24.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1026 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. június 21.)

az Uniós Vámkódex alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 17. cikkére,

mivel:

(1)

A 952/2013/EU rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló, vámjogszabályok által megkövetelt minden információcserének – például árunyilatkozatok, kérelmek vagy határozatok cseréjének – és az ilyen adatok tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie.

(2)	A Bizottság (EU) 2016/578 végrehajtási határozata (2) rendelkezik a Vámkódex alkalmazásához szükséges, az említett határozat mellékletének II. szakaszában felsorolt projektek révén kifejlesztendő elektronikus rendszerek megvalósítására vonatkozó munkaprogram létrehozásáról.

(3)

Meg kell határozni az elektronikus rendszerek működésének lényeges technikai szabályait, ezen belül a fejlesztésre, a tesztelésre és a telepítésre, valamint az elektronikus rendszerek karbantartására és módosítására vonatkozó rendelkezéseket. Indokolt további intézkedéseket meghatározni az adatvédelemre, az adatok naprakésszé tételére, az adatkezelés korlátozására, valamint a rendszerek tulajdonlására és biztonságára vonatkozóan.

(4)	Az Unió, a tagállamok és a gazdálkodók jogainak és érdekeinek védelme érdekében fontos meghatározni az eljárási szabályokat és az elektronikus rendszerek átmeneti működési zavara esetén alkalmazandó alternatív megoldásokat.

(5)

Az (EU) 2016/578 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” projekt keretében kidolgozott vámhatósági határozatok rendszerének célja az, hogy kizárólag elektronikus adatkezelési eljárások alkalmazásával az Európai Unió egészében összehangolja a vámhatósági határozat iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat. Ezért meg kell határozni a szóban forgó elektronikus rendszerre vonatkozó szabályokat. A rendszer alkalmazási körét a rendszer alkalmazásával kérvényezendő, meghozandó és kezelendő vámhatósági határozatok alapján kell meghatározni. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire (a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálra, a vámhatósági határozatokat kezelő központi rendszerre és az ügyféltörzs-alkalmazásra), valamint a nemzeti összetevőkre (a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálra és a vámhatósági határozatokat kezelő nemzeti rendszerre) vonatkozóan azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával.

(6)

Ezenkívül szabályokat kell bevezetni az engedélyekkel kapcsolatos olyan adatokkal kapcsolatban, amelyeket már meglévő elektronikus rendszerekben – például a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járatok rendszerében (RSS) és a nemzeti rendszerekben – tárolnak, és amelyeket migrálni kell a vámhatósági határozatok rendszerébe.

(7)

Az (EU) 2016/578 végrehajtási határozatban említett „A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)” projekt keretében kifejlesztett egységes felhasználó-kezelési és digitális aláírási rendszer feladata a gazdálkodókra és más felhasználókra vonatkozó hitelesítési és hozzáférés-hitelesítési eljárás kezelése. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer alkalmazási körére és jellemzőire vonatkozóan a rendszer különböző összetevőinek (közös és nemzeti összetevők), valamint azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával. Ugyanakkor a „digitális aláírás” funkció még nem áll rendelkezésre az egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszerben. Ezért e funkció tekintetében e rendelet nem állapíthat meg részletes szabályokat.

(8)

Az (EU) 2016/578 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)” projekt révén korszerűsített európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer (EBTI) célja, hogy kizárólag elektronikus adatkezelési eljárások alkalmazásával hozzáigazítsa a KTF-határozatok iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat a Vámkódex követelményeihez. Ezért meg kell határozni a szóban forgó rendszerre vonatkozó szabályokat. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire (a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálra, a központi EBTI-rendszerre és a KTF-használat nyomon követésére), valamint a nemzeti összetevőkre (a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálra és a nemzeti KTF-rendszerre) vonatkozóan azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával. Ezenkívül a projekt meg kívánja könnyíteni a kötelező KTF-használat nyomon követését, valamint a KTF további felhasználhatóságának nyomon követését és kezelését.

(9)

A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI), amelyet az (EU) 2016/578 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszerének korszerűsítése (EORI 2)” projekt fejlesztett tovább, annak a meglévő transzeurópai EORI-rendszernek a korszerűsítésére irányul, amely lehetővé teszi az uniós és harmadik országbeli gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételét és azonosítását az uniós vámjogszabályok alkalmazásának céljából. Ezért az EORI-rendszer összetevőinek (központi EORI-rendszer és nemzeti EORI-rendszer) és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rendszerre vonatkozó szabályokat.

(10)

Az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO) az (EU) 2016/578 végrehajtási határozatban említett, „Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO) rendszerének korszerűsítése” elnevezésű projekt révén korszerűsített rendszere az AEO-kérelmekkel és -engedélyekkel, valamint azok kezelésével összefüggő üzleti folyamatok javítására irányul. A rendszer célja továbbá az AEO-engedélyek és -határozatok esetében használandó elektronikus űrlap alkalmazása, valamint a gazdálkodók számára egy olyan uniós szinten összehangolt gazdasági szereplői interfész (e-AEO közvetlen kereskedői hozzáférés) biztosítása, amellyel elektronikus úton nyújtják be az AEO-kérelmeket és kapják meg az AEO-határozatokat. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire vonatkozóan.

(11)

Az (EU) 2017/2089 bizottsági végrehajtási rendelet (3) meghatározza a Vámkódex értelmében történő információcserét és információtárolást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályait. A rendelet jelenleg a vámhatósági határozatok rendszerére és az egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszerre terjed ki, amelyek 2017 októbere óta működnek. Három másik rendszer (EBTI, EORI és AEO) működése hamarosan megkezdődik, és ezért meg kell határozni az azokra vonatkozó technikai szabályokat is. Tekintettel az (EU) 2017/2089 végrehajtási rendelet szükséges módosításainak számára, valamint az egyértelműség érdekében az említett rendeletet indokolt hatályon kívül helyezni és új jogszabállyal felváltani.

(12)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által megállapított alapelveket, különösképpen a személyes adatok védelméhez való jogot. Amennyiben az uniós vámjogszabályok alkalmazása érdekében személyes adatok elektronikus rendszerekben történő kezelésére van szükség, azt az (EU) 2016/679 (4), valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell végezni. A gazdálkodók és más személyek elektronikus rendszerek által kezelt személyes adatai az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) A. melléklete I. címének 1. fejezetében (3. csoport: Felek), A. melléklete I. címének 2. fejezetében (3. csoport: Felek) és 12-01. mellékletében meghatározott adatokra korlátozódnak.

(13)	Az e végrehajtási rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet az (EU) 2016/578 végrehajtási határozat mellékletében említett következő projektek révén kifejlesztett vagy korszerűsített következő elektronikus rendszerekre kell alkalmazni:

a)	az „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” projekt keretében kifejlesztett, vámhatósági határozatokra vonatkozó rendszer (VHR);

b)	„A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)” projekt keretében kifejlesztett egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszer;

c)	az „Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)” projekt keretében korszerűsített európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer (EBTI);

d)	a gazdálkodóknak az EORI2 projekt keretében, a Vámkódex követelményeinek módosításával összhangban korszerűsített nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI);

e)	az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO) az „Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO) rendszerének korszerűsítése” projekt révén, a Vámkódex követelményeivel összhangban korszerűsített rendszere.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „közös összetevő”: az elektronikus rendszerek uniós szinten kialakított, valamennyi tagállam számára elérhető összetevője;

2. „nemzeti összetevő”: az elektronikus rendszerek nemzeti szinten kialakított összetevője, amely az azt létrehozó tagállamban érhető el.

3. cikk

Az elektronikus rendszerek kapcsolattartó pontjai

A Bizottság és a tagállamok minden egyes elektronikus rendszer esetében kapcsolattartó pontot jelölnek ki a szóban forgó elektronikus rendszerek összehangolt fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását szolgáló információcsere céljából.

A Bizottság és a tagállamok e kapcsolattartó pontok adatait közlik egymással, valamint haladéktalanul tájékoztatják egymást a kapcsolattartó pontok adataiban bekövetkező változásokról.

II. FEJEZET

VÁMHATÓSÁGI HATÁROZATOK RENDSZERE

4. cikk

A vámhatósági határozatok rendszerének (a továbbiakban: VHR) tárgya és felépítése

(1) A VHR lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok, a gazdálkodók és más személyek közötti, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt, valamint az engedélyekhez kapcsolódó, nevezetesen azok módosításáról, visszavonásáról, megsemmisítéséről és felfüggesztéséről szóló határozatok kezelését.

(2) A VHR a következő közös összetevőkből áll:

a)	gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)	vámhatósági határozatokat kezelő központi rendszer (a továbbiakban: központi VHKR);

c)	ügyféltörzs-alkalmazások.

(3) A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	vámhatósági határozatokat kezelő nemzeti rendszer (a továbbiakban: nemzeti VHKR).

5. cikk

A VHR használata

(1) A VHR a következő engedélyekre vonatkozó kérelmek benyújtására és feldolgozására, valamint a kérelmekkel, illetőleg engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére szolgál:

a)	az áru vámértékébe beszámító összegek megállapításának egyszerűsítésére vonatkozó, a Vámkódex 73. cikkében említett engedély;

b)	az összkezesség nyújtására vonatkozó, a Vámkódex 95. cikkében említett engedély, beleértve az esetleges csökkentett összegű összkezesség nyújtásának és a biztosítéknyújtás alóli mentességnek az engedélyezését is;

c)	a fizetendő vám megfizetésének halasztására vonatkozó, a Vámkódex 110. cikkében említett engedély, amennyiben az engedélyt nem egyetlen műveletre vonatkozóan adják meg;

d)	az átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 148. cikkében említett engedély;

e)	a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat létesítésére vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 120. cikkében említett engedély;

f)	az engedélyes kibocsátó státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 128. cikkében említett engedély;

g)	az egyszerűsített árunyilatkozat rendszeres használatára vonatkozó, a Vámkódex 166. cikkének (2) bekezdésében említett engedély;

h)	a központi vámkezelésre vonatkozó, a Vámkódex 179. cikkében említett engedély;

i)	a vám-árunyilatkozatnak – a kiviteli eljárást illetően is – a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában történő benyújtására vonatkozó, a Vámkódex 182. cikkében említett engedély;

j)	az önértékelésre vonatkozó, a Vámkódex 185. cikkében említett engedély;

k)	az engedélyes banánmérlegelő státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 155. cikkében említett engedély;

l)	az aktív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

m)	a passzív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

n)	a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

o)	az ideiglenes behozatali eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

p)	az áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

q)	a TIR-műveletek engedélyezett címzetti státusára vonatkozó, a Vámkódex 230. cikkében említett engedély;

r)	az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett feladó státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

s)	az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett címzett státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

t)	a különleges zárak használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett engedély;

u)	a csökkentett adattartalmú árutovábbítási árunyilatkozat alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett engedély;

v)	az elektronikus fuvarokmány vám-árunyilatkozatként való használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének e) pontjában említett engedély.

(2) Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a VHR közös összetevőit kell használni.

(3) Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak egy tagállamban van hatásuk, az adott tagállam dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során használhatók a VHR közös összetevői.

(4) A VHR nem használható az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő kérelmek, engedélyek és határozatok tekintetében.

6. cikk

Hitelesítés és a VHR-hez való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a 14. cikkben említett egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszer (EFKDA-rendszer) alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és a VHR közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 18. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállami tisztviselőknek a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

7. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló uniós portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a gazdálkodók és más személyek belépési pontja a VHR-be.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál együttműködik a központi VHKR-rel, valamint a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

(3) Amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált kell használni.

(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, akkor is lehet használni a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált akkor is lehet használni, ha az engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

8. cikk

Központi VHKR

(1) A vámhatóságok az 5. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a központi VHKR-t használják annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2) A központi VHKR együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal, az ügyféltörzs-alkalmazásokkal és a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

9. cikk

Vámhatóságok közötti konzultáció a VHR használatával

A tagállami vámhatóságok a központi VHKR-t használják, ha az 5. cikk (1) bekezdésében említett kérelmekre vagy engedélyekre vonatkozó határozat meghozatala előtt konzultálniuk kell egy másik tagállam vámhatóságával.

10. cikk

Ügyféltörzs-alkalmazások

Az ügyféltörzs-alkalmazások szolgálnak az 5. cikk (1) bekezdésében említett engedélyekhez, valamint az ezen engedélyekkel kapcsolatos határozatokhoz kapcsolódó adatok központi tárolására, és lehetővé teszik az említett engedélyeknek a Vámkódex 16. cikkének alkalmazásában létrehozott más elektronikus rendszerek általi lekérését, duplikálását és érvényesítését.

11. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) Létrehozása esetén a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a VHR-be való további belépési pontként szolgál a gazdálkodók és más személyek számára.

(2) Ami az 5. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket és engedélyeket, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelését illeti, amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, a gazdálkodók és más személyek eldönthetik, hogy – amennyiben azt létrehozták – a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált vagy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált használják.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti VHKR-rel, ha létrehoztak ilyet.

(4) Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, erről tájékoztatja a Bizottságot.

12. cikk

Nemzeti VHKR

(1) A tagállamok vámhatóságai az 5. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a nemzeti VHKR-t használják – amennyiben az adott tagállam létrehozott ilyet – annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2) A nemzeti VHKR a 9. cikkben említett, vámhatóságok közötti konzultáció céljából együttműködik a központi VHKR-rel.

13. cikk

Az engedélyekkel kapcsolatos adatok migrálása a VHR-be

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett engedélyekre vonatkozó adatokat, amennyiben az engedélyeket 2016. május 1-jén vagy azután bocsátották ki, vagy az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (7) 346. cikke alapján adták meg, és egynél több tagállamban is hatásuk lehet, migrálni kell a VHR-be és ott kell őket tárolni, amennyiben a szóban forgó engedélyek a migrálás napján érvényesek. A migrálást legkésőbb 2019. május 1-jéig el kell végezni.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdést az 5. cikk (1) bekezdésében említett azon engedélyekre is alkalmazzák, amelyeknek csak az adott tagállamban van hatásuk.

(2) A vámhatóságok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdéssel összhangban migrálandó adatok megfeleljenek az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet A. mellékletében és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet A. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási követelményeknek. E célból a szükséges információkat bekérhetik az engedélyestől.

III. FEJEZET

EGYSÉGES FELHASZNÁLÓKEZELÉSI ÉS DIGITÁLIS ALÁÍRÁSI RENDSZER

14. cikk

Az EFKDA-rendszer tárgya és felépítése

(1) Az EFKDA-rendszer lehetővé teszi a Bizottság és a 18. cikkben említett tagállami személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerek közötti kommunikációt, és ezáltal biztosítja a Bizottság alkalmazottai, a gazdálkodók és más személyek számára az elektronikus rendszerekhez való biztonságos engedélyezett hozzáférést.

(2) Az EFKDA-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	hozzáférés-kezelő rendszer;

b)	adminisztrációkezelő rendszer.

(3) A tagállamok az EFKDA-rendszer nemzeti összetevőjeként személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre.

15. cikk

Az EFKDA-rendszer használata

Az EFKDA-rendszer a következők hitelesítésére és hozzáférés-hitelesítésére szolgál:

a)	gazdálkodók és más személyek, a VHR, az EBTI-rendszer és az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából;

b)	a Bizottság alkalmazottai, a VHR, az EBTI-rendszer, az EORI-rendszer és az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés, valamint az EFKDA-rendszer karbantartása és irányítása céljából.

16. cikk

Hozzáférés-kezelő rendszer

A Bizottság hozzáférés-kezelő rendszert hoz létre a gazdálkodók és más személyek által az EFKDA-rendszer keretében benyújtott hozzáférési kérelmeknek a 18. cikkben említett tagállami személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerekkel való együttműködés révén történő érvényesítése érdekében.

17. cikk

Adminisztrációkezelő rendszer

A Bizottság az elektronikus rendszerekhez való hozzáférés biztosítása céljából létrehozza a gazdálkodók és más személyek azonosítási adatainak validálására vonatkozó hitelesítési és engedélyezési szabályok kezelésére szolgáló adminisztrációkezelő rendszert.

18. cikk

A tagállamok személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerei

A tagállamok személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre az alábbiak biztosítása érdekében:

a)	a gazdálkodók és más személyek azonosító adatainak biztonságos nyilvántartásba vétele és tárolása;

b)	a gazdálkodók és más személyek aláírással ellátott és titkosított azonosító adatainak biztonságos cseréje.

IV. FEJEZET

EURÓPAI KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TARIFÁLIS FELVILÁGOSÍTÁSI RENDSZER

19. cikk

Az EBTI-rendszer tárgya és felépítése

(1) Az EBTI-rendszer a Vámkódex 33. és 34. cikkének megfelelően lehetővé teszi a következőket:

a)	a Bizottság, a tagállamok, a gazdálkodók és más személyek közötti, KTF-kérelmek és KTF-határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt;

b)	minden olyan későbbi esemény kezelését, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot;

c)	a KTF-határozatok kötelező használatának ellenőrzését;

d)	a KTF-határozatok további felhasználhatóságának nyomon követését és kezelését.

(2) Az EBTI-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)	központi EBTI-rendszer;

c)	a KTF-határozatok használatának ellenőrzésére szolgáló kapacitás.

(3) A tagállamok a rendszer nemzeti összetevőjeként nemzeti kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszert (nemzeti KTF-rendszer) és a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hozhatnak létre.

20. cikk

Az EBTI-rendszer használata

(1) Az EBTI-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett, KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, feldolgozására, megosztására és tárolására szolgál.

(2) Az EBTI-rendszert kell használni a vámhatóságok által a kötelező érvényű tarifális felvilágosításból származó kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozóan végzett nyomon követés támogatására az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikkének (3) bekezdésének megfelelően.

(3) A Bizottság az EBTI-rendszert használja arra, hogy az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 22. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően tájékoztassa a tagállamokat, amint a további felhasználhatóság időtartam alatt vámkezelhető áruk mennyiségét elérték.

21. cikk

Hitelesítés és az EBTI-rendszerhez való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a 14. cikkben említett EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 18. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállami tisztviselőknek az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

22. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló uniós portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a gazdálkodók és más személyek belépési pontja az EBTI-rendszerbe.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál együttműködik a központi EBTI-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra abban az esetben, ha az adott tagállam létrehozott nemzeti KTF-rendszert.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

23. cikk

Központi EBTI-rendszer

(1) A központi EBTI-rendszert a vámhatóságok a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2) A központi EBTI-rendszert a vámhatóságok az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésének, 17. cikkének és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjának, valamint 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában használják.

(3) A központi EBTI-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal és a nemzeti KTF-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

24. cikk

A vámhatóságok közötti konzultáció a központi EBTI-rendszer használatával

Valamely tagállam vámhatósága a központi EBTI-rendszert használja abból a célból, hogy az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (1) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében egy másik tagállam vámhatóságával konzultáljon.

25. cikk

A KTF-határozatok használatának nyomon követése

A KTF-határozatok használatának nyomon követésére szolgáló kapacitás igénybevétele az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikke (3) bekezdésének és 22. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában történik.

26. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) Ha egy tagállam a 19. cikk (3) bekezdésének megfelelően nemzeti KTF-rendszert hozott létre, a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál szolgál a gazdasági szereplők és más személyek számára a nemzeti KTF-rendszerekhez való fő belépési pontként.

(2) A gazdasági szereplők és más személyek a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – használják a KTF-fel összefüggő kérelmek és határozatok vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi események tekintetében.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti BTI-rendszerrel – amennyiben van ilyen.

(4) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál megkönnyíti a gazdasági szereplőknek szóló uniós portál által támogatottakkal egyező eljárásokat.

(5) Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság biztosítja, hogy a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálról közvetlenül elérhető legyen.

27. cikk

Nemzeti KTF-rendszer

(1) A nemzeti KTF-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatóságai a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2) A tagállami vámhatóság az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésének, 17. cikkének és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjának, valamint 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában nemzeti KTF-rendszerét használja, kivéve, ha a szóban forgó célokra a központi EBTI-rendszert használja.

(3) A nemzeti KTF-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal és a központi EBTI-rendszerrel.

V. FEJEZET

A GAZDÁLKODÓK NYILVÁNTARTÁSI ÉS AZONOSÍTÓ RENDSZERE

28. cikk

Az EORI-rendszer tárgya és felépítése

Az EORI-rendszer lehetővé teszi a gazdasági szereplők és más személyek uniós szintű egyedi nyilvántartásba vételét és azonosítását.

Az EORI-rendszer a következő összetevőkből áll:

a)	központi EORI-rendszer;

b)	nemzeti EORI-rendszerek, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

29. cikk

Az EORI-rendszer használata

(1) Az EORI-rendszer a következő célokra szolgál:

a)	az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 12-01. mellékletében említett, a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vétele céljából a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok (EORI-adatok) fogadása;

b)	a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételével és azonosításával összefüggő EORI-adatok központilag történő tárolása;

c)	az EORI-adatok hozzáférhetővé tétele a tagállamok számára.

(2) Az EORI-rendszer lehetővé teszi a vámhatóságok számára a központi rendszer szintjén tárolt EORI-adatokhoz való online hozzáférést.

(3) Az EORI-rendszer együttműködik az összes olyan egyéb elektronikus rendszerrel, amelyek esetében az EORI-szám használatos.

30. cikk

Hitelesítés és a központi EORI-rendszerhez való hozzáférés

(1) A tagállami tisztviselőknek az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A Bizottság alkalmazottainak az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

31. cikk

Központi EORI-rendszer

(1) A központi EORI-rendszert a vámhatóságok az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 7. cikkének alkalmazásában használják.

(2) A központi EORI-rendszer együttműködik a nemzeti EORI-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

32. cikk

Nemzeti EORI-rendszer

(1) A nemzeti EORI-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az EORI-adatok megosztása és tárolása céljára használja.

(2) A nemzeti EORI-rendszer együttműködik a központi EORI-rendszerrel.

VI. FEJEZET

ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓI RENDSZER

33. cikk

Az AEO-rendszer tárgya és felépítése

(1) Az AEO-rendszer lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok, a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt az AEO-kérelmek benyújtása és feldolgozása, az AEO-engedélyek megadása, valamint minden olyan későbbi esemény kezelése céljából, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően.

(2) Az AEO-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)	központi AEO-rendszer.

(3) A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti engedélyezett gazdálkodói rendszer (a továbbiakban: nemzeti AEO-rendszer).

34. cikk

Az AEO-rendszer használata

(1) Az AEO-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében, valamint 31. cikkének (1) és (4) bekezdésében említett, AEO-kérelmekkel és -határozatokkal, illetve az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, megosztására, feldolgozására és tárolására szolgál.

(2) Az AEO-rendszert a vámhatóságok az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 31. cikkének (1) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítésére és az érintett konzultációk nyilvántartására használják.

35. cikk

Hitelesítés és a központi AEO-rendszerhez való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a 14. cikkben említett EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 18. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállami tisztviselőknek az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

36. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló uniós portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a gazdálkodók és más személyek belépési pontja az AEO-rendszerbe.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál együttműködik a központi AEO-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra, amennyiben vannak ilyenek.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

37. cikk

Központi AEO-rendszer

(1) A központi AEO-rendszert a vámhatóságok az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztására és tárolására használják.

(2) A központi AEO-rendszert a vámhatóságok az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. és 31. cikkének alkalmazásában használják.

(3) A központi AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal és a nemzeti AEO-rendszerekkel – ahol van ilyen.

38. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál – amennyiben van ilyen – lehetővé teszi az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal kapcsolatos információk megosztását.

(2) A gazdálkodók a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – a vámhatóságokkal folytatott, az AEO-kérelmekkel és határozatokkal kapcsolatos információcserére használják.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti AEO-rendszerrel.

39. cikk

Nemzeti AEO-rendszer

(1) A nemzeti AEO-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztása és tárolása céljára használja.

(2) A nemzeti AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal – amennyiben van ilyen – és a központi AEO-rendszerrel.

VII. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS RENDSZEREK MŰKÖDÉSE ÉS AZ AZOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÉPZÉS

40. cikk

Az elektronikus rendszerek fejlesztése, tesztelése, telepítése és kezelése

(1) A közös összetevőket a Bizottság fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli. A nemzeti összetevőket a tagállamok fejlesztik, tesztelik, telepítik és kezelik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti összetevők interoperábilisak legyenek a közös összetevőkkel.

41. cikk

Az elektronikus rendszerek karbantartása és módosítása

(1) A közös összetevők karbantartását a Bizottság, nemzeti összetevőik karbantartását pedig a tagállamok végzik.

(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják az elektronikus rendszerek zavartalan működését.

(3) A Bizottság hibajavítás, új funkciók hozzáadása, illetve a meglévő funkciók megváltoztatása céljából módosításokat hajthat végre az elektronikus rendszerek közös összetevőiben.

(4) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a közös összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről.

(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről, amennyiben az hatással lehet a közös összetevők működésére.

(6) A Bizottság és a tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az elektronikus rendszerek módosítására és naprakésszé tételére vonatkozó, (4) és (5) bekezdés szerinti információkat.

42. cikk

Az elektronikus rendszerek átmeneti működési zavara

(1) Az elektronikus rendszereknek a Vámkódex 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett átmeneti működési zavara esetén a gazdálkodók és más személyek az adott alaki követelmények teljesítéséhez szükséges információkat a tagállamok által meghatározott módon nyújtják be, ideértve az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módokat is.

(2) A vámhatóságok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk a megfelelő elektronikus rendszer újbóli elérhetővé válását követő 7 napon belül elérhetők legyenek az adott elektronikus rendszerben.

(3) A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást, ha egy elektronikus rendszer átmeneti működési zavar miatt nem érhető el.

43. cikk

A közös összetevők használatával és működésével kapcsolatos képzési támogatás

A Bizottság a megfelelő képzési anyagok biztosításával segíti a tagállamokat az elektronikus rendszerek közös összetevőinek használatában és működtetésében.

VIII. FEJEZET

ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS, VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS RENDSZEREK TULAJDONLÁSA ÉS BIZTONSÁGA

44. cikk

A személyes adatok védelme

(1) Az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatoknak a vámjogszabályok végrehajtása céljából történő kezelését a 4. cikk (1) bekezdésében, 14. cikk (1) bekezdésében, 19. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikkben, illetve a 33. cikk (1) bekezdésében az egyes elektronikus rendszerek tekintetében meghatározott egyedi célkitűzések figyelembevételével kell végezni.

(2) Az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban a személyes adatok védelme területén működő nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködnek az európai adatvédelmi biztossal az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatok kezelésének összehangolt felügyelete érdekében.

45. cikk

Az elektronikus rendszerekben szereplő adatok naprakésszé tétele

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szinten nyilvántartásba vett adatok megfeleljenek a közös összetevőkben nyilvántartott adatoknak, és naprakészek legyenek.

46. cikk

Az adatokhoz való hozzáférésre és az adatkezelésre vonatkozó korlátozások

(1) Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben valamely tagállam által nyilvántartásba vett adatok az adott tagállam által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz másik tagállam is hozzáférhet, illetve az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben az részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(2) Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz az a tagállam is hozzáférhet, illetve azokat az a tagállam is kezelheti, amely részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(3) A központi EBTI-rendszerben tagállam által nyilvántartásba vett adatokat az adott tagállam kezelheti. Az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában, amelyhez az adatok kapcsolódnak, ideértve a 24. cikk szerinti konzultációt is. Az adatokhoz a 23. cikkének (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

(4) A központi EBTI-rendszerben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz a 23. cikk (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

47. cikk

Rendszertulajdonosok

(1) A közös összetevők rendszertulajdonosa a Bizottság.

(2) A nemzeti összetevők rendszertulajdonosai a tagállamok.

48. cikk

Rendszerbiztonság

(1) A közös összetevők biztonságáról a Bizottság gondoskodik. A nemzeti összetevők biztonságáról a tagállamok gondoskodnak.

E célból a Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket legalább a következők biztosítása érdekében:

a)	az illetéktelen személyek adatkezelésre használt berendezésekhez való hozzáférésének megakadályozása;

b)	az adatok illetéktelen személyek általi bevitelének, valamint lekérésének, módosításának és törlésének a megakadályozása;

c)	az a) és a b) pontban említett tevékenységek észlelése.

(2) A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást minden olyan tevékenységről, amely az elektronikus rendszerek biztonságának megsértését eredményezheti, illetve amely kapcsán felmerülhet a biztonság megsértésének gyanúja.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Az elektronikus rendszerek értékelése

A Bizottság és a tagállamok értékelik a felelősségi körükbe tartozó összetevőket és különösen elemzik ezen összetevők biztonságát és sértetlenségét, valamint az ezen összetevőkön belül kezelt adatok bizalmas jellegét.

A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást az értékelés eredményéről.

50. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2017/2089 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

51. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2016/578 végrehajtási határozata (2016. április 11.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 99., 2016.4.15., 6. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/2089 végrehajtási rendelete (2017. november 14.) az Uniós Vámkódex alapján történő információcserére és az ezen információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól (HL L 297., 2017.11.15., 13. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

24.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1031 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. június 21.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2019) 4883. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy fertőzött vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2019/975 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis Litvániában és Lengyelországban észlelt előfordulásait követően.

(2)

Az (EU) 2019/975 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Lengyelországban, Litvániában és Romániában is fény derült az afrikai sertéspestis házi- és vadon élő sertésekben való előfordulásának további eseteire, amelyeket szintén fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében.

(3)

2019 júniusában két esetben az afrikai sertéspestis kitörését észlelték házisertésekben Litvániában, Marijampolė és Prienai helyi önkormányzat olyan területein, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Litvániának az afrikai sertéspestis által érintett említett területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem a II., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(4)

2019 júniusában egy esetben az afrikai sertéspestis kitörését észlelték házisertésekben a lengyelországi bartoszycki járás olyan területén, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis által érintett említett területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem a II., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(5)

2019 júniusában egy esetben afrikai sertéspestis előfordulását figyelték meg vadon élő sertésekben a lengyelországi węgrowski járás olyan területén, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis által érintett említett területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(6)

2019 júniusában az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulását észlelték a romániai Valcsa (Vâlcea) megye olyan területén, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ez az esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Romániának az afrikai sertéspestis által érintett említett területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a III. részében kell feltüntetni.

(7)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Litvánia, Lengyelország és Románia esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I., II. és III. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 21-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4) A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2019/975 végrehajtási határozata (2019. június 13.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 157., 2019.6.14., 31. o.).

MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—	the area is delimited clockwise by:

—	Frontière avec la France,

—	Rue Mersinhat,

—	La N818jusque son intersection avec la N83,

—	La N83 jusque son intersection avec la N884,

—	La N884 jusque son intersection avec la N824,

—	La N824 jusque son intersection avec Le Routeux,

—	Le Routeux,

—	Rue d'Orgéo,

—	Rue de la Vierre,

—	Rue du Bout-d'en-Bas,

—	Rue Sous l'Eglise,

—	Rue Notre-Dame,

—	Rue du Centre,

—	La N845 jusque son intersection avec la N85,

—	La N85 jusque son intersection avec la N40,

—	La N40 jusque son intersection avec la N802,

—	La N802 jusque son intersection avec la N825,

—	La N825 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411jusque son intersection avec la N40,

—	N40: Burnaimont, Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

—	Rue du Tombois,

—	Rue Du Pierroy,

—	Rue Saint-Orban,

—	Rue Saint-Aubain,

—	Rue des Cottages,

—	Rue de Relune,

—	Rue de Rulune,

—	Route de l'Ermitage,

—	N87: Route de Habay,

—	Chemin des Ecoliers,

—

Le Routy,

—	Rue Burgknapp,

—	Rue de la Halte,

—	Rue du Centre,

—	Rue de l'Eglise,

—	Rue du Marquisat,

—	Rue de la Carrière,

—	Rue de la Lorraine,

—	Rue du Beynert,

—

Millewée,

—	Rue du Tram,

—

Millewée,

—	N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

—	Frontière avec le Grand-Duché de Luxembourg,

—	Frontière avec la France,

—	La N87 jusque son intersection avec la N871 au niveau de Rouvroy,

—	La N871 jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

—	La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N811,

—	La N811 jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avecla N883 au niveau d'Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N81 au niveau d'Aubange,

—	La N81 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N40,

—	La N40 jusque son intersection avec la rue du Fet,

—	Rue du Fet,

—	Rue de l'Accord jusque son intersection avec la rue de la Gaume,

—	Rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue des Bruyères,

—	Rue des Bruyères,

—	Rue de Neufchâteau,

—	Rue de la Motte,

—	La N894 jusque son intersection avec laN85,

—	La N85 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Varna the whole region excluding the villages covered in Part II;

in Silistra region:

whole municipality of Glavinitza,

whole municipality of Tutrakan,

whithinmunicipality of Dulovo:

Boil,

Vokil,

Grancharovo,

Doletz,

Oven,

Okorsh,

Oreshene,

Paisievo,

Pravda,

Prohlada,

Ruyno,

Sekulovo,

Skala,

Yarebitsa,

within municipality of Sitovo:

Bosna,

Garvan,

Irnik,

Iskra,

Nova Popina,

Polyana,

Popina,

Sitovo,

Yastrebna,

within municipality of Silistra:

Vetren,

in Dobrich region:

whole municipality of Baltchik,

wholemunicipality of General Toshevo,

whole municipality of Dobrich,

whole municipality of Dobrich-selska (Dobrichka),

within municipality of Krushari:

Severnyak,

Abrit,

Dobrin,

Alexandria,

Polkovnik Dyakovo,

Poruchik Kardzhievo,

Zagortzi,

Zementsi,

Koriten,

Krushari,

Bistretz,

Efreytor Bakalovo,

Telerig,

Lozenetz,

Krushari,

Severnyak,

Severtsi,

within municipality of Kavarna:

Krupen,

Belgun,

Bilo,

Septemvriytsi,

Travnik,

whole municipality of Tervel, except Brestnitsa and Kolartzi,

in Ruse region:

within municipality of Slivo pole:

Babovo,

Brashlen,

Golyamo vranovo,

Malko vranovo,

Ryahovo,

Slivo pole,

Borisovo,

within municipality of Ruse:

Sandrovo,

Prosena,

Nikolovo,

Marten,

Dolno Ablanovo,

Ruse,

Chervena voda,

Basarbovo,

within municipality of Ivanovo:

Krasen,

Bozhichen,

Pirgovo,

Mechka,

Trastenik,

within municipality of Borovo:

Batin,

Gorno Ablanovo,

Ekzarh Yosif,

Obretenik,

Batin,

within municipality of Tsenovo:

Krivina,

Belyanovo,

Novgrad,

Dzhulyunitza,

Beltzov,

Tsenovo,

Piperkovo,

Karamanovo,

in Veliko Tarnovo region:

within municipality of Svishtov:

Sovata,

Vardim,

Svishtov,

Tzarevets,

Bulgarsko Slivovo,

Oresh,

in Pleven region:

within municipality of Belene:

Dekov,

Belene,

Kulina voda,

Byala voda,

within municipality of Nikopol:

Lozitza,

Dragash voyvoda,

Lyubenovo,

Nikopol,

Debovo,

Evlogievo,

Muselievo,

Zhernov,

Cherkovitza,

within municipality of Gulyantzi:

Somovit,

Dolni vit,

Milkovitsa,

Shiyakovo,

Lenkovo,

Kreta,

Gulyantzi,

Brest,

Dabovan,

Zagrazhdan,

Gigen,

Iskar,

within municipality of Dolna Mitropoliya:

Komarevo,

Baykal,

Slavovitsa,

Bregare,

Orehovitsa,

Krushovene,

Stavertzi,

Gostilya,

in Vratza region:

within municipality of Oryahovo:

Dolni vadin,

Gorni vadin,

Ostrov,

Galovo,

Leskovets,

Selanovtsi,

Oryahovo,

within municipality of Miziya:

Saraevo,

Miziya,

Voyvodovo,

Sofronievo,

within municipality of Kozloduy:

Harlets,

Glozhene,

Butan,

Kozloduy,

in Montana region:

within municipality of Valtchedram:

Dolni Tzibar,

Gorni Tzibar,

Ignatovo,

Zlatiya,

Razgrad,

Botevo,

Valtchedram,

Mokresh,

within municipality Lom:

Kovatchitza,

Stanevo,

Lom,

Zemphyr,

Dolno Linevo,

Traykovo,

Staliyska mahala,

Orsoya,

Slivata,

Dobri dol,

within municipality of Brusartsi:

Vasilyiovtzi,

Dondukovo,

in Vidin region:

within municipality of Ruzhintsi:

Dinkovo,

Topolovets,

Drenovets,

within municipality of Dimovo:

Artchar,

Septemvriytzi,

Yarlovitza,

Vodnyantzi,

Shipot,

Izvor,

Mali Drenovetz,

Lagoshevtzi,

Darzhanitza,

within municipality of Vidin:

Vartop,

Botevo,

Gaytantsi,

Tzar Simeonovo,

Ivanovtsi,

Zheglitza,

Sinagovtsi,

Dunavtsi,

Bukovets,

Bela Rada,

Slana bara,

Novoseltsi,

Ruptzi,

Akatsievo,

Vidin,

Inovo,

Kapitanovtsi,

Pokrayna,

Antimovo,

Kutovo,

Slanotran,

Koshava,

Gomotartsi.

3. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Hiiu maakond.

4. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 651100, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652200, 652300, 652601, 652602, 652603, 652700, 652900, 653000, 653100, 653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658201, 658202 és 658403 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Hajdú-Bihar megye 900750, 901250, 901260, 901270, 901350, 901551, 901560, 901570, 901580, 901590, 901650, 901660, 901750, 901950, 902050, 902150, 902250, 902350, 902450, 902550, 902650, 902660, 902670, 902750, 903250, 903650, 903750, 903850, 904350, 904750, 904760, 904850, 904860, 905360, 905450 és 905550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Heves megye 702550, 703350, 703360, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050, és 705350 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750250, 750260, 750350, 750450, 750460, 750550, 750650, 750750, 750850, 750950, 751150, 752150 és755550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye 552010, 552150, 552250, 552350, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552970, 553050, 553110, 553250, 553260, 553350, 553650, 553750, 553850, 553910 és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572250, 572350, 572550, 572850, 572950, 573360, 573450, 580050 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 851950, 852350, 852450, 852550, 852750, 853560, 853650, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 854150, 854250, 854350, 855350, 855450, 855550, 855650, 855660 és 855850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

5. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Aizputes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Kazdangas pagasts un Aizputes pilsēta,

—	Alsungas novads,

—	Durbes novada Dunalkas un Tadaiķu pagasts,

—	Kuldīgas novada Gudenieku pagasts,

—	Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

—	Grobiņas novada Bārtas un Gaviezes pagasts,

—	Rucavas novada Dunikas pagasts.

6. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Jurbarko rajono savivaldybė: Smalininkų ir Viešvilės seniūnijos,

—

Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės, Kelmės apylinkių, Kražių, Kukečių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 2128 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2106, Liolių, Pakražančio seniūnijos, Tytuvėnų seniūnijos dalis į vakarus ir šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105, ir Vaiguvos seniūnijos,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Plungės rajono savivaldybė,

—	Raseinių rajono savivaldybė: Girkalnio ir Kalnujų seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr A1, Nemakščių, Paliepių, Raseinių, Raseinių miesto ir Viduklės seniūnijos,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybė,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė: Juknaičių, Kintų, Šilutės ir Usėnų seniūnijos,

—	Tauragės rajono savivaldybė: Lauksargių, Skaudvilės, Tauragės, Mažonų, Tauragės miesto ir Žygaičių seniūnijos.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Ruciane – Nida w powiecie piskim,

część gminy Miłki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63, część gminy Ryn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn, część gminy Giżycko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżycko, na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowej granicy gminy do granicy miasta Giżycko i na południe od granicy miasta Giżycko w powiecie giżyckim,

gminy Mikołajki, Piecki, część gminy Sorkwity położona na południe od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim,

gminy Dźwierzuty, Rozogi i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

gminy Gronowo Elbląskie, Markusy, Rychliki, część gminy Elbląg położona na zachód od zachodniej granicy powiatu miejskiego Elbląg i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 22 i część gminy Tolkmicko niewymieniona w części II załącznika w powiecie elbląskim oraz strefa wód przybrzeżnych Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej,

gminy Barczewo, Biskupiec, Dobre Miasto, Dywity, Jonkowo, Świątki i część gminy Jeziorany położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 593 w powiecie olsztyńskim,

gminy Łukta, Miłakowo, Małdyty, Miłomłyn i Morąg w powiecie ostródzkim,

gmina Zalewo w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

gminy Rudka, Wyszki, część gminy Brańsk położona na północ od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk i miasto Brańsk w powiecie bielskim,

gmina Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gmina Poświętne w powiecie białostockim,

gminy Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

powiat zambrowski;

w województwie mazowieckim:

gminy Rzekuń, Troszyn, Lelis, Czerwin, Łyse i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

powiat miejski Ostrołęka,

powiat ostrowski,

gminy Karniewo, Maków Mazowiecki, Rzewnie i Szelków w powiecie makowskim,

gmina Krasne w powiecie przasnyskim,

gminy Bodzanów, Bulkowo, Mała Wieś, Staroźreby i Wyszogród w powiecie płockim,

gminy Ciechanów z miastem Ciechanów, Glinojeck, Gołymin – Ośrodek, Ojrzeń, Opinogóra Górna i Sońsk w powiecie ciechanowskim,

gminy Baboszewo, Dzierzążnia, Płońsk z miastem Płońsk i Sochocin w powiecie płońskim,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Jadów, Klembów, Poświętne, Strachówka i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Dobre, Stanisławów, część gminy Jakubów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A2, część gminy Kałuszyn położona na północ od linii wyznaczonej przez drogi nr 2 i 92 i część gminy Mińsk Mazowiecki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A2 w powiecie mińskim,

gminy Garbatka Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

gminy Baranów i Jaktorów w powiecie grodziskim,

powiat żyrardowski,

gminy Belsk Duży, Błędów, Goszczyn i Mogielnica w powiecie grójeckim,

gminy Białobrzegi, Promna, Stara Błotnica, Wyśmierzyce i część gminy Stromiec położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

gminy Jedlińsk, Jastrzębia i Pionki z miastem Pionki w powiecie radomskim,

gminy Iłów, Nowa Sucha, Rybno, część gminy Teresin położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 i część miasta Sochaczew położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

gmina Policzna w powiecie zwoleńskim,

gmina Solec nad Wisłą w powiecie lipskim;

w województwie lubelskim:

gminy Bełżyce, Borzechów, Bychawa, Niedrzwica Duża, Jastków, Konopnica, Strzyżewice, Wysokie, Wojciechów i Zakrzew w powiecie lubelskim,

gminy Miączyn, Nielisz, Sitno, Komarów-Osada, Sułów, część gminy Szczebrzeszyn położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Szczebrzesyzn i część gminy wiejskiej Zamość położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie zamojskim,

powiat miejski Zamość,

gmina Jeziorzany i część gminy Kock położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Czarną w powiecie lubartowskim,

gminy Adamów i Serokomla w powiecie łukowskim,

gminy Nowodwór, Ryki, Ułęż i miasto Dęblin w powiecie ryckim,

gminy Janowiec, i część gminy wiejskiej Puławy położona na zachód od rzeki Wisły w powiecie puławskim,

gminy Chodel, Karczmiska, Łaziska, Opole Lubelskie, Poniatowa i Wilków w powiecie opolskim,

gminy Rudnik i Żółkiewkaw powiecie krasnostawskim,

gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Rachanie, Susiec, Ulhówek i część gminy Łaszczów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

gminy Łukowa i Obsza w powiecie biłgorajskim,

gminy Kraśnik z miastem Kraśnik, Szastarka, Trzydnik Duży, Urzędów, Wilkołaz i Zakrzówek w powiecie kraśnickim,

gminy Modliborzyce i Potok Wielki w powiecie janowskim;

w województwie podkarpackim:

powiat lubaczowski,

gminy Laszki i Wiązownica w powiecie jarosławskim,

gminy Pysznica, Zaleszany i miasto Stalowa Wola w powiecie stalowowolskim,

gmina Gorzyce w powiecie tarnobrzeskim;

w województwie świętokrzyskim:

gminy Tarłów i Ożarów w powiecie opatowskim,

gminy Dwikozy, Zawichost i miasto Sandomierz w powiecie sandomierskim.

8. Románia

Romániában a következő területek:

—	Județul Alba,

—	Județul Cluj,

—	Județul Harghita,

—	Județul Hunedoara,

—	Județul Iași,

—	Județul Neamț,

—

Restul județului Mehedinți care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

—	Comuna Garla Mare,

—

Hinova,

—	Burila Mare,

—

Gruia,

—

Pristol,

—

Dubova,

—	Municipiul Drobeta Turnu Severin,

—

Eselnița,

—

Salcia,

—

Devesel,

—

Svinița,

—

Gogoșu,

—

Simian,

—

Orșova,

—	Obârșia Closani,

—	Baia de Aramă,

—

Bala,

—

Florești,

—

Broșteni,

—

Corcova,

—

Isverna,

—

Balta,

—

Podeni,

—

Cireșu,

—

Ilovița,

—	Ponoarele,

—

Ilovăț,

—

Patulele,

—

Jiana,

—	Iyvoru Bârzii,

—

Malovat,

—	Bălvănești,

—	Breznița Ocol,

—

Godeanu,

—	Padina Mare,

—

Corlățel,

—	Vânju Mare,

—

Vânjuleț,

—	Obârșia de Câmp,

—

Vânători,

—

Vladaia,

—

Punghina,

—

Cujmir,

—

Oprișor,

—

Dârvari,

—	Căzănești,

—	Husnicioara,

—	Poroina Mare,

—

Prunișor,

—

Tămna,

—

Livezile,

—

Rogova,

—

Voloiac,

—

Sisești,

—

Sovarna,

—

Bălăcița,

—	Județul Gorj,

—	Județul Suceava,

—	Județul Mureș,

—	Județul Sibiu,

—	Județul Caraș-Severin.

II. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—	the area is delimited clockwise by:

—	La frontière avec la France au niveau de Florenville,

—	La N85 jusque son intersection avec la N894au niveau de Florenville,

—	La N894 jusque son intersection avec larue de la Motte,

—	La rue de la Motte jusque son intersection avec la rue de Neufchâteau,

—	La rue de Neufchâteau,

—	La rue des Bruyères jusque son intersection avec la rue de la Gaume,

—	La rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue de l'Accord,

—	La rue de l'Accord,

—	La rue du Fet,

—	La N40 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

—	La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d'Aubange,

—	La N88 jusque son intersection avec la N811,

—	La N811 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

—	La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la N871,

—	La N871 jusque son intersection avec la N87 au niveau de Rouvroy,

—	La N87 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Varna region:

within municipality of Beloslav:

Razdelna,

within municipalty of Devnya:

Devnya,

Povelyanovo,

Padina,

within municipality of Vetrino:

Gabarnitsa,

within municipality of Provadiya:

Staroselets,

Petrov dol,

Provadiya,

Dobrina,

Manastir,

Zhitnitsa,

Tutrakantsi,

Bozveliysko,

Barzitsa,

Tchayka,

within municipality of Avren:

Trastikovo,

Sindel,

Avren,

Kazashka reka,

Yunak,

Tsarevtsi,

Dabravino,

within municipality of Dalgopol:

Tsonevo,

Velichkovo,

within municipality of Dolni chiflik:

Nova shipka,

Goren chiflik,

Pchelnik,

Venelin,

in Silistra region:

within municipality of Kaynardzha:

Voynovo,

Kaynardzha,

Kranovo,

Zarnik,

Dobrudzhanka,

Golesh,

Svetoslav,

Polkovnik Cholakovo,

Kamentzi,

Gospodinovo,

Davidovo,

Sredishte,

Strelkovo,

Poprusanovo,

Posev,

within municipality of Alfatar:

Alfatar,

Alekovo,

Bistra,

Kutlovitza,

Tzar Asen,

Chukovetz,

Vasil Levski,

within municipality of Silistra:

Glavan,

Silistra,

Aydemir,

Babuk,

Popkralevo,

Bogorovo,

Bradvari,

Sratzimir,

Bulgarka,

Tsenovich,

Sarpovo,

Srebarna,

Smiletz,

Profesor Ishirkovo,

Polkovnik Lambrinovo,

Kalipetrovo,

Kazimir,

Yordanovo,

within municipality of Sitovo:

Dobrotitza,

Lyuben,

Slatina,

within municipality of Dulovo:

Varbino,

Polkovnik Taslakovo,

Kolobar,

Kozyak,

Mezhden,

Tcherkovna,

Dulovo,

Razdel,

Tchernik,

Poroyno,

Vodno,

Zlatoklas,

Tchernolik,

in Dobrich region:

within municipality of Krushari:

Kapitan Dimitrovo,

Ognyanovo,

Zimnitza,

Gaber,

within municipality of Dobrich-selska:

Altsek,

Vodnyantsi,

Feldfebel Denkovo,

Hitovo,

within municipality of Tervel:

Brestnitza,

Kolartzi,

Angelariy,

Balik,

Bezmer,

Bozhan,

Bonevo,

Voynikovo,

Glavantsi,

Gradnitsa,

Guslar,

Kableshkovo,

Kladentsi,

Kochmar,

Mali izvor,

Nova Kamena,

Onogur,

Polkovnik Savovo,

Popgruevo,

Profesor Zlatarski,

Sartents,

Tervel,

Chestimenstko,

within municipality Shabla:

Shabla,

Tyulenovo,

Bozhanovo,

Gorun,

Gorichane,

Prolez,

Ezeretz,

Zahari Stoyanovo,

Vaklino,

Granichar,

Durankulak,

Krapetz,

Smin,

Staevtsi,

Tvarditsa,

Chernomortzi,

within municipality of Kavarna:

Balgarevo,

Bozhurets,

Vranino,

Vidno,

Irechek,

Kavarna,

Kamen briag,

Mogilishte,

Neykovo,

Poruchik Chunchevo,

Rakovski,

Sveti Nikola,

Seltse,

Topola,

Travnik,

Hadzhi Dimitar,

Chelopechene.

3. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702350, 702450, 702750, 702850, 702950, 703050, 703150, 703250, 703370, 705150,705250, 705450,705510 és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 855250, 855460, 855750, 855950, 855960, 856051, 856150, 856250, 856260, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760, 856850, 856950, 857050, 857150, 857350, 857450, 857650, valamint 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 852050, 852150, 852250 és 857550, továbbá 850650, 850850, 851851 és 851852 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550710, 550810, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 551810, 551821, 552360 és 552960 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651200, 652100, 655400, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 658100, 658310, 658401, 658402, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659220, 659300, 659400, 659500, 659601, 659602, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800, valamint 652400, 652500 és 652800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Hajdú-Bihar megye 900150, 900250, 900350, 900450, 900550, 900650, 900660, 900670, 901850, 900850, 900860, 900930, 900950, 901050, 901150, 901450, 902850, 902860, 902950, 902960, 903050, 903150, 903350, 903360, 903370, 903450, 903550, 904450, 904460, 904550, 904650 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

5. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Ādažu novads,

—	Aizputes novada Kalvenes pagasts,

—	Aglonas novads,

—	Aizkraukles novads,

—	Aknīstes novads,

—	Alojas novads,

—	Alūksnes novads,

—	Amatas novads,

—	Apes novads,

—	Auces novads,

—	Babītes novads,

—	Baldones novads,

—	Baltinavas novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Beverīnas novads,

—	Brocēnu novada Blīdenes pagasts, Remtes pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa 1154 un P109,

—	Burtnieku novads,

—	Carnikavas novads,

—	Cēsu novads,

—	Cesvaines novads,

—	Ciblas novads,

—	Dagdas novads,

—	Daugavpils novads,

—	Dobeles novads,

—	Dundagas novads,

—	Durbes novada Durbes un Vecpils pagasts,

—	Engures novads,

—	Ērgļu novads,

—	Garkalnes novads,

—	Gulbenes novads,

—	Iecavas novads,

—	Ikšķiles novads,

—	Ilūkstes novads,

—	Inčukalna novads,

—	Jaunjelgavas novads,

—	Jaunpiebalgas novads,

—	Jaunpils novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Jelgavas novads,

—	Kandavas novads,

—	Kārsavas novads,

—	Ķeguma novads,

—	Ķekavas novads,

—	Kocēnu novads,

—	Kokneses novads,

—	Krāslavas novads,

—	Krimuldas novads,

—	Krustpils novads,

—	Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Padures, Rendas, Kabiles, Rumbas, Kurmāles, Pelču, Snēpeles, Turlavas, Laidu un Vārmes pagasts, Kuldīgas pilsēta,

—	Lielvārdes novads,

—	Līgatnes novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Lubānas novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mālpils novads,

—	Mārupes novads,

—	Mazsalacas novads,

—	Mērsraga novads,

—	Naukšēnu novads,

—	Neretas novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Ozolnieku novads,

—	Pārgaujas novads,

—	Pļaviņu novads,

—	Preiļu novads,

—	Priekules novads,

—	Priekuļu novads,

—	Raunas novads,

—	republikas pilsēta Daugavpils,

—	republikas pilsēta Jelgava,

—	republikas pilsēta Jēkabpils,

—	republikas pilsēta Jūrmala,

—	republikas pilsēta Rēzekne,

—	republikas pilsēta Valmiera,

—	Rēzeknes novads,

—	Riebiņu novads,

—	Rojas novads,

—	Ropažu novads,

—	Rugāju novads,

—	Rundāles novads,

—	Rūjienas novads,

—	Salacgrīvas novads,

—	Salas novads,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novada Novadnieku, Kursīšu, Zvārdes, Pampāļu, Šķēdes, Nīgrandes, Zaņas, Ezeres, Rubas, Jaunauces un Vadakstes pagasts,

—	Saulkrastu novads,

—	Sējas novads,

—	Siguldas novads,

—	Skrīveru novads,

—	Skrundas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Strenču novads,

—	Talsu novads,

—	Tērvetes novads,

—	Tukuma novads,

—	Vaiņodes novads,

—	Valkas novads,

—	Varakļānu novads,

—	Vārkavas novads,

—	Vecpiebalgas novads,

—	Vecumnieku novads,

—	Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

—	Viesītes novads,

—	Viļakas novads,

—	Viļānu novads,

—	Zilupes novads.

6. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Akmenės rajono savivaldybė: Ventos ir Papilės seniūnijos,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė: Kepalių, Kriukų, Saugėlaukio ir Satkūnų seniūnijos,

—	Jurbarko rajono savivaldybė,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kalvarijos savivaldybė: Akmenynų, Liubavo, Kalvarijos seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 131 ir į pietus nuo kelio Nr. 200 ir Sangrūdos seniūnijos,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—	Kauno rajono savivaldybė,

—	Kazlų Rūdos savivaldybė: Jankų, Plutiškių seniūnijos ir Kazlų Rudos seniūnijos dalis nuo kelio Nr. 2613 į šiaurę, kelio Nr. 183 į rytus ir kelio Nr. 230 į šiaurę,

—

Kelmės rajono savivaldybė: Tytuvėnų seniūnijos dalis į rytus ir pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105, Užvenčio, Kukečių dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 2128 ir į rytus nuo kelio Nr. 2106, ir Šaukėnų seniūnijos,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė: Būdviečio, Kapčiamieščio, Krosnos, Kučiūnų ir Noragėlių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė: Degučių, Gudelių, Mokolų ir Narto seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybė: Šerkšnėnų, Sedos ir Židikų seniūnijos,

—	Molėtų rajono savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Panevėžio miesto savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—	Radviliškio rajono savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė: Stakliškių ir Veiverių seniūnijos

—	Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos, Betygalos, Pagojukų, Šiluvos,Kalnujų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—

Šakių rajono savivaldybė: Barzdų, Griškabūdžio, Kidulių, Kudirkos Naumiesčio, Lekėčių, Sintautų, Slavikų. Sudargo, Žvirgždaičių seniūnijos ir Kriūkų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 3804, Lukšių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 3804, Šakių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 140 ir į pietvakarius nuo kelio Nr. 137

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė: Šiaulių kaimiškoji seniūnija,

—	Šilutės rajono savivaldybė: Rusnės seniūnija,

—	Širvintų rajono savivaldybė,

—	Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė: Batakių ir Gaurės seniūnijos,

—	Telšių rajono savivaldybė,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė: Bartninkų, Gražiškių, Keturvalakių, Kybartų, Klausučių, Pajevonio, Šeimenos, Vilkaviškio miesto, Virbalio, Vištyčio seniūnijos,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Godkowo, Milejewo, Młynary, Pasłęk, część gminy Elbląg położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 22 oraz na południe i na południowy wschód od granicy powiatu miejskiego Elbląg, i część obszaru lądowego gminy Tolkmicko położona na południe od linii brzegowej Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej do granicy z gminą wiejską Elbląg w powiecie elbląskim,

powiat miejski Elbląg,

gmina Wydminy, część gminy Miłki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63, część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn, część gminy wiejskiej Giżycko położona na zachód od zachodniej linii brzegowej jeziora Kisajno i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnacą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżyckow powiecie giżyckim,

powiat gołdapski,

część gminy Węgorzewo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

powiat olecki,

gminy Orzysz, Biała Piska i Pisz w powiecie piskim,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie i Bisztynekw powiecie bartoszyckim,

gmina Kolno i część gminy Jeziorany położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 593 w powiecie olsztyńskim,

powiat braniewski,

gminy Kętrzyn z miastem Kętrzyn, Reszel i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gminy Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński, Lubomino, Orneta i część gminy Kiwity położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 w powiecie lidzbarskim,

część gminy Sorkwity położona na północ od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim;

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy Mielnik, Nurzec – Stacja, Grodzisk, Drohiczyn, Dziadkowice, i Siemiatycze z miastem Siemiatyczew powiecie siemiatyckim,

gminy Białowieża, Czyże, Narew, Narewka, Hajnówka z miastem Hajnówka i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim,

gminy Kobylin-Borzymyi Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Juchnowiec Kościelny, Łapy, Michałowo, Supraśl, Suraż, Turośń Kościelna, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

miasto Bielsk Podlaski, część gminy Bielsk Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 biegnącą od południowo-zachodniej granicy gminy do granicy miasta Bielsk Podlaski, na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 689 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Bielsk Podlaski oraz na północ i północny zachód od granicy miasta Bielsk Podlaski, część gminy Boćki położona na zachód od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 i część gminy Brańsk położona na południe od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk w powiecie bielskim,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok;

w województwie mazowieckim:

gminy Korczew, Kotuń, Paprotnia, Przesmyki, Wodynie, Skórzec, Mokobody, Mordy, Siedlce, Suchożebry i Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Bielany, Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

powiat węgrowski,

powiat łosicki,

gminy Brochów, Młodzieszyn, część gminy Teresin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 i część miasta Sochaczew położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

powiat nowodworski,

gminy Czerwińsk nad Wisłą, Joniec, Naruszewo Nowe Miasto i Załuski w powiecie płońskim,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dąbrówka, Kobyłka, Marki, Radzymin, Wołomin, Zielonka i Ząbki w powiecie wołomińskim,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mrozy, Siennica, Sulejówek, część gminy Jakubów położona na południe od linii wyznaczoenj przez drogę nr A2, część gminy Kałuszyn położona na południe od linii wyznaczonej przez drogi nr 2 i 92 i część gminy Mińsk Mazowiecki położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A2 i miasto Mińsk Mazowiecki w powiecie mińskim,

powiat garwoliński,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

gminy Chynów, Grójec, Jasieniec, Pniewy i Warka w powiecie grójeckim,

gminy Milanówek, Grodzisk Mazowiecki, Podkowa Leśna i Żabia Wola w powiecie grodziskim,

gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

część gminy Stromiec położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

powiat miejski Warszawa;

w województwie lubelskim:

gminy Borki, Czemierniki, Kąkolewnica, Komarówka Podlaska, Wohyń i Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski w powiecie radzyńskim,

gminy Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Krzywda, Stanin, część gminy wiejskiej Łuków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Janów Podlaski, Kodeń, Tuczna, Leśna Podlaska, Rossosz, Łomazy, Konstantynów, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie, Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska,

gmina Łęczna i część gminy Spiczyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

część gminy Siemień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na zachód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Niedźwiada, Ostrówek, Abramów, Firlej, Kamionka, Michów, Lubartów z miastem Lubartów i część gminy Kock położona na wschód od linii wyznaczonej przez rzekę Czarną, w powiecie lubartowskim,

gminy Jabłonna, Krzczonów, Niemce, Garbów, Głusk i Wólka w powiecie lubelskim,

powiat miejski Lublin,

gminy Mełgiew, Rybczewice, Piaski i miasto Świdnik w powiecie świdnickim,

gminy Fajsławice, Gorzków, i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Werbkowice i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 i miasto Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gmina Telatyn, Tyszowce i część gminy Łaszczów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

gmina Grabowiec i część gminy Skierbieszów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim,

gminy Markuszów, Nałęczów, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Wąwolnica, Żyrzyn, Baranów, część gminy wiejskiej Puławy położona na wschód od rzeki Wisły i miasto Puławy w powiecie puławskim,

gminy Annopol, Dzierzkowice i Gościeradów w powiecie kraśnickim,

gmina Józefów nad Wisłą w powiecie opolskim,

gminy Kłoczew i Stężyca w powiecie ryckim;

w województwie podkarpackim:

gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim.

8. Románia

Romániában a következő területek:

—

Restul județului Maramureș care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

—	Comuna Vișeu de Sus,

—	Comuna Moisei,

—	Comuna Borșa,

—	Comuna Oarța de Jos,

—	Comuna Suciu de Sus,

—	Comuna Coroieni,

—	Comuna Târgu Lăpuș,

—	Comuna Vima Mică,

—	Comuna Boiu Mare,

—	Comuna Valea Chioarului,

—	Comuna Ulmeni,

—	Comuna Băsești,

—	Comuna Baia Mare,

—	Comuna Tăuții Magherăuș,

—	Comuna Cicărlău,

—	Comuna Seini,

—	Comuna Ardusat,

—	Comuna Farcasa,

—	Comuna Salsig,

—	Comuna Asuaju de Sus,

—	Comuna Băița de sub Codru,

—	Comuna Bicaz,

—	Comuna Grosi,

—	Comuna Recea,

—	Comuna Baia Sprie,

—	Comuna Sisesti,

—	Comuna Cernesti,

—	Copalnic Mănăstur,

—	Comuna Dumbrăvița,

—	Comuna Cupseni,

—	Comuna Șomcuța Mare,

—	Comuna Sacaleșeni,

—	Comuna Remetea Chioarului,

—	Comuna Mireșu Mare,

—	Comuna Ariniș,

—	Județul Bistrița-Năsăud.

III. RÉSZ

1. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Brocēnu novada Cieceres un Gaiķu pagasts, Remtes pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa 1154 un P109, Brocēnu pilsēta,

—	Saldus novada Saldus, Zirņu, Lutriņu un Jaunlutriņu pagasts, Saldus pilsēta.

2. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Akmenės rajono savivaldybė: Akmenės, Kruopių, Naujosios Akmenės kaimiškoji ir Naujosios Akmenės miesto seniūnijos,

—	Birštono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė: Gaižaičių, Gataučių, Joniškio, Rudiškių, Skaistgirio, Žagarės seniūnijos,

—	Kalvarijos savivaldybė: Kalvarijos seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 131 ir į šiaurę nuo kelio Nr. 200,

—	Kazlų Rudos savivaldybė: Antanavo seniūnija ir Kazlų Rudos seniūnijos dalis nuo kelio Nr. 2613 į pietus, kelio Nr. 183 į vakarus ir kelio Nr. 230 į pietus,

—	Lazdijų rajono savivaldybė: Lazdijų miesto, Lazdijų, Seirijų, Šeštokų, Šventežerio ir Veisiejų seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė: Igliaukos, Liudvinavo, Marijampolės, Sasnavos ir Šunskų seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybės: Laižuvos, Mažeikių apylinkės, Mažeikių, Reivyčių, Tirkšlių ir Viekšnių seniūnijos,

—	Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Jiezno, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Prienų ir Šilavotos seniūnijos,

—	Šakių rajono savivaldybė: Gelgaudiškio ir Plokščių seniūnijos ir Kriūkų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Lukšių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Šakių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 140 ir į šiaurės rytus nuo kelio Nr. 137,

—	Šiaulių rajono savivaldybės: Bubių, Ginkūnų, Gruzdžių, Kairių, Kuršėnų kaimiškoji, Kuršėnų miesto, Kužių, Meškuičių, Raudėnų ir Šakynos seniūnijos,

—	Šakių rajono savivaldybė: Gelgaudiškio ir Plokščių seniūnijos ir Kriūkų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Lukšių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 3804, Šakių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 140 ir į šiaurės rytus nuo kelio Nr. 137,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybės: Gižų ir Pilviškių seniūnijos.

3. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Sępopol i Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

część gminy Kiwity położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 w powiecie lidzbarskim,

gminy Srokowo, Barciany i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gminy Budry, Pozezdrze i część gminy Węgorzewo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

gmina Kruklanki, część gminy Giżycko położona na wschód od zachodniej linii brzegowej jeziora Kisajno do granic miasta Giżycko oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr nr 63 biegnącą od południowo-wchodniej granicy miasta Giżycko do południowej granicy gminy Giżycko i, miasto Giżycko w powiecie giżyckim,

w województwie podlaskim:

gmina Orla, część gminy Bielsk Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 biegnącą od południowo-zachodniej granicy gminy do granicy miasta Bielsk Podlaski i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 689 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Bielsk Podlaski i część gminy Boćki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie bielskim,

gminy Kleszczele, Czeremcha i część gminy Dubicze Cerkiewne położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1654B w powiecie hajnowskim,

gmina Milejczyce w powiecie siemiatyckim;

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice i Wiśniew w powiecie siedleckim,

w województwie lubelskim:

gminy Białopole, Dubienka, Chełm, Leśniowice, Wierzbica, Sawin, Ruda Huta, Dorohusk, Kamień, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Żmudź i część gminy Wojsławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gminy Izbica, Kraśniczyn, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Siennica Różana i część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gmina Stary Zamość i część gminy Skierbieszów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 843 w powiecie zamojskim,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Urszulin, Stary Brus, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

gminy Cyców, Ludwin, Puchaczów, Milejów i część gminy Spiczyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

gminy Jabłoń, Podedwórze, Dębowa Kłoda, Parczew, Sosnowica, część gminy Siemień położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na wschód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Sławatycze, Sosnówka, i Wisznice w powiecie bialskim,

gmina Ulan Majorat w powiecie radzyńskim,

gminy Ostrów Lubelski, Serniki i Uścimów w powiecie lubartowskim,

gmina Wojcieszków i część gminy wiejskiej Łuków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków, a następnie na północ, zachód, południe i wschód od linii stanowiącej północną, zachodnią, południową i wschodnią granicę miasta Łuków do jej przecięcia się z drogą nr 806 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Horodło, Uchanie i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 biegnącą od zachodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów do granicy miasta Hrubieszów oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od wschodniej granicy miasta Hrubieszów do wschodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

4. Románia

Romániában a következő területek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—

Partea din județul Maramureș cu următoarele delimitări:

—	Comuna Petrova,

—	Comuna Bistra,

—	Comuna Repedea,

—	Comuna Poienile de sub Munte,

—	Comuna Vișeu e Jos,

—	Comuna Ruscova,

—	Comuna Leordina,

—	Comuna Rozavlea,

—	Comuna Strâmtura,

—	Comuna Bârsana,

—	Comuna Rona de Sus,

—	Comuna Rona de Jos,

—	Comuna Bocoiu Mare,

—	Comuna Sighetu Marmației,

—	Comuna Sarasau,

—	Comuna Câmpulung la Tisa,

—	Comuna Săpânța,

—	Comuna Remeti,

—	Comuna Giulești,

—	Comuna Ocna Șugatag,

—	Comuna Desești,

—	Comuna Budești,

—	Comuna Băiuț,

—	Comuna Cavnic,

—	Comuna Lăpuș,

—	Comuna Dragomirești,

—	Comuna Ieud,

—	Comuna Saliștea de Sus,

—	Comuna Săcel,

—	Comuna Călinești,

—	Comuna Vadu Izei,

—	Comuna Botiza,

—	Comuna Bogdan Vodă,

—	Localitatea Groșii Țibileșului, comuna Suciu de Sus,

—	Localitatea Vișeu de Mijloc, comuna Vișeu de Sus,

—	Localitatea Vișeu de Sus, comuna Vișeu de Sus.

—

Partea din județul Mehedinți cu următoarele comune:

—	Comuna Strehaia,

—	Comuna Greci,

—	Comuna Brejnita Motru,

—	Comuna Butoiești,

—	Comuna Stângăceaua,

—	Comuna Grozesti,

—	Comuna Dumbrava de Jos,

—	Comuna Băcles,

—	Comuna Bălăcița,

—	Județul Argeș,

—	Județul Olt,

—	Județul Dolj,

—	Județul Arad,

—	Județul Timiș,

—	Județul Covasna,

—	Județul Brașov,

—	Județul Botoșani,

—	Județul Vâlcea.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

—	tutto il territorio della Sardegna.

”

24.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/64

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1032 IRÁNYMUTATÁSA

(2019. május 10.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról (EKB/2019/11)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére, valamint 20. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)	Az egységes monetáris politika elérése magával vonja az eurorendszer által használandó eszközök, instrumentumok és eljárások meghatározását, annak érdekében, hogy e politika végrehajtása egységes módon történjen mindazon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(2)	Az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatást (EKB/2014/60) (1) módosítani kell a monetáris politikai műveletek bizonyos vonatkozásaihoz kapcsolódó technikai és szerkesztési módosítások beiktatása érdekében.

(3)	Az eurorendszer fedezeti keretszabályozása átláthatóságának fokozása érdekében pontosítani kell az ügynökségek mint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói vagy garanciavállalói fogalmát.

(4)

A 2017. december 12-én elfogadott (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) meghatározza az értékpapírosítás általános keretrendszerét, és létrehozza az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás keretrendszerét. Az eurorendszer fedezeti keretszabályozását felül kell vizsgálni a) a rendeletben az alapul szolgáló kitettségek hitelminőségére és teljesítésére vonatkozó adatok tekintetében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség, és b) a rendelet értékpapírosítási adattárak Európai Értékpapír-piaci Hatóságnál való nyilvántartásba vételéről szóló rendelkezései vonatkozó jellemzőinek figyelembevétele érdekében.

(5)

A hitelműveletek céljára fedezetként szolgáló eszközök hitelminőségének értékelése érdekében az eurorendszer hitelminősítő rendszerektől származó információkat vesz figyelembe. Ezzel összefüggésben a harmadik felek hitelminősítő eszközei (RT) szolgáltatóinak mint az elfogadott hitelminősítő források egyikének igénybevételét meg kell szüntetni az eurorendszer fedezeti keretszabályozása összetettségének csökkentése, valamint az eurorendszer külső hitelminősítéstől való függése csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében.

(6)

Az eurorendszer fedezetként elfogad bizonyos forgalomképes adósságinstrumentumokat, amelyeket multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek bocsátanak ki vagy garantálnak. A szervezetek multilaterális fejlesztési bankként vagy nemzetközi szervezetként való elismerésének feltételeit korszerűsíteni kell az eurorendszer fedezeti keretszabályozása összetettségének csökkentése érdekében.

(7)

Az eurorendszer fedezetként elfogad bizonyos hitelköveteléseket. Az ilyen hitelkövetelésekre vonatkozó elfogadhatósági feltételeket módosítani kell az eurorendszer fedezeti keretszabályozása összetettségének csökkentése és egységességének biztosítása érdekében. Különösen az eurorendszer már nem különbözteti meg a kibocsátáskor és kibocsátást követően meghatározott felső határral vagy alsó határral rendelkező változó kamatozású hitelköveteléseket. Hasonlóképpen, az eurorendszer már nem különbözteti meg az államkötvények lejárata alapján az államkötvények hozamához kapcsolt referencia-kamatlábbal rendelkező változó kamatozású hitelköveteléseket. Azt is pontosítani kell, hogy a hitelkövetelések nem elfogadhatóak, ha a legutóbbi pénzáramlás negatív volt. Továbbá be kell vezetni a belföldi hitelkövetelések elfogadhatóságára vonatkozó minimális küszöbértéket a hitelkövetelések eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként való felhasználásának nagyobb mértékű harmonizációja érdekében.

(8)

Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható minden eszköz esetében értékelési szabályok és egyedi kockázatkezelési intézkedések kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteségektől azokban az esetekben, amikor az ügyfél nemteljesítése miatt a fedezetet értékesíteni kell. Ezzel összefüggésben pontosítani kell, hogy a nem forgalomképes eszközökhöz az eurorendszer az ilyen eszközök kinnlevő összege alapján rendel értéket.

(9)

Az eurorendszer fedezetként elfogadja az ügyfél vagy a vele szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, garantált, vagy a vele vagy ilyen szervezettel szembeni követelést megtestesítő fedezett kötvényeket, feltéve, hogy ezek a fedezett kötvények megfelelnek bizonyos feltételeknek. Ezzel összefüggésben az eurorendszernek pontosítania kell az ilyen fedezett kötvények fedezetkénti elfogadásának feltételeit.

(10)

További, kisebb jelentőségű módosítások szükségesek az egyértelműség érdekében, beleértve a likviditásbővítő műveletekben fedezettel biztosítandó összegek, a rendelkezésre álláshoz való hozzáférés kérésének határideje, valamint az eszközfedezetű értékpapírokra és a pénzáramlást generáló eszközökre vonatkozó földrajzi korlátozások tekintetében.

(11)	Ezért az (EU) 2015/510 iránymutatást (EKB/2014/60) megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

»ügynökség«: valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, letelepedett szervezet, amely bizonyos nemzeti vagy regionális szintű közhasznú tevékenységekben vesz részt vagy azok finanszírozási igényeit szolgálja, és amelyet az eurorendszer ügynökségnek minősített. Az ügynökségnek minősített szervezetek listáját közzé kell tenni az EKB honlapján, és fel kell tüntetni, hogy az egyes szervezetek tekintetében teljesülnek-e a XIIa. mellékletben a haircut céljából meghatározott mennyiségi feltételek.”

A szöveg a következő 26a. és 26b. ponttal egészül ki:

„26a.

»ESMA adatszolgáltatást aktiváló időpont«: az első nap, amikor együttesen a) az értékpapírosítási adattárat nyilvántartásba vette az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA), így ESMA értékpapírosítási adattárrá vált, és b) az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 7. cikkének (4) bekezdése alapján a Bizottság elfogadta a vonatkozó végrehajtás-technikai standardokat egységes adatlapok útján, és azok alkalmazandóak;

26b.	„ESMA értékpapírosítási adattár”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 23. pontja szerinti olyan értékpapírosítási adattár, amelyet a rendelet 10. cikke szerint az ESMA nyilvántartásba vett;

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).”"

A szöveg a következő 31a. ponttal egészül ki:

„31a.

»eurorendszer által kijelölt adattár«: az eurorendszer által a VIII. mellékletnek megfelelően kijelölt szervezet, amely továbbra is megfelel a melléklet kijelölés tekintetében meghatározott feltételeinek;”

A szöveg a következő 50a. ponttal egészül ki:

„50a.

»kölcsönszintű adattár«: ESMA értékpapírosítási adattár vagy eurorendszer által kijelölt adattár;”

A 15. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

lejáratig megfelelő fedezetet biztosítanak a művelethez; a fedezetként mobilizált eszközök értékének mindenkor fedeznie kell a likviditásbővítő művelet teljes fennálló összegét, ideértve a művelet időtartama alatt felhalmozott kamatot. Ha pozitív kamat esedékes, akkor az alkalmazandó összeget naponta hozzá kell adni a likviditásbővítő művelet teljes fennálló összegéhez, és ha negatív kamat esedékes, akkor az alkalmazandó összeget naponta le kell vonni a likviditásbővítő művelet teljes fennálló összegéből;”

A 19. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az ügyfél az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelmet nyújthat be a székhelye szerinti NKB-hoz. Amennyiben a kérelem legkésőbb a TARGET2 zárását követő 15 percen belül beérkezik a székhely szerinti NKB-hoz, az NKB a megbízást még aznap teljesíti a TARGET2-ben. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az eurorendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 15 perccel meghosszabbodik. Kivételes körülmények között az eurorendszer hosszabb határidők alkalmazásáról is határozhat. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevétele iránti kérelemben meg kell határozni az igényelt hitel összegét. Az ügyfélnek az ügylethez fedezetként elegendő elfogadható eszközt kell biztosítania, kivéve, ha az eszközöket a 18. cikk (4) bekezdése alapján már előzetesen elhelyezte a székhely szerinti NKB-nál.”

A 22. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A betéti rendelkezésre állás igénybevételéhez az ügyfélnek kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti NKB-hoz. Amennyiben a kérelem legkésőbb a TARGET2 zárását követő 15 percen belül beérkezik a székhely szerinti NKB-hoz, a székhely szerinti NKB a megbízást még aznap teljesíti a TARGET2-ben. A betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az eurorendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 15 perccel meghosszabbodik. Kivételes körülmények között az eurorendszer hosszabb határidők alkalmazásáról is határozhat. A kérelemben fel kell tüntetni az elhelyezendő betét összegét.”

Az 59. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az eurorendszer a hitelminőségi besorolásokra vonatkozó információkat az eurorendszer harmonizált minősítési rendszere formájában közzéteszi az EKB honlapján, beleértve a hitelminőségi besorolások megfeleltetését az elfogadott külső hitelminősítő intézetek (ECAI-k) által biztosított hitelminősítéseknek.

(5) A hitelminőségi követelmények értékelése során az eurorendszer a negyedik rész V. címével összhangban a három forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszerektől származó hitelminősítési információkat veszi figyelembe.”

6.	A 69. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

7.	A 70. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeket ügynökségek bocsátanak ki vagy garantálnak, a kibocsátónak vagy garanciavállalónak olyan tagállamban letelepedettnek kell lennie, amelynek a pénzneme az euro.”

A 73. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatósága érdekében az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközöknek homogénnek kell lenniük, azaz azoknak bejelenthetőnek kell lenniük a VIII. melléklet szerinti kölcsönszintű űrlapfajták egyikének felhasználásával, amelyek az alábbiak valamelyikére vonatkoznak:

a)	lakóingatlant terhelő jelzálogok;

b)	kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelek;

c)	gépjárműhitelek;

d)	fogyasztói hitelek;

e)	lízingkövetelések;

f)	hitelkártya-követelések.”

A 74. cikk a következőképpen módosul:

a)	A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a jelzálogkezelő (mortgage trustee) vagy követeléskezelő (receivables trustee) közvetítőnek minősül.”

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A pénzáramlást generáló eszközök kötelezettjeinek és hitelezőinek az EGT-ben bejegyzettnek kell lenniük, illetve természetes személyek esetében az EGT-ben kell lakóhellyel rendelkezniük. Természetes személy kötelezetteknek a pénzáramlást generáló eszközök tekintetében a keletkezés időpontjában az EGT-ben kellett lakóhellyel rendelkezniük. Bármely kapcsolódó biztosítéknak az EGT-ben találhatónak kell lennie, és a pénzáramlást generáló eszközökre valamely EGT-ország joga kell irányadó legyen.”

10.

A 78. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfóliójára vonatkozóan a VIII. mellékletben (amely az előírt adatminőségi értékre vonatkozó információkat, valamint a kölcsönszintű adattárakra vonatkozó követelményeket tartalmazza) rögzített eljárásokkal összhangban átfogó és standardizált kölcsönszintű adatokat kell rendelkezésre bocsátani. Az elfogadhatóság értékelése során az eurorendszer az alábbiakat veszi figyelembe: a) az adatszolgáltatás elmaradása; és b) milyen gyakran fordul elő, hogy az egyedi kölcsönszintű adatmezőkben nem szerepelnek érdemi adatok.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az eurorendszer a kölcsönszintű adatok tekintetében a VIII. mellékletben szereplő előírt pontozási értékektől függetlenül eseti alapon fedezetként elfogadhat az előírt pontozási értéknél (A1) alacsonyabb pontszámmal rendelkező eszközfedezetű értékpapírokat, az arra vonatkozó megfelelő magyarázat rendelkezésre bocsátása mellett, hogy azok miért nem tudtak megfelelni az előírt pontozási értéknek. Minden egyes megfelelő magyarázat esetében az eurorendszer – az EKB honlapján részletesebben kifejtetteknek megfelelően – meghatározza a maximális toleranciaszintet és a tolerancia horizontját. A tolerancia horizontja azt az időszakot jelöli meg, amely alatt az eszközfedezetű értékpapírok tekintetében az adatminőségnek javulnia kell.”

11.

A 81a. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdésben az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—	ügynökségek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,”

b)	Az (5) bekezdést el kell hagyni.

12.

A 90. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„90. cikk

A hitelkövetelések tőkeösszege és kamatozása

Az elfogadhatóság érdekében a hitelköveteléseknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)	a tőkeösszeg a végső törlesztésig rögzített és feltételhez nem kötött; és

a kamatláb a végső törlesztésig az alábbiak valamelyike:

i.	kamatszelvény nélküli (zéró kupon);

ii.	rögzített;

iii.

változó, vagyis egy referencia-kamatlábhoz kötött, és a következő kamatszelvény-struktúrával rendelkezik: kamatszelvény kamatlába = referencia-kamatláb ± x, és f ≤ kamatszelvény kamatlába ≤ c, ahol:

—

a referencia-kamatláb egy adott időpontban kizárólag az alábbiak egyike:

—	euro pénzpiaci kamat, például EURIBOR, LIBOR, vagy hasonló indexek;

—	egy állandó lejáratú swap kamata, például CMS, EIISDA, EUSA;

—	egy euroövezeti államkötvény hozama, vagy számos ilyen kötvény indexéhez kapcsolt hozam;

—

az f (alsó határ) és a c (felső határ) – amennyiben vannak –, valamint az x (felár) olyan számok, amelyek vagy a keletkezéskor előre meghatározottak, vagy idővel a hitelkövetelés élettartama alatt változhatnak; az f és/vagy a c számot a hitelkövetelés keletkezését követően is meg lehet határozni; és

c)	legutóbbi pénzáramlásuk nem negatív volt. Ha negatív pénzáramlás merül fel, akkor a hitelkövetelés abban a pillanatban nem elfogadható. Ismét elfogadhatóvá válhat nem negatív pénzáramlást követően, feltéve, hogy minden további vonatkozó feltételnek megfelel.”

13.

A 93. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„93. cikk

A hitelkövetelések minimális értéke

Belföldi felhasználás esetén a hitelköveteléseknek az ügyfél által fedezetként történő benyújtás időpontjában el kell érniük a 25 000 EUR összegű, vagy a székhely szerinti NKB által esetlegesen rögzített magasabb minimális küszöbértéket. Határokon átnyúló felhasználás esetén a minimális küszöbérték 500 000 EUR.”

14.	A 95. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az elfogadható hitelkövetelések adósai, illetve garanciavállalói nem pénzügyi vállalatok, közszektorbeli szervezetek (kivéve az állami pénzügyi vállalatokat), multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi szervezetek.”

15.

A 100. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„100. cikk

A hitelkövetelések benyújtásához használt eljárások ellenőrzése

Az NKB-k, a felügyeleti szervek, vagy a külső könyvvizsgálók eseti ellenőrzést végeznek az ügyfél által a hitelkövetelésekre vonatkozó információk eurorendszernek történő megküldéséhez használt eljárások megfelelőségére vonatkozóan. Az ilyen eljárások lényeges megváltozása esetén ezen eljárások vonatkozásában új eseti ellenőrzés végezhető.”

16.

A 107a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A DECC-k a 63. cikkben megállapított feltételeknek megfelelő rögzített és feltételhez nem kötött tőkeösszeggel és kamatszelvény-struktúrával rendelkeznek. A fedezeti alap kizárólag olyan hitelköveteléseket tartalmazhat, amelyek vonatkozásában:

a)	egy meghatározott EKB DECC kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap vagy

b)	egy eszközfedezetű értékpapír kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap a 73. cikkben foglaltaknak megfelelően

rendelkezésre áll.”

17.

A 107e. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A mögöttes egyedi hitelkövetelések szintjén elérhetővé kell tenni a mögöttes hitelkövetelések portfóliójának átfogó és szabványosított kölcsönszintű adatait a VIII. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően, és ugyanazokat az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközökre alkalmazandó, a VIII. mellékletben meghatározott vizsgálatokat kell alkalmazni, kivéve az adatszolgáltatási gyakoriság, az alkalmazandó kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap, és a kölcsönszintű adatok érintett felek általi, kölcsönszintű adattár részére való szolgáltatása tekintetében. A DECC-k elfogadhatósága érdekében valamennyi mögöttes hitelkövetelésnek homogénnek kell lennie, azaz az azokra vonatkozó adatokat szolgáltatni kell tudni az EKB DECC kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapok egyikének felhasználásával. Az eurorendszer a vonatkozó adatok kiértékelését követően megállapíthatja azt is, hogy a DECC nem homogén.”

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó adatminőségi követelmények a DECC-kre is vonatkoznak, ideértve az egyes EKB DECC kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapokat is. A kölcsönszintű adatokat az EKB honlapján közzétett egyes EKB DECC kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapok útján kell szolgáltatni:

a)	ESMA értékpapírosítási adattárnak; vagy

b)	eurorendszer által kijelölt adattárnak.”

A szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A DECC-kre vonatkozó kölcsönszintű adatok ESMA értékpapírosítási adattárak részére való szolgáltatását az (5) bekezdés a) pontjával összhangban azon naptári hónap kezdetén kell megvalósítani, amely közvetlenül az ESMA adatszolgáltatást aktiváló időponttól számított három hónap eltelte után következik.

A DECC-kre vonatkozó kölcsönszintű adatok eurorendszer által kijelölt adattárak részére való szolgáltatását az (5) bekezdés b) pontjával összhangban lehetővé kell tenni azon naptári hónap végéig, amelyre az ESMA adatszolgáltatást aktiváló időponttól számított három év és három hónap elteltének időpontja esik.

Az ESMA adatszolgáltatást aktiváló időpontot az EKB közzéteszi a honlapján.”

18.

A 114. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Ha a garanciavállaló nem adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet, a garanciával biztosított forgalomképes eszköz vagy hitelkövetelés elfogadhatóvá minősítése előtt az érintett NKB-hoz az eurorendszer számára elfogadható formában és tartalommal a garancia jogi érvényességére, kötelező erejére és érvényesíthetőségére vonatkozó jogi megerősítést kell benyújtani. A jogi megerősítést olyan személynek kell elkészítenie, aki független az ügyféltől, a kibocsátótól/adóstól és a garanciavállalótól, és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelő jogi képesítéssel rendelkezik ilyen megerősítés kiállítására, ilyen például az ügyvédi irodában hivatását gyakorló vagy valamely elismert tudományos intézménynél vagy közszervezetnél dolgozó jogász. A jogi megerősítésnek azt is ki kell mondania, hogy a garancia nem személyi jellegű, csak a forgalomképes eszközök tulajdonosai vagy a hitelkövetelés hitelezője által érvényesíthető. Ha a garanciavállaló nem a garanciára irányadó jog szerinti jogrendszer területén rendelkezik székhellyel, a jogi megerősítésnek azt is tartalmaznia kell, hogy a garancia azon jogrendszer szerint is érvényes és érvényesíthető, ahol a garanciavállaló székhellyel rendelkezik. Forgalomképes eszközök esetén a jogi megerősítést azon NKB-hoz kell benyújtani felülvizsgálatra, amely a szóban forgó garanciával biztosított eszközt az elfogadható fedezetek listájára való felvételre javasolja. Hitelkövetelések esetén a jogi megerősítést a hitelkövetelést mobilizálni kívánó ügyfélnek a hitelkövetelésre irányadó jog szerinti ország NKB-jához kell benyújtani felülvizsgálatra. Az érvényesíthetőség követelményére vonatkoznak azok a fizetésképtelenségre és csődhelyzetre, valamint a tulajdoni részesedés általános alapelveire vonatkozó és más hasonló jogszabályok és alapelvek, amelyek a garanciavállalóra alkalmazandók, és általában érintik a garanciavállalóval szemben fennálló hitelezői jogokat.”

19.

A 119. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azon hitelminősítési információk, amelyekre az eurorendszer a hitelműveletei céljára fedezetként elfogadható eszközök elfogadhatóságának értékelését alapozza, az alábbi három forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszerektől származnak:

ECAI-k;

b)	az NKB-k saját hitelminősítő rendszerei (ICAS-ok);

c)	az ügyfelek belső minősítésen alapuló (IRB) rendszerei.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt minden egyes hitelminősítő forrás alá több hitelminősítő rendszer tartozhat. A hitelminősítő rendszereknek meg kell felelniük az e címben rögzített elfogadhatósági feltételeknek. Az elfogadott hitelminősítő rendszerek, azaz az elfogadott ECAI-k és ICAS-ok listája közzétételre kerül az EKB honlapján.”

20.	A 124. cikket el kell hagyni.

21.	A 125. cikket el kell hagyni.

22.	A 135. cikk helyébe a következő szöveg lép: „135. cikk A nem forgalomképes eszközökre vonatkozó értékelési szabályok A nem forgalomképes eszközökhöz az eurorendszer olyan értéket rendel hozzá, amely az ilyen nem forgalomképes eszközök kinnlevő összegének felel meg.”

23.

A 138. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3), valamint (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő fedezett kötvények; 2020. február 1-jétől kezdődően az ilyen fedezett kötvényeknek a 83. cikk a) pontjában meghatározott ECAI kibocsátási minősítéssel kell rendelkezniük, amely megfelel a IXb. melléklet szerinti követelményeknek;”

24.

A 141. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	ha ezen eszközöket ügynökség, multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet bocsátotta ki.”

25.	A VI., VIII. és IXb. melléklet ezen iránymutatás I. mellékletének megfelelően módosul.

26.	Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) az ezen iránymutatás II. mellékletében meghatározott szövegű, új XIIa. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2) Azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2019. augusztus 5-étől alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb 2019. június 21-ig tájékoztatják az Európai Központi Bankot az ezen intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. május 10-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) VI., VIII. és IXb. melléklete a következőképpen módosul:

A VI. melléklet az alábbiak szerint módosul:

a)	A 2. táblázat címének helyébe az alábbi szöveg lép: „Az értékpapír-elszámolási rendszerek közötti elfogadható kapcsolatok”

A 2. táblázat címét követő első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az »A« országban székhellyel rendelkező ügyfél által »A« és »B« országok SSS-jei között elfogadható kapcsolaton keresztül tartott, a »B« ország SSS-ében kibocsátott elfogadható eszközök felhasználása az »A« ország nemzeti központi bankjától történő hitelfelvétel céljából.”

A 3. táblázat címét követő első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az »A« országban székhellyel rendelkező ügyfél által a »C« ország SSS-ében kibocsátott és a »B« és »C« országok SSS-jei között elfogadható kapcsolaton keresztül a »B« ország SSS-ében tartott elfogadható eszközök felhasználása az »A« ország nemzeti központi bankjától történő hitelfelvétel céljából.”

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

A cím és a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„VIII. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ KÖLCSÖNSZINTŰ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS A KÖLCSÖNSZINTŰ ADATTÁRAKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Ez a melléklet vonatkozik az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfoliójára (pool) vonatkozó, átfogó és szabványosított kölcsönszintű adatoknak a 78. cikkben foglaltak szerinti szolgáltatására, valamint meghatározza a kölcsönszintű adattárakra vonatkozó követelményeket.

”

Az I. szakasz a következőképpen módosul:

Az 1. és 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.	A kölcsönszintű adatokat az érintett feleknek e melléklettel összhangban kell a kölcsönszintű adattárak részére szolgáltatniuk. A kölcsönszintű adattár az ilyen adatokat elektronikus úton teszi közzé.

A kölcsönszintű adatokat az egyedi ügyletek tekintetében a következők használatával kell benyújtani:

a)	ESMA értékpapírosítási adattárnak jelentett ügyletek esetében a Bizottság által az (EU) 2017/2402 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott végrehajtás-technikai standardtervezetekben meghatározott vonatkozó űrlapok; vagy

b)	eurorendszer által kijelölt adattárnak jelentett ügyletek esetében az EKB honlapján közzétett, naprakész vonatkozó EKB kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap.

A benyújtandó vonatkozó űrlap mindegyik esetben az eszközfedezetű értékpapírokat fedező eszközök típusától függ a 73. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.”

ii.

A szöveg a következő 2a. és 2b. ponttal egészül ki:

„2a.

A kölcsönszintű adatok 2. pont a) alpontja szerinti szolgáltatását azon naptári hónap kezdetén kell megvalósítani, amely közvetlenül az ESMA adatszolgáltatást aktiváló időponttól számított három hónap eltelte után következik.

A kölcsönszintű adatok 2. pont b) alpontja szerinti szolgáltatását lehetővé kell tenni azon naptári hónap végéig, amelyre az ESMA adatszolgáltatást aktiváló időponttól számított három év és három hónap elteltének időpontja esik.

2b.

A 2a. pont második albekezdésétől függetlenül az egyedi ügyletekre vonatkozó kölcsönszintű adatokat a 2. pont a) alpontjával összhangban kell benyújtani, amennyiben együttesen:

az ügyletben érintett felek az (EU) 2017/2402 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 7. cikkének (2) bekezdése szerint kötelesek kölcsönszintű adatokat szolgáltatni az egyes ügyletekről az ESMA értékpapírosítási adattárnak a Bizottság által a rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott végrehajtás-technikai standardtervezetekben meghatározott vonatkozó űrlapok használatával; és

b)	a kölcsönszintű adatok 2. pont a) alpontja szerinti szolgáltatása megkezdődött.”

A II. szakasz a következőképpen módosul:

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	Az eszközalapú értékpapírnak el kell érnie a kötelező minimális megfelelési szintet, az adatok, különösen pedig a kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap adatmezőibe tartozó adatok rendelkezésre állására hivatkozó értékelés alapján.”

ii.

A 3. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A rendelkezésre nem álló adatmezők rögzítése érdekében minden kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap hat »nincs adat« (ND) opciót foglal magában, amelyeket minden olyan esetben ki kell tölteni, amikor a kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlapban foglaltaknak megfelelően egy adott adat szolgáltatására nincs lehetőség.”

A III. szakasz a következőképpen módosul:

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„III.

ADATÉRTÉKELÉSI MÓDSZERTAN”

ii.	Az 1. pontot el kell hagyni.

iii.

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	A kölcsönszintű-adattár az adatszolgáltatás megtörténtekor és az adatok feldolgozásakor minden egyes eszközalapú értékpapír vonatkozásában létrehoz és hozzárendel egy minősítést (adatértéket).”

iv.	A 4. pontot és a 3. táblázatot el kell hagyni.

A IV. szakasz „A kijelölésre és a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárások” című II. alszakaszának 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Az eurorendszer által kölcsönszintű adattárként történő kijelölés iránti kérelmet az EKB Kockázatkezelési Igazgatóságához kell benyújtani. A kérelemnek megfelelő indokolást és teljeskörű alátámasztó dokumentációt kell tartalmaznia, amelyek bemutatják, hogy a kérelmező megfelel a kölcsönszintű adattárakra vonatkozóan ezen iránymutatásban meghatározott követelményeknek. A kérelmet, indokolást és alátámasztó dokumentációt írásban, és lehetőség szerint elektronikus formában kell benyújtani. Kijelölés iránti kérelem nem lesz elfogadható 2019. május 13-át követően. Az ezen időpont előtt beérkezett kérelmeket ennek a mellékletnek megfelelően dolgozzák fel.”

A IXb. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1. pontban a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A követelmények a 83. cikkben hivatkozott kibocsátási minősítésekre alkalmazandóak, így vonatkoznak valamennyi eszköz- és programminősítésre az elfogadható fedezett kötvények tekintetében. Rendszeresen ellenőrzésre kerül majd, hogy az ECAI-k megfelelnek-e ezen követelményeknek. Ha a követelmények egy adott fedezettkötvény-program tekintetében nem teljesülnek, az eurorendszer tekintheti úgy, hogy az érintett fedezettkötvény-programhoz kapcsolódó nyilvános hitelminősítés(ek) nem felel(nek) meg az ECAF magas hitelminőségi követelményeinek. Így az érintett ECAI nyilvános hitelminősítése az adott fedezettkötvény-program keretében kibocsátott forgalomképes eszközök esetében nem használható fel a hitelminőségi követelmények fennállásának megállapításához.”

A 2. pont b) alpontja a következőképpen módosul:

A vi. és vii. pont helyébe a következő szöveg lép:

„vi.	A devizák megoszlása, beleértve az érték tekintetében történő bontást mind a fedezeti portfólió, mind az egyes kötvények szintjén, és beleértve az euróban denominált eszközök százalékos arányát és az euróban denominált kötvények százalékos arányát.

vii.

A fedezeti portfólióba tartozó eszközök, beleértve az eszközegyenleget, eszköztípusokat, a hitelek számát és átlagos nagyságát, a fedezeti portfólió fennállásának időtartamát (seasoning), a lejáratot, a hitelfedezeti arányt (loan-to-valuation ratio), a regionális megoszlást és a hátralékok megoszlását. A regionális megoszlás tekintetében, amennyiben a fedezeti portfólióba tartozó eszközök különböző országokban nyújtott hitelekből állnak, a felügyeleti jelentésnek legalább be kell mutatnia az országok közötti megoszlást és a fő származási országra vonatkozó regionális megoszlást.”

ii.

A szöveg a x. pont után a következő három mondattal egészül ki:

„A multi-cédulas-ra vonatkozó felügyeleti jelentéseknek tartalmazniuk kell az i–x. pontban előírt valamennyi információt. E jelentéseknek továbbá tartalmazniuk kell az érintett értékpapírosítást kezdeményezők felsorolását és a multi-cédula-ban fennálló megfelelő részesedéseiket. Az eszközökre vonatkozó információt vagy közvetlenül a multi-cédula-ra vonatkozó felügyeleti jelentésben vagy az ECAI által minősített egyes cédula-kra vonatkozó felügyeleti jelentésre hivatkozással kell szolgáltatni.”

II. MELLÉKLET

„XIIa. MELLÉKLET

Az ezen iránymutatás 2. cikkének 2. pontja szerinti ügynökségnek minősülő szervezetnek meg kell felelnie a következő mennyiségi feltételeknek annak érdekében, hogy elfogadható forgalomképes eszközei a II. haircut-kategóriába tartozzanak az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) mellékletének 1. táblázata szerint:

a)	az ügynökség által kibocsátott valamennyi elfogadható forgalomképes eszköz fennálló nominális értéke összegének átlaga legalább 10 milliárd EUR a referencia-időszakban; és

a referencia-időszakban az ügynökség által kibocsátott, legalább 500 millió EUR fennálló nominális értékkel rendelkező valamennyi elfogadható forgalomképes eszköz nominális értéke összegének átlaga az ügynökség által a referencia-időszakban kibocsátott valamennyi elfogadható forgalomképes eszköz fennálló nominális értéke összege átlagának 50 %-ának megfelelő vagy azt meghaladó részesedést eredményez.

Az e mennyiségi feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére éves alapon kerül sor, minden adott évben az előző év augusztus 1-jével kezdődő és a tárgyév július 31-ével záródó egyéves referencia-időszak vonatkozó átlagának kiszámításával.

”

24.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/75

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1033 IRÁNYMUTATÁSA

(2019. május 10.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló (EU) 2016/65 iránymutatás módosításáról (EKB/2019/12)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

mivel:

(1)

Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható minden eszköz esetében értékelési szabályok és egyedi kockázatkezelési intézkedések kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteségektől azokban az esetekben, amikor az ügyfél nemteljesítése miatt a fedezetet értékesíteni kell. Az eurorendszer kockázatkezelési és értékelési keretrendszerének nem forgalomképes eszközökkel kapcsolatos felülvizsgálata eredményeként több módosítást kell eszközölni az eurorendszer megfelelő kockázati védelmének biztosítása érdekében.

(2)	Ezért az (EU) 2016/65 európai központi banki iránymutatást (EKB/2015/35) (1) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) a következőképpen módosul:

A 2. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a i. helyi önkormányzatok és regionális kormányzatok; ii. az eurorendszer által ügynökségnek minősített, hitelintézet vagy nem hitelintézet szervezetek, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek; iii. multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő jumbo kötvények a II. haircut-kategóriába tartoznak;”

A 2. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő jumbo kötvényektől eltérő, az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő fedezett kötvények, az egyéb fedezett kötvények, valamint i. a nem pénzügyi vállalatok; ii. a kormányzati szektorhoz tartozó vállalatok; iii. azon nem hitelintézet ügynökségek, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek, által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a III. haircut-kategóriába tartoznak;”

A 2. cikk d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a i. hitelintézetek; ii. azon hitelintézet ügynökségek, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek; iii. nem hitelintézet pénzügyi vállalatok által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a IV. haircut-kategóriába tartoznak;”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Egyedi hitelkövetelésekre a hátralevő futamidő, a hitelminőségi besorolás és a kamatszerkezet alapján az ezen iránymutatás mellékletében található 3. táblázatban foglaltnak megfelelően meghatározott különös haircut irányadó.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A hitelkövetelések kamatszerkezetét illetően a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	a kamatszelvény nélküli hitelkövetelések rögzített kamatozású hitelköveteléseknek tekintendők;

b)	azon változó kamatozású hitelkövetelések, amelyek átárazódási időszaka több mint egy év, rögzített kamatozású hitelköveteléseknek tekintendők;

c)	azon változó kamatozású hitelkövetelések, amelyek felső korláttal rendelkeznek, rögzített kamatozású hitelköveteléseknek tekintendők;

d)	azon változó kamatozású hitelkövetelések, amelyek átárazódási időszaka egy év vagy rövidebb és alsó korláttal rendelkeznek, felső korláttal azonban nem, változó kamatozású hitelköveteléseknek tekintendők;

a több mint egyféle kamatozású hitelkövetelésre alkalmazott haircut kizárólag a hitelkövetelés hátralevő élettartama alatt bekövetkező kamatfizetésektől függ. Ha a hitelkövetelés hátralevő élettartama alatt a kamatfizetés több mint egyféle módon történik, a fennmaradó kamatfizetések rögzített kamatúaknak tekintendők, és a haircut szempontjából releváns futamidő a hitelkövetelés hátralevő futamideje.”

c)	A (3) bekezdést el kell hagyni.

d)	A (4) bekezdést el kell hagyni.

e)	A (7) bekezdésben az „a fenti (1)–(4) bekezdésben” kifejezés helyébe az „az (1)-(2) bekezdésben” kifejezés lép.

5.	A melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2) Azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2019. augusztus 5-től alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb 2019. június 21-ig tájékoztatják az Európai Központi Bankot az ezen intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak azon tagállamok nemzeti központi bankjai a címzettjei, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. május 10-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/65 iránymutatása (2015. november 18.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„1. táblázat

Az elfogadható forgalomképes eszközök haircut-kategóriái a kibocsátó típusa és/vagy az eszköz típusa alapján

I. kategória

II. kategória

III. kategória

IV. kategória

V. kategória

központi kormányzatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

EKB-kötvények

a nemzeti központi bankok (NKB-k) által az euro adott tagállamban történt bevezetése előtt kibocsátott kötvények

helyi önkormányzatok és regionális kormányzatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

az eurorendszer által ügynökségnek minősített (hitelintézet vagy nem hitelintézet) szervezetek, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő jumbo kötvények

az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő jumbo kötvényektől eltérő, az ÁÉKBV-előírásoknak megfelelő fedezett kötvények

egyéb fedezett kötvények

a nem pénzügyi vállalatok, a kormányzati szektorhoz tartozó vállalatok és azon nem hitelintézet ügynökségek, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

a hitelintézetek és azon hitelintézet ügynökségek, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek által kibocsátott, fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

nem hitelintézet pénzügyi vállalatok által kibocsátott, fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

eszközfedezetű értékpapírok”

A 2. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„2. táblázat

Az I–IV. haircut-kategóriába tartozó elfogadható forgalomképes eszközökre alkalmazott haircutok szintjei

		Haircut-kategóriák
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*)	I. kategória			II. kategória			III. kategória			IV. kategória
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*)	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású
1. és 2. besorolás	[0-1)	0,5	0,5	0,5	1,0	1,0	1,0	1,0	1,0	1,0	7,5	7,5	7,5
	[1-3)	1,0	2,0	0,5	1,5	2,5	1,0	2,0	3,0	1,0	10,0	10,5	7,5
	[3-5)	1,5	2,5	0,5	2,5	3,5	1,0	3,0	4,5	1,0	13,0	13,5	7,5
	[5-7)	2,0	3,0	1,0	3,5	4,5	1,5	4,5	6,0	2,0	14,5	15,5	10,0
	[7-10)	3,0	4,0	1,5	4,5	6,5	2,5	6,0	8,0	3,0	16,5	18,0	13,0
	[10, ∞)	5,0	7,0	2,0	8,0	10,5	3,5	9,0	13,0	4,5	20,0	25,5	14,5

		Haircut-kategóriák
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	I. kategória			II. kategória			III. kategória			IV. kategória
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású
3. besorolás	[0-1)	6,0	6,0	6,0	7,0	7,0	7,0	8,0	8,0	8,0	13,0	13,0	13,0
	[1-3)	7,0	8,0	6,0	9,5	13,5	7,0	12,0	15,0	8,0	22,5	25,0	13,0
	[3-5)	9,0	10,0	6,0	13,5	18,5	7,0	16,5	22,0	8,0	28,0	32,5	13,0
	[5-7)	10,0	11,5	7,0	14,0	20,0	9,5	18,5	26,0	12,0	30,5	35,0	22,5
	[7-10)	11,5	13,0	9,0	16,0	24,5	13,5	19,0	28,0	16,5	31,0	37,0	28,0
	[10, ∞)	13,0	16,0	10,0	19,0	29,5	14,0	19,5	30,0	18,5	31,5	38,0	30,5

A 3. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„3. táblázat

A rögzített vagy változó kamatozású elfogadható hitelkövetelésekre alkalmazott haircutok szintjei

Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*2)	Rögzített kamatozás	Változó kamatozás
1. és 2. besorolás (AAA és A- között)	[0-1)	12,0	12,0
	[1-3)	16,0	12,0
	[3-5)	21,0	12,0
	[5-7)	27,0	16,0
	[7-10)	35,0	21,0
	[10, ∞)	45,0	27,0
3. besorolás (BBB+ és BBB- között)	[0-1)	19,0	19,0
	[1-3)	33,5	19,0
	[3-5)	45,0	19,0
	[5-7)	50,5	33,5
	[7-10)	56,5	45,0
	[10, ∞)	63,0	50,5

(*1) vagyis [0-1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1-3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.”

(*2) vagyis [0-1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1-3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.”

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

24.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/81

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 1/2019 sz. HATÁROZATA

(2019. április 10.) [2019/1035]

EU–JAPÁN GPM MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásra (EU–Japán GPM) és különösen annak 21.6. cikke (2) bekezdésére, 21.30. cikkére, valamint 22.1. cikke (4) bekezdésének e) albekezdésére,

mivel:

(1)	Az EU–Japán GPM 22.1. cikke (4) bekezdésének e) albekezdése értelmében a vegyes bizottságnak el kell fogadnia saját eljárási szabályzatát;

(2)	A 21.6. cikk (2) bekezdése értelmében a vegyes bizottságnak el kell fogadnia a közvetítési eljárási szabályzatot; valamint

(3)	A 21.30. cikk értelmében a vegyes bizottságnak el kell fogadnia a testület eljárási szabályzatát és a választott bírák magatartási kódexét,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

—	a vegyes bizottság az I. mellékletben foglalt vegyes bizottsági eljárási szabályzatot;

—	a II. mellékletben foglalt közvetítői eljárást;

—	a III. mellékletben foglalt testületi eljárási szabályzatot; valamint

—	a választott bírák a 4. mellékletben foglalt magatartási kódexét

elfogadja.

Aláírva Tokióban, 2019. április 10-én.

az EU–Japán GPM-mel létrehozott vegyes bizottság részéről

Japán részéről

Taro KONO

az EU részéről

Cecilia MALMSTRÖM

1. MELLÉKLET

A VEGYES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS ÉRTELMÉBEN

1. cikk

Összetétel és elnökség

(1) Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 22.1. cikkének (1) bekezdésével létrehozott vegyes bizottság a megállapodás 22.1. cikke szerint végzi feladatait, és felelősséget vállal a megállapodás általános végrehajtásáért és működéséért.

(2) A vegyes bizottság az Európai Unió és Japán képviselőiből fog állni, és annak társelnökei a megállapodás 22.1. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja és Japán külügyminisztere lesznek.

(3) A társelnököket a megállapodás 22.1. cikkének (3) bekezdése szerint küldötteik is képviselhetik. Ezen eljárási szabályzatban a vegyes bizottság társelnökeire tett bármely további hivatkozás úgy értendő, hogy azok magukban foglalják küldötteiket is.

(4) A társelnököket tisztviselők kísérhetik. Az egyes Felek számára az ülésen részt vevő tisztviselők jegyzékét az ülés előtt a kapcsolattartó pontokon keresztül cserélik ki.

(5) A társelnökök közös megegyezéssel határozhatnak úgy, hogy eseti jelleggel megfigyelőket vagy független szakértőket hívnak meg.

2. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1) A megállapodás 22.6. cikke (a továbbiakban: kapcsolattartó pontok) (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok koordinálják a vegyes bizottság üléseinek előkészítését és megszervezését.

(2) A Felek közötti, a vegyes bizottság munkájával és üléseivel kapcsolatos mindenféle levelezés és kommunikációcsere a megállapodás 22.6. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint a kapcsolattartó pontokon keresztül történik.

(3) A kapcsolattartó pontok feladata a vegyes bizottság ideiglenes napirendje előkészítésének, határozat- és ajánlástervezeteinek összehangolása, valamint a vegyes bizottság és a megállapodás alapján létrehozott szakbizottságok, munkacsoportok és egyéb testületek közötti levelezés és kommunikáció lebonyolítása.

3. cikk

Napirend

(1) Az egyes ülések ideiglenes napirendjét a kapcsolattartó pontok közösen készítik el, és a vonatkozó dokumentumokkal együtt az ülés napja előtt legkésőbb 15 naptári nappal továbbítják a vegyes bizottság résztvevőinek.

(2) Az ülés napja előtt legkésőbb 21 naptári nappal bármely Fél javasolhat napirendi pontokat.

(3) A Felek közös megegyezéssel csökkenthetik az (1) és (2) bekezdésben említett határidőket az adott eset követelményeinek figyelembevétele érdekében.

(4) A vegyes bizottság ülései elején elfogadja a napirendet. Ha a Felek úgy határoznak, a napirendre felvehetnek a tervezett napirenden kívüli pontokat is.

4. cikk

Munkanyelv

Amennyiben a Felek másként nem határoznak, a Felek között a vegyes bizottság munkájával kapcsolatban folytatott valamennyi levelezésnek és kommunikációnak, valamint a határozatok és ajánlások előkészítésének, illetve az azokról szóló tanácskozások nyelve az angol.

5. cikk

Határozatok és ajánlások

(1) A vegyes bizottság határozatait és ajánlásait – a megállapodás 22.2. cikkével összhangban – konszenzussal hozzák meg. Azokat írásbeli eljárással is el lehet fogadni a bizottság társelnökei közötti jegyzékváltás útján.

(2) A vegyes bizottság valamennyi határozatát és ajánlását sorszámmal kell ellátni, megjelölve elfogadásuk időpontját és a tárgyukra utaló címet is.

6. cikk

Közös jegyzőkönyvek

(1) A közös jegyzőkönyv tervezete általános szabályként tartalmazni fogja a végleges napirendet és az egyes napirendi pontok keretében folytatott megbeszélések összefoglalóját.

(2) A kapcsolattartó pontok a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ülés időpontját követő 60 napon belül összeállítják az egyes ülések közös jegyzőkönyvtervezetét.

(3) A közös jegyzőkönyv tervezetét a Felek a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ülés napjától számított 70 napon belül írásban jóváhagyják. A jóváhagyást követően a jegyzőkönyv két példányát a kapcsolattartó pontok írják alá, és a Felek mindegyike kap egy eredeti példányt e dokumentumokból. A Felek dönthetnek úgy, hogy az aláírás és az elektronikus másolatok cseréje kielégíti ezt a követelményt.

7. cikk

Nyilvánosság és bizalmas jelleg

(1) Ha a megállapodás másként nem rendelkezik vagy a Felek másként nem határoznak, a vegyes bizottság ülései nem nyilvánosak.

(2) Ha valamely Fél olyan információkat nyújt be a vegyes bizottságnak vagy a megállapodás szerint létrehozott valamelyik szakbizottságnak, munkacsoportnak, illetve egyéb testületnek, amelyek saját jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint bizalmasak vagy védelmet élveznek a nyilvánosságra hozatallal szemben, úgy a másik Fél a megállapodás 1.6. cikkének megfelelően ezt az információt bizalmasan kezeli.

(3) A Felek a vegyes bizottság ülése előtt megfelelő formában nyilvánosságra hozhatják a Felek között véglegesített napirendet és a 6. cikkel összhangban elkészített, jóváhagyott közös jegyzőkönyvet, a fenti (2) bekezdés alkalmazására is figyelemmel. A Felek külön-külön gondoskodnak arról, hogy a vegyes bizottság által elfogadott határozatokat, ajánlásokat és értelmezéseket nyilvánosságra hozzák.

8. cikk

Költségek

A Felek mindegyike viseli a vegyes bizottság üléseinek eredményeként felmerülő költségeket. Az ülések megszervezésével kapcsolatos költségeket az ülést rendező Fél viseli. Amennyiben az ülésre az Európai Unión vagy Japánon kívül kerül sor, a Felek közös megegyezéssel döntenek arról, ki felel az ülés megszervezésével kapcsolatos költségek viseléséért.

2. MELLÉKLET

KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

I. Célkitűzés

(1)

A megállapodás 21.6. cikke szerinti közvetítői eljárás célja – e dokumentum szerint – annak megkönnyítése, hogy egy közvetítő segítségével átfogó és gyors eljárás keretében kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak.

II. Fogalommeghatározások

(2)

E dokumentum alkalmazásában:

a) „megállapodás”: az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás;

b) „magatartási kódex”: a választott bírák a megállapodás 21.30. cikkében említett magatartási kódexe;

c) „nap”: naptári nap;

d) „választott bíró”: „vegyes bizottság”: a megállapodás 22.1. cikke szerint létrehozott vegyes bizottság;

e) „megkeresett fél”: az a Fél, amelyhez a közvetítési eljárás folytatására irányuló kérelmet a megállapodás 21.6. cikkének megfelelően intézik;

f) „megkereső Fél”: az a Fél, amely a megállapodás 21.6. cikke szerint kérelmezi a közvetítési eljárás folytatását; valamint

g) „eljárási szabályzat”: a megállapodás 21.30. cikkében említett eljárási szabályzat.

III. Közvetítői eljárás kezdeményezése

(3)

Bármely Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik Féllel. A megkeresésnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a másik Fél egyértelműen megértse a közvetítői eljárást kérelmező Fél aggályait. A kérelmező Fél kérelmében ismerteti a szóban forgó ügyet a következők által:

a)	azonosítja a konkrét intézkedést;

b)	megnevezi azokat a feltételezett hátrányos hatásokat, amelyek révén a kérelmező Fél szerint az intézkedés a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érinti; valamint

c)	megmagyarázza az intézkedés és a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatások közötti okozati összefüggést.

(4)

Az egyik Fél rendes körülmények között várhatóan igénybe veszi a megállapodás vonatkozó együttműködési vagy konzultációs rendelkezéseit, mielőtt a (3) bekezdés szerint írásbeli kérelmet intézne a másik Félhez. Az egyértelműség érdekében a közvetítői eljárás kezdeményezése előtt nincs szükség a megállapodás 21.5. cikke szerinti konzultációkra.

(5)

A közvetítői eljárás csak a Felek közös megegyezésével kezdődhet meg annak érdekében, hogy feltárják a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és figyelembe vegyék a közvetítő tanácsait és megoldási javaslatait. Annak a Félnek, amelyhez a kérelmet intézték, jóhiszeműen mérlegelnie kell a kérést, és a kézhezvételének időpontjától számított 10 napon belül írásban el kell fogadnia, illetve el kell utasítania azt. Ha a megkeresett Fél ezen az időtartamon belül nem válaszol, a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni. A közvetítői eljárás megindítása napjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a megkereső Fél átveszi a megkeresett Fél válaszát.

IV. A közvetítő kiválasztása

(6)

A Feleknek törekedniük kell arra, hogy legkésőbb a közvetítői eljárás megindításának napjától számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.

(7)

Ha a Felek a (6) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyéről, bármely Fél kérésére a megkereső Fél részéről a vegyes bizottság társelnöke vagy megbízottja a kérelemtől számított öt napon belül sorshúzással választja ki a közvetítőt a megállapodás 21.9. cikkének (1) bekezdésével összhangban felállított elnöki aljegyzékről. Az ilyen kérelmet másolatban meg kell küldeni a másik Félnek.

(8)

A megkereső Fél által a megállapodás 21.25. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt hivatal felel majd a sorshúzás megszervezéséért, és kellő időben tájékoztatja a vegyes bizottság társelnökeit a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. A megkeresett Fél részéről a társelnök jelen lehet a sorshúzáson, illetőleg őt egy másik személy is képviselheti. Mindkét Fél képviselői szintén jelen lehetnek a sorshúzáson. A sorshúzásra mindenesetre az ott megjelent Fél/Felek jelenlétében sor kerül.

(9)

A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára és alkalmazottja sem.

(10)

A közvetítő köteles pártatlan és átlátható módon segíteni a Feleket abban, hogy tisztázzák a szóban forgó ügyet, ideértve a konkrét intézkedés kereskedelemre és beruházásra gyakorolt lehetséges hatásait, valamint hogy kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak.

(11)

A választott bírák magatartási kódexe, amelyet a vegyes bizottság a megállapodás 21.30. cikke alapján fogad el, értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőre.

V. A közvetítői eljárás szabályai

(12)

A megkereső Fél a közvetítőnek a (6) bekezdés szerint történő elfogadása vagy a (7) bekezdés alapján történő kiválasztása napjától számított 10 napon belül írásban benyújtja a közvetítő és a megkeresett Fél részére a szóban forgó ügy részletes leírását, beleértve azt is, hogy a konkrét intézkedést hogyan alkalmazzák vagy alkalmaznák, és az hogyan befolyásolja a kereskedelmet vagy a beruházásokat. E beadvány elküldésének napját követő 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a problémaismertetéshez. Valamennyi Fél minden olyan információt megadhat problémaismertetésében vagy észrevételeiben, amelyet lényegesnek vél.

(13)

A közvetítő határozza meg a legmegfelelőbb módot a szóban forgó ügy, ideértve a konkrét intézkedés kereskedelemre vagy beruházásra gyakorolt lehetséges hatásainak tisztázására. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A közvetítő a Felekkel folytatott konzultációt követően segítséget kérhet a megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük.

(14)

A közvetítő törekszik arra, hogy tanácsot nyújtson és megoldást javasoljon a Felek számára mérlegelésre. A Felek elfogadhatják vagy elutasíthatják a javasolt megoldást, illetve eltérő megoldásról állapodhatnak meg. A közvetítő nem ad tanácsot vagy nem tesz észrevételt a konkrét intézkedés e megállapodással való összeegyeztethetőségét illetően.

(15)

A Felek eltérő megállapodása hiányában az eljárást a megkeresett Fél területén kell lefolytatni.

(16)

A Felek törekednek arra, hogy a közvetítőnek a (6) bekezdés szerint történő elfogadása vagy a (7) bekezdés alapján történő kiválasztása napjától számított 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. Amennyiben valamelyik Fél kéri, a kölcsönösen elfogadott megoldást a vegyes bizottság határozatával fogadják el. A Felek eltérő megállapodása hiányában a kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet egy Fél bizalmasként jelölt meg. A kölcsönösen elfogadott végleges megoldás elfogadásáig a Felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.

(17)

Valamely Fél kérésére a közvetítőnek e jelentésre vonatkozó kérelemtől számított 15 napon belül írásban egy tényeken alapuló jelentéstervezetet kell kiadnia a Felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről:

a)	a szóban forgó ügy, ideértve a konkrét intézkedés kereskedelemre vagy beruházásra gyakorolt lehetséges hatásait is;

b)	a követett eljárások;

c)	a Felek, a szakértők és adott esetben az érdekelt felek által kifejtett vélemények; valamint

d)	adott esetben bármely közösen elfogadott megoldás és ideiglenes megoldások.

A Felek a tényeken alapuló jelentéstervezettel kapcsolatban a kiadástól számított 15 napon belül észrevételeket tehetnek. A közvetítő a Felek által benyújtott észrevételek mérlegelését követően köteles a tényeken alapuló jelentéstervezet kiadásának napjától számított 30 napon belül írásban megküldeni a Felek részére a végleges tényeken alapuló jelentést. A tényszerű jelentés nem tartalmazhat a megállapodás közvetítő általi értelmezésére vonatkozó megállapításokat.

(18)

A közvetítői eljárást le kell zárni:

a)	a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában;

b)	a közvetítő írásos nyilatkozatával, a Felekkel való konzultációt követően, arról, hogy a közvetítésre irányuló további erőfeszítések nem vezetnek eredményre, a szóban forgó nyilatkozat időpontjában;

c)	a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, a megállapodás napján; vagy

d)	valamely Fél írásbeli és megfelelően indokolt nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerték a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, az említett nyilatkozat időpontjában.

A közvetítői eljárás nem sérti a (17) bekezdést.

(19)

A testület eljárási szabályzatának (5)–(9), (15)–(26), (33), (34) és (42)–(46) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a közvetítői eljárásra.

VI. Bizalmas jelleg

(20)

A Felek eltérő megállapodása hiányában és a (16) bekezdés sérelme nélkül a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. A közvetítő és a Felek bizalmasan kezelnek minden olyan információt, amelyet valamely Fél a közvetítőnek nyújtott be, vagy bármely más, bizalmasnak minősített forrásból szerzett. Bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.

VII. Az egyéb vitarendezési eljárásokkal való kapcsolat

(21)

A közvetítői eljárás nem sérti a Feleknek a megállapodás 21. fejezete (Vitarendezés) vagy bármely más megállapodás vitarendezésre vonatkozó rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit.

(22)

Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra, vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és nem fogadható el, hogy a testület figyelembe veszi az alábbiakat:

a)	a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontok vagy a (13) bekezdés szerint összegyűjtött információk;

b)	az a tény, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező kérdésre; vagy

c)	a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.

(23)

A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet választott bíró vagy a testület tagja az e megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, egyéb megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban.

VIII. Időtartam

(24)

Az e közvetítői eljárásban említett valamennyi időtartam a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.

IX. Költségek

(25)

A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Félnek a saját kiadásait kell viselnie.

(26)

A Felek közösen és egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazásának meg kell egyeznie a testület eljárási szabályzatának (4) bekezdésében meghatározott választott bírói díjazással.

3. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

A megállapodás 21. fejezetének (Vitarendezés) C. szakasza szerinti testületi eljárások során a következő szabályokat kell alkalmazni:

I. Fogalommeghatározások

(1)

Ezen eljárási szabályzatban:

a) „igazgatási személyzet”: a választott bíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a választott bíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;

b) „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a testület eljárásával kapcsolatban, kivéve az említett Fél képviselőit;

c) „megállapodás”: az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás;

d) „választott bíró”: valamely testület egy tagját jelenti;

e) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választott bíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választott bíró részére;

f) „magatartási kódex”: a választott bírák a megállapodás 21.30. cikkében említett magatartási kódexe;

g) „panaszos fél”: az a Fél, amely a megállapodás 21.7. cikke szerinti testület létrehozását kéri;

h) „nap”: naptári nap;

i) „testület”: a megállapodás 21.7. cikke szerint létrehozott testület;

j) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, amellyel szemben vitarendezési eljárást terjesztettek a megállapodás 21.7. cikke szerinti testület elé;

k) „eljárás”: a testület eljárása; valamint

l) „képviselő”: a Felek tekintetében a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett tisztviselő vagy más személy, akit a Fél a testület előtti eljárás céljából képviselőjeként nevez ki.

II. A választott bírák kinevezése

(2)

A panaszos Fél által a megállapodás 21.25. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hivatal felel majd a megállapodás 21.8. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében említett sorshúzás megszervezéséért, és kellő időben tájékoztatja a vegyes bizottság társelnökeit a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. A bepanaszolt Fél részéről a társelnök jelen lehet a sorshúzáson, illetőleg őt egy másik személy is képviselheti. Mindkét Fél képviselői szintén jelen lehetnek a sorshúzáson. A sorshúzásra mindenesetre az ott megjelent Fél/Felek jelenlétében sor kerül.

(3)

A Felek írásban tájékoztatnak minden olyan személyt a kinevezésről, akit a megállapodás 21.8. cikkének megfelelően választott bíróvá neveztek ki. Minden személy a kinevezéséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét Fél felé.

III. Szervezési célú ülés

(4)

A Felek eltérő megállapodása hiányában a Felek a testület létrehozásától számított hét napon belül találkoznak a testülettel, hogy meghatározzák azokat az ügyeket, amelyeket a Felek vagy a testület megfelelőnek ítélnek, többek között az alábbiakat:

a)	a választott bíráknak fizetendő díjazást és költségeket, melyek a WTO-előírásokkal és -kritériumokkal összhangban kerülnek meghatározásra;

b)	az asszisztensek díjazását. A Felek eltérő megállapodása hiányában az egyes választott bírák asszisztensére vagy asszisztenseire vonatkozó díjazás teljes összege nem haladhatja meg az adott választott bíró díjazásának 50 %-át; valamint

c)	az eljárás menetrendjét, amelynek megállapítása a bepanaszolt fél időzónája alapján kerül meghatározásra.

Ezen az ülésen – személyesen, illetve telefonon vagy videokonferencián keresztül –csak a Felek választott bírói és olyan képviselői vehetnek részt, akik valamely kormányzati szervezeti egység vagy ügynökség, illetve más állami szerv tisztviselői vagy más személyei.

IV. Értesítések

(5)

Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet:

a)	a testület küldött, egyidejűleg megküldik mindkét Félnek;

b)	valamely Fél a testületnek küldött, egyidejűleg megküldik másik Félnek is; valamint

c)	valamely Fél a másik Félnek küldött, adott esetben egyidejűleg megküldik a testületnek is.

Az e bekezdésben említett bármely dokumentum másolatát adott esetben egyidejűleg a megállapodás 21.25. cikke (2) bekezdésében említett külső szervnek is meg kell küldeni.

(6)

Az egyik Félnek az (5) bekezdésben említett bármely dokumentumról való értesítését a megállapodás 21.25. cikke (1) bekezdése alapján az adott Fél által kijelölt hivatalhoz kell címezni.

(7)

Az (5) bekezdésben említett bármely értesítést e-mailben vagy adott esetben bármely más olyan távközlési eszköz útján lehet megtenni, amely rögzíti az elküldés tényét. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított.

(8)

A testület eljárásához kapcsolódó kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló kisebb adminisztratív hibák a módosításokat egyértelműen feltüntető újabb dokumentum kézbesítésével kijavíthatók.

(9)

Ha egy dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Japán vagy az Európai Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára vagy bármely más olyan napra esik, amelyen valamely Fél kormányának hivatalai hivatalosan vagy vis major miatt zárva tartanak, a dokumentumot a következő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A (4) bekezdésben említett szervezési célú ülésen a Felek benyújtják hivatalos munkaszüneti napjaik jegyzékét és bármely más olyan napot, amelyen az irodák hivatalosan zárva vannak. Mindkét Fél a vizsgálóbizottsági eljárás során naprakészen tartja a jegyzékét.

V. Írásbeli beadványok

(10)

A panaszos Fél legkésőbb a testület létrehozásától számított 20 napon belül benyújtja írásbeli beadványát. A bepanaszolt Félnek legkésőbb a panaszos Fél írásos beadványának kézhezvételét követő 20 napon belül kell írásban előterjesztenie válaszbeadványát.

VI. A testület működése

(11)

Valamennyi ülést a testület elnöke vezeti. A testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási és eljárási döntéseket hozzon.

(12)

Amennyiben a megállapodás 21. fejezete vagy e szabályzat másként nem rendelkezik, a testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefonos, telefaxos vagy számítógépes kapcsolatot is.

(13)

A megállapodás 21. fejezete, e szabályzat, illetve a 21.30. cikkben említett, a választott bírák magatartási kódexe által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a testület a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

(14)

A testület a Felekkel való konzultációt követően módosíthat a megállapodás 21. fejezetében meghatározott határidőtől eltérő bármely határidőt, illetve elvégezhet bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítást. Amennyiben a testület konzultál a Felekkel, írásban értesíti a Feleket a javasolt módosításról vagy kiigazításról, illetve annak okairól.

VII. Meghallgatás

(15)

A (4) bekezdés szerint meghatározott ütemezés alapján, a Felekkel és a többi választott bíróval folytatott konzultációt követően a testület elnöke határozza meg a meghallgatás napját és időpontját.

(16)

A Felek eltérő megállapodása hiányában az a Fél, akinek a területén a tárgyalásra sor kerül, a megállapodás 21.15. cikke (2) bekezdésének megfelelően:

a)	meghatározza a meghallgatás helyszínét, és erről tájékoztatja a testület elnökét; valamint

b)	köteles gondoskodni a meghallgatások logisztikai lebonyolításáról.

(17)

A Felek eltérő megállapodása hiányában és a (46) bekezdés sérelme nélkül a Felek megosztják a meghallgatás logisztikai adminisztrációjából eredő költségeket.

(18)

A testület elnöke kellő időben írásban értesíti a Feleket és adott esetben a megállapodás 21.25. cikkének (2) bekezdésében említett külső szervet a meghallgatás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Ezt az információt annak a Félnek kell nyilvánosan hozzáférhetővé tennie, akinek a területén a meghallgatásra sor kerül, vagy adott esetben a megállapodás 21.25. cikkének (2) bekezdésében említett külső szervnek, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános.

(19)

Általános szabályként csak egy tárgyalást kell tartani. Ha a vita kivételesen összetett kérdéseket érint, a testület saját kezdeményezésére vagy bármelyik Fél kérésére, a Felekkel folytatott konzultációt követően további meghallgatásokat hívhat össze. A további meghallgatások mindegyike esetében a (15)–(18) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(20)

A tárgyaláson a választott bírák mindegyikének végig jelen kell lennie.

(21)

A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy a meghallgatás nyilvános-e:

a)	a Felek képviselői;

b)	tanácsadók;

c)	asszisztensek és igazgatási személyzet;

d)	tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

e)	szakértők, a testületnek a megállapodás 21.17. cikkének (2) bekezdése szerinti döntése szerint.

(22)

A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Fél benyújtja a testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.

(23)

A testület a következőképpen folytatja le a tárgyalást, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon érvei és ellenérvei kifejtésére:

Érvek kifejtése

a)	a panaszos Fél érvei; valamint

b)	a bepanaszolt Fél érvei.

Ellenérvek kifejtése

a)	a panaszos Fél válasza; valamint

b)	a bepanaszolt Fél viszontválasza.

(24)

A testület a meghallgatás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik Félhez.

(25)

A testület gondoskodik arról, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvét a meghallgatást követően a lehető leghamarabb elkészítsék és kézbesítsék a Feleknek. A Felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a testület figyelembe veheti ezen észrevételeket.

(26)

A meghallgatást követő 10 napon belül mindkét Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

VIII. Tanácskozás

(27)

A testület tanácskozásain kizárólag a választott bírák vehetnek részt. Az előző mondat ellenére a testület engedélyezheti az asszisztensek jelenlétét a tanácskozásokon.

IX. Írásbeli kérdések

(28)

A testület az eljárás során írásban bármikor kérdést nyújthat be a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A Felek egyikéhez benyújtott kérdést a másik Félnek másolatban meg kell küldeni.

(29)

A Felek mindegyike másolatban megküldi a testület kérdéseire adott írásbeli válaszát a másik Félnek. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának beérkezésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.

X. A választott bírák leváltása

(30)

A választott bírónak a megállapodás 21.11. cikkének megfelelő leváltásához értelemszerűen a 21.8. cikket kell alkalmazni.

(31)

Ha valamely Fél úgy ítéli meg, hogy egy választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, a szóban forgó Fél a magatartási kódexnek a választott bíró általi megsértését alátámasztó bizonyítékok megismerésétől számított 15 napon belül értesíti a másik Felet.

(32)

Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy választott bíró – aki nem a választott bírói testület elnöke – nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a (30) bekezdéssel összhangban új választott bírót választanak.

Ha a Felek a választott bíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor a Felek bármelyike kérheti az ügynek a testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.

Ha egy ilyen kérelmet követően az elnök megállapítja egy választott bíróról, hogy az nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a (30) bekezdéssel összhangban új választott bírót kell választani.

(33)

Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a (30) bekezdéssel összhangban új elnököt választanak.

Ha a Felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék a fennmaradó két választott bíró elé. A választott bírák a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 10 napon belül döntést hoznak arról, hogy le kell-e váltani a testület elnökét. A választott bírák által az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges.

Ha a választott bírák úgy határoznak, hogy az elnök nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a (30) bekezdéssel összhangban új elnököt kell választani.

(34)

A (30)–(33) bekezdésben ismertetett eljárások végrehajtásának időtartamára az eljárást fel kell függeszteni.

XI. Bizalmas jelleg

(35)

Ha valamely Fél az írásos beadványait bizalmas változatban nyújtja be a testület számára, a másik Fél kérésére a kérelem benyújtásától számított 20 napon belül köteles a beadványban szereplő információ nem bizalmas összefoglalóját is elkészíteni, amely nyilvánosságra hozható. E szabályzatban semmi sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját beadványaikat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy nem fednek fel semmiféle olyan részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg. A testület köteles zárt ülést tartani, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. A testület és a Felek kötelesek fenntartani a testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra zárt tárgyalás formájában kerül sor.

XII. Ex parte kapcsolatfelvétel

(36)

A testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

(37)

A választott bírák nem vitathatják meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel a többi választott bíró távollétében.

XIII. Amicus curiae beadványok

(38)

Ha a Felek a testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a testület a Felek kormányától független, a megállapodás 21.17. cikkének (3) bekezdésében említett személyektől is kaphat önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat, amennyiben a testület megalakulásának napját követő tíz napon belül sor kerül azok kézhezvételére.

(39)

A beadványokat tömören kell megfogalmazni, és nem haladhatják meg a dupla sorközzel gépelt 15 oldal terjedelmet, valamint közvetlenül kapcsolódnak a testület által tárgyalt ténybeli vagy jogi kérdéshez. A beadványnak leírást kell tartalmaznia az azt benyújtó személyről, többek között az alábbiakról:

a)	természetes személy esetében állampolgársága; valamint

b)	jogi személy esetében letelepedési helye, tevékenységei jellege, jogállása, általános célkitűzései és finanszírozásának forrása.

Valamennyi személynek meg kell határoznia, hogy milyen tekintetben érdekelt az eljárásban. A beadványt a Felek által ezen eljárási szabályzat (42) és (43) bekezdésével összhangban kiválasztott nyelven kell megírni.

(40)

A testület jelentésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a (38) és (39) bekezdésnek. A testület jelentésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A beadványokat meg kell küldeni észrevételezésre a Feleknek. A Feleknek 10 napon belül kell benyújtaniuk észrevételeiket, és ezeket az észrevételeket a testületnek figyelembe kell vennie.

XIV. Sürgős esetek

(41)

A megállapodás 21. fejezetében említett sürgősség fennállása esetén a testületnek a Felekkel folytatott konzultációt követően szükség esetén ki kell igazítania az e szabályzatban említett határidőket. A testületnek erről értesítenie kell a Feleket.

XV. Nyelv és fordítás

(42)

A megállapodás 21.5. cikkében említett konzultációk folyamán és legkésőbb a (4) bekezdésben említett szervezési célú ülés időpontjáig a Felek arra törekednek, hogy megegyezzenek a testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében. A megállapodás 22.1. cikke (4) bekezdésének f) pontjával összhangban a Felek az eljárási szabályzat vegyes bizottság általi elfogadásától számított legkésőbb 90 napon belül értesítik egymást az általa előnyben részesített nyelvek jegyzékéről. A jegyzéknek tartalmaznia kell a WTO legalább egy munkanyelvét.

(43)

Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor mindkét Félnek az általa választott nyelven kell beadnia az írásbeli beadványait, amely mellett egyidejűleg biztosítja a másik Fél által az egyik, a (42) bekezdéssel összhangban bejelentett WTO-munkanyelvre történő fordítást is. A szóbeli meghallgatás megszervezéséért felelős Fél gondoskodik arról, hogy adott esetben a szóbeli előterjesztéseket a WTO ugyanazon munkanyelvére tolmácsolják.

(44)

A testület időközi és zárójelentését a közös munkanyelven kell kiadni. Ha a Felek nem állapodnak meg közös munkanyelvről, a testület időközi és zárójelentését az egyik, a (43) bekezdésben említett WTO-munkanyelven kell kiadni.

(45)

A Felek észrevételeket tehetnek az e szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.

(46)

Ha fordításra vagy értelmezésre van szükség valamely Fél által a WTO megfelelő munkanyelvén benyújtott írásbeli és szóbeli beadványok tekintetében, akkor a szóban forgó Fél viseli annak költségeit.

4. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTTBÍRÁK MAGATARTÁSI KÓDEXE

I. Fogalommeghatározások

(1)

E magatartási kódexben:

a) „személyzet”: egy választott bíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a választott bíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;

b) „megállapodás”: az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás;

c) „választott bíró”: valamely testület egy tagját jelenti;

d) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választott bíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választott bíró részére;

e) „jelölt”: olyan személy, akinek neve a megállapodás 21.9. cikkében említett választott bírói jegyzékben szerepel;

f) „testület”: a megállapodás 21.7. cikke szerint létrehozott testület; valamint

g) „eljárás”: a testület eljárása.

II. A magatartási kódex biztosítása

(2)

A Felek ezt a magatartási kódexet a megállapodás 21.9. cikkében említett jegyzékbe történő felvételkor valamennyi jelölt rendelkezésére bocsátják.

III. Vezérelvek

(3)

Valamennyi jelölt és választott bíró e magatartási kódexnek megfelelően példamutató magatartást tanúsít annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus integritása és pártatlansága ne sérüljön.

IV. Nyilvánosságrahozatali kötelezettségek

(4)

A választott bíró kinevezésének elfogadása előtt a választott bírói feladatokra felkért jelöltnek nyilvánosságra kell hoznia minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárás során. E célból a jelöltnek minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie ahhoz, hogy tudomást szerezzen minden ilyen érdekeltségről, kapcsolatról és ügyről, beleértve a pénzügyi érdekeltségeket, a szakmai érdekeket, illetve a foglalkoztatási vagy családi érdekeket.

(5)

A (4) bekezdés szerinti nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatos, és a kinevezés elfogadását követően a választott bíróra is vonatkozik. Az eljárás során a választott bíró a (4) bekezdés szerinti kötelezettségre vonatkozó minden új információt – amint arról tudomást szerzett – a lehető legkorábbi időpontban köteles közölni a Felekkel.

(6)

E nyilvánosságrahozatali követelmények teljesítése során a magánéletet tiszteletben kell tartani.

V. A kötelezettségek ellátása

(7)

Kinevezésének elfogadását követően a választott bíró rendelkezésre áll feladatainak elvégzése céljából, és feladatait a testület eljárásának egésze folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal látja el.

(8)

A választott bíró csak azokat a kérdéseket vizsgálja meg, amelyeket az eljárás során vetettek fel, és amelyek egy határozat meghozatalához szükségesek, és az ezzel összefüggő vizsgálat feladatát más személyre nem ruházhatja át.

(9)

A választott bíró az eljárás során a testület általi vizsgálat tárgyát képező kérdéseket illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.

VI. Függetlenség és pártatlanság

(10)

A választott bíró független és pártatlan, kerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, nem befolyásolhatja önérdek, külső nyomás, politikai megfontolás, társadalmi felháborodás, valamely Félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem, valamit kerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatának keltését.

(11)

A választott bíró sem közvetlenül, sem közvetve nem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely bármilyen módon hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

(12)

A választott bíró semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására sem használhatja fel a testületben betöltött pozícióját, és kerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan sajátos helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.

(13)

A választott bíró nem hagyja, hogy korábbi vagy jelenlegi pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését.

(14)

A választott bíró elkerüli minden olyan kapcsolat létesítését vagy pénzügyi érdekeltség szerzését, amely hatással lehet a pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

(15)

A korábbi választott bíró kerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy az általa szolgált testület döntéséből előnye származott.

VII. Bizalmas jelleg

(16)

Egyetlen választott bíró sem fedhet fel semmilyen, azon testületi eljárással kapcsolatos vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, amelynek élére kinevezték. A választott bíró semmilyen esetben sem használ fel ilyen információt annak érdekében, hogy személyes előnyt szerezzen vagy előnyt biztosítson mások számára, illetőleg mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

(17)

A választott bíró nem hozhatja nyilvánosságra a testület által hozott határozatot vagy annak egyes részeit, kivéve, ha a határozatot nyilvánosan hozzáférhetővé tették.

(18)

A választott bíró semmikor sem fedheti fel a testület tanácskozásain elhangzottakat, sem pedig valamely választott bíró álláspontját, sem pedig azon testületi eljárással vagy az ilyen eljárásban felmerülő vitás kérdésekkel kapcsolatos kijelentéseket, amelynek élére kinevezték.

(19)

A (16)–(18) bekezdés szerinti kötelezettségek továbbra is alkalmazandók a korábbi választott bíró esetében.

VIII. Egyéb kötelezettségek

(20)

A jelölt vagy választott bíró a lehető legkorábbi időpontban és bizalmas jelleggel köteles tájékoztatni a Feleket az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos kérdésekről, a Felek által történő megfontolás végett.

(21)

A választott bíró megtesz minden észszerű és megfelelő lépést megtesz annak biztosítására, hogy asszisztense és igazgatási személyzete ismerje és betartsa az e magatartási kódex III., IV., VI. és VII. részében foglalt, a választott bírákra vonatkozó kötelezettségeket.

(22)

A választott bírák nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek a testületi eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint asszisztenseik ráfordított idejéről és költségeiről.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 167

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. június 24.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/1025 végrehajtási rendelete (2019. június 18.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról Pruneaux d'Agen/Pruneaux d'Agen mi-cuits (OFJ)	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/1026 végrehajtási rendelete (2019. június 21.) az Uniós Vámkódex alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól	3
	*	A Bizottság (EU) 2019/1027 végrehajtási rendelete (2019. június 21.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról Tiroler Speck (OFJ)	18
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/1028 határozata (2019. június 14.) a Nemzetközi Olívatanács tagjainak tanácsában az olívaolajokra és olívapogácsa-olajokra alkalmazandó kereskedelmi szabványok tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról	24
	*	A Tanács (EU) 2019/1029 határozata (2019. június 18.) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának megfelelő bizottságaiban az ENSZ 14., 17., 24., 30., 44., 51., 64., 75., 78., 79., 83., 85., 90., 115., 117., 129., 138., 139., 140. és 145. számú előírásának módosításaira irányuló javaslatokkal, a 15. és 19. számú globális műszaki előírás módosításaira irányuló javaslatokkal, az M.R.2 kölcsönösen elfogadott határozat módosítására irányuló javaslattal, egy új ENSZ-előírásra irányuló javaslattal, valamint a globális műszaki előírások kidolgozására vonatkozó engedélyekre irányuló módosítási javaslatokkal kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról	27
	*	A Bizottság (EU) 2019/1030 végrehajtási határozata (2019. június 21.) az indoxakarb 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználására vonatkozó jóváhagyás érvényességi idejének meghosszabbításáról ( 1 )	32
	*	A Bizottság (EU) 2019/1031 végrehajtási határozata (2019. június 21.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2019) 4883. számú dokumentummal történt) ( 1 )	34
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1032 iránymutatása (2019. május 10.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról (EKB/2019/11)	64
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1033 iránymutatása (2019. május 10.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló (EU) 2016/65 iránymutatás módosításáról (EKB/2019/12)	75
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1034 iránymutatása (2019. május 10.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2014/31 iránymutatás módosításáról (EKB/2019/13)	79
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Európai Unió és Japán Közötti Gazdasági Partnerségi Megállapodással Létrehozott Vegyes Bizottság 1/2019 sz. határozata (2019. április 10.) [2019/1035]	81

Előírás száma	Napirendi pont címe	A dokumentum hivatkozási száma (1)
14	Javaslat a 14. számú ENSZ-előírás 07. módosítássorozata 6. kiegészítésének 1. helyesbítésére (biztonsági öv rögzítési pontjai)	ECE/TRANS/WP.29/2019/56
17	Javaslat a 17. számú ENSZ-előírás 09. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (ülések szilárdsága)	ECE/TRANS/WP.29/2019/35
24	Javaslat a 24. számú ENSZ-előírás 03. módosítássorozatának 5. kiegészítésére (látható szennyező anyagok, kompressziós gyújtású motorok teljesítményének mérése [dízelfüst])	ECE/TRANS/WP.29/2019/41
30	Javaslat a 30. számú ENSZ-előírás 02. módosítássorozatának 21. kiegészítésére (személygépkocsik és pótkocsijuk gumiabroncsai)	ECE/TRANS/WP.29/2019/50
44	Javaslat a 44. számú ENSZ-előírás 04. módosítássorozatának 16. kiegészítésére (gyermekbiztonsági rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/36
51	Javaslat az 51. számú ENSZ-előírás 03. módosítássorozata 4. kiegészítésének helyesbítésére (M és N kategóriájú járművek zajkibocsátása)	ECE/TRANS/WP.29/2019/51
64	Javaslat a 64. számú ENSZ-előírás 03. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (ideiglenes használatra szánt tartalék kerék, defekttűrő gumiabroncsok)	ECE/TRANS/WP.29/2019/52
75	Javaslat a 75. számú ENSZ-előírás eredeti módosítássorozatának 18. kiegészítésére (motorkerékpárok/segédmotoros kerékpárok gumiabroncsai)	ECE/TRANS/WP.29/2019/53
78	Javaslat a 78. számú ENSZ-előírás 04. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (motorkerékpárok fékei)	ECE/TRANS/WP.29/2019/46
79	Javaslat a 79. számú ENSZ-előírás 03. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (kormányberendezés)	ECE/TRANS/WP.29/2019/73
83	Javaslat a 83. számú ENSZ-előírás 06. módosítássorozatának 13. kiegészítésére (M1 és N1 kategóriájú járművek kibocsátása)	ECE/TRANS/WP.29/2019/42
83	Javaslat a 83. számú ENSZ-előírás 07. módosítássorozatának 9. kiegészítésére (M1 és N1 kategóriájú járművek kibocsátása)	ECE/TRANS/WP.29/2019/43
83	Javaslat a 83. számú ENSZ-előírás 07. módosítássorozata 8. kiegészítésének 1. helyesbítésére (M1 és N1 kategóriájú járművek kibocsátása)	ECE/TRANS/WP.29/2019/60
85	Javaslat a 85. számú ENSZ-előírás 9. kiegészítésére (a hasznos teljesítmény és a 30 perces teljesítmény mérése)	ECE/TRANS/WP.29/2019/44
90	Javaslat a 90. számú ENSZ-előírás 02. módosítássorozatának 5. kiegészítésére (csere-fékegységek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/47
115	Javaslat a 115. számú ENSZ-előírás 8. kiegészítésére (utólag beépíthető LPG- és CNG-rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/45
117	Javaslat a 117. számú ENSZ-előírás 02. módosítássorozatának 10. kiegészítésére (gumiabroncsok gördülési ellenállása, gördülési zaja és nedves tapadása)	ECE/TRANS/WP.29/2019/54
129	Javaslat a 129. számú ENSZ-előírás eredeti módosítássorozatának 9. kiegészítésére (megerősített gyermekbiztonsági rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/37
129	Javaslat a 129. számú ENSZ-előírás 01. módosítássorozatának 6. kiegészítésére (megerősített gyermekbiztonsági rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/38
129	Javaslat a 129. számú ENSZ-előírás 02. módosítássorozatának 5. kiegészítésére (megerősített gyermekbiztonsági rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/39
129	Javaslat a 129. számú ENSZ-előírás 03. módosítássorozatának 2. kiegészítésére (megerősített gyermekbiztonsági rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/40
129	Javaslat a 129. számú ENSZ-előírás eredeti változatának 3. helyesbítésére (megerősített gyermekbiztonsági rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/58
129	Javaslat a 129. számú ENSZ-előírás 03. módosítássorozatának 1. helyesbítésére (megerősített gyermekbiztonsági rendszerek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/59
138	Javaslat a 138. számú ENSZ-előírás 01. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (csendes közúti járművek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/55
139	Javaslat a 139. számú ENSZ-előírás 2. kiegészítésére (BAS)	ECE/TRANS/WP.29/2019/48
140	Javaslat a 140. számú ENSZ-előírás 3. kiegészítésére (elektronikus stabilizáló program [ESP])	ECE/TRANS/WP.29/2019/49
145	Javaslat a 145. számú ENSZ-előírás eredeti változatának 1. helyesbítésére (ISOFIX rögzítési rendszerek, ISOFIX felső hevederrögzítési pontok és i-Size ülőhelyek)	ECE/TRANS/WP.29/2019/57
Új ENSZ-előírás	Javaslat a gépjárműveknek az M1 és N1 kategóriájú járművek fejlett vészfékező rendszerei (AEBS) tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről szóló új ENSZ-előírásra	ECE/TRANS/WP.29/2019/61

Globális műszaki előírás (GTR) száma	Napirendi pont címe	A dokumentum hivatkozási száma
15	Javaslat a 15. számú ENSZ globális műszaki előírás 5. módosítására (a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárások [WLTP])	ECE/TRANS/WP.29/2019/62
15	Javaslat a 15. számú ENSZ globális műszaki előírás helyesbítésére (a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárások [WLTP]); Csak a francia nyelvű változatot érinti.	ECE/TRANS/WP.29/2019/66
	Javaslat a 15. számú ENSZ globális műszaki előírás 1. módosításának helyesbítésére (a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárások [WLTP]); Csak a francia nyelvű változatot érinti.	ECE/TRANS/WP.29/2019/67
	Javaslat a 15. számú ENSZ globális műszaki előírás 2. módosításának helyesbítésére (a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárások [WLTP]); Csak a francia nyelvű változatot érinti.	ECE/TRANS/WP.29/2019/68
	Javaslat a 15. számú ENSZ globális műszaki előírás 3. módosításának helyesbítésére (a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárások [WLTP]); Csak a francia nyelvű változatot érinti.	ECE/TRANS/WP.29/2019/69
	Javaslat a 15. számú ENSZ globális műszaki előírás 4. módosításának helyesbítésére (a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárások [WLTP]); Csak a francia nyelvű változatot érinti.	ECE/TRANS/WP.29/2019/70
19	Javaslat a 19. számú ENSZ globális műszaki előírás 2. módosítására (a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárásokhoz kapcsolódó, a párolgási kibocsátást vizsgáló eljárások [EVAP WLTP])	ECE/TRANS/WP.29/2019/64

Kölcsönösen elfogadott határozat száma	Napirendi pont címe	A dokumentum hivatkozási száma
M.R.2	Javaslat a járművek meghajtó rendszerének meghatározásait tartalmazó 2. számú kölcsönösen elfogadott határozat 1. módosítására	ECE/TRANS/WP.29/2019/71

Egyéb	Napirendi pont címe	A dokumentum hivatkozási száma
	Felülvizsgált engedély a 16. számú ENSZ globális műszaki előírás 2. módosításának kidolgozására (gumiabroncsok)	ECE/TRANS/WP.29/AC.3/48/Rev.1
	Javaslat a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásra vonatkozó ENSZ globális műszaki előírás kidolgozására vonatkozó engedély módosítására	ECE/TRANS/WP.29/2019/72
	Engedély az elektromos járművek teljesítményének meghatározására vonatkozó új ENSZ globális műszaki előírás kidolgozására	ECE/TRANS/WP.29/AC.3/53


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.