(1)

A minősített szociális vállalkozási alapkezelőknek olyan eljárásokat és intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják, hogy az ilyen üzleti tevékenységet folytató személyek azt oly módon végzik, amely a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit. Az Unión belüli befektetővédelem harmonizált szintjének elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ilyen alapkezelők az összeférhetetlenségek megelőzésére, nyomon követésére és kezelésére irányuló következetes és hatékony gyakorlatot tudjanak elfogadni és követni, összeférhetetlenségi politikájuknak tartalmaznia kell bizonyos, minimumkövetelményként megteendő lépéseket. A szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése és a befektetők megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében az összeférhetetlenségi politikákat a vezetők tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez kell igazítani.

(2)

Az összeférhetetlenségi politikák keretében meghatározott eljárások és intézkedések elégtelenek lehetnek a minősített szociális vállalkozási alap vagy annak befektetői érdekeinek védelmére, ilyen esetben a minősített szociális vállalkozási alapok kezelőinek ezen érdekek védelmét célzó további lépéseket kell tenniük. E lépéseknek magukban kell foglalniuk a minősített szociális vállalkozási alap felső vezetésének vagy más illetékes szervének tájékoztatását, valamint a minősített szociális vállalkozási alap vagy annak befektetői érdekeit leginkább szolgáló, szükséges döntések vagy intézkedések meghozatalát.

(3)

A minősített szociális vállalkozási alapok kezelői szerepet vállalhatnak azon vállalatok irányításában, amelyekbe a minősített szociális vállalkozási alapok befektetnek. Az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az említett vezetői szavazati jogok gyakorlása mind az érintett minősített szociális vállalkozási alap, mind pedig annak befektetői javára történjen, a szavazati jogok gyakorlására vonatkozóan részletes követelményeket kell meghatározni. A befektetővédelem kielégítő szintjének biztosítása érdekében a minősített szociális vállalkozási alapkezelőknek megfelelő és hatékony stratégiákat kell kidolgozniuk e tekintetben, és kérésre rendelkezésre kell bocsátaniuk e stratégiák és az általuk hozott intézkedések összefoglalását.

(4)

Az összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatala hatékonyságának biztosítása érdekében a rendelkezésre bocsátott információkat rendszeresen frissíteni kell. Figyelembe véve azt a kockázatot, amivel az összeférhetetlenségnek egy weboldalon történő közlése jár, kritériumokat kell megállapítani az említett információk közzétételére vonatkozóan.

(5)

A minősített szociális vállalkozási alapok kezelői által a minősített portfólióvállalkozások által elért pozitív szociális hatás mérésére alkalmazott eljárások egységességének biztosítása érdekében ezeknek az eljárásoknak meghatározott elemeket tartalmazniuk kell. A minősített portfólióvállalkozások által használt erőforrások, valamint az e vállalkozások által rendelkezésre bocsátott termékek és szolgáltatások a pozitív szociális hatás kulcsfontosságú mutatói, amelyeknek ezért ezen eljárások szerves részét kell képezniük. Annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni a szociális vállalkozásokat azoktól a vállalkozásoktól, amelyek szociális célkitűzéseket csak járulékosan valósítanak meg, az említett eljárásoknak magukban kell foglalniuk a minősített portfólióvállalkozások által elért eredmények értékelését is.

(6)

Biztosítani kell, hogy a szerződéskötést megelőzően a befektetőknek nyújtott tájékoztatás elegendő részletet tartalmazzon a minősített szociális vállalkozási alapról. A minősített szociális vállalkozási alap befektetési stratégiája és célkitűzései ismertetésének ezért tartalmaznia kell azon minősített portfólióvállalkozások szociális ágazatainak, földrajzi területeinek és jogi formáinak a leírását, amelyekbe a minősített szociális vállalkozási alap befektetni szándékozik, valamint az ilyen vállalkozások nyereségelosztására vonatkozó információkat.

(7)

A befektetőknek meg kell kapniuk valamennyi, annak értékeléséhez szükséges információt, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője milyen módszertant használ a szociális hatás mérésére. A szerződéskötést megelőző tájékoztatásban ezért meg kell jelölni, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője belső módszertanra támaszkodott-e, vagy általánosan elfogadott módszertant használt. A szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak a módszertan főbb jellemzőinek ismertetését is tartalmaznia kell, beleértve az átvilágítási kritériumokat, a releváns mutatókat, valamint annak magyarázatát, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője hogyan biztosítja az említett módszerek betartását.

(8)

A befektetők számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését, hogy a minősített szociális vállalkozási alap kezelője a nem minősített eszközök kiválasztásakor követi-e a befektetési politikát. A szerződéskötést megelőző tájékoztatásban ezért szerepelnie kell az olyan, nem minősített eszközök típusaira vonatkozó információknak, amelyekbe a minősített szociális vállalkozási alap befektet, valamint a befektetési technikákra, a releváns korlátozásokra, és arra vonatkozó információknak, hogy a befektetésekre mely gazdasági ágazatban és földrajzi területen kerül sor.

(9)

Az átláthatóság érdekében a befektetők számára meg kell adni azokat az információkat, amelyek a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek jellegének és mértékének értékeléséhez szükségesek. Az üzleti támogatási szolgáltatásokra és más támogatási tevékenységekre vonatkozó, a szerződéskötést megelőzően nyújtandó tájékoztatásnak ezért tartalmaznia kell a végzett szolgáltatások és tevékenységek típusait.

(10)

Annak érdekében, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, e rendelet alkalmazásának kezdőnapját hat hónappal el kell halasztani,

a)

valószínűsíthetően pénzügyi nyereségre tesz szert vagy pénzügyi veszteséget kerül el a minősített szociális vállalkozási alap vagy annak befektetői terhére;

b)

érdekelt a minősített szociális vállalkozási alapnak vagy befektetőinek nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység eredményében, amely érdek különbözik a minősített szociális vállalkozási alap vagy annak befektetői érdekeitől;

c)

érdekelt a minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői nevében végrehajtott ügylet eredményében, amely érdek különbözik a minősített szociális vállalkozási alap vagy annak befektetői érdekeitől;

d)

pénzügyi vagy más tényező ösztönzi arra, hogy előnyben részesítse:

e)

ugyanazokat a tevékenységeket végzi a minősített szociális vállalkozási alap, egy másik kollektív befektetési vállalkozás – ideértve az ÁÉKBV-ket is – vagy egy befektető számára;

f)

a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 24. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő bármely díjat vagy jutalékot fizet vagy kap, illetve nem pénzbeli ellátást nyújt vagy abban részesül;

g)

valamely minősített portfólióvállalkozás fejlődését a minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői számára hátrányosan, vagy a minősített szociális vállalkozási alap célkitűzéseinek elérését akadályozó módon befolyásolja, vagy a befolyásoláshoz személyes érdeke fűződik.

a)

az 1. cikkben említett személyek vagy szervezetek közötti információcsere tilalma, amennyiben az ilyen információcsere összeférhetetlenséget eredményezhet vagy megkönnyítheti annak kialakulását;

b)

az 1. cikkben említett, esetlegesen ellentétes érdekekkel rendelkező személyek és szervezetek felügyeletének elkülönítése;

c)

az 1. cikkben említett, elsősorban egy tevékenységgel foglalkozó személyek vagy szervezetek közötti kapcsolat, vagy az ő díjazásuktól, valamint az ilyen személyek vagy szervezetek díjazása és olyan személyek vagy szervezetek javadalmazása vagy az általuk termelt bevételektől való függőség megszüntetése, akik vagy amelyek alapvetően más tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységekkel kapcsolatban összeférhetetlenség merülhet fel;

d)

az 1. cikkben említett személyek vagy szervezetek vonatkozásában annak megakadályozása, hogy illetéktelen befolyást gyakoroljanak a minősített szociális vállalkozási alap kezelésére;

e)

annak megakadályozása vagy ellenőrzése, hogy az 1. cikkben említett személyek és szervezetek részt vegyenek bármely olyan tevékenységben, amely összeférhetetlenséghez vezethet.

a)

haladéktalanul tájékoztatják a saját felső vezetésüket vagy más belső illetékes szervet, vagy a minősített szociális vállalkozási alap felső vezetését vagy más illetékes szervét az adott alap vagy befektetői érdekeit érintő sérelem kockázatáról;

b)

meghozzák a minősített szociális vállalkozási alap vagy annak befektetői érdekeit leginkább szolgáló, szükséges döntéseket vagy intézkedéseket.

a)

arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a társadalmi hatásokat belső módszerek vagy más általánosan elfogadott módszerek alapján mérik-e;

b)

a módszertan főbb jellemzőinek ismertetése, beleértve az átvilágítási kritériumokat és a társadalmi hatások méréséhez használt releváns mutatókat;

a)

befektetési technikák és az érvényes befektetési korlátozások;

b)

az a szociális ágazat vagy ágazatok, amely(ek)ben a nem minősített portfólióvállalkozás működik;

c)

az a földrajzi térség, ahol a nem minősített portfólióvállalkozás működik;

d)

az eszköztípusok kiválasztásakor alkalmazandó kritériumok.

a)

az üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek ismertetése;

b)

tájékoztatás arról, hogy az üzleti támogatási szolgáltatásokat és más támogatási tevékenységeket harmadik felek végzik-e.

(1)

Az európai kockázatitőke-alapokkal kapcsolatos összeférhetetlenségek hatékony ellenőrzése és kezelése érdekében meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben valószínű összeférhetetlenség előfordulása.

(2)

A minősített kockázatitőke-alapok esetében az összeférhetetlenség típusai az érintett személyek szerepétől, érdekeitől és ösztönzőitől függően eltérőek. E körben az összeférhetetlenség azonosításának megkönnyítése érdekében létre kell hozni az összeférhetetlenséghez vezető helyzetek jegyzékét. E jegyzéknek kellően átfogónak kell lennie ahhoz, hogy az európai kockázatitőke-alapok területén esetlegesen felmerülő bármely típusú összeférhetetlenséget lefedjen. Ezért az összeférhetetlenség típusainak magukban kell foglalniuk az olyan helyzeteket, amikor fennáll pénzügyi haszonszerzés vagy pénzügyi veszteség elkerülésének, vagy ösztönzők olyan módon történő nyújtásának a lehetősége, amely különösen a minősített kockázatitőke-alap vagy befektetőinek érdekei kárára bizonyos érdekeket részesít előnyben.

(3)

A minősített kockázatitőke-alapkezelőknek olyan eljárásokat és intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják, hogy az ilyen üzleti tevékenységet folytató személyek azt oly módon végzik, amely a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a minősített kockázatitőke-alapok és azok befektetőinek érdekeit. Az Unión belüli befektetővédelem harmonizált szintjének elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ilyen alapkezelők az összeférhetetlenségek megelőzésére, nyomon követésére és kezelésére irányuló következetes és hatékony gyakorlatot tudjanak elfogadni és követni, összeférhetetlenségi politikájuknak tartalmaznia kell bizonyos, minimumkövetelményként megteendő lépéseket. A szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése és a befektetők megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében az összeférhetetlenségi politikákat a vezetők üzleti tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez kell igazítani.

(4)

Az összeférhetetlenségi politikák keretében meghatározott eljárások és intézkedések elégtelenek lehetnek a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői érdekeinek védelmére, ilyen esetben a minősített kockázatitőke-alapokok kezelőinek további lépéseket kell tenniük ezen érdekek védelme érdekében. E lépéseknek magukban kell foglalniuk a minősített kockázatitőke-alap felső vezetésének vagy más illetékes szervének tájékoztatását, valamint a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői érdekeit leginkább szolgáló, szükséges döntések vagy intézkedések meghozatalát.

(5)

A minősített kockázatitőke-alapok kezelői szerepet vállalhatnak azon vállalatok irányításában, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alapok befektetnek. Az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése valamint annak biztosítása érdekében, hogy az említett vezetői szavazati jogok gyakorlása mind az érintett minősített kockázatitőke-alap, mind pedig annak befektetői javára történjen, a szavazati jogok gyakorlására vonatkozóan részletes követelményeket kell meghatározni. A befektetővédelem kielégítő szintjének biztosítása érdekében a minősített kockázatitőke-alapkezelőknek megfelelő és hatékony stratégiákat kell kidolgozniuk e tekintetben, és kérésre rendelkezésre kell bocsátaniuk e stratégiák és az általuk hozott intézkedések összefoglalását.

(6)

Az összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatala hatékonyságának biztosítása érdekében a rendelkezésre bocsátott információkat rendszeresen frissíteni kell. Figyelembe véve azt a kockázatot, amivel az összeférhetetlenségnek egy weboldalon történő közlése jár, kritériumokat kell megállapítani az említett információk ilyen módon történő közzétételére vonatkozóan.

(7)

Annak érdekében, hogy a minősített kockázatitőke-alapok kezelői alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, e rendelet alkalmazásának kezdőnapját hat hónappal el kell halasztani,

a)

valószínűsíthetően pénzügyi nyereségre tesz szert vagy pénzügyi veszteséget kerül el a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői terhére;

b)

érdekelt a minősített kockázatitőke-alapnak vagy befektetőinek nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység eredményében, amely érdekeltség különbözik a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői érdekeitől;

c)

érdekelt a minősített kockázatitőke-alap vagy befektetői nevében végrehajtott ügylet eredményében, amely érdekeltség különbözik a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői érdekeitől;

d)

pénzügyi vagy más tényező ösztönzi arra, hogy előnyben részesítse:

e)

ugyanazokat a tevékenységeket végzi a minősített kockázatitőke-alap, egy másik kollektív befektetési vállalkozás – ideértve az ÁÉKBV-ket is – vagy egy befektető számára;

f)

a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 24. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő bármely díjat vagy jutalékot fizet vagy kap, illetve nem pénzbeli ellátást nyújt, vagy számára nyújtanak;

g)

valamely minősített portfólióvállalkozás fejlődését a minősített kockázatitőke-alap vagy befektetői számára hátrányosan, vagy a minősített kockázatitőke-alap célkitűzéseinek elérését akadályozó módon befolyásolja, vagy a befolyásoláshoz személyes érdeke fűződik.

a)

az 1. cikkben említett személyek vagy szervezetek közötti információcsere tilalma, amennyiben az ilyen információcsere összeférhetetlenséget eredményezhet vagy annak kialakulását megkönnyítheti;

b)

az 1. cikkben említett, esetlegesen ellentétes érdekekkel rendelkező személyek és szervezetek felügyeletének elkülönítése;

c)

az 1. cikkben említett, elsősorban egy tevékenységgel foglalkozó személyek vagy szervezetek közötti kapcsolat, vagy az ő díjazásuktól valamint az ilyen személyek vagy szervezetek díjazása és olyan személyek vagy szervezetek javadalmazása vagy az általuk termelt bevételek közötti függőség megszüntetése, akik vagy amelyek alapvetően más tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységekkel kapcsolatban összeférhetetlenség merülhet fel;

d)

az 1. cikkben említett személyek vagy szervezetek vonatkozásában annak megakadályozása, hogy illetéktelen befolyást gyakoroljanak a minősített kockázatitőke-alap kezelésére;

e)

annak megakadályozása vagy ellenőrzése, az 1. cikkben említett személyek és szervezetek bevonódjanak bármely olyan tevékenységbe, amely összeférhetetlenséghez vezethet, illetve az ilyen érintettség ellenőrzése.

a)

haladéktalanul tájékoztatják a saját felső vezetésüket vagy más belső illetékes szervet, vagy a minősített kockázatitőke-alap felső vezetését vagy más illetékes szervét az adott alap vagy befektetői érdekeit érintő kár kockázatáról;

b)

meghozzák a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői érdekeit leginkább szolgáló, szükséges döntéseket vagy intézkedéseket.

(1)

Az (EU) 2016/1076 rendelet I. melléklete felsorolja azokat az országokat, amelyekre alkalmazandók a rendeletben szereplő piacra jutási rendelkezések.

(2)

2018. december 6-án a Tanács az Unió nevében jóváhagyta Szamoa csatlakozását az Unió és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodáshoz. Szamoa csatlakozási okmányának letétbe helyezését követően az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás 2018. december 31-től kezdve ideiglenesen alkalmazandó az Unió és Szamoa között.

(3)

A Szamoai Független Államot ezért fel kell venni az I. mellékletbe,

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (2) oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni a (3) oszlopban kifejtett indokok alapján.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (2) oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni a (3) oszlopban kifejtett indokok alapján.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

Az Unió az (EU) 2015/2437 tanácsi határozat (1) útján megkötötte a déli kékúszójú tonhal védelméről szóló egyezményt (2) (a továbbiakban: a CSBT-egyezmény), amely létrehozta a déli kékúszójú tonhal védelmével foglalkozó bizottságot (a továbbiakban: a CCSBT).

(2)

A CCSBT felel a déli kékúszójú tonhal elterjedési területén a halászati erőforrások kezeléséért és védelméért. Mivel a CSBT-egyezményben csak államok lehetnek részes felek, a CCSBT létrehozta a déli kékúszójú tonhal védelméről szóló egyezmény kiterjesztett bizottságát, amelyben CCSBT tagjai mellett az Unió és a halászatot folytató szervezetek is helyet kapnak. A CCSBT-n belül a déli kékúszójú tonhal védelméről szóló egyezmény kiterjesztett bizottsága készíti elő a határozatokat, amelyeket a CCSBT hivatalosan jóváhagy. A CCSBT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el a déli kékúszójú tonhal állományának védelme, kezelése és optimális hasznosítása érdekében. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.

(3)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) előírja, hogy az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Az említett rendelet előírja továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek és szakvélemények fejlesztését, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások amennyire lehetséges elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak külső halászati politikáját e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia.

(4)

Amint azt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleménye és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetésekis leszögezik, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatása és fokozása, valamint – adott esetben – azok irányításának javítása az e fórumok munkájában való uniós szerepvállalás központi elemét képezi.

(5)

„A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény konkrét intézkedéseket említ a műanyagok és a tengerszennyezés csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére.

(6)

Helyénvaló meghatározni a CCSBT ülésein 2019–2023-as időszakban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a CCSBT állományvédelmi és végrehajtási intézkedései kötelezőek lesznek az Unióra nézve, és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós jog, nevezetesen az 1005/2008/EK (4) és az 1224/2009/EK (5) tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) tartalmát.

(7)

A CCSBT ülésein az Unió által képviselendő álláspontot jelenleg a CCSBT-ben az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2014.június 12-i tanácsi határozat állapítja meg. Helyénvaló az említett határozatot hatályon kívül helyezni és egy új, a 2019–2023-as időszakra vonatkozó határozattal felváltani.

(8)

Tekintettel a déli kékúszójú tonhal elterjedési területén található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ennek következtében az uniós álláspontnak figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve a CCSBT ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2019–2023-as időszakra vonatkozóan meg kell állapítani az Unió álláspontjának évenkénti meghatározását szolgáló eljárásokat,