29.4.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/667 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. december 19.)

az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az egyes tőzsén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alkalmazása elhalasztott kezdőnapjainak későbbre időzítése céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2), az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), valamint az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) többek között meghatározza az említett rendeletek mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatottügylet-kategóriákhoz tartozó ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontját.

(2)

Az említett rendeletek az elszámolási kötelezettség alkalmazásának kezdetére későbbi időpontot határoznak meg az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szerződő felek között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, ha az egyik szerződő fél harmadik országban letelepedett, a másik szerződő fél pedig az Unióban letelepedett. Amint az a szóban forgó rendeletek vonatkozó preambulumbekezdéseiben szerepel, a későbbi időpontokra azért volt szükség, hogy az ilyen tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre ne terjedjen ki az elszámolási kötelezettség hatálya, mielőtt sor kerülne a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus elfogadására.

(3)

A mai napig nem került sor az elszámolási kötelezettség kapcsán a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus elfogadására. Ezért a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alkalmazásának kezdetét újból későbbre kell halasztani egy meghatározott időtartamig, vagy az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig.

(4)	Az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendeletet, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletet és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az alkalmazás kezdetének eredeti későbbi időpontjait az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendeletben, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletben összehangolták a 4. kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alkalmazásának kezdőnapjával. Mivel az alkalmazás kezdetének későbbi időpontját újból el kell halasztani, ezt a halasztást a 4. kategóriába tartozó szervezetekre is alkalmazni kell.

(6)

Figyelembe véve az alkalmazás kezdetének eredeti későbbi időpontjait, valamint a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek az e rendelet alkalmazása kezdőnapjával összhangban lévő alkalmazásának biztosítása érdekében ennek a módosító jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(7)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosítása

Az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mellékletben meghatározott kategóriáihoz tartozó olyan szerződések tekintetében, amelyeket ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek kötöttek, és az egyik szerződő fél harmadik országban, a másik szerződő fél pedig az Unióban letelepedett, az elszámolási kötelezettség a következő időpontban lép hatályba:

2020. december 21., abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében nem fogadtak el a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan; vagy

abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében elfogadtak a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet mellékletében említett tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, a következő időpontok közül a későbbi:

60 nappal a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint az említett rendelet 4. cikke céljából az e rendelet mellékletében említett tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan a releváns harmadik ország tekintetében elfogadott egyenértékűségi határozat hatálybalépésének időpontját követően;

ii.	az az időpont, amikor az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség hatályba lép.”

2. cikk

Az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosítása

Az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mellékletben meghatározott kategóriáihoz tartozó olyan szerződések tekintetében, amelyeket ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek kötöttek, és az egyik szerződő fél harmadik országban, a másik szerződő fél pedig az Unióban letelepdett, az elszámolási kötelezettség a következő időpontban lép hatályba:

ii.	az az időpont, amikor az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség hatályba lép.”

3. cikk

Az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosítása

Az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

ii.	az az időpont, amikor az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség hatályba lép.”

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 6.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2015.12.1., 13. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 1.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 103., 2016.4.19., 5. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 10.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 195., 2016.7.20., 3. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

29.4.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/4

A TANÁCS (EU) 2019/668 HATÁROZATA

(2019. április 15.)

a Felek Konferenciája kilencedik ülésén bizonyos vegyi anyagoknak a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezmény III. mellékletébe történő felvételére tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére és 207. cikke (3) bekezdésére, valamint 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt az Unió a 2006/730/EK tanácsi határozat (1) útján kötötte meg, és az egyezmény 2004. február 24-én lépett hatályba.

(2)	Az Egyezményt a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hajtja végre az Unióban.

(3)	Az Egyezmény 7. cikkével összhangban a Felek Konferenciája a Vegyianyag-felülvizsgáló Bizottság ajánlását követően vegyi anyagokat vehet fel az Egyezmény III. mellékletébe.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy az importáló felek részesülhessenek az Egyezmény nyújtotta védelemben, és mivel az egyezményben meghatározott összes releváns kritérium teljesül, szükséges és helyénvaló támogatni a Vegyianyag-felülvizsgáló Bizottság ajánlását a következőknek az Egyezmény III. mellékletébe történő felvétele tekintetében: acetoklór; karboszulfán; krizotil-azbeszt; fention (igen kis mennyiségű anyagot tartalmazó készítmények 640 g/l vagy annál nagyobb hatóanyag-tartalommal); hexabróm-ciklododekán; forát; és olyan folyékony készítmények (emulgeálható koncentrátumok és oldható koncentrátumok), amelyek 276 g/l vagy annál nagyobb koncentrációban tartalmaznak parakvát-dikloridot, ami 200 g/l vagy annál nagyobb parakvátion-koncentrációnak felel meg. Ezenfelül, ezek a vegyi anyagok már most is tilalom vagy szigorú korlátozás alá esnek az Unióban, következésképpen a 649/2012/EU rendelet alapján olyan kiviteli követelmények vonatkoznak rájuk, amelyek túlmutatnak az Egyezményben előírt követelményeken.

(5)	A Felek Konferenciája kilencedik ülésén várhatóan határozni fog arról, hogy felvegye-e az említett vegyi anyagokat az Egyezmény III. mellékletébe.

(6)	Helyénvaló meghatározni a Felek Konferenciája kilencedik ülésén bizonyos vegyi anyagoknak az Egyezmény III. mellékletébe történő felvételének vonatkozásában az Unió által képviselendő álláspontot, mivel az említett felvétel kötelező erejű lesz az Unióra nézve;

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) Felek Konferenciájának kilencedik ülésén az Európai Unió által képviselendő álláspont az, hogy az Unió támogatja a következőknek az Egyezmény III. mellékletébe történő felvételét: acetoklór; karboszulfán; krizotil-azbeszt; fention (igen kis mennyiségű anyagot tartalmazó készítmények 640 g/l vagy annál nagyobb hatóanyag-tartalommal); hexabróm-ciklododekán;, forát; és olyan folyékony készítmények (emulgeálható koncentrátumok és oldható koncentrátumok), amelyek 276 g/l vagy annál nagyobb koncentrációban tartalmaznak parakvát-dikloridot, ami 200 g/l vagy annál nagyobb parakvátion-koncentrációnak felel meg.

2. cikk

Az Unió képviselői a Felek Konferenciája kilencedik ülésének fejleményei fényében, a Tanács további határozata nélkül, a tagállamokkal helyszíni koordinációs megbeszélések keretében folytatott konzultáció alapján egyetérthetnek az 1. cikkben említett álláspont kisebb változtatásaival.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. április 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. DAEA

(1) A Tanács 2006/730/EK határozata (2006. szeptember 25.) a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezménynek az Európai Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 299., 2006.10.28., 23. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 649/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról (HL L 201., 2012.7.27., 60. o.).

29.4.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/6

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/669 HATÁROZATA

(2019. április 4.)

az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2003/10 határozat módosításáról (EKB/2019/9)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) 2013. április 19-én elfogadta az EKB/2013/10 határozatot (1), amely számos műszaki szabványt hozott létre a jelenlegi és a jövőbeni eurobankjegy sorozatokra is kiterjedően, és tovább pontosított az eurobankjegyekre vonatkozó néhány szabályt és eljárást.

(2)	Az EKB elhatározta, hogy módosítja az eurobankjegyek Európé-sorozat néven ismert második sorozatát. Csökkenteni fogják a 100 euro és a 200 euro címletű bankjegyek szélességét.

(3)	2016. május 4-én a Kormányzótanács elhatározta, hogy az 500 euro címletű bankjegyeket kizárja az Európé-sorozatból.

(4)	Továbbá Horvátország 2013. évi csatlakozása miatt az EKB horvát nyelvű kezdőbetűit hozzá kell adni az eurobankjegyek második sorozatába tartozó 50, 100, és 200 eurós címletekhez. Ezeket a képi megjelenés azon eleméhez kell hozzáadni, amely a hivatalos nyelvi változatokat tartalmazza.

(5)

Az összhang érdekében az eurobankjegyek eredetére, valamint az ügyfél – illetve adott esetben az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) meghatározott tényleges tulajdonos – személyazonosságára vonatkozó dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmény küszöbértékét fel kell emelni 10 000 EUR-ra. Ez az emelés megteremti az összhangot az (EU) 2015/849 irányelv szerinti küszöbértékkel az árukkal kereskedő természetes vagy jogi személyek tekintetében, amennyiben legalább 10 000 EUR összegű készpénzfizetést teljesítenek vagy kapnak.

(6)

Egyértelművé kell tenni, hogy a megrongálódott bankjegyek cseréjére a bankjegyek bármely címletű cseréjével kerülhet sor azonos értékben, vagy az érték kérelmező számlájára való átutalásával vagy jóváírásával. Egyértelművé kell tenni, hogy a lopásgátló eszközök által megrongált valódi eurobankjegyek cseréjéért járó díj akkor is alkalmazandó, amikor a kérelmező a vonatkozó bankjegyek értékének számlára való átutalását vagy jóváírását kéri a nemzeti központi banktól (NKB).

(7)	Ezért az EKB/2013/10 határozatot megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2013/10 határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az eurobankjegyek első sorozata hét címletből áll az 5 eurótól az 500 euróig terjedő címlettartományban. Az eurobankjegyek második sorozata hat címletből áll az 5 eurótól a 200 euróig terjedő címlettartományban. Az eurobankjegyek a »Korok és stílusok Európában« témakört ábrázolják az alábbi alapvető előírásoknak megfelelően:

Névérték (EUR)	Méretek (első sorozat)	Méretek (második sorozat)	Uralkodó szín	Kivitel
5	120 × 62 mm	120 × 62 mm	Szürke	Klasszicista
10	127 × 67 mm	127 × 67 mm	Vörös	Román
20	133 × 72 mm	133 × 72 mm	Kék	Gótikus
50	140 × 77 mm	140 × 77 mm	Narancssárga	Reneszánsz
100	147 × 82 mm	147 × 77 mm	Zöld	Barokk és rokokó
200	153 × 82 mm	153 × 77 mm	Sárgásbarna	Vas- és üveg építészet
500	160 × 82 mm	Nem része a második sorozatnak	Lila	Modern XX. századi építészet”

A (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az EKB kezdőbetűi az európai uniós hivatalos nyelvi változatokban;

i.	az eurobankjegyek első sorozata tekintetében az EKB kezdőbetűi az alábbi öt hivatalos nyelvi változatra korlátozódnak: BCE, ECB, EZB, EKT és EKP;

ii.

az eurobankjegyek második sorozata tekintetében: 1. az 5 eurós, 10 eurós és 20 eurós címletek tekintetében az EKB kezdőbetűi az alábbi kilenc hivatalos nyelvi változatra korlátozódnak: BCE, ECB, ЕЦБ, EZB, EKP, EKT, EKB, BĊE és EBC; 2. az 50 eurós, 100 eurós és 200 eurós címletek tekintetében az EKB kezdőbetűi az alábbi tíz hivatalos nyelvi változatra korlátozódnak: BCE, ECB, ЕЦБ, EZB, EKP, EKT, ESB, EKB, BĊE és EBC;”

A 3. cikk (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h)

amennyiben az 1338/2001/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében hivatkozott intézmények és gazdasági szereplők megrongálódott valódi eurobankjegyeket mutatnak be cserére, egy vagy több tranzakcióban, legalább 10 000 EUR értékben: a bankjegyek eredetére, valamint az ügyfél – illetve adott esetben az (EU) 2015/849/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*1) meghatározott tényleges tulajdonos – személyazonosságára vonatkozó dokumentációt ezeknek az intézményeknek és gazdasági szereplőknek rendelkezésre kell bocsátaniuk. Ez a kötelezettség abban az esetben is irányadó, ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a 10 000 EUR-s küszöbérték elérésre került-e. Az ebben a bekezdésben meghatározott szabályok az (EU) 2015/849 irányelvet a nemzeti jogba átültető, a tagállamok által az azonosítási és adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében elfogadott szigorúbb szabályok sérelme nélkül alkalmazandók.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).”"

A 3. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az NKB-k a cserét megvalósíthatják a bankjegyek értékének megfelelő készpénz bármely címletben való átadásával, a bankjegyek értékének a kérelmező 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott nemzetközi bankszámla azonosító számmal (IBAN) egyértelműen azonosítható bankszámlájára való átutalásával, vagy a bankjegyek értékének a kérelmező NKB-nál vezetett számláján való jóváírásával, az NKB által megfelelőnek tartottak szerint.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).”"

A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A NKB-k kezelési díjat számítanak fel az 1338/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott intézmények és gazdasági szereplők felé, amikor azok a 3. cikkben foglaltakkal összhangban a lopásgátló eszközök által megrongálódott valódi eurobankjegyek cseréjét kérik. Ez a díj arra tekintet nélkül alkalmazandó, hogy az NKB készpénzben hajtja végre a cserét vagy a bankjegyek értékének valamely számlára való átutalásával vagy jóváírásával.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. április 4-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az EKB/2013/10 határozat (2013. április 19.) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról (HL L 118., 2013.4.30., 37. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

29.4.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/11

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/671 IRÁNYMUTATÁSA

(2019. április 9.)

az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről (átdolgozás) (EKB/2019/7)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkére,

mivel:

(1)	Az EKB/2014/9 iránymutatást (1) kétszer jelentős mértékben módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az egyértelműség érdekében az iránymutatást át kell dolgozni.

(2)

Az egységes monetáris politika sikeres megvalósítása szükségessé teszi azt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) meghatározza az NKB-k által a saját kezdeményezésükre az eszközökkel és forrásokkal végzett műveletek során követendő általános elveket; az ilyen műveletek nem befolyásolhatják az egységes monetáris politikát.

(3)

Az egységes monetáris politika sérthetetlenségének megőrzése, továbbá a kormányzati betétek piacra helyezésének ösztönzése érdekében a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 21.2. cikke alapján az NKB-knál fiskális megbízottként tartott kormányzati betétekre fizetendő díjazásra vonatkozó korlátokat kell megállapítani az eurorendszer likviditáskezelésének, és a monetáris politikája végrehajtásának elősegítése céljából. Ezen túlmenően, az ilyen díjazás pénzpiaci kamaton alapuló felső korlátjának bevezetése elősegíti az NKB-k monetáris finanszírozás tilalmának történő megfelelésének az EKB által a Szerződés 271. cikke d) pontjának megfelelő ellenőrzését.

(4)	A különös intézményi körülményeket figyelembe véve a Kormányzótanács szerint a kiigazítási programhoz kapcsolódó kormányzati betétekre fizetendő díjazás nem befolyásolja az egységes monetáris politikát a más kormányzati betétekre fizetendő díjazáshoz hasonló mértékben.

(5)

Míg az NKB-knál tartott kormányzati betétektől eltérő betétekre fizetendő díjazás mentesül a monetáris finanszírozás tilalma alól, azt is pontosítani kell az egységes monetáris politika sérthetetlenségének megőrzése érdekében. Az eltérő intézményi követelményekre tekintettel a díjazások konkrét felső korlátai eltérőek lehetnek, különösen a belső források betétei tekintetében, amelyekre vagy a lakossági számlákhoz hasonlóként vagy adminisztrációs célt szolgálóként lehet tekinteni.

(6)

Ez az iránymutatás nem vonatkozik az NKB-k által harmadik felek javára végrehajtott olyan ügyletekre, amelyek nem szerepelnek az NKB-k mérlegében és nem érintik a központi banki likviditási feltételeket. Mindazonáltal a kapcsolódó szervezési kérdések tekintetében ezekre az ügyletekre az ezen iránymutatásban meghatározottakhoz hasonló szabályoknak kell vonatkozniuk,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az alkalmazás hatálya

Ezt az iránymutatást az NKB-k vonatkozásában végzett, euróban denominált ügyletekre kell alkalmazni, valamint a nem monetáris politikai betétekre, feltéve, hogy ezeket minden esetben feltüntetik a mérlegben, és egyik sem tartozik a következők közé:

a)	az NKB-k által az egységes monetáris politika végrehajtása érdekében végzett ügyletek a Kormányzótanács döntése szerint;

b)	a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 31.3. cikkén alapuló iránymutatások által szabályozott ügyletek;

c)	az eurorendszer (EU) 2018/797 európai központi banki iránymutatásban (EKB/2018/14) (2) meghatározott tartalékkezelési szolgáltatásaival összefüggésben végrehajtott ügyletek és elfogadott betétek;

d)	a sürgősségi likviditási támogatás nyújtásához kapcsolódó műveletek a sürgősségi likviditási támogatásról szóló megállapodásban meghatározottak szerint.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

1.	„NKB”: olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

2.	„betéti rendelkezésre állás kamatlába” (deposit facility rate): az eurorendszerbeli betéti rendelkezésre állásra alkalmazandó kamatláb;

„betét”: olyan NKB-számlán tartott pénzeszközöknek vagy az NKB más szolgáltatásaiból keletkező átmeneti helyzetnek az egyenlege euróban vagy más pénznemben, amely az NKB mérlegében nyilvántartott kötelezettséget jelent, és amelyet az NKB-nak a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételek mellett vissza kell fizetnie, az egynapos és a lekötött betétet is ideértve;

„kormányzat”: egy tagállam valamennyi, illetve az Unió bármely, a Szerződés 123. cikkében említett, a 3603/93/EK tanácsi rendeletre (3) figyelemmel értelmezett közjogi szervezete, kivéve a köztulajdonban álló hitelintézeteket, amelyeket az NKB-k pénzkínálatának vonatkozásában az NKB-k és az EKB a magántulajdonban lévő hitelintézetekkel azonos elbánásban részesítenek;

5.	„kormányzati betétek”: bármely kormány által az NKB-knál elhelyezett nem monetáris politikai betétek;

„kiigazítási programhoz kapcsolódó kormányzati betétek” a következő betétek:

az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), uniós szervek vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által olyan európai és/vagy IMF pénzügyi támogatási programban részt vevő azon tagállam, amelynek a pénzneme az euro, kormányzatának kifizetett összegek, amely program szerződéses vagy egyéb jogi megállapodásai előírják, hogy a tagállam kormányzata a tagállam NKB-jánál tartsa ezeket az összegeket;

b)	az értékpapír-piaci program alapján tartott görög államkötvényekből származó halmozott eurorendszerbeli nyereségeknek megfelelő összegek, amelyeket az euroövezetbeli kormányzatok elkülönített ESM-számlára utaltak; vagy

európai és/vagy IMF pénzügyi támogatási programban részt vevő vagy részt vett tagállam kormányzata által a tagállam NKB-jánál tartott összegek, amelyeket a hitelezőknek való folyósításra jelölnek ki az ilyen program alapján, vagy amelyeket a programhoz vagy a programot követő felügyelethez kapcsolódó szerződéses vagy egyéb jogi megállapodások alapján az ilyen NKB-nál kell tartani. Ebből a célból a „kijelölés” magában foglalja azokat az elővigyázatossági készpénztartalékokat, amelyeket a kincstáraknak tartani kell a programot követő felügyelethez kapcsolódó szerződéses vagy egyéb jogi megállapodások alapján, vagy az egy vagy több pénzügyi támogatási program hitelező általi jogról való lemondás eredményeképpen, ha korai visszafizetésre került sor bármely más pénzügyi támogatási program hitelező részére.

7.	„bruttó hazai termék” (GDP): valamely gazdaság áruinak és szolgáltatásainak összkibocsátási értéke, kivonva abból a folyó termelőfelhasználást, hozzáadva a termékekre és az importcikkekre kivetett nettó adókat, egy meghatározott időtartamban;

„nem monetáris politikai betét”: kormányzatoktól és más külső forrásoktól az NKB-k által elfogadott bármely olyan betét, amely az L2 forrásoldali mérlegtételtől („monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euroövezetbeli hitelintézetekkel szemben”) eltérő tételként szerepel a mérlegben az eurorendszerbeli harmonizált mérleggel összefüggésben meghatározottak szerint. A más külső forrásoktól származó nem monetáris politikai betétek nem foglalják magukban az IMF 1. sz. számlákat és 2. sz. számlákat a Kormányzótanács döntése szerint, vagy a belső forrásoktól származó betéteket, vagyis az érintett NKB jelenlegi vagy korábbi alkalmazottaitól, fióktelepeitől vagy leányvállalataitól, az érintett NKB-hoz kapcsolt és a Szerződés 198. cikkében meghatározott országokban és területeken található tengerentúli monetáris hatóságoktól származó betéteket;

„fedezettel rendelkező betétek piaci kamata” (secured market rate): a) az euróban meghatározott lekötött betétek esetében a hasonló lejáratú betétekre vonatkozó STOXX EUR GC összevont index, vagy azt vagy viszonyítási pontként való megszűnését követően az azzal egyenértékű mutató; és b) az eurótól eltérő pénznemben meghatározott lekötött betétek esetében egy összehasonlítható kamat;

10.

„fedezet nélküli betétek egynapos piaci kamata”: (unsecured overnight market rate): a) az euróban meghatározott egynapos betétek esetében az euro egynapos indexátlag kamata (euro overnight index average – EONIA), vagy az EONIA megszűnését követően a rövid lejáratú eurokamatláb (euro short-term rate – €STR); és b) az eurótól eltérő pénznemben meghatározott egynapos betétek esetében egy összehasonlítható kamat;

11.	„végleges adásvételi ügylet”: értékpapír vásárlása, eladása vagy visszavásárlása, amely az A7.1. eszközoldali mérlegtételtől („monetáris politikai célokból tartott értékpapírok”) eltérő tételként szerepel a mérlegben az eurorendszerbeli harmonizált mérleggel összefüggésben meghatározottak szerint;

12.	„értékpapír”: a következő értékpapírfajták: a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; b) tőzsdén jegyzett részvények, és c) befektetési alapok befektetési jegyei vagy egységei;

13.

„értékpapír-finanszírozási ügylet”: olyan ügylet, amely megfelel az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 3. cikkének 11. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak, és amely olyan értékpapírokat érint, amelyek az A7.1. eszközoldali mérlegtételtől („monetáris politikai célokból tartott értékpapírok”) eltérő tételként szerepelnek a mérlegben az eurorendszerbeli harmonizált mérleggel összefüggésben meghatározottak szerint, és az alábbiak valamelyikéből áll:

a) „kölcsönadási ügylet”: az NKB által végzett, értékpapírok átadását eredményező értékpapír-finanszírozási ügylet; vagy

b) „kölcsönvételi ügylet”: az NKB által végzett, értékpapírok átvételét eredményező értékpapír-finanszírozási ügylet;

14.	„kétoldalú likviditási megállapodás”: olyan megállapodás, amelyet az NKB valamely nem euroövezeti központi bankkal vagy monetáris hatósággal köt azzal a céllal, hogy ügyleteket hajtsanak végre euro készpénz és nem készpénz alapú euro fedezet cseréje érdekében.

3. cikk

Szervezési kérdések

(1) Az NKB-knak meg kell hozniuk azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a szerződő felek számára azt, hogy különbséget tegyenek az ezen iránymutatás alapján teljesített ügyletek és az NKB-k által az egységes monetáris politika végrehajtása során teljesített ügyletek között.

(2) Az NKB-knak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bizalmas monetáris politikai információk ne kerüljenek felhasználásra az ezen iránymutatással lefedett ügyletek végrehajtása során.

(3) Az NKB-knak az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megtett intézkedésekhez hasonlókat kell tenniük az NKB-k által harmadik felek javára teljesített azon ügyletek vonatkozásában is, amelyek nem szerepelnek az NKB-k mérlegében és nem érintik a központi banki likviditási feltételeket.

(4) Az NKB-knak évente be kell jelenteniük az EKB számára az e cikkel összhangban megtett intézkedéseket.

4. cikk

A nem monetáris politikai betétekre fizetendő díjazás korlátozása

(1) A kormányzati betétekre fizetendő díjazásra a következő felső határok vonatkoznak:

a)	Az egynapos betétekre a fedezet nélküli betétek egynapos piaci kamata; lekötött betétekre a hasonló lejáratú fedezettel rendelkező betétek piaci kamata, vagy annak hiányában a fedezettel nem rendelkező betétek egynapos piaci kamata.

Bármely naptári napon valamennyi, NKB-nál elhelyezett, a kiigazítási programhoz kapcsolódó kormányzati betétektől eltérő kormányzati betétek teljes összege, amely meghaladja az alábbiak közül a magasabbat: i. 200 millió euro; vagy ii. az NKB székhelye szerinti tagállam GDP-jének 0,04 %-a, legfeljebb a következő szintig díjazható:

euróban meghatározott betétek esetében:

i.	amennyiben a vonatkozó naptári napon a betéti rendelkezésre állás kamata nulla vagy több, akkor nulla százalékos mértékű kamat;

ii.	amennyiben a vonatkozó naptári napon a betéti rendelkezésre állás kamata negatív, akkor a betéti rendelkezésre állás kamatát meg nem haladó mértékű kamat.

más pénznemben denominált betétek esetében: az érintett pénznem tekintetében a fenti 1. pont i. és ii. alpontjában az euróban meghatározott betétek tekintetében megállapítotthoz hasonló megközelítés alkalmazandó.

Az e pontban szereplő értékhatár meghatározásának céljára a GDP alapja az Európai Bizottság által az előző évben közzétett éves őszi gazdasági előrejelzés. Valamennyi NKB-nak rendelkeznie kell az értékhatárt el nem érő és az azt meghaladó különböző kormányzati betétek allokációjáról.

c)	Bármely naptári napon, ha a b) pont szerint alkalmazandó kamat magasabb, mint az a) pontban meghatározott irányadó piaci kamat, valamennyi kormányzati betétet azon piaci kamat szerint kell díjazni.

d)	A kiigazítási programhoz kapcsolódó kormányzati betétekre az a) pontban említett mértékű, vagy nulla százalékos díjazás közül a magasabb vonatkozik, de e betéteket nem kell figyelembe venni a b) pontban említett értékhatár összegének számítása során.

(2) A kormányzati betétektől eltérő nem monetáris politikai betétekre fizetendő díjazásnak figyelembe kell vennie az arányosság, a piacsemlegesség és az egyenlő bánásmód alapelveit. A kormányzati betétektől eltérő nem monetáris politikai betétekre fizetendő díjazás, amennyiben euróban denomináltak, nem haladhatja meg a betéti rendelkezésre állás kamatát.

(3) A negatív kamat a betétesnek az érintett NKB számára történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az adott betéti számla megfelelő megterhelésére.

5. cikk

Előzetes kötelezettségek

(1) Az NKB-k előre jelentik az EKB számára az eurorendszer általános likviditáskezelési keretével összefüggésben az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó ügyletek összesített nettó likviditási hatását. Ezen túlmenően az NKB-knak megfelelő intézkedések révén biztosítaniuk kell azt, hogy ezek az ügyletek nem eredményeznek pontosan előre nem jelezhető likviditási hatásokat.

(2) Az NKB-k az EKB előzetes engedélyét kérik, ha az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó, az NKB saját kezdeményezésére végzett ügyletek 500 millió eurót meghaladó nettó likviditási hatást eredményeznek az elszámolási napon.

(3) Az NKB-k a Kormányzótanács előzetes jóváhagyását kérik kétoldalú likviditási megállapodások megkötése előtt.

6. cikk

Utólagos jelentés

Az NKB-k naptári negyedévenként egyszer utólagosan jelentik az EKB részére a következőkre vonatkozó információkat:

a)	végleges adásvételi ügyletek;

b)	értékpapír-finanszírozási ügyletek;

c)	az előző naptári negyedévben végrehajtott vagy megfigyelt nem monetáris politikai betétekhez kapcsolódó átlagos állományok.

7. cikk

Ellenőrzés

(1) Az EKB évente egy alkalommal értékelést készít és nyújt be a Kormányzótanács részére ezen iránymutatás előző évbeli végrehajtásáról.

(2) Az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt napi összesített nettó likviditási hatások értékhatárain túlmenően az EKB kivételes körülmények között bármely időtartam vonatkozásában meghatározhat és alkalmazhat további, az NKB-k ezen iránymutatás hatálya alá tartozó ügyleteire vonatkozó értékhatárt.

(3) Amennyiben az adatszolgáltatás azt tárja fel, hogy az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó ügyletek ellentmondanak az egységes monetáris politikai követelményeknek, az EKB határozott utasításokat adhat az érintett NKB eszköz- és forráskezelési gyakorlata vonatkozásában.

8. cikk

Titoktartás

Az ezen iránymutatás keretében történő valamennyi információ- és adatcserét bizalmasan kell kezelni.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az I. mellékletben felsorolt iránymutatásokkal módosított EKB/2014/9 iránymutatás 2019. október 1-jétől hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett iránymutatásra történő hivatkozásokat erre az iránymutatásra történő hivatkozásként, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

10. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkal történő közlése napján lép hatályba.

(2) Az NKB-k meghozzák és 2019. október 1-jétől alkalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek. Az NKB-k legkésőbb 2019. július 1-jéig tájékoztatják az EKB-t a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében szereplő intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.

11. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak az NKB-k a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. április 9-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az EKB/2014/9 iránymutatás (2014. február 20.) az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről (HL L 159., 2014.5.28., 56. o.).

(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/797 iránymutatása (2018. május 3.) az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak az euroövezeten kívüli központi bankok és országok, valamint nemzetközi szervezetek részére euróban történő nyújtásáról (EKB/2018/14) (HL L 136., 2018.6.1., 81. o.).

(3) A Tanács 3603/93/EK rendelete (1993. december 13.) a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról (HL L 332., 1993.12.31., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett iránymutatás és annak módosításai

(hivatkozás a 9. cikkben)

EKB/2014/9 iránymutatás

EKB/2014/22 iránymutatása (1)

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/1575 iránymutatása (EKB/2015/28) (2)

(1) Az EKB/2014/22 iránymutatás (2014. június 5.) az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről szóló EKB/2014/9 iránymutatás módosításáról (HL L 168., 2014.6.7., 118. o.).

(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/1575 iránymutatása (2015. szeptember 4.) az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről szóló EKB/2014/9 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/28) (HL L 245., 2015.9.22., 13. o.).

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

EKB/2014/9 iránymutatás	Ezen iránymutatás
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk
1. cikk (2) bekezdés
1. cikk (3) bekezdés
1. cikk (4) bekezdés
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk
5. cikk (1) bekezdés a) és b) pont	4. cikk (1) bekezdés a) pont
5. cikk (2) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés b) pont és (3) bekezdés
5. cikk (3) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés d) pont
6. cikk (1) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés
6. cikk (2) bekezdés	6. cikk
6. cikk (3) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
7. cikk (1) bekezdés	5. cikk (2) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés
7. cikk (3) bekezdés
8. cikk
9. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés
10. cikk	8. cikk
11. cikk
12. cikk	10. cikk
13. cikk	11. cikk

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 113

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. április 29.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/667 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az egyes tőzsén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettség alkalmazása elhalasztott kezdőnapjainak későbbre időzítése céljából történő módosításáról ( 1 )	1
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/668 határozata (2019. április 15.) a Felek Konferenciája kilencedik ülésén bizonyos vegyi anyagoknak a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezmény III. mellékletébe történő felvételére tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról	4
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/669 határozata (2019. április 4.) az eurobankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról szóló EKB/2003/10 határozat módosításáról (EKB/2019/9)	6
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/670 határozata (2019. április 9.) a monetáris finanszírozás tilalmáról és a nemzeti központi bankok által a kormányzati betétekre fizetendő díjazás tilalmáról szóló EKB/2014/8 határozat módosításáról (EKB/2019/8)	9
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2019/671 iránymutatása (2019. április 9.) az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről (átdolgozás) (EKB/2019/7)	11

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a vezetőiengedély-kategóriák közötti egyenértékűségről szóló, 2016. október 14-i (EU) 2016/1945 bizottsági határozathoz ( HL L 302., 2016.11.9. )	18


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.