2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/934 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 12.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 75. cikke (2) bekezdésére és 80. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (2). Az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 1. szakasza szabályokat állapít meg a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az alkalmazandó korlátozások tekintetében, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett területekre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a borpiac az új jogi keretben zökkenőmentesen működjön, bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni. A szóban forgó jogi aktusoknak fel kell váltaniuk a 606/2009/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezéseit, mely rendeletet ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének a szőlőből készült termékek kategóriáit felsoroló II. része előírja, hogy a bor összes alkoholtartalma nem haladhatja meg a 15 térfogatszázalékot. Ugyanakkor – ezen előírástól eltérve – az említett határérték 20 térfogatszázalékra növelhető egyes szőlőtermő területek alkoholtartalom-növelés nélkül előállított borainak esetében. Ezeket a területeket meg kell határozni.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 80. és 83. cikke, valamint VIII. melléklete általános szabályokat állapít meg a borászati eljárások és kezelések tekintetében, és utal a Bizottság által elfogadandó részletes szabályokra. Egyértelmű és pontos módon meg kell határozni a megengedett borászati eljárásokat, beleértve a borok édesítésének módszereit is, továbbá meg kell állapítani bizonyos, borkészítéshez használható anyagok felhasználására vonatkozó korlátozásokat és egyes ilyen anyagok tekintetében a borkészítés céljára történő felhasználásra vonatkozó feltételeket.

(4)

A 606/2009/EK rendelet I.A. melléklete felsorolja az engedélyezett borászati eljárásokat és kezeléseket. Pontosítani kell az engedélyezett borászati eljárások jegyzékét, és javítani kell annak koherenciáját. Ezenkívül a jegyzéket a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében ki is kell egészíteni. A jegyzék egyértelműbbé tétele érdekében célszerű azt két táblázatra tagolni, elkülönítve egymástól a borászati kezeléseket és a borászatban alkalmazott vegyületeket.

(5)

E rendelet I. melléklete A. részének 1. táblázatában fel kell sorolni az engedélyezett borászati eljárásokat, valamint az alkalmazásukra vonatkozó feltételeket és korlátozásokat. Az engedélyezett kezeléseknek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott – a táblázatban említett OIV-adatlapokon meghatározott – releváns módszereken és a táblázatban feltüntetett vonatkozó uniós jogszabályokon kell alapulniuk.

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szőlőből készült termékeket engedélyezett borászati vegyületek felhasználásával előállító termelők jobb tájékoztatást kapjanak és alaposabban megismerjék a vonatkozó szabályokat, e rendelet I. melléklete A. részének 2. táblázatában fel kell sorolni az engedélyezett borászati vegyületeket, valamint az ezek használatára vonatkozó feltételeket és korlátozásokat. Az engedélyezett borászati vegyületekre vonatkozó felsorolásnak az OIV által ajánlott megfelelő vegyületekkel kapcsolatos – a táblázatban említett OIV-adatlapokon szereplő – előírásokon és a táblázatban feltüntetett vonatkozó uniós jogszabályokon kell alapulnia. A táblázatnak továbbá egyértelműen meg kell adnia a vegyület nemzetközi megnevezését, E-számát (ha van) és/vagy a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (CAS) szerinti nyilvántartási számát. Ezenkívül a táblázatban a vegyületeket be kell sorolni két kategória valamelyikébe az adott vegyület adalékanyagként vagy technológiai segédanyagként történő felhasználása szerint, amire különösen címkézési célokból van szükség.

(7)

Az alkalmazandó szabályok egyszerűsítése, valamint az e rendeletben megállapított szabályok és a nemzetközi előírások közötti koherencia biztosítása érdekében meg kell szüntetni az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének adatlapjain szereplő bizonyos információk megkettőzésének korábbi gyakorlatát, és ennek érdekében el kell kerülni az érintett információknak az I. melléklet függelékeiben való megismétlését. A felhasználásra vonatkozó feltételeknek és korlátozásoknak elvben az OIV ajánlásait kell követniük, kivéve, ha indokolt az OIV-adatlapokon szereplőket kiegészítő vagy azoktól eltérő feltételeket és korlátozásokat megállapítani.

(8)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottság tegye közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének az e rendelet I. mellékletében említett adatlapjait, és gondoskodjon róla, hogy az érintett OIV-adatlapok az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álljanak.

(9)

A 606/2009/EK rendelet I.B. melléklete megállapítja az Unióban előállított borok kén-dioxid-tartalmára vonatkozó felső határértékeket. A határértékek igazodnak az OIV nemzetközi szinten elismert határértékeihez, ugyanakkor indokolt fenntartani az azokra a kis mennyiségben termelt édes borokra vonatkozó eltéréseket, amelyek esetében erre magasabb cukortartalmuk miatt és megfelelő tartósításuk érdekében szükség van. A borban található szulfitok mennyiségének csökkentésére, a szulfitok helyettesítésére, továbbá a borok szulfittartalmának az emberi táplálkozásban játszott szerepére vonatkozóan jelenleg folyó tudományos vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével a határértékek – további csökkentésük szándékával – a későbbiekben felülvizsgálhatók.

(10)	Meg kell állapítani azokat az eljárásokat, amelyek révén a tagállamok – meghatározott időszakra, kísérleti célokra – engedélyezhetnek bizonyos, az uniós szabályok által nem szabályozott borászati eljárásokat és kezeléseket.

(11)

A pezsgő, a minőségi pezsgő és az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő készítéséhez a szőlőből készült termékek egyéb kategóriáinak esetében engedélyezett borászati eljárásokon kívül szükség van több különleges eljárás alkalmazására is. Az egyértelműség érdekében indokolt e rendeleten belül egy külön mellékletben ismertetni ezeket az eljárásokat.

(12)

A likőrborok készítéséhez a szőlőből készült termékek egyéb kategóriáinak esetében engedélyezett borászati eljárásokon kívül szükség van több különleges eljárás alkalmazására is, és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok készítésének megvannak a maga sajátosságai. Az egyértelműség érdekében indokolt e rendeleten belül egy külön mellékletben ismertetni a szóban forgó eljárásokat és korlátozásokat.

(13)

A házasítás széles körben alkalmazott borászati eljárás, amely jelentős hatást gyakorolhat a szőlőből készült termékek minőségére. Ezért a visszaélések megelőzésének és a szőlőből készült termékek kiváló minőségének biztosítása érdekében, valamint az ágazat versenyképesebbé tétele céljából az említett eljárást meg kell határozni és szigorú szabályozás hatálya alá kell helyezni. A rozéborok előállításának összefüggésében ezt az eljárást – ugyanezen okokból kifolyólag – különösen bizonyos olyan borok tekintetében indokolt szabályozni, amelyekre nem vonatkoznak előírások.

(14)

Az élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályozás és az OIV által kiadott nemzetközi borászati kódex már jelenleg is számos, a borászati eljárások során alkalmazott anyag tekintetében állapít meg a tisztaságra és az azonosításra vonatkozó előírásokat. A harmonizáció és az egyértelműség érdekében helyénvaló elsősorban ezeket az előírásokat alkalmazni, kiegészítve őket a kifejezetten az Unióban fennálló helyzetre vonatkozó további szabályokkal.

(15)

Azokat a borászati termékeket, amelyek nem felelnek meg az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 1. szakaszában foglalt vagy az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek, tilos forgalomba hozni, továbbá meg kell semmisíteni. E termékek némelyikének esetében azonban a kizárólag ipari célokra történő felhasználás engedélyezhető, ezért a szóban forgó termékek végső felhasználásának megfelelő nyomon követése érdekében meg kell határozni a felhasználásukra vonatkozó feltételeket. Ezenkívül annak érdekében, hogy az e rendelet hatálybalépésének napja előtt előállított bizonyos termékeket készleten tartó gazdasági szereplők ne szenvedjenek pénzügyi veszteséget, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a szóban forgó időpont előtt hatályban lévő szabályoknak megfelelően előállított termékeket fogyasztás céljára forgalomba lehessen bocsátani.

(16)

Az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. részének D. szakaszában meghatározott általános szabály ellenére a bor vagy szőlőmust borseprőre, szőlőtörkölyre, illetve az úgynevezett „aszú” vagy „výber” kipréselt tésztájára öntése alapvető elemét képezi bizonyos magyar és szlovák borok készítésének. Az erre az eljárásra vonatkozó különleges szabályokat az érintett tagállamokban 2004. május 1-jén hatályban lévő nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell megállapítani.

(17)

A szőlőből készült termékek megfelelő minőségének biztosítása érdekében a szőlő túlpréselésére vonatkozó tilalom végrehajtása kapcsán további előírásokra van szükség. Az említett tilalom helyes alkalmazásának ellenőrzéséhez elengedhetetlen a borkészítés során keletkező melléktermékek és végső felhasználásuk megfelelő nyomon követése. E célból szabályokat kell megállapítani a melléktermékeknek a szőlő kipréselése utáni, százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma, valamint a bármely természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportjai birtokában lévő melléktermékeknek a tagállami illetékes hatóságok felügyelete mellett történő kötelező kivonására vonatkozó feltételek tekintetében. Mivel az említett feltételek közvetlenül kapcsolódnak a borkészítés folyamatához, indokolt őket az e rendeletben meghatározott borászati eljárásokkal és alkalmazandó bortermelési korlátozásokkal együtt felsorolni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet az 1308/2013/EU rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg a következők tekintetében: azon szőlőtermő területek ahol növelhető az alkoholtartalom; az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások; a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása; valamint az OIV adatlapjainak közzététele.

2. cikk

Azon szőlőtermő területek, ahol a borok maximális összes alkoholtartalmának értéke elérheti a 20 térfogatszázalékot

Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 1. pontja második bekezdése c) pontjának első franciabekezdésében említett szőlőtermő területek az említett melléklet 1. függelékében meghatározott C. I., C. II. és C. III. övezetet foglalják magukban, valamint a B. övezet azon területeit, amelyeken a következő, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok előállíthatók: „Vin de pays de Franche-Comté” és „Vin de pays du Val de Loire”.

3. cikk

Engedélyezett borászati eljárások

(1) Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének hatálya alá tartozó, szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására vonatkozó, a szóban forgó rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében említett engedélyezett borászati eljárásokat és korlátozásokat e rendelet I. melléklete határozza meg.

Az I. melléklet A. részének 1. táblázata meghatározza az engedélyezett borászati kezeléseket, valamint az alkalmazásukra vonatkozó feltételeket és korlátozásokat.

Az I. melléklet A. részének 2. táblázata meghatározza az engedélyezett borászati vegyületeket, valamint az alkalmazásukra vonatkozó feltételeket és korlátozásokat.

(2) A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének az e rendelet I. melléklete A. része 1. táblázatának 2. oszlopában és 2. táblázatának 3. oszlopában említett adatlapjait.

(3) Az I. melléklet B. része megállapítja a borok maximális kén-dioxid-tartalmát.

(4) Az I. melléklet C. része megállapítja a borok maximális illósavtartalmát.

(5) Az I. melléklet D. része megállapítja az édesítésre vonatkozó szabályokat.

4. cikk

Új borászati eljárások kísérleti célú alkalmazása

(1) A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 83. cikkének (3) bekezdésében említett kísérleti célokra engedélyezhetik egyes olyan borászati eljárások és kezelések alkalmazását, amelyekről sem az említett rendelet, sem e rendelet nem rendelkezik; az engedély legfeljebb ötéves időtartamra adható, az alábbi feltételekkel:

a)	a szóban forgó eljárások és kezelések megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 80. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében és 80. cikke (3) bekezdésének b)–e) pontjában foglalt követelményeknek;

b)	az ilyen eljárások és kezelések az egyes kísérletek esetében legfeljebb évi 50 000 hektoliter mennyiségre alkalmazhatók;

c)	az érintett tagállam a kísérlet kezdetekor értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az egyes engedélyekre vonatkozó feltételekről;

d)	a kezelések bejegyzésre kerülnek az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (1) bekezdésében említett kísérőokmányba és a szóban forgó rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

Kísérlet alatt olyan műveletet vagy műveleteket kell érteni, amelynek vagy amelyeknek a végrehajtására pontosan meghatározott és önálló kísérleti jegyzőkönyvvel dokumentált kutatási projekt keretében kerül sor.

(2) Az ilyen borászati eljárások és kezelések kísérleti célú alkalmazásával előállított termékek abban az esetben hozhatók forgalomba az érintett tagállamtól eltérő tagállamban, ha a kísérletet engedélyező tagállam előzetesen tájékoztatta a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait az engedélyezés feltételeiről és az érintett mennyiségekről.

(3) Az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett időszak lejártától számított három hónapon belül jelentést juttat el a Bizottsághoz az engedélyezett kísérletről és annak eredményeiről. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot ezekről az eredményekről.

(4) Az eredményektől függően az érintett tagállam kérheti a Bizottságtól a kísérlet folytatásának egy újabb, legfeljebb hároméves időszakra történő engedélyezését, adott esetben nagyobb termékmennyiség erejéig, mint amekkorára az eredeti kísérlet kiterjedt. Az érintett tagállam kérelmének alátámasztására megfelelő dokumentációt nyújt be. A Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot fogad el a kérelem tárgyában.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (3) és a (4) bekezdésben előírt információkat és dokumentumokat az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (4) megfelelően kell eljuttatni a Bizottsághoz.

5. cikk

A különféle pezsgőkategóriák esetében alkalmazott borászati eljárások

Az 1308/2013/EU rendeletben és e rendelet I. mellékletében megállapított, általánosan alkalmazandó borászati eljárásokon és korlátozásokon túlmenően e rendelet II. melléklete tartalmazza az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 4., 5. és 6. pontjában említett pezsgőkre, minőségi pezsgőkre és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgőkre vonatkozó engedélyezett különleges borászati eljárásokat és korlátozásokat, beleértve az alkoholtartalom-növelést, a savtartalom-növelést és a savtompítást is.

6. cikk

A likőrborok esetében alkalmazott borászati eljárások

Az 1308/2013/EU rendeletben és e rendelet I. mellékletében megállapított, általánosan alkalmazandó borászati eljárásokon és korlátozásokon túlmenően e rendelet III. melléklete tartalmazza az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3. pontjában említett likőrborokra vonatkozó engedélyezett különleges borászati eljárásokat és korlátozásokat.

7. cikk

A házasítás fogalmának meghatározása

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 75. cikke (3) bekezdésének h) pontjában és VIII. melléklete II. részének C. szakaszában említett házasítás alatt különböző eredetű, különböző szőlőfajtákból nyert, különböző szüreti évből származó vagy különböző bor- vagy mustkategóriákhoz tartozó borok vagy mustok összekeverése értendő.

(2) A következőket különböző bor- vagy mustkategóriáknak kell tekinteni:

a)	vörösbor, fehérbor, valamint az e kategóriák valamelyikébe tartozó borok előállítására alkalmas mustok és borok;

oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel nem rendelkező borok és oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok, valamint az e kategóriák valamelyikébe tartozó borok előállítására alkalmas mustok és borok.

E bekezdés alkalmazásában a rozébort vörösbornak kell tekinteni.

(3) A következő kezelések nem tekintendők házasításnak:

a)	a sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával történő alkoholtartalom-növelés;

b)	az édesítés.

8. cikk

A borok összekeverésére és házasítására vonatkozó általános szabályok

(1) Bor csak abban az esetben készülhet összekeverés vagy házasítás útján, ha az összekeveréshez vagy a házasításhoz felhasznált összetevők rendelkeznek a borkészítéshez szükséges jellemzőkkel, valamint megfelelnek az 1308/2013/EU rendeletben és az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

OEM/OFJ nélküli fehérbor nem házasítható OEM/OFJ nélküli vörösborral rozébor előállítása céljából.

Mindazonáltal a második albekezdésben előírt rendelkezés nem zárja ki a szóban forgó albekezdésben említett borfajták házasítását, amennyiben a végterméket az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete IV. részének 12. pontjában meghatározott küvé, illetve gyöngyözőbor előállítására szánják.

(2) Tilos az e rendelet I. mellékletének A. részében szereplő 2. táblázat 11.1. pontjában említett borászati eljárásnak alávetett szőlőmustot vagy bort olyan szőlőmusttal vagy borral házasítani, amely nem képezte ilyen eljárás tárgyát.

9. cikk

A borászati eljárások során alkalmazott anyagokra vonatkozó tisztasági és azonosítási előírások

(1) A 231/2012/EU bizottsági rendelet (5) idevágó rendelkezésének hiányában az 1308/2013/EU rendelet 75. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett, a borászati eljárások során alkalmazott anyagokra vonatkozó tisztasági és azonosítási előírások az e rendelet I. mellékletének A. részében szereplő 2. táblázat 4. oszlopában hivatkozott előírásoknak felelnek meg.

(2) Az I. melléklet A. részében felsorolt engedélyezett borászati eljárásokban és kezelésekben felhasznált enzimeknek és enzimkészítményeknek meg kell felelniük az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) foglalt követelményeknek.

10. cikk

Az 1308/2013/EU rendelet 80. cikkének vagy e rendeletnek meg nem felelő termékek tartására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó feltételek

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 80. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett termékek nem forgalmazhatók, és meg kell semmisíteni őket. A tagállamok azonban bizonyos feltételek mellett engedélyezhetik egyes ilyen, általuk meghatározandó jellemzőkkel rendelkező termékek lepárlókban, ecetgyárakban, illetve ipari célokra történő felhasználását.

(2) Ilyen termékeket a termelők, illetve a kereskedők törvényes jogcím hiányában nem tárolhatnak, és azokat kizárólag lepárlókhoz, ecetgyárakhoz vagy a szóban forgó termékeket ipari célra vagy ipari termékekhez felhasználó létesítményekhez, illetve megsemmisítő telepekre lehet szállítani.

(3) A tagállamok elrendelhetik denaturáló szereknek vagy indikátoroknak az (1) bekezdésben említett borokhoz való hozzáadását annak érdekében, hogy e borokat könnyebben lehessen azonosítani. Ezenkívül indokolt esetben a tagállamok megtilthatják az (1) bekezdésben említett felhasználási lehetőségek alkalmazását, és elrendelhetik a termékek megsemmisítését.

(4) A 2009. augusztus 1. előtt termelt borok közvetlen emberi fogyasztásra kínálhatók vagy szállíthatók, amennyiben megfelelnek az említett időpontot megelőzően hatályban lévő uniós vagy nemzeti szabályoknak.

11. cikk

A boroktól eltérő termékek alkoholtartalmának növelésére, savtartalmának növelésére és savtompítására vonatkozó általános szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része D. szakaszának 1. pontjában említett engedélyezett kezeléseket egyetlen művelet keretében kell elvégezni. A tagállamok megengedhetik azonban, hogy ezek közül egyes kezeléseket több műveletben végezzenek el, ha ezáltal az érintett termékekből jobb minőségű bor állítható elő. Ilyen esetben az 1308/2013/EU rendelet VIII. mellékletében megállapított határértékeket kell alkalmazni az érintett művelet egészére.

12. cikk

Bor vagy szőlőmust borseprőre, törkölyre, illetve az „aszú”/„výber” kipréselt tésztájára öntése

A bor vagy szőlőmust borseprőre, törkölyre, illetve az „aszú”/„výber” kipréselt tésztájára öntését, amiről az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. része D. szakaszának 2. pontja rendelkezik, a következőképpen kell végrehajtani, a 2004. május 1-jén hatályos nemzeti rendelkezéseket is betartva:

a)	a „Tokaji fordítás”, illetve „Tokajský forditáš” mustnak vagy bornak az „aszú”/„výber” kipréselt tésztájára öntésével készül;

b)	a „Tokaji máslás”, illetve „Tokajský mášláš” mustnak vagy bornak a „szamorodni”/„samorodné” vagy az „aszú”/„výber” seprűjére öntésével készül.

Az érintett termékeknek ugyanabból a szüreti évből kell származniuk.

13. cikk

A melléktermékek százalékos arányban kifejezett minimális alkoholtartalmának megállapítása

(1) A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. része D. szakaszának 1. pontját figyelembe véve meghatározzák azt a százalékos arányban kifejezett minimális alkoholmennyiséget, amelyet a mellékterméknek az előállított bor alkoholtartalmához viszonyítva a bortól való elválasztását követően tartalmaznia kell. A tagállamok a szóban forgó, százalékos arányban kifejezett minimális alkoholtartalmat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján modulálhatják.

(2) Amennyiben a tagállamok által az (1) bekezdés alapján meghatározott megfelelő százalékos arányt nem sikerül elérni, az érintett termelőnek a saját maga által termelt borból le kell szállítania egy akkora mennyiséget, amely megfelel a minimális százalékos arány eléréséhez szükséges mennyiségnek.

(3) A melléktermékek alkoholtartalmának az előállított bor alkoholtartalmához viszonyítva történő meghatározása céljából a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalomnak a különböző szőlőtermő övezetekre vonatkozó szabványos értéke a következő:

a)	8,0 % az A. övezetben;

b)	8,5 % a B. övezetben;

c)	9,0 % a C. I. övezetben;

d)	9,5 % a C. II. övezetben;

e)	10,0 % a C. III. övezetben.

14. cikk

A melléktermékek kivonása

(1) A termelőknek a tagállamok illetékes hatóságainak felügyelete alatt, az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, illetve az (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 14. cikke (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában és 18. cikkében a szállításra és a nyilvántartásra vonatkozóan megállapított követelmények figyelembevételével ki kell vonniuk a piacról a borkészítés vagy a szőlő bármely egyéb célból történő feldolgozása során keletkező melléktermékeket.

(2) A kivonást késedelem nélkül, de legkésőbb a melléktermékek keletkezésének ideje szerinti borászati év végén végre kell hajtani, tiszteletben tartva az alkalmazandó uniós jogszabályokat, különös tekintettel a környezet védelmét szolgáló rendelkezésekre.

(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azok a termelők, akik a szóban forgó borászati évben telephelyükön nem termelnek 50 hektoliternél több bort vagy mustot, nem kötelesek kivonni melléktermékeiket a piacról.

(4) A termelők a kivonásra vonatkozó kötelezettségüket a borkészítésből vagy a szőlő bármely egyéb célból történő feldolgozásából származó melléktermékek egészének vagy egy részének a tekintetében teljesíthetik a melléktermékek lepárlásra történő beszállításával is. A melléktermékek ily módon történő kivonását az érintett tagállam illetékes hatóságának tanúsítania kell.

(5) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a borkészítésből vagy a szőlő bármely egyéb célból történő feldolgozásából származó melléktermékek összességének vagy egy részének lepárlásra történő beszállítását objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezővé teszik a területükön működő valamennyi termelő vagy azok egy része számára.

15. cikk

Átmeneti intézkedések

Az e rendelet hatálybalépésének napja előtt a szóban forgó időpontot megelőzően hatályos szabályoknak megfelelően előállított, szőlőből készült termékek készletei emberi fogyasztás céljára forgalomba bocsáthatók.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 606/2009/EK rendelet hatályát veszti.

17. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2019. december 7-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(3) A Bizottság 606/2009/EK rendelete (2009. július 10.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 171., 2017.7.4., 100. o.).

(5) A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1332/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 7. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 1. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2018/274 végrehajtási rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 60. o.).

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

ENGEDÉLYEZETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

1. TÁBLÁZAT: A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ENGEDÉLYEZETT BORÁSZATI KEZELÉSEK

	1.	2.
	Borászati kezelések	A felhasználásra vonatkozó feltételek és korlátozások (1)
1.	Levegőztetés vagy oxigén hozzáadása	Kizárólag gáz-halmazállapotú oxigén használatával.
2.	Hőkezelés	Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 1.8. (1970), 2.4.4. (1988), 3.4.3. (1988) és 3.4.3.1. (1990) adatlapján meghatározott feltételek mellett.
3.	Centrifugálás és szűrés semleges szűrőközeggel vagy anélkül	A semleges szűrőközeg esetleges alkalmazása nem járhat azzal a következménnyel, hogy a kezelt termékben nemkívánatos üledék marad vissza.
4.	Semleges atmoszféra létrehozása	Kizárólag abból a célból, hogy a termék a kezelése során védve legyen a levegőtől.
5.	Kéntelenítés fizikai eljárásokkal	Kizárólag friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, töppedt szőlőből nyert, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, illetve még erjedésben levő újbor esetében.
6.	Ioncserélő gyanták	Kizárólag finomított szőlőmustsűrítmény készítésére szánt szőlőmust esetében. A 3. függelékben megállapított feltételek mellett.
7.	Buborékoltatás	Kizárólag argon vagy nitrogén használatával.
8.	Flotáció	Kizárólag nitrogén vagy szén-dioxid használatával, vagy levegőztetéssel. A 2.1.14. (1999) adatlapon meghatározott feltételek mellett.
9.	Tiszta paraffinból készült, allil-izotiocianáttal átitatott tabletták	Kizárólag steril atmoszféra létrehozása céljából. Olaszországban azzal a feltétellel megengedett, hogy az ország jogszabályainak megfelelően és kizárólag 20 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedények esetében alkalmazzák. Az allil-izotiocianát használatára az engedélyezett borászati vegyületekre vonatkozó 2. táblázatban foglalt feltételek és határértékek alkalmazandók.
10.	Elektrodialízis	Kizárólag a borok borkőstabilitásának biztosítása céljából. Kizárólag közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, valamint az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16. pontjában meghatározott termékek esetében. Az e melléklet 5. függelékében megállapított feltételek mellett.
11.	Tölgyfadarabok	A bor készítése és érlelése során, ideértve a friss szőlő és a szőlőmust erjesztésének szakaszát is. A 7. függelékben megállapított feltételek mellett.
12.	A bor alkoholtartalmának kiigazítása	A korrekció kizárólag borok esetében végezhető el. A 8. függelékben megállapított feltételek mellett.
13.	A borkőstabilitás biztosítása kationcserélőkkel	Kizárólag a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, valamint az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16. pontjában meghatározott termékek esetében végzett borkőstabilizálás céljából. Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 3.3.3. (2011) adatlapján megállapított feltételek mellett. Meg kell felelnie az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) és az annak végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt követelményeknek is. A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.
14.	Membránművelet (bipoláris elektrodialízis) útján történő kezelés	Kizárólag savtartalom-növelés vagy savtompítás céljából. A kezelésre az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. részének C. és D. szakaszában, valamint e rendelet 11. cikkében megállapított feltételek és határértékek alkalmazandók. Meg kell felelnie az 1935/2004/EK rendeletben és a 10/2011/EU rendeletben (3), továbbá az azok végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt követelményeknek. Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 2.1.3.1.3. (2010), 2.1.3.2.4. (2012), 3.1.1.4. (2010) és 3.1.2.3. (2012) adatlapján meghatározott feltételek mellett. A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.
15.	Savtartalom-növelés kationcserélőkkel	A kezelésre az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. részének C. és D. szakaszában, valamint e rendelet 11. cikkében megállapított feltételek és határértékek alkalmazandók. Meg kell felelnie az 1935/2004/EK rendeletben és az annak végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt követelményeknek. Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 2.1.3.1.4. (2012) és 3.1.1.5. (2012) adatlapján meghatározott feltételek mellett. A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.
16.	Membránszeparációs művelet	Kizárólag az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 10. pontjában meghatározott mustok cukortartalmának csökkentése céljából. A 9. függelékben megállapított feltételek mellett.
17.	Membránkontaktorok	Kizárólag oldottgáz-kezelés borokban való elvégzése céljából. Kizárólag az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16. pontjában meghatározott termékek esetében. Az említett melléklet II. részének 4., 5., 6. és 8. pontjában meghatározott termékek esetében szén-dioxid hozzáadása tilos. Meg kell felelnie az 1935/2004/EK rendeletben és a 10/2011/EU rendeletben, továbbá az azok végrehajtása céljából elfogadott nemzeti rendelkezésekben foglalt követelményeknek. Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 3.5.17. (2013) adatlapján meghatározott feltételek mellett.
18.	Membrántechnológia és aktív szén együttes alkalmazása	Kizárólag a borok 4-etil-fenol- és 4-etil-gvajakol-feleslegének csökkentése céljából. A 10. függelékben megállapított feltételek mellett.
19.	Faujazit típusú Y-zeolitot tartalmazó szűrőlapok	Kizárólag haloanizolok megkötése céljából. Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 3.2.15. (2016) adatlapján megállapított feltételek mellett.

2. TÁBLÁZAT: A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ENGEDÉLYEZETT BORÁSZATI VEGYÜLETEK

	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
	Anyagok/Tevékenységek	E-szám és/vagy CAS-szám	Az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexe (4)	Az OIV-kódex adatlapjához kapcsolódó, a 9. cikk (1) bekezdésében említett hivatkozás	Adalékanyag	Technológiai segédanyag/technológiai segédanyagként használt anyag (5)	A felhasználásra vonatkozó feltételek és határértékek (6)	A borászati termékek kategóriái (7)
1.	Savasságot szabályozó anyagok
1.1.	Borkősav (L(+)-)	E334/CAS-szám: 87-69-4	Adatlap: 2.1.3.1.1. (2001); 3.1.1.1. (2001)	COEI-1-LTARAC	x		Az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. részének C. és D. szakaszában, valamint e rendelet 11. cikkében megállapított feltételek és határértékek. A borkősav (L(+)-) tekintetében az e melléklet 1. függelékének 2. pontjában megállapított előírások.	1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
1.2.	Almasav (D,L-; L-)	E296/–	Adatlap: 2.1.3.1.1. (2001); 3.1.1.1. (2001)	COEI-1-ACIMAL	x			1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
1.3.	Tejsav	E270/–	Adatlap: 2.1.3.1.1. (2001); 3.1.1.1. (2001)	COEI-1-ACILAC	x			1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
1.4.	Kálium-L(+)-tartarát	E336(ii)/CAS-szám: 921-53-9	Adatlap: 2.1.3.2.2. (1979); 3.1.2.2. (1979)	COEI-1-POTTAR		x		1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
1.5.	Kálium-bikarbonát	E501(ii)/CAS-szám: 298-14-6	Adatlap: 2.1.3.2.2. (1979); 3.1.2.2. (1979)	COEI-1-POTBIC		x		1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
1.6.	Kalcium-karbonát	E170/CAS-szám: 471-34-1	Adatlap: 2.1.3.2.2. (1979); 3.1.2.2. (1979)	COEI-1-CALCAR		x		1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
1.7.	Kalcium-tartarát	E354/–	Adatlap: 3.3.12. (1997)	COEI-1-CALTAR		x		1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
1.8.	Kalcium-szulfát	E516/–	Adatlap: 2.1.3.1.1.1. (2017);		x		A III. melléklet A. szakaszának 2.b) pontjában megállapított feltételek és határértékek. A felhasználásra vonatkozó felső határérték: 2 g/l.	3.
1.9.	Kálium-karbonát	E501(i)	Adatlap: 2.1.3.2.5. (2017); 3.1.2.2. (1979)			x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
2.	Tartósítószerek és antioxidánsok
2.1.	Kén-dioxid	E220/CAS-szám: 7446-09-5	Adatlap: 1.12. (2004); 2.1.2. (1987); 3.4.4. (2003)	COEI-1-SOUDIO	x		Az I. melléklet B. szakaszában megállapított határértékek (a forgalomba hozott termékben megengedett maximális mennyiség).	1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
2.2.	Kálium-biszulfit	E228/CAS-szám: 7773-03-7	Adatlap: 2.1.2. (1987)	COEI-1-POTBIS	x			1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
2.3.	Kálium-metabiszulfit	E224/CAS-szám: 16731-55-8	Adatlap: 1.12. (2004), 3.4.4. (2003)	COEI-1-POTANH	x			1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
2.4.	Kálium-szorbát	E202	Adatlap: 3.4.5. (1988)	COEI-1-POTSOR	x			1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
2.5.	Lizozim	E1105	Adatlap: 2.2.6. (1997); 3.4.12. (1997)	COEI-1-LYSOZY	x	x		1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
2.6.	L-aszkorbinsav	E300	Adatlap: 1.11. (2001); 2.2.7. (2001); 3.4.7. (2001)	COEI-1-ASCACI	x		Maximális mennyiség az ily módon kezelt, forgalomba hozott borban: 250 mg/l. Kezelésenként legfeljebb 250 mg/l.	Friss szőlő, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
2.7.	Dimetil-dikarbonát (DMDC)	E242/CAS-szám: 4525-33-1	Adatlap: 3.4.13. (2001)	COEI-1-DICDIM	x		A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
3.	Kelátképző anyagok
3.1.	Borászati használatra szánt aktív szén		Adatlap: 2.1.9. (2002); 3.5.9. (1970)	COEI-1-CHARBO		x		Fehérborok, 2., 10. és 14.
3.2.	Szelektív növényi rostok		Adatlap: 3.4.20. (2017)	COEI-1-FIBVEG		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
4.	Az alkoholos és a malolaktikus fermentációt beindító aktivátorok
4.1.	Mikrokristályos cellulóz	E460(i)/CAS-szám: 9004-34-6	Adatlap: 2.3.2. (2005); 3.4.21. (2015)	COEI-1-CELMIC		x	Meg kell felelnie a 231/2012/EU rendelet mellékletében foglalt előírásoknak.	Friss szőlő, 2., 4., 5., 6., 7., 10., 11. és 12.
4.2.	Diammónium-hidrogén-foszfát	E342/CAS-szám: 7783-28-0	Adatlap: 4.1.7. (1995)	COEI-1-PHODIA		x	Kizárólag alkoholos erjesztés céljára. Legfeljebb 1 g/l mennyiségben (sótartalomban kifejezve) (8), illetve legfeljebb 0,3 g/l mennyiségben a pezsgők második erjesztésénél.	Friss szőlő, 2., 10., 11., 12., 13.; második alkoholos erjesztés esetében: 4., 5., 6. és 7.
4.3.	Ammónium-szulfát	E517/CAS-szám: 7783-20-2	Adatlap: 4.1.7. (1995)	COEI-1AMMSUL		x
4.4.	Ammónium-biszulfit	–/CAS-szám: 10192-30-0		COEI_1-AMMHYD		x	Kizárólag alkoholos erjesztés céljára. Legfeljebb 0,2 g/l mennyiségben (sótartalomban kifejezve) és a 2.1–2.3. pontban előírt határértékekig.	Friss szőlő, 2., 10., 11., 12. és 13.
4.5.	Tiamin-hidroklorid	–/CAS-szám: 67-03-8	Adatlap: 2.3.3. (1976); 4.1.7. (1995)	COEI-1-THIAMIN		x	Kizárólag alkoholos erjesztés céljára.	Friss szőlő, 2., 10., 11., 12., 13.; második alkoholos erjesztés esetében: 4., 5., 6. és 7.
4.6.	Élesztőautolizátumok	–/–	Adatlap: 2.3.2. (2005); 3.4.21. (2015)	COEI-1-AUTLYS		x (5)		Friss szőlő, 2., 10., 11., 12. és 13.
4.7.	Élesztősejtfal-készítmény	–/–	Adatlap: 2.3.4. (1988); 3.4.21. (2015)	COEI-1-YEHULL		x (5)		Friss szőlő, 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
4.8.	Inaktivált élesztő	–/–	Adatlap: 2.3.2. (2005); 3.4.21. (2015)	COEI-1-INAYEA		x (5)		Friss szőlő, 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
4.9.	Garantált glutationszintekkel rendelkező inaktivált élesztők	–/–	Adatlap: 2.2.9. (2017)	COEI-1-LEVGLU		x (5)	Kizárólag alkoholos erjesztés céljára.	Friss szőlő, 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.	Derítőszerek
5.1.	Étkezési zselatin	–/CAS-szám: 9000-70-8	Adatlap: 2.1.6. (1997); 3.2.1. (2011)	COEI-1-GELATI		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.2.	Búzafehérje		Adatlap: 2.1.17. (2004); 3.2.7. (2004)	COEI-1-PROVEG		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.3.	Borsófehérje		Adatlap: 2.1.17. (2004); 3.2.7. (2004)	COEI-1-PROVEG		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.4.	Burgonyafehérje		Adatlap: 2.1.17. (2004); 3.2.7. (2004)	COEI-1-PROVEG		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.5.	Vizahólyag		Adatlap: 3.2.1. (2011)	COEI-1-COLPOI		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
5.6.	Kazein	–/CAS-szám: 9005-43-0	Adatlap: 2.1.16. (2004)	COEI-1-CASEIN		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.7.	Kálium-kazeinátok	–/CAS-szám: 68131-54-4	Adatlap: 2.1.15. (2004); 3.2.1. (2011)	COEI-1-POTCAS		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.8.	Tojásfehérje	–/CAS-szám: 9006-59-1	Adatlap: 3.2.1. (2011)	COEI-1-OEUALB		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
5.9.	Bentonit	E558/–	Adatlap: 2.1.8. (1970); 3.3.5. (1970)	COEI-1-BENTON		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.10.	Szilícium-dioxid (gél vagy kolloid oldat)	E551/–	Adatlap: 2.1.10. (1991); 3.2.1. (2011); 3.2.4. (1991)	COEI-1-DIOSIL		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.11.	Kaolin	–/CAS-szám: 1332-58-7	Adatlap: 3.2.1. (2011)	COEI-1-KAOLIN		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
5.12.	Tanninok		Adatlap: 2.1.7. (1970); 2.1.17. (2004); 3.2.6. (1970); 3.2.7. (2004); 4.1.8. (1981); 4.3.2. (1981)	COEI-1-TANINS		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 15. és 16.
5.13.	Aspergillus niger gombából származó kitozán	–/CAS-szám: 9012-76-4	Adatlap: 2.1.22. (2009); 3.2.1. (2011); 3.2.12. (2009); 3.2.1. (2009)	COEI-1-CHITOS		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.14.	Aspergillus niger gombából származó kitin-glükán	Kitin: CAS-szám: 1398-61-4; Glükán: CAS-szám: 9041-22-9.	Adatlap: 2.1.23. (2009); 3.2.1. (2011); 3.2.13. (2009); 3.2.1. (2009)	COEI-1-CHITGL		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.15.	Élesztőfehérje-kivonatok	–/–	Adatlap: 2.1.24. (2011); 3.2.14. (2011); 3.2.1. (2011)	COEI-1-EPLEV		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
5.16.	Polivinil-polipirrolidon	E1202/CAS-szám: 25249-54-1	Adatlap: 3.4.9. (1987)	COEI-1-PVPP		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 15. és 16.
5.17.	Kalcium-alginát	E404/CAS-szám: 9005-35-0	Adatlap: 4.1.8. (1981)	COEI-1-ALGIAC		x	Kizárólag a palackos erjesztésű és degorzsálással seprőtelenített pezsgők és gyöngyözőborok előállítása esetében.	4., 5., 6., 7., 8. és 9.
5.18.	Kálium-alginát	E402/CAS-szám: 9005-36-1	Adatlap: 4.1.8. (1981)	COEI-1-POTALG		x	Kizárólag a palackos erjesztésű és degorzsálással seprőtelenített pezsgők és gyöngyözőborok előállítása esetében.	4., 5., 6., 7., 8. és 9.
6.	Stabilizáló anyagok
6.1.	Kálium-hidrogén-tartarát	E336(i)/CAS-szám: 868-14-4	Adatlap: 3.3.4. (2004)	COEI-1-POTBIT		x	Kizárólag a borkősók kicsapatása céljából.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.2.	Kalcium-tartarát	E354/–	Adatlap: 3.3.12. (1997)	COEI-1-CALTAR		x		Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.3.	Citromsav	E330	Adatlap: 3.3.8. (1970); 3.3.1. (1970)	COEI-1-CITACI	x		Maximális mennyiség az ily módon kezelt, forgalomba hozott borban: 1 g/l	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.4.	Tanninok	–/–	3.3.1. (1970);	COEI-1-TANINS				Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.5.	Kálium-ferrocianid	E536/–	Adatlap: 3.3.1. (1970)	COEI-1-POTFER		x	Az e melléklet 4. függelékében megállapított feltételek mellett.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.6.	Kalcium-fitát	–/CAS-szám: 3615-82-5	Adatlap: 3.3.1. (1970)	COEI-1-CALPHY		x	Vörösborok esetében, legfeljebb 8 g/hl mennyiségben. Az e melléklet 4. függelékében megállapított feltételek mellett.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.7.	Metaborkősav	E353/–	Adatlap: 3.3.7. (1970)	COEI-1-METACI	x			Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.8.	Gumiarábikum	E414/CAS-szám: 9000-01-5	Adatlap: 3.3.6. (1972)	COEI-1-GOMARA	x		Quantum satis.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.9.	D, L-borkősav vagy annak semleges káliumsója	–/CAS-szám: 133-37-9	Adatlap: 2.1.21. (2008); 3.4.15. (2008)	COEI-1-DLTART		x	Kizárólag a kalciumfelesleg kicsapatása céljából. Az e melléklet 4. függelékében megállapított feltételek mellett.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.10.	Mannoprotein alapú élesztő	–/–	Adatlap: 3.3.13. (2005)	COEI-1-MANPRO	x			Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
6.11.	Karboximetil-cellulóz	E466/–	Adatlap: 3.3.14. (2008)	COEI-1-CMC	x		Kizárólag a borkőstabilitás biztosítása céljából.	Fehérborok, 4., 5., 6., 7., 8. és 9.
6.12.	Polivinil-imidazol-polivinil-pirrolidon kopolimerek (PVI/PVP)	–/CAS-szám: 87865-40-5	Adatlap: 2.1.20. (2014); 3.4.14. (2014)	COEI-1-PVIPVP		x	A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
6.13.	Kálium-poliaszpartát	E456/CAS-szám: 64723-18-8	Adatlap: 3.3.15. (2016)	COEI-1-POTASP	x		Kizárólag a borkőstabilitás biztosításához való hozzájárulás céljából.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
7.	Enzimek (9)
7.1.	Ureáz	EC 3.5.1.5	Adatlap: 3.4.11. (1995)	COEI-1-UREASE		x	Kizárólag a bor karbamidtartalmának csökkentése céljából. Az e melléklet 6. függelékében megállapított feltételek mellett.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
7.2.	Pektin-liázok	EC 4.2.2.10	Adatlap: 2.1.4. (2013); 2.1.18. (2013); 3.2.8. (2013); 3.2.11. (2013)	COEI-1-ACTPLY		x	Kizárólag a héjon áztatással, a derítéssel, a stabilizálással és a szűréssel kapcsolatos borászati célokra, valamint a szőlőaroma-elővegyületek (prekurzorok) kimutatása céljából.	1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
7.3.	Pektin-metil-észteráz	EC 3.1.1.11	Adatlap: 2.1.4. (2013); 2.1.18. (2013); 3.2.8. (2013); 3.2.11. (2013)	COEI-1-ACTPME		x	Kizárólag a héjon áztatással, a derítéssel, a stabilizálással és a szűréssel kapcsolatos borászati célokra, valamint a szőlőaroma-elővegyületek (prekurzorok) kimutatása céljából.	1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
7.4.	Poligalakturonáz	EC 3.2.1.15	Adatlap: 2.1.4. (2013); 2.1.18. (2013); 3.2.8. (2013); 3.2.11. (2013)	COEI-1-ACTPGA		x	Kizárólag a héjon áztatással, a derítéssel, a stabilizálással és a szűréssel kapcsolatos borászati célokra, valamint a szőlőaroma-elővegyületek (prekurzorok) kimutatása céljából.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
7.5.	Hemicelluláz	EC 3.2.1.78	Adatlap: 2.1.4. (2013); 2.1.18. (2013); 3.2.8. (2013); 3.2.11. (2013)	COEI-1-ACTGHE		x	Kizárólag a héjon áztatással, a derítéssel, a stabilizálással és a szűréssel kapcsolatos borászati célokra, valamint a szőlőaroma-elővegyületek (prekurzorok) kimutatása céljából.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
7.6.	Celluláz	EC 3.2.1.4	Adatlap: 2.1.4. (2013); 2.1.18. (2013); 3.2.8. (2013); 3.2.11. (2013)	COEI-1-ACTCEL		x	Kizárólag a héjon áztatással, a derítéssel, a stabilizálással és a szűréssel kapcsolatos borászati célokra, valamint a szőlőaroma-elővegyületek (prekurzorok) kimutatása céljából.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
7.7.	Béta-glükanáz	EC 3.2.1.58	Adatlap: 3.2.10. (2004)	COEI-1-BGLUCA		x	Kizárólag a héjon áztatással, a derítéssel, a stabilizálással és a szűréssel kapcsolatos borászati célokra, valamint a szőlőaroma-elővegyületek (prekurzorok) kimutatása céljából.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
7.8.	Glükozidáz	EC 3.2.1.20	Adatlap: 2.1.19. (2013); 3.2.9. (2013)	COEI-1-GLYCOS		x	Kizárólag a héjon áztatással, a derítéssel, a stabilizálással és a szűréssel kapcsolatos borászati célokra, valamint a szőlőaroma-elővegyületek (prekurzorok) kimutatása céljából.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
8.	Gázok és csomagológázok (10)
8.1.	Argon	E938/CAS-szám: 7440-37-1	Adatlap: 2.2.5. (1970); 3.2.3. (2002)	COEI-1-ARGON	x (10)	x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
8.2.	Nitrogén	E941/CAS-szám: 7727-37-9	Adatlap: 2.1.14. (1999); 2.2.5. (1970); 3.2.3. (2002)	COEI-1-AZOTE	x (10)	x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
8.3.	Szén-dioxid	E290/CAS-szám: 124-38-9	Adatlap: 1.7. (1970); 2.1.14. (1999); 2.2.3. (1970); 2.2.5. (1970); 2.3.9. (2005); 4.1.10. (2002)	COEI-1-DIOCAR	x (10)	x	A csendes borok esetében az ily módon kezelt, forgalomba hozott borban a szén-dioxid mennyisége legfeljebb 3 g/l lehet, és a szén-dioxid miatti túlnyomásnak 20 °C-os hőmérsékleten 1 bar alattinak kell lennie.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
8.4.	Gáz-halmazállapotú oxigén	E948/CAS-szám: 17778-80-2	Adatlap: 2.1.1. (2016); 3.5.5. (2016)	COEI-1-OXYGEN		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
9.	Erjesztő anyagok
9.1.	Borélesztők	–/–	Adatlap: 2.3.1. (2016); 4.1.8. (1981)	COEI-1-LESEAC		x (5)		Friss szőlő, 2., 10., 11., 12., 13.; második alkoholos erjesztés esetében: 4., 5., 6. és 7.
9.2.	Tejsavbaktériumok	–/–	Adatlap: 3.1.2. (1979); 3.1.2.3. (1980)	COEI-1-BALACT		x (5)		1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 15. és 16.
10.	Hibák javítása
10.1.	Réz-szulfát pentahidrát	–/CAS-szám: 7758-99-8	Adatlap: 3.5.8. (1989)	COEI-1-CUISUL		x	Legfeljebb 1 g/hl mennyiségben, feltéve, hogy az ily módon kezelt termék réztartalma nem haladja meg az 1 mg/l-t, kivéve a friss, nem erjesztett vagy enyhén erjesztett szőlőmustból készített likőrborokat, amelyek réztartalma a 2 mg/l-t nem haladhatja meg.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
10.2.	Réz-citrát	–/CAS-szám: 866-82-0	Adatlap: 3.5.14. (2008)	COEI-1-CUICIT		x	Legfeljebb 1 g/hl mennyiségben, feltéve, hogy az ily módon kezelt termék réztartalma nem haladja meg az 1 mg/l-t, kivéve a friss, nem erjesztett vagy enyhén erjesztett szőlőmustból készített likőrborokat, amelyek réztartalma a 2 mg/l-t nem haladhatja meg.	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
10.3.	Aspergillus niger gombából származó kitozán	–/CAS-szám: 9012-76-4	Adatlap: 3.4.16. (2009)	COEI-1-CHITOS		x		1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
10.4.	Aspergillus niger gombából származó kitin-glükán	Kitin: CAS-szám: 1398-61-4; Glükán: CAS-szám: 9041-22-9.	Adatlap: 3.4.17. (2009)	COEI-1-CHITGL		x		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
10.5.	Inaktivált élesztő	–/–		COEI-1-INAYEA		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.
11.	Egyéb eljárások
11.1.	Aleppo fenyő gyantája	–/–			x		Az e melléklet 2. függelékében megállapított feltételek mellett.	2., 10., 11.
11.2.	Friss borseprő	–/–				x (5)	Kizárólag száraz borok esetében. A felhasznált seprő friss, egészséges és hígítatlan, továbbá nem sokkal korábban készített száraz bor előállítása során keletkezett élesztőket tartalmaz. A kezelt termék mennyiségének 5 %-át meg nem haladó mennyiségben.	1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. és 16.
11.3.	Karamell	E150a–d/–	Adatlap: 4.3. (2007)	COEI-1-CARAMEL	x		A szín felerősítése céljából az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában foglaltak szerint.	3.
11.4.	Allil-izotiocianát	–/CAS-szám: 57-06-7				x	Kizárólag tiszta paraffinból készült tabletták átitatása céljából. Lásd az 1. táblázatot. A borban semmilyen nyoma nem maradhat az allil-izotiocianátnak.	Kizárólag a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, részben erjedt must, valamint a bor esetében.
11.5.	Inaktivált élesztő	–/–		COEI-1-INAYEA		x (5)		1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15. és 16.

1. függelék

Borkősav (L(+)-) és a belőle származó termékek

A borkősav, amelynek savtompítás céljából történő használatáról e melléklet 2. táblázatának 1.1. sora rendelkezik, csak olyan termékek esetében használható fel, amelyek:

az elbling vagy a rizling szőlőfajtából származnak; valamint

az A. szőlőtermő övezet északi részének következő borvidékein szüretelt szőlőből készülnek:

—

Ahr,

—

Rheingau,

—	Mittelrhein,

—

Mosel,

—

Nahe,

—	Rheinhessen,

—

Pfalz,

—	Moselle luxembourgeoise.

Az L(+)-borkősavként is ismert borkősavnak, amelynek használatáról e melléklet 2. táblázatának 1.1. sora rendelkezik, mezőgazdasági eredetűnek és kifejezetten borászati termékekből kivontnak kell lennie. Ezenkívül meg kell felelnie a 231/2012/EU rendeletben megállapított tisztasági követelményeknek is.

A(z) (L(+)-) borkősavból származó alábbi termékeknek, amelyek használatáról e melléklet 2. táblázatának a termékek megnevezését követően zárójelben megadott sora rendelkezik, mezőgazdasági eredetűnek kell lenniük:

—	kalcium-tartarát (1.7.)

—	kálium-tartarát (1.4.)

—	kálium-hidrogén-tartarát (6.1.)

—	metaborkősav (6.7.)

2. függelék

Aleppo fenyő gyantája

Az Aleppo fenyő gyantája, amelynek használatáról e melléklet 2. táblázatának 11.1. sora rendelkezik, csak a „retsina” bor készítéséhez használható fel. Ez a borászati kezelés csak:

a)	Görögország földrajzi területén végezhető;

b)	a Görögországban 1980. december 31-én hatályban lévő nemzeti rendelkezések szerint meghatározott szőlőfajtákból, termesztési területekről és borvidékekről származó szőlőmust felhasználásával hajtható végre;

c)	a felhasznált termékhez hektolitereként legfeljebb 1 000 gramm gyanta hozzáadásával végezhető el, az erjedés előtt, vagy ha a térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom nem haladja meg a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom egyharmadát, az erjedés alatt.

Ha Görögország módosítani kívánja az 1.b) pontban említett rendelkezéseket, arról előre értesíti a Bizottságot. Az értesítést az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kell megküldeni. Ha a Bizottság az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül nem válaszol, akkor Görögország végrehajthatja a tervezett módosításokat.

3. függelék

Ioncserélő gyanták

Az e melléklet 1. táblázatának 6. sorában foglaltakkal összhangban felhasználható ioncserélő gyanták olyan sztirol vagy divinilbenzol kopolimerek, amelyek szulfonsavat vagy ammóniumcsoportokat tartalmaznak. Meg kell felelniük az 1935/2004/EK rendeletben és az annak végrehajtása céljából elfogadott uniós és nemzeti rendelkezésekben foglalt követelményeknek. Ezenkívül az e függelék harmadik bekezdésében megállapított elemzési módszerrel történő vizsgálat során a felsorolt oldószerek egyikében sem veszíthetnek 1 mg/l-nél nagyobb mennyiségű szerves anyagot. Az ioncserélő gyantáknak regenerálhatóknak kell lenniük olyan anyagokkal, amelyeknek az élelmiszerek előállításához történő felhasználása megengedett.

E gyanták csak olyan borász vagy szakértő felügyelete mellett és kizárólag olyan létesítményekben használhatók, akiket, illetve amelyeket e célból elismertek azon tagállamok hatóságai, amelyek területén a gyantákat használják. Az említett hatóságok meghatározzák az elismert borászok és szakértők feladatait és felelősségi körét.

Az ioncserélő gyanták szervesanyag-veszteségének meghatározására szolgáló elemzési módszer:

1. AZ ALKALMAZÁS KÖRE ÉS TERÜLETE

A módszer az ioncserélő gyanták szervesanyag-veszteségének meghatározására szolgál.

2. MEGHATÁROZÁS

Ioncserélő gyanták szervesanyag-vesztesége. A szervesanyag-veszteség meghatározása az alább ismertetett módszer szerint történik.

3. A MÓDSZER ELVE

Extraháló oldószert bocsátunk keresztül az előkészített gyantán, majd gravimetriásan meghatározzuk a kivont szerves anyag tömegét.

4. REAGENSEK

Minden reagensnek analitikai tisztaságúnak kell lennie.

Extraháló oldószerek

4.1.	Desztillált víz vagy azonos tisztaságú ioncserélt víz.

4.2.	15 %-os (v/v) etanol, amelyet úgy állítunk elő, hogy 15 rész abszolút etanolt elegyítünk 85 rész vízzel (4.1. pont).

4.3.	5 %-os (m/m) ecetsav, amelyet úgy állítunk elő, hogy 5 rész jégecetsavat elegyítünk 95 rész vízzel (4.1. pont).

5. ESZKÖZÖK

5.1.	Ioncserélő kromatográfiás kolonnák.

5.2.	2 l-es űrtartalmú mérőhengerek.

5.3.	Bepárlócsészék 850 °C-os tokos kemencéhez.

5.4.	Szárítókemence termosztáttal, 105 ± 2 °C-ra beállítva.

5.5.	Tokos kemence termosztáttal, 850 ± 25 °C-ra beállítva.

5.6.	0,1 mg pontosságú analitikai mérleg.

5.7.	Bepárló, melegítőlap vagy infravörös bepárló.

6. ELJÁRÁS

6.1.	Tegyünk három ioncserélő kromatográfiás kolonnába (5.1. pont) 50–50 ml-t a vizsgálandó ioncserélő gyantából, amelyet előzőleg a gyártó cégnek az élelmiszeripari alkalmazásra szánt gyantákra vonatkozó utasításai szerint átmostunk és kezeltünk.

6.2.

Anioncserélő gyanták esetében hajtsuk keresztül külön-külön a három extraháló oldatot (4.1., 4.2. és 4.3. pont) az előkészített kolonnákon (6.1. pont) 350–450 ml/h sebességgel. Mindegyik esetben öntsük ki az első liter eluátumot, majd a következő két litert fogjuk fel a mérőhengerben (5.2. pont). Kationcserélő gyanták esetében csak a 4.1. és a 4.2. pontban említett oldatokat hajtsuk keresztül az előkészített kolonnán.

6.3.	Pároljuk be külön-külön a három eluátumot melegítőlapon vagy infravörös bepárló alatt (5.7. pont), előzőleg tisztára kimosott és lemért (m0) bepárlócsészékben (5.3. pont). Helyezzük ezután a csészéket szárítókemencébe (5.4. pont), és tömegállandóságig szárítsuk őket (m1).

6.4.	Miután feljegyeztük a száraz preparátum tömegét (6.3. pont), helyezzük a csészét tokos kemencébe (5.5. pont), és tömegállandóságig izzítsuk (m2).

6.5.	Számítsuk ki a kivont szerves anyag mennyiségét (7.1. pont). Ha a kapott eredmény értéke meghaladja az 1 mg/l-t, végezzünk vakpróbát a reagensekkel, majd számítsuk ki újra a kivont szerves anyag tömegét.

Vakpróbánál a 6.3. és a 6.4. pontban említett műveleteket ismételjük meg, de két liter oldószert használjunk; a mérés eredménye m3 illetve m4 lesz a 6.3. és 6.4. pontnak megfelelően.

7. AZ EREDMÉNYEK MEGADÁSA

7.1.

Képlet és az eredmények kiszámítása

Az ioncserélő gyantából kivont szerves anyag mennyiségét az alábbi képlet adja meg mg/l-ben:

500 (m1 – m2)

ahol m1 és m2 grammban van kifejezve.

Az ioncserélő gyantából kivont szerves anyag korrigált mennyiségét az alábbi képlet adja meg (mg/l-ben):

500 (m1 – m2 – m3 + m4)

ahol m1, m2, m3 és m4 grammban van kifejezve.

7.2.	Az ugyanazon a mintán elvégzett két párhuzamos meghatározás eredményének különbsége nem lehet több, mint 0,2 mg/l.

4. függelék

Kálium-ferrocianid

Kalcium-fitát

DL-borkősav

A kálium-ferrocianidnak és a kalcium-fitátnak az e melléklet 2. táblázatának 6.5. és 6.6. sorában foglaltak szerint történő használata, továbbá a DL-borkősavnak az e melléklet 2. táblázatának 6.9. sorában foglaltak szerinti használata csak olyan borász vagy szakértő felügyelete mellett engedélyezett, akit hivatalosan elismertek annak a tagállamnak a hatóságai, amelynek területén a kezelést végzik, és akinek a felelősségi körét érintő előírásokat – adott esetben – az érintett tagállam határozza meg.

A kálium-ferrocianiddal vagy kalcium-fitáttal való kezelés után a bornak vasnyomokat kell tartalmaznia.

Az első bekezdésben említett termékek használatának felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket az egyes tagállamok állapítják meg.

5. függelék

Az elektrodialízisre vonatkozó követelmények

A kezelés célja a borkőstabilitás biztosítása a borban a kálium-hidrogén-tartarát és a kalcium-tartarát (valamint más kalciumsók) tekintetében úgy, hogy kivonjuk a bor túltelített állapotban lévő ionjait elektromos erőtér hatása alatt és anion- vagy kationáteresztő membránok segítségével.

1. A MEMBRÁNOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.1.

A membránokat váltakozva kell elhelyezni egy „szűrőprés” típusú vagy bármilyen más, megfelelő típusú készülékben úgy, hogy azok elválasszák egymástól a kezelésre szolgáló teret (bor) és a dúsításra szolgáló teret (használt víz).

1.2.

A kationáteresztő membránok kialakítása legyen olyan, hogy azok csak kationok kivonását tegyék lehetővé, különös tekintettel a K+ és a Ca++ kationokra.

1.3.

Az anionáteresztő membránok kialakítása legyen olyan, hogy azok csak anionok kivonását tegyék lehetővé, különös tekintettel a tartarát anionokra.

1.4.

A membránoknak nem szabad nagymértékben módosítaniuk a bor fizikai-kémiai összetételét és érzékszervi jellemzőit. A következő előírásoknak kell megfelelniük:

—	a helyes gyártási gyakorlatoknak megfelelően kell előállítani őket, olyan – a 10/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő – anyagokból, amelyeknek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok előállítása céljából történő használata engedélyezett,

—	az elektrodializáló berendezés használójának igazolnia kell, hogy az általa használt membránok megfelelnek a fenti követelményeknek, és azok esetleges cseréjét szakemberek végezték,

—	nem szabadulhat fel belőlük semmilyen anyag az emberi egészségre veszélyes vagy az élelmiszerek ízét, illetve aromáját befolyásoló mennyiségben, és meg kell felelniük a 10/2011/EU rendelet kritériumainak,

—	használatuk során nem idézhetnek elő olyan kölcsönhatásokat az összetevőik és a bor között, amelyek a kezelésnek alávetett termékben új, esetlegesen toxikus vegyületek képződéséhez vezethetnek.

Az új elektrodialízis-membránok stabilitását olyan modelloldat segítségével kell meghatározni, amely modellezi a bor fizikai-kémiai összetételét, hogy megvizsgálható legyen bizonyos anyagoknak a membránból történő esetleges migrációja.

Az ajánlott kísérleti módszer a következő:

A modelloldat a bor pH-jára és vezetőképességére beállított vizes alkohololdat. Összetétele a következő:

—	abszolút etanol: 11 l,

—	kálium-hidrogén-tartarát: 380 g,

—	kálium-klorid: 60 g,

—	koncentrált kénsav: 5 ml,

—	desztillált víz: a 100 l-re történő kiegészítéshez szükséges mennyiségben.

Az oldat kezelését zárt cirkulációs körben végezzük, elektrodializáló cellasorban, elektromos feszültség alatt (1 V/cella), 50 l/m2 anionos és kationos fajlagos membránfelülettel, az oldat eredeti iontartalmának 50 %-áig. Az effluens körben kezdetben 5 g/l-es kálium-klorid oldatot kell használni. A kioldódott anyagokat mind a modelloldatban, mind az effluensben meghatározzuk.

Meg kell határozni mindazoknak a membránt alkotó szerves molekuláknak a mennyiségét, amelyek átkerülhetnek a kezelt oldatba. A szóban forgó alkotóelemek mindegyikére vonatkozóan speciális mennyiségmeghatározásra van szükség, amelyet valamely jóváhagyott laboratóriumban kell elvégezni. A modelloldatban a definiált vegyületek együttes koncentrációjának 50 μg/l-nél kisebbnek kell lennie.

Ezekre a membránokra alkalmazni kell az élelmiszerekkel érintkező anyagok ellenőrzésére vonatkozó általános szabályokat.

2. A MEMBRÁNHASZNÁLATRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A kezelés során alkalmazandó membránpárokat az alábbi követelmények szerint kell kialakítani:

—	a pH-csökkenés a borban legfeljebb 0,3 pH-egység lehet,

—	az illósavtartalom-csökkenés legfeljebb 0,12 g/l lehet (2 mekv. ecetsavban kifejezve),

—	a kezelés nem befolyásolhatja a bor nem-ionos összetevőit, különös tekintettel a polifenolokra és a poliszaharidokra,

—	a kis méretű molekulák – mint például az etanol – diffúziója csupán korlátozott mértékű lehet és nem eredményezhet 0,1 térfogat-százalékosnál nagyobb mértékű alkoholtartalom-csökkenést,

—	a membránokat csak jóváhagyott eljárásokkal szabad konzerválni és tisztítani, olyan anyagokkal, amelyek élelmiszer-ipari célú felhasználása engedélyezett,

—	a membránokat meg kell jelölni annak érdekében, hogy a cellasoron végzett mindennemű változtatást ellenőrizni lehessen,

—	az alkalmazott berendezést olyan vezérlő és szabályozó mechanizmusokkal kell üzemeltetni, amelyek figyelembe veszik az egyes borok különböző instabilitását, hogy csak a túltelített állapotban lévő kálium-hidrogén-tartarátot és kalciumsókat távolítsuk el,

—	a kezelést borász vagy megfelelő képesítéssel rendelkező szakember felelősségére kell elvégezni.

A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

6. függelék

Az ureázra vonatkozó követelmények

Az ureáz nemzetközi kódja: EC 3-5-1-5, CAS-szám: 9002-13-5.

Az ureáz aktivitása: a (savas pH-nál aktív) ureáz a karbamidot ammóniára és szén-dioxidra bontja le. A megadott aktivitás nem lehet kevesebb, mint 5 egység/mg; egy egység alatt az az enzimmennyiség értendő, amely percenként egy μmol ammóniát fejleszt 5 g/l koncentrációjú karbamidból, 37 °C-on, 4-es pH-érték mellett.

Eredet: Lactobacillus fermentum.

Alkalmazási terület: a hosszan tartó érlelésre szánt borban lévő karbamid lebontása, ha az eredeti karbamidtartalom meghaladja az 1 mg/l-t.

Legnagyobb felhasználható mennyiség: 75 mg enzimkészítmény a kezelendő bor egy literére számítva, de a borban nem lehet több literenként 375 egység ureáznál. A kezelés végén az enzim maradék aktivitását a bor szűrésével (pórusátmérő < 1 μm) teljes mértékben meg kell szüntetni.

Kémiai és mikrobiológiai tisztasági követelmények:

Szárítási veszteség	Kevesebb mint 10 %
Nehézfémtartalom	Kevesebb mint 30 ppm
Ólomtartalom	Kevesebb mint 10 ppm
Arzéntartalom	Kevesebb mint 2 ppm
Összes coliform	Nem kimutatható
Salmonella spp.	25 g mintából nem kimutatható
Összes aerob baktérium	Kevesebb mint 5 × 104 sejt/g

A borkezelés céljára engedélyezett ureázt az élelmiszerügyi tudományos bizottság által a Lactobacillus fermentumból előállított ureáznak a bortermelésben történő felhasználása tárgyában kiadott, 1998. december 10-i véleményben („Opinion on the use of urease prepared from Lactobacillus fermentum in wine production”) vizsgált ureázra vonatkozó feltételekhez hasonló feltételek mellett kell előállítani.

7. függelék

A tölgyfadarabokra vonatkozó követelmények

RENDELTETÉS, EREDET ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

A tölgyfadarabokat a bor készítése és érlelése során használják, ideértve a friss szőlő és a szőlőmust erjesztésének szakaszát is, annak érdekében, hogy a tölgyfából bizonyos vonadékanyagokat juttassanak a borba.

A fadarabok kizárólag a Quercus nemzetség fajaiból származhatnak.

A tölgyfadarabok meghagyhatók természetes állapotukban, illetve hevíthetők alacsony, közepes vagy magas hőmérsékleten, azonban nem vethetők alá égési folyamatnak, ideértve a fadarabok felszínének égetését is, és nem lehetnek sem elszenesedettek, sem morzsalékos tapintásúak. A hevítésen kívül nem vethetők alá semmiféle kémiai, enzimes vagy fizikai kezelésnek. Nem szabad semmiféle, a természetes aromájuk fokozására vagy kivonható fenolvegyületeik mennyiségének növelésére szolgáló terméket hozzájuk adni.

A FELHASZNÁLT TERMÉK CÍMKÉZÉSE

A címkén fel kell tüntetni annak a növénytani fajnak (vagy azoknak a növénytani fajoknak) az eredetét, amely(ek)hez a tölgy tartozik, valamint adott esetben a hevítés intenzitását, a tárolási körülményeket és a biztonsági előírásokat.

MÉRETEK

A fadaraboknak olyan méretűnek kell lenniük, hogy az összsúly legalább 95 %-a fennmaradjon a 2 mm-es szembőségű (azaz 9-es mesh-számú) szitán.

TISZTASÁG

A tölgyfadarabokból kioldott anyagok koncentrációja nem érhet el olyan szintet, amely kockázatot jelenthet az egészségre.

A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

8. függelék

A bor alkoholtartalmának kiigazítására irányuló kezelésre vonatkozó követelmények

Az alkoholtartalom kiigazítására irányuló kezelés (a továbbiakban: a kezelés) célja az, hogy – amennyiben a bor etanoltartalma túl magas – csökkentse az etanol mennyiségét, és ezáltal javítsa az ízharmóniát.

Követelmények:

1.	A fenti célok valamely szeparációs technika önmagában történő alkalmazásával vagy több ilyen technika kombinálásával is elérhetők.

2.	Az így kezelt boroknak nem lehetnek érzékszervi hibáik, és közvetlen emberi fogyasztásra alkalmasnak kell lenniük.

3.	Nem vonható ki alkohol a borból abban az esetben, ha a szóban forgó bor készítéséhez felhasznált borászati termékek bármelyikét alávetették az 1308/2013/EU rendelet VIII. mellékletének I. részében szereplő alkoholtartalom-növelési műveletek valamelyikének.

4.	Az alkoholtartalom legfeljebb 20 %-kal csökkenthető, és a végtermék térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának meg kell felelnie az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 1. pontja második bekezdésének a) pontjában meghatározott értéknek.

5.	A kezelést borász vagy megfelelő képesítéssel rendelkező szakember felelősségére kell elvégezni.

6.	A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

7.	A tagállamok előírhatják, hogy a kezelést előzetesen be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak.

9. függelék

A mustok cukortartalmának membránszeparációs művelet útján történő csökkentésére irányuló kezelésre vonatkozó követelmények

A cukortartalom csökkentésére irányuló kezelés (a továbbiakban: a kezelés) célja az, hogy a mikroszűrést vagy az ultraszűrést a nanoszűréssel vagy a fordított ozmózissal egyesítő membránszeparációs művelet útján cukrot vonjon ki a mustból.

Követelmények:

1.	A kezelés eredményeként – az eredeti mustból kivont cukoroldat mennyiségétől és cukortartalmától függő mértékben – csökken a térfogat.

2.	A folyamatoknak lehetővé kell tenniük, hogy a must a cukortól eltérő összetevőkből továbbra is ugyanannyit tartalmazzon.

3.	A mustok cukortartalmának csökkentése kizárja a belőlük előállított bor alkoholtartalmának kiigazítását.

4.	Tilos a kezelést az 1308/2013/EU rendelet VIII. mellékletének I. részében szereplő alkoholtartalom-növelési műveletek valamelyikével együtt alkalmazni.

5.	A kezelést a cukortartalom csökkentésének mértékére vonatkozó célkitűzés függvényében meghatározott mustmennyiségen kell elvégezni.

6.	Az első szakasz célja egyrészt a must alkalmassá tétele a második szakaszban elvégzendő sűrítésre, másrészt pedig a membrán szeparációs küszöbét meghaladó méretű makromolekulák megőrzése. Ez a szakasz ultraszűréssel hajtható végre.

7.	A kezelés első szakaszában előállított permeátumot ezután nanoszűrés vagy fordított ozmózis útján be kell sűríteni. A mustban eredetileg benne lévő víz és a nanoszűrés során ki nem szűrt szerves savak újból hozzáadhatók a kezelt musthoz.

8.	A kezelést borász vagy megfelelő képesítéssel rendelkező szakember felelősségére kell elvégezni.

Az alkalmazott membránoknak meg kell felelniük az 1935/2004/EK rendeletben és a 10/2011/EU rendeletben megállapított követelményeknek, valamint az azok végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezéseknek. Ezenkívül meg kell felelniük az OIV által közzétett Nemzetközi borászati kódexben foglalt követelményeknek is.

10. függelék

A borok 4-etil-fenil- és a 4-etil-gvajakol-feleslegének csökkentése céljából membrántechnológia és aktív szén együttes alkalmazásával végzett kezelésre vonatkozó követelmények

A kezelés célja, hogy csökkentse a borban lévő, mikrobiális eredetű 4-etil-fenil- és 4-etil-gvajakol-felesleget, amely érzékszervi hibák forrása, és elfedi a bor aromáját.

Követelmények:

1.	A kezelést borász vagy megfelelő képesítéssel rendelkező szakember felelősségére kell elvégezni.

2.	A kezelést be kell jegyezni az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

Az alkalmazott membránoknak meg kell felelniük az 1935/2004/EK és a 10/2011/EU rendeletben megállapított követelményeknek, valamint az azok végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezéseknek. Ezenkívül meg kell felelniük az OIV által közzétett Nemzetközi borászati kódexben foglalt követelményeknek is.

B. RÉSZ

A BOROK MAXIMÁLIS KÉN-DIOXID-TARTALMA

A. A BOROK KÉN-DIOXID-TARTALMA

A borok – nem értve ide a pezsgőket és a likőrborokat – összes kén-dioxid-tartalma közvetlen emberi fogyasztás céljából történő forgalomba hozatalukkor nem haladhatja meg a következő mennyiségeket:

a)	literenként 150 milligramm a vörösborok esetében;

b)	literenként 200 milligramm a fehér- és a rozéborok esetében.

Az 1.a) és az 1.b) ponttól eltérve, az olyan borok esetében, amelyeknek a glükóz- és a fruktóztartalom összegeként kifejezett cukortartalma eléri vagy meghaladja a literenkénti 5 grammot, a kén-dioxid-tartalom elérheti a következő felső határértékeket:

a)	literenként 200 milligramm a vörösborok esetében;

b)	literenként 250 milligramm a fehér- és a rozéborok esetében;

literenként 300 milligramm a következő borok esetében:

—	az uniós rendelkezéseknek megfelelően a „Spätlese” megjelölésre jogosult borok,

—

a következő oltalom alatt álló eredetmegjelölések valamelyikére jogosult fehérborok: Bordeaux supérieur, Graves de Vayres, Côtes de Bordeaux-Saint-Macaire az úgynevezett „moelleux” borok esetében, Premières Côtes de Bordeaux, Côtes de Bergerac, Côtes de Montravel, Gaillac, mely megjelölést a „doux” vagy a „vendanges tardives” kifejezés követi, Rosette és Savennières,

—

az Allela, a Navarra, a Penedès, a Tarragona és a Valencia oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult fehérborok, valamint a Baszk Autonóm Közösség (Comunidad Autónoma del País Vasco) területéről származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „vendimia tardia” jelöléssel ellátott borok,

—	a „Binissalem-Mallorca” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult édes borok,

—	azok a túlérett szőlőből és töppedt szőlőből készült, a „Málaga” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult borok, amelyek maradékcukor-tartalma legalább 45 g/l,

—	azok az Egyesült Királyságból származó, az egyesült királysági jogszabályoknak megfelelően készített borok, amelyek cukortartalma meghaladja a 45 g/l-t,

—	azok a Magyarországról származó, a „Tokaji” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok, amelyek a magyar rendelkezésekkel összhangban a „Tokaji édes szamorodni” vagy a „Tokaji száraz szamorodni” jelölést viselik,

—	a Loazzolo, az Alto Adige, illetve a Trentino oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult borok, amelyeket a „passito” és a „vendemmia tardiva” jelölésekkel vagy azok egyikével láttak el,

—	a „Colli orientali del Friuli” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult borok, amelyeknél az eredetmegjelölést a „Picolit” jelölés egészíti ki,

—	a „Moscato di Pantelleria naturale” és a „Moscato di Pantelleria” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult borok,

—	a Cseh Köztársaságból származó, a „pozdní sběr” megjelölésre jogosult borok,

—	a Szlovákiából származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „neskorý zber” jelöléssel ellátott borok, valamint a „Tokajské samorodné suché”, illetve a „Tokajské samorodné sladké” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult szlovákiai tokaji borok,

—	a Szlovéniából származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „vrhunsko vino ZGP – pozna trgatev” jelöléssel ellátott borok,

—

a következő oltalom alatt álló földrajzi jelzések valamelyikével ellátott fehérborok, amelyek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, és cukortartalma nagyobb 45 g/l-nél:

—	Franche-Comté,

—	Coteaux de l'Auxois,

—	Saône-et-Loire,

—	Coteaux de l'Ardèche,

—	Collines rhodaniennes,

—	Comté Tolosan,

—	Côtes de Gascogne,

—

Gers,

—

Lot,

—	Côtes du Tarn,

—

Corrèze,

—	Ile de Beauté,

—

Oc,

—

Thau,

—	Val de Loire,

—	Méditerranée,

—	Comtés rhodaniens,

—	Côtes de Thongue,

—	Côte Vermeille,

—

Agenais,

—

Landes,

—	Allobrogie,

—

Var,

—

azok a Görögországból származó édes borok, amelyek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék, cukortartalma legalább 45 g/l, és jogosultak a következő oltalom alatt álló földrajzi jelzések valamelyikére:

—	Άγιο Όρος (Mount Athos – Holly Mount Athos – Holly Mountain Athos – Mont Athos – Άγιο Όρος Άθως),

—	Αργολίδα (Αrgolida),

—	Αχαΐα (Achaia),

—	Επανομή (Epanomi),

—	Κυκλάδες (Cyclades),

—	Λακωνία (Lakonia),

—	Πιερία (Pieria),

—	Τύρναβος (Tyrnavos),

—	Φλώρινα (Florina),

—	azok a Ciprusról származó édes borok, amelyek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, cukortartalma legalább 45 g/l, és jogosultak a Κουμανδαρία (Commandaria) oltalom alatt álló eredetmegjelölésre,

—

azok a Ciprusról származó, túlérett szőlőből vagy töppedt szőlőből készített édes borok, amelyek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék, cukortartalma legalább 45 g/l, és jogosultak a következő oltalom alatt álló földrajzi jelzések valamelyikére:

—	Τοπικός Οίνος Λεμεσός (Regional wine of Lemesos),

—	Τοπικός Οίνος Πάφος (Regional wine of Pafos),

—	Τοπικός Οίνος Λάρνακα (Regional wine of Larnaka),

—	Τοπικός Οίνος Λευκωσία (Regional wine of Lefkosia),

—	azok a Máltáról származó borok, amelyek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legalább 13,5 térfogatszázalék, cukortartalma legalább 45 g/l, és jogosultak a „Malta”, illetve a „Gozo” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre,

—	a Horvátországból származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „kvalitetno vino KZP – desertno vino” vagy a „vrhunsko vino KZP – desertno vino” jelöléssel ellátott, 50 g/l-nél nagyobb cukortartalmú, illetve a „vrhunsko vino KZP – kasna berba” jelöléssel ellátott borok,

—	azok a töppedt szőlőből készült, a „Ponikve” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok, amelyek cukortartalma meghaladja az 50 g/l-t,

—	azok a „Muškat momjanski/Moscato di Momiano” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott, a „kvalitetno vino KZP – desertno vino” vagy a „vrhunsko vino KZP – desertno vino” kifejezéssel megjelölt borok, amelyek cukortartalma meghaladja az 50 g/l-t;

literenként 350 milligramm a következő borok esetében:

—	az uniós rendelkezéseknek megfelelően az „Auslese” megjelölésre jogosult borok,

—	a következő oltalom alatt álló eredetmegjelölések valamelyikére jogosult romániai fehérborok: Murfatlar, Cotnari, Târnave, Pietroasa, Valea Călugărească,

—	a Cseh Köztársaságból származó, a „výběr z hroznů” megjelölésre jogosult borok,

—	a Szlovákiából származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „výber z hrozna” jelöléssel ellátott borok, valamint a „Tokajský másláš”, illetve a „Tokajský forditáš” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult szlovákiai tokaji borok,

—	a Szlovéniából származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „vrhunsko vino ZGP – izbor” jelöléssel ellátott borok,

—	a „Késői szüretelésű bor” hagyományos kifejezésre jogosult borok,

—	az Olaszországból származó, „aleatico” típusú és a „Pergola” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre, valamint a „passito” hagyományos kifejezésre jogosult borok,

—	a Horvátországból származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „vrhunsko vino ZGP – izborna berba” jelöléssel ellátott borok,

—	a Magyarországról származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a magyarországi rendelkezésekkel összhangban a „Válogatott szüretelésű bor” vagy a „Főbor” jelöléssel ellátott borok;

literenként 400 milligramm a következő borok esetében:

—	az uniós rendelkezéseknek megfelelően a „Beerenauslese”, az „Ausbruch”, az „Ausbruchwein”, a „Trockenbeerenauslese”, a „Strohwein”, a „Schilfwein”, illetve az „Eiswein” megjelölésre jogosult borok,

—

a következő oltalom alatt álló eredetmegjelölések valamelyikére jogosult fehérborok: Sauternes, Barsac, Cadillac, Cérons, Loupiac, Sainte-Croix-du-Mont, Monbazillac, Bonnezeaux, Quarts de Chaume, Coteaux du Layon, Coteaux de l'Aubance, Graves Supérieures, Sainte-Foy Bordeaux, Haut-Montravel, Saussignac, Jurançon (kivéve, ha a „sec” jelölés követi), Anjou-Coteaux de la Loire, Coteaux du Layon (amelyet a származási település neve követ), Chaume, Coteaux de Saumur, Coteaux du Layon (amelyet a „premier cru” jelölés követ és a Chaume földrajzi név egészít ki), Pacherenc du Vic Bilh (kivéve, ha a „sec” jelölés követi), Alsace és Alsace grand cru (amelyet a „vendanges tardives” vagy a „sélection de grains nobles” jelölés követ),

—

azok a Görögországból származó, túlérett szőlőből, illetve töppedt szőlőből készült édes borok, amelyek cukorban kifejezett maradékcukor-tartalma legalább 45 g/l, és amelyek jogosultak a következő oltalom alatt álló eredetmegjelölések valamelyikére:

—	Δαφνές (Dafnes),

—	Λήμνος (Limnos),

—	Malvasia Πάρος (Malvasia Paros),

—	Malvasia Σητείας (Malvasia Sitia),

—	Malvasia Χάνδακας – Candia,

—	Μονεμβασία – Malvasia (Monemvasia – Malvasia),

—	Μοσχάτος Κεφαλληνίας (Muscat of Kefalonia – Muscat de Céphalonie),

—	Μοσχάτος Λήμνου (Muscat of Limnos),

—	Μοσχάτο Πατρών (Muscat of Patra),

—	Μοσχάτος Ρίου Πάτρας (Muscat of Rio Patra),

—	Μοσχάτος Ρόδου (Muscat of Rodos),

—	Νεμέα (Nemea),

—	Σάμος (Samos),

—	Σαντορίνη (Santorini),

—	Σητεία (Sitia),

valamint azok a Görögországból származó, túlérett szőlőből és töppedt szőlőből készített édes borok, amelyek jogosultak a következő oltalom alatt álló földrajzi jelzések valamelyikére:

—	Άγιο Όρος (Mount Athos – Holly Mount Athos – Holly Mountain Athos – Mont Athos – Άγιο Όρος Άθως),

—	Αιγαίο Πέλαγος (Aegean Sea – Aigaio Pelagos),

—	Δράμα (Drama),

—	Ηράκλειο (Iraklio),

—	Καστοριά (Kastoria),

—	Κρήτη (Crete),

—	Μακεδονία (Macedonia),

—	Ρέθυμνο (Rethimno),

—	Σιάτιστα (Siatista),

—	Στερεά Ελλάδα (Sterea Ellada),

—	Χανιά (Chania),

—	a Cseh Köztársaságból származó, a „výběr z bobulí”, a „výběr z cibéb”, a „ledové víno” vagy a „slámové víno” megjelölésre jogosult borok,

—

a Szlovákiából származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „bobuľový výber”, a „hrozienkový výber”, a „cibébový výber”, a „ľadové víno” vagy a „slamové víno” jelöléssel ellátott borok, továbbá a „Tokajský výber”, a „Tokajská esencia” és a „Tokajská výberová esencia” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott szlovákiai tokaji borok,

—

a Magyarországról származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a magyar rendelkezésekkel összhangban a „Tokaji máslás”, a „Tokaji fordítás”, a „Tokaji aszúeszencia”, a „Tokaji eszencia”, a „Tokaji aszú”, illetve a „Töppedt szőlőből készült bor” vagy a „Jégbor” jelöléssel ellátott borok,

—	az „Albana di Romagna” oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult, a „passito” jelöléssel ellátott borok,

—	az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult, a „vendanges tardives”, a „vin de glace” vagy a „vin de paille” jelöléssel ellátott luxemburgi borok,

—	a Portugáliából származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésre és a „colheita tardia” jelölésre jogosult borok,

—	a Szlovéniából származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a következő jelölések valamelyikével ellátott borok: „vrhunsko vino ZGP – jagodni izbor”, „vrhunsko vino ZGP – ledeno vino” vagy „vrhunsko vino ZGP – suhi jagodni izbor”,

—	a Kanadából származó, az „Icewine” jelölésre jogosult borok,

—	a Horvátországból származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult és a „vrhunsko vino KZP – izborna berba bobica”, a „vrhunsko vino KZP – izborna berba prosušenih bobica” vagy a „vrhunsko vino KZP – ledeno vino” jelöléssel ellátott borok.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroknak a 2.c), 2.d) és 2.e) pontban foglalt jegyzékei módosíthatók új borok felvétele érdekében, illetve abban az esetben, ha az érintett borok készítésére vonatkozó feltételek módosulnak, vagy ha a borok földrajzi jelzése vagy eredetmegjelölése megváltozik. A tagállamok az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően eltérés iránti kérelmet juttatnak el a Bizottsághoz, és megadják az érintett borokra vonatkozó összes szükséges műszaki információt, beleértve a termékleírásokat és az évente megtermelt mennyiségeket is.

Azokban az években, amikor az időjárási viszonyok ezt kivételesen szükségessé teszik, a tagállamok engedélyezhetik a 300 milligramm/liternél alacsonyabb összes kén-dioxid-tartalom literenként legfeljebb 50 milligrammal történő emelését a területükön található meghatározott szőlőtermő területen előállított borok esetében. A tagállamok a szóban forgó eltérésekről azok engedélyezésétől számítva egy hónapon belül értesítik a Bizottságot az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően, feltüntetve az érintett évet, borvidékeket és borokat, és mellékelve annak bizonyítékát, hogy az időjárási viszonyok szükségessé teszik a határérték felemelését. A Bizottság ezt követően közzéteszi az eltérésről szóló értesítést a honlapján.

A tagállamok szigorúbb rendelkezéseket is alkalmazhatnak a területükön termelt borokra.

B. A LIKŐRBOROK KÉN-DIOXID-TARTALMA

A likőrborok összes kén-dioxid-tartalma közvetlen emberi fogyasztás céljából történő forgalomba hozatalukkor nem haladhatja meg a következő mennyiségeket:

a)	literenként 150 milligramm, amennyiben a cukortartalom kevesebb, mint 5 gramm/liter;

b)	literenként 200 milligramm, amennyiben a cukortartalom legalább 5 gramm/liter.

C. A PEZSGŐK KÉN-DIOXID-TARTALMA

A pezsgők összes kén-dioxid-tartalma közvetlen emberi fogyasztás céljából történő forgalomba hozatalukkor nem haladhatja meg a következő mennyiségeket:

a)	literenként 185 milligramm a minőségi pezsgők valamennyi kategóriájában; valamint

b)	literenként 235 milligramm az egyéb pezsgők esetében.

Amennyiben az időjárási viszonyok az Unió bizonyos szőlőtermő övezeteiben ezt szükségessé teszik, az érintett tagállamok engedélyezhetik a területükön előállított pezsgők vonatkozásában az 1.a) és az 1.b) pontban említett maximális összes kén-dioxid-tartalom legfeljebb 40 milligramm/literrel történő megemelését, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó engedély hatálya alá tartozó pezsgőket nem szállítják az érintett tagállamon kívülre.

C. RÉSZ

A BOROK MAXIMÁLIS ILLÓSAV-TARTALMA

Az illósav- tartalom nem haladhatja meg:

a)	a literenkénti 18 milliekvivalenst a részben erjedt szőlőmust esetében;

b)	a literenkénti 18 milliekvivalenst a fehér- és a rozéborok esetében; illetve

c)	a literenkénti 20 milliekvivalenst a vörösborok esetében.

Az 1. pontban említett határértékek vonatkoznak:

a)	az Unión belül szüretelt szőlőből készült termékekre az előállítás szakaszában és a forgalmazás valamennyi szakaszában;

b)	a harmadik országokból származó, részben erjedt szőlőmustra és borokra az Unió földrajzi területére történő belépésüket követő valamennyi szakaszban.

A tagállamok engedélyezhetik az 1. pontban meghatározott határértékektől való eltérést:

egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

—	amennyiben azokat legalább két éven át érlelték, vagy

—	amennyiben azokat különleges módszerek szerint készítették;

b)	a legalább 13 térfogatszázalék összes alkoholtartalmú borok esetében.

A tagállamok a szóban forgó eltérésekről azok engedélyezésétől számítva egy hónapon belül értesítik a Bizottságot az (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően. A Bizottság ezt követően közzéteszi az eltérésről szóló értesítést a honlapján.

D. RÉSZ

A BOROK ÉDESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK ÉS FELTÉTELEK

A borok édesítése csak akkor engedélyezhető, ha azt a következő termékek közül egy vagy több felhasználásával hajtják végre:

a)	szőlőmust;

b)	sűrített szőlőmust;

c)	finomított szőlőmustsűrítmény.

Az érintett bor térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legfeljebb 4 térfogatszázalékkal növelhető.

A közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi árujelzővel ellátott importált borok édesítése tilos az Unió területén belül. Az egyéb importált borok édesítésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az Unió területén készített borok édesítésére.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok édesítését az egyes tagállamok csak akkor engedélyezhetik, ha:

a)	arra az e mellékletben megállapított feltételek és határértékek betartásával kerül sor;

b)	az édesítés azon a termőhelyen történik, ahol a szóban forgó bor készült, vagy az annak közvetlen közelében levő területen.

Az 1. pontban említett szőlőmustnak és sűrített szőlőmustnak ugyanarról a termőhelyről kell származnia, mint ahonnan az a bor származik, amelynek édesítésére használják őket.

A borok édesítése csak a termelési és a nagykereskedelmi szakaszban engedélyezhető.

(1) Az OIV borászati eljárásokról szóló kódexének megfelelő adatlapjára vonatkozó hivatkozásokat követő, zárójelben megadott évszám az adatlap azon változatát jelöli, amelyet az Unió – az e táblázatban meghatározott felhasználási feltételekre és határértékekre figyelemmel – mint engedélyezett borászati eljárást engedélyezett.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.).

(3) A Bizottság 10/2011/EU rendelete (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról (HL L 12., 2011.1.15., 1. o.).

(4) Az OIV borászati eljárásokról szóló kódexének megfelelő adatlapjára vonatkozó hivatkozásokat követő, zárójelben megadott évszám az adatlap azon változatát jelöli, amelyet az Unió – az e táblázatban meghatározott felhasználási feltételekre és határértékekre figyelemmel – mint engedélyezett borászati eljárást engedélyezett.

(5) A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.) 20. cikkének d) pontjában említett, technológiai segédanyagként használt anyagok.

(6) Az engedélyezett borászati vegyületeket az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének a 3. oszlopban említett adatlapján szereplő előírásoknak megfelelően kell felhasználni, kivéve, ha további, ebben az oszlopban megállapított felhasználási feltételek és határértékek alkalmazandók.

(7) Ha nem alkalmazandó a borászati termékeknek az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt összes kategóriájára.

(8) A 4.2., a 4.3. és a 4.4. sorban említett ammóniumsók kombinálva is felhasználhatók összesen 1 g/l, illetve – a pezsgő második erjesztése esetében – 0,3 g/l mennyiségben. A 4.4. sorban említett ammóniumsó mennyisége azonban nem haladhatja meg az ugyanabban a sorban említett határértéket.

(9) Lásd e rendelet 9. cikkének (2) bekezdését is.

(10) Amennyiben az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.) I. mellékletének 20. pontjában említett adalékanyagként kerülnek felhasználásra.

II. MELLÉKLET

A PEZSGŐKRE, A MINŐSÉGI PEZSGŐKRE ÉS AZ ILLATOS SZŐLŐFAJTÁBÓL KÉSZÜLT MINŐSÉGI PEZSGŐKRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK ÉS KORLÁTOZÁSOK

A. Pezsgő

E pont, valamint e melléklet B. és C. szakasza alkalmazásában:

a) „tirázslikőr”: a másodlagos erjedés kiváltására a küvéhez adott termék;

b) „expedíciós likőr”: a pezsgőkhöz egy adott ízhatás elérése érdekében hozzáadott termék.

Az expedíciós likőr csak a következőket tartalmazhatja:

—	szacharóz,

—	szőlőmust,

—	részben erjedt szőlőmust,

—	sűrített szőlőmust,

—	finomított szőlőmustsűrítmény,

—

bor, vagy

—	ezek keveréke,

borpárlat esetleges hozzáadásával.

A küvé alkotórészei tekintetében az 1308/2013/EU rendelet alapján engedélyezett alkoholtartalom-növelés sérelme nélkül, a küvé bármiféle alkoholtartalom-növelése tilos.

Azoknak a termőhelyeknek és fajtáknak a vonatkozásában azonban, ahol ez technikailag indokolt, az egyes tagállamok engedélyezhetik a küvé alkoholtartalmának növelését a pezsgők gyártásának helyén, feltéve, hogy:

a)	előzőleg a küvé egyetlen alkotórészének sem növelték még az alkoholtartalmát;

b)	az említett alkotórészek kizárólag a tagállam területén szüretelt szőlőkből származnak;

c)	az alkoholtartalom-növelést egyetlen műveletben hajtják végre;

nem lépik túl a következő határértékeket:

i.	3 térfogatszázalék az A. szőlőtermő övezetből származó alkotórészekből álló küvé esetében;

ii.	2 térfogatszázalék a B. szőlőtermő övezetből származó alkotórészekből álló küvé esetében;

iii.	1,5 térfogatszázalék a C. szőlőtermő övezetből származó alkotórészekből álló küvé esetében;

e)	az alkalmazott módszer szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása.

A tirázslikőr és az expedíciós likőr hozzáadása nem számít sem alkoholtartalom-növelésnek, sem édesítésnek. A tirázslikőr hozzáadása nem eredményezheti a küvé térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának 1,5 térfogatszázaléknál nagyobb mértékű növekedését. Ezt a növekedést a küvé térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma és a pezsgőnek az expedíciós likőr hozzáadása előtti, térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma közötti különbség számításával kell meghatározni.

Az expedíciós likőr hozzáadását oly módon kell végezni, hogy a pezsgő térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma ne növekedjen 0,5 térfogatszázaléknál többel.

Tilos édesíteni a küvét vagy annak alkotórészeit.

A küvé alkotórészei tekintetében az1308/2013/EU rendelet rendelkezéseivel összhangban végzett bármiféle savtartalom-növelés vagy savtompítás mellett magát a küvét is alá lehet vetni savtartalom-növelésnek vagy savtompításnak. A küvé savtartalmának növelése és savtompítása kölcsönösen kizárja egymást. A savtartalom legfeljebb 1,5 gramm/liter (borkősavban kifejezve), azaz 20 milliekvivalens/liter mértékben növelhető.

Rendkívüli időjárású években az 1,5 gramm/liter vagy 20 milliekvivalens/liter felső határt fel lehet emelni 2,5 gramm/literre vagy 34 milliekvivalens/literre, feltéve, hogy a termékek természetes savtartalma nem kevesebb, mint 3 gramm/liter (borkősavban kifejezve) vagy 40 milliekvivalens/liter.

10.

A pezsgőben levő szén-dioxid csak annak a küvének az alkoholos erjedése során keletkezhet, amelyből a pezsgő készül.

Ezt az erjedést – a szőlő, szőlőmust vagy részben erjedt szőlőmust közvetlenül pezsgővé történő feldolgozásának eseteit kivéve – csak tirázslikőr hozzáadása válthatja ki. Az erjedés csak palackokban vagy zárt tartályokban mehet végbe.

A szén-dioxid alkalmazása ellennyomással végzett áttöltés esetén engedélyezett, felügyelet mellett és azzal a feltétellel, hogy a küvé alkoholos erjedéséből származó szén-dioxiddal végbemenő elkerülhetetlen gázcserék nem vezetnek a pezsgőben lévő szén-dioxid nyomásának növekedéséhez.

11.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgőktől eltérő pezsgőkre a következő szabályok vonatkoznak:

az előállításukra szánt tirázslikőr csak a következőket tartalmazhatja:

—	szőlőmust,

—	részben erjedt szőlőmust,

—	sűrített szőlőmust,

—	finomított szőlőmustsűrítmény, vagy

—	szacharóz és bor;

b)	térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalmuknak, beleértve az esetlegesen hozzáadott expedíciós likőrben lévő alkoholt is, legalább 9,5 térfogatszázaléknak kell lennie.

B. Minőségi pezsgő

A minőségi pezsgők gyártására szánt tirázslikőr csak a következőket tartalmazhatja:

a)	szacharóz,

b)	sűrített szőlőmust,

c)	finomított szőlőmustsűrítmény,

d)	szőlőmust vagy részben erjedt szőlőmust, vagy

bor.

A termelő tagállamok kiegészítő vagy szigorúbb jellemzőket, illetve feltételeket is meghatározhatnak a területükön termelt minőségi pezsgők előállítására és forgalmazására vonatkozóan.

A minőségi pezsgők előállítására ezenkívül a következő szabályok is vonatkoznak:

—	az A. szakasz 1–10. pontjában foglalt szabályok,

—

a C. szakasz 3. pontjában a tényleges alkoholtartalom tekintetében, a C. szakasz 5. pontjában a minimális túlnyomás tekintetében, valamint a C. szakasz 6. és 7. pontjában a gyártási folyamat minimális időtartama tekintetében megfogalmazott szabályok, az e melléklet B. szakaszának 4.d) pontjában foglaltak sérelme nélkül.

Az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgőkre a következő szabályok vonatkoznak:

az esetlegesen engedélyezett eltérésektől eltekintve e pezsgők gyártása során a küvé összeállításához kizárólag olyan szőlőfajtából származó szőlőmust vagy részben erjedt szőlőmust használható fel, amely szerepel az e melléklet függelékben található jegyzékben. Illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők készíthetők azonban a Veneto és Friuli-Venezia Giulia termőhelyein szüretelt „Glera” szőlőfajta szőlőjéből nyert bornak a küvé alkotórészeként történő felhasználásával, hagyományos módszer szerint;

b)	az erjedés folyamatának a küvé összeállítása előtti és utáni, a küvében végbemenő szén-dioxid-képződés elősegítése érdekében történő szabályozása csak hűtéssel vagy egyéb fizikai eljárásokkal végezhető;

c)	expedíciós likőr hozzáadása tilos;

d)	az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők előállítási folyamata nem tarthat egy hónapnál rövidebb ideig.

C. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgők és minőségi pezsgők

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők készítésére szánt küvék térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának el kell érnie legalább a következő értéket:

—	9,5 térfogatszázalék a C. III. szőlőtermő övezetben;

—	9 térfogatszázalék a többi szőlőtermő övezetben.

A „Prosecco”, a „Conegliano Valdobbiadene – Prosecco” és a „Colli Asolani – Prosecco” vagy az „Asolo – Prosecco” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott és egyetlen szőlőfajtából előállított minőségi pezsgők készítésére szánt küvék esetében azonban megengedhető, hogy a térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalom minimális értéke 8,5 térfogatszázalék legyen.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma, beleértve az esetlegesen hozzáadott expedíciós likőrben lévő alkoholt is, nem lehet alacsonyabb 10 térfogatszázaléknál.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgők és minőségi pezsgők előállítására szánt tirázslikőr csak a következőket tartalmazhatja:

a)	szacharóz,

b)	sűrített szőlőmust,

c)	finomított szőlőmustsűrítmény;

valamint:

a)	szőlőmust,

b)	részben erjedt szőlőmust;

bor;

amelyből ugyanolyan oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgő vagy minőségi pezsgő állítható elő, mint amilyenhez a tirázslikőrt hozzáadják.

Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 5.c) pontjától eltérve, azon oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők esetében, amelyeket 25 centiliternél kisebb űrtartalmú zárt tárolóedényben tárolnak, megengedhető, hogy 20 °C-on történő tárolás esetén a minimális túlnyomás 3 bar legyen.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők előállításának időtartama – beleértve az előállító üzemben történő érlelés időszakát is – a szén-dioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem lehet rövidebb:

a)	hat hónapnál, ha a szén-dioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat zárt tartályokban megy végbe;

b)	kilenc hónapnál, ha a szén-dioxid-képződést szolgáló erjedési folyamat a palackokban megy végbe.

A küvében végbemenő, szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamatnak és a küvé seprőn tartásának időtartama nem lehet rövidebb:

—	90 napnál,

—	30 napnál, ha az erjedés keverőkkel ellátott tartályokban megy végbe.

Az A. szakasz 1–10. pontjában és a B. szakasz 2. pontjában foglalt szabályok az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgőkre és minőségi pezsgőkre is vonatkoznak.

Az illatos szőlőfajtából készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgőkre a következő szabályok vonatkoznak:

e pezsgők előállítása során a küvé összeállításához kizárólag az e melléklet függelékében található jegyzékben szereplő szőlőfajtákból készült szőlőmust vagy részben erjedt szőlőmust használható, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó fajtákat oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők előállítására alkalmasnak ismerték el azon a termőhelyen, amelynek nevét az adott oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők viselik. Ettől eltérve illatos szőlőfajtából készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők készíthetők a „Prosecco”, a „Conegliano-Valdobbiadene – Prosecco”, a „Colli Asolani – Prosecco” és az „Asolo – Prosecco” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termőhelyeken szüretelt „Glera” szőlőfajtából nyert boroknak a küvé összeállításához történő felhasználásával is;

b)	az erjedés folyamatának a küvé összeállítása előtti és utáni, a küvében végbemenő szén-dioxid-képződés elősegítése érdekében történő szabályozása csak hűtéssel vagy egyéb fizikai eljárásokkal végezhető;

c)	expedíciós likőr hozzáadása tilos;

d)	az illatos szőlőfajtából készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb 6 térfogatszázaléknál;

e)	az illatos szőlőfajtából készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma nem lehet alacsonyabb 10 térfogatszázaléknál;

f)	az illatos szőlőfajtából készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgőkben zárt tárolóedényben, 20 °C-os hőmérsékleten legalább 3 bar túlnyomásnak kell uralkodnia;

g)	e szakasz 6. pontjától eltérve az illatos szőlőfajtából készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők előállításának időtartama nem lehet rövidebb egy hónapnál.

Függelék

Azon borszőlőfajták jegyzéke, amelyek termése felhasználható illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minőségi pezsgők készítésére szolgáló küvé előállításához

Airén

Albariño

Aleatico N

Alvarinho

Ασύρτικο (Assyrtiko)

Bourboulenc B

Brachetto N.

Busuioacă de Bohotin

Clairette B

Colombard B

Csaba gyöngye B

Cserszegi fűszeres B

Devín

Fernão Pires

Freisa N

Gamay N

Gewürztraminer Rs

Girò N

Glera

Γλυκερύθρα (Glykerythra)

Huxelrebe

Irsai Olivér B

Macabeo B

Macabeu B

Toutes les Malvasías

All the Malvoisies

Mauzac blanc és rosé

Monica N

Tous les Moscateles

Μοσχοφίλερο (Moschofilero)

Müller-Thurgau B

All the Muscatels

Manzoni moscato

Nektár

Pálava B

Parellada B

Perle B

Piquepoul B

Poulsard

Ροδίτης (Roditis)

Scheurebe

Tămâioasă românească

Torbato

Touriga Nacional

Verdejo

Zefír B

III. MELLÉKLET

A LIKŐRBOROKRA, VALAMINT AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSSEL, ILLETVE OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSSEL ELLÁTOTT LIKŐRBOROKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK ÉS KORLÁTOZÁSOK

A. Likőrborok

Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.c) pontjában említett, likőrbor és oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrbor előállítására szolgáló termékek – adott esetben – kizárólag az 1308/2013/EU rendeletben vagy e rendeletben említett borászati eljárásoknak és kezeléseknek vethetők alá.

Mindazonáltal:

a)	a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom növekedése kizárólag az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.e) és 3.f) pontjában említett termékek használatának eredményeként következhet be; valamint

a fenti rendelkezéstől eltérve, Spanyolország engedélyezheti kalcium-szulfát használatát a „vino generoso”, illetve a „vino generoso de licor” hagyományos kifejezéssel jelölt spanyol borok esetében, amennyiben ez az eljárás hagyományosnak számít, és azzal a feltétellel, hogy az így kezelt termék kálium-szulfátban kifejezett szulfáttartalma nem haladja meg a 2,5 grammot literenként. Az így előállított likőrborok alávethetők kiegészítő jellegű savtartalom-növelésnek, literenként legfeljebb 1,5 gramm határértékig.

A tagállamok által a területükön előállított likőrborokra és oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokra vonatkozóan esetlegesen elfogadott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül, e termékek tekintetében az 1308/2013/EU rendeletben, illetve az e rendeletben említett borászati eljárások engedélyezettek.

Megengedettek ezenkívül a következők:

édesítés – bejelentési és nyilvántartási kötelezettséghez kötve, és azzal a feltétellel, hogy a felhasznált termék alkoholtartalmát nem növelték sűrített szőlőmusttal –, a következő módokon:

—	sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel, azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó bor térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának növekedése nem haladhatja meg a 3 térfogatszázalékot,

—

a „vino generoso de licor” hagyományos kifejezéssel jelölt spanyol bor esetében sűrített szőlőmusttal, finomított szőlőmustsűrítménnyel, illetve olyan, töppedt szőlőből nyert musttal, amelyhez az erjedés megakadályozása érdekében szőlő eredetű semleges alkoholt adtak, azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó bor térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának növekedése nem haladhatja meg a 8 térfogatszázalékot,

—	a „Madeira” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel, azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó bor térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának növekedése nem haladhatja meg a 8 térfogatszázalékot;

b)	az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.e) és 3.f) pontjában említett alkohol, párlat vagy szeszes ital hozzáadása az érlelés alatti párolgásból eredő veszteségek kiegyenlítése érdekében;

c)	a „Madeira” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében a tartályokban, 50 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten történő érlelés.

Azokat a szőlőfajtákat, amelyekből az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.c) pontjában említett és likőrborok, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok előállításához felhasznált termékek készülnek, az 1308/2013/EU rendelet 81. cikkének (2) bekezdése szerinti fajták közül kell kiválasztani.

Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.c) pontjában említett, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrboroktól eltérő likőrborok előállításához felhasznált termékek térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalmának legalább 12 térfogatszázaléknak kell lennie.

B. Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok (az e melléklet A. szakaszában előírt rendelkezéseken kívüli, kifejezetten az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborokra vonatkozó rendelkezések)

Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek előállítása magában foglalja az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.c) pontjának negyedik franciabekezdésében említett szőlőmust vagy borral vegyített szőlőmust felhasználását, e melléklet 1. függelékének A. szakaszában található.

Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyekhez hozzáadhatók az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.f) pontjában említett termékek, e melléklet 1. függelékének B. szakaszában található.

Azoknak az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.c) pontjában említett termékeknek, valamint az ugyanezen VII. melléklet II. része 3.f) pontjának iii. alpontjában említett sűrített szőlőmustnak és töppedt szőlőből nyert, részben erjedt szőlőmustnak, amelyeket oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrbor előállításához használnak fel, ugyanarról a termőhelyről kell származniuk, mint amelynek a nevét a szóban forgó, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrbor viseli.

A „Málaga” és a „Jerez-Xérès-Sherry” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében azonban a Pedro Ximénez szőlőfajtából származó, töppedt szőlőből nyert must, amelyhez az erjedés megakadályozása érdekében szőlő eredetű semleges alkoholt adtak, származhat a „Montilla-Moriles” termőhelyről is.

Azok az e melléklet A. szakaszának 1–4. pontjában említett műveletek, amelyek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrbor előállítására irányulnak, csak a 3. pontban említett termőhely területén hajthatók végre.

Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak az esetében azonban, amelyek tekintetében a „Porto” jelölés fenn van tartva a „Douro” elnevezésű termőhelyről nyert szőlőből készült termékek számára, a kiegészítő feldolgozási és az érlelési eljárások az előbb említett termőhelyen és Vila Nova de Gaia – Porto termőhelyen egyaránt elvégezhetők.

A tagállamok által a területükön készített, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborokra vonatkozóan esetleg elfogadott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül:

azoknak az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.c) pontjában említett termékeknek az esetében, amelyeket oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok előállításához használnak fel, a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalomnak legalább 12 térfogatszázaléknak kell lennie. Bizonyos, az e melléklet 2. függelékének A. részében található jegyzékek valamelyikén szereplő oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok ugyanakkor a következőkből is előállíthatók:

legalább 10 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú szőlőmustból olyan oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében, amelyeket bejegyzett eredetmegjelöléssel rendelkező, esetleg ugyanabból a gazdaságból származó borpárlat vagy törkölypárlat hozzáadásával készítettek; vagy

ii.

olyan részben erjedt szőlőmustból vagy – az alábbi francia bekezdések közül a második esetében – olyan borból, amelynek térfogatszázalékban kifejezett eredeti természetes alkoholtartalma legalább:

—	11 térfogatszázalék a semleges alkohol vagy 70 térfogatszázaléknál nem alacsonyabb tényleges alkoholtartalmú borpárlat vagy borászati eredetű szeszes ital hozzáadásával készült, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében,

—	10,5 térfogatszázalék a fehér szőlő mustjából készült, a 2. függelék A. szakaszának 3. jegyzékében említett borok esetében,

—	9 térfogatszázalék azoknak a „Madeira” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott portugál likőrboroknak az esetében, amelyek készítése hagyományos módon és az ezekre a borokra vonatkozóan kifejezett rendelkezéseket tartalmazó nemzeti jogszabályokkal összhangban történik;

a 2. függelék B. szakaszában található azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma – az e likőrborok tekintetében 1985. január 1-je előtt alkalmazott nemzeti jogszabályok kifejezett rendelkezéseivel összhangban – az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.b) pontjában foglaltak ellenére alacsonyabb, mint 17,5 térfogatszázalék, de legalább 15 térfogatszázalék.

Az „οίνος γλυκύς φυσικός”, „vino dulce natural”, „vino dolce naturale” és „vinho doce natural” hagyományos különleges kifejezések kizárólag a következő oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok megjelölésére használhatók:

—	olyan szőlőből készült likőrborok, amelyek legalább 85 %-ban a 3. függelékben található jegyzékben szereplő szőlőfajtákból származnak,

—	olyan likőrborok, amelyek legalább 212 gramm/liter eredeti természetes cukortartalmú mustból készülnek,

—	olyan likőrborok, amelyek az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.e) és 3.f) pontjában említett alkohol, párlat vagy szeszes ital hozzáadásával készülnek, bármiféle egyéb alkoholtartalom-növelés nélkül.

Amennyiben a hagyományos borkészítési eljárások ezt megkövetelik, a tagállamok a saját területükön előállított, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében előírhatják, hogy a „vin doux naturel” hagyományos különleges kifejezést kizárólag azokra oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborokra lehessen alkalmazni, amelyeket:

—

közvetlenül a szőlőtermelők készítenek, kizárólag a Muscatel, a Grenache, a Maccabeo és a Malvoisie szőlőik terméséből; felhasználható azonban olyan ültetvény termése is, amelyben az említett négytől eltérő fajták is jelen vannak, feltéve, hogy ezeknek a teljes állományon belüli aránya nem haladja meg a 10 %-ot,

—

olyan, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.c) pontjának első és negyedik franciabekezdésében említett szőlőmustból nyernek, amely esetében a hektáronkénti hozam legfeljebb 40 hl; bármely ennél nagyobb hozam a „vin doux naturel” megjelölés alkalmazására való jogosultság elvesztését eredményezi az egész termésre nézve,

—	a fent említettek szerinti, legalább 252 gramm/liter eredeti természetes cukortartalmú szőlőmustból készítenek,

—

minden egyéb alkoholtartalom-növelési eljárás kizárása mellett, olyan borászati eredetű alkohol hozzáadásával állítanak elő, amelynek tiszta alkoholtartalma a fent említettek szerinti, felhasznált szőlőmust térfogatának legalább 5 %-át teszi ki, legfeljebb pedig a következő két arány közül a kisebbiknek felel meg:

—	vagy a fent említett felhasznált szőlőmust mennyiségének 10 %-a,

—

vagy a végtermék térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának 40 %-a; az összes alkoholtartalom a tényleges alkoholtartalom és a potenciális alkoholtartalom összegéből adódik, mely utóbbi kiszámításához 17,5 gramm maradékcukrot kell alapul venni 1 térfogatszázaléknyi tiszta alkohol előállításához.

A likőrborok esetében a „vino generoso” hagyományos különleges kifejezés kizárólag azon oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott, teljesen vagy részben élesztőhártya alatt készített száraz likőrborok esetében használható, amelyeket:

—	a Palomino de Jerez, a Palomino fino, a Pedro Ximénez, a Verdejo, a Zalema, illetve a Garrido Fino szőlőfajtából származó fehér szőlőből nyernek,

—	átlagosan két évig tartó, tölgyfa hordóban történő érlelés után hoznak forgalomba.

Az első albekezdésben említett, élesztőhártya alatti készítés azt a biológiai folyamatot jelenti, amely akkor megy végbe, amikor a must teljes alkoholos erjedése után a bor szabad felszínén spontán módon kialakul egy jellegzetes élesztőhártya, amely a terméknek különleges analitikai és érzékszervi tulajdonságokat kölcsönöz.

A „vinho generoso” hagyományos különleges kifejezést csak a „Porto”, a „Madeira”, a „Moscatel de Setúbal”, valamint a „Carcavelos” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborokra lehet használni, kiegészítve a szóban forgó kifejezést a megfelelő bejegyzett eredetmegjelöléssel.

10.

A „vino generoso de licor” hagyományos különleges kifejezést csak azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak az esetében lehet használni, amelyeket:

—

a 8. pontban említett „vino generoso” likőrborból vagy ilyen „vino generoso” készítésére alkalmas, élesztőhártya alatt készült borból állítanak elő, amelyhez vagy töppedt szőlőből nyert, az erjedés megakadályozása érdekében szőlő eredetű semleges alkohollal kevert mustot, vagy finomított szőlőmustsűrítményt, vagy „vino dulce natural” likőrbort adtak,

—	átlagosan két évig tartó, tölgyfa hordóban történő érlelés után hoznak forgalomba.

1. függelék

Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek készítésére különleges szabályok vonatkoznak

A. AZOKNAK AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSSEL ELLÁTOTT LIKŐRBOROKNAK A JEGYZÉKE, AMELYEK SZŐLŐMUSTNAK, ILLETVE SZŐLŐMUST ÉS BOR KEVERÉKÉNEK A FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLNEK

(E melléklet B. szakaszának 1. pontja)

GÖRÖGORSZÁG

Σάμος (Samos), Μοσχάτος Πατρών (Muscat of Patra), Μοσχάτος Ρίου Πατρών (Muscat of Rio Patra), Μοσχάτος Κεφαλληνίας (Muscat of Kefalonia/Muscat de Kephalonia), Μοσχάτος Ρόδου (Muscat of Rodos), Μοσχάτος Λήμνου (Muscat of Limnos), Σητεία (Sitia), Νεμέα (Nemea), Σαντορίνη (Santorini), Δαφνές (Dafnes), Μαυροδάφνη Κεφαλληνίας (Mavrodaphne of Kefalonia), Μαυροδάφνη Πατρών (Mavrodaphni of Patra)

SPANYOLORSZÁG

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok	A termék megjelölése az uniós szabályokban vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint
Alicante	Moscatel de Alicante Vino dulce
Cariñena	Vino dulce
Condado de Huelva	Pedro Ximénez Moscatel Mistela
Empordà	Mistela Moscatel
Jerez-Xérès-Sherry	Pedro Ximénez Moscatel
Málaga	Vino dulce
Montilla-Moriles	Pedro Ximénez Moscatel
Priorato	Vino dulce
Tarragona	Vino dulce
Valencia	Moscatel de Valencia Vino dulce

OLASZORSZÁG

Cannonau di Sardegna, Giró di Cagliari, Malvasia di Bosa, Marsala, Moscato di Sorso-Sennori, Moscato di Trani, Nascodi Cagliari, Oltrepó Pavese Moscato, San Martino della Battaglia, Trentino, Vesuvio Lacrima Christi.

B. AZOKNAK AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSSEL ELLÁTOTT LIKŐRBOROKNAK A JEGYZÉKE, AMELYEK AZ 1308/2013/EU RENDELET VII. MELLÉKLETE II. RÉSZÉNEK 3.f) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK HOZZÁADÁSÁVAL KÉSZÜLNEK

(E melléklet B. szakaszának 2. pontja)

1. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek olyan boralkohol vagy szárított szőlőből előállított alkohol hozzáadásával készülnek, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 95 térfogatszázalék és legfeljebb 96 térfogatszázalék

(Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.f) pontja ii. alpontjának első franciabekezdése)

GÖRÖGORSZÁG

Σάμος (Samos), Μοσχάτος Πατρών (Muscat of Patra), Μοσχάτος Ρίου Πατρών (Muscat of Rio Patra), Μοσχάτος Κεφαλληνίας (Muscat of Kefalonia/Muscat de Kephalonia), Μοσχάτος Ρόδου (Muscat of Rodos), Μοσχάτος Λήμνου (Muscat of Limnos), Σητεία (Sitia), Σαντορίνη (Santorini), Δαφνές (Dafnes), Μαυροδάφνη Πατρών (Mavrodaphni of Patra), Μαυροδάφνη Κεφαλληνίας (Mavrodaphne of Kefalonia).

SPANYOLORSZÁG

Condado de Huelva, Jerez-Xérès-Sherry, Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda, Málaga, Montilla-Moriles, Rueda, Terra Alta.

CIPRUS

Κουμανδαρία (Commandaria).

2. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek olyan, borból vagy szőlőtörkölyből előállított párlat hozzáadásával készülnek, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 86 térfogatszázalék

(Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.f) pontja ii. alpontjának második franciabekezdése)

GÖRÖGORSZÁG

Μαυροδάφνη Πατρών (Mavrodaphni of Patra), Μαυροδάφνη Κεφαλληνίας (Mavrodaphne of Kefalonia), Σητεία (Sitia), Σαντορίνη (Santorini), Δαφνές (Dafnes), Νεμέα (Nemea).

FRANCIAORSZÁG

Pineau des Charentes vagy Pineau charentais, Floc de Gascogne, Macvin du Jura.

CIPRUS

Κουμανδαρία (Commandaria).

3. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek olyan, szárított szőlőből előállított párlat hozzáadásával készülnek, amelynek alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék és legfeljebb 94,5 térfogatszázalék

(Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.f) pontja ii. alpontjának harmadik franciabekezdése)

GÖRÖGORSZÁG

Μαυροδάφνη Πατρών (Mavrodaphni of Patra), Μαυροδάφνη Κεφαλληνίας (Mavrodaphne of Kefalonia).

4. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek töppedt szőlőből nyert, részben erjedt szőlőmust hozzáadásával készülnek

(Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.f) pontja iii. alpontjának első franciabekezdése)

SPANYOLORSZÁG

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok

A termék megjelölése az uniós szabályokban vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint

Jerez-Xérès-Sherry

Málaga

Montilla-Moriles

Vino generoso de licor

Vino dulce

Vino generoso de licor

OLASZORSZÁG

Aleatico di Gradoli, Giró di Cagliari, Malvasia delle Lipari, Pantelleria passito

CIPRUS

Κουμανδαρία (Commandaria).

5. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek közvetlen hőhatással készített és – e művelet kivételével – a sűrített szőlőmust fogalommeghatározásának megfelelő sűrített szőlőmust hozzáadásával készülnek

(Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.f) pontja iii. alpontjának második franciabekezdése)

SPANYOLORSZÁG

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok

A termék megjelölése az uniós szabályokban vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint

Alicante

Condado de Huelva

Empordà

Jerez-Xérès-Sherry

Málaga

Montilla-Moriles

Navarra

Vino generoso de licor

Garnacha/Garnatxa

Vino generoso de licor

Vino dulce

Vino generoso de licor

Moscatel

OLASZORSZÁG

Marsala

6. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek sűrített szőlőmust hozzáadásával készülnek

(Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. része 3.f) pontja iii. alpontjának harmadik franciabekezdése)

SPANYOLORSZÁG

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok	A termék megjelölése az uniós szabályokban vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint
Málaga	Vino dulce
Montilla-Moriles	Vino dulce Vino generoso de licor
Tarragona	Vino dulce
Jerez-Xerès-Sherry	Vino generoso de licor
Condado de Huelva	Vino generoso de licor

OLASZORSZÁG

Oltrepó Pavese Moscato, Marsala, Moscato di Trani.

2. függelék

A. A III. melléklet B. szakaszának 5.a) pontjában említett jegyzékek

1. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek legalább 10 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú szőlőmustból készülnek, és amelyeket oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott, esetleg ugyanabból a gazdaságból származó borpárlat vagy törkölypárlat hozzáadásával állítanak elő

FRANCIAORSZÁG

Pineau des Charentes vagy Pineau charentais, Floc de Gascogne, Macvin du Jura.

2. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek legalább 11 térfogatszázalék eredeti természetes alkoholtartalmú, erjedésben lévő szőlőmustból készülnek, és amelyeket semleges alkohol vagy legalább 70 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú borpárlat, illetve borászati eredetű szesz hozzáadásával állítanak elő

PORTUGÁLIA

Porto – Port

Moscatel de Setúbal, Setúbal

Carcavelos

Moscatel do Douro

OLASZORSZÁG

Moscato di Noto

3. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek legalább 10,5 térfogatszázalék eredeti természetes alkoholtartalmú borból készülnek

SPANYOLORSZÁG

Jerez-Xérès-Sherry

Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda

Condado de Huelva

Rueda

OLASZORSZÁG

Trentino

4. Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek legalább 9 térfogatszázalék eredeti természetes alkoholtartalmú, erjedésben lévő szőlőmustból készülnek

PORTUGÁLIA

Madeira

B. A III. melléklet B. szakaszának 5.b) pontjában említett jegyzékek

Azoknak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrboroknak a jegyzéke, amelyek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma – az e likőrborok tekintetében 1985. január 1-je előtt alkalmazott nemzeti jogszabályok kifejezett rendelkezéseivel összhangban – kevesebb, mint 17,5 térfogatszázalék, de legalább 15 térfogatszázalék

(Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 3.b) pontja)

SPANYOLORSZÁG

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok

A termék megjelölése az uniós szabályokban vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint

Condado de Huelva

Jerez-Xérès-Sherry

Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda

Málaga

Montilla-Moriles

Priorato

Rueda

Tarragona

Vino generoso

Seco

Vino generoso

Rancio seco

Vino generoso

Rancio seco

OLASZORSZÁG

Trentino

PORTUGÁLIA

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok	A termék megjelölése az uniós szabályokban vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint
Porto – Port	Branco leve seco

3. függelék

Azoknak a szőlőfajtáknak a jegyzéke, amelyek felhasználhatók a „vino dulce natural”, a „vino dolce naturale”, a „vinho doce natural”, illetve az „οινος γλυκυς φυσικος” hagyományos különleges kifejezéssel megjelölt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok készítéséhez

Muscats – Grenache – Garnacha Blanca – Garnacha Peluda – Listán Blanco – Listán Negro-Negramoll – Maccabéo – Malvoisies – Mavrodaphne – Assirtiko – Liatiko – Garnacha tintorera – Monastrell – Palomino – Pedro Ximénez – Albarola – Aleatico – Bosco – Cannonau – Corinto nero – Giró – Monica – Nasco – Primitivo – Vermentino – Zibibbo – Moscateles – Garnacha.

2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/53

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/935 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. április 16.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint a természetes alkoholtartalom növelésére vonatkozó tagállami határozatokról szóló értesítések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 80. cikke (5) bekezdésére, 91. cikke c) és d) pontjára és 223. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (2). Az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 1. szakasza szabályokat állapít meg a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az alkalmazandó korlátozások tekintetében, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett területekre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a borpiac az új jogi keretben zökkenőmentesen működjön, bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni. A szóban forgó jogi aktusoknak fel kell váltaniuk az (EU) 2019/934 a borászatról szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet (3) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet által hatályon kívül helyezett 606/2009/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezéseit.

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet 80. cikkének (5) bekezdése és 91. cikkének d) pontja alapján a Bizottság szükség esetén szabályokat állapít meg a szőlőből készült termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerekre vonatkozóan. A módszereknek a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve ha azok nem lennének hatékonyak vagy megfelelők. Az 1308/2013/EU rendelet 91. cikkének c) pontja továbbá felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy szabályokat állapítson meg annak ellenőrzésére, hogy a szóban forgó termékeket alávetették-e az Unióban engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő kezeléseknek.

(3)

Az allil-izotiocianát borászati termékben való jelenlétének megállapítására szolgáló elemzési módszert e rendelet melléklete határozza meg. Ami az annak megállapítására szolgáló egyéb módszereket illeti, hogy a termékeket alávetették-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő kezeléseknek, az érintett tagállamok által engedélyezett szabályokat kell alkalmazni.

(4)

Az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 3. pontja értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az említett szakasz 2. pontjában megállapított határértékek bármilyen növeléséről. Meg kell határozni az ezen információknak a tagállamok által a Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó részleteket.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet szabályokat határoz meg az 1308/2013/EU rendelet II. címe I. fejezetének alkalmazására vonatkozóan a szőlőből készült termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint a természetes alkoholtartalom növelésére vonatkozó tagállami határozatokról szóló értesítések tekintetében.

2. cikk

Alkalmazandó uniós analitikai módszerek

E rendelet melléklete tartalmazza az 1308/2013/EU rendelet 75. cikke (5) bekezdésének d) pontjában említett azon analitikai módszereket, amelyeket az allil-izotiocianátnak az egyes szőlőből készült termékek előállításához történő felhasználására vonatkozó uniós szabályokban megállapított határértékek ellenőrzésére kell alkalmazni.

3. cikk

Értesítés a természetes alkoholtartalom növelését engedélyező tagállami határozatokról

(1) Azok a tagállamok, amelyek az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része A. szakaszának 3. pontja alapján engedélyezik a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom növelését, erről az eltérés megadásától számítva egy hónapon belül értesítik a Bizottságot. Az értesítésben a tagállamok meghatározzák a határozat által érintett régiókat és fajtákat, valamint adatokat és bizonyítékokat nyújtanak be arra vonatkozóan, hogy az érintett régiókban az éghajlati viszonyok rendkívül kedvezőtlenek voltak.

(2) Az értesítést az (EU) 2017/1183 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletnek (5) és az (EU) 2017/1185 bizottsági végrehajtási rendeletnek (6) megfelelően kell megküldeni.

(3) A Bizottság ezután tájékoztatja a többi tagállamot.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 7-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. április 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(3) A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(4) A Bizottság 606/2009/EK rendelete (2009. július 10.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 171., 2017.7.4., 100. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2017/1185 végrehajtási rendelete (2017. április 20.) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbítása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint számos bizottsági rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 171., 2017.7.4., 113. o.).

MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES UNIÓS ANALITIKAI MÓDSZEREK

ALLIL-IZOTIOCIANÁT

1. A módszer elve

A borban esetlegesen jelen lévő allil-izotiocianátot desztillációval dúsítjuk és gázkromatográfiával mutatjuk ki.

2. Reagensek

2.1. Abszolút etil-alkohol.

2.2. Standard oldat: allil-izotiocianát abszolút alkoholos oldata, amely 15 mg allil-izotiocianátot tartalmaz literenként.

2.3. Etil-alkoholból és szárazjégből álló fagyasztókeverék (hőmérséklet – 60 °C).

3. Készülék

3.1. Desztillációs készülék, lásd az ábrát. A készülékben folyamatos a nitrogénáram.

3.2. Fűtőköpeny, termosztatikus szabályozással.

3.3. Áramlásmérő.

3.4. Gázkromatográf a kénvegyületek számára lángspektrometriás (λ = 394 nm) vagy bármilyen egyéb megfelelő detektorral felszerelve.

3.5. 3 mm belső átmérőjű és 3 m hosszú, rozsdamentes acélból készült kromatográfiás oszlop, 10 % Carbowax 20 M-mel töltve, Chromosorb WHP hordozón (80–100 mesh szemcsenagyság).

3.6. Mikrofecskendő, 10 μl.

4. Eljárás

Töltsünk két liter bort a desztillációs lombikba. Tegyünk néhány ml etil-alkoholt (2.1. pont) a két gyűjtőcsőbe úgy, hogy a gázdiszperziós rudak porózus részei teljesen belemerüljenek. Hűtsük le a két csövet kívülről a fagyasztókeverékkel. Csatlakoztassuk a lombikot a gyűjtőcsövekhez, és kezdjük el átöblíteni a készüléket nitrogénnel, óránként három literes sebességgel. Melegítsük fel a bort 80 °C hőmérsékletűre a fűtőköpeny segítségével, desztilláljuk, és gyűjtsünk össze 45–50 ml desztillátumot.

Stabilizáljuk a kromatográfot; a következő gázkromatográfiás körülmények biztosítása ajánlott:

—	befecskendezési hőmérséklet: 200 °C,

—	oszlophőmérséklet: — 130 °C,

—	hélium vivőgáz áramlási sebessége: 20 ml/perc.

Mikrofecskendő segítségével juttassunk be akkora térfogatú standard oldatot, hogy az allil-izotiocianátnak megfelelő csúcs könnyen azonosítható legyen a gázkromatogramon.

Hasonlóképpen juttassunk be juttassunk be a desztillátumból egy alikvot részt a kromatográfba. Ellenőrizzük, hogy az így kapott csúcs retenciós ideje megfelel-e az allil-izotiocianát csúcs retenciós idejének.

A fent leírt körülmények között a borban jelenlévő természetes vegyületek nem hoznak létre interferáló csúcsokat a mintaoldat kromatogramján.

Desztillációs készülék nitrogénáramlással

2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/58

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/936 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. június 6.)

a 808/2014/EU, a 809/2014/EU és a 908/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vidékfejlesztési programok keretében létrehozott pénzügyi eszközök tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (6) bekezdésére és 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 38. cikke (1) bekezdésének c) pontja révén bevezette olyan pénzügyi eszközök létrehozásának a lehetőséget, amelyek ötvözik az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásait az Európai Beruházási Banknak az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében kínált pénzügyi termékeivel.

(2)

Ez az új rendelkezés az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) programjai keretében létrehozott pénzügyi eszközökre is vonatkozik. A 808/2014/EU (5), a 809/2014/EU (6) és a 908/2014/EU (7) bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott egyes végrehajtási szabályok hivatkoznak az 1303/2013/EU rendelet 38. cikkének az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel való módosítás előtti (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökre. Ezért az említett jogi aktusok érintett rendelkezéseibe be kell vezetni a 38. cikk (1) bekezdésének új c) pontjára való hivatkozást.

(3)	A 808/2014/EU, a 809/2014/EU és a 908/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a vidékfejlesztési bizottság és a mezőgazdasági alapokkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 808/2014/EU végrehajtási rendelet I. melléklete I. részének 10.c) pontjában a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott intézkedés vagy művelettípus az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz járul hozzá, a táblázatban külön fel kell tüntetni a pénzügyi eszközökhöz és az egyéb műveletekhez nyújtott hozzájárulás mértékét, valamint a pénzügyi eszközhöz nyújtandó tervezett hozzájárulásnak megfelelő indikatív EMVA-összeget.”

2. cikk

A 809/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

a 48. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Ami az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett pénzügyi eszközöket illeti, e cikk (1)–(5) bekezdése nem alkalmazandó sem a pénzügyi eszközhöz való hozzájárulásra, sem pedig a végső kedvezményezettnek nyújtott támogatásra. Ugyanakkor ezek esetében az 1306/2013/EU rendelet 58. és 59. cikke, valamint a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) 9. cikke alkalmazandó.

(*1) A Bizottság 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 3.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).” "

az 51. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Ami az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett pénzügyi eszközöket illeti, e cikk (1)–(4) bekezdése nem alkalmazandó sem a pénzügyi eszközhöz való hozzájárulásra, sem pedig a végső kedvezményezettnek nyújtott támogatásra. Ugyanakkor ezek esetében az 1306/2013/EU rendelet 58. és 59. cikke, valamint a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke alkalmazandó.”

3. cikk

A 908/2014/EU végrehajtási rendelet 22. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján létrehozott pénzügyi eszközök tekintetében a kiadások az első albekezdésben említett referencia-időszakokra vonatkozóan azt követően jelentendők be, hogy az említett rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében az egyes további időközi kifizetési kérelmekre vonatkozóan megállapított feltételek teljesültek.”

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(5) A Bizottság 808/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 18. o.).

(6) A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).

(7) A Bizottság 908/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.).

2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/61

A TANÁCS (EU) 2019/937 HATÁROZATA

(2019. május 27.)

az Európai Unió által az Atlanti-óceán északi körzetében élő lazac védelméről szóló egyezmény keretében az Egyesült Királyság által benyújtott, az említett egyezményhez való csatlakozás iránti kérelemmel kapcsolatban képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Atlanti-óceán északi körzetében élő lazac védelméről szóló egyezményt (1) (a továbbiakban: a NASCO-egyezmény) a 82/886/EGK tanácsi határozat (2) hagyta jóvá, és az 1983. október 1-jén hatályba lépett.

(2)

2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában, figyelemmel az (EU) 2019/584 európai tanácsi határozatra (3), 2019. november 1-jén a Szerződések az Egyesült Királyságra vonatkozóan hatályukat vesztik, hacsak az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag ennek a határidőnek a meghosszabbításáról nem rendelkezik.

(3)	Az Egyesült Királyság az Unióból való kilépéséig továbbra is tagállam marad, így élvezi a Szerződésekből eredő valamennyi jogot, ám köti az azokból fakadó összes kötelezettség is, beleértve a lojális együttműködés elvének tiszteletben tartását.

(4)

A 2017. április 29- elfogadott iránymutatásaiban az Európai Tanács elismerte, hogy nemzetközi összefüggésben figyelembe kell venni az Egyesült Királyság mint kilépő tagállam sajátos helyzetét, feltéve, hogy az Egyesült Királyság – amíg tagsága fennáll – tiszteletben tartja kötelezettségeit és lojális marad az Unió érdekeihez.

(5)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának2019. április 25-i számában közzétett kilépésről rendelkező megállapodás (4) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) intézkedéseket tartalmaz az uniós jog rendelkezéseinek az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban azon dátumot követő alkalmazására vonatkozóan, amikor a Szerződések alkalmazandósága megszűnik az Egyesült Királyság tekintetében (a továbbiakban: átmeneti időszak). Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodás hatályba lép, az uniós jog – beleértve azokat a nemzetközi megállapodásokat is, amelyeknek az Unió részes fele – a kilépésről rendelkező megállapodásnak megfelelően alkalmazandó lesz az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak alatt, majd az átmeneti időszak elteltével alkalmazandósága megszűnik.

(6)	Mivel az Unió a NASCO-egyezmény szerződő fele, az említett egyezmény jelenleg alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

(7)

A NASCO-egyezmény 17. cikkének (3) bekezdése értelmében az említett egyezményhez az Észak-atlanti Lazacvédelmi Szervezet által létrehozott NASCO-tanács jóváhagyásával csatlakozhat bármely olyan állam, amely halászati joghatóságot gyakorol az Atlanti-óceán északi részén, vagy valamely lazacállomány származási országa.

(8)

Tekintettel arra a lehetőségre, hogy a Szerződések alkalmazandóságának megszűnéséig az Egyesült Királyság vonatkozásában nem jön létre a kilépésről rendelkező megállapodás, az Egyesült Királyság 2019. február 28-án a NASCO-egyezményhez szerződő félként történő csatlakozás iránti kérelmet nyújtott be.

(9)

Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének (5) 66. cikke értelmében azok az államok, amelyek folyóiból az anadrom halállományok származnak, elsődlegesen érdekeltek és elsőrendű felelősséggel tartoznak az ilyen állományok tekintetében. Az anadrom halállományok származási országának a kizárólagos gazdasági övezet külső vonalától a part irányában található vizekben történő halászatát szabályozó intézkedésekkel kell biztosítania az ilyen állományok megőrzését. Amennyiben az anadrom halállomány a származási országon kívüli más ország kizárólagos gazdasági övezetének külső vonalától a part irányában található vizeibe vagy azokon keresztül vándorol, ez az állam köteles együttműködni a származási országgal az ilyen állományok megőrzése és kezelése terén.

(10)

A nem fenntartható halászat megakadályozása céljából az Uniónak érdekében áll, hogy az Egyesült Királyság együttműködjön a lazacállományok kezelésében a Tengerjogi Egyezmény és az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. augusztus 4-i megállapodás (a továbbiakban: a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás) (6), vagy bármely más nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi jogi norma rendelkezéseinek maradéktalan betartása mellett.

(11)

A Tengerjogi Egyezmény 66. cikkében foglaltak szerint az anadrom halállományok származási országának és az ezeket a halállományokat halászó más államoknak közösen kell gondoskodniuk az említett cikk végrehajtásáról. Ilyen irányú együttműködés regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretein belül is kialakítható.

(12)

Az Egyesült Királyságnak a NASCO-egyezményhez való csatlakozása lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára, hogy – a többi ország és az Unió jogaira, érdekeire és kötelezettségeire kellő tekintettel – együttműködjön a szükséges állománygazdálkodási és állománymegőrzési intézkedések terén, továbbá biztosítja, hogy a halászati tevékenységek során a lazacállományok kiaknázása fenntartható módon történjen.

(13)	Ezért az Uniónak érdekében áll az Egyesült Királyság által benyújtott, a NASCO-egyezményhez való csatlakozás iránti kérelem jóváhagyása attól a pillanattól fogva, hogy az uniós jog többé nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Atlanti-óceán északi körzetében élő lazac védelméről szóló egyezmény által létrehozott Észak-atlanti Lazacvédelmi Szervezet tanácsában az Unió által képviselendő álláspont az, hogy jóvá kell hagyni az Egyesült Királyságnak az említett egyezményhez való csatlakozása iránti kérelmét, amennyiben e jóváhagyás hatálybalépésére azután kerül sor, hogy az uniós jog alkalmazandósága megszűnik az Egyesült Királyságra vonatkozóan.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

N. HURDUC

(1) HL L 378., 1982.12.31., 25. o.

(2) A Tanács 82/886/EGK határozata (1982. december 13.) az Atlanti-óceán északi körzetében élő lazac védelméről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 378., 1982.12.31., 24. o.).

(3) Az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/584 határozata (2019. április 11.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 101., 2019.4.11., 1. o.).

(4) HL C 144. I, 2019.4.25., 1. o.

(5) HL L 179., 1998.6.23., 3. o.

(6) HL L 189., 1998.7.3., 14. o.

2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/63

A TANÁCS (KKBP) 2019/938 HATÁROZATA

(2019. június 6.)

a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Uniónak az Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó 2016. évi globális stratégiája, valamint az Európai Unió tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni 2003. évi stratégiája arra a meggyőződésre épül, hogy a biztonság – többek között a leszerelés és a nonproliferáció – multilaterális megközelítése a nemzetközi rend fenntartásának legjobb módja.

(2)

Az Unió politikája ezért arra törekszik, hogy fenntartsa, végrehajtsa és megerősítse a hatályos leszerelési és nonproliferációs szerződések, megállapodások és normák végrehajtását és egyetemessé tételét, valamint hogy együttműködjön harmadik országokkal és segítse őket a többoldalú egyezmények és rendszerek alapján fennálló kötelezettségeik teljesítésében.

(3)

A mediterrán térséggel foglalkozó 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozó együttes nyilatkozata – amely létrehozta az Unió a Mediterrán Térségért szervezetet – újból megerősítette a béke és a régióbeli biztonság megteremtésére irányuló közös törekvést, ahogyan az az 1995. november 27–28-i euromediterrán konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozatban szerepel, amely nyilatkozat egyebek mellett a regionális biztonság előmozdítását tartalmazza, többek között a nukleáris, vegyi és biológiai nonproliferáció révén, az olyan nemzetközi és regionális nonproliferációs rendszerekhez, valamint fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodásokhoz történő csatlakozás, és azok betartása, mint például a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: az NPT), a vegyifegyver-tilalmi egyezmény, a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény, az Átfogó Atomcsendszerződés és/vagy regionális megállapodások, például nukleáris fegyverektől mentes övezetekről szóló megállapodások, beleértve ellenőrzési rendszerüket is révén, továbbá a barcelonai nyilatkozatot aláírónak fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs kötelezettségeinek jóhiszemű teljesítése révén.

(4)

Az Unió a Mediterrán Térségért feleinek célja egy kölcsönösen és ténylegesen ellenőrizhető, nukleáris, vegyi és biológiai tömegpusztító fegyverektől, valamint azok hordozóeszközeitől mentes közel-keleti övezet kialakítása. A felek fontolóra veszik továbbá, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek többek között annak érdekében, hogy megelőzzék a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, valamint a hagyományos fegyverek túlzott felhalmozódását.

(5)

Az Unió 2008-ban szemináriumot rendezett Párizsban a közel-keleti biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a leszerelés témájáról, amelyen részt vettek a régióbeli államok és az uniós tagállamok képviselői, valamint tudományos dolgozók és a nemzeti atomenergia-ügynökségek.

(6)

Az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája kiemelte a Közel-Keletről szóló 1995. évi határozata (a továbbiakban: az 1995-ös határozat) maradéktalan végrehajtásához vezető folyamat jelentőségét. A konferencia e célból gyakorlati lépéseket hagyott jóvá, többek között az 1995-ös határozat végrehajtásának támogatására irányuló összes felajánlás – ideértve az Uniónak a 2008. júniusi szemináriumhoz kapcsolódó nyomonkövetési szeminárium megrendezésére vonatkozó felajánlását – figyelembevételét.

(7)	Az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján emellett elismerte a civil társadalomnak az 1995-ös határozat végrehajtásához való hozzájárulásban betöltött fontos szerepét, és ösztönözött minden erre irányuló erőfeszítést.

(8)

Az Unió 2011-ben a tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat előmozdítása és támogatása érdekében szemináriumot szervezett Brüsszelben, amelyen a régióbeli államoknak, az NPT három letéteményes államának, az uniós tagállamoknak és egyéb érdekelt államoknak a magas szintű képviselői, valamint tudományos dolgozók, továbbá a jelentősebb regionális és nemzetközi szervezetek hivatalos képviselői vettek részt.

(9)

Az Unió 2012-ben úgy határozott, hogy további támogatást nyújt a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamathoz, többek között azzal, hogy támogatja az ENSZ által kinevezett közvetítőnek egy ilyen övezet létrehozásával foglalkozó 2012. évi konferencia előkészítése érdekében végzett munkáját, továbbá, hogy kapacitásépítő szakmai találkozót, valamint a 2008. és a 2011. évi uniós szemináriumokhoz kapcsolódó nyomonkövetési rendezvényt szervez.

(10)

Az Unió folyamatosan jelezte, hogy készen áll további támogatást nyújtani egy tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető folyamathoz, és a jövőben is támogatni kívánja a 2008-ban, a 2011-ben és a 2012-ben tartott uniós szemináriumok és szakmai találkozók által biztosított bizalomépítéshez hasonló bizalomépítési folyamatot.

(11)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a 2018. május 24-én benyújtott, „Közös jövőnk biztosítása” című leszerelési programjában ígéretet tett arra, hogy együtt fog dolgozni az ENSZ-tagállamokkal, hogy megerősödjenek és megszilárduljanak a nukleáris fegyverektől mentes övezetek, többek között további ilyen övezetek – például a Közel-Keleten történő – kialakításának támogatása révén,,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet kialakítása melletti uniós kötelezettségvállalás előmozdítása céljából, továbbá a 2008-ban, a 2011-ben és a 2012-ben folytatott korábbi uniós tevékenységek nyomon követésének biztosítása, valamint egy ilyen övezet létrehozását célzó folyamatot támogató bizalomépítés előmozdítása érdekében az Unió támogatja a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezetről szakértők és döntéshozók között folytatott inkluzív párbeszéd ösztönzésére irányuló tevékenységeket, többek között az alábbiak révén:

a)	a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet előmozdítását célzó, az 1996 és 2015 közötti időszakban tett erőfeszítésekből levont tanulságok azonosítása,

b)	elemzési kapacitás kiépítése a regionális biztonsági kérdésekkel és a tömegpusztító fegyverektől mentes övezettel kapcsolatos új gondolkodásmód támogatása érdekében, többek között a nukleáris fegyverektől mentes más regionális övezetek létrehozásából levont tanulságokat,

c)	az e témában való előrelépés mikéntjével kapcsolatos elképzelések összegyűjtése és új javaslatok kidolgozása.

(2) Ezzel összefüggésben az Unió által támogatandó projektnek a következő konkrét tevékenységekre kell kiterjednie:

I. szakasz

A projekt első szakasza szakértői hálózatok létrehozására, a tájékoztatásra és a kommunikációra, valamint a feltérképezendő kérdések és témák meghatározására fog összpontosítani. A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak:

i.	a releváns szakértők és intézmények kezdeti regionális hálózatának létrehozása;

ii.	tájékoztatás, személyes meghallgatások és a szakirodalom áttekintése, valamint a vonatkozó dokumentumok összegyűjtése;

iii.	a projekt referenciacsoportjának első ülése;

iv.	kísérő rendezvény a Közgyűlés Első Bizottságának 2019. októberi ülése alkalmával;

v.	szakmai találkozó a projekt regionális hálózatának 15–20 tagja, valamint a projekt referenciacsoportjának tagjai részvételével.

II. szakasz

A projekt második szakasza a régióbeli releváns személyekkel, szakértőkkel, tudományos és szakpolitikai kutatókkal, valamint intézetekkel való párbeszédre fog összpontosítani, az I. szakaszban azonosított kérdésekkel és témákkal kapcsolatos véleményük és nézőpontjuk megismerése, valamint azon erőfeszítések leírásának validálása céljából, amelyek 1995 és 2015 között egy tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezetre irányultak. A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak:

i.	legfeljebb 50, személyes meghallgatás a régión belülről és kívülről származó személyekkel;

ii.	kutatóintézetek által szervezett, legfeljebb hat szűkebb körű találkozó a régióbeli releváns szakértők részvételével;

iii.	a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezettel kapcsolatos kezdeményezésről szóló, az ENSZ-tagállamok és az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala számára rendelkezésre bocsátandó, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (a továbbiakban: az UNIDIR) jelentésének teljes tervezete;

iv.	az NPT 2020. évi felülvizsgálati konferenciája alkalmával szervezett különrendezvény;

v.	az ENSZ New York-i székhelyén 2020-ban szervezett találkozó a projekttel kapcsolatos releváns naprakész információknak és megállapításoknak az ENSZ-tagállamokkal és más releváns érdekelt felekkel való megismertetése céljából.

III. szakasz

i.	két szakmai találkozó különböző érdekelt felek részvételével a további lépésekkel kapcsolatos lehetőségek és ajánlások összefoglalójának megvizsgálása céljából;

ii.	olyan további tájékoztatók közzététele, amelyek ismertetik a fokozott – többek között a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezet révén megvalósuló – regionális biztonsági együttműködés kilátásai szempontjából potenciálisan ígéretesként azonosított lehetőségeket és nézőpontokat.

iii.	két szakmai találkozó, amelyen a szakértők és a tisztviselők személyes minőségükben vesznek részt.

A projektek részletes leírását a melléklet tartalmazza.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai végrehajtását az UNIDIR végzi, amely e feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett látja el. A főképviselő e célból megköti a szükséges megállapodásokat az UNIDIR-rel.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 2 856 278 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt az UNIDIR-rel. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó partnernek – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4) A Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb megkösse. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1) A főképviselő az UNIDIR által hathavonta készített szöveges beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács által a projekt végén készítendő értékelés alapját.

(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ez a határozat 36 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követően hatályát veszti. Azonban, ha az említett időpontig nem kerül sor finanszírozási megállapodás megkötésére, ez a határozat a hatálybalépését követően hat hónappal hatályát veszti.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. BIRCHALL

MELLÉKLET

A nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet (ME WMDFZ) létrehozásához vezető bizalomépítési folyamatot támogató projekt

I. Projektcélok

A javasolt projektnek a következő négy átfogó célja lesz:

1)	egy azzal kapcsolatos jelentős kutatási hiányosság pótlása, hogy hogyan alakult az ME WMDFZ kérdése az 1995 és 2015 közötti időszak óta, beleértve a jelenlegi és a jövőbeli kilátások tekintetében levont tanulságokat is;

2)	elemzési kapacitás kiépítése a regionális biztonsági kérdésekkel és az övezettel kapcsolatos új gondolkodásmód támogatása érdekében, beleértve a nukleáris fegyverektől mentes más regionális övezetek létrehozásából levont tanulságokat is;

3)	az e témában való előrelépés mikéntjével kapcsolatos elképzelések összegyűjtése és új javaslatok kidolgozása, valamint

szakértők és döntéshozók közötti, regionális biztonsági kérdésekkel kapcsolatos inkluzív párbeszéd ösztönzése, többek között az ME WMDFZ révén, amely a maga részéről hozzájárulhat a folyamatban lévő többoldalú folyamatokhoz, többek között az NPT-hez és az ENSZ éves konferenciájának keretében az ME WMDFZ létrehozására irányuló erőfeszítésekhez.

Az első célt illetően, az ME WMDFZ kérdésének összetettsége, az eddigi előrelépés hiánya, valamint a régión belüli és kívüli korlátozott politikai akarat az elmúlt években a kérdéssel kapcsolatos szakpolitikai és kutatási érdeklődés csökkenéséhez vezettek. Jelentős mennyiségű kutatási anyag létezik a kezdeményezés eredetéről és – az 1995. évi felülvizsgálati konferencia előkészítése és megtartása kapcsán – a kezdeményezés előmozdítása érdekében tett erőfeszítésekről. Többek között az 1995. évi NPT-konferencia folyamatban lévő szóbeli visszaemlékezési programjának keretében átfogó módon foglalkoztak az NPT ugyanazon évben történt, határozatlan időre szóló meghosszabbításával és a Közel-Keletről szóló, a meghosszabbítással kapcsolatos konszenzust lehetővé tevő határozattal.

Ugyanakkor lényegesen kevesebb dokumentum és kutatás áll rendelkezésre a 2010 és 2015 közötti időszakról. Jóllehet ebben az időszakban számos jelentős diplomáciai kezdeményezésre került sor az övezet vonatkozásában. Míg néhány tudós és szakértő a kérdés konkrét elemeinek feltérképezésére összpontosított, a kezdeményezés néhány szorgalmazója pedig egy lehetséges megállapodásra irányuló mintaszövegek kidolgozására törekedett, az 1996 és 2015 közötti időszakot illetően nem áll rendelkezésre hiteles empirikus beszámoló az ME WMDFZ-re vonatkozó elképzelés előmozdítására irányuló erőfeszítésekről. Ilyen dokumentáció hiányában fennáll annak a kockázata, hogy fontos részletek és tények, valamint az érintett szereplők véleménye és a jövőbeli erőfeszítések tekintetében irányadó tanulságok fognak elveszni. Ez akadályozni fogja a témával kapcsolatos jövőbeli kutatási, illetve szakpolitikai erőfeszítéseket. A javasolt UNIDIR-projekt pótolni fogja ezt a hiányosságot.

A második célt illetően, e projekt keretében támogatást kap majd a tömegpusztító fegyverek miatt a Közel-Keleten jelentkező fenyegetéssel, a regionális biztonsági együttműködéssel és kimondottan a tömegpusztító fegyverektől mentes övezettel kapcsolatos folyamatos kutatás és szakértői figyelem. Erre egy olyan időszakban kerül majd sor, amikor e kérdések tekintetében égető szükség van új és hosszú távú gondolkodásmódra és elképzelésekre. Azáltal, hogy feltérképezik a tömegpusztító fegyverektől mentes övezettel kapcsolatos, az elmúlt két évtizedre visszanyúló következetesen visszatérő, újonnan megjelenő vagy feledésbe merült témákat és elképzeléseket, a projekt hozzá fog járulni az e kérdéssel kapcsolatos ismeretekhez és e kérdés megértéshez. A nukleáris, illetve tömegpusztító fegyverektől mentes egyéb övezetekkel kapcsolatos újabb keletű szakirodalomból merítve, a projekt keretében felmérhetők a közel-keleti régió viszonylatában fennálló közös vonások és/vagy sajátosságok. Ennek eredménye egyrészt a témák és az elképzelések átfogó tárháza lesz, amely hozzájárul a megújított fellépéshez, valamint az ezen anyagokhoz hozzáféréssel rendelkező elemzők és szakértők kibővített hálózata.

A harmadik célt illetően, a tömegpusztító fegyverek és a biztonság szélesebb körű regionális összefüggésében ez a projekt azzal fog hozzájárulni az ME WMDFZ jövőbeli mérlegeléséhez, hogy dokumentálásra kerülnek azok a kérdések és megközelítések, amelyekkel a két évtized során létrejött többféle kezdeményezés összefüggésében foglalkoztak. A régióbeli szakértők inkluzív szerepvállalása révén a projekt keretében azonosításra kerülnek majd egyrészt azok a kérdések és elképzelések, amelyekről a kutatók, a résztvevők és a szakértői megfigyelők úgy vélik, hogy alkalmasak lehetnek további feltérképezésre, másrészt pedig ugyanígy azok a kérdések is, amelyek rendezése a legnehezebbnek bizonyult. Egy ilyen gyakorlat átfogó alapot biztosíthat a döntéshozók számára annak megvizsgálásához és felméréséhez, hogy mik a kilátásai annak, hogy a jelenlegi dinamikus stratégiai környezetben előrelépést lehessen elérni a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetéssel kapcsolatos regionális biztonsági együttműködés terén. E gyakorlat keretében támogatható továbbá a regionális biztonsági kérdésekkel, többek között az ME WMDFZ-zel kapcsolatos jövőbeli tárgyalásokat célzó kapacitásépítés.

Végezetül és főként, a negyedik célt illetően, ez a projekt elő fogja segíteni az arra irányuló konkrét elképzelésekkel és kezdeményezésekkel kapcsolatos inkluzív nem hivatalos szakértői párbeszédet, hogy javuljon a regionális biztonság és a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetések kezelése a közel-keleti régió országai és azok külső partnerei körében. Ennek során e projekt elő fogja mozdítani a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik kérdéseivel foglalkozó, félhivatalos és hivatalos jövőbeli párbeszéd lényegi alapjait. Konkrétan a projekt diszkrét keretet fog kínálni a vonatkozó kérdések széles körének megvizsgálásához, valamint olyan új perspektívák feltérképezéséhez és kialakításához, amelyek utat nyithatnak a jövőbeli előrelépéshez, és egy lehetséges jövőbeli párbeszédet elősegítő környezet támogatásához és az ahhoz való hozzájáruláshoz. Ennek során jelentős érdemi hozzájárulást és elképzeléseket is fog biztosítani az ME WMDFZ-zel kapcsolatos ENSZ-konferencia számára, továbbá hozzá fog járulni az azon szakértők széles körét érintő bizalomépítéshez, akik részt vehetnek ezen a konferencián, illetve egyéb megfelelő fórumokon.

II. A projekt leírása

1. Célok és célközönség

Ennek a projektnek – a fentiekben említettek szerint – négy célja van:

—	azon erőfeszítések tényszerű leírása, amelyek 1995 és 2015 között egy ME WMDFZ létrehozására irányultak, amely leírás fontos hiányt pótol a kutatási szakirodalomban és azonosítja a jövőbeli erőfeszítések tekintetében irányadó tanulságokat.

—

azon legfontosabb kérdések, lehetőségek, akadályok és elképzelések azonosítása, amelyek a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet mérlegelése szempontjából napjainkban relevánsak, valamint a regionális biztonsági együttműködés fokozását célzó erőfeszítések azonosítása, ezzel információkat szolgáltatva az övezet érdemi és folyamatbeli aspektusai tekintetében, valamint feltérképezve a lehetséges további lépéseket egy változó stratégiai környezet összefüggésében.

—

párbeszéd a régióbeli kutatók, döntéshozók és tudományos dolgozók tágabb közösségével az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos nézőpontjuk és véleményük megismerése érdekében, és ennek során azon személyek számának és sokféleségének bővítése, akik részt vesznek az ME WMDFZ régóta fennálló kérdése tekintetében a párbeszéd és az előrelépés kilátásainak a feltérképezésében a tömegpusztító fegyvereket és a biztonságot érintő tágabb regionális kérdések, továbbá a nukleáris fegyverektől mentes regionális övezetekkel kapcsolatos egyéb tapasztalatok összefüggésében.

—	az e szakértők közötti párbeszéd elősegítése olyan hálózatépítés, kommunikáció és szerepvállalás ösztönzése érdekében, amely hozzájárulhat a regionális biztonságra, a fegyverzetellenőrzésre, a non-proliferációra és a leszerelésre irányuló jövőbeli regionális erőfeszítésekhez.

A projektnek három, egymást átfedő célközönsége van:

—

a nemzetközi béke és a fegyverzetellenőrzés kérdésével foglalkozó kutatók, különösen azok, akik a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek non-proliferációjára és leszerelésére, illetve ezek hordozórendszereire, továbbá a regionális biztonságra vagy a Közel-Kelettel kapcsolatos biztonsági kérdésekre összpontosítanak. Különös hangsúly helyeződik majd a tudósok azon új nemzedékére, amely nagyobb figyelmet fordít a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi és regionális kérdésekre a szíriai konfliktus, az Irán nukleáris programját és más régióbeli nukleáris képességeket övező megosztottság, a technológiai fejlemények és az új fegyverzeti képességek, a legfontosabb nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti feszült politikai kapcsolatok, valamint a nukleáris leszerelés további lépéseit illetően egyes nukleáris fegyverekkel rendelkező és nem rendelkező államok közötti vita miatt. Egy tekintélyes angol nyelvű beszámoló azokról az erőfeszítésekről, amelyek a 1996 és 2015 közötti időszakban egy ME WMDFZ létrehozására irányultak, fontos forrást és tudástárat képezne a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdések széles körének a mérlegeléséhez, többek között a nukleáris fegyverektől mentes övezetek, valamint a kifejezetten a Közel-Keletet érintő kérdések tekintetében.

—

a fegyverzetellenőrzési, nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó döntéshozók. Ez magában foglal regionális és nemzetközi kapcsolódású, valamint különféle fórumokon – így az NPT 2020. évi felülvizsgálati konferenciáján – tevékeny személyeket. Tekintettel arra, hogy a 2015. évi NPT-konferencián nem sikerült megállapodni záródokumentumról, és hogy az NPT-re többszörös nyomás nehezedik, számos állam – a nukleáris leszereléssel kapcsolatos álláspontjától függetlenül – döntő fontosságúnak tartja, hogy ez a találkozó megegyezéses eredménnyel záruljon. Az ME WMDFZ terén való előrelépést kritikus tényezőnek tekintik a felülvizsgálati konferencia eredményével kapcsolatos kilátások szempontjából.

—

olyan közel-keleti tudósok és gyakorlati szakemberek, akik arra törekszenek, hogy nyomon kövessék és megértsék a régió, annak tagországai és azok lakossága gyorsan változó dinamikáját, a változékony szövetségek és képességek által a regionális biztonságra gyakorolt hatásokat, valamint a jelenlegi és jövőbeli feszültségek és konfliktusok megelőzésének és mérséklésének kilátásait.

2. Időkeret

Ez a projekt várhatóan 2019 második felében kezdődik és 36 hónapig tart. A tervek szerint 2022 tavaszán ér véget, és addig minden publikáció közzétételére sor fog kerülni. A projekt végső eredményét képező szöveg és a pénzügyi jelentések 2022 végére készülnek majd el.

3. Tevékenységek, eredmények és módszerek

Ez a projekt három szakaszra oszlik. A konkrét események és az ütemezés szükség szerint és a legfontosabb fejleményekre figyelemmel adaptálhatók. A projekttel kapcsolatos dokumentumok, megállapítások és elképzelések megosztásra kerülnek majd az ENSZ Titkárságával és a résztvevőkkel, ezzel is támogatva ezen, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által szervezett éves konferenciák előkészítését. A három szakasz a következő:

I. szakasz:

A projekt első szakasza a projekt és a szakértői hálózatok létrehozására, a tájékoztatásra és a kommunikációra, valamint a feltérképezendő kérdések és témák meghatározására fog összpontosítani. A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak:

—	a releváns szakértők és intézmények kezdeti regionális hálózatának létrehozása a projekt számára;

—	az ME WMDFZ-vel kapcsolatos különféle kezdeményezésekben közreműködő releváns személyekkel való kapcsolat felvételének és e személyek meghallgatásának megkezdése;

—

az ME WMDFZ-vel kapcsolatos szakirodalom áttekintése és releváns dokumentumok összegyűjtése az NPT 1995. évi felülvizsgálati konferenciájától a 2015. évi NPT-konferencia lezárultáig tartó időszak vonatkozásában. Szintén felülvizsgálat tárgyát képezi majd a nukleáris fegyverektől mentes egyéb övezetekkel és/vagy kezdeményezésekkel, valamint a közel-keleti biztonsági együttműködési tapasztalatokkal kapcsolatos, releváns, tágabb szakpolitikai kutatás.

A legfontosabb eredmények közé tartoznak az alábbiak:

—	a projekt referenciacsoportjának első ülése;

—	kísérő rendezvény a Közgyűlés Első Bizottságának 2019. októberi ülése alkalmával releváns regionális szakértők és intézmények részvételével a projekt bemutatása, a kiindulási témák ismertetése, valamint a feltérképezendő kulcsfontosságú kiemelt területek megvitatása céljából;

—

a kulcsfontosságú események időrendje, valamint azon témák, kérdések és viták vázlata, amelyek a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet kérdésével kapcsolatban ebben a régióban folytatott megbeszélések hátteréül szolgálnak. A tájékozódás megkönnyítése érdekében ez a felülvizsgálat tartalomjegyzéket fog tartalmazni és a legfontosabb megállapítások kiemelésével szakaszokra fog tagolódni. Ezeket az anyagokat meg lehetne osztani a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezettel kapcsolatos, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által 2019-ben összehívandó konferencia résztvevőivel és az ott jelen lévő megfigyelőkkel;

—

Vallettában (Málta) 2019 decemberében szervezendő szakmai találkozó a projekt regionális hálózatának 15–20 tagja, valamint a projekt referenciacsoportjának tagjai részvételével az ENSZ konferenciával, a lehetséges következő lépésekkel és újonnan felmerülő kérdésekkel kapcsolatos olyan naprakész információk megosztása érdekében, amelyeket a projekt keretében figyelembe kívánnak venni és/vagy a konferencia eredményeként módosítani kívánnak.

II. szakasz:

A projekt második szakasza a régióbeli releváns személyekkel, szakértőkkel, tudományos és szakpolitikai kutatókkal, valamint intézetekkel való párbeszédre fog összpontosítani, az I. szakaszban azonosított kérdésekkel és témákkal kapcsolatos véleményük és nézőpontjuk megismerése, valamint azon erőfeszítések leírásának validálása céljából, amelyek 1995 és 2015 között egy tömegpusztító fegyverektől mentes övezet létrehozására irányultak. A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak:

—

legfeljebb 50, személyes meghallgatás olyan, a régión belülről és kívülről származó személyekkel, akik 1995 óta közreműködnek az ME WMDFZ létrehozására irányuló megbeszélésekben és/vagy kutatásban (a régióban tartott találkozók révén, releváns nemzetközi találkozók vagy konferenciák alkalmával, Skype-on és/vagy telefonon);

—

a releváns szakértők (maximum 25) legfeljebb hat, szűkebb körű, kutatóintézetek által szervezett találkozója a régióban a következő célokból: a) a leíró beszámoló tervezeteinek validálása és pontosítása, a legfontosabb tényeket és dátumokat is beleértve; b) az övezet tekintetében való előrelépés kiemelt kérdéseivel, akadályaival, kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatos nézőpontok megismerése, valamint c) az azonosított akadályok és kihívások leküzdését lehetővé tevő lehetséges módszerek feltérképezése annak érdekében, hogy némi előrelépést lehessen tenni az ME WMDFZ, valamint a közel-keleti regionális biztonsági kérdések terén. A tervek szerint a találkozókra Egyiptomban (Kairó); Jordániában (Amman), Iránban (Teherán); Libanonban (Bejrút) és Kuwaitban fog sor kerülni.

A legfontosabb eredmények közé tartoznak az alábbiak:

—	az UNIDIR által a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti övezettel kapcsolatos kezdeményezésről készített jelentés teljes tervezete;

—	az UNIDIR által a kulcsfontosságú kérdésekről és akadályokról összeállított áttekintés, amely a kutatói és szakértői megbeszélések során azonosított lehetséges további lépésekre vonatkozó jelenlegi és/vagy jövőbeli kezdeményezésekkel és nézőpontokkal kapcsolatos elképzeléseket tartalmaz;

—	a projekt referenciacsoportjának második ülése a projekt vonatkozásában tett előrelépés áttekintése és értékelése, valamint az UNIDIR által a kulcsfontosságú kérdésekről összeállított áttekintés validálása céljából;

—	az NPT 2020. évi felülvizsgálati konferenciája alkalmával szervezett különrendezvény;

—	az ENSZ New York-i székhelyén 2020-ban szervezett találkozó a projekttel kapcsolatos releváns naprakész információknak és megállapításoknak az ENSZ-tagállamokkal és más releváns érdekelt felekkel való megismertetése céljából;

—	szakmai találkozó Akabában (Jordánia) az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által szervezett konferencia folyamatában az addig elért eredmények ismertetése, valamint olyan kiemelt területek mérlegelése érdekében, amelyekkel a későbbi találkozókon esetleg foglalkozni lehet.

III. szakasz:

A projekt záró szakasza a leíró beszámoló véglegesítéséből fog állni, hogy azt az UNIDIR közzétehesse. Ebben az időszakban, valamint építve a II. szakaszban végzett átfogó áttekintésre és elemzésekre, a projekt keretében két záró szakmai találkozó összehívására fog sor kerülni különböző érdekelt felek részvételével, hogy megvizsgálják a további lépésekkel kapcsolatos lehetőségek és ajánlások összefoglalóját.

A legfontosabb tevékenységek közé tartoznak az alábbiak:

—

olyan további tájékoztatók közzététele, amelyek ismertetik a fokozott – többek között az ME WMDFZ révén megvalósuló – regionális biztonsági együttműködés kilátásai szempontjából potenciálisan ígéretesként azonosított lehetőségeket és nézőpontokat, valamint a döntéshozókat célzó releváns megfontolásokat;

—	indító rendezvények (panelismertető és viták) Genfben, Brüsszelben és Washingtonban az UNIDIR leíró beszámolójának és megállapításainak ismertebbé tétele érdekében;

—

két szakmai találkozó, amelyeken a szakértők és a tisztviselők személyes minőségükben vesznek részt; a találkozók megszervezésére a 2020. évi felülvizsgálati konferencia eredményére és az ME WMDFZ-ről tartott ENSZ-konferenciákon folytatott releváns megbeszélésekre figyelemmel fog sor kerülni. A lehetséges helyszínek Kairó (Egyiptom) és Róma (Olaszország).

A legfontosabb eredmények közé tartoznak az alábbiak:

—	az ME WMDFZ-zel kapcsolatos leíró beszámoló, amely szabadon elérhető az UNIDIR honlapján, és amely fontos időrendeket, mellékleteket és adatokat tartalmaz;

—	legfeljebb öt tájékoztató az ME WMDFZ-zel kapcsolatos specifikus szempontokról, lehetőségekről és nézőpontokról;

—	az ME WMDFZ-re vonatkozó nézőpontokat, véleményeket és terveket felvázoló két összefoglaló a szakmai találkozókról, a releváns tisztviselőkkel, hatóságokkal és multilaterális folyamatokkal való megosztásuk céljából.

E projekt során több módszer kombinációját fogják alkalmazni, ideértve a szakirodalom összehasonlító áttekintését és elemzését, a nyílt forrású dokumentumok gyűjtését és elemzését, valamint a szóbeli meghallgatásokat. Az utóbbi standard kutatási eljárásokat fog követni, többek között kérni fogják a meghallgatott személy írásos beleegyezését a meghallgatás rögzítésébe, beleértve minden írásbeli beszámolónak vagy összefoglalónak a meghallgatott személlyel történő áttekintését a ténybeli helytállóság ellenőrzése céljából, továbbá standard meghallgatási protokoll alapján a szóbeli meghallgatásokról készült felvételek vagy beszámolók terjesztésének a meghallgatott személy kifejezett beleegyezéséhez kötését. Ellenőrizni fogják a nyílt forrású és szóbeli beszámolók és adatok ténybeli helytállóságát.

Az e projekt keretében sorra kerülő minden találkozó tekintetében követni kell a Chatham House szabályait.

A projekthez kapcsolódó minden anyagot – köztük a nyílt forrású és a szóbeli anyagokat – az UNIDIR digitálisan archiválni fogja és egy meghatározott időtartamon keresztül meg fogja őrizni. Az UNIDIR stilisztikai útmutatóit és minőségbiztosítási eljárásait minden kiadványra alkalmazni kell, beleértve a kézirat-tervezetek külső szakértői értékelését is.

4. A projekt résztvevői

E projekt élén a projektvezető fog állni, akinek rendelkeznie kell a szükséges ismeretekkel és tapasztalattal a régiót és az ott található tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdéseket illetően. A projektvezetőnek széles körű hálózat fog a rendelkezésére állni, és nagy tekintélynek fog örvendeni a régióban. A projektvezető az UNIDIR igazgatójának fog jelentést tenni, koordinálni fogja a projektcsapatot, vezetni fogja a tömegpusztító fegyverektől mentes övezettel kapcsolatos, 1995 óta zajló folyamatról szóló leíró beszámoló elkészítését, valamint irányítani és vezetni fogja a szakértők és a korábbi tisztviselők bevonásának, valamint az övezetet érintő múltbeli erőfeszítésekre és jelenlegi kilátásokra vonatkozó nézőpontok összeállításának a folyamatát.

Teljes munkaidős projektmenedzser és kutató felvételére fog sor kerülni, akiknek feladata lesz a vonatkozó szakirodalom áttekintésének, a dokumentumok összegyűjtésének és a szóbeli meghallgatások folyamatának a vezetése és lebonyolítása. A projektmenedzsernek a) valamely vonatkozó területen (Közel-Kelet, nemzetközi biztonság és/vagy a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdések) megszerzett felsőfokú végzettséggel, a Közel-Kelet kiváló ismeretével, releváns nyelvtudással és bizonyítható publikációs előzményekkel kell rendelkeznie; b) bizonyíthatóan magas szintű, pártatlan és felelősségteljes kutatási múlttal és kiváló interperszonális készségekkel kell bírnia, továbbá c) vezető szerepet fog játszani a jelentésben szereplő kérdésekre és további lépésekre vonatkozó nézőpontokról szóló összefoglaló jelentések elkészítésében.

A projektvezető, a projektmenedzser és a kutató számára egy félmunkaidőben (50 %) dolgozó vezető munkatárs fog iránymutatást, segítséget és tanácsot nyújtani, aki hozzá fog járulni a leíró beszámoló összeállításához és megszövegezéséhez is. A vezető munkatársnak átfogó ismeretekkel és széles körű tapasztalatokkal kell rendelkeznie a közel-keleti régiót, valamint az ME WMDFZ létrehozására irányuló erőfeszítéseket illetően.

Négy-öt személyből álló referenciacsoport fog létrejönni e projekt vonatkozásában, hogy tanácsot és iránymutatást nyújtsanak projekt részére, felülvizsgálják a publikációk tervezeteit, segítsenek kapcsolatokat kialakítani a releváns szakértőkkel és intézetekkel, valamint hogy részt vegyenek a régióban szervezett találkozókon és szakértői párbeszédekben. Ezen személyek kiválasztása az ME WMDFZ-vel kapcsolatos kezdeményezésekre vonatkozó szakértelmük és ismereteik alapján, részvételük pedig személyes minőségükben fog történni. A projekttel kapcsolatos tevékenységekben való részvételük tekintetében utazási költségtérítésben és napidíjban, valamint kis összegű tiszteletdíjban fognak részesülni.

Tekintettel az e projekt tekintetében előrelátható jelentős mértékű utazásra, valamint a szakértők széles körű és sokszínű hálózatával való kapcsolattartásra, e projekthez felvételre kerül majd egy csoportasszisztens, aki adminisztratív és logisztikai támogatást fog nyújtani, többek között a régióba és a régión belül való utazáshoz, a találkozók megszervezéséhez, valamint az ENSZ vállalati erőforrás programja (Umoja) keretében lebonyolítandó pénzügyi és adminisztratív folyamatokhoz. A csoportasszisztens ideális esetben beszélt szintű arab nyelvtudással rendelkezik.

Egy projektgyakornok fogja részmunkaidőben (50 %) segíteni a projektet a dokumentumgyűjtés és -áttekintés, a tényellenőrzés, a releváns adattáblázatok/listák létrehozása és az archiválás terén.

III. A projekt irányítása és felügyelete

Erre a projektre az UNIDIR égisze alatt fog sor kerülni. Az UNIDIR egy autonóm intézet az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében: 1980-ban hozták létre abból a célból, hogy független kutatást végezzen a leszerelésre és a kapcsolódó, különösen a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekre vonatkozóan. Genfben található, nemzetközi hírnévvel és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdésekben hosszú múltra visszatekintő szakértelemmel rendelkezik, beleértve egy, a leszerelési folyamatokra – többek között az NPT-re és a világ nukleáris fegyverektől mentes övezeteire – vonatkozó jelentős intézményi adatbázist és archívumot, továbbá kiemelkedő publikációs tevékenységet folytat – minden kiadványa nyilvánosan elérhető és online díjmentesen hozzáférhető.

Az UNIDIR feladatainak egyik fontos eleme a különböző szakértők közötti informális párbeszéd megszervezése és segítése a leszerelési kérdésekről, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdésektől kezdve az új és az újonnan megjelenő fegyvertechnológiákig. Az UNIDIR ezért széles körű, tevékenységeihez kiaknázható hálózattal rendelkezik, és tapasztalatra tett szert találkozók Genfben és máshol való megszervezésében, továbbá összefoglaló jelentések készítésében és utókövetésben.

Az UNIDIR-t egy kuratórium irányítja, amely egyben a leszerelési kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testület szerepét is betölti, és amelynek az UNIDIR igazgatója beszámol. A kuratóriumot a világ minden részéről származó szakértők sokszínű csoportja alkotja, akik személyes minőségükben vesznek részt a munkájában, és évente kétszer ülnek össze, hogy áttekintsék az UNIDIR érdemi és pénzügyi tevékenységeit. A kuratórium évente jelentésben számol be munkájáról az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának. Az UNIDIR igazgatója felelős az UNIDIR szervezetéért, irányításáért és igazgatásáért, beleértve annak érdemi kutatási eredményeit, valamint pénzügyi és adminisztratív folyamatait is.

Bár az UNIDIR autonóm szervezet, az ENSZ pénzügyi szabályait és szabályzatait alkalmazza, pénzügyeit pedig az ENSZ könyvvizsgálói testülete vizsgálja. Minden projekttel kapcsolatos finanszírozás igazgatása és kezelése az Umoján keresztül történik, és azt negyedévente ellenőrzésnek vetik alá. Az UNIDIR legalább évente és legfeljebb negyedévente beszámol az érintett donoroknak az egyes projektek tekintetében tett előrelépésről és a pénzügyekről, az adott donor kérésének megfelelően.

2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/73

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/939 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. június 6.)

az orvostechnikai eszközök területén az egyedi eszközazonosítók (UDI-k) kiosztására szolgáló rendszer működtetésére kijelölt kibocsátó szervezetek kijelöléséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 27. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 24. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2017/745 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése és az (EU) 2017/746 rendelet 24. cikkének (1) bekezdése az említett rendeletek hatálya alá tartozó egyes orvostechnikai eszközök tekintetében egyedi eszközazonosító rendszert (UDI-rendszer) hoz létre.

(2)

Az UDI-rendszer hatálya alá tartozó eszközök forgalomba hozatala előtt a gyártónak az eszközhöz és adott esetben a csomagolás valamennyi magasabb szintjéhez egyedi eszközazonosítót (UDI) kell rendelnie. Az UDI-t a Bizottság által az UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére kijelölt kibocsátó szervezet szabályainak megfelelően kell létrehozni. A gyártók csak a Bizottság által kijelölt kibocsátó szervezetek által biztosított kódolási szabványokat használhatják.

(3)

Az (EU) 2017/745 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2017/746 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése megállapítja azokat a kritériumokat, amelyeket a kibocsátó szerveknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy az említett rendeletnek megfelelően kijelölhessék őket az UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére.

(4)

2018. december 21-én a Bizottság internetes oldalán pályázatot (3) írtak ki azon kibocsátó szervezetek számára, akik jelöltetni kívánják magukat az (EU) 2017/745 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer, valamint az (EU) 2017/746 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére; a pályázatok benyújtásának határideje 2019. január 25-én járt le. Négy pályázat érkezett be. A Bizottság mindegyik pályázatot értékelte, és arra a következtetésre jutott, hogy az érintett szervezetek megfelelnek a két rendeletben foglalt kijelölési kritériumoknak. Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó koordinációs csoporttal is konzultáltak, amely nem emelt kifogást.

(5)	Az e határozat mellékletében felsorolt szervezeteket ezért ki kell jelölni az (EU) 2017/745 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer, valamint az (EU) 2017/746 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére.

(6)

E határozat rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az (EU) 2017/745 rendelet és az (EU) 2017/746 rendelet is orvostechnikai eszközökkel foglalkozik, valamint a két rendelet szerinti UDI-rendszerek szorosan összefüggenek, és azonos követelmények vonatkoznak rájuk. Mivel ugyanazokat a kibocsátó szerveket kell kijelölni az (EU) 2017/745 rendelet és az (EU) 2017/746 rendelet szerinti, az UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére, kívánatos, hogy a két említett rendeletre vonatkozó kinevezéseket egyetlen határozatban rögzítsék,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kibocsátó szervezetek kijelölése

Az e határozat mellékletében felsorolt kibocsátó szervezeteket ezért ki kell jelölni az (EU) 2017/745 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére, valamint az (EU) 2017/746 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére.

2. cikk

A kijelölés feltételei

(1) Az 1. cikk alapján történő kijelölések mindegyike öt éves időszakra szól 2019. június 27-től kezdődő hatállyal. Ezen időszak végén a minden egyes kijelölés újabb öt évre meghosszabbítható, ha a kibocsátó szervezet továbbra is megfelel a kijelölés kritériumainak és a kijelölés feltételeinek.

(2) A Bizottság bármikor felfüggesztheti vagy visszavonhatja a kibocsátó szervezet 1. cikk szerinti kijelölését, ha úgy találja, hogy a szervezet már nem felel meg az (EU) 2017/745 rendelet 27. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében vagy az (EU) 2017/746 rendelet 24. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében a kijelölés tekintetében meghatározott kritériumoknak.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 117., 2017.5.5., 1. o.

(2) HL L 117., 2017.5.5., 176. o.

(3) A felhívást a következő honlapon tették közzé: https://ec.europa.eu/growth/content/call-applications-view-designation-udi-issuing-entities-accordance-article-272-regulation-eu_en

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/745 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer és az (EU) 2017/746 rendelet szerinti, UDI-k kiosztására szolgáló rendszer működtetésére kijelölt szervezetek jegyzéke

GS1 AISBL

b)	Health Industry Business Communications Council (HIBCC)

ICCBBA

d)	Informationsstelle für Arzneispezialitäten – IFA GmbH

2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/76

A PÁN-EUROMEDITERRÁN PREFERENCIÁLIS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ REGIONÁLIS EGYEZMÉNNYEL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2/2017 HATÁROZATA

(2017. május 16.)

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény II. függeléke rendelkezéseinek a Moldovai Köztársaságra és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országokra is kiterjedő Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) hatálya alá tartozó kereskedelemben a vámvisszatérítés és a teljes kumuláció lehetőségének bevezetése révén történő módosításáról [2019/940]

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre (1),

mivel:

(1)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) 1. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a II. függelék a bizonyos szerződő felek között alkalmazandó, az I. függelékben megállapított rendelkezésektől való eltérést megvalósító különös rendelkezéseket állapítja meg.

(2)	Az egyezmény II. függelékének 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a szerződő felek kétoldalú kereskedelmükben alkalmazhatnak az I. függelék rendelkezéseitől eltérést megvalósító különös rendelkezéseket, és ezeket a rendelkezéseket a II. függelék mellékletei tartalmazzák.

(3)

A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) – amelynek a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok is részes felei (a továbbiakban: a CEFTA részes felei) – keretében a CEFTA vámügyi kérdésekkel és származási szabályokkal foglalkozó albizottságának elnökeként eljáró Szerb Köztársaság tájékoztatta az egyezménnyel létrehozott vegyes bizottság titkárságát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás vegyes bizottságának 2015. november 26-i 3/2015 számú határozatáról, amely a CEFTA keretében a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok közötti kereskedelemben bevezeti a vámvisszatérítés és a teljes kumuláció lehetőségét.

(4)	Az egyezmény 4. cikke (3) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a vegyes bizottságnak kell elfogadnia az egyezmény módosításait, a függelékek módosításait is ideértve,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyezménynek az I. függelék rendelkezéseitől eltérést megvalósító különös rendelkezéseket tartalmazó II. függelékét módosítja és kiegészíti a II. függelék XIII., G. és H. melléklete, amelyeket e határozat mellékletei tartalmaznak.

2. cikk

Az egyezmény e határozat mellékleteiben található II. függelékének XIII., G. és H. melléklete határozza meg a CEFTA részes felei közötti kereskedelemben a vámvisszatérítés és a teljes kumuláció tilalmának alkalmazására vonatkozó követelményeket.

3. cikk

A mellékletek e határozat elválaszthatatlan részét képezik.

4. cikk

Ez a határozat a vegyes bizottság általi elfogadásának napján lép hatályba.

Az alkalmazás kezdő napja 2019. július 1.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 16-án.

a vegyes bizottság részéről

az elnök

KOVÁCS Péter

(1) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

I. MELLÉKLET

Az egyezmény II. függeléke a következő XIII. melléklettel egészül ki:

„XIII. MELLÉKLET

A Moldovai Köztársaságra és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országokra is kiterjedő Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) hatálya alá tartozó kereskedelem

1. cikk

A származási kumuláció alóli kivételek

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származóvá váló termékeket ki kell zárni az I. függelék 3. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Származási kumuláció

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából a Moldovai Köztársaságban vagy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országokban (a továbbiakban: a CEFTA részes felei) végzett megmunkálás vagy feldolgozás bármely más CEFTA részes fél területén végzettnek minősül, ha az előállított termékeket az adott más CEFTA részes fél területén további megmunkálás vagy feldolgozás alá vonják. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett részes felek közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek a CEFTA adott részes felének területéről származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy az I. függelék 6. cikkében említett műveleteken.

3. cikk

Származási igazolások

(1) Az I. függelék 16. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt a CEFTA valamely részes felének vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – a CEFTA valamely részes felének területéről származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek az I. függelékben foglalt egyéb követelményeknek.

(2) Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – a CEFTA valamely részes felének területéről származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeknek.

4. cikk

Beszállítói nyilatkozatok

(1) Amikor EUR.1 szállítási bizonyítványt adnak ki vagy származási nyilatkozatot bocsátanak ki olyan származó termékekre a CEFTA részes feleinek egyikében, amelyek előállítása során olyan, a CEFTA valamely más részes felének területéről származó árukat használtak fel, amelyek ezen részes felek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban tett, a fenti árukra vonatkozó, beszállítói nyilatkozatot.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál a CEFTA részes feleinek területén az adott árukkal végzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása során, hogy azokat a termékeket, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, úgy lehet-e tekinteni, mint amelyek a CEFTA részes feleinek területéről származó termékek, és teljesítik az I. függelék egyéb követelményeit.

(3) Az e cikk (4) bekezdésében foglalt esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan az e függelék G. mellékletében előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

(4) Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében a CEFTA részes feleinek területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás jelentős időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat).

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozattétel időpontjától számított egy éven át érvényes. Az ennél hosszabb érvényességi idő megállapításának feltételeit a nyilatkozattétel helye szerinti CEFTA részes fél vámhatósága határozza meg.

Az áruk megnevezését az azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó hosszú távú beszállítói nyilatkozatot az e függelék H. melléklete szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot a benne szereplő áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

(5) Az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett beszállítói nyilatkozatot gépírással vagy nyomtatással angolul kell kiállítani a nyilatkozattétel helye szerinti CEFTA részes fél nemzeti jogszabályaival összhangban, és el kell látni a beszállító saját kezű eredeti aláírásával. A nyilatkozatot írhatják kézzel is; a kézzel írt nyilatkozathoz tintát és nyomtatott betűket kell használni.

(6) A nyilatkozattevő beszállító köteles a nyilatkozattétel helye szerinti CEFTA részes fél vámhatósága kérésére bármikor benyújtani minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.

5. cikk

Igazoló okmányok

A CEFTA részes feleinek területén végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, melyet e felek egyikében tettek, az I. függelék 16. cikkének (3) bekezdésében és 21. cikkének (5) bekezdésében, valamint e melléklet 4. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy a származási nyilatkozattal rendelkező termékek a CEFTA valamely részes felének területéről származó termékeknek tekinthetők, amelyek teljesítik az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

6. cikk

A beszállítói nyilatkozat megőrzése

A nyilatkozattevő beszállító köteles legalább három évig megőrizni a nyilatkozat, valamint a számlák, a szállítólevelek vagy más olyan kereskedelmi okmányok egy-egy példányát, amelyhez a szóban forgó nyilatkozatot mellékelték, továbbá az e melléklet 4. cikkének (6) bekezdésében említett okmányokat is.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles legalább három évig megőrizni a vevőhöz eljuttatott nyilatkozat és az abban szereplő árukra vonatkozó valamennyi számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi okmány egy-egy példányát, valamint az e melléklet 4. cikkének (6) bekezdésében említett okmányokat is. Ezt az időszakot a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége lejártának napjától kell számítani.

7. cikk

Igazgatási együttműködés

Az I. függelék 31. és 32. cikkének sérelme nélkül e melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a CEFTA részes felei hatáskörrel rendelkező vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

8. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

(1) A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha azon CEFTA részes fél vámhatóságának, amelyben a nyilatkozatokat az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából figyelembe vették, alapos kétségei merülnek fel az okmány hitelességét vagy az okmányban foglalt adatok helyességét illetően.

(2) Az e cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az e cikk (1) bekezdésében említett CEFTA részes fél vámhatósága visszaküldi a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot és a számlákat, a szállítóleveleket vagy bármely, a nyilatkozatban szereplő árukkal kapcsolatos egyéb kereskedelmi okmányokat a nyilatkozattétel helye szerinti CEFTA részes fél vámhatósága részére, megadva szükség esetén az ellenőrzés tartalmi vagy formai okait is.

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

(3) Az ellenőrzést a beszállítói nyilatkozat vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozat megtételének helye szerinti CEFTA részes fél vámhatósága végzi el. E célból jogukban áll bármely okmányt bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, relevánsnak ítélt ellenőrzést elvégezni.

(4) Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesítik annak eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

9. cikk

Szankciók

Szankciókat kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki a termékek preferenciális elbánásának biztosítása céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

10. cikk

A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

Az I. függelék 14. cikkének (1) bekezdése szerinti tilalom nem alkalmazandó a CEFTA részes felei közötti kétoldalú kereskedelem esetén.

”

II. MELLÉKLET

Az egyezmény II. függeléke a következő G. melléklettel egészül ki:

„G. MELLÉKLET

Beszállítói nyilatkozat a CEFTA valamely részes felének területén preferenciális származási helyzetet nem eredményező megmunkálás vagy feldolgozás alá vont árukról

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A lábjegyzeteket nem kell újra feltüntetni.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

azon árukról, amelyek a CEFTA részes feleinek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származási helyzet megszerzése nélkül

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

Ezen áruknak a CEFTA részes feleinek területén történt előállításához a következő, nem a CEFTA részes feleinek területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk leírása (1)	Felhasznált nem származó anyagok megnevezése	Felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (2)	Felhasznált nem származó anyagok értéke (3)




Teljes érték

2.	Ezen áruk előállításához a CEFTA részes feleinek területén felhasznált minden egyéb anyag a CEFTA részes feleinek területéről származik.

A következő árukat a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függeléke 11. cikkének megfelelően a CEFTA valamely részes felének területén kívül megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták, és ezzel az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:

A szállított áruk leírása

…

A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett teljes hozzáadott érték (4)

…

(Hely és dátum)

…

(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

”

(1) Ha a számla, szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(2) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.

(3) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a CEFTA valamely részes felének területén fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(4) A »teljes hozzáadott érték« a CEFTA részes feleinek területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

III. MELLÉKLET

Az egyezmény II. függeléke a következő H. melléklettel egészül ki:

„H. MELLÉKLET

Hosszú távú beszállítói nyilatkozat a CEFTA valamely részes felének területén preferenciális származási helyzetet nem eredményező megmunkálás vagy feldolgozás alá vont árukról

Az alább megadott szövegű hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A lábjegyzeteket nem kell újra feltüntetni.

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

azon árukról, amelyek a CEFTA részes feleinek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származó státus megszerzése nélkül

Alulírott, az ezen okmányban szereplő, … (1) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

Ezen áruknak a CEFTA részes feleinek területén történt előállításához a következő, nem a CEFTA részes feleinek területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk leírása (2)	Felhasznált nem származó anyagok megnevezése	Felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (3)	Felhasznált nem származó anyagok értéke (4)




Teljes érték

2.	Ezen áruk előállításához a CEFTA részes feleinek területén felhasznált minden egyéb anyag a CEFTA részes feleinek területéről származik.

A szállított áruk leírása	A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett teljes hozzáadott érték (5)

Ez a nyilatkozat ezen áruk minden további szállítmányára érvényes …-tól/-től

…-ig (6).

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom …-t (7), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.

…

(Hely és dátum)

…

(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

”

(1) A vásárló neve és címe.

(2) Ha a számla, szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.

Példa:

(3) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy nem származó fonal felhasználható. Ha az ilyen ruházati cikkek szerbiai gyártója a Montenegróból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, a montenegrói beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására. A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.

(4) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a CEFTA valamely részes felének területén fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(5) A »teljes hozzáadott érték« a CEFTA részes feleinek területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(6) Írja be a dátumokat. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességi ideje általában nem haladhatja meg a 12 hónapot, a hosszú távú beszállítói nyilatkozat kiállítása szerinti ország vámhatóságai által megállapított feltételekre is figyelemmel.

(7) A vásárló neve és címe.

2019.6.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/85

Helyesbítés az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló megállapodáshoz (Interbus-megállapodás)

( Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 321., 2002. november 26. )

(Magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 7. kötet, 138. o.)

A 144. oldalon, a 26. cikkben:

a következő szövegrész:

„E megállapodás 2000. április 14-től 2000. december 31-ig áll nyitva aláírásra Brüsszelben,”,

helyesen:

„E megállapodás 2000. április 14-től 2001. június 30-ig áll nyitva aláírásra Brüsszelben,”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 149

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. június 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/935 végrehajtási rendelete (2019. április 16.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására szolgáló analitikai módszerek, valamint a természetes alkoholtartalom növelésére vonatkozó tagállami határozatokról szóló értesítések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról	53
	*	A Bizottság (EU) 2019/936 végrehajtási rendelete (2019. június 6.) a 808/2014/EU, a 809/2014/EU és a 908/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vidékfejlesztési programok keretében létrehozott pénzügyi eszközök tekintetében történő módosításáról	58
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/937 határozata (2019. május 27.) az Európai Unió által az Atlanti-óceán északi körzetében élő lazac védelméről szóló egyezmény keretében az Egyesült Királyság által benyújtott, az említett egyezményhez való csatlakozás iránti kérelemmel kapcsolatban képviselendő álláspontról	61
	*	A Tanács (KKBP) 2019/938 határozata (2019. június 6.) a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat támogatásáról	63
	*	A Bizottság (EU) 2019/939 végrehajtási határozata (2019. június 6.) az orvostechnikai eszközök területén az egyedi eszközazonosítók (UDI-k) kiosztására szolgáló rendszer működtetésére kijelölt kibocsátó szervezetek kijelöléséről ( 1 )	73
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezménnyel létrehozott vegyes bizottság 2/2017 határozata (2017. május 16.) a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény II. függeléke rendelkezéseinek a Moldovai Köztársaságra és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országokra is kiterjedő Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) hatálya alá tartozó kereskedelemben a vámvisszatérítés és a teljes kumuláció lehetőségének bevezetése révén történő módosításáról [2019/940]	76

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló megállapodáshoz (Interbus-megállapodás) ( HL L 321., 2002.11.26. ) (Magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 7. kötet, 138. o.)	85


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.