(1)

A Bizottság a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatnak megfelelően az Európai Közösség és tagállamai nevében tárgyalásokat folytatott az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Kanada közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötéséről.

(2)

A megállapodást – figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére – 2009. december 17-én és 18-án aláírták, összhangban a Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2010/417/EK határozattal (2).

(3)

A Horvát Köztársaság kivételével valamennyi tagállam megerősítette a megállapodást. A Horvát Köztársaság a 2011. évi csatlakozási okmány 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően csatlakozni kíván a megállapodáshoz.

(4)

A megállapodást az Unió nevében jóvá kell hagyni.

(5)

A 2010/417/EK határozat 3. és 4. cikke a megállapodásban foglalt különféle ügyek tekintetében több, döntéshozatallal és képviselettel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz. Az Európai Unió Bíróságának a C-28/12 sz. ügyben hozott, 2015. április 28-i ítéletére tekintettel e rendelkezések alkalmazását meg kell szüntetni. Tekintettel a Szerződésekre, nincs szükség sem az ezen ügyekre vonatkozó új rendelkezésekre, sem pedig a tagállamok tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó, a 2010/417/EK határozat 5. cikkében foglaltakhoz hasonló rendelkezésekre. Következésképpen a 2010/417/EK határozat 3., 4. és 5. cikkének alkalmazását e határozat hatálybalépésének időpontjában meg kell szüntetni,

(1)

2012. szeptember 14-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió és tagállamai, valamint Horvátország nevében tárgyalásokat kezdjen a Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodásnak (1) a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) megkötéséről.

(2)

A tárgyalások 2013. október 16-án sikeresen lezárultak.

(3)

A jegyzőkönyvet egy későbbi időpontban való megkötésére figyelemmel az Unió és a tagállamok nevében alá kell írni,

(1)

Az (EU) 2019/703 tanácsi határozat (2) értelmében a Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodásnak (3) a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) – figyelemmel annak megkötésére – aláírták.

(2)

A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (2) oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni a (3) oszlopban kifejtett indokok alapján.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2008/44/EK bizottsági irányelv (2) felvette a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe a karvon hatóanyagot.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagoknak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

A karvon hatóanyagnak az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2019. július 31-én lejár.

(4)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően és az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a karvon hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(5)

A kérelmező benyújtotta a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dokumentációt. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a meghosszabbítási kérelmet értékelő jelentést, amelyet 2017. május 31-én benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)

A Hatóság a meghosszabbítási kérelmet értékelő jelentést megküldte észrevételezésre a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottsághoz. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összefoglaló dokumentációt.

(8)

A Hatóság 2018. július 12-én eljuttatta a Bizottsághoz az azzal kapcsolatban levont következtetéseit (6), hogy a karvon várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2019. január 24-én ismertette a karvonra vonatkozó hosszabbítási jelentés elsődleges tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával.

(9)

A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy a hosszabbítási jelentés tervezetével kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(10)

Az (EU) 2018/605 bizottsági rendelet (7) által bevezetett, az endokrin károsító tulajdonságok azonosítására szolgáló új kritériumokat illetően a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy nagyon valószínűtlen, hogy a karvon ösztrogén vagy androgén hatásmechanizmusú, valamint a pajzsmirigyhormon- vagy szteroidhormon-termelést befolyásoló endokrin károsító anyag lenne. Emellett a rendelkezésre álló adatok és a Hatóság által végzett tudományos kockázatértékelés azt mutatják, hogy a karvonnak valószínűleg nincs endokrin károsító hatása. A Bizottság szerint ezért a karvon nem tekinthető endokrin károsító tulajdonságú anyagnak.

(11)

Legalább egy, karvon hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek.

(12)

A karvon jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés korlátozott számú reprezentatív felhasználáson alapul, ez azonban nem korlátozza azon felhasználásokat, amelyek tekintetében a karvont tartalmazó növényvédő szerek engedélyezhetők. Ezért nem indokolt fenntartani a növényfejlődés-szabályozó szerként való felhasználásra történő korlátozást. Helyénvaló tehát meghosszabbítani a karvon jóváhagyását.

(13)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

E rendeletet a karvon hatóanyag jóváhagyásának lejárati dátumát követő naptól kell alkalmazni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagokat.

(2)

A famoxadon, a flumioxazin és a metalaxil-m hatóanyagok jóváhagyási időtartamát az (EU) 2018/917 bizottsági végrehajtási rendelet (3)2019. június 30-ig meghosszabbította. Az 1141/2010/EU bizottsági rendelet (4) 4. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a famoxadon, a flumioxazin és a metalaxil-m hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv (5) I. mellékletébe való felvétele megújítására.

(3)

Az alfa-cipermetrin, beflubutamid, benalaxil, bentiavalikarb, bifenazát, boszkalid, brómxinil, kaptán, ciazofamid, dezmedifam, dimetoát, dimetomorf, etefon, etoxazol, fenamifosz, fluoxastrobin, folpet, foramszulfuron, formetanát, metiokarb, metribuzin, milbemektin, Paecilomyces lilacinus (törzs: 251), fenmedifam, foszmet, pirimifosz-metil, propamokarb, protiokonazol és s-metolaklór hatóanyagok jóváhagyási időtartamát az (EU) 2018/917 végrehajtási rendelet 2019. július 31-ig meghosszabbította.

(4)

A diuron hatóanyag jóváhagyási időtartamát az (EU) 2018/1262 bizottsági végrehajtási rendelet (6)2019. szeptember 30-ig meghosszabbította.

(5)

A tebukonazol hatóanyag jóváhagyási időtartamának érvényessége 2019. augusztus 31-én lejár (7).

(6)

A Bizottsághoz a 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (8) megfelelően kérelmeket nyújtottak be a (3)–(5) preambulumbekezdésben felsorolt anyagok jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(7)

mivel az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg még azelőtt lejár, hogy meghosszabbításukról döntés születne. Ezért jóváhagyási időtartamukat meg kell hosszabbítani.

(8)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikkének első bekezdésében foglalt célra, azokban az esetekben, amikor a Bizottság olyan rendeletet fogad el, amelynek értelmében az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyása nem kerül meghosszabbításra, mivel a jóváhagyás feltételei nem teljesülnek, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy azon rendelet hatálybalépésének időpontját határozza meg, amelynek értelmében a hatóanyag jóváhagyása nem kerül meghosszabbításra – attól függően, melyik időpont a későbbi. Azokban az esetekben, amikor a Bizottság az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó rendeletet fogad el, arra törekszik, hogy – a körülményeknek megfelelően – a lehető legkorábbi alkalmazási időpontot tűzze ki.

(9)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2003/87/EK irányelv előírja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének (EU ETS) alapelve.

(2)

Az Európai Tanács 2014 októberében úgy ítélte meg, hogy indokolt fenntartani a térítésmentes kiosztást, és a jelenlegi intézkedéseknek 2020 után is érvényben kell maradniuk, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlatváltozási politika folytán kialakuló kockázatát, mindaddig, amíg más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket. Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezetvédelmi előnyeit meg lehessen őrizni – amíg harmadik országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátások csökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kell tartani az átmeneti ingyenes kiosztást.

(3)

Az EU ETS működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az egyes ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy az ingyenes kiosztás megakadályozza a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak tekinthető a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok a piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek áraiba kibocsátásaik fedezése céljából, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk, ennek következtében esetükben a kibocsátásáthelyezés kockázata alacsony. A kibocsátásáthelyezés kockázata elleni küzdelem érdekében a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak meg kell határoznia a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok listáját. Az említett ágazatok és alágazatok számára ingyenes kibocsátási egységeket kell biztosítani a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke szerint meghatározott mennyiség 100 %-ának mértékéig.

(4)

A 2014/746/EU határozattal (2) a Bizottság meghatározta a 2015–2019 közötti időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési listát. Az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a kibocsátásáthelyezési lista érvényességét 2020. december 31-ig meghosszabbította.

(5)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikke meghatározza a három legutóbbi naptári évre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokon alapuló értékelésre vonatkozó kritériumokat. Ebben az összefüggésben a Bizottság 2013., 2014. és 2015. évi adatokat használt fel, mivel az értékelés idején a 2016. évi adatok csak bizonyos paraméterek esetében álltak rendelkezésre.

(6)

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési lista összeállításához a Bizottság felmérte az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének négyjegyű szintjén (NACE-4), az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően meghatározott ágazatok és alágazatok kibocsátásáthelyezésnek való kitettségének kockázatát. A NACE négy számjegyű szintje biztosítja az ágazatok meghatározásához szükséges optimális adat-hozzáférhetőséget. Az ágazatok jelölése a NACE-osztályozás négy számjegyű szintjén, az alágazatok jelölése pedig az uniós ipari termelésre vonatkozó statisztikához alkalmazott, közvetlenül a NACE-osztályozásból eredő árubesorolás alapján, a Prodcom-nómenklatúra hat, illetve nyolc számjegyű szintjén történik.

(7)

A kibocsátásáthelyezés kockázatának értékelése két lépésben történt. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének négyjegyű szintjén (NACE-4) végzett első szintű mennyiségi értékelés szempontjából egy ágazat akkor tekinthető a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitettnek, ha a kibocsátásáthelyezési mutató meghaladja a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott 0,2-es küszöbértéket. Korlátozott számú esetben, amelyek egyértelműen eleget tesznek a 2003/87/EK irányelv 10b. cikke (2) és (3) bekezdésében szereplő jogosultsági kritériumoknak, egy „második szintű értékelést” is elvégeztek, méghozzá vagy meghatározott kritériumok szerinti minőségi értékelésként vagy számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelésként.

(8)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkével összhangban a kibocsátásáthelyezési mutatót úgy számították ki, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitását megszorozták az ágazat kibocsátásintenzitásával.

(9)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkével összhangban a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitását a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az EGT-piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból származó teljes behozatal összegének) hányadosaként határozták meg. A Bizottság az Eurostat által előállított COMEXT-adatbázisból kapott adatok alapján értékelte az egyes ágazatok és alágazatok kereskedelmi intenzitását. A Bizottság ezt tekinti a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal teljes értékére, valamint az Unión belüli teljes éves forgalomra vonatkozó legteljesebb és legmegbízhatóbb adatnak.

(10)

A kibocsátásintenzitást az érintett ágazat közvetlen és közvetett kibocsátásainak összege és a bruttó hozzáadott érték hányadosaként számították ki, amelyet kg CO2-ben kell mérni, elosztva az euróban kifejezett értékkel. A Bizottság úgy véli, hogy az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) adatai jelentik a létesítményszintű CO2-kibocsátásokra vonatkozó adatok legpontosabb és legátláthatóbb forrását, ezért az ágazatok közvetlen kibocsátásának kiszámításához ezek szolgáltak alapul. A létesítmények ágazatokhoz rendelése NACE-4-es szinten történt olyan információk alapján, amelyeket a 2003/87/EK irányelv 11. cikke és a 2011/278/EU bizottsági határozat (5) értelmében a tagállamok a nemzeti végrehajtási intézkedések keretében szolgáltatattak a létesítményekről. A bruttó hozzáadott érték ágazati szintű megállapítása a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló Eurostat-adatok alapján történt, mivel ezek bizonyultak a legpontosabbnak.

(11)

A közvetett kibocsátások meghatározása szempontjából a közvetlenül a tagállamoktól gyűjtött villamosenergia-fogyasztási adatok tekinthetők a legmegbízhatóbb forrásnak, tekintve, hogy az EU-28 szintjén nem állnak rendelkezésre adatok. A villamosenergia-kibocsátási tényező a villamosenergia-fogyasztásnak a közvetett kibocsátásokba történő átváltására szolgál. A Bizottság az uniós villamosenergia-termelési szerkezet átlagos összetétele alapján állapította meg a referenciaértéket. Ez az érték az európai villamosenergia-ágazat valamennyi villamosenergia-termelési forrásának figyelembevételével meghatározott éves szintű uniós összkibocsátásnak és a termelt villamos energia megfelelő mennyiségének a hányadosa. A villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényező a villamosenergia-rendszer dekarbonizálásának és a megújuló energiaforrások növekvő részesedésének figyelembevételével került aktualizálásra. Az új érték esetében a referencia a 2015. év, amely összhangban van a három legutóbbi naptári év rendelkezésre álló adataival (2013–2015). Az aktualizált érték 376 gramm szén-dioxid/kWh.

(12)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdése részletes szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogy meghatározott ágazatok és alágazatok milyen feltételekkel jogosultak második értékelésre, ha nem tesznek eleget a kibocsátásáthelyezési listára való felvétel fő kritériumának. Azokban az esetekben, amikor a kibocsátásáthelyezési mutató 0,15 és 0,2 között volt, az adott ágazat minőségi értékelést kérhetett az irányelv 10b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően. A 10b. cikk (3) bekezdésével összhangban azok az ágazatok és alágazatok, amelyek esetében a kibocsátásintenzitás meghaladja az 1,5-öt, jogosultak minőségi értékelés elvégzésére vagy számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelésre (Prodcom-6 vagy 8 jegyű besorolás). Azok az ágazatok és alágazatok, amelyek esetében az ingyenes kiosztás számítása a finomítókra vonatkozó referenciaértékek alapján történik, szintén jogosultak voltak mindkét típusú értékelés kérelmezésére. A 2014/746/EU határozat mellékletének 1.2. pontjában felsorolt ágazatok és alágazatok számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelés iránti kérelmek benyújtására voltak jogosultak.

(13)

A 2017 novemberétől 2018 februárjáig tartó online konzultáció során az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy fejtsék ki álláspontjukat a kibocsátásáthelyezési lista megállapítását alátámasztó módszertani döntésekről. A válaszadók általánosságban támogatták a második szintű értékeléseket, amelyek az első szintű mennyiségi értékeléshez hasonlóan megalapozottak, méltányosak és átláthatóak lesznek, és támogatásukat fejezték ki az érdekelt feleket bevonó egységes értékelési keret iránt. 2018 februárja és májusa között négy találkozóra került sor a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a kibocsátásáthelyezési lista elkészítése, valamint az értékelésekkel kapcsolatos további munka megvitatására.

(14)

Hatásvizsgálatra került sor (6) annak biztosítása érdekében, hogy a 2021–2030-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési lista tekintetében végzett első szintű értékeléseket és második szintű értékeléseket összehasonlítható módon végezzék el, azaz mindkét értékelés biztosítsa, hogy csak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokat azonosítsák be. A hatásvizsgálat a második szintű értékelési kerethez kapcsolódó operatív lehetőségekre összpontosított.

(15)

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó előzetes kibocsátásáthelyezési listát (7)2018. május 8-án tették közzé, a Bizottság minőségi és számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelésekre vonatkozó iránymutató dokumentumaival (8) együtt.

(16)

Több olyan ágazat esetében, amelyek a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében foglalt mennyiségi kritériumok alapján nem minősültek a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatnak, a Bizottság a 10b. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított minőségi kritériumokon alapuló értékelést végzett.

(17)

A Bizottság 245 ipari ágazatot értékelt, amelyek a NACE osztályozási rendszer „Bányászat, kőfejtés” illetve „Feldolgozóipar” ágazatához tartoznak. Az e határozat mellékletének 1. pontjában felsorolt ágazatok és alágazatok teljesítik a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumokat, és a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatnak kell tekinteni őket.

(18)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján számos ágazatban minőségi értékelést végeztek. Az alábbi ágazatok esetében: „Sókitermelés” (NACE-kód: 0893), „Textilkikészítés” (NACE-kód: 1330), „Gyógyszeralapanyag-gyártás” (NACE-kód: 2110), „Háztartási kerámia gyártása” (NACE-kód: 2341), „Egészségügyi kerámia gyártása” (NACE-kód: 2342) és „Égetett agyag építőanyag gyártása” (NACE-kód: 2332) megállapításra került, hogy ezen ágazatoknak a kibocsátásáthelyezési listára történő felvétele indokolt. A mellékletben felsorolt ágazatokat úgy kell tekinteni, mint amelyek esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata a 2021–2030-as időszakban.

(19)

A „Barnaszén-, lignitbányászat” ágazatban (NACE-kód: 0520) az elvégzett minőségi értékelés számos hiányosságot tárt fel, többek között azt a tényt, hogy nem tekinthető úgy, hogy az ágazatot érintenék a közvetlen kibocsátási költségek, és kétség merült fel az Unión belüli verseny és az egyéb tüzelőanyag-források közötti verseny, illetve a kibocsátásáthelyezés között fennálló kapcsolat tekintetében. Megállapítást nyert, hogy bizonyos mértékű regionális verseny áll fenn az Unión kívüli lignittüzelésű erőművekkel, bár az egész Unióra kiterjedő értékelés megerősíti, hogy a külső versenynek való kitettség rendkívül korlátozott. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az ágazatnak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok listájára történő felvétele nem indokolt.

(20)

Három kérelem érkezett be olyan ágazatoktól, amelyek nem szerepelnek az előzetes kibocsátásáthelyezési listán, nevezetesen a következőktől: „Földgázkitermelés” (NACE-kód: 0620), „Építési gipsztermék gyártása” (NACE-kód: 2362) és „Könnyűfémöntés” (NACE-kód: 2453). Ezeknek a kérelmeknek az értékelése arra irányult, hogy a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének négyjegyű szintjén (NACE-4) végzett első szintű értékelés szempontjából az adott ágazat felkerülhet-e a kibocsátásáthelyezési listára. Az első szintű értékelések elvégzéséhez felhasznált hivatalos adatokat az érdekelt felek tudomására hozták, és azok kellően megalapozottak voltak az előzetes kibocsátásáthelyezési lista közzétételéhez. A Bizottság megvizsgálta a három ágazat által benyújtott kiegészítő információkat, és úgy véli, hogy azok nem indokolják az eredeti álláspont megváltoztatását. Ezeket az ágazatok továbbra sem tekinthetők úgy, hogy azok esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, mivel a vonatkozó kibocsátásáthelyezési mutatók nem haladják meg a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében megállapított 0,2-es küszöbértéket. Ezen túlmenően ezen ágazatok továbbra sem felelnek meg a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, további értékelésekre vonatkozó támogathatósági kritériumoknak.

(21)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján számszerű bontásban végzett minőségi értékelést számos ágazatban végeztek. Az alábbi ágazatok esetében: „Kaolin és más kaolinos agyag” (Prodcom-kód: 08.12.21), „Fagyasztott burgonya elkészítve vagy tartósítva (beleértve az olajban vagy részben olajban sült, majd lefagyasztott burgonyát is, kivéve az ecettel vagy ecetsavval készítettet)” (Prodcom-kód: 10.31.11.30), „Liszt, dara, pehely, granulátum és labdacs (pellet) szárított burgonyából” (Prodcom-kód: 10.31.13.00), „Sűrített paradicsompüré vagy -krém” (Prodcom-kód: 10.39.17.25), „Sovány tejpor” (Prodcom-kód: 10.51.21), „Teljes tejpor” (Prodcom kód: 10.51.22), „Kazein” (Prodcom-kód: 10.51.53), „Tejcukor és tejcukorszirup” (Prodcom-kód: 10.51.54) „Tejsavó és módosított tejsavó, por, granulátum vagy más szilárd alakban, sűrítve is, édesítőanyag hozzáadásával is” (Prodcom-kód: 10.51.55.30), „Sütőélesztő” (Prodcom-kód: 10.89.13.34), „Üvegesedő zománcok és mázak, engoba és hasonló készítmények a kerámiához, zománchoz vagy üveghez” (Prodcom-kód: 20.30.21.50), „Folyékony fénymázak és hasonló készítmények, üvegolvadék és egyéb üveg por, szemcse vagy pehely alakban” (Prodcom-kód: 20.30.21.70), valamint „Közlőműtengely, vezérműtengely, forgattyústengely és forgattyú részei szabadalakító kovácsolással megmunkált vasból stb.” (Prodcom-kód: 25.50.11.34) azt a következtetést vonták le, hogy ezen alágazatoknak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok listájára történő felvétele indokolt. A mellékletben felsorolt alágazatokat úgy kell tekinteni, mint amelyek esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata a 2021–2030-as időszakban.

(22)

A „Kakaómassza, zsírtalanítva is” (Prodcom-kód: 10.82.11), a „Kakaóvaj, -zsír és -olaj” (Prodcom-kód: 10.82.12) és a „Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül” (Prodcom-kód: 10.82.13) alágazatok esetében a számszerű bontásban végzett minőségi értékelések számos, a harmonizált módszertantól való eltérést mutattak ki, amelyek a kibocsátásáthelyezési mutató jelentős túlbecslésének kockázatához vezetnek. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az említett alágazatoknak a kibocsátásáthelyezési listára történő felvétele nem indokolt.

(23)

mivel a kibocsátásáthelyezési lista a 2021–2030-as időszakra érvényes, ezt a határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

(1)

Az 551/2004/EK rendelet 6. cikke (6) bekezdésének megfelelően a tagállamok a központi áramlásszervező egység (CFMU) létrehozása révén megbízták az Eurocontrolt a légiforgalmi áramlásszervezéssel.

(2)

2011. július 7-i C(2011) 4130 final határozatával a Bizottság az Eurocontrolt nevezte ki hálózatirányítóvá az egységes európai égbolt ATM hálózati funkcióinak végrehajtásához szükséges feladatok 2011. július és 2019. december közötti elvégzésére.

(3)

A Bizottság 2011 és 2016 között rendszeresen felülvizsgálta, hogy az Eurocontrol milyen hatékonyan látta el e feladatokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Eurocontrol feladatait működési szempontból kielégítő módon végezte.

(4)

2017-ben a Bizottság felülvizsgálta az ATM hálózati funkciók irányítását, pénzügyi vonatkozásait, költségbázisát és költséghatékonyságát, és megállapította, hogy nagyobb igazgatási autonómiát kell biztosítani a hálózatirányító számára. Az Eurocontrol főigazgatója- a 2017. november 1-jei XI/91 (2017) határozattal (2) engedélyezte ezt az autonómiát az Eurocontrol hálózatirányítójának feladatait ellátó hálózatirányítási igazgató számára.

(5)

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az ATM hálózati funkciókat a 2011–2016 közötti időszakhoz képest jobban és költséghatékonyabb módon kell ellátni, különösen a párhuzamos erőfeszítések elkerülése révén, annak érdekében, hogy a tagállamoknak e funkciók ellátásához kevesebb – vagy legalábbis nem több – pénzügyi és emberi erőforrást kelljen felhasználniuk.

(6)

Figyelembe véve, hogy a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) 8. cikkében a teljesítményrendszerre vonatkozóan meghatározott első és második referencia-időszakban az Eurocontrol hálózatirányítói feladatainak elvégzését a költséghatékonyság szempontjából összességében pozitívnak ítélték, valamint hogy biztosítani kell az üzletmenet-folytonosságot az ATM hálózati funkcióinak ellátásában, a Bizottság 2018. július 17-én egy javaslat benyújtására kérte fel az Eurocontrolt. A Bizottság felkérte az Eurocontrolt, hogy közölje, hajlandó-e és képes-e újból elvállalni a hálózatirányítói feladatoknak az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételekkel összhangban történő ellátását. Ezzel összefüggésben a Bizottság arra is felkérte az Eurocontrolt, hogy ismertesse, hogyan fog megfelelni az (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet (4) 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, valamint vázolja fel, hogy kinevezését követően miként fogja teljesíteni az említett rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(7)

A 2018. december 17-én benyújtott javaslatában az Eurocontrol információkat bocsátott rendelkezésre az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményekre vonatkozóan.

(8)

A Bizottság ezt követő kérésének eleget téve az Eurocontrol további pontosításokat nyújtott be.

(9)

A Bizottság értékelte az Eurocontrol által ismertetett információkat, és megállapította, hogy teljesülnek az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelmények.

(10)

Az Eurocontrol javaslatában – külön hivatkozva az első és második referencia-időszakban hálózatirányítóként végzett eredményes tevékenységére – foglalkozik az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett kérdésekkel. A javaslat az említett rendelet 7. cikkében meghatározott feladatok ellátásához szükséges szakértelemről és képességekről tesz tanúbizonyságot.

(11)

Az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az Eurocontrol javaslatában minőségi és mennyiségi szempontból meghatározta a hálózati funkciók kezelése tekintetében általa elérni kívánt fő célkitűzéseket, valamint azt, hogy miként fog magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítani az operatív érdekelt felek számára.

(12)

Az Eurocontrol – hivatkozva többek között az első és a második referencia-időszak során levont tanulságokra – az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban ismertette a hálózatirányítóként alkalmazni tervezett megközelítést és eszközöket.

(13)

Ha a hálózatirányító már folytat a hálózati funkciók végrehajtásához szükségesektől eltérő tevékenységeket, akkor az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikke (3) bekezdésének d) pontja előírja számára annak bizonyítását, hogy ezen egyéb tevékenységek folytatása a 7. cikkben megjelölt hálózatirányítói feladatoktól függetlenül fog történni. Javaslatában az Eurocontrol jelezte, hogy a hálózatirányítónak a hálózati funkciók végrehajtásához szükséges feladatait a hálózatirányítási igazgatósága fogja ellátni, és hogy szervezete e részének tevékenységei megfelelően el fognak különülni az egyéb tevékenységektől.

(14)

A 4. cikk (3) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése mellett az Eurocontrol javasolta továbbá, hogy a kinevezési időszaka alatt folytassák tovább a hálózatirányítói feladatok ellátása költséghatékonyságának javítását.

(15)

Az Eurocontrolt ezért ki kell nevezni hálózatirányítóvá.

(16)

Tekintettel az ATM hálózati funkciók ellátását támogató, korszerű rendszer létrehozásához szükséges beruházásokra és a hálózat stabil és folytatólagos működtetése biztosításának szükségességére, ennek a kinevezésnek ki kell terjednie az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 7. cikkében meghatározott harmadik és negyedik referencia-időszakra.

(17)

Az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban a hálózatirányítónak a harmadik referencia-időszak kezdete előtt meg kell szereznie az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által kiállított tanúsítványt.

(18)

A hálózatirányító autonómiájának biztosítása érdekében fontos, hogy a hálózatirányítónak kinevezett szervezeten belül megfelelően elkülönítsék a tevékenységeket. Az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 4. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban ezért az Eurocontrolnak hálózatirányítói tevékenységeit minden más tevékenységtől függetlenül kell végeznie, a nemzetközi szervezetek munkájához kapcsolódó tevékenységek tekintetében is.

(19)

A tagállamokkal és a harmadik országokkal – amelyek számára a hálózatirányító szolgáltatásokat nyújt – szembeni méltányosság biztosítása érdekében a hálózatirányítónak megfelelő finanszírozási és kiadási mechanizmusokkal kell rendelkeznie, és tiszteletben kell tartania a számlakezelésre vonatkozó szabályokat,

(1)

A megállapodás 323. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kereskedelmi formációban ülésező társulási bizottság (a továbbiakban: a Kereskedelmi Bizottság) a megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb hat hónapon belül összeállítja azon személyek jegyzékét, akik hajlandók és képesek választott bíróként eljárni.

(2)

Az Unió öt választott bíró-jelöltet javasolt. Ukrajna négy olyan személyt javasolt, akik hajlandóak és képesek választott bíróként eljárni. Az Unió és Ukrajna öt harmadik országbeli állampolgárt választott ki közösen, akik a választott bírói testület elnöki tisztségét tölthetik be.

(3)

A további késedelmek elkerülése érdekében a választott bíróként eljárni hajlandó és képes személyek jegyzékének létrehozásában, és ezáltal a megállapodás, különösen annak IV. címe 14. fejezetének megfelelő működésének biztosítása érdekében, a Kereskedelmi Bizottság a benyújtott javaslatok alapján jóváhagyja a említett jegyzéket.

(4)

Ukrajna a lehető leghamarabb javaslatot tesz a Kereskedelmi Bizottság ötödik jelöltjére,