzemeltető hozzájárulásával.

3. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság információk és dokumentumok beszerzésére vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy bocsásson a rendelkezésére minden olyan információt és dokumentumot, amely a 795/2014/EU rendelettel (EKB/2014/28) az e hatóságra ruházott felvigyázási feladatok hatékony és eredményes ellátásához szükséges, ideértve a felvigyázási célokra rendszeres időközönként és meghatározott formátumban szolgáltatandó információkat és dokumentumokat is.

(2)   Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban előírja a SIPS üzemeltető számára, hogy információkat és dokumentumokat bocsásson rendelkezésre, a hatáskörrel rendelkező hatóság meghatározza a következőket:

a)

a rendelkezésre bocsátandó információ vagy dokumentum;

b)

az információ vagy dokumentum formátuma, valamint a rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárás;

c)

az információ vagy dokumentum rendelkezésre bocsátására vonatkozó határidő, illetve adott esetben az, hogy azt milyen időközönként kell rendelkezésre bocsátani, a SIPS üzemeltető azon általános kötelezettségétől függetlenül, hogy indokolatlan késedelem nélkül válaszoljon.

(3)   A SIPS üzemeltető az információt vagy dokumentumot a határidőn belül, illetve adott esetben a kért időközönként rendelkezésre bocsátja, kivéve, ha bizonyítani tudja a hatáskörrel rendelkező hatóság felé, hogy fennáll a következő körülmények valamelyike:

a)

az információ vagy dokumentum nem áll azonnal rendelkezésre;

b)

az információ vagy dokumentum nem kizárólag a SIPS üzemeltető tulajdonában áll vagy nem kizárólag annak tevékenységére vonatkozik, ezért harmadik fél hozzájárulását kell beszerezni ahhoz, hogy az adott információt vagy dokumentumot a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsáthassák.

Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság elfogadja az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy e körülmények valamelyike áll fenn, további időt biztosíthat a SIPS üzemeltető számára az adott információ vagy dokumentum rendelkezésre bocsátására.

(4)   A SIPS üzemeltető és személyzete a szakmai titoktartás alapján nem mentesül az e határozat alapján fennálló, információk vagy dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségei teljesítése alól.

(5)   A SIPS üzemeltető a harmadik felekkel, többek között a kritikus szolgáltatókkal kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltet, amelyek az e harmadik felek által a SIPS részére nyújtott szolgáltatással összefüggésben lehetővé teszik információknak és dokumentumoknak a hatáskörrel rendelkező hatósággal, a független szakértővel és a helyszíni ellenőrzési csoporttal történő megosztását.

4. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság független szakértő kijelölésének előírására vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy jelöljön ki független szakértőt az 5. cikk szerinti vizsgálat vagy a 6. cikk szerinti független felülvizsgálat elvégzésére. A hatáskörrel rendelkező hatóság értesíti a SIPS üzemeltetőt arra vonatkozó határozatáról, hogy a SIPS üzemeltetőnek a 2. cikk (4) bekezdésével összhangban független szakértőt kell kijelölnie. A SIPS üzemeltető viseli a független szakértő kijelöléséhez kapcsolódó összes költséget.

(2)   A független szakértő kijelölése során a SIPS üzemeltető szükség esetén konzultál a kritikus szolgáltatójával.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a SIPS üzemeltetőt független szakértő kijelölésére kötelező határozata legalább a következő követelményeket és információkat tartalmazza:

a)

azt, hogy a SIPS üzemeltető által kijelölendő független szakértő az elmúlt két évben közvetlenül vagy közvetetten nem vett részt az adott SIPS üzemeltetésében vagy felvigyázásában, valamint, hogy rendelkezik a vizsgálatok és független felülvizsgálatok céljára szükséges különös szakértelemmel, többek között például a pénzügyi piaci infrastruktúrák, a pénzügyi szabályozás, az információs rendszerek és kommunikációs technológiák, a kockázatkezelés, a pénzügyi beszámolás vagy könyvvizsgálat területére vonatkozó szakértelemmel;

b)

a független szakértő szerepére, kötelezettségeire és jogköreire vonatkozó részletes információk, valamint azon területre vonatkozó részletes információk, amelyre vonatkozóan a független szakértőnek szakértelemmel, képességekkel és ismeretekkel kell rendelkeznie;

c)

azt, hogy a SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a független szakértő rendelkezik az előírt képesítésekkel, képességekkel és ismeretekkel, és feladatait összeférhetetlenségtől mentesen, az e cikk (5)–(7) bekezdésében rögzített követelményeknek megfelelően látja el;

d)

a határidő, ameddig a független szakértőt ki kell jelölni;

e)

azt, hogy a SIPS üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot arról, hogyan tett eleget a hatáskörrel rendelkező hatóság által előírt követelményeknek, és rendelkezésre kell bocsátania az e tekintetben releváns útmutatásokat;

f)

a SIPS üzemeltetőnek az e cikk (13) bekezdésének céljaira rendelkezésre kell bocsátania a független szakértő kapcsolattartási adatait.

(4)   A hatáskörrel rendelkező hatóság azon határozata, amellyel a SIPS üzemeltetőt független szakértő kijelölésére kötelezi, a fenti (3) bekezdésben megjelölteken kívül további követelményeket is tartalmazhat. A SIPS üzemeltető a független szakértővel kötött szerződéses megállapodásaihoz mellékletként csatolja a hatáskörrel rendelkező hatóság azon határozatát, amellyel az független szakértő kijelölésére kötelezte.

(5)   A független szakértő feladatai ellátása során a 6. cikk (3) bekezdésében említett valamennyi jogkörrel rendelkezik.

(6)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a vizsgálat vagy független felülvizsgálat elvégzésére kijelölt független szakértő a következő minimális képesítésekkel rendelkezik:

a)

megszerzett egyetemi végzettség vagy azzal egyenértékű képesítés; vagy

b)

uniós tagállam által kiadott vagy elismert, azon szakterületek egyikére vonatkozó szakmai kompetenciát igazoló bizonyítvány vagy oklevél, amely területen a független szakértőnek a vizsgálat vagy független felülvizsgálat céljára szakértelemmel kell rendelkeznie.

(7)   Amennyiben a (6) bekezdésben előírt képesítések melletti gyakorlati tapasztalat biztosítása érdekében szükséges, a hatáskörrel rendelkező hatóság azt is megkövetelheti, hogy a SIPS üzemeltető biztosítsa, hogy a független szakértő (lehetőleges 3 éves vagy annál hosszabb) tapasztalattal rendelkezik a hasonló vizsgálatok vagy független felülvizsgálatok, vagy a pénzügyi szektorbeli vállalatok részére végzett, ezekkel egyenértékű átvizsgálások lefolytatása terén. A hatáskörrel rendelkező hatóság ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatra vonatkozó további követelmény előírása előtt figyelembe veszi a vizsgálat vagy független felülvizsgálat potenciális újdonságát és a korlátozásokat, amelyeket e további követelmények a potenciális jövőbeli szakértők számára jelenthetnek. A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a független szakértőre szakmai etikai elvek vonatkozzanak, amelyek kiterjednek legalább a közérdekű feladatára, integritására és objektivitására, valamint szakmai kompetenciájára és a kellő gondosságra.

(8)   A független szakértő alkalmazása során a SIPS üzemeltető megfelelő bizonyítékokat kér a (6) és a (7) bekezdésben említett képesítésekre és tapasztalatra vonatkozóan. A SIPS üzemeltető tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a kiválasztott független szakértő személyazonosságáról, valamint – a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére – arról, hogy a független szakértő kijelölése hogyan tesz eleget a (6) és a (7) bekezdés követelményeinek. A hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult arra, hogy a SIPS üzemeltető számára másik független szakértő kijelölését írja elő, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a SIPS üzemeltető által választott független szakértő nem felel meg az e határozatban vagy a független szakértő kijelölését előíró határozatban rögzített követelményeknek.

(9)   Amennyiben ezt a hatáskörrel rendelkező hatóság nem határozza meg, a SIPS üzemeltető – a hatáskörrel rendelkező hatóság által megjelölt hatókörtől függően – megállapodhat a független szakértővel a vizsgálat vagy független felülvizsgálat pontos kezdő időpontjáról és időtartamáról, ideértve azokat az eseteket is, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság azt kéri, hogy a független felülvizsgálatot időszakonként végezzék el.

(10)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a független szakértő a vizsgálat vagy független felülvizsgálat teljes időtartama alatt hozzáférjen az 5., illetve 6. cikk szerinti vizsgálat, illetve független felülvizsgálat céljára szükséges valamennyi dokumentumhoz és információhoz. A 2. cikk (5) bekezdésének c) pontját illetően a SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatóival kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltet, amelyek lehetővé teszik, hogy a független szakértő hozzáférhessen a kritikus szolgáltató képviselőnek vagy személyzete tagjainak magyarázataihoz, valamint lehetővé teszik információk továbbítását a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankhoz a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően.

(11)   A SIPS üzemeltető lehetővé teszi a független szakértő számára, hogy vizsgálatokat vagy független felülvizsgálatokat folytasson a SIPS üzemeltető helyiségeiben, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság értékelése szerint ez biztosítja a vizsgálatok vagy független felülvizsgálatok hatékony és eredményes lefolytatását.

(12)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a vizsgálatok vagy független felülvizsgálatok végzése tekintetében a független szakértő szolgáltatásainak nyújtására vonatkozó szerződéses megállapodások arra vonatkozó kötelezettséget írjanak elő a független szakértő számára, hogy a független felülvizsgálat vagy vizsgálat elvégzésére meghatározott határidő lejártát követően válaszoljon a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a megállapításokkal kapcsolatos kérdéseire.

(13)   A hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető előzetes tájékoztatását követően közvetlenül is kommunikálhat a független szakértővel.

5. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság vizsgálat elvégzésének előírására vonatkozó jogkörének gyakorlása

A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy a 4. cikknek megfelelően jelöljön ki független szakértőt vizsgálat lefolytatására, amennyiben ezt a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt célkitűzések elérése érdekében szükségesnek tartja.

6. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság független felülvizsgálat elvégzésének előírására vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja a SIPS üzemeltető számára, hogy a 4. cikknek megfelelően jelöljön ki független szakértőt független felülvizsgálat lefolytatására, amennyiben ezt a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt célkitűzések elérése érdekében szükségesnek tartja.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság előírhatja, hogy a független felülvizsgálatra működési, biztonsági, kockázatkezelési, üzleti vagy jogi okokhoz kapcsolódó, előre meghatározott hatókörben egyszeri alapon, vagy kivételes esetekben rendszeres időközönként kerüljön sor. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság rendszeres időközönkénti független felülvizsgálatot ír elő, meghatározza és indokolja ezen időközöket és e független felülvizsgálat hatókörét, valamint annak végét.

(3)   A független felülvizsgálat hatóköre egy vagy több tárgykörre terjedhet ki, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság választ ki és megfelelően megindokol. A független szakértő jogosult arra, hogy a SIPS-től bármely információt begyűjtsön, amelyet a független felülvizsgálat hatókörébe tartozó tárgykör vagy tárgykörök átfogó megértése érdekében szükségesnek ítél.

7. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkörének gyakorlása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság helyszíni ellenőrzést folytathat, vagy a helyszíni ellenőrzések lefolytatásával a 8. cikknek megfelelően másik hatóságot bízhat meg, amennyiben ezt a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt célkitűzések elérése érdekében szükségesnek tartja.

(2)   E határozat 2. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzések folytatására vonatkozó jogkört gyakorolja, az ellenőrzést elrendelő határozat meghatározza legalább a következőket:

a)

a helyszíni ellenőrzés tárgya és célja;

b)

az a tény, hogy a helyszíni ellenőrzésnek alávetett jogi személy részéről a helyszíni ellenőrzés bármely akadályozása a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) megsértésének minősül, a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezetet a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt legalább 10 munkanappal értesíti a határozatról és a helyszíni vizsgálati csoport tagjainak személyazonosságáról.

(4)   A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a helyszíni ellenőrzést a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezettel együttműködésben előre meghatározott hatókörben és időn belül folytassák le. Amennyiben azonban a hatáskörrel rendelkező hatóság szükségesnek tartja, a helyszíni ellenőrzés során – a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezettel közlendő – felülvizsgált határozattal kibővítheti a helyszíni ellenőrzés hatókörét és meghosszabbíthatja annak határidejét.

(5)   A SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatóival kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket szerepeltet, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyszíni ellenőrzést a kritikus szolgáltató helyiségeiben is lefolytassák. E kikötéseknek lehetővé kell tenniük a hatáskörrel rendelkező hatóság számára, hogy a helyszíni ellenőrzési folyamatba bevonja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot, többek között a releváns információk cserére érdekében. A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy e szerződéses megállapodások azt is lehetővé tegyék, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság hozzáférjen a kritikus szolgáltató képviselői vagy személyzetének tagjai által az e szolgáltatók SIPS részére nyújtott szolgáltatásával kapcsolatban adott írásbeli vagy szóbeli magyarázatokhoz. A SIPS üzemeltető a kritikus szolgáltatóival kötött szerződéses megállapodásaiban olyan kikötéseket is szerepeltet, amelyek hozzáférést biztosítanak a hatáskörrel rendelkező hatóság számára a kritikus szolgáltatóra vonatkozó azonos hatókörű és jellegű korábbi, a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bank által lefolytatott helyszíni ellenőrzések információihoz és megállapításaihoz.

8. cikk

A helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkör átruházása

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság az alkalmazandó releváns nemzeti jogban és a hatáskörrel rendelkező hatóság belső eljárási szabályaiban meghatározott feltételek mellett átruházhatja a helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkört valamely másik hatóságra, feltéve, hogy e hatóság és annak vizsgálati csoportja bizalmasan kezeli a SIPS üzemeltetőtől kapott információkat és dokumentumokat és betartja a 7. cikk vonatkozó elveit, valamint a helyszíni ellenőrzés lefolytatására vonatkozó további belső szervezeti szabályokat, feltéve továbbá, hogy a jogkört átruházó hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés tekintetében továbbra is teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság, a másik hatóság és a SIPS üzemeltető tiszteletben tartja a helyszíni ellenőrzési eljárás bizalmas jellegét.

9. cikk

A hatóságokkal való együttműködés

(1)   A valamely SIPS tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság az általa hozott határozat alapján gyakorolja a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 21. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett jogköröket. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nemzeti központi bank, az ilyen határozatról annak elfogadásakor tájékoztatja az eurorendszert.

(2)   Amennyiben a SIPS üzemeltető személyzete akadályozza a hatáskörrel rendelkező hatóság által a jelen határozatnak megfelelően előírt helyszíni ellenőrzést, a mechanizmusban részt vevő érintett tagállam nemzeti központi bankja – a nemzeti jognak megfelelően – biztosítja a szükséges segítséget az ellenőrzési csoport tagjai számára. Ez a segítség a helyszíni ellenőrzéshez szükséges mértékben magában foglalja bármely helyiség, üzleti könyv vagy nyilvántartás zár alá vételét. Amennyiben az érintett nemzeti központi bank erre nem jogosult, hatáskörében eljárva más nemzeti hatósághoz fordul a szükséges segítségért.

(3)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzéshez vagy az e cikk (2) bekezdésének megfelelően nyújtandó segítséghez az alkalmazandó nemzeti jog szerint igazságügyi hatóság engedélye szükséges, úgy ezt az engedélyt a helyszíni ellenőrzést végző hatóság kérelmezi.

(4)   Amennyiben a SIPS üzemeltetőre vonatkozó vizsgálat vagy független felülvizsgálat részeként a független szakértőnek a 2. cikk (5) bekezdésében foglalt jogokat a SIPS kritikus szolgáltatói tekintetében kell gyakorolnia, a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot az e jogok gyakorlására vonatkozó szándékról, valamint a vizsgálat vagy független felülvizsgálat elvégzését követően tájékoztathatja az adott központi bankot a vizsgálat vagy független felülvizsgálat megállapításairól.

(5)   Amennyiben szükségesnek tartják, hogy a helyszíni ellenőrzésre a kritikus szolgáltató helyiségeiben is sor kerüljön, a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető értesítését megelőzően tájékoztatja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot a tervezett helyszíni ellenőrzésről.

(6)   Amennyiben a SIPS kritikus szolgáltatójának felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bank már elvégzett azonos hatókörű és jellegű helyszíni ellenőrzést, a SIPS tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság dönthet arról, hogy e helyszíni ellenőrzés megállapításaira támaszkodik-e vagy saját helyszíni ellenőrzést folytat le. E tekintetben a hatáskörrel rendelkező hatóság felkérheti a kritikus szolgáltatót, hogy biztosítson hozzáférést a rendelkezésére álló, vonatkozó információkhoz és megállapításokhoz, vagy hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság e megállapításokhoz a központi banknál férjen hozzá. Amennyiben még nem került sor helyszíni ellenőrzésre, illetve azonos hatókörű és jellegű helyszíni ellenőrzésre, a SIPS tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság belátása szerint lefolytathatja a helyszíni ellenőrzést a kritikus szolgáltató helyiségeiben is. Ennek során a hatáskörrel rendelkező hatóság – a központi bankok hatáskörére és felelősségére figyelemmel – bevonhatja a kritikus szolgáltató felvigyázását vagy felügyeletét ellátó központi bankot a helyszíni ellenőrzési folyamatba, valamint a helyszíni ellenőrzés elvégzését követően tájékoztathatja e központi bankot a helyszíni ellenőrzés megállapításairól.

(7)   Amennyiben szükségesnek tartják, hogy a helyszíni ellenőrzésre a kritikus szolgáltató helyiségeiben is sor kerüljön, a hatáskörrel rendelkező hatóság a 2. cikk (4) bekezdésének megfelelően a SIPS üzemeltető értesítésével egyidejűleg a kritikus szolgáltatót is értesíti az ellenőrzésről.

10. cikk

A meghallgatáshoz való jog és az információkhoz való hozzáférés

(1)   A független szakértő vagy adott esetben a helyszíni ellenőrzési csoport figyelembe veszi a SIPS üzemeltető által a független felülvizsgálat, a vizsgálat vagy a helyszíni ellenőrzés során benyújtott észrevételeket, és megállapításaikat olyan tényekre alapozzák, amelyekre vonatkozóan a SIPS üzemeltetőnek lehetősége volt észrevételeket tenni.

(2)   A megállapításokról szóló jelentés benyújtásakor a hatáskörrel rendelkező hatóság, a független szakértő vagy a helyszíni ellenőrzési csoport értesíti a SIPS üzemeltetőt. A SIPS üzemeltetőnek jogában áll betekinteni a jelentésbe, amennyiben ez nem sérti más személyeknek és jogalanyoknak az üzleti titkaik védelmére irányuló jogos érdekét. A jelentésbe való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

11. cikk

Bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzések

A 7. cikk (3) bekezdésétől eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóság nem köteles előre tájékoztatni a helyszíni ellenőrzésnek alávetett szervezetet az ilyen ellenőrzésről, amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy a SIPS zavartalan működését fenyegető súlyos körülmények állnak fenn, vagy ha az, ha a szervezetet tájékoztatnák a helyszíni ellenőrzés elvégzésének szükségességéről, veszélyeztethetné az ellenőrzés eredményeit. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés elvégzését elrendelő határozat rögzíti azon okokat, amelyek az adott szervezet előzetes értesítése nélküli eljárást indokolják, és e határozatot csak az ellenőrzés kezdetét követően bocsátják a szervezet rendelkezésére.

12. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság és a SIPS üzemeltető közötti nyelvhasználati szabályok

(1)   A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) alapján felvigyázás alatt álló SIPS üzemeltető által az e határozat 3. cikkének megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóság részére küldött minden dokumentumot az Unió bármelyik – a SIPS üzemeltető által választott – hivatalos nyelvén meg lehet szövegezni.

(2)   A felvigyázás alatt álló SIPS üzemeltető elfogadhatja, hogy kizárólag az Unió egyik hivatalos nyelvét használja a hatáskörrel rendelkező hatósággal történő írásbeli kommunikáció során. A SIPS üzemeltető az egy nyelv használatára vonatkozó hozzájárulását visszavonhatja vagy dönthet úgy, hogy e jogáról eseti jelleggel, bizonyos írásbeli kommunikáció céljára lemond az eljárás felgyorsítása érdekében, anélkül, hogy ez a jövőbeli eljárásokat érintené. A hozzájárulás visszavonása a felvigyázási eljárásnak csak a még le nem folytatott vonatkozásait érinti.

(3)   A SIPS üzemeltető kérheti, hogy a vizsgálatot, független felülvizsgálatot vagy helyszíni ellenőrzést a felvigyázási eljárás céljára elfogadott nyelvtől eltérő uniós hivatalos nyelven folytassák le. Amennyiben ezt kívánja tenni, a SIPS üzemeltetőnek a vizsgálat, független felülvizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt megfelelő időben előre értesítenie kell e szándékáról a hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy a független szakértőt, hogy az megtehesse a szükséges intézkedéseket.

13. cikk

Záró rendelkezések

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. július 26-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)   HL L 217., 2014.7.23., 16. o.

(2)  Elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján: www.bis.org

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2094 rendelete (2017. november 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) módosításáról (EKB/2017/32) (HL L 299., 2017.11.16., 11. o.).