2019.4.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/11

A TANÁCS (EU) 2019/614 HATÁROZATA

(2019. április 9.)

az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának, a választottbírói testület eljárási szabályzatának, a választottbírák magatartási kódexének és a közvetítői eljárásnak az elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében 2018. december 20-án hagyták jóvá és 2019. február 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás megfelelő és eredményes működésének biztosítása érdekében létrehoz egy vegyes bizottságot, és úgy rendelkezik, hogy a vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát, a választottbírói testület eljárási szabályzatát, a választottbírák magatartási kódexét, valamint a közvetítői eljárást.

(3)	Helyénvaló meghatározni a vegyes bizottságban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a vegyes bizottság tervezett határozata kötelező erejű lesz az Unióra nézve.

(4)	Ezért a vegyes bizottságban az Unió által képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott vegyes bizottság első ülésén a vegyes bizottság eljárási szabályzatának, a választottbírói testület eljárási szabályzatának, a választottbírák magatartási kódexének és a közvetítői eljárásnak az elfogadása tekintetében az Unió által képviselendő álláspont a vegyes bizottságnak az e határozathoz csatolt határozattervezetén – beleértve annak mellékleteit is – alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2019. április 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL L 330., 2018.12.27., 3. o.

TERVEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG …/2019 sz. HATÁROZATA

(…)

a vegyes bizottság eljárási szabályzatának, a választottbírói testület eljárási szabályzatának, a közvetítői eljárásnak és a választottbírák magatartási kódexének az elfogadásáról

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel a 2018. július 17-én Tokióban aláírt, az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásra és különösen annak 21.6. cikke (2) bekezdésére, 21.30. cikkére, valamint 22.1. cikke (1), (2) és (4) bekezdésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.	A vegyes bizottság eljárási szabályzatát az I. melléklet tartalmazza.

2.	A választottbírói testület eljárási szabályzatát a II. melléklet tartalmazza.

3.	A közvetítői eljárást a III. melléklet tartalmazza.

4.	A választottbírák magatartási kódexét a IV. melléklet tartalmazza.

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …-ban/-ben, …-án/-én.

a vegyes bizottság részéről

Japán külügyminisztere

EU képviselő

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Összetétel és elnökség

(1) Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 22.1. cikkének (1) bekezdésével létrehozott vegyes bizottság a megállapodás 22.1. cikke szerint végzi feladatait, és felelősséget vállal a megállapodás általános végrehajtásáért és működéséért.

(2) A vegyes bizottság az Európai Unió és Japán képviselőiből fog állni, és annak társelnökei a megállapodás 22.1. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja és Japán külügyminisztere lesznek.

(3) A társelnököket a megállapodás 22.1. cikkének (3) bekezdése szerint küldötteik is képviselhetik. Ezen eljárási szabályzatban a vegyes bizottság társelnökeire tett bármely további hivatkozás úgy értendő, hogy azok magukban foglalják küldötteiket is.

(4) A társelnököket tisztviselők kísérhetik. Az egyes Felek számára az ülésen részt vevő tisztviselők jegyzékét az ülés előtt a kapcsolattartó pontokon keresztül cserélik ki.

(5) A társelnökök közös megegyezéssel határozhatnak úgy, hogy eseti jelleggel megfigyelőket vagy független szakértőket hívnak meg.

2. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1) A megállapodás 22.6. cikke (a továbbiakban: kapcsolattartó pontok) (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok koordinálják a vegyes bizottság üléseinek előkészítését és megszervezését.

(2) A Felek közötti, a vegyes bizottság munkájával és üléseivel kapcsolatos mindenféle levelezés és kommunikációcsere a megállapodás 22.6. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint a kapcsolattartó pontokon keresztül történik.

(3) A kapcsolattartó pontok feladata a vegyes bizottság ideiglenes napirendje előkészítésének, határozat- és ajánlástervezeteinek összehangolása, valamint a vegyes bizottság és a megállapodás alapján létrehozott szakbizottságok, munkacsoportok és egyéb testületek közötti levelezés és kommunikáció lebonyolítása.

3. cikk

Napirend

(1) Az egyes ülések ideiglenes napirendjét a kapcsolattartó pontok közösen készítik el, és a vonatkozó dokumentumokkal együtt az ülés napja előtt legkésőbb 15 naptári nappal továbbítják a vegyes bizottság résztvevőinek.

(2) Az ülés napja előtt legkésőbb 21 naptári nappal bármely Fél javasolhat napirendi pontokat.

(3) A Felek közös megegyezéssel csökkenthetik az (1) és (2) bekezdésben említett határidőket az adott eset követelményeinek figyelembevétele érdekében.

(4) A vegyes bizottság ülései elején elfogadja a napirendet. Ha a Felek úgy határoznak, a napirendre felvehetnek a tervezett napirenden kívüli pontokat is.

4. cikk

Munkanyelv

Amennyiben a Felek másként nem határoznak, a Felek között a vegyes bizottság munkájával kapcsolatban folytatott valamennyi levelezésnek és kommunikációnak, valamint a határozatok és ajánlások előkészítésének, illetve az azokról szóló tanácskozások nyelve az angol.

5. cikk

Határozatok és ajánlások

(1) A vegyes bizottság határozatait és ajánlásait – a megállapodás 22.2. cikkével összhangban – konszenzussal hozzák meg. Azokat írásbeli eljárással is el lehet fogadni a bizottság társelnökei közötti jegyzékváltás útján.

(2) A vegyes bizottság valamennyi határozatát és ajánlását sorszámmal kell ellátni, megjelölve elfogadásuk időpontját és a tárgyukra utaló címet is.

6. cikk

Közös jegyzőkönyvek

(1) A közös jegyzőkönyv tervezete általános szabályként tartalmazni fogja a végleges napirendet és az egyes napirendi pontok keretében folytatott megbeszélések összefoglalóját.

(2) A kapcsolattartó pontok a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ülés időpontját követő 60 napon belül összeállítják az egyes ülések közös jegyzőkönyvtervezetét.

(3) A közös jegyzőkönyv tervezetét a Felek a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ülés napjától számított 70 napon belül írásban jóváhagyják. A jóváhagyást követően a jegyzőkönyv két példányát a kapcsolattartó pontok írják alá, és a Felek mindegyike kap egy eredeti példányt e dokumentumokból. A Felek dönthetnek úgy, hogy az aláírás és az elektronikus másolatok cseréje kielégíti ezt a követelményt.

7. cikk

Nyilvánosság és bizalmas jelleg

(1) Ha a megállapodás másként nem rendelkezik vagy a Felek másként nem határoznak, a vegyes bizottság ülései nem nyilvánosak.

(2) Ha valamely Fél olyan információkat nyújt be a vegyes bizottságnak vagy a megállapodás szerint létrehozott valamelyik szakbizottságnak, munkacsoportnak, illetve egyéb testületnek, amelyek saját jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint bizalmasak vagy védelmet élveznek a nyilvánosságra hozatallal szemben, úgy a másik Fél a megállapodás 1.6. cikkének megfelelően ezt az információt bizalmasan kezeli.

(3) A Felek a vegyes bizottság ülése előtt megfelelő formában nyilvánosságra hozhatják a Felek között véglegesített napirendet és a 6. cikkel összhangban elkészített, jóváhagyott közös jegyzőkönyvet, a fenti (2) bekezdés alkalmazására is figyelemmel. A Felek külön-külön gondoskodnak arról, hogy a vegyes bizottság által elfogadott határozatokat, ajánlásokat és értelmezéseket nyilvánosságra hozzák.

8. cikk

Kiadások

A Felek mindegyike viseli a vegyes bizottság üléseinek eredményeként felmerülő költségeket. Az ülések megszervezésével kapcsolatos költségeket az ülést rendező Fél viseli. Amennyiben az ülésre az Európai Unión vagy Japánon kívül kerül sor, a Felek közös megegyezéssel döntenek arról, ki felel az ülés megszervezésével kapcsolatos költségek viseléséért.

II. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTTBÍRÓI TESTÜLET ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

A megállapodás 21. fejezetének C. szakasza (Vitarendezés) szerinti testületi eljárások során a következő szabályokat kell alkalmazni:

I. Fogalommeghatározások

(1)

Ezen eljárási szabályzatban:

a) „igazgatási személyzet”: a választottbíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;

b) „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a testület eljárásával kapcsolatban, kivéve az említett Fél képviselőit;

c) „megállapodás”: az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás;

d) „választottbíró”: valamely testület egy tagját jelenti;

e) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;

f) „magatartási kódex”: a választottbírák a megállapodás 21.30. cikkében említett magatartási kódexe;

g) „panaszos fél”: az a Fél, amely a megállapodás 21.7. cikke szerinti testület létrehozását kéri;

h) „nap”: naptári nap;

i) „testület”: a megállapodás 21.7. cikke szerint létrehozott testület;

j) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, amellyel szemben vitarendezési eljárást terjesztettek a megállapodás 21.7. cikke szerinti testület elé;

k) „eljárás”: a testület eljárása; és

l) „képviselő”: a Felek tekintetében a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett tisztviselő vagy más személy, akit a Fél a testület előtti eljárás céljából képviselőjeként nevez ki.

II. A választottbírák kinevezése

(2)

A panaszos Fél által a megállapodás 21.25. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hivatal felel majd a megállapodás 21.8. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében említett sorshúzás megszervezéséért, és kellő időben tájékoztatja a vegyes bizottság társelnökeit a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. A bepanaszolt Fél részéről a társelnök jelen lehet a sorshúzáson, illetőleg őt egy másik személy is képviselheti. Mindkét Fél képviselői szintén jelen lehetnek a sorshúzáson. A sorshúzásra mindenesetre az ott megjelent Fél/Felek jelenlétében sor kerül.

(3)

A Felek írásban tájékoztatnak minden olyan személyt a kinevezésről, akit a megállapodás 21.8. cikkének megfelelően választottbíróvá neveztek ki. Minden személy a kinevezéséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét Fél felé.

III. Szervezési célú ülés

(4)

A Felek eltérő megállapodása hiányában a Felek a testület létrehozásától számított hét napon belül találkoznak a testülettel, hogy meghatározzák azokat az ügyeket, amelyeket a Felek vagy a testület megfelelőnek ítélnek, többek között az alábbiakat:

a)	a választottbíráknak fizetendő díjazást és költségeket, melyek a WTO-előírásokkal és -kritériumokkal összhangban kerülnek meghatározásra;

b)	az asszisztensek díjazását. A Felek eltérő megállapodása hiányában az egyes választottbírák asszisztensére vagy asszisztenseire vonatkozó díjazás teljes összege nem haladhatja meg az adott választottbíró díjazásának 50 %-át; és

c)	az eljárás menetrendjét, amelynek megállapítása a bepanaszolt fél időzónája alapján kerül meghatározásra.

Ezen az ülésen – személyesen, illetve telefonon vagy videokonferencián keresztül –csak a Felek választottbírói és olyan képviselői vehetnek részt, akik valamely kormányzati szervezeti egység vagy ügynökség, illetve más állami szerv tisztviselői vagy más személyei.

IV. Értesítések

(5)

Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet:

a)	a testület küldött, egyidejűleg megküldik mindkét Félnek;

b)	valamely Fél a testületnek küldött, egyidejűleg megküldik másik Félnek is; és

c)	valamely Fél a másik Félnek küldött, adott esetben egyidejűleg megküldik a testületnek is.

Az e bekezdésben említett bármely dokumentum másolatát adott esetben egyidejűleg a megállapodás 21.25. cikke (2) bekezdésében említett külső szervnek is meg kell küldeni.

(6)

Az egyik Félnek az (5) bekezdésben említett bármely dokumentumról való értesítését a megállapodás 21.25. cikke (1) bekezdése alapján az adott Fél által kijelölt hivatalhoz kell címezni.

(7)

Az (5) bekezdésben említett bármely értesítést e-mailben vagy adott esetben bármely más olyan távközlési eszköz útján lehet megtenni, amely rögzíti az elküldés tényét. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított.

(8)

A testület eljárásához kapcsolódó kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló kisebb adminisztratív hibák a módosításokat egyértelműen feltüntető újabb dokumentum kézbesítésével kijavíthatók.

(9)

Ha egy dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Japán vagy az Európai Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára vagy bármely más olyan napra esik, amelyen valamely Fél kormányának hivatalai hivatalosan vagy vis major miatt zárva tartanak, a dokumentumot a következő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A (4) bekezdésben említett szervezési célú ülésen a Felek benyújtják hivatalos munkaszüneti napjaik jegyzékét és bármely más olyan napot, amelyen az irodák hivatalosan zárva vannak. Mindkét Fél a vizsgálóbizottsági eljárás során naprakészen tartja a jegyzékét.

V. Írásbeli beadványok

(10)

A panaszos Fél legkésőbb a testület létrehozásától számított 20 napon belül benyújtja írásbeli beadványát. A bepanaszolt Félnek legkésőbb a panaszos Fél írásos beadványának kézhezvételét követő 20 napon belül kell írásban előterjesztenie válaszbeadványát.

VI. A testület működése

(11)

Valamennyi ülést a testület elnöke vezeti. A testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási és eljárási döntéseket hozzon.

(12)

Amennyiben a megállapodás 21. fejezete vagy e szabályzat másként nem rendelkezik, a testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefonos, telefaxos vagy számítógépes kapcsolatot is.

(13)

A megállapodás 21. fejezete, e szabályzat, illetve a 21.30. cikkben említett, a választottbírák magatartási kódexe által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a testület a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

(14)

A testület a Felekkel való konzultációt követően módosíthat a megállapodás 21. fejezetében meghatározott határidőtől eltérő bármely határidőt, illetve elvégezhet bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítást. Amennyiben a testület konzultál a Felekkel, írásban értesíti a Feleket a javasolt módosításról vagy kiigazításról, illetve annak okairól.

VII. Meghallgatás

(15)

A (4) bekezdés szerint meghatározott ütemezés alapján, a Felekkel és a többi választottbíróval folytatott konzultációt követően a testület elnöke határozza meg a meghallgatás napját és időpontját.

(16)

A Felek eltérő megállapodása hiányában az a Fél, akinek a területén a tárgyalásra sor kerül, a megállapodás 21.15. cikke (2) bekezdésének megfelelően:

a)	meghatározza a meghallgatás helyszínét, és erről tájékoztatja a testület elnökét; valamint

b)	köteles gondoskodni a meghallgatások logisztikai lebonyolításáról.

(17)

A Felek eltérő megállapodása hiányában és a (46) bekezdés sérelme nélkül a Felek megosztják a meghallgatás logisztikai adminisztrációjából eredő költségeket.

(18)

A testület elnöke kellő időben írásban értesíti a Feleket és adott esetben a megállapodás 21.25. cikkének (2) bekezdésében említett külső szervet a meghallgatás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Ezt az információt annak a Félnek kell nyilvánosan hozzáférhetővé tennie, akinek a területén a meghallgatásra sor kerül, vagy adott esetben a megállapodás 21.25. cikkének (2) bekezdésében említett külső szervnek, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános.

(19)

Általános szabályként csak egy tárgyalást kell tartani. Ha a vita kivételesen összetett kérdéseket érint, a testület saját kezdeményezésére vagy bármelyik Fél kérésére, a Felekkel folytatott konzultációt követően további meghallgatásokat hívhat össze. A további meghallgatások mindegyike esetében a (15)–(18) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(20)

A tárgyaláson a választottbírák mindegyikének végig jelen kell lennie.

(21)

A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy a meghallgatás nyilvános-e:

a)	a Felek képviselői;

b)	tanácsadók;

c)	asszisztensek és igazgatási személyzet;

d)	tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

e)	szakértők, a testületnek a megállapodás 21.17. cikkének (2) bekezdése szerinti döntése szerint.

(22)

A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Fél benyújtja a testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.

(23)

A testület a következőképpen folytatja le a tárgyalást, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon érvei és ellenérvei kifejtésére:

Érvek kifejtése

a)	a panaszos Fél érvei; és

b)	a bepanaszolt Fél érvei.

Ellenérvek kifejtése

a)	a panaszos Fél érvei; és

b)	a bepanaszolt Fél viszontválasza.

(24)

A testület a meghallgatás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik Félhez.

(25)

A testület gondoskodik arról, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvét a meghallgatást követően a lehető leghamarabb elkészítsék és kézbesítsék a Feleknek. A Felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a testület figyelembe veheti ezen észrevételeket.

(26)

A meghallgatást követő 10 napon belül mindkét Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

VIII. Tanácskozás

(27)

A testület tanácskozásain kizárólag a választottbírák vehetnek részt. Az előző mondat ellenére a testület engedélyezheti az asszisztensek jelenlétét a tanácskozásokon.

IX. Írásbeli kérdések

(28)

A testület az eljárás során írásban bármikor kérdést nyújthat be a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A Felek egyikéhez benyújtott kérdést a másik Félnek másolatban meg kell küldeni.

(29)

A Felek mindegyike másolatban megküldi a testület kérdéseire adott írásbeli válaszát a másik Félnek. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának beérkezésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.

X. A választottbírák leváltása

(30)

A választottbírónak a megállapodás 21.11. cikkének megfelelő leváltásához értelemszerűen a 21.8. cikket kell alkalmazni.

(31)

Ha valamely Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, a szóban forgó Fél a magatartási kódexnek a választottbíró általi megsértését alátámasztó bizonyítékok megismerésétől számított 15 napon belül értesíti a másik Felet.

(32)

Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró – aki nem a választottbírói testület elnöke – nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a (30) bekezdéssel összhangban új választottbírót választanak.

Ha a Felek a választottbíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor a Felek bármelyike kérheti az ügynek a testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.

Ha egy ilyen kérelmet követően az elnök megállapítja egy választottbíróról, hogy az nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a (30) bekezdéssel összhangban új választottbírót kell választani.

(33)

Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a (30) bekezdéssel összhangban új elnököt választanak.

Ha a Felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék a fennmaradó két választottbíró elé. A választottbírák a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 10 napon belül döntést hoznak arról, hogy le kell-e váltani a testület elnökét. A választottbírák által az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges.

Ha a választottbírák úgy határoznak, hogy az elnök nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a (30) bekezdéssel összhangban új elnököt kell választani.

(34)

A (30)–(33) bekezdésben ismertetett eljárások végrehajtásának időtartamára az eljárást fel kell függeszteni.

XI. Az információk bizalmas kezelése

(35)

Ha valamely Fél az írásos beadványait bizalmas változatban nyújtja be a testület számára, a másik Fél kérésére a kérelem benyújtásától számított 20 napon belül köteles a beadványban szereplő információ nem bizalmas összefoglalóját is elkészíteni, amely nyilvánosságra hozható. E szabályzatban semmi sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját beadványaikat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy nem fednek fel semmiféle olyan részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg. A testület köteles zárt ülést tartani, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. A testület és a Felek kötelesek fenntartani a testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra zárt tárgyalás formájában kerül sor.

XII. Ex parte kapcsolatfelvétel

(36)

A testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

(37)

A választottbírák nem vitathatják meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel a többi választottbíró távollétében.

XIII. Amicus curiae beadványok

(38)

Ha a Felek a testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a testület a Felek kormányától független, a megállapodás 21.17. cikkének (3) bekezdésében említett személyektől is kaphat önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat, amennyiben a testület megalakulásának napját követő tíz napon belül sor kerül azok kézhezvételére.

(39)

A beadványokat tömören kell megfogalmazni, és nem haladhatják meg a dupla sorközzel gépelt 15 oldal terjedelmet, valamint közvetlenül kapcsolódnak a testület által tárgyalt ténybeli vagy jogi kérdéshez. A beadványnak leírást kell tartalmaznia az azt benyújtó személyről, többek között az alábbiakról:

a)	természetes személy esetében állampolgársága; és

b)	jogi személy esetében letelepedési helye, tevékenységei jellege, jogállása, általános célkitűzései és finanszírozásának forrása.

Valamennyi személynek meg kell határoznia, hogy milyen tekintetben érdekelt az eljárásban. A beadványt a Felek által ezen eljárási szabályzat (42) és (43) bekezdésével összhangban kiválasztott nyelven kell megírni.

(40)

A testület jelentésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a (38) és (39) bekezdésnek. A testület jelentésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A beadványokat meg kell küldeni észrevételezésre a Feleknek. A Feleknek 10 napon belül kell benyújtaniuk észrevételeiket, és ezeket az észrevételeket a testületnek figyelembe kell vennie.

XIV. Sürgős esetek

(41)

A megállapodás 21. fejezetében említett sürgősség fennállása esetén a testületnek a Felekkel folytatott konzultációt követően szükség esetén ki kell igazítania az e szabályzatban említett határidőket. A testületnek erről értesítenie kell a Feleket.

XV. Nyelv és fordítás

(42)

A megállapodás 21.5. cikkében említett konzultációk folyamán és legkésőbb a (4) bekezdésben említett szervezési célú ülés időpontjáig a Felek arra törekednek, hogy megegyezzenek a testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében. A megállapodás 22.1. cikke (4) bekezdésének f) pontjával összhangban a Felek az eljárási szabályzat vegyes bizottság általi elfogadásától számított legkésőbb 90 napon belül értesítik egymást az általa előnyben részesített nyelvek jegyzékéről. A jegyzéknek tartalmaznia kell a WTO legalább egy munkanyelvét.

(43)

Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor mindkét Félnek az általa választott nyelven kell beadnia az írásbeli beadványait, amely mellett egyidejűleg biztosítja a másik Fél által az egyik, a (42) bekezdéssel összhangban bejelentett WTO-munkanyelvre történő fordítást is. A szóbeli meghallgatás megszervezéséért felelős Fél gondoskodik arról, hogy adott esetben a szóbeli előterjesztéseket a WTO ugyanazon munkanyelvére tolmácsolják.

(44)

A testület időközi és zárójelentését a közös munkanyelven kell kiadni. Ha a Felek nem állapodnak meg közös munkanyelvről, a testület időközi és zárójelentését az egyik, a (43) bekezdésben említett WTO-munkanyelven kell kiadni.

(45)

A Felek észrevételeket tehetnek az e szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.

(46)

Ha fordításra vagy értelmezésre van szükség valamely Fél által a WTO megfelelő munkanyelvén benyújtott írásbeli és szóbeli beadványok tekintetében, akkor a szóban forgó Fél viseli annak költségeit.

III. MELLÉKLET

KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

I. Célkitűzés

(1)

A megállapodás 21.6. cikke szerinti közvetítői eljárás célja – e dokumentum szerint – annak megkönnyítése, hogy egy közvetítő segítségével átfogó és gyors eljárás keretében kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak.

II. Fogalommeghatározások

(2)

E dokumentum alkalmazásában:

a) „megállapodás”: az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás;

b) „magatartási kódex”: a választottbírák a megállapodás 21.30. cikkében említett magatartási kódexe;

c) „nap”: naptári nap;

d) „vegyes bizottság”: a megállapodás 22.1. cikke szerint létrehozott vegyes bizottság;

e) „megkeresett fél”: az a Fél, amelyhez a közvetítési eljárás folytatására irányuló kérelmet a megállapodás 21.6. cikkének megfelelően intézik;

f) „megkereső Fél”: az a Fél, amely a megállapodás 21.6. cikke szerint kérelmezi a közvetítési eljárás folytatását; és

g) „eljárási szabályzat”: a megállapodás 21.30. cikkében említett eljárási szabályzat.

III. Közvetítői eljárás kezdeményezése

(3)

Bármely Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik Féllel. A megkeresésnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a másik Fél egyértelműen megértse a közvetítői eljárást kérelmező Fél aggályait. A kérelmező Fél kérelmében ismerteti a szóban forgó ügyet a következők által:

a)	azonosítja a konkrét intézkedést;

b)	megnevezi azokat a feltételezett hátrányos hatásokat, amelyek révén a kérelmező Fél szerint az intézkedés a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érinti; és

c)	megmagyarázza az intézkedés és a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatások közötti okozati összefüggést.

(4)

Az egyik Fél rendes körülmények között várhatóan igénybe veszi a megállapodás vonatkozó együttműködési vagy konzultációs rendelkezéseit, mielőtt a (3) bekezdés szerint írásbeli kérelmet intézne a másik Félhez. Az egyértelműség érdekében a közvetítői eljárás kezdeményezése előtt nincs szükség a megállapodás 21.5. cikke szerinti konzultációkra.

(5)

A közvetítői eljárás csak a Felek közös megegyezésével kezdődhet meg annak érdekében, hogy feltárják a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és figyelembe vegyék a közvetítő tanácsait és megoldási javaslatait. Annak a Félnek, amelyhez a kérelmet intézték, jóhiszeműen mérlegelnie kell a kérést, és a kézhezvételének időpontjától számított 10 napon belül írásban el kell fogadnia, illetve el kell utasítania azt. Ha a megkeresett Fél ezen az időtartamon belül nem válaszol, a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni. A közvetítői eljárás megindítása napjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a megkereső Fél átveszi a megkeresett Fél válaszát.

IV. A közvetítő kiválasztása

(6)

A Feleknek törekedniük kell arra, hogy legkésőbb a közvetítői eljárás megindításának napjától számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.

(7)

Ha a Felek a (6) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyéről, bármely Fél kérésére a megkereső Fél részéről a vegyes bizottság társelnöke vagy megbízottja a kérelemtől számított öt napon belül sorshúzással választja ki a közvetítőt a megállapodás 21.9. cikkének (1) bekezdésével összhangban felállított elnöki aljegyzékről. Az ilyen kérelmet másolatban meg kell küldeni a másik Félnek.

(8)

A megkereső Fél által a megállapodás 21.25. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt hivatal felel majd a sorshúzás megszervezéséért, és kellő időben tájékoztatja a vegyes bizottság társelnökeit a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. A megkeresett Fél részéről a társelnök jelen lehet a sorshúzáson, illetőleg őt egy másik személy is képviselheti. Mindkét Fél képviselői szintén jelen lehetnek a sorshúzáson. A sorshúzásra mindenesetre az ott megjelent Fél/Felek jelenlétében sor kerül.

(9)

A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára és alkalmazottja sem.

(10)

A közvetítő köteles pártatlan és átlátható módon segíteni a Feleket abban, hogy tisztázzák a szóban forgó ügyet, ideértve a konkrét intézkedés kereskedelemre és beruházásra gyakorolt lehetséges hatásait, valamint hogy kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak.

(11)

A választottbírák magatartási kódexe, amelyet a vegyes bizottság a megállapodás 21.30. cikke alapján fogad el, értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőre.

V. A közvetítői eljárás szabályai

(12)

A megkereső Fél a közvetítőnek a (6) bekezdés szerint történő elfogadása vagy a (7) bekezdés alapján történő kiválasztása napjától számított 10 napon belül írásban benyújtja a közvetítő és a megkeresett Fél részére a szóban forgó ügy részletes leírását, beleértve azt is, hogy a konkrét intézkedést hogyan alkalmazzák vagy alkalmaznák, és az hogyan befolyásolja a kereskedelmet vagy a beruházásokat. E beadvány elküldésének napját követő 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a problémaismertetéshez. Valamennyi Fél minden olyan információt megadhat problémaismertetésében vagy észrevételeiben, amelyet lényegesnek vél.

(13)

A közvetítő határozza meg a legmegfelelőbb módot a szóban forgó ügy, ideértve a konkrét intézkedés kereskedelemre vagy beruházásra gyakorolt lehetséges hatásainak tisztázására. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A közvetítő a Felekkel folytatott konzultációt követően segítséget kérhet a megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük.

(14)

A közvetítő törekszik arra, hogy tanácsot nyújtson és megoldást javasoljon a Felek számára mérlegelésre. A Felek elfogadhatják vagy elutasíthatják a javasolt megoldást, illetve eltérő megoldásról állapodhatnak meg. A közvetítő nem ad tanácsot vagy nem tesz észrevételt a konkrét intézkedés e megállapodással való összeegyeztethetőségét illetően.

(15)

A Felek eltérő megállapodása hiányában az eljárást a megkeresett Fél területén kell lefolytatni.

(16)

A Felek törekednek arra, hogy a közvetítőnek a (6) bekezdés szerint történő elfogadása vagy a (7) bekezdés alapján történő kiválasztása napjától számított 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. Amennyiben valamelyik Fél kéri, a kölcsönösen elfogadott megoldást a vegyes bizottság határozatával fogadják el. A Felek eltérő megállapodása hiányában a kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet egy Fél bizalmasként jelölt meg. A kölcsönösen elfogadott végleges megoldás elfogadásáig a Felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.

(17)

Valamely Fél kérésére a közvetítőnek e jelentésre vonatkozó kérelemtől számított 15 napon belül írásban egy tényeken alapuló jelentéstervezetet kell kiadnia a Felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről:

a)	a szóban forgó ügy, ideértve a konkrét intézkedés kereskedelemre vagy beruházásra gyakorolt lehetséges hatásait is;

b)	a követett eljárások;

c)	a Felek, a szakértők és adott esetben az érdekelt felek által kifejtett vélemények; és

d)	adott esetben bármely közösen elfogadott megoldás és ideiglenes megoldások.

A Felek a tényeken alapuló jelentéstervezettel kapcsolatban a kiadástól számított 15 napon belül észrevételeket tehetnek.

A közvetítő a Felek által benyújtott észrevételek mérlegelését követően köteles a tényeken alapuló jelentéstervezet kiadásának napjától számított 30 napon belül írásban megküldeni a Felek részére a végleges tényeken alapuló jelentést. A tényszerű jelentés nem tartalmazhat a megállapodás közvetítő általi értelmezésére vonatkozó megállapításokat.

(18)

A közvetítői eljárást le kell zárni:

a)	a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában;

b)	a közvetítő írásos nyilatkozatával, a Felekkel való konzultációt követően, arról, hogy a közvetítésre irányuló további erőfeszítések nem vezetnek eredményre, a szóban forgó nyilatkozat időpontjában;

c)	a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, a megállapodás napján; vagy

d)	valamely Fél írásbeli és megfelelően indokolt nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerték a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, az említett nyilatkozat időpontjában.

A közvetítői eljárás nem sérti a (17) bekezdést.

(19)

A testület eljárási szabályzatának (5)–(9), (15)–(26), (33), (34) és (42)–(46) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a közvetítői eljárásra.

VI. Az információk bizalmas kezelése

(20)

A Felek eltérő megállapodása hiányában és a (16) bekezdés sérelme nélkül a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. A közvetítő és a Felek bizalmasan kezelnek minden olyan információt, amelyet valamely Fél a közvetítőnek nyújtott be, vagy bármely más, bizalmasnak minősített forrásból szerzett. Bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.

VII. Az egyéb vitarendezési eljárásokkal való kapcsolat

(21)

A közvetítői eljárás nem sérti a Feleknek a megállapodás 21. fejezete (Vitarendezés) vagy bármely más megállapodás vitarendezésre vonatkozó rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit.

(22)

Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra, vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és nem fogadható el, hogy a testület figyelembe veszi az alábbiakat:

a)	a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontok vagy a (13) bekezdés szerint összegyűjtött információk;

b)	az a tény, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező kérdésre; vagy

c)	a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.

(23)

A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet választottbíró vagy a testület tagja az e megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, egyéb megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban.

VIII. Időtartam

(24)

Az e közvetítői eljárásban említett valamennyi időtartam a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.

IX. Költségek

(25)

A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Félnek a saját kiadásait kell viselnie.

(26)

A Felek közösen és egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazásának meg kell egyeznie a testület eljárási szabályzatának (4) bekezdésében meghatározott választottbírói díjazással.

IV. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTTBÍRÁK MAGATARTÁSI KÓDEXE

I. Fogalommeghatározások

(1)

E magatartási kódexben:

a) „személyzet”: egy választottbíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;

b) „megállapodás”: az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás;

c) „választottbíró”: valamely testület egy tagját jelenti;

d) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;

e) „jelölt”: olyan személy, akinek neve a megállapodás 21.9. cikkében említett választottbírói jegyzékben szerepel;

f) „testület”: a megállapodás 21.7. cikke szerint létrehozott testület; és

g) „eljárás”: a testület eljárása.

II. A magatartási kódex biztosítása

(2)

A Felek ezt a magatartási kódexet a megállapodás 21.9. cikkében említett jegyzékbe történő felvételkor valamennyi jelölt rendelkezésére bocsátják.

III. Vezérelvek

(3)

Valamennyi jelölt és választottbíró e magatartási kódexnek megfelelően példamutató magatartást tanúsít annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus integritása és pártatlansága ne sérüljön.

IV. Nyilvánosságrahozatali kötelezettségek

(4)

A választottbíró kinevezésének elfogadása előtt a választottbírói feladatokra felkért jelöltnek nyilvánosságra kell hoznia minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárás során. E célból a jelöltnek minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie ahhoz, hogy tudomást szerezzen minden ilyen érdekeltségről, kapcsolatról és ügyről, beleértve a pénzügyi érdekeltségeket, a szakmai érdekeket, illetve a foglalkoztatási vagy családi érdekeket.

(5)

A (4) bekezdés szerinti nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatos, és a kinevezés elfogadását követően a választottbíróra is vonatkozik. Az eljárás során a választottbíró a (4) bekezdés szerinti kötelezettségre vonatkozó minden új információt – amint arról tudomást szerzett – a lehető legkorábbi időpontban köteles közölni a Felekkel.

(6)

E nyilvánosságrahozatali követelmények teljesítése során a magánéletet tiszteletben kell tartani.

V. A kötelezettségek ellátása

(7)

Kinevezésének elfogadását követően a választottbíró rendelkezésre áll feladatainak elvégzése céljából, és feladatait a testület eljárásának egésze folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal látja el.

(8)

A választottbíró csak azokat a kérdéseket vizsgálja meg, amelyeket az eljárás során vetettek fel, és amelyek egy határozat meghozatalához szükségesek, és az ezzel összefüggő vizsgálat feladatát más személyre nem ruházhatja át.

(9)

A választottbíró az eljárás során a testület általi vizsgálat tárgyát képező kérdéseket illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.

VI. Függetlenség és pártatlanság

(10)

A választottbíró független és pártatlan, kerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, nem befolyásolhatja önérdek, külső nyomás, politikai megfontolás, társadalmi felháborodás, valamely Félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem, valamit kerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatának keltését.

(11)

A választottbíró sem közvetlenül, sem közvetve nem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely bármilyen módon hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

(12)

A választottbíró semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására sem használhatja fel a testületben betöltött pozícióját, és kerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan sajátos helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.

(13)

A választottbíró nem hagyja, hogy korábbi vagy jelenlegi pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését.

(14)

A választottbíró elkerüli minden olyan kapcsolat létesítését vagy pénzügyi érdekeltség szerzését, amely hatással lehet a pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

(15)

A korábbi választottbíró kerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy az általa szolgált testület döntéséből előnye származott.

VII. Az információk bizalmas kezelése

(16)

Egyetlen választottbíró sem fedhet fel semmilyen, azon testületi eljárással kapcsolatos vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, amelynek élére kinevezték. A választottbíró semmilyen esetben sem használ fel ilyen információt annak érdekében, hogy személyes előnyt szerezzen vagy előnyt biztosítson mások számára, illetőleg mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

(17)

A választottbíró nem hozhatja nyilvánosságra a testület által hozott határozatot vagy annak egyes részeit, kivéve, ha a határozatot nyilvánosan hozzáférhetővé tették.

(18)

A választottbíró semmikor sem fedheti fel a testület tanácskozásain elhangzottakat, sem pedig valamely választottbíró álláspontját, sem pedig azon testületi eljárással vagy az ilyen eljárásban felmerülő vitás kérdésekkel kapcsolatos kijelentéseket, amelynek élére kinevezték.

(19)

A (16)–(18) bekezdés szerinti kötelezettségek továbbra is alkalmazandók a korábbi választottbíró esetében.

VIII. Egyéb kötelezettségek

(20)

A jelölt vagy választottbíró a lehető legkorábbi időpontban és bizalmas jelleggel köteles tájékoztatni a Feleket az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos kérdésekről, a Felek által történő megfontolás végett.

(21)

A választottbíró megtesz minden észszerű és megfelelő lépést megtesz annak biztosítására, hogy asszisztense és igazgatási személyzete ismerje és betartsa az e magatartási kódex III., IV., VI. és VII. részében foglalt, a választottbírákra vonatkozó kötelezettségeket.

(22)

A választottbírák nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek a testületi eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint asszisztenseik ráfordított idejéről és költségeiről.

2019.4.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/25

A TANÁCS (KKBP) 2019/615 HATÁROZATA

(2019. április 15.)

a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) részes felei 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítését célzó tevékenységek uniós támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésével összefüggésben,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek 2020. évi felülvizsgálati konferenciája (a továbbiakban: a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: az NPT) tekintetében számos fontos dátumokat jelez: az NPT hatálybalépésének 50. évfordulóját, valamint annak 25. évfordulóját, hogy az 1995. évi NPT-felülvizsgálati konferencia elfogadta a 3. sz. határozatot (a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés meghosszabbítása), amely határozatlan időre meghosszabbította az NPT-t.

(2)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta az Európai Unió tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégiáját (a továbbiakban: a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni 2003. évi EU-stratégia). A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni 2003. évi EU-stratégia elsődleges nemzetközi szintű cselekvési prioritásként határozza meg az NPT, a NAÜ biztosítéki megállapodásai, valamint az NPT-hez és a NAÜ biztosítéki megállapodásai kiegészítő jegyzőkönyvei integritásának megőrzését és egyetemessé tételét.

(3)

Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó 2016. évi globális stratégiával és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni 2003. évi EU-stratégiával összhangban az Unió intézkedései továbbra is abbéli meggyőződésünkben gyökereznek, hogy a biztonság – és ezen belül a leszerelés és a nonproliferáció – multilaterális megközelítése biztosítja a nemzetközi rend fenntartásának legjobb módját, és ebből ered az arra irányuló elkötelezettségünk, hogy fenntartsuk, végrehajtsuk és megszilárdítsuk a többoldalú leszerelési és nonproliferációs szerződéseket és megállapodásokat.

(4)	Az ENSZ Főtitkára a 2018. május 24-én benyújtott, „Közös jövőnk biztosítása” című leszerelési programjában kiemelte, hogy az NPT-t egyre inkább a nemzetközi biztonsági struktúra egyik fő tartópillérének tekintik.

(5)

Az Unió aktív szerepet tölt be az NPT jelenlegi felülvizsgálati ciklusában, amely az előkészítő bizottság 2017. május 2. és 12. közötti, bécsi első ülésszakával vette kezdetét. Az előkészítő bizottság második ülésszakára 2018. április 23. és május 4. között került sor Genfben. Az előkészítő bizottság harmadik ülésszakát pedig 2019. április 29. és május 10. között fogják tartani New Yorkban, míg az NPT részes feleinek 2020. évi felülvizsgálati konferenciája 2020. április 27. és május 22. között lesz New Yorkban.

(6)

Az Európai Unió úgy véli, hogy az NPT a globális nukleáris nonproliferációs rendszer sarokköve, az annak VI. cikke értelmében folytatott nukleáris leszerelés nélkülözhetetlen alapja, és a nukleáris energia békés célokra történő felhasználásai továbbfejlesztésének fontos eleme. E tekintetben a Tanács elfogadta a 2005/329/KKBP közös álláspontot (1), a 2010/212/KKBP határozatot (2) és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kilencedik felülvizsgálati konferenciájáról szóló következtetéseket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni 2003. évi EU-stratégia elemeinek azonnali és gyakorlati alkalmazása érdekében az Unió az NPT három, egyformán fontos és egymást kölcsönösen erősítő pillérének – a leszerelésnek, a nonproliferációnak és a nukleáris energia békés célú felhasználásának – azonos mértékű figyelembevételével támogatja az NPT integritásának fenntartását és megőrzését célzó tevékenységeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett cél megvalósítása érdekében az Unió támogatja a 2020. évi felülvizsgálati konferencia vezetőségének alábbi tájékoztató rendezvényeit:

a)	három tematikus szeminárium megrendezése a részes államok számára a nukleáris leszerelés, a nukleáris nonproliferáció és a nukleáris energia békés célú felhasználása tekintetében;

b)	előreláthatólag négy regionális ülés megrendezése az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, valamint a Közel-Keleten; és

c)	két kísérő rendezvény megrendezése a Közgyűlés Első Bizottságának hetvennegyedik ülésszaka, valamint a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia alkalmából.

E projekt ismertetése a mellékletben szerepel.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) felel.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtását az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (a továbbiakban: az UNODA) végzi.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 299 883,68 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi referenciaösszeg megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból finanszírozási megállapodást köt az UNODA-val. A finanszírozási megállapodásban ki kell kötni, hogy az UNODA-nak – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4) A Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást e határozat hatálybalépését követően mielőbb megkösse. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás vonatkozásában az esetlegesen felmerülő nehézségekről és a pénzügyi megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

A főképviselő az UNODA által készített beszámolók alapján rendszeresen, évente legalább egy alkalommal jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a beszámolók képezik majd a Tanács általi értékelés alapját. A Bizottság jelentést készít az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 18 hónap elteltével hatályát veszti. Hat hónappal a hatálybalépés időpontját követően veszíti azonban hatályát abban az esetben, ha a finanszírozási megállapodást e határozat hatálybelépésétől számított hat hónapon belül nem kötik meg.

Kelt Luxembourgban, 2019. április 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. DAEA

(1) A Tanács 2005/329/KKBP közös álláspontja (2005. április 25.) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2005. évi felülvizsgálati konferenciájáról (HL L 106., 2005.4.27., 32. o.).

(2) A Tanács 2010/212/KKBP határozata (2010. március 29.) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerződő feleinek 2010. évi felülvizsgálati konferenciáján az Európai Unió által képviselendő álláspontról (HL L 90., 2010.4.10., 8. o.).

MELLÉKLET

1. CÉLOK

A 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia nagyon jelentős rendezvény lesz a nukleáris nonproliferációs rendszer vonatkozásában. Az Európai Unió úgy véli, hogy az NPT a globális nukleáris nonproliferációs rendszer sarokköve, az annak VI. cikke értelmében folytatott nukleáris leszerelés nélkülözhetetlen alapja, és a nukleáris energia békés célokra történő felhasználásai továbbfejlesztésének fontos eleme.

Az NPT előkészítő bizottsága ülésszakainak elnökei 2017 óta arra törekednek, hogy folyamatosság alakuljon ki a felülvizsgálati ciklus előkészítő bizottsági ülésszakai között, többek között tematikus közös alap kidolgozása, valamint az ázsiai és csendes-óceáni, az afrikai és a latin-amerikai térségben folytatott regionális konzultációk révén. E régiók államai örömmel fogadták ezeket a konzultációkat, mivel így szakértőik kapcsolatba tudnak lépni az előkészítő bizottsági elnökökkel, ami lehetőséget biztosít a párbeszédre olyan államok számára, amelyek nem rendelkeznek erőforrásokkal ahhoz, hogy nagyszámú küldöttséget tartsanak fenn New Yorkban, Genfben vagy Bécsben, továbbá fontos alkalmakat kínálnak a kulcsfontosságú regionális prioritások megvitatására. E konzultációk jelentős mértékben hozzájárultak a hivatalos NPT-keretek közötti megbeszélésekhez.

E projekt céljának elérése elősegíthető a 2017. és a 2018. évi előkészítő bizottsági ülésszakok elnökeinek tevékenységére építve és e tevékenység javítása, az NPT részes államai bevonása és a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia kijelölt elnöke, valamint az előkészítő bizottsági ülésszakok elnökei közötti átfogó konzultáció folytatása révén. Ez a projekt előmozdítja majd a konferencia előkészítését; támogatni fogja a vezetőséget a részes államok álláspontjai közötti apró eltérések megértésében és a részes államok bizalmának elnyerésében; továbbá elősegíti majd a részes államok és a kijelölt elnök közötti, arra irányuló párbeszédet, hogy 2020-ban hogyan küzdhetők le a siker útjában álló akadályok.

Fő célkitűzések:

a 2020. évi NPT-felülvizsgálati ciklussal kapcsolatos aggályok és prioritások megértése az előkészítő bizottság 2017., 2018. és 2019. évi ülésszakának keretében folytatott megbeszélések alapján, ideértve a regionális szempontú aggályokat és prioritásokat is, valamint az aggályoknak és a prioritásoknak a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencián való hatékony megfogalmazásához való hozzájárulás;

a figyelem ráirányítása nemcsak az akadályokra, továbbá a közeledés lehetséges területeire is az NPT által biztosított számos előny alapján, többek között a vélemények szélesebb körének figyelembevételével, így például a szabályozási ügynökségek és a tudományos testületek technikai szakértői, valamint olyan döntéshozók részéről, mint például a parlamenti képviselők;

3.	az államok és a kijelölt elnök közötti bizalomépítés annak érdekében, hogy kialakuljanak a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia sikeréhez szükséges szoros kapcsolatok;

4.	a rugalmasság és a kompromisszumkészség ösztönzése az államok részéről a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia megközelítése tekintetében, valamint a közös alappal és a nézetkülönbségeken való felülkerekedéssel kapcsolatos elképzelések összegyűjtése;

5.	a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia sikerét célzó ütemterv elemeinek – így például az NPT teljeskörű végrehajtására irányuló lehetséges intézkedéseknek és ajánlásoknak – a kidolgozása.

2. A TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

A 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia ciklusát támogató uniós projekt keretében a következőkre fog sor kerülni:

Tematikus szemináriumok a részes államok számára az atomsorompó-szerződés mindhárom pillérével (nukleáris leszerelés, nukleáris nonproliferáció és a nukleáris energia békés célú felhasználása) kapcsolatban

—	Három tematikus szeminárium a kormányképviselők, a szakértők, a tudományos élet, a civil társadalom, valamint az ágazat képviselőrészvételével Genfben (leszerelés), New York-ban (nonproliferáció) és Bécsben (békés célú felhasználás).

A 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia vezetőségének regionális tájékoztató rendezvényei

—	Előreláthatólag négy regionális ülésre kerül sor az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, valamint a Közel-Keleten.

Kísérő rendezvények

—	Két kísérő rendezvényre kerül sor a Közgyűlés Első Bizottságának hetvennegyedik ülésszaka, valamint a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia alkalmából.

Ezeket az elemeket a következőkben részletesen bemutatjuk.

2.1. Tematikus szemináriumok

2.1.1. Cél

Az egyes tematikus szemináriumok célja, hogy felhívják a figyelmet az NPT három pillérének területén jelentkező kihívásokra és lehetőségekre. Mindenekelőtt a szemináriumok az NPT jelentette számos előnyt igyekeznek majd bemutatni, és felhívják a figyelmet ezen előnyök megőrzésének fontosságára. A szemináriumok célja ezenkívül olyan gyakorlati intézkedésekké és ajánlásokká alakítható elemek azonosítása, amelyek 2020-ban konszenzust teremtenek.

2.1.2. A projekt keretén belül három szemináriumra kerül majd sor:

Amint fentebb már vázoltuk, az egyes szemináriumok az NPT egy-egy pillérével (leszerelés, nonproliferáció és a nukleáris energia békés célú felhasználása) foglalkoznak majd. A három pillér közötti összefüggések feltárása mellett a megbeszélések többek között, de nem kizárólag a következőkre is kiterjednek majd: a korábbi felülvizsgálati ciklusok során tett vállalások teljesítése; az arra vonatkozó eltérő nézőpontok közelítése, hogy miként lehetne megvalósítani és fenntartani egy nukleáris fegyverektől mentes világot; a nonproliferációs rendszer megerősítése; részesülés a nukleáris energia békés célú felhasználásának előnyeiből, ideértve a fenntartható fejlődési célkitűzések elérése megkönnyítésének célját; valamint az NPT felülvizsgálati folyamatának elősegítése.

2.1.3. Formátum

A kijelölt elnök tájékoztatja a részes államokat az egyes pillérek terén bekövetkezett fejleményekről, valamint vázolja a kihívásokat és a lehetőségeket. Regionális szakértők, a releváns nemzetközi szervezetek – például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO) – szakértői, valamint az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének (UNIDIR) a szakértői találkoznak panelbeszélgetéseken, hogy vitázzanak és elképzeléseket fogalmazzanak meg. A nukleáris energia békés célú felhasználásáról szóló, Bécsben tartandó szemináriumon ezenkívül részt vesznek még azon nemzeti szervek és struktúrák képviselői is, amelyek a nukleáris energia békés célú felhasználásának területén működnek.

Ezt követően a szemináriumokon a kijelölt elnök, a részes államok képviselői és a szakértők közötti interaktív kérdés-válasz beszélgetésre kerül sor.

2.1.4. Helyszín

A három tematikus szemináriumra a következő helyszíneken kerül sor: Genf (leszerelés), New York (nonproliferáció) és Bécs (a nukleáris energia békés célú felhasználása).

2.1.5. Időpontok

A három tematikus szemináriumra az előkészítő bizottság harmadik ülésszakát (2019. április 29. – május 10.) követően, 2019 májusa és 2020 márciusa között kerül sor a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia kijelölt elnökének vezetésével és koordinálása mellett.

2.1.6. A végrehajtó ügynökség feladatai

Tartalmi előkészítés:

Az UNODA a kijelölt elnökkel konzultálva kidolgozza a szemináriumok tartalmi elemeit, összeállítja a napirendeket és kiválasztja az előadókat/szakértőket.

Logisztika és konferenciaszervezés:

Az UNODA gondoskodik a tematikus szemináriumokhoz szükséges logisztikáról (helyszínek lefoglalása, vendéglátás megszervezése, audiovizuális felszerelések, a résztvevők és a szakértők utazásának megszervezése stb.).

2.2. Regionális ülések

2.2.1. Cél

A regionális ülések célja, hogy a résztvevők jobban megértsék az aktuális helyzetet, megvitassák az együttműködésre kínálkozó lehetőségeket, megoldásokat keressenek, valamint kapcsolatokat építsenek annak érdekében, hogy elősegítsék a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia sikerét.

2.2.2. Témák

Az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Afrikában, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben rendezendő regionális üléseken az NPT mindhárom pilléréről tárgyalni fognak. Az előkészítő bizottság 2017., 2018. és 2019. évi ülésszakain folytatott megbeszélések alapján ezen ülések résztvevői foglalkozni fognak az NPT-t és a részes államokat érintő legfontosabb kérdésekkel, és azokat az adott régió prioritásai és aggályai szemszögéből fogják megvitatni. Ezek a tárgyalandó témák nem kizárólagos jelleggel a következők lesznek: a korábbi felülvizsgálati ciklusok során tett vállalások teljesítése; az arra vonatkozó eltérő nézőpontok közelítése, hogy miként lehetne megvalósítani és fenntartani egy nukleáris fegyverektől mentes világot; a nonproliferációs rendszer megerősítése; részesülés a nukleáris energia békés célú felhasználásának előnyeiből, ideértve a fenntartható fejlődési célkitűzések elérése megkönnyítésének célját; valamint az NPT felülvizsgálati folyamatának elősegítése.

A közel-keleti regionális ülés konkrétan az 1995. évi NPT-felülvizsgálati konferencián elfogadott, hordozóeszközeiket is beleértve a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló határozat végrehajtásával fog foglalkozni. Mivel azok a kihívások, amelyeket ez a kérdés támaszt a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia sikerével szemben, ezért ebben a régióban egy külön ennek a témának szentelt ülés megszervezésére van szükség.

2.2.3. Formátum

A regionális ülések interaktív konzultációk formájában kerülnek megrendezésre. A kijelölt elnöknek minden regionális ülésen lehetősége lesz bemutatni a felülvizsgálati ciklus aktuális helyzetét. Az adott ülés elnöke ezt követően több kérdést tesz fel az államoknak annak érdekében, hogy elősegítsen egy kérdés-válasz jellegű ülést.

Az ülések keretében regionális és az egyes témákban jártas szakértők, többek között a releváns nemzetközi szervezetek – például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO) – szakértői, valamint az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének (UNIDIR) a szakértői részvételével folytatott panelbeszélgetésekre is sor kerül, amelyek résztvevői vitáznak és elképzeléseket fogalmaznak majd meg.

2.2.4. Helyszín

A regionális ülések úgy lesznek kialakítva, hogy segítsék az egyes régiók országainak kormányai közötti kapcsolatokat a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia előkészítése érdekében. Az alábbi négy regionális ülésre született javaslat:

Az alábbi régiók/alrégiók országai:	Javasolt helyszín:
Afrika	Addisz-Abeba
Latin-Amerika/Karib-térség	Buenos Aires
Az ázsiai és csendes-óceáni térség	Jakarta
Közel-Kelet	Ammán

2.2.5. Időpontok

A négy regionális ülésre a 2019 márciusa és 2020 márciusa közötti egyéves időszakban kerül sor. A regionális ülések pontos időpontját és elosztását (azaz az egyes régiók sorrendjét) a végrehajtó ügynökség határozza meg a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia kijelölt elnökével és az Unióval konzultálva, figyelembe véve az ENSZ leszerelési menetrendjét. Minden regionális ülés legfeljebb két napig fog tartani. A négy regionális ülést a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia kijelölt elnöke fogja vezetni.

2.2.6. A végrehajtó ügynökség feladatai

Tartalmi előkészítés:

Az UNODA az előkészítő bizottság három ülésszakának elnökeivel konzultálva és a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia kijelölt elnökének vezetésével kidolgozza a regionális ülések tartalmi elemeit, összeállítja a napirendeket és kiválasztja az előadókat/szakértőket.

Logisztikai és konferenciaszervezési támogatás:

Az UNODA a regionális üléseknek helyt adó országokkal közösen gondoskodik a regionális ülésekhez szükséges logisztikáról (helyszínek lefoglalása, vendéglátás megszervezése, audiovizuális felszerelések, a résztvevők és a szakértők utazásának megszervezése stb.).

2.3. Kísérő rendezvények

Két kísérő rendezvényre kerül sor: az egyikre a Közgyűlés Első Bizottságának hetvennegyedik ülésszaka (2019. október), a másikra pedig a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia alkalmából. A 2019 októberében megrendezendő kísérő rendezvényen az előkészítő bizottság három ülésszaka elnökeinek és a kijelölt elnöknek alkalmuk lesz megvitatni a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia előkészületeit. A 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia alkalmával tartott kísérő rendezvény alkalmat ad a tematikus szemináriumok és a regionális ülések eredményeinek megbeszélésére, valamint annak áttekintésére, hogy ezek miként járultak hozzá a konferencia előkészítéséhez.

2.3.1. A végrehajtó ügynökség feladatai

Tartalmi előkészítés:

Az UNODA az előkészítő bizottság három ülésszakának elnökeivel és a 2020. évi NPT-felülvizsgálati konferencia kijelölt elnökével konzultálva kidolgozza a kísérő rendezvények stratégiai dokumentumát és napirendjét, továbbá kiválasztja az előadókat/szakértőket.

Logisztikai és konferenciaszervezési támogatás:

Az UNODA gondoskodik a kísérő rendezvényekhez szükséges logisztikáról (helyszínek lefoglalása, vendéglátás megszervezése, audiovizuális felszerelések, a szakértők utazásának megszervezése stb.).

3. JELENTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Az UNODA benyújt majd egy pénzügyi és szöveges zárójelentést a főképviselőnek és a Bizottságnak, amelyben ismerteti többek között a levont tanulságokat, továbbá minden ülést követően rövid jelentést készít, amelyben a fő konklúziókra összpontosít.

4. IDŐTARTAM

A projekt végrehajtásának időtartama 18 hónap.

5. AZ EU LÁTHATÓSÁGA

Az UNODA megtesz minden megfelelő intézkedést annak közismertté tétele érdekében, hogy ezt a projektet az Unió finanszírozza. Az uniós támogatás a kijelölt elnök nyilvános és zártkörű előadásai és tájékoztatói során is hangsúlyt kap majd. Az uniós támogatásról a azokban a meghívókban és egyéb dokumentumokban is említést tesznek majd, amelyeket a különböző események résztvevőivel osztanak meg. Az UNODA gondoskodik arról, hogy az Unió képviselői az e határozat alapján megrendezendő minden eseményen részt vehessenek.

6. VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉG

E projekt végrehajtása az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) feladata lesz. A projekt végrehajtására az Európai Bizottság és az UNODA által megkötendő finanszírozási megállapodásnak megfelelően kerül sor.

2019.4.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/37

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/617 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. április 15.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2019) 3013. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házisertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2019/489 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis Belgiumban és Lengyelországban észlelt előfordulásait követően.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti terjedésének kockázata a betegségnek a vadon élő sertéspopulációkban történő lassú, természetes terjedéséhez, valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódik, amint azt a betegség Unión belüli járványügyi helyzetének közelmúltbeli alakulása, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testületének 2015. július 14-én közzétett tudományos szakvéleménye, az EFSA 2017. március 23-án közzétett, a balti országokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, az EFSA 2017. november 8-án közzétett, a balti államokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, valamint az EFSA 2018. november 29-én közzétett, az Európai Unióban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése (6) is alátámasztotta.

(3)	Az (EU) 2019/489 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Lengyelországban és Litvániában is fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának további eseteire, amelyeket szintén fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében.

(4)

2019 márciusában egy esetben afrikai sertéspestis előfordulását figyelték meg vadon élő sertésekben Lengyelországban, a Świdnicai járásban, egy olyan területen, amely a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis által érintett e területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(5)

2019 márciusában több esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték Lengyelországban, a Garwoliński, a Sochaczewski és a Giżycki járásban, a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területek közvetlen közelében. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az afrikai sertéspestis által érintett e területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(6)

2019 márciusában több esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték a litvániai Šiauliai és Telšiai járásban a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területek közvetlen közelében. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Litvániának az afrikai sertéspestis által érintett e területeit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(7)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország és Litvánia esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. április 15-én.

a Bizottság részéről

Jyrki KATAINEN

alelnök

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4) A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2019/489 végrehajtási határozata (2019. március 25.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 84., 2019.3.26., 6. o.).

(6) EFSA Journal 2015;13(7):4163; EFSA Journal 2017;15(3):4732; EFSA Journal 2017;15(11):5068; EFSA Journal 2018;16(11):5494.

MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—	the area is delimited clockwise by:

—	Frontière avec la France,

—	Rue Mersinhat,

—	La N818 jusque son intersection avec la N83,

—	La N83 jusque son intersection avec la N884,

—	La N884 jusque son intersection avec la N824,

—	La N824 jusque son intersection avec Le Routeux,

—	Le Routeux,

—	Rue d'Orgéo,

—	Rue de la Vierre,

—	Rue du Bout-d'en-Bas,

—	Rue Sous l'Eglise,

—	Rue Notre-Dame,

—	Rue du Centre,

—	La N845 jusque son intersection avec la N85,

—	La N85 jusque son intersection avec la N40,

—	La N40 jusque son intersection avec la N802,

—	La N802 jusque son intersection avec la N825,

—	La N825 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N40,

—	N40: Burnaimont, Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

—	Rue du Tombois,

—	Rue Du Pierroy,

—	Rue Saint-Orban,

—	Rue Saint-Aubain,

—	Rue des Cottages,

—	Rue de Relune,

—	Rue de Rulune,

—	Route de l'Ermitage,

—	N87: Route de Habay,

—	Chemin des Ecoliers,

—

Le Routy,

—	Rue Burgknapp,

—	Rue de la Halte,

—	Rue du Centre,

—	Rue de l'Eglise,

—	Rue du Marquisat,

—	Rue de la Carrière,

—	Rue de la Lorraine,

—	Rue du Beynert,

—

Millewée,

—	Rue du Tram,

—

Millewée,

—	N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

—	Frontière avec le Grand-Duché de Luxembourg,

—	Frontière avec la France,

—	La N87 jusque son intersection avec la N871 au niveau de Rouvroy,

—	La N871 jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

—	La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N811,

—	La N811 jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N81 au niveau d'Aubange,

—	La N81 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N40,

—	La N40 jusque son intersection avec la rue du Fet,

—	Rue du Fet,

—	Rue de l'Accord jusque son intersection avec la rue de la Gaume,

—	Rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue des Bruyères,

—	Rue des Bruyères,

—	Rue de Neufchâteau,

—	Rue de la Motte,

—	La N894 jusque son intersection avec la N85,

—	La N85 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Varna the whole region excluding the villages covered in Part II;

in Silistra region:

whole municipality of Glavinitza,

whole municipality of Tutrakan,

whithin municipality of Dulovo:

Boil,

Vokil,

Grancharovo,

Doletz,

Oven,

Okorsh,

Oreshene,

Paisievo,

Pravda,

Prohlada,

Ruyno,

Sekulovo,

Skala,

Yarebitsa,

within municipality of Sitovo:

Bosna,

Garvan,

Irnik,

Iskra,

Nova Popina,

Polyana,

Popina,

Sitovo,

Yastrebna,

within municipality of Silistra:

Vetren,

in Dobrich region:

whole municipality of Baltchik,

whole municipality of General Toshevo,

whole municipality of Dobrich,

whole municipality of Dobrich-selska (Dobrichka),

within municipality of Krushari:

Severnyak,

Abrit,

Dobrin,

Alexandria,

Polkovnik Dyakovo,

Poruchik Kardzhievo,

Zagortzi,

Zementsi,

Koriten,

Krushari,

Bistretz,

Efreytor Bakalovo,

Telerig,

Lozenetz,

Krushari,

Severnyak,

Severtsi,

within municipality of Kavarna:

Krupen,

Belgun,

Bilo,

Septemvriytsi,

Travnik,

whole municipality of Tervel, except Brestnitsa and Kolartzi,

in Ruse region:

within municipality of Slivo pole:

Babovo,

Brashlen,

Golyamo vranovo,

Malko vranovo,

Ryahovo,

Slivo pole,

Borisovo,

within municipality of Ruse:

Sandrovo,

Prosena,

Nikolovo,

Marten,

Dolno Ablanovo,

Ruse,

Chervena voda,

Basarbovo,

within municipality of Ivanovo:

Krasen,

Bozhichen,

Pirgovo,

Mechka,

Trastenik,

within municipality of Borovo:

Batin,

Gorno Ablanovo,

Ekzarh Yosif,

Obretenik,

Batin,

within municipality of Tsenovo:

Krivina,

Belyanovo,

Novgrad,

Dzhulyunitza,

Beltzov,

Tsenovo,

Piperkovo,

Karamanovo,

in Veliko Tarnovo region:

within municipality of Svishtov:

Sovata,

Vardim,

Svishtov,

Tzarevets,

Bulgarsko Slivovo,

Oresh,

in Pleven region:

within municipality of Belene:

Dekov,

Belene,

Kulina voda,

Byala voda,

within municipality of Nikopol:

Lozitza,

Dragash voyvoda,

Lyubenovo,

Nikopol,

Debovo,

Evlogievo,

Muselievo,

Zhernov,

Cherkovitza,

within municipality of Gulyantzi:

Somovit,

Dolni vit,

Milkovitsa,

Shiyakovo,

Lenkovo,

Kreta,

Gulyantzi,

Brest,

Dabovan,

Zagrazhdan,

Gigen,

Iskar,

within municipality of Dolna Mitropoliya:

Komarevo,

Baykal,

Slavovitsa,

Bregare,

Orehovitsa,

Krushovene,

Stavertzi,

Gostilya,

in Vratza region:

within municipality of Oryahovo:

Dolni vadin,

Gorni vadin,

Ostrov,

Galovo,

Leskovets,

Selanovtsi,

Oryahovo,

within municipality of Miziya:

Saraevo,

Miziya,

Voyvodovo,

Sofronievo,

within municipality of Kozloduy:

Harlets,

Glozhene,

Butan,

Kozloduy,

in Montana region:

within municipality of Valtchedram:

Dolni Tzibar,

Gorni Tzibar,

Ignatovo,

Zlatiya,

Razgrad,

Botevo,

Valtchedram,

Mokresh,

within municipality Lom:

Kovatchitza,

Stanevo,

Lom,

Zemphyr,

Dolno Linevo,

Traykovo,

Staliyska mahala,

Orsoya,

Slivata,

Dobri dol,

within municipality of Brusartsi:

Vasilyiovtzi,

Dondukovo,

in Vidin region:

within municipality of Ruzhintsi:

Dinkovo,

Topolovets,

Drenovets,

within municipality of Dimovo:

Artchar,

Septemvriytzi,

Yarlovitza,

Vodnyantzi,

Shipot,

Izvor,

Mali Drenovetz,

Lagoshevtzi,

Darzhanitza,

within municipality of Vidin:

Vartop,

Botevo,

Gaytantsi,

Tzar Simeonovo,

Ivanovtsi,

Zheglitza,

Sinagovtsi,

Dunavtsi,

Bukovets,

Bela Rada,

Slana bara,

Novoseltsi,

Ruptzi,

Akatsievo,

Vidin,

Inovo,

Kapitanovtsi,

Pokrayna,

Antimovo,

Kutovo,

Slanotran,

Koshava,

Gomotartsi.

3. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Hiiu maakond.

4. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 651100, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652200, 652300, 652601, 652602, 652603, 652700, 652900, 653000, 653100, 653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658201, 658202 és 658403 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Hajdú-Bihar megye 900750, 900850, 900860, 900930, 900950, 901050, 901150, 901250, 901260, 901270, 901350, 901450, 901551, 901560, 901570, 901580, 901590, 901650, 901660, 901750, 901950, 902050, 902150, 902250, 902350, 902450, 902850, 902860, 902950, 902960, 903050, 903150, 903250, 903350, 903360, 903370, 903450, 903550, 904450, 904460, 904550, 904650, 904750, 904760, 905450 és 905550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Heves megye 702550, 703350, 703360, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050 és 705350 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750250, 750260, 750350, 750450, 750460, 750550, 750650, 750750, 750850, 750950, 751150, 752150 és 755550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Nógrád megye 550710, 550810, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 552010, 552150, 552250, 552350, 552360, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552960, 552970, 553050, 553110, 553250, 553260, 553350, 553650, 553750, 553850, 553910 és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572250, 572350, 572550, 572850, 572950, 573360, 573450, 580050 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 851950, 852350, 852450, 852550, 852750, 853560, 853650, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 854150, 854250, 854350, 855250, 855350, 855450, 855460, 855550, 855650, 855660, 855750, 855850, 855950, 855960, 856012, 856050, 856150, 856260, 857050, 857150, 857350 és 857450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

5. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Aizputes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Kazdangas pagasts un Aizputes pilsēta,

—	Alsungas novads,

—	Durbes novada Dunalkas un Tadaiķu pagasts,

—	Kuldīgas novada Gudenieku pagasts,

—	Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

—	Grobiņas novada Bārtas un Gaviezes pagasts,

—	Rucavas novada Dunikas pagasts.

6. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Jurbarko rajono savivaldybė: Smalininkų ir Viešvilės seniūnijos,

—

Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės, Kelmės apylinkių, Kražių, Kukečių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 2128 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2106, Liolių, Pakražančio seniūnijos, Tytuvėnų seniūnijos dalis į vakarus ir šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105, ir Vaiguvos seniūnijos,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Plungės rajono savivaldybė,

—	Raseinių rajono savivaldybė: Girkalnio ir Kalnujų seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr A1, Nemakščių, Paliepių, Raseinių, Raseinių miesto ir Viduklės seniūnijos,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybė,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė: Juknaičių, Kintų, Šilutės ir Usėnų seniūnijos,

—	Tauragės rajono savivaldybė: Lauksargių, Skaudvilės, Tauragės, Mažonų, Tauragės miesto ir Žygaičių seniūnijos.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Ruciane – Nida i część gminy Pisz położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 oraz miasto Pisz w powiecie piskim,

część gminy Miłki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63, część gminy Ryn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn, część gminy wiejskiej Giżycko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżycko, na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowej granicy gminy do granicy miasta Giżycko i na południe od granicy miasta Giżycko w powiecie giżyckim,

gminy Mikołajki, Piecki, część gminy Sorkwity położona na południe od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim,

gminy Dźwierzuty i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

gminy Gronowo Elbląskie, Markusy, Rychliki, część gminy Elbląg położona na wschód i na południe od granicy powiatu miejskiego Elbląg i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 biegnącą od granicy powiatu miejskiego Elbląg do wschodniej granicy gminy Elbląg i część gminy Tolkmicko niewymieniona w części II załącznika w powiecie elbląskim oraz strefa wód przybrzeżnych Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej,

gminy Barczewo, Biskupiec, Dobre Miasto, Dywity, Jeziorany, Jonkowo i Świątki w powiecie olsztyńskim,

gminy Łukta, Miłakowo, Małdyty, Miłomłyn i Morąg w powiecie ostródzkim,

gmina Zalewo w powiecie iławskim,

w województwie podlaskim:

gminy Rudka, Wyszki, część gminy Brańsk położona na północ od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk i miasto Brańsk w powiecie bielskim,

gmina Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gmina Poświętne w powiecie białostockim,

gminy Kołaki Kościelne, Rutki, Szumowo, część gminy Zambrów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 i miasto Zambrów w powiecie zambrowskim,

gminy Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród i Zbójna w powiecie łomżyńskim;

w województwie mazowieckim:

gminy Ceranów, Kosów Lacki, Sabnie, Sterdyń, część gminy Bielany położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

gminy Grębków, Korytnica, Liw, Łochów, Miedzna, Sadowne, Stoczek, Wierzbno i miasto Węgrów w powiecie węgrowskim,

gminy Rzekuń, Troszyn, Lelis, Czerwin i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

powiat miejski Ostrołęka,

powiat ostrowski,

gminy Karniewo, Maków Mazowiecki, Rzewnie i Szelków w powiecie makowskim,

gmina Krasne w powiecie przasnyskim,

gminy Mała Wieś i Wyszogród w powiecie płockim,

gminy Ciechanów z miastem Ciechanów, Glinojeck, Gołymin – Ośrodek, Ojrzeń, Opinogóra Górna i Sońsk w powiecie ciechanowskim,

gminy Baboszewo, Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Płońsk z miastem Płońsk, Sochocin i Załuski w powiecie płońskim,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Jadów, Klembów, Poświętne, Strachówka i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Dobre, Stanisławów, część gminy Jakubów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Kałuszyn położona na północ od linii wyznaczonej przez drogi nr 2 i 92, i część gminy Mińsk Mazowiecki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A2 w powiecie mińskim,

gminy Garbatka Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

gminy Baranów i Jaktorów w powiecie grodziskim,

powiat żyrardowski,

gminy Belsk Duży, Błędów, Goszczyn i Mogielnica w powiecie grójeckim,

gminy Białobrzegi, Promna, Stara Błotnica, Wyśmierzyce i część gminy Stromiec położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

gminy Jedlińsk, Jastrzębia i Pionki z miastem Pionki w powiecie radomskim,

gminy Iłów, Nowa Sucha, Rybno, część gminy Teresin położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 i część miasta Sochaczew położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

gmina Policzna w powiecie zwoleńskim,

gmina Solec nad Wisłą w powiecie lipskim;

w województwie lubelskim:

gminy Bełżyce, Borzechów, Bychawa, Niedrzwica Duża, Jastków, Konopnica, Głusk, Strzyżewice, Wysokie, Wojciechów i Zakrzew w powiecie lubelskim,

gminy Miączyn, Nielisz, Sitno, Stary Zamość, Komarów-Osada i część gminy wiejskiej Zamość położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie zamojskim,

powiat miejski Zamość,

gminy Jeziorzany i Kock w powiecie lubartowskim,

gminy Adamów i Serokomla w powiecie łukowskim,

gminy Kłoczew, Nowodwór, Ryki, Ułęż i miasto Dęblin w powiecie ryckim,

gminy Janowiec, i część gminy wiejskiej Puławy położona na zachód od rzeki Wisły w powiecie puławskim,

gminy Chodel, Karczmiska, Łaziska, Opole Lubelskie, Poniatowa i Wilków w powiecie opolskim,

miasto Świdnik w powiecie świdnickim;

gminy Gorzków, Rudnik i Żółkiewka w powiecie krasnostawskim,

gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Rachanie, Susiec, Ulhówek i część gminy Łaszczów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

gminy Łukowa i Obsza w powiecie biłgorajskim,

powiat miejski Lublin,

gminy Kraśnik z miastem Kraśnik, Szastarka, Trzydnik Duży, Urzędów, Wilkołaz i Zakrzówek w powiecie kraśnickim,

gminy Modliborzyce i Potok Wielki w powiecie janowskim;

w województwie podkarpackim:

gminy Horyniec-Zdrój, Narol, Stary Dzików, Wielkie Oczy, Oleszyce i Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim,

gminy Laszki i Wiązownica w powiecie jarosławskim,

gminy Pysznica, Zaleszany i miasto Stalowa Wola w powiecie stalowowolskim,

gmina Gorzyce w powiecie tarnobrzeskim;

w województwie świętokrzyskim:

gminy Tarłów i Ożarów w powiecie opatowskim,

gminy Dwikozy, Zawichost i miasto Sandomierz w powiecie sandomierskim.

8. Románia

Romániában a következő területek:

—	Județul Alba,

—	Restul județului Argeș care nu a fost inclus în partea III,

—	Județul Cluj,

—	Județul Harghita,

—	Județul Hunedoara,

—	Județul Iași,

—	Județul Neamț,

—	Județul Vâlcea,

—

Restul județului Mehedinți care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

—	Comuna Garla Mare,

—

Hinova,

—	Burila Mare,

—

Gruia,

—

Pristol,

—

Dubova,

—	Municipiul Drobeta Turnu Severin,

—

Eselnița,

—

Salcia,

—

Devesel,

—

Svinița,

—

Gogoșu,

—

Simian,

—

Orșova,

—	Obârșia Closani,

—	Baia de Aramă,

—

Bala,

—

Florești,

—

Broșteni,

—

Corcova,

—

Isverna,

—

Balta,

—

Podeni,

—

Cireșu,

—

Ilovița,

—	Ponoarele,

—

Ilovăț,

—

Patulele,

—

Jiana,

—	Iyvoru Bârzii,

—

Malovat,

—	Bălvănești,

—	Breznița Ocol,

—

Godeanu,

—	Padina Mare,

—

Corlățel,

—	Vânju Mare,

—

Vânjuleț,

—	Obârșia de Câmp,

—

Vânători,

—

Vladaia,

—

Punghina,

—

Cujmir,

—

Oprișor,

—

Dârvari,

—	Căzănești,

—	Husnicioara,

—	Poroina Mare,

—

Prunișor,

—

Tămna,

—

Livezile,

—

Rogova,

—

Voloiac,

—

Sisești,

—

Sovarna,

—

Bălăcița,

—	Județul Gorj,

—	Județul Suceava,

—	Județul Mureș,

—	Județul Sibiu,

—	Județul Caraș-Severin.

II. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—	the area is delimited clockwise by:

—	La frontière avec la France au niveau de Florenville,

—	La N85 jusque son intersection avec la N894 au niveau de Florenville,

—	La N894 jusque son intersection avec la rue de la Motte,

—	La rue de la Motte jusque son intersection avec la rue de Neufchâteau,

—	La rue de Neufchâteau,

—	La rue des Bruyères jusque son intersection avec la rue de la Gaume,

—	La rue de la Gaume jusque son intersection avec la rue de l'Accord,

—	La rue de l'Accord,

—	La rue du Fet,

—	La N40 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

—	La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d'Aubange,

—	La N88 jusque son intersection avec la N811,

—	La N811 jusque son intersection avec la rue Baillet Latour,

—	La rue Baillet Latour jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la N871,

—	La N871 jusque son intersection avec la N87 au niveau de Rouvroy,

—	La N87 jusque son intersection avec la frontière avec la France.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Varna region:

within municipality of Beloslav:

Razdelna,

within municipalty of Devnya:

Devnya,

Povelyanovo,

Padina,

within municipality of Vetrino:

Gabarnitsa,

within municipality of Provadiya:

Staroselets,

Petrov dol,

Provadiya,

Dobrina,

Manastir,

Zhitnitsa,

Tutrakantsi,

Bozveliysko,

Barzitsa,

Tchayka,

within municipality of Avren:

Trastikovo,

Sindel,

Avren,

Kazashka reka,

Yunak,

Tsarevtsi,

Dabravino,

within municipality of Dalgopol:

Tsonevo,

Velichkovo,

within municipality of Dolni chiflik:

Nova shipka,

Goren chiflik,

Pchelnik,

Venelin,

in Silistra region:

within municipality of Kaynardzha:

Voynovo,

Kaynardzha,

Kranovo,

Zarnik,

Dobrudzhanka,

Golesh,

Svetoslav,

Polkovnik Cholakovo,

Kamentzi,

Gospodinovo,

Davidovo,

Sredishte,

Strelkovo,

Poprusanovo,

Posev,

within municipality of Alfatar:

Alfatar,

Alekovo,

Bistra,

Kutlovitza,

Tzar Asen,

Chukovetz,

Vasil Levski,

within municipality of Silistra:

Glavan,

Silistra,

Aydemir,

Babuk,

Popkralevo,

Bogorovo,

Bradvari,

Sratzimir,

Bulgarka,

Tsenovich,

Sarpovo,

Srebarna,

Smiletz,

Profesor Ishirkovo,

Polkovnik Lambrinovo,

Kalipetrovo,

Kazimir,

Yordanovo,

within municipality of Sitovo:

Dobrotitza,

Lyuben,

Slatina,

within municipality of Dulovo:

Varbino,

Polkovnik Taslakovo,

Kolobar,

Kozyak,

Mezhden,

Tcherkovna,

Dulovo,

Razdel,

Tchernik,

Poroyno,

Vodno,

Zlatoklas,

Tchernolik,

in Dobrich region:

within municipality of Krushari:

Kapitan Dimitrovo,

Ognyanovo,

Zimnitza,

Gaber,

within municipality of Dobrich-selska:

Altsek,

Vodnyantsi,

Feldfebel Denkovo,

Hitovo,

within municipality of Tervel:

Brestnitza,

Kolartzi,

Angelariy,

Balik,

Bezmer,

Bozhan,

Bonevo,

Voynikovo,

Glavantsi,

Gradnitsa,

Guslar,

Kableshkovo,

Kladentsi,

Kochmar,

Mali izvor,

Nova Kamena,

Onogur,

Polkovnik Savovo,

Popgruevo,

Profesor Zlatarski,

Sartents,

Tervel,

Chestimenstko,

within municipality Shabla:

Shabla,

Tyulenovo,

Bozhanovo,

Gorun,

Gorichane,

Prolez,

Ezeretz,

Zahari Stoyanovo,

Vaklino,

Granichar,

Durankulak,

Krapetz,

Smin,

Staevtsi,

Tvarditsa,

Chernomortzi,

within municipality of Kavarna:

Balgarevo,

Bozhurets,

Vranino,

Vidno,

Irechek,

Kavarna,

Kamen briag,

Mogilishte,

Neykovo,

Poruchik Chunchevo,

Rakovski,

Sveti Nikola,

Seltse,

Topola,

Travnik,

Hadzhi Dimitar,

Chelopechene.

3. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702350, 702450, 702750, 702850, 702950, 703050, 703150, 703250, 703370, 705150, 705250, 705450, 705510 és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 856250, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760, 856850, 856950, 857650, valamint 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 852050, 852150, 852250 és 857550, továbbá 850650, 850850, 851851 és 851852 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551810 és 551821 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651200, 652100, 655400, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 658100, 658310, 658401, 658402, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659220, 659300, 659400, 659500, 659601, 659602, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800, valamint 652400, 652500 és 652800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Hajdú-Bihar megye 900150, 900250, 900350, 900450, 900550, 900650, 900660, 900670 és 901850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

5. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Ādažu novads,

—	Aizputes novada Kalvenes pagasts,

—	Aglonas novads,

—	Aizkraukles novads,

—	Aknīstes novads,

—	Alojas novads,

—	Alūksnes novads,

—	Amatas novads,

—	Apes novads,

—	Auces novads,

—	Babītes novads,

—	Baldones novads,

—	Baltinavas novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Beverīnas novads,

—	Brocēnu novada Blīdenes pagasts, Remtes pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa 1154 un P109,

—	Burtnieku novads,

—	Carnikavas novads,

—	Cēsu novads,

—	Cesvaines novads,

—	Ciblas novads,

—	Dagdas novads,

—	Daugavpils novads,

—	Dobeles novads,

—	Dundagas novads,

—	Durbes novada Durbes un Vecpils pagasts,

—	Engures novads,

—	Ērgļu novads,

—	Garkalnes novads,

—	Gulbenes novads,

—	Iecavas novads,

—	Ikšķiles novads,

—	Ilūkstes novads,

—	Inčukalna novads,

—	Jaunjelgavas novads,

—	Jaunpiebalgas novads,

—	Jaunpils novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Jelgavas novads,

—	Kandavas novads,

—	Kārsavas novads,

—	Ķeguma novads,

—	Ķekavas novads,

—	Kocēnu novads,

—	Kokneses novads,

—	Krāslavas novads,

—	Krimuldas novads,

—	Krustpils novads,

—	Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Padures, Rendas, Kabiles, Rumbas, Kurmāles, Pelču, Snēpeles, Turlavas, Laidu un Vārmes pagasts, Kuldīgas pilsēta,

—	Lielvārdes novads,

—	Līgatnes novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Lubānas novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mālpils novads,

—	Mārupes novads,

—	Mazsalacas novads,

—	Mērsraga novads,

—	Naukšēnu novads,

—	Neretas novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Ozolnieku novads,

—	Pārgaujas novads,

—	Pļaviņu novads,

—	Preiļu novads,

—	Priekules novads,

—	Priekuļu novads,

—	Raunas novads,

—	republikas pilsēta Daugavpils,

—	republikas pilsēta Jelgava,

—	republikas pilsēta Jēkabpils,

—	republikas pilsēta Jūrmala,

—	republikas pilsēta Rēzekne,

—	republikas pilsēta Valmiera,

—	Rēzeknes novads,

—	Riebiņu novads,

—	Rojas novads,

—	Ropažu novads,

—	Rugāju novads,

—	Rundāles novads,

—	Rūjienas novads,

—	Salacgrīvas novads,

—	Salas novads,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novada Novadnieku, Kursīšu, Zvārdes, Pampāļu, Šķēdes, Nīgrandes, Zaņas, Ezeres, Rubas, Jaunauces un Vadakstes pagasts,

—	Saulkrastu novads,

—	Sējas novads,

—	Siguldas novads,

—	Skrīveru novads,

—	Skrundas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Strenču novads,

—	Talsu novads,

—	Tērvetes novads,

—	Tukuma novads,

—	Vaiņodes novads,

—	Valkas novads,

—	Varakļānu novads,

—	Vārkavas novads,

—	Vecpiebalgas novads,

—	Vecumnieku novads,

—	Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

—	Viesītes novads,

—	Viļakas novads,

—	Viļānu novads,

—	Zilupes novads.

6. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Akmenės rajono savivaldybė: Ventos ir Papilės seniūnijos,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Birštono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė: Kepalių, Kriukų, Saugėlaukio ir Satkūnų seniūnijos,

—	Jurbarko rajono savivaldybė,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kalvarijos savivaldybė,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—	Kauno rajono savivaldybė,

—	Kazlų Rūdos savivaldybė,

—

Kelmės rajono savivaldybė: Tytuvėnų seniūnijos dalis į rytus ir pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105, Užvenčio, Kukečių dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 2128 ir į rytus nuo kelio Nr. 2106, ir Šaukėnų seniūnijos,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė: Būdviečio, Kapčiamieščio, Krosnos, Kučiūnų ir Noragėlių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė,

—	Mažeikių rajono savivaldybė: Šerkšnėnų, Sedos ir Židikų seniūnijos,

—	Molėtų rajono savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Panevėžio miesto savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—	Radviliškio rajono savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė,

—	Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos, Betygalos, Pagojukų, Šiluvos, Kalnujų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—	Šakių rajono savivaldybė,

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė: Šiaulių kaimiškoji seniūnija,

—	Šilutės rajono savivaldybė: Rusnės seniūnija,

—	Širvintų rajono savivaldybė,

—	Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė: Batakių ir Gaurės seniūnijos,

—	Telšių rajono savivaldybė,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

Gminy Kalinowo, Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Godkowo, Milejewo, Młynary, Pasłęk, część gminy Elbląg położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 biegnącą od granicy powiatu miejskigo Elbląg do wschodniej granicy gminy Elbląg, i część obszaru lądowego gminy Tolkmicko położona na południe od linii brzegowej Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej do granicy z gminą wiejską Elbląg w powiecie elbląskim,

powiat miejski Elbląg,

gminy Kruklanki, Wydminy, część gminy Miłki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63, część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn i część gminy wiejskiej Giżycko położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżycko, na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowej granicy gminy do granicy miasta Giżycko i na północ od granicy miasta Giżycka i miasto Giżycko w powiecie giżyckim,

gmina Dubeninki, część gminy Gołdap położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 65 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 1815N i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 1815N biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 65 w powiecie gołdapskim,

gmina Pozezdrze i część gminy Węgorzewo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

gminy Olecko, Świętajno, Wieliczki i część gminy Kowale Oleckie położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 65 i na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Kowale Oleckie, Guzy, Wężewo, Sokółki biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie oleckim,

gminy Orzysz, Biała Piska i część gminy Pisz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 w powiecie piskim,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie, Bisztynek, część gminy wiejskiej Bartoszyce położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 57 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 51 do południowej granicy gminy i miasto Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

gmina Kolno w powiecie olsztyńskim,

powiat braniewski,

gminy Kętrzyn z miastem Kętrzyn, Reszel i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

powiat lidzbarski,

część gminy Sorkwity położona na północ od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim;

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Śniadowo, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy Mielnik, Nurzec – Stacja, Grodzisk, Drohiczyn, Dziadkowice, Milejczyce i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

powiat hajnowski,

gminy Kobylin-Borzymy i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

część gminy Zambrów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Juchnowiec Kościelny, Łapy, Michałowo, Supraśl, Suraż, Turośń Kościelna, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

gminy Boćki, Orla, Bielsk Podlaski z miastem Bielsk Podlaski i część gminy Brańsk położona na południe od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk w powiecie bielskim,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok;

w województwie mazowieckim:

gminy Korczew, Kotuń, Paprotnia, Przesmyki, Wodynie, Skórzec, Mokobody, Mordy, Siedlce, Suchożebry i Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Repki, Jabłonna Lacka, część gminy Bielany położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

gminy Brochów, Młodzieszyn, część gminy Teresin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 i część miasta Sochaczew położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

powiat nowodworski,

gminy Joniec i Nowe Miasto w powiecie płońskim,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dąbrówka, Kobyłka, Marki, Radzymin, Wołomin, Zielonka i Ząbki w powiecie wołomińskim,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mrozy, Siennica, Sulejówek, część gminy Jakubów położona na południe od linii wyznaczoenj przez drogę nr 92, część gminy Kałuszyn położona na południe od linii wyznaczonej przez drogi nr 2 i 92 i część gminy Mińsk Mazowiecki położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A2 i miasto Mińsk Mazowiecki w powiecie mińskim,

powiat garwoliński,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

gminy Chynów, Grójec, Jasieniec, Pniewy i Warka w powiecie grójeckim,

gminy Milanówek, Grodzisk Mazowiecki, Podkowa Leśna i Żabia Wola w powiecie grodziskim,

gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

część gminy Stromiec położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

powiat miejski Warszawa;

w województwie lubelskim:

gminy Borki, Czemierniki, Kąkolewnica, Komarówka Podlaska, Wohyń i Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski w powiecie radzyńskim,

gminy Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Krzywda, Stanin, część gminy wiejskiej Łuków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Janów Podlaski, Kodeń, Tuczna, Leśna Podlaska, Rossosz, Łomazy, Konstantynów, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie, Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska,

gmina Łęczna i część gminy Spiczyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

część gminy Siemień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na zachód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Niedźwiada, Ostrówek, Abramów, Firlej, Kamionka, Michów i Lubartów z miastem Lubartów, w powiecie lubartowskim,

gminy Jabłonna, Krzczonów, Niemce, Garbów i Wólka w powiecie lubelskim,

gminy Mełgiew, Rybczewice i Piaski w powiecie świdnickim,

gmina Fajsławice, Izbica, Kraśniczyn, część gminy Krasnystaw położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od północno – wschodniej granicy gminy do granicy miasta Krasnystaw, miasto Krasnystaw i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Werbkowice i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 i miasto Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gmina Telatyn, Tyszowce i część gminy Łaszczów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

gmina Grabowiec i Skierbieszów w powiecie zamojskim,

gminy Markuszów, Nałęczów, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Wąwolnica, Żyrzyn, Baranów, część gminy wiejskiej Puławy położona na wschód od rzeki Wisły i miasto Puławy w powiecie puławskim,

gminy Annopol, Dzierzkowice i Gościeradów w powiecie kraśnickim,

gmina Józefów nad Wisłą w powiecie opolskim,

gmina Stężyca w powiecie ryckim;

w województwie podkarpackim:

gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim.

8. Románia

Romániában a következő területek:

—

Restul județului Maramureș care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

—	Comuna Vișeu de Sus,

—	Comuna Moisei,

—	Comuna Borșa,

—	Comuna Oarța de Jos,

—	Comuna Suciu de Sus,

—	Comuna Coroieni,

—	Comuna Târgu Lăpuș,

—	Comuna Vima Mică,

—	Comuna Boiu Mare,

—	Comuna Valea Chioarului,

—	Comuna Ulmeni,

—	Comuna Băsești,

—	Comuna Baia Mare,

—	Comuna Tăuții Magherăuș,

—	Comuna Cicărlău,

—	Comuna Seini,

—	Comuna Ardusat,

—	Comuna Farcasa,

—	Comuna Salsig,

—	Comuna Asuaju de Sus,

—	Comuna Băița de sub Codru,

—	Comuna Bicaz,

—	Comuna Grosi,

—	Comuna Recea,

—	Comuna Baia Sprie,

—	Comuna Sisesti,

—	Comuna Cernesti,

—	Copalnic Mănăstur,

—	Comuna Dumbrăvița,

—	Comuna Cupseni,

—	Comuna Șomcuța Mare,

—	Comuna Sacaleșeni,

—	Comuna Remetea Chioarului,

—	Comuna Mireșu Mare,

—	Comuna Ariniș,

—	Județul Bistrița-Năsăud,

III. RÉSZ

1. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Brocēnu novada Cieceres un Gaiķu pagasts, Remtes pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa 1154 un P109, Brocēnu pilsēta,

—	Saldus novada Saldus, Zirņu, Lutriņu un Jaunlutriņu pagasts, Saldus pilsēta.

2. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Akmenės rajono savivaldybė: Akmenės, Kruopių, Naujosios Akmenės kaimiškoji ir Naujosios Akmenės miesto seniūnijos,

—	Joniškio rajono savivaldybė: Gaižaičių, Gataučių, Joniškio, Rudiškių, Skaistgirio, Žagarės seniūnijos,

—	Lazdijų rajono savivaldybė: Lazdijų miesto, Lazdijų, Seirijų, Šeštokų, Šventežerio ir Veisiejų seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybės: Laižuvos, Mažeikių apylinkės, Mažeikių, Reivyčių, Tirkšlių ir Viekšnių seniūnijos,

—	Šiaulių rajono savivaldybės: Bubių, Ginkūnų, Gruzdžių, Kairių, Kuršėnų kaimiškoji, Kuršėnų miesto, Kužių, Meškuičių, Raudėnų ir Šakynos seniūnijos.

3. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Sępopol i część gminy wiejskiej Bartoszyce położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 57 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 51 do południowej granicy gminy w powiecie bartoszyckim,

gminy Srokowo, Barciany i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gmina Budry i część gminy Węgorzewo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

gmina Banie Mazurskie i część gminy Gołdap położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 65 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 1815N i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 1815N biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 65 w powiecie gołdapskim,

część gminy Kowale Oleckie położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od południowej granicy gminy łączącą miejscowości Sokółki, Wężewo, Guzy, Kowale Oleckie do skrzyżowania z drogą nr 65 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 65 biegnacą od tego skrzyżowania do północnej granicy gminy w powiecie oleckim,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice i Wiśniew w powiecie siedleckim,

w województwie lubelskim:

gminy Białopole, Dubienka, Chełm, Leśniowice, Wierzbica, Sawin, Ruda Huta, Dorohusk, Kamień, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Żmudź i część gminy Wojsławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gmina Siennica Różana część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 i część gminy Krasnystaw położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od północno – wschodniej granicy gminy do granicy miasta Krasnystaw w powiecie krasnostawskim,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Urszulin, Stary Brus, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

gminy Cyców, Ludwin, Puchaczów, Milejów i część gminy Spiczyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

gminy Jabłoń, Podedwórze, Dębowa Kłoda, Parczew, Sosnowica, część gminy Siemień położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na wschód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Sławatycze, Sosnówka, i Wisznice w powiecie bialskim,

gmina Ulan Majorat w powiecie radzyńskim,

gminy Ostrów Lubelski, Serniki i Uścimów w powiecie lubartowskim,

gmina Wojcieszków i część gminy wiejskiej Łuków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków, a następnie na północ, zachód, południe i wschód od linii stanowiącej północną, zachodnią, południową i wschodnią granicę miasta Łuków do jej przecięcia się z drogą nr 806 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Horodło, Uchanie i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 biegnącą od zachodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów do granicy miasta Hrubieszów oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od wschodniej granicy miasta Hrubieszów do wschodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

w województwie podkarpackim:

gmina Cieszanów w powiecie lubaczowskim.

4. Románia

Romániában a következő területek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—

Partea din județul Maramureș cu următoarele delimitări:

—	Comuna Petrova,

—	Comuna Bistra,

—	Comuna Repedea,

—	Comuna Poienile de sub Munte,

—	Comuna Vișeu e Jos,

—	Comuna Ruscova,

—	Comuna Leordina,

—	Comuna Rozavlea,

—	Comuna Strâmtura,

—	Comuna Bârsana,

—	Comuna Rona de Sus,

—	Comuna Rona de Jos,

—	Comuna Bocoiu Mare,

—	Comuna Sighetu Marmației,

—	Comuna Sarasau,

—	Comuna Câmpulung la Tisa,

—	Comuna Săpânța,

—	Comuna Remeti,

—	Comuna Giulești,

—	Comuna Ocna Șugatag,

—	Comuna Desești,

—	Comuna Budești,

—	Comuna Băiuț,

—	Comuna Cavnic,

—	Comuna Lăpuș,

—	Comuna Dragomirești,

—	Comuna Ieud,

—	Comuna Saliștea de Sus,

—	Comuna Săcel,

—	Comuna Călinești,

—	Comuna Vadu Izei,

—	Comuna Botiza,

—	Comuna Bogdan Vodă,

—	Localitatea Groșii Țibileșului, comuna Suciu de Sus,

—	Localitatea Vișeu de Mijloc, comuna Vișeu de Sus,

—	Localitatea Vișeu de Sus, comuna Vișeu de Sus.

—

Partea din județul Mehedinți cu următoarele comune:

—	Comuna Strehaia,

—	Comuna Greci,

—	Comuna Brejnita Motru,

—	Comuna Butoiești,

—	Comuna Stângăceaua,

—	Comuna Grozesti,

—	Comuna Dumbrava de Jos,

—	Comuna Băcles,

—	Comuna Bălăcița,

—

Partea din județu Arges cu următoarele comune:

—	Comuna Bârla,

—	Comuna Miroși,

—	Comuna Popești,

—	Comuna Ștefan cel Mare,

—	Comuna Slobozia,

—	Comuna Mozăceni,

—	Comuna Negrași,

—	Comuna Izvoru,

—	Comuna Recea,

—	Comuna Căldăraru,

—	Comuna Ungheni,

—	Comuna Hârsești,

—	Comuna Stolnici,

—	Comuna Vulpești,

—	Comuna Rociu,

—	Comuna Lunca Corbului,

—	Comuna Costești,

—	Comuna Mărăsești,

—	Comuna Poiana Lacului,

—	Comuna Vedea,

—	Comuna Uda,

—	Comuna Cuca,

—	Comuna Morărești,

—	Comuna Cotmeanaâ,

—	Comuna Răchițele de Jos,

—	Comuna Drăganu-Olteni,

—	Comuna Băbana,

—	Comuna Bascov,

—	Comuna Moșoaia,

—	Municipiul Pitești,

—	Comuna Albota,

—	Comuna Oarja,

—	Comuna Bradu,

—	Comuna Suseni,

—	Comuna Căteasca,

—	Comuna Rătești,

—	Comuna Teiu,

—	Județul Olt,

—	Județul Dolj,

—	Județul Arad,

—	Județul Timiș,

—	Județul Covasna,

—	Județul Brașov,

—	Județul Botoșani.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

—	tutto il territorio della Sardegna.

”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 105

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. április 16.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2019/610 határozata (2019. április 8.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/611 végrehajtási rendelete (2019. április 9.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Liquirizia di Calabria (OEM)]	3
	*	A Bizottság (EU) 2019/612 végrehajtási rendelete (2019. április 9.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	5
	*	A Bizottság (EU) 2019/613 végrehajtási rendelete (2019. április 9.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	8
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/614 határozata (2019. április 9.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának, a választottbírói testület eljárási szabályzatának, a választottbírák magatartási kódexének és a közvetítői eljárásnak az elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról	11
	*	A Tanács (KKBP) 2019/615 határozata (2019. április 15.) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) részes felei 2020. évi felülvizsgálati konferenciájának előkészítését célzó tevékenységek uniós támogatásáról	25
	*	A Bizottság (EU) 2019/616 végrehajtási határozata (2019. április 15.) az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatos védintézkedésekről szóló (EU) 2017/247 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2019) 3024. számú dokumentummal történt) ( 1 )	31
	*	A Bizottság (EU) 2019/617 végrehajtási határozata (2019. április 15.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2019) 3013. számú dokumentummal történt) ( 1 )	37

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2018. október 10-i (EU) 2018/1922 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 319., 2018.12.14. )	67

		Az olvasóhoz
	*	Az olvasónak szóló megjegyzés – L 102 (lásd oz 68. oldalt)	68


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.