ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
62. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/1 |
A TANÁCS (EU) 2019/825 HATÁROZATA
(2019. május 14.)
az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),
mivel:
(1) |
Az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) – későbbiekben történő megkötésére figyelemmel – az (EU) 2018/2003 tanácsi határozattal (2) összhangban aláírták. |
(2) |
A megállapodást az Unió nevében jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodást (3) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
2. cikk
A megállapodás 8. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
P. DAEA
(1) 2019. április 16-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) A Tanács (EU) 2018/2003 határozata (2016. szeptember 20.) az Európai Unió és a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya közötti, a légi közlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról (HL L 322., 2018.12.18., 1. o.).
(3) A megállapodás szövegét a HL L 322., 2018.12.18.-i számának 3. oldalán hirdették ki az aláírásról szóló határozattal együtt.
RENDELETEK
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/3 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/826 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. március 4.)
a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiahatékonyságról szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikkére,
mivel:
(1) |
A 2012/27/EU irányelv meghatározza a fűtésben és hűtésben rejlő hatékonysági potenciálra vonatkozó átfogó tagállami értékelések keretét és tartalmát. |
(2) |
A 2012/27/EU irányelv 22. cikke és 23. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. és a IX. melléklet követelményeinek kiigazítására. |
(3) |
A Bizottság elemezte az első ciklusban készült átfogó értékeléseket. Az új adatok összegyűjtése, az új potenciálok feltárása, valamint a fűtésre és hűtésre vonatkozó legjobb energiahatékonysági gyakorlatok cseréje nyilvánvalóvá tette az átfogó értékelések előnyeit, továbbá megerősítette annak szükségességét, hogy a Bizottság kérje fel a tagállamokat a második ciklusban készült átfogó értékelések frissítésére és az azokról való értesítés megtételére. |
(4) |
Az értékelések módszertana és tartalma eltérő volt, ezért egyértelműbb követelmények, technológiai semlegesség és a szakpolitikával való jobb kapcsolat révén javításokra van lehetőség. Az átfogó értékelések tartalmára vonatkozó követelményeket még a második ciklus előtt naprakésszé kell tenni a tagállamok és a Bizottság számára összegyűjtött információk hasznosságának növelése, a szolgáltatandó információk egyszerűsítése, valamint az energiaunióval kapcsolatos jogszabályokkal, nevezetesen az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2), az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3), az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) és a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) való jobb összehangoltság érdekében. |
(5) |
A tervezett fűtési és hűtési elosztópontok és távhőtovábbító létesítmények meghatározásakor a tagállamok számára megfelelő eszköz az engedélykérelmekre vonatkozó adatok felhasználása. |
(6) |
A tagállamok és az érdekelt felek a 2018. október 25-i közös konzultációs ülésen megbeszéléseket folytattak az átfogó értékelések folyamatáról és a naprakésszé tett VIII. melléklet munkadokumentumának tervezetéről. |
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedéseket a tagállami szakértők az (EU) 2018/2002 irányelv 22. cikkének megfelelően megvitatták. |
(8) |
A 2012/27/EU irányelv VIII. mellékletét és IX. mellékletének 1. részét ezért ki kell igazítani. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A fűtés és a hűtés hatékonysági potenciálja
(1) A 2012/27/EU irányelv VIII. mellékletének helyébe e rendelet I. melléklete lép.
(2) A 2012/27/EU irányelv IX. melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 4-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 315., 2012.11.14., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról – HL L 156., 2018.6.19., 75. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve (2018. december 11.) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2018.12.21., 210. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
I. MELLÉKLET
A VIII. melléklet módosításai
A 2012/27/EU irányelv VIII. melléklete helyébe a következő szöveg lép:
„VIII. MELLÉKLET
A fűtés és a hűtés hatékonysági potenciálja
A 14. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti fűtési és hűtési potenciálok átfogó értékelései a következőket tartalmazzák, és a következőkre épülnek:
I. rész
A FŰTÉS ÉS A HŰTÉS ÁTTEKINTÉSE
1. Fűtési és hűtési igény becsült hasznos energiaként (1) és ágazatonkénti végsőenergia-fogyasztásként (2) GWh/év-ben kifejezve:
a) |
háztartások; |
b) |
szolgáltatások; |
c) |
ipar; |
d) |
bármely más, az összes nemzeti hasznos fűtési és hűtési igény több mint 5 %-át fogyasztó ágazat. |
2. A fűtés és hűtés jelenlegi ellátási mennyiségének meghatározása, illetve a 2.a) pont i. alpontja esetében meghatározása vagy becslése:
a) |
technológia szerint, GWh/év-ben (3) kifejezve, lehetőség szerint az 1. pontban említett szektorokon belül, különbséget téve a fosszilis és a megújuló energia között:
|
b) |
hulladékhő vagy hulladék hűtőenergia előállítására szolgáló létesítmények azonosítása és azok lehetséges fűtési vagy hűtési ellátási potenciálja GWh/év-ben kifejezve:
|
c) |
a megújuló energiából és a hulladékhőből vagy hulladék hűtőenergiából származó energia részaránya a távfűtési és -hűtési (4) ágazatban az elmúlt 5 évben, az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban. |
3. Az ország teljes területét ábrázoló térkép az alábbiak megjelölésével (megőrizve ugyanakkor a bizalmas üzleti adatokat):
a) |
a fűtési és hűtési igény által érintett területek az 1. pont elemzése alapján, egységes kritériumok alkalmazásával a települési és a konurbációk energiaintenzívebb területeire való összpontosítás érdekében; |
b) |
a 2.b) pontban meghatározott meglévő fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távhőtovábbító létesítmények; |
c) |
a 2.b) pontban leírt típusú tervezett fűtési és hűtési elosztópontok, valamint a távhőtovábbító létesítmények. |
4. A fűtési és hűtési igények alakulásának előrejelzése a következő 30 évre, GWh-ban kifejezve, figyelembe véve mindenekelőtt a következő 10 évre vonatkozó előrejelzéseket, az igények változását az épületekben és az ipar különböző ágazataiban, valamint a keresletszabályozásra vonatkozó szakpolitikák és stratégiák, például az (EU) 2018/844 irányelv szerinti hosszú távú épületfelújítási stratégiák hatását.
II. rész
CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
5. A tagállam tervezett hozzájárulása az energiaunió öt dimenzióival kapcsolatos nemzeti célkitűzésekhez, célokhoz és hozzájárulásokhoz az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint, a fűtés és hűtés hatékonnyá tétele révén, különös tekintettel a rendelet 4. cikke b) pontjának 1–4. alpontjára és 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, meghatározva azokat az elemeket, amelyek kiegészítik az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket.
6. Az (EU) 2018/1999 rendelet 3., 20., 21. cikkével és 27. cikkének a) pontjával összhangban benyújtott legfrissebb jelentésben ismertetett meglévő szakpolitikák és intézkedések általános áttekintése.
III. rész
A FŰTÉSI ÉS HŰTÉSI HATÉKONYSÁG GAZDASÁGI POTENCIÁLJÁNAK ELEMZÉSE
7. A különböző fűtési és hűtési technológiákban rejlő gazdasági potenciálra vonatkozó elemzést (5) az ország egész területére kiterjedően, a 14. cikk (3) bekezdésében említett költség-haszon elemzés segítségével kell elvégezni, meghatározva hatékonyabb, illetve megújuló energián alapuló fűtési és hűtési technológiák alternatív forgatókönyveit, lehetőség szerint különbséget téve a fosszilis és a megújuló forrásokból származó energia között.
A következő technológiákat kell figyelembe venni:
a) |
ipari hulladékhő és hulladék hűtőenergia; |
b) |
hulladékégetés; |
c) |
nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés; |
d) |
a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez használtaktól eltérő megújuló energiaforrás (mint például a geotermikus energia, a termikus napenergia és a biomassza); |
e) |
hőszivattyúk; |
f) |
a meglévő távfűtési hálózatok hő- és hűtőenergia-veszteségének csökkentése. |
8. a gazdasági potenciálra vonatkozó elemzésnek tartalmaznia kell a következő lépéseket és megfontolásokat:
a) |
Megfontolások:
|
b) |
Költségek és hasznok A 8.a) pontban említett költségek és hasznok legalább az alábbi hasznokat és költségeket foglalják magukban:
|
c) |
Az alapforgatókönyv szempontjából releváns forgatókönyvek: Az alapforgatókönyvvel kapcsolatos összes releváns forgatókönyvet figyelembe kell venni, beleértve a hatékony egyedi fűtés és hűtés szerepét.
|
d) |
Határok és integrált megközelítés:
|
e) |
Feltételezések:
|
f) |
Érzékenységi elemzés:
|
IV. rész
POTENCIÁLIS ÚJ-STRATÉGIÁK ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
9. A 7. és 8. ponttal összhangban azonosított gazdasági potenciál kiaknázására irányuló új jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai intézkedések (8) áttekintése, a hozzájuk fűzött elvárásokkal:
a) |
az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése; |
b) |
évi primerenergia-megtakarítás GWh-ban; |
c) |
a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés arányára gyakorolt hatás; |
d) |
a megújuló energiaforrások arányára gyakorolt hatás a nemzeti energiaszerkezetben és a fűtési és hűtési ágazatban; |
e) |
összefüggések a nemzeti pénzügyi programozással és a költségmegtakarításokkal az állami költségvetés és a piaci résztvevők számára; |
f) |
az esetleges állami támogatási intézkedésekre vonatkozó becslés, a vonatkozó éves költségvetéssel és a potenciális támogatási elem meghatározásával. |
(1) A végfelhasználók fűtési és hűtési igényeinek kielégítéséhez szükséges hőenergia-mennyiség.
(2) A rendelkezésre álló legfrissebb adatokat kell felhasználni.
(3) A rendelkezésre álló legfrissebb adatokat kell felhasználni.
(4) A megújuló energiaforrásokon alapuló hűtés mennyisége az (EU) 2018/2001 irányelv 35. cikkének megfelelően kerül meghatározásra a hűtéshez és távhűtéshez felhasznált megújuló energia mennyiségének kiszámításához használt módszernek az említett irányelv alapján történő meghatározását követően. Addig a megfelelő nemzeti módszertan szerint kell meghatározni.
(5) A gazdasági potenciál elemzésben meg kell adni az egyes elemzett technológiák által évente előállítható energia mennyiségét (GWh-ban). Az energiarendszeren belüli korlátokat és kapcsolatokat is figyelembe kell venni. Az elemzés a technológiák vagy rendszerek szokásos típusainak működését képviselő feltételezéseken alapuló modelleket is felhasználhat.
(6) Beleértve a 2018/2001 irányelv 15. cikke (7) bekezdésében említett értékelést.
(7) Az alapforgatókönyvre vonatkozó szakpolitikák figyelembevételének határideje az azt megelőző évnek a vége, amelynek végére az átfogó értékelést el kell végezni. Ez azt jelenti, hogy az átfogó értékelés benyújtási határidejét megelőző egy éven belül elfogadott szakpolitikákat nem kell figyelembe venni.
(8) Ennek az áttekintésnek tartalmaznia kell azokat a finanszírozási intézkedéseket és programokat, amelyek az átfogó értékelés időszakában elfogadhatók anélkül, hogy azok sértenék az állami támogatások értékelése céljából az állami támogatási rendszerekről szóló külön értesítésre vonatkozó kötelezettséget.
II. MELLÉKLET
A 2012/27/EU irányelv IX. mellékletének módosításai
A 2012/27/EU irányelv IX. mellékletének 1. részét el kell hagyni.
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/10 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/827 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. március 13.)
az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés érdekében a vállalkozók által teljesítendő kritériumok és az említett kritériumok teljesítésének biztosítására szolgáló eljárások meghatározásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/2031 rendelet előírja, hogy növényútlevelet kell kiállítani bizonyos növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unión belüli szállításához, a védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához. |
(2) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a növényútlevélben szereplő információk, valamint a növényútlevelek kiállításához szükséges vizsgálatok megalapozott tudományos és műszaki ismereteken alapuljanak, a növényútleveleket kizárólag erre felhatalmazott vállalkozók bocsáthatják ki az illetékes hatóságok felügyelete mellett. |
(3) |
Annak szavatolására, hogy e vállalkozók ismerjék a szóban forgó növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat esetleg fenyegető károsítókra vonatkozó szabályokat, valamint a szóban forgó károsítók megjelenésének és terjedésének megakadályozására alkalmas intézkedéseket, elő kell írni bizonyos kritériumokat. |
(4) |
Eljárást kell továbbá megállapítani annak biztosítására, hogy az (EU) 2016/2031 rendelet 89. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi kritérium teljesüljön, és minden felhatalmazott vállalkozó tisztában legyen a növényútlevelek kiállításához szükséges információkkal. Az illetékes hatóságoknak ezért technikai útmutatást kell elérhetővé tenniük, amely tájékoztatást nyújt a károsítók és vektoraik biológiájáról, a gazdanövények, -növényi termékek és egyéb gazdaanyagok releváns biológiai tulajdonságairól, a vizsgálatok elvégzéséről, a károsítók megjelenésének és terjedésének megakadályozásáról, valamint a terv létrehozásáról. |
(5) |
Annak érdekében, hogy mind az illetékes hatóságoknak, mind a vállalkozóknak elegendő idejük legyen felkészülni a fenti intézkedések végrehajtására, célszerű ezt a rendeletet 2020. december 14-től alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A növényútlevelek kiállítására felhatalmazott vállalkozókra vonatkozó kritériumok
A növényútlevelek kiállítására felhatalmazó engedély megszerzése érdekében a vállalkozóknak az alábbi kritériumokat kell teljesíteniük:
a) |
bizonyították az illetékes hatóság felé, hogy megfelelően ismerik az adott növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra veszélyes uniós zárlati károsítókkal, az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítókkal, a védett övezeti zárlati károsítókkal és az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókkal kapcsolatos, az (EU) 2016/2031 rendelet 87. cikkének alapján elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat; |
b) |
bizonyították az illetékes hatóság felé, hogy megfelelően ismerik az a) pontban említett károsítók megjelenésének és terjedésének megakadályozásához szükséges legjobb gyakorlatokat, intézkedéseket és egyéb tennivalókat; |
c) |
hatékony tervvel rendelkeznek az a) pontban említett, a növényeket, növényi termékeket vagy más anyagokat érintő vagy fenyegető károsítók feltételezett megjelenésének esetére; |
d) |
bizonyították az illetékes hatóság felé, hogy rendelkeznek az adott növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak a megfelelő károsítók tekintetében történő vizsgálatához szükséges, valamint a b) pontban említett intézkedések meghozatalához szükséges tudással és szakértelemmel; |
e) |
bizonyították az illetékes hatóság felé, hogy rendelkeznek az adott növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok megfelelő vizsgálatához szükséges, valamint a b) pontban említett intézkedések meghozatalához szükséges eszközökkel és létesítményekkel; |
f) |
az e rendelet előírásai alapján az illetékes hatósággal folytatandó kommunikáció céljára kineveztek egy kapcsolattartó személyt, és e személy elérhetőségi adatait közölték az illetékes hatósággal. |
2. cikk
A vállalkozókra vonatkozó kritériumok teljesítésének biztosítására szolgáló eljárások
(1) Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos vizsgálatok kritériumairól technikai útmutatás álljon a vállalkozók rendelkezésére.
Az említett technikai útmutatás az egyes illetékes hatóságok hivatalos honlapján keresztül érhető el, és a következő elemeket tartalmazza:
a) |
a károsítók és vektoraik biológiájára, valamint a gazdaszervezetek releváns biológiai tulajdonságaira vonatkozó információk; |
b) |
a szóban forgó károsítók jelenlétére utaló jelek, az általuk a növényeken, növényi termékeken vagy egyéb anyagokon okozott tünetek, a vizuális vizsgálatok elvégzésének módjai, valamint a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra vonatkozó információk; |
c) |
az 1. cikk a) pontjában említett károsítók megjelenésének és terjedésének megakadályozásához szükséges legjobb gyakorlatok, intézkedések és egyéb tennivalók; |
d) |
az 1. cikk c) pontjában említett terv létrehozására és tartalmára vonatkozó információk. |
(2) Az illetékes hatóságok minden alkalmas intézkedést megtesznek annak ellenőrzésére, hogy a vállalkozók megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi kritériumnak.
3. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2020. december 14-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 13-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/12 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/828 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. március 14.)
az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az anyatej-helyettesítő tápszerek D-vitamin-tartalmára, valamint az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek erukasav-tartalmára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) többek között összetételi és címkézési követelményeket ír elő az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tekintetében. |
(2) |
Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet úgy rendelkezik, hogy az anyatej-helyettesítő tápszerek D-vitamin-tartalmának 2–3 μg/100 kcal között kell lennie. |
(3) |
Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a 3 μg/100 kcal D-vitamint tartalmazó tápszereknek a D-vitamin kiegészítő szedésével párhuzamosan történő fokozott fogyasztása ahhoz vezethet, hogy egyes csecsemők a D-vitamint potenciális biztonsági kockázatot jelentő mennyiségben fogyasztják. A csecsemők legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság), hogy értékelje a 3 μg/100 kcal D-vitamint tartalmazó tápszerek fogyasztásának biztonságosságát csecsemők esetében. |
(4) |
2018. június 28-i, a csecsemők D-vitamin-bevitele megengedhető felső határértékének naprakésszé tételéről szóló tudományos szakvéleményében (3) a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a 3 μg/100 kcal D-vitamint tartalmazó anyatej-helyettesítő tápszerek fogyasztása ahhoz vezethet, hogy egyes legfeljebb 4 hónapos csecsemők csupán a tápszer fogyasztásával a megengedhető felső határértéket meghaladó mennyiségű D-vitaminhoz jutnak. |
(5) |
Az említett szakvélemény azt is megállapította, hogy a legfeljebb 2,5 μg/100 kcal D-vitamint tartalmazó anyatej-helyettesítő tápszerek fogyasztása nem vezet a D-vitamin-bevitel megengedhető felső határértékének túllépéséhez csupán a tápszer útján. A szóban forgó szakvélemény alapján, a 609/2013/EU rendelet 6. cikkének és 9. cikke (1)–(4) bekezdésének megfelelően az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendeletben az anyatej-helyettesítő tápszerek tekintetében előírt maximális D-vitamin-tartalom értékét 2,5 μg/100 kcal értékre indokolt csökkenteni. |
(6) |
Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tekintetében megállapította az erukasavra vonatkozó legmagasabb szinteket. |
(7) |
A Hatóság tudományos szakvéleményt fogadott el a takarmányok és élelmiszerek erukasav-tartalmára vonatkozóan (4). A szakvélemény megállapította, hogy a 95. percentilis étrendi expozíciós szintje a csecsemők és más gyermekek körében volt a legmagasabb, ami a nagy erukasav-expozíciónak kitett fiatal egyének esetében fennálló kockázatra utalhat. |
(8) |
Figyelembe véve a szakvélemény következtetéseit, indokolt csökkenteni az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tekintetében megállapított, erukasavra vonatkozó legmagasabb szinteket. |
(9) |
Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 181., 2013.6.29., 35. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 25.) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények, valamint a csecsemők és kisgyermekek táplálásával kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények tekintetében való kiegészítéséről (HL L 25., 2016.2.2., 1. o.).
(3) The EFSA Journal (2018); 16(8):5365, 118. o.
(4) EFSA Journal 2016;14(11):4593, 173. o.
MELLÉKLET
Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A II. melléklet 4.3. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/15 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/829 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. március 14.)
a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló, a tagállamok számára hatósági vizsgálatok, tudományos vagy oktatási célok, kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés tekintetében ideiglenes eltéréseket engedélyező (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére és 48. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/2031 rendelet értelmében a tagállamok – kérelem alapján – ideiglenesen engedélyezhetik hatósági vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára az uniós zárlati károsítóknak vagy az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóknak a területükre való behozatalát, a területükön belüli szállítását, tartását és szaporítását. Továbbá a tagállamok – kérelem alapján – ideiglenesen engedélyezhetik a hatósági vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt növényeknek, növényi eredetű termékeknek és egyéb áruknak a területükre való behozatalát és a területükön belüli szállítását. |
(2) |
Az (EU) 2016/2031 rendeletet ki kell egészíteni a tagállamok és a Bizottság közötti, az érintett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozó információcserére, az egyes engedélyek megadására vonatkozó eljárásokra és feltételekre, a megfelelés ellenőrzésére vonatkozó követelményekre és a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályok elfogadása révén. |
(3) |
Annak érdekében, hogy a meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó növényegészségügyi kockázatokat megszüntessék vagy elfogadható szintre csökkentsék, a meghatározott anyagok Unióba történő behozatalának és az Unión belüli szállításának engedélyezését bizonyos feltételekhez kell kötni, amelyek biztosítják a teljes és megfelelő kérelem benyújtását, a meghatározott tevékenységek jellegének és céljainak vizsgálatát, annak megerősítését, hogy a meghatározott tevékenységeket karanténállomásokon vagy elszigetelt létesítményekben végzik, valamint a szennyezett anyagok megsemmisítését és biztonságos eltávolítását. |
(4) |
Az érintett meghatározott anyag nyomon követésének és nyomon követhetőségének biztosítása, valamint a kapcsolódó növényegészségügyi kockázatok haladéktalan kezelése érdekében helyénvaló, hogy az engedély megadását követően azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a jóváhagyott meghatározott tevékenységet folytatni kell, hatósági levelet adjon ki, amelynek mindig kísérnie kell az érintett meghatározott anyagot. |
(5) |
A hatósági levél formátumának hasonlónak kell lennie a 2008/61/EK bizottsági irányelv (2) II. mellékletében meghatározott formátumhoz, mivel annak végrehajtása hatékonynak és következetesnek bizonyult. |
(6) |
A meghatározott tevékenységek tárgyát képező meghatározott anyagok Unióba történő többszöri behozatala és Unión belüli szállítása esetén, valamint a különleges feltételeknek megfelelően egyetlen hatósági levelet kell alkalmazni az ilyen behozatalok és szállítások arányos és hatékony keretének biztosítása érdekében. |
(7) |
A hatósági vizsgálatokat gyakrabban végzik, mint a többi meghatározott tevékenységet. Ezért hatékonyabb lenne, ha a hatósági vizsgálatok számára rugalmasabb keretet biztosítanak, mint a többi meghatározott tevékenység számára. |
(8) |
Szabályokat kell megállapítani az illetékes hatóságok által az e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása esetén meghozandó intézkedésekre vonatkozóan, a korrekciós intézkedések mielőbbi biztosítása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek kötelezettségeket kell tartalmazniuk a meghatározott tevékenységekért felelős személy számára. |
(9) |
A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 2008/61/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni. |
(10) |
E rendeletet az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) 48. cikke értelmében elfogadott, a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített árukra vonatkozó szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni. |
(11) |
Az engedélyezett tevékenységek zökkenőmentes lezárásának lehetővé tétele érdekében indokolt kiterjeszteni e tevékenységek jóváhagyásának érvényességét egy meghatározott időszakra. |
(12) |
A jogbiztonság érdekében e rendeletet ugyanazon naptól indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2016/2031 rendeletet. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatály
Ez a rendelet az (EU) 2016/2031 rendeletben foglalt egyes rendelkezésektől való eltérés feltételeit állapítja meg, amelyek mellett az e rendelet 2. cikkében meghatározott specifikus növénykárosítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok behozhatók, szállíthatók, tarthatók, szaporíthatók vagy használhatók az Unió területén és annak védett övezetein belül hatósági vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára. Ez a rendelet különösen az (EU) 2016/2031 rendelet alábbi rendelkezéseitől való eltéréseket határozza meg:
a) |
Az 5. cikk (1) bekezdése, az uniós zárlati károsítók behozatalának, szállításának, tartásának, szaporításának vagy kiengedésének tilalmáról; |
b) |
A 30. cikk (1) bekezdése az uniós zárlati károsítóként fel nem sorolt, de az említett jegyzékbe való felvétel feltételeit potenciálisan teljesítő károsítókra elfogadott uniós intézkedésekről; |
c) |
A 32. cikk (2) bekezdése, a védett zónás zárlati károsítóknak az Unió területének védett zónáiba történő behozatalának, illetve az Unió területének védett zónáiban történő szállításának, tartásának, szaporításának és kiengedésének tilalmáról; |
d) |
A 40. cikk (1) bekezdése egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak harmadik országból vagy területről, vagy egyes harmadik országokból vagy területekről az Unió területére történő behozatalára vonatkozó tilalomról; |
e) |
A 41. cikk (1) bekezdése egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak harmadik országokból az Unió területére történő behozatalára és szállítására vonatkozó különleges vagy egyenértékű előírásokról. |
f) |
A 42. cikk (2) bekezdése egyes magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak harmadik országokból az Unió területére történő behozatalára vonatkozó tilalomról; |
g) |
A 49. cikk (1) bekezdése a harmadik országokból származó növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozó átmeneti intézkedésekről; |
h) |
Az 53. cikk (1) bekezdése harmadik országokból vagy az Unió területéről származó növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területének védett zónáiba történő bevitelének tilalmáról. |
i) |
Az 54. cikk (1) bekezdése a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén lévő védett zónákba történő behozatalára vonatkozó különleges előírásokról. |
Ez a rendelet különösen a következőket állapítja meg:
a) |
a tagállamok és a Bizottság közötti információcserére vonatkozó szabályok a meghatározott károsítóknak vagy növényeknek, növényi termékeknek és egyéb áruknak az Unió és annak védett övezetei területére való behozatalával, az Unión és annak védett övezetein belüli szállításával, tartásával, szaporításával és használatával kapcsolatban; |
b) |
A meghatározott tevékenységek elvégzésére a tagállamok által adott ideiglenes engedély feltételei és eljárása; |
c) |
a megfelelés ellenőrzésére vonatkozó követelményekre és a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályok. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) „meghatározott károsítók”:
i. |
az (EU) 2016/2031 rendelet 5. cikke alapján jegyzékbe vett uniós zárlati károsítók, |
ii. |
az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók, |
iii. |
az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdése alapján jegyzékbe vett védett övezeti zárlati károsítók, |
b) „növények, növényi termékek vagy egyéb áruk”: a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó és az (EU) 2016/2031 rendelet 40. cikkének (2) és (3) bekezdése, 41. cikkének (2) és (3) bekezdése, 42. cikkének (2) és (3) bekezdése, 49. cikkének (1) bekezdése, 53. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 54. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján jegyzékbe vett növények, növényi termékek vagy egyéb áruk;
c) „meghatározott anyag”: bármely az e rendelet értelmében engedélyköteles meghatározott károsító, növény, növényi termék és egyéb áru;
d) „meghatározott tevékenységek”: bármely személy – beleértve az illetékes hatóságokat, a tudományos és kutatási intézményeket vagy a vállalkozókat – által végzett bármely, a hatósági vizsgálatokkal, tudományos vagy oktatási célokkal, kísérletekkel, fajtaszelekcióval vagy nemesítéssel kapcsolatos tevékenység, amely magában foglalja bármely meghatározott anyagnak az Unióba és annak védett övezetébe történő behozatalát, illetve az Unió területén és annak védett övezetén belüli szállítását, tartását, szaporítását vagy felhasználását.
3. cikk
Információcsere a tagállamok és a Bizottság között
(1) A tagállamok igazgatási együttműködést folytatnak bármely meghatározott anyagnak az Unióba és annak védett övezetébe történő behozatalára, illetve az Unió területén és annak védett övezetén belüli szállítására, tartására, szaporítására vagy felhasználására vonatkozó, a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere terén.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok minden év március 31-ig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak a következő információkat:
a) |
az e rendelet értelmében engedélyezett, az előző naptári évben az Unióba behozott vagy az Unión belül szállított, meghatározott anyagok típusait és mennyiségét tartalmazó jegyzék; |
b) |
az e rendelet alapján nem engedélyezett károsítók jelenlétéről és bármely más, az illetékes hatóság által az Unió számára kockázatosnak ítélt, a meghatározott tevékenységek során felderített károsítóról szóló jelentés. |
c) |
meg nem felelés esetén hozott intézkedések |
d) |
Az e rendelet alkalmazásában használt karanténállomások és elszigetelt létesítmények jegyzéke. |
(3) A meghatározott anyagoknak az 5. cikk alapján engedélyezett meghatározott tevékenységek céljából az Unióban történő szállítását és az Unióba történő behozatalát a vonatkozó engedéllyel együtt rögzíteni kell – az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 131. cikkében említett – hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében.
4. cikk
Alkalmazás
Adott esetben az (EU) 2016/2031 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével és 48. cikkének (1) bekezdésével összhangban a meghatározott anyagnak az Unió területére való bármely behozatalát, a területén belüli szállítását, tartását és szaporítását megelőzően kérelmet kell benyújtani az illetékes hatóságokhoz.
A kérelem tartalmának meg kell felelnie az e rendelet I. mellékletében meghatározott követelményeknek.
5. cikk
Az engedély biztosításának feltételei
Adott esetben az (EU) 2016/2031 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével és 48. cikkének (1) bekezdésével összhangban a meghatározott anyagnak az Unió területére való behozatalára, a területén belüli szállítására, tartására és szaporítására vonatkozó engedélyt a tagállamok korlátozott időtartamra biztosítják, és csak abban az esetben, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) |
megállapítást nyert, hogy a kérelem megfelel e rendelet 4. cikkének; |
b) |
az illetékes hatóság megvizsgálta a kérelemben javasolt meghatározott tevékenységek jellegét és célkitűzéseit, és megállapította, hogy azok megfelelnek az e rendelet 2. cikkében szereplő meghatározott tevékenységek fogalommeghatározásának; |
c) |
megerősítést nyert, hogy a meghatározott tevékenységeket a kérelemben megjelölt és az illetékes hatóság által az (EU) 2016/2031 rendelet 60. és 61. cikkének megfelelően kijelölt karanténállomásokon vagy elszigetelt létesítményekben végezték; |
d) |
biztosították, hogy az engedély által érintett meghatározott tevékenység befejezését követően a meghatározott anyagot megsemmisítették és biztonságosan eltávolították, vagy az (EU) 2016/2031 rendelet 64. cikkével összhangban megfelelő feltételek mellett további felhasználás céljából tárolták. |
6. cikk
Az engedélyezést követő hatósági levél
(1) Az 5. cikkben említett engedély megadását követően annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a jóváhagyott meghatározott tevékenységet végre kívánják hajtani, hatósági levelet ad ki. Ez a hatósági levél minden esetben kíséri az érintett meghatározott anyagot.
(2) Abban az esetben, ha a meghatározott anyag az Unióból származik, a hatósági levélnek meg kell felelnie a II. melléklet A. részében meghatározott formátumnak. A levelet hivatalosan el kell fogadnia a származási tagállamnak az érintett meghatározott anyag karanténban, vagy elzárt feltételek mellett történő szállításához.
(3) Abban az esetben, ha a meghatározott anyag harmadik országból származik, a hatósági levélnek meg kell felelnie a II. melléklet B. részében meghatározott formátumnak. A levelet hivatalosan el kell fogadnia a származási tagállamnak az érintett meghatározott anyag karanténban, vagy elzárt feltételek mellett történő behozatalához.
(4) Egy meghatározott anyag bizonyos típusának az Unióba történő többszöri behozatala vagy az Unión belüli többszöri szállítása esetében az illetékes hatóság egyetlen, valamennyi behozatalra és szállításra vonatkozó hatósági levelet adhat ki az első szállítás elindításának időpontjában amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:
a) |
a behozatalok vagy szállítások évente több alkalommal történnek; |
b) |
a meghatározott anyagra azonos csomagolási feltételek vonatkoznak; |
c) |
a meghatározott anyag ugyanattól a szállítótól származik, valamint ugyanannak, a jóváhagyott tevékenységekért felelős személynek küldik. |
Az illetékes hatóság a II. melléklet A. és B. részében szereplő minta 10. rovatában kifejezetten feltünteti, hogy a hatósági levél az adott meghatározott anyag Unióba történő többszöri behozatalára vagy Unión belüli többszöri szállítására terjed ki. Ez a hatósági levél legfeljebb a kibocsátás időpontjától számított egy évig tart.
7. cikk
A hatósági vizsgálatokra vonatkozó különleges rendelkezések
A 4., 5. és 6. cikktől eltérve a tagállamok engedélyezik a hatósági vizsgálatnak az illetékes hatóságok által, vagy az illetékes hatóságok felügyelete mellett vállalkozók által történő elvégzését, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) |
a jóváhagyott tevékenységekért felelős személy értesítette az illetékes hatóságot a hatósági vizsgálatról annak elvégzése előtt; |
b) |
az értesítés tartalmazza a hatósági vizsgálat jellegét és célkitűzéseit; |
c) |
az értesítés tartalmazza annak megerősítését, hogy a hatósági vizsgálatot az 5. cikk c) pontjában említett karanténállomásokon vagy elszigetelt létesítményekben végzik; |
d) |
a hatósági vizsgálatot úgy végzik el, hogy a meghatározott anyag kezelése és szállítása során a hatósági vizsgálat előtt, alatt és után ne kerüljön sor meghatározott károsítók terjedésére. |
8. cikk
A megfelelés ellenőrzésére vonatkozó általános rendelkezések
Az illetékes hatóság figyelemmel kíséri a meghatározott tevékenységeket annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi alábbi követelmény teljesüljön:
a) |
a tevékenységekért felelős személy haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a meghatározott anyagnak az e rendelet alapján nem engedélyezett, meghatározott károsítók által okozott bármilyen fertőzéséről, vagy bármely más, az Unió számára kockázatot jelentő károsító által okozott, és a meghatározott tevékenységek során felderített fertőzésről. Amennyiben az anyag önmagában meghatározott károsító, az ellenőrzésnek ki kell terjednie az anyagnak egyéb, e rendelet alapján nem engedélyezett meghatározott károsító általi fertőzöttségére vagy bármely egyéb károsítóra, amelyet az illetékes hatóság az Unióra nézve kockázatot jelentő károsítónak tekint és amelyet a meghatározott tevékenységek során felderítettek; |
b) |
minden olyan eseményt, amely az a) pontban említett károsítók környezetbe történő kiszabadulását eredményezi, a tevékenységekért felelős személy haladéktalanul bejelenti az illetékes hatóságnak. |
9. cikk
Meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóság előírhatja a tevékenységekért felelős személy számára, hogy haladéktalanul vagy meghatározott időn belül korrekciós intézkedéseket hajtson végre az e rendeletben foglalt rendelkezések betartásának biztosítása érdekében.
(2) Amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a tevékenységekért felelős személy nem tesz eleget az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek, a hatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett rendelkezéseknek való meg nem felelés ne folytatódjon. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az 5. cikkben említett engedély visszavonását vagy ideiglenes felfüggesztését.
(3) Amennyiben az illetékes hatóság a (2) bekezdés szerint nem azt az intézkedést hozta, hogy visszavonja az engedélyt, és az e rendeletnek való meg nem felelés továbbra is fennáll, a hatóság haladéktalanul visszavonja az engedélyt.
10. cikk
A 2008/61/EK irányelv hatályon kívül helyezése és a jóváhagyott tevékenységeinek végrehajtására szolgáló átmeneti időszak
A 2008/61/EK irányelv hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
A tevékenységeknek az említett irányelv 2. cikke alapján történő jóváhagyása 2020. december 31-én jár le.
11. cikk
Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.
(2) A Bizottság 2008/61/EK irányelve (2008. június 17.) a 2000/29/EK tanácsi irányelv I–V. mellékletében szereplő károsító szervezetek, növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk kísérlet vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából a Közösség területére, vagy annak egyes védett övezeteibe történő beléptetésére vagy ezeken belüli mozgatására vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 158., 2008.6.18., 41. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).
I. MELLÉKLET
1.
A 4. cikkben említett kérelemnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) |
A kérelmező neve, címe, e-mail-címe és telefonszáma, valamint a meghatározott tevékenységért felelős személy(ek) neve, címe, e-mail-címe és telefonszáma, beleértve a meghatározott tevékenységek céljából szerzett tudományos és műszaki képesítéseiket is; |
b) |
a meghatározott anyag típusa, a meghatározott anyag tudományos elnevezése vagy neve, valamint adott esetben a közzétett referenciák, beleértve a lehetséges vektorokra vonatkozó információk; |
c) |
a meghatározott anyag mennyisége, a küldések száma és többszöri küldés esetén a küldésenkénti mennyiség az érintett meghatározott tevékenység céljának megfelelően és a karanténállomás vagy az elszigetelt létesítmény befogadóképessége szerint; |
d) |
a meghatározott anyag származási helye, beleértve a feladó és a szolgáltató nevét, címét, e-mail-címét és telefonszámát, valamint megfelelő okirati bizonyíték arra az esetre, ha a meghatározott anyagot harmadik országból kívánják behozni; |
e) |
a meghatározott tevékenység időtartama, a meghatározott tevékenység jellegének és célkitűzéseinek összefoglalása, és ezen túlmenően, kísérletek esetén a termékleírás, valamint a fajtaszelekcióval kapcsolatban végzett tudományos vagy oktatási munkák; |
f) |
azok a csomagolási feltételek, amelyek mellett a meghatározott anyagot szállítják vagy importálják; |
g) |
a karanténállomás vagy elszigetelt létesítmény neve, címe és leírása; |
h) |
a meghatározott anyag végső felhasználása a meghatározott tevékenység befejezésekor, pl.: ártalmatlanítás, begyűjtés vagy tárolás; |
i) |
adott esetben a meghatározott anyag ártalmatlanításának vagy kezelésének módja a meghatározott tevékenység befejezésekor. |
2.
Egyéb tájékoztatás vagy pontosítás az illetékes hatóság kérésére történik.
II. MELLÉKLET
A. A 6. cikk (2) bekezdésében említett, a károsítók, növények, növényi termékek és egyéb anyagok tudományos vagy oktatási célból, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljából az Unión belüli szállításához kiadott hatósági levél mintája
Cím: Hatósági levél |
|
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— |
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— |
||||||||
|
— |
||||||||
|
Határozza meg az alábbi feltételek egyikét:
|
||||||||
|
Ez a meghatározott anyag az (EU)…/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendeletre való utalást] alapján szállításra kerül az Unió területén belül. |
||||||||
|
Ha a válasz igen: Kibocsátás kelte: A küldés nyilvántartási száma: A küldések száma és a meghatározott anyag mennyisége küldésenként: |
||||||||
|
Ártalmatlanítás/begyűjtés vagy tárolás*; |
||||||||
|
|
||||||||
A jóváhagyás helye: |
|
||||||||
Dátum: |
Kiállítás helye: |
||||||||
A jogosult tisztviselő neve és aláírása: |
Kibocsátás kelte: Lejárati dátum |
||||||||
A jogosult tisztviselő neve és aláírása: |
|||||||||
|
|
* |
A nem kívánt rész törlendő. |
B. A 6. cikk (3) bekezdésében említett, a károsítók, növények, növényi termékek és egyéb anyagok tudományos vagy oktatási célból, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljából az Unió területére való behozatalára kiadott hatósági levél mintája
Cím: Hatósági levél |
|
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— |
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— — |
||||||||
|
— |
||||||||
|
— |
||||||||
|
Határozza meg az alábbi feltételek egyikét:
|
||||||||
|
Ez a meghatározott anyag az (EU)…/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendeletre való utalást] alapján behozatalra kerül az Unió területére. |
||||||||
|
Ha a válasz igen: Kibocsátás kelte: A küldés nyilvántartási száma: A küldések száma és a meghatározott anyag mennyisége küldésenként: |
||||||||
|
Ártalmatlanítás/begyűjtés vagy tárolás*; |
||||||||
|
|
||||||||
A jóváhagyás helye: |
|
||||||||
Dátum: |
Kiállítás helye: |
||||||||
A jogosult tisztviselő neve és aláírása: |
Kiállítás kelte: Lejárat napja: |
||||||||
A jogosult tisztviselő neve és aláírása: |
|||||||||
|
|
* |
A nem kívánt rész törlendő. |
III. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
2008/61/EK irányelv |
Ez a rendelet |
1. cikk (1) bekezdés |
4. cikk |
1. cikk (2) bekezdés |
4. cikk, I. melléklet |
2. cikk (1) bekezdés első albekezdés |
5. cikk |
2. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |
9. cikk (2) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
A 6. cikk és a II. melléklet |
2. cikk (3) bekezdés |
8. cikk |
2. cikk (4) bekezdés |
__ |
3. cikk |
__ |
4. cikk |
__ |
5. cikk |
__ |
6. cikk |
11. cikk |
7. cikk |
__ |
Az I. melléklet 1. pontja |
5. cikk |
Az I. melléklet 2. pontja |
__ |
II. melléklet |
II. melléklet |
III. melléklet |
__ |
IV. melléklet |
__ |
V. melléklet |
III. melléklet |
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/26 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/830 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. május 15.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (2) oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni a (3) oszlopban kifejtett indokok alapján. |
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni. |
(5) |
A Vámkódexbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A melléklet táblázatának (1) oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat (2) oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 15-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Stephen QUEST
főigazgató
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
(1) |
(2) |
(3) |
Egy árucikk, amely téglalap alakú, lekerekített szélű, héj formájú, a mobiltelefon hátoldalát és oldalait borító fröccsöntött műanyagból (polikarbonátból), kb. 7 × 14 × 0,8 cm méretű. A hátoldal külső felületét egy bőrréteg borítja, a belső felülete pedig, amely a mobiltelefon hátoldalával érintkezik, szintetikus vagy mesterséges szálakkal (mikroszálakkal) bélelt. Úgy tervezték, hogy a mobiltelefon hátoldalát és oldalait magába foglalja és megvédje. A mobiltelefon előlapja nincs beborítva. Lásd a képet (*1) |
3926 90 97 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. b) és 6. általános szabály, valamint a 3926 , a 3926 90 és a 3926 90 97 KN-kód szövege határozza meg. Objektív jellemzői alapján az árucikket úgy tervezték, hogy a mobiltelefon hátoldalát és oldalait magába foglalja és védje. A védelmet a héj anyaga (polikarbonát műanyag) adja. Az árucikk hátoldalának külső felületén a bőrréteg a megjelenését javítja, a védelem mint fő cél tekintetében csak kiegészítő hatása van. Következésképpen a védőhéjat alkotó polikarbonát műanyag határozza meg a termék lényeges jellemzőjét a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 3. b) általános szabály értelmében. Az árucikknek a 4205 vámtarifaszám alá történő besorolása bőrből készült más árucikként ezért kizárt. Az árucikknek a 6307 vámtarifaszám alá történő besorolása más készáruként szintén kizárt, mivel a szintetikus vagy mesterséges szálak csupán a bélést alkotják. Következésképpen az árucikket a 3926 90 97 KN-kód alá kell besorolni műanyagból készült más áruként. |
(*1) A kép csupán tájékoztató jellegű.
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/29 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/831 RENDELETE
(2019. május 22.)
a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére, 15. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) előírja az anyagok rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagként történő harmonizált osztályozását az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottságának tudományos értékelése alapján. Az anyagokat a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok 1A., 1B., vagy 2. kategóriájába sorolják a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tulajdonságaikra vonatkozó bizonyítékok szintjétől függően. |
(2) |
Az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke előírja, hogy tilos az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része szerinti 1A., 1B., vagy 2. kategóriába tartozó CMR-nek minősített anyagok kozmetikai termékekben való felhasználása. A CMR-nek minősített anyagok azonban felhasználhatók kozmetikai termékekben, amennyiben az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének második mondatában, vagy 15. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ez a rendelet az 1223/2009/EK rendeletet hajtja végre. Csak az Európai Unió Bírósága jogosult értelmezni az uniós jogszabályokat, beleértve az 1223/2009/EK rendelet 15. cikkét. |
(3) |
Annak érdekében, hogy a CMR-anyagoknak a belső piacon belüli tilalma egységesen valósuljon meg, garantálni lehessen a jogbiztonságot különösen a gazdasági szereplők és az illetékes nemzeti hatóságok számára, valamint biztosítani lehessen az emberi egészség magas szintű védelmét, valamennyi CMR-anyagot fel kell venni az 1223/2009/EK rendelet II. mellékletében szereplő tiltott anyagok jegyzékébe, és adott esetben törölni kell a rendelet III. mellékletében szereplő, korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékéből és az V. mellékletében szereplő, engedélyezett anyagok jegyzékéből. Amennyiben az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének második mondatában, vagy 15. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a rendelet III. mellékletében szereplő, korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékét és az V. mellékletében szereplő, engedélyezett anyagok jegyzékét ennek megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Ez a rendelet azokra az anyagokra vonatkozik, amelyeket az 1272/2008/EK rendelet értelmében a 2018. december 1-jei állapot szerint – amikor az (EU) 2017/776 bizottsági rendelet (3) alkalmazandóvá vált – CMR-anyagként osztályoztak. |
(5) |
Néhány CMR-anyag tekintetében – amelyekre vonatkozóan kozmetikai termékekben kivételes jelleggel való felhasználásuk céljából kérelmet nyújtottak be – nem állapították meg, hogy az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének második mondatában, vagy 15. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ez történt a Quaternium-15, a klór-acetamid, a diklór-metán, a formaldehid, a perbórsav és a nátrium-perborát-vegyületek esetében. |
(6) |
A metén-amin-3-klór-allil-klorid, amely a Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktana (INCI) szerint a Quaternium-15 nevet viseli, jelenleg az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének 31. bejegyzésében szerepel a felhasználásra kész készítményben legfeljebb 0,2 tömegszázalék koncentrációban engedélyezett anyagként. A Quaternium-15 olyan cisz- és transz-izomerek keveréke, amelyeknek cisz-izomerét a 790/2009/EK bizottsági rendelet (4) a 2. kategóriába sorolt CMR-anyagként osztályozta. Az említett osztályozás 2010. december 1-je óta alkalmazandó. Az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint a 2. kategóriába sorolt anyag felhasználható kozmetikai termékekben, ha az anyagot a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) értékelte, és azt a kozmetikai termékekben való felhasználásra biztonságosnak találta. 2011. december 13-án és 14-én az FBTB tudományos szakvéleményt adott ki a Quaternium-15 (cisz-izomer) tárgyában (5), amelyben azt a következtetést vonta le, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem megállapítható, hogy a Quaternium-15 kozmetikai termékekben való használata biztonságos. A Quaternium-15-ben lévő cisz-izomer 2. kategóriába sorolt CMR-anyagként való osztályozása és az FBTB szakvéleménye fényében az Quaternium-15-öt törölni kell az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletében szereplő kozmetikai termékekben engedélyezett tartósítószerek jegyzékéből és fel kell venni az említett rendelet II. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben tiltott anyagok jegyzékébe. |
(7) |
A 2-klór-acetamid, amely az INCI szerint a Chloroacetamide nevet viseli, jelenleg az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének 41. bejegyzésében szerepel a felhasználásra kész készítményben legfeljebb 0,3 tömegszázalék koncentrációban engedélyezett anyagként. Az 1272/2008/EK rendelet alapján a klór-acetamidot 2. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták. Az osztályozás még 2010. december 1-je előtt alkalmazandóvá vált, amikor az 1272/2008/EK rendelet II., III. és IV. címe is alkalmazandóvá vált az anyagok tekintetében. Az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint a 2. kategóriába sorolt anyag felhasználható kozmetikai termékekben, ha az anyagot az FBTB értékelte és azt az említett termékekben való felhasználásra biztonságosnak találta. 2011. március 22-én az FBTB tudományos szakvéleményt adott ki a klór-acetamidra vonatkozóan (6), amely arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a kozmetikai termékekben legfeljebb 0,3 tömegszázalékos koncentrációban használt anyag nem biztonságos a fogyasztók számára. A 2. kategóriába sorolt CMR-anyagként való osztályozás és az FBTB szakvéleménye fényében a klór-acetamidot törölni kell az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletében szereplő kozmetikai termékekben engedélyezett tartósítószerek listájáról és fel kell venni az említett rendelet II. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben tiltott anyagok listájára. |
(8) |
A diklór-metán jelenleg az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 7. bejegyzésében szerepel kozmetikai termékekben a felhasználásra kész készítményben legfeljebb 35 tömegszázalék koncentrációban engedélyezett anyagként. Az 1272/2008/EK rendelet alapján a diklór-metánt 2. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták. Az említett osztályozás 2010. december 1-je előtt alkalmazandóvá vált. Az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint a 2. kategóriába sorolt anyag felhasználható kozmetikai termékekben, ha az anyagot az FBTB értékelte és azt az említett termékekben való felhasználásra biztonságosnak találta. 2012. december 11-én az FBTB tudományos szakvéleményt adott ki a diklór-metánra vonatkozóan (7). 2015. március 25-én az FBTB új szakvéleményt (8) adott ki, amelyet 2015. október 28-án felülvizsgáltak. Az említett felülvizsgált szakvéleményben az FBTB arra a következtetésre jutott, hogy a diklór-metán hajlakkokban legfeljebb 35 tömegszázalék koncentrációban történő felhasználása, valamint általánosságban spray készítményekben való használata nem tekinthető biztonságosnak a fogyasztók szempontjából. A 2. kategóriába sorolt CMR-anyagként való osztályozás és az FBTB szakvéleménye fényében, és mivel a diklór-metán kozmetikai termékekben való más felhasználása nem ismeretes, és az FBTB szakvéleménye ilyen más felhasználásra nem is vonatkozott, az anyagot törölni kell az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében szereplő, korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékéből, és fel kell venni az említett rendelet II. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben tiltott anyagok jegyzékébe. |
(9) |
A formaldehid jelenleg az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 13. bejegyzésében szerepel körömerősítő termékekben a felhasználásra kész készítményben legfeljebb 5 tömegszázalék koncentrációban engedélyezett anyagként. Jelenleg az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének 5. bejegyzésében is szerepel szájápolási termékekben legfeljebb 0,1 tömegszázalék koncentrációban, más termékekben pedig legfeljebb 0,2 tömegszázalék koncentrációban engedélyezett anyagként. A 605/2014/EU bizottsági rendelet alapján a formaldehidet 1B. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták (9). Az említett osztályozás 2016. január 1-je óta alkalmazandó. Az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó CMR-nek minősített anyagok kozmetikai termékekben való kivételes felhasználása megengedett, ha CMR-anyagként való osztályozásukat követően bizonyos feltételek teljesülnek, beleértve azt a feltételt, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok, hogy a kérelem a termékkategória olyan adott felhasználására vonatkozik, amelynek esetében ismert az okozott expozíció, valamint hogy az FBTB értékelte és biztonságosnak találta az anyagot. 2014. november 7-én az FBTB szakvéleményében (10) azt a következtetést vonta le, hogy „a szabad formaldehidet legfeljebb körülbelül 2,2 tömegszázalékos koncentrációban tartalmazó körömerősítők biztonságosan használhatók a köröm keményítésére vagy erősítésére”. Ugyanakkor, mivel nem nyert bizonyítást, hogy a körömerősítéshez nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok, a formaldehidet törölni kell az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében szereplő, korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékéből. Mivel a formaldehidet más felhasználására nem nyújtottak be kérelmet, az anyagot törölni kell a kozmetikai termékekben engedélyezett tartósítószereknek az említett rendelet V. mellékletében szereplő jegyzékéből. A formaldehidet ugyanakkor fel kell venni a kozmetikai termékekben tiltott anyagoknak az 1223/2009/EK rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékébe. |
(10) |
A perbórsav és a nátrium-perborát vegyületek a hidrogén-peroxidot felszabadító anyagok közé tartoznak, amelyek jelenleg az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 12 bejegyzésében vannak felsorolva. A 790/2009/EK rendelet alapján ezt az anyagot 1B. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták. Az említett osztályozás legkésőbb 2010. december 1-je óta alkalmazandóvá vált. Az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazására vonatkozó kérelmet nyújtottak be az említett anyagoknak oxidáló hajfesték-készítményekben való alkalmazására vonatkozóan. 2010. június 22-én az FBTB szakvéleményében (11) azt a következtetést vonta le, hogy „a hidrogén-peroxidot felszabadító anyagokra alkalmazandó általános korlátozásokat alkalmazni kell a nátrium-perborátra és a perbórsavra, és hogy a nátrium-perborátok oxidáló hajfesték-készítmények összetevőjeként, fejen legfeljebb 3 tömegszázalék koncentrációban való használata nem jelent kockázatot a fogyasztó egészségére”. Ugyanakkor mivel nem nyert bizonyítást, hogy ne léteznének olyan anyagok, amelyek megfelelő alternatívát jelentenek a hajszín oxidálására, a perbórsavat és a nátrium-perborát-vegyületeket törölni kell az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében a kozmetikai termékekben korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékéből és fel kell venni az említett rendelet II. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben tiltott anyagok jegyzékébe. |
(11) |
Néhány anyag tekintetében – amelyeket az 1272/2008/EK rendelet szerint CMR-anyagként osztályoztak és amelyekre vonatkozóan kérelmet nyújtottak be az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése második mondatának alkalmazására – megállapították, hogy a rendelkezésben előírt feltétel teljesül. Ez vonatkozik a trimetilbenzoil-difenil-foszfin-oxidra, a furfurolra és a poliaminopropil-biguanidra. |
(12) |
A difenil(2,4,6-trimetilbenzoil)foszfin-oxid – az INCI szerinti néven Trimethylbenzoyl diphenylphosphine oxide (TPO) – jelenleg nem szerepel az 1223/2009/EK rendelet mellékleteiben. A 618/2012/EU bizottsági rendelet alapján a TPO-t 2. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták (12). Az említett osztályozás 2013. december 1-jén alkalmazandóvá vált. Az FBTB 2014. március 27-én tudományos szakvéleményt (13) adott ki, amely értelmében a TPO használata legfeljebb 5,0 tömegszázalékos koncentrációban biztonságos körömépítő termékekben, azonban az anyag mérsékelten bőrszenzibilizáló hatású. A TPO bőrszenzibilizáló tulajdonságai és a műköröm felhelyezésekor a bőrön keresztül való expozíció magas kockázata miatt az anyagot csak szakképesítéssel rendelkezők használhatják. Ezek fényében a TPO-t mint műköröm-rendszerekben legfeljebb 5 tömegszázalékos koncentrációban szakipari használatra szánt anyagot fel kell venni az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében szereplő, korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékébe. |
(13) |
A kozmetikai termékekben illat-, illetve ízösszetevőként használt 2-furaldehid anyag – amelynek INCI szerinti elnevezése Furfural – jelenleg nem szerepel az 1223/2009/EK rendelet mellékleteiben. Az 1272/2008/EK rendelet alapján 2. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták. Az említett osztályozás 2010. december 1-je előtt hatályba lépett. 2012. március 27-én az FBTB szakvéleményében (14) arra a következtetésre jutott, hogy a furfurol használata a felhasználásra kész készítményben, beleértve a szájápolási termékeket is, legfeljebb 10 ppm (0,001 %) koncentrációban nem jelent kockázatot a fogyasztó egészségére. A furfurol 2. kategóriába tartozó CMR-anyagként való besorolása és az FBTB szakvéleménye alapján a furfurolt fel kell venni az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében szereplő, korlátozottan felhasználható anyagokat tartalmazó jegyzékbe 0,001 % maximális koncentrációval. |
(14) |
A polihexametilén-biguanid-hidroklorid (PHMB) elnevezésű anyag, amelynek INCI szerinti neve Polyaminopropyl Biguanide jelenleg tartósítószerként szerepel az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének 28. bejegyzésében 0,3 % maximális koncentrációval. A 944/2013/EU bizottsági rendelet alapján 2. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták (15). Az említett osztályozás 2015. január 1-je óta alkalmazandó. 2014. június 18-án az FBTB szakvéleményt (16) fogadott el, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a tartósítószerként, legfeljebb 0,3 % koncentrációban használt PHMB egyik kozmetikai termékben sem biztonságos a fogyasztók számára. Ugyanakkor az FBTB a véleményében azt a következtetést is levonta, hogy biztonságos használat megállapítható alacsonyabb felhasználási koncentráció alapján és/vagy korlátozva a kozmetikai termékek kategóriáit, és hogy további reprezentatív kozmetikai készítményekkel kapcsolatos, bőrön át történő felszívódásra vonatkozó vizsgálatokra van szükség. 2017. április 7-én az FBTB új véleményt (17) fogadott el, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a PHMB tartósítószerként való felhasználása minden kozmetikai termékben legfeljebb 0,1 % koncentrációig biztonságos, azonban permetezhető (spray) készítményekben való használata nem ajánlott. A PHMB 2. kategóriába tartozó CMR-anyagként való besorolása és az FBTB szakvéleménye alapján minden kozmetikai termékre vonatkozóan engedélyezni kell tartósítószerként legfeljebb 0,1 % koncentrációban, azon alkalmazások kivételével, amelyek a belélegzés révén a végfelhasználó tüdejét érő expozícióhoz vezethetnek. Az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletében meghatározott feltételeket ennek megfelelően ki kell igazítani. |
(15) |
Az 1272/2008/EK rendelet értelmében CMR-anyagként besorolt anyagok nagy csoportját illetően kozmetikai termékekben kivételes jelleggel való felhasználásuk céljából nem nyújtottak be kérelmet. Ezeket az anyagokat fel kell venni az 1223/2009/EK rendelet II. mellékletében szereplő tiltott anyagok jegyzékébe, és adott esetben törölni kell a korlátozottan felhasználható vagy engedélyezett anyagoknak az említett rendelet III. és V. mellékletében található jegyzékéből. Ez vonatkozik többek között néhány bórvegyületre, amelyek jelenleg az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 1a. és 1b. bejegyzésében vannak felsorolva. |
(16) |
Néhány, az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 1a. és 1b. pontjában felsorolt bórvegyületet és a dibutil-ón-hidrogén-borátot a 790/2009/EK rendelet alapján 1B. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták. Az említett osztályozás legkésőbb 2010. december 1-je óta alkalmazandóvá vált. Az 1223/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó CMR-nek minősített anyagok kozmetikai termékekben való kivételes felhasználása megengedett, ha CMR-anyagként való osztályozásukat követően bizonyos feltételek teljesülnek. 2010. június 22-én az FBTB szakvéleményt (18) adott ki, amelyben megállapította, hogy néhány, a rendelet III. mellékletének 1a. és 1b. bejegyzésében felsorolt bórvegyület használata kozmetikai termékekben bizonyos feltételek mellett biztonságos. Ugyanakkor mivel nem nyújtottak be kérelmet valamely adott felhasználásra és mivel nem nyert bizonyítást, hogy ne léteznének olyan anyagok, amelyek megfelelő alternatívát jelentenek az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében felsorolt releváns felhasználásokra, az említett bórvegyületeket törölni kell a rendelet III. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékéből és fel kell venni az 1223/2009/EK rendelet II. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben tiltott anyagok jegyzékébe. Ami a dibutil-ón-hidrogén-borátot illeti, adott felhasználásra vonatkozó kérelmet nem nyújtottak be, és az FBTB az anyagot nem találta biztonságosnak. Ezért a szóban forgó anyagot fel kell venni a kozmetikai termékekben tiltott anyagoknak az 1223/2009/EK rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékébe. |
(17) |
Az 1223/2009/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben az anyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és ezt közösségi szinten kell kezelni, a Bizottság az FBTB-vel történt konzultációt követően, ennek megfelelően módosíthatja az említett rendelet II–VI. mellékleteit. A Bizottság konzultált az FBTB-vel egyes olyan anyagok biztonságosságáról, amelyek kémiai szempontból hasonlóak az 1A., 1B., vagy a 2. kategóriába sorolt CMR-anyagokhoz. Ez bizonyos bórvegyületeket, valamint a paraformaldehidet és a metilén-glikolt érintette. |
(18) |
Egyes, az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 1a. és 1b. pontjában felsorolt, a (16) preambulumbekezdésben felsoroltakon kívüli bórvegyületet nem osztályoztak CMR-anyagként. 2013. december 12-én az FBTB szakvéleményt adott ki a borátok, a tetraborátok és az oktaborátok tárgyában (19), amelyben arra a következtetésre jutott, hogy az említett anyagok, valamint a bórsav más sói és észterei, – mint például a MEA-borát, a MIPA-borát, a kálium-borát, a trioktil-dodecil-borát és a cink-borát – vizes oldatokban bórsavat alkotnak, ezért a bórsavra alkalmazandó általános korlátozásokat a borátok, a tetraborátok és az oktaborátok egész csoportjára alkalmazni kell. A 790/2009/EK rendeletben a bórsavat 1B. kategóriájú CMR-anyagként osztályozták. Az említett osztályozás legkésőbb 2010. december 1-je óta alkalmazandóvá vált. Az FBTB szakvéleménye fényében a borátok, a tetraborátok és az oktaborátok egész csoportját az azon belül CMR-anyagként osztályozott anyagok kivételével, valamint a bórsav más sóit és észtereit törölni kell az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében szereplő, korlátozottan felhasználható anyagok jegyzékéből és fel kell venni az említett rendelet II. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben tiltott anyagok jegyzékébe. |
(19) |
A paraformaldehid jelenleg az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletének 5. bejegyzésében szerepel, de a formaldehiddel ellentétben nem minősül CMR-anyagnak. A metilén-glikol jelenleg nem szerepel az 1223/2009/EK rendelet mellékleteiben. 2012. június 26–27-én az FBTB szakvéleményt fogadott el a metilén-glikolra vonatkozóan (20), amelyben megállapította, hogy a metilén-glikol különböző feltételek mellett, vizes oldatokban gyorsan átalakulhat formaldehiddé, valamint hogy a paraformaldehid hevítés vagy szárítás útján formaldehiddé depolimerizálódhat. Az FBTB véleményének fényében az említett anyagok kozmetikai termékekben való használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Ezért a paraformaldehidet törölni kell az 1223/2009/EK rendelet V. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben engedélyezett tartósítószerek jegyzékéből, valamint a paraformaldehidet és a metilén-glikolt fel kell venni az említett rendelet II. mellékletében szereplő, kozmetikai termékekben tiltott anyagok jegyzékébe. |
(20) |
Ezért az 1223/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(21) |
Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1223/2009/EK rendelet II., III. és V. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 342., 2009.12.22., 59. o.
(2) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2017/776 rendelete (2017. május 4.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 116., 2017.5.5., 1. o.).
(4) A Bizottság 790/2009/EK rendelete (2009. augusztus 10.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 235., 2009.9.5., 1. o.).
(5) SCCS/1344/10, http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_077.pdf.
(6) SCCS/1360/10, http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_053.pdf.
(7) SCCS/1408/11, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_118.pdf
(8) SCCS/1547/15, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_170.pdf
(9) A Bizottság 605/2014/EU rendelete (2014. június 5.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a horvát nyelvű figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatokkal való kiegészítése, valamint a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 167., 2014.6.6., 36. o.).
(10) SCCS/1538/14, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_164.pdf
(11) SCCS/1345/10, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_031.pdf
(12) A Bizottság 618/2012/EU rendelete (2012. július 10.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 179., 2012.7.11., 3. o.).
(13) SCCS/1528/14, http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_149.pdf
(14) SCCS/1461/12, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_083.pdf
(15) A Bizottság 944/2013/EU rendelete (2013. október 2.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 261., 2013.10.3., 5. o.).
(16) SCCS/1535/14, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_157.pdf
(17) SCCS/1581/16, https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_204.pdf
(18) SCCS/1249/09, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_027.pdf
(19) SCCS/1523/13, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_146.pdf
(20) SCCS/1483/12, https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_097.pdf
MELLÉKLET
1.
A II. melléklet a következőképpen módosul:
a) |
a szöveg a következő bejegyzésekkel egészül ki:
|
b) |
a 395. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
2.
A III. melléklet a következőképpen módosul:
a) |
az 1a., az 1b., a 7., a 13. és az 51. bejegyzést el kell hagyni; |
b) |
a 12. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
c) |
a szöveg a következő bejegyzésekkel egészül ki:
|
3.
Az V. melléklet a következőképpen módosul:
a) |
a preambulum 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
b) |
az 5., a 31., a 40. és a 41. bejegyzést el kell hagyni; |
c) |
a 28. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).”;
HATÁROZATOK
23.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/64 |
A TANÁCS (KKBP) 2019/832 HATÁROZATA
(2019. május 22.)
az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Száhel Niger) szóló 2012/392/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2012. július 16-án elfogadta a 2012/392/KKBP határozatot (1), amely létrehozza az Európai Unió nigeri KBVP-misszióját (EUCAP Száhel Niger) azzal a céllal, hogy támogassa Niger biztonsági ágazatbeli szereplőinek kapacitásépítését a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében. |
(2) |
A Tanács 2018. szeptember 18-án a (KKBP) 2018/1247 határozat (2) elfogadásával 2020. szeptember 30-ig meghosszabbította az EUCAP Száhel Niger missziót és pénzügyi referenciaösszeget határozott meg a számára. |
(3) |
A Száhel-övezetről/Maliról szóló 2018. június 25-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta a KBVP Száhel-övezeten belüli regionalizációjának fontosságát, „amelynek keretében szükség esetén fokozható a határokon átnyúló együttműködés polgári és katonai támogatása, megerősíthetők a regionális együttműködési struktúrák, különös tekintettel a Száhel-övezet G5-országainak struktúráira, továbbá javítható a G5-országoknak a régióbeli biztonsági kihívások kezelésére való képessége és szerepvállalása.” |
(4) |
A Mauritániai Iszlám Köztársaság külügyminisztere 2019. február 15-én üdvözölte az EUCAP Száhel Nigernek a Száhel-övezet G5-országai és Mauritánia nemzeti képességei támogatása céljából előirányzott telepítését. |
(5) |
A Tanács 2019. február 18-án jóváhagyta a Száhel-övezeti KBVP-fellépés regionalizációjának közös polgári-katonai műveleti koncepcióját. |
(6) |
A 2012/392/KKBP tanácsi határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(7) |
Az EUCAP Száhel Niger végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2012/392/KKBP határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(3a) Az EUCAP Száhel Nigernek – a nigeri alapmegbízatása sérelme nélkül – elő kell segítenie a Száhel-övezeti KBVP-fellépés regionalizációját azzal, hogy hozzájárul a Száhel-övezet G5-országainak belső biztonsági erői közötti interoperabilitás és koordináció javításához, valamint azzal, hogy támogatja a határokon átnyúló együttműködést, a regionális együttműködési struktúrákat és segíti a Száhel-övezet G5-országai nemzeti képességeinek a javítását. Az EUCAP Száhel Niger ezeket a tevékenységeket szükség szerint a Száhel-övezeti KBVP-fellépés regionalizációjának közös polgári-katonai műveleti koncepciójával összhangban végezheti a Száhel-övezet G5-országaiban. E célból az EUCAP Száhel Nigernek – az EUCAP Száhel Mali keretében létrehozott regionális tanácsadó és koordinációs egység mint facilitátor segítségével – eszközei és képességei keretein belül képzést, tanácsot és más konkrét támogatást kell nyújtania, azérintett ország kérésére, valamint a biztonsági helyzet figyelembevételével. Mielőtt Száhel-övezet új G5-országában új tevékenységet kezdene, a Politikai és Biztonsági Bizottságot e tevékenységről értesíteni kell.” |
2. |
A 13. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az EUCAP Száhel Niger misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2018. október 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakra 63 400 000,00 EUR.” |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2019. május 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
C.B. MATEI
(1) A Tanács 2012/392/KKBP határozata (2012. július 16.) az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Niger) (HL L 187., 2012.7.17., 48. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2018/1247 határozata (2018. szeptember 18.) az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Száhel Niger) szóló 2012/392/KKBP határozat módosításáról (HL L 235., 2018.9.19., 7. o.).