(1)

Az (EU) 2018/385 tanácsi határozatnak (2) megfelelően a Tanács 2018. február 6-án aláírta az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére.

(2)

Az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a jegyzőkönyv megkötése külön eljárás tárgyát képezi.

(3)

A jegyzőkönyvet az Unió és a tagállamok nevében jóvá kell hagyni,

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani.

(3)

Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (3) megindította a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárást.

(2)

A harmincharmadik részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat meghatározni.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az Egyesült Királyság részt vett a 2011. április 5-i 493/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) módosított 377/2004/EK tanácsi rendeletben (2).

(2)

2018. október 1-jén az Egyesült Királyság az előírt három hónapos határidőn belül értesítette a Tanács elnökét, hogy nem kíván részt venni a Bizottság által 2018. május 16-án előterjesztett, és a Tanács által 2018. július 2-án az összes előírt nyelven kézhez kapott, 377/2004/EK rendelet átdolgozásának elfogadásában.

(3)

A 377/2004/EK rendelet célja a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők közötti együttműködés fokozása, nevezetesen azáltal, hogy megállapítja a bevándorlási összekötő tisztviselők közötti helyi és regionális hálózatok létrehozására vonatkozó kötelezettséget, előmozdítja a rendszeres információcserére szolgáló elektronikus eszköz használatát a helyi hálózatokon belül, valamint kétéves elnökségi jelentések révén létrehozza a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak működéséről szóló jelentéstételi rendszert, mindezt azonban anélkül teszi, hogy operatív rendszerek használatára vagy a schengeni vívmányok részét képező más jogi eszközökkel való közvetlen kölcsönhatásra vonatkozó kötelezettséget írna elő.

(4)

A 377/2004/EK rendelet átdolgozására irányuló, 2018. május 16-i javaslat célja ugyan az, hogy fokozza az együttműködést, és optimalizálja a bevándorlási összekötő tisztviselők – köztük a harmadik országokba kiküldött új európai összekötő tisztviselők – alkalmazását, hogy azok hatékonyabban reagálhassanak a migráció területére vonatkozó uniós prioritásokra, jellegét és a schengeni vívmányok más részeivel való egyedi kölcsönhatását tekintve nem tér el a jelenlegi 377/2004/EK rendelettől.

(5)

A 377/2004/EK rendelet átdolgozására irányuló javaslat, valamint a 377/2004/EK rendelet a schengeni vívmányokon belüli önálló intézkedésnek tekinthető, amely nincs operatív kölcsönhatásban a schengeni vívmányok részét képező más jogi eszközökkel.

(6)

Ebben a rendkívüli esetben, és a jelenlegi 377/2004/EK rendelet schengeni vívmányokon belüli önálló jellege fényében úgy tekinthető, hogy ha az Egyesült Királyság már nem vesz részt a jelenlegi rendeletben vagy annak bármely további módosításában, azonban továbbra is részt vesz a schengeni vívmányok azon más részeiben amelyek tekintetében a 2000/365/EK tanácsi határozat (3) jelenleg is a részvételét írja elő, ez az Egyesült Királyság lehető legszélesebb körű részvételének biztosítását szolgálja, anélkül, hogy súlyosan érintené a schengeni vívmányok többi részének gyakorlati érvényesülését, megőrizve a vívmányok koherenciáját.

(7)

A 2000/365/EK határozat 8. cikkének (2) bekezdése ezért a 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban a 377/2004/EK rendelet javasolt átdolgozásának hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazandó Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára a jelenlegi 377/2004/EK rendelet és annak bármely további módosítása tekintetében, ideértve a 377/2004/EK rendelet átdolgozására irányuló javaslatot is.

(8)

Ennek következtében a javasolt átdolgozás hatálybalépésétől kezdődően a 2004/926/EK tanácsi határozat (4) I. mellékletének 6. pontja sem alkalmazandó a 377/2004/EK rendelet tekintetében, a 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdésével megfelelően,

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint az Európai Unió egyik célja, hogy előmozdítsa a gyermekek jogainak védelmét. A gyermekek jogellenes elvitellel vagy visszatartással szembeni védelmét szolgáló intézkedések e politika fontos részét képezik.

(2)

A Tanács elfogadta a 2201/2003/EK rendeletet (2) (a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet), amelynek célja, hogy megvédje a gyermekeket a jogellenes elvitel vagy visszatartás káros hatásaitól, és eljárásokat állapítson meg a szokásos tartózkodási helyük szerinti államba történő gyors visszatérésük biztosítására, valamint garantálja a kapcsolattartási jogok és a felügyeleti jogok védelmét.

(3)

A Brüsszel IIa. rendelet kiegészíti és megerősíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), amely nemzetközi szintű kötelezettségi és együttműködési rendszert hoz létre a szerződő államok, illetve a központi hatóságok között, és célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszatérésének biztosítása.

(4)

Az Unió valamennyi tagállama részes fele az 1980. évi Hágai Egyezménynek.

(5)

Az Unió arra ösztönzi a harmadik államokat, hogy csatlakozzanak az 1980. évi Hágai Egyezményhez, és támogatja az 1980. évi Hágai Egyezmény helyes végrehajtását, többek között azáltal, hogy a tagállamokkal együtt részt vesz a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által rendszeresen szervezett különbizottságokban.

(6)

Az uniós tagállamok és a harmadik államok között alkalmazandó közös jogi keret lehet a legjobb megoldás az érzékeny természetű, a gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi esetekre.

(7)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy az egyezmény a csatlakozó állam és azon szerződő államok között alkalmazandó, amelyek nyilatkozatot tettek a csatlakozás elfogadásáról.

(8)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint az Unió, annak szerződő feleivé váljanak. Az Unió ezért nem csatlakozhat ehhez az Egyezményhez, és nem helyezheti letétbe egy állam csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatot sem.

(9)

Az Európai Unió Bíróságának 1/13. sz. véleménye (3) értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján tett, elfogadásról szóló nyilatkozatok az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak.

(10)

A Dominikai Köztársaság 2004. augusztus 11-én letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratot. A Hágai Egyezmény a Dominikai Köztársaságban 2004. november 1-jén lépett hatályba.

(11)

Ausztriát, Ciprust, Horvátországot, Dániát, Luxemburgot, Portugáliát, Romániát és az Egyesült Királyságot kivéve már valamennyi érintett tagállam elfogadta a Dominikai Köztársaság 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. A Dominikai Köztársaságban fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Ausztria, Ciprus, Horvátország, Luxemburg, Portugália, Románia és az Egyesült Királyság az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni a Dominikai Köztársaság csatlakozását.

(12)

Ausztriát, Ciprust, Horvátországot, Luxemburgot, Portugáliát, Romániát és az Egyesült Királyságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően az Unió érdekében letétbe helyezze a Dominikai Köztársaság 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatait. A Dominikai Köztársaságnak az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását már korábban elfogadó többi uniós tagállamnak nem kell új elfogadási nyilatkozatot letétbe helyeznie, mivel a nemzetközi közjog értelmében a már megtett nyilatkozatok továbbra is érvényesek.

(13)

A Brüsszel IIa. rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, és részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(14)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint az Európai Unió egyik célja, hogy előmozdítsa a gyermekek jogainak védelmét. A gyermekek jogellenes elvitellel vagy visszatartással szembeni védelmét szolgáló intézkedések e politika fontos részét képezik.

(2)

A Tanács elfogadta a 2201/2003/EK rendeletet (2) (a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet), amelynek célja, hogy megvédje a gyermekeket a jogellenes elvitel vagy visszatartás káros hatásaitól, és eljárásokat állapítson meg a szokásos tartózkodási helyük szerinti államba történő gyors visszatérésük biztosítására, valamint garantálja a kapcsolattartási jogok és a felügyeleti jogok védelmét.

(3)

A Brüsszel IIa. rendelet kiegészíti és megerősíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), amely nemzetközi szintű kötelezettségi és együttműködési rendszert hoz létre a szerződő államok, illetve a központi hatóságok között, és célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszatérésének biztosítása.

(4)

Az Unió valamennyi tagállama részes fele az 1980. évi Hágai Egyezménynek.

(5)

Az Unió arra ösztönzi a harmadik államokat, hogy csatlakozzanak az 1980. évi Hágai Egyezményhez, és támogatja az 1980. évi Hágai Egyezmény helyes végrehajtását, többek között azáltal, hogy a tagállamokkal együtt részt vesz a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által rendszeresen szervezett különbizottságokban.

(6)

Az uniós tagállamok és a harmadik országok között alkalmazandó közös jogi keret lehet a legjobb megoldás az érzékeny természetű, a gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi esetekre.

(7)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy az egyezmény a csatlakozó állam és azon szerződő államok között alkalmazandó, amelyek nyilatkozatot tettek a csatlakozás elfogadásáról.

(8)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint az Unió, annak szerződő felévé váljanak. Az Unió ezért nem csatlakozhat ehhez az Egyezményhez, és nem helyezheti letétbe egy állam csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatot sem.

(9)

Az Európai Unió Bíróságának 1/13. sz. véleménye (3) értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján tett, elfogadásról szóló nyilatkozatok az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak.

(10)

Ecuador 1992. január 22-én letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratát. Az 1980. évi Hágai Egyezmény 1992. április 1-jén lépett hatályba Ecuadorban.

(11)

Ausztriát és Dániát kivéve már valamennyi érintett tagállam elfogadta Ecuador 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. Ecuador elfogadta Bulgária, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Románia csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. Az Ecuadorban fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Ausztria az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni Ecuador csatlakozását.

(12)

Ukrajna 2006. június 2-án letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratát. Az 1980. évi Hágai Egyezmény 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba Ukrajnában.

(13)

Ausztriát és Dániát kivéve már valamennyi érintett tagállam elfogadta Ukrajna 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. Az Ukrajnában fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Ausztria az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni Ukrajna csatlakozását.

(14)

Ausztriát ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően az Unió érdekében helyezze letétbe Ecuador és Ukrajna csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatait. Az Ecuadornak és Ukrajnának az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását már korábban elfogadó többi uniós tagállamnak nem kell új elfogadási nyilatkozatot letétbe helyezniük, mivel a nemzetközi közjog értelmében a már megtett nyilatkozatok továbbra is érvényesek.

(15)

A Brüsszel IIa. rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, azok részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(16)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint az Európai Unió egyik célja, hogy előmozdítsa a gyermekek jogainak védelmét. A gyermekek jogellenes elvitellel vagy visszatartással szembeni védelmét szolgáló intézkedések e politika fontos részét képezik.

(2)

A Tanács elfogadta a 2201/2003/EK rendeletet (2) (a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet), amelynek célja, hogy megvédje a gyermekeket a jogellenes elvitel vagy visszatartás káros hatásaitól, és eljárásokat állapítson meg a szokásos tartózkodási helyük szerinti államba történő gyors visszatérésük biztosítására, valamint garantálja a kapcsolattartási jogok és a felügyeleti jogok védelmét.

(3)

A Brüsszel IIa. rendelet kiegészíti és megerősíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), amely nemzetközi szintű kötelezettségi és együttműködési rendszert hoz létre a szerződő államok, illetve a központi hatóságok között, és célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszatérésének biztosítása.

(4)

Az Unió valamennyi tagállama részes fele az 1980. évi Hágai Egyezménynek.

(5)

Az Unió arra ösztönzi a harmadik államokat, hogy csatlakozzanak az 1980. évi Hágai Egyezményhez, és támogatja az 1980. évi Hágai Egyezmény helyes végrehajtását, többek között azáltal, hogy a tagállamokkal együtt részt vesz a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által rendszeresen szervezett különbizottságokban.

(6)

Az uniós tagállamok és a harmadik államok között alkalmazandó közös jogi keret lehet a legjobb megoldás az érzékeny természetű, a gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi esetekre.

(7)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy az egyezmény a csatlakozó állam és azon szerződő államok között alkalmazandó, amelyek nyilatkozatot tettek a csatlakozás elfogadásáról.

(8)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint az Unió, annak szerződő felévé váljon. Az Unió ezért nem csatlakozhat ehhez az Egyezményhez, és nem helyezheti letétbe egy állam csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatot sem.

(9)

Az Európai Unió Bíróságának 1/13. sz. véleménye (3) értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján tett, elfogadásról szóló nyilatkozatok az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak.

(10)

Honduras 1993. december 20-án letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratát. Az 1980. évi Hágai Egyezmény 1994. március 1-jén lépett hatályba Hondurasban.

(11)

Ausztriát, Dániát és Romániát kivéve már valamennyi érintett tagállam elfogadta Honduras 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. Honduras elfogadta Bulgária, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. A Hondurasban fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Ausztria és Románia az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni Honduras csatlakozását.

(12)

Ausztriát és Romániát ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően az Unió érdekében helyezzék letétbe Hondurasnak az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozataikat. A többi uniós tagállam már elfogadta Honduras csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez, ezért nem kell új elfogadási nyilatkozatot letétbe helyeznie, mivel a nemzetközi közjog értelmében a már megtett nyilatkozat továbbra is érvényes.

(13)

A Brüsszel IIa. rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, azok részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(14)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint az Európai Unió egyik célja, hogy előmozdítsa a gyermekek jogainak védelmét. A gyermekek jogellenes elvitellel vagy visszatartással szembeni védelmét szolgáló intézkedések e politika fontos részét képezik.

(2)

A Tanács elfogadta a 2201/2003/EK rendeletet (2) (a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet), amelynek célja, hogy megvédje a gyermekeket a jogellenes elvitel vagy visszatartás káros hatásaitól, és eljárásokat állapítson meg a szokásos tartózkodási helyük szerinti államba történő gyors visszatérésük biztosítására, valamint garantálja a kapcsolattartási jogok és a felügyeleti jogok védelmét.

(3)

A Brüsszel IIa. rendelet kiegészíti és megerősíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), amely nemzetközi szintű kötelezettségi és együttműködési rendszert hoz létre a szerződő államok, illetve a központi hatóságok között, és célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszatérésének biztosítása.

(4)

Az Unió valamennyi tagállama részes fele az 1980. évi Hágai Egyezménynek.

(5)

Az Unió arra ösztönzi a harmadik államokat, hogy csatlakozzanak az 1980. évi Hágai Egyezményhez, és támogatja az 1980. évi Hágai Egyezmény helyes végrehajtását, többek között azáltal, hogy a tagállamokkal együtt részt vesz a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által rendszeresen szervezett különbizottságokban.

(6)

Az uniós tagállamok és a harmadik államok között alkalmazandó közös jogi keret lehet a legjobb megoldás az érzékeny természetű, a gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi esetekre.

(7)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy az egyezmény a csatlakozó állam és azon szerződő államok között alkalmazandó, amelyek nyilatkozatot tettek a csatlakozás elfogadásáról.

(8)

Az 1980. évi Hágai Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint az Unió, annak szerződő feleivé váljanak. Az Unió ezért nem csatlakozhat az egyezményhez, és nem helyezhet letétbe valamely állam csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatot sem.

(9)

Az Európai Unió Bíróságának 1/13. sz. véleménye (3) értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján tett, elfogadásról szóló nyilatkozatok az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak.

(10)

Belarusz 1998. január 12-én letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratot. Az 1980. Hágai Egyezmény 1998. április 1-jén lépett hatályba Belaruszban.

(11)

Ausztriát, Dániát, Luxemburgot és Romániát kivéve már valamennyi érintett tagállam elfogadta Belarusz 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. Belarusz elfogadta Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Málta 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. A Belaruszban fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Ausztria, Luxemburg és Románia az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni Belarusz csatlakozását.

(12)

Üzbegisztán 1999. május 31-én letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratot. Az 1980. évi Hágai Egyezmény 1999. augusztus 1-jén lépett hatályba Üzbegisztánban.

(13)

Ausztriát, Dániát, Luxemburgot és Romániát kivéve már valamennyi érintett tagállam elfogadta Üzbegisztán 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. Üzbegisztán elfogadta Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Málta 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását. Az Üzbegisztánban fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Ausztria, Luxemburg és Románia az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni Üzbegisztán csatlakozását.

(14)

Ausztriát, Luxemburgot és Romániát ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően az Unió érdekében letétbe helyezze Belarusz és Üzbegisztán 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatait. A Belarusznak és Üzbegisztánnak az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását már korábban elfogadó többi uniós tagállamnak nem kell új elfogadási nyilatkozatot letétbe helyeznie, mivel a nemzetközi közjog értelmében a már megtett nyilatkozatok továbbra is érvényesek.

(15)

A Brüsszel IIa. rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, azok részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(16)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 193. cikke általános szabályként előírja, hogy a termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany köteles megfizetni az adóhatóságoknak a hozzáadottérték-adót (héa).

(2)

A Bizottság által 2018. október 16-án iktatott levelében Litvánia a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedések (a továbbiakban: különös intézkedések) bevezetésére kért felhatalmazást annak érdekében, hogy fordított adózást alkalmazhasson a merevlemezek értékesítésére vonatkozóan.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. november 19-én kelt leveleiben tájékoztatta a többi tagállamot Litvánia kérelméről. A Bizottság 2018. november 20-án kelt levelében értesítette Litvániát arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.

(4)

Litvánia csalárd kereskedők által a Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalást fedezett fel az elektronikai termékek, például laptopok, mobiltelefonok, táblagépek és merevlemezek értékesítésével kapcsolatban. Az ilyen cselekmények nagyságrendje és elterjedtsége közvetlen és rendkívül negatív hatást gyakorol az állami költségvetésre.

(5)

Litvánia több intézkedést is hozott a héacsalás ezen típusának visszaszorítása és megelőzése érdekében. Litvánia szerint ezek az intézkedések azonban nem elegendőek az elektronikus termékek értékesítése során elkövetett héacsalások megelőzéséhez.

(6)

Litvánia a 2006/112/EK irányelv 199a. cikke alapján fordított adózást szeretne bevezetni az elektronikus termékekre vonatkozóan. A merevlemezek azonban nem esnek az említett cikk hatyálya alá.

(7)

A fordított adózás egy olyan, átfogóbb formájának bevezetése érdekében, amely nemcsak a 2006/112/EK irányelv 199a. cikkében felsorolt elektronikus termékekre lenne alkalmazható, hanem a merevlemezekre is, Litvánia felhatalmazást kér a különös intézkedés alkalmazására vonatkozóan.

(8)

Tekintettel a különös intézkedésnek a Litvánia által azonosított héacsalás elleni küzdelemre gyakorolt esetleges kedvező hatására, az eltérést korlátozott időre, 2019. március 1. és 2022. február 28. között engedélyezni kell.

(9)

Az eltérések engedélyezése általában korlátozott időszakra szól annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy a különös intézkedések megfelelőek és eredményesek-e. Az eltérések időt biztosítanak a tagállamoknak az adott probléma kezelését célzó egyéb hagyományos intézkedések bevezetésére a különös intézkedések hatályának lejártáig, szükségtelenné téve ezáltal az eltérés meghosszabbítását. A fordított adózás alkalmazását lehetővé tévő eltérések csak kivételesen, a csalások által érintett, meghatározott területeken engedélyezhetőek, végső eszközként. Litvániának ezért a különös intézkedés lejártáig más olyan hagyományos intézkedéseket kell alkalmaznia a merevlemezek értékesítése körében elkövetett héacsalások elleni küzdelem és azok megelőzése érdekében, amelyek eredményeképpen a továbbiakban már nem lesz szükség az ilyen értékesítések esetében a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől való eltérésre.

(10)

Az egyedi intézkedésnek nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira,

(1)

A Bizottságnál 2018. május 15-én iktatott levelében Lengyelország egy, a 2006/112/EK irányelv 226. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére kért felhatalmazást anank érdekében, hogy egy megosztott héafizetési mechanizmust alkalmazhasson (a továbbikaban: a különös intézkedés). A különös intézkedésnek elő kell írnia egy külön bejegyzés feltüntetését, amelynek értelmében a csalásnak kitett – Lengyelországban általában a fordított adózás és az egyetemleges felelősség hatálya alá tartozó – termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról kiállított számlákon szereplő hozzáadottérték-adót (héa) az értékesítő vagy szolgáltató zárolt héaszámlájára kell befizetni. Lengyelország a különös intézkedést három évre, a 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig tartó időszakra kérelmezte.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. szeptember 3-án kelt levelében továbbította Lengyelország kérelmét a többi tagállamnak. A Bizottság 2018. szeptember 4-én kelt levelében értesítette Lengyelországot arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges minden információ a rendelkezésére áll.

(3)

Lengyelország már számos intézkedést hozott az adócsalás leküzdése érdekében. Lengyelország bevezette a fordított adózást, valamint a forgalmazói és a fogyasztói egyetemleges felelősséget, a standard ellenőrzési fájlt, az adóalanyok héaalanyként történő nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésére vonatkozó szigorúbb szabályokat és megnövelte az ellenőrzések számát. Lengyelország ennek ellenére úgy véli, hogy ezen intézkedések nem elégségesek a héacsalás megelőzésére.

(4)

Lengyelország véleménye szerint a különös intézkedés alkalmazása megszünteti a héacsalást. Mivel a megosztott héafizetési mechanizmus alapján a forgalmazó (az adóalany) külön héaszámláján elhelyezett héaösszeg csak korlátozott célokra – nevezetesen a héakötelezettség adóhatóság felé történő teljesítésére vagy a beszállítóktól kapott számlák után fizetendő héa megfizetésére – használható fel, nagyobb a garancia arra, hogy az adóhatóság az adóalany által az államkincstárba átutalandó héa teljes összegét megkapja.

(5)

Lengyelország 2018. július 1-jén vezette be az önkéntes megosztott héafizetési mechanizmust. Lengyelország úgy véli, hogy a héacsalásnak különösen kitett területeken speciális intézkedést kell bevezetni. Az említett területek olyan gazdasági ágazatok, mint például az acél, a fémhulladék, az elektronikus berendezések, az arany, a nemvasfémek, a tüzelőanyagok és a műanyagok. Az említett területek Lengyelországban általában a fordított adózás, valamint a forgalmazói és a fogyasztói egyetemleges felelősség hatálya alá tartoznak.

(6)

A különös intézkedés a mellékletben felsorolt, adóalanyok és vállalkozások (B2B) közötti termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra alkalmazandó, és csak az elektronikus banki átutalásokra terjed ki.

(7)

Amennyiben az előzetesen felszámított adó áthárított adóhoz viszonyított többletét a forgalmazó a héabevallásban visszatérítendő összegként ismeri el, az ilyen visszatérítés kifizetését általában 60 napon belül kell teljesíteni a forgalmazó rendes számlaszámára. Lengyelország azonban arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a különös intézkedés hatálya alá tartozó ügyletek esetében a zárolt héaszámlával rendelkező forgalmazó kérésére a visszatérítésre 25 napon belül sor kerül.

(8)

A héaszámla nyitása és vezetése nem jelenthet költséget a forgalmazók számára, mivel a héaszámlát a bank jutalék vagy díj felszámolása nélkül kell, hogy biztosítja.

(9)

A különös intézkedés minden forgalmazóra, így a Lengyelországban nem letelepedett forgalmazókra is alkalmazandó, akiknek a lengyel banktörvény szerint vezetett bankszámlával kell rendelkezniük. E tekintetben Lengyelország megerősítette, hogy a nem letelepedett forgalmazóknak semmilyen többletköltségük nem fog származni a lengyelországi bankszámla-nyitásra vonatkozó kötelezettségből, mivel ezen forgalmazók díjmentesen nyithatnak és tarthatnak fent bankszámlát Lengyelországban.

(10)

A Lengyelország által előirányzott kötelező különös intézkedés jelentős változásokat hoz majd a forgalmazók számára. A rendszer önkéntes alapon már 2018. július 1-je óta működik, az adóalanyoknak lehetőségük nyílt arra, hogy megismerkedjenek azzal.

(11)

A Bizottság úgy véli, hogy a csalásnak kitett termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra alkalmazott különös intézkedés valószínűleg hatékony eredményeket hoz a héacsalás elleni küzdelemben. A különös intézkedések általában korlátozott időtartamra szólnak. Ezért a Lengyelország által kérelmezett eltérést a 2019. március 1. és 2022. február 28. közötti időszakra kell engedélyezni.

(12)

Tekintettel a különös intézkedés újszerűségére és széles alkalmazási körére, fontos kellő nyomonkövetést biztosítani. Az ilyen nyomonkövetésnek különösen a különös intézkedésnek a héacsalás szintjére és az adóalanyokra gyakorolt hatására, azon belül a héa-visszatérítésre, az adminisztratív terhekre és az adóalanyokat terhelő költségekre szükséges tekintettel lennie. Lengyelországnak ezért a különös intézkedés lengyelországi hatálybalépése után 18 hónappal jelentést kell benyújtania a különös intézkedés hatásáról.

(13)

A különös intézkedés a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét nem fogja negatívan befolyásolni, és nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira,

(1)

A Tanács 2015. szeptember 18-án és 2015. október 1-jén elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU, Euratom) 2015/1600 (1), illetve (EU, Euratom) 2015/1790 (2) határozatot. 2016. február 16-án a Tanács (EU) 2016/229 határozata (3) értelmében Marie-Louise KNUPPERT-et Arne GREVSEN váltotta fel tagként.

(2)

Bernt FALLENKAMP mandátumának megszűnését követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett.

(3)

Arne GREVSEN mandátumának megszűnését követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

(1)

A Tanács 2014. április 15-én elfogadta az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Mali [helyesen: EUCAP Száhel Mali]) szóló 2014/219/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács 2017. január 11-én elfogadta a (KKBP) 2017/50 határozatot (2), amellyel 2019. január 14-ig meghosszabbította az EUCAP Száhel Mali megbízatását. A Tanács 2017. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2017/2264 határozatot (3), amellyel 2019. január 14-ig pénzügyi referenciaösszeget határozott meg az EUCAP Száhel Mali számára.

(3)

A Száhel-övezetről/Maliról szóló 2018. június 25-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta a KBVP Száhel-övezeten belüli regionalizációjának fontosságát, szükség szerint a határokon átnyúló együttműködés polgári és katonai támogatása, a regionális együttműködési struktúrák – különös tekintettel a Száhel-övezet G5–országainak struktúráira – és a G5-országoknak a régióbeli biztonsági kihívások kezelésére való képessége és szerepvállalása megerősítésének céljával.

(4)

A Politikai és Biztonsági Bizottság az EUCAP Száhel Mali stratégiai felülvizsgálatát követően 2018. október 25-én azt ajánlotta, hogy 2021. január 14-ig hosszabbítsák meg az Száhel Mali megbízatását.

(5)

A Tanács 2018. december 17-én – a Száhel-övezeten belüli regionalizációra vonatkozó tervezési dokumentumok Tanács általi jóváhagyására várva – elfogadta a (KKBP) 2018/2008 határozatot (4), amellyel 2019. február 28-ig meghosszabbította az EUCAP Száhel Mali megbízatását és az említett időpontig pénzügyi referenciaösszeget határozott meg számára.

(6)

A 2014/219/KKBP határozat hatályát ezért 2021. január 14-ig meg kell hosszabbítani.

(7)

Az EUCAP Száhel Mali végrehajtására olyan helyzetben kerül majd sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célok elérését,

(1)

2018. május 14-én az SEG Automotive Germany GmbH beszállító kérelmet nyújtott be az N1 kategóriájú járművekben való használatra szánt, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomag ökoinnovációs technológiaként történő jóváhagyására vonatkozóan. A Bizottság a kérelmet az 510/2011/EU rendelet 12. cikke és a 427/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján értékelte.

(2)

A 48 V-os motorgenerátor olyan reverzibilis gép, amely a villamos energiát mechanikai energiává átalakító villanymotorként, illetve a mechanikai energiát villamos energiává átalakító standard generátorként egyaránt működhet. A benyújtott kérelem az alkatrész generátorfunkciójára vonatkozik.

(3)

A kérelmező két különböző módszert javasol a rendszer összhatékonyságának meghatározására, amely a 48 V-os motorgenerátor hatékonyságából és a 48 V/12 V-os DC/DC-átalakító hatékonyságából tevődik össze. Az első módszer szerint a 48 V-os motorgenerátor és a hozzá tartozó 48 V/12 V-os DC/DC-átalakító hatékonyságát külön kell kiszámítani, a második módszer pedig a két összetevő együttes hatékonyságának kiszámításán alapul (kombinált módszer). Mindkét vizsgálati eljárás összhangban van az innovatív technológiák jóváhagyásának az 510/2011/EU rendelet alapján történő kérelmezésére vonatkozó technikai iránymutatással.

(4)

A kérelemben benyújtott információk alapján a beterjesztett két esettanulmány teljesíti az 510/2011/EU rendelet 12. cikkében, valamint a 427/2014/EU végrehajtási rendelet 2. és 4. cikkében foglalt feltételeket és kritériumokat. Következésképpen az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, N1 kategóriájú járművekben alkalmazott, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomagot indokolt ökoinnovációként jóváhagyni.

(5)

Az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomaggal elért CO2-kibocsátáscsökkentés meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket helyénvaló jóváhagyni. A gyártó fajlagos kibocsátáscsökkentési teljesítményének az 510/2011/EU rendelet szerinti meghatározásához csak az e határozatban előírt két vizsgálati módszer egyike alapján minősített kibocsátáscsökkentést lehet figyelembe venni.

(6)

Az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomaggal elért CO2-kibocsátáscsökkentés meghatározásához meg kell határozni a generátorfunkció hatékonyságának értékeléséhez viszonyítási alapul szolgáló alaptechnológiát. A szakértői véleményeket figyelembe véve a CO2-kibocsátáscsökkentés e határozat értelmében történő meghatározásához helyénvaló alaptechnológiaként egy 67 %-os hatékonyságú váltakozó áramú generátort alapul venni.

(7)

Hibrid N1 kategóriájú járművek esetében a vizsgálati módszerek alapját képező egyes feltételek csak olyan járművekre érvényesek, amelyek esetében olyan, nem korrigált mérési eredményeket is figyelembe lehet venni, mint a 101. sz. ENSZ EGB-előírás 8. mellékletében meghatározott 1. típusú vizsgálat során mért tüzelőanyag-fogyasztás vagy CO2-kibocsátás. Ezért e határozat hatálya az N1 kategórián belül kiterjed valamennyi belső égésű motorral hajtott járműre, de csak bizonyos N1 kategóriájú hibrid üzemű járművekre.

(8)

Az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomaggal elért kibocsátáscsökkentés részben igazolható a 692/2008/EK bizottsági rendelet (3) XII. mellékletében említett vizsgálattal. Ezért a motorgenerátorral elért CO2-kibocsátáscsökkentés vizsgálati módszere keretében indokolt figyelembe venni az említett részleges igazolást.

(9)

Ha a típusjóváhagyást kibocsátó hatóság megállapítja, hogy az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomag nem felel meg a minősítés feltételeinek, a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó minősítési kérelmet el kell utasítani.

(10)

Ezt a határozatot a 692/2008/EK rendelet XII. mellékletében említett vizsgálati eljárás tekintetében 2020-ig indokolt alkalmazni. Az innovatív technológiákat 2021. január 1-jétől az (EU) 2017/1151 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) meghatározott vizsgálati eljárás szerint kell értékelni.

(11)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I., VIII. és IX. melléklete szerinti típusjóváhagyási dokumentációkban feltüntetendő általános ökoinnovációs kód meghatározása céljából meg kell állapítani az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomagra alkalmazandó egyedi kódot,

(1)

2018. május 14-én az SEG Automotive Germany GmbH beszállító kérelmet nyújtott be az M1 kategóriájú járművekben való használatra szánt, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomag ökoinnovációs technológiaként történő jóváhagyására vonatkozóan. A Bizottság a kérelmet a 443/2009/EK rendelet 12. cikke és a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján értékelte.

(2)

A 48 V-os motorgenerátor olyan reverzibilis gép, amely a villamos energiát mechanikai energiává átalakító villanymotorként, illetve a mechanikai energiát villamos energiává átalakító standard generátorként egyaránt működhet. A benyújtott kérelem az alkatrész generátorfunkciójára vonatkozik.

(3)

A kérelmező két különböző módszert javasol a rendszer összhatékonyságának meghatározására, amely a 48 V-os motorgenerátor hatékonyságából és a 48 V/12 V-os DC/DC-átalakító hatékonyságából tevődik össze. Az első módszer szerint a 48 V-os motorgenerátor és a hozzá tartozó 48 V/12 V-os DC/DC-átalakító hatékonyságát külön kell kiszámítani, a második módszer pedig a két összetevő együttes hatékonyságának kiszámításán alapul (kombinált módszer). Mindkét vizsgálati eljárás összhangban van az innovatív technológiák jóváhagyásának a 443/2009/EK rendelet alapján történő kérelmezésére vonatkozó technikai iránymutatással. A hatékony 12 V-os motorgenerátorok jóváhagyásáról szóló (EU) 2017/785 bizottsági végrehajtási határozatban (3) meghatározott vizsgálati módszerhez képest a 48 V-os motorgenerátorokra vonatkozó vizsgálati módszerek – e berendezések sajátos jellemzőinek figyelembevétele érdekében – a feszültség és a vizsgálati áramerősség tekintetében eltérő értékekből indulnak ki.

(4)

A kérelemben benyújtott információk alapján a beterjesztett két esettanulmány teljesíti a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében, valamint a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 2. és 4. cikkében foglalt feltételeket és kritériumokat. Következésképpen az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, M1 kategóriájú járművekben alkalmazott, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomagot indokolt ökoinnovációként jóváhagyni.

(5)

Az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomaggal elért CO2-kibocsátáscsökkentés meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket helyénvaló jóváhagyni. A gyártó fajlagos kibocsátáscsökkentési teljesítményének a 443/2009/EK rendelet szerinti meghatározásához csak az e határozatban előírt két vizsgálati módszer egyike alapján minősített kibocsátáscsökkentést lehet figyelembe venni.

(6)

Az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomaggal elért CO2-kibocsátáscsökkentés meghatározásához meg kell határozni a generátorfunkció hatékonyságának értékeléséhez viszonyítási alapul szolgáló alaptechnológiát. A szakértői véleményeket figyelembe véve a CO2-kibocsátáscsökkentés e határozat értelmében történő meghatározásához helyénvaló alaptechnológiaként egy 67 %-os hatékonyságú váltakozó áramú generátort alapul venni.

(7)

Hibrid M1 kategóriájú járművek esetében a vizsgálati módszerek alapját képező egyes feltételek csak olyan járművekre érvényesek, amelyek esetében olyan, nem korrigált mérési eredményeket is figyelembe lehet venni, mint a 101. sz. ENSZ EGB-előírás 8. mellékletében meghatározott 1. típusú vizsgálat során mért tüzelőanyag-fogyasztás vagy CO2-kibocsátás. Ezért e határozat hatálya az M1 kategórián belül kiterjed valamennyi belső égésű motorral hajtott járműre, de csak bizonyos M1 kategóriájú hibrid üzemű járművekre.

(8)

Az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomaggal elért kibocsátáscsökkentés részben igazolható a 692/2008/EK bizottsági rendelet (4) XII. mellékletében említett vizsgálattal. Ezért a motorgenerátorral elért CO2-kibocsátáscsökkentés vizsgálati módszere keretében indokolt figyelembe venni az említett részleges igazolást.

(9)

Ha a típusjóváhagyást kibocsátó hatóság megállapítja, hogy az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomag nem felel meg a minősítés feltételeinek, a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó minősítési kérelmet el kell utasítani.

(10)

Ezt a határozatot a 692/2008/EK rendelet XII. mellékletében említett vizsgálati eljárás tekintetében 2020-ig indokolt alkalmazni. Az innovatív technológiákat 2021. január 1-jétől az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben (5) meghatározott vizsgálati eljárás szerint kell értékelni.

(11)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I., VIII. és IX. melléklete szerinti típusjóváhagyási dokumentációkban feltüntetendő általános ökoinnovációs kód meghatározása céljából meg kell állapítani az SEG Automotive Germany GmbH által kifejlesztett, nagy hatékonyságú 48 V-os motorgenerátorból (BRM) és 48 V/12 V-os DC/DC-átalakítóból álló berendezéscsomagban alkalmazott innovatív technológia egyedi kódját,

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házisertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti terjedésének kockázata a betegségnek a vadon élő sertéspopulációkban történő lassú, természetes terjedéséhez, valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódik, amint azt a betegség Unión belüli járványügyi helyzetének közelmúltbeli alakulása, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testületének 2015. július 14-én közzétett tudományos szakvéleménye, az EFSA 2017. március 23-án közzétett, a balti országokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, az EFSA 2017. november 8-án közzétett, a balti államokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, valamint az EFSA 2018. november 29-én közzétett, az Európai Unióban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése (5) is alátámasztotta.

(3)

A 2014/709/EU végrehajtási határozat melléklete legutóbbi módosításának elfogadása óta fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának új eseteire Bulgáriában és Belgiumban, valamint házisertésekben való előfordulásának új eseteire Romániában, amelyeket fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében.

(4)

2019 februárjában egy esetben afrikai sertéspestis előfordulását észlelték egy vadon élő sertésben a bulgáriai Varna megyében, amely nem tartozik a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területek közé. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Bulgáriának az afrikai sertéspestis által érintett e területét fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében.

(5)

2019 februárjában egy esetben afrikai sertéspestis előfordulását észlelték egy vadon élő sertésben Belgium Luxembourg nevű tartományában, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Belgiumnak az afrikai sertéspestis által érintett e területét fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében.

(6)

2019 februárjában egy afrikaisertéspestis-kitörést észleltek házi sertésekben a romániai Botoșani (Botosány) megyében, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis házisertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Romániának az afrikai sertéspestis által érintett e területét fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. részében.

(7)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Bulgária, Belgium és Románia esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I., II. és III. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,