14.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/1

A TANÁCS (EU) 2019/757 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 13.)

a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 10-i 224/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 10-én elfogadta a 224/2014/EU rendeletet.

(2)	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 2127 (2013) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága 2019. április 18-án egy, a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyre vonatkozóan naprakésszé tette az adatokat.

(3)	A 224/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 224/2014/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) HL L 70., 2014.3.11., 1. o.

MELLÉKLET

A 224/2014/EU rendeletben, az I. melléklet A. részében (Személyek) a következő személyre vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:

„12. Abdoulaye HISSENE (más néven: a) Abdoulaye Issène; b) Abdoulaye Hissein; c) Hissene Abdoulaye; d) Abdoulaye Issène Ramadane; e) Abdoulaye Issene Ramadan; f) Issene Abdoulaye)

Születési idő: a) 1967; b) 1967. január 1.

Születési hely: a) Ndele, Bamingui-Bangoran, Közép-afrikai Köztársaság; b) Haraze Mangueigne, Csád

Állampolgárság: a) közép-afrikai köztársasági; b) csádi

Útlevélszáma: közép-afrikai köztársasági diplomataútlevelének száma: D00000897, kiállítás dátuma: 2013. április 5. (érvényes 2018. április 4-ig)

Nemzeti azonosító szám: csádi nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 103–00653129–22, kiállítás dátuma: 2009. április 21. (lejárat dátuma: 2019. április 21.)

Lakcím: a) KM5, Bangui, Közép-afrikai Köztársaság, b) Nana-Grebizi, Közép-afrikai Köztársaság; c) Ndjari, Ndjamena, Csád

Az ENSZ általi jegyzékbe vétel dátuma:2017. május 17.

Egyéb információk: Hissène korábban ifjúsági és sportminiszter volt a Közép-afrikai Köztársaság volt elnökének, Michel Djotodiának a kabinetjében. Ezt megelőzően a Hazafias Front az Igazságért és a Békéért elnevezésű politikai párt vezetője volt. Emellett Banguiban, különösen a PK5-ös (harmadik) körzetben fegyveres milíciák vezetője is volt. Apja neve: Abdoulaye. Anyja neve: Absita Moussa. Fényképe rendelkezésre áll az INTERPOL-ENSZ Biztonsági Tanács szankciós adatlapon való feltüntetéshez. Weblink az INTERPOL–ENSZ Biztonsági Tanács szankciós adatlaphoz: https://www.interpol.int/en/notice/search/un/6098910

A szankcióbizottság által a jegyzékbe vétellel kapcsolatban nyújtott indokolás szöveges összefoglalásából származó információ:

Abdoulaye Hissène-t 2017. május 17-én vették jegyzékbe a 2339 (2017) sz. ENSZ-BT határozat 16. pontja, valamint 17. pontjának g) alpontja alapján, mint olyan személyt, aki »részt vesz a Közép-afrikai Köztársaság békéjét, stabilitását vagy biztonságát veszélyeztető cselekményekben vagy támogatja azokat, ideértve a politikai átmenet folyamatát, illetve a stabilizáció és megbékélés folyamatát veszélyeztető vagy akadályozó, vagy az erőszakot tápláló cselekményeket is;« továbbá »részt vesz az ENSZ-missziók vagy nemzetközi biztonsági erők, mint például a MINUSCA, az európai uniós missziók és az ezeket támogató francia műveletek elleni támadások tervezésében, irányításában, finanszírozásában vagy végrehajtásában.«

További információk:

Abdoulaye Hissène és a volt Séléka más tagjai a Közép-afrikai Köztársaság volt elnökével, François Bozizéval szövetséges anti-balakabeli szabotőrökkel, többek között Maxime Mokommal együttműködve 2015 szeptemberében erőszakos tüntetéseket és összecsapásokat szítottak egy meghiúsult államcsíny részeként, amelynek célja a kormány megdöntése volt, amíg Catherine Samba-Panza akkori elnök az ENSZ 2015. évi Közgyűlésén tartózkodott. A Közép-afrikai Köztársaság kormánya több, a meghiúsult államcsínyhez kapcsolódó bűncselekménnyel – például gyilkossággal, gyújtogatással, kínzással és fosztogatással – vádolja Mokomot, Hissène-t és másokat.

2015-től Hissène volt a Bangui PK5-ös körzetében működő és több mint 100 taggal rendelkező fegyveres milíciák egyik fő vezetője. E minőségében akadályozta a szabad mozgást és az államhatalomnak a térségben történő helyreállítását, többek között azzal, hogy jogellenesen megadóztatta a szállítási és kereskedelmi tevékenységeket. 2015 második felében a volt Séléka »nairobistáinak« képviselője volt Banguiban, és szoros kapcsolatban állt a Mokom vezetése alatt álló anti-balaka csoportok harcosaival. A 2015. szeptember 26. és október 3. között Banguiban történt erőszakos cselekményekben Haroun Gaye és Hissène irányítása alatt álló fegyveresek is részt vettek.

A gyanú szerint 2015. december 13-án, az alkotmányos népszavazás napján Hissène csoportjának tagjai is részt vettek a volt Séléka vezetője, Mohamed Moussa Dhaffane járműve elleni támadásban. Hissène-t azzal vádolják, hogy az ő irányítása mellett hajtották végre a Bangui KM5-ös körzetében történt erőszakos cselekményeket, amelyekben öt ember életét vesztette, húsz megsebesült, más lakosok pedig a támadás miatt nem tudtak részt venni az alkotmányos népszavazáson. Hissène veszélybe sodorta a választások megrendezését azzal, hogy megtorló támadásokat szított különböző csoportok között.

A rendőrség 2016. március 15-én Bangui M'poko repülőterén elfogta és a nemzeti csendőrség kutatási és nyomozási egységének átadta Hissène-t. A milíciája a későbbiekben erőszakkal kiszabadította, és ellopott egy fegyvert, amelyet korábban a MINUSCA adott át a szankcióbizottság által jóváhagyott mentesség iránti kérelem alapján.

2016. június 19-én, miután a belső biztonsági erők a PK12-es körzetben muszlim kereskedőket tartóztattak le, Gaye és Hissène milíciái Banguiban elraboltak öt rendőrt. A MINUSCA június 20-án megpróbálta kiszabadítani az elrabolt rendőröket. Hissène és Gaye fegyveresei tűzharcba keveredtek a túszok kiszabadítását megkísérlő békefenntartókkal, aminek következtében legalább hat személy életét vesztette, egy békefenntartó pedig megsebesült.

2016. augusztus 12-én Hissène vezetett egy hat járműből álló konvojt, amely állig felfegyverzett személyeket szállított. A Banguiból menekülő konvojt a MINUSCA Sibuttól délre feltartóztatta. Észak felé haladva a konvoj több ellenőrzőponton is tűzharcot vívott a belső biztonsági erőkkel. A MINUSCA-nak sikerült Sibuttól déli irányban 40 kilométerre megállítania a konvojt. Hosszas tűzharcot követően elfogtak 11 személyt, de Hissène és több társa elmenekült. A letartóztatottak a MINUSCA-nak elmondták, hogy Hissène volt a konvoj vezetője, céljuk pedig az volt, hogy eljussanak Briába és ott részt vegyenek a volt Sélékához tartozó csoportok gyűlésén, amelyet Nourredine Adam szervezett.

A szakértői csoport kétszer – 2016 augusztusában és szeptemberében – Sibutba utazott, hogy megvizsgálja az Hissène, Gaye és Hamit Tidjani konvojához tartozó, a MINUSCA által augusztus 13-án lefoglalt tárgyakat. A csoport az Hissène házában augusztus 16-án lefoglalt lőszereket is megvizsgálta. A hat járműben és a letartóztatott személyeknél halált okozó és halált nem okozó katonai felszereléseket egyaránt találtak. A központi csendőrség 2016. augusztus 16-án rajtaütött Hissène bangui otthonán, ahol több mint 700 fegyvert találtak.

Egy volt Séléka-tagokból álló csoport 2016. szeptember 4-én hat motorkerékpáron Kaga-Bandoróból elindult, hogy felvegye Hissène-t és társait, és Dékoa mellett tüzet nyitott a MINUSCA tagjaira. Az incidens során egy volt Séléka-harcos életét vesztette, két békefenntartó és egy polgári személy pedig megsebesült.”

14.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/4

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/758 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. január 31.)

az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 45. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek fel kell tárniuk, értékelniük és kezelniük kell azt a pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázatot, amelynek ki vannak téve, különösen, ha harmadik országokban fióktelepeket vagy többségi tulajdonú leányvállalatokat hoztak létre, vagy ha fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok harmadik országokban történő létrehozását mérlegelik. Az (EU) 2015/849 irányelv ezért a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csoportszintű hatékony értékelésére és kezelésére vonatkozó előírásokat határoz meg.

(2)	A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló csoportszintű politikák és eljárások következetes végrehajtása kulcsfontosságú a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának csoporton belüli szilárd és hatékony kezelése szempontjából.

(3)

Vannak azonban olyan körülmények, amikor a csoport olyan harmadik országban működtet fióktelepeket vagy többségi tulajdonú leányvállalatokat, amelynek joga nem teszi lehetővé a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló csoportszintű politikák és eljárások végrehajtását. Ez az eset állhat fenn például akkor, ha a harmadik ország adatvédelmi vagy banktitokra vonatkozó joga korlátozza a csoport arra irányuló képességét, hogy a harmadik országbeli fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok ügyfeleivel kapcsolatos információkhoz hozzáférjen, azokat feldolgozza vagy cserélje.

(4)

Az említett körülmények között, valamint az olyan helyzetekben, amikor az illetékes hatóságok akadályokba ütköznek a csoport (EU) 2015/849 irányelv követelményeinek való megfelelésének hatékony felügyelete során, mert az illetékes hatóságoknak nincs hozzáférésük a harmadik országbeli fióktelepeken vagy többségi tulajdonú leányvállalatoknál tárolt releváns információkhoz, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatainak hatékony kezeléséhez kiegészítő politikákra és eljárásokra van szükség. E kiegészítő politikák és eljárások közé tartozhat az ügyfelek hozzájárulásának megszerzése, amely segíthet elhárítani a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló csoportszintű politikák és eljárások harmadik országokban történő végrehajtása előtt álló bizonyos jogi akadályokat, amikor korlátozottak az egyéb lehetőségek.

(5)

A csoportszintű politikák és eljárások végrehajtásának jogi akadályaira adott következetes, uniós szintű válasz biztosításának szükségessége indokolja az olyan konkrét minimális intézkedések előírását, amelyeket a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek meg kell hozniuk az említett helyzetekben. E kiegészítő politikáknak és eljárásoknak mindazonáltal kockázatalapúnak kell lenniük.

(6)

A hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek tudniuk kell bizonyítani az illetékes hatóságuk felé, hogy az általuk hozott kiegészítő intézkedések terjedelme a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat tekintetében megfelelő. Mindazonáltal, ha az illetékes hatóság úgy véli, hogy a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény által hozott kiegészítő intézkedések nem elégségesek e kockázat kezeléséhez, az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy konkrét intézkedések meghozatalára utasítsa a hitelintézetet vagy a pénzügyi intézményt annak biztosítása érdekében, hogy a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény megfeleljen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeinek.

(7)

Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) felhatalmazza az Európai Bankhatóságot (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (EIOPA), illetve az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy közös iránymutatásokat adjanak ki az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében. Az e rendeletnek való megfelelés során a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek figyelembe kell venniük az (EU) 2015/849 irányelv 17. cikke és 18. cikkének (4) bekezdése szerint kiadott, az egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágításról, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi intézmények által az egyedi üzleti kapcsolatokhoz és az alkalmi ügyletekhez kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelése során figyelembe veendő tényezőkről szóló közös iránymutatásokat, és mindent meg kell tenniük az ezen iránymutatásoknak való megfelelés érdekében.

(8)

E rendelet előírásai nem sérthetik a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak azon kötelezettségét, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 45. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint további felügyeleti intézkedéseket foganatosítsanak azokban az esetekben, amikor az e rendeletben meghatározott kiegészítő intézkedések alkalmazása nem bizonyul elegendőnek.

(9)

E rendelet előírásai nem sérthetik továbbá azon fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, amelyeknek meghozatalára a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felszólítást kapnak/kötelesek, amikor a Bizottság által az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke alapján kiemelt kockázatot jelentőként meghatározott országokban letelepedett természetes vagy jogi személyekkel kötnek ügyletet.

(10)	A hitelintézetek és pénzügyi intézmények számára elegendő időt kell biztosítani arra, hogy politikáikat és eljárásaikat e rendelet követelményeivel összhangban kiigazítsák. E célból helyénvaló e rendelet alkalmazását a hatálybalépésének napjától számított három hónappal elhalasztani.

(11)	Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóságok (Európai Bankhatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és Európai Értékpapírpiaci Hatóság) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(12)

Az európai felügyeleti hatóságok nyilvános konzultációt folytattak az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezték az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérték az 1093/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatároz egy sor olyan kiegészítő intézkedést, köztük minimális intézkedéseket, amelyeket a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat hatékony kezelése érdekében meg kell hozniuk, amikor egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé az (EU) 2015/849 irányelv 45. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett csoportszintű politikák és eljárások végrehajtását a csoport részét képező és az adott harmadik országban letelepedett fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén.

2. cikk

Az egyes harmadik országokra vonatkozó általános kötelezettségek

A hitelintézetek és pénzügyi intézmények minden egyes olyan harmadik ország vonatkozásában, ahol fióktelepet hoztak létre vagy egy leányvállalat többségi tulajdonosai, legalább:

a)	értékelik a csoportjukra nézve jelentett pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot, ezen értékelést nyilvántartásba veszik, naprakészen tartják és megőrzik, hogy meg tudják azt osztani az illetékes hatóságukkal;

b)	biztosítják, hogy az a) pontban említett kockázat megfelelően tükröződjön a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló csoportszintű politikáikban és eljárásaikban;

c)	megszerzik a vezető tisztségviselő csoportszintű jóváhagyását az a) pontban említett kockázatértékelésre és a b) pontban említett, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló csoportszintű politikáikra és eljárásaikra vonatkozóan;

d)	célzott képzést nyújtanak a harmadik országbeli érintett személyzet tagjai számára, hogy azok képesek legyenek azonosítani a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati mutatókat, emellett gondoskodnak a képzés hatékonyságáról.

3. cikk

Egyedi kockázatértékelés

(1) Amennyiben a harmadik ország joga tiltja vagy korlátozza az ahhoz szükséges politikák és eljárások alkalmazását, hogy megfelelően feltárják és értékeljék a valamely üzleti kapcsolathoz vagy alkalmi ügylethez kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot a releváns ügyfél-információkhoz és tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférés korlátozása, vagy az ilyen információk ügyfél-átvilágítás céljára való felhasználásának korlátozása miatt, a hitelintézetek vagy a pénzügyi intézmények legalább:

a harmadik ország meghatározását követően indokolatlan késedelem nélkül és mindenképpen legkésőbb 28 naptári napon belül tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a következőkről:

i.	az érintett harmadik ország neve;

ii.	a harmadik ország jogának alkalmazása miként tiltja vagy korlátozza a valamely ügyfélhez kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat feltárásához és értékeléséhez szükséges politikák és eljárások alkalmazását;

biztosítják, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik megállapítsák, hogy felhasználható-e az ügyfeleik, és adott esetben az ügyfeleik tényleges tulajdonosai hozzájárulása az a) pont ii. alpontjában említett korlátozások vagy tilalmak jogszerű leküzdésére;

biztosítják, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik kérjék ügyfeleik és adott esetben az ügyfeleik tényleges tulajdonosai hozzájárulását az a) pont ii. alpontjában említett korlátozások vagy tilalmak leküzdése érdekében, amennyiben ez összeegyeztethető a harmadik ország jogával.

(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett hozzájárulás nem megvalósítható, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kezelése érdekében kiegészítő intézkedéseket hoznak, valamint meghozzák a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó szokásos intézkedéseiket.

Az említett kiegészítő intézkedések magukban foglalják a 8. cikk c) pontjában meghatározott kiegészítő intézkedést, valamint az említett cikk a), b), d), e) és f) pontjában meghatározott intézkedések közül egyet vagy többet.

Ha a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával nem tudja hatékonyan kezelni a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot, akkor:

a)	biztosítja, hogy a fióktelep vagy a többségi tulajdonú leányvállalat megszüntesse az üzleti kapcsolatot;

b)	biztosítja, hogy a fióktelep vagy a többségi tulajdonú leányvállalat ne hajtsa végre az alkalmi ügyletet;

c)	beszünteti a harmadik országban letelepedett fióktelepe vagy többségi tulajdonú leányvállalata által végzett műveletek egy részét vagy egészét.

(3) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények kockázatérzékenységi alapon határozzák meg a (2) és (3) bekezdésben említett kiegészítő intézkedések terjedelmét, és bizonyítani tudják az illetékes hatóságuk felé, hogy a kiegészítő intézkedések terjedelme a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat tekintetében megfelelő.

4. cikk

Ügyféladatok megosztása és feldolgozása

(1) Amennyiben egy harmadik ország joga tiltja vagy korlátozza az ügyféladatok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából való, csoporton belüli megosztását vagy feldolgozását, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények legalább:

a harmadik ország meghatározását követően indokolatlan késedelem nélkül és mindenképpen legkésőbb 28 napon belül tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a következőkről:

i.	az érintett harmadik ország neve;

ii.	a harmadik ország jogának alkalmazása miként tiltja vagy korlátozza az ügyféladatok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából való megosztását vagy feldolgozását;

(2) Azokban az esetekben, ha az (1) bekezdés c) pontjában említett hozzájárulás nem megvalósítható, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények a kockázat kezelése érdekében kiegészítő intézkedéseket hoznak, valamint meghozzák a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó szokásos intézkedéseiket. Az említett kiegészítő intézkedések magukban foglalják a 8. cikk a) pontjában meghatározott kiegészítő intézkedést, valamint az említett cikk c) pontjában meghatározott kiegészítő intézkedést. Ha a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat elegendő további kiegészítő intézkedések előírásához, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények a 8. cikk a)–c) pontjában meghatározott fennmaradó kiegészítő intézkedések közül alkalmaznak egyet vagy többet.

(3) Ha a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával nem tudja hatékonyan kezelni a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot, akkor beszünteti a harmadik országban letelepedett fióktelepe vagy többségi tulajdonú leányvállalata által végzett műveletek egy részét vagy egészét.

(4) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények kockázatérzékenységi alapon határozzák meg a (2) és (3) bekezdésben említett kiegészítő intézkedések terjedelmét, és bizonyítani tudják az illetékes hatóságuk felé, hogy a kiegészítő intézkedések terjedelme a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat tekintetében megfelelő.

5. cikk

Gyanús ügyletekkel kapcsolatos információk felfedése

(1) Amennyiben a harmadik ország joga tiltja vagy korlátozza az (EU) 2015/849 irányelv 33. cikkének (1) bekezdésében említett információknak a harmadik országban letelepedett fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok által a csoportjukhoz tartozó más szervezetekkel történő megosztását, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények legalább:

i.	az érintett harmadik ország neve;

ii.

a harmadik ország jogának alkalmazása miként tiltja vagy korlátozza az (EU) 2015/849 irányelv 33. cikkének (1) bekezdésében említett információk tartalmának a harmadik országban letelepedett fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok által a csoportjukhoz tartozó más szervezetekkel történő megosztását vagy feldolgozását;

előírják a fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat számára, hogy bocsássanak a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény vezető tisztségviselője rendelkezésére releváns információkat, hogy az képes legyen értékelni az adott fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat működéséhez társuló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot, valamint ennek a csoportra kifejtett hatását, így például a következőket:

i.	egy meghatározott időszakon belül bejelentett gyanús ügyletek száma;

ii.	a gyanúra okot adó körülményekről áttekintést nyújtó összesített statisztikai adatok.

(2) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények a kockázat kezelése érdekében kiegészítő intézkedéseket hoznak, valamint meghozzák a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó szokásos intézkedéseiket és az (1) bekezdésben említett intézkedéseket.

E kiegészítő intézkedések magukban foglalnak a 8. cikk a)–c) pontjában és g)–i) pontjában meghatározott kiegészítő intézkedések közül egyet vagy többet.

(3) Ha a hitelintézetek és pénzügyi intézmények az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával nem tudják hatékonyan kezelni a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot, akkor beszüntetik a harmadik országban letelepedett fióktelepük vagy többségi tulajdonú leányvállalatuk által végzett műveletek egy részét vagy egészét.

6. cikk

Ügyféladatok továbbítása a tagállamok felé

Amennyiben a harmadik ország joga tiltja vagy korlátozza egy harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat ügyfeleire vonatkozó adatoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó felügyelet céljából egy tagállamba történő továbbítását, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények legalább:

i.	az érintett harmadik ország neve;

ii.	a harmadik ország jogának alkalmazása miként tiltja vagy korlátozza az ügyfelekre vonatkozó adatok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelet céljából való továbbítását;

fokozott felülvizsgálatokat, többek között – amennyiben ez arányos a harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat működéséhez társuló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázattal – helyszíni ellenőrzéseket vagy független ellenőrzéseket hajtanak végre, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fióktelep vagy a többségi tulajdonú leányvállalat hatékonyan hajt végre csoportszintű politikákat és eljárásokat, valamint megfelelően tárja fel, értékeli és kezeli a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat;

c)	a b) pontban említett felülvizsgálatok megállapításait kérésre a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátják;

előírják a harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat számára, hogy rendszeresen bocsássa a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény vezető tisztségviselője rendelkezésére a releváns információkat, beleértve legalább a következőket:

i.	a kiemelt kockázatú ügyfelek száma és az annak okairól áttekintést nyújtó összesített statisztikai adatok, hogy miért sorolták be az ügyfeleket kiemelt kockázatúként, például a kiemelt közszereplői státusz;

ii.	az azonosított és bejelentett gyanús ügyletek száma és a gyanúra okot adó körülményekről áttekintést nyújtó összesített statisztikai adatok;

e)	a d) pontban említett információkat kérésre a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátják.

7. cikk

Nyilvántartás

(1) Amennyiben a harmadik ország joga tiltja vagy korlátozza az (EU) 2015/849 irányelv V. fejezetében meghatározottakkal egyenértékű nyilvántartási intézkedések alkalmazását, a hitelintézetek és pénzügyi intézmények legalább:

i.	az érintett harmadik ország neve;

ii.	a harmadik ország jogának alkalmazása miként tiltja vagy korlátozza az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározottakkal egyenértékű nyilvántartási intézkedések alkalmazását;

b)	megállapítják, hogy felhasználható-e az ügyfél, és adott esetben a tényleges tulajdonos hozzájárulása az a) pont ii. alpontjában említett korlátozások vagy tilalmak jogszerű leküzdésére;

biztosítják, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik kérjék az ügyfelek és adott esetben az ügyfeleik tényleges tulajdonosai hozzájárulását az a) pont ii. alpontjában említett korlátozások vagy tilalmak leküzdése érdekében, amennyiben ez összeegyeztethető a harmadik ország jogával.

(3) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények kockázatérzékenységi alapon határozzák meg a (2) bekezdésben említett kiegészítő intézkedések terjedelmét, és bizonyítani tudják az illetékes hatóságuk felé, hogy a kiegészítő intézkedések terjedelme a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat tekintetében megfelelő.

8. cikk

Kiegészítő intézkedések

A hitelintézetek és pénzügyi intézmények a 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése értelmében a következő kiegészítő intézkedéseket hozzák meg:

annak biztosítása, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik a fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat által nyújtott pénzügyi termékek és szolgáltatások jellegét és típusát azokra korlátozzák, amelyek alacsony pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek és kis hatással vannak a csoport kockázati kitettségére;

annak biztosítása, hogy az ugyanazon csoporthoz tartozó egyéb szervezetek nem hagyatkoznak a harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat által végrehajtott ügyfél-átvilágítási intézkedésekre, hanem ehelyett – még akkor is, ha az (EU) 2015/849 irányelv 28. cikkében foglalt feltételek teljesülnek – ügyfél-átvilágítást hajtanak végre a harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat minden olyan ügyfele tekintetében, aki/amely az ugyanazon csoporthoz tartozó szóban forgó egyéb szervezetek termékeit vagy szolgáltatásait kívánja igénybe venni;

fokozott felülvizsgálatok, többek között – amennyiben ez arányos a harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat működéséhez társuló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázattal – helyszíni ellenőrzések vagy független ellenőrzések végrehajtása, az arról való meggyőződés érdekében, hogy a fióktelep vagy a többségi tulajdonú leányvállalat hatékonyan tárja fel, értékeli és kezeli a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat;

annak biztosítása, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik a kiemelt kockázatú üzleti kapcsolatok létrehozásához és fenntartásához, vagy kiemelt kockázatú alkalmi ügylet végrehajtásához kérjék a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény vezető tisztségviselőjének jóváhagyását;

e)	annak biztosítása, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik megállapítsák az üzleti kapcsolat vagy az alkalmi ügylet során felhasználandó pénzeszközök származását, és adott esetben rendeltetését;

annak biztosítása, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik fokozott folyamatos monitoringot végezzenek az üzleti kapcsolat tekintetében, beleértve a fokozott ügyletmonitoringot, amíg a fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok észszerűen meg nem győződtek arról, hogy megismerték az üzleti kapcsolathoz társuló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot;

annak biztosítása, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik megosztják a hitelintézettel vagy pénzügyi intézménnyel a gyanús ügylet bejelentésében szereplő azon mögöttes információkat, amelyek indokolják annak ismeretét, gyanúját vagy azon gyanú észszerű okát, hogy pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra került sor vagy annak kísérlete folyt, így például a gyanú alapját jelentő tényeket, ügyleteket, körülményeket és dokumentumokat, beleértve a személyes információkat is, amennyiben ez a harmadik ország joga alapján lehetséges;

fokozott folyamatos monitoring végrehajtása a harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat minden olyan ügyfele, és adott esetben ügyfelének tényleges tulajdonosa tekintetében, akiről tudott, hogy ugyanazon csoporthoz tartozó más szervezetek által gyanús ügyletekről tett bejelentések tárgyát képezte;

i)	annak biztosítása, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik hatékony rendszerekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkeznek a gyanús ügyletek feltárására és bejelentésére;

annak biztosítása, hogy a harmadik országban letelepedett fióktelepeik vagy többségi tulajdonú leányvállalataik a harmadik országban letelepedett fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat valamely ügyfelével kapcsolatos kockázati profilra és átvilágításra vonatkozó információkat naprakészen tartják és biztonságosan őrzik addig, ameddig ez jogilag lehetséges, de mindenképpen legalább az üzleti kapcsolat időtartamára kiterjedően.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. szeptember 3-át ól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 141., 2015.6.5., 73. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

14.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/759 RENDELETE

(2019. május 13.)

a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldogozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek (összetett élelmiszer-készítmények) behozatalát érintő közegészségügyi követelmények alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A 853/2004/EK rendelet jelentős változtatásokról rendelkezik az élelmiszeripari vállalkozók által betartandó közegészségügyi (élelmiszer-biztonsági) szabályok és eljárások tekintetében. Megállapít például egyes feltételeket a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldogozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek (összetett élelmiszer-készítmények) Unióba történő behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2017/185 bizottsági rendelet (2) eltérést biztosító átmeneti intézkedéseket hoz az olyan növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldogozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszereket (összetett élelmiszer-készítmények) importáló élelmiszeripari vállalkozókra vonatkozó szabályok alól, amelyek eltérnek a 28/2012/EU bizottsági rendelet (3) 3. cikkének (1) és (3) bekezdésében említettektől, amelyek Unióba való behozatalára vonatkozóan még nem állapítottak meg uniós szintű közegészségügyi követelményeket. Ez az eltérés 2020. december 31-ig alkalmazandó.

(3)

Az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: állategészségügyi rendelet) (4) szabályokat állapít meg az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozóan. Ez a rendelet az állati eredetű termékekre, következésképpen a 2007/275/EK bizottsági határozat 2. cikkének a) pontjában (5) meghatározott összetett élelmiszer-készítményekre is vonatkozik. Amint alkalmazandóvá válik, ez a rendelet fogja meghatározni a harmadik országokból vagy területekről az Unióba érkező állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó követelményeket. Ezt a rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni.

(4)

A jogi egyértelműség és a következetesség biztosítása, valamint a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok új szabályokra való áttérésének megkönnyítése érdekében egyetlen időpontot szükséges meghatározni, melytől kezdődően alkalmazni kell a 853/2004/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó összetett élelmiszer-készítmények új behozatali feltételeit. Az átmeneti intézkedések alkalmazási időszakát ezért 2021. április 20-ig indokolt meghosszabbítani.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet átmeneti intézkedéseket állapít meg a 853/2004/EK rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásához a 2021. január 1-jétől2021. április 20-ig tartó átmeneti időszakra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában „összetett élelmiszer-készítmény” alatt a 2007/275/EK határozat 2. cikkének a) pontjában meghatározott összetett élelmiszer-készítmény értendő.

3. cikk

Eltérés a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldogozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek behozatalára vonatkozó közegészségügyi követelményektől

A 853/2004/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldogozott termékeket egyaránt tartalmazó, a 28/2012/EU rendelet 3. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett termékektől eltérő élelmiszereket importáló élelmiszeripari vállalkozások mentesülnek a 853/2004/EK bizottsági rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírt kötelezettségek alól.

Az ilyen termékek behozatalának meg kell felelnie a behozatal szerinti tagállamban a behozatalokkal szemben támasztott közegészségügyi követelményeknek.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől2021. április 20-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/185 rendelete (2017. február 2.) a 853/2004/EK és a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 29., 2017.2.3., 21. o.).

(3) A Bizottság 28/2012 (EU) rendelete (2012. január 11.) egyes összetett élelmiszer-készítményeknek az Unióba történő behozatalával és az Unión történő átszállításával kapcsolatos bizonyítványokra vonatkozó követelmények megállapításáról, valamint a 2007/275/EK határozat és az 1162/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 12., 2012.1.14., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(5) A Bizottság 2007/275/EK határozata (2007. április 17.) a 91/496/EGK és a 97/78/EK tanácsi irányelveknek megfelelően az állategészségügyi határállomásokon ellenőrizendő termékek és állatok jegyzékéről (HL L 116., 2007.5.4., 9. o.).

14.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/760 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. május 13.)

a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)	Az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke értelmében a Bizottságnak elő kell terjesztenie az új élelmiszer Unión belül történő forgalomba hozatalának engedélyezésére és az uniós jegyzék naprakésszé tételére vonatkozó végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(4)

2017. április 10-én a Skotan S.A. vállalat (a továbbiakban: kérelmező) a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 4. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Lengyelország illetékes hatóságához a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszájának az uniós piacon az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kérelemben a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszájának étrend-kiegészítőkben való felhasználását kérelmezte. A kérelmező által javasolt maximális felhasználási mennyiségek 3 és 9 év közötti gyermekek esetében 3 g/nap, 10 éves kortól pedig 6 g/nap.

(5)

2017. november 15-én Lengyelország illetékes hatósága közzétette elsődleges értékelési jelentését. Az említett jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében az új élelmiszerek vonatkozásában megállapított feltételeknek.

(6)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 258/97/EK rendelet 4. cikke alapján valamely tagállamhoz benyújtott, új élelmiszer Unión belüli forgalomba hozatalára irányuló olyan kérelmeket, amelyek kapcsán 2018. január 1-jéig nem született végleges döntés, az (EU) 2015/2283 rendelet alapján benyújtott kérelemként kell kezelni.

(7)	Noha a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszájának az uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára irányuló kérelmet a 258/97/EK rendelet 4. cikkének megfelelően nyújtották be egy tagállamhoz, az az (EU) 2015/2283 rendeletben meghatározott követelményeknek is megfelel.

(8)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. június 22-én konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája új élelmiszerként való értékelésének elvégzésével nyújtson tudományos szakvéleményt.

(9)

2019. január 17-én a Hatóság elfogadta a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményt („Scientific Opinion on the safety of Yarrowia lipolytica yeast biomass as a novel food pursuant to Regulation (EU) 2015/2283”) (4). Ez a szakvélemény megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek.

(10)	A Hatóság szakvéleménye alapján kellő megalapozottsággal kijelenthető, hogy a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája étrend-kiegészítőként a javasolt felhasználási módok és mennyiségek mellett megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak.

(11)	A 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) követelményeket határoz meg az étrend-kiegészítőkre vonatkozóan. A Yarrowia lipolytica élesztő biomasszájának használata az említett irányelv követelményeinek sérelme nélkül engedélyezhető.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott Yarrowia lipolytica élesztő biomasszáját fel kell venni az engedélyezett új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelettel létrehozott uniós jegyzékébe.

(2) Az uniós jegyzékben foglalt, az (1) bekezdésben említett bejegyzésnek tartalmaznia kell az e rendelet mellékletében meghatározott felhasználási feltételeket és címkézési követelményeket.

(3) Az e cikkben előírt engedélyezés nem sértheti a 2002/46/EK irányelv előírásait.

2. cikk

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (1997. január 27.) az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről (HL L 43., 1997.2.14., 1. o.).

(4) EFSA Journal 2019; 17(2):5594.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) az alábbi bejegyzéssel egészül ki a betűrend szerinti helyen:

„Engedélyezett új élelmiszer

Az új élelmiszer felhasználásának feltételei

További különös jelölési követelmények

Egyéb követelmények

A Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „a Yarrowia lipolytica élesztő hővel elölt biomasszája””

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt étrend-kiegészítőket

6 g/nap a 10 éves vagy annál idősebb gyermekek, a serdülők és a felnőtt általános népesség esetében

3 g/nap a 3–9 éves gyermekek esetében

A 2. táblázat (Specifikációk) az alábbi bejegyzéssel egészül ki a betűrend szerinti helyen:

„Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

A Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája

Leírás/meghatározás:

Az új élelmiszer a Yarrowia lipolytica élesztő szárított és hővel elölt biomasszája.

Jellemzők/összetétel

Fehérje: 45–55 g/100 g

Élelmi rost: 24–30 g/100 g

Cukrok: < 1,0 g/100 g

Zsír: 7–10 g/100 g

Összes hamutartalom: ≤ 12 %

Víztartalom: ≤ 5 %

Szárazanyag-tartalom: ≥ 95 %

Mikrobiológiai kritériumok:

Összes aerob mikroba száma: ≤ 5 × 103 CFU/g

Összes élesztő- és penészszám: ≤ 102 CFU/g

Életképes Yarrowia lipolytica sejtek (1): < 10 CFU/g (kimutatási határ)

Kóliformok: ≤ 10 CFU/g

Salmonella spp.: 25 g-os mintában nincs jelen

(1) Közvetlenül a hőkezelési lépés után kell vizsgálni. Intézkedéseket kell hozni az új élelmiszer csomagolása és/vagy tárolása során az életképes Yarrowia lipolytica sejtekkel való keresztszennyeződés elkerülése érdekében.”

14.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/18

A TANÁCS (KKBP) 2019/762 HATÁROZATA

(2019. május 13.)

az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Száhel Mali) szóló 2014/219/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. április 15-én elfogadta az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Száhel Mali) szóló 2014/219/KKBP határozatot (1).

(2)	A Tanács 2019. február 21-én elfogadta a (KKBP) 2019/312 határozatot (2), amely 2021. január 14-ig meghosszabbította a EUCAP Száhel Mali megbízatását és pénzügyi referenciaösszeget határozott meg a számára.

(3)

A Száhel-övezetről/Maliról szóló 2018. június 25-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta a KBVP Száhel-övezeten belüli regionalizációjának fontosságát, szükség szerint a határokon átnyúló együttműködés polgári és katonai támogatása, a regionális együttműködési struktúrák – különös tekintettel a Száhel-övezet G5-országainak struktúráira – és a G5-országoknak a régióbeli biztonsági kihívások kezelésére való képessége és szerepvállalása megerősítésének céljával.

(4)	A Mauritániai Iszlám Köztársaság külügyminisztere 2019. február 15-én üdvözölte az EUCAP Száhel Malinak a Száhel-övezet G5-országai és Mauritánia nemzeti képességei támogatása céljából előirányzott telepítését.

(5)	A Tanács 2019. február 18-án jóváhagyta a Száhel-övezeti KBVP-fellépés regionalizációjának közös polgári-katonai műveleti koncepcióját.

(6)	A 2014/219/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az EUCAP Száhel Mali végrehajtására olyan helyzetben kerül majd sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/219/KKBP határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az EUCAP Száhel Mali – mali alapmegbízatása sérelme nélkül – elősegíti a Száhel-övezeti KBVP-fellépés regionalizációját azzal, hogy hozzájárul a Száhel-övezet G5-országainak belső biztonsági erői közötti interoperabilitás és koordináció javításához, valamint azzal, hogy támogatja a határokon átnyúló együttműködést, a regionális együttműködési struktúrákat és segíti a Száhel-övezet G5-országai nemzeti képességeinek a javítását. Az EUCAP Száhel Mali az említett tevékenységeket a Száhel-övezet G5-országaiban végezheti. E célból az EUCAP Száhel Mali képzést, tanácsot és más konkrét támogatást nyújt a Száhel-övezet G5-országai számára eszközei és képességei keretein belül, az érintett ország kérésére és a biztonsági helyzet figyelembevételével.

(4) Célja megvalósítása érdekében az EUCAP Száhel Mali a Tanács által 2014. március 17-én jóváhagyott válságkezelési koncepcióban meghatározott, valamint a Tanács által jóváhagyott műveleti tervezési dokumentumokban – többek között a Száhel-övezeti KBVP-fellépés regionalizációjának közös polgári-katonai műveleti koncepciójában – meghatározott stratégiai operatív iránymutatásoknak megfelelően működik. Egy új tevékenységnek egy új Száhel-övezeten belüli G5-országban történő megkezdését megelőzően arról tájékoztatni kell a Politikai és Biztonsági Bizottságot.”

2.	A 14. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az EUCAP Száhel Malival kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2019. március 1. és 2021. január 14. közötti időszakban 68 150 000,00 EUR.”.

A 14a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EUCAP Száhel Mali keretében létrejön egy regionális tanácsadó és koordinációs egység.

(2) A regionális tanácsadó és koordinációs egységben részt vesznek az EUCAP Száhel Mali személyzetének kihelyezett tagjai és az Unió Burkina Fasó-i, csádi, mali, mauritániai és nigeri küldöttségén dolgozó belső biztonsági és védelmi szakértők is. A regionális tanácsadó és koordinációs egység a (7) bekezdéssel összhangban és a biztonsági helyzet figyelembevételével fokozatosan áthelyezi a személyzetet Bamakóból Nuáksútba.

(3) A regionális tanácsadó és koordinációs egység céljai – az uniós küldöttségekkel és a meglévő, Száhel-övezetbéli KBVP-missziókkal szoros együttműködésben – a következők:

a)	a Száhel-övezet G5-országainak a regionális határokon átnyúló együttműködés és a biztonsági kihívások kezelése terén mutatkozó biztonsági és védelmi szükségleteire és hiányosságaira vonatkozó uniós helyzetismerethez való hozzájárulás;

a Száhel-övezet G5-struktúráinak és országainak támogatása a védelem és biztonság területén a regionális együttműködési és a műveleti képességek erősítése céljából, tiszteletben tartva a nemzetközi jogot, az emberi jogokat, valamint a Tanács 2018. december 10-i következtetéseiben foglalt, a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós stratégiai megközelítést;

c)	az uniós Száhel-övezetbeli KBVP-missziók által a Száhel-övezet G5-országai részére nyújtott képzések, tanácsadás és más konkrét támogatás – különösen ezen országoknak a biztonság és a védelem területével foglalkozó hallgatói számára kínált képzések – szervezésének előmozdítása.

(4) A belső biztonsági és védelmi szakértők információt gyűjtenek az állomáshelyük szerinti országban a biztonsági és védelmi kérdésekkel kapcsolatban. A szakértők ilyen jellegű információval, illetve adott esetben ajánlásokkal szolgálnak a regionális tanácsadó és koordinációs egység vezetőjének. Az állomáshelyük szerinti uniós küldöttség vezetőjét megfelelőképpen tájékoztatják.

(5) A polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett és a főképviselő átfogó felügyelete alatt – stratégiai vezetést és irányítást gyakorol a regionális tanácsadó és koordinációs egység fölött. A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a regionális tanácsadó és koordinációs egység vezetője közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak tartozik felelősséggel és az ő utasításainak megfelelően jár el. A regionális tanácsadó és koordinációs egység vezetője ad utasításokat az egység teljes személyi állományának.

(6) A 6. cikk (2)–(4) bekezdése, valamint a 11. cikk alkalmazásában – e cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül – a regionális tanácsadó és koordinációs egység személyi állománya a küldöttségvezető irányítása alá tartozik.

(7) Az EUCAP Száhel Malinak meg kell kötnie a Burkina Fasó-i, a csádi, a mali, a mauritániai és a nigeri uniós küldöttségekkel a személyi állományának nyújtandó támogatásra vonatkozó szükséges igazgatási megállapodásokat.

Az igazgatási megállapodásoknak különösen:

a)	biztosítaniuk kell, hogy az EUCAP Száhel Mali személyi állományának tagjai, különösen a regionális tanácsadó és koordinációs egység tagjai megkapják a feladataik ellátásához szükséges logisztikai és biztonsági támogatást;

rendelkezniük kell arról, hogy az adott uniós küldöttséghez tartozó EUCAP Száhel Mali személyi állományának tagjai, különösen a regionális tanácsadó és koordinációs egység tagjai a küldöttségvezetők irányítása alá tartoznak – többek között gondossági kötelezettségük teljesítése, a vonatkozó biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint a fegyelmi jogkör gyakorlása tekintetében –, továbbá hogy a személyi állomány e tagjainak tevékenységeikről a küldöttségvezetőket megfelelően tájékoztatniuk kell;

rendelkezniük kell arról, hogy a küldöttségvezetőknek biztosítaniuk kell, hogy az EUCAP Száhel Mali személyi állományának tagjait, különösen a regionális tanácsadó és koordinációs egység tagjait – amennyiben valamely uniós küldöttségnél folytatják tevékenységüket – ugyanazon kiváltságok és mentességek illessék meg, mint az adott uniós küldöttség személyzetét.”.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) A Tanács 2014/219/KKBP határozata (2014. április 15.) az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Mali [helyesen: EUCAP Száhel Mali]) (HL L 113., 2014.4.16., 21. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2019/312 határozata (2019. február 21.) az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Száhel Mali) szóló 2014/219/KKBP határozat módosításáról és hatályának meghosszabbításáról (HL L 51., 2019.2.22., 29. o.).

14.5.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/21

A TANÁCS (KKBP) 2019/763 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. május 13.)

a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. december 23-i 2013/798/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2c. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2013. december 23-án elfogadta a 2013/798/KKBP határozatot.

(2)	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 2127 (2013) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága 2019. április 18-án egy, a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyre vonatkozóan naprakésszé tette az adatokat.

(3)	A 2013/798/KKBP határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/798/KKBP határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) HL L 352., 2013.12.24., 51. o.

MELLÉKLET

A 2013/798/KKBP határozatban, a Melléklet A. részében (Személyek) a következő személyre vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:

„12. Abdoulaye HISSENE (más néven: a) Abdoulaye Issène; b) Abdoulaye Hissein; c) Hissene Abdoulaye; d) Abdoulaye Issène Ramadane; e) Abdoulaye Issene Ramadan; f) Issene Abdoulaye)

Születési idő: a) 1967; b) 1967. január 1.

Születési hely: a) Ndele, Bamingui-Bangoran, Közép-afrikai Köztársaság; b) Haraze Mangueigne, Csád

Állampolgárság: a) közép-afrikai köztársasági; b) csádi

Útlevélszám: közép-afrikai köztársasági diplomataútlevelének száma: D00000897, kiállítás dátuma: 2013. április 5. (érvényes 2018. április 4-ig)

Nemzeti azonosító szám: csádi nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 103–00653129–22, kiállítás dátuma: 2009. április 21. (lejárat dátuma: 2019. április 21.)

Lakcím: a) KM5, Bangui, Közép-afrikai Köztársaság, b) Nana-Grebizi, Közép-afrikai Köztársaság; c) Ndjari, Ndjamena, Csád

Az ENSZ általi jegyzékbe vétel dátuma:2017. május 17.

Egyéb információ: Hissène korábban ifjúsági és sportminiszter volt a Közép-afrikai Köztársaság volt elnökének, Michel Djotodiának a kabinetjében. Ezt megelőzően a Hazafias Front az Igazságért és a Békéért elnevezésű politikai párt vezetője volt. Emellett Banguiban, különösen a PK5-ös (harmadik) körzetben fegyveres milíciák vezetője is volt. Apja neve: Abdoulaye. Anyja neve: Absita Moussa. Fényképe rendelkezésre áll az INTERPOL-ENSZ Biztonsági Tanács szankciós adatlapon való feltüntetéshez. Weblink az INTERPOL–ENSZ Biztonsági Tanács szankciós adatlaphoz: https://www.interpol.int/en/notice/search/un/6098910

A szankcióbizottság által a jegyzékbe vétellel kapcsolatban nyújtott indokolás szöveges összefoglalásából származó információ:

Abdoulaye Hissène-t 2017. május 17-én vették jegyzékbe a 2339 (2017) sz. ENSZ-BT határozat 16. pontja, valamint 17. pontjának g) alpontja alapján, mint olyan személyt, aki „részt vesz a Közép-afrikai Köztársaság békéjét, stabilitását vagy biztonságát veszélyeztető cselekményekben vagy támogatja azokat, ideértve a politikai átmenet folyamatát, illetve a stabilizáció és megbékélés folyamatát veszélyeztető vagy akadályozó, vagy az erőszakot tápláló cselekményeket is;” továbbá „részt vesz az ENSZ-missziók vagy nemzetközi biztonsági erők, mint például a MINUSCA, az európai uniós missziók és az ezeket támogató francia műveletek elleni támadások tervezésében, irányításában, finanszírozásában vagy végrehajtásában.”

További információk:

2015-től Hissène volt a Bangui PK5-ös körzetében működő és több mint 100 taggal rendelkező fegyveres milíciák egyik fő vezetője. E minőségében akadályozta a szabad mozgást, és az államhatalomnak a térségben történő helyreállítását, többek között azzal, hogy jogellenesen megadóztatta a szállítási és kereskedelmi tevékenységeket. 2015 második felében a volt Séléka „nairobistáinak” képviselője volt Banguiban, és szoros kapcsolatban állt a Mokom vezetése alatt álló anti-balaka csoportok harcosaival. A 2015. szeptember 26. és október 3. között Banguiban történt erőszakos cselekményekben Haroun Gaye és Hissène irányítása alatt álló fegyveresek is részt vettek.

2016. augusztus 12-én Hissène vezetett egy hat járműből álló konvojt, amely állig felfegyverzett személyeket szállított. A Banguiból menekülő konvojt a MINUSCA Sibuttól délre feltartóztatta. Észak felé haladva a konvoj több ellenőrző ponton is tűzharcot vívott a belső biztonsági erőkkel. A MINUSCA-nak sikerült Sibuttól déli irányban 40 kilométerre megállítania a konvojt. Hosszas tűzharcot követően elfogtak 11 személyt, de Hissène és több társa elmenekült. A letartóztatottak a MINUSCA-nak elmondták, hogy Hissène volt a konvoj vezetője, céljuk pedig az volt, hogy eljussanak Briába és ott részt vegyenek a volt Sélékához tartozó csoportok gyűlésén, amelyet Nourredine Adam szervezett.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 125

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. május 14.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2019/757 végrehajtási rendelete (2019. május 13.) a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 31.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	4
	*	A Bizottság (EU) 2019/759 rendelete (2019. május 13.) a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldogozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek (összetett élelmiszer-készítmények) behozatalát érintő közegészségügyi követelmények alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról ( 1 )	11
	*	A Bizottság (EU) 2019/760 végrehajtási rendelete (2019. május 13.) a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	13
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2019/761 határozata (2019. május 13.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról	16
	*	A Tanács (KKBP) 2019/762 határozata (2019. május 13.) az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Száhel Mali) szóló 2014/219/KKBP határozat módosításáról	18
	*	A Tanács (KKBP) 2019/763 végrehajtási határozata (2019. május 13.) a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról	21

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. május 31-i (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 272., 2017.10.21. )	24


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.