ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
62. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
3.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/897 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. március 12.)
a 748/2012/EU rendeletnek a kockázatalapú megfelelőség-ellenőrzés I. mellékletbe történő felvétele és a környezetvédelmi követelmények végrehajtása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/1139 rendelet 77. cikke értelmében az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (a továbbiakban: ügynökség) kell a tagállamok nevében ellátnia a tervező, gyártó vagy nyilvántartó állam tervtanúsításhoz kapcsolódó funkcióit és feladatait. Az (EU) 2018/1139 rendelet 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 77. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az ügynökségnek be kell fogadnia és értékelnie kell a hozzá benyújtott kérelmeket, és ki kell bocsátania a megfelelő tanúsítványokat. E célból az ügynökségnek meg kell állapítania a tanúsítás feltételrendszerét, az alkalmazandó környezetvédelmi követelményeket, valamint az üzemeltetési alkalmassági adatok tanúsítási feltételrendszerét, és mindezekről értesítenie kell a kérelmezőt. |
(2) |
A 748/2012/EU bizottsági rendelet (2) értelmében a kérelmezőnek meg kell kapnia az ügynökség által kiállított tanúsítványt, miután bizonyítást nyer, hogy a tanúsítandó termék megfelel az alkalmazandó tanúsítási feltételrendszernek, ideértve az alkalmazandó légialkalmassági tanúsítási előírásokat és környezetvédelmi követelményeket. A szóban forgó tanúsítványok kérelmezőinek igazolniuk kell, hogy teljes mértékben megfelelnek a megállapított tanúsítási feltételrendszer valamennyi szempontjának. Az (EU) 2018/1139 rendelet 83. cikkével összhangban az ügynökségnek vagy önállóan, vagy a nemzeti légiközlekedési hatóságok, illetve a minősített szervezetek bevonásával el kell végeznie a tanúsítási feladatai ellátásához szükséges vizsgálatokat. Az ügynökség értékeli a kérelmeket, de az (EU) 2018/1139 rendelet 83. cikke értelmében nem szükséges minden esetben kimerítő vizsgálatot végeznie. Ezért a szelektív vizsgálatokból adódó biztonsági kockázatok eredményesebb csökkentése, valamint a tanúsítási folyamat hatékonyságának, átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása érdekében meg kell állapítani bizonyos kiválasztási szempontokat annak meghatározásához, hogy az ügynökségnek mely megfelelőség-igazolásokat kell ellenőriznie és mennyire kimerítően. A szóban forgó kiválasztási szempontoknak a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 19. mellékletében meghatározott repülésbiztonsági felügyeleti és irányítási elveken kell alapulniuk. |
(3) |
Továbbá a 748/2012/EU rendelet értelmében az ügynökség helyett a tervező szervezet jóváhagyása jogosultjainak kell meghozniuk bizonyos tanúsítási határozatokat a jóváhagyás feltételeivel összhangban és a tervezésbiztosítási rendszer kapcsolódó eljárásai alapján. Az említett meglévő kiváltságokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – a repülésbiztonsági kockázatok és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a tervező szervezet jóváhagyásának jogosultjai számára lehetővé kell tenni emellett a típusalkalmassági bizonyítványok bizonyos nagy jelentőségű módosításainak tanúsítását és bizonyos kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok kiadását. A repülésbiztonság terén fennálló kockázatok korlátozása érdekében és tekintettel a környezetvédelmi követelményekre, a szóban forgó új kiváltságoknak csak a korlátozott újdonságnak minősülő nagy jelentőségű módosítások tanúsítására kell vonatkozniuk, és azokat csak azon jogosultaknak kell megadni, amelyek megfelelően képesek gyakorolni az említett új jogosultságokat. Ez utóbbit annak bemutatásával kell igazolni, hogy az ügynökség bevonásával kielégítő eredménnyel jártak korábbi hasonló nagy jelentőségű módosítások tekintetében is. |
(4) |
Az egyértelműség érdekében a 748/2012/EU rendelet I. mellékletét módosítani kell oly módon, hogy annak A. szakasza csak az említett mellékletnek megfelelően kiállított vagy kiállítandó bizonyítványok kérelmezőire és jogosultjaira vonatkozó követelményeket, B. szakasza pedig csak az illetékes hatóságokra, valamint az ügynökségre vonatkozó követelményeket határozza meg. |
(5) |
A légi fuvarozóknak a karbantartás után ellenőrizniük kell a repüléseket, hogy biztosítsák bizonyos, a helyszínen nem ellenőrizhető légijármű-rendszerek megfelelő működését. A szóban forgó repülések során a múltban észlelt balesetek, illetve súlyos repülőesemények feltárták, hogy bizonyos karbantartási ellenőrző repülések nem végezhetők légialkalmassági bizonyítvány (vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvány) alapján, hanem azokra repülési engedélyt kell kérni. Ezért a légi járművek hibaelhárítás, illetve egy vagy több rendszer, alkatrész vagy berendezés karbantartás utáni ellenőrzése céljából történő közlekedtetését fel kell venni azon repülések jegyzékébe, amelyekhez repülési engedély szükséges. |
(6) |
A típusalkalmassági-tanúsítási alap tartalma és az értesítési eljárás tekintetében helyénvaló helyesbíteni egyes következetlenségeket a 748/2012/EU rendelet és az (EU) 2018/1139 rendelet között. |
(7) |
Az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a légi járműveknek, valamint motorjaiknak, propellereiknek, alkatrészeiknek és fel nem szerelt berendezéseiknek a zaj és a kibocsátások vonatkozásában meg kell felelniük a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötetének 12. módosításában és II. kötetének 9. módosításában, valamint eredeti III. kötetében foglalt, 2018. január 1-jétől alkalmazandó környezetvédelmi követelményeknek. |
(8) |
Ezért a 748/2012/EU rendelet I. mellékletét indokolt úgy módosítani, hogy tükrözze a Chicagói Egyezmény 16. mellékletében foglalt környezetvédelmi követelményeket. Mivel a Chicagói Egyezmény 16. melléklete bizonyos motorok vagy légi járművek számára mentességeket biztosít a környezetvédelmi követelmények alól, a 748/2012/EU rendeletnek helyénvaló lehetőséget biztosítania a gyártó szervezetek számára, hogy az illetékes hatóságuknál mentességeket kérhessenek a környezetvédelmi követelmények alól. |
(9) |
Továbbá a légijármű- és motortanúsításra vonatkozó szabványok, ajánlott gyakorlatok és kapcsolódó útmutatások alkalmazásából eredő technikai problémák kiküszöbölése érdekében a 748/2012/EU rendelet bizonyos rendelkezéseit egyértelműbbé kell tenni. |
(10) |
A 748/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(11) |
Az érintett felek számára elegendő időt kell biztosítani az e rendeletben foglalt intézkedések által létrehozott módosított szabályozói keretekhez történő alkalmazkodásra. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések az ügynökség által az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiadott 07/2016. (3), 01/2017. (4) és 09/2017. (5) számú véleményen alapulnak, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) |
Az 1. cikk (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: „k) „üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatok”: olyan adatok, amelyek egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványának vagy kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványának részét képezik, és amelyek az alábbiak mindegyikét tartalmazzák:
|
(2) |
A 9. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésétől eltérve a gyártó szervezetek az illetékes hatóságnál mentességeket kérhetnek az (EU) 2018/1139 rendelet (*1) 9. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett környezetvédelmi követelmények alól. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).”" |
(3) |
A 748/2012/EU rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet [KH: kérjük, illessze be a dátumot – e rendelet hatálybalépése után 9 hónap]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk (2) bekezdését és a melléklet 11., 13–14., 23–26., 28. és 30. pontját, 40. pontjának 21.B.85. pontját és 43. pontját, amelyeket [KH: kérjük, illessze be a dátumot – a hatálybalépés időpontja]-tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.
(2) A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).
(3) 07/2016. sz. vélemény: Embodiment of level of involvement requirements into Part-21 (Érintettségiszint-függő követelmények megjelenése a 21. részben)
(4) 01/2017. sz. vélemény: Maintenance check flights (Karbantartási célú ellenőrző repülések)
(5) 09/2017. sz. vélemény: Implementation of the CAEP/10 amendments on climate change, emissions and noise (A CAEP éghajlatváltozásról, szennyező anyag- és zajkibocsátásról szóló 10. kiadványa módosításainak végrehajtása)
MELLÉKLET
A 748/2012/EU rendelet I. melléklete (21. rész) a következőképpen módosul:
1. |
A tartalomjegyzék helyébe a következő szöveg lép: „Tartalom 21.1. Általános bevezető A. SZAKASZ – MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A. ALRÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
B. ALRÉSZ – TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK
(C. ALRÉSZ – NEM ALKALMAZANDÓ) D. ALRÉSZ – TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK MÓDOSÍTÁSAI
E. ALRÉSZ – KIEGÉSZÍTŐ TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK
F. ALRÉSZ – GYÁRTÁS A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSÁNAK HIÁNYÁBAN
G. ALRÉSZ – A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA
H. ALRÉSZ – LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK
I. ALRÉSZ – ZAJBIZONYÍTVÁNYOK
J. ALRÉSZ – A TERVEZŐ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA
K. ALRÉSZ – ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK
(L. ALRÉSZ – NEM ALKALMAZANDÓ) M. ALRÉSZ – JAVÍTÁSOK
(N. ALRÉSZ – NEM ALKALMAZANDÓ) O. ALRÉSZ – EURÓPAI MŰSZAKI SZABVÁNYRENDELET SZERINTI ENGEDÉLYEK
P. ALRÉSZ – REPÜLÉSI ENGEDÉLY
ALRÉSZ – TERMÉKEK, ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA
B. SZAKASZ – ELJÁRÁSOK AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK SZÁMÁRA A. ALRÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
B. ALRÉSZ – TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK
(C. ALRÉSZ – NEM ALKALMAZANDÓ) D. ALRÉSZ – TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK MÓDOSÍTÁSAI
E. ALRÉSZ – KIEGÉSZÍTŐ TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK
F. ALRÉSZ – GYÁRTÁS A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSÁNAK HIÁNYÁBAN
G. ALRÉSZ – A GYÁRTÓ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA
H. ALRÉSZ – LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT LÉGIALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK
I. ALRÉSZ – ZAJBIZONYÍTVÁNYOK
J. ALRÉSZ – A TERVEZŐ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSA K. ALRÉSZ – ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK (L. ALRÉSZ – NEM ALKALMAZANDÓ) M. ALRÉSZ – JAVÍTÁSOK
(N. ALRÉSZ – NEM ALKALMAZANDÓ) O. ALRÉSZ – EURÓPAI MŰSZAKI SZABVÁNYRENDELET SZERINTI ENGEDÉLYEK
P. ALRÉSZ – REPÜLÉSI ENGEDÉLY
ALRÉSZ – TERMÉKEK, ALKATRÉSZEK ÉS BERENDEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA Függelékek
|
2. |
A 21.A.14. pont a következőképpen módosul:
|
3. |
A 21.A.15. pont a következőképpen módosul:
|
4. |
A 21.A.16A. pontot el kell hagyni. |
5. |
A 21.A.16B. pontot el kell hagyni. |
6. |
A 21.A.17A. pontot el kell hagyni. |
7. |
A 21.A.17B. pontot el kell hagyni. |
8. |
A 21.A.18. pontot el kell hagyni. |
9. |
A 21.A.20. és 21.A.21. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.20. A típusalkalmassági tanúsítás alapjának, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyása alapjának és a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés igazolása
21.A.21. A típusalkalmassági vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállítására vonatkozó követelmények
|
10. |
A 21.A.23. pontot el kell hagyni. |
11. |
A 21.A.31. a) pont 4. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
|
12. |
A 21.A.33. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.33. Vizsgálatok és tesztek
|
13. |
A 21.A.41. pont helyébe a következő lép: „21.A.41. Típusalkalmassági bizonyítvány A típusalkalmassági bizonyítvány és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány tartalmazza a típustervet, az üzemi korlátozásokat, a légialkalmasságra és a kibocsátásokra vonatkozó típusalkalmassági adatlapot, a típusalkalmassági tanúsítás alkalmazandó alapját és azokat a környezetvédelmi követelményeket, amelyek szerint az ügynökség a megfelelőséget jegyzi, valamint bármely egyéb, a termékre az alkalmazandó tanúsítási előírásokban és környezetvédelmi követelményekben előírt feltételt vagy korlátozást. Egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványa és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványa ezeken felül tartalmazza az üzemeltetési alkalmassági adatok alkalmazandó jóváhagyási alapját, az üzemeltetési alkalmassági adatokat és a zajszintre vonatkozó típusalkalmassági adatlapot. Egy légi jármű típusalkalmassági bizonyítványa és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványa tartalmazza továbbá a szén-dioxid-kibocsátási előírásoknak való megfelelés adatait, a hajtómű típusalkalmassági adatlapja pedig a kipufogógáz-kibocsátási előírásoknak való megfelelés adatait.” |
14. |
A 21.A.91. pont helyébe a következő lép: „21.A.91. A típusalkalmassági bizonyítvány módosításainak osztályozása A típusalkalmassági bizonyítvány módosításai kis és nagy jelentőségű módosításokra oszthatók. A »kis jelentőségű módosításoknak« nincs észlelhető hatása a tömegre, az egyensúlyra, a szerkezeti szilárdságra, a megbízhatóságra, az üzemeltetési jellemzőkre, az üzemeltetési alkalmasságra vagy a termék légialkalmasságát vagy környezetvédelmi jellemzőit befolyásoló egyéb tulajdonságokra. A 21.A.19. pont sérelme nélkül ennek az alrésznek az értelmében minden egyéb módosítás »nagy jelentőségű módosításnak« minősül. A módosításokat értelemszerűen a 21.A.95. vagy 21.A.97. pontnak megfelelően kell jóváhagyni, és megfelelően azonosítani is kell.” |
15. |
A 21.A.93. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.93. Kérelem
|
16. |
A 21.A.95., 21.A.97. és 21.A.101. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.95. Kis jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények
21.A.97. Nagy jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények
21.A.101. A típusalkalmassági tanúsítási alap, az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja és környezetvédelmi követelmények a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása esetében
|
17. |
A 21.A.103. pontot el kell hagyni. |
18. |
A 21.A.111. és 21.A.112A. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.111. Alkalmazási kör Ez az alrész a kiegészítő típustanúsítási eljárások keretében a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosításaira vonatkozó jóváhagyási eljárásokat, valamint az ilyen jóváhagyások kérelmezőinek és jogosultjainak jogait és kötelezettségeit állapítja meg. Ebben az alrészben a típusalkalmassági bizonyítványra történő hivatkozások a típusalkalmassági bizonyítványra és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra vonatkoznak. 21.A.112A. Jogosultság Bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki bizonyította alkalmasságát a 21.A.112B. pont szerint, vagy akinél folyamatban van ennek a bizonyítása, az ezen alrészben meghatározott feltételekkel összhangban kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelmet nyújthat be.” |
19. |
A 21.A.112B. pont a következőképpen módosul:
|
20. |
A 21.A.113. pont a következőképpen módosul:
|
21. |
A 21.A.114. pontot el kell hagyni. |
22. |
A 21.A.115. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.115. A kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány formáját érintő nagy jelentőségű módosítások jóváhagyására vonatkozó követelmények
|
23. |
A 21.A.130. b) pont helyébe a következő szöveg lép:
|
24. |
A 21.A.145. pont b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
25. |
A 21.A.147. a) pont helyébe a következő szöveg lép:
|
26. |
A 21.A.174. b) pont helyébe a következő szöveg lép:
|
27. |
A 21.A.231. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.231. Alkalmazási kör Ez az alrész meghatározza a tervező szervezetek jóváhagyási eljárását, valamint az ilyen jóváhagyások kérelmezőinek és jogosultjainak jogait és kötelezettségeit. Ebben az alrészben a típusalkalmassági bizonyítványra történő hivatkozások a típusalkalmassági bizonyítványra és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra vonatkoznak.” |
28. |
A 21.A.251. pont helyébe a következő lép: „21.A.251 A jóváhagyás feltételei A jóváhagyás feltételei meghatározzák a tervezési munkának azokat a típusait, valamint a termékek, alkatrészek és berendezések azon kategóriáit, amelyek kapcsán a tervező szervezet tervező szervezeti jóváhagyással rendelkezik, továbbá azokat a feladatokat és kötelezettségeket, amelyek ellátására a szervezet jóváhagyással rendelkezik a termékek légialkalmassága, üzemeltetési alkalmassága, környezetvédelmi jellemzői tekintetében. A tervező szervezetek olyan jóváhagyásaiban, amelyek a segédhajtóművek (APU) típusalkalmassági tanúsítására vagy az Európai Műszaki Szabvány Rendelet (ETSO) általi engedélyezésére is kiterjednek, a jóváhagyás feltételei a termékek és APU-k listáját is tartalmazzák. Ezek a feltételek szerepelnek a tervező szervezet jóváhagyásában.” |
29. |
A 21.A.258. pont a következőképpen módosul:
|
30. |
A 21.A.263. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.263. Kiváltságok
|
31. |
A 21.A.265. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.265 A jogosult kötelezettségei A tervező szervezet jóváhagyásának jogosultja az ügynökség által meghatározott jóváhagyási feltételek szerint:
|
32. |
A 21.A.431A. pont a következőképpen módosul:
|
33. |
A 21.A.432B. pont a következőképpen módosul:
|
34. |
A melléklet a következő 21.A.432C. ponttal egészül ki: „21.A.432C. A javítási terv jóváhagyása iránti kérelem
|
35. |
A 21.A.433. és 21.A.435. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.433. A javítási terv jóváhagyására vonatkozó követelmények
21.A.435. A javítási tervek osztályozása és jóváhagyása
|
36. |
A 21.A.437. pontot el kell hagyni. |
37. |
A 21.A.604., 21.A.605. és 21.A.606. pont helyébe a következő szöveg lép: „21.A.604. Segédhajtómű (APU) ETSO-engedélyezése A segédhajtóművek ETSO-engedélyezése tekintetében:
21.A.605. Adatokkal kapcsolatos követelmények
21.A.606. Az ETSO-engedély kiállítására vonatkozó követelmények Az ETSO-engedély akkor állítható ki, ha a kérelmező:
|
38. |
A 21.A.701. pont a következő 16. alponttal egészül ki:
|
39. |
A 21.B.5. a) pont helyébe a következő szöveg lép:
|
40. |
A B. szakasz B. alrésze helyébe a következő szöveg lép: „B. ALRÉSZ – TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KORLÁTOZOTT TÍPUSALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK 21.B.70. Tanúsítási előírások Az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ügynökség kiállítja a tanúsítási előírásokat és más részletes előírásokat, köztük a légialkalmassági, üzemeltetési alkalmassági és környezetvédelmi légialkalmassági előírásokat, amelyek alkalmazásával az illetékes hatóságok, szervezetek és szakemberek igazolhatják, hogy a termékek, alkatrészek és berendezések megfelelnek az említett rendelet II., IV. és V. mellékletében meghatározott vonatkozó alapvető követelményeknek, valamint 9. cikke (2) bekezdésében és III. mellékletében meghatározott környezetvédelmi követelményeknek. Ezeknek az előírásoknak kellően részleteseknek és konkrétaknak kell lenniük ahhoz, hogy a kérelmező megismerhesse azokat a feltételeket, amelyek alapján a bizonyítványok kiállítása, módosítása vagy kiegészítése történik. 21.B.75. Egyedi feltételek
21.B.80. A típusalkalmassági tanúsítás alapja típusalkalmassági bizonyítvány és korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében Az ügynökség meghatározza a típusalkalmassági tanúsítási alapot, és értesíti erről a típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kérelmezőjét. A típusalkalmassági tanúsítás alapja a következőket tartalmazza:
21.B.82. Az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványa és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványa esetében Az ügynökség meghatározza az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapját, és arról értesíti a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítványának kérelmezőjét. Az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a következőket tartalmazza:
21.B.85. Az alkalmazandó környezetvédelmi követelmények és tanúsítási előírások meghatározása típusalkalmassági bizonyítvány és korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében
21.B.100. A részvétel mértéke
21.B.103. A típusalkalmassági vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállítása
|
41. |
A B. szakasz D. alrésze helyébe a következő szöveg lép: „21.B.105. Típusalkalmassági tanúsítási alap, környezetvédelmi követelmények és az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosítása esetében Az ügynökség meghatározza a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott, alkalmazandó típusalkalmassági tanúsítási alapot, a környezetvédelmi követelményeket és – az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő módosítás esetén – az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapját, és azokról értesíti a típusalkalmassági bizonyítvány nagy jelentőségű módosításának kérelmezőjét. 21.B.107. A típusalkalmassági bizonyítvány módosításának jóváhagyása
|
42. |
A B. szakasz E. alrésze helyébe a következő szöveg lép: „Ebben az alrészben a típusalkalmassági bizonyítványra történő hivatkozások a típusalkalmassági bizonyítványra és a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványra is vonatkoznak. 21.B.109. Típusalkalmassági tanúsítási alap, környezetvédelmi követelmények és az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapja kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány esetében Az ügynökség meghatározza a 21.A.101. ponttal összhangban kidolgozott, alkalmazandó típusalkalmassági tanúsítási alapot, a környezetvédelmi követelményeket és – az üzemeltetési alkalmasságra vonatkozó adatokat érintő módosítás esetén – az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyási alapját, és azokról értesíti a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kérelmezőjét. 21.B.111. Kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány kiállítása
|
43. |
A 21.B.326. pont helyébe a következő lép: „21.B.326 Légialkalmassági bizonyítvány A lajstromozó tagállam illetékes hatósága a légialkalmassági bizonyítványt a következők szerint állítja ki:
|
44. |
A B. szakasz M. alrésze helyébe a következő szöveg lép: „21.B.450. Típusalkalmassági tanúsítás alkalmazandó alapja és környezetvédelmi követelmények javítási terv jóváhagyása esetén Az ügynökség meghatározza – esettől függően – a típusalkalmassági bizonyítványba, a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványba vagy az APU ETSO-engedélybe hivatkozással bejegyzett típusalkalmassági tanúsítási alap bármilyen olyan módosítását, amelyet a korábban meghatározottal egyenértékű biztonsági szint garantálásához szükségesnek tart, és azokról értesíti a javítási terv kérelmezőjét. 21.B.453. A javítási terv jóváhagyásának kiadása
|
45. |
A B. szakasz O. alrésze helyébe a következő szöveg lép: „21.B.480. Az ETSO-engedély kiállítása Az ügynökség az alábbi feltételek teljesülése esetén állítja ki az ETSO-engedélyt:
|
3.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144/29 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/898 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. május 29.)
az eugenolt tartalmazó készítmény brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Lidervet SL)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. |
(2) |
Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban kérelmet nyújtottak be az eugenol engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
(3) |
Az említett kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába besorolandó, eugenolt tartalmazó készítmény brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik. |
(4) |
2015. október 21-i (2) és 2017. július 4-i (3) véleményében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megállapította, hogy a javasolt használati feltételek mellett az eugenol nincs káros hatással sem az állati vagy emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag a brojlercsirkék növekedésének javítása szempontjából hatékonynak bizonyul. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést. |
(5) |
Az eugenolt tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően az eugenol alkalmazását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) EFSA Journal 2015;13(11):4273.
(3) EFSA Journal 2017;15(7):4931.
MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||||||||||
mg/kg adalékanyag a 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
|||||||||||||||||||||||||
Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok (a tenyésztéstechnikai teljesítmény javítása) |
|||||||||||||||||||||||||
4d18 |
Lidervet SL |
Eugenolt tartalmazó készítmény |
Az adalékanyag összetétele A következőkből álló készítmény:
Granulált formában A hatóanyag jellemzése Eugenol (2-metoxi-4-(2-propenil)-fenol, 4-allil-2-metoxi-fenol, 4-allil-gvajakol) (99,5 %); CAS-szám: 97-53-0; C10H12O2 Analitikai módszer (1) A takarmány-adalékanyagban és az előkeverékekben található eugenol meghatározása:
|
Brojlercsirkék |
— |
100 |
100 |
|
2029. június 23. |
(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports.
3.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144/32 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/899 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. május 29.)
a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 hízóbárányok, tejelő kecskék, tejelő juhok, tejelő bivalyok, lovak és hízósertések takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújításáról (az engedély jogosultja az S.I. Lesaffre), valamint az 1447/2006/EK, a 188/2007/EK, a 232/2009/EK, a 186/2007/EK és a 209/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megújításának feltételeiről és eljárásairól. |
(2) |
A Saccharomyces cerevisiae NCYC Sc 47 takarmány-adalékanyagként történő felhasználását hízóbárányok esetében az 1447/2006/EK bizottsági rendelet (2), lovak esetében a 186/2007/EK bizottsági rendelet (3), tejelő kecskék és tejelő juhok esetében a 188/2007/EK bizottsági rendelet (4), hízósertések esetében a 209/2008/EK bizottsági rendelet (5), tejelő bivalyok esetében pedig a 232/2009/EK bizottsági rendelet (6) 10 évre engedélyezte. |
(3) |
Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének megfelelően az említett engedélyek jogosultja kérelmeket nyújtott be a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 (korábban NCYC Sc 47) hízóbárányok, tejelő kecskék, tejelő juhok, tejelő bivalyok, hízósertések és lovak takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújítására, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
(4) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. június 13-i véleményében (7) azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján az adalékanyag megfelel az engedélyezés feltételeinek. |
(5) |
A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyagra megadott engedélyt az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint meg kell újítani. |
(6) |
A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 takarmány-adalékanyagként való engedélyezésének az e rendelet mellékletében meghatározott feltételek szerinti megújítása következtében az 1447/2006/EK, a 186/2007/EK, a 188/2007/EK, a 209/2008/EK és a 232/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. |
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és – hízóbárányok, tejelő kecskék, tejelő juhok, tejelő bivalyok és hízósertések esetében való felhasználásakor – a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba, illetve – lovak esetében való felhasználásakor – az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba tartozó adalékanyagra megadott engedély a mellékletben meghatározott feltételek mellett megújításra kerül.
2. cikk
A Saccharomyces cerevisiae NCYC Sc47-et az e rendelet mellékletében, valamint az 1447/2006/EK, a 186/2007/EK, a 188/2007/EK, a 209/2008/EK és a 232/2009/EK rendeletben meghatározott feltételek szerinti takarmány-adalékanyagként, illetve az azt tartalmazó előkeverékeket és takarmánykeveréket – amelyet e rendelet hatálybalépése előtt, az említett rendeleteknek megfelelően címkéztek fel – a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba lehet hozni.
3. cikk
Az 1447/2006/EK, a 186/2007/EK, a 188/2007/EK, a 209/2008/EK és a 232/2009/EK rendelet hatályát veszti.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) A Bizottság 1447/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 271., 2006.9.30., 28. o.).
(3) A Bizottság 186/2007/EK rendelete (2007. február 21.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 63., 2007.3.1., 6. o.).
(4) A Bizottság 188/2007/EK rendelete (2007. február 23.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 57., 2007.2.24., 3. o.).
(5) A Bizottság 209/2008/EK rendelete (2008. március 6.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) takarmány-adalékanyagként való új felhasználásának engedélyezéséről (HL L 63., 2008.3.7., 3. o.).
(6) A Bizottság 232/2009/EK rendelete (2009. március 19.) a Saccharomyces cerevisiae NCYC Sc47 takarmány-adalékanyagként tejelő bivalyok esetében történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Société Industrielle Lesaffre) (HL L 74., 2009.3.20., 14. o.).
(7) EFSA Journal 2018;16(7):5339.
MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||||
CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
|||||||||||||||||||
Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók. |
|||||||||||||||||||
4b1702 |
S.I. Lesaffre |
Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 |
Az adalékanyag összetétele: Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 készítmény, legalább 5 × 109 CFU/g koncentrációval. Szilárd halmazállapotú forma A hatóanyag jellemzése Életképes, szárított Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 sejtek Analitikai módszer (1) Számlálás: élesztőkivonat-dextróz-klóramfenikol agart alkalmazó lemezöntéses módszer (EN 15789:2009). Azonosítás: polimeráz láncreakció (PCR) módszer CEN/TS 15790:2008. |
Hízóbárányok |
— |
1,4 × 109 |
— |
|
2029. június 23. |
||||||||||
Tejelő kecskék és tejelő juhok |
7 × 108 |
||||||||||||||||||
Hízósertések |
1,25 × 109 |
||||||||||||||||||
Tejelő bivalyok |
5 × 108 |
||||||||||||||||||
|
|
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||
CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
|||||||||||||||||
Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: emészthetőséget fokozó anyag. |
|||||||||||||||||
4b1702 |
S.I. Lesaffre |
Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 |
Az adalékanyag összetétele: Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 készítmény, legalább 5 × 109 CFU/g koncentrációval. Szilárd halmazállapotú forma A hatóanyag jellemzése Életképes, szárított Saccharomyces cerevisiae CNCM I-4407 sejtek Analitikai módszer (2) Számlálás: élesztőkivonat-dextróz-klóramfenikol agart alkalmazó lemezöntéses módszer (EN 15789:2009). Azonosítás: polimeráz láncreakció (PCR) módszer CEN/TS 15790:2008. |
Lovak |
— |
8 × 108 |
— |
|
2029. június 23. |
(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports
(2) Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports
3.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144/36 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/900 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. május 29.)
a 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését. |
(2) |
A 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való felhasználását a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően időbeli korlátozás nélkül engedélyezték. Az említett termékek ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően meglévő termékként bekerültek a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába. |
(3) |
Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelése iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelmező az adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyag” adalékanyag-kategóriába való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
(4) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. november 27-i véleményében (3) megállapította, hogy a 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol – a takarmányban történő felhasználás javasolt feltételei mellett – nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy mindkét vegyület a légutak irritációját okozza, és nem lehet következtetéseket levonni a bőrszenzibilizáló potenciálra vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság megállapította továbbá, hogy mivel a két anyagot élelmiszerekben használják, és ugyanazt a szerepet töltik be takarmányokban felhasználva is, a takarmányokban való hatékonyáguk más módon történő bizonyítása nem szükséges. |
(5) |
A megfelelőbb ellenőrzés érdekében korlátozásokat és feltételeket kell meghatározni. A 8-merkapto-p-mentán-3-on és a p-ment-1-én-8-tiol esetében az ajánlott tartalmat fel kell tüntetni az adalékanyag címkéjén. Amennyiben az anyag mennyisége meghaladja ezt a tartalmat, bizonyos információkat az előkeverékek címkéjén, valamint a takarmánykeverékek és a takarmány-alapanyagok címkézése révén meg kell adni. |
(6) |
A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést. |
(7) |
Az érintett anyagok értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyagok felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell. |
(8) |
Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az érintett anyagok engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére. |
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Engedélyezés
A mellékletben meghatározott, az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „aromaanyagok” funkcionális csoportba tartozó anyagok takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.
2. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) A mellékletben meghatározott anyagok és az azokat tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2019. december 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.
(2) A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2020. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.
(3) A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2021. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).
(3) EFSA Journal 2019;17(1):5530.
MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||||
mg hatóanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
|||||||||||||||||||
Kategória: érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok. Funkcionális csoport: aromaanyagok |
|||||||||||||||||||
2b12038 |
— |
8-merkapto-p-mentán-3-on |
Az adalékanyag összetétele 8-merkapto-p-mentán-3-on A hatóanyag jellemzése 8-merkapto-p-mentán-3-on Kémiai szintézissel előállítva Tisztaság: legalább 97 % Kémiai képlet: C10H18OS CAS-szám: 38462-22-5 FLAVIS: 12.038 Analitikai módszer (1) A takarmány-adalékanyagban és a takarmányaroma-előkeverékekben található 8-merkapto-p-mentán-3-on A takarmány-adalékanyagban és a takarmányaroma-előkeverékekben található furfurol meghatározására: gázkromatográfia-tömegspektrometria zárolt retenciós idővel (GC-MS-RTL). |
Valamennyi állatfaj |
— |
— |
— |
|
2029. június 23. |
||||||||||
2b12085 |
— |
p-ment-1-én-8-tiol |
Az adalékanyag összetétele p-ment-1-én-8-tiol A hatóanyag jellemzése p-ment-1-én-8-tiol Kémiai szintézissel előállítva Tisztaság: legalább 98 % Kémiai képlet: C10H18OS CAS-szám: 71159-90-5 FLAVIS: 12.085 Analitikai módszer (1) A takarmány-adalékanyagban és a takarmányaroma-előkeverékekben található p-ment-1-én-8-tiol meghatározására: gázkromatográfia-tömegspektrometria zárolt retenciós idővel (GC-MS-RTL). |
Valamennyi állatfaj |
— |
— |
— |
|
2029. június 23. |
(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports
3.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144/41 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/901 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. május 29.)
az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója (B2-vitaminforrások) valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését. |
(2) |
Az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója – mint B2-vitaminforrások – a 70/524/EGK irányelvvel összhangban időbeli korlátozás nélkül engedélyezésre kerültek valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként. Az említett adalékanyagokat ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően – mint meglévő termékeket felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába. |
(3) |
Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseknek megfelelően két kérelmet nyújtottak be az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavinnak, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinnak és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való újraértékelésére, és egyben az említett adalékanyagoknak a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába történő besorolására vonatkozóan. Az egyik kérelem az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavinra, a másik kérelem pedig a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinra és riboflavin-5′-foszfátészter mononátriumsójára vonatkozik. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
(4) |
A két kérelem egyike az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmezte továbbá a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinnak és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként, ivóvízben való használatra történő engedélyezését. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat az ivóvízben való használathoz. |
(5) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. december 3-i (3) és 2018. június 13-i (4) véleményeiben megállapította, hogy – a javasolt felhasználási feltételek mellett – az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavint, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavint és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsóját tartalmazó adalékanyagok nem okoznak bőr- és szemirritációt. A Hatóságnak adatok hiányában nem áll módjában következtetést levonni a bőrszenzibilizációval kapcsolatban. A riboflavin közismerten fényérzékenységet okozó anyag, amely a bőr és a szem fotoallergiás reakcióit válthatja ki. A munkavállalók a riboflavinnak és a riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának kezelése során belélegezhető pornak lehetnek kitéve; a Hatóságnak az inhalációs toxicitásra vonatkozó adatok hiányában nem áll módjában következtetést levonni az inhalációval járó lehetséges kockázattal kapcsolatban. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő védintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt hatások megelőzése érdekében. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavin, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója az állatok tápanyagszükségletét hatékonyan kielégítő B2-vitaminforrás. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. Ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban és adott esetben a vízben található takarmány-adalékanyagokra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentéseket is. |
(6) |
Az Ashbya gossypii (DSM 23096) által termelt riboflavinnak, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavinnak és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsójának értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek a takarmányban való felhasználás tekintetében, a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin és a Bacillus subtilis (DSM 17339 és/vagy DSM 23984) által termelt riboflavin-5′-foszfát nátriumsója esetében pedig az ivóvízben való használat tekintetében is. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyagok használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell. |
(7) |
mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az érintett anyagok engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére. |
(8) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Engedélyezés
A mellékletben meghatározott, a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” funkcionális csoportba tartozó anyagok takarmány-adalékanyagként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.
2. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) A mellékletben szereplő anyagok és az azokat tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2019. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, 2019. december 23-ig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.
(2) A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2020. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.
(3) A mellékletben meghatározott anyagokat tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2021. június 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2019. június 23. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók, amennyiben azokat nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).
(3) EFSA Journal 2016;14(1):4349.
(4) EFSA Journal 2018;16(7):5337.
MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||
mg adalékanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
|||||||||||||||||
Kategória: tápértékkel rendelkező adalékanyagok. Funkcionális csoport: Vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van. |
|||||||||||||||||
3a825i |
— |
„Riboflavin” vagy „B2-vitamin” |
Az adalékanyag összetétele Az Ashbya gossypii DSM 23096 által termelt riboflavin A hatóanyag jellemzése Riboflavin C17H20N4O6 CAS-szám: 83-88-5 Az Ashbya gossypii DSM 23096 által termelt, szilárd halmazállapotú riboflavin Tisztasági kritériumok: legalább 80 % riboflavin Analitikai módszer (1) A takarmány-adalékanyagban lévő riboflavin meghatározására: 444 nm-en végzett spektrofotometria Az előkeverékekben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással, HPLC-UV (VDLUFA Bd.III, 13.9.1) A takarmányokban lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia fluoreszcenciás detektálással, HPLC-FL (EN 14152) |
Valamennyi állatfaj |
— |
— |
— |
|
2029. június 23. |
||||||||
3a825ii |
— |
„Riboflavin” vagy „B2-vitamin” |
Az adalékanyag összetétele Riboflavin A hatóanyag jellemzése Riboflavin C17H20N4O6 CAS-szám: 83-88-5 A Bacillus subtilis DSM 17339 és/vagy DSM 23984 által termelt, szilárd halmazállapotú riboflavin Tisztasági kritériumok: legalább 96 % Analitikai módszer (1) A takarmány-adalékanyagban lévő riboflavin meghatározására: 444 nm-en végzett spektrofotometria (Ph.Eur.6.0, 01/2008:0292 módszer) Az előkeverékekben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással, HPLC-UV (VDLUFA Bd.III, 13.9.1) A takarmányokban és a vízben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia fluoreszcenciás detektálással, HPLC-FL (EN 14152) |
Valamennyi állatfaj |
— |
— |
— |
|
2029. június 23. |
||||||||
3a 826 |
|
„Riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója” vagy „B2-vitamin” |
Az adalékanyag összetétele Riboflavin-5′-foszfátészter mononátriumsója A hatóanyag jellemzése Riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója C17H22N4O9PNa CAS-szám: 130-40-5 Szilárd halmazállapotú, riboflavin-5′-foszfátészter mononátriumsója, amely a Bacillus subtilis DSM 17339 és/vagy DSM 23984 által termelt 98 %-os tisztaságú riboflavin foszforilációjával jön létre. Tisztasági kritériumok: legalább 65 % Analitikai módszer (1) A takarmány-adalékanyagban lévő riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója meghatározására: 444 nm-en végzett spektrofotometria (Ph.Eur.6.0, 01/2008:0786 módszer) Az előkeverékekben lévő riboflavin meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással, HPLC-UV (VDLUFA Bd.III, 13.9.1) A takarmányokban és a vízben lévő riboflavin-5′-foszfát mononátriumsója (összes B2-vitaminként való) meghatározására: nagy teljesítményű folyadékkromatográfia fluoreszcenciás detektálással, HPLC-FL (EN 14152) |
Valamennyi állatfaj |
— |
— |
— |
|
2029. június 23. |
(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports
HATÁROZATOK
3.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144/47 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/902 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2019. május 28.)
a Svédország által a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján hozott, a TWA Equipment S.r.l. által gyártott, járművekhez használt ollós emelő (TL530LF modell) forgalomba hozatalát megtiltó intézkedésről
(az értesítés a C(2019) 3886. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
(1) |
2017. július 20-án Svédország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a 2006/42/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján intézkedést hozott a TWA Equipment S.r.l., Via Inn s.n.c. 65015, Montesilvano (PE), Olaszország (a továbbiakban: gyártó) által gyártott és a Lidköpings Carpart AB, Plastagan 12C, 53155 Lidköping, Svédország (a továbbiakban: Carpart) által forgalmazott, járművekhez használt ollós emelő (TL530LF modell) forgalomba hozatalának megtiltására. |
(2) |
Svédország azért hozta meg az intézkedést, mert úgy ítélte meg, hogy a járművekhez használt ollós emelő nem felel meg a 2006/42/EK irányelv I. mellékletének 4.1.2.6. c) pontjában előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. A szóban forgó rendelkezés azt írja elő, hogy a gépet úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a terhek ne csúszhassanak el veszélyesen, vagy ne eshessenek le szabadon és váratlanul, még akkor sem, ha az energiaellátás részleges vagy teljes kimaradása következik be, vagy ha a kezelőszemély a gép működését leállítja. Svédország az általa hozott intézkedést azzal indokolta, hogy a csőtörésre záró szelep nem működik megfelelően, ami befolyásolja az emelőszerkezetek biztonságos működését, és ennek eredményeként potenciálisan súlyos biztonsági veszélyt jelent. Ezenkívül Svédország azzal érvelt, hogy bizonyos biztonsági elemek (nevezetesen a nyomásérzékelő szelepek) le vannak tiltva olyankor, amikor az emelőt a „teljes leeresztés” gombbal engedik le, és ennek eredményeként előfordulhat, hogy annak felülete nem vízszintes. |
(3) |
A Bizottság a védintézkedés Svédország általi bejelentésének beérkezését követően egyeztetést kezdeményezett az érintett felekkel véleményük meghallgatása érdekében. A Bizottság 2017. augusztus 12-én levelet küldött a gyártónak, amelyre az nem válaszolt. A svéd hatóságok által a Bizottságnak eljuttatott információk szerint a Carpart a szóban forgó terméket már nem forgalmazza a svéd piacon. A Carpart továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy a TWA TL530LF modellszámú, járművekhez használt azon ollós emelőiben, amelyeket már leszállítottak Svédországban, a gyárilag beszerelt, csőtörésre záró szelepeket továbbfejlesztett, csőtörésre záró szelepekre cseréli. A svéd hatóságok üdvözölték a Carpart által a TL530LF modellszámú, járművekhez használt ollós emelő biztonságának javítása érdekében hozott intézkedéseket. |
(4) |
A Svédország által adott magyarázatok és a Bizottság rendelkezésére álló dokumentáció azt igazolják, hogy a TL530LF modellszámú, járművekhez használt ollós emelő nem felel meg a 2006/42/EK irányelv I. mellékletének 4.1.2.6. c) pontjában előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. |
(5) |
A Svédország által hozott intézkedés szükséges ahhoz, hogy a TL530LF modellszámú, járművekhez használt ollós emelő ne jelentsen súlyos biztonsági kockázatot a csőtörésre záró szelep működési hibája vagy bizonyos biztonsági elemek letiltása miatt. Csak a tilalom fogja biztosítani, hogy a terméket mindaddig ne hozzák forgalomba, amíg nem teljesülnek a vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények. |
(6) |
Ezért a Svédország által hozott védintézkedés megfelelő, szükséges és arányos, és indokoltnak tekintendő, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Svédország által a TWA Equipment S.r.l., Via Inn s.n.c. 65015, Montesilvano (PE) Olaszország által gyártott és a Lidköpings Carpart AB, Plastagan 12C, 53155 Lidköping, Svédország által forgalmazott, járművekhez használt ollós emelő (TL530LF modell) forgalomba hozatalának megtiltására hozott intézkedés indokolt.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 28-án.
a Bizottság részéről
Elżbieta BIEŃKOWSKA
a Bizottság tagja
3.6.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 144/49 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/903 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2019. május 29.)
a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak a 2020. január 1-jén kezdődő és 2024. december 31-én záruló harmadik referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 549/2004/EK rendelet előírja Bizottságnak, hogy mindegyik referencia-időszakra uniós szintű teljesítménycélokat fogadjon el a repülésbiztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság fő teljesítményterületeire vonatkozóan. E célokra vonatkozóan az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet (2) végrehajtási szabályokat állapít meg. Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 9. cikkének (4) bekezdése különösen azt írja elő a bizottság számára, hogy az uniós szintű teljesítménycélok mellett a következőket is fogadja el: uniós szinten a „megállapított költségek kiindulási értéke” és a „megállapított egységköltség kiindulási értéke”, a riasztási küszöbértékek, amelyek túllépése esetén a tagállamok kérhetik a teljesítménytervekben szereplő teljesítménycélok felülvizsgálatát, valamint a hasonló működési és gazdasági környezetben tevékenykedő légiforgalmi szolgáltatókból álló kontrollcsoportok. A megállapított költségek meghatározása az Európai Parlament és a Tanács 550/2004/EK rendeletének (3) 15. cikkén alapul. |
(2) |
A 2020 és 2024 közötti naptári éveket magában foglaló harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat, az uniós szintű kiindulási értékeket, a riasztási küszöbértékeket és a kontrollcsoportokat 2019. június 1-je előtt kell meghatározni, hogy elegendő idő maradjon a teljesítménytervek kidolgozására, amelyeket 2019. október 1-jéig kell benyújtani a Bizottságnak értékelés céljából. |
(3) |
2016. december 16-án a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2016/2296 bizottsági végrehajtási határozattal (4) összhangban kijelölte az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szervét, hogy az segítse a teljesítményrendszer végrehajtásával kapcsolatos munkáját. |
(4) |
A harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok elfogadásának előmozdítása érdekében a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottság nevében konzultációt folytatott az érdekeltekkel 2018. június 20. és 2019. január 16. között. Az indikatív teljesítménycél-tartományokról, valamint a teljesítménycélok és más értékek meghatározásához alkalmazandó megközelítésről és módszerről szóló konzultációba az 549/2004/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében felsorolt összes érdekeltet, így a légtérfelhasználókat, a léginavigációs szolgáltatókat és a szakszemélyzeti érdekképviseleti szerveket is bevonta. |
(5) |
A teljesítmény-felülvizsgálati szerv 2019. február 22-én benyújtotta zárójelentését a Bizottságnak. A jelentés az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelettel bevezetett módosítások, az érdekeltek által megfogalmazott lényegi észrevételek, valamint a Eurocontrol Statisztikai és Előrejelzési Szolgálata (STATFOR) és Központi Útvonalhasználati Díjirodája által a harmadik referencia-időszakra vonatkozóan rendelkezésre bocsátott legújabb statisztikák és előrejelzések figyelembevételével készült. A teljesítmény-felülvizsgálati szerv jelentése összefoglalja a javasolt célok, a kiindulási értékek, a riasztási küszöbértékek és a kontrollcsoportok alapjául szolgáló feltételezéseket és indokokat. |
(6) |
Az e határozatban meghatározott uniós szintű teljesítménycélok a teljesítmény-felülvizsgálati szervtől, a hálózatkezelőtől, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségétől (EASA) és a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott információkat tükrözik. A Bizottság emellett 2019 januárjában és februárjában találkozókat és információcseréket szervezett a tagállamokkal, nemzeti felügyeleti hatóságokkal, a hálózatkezelővel és a teljesítmény-felülvizsgálati szervvel a teljesítménycélok meghatározásához kapcsolódó legújabb tudnivalók megosztása céljából. A megbeszélések során a tagállamokat felkérést kaptak a kezdeti költségekre vonatkozó adatok és a forgalmi előrejelzésekkel kapcsolatos információk aktualizálására. Az e határozatban foglalt teljesítménycélok meghatározásához figyelembe vettük ezeket az információkat. |
(7) |
Az uniós szintű teljesítménycélok és kiindulási értékek a tagállamok, Norvégia és Svájc földrajzi kiterjedésre vonatkozó adatokon alapulnak, és a műszeres repülési szabályok (IFR) szerint végrehajtott műveletekben és szolgáltatási egységekben kifejezett, a Eurocontrol STATFOR 2019. február 18-i alap-előrejelzésén alapuló útvonali forgalmi előrejelzéseket tükrözik. Ezek az útvonali forgalmi előrejelzések 2019-ben 10 534 000 IFR szerinti műveletnek és 139 141 000 szolgáltatási egységnek, 2020-ban 10 824 000 IFR szerinti műveletnek és 143 878 000 szolgáltatási egységnek, 2021-ben 10 996 000 IFR szerinti műveletnek és 146 980 000 szolgáltatási egységnek, 2022-ben 11 191 000 IFR szerinti műveletnek és 150 398 000 szolgáltatási egységnek, 2023-ban 11 355 000 IFR szerinti műveletnek és 153 368 000 szolgáltatási egységnek, 2024-ben pedig 11 523 000 IFR szerinti műveletnek és 156 359 000 szolgáltatási egységnek felelnek meg. |
(8) |
Az uniós szintű teljesítménycélok meghatározása során gazdasági, biztonsági, környezetvédelmi és üzemeltetési szempontokat kell figyelembe venni. Egyensúlyt kell teremteni annak érdekében, hogy a hátrányok vagy azok együttese ne kerüljön túlsúlyba az előnyökkel szemben. A harmadik referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycéloknak ezért tükrözniük kell a fő teljesítményterületek közötti kölcsönös függőségeket és kompromisszumokat. Ennek megfelelően a költséghatékonyság és a kapacitás fő teljesítményterületén kitűzött teljesítménycélok esetében figyelembe kell venni a többletkapacitás biztosításának költségei és az e költségek révén elérhető javulás közötti kapcsolatot. A környezetvédelem fő teljesítményterületén kitűzött teljesítménycélokat illetően tekintettel kell lenni arra, hogy az üzemanyag-fogyasztás minimalizálására és ezáltal a kibocsátás csökkentésére irányuló légiforgalmi szolgáltatási üzemeltetési intézkedések nem mindig hajthatók végre a gyakorlatban. Ez a különösen a légi járművek biztonságos elkülönítéséhez kapcsolódó üzemeltetési korlátozásokra és a rendelkezésre álló légiforgalmi szolgáltatási kapacitásra vezethető vissza. Végezetül a fő teljesítményterületeken kitűzött teljesítménycélok esetében azt is számításba kell venni, hogy a léginavigációs szolgálatok biztonságos ellátása elsőrendű célkitűzés, és a léginavigációs szolgáltatóknak maradéktalanul be kell építeniük a biztonsági szempontot üzleti tervükbe. |
(9) |
Az e határozatban meghatározott uniós szintű teljesítménycélok a hálózat átfogó teljesítményéhez kapcsolódó törekvést tükrözi. A Bizottság az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 14. és 15. cikkének megfelelően figyelembe veszi a helyi körülményeket annak értékelésekor, hogy a teljesítményterv tervezetében szereplő nemzeti teljesítménycélok vagy nemzeti teljesítménycélok vagy funkcionálislégtérblokk-szintű teljesítménycélok összhangban vannak-e az e határozatban foglalt uniós szintű teljesítménycélokkal. |
(10) |
Az EASA-val együttműködésben a biztonság fő teljesítményterületére vonatkozóan kidolgozott uniós szintű teljesítménycélokat a léginavigációs szolgáltatások nyújtására tanúsítvánnyal rendelkező léginavigációs szolgáltatók által a biztonságirányítás hatékonysága terén minimálisan elérendő szintként kell mérni. Ezeknek a teljesítménycélokat a második referencia-időszak tényleges és tervezett teljesítményére tekintettel kell meghatározni, és túl kell mutatniuk a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer elemeire vonatkozó követelmények minimális teljesítésén. A Bizottság ezenkívül azzal is megbízta az EASA-t, hogy az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 1. pontjában és 2. szakaszának 1. pontjában meghatározott biztonsági mutatók megfelelő bevezetésének figyelmen kísérése és biztosítása érdekében tegye naprakésszé a megfelelési és iránymutatási dokumentumokat. Ennek eredményeképpen a repülésbiztonság-menedzsment hatékonyságának méréséhez használt keret szigorúbb, mint a második referencia-időszakban, ami a harmadik referencia-időszakra vonatkozóan a biztonság fő teljesítményterületén kitűzött uniós szintű teljesítménycélok meghatározásánál alkalmazott megközelítésben nyilvánul meg. Ezeknél a céloknál az 550/2004/EK rendelet 15a. cikkének (3) bekezdésében említett SESAR-projektek végrehajtásával a légiforgalmi szolgáltatásban előidézett változások repülésbiztonság-menedzsmentet érintő következményeit is figyelembe kell venni, ehhez pedig a repülésbiztonság biztosításával és a repülésbiztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos célkitűzésekre kell összpontosítani. |
(11) |
A környezetvédelem fő teljesítményterületén kitűzött és a tényleges röppálya átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyságaként mért uniós szintű teljesítménycélok esetében számításba kell venni a második referencia-időszakban elért teljesítményszintet, a légiforgalmi szolgáltatási műveletek optimalizálásáért hozott intézkedéseket, valamint a teljesítmény-felülvizsgálati szerv, a hálózatkezelő és a nemzeti felügyeleti hatóságok által közölt lényegi információkat. |
(12) |
A légi közlekedés környezeti hatása egyre növekszik, de a járatok számának a második referencia-időszakban tapasztalt növekedésére tekintettel vártnál kisebb ütemben. A légiforgalmi szolgáltatási hálózat hatékonyságának hiányában „kaputól kapuig” keletkező, az összes európai járat tényleges és akadálytalan röppályáinak összevetésével kiszámított szén-dioxid-többletkibocsátás az elmúlt hat évben a járatok számának növekedése ellenére tartósan 6 % körül maradt, ami az európai légiforgalmi szolgáltatási hálózat kialakításához, tervezéséhez, valamint légiforgalomáramlás-szervezéséhez és -kapacitáskezeléséhez kapcsolódó légiforgalmi szolgáltatási műveletek optimalizálásának köszönhető. Az útvonali repülési hatékonyság hiányát illetően összességében véve javulás tapasztalható, a második referencia-időszakra meghatározott teljesítménycél pedig várhatóan teljesül. |
(13) |
A környezetvédelem fő teljesítményterületén elért javulás főként a szabad útvonalú légtér megvalósításának tudható be, amelynek eredményeképpen lerövidültek az útvonalak és hatékonyabbá vált az európai légtér használata. A szabad útvonalú légtér az európai légtér túlnyomó részében várhatóan 2019 végére, teljes egészében pedig 2022-re valósul meg. Ez a határokon átnyúló, szabad útvonalú tevékenységek fokozatos bevezetésével együttesen több közvetlen útvonalat eredményezhet, továbbá csökkentheti a repült tengeri mérföldek számát és a légi forgalom által okozott kibocsátást, ezzel támogatva a légi közlekedés szén-dioxid-intenzitásának fenntartható csökkentését. Ez a fokozatos bevezetés tehát indokolja a vízszintes útvonali repülési hatékonyság 2022-ig történő javulását. A vízszintes útvonali repülési hatékonyság 2022 után várhatóan stabil marad. A jelenleg tervezett intézkedéseket alapul véve és tekintettel arra, hogy a légi járműveknek el kell kerülniük az egyre gyakrabban kedvezőtlen időjárási körülményeket és veszélyes légtereket, a légiforgalmi szolgáltatási műveleteknek pedig minimális elkülönítési távolságot kell biztosítaniuk a légi járművek között, 2023 és 2024 között nem lehet a vízszintes útvonali repülési hatékonyság további javulására számítani. |
(14) |
A kapacitás fő teljesítményterületén kitűzött és az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, léginavigációs szolgálatoknak tulajdonítható, járatonkénti átlagos késésként mért uniós szintű teljesítménycél esetében számításba kell venni a második referencia-időszakban elért teljesítményszintet, valamint a teljesítmény-felülvizsgálati szerv, a hálózatkezelő és a nemzeti felügyeleti hatóságok által közölt lényegi információkat. |
(15) |
Amint azt a hálózatkezelő is alátámasztotta, az európai légi forgalom jelentősen megnőtt a második referencia-időszakban, jelenleg történelmi csúcson van. Az IFR szerinti műveletek száma 13 %-kal bővült a második referencia-időszak első négy évében, az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, járatonkénti átlagos késés pedig a 2015-ös 0,73 percről 1,73 percre nőtt 2018-ra, vagy 137 %-kal lett nagyobb. Az Európai Unió egyes területein, különösen az Európa központi részén és a szomszédos közép-európai területeken található, korlátozott számú körzeti irányító központban a légiforgalmi szolgáltatási kapacitás nem volt elegendő ennek a megnövekedett forgalomnak a kezeléséhez. Öt körzeti irányító központ felel a légiforgalmi irányítási kapacitásnak és személyzetnek betudható, útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő összes késés több mint feléért, és e központok egy része nem tett eleget a hálózatműködtetési tervben foglalt kapacitásterveknek. Ennek következtében nem teljesült az a második referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycél, amely az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, átlagos késést járatonként 0,5 percben határozta meg. A kapacitáshiány a következő években előreláthatólag tovább súlyosbodik. |
(16) |
A harmadik referencia-időszakra vonatkozó forgalmi előrejelzéseket figyelembe véve a hálózatkezelő és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv szerint a legtöbb léginavigációs szolgáltató várhatóan teljesíteni tudja majd a harmadik referencia-időszak kapacitáskövetelményeit. A nemzeti felügyeleti hatóságok által szolgáltatott információk alapján azonban a léginavigációs szolgáltatók által a hálózatműködtetési tervben javasolt szolgáltatásminőség biztosítása továbbra is problémát okozhat egyes körzeti irányító központoknak, főként a személyi állomány elégtelen létszáma miatt, különösen a harmadik referencia-időszak első három évében. Emiatt előreláthatólag csak a harmadik referencia-időszak végére sikerül elérni, hogy az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, rendszerszintű, optimális átlagos késés járatonként 0,5 perc legyen. A kapacitáshiány orvoslása és az e határozatban meghatározott célok teljesítése érdekében a hálózatkezelő és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv azt ajánlja, hogy a léginavigációs szolgáltató tegyenek célzott intézkedéseket az érintett körzeti irányító központok szintjén. |
(17) |
A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a referencia-időszak minden évében az útvonali léginavigációs szolgálatokra megállapított uniós szintű átlagos egységköltség évenkénti változását tükröző százalékos értékben kell kifejezni. A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycél esetében számításba kell venni az első és második referencia-időszakban elért teljesítményszintet, valamint a teljesítmény-felülvizsgálati szerv és a nemzeti felügyeleti hatóságok által közölt lényegi információkat. |
(18) |
A tényleges útvonali költségek euróban, 2017. évi árfolyamon (EUR2017) kifejezett értéke az első referencia-időszak 2012-es kezdete óta uniós szinten változatlan maradt annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a forgalom. A második referencia-időszak első három évére vonatkozó tényleges költségek a kapcsolódó megállapított költségek alatt voltak. Ennek eredményeképpen a léginavigációs szolgáltatók uniós szinten összesített többlete a tervezettnél magasabb volt. Ebből és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által végzett elemzésből együttesen arra lehet következtetni, hogy a legtöbb léginavigációs szolgáltató további javíthatja a költséghatékonyságot a harmadik referencia-időszakban, egyúttal pedig a kapacitásszükségleteket is kielégítheti. Ugyanakkor az elmúlt években jelentősen nőttek a légi forgalmi és útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késések, ami arra utalhat, hogy a második referencia-időszakban nem jutott elegendő forrás a hálózatra. A harmadik referencia-időszakra vonatkozó költséghatékonysági céloknak a költséghatékonyság javítására kell irányulniuk, ugyanakkor azt is biztosítaniuk kell, hogy e javulás mellett is elegendő kapacitásról lehessen gondoskodni. |
(19) |
A légtérfelhasználók aggályaiknak adtak hangot a szükséges kapacitás biztosítására irányuló beruházási projektek törlése vagy elhalasztása miatt. Az előző referencia-időszakokra megállapított költségek gyakran tartalmazták az ilyen projektekkel járó költségek egy részét vagy egészét, amelyek így beépültek a díjakba. Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek részben a szükséges beruházások végrehajtásának elmaradása vagy elhalasztása miatt értek el többletet, a harmadik referencia-időszakban felhasználhatják ezt a többletet a szükséges beruházások finanszírozására, amennyiben nem fizették ki osztalékként a részvényeseiknek, illetve nem fizették be az állami költségvetésbe. Ezenkívül, amikor meghatározzák a kamatlábakat a beruházási kiadások kiszámításához, a léginavigációs szolgáltatóknak érdemes figyelembe venniük az őket érintő kockázatok korlátozásának a közlekedési- és költségkockázat-megosztási mechanizmusok és általánosságban kedvező finanszírozási feltételek által kínált lehetőségeit. |
(20) |
A harmadik referencia-időszakban a költséghatékonyság terén várható javulást a megállapított egységköltség uniós szintű kiindulási értékét alapul véve kell kiszámítani, amelynek meghatározásához a 2019. évre vonatkozóan a megállapított költségek kiindulási értékét el kell osztani a forgalmi előrejelzés szolgáltatási egységekben kifejezett értékével. A megállapított uniós szintű költségek kiindulási értékét a 2015., 2016. és 2017. év tényleges költségei alapján, lineáris regressziós analízissel kell meghatározni, és a rendelkezésre álló legutóbbi költségtervezetek, forgalmi változások, valamint az azok költséghatásainak figyelembevétele érdekében ki kell igazítani. |
(21) |
A harmadik referencia-időszakra megállapított uniós szintű költségek előreláthatólag csak kis mértékben haladják majd meg a megállapított költségek kiindulási értékét a harmadik referencia-időszak során. Ez a szolgáltatásminőség javítása érdekében indokolt, különösen az európai légtérben tapasztalható kapacitáshiány kezelése révén. A harmadik referencia-időszakot és a második referencia-időszakot egyaránt magában foglaló időszak során az útvonali léginavigációs szolgálatokra megállapított uniós szintű átlagos egységköltség évenkénti változásának évi –2,7 %-nak kell lennie. |
(22) |
Az uniós szintű teljesítménycélokon túlmenően meg kell határozni azokat a riasztási küszöbértékeket, amelyek túllépése esetén a tagállamok kérhetik a teljesítménytervekben szereplő teljesítménycélok felülvizsgálatát. Az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet háromféle küszöbértékről rendelkezik a következő paraméterek alapján: a tényleges forgalom és az előrejelzett forgalom közötti, az IFR szerinti műveletek százalékában kifejezett eltérés egy adott naptári évben; a tényleges forgalom és az előrejelzett forgalom közötti, a szolgáltatási egységek százalékában kifejezett eltérés egy adott naptári évben; és a referenciaértékeknek a hálózatműködtetési terv idényenkénti módosításaiból adódó változása. Az e riasztási küszöbértékek alapjául szolgáló tényezők változása jelentős hatást gyakorolhat a léginavigációs szolgálatok ellátására, a tényleges bevételek és a kapacitásbiztosítással kapcsolatos elvárások szempontjából egyaránt. |
(23) |
A riasztási küszöbértékek meghatározásához figyelembe kell venni az útvonali szolgáltatási egységben és IFR szerinti műveletben kifejezett, a Eurocontrol STATFOR adatai alapján a csekélytől a jelentős növekedésig terjedő útvonali forgalmi előrejelzési tartományokat. A 2024 végéig tartó, hosszú előrejelzési időszak azonban némi bizonytalanságot is magában hordoz, különösen a gazdasági növekedéssel, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépés iránti szándékával, a második referencia-időszakban tapasztalt módon légtérzárakat és a forgalomáramlás változékonyságát eredményező geopolitikai kockázatokkal, valamint a feltörekvő piacokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kialakításával összefüggésben. Az előrejelzések e kockázatok figyelembevételével, a 2019. februárban rendelkezésre álló információk alapján készültek. A gazdasági kilátások azonban továbbra is bizonytalanok, a kockázat súlya pedig nagyon változó. |
(24) |
Az uniós szintű teljesítménycélokon túlmenően a hasonló működési és gazdasági környezetben tevékenykedő légiforgalmi szolgáltatókból álló kontrollcsoportokat is meg kell határozni a költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó teljesítménycélok értékelése céljából. E csoportok meghatározásához figyelembe kell venni a légtér összetettségét, a forgalom mértékét és változékonyságát, a megélhetési költségeket, valamint a légiforgalmi irányítói foglalkoztatási egységköltségeket az egyes léginavigációs szolgáltatók esetében. |
(25) |
Az uniós szintű teljesítménycélok és a riasztási küszöbértékek e végrehajtási határozat elfogadásának időpontjában meghatározott értékei abban az esetben sem változhatnak, ha az uniós jog hatálya a későbbiekben megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, kilépési megállapodás pedig nem lépett hatályba. Ennek megfelelően ez a lehetséges esemény nem érintené jelentősen az értékek meghatározását. A repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a tagállamok számától független tényezők alapján állapítjuk meg. A környezetvédelem fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok a röppályáktól függenek, ugyanakkor lényegtelen, hogy ezek a röppályák csak tagállamok légterén haladnak keresztül vagy harmadik országok légterét is érintik. A kapacitás és a költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok esetében végzett számításokból kiderült, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatása elhanyagolható lenne, ezért egyik esetben sem lenne szükség a célok módosítására. A megállapított költségekre, a megállapított egységköltségekre és a kontrollcsoportokra vonatkozó kiindulási értékeknek azonban attól függően kell meghatározni, hogy az Egyesült Királyság e végrehajtási határozat hatálybalépésének napján az uniós jog vagy kilépési megállapodás hatálya alá tartozik-e, vagy a kettő közül egyik eset sem áll fenn. |
(26) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Egységes Égbolt Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Alkalmazási kör
Ez a határozat az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 7. cikke szerinti harmadik referencia-időszakra vonatkozik.
2. cikk
Uniós szintű teljesítménycélok a repülésbiztonság fő teljesítményterületén
A biztonság fő teljesítményterületén kitűzött, a léginavigációs szolgáltatások nyújtására tanúsítvánnyal rendelkező léginavigációs szolgáltatók által 2024 végéig teljesítendő, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 1.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycélokat a repülésbiztonság-menedzsment alábbi hatékonysági szintjein kell meghatározni:
a) |
a repülésbiztonság-menedzsment repülésbiztonsági kultúrára, repülésbiztonsági politikára és kapcsolódó célkitűzésekre, repülésbiztonság biztosítására és repülésbiztonság előmozdítására vonatkozó célkitűzése esetében legalább a „C” szinten; |
b) |
a repülésbiztonság-menedzsment repülésbiztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó célkitűzése esetében legalább a „D” szinten. |
3. cikk
Uniós szintű teljesítménycélok a környezetvédelem fő teljesítményterületén
A környezetvédelem fő teljesítményterületén kitűzött, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 2.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycélokat a tényleges röppálya átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyságaként kell kifejezni, a földrajzi főkörön mért távolsághoz viszonyítva repült átlagos többlettávolságként kell mérni, és nem haladhatja meg a következő százalékos értékeket: 2020-ban 2,53 %, 2021-ben 2,47 %, 2022-ben 2,40 %, 2023-ban 2,40 %, 2024-ben pedig 2,40 %.
4. cikk
Uniós szintű teljesítménycélok a kapacitás fő teljesítményterületén
A kapacitás fő teljesítményterületén kitűzött, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 3.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycél az útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő, léginavigációs szolgálatoknak tulajdonítható, járatonkénti átlagos késésnek felel meg, amelynek maximális értéke 2020-ban járatonként 0,9 perc, 2021-ben járatonként 0,9 perc, 2022-ben járatonként 0,7 perc, 2023-ban járatonként 0,5 perc, 2024-ben pedig járatonként 0,5 lehet.
5. cikk
Uniós szintű teljesítménycélok a költséghatékonyság fő teljesítményterületén
(1) A költséghatékonyság fő teljesítményterületén kitűzött, az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 4.1. pontja szerinti uniós szintű teljesítménycél az útvonali léginavigációs szolgálatokra megállapított uniós szintű átlagos egységköltség évenkénti változásának felel meg, amelynek értéke 2020-ban – 1,9 %, 2021-ben – 1,9 %, 2022-ben – 1,9 %, 2023-ban – 1,9 %, 2024-ben pedig – 1,9 %. Az évenkénti változást a megállapított egységköltség (3) bekezdésben meghatározott kiindulási értékét alapul véve kell kiszámítani.
(2) A megállapított költségek kiindulási értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) |
6 245 065 000 EUR (EUR2017) abban az esetben, ha az uniós jog hatálya az e végrehajtási határozat hatálybalépésének napját megelőző időpontban megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, és addig az időpontig nem lép addig hatályba az Egyesült Királysággal kötött kilépési megállapodás; |
b) |
7 047 092 000 EUR (EUR2017) minden egyéb esetben. |
(3) A megállapított egységköltség kiindulási értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) |
49,29 EUR (EUR2017) abban az esetben, ha az uniós jog hatálya az e végrehajtási határozat hatálybalépésének napját megelőző időpontban megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, és addig az időpontig nem lép addig hatályba az Egyesült Királysággal kötött kilépési megállapodás; |
b) |
50,65 EUR (EUR2017) minden egyéb esetben. |
6. cikk
Riasztási küszöbértékek
(1) A tagállamok az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 18. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint kérhetik a teljesítménytervekben szereplő egy vagy több teljesítménycél felülvizsgálatát, amennyiben:
a) |
a Eurocontrol által rögzített tényleges forgalom egy adott naptári évben az IFR szerinti műveleteket tekintve legalább 10 %-kal eltér az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 16. cikke szerint elfogadott teljesítménytervben szereplő előrejelzett forgalomtól; |
b) |
a Eurocontrol által rögzített tényleges forgalom egy adott naptári évben a szolgáltatási egységeket tekintve legalább 10 %-kal eltér az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 16. cikke szerint elfogadott teljesítménytervben szereplő előrejelzett forgalomtól. |
(2) A tagállamok az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 18. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint kérhetik a teljesítménytervekben szereplő egy vagy több teljesítménycél felülvizsgálatát, amennyiben a referenciaértékek változása a hálózatműködtetési tervnek az (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 9. cikke (4) bekezdésének a) pontja és 9. cikkének (8) bekezdése szerinti, a teljesítményterv kidolgozásakor rendelkezésre álló hálózatműködtetési terv legutóbbi változatában szereplő referenciaértékekkel összehasonlításban végzett idényenkénti módosításaiból adódóan legalább:
a) |
0,05 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés, amennyiben a teljesítményterv kidolgozásakor rendelkezésre álló hálózatműködtetési terv legutóbbi változatában szereplő referenciaérték kevesebb mint 0,2 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés; vagy |
b) |
0,04 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés a teljesítményterv kidolgozásakor rendelkezésre álló hálózatműködtetési terv legutóbbi változatában szereplő referenciaérték 5 %-ával növelve, ha a referenciaérték legalább 0,2 perc útvonali légiforgalmiáramlás-szervezéssel összefüggő késés. |
7. cikk
Kontrollcsoportok
A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó teljesítménycélok értékelése céljából az alábbiak szerint kell meghatározni a hasonló működési és gazdasági környezetben tevékenykedő légiforgalmi szolgáltatókból álló kontrollcsoportokat:
a) |
abban az esetben, ha az uniós jog hatálya az e végrehajtási határozat hatálybalépésének napját megelőző időpontban megszűnik az Egyesült Királyságra nézve, és addig az időpontig nem lép addig hatályba az Egyesült Királysággal kötött kilépési megállapodás:
|
b) |
minden egyéb esetben:
|
8. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/317 végrehajtási rendelete (2019. február 11.) az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 56., 2019.2.25., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs-szolgálati rendelet)(HL L 96., 2004.3.31., 10. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2016/2296 végrehajtási határozata (2016. december 16.) az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szerveként kijelölt független szakértői csoport létrehozásáról (HL L 344., 2016.12.17., 92. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2019/123 végrehajtási rendelete (2019. január 24.) a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 28., 2019.1.31., 1. o.).