(1)

A Tanács 2013. május 2-án elfogadta a 401/2013/EU rendeletet.

(2)

A Tanács a 401/2013/EU rendelet 4i. cikke (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálta a jegyzékbe vett személyeknek és szervezeteknek a rendelet IV. mellékletében foglalt jegyzékét.

(3)

A jegyzékben szereplő bejegyzések közül kettő tekintetében aktualizált információk állnak rendelkezésre, továbbá valamennyi, a jegyzékben szereplő személynek fel kell tüntetni a nemét.

(4)

A 401/2013/EU rendelet IV. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Miután az Egyesült Államok a folyamatos dömping- és támogatás-ellentételezésről szóló törvényt (Continued Dumping and Subsidy Offset Act, a továbbiakban: CDSOA) nem hozta összhangba a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) megállapodásaiból eredő kötelezettségeivel, az (EU) 2018/196 rendelet 4,3 %-os kiegészítő értékvámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára. A WTO engedélyével összhangban, amely szerint az Egyesült Államokkal szemben felfüggeszthető a vámkedvezmények alkalmazása, a Bizottságnak a CDSOA révén az adott időszakban az Európai Unióval szemben alkalmazott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékének megfelelően évente ki kell igazítania a felfüggesztés mértékét.

(2)

A legutóbbi olyan év CDSOA-kifizetései, amellyel kapcsolatban adatok állnak rendelkezésre, a 2018. pénzügyi év (2017. október 1. – 2018. szeptember 30.) során beszedett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok felosztásából, valamint a 2015., a 2016. és a 2017. pénzügyi év során beszedett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok pótlólagos felosztásából származnak. Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala által közzétett adatok alapján az Unióval szembeni hatálytalanítás vagy gyengítés számított mértéke 3 355,82 USD.

(3)

A hatálytalanítás vagy gyengítés, és következésképpen a felfüggesztés mértéke csökkent. Ugyanakkor a felfüggesztés mértékét nem lehet az (EU) 2018/196 rendelet I. mellékletében foglalt terméklista kiegészítésével vagy az arról való törléssel a hatálytalanítás vagy gyengítés mértékéhez igazítani. Következésképpen – az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – a Bizottságnak változatlanul kell hagynia az I. mellékletben szereplő terméklistát, és módosítania kell a kiegészítő vám mértékét a felfüggesztés mértékének a hatálytalanítás vagy gyengítés mértékéhez való igazítása céljából. Az I. mellékletben felsorolt négy terméket ezért a listán kell hagyni, és a rájuk vonatkozó kiegészítő behozatali vám mértékét 0,001 %-ra kell módosítani.

(4)

Az I. mellékletben felsorolt termékeknek az Amerikai Egyesült Államokból történő behozatalára kivetett 0,001 %-os kiegészítő értékvám egy évre vonatkozó hatása nem lépi túl a 3 355,82 USD kereskedelmi értéket.

(5)

Annak érdekében, hogy a kiegészítő behozatali vám módosított mértékének alkalmazása haladéktalanul megkezdődhessen, e rendeletnek a kihirdetése napján hatályba kell lépnie.

(6)

Az (EU) 2018/196 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A tagállamok a szeszes italok 330 bevett földrajzi árujelzője közül 243-ra vonatkozóan nyújtottak be műszaki dokumentációt a 110/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(2)

A Bizottság a 716/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégezte a műszaki dokumentációk értékelését a 110/2008/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelmények alapján, és megjelölte azt a határidőt, ameddig az érintett tagállam módosíthatja vagy visszavonhatja a műszaki dokumentációt.

(3)

A „Königsberger Bärenfang”, a „Grappa di Marsala”, a „Kirsch Veneto”/„Kirschwasser Veneto” és a „Sliwovitz del Veneto” műszaki dokumentációját Németország, illetve Olaszország visszavonta.

(4)

A 716/2013/EU végrehajtási rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében amennyiben egy bevett földrajzi árujelző 110/2008/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerinti műszaki dokumentációjában feltárt hiányosságokat a tagállam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem orvosolja, a műszaki dokumentációt be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(5)

A „Karlovarská Hořká”, a „Polish Cherry”, az „Orehovec”, a „Janeževec” és a „Slovenska travarica” műszaki dokumentációjában feltárt hiányosságokat az érintett tagállamok nem orvosolták.

(6)

Ezért a „Karlovarská Hořká”, a „Königsberger Bärenfang”, a „Grappa di Marsala”, a „Kirsch Veneto”/„Kirschwasser Veneto”, a „Sliwovitz del Veneto”, a „Polish Cherry”, az „Orehovec”, a „Janeževec” és a „Slovenska travarica” bevett földrajzi árujelzőket törölni kell a 110/2008/EK rendelet III. mellékletéből.

(7)

A 110/2008/EK rendelet III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a szeszes italokkal foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1067/2008/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikkének (1) bekezdése összesen 3 073 177 tonnára vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról rendelkezik a 1001 99 00 KN-kód alá tartozó, a kiválótól eltérő minőségű közönséges búza tekintetében, amely esetében a vám összege 12 EUR/tonna.

(2)

Az 1067/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a teljes vámkontingensen belül rendelkezik egy 2 378 387 tonnás alkontingensről a harmadik országok tekintetében, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok kivételével, valamint egy 122 790 tonnás erga omnes alkontingensről.

(3)

Az Európai Unió 2004. évi bővítését követően az Egyesült Államokkal a GATT XXIV. cikkének 6. pontja értelmében kötött megállapodás (3) keretében azonban megegyezés született arról, hogy az erga omnes alkontingensen belül 6 787 tonnát figyelembe vesznek. Ezért 6 787 tonnát hozzá kell adni az erga omnes alkontingenshez, míg ugyanezt a mennyiséget le kell vonni a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli harmadik országokra vonatkozó alkontingensből.

(4)

Az 1067/2008/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli harmadik országokra vonatkozó alkontingenst négy negyedéves részidőszakra kell felosztani. Tekintettel a szóban forgó alkontingens mennyiségének fent említett csökkentésére, minden egyes negyedéves részidőszak mennyiségét ki kell igazítani.

(5)

Az 1067/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

2016. április 1-jén az ABE-IT 56 hatóanyaggal foglalkozó munkacsoport az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be Franciaországhoz az ABE-IT 56 (a Saccharomyces cerevisiae DDSF623 törzséből előállított lizátum komponensei) hatóanyag (a továbbiakban: ABE-IT 56) jóváhagyása iránt.

(2)

Az 1107/2009/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően Franciaország mint referens tagállam 2016. május 25-én értesítette a kérelmezőt, a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a kérelem elfogadhatóságáról.

(3)

A referens tagállam 2017. június 20-án értékelőjelentés-tervezetet nyújtott be a Bizottsághoz, és megküldte annak egy példányát a Hatóságnak, amely jelentésben értékelte, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak.

(4)

A Hatóság eleget tett az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. Az említett rendelet 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Hatóság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtson be kiegészítő információkat a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Hatóságnak. A referens tagállam által a kiegészítő információkról készített értékelés 2018 májusában aktualizált értékelőjelentés-tervezet formájában került benyújtásra a Hatósághoz.

(5)

A Hatóság 2018. július 26-án tájékoztatta a kérelmezőt, a tagállamokat és a Bizottságot arra vonatkozó következtetéséről (2), hogy az ABE-IT 56 hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. A Hatóság nyilvánosságra hozta következtetéseit.

(6)

A Bizottság 2018. október 23-án a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé terjesztette az ABE-IT 56 hatóanyagra vonatkozó felülvizsgálati jelentést, 2019. március 22-én pedig az ABE-IT 56 jóváhagyásáról szóló rendelettervezetet.

(7)

A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálati jelentéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(8)

Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív használata és különösen azoknak a felhasználásoknak a tekintetében, amelyeket megvizsgáltak és a felülvizsgálati jelentésben részletesen ismertettek, megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért az ABE-IT 56 jóváhagyása indokolt.

(9)

A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy az ABE-IT 56 az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke alapján kis kockázatú hatóanyag. Az ABE-IT 56 nem minősül aggályos anyagnak, és megfelel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 5. pontjában meghatározott feltételeknek. Az ABE-IT 56 a Saccharomyces cerevisiae DDSF623 törzséből előállított lizátum frakcionálásának terméke. A Saccharomyces cerevisiae a legszélesebb körben használt élesztő az ipari és kereskedelmi élelmiszer- és italgyártásban, és a környezetben mindenütt jelen van. Sem emberre, sem állatra nézve nem patogén, és nem okoz fertőzést az emberben. Általában természetes módon fordul elő, és nem jelent specifikus kockázatot semmilyen környezeti elemre nézve.

(10)

Ezért az ABE-IT 56 kis kockázatú hatóanyagként való jóváhagyása 15 éves időszakra indokolt.

(11)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2005/53/EK bizottsági irányelv (2) felvette a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe a klórtalonil hatóanyagot.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

A klórtalonil hatóanyagnak az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2019. október 31-én lejár.

(4)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően és az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a klórtalonil hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(5)

A kérelmezők benyújtották a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dokumentációt. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás érvényességének meghosszabbítására benyújtott kérelmet értékelő jelentést, amelyet 2016. szeptember 2-án benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)

A Hatóság a meghosszabbítási kérelmet értékelő jelentést megküldte észrevételezésre a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottsághoz. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összefoglaló dokumentációt.

(8)

A Hatóság 2017. december 6-án eljuttatta a Bizottsághoz az azzal kapcsolat állásfoglalását (6), hogy a klórtalonil várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak.

(9)

A Hatóság kritikus aggályokat fogalmazott meg a felszín alatti vizeknek a klórtalonil metabolitjai általi szennyezésével kapcsolatban. Különösen az R417888, R419492, R471811, SYN507900, M3, M11, M2, M7 és M10 metabolitok 0,1 μg/L parametrikus érték fölötti előfordulása várható valamennyi vonatkozó forgatókönyv szerint a klórtalonil összes javasolt felhasználása tekintetében. Ezért jelenleg nem állapítható meg, hogy a klórtalonil metabolitjainak a felszín alatti vizekben való jelenléte nem eredményez elfogadhatatlan hatást a felszín alatti vizekre és nem fejt ki káros hatást az emberi egészségre az 1107/2009/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően. A Hatóság továbbá nem zárhatta ki a genotoxicitással kapcsolatos aggályokat azon maradékanyagok vonatkozásában, amelyeknek a fogyasztók ki lesznek téve, és valamennyi értékelt felhasználási cél tekintetében magas kockázatot állapított meg a kétéltűekre és a halakra nézve.

(10)

Ezen túlmenően a kockázatértékelés több területét nem lehetett véglegesíteni, mert a dokumentáció nem tartalmazott elegendő adatot. Mindenekelőtt a fogyasztók étrendi expozícióból eredő kockázatának értékelését nem tudták lezárni olyan adatok hiányában, amelyek megerősítik a növényekben található maradékanyag meghatározását, valamint az állatállomány expozíciójának értékelését sem, beleértve egy metabolit toxikológiai értékelését is.

(11)

Ezenkívül a klórtalonil az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében a 2. kategóriába tartozó karcinogén anyag, ugyanakkor a Hatóság állásfoglalásában az szerepel, hogy a klórtalonilt az 1B. kategóriába tartozó karcinogén anyagként kell besorolni. A figyelembe vett reprezentatív felhasználások esetében a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett szermaradék-határértéket nem lehetett megerősíteni a növényi és állati eredetű termékek esetében, mivel a kockázatértékeléshez használt maradékanyag-meghatározáshoz szükséges, a metabolitok nagyságrendjére és toxicitására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Következésképpen az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.3. pontjában előírt követelmény nem teljesül.

(12)

A Bizottság felkérte a kérelmezőket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a Hatóság állásfoglalásáról, valamint – a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően – a hosszabbításra vonatkozó jelentés tervezetéről. A kérelmezők benyújtották észrevételeiket, és azokat a Bizottság alaposan megvizsgálta.

(13)

A kérelmezők által felhozott érvek azonban nem tudták eloszlatni az anyaggal kapcsolatos aggályokat.

(14)

Ennek következtében nem lehetett megállapítani, hogy legalább egy növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználásának vonatkozásában teljesülnének az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok. Ezért az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a klórtalonil hatóanyag jóváhagyása ne kerüljön meghosszabbításra.

(15)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

A tagállamok számára időt kell biztosítani a klórtalonil tartalmú növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek visszavonására.

(17)

Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a klórtalonilt tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, ez az időszak legfeljebb 2020. május 20-ig tarthat.

(18)

Az (EU) 2018/1262 bizottsági végrehajtási rendelet (8)2019. október 31-ig meghosszabbította a klórtalonil jóváhagyási időszakát annak érdekében, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárás az anyag jóváhagyásának lejártát megelőzően befejeződhessen. Ugyanakkor mivel a jóváhagyás meg nem hosszabbítására vonatkozó határozathozatalra a lejárat kiterjesztett időpontja előtt került sor, ezt a rendeletet minél előbb alkalmazni kell.

(19)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy az 1107/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban a klórtalonilra vonatkozóan újabb kérelmet nyújtsanak be.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Tanács 2013. április 22-én elfogadta a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/184/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2013/184/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedéseket 2020. április 30-ig meg kell újítani.

(3)

A jegyzékben szereplő bejegyzések közül kettő tekintetében aktualizált információk állnak rendelkezésre, továbbá valamennyi, a jegyzékben szereplő személynek fel kell tüntetni a nemét.

(4)

A 2013/184/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

(EU) 2018/796 határozatával (4) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2018. augusztus 1-i hatállyal három hónapra korlátozta a különbözeti ügyletek (CFD-k) lakossági ügyfelek számára történő forgalomba hozatalát, forgalmazását, illetve értékesítését.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 40. cikke (6) bekezdésének megfelelően az ESMA kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgál minden termékintervenciós intézkedést.

(3)

Az ESMA (EU) 2018/1636 határozatával (5)2018. november 1-i hatállyal három hónapra megújította és módosította a különbözeti ügyletek lakossági ügyfelek számára történő forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének ideiglenes korlátozását. Az ESMA (EU) 2019/155 határozatában (6)2019. február 1-i hatállyal ismét három hónapra megújította a különbözeti ügyletek lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének ideiglenes korlátozását az (EU) 2018/1636 határozattal megegyező feltételek mellett.

(4)

A különbözeti ügyletek korlátozásának ESMA általi felülvizsgálata többek között az illetékes nemzeti hatóságok (7) körében a termékintervenciós intézkedés gyakorlati megvalósításával és hatásával kapcsolatban végzett felmérésen, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és az érdekelt felek által benyújtott kiegészítő információkon alapult. Ezek az információk hasonló tendenciákat jeleznek, mint a korlátozás előző, (EU) 2019/155 határozattal történő megújításához vezető információk.

(5)

Az illetékes nemzeti hatóságok csak kevés esetben tapasztalták az ESMA termékintervenciós intézkedésének be nem tartását, ami elsősorban a kockázati figyelmeztetésekhez kapcsolódott, nevezetesen az előírt kockázati figyelmeztetést nem tartalmazó internetes bannereket vagy más elektronikus reklámokat közzétevő CFD-szolgáltatók esetében. Amellett, hogy az internetes bannerek vagy más elektronikus hirdetések jellemzően nem kifejezetten a CFD-kre, hanem inkább online befektetési tevékenységekre hivatkoznak, az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA továbbra is nyomon követik a kockázati figyelmeztetési követelményeknek való megfelelésüket, valamint azt, hogy nem használják-e fel őket az intézkedések kijátszására.

(6)

Az illetékes nemzeti hatóságok a CFD-lakossági ügyfélszámlák számának, a kereskedési volumen és a lakossági ügyfelek állományának általános csökkenéséről számoltak be a 2017. november és 2018. január közötti három hónapban (első időszak) a 2018. november és 2019. január közötti időszakhoz képest (második időszak). Ezen időszakok összehasonlításakor a nyereséges számlák aránya nagyjából stabil maradt (8). A lakossági ügyfeleknél a különbözeti ügyletekkel való kereskedés során felmerült átlagos költségek, amelyek az ügyfelek általános eredményeihez képest, úgy tűnik, kevésbé függenek a piaci feltételektől, a második időszakban jelentősen alacsonyabbak voltak az első időszakkal összehasonlítva (9). A kriptovaluta mögöttes eszközzel rendelkező különbözeti ügyleteket tartalmazó aktív lakossági számlák tekintetében felmerült átlagköltségek más mögöttes termékkel rendelkező számlák költségeihez képest aránytalanul csökkentek, bár az ilyen számlák továbbra is magas költségekkel jártak a kriptovaluta-kitettség nélküli számlákhoz képest. Az illetékes nemzeti hatóságok arról is beszámoltak, hogy az automatikus biztosítékzárások száma, valamint a negatív egyenlegek gyakorisága és nagysága stabil csökkenést mutattak lakossági ügyfélszámlák esetében (10).

(7)

Az illetékes nemzeti hatóságok adatai szerint a második időszakban az első időszakhoz képest növekedett a kérésre szakmai ügyfélként kezelt ügyfelek száma is. Az ESMA tisztában van vele, hogy bizonyos CFD-szolgáltatók a lakossági ügyfelek számára a kérésre szakmai ügyféllé minősítés lehetőségét hirdetik. Azonban a lakossági ügyfél kérheti, hogy szakmai ügyfélként kezeljék, nevezetesen, amikor az ügyfél a kérelmét írásban nyújtja be a hatályos jogszabályban lefektetett előírásoknak megfelelően. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ezeknek az előírásoknak mindenkor megfelelnek (11). Az ESMA tisztában van azzal is, hogy bizonyos harmadik országbeli vállalkozások aktívan megkeresnek unióbeli ügyfeleket, illetve bizonyos unióbeli CFD-szolgáltatók lakossági ügyfelek számára hirdetik azt a lehetőséget, hogy számláikat a vállalatcsoporton belül harmadik országbeli szervezethez vigyék át. Uniós engedély vagy regisztráció hiányában azonban a harmadik országbeli vállalkozások az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó ügyfelek számára csak az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére nyújthatnak szolgáltatást. Az ESMA azzal is tisztában van, hogy a vállalkozások elkezdtek egyéb spekulatív befektetési termékeket is kínálni. Az ESMA továbbra is figyelemmel kíséri ezen egyéb termékek kínálatát annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e egyéb uniós intézkedésre.

(8)

Az (EU) 2018/796 határozat elfogadása óta az ESMA nem szerzett olyan bizonyítékot, amely megcáfolhatná az (EU) 2018/796, az (EU) 2018/1636 vagy az (EU) 2019/155 határozatban (továbbiakban „a határozatok”) megfogalmazott jelentős befektetővédelmi aggályokat. Az ESMA ezért azt a következtetést vonta le, hogy a határozatokban megfogalmazott jelentős befektetővédelmi aggály továbbra is fennállna, ha nem újítanák meg a különbözeti ügyletek lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének ideiglenes korlátozását.

(9)

Ezen túlmenően az uniós jog alkalmazandó szabályozási követelményei nem változtak és továbbra sem érintik az ESMA által azonosított fenyegetést. Ezenfelül az illetékes nemzeti hatóságok sem hoztak intézkedéseket a fenyegetés kezelése érdekében, illetve a megtett intézkedések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez. Ez továbbra is páneurópai probléma. Ezért az ESMA álláspontja szerint – anélkül, hogy még több illetékes nemzeti hatóság nemzeti intervenciós intézkedéseket hozna meg – az ESMA intézkedésének további megújítása szükséges ahhoz, hogy a határozatokban meghatározott jelentős befektetői védelmi aggályokat megfelelően kezeljék.

(10)

A korlátozás megújítása nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok eredményességére vagy a befektetőkre nézve, amely a lépés előnyeihez képest aránytalan lenne, és nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát a határozatokban meghatározott okok miatt.

(11)

Amennyiben nem újítják meg az ideiglenes korlátozást, az ESMA valószínűnek tartja, hogy a vállalkozások ismét kínálják a CFD-ket a lakossági ügyfeleknek e termékek mögöttes kockázatával szembeni megfelelő védelmére irányuló intézkedések nélkül, amely termékek a határozatokban azonosított fogyasztói károkat okozták.

(12)

A fenti és a határozatokban megállapított okokból kifolyólag az ESMA úgy határozott, hogy a jelentős befektetővédelmi aggályok kezelése érdekében a korlátozást az (EU) 2018/1636 és az (EU) 2019/155 határozatban meghatározott feltételekkel további három hónapos időszakra megújítja.

(13)

Mivel a javasolt intézkedések – korlátozott mértékben – mezőgazdasági áru-alapú származtatott ügyletekkel is kapcsolatosak lehetnek, az ESMA konzultációt folytatott az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (12) szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős állami hatóságokkal. Ezen hatóságok egyike sem emelt kifogást az intézkedések javasolt megújításával szemben.

(14)

Az ESMA értesítette a nemzeti illetékes hatóságokat e megújító határozatjavaslatról,