ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 144

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

62. évfolyam
2019. június 3.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/897 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) a 748/2012/EU rendeletnek a kockázatalapú megfelelőség-ellenőrzés I. mellékletbe történő felvétele és a környezetvédelmi követelmények végrehajtása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2019/898 végrehajtási rendelete (2019. május 29.) az eugenolt tartalmazó készítmény brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Lidervet SL) ( 1 )

29

 

*

A Bizottság (EU) 2019/899 végrehajtási rendelete (2019. május 29.) a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 hízóbárányok, tejelő kecskék, tejelő juhok, tejelő bivalyok, lovak és hízósertések takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújításáról (az engedély jogosultja az S.I. Lesaffre), valamint az 1447/2006/EK, a 188/2007/EK, a 232/2009/EK, a 186/2007/EK és a 209/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

32

 

*

A Bizottság (EU) 2019/900 végrehajtási rendelete (2019. május 29.) a 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )

36

 

*

A Bizottság (EU) 2019/901 végrehajtási rendelete (2019. május 29.) az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója (B2-vitaminforrások) valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )

41

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2019/902 végrehajtási határozata (2019. május 28.) a Svédország által a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján hozott, a TWA Equipment S.r.l. által gyártott, járművekhez használt ollós emelő (TL530LF modell) forgalomba hozatalát megtiltó intézkedésről (az értesítés a C(2019) 3886. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

47

 

*

A Bizottság (EU) 2019/903 végrehajtási határozata (2019. május 29.) a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak a 2020. január 1-jén kezdődő és 2024. december 31-én záruló harmadik referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról ( 1 )

49

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

3.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/897 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. március 12.)

a 748/2012/EU rendeletnek a kockázatalapú megfelelőség-ellenőrzés I. mellékletbe történő felvétele és a környezetvédelmi követelmények végrehajtása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1139 rendelet 77. cikke értelmében az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (a továbbiakban: ügynökség) kell a tagállamok nevében ellátnia a tervező, gyártó vagy nyilvántartó állam tervtanúsításhoz kapcsolódó funkcióit és feladatait. Az (EU) 2018/1139 rendelet 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 77. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az ügynökségnek be kell fogadnia és értékelnie kell a hozzá benyújtott kérelmeket, és ki kell bocsátania a megfelelő tanúsítványokat. E célból az ügynökségnek meg kell állapítania a tanúsítás feltételrendszerét, az alkalmazandó környezetvédelmi követelményeket, valamint az üzemeltetési alkalmassági adatok tanúsítási feltételrendszerét, és mindezekről értesítenie kell a kérelmezőt.

(2)

A 748/2012/EU bizottsági rendelet (2) értelmében a kérelmezőnek meg kell kapnia az ügynökség által kiállított tanúsítványt, miután bizonyítást nyer, hogy a tanúsítandó termék megfelel az alkalmazandó tanúsítási feltételrendszernek, ideértve az alkalmazandó légialkalmassági tanúsítási előírásokat és környezetvédelmi követelményeket. A szóban forgó tanúsítványok kérelmezőinek igazolniuk kell, hogy teljes mértékben megfelelnek a megállapított tanúsítási feltételrendszer valamennyi szempontjának. Az (EU) 2018/1139 rendelet 83. cikkével összhangban az ügynökségnek vagy önállóan, vagy a nemzeti légiközlekedési hatóságok, illetve a minősített szervezetek bevonásával el kell végeznie a tanúsítási feladatai ellátásához szükséges vizsgálatokat. Az ügynökség értékeli a kérelmeket, de az (EU) 2018/1139 rendelet 83. cikke értelmében nem szükséges minden esetben kimerítő vizsgálatot végeznie. Ezért a szelektív vizsgálatokból adódó biztonsági kockázatok eredményesebb csökkentése, valamint a tanúsítási folyamat hatékonyságának, átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása érdekében meg kell állapítani bizonyos kiválasztási szempontokat annak meghatározásához, hogy az ügynökségnek mely megfelelőség-igazolásokat kell ellenőriznie és mennyire kimerítően. A szóban forgó kiválasztási szempontoknak a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 19. mellékletében meghatározott repülésbiztonsági felügyeleti és irányítási elveken kell alapulniuk.

(3)

Továbbá a 748/2012/EU rendelet értelmében az ügynökség helyett a tervező szervezet jóváhagyása jogosultjainak kell meghozniuk bizonyos tanúsítási határozatokat a jóváhagyás feltételeivel összhangban és a tervezésbiztosítási rendszer kapcsolódó eljárásai alapján. Az említett meglévő kiváltságokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – a repülésbiztonsági kockázatok és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a tervező szervezet jóváhagyásának jogosultjai számára lehetővé kell tenni emellett a típusalkalmassági bizonyítványok bizonyos nagy jelentőségű módosításainak tanúsítását és bizonyos kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok kiadását. A repülésbiztonság terén fennálló kockázatok korlátozása érdekében és tekintettel a környezetvédelmi követelményekre, a szóban forgó új kiváltságoknak csak a korlátozott újdonságnak minősülő nagy jelentőségű módosítások tanúsítására kell vonatkozniuk, és azokat csak azon jogosultaknak kell megadni, amelyek megfelelően képesek gyakorolni az említett új jogosultságokat. Ez utóbbit annak bemutatásával kell igazolni, hogy az ügynökség bevonásával kielégítő eredménnyel jártak korábbi hasonló nagy jelentőségű módosítások tekintetében is.

(4)

Az egyértelműség érdekében a 748/2012/EU rendelet I. mellékletét módosítani kell oly módon, hogy annak A. szakasza csak az említett mellékletnek megfelelően kiállított vagy kiállítandó bizonyítványok kérelmezőire és jogosultjaira vonatkozó követelményeket, B. szakasza pedig csak az illetékes hatóságokra, valamint az ügynökségre vonatkozó követelményeket határozza meg.

(5)

A légi fuvarozóknak a karbantartás után ellenőrizniük kell a repüléseket, hogy biztosítsák bizonyos, a helyszínen nem ellenőrizhető légijármű-rendszerek megfelelő működését. A szóban forgó repülések során a múltban észlelt balesetek, illetve súlyos repülőesemények feltárták, hogy bizonyos karbantartási ellenőrző repülések nem végezhetők légialkalmassági bizonyítvány (vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvány) alapján, hanem azokra repülési engedélyt kell kérni. Ezért a légi járművek hibaelhárítás, illetve egy vagy több rendszer, alkatrész vagy berendezés karbantartás utáni ellenőrzése céljából történő közlekedtetését fel kell venni azon repülések jegyzékébe, amelyekhez repülési engedély szükséges.

(6)

A típusalkalmassági-tanúsítási alap tartalma és az értesítési eljárás tekintetében helyénvaló helyesbíteni egyes következetlenségeket a 748/2012/EU rendelet és az (EU) 2018/1139 rendelet között.

(7)

Az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a légi járműveknek, valamint motorjaiknak, propellereiknek, alkatrészeiknek és fel nem szerelt berendezéseiknek a zaj és a kibocsátások vonatkozásában meg kell felelniük a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötetének 12. módosításában és II. kötetének 9. módosításában, valamint eredeti III. kötetében foglalt, 2018. január 1-jétől alkalmazandó környezetvédelmi követelményeknek.

(8)

Ezért a 748/2012/EU rendelet I. mellékletét indokolt úgy módosítani, hogy tükrözze a Chicagói Egyezmény 16. mellékletében foglalt környezetvédelmi követelményeket. Mivel a Chicagói Egyezmény 16. melléklete bizonyos motorok vagy légi járművek számára mentességeket biztosít a környezetvédelmi követelmények alól, a 748/2012/EU rendeletnek helyénvaló lehetőséget biztosítania a gyártó szervezetek számára, hogy az illetékes hatóságuknál mentességeket kérhessenek a környezetvédelmi követelmények alól.

(9)

Továbbá a légijármű- és motortanúsításra vonatkozó szabványok, ajánlott gyakorlatok és kapcsolódó útmutatások alkalmazásából eredő technikai problémák kiküszöbölése érdekében a 748/2012/EU rendelet bizonyos rendelkezéseit egyértelműbbé kell tenni.

(10)

A 748/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az érintett felek számára elegendő időt kell biztosítani az e rendeletben foglalt intézkedések által létrehozott módosított szabályozói keretekhez történő alkalmazkodásra.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések az ügynökség által az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiadott 07/2016. (3), 01/2017. (4) és 09/2017. (5) számú véleményen alapulnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)

Az 1. cikk (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

„k)   „üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok”: olyan adatok, amelyek egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványának vagy kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványának részét képezik, és amelyek az alábbiak mindegyikét tartalmazzák:

i.

a pilóták típusminősítő képzésének minimális tanterve, a típusminősítés meghatározásával;

ii.

a légi járműnek a szimulátorok objektív minősítése céljára használt értékelési forrásadatai körének meghatározása vagy ideiglenes adatok meghatározása az ideiglenes minősítéshez;

iii.

a karbantartási bizonyítványt kiállító személyzet típusminősítő képzésének minimális tanterve, a típusminősítés meghatározásával;

iv.

a típus vagy típusváltozat meghatározása a légiutas-kísérők szempontjából, valamint a légiutas-kísérők oktatásához szükséges típusspecifikus adatok;

v.

a minimálisan szükséges berendezések alaplistája.”

(2)

A 9. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (1) bekezdésétől eltérve a gyártó szervezetek az illetékes hatóságnál mentességeket kérhetnek az (EU) 2018/1139 rendelet (*1) 9. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett környezetvédelmi követelmények alól.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).”"

(3)

A 748/2012/EU rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [KH: kérjük, illessze be a dátumot – e rendelet hatálybalépése után 9 hónap]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk (2) bekezdését és a melléklet 11., 13–14., 23–26., 28. és 30. pontját, 40. pontjának 21.B.85. pontját és 43. pontját, amelyeket [KH: kérjük, illessze be a dátumot – a hatálybalépés időpontja]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2)  A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).

(3)  07/2016. sz. vélemény: Embodiment of level of involvement requirements into Part-21 (Érintettségiszint-függő követelmények megjelenése a 21. részben)

(4)  01/2017. sz. vélemény: Maintenance check flights (Karbantartási célú ellenőrző repülések)

(5)  09/2017. sz. vélemény: Implementation of the CAEP/10 amendments on climate change, emissions and noise (A CAEP éghajlatváltozásról, szennyező anyag- és zajkibocsátásról szóló 10. kiadványa módosításainak végrehajtása)


MELLÉKLET

A 748/2012/EU rendelet I. melléklete (21. rész) a következőképpen módosul:

1.

A tartalomjegyzék helyébe a következő szöveg lép:

Tartalom

21.1.   Általános bevezető

A. SZAKASZ –   MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A. ALRÉSZ –   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

21.A.1.

Alkalmazási kör

21.A.2.

Nem a bizonyítvány kérelmezője vagy jogosultja által tett kötelezettségvállalás

21.A.3A.

Meghibásodások, üzemzavarok és hibák

21.A.3B.

Légialkalmassági irányelvek

21.A.4.

A tervezés és a gyártás összehangolása

B. ALRÉSZ –   TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

21.A.11.

Alkalmazási kör

21.A.13.

Jogosultság

21.A.14.

Az alkalmasság bizonyítása

21.A.15.

Kérelem

21.A.19.

Új típusalkalmassági bizonyítványt igénylő módosítások

21.A.20.

A típusalkalmassági tanúsítás alapjának, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyása alapjának és a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés igazolása

21.A.21.

A típusalkalmassági vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelmények

21.A.31.

Típusterv

21.A.33.

Vizsgálatok és tesztek

21.A.35.

Repülési tesztek

21.A.41.

Típusalkalmassági bizonyítvány

21.A.44.

A bizonyítvány jogosultjának kötelezettségei

21.A.47.

Átruházhatóság

21.A.51.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.55.

Az iratok megőrzése

21.A.57.

Kézikönyvek

21.A.61.

A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasítások

21.A.62.

Az üzemeltetési alkalmassági adatok rendelkezésre állása

(C. ALRÉSZ –   NEM ALKALMAZANDÓ)

D. ALRÉSZ –   TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK MÓDOSÍTÁSAI

21.A.90A.

Alkalmazási kör

21A.90B.

Szabványos módosítások

21.A.91.

A típusalkalmassági bizonyítvány módosításainak osztályozása

21.A.92.

Jogosultság

21.A.93.

Kérelem

21.A.95.

Kis jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények

21.A.97.

Nagy jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények

21.A.101.

A típusalkalmassági tanúsítási alap, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és környezetvédelmi követelmények a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása esetében

21.A.105.

Az iratok megőrzése

21.A.107.

A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasítások

21.A.108.

Az üzemeltetési alkalmassági adatok rendelkezésre állása

21.A.109.

Kötelezettségek és EPA-jelzés

E. ALRÉSZ –   KIEGÉSZÍTŐ TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

21.A.111.

Alkalmazási kör

21.A.112A.

Jogosultság

21.A.112B.

Az alkalmasság bizonyítása

21.A.113.

Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványra vonatkozó kérelem

21.A.115.

A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány formáját érintő nagy jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények

21.A.116.

Átruházhatóság

21.A.117.

A termék kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvánnyal szabályozott részének módosításai

21.A.118A.

Kötelezettségek és EPA-jelzés

21.A.118B.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.119.

Kézikönyvek

21.A.120A.

A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasítások

21.A.120B.

Az üzemeltetési alkalmassági adatok rendelkezésre állása

F. ALRÉSZ –   GYÁRTÁS A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSÁNAK HIÁNYÁBAN

21.A.121.

Alkalmazási kör

21.A.122.

Jogosultság

21.A.124.

Kérelem

21.A.125A.

Eseti engedély kiállítása

21.A.125B.

Vizsgálati eredmények

21.A.125C.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.126.

Gyártás-ellenőrzési rendszer

21.A.127.

Tesztek: légi jármű

21.A.128.

Tesztek: hajtóművek és légcsavarok

21.A.129.

A gyártó kötelezettségei

21.A.130.

Megfelelőségi nyilatkozat

G. ALRÉSZ –   A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA

21.A.131.

Alkalmazási kör

21.A.133.

Jogosultság

21.A.134.

Kérelem

21.A.135.

A gyártó szervezet jóváhagyásának kiadása

21.A.139.

Minőségügyi rendszer

21.A.143.

Részletes ismertetés

21.A.145.

Jóváhagyási követelmények

21.A.147.

A jóváhagyott gyártó szervezet módosításai

21.A.148.

Telephely módosítása

21.A.149.

Átruházhatóság

21.A.151.

A jóváhagyás feltételei

21.A.153.

A jóváhagyás feltételeinek módosításai

21.A.157.

Vizsgálatok

21.A.158.

Vizsgálati eredmények

21.A.159.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.163.

Kiváltságok

21.A.165.

A jóváhagyás jogosultjának kötelezettségei

H. ALRÉSZ –   LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

21.A.171.

Alkalmazási kör

21.A.172.

Jogosultság

21.A.173.

Osztályozás

21.A.174.

Kérelem

21.A.175.

Nyelv

21.A.177.

Módosítások vagy változtatások

21.A.179.

Átruházhatóság és a tagállamokon belüli újbóli kiállítás

21.A.180.

Ellenőrzések

21.A.181.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.182.

A légi jármű meghatározása

I. ALRÉSZ –   ZAJBIZONYÍTVÁNYOK

21.A.201.

Alkalmazási kör

21.A.203.

Jogosultság

21.A.204.

Kérelem

21.A.207.

Módosítások vagy változtatások

21.A.209.

Átruházhatóság és a tagállamokon belüli újbóli kiállítás

21.A.210.

Ellenőrzések

21.A.211.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

J. ALRÉSZ –   A TERVEZŐ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA

21.A.231.

Alkalmazási kör

21.A.233.

Jogosultság

21.A.234.

Kérelem

21.A.235.

A tervező szervezet jóváhagyásának kiadása

21.A.239.

Tervezésbiztosítási rendszer

21.A.243.

Adatok

21.A.245.

Jóváhagyási követelmények

21.A.247.

A tervezésbiztosítási rendszer módosításai

21.A.249.

Átruházhatóság

21.A.251.

A jóváhagyás feltételei

21.A.253.

A jóváhagyás feltételeinek módosításai

21.A.257.

Vizsgálatok

21.A.258.

Vizsgálati eredmények

21.A.259.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.263.

Kiváltságok

21.A.265.

A jóváhagyás jogosultjának kötelezettségei

K. ALRÉSZ –   ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK

21.A.301.

Alkalmazási kör

21.A.303.

Az alkalmazandó követelmények betartása

21.A.305.

Alkatrészek és berendezések jóváhagyása

21.A.307.

Alkatrészek és berendezések forgalomba hozatala beszerelésre

(L. ALRÉSZ –   NEM ALKALMAZANDÓ)

M. ALRÉSZ –   JAVÍTÁSOK

21.A.431A.

Alkalmazási kör

21A.431B.

Szabványos javítások

21.A.432A.

Jogosultság

21.A.432B.

Az alkalmasság bizonyítása

21.A.432C.

A javítási terv jóváhagyása iránti kérelem

21.A.433.

A javítási terv jóváhagyására vonatkozó követelmények

21.A.435.

A javítási tervek osztályozása és jóváhagyása

21.A.439.

Pótalkatrészek gyártása

21.A.441.

A javítások kivitelezése

21.A.443.

Korlátozások

21.A.445.

Kijavítatlan károsodás

21.A.447.

Az iratok megőrzése

21.A.449.

A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasítások

21.A.451.

Kötelezettségek és EPA-jelzés

(N. ALRÉSZ –   NEM ALKALMAZANDÓ)

O. ALRÉSZ –   EURÓPAI MŰSZAKI SZABVÁNYRENDELET SZERINTI ENGEDÉLYEK

21.A.601.

Alkalmazási kör

21.A.602A.

Jogosultság

21.A.602B.

Az alkalmasság bizonyítása

21.A.603.

Kérelem

21.A.604.

Segédhajtómű (APU) ETSO-engedélyezése

21.A.605.

Adatokkal kapcsolatos követelmények

21.A.606.

Az ETSO-engedély kiállítására vonatkozó követelmények

21.A.607.

Az ETSO-engedéllyel kapcsolatos kiváltságok

21.A.608.

Terv- és teljesítménynyilatkozat (DDP)

21.A.609.

Az ETSO-engedély jogosultjainak kötelezettségei

21.A.610.

Eltérés engedélyezése

21.A.611.

Tervmódosítások

21.A.613.

Az iratok megőrzése

21.A.615.

Az ügynökség által végzett ellenőrzés

21.A.619.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.621.

Átruházhatóság

P. ALRÉSZ –   REPÜLÉSI ENGEDÉLY

21.A.701.

Alkalmazási kör

21.A.703.

Jogosultság

21.A.705.

Illetékes hatóság

21.A.707.

Repülési engedélyek kérelmezése

21.A.708.

Repülési feltételek

21.A.709.

A repülési feltételek jóváhagyásának kérelmezése

21.A.710.

A repülési feltételek jóváhagyása

21.A.711.

Repülési engedély kiállítása

21.A.713.

Módosítások

21.A.715.

Nyelv

21.A.719.

Átruházhatóság

21.A.721.

Ellenőrzések

21.A.723.

Időbeli hatály és folyamatos érvényesség

21.A.725.

Repülési engedélyek megújítása

21.A.727.

A repülési engedély jogosultjának kötelezettségei

21.A.729.

Az iratok megőrzése

ALRÉSZ –   TERMÉKEK, ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA

21.A.801.

Termékek meghatározása

21.A.803.

Azonosító adatok kezelése

21.A.804.

Alkatrészek és berendezések meghatározása

21.A.805.

A kritikus alkatrészek meghatározása

21.A.807.

Az ETSO-cikkek meghatározása

B. SZAKASZ –   ELJÁRÁSOK AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK SZÁMÁRA

A. ALRÉSZ –   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

21.B.5.

Alkalmazási kör

21.B.20.

Az illetékes hatóság kötelezettségei

21.B.25.

Az illetékes hatóság szervezetére vonatkozó követelmények

21.B.30.

Dokumentált eljárások

21.B.35.

A szervezet és az eljárások módosításai

21.B.40.

Jogviták rendezése

21.B.45.

Jelentéstétel/összehangolás

21.B.55.

Az iratok megőrzése

21.B.60.

Légialkalmassági irányelvek

B. ALRÉSZ –   TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

21.B.70.

Tanúsítási előírások

21.B.75.

Egyedi feltételek

21.B.80.

A típusalkalmassági tanúsítás alapja típusalkalmassági bizonyítvány és korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében

21.B.82.

Az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványa és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványa esetében

21.B.85.

Az alkalmazandó környezetvédelmi követelmények és tanúsítási előírások meghatározása típusalkalmassági bizonyítvány és korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében

21.B.100.

A részvétel mértéke

21.B.103.

A típusalkalmassági vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállítása

(C. ALRÉSZ –   NEM ALKALMAZANDÓ)

D. ALRÉSZ –   TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK MÓDOSÍTÁSAI

21.B.105.

Típusalkalmassági tanúsítási alap, környezetvédelmi követelmények és az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása esetében

21.B.107.

A típusalkalmassági bizonyítvány módosításának jóváhagyása

E. ALRÉSZ –   KIEGÉSZÍTŐ TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

21.B.109.

Típusalkalmassági tanúsítási alap, környezetvédelmi követelmények és az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány esetében

21.B.111.

Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kiállítása

F. ALRÉSZ –   GYÁRTÁS A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSÁNAK HIÁNYÁBAN

21.B.120.

Vizsgálat

21.B.125.

Vizsgálati eredmények

21.B.130.

Az eseti engedély kiállítása

21.B.135.

Az eseti engedély érvényben tartása

21.B.140.

Az eseti engedély módosítása

21.B.145.

Az eseti engedély korlátozása, felfüggesztése és visszavonása

21.B.150.

Az iratok megőrzése

G. ALRÉSZ –   A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA

21.B.220.

Vizsgálat

21.B.225.

Vizsgálati eredmények

21.B.230.

A bizonyítvány kiállítása

21.B.235.

Folyamatos felügyelet

21.B.240.

A gyártó szervezet jóváhagyásának módosítása

21.B.245.

A gyártó szervezet jóváhagyásának felfüggesztése vagy visszavonása

21.B.260.

Az iratok megőrzése

H. ALRÉSZ –   LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

21.B.320.

Vizsgálat

21.B.325.

Légialkalmassági bizonyítványok kiállítása

21.B.326.

Légialkalmassági bizonyítvány

21.B.327.

Korlátozott légialkalmassági bizonyítvány

21.B.330.

A légialkalmassági bizonyítvány és a korlátozott légialkalmassági bizonyítvány felfüggesztése és visszavonása

21.B.345.

Az iratok megőrzése

I. ALRÉSZ –   ZAJBIZONYÍTVÁNYOK

21.B.420.

Vizsgálat

21.B.425.

Zajbizonyítványok kiállítása

21.B.430.

A zajbizonyítványok felfüggesztése vagy visszavonása

21.B.445.

Az iratok megőrzése

J. ALRÉSZ –   A TERVEZŐ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA

K. ALRÉSZ –   ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK

(L. ALRÉSZ –   NEM ALKALMAZANDÓ)

M. ALRÉSZ –   JAVÍTÁSOK

21.B.450.

Típusalkalmassági tanúsítás alkalmazandó alapja és környezetvédelmi követelmények jelentős javítási terv jóváhagyása esetében

21.B.453.

A javítási terv jóváhagyásának kiadása

(N. ALRÉSZ –   NEM ALKALMAZANDÓ)

O. ALRÉSZ –   EURÓPAI MŰSZAKI SZABVÁNYRENDELET SZERINTI ENGEDÉLYEK

21.B.480.

Az ETSO-engedély kiállítása

P. ALRÉSZ –   REPÜLÉSI ENGEDÉLY

21.B.520.

Vizsgálat

21.B.525.

Repülési engedély kiállítása

21.B.530.

Repülési engedélyek visszavonása

21.B.545.

Az iratok megőrzése

ALRÉSZ –   TERMÉKEK, ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA

Függelékek

I. függelék

1. számú EASA-űrlap – Üzemképességi tanúsítvány;

II. függelék

15a. számú EASA-űrlap – Légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány;

III. függelék

20a. számú EASA-űrlap – Repülési engedély;

IV. függelék

20b. számú EASA-űrlap – Repülési engedély (illetékes hatóságok által kiállított);

V. függelék

24. számú EASA-űrlap – Korlátozott légialkalmassági bizonyítvány;

VI. függelék

25. számú EASA-űrlap – Légialkalmassági bizonyítvány;

VII. függelék

45. számú EASA-űrlap – Zajbizonyítvány;

VIII. függelék

52. számú EASA-űrlap – Megfelelőségi nyilatkozat légi járműről;

IX. függelék

53. számú EASA-űrlap – Üzembehelyezési bizonyítvány;

X. függelék

55. számú EASA-űrlap – Gyártó szervezet jóváhagyási bizonyítványa;

XI. függelék

65. számú EASA-űrlap – Eseti engedély gyártó szervezet jóváhagyásának hiányában végzett gyártásra;

XII. függelék

Repülésiteszt-kategóriák és a repülési tesztekben részt vevő személyzet kapcsolódó képesítései 85.”

2.

A 21.A.14. pont a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kérelmezője úgy bizonyítja alkalmasságát, hogy rendelkezik a tervező szervezetnek az ügynökség által a J. alrésznek megfelelően kiadott jóváhagyásával.”;

b)

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Az a) ponttól eltérve a kérelmező úgy is bizonyíthatja alkalmasságát, hogy az ügynökséggel elfogadtatja a 21.A.15 b) pontban előírt minősítési rendszerét, amennyiben az alábbi termékek valamelyikéről van szó:

1.

ELA1 légi jármű; vagy

2.

ELA1 légi járműbe szerelt hajtómű vagy légcsavar.”

3.

A 21.A.15. pont a következőképpen módosul:

a)

a b), c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A légi jármű típusalkalmassági bizonyítványára vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább a terméket leíró előzetes adatokat, a termék rendeltetését és azon műveletek leírását, amelyekre vonatkozóan a bizonyítványt kérelmezik. A kérelemnek továbbá tartalmaznia kell, vagy a kérelem beadását követően ahhoz csatolni kell a 21.A.20. pontban meghatározott, a megfelelés igazolásához szükséges tanúsítási programot, amelynek az alábbiakból kell állnia:

1.

a típusterv részletes leírása, beleértve az összes tanúsítandó kialakítást;

2.

a tervezett üzemi jellemzők és korlátozások;

3.

a termék rendeltetése és azon műveletek leírása, amelyekre vonatkozóan a bizonyítványt kérelmezik;

4.

a típusalkalmassági tanúsítási alap, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és környezetvédelmi követelmények első változatára vonatkozó javaslat, amelyet a 21.B.80., 21.B.82. és 21.B.85. ponttal összhangban kell kidolgozni;

5.

a tanúsítási programon belül a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok koherens csoportokra bontására vonatkozó javaslat, amely a megfelelési módozatokra és a kapcsolódó megfelelési dokumentumokra is kiterjed;

6.

a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok koherens csoportjainak értékelésére vonatkozó javaslat a típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának vagy a környezetvédelmi követelményeknek való ismeretlen jellegű meg nem felelés valószínűsége tekintetében, valamint e meg nem felelésnek a termékbiztonságra vagy a környezetvédelemre gyakorolt potenciális hatásai tekintetében. A javasolt értékelésnek legalább a 21.B.100. a) pont 1–4. alpontjában szereplő elemeket figyelembe kell vennie. Ezen értékelés alapján a kérelemnek tartalmaznia kell egy javaslatot az ügynökségnek a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok ellenőrzésében való részvételére vonatkozóan; valamint

7.

projekt-ütemterv, ezen belül a főbb mérföldkövek.

c)

Az ügynökséghez való benyújtását követően a tanúsítási programot a kérelmezőnek frissítenie kell, amennyiben a tanúsítási projekt oly módon módosul, hogy az érinti a b) pont 1–7. alpontjai bármelyikét.

d)

A típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelemnek tartalmaznia kell, vagy a kérelem beadását követően ahhoz csatolni kell az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok jóváhagyása iránti kiegészítő kérelmet is.”;

b)

a szöveg a következő e) és f) ponttal egészül ki:

„e)

A nagy repülőgépek és nagy forgószárnyas légi járművek esetében a típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelem öt évig, bármely más típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelem három évig érvényes, kivéve, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a termék vonatkozásában a megfelelés igazolása és bejelentése hosszabb időt igényel, és az ügynökség a hosszabb időtartamot jóváhagyja.

f)

Abban az esetben, ha a típusalkalmassági bizonyítványt vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványt nem állították ki, vagy ha nyilvánvaló, hogy azt nem fogják kiállítani az e) pontban meghatározott határidőn belül, a kérelmező:

1.

új kérelmet nyújt be, és a benyújtás időpontjáig megfelel a 21.B.80., 21.B.82. és 21.B.85. ponttal összhangban kidolgozott típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának és környezetvédelmi követelményeknek. vagy

2.

az e) pontban meghatározott időtartam meghosszabbítása iránti kérelmet nyújt be, új időpontot javasol a típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállítására vonatkozóan. Ebben az esetben a kérelmező, az általa megválasztott időpontig megfelel a 21.B.80., 21.B.82. és 21.B.85. ponttal összhangban kidolgozott és az ügynökséghez eljuttatott típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának és környezetvédelmi követelményeknek. Ez az időpont azonban a nagy repülőgépek és nagy forgószárnyas légi járművek esetében a típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelem tekintetében a kérelmező által javasolt új időpontot nem előzheti meg több, mint öt évvel, bármely más típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelem esetében pedig több, mint három évvel.”

4.

A 21.A.16A. pontot el kell hagyni.

5.

A 21.A.16B. pontot el kell hagyni.

6.

A 21.A.17A. pontot el kell hagyni.

7.

A 21.A.17B. pontot el kell hagyni.

8.

A 21.A.18. pontot el kell hagyni.

9.

A 21.A.20. és 21.A.21. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.20.   A típusalkalmassági tanúsítás alapjának, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyása alapjának és a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés igazolása

a)

A tanúsítási program ügynökség általi elfogadását követően a kérelmező bizonyítja, hogy megfelel az ügynökség által a 21.B.80., 21.B.82. és 21.B.85. pontnak megfelelően kidolgozott és a kérelmezővel ismertetett típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának és környezetvédelmi követelményeknek, és az ügynökség tudomására hozza, hogy mily módon igazolta a megfelelést.

b)

A kérelmező tájékoztatja az ügynökséget a megfelelésigazolási eljárás során tapasztalt bármilyen olyan nehézségről vagy egyéb tényről, amely számottevő hatást gyakorolhat a 21.A.15. b) pont 6. alpontja szerinti kockázatértékelési eljárásra vagy a tanúsítási programra, illetve egyéb szempontból szükségessé teheti az ügynökség részvételének a kérelmezővel a 21.B.100. c) ponttal összhangban korábban közölt mértékének módosítását.

c)

A kérelmező a megfelelőség igazolását a minősítési rendszer szerinti megfelelőségi dokumentumokban rögzíti.

d)

A megfelelés igazolása valamennyi lépésének, és ezen belül a 21.A.33. pont szerinti esetleges vizsgálatoknak és teszteknek, továbbá 21.A.35. pont szerinti repülési teszteknek a tanúsítási program szerinti elvégzését követően a kérelmező nyilatkozik arról, hogy:

1.

az ügynökség által elfogadott tanúsítási program alapján igazolta a kidolgozott és az ügynökséghez eljuttatott típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelést; valamint

2.

a terméknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem volna biztonságos.

e)

A kérelmező az ügynökséghez benyújtja a d) pontban említett megfelelőségi nyilatkozatot. Abban az esetben, ha a kérelmező egy tervező szervezet megfelelő jóváhagyásával rendelkezik, a megfelelőségi nyilatkozatot a J. alrész rendelkezései szerint teszi meg és eljuttatja az ügynökségnek.

21.A.21.   A típusalkalmassági vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelmények

a)

A kérelmező részére akkor állítható ki típusalkalmassági bizonyítvány vagy – abban az esetben, ha a légi jármű nem felel meg az (EU) 2018/1139 rendelet II. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek – korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány, ha:

1.

a 21.A.14. pontnak megfelelően bizonyítja alkalmasságát;

2.

megfelel a 21.A.20. pontban foglalt követelményeknek;

3.

igazolja, hogy ha a légi járműre hajtóművet vagy légcsavart szereltek, akkor az:

A)

rendelkezik az ennek a rendeletnek megfelelően kiállított vagy megállapított típusalkalmassági bizonyítvánnyal; vagy

B)

igazoltan megfelel a légi jármű biztonságos repülésének biztosításához szükséges, a légi jármű tekintetében megállapított típusalkalmassági tanúsítási alapnak és az ügynökség által elfogadott és közölt környezetvédelmi követelményeknek.

b)

Az a) pont 2. alpontjától eltérve a 21.A.20. pont d) pontjában említett nyilatkozatban a kérelmező által szerepeltetett kérésre a kérelmező jogosult arra, hogy a típusalkalmassági bizonyítványt vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványt részére még azelőtt kiállítsák, hogy bizonyította volna az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának való megfelelést, feltéve, hogy a kérelmező még az előtt bizonyítja ezen megfelelést, hogy ezekre az adatokra ténylegesen szükség lenne.”

10.

A 21.A.23. pontot el kell hagyni.

11.

A 21.A.31. a) pont 4. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.

minden egyéb adat, amely összehasonlítás útján lehetővé teszi az ugyanilyen típusú későbbi termékek légialkalmasságának, valamint adott esetben környezetvédelmi jellemzőinek megállapítását.”

12.

A 21.A.33. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.33.   Vizsgálatok és tesztek

a)

(Fenntartva)

b)

A megfelelés igazolása során a 21.A.20. pontban előírt tesztek elvégzését megelőzően a kérelmező ellenőrzi, hogy:

1.

a tesztelt mintadarab esetében:

i.

az anyagok és eljárások a szükséges mértékben megfelelnek-e a javasolt típustervre vonatkozó előírásoknak;

ii.

a termékek alkatrészei a szükséges mértékben megfelelnek-e a javasolt típustervben szereplő rajzoknak; valamint

iii.

a gyártási folyamatok, a szerkezeti felépítés és a kialakítás a szükséges mértékben megfelelnek-e a javasolt típustervben meghatározottaknak; valamint

2.

a tesztekhez használt tesztberendezések, illetve mérőberendezések megfelelőek-e a tesztekhez, és megfelelően vannak-e kalibrálva.

c)

A b) ponttal összhangban elvégzett ellenőrzések alapján a kérelmező megfelelőségi nyilatkozatot ad ki, amelyben felsorolja az összes potenciális meg nem felelést, és igazolja, hogy ezeknek nincs hatásuk a teszteredményekre, illetve lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy amennyiben szükségesnek ítéli, ellenőrizze a nyilatkozat érvényességét.

d)

A kérelmező lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy:

1.

a megfelelés igazolásához kapcsolódó összes adatot és információt felülvizsgálja; valamint

2.

a megfelelés igazolása céljából elvégzett összes teszten vagy vizsgálaton részt vegyen, illetve azokat maga végezze el.

e)

Az összes olyan teszt és vizsgálat esetében, amelyen a d) pont 2. alpontjával összhangban az ügynökség részt vesz, vagy amelyet az ügynökség végez el:

1.

a kérelmező az ügynökséghez benyújtja a c) pontban említett megfelelőségi nyilatkozatot; valamint

2.

a c) pont szerinti megfelelőségi nyilatkozat kiadásának időpontja és a tesztelt mintadarab ügynökség részére történő bemutatásának időpontja között a tesztelt mintadarabon nem végezhető olyan módosítás, amely a megfelelőségi nyilatkozat érvényességét befolyásolhatja.”

13.

A 21.A.41. pont helyébe a következő lép:

„21.A.41.   Típusalkalmassági bizonyítvány

A típusalkalmassági bizonyítvány és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány tartalmazza a típustervet, az üzemi korlátozásokat, a légialkalmasságra és a kibocsátásokra vonatkozó típusalkalmassági adatlapot, a típusalkalmassági tanúsítás alkalmazandó alapját és azokat a környezetvédelmi követelményeket, amelyek szerint az ügynökség a megfelelőséget jegyzi, valamint bármely egyéb, a termékre az alkalmazandó tanúsítási előírásokban és környezetvédelmi követelményekben előírt feltételt vagy korlátozást. Egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványa és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványa ezeken felül tartalmazza az üzemeltetési alkalmassági adatok alkalmazandó jóváhagyási alapját, az üzemeltetési alkalmassági adatokat és a zajszintre vonatkozó típusalkalmassági adatlapot. Egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványa és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványa tartalmazza továbbá a szén-dioxid-kibocsátási előírásoknak való megfelelés adatait, a hajtómű típusalkalmassági adatlapja pedig a kipufogógáz-kibocsátási előírásoknak való megfelelés adatait.”

14.

A 21.A.91. pont helyébe a következő lép:

„21.A.91.   A típusalkalmassági bizonyítvány módosításainak osztályozása

A típusalkalmassági bizonyítvány módosításai kis és nagy jelentőségű módosításokra oszthatók. A »kis jelentőségű módosításoknak« nincs észlelhető hatása a tömegre, az egyensúlyra, a szerkezeti szilárdságra, a megbízhatóságra, az üzemeltetési jellemzőkre, az üzemeltetési alkalmasságra vagy a termék légialkalmasságát vagy környezetvédelmi jellemzőit befolyásoló egyéb tulajdonságokra. A 21.A.19. pont sérelme nélkül ennek az alrésznek az értelmében minden egyéb módosítás »nagy jelentőségű módosításnak« minősül. A módosításokat értelemszerűen a 21.A.95. vagy 21.A.97. pontnak megfelelően kell jóváhagyni, és megfelelően azonosítani is kell.”

15.

A 21.A.93. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.93.   Kérelem

a)

A típusalkalmassági bizonyítvány módosításának jóváhagyására vonatkozó kérelmet az ügynökség által meghatározott formában és módon kell benyújtani.

b)

A kérelemnek tartalmaznia kell, vagy a kérelem beadását követően ahhoz csatolni kell a 21.A.20. pontban meghatározott, a megfelelés igazolásához szükséges tanúsítási programot, amelynek az alábbiakból kell állnia:

1.

a módosítás leírása, amely meghatározza:

i.

a terméknek a típusalkalmassági bizonyítványban szereplő azon kialakítása(i)t, amely(ek)re a módosítás vonatkozik;

ii.

a terméknek a típusalkalmassági bizonyítványban és a jóváhagyott kézikönyvekben szereplő minden olyan vonatkozását, amely módosul vagy amelyet a módosítás érint; valamint

iii.

ha a módosítás érinti az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat, az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő összes módosítást;

2.

az összes olyan ismételt vizsgálat meghatározása, amely annak igazolásához szükséges, hogy maga a módosítás és a módosítás által érintett területek megfelelnek a típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának és a környezetvédelmi követelményeknek; valamint

3.

a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása esetén:

i.

a típusalkalmassági tanúsítási alap, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és környezetvédelmi követelmények első változatára vonatkozó javaslat, amelyet a 21.A.101. ponttal összhangban kell kidolgozni;

ii.

a tanúsítási programon belül a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok koherens csoportokra bontására vonatkozó javaslat, amely a megfelelési módozatokra és a kapcsolódó megfelelési dokumentumokra is kiterjed;

iii.

a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok koherens csoportjainak értékelésére vonatkozó javaslat a típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának vagy a környezetvédelmi követelményeknek való ismeretlen jellegű meg nem felelés valószínűsége tekintetében, valamint e meg nem felelésnek a termékbiztonságra vagy a környezetvédelemre gyakorolt potenciális hatásai tekintetében. A javasolt értékelésnek legalább a 21.B.100. a) pont 1–4. alpontjában szereplő elemeket figyelembe kell vennie. Ezen értékelés alapján a kérelemnek tartalmaznia kell egy javaslatot az ügynökségnek a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok ellenőrzésében való részvételére vonatkozóan; valamint

iv.

projekt-ütemterv, ezen belül a főbb mérföldkövek.

c)

A nagy repülőgépek vagy nagy forgószárnyas légi járművek típusalkalmassági bizonyítványának módosítására vonatkozó kérelem öt évig, bármely egyéb típusalkalmassági bizonyítvány módosítására vonatkozó kérelem három évig érvényes. Amennyiben a módosítást ennyi időn belül nem hagyták jóvá, vagy nyilvánvaló, hogy az e pontban meghatározott időtartamon belül nem fogják jóváhagyni, a kérelmező a következőket teheti:

1.

a típusalkalmassági bizonyítvány módosítására vonatkozóan új kérelmet nyújt be, és a benyújtás időpontjáig megfelel az ügynökség által a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott és a 21.B.105. ponttal összhangban közölt típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának és környezetvédelmi követelményeknek; vagy

2.

a c) pont első mondatában meghatározott időtartam meghosszabbítása iránti kérelmet nyújt be az eredeti kérelem tekintetében, és új időpontot javasol a jóváhagyás megadására vonatkozóan. Ebben az esetben a kérelmező, az általa megválasztott időpontig megfelel az ügynökség által a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott és a 21.B.105. ponttal összhangban közölt típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának és környezetvédelmi követelményeknek. Ez az időpont azonban a nagy repülőgépek és nagy forgószárnyas légi járművek esetében a típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelem jóváhagyásának megadása tekintetében a kérelmező által javasolt új időpontot nem előzheti meg több, mint öt évvel, bármely más típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelem esetében pedig több, mint három évvel.”

16.

A 21.A.95., 21.A.97. és 21.A.101. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.95.   Kis jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények

a)

A típusalkalmassági bizonyítvány kis jelentőségű módosításának besorolását és jóváhagyását végezheti:

1.

az ügynökség; vagy

2.

egy jóváhagyott tervező szervezet a 21.A.263. c) pont 1. és 2. alpontjában meghatározott kiváltságai szerint, amint az a jóváhagyási feltételekben szerepel.

b)

A típusalkalmassági bizonyítvány kis jelentőségű módosítása csak az alábbi feltételek teljesülése esetén hagyható jóvá:

1.

ha igazolást nyert, hogy maga a módosítás és a módosítás által érintett területek megfelelnek a típusalkalmassági bizonyítványba hivatkozás útján befoglalt típusalkalmassági-tanúsítási alapnak és környezetvédelmi követelményeknek;

2.

az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő módosítások esetében ha igazolást nyert, hogy az üzemeltetési alkalmassági adatokban szükséges változások megfelelnek a típusalkalmassági bizonyítványba hivatkozás útján befoglalt, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának;

3.

ha nyilatkozat született az 1. ponttal összhangban alkalmazandó típusalkalmassági-tanúsítási alap megfelelőségéről, és a megfelelésre vonatkozó igazolások rögzítésre kerültek a megfelelési dokumentumokban; valamint

4.

ha a terméknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem volna biztonságos.

c)

A b) pont 1. alpontjától eltérve azok a tanúsítási előírások, amelyek a típusalkalmassági bizonyítványba hivatkozás útján befoglalt előírásoknál később váltak alkalmazandóvá, kis jelentőségű módosítások esetében alkalmazhatók, feltéve, hogy nem befolyásolják a megfelelés igazolását.

d)

Az a) ponttól eltérve a 21.A.20. d) pontban említett nyilatkozatban a kérelmező által szerepeltetett kérésre egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának kis jelentőségű módosítása azt megelőzően is jóváhagyható, hogy bizonyították volna az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának való megfelelést, amennyiben a kérelmező még az előtt bizonyítja a megfelelést, hogy ezekre az adatokra ténylegesen szükség lenne.

e)

A kérelmező benyújtja az ügynökségnek a módosítást igazoló adatokat és egy a megfelelésnek a b) ponttal összhangban történő igazolására vonatkozó arra vonatkozó nyilatkozatot.

f)

A típusalkalmassági bizonyítvány kis jelentőségű módosításának jóváhagyása kizárólag a típusalkalmassági bizonyítványban szereplő azon sajátos kialakítás(ok)ra vonatkozik, amelyek módosultak.

21.A.97.   Nagy jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények

a)

A típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosításának besorolását és jóváhagyását végezheti:

1.

az ügynökség; vagy

2.

jóváhagyott tervező szervezet a 21.A.263. c) pont 1. és 8. alpontjában meghatározott kiváltságai szerint, amint az a jóváhagyási feltételekben szerepel.

b)

A típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása csak az alábbi feltételek teljesülése esetén hagyható jóvá:

1.

ha igazolást nyert, hogy maga a módosítás és a módosítás által érintett területek megfelelnek az ügynökség által a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott típusalkalmassági-tanúsítási alapnak és környezetvédelmi követelményeknek;

2.

az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő módosítás esetén ha igazolást nyert, hogy az üzemeltetési alkalmassági adatokban szükséges változások megfelelnek az ügynökség által a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának; valamint

3.

ha a 21.A.20. ponttal összhangban igazolást nyert – a módosítástól függően – az 1. és a 2. alpontnak való megfelelés.

c)

A b) pont 2. és 3. alpontjától eltérve a 21.A.20. d) pontban említett nyilatkozatban a kérelmező által szerepeltetett kérésre egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának nagy jelentőségű módosítása azt megelőzően is jóváhagyható, hogy bizonyították volna az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának való megfelelést, amennyiben a kérelmező még az előtt bizonyítja a megfelelést, hogy ezekre az adatokra ténylegesen szükség lenne.

d)

A típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosításának jóváhagyása kizárólag a típusalkalmassági bizonyítványban szereplő azon sajátos kialakítás(ok)ra vonatkozik, amelyek módosultak.

21.A.101.   A típusalkalmassági tanúsítási alap, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és környezetvédelmi követelmények a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása esetében

a)

A típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása és a módosítás által érintett területek esetében teljesülniük kell a módosított termékre a módosítás kérelmezésének időpontjában alkalmazandó tanúsítási előírásoknak vagy az ezen időpontot követően az alábbi f) ponttal összhangban alkalmazandó tanúsítási előírásoknak. A kérelem érvényességét a 21.A.93.c) pontnak megfelelően kell megállapítani. A módosított terméknek emellett meg kell felelnie az ügynökség által a 21.B.85. ponttal összhangban meghatározott környezetvédelmi követelményeknek.

b)

Az a) ponttól eltérve az a) pontban említett tanúsítási előírások vagy bármely egyéb közvetlenül kapcsolódó tanúsítási előírás korábbi módosításai a következőkben felsorolt helyzetekben alkalmazhatók, kivéve, ha a korábbi módosítás a típusalkalmassági bizonyítványba hivatkozás útján befoglalt kapcsolódó tanúsítási előírások alkalmazandóvá válásánál később váltak alkalmazandóvá:

1.

az ügynökség megítélése szerint a módosítás nem jelentős. Annak meghatározásához, hogy egy adott módosítás jelentős-e, az ügynökség a módosítást a típusterv összes korábbi módosításának és a szóban forgó termék típusalkalmassági bizonyítványában szereplő alkalmazandó tanúsítási előírások összes kapcsolódó módosításának összefüggésében mérlegeli. Automatikusan jelentős módosításnak minősülnek azon módosítások, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok egyikének:

i.

az általános kialakítás vagy a szerkezeti felépítés változik;

ii.

a módosítandó termék tanúsításakor használt feltételezések érvényüket vesztik.

2.

Azon területek, rendszerek, alkatrészek vagy berendezések esetében, amelyeket az ügynökség megítélése szerint nem érint a módosítás.

3.

A módosítás által érintett azon területek, rendszerek, alkatrészek vagy berendezések esetében, amelyek kapcsán az ügynökség megállapítja, hogy az a) pontban említett tanúsítási előírásoknak való megfelelés érdemben nem járul hozzá a módosított termék biztonsági szintjéhez, illetve célszerűtlen.

c)

Az a) ponttól eltérve a legfeljebb 2 722 kg (6 000 font) maximális tömegű légi járművek (a forgószárnyas légi járművek kivételével), illetve a legfeljebb 1 361 kg (3 000 font) maximális tömegű nem gázturbinás forgószárnyas légi járművek módosítása esetén a módosításnak és a módosítás által érintett területeknek meg kell felelniük a típusalkalmassági bizonyítványba hivatkozással bejegyzett alkalmazandó típusalkalmassági tanúsítási alapnak. Mindazonáltal abban az esetben, ha az ügynökség úgy véli, hogy egy módosítás valamely szempontból jelentős, előírhatja, hogy a módosítás és az általa érintett terület a típusalkalmassági bizonyítványba hivatkozással bejegyzett típusalkalmassági tanúsítási alap módosításának vagy bármely más, közvetlenül kapcsolódó tanúsítási előírásnak feleljen meg, kivéve, ha az ügynökség úgy ítéli meg, hogy az adott módosításnak való megfelelés nem járul hozzá érdemben a módosított termék biztonságának szintjéhez, illetve célszerűtlen.

d)

Amennyiben az ügynökség úgy véli, hogy a módosításra vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában alkalmazandó tanúsítási előírások nem nyújtanak megfelelő keretet a tervezett módosításhoz, akkor a módosításnak és az általa érintett területeknek az ügynökség által a 21.B.75. pont szerint előírt különleges feltételeknek, valamint ezek módosításainak is meg kell felelniük annak érdekében, hogy garantált legyen a módosításra vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában alkalmazandó tanúsítási előírásokban megállapítottal egyenértékű biztonsági szint.

e)

Az a), b) és c) ponttól eltérve a hogy a módosítás és az általa érintett területek az ügynökség által előírt tanúsítási előírásoktól különböző, a kérelmező által javasolt alternatív előírásoknak is megfelelhetnek, feltéve, hogy az ügynökség véleménye szerint az alternatív előírások olyan biztonsági szintet garantálnak, amely:

1.

típusalkalmassági bizonyítvány esetében:

i.

az ügynökség által a fenti a), b) vagy c) pont szerint előírt tanúsítási előírásokban megállapítottal egyenértékű; vagy

ii.

megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet II. mellékletében foglalt alapvető követelményeknek;

2.

korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében megfelel a rendeltetésének.

f)

Ha egy kérelmező úgy dönt, hogy a típusalkalmassági bizonyítvány módosítására irányuló kérelem benyújtását követően alkalmazandóvá vált módosításban szereplő tanúsítási előírásoknak kíván megfelelni, akkor a módosításnak és az általa érintett területnek a közvetlenül kapcsolódó egyéb tanúsítási előírásnak is meg kell felelniük.

g)

Amennyiben egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának módosítására vonatkozó kérelem érinti az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat, vagy a kérelmet a beadását követően kiegészítik úgy, hogy a módosítás érintse azokat, az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok jóváhagyási alapját az a)–f) pont alapján kell meghatározni.”

17.

A 21.A.103. pontot el kell hagyni.

18.

A 21.A.111. és 21.A.112A. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.111.   Alkalmazási kör

Ez az alrész a kiegészítő típustanúsítási eljárások keretében a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosításaira vonatkozó jóváhagyási eljárásokat, valamint az ilyen jóváhagyások kérelmezőinek és jogosultjainak jogait és kötelezettségeit állapítja meg. Ebben az alrészben a típusalkalmassági bizonyítványra történő hivatkozások a típusalkalmassági bizonyítványra és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra vonatkoznak.

21.A.112A.   Jogosultság

Bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki bizonyította alkalmasságát a 21.A.112B. pont szerint, vagy akinél folyamatban van ennek a bizonyítása, az ezen alrészben meghatározott feltételekkel összhangban kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelmet nyújthat be.”

19.

A 21.A.112B. pont a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kérelmezője oly módon bizonyítja alkalmasságát, hogy rendelkezik a tervező szervezetnek az ügynökség által a J. alrésznek megfelelően kiadott jóváhagyásával.”;

b)

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Az a) ponttól eltérve a 21.A.14. c) pontban említett termékek esetében a kérelmező úgy is bizonyíthatja alkalmasságát, hogy az ügynökséggel elfogadtatja a 21.A.93 b) ponttal összhangban kidolgozott előírt minősítési rendszerét.”

20.

A 21.A.113. pont a következőképpen módosul:

a)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványra vonatkozó kérelem esetében a kérelmező:

i.

a kérelembe belefoglalja a 21.A.93. b) pontban előírt információkat;

ii.

jelzi, hogy a tanúsítási adatokat teljes egészében a kérelmező dolgozta-e ki vagy fogja kidolgozni, vagy pedig azok a típusalkalmassági adatok tulajdonosával létrejött megállapodásból származnak.”;

b)

a szöveg a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

A 21.A.93. c) pont a kérelem érvényességi határidejére vonatkozó követelményekre, valamint a típusalkalmassági tanúsítási alap, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és a környezetvédelmi követelmények naprakésszé tételére vonatkozó követelményekre alkalmazandó, amennyiben a módosítást nem hagyták jóvá, vagy nyilvánvaló, hogy a meghatározott időtartamon belül nem fogják jóváhagyni.”

21.

A 21.A.114. pontot el kell hagyni.

22.

A 21.A.115. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.115.   A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány formáját érintő nagy jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények

a)

A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványt kiállíthat:

1.

az ügynökség; vagy

2.

egy jóváhagyott tervező szervezet a 21.A.263. c) pont 1. és 9. alpontjában meghatározott kiváltságai szerint, amint az a jóváhagyási feltételekben szerepel.

b)

A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványt kizárólag az alábbiak szerint állítható ki:

1.

ha a kérelmező a 21.A.112B. pontnak megfelelően bizonyította alkalmasságát;

2.

ha igazolást nyert, hogy a típusalkalmassági bizonyítvány módosítása és a módosítás által érintett területek megfelelnek az ügynökség által a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott típusalkalmassági-tanúsítási alapnak és környezetvédelmi követelményeknek;

3.

az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány esetében ha igazolást nyert, hogy az üzemeltetési alkalmassági adatokban szükséges változások megfelelnek az ügynökség által a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának;

4.

ha a 21.A.20. ponttal összhangban igazolást nyert – a módosítástól függően – a 2. és a 3. alpontnak való megfelelés; valamint

5.

a kérelmező olyan értelmű jelzése esetén, hogy a 21.A.113. b) ponttal összhangban a típusalkalmassági adatok tulajdonosával létrejött megállapodásból származó tanúsítási adatokat adott meg:

i.

ha a típusalkalmassági bizonyítvány jogosultja jelezte, hogy nincs technikai kifogása a 21.A.93. pont szerint benyújtott információ ellen; valamint

ii.

ha a típusalkalmassági bizonyítvány jogosultja vállalta, hogy együttműködik a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány jogosultjával a módosított termék folyamatos légialkalmasságával kapcsolatos valamennyi kötelezettségnek a 21.A.44. és 21.A.118A. pont betartásával történő teljesítése érdekében.

c)

A b) pont 3. és 4. alpontjától eltérve a 21.A.20. pont d) pontjában említett nyilatkozatban a kérelmező által szerepeltetett kérésre a kérelmező jogosult arra, hogy a légi jármű kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványt a részére még azelőtt kiállítsák, hogy bizonyította volna az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának való megfelelést, feltéve, hogy a kérelmező még az előtt bizonyítja ezen megfelelést, hogy ezekre az adatokra ténylegesen szükség lenne.

d)

A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kizárólag a típusalkalmassági bizonyítványban szereplő azon sajátos kialakítás(ok)ra vonatkozik, amelyek módosultak.”

23.

A 21.A.130. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell az összes alábbi tételt:

1.

nyilatkozatot valamennyi termékre, alkatrészre vagy berendezésre vonatkozóan, amely szerint a termék, alkatrész vagy berendezés megfelel a jóváhagyott tervadatoknak, és biztonságos üzemkész állapotban van;

2.

nyilatkozatot valamennyi légi járműre vonatkozóan, amely szerint a légi járművön elvégezték a 21.A.127. a) pont szerinti földi és repülési teszteket;

3.

nyilatkozatot valamennyi hajtóműre vagy változtatható állásszögű légcsavarra vonatkozóan, amely szerint a hajtóművön vagy a légcsavaron a gyártó a 21.A.128. pontnak megfelelően elvégezte a végleges működési tesztet;

4.

továbbá környezetvédelmi követelmények esetében:

i.

nyilatkozatot, amely szerint az elkészült hajtómű a gyártás időpontjában megfelel a hajtóművekre alkalmazandó kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek, és

ii.

nyilatkozatot, amely szerint az elkészült repülőgép az első légialkalmassági bizonyítvány kiállítása napján megfelel az alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek.”

24.

A 21.A.145. pont b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A légialkalmassági és környezetvédelmi adatok tekintetében:

1.

a gyártó szervezet ilyen – a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírások alól kapott mindennemű mentességre is kiterjedő – adatokat az ügynökségtől, illetve a típusalkalmassági bizonyítvány, a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány vagy a javítási terv tulajdonosától vagy kérelmezőjétől kaphat az alkalmazandó tervezési adatoknak való megfelelés megállapításához;

2.

a gyártó szervezet eljárást alakított ki annak biztosítására, hogy a légialkalmassági és környezetvédelmi adatokat helyesen vegyék fel a gyártási adataiba, és hogy

3.

ezeket az adatokat rendszeresen frissítsék, és minden olyan személy számára hozzáférhetővé tegyék, akinek feladatai ellátásához szüksége van erre.

c)

a vezetőség és az alkalmazottak tekintetében:

1.

a gyártó szervezet igazgatót nevezett ki, aki az illetékes hatóság felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A szervezeten belüli felelőssége annak biztosítására terjed ki, hogy valamennyi gyártási folyamat az előírt szabványok szerint történjen, valamint, hogy a gyártó szervezet folyamatosan betartsa a 21.A.143. pontban említett részletes ismertetésben szereplő adatokat és eljárásokat;

2.

a gyártó szervezet egy vagy több személyt nevezett ki annak biztosítására, hogy a szervezet betartsa az e mellékletben (21. rész) foglalt követelményeket, és meghatározta ezeket a személyeket és hatásköreiket. Ez(ek) a személy(ek) az 1. pontban említett felelős vezető közvetlen felügyelete alatt jár(nak) el. A kijelölt személyek igazolni tudják a feladataik ellátáshoz szükséges megfelelő szaktudást, szakmai hátteret és tapasztalatot;

3.

az alkalmazottaknak minden szinten megfelelő hatáskört biztosítanak kijelölt feladataik ellátásához, valamint hogy a szervezeten belül teljeskörűen és hatékonyan összehangolják a légialkalmassági és környezetvédelmi adatokkal kapcsolatos tevékenységeket.”

25.

A 21.A.147. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A gyártó szervezet jóváhagyásának kiadását követően a jóváhagyott gyártó szervezet valamennyi módosítását, amely a termék, alkatrész vagy berendezés megfelelőségének igazolása, vagy ezek légialkalmassági és környezetvédelmi jellemzőinek szempontjából jelentős, különösen a minőségügyi rendszer módosításait az illetékes hatóság hagyja jóvá. Az illetékes hatósághoz jóváhagyási kérelmet nyújtanak be, és a szervezet még a módosítás végrehajtása előtt igazolja az illetékes hatóság felé, hogy megfelel az ebben az alrészben foglaltaknak.”

26.

A 21.A.174. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Minden légialkalmassági bizonyítványra vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítványra vonatkozó kérelem tartalmazza:

1.

a kérelmezett légialkalmassági bizonyítvány besorolását;

2.

új repülőgép tekintetében:

i.

megfelelőségi nyilatkozatot, amelyet:

a 21.A.163. b) pont szerint adtak ki, illetve

a 21.A.130. pont szerint adtak ki, és amelyet az illetékes hatóság jóváhagyott, vagy

behozott légi jármű esetében az exportáló hatóság által aláírt nyilatkozatot, hogy a légi jármű az ügynökség által jóváhagyott tervnek megfelelő;

ii.

a súlyra és a súlypontra vonatkozó jelentést és a terhelési lapot, valamint

iii.

a repülési kézikönyvet, ha a szóban forgó légi járműre alkalmazandó tanúsítási előírás megköveteli.

3.

használt légi jármű tekintetében:

i.

a tagállamokból származó légi jármű esetében az M. rész szerint kiállított légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítványt.

ii.

harmadik államból származó légi jármű esetében:

nyilatkozatot annak az államnak az illetékes hatóságától, ahol a légi járművet nyilvántartásba vették, amely nyilatkozatban feltüntetik a légi jármű nyilvántartás szerinti állapotát az átruházáskor,

a súlyra és a súlypontra vonatkozó jelentést, valamint a terhelési lapot;

a repülési kézikönyvet, ha a szóban forgó légi járműre alkalmazandó légialkalmassági alapkövetelmény előírja,

a korábbi adatokat a légi jármű gyártási, átalakítási és karbantartási szabványának megállapításához, beleértve a 21.B.327. pontnak megfelelően valamely korlátozott légialkalmassági bizonyítvánnyal összefüggő valamennyi korlátozást,

a légialkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvány kiállítására, valamint az M. rész szerinti légialkalmassági felülvizsgálatot követően légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány kiállítására vonatkozó ajánlást, valamint

az első légialkalmassági bizonyítványt kiállításának dátumát, és ha a 16. melléklet III. kötetében előírt követelmények alkalmazandók, akkor a szén-dioxid-mérésére vonatkozó adatokat.”

27.

A 21.A.231. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.231.   Alkalmazási kör

Ez az alrész meghatározza a tervező szervezetek jóváhagyási eljárását, valamint az ilyen jóváhagyások kérelmezőinek és jogosultjainak jogait és kötelezettségeit. Ebben az alrészben a típusalkalmassági bizonyítványra történő hivatkozások a típusalkalmassági bizonyítványra és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra vonatkoznak.”

28.

A 21.A.251. pont helyébe a következő lép:

„21.A.251   A jóváhagyás feltételei

A jóváhagyás feltételei meghatározzák a tervezési munkának azokat a típusait, valamint a termékek, alkatrészek és berendezések azon kategóriáit, amelyek kapcsán a tervező szervezet tervező szervezeti jóváhagyással rendelkezik, továbbá azokat a feladatokat és kötelezettségeket, amelyek ellátására a szervezet jóváhagyással rendelkezik a termékek légialkalmassága, üzemeltetési alkalmassága, környezetvédelmi jellemzői tekintetében. A tervező szervezetek olyan jóváhagyásaiban, amelyek a segédhajtóművek (APU) típusalkalmassági tanúsítására vagy az Európai Műszaki Szabvány Rendelet (ETSO) általi engedélyezésére is kiterjednek, a jóváhagyás feltételei a termékek és APU-k listáját is tartalmazzák. Ezek a feltételek szerepelnek a tervező szervezet jóváhagyásában.”

29.

A 21.A.258. pont a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Ha a 21.A.257. és 21.B.100. pontban említett vizsgálatok során objektív bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy a tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja nem tartja be ennek a mellékletnek a követelményeit, akkor a vizsgálati eredményeket az alábbiaknak megfelelően kell osztályozni:

1.

»első szintű vizsgálati eredménynek« minősül az ebben a mellékletben foglalt követelményektől való minden olyan eltérés, amely az alkalmazandó követelményektől való ellenőrizetlen eltérésekhez vezethet, és befolyásolhatja a légi jármű biztonságát;

2.

»második szintű vizsgálati eredménynek« minősül az ebben a mellékletben foglalt követelményektől való minden olyan eltérés, amelyet nem minősítettek első szintű vizsgálati eredménynek.”;

b)

a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

A vizsgálati eredményekről szóló értesítésnek az ügynökség által meghatározott alkalmazandó közigazgatási eljárások keretében történő átvételét követően:

1.

első szintű vizsgálati eredmény esetén a tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja az ügynökség számára megnyugtató módon igazolja, hogy a vizsgálati eredmény írásos megerősítését követő 21 munkanapon belül megfelelő kiigazító intézkedéseket tett;

2.

második szintű vizsgálati eredmény esetén a tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja az ügynökség számára megnyugtató módon igazolja, hogy az ügynökség által a vizsgálati eredmény jellege alapján megszabott, első alkalommal legfeljebb három hónapos határidőn belül megfelelő kiigazító intézkedéseket tett. Az ügynökség ezt az első határidőt meghosszabbíthatja, amennyiben úgy véli, hogy a vizsgálati eredmény jellege a hosszabbítást lehetővé teszi, és ha a kérelmező az ügynökség által megfelelőnek ítélt kielégítő kiigazítási intézkedési tervet nyújtott be, valamint

3.

harmadik szintű vizsgálati eredmény a tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja részéről nem igényel azonnali intézkedést.

d)

Első vagy második szintű vizsgálati eredmények esetén a tervező szervezet jóváhagyása az ügynökség által meghatározott alkalmazandó közigazgatási eljárások szerint részben vagy egészben korlátozható, felfüggeszthető vagy visszavonható. Ilyen esetben a tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja a tervező szervezet jóváhagyásának korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló értesítés kézhezvételét időben visszaigazolja.”

30.

A 21.A.263. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.263.   Kiváltságok

a)

(Fenntartva)

b)

(Fenntartva)

c)

A tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja az ügynökség által meghatározott jóváhagyási feltételek szerint és a tervezésbiztosítási rendszer kapcsolódó eljárásainak megfelelően jogosult arra, hogy:

1.

a típusalkalmassági bizonyítvány vagy a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány, illetve a javítási tervek módosításait nagy vagy kis jelentőségűként osztályozza;

2.

jóváhagyja a típusalkalmassági bizonyítvány vagy a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kis jelentőségű módosításait és a kis javítási terveket;

3.

(Fenntartva);

4.

(Fenntartva);

5.

egyes termékek vagy segédhajtóművek (APU) tekintetében jóváhagyjon az M. alrész szerinti bizonyos jelentős javítási terveket;

6.

egyes légi járművek esetében jóváhagyja azokat a repülési feltételeket, amelyek mellett a repülési engedély a 21.A.710. a) pont 2. alpontjával összhangban kiállítható, a 21.A.701. pont a) 15. alpontjában meghatározott célra kiállított repülési engedélyek kivételével;

7.

a 21.A.711. b) ponttal összhangban repülési engedélyt adjon ki olyan légi járművek esetében, amelyeket maga tervezett vagy módosított, valamint amelyekre vonatkozóan a 21.A.263. c) pont 6. alpontja értelmében a repülési engedély kiadása tekintetében maga hagyta jóvá a repülési feltételeket, feltéve, hogy a tervező szervezetként való jóváhagyás jogosultja:

i.

saját maga ellenőrizze a légi járműk kialakítását, továbbá

ii.

igazolja” hogy megfelel a repüléshez jóváhagyott tervezési előírásoknak;

8.

jóváhagyja a típusalkalmassági bizonyítvány egyes D. alrész szerinti jelentős módosításait; valamint

9.

kiállítson az E. alrész szerinti bizonyos kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokat és jóváhagyja e bizonyítványok egyes jelentős módosításait.”

31.

A 21.A.265. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.265   A jogosult kötelezettségei

A tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja az ügynökség által meghatározott jóváhagyási feltételek szerint:

a)

a tervezésbiztosítási rendszernek megfelelően karbantartja a 21.A.243. pont szerinti kézikönyvet;

b)

gondoskodik arról, hogy a szervezeten belül ezt a kézikönyvet vagy a kereszthivatkozásokban szereplő megfelelő eljárásokat használják alapvető munkadokumentumként;

c)

megállapítja, hogy a termékek, illetve azok módosításainak vagy javításainak tervezése megfelel-e az alkalmazandó előírásoknak és követelményeknek, és nem tartalmaz-e veszélyes jellemzőket;

d)

a 21.A.263. c) ponttal összhangban végrehajtott jóváhagyási eljárások kivételével az ügynökség számára eljuttatja a c) pontban foglaltak előírások betartását megerősítő nyilatkozatokat és kapcsolódó dokumentumokat;

e)

a 21.A.3B. pontban előírt intézkedésekkel kapcsolatban adatokat és információkat bocsát az ügynökség rendelkezésére;

f)

a 21.A.263. c) pont 6. alpontjának megfelelően meghatározza azokat a repülési feltételeket, amelyek mellett a repülési engedély kiadható;

g)

a 21.A.263. c) pont 7. alpontjának megfelelően, mielőtt a légi jármű részére kiállítaná a repülési engedélyt, megállapítja a 21.A.711. b) és e) pontnak való megfelelést;

h)

meghatározza azokat az adatokat és információkat, amelyeket a jóváhagyott tervező szervezet az ügynökség által az alábbi nyilatkozat formájában meghatározott jóváhagyási feltételek szerint ad ki: „E dokumentum műszaki tartalmának jóváhagyása az EASA.21J.[XXXX]. hivatkozási számú DOA alapján történt.”

32.

A 21.A.431A. pont a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Ez az alrész meghatározza a termékek, alkatrészek vagy berendezések javítási tervének jóváhagyási eljárását, valamint az ilyen jóváhagyások kérelmezőinek vagy jogosultjainak a jogait és kötelezettségeit.”;

b)

a c) és a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

A »javítás« egy termék, alkatrész vagy berendezés gyártó általi első ízben történő üzembe helyezését követően végrehajtott kárelhárítást és/vagy a légi közlekedésre alkalmas állapot visszaállítását jelenti.

d)

Az alkatrészek vagy berendezések cseréjével, tervezési tevékenység nélkül történő kárelhárítás karbantartási feladatnak minősül, s ennek megfelelően ennek a mellékletnek az értelmében jóváhagyást nem igényel.”;

c)

a cikk a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

Ebben az alrészben a típusalkalmassági bizonyítványra történő hivatkozások a típusalkalmassági bizonyítványra és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra vonatkoznak.”

33.

A 21.A.432B. pont a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Egy jelentős javítási terv jóváhagyásának kérelmezője úgy bizonyítja alkalmasságát, hogy rendelkezik a tervező szervezetnek az ügynökség által a J. alrésznek megfelelően kiadott jóváhagyásával.”;

b)

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Az a) ponttól eltérve a 21.A.14. c) pontban említett termékek esetében a kérelmező úgy is bizonyíthatja alkalmasságát, hogy az ügynökséggel elfogadtatja a 21.A.432C. b) ponttal összhangban kidolgozott előírt minősítési rendszerét.”

34.

A melléklet a következő 21.A.432C. ponttal egészül ki:

„21.A.432C.   A javítási terv jóváhagyása iránti kérelem

a)

A javítási terv jóváhagyása iránti kérelmet az ügynökség által megállapított formában és módon kell elkészíteni.

b)

A jelentős javítási terv jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell, vagy a kérelem beadását követően ahhoz csatolni kell a tanúsítási programot, amelynek az alábbiakból kell állnia:

1.

a kár és a javítási terv leírása, amelyben szerepel, hogy a javítás a típustervben foglalt melyik kialakításra vonatkozik;

2.

a típustervben és a jóváhagyott kézikönyvekben szereplő minden olyan terület leírása, amely a javítási terv nyomán módosul vagy amelyet a javítási terv érint;

3.

az összes olyan ismételt vizsgálat meghatározása, amely annak igazolásához szükséges, hogy a típusterv és az általa érintett területek megfelelnek a típusalkalmassági bizonyítványba, a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványba vagy az APU ETSO-engedélybe hivatkozással bejegyzett típusalkalmassági tanúsítási alapnak;

4.

az esettől függően a típusalkalmassági bizonyítványba, a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványba vagy az APU ETSO-engedélybe hivatkozással bejegyzett típusalkalmassági tanúsítási alapot érintően javasolt módosítások;

5.

a tanúsítási programon belül a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok koherens csoportokba sorolására vonatkozó javaslat, és ezen belül javaslat a 21.A.433. a) pont 1. alpontjának való megfelelés igazolásának javasolt módozataira és eljárására, valamint hivatkozás a kapcsolódó megfelelési dokumentumokra;

6.

a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok koherens csoportjainak értékelésére vonatkozó javaslat a típusalkalmasság-tanúsítási alapnak való ismeretlen jellegű meg nem felelés előfordulási kockázata, valamint e meg nem felelésnek a termékbiztonságra gyakorolt potenciális hatásai tekintetében. A javasolt értékelésnek legalább a 21.B.100. a) pont 1–4. alpontjában szereplő elemeket figyelembe kell vennie. Ezen értékelés alapján a kérelemnek tartalmaznia kell egy javaslatot az ügynökségnek a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok ellenőrzésében való részvételére vonatkozóan; valamint

7.

annak jelzése, hogy a tanúsítási adatokat teljes egészében a kérelmező dolgozta-e ki, vagy pedig azok a típusalkalmassági adatok tulajdonosával létrejött megállapodásból származnak.”

35.

A 21.A.433. és 21.A.435. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.433.   A javítási terv jóváhagyására vonatkozó követelmények

a)

A javítási terv kizárólag az alábbiak szerint hagyható jóvá:

1.

ha a 21.A.432C. b) pontban említett tanúsítási program alapján igazolást nyert, hogy a javítási terv megfelel – az esettől függően – típusalkalmassági bizonyítványba, a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványba vagy az APU ETSO-engedélybe hivatkozással bejegyzett típusalkalmassági tanúsítási alapnak, valamint az ügynökség által a 21.B.450. ponttal összhangban meghatározott és közölt módosításoknak;

2.

ha nyilatkozat született az a) pont 1. alpontjával összhangban alkalmazandó típusalkalmassági-tanúsítási alap megfelelőségéről, és a megfelelésre vonatkozó igazolások rögzítésre kerültek a megfelelési dokumentumokban;

3.

ha a terméknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem volna biztonságos; valamint

4.

ha a kérelmező jelezte, hogy a 21.A.432C. b) pont 7. alpontjával összhangban a típusalkalmassági adatok tulajdonosával létrejött megállapodásból származó tanúsítási adatokat adott meg:

i.

a jogosult jelezte, hogy nincs technikai kifogása az a) pont 2. alpontja szerint benyújtott információ ellen; valamint

ii.

ha a jogosult vállalta, hogy együttműködik a javítási terv jóváhagyásának jogosultjával a módosított termék folyamatos légialkalmasságával kapcsolatos valamennyi kötelezettségnek a 21.A.451. pont betartásával történő teljesítése érdekében.

b)

A kérelmező az ügynökséghez benyújtja az a) pont 2. alpontjában említett nyilatkozatot, és – az ügynökség kérésére – a szükséges alátámasztó adatokat.

21.A.435.   A javítási tervek osztályozása és jóváhagyása

a)

A típusalkalmassági bizonyítvány módosítása esetén a javítási terv a 21.A.91. pontban meghatározott kritériumok alapján minősülhet »jelentősnek« vagy »kicsinek«.

b)

A javítási terv osztályozását és jóváhagyását kizárólag az alábbiak végezhetik:

1.

az ügynökség; vagy

2.

jóváhagyott tervező szervezet a 21.A.263. c) pont 1., 2. és 5. alpontjában meghatározott kiváltságai által meghatározott keretek között, amint az a jóváhagyási feltételekben szerepel.”

36.

A 21.A.437. pontot el kell hagyni.

37.

A 21.A.604., 21.A.605. és 21.A.606. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.A.604.   Segédhajtómű (APU) ETSO-engedélyezése

A segédhajtóművek ETSO-engedélyezése tekintetében:

a)

a 21.A.603., 21.A.610. és 21.A.615. ponttól eltérve az alábbi pontok alkalmazandók: 21.A.15., 21.A.20., 21.A.21., 21.A.31., 21.A.33., 21.A.44., 21.B.75. és 21.B.80. Típusalkalmassági bizonyítvány helyett azonban a 21.A.606. ponttal összhangban ETSO-engedélyt kell kiadni;

b)

a 21.A.611. ponttól eltérve a D. alrész követelményeit kell alkalmazni az APU ETSO-engedély jogosultja által jóváhagyott tervmódosításokra, és az E. alrész követelményeit kell alkalmazni az egyéb kérelmezők által jóváhagyott tervmódosításokra. Ha az E. alrész követelményeit kell alkalmazni, kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány helyett külön ETSO-engedély kerül kiadásra; valamint

c)

az M. alrész követelményei a javítási terv jóváhagyására alkalmazandók.

21.A.605.   Adatokkal kapcsolatos követelmények

a)

A kérelmező az alábbi dokumentumokat nyújtja be az ügynökséghez:

1.

az ETSO-engedélyhez kapcsolódó tanúsítási program, amely tartalmazza a 21.A.606. b) pontnak való megfelelés módozatait;

2.

megfelelőségi nyilatkozat, amely tanúsítja, hogy a kérelmező megfelel az ebben az alrészben foglalt követelményeknek;

3.

tervezési és teljesítési nyilatkozat (DDP) arról, hogy a kérelmező igazolta, hogy a cikk a tanúsítási programmal összhangban megfelel a vonatkozó ETSO-nak;

4.

az alkalmazandó ETSO-ban előírt műszaki adatok egy példánya;

5.

a gyártó szervezet G. alrész szerinti megfelelő jóváhagyásának megszerzéséhez szükséges, a 21.A143. pontban említett részletes ismertetés (vagy arra való hivatkozás), vagy a gyártó szervezet F. alrész szerinti jóváhagyása nélkül történő gyártáshoz szükséges, a 21.A.125A. b) pontban említett kézikönyv (vagy arra való hivatkozás);

6.

az APU esetében a tervező szervezet J. alrész szerinti megfelelő jóváhagyásának megszerzéséhez szükséges, a 21.A.243. pontban említett kézikönyv (vagy arra való hivatkozás);

7.

minden más cikk esetében a 21.A.602B. b) pont 2. alpontjában említett eljárások vagy azokra való hivatkozás;

b)

A kérelmező tájékoztatja az ügynökséget a megfelelésigazolási eljárás során tapasztalt bármilyen olyan nehézségről vagy egyéb tényről, amely számottevő hatást gyakorolhat az ETSO-engedélyre.

21.A.606.   Az ETSO-engedély kiállítására vonatkozó követelmények

Az ETSO-engedély akkor állítható ki, ha a kérelmező:

a)

a 21.A.602B. pontnak megfelelően bizonyította alkalmasságát;

b)

bizonyította, hogy a cikk megfelel az alkalmazandó ETSO műszaki feltételeinek, vagy az azoktól való – a 21.A.610. ponttal összhangban jóváhagyott – esetleges eltéréseknek;

c)

megfelel az ebben az alrészben szereplő követelményeknek; valamint

d)

kijelenti, hogy a terméknek nincs olyan sajátossága vagy jellemzője, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználás esetén nem volna biztonságos.”

38.

A 21.A.701. pont a következő 16. alponttal egészül ki:

„16.

légi járművek hibaelhárítás, illetve egy vagy több rendszer, alkatrész vagy berendezés karbantartás utáni ellenőrzése céljából történő közlekedtetése.”

39.

A 21.B.5. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Ez a szakasz meghatározza az I. mellékletben említett bizonyítványok, jóváhagyások és engedélyek kiállításával, kezelésével, módosításával, felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos feladatainak teljesítése során az illetékes hatóság által követendő eljárást.”

40.

A B. szakasz B. alrésze helyébe a következő szöveg lép:

„B. ALRÉSZ –   TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

21.B.70.   Tanúsítási előírások

Az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ügynökség kiállítja a tanúsítási előírásokat és más részletes előírásokat, köztük a légialkalmassági, üzemeltetési alkalmassági és környezetvédelmi légialkalmassági előírásokat, amelyek alkalmazásával az illetékes hatóságok, szervezetek és szakemberek igazolhatják, hogy a termékek, alkatrészek és berendezések megfelelnek az említett rendelet II., IV. és V. mellékletében meghatározott vonatkozó alapvető követelményeknek, valamint 9. cikke (2) bekezdésében és III. mellékletében meghatározott környezetvédelmi követelményeknek. Ezeknek az előírásoknak kellően részleteseknek és konkrétaknak kell lenniük ahhoz, hogy a kérelmező megismerhesse azokat a feltételeket, amelyek alapján a bizonyítványok kiállítása, módosítása vagy kiegészítése történik.

21.B.75.   Egyedi feltételek

a)

Az ügynökség különleges részletes műszaki előírásokat, vagyis »különleges feltételeket« ír elő egy termék kapcsán, ha a vonatkozó tanúsítási előírások nem tartalmaznak elégséges vagy megfelelő biztonsági szabványokat a termék tekintetében az alábbiak miatt:

1.

a termék új vagy szokatlan tervezési sajátosságokkal rendelkezik azokhoz a tervezési módszerekhez képest, amelyeken az alkalmazandó tanúsítási előírás alapul;

2.

a termék rendeltetése szokatlan; vagy

3.

a használatban lévő más hasonló termékekkel vagy hasonló kialakítási jellemzőkkel rendelkező termékekkel kapcsolatos tapasztalatok vagy újonnan azonosított veszélyek igazolták, hogy veszélyes helyzetek alakulhatnak ki.

b)

A különleges feltételek között olyan biztonsági szabványok is szerepelnek, amelyeket az ügynökség szükségesnek ítél ahhoz, hogy az alkalmazandó tanúsítási előírásokban szereplővel egyenértékű biztonságot nyújtson.

21.B.80.   A típusalkalmassági tanúsítás alapja típusalkalmassági bizonyítvány és korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében

Az ügynökség meghatározza a típusalkalmassági tanúsítási alapot, és értesíti erről a típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kérelmezőjét. A típusalkalmassági tanúsítás alapja a következőket tartalmazza:

a)

a termékre a tanúsítás kérelmezésének időpontjában alkalmazandó tanúsítási előírások közül az ügynökség által kiválasztott légialkalmassági tanúsítási előírások, kivéve, ha:

1.

a kérelmező úgy dönt, vagy a 21.A.15. f) ponttal összhangban úgy kell döntenie, hogy a kérelem időpontját követően alkalmazandóvá vált tanúsítási előírásoknak felel meg; Ha egy kérelmező úgy dönt, hogy a kérelem időpontját követően alkalmazandóvá vált tanúsítási előírásoknak kíván megfelelni, akkor az ügynökség a típusalkalmassági tanúsítás alapjába bármely egyéb közvetlenül kapcsolódó tanúsítási előírást is belefoglalhat; vagy

2.

az ügynökség egy meghatározott, de nem teljesíthető tanúsítási előírás helyett bármilyen olyan alternatívát elfogad, amellyel kapcsolatban igazolást nyert, hogy kompenzáló tényezők révén azonos biztonsági szintet garantál; vagy

3.

az ügynökség egyéb olyan módozatokat is elfogad vagy előír, amelyek:

i.

típusalkalmassági bizonyítvány esetében igazolják az (EU) 2018/1139 rendelet II. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek való megfelelést; vagy

ii.

korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében a rendeltetésnek megfelelő biztonsági szintet garantálnak; valamint

b)

bármely, az ügynökség által a 21.B.75. a) ponttal összhangban előírt különleges feltétel.

21.B.82.   Az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványa és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványa esetében

Az ügynökség meghatározza az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapját, és arról értesíti a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványának kérelmezőjét. Az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a következőket tartalmazza:

a)

a légi járműre a kérelem időpontjában vagy – ha az későbbi –, akkor az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok jóváhagyása iránti kiegészítő kérelem időpontjában alkalmazandó, az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok tanúsítására vonatkozó előírások közül az ügynökség által kiválasztott előírások, kivéve, ha:

1.

a kérelmező úgy dönt, vagy a 21.A.15. f) ponttal összhangban úgy kell döntenie, hogy a kérelem időpontját követően alkalmazandóvá vált tanúsítási előírásoknak felel meg; Ha egy kérelmező úgy dönt, hogy a kérelem időpontját követően alkalmazandóvá vált tanúsítási előírásoknak kíván megfelelni, akkor az ügynökség a típusalkalmassági tanúsítás alapjába bármely egyéb közvetlenül kapcsolódó tanúsítási előírást is belefoglalhat; vagy

2.

az ügynökség az (EU) 2018/1139 rendelet II., IV. és V. mellékletében szereplő vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés igazolására más bizonyítékot is elfogad vagy előír;

b)

bármely, az ügynökség által a 21.B.75. a) ponttal összhangban előírt különleges feltétel.

21.B.85.   Az alkalmazandó környezetvédelmi követelmények és tanúsítási előírások meghatározása típusalkalmassági bizonyítvány és korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében

a)

Az ügynökség meghatározza, és a típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány, a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány, valamint a típusalkalmassági bizonyítvány vagy a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása iránti kérelmek benyújtóival közli azokat a zajkibocsátási követelményeket, amelyek a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete II. részének 1. fejezetében, valamint:

1.

szubszonikus sugárhajtású repülőgépek esetében 2., 3., 4. és 14. fejezetében;

2.

légcsavaros repülőgépek esetében 3., 4., 5., 6., 10. és 14. fejezetében;

3.

helikopterek esetében 8. és 11. fejezetében;

4.

szuperszonikus repülőgépek esetében 12. fejezetében; továbbá

5.

döntött rotoros légi járművek esetében 13. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

b)

Az ügynökség meghatározza, és az a) pontban említett kérelmezővel közli azokat a szándékos üzemanyag-kieresztés megakadályozására vonatkozó kibocsátási követelményeket, amelyek a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete II. részének 1. és 2. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

c)

Az ügynökség meghatározza, és az a) pontban említett kérelmezővel közli azokat a füst-, gáz- és lebegőrészecske-kibocsátásokra vonatkozó követelményeket, amelyek a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete III. részének 1. fejezetében, valamint

1.

kizárólag szubszonikus sebességű meghajtáshoz szánt gázturbinás és turbóventillátoros hajtóművek füst- és gázkibocsátásai tekintetében 2. fejezetében;

2.

szuperszonikus sebességű meghajtáshoz szánt gázturbinás és turbóventillátoros hajtóművek füst- és gázkibocsátásai tekintetében 3. fejezetében; továbbá

3.

kizárólag szubszonikus sebességű meghajtáshoz szánt gázturbinás és turbóventillátoros hajtóművek lebegőrészecske-kibocsátásai tekintetében 4. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

d)

Az ügynökség meghatározza, és az a) pontban említett kérelmezővel közli a repülőgépek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó azon követelményeket, amelyek a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete III. részének 1. fejezetében, valamint

1.

szubszonikus sugárhajtású repülőgépek esetében 2. fejezetében; továbbá

2.

szubszonikus légcsavaros repülőgépek esetében 2. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

21.B.100.   A részvétel mértéke

a)

Az ügynökség meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt a típusalkalmassági bizonyítvány, korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány, nagy jelentőségű módosítás jóváhagyása, kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány, jelentős javítási terv jóváhagyása vagy segédhajtóművek (APU) ETSO-engedélyezése iránti kérelmekhez kapcsolódó megfelelésigazolási tevékenységek és adatok ellenőrzésében. Ehhez a megfelelésigazolási tevékenységek és adatok tanúsítási programon belüli koherens csoportjainak értékelésére kell támaszkodnia. A szóban forgó értékelés a következőkre terjed ki:

a típusalkalmassági tanúsítási alapnak, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának vagy a környezetvédelmi követelményeknek való ismeretlen jellegű meg nem felelés valószínűsége; valamint

e meg nem felelés potenciális hatása a termékbiztonságra vagy a környezetvédelemre,

és figyelembe veszi legalább a következő elemeket:

1.

a tanúsítási projekt új vagy szokatlan sajátosságai, ezen belül az üzemeltetéssel, szervezéssel és tudásmenedzsmenttel kapcsolatos szempontok;

2.

a terv és/vagy a megfelelés igazolásának összetettsége;

3.

a terv vagy a technológia kritikussága, valamint a kapcsolódó biztonsági és környezeti kockázatok, beleértve a hasonló kialakítások tekintetében azonosítottakat is; valamint

4.

a kérelmező tervező szervezetének az érintett szakterületen való teljesítménye és tapasztalata.

b)

Kis javítási terv, kis jelentőségű módosítás vagy nem segédhajtóműre (APU) vonatkozó ETSO-engedély jóváhagyása esetében az ügynökség saját részvételének mértékét a teljes tanúsítási projekt szintjén határozza meg, figyelembe véve az új vagy szokatlan sajátosságokat, a terv és/vagy a megfelelés igazolásának összetettségét, a terv vagy a technológia kritikusságát, valamint a kérelmező tervező szervezetének teljesítményét és tapasztalatát.

c)

Az ügynökség közli a kérelmezővel, hogy milyen mértékben vesz részt az eljárásban, és ha olyan információ birtokába jut, amely számottevő mértékben módosítja az a) és b) ponttal összhangban korábban felmért kockázatot, akkor módosítja részvételének mértékét. Az ügynökség értesíti a kérelmezőt a részvétele mértékében bekövetkezett változásról.

21.B.103.   A típusalkalmassági vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállítása

a)

Az ügynökség az alábbi feltételek teljesülése esetén adja ki légi jármű, hajtómű vagy légcsavar típusalkalmassági bizonyítványát vagy légi jármű korlátozott típusalkalmassági bizonyítványát:

1.

ha a kérelmező megfelel a 21.A.21. pontban foglaltaknak;

2.

ha az ügynökség a 21.B.100. pont alapján meghatározott mértékű részvételének megfelelően elvégzett megfelelésigazolási vizsgálat során a típusalkalmassági-tanúsítási alap, – ha a 21.B.82. ponttal összhangban alkalmazandó – az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és a környezetvédelmi követelmények tekintetében nem tárt fel meg nem felelést; valamint

3.

ha a terméknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem volna biztonságos.

b)

Az a) ponttól eltérve, a 21.A.20. d) pontban említett nyilatkozatban a kérelmező által szerepeltetett kérésre az ügynökség azt megelőzően is kiadhatja egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványát, hogy bizonyították volna az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának való megfelelést, amennyiben a kérelmező még az előtt bizonyítja a megfelelést, hogy ezekre az adatokra ténylegesen szükség lenne.”

41.

A B. szakasz D. alrésze helyébe a következő szöveg lép:

„21.B.105.   Típusalkalmassági tanúsítási alap, környezetvédelmi követelmények és az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása esetében

Az ügynökség meghatározza a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott, alkalmazandó típusalkalmassági tanúsítási alapot, a környezetvédelmi követelményeket és – az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő módosítás esetén – az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapját, és azokról értesíti a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosításának kérelmezőjét.

21.B.107.   A típusalkalmassági bizonyítvány módosításának jóváhagyása

a)

Az ügynökség az alábbi feltételek teljesülése esetén hagyja jóvá a típusalkalmassági bizonyítvány módosítását:

1.

ha a jóváhagyás kérelmezője

i.

kis jelentőségű módosítás esetén megfelel a 21.A.95. pontban foglaltaknak; vagy

ii.

nagy jelentőségű módosítás esetén megfelel a 21.A.97. pontban foglaltaknak;

2.

ha az ügynökség a 21.B.100. a) vagy b) pont alapján meghatározott mértékű részvételének megfelelően elvégzett megfelelésigazolási vizsgálat során a típusalkalmassági-tanúsítási alap, – ha a 21.B.82. ponttal összhangban alkalmazandó – az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és a környezetvédelmi követelmények tekintetében nem tárt fel meg nem felelést; valamint

3.

ha a terméknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem volna biztonságos.

b)

Ha a módosítás az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érint, akkor az a) pont 1. és 2. alpontjától eltérve, a 21.A.20. d) pontban említett nyilatkozatban a kérelmező által szerepeltetett kérésre az ügynökség azt megelőzően is jóváhagyhatja a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának módosítását, hogy bizonyították volna az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának való megfelelést, amennyiben a kérelmező még az előtt bizonyítja a megfelelést, hogy ezekre az adatokra ténylegesen szükség lenne.

c)

Az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok módosításainak jóváhagyását bele kell foglalni a típusalkalmassági bizonyítvány módosításának jóváhagyásába.

d)

A típusalkalmassági bizonyítvány módosításának jóváhagyása kizárólag a típusalkalmassági bizonyítványban szereplő azon sajátos kialakítás(ok)ra vonatkozik, amelyek módosultak.”

42.

A B. szakasz E. alrésze helyébe a következő szöveg lép:

„Ebben az alrészben a típusalkalmassági bizonyítványra történő hivatkozások a típusalkalmassági bizonyítványra és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra is vonatkoznak.

21.B.109.   Típusalkalmassági tanúsítási alap, környezetvédelmi követelmények és az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány esetében

Az ügynökség meghatározza a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott, alkalmazandó típusalkalmassági tanúsítási alapot, a környezetvédelmi követelményeket és – az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő módosítás esetén – az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapját, és azokról értesíti a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kérelmezőjét.

21.B.111.   Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kiállítása

a)

Az ügynökség az alábbi feltételek teljesülése esetén állítja ki a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványt:

1.

ha a kérelmező megfelel a 21.A.115. b) pontban foglaltaknak;

2.

ha az ügynökség a 21.B.100. a) pont alapján meghatározott mértékű részvételének megfelelően elvégzett megfelelésigazolási vizsgálat során a típusalkalmassági-tanúsítási alap, – ha a 21.B.82. ponttal összhangban alkalmazandó – az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és a környezetvédelmi követelmények tekintetében nem tárt fel meg nem felelést; valamint

3.

ha a terméknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem volna biztonságos.

b)

Ha a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érint, akkor az a) pont 1. és 2. alpontjától eltérve, a 21.A.20. d) pontban említett nyilatkozatban a kérelmező által szerepeltetett kérésre a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány azt megelőzően is kiállítható, hogy bizonyították volna az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapjának való megfelelést, amennyiben a kérelmező még az előtt bizonyítja a megfelelést, hogy ezekre az adatokra ténylegesen szükség lenne.

c)

Az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok módosításainak jóváhagyását bele kell foglalni a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványba.

d)

A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kizárólag a típusalkalmassági bizonyítványban szereplő azon sajátos kialakítás(ok)ra vonatkozik, amelyek módosultak.”;

43.

A 21.B.326. pont helyébe a következő lép:

„21.B.326   Légialkalmassági bizonyítvány

A lajstromozó tagállam illetékes hatósága a légialkalmassági bizonyítványt a következők szerint állítja ki:

a)

új légi jármű esetében:

1.

ha bemutatták a 21.A.174. b) 2. pontban előírt dokumentációt;

2.

ha a lajstromozó tagállam illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a légi jármű megfelel egy jóváhagyott tervnek, és biztonságos üzemkész állapotban van. Ennek érdekében a lajstromozó tagállam illetékes hatósága ellenőrzéseket végezhet; továbbá

3.

Ha a lajstromozó tagállam illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy az első légialkalmassági bizonyítvány kiállítása napján a légi jármű megfelel az alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek.

b)

használt légi jármű esetében:

1.

ha bemutatták a 21.A.174. b) 3. pontban előírt dokumentációt, és ez igazolja, hogy:

i.

a légi jármű megfelel egy olyan típustervnek, amely egy típusalkalmassági bizonyítvány, valamint az I. melléklet (21. rész) rendelkezéseinek megfelelően esetleg jóváhagyott kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok, módosítások és javítások alapján már jóváhagytak, továbbá

ii.

az alkalmazandó légialkalmassági irányelveket betartották, valamint

iii.

a légi járművön a 2042/2003/EK rendelet I. mellékletének (M. rész) alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban ellenőrzést hajtottak végre, és

iv.

az első légialkalmassági bizonyítványt kiállításának napján a légi jármű megfelelt az alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek;

2.

ha a lajstromozó tagállam illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy a légi jármű megfelel egy jóváhagyott tervnek, és biztonságos üzemkész állapotban van. Ennek érdekében a lajstromozó tagállam illetékes hatósága ellenőrzéseket végezhet, valamint

3.

ha a lajstromozó tagállam illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy az első légialkalmassági bizonyítvány kiállítása napján a légi jármű megfelel az alkalmazandó szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek.”

44.

A B. szakasz M. alrésze helyébe a következő szöveg lép:

„21.B.450.   Típusalkalmassági tanúsítás alkalmazandó alapja és környezetvédelmi követelmények javítási terv jóváhagyása esetén

Az ügynökség meghatározza – esettől függően – a típusalkalmassági bizonyítványba, a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványba vagy az APU ETSO-engedélybe hivatkozással bejegyzett típusalkalmassági tanúsítási alap bármilyen olyan módosítását, amelyet a korábban meghatározottal egyenértékű biztonsági szint garantálásához szükségesnek tart, és azokról értesíti a javítási terv kérelmezőjét.

21.B.453.   A javítási terv jóváhagyásának kiadása

a)

Az ügynökség az alábbi feltételek teljesülése esetén adja ki a javítási terv jóváhagyását:

1.

ha a kérelmező a 21.A.432B. pontnak megfelelően bizonyította alkalmasságát;

2.

ha a kérelmező megfelel a 21.A.433. pontban foglaltaknak;

3.

ha az ügynökség a 21.B.100. a) pont alapján meghatározott mértékű részvételének megfelelően elvégzett megfelelésigazolási vizsgálat során a típusalkalmassági-tanúsítási alap és környezetvédelmi követelmények tekintetében nem tárt fel meg nem felelést; valamint

4.

ha a terméknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem volna biztonságos.

b)

Az ügynökség azzal a feltétellel hagyja jóvá a kis javítási tervet, hogy a kérelmező megfelel az a) pont 2. és 4. alpontjának, és az ügynökség a 21.B.100. b) pont alapján meghatározott mértékű részvételének megfelelően elvégzett megfelelésigazolási vizsgálatok során a típusalkalmassági-tanúsítási alap és környezetvédelmi követelmények tekintetében nem tárt fel meg nem felelést.”

45.

A B. szakasz O. alrésze helyébe a következő szöveg lép:

„21.B.480.   Az ETSO-engedély kiállítása

Az ügynökség az alábbi feltételek teljesülése esetén állítja ki az ETSO-engedélyt:

a)

a kérelmező megfelel a 21.A.606. pontban foglaltaknak;

b)

az ügynökség a 21.B.100. b) pont alapján meghatározott mértékű részvételének megfelelően elvégzett megfelelésigazolási vizsgálatok során az alkalmazandó ETSO műszaki feltételei vagy az azoktól való – a 21.A.610. ponttal összhangban jóváhagyott – esetleges eltérések tekintetében nem tárt fel meg nem felelést; valamint

c)

a cikknek nem tárták fel olyan sajátosságát vagy jellemzőjét, amely miatt a kérelemben szereplő felhasználása nem biztonságos.”


3.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/29


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/898 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 29.)

az eugenolt tartalmazó készítmény brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Lidervet SL)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban kérelmet nyújtottak be az eugenol engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

Az említett kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába besorolandó, eugenolt tartalmazó készítmény brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

2015. október 21-i (2) és 2017. július 4-i (3) véleményében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megállapította, hogy a javasolt használati feltételek mellett az eugenol nincs káros hatással sem az állati vagy emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag a brojlercsirkék növekedésének javítása szempontjából hatékonynak bizonyul. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

Az eugenolt tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően az eugenol alkalmazását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  EFSA Journal 2015;13(11):4273.

(3)  EFSA Journal 2017;15(7):4931.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg/kg adalékanyag a 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok (a tenyésztéstechnikai teljesítmény javítása)

4d18

Lidervet SL

Eugenolt tartalmazó készítmény

Az adalékanyag összetétele

A következőkből álló készítmény:

5 % eugenol,

55-56 % glicerin-polietilénglikol-ricinoleát,

33 % amorf szilícium-dioxid,

6 % poli(metakrilsav-ko-etil-akrilát).

Granulált formában

A hatóanyag jellemzése

Eugenol (2-metoxi-4-(2-propenil)-fenol, 4-allil-2-metoxi-fenol, 4-allil-gvajakol) (99,5 %);

CAS-szám: 97-53-0;

C10H12O2

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban és az előkeverékekben található eugenol meghatározása:

gázkromatográfia lángionizációs detektorral (GC-FID).

Brojlercsirkék

100

100

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel kell használni.

3.

Tilos a más forrásokból származó eugenollal való keverés.

2029. június 23.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports.


3.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/32


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/899 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 29.)

a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 hízóbárányok, tejelő kecskék, tejelő juhok, tejelő bivalyok, lovak és hízósertések takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújításáról (az engedély jogosultja az S.I. Lesaffre), valamint az 1447/2006/EK, a 188/2007/EK, a 232/2009/EK, a 186/2007/EK és a 209/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megújításának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

A Saccharomyces cerevisiae NCYC Sc 47 takarmány-adalékanyagként történő felhasználását hízóbárányok esetében az 1447/2006/EK bizottsági rendelet (2), lovak esetében a 186/2007/EK bizottsági rendelet (3), tejelő kecskék és tejelő juhok esetében a 188/2007/EK bizottsági rendelet (4), hízósertések esetében a 209/2008/EK bizottsági rendelet (5), tejelő bivalyok esetében pedig a 232/2009/EK bizottsági rendelet (6) 10 évre engedélyezte.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének megfelelően az említett engedélyek jogosultja kérelmeket nyújtott be a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 (korábban NCYC Sc 47) hízóbárányok, tejelő kecskék, tejelő juhok, tejelő bivalyok, hízósertések és lovak takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújítására, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. június 13-i véleményében (7) azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján az adalékanyag megfelel az engedélyezés feltételeinek.

(5)

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyagra megadott engedélyt az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint meg kell újítani.

(6)

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 takarmány-adalékanyagként való engedélyezésének az e rendelet mellékletében meghatározott feltételek szerinti megújítása következtében az 1447/2006/EK, a 186/2007/EK, a 188/2007/EK, a 209/2008/EK és a 232/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és – hízóbárányok, tejelő kecskék, tejelő juhok, tejelő bivalyok és hízósertések esetében való felhasználásakor – a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba, illetve – lovak esetében való felhasználásakor – az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba tartozó adalékanyagra megadott engedély a mellékletben meghatározott feltételek mellett megújításra kerül.

2. cikk

A Saccharomyces cerevisiae NCYC Sc47-et az e rendelet mellékletében, valamint az 1447/2006/EK, a 186/2007/EK, a 188/2007/EK, a 209/2008/EK és a 232/2009/EK rendeletben meghatározott feltételek szerinti takarmány-adalékanyagként, illetve az azt tartalmazó előkeverékeket és takarmánykeveréket – amelyet e rendelet hatálybalépése előtt, az említett rendeleteknek megfelelően címkéztek fel – a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba lehet hozni.

3. cikk

Az 1447/2006/EK, a 186/2007/EK, a 188/2007/EK, a 209/2008/EK és a 232/2009/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 1447/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 271., 2006.9.30., 28. o.).

(3)  A Bizottság 186/2007/EK rendelete (2007. február 21.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 63., 2007.3.1., 6. o.).

(4)  A Bizottság 188/2007/EK rendelete (2007. február 23.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 57., 2007.2.24., 3. o.).

(5)  A Bizottság 209/2008/EK rendelete (2008. március 6.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) takarmány-adalékanyagként való új felhasználásának engedélyezéséről (HL L 63., 2008.3.7., 3. o.).

(6)  A Bizottság 232/2009/EK rendelete (2009. március 19.) a Saccharomyces cerevisiae NCYC Sc47 takarmány-adalékanyagként tejelő bivalyok esetében történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Société Industrielle Lesaffre) (HL L 74., 2009.3.20., 14. o.).

(7)  EFSA Journal 2018;16(7):5339.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

4b1702

S.I. Lesaffre

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407

Az adalékanyag összetétele:

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 készítmény, legalább 5 × 109 CFU/g koncentrációval.

Szilárd halmazállapotú forma

A hatóanyag jellemzése

Életképes, szárított Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 sejtek

Analitikai módszer  (1)

Számlálás: élesztőkivonat-dextróz-klóramfenikol agart alkalmazó lemezöntéses módszer (EN 15789:2009).

Azonosítás: polimeráz láncreakció (PCR) módszer CEN/TS 15790:2008.

Hízóbárányok

1,4 × 109

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Ajánlott adag (CFU/állat/nap):

tejelő kecskék esetében: 3 × 109

tejelő juhok esetében: 2 × 109

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között szemvédővel és védőmaszkkal kell használni.

2029. június 23.

Tejelő kecskék és tejelő juhok

7 × 108

Hízósertések

1,25 × 109

Tejelő bivalyok

5 × 108

 

 


Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: emészthetőséget fokozó anyag.

4b1702

S.I. Lesaffre

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407

Az adalékanyag összetétele:

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 készítmény, legalább 5 × 109 CFU/g koncentrációval.

Szilárd halmazállapotú forma

A hatóanyag jellemzése

Életképes, szárított Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 sejtek

Analitikai módszer  (2)

Számlálás: élesztőkivonat-dextróz-klóramfenikol agart alkalmazó lemezöntéses módszer (EN 15789:2009).

Azonosítás: polimeráz láncreakció (PCR) módszer CEN/TS 15790:2008.

Lovak

8 × 108

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Ajánlott adag (CFU/állat/nap):

lovak esetében: 1,25 × 1010 – 6 × 1010

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között szemvédővel és védőmaszkkal kell használni.

2029. június 23.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports

(2)  Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


3.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/36


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/900 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 29.)

a 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való felhasználását a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően időbeli korlátozás nélkül engedélyezték. Az említett termékek ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően meglévő termékként bekerültek a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelése iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelmező az adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyag” adalékanyag-kategóriába való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. november 27-i véleményében (3) megállapította, hogy a 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol – a takarmányban történő felhasználás javasolt feltételei mellett – nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy mindkét vegyület a légutak irritációját okozza, és nem lehet következtetéseket levonni a bőrszenzibilizáló potenciálra vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság megállapította továbbá, hogy mivel a két anyagot élelmiszerekben használják, és ugyanazt a szerepet töltik be takarmányokban felhasználva is, a takarmányokban való hatékonyáguk más módon történő bizonyítása nem szükséges.

(5)

A megfelelőbb ellenőrzés érdekében korlátozásokat és feltételeket kell meghatározni. A 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol esetében az ajánlott tartalmat fel kell tüntetni az adalékanyag címkéjén. Amennyiben az anyag mennyisége meghaladja ezt a tartalmat, bizonyos információkat az előkeverékek címkéjén, valamint a takarmánykeverékek és a takarmány-alapanyagok címkézése révén meg kell adni.

(6)

A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(7)

Az érintett anyagok értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyagok felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(8)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az érintett anyagok engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „aromaanyagok” funkcionális csoportba tartozó anyagok takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A mellékletben meghatározott anyagok és az azokat tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2019. december 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

(2)   A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2020. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

(3)   A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2021. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).

(3)  EFSA Journal 2019;17(1):5530.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg hatóanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok. Funkcionális csoport: aromaanyagok

2b12038

8-merkapto-p-mentán-3-on

Az adalékanyag összetétele

8-merkapto-p-mentán-3-on

A hatóanyag jellemzése

8-merkapto-p-mentán-3-on

Kémiai szintézissel előállítva

Tisztaság: legalább 97 %

Kémiai képlet: C10H18OS

CAS-szám: 38462-22-5

FLAVIS: 12.038

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban és a takarmányaroma-előkeverékekben található 8-merkapto-p-mentán-3-on A takarmány-adalékanyagban és a takarmányaroma-előkeverékekben található furfurol meghatározására:

gázkromatográfia-tömegspektrometria zárolt retenciós idővel (GC-MS-RTL).

Valamennyi állatfaj

1.

Az adalékanyag előkeverék formájában keverendő bele a takarmányba.

2.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

3.

Az adalékanyag címkéjén fel kell tüntetni a következőket:

„12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmány ajánlott legnagyobb hatóanyag-tartalma: 0,05 mg/kg”

4.

Az előkeverékek címkéjén és a takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek címkézésén fel kell tüntetni a hatóanyag funkcionális csoportját, azonosító számát, megnevezését és hozzáadott mennyiségét, amennyiben a 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban a hatóanyag hozzáadott mennyisége meghaladja a 0,05 mg/kg-ot.

5.

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a belégzés, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés jelentette veszélyek kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell használni.

2029. június 23.

2b12085

p-ment-1-én-8-tiol

Az adalékanyag összetétele

p-ment-1-én-8-tiol

A hatóanyag jellemzése

p-ment-1-én-8-tiol

Kémiai szintézissel előállítva

Tisztaság: legalább 98 %

Kémiai képlet: C10H18OS

CAS-szám: 71159-90-5

FLAVIS: 12.085

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban és a takarmányaroma-előkeverékekben található p-ment-1-én-8-tiol meghatározására:

gázkromatográfia-tömegspektrometria zárolt retenciós idővel (GC-MS-RTL).

Valamennyi állatfaj

1.

Az adalékanyag előkeverék formájában keverendő bele a takarmányba.

2.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

3.

Az adalékanyag címkéjén fel kell tüntetni a következőket:

„12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmány ajánlott legnagyobb hatóanyag-tartalma: 0,05 mg/kg”

4.

Az előkeverékek címkéjén és a takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek címkézésén fel kell tüntetni a hatóanyag funkcionális csoportját, azonosító számát, megnevezését és hozzáadott mennyiségét, amennyiben a 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban a hatóanyag hozzáadott mennyisége meghaladja a 0,05 mg/kg-ot.

5.

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a belégzés, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés jelentette veszélyek kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell használni.

2029. június 23.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


3.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/41


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/901 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 29.)

az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója (B2-vitaminforrások) valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

Az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója – mint B2-vitaminforrások – a 70/524/EGK irányelvvel összhangban időbeli korlátozás nélkül engedélyezésre kerültek valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként. Az említett adalékanyagokat ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően – mint meglévő termékeket felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseknek megfelelően két kérelmet nyújtottak be az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavinnak, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinnak és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való újraértékelésére, és egyben az említett adalékanyagoknak a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába történő besorolására vonatkozóan. Az egyik kérelem az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavinra, a másik kérelem pedig a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinra és riboflavin-5′-foszfátészter mononátriumsójára vonatkozik. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

A két kérelem egyike az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmezte továbbá a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinnak és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként, ivóvízben való használatra történő engedélyezését. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat az ivóvízben való használathoz.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. december 3-i (3) és 2018. június 13-i (4) véleményeiben megállapította, hogy – a javasolt felhasználási feltételek mellett – az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavint, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavint és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsóját tartalmazó adalékanyagok nem okoznak bőr- és szemirritációt. A Hatóságnak adatok hiányában nem áll módjában következtetést levonni a bőrszenzibilizációval kapcsolatban. A riboflavin közismerten fényérzékenységet okozó anyag, amely a bőr és a szem fotoallergiás reakcióit válthatja ki. A munkavállalók a riboflavinnak és a riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának kezelése során belélegezhető pornak lehetnek kitéve; a Hatóságnak az inhalációs toxicitásra vonatkozó adatok hiányában nem áll módjában következtetést levonni az inhalációval járó lehetséges kockázattal kapcsolatban. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő védintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt hatások megelőzése érdekében. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója az állatok tápanyagszükségletét hatékonyan kielégítő B2-vitaminforrás. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. Ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban és adott esetben a vízben található takarmány-adalékanyagokra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentéseket is.

(6)

Az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavinnak, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinnak és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek a takarmányban való felhasználás tekintetében, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója esetében pedig az ivóvízben való használat tekintetében is. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyagok használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az érintett anyagok engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” funkcionális csoportba tartozó anyagok takarmány-adalékanyagként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A mellékletben szereplő anyagok és az azokat tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2019. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, 2019. december 23-ig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

(2)   A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2020. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

(3)   A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2021. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).

(3)  EFSA Journal 2016;14(1):4349.

(4)  EFSA Journal 2018;16(7):5337.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg adalékanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: tápértékkel rendelkező adalékanyagok. Funkcionális csoport: Vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van.

3a825i

„Riboflavin” vagy „B2-vitamin”

Az adalékanyag összetétele

Az Ashbya gossypii DSM 23096 által termelt riboflavin

A hatóanyag jellemzése

Riboflavin

C17H20N4O6

CAS-szám: 83-88-5

Az Ashbya gossypii DSM 23096 által termelt, szilárd halmazállapotú riboflavin

Tisztasági kritériumok: legalább 80 % riboflavin

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban lévő riboflavin meghatározására: 444 nm-en végzett spektrofotometria

Az előkeverékekben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással, HPLC-UV (VDLUFA Bd.III, 13.9.1)

A takarmányokban lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia fluoreszcenciás detektálással, HPLC-FL (EN 14152)

Valamennyi állatfaj

1.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a belégzés, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés jelentette veszélyek kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell használni.

2029. június 23.

3a825ii

„Riboflavin” vagy „B2-vitamin”

Az adalékanyag összetétele

Riboflavin

A hatóanyag jellemzése

Riboflavin

C17H20N4O6

CAS-szám: 83-88-5

A Bacillus subtilis DSM 17339 és/vagy DSM 23984 által termelt, szilárd halmazállapotú riboflavin

Tisztasági kritériumok: legalább 96 %

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban lévő riboflavin meghatározására: 444 nm-en végzett spektrofotometria (Ph.Eur.6.0, 01/2008:0292 módszer)

Az előkeverékekben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással, HPLC-UV (VDLUFA Bd.III, 13.9.1)

A takarmányokban és a vízben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia fluoreszcenciás detektálással, HPLC-FL (EN 14152)

Valamennyi állatfaj

1.

A riboflavin forgalomba hozatala és készítmények adalékanyagaként történő felhasználása megengedett.

2.

Ivóvízben felhasználható.

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

4.

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a belégzés, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés jelentette veszélyek kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell használni.

2029. június 23.

3a 826

 

„Riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója” vagy „B2-vitamin”

Az adalékanyag összetétele

Riboflavin-5′-foszfátészter mononátriumsója

A hatóanyag jellemzése

Riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója

C17H22N4O9PNa

CAS-szám: 130-40-5

Szilárd halmazállapotú, riboflavin-5′-foszfátészter mononátriumsója, amely a Bacillus subtilis DSM 17339 és/vagy DSM 23984 által termelt 98 %-os tisztaságú riboflavin foszforilációjával jön létre.

Tisztasági kritériumok: legalább 65 %

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyagban lévő riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója meghatározására: 444 nm-en végzett spektrofotometria (Ph.Eur.6.0, 01/2008:0786 módszer)

Az előkeverékekben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással, HPLC-UV (VDLUFA Bd.III, 13.9.1)

A takarmányokban és a vízben lévő riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója (összes B2-vitaminként való) meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia fluoreszcenciás detektálással, HPLC-FL (EN 14152)

Valamennyi állatfaj

1.

Ivóvízben felhasználható.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

3.

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a belégzés, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés jelentette veszélyek kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell használni.

2029. június 23.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


HATÁROZATOK

3.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/47


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/902 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. május 28.)

a Svédország által a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján hozott, a TWA Equipment S.r.l. által gyártott, járművekhez használt ollós emelő (TL530LF modell) forgalomba hozatalát megtiltó intézkedésről

(az értesítés a C(2019) 3886. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

2017. július 20-án Svédország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a 2006/42/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján intézkedést hozott a TWA Equipment S.r.l., Via Inn s.n.c. 65015, Montesilvano (PE), Olaszország (a továbbiakban: gyártó) által gyártott és a Lidköpings Carpart AB, Plastagan 12C, 53155 Lidköping, Svédország (a továbbiakban: Carpart) által forgalmazott, járművekhez használt ollós emelő (TL530LF modell) forgalomba hozatalának megtiltására.

(2)

Svédország azért hozta meg az intézkedést, mert úgy ítélte meg, hogy a járművekhez használt ollós emelő nem felel meg a 2006/42/EK irányelv I. mellékletének 4.1.2.6. c) pontjában előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. A szóban forgó rendelkezés azt írja elő, hogy a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a terhek ne csúszhassanak el veszélyesen, vagy ne eshessenek le szabadon és váratlanul, még akkor sem, ha az energiaellátás részleges vagy teljes kimaradása következik be, vagy ha a kezelőszemély a gép működését leállítja. Svédország az általa hozott intézkedést azzal indokolta, hogy a csőtörésre záró szelep nem működik megfelelően, ami befolyásolja az emelőszerkezetek biztonságos működését, és ennek eredményeként potenciálisan súlyos biztonsági veszélyt jelent. Ezenkívül Svédország azzal érvelt, hogy bizonyos biztonsági elemek (nevezetesen a nyomásérzékelő szelepek) le vannak tiltva olyankor, amikor az emelőt a „teljes leeresztés” gombbal engedik le, és ennek eredményeként előfordulhat, hogy annak felülete nem vízszintes.

(3)

A Bizottság a védintézkedés Svédország általi bejelentésének beérkezését követően egyeztetést kezdeményezett az érintett felekkel véleményük meghallgatása érdekében. A Bizottság 2017. augusztus 12-én levelet küldött a gyártónak, amelyre az nem válaszolt. A svéd hatóságok által a Bizottságnak eljuttatott információk szerint a Carpart a szóban forgó terméket már nem forgalmazza a svéd piacon. A Carpart továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy a TWA TL530LF modellszámú, járművekhez használt azon ollós emelőiben, amelyeket már leszállítottak Svédországban, a gyárilag beszerelt, csőtörésre záró szelepeket továbbfejlesztett, csőtörésre záró szelepekre cseréli. A svéd hatóságok üdvözölték a Carpart által a TL530LF modellszámú, járművekhez használt ollós emelő biztonságának javítása érdekében hozott intézkedéseket.

(4)

A Svédország által adott magyarázatok és a Bizottság rendelkezésére álló dokumentáció azt igazolják, hogy a TL530LF modellszámú, járművekhez használt ollós emelő nem felel meg a 2006/42/EK irányelv I. mellékletének 4.1.2.6. c) pontjában előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

(5)

A Svédország által hozott intézkedés szükséges ahhoz, hogy a TL530LF modellszámú, járművekhez használt ollós emelő ne jelentsen súlyos biztonsági kockázatot a csőtörésre záró szelep működési hibája vagy bizonyos biztonsági elemek letiltása miatt. Csak a tilalom fogja biztosítani, hogy a terméket mindaddig ne hozzák forgalomba, amíg nem teljesülnek a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények.

(6)

Ezért a Svédország által hozott védintézkedés megfelelő, szükséges és arányos, és indokoltnak tekintendő,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Svédország által a TWA Equipment S.r.l., Via Inn s.n.c. 65015, Montesilvano (PE) Olaszország által gyártott és a Lidköpings Carpart AB, Plastagan 12C, 53155 Lidköping, Svédország által forgalmazott, járművekhez használt ollós emelő (TL530LF modell) forgalomba hozatalának megtiltására hozott intézkedés indokolt.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 28-án.

a Bizottság részéről

Elżbieta BIEŃKOWSKA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.


3.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/49


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/903 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. május 29.)

a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak a 2020. január 1-jén kezdődő és 2024. december 31-én záruló harmadik referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 549/2004/EK rendelet előírja Bizottságnak, hogy mindegyik referencia-időszakra uniós szintű teljesítménycélokat fogadjon el a repülésbiztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság fő teljesítményterületeire vonatkozóan. E célokra vonatkozóan az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet (2) végrehajtási szabályokat állapít meg. Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 9. cikkének (4) bekezdése különösen azt írja elő a bizottság számára, hogy az uniós szintű teljesítménycélok mellett a következőket is fogadja el: uniós szinten a „megállapított költségek kiindulási értéke” és a „megállapított egységköltség kiindulási értéke”, a riasztási küszöbértékek, amelyek túllépése esetén a tagállamok kérhetik a teljesítménytervekben szereplő teljesítménycélok felülvizsgálatát, valamint a hasonló működési és gazdasági környezetben tevékenykedő légiforgalmi szolgáltatókból álló kontrollcsoportok. A megállapított költségek meghatározása az Európai Parlament és a Tanács 550/2004/EK rendeletének (3) 15. cikkén alapul.

(2)

A 2020 és 2024 közötti naptári éveket magában foglaló harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat, az uniós szintű kiindulási értékeket, a riasztási küszöbértékeket és a kontrollcsoportokat 2019. június 1-je előtt kell meghatározni, hogy elegendő idő maradjon a teljesítménytervek kidolgozására, amelyeket 2019. október 1-jéig kell benyújtani a Bizottságnak értékelés céljából.

(3)

2016. december 16-án a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2016/2296 bizottsági végrehajtási határozattal (4) összhangban kijelölte az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szervét, hogy az segítse a teljesítményrendszer végrehajtásával kapcsolatos munkáját.

(4)

A harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok elfogadásának előmozdítása érdekében a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottság nevében konzultációt folytatott az érdekeltekkel 2018. június 20. és 2019. január 16. között. Az indikatív teljesítménycél-tartományokról, valamint a teljesítménycélok és más értékek meghatározásához alkalmazandó megközelítésről és módszerről szóló konzultációba az 549/2004/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében felsorolt összes érdekeltet, így a légtérfelhasználókat, a léginavigációs szolgáltatókat és a szakszemélyzeti érdekképviseleti szerveket is bevonta.

(5)

A teljesítmény-felülvizsgálati szerv 2019. február 22-én benyújtotta zárójelentését a Bizottságnak. A jelentés az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelettel bevezetett módosítások, az érdekeltek által megfogalmazott lényegi észrevételek, valamint a Eurocontrol Statisztikai és Előrejelzési Szolgálata (STATFOR) és Központi Útvonalhasználati Díjirodája által a harmadik referencia-időszakra vonatkozóan rendelkezésre bocsátott legújabb statisztikák és előrejelzések figyelembevételével készült. A teljesítmény-felülvizsgálati szerv jelentése összefoglalja a javasolt célok, a kiindulási értékek, a riasztási küszöbértékek és a kontrollcsoportok alapjául szolgáló feltételezéseket és indokokat.

(6)

Az e határozatban meghatározott uniós szintű teljesítménycélok a teljesítmény-felülvizsgálati szervtől, a hálózatkezelőtől, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségétől (EASA) és a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott információkat tükrözik. A Bizottság emellett 2019 januárjában és februárjában találkozókat és információcseréket szervezett a tagállamokkal, nemzeti felügyeleti hatóságokkal, a hálózatkezelővel és a teljesítmény-felülvizsgálati szervvel a teljesítménycélok meghatározásához kapcsolódó legújabb tudnivalók megosztása céljából. A megbeszélések során a tagállamokat felkérést kaptak a kezdeti költségekre vonatkozó adatok és a forgalmi előrejelzésekkel kapcsolatos információk aktualizálására. Az e határozatban foglalt teljesítménycélok meghatározásához figyelembe vettük ezeket az információkat.

(7)

Az uniós szintű teljesítménycélok és kiindulási értékek a tagállamok, Norvégia és Svájc földrajzi kiterjedésre vonatkozó adatokon alapulnak, és a műszeres repülési szabályok (IFR) szerint végrehajtott műveletekben és szolgáltatási egységekben kifejezett, a Eurocontrol STATFOR 2019. február 18-i alap-előrejelzésén alapuló útvonali forgalmi előrejelzéseket tükrözik. Ezek az útvonali forgalmi előrejelzések 2019-ben 10 534 000 IFR szerinti műveletnek és 139 141 000 szolgáltatási egységnek, 2020-ban 10 824 000 IFR szerinti műveletnek és 143 878 000 szolgáltatási egységnek, 2021-ben 10 996 000 IFR szerinti műveletnek és 146 980 000 szolgáltatási egységnek, 2022-ben 11 191 000 IFR szerinti műveletnek és 150 398 000 szolgáltatási egységnek, 2023-ban 11 355 000 IFR szerinti műveletnek és 153 368 000 szolgáltatási egységnek, 2024-ben pedig 11 523 000 IFR szerinti műveletnek és 156 359 000 szolgáltatási egységnek felelnek meg.

(8)

Az uniós szintű teljesítménycélok meghatározása során gazdasági, biztonsági, környezetvédelmi és üzemeltetési szempontokat kell figyelembe venni. Egyensúlyt kell teremteni annak érdekében, hogy a hátrányok vagy azok együttese ne kerüljön túlsúlyba az előnyökkel szemben. A harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycéloknak ezért tükrözniük kell a fő teljesítményterületek közötti kölcsönös függőségeket és kompromisszumokat. Ennek megfelelően a költséghatékonyság és a kapacitás fő teljesítményterületén kitűzött teljesítménycélok esetében figyelembe kell venni a többletkapacitás biztosításának költségei és az e költségek révén elérhető javulás közötti kapcsolatot. A környezetvédelem fő teljesítményterületén kitűzött teljesítménycélokat illetően tekintettel kell lenni arra, hogy az üzemanyag-fogyasztás minimalizálására és ezáltal a kibocsátás csökkentésére irányuló légiforgalmi szolgáltatási üzemeltetési intézkedések nem mindig hajthatók végre a gyakorlatban. Ez a különösen a légi járművek biztonságos elkülönítéséhez kapcsolódó üzemeltetési korlátozásokra és a rendelkezésre álló légiforgalmi szolgáltatási kapacitásra vezethető vissza. Végezetül a fő teljesítményterületeken kitűzött teljesítménycélok esetében azt is számításba kell venni, hogy a léginavigációs szolgálatok biztonságos ellátása elsőrendű célkitűzés, és a léginavigációs szolgáltatóknak maradéktalanul be kell építeniük a biztonsági szempontot üzleti tervükbe.

(9)

Az e határozatban meghatározott uniós szintű teljesítménycélok a hálózat átfogó teljesítményéhez kapcsolódó törekvést tükrözi. A Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 14. és 15. cikkének megfelelően figyelembe veszi a helyi körülményeket annak értékelésekor, hogy a teljesítményterv tervezetében szereplő nemzeti teljesítménycélok vagy nemzeti teljesítménycélok vagy funkcionálislégtérblokk-szintű teljesítménycélok összhangban vannak-e az e határozatban foglalt uniós szintű teljesítménycélokkal.

(10)

Az EASA-val együttműködésben a biztonság fő teljesítményterületére vonatkozóan kidolgozott uniós szintű teljesítménycélokat a léginavigációs szolgáltatások nyújtására tanúsítvánnyal rendelkező léginavigációs szolgáltatók által a biztonságirányítás hatékonysága terén minimálisan elérendő szintként kell mérni. Ezeknek a teljesítménycélokat a második referencia-időszak tényleges és tervezett teljesítményére tekintettel kell meghatározni, és túl kell mutatniuk a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer elemeire vonatkozó követelmények minimális teljesítésén. A Bizottság ezenkívül azzal is megbízta az EASA-t, hogy az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 1. pontjában és 2. szakaszának 1. pontjában meghatározott biztonsági mutatók megfelelő bevezetésének figyelmen kísérése és biztosítása érdekében tegye naprakésszé a megfelelési és iránymutatási dokumentumokat. Ennek eredményeképpen a repülésbiztonság-menedzsment hatékonyságának méréséhez használt keret szigorúbb, mint a második referencia-időszakban, ami a harmadik referencia-időszakra vonatkozóan a biztonság fő teljesítményterületén kitűzött uniós szintű teljesítménycélok meghatározásánál alkalmazott megközelítésben nyilvánul meg. Ezeknél a céloknál az 550/2004/EK rendelet 15a. cikkének (3) bekezdésében említett SESAR-projektek végrehajtásával a légiforgalmi szolgáltatásban előidézett változások repülésbiztonság-menedzsmentet érintő következményeit is figyelembe kell venni, ehhez pedig a repülésbiztonság biztosításával és a repülésbiztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos célkitűzésekre kell összpontosítani.

(11)

A környezetvédelem fő teljesítményterületén kitűzött és a tényleges röppálya átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyságaként mért uniós szintű teljesítménycélok esetében számításba kell venni a második referencia-időszakban elért teljesítményszintet, a légiforgalmi szolgáltatási műveletek optimalizálásáért hozott intézkedéseket, valamint a teljesítmény-felülvizsgálati szerv, a hálózatkezelő és a nemzeti felügyeleti hatóságok által közölt lényegi információkat.

(12)

A légi közlekedés környezeti hatása egyre növekszik, de a járatok számának a második referencia-időszakban tapasztalt növekedésére tekintettel vártnál kisebb ütemben. A légiforgalmi szolgáltatási hálózat hatékonyságának hiányában „kaputól kapuig” keletkező, az összes európai járat tényleges és akadálytalan röppályáinak összevetésével kiszámított szén-dioxid-többletkibocsátás az elmúlt hat évben a járatok számának növekedése ellenére tartósan 6 % körül maradt, ami az európai légiforgalmi szolgáltatási hálózat kialakításához, tervezéséhez, valamint légiforgalomáramlás-szervezéséhez és -kapacitáskezeléséhez kapcsolódó légiforgalmi szolgáltatási műveletek optimalizálásának köszönhető. Az útvonali repülési hatékonyság hiányát illetően összességében véve javulás tapasztalható, a második referencia-időszakra meghatározott teljesítménycél pedig várhatóan teljesül.

(13)

A környezetvédelem fő teljesítményterületén elért javulás főként a szabad útvonalú légtér megvalósításának tudható be, amelynek eredményeképpen lerövidültek az útvonalak és hatékonyabbá vált az európai légtér használata. A szabad útvonalú légtér az európai légtér túlnyomó részében várhatóan 2019 végére, teljes egészében pedig 2022-re valósul meg. Ez a határokon átnyúló, szabad útvonalú tevékenységek fokozatos bevezetésével együttesen több közvetlen útvonalat eredményezhet, továbbá csökkentheti a repült tengeri mérföldek számát és a légi forgalom által okozott kibocsátást, ezzel támogatva a légi közlekedés szén-dioxid-intenzitásának fenntartható csökkentését. Ez a fokozatos bevezetés tehát indokolja a vízszintes útvonali repülési hatékonyság 2022-ig történő javulását. A vízszintes útvonali repülési hatékonyság 2022 után várhatóan stabil marad. A jelenleg tervezett intézkedéseket alapul véve és tekintettel arra, hogy a légi járműveknek el kell kerülniük az egyre gyakrabban kedvezőtlen időjárási körülményeket és veszélyes légtereket, a légiforgalmi szolgáltatási műveleteknek pedig minimális elkülönítési távolságot kell biztosítaniuk a légi járművek között, 2023 és 2024 között nem lehet a vízszintes útvonali repülési hatékonyság további javulására számítani.

(14)

A kapacitás fő teljesítményterületén kitűzött és az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, léginavigációs szolgálatoknak tulajdonítható, járatonkénti átlagos késésként mért uniós szintű teljesítménycél esetében számításba kell venni a második referencia-időszakban elért teljesítményszintet, valamint a teljesítmény-felülvizsgálati szerv, a hálózatkezelő és a nemzeti felügyeleti hatóságok által közölt lényegi információkat.

(15)

Amint azt a hálózatkezelő is alátámasztotta, az európai légi forgalom jelentősen megnőtt a második referencia-időszakban, jelenleg történelmi csúcson van. Az IFR szerinti műveletek száma 13 %-kal bővült a második referencia-időszak első négy évében, az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, járatonkénti átlagos késés pedig a 2015-ös 0,73 percről 1,73 percre nőtt 2018-ra, vagy 137 %-kal lett nagyobb. Az Európai Unió egyes területein, különösen az Európa központi részén és a szomszédos közép-európai területeken található, korlátozott számú körzeti irányító központban a légiforgalmi szolgáltatási kapacitás nem volt elegendő ennek a megnövekedett forgalomnak a kezeléséhez. Öt körzeti irányító központ felel a légiforgalmi irányítási kapacitásnak és személyzetnek betudható, útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő összes késés több mint feléért, és e központok egy része nem tett eleget a hálózatműködtetési tervben foglalt kapacitásterveknek. Ennek következtében nem teljesült az a második referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycél, amely az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, átlagos késést járatonként 0,5 percben határozta meg. A kapacitáshiány a következő években előreláthatólag tovább súlyosbodik.

(16)

A harmadik referencia-időszakra vonatkozó forgalmi előrejelzéseket figyelembe véve a hálózatkezelő és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv szerint a legtöbb léginavigációs szolgáltató várhatóan teljesíteni tudja majd a harmadik referencia-időszak kapacitáskövetelményeit. A nemzeti felügyeleti hatóságok által szolgáltatott információk alapján azonban a léginavigációs szolgáltatók által a hálózatműködtetési tervben javasolt szolgáltatásminőség biztosítása továbbra is problémát okozhat egyes körzeti irányító központoknak, főként a személyi állomány elégtelen létszáma miatt, különösen a harmadik referencia-időszak első három évében. Emiatt előreláthatólag csak a harmadik referencia-időszak végére sikerül elérni, hogy az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, rendszerszintű, optimális átlagos késés járatonként 0,5 perc legyen. A kapacitáshiány orvoslása és az e határozatban meghatározott célok teljesítése érdekében a hálózatkezelő és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv azt ajánlja, hogy a léginavigációs szolgáltató tegyenek célzott intézkedéseket az érintett körzeti irányító központok szintjén.

(17)

A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a referencia-időszak minden évében az útvonali léginavigációs szolgálatokra megállapított uniós szintű átlagos egységköltség évenkénti változását tükröző százalékos értékben kell kifejezni. A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycél esetében számításba kell venni az első és második referencia-időszakban elért teljesítményszintet, valamint a teljesítmény-felülvizsgálati szerv és a nemzeti felügyeleti hatóságok által közölt lényegi információkat.

(18)

A tényleges útvonali költségek euróban, 2017. évi árfolyamon (EUR2017) kifejezett értéke az első referencia-időszak 2012-es kezdete óta uniós szinten változatlan maradt annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a forgalom. A második referencia-időszak első három évére vonatkozó tényleges költségek a kapcsolódó megállapított költségek alatt voltak. Ennek eredményeképpen a léginavigációs szolgáltatók uniós szinten összesített többlete a tervezettnél magasabb volt. Ebből és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által végzett elemzésből együttesen arra lehet következtetni, hogy a legtöbb léginavigációs szolgáltató további javíthatja a költséghatékonyságot a harmadik referencia-időszakban, egyúttal pedig a kapacitásszükségleteket is kielégítheti. Ugyanakkor az elmúlt években jelentősen nőttek a légi forgalmi és útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késések, ami arra utalhat, hogy a második referencia-időszakban nem jutott elegendő forrás a hálózatra. A harmadik referencia-időszakra vonatkozó költséghatékonysági céloknak a költséghatékonyság javítására kell irányulniuk, ugyanakkor azt is biztosítaniuk kell, hogy e javulás mellett is elegendő kapacitásról lehessen gondoskodni.

(19)

A légtérfelhasználók aggályaiknak adtak hangot a szükséges kapacitás biztosítására irányuló beruházási projektek törlése vagy elhalasztása miatt. Az előző referencia-időszakokra megállapított költségek gyakran tartalmazták az ilyen projektekkel járó költségek egy részét vagy egészét, amelyek így beépültek a díjakba. Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek részben a szükséges beruházások végrehajtásának elmaradása vagy elhalasztása miatt értek el többletet, a harmadik referencia-időszakban felhasználhatják ezt a többletet a szükséges beruházások finanszírozására, amennyiben nem fizették ki osztalékként a részvényeseiknek, illetve nem fizették be az állami költségvetésbe. Ezenkívül, amikor meghatározzák a kamatlábakat a beruházási kiadások kiszámításához, a léginavigációs szolgáltatóknak érdemes figyelembe venniük az őket érintő kockázatok korlátozásának a közlekedési- és költségkockázat-megosztási mechanizmusok és általánosságban kedvező finanszírozási feltételek által kínált lehetőségeit.

(20)

A harmadik referencia-időszakban a költséghatékonyság terén várható javulást a megállapított egységköltség uniós szintű kiindulási értékét alapul véve kell kiszámítani, amelynek meghatározásához a 2019. évre vonatkozóan a megállapított költségek kiindulási értékét el kell osztani a forgalmi előrejelzés szolgáltatási egységekben kifejezett értékével. A megállapított uniós szintű költségek kiindulási értékét a 2015., 2016. és 2017. év tényleges költségei alapján, lineáris regressziós analízissel kell meghatározni, és a rendelkezésre álló legutóbbi költségtervezetek, forgalmi változások, valamint az azok költséghatásainak figyelembevétele érdekében ki kell igazítani.

(21)

A harmadik referencia-időszakra megállapított uniós szintű költségek előreláthatólag csak kis mértékben haladják majd meg a megállapított költségek kiindulási értékét a harmadik referencia-időszak során. Ez a szolgáltatásminőség javítása érdekében indokolt, különösen az európai légtérben tapasztalható kapacitáshiány kezelése révén. A harmadik referencia-időszakot és a második referencia-időszakot egyaránt magában foglaló időszak során az útvonali léginavigációs szolgálatokra megállapított uniós szintű átlagos egységköltség évenkénti változásának évi –2,7 %-nak kell lennie.

(22)

Az uniós szintű teljesítménycélokon túlmenően meg kell határozni azokat a riasztási küszöbértékeket, amelyek túllépése esetén a tagállamok kérhetik a teljesítménytervekben szereplő teljesítménycélok felülvizsgálatát. Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet háromféle küszöbértékről rendelkezik a következő paraméterek alapján: a tényleges forgalom és az előrejelzett forgalom közötti, az IFR szerinti műveletek százalékában kifejezett eltérés egy adott naptári évben; a tényleges forgalom és az előrejelzett forgalom közötti, a szolgáltatási egységek százalékában kifejezett eltérés egy adott naptári évben; és a referenciaértékeknek a hálózatműködtetési terv idényenkénti módosításaiból adódó változása. Az e riasztási küszöbértékek alapjául szolgáló tényezők változása jelentős hatást gyakorolhat a léginavigációs szolgálatok ellátására, a tényleges bevételek és a kapacitásbiztosítással kapcsolatos elvárások szempontjából egyaránt.

(23)

A riasztási küszöbértékek meghatározásához figyelembe kell venni az útvonali szolgáltatási egységben és IFR szerinti műveletben kifejezett, a Eurocontrol STATFOR adatai alapján a csekélytől a jelentős növekedésig terjedő útvonali forgalmi előrejelzési tartományokat. A 2024 végéig tartó, hosszú előrejelzési időszak azonban némi bizonytalanságot is magában hordoz, különösen a gazdasági növekedéssel, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépés iránti szándékával, a második referencia-időszakban tapasztalt módon légtérzárakat és a forgalomáramlás változékonyságát eredményező geopolitikai kockázatokkal, valamint a feltörekvő piacokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kialakításával összefüggésben. Az előrejelzések e kockázatok figyelembevételével, a 2019. februárban rendelkezésre álló információk alapján készültek. A gazdasági kilátások azonban továbbra is bizonytalanok, a kockázat súlya pedig nagyon változó.

(24)

Az uniós szintű teljesítménycélokon túlmenően a hasonló működési és gazdasági környezetben tevékenykedő légiforgalmi szolgáltatókból álló kontrollcsoportokat is meg kell határozni a költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó teljesítménycélok értékelése céljából. E csoportok meghatározásához figyelembe kell venni a légtér összetettségét, a forgalom mértékét és változékonyságát, a megélhetési költségeket, valamint a légiforgalmi irányítói foglalkoztatási egységköltségeket az egyes léginavigációs szolgáltatók esetében.

(25)

Az uniós szintű teljesítménycélok és a riasztási küszöbértékek e végrehajtási határozat elfogadásának időpontjában meghatározott értékei abban az esetben sem változhatnak, ha az uniós jog hatálya a későbbiekben megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, kilépési megállapodás pedig nem lépett hatályba. Ennek megfelelően ez a lehetséges esemény nem érintené jelentősen az értékek meghatározását. A repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a tagállamok számától független tényezők alapján állapítjuk meg. A környezetvédelem fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok a röppályáktól függenek, ugyanakkor lényegtelen, hogy ezek a röppályák csak tagállamok légterén haladnak keresztül vagy harmadik országok légterét is érintik. A kapacitás és a költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok esetében végzett számításokból kiderült, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatása elhanyagolható lenne, ezért egyik esetben sem lenne szükség a célok módosítására. A megállapított költségekre, a megállapított egységköltségekre és a kontrollcsoportokra vonatkozó kiindulási értékeknek azonban attól függően kell meghatározni, hogy az Egyesült Királyság e végrehajtási határozat hatálybalépésének napján az uniós jog vagy kilépési megállapodás hatálya alá tartozik-e, vagy a kettő közül egyik eset sem áll fenn.

(26)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Egységes Égbolt Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a határozat az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 7. cikke szerinti harmadik referencia-időszakra vonatkozik.

2. cikk

Uniós szintű teljesítménycélok a repülésbiztonság fő teljesítményterületén

A biztonság fő teljesítményterületén kitűzött, a léginavigációs szolgáltatások nyújtására tanúsítvánnyal rendelkező léginavigációs szolgáltatók által 2024 végéig teljesítendő, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 1.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycélokat a repülésbiztonság-menedzsment alábbi hatékonysági szintjein kell meghatározni:

a)

a repülésbiztonság-menedzsment repülésbiztonsági kultúrára, repülésbiztonsági politikára és kapcsolódó célkitűzésekre, repülésbiztonság biztosítására és repülésbiztonság előmozdítására vonatkozó célkitűzése esetében legalább a „C” szinten;

b)

a repülésbiztonság-menedzsment repülésbiztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó célkitűzése esetében legalább a „D” szinten.

3. cikk

Uniós szintű teljesítménycélok a környezetvédelem fő teljesítményterületén

A környezetvédelem fő teljesítményterületén kitűzött, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 2.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycélokat a tényleges röppálya átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyságaként kell kifejezni, a földrajzi főkörön mért távolsághoz viszonyítva repült átlagos többlettávolságként kell mérni, és nem haladhatja meg a következő százalékos értékeket: 2020-ban 2,53 %, 2021-ben 2,47 %, 2022-ben 2,40 %, 2023-ban 2,40 %, 2024-ben pedig 2,40 %.

4. cikk

Uniós szintű teljesítménycélok a kapacitás fő teljesítményterületén

A kapacitás fő teljesítményterületén kitűzött, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 3.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycél az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, léginavigációs szolgálatoknak tulajdonítható, járatonkénti átlagos késésnek felel meg, amelynek maximális értéke 2020-ban járatonként 0,9 perc, 2021-ben járatonként 0,9 perc, 2022-ben járatonként 0,7 perc, 2023-ban járatonként 0,5 perc, 2024-ben pedig járatonként 0,5 lehet.

5. cikk

Uniós szintű teljesítménycélok a költséghatékonyság fő teljesítményterületén

(1)   A költséghatékonyság fő teljesítményterületén kitűzött, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 4.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycél az útvonali léginavigációs szolgálatokra megállapított uniós szintű átlagos egységköltség évenkénti változásának felel meg, amelynek értéke 2020-ban – 1,9 %, 2021-ben – 1,9 %, 2022-ben – 1,9 %, 2023-ban – 1,9 %, 2024-ben pedig – 1,9 %. Az évenkénti változást a megállapított egységköltség (3) bekezdésben meghatározott kiindulási értékét alapul véve kell kiszámítani.

(2)   A megállapított költségek kiindulási értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)

6 245 065 000 EUR (EUR2017) abban az esetben, ha az uniós jog hatálya az e végrehajtási határozat hatálybalépésének napját megelőző időpontban megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, és addig az időpontig nem lép addig hatályba az Egyesült Királysággal kötött kilépési megállapodás;

b)

7 047 092 000 EUR (EUR2017) minden egyéb esetben.

(3)   A megállapított egységköltség kiindulási értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)

49,29 EUR (EUR2017) abban az esetben, ha az uniós jog hatálya az e végrehajtási határozat hatálybalépésének napját megelőző időpontban megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, és addig az időpontig nem lép addig hatályba az Egyesült Királysággal kötött kilépési megállapodás;

b)

50,65 EUR (EUR2017) minden egyéb esetben.

6. cikk

Riasztási küszöbértékek

(1)   A tagállamok az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 18. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint kérhetik a teljesítménytervekben szereplő egy vagy több teljesítménycél felülvizsgálatát, amennyiben:

a)

a Eurocontrol által rögzített tényleges forgalom egy adott naptári évben az IFR szerinti műveleteket tekintve legalább 10 %-kal eltér az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 16. cikke szerint elfogadott teljesítménytervben szereplő előrejelzett forgalomtól;

b)

a Eurocontrol által rögzített tényleges forgalom egy adott naptári évben a szolgáltatási egységeket tekintve legalább 10 %-kal eltér az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 16. cikke szerint elfogadott teljesítménytervben szereplő előrejelzett forgalomtól.

(2)   A tagállamok az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 18. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint kérhetik a teljesítménytervekben szereplő egy vagy több teljesítménycél felülvizsgálatát, amennyiben a referenciaértékek változása a hálózatműködtetési tervnek az (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 9. cikke (4) bekezdésének a) pontja és 9. cikkének (8) bekezdése szerinti, a teljesítményterv kidolgozásakor rendelkezésre álló hálózatműködtetési terv legutóbbi változatában szereplő referenciaértékekkel összehasonlításban végzett idényenkénti módosításaiból adódóan legalább:

a)

0,05 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés, amennyiben a teljesítményterv kidolgozásakor rendelkezésre álló hálózatműködtetési terv legutóbbi változatában szereplő referenciaérték kevesebb mint 0,2 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés; vagy

b)

0,04 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés a teljesítményterv kidolgozásakor rendelkezésre álló hálózatműködtetési terv legutóbbi változatában szereplő referenciaérték 5 %-ával növelve, ha a referenciaérték legalább 0,2 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés.

7. cikk

Kontrollcsoportok

A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó teljesítménycélok értékelése céljából az alábbiak szerint kell meghatározni a hasonló működési és gazdasági környezetben tevékenykedő légiforgalmi szolgáltatókból álló kontrollcsoportokat:

a)

abban az esetben, ha az uniós jog hatálya az e végrehajtási határozat hatálybalépésének napját megelőző időpontban megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, és addig az időpontig nem lép addig hatályba az Egyesült Királysággal kötött kilépési megállapodás:

i.

„A” csoport: Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország léginavigációs szolgáltatói;

ii.

„B” csoport: Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Írország léginavigációs szolgáltatói;

iii.

„C” csoport: Csehország, Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Lengyelország, Románia és Portugália léginavigációs szolgáltatói;

iv.

„D” csoport: Ciprus, Málta, Észtország, Lettország, Litvánia és Görögország léginavigációs szolgáltatói;

v.

„E” csoport: Ausztria, Svájc, Belgium-Luxemburg és Hollandia léginavigációs szolgáltatói;

b)

minden egyéb esetben:

i.

„A” csoport: Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Olaszország léginavigációs szolgáltatói;

ii.

„B” csoport: Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Írország léginavigációs szolgáltatói;

iii.

„C” csoport: Csehország, Horvátország, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Lengyelország, Románia és Portugália léginavigációs szolgáltatói;

iv.

„D” csoport: Ciprus, Málta, Észtország, Lettország, Litvánia és Görögország léginavigációs szolgáltatói;

v.

„E” csoport: Ausztria, Svájc, Belgium-Luxemburg és Hollandia léginavigációs szolgáltatói;

8. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/317 végrehajtási rendelete (2019. február 11.) az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 56., 2019.2.25., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs-szolgálati rendelet)(HL L 96., 2004.3.31., 10. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2016/2296 végrehajtási határozata (2016. december 16.) az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szerveként kijelölt független szakértői csoport létrehozásáról (HL L 344., 2016.12.17., 92. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2019/123 végrehajtási rendelete (2019. január 24.) a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 28., 2019.1.31., 1. o.).