24.7.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/1

A TANÁCS (EU) 2019/1255 HATÁROZATA

(2019. július 18.)

az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel az Európai Beruházási Bank kérésére,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)	Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: a Bank) Igazgatótanácsa a 2018. december 11-i ülésén jóváhagyta az irányításra vonatkozóan a 2018. július 17-i ülésen előterjesztett változtatások bevezetésének ütemtervét.

(2)	A Bank Kormányzótanácsának 2018. június 22-i határozata alapján összehívtak egy részvényesekből álló magas szintű munkacsoportot, amelynek azt kell megvizsgálnia, hogy egyes tagállamoknak milyen lehetőségei vannak további tőkejegyzésre a Bankban.

(3)	Indokolt Lengyelország jegyzett tőkéjét – kérésének megfelelően – 5 386 000 000 euróval megemelni.

(4)	Szintén indokolt Románia jegyzett tőkéjét – kérésének megfelelően – 125 452 381 euróval megemelni.

(5)	Az emelések nyomán módosítani kell a Bank Igazgatótanácsában részt vevő helyetteseknek a tagállami csoportok által közös megegyezéssel történő jelölésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6)	Az Bank alapokmányát ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen módosul:

a)	a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bank tőkéje 248 795 606 881 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek:”;

a Lengyelországra, illetve Romániára vonatkozó sorok helyébe a következő sorok lépnek:

„Lengyelország

11 366 679 827 ”

„Románia

1 639 379 073 ”;

A 9. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:

—	két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,

—	két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,

—	két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,

—	két helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

—	három helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

—	három helyettest a Horvát Köztársaság, Magyarország és a Lengyel Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

—	négy helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

—	hat helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

—	hat helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

—	egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”

2. cikk

Ezt a határozatot az (EU) 2019/654 tanácsi határozat (3) alkalmazásának kezdőnapjától számított egy hónap elteltével kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) A 2019. április 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A 2019. május 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) A Tanács (EU) 2019/654 határozata (2019. április 15.) az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló (5.) jegyzőkönyv módosításáról (HL L 110., 2019.4.25., 36. o.).

24.7.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1258 IRÁNYELVE

(2019. július 23.)

a 80/181/EGK tanácsi irányelv mellékletének az SI-alapegységek meghatározása tekintetében a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mérőműszerekre és a metrológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

A 80/181/EGK tanácsi irányelv (2) meghatározza az Unióban alkalmazandó mértékegységeket, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a mérések és mennyiségjelölések összhangban legyenek az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (CGPM) által elfogadott, 1875. május 20-án Párizsban aláírt méteregyezménnyel létrehozott Nemzetközi Mértékegységrendszerrel (SI).

(2)

A 2009/34/EK irányelv meghatározza az egyedi – többek között a mérőműszerekre és azok műszaki követelményeire, a mérési egységekre, valamint a mérési és metrológiai ellenőrzés módszereinek összehangolására vonatkozó – irányelvek elfogadásának általános keretét. Az említett irányelv 16. cikke értelmében a Bizottság a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosíthatja az 1. cikkében említett egyedi irányelvek mellékleteit, beleértve a 80/181/EGK irányelv mellékletének I. fejezetét.

(3)	2011. évi 24. ülésén a CGPM döntést hozott az SI új, az alapvető fizikai állandók és más természeti állandók közül kiválasztott hét definiáló konstanson alapuló meghatározásának módjáról. E döntés megerősítést nyert a CGPM 2014. évi 25. ülésén.

(4)

A CGPM 2018. évi 26. ülésén a résztvevők elfogadták az SI-alapegységek új meghatározásait. Az új meghatározások a definíciókban szereplő konstansok rögzített számértékeinek új elvén alapulnak, és 2019. május 20-tól lépnek hatályba. Az új meghatározások várhatóan javítják az SI-alapegységek hosszú távú stabilitását és megbízhatóságát, valamint a mérések pontosságát és egyértelműségét.

(5)

A CGPM által elfogadott új meghatározások tükrözik a méréstudomány és az etalonok legújabb fejlesztéseit. Az SI-alapegységek 80/181/EGK irányelvben szereplő meghatározásainak a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása, és ezáltal az SI egységes alkalmazásához való hozzájárulás érdekében az említett meghatározásokat összhangba kell hozni az új meghatározásokkal.

(6)	A 80/181/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	A 80/181/EGK irányelv egységes végrehajtása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az új jogi szabályozás valamennyi tagállamban ugyanattól a naptól kezdve legyen alkalmazandó, az átültetés időpontjától függetlenül.

(8)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/34/EK irányelv 16. cikkében említett, az irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Módosítás

A 80/181/EGK irányelv melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb 2020. május 13-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket 2020. június 13-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 106., 2009.4.28., 7. o.

(2) A Tanács 80/181/EGK irányelve (1979. december 20.) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 1980.2.15., 40. o.).

MELLÉKLET

A melléklet I. fejezetének 1.1. pontja helyébe a következő lép:

„1.1. Az SI alapegységei

Mennyiség	Az egység
Mennyiség	neve	jele
Idő	másodperc	s
Hosszúság	méter	m
Tömeg	kilogramm	kg
Áramerősség	amper	A
Termodinamikai hőmérséklet	kelvin	K
Anyagmennyiség	mól	mol
Fényerősség	kandela	cd

Az SI-alapegységek meghatározásai:

Az idő mértékegysége

A másodperc (jele: s) az idő SI-mértékegysége. Definíció szerint a cézium-133 atom Δν Cs perturbálatlan alapállapoti hiperfinom átmeneti frekvenciájának rögzített számértéke legyen 9 192 631 770, amely Hz egységben van kifejezve, ami megegyezik a s–1-nel.

A hosszúság mértékegysége

A méter (jele: m) a hosszúság SI-mértékegysége. Definíció szerint a vákuumbeli fénysebesség (c) rögzített számértéke legyen 299 792 458, amely m/s egységben van kifejezve, ahol a másodpercet Δν Cs határozza meg.

A tömeg mértékegysége

A kilogramm (jele: kg) a tömeg SI-mértékegysége. Definíció szerint a Planck-állandó (h) rögzített számértéke legyen 6,626 070 15 × 10– 34, amely J s egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg m2 s– 1-nel, ahol a métert és a másodpercet c, illetve Δν Cs határozza meg.

Az áramerősség mértékegysége

Az amper (jele: A) az áramerősség SI-mértékegysége. Definíció szerint az elemi töltés (e) rögzített számértéke legyen 1,602 176 634 × 10– 19, amely C egységben van kifejezve, ami megegyezik az A s-mal, ahol a másodpercet Δν Cs határozza meg.

A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége

A kelvin (jele: K) a termodinamikai hőmérséklet SI-mértékegysége. Definíció szerint a Boltzmann-állandó (k) rögzített számértéke legyen 1,380 649 × 10– 23, amely J K– 1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg m2 s– 2 K– 1-nel, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c, illetve Δν Cs határozza meg.

Az anyagmennyiség mértékegysége

A mól (jele: mol) az anyagmennyiség SI-mértékegysége. Egy mól pontosan 6,022 140 76 × 1023 elemi egységet tartalmaz. Ez a szám az Avogadro-állandó (N A) rögzített értéke mol– 1 egységben kifejezve, az ún. Avogadro-szám.

Az anyagmennyiség (jele: n) egy rendszer meghatározott elemi egységei számának a mérőszáma. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, elektron, bármely más részecske vagy meghatározott részecskecsoport.

A fényerősség mértékegysége

A kandela (jele: cd) az egy adott irányban mért fényerősség SI-mértékegysége. Definíció szerint az 540 × 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus sugárzás fényhatásfoka állandójának K cd rögzített számértéke legyen 683, amely lm W– 1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a cd sr W– 1-nel, vagy a cd sr kg– 1 m– 2 s3-nal, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c és Δν Cs határozza meg.

1.1.1. A hőmérséklet származtatott SI-mértékegységének speciális megnevezése és jele a Celsius-hőmérséklet kifejezésére

Mennyiség	Egység
Mennyiség	neve	jele
Celsius-hőmérséklet	Celsius-fok	°C

A Celsius-hőmérséklet t a t = T – T0 , azaz a két termodinamikai hőmérséklet, T és T 0 különbségeként van definiálva, ahol T 0 = 273,15 K. A hőmérsékletkülönbség, illetve hőmérséklet intervallum kelvinben, illetve Celsius-fokban is kifejezhető. A »Celsius-fok« egység és a »kelvin« egység egyenlő.”

24.7.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/10

AZ EURÓPAI VEGYIANYAG-ÜGYNÖKSÉG HATÁROZATA

(2019. június 20.)

a személyes adatoknak az Európai Vegyianyag-ügynökség működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról

AZ EURÓPAI VEGYIANYAG-ÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓSÁGA (a továbbiakban: Ügynökség),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 1725/2018 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 78. cikkére,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2019. május 14-i véleményére, valamint az európai adatvédelmi biztosnak az új rendelet 25. cikkével és a belső szabályokkal kapcsolatos útmutatására,

a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	Az Ügynökség az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján végzi tevékenységeit.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendelet 14–22., 35. és 36. cikkének alkalmazása, továbbá – a 14–22. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a 4. cikk alkalmazása az Ügynökség által elfogadott belső szabályok alapján korlátozható, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak ezek a korlátozások.

(3)	Ezek a belső szabályok – beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket is – nem alkalmazhatók, amennyiben a Szerződések alapján elfogadott valamely jogi aktus korlátozza az érintettek jogait.

(4)	Amennyiben az ECHA az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira tekintettel végzi feladatait, vizsgálnia kell, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben meghatározott valamely mentesség.

(5)

Az Ügynökség adminisztratív működése keretében igazgatási vizsgálatokat, fegyelmi eljárásokat folytathat, az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatban előzetes tevékenységeket végezhet, a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekben járhat el, a zaklatások megelőzésére irányuló (hivatalos és nem hivatalos) eljárásokban járhat el, belső és külső panaszokat bírálhat el, belső ellenőrzéseket végezhet, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban vizsgálatokat és belső (informatikai) biztonsági vizsgálatokat végezhet.

(6)

Az Ügynökség a személyes adatok különböző kategóriáit kezeli, ideértve a tényszerű adatokat (objektív adatok, például a személyazonosító adatok, kapcsolattartási adatok, szakmai adatok, adminisztratív adatok, meghatározott forrásból származó adatok, elektronikus hírközlési és forgalmi adatok) és/vagy a nem tényszerű adatokat (az ügyhöz kapcsolódó szubjektív adatok, például indokolás, viselkedési adatok, értékelések, teljesítményre és magatartásra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyával összefüggő vagy ahhoz kapcsolódóan előterjesztett adatok).

(7)	Az ügyvezető igazgató által képviselt Ügynökség jár el adatkezelőként függetlenül attól, hogy az Ügynökségen belül az adatkezelői feladatkört átruházzák annak érdekében, hogy tükrözze a személyesadat-kezelési műveletekért való felelősséget.

(8)

A személyes adatokat biztonságos elektronikus környezetben vagy papír alapon kell tárolni, amely megakadályozza az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az adatok illetéktelenek számára történő továbbítását. A kezelt személyes adatokat addig őrzik, ameddig szükséges és megfelelő azon célokból, amelyek alapján az Ügynökség adatvédelmi tájékoztatóiban, adatvédelmi nyilatkozataiban vagy feljegyzéseiben meghatározott ideig kezelik az adatokat.

(9)

Az igazgatási vizsgálatok, a fegyelmi eljárások, az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek, a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyek, a zaklatási ügyekben indult (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, a belső és külső panaszok elbírálása, a belső ellenőrzések, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban folytatott vizsgálat, valamint a belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével folytatott biztonsági vizsgálatok keretében az Ügynökség által végzett valamennyi adatkezelési műveletre alkalmazni kell a belső szabályokat.

(10)

A belső szabályokat alkalmazni kell a fentebb említett eljárások megindulása előtt, ezen eljárások során és az ezen eljárások eredményeinek nyomon követése során végzett adatkezelési műveletekre. A belső szabályok alkalmazásának ki kell terjednie az Ügynökség által a nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szervezeteknek az igazgatási vizsgálatokon kívül nyújtott támogatásra és együttműködésre is.

(11)	Azokban az esetekben, amikor ezek a belső szabályok alkalmazandók, az Ügynökségnek indokolnia kell, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és hogy azok tiszteletben tartják az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(12)

E kereten belül a fenti eljárások során az Ügynökség köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani az érintettek alapvető jogait, különösen az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez, valamint törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az adatvédelmi incidens érintettel való közléséhez fűződő jogot és a hírközlés bizalmas jellegét.

(13)

Az Ügynökség azonban rákényszerülhet arra, hogy korlátozza az érintettek tájékoztatását és más jogait, különösen annak érdekében, hogy megvédje saját vizsgálatait, a más hatóságok által folytatott vizsgálatokat és eljárásokat, valamint más személyeknek az Ügynökség vizsgálataihoz vagy az egyéb eljárásokhoz kapcsolódó jogait és szabadságait.

(14)	Az Ügynökség tehát korlátozhatja a tájékoztatást a vizsgálat védelme és más érintettek jogai és szabadságai céljából.

(15)	Az Ügynökségnek rendszeresen ellenőrizni kell, hogy alkalmazhatók-e a korlátozást indokló feltételek, és fel kell oldani a korlátozást, amennyiben a feltételek már nem alkalmazandók.

(16)	Az adatkezelőnek tájékoztatást kell adnia az adatvédelmi tisztviselő részére a halasztás időpontjában és a felülvizsgálatok során,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E határozat megállapítja azokra a feltételekre vonatkozó szabályokat, amelyek alapján az Ügynökség a (2) bekezdésben meghatározott eljárások keretei között az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével összhangban korlátozhatja az említett rendelet 14–21., 35. és 36. cikkében, foglalt jogok, valamint a 4. cikk alkalmazását.

(2) Az Ügynökség adminisztratív működése keretében e határozatot kell alkalmazni az igazgatási vizsgálatok, a fegyelmi eljárások, az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek lefolytatása, a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyek elbírálása, a zaklatások megelőzésére irányuló (hivatalos és nem hivatalos) eljárások lefolytatása, a belső és külső panaszok elbírálása, a belső ellenőrzések, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok, valamint a belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével történő biztonsági vizsgálatok lefolytatása keretében a Hivatal által végzett személyesadat-kezelési műveletekre.

(3) Az érintett adatok kategóriái a tényszerű adatok (objektív adatok, például azonosító adatok, kapcsolattartási adatok, szakmai adatok, adminisztratív adatok, meghatározott forrásból származó adatok, elektronikus hírközlési és forgalmi adatok) és/vagy a nem tényszerű adatok (az ügyhöz kapcsolódó szubjektív adatok, például indokolás, viselkedési adatok, értékelések, teljesítményre és magatartásra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyával összefüggő vagy ahhoz kapcsolódóan előterjesztett adatok).

(4) Amennyiben az Ügynökség az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira tekintettel végzi feladatait, vizsgálnia kell, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben meghatározott valamely mentesség.

(5) Az e határozatban meghatározott feltételek alapján a korlátozások az alábbi jogokra vonatkozhatnak: az érintettek tájékoztatása, a hozzáféréshez, helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához, az adatvédelmi incidens érintettel való közléséhez fűződő jog és a hírközlés bizalmas jellege.

2. cikk

Az adatkezelőre vonatkozó előírások és biztosítékok

(1) Az adatvédelmi incidensek, az adatvesztések vagy az adatok jogosulatlan közzétételének elkerülését szolgáló biztosítékok a következők:

a)	a papíralapú iratokat biztonságos szekrényekben kell tárolni, és azokhoz csak az arra jogosult munkatársak férhetnek hozzá;

b)	minden elektronikus adatot az Ügynökség biztonsági előírásainak megfelelően biztonságos informatikai alkalmazásban, valamint elektronikus mappákban kell tárolni, amelyekhez kizárólag csak az arra jogosult munkatársak férhetnek hozzá. A megfelelő hozzáférési szinteket egyedileg kell meghatározni;

az adatbázisok jelszóval védettek egyszeri bejelentkezéses rendszerben, és automatikusan csatlakoznak a felhasználó azonosítójához és jelszavához. A felhasználók helyettesítése szigorúan tilos. Az elektronikus feljegyzéseket a benne foglalt adat titkosságának és bizalmas kezelésének megőrzése érdekében biztonságosan kell tárolni;

d)	titoktartási kötelezettség terheli az adatokhoz hozzáférő valamennyi személyt.

(2) Az adatkezelési műveletek tekintetében az adatkezelő az Ügynökség, amelyet az ügyvezető igazgató képvisel, aki átruházhatja az adatkezelői feladatkört. Az érintetteket az Ügynökség honlapján és/vagy az intraneten közzétett adatvédelmi tájékoztatók vagy feljegyzések útján tájékoztatni kell az átruházott hatáskörben eljáró adatkezelőről.

(3) Az 1. cikk (3) bekezdésében foglalt személyes adatok legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és megfelelő ideig őrizhetők meg. Ez az időtartam nem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi tájékoztatókban, adatvédelmi nyilatkozatokban vagy feljegyzésekben meghatározott megőrzési időtartamot.

(4) Amennyiben az Ügynökség korlátozás alkalmazása mellett dönt, az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatot mérlegeli többek között a többi érintett jogait és szabadságait érintő kockázattal, valamint az Ügynökség által folytatott vizsgálatok vagy eljárások sikerességének – például bizonyítékok megsemmisítése útján történő – veszélyeztetésével szemben. Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok elsősorban, de nem kizárólag, a jó hírnévvel, valamint a védelemhez és a meghallgatáshoz való joggal kapcsolatos kockázatok.

3. cikk

Korlátozások

(1) Az Ügynökség kizárólag a következők védelme céljából alkalmazhat korlátozást:

a)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

b)	az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve az elektronikus hírközlési hálózatokat is;

c)	az a) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

d)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme.

(2) A fenti (1) bekezdésben foglalt célok adott területen történő alkalmazásaként az Ügynökség a következő körülmények fennállása esetén alkalmazhat korlátozásokat a Bizottság szolgálataival vagy egyéb uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, a tagállamok illetékes hatóságaival, illetve harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel megosztott személyes adatok tekintetében:

amennyiben a Bizottság szolgálatai vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében meghatározott más jogi aktusok alapján, illetve a rendelet IX. fejezetével vagy a más uniós intézményt, szervet, ügynökséget és hivatalt létrehozó jogi aktussal összhangban korlátozhatják e jogok és kötelezettségek gyakorlását;

amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikkében említett jogi aktusok vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozhatják e jogok és kötelezettségek gyakorlását;

c)	amennyiben e jogok és kötelezettségek gyakorlása veszélyeztetheti az Ügynökség harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködését feladatai ellátása során.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett körülmények esetén a korlátozás alkalmazása előtt az Ügynökség konzultál az érintett bizottsági szolgálatokkal, uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal vagy a tagállamok illetékes hatóságaival, kivéve, ha az Ügynökség számára egyértelmű, hogy a hivatkozott pontokban említett valamely jogi aktus előírja a korlátozás alkalmazását.

(3) Minden korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelemmel kell lennie az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és tiszteletben kell tartania az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(4) Ha egy korlátozás alkalmazása mellett döntenek, a jelen szabályok alapján szükségességi és arányossági vizsgálatot kell végezni. Elszámoltathatóság céljából minden esetben belső értékelő feljegyzésben rögzíteni kell a vizsgálatot.

(5) A korlátozásokat fel kell oldani, ha az őket indokoló körülmények már nem állnak fenn. Különösen abban az esetben kell feloldani a korlátozást, ha megállapítják, hogy a korlátozással érintett jog gyakorlása többé nem veszélyezteti a bevezetett korlátozás hatékonyságát vagy nem befolyásolja hátrányosan más érintettek jogait vagy szabadságait.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő által végzett felülvizsgálat

(1) Az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjét minden olyan esetben, amikor az adatkezelő korlátozza az érintettek jogainak alkalmazását, vagy e határozattal összhangban meghosszabbítja a korlátozást. Az adatkezelő hozzáférést biztosít az adatvédelmi tisztviselő számára a korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatát tartalmazó feljegyzéshez, és a feljegyzésben rögzíti az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatásának időpontját.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő írásban felkérheti az adatkezelőt a korlátozások alkalmazásának felülvizsgálatára. Az adatkezelő írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3) Az adatkezelő tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a korlátozás feloldásáról.

5. cikk

A tájékoztatáshoz való jog korlátozása

(1) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett az adatkezelő korlátozhatja a tájékoztatáshoz való jogot az alábbi adatkezelési műveletek tekintetében:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek;

c)	a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	a zaklatási ügyekben indult (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok elbírálása;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

Az Ügynökség az (EU) 2018/1725 rendelet 31. cikk szerinti, a honlapján és/vagy az intraneten közzétett, az érintetteket egy adott eljárásban megillető jogaikról tájékoztató adatvédelmi tájékoztatókban, adatvédelmi nyilatkozatokban vagy feljegyzésekben tájékoztatást nyújt e jogok esetleges korlátozásáról. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a korlátozható jogokat, a korlátozás indokait, valamint annak lehetséges időtartamát.

(2) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül az Ügynökség – amennyiben ez arányos – indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatja az adott adatkezelési művelet tekintetében valamennyi érintettet külön-külön a jelenlegi vagy jövőbeli korlátozásokkal kapcsolatos jogairól.

(3) Amennyiben az Ügynökség részben vagy egészben korlátozza a (2) bekezdésben említett érintettek tájékoztatását, e határozat 3. cikkével összhangban feljegyzésben rögzíti a korlátozás indokait, jogalapját, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatát.

A feljegyzést és adott esetben a ténybeli és jogi elemeket alátámasztó dokumentumokat rögzíteni kell. Kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani ezeket a dokumentumokat.

(4) A (3) bekezdésben említett korlátozást tovább kell alkalmazni, amennyiben annak indokai továbbra is fennállnak.

Amennyiben a korlátozás indokai már nem állnak fenn, az Ügynökség tájékoztatja az érintettet a korlátozás alkalmazásának fő okairól. Az Ügynökség egyidejűleg tájékoztatja az érintettet azon jogáról, hogy bármikor panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért fordulhat az Európai Unió Bíróságához.

Az Ügynökség a korlátozás elfogadását követően hathavonta, valamint az adott vizsgálat vagy eljárás lezárultakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonta figyelemmel kíséri a korlátozás fenntartásának szükségességét.

6. cikk

A hozzáférési jog korlátozása

(1) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett, amennyiben szükséges és arányos, az adatkezelő korlátozhatja a hozzáférési jogot az alábbi adatkezelési műveletek tekintetében:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek;

c)	a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	a zaklatási ügyekben indult (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok elbírálása;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

Amennyiben az érintett az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkével összhangban hozzáférést kér egy vagy több ügyben kezelt személyes adataihoz vagy egy meghatározott adatkezelési művelethez, az Ügynökség kizárólag e személyes adatok tekintetében vizsgálja a kérelmet.

(2) Amennyiben az Ügynökség részben vagy egészben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkében említett hozzáférési jogot, a következő intézkedéseket teszi:

a)	a kérelemre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért fordulhat az Európai Unió Bíróságához;

b)	belső értékelő feljegyzésben rögzíti a korlátozás indokait, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának vizsgálatát, valamint időtartamát.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdésével összhangban az a) pontban említett tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, ha a tájékoztatás ellehetetlenítené a korlátozás hatását.

Az Ügynökség a korlátozás elfogadását követően hathavonta, valamint az adott vizsgálat lezárultakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonta figyelemmel kíséri a korlátozás fenntartásának szükségességét.

(3) A feljegyzést és adott esetben a ténybeli és jogi elemeket alátámasztó dokumentumokat rögzíteni kell. Kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani ezeket a dokumentumokat.

7. cikk

A helyesbítéshez, törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog korlátozása

(1) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett, amennyiben szükséges és arányos, az adatkezelő korlátozhatja a helyesbítéshez, törléshez és korlátozáshoz való jogot az alábbi adatkezelési műveletek tekintetében:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek;

c)	a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	a zaklatási ügyekben indult (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok elbírálása;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Amennyiben az Ügynökség részben vagy egészben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikkében, 19. cikkének (1) bekezdésében és 20. cikkének (1) bekezdésében említett, a helyesbítéshez, a törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog alkalmazását, megteszi az e határozat 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket, és a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban rögzíti a feljegyzést.

8. cikk

Az adatvédelmi incidensről való tájékoztatáshoz és az elektronikus hírközlés bizalmas jellegéhez fűződő jog korlátozása

(1) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett, amennyiben szükséges és arányos, az adatkezelő korlátozhatja az adatvédelmi incidensről való tájékoztatáshoz való jogot az alábbi adatkezelési műveletek tekintetében:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek;

c)	a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	a zaklatási ügyekben indult (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok elbírálása;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Kellően indokolt esetekben és az e határozatban megállapított feltételek mellett, amennyiben szükséges és arányos, az adatkezelő korlátozhatja az elektronikus hírközlés bizalmas jellegéhez fűződő jogot az alábbi adatkezelési műveletek tekintetében:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak jelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek;

c)	a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	a zaklatási ügyekben indult hivatalos eljárások;

e)	belső és külső panaszok elbírálása;

f)	belső vagy külső fél (például CERT-EU) részvételével végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(3) Amennyiben az Ügynökség korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 35. és 36. cikkében említett, az érintettnek az adatvédelmi incidensről való tájékoztatását vagy az elektronikus hírközlés bizalmas jellegét, e határozat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban rögzíti és feljegyzi a korlátozás indokait. E határozat 5. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Helsinkiben, 2019. június 20-án.

az Európai Vegyianyag-ügynökség részéről

Sharon McGUINNESS

az Igazgatóság elnöke

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 196

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. július 24.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/1255 határozata (2019. július 18.) az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2019/1256 végrehajtási rendelete (2019. július 23.) a szárazbab Nigériából történő behozatalának felfüggesztését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló (EU) 2015/943 végrehajtási rendeletnek az alkalmazási időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	3
*	A Bizottság (EU) 2019/1257 rendelete (2019. július 23.) a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet bolgár nyelvi változatának helyesbítéséről ( 1 )	5
	IRÁNYELVEK
*	A Bizottság (EU) 2019/1258 irányelve (2019. július 23.) a 80/181/EGK tanácsi irányelv mellékletének az SI-alapegységek meghatározása tekintetében a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )	6
	BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
*	Az Európai Vegyianyag-Ügynökség határozata (2019. június 20.) a személyes adatoknak az Európai Vegyianyag-ügynökség működése keretében történő kezelésével kapcsolatban az érintetteket megillető egyes jogok korlátozására vonatkozó belső szabályokról	10

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 5-i tanácsi rendelethez ( HL L 348., 2017.12.29. )	17


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.