20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/1

A TANÁCS (EU) 2019/997 IRÁNYELVE

(2019. június 18.)

az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 23. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az uniós polgárság a tagállamok állampolgárainak alapvető jogállása. Minden uniós polgár számára biztosítja azt a jogot, hogy bármely másik tagállam diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmét élvezze olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételek szerint, mint az említett tagállam állampolgárai. Az (EU) 2015/637 tanácsi irányelv (2) azáltal érvényesíti ezt a jogot, hogy a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmének előmozdításához szükséges együttműködési és koordinációs intézkedéseket állapít meg.

(2)

Az (EU) 2015/637 irányelv a tagállami nagykövetségek és konzulátusok részéről a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok számára biztosítandó konzuli segítségnyújtás egyik típusaként említi az ideiglenes úti okmányokat. Az ideiglenes úti okmány egyszeri utazásra feljogosító okmány, amely lehetővé teszi a birtokosa hazatérését, vagy kivételesen más célállomásra utazását abban az esetben, ha nem férhet hozzá rendes úti okmányaihoz, például azért, mert azokat ellopták vagy elvesztek. Más célállomás lehet például egy szomszédos vagy hasonlóan közeli ország, ahol a képviselettel nem rendelkező polgár állampolgársága szerinti tagállam nagykövetséggel vagy konzulátussal rendelkezik.

(3)

A tagállamok kormányai Tanács keretében ülésező képviselőinek 96/409/KKBP határozata (3) közös ideiglenes úti okmányt hozott létre, amelyet a tagállamok uniós polgárok számára állítanak ki olyan helyeken, ahol az adott polgárok állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik állandó diplomáciai vagy konzuli képviselettel. Most aktualizálni kell az említett határozat szabályait, és létre kell hozni az uniós ideiglenes úti okmány korszerűsített és biztonságosabb formátumát. Biztosítani kell a következetességet az uniós ideiglenes úti okmányok kiállítására vonatkozó különös feltételek és eljárások, valamint az (EU) 2015/637 irányelvben megállapított, a konzuli védelemre vonatkozó általános szabályok között, ugyanis az említett irányelv és többek között az annak 14. cikke által előírt pénzügyi eljárás alkalmazandó az uniós ideiglenes úti okmány képviselettel nem rendelkező polgárok számára történő kiállítására. Ebben az irányelvben az (EU) 2015/637 irányelv szabályai mellett szükség esetén alkalmazandó, kiegészítő szabályokat kell meghatározni.

(4)

Helyénvaló, hogy az uniós ideiglenes úti okmányt kérelemre kiállítsák bármely olyan, valamely harmadik országban képviselettel nem rendelkező polgár számára, akinek az útlevele vagy úti okmánya elveszett, azt ellopták vagy megsemmisült, vagy egyéb okból nem szerezhető be észszerű időn belül, például utazás során született újszülöttek részére, vagy olyan személy számára, akinek az úti okmánya lejárt, és az állampolgársága szerinti tagállam azt nem tudja könnyen pótolni. Uniós ideiglenes úti okmányt azt követően lehet kiállítani, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárnak segítséget nyújtó tagállam megkapta az állampolgárság szerinti tagállamtól a polgár állampolgárságának és személyazonosságának megerősítését.

(5)

Mivel az útlevél vagy úti okmány elvesztése jelentős nehézségeket okozhat a képviselettel nem rendelkező polgároknak harmadik országokban, egyszerűsített eljárást kell meghatározni a segítséget nyújtó tagállam és a képviselettel nem rendelkező polgár állampolgársága szerinti tagállam közötti együttműködés és koordináció tekintetében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a konzultációra a lehető leggyorsabban, jellemzően néhány munkanapon belül sor kerüljön. Ugyanakkor kivételes esetekben meg kell őrizni a kellő rugalmasságot. A segítséget nyújtó tagállam csak kivételesen sürgős esetekben állíthatja ki az uniós ideiglenes úti okmányt az állampolgárság szerinti tagállammal való előzetes egyeztetés nélkül. Ezt megelőzően a tagállamoknak általánosságban minden lehetséges módon meg kell próbálniuk kommunikációt folytatni az állampolgárság szerinti tagállammal. Például első lépésként meg kell próbálniuk továbbítani a szükséges információk egy részét, így a kérelmező nevét, állampolgárságát és születési dátumát. Ilyen helyzetekben az állampolgárság szerinti tagállam megfelelő tájékoztatása érdekében a segítséget nyújtó tagállamnak a lehető leghamarabb értesítenie kell az állampolgárság szerinti tagállamot a nevében nyújtott segítségről.

(6)

Biztonsági okokból az uniós ideiglenes úti okmány kedvezményezettjeinek biztonságos hazatérésük után vissza kell szolgáltatniuk az okmányt, például a határőrök vagy az útlevelek kiállításáért felelős hatóságok részére. Ezenfelül minden kiállított uniós ideiglenes úti okmány egy másolatát vagy szkennelt példányát meg kell őrizni a segítséget nyújtó tagállam okmányt kiállító hatóságánál, egy további másolatot vagy szkennelt példányt pedig meg kell küldeni az állampolgárság szerinti tagállamnak. A visszaszolgáltatott uniós ideiglenes úti okmányokat és a tárolt másolatokat a lehető leghamarabb meg kell semmisíteni.

(7)

Biztosítani kell, hogy a képviselettel nem rendelkező polgárok bármely tagállam nagykövetségén vagy konzulátusán kérelmezhessenek uniós ideiglenes úti okmányt. Az (EU) 2015/637 irányelv értelmében a tagállamok gyakorlati megállapodásokat köthetnek az uniós ideiglenes úti okmányoknak a képviselettel nem rendelkező polgárok részére történő kiállításával kapcsolatos felelősség megosztása céljából. Az uniós ideiglenes úti okmány iránti kérelmeket fogadó tagállamoknak eseti alapon kell értékelniük, hogy helyénvaló-e uniós ideiglenes úti okmányt kiállítani, vagy továbbítani kell az ügyet arra a nagykövetségre vagy konzulátusra, amelyet egy hatályos megállapodás alapján illetékesnek jelöltek ki.

(8)

Az uniós ideiglenes úti okmány egyszeri utazásra feljogosító okmányként elérendő céljának megfelelően helyénvaló, hogy az az említett utazáshoz szükséges időre legyen érvényes. A modern utazási lehetőségekre és azok gyorsaságára figyelemmel az uniós ideiglenes úti okmány érvényessége – kivételes körülményektől eltekintve – nem haladhatja meg a 15 naptári napot.

(9)

Ez az irányelv nem zárhatja ki, hogy a tagállamok az uniós ideiglenes úti okmányok harmadik országokban képviselettel nem rendelkező polgárok számára történő kiállítása mellett – a nemzeti jogot és gyakorlatot figyelembe véve – más helyzetekben is kiállíthassanak uniós ideiglenes úti okmányokat. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy uniós ideiglenes úti okmányt állítsanak ki saját állampolgáraik részére, a tagállamok területén belül képviselettel nem rendelkező uniós polgárok részére, valamint olyan más tagállam állampolgárai részére, amely képviselettel rendelkezik abban az országban, ahol az említett állampolgárok az uniós ideiglenes úti okmány kiállítását kérik. Ennek során a tagállamoknak meg kell hozniuk a visszaélés és a csalás megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A tagállamok azonban úgy is dönthetnek, hogy ilyen helyzetekben nem állítanak ki uniós ideiglenes úti okmányokat.

(10)

Az (EU) 2015/637 irányelv 5. cikkével összhangban, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt jog és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 7. cikkében elismert, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog érvényesülésének biztosítása érdekében, továbbá szem előtt tartva a nemzeti jogot és gyakorlatot és figyelembe véve az egyes ügyek egyedi körülményeit, a segítséget nyújtó tagállam uniós ideiglenes úti okmányt állíthat ki az uniós polgárt kísérő nem uniós polgárnak minősülő családtagok részére, amennyiben e családtagok jogszerűen tartózkodnak a tagállamok valamelyikében.

(11)

Bizonyos nem uniós polgárnak minősülő családtagok számára elő lehet írni, hogy az Unió területére történő visszatéréshez az uniós ideiglenes úti okmány mellett vízumot is beszerezzenek. A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 5. cikkének (2) bekezdése értelmében azoktól a családtagoktól, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, csak az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) vagy adott esetben a nemzeti joggal összhangban kérhető beutazási vízum. A 2004/38/EK irányelv 10. cikkében említett érvényes tartózkodási kártya birtoklása mentesíti a családtagokat a vízumkötelezettség alól. A tagállamoknak minden eszközt biztosítaniuk kell e személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez. Az ilyen vízumokat ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

(12)

Az uniós ideiglenes úti okmánynak az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványából és az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegéből kell állnia. Az uniós ideiglenes úti okmánynak valamennyi szükséges adatot tartalmaznia kell, és magas szintű műszaki előírásoknak kell megfelelnie, különösen az utánzás és a hamisítás elleni védelem tekintetében. Költséghatékonynak kell lennie és alkalmasnak arra, hogy az összes tagállam használhassa, valamint szabad szemmel is jól látható, mindenki által felismerhető biztonsági elemekkel kell rendelkeznie.

(13)

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának tartalmaznia kell üres oldalakat, hogy szükség esetén a vízumok közvetlenül elhelyezhetők legyenek a formanyomtatványon. E formanyomtatványon kell elhelyezni az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét, amely a kedvezményezettre vonatkozó releváns információkat tartalmazza. Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének az 1683/95/EK tanácsi rendeletben (6) meghatározott egységes vízumformátum mintáját kell követnie, és ahhoz hasonló biztonsági elemeket kell tartalmaznia. Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét a tagállam nagykövetségén vagy konzulátusán a vízumokhoz használtakkal azonos nyomtatók segítségével kell kitölteni. Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének kitöltését technikai vis maior esetén kézzel is el lehet végezni. Annak érdekében, hogy az okmányt minél több helyen elfogadják, valamint hogy ki lehessen védeni a biztonsági kockázatokat, a kézzel történő kitöltést amennyire csak lehet, korlátozni kell, és azt kizárólag azokban az esetekben szabad használni, ha az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét nem lehet észszerű időn belül nyomtató segítségével kitölteni.

(14)

A kiállítási eljárás biztonságának és gyorsaságának fokozása érdekében a kérelmezőnek az uniós ideiglenes úti okmányhoz használt arcképmását digitális kamera vagy hasonló eszköz segítségével a nagykövetségen vagy konzulátuson helyben kell elkészíteni. Fénykép kizárólag abban az esetben használható, ha ez nem lehetséges, és ha a nagykövetség vagy konzulátus megbizonyosodott róla, hogy a fényképen a kérelmező szerepel. Ezután ugyanezt az arcképmást vagy fényképet továbbítani kell az állampolgárság szerinti tagállamnak a kérelmező személyazonosságának megerősítése céljából.

(15)	Ennek az irányelvnek olyan előírásokat kell meghatároznia, amelyek nem minősülnek titkosnak. Adott esetben ezek az előírások az utánzás és a hamisítás megelőzése érdekében kiegészíthetők további titkos előírásokkal.

(16)

Annak biztosítása érdekében, hogy csak a szükséges számú személy férhessen hozzá a további technikai előírásokra vonatkozó információkhoz, mindegyik tagállamnak ki kell jelölnie az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának vagy bélyegének előállításáért felelős szervet. Hatékonysági megfontolások miatt célszerű, hogy a tagállamok közös szervet jelöljenek ki. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szükség esetén megváltoztassák az általuk kijelölt szervet. Biztonsági okokból minden tagállamnak közölnie kell a Bizottsággal és a többi tagállammal a kijelölt szerv nevét.

(17)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványára és bélyegére vonatkozó előírásokat a műszaki fejlődés alapján kiigazítsa, valamint hogy másik tagállamot jelöljön ki arra a feladatra, hogy benyújtsa a mintapéldányokat, amelyek szükségesek a harmadik országoknak az uniós ideiglenes úti okmány egységes formátumáról való értesítéséhez. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (7) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértői rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy ezen irányelv végrehajtása az alkalmazásának nyomon követésére vonatkozó további technikai előírások és mutatók tekintetében egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(19)

Annak érdekében, hogy az uniós ideiglenes úti okmányt minél több helyen elfogadják, a harmadik országbeli uniós képviseleteknek értesíteniük kell a harmadik országok illetékes hatóságait az uniós ideiglenes úti okmány egységes formátumáról és annak bármely későbbi módosításáról, jelentést kell tenniük az uniós ideiglenes úti okmány harmadik országok általi elfogadásáról, és elő kell segíteniük annak használatát. Az e célra használandó mintapéldányokat a Bizottság támogatásával valamely tagállamnak kell benyújtania az Európai Külügyi Szolgálat részére.

(20)	Ez az irányelv nem érinti a kedvezőbb nemzeti rendelkezéseket, amennyiben azok összeegyeztethetők ezen irányelvvel.

(21)

A személyes adatoknak a tagállamok által ezen irányelv végrehajtása során végzett kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) alkalmazandó. Az uniós ideiglenes úti okmány rendszere szükségessé teszi azon személyes adatok kezelését, amelyek a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése, az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének kinyomtatása, valamint az érintett személy utazásának megkönnyítése céljából szükségesek. Tovább kell pontosítani a személyes adatok kezelésére vonatkozó biztosítékokat, így például a gyűjtött személyes adatok maximális megőrzési idejét. Az alkalmazandó díjak beszedésének, valamint az esetleges visszaélések vagy más csalárd tevékenységek megelőzésének biztosítása érdekében a segítséget nyújtó tagállam esetében 180 napos, az állampolgárság szerinti tagállam esetében kétéves maximális megőrzési időszakra van szükség. A kérelmező személyes adatainak törlése nem érintheti a tagállamok képességét ezen irányelv alkalmazásának nyomon követésére.

(22)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak értékelnie kell ezt az irányelvet, különösen a konkrét nyomonkövetési rendelkezések révén gyűjtött információk alapján, annak érdekében, hogy megvizsgálja ezen irányelv hatásait és a további intézkedések szükségességét. Az említett értékelésben olyan jövőbeli műszaki fejlesztéseket is figyelembe lehet venni, amelyek lehetővé tennék az elektronikus ideiglenes úti okmányok bevezetését.

(23)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a képviselettel nem rendelkező polgárok konzuli védelmének biztonságos és széles körben elfogadott ideiglenes úti okmányok kiállítása révén való megkönnyítéséhez szükséges intézkedések megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – mivel el kell kerülni, hogy a tagállamok által a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok számára kiállított ideiglenes úti okmányok egymástól különbözzenek és ebből adódóan csökkenjen az elfogadásuk mértéke – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

Ezen irányelv célja a Charta 46. cikkében garantált konzuli védelem elősegítése. Az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen a Chartában elismert elveket, többek között a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Ezt az irányelvet e jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(25)	A 96/409/KKBP határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv megállapítja az azon feltételekre és eljárásra vonatkozó szabályokat, amelyek mellett a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező polgárok uniós ideiglenes úti okmányt szerezhetnek be, és meghatározza ezen okmányok egységes formátumát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „képviselettel nem rendelkező polgár”: valamely tagállam állampolgára, aki az (EU) 2015/637 irányelv 6. cikkében foglaltak szerint nem rendelkezik képviselettel valamely harmadik országban;

2. „kérelmező”: uniós ideiglenes úti okmányt kérelmező személy;

3. „kedvezményezett”: az a személy, aki számára uniós ideiglenes úti okmányt állítanak ki;

4. „segítséget nyújtó tagállam”: az uniós ideiglenes úti okmány iránti kérelmet fogadó tagállam;

5. „állampolgárság szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyről a kérelmező azt állítja, hogy az állampolgára;

6. „munkanap”: minden nap, azokat a munkaszüneti vagy hétvégi napokat kivéve, amelyeken az eljárni köteles hatóság szünetelteti tevékenységét.

II. FEJEZET

AZ UNIÓS IDEIGLENES ÚTI OKMÁNY

3. cikk

Az uniós ideiglenes úti okmány

(1) Az uniós ideiglenes úti okmány egy tagállam által, egy adott harmadik országban képviselettel nem rendelkező polgár részére, a polgár állampolgársága vagy lakóhelye szerinti tagállamba, vagy kivételes esetben más célállomásra történő egyszeri utazás céljából a polgár kérésére kiállított úti okmány. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 7. cikkel összhangban más kedvezményezetteknek is kiállítanak uniós ideiglenes úti okmányt.

(2) A tagállamok – a 4. cikkben meghatározott eljárással összhangban – uniós ideiglenes úti okmányt állítanak ki a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező azon polgárok számára, akiknek az útlevele vagy úti okmánya elveszett, azt ellopták vagy megsemmisült, vagy egyéb okból nem szerezhető be észszerű időn belül.

4. cikk

Eljárás

(1) Ha egy tagállamhoz uniós ideiglenes úti okmány iránti kérelem érkezik, e tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő két munkanapon belül, az (EU) 2015/637 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytat az állampolgárság szerinti tagállammal a kérelmező állampolgárságának és személyazonosságának ellenőrzése céljából.

(2) A segítséget nyújtó tagállam az állampolgárság szerinti tagállam rendelkezésére bocsátja az összes releváns információt, beleértve az alábbiakat:

a)	a kérelmező vezetékneve és keresztneve(i), állampolgársága, születési ideje és neme;

a kérelmezőnek a segítséget nyújtó tagállam hatóságai által a kérelem benyújtásának időpontjában elkészített arcképmása, vagy ha ez nem kivitelezhető, a kérelmező szkennelt vagy digitális fényképe, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. dokumentumának (Hetedik Kiadás, 2015) (a továbbiakban: az ICAO 9303. sz. dokumentuma) 3. részében meghatározott szabványok alapján;

minden rendelkezésre álló azonosító okmány, például személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély másolata vagy szkennelt példánya, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a helyettesített okmány típusa és száma, továbbá a kérelmező nemzeti nyilvántartási száma vagy társadalombiztosítási azonosító jele.

(3) Az állampolgárság szerinti tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (2) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított három munkanapon belül válaszol a konzultáció iránti megkeresésre az (EU) 2015/637 irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban, és megerősíti, hogy a kérelmező az állampolgára-e. Ha az állampolgárság szerinti tagállam nem tud három munkanapon belül válaszolni a megkeresésre, ezen időtartamon belül tájékoztatja erről a segítséget nyújtó tagállamot és közli a válasz várható időpontját. A segítséget nyújtó tagállam erről tájékoztatja a kérelmezőt. A kérelmező állampolgárságának megerősítését követően a segítséget nyújtó tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megerősítés kézhezvételét követő két munkanapon belül kiállítja az uniós ideiglenes úti okmányt a kérelmező részére.

(4) Ha az állampolgárság szerinti tagállam kifogásolja az uniós ideiglenes úti okmány kiállítását valamely állampolgára számára, erről tájékoztatja a segítséget nyújtó tagállamot. Ebben az esetben az uniós ideiglenes úti okmányt nem lehet kiállítani, és jogi kötelezettségeivel és gyakorlataival összhangban az állampolgárság szerinti tagállam viseli a felelősséget az állampolgára konzuli védelméért. A segítséget nyújtó tagállam erről az állampolgárság szerinti tagállammal szoros együttműködésben tájékoztatja a kérelmezőt.

(5) Indokolt esetben a tagállamok az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott határidőknél hosszabb idő alatt is eljárhatnak.

(6) Kivételesen sürgős esetekben a segítséget nyújtó tagállam az állampolgárság szerinti tagállammal való előzetes egyeztetés nélkül is kiállíthatja az uniós ideiglenes úti okmányt. Ezt megelőzően a segítséget nyújtó tagállamnak minden lehetséges módon meg kell próbálnia kommunikációt folytatni az állampolgárság szerinti tagállammal. A segítséget nyújtó tagállam a lehető leghamarabb értesíti az állampolgárság szerinti tagállamot az uniós ideiglenes úti okmány kiállításáról, valamint annak a személynek a személyazonosságáról, akinek a részére az uniós ideiglenes úti okmányt kiállította. Ebben az értesítésben valamennyi olyan adatot közölni kell, amely az uniós ideiglenes úti okmányban szerepel.

(7) Az uniós ideiglenes úti okmányt kiállító tagállami hatóságnak a kiállított uniós ideiglenes úti okmányok egy másolatát vagy szkennelt változatát meg kell őriznie, egyet pedig meg kell küldenie a kérelmező állampolgársága szerinti tagállamnak.

(8) Az uniós ideiglenes úti okmány kedvezményezettjét fel kell szólítani arra, hogy amikor megérkezik végső úti céljára, szolgáltassa vissza az uniós ideiglenes úti okmányt, függetlenül attól, hogy az lejárt-e.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós ideiglenes úti okmány iránti kérelem szabványos formanyomtatványának kidolgozása céljából, amely nyomtatványon tájékoztatásnak kell szerepelnie arra vonatkozóan, hogy az uniós ideiglenes úti okmányt a megérkezést követően vissza kell szolgáltatni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) A segítséget nyújtó tagállam kiszabhatja a kérelmezőre azokat a díjakat, amelyeket a saját állampolgárainak számít fel az ideiglenes nemzeti okmányok kiállításáért.

(2) A segítséget nyújtó tagállam általánosságban vagy az általa meghatározott különleges helyzetekben eltekinthet a díjak kiszabásától.

(3) Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem tudja megfizetni a segítséget nyújtó tagállamnak az alkalmazandó díjakat, akkor az állampolgárság szerinti tagállam részére kell vállalnia az ilyen díjak visszafizetését az (EU) 2015/637 irányelv I. mellékletében foglalt szabványosított formanyomtatvány felhasználásával. Ilyen esetekben az (EU) 2015/637 irányelv 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikke alkalmazandó.

6. cikk

Érvényesség

Az uniós ideiglenes úti okmány a kiállításának tárgyát képező utazás befejezéséhez szükséges időre érvényes. Ezen idő kiszámításánál a szükséges éjszakai pihenőket és az átszállásokhoz szükséges időt is figyelembe kell venni. Az érvényességi időnek kétnapos türelmi időt is tartalmaznia kell. Az uniós ideiglenes úti okmány érvényessége csak rendkívüli körülmények esetén haladhatja meg a 15 naptári napot.

7. cikk

Az uniós ideiglenes úti okmányok kiállításának lehetőségei

(1) Ha a kérelmező útlevele vagy úti okmánya elveszett, ellopták vagy megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be észszerű időn belül, a tagállamok uniós ideiglenes úti okmányt állíthatnak ki:

a)	saját állampolgáraik részére;

b)	a tagállamok területén belül képviselettel nem rendelkező uniós polgárok részére, az EUMSZ 355. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett tengerentúli országokat és területeket is beleértve;

c)	olyan más tagállam állampolgárai részére, amely képviselettel rendelkezik abban az országban, ahol az említett állampolgárok az uniós ideiglenes úti okmány kiállítását kérik, amennyiben létezik ilyen irányú megállapodás az érintett tagállamok között;

d)	az alkalmazandó vízumkövetelmények sérelme nélkül, egy harmadik országban képviselettel nem rendelkező vagy az a), b) vagy c) pontban említett uniós polgárt kísérő családtagok részére, akik maguk nem uniós polgárok, amennyiben e családtagok jogszerűen tartózkodnak egy tagállamban;

e)	egyéb olyan személyek részére, akik számára az érintett tagállamnak vagy egy másik tagállamnak a nemzetközi vagy a nemzeti jog alapján kötelessége védelmet nyújtani, és akik jogszerűen tartózkodnak egy tagállamban.

(2) Amennyiben egy tagállam az uniós ideiglenes úti okmányt:

a)	e cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján állítja ki, a 4. cikkben előírt konzultációba az érintett uniós polgárok állampolgársága szerinti tagállamot kell bevonni;

e cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján állítja ki, a 4. cikkben előírt konzultációba a kísért uniós polgár állampolgársága szerinti tagállamot és szükség esetén a családtag tartózkodási helye szerinti tagállamot kell bevonni. A 4. cikk (6) bekezdésétől eltérve nem állítható ki uniós ideiglenes úti okmány a kísért uniós polgár állampolgársága szerinti tagállammal és szükség esetén a családtag tartózkodási helye szerinti tagállammal folytatott előzetes konzultáció nélkül;

c)	e cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján állítja ki, a 4. cikkben előírt konzultációba azt a tagállamot kell bevonni, amely a kérelmező számára a nemzetközi vagy a nemzeti jog alapján védelmet köteles nyújtani, és ez lesz az uniós ideiglenes úti okmányon feltüntetett célország is.

III. FEJEZET

AZ UNIÓS IDEIGLENES ÚTI OKMÁNY EGYSÉGES FORMÁTUMA

8. cikk

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formátuma

(1) Az uniós ideiglenes úti okmány az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványából és az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegéből áll. Az említett formanyomtatványnak és bélyegnek meg kell felelnie az I. és II. mellékletben foglalt előírásoknak és a 9. cikknek megfelelően kidolgozott további technikai előírásoknak.

(2) Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének kitöltésekor ki kell tölteni a II. mellékletben foglalt rovatokat és – az ICAO géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. dokumentumának megfelelően – a géppel olvasható vizsgálati zónát.

(3) Ezen irányelv céljainak elérése érdekében, különösen a konzuli védelemhez való jog gyakorlásának az uniós ideiglenes úti okmány korszerű és biztonságos formáján alapuló biztosítása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 11. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekkel a műszaki fejlődésre reagálva módosítja az I. és a II. mellékletet, valamint az e cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett ICAO-szabványokra vonatkozó hivatkozásokat.

(4) A tagállamok az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének „megjegyzések” rovatában megtehetik a szükséges nemzeti bejegyzéseiket a II. melléklet 9. pontjában említettek szerint. E nemzeti bejegyzések nem ismételhetik meg a II. mellékletben foglalt rovatokban feltüntetett információkat.

(5) Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének minden adatát – ideértve az arcképmást is – ki kell nyomtatni. Az uniós ideiglenes úti okmány kinyomtatott egységes bélyegén kézi változtatások nem eszközölhetők.

Kivételesen, technikai vis maior esetén, az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét kézzel is ki lehet tölteni, és ahhoz csatolni lehet egy fényképet. Ilyen esetekben a fényképet további védelemmel kell ellátni a kicserélésének megakadályozása érdekében. Az uniós ideiglenes úti okmány kézzel kitöltött egységes bélyege nem módosítható.

(6) Ha az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén, amelyet még nem helyeztek el az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványán, hibát fedeznek fel, az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét érvényteleníteni kell és meg kell semmisíteni. Ha az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványán való elhelyezés után fedezik fel a hibát az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén, mindkettőt érvényteleníteni kell, meg kell semmisíteni és az uniós ideiglenes úti okmány új egységes bélyegét kell előállítani.

(7) Az uniós ideiglenes úti okmány kitöltött rovatokat tartalmazó, kinyomtatott egységes bélyegét az I. melléklettel összhangban az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványán kell elhelyezni.

(8) A tagállamok gondoskodnak az uniós ideiglenes úti okmányok kitöltetlen egységes formanyomtatványainak és bélyegeinek lopás ellen védett tárolásáról.

9. cikk

További technikai előírások

(1) A Bizottság az uniós ideiglenes úti okmányokra vonatkozó további technikai előírásokat tartalmazó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők tekintetében:

a)	az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának és bélyegének kialakítása, formátuma és színei;

b)	az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának anyagára és nyomtatási technikáira vonatkozó követelmények;

c)	biztonsági elemek és követelmények, ideértve az utánzás és hamisítás elleni emelt szintű szabványokat;

d)	az uniós ideiglenes úti okmány kitöltésekor és kiállításakor betartandó egyéb szabályok.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Esetleg az a döntés születhet, hogy az (1) bekezdésben említett további technikai előírások titkosak legyenek és azok közzétételére ne kerüljön sor. Ebben az esetben ezekhez csak a tagállamok által kijelölt, az uniós ideiglenes úti okmány előállításával megbízott szervek és egy tagállam vagy a Bizottság által szabályszerűen felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

10. cikk

Az uniós ideiglenes úti okmányok előállítása

(1) Minden tagállam kijelöl egy szervet, amely felelős az uniós ideiglenes úti okmányok egységes formanyomtatványainak és bélyegeinek előállításáért. E feladat ellátására több tagállam vagy az összes tagállam ugyanazt a szervet is kijelölheti.

(2) Az egyes tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal, hogy melyik szerv felel az uniós ideiglenes úti okmányaik egységes formanyomtatványainak és bélyegeinek előállításáért. Ha valamely tagállam megváltoztatja az általa kijelölt szervet, megfelelően tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2019. július 10-től kezdődő hatállyal.

(3) A Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (3) bekezdése és a 13. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(7) Az Európai Parlament tájékoztatást kap arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a felhatalmazást visszavonta.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1683/95/EK rendelet 6. cikke alapján létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

13. cikk

Harmadik országok értesítése

(1) Legkésőbb 21 hónappal a 9. cikkben említett további technikai előírások elfogadását követően az EUSZ 16. cikkének (9) bekezdése szerint a Tanács elnökségét betöltő tagállam benyújtja a Bizottságnak és az EKSZ-nek az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának és bélyegének mintapéldányait.

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 11. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e bekezdés első albekezdésének oly módon történő módosítása céljából, hogy egy másik tagállamot jelöl ki objektív kritériumok alapján – például ha több vagy az összes tagállam uniós ideiglenes úti okmányának előállítására kijelölt szerv e tagállam területén található – arra a feladatra, hogy az említett albekezdésben említett mintapéldányokat benyújtsa.

(2) Az EKSZ továbbítja az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának és bélyegének mintapéldányait az Unió harmadik országbeli küldöttségei számára.

(3) Az Unió harmadik országbeli küldöttségei értesítik az adott harmadik országok illetékes hatóságait az uniós ideiglenes úti okmány használatáról, valamint annak egységes formátumáról és fő biztonsági elemeiről, és ennek keretében referenciaként a rendelkezésükre bocsátják az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának és bélyegének mintapéldányait. Egy harmadik ország kérésére a számára küldött értesítést meg kell ismételni. Az értesítésben nem szerepelhetnek azok az előírások, amelyek a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban titkosnak minősülnek.

(4) Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának és bélyegének minden módosításakor meg kell ismételni az (1)–(3) bekezdésben meghatározott eljárást. Az (1) bekezdésben említett határidő az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványa, illetve bélyege módosított formátumának elfogadását követő 21 hónap.

(5) Ha egy harmadik országban nincs uniós küldöttség, a képviselt tagállamok helyi konzuli együttműködés keretében döntenek arról, hogy melyik tagállam értesítse az adott harmadik ország illetékes hatóságait az uniós ideiglenes úti okmány egységes formátumáról és fő biztonsági elemeiről. Az EKSZ egyeztet az érintett tagállammal az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványa és bélyege mintapéldányainak e célból történő átadásáról.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Kedvezőbb bánásmód

A tagállamok az ezen irányelvben foglaltaknál kedvezőbb rendelkezéseket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amennyiben azok összeegyeztethetők ezzel az irányelvvel.

15. cikk

A személyes adatok védelme

(1) Az ezen irányelv alkalmazásában kezelt személyes adatok – ideértve a kérelmezőnek a 4. cikk (2) bekezdésében említett arcképmását vagy fényképét is – kizárólag abból a célból használhatók fel, hogy a 4. cikkben meghatározott eljárás szerint ellenőrizzék a kérelmező személyazonosságát, hogy kinyomtassák az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét, valamint hogy megkönnyítsék az említett kérelmező utazását. A segítséget nyújtó tagállam és az állampolgárság szerinti tagállam gondoskodik a személyes adatok megfelelő biztonságáról.

(2) Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül, az a kérelmező, akinek a részére uniós ideiglenes úti okmányt állítottak ki, jogosult ellenőrizni az uniós ideiglenes úti okmányban szereplő személyes adatokat, valamint – adott esetben – egy új okmány kiállításával azok helyesbítését kérni.

(3) Géppel olvasható formátumban szereplő információk nem foglalhatók bele az uniós ideiglenes úti okmányba, kivéve ha azok a II. melléklet 6. pontjában említett rovatokban is fel vannak tüntetve.

(4) A segítséget nyújtó tagállam és az állampolgárság szerinti tagállam csak a szükséges ideig – többek között az 5. cikkben említett díjak beszedéséig – őrzi meg a kérelmezők személyes adatait. A segítséget nyújtó tagállam minden esetben csak legfeljebb 180 napig, az állampolgárság szerinti tagállam pedig legfeljebb két évig őrzi meg az említett személyes adatokat. A megőrzési időszak lejárta után a kérelmező személyes adatait törölni kell.

(5) A 4. cikktől eltérve a tagállamok gondoskodnak a visszaszolgáltatott uniós ideiglenes úti okmányoknak és minden kapcsolódó másolatnak a lehető leghamarabb történő, biztos megsemmisítéséről.

16. cikk

Nyomon követés

(1) A tagállamok rendszeresen nyomon követik ezen irányelv alkalmazását a következő mutatók alapján:

a)	a 3. cikknek megfelelően kibocsátott uniós ideiglenes úti okmányok száma és a kedvezményezettek állampolgársága,

b)	a 7. cikknek megfelelően kibocsátott uniós ideiglenes úti okmányok száma és a kedvezményezettek állampolgársága, és

c)	az uniós ideiglenes úti okmányokkal való visszaélések és az utánzási esetek száma.

(2) A tagállamok megszervezik az (1) bekezdésben meghatározott mutatók változásának méréséhez szükséges adatok előállítását és gyűjtését, és évente megküldik ezeket az információkat a Bizottságnak.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogathat el, amelyekben az (1) bekezdésben említett mutatókon túl további mutatókat határozhat meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17. cikk

Értékelés

(1) Legkorábban öt évvel ezen irányelv átültetési határidejét követően a Bizottság elvégzi ezen irányelv értékelését, és az értékelés főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben értékeli a személyes adatok biztonsági szintjének megfelelőségét, az alapjogokra gyakorolt hatást és az uniós ideiglenes úti okmány egységes díja bevezetésének lehetőségét.

(2) A tagállamok megküldik az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 96/409/KKBP határozat 36 hónappal a 9. cikkben említett további technikai előírások elfogadását követően hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett időpontig érvénytelenítsék és megsemmisítsék az ideiglenes úti okmányok 96/409/KKBP határozat szerint előállított formanyomtatványait.

19. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 24 hónappal a 9. cikkben említett további technikai előírások elfogadását követően elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezen intézkedések alkalmazását 36 hónappal a 9. cikkben említett további technikai előírások elfogadását követően kezdik meg.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

21. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) 2019. január 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács (EU) 2015/637 irányelve (2015. április 20.) a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2015.4.24., 1. o.).

(3) A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 96/409/KKBP határozat (1996. június 25.) egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról (HL L 168., 1996.7.6., 4. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 303., 2018.11.28., 39. o.).

(6) A Tanács 1683/95/EK rendelete (1995. május 29.) a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.).

(7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

I. MELLÉKLET

AZ UNIÓS IDEIGLENES ÚTI OKMÁNY EGYSÉGES FORMANYOMTATVÁNYA

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának meg kell felelnie a következő előírásoknak:

1. Formátum és méret

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának háromba hajtott kialakításúnak (egyetlen, mindkét oldalán nyomtatott és három részre hajtott lap) kell lennie. Behajtva a formanyomtatvány méretének meg kell felelnie az ISO/IEC 7810 ID-3 szabványnak.

2. Első oldal: fedőlap

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványa fedőlapjának az alábbi sorrendben kell tartalmaznia a következő szavakat: „EURÓPAI UNIÓ” az Unió valamennyi hivatalos nyelvén, valamint „EMERGENCY TRAVEL DOCUMENT” és „TITRE DE VOYAGE PROVISOIRE”. Szerepelnie kell rajta tizenkét aranyszínű, kört alkotó csillagnak is.

3. Második oldal: az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének elhelyezése

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét biztonságosan el kell helyezni az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának második oldalán oly módon, hogy azt ne lehessen könnyen eltávolítani. Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét a lap széléhez kell illeszteni és ott kell rögzíteni. Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének géppel olvasható vizsgálati zónáját a lap külső széléhez kell illeszteni. Az okmányt kiállító hatóságok pecsétjét oly módon kell elhelyezni a bélyegen, hogy az az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén túl a lapra is átnyúljon.

4. Harmadik és negyedik oldal: információk

A harmadik és negyedik oldalon az Unió valamennyi hivatalos nyelvén, kivéve angolul és franciául, szerepelnie kell az „ideiglenes úti okmány” elnevezésnek, valamint az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén szereplő rovatmegnevezéseknek. A következő szöveget is fel kell tüntetni:

„This EU Emergency Travel Document is a travel document issued by a Member State of the European Union for a single journey to the holder's Member State of nationality or residence or, exceptionally, to another destination. Authorities of non-EU countries are hereby requested to allow the holder to pass freely without hindrance.

Le présent titre de voyage provisoire de l'UE est un titre de voyage délivré par un État membre de l'Union européenne aux fins d'un trajet unique vers l'État membre de nationalité ou de résidence du détenteur, ou, à titre exceptionnel, vers une autre destination. Les autorités des pays tiers sont priées d'autoriser le détenteur du titre de voyage provisoire à circuler sans entraves.”

5. Ötödik és hatodik oldal: vízumok és beléptető/kiléptetőbélyegzők

Az ötödik és a hatodik oldalon a „VISA/VISA” fejléc látható, egyébként üresen kell hagyni.

Ezekre az oldalakra kerülnek a vízumok és a beléptető/kiléptetőbélyegzők.

6. Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának sorszáma

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványán előnyomtatott formában egy hétjegyű sorszámot kell feltüntetni.

II. MELLÉKLET

AZ UNIÓS IDEIGLENES ÚTI OKMÁNY EGYSÉGES BÉLYEGE

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének meg kell felelnie a következő előírásoknak:

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének jellemzői

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén szerepelnie kell az okmánytulajdonos magas biztonsági standardok mellett nyomtatott arcképmásának, kivéve, ha a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban fényképet használnak. Az arcképmás, illetve fénykép megegyezik a 4. cikk (2) bekezdése szerinti célokra használt arcképmással, illetve fényképpel.

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének olyan biztonsági elemeket kell tartalmaznia, amelyek elegendő védelmet biztosítanak a hamisítás ellen, figyelembe véve mindenekelőtt a vízumok egységes formátumánál használt biztonsági elemeket.

Valamennyi tagállam esetében ugyanazokat a biztonsági elemeket kell használni.

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén a következőket kell feltüntetni:

a)	az „EU ETD/TVP UE” rövidítések;

b)	a „European Union/Union européenne” szavak;

c)	az ICAO 9303. sz. dokumentumában meghatározott hárombetűs „EUE” kód.

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének tartalmaznia kell az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének fekete színnel előnyomott, vízszintesen elhelyezkedő hétjegyű sorszámát. Különleges betűtípust kell alkalmazni. Ezt a sorszámot a kiállító tagállamnak az ICAO 9303. sz. dokumentumában meghatározott kétbetűs országkódjának kell megelőznie; ez a kód lehet előnyomtatott vagy azt az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének kitöltésekor is meg lehet adni. Biztonsági okokból ugyanez a hétjegyű sorszám többször szerepelhet előnyomtatva az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén.

Kitöltendő rovatok

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének a következő információk feltüntetésére szolgáló rovatokat kell tartalmaznia:

a)	a célország és bármely tranzitország, amely tekintetében az uniós ideiglenes úti okmányt kiállították;

b)	a kiállító tagállam és a kiállító hatóság székhelye;

c)	a kiállítás dátuma és az érvényesség ideje;

d)	az uniós ideiglenes úti okmány kedvezményezettjének vezetékneve és keresztneve(i), állampolgársága, születési ideje és neme;

e)	az uniós ideiglenes úti okmány egységes formanyomtatványának – amelyen az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegét elhelyezik – az I. melléklet 6. pontjában említett sorszáma.

A kitöltendő rovatok megnevezésének angol és francia nyelven, számozással kell szerepelniük.

A dátumokat a következőképpen kell feltüntetni: a nap két számjeggyel, amelyek közül az első nulla, ha a szóban forgó nap egyjegyű szám; a hónap két számjeggyel, amelyek közül az első nulla, ha a szóban forgó hónap egyjegyű szám; az év négy számjeggyel. A napot és a hónapot szóköznek kell követnie. Például: 20 01 2018 = 2018. január 20.

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegén kell lennie egy „megjegyzések” rovatnak, ahol az okmányt kiállító hatóság további szükséges adatokat tüntethet fel, például a helyettesített okmány típusát és számát.

Géppel olvasható információk

10.

Az uniós ideiglenes úti okmány egységes bélyegének az ICAO 9303. sz. dokumentumával összhangban tartalmaznia kell a megfelelő, géppel olvasható információkat a külső határellenőrzések megkönnyítése érdekében. A géppel olvasható vizsgálati zóna első két karaktereként az „AE” nagybetűket kell használni, ez jelöli, hogy az okmány uniós ideiglenes úti okmány. A géppel olvasható vizsgálati zónának a látható alnyomatban az „Európai Unió” nyomtatott szöveget kell tartalmaznia az Unió összes hivatalos nyelvén. Ez a szöveg nem módosíthatja a géppel olvasható vizsgálati zóna technikai jellemzőit vagy annak gépi olvashatóságát.

11.

Területet kell fenntartani egy közös 2D vonalkód esetleges hozzáadására.

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/13

A TANÁCS (EU) 2019/998 RENDELETE

(2019. június 13.)

az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről szóló 1388/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban elégtelen mennyiségben előállított mezőgazdasági és ipari árukból kielégítő és folyamatos ellátást lehessen biztosítani, és az ilyen termékek tekintetében elkerülhetőek legyenek a piaci zavarok, az 1388/2013/EU tanácsi rendelet (1) autonóm vámkontingenseket nyitott meg. E vámkontingensek erejéig a termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel hozhatók be az Unióba.

(2)

Mivel az Uniónak érdekében áll a bizonyos ipari termékekkel való megfelelő ellátás biztosítása, és figyelemmel arra, hogy azonos, egyenértékű vagy helyettesítő termékeket az Unióban nem állítanak elő elegendő mennyiségben, az érintett termékek megfelelő mennyiségei számára hat új, nulla vámtételű vámkontingenst kell megnyitni 09.2594, 09.2595, 09.2596, 09.2597, 09.2598 és 09.2599 tételszámon.

(3)

A 09.2679, 09.2683 és 09.2888 tételszámú vámkontingens esetében növelni kell a kontingens mennyiségét, mert az uniós gazdasági szereplők érdekét ez szolgálja. A 09.2723 tételszámú vámkontingens esetében a kontingens mennyiségét a 2018. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan visszamenőleges hatállyal kell emelni.

(4)	A 09.2740 tételszámú vámkontingens esetében a szóban forgó vámkontingens alá tartozó termékek nem csak a 2309 90 96 KN-kód, hanem a 2309 90 31 KN-kód alá is tartoznak. Ezért a szóban forgó vámkontingens KN-kódjának megjelölését ki kell igazítani.

(5)	Mivel az Uniónak már nem érdeke a 09.2870 tételszámú vámkontingens fenntartása, azt 2019. július 1-jétől kezdődő hatállyal le kell zárni.

(6)

A 09.2633, a 09.2643, a 09.2620 és a 09.2932 tételszámú vámkontingenst le kell zárni a kereskedelem információtechnológiai termékekre való kiterjesztéséről szóló, nyilatkozat formájában létrejött megállapodás (2) végrehajtásának következtében, mely megállapodás az érintett termékek esetében nullára csökkentette a vámtételt.

(7)	A végrehajtandó módosítások figyelembevételével és az egyértelműség érdekében az 1388/2013/EU rendelet mellékletét új mellékletnek kell felváltania.

(8)

A vámkontingensrendszer fennakadások nélküli alkalmazása és az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló bizottsági közleményben (3) foglalt iránymutatások betartása érdekében az érintett termékekhez kapcsolódó vámkontingensek e rendeletben előírt változtatásait 2019. július 1-jétől, a 09.2723 tételszámú vámkontingens esetében pedig 2018. január 1-jétől kell alkalmazni. E rendeletnek ezért mielőbb hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1388/2013/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

a 09.2723 tételszámú vámkontingensre vonatkozó sor helyébe a következő lép:

„09.2723

ex 3911 90 19

Poli(oxi-1,4-fenilénszulfonil-1,4-fenilénoxi-4,4′-difenilén)

1.1–12.31.

5 000 tonna

0 %”

2.	A melléklet helyébe e rendelet melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. július 1-jétől kell alkalmazni. Az 1. cikk (1) pontját azonban 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M.C. BUDĂI

(1) A Tanács 1388/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről, valamint a 7/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 319. o.).

(2) HL L 161., 2016.6.18., 4. o.

(3) HL C 363., 2011.12.13., 6. o.

MELLÉKLET

Rendelési szám

KN-kód

TARIC

Árumegnevezés

Kontingens időszak

Kontingens mennyiség

Kontingens vámtétele

09.2637

ex 0710 40 00

ex 2005 80 00

Kukoricacső (Zea mays var. saccharata) vágva is, legalább 10 mm, de legfeljebb 20 mm átmérővel, az élelmiszeripar termékeinek gyártásához, az egyszerű újracsomagoláson kívül további feldolgozásra (1) (2)

1.1.-12.31.

550 tonna

0 % (3)

09.2849

ex 0710 80 69

Auricularia polytricha fajtájú gomba, (nyersen vagy gőzöléssel vagy forrázással főzve is), fagyasztva, készételek előállításához (1) (2)

1.1.-12.31.

700 tonna

0 %

09.2664

ex 2008 60 39

Cseresznye, alkohol hozzáadásával, legfeljebb 9 tömegszázalék cukortartalommal, legfeljebb 19,9 mm-es átmerővel, maggal, csokoládéipari termékek gyártásához (2)

1.1.-12.31.

1 000 tonna

10 %

09.2740

ex 2309 90 31

ex 2309 90 96

Szójababfehérje-koncentrátum, amely:

—	60 (± 10) tömegszázalék nyersfehérjét,

—	5 (± 3) tömegszázalék nyersrostot,

—	5 (± 3) tömegszázalék nyershamut, és

—	3, de legfeljebb 6,9 tömegszázalék keményítőt tartalmaz,

állatok etetésére szolgáló termékek gyártásához (2)

1.1.-12.31.

30 000 tonna

0 %

09.2913

ex 2401 10 35

ex 2401 10 70

ex 2401 10 95

ex 2401 20 35

ex 2401 20 70

ex 2401 20 95

Természetes feldolgozatlan dohány, szabályos formára vágva is, legalább 450 EUR/100 kg nettó súly vámértékkel, a 2402 10 00 alszám alá tartozó áruk gyártásánál belső szivarburokként vagy szivarburkolóként történő felhasználásra (2)

1.1.-12.31.

6 000 tonna

0 %

09.2828

2712 20 90

Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajtartalommal

1.1.-12.31.

120 000 tonna

0 %

09.2600

ex 2712 90 39

Paraffinviasz (CAS RN 64742-61-6)

1.1.-12.31.

100 000 tonna

0 %

09.2928

ex 2811 22 00

Szilika töltőanyag, granulátum formájában, legalább 97 tömegszázalék szilícium-dioxid tartalommal

1.1.-12.31.

1 700 tonna

0 %

09.2806

ex 2825 90 40

Volfrám-trioxid, beleértve a kék volfrám-oxidot is (CAS RN 1314-35-8 vagy CAS RN 39318-18-8)

1.1.-12.31.

12 000 tonna

0 %

09.2872

ex 2833 29 80

Cézium-szulfát (CAS RN 10294-54-9) szilárd formában vagy olyan vizes oldatként, amely 48 tömegszázaléknál több, de legfeljebb 52 tömegszázaléknyi cézium-szulfátot tartalmaz

1.1.-12.31.

160 tonna

0 %

09.2929

2903 22 00

Triklór-etilén (CAS RN 79-01-6)

1.1.-12.31.

15 000 tonna

0 %

09.2837

ex 2903 79 30

Brómklór-metán (CAS RN 74-97-5)

1.1.-12.31.

600 tonna

0 %

09.2933

ex 2903 99 80

1,3-Diklór-benzol (CAS RN 541-73-1)

1.1.-12.31.

2 600 tonna

0 %

09.2700

ex 2905 12 00

Propán-1-ol (propil-alkohol) (CAS RN 71-23-8)

1.1.-12.31.

15 000 tonna

0 %

09.2830

ex 2906 19 00

Ciklopropil-metanol (CAS RN 2516-33-8)

1.1.-12.31.

20 tonna

0 %

09.2851

ex 2907 12 00

O-krezol (CAS RN 95-48-7), legalább 98,5 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-12.31.

20 000 tonna

0 %

09.2704

ex 2909 49 80

2,2,2′,2′-Tetrakisz(hidroxi-metil)-3,3′-oxidipropán-1-ol (CAS RN 126-58-9)

1.1.-12.31.

500 tonna

0 %

09.2624

2912 42 00

Etil-vanillin (3-etoxi-4-hidroxi-benzaldehid) (CAS RN 121-32-4)

1.1.-12.31.

1 950 tonna

0 %

09.2683

ex 2914 19 90

Kalcium-acetilacetonát (CAS RN 19372-44-2) tabletta formában stabilizátor-rendszerek gyártásához (2)

1.1.-12.31.

200 tonna

0 %

09.2852

ex 2914 29 00

Ciklopropil-metil-keton (CAS RN 765-43-5)

1.1.-12.31.

300 tonna

0 %

09.2638

ex 2915 21 00

Ecetsav (CAS RN 64-19-7), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-12.31.

1 000 000 tonna

0 %

09.2972

2915 24 00

Ecetsavanhidrid (CAS RN 108-24-7)

1.1.-12.31.

50 000 tonna

0 %

09.2679

2915 32 00

Vinil-acetát (CAS RN 108-05-4)

1.1.-12.31.

400 000 tonna

0 %

09.2728

ex 2915 90 70

Etil-trifluor-acetát (CAS RN 383-63-1)

1.1.-12.31.

400 tonna

0 %

09.2665

ex 2916 19 95

Kálium-(E,E)-hexa-2,4-dienoát (CAS RN 24634-61-5)

1.1.-12.31.

8 250 tonna

0 %

09.2684

ex 2916 39 90

2,5-Dimetil-fenil-acetil-klorid (CAS RN 55312-97-5)

1.1.-12.31.

400 tonna

0 %

09.2599

ex 2917 11 00

Dietil-oxalát (CAS RN 95-92-1)

7.1.-12.31.

250 tonna

0 %

09.2769

ex 2917 13 90

Dimetil-szebacát (CAS RN 106-79-6)

1.1.-12.31.

1 000 tonna

0 %

09.2634

ex 2917 19 80

Dodekándionsav (CAS RN 693-23-2), több mint 98,5 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-12.31.

4 600 tonna

0 %

09.2808

ex 2918 22 00

O-acetil-szalicilsav (CAS RN 50-78-2)

1.1.-12.31.

120 tonna

0 %

09.2646

ex 2918 29 00

Oktadecil-3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)propionát (CAS RN 2082-79-3):

—	több mint 99 tömegszázalékos, 500 μm lyukméretű szitán átférő frakcióval, és

—	legalább 49 °C-os, de legfeljebb 54 °C-os olvadásponttal,

porkeverék alapú (por vagy préselt granulátum), PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomagok gyártásához (2)

1.1.-12.31.

380 tonna

0 %

09.2647

ex 2918 29 00

Pentaeritriol-tetrakisz(3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)-propionát) (CAS RN 6683-19-8)

—	több mint 75 tömegszázalékos, 250 μm lyukméretű szitán átférő frakcióval és több mint 99 tömegszázalékos, 500 μm lyukméretű szitán átférő frakcióval, és

—	legalább 110 °C-os, de legfeljebb 125 °C-os olvadásponttal,

porkeverék alapú (porok vagy sajtoló granulátumok), PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomag gyártásához (2)

1.1.-12.31.

140 tonna

0 %

09.2975

ex 2918 30 00

Benzofenon-3,3′,4,4′-tetra-karboxil-dianhidrid (CAS RN 2421-28-5)

1.1.-12.31.

1 000 tonna

0 %

09.2688

ex 2920 29 00

Trisz(2,4-di-terc-butil-fenil)foszfit (CAS RN 31570-04-4)

1.1.-12.31.

6 000 tonna

0 %

09.2648

ex 2920 90 10

Dimetil-szulfát (CAS RN 77-78-1)

1.1.-12.31.

18 000 tonna

0 %

09.2598

ex 2921 19 99

Oktadecilamin (CAS RN 124-30-1)

7.1.-12.31.

200 tonna

0 %

09.2649

ex 2921 29 00

Bisz(2-dimetil-aminoetil)(metil)amin (CAS RN 3030-47-5)

1.1.-12.31.

1 700 tonna

0 %

09.2682

ex 2921 41 00

Anilin (CAS RN 62-53-3), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-12.31.

150 000 tonna

0 %

09.2617

ex 2921 42 00

4-Fluor-N-(1-metiletil)benzolamin (CAS RN 70441-63-3)

1.1.-12.31.

500 tonna

0 %

09.2602

ex 2921 51 19

O-feniléndiamin (CAS RN 95-54-5)

1.1.-12.31.

1 800 tonna

0 %

09.2730

ex 2921 59 90

4,4′-metiléndianilin (CAS RN 101-77-9) granulátum formájában előpolimerek gyártásához (2)

1.1.-12.31.

200 tonna

0 %

09.2854

ex 2924 19 00

3-Jód-2-propinil-N-butil-karbamát (CAS RN 55406-53-6)

1.1.-12.31.

250 tonna

0 %

09.2874

ex 2924 29 70

Paracetamol (INN) (CAS RN 103-90-2)

1.1.-12.31.

20 000 tonna

0 %

09.2742

ex 2926 10 00

Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) az 55. árucsoportba és a 6815 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (2)

1.1.-12.31.

50 000 tonna

0 %

09.2856

ex 2926 90 70

2-Nitro-4-(trifluor-metil)benzonitril (CAS RN 778-94-9)

1.1.-12.31.

900 tonna

0 %

09.2708

ex 2928 00 90

Monometil-hidrazin (CAS 60-34-4) 40 tömegszázalék (± 5 tömegszázalék) monometil-hidrazint tartalmazó vizes oldat formájában

1.1.-12.31.

900 tonna

0 %

09.2685

ex 2929 90 00

Nitro-guanidin (CAS RN 556-88-7)

1.1.-12.31.

6 500 tonna

0 %

09.2597

ex 2930 90 98

Bisz-[3-(trietoxiszilil)propil]diszulfid (CAS RN 56706-10-6)

7.1.-12.31.

3 000 tonna

0 %

09.2596

ex 2930 90 98

2-Klór-4-(metil-szulfonil)-3-((2,2,2-trifluoroetoxi)metil)-benzoesav (CAS RN 120100-77-8)

7.1.-12.31.

150 tonna

0 %

09.2842

2932 12 00

2-Furaldehid (furfuraldehid)

1.1.-12.31.

10 000 tonna

0 %

09.2955

ex 2932 19 00

Flurtamon (ISO) (CAS RN 96525-23-4)

1.1.-12.31.

300 tonna

0 %

09.2696

ex 2932 20 90

Dekán-5-olid (CAS RN 705-86-2)

1.1.-12.31.

6 000 kg

0 %

09.2697

ex 2932 20 90

Dodekán-5-olid (CAS RN 713-95-1)

1.1.-12.31.

6 000 kg

0 %

09.2812

ex 2932 20 90

Hexán-6-olid (CAS RN 502-44-3)

1.1.-12.31.

4 000 tonna

0 %

09.2858

2932 93 00

Piperonal (CAS RN 120-57-0)

1.1.-12.31.

220 tonna

0 %

09.2878

ex 2933 29 90

Enzalutamid INN (CAS RN 915087-33-1)

1.1.-12.31.

1 000 kg

0 %

09.2673

ex 2933 39 99

2,2,6,6-tetrametil-piperidin-4-ol (CAS RN 2403-88-5)

1.1.-12.31.

1 000 tonna

0 %

09.2674

ex 2933 39 99

Klórpirifosz (ISO) (CAS RN 2921-88-2)

1.1.-12.31.

9 000 tonna

0 %

09.2880

ex 2933 59 95

Ibrutinib (INN) (CAS RN 936563-96-1)

1.1.-12.31.

5 tonna

0 %

09.2860

ex 2933 69 80

1,3,5-Trisz[3-(dimetilamino)propil]hexahidro-1,3,5-triazin (CAS RN 15875-13-5)

1.1.-12.31.

600 tonna

0 %

09.2595

ex 2933 99 80

1,4,7,10-Tetraazaciklododekán (CAS RN 294-90-6)

7.1.-12.31.

20 tonna

0 %

09.2658

ex 2933 99 80

5-(Acetoacetilamino)benzimidazolon (CAS RN 26576-46-5)

1.1.-12.31.

400 tonna

0 %

09.2675

ex 2935 90 90

4-[[(2-Metoxibenzoil)amino]szulfonil]benzoil klorid (CAS RN 816431-72-8)

1.1.-12.31.

1 000 tonna

0 %

09.2710

ex 2935 90 90

2,4,4-Trimetil-pentán-2-aminium (3R,5S,E)-7-(4-(4-fluor-fenil)-6-izopropil-2-(N-metil-metil-szulfonamido)pirimidin-5-il)-3,5-dihidroxihept-6-enoát (CAS RN 917805-85-7)

1.1.-12.31.

5 000 kg

0 %

09.2945

ex 2940 00 00

D-xilóz (CAS RN 58-86-6)

1.1.-12.31.

400 tonna

0 %

09.2686

ex 3204 11 00

C.I. Disperse Yellow 54 színezék (CAS RN 7576-65-0 ) és azon alapuló készítmények legalább 99 tömegszázalék C.I. Disperse Yellow 54 színezéktartalommal

1.1.-12.31.

250 tonna

0 %

09.2676

ex 3204 17 00

C.I. Pigment Red 48:2 (CAS RN 7023-61-2) színezéken alapuló készítmények legalább 60, de kevesebb, mint 85 tömegszázalék ilyen színezéktartalommal

1.1.-12.31.

50 tonna

0 %

09.2698

ex 3204 17 00

C.I. Pigment Red 4 színezék (CAS RN 2814-77-9) és azon alapuló készítmények legalább 60 tömegszázalék C.I. Pigment Red 4 színezéktartalommal

1.1.-12.31.

150 tonna

0 %

09.2659

ex 3802 90 00

Nátrium-karbonáttal flux-kalcinált kovaföld

1.1.-12.31.

35 000 tonna

0 %

09.2908

ex 3804 00 00

Nátrium-lignoszulfonát (CAS RN 8061-51-6)

1.1.-12.31.

40 000 tonna

0 %

09.2889

3805 10 90

Szulfátterpentin

1.1.-12.31.

25 000 tonna

0 %

09.2935

ex 3806 10 00

Friss oleogyantákból nyert fenyőgyanta és gyantasavak

1.1.-12.31.

280 000 tonna

0 %

09.2832

ex 3808 92 90

Készítmény, legalább 38, de legfeljebb 50 tömegszázalék pirition-cink-tartalommal (INN) (CAS RN 13463-41-7), vizes diszperzióban

1.1.-12.31.

500 tonna

0 %

09.2876

ex 3811 29 00

Adalékanyagok, amelyek difenil-aminnak és elágazó láncú nonéneknek a következőkkel képzett reakciótermékeiből állnak:

—	több mint 28 tömegszázalék, de legfeljebb 55 tömegszázalék 4-monononil-difenilamin, és

—	több mint 45 tömegszázalék, de legfeljebb 65 tömegszázalék 4,4′-dinonil-difenilamin,

—	összesen legfeljebb 5 tömegszázalék 2, 4-dinonil-difenilamin és 2, 4′-dinonil-difenilamin,

kenőolajok gyártásához (2)

1.1.-12.31.

900 tonna

0 %

09.2814

ex 3815 90 90

Titán-dioxidból és volfrám-trioxidból álló katalizátor

1.1.-12.31.

3 000 tonna

0 %

09.2820

ex 3824 79 00

Keverékek, amelyek:

—	legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 90 tömegszázalék 2-klór-propént (CAS RN 557-98-2),

—	legalább 8 tömegszázalék, de legfeljebb 14 tömegszázalék (Z)-1-klór-propént (CAS RN 16136-84-8),

—	legalább 5 tömegszázalék, de legfeljebb 23 tömegszázalék 2-klór-propánt (CAS RN 75-29-6),

—	legfeljebb 6 tömegszázalék 3-klór-propánt (CAS RN 107-05-1), és

—	legfeljebb 1 tömegszázalék etil-kloridot (CAS RN 75-00-3) tartalmaznak

1.1.-12.31.

6 000 tonna

0 %

09.2644

ex 3824 99 92

Készítmény:

—	legalább 55, de legfeljebb 78 tömegszázalék dimetil-glutarát-tartalommal,

—	legalább 10, de legfeljebb 30 tömegszázalék dimetil-adipát-tartalommal, és

—	legfeljebb 35 tömegszázalék dimetil-szukcinát-tartalommal

1.1.-12.31.

10 000 tonna

0 %

09.2681

ex 3824 99 92

Bisz[3-(trietoxiszilil)propil]szulfidok keveréke (CAS RN 211519-85-6)

1.1.-12.31.

9 000 tonna

0 %

09.2650

ex 3824 99 92

Acetofenon (CAS RN 98-86-2), legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 90 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-12.31.

2 000 tonna

0 %

09.2888

ex 3824 99 92

Alkildimetil tercier aminok keveréke, amely tömegszázalékban kifejezve a következőket tartalmazza:

—	legalább 60 %, de legfeljebb 80 % dodecil-dimetilamin (CAS RN 112-18-5) és

—	legalább 20 %, de legfeljebb 30 % dimetil(tetradecil)amin (CAS RN 112-75-4)

1.1.-12.31.

25 000 tonna

0 %

09.2829

ex 3824 99 93

Fenyőgyanta fából történő kivonásakor keletkező maradvány szilárd kivonata, amely alifás oldószerekben nem oldódik, és a következő jellemzőkkel rendelkezik:

—	legfeljebb 30 tömegszázalék gyantasav-tartalom,

—	legfeljebb 110-es savszám, és

—	legalább 100°C-os olvadáspont

1.1.-12.31.

1 600 tonna

0 %

09.2907

ex 3824 99 93

Fitoszterinek keveréke, porított formában, amely:

—	legalább 75 tömegszázalékban szterineket,

—	legfeljebb 25 tömegszázalékban sztanolokat

tartalmaz, sztanolok/szterinek vagy sztanol-/szterinészterek gyártásához (2)

1.1.-12.31.

2 500 tonna

0 %

09.2639

3905 30 00

Poli(vinil-alkohol), a nem hidrolizált acetátcsoportokat tartalmazó is

1.1.-12.31.

15 000 tonna

0 %

09.2671

ex 3905 99 90

Poli(vinil-butirál) (CAS RN 63148-65-2):

—	legalább 17,5 tömegszázalék, de legfeljebb 20 tömegszázalék hidroxilcsoportokkal, és

—	0,6 mm-nél nagyobb átlagos részecskemérettel (D50)

1.1.-12.31.

12 500 tonna

0 %

09.2846

ex 3907 40 00

Polimerelegy polikarbonátból és poli(metil-metakrilátból) legalább 98,5 tömegszázalék polikarbonát-tartalommal, labdacsok (pellet) vagy granulátum formájában, legalább 88,5 % fényáteresztéssel, egy 4,0 mm vastagságú vizsgálati mintán, λ = 400 nm hullámhossznál végzett mérés alapján (az ISO 13468-2 szabvány szerint)

1.1.-12.31.

2 000 tonna

0 %

09.2723

ex 3911 90 19

Poli(oxi-1,4-fenilénszulfonil-1,4-fenilénoxi-4,4′-difenilén)

1.1.-12.31. 2018. január 1-jei hatállyal

5 000 tonna

0 %

09.2816

ex 3912 11 00

Cellulóz-acetát pelyhek

1.1.-12.31.

75 000 tonna

0 %

09.2864

ex 3913 10 00

Nátrium-alginát (CAS RN9005-38-3) tengeri barnamoszatból kivonva

1.1.-12.31.

10 000 tonna

0 %

09.2641

ex 3913 90 00

Nátrium-hialuronát, nem steril:

—	legfeljebb 900 000 átlagos molekulatömeggel (Mw),

—	legfeljebb 0,008 Endotoxin egység (EU)/mg endotoxinszinttel,

—	legfeljebb 1 tömegszázalék etanol-tartalommal,

—	legfeljebb 0,5 tömegszázalék izopropanol-tartalommal

1.1.-12.31.

200 kg

0 %

09.2661

ex 3920 51 00

Poli(metil-metakrilát) lemezek, amelyek megfelelnek az alábbi szabványoknak:

—	EN 4364 (MIL-P-5425E) és DTD5592A, vagy

—	EN 4365 (MIL-P-8184) és DTD5592A

1.1.-12.31.

100 tonna

0 %

09.2645

ex 3921 14 00

Porózus tömb regenerált cellulózból, magnézium-kloridot és kvaterner ammónium-vegyületeket tartalmazó vízzel impregnálva, 100 cm (± 10 cm) × 100 cm (± 10 cm) × 40 cm (± 5 cm) méretben

1.1.-12.31.

1 700 tonna

0 %

09.2848

ex 5505 10 10

Szintetikus szálak hulladékai (beleértve a kóchulladékot [fésűskóc], a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) nejlonból vagy más poliamidokból (PA6 és PA66)

1.1.-12.31.

10 000 tonna

0 %

09.2721

ex 5906 99 90

Szőtt és laminált gumizott textilszövet az alábbi jellemzőkkel:

—	három rétegű,

—	az egyik külső réteg összetevője akril szövet,

—	a másik külső réteg összetevője poliészter szövet,

—	a középső réteg összetevője klór-butil gumi,

—	a középső réteg súlya legalább 452 g/m2, de legfeljebb 569 g/m2;

—	a textilszövet teljes súlya legalább 952 g/m2, de legfeljebb 1 159 g/m2;

—	a textilszövet teljes vastagsága legalább 0,8 mm, de legfeljebb 4 mm,

felhasználása: gépjárművek nyitható tetejének előállításhoz (2)

1.1.-12.31.

375 000 m2

0 %

09.2594

ex 6909 19 00

kerámia-szén szűrőbetét:

—	sajtolt égetett kerámia kötőanyagú sokcellás (multicelluláris) hengeres szerkezettel,

—	legalább 10 tömegszázalék, de legfeljebb 30 tömegszázalék aktív szén,

—	legalább 70 tömegszázalék, de legfeljebb 90 tömegszázalék kerámia kötőanyag, tartalommal

—	legalább 29 mm, de legfeljebb 41 mm átmérővel,

—	legfeljebb 150 mm hosszúsággal,

—	legalább 800°-on kiégetve,

—	gőzadszorpcióhoz,

gépjárművek tüzelőanyag-ellátó rendszereiben használt gőzabszorberekbe

7.1.-12.31.

500 000 darab

0 %

09.2866

ex 7019 12 00

Nagy szilárdságú üvegszálköteg (előfonat):

—	9 μm (± 0,5 μm) átmérőjű folytonos végtelen üvegszálakból,

—	finomsági száma legalább 200 tex, de legfeljebb 680 tex,

—	nem tartalmaz kalcium-oxidot, és

—	szakítószilárdsága több mint 3 550 MPa az ASTM D2343-09 előírása szerint,

repüléstechnikai termékek gyártásához (2)

1.1.-12.31.

1 000 tonna

0 %

09.2628

ex 7019 52 00

Üveg hálószövet műanyaggal bevont üvegrostból, 120 g/m2(± 10 g/m2) súllyal, rögzített kerettel ellátott, görgethető rovarhálókban történő felhasználásra

1.1.-12.31.

3 000 000 m2

0 %

09.2799

ex 7202 49 90

Ferrokróm, legalább 1,5, de legfeljebb 4 tömegszázalék szén- és legfeljebb 70 tömegszázalék krómtartalommal

1.1.-12.31.

50 000 tonna

0 %

09.2652

ex 7409 11 00

ex 7410 11 00

Finomított rézfólia és -szalag, elektrolitikus úton bevont

1.1.-12.31.

1 020 tonna

0 %

09.2734

ex 7409 19 00

Lapok vagy lemezek:

—	egy réteg, legalább 0,32 mm (± 0,1 mm), de legfeljebb 1,0 mm (± 0,1 mm) vastag szilícium-nitrid kerámiából,

—	mindkét oldalon 0,8 mm (± 0,1 mm) vastag, finomított rézből készült fóliával beborítva, és

—	egyik oldalon részben ezüstbevonattal

1.1.-12.31.

7 000 000 darab

0 %

09.2662

ex 7410 21 00

Lemezek:

—	amelyek legalább egy réteg, epoxigyantával impregnált üvegszál szövetből állnak,

—	amelyek egyik vagy mindkét oldalukon legfeljebb 0,15 mm vastagságú rézfóliával bevontak,

—	amelyeknek az IPC-TM-650 2.5.5.2. szerint mérve 1 MHz-nél dielektromos állandójuk (DK) 5,4-nél kisebb,

—	amelyeknek az IPC-TM-650 2.5.5.2. szerint mérve 1 MHz-nél veszteségi tényezőjük 0,035-nél kisebb,

—	amelyek kúszóáram-szilárdsági indexe (CTI) legalább 600

1.1.-12.31.

80 000 m2

0 %

09.2834

ex 7604 29 10

Alumíniumötvözet rúd legalább 200 mm, de legfeljebb 300 mm átmérővel

1.1.-12.31.

2 000 tonna

0 %

09.2835

ex 7604 29 10

Alumíniumötvözet rúd legalább 300,1 mm, de legfeljebb 533,4 mm átmérővel

1.1.-12.31.

1 000 tonna

0 %

09.2736

ex 7607 11 90

Alumínium-magnézium ötvözet szalag vagy fólia:

—	az 5182-H19 vagy az 5052-H19 szabványnak megfelelő ötvözetből,

—	legalább 1 250 mm, de legfeljebb 1 350 mm külső átmérőjű tekercsekben,

—	0,15 mm, 0,16 mm, 0,18 mm vagy 0,20 mm vastagsággal (tűréshatár: – 0,006 mm),

—	12,5 mm, 15,0 mm, 16,0 mm, 25,0 mm, 35,0 mm, 50,0 mm vagy 356 mm szélességgel (tűréshatár: ± 0,3 mm),

—	legfeljebb 0,4 mm/750 mm görbületi toleranciával,

—	± 4 I-egység mértékű simasággal,

—	(5182-H19) 365 MPa-t vagy (5052-H19) 320 MPa-t meghaladó szakítószilárdsággal,

—	(5182-H19) 3 %-ot vagy (5052-H19) 2,5 %-ot meghaladó A50 nyújthatósággal,

reluxa lamella gyártásához (2)

1.1.-12.31.

600 tonna

0 %

09.2906

ex 7609 00 00

Motorkerékpárok hűtőjéhez rögzíthető alumínium csőszerelvény (2)

1.1.-12.31.

3 000 000 darab

0 %

09.2722

8104 11 00

Megmunkálatlan magnézium, legalább 99,8 tömegszázalék magnézium-tartalommal

1.1.-12.31.

80 000 tonna

0 %

09.2840

ex 8104 30 00

Magnézium por:

—	legalább 98, de legfeljebb 99,5 tömegszázalék tisztaságú,

—	legalább 0,2 mm, de legfeljebb 0,8 mm részecskemérettel

1.1.-12.31.

2 000 tonna

0 %

09.2629

ex 8302 49 00

Alumínium teleszkópos fogantyú bőröndök gyártásához (2)

1.1.-12.31.

1 500 000 darab

0 %

09.2720

ex 8413 91 00

Szivattyúfej kéthengeres nagynyomású szivattyúhoz, kovácsolt acélból:

—	legalább 10 mm, de legfeljebb 36,8 mm átmérőjű maratott csavarmenetes szerelvényekkel, és

—	legalább 3,5 mm, de legfeljebb 10 mm átmérőjű fúrt üzemanyag-csatornákkal,

dízelbefecskendező rendszerekben használatos

1.1.-12.31.

65 000 darab

0 %

09.2850

ex 8414 90 00

Kompresszorkerék alumíniumötvözetből, amely:

—	legalább 20 mm, de legfeljebb 130 mm átmérőjű, és

—	legalább 5 g, de legfeljebb 800 g tömegű,

turbófeltöltők szerszámgépekkel végzett további megmunkálást nem igénylő összeszereléséhez (2)

1.1.-12.31.

5 900 000 darab

0 %

09.2909

ex 8481 80 85

Kipufogószelep motorkerékpárok kipufogórendszerének gyártásához (2)

1.1.-12.31.

1 000 000 darab

0 %

09.2738

ex 8482 99 00

Sárgaréz kosarak:

—	folyamatosan vagy centrifugálisan öntöttek,

—	esztergáltak,

—	legalább 35 tömegszázalék, de legfeljebb 38 tömegszázalék óntartalommal,

—	legalább 0,75 tömegszázalék, de legfeljebb 1,25 tömegszázalék ólomtartalommal,

—	legalább 1,0 tömegszázalék, de legfeljebb 1,4 tömegszázalék alumínium-tartalommal, valamint

—	legalább 415 Pa szakítószilárdsággal,

golyóscsapágyak gyártásához használatos

1.1.-12.31.

35 000 darab

0 %

09.2690

ex 8483 30 80

Sikló tengelycsapágy axiális alkalmazásokhoz FeP01 acélból (EN 10130-1991 szerint) porózus szinterbronzból és poli(tetrafluor-etilén)ből álló csúszóréteggel, motorkerékpárok felfüggesztési egységeibe történő beszerelésre

1.1.-12.31.

1 500 000 darab

0 %

09.2763

ex 8501 40 20

ex 8501 40 80

Elektromos egyfázisú, váltóáramú (AC) kommutátoros motor legalább 250 W kimenő teljesítménnyel, legalább 700 W, de legfeljebb 2 700 W bemeneti teljesítménnyel, több mint 120 mm (± 0,2 mm), de legfeljebb 135 mm (± 0,2 mm) külső átmérővel, több mint 30 000 rpm, de legfeljebb 50 000 rpm névleges percenkénti fordulatszámmal, levegőbeszívó ventilátorral felszerelve, porszívók gyártásához (2)

1.1.-12.31.

2 000 000 darab

0 %

09.2672

ex 8529 90 92

ex 9405 40 39

Nyomtatott áramköri kártya fénykibocsátó diódákkal (LED):

—	prizmákkal/lencsékkel felszerelve is, és

—	csatlakozókkal is,

a 8528 vtsz. alá tartozó áruk háttérvilágító egységének gyártásához (2)

1.1.-12.31.

115 000 000 darab

0 %

09.2003

ex 8543 70 90

Feszültségvezérelt frekvenciagenerátor, nyomtatott áramkörre rögzített aktív és passzív elemekből, legfeljebb 30 mm × 30 mm méretű házban

1.1.-12.31.

1 400 000 darab

0 %

09.2910

ex 8708 99 97

Alumíniumötvözetből készült tartókonzol rögzítőlyukakkal, rögzítő anyákkal is, a sebességváltónak a karosszériával való közvetetett összekapcsolására, a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (2)

1.1.-12.31.

200 000 darab

0 %

09.2694

ex 8714 10 90

Tengelybilincsek, házak, villahidak és rögzítőelemek alumíniumötvözetből, motorkerékpárokhoz használatos

1.1.-12.31.

1 000 000 darab

0 %

09.2868

ex 8714 10 90

Dugattyúk felfüggesztési rendszerekhez, legfeljebb 55 mm átmérőjű, zsugorított (szinterezett) acélból

1.1.-12.31.

2 000 000 darab

0 %

09.2668

ex 8714 91 10

Kerékpárváz szénszálakból és műgyantából előállítva, kerékpárok (beleértve elektromos kerékpárokat is) gyártásához (2)

1.1.-12.31.

350 000 darab

0 %

09.2631

ex 9001 90 00

Nem szerelt üveglencsék, prizmák és összeragasztott elemek, a 9002 , 9005 , 9013 10 és 9015 KN-kódok alá tartozó áruk gyártásához vagy javításához (2)

1.1.-12.31.

5 000 000 darab

0 %

(1) A vámtételek felfüggesztése nem alkalmazandó azonban, ha a feldolgozást kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari vállalkozás végzi.

(2) A vámok felfüggesztése a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletétől függ az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 254. cikkének megfelelően.

(3) Kizárólag az értékvám kerül felfüggesztésre. A mértékvám továbbra is alkalmazandó.

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/27

A TANÁCS (EU) 2019/999 RENDELETE

(2019. június 13.)

az egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről szóló 1387/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban rendelkezésre nem álló mezőgazdasági és ipari termékekből kielégítő és folyamatos ellátást lehessen biztosítani, és így az ilyen termékek tekintetében elkerülhetőek legyenek a piaci zavarok, az 1387/2013/EU tanácsi rendelet (1) e termékek vonatkozásában felfüggesztette a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételeket. E termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel hozhatók be az Unióba.

(2)	Az Unióban 97 terméket – melyek nem szerepelnek az 1387/2013/EU rendelet mellékletében – nem megfelelő mennyiségben vagy egyáltalán nem állítanak elő. Az Unió érdeke ezért a közös vámtarifa e termékekre vonatkozó autonóm vámtételeinek teljes felfüggesztése.

(3)	A termékekkel kapcsolatos technikai fejlődésre és a piacokon zajló gazdasági folyamatokra tekintettel 47, az 1387/2013/EU rendelet mellékletében szereplő termék esetében módosítani kell a közös vámtarifa autonóm vámtételeinek felfüggesztésére vonatkozó feltételeket.

(4)

Az 1387/2013/EU rendelet mellékletében felsorolt termékek közül 26 termék esetében az Uniónak már nem áll érdekében fenntartani a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztését. Az e termékekre vonatkozó felfüggesztéseket ezért törölni kell. Ezen túlmenően, az integrált uniós akkumulátorgyártás előmozdítása érdekében, és az „Európa mozgásban – Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” című bizottsági közleménnyel összhangban, a mellékletben felsorolt további 20 termékre vonatkozóan vissza kell vonni a felfüggesztést. Ezenkívül a kereskedelem információtechnológiai termékekre való kiterjesztéséről szóló nyilatkozat (2) formájában létrejött megállapodás – amely az érintett termékek vámtételét nullára csökkentette – végrehajtásának eredményeként további 50 felfüggesztést törölni kell az említett mellékletből.

(5)	Az 1387/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A felfüggesztések rendszerének fennakadások nélküli alkalmazása és az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló bizottsági közleményben (3) meghatározott iránymutatás betartása érdekében az érintett termékekre vonatkozó vámfelfüggesztések e rendeletben előírt változtatásait 2019. július 1-jétől kezdve kell alkalmazni. E rendeletnek ezért sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1387/2013/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	el kell hagyni a táblázatban szereplő valamennyi csillagot és a következő szöveget tartalmazó (*) lábjegyzetet: „Új tétel vagy módosított tétel vagy olyan tétel, amelynek érvényességi idejét meghosszabbították.”;

2.	el kell hagyni a táblázatból az e rendelet I. mellékletében szereplő KN- és TARIC-kódoknak megfelelő termékekre vonatkozó sorokat;

3.	be kell illeszteni a táblázatba az annak első és második oszlopában feltüntetett KN-kódok sorrendjével összhangban az e rendelet II. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó sorokat.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M.C. BUDĂI

(1) A Tanács 1387/2013/EU rendelete (2013. december 17.) egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az 1344/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 201. o.).

(2) HL L 161., 2016.6.18., 4. o.

(3) HL C 363., 2011.12.13., 6. o.

I. MELLÉKLET

A következő KN- és TARIC-kódokkal azonosított termékeket érintő felfüggesztésekre vonatkozó sorokat el kell hagyni az 1387/2013/EU rendelet mellékletében foglalt táblázatból:

KN-kód	TARIC
ex 2826 90 80	10
ex 2826 90 80	20
ex 2920 90 10	15
ex 2920 90 10	25
ex 2920 90 10	35
ex 2921 19 99	25
ex 2926 90 70	12
ex 3208 90 19	20
ex 3506 91 10	10
ex 3506 91 10	40
ex 3506 91 10	50
ex 3506 91 90	10
ex 3506 91 90	40
ex 3506 91 90	50
ex 3506 91 90	60
ex 3701 30 00	20
ex 3701 30 00	30
ex 3701 99 00	10
ex 3707 90 29	10
ex 3707 90 29	40
ex 3707 90 29	50
ex 3801 10 00	10
ex 3801 90 00	30
ex 3806 90 00	10
ex 3812 39 90	35
ex 3815 19 90	87
ex 3815 90 90	22
ex 3824 99 92	37
ex 3904 10 00	20
ex 3907 20 20	40
ex 3909 40 00	60
ex 3921 19 00	35
ex 3921 19 00	40
ex 5603 12 90	50
ex 5603 12 90	70
ex 5603 13 90	70
ex 5603 92 90	40
ex 5603 93 90	10
ex 7410 11 00	10
ex 8108 20 00	40
ex 8108 20 00	60
ex 8467 99 00	10
ex 8479 89 97	50
ex 8479 89 97	80
ex 8479 90 20	80
ex 8479 90 70	80
ex 8481 80 59	30
ex 8481 80 59	40
ex 8481 80 59	50
ex 8481 80 59	60
ex 8482 10 10	40
ex 8482 10 90	30
ex 8501 31 00	55
ex 8501 32 00	60
ex 8501 33 00	15
ex 8504 40 82	40
ex 8504 40 82	50
ex 8504 40 88	30
ex 8504 40 90	15
ex 8504 40 90	25
ex 8504 40 90	30
ex 8504 40 90	40
ex 8504 40 90	50
ex 8504 40 90	70
ex 8504 40 90	80
ex 8504 50 95	20
ex 8504 50 95	40
ex 8504 50 95	50
ex 8504 50 95	60
ex 8504 50 95	70
ex 8504 50 95	80
ex 8504 90 11	10
ex 8504 90 11	20
ex 8504 90 99	20
ex 8506 90 00	10
ex 8507 10 20	80
ex 8507 50 00	20
ex 8507 50 00	40
ex 8507 60 00	15
ex 8507 60 00	20
ex 8507 60 00	23
ex 8507 60 00	25
ex 8507 60 00	30
ex 8507 60 00	33
ex 8507 60 00	43
ex 8507 60 00	45
ex 8507 60 00	47
ex 8507 60 00	50
ex 8507 60 00	53
ex 8507 60 00	60
ex 8507 60 00	71
ex 8507 60 00	80
ex 8507 60 00	85
ex 8507 80 00	20
ex 8507 90 80	60
ex 8518 29 95	30
ex 8518 29 95	40
ex 8518 30 95	20
ex 8518 40 80	91
ex 8518 40 80	92
ex 8518 40 80	93
ex 8518 90 00	30
ex 8518 90 00	35
ex 8518 90 00	40
ex 8518 90 00	50
ex 8518 90 00	60
ex 8518 90 00	80
ex 8522 90 49	60
ex 8522 90 49	65
ex 8522 90 80	30
ex 8522 90 80	65
ex 8522 90 80	80
ex 8522 90 80	84
ex 8522 90 80	97
ex 8526 10 00	20
ex 8527 99 00	10
ex 8527 99 00	20
ex 8529 10 80	60
ex 8529 10 80	70
ex 8529 90 65	15
ex 8529 90 65	25
ex 8529 90 65	40
ex 8529 90 92	57
ex 8535 90 00	30
ex 8536 49 00	30
ex 8536 50 11	35
ex 8536 50 11	40
ex 8536 50 19	93
ex 8536 50 80	81
ex 8536 50 80	82
ex 8536 50 80	83
ex 8536 50 80	97
ex 8545 90 90	30
ex 9001 20 00	10
ex 9001 20 00	20
ex 9001 90 00	55
ex 9002 11 00	15
ex 9002 11 00	25
ex 9002 11 00	35
ex 9002 11 00	45
ex 9002 11 00	55
ex 9002 11 00	65
ex 9002 11 00	75
ex 9002 19 00	10
ex 9002 19 00	20
ex 9002 19 00	30
ex 9002 19 00	40
ex 9002 19 00	50
ex 9002 19 00	60
ex 9002 19 00	70
ex 9027 10 90	10
ex 9029 20 31	10
ex 9029 90 00	20
ex 9030 31 00	20

II. MELLÉKLET

Az 1387/2013/EU rendelet mellékletében szereplő táblázat az annak első oszlopában feltüntetett KN-kódok sorrendjét követve kiegészül a következő sorokkal:

KN-kód

TARIC

Árumegnevezés

Autonóm vámtétel

Kieg. Mértékegység

A kötelező felülvizsgálatra előirányzott határidő

1516 20 10

Hidrogénezett ricinusolaj, ún. „opálviasz”

0 %

—

2023.12.31

ex 2818 10 11

Korund szol-gél (CAS RN 1302-74-5) legalább 99,6 tömegszázalékos alumínium-oxid tartalommal; mikrokristályos szerkezete olyan rudakból áll, amelyek profilaránya legalább 1,3, de legfeljebb 6,0

0 %

—

2023.12.31

ex 2826 90 80

Lítium-hexafluor-foszfát (1-) (CAS RN 21324-40-3)

0 %

—

2019.12.31

ex 2828 10 00

Kalcium-hipoklorit (CAS RN 7778-54-3) legalább 65 %-os aktív klórtartalommal

0 %

—

2023.12.31

ex 2905 32 00

(2S)-Propán-1,2-diol (CAS RN 4254-15-3)

0 %

—

2023.12.31

ex 2909 30 90

1-Klór-2-(4-etoxi-benzil)-4-jód-benzol (CAS RN 1103738-29-9)

0 %

—

2023.12.31

ex 2910 90 00

Feniloxirán (CAS RN 96-09-3)

0 %

—

2023.12.31

ex 2912 29 00

Ciklohex-3-én-1-karbaldehid (CAS RN 100-50-5)

0 %

—

2023.12.31

ex 2915 90 70

2,2-Dimetil-butanoil-klorid (CAS RN 5856-77-9)

0 %

—

2023.12.31

ex 2916 39 90

2-Fenil-prop-2-énsav (CAS RN 492-38-6)

0 %

—

2023.12.31

ex 2918 30 00

(E)-1-etoxi-3-oxobut-1-én-1-olát; 2-metilpropán-1-olát; titán(4+) (CAS RN 83877-91-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 2918 99 90

Vanillinsav (CAS RN 121-34-6), amely:

—	legfeljebb 10 ppm palládiumot (CAS RN 7440-05-3),

—	legfeljebb 10 ppm bizmutot (CAS RN 7440-69-9),

—	legfeljebb 14 ppm formaldehidet (CAS RN 50-00-0),

—	legfeljebb 1,3 tömegszázalék 3,4-dihidroxi-benzoesavat (CAS RN 99-50-3),

—	legfeljebb 0,5 tömegszázalék vanillint (CAS RN 121-33-5) tartalmaz

0 %

—

2023.12.31

ex 2920 90 10

Etil-metil-karbonát (CAS RN 623-53-0)

0 %

—

2019.12.31

ex 2920 90 10

Dietil-karbonát (CAS RN 105-58-8)

0 %

—

2019.12.31

ex 2920 90 10

Vinilén-karbonát (CAS RN 872-36-6)

0 %

—

2019.12.31

ex 2920 90 70

Dietil-foszfor-kloridát (CAS RN 814-49-3)

0 %

—

2023.12.31

ex 2921 43 00

5-Bróm-4-fluor-2-metil-anilin (CAS RN 627871-16-3)

0 %

—

2023.12.31

ex 2921 45 00

(5 vagy 8)-Amino-naftalin-2-szulfonsav (CAS RN 51548-48-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 2921 45 00

2-Amino-naftalin-1-szulfonsav (CAS RN 81-16-3)

0 %

—

2023.12.31

ex 2921 49 00

2-Etil-anilin (CAS RN 578-54-1)

0 %

—

2023.12.31

ex 2922 19 00

3-Amino-adamantán-1-ol (CAS RN 702-82-9)

0 %

—

2023.12.31

ex 2922 29 00

o-Fenetidin (CAS RN 94-70-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 2923 90 00

N,N,N-trimetil-triciklo[3.3.1.13,7]dekán-1-aminium-hidroxid (CAS RN 53075-09-5) vizes oldat formájában, amely legalább 17,5 tömegszázalék, de legfeljebb 27,5 tömegszázalék N,N,N-trimetil-triciklo[3.3.1.13,7]dekán-1-amin-hidroxidot tartalmaz

0 %

—

2023.12.31

ex 2924 19 00

(S)-4-((terc-butoxikarbonil)amino)-2-hidoxibutánsav (CAS RN 207305-60-0)

0 %

—

2023.12.31

ex 2924 29 70

N,N′-(2,5-Diklór-1,4-fenilén)-bisz[3-oxobutiramid] (CAS RN 42487-09-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 2924 29 70

N-[(benziloxi)karbonil]glicil-N-[(2S)-1-{4-[(terc-butoxikarbonil)oxi]fenil}-3-hidroxipropán-2-il]-L-alaninamid

0 %

—

2023.12.31

ex 2926 90 70

Ciflutrin (ISO) (CAS RN 68359-37-5) vagy béta-ciflutrin (ISO) (CAS RN 1820573-27-0), legalább 95 tömegszázalékos tisztaságú

0 %

—

2019.12.31

ex 2930 90 98

Allil-izotiocianát (CAS RN 57-06-7)

0 %

—

2023.12.31

ex 2930 90 98

3-Merkaptopropionsav (CAS RN 107-96-0)

0 %

—

2023.12.31

ex 2932 19 00

Tefuriltrion (ISO) (CAS RN 473278-76-1)

0 %

—

2023.12.31

ex 2932 20 90

3-Acetil-6-metil-2H-pirán-2, 4(3H)-dion (CAS RN 520-45-6)

0 %

—

2023.12.31

ex 2932 99 00

(2-Butil-3-benzofuranil)(4-hidroxi-3,5-dijodofenil)metanon (CAS RN 1951-26-4)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 19 90

4-Bróm-1-(1-etoxietil)-1H-pirazol (CAS RN 1024120-52-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 39 99

2,5-Diklór-4,6-dimetil-nikotinonitril (CAS RN 91591-63-8)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 39 99

Klórpirifosz-metil (ISO) (CAS RN 5598-13-0)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 39 99

6-Bróm-piridin-2-amin (CAS RN 19798-81-3)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 39 99

Etil-2,6-diklór-nikotinát (CAS RN 58584-86-4)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 39 99

Metil-1-(3-klór-piridin-2-il)-3-hidroximetil-1H-pirazol-5-karboxilát (CAS RN 960316-73-8)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 39 99

1-(3-Klór-piridin-2-il)-3-[[5-(trifluor-metil)-2H-tetrazol-2-il]metil]-1H-pirazol-5-karboxilsav (CAS RN 1352319-02-8) legalább 85 tömegszázalékos tisztaságú

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 49 90

Etil-6,7,8-trifluor-1-[formil(metil)amino]-4-oxo-1,4-dihidrokinolin-3-karboxilát (CAS RN 100276-65-1)

0 %

—

2020.12.31

ex 2933 54 00

5,5′-(1,2-Diazéndiil)bisz[2,4,6 (1H, 3H, 5H)-pirimidin-trion] (CAS RN 25157-64-6)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 59 95

1-(3-Klór-fenil)-piperazin (CAS RN 6640-24-0)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 69 80

Troklozén-nátrium-dihidrát (INNM) (CAS RN 51580-86-0)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 99 80

Ipkonazol (ISO) (CAS RN 125225-28-7) legalább 90 tömegszázalékos tisztaságú

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 99 80

Hidroxi-benzotriazol hidrátjai (CAS RN 80029-43-2 és 123333-53-9)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 99 80

(1R,5S)-8-Benzil-8-azabiciklo(3.2.1)oktán-3-on-hidroklorid (CAS RN 83393-23-1)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 99 80

L-Prolinamid (CAS RN 7531-52-4)

0 %

—

2023.12.31

ex 2933 99 80

5-((1S,2S)-2-((2R,6S,9S,11R,12R,14aS,15S,16S,20R,23S,25aR)-9-amino-20-((R)-3-amino-1-hidroxi-3-oxopropil)-2,11,12,15-tetrahidroxi-6-((R)-1-hidroxietil)-16-metil-5,8,14,19,22,25-hexaoxotetrakozahidro-1H-dipirrolo[2,1-c:2′,1′-il][1,4,7,10,13,16]hexaazaciklohenikozin-23-il)-1,2-dihidroxietil)-2-hidroxifenil-hidrogén-szulfát (CAS RN 168110-44-9)

0 %

—

2023.12.31

ex 2934 99 90

[(3aS,5R,6S,6aS)-6-Hidroxi-2,2-dimetiltetrahidrofuro[2,3-d][1,3]dioxol-5-il] (morfolino)metanon (CAS RN 1103738-19-7)

0 %

—

2023.12.31

ex 2934 99 90

2-(Dimetilamino)-2-[(4-metilfenil)metil]-1-[4-(morfolin-4-il)fenil]bután-1-on (CAS RN 119344-86-4)

0 %

—

2023.12.31

ex 2935 90 90

4-Klór-3-piridin-szulfonamid (CAS RN 33263-43-3)

0 %

—

2023.12.31

ex 2935 90 90

1,3-Dimetil-1H-pirazol-4-szulfonamid (CAS RN 88398-53-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 2935 90 90

4-[(3-Metilfenil)amino]piridin-3-szulfonamid (CAS RN 72811-73-5)

0 %

—

2023.12.31

ex 3204 17 00

C.I. Pigment Red 63:1 (CAS RN 6417-83-0) és készítmények legalább 70 tömegszázalék C.I. Pigment Red 63:1 színezéktartalommal

0 %

—

2023.12.31

ex 3205 00 00

C.I. Solvent Red 48 színezék (CAS RN13473-26-2) készítmény, száraz por alakban, amely az alábbiakat tartalmazza:

—	legalább 16 tömegszázalék, de legfeljebb 25 tömegszázalék C.I. Solvent Red 48 színezék (CAS RN 13473-26-2),

—	legalább 65 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék alumínium-hidroxid (CAS RN 21645-51-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 3205 00 00

C.I. Pigment Red 174 színezék (CAS RN 15876-58-1) készítmény, száraz por alakban, amely az alábbiakat tartalmazza:

—	legalább 16 tömegszázalék, de legfeljebb 21 tömegszázalék C.I. Pigment Red 174 színezék (CAS RN 15876-58-1),

—	legalább 65 tömegszázalék, de legfeljebb 69 tömegszázalék alumínium-hidroxid (CAS RN 21645-51-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 3208 90 19

Propilén és maleinsav-anhidrid kopolimerjének, vagy polipropilén és propilén-maleinsav-anhidrid kopolimerje keverékének, vagy polipropilén és propilén, izobutilén és maleinsav-anhidrid kopolimerje keverékének legalább 5 tömegszázalékos, de legfeljebb 20 tömegszázalékos készítménye szerves oldószerben

0 %

—

2020.12.31

ex 3506 91 90

Etilén és vinil-acetát gyanta (EVA) kopolimerje és dimerizált gyanta keverékének vizes diszperzióján alapuló ragasztó

0 %

—

2023.12.31

ex 3506 91 90

Nyomásérzékeny akrilragasztó, amelynek vastagsága legalább 0,076 mm, de legfeljebb 0,127 mm, legalább 45,7 cm, de legfeljebb 132 cm szélességű tekercsekben kiszerelve, legalább 15N/25 mm kezdeti tapadóerő értékkel (ASTM D3330 szerint mérve), lehúzható védőfóliával ellátva

0 %

—

2019.12.31

ex 3506 91 90

Készítmény, amely

—	legalább 15 tömegszázalék, de legfeljebb 60 tömegszázalék sztirol-butadién kopolimert vagy sztirol-izoprén kopolimert, valamint

—	legalább 10 tömegszázalék, de legfeljebb 30 tömegszázalék pinén polimert vagy pentadién kopolimert tartalmaz.

oldva:

—	metil-etil-ketonban (CAS RN 78-93-3),

—	heptánban (CAS RN 142-82-5), és

—	toluolban (CAS RN 108-88-3) vagy könnyű alifás lakkbenzinben (CAS RN 64742-89-8)

0 %

—

2020.12.31

ex 3506 91 90

Ideiglenes szeletkötést kialakító ragasztóanyag D-limonén (CAS RN 5989-27-5) és szilárd polimer szuszpenziójának formájában. legalább 25 tömegszázalék, de legfeljebb 35 tömegszázalék polimertartalommal

0 %

2022.12.31

ex 3812 39 90

Keverék, amely:

—	C15-18 tetrametil-piperidinil észterek (CAS RN 86403-32-9) legalább 25 tömegszázalékos, de legfeljebb 55 tömegszázalékos keverékét,

—	legfeljebb 20 tömegszázalék más szerves vegyületet,

—	polipropilén (CAS RN 9003-07-0) vagy amorf szilika (CAS RN 7631-86-9 vagy 112926-00-8) hordozón

0 %

—

2023.12.31

ex 3815 12 00

Gömb alakú katalizátor, platinabevonatú alumínium-oxid hordozóból:

—	legalább 1,4 mm, de legfeljebb 2,0 mm-es átmérővel, és

—	legalább 0,2 tömegszázalék, de legfeljebb 0,5 tömegszázalékos platinatartalommal

0 %

—

2023.12.31

ex 3815 12 00

Katalizátor:

—	amely legalább 0,3 gramm/liter, de legfeljebb 7 gramm/liter nemesfémet tartalmaz,

—	alumínium-oxid- vagy cérium-/cirkónium-oxid-bevonatú kerámia méhsejt szerkezetre rakódva, a méhsejtszerkezet:

—	legalább 1,26 tömegszázalék, de legfeljebb 1,29 tömegszázalék nikkelt tartalmaz,

—	legalább 62 cellát, de legfeljebb 140 cellát tartalmaz cm2-enként,

—	legalább 100 mm, de legfeljebb 120 mm átmérőjű, és

—	legalább 60 mm, de legfeljebb 150 mm hosszúságú,

gépjárművek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 3815 90 90

Katalizátor por formájában a következőkből:

—	92,50 (± 2) tömegszázalék titán-dioxid (CAS RN 13463-67-7),

—	5 (± 1) tömegszázalék szilícium-dioxid (CAS RN 112926-00-8), és

—	2,5 (± 1,5) tömegszázalék kén-trioxid (CAS RN 7446-11-9)

0 %

—

2022.12.31

ex 3824 99 92

Folyadékkristály-keverékek LCD (folyadékkristályos kijelzős)-modulok gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 3824 99 92

3-Butén-1,2-diol acetátjainak keveréke legalább 65 tömegszázalék 3-butén-1,2-diol-diacetát-tartalommal (CAS RN 18085-02-4)

0 %

—

2023.12.31

ex 3824 99 96

Puffertpatron, legfeljebb 8 000 ml űrtartalmú, amely:

—	legalább 0,05 tömegszázalék, de legfeljebb 0,1 tömegszázalék 5-klór-2-metil-2,3-dihidroizotiazol-3-ont (CAS RN 55965-84-9), és

—	legalább 0,05 tömegszázalék, de legfeljebb 0,1 tömegszázalék 2-metil-2,3-dihidroizotiazol-3-ont (CAS RN 2682-20-4) tartalmaz biosztatikus anyagként

0 %

—

2023.12.31

ex 3904 69 80

Tetrafluor-etilén, heptafluor-1-pentén és etén kopolimerje (CAS RN 94228-79-2)

0 %

—

2023.12.31

ex 3904 69 80

Tetrafluor-etilén, hexafluorpropén és etén kopolimerje

0 %

—

2023.12.31

ex 3907 20 20

Tetrahidrofurán és tetrahidro-3-metilfurán kopolimerje, amelynek átlagos molekulatömege (Mn) legalább 900, de legfeljebb 3 600

0 %

—

2023.12.31

ex 3920 99 59

Poli(tetrafluor-etilén) film, amely legalább 10 tömegszázalék grafitot tartalmaz

0 %

—

2023.12.31

ex 3921 19 00

Átlátszó, mikroporózus polietilén film akrilsavval beoltva, tekercsek formájában:

—	legalább 98 mm, de legfeljebb 170 mm szélességű,

—	legalább 15 μm, de legfeljebb 36 μm vastagságú,

lúgos telepek elválasztóinak gyártásához használatos

0 %

—

2019.12.31

ex 3926 30 00

Műanyag belső ajtókilincs, gépjárművek gyártásában használt (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 5402 44 00

Szintetikus elasztomer végtelen szálból készült fonal:

—	sodratlan formában vagy méterenként legfeljebb 50 sodrattal, finomsági száma legalább 300 decitex, de legfeljebb 1 000 decitex,

—	tetrahidrofurán és 3-metil-tetrahidrofurán kopoliéter-glikol alapú poliuretánkarbamidjaiból,

a 9619 vtsz. alá tartozó eldobható higiéniai termékek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 7006 00 90

Szuper-csavart nematikus (Super Twisted Nematic - STN) minőségű nátronmész üveglap:

—	legalább 300 mm, de legfeljebb 600 mm hosszúságú,

—	legalább 300 mm, de legfeljebb 600 mm szélességű,

—	legalább 0,5 mm, de legfeljebb 1,1 mm vastagságú,

—	egyik oldalán egy legalább 80 ohm, de legfeljebb 160 ohm ellenállású indium-ón-oxid-bevonattal,

—	másik oldalán egy többrétegű visszaverődés-gátló bevonattal, és

—	megmunkált (ferdére vágott) élekkel,

LCD (folyadékkristályos kijelzős)-modulok gyártásához használatos

0 %

—

2023.12.31

ex 7019 40 00

ex 7019 52 00

E-rost üvegszövet:

—	legalább 20 g/m2, de legfeljebb 214 g/m2 tömegű,

—	szilánnal impregnált,

—	tekercsben,

—	legfeljebb 0,13 tömegszázalék nedvességtartalmú, és

—	100 000 szálból legfeljebb 3 üreges szálat tartalmaz,

prepreg lapok és rézzel bevont laminátumok gyártásánál történő kizárólagos használatra (1)

0 %

—

2021.12.31

ex 7019 52 00

Epoxigyanta bevonatú üvegszövet, amely:

—	legalább 91 tömegszázalék, de legfeljebb 93 tömegszázalék üvegrostot,

—	legalább 7 tömegszázalék, de legfeljebb 9 tömegszázalék epoxigyantát tartalmaz

0 %

—

2023.12.31

ex 7410 11 00

ex 8507 90 80

ex 8545 90 90

Grafit és réz laminált fólia tekercsben, amely:

—	legalább 610 mm, de legfeljebb 620 mm szélességű, és

—	legalább 690 mm, de legfeljebb 710 mm átmérőjű,

újratölthető elektromos lítium-ion telepek gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

ex 7607 20 90

Alumíniumfólia, tekercsben:

—	az egyik oldalán polipropilénnel, a másik oldalán poliamiddal bevonva, köztük ragasztóréteggel,

—	legalább 200 mm, de legfeljebb 400 mm szélességű,

—	legalább 0,138 mm, de legfeljebb 0,168 mm vastagságú,

lítium-ion telep cellatasak gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

8104 11 00

Megmunkálatlan magnézium, legalább 99,8 tömegszázalék magnézium-tartalommal

0 %

—

2023.12.31

ex 8108 20 00

Titánötvözet ingot:

—	legalább 17,8 cm magasságú, legalább 180 cm hosszúságú, és legalább 48,3 cm szélességű,

—	legalább 680 kg tömegű,

amely a következő ötvözőelemeket tartalmazza:

—	legalább 3 tömegszázalék, de legfeljebb 6 tömegszázalék alumínium,

—	legalább 2,5 tömegszázalék, de legfeljebb 5 tömegszázalék ón,

—	legalább 2,5 tömegszázalék, de legfeljebb 4,5 tömegszázalék cirkónium,

—	legalább 0,2 tömegszázalék, de legfeljebb 1 tömegszázalék nióbium,

—	legalább 0,1 tömegszázalék, de legfeljebb 1 tömegszázalék molibdén,

—	legalább 0,1 tömegszázalék, de legfeljebb 0,5 tömegszázalék szilícium

0 %

p/st

2020.12.31

ex 8108 20 00

Titánötvözet ingot:

—	legalább 63,5 cm átmérőjű, és legalább 450 cm hosszúságú,

—	legalább 6 350 kg tömegű,

amely a következő ötvözőelemeket tartalmazza:

—	legalább 5,5 tömegszázalék, de legfeljebb 6,7 tömegszázalék alumínium,

—	legalább 3,7 tömegszázalék, de legfeljebb 4,9 tömegszázalék vanádium

0 %

p/st

2020.12.31

ex 8301 20 00

Mechanikus vagy elektromechanikus kormányzár:

—	10,5 cm-es (± 3 cm) magasságú,

—	6,5 cm-es (± 3 cm) szélességű,

—	fémházban,

—	tartóval is

a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8302 30 00

Tartókonzol kipufogórendszerhez:

—	legalább 0,7 mm, de legfeljebb 1,3 mm vastagságú,

—	1.4310 és 1.4301 osztályú rozsdamentes acélból, az EN 10088 szabvány szerint,

—	szerelőnyílásokkal is,

gépkocsik kipufogórendszereinek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8409 91 00

Motorhengerek levegőbeszívó modulja, a következőkből:

—

szívócső,

—	nyomásérzékelő,

—	elektromos fojtószelep,

—

tömlők,

—

konzolok,

a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8409 91 00

Szívócsonk, kizárólag gépjárművek gyártásához:

—	legalább 40 mm, de legfeljebb 70 mm szélességű,

—	legalább 250 mm, de legfeljebb 350 mm hosszúságú,

—	5,2 liter légtérfogattal, és

—	több mint 3 200 rpm legnagyobb fordulatszám-teljesítményű elektromos áramlásszabályozási rendszerrel (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8409 99 00

Kipufogógáz-visszavezető szerelvény, a következőkből:

—	vezérlőegység,

—	levegő-fojtószelep,

—

szívócső,

—	kimeneti tömlő,

gépjárművek dízelmotorjainak gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8414 10 25

Tandemszivattyú, amely a következőkből áll:

—	olajszivattyú, amely kiszorítása 21,6 cm3/ford. (± 2 cm3/ford.) és munkanyomása 1,5 bar 1 000 ford./perces fordulatszámon,

—	vákuumszivattyú, amely kiszorítása 120 cm3/ford. (± 12 cm3/ford.) és teljesítménye -666 mbar / 6 másodperc 750 ford./perces fordulatszámon,

gépjárművek motorjának gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8414 10 89

Elektromos vákuumszivattyú:

—	Controller Area Network (Vezérlő Terület-Hálózat - CAN-busz)-al,

—	gumitömlővel is,

—	csatlakozóval ellátott csatlakozókábellel,

—	szerelőkonzollal,

a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8414 30 89

Nyílt tengelyű, csiga típusú (scroll) kompresszor tengelykapcsoló szerelvénnyel, 0,4 kW-ot meghaladó teljesítménnyel, járművek légkondicionálásához, a 87. árucsoportba tartozó gépjárművek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8414 59 35

Radiálventilátor:

—	legalább 25 mm (magasság) × 85 mm (szélesség) × 85 mm (mélység) méretű,

—	120 g tömegű,

—	13,6 VDC névleges feszültségű (egyenáramú feszültség),

—	legalább 9 VDC, de legfeljebb 16 VDC üzemi feszültségű (egyenáramú feszültség),

—	1,1 A (TYP) névleges áramerősségű,

—	15 W névleges teljesítményű,

—	legalább 500 RPM, de legfeljebb 4 800 RPM (fordulat/perc) fordulatszámú (szabad áramlás),

—	legfeljebb 17,5 liter/s légáramú,

—	legfeljebb 16 mm H2O ≈ 157 Pa légnyomású,

0 %

—

2023.12.31

—	legfeljebb 58 dB (A) a teljes hangnyomással 4 800 RPM (fordulat/perc) fordulatszámon, és

olyan FIN (Fan Interconnect Network – Ventilátor Összekötő Hálózat) interfésszel, amely kommunikációt biztosít az autóülés szellőzőrendszereiben használt fűtő- és légkondicionáló vezérlőegységgel

ex 8467 99 00

Mechanikus kapcsolók elektronikus áramkörök csatlakoztatásához:

—	legalább 14,4 V, de legfeljebb 42 V feszültséggel,

—	legalább 10 A, de legfeljebb 42 A áramerősségel,

a 8467 vtsz. alá tartozó gépek gyártásához (1)

0 %

p/st

2019.12.31

ex 8481 80 59

Kétállású átfolyásszabályozó szelep házban:

—	legalább 5, de legfeljebb 10, egyenként legalább 0,09, de legfeljebb 0,2 mm átmérőjű kimeneti furattal,

—	legalább 550 cm3/perc, de legfeljebb 2 000 cm3/perc átfolyási sebességgel,

—	legalább 19 MPa, de legfeljebb 300 MPa működési nyomással

0 %

—

2022.12.31

ex 8481 80 59

Áramlásszabályozó szelep:

—

acélból,

—	legalább 0,1 mm, de legfeljebb 0,3 mm átmérőjű kimeneti furattal,

—	legalább 0,4 mm, de legfeljebb 1,3 mm átmérőjű bemeneti furattal,

—	króm-nitrid-bevonattal,

—	0,4 Rp felületi érdességgel

0 %

—

2022.12.31

ex 8481 80 59

Elektromágneses szelep mennyiségszabályozáshoz:

—	dugattyúval,

—	legalább 2,6 ohm, de legfeljebb 3 ohm tekercsellenállású mágnestekerccsel

0 %

—

2022.12.31

ex 8481 80 59

Elektromágneses szelep mennyiségszabályozáshoz:

—	egy legalább 0,19 ohm, de legfeljebb 0,66 ohm tekercsellenállású és legfeljebb 1 mH induktivitású mágnestekerccsel

0 %

—

2022.12.31

ex 8481 80 79

ex 8481 80 99

Munkaszelep R410A vagy R32 gázhoz, olyan beltéri vagy kültéri egységekhez való csatlakoztatásnál, amelyeknél:

—	a szeleptest nyomásállósága 6,3 MPa,

—	a szivárgási arány kisebb mint 1,6 g/a,

—	a szennyeződési arány kisebb mint 1,2 mg/PCS,

—	a szeleptest tömített nyomása 4,2 MPa,

légkondicionálók gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8484 20 00

Mechanikus csúszógyűrűs tömítőelem eszköz kettő mozgatható gyűrűből (egy kerámia álló gyűrű, amelynek hővezetése kisebb mint 80 W/Mk és egy grafit forgógyűrű), egy rugóból és egy nitril tömítőanyagból a külső oldalon, gépjármű-hűtőrendszerekhez használt keringetőszivattyúk gyártásához használatos

0 %

—

2023.12.31

ex 8501 10 10

Légszivattyúkhoz való motorok:

—	legalább 9 VDC, de legfeljebb 24 VDC üzemi feszültségű,

—	legalább –40 °C, de legfeljebb 80 °C-os üzemi hőmérséklet-tartományú,

—	legfeljebb 18 W kimenő teljesítményű,

autóülések pneumatikus támasz- és szellőztető rendszereinek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8501 31 00

ex 8501 32 00

Egyenáramú (DC) motor kommutátorral is:

—	legalább 24,2 mm, de legfeljebb 140 mm külső átmérőjű,

—	legalább 3 300 rpm, de legfeljebb 26 200 rpm névleges fordulatszámú,

—	legalább 3,6 V, de legfeljebb 230 V névleges tápfeszültségű,

—	legalább 37,5 W, de legfeljebb 2 400 W kimeneti teljesítményű,

—	legfeljebb 20,1 A üresjárati áramerősségű,

—	legalább 50 %-os maximális hatékonyságú,

kézi motoros szerszámok vagy fűkaszálók meghajtására

0 %

—

2023.12.31

ex 8501 33 00

Váltóáramú (AC) vontatómotor legalább 75 kW, de legfeljebb 375 kW teljesítményű:

—	legalább 200 Nm, de legfeljebb 400 Nm kimenő forgatónyomatékú,

—	legalább 50 kW, de legfeljebb 200 kW kimenő teljesítményű, és

—	legfeljebb 15 000 rpm fordulatszámú,

elektromos meghajtású járművek gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

ex 8503 00 99

Sztátor kommutátor nélküli motorhoz:

—	206,6 mm (± 0,5) belső átmérőjű,

—	265,0 mm (± 0,2) külső átmérőjű, és

—	legalább 37,2 mm, de legfeljebb 47,8 mm szélességű,

mosógépek, mosó- és szárítógépek vagy közvetlen meghajtású dobbal felszerelt szárítógépek gyártásához használatos

0 %

p/st

2020.12.31

ex 8506 90 00

Katód, tekercsben, levegő-cink gombelemhez (hallásjavító készülékhez való elem) (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8507 60 00

Prizmás lítium-ion elektromos akkumulátorok:

—	173,0 mm (± 0,4 mm) szélességű,

—	45,0 mm (± 0,4 mm) vastagságú,

—	125,0 mm (± 0,3 mm) magasságú,

—	3,67 V (± 0,01 V) névleges feszültségű, és

—	legalább 94 Ah és/vagy 120 Ah névleges teljesítményű,

újratölthető elektromos járművek telepeinek gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 60 00

Hengeres lítium-ion akkumulátor vagy modul:

—	legalább 8,8 Ah, de legfeljebb 18 Ah névleges teljesítménnyel,

—	legalább 36 V, de legfeljebb 48 V névleges feszültséggel,

—	teljesítménye legalább 300 Wh, de legfeljebb 648 Wh teljesítménnyel,

elektromos kerékpárok gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 60 00

Téglalap alakú lítium-ion polimer akkumulátor akkumulátorkezelő rendszerrel és CAN-busz interfésszel felszerelve:

—	legfeljebb 1 600 mm hosszúságú,

—	legfeljebb 448 mm szélességű,

—	legfeljebb 395 mm magasságú,

—	legalább 125 kg, de legfeljebb 135 kg tömegű,

—	legalább 280 V, de legfeljebb 400 V névleges feszültségű,

—	legalább 9,7 Ah, de legfeljebb 10,35 Ah névleges teljesítményű,

—	legalább 110 V, de legfeljebb 230 V töltési feszültségű, és

—	legalább 90, de legfeljebb 96 acélburkolatban elhelyezett cellát tartalmazó 6 modullal,

a 8703 vtsz. alá tartozó külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthető jármű gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 60 00

Hengeres lítium-ion akkumulátor vagy modul, legalább 63 mm hosszúsággal és legalább 17,2 mm átmérővel, névleges teljesítménye legalább 1 200 mAh, újratölthető telepek gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 60 00

Lítium-ion akkumulátor:

—	legalább 150 mm, de legfeljebb 1 000 mm hosszúságú,

—	legalább 100 mm, de legfeljebb 1 000 mm szélességű,

—	legalább 200 mm, de legfeljebb 1 500 mm magasságú,

—	legalább 75 kg, de legfeljebb 200 kg tömegű,

—	legalább 150 Ah, de legfeljebb 500 Ah névleges teljesítményű

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 60 00

Lítium-ion elektromos akkumlátor telepeinek összeállításához való modulok

—	legalább 298 mm, de legfeljebb 408 mm hosszúsággal,

—	legalább 33,5 mm, de legfeljebb 209 mm szélességgel,

—	legalább 138 mm, de legfeljebb 228 mm magassággal,

—	legalább 3,6 kg, de legfeljebb 17 kg tömeggel és,

—	legalább 458 Wh, de legfeljebb 2 158 Wh teljesítménnyel

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 60 00

Lítium-ion újratölthető telep a következő jellemzőkkel:

—	legalább 700, de legfeljebb 2 820 mm hosszúság

—	legalább 935, de legfeljebb 1 660 mm szélesség

—	legalább 85, de legfeljebb 700 mm magasság

—	legalább 250, de legfeljebb 700 kg tömeg

—	legalább 175 kWh teljesítmény

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 60 00

Téglalap alakú modul lítium-ion újratölthető telepbe való behelyezésre:

—	legalább 300 mm, de legfeljebb 350 mm hosszúsággal,

—	legalább 79,8 mm, de legfeljebb 225 mm szélességgel,

—	legalább 35 mm, de legfeljebb 168 mm magassággal,

—	legalább 3,95 kg, de legfeljebb 8,85 kg tömeggel,

—	legalább 66,6 Ah, de legfeljebb 129 Ah mért névleges teljesítménnyel

0 %

—

2019.12.31

ex 8507 90 30

Biztonsági megerősített elválasztóelem (Safety Reinforced Separator) lítium-ion elektromos akkumulátorokban katód és anód elválasztására, gépjárművek akkumulátoraiban használt lítium-ion elektromos akkumulátorok gyártásához (1)

0 %

—

2019.12.31

ex 8529 90 65

Nyomtatott áramköri kártya egysége, amely:

—	egy jelfeldolgozási képességgel nem rendelkező (a rádiójelek vételére és dekódolására, és e jeleknek az egységen belüli továbbítására alkalmas) rádiótunerből,

—	egy távvezérelt üzenetek fogadására és a hangolóegység (tuner) lapkakészlet vezérlésére alkalmas mikroprocesszorból áll,

házi szórakoztató-elektronikai rendszerek gyártásához (1)

0 %

p/st

2019.12.31

ex 8529 90 65

Elektronikus részegység, amelynek a nyomtatott áramköri lapja legalább a következőkből áll:

—	processzorok multimédiás alkalmazásokhoz és videojelek feldolgozásához,

—	FPGA (Field Programmable Gate Array- Felhasználás helyén Programozható Logikai Kapumátrix),

—	flash memória,

—	operatív memória,

—	USB-interfész,

—	HDMI, VGA és RJ-45 interfészekkel is,

—	csatlakozók és csatlakozóaljzatok LCD-kijelző, LED-világítás és vezérlőpanel csatlakoztatásához

0 %

p/st

2020.12.31

ex 8529 90 65

Nyomtatott áramköri kártya részegysége, amely:

—	egy jelátalakítóval rendelkező, a rádiójelek vételére és dekódolására, és e jeleknek az egységen belüli továbbítására alkalmas rádiótunerből,

—	egy rádiófrekvenciás (RF) távirányító-vevőkészülékből,

—	egy infravörös távirányító-jeladóból,

—	egy SCART jelgenerátorból,

—	egy TV állapotérzékelőből áll,

házi szórakoztató-elektronikai rendszerek gyártásához (1)

0 %

p/st

2019.12.31

ex 8529 90 92

LCD-modul, üveg vagy műanyag borítással és optikai kötéssel:

—	legalább 12 cm, de legfeljebb 31 cm képernyő-átlómérettel,

—	LED háttérvilágítással,

—	EEPROM-mal (Electrically Erasable Programmable Read-Only Memory - Elektromosan Törölhető Programozható Csak Olvasható Memória) mikrovezérléssel, időzítővel és más aktív és passzív alkotóelemekkel ellátott nyomtatott áramköri kártyával,

—	tápcsatlakozóval, valamint CAN- (Controller Area Network - Vezérlő Terület-Hálózat) és LVDS- (Low Voltage Differential Signalling - Kisfeszültségű Differenciális Jel) interfészekkel,

—	a kijelzőn a járműre vonatkozó információkhoz kiegészítő ellenőrző-/figyelmeztető jelzéseket generáló elektronikus alkatrészekkel is,

0 %

—

2023.12.31

—	érintőképernyővel is,

—	jelfeldolgozó modul nélkül,

—	figyelmeztető fényjelzésre szolgáló további LED-kijelzőkkel rendelkező foglalatban,

—	sebességváltó-kijelzővel és fényérzékelővel is,

a 87. árucsoportba tartozó gépjárművekben a vezetőtájékoztató-kijelzőhöz használatos (1)

ex 8529 90 92

LCD-kijelző:

—	érintőpanellel,

—

legalább egy nyomtatott áramköri kártyával az egyszerű alárendelt eszköz pixelcímzéséhez (Timing Controller function - Időzítő funkció) és érintővezérléshez EEPROM-mal (Electrically Erasable Programmable Read-Only Memory - Elektromosan Törölhető Programozható Csak Olvasható Memória) a kijelző-beállításához,

—	legalább 15 cm, de legfeljebb 21 cm képernyő-átlómérettel,

—	háttérvilágítással,

—	LVDS- (Low Voltage Differential Signalling - Kisfeszültségű Differenciális Jel) és tápegység-csatlakozóval,

a 87. árucsoportba tartozó gépjárművek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8529 90 92

Fém tartóelem, fém rögzítőelem vagy fém belső merevítő elem, televíziók, monitorok és videolejátszók gyártásához (1)

0 %

p/st

2021.12.31

ex 8535 90 00

Félvezetős modulkapcsoló foglalatban:

—	egy vagy több szerelőkereten elhelyezett IGBT-tranzisztorcsipből és diódacsipből,

—	600 V vagy 1 200 V feszültségre

0 %

p/st

2020.12.31

ex 8537 10 91

Programozható memóriavezérlő kártya:

—	4 vagy több léptetőmotor-meghajtóval,

—	4 vagy több kimenettel MOSFET tranzisztorokkal,

—	egy főprocesszorral,

—	3 vagy több bemenettel hőmérséklet-érzékelőkhöz,

—	legalább 10 V, de legfeljebb 30 V feszültségű,

3D nyomtatók gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8537 10 91

Elektronikus vezérlőegységek összkerék-meghajtású járművekben tengelyek közötti nyomaték vezérléséhez:

—	nyomtatott áramköri lap programozható memóriavezérlővel,

—	egyetlen csatlakozóval, és

—	12 V-ról való működéssel

0 %

—

2023.12.31

ex 8537 10 91

Elektronikus vezérlőegységek utasszállító járművek automata fokozatmentes sebességváltóinak vezérléséhez:

—	nyomtatott áramköri lap programozható memóriavezérlővel,

—	fémburkolattal,

—	egyetlen csatlakozóval,

—	12 V-ról való működéssel

0 %

—

2023.12.31

ex 8537 10 91

Elektronikus Motorvezérlő Egység (ECU - Electronic Engine Control Unit):

—	nyomtatott áramköri kártyával (PCB),

—	12 V-os feszültségű,

—	újraprogramozható,

—	egy,a gépjárművekben működéstámogató funkciók (az üzemanyag előbefecskendezési és előgyújtási értékei és üzemanyag és légáramlási sebesség) vezérlésére, értékelésére és kezelésére szolgáló mikroprocesszorral,

a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 40 20

ex 8708 40 50

Automata sebességváltómű forgó sebességváltóval:

—	öntött alumíniumból készült burkolattal,

—	differenciálművel,

—	9 sebességes automatikával,

—	elektronikus fogaskerék-kiválasztási rendszerrel,

méretek:

—	legalább 330 mm, de legfeljebb 420 mm szélességű,

—	legalább 380 mm, de legfeljebb 450 mm magasságú,

—	legalább 580 mm, de legfeljebb 690 mm hosszúságú,

a 87 . árucsoportba tartozó járművek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 50 20

ex 8708 50 99

ex 8708 99 10

ex 8708 99 97

Gépjármű-osztómű, egybemenetes, kétkimenetes, a nyomaték első és a hátsó tengelyek közötti elosztására, alumínium foglalatban, legfeljebb 565 × 570 × 510 mm mérettel, amely legalább a következőkből áll:

—	egy működtető szerkezet, és

—	egy láncos belső elosztás

0 %

—

2019.12.31

ex 8708 50 20

ex 8708 50 99

Intermedier acéltengely, amely a váltóművet a féltengellyel köti össze:

—	legalább 300 mm, de legfeljebb 650 mm-es hosszúságú,

—	ékvéggel mindkét oldalon,

—	a burkolatban préselt csapágyazással is,

—	tartóval is,

a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 50 20

ex 8708 50 99

Ház háromlábú állvány típusú féltengely-belső csuklóhoz a motorról és a sebességváltó-műről a gépjárművek kerekeire történő nyomatékátvitelhez:

—	legalább 67,0 mm, de legfeljebb 84,5 mm belső átmérőjű,

—	3 hidegen kalibrált görgőpályával legalább 29,90 mm, de legfeljebb 36,60 mm átmérőjű,

—	legalább 34,0 mm, de legfeljebb 41,0 mm tömítési átmérőjű, dőlésszög nélkül,

—	ékkel legalább 21, de legfeljebb 35 foggal,

—	legalább 25,0 mm, de legfeljebb 30,0 mm csapágyülékkel, olajbarázdákkal is

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 50 20

ex 8708 50 99

Külső csuklószerelvény a motorról és a sebességváltó-műről a gépjárművek kerekeire történő nyomatékátvitelhez, a következőkből:

—	egy belső egység 6 golyós pályával legalább 15,0 mm, de legfeljebb 20,0 mm átmérőjű csapágygolyókkal való működtetéshez,

—	egy külső egység 6 golyós pályával 6 csapágygolyóval való működtetéshez, legalább 0,45 százalék, de legfeljebb 0,58 százalék szenet tartalmazó acélból, legalább 26, de legfeljebb 38 fogat tartalmazó szállal és ékkel,

—	egy gömb alakú, ketrectartó csapágygolyó a megfelelő belső szögű külső és belső egység golyós pályáin, porlasztásra alkalmas, legalább 0,14 százalék, de legfeljebb 0,25 százalék széntartalmú anyagból, és

—	zsírzórekesz,

állandó sebességgel való működtetéshez, legfeljebb 50 fokos, változtatható csuklószöggel

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 80 99

Alumínium felfüggesztőkar a következő méretekkel:

—	legalább 50 mm, de legfeljebb 150 mm magasságú,

—	legalább 10 mm, de legfeljebb 100 mm szélességű,

—	legalább 100 mm, de legfeljebb 600 mm hosszúságú,

—	legalább 1 000 g, de legfeljebb 3 000 g tömegű,

legalább kettő, alumíniumötvözetből készült perselyezett nyílással felszerelve, a következő jellemzőkkel:

—	legalább 200 MPa szakítószilárdságú,

—	legalább 19 kN szilárdságú,

—	legalább 5 kN/mm, de legfeljebb 9 kN/mm-es merevségű,

—	legalább 400 Hz, de legfeljebb 600 Hz-es frekvenciájú

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 92 99

Kipufogórendszer belső réteg:

—	legalább 0,7 mm, de legfeljebb 1,3 mm falvastagságú,

—	1.4310 és 1.4301 osztályba tartozó rozsdamentes acéllemezekből vagy acéltekercsből, az EN 10088 szabvány szerint,

—	szerelőnyílásokkal is,

gépkocsik kipufogórendszereinek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 92 99

A belső égésű motorból a kipufogógázokat elvezető cső:

—	legalább 40 mm, de legfeljebb 100 mm-es átmérőjű,

—	legalább 90 mm, de legfeljebb 410 mm-es hosszúságú,

—	legalább 0,7 mm, de legfeljebb 1,3 mm-es falvastagságú,

—	rozsdamentes acélból,

gépkocsik kipufogórendszereinek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 8708 92 99

Kipufogórendszer-záróburkolat:

—	legalább 0,7 mm, de legfeljebb 1,3 mm-es falvastagságú,

—	1.4310 és 1.4301 osztályba tartozó rozsdamentes acélból, az EN 10088 szabvány szerint,

—	belső réteggel is,

—	felületkezeléssel is,

gépkocsik kipufogórendszereinek gyártásához (1)

0 %

—

2023.12.31

ex 9001 90 00

Optikai, diffúziós, reflektor vagy prizma-lapok, nem nyomtatott diffúzor-lapok, függetlenül attól, hogy polarizálók-e, speciálisan daraboltak

0 %

—

2023.12.31

ex 9002 11 00

Infravörös lencsék motoros fókuszírozóval:

—	legalább 3 μm, de legfeljebb 5 μm hullámhossz használatával,

—	éles kép biztosításával 50 m és a végtelen között,

—	3° × 2,25°-ös és 9° × 6,75°-ös látómezőkkel,

—	legfeljebb 230 g tömeggel,

—	legfeljebb 88 mm hosszúsággal,

—	legfeljebb 46 mm átmérővel,

—	nem termalizált,

hőképkamerák, infravörös távcsövek és fegyverek irányzékainak gyártásához (1)

0 %

—

2020.12.31

ex 9002 11 00

Fémből vagy műanyagból készült, henger alakú borításból és optikai elemekből álló lencseszerelvény:

—	legfeljebb 120 fok horizontális látószögű,

—	legfeljebb 92 fok diagonális látószögű,

—	legfeljebb 7,50 mm-es fókusztávolságú,

—	maximum F/2,90 viszonylagos rekesznyílású,

—	legfeljebb 22 mm átmérőjű,

CMOS (Complementary metal–oxide-semiconductor - Komplementer fémoxid félvezetős) gépjárműkamerák gyártásához használatos

0 %

—

2023.12.31

ex 9002 11 00

Infravörös optikai egység, amely a következőkből áll:

—	egy 84 mm (± 0.1 mm) átmérőjű monokristályos szilíciumlencse, és

—	egy 62 mm (± 0.05 mm) átmérőjű monokristályos germániumlencse,

gépi készítésű alumíniumötvözet hordozóra szerelve, termográfiai-(hő)kamerákhoz használatos

0 %

—

2021.12.31

ex 9002 11 00

Infravörös optikai egység, amely a következőkből áll:

—	egy 29 mm (± 0.05 mm) átmérőjű szilíciumlencse, és

—	egy 26 mm (± 0.05 mm) átmérőjű monokristályos kalcium-fluorid-lencse,

gépi készítésű alumíniumötvözet hordozóra szerelve, termográfiai-(hő)kamerákhoz használatos

0 %

—

2021.12.31

ex 9002 11 00

Infravörös optikai egység:

—	egy 62 mm (± 0,05 mm) átmérőjű szilíciumlencsével és

—	gépi készítésű alumíniumötvözet hordozóra rögzítve

hőkamerákhoz használatos

0 %

—

2021.12.31

ex 9002 11 00

Infravörös optikai egység, amely a következőkből áll:

—	egy 11 mm (± 0.05 mm) átmérőjű germániumlencse,

—	egy 14 mm (± 0.05 mm) átmérőjű monokristályos kalcium-fluorid-lencse, és

—	egy 17 mm (± 0.05 mm) átmérőjű szilíciumlencse,

gépi készítésű alumíniumötvözet hordozóra szerelve, termográfiai-(hő)kamerákhoz használatos

0 %

—

2021.12.31

ex 9002 11 00

Infravörös optikai egység:

—	egy 26 mm (± 0,1 mm) átmérőjű szilíciumlencsével,

—	gépi készítésű alumíniumötvözet hordozóra rögzítve,

termográfiai-(hő)kamerákhoz használatos

0 %

—

2021.12.31

ex 9002 11 00

Infravörös optikai egység, amely a következőkből áll:

—	egy 19 mm (± 0.05 mm) átmérőjű germániumlencse,

—	egy 18 mm (± 0.05 mm) átmérőjű monokristályos kalcium-fluorid-lencse, és

—	egy 20,6 mm (± 0.05 mm) átmérőjű germániumlencse,

gépi készítésű alumíniumötvözet hordozóra szerelve, termográfiai-(hő)kamerákhoz használatos

0 %

—

2021.12.31

ex 9029 20 31

ex 9029 90 00

Csoportos műszerfalpanel mikroprocesszoros vezérlőkártyával, léptetőmotorral is, és LED kijelzőkkel, amelyek legalább a következőket mutatják:

—	a sebességet,

—	a motor fordulatszámát,

—	a motor hőmérsékletét,

—	az üzemanyagszintet,

CAN-busz és/vagy K-LINE protokollok útján zajló kommunikációval, a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához használatos

0 %

p/st

2019.12.31

(1) A vámok felfüggesztése a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletétől függ az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 254. cikkének megfelelően.

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/56

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1000 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 14.)

az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Kínai Központi Bank 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az olyan ügyletek, amelyeknek szerződő felei a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjai, a 600/2014/EU rendelet 1. cikke (6) bekezdésének értelmében mentesülnek a kereskedés átláthatóságára vonatkozó követelmények alól, amennyiben az említett ügyletekre a monetáris, a devizaműveletekre vagy a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika teljesítése során kerül sor.

(2)	A 600/2014/EU rendelet hatálya alóli mentesség az említett rendelet 1. cikkének (9) bekezdése értelmében kiterjeszthető harmadik országbeli központi bankokra, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankjára.

(3)

A mentességet élvező harmadik országbeli központi bankok (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) meghatározott listáját naprakésszé kell tenni többek között abból a célból, hogy a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében meghatározott mentesség hatálya indokolt esetben más harmadik országbeli központi bankokra is kiterjedjen, vagy azért, hogy a listáról töröljenek bizonyos közintézményeket. A Bizottság nyomon követi és értékeli a harmadik országokban bekövetkezett fejleményeket, és bármikor felülvizsgálhatja a további mentességet.

(4)

A Kínai Népköztársaságtól kapott információk ismeretében a Bizottság elkészítette és benyújtotta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Kínai Központi Bank nemzetközi kezelését értékelő jelentést. A jelentés (3) megállapította, hogy helyénvaló mentességet biztosítani a Kínai Népköztársaság központi bankjának a 600/2014/EU rendelet szerinti kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági követelmények alól. Ennek megfelelően a mentességet élvező harmadik országbeli központi bankoknak az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott listáját módosítani kell és bele kell foglalni a Kínai Központi Bankot.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. június 12.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos harmadik országbeli központi bankoknak a monetáris, a devizaműveletekre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika teljesítése során a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatóságra irányuló követelmények alóli mentessége tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 259., 2017.10.7., 11. o.).

(3) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: a Kínai Népköztársaság Központi Bankjának a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet (MiFIR) szerinti mentesítése [COM (2019)143., 2019.3.14.].

MELLÉKLET

Ausztrália:

—	Ausztrál Központi Bank (Reserve Bank of Australia);

Brazília:

—	Brazil Központi Bank (Central Bank of Brazil);

Kanada:

—	Kanadai Központi Bank (Bank of Canada);

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület:

—	Hongkongi Monetáris Hatóság (Hong Kong Monetary Authority);

India:

—	Indiai Központi Bank (Reserve Bank of India);

Japán:

—	Japán Központi Bank (Bank of Japan);

Mexikó:

—	Mexikói Központi Bank (Bank of Mexico);

Kínai Népköztársaság:

—	Kínai Központi Bank (People's Bank of China);

Koreai Köztársaság:

—	Koreai Központi Bank (Bank of Korea);

10.

Szingapúr:

—	Szingapúri Monetáris Hatóság (Monetary Authority of Singapore);

11.

Svájc:

—	Svájci Nemzeti Bank (Swiss National Bank);

12.

Törökország:

—	A Török Köztársaság Központi Bankja (Central Bank of the Republic of Turkey);

13.

Egyesült Királyság:

—	Az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England)

14.

Amerikai Egyesült Államok:

—	Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System);

15.	Nemzetközi Fizetések Bankja.

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/59

A TANÁCS (EU) 2019/1001 HATÁROZATA

(2019. június 14.)

a Spanyolországban fennálló túlzott hiányról szóló 2009/417/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Bizottság ajánlása alapján 2009. április 27-én a Tanács – az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 126. cikke (6) bekezdésének megfelelően – a 2009/417/EK határozattal (1) megállapította, hogy Spanyolországban túlzott hiány áll fenn. A Tanács megállapította, hogy a 2009 januári stabilitási programban 2008-ra bejelentett államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3,4 %-a volt, tehát túllépte az EUMSZ-ben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A 2008-ra tervezett bruttó államadósság a GDP 39,5 %-a volt, amely jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt van.

(2)	2009. április 27-én a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK rendelet (2) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság ajánlása alapján ajánlást bocsátott ki Spanyolország számára azzal a céllal, hogy legkésőbb 2012 végéig szüntesse meg a túlzott hiányt.

(3)

2009. december 2-án, 2012. július 10-én és 2013. június 21-én a Tanács három új ajánlást címzett Spanyolországhoz az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján (), meghosszabbítva a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidőt 2013-ra, 2014-re, majd 2016-ra. A Tanács mindhárom ajánlásban úgy ítélte meg, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket hozott, azonban olyan előre nem látható, kedvezőtlen gazdasági események következtek be, amelyek jelentős negatív hatást gyakoroltak az államháztartásra.

(4)

Az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdésének megfelelően a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán Spanyolország nem hozott eredményes intézkedéseket. 2016. augusztus 8-án a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadta az (EU) 2017/984 határozatot (3), amelyben felszólította Spanyolországot a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára, és 2018-at meghatározva a kiigazítás új határidejeként. A Tanács emellett 2016. október 15-ét határozta meg határidőként eredményes intézkedések meghozatalára, valamint a Tanácsnak és a Bizottságnak szóló jelentés benyújtására a Tanács felszólítására válaszként hozott intézkedésekről.

(5)	A Bizottság 2016. november 16-án megállapította, hogy Spanyolország az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerint eredményes intézkedéseket tett, az (EU) 2017/984 határozatnak megfelelően.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához kapcsolódó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 479/2009/EK rendelet (4) 3. cikkének megfelelően a tagállamok évente kétszer, nevezetesen április 1-jéig és október 1-jéig közölni kötelesek az államháztartási hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat.

(7)

A túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről a Tanács a közölt adatok alapján határoz. Emellett a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a Bizottság előrejelzései szerint a hiány az előrejelzési időszakban nem haladja meg az EUMSZ-ben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(8)

Spanyolország 2019. áprilisi adatszolgáltatását követően a Bizottság (Eurostat) által a 479/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban rendelkezésre bocsátott adatok, a 2019. évi stabilitási program és a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

—

Az államháztartási hiány, miután 2017-ben elérte a GDP 3,1 %-át, 2018-ban a GDP 2,5 %-ára csökkent. A 2018 októberében benyújtott, 2019. évi költségvetésiterv-javaslatba foglalt előrejelzésekhez képest 2018-ban a hiány 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, köszönhetően annak, hogy a 0,3 százalékponttal magasabb GDP-arányos bevételt csak részben ellensúlyozta a 0,1 százalékponttal magasabb kiadási ráta. A bevételi oldalon a társasági adóból származó bevételek és az egyéb bevételek is a tervezettnél magasabbak voltak, miközben a kiadási oldalon a munkavállalói jövedelem szintje valaminvel magasabb volt.

—

A spanyol kormány által 2019. április 30-án benyújtott, a 2019–2022 közötti időszakra vonatkozó stabilitási programban vázolt tervek szerint az államháztartási hiány 2019-ben a GDP 2 %-ára, majd 2020-ban a GDP 1,1 %-ára csökken. A Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése 2019-re 2,3 %-os, 2020-ra pedig 2 %-os GDP-arányos hiánnyal számol, így a hiány az előrejelzési időszakban az EUMSZ-ben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad.

—

A strukturális egyenleg, vagyis a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül számított államháztartási egyenleg 2017 és 2018 között nem változott a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése alapján. A strukturális egyenleg 2016-tól bekövetkezett javulása összesen a GDP 0,4 %-át tette ki.

—

A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2017. évi 98,1 %-ról 2018-ban 97,1 %-ra csökkent, ami főként a reálnövekedés és az infláció adósságcsökkentő hatásának tudható be, ami jóval nagyobb volt, mint a kamatkiadások ellentétes hatása, miközben az elsődleges egyenleg nullához közelített. A Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése szerint ez az adósságráta 2019-ben 96,3 %-ra, majd 2020-ban 95,7 %-ra fog csökkenni, elsősorban az adósságnövelő SFA-tételek és a kamatkiadások hatását ellensúlyozó magas nominális növekedésnek köszönhetően, miközben az elsődleges egyenleg csak csekély mértékben javul.

(9)	Az EUMSZ 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

(10)	A Tanács véleménye szerint a spanyolországi túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2009/417/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(11)

A túlzott hiány megszüntetését követő évtől, azaz 2019-től Spanyolország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába tartozik, és megfelelő ütemben kell haladnia középtávú költségvetési célja felé, beleértve a kiadási referenciaérték tiszteletben tartását, továbbá az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1a) bekezdésével összhangban meg kell felelnie az adósságkritériumnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Átfogó értékelés alapján megállapítást nyert, hogy a spanyolországi túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2009/417/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

E.O. TEODOROVICI

(1) A Tanács 2009/417/EK határozata (2009. április 27.) a Spanyolországban fennálló túlzott hiányról (HL L 135., 2009.5.30., 25. o.).

(2) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(3) A Tanács (EU) 2017/984 határozata (2016. augusztus 8.) Spanyolországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról (HL L 148., 2017.6.10., 38. o.).

(4) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/62

A TANÁCS (EU) 2019/1002 HATÁROZATA

(2019. június 14.)

a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán Romániától várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

2017 júniusában és 2018 júniusában a Szerződés 121. cikke (4) bekezdése alapján a Tanács 2016-ban és 2017-ben egyaránt megállapította, hogy Romániában a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés állt fenn. A megállapított jelentős eltérés miatt a Tanács 2017. június 16-án (2) és 2018. június 22-én (3) ajánlásokat adott ki, amelyben azt ajánlotta Románia hozza meg az eltérések kezeléséhez szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

(2)

2018. december 4-én a Tanács az (EU) 2018/2020 határozattal (4) megállapította, hogy Románia a 2018. június 22-i ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket. Ennek alapján a Tanács 2018. december 4-én módosított ajánlást (5) adott ki, amelyben azt ajánlotta Romániának, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 4,5 %-ot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács továbbá azt is ajánlotta Romániának, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és jelezte, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedéseknek növekedésbarát módon kell biztosítaniuk az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács felkérte Romániát, hogy 2019. április 15-ig tegyen jelentést a 2018. december 4-i ajánlás nyomán hozott intézkedésekről.

(3)

A Bizottság 2019. március 14–15-én az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatást tett Romániában. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a román hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2019. június 5-én jelentésben számolt be a Tanácsnak. E megállapításokat ezt követően nyilvánosságra hozták. A Bizottság jelentése szerint a román hatóságok nem kívánnak reagálni a 2018. december 4-i tanácsi ajánlásra. A hatóságok megerősítették a Bizottságnak, hogy a kormánynak nem áll szándékában eleget tenni az ajánlott strukturális kiigazításnak. A hatóságok továbbra is arra összpontosítanak, hogy az államháztartási hiány a Szerződésben a GDP 3 %-ban meghatározott küszöbérték alatt maradjon, és így elkerülhető legyen a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága. A 2019. évi költségvetés a GDP 2,8 %-ának megfelelő eredményszemléletű hiánycéllt tartmaz. A kormány által a felügyeleti látogatás idején készített saját becslések szerint az államháztartási hiány 2018-hoz képest mintegy 0,1 %-os strukturális kiigazítást tenne szükségessé, amely jelentősen elmarad a tanácsi ajánlástól.

(4)

A román hatóságok 2018. április 20-án – a Tanács által megállapított határidő lejártát követően – jelentést nyújtottak be a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedésekről. A jelentésben a hatóságok megerősítették, hogy 2019-re 2,8 %-os GDP-arányos államháztartási hiány a céljuk, a strukturális hiányt pedig csak elhanyagolható mértékben csökkentenék. A bejelentett intézkedések költségvetési hatása jelentősen elmarad a 2018. december 4-i ajánlásban megfogalmazott követelményétől.

(5)

A Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése alapján 2019-ben a nettó elsődleges államháztartási kiadások növekedése 11,6 %-ot tesz majd ki, ami jóval meghaladja a 4,5 %-os kiadási referenciaértéket. A strukturális egyenleg 2019-ben a GDP 0,7 %-ával romlik, elérve a GDP 3,6 %-ának megfelelő mértékű hiányt. Ez ellentétes a 2018-hoz képest a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű ajánlott strukturális javulással. Tehát mind a kettő mutató az ajánlott kiigazítástól való eltérést jelez. A kiadási referenciaérték a GDP 2,1 %-ának megfelelő eltérést mutat. A strukturális egyenleg alátámasztja ezt az értelmezést, de valamivel kisebb, a GDP 1,7 %-ának megfelelő mértékű eltérést jelez. A strukturális egyenleg által jelzett eltérés mértéke egy rendkívüli többletbevétel és a magasabb GDP-deflátor miatt kisebb. Ezeket a tényezőket figyelembe véve az átfogó értékelés megerősíti az ajánlott kiigazítástól való eltérés fennállását.

(6)

A 2018 utáni hiány előre jelzett növekedését – a korábbi évekhez hasonlóan – a közszférában dolgozó munkavállalók juttatásaira fordított kiadások növelése okozza. A Tanács 2018. december 4-i ajánlásának alapjául szolgáló 2018. őszi bizottsági előrejelzés óta a hatóságok új adókat vezettek be a távközlési, az energiaipai és a banki ágazatban. Ugyanakkor a hatóságok adócsökkentéseket vezettek be az építőipari ágazatban, és növeltek bizonyos szociális ellátásokat.

(7)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Románia által a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedések nem kielégítőek. A költségvetési kiigazítás 2019-ben jelentősen elmarad a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű, ahhoz szükséges éves strukturális kiigazítástól, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 4,5 %-ot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Románia a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket.

2. cikk

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

E.O. TEODOROVICI

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2) A Tanács ajánlása (2017. június 16.) Románia középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 216., 2017.7.6., 1. o.).

(3) A Tanács ajánlása (2018. június 22.) Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 223., 2018.6.27., 3. o.).

(4) A Tanács (EU) 2018/2020 határozata (2018. december 4.) a 2018. június 22-i tanácsi ajánlás nyomán Romániától várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról (HL L 323., 2018.12.19., 16. o.).

(5) A Tanács ajánlása (2018. december 4.) Románia középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 460., 2018.12.21., 1. o.).

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/64

A TANÁCS (EU) 2019/1003 HATÁROZATA

(2019. június 14.)

a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Tanács 2018. június 22-én a szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) – 1,5 %-ának megfelelő középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés áll fenn. A megállapított jelentős eltérés miatt a Tanács 2018. június 22-én kibocsátott ajánlásában (2) azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások (3) nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 %-ot, ami a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg.

(2)

2018. december 4-én a Tanács megállapította, hogy Magyarország a 2018. június 22-i ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket. Ennek alapján a Tanács 2018. december 4-én felülvizsgált ajánlást (4) bocsátott ki, amelyben azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács továbbá azt is ajánlotta Magyarországnak, hogy az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és jelezte, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedéseknek növekedésbarát módon kell biztosítaniuk az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács felkérte Magyarországot, hogy 2019. április 15-ig tegyen jelentést a 2018. december 4-i ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

(3)

A Bizottság 2019. március 20-án az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatás tett Magyarországon. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a magyar hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2019. június 5-én jelentésben számolt be a Tanácsnak. E megállapításokat ezt követően nyilvánosságra hozták. A Bizottság jelentése szerint a magyar hatóságok nem terveznek reagálni a 2018. december 4-i tanácsi ajánlásra. A látogatás során a hatóságok megerősítették, hogy a kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv és a vártnál jobb 2018-as költségvetési eredmény ellenére a 2019-re vonatkozó költségvetési céljuk továbbra is a 2018. júliusban elfogadott 2019. évi költségvetésben szereplő 1,8 %-os államháztartási hiány.

(4)

A magyar hatóságok 2019. április 15-én benyújtottak a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedésekről szóló jelentést. A hatóságok e jelentésben megerősítették, hogy a 2019. évi államháztartási hiánycél a GDP 1,8 %-a maradt, ami 0,4 százalékponttal kisebb a 2018. évi hiányhoz viszonyítva. A jelentés nem tartalmaz a Tanács által ajánlott költségvetési kiigazítás teljesítésére vonatkozó tervet. Emellett nagyrészt nem számszerűsítették a jelentésben felsorolt, költségvetési hatással járó gazdasági programok széles körét, és a jelentés nem tartalmaz a 2019. évre vonatkozó költségvetési előrejelzést sem. Ezért a jelentés emiatt nem felel meg a Tanács által előírt jelentéstételi kötelezettségnek. A mögöttes strukturális hiány javulása jelentősen elmarad a 2018. december 4-i ajánlásban meghatározott követelménytől.

(5)

A Bizottság 2019. évi tavaszi, 2019. május 7-én közzétett előrejelzése alapján a nettó elsődleges kiadások növekedése 2019-ben várhatóan 6,5 % lesz, ami jóval meghaladja az ajánlott 3,3 %-ot. A strukturális egyenleg várhatóan a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékben javul 2018-hoz képest, ami nem éri el az ajánlott, a GDP 1 %-ának megfelelő kiigazítást. Tehát mind a kettő mutató az ajánlott kiigazítástól való eltérést mutat. A kiadási referenciaérték a GDP 1,2 %-ának megfelelő eltérést mutat. A strukturális egyenleg alátámasztja ezt az értelmezést, de valamivel kisebb, a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű eltérést jelez. A strukturális egyenleget negatívan befolyásolják egyes bevételkiesések. A kiadási referenciaértéket rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a számítás során alkalmazott középtávú potenciális GDP-növekedés a válság utáni nagyon alacsony potenciális GDP-növekedést is magában foglalja. Emellett úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték alapjául szolgáló GDP-deflátor nem veszi megfelelően figyelembe az állami kiadásokat érintő megnövekedett költségnyomást. Az ezen tényezőkre vonatkozó korrekciók elvégzését követően úgy tűnik, hogy a kiadási referenciaérték megfelelően tükrözi a költségvetési kiigazítást, ám továbbra is eltérést mutat az ajánlott kiigazítástól.

(6)

A Tanács 2018. december 4-i ajánlásának alapjául szolgáló 2018. évi őszi bizottsági előrejelzés óta a magyar hatóságok új, kiadási oldali expanzív intézkedéseket jelentettek be. Ezen túlmenően a közszféra vártnál gyorsabb 2018. évi bérnövekedését követően 2018 ősze óta néhány kategória esetében új béremeléseket jelentettek be. Végezetül, a 2019. évi kiadási előrejelzést az is növelte, hogy a költségvetés tartalékai magasak, valamint a kormány kifejezett azon szándéka, hogy az év végéig teljes mértékben kimerítsék ezeket. Ennek eredményeként a kiadási referenciaértéktől való eltérés várhatóan jelentősen meghaladja majd a 2018 őszén elvégzett értékelés során megállapított értéket.

(7)

Ebből az a következtetés adódik, hogy a Magyarország által a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedések nem kielégítőek. A költségvetési kiigazítás 2019-ben elmarad a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazítástól, amely ahhoz lenne szükséges, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Magyarország a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket.

2. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

E.O. TEODOROVICI

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2) A Tanács ajánlása (2018. június 22.) Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 223., 2018.6.27., 1. o.).

(3) A nettó elsődleges államháztartási kiadás a teljes államháztartási kiadás, a következők kivételével: kamatkiadások, az uniós programokra fordított azon kiadások, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, valamint az álláskeresési járadékokra fordított kiadások nem diszkrecionális változásai. A hazai finanszírozású bruttó állóeszköz-felhalmozás négyéves időszakra van szétterítve. A diszkrecionális bevételi intézkedéseket, illetve a törvényben előírt bevételnövelést figyelembe veszik, a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott egyszeri intézkedéseket pedig nettósítják.

(4) A Tanács ajánlása (2018. december 4.) Magyarország középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérésének korrekciójáról (HL C 460., 2018.12.21., 4. o.).

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/66

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1004 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. június 7.)

a hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C(2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2019) 4114. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11a. cikke (9) bekezdésére és 37. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2008/98/EK irányelv általános számítási szabályokat határoz meg az irányelv 11. cikke (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában, valamint 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó, 2025-ig, 2030-ig és 2035-ig elérendő célértékek teljesítésének ellenőrzése céljából.

(2)

A 2008/98/EK irányelv 11a. cikkében meghatározott szabályok előírják, hogy a 2025-re, 2030-ra és 2035-re vonatkozó újrafeldolgozási célértékek kiszámításához az újrafeldolgozási műveletbe belépő hulladékot, illetve a hulladékstátuszból kilépő anyagot lehet figyelembe venni. Főszabályként az újrafeldolgozott hulladék mérését azon a ponton kell elvégezni, ahol a hulladék bekerül az újrafeldolgozási műveletbe. A tagállamok azonban eltérhetnek a főszabálytól, és a települési hulladék mérését elvégezhetik valamely válogatási művelet kimeneti oldalánál, feltéve, hogy az újrafeldolgozási műveletet megelőző kezelés miatti további veszteségek levonásra kerülnek, és a kimeneti oldalon megjelenő hulladék ténylegesen újrafeldolgozásra került.

(3)

Az újrafeldolgozási műveletbe belépő települési hulladék még tartalmazhat bizonyos mennyiségben olyan, az azt követő újrafeldolgozás által nem célzott, hulladékanyagot, amelyet az újrafeldolgozási műveletet megelőző előzetes műveletekkel nem lehetett észszerű erőfeszítésekkel eltávolítani. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy ezeket a nem célzott anyagokat az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségének kiszámítása céljából levonják, feltéve, hogy az anyagok összeegyeztethetők az újrafeldolgozási művelettel, és nem gátolják a hulladék magas minőségű újrafeldolgozását.

(4)

Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam egységesen alkalmazza a számítási szabályokat, a leggyakoribb hulladéktípusok és újrafeldolgozási folyamatok tekintetében meg kell állapítani, hogy mely hulladékanyagokat kell a 2008/98/EK irányelv 11a. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően figyelembe venni a számítás során (számítási pontok), valamint hogy azokat a hulladékkezelés mely szakaszában kell mérni az említett irányelv 11a. cikke (2) bekezdésének megfelelően (mérési pontok).

(5)

A települési hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan bejelentendő adatok összehasonlíthatósága érdekében a leggyakoribb hulladéktípusok és újrafeldolgozási folyamatok tekintetében megállapított számítási pontok alkalmazandók az olyan hulladékra is, amelynek hulladékstátusza a feldolgozást megelőző előkészítés következtében megszűnik.

(6)

A települési hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan az egyes tagállamokban található hulladékkezelő létesítmények által bejelentett adatok összehasonlíthatósága érdekében részletesebb szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy a válogatott hulladék mennyiségét hogyan kell figyelembe venni az újrafeldolgozási műveletbe bekerülő anyagok mennyiségének kiszámításakor, valamint hogy miként kell az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét kiszámítani abban az esetben, ha a hulladékkezelés eredményeként nem csak újrafeldolgozott anyag, hanem tüzelőanyag vagy egyéb energiatermelés céljára alkalmas anyag, illetve feltöltési művelethez használt anyag is keletkezik.

(7)

A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott biohulladék tekintetében az újrafeldolgozási műveletbe belépő, illetve onnan kilépő anyagok tényleges mérése nem mindig kivitelezhető, tekintettel arra, hogy az érintett hulladék kezelése általában az egyes háztartások szintjén történik. Ezért olyan megalapozott közös megközelítést kell kialakítani, amely biztosítja a jelentett adatok magas megbízhatósági szintjét.

(8)

A települési hulladék égetését követően elkülönített, újrafeldolgozott fémek tekintetében annak érdekében, hogy kizárólag az újrafeldolgozott fémeket vegyék figyelembe, olyan számítási módszertant kell megállapítani, amely meghatározza az égetési kazánhamuból kiválasztott hulladékanyagok fémtartalmát. Ezenkívül az adatok relevanciájának biztosítása céljából a számítás során csak a települési hulladék égetéséből származó fémek vehetők figyelembe.

(9)

A települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan a 2008/98/EK irányelv 11a. cikkének megfelelően jelentendő adatokat a hulladékanyag-áramokra vonatkozó hatékony minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszerekkel kell alátámasztani. A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy hozzanak intézkedéseket az összegyűjtött adatok nagy fokú megbízhatóságának és pontosságának garantálása érdekében, különösen oly módon, hogy az adatokat közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjtik, és a hulladékra vonatkozó adatok rögzítésére fokozott mértékben alkalmaznak elektronikus nyilvántartásokat.

(10)

A tagállamoknak minden egyes naptári évre vonatkozóan jelentést kell tenniük a Bizottságnak a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) és (3) bekezdésének végrehajtásáról. Ezenkívül minőség-ellenőrzési jelentést is be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a jelentéstételhez használandó, a Bizottság által meghatározott formátumban. A formátum hivatott biztosítani, hogy a bejelentett információk elégséges alapot biztosítsanak a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez.

(11)

A 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célérték tekintetében a tagállamoknak a 2011/753/EU bizottsági határozatban (2) megállapított számítási szabályokat kell alkalmazniuk. A 2008/98/EK irányelv 11a. cikkében és az e határozatban meghatározott, a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó számítási szabályok összhangban vannak a 2011/753/EU határozatban foglalt szabályokkal. A kettős jelentéstétel elkerülése érdekében a tagállamok a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célértékre vonatkozó adatok bejelentéséhez használhatják az említett irányelv 11. cikke (2) bekezdésének c)–e) pontjában és (3) cikkében meghatározott célértékekre vonatkozó adatok bejelentésére szolgáló jelentéstételi formátumot.

(12)

A tagállamoknak a 2008/98/EK irányelv 37. cikke (4) bekezdésének megfelelően minden egyes naptári évre vonatkozóan a Bizottság által meghatározott formátumban adatot kell szolgáltatniuk az ásványi vagy szintetikus kenőolajokról vagy ipari olajokról, valamint a hulladékolajokról. A formátum hivatott biztosítani, hogy a bejelentett információk elégséges alapot biztosítsanak ahhoz, hogy a Bizottság mérlegelje a hulladékolajok kezelésére vonatkozó intézkedések – beleértve a hulladékolajok regenerálására vonatkozó mennyiségi célértékeket –, valamint a hulladékolajok regenerálását előmozdító további intézkedések elfogadásának megvalósíthatóságát a 2008/98/EK irányelv 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

(13)

A 2008/98/EK irányelvnek a háztartási és hasonló hulladékkal, valamint az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos célértékeket megállapító 11. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának végrehajtására vonatkozó jelentéstétel céljából a tagállamoknak a C(2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat (3) alapján megállapított formátumokat kell használniuk. A szóban forgó végrehajtási határozat azon rendelkezései, amelyek előírják a tagállamok számára, hogy háromévente nyújtsanak be jelentést a 2008/98/EK irányelv végrehajtásáról, elavulttá váltak. Ezért a C(2012) 2384 végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni, és fel kell váltani ennek a határozatnak a rendelkezéseivel, amelyek tükrözik a 2008/98/EK irányelv jelentéstételi követelményeiben az (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) bevezetett változásokat. A folytonosság biztosítása érdekében átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni a 11. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának a 2016–2019 közötti tárgyévek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó adatjelentési határidő tekintetében.

(14)

A 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdése c)–e) pontjának, valamint (3) bekezdésének végrehajtására vonatkozó adatok kiszámításának, ellenőrzésének és jelentésének szabályai szorosan kapcsolódnak az érintett adatok, valamint az említett irányelv 11. cikke (2) bekezdése a) pontjának végrehajtására vonatkozó adatok bejelentésére szolgáló jelentéstételi formátumot meghatározó szabályokhoz. Az említett szabályok közötti összhang és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a két szabályrendszert egyetlen határozatban kell rögzíteni. Ezenkívül a 2008/98/EK irányelv alkalmazásában a hulladékokra vonatkozó egyéb – különösen az építési és bontási hulladékra, továbbá az ásványi és szintetikus kenőolajokra és ipari olajokra, valamint a hulladékolajokra vonatkozó – adatok jelentésére szolgáló egységes formátumokhoz való könnyebb hozzáférés érdekében e határozatnak tartalmaznia kell az érintett formátumokat is. A válogatott hulladékból az újrafeldolgozást megelőző további előzetes kezelés révén eltávolított hulladékanyagokra vonatkozó átlagos veszteségráták meghatározására szolgáló módszertant külön, felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat fogja rögzíteni.

(15)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK irányelv 39. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) „mennyiség”: tonnában mért tömeg;

b) „célzott anyagok”: települési hulladékból származó olyan anyagok, amelyeket meghatározott újrafeldolgozási művelet során hulladéknak nem minősülő termékké vagy anyaggá alakítanak át;

c) „nem célzott anyagok”: olyan hulladékanyagok, amelyeket nem alakítanak át meghatározott újrafeldolgozási művelet során hulladéknak nem minősülő termékké vagy anyaggá;

d) „előzetes kezelés”: a települési hulladékból származó anyagokon az újrafeldolgozási műveletbe való belépés előtt elvégzett olyan kezelés, amelynek során ezen anyagokat hulladéknak nem minősülő termékké vagy anyaggá alakítanak át. Idetartozik az ellenőrzés, a válogatás és minden egyéb olyan előkészítő művelet, amelynek célja a nem célzott anyagok eltávolítása és a magas minőségű újrafeldolgozás lehetővé tétele;

e) „számítási pont”: az a pont, ahol a települési hulladékból származó anyagok belépnek abba az újrafeldolgozási műveletbe, amelynek során hulladéknak nem minősülő termékekké vagy anyagokká kerülnek átalakításra, vagy az a pont, ahol az átalakítást megelőző előkészítés következtében hulladékstátuszuk megszűnik;

f) „mérési pont”: az a pont, ahol a hulladékanyagok tömegét megmérik a számítási pontnál figyelembe veendő mennyiség meghatározása érdekében;

g) „a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék”: olyan települési biohulladék, amelyet az azt termelő személyek a hulladéktermelés helyén újrafeldolgoznak.

2. cikk

Az újrahasználatra előkészített települési hulladék mennyiségének kiszámítása a 2008/98/EK irányelv 11a. cikke (1) bekezdésének megfelelően

Az újrahasználatra előkészített települési hulladék mennyiségébe csak azon termékek, illetve termékösszetevők számíthatók bele, amelyek az ellenőrzési, tisztítási vagy javítási műveletet követően további válogatás vagy előfeldolgozás nélkül újrahasználhatók, továbbá a javítási műveletek során eltávolított termékeknek, illetve termékösszetevőknek a részei.

3. cikk

Az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségének kiszámítása a 2008/98/EK irányelv 11a. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének megfelelően

(1) Az újrafeldolgozott települési hulladék mennyisége a számítási pontnál jelentkező mennyiség. Az újrafeldolgozási műveletbe bevont települési hulladék mennyiségébe beleszámítanak a célzott anyagok. A nem célzott anyagok csak olyan mértékben vehetők figyelembe, amilyen mértékben megengedhető a jelenlétük a konkrét újrafeldolgozási művelet során.

(2) Az egyes hulladékanyagok és egyes újrafeldolgozási műveletek esetében alkalmazandó számítási pontokat az I. melléklet ismerteti.

(3) Abban az esetben, ha a települési hulladékból származó anyagok hulladékstátusza megszűnik az I. mellékletben meghatározott számítási pontokon, az érintett anyagok mennyisége beleszámítandó az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségébe.

(4) Amennyiben a mérési pont egy olyan létesítmény kilépési pontja, ahonnan előzetes kezelés nélkül továbbítják a települési hulladékot újrafeldolgozásra, illetve egy olyan létesítmény belépési pontja, ahová előzetes kezelés nélkül érkezik a települési hulladék újrafeldolgozásra, akkor az újrafeldolgozó létesítmény által visszautasított válogatott települési hulladék nem számítható bele az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségébe.

(5) Amennyiben egy létesítmény előzetes kezelést végez az ugyanazon létesítményben található számítási pontot megelőzően, az előzetes kezelés során eltávolított hulladék nem számítható bele az újrafeldolgozott települési hulladéknak a létesítmény által jelentett mennyiségébe.

(6) Amennyiben a valamely tagállamban keletkezett települési hulladékot a mérési pont, illetve a számítási pont előtt összekeverik más országból származó más hulladékkal, az adott tagállamból származó települési hulladék részaránya megfelelő módszerekkel, például elektronikus nyilvántartások vagy mintavételezéses felmérések alapján kerül megállapításra. Amennyiben az ilyen hulladékot további előzetes kezelésnek vetik alá, a kezeléssel eltávolított nem célzott anyagok mennyisége az említett részarány figyelembevételével levonásra kerül, adott esetben figyelembe véve az adott tagállamból származó települési hulladékban található hulladékanyagok minőségét is.

(7) Amennyiben a települési hulladékanyagok olyan hasznosítási műveletbe lépnek be, amelynek során elsősorban tüzelőanyagként vagy egyéb energiatermelési célra hasznosulnak, e műveletek azon végtermékei, amelyekből anyagokat nyernek vissza, például az égetési kazánhamu ásványi frakciói vagy az együttégetésből származó égési salak, nem számíthatók bele az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségébe, kivéve a települési hulladék égetése után elkülönített és újrafeldolgozott fémeket. A települési hulladék együttégetéséből származó ásványi salak fémtartalma nem jelenthető újrafeldolgozottként.

(8) Amennyiben a települési hulladékanyagok olyan hasznosítási műveletbe lépnek be, amelynek során elsősorban nem tüzelőanyagként vagy egyéb energiatermelés céljára hasznosulnak, és anyagukban sem kerülnek hasznosításra, hanem olyan végtermékké alakulnak, amely jelentős arányban tartalmaz újrafeldolgozott anyagokat, tüzelőanyagokat, illetve feltöltési művelethez használtanyagokat, az újrafeldolgozott hulladék mennyiségét olyan tömegmérlegmódszerrel kell megállapítani, amely csak az újrafeldolgozott hulladékanyagokat veszi figyelembe.

4. cikk

Az újrafeldolgozott települési biohulladék mennyiségének kiszámítása a 2008/98/EK irányelv 11a. cikke (4) bekezdésének megfelelően

(1) Az aerob vagy anaerob biológiai kezelésnek alávetett újrafeldolgozott települési biohulladék mennyiségébe csak olyan anyagok számíthatók bele, amelyek esetében ténylegesen megtörtént az aerob vagy anaerob biológiai kezelés, és ki kell zárni minden olyan, többek között biológiailag lebontható anyagot, amely az újrafeldolgozási művelet alatt vagy után mechanikai úton eltávolításra kerül.

(2) A tagállamok 2027. január 1-jétől a települési biohulladékot csak akkor számíthatják újrafeldolgozottnak, ha:

a)	azt már a keletkezés helyén elkülönítve gyűjtik,

b)	azt csak a biológiai lebonthatóság és komposztálhatóság szempontjából hasonló tulajdonságokkal rendelkező hulladékkal együtt gyűjtik a 2008/98/EK irányelv 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdésének megfelelően, vagy

c)	azt a keletkezés helyén elkülönítik és újrafeldolgozzák.

(3) A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék mennyiségének kiszámításához a tagállamok a II. mellékletben előírt módszertant használják.

(4) A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék (3) bekezdés szerint meghatározott mennyiségét bele kell számolni az újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségébe és a keletkezett települési hulladék teljes mennyiségébe is.

5. cikk

A települési hulladék égetését követően elkülönített, újrafeldolgozott fémek mennyiségének kiszámítása a 2008/98/EK irányelv 11a. cikke (6) bekezdésének megfelelően

(1) Az égetési kazánhamuból kiválasztott újrafeldolgozott fémek mennyisége csak a települési hulladék égetéséből származó nyers égetési kazánhamuból kiválasztott fémkoncentrátum fémtartalmát tartalmazhatja, a fémkoncentrátumban előforduló egyéb anyagokat nem.

(2) A települési hulladék égetéséből származó kazánhamuból kiválasztott újrafeldolgozott fémek mennyiségének számításához a tagállamok a III. mellékletben előírt módszertant használják.

6. cikk

Adatgyűjtés

(1) A tagállamok közvetlenül a megfelelő hulladékkezelő létesítményektől vagy vállalkozásoktól szerzik be az adatokat.

(2) A tagállamok a települési hulladékra vonatkozó adatok nyilvántartása céljából fontolóra veszik elektronikus nyilvántartások használatát.

(3) Amennyiben az adatgyűjtés felméréseken alapul, e felméréseknek meg kell felelniük a következő minimumkövetelményeknek:

a)	elvégzésük rendszeres, meghatározott időközönként, a felmérés által célzott adatok változásait kellően tükröző módon történik,

b)	az érintett lakosság reprezentatív mintáján alapulnak.

7. cikk

Adatszolgáltatás

(1) A tagállamok a IV. mellékletben előírt formátumban jelentik az adatokat és nyújtják be a minőség-ellenőrzési jelentést a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának végrehajtásáról.

A 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdése a) pontjának végrehajtását illetően úgy kell tekinteni, hogy az a tagállam, amely az V. mellékletben előírt formátumban jelenti az adatokat és nyújtja be a minőség-ellenőrzési jelentést, megfelel az első albekezdésnek.

(2) A tagállamok az V. mellékletben előírt formátumban jelentik az adatokat és nyújtják be a minőség-ellenőrzési jelentést a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdése c)–e) pontjának, valamint (3) bekezdésének végrehajtásáról.

(3) A tagállamok a VI. mellékletben előírt formátumban jelentik az adatokat és nyújtják be a minőség-ellenőrzési jelentést a forgalomba hozott ásványi vagy szintetikus kenőolajokról vagy ipari olajokról és az elkülönítetten gyűjtött és kezelt hulladékolajokról.

(4) A tagállamok által jelentett adatokat a Bizottság közzéteszi, kivéve, ha a minőség-ellenőrzési jelentésben foglalt információk tekintetében a tagállamok indokokkal alátámasztott kérelmet nyújtanak be bizonyos adatok titokban tartására.

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

A C(2012)2384 végrehajtási határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett végrehajtási határozatra történő hivatkozásokat az e határozat 7. cikkének (1) bekezdésére történő hivatkozásként kell értelmezni.

9. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok 2019. szeptember 30-ig benyújtják a Bizottságnak a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának végrehajtására vonatkozó adatokat a 2016. és adott esetben a 2017. tárgyév tekintetében. A 2018. és adott esetben a 2019. tárgyévre vonatkozó adatokat a tagállamok az adott tárgyév végétől számított 18 hónapon belül nyújtják be. Az ebben a cikkben említett adatokat a tagállamok a 2011/753/EU határozat 5. cikkének (4) bekezdésében említett adatcsereszabvány szerint küldik meg a Bizottságnak.

10. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 7-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(2) A Bizottság 2011/753/EU határozata (2011. november 18.) a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról (HL L 310., 2011.11.25., 11. o.).

(3) A Bizottság végrehajtási határozata (2012. április 18.) a hulladékról szóló 2008/98/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó tagállami jelentéstétel kérdőívének megállapításáról (C(2012) 2384 final).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/851 irányelve (2018. május 30.) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2018.6.14., 109. o.).

I. MELLÉKLET

A 3. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZÁMÍTÁSI PONTOK

Anyag	Számítási pont
Üveg	Kiválogatott üveg, amely további feldolgozás nélkül kerül vagy üvegolvasztó kemencébe, vagy lép be szűrőközegek, csiszolóanyagok, üvegalapú szigetelések, illetve építőanyagok gyártásába.
Fémek	Kiválogatott fémek, amelyek további feldolgozás nélkül kerülnek fémolvasztóba vagy kohászati kemencébe.
Papír és karton	Kiválogatott papír, amely további feldolgozás nélkül kerül pépesítésre.
Műanyag	Polimerek szerint válogatott műanyag, amely további feldolgozás nélkül kerül pelletálásra, sajtolásra vagy formálásra. Olyan műanyagpelyhek, amelyek további feldolgozás nélkül kerülnek felhasználásra egy végtermékben.
Fa	Kiválogatott fa, amely további kezelés nélkül kerül felhasználásra forgácslemezek gyártásához. Kiválogatott fa, amely komposztálásra kerül.
Textíliák	Kiválogatott textília, amely további feldolgozás nélkül kerül felhasználásra textilrostok, rongyok vagy granulátumok gyártásában.
Több anyagból álló hulladékok	Olyan több anyagból álló hulladékok kezeléséből származó műanyag, üveg, fém, fa, textil, papír és karton, valamint egyéb egyedi összetevő anyagok, amelyek további feldolgozás nélkül érik el az adott anyag tekintetében e mellékletnek vagy a 2008/98/EK irányelv 11a. cikkének, valamint e határozat 3. cikkének megfelelően alkalmazandó számítási pontot.
Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai (WEEE)	A 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 11. cikkével összhangban megfelelő kezelés és az előzetes tevékenységek elvégzését követően hasznosító- vagy újrafeldolgozó létesítménybe bekerülő WEEE.
Elemek/akkumulátorok	Az elem- és akkumulátor-újrafeldolgozási eljárásba belépő bemenő frakciók a 493/2012/EU bizottsági rendeletnek (2) megfelelően.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(2) A Bizottság 493/2012/EU rendelete (2012. június 11.) a hulladékelemek és -akkumulátorok újrafeldolgozási eljárásaihoz tartozó, a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti újrafeldolgozási hatékonysági mutatók számítása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 151., 2012.6.12., 9. o.).

II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A KELETKEZÉS HELYÉN ELKÜLÖNÍTETT ÉS ÚJRAFELDOLGOZOTT TELEPÜLÉSI BIOHULLADÉK MENNYISÉGÉNEK SZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZERTAN

A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék mennyiségét a következő képlettel kell kiszámítani:

m MBWRS = Σ n ARUi × (m Fi + m Gi)

ahol:

m MBWRS	a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék tömege;
n ARUi	a települési biohulladék keletkezés helyén való újrafeldolgozása tekintetében aktív újrafeldolgozó egységek száma az i részmintában;
m Fi	a keletkezés helyén újrafeldolgozott, élelmiszer és konyhai eredetű települési biohulladék tömege aktív újrafeldolgozó egységenként az i részmintában; valamint
m Gi	a keletkezés helyén újrafeldolgozott, kerti és parkokból származó települési biohulladék tömege aktív újrafeldolgozó egységenként az i részmintában.

A települési biohulladék keletkezés helyén való újrafeldolgozása tekintetben aktív újrafeldolgozó egységek számába csak a hulladéktermelők által használt újrafeldolgozó egységek számíthatók be. Ezt az adatot az ilyen egységeket tartalmazó nyilvántartásokból kell kinyerni, vagy a háztartások körében végzett felmérésekkel kell megtudni.

A keletkezés helyén újrafeldolgozott települési biohulladék aktív újrafeldolgozó egységenkénti mennyisége az aktív újrafeldolgozó egységekbe kerülő biohulladék közvetlen vagy közvetett mérésével kerül megállapításra a 4. és 5. pontban meghatározottak szerint.

Közvetlen mérés esetén meg kell mérni az aktív újrafeldolgozó egységekbe bekerülő vagy onnan kikerülő hulladék mennyiségét a következő feltételek teljesülése mellett:

a)	amennyiben megvalósítható, a mérést közigazgatási hatóságok által vagy azok nevében kell elvégezni;

amennyiben a mérést a hulladéktermelő maga végzi, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jelentett mennyiségeket elfogadhatósági ellenőrzéseknek vessék alá, és kiigazítsák oly módon, hogy a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék egy főre jutó mennyisége semmiképp sem haladja meg a hulladékgazdálkodók által gyűjtött települési biohulladék egy főre jutó, országos, regionális vagy helyi szintű átlagos mennyiségét;

c)	amennyiben egy aktív újrafeldolgozó egység kibocsátását mérik, megbízható együttható alkalmazásával ki kell számolni a bekerülő mennyiséget.

Közvetett mérés esetén a következő mennyiségeket kell megmérni az összegyűjtött települési hulladék összetételére vonatkozó felmérés alkalmazásával, amely figyelembe veszi az elkülönítve gyűjtött és a nem elkülönítve gyűjtött települési biohulladékot:

a)	a háztartásokban vagy az olyan területeken keletkező összegyűjtött települési hulladék részét képező biohulladék mennyisége, ahol a hulladékot a keletkezés helyén elkülönítik és újrafeldolgozzák;

b)	a háztartásokban vagy a háztartásokhoz hasonló jellemzőkkel rendelkező vagy az a) pontban említett olyan területeken keletkező összegyűjtött települési hulladék részét képező biohulladék mennyisége, ahol a hulladékot a keletkezés helyén nem különítik el és dolgozzák fel újra.

A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék mennyisége az a) és a b) pontban meghatározott mennyiségek különbsége alapján kerül meghatározásra.

A 3–5. pontok alapján a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék aktív újrafeldolgozó egységenkénti mennyiségének meghatározására szolgáló módszertannak és különösen az adatgyűjtésre irányuló felmérésekben használt mintavételi módszereknek tükrözniük kell legalább az alábbi tényezőket:

a)	az élelmiszer és konyhai eredetű hulladék esetében az aktív újrafeldolgozó egységet igénybe vevő háztartások mérete és típusa;

b)	a kerti és parkokból származó hulladék esetében az aktív újrafeldolgozó egység által kiszolgált kertek és parkok mérete és kezelése;

c)	a rendelkezésre álló gyűjtőrendszer, különösen a biohulladék és a vegyes települési hulladék gyűjtésére irányuló szolgáltatások kiegészítő alkalmazása;

d)	a települési biohulladék keletkezésének mértéke és szezonalitása.

Amennyiben a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék teljes települési hulladékhoz viszonyított részaránya országos szinten nem éri el az 5 %-ot, az érintett tagállam egyszerűsített módszertant alkalmazhat a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék mennyiségének kiszámításához a következő képlet alkalmazásával:

mMBWRS = nP × mBWpp × qRS

ahol:

m MBWRS	a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék tömege;
n P	a települési biohulladék keletkezés helyén való újrafeldolgozásában érintett személyek száma;
m BWpp	a keletkezett települési biohulladék egy főre jutó tömege; valamint
q RS	a valószínűsíthetően a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott keletkezett települési biohulladéknak a keletkezett települési hulladék teljes mennyiségéhez viszonyított részarányának megfelelő együttható.

A 7. pontban meghatározott képlet alkalmazása céljából a tagállamok gondoskodnak a következőkről:

a)	a keletkezett települési biohulladék egy főre jutó mennyiségének kiszámítása az elkülönítetten gyűjtött és vegyes települési hulladék összetételére vonatkozó felmérések alapján országos, regionális vagy helyi szinten történik;

b)	a q RS meghatározása a 6. pont a)–d) pontjában felsorolt tényezők figyelembevételével történik.

Az e mellékletben meghatározott képletek alkalmazhatók a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott összes települési biohulladékra vagy csak a keletkezés helyén újrafeldolgozott, élelmiszer és konyhai eredetű települési biohulladékra.

10.

Az e mellékletben meghatározott képletek alkalmazása céljából történő adatgyűjtést a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladékra vonatkozó jelentéstétel első évére vonatkozóan, majd azután legalább ötévente, valamint más olyan évek tekintetében kell elvégezni, amikor észszerűen feltételezhető, hogy a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék mennyisége jelentősen megváltozott.

A tagállamok frissíthetik a keletkezés helyén újrafeldolgozott települési hulladék jelentett mennyiségét azon évekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban az adatgyűjtés nem a megfelelő becslések alkalmazásával történt.

11.

Az e mellékletben meghatározott képletek alkalmazása céljából történő adatgyűjtésnek reprezentatív mintákon és megfelelő részmintákon kell alapulnia. A szóban forgó felmérések eredményeinek a tudományosan elfogadott statisztikai módszerek értelmében statisztikailag szignifikánsnak kell lenniük.

12.

A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék jelentett mennyisége esetében ne forduljon elő túlbecslés.

III. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, TELEPÜLÉSI HULLADÉK ÉGETÉSÉT KÖVETŐEN ELKÜLÖNÍTETT, ÚJRAFELDOLGOZOTT FÉMEK MENNYISÉGÉNEK SZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZERTAN

Az e mellékletben szereplő képletek céljára a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

m total IBA metals	az égetési kazánhamuban található fémek teljes tömege egy adott évben;
m IBA metal concentrates	a nyers települési hulladék égetéséből származó kazánhamuból kiválasztott fémkoncentrátumok tömege egy adott évben;
c IBA metals	a fémek koncentrációja a fémkoncentrátumokban;
m IBA metals	a fémek tömege a fémkoncentrátumban egy adott évben;
m non-metallic	a nemfémes anyagok tömege a fémkoncentrátumban egy adott évben;
m MSW	az égetésre kerülő települési hulladék tömege egy adott évben;
c metals MSW	a fémek koncentrációja az égetésre kerülő települési hulladékban;
m W	az égetésre kerülő összes hulladék tömege egy adott évben;
c metals MSWI	a fémek koncentrációja az égetésre kerülő összes hulladékban; valamint
m MSW IBA metals	a települési hulladékból származó fémek tömege egy adott évben.

Egy adott évben a fémkoncentrátum nyers égetési kazánhamuból való kiválasztását követően az égetési kazánhamuban található fémek teljes tömegének kiszámítása a következő képlet alkalmazásával történik:

Formula

A fémkoncentrátumok tömegére vonatkozó adatokat a fémkoncentrátumokat a nyers égetési kazánhamuból kiválasztó létesítményektől kell beszerezni.

A fémek fémkoncentrátumokbeli koncentrációját a fémkoncentrátumok kezelésével foglalkozó és a kikerülő anyagokat fémtermékeket előállító létesítményeknek szállító létesítményektől rendszeres felmérések során gyűjtött adatok felhasználásával kell kiszámítani. Meg kell különböztetni a vasfémeket, a nemvasfémeket és a rozsdamentes acélt. A fémek fémkoncentrátumokbeli koncentrációjának kiszámítására a következő képletet kell alkalmazni:

Formula

Amennyiben a települési hulladék más hulladékkal együtt kerül elégetésre, a különböző forrásokból származó elégetett hulladékon belüli fémek koncentrációját az égetésre kerülő hulladék mintavételezéses felmérésével kell meghatározni. E felmérésre legalább ötévente, valamint akkor kell sort keríteni, amikor észszerűen feltételezhető, hogy a hulladék összetétele jelentősen megváltozott. A települési hulladékból származó fémek tömegét a következő képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

Formula

Az 5. ponttól eltérve, amennyiben a települési hulladék részaránya az összes elégetett hulladékon belül meghaladja a 75 %-ot, a települési hulladékból származó fémek tömege kiszámítható a következő képlet alkalmazásával:

Formula

IV. MELLÉKLET

A HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ÉS AZ EGYÉB FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ HASONLÓ HULLADÉKRA, VALAMINT A 7. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKRA VONATKOZÓ ADATOK

A. A 2008/98/EK IRÁNYELV 11. CIKKE (2) BEKEZDÉSE A) PONTJÁNAK A HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ÉS AZ EGYÉB FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ HASONLÓ HULLADÉK ÚJRAHASZNÁLATRA VALÓ ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ÚJRAFELDOLGOZÁSA TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA

Számítási módszer (1)

Keletkezett hulladék (2)

(t)

Újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás (3)

(t)

B. AZ A. PONTBAN EMLÍTETT ADATOKAT KÍSÉRŐ MINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI JELENTÉS FORMÁTUMA

I. A jelentés célja

E jelentés célja, hogy információkat gyűjtsön az adatok összeállítási módszereiről és a benyújtott adatok által biztosított lefedettségről. A jelentésnek lehetővé kell tennie a tagállamok által alkalmazott megközelítésmódok, valamint az adatok országok közötti összehasonlíthatósága tekintetében fennálló lehetőségek és korlátok jobb megértését.

II. Általános információk

1. Tagállam:

2. Az adatokat és a leírást benyújtó szervezet:

3. Kapcsolattartó:

4. Tárgyév:

5. Benyújtás napja/verzió:

III. Információk a háztartásokból származó és az egyéb forrásból származó hasonló hulladékról

1. Hogyan kerülnek meghatározásra a hulladék keletkező mennyiségei a hulladékokra vonatkozó célérték teljesítése céljából?

2. Sor került-e a háztartásokból származó és az egyéb forrásból származó hasonló hulladék válogatás útján történő elemzésére? Igen/Nem

3. Amennyiben más módszereket alkalmaznak, kérjük, ismertessék azokat:

4. Hogyan kapcsolódnak az A. részben jelentett hulladék mennyiségei a 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján jelentett, hulladékokra vonatkozó statisztikákhoz?

5. Kérjük, ismertesse a háztartásokból származó és az egyéb forrásból származó hasonló hulladék összetételét és forrásait a táblázat megfelelő mezőinek megjelölésével.

Hulladékanyagok	Hulladékkódok (5)		A hulladék keletkezési helye:
Hulladékanyagok	Hulladékkódok (5)		Háztartások	Kisvállalkozások	Éttermek, étkezdék	Közterületek	Egyéb (kérjük, részletezze):
Papír és karton	20 01 01 ,	15 01 01
Fémek	20 01 40 ,	15 01 04
Műanyag	20 01 39 ,	15 01 02
Üveg	20 01 02 ,	15 01 07
Biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék	20 01 08
Biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék	20 01 08		Az otthoni komposztálást is beleértve? igen/nem
Biológiailag lebomló kerti és parkokból származó hulladék	20 02 01
Biológiailag lebomló kerti és parkokból származó hulladék	20 02 01		Az otthoni komposztálást is beleértve? igen/nem
Biológiailag nem lebomló kerti és parkokból származó hulladék	20 02 02 ,	20 02 03
Fa	20 01 38 ,	15 01 03
Textíliák	20 01 10 , 15 01 09	20 01 11 ,
Elemek/akkumulátorok	20 01 34 ,	20 01 33 *
Kiselejtezett berendezések	20 01 21 , 20 01 35 ,	20 01 23 *, 20 01 36
Egyéb települési hulladék	20 03 01 , 20 03 07 ,	20 03 02 , 15 01 06
A fentiekben nem említett települési hulladék (nevezze meg):

6. Az 1. és 2. számítási módszerek esetében: kérjük, tüntesse fel az alábbi a)–c) sorokban a keletkező hulladék kiszámításához használt megfelelő mennyiségeket vagy részarányokat, valamint hulladékkódokat a következők szerint:

a)	papír, fém, műanyag és üveg (valamint a 2. módszer esetében más egyedi hulladékáramok) %-os részaránya a háztartási hulladékon belül (valamint a 2. módszer esetében a hasonló hulladékon belül), válogatás útján történő elemzéssel meghatározva ×

b)	a keletkezett háztartási hulladék (és a 2. módszer esetében a hasonló hulladék) éves mennyisége +

c)	az elkülönítetten gyűjtött háztartási (és a 2. módszer esetében az elkülönített gyűjtött, egyéb forrásból származó hasonló hulladékból származó) papír, fém, műanyag és üveg (valamint a 2. módszer esetében más egyedi hulladékáramok) (15 01 és 20 01 hulladékkód)

a)
b)
c)

7. Hogyan kerülnek összegyűjtésre az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó adatok?

a)	Az adatok az előzetes kezelést végző létesítményekbe (pl. válogatóüzem, mechanikai-biológiai kezelés) beérkező hulladékmennyiségeken alapulnak? Igen/Nem Ha igen, kérjük, tüntesse fel az újrafeldolgozási hatékonyságot:

b)	Az adatok a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő anyagok mennyiségén alapulnak? Igen/Nem

c)	Kérjük, ismertesse az adatvalidálási folyamatot:

8. Merültek-e fel problémák a biológiailag lebomló hulladék kiszámítására vonatkozó szabályok alkalmazásával összefüggésben? Igen/Nem

Ha igen, akkor kérjük, ismertesse a problémá(ka)t:

9. Sor került-e hulladék

a)	másik tagállamba való továbbítására? (Igen/Nem)

b)	kezelés céljából az Unióból való kivitelére? (Igen/Nem)

Amennyiben az a) és/vagy a b) pontban igennel válaszolt, hogyan történt az érintett továbbított vagy kivitt mennyiségekre vonatkozóan az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott hulladékok részarányának megállapítása, felügyelete és validálása?

C. A 2008/98/EK IRÁNYELV 11. CIKKE (2) BEKEZDÉSE B) PONTJÁNAK AZ ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉK TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA

Számítási módszer (6)

Keletkezett hulladék

(t)

Újrahasználatra való előkészítés

(t)

Újrafeldolgozás

(t)

Feltöltés

(t)

Más, anyagában történő hasznosítás (7)

(t)

Más, anyagában történő hasznosítás összesen (8)

(t)

D. A C. PONTBAN EMLÍTETT ADATOKAT KÍSÉRŐ MINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI JELENTÉS FORMÁTUMA

I. A jelentés célja

II. Általános információk

1. Tagállam:

2. Az adatokat és a leírást benyújtó szervezet:

3. Kapcsolattartó:

4. Tárgyév:

5. Benyújtás napja/verzió:

III. Információk az építési és bontási hulladékról

1. Hogyan kerülnek meghatározásra a keletkező építési és bontási hulladék mennyiségei? Hogyan kapcsolódnak ezek a mennyiségek a 2150/2002/EK rendelet alapján jelentett adatokhoz?

2. Hogyan kerülnek összegyűjtésre az újrahasználatra való előkészítésre, az újrafeldolgozásra, a feltöltésre és az egyéb hasznosításra vonatkozó adatok?

Kérjük, írja le a feltöltés 2008/98/EK irányelv 3. cikkének (17a) bekezdésében szereplő meghatározásának alkalmazását az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos jelentéstétellel összefüggésben, valamint a C. részben szereplő táblázatban az „egyéb hasznosítás” kategóriában jelentett különböző hulladékkezelési műveleteket és azok részarányát (%).

3. Az adatok az előzetes kezelést végző létesítményekbe belépő anyagokon alapulnak? Igen/Nem

Ha igen, kérjük, tüntess fel az előzetes kezelés hatékonyságát:

4. Az adatok a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő anyagokon alapulnak? Igen/Nem

5. Kérjük, ismertesse az adatvalidálási folyamatot:

6. Sor került-e hulladék

a)	másik tagállamba való továbbítására? Igen/Nem

b)	kezelés céljából az Unióból való kivitelére? Igen/Nem

Ha igen, hogyan történt az érintett továbbított vagy kivitt mennyiségekre vonatkozóan az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott hulladékok részarányának megállapítása, valamint felügyelete/validálása?

(1) A 2011/753/EU határozat alapján kiválasztott számítási módszer: ide kell beilleszteni a szóban forgó határozat I. melléklete második oszlopának megfelelő, választott számítási módszer számát (1–4).

(2) A háztartásokból származó hulladék vagy a háztartásokból származó és az egyébforrásból származó hasonló hulladék a választott számítási módszer szerint.

(3) Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott, háztartásokból származó hulladék vagy háztartásokból származó és egyéb forrásból származó hasonló hulladék a választott számítási módszer szerint.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról (HL L 332., 2002.12.9., 1. o.).

(5) A hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozattal (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.) meghatározott hulladékkódok jegyzéke szerint.

(6) A 2011/753/EU határozat II. melléklete alapján választott számítási módszer.

(7) Idetartozik az anyagában történő hasznosítás, kivéve az újrahasználatra való előkészítést, az újrafeldolgozást és a feltöltést.

(8) Ez az újrahasználatra való előkészítésre, az újrafeldolgozásra, a feltöltésre és az anyagában történő hasznosításra vonatkozóan bejelentett mennyiségek összegének felel meg.

V. MELLÉKLET

ADATOK A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TELEPÜLÉSI HULLADÉKRÓL

A. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA

Települési hulladék	Hulladékkeletkezés (1) (t)	Elkülönített gyűjtés (t)	Újrahasználatra való előkészítés (t)	Újrafeldolgozás (t)	Energetikai hasznosítás (2) (t)	Egyéb hasznosítás (3) (t)
Összesen
Fémek
A települési hulladék égetését követően elkülönített fémek (4)
Üveg
Műanyag
Papír és karton
Biohulladék
A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott biohulladék (5)
Fa
Textíliák
Elektromos és elektronikai berendezés
Elemek/akkumulátorok
Lomhulladék (6)
Vegyes hulladék
Egyéb
Sötétszürkével árnyékolt mezők: nincs jelentéstétel. Világosszürkével árnyékolt mezők: A jelentéstétel önkéntes, kivéve a települési hulladék égetése után elkülönített és újrafeldolgozott fémekre és a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladékra vonatkozóan abban az esetben, ha a tagállam az említett hulladékáramokat figyelembe veszi az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek kiszámításához.

B. AZ A. PONTBAN EMLÍTETT ADATOKAT KÍSÉRŐ MINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI JELENTÉS FORMÁTUMA

I. A jelentés céljai

A minőség-ellenőrzési jelentés az alábbi célokat szolgálja:

1.	annak ellenőrzése, hogy a települési hulladék fogalmának alkalmazása az egyes tagállamokban mennyire kimerítő;

2.	az adatgyűjtési eljárások minőségének, ezen belül a közigazgatási adatok köre és forrásai hitelesítésének, valamint a felmérésen alapuló megközelítések statisztikai megbízhatóságának értékelése;

3.	a referenciaévek tekintetében jelentett adatok jelentős változásainak megértése, ezen adatok pontosságába vetett bizalom garantálása;

4.	a települési hulladék égetéséből származó fémmennyiség mérésére vonatkozó szabályok és közös módszertanok alkalmazásának biztosítása; valamint

5.	az újrafeldolgozási célértékek számítására vonatkozó szabályokban meghatározott konkrét követelményeknek való megfelelés ellenőrzése.

II. Általános információk

1. Tagállam:

2. Az adatokat és a leírást benyújtó szervezet:

3. Kapcsolattartó:

4. Tárgyév:

5. Benyújtás napja/verzió:

6. A tagállam által közzétett adatokra mutató link (nem kötelező):

III. Információk a települési hulladékról

1. Az adatgyűjtésben közreműködő felek ismertetése

Az intézmény neve	Fő feladatainak ismertetése

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

2. Fel kell-e használni az A. részben jelentett települési hulladékra vonatkozó adatokat a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célértéknek való megfelelés igazolásához? (Igen/Nem)

3. Az alkalmazott módszerek leírása

3.1. Települési hulladék keletkezése

3.1.1. A keletkező települési hulladék meghatározására szolgáló módszerek (jelölje be X-szel vagy nevezze meg az utolsó oszlopban)

Települési hulladék összetevője	Adminisztratív adatok alapján	Felmérések alapján	Elektronikus nyilvántartások alapján	A hulladékgazdálkodók adatai alapján	A települési önkormányzatok adatai alapján	Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekből származó adatok alapján	Egyéb (fejtse ki)
Összesen
Fémek
Üveg
Műanyag
Papír és karton
Biohulladék
Fa
Textíliák
Elektromos és elektronikai berendezés
Elemek/akkumulátorok
Lomhulladék
Vegyes hulladék
Egyéb (fejtse ki)

3.1.2. A települési hulladék fogalommeghatározásának a nemzeti adatgyűjtési rendszerekben való gyakorlati átültetéséhez használt módszertan leírása, többek között a települési hulladék nem háztartási frakcióra vonatkozó adatgyűjtéshez használt módszertan

3.1.3. Statisztikai kódok, a hulladékkódok használata és a keletkező települési hulladékra vonatkozó adatok ellenőrzése

Települési hulladék összetevője	Hulladékkódok (7)	Felhasznált más osztályozás	Ellenőrzési eljárás
Települési hulladék összetevője	Hulladékkódok (7)	Felhasznált más osztályozás	Keresztellenőrzés (igen/nem)	Az idősorok ellenőrzése (igen/nem)	Audit (igen/nem)	Az ellenőrzési eljárás ismertetése
Fémek	20 01 40 , 15 01 04 , 15 01 11 *
Üveg	20 01 02 , 15 01 07
Műanyag	20 01 39 , 15 01 02
Papír és karton	20 01 01 , 15 01 01
Biohulladék	20 01 08 , 20 01 25 , 20 02 01
Fa	20 01 37 *, 20 01 38 , 15 01 03
Textíliák	20 01 10 , 20 01 11 , 15 01 09
Elektromos és elektronikai berendezés	20 01 21 , 20 01 23 , 20 01 35 *, 20 01 36
Elemek/akkumulátorok	20 01 33 *, 20 01 34
Lomhulladék	20 03 07
Vegyes hulladék	20 03 01 , 15 01 06
Egyéb (fejtse ki)	20 01 13 , 20 01 14 , 20 01 15 , 20 01 17 , 20 01 19 , 20 01 26 , 20 01 27 , 20 01 28 , 20 01 29 , 20 01 30 , 20 01 31 , 20 01 32 , 20 01 41 , 20 01 99 , 20 02 03 , 20 03 02 , 20 03 03 , 20 03 99 , 15 01 05 , 15 01 10

3.1.4. A keletkezett vegyes települési hulladék összetételének anyagonkénti becsléséhez használt módszerek

3.1.5. A háztartásokban keletkezett hulladék becsült részaránya (%-ban) a települési hulladékon belül, valamint a becsült összeg kiszámításának módja

3.1.6. A háztartási hulladékhoz jellegében és összetételében nem hasonló hulladék kizárására irányuló megközelítések, különösen a következők tekintetében:

—	kereskedelmi és ipari forrásból származó olyan csomagolási hulladék, valamint olyan elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, amelyek nem hasonlók a háztartásokban keletkező hulladékhoz, valamint

—	a háztartásokban keletkezett azon hulladék típusai, amelyek nem képezik a települési hulladék részét, például az építési és bontási hulladék.

3.1.7. A keletkezett települési hulladékra vonatkozóan a háztartásonként keletkezett hulladék mennyiségével (például a háztartások adatgyűjtési rendszerek általi hiányos lefedettsége miatti) és a hasonló hulladék mennyiségével (például a hasonló hulladék adatgyűjtési rendszerek általi hiányos lefedettsége miatti) összefüggő adatbeli hiányosságok pótlásárára alkalmazott becslések magyarázata

3.1.8. Eltérések az előző években bejelentett adatokhoz képest

A települési hulladékra vonatkozóan a tárgyévre alkalmazott adatgyűjtési megközelítésben az előző tárgyévekre vonatkozóan alkalmazott megközelítéssel összefüggésben bekövetkezett jelentős módszertani változások magyarázata (különösen az utólagos vizsgálatok, ezek jellege, és annak feltüntetése, ha egy adott évtől új módszert alkalmaztak).

Az előző tárgyévre vonatkozóan benyújtott adatokhoz (tonna) képest 10 %-nál nagyobb eltérést mutató települési hulladék összetevői esetében a különbség magyarázata.

Települési hulladék összetevője	Eltérés (%)	Az eltérés fő oka

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

3.2. Települési hulladékgazdálkodás

3.2.1. A kezelési műveletek besorolása

A kezelési műveletek besorolásának magyarázata (amennyiben egységes osztályozási rendszert alkalmaznak, például a 2008/98/EK irányelv I. és II. mellékletében előírt ártalmatlanítási, illetve hasznosítási kódokat használják, meg kell adni annak nevét vagy az alkalmazott kategóriák leírását).

3.2.2. A kezelt települési hulladék mennyiségének meghatározására szolgáló módszerek leírása (jelölje be X-szel)

Adatgyűjtési módszerek/Települési hulladék típusa	Adminisztratív adatok alapján	Felmérések alapján	Elektronikus nyilvántartások alapján	A hulladékgazdálkodók adatai alapján	A települési önkormányzatok adatai alapján	Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekből származó adatok alapján	Egyéb (fejtse ki)
Összesen
Fémek
Üveg
Műanyag
Papír és karton
Biohulladék
Fa
Textíliák
Elektromos és elektronikai berendezés
Elemek/akkumulátorok
Lomhulladék
Vegyes hulladék
Egyéb (fejtse ki)

További információ a módszertanról, az alkalmazott módszerek kombinációjáról

3.2.3. Újrahasználatra való előkészítés

Annak leírása, hogyan kerültek kiszámításra az újrahasználatra való előkészítésre vonatkozóan jelentett mennyiségek.

3.2.4. Az alkalmazott újrafeldolgozási mérési pontok leírása, például a számítási pontnál vagy a válogatási művelet kilépési pontján, adott esetben a nem célzott anyagok levonásával, a hulladékstátusz megszűnésének kritériumai stb., kitérve a regionális vagy helyi eltérésekre, valamint adott esetben a háztartásokra és a hasonló hulladékra vonatkozóan

A települési hulladék összetevője	A használt mérési pontok leírása
Fémek
Kazánhamuból származó fémek
Üveg
Műanyag
Papír és karton
Biohulladék
Fa
Textíliák
Elektromos és elektronikai berendezés
Elemek/akkumulátorok
Lomhulladék
Egyéb

Adott esetben a mérési pont és a számítási pont között eltávolított nem célzott anyagok mennyiségének kiszámítására használt módszer részletes ismertetése.

3.2.5. A több anyagból álló hulladékokban található újrafeldolgozott anyagok mennyiségének anyagonkénti meghatározására használt módszertan ismertetése

3.2.6. Átlagos veszteségráták alkalmazása

Azon válogatott hulladékok ismertetése, amelyek esetében alkalmaznak átlagos veszteségrátát, a különböző veszteségrátákat alkalmazó válogatóüzem-típusok leírása, az ilyen pontokon figyelembe vett átlagos veszteségráták kiszámításakor alkalmazott módszertani megközelítés, az esetleg használt felmérések statisztikai pontossága, az esetleges műszaki előírások jellege

A válogatott hulladék anyaga és a válogatóüzem típusa	Az alkalmazott átlagos veszteségráta (%)	Megnevezés

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

3.2.7. A hulladék települési és nem települési forrásokból való eredetének megállapítása a mérési ponton

A nem települési hulladék kizárására használt módszertan leírása (a hasonló típusú létesítmények összesített adatainak használata elfogadható).

Hulladékanyag/hulladékkódok	A létesítmény típusa	A települési hulladék részaránya (%)	Az arány kiszámításához alkalmazott módszertan ismertetése

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

3.2.8. A hulladék különböző tagállamokból való eredetének megállapítása a mérési ponton

A másik tagállamból vagy harmadik országból származó hulladék kizárására használt módszertan leírása (a hasonló típusú létesítmények összesített adatainak használata elfogadható).

Hulladékanyag/hulladékkódok	A létesítmény típusa	A tagállamból származó hulladék aránya (%)	Az arány kiszámításához alkalmazott módszertan ismertetése

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

3.2.9. A keletkezés helyén nem elkülönítetten gyűjtött, illetve nem elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék újrafeldolgozása (2026-ig releváns)

Információ az olyan intézkedésekről, amelyek célja a 2008/98/EK irányelv 11a. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében a keletkezés helyén nem elkülönítetten gyűjtött, illetve nem elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék tekintetében meghatározott feltételek teljesülésének biztosítása.

3.2.10. A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék

Az alkalmazott módszertan általános leírása, beleértve a közvetlen és közvetett mérések, valamint a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék mérése céljából egyszerűsített módszertan alkalmazását.

Az aktív újrafeldolgozó egységek vagy a keletkezés helyén elkülönítetten gyűjtött települési biohulladék újrafeldolgozásában érintett személyek számának nyilvántartások vagy felmérések útján történő meghatározásához, valamint annak biztosításához alkalmazott módszerek leírása, hogy az aktív újrafeldolgozó egységek számába csak a hulladéktermelők által használt újrafeldolgozó egységek kerültek beszámításba.

A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék mennyiségeinek meghatározására szolgáló módszerek leírása a II. mellékletben található képletek szerint.

A felmérések részletes leírása, beleértve azok gyakoriságát, a részmintákat, a megbízhatósági szinteket és a konfidencia-intervallumokat.

Az annak biztosítására szolgáló intézkedések leírása, hogy a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék bejelentett mennyiségei esetében ne forduljon elő túlbecslés (beleértve a vízveszteséggel kapcsolatos együttható alkalmazását).

Az annak biztosítására szolgáló intézkedések leírása, hogy a keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladék kezelése megfelelő módon történjen, valamint hogy az újrafeldolgozott hulladék felhasználásra kerül és ez a felhasználás mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös.

3.2.11. A települési hulladék égetését követően elkülönített újrafeldolgozott fémek mennyiségének kiszámítása

Az égetési kazánhamuból kiválasztott fémek mennyiségének kiszámítására szolgáló adatok összegyűjtési módszerének részletes leírása

Az égetési kazánhamuból kivont fémkoncentrátum teljes mennyiségének méréséhez alkalmazott megközelítés leírása.

A fémkoncentrátum teljes mennyiségén belüli átlagos fémtartalom becsléséhez használt módszer leírása, kitérve az esetleg elvégzett felmérések megbízhatóságára.

Az égetőműbe kerülő hulladékon belül a települési hulladék részarányának becsléséhez használt módszer leírása, kitérve az esetleg elvégzett felmérések megbízhatóságára.

3.2.12. Egyéb hulladékhasznosítás

Az A. részben található táblázat „egyéb hasznosítás” kategóriájában különböző bejelentett kezelési műveletek leírása, és azok részaránya (%).

3.2.13. Tájékoztatás a hulladék ideiglenes tárolásának jelentőségéről az adott évben kezelt hulladékhoz képest, becslések az előző év(ek)ben ideiglenesen tárolt, majd a tárgyévben újrafeldolgozott, valamint a tárgyévben ideiglenes tárolása kerülő hulladék mennyiségéről

3.2.14. Eltérések az előző tárgyévekre vonatkozóan bejelentett adatokhoz képest

A tárgyévre alkalmazott számítási módszerben az előző tárgyévekre vonatkozóan alkalmazott módszerrel összefüggésben bekövetkezett jelentős módszertani változások (különösen az utólagos vizsgálatok, ezek jellege, és annak feltüntetése, ha egy adott évtől új módszert alkalmaztak).

Az előző tárgyévre vonatkozóan benyújtott adatokhoz (tonna) képest 10 %-nál nagyobb eltérést mutató újrafeldolgozott települési hulladék összetevői esetében a különbség magyarázata (mely hulladékáramoknál, ágazatoknál vagy becsléseknél jelentkezett az eltérés, milyen okok állhatnak a hátterében)

Települési hulladék összetevője	Eltérés (%)	Az eltérés fő oka

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

3.2.15. A települési hulladék újrafeldolgozására vonatkozó adatok ellenőrzése

A települési hulladék összetevője	Ellenőrzési eljárás
A települési hulladék összetevője	Keresztellenőrzés (igen/nem)	Az idősorok ellenőrzése (igen/nem)	Audit (igen/nem)	Az ellenőrzési eljárás ismertetése
Fémek
Kazánhamuból származó fémek
Üveg
Műanyag
Papír és karton
Biohulladék
Fa
Textíliák
Elektromos és elektronikai berendezés
Elemek/akkumulátorok
Lomhulladék
Vegyes hulladék
Egyéb

4. Az adatok pontossága

4.1.1. A települési hulladék keletkezésére és kezelésére vonatkozó adatok pontosságát befolyásoló fő tényezők, így többek között mintavételi, lefedettségi, mérési, feldolgozási hibák és válaszadási hiányosságok leírása

4.1.2. A települési hulladék keletkezésére és kezelésére vonatkozó adatok gyűjtésére szolgáló felmérések körének és megbízhatóságának magyarázata

4.1.3. A települési hulladék keletkezésére és kezelésére vonatkozóan végzett statisztikai felmérések

A települési hulladék összetevője	Év	A vizsgált sokaság aránya	Adat (tonna)	Megbízhatósági szint	Hibahatár	A felmérési év óta végrehajtott kiigazítások	Egyéb adatok

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

IV. Titoktartási kötelezettség

A minőség-ellenőrzési jelentés egyes részeinek kérelmezett titokban tartására vonatkozó indoklás.

V. Főbb nemzeti honlapok, referenciadokumentumok és kiadványok

C. A 2008/98/EK IRÁNYELV 11.A CIKKE (3) ÉS (8) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ JELENTÉSTÉTEL FORMÁTUMA

1. A 2008/98/EK irányelv 11a. cikkének (3) és (8) bekezdésében említett, a települési hulladék minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszerének részletes leírása

2. A tagállamon kívül kezelt települési hulladék minőség-ellenőrzése és nyomonkövetése

A települési hulladék összetevője	A végső kezelés a tagállamban történik (igen/nem)	Másik uniós tagállamba továbbítják (igen/nem)	Az EU-n kívülre exportálják (igen/nem)	A települési hulladékra vonatkozó konkrét minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések leírása, különös tekintettel az adatok összegyűjtésére, monitoringjára és ellenőrzésére
Fémek
Kazánhamuból származó fémek
Üveg
Műanyag
Papír és karton
Biohulladék
Fa
Textíliák
Elektromos és elektronikai berendezés
Elemek/akkumulátorok
Lomhulladék
Vegyes hulladék
Egyéb

3. Az annak biztosítására szolgáló intézkedések részletes leírása, hogy az exportőr bizonyítani tudja, hogy a hulladék szállítása megfelel az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) követelményeinek, valamint hogy az Unión kívül végzett hulladékkezelés az alkalmazandó uniós jogszabályokban előírtakkal lényegükben egyenértékű feltételek mellett történt.

(1) A keletkezett hulladék anyagonkénti mennyisége alapulhat az elkülönítetten gyűjtött hulladékra vonatkozó adatokon és a települési hulladék összetételére vonatkozó, rendszeresen frissített felmérésekből származó becsléseken. Ha nem áll rendelkezésre ilyen felmérés, használható a vegyes hulladék kategóriája.

(2) Idetartozik az energetikai hasznosítással történő égetés, valamint a hulladék újrafeldolgozása tüzelőanyagként vagy egyéb energiatermelésre való használatra. Az energetikai hasznosításra kerülő hulladék anyagonkénti tömege alapulhat a települési hulladék összetételére vonatkozó, rendszeresen frissített felmérésekből származó becsléseken. Ha nem áll rendelkezésre ilyen felmérés, használható a vegyes hulladék kategóriája.

(3) Nem tartozik ide az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és az energetikai hasznosítás, de a feltöltés igen.

(4) A települési hulladék égetését követően elkülönített fémeket külön kell bejelenteni, nem a fémekre vonatkozó sorban és nem számítható bele az energetikai hasznosításra kerülő hulladék teljes mennyiségébe.

(5) A keletkezés helyén elkülönített és újrafeldolgozott települési biohulladékot külön kell bejelenteni, nem a biohulladékra vonatkozó sorban.

(6) Idetartoznak az olyan nagy méretű hulladékok, amelyek egyedi gyűjtést és kezelést igényelnek, például a bútorok és a matracok.

(7) A 2000/532/EK határozat által megállapított hulladékkódok.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

VI. MELLÉKLET

ADATOK A 7. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ÁSVÁNYI ÉS SZINTETIKUS KENŐOLAJOKRÓL ÉS IPARI OLAJOKRÓL, VALAMINT HULLADÉKOLAJOKRÓL

A. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA

1. táblázat

Az ásványi és szintetikus kenőolajok és ipari olajok forgalomba hozatalára és a hulladékolajok kezelésére vonatkozó adatszolgáltatás

Forgalomba hozott olajok (5)

(t)

Keletkezett hulladékolaj (6) (szárítóolaj)

(t)

Elkülönítetten gyűjtött (7) hulladékolajok

(t)

Exportált (8) hulladékolajok

(t)

Importált (9) hulladékolajok

(t)

Regenerálás (10)

(t)

Egyéb újrafeldolgozás (11)

(t)

Energetikai hasznosítás (12) (R1)

(t)

Ártalmatlanítás (13)

(t)

Víz is

Szárítóolaj (14)

Víz is

Szárítóolaj (14)

Víz is

Szárítóolaj (14)

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Motor- és sebességváltó-olajok (1)

Ipari olajok (2)

Ipari olajok (csak emulziók) (3)

Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok (4)

Sötétszürkével árnyékolt mezők: nincs jelentéstétel.

(10-13)

A bejelentett mennyiségeknek az elkülönítetten gyűjtött hulladékolajokra kell vonatkozniuk. A szárítóolajra vonatkozó, 6–9. oszlopokban szereplő értékek összegének meg kell egyeznie a szárítóolajra vonatkozó, 3. oszlopokban szereplő értékeknek az exportált és importált hulladékolajokkal kiigazított összegével (3. oszlop – 4. oszlop + 5. oszlop = 6. oszlop + 7. oszlop + 8. oszlop + 9. oszlop).

A hulladékolajok regenerálásának a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének (18) bekezdésében szereplő meghatározása szerint, az energetikai hasznosításra vagy tüzelőanyagként használt regenerált olajok nélkül.

2. táblázat

A hulladékolajok kezelésére vonatkozó adatszolgáltatás

1	2	3	4	5
A hasznosításból származó anyagok típusa	Regenerálás (10) (t)	Egyéb újrafeldolgozás (t)	Az energetikai hasznosítás vagy tüzelőanyagként használandó anyagokká való feldolgozás (beleértve a tüzelőanyagként használt regenerált olajokat) (t)	Ártalmatlanítás (D10) (t)
Regenerált alapolaj – I. csoport (11) (12)
Regenerált alapolaj – II. csoport (13)
Regenerált alapolaj – III. csoport (14),
Regenerált alapolaj – IV. csoport (15)
Újrahasznosított termékek (16) (határozza meg)
Tüzelőanyag-termékek helyszínen kívüli energetikai hasznosításhoz – könnyű tüzelőolaj
Tüzelőanyag-termékek helyszínen kívüli energetikai hasznosításhoz – tüzelőolajpárlat
Tüzelőanyag-termékek helyszínen kívüli energetikai hasznosításhoz – nehéz tüzelőolaj
Tüzelőanyag-termékek helyszínen kívüli energetikai hasznosításhoz – hasznosított tüzelőolaj
Tüzelőanyag-termékek helyszínen kívüli energetikai hasznosításhoz – feldolgozott tüzelőolaj
Helyben történő energetikai hasznosítás (17)
Egyéb (határozza meg és szükség szerint bővítse további sorokkal)
Sötétszürkével árnyékolt mezők: nincs jelentéstétel.

3. táblázat

Az 1. táblázatban felsoroltaktól eltérő, ásványi és szintetikus kenőolajok és ipari olajok forgalomba hozatalára és a hulladékolajok kezelésére vonatkozó adatszolgáltatás

Összegyűjtött (1) hulladékolajok (t)

Exportált (2) Hulladékolajok (t)

Importált (3) hulladékolajok (t)

Ártalmatlanítás (4) (D10) (t)

Regenerálás (t) (5)

Egyéb újrafeldolgozás (6) (t)

Energetikai hasznosítás (t) (7)

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Víz is

Szárítóolaj

Folyamatolajok

Ipari olajok, amelyek nem kenőolajok

Zsírok

Kenőanyag-raffinálásból származó kivonatok

Hajózásban keletkező olajos hulladékok

Világosszürkével árnyékolt mezők: önkéntes jelentéstétel.

(1–7)

A használt kifejezések magyarázatát az 1. táblázat 3–9. oszlopa tartalmazza.

4. táblázat

Referenciaértékek a keletkezett hulladékolaj kiszámításához

	1
	Forgalomba hozott olajfrakció (%)
Motor- és sebességváltó-olajok
Motorolaj	52
Sebességváltó-olajok	76
Ipari olajok
Gépolajok	50
Hidraulikaolajok	75
Turbinaolajok	70
Transzformátorolajok	90
Hőtranszmissziós olajok	90
Kompresszorolajok	50
Alapolajok	50
Emulziókban használt fémmegmunkáló olajok	49

B. AZ A. PONTBAN EMLÍTETT ADATOKAT KÍSÉRŐ MINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI JELENTÉS FORMÁTUMA

I. ltalános információk

1. Tagállam:

2. Az adatokat és a leírást benyújtó szervezet:

3. Kapcsolattartó:

4. Tárgyév:

5. Benyújtás napja/verzió:

6. A tagállam által közzétett adatokra mutató link (nem kötelező):

II. Információk a forgalomba hozott olajokról és a hulladékolajokról

1. Adatgyűjtési módszerek (a megfelelő oszlopot pedig kitölteni)

Adatgyűjtési módszerek/Adatkészlet	Adminisztratív adatok alapján	Felmérések alapján	Elektronikus nyilvántartások alapján	A hulladékgazdálkodók adatai alapján	Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekből származó adatok alapján	Egyéb (fejtse ki)	A módszer részletes ismertetése
Forgalomba hozott olajok
Összegyűjtött hulladékolajok
A hulladékolajok regenerálása
A hulladékolajok más újrahasznosítása
A hulladékolajok energetikai hasznosítása
A hulladékolajok ártalmatlanítása

Adott esetben a hulladékolaj egyes típusainak kezelése vonatkozásában a táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

2. A keletkezett hulladékolaj mennyiségének meghatározására használt módszertan ismertetése

3. A hulladékolaj szárítóolaj-tartalmának meghatározására használt módszertan ismertetése (például a víztartalom kémiai elemzése, szaktudás stb.)

4. A „hulladékolajok más újrahasznosítása” kategóriában jelentett kezelt hulladékolajok leírása a mennyiségek feltüntetésével

5. A tüzelőanyagként használt alapolajok mennyiségének meghatározására használt módszertan ismertetése

6. A tagállamon kívül kezelt hulladékolajra vonatkozó adatok

7. A hulladékolajra vonatkozó konkrét minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések részletes leírása, különös tekintettel a monitoringra és az adatok ellenőrzésére

8. A más tagállamban vagy az Unión kívül kezelt hulladékolajokra vonatkozó adatforrások leírása (például az 1013/2006/EK rendelet vagy a hulladékkezelőtől származó elsődleges adatok) és az érintett adatok minősége

9. A másik tagállamban vagy az Unión kívüli letelepedett hulladékkezelőktől származó adatok összegyűjtésével kapcsolatos nehézségek leírása

10. Az annak biztosítására szolgáló intézkedések leírása, hogy a hulladékolaj unión kívüli exportőre bizonyítani tudja, hogy a hulladék szállítása megfelel az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek, valamint hogy az Unión kívül végzett hulladékkezelés az alkalmazandó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírtakkal lényegükben egyenértékű feltételek mellett történt.

11. Az adatok pontossága

11.1. A hulladékolajok keletkezésére, gyűjtésére és kezelésére vonatkozó adatok minőségét és pontosságát befolyásoló fő tényezők, így többek között mintavételi, lefedettségi, mérési, feldolgozási hibák és válaszadási hiányosságok leírása

11.2. Az ásványi és szintetikus kenőolajokra és ipari olajokra, valamint a hulladékolajokra vonatkozó adatgyűjtés teljessége

Részletes információk arról, hogy az adatforrások hogyan fedik le a forgalomba hozott ásványi és szintetikus kenőolajok és ipari olajok, valamint az összegyűjtött és kezelt hulladékolajok teljes mennyiségeit, valamint becslések segítségével a hozzáadott mennyiségekről, beleértve a becslések meghatározási módját és azt, hogy az érintett adatok szerinti teljes mennyiséghez képest mekkora a részarányuk.

11.3. Eltérések az előző tárgyév adataihoz képest

A tárgyévre alkalmazott számítási módszerben az előző tárgyév(ek)re vonatkozóan alkalmazott módszerrel összefüggésben bekövetkezett jelentős módszertani változások.

Az előző tárgyévre vonatkozóan benyújtott adatokhoz (tonna) képest 10 %-nál nagyobb eltérést mutató kezelt hulladékolaj-kategóriák esetében a különbség magyarázata (mely hulladékolajok van szó, mely ágazatoknál vagy becsléseknél jelentkezett az eltérés, milyen okok állhatnak a hátterében)

Hulladékolaj kategóriája és kezelése	Eltérés (%)	Az eltérés fő oka

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

III. Titoktartási kötelezettség

A jelentés egyes részeinek kérelmezett titokban tartására vonatkozó indoklás.

IV. Főbb nemzeti honlapok, referenciadokumentumok és kiadványok

Ez a jelentés az adatminőséggel, az adatok általi lefedettségével, illetve a végrehajtás olyan más vetületeivel foglalkozik, mint a hulladékolajok gyűjtésével és kezelésével kapcsolatos bevált gyakorlatokról szóló jelentések, valamint az olaj behozatalára, kivitelére és az olajveszteségre vonatkozó jelentések.

(1) Beleértve a motor- és sebességváltó-olajokat (gépjárműipari, légiközlekedési, tengeri, ipari és egyéb ágazatok), de a zsírok és a hajózásban keletkező olajos hulladékok nélkül.

(2) Beleértve a gépolajokat, a hidraulikaolajokat, a turbinaolajokat, a transzformátorolajokat, a hőtranszmissziós olajokat, a kompresszorolajokat, az alapolajokat, de az emulziós zsírok és olajok nélkül.

(3) Beleértve a fémmegmunkáló olajokat; amennyiben a nemzeti szintű jelentéstétel nem tesz különbséget az emulziókban más módon használt ipari olajok között, az ipari olajokra vonatkozóan az „ipari olajok” sorban feltüntetve megadhatók összesített adatok.

(4) Kizárólag a 2000/532/EK határozat 190207 kódja* alá tartozó hulladékolajok.

(5) A valamely tagállamban forgalomba hozott olajok a kivitellel (például személygépkocsik kivitele) járó veszteségek és a behozatallal (személygépkocsik behozatalával) járó nyereségek figyelembevételével.

(6) A hulladékolajok mennyisége a kezeléssel járó és a felhasználás során keletkezett veszteségek figyelembevételével. A keletkezett hulladékolajok mennyiségei kiszámolhatók nemzeti statisztikák alapján vagy a 4. táblázatban felsorolt referenciaértékek segítségével.

(7) Elkülönítetten gyűjtött hulladékolajok. Amennyiben az összegyűjtött hulladékolajok mennyiségi meghatározása a térfogat alapján történik, a megfelelő tömeg 0,9 tonna/m3 átalakítási együttható alkalmazásával történik.

(8) Másik országba exportált hulladékolaj (az1013/2006/EK rendeletben meghatározott hulladékkategóriák figyelembevételével).

(9) Másik országban keletkezett és onnan importált hulladékolaj (az1013/2006/EK rendeletben meghatározott hulladékkategóriák figyelembevételével).

(11) A regenerálástól eltérő újrahasznosítás, például fluxáló olaj.

(12) A hasznosított olajok tüzelőanyagaként való használatát beleértve, a hasznosítás 2008/98/EK irányelv 3. cikkének (15) bekezdésében szereplő meghatározása szerint.

(13) D10 ártalmatlanítási művelet: hulladékégetés szárazföldön a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint.

(14) Hulladékolaj a víztartalom nélkül. A szárítóolaj-tartalom meghatározása a víztartalom mérésével történik. Alternatív lehetőségként az emulzióktól eltérő hulladékolajok esetében a szárítóolaj-tartalom meghatározható 8 %-os víztartalom alapul vételével is. Az ipari olajok emulzióiban található hulladékolajok esetében a szárítóolaj-tartalom meghatározható 90 %-os víztartalom alapul vételével is.

(10) A regenerált olajok mennyisége. A 2. táblázat 2. oszlopában szereplő tételek összegének és az 1. táblázat 6. oszlopában szereplő tételek összegének a hányadosa az olajregenerálás átalakítási hatékonyságának felel meg.

(11) Az I. alapolajcsoport 90 %-nál kevesebb telített szénhidrogént és/vagy több mint 0,03 %-ban tartalmaz ként, viszkozitási indexe pedig legalább 80 és legfeljebb 120.

(12) Amennyiben a nemzeti szintű jelentéstétel nem tesz különbséget az I-IV. csoportok között, a regenerált alapolajokra vonatkozóan az „egyéb” sorban feltüntetve megadhatók összesített adatok.

(13) A II. alapolajcsoport legalább 90 %-ban tartalmaz telített szénhidrogént és legfeljebb 0,03 %-ban ként, viszkozitási indexe pedig legalább 80 és legfeljebb 120.

(14) A III. alapolajcsoport legalább 90 %-ban tartalmaz telített szénhidrogént és legfeljebb 0,03 %-ban ként, viszkozitási indexe pedig legalább 120.

(15) A IV. alapolajcsoportba tartoznak a polialfaolefinek. A nem az I–IV. csoportba tartozó alapolajakat az „Egyéb” sorban kell feltüntetni.

(16) Az 1. táblázat 7. oszlopában feltüntetett, a hulladékolajok más újrahasznosításából származó újrahasznosított termékeket beleértve.

(17) A helyben történő energetikai hasznosítás alatt a hulladékolaj belső energiafogyasztás általi hasznosítása értendő, például egy finomítóban.

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/101

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1005 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. június 19.)

a Nicaraguából származó banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló voltának megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló, 2013. január 15-i 20/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika között létrejött társulási megállapodás (2) (a továbbiakban: megállapodás) banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmust vezetett be, amelynek ideiglenes alkalmazása a közép-amerikai országok tekintetében 2013-ban, konkrétan Nicaragua esetében pedig 2013. augusztus 1-jén vette kezdetét.

(2)

A 20/2013/EU rendelettel bevezetett banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus kimondja, hogy amint az érintett országok valamelyikéből származó (az Európai Unió 2012. január 1-jei Kombinált Nómenklatúrája szerinti 0803 90 10 vámtarifaszámú) friss banán behozatala meghaladja a meghatározott küszöbmennyiséget, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben vagy ideiglenesen felfüggeszti az adott országból származó friss banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételeket, vagy úgy határoz, hogy e felfüggesztés nem helyénvaló.

(3)	A Nicaraguából származó friss banán Unióba irányuló behozatala 2019. március 25-én túllépte a 20/2013/EU rendelet mellékletében meghatározott, 14 500 tonnás behozatali küszöbmennyiséget.

(4)

A Bizottság a 20/2013/EU rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében figyelembe vette az érintett behozatalnak az uniós banánpiac helyzetére gyakorolt hatását annak eldöntéséhez, hogy fel kell-e függeszteni a kedvezményes vámtételeket. A Bizottság megvizsgálta az érintett behozatal uniós árszintre gyakorolt hatását, a más forrásokból származó termékek behozatalának alakulását, valamint a friss banán uniós piacának általános stabilitását.

(5)	A Nicaraguából származó friss banán behozatala a 2019-ra meghatározott behozatali küszöbérték túllépésekor 1,5 %-át tette ki a banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus hatálya alá tartozó, az Unióba irányuló frissbanán-behozatalnak.

(6)

Ugyanakkor az Unióval szintén szabadkereskedelmi megállapodást kötött, jelentős exportáló országokból, nevezetesen Kolumbiából, Ecuadorból és Costa Ricából származó behozatal az említett országokra vonatkozó behozatali küszöbértékek 14,4 %-át, 19,3 %-át, illetve 16,9 %-át érte el. A stabilizációs mechanizmus keretében „kihasználatlan”, megközelítőleg 5 millió tonnára tehető mennyiségek számottevően meghaladják a Nicaraguából 2019. március 25-ig érkezett teljes behozatalt, amelynek mennyisége 15 600 tonna.

(7)

2019 első két hónapját tekintve a Nicaraguából érkező behozatal átlagos importára 572 EUR/tonna volt, amely 16 %-kal alacsonyabb az Unióba máshonnan behozott friss banán átlagos importáránál, amely 648 EUR/tonna volt. 2018-ban a Nicaraguából származó banán átlagos importára 26 %-kal alacsonyabb volt, mint a friss banán Unióba irányuló egyéb behozatalának átlagos ára.

(8)

Ezért annak ellenére, hogy az összes származási helyről érkező banán nagykereskedelmi átlagára 2019 januárjában és februárjában a 2018. januári és februári átlagárnál 8,3 %-kal alacsonyabb volt – vagyis 2019 januárjában és februárjában 944 EUR/tonna, szemben a 2018. januárban és februárban regisztrált 1 029 EUR/tonnás átlagárral –, az Unióban termelt banán nagykereskedelmi átlagára 2019 első két hónapjában 1 086 EUR/ tonna volt, így 7,7 %-kal meghaladta a 2018 azonos időszakában regisztrált 1 008 EUR/tonnás átlagárat.

(9)

Mivel a Nicaraguából származó banán behozatala csekély, nem volt hatással az uniós banánpiaci árra. Ezért nincsen sem arra utaló jel, hogy a Nicaraguából származó friss banán éves küszöbmennyiségen felüli behozatala zavarta volna az uniós banánpiac stabilitását, sem arra, hogy e behozatal jelentős hatást gyakorolt volna az uniós termelőkre.

(10)	Emellett arra sem utal semmi, hogy 2019 márciusában a súlyos rosszabbodás veszélye fenyegette volna az uniós piacot, vagy hogy az Unió legkülső régióinak gazdasági helyzete súlyosan rosszabbodott volna.

(11)	Ezért a Nicaraguából származó banán behozatalára vonatkozó kedvezményes vámtételek felfüggesztése e szakaszban nem tűnik helyénvalónak.

(12)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2018-as évben a Nicaraguából származó behozatal április 10-én lépte túl a küszöbértéket, és hogy a behozatal az év végére 81 000 tonnás szintet ért el. További elemzései alapján a Bizottság mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy sem ez a behozatal, sem pedig a stabilizációs mechanizmus hatálya alá tartozó országokból származó többi behozatal nem okozott zavart az uniós piacon.

(13)

Tekintettel arra, hogy a Nicaraguából érkező behozatal már márciusban meghaladta az éves küszöbmennyiséget, a Bizottság folytatja e tekintetben végzett nyomonkövetési tevékenységét, és adott esetben intézkedéseket hozhat, annak ellenére, hogy a Nicaraguából az Unióba irányuló behozatal teljes mennyisége csekély.

(14)	A 20/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdése értelmében ennek a határozatnak sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Nicaraguából származó és az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájában a 0803 90 10 vámtarifaszám alá besorolt friss banán behozatalára vonatkozó kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 17., 2013.1.19., 13. o.

(2) HL L 346., 2012.12.15., 3. o.

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/103

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1006 HATÁROZATA

(2019. június 7.)

a központi értéktárak TARGET2-Securities szolgáltatásokhoz való csatlakozásának jogosultsági feltételei végrehajtására szolgáló részletes szabályok és eljárások megállapításáról szóló EKB/2011/20 határozat módosításáról (EKB/2019/15)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 12.1. cikkére, valamint 17., 18. és 22. cikkére,

tekintettel a TARGET2-Securitiesről szóló, 2012. július 18-i EKB/2012/13 iránymutatásra (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjára és 15. cikkére,

mivel:

(1)

Az EKB/2011/20 határozat (2) létrehozza a központi értéktárak TARGET2-Securities szolgáltatásokhoz való hozzáférése iránti kérelmére irányadó eljárást, amely magában foglalja azt a követelményt, hogy a központi értéktár az illetékes hatóságoktól kedvező értékelést kapjon a Központi Bankok Európai Rendszere/az európai értékpapírpiaci szabályozók bizottsága értékpapír-elszámolási rendszereknek szóló ajánlásai alapján. A Központi Bankok Európai Rendszere/az európai értékpapírpiaci szabályozók bizottsága értékpapír-elszámolási rendszereknek szóló ajánlásait felváltották a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek (3), vagy az ezen elveket végrehajtó követelmények, az Európai Gazdasági Térségben például ezeket a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hajtja végre.

(2)

2019. január 25-én az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa elfogadta az (EU) 2019/166 határozatot (EKB/2019/3) (5), amely jelenlegi alakzatában létrehozta a Piaci Infrastruktúra Testületet (Market Infrastructure Board, MIB). A MIB üléseire korábban különböző speciális alakzatokban került sor és a T2-Tanács ilyen speciális alakzatként működött.

(3)	Bizonyos változtatásokra került sor a központi értéktárak TARGET2-Securities szolgáltatásokhoz való csatlakozásának jogosultsági feltételei végrehajtására szolgáló részletes szabályok és eljárások, különösen a CSD-kre vonatkozó 2. csatlakozási feltétel tekintetében.

(4)	Ezért az EKB/2011/20 határozatot megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2011/20 határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(4) »a CSD-kre vonatkozó 2. csatlakozási feltétel«: az EKB/2012/13 iránymutatás (*1) 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feltétel, azaz a CSD-k akkor jogosultak a T2S-hez való csatlakozásra, ha azok az illetékes hatóságoktól kedvező értékelést kapnak i. a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) alapján az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely országában található CSD esetében, vagy ii. a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek (*3) vagy az ezen elveket végrehajtó jogi keret alapján nem EGT-országban található CSD esetében;

(*1) Az EKB/2012/13 iránymutatása (2012. július 18.) a TARGET2-Securitiesről (HL L 215., 2012.8.11., 19. o.)."

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)."

(*3) A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó CPMI-IOSCO elvek (Principles for financial market infrastructures) (2012. április).”"

Az 1. cikk 11. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(11) »Piaci Infrastruktúra Testület« (Market Infrastructure Board) vagy »MIB«: az (EU) 2019/166 európai központi banki határozattal (EKB/2019/3) (*4) létrehozott eurorendszerbeli irányító testület;

(*4) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/166 határozata (2019. január 25.) a Piaci Infrastruktúra Testületről és a TARGET2-Securities Tanács (TARGET2-Securities Board) létrehozásáról szóló EKB/2012/6 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2019/3) (HL L 32., 2019.2.4., 14. o.).”"

A 1. cikk 12. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„12. »értékpapírokkal és fedezettel kapcsolatos piaci infrastruktúrák tanácsadó csoport« (Advisory Group on Market Infrastructures for Securities and Collateral) vagy »AMI SeCo«: jelentése megegyezik az EKB/2012/13 iránymutatás 2. cikkének 25. pontjában szereplő fogalommeghatározással;”;

4.	A 3. cikk (1) bekezdésében az „értékelési jelentés” kifejezés helyébe az „önértékelő jelentés” kifejezés lép.

5.	A 3. cikk (2) bekezdésében az „értékelő jelentés” kifejezés helyébe az „önértékelő jelentés” kifejezés lép.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltételnek való folyamatos megfelelés

(1) A T2S-szolgáltatásokhoz csatlakozó CSD-nek a T2S-re való migrációját követően folyamatosan meg kell felelnie a CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltételnek, és:

a)	biztosítania kell – különösen a minden évben elvégzett és a vonatkozó dokumentumokkal alátámasztott, megbízható önértékelés révén –, hogy a továbbiakban is megfeleljen a CSD-kre vonatkozó 1., 3., 4. és 5. csatlakozási feltételnek;

haladéktalanul továbbítania kell a MIB-hez az érintett illetékes hatóságok értékelésének legfrissebb eredményét a 909/2014/EU rendelet, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó jogi keret alapján. Ha a fenti értékelés eredménye nem elérhető, a CSD-nek öntanúsítást kell benyújtania a vonatkozó dokumentumok alapján;

a CSD rendszerének minden jelentős változása esetében kérnie kell az érintett illetékes hatóságoktól a 909/2014/EU rendeletnek, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó jogi keretnek való megfelelésének újbóli értékelését;

d)	indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a MIB-et, amennyiben az érintett illetékes hatóság értékelése vagy az önértékelés a CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltétel bármelyikének való meg nem felelést állapította meg;

e)	a MIB kérésére értékelő jelentést kell adnia annak igazolásáról, hogy a CSD továbbra is megfelel a CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltételnek.

(2) A MIB saját értékelést végezhet és figyelemmel kíséri a CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltételnek való megfelelést vagy információkat kér be a CSD-től. Amennyiben a MIB úgy dönt, hogy a CSD nem felel meg a CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltétel egyikének, megindítja a CSD-kkel az EKB/2012/13 iránymutatás 16. cikke szerint kötött szerződésben megállapított eljárást.”

7.	A 3. és a 4. cikkben, valamint a mellékletben a „T2S-Programtanács”-ra való hivatkozások helyébe a „MIB”-re való hivatkozás lép.

8.	A 4. cikkben a „T2S tanácsadó csoport”-ra való hivatkozások helyébe az „AMI SeCo”-ra való hivatkozás lép.

9.	A melléklet ezen határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti rendelkezés

A CSD-kre vonatkozó 2. csatlakozási feltételnek való folyamatos megfelelés tekintetében az érintett illetékes hatóságok Központi Bankok Európai Rendszere/európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága értékpapír-elszámolási rendszereknek szóló ajánlásai alapján végzett értékelésének eredménye érvényes marad addig, amíg az érintett központi értéktárat az érintett illetékes hatóságok értékelik a 909/2014/EU rendelet, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket átültető jogi keret alapján.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. június 7-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 215., 2012.8.11., 19. o.

(2) Az EKB/2011/20 határozata (2011. november 16.) a központi értéktárak TARGET2-Securities szolgáltatásokhoz való csatlakozásának jogosultsági feltételei végrehajtására szolgáló részletes szabályok és eljárások megállapításáról (HL L 319., 2011.12.2., 117. o.).

(3) A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó CPMI-IOSCO elvek (Principles for financial market infrastructures) (2012. április).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/166 határozata (2019. január 25.) a Piaci Infrastruktúra Testületről és a TARGET2-Securities Tanács (TARGET2-Securities Board) létrehozásáról szóló EKB/2012/6 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2019/3)(HL L 32., 2019.2.4., 14. o.).

MELLÉKLET

Az EKB/2011/20 határozat melléklete a következőképpen módosul:

A II. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„II. Végrehajtási részletszabályok a CSD-kre vonatkozó 2. csatlakozási feltétel tekintetében

Az e feltétel szerinti értékeléssel összefüggésben a CSD a következő dokumentációt bocsátja rendelkezésre:

EGT-országban található CSD esetében értékelésének eredménye vagy engedélyezésének igazolása az érintett illetékes hatóság által a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) alapján (amelyik frissebb); ha nem áll rendelkezésre a rendeletnek való megfelelés igazolása, a CSD-nek az értékeléssel és/vagy engedélyezéssel összhangban álló öntanúsítást kell benyújtania; vagy

nem EGT-országban található CSD esetében értékelésének eredménye vagy engedélyezésének igazolása (amelyik frissebb) az érintett illetékes hatóság által a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek (*2) vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket átültető jogi keret alapján. Ha nem áll rendelkezésre a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó jogi keretnek való megfelelés igazolása, a CSD-nek az értékeléssel és/vagy engedélyezéssel összhangban álló öntanúsítást kell benyújtania.

Amennyiben az érintett illetékes hatóság hiányosságokat azonosít a CSD 909/2014/EU rendeletnek, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó jogi keretnek való megfelelése tekintetében, az érintett CSD-nek tájékoztatnia kell a MIB-et a vonatkozó részletekről és magyarázatot és bizonyítékot kell nyújtania e hiányosságok tekintetében. A CSD-nek a MIB rendelkezésére kell továbbá bocsátania az érintett illetékes hatóságok értékelésben szereplő következtetéseit.

A CSD 909/2014/EU rendeletnek, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó jogi keretnek való megfelelése tekintetében az érintett illetékes hatóságok által azonosított hiányosságok a Kormányzótanács értékelésében nem veszélyeztethetik a T2S-szolgáltatások biztonságos és hatékony nyújtását.

A fenti információ a T2S-szolgáltatásokhoz való hozzáférés iránti kérelemre és a CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltételnek való folyamatos megfelelésre irányadó eljárás szerint kerülnek feldolgozásra.

A CSD teljesíti a CSD-kre vonatkozó e csatlakozási feltételt, amennyiben:

a)	az EGT valamely országában található CSD-t a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyezik vagy az illetékes hatóságoktól kedvező értékelést kap a legfrissebb értékelésben a 909/2014/EU rendelet alapján; vagy

b)	a nem EGT-országban található CSD az illetékes hatóságoktól kedvező értékelést kap a legfrissebb értékelésben a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó jogi keret alapján.

Amennyiben a CSD-t a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvektől vagy a 909/2014/EU rendelettől eltérő jogi keret alapján engedélyezték/értékelték, a CSD-nek a MIB és a Kormányzótanács számára meggyőző bizonyítékot kell nyújtania arról, hogy a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvekhez vagy a 909/2014/EU rendelethez hasonló szintű és jellegű jogi keret alapján értékelték.

Amennyiben az érintett illetékes hatóságok értékelése bizalmas információkat tartalmaz, a CSD-nek általános összefoglalót vagy értékelő következtetést kell adnia megfelelésének igazolása céljából.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)."

(*2) A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó CPMI-IOSCO elvek (Principles for financial market infrastructures) (2012. április).”"

2.	A szöveg az alábbi VI. szakasszal egészül ki: „VI. Általános rendelkezések Amennyiben a T2S-szolgáltatásokhoz csatlakozott CSD többé nem felel meg a CSD-kre vonatkozó öt csatlakozási feltétel egyikének, a MIB megindítja a CSD-vel kötött szerződésben előírt eljárást.”.

(*2) A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó CPMI-IOSCO elvek (Principles for financial market infrastructures) (2012. április).””

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/108

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1007 IRÁNYMUTATÁSA

(2019. június 7.)

a TARGET2-Securitiesről szóló EKB/2012/13 iránymutatás módosításáról (EKB/2019/16)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 12.1. cikkére, valamint 17., 18. és 22. cikkére,

mivel:

(1)

2019. január 25-én az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa elfogadta az (EU) 2019/166 európai központi banki határozatot (EKB/2019/3) (1), amely jelenlegi alakzatában létrehozta a Piaci Infrastruktúra Testületet (Market Infrastructure Board, MIB). A MIB üléseire korábban különböző speciális alakzatokban került sor, és az eredetileg az – (EU) 2019/166 határozattal (EKB/2019/3) hatályon kívül helyezett – EKB/2012/6 határozattal (2) létrehozott TARGET2-Securities Tanács ilyen speciális alakzatként működött. Felülvizsgált alakzatában a MIB a Kormányzótanácsot annak biztosításában támogató irányító testület, hogy fenntartsák és továbbfejlesszék az eurorendszerbeli infrastruktúra szolgáltatásokat, valamint hogy az eurorendszerbeli infrastruktúra szolgáltatásokat érintő projekteket a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Szerződésben rögzített célkitűzéseivel, a KBER üzleti igényeivel, a technológiai fejlődéssel, az eurorendszerbeli infrastruktúra szolgáltatásokra és projektekre alkalmazandó jogi kerettel, valamint a vonatkozó szabályozói és felvigyázói követelményekkel összhangban kezeljék, tiszteletben tartva az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának (3) 9. cikke alapján a Kormányzótanács által létrehozott KBER-bizottság feladatmeghatározását.

(2)

Az EKB/2012/13 iránymutatás (4) 15. cikkének (1) bekezdése meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek a központi értéktáraknak meg kell felelniük ahhoz, hogy igénybe vehessék a TARGET2-Securities szolgáltatásokat, és ezek egyike azt írja elő, hogy a központi értéktár az illetékes hatóságoktól kedvező értékelést kapjon a Központi Bankok Európai Rendszere/az európai értékpapírpiaci szabályozók bizottsága értékpapír-elszámolási rendszereknek szóló ajánlásai alapján. A Központi Bankok Európai Rendszere/európai értékpapírpiaci szabályozók bizottsága értékpapír-elszámolási rendszereknek szóló ajánlásait felváltották a 2012. áprilisi, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság (CPMI) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek (Principles for financial market infrastructures), vagy az ezen elveket végrehajtó követelmények, az Európai Gazdasági Térségben például ezeket a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hajtja végre.

(3)	Ezért az EKB/2012/13 iránymutatást ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2012/13 iránymutatás a következőképpen módosul:

1.	A cikkekben a „T2S-Tanács”-ra való hivatkozások helyébe a „MIB”-re való hivatkozás lép.

2.	A 2. cikk 18. pontját el kell hagyni;

A 2. cikk 26. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(26) »Piaci Infrastruktúra Testület« (Market Infrastructure Board) vagy »MIB«: az (EU) 2019/166 európai központi banki határozattal (EKB/2019/3) (*1) létrehozott eurorendszerbeli irányító testület;

(*1) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/166 határozata (2019. január 25.) a Piaci Infrastruktúra Testületről és a TARGET2-Securities Tanács (TARGET2-Securities Board) létrehozásáról szóló EKB/2012/6 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2019/3) (HL L 32., 2019.2.4., 14. o.).”"

4.	Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk A Piaci Infrastruktúra Testület A MIB összetételét és megbízását az (EU) 2019/166 határozat (EKB/2019/3) határozza meg. A MIB felelős az (EU) 2019/166 határozat (EKB/2019/3) szerint rá ruházott feladatokért.”

A 15. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az illetékes hatóságoktól kedvező értékelést kapnak i. a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) alapján EGT országbeli CSD esetében, vagy ii. a 2012. áprilisi, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kibocsátott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek vagy az ezen elveket végrehajtó jogi keret alapján nem EGT országbeli CSD esetében;

2. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. június 7-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/166 határozata (2019. január 25.) a Piaci Infrastruktúra Testületről és a TARGET2-Securities Tanács (TARGET2-Securities Board) létrehozásáról szóló EKB/2012/6 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2019/3) (HL L 32., 2019.2.4., 14. o.).

(2) Az EKB/2012/6 határozata (2012. március 29.) a TARGET2-Securities Tanács (TARGET2-Securities Board) létrehozásáról és az EKB/2009/6 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2012.5.1., 13. o.).

(3) Lásd: az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(4) Az EKB/2012/13 iránymutatása (2012. július 18.) a TARGET2-Securitiesről (HL L 215., 2012.8.11., 19. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

20.6.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/110

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 4/19/COL sz. HATÁROZATA

(2019. február 6.)

az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak száznegyedik módosításáról [2019/1008]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: a Hatóság),

tekintettel:

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás), különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

az EFTA-tagállamok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás), különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

A felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek,

A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság közleményeket vagy iránymutatásokat ad ki az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben ezen megállapodás vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra vonatkozó fejezete (1)2018. december 31-én hatályát vesztette.

Az említett fejezet megfelel az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) által a tagállamokhoz címzett, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló közleménynek (2), amely 2018. december 31-én szintén hatályát vesztette volna.

2018. december 19-én a Bizottság közzétette a tagállamokhoz címzett közleményét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló közlemény 2020. december 31-ig történő meghosszabbításáról (3).

A Bizottság a meghosszabbítást a rövid távú exporthitel-biztosítás területén az állami támogatások kezelése folyamatosságának szükségességére tekintettel és a jogbiztonság garantálása érdekében fogadta el. A meghosszabbítás révén emellett az iránymutatás lejárati ideje összhangba került az állami támogatások korszerűsítésére irányuló program alapján elfogadott állami támogatási iránymutatások többségének lejárati idejével. Továbbá, a Görögországba irányuló export tekintetében elegendő biztosítási illetve viszontbiztosítási fedezet hiányában a Bizottság úgy döntött, hogy 2019. december 31-ig meghosszabbítja Görögország ideiglenes törlését a piacképes kockázatú országok jegyzékéből.

Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkében megállapított homogenitásra vonatkozó célkitűzéssel. Az összes állami támogatási eszközre kiterjedő egységes megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve a folytonosság és a jogbiztonság szükségességét a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás területén megvalósuló állami támogatások kezelésénél, valamint az állami támogatási szabályoknak az egész Európai Gazdasági Térségben történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra vonatkozó fejezetét újból el kell fogadni.

Az Európai Bizottsággal való konzultációt követően,

Az EFTA-államokkal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra vonatkozó fejezete 2019. január 1-jei hatállyal, a következő módosításokkal újból elfogadásra kerül:

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra vonatkozó fejezete 40. pontja első mondatának szövege a következő: 40. A Hatóság az ezen iránymutatásban foglalt elveket 2020. december 31-ig fogja alkalmazni.

—	A Bizottság ideiglenesen, 2019. december 31-ig törli Görögországot az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásának a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló fejezetének mellékletében szereplő, piacképes kockázatú országok jegyzékéből.

2. cikk

E határozatnak csak az angol nyelvű változata hiteles.

A határozat kelt Brüsszelben, 2019. február 6-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Bente ANGELL-HANSEN

elnök

felelős testületi tag

Frank J. BÜCHEL

testületi tag

Högni KRISTJÁNSSON

testületi tag

Carsten ZATSCHLER

ellenjegyző igazgatóként, Jogi és Végrehajtási Ügyek

(1) HL L 343., 2013.12.19., 54. o. és 71. sz. EGT-kiegészítés, 2013.12.19., 1. o., 40. pont.

(2) HL C 392., 2012.12.19., 1. o., 40. pont.

(3) HL C 457., 2018.12.19., 9. o.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 163

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. június 20.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács (EU) 2019/997 irányelve (2019. június 18.) az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2019/998 rendelete (2019. június 13.) az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről szóló 1388/2013/EU rendelet módosításáról	13
*	A Tanács (EU) 2019/999 rendelete (2019. június 13.) az egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről szóló 1387/2013/EU rendelet módosításáról	27
*	A Bizottság (EU) 2019/1000 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 14.) az (EU) 2017/1799 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Kínai Központi Bank 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági követelmények alóli mentessége tekintetében történő módosításáról ( 1 )	56
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2019/1001 határozata (2019. június 14.) a Spanyolországban fennálló túlzott hiányról szóló 2009/417/EK határozat hatályon kívül helyezéséről	59
*	A Tanács (EU) 2019/1002 határozata (2019. június 14.) a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán Romániától várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról	62
*	A Tanács (EU) 2019/1003 határozata (2019. június 14.) a 2018. december 4-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarországtól várt eredményes intézkedések elmulasztásának megállapításáról	64
*	A Bizottság (EU) 2019/1004 végrehajtási határozata (2019. június 7.) a hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C(2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2019) 4114. számú dokumentummal történt) ( 1 )	66
*	A Bizottság (EU) 2019/1005 végrehajtási határozata (2019. június 19.) a Nicaraguából származó banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló voltának megállapításáról	101
*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1006 határozata (2019. június 7.) a központi értéktárak TARGET2-Securities szolgáltatásokhoz való csatlakozásának jogosultsági feltételei végrehajtására szolgáló részletes szabályok és eljárások megállapításáról szóló EKB/2011/20 határozat módosításáról (EKB/2019/15)	103
	IRÁNYMUTATÁSOK
*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1007 iránymutatása (2019. június 7.) a TARGET2-Securitiesről szóló EKB/2012/13 iránymutatás módosításáról (EKB/2019/16)	108

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 4/19/COL sz. határozata (2019. február 6.) az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak száznegyedik módosításáról [2019/1008]	110


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.