2019.2.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/297 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. február 20.)

a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Hatályban levő intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács az 1338/2006/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó puhított bőr behozatalára. Az intézkedés formája egy 58,9 %-os ad valorem vám volt.

(2)	A hatályvesztési felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) a Tanács úgy határozott, hogy az 1153/2012/EU végrehajtási rendelettel (3) fenntartja a hatályban lévő dömpingellenes vámokat.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(3)	A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a hatályban lévő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)

A kérelmet az Egyesült Királyságbeli Bőripari Szövetség (UK Leather Federation, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a puhított bőr teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki, azon az alapon, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását eredményezné.

1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(5)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2017. december 6-án közzétett értesítés (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

1.4. Érdekelt felek

(6)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat, az érintett országban működő exportáló gyártókat, a független importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint az érintett ország képviselőit. A kérelmező által képviselt gyártókon kívül a puhított bőrnek nincs más ismert uniós gyártója.

1.5. Mintavétel

(7)	Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a független uniós importőrök és a kínai exportáló gyártók esetében elképzelhető, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt fog alkalmazni.

(8)	mivel a két meglévő uniós gyártó az uniós termelés 100 %-át képviselte, nem terveztek mintavételt az uniós gyártók körében.

1.5.1. Mintavétel a független importőrök körében

(9)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A szóban forgó feleket a Bizottság felkérte, hogy jelentkezzenek, és egyúttal bocsássák a rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletében kért információkat.

(10)	Két független importőr jelentkezett. Ez a két vállalat azonban a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat, vagyis 2012 óta nem importálta az érintett terméket.

1.5.2. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(11)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő ismert exportőröket vagy gyártókat, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportőrök vagy gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot. A képviselet nem válaszolt a kérésre. A Bizottság ezért csak a kérelmező által a hatályvesztési felülvizsgálat indítása iránti kérelemben megjelölt exportáló gyártókkal vette fel a kapcsolatot.

(12)	A kínai exportáló gyártók azonban nem nyújtották be a kért információkat, és nem működtek együtt a vizsgálatban.

1.6. Kérdőívek és ellenőrző látogatások

(13)	A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(14)	A Bizottság kérdőíveket küldött a kérelmező által képviselt két uniós gyártónak. A kérdőívre mindkét uniós gyártó válaszolt.

(15)

Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

uniós gyártók:

—	Hutchings & Harding Ltd, Cambridge, Egyesült Királyság

—	Marocchinerie e Scamoscerie Italiane Spa, Torinó, Olaszország

1.7. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(16)

A dömpingre és a kárra vonatkozó felülvizsgálati időszak 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2014. január 1. és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(17)

Az érintett termék a Kínából származó, jelenleg a 4114 10 10 és a 4114 10 90 KN-kódok alá tartozó puhított bőr, illetve samoa kombinációval kikészített bőr, kiszabva is, beleértve a crust puhított bőrt és a crust samoa kombinációval kikészített bőrt (a továbbiakban: érintett termék). Elsősorban tisztításra és fényezésre használják.

(18)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érintett termék és az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint alapvető felhasználási területei továbbra is megegyeznek, így az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

3. DÖMPING

(19)	Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a kínai exportáló gyártók által folytatott dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna-e.

(20)

mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban (lásd a (12) preambulumbekezdést), a Bizottság – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – főként a következő rendelkezésre álló tények alapján értékelte a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét: az Eurostattól és a kínai exportadatbázisból származó statisztikai adatok, a felülvizsgálati kérelemben szereplő információk, a nyilvánosan hozzáférhető információk, például a Henan Prosper (6) nevű kínai gyártó hivatalos honlapja, valamint a felülvizsgálat során a kérelmezőtől kapott információk.

3.1. Dömping a felülvizsgálati időszak alatt

3.1.1. Rendes érték

(21)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal esetében a rendes érték megállapítása általában egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országhoz tartozó számtanilag képzett érték, vagy az ilyen harmadik országból más országokba – beleértve az Uniót is – történő kivitel esetén felszámított ár alapján történik, illetve, ha ez nem lehetséges, a rendes érték bármilyen más észszerű alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat is, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy észszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.

Rendes érték az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során

(22)	Az eredeti vizsgálatban a Bizottság analóg országként az Amerikai Egyesült Államokat (a továbbiakban: USA) használta, és a rendes értéket az USA-beli együttműködő puhítottbőr-gyártó árai alapján állapította meg.

(23)	Azóta az USA-ban működő egyetlen puhítottbőr-gyártó beszüntette a termelést. Ezért a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban a Bizottság a rendes értéket az Indiából az Unióba irányuló behozatal átlagára alapján állapította meg (az akkori legnagyobb uniós importőr India volt).

A jelenlegi vizsgálat rendes értéke

(24)

A Bizottság a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a rendes érték alapjának meghatározásához az uniós árakat tervezte felhasználni. A Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy piacgazdasággal rendelkező puhítottbőr-gyártók még Indiában, Nigériában, Törökországban és Új-Zélandon is lehetnek. Ezek az országok tehát az alaprendelet 2 cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében piacgazdasággal rendelkező harmadik országoknak (analóg országoknak) tekinthetők. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt észrevételeik megtételére és a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Észrevétel azonban nem érkezett.

(25)

A Bizottság először felvette a kapcsolatot a potenciális analóg országok képviseleteivel, hogy segítséget kérjen a saját országukban működő olyan gyártók azonosításában, amelyeket fel lehetne kérni analóg országbeli gyártóként való együttműködésére. A Bizottság ezt követően továbbított egy együttműködésre irányuló megkeresést ezen országok valamennyi ismert puhítottbőr-gyártójának, nevezetesen a hét ismert indiai gyártónak és két ismert indiai termelői szövetségnek, az egyetlen ismert új-zélandi gyártónak és az egyetlen ismert törökországi gyártónak.

(26)	Kezdetben csak az egyik indiai puhítottbőr-gyártó egyezett bele az együttműködésbe. Ezt követően azonban nem töltötte ki a Bizottság által kiküldött kérdőívet, és beszüntette az együttműködést. Az analóg országokból végül a megkeresett puhítottbőr-gyártók egyike sem működött együtt a vizsgálatban.

(27)	A piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket az előző hatályvesztési felülvizsgálat során alkalmazott módszer szerint, azaz a puhított bőr legnagyobb uniós importőrének importárai alapján állapítja meg.

(28)	A statisztikai adatok alapján (7) a felülvizsgálati időszakban Nigériának volt a legnagyobb az Unióba irányuló behozatala. A rendes értéket így az Unióba irányuló nigériai behozatal átlagára alapján állapították meg.

3.1.2. Exportár

(29)

mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban (lásd a (12) preambulumbekezdést), a Bizottság – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények alapján értékelte a dömping folytatódásának valószínűségét. Az exportárat a Kínából az Unióba irányuló behozatal átlagos statisztikai ára alapján állapították meg (8).

3.1.3. Dömping

(30)	A Bizottság a 3.1.1. szakaszban leírt módszer alapján megállapított rendes értéket a 3.1.2. szakaszban leírt módszerrel összhangban megállapított exportárral hasonlította össze. E dömpingszámítás eredményeképpen 118 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg.

3.1.4. Következtetés a felülvizsgálati időszak alatti dömpingről

(31)	Bár az eredeti vizsgálathoz képest kisebb volt a volumen, a kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt a puhított bőrt továbbra is dömpingáron exportálták az Unióba.

3.2. A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzés

(32)

A Bizottság ezt követően elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna-e. Ennek keretében a Bizottság részletesebben megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartását, a kínai belföldi piac helyzetét, valamint az uniós piac vonzerejét.

(33)

mivel egyetlen ismert, puhított bőrt exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó, a (34)–(44) preambulumbekezdésekben olvasható megállapításokat más forrásokra, azaz az Eurostat és a kínai exportadatbázis adataira, a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra, a nyilvánosan elérhető információkra, például a Henan Prosper nevű kínai gyártó hivatalos weboldalára, valamint a felülvizsgálat során a kérelmezőtől kapott információkra alapozták.

3.2.1. Termelési kapacitás

(34)	A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság rendelkezésére álló, a termelési és szabad kapacitásra vonatkozó információk a kérelmező által benyújtott adatokon és a nyilvánosan hozzáférhető információkon alapulnak.

(35)	Ezen információk szerint Kínában a puhított bőr előállítására fontos kapacitás áll rendelkezésre.

(36)

Először is a világ legnagyobb juhbőrfeldolgozó vállalata, a Henan Prosper Kínában található. Annak ellenére, hogy a Henan Prosper különböző típusú állatbőröket dolgoz fel (beleértve a nem a termékkörbe tartozó bőröket is), a vállalat termelési kapacitása 30 000 darab bőr/nap. A Henan Prosper vállalat honlapja szerint ez a kapacitás 7 millió darab bőr (körülbelül 47,3 millió négyzetláb) éves feldolgozási kapacitással egyenértékű (9). A 3 600 főt foglalkoztató vállalat egy erre a célra létrehozott puhítottbőr-üzemmel rendelkezik (10). Bár a puhítottbőr-gyártás (és -kapacitás) teljes termelésen belüli pontos arányára vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, összehasonlításképpen az uniós gazdasági ágazat által a puhított bőr előállítására rendelkezésre álló kapacitás a felülvizsgálati időszak alatt 7–10 millió négyzetláb között mozgott (11).

(37)

Másodszor, a kérelmező által benyújtott adatok szerint Kínában több más puhítottbőr-gyártó is létezik. A Bizottság nem rendelkezik információkkal e gyártók termelési kapacitásáról. Azonban már a Henan Prosper éves kapacitását jelentő 7 millió darab bőr is meghaladja a teljes uniós felhasználást a felülvizsgálati időszakban (lásd az (53) preambulumbekezdés 1. táblázatát).

(38)	A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a puhított bőr kínai gyártói elegendő termelési kapacitással rendelkeznek, amelyet a puhított bőr uniós exportra történő előállításához fel lehet használni, ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

3.2.2. A kínai exportőrök magatartása a harmadik országok piacain

(39)

A felülvizsgálati időszak alatt a kínai gyártók jelentős mennyiségű puhított bőrt exportáltak az Unión kívüli harmadik országokba, különösen Malajziába, Bangladesbe, Szingapúrba, Vietnamba, Japánba és az USA-ba. A kínai exportadatbázis szerint a teljes exportvolumen a felülvizsgálati időszakban 5,1 millió négyzetlábnyi puhított bőr volt.

(40)	A Bizottság összehasonlította a felülvizsgálati időszak alatt a fő exportpiacokra exportált puhított bőr átlagárát az uniós piacon érvényes átlagos exportárral. Ezt az összehasonlítást a kínai exportadatbázis által szolgáltatott információk alapján végezték el (12).

(41)

A felülvizsgálati időszak során a kínai exportadatbázis által jelentett árak jelentős eltéréseket mutattak a különböző országokba irányuló kivitel kilogrammonkénti árai között. Kiderült az is, hogy a Kínából harmadik országokba exportált mennyiség 72,8 %-a esetében alacsonyabb volt az ár, mint az ugyanezen terméknek az Unióba irányuló kivitelénél, amelyről megállapították, hogy dömpingelt volt. Ezért a Kínából harmadik országokba exportált puhított bőr árai még az uniós áraknál is alacsonyabbak voltak.

3.2.3. Az uniós piac vonzereje

(42)

Az intézkedések bevezetése előtt az Unió Kína hagyományos exportpiacának számított. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (2004. április – 2005. március) az Unióba irányuló kínai behozatal elérte a 6,6 millió négyzetláb puhított bőrt, ami az Unióba irányuló kivitel jelenlegi szintjének több mint 28-szorosa.

(43)

A felülvizsgálati időszak alatt az uniós piacon az átlagos árszint (0,99 EUR/négyzetláb) magasabb volt a más exportpiacokra irányuló kínai export átlagos áránál, ami arra enged következtetni, hogy a kínai exportáló gyártókat gazdaságilag ösztönöznék arra, hogy exportjukat az Unióba irányítsák, amennyiben a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék.

(44)

Tekintettel arra, hogy az Unió az intézkedések bevezetése előtt Kína hagyományos piacának számított, illetve a (magas) árak miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik, az uniós piac vonzóbbá válik a kínai gyártók számára, és valószínű, hogy a rendelkezésre álló kapacitásaikat kihasználva megpróbálják majd növelni az Unióba irányuló értékesítéseiket ahelyett, hogy más piacokra exportálnának.

3.2.4. Következtetés a dömping fennállásáról és folytatódásának valószínűségéről

(45)

A vizsgálatok kimutatták, hogy a felülvizsgálati időszakban az adott termék Kínából érkező behozatala továbbra is dömpingelt árakon jutott el az uniós piacra. Emellett az is bebizonyosodott, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználáshoz képest nagyon jelentős termelési kapacitás állt rendelkezésre Kínában. Az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a kapacitást valószínűsíthetően legalább részben az uniós piacra exportálják.

(46)	Ezenkívül a más piacokra irányuló kínai exportárak alacsonyabbak voltak az uniós áraknál. A kínai exportnak a harmadik országok piacain tapasztalható árazási gyakorlata alátámasztja annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna az Unióba irányuló dömping.

(47)	Végül az uniós piac a méret és az árak szempontjából olyan vonzerővel rendelkezik, amely alapján arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai kivitelt valószínűleg átirányítják az uniós piacra.

(48)	A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezésének hatására minden valószínűség szerint jelentős dömpingelt behozatal érkezne Kínából az Unióba, más szavakkal nagy a valószínűsége a dömping folytatódásának.

4. KÁR

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(49)	A vizsgálati időszak alatt két uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(50)

Megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 4–5 millió négyzetlábat tett ki. A Bizottság az adatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – nevezetesen a két együttműködő uniós gyártótól a vizsgálat során gyűjtött adatok – alapján határozta meg. A két együttműködő uniós gyártó termelése a teljes uniós termelés 100 %-át teszi ki.

(51)	mivel a mikrogazdasági és makrogazdasági kármutatók kizárólag két vállalat adatain alapulnak, ezek az adatok az alaprendelet 19. cikke szerinti bizalmas kezelésük érdekében indexált formában szerepelnek.

4.2. Uniós felhasználás

(52)	A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósult igazolt értékesítéseinek volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján határozta meg az uniós felhasználást.

(53)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (négyzetláb)

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
Összes uniós felhasználás (1 000 négyzetláb)	25 000 –35 000	30 000 –40 000	35 000 –45 000	40 000 –50 000
Index (2014 = 100)	100	113	127	141
Forrás: a kérelmező által közölt és az Eurostattól származó adatok

(54)	Az uniós felhasználás folyamatosan, évi 13–14 %-kal, illetve összességében 41 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

4.3. A Kínából érkező behozatal

4.3.1. Volumen és piaci részesedés

(55)	A Bizottság a behozatali volumen nagyságát az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározásához az (52)–(54) preambulumbekezdésekben megállapított uniós felhasználás szolgált alapul.

(56)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (négyzetláb) és piaci részesedése

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
A Kínából érkező behozatal volumene (1 000 négyzetláb)	3 230	403	293	230
Index (2014 = 100)	100	12	9	7
A Kínai Népköztársaságból származó import piaci részesedése (%)	10–15	0–5	0–5	0–5
Forrás: Adatforrás: Eurostat

(57)

A Kínai Népköztársaságból érkező behozatali volumen a felülvizsgálati időszakban meredeken csökkent, a 2014. évi 3,2 millió négyzetlábról 0,2 millió négyzetlábra, ami 93 %-ot jelent, és ennek megfelelően a piaci részesedés a figyelembe vett időszak alatt 10–15 %-ról 0–5 %-ra csökkent. A kínai exportáló gyártók jelenleg igen kis piaci részesedéssel rendelkeznek, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatékonyak.

4.3.2. A Kínából érkező behozatal árai és áralákínálás

(58)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak (EUR/négyzetláb)

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
A kínai behozatal ára (EUR/négyzetláb)	0,06	0,24	0,28	0,39
Index (2014 = 100)	100	417	490	668
Forrás: Adatforrás: Eurostat

(59)	Az importárak a figyelembe vett időszakban folyamatosan emelkedtek. Megjegyzendő azonban, hogy a bázisév viszonylag alacsony pénzben kifejezett értéket mutat.

(60)

A felülvizsgálati időszakban tapasztalható áralákínálás elemzésének céljából az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történő értékesítéseinek súlyozott átlagárát a megfelelő kínai súlyozott átlagos importárral hasonlították össze. Az összehasonlítás során az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait a gyártelepi árszinthez igazították, különösen a jóváírási értesítések, a szállítási költségek, a csomagolási és a jutalékköltségek tekintetében. A kínai importár az Eurostattól származik, és a vámtarifával, illetve a behozatal utáni költségekkel igazították ki.

(61)	Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az érintett termék behozatala 36,6 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak, figyelembe véve a hatályban lévő dömpingellenes vámot.

4.4. Harmadik országokból érkező behozatal

(62)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország		2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
India	Volumen (1 000 négyzetláb)	10 940	11 280	11 423	10 907
	Index (2014 = 100)	100	103	104	100
	Piaci részesedés (%)	35–40	30–35	25–30	25–30
	Átlagár EUR/négyzetláb	0,55	0,53	0,61	0,65
Törökország	Volumen (1 000 négyzetláb)	2 157	2 360	2 720	2 043
	Index (2014 = 100)	100	109	126	95
	Piaci részesedés (%)	5–10	5–10	5–10	0–5
	Átlagár EUR/négyzetláb	1,16	0,91	0,64	0,64
Nigéria	Volumen (1000 négyzetláb)	3 663	8 890	15 930	22 607
	Index (2014 = 100)	100	243	435	617
	Piaci részesedés (%)	10–15	25–30	40–45	50–55
	Átlagár EUR/négyzetláb	0,38	0,73	0,96	0,85
Új-Zéland	Volumen (1000 négyzetláb)	1 833	2 127	1 673	1 783
	Index (2014 = 100)	100	116	91	97
	Piaci részesedés (%)	5–10	5–10	0–5	0–5
	Átlagár EUR/négyzetláb	0,72	0,89	0,78	0,74
Pakisztán	Volumen (1000 négyzetláb)	1 480	927	517	727
	Index (2014 = 100)	100	63	35	49
	Piaci részesedés (%)	0–5	0–5	0–5	0–5
	Átlagár EUR/négyzetláb	0,66	0,88	0,87	0,82
A világ többi országa	Volumen (1000 négyzetláb)	2 823	4 920	2 123	+(903)
	Index (2014 = 100)	100	174	75	32
	Piaci részesedés (%)	5–10	10–15	5–10	0–5
	Átlagár EUR/négyzetláb	0,57	0,43	0,50	0,85
Kína kivételével valamennyi harmadik ország összesen	Volumen (1000 négyzetláb)	26 127	30 907	34 680	39 200
	Index (2014 = 100)	100	118	133	150
	Piaci részesedés (%)	75–80	85–90	85–90	90–95
	Átlagár EUR/négyzetláb	0,54	0,63	0,78	0,77
Forrás: Adatforrás: Eurostat és a kitöltött kérdőívek

(63)

A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatal teljes volumene folyamatosan nőtt, a 2014. évi mintegy 26 millió négyzetlábról a felülvizsgálati időszak alatt körülbelül 39 millió négyzetlábra, ami 50 %-os növekedést jelent. Ez a behozatali mennyiség a felülvizsgálati időszakban 90–95 %-os uniós piaci részesedést jelentett (a 2014-es 75–80 %-hoz képest). Úgy tűnik, hogy összességében az egyéb harmadik országok teljes mértékben profitáltak az uniós felhasználásnak az (54) preambulumbekezdésben említett, 41 %-os növekedéséből.

(64)	Ország szerint a legnagyobb piaci részesedést a Nigériából érkező behozatal jelenti, amely a felülvizsgálati időszakban 52,5 %-ot tett ki. A puhított bőr egyéb fő uniós beszerzési forrásai India, Törökország és Új-Zéland voltak.

(65)

A Nigériából érkező behozatal külön említést érdemel. A figyelembe vett időszakban a volumenek jelentősen nőttek, folyamatosan emelkedtek, és majdnem ötszörösére nőttek. Valójában csak Nigéria piaci részesedése nőtt a figyelembe vett időszak alatt. 2014-ben a nigériai behozatal 12 %-os piaci részesedést ért el, míg a felülvizsgálati időszak alatt minden második értékesített puhított bőr Nigériából származott.

4.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1. Általános megjegyzések

(66)	A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(67)

A kár meghatározása során a Bizottság nem tett különbséget a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között, mivel az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat mindössze két gyártóból állt. A gazdasági mutatókat a Bizottság a két gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte.

(68)

A kármutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, munkaerőköltségek, a dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés, értékesítési egységárak, egységköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. Elemzésüket az alábbiakban mutatjuk be.

4.5.2. Kármutatók

4.5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(69)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
Termelési volumen (1 000 négyzetláb)	3 000 –4 000	4 000 –5 000	4 000 –5 000	4 000 –5 000
Index (2014 = 100)	100	128	122	120
Termelési kapacitás (1 000 négyzetlábban)	7 000 –10 000	7 000 –10 000	7 000 –10 000	7 000 –10 000
Index (2014 = 100)	100	100	100	100
Kapacitáskihasználás (%)	40–50	50–60	50–60	50–60
Index (2014 = 100)	100	128	122	120
Forrás: Adatforrás: a kitöltött kérdőívek

(70)	A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 20 %-kal csökkent.

(71)

A termelési kapacitás 2014 és a felülvizsgálati időszak között stabil maradt: ugyanebben az időszakban az átlagos kapacitáskihasználási ráta a termelési szint alapján ingadozott. 2014 és a felülvizsgálati időszak között a kapacitáskihasználás összességében nőtt, de a korábbi adatokkal összehasonlítva továbbra is alacsony szinten maradt. Meg kell jegyezni, hogy az alacsony kihasználtság általában az egységenkénti költségeket érinti, mivel az általános költségek a csekély mennyiségben előállított termékek között oszlanak szét.

4.5.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(72)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és az Unió piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
Független vevők számára történő uniós értékesítés volumene (1 000 négyzetlábban)	4 000 –5 000	3 000 –4 000	3 000 –4 000	3 000 –4 000
Index (2014 = 100)	100	82	89	90
Piaci részesedés (%)	10–15	10–15	10–15	5–10
Index (2014 = 100)	100	72	71	63
Forrás: Adatforrás: Eurostat és a kitöltött kérdőívek

(73)

Összességében az uniós értékesítési volumen nem követte a felhasználásban megfigyelt növekvő tendenciát. Míg az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt 41 %-kal nőtt (lásd az (54) preambulumbekezdést), ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevők részére értékesített hasonló termék volumene 10 %-kal csökkent, ami az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének jelentős csökkenéséhez vezetett az Unióban.

4.5.2.3. Foglalkoztatás és termelékenység

(74)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak létszáma	50–60	60–70	60–70	70–80
Index (2014 = 100)	100	122	122	151
Termelékenység (négyzetláb/alkalmazott)	70–80	70–80	70–80	50–60
Index	100	105	100	79
Forrás: Adatforrás: a kitöltött kérdőívek

(75)	A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 51 %-kal növelte a foglalkoztatási szintet. Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége azonban – az egy alkalmazottra jutó éves terméshozamban mérve – 21 %-kal csökkent a termelésnél nagyobb ütemben növekvő foglalkoztatás miatt.

4.5.2.4. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(76)

A fentiekben vizsgált indikátorok azt jelzik, hogy a 2006 óta hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete meglehetősen sérülékeny és veszélyeztetett maradt. Így nem lehetett megállapítani a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való teljes felépülést. Tekintettel a Kínából érkező puhított bőr behozatalára megállapított jelenlegi magas dömpingkülönbözetre, a Bizottság úgy véli, hogy az uniós gazdasági ágazat – a jelenlegi alacsony volumenek ellenére – az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatal kártékony hatásaival szemben továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van.

4.5.2.5. A belföldi árakat befolyásoló árak és tényezők

(77)

Az uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár az Unióban Index (2014 = 100)	100	107	101	106
Termelési egységköltség Index (2014 = 100)	100	110	100	107
Forrás: Adatforrás: a kitöltött kérdőívek

(78)	Az uniós gyártók átlagos értékesítési árai 6 %-kal növekedtek a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége ugyanakkor 7 %-kal növekedett. E növekedés fő mozgatórugója a nyersanyagárak (nevezetesen a nyersbőr) növekedése volt.

4.5.2.6. Munkaerőköltség

(79)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

2014

2015

2016

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

Index (2014 = 100)

100

Forrás: Adatforrás: a kitöltött kérdőívek

(80)	Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 28 %-kal csökkent.

4.5.2.7. Készletek

(81)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

2014

2015

2016

Felülvizsgálati időszak

Zárókészlet

Index (2014 = 100)

100

153

155

153

Forrás: Adatforrás: a kitöltött kérdőívek

(82)	Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje jelentősen, 53 %-kal növekedett 2014 és a felülvizsgálati időszak között.

4.5.2.8. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(83)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2014	2015	2016	Felülvizsgálati időszak
A független vevőknek történő uniós értékesítés nettó nyeresége Index (2014 = 100)	– 100	– 137	– 89	– 108
Pénzforgalom Index (2014 = 100)	100	– 287	– 76	– 132
Beruházások Index (2014 = 100)	100	174	26	94
A beruházások megtérülése Index (2014 = 100)	– 100	– 107	– 150	– 257
Forrás: Adatforrás: a kitöltött kérdőívek

(84)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egészében veszteséges volt. 2014 és a felülvizsgálati időszak között a veszteség folyamatos volt és összességében 8 %-kal nőtt. Ez a negatív tendencia időben egybeesett az uniós felhasználás (54) preambulumbekezdésben ismertetett dinamikus növekedésével. A (64) preambulumbekezdésben foglaltak szerint ezt a növekedést szinte teljes mértékben az egyéb harmadik országokból érkező behozatal szolgálta ki.

(85)	A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent; ez a csökkenés főként a jelentős veszteségekkel magyarázható.

(86)	A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése végig negatív volt.

(87)

A figyelembe vett időszak alatt eszközölt beruházásokat nem használták fel a termelési kapacitás növelésére. Ezek inkább a már meglévő kapacitások fenntartására és naprakésszé tételére irányultak. A 2015. év kiugró eredményt mutat, mivel az egyik uniós gyártó gyártóüzemeit átcsoportosították az egyik tagállamból a másikba.

(88)	A figyelembe vett időszak alatt felmerült veszteségek a tőkebevonási képességet is érintették.

4.5.3. A kárra vonatkozó következtetés

(89)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete továbbra is bizonytalan maradt. Különösen a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése mutatott az uniós gazdasági ágazat esetében kiugróan rossz eredményeket. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is jelentős mértékben csökkent. A piaci részesedés kedvezőtlen alakulása egybeesett az uniós piacon a puhított bőr iránti kereslet általános növekedésével, amelyet a Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatal látott el. A megfigyelt negatív tendenciák némelyike több tényező együttes hatásával magyarázható, amelyek együtt tovább rontották a felülvizsgálati időszakban még egyébként is sérülékeny uniós gazdasági ágazat állapotát. E tényezők közül a legjelentősebb a Nigériából érkező, az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árú behozatal hirtelen megnövekedése volt.

(90)	Néhány kármutató kedvezően alakult a figyelembe vett időszak alatt. A termelési volumen 20 %-kal, a kapacitáskihasználás 9 %-kal növekedett. Ezek a növekedések azonban nem eredményeztek magasabb értékesítési szintet az uniós piacon.

(91)

Míg a Kínából származó behozatal a figyelembe vett időszak alatt drasztikusan csökkent – a 2014. évi több mint 3 millió négyzetlábról a felülvizsgálati időszakban körülbelül 230 000 négyzetlábra –, ami a piaci részesedés 10–15 %-ról 0–5 %-ra történő csökkenését eredményezte, a harmadik országokból érkező behozatal teljes volumene jelentősen nőtt.

(92)	Ezért valószínű, hogy az említett harmadik országokból érkező behozatal növekedése akadályozta az uniós gazdasági ágazatnak a kínai dömpingelt behozatal által korábban okozott káros hatásból való lehetséges felépülését, különösen 2015-től kezdődően, amikor a kínai behozatalok csökkenni kezdtek.

(93)

Kína 2014 végén viszont még mindig több mint 10 %-os piaci részesedéssel rendelkezett az Unióban. Ennek megfelelően – bár a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős mértékben csökkent – Kína piaci részesedése a felülvizsgálati időszakot megelőző időszakban és különösen 2014-ben még mindig viszonylag magas volt. Ezen túlmenően a felülvizsgálati időszakban e behozatalok árai jelentősen alákínáltak az uniós áraknak. Ezért nem zárható ki, hogy ez a behozatal – a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett csökkenés ellenére – jelentősen hozzájárult az uniós gazdasági ágazat jelentős mértékű kárához.

(94)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat számára előnyösek voltak az eredeti intézkedések, hiszen helyzete a figyelembe vett időszakban az eredeti vizsgálati időszakhoz képest némi javulást mutatott. Az uniós gazdasági ágazat felépülése azonban lassú, és az ágazat a fentiekben említett tényezők miatt továbbra is sérülékeny állapotban, kiszolgáltatott helyzetben van. Ennek megfelelően a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, ahogyan azt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott mutatók alakulása is jelezte.

5. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁLYVESZTÉSE ESETÉN

(95)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából érkező behozatal dömpingelt árszinten történt a felülvizsgálati időszak során ((31) preambulumbekezdés), és az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége ((48) preambulumbekezdés). Amint az a (94) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálat azt is megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte. Ezért a Bizottság – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban – értékelte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a kínai dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár folytatódásának.

(96)

A kár folytatódása valószínűségének megállapításához a Bizottság a következő tényezőket elemezte: a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a Kínából érkező behozatalnak a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető árszintjét, valamint ennek az árszintnek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

5.1. Szabad kapacitás, kereskedelmi forgalom és az uniós piac vonzereje

(97)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kínai exportőrök – az európai piac méretéhez képest – túlzott szabad kapacitásokkal rendelkeznek, amelyeket a kínai belföldi kereslet és az uniós piactól eltérő exportpiacok nem képesek teljes mértékben felvenni. Ellenkező információ hiányában feltételezhető, hogy a szabad kapacitás a jelenlegi figyelembe vett időszakban is ugyanekkora volt.

(98)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Kínából harmadik országokba exportált mennyiség majdnem 75 %-ánál az ár a felülvizsgálati időszakban alacsonyabb volt, mint az ugyanezen terméknek az Unióba irányuló kivitele esetében (lásd a (43) preambulumbekezdést). Arra nézve, hogy e helyzet – legalábbis ami a közeljövőt illeti – meg fog-e változni, nincs semmilyen jelzés vagy bizonyíték.

(99)	Ami a magasabb árakat illeti, az uniós piac így vonzóbb a kínai exportáló gyártók számára, mint más piacaik 2/3-a, amelyekre a kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak során exportáltak. Az intézkedések hatályvesztése esetén az Unió piacának vonzereje tovább nőne a vámok hiánya miatt.

(100)

Az intézkedések bevezetése előtt továbbá az uniós piac hagyományos exportpiac volt a kínai exportáló gyártók számára, amelyek az eredeti vizsgálati időszakban az uniós piaci részesedés több mint 30 %-át tették ki.

(101)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a Kínából érkező behozatal – a dömpingellenes vám figyelmen kívül hagyása esetén – a felülvizsgálati időszakban 59,7 %-kal kínált volna az uniós értékesítési árak alá. Ez jelzi, hogy valószínűsíthetően milyen árszint mellett érkezne a kínai behozatal az Unióba az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(102)

A kínai behozatal árai jóval alacsonyabbak, mint az uniós piacra irányuló egyéb behozatal árai (lásd a 3. és 4. táblázatot). A vizsgálat azt mutatta, hogy a kínai behozatal árai a felülvizsgálati időszakban körülbelül 50 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal átlagos importára. Ezért valószínű, hogy a kínai behozatal helyettesítené ezeket a behozatalokat, és további árnyomást gyakorolna az uniós piacok árszintjére.

5.2. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatások

(103)

Tekintettel a Kínában rendelkezésre álló nagy kapacitásokra és az uniós piac vonzerejére, valamint a (97)–(102) preambulumbekezdésben összefoglalt egyéb tényezőkre, valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók jelentős mennyiségben és dömpingelt árakon újraindítanák az uniós piacra irányuló kivitelt, jelentősen alákínálva az uniós gyártók árainak.

(104)

Ez kedvezőtlenül befolyásolná az uniós gazdasági ágazat helyzetét, hiszen ezek az uniós piacra beérkező komoly többletmennyiségek leszorítanák az uniós gazdasági ágazat által elérhető értékesítési árakat és csökkentenék az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét és kapacitáskihasználását, aminek következtében nőnének a termelési költségek. Az alacsony áron érkező dömpingelt behozatal várható megnövekedése tehát nagymértékben tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat pénzügyi eredményeit, különösképpen jövedelmezőségét.

5.3. Következtetés

(105)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező kínai dömpingelt behozatal jelentős növekedésével járna, ennélfogva tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

6. UNIÓS ÉRDEK

(106)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából behozott puhított bőrrel kapcsolatos meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével.

(107)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(108)

A Bizottság megvizsgálta, hogy léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(109)

Bár a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések nagymértékben akadályozták a dömpingelt behozatal belépését az uniós piacra, az uniós gazdasági ágazat továbbra is bizonytalan helyzetben van, amit egyes kármutatók negatív tendenciája is megerősít.

(110)

A dömpingellenes intézkedések esetleges hatályvesztése esetén észszerűen feltételezhető, hogy az érintett országból érkező, valószínűsíthetően nagy mennyiségű dömpingelt behozatal további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. Ez a nagy mennyiségű behozatal valószínűsíthetően többek között a piaci részesedés csökkenését, az értékesítési árak visszaesését, a kapacitáskihasználás csökkenését és általában az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének súlyos romlását idézné elő.

(111)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező puhított bőr behozatalával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

6.2. A független importőrök és a felhasználók érdeke

(112)

Az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése valószínűsíthetően nem gyakorol jelentős negatív hatást az uniós importőrök és felhasználók helyzetére. A vizsgálatban egyetlen importőr sem működött együtt.

(113)

mivel a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat során az importőrök és a felhasználók nem működtek együtt, a Bizottság úgy véli, hogy az eredeti vizsgálatban tett megállapításai továbbra is érvényesek, és az intézkedések fenntartása nem gyakorolna kedvezőtlen hatást az uniós importőrökre és felhasználókra, vagy legalábbis nem jelentős mértékben.

6.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(114)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólt uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó érintett termékek behozatalára vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

7. AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA

(115)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javasolni szándékozták a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartását. Ezen túlmenően az érdekelt felek számára meghatározott idő állt rendelkezésre arra, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

8. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(116)

Ezért az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó puhított bőr behozatalára vonatkozó, az 1153/2012/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(117)

A Bíróság ítélkezési gyakorlatára való tekintettel (13) helyénvaló rendelkezni a végleges vámok esetleges visszatérítésekor fizetendő késedelmi kamat esetében alkalmazandó kamatlábról, figyelemmel arra, hogy a vámokra vonatkozó hatályos irányadó rendelkezések nem írnak elő ilyen kamatlábat, és a nemzeti szabályok alkalmazása indokolatlanul torzítaná a gazdasági szereplők helyzetét attól függően, hogy melyik tagállamot választják a vámkezelés helyéül.

(118)

Az e rendeletben előírt intézkedésekről az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 4114 10 10 és a 4114 10 90 KN-kód alá tartozó puhított bőr behozatalára, illetve samoa kombinációval kikészített bőr behozatalára, kiszabva is, beleértve a crust puhított bőrt és a crust samoa kombinációval kikészített bőrt is.

(2) Az (1) bekezdésben leírt termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke 58,9 %.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók. Késedelmi kamat fizetésére jogot adó visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 1338/2006/EK rendelete (2006. szeptember 8.) a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 251., 2006.9.14., 1. o.).

(3) A Tanács 1153/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. december 3.) a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 334., 2012.12.6., 31. o.).

(4) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 72., 2017.3.8., 3. o.).

(5) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 416., 2017.12.6., 15. o.).

(6) https://www.globalsources.com/si/AS/Henan-Prosper/6008801452841/Homepage.htm.

(7) Forrás: Eurostat

(8) Forrás: Eurostat

(9) Az uniós gazdasági ágazat szerint egy bőr 6,5–7 négyzetláb között van. (7 millió * 6,75 = 47,25 millió)

(10) Ázsiai/csendes-óceáni bőrvásár-kiállítók adattára (http://www.aplf.com/en-US/534/henan-prosper/6740), illetve egy bőripari magazin cikke (http://www.leathermag.com/news/newsmichael-lu-henan-prosper-skins-leather-enterprise-co-ltd)

(11) A kapacitás pontos adatai bizalmasak.

(12) Az export értékét amerikai dollárban és FOB-alapon kell kifejezni. A mennyiségeket kg-ban kell megadni.

(13) A Bíróság (harmadik tanács) C-365/15. sz., Wortmann kontra Hauptzollamt Bielefeld ügyben 2017. január 18-án hozott ítéletének (EU:C:2017:19) 35–39. pontja.

2019.2.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/23

A TANÁCS (EU) 2019/299 HATÁROZATA

(2019. február 12.)

az Európai Unió által a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságában a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés végrehajtásával kapcsolatos bizonyos személyügyi kérdések tekintetében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére és 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződést (1) (a továbbiakban: szerződés) az Unió az (EU) 2017/1937 tanácsi határozatnak (2) megfelelően aláírta.

(2)

A szerződés 41. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szerződés 2017. október 9-től ideiglenesen alkalmazásra került. A szerződés jelenleg ideiglenesen alkalmazandó a szerződő felek között, nevezetesen az Unió, valamint az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (*1), Montenegró és a Szerb Köztársaság között.

(3)	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottsága (a továbbiakban: irányítóbizottság) a szerződés megfelelő végrehajtásának biztosítása céljából bizonyos személyügyi kérdésekben határozatokat fogad el.

(4)

Helyénvaló meghatározni az Unió nevében az irányítóbizottságban az irányítóbizottság személyzeti ügyekben hozott határozatai tekintetében képviselendő álláspontot egyes, mivel ezek a határozatok a Közlekedési Közösség állandó titkársága munkájának megkezdéséhez szükségesek, és joghatással bírnak az Unióra nézve.

(5)	Az Unió által az irányítóbizottságban képviselendő álláspontnak ezért a csatolt határozattervezeteken kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságában képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt irányítóbizottsági határozatok tervezetein alapul.

Az Uniót a irányítóbizottságban képviselő személyek az említett határozattervezetek kisebb módosításairól újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

E.O. TEODOROVICI

(1) HL L 278., 2017.10.27., 3. o.

(2) A Tanács (EU) 2017/1937 határozata (2017. július 11.) a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 278., 2017.10.27., 1. o.).

(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

TERVEZET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK 2019/… sz. HATÁROZATA

(…)

a Közlekedési Közösség állandó titkársága személyzetének felvételére, munkakörülményeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozó szabályok elfogadásáról

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikke (1) bekezdésére és 30. cikkére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Közlekedési Közösség állandó titkársága személyzetének felvételére, munkakörülményeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozó, az e határozat mellékletében meghatározott szabályok elfogadásra kerülnek.

Kelt …,

A regionális irányítóbizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

Szabályok a Közlekedési Közösség állandó titkárság személyzetének felvételére, munkakörülményeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozó szabályok elfogadására vonatkozóan

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Ezek a szabályok meghatározzák a Közlekedési Közösség állandó titkársága (a továbbiakban: a titkárság) igazgatójának és igazgatóhelyetteseinek, valamint személyzetének felvételére vonatkozó eljárásokat, valamint a személyzet munkakörülményeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozó követelményeket a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésnek (a továbbiakban: a szerződés) megfelelően.

A szabályok és a szerződés közötti ellentmondások esetén a szerződés rendelkezései alkalmazandók.

II. A TITKÁRSÁG IGAZGATÓJÁNAK ÉS IGAZGATÓHELYETTESEINEK FELVÉTELE

A regionális irányítóbizottság jóváhagyását követően az igazgató vagy azigazgatóhelyettes pozíciójára való nyílt pályázati felhívás közzétételére kerül sor az Európai Unióban (a továbbiakban: az Unió), valamint a délkelet-európai feleknél (az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (*1), Montenegró és a Szerb Köztársaság).

Az Európai Bizottság legalább 30 nappal az előtt az ülés előtt közzéteszi a javasolt jelölteket tartalmazó javaslatot, amelyen a regionális irányítóbizottság a napirendnek megfelelően kinevezi az igazgatót vagy az igazgatóhelyettest.

A jelöltek jelölésére személyes minőségükben kerül sor.

A jelöltek az Európai Unió bármely tagállamának állampolgárai vagy bármely délkelet-európai fél állampolgárai lehetnek.

Az Európai Bizottságnak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes jövőbeli feladataira való tekintettel kellően meg kell indokolnia javaslatát. E javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt végzettségének és tapasztalatának leírását, és a jelölt jelölésre vonatkozó előzetes beleegyezésén kell alapulnia.

Bármely szerződő fél véleményt nyilváníthat a javaslattal kapcsolatban. Amennyiben erre írásban kerül sor a regionális irányítóbizottság ülését megelőzően, a regionális irányítóbizottság elnöke (a továbbiakban: az elnök) az ülés során ismerteti a véleményeket.

A regionális irányítóbizottság kérheti a javasolt jelöltek meghallgatását a kinevezésre vonatkozó határozat meghozatala előtti ülésén. Az elnök előzetesen javaslatot tesz a meghallgatás ad hoc operatív szabályaira (időkeret, kérdések száma stb.) vonatkozóan.

10.

A Miniszteri Tanáccsal folytatott konzultációt követően a regionális irányítóbizottság egyhangúlag dönt az igazgató és az igazgatóhelyettesek kinevezéséről a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban.

11.

A regionális irányítóbizottság feltünteti a kinevezés kezdetének dátumát a határozatában.

12.

A regionális irányítóbizottság határozatának meghozatalát követő hét naptári napon belül az elnök kinevezési okmányt állít ki az igazgató vagy igazgatóhelyettes ellenjegyzésével.

III. A TITKÁRSÁG SZEMÉLYZETÉNEK FELVÉTELE

Általános rendelkezések

13.

A titkárság személyzetének felvétele az alábbi fő elvek összességén alapul:

—	a kiválasztási eljárások átláthatósága;

—	megkülönböztetésmentesség;

—	verseny és szakmaiság;

—	a nemek közötti egyensúly; és

—	földrajzi eloszlás.

14.

A regionális irányítóbizottság az igazgató javaslata alapján elfogadja a titkárság szervezeti felépítését.

15.

Bármely személy, aki valamely szerződő fél állampolgára, jelentkezhet a titkárságon meghirdetett bármely pozícióra.

16.

A pályázók személyes minőségükben pályáznak.

17.

A titkárság feladata a kiválasztási eljárások megszervezése e szabályoknak megfelelően. A titkárság a kiválasztási eljárás bármely szakaszában külső tanácsadást vehet igénybe a munkája támogatására.

18.

A személyzetet, kivéve az igazgatóhelyettest vagy igazgatóhelyetteseket, az igazgató választja és nevezi ki.

19.

A kiválasztási eljárással kapcsolatban továbbá a hivatalos kinevezés feltétele az igazgató által kinevezett képzett orvos által kiállított tanúsítvány arról, hogy a kinevezett személy az álláshoz szükséges fizikai állapotban van.

20.

A kinevezések próbaidőt követően meghatározott időre szólnak e szabályoknak megfelelően, és megújíthatók.

21.

A kinevezést követően minden pozíció esetében hat hónapos próbaidőt kell meghatározni. A 23. pont b) alpontjával összhangban a próbaidő legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

22.

Részben vagy egészben próbaidőnek minősülhet a titkárságon belül véglegesített tisztviselőként eltöltött bármely korábbi szolgálati időszak. Ez alkalmazandó akkor, ha megegyeznek az előző pozíció munkaköri leírásában szereplő legfontosabb kötelezettségek és azon pozíció vonatkozásában fennálló kötelezettségek, amelybe a tisztviselő e szabályoknak megfelelően kinevezésre került.

23.

A próbaidő ötödik hónapja során a tisztviselő közvetlen felettese jelentést készít a tisztviselő kompetenciáiról, hatékonyságáról és magatartásáról. A jelentés javasolja az alábbiakat:

a)	a tisztviselő kinevezésének megerősítése;

b)	a tisztviselő próbaideje legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítása; vagy

c)	a tisztviselő kinevezésének megszüntetése.

24.

Az igazgató az ötödik hónap végéig megkapja a 23. pontban említett jelentést határozathozatal céljából.

25.

A próbaidő a kinevezési időszak részének tekintendő.

26.

Az igazgató bármely szerződő fél javaslatára – az Európai Bizottsággal konzultálva – az igazgatási és pénzügyi kapacitás függvényében az adott szerződő fél állampolgárságával rendelkező kirendelt személyt nevezhet ki legfeljebb három évre. Az igazgató részletes szabályokat dolgoz ki a kirendelt személyek státuszára vonatkozóan.

A kiválasztási átláthatósága és a kiválasztási eljárás

27.

A titkárság a kiválasztási eljárás megindításaként közzéteszi az álláshirdetéseket, amelyekben meghatározza a szükséges általános és speciális készségekkel és a legfontosabb végzettségekkel kapcsolatos követelményeket, valamint a kinevezés lehetséges időtartamát, az adott funkciót és a kiválasztási eljárás főbb lépéseit.

28.

Az álláshirdetések közzétételére angolul kerül sor a titkárság honlapján, valamint a nemzetközi és a szaksajtóban legalább két hónappal az adott kiválasztási eljárás kezdete előtt. Az információkat emellett valamennyi szerződő félnek továbbítani kell.

29.

Az igazgató – a titkosságra vonatkozó korlátozások mellett – megjelölhet olyan információkat, amelyek csak az előválogatott jelöltek számára hozhatók nyilvánosságra. Az ilyen információk nem vonatkozhatnak azonban magára a munkaköri leírásra.

30.

A kiválasztási eljárás során az igazgató munkáját a kiválasztási bizottság támogatja, amely legalább az alábbi négy tagból áll: az igazgató, az elnökség képviselője, valamint az Európai Bizottság két képviselője. A titkárság személyzetének más tagjai is tagjai lehetnek a kiválasztási bizottságnak. Különleges esetekben, különösen a szakértők kiválasztási eljárásai vonatkozásában, az Európai Bizottság javaslatát követően kinevezhető egy további külső tag.

31.

A kiválasztási bizottság értékeli a pályázatokat, és minden betöltendő álláshely esetén megállapodik a kiválasztási kritériumoknak megfelelő, illetve az álláshirdetésben szereplő kiválasztási kritériumoknak leginkább megfelelő, előválogatott jelöltek listájában.

32.

A kiválasztási bizottság interjúra hívja az előválogatott jelölteket.

33.

Amennyiben a kiválasztási bizottság szükségesnek tartja, az interjú napján tartandó írásbeli vizsgákra hívhatja az előválogatott jelölteket. A vizsgák tartalmának meghatározására a közzétett pozíció szintjének és profiljának megfelelően kerül sor. A pozíció profiljának megfelelő írásbeli vizsgák legalább az alábbi elemekből állnak:

a)	általános alkalmasság és nyelvi készségek a feladatok elvégzéséhez szükséges mértékben, és az adott profilnak megfelelő speciális készségek, továbbá

b)	az írásbeli stílus és a prezentáció minőségének értékelése.

34.

Az igazgató az előválogatott jelöltek alapján, valamint az interjúk eredményeinek figyelembevétele mellett tartaléklistát állíthat össze. Ez a tartaléklista a létrehozásától számított 12 hónapig érvényes, és érvényessége az igazgató határozatával meghosszabbítható.

35.

A kiválasztási eljárás eredményét írásban jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet a kiválasztási bizottság tagjai aláírnak. A pályázók tájékoztatást kapnak a kiválasztási eljárás eredményéről.

36.

Bármely szerződő fél jogosult a 35. pontban említett jegyzőkönyv egy példányára az igazgatóhoz intézett írásbeli kérelmet követően.

Megkülönböztetésmentesség

37.

A kiválasztási eljárás során tilos a bárminemű megkülönböztetés.

38.

Minden pozíció egyaránt nyitott férfiak és nők számára vallástól, nemzetiségtől, fajtól vagy hittől függetlenül.

Verseny és szakmaiság

39.

Egyetlen pozíció sem tartandó fenn adott személyek és/vagy valamely szerződő fél állampolgárai számára.

40.

A személyzet felvétele során az igazgató elsődleges szempontnak tekinti, hogy olyan személyek szolgálatára van szükség, akik a legmagasabb szintű hozzáértéssel és integritással rendelkeznek. Az álláshirdetésekben szereplő munkaköri leírások egyértelműen tartalmazzák az oktatásra, a tapasztalatra, a nyelvi készségekre stb. vonatkozó formai követelményeket.

41.

A felvételi verseny nyitott minden belső jelentkező és egyéb jelentkező előtt az egyenlő feltételeknek megfelelően. Az ugyanolyan végzettséggel és tapasztalattal rendelkező jelöltek esetében a belső pályázók részesülnek előnyben.

IV. A SZEMÉLYZET MUNKAKÖRÜLMÉNYEI

42.

Az igazgató – a titkárság költségvetésének, a költségvetési szabályoknak és az intézmények által a szerződés értelmében hozott határozatoknak megfelelően – biztosítja a titkárság személyzete számára a szükséges munkakörülményeket a felszerelés, a munkaterület, az elérhető információkhoz való hozzáférés stb. vonatkozásában.

43.

A titkárság bármely tisztviselőjének joga van kérni az igazgatótól a munkakörülményei javítását. A kérelmet megfelelő indokolással kell ellátni. Amennyiben a kérés nem teljesíthető, az igazgató vagy a személyzet bármely más felhatalmazott tagja írásban értesíti erről a tisztviselőt.

44.

Az igazgató a 42. és 43. ponttal összhangban a munkakörülményekre vonatkozó belső szabályokat fogadhat el.

V. A SZEMÉLYZET FÖLDRAJZI EGYENSÚLYA

45.

Az igazgató – lehetőség szerint és a titkárság érdekeinek megfelelően – biztosítja, hogy a szerződő felek állampolgárai egyenlő arányban töltsék be az álláshelyeket.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46.

Ezek a szabályok a regionális irányítóbizottság általi elfogadásuk napján lépnek hatályba.

TERVEZET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK 2019/… sz. HATÁROZATA

(…)

a Közlekedési Közösség személyzeti szabályzatának elfogadásáról

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikke (1) bekezdésére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Közlekedési Közösség mellékletben meghatározott személyzeti szabályzata elfogadásra kerül.

Kelt …,

A regionális irányítóbizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

A Közlekedési Közösség személyzeti szabályzata

1. CÉL

Ez a személyzeti szabályzat meghatározza a Közlekedési Közösség állandó titkársága személyzetének szolgálati viszonyára vonatkozó feltételeket. Amennyiben a személyzeti szabályzat másképp nem rendelkezik, a személyzeti szabályzat az egyéni munkaszerződések szerves részét képezi.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ALKALMAZHATÓSÁG

2.1. Fogalommeghatározások

1. „szerződő felek”: a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés szerződő felei, nevezetesen az Európai Unió és a délkelet-európai felek (az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (*1), Montenegró és a Szerb Köztársaság);

2. „irányítóbizottság”: a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottsága;

3. „titkárság”: a Közlekedési Közösség állandó titkársága;

4. „igazgató”: a titkárságának igazgatója;

5. „a személyzet tagjai”: a titkárság valamennyi tisztviselője, nevezetesen az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a szerződő felek valamennyi egyéb személyzete, aki állandó jelleggel a titkárságon dolgozik e személyzeti szabályzatnak megfelelően, továbbá a kirendelt szakértők;

6. „helyi személyzet”: a titkárság által a Szerb Köztársaságban a technikai feladatok (karbantartás, takarítás, járművezetés stb.) elvégzésére felvett személyek, akik nem a személyzet tagja;

7. „kirendelt szakértők”: a kormányuk vagy nemzetközi szervezetek által a titkárságon belüli feladatok elvégzésére kiküldött személyzet;

8. „székhely-megállapodás”: a Szerb Köztársaság és a Közlekedési Közösség közötti megállapodás a titkárság székhelyére vonatkozóan;

9. „a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályok”: a Közlekedési Közösség állandó titkársága személyzetének munkaerő-felvételére, munkakörülményeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozó szabályok;

10. „pszichológiai zaklatás”: bármely olyan helytelen magatartás, amely egy időszak során ismétlődően vagy rendszeresen előfordul, és olyan fizikai magatartást, szóbeli vagy írott nyelvhasználatot, gesztusokat vagy más cselekvéseket tartalmaz, amelyek szándékosak, és alkalmasak arra, hogy bármely másik személy személyiségét, méltóságát, fizikai vagy pszichológiai integritását aláássák;

11. „szexuális zaklatás”: olyan, szexuális magatartás, amely azon személy számára, akire irányul, nem kívánatos, és amelynek célja vagy hatása az említett személy megsértése, illetve megfélemlítő, ellenséges, bántó vagy zavarba ejtő közeg megteremtése. A szexuális zaklatás a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

12. „az igazgató kötelességszegése”:

a)	az igazgató részben vagy egészben visszatartja a személyzet tagjainak fizetését, és a kifizetési késedelem meghaladja a 15 munkanapot;

b)	az igazgató megszegi a munkaszerződésben meghatározott foglalkoztatási feltételeket; vagy

c)	az igazgató megtámadta vagy komolyan megrágalmazta a személyzet tagjait;

13. „a személyzet tagjának kötelességszegése”:

a)	a személyzet tagja indokolatlanul visszautasítja az igazgató vagy egyéb felettese által kiadott feladatok elvégzését, amennyiben korábban már legalább egyszer írásbeli értesítést kapott hasonló mulasztásról;

b)	bűncselekmény elkövetése;

c)	az álláshely elhagyása, amikor a személyzet tagja engedély vagy megfelelő magyarázat nélkül távol marad a munkavégzéstől hét munkanapot meghaladó időszakra;

d)	pszichológiai vagy szexuális zaklatás;

e)	olyan magatartás, amely észszerűen várható módon súlyosan veszélyezteti vagy veszélyeztette a Közlekedési Közösség közmegítélését;

f)	a személyzet tagja a személyes hasznára fordította vagy megpróbálta fordítani a titkárságon betöltött pozícióját; vagy

g)	a Közlekedési Közösség pénzeszközeivel való visszaélés.

2.2. Alkalmazhatóság

a)	Ez a személyzeti szabályzat a személyzet tagjaira vonatkozik, a helyi személyzetre nem.

b)	A kirendelt szakértőkre a titkárság és a küldő kormány vagy nemzetközi szervezet közötti szerződésben meghatározott különleges rendelkezések vonatkoznak. Az igazgató határoz minden esetben arról, hogy ez a személyzeti szabályzat milyen mértékben vonatkozik a kirendelt szakértőkre.

3. FELADATOK, KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KIVÁLTSÁGOK

3.1. A szolgálat nemzetközi jellege

A kinevezés elfogadásával a személyzet tagjai kötelezik magukat, hogy kizárólag a Közlekedési Közösség érdekében látják el feladatukat és járnak el. Az igazgató irányítása alá tartoznak, és neki tartoznak felelősséggel a feladataik ellátása során. Nem kérnek és nem kapnak utasításokat semmilyen kormánytól, nemzetközi szervezettől vagy egyéb, a Közlekedési Közösségen kívüli hatóságtól a feladataik teljesítése során.

3.2. Magatartás

a)	A személyzet tagjai mindig a Közlekedési Közösség nemzetközi státuszához illő magatartást tanúsítanak. A székhely-megállapodásnak megfelelően biztosított kiváltságok és mentességek a Közlekedési Közösség érdekeit szolgálják.

b)	A személyzet tagja – a feladatai ellátása során és az alábbiakban előírt esetek kivételével – nem foglalkozhat olyan üggyel, amelyhez közvetlenül vagy közvetve olyan személyes, különösen családi vagy pénzügyi érdekei fűződnek, amelyek csorbíthatják függetlenségét.

c)	Amennyiben a személyzet tagjának a feladatai ellátása során egy, az e szakasz b) pontjában említett üggyel kell foglalkoznia, erről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót. Az igazgató megteszi a megfelelő intézkedéseket, különösen felmenti a tisztviselőt a felelősség alól ebben az ügyben.

d)	A személyzet tagja sem közvetve, sem közvetlenül nem tarthat, illetve nem szerezhet meg olyan jellegű vagy mértékű részesedést a Közlekedési Közösség ellenőrzése alá tartozó vagy azzal üzleti tevékenységet folytató vállalkozásokban, amely feladatai ellátása során csorbíthatja függetlenségét.

A személyzet azon tagja, aki olyan utasítást kap, amelyet szabálytalannak tart, vagy amelynek végrehajtása súlyos következményekkel járhat, tájékoztatja erről a közvetlen felettesét. Ha a közvetlen felettese az utasítást megerősíti, és a személyzet tagja úgy ítéli meg, hogy az ilyen megerősítés nem ad megfelelő választ a kételyeire, a kérdést a hierarchiában közvetlenül felette álló hatósághoz terjeszti be. Ha ez utóbbi írásban megerősíti az utasítást, a személyzet tagja köteles azt teljesíteni, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik.

Ha a közvetlen felettese úgy ítéli meg, hogy az utasítást azonnal végre kell hajtani, a személyzet tagja köteles végrehajtani azt, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik. A személyzet tagja kérésére a közvetlen felettese kötelezhető arra, hogy az ilyen utasítást írásba adja.

A személyzet azon tagja, akinek a feladatai ellátása során vagy azokkal összefüggésben olyan tények jutnak a tudomására, amelyek okot adnak egy esetleges jogellenes tevékenység feltételezésére, beleértve a Közlekedési Közösség érdekeinek hátrányt okozó csalást vagy korrupciót, illetve a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatos olyan magatartást, amely a személyzet tagjaira vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegését jelentheti, erről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót, vagy – ha hasznosnak ítéli – az irányítóbizottság elnökét vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF).

g)	A személyzet azon tagjait, aki közli a Közlekedési Közösséggel az e szakasz e) és f) pontjában említett információkat, nem érheti sérelmes hatás ennek következtében, feltéve, hogy észszerűen és becsületesen járt el.

3.3. Külső tevékenységek

A személyzet tagjai nem vesznek részt olyan a Közlekedési Közösségen kívüli tevékenységekben, amelyek nem egyeztethetők össze a feladataik megfelelő ellátásával, vagy konfliktushoz vezethetnek a személyes érdekeik és a Közlekedési Közösség érdekei között, vagy árthatnak a Közlekedési Közösség hírnevének.

b)	A személyzet tagjai az igazgató előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül nem folytatnak fizetett tevékenységeket a Közlekedési Közösségen kívül.

A személyzet olyan tagjai, akik közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkeznek a közlekedési ágazatban működő valamely vállalatban, és ezáltal befolyásolhatják a vállalat irányítását, írásban értesítik erről az igazgatót. Amennyiben az igazgató rendelkezik ilyen részesedéssel, tájékoztatja erről az irányítóbizottság elnökségét.

3.4. Zaklatás

A személyzet tagjai tartózkodnak a pszichológiai vagy szexuális zaklatás minden formájától. A személyzet olyan tagját, aki pszichológiai vagy szexuális zaklatás áldozatává vált, a titkárság részéről nem érheti sérelmes hatás. A személyzet olyan tagját, aki pszichológiai vagy szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyítékkal szolgál, a Titkárság részéről nem érheti sérelmes hatás, feltéve, hogy becsületesen járt el.

3.5. Az információk felhasználása és közzététele

A személyzet tagjai minden hivatalos kérdésben gyakorolják a szükséges mérlegelési jogkört. Csak a feladataik teljesítése során vagy az igazgató engedélyével oszthatnak meg másokkal a hivatalos minőségükben tudomásukra jutott, nem nyilvánosságra hozott információkat, és soha nem használhatják fel az ilyen információkat személyes hasznukra, beleértve a pénzügyi hasznot. Ez a kötelezettség a szolgálati viszony megszűnése után is vonatkozik a személyzet tagjaira.

A személyzet tagjai csak a feladataik teljesítése során vagy az igazgató engedélyével tehetnek közzé a Közlekedési Közösséggel kapcsolatos anyagokat, nem idézhetik elő ilyenek közzétételét, illetve nem segédkezhetnek ilyen anyagok közzétételében, valamint nem nyilatkozhatnak a Közlekedési Közösség nevében.

c)	A Közlekedési Közösség részéről történő hivatalos kommunikáció az igazgató vagy a személyzet kifejezetten erre felhatalmazott tagjainak feladata.

3.6. Tulajdonosi jogok és az információtechnológiai létesítmények használata

a)	A személyzet tagjai által a hivatalos feladataik elvégzéséhez kapcsolódó valamennyi jog, beleértve a címeket, a szerzői jogot és a szabadalmi jogokat, a Közlekedési Közösséget illeti meg.

b)	A Közlekedési Közösség által a feladataik elvégzése céljából a személyzet tagjainak rendelkezésére bocsátott erőforrások, beleértve, de nem kizárólagosan a tárgyakat, dokumentumokat, feljegyzéseket és levelezést, kizárólag erre a célra használhatók fel.

c)	A Közlekedési Közösség információtechnológiai létesítményeinek használata során a személyzet tagjai kérésre nem kaphatnak, illetve nem terjeszthetnek olyan jogellenes anyagokat vagy tartalmat, amelyek árthatnak a Közlekedési Közösség hírnevének.

3.7. Érdemrendek és ajándékok

A feladataik összefüggésében a személyzet tagjai nem fogadhatnak el és nem ajánlhatnak fel olyan érdemrendeket, kitüntetéseket, szívességeket, ajándékokat vagy pénzösszegeket kormányok, nemzetközi szervezetek vagy a titkárságon kívüli egyéb források vonatkozásában, amelyek összeegyeztethetetlenek a nemzetközi köztisztviselői státuszukkal. A személyzet olyan tagjai, akiknek ilyen érdemrendeket, kitüntetéseket, szívességeket, ajándékokat vagy pénzösszegeket ajánlanak, vagy akik ilyet kapnak, haladéktalanul jelentik ezt az igazgatónak. A személyzet tagjai által hivatalos minőségben kapott ajándékok a Közlekedési Közösség tulajdonába kerülnek, a titkárság területén kerülnek megőrzésre, és feltüntetésre kerülnek az erre a célra összeállított jegyzékben.

b)	Az e szakasz a) pontja nem vonatkozik az olyan alacsony értékű tárgyakra, amelyek jellegükből adódóan a vendégszeretet szokásos gyakorlatához tartoznak (tollak, táskák, mappák stb.).

4. MUNKAERŐ-FELVÉTEL

4.1. Felvételi szabályok

A személyzet tagjainak felvétele a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályoknak megfelelően történik.

4.2. Követelmények

a)	A személyzet tagjainak felvétele során a legfőbb szempont, hogy biztosítani kell a Közlekedési Közösség által igényelt magas fokú hozzáértést, hatékonyságot és integritást.

A személyzet tagjaként való felvételhez legalább az alábbiak szükségesek:

oklevéllel igazolt felsőfokú végzettség, vagy oklevéllel igazolt középfokú végzettség, amely lehetővé teszi a felsőoktatásban való továbbtanulást, és legalább ötéves, megfelelő szakmai tapasztalat, vagy amennyiben a szolgálat érdekei úgy kívánják, ezzel egyenértékű szakképzés vagy szakmai tapasztalat; vagy oklevéllel igazolt, legalább hároméves egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, vagy amennyiben a szolgálat érdekei úgy kívánják, ezzel egyenértékű szakképzés;

ii.	valamely uniós tagállam vagy valamely délkelet-európai fél állampolgársága, teljes állampolgári jogokkal;

iii.	a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése;

iv.	a feladatok ellátására való alkalmasságról szóló megfelelő referenciák; és

v.	képzett orvos általi igazolás arról, hogy az adott személy egészségi állapotának a szintje megfelelő az álláshely betöltéséhez.

4.3. Munkaszerződés

a)	A személyzet tagjai foglalkoztatásának feltételeit az igazgató és a személyzet tagja által aláírt munkaszerződés szabályozza. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek munkaszerződését az irányítóbizottság elnöksége írja alá.

A munkaszerződés legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

i.	a titkárság neve és címe;

ii.	a személyzet tagjának neve és címe;

iii.	a felvétel helye, vagyis az a hely, ahol a személyzet tagjának állandó lakhelye található közvetlenül a titkárságon való alkalmazását megelőzően;

iv.	a kinevezés hatálybalépésének napja;

v.	a kinevezés időtartama;

vi.	a szokásos szolgálati hely;

vii.	a pozíció megnevezése;

viii.

a kinevezéshez kapcsolódó teljes juttatás;

ix.	a próbaidő feltételei;

x.	az éves szabadság összesen;

xi.	a heti munkaórák száma; és

xii.	a munkaszerződéshez csatolt dokumentumok jegyzéke – beleértve a személyzeti szabályzatot –, amely utal a munkaviszony szabályozására.

4.4. Munkaköri leírás

A titkárságon betölthető minden álláshelyhez munkaköri leírás tartozik, amely meghatározza az álláshely belső besorolását, a jelentési útvonalat, a feladatokat és kötelezettségeket, valamint a szükséges készségeket és végzettséget. Az igazgató jóváhagyja a munkaköri leírást, amely a munkaszerződés csatolmánya.

b)	Az igazgató megfelelő indokolással felfüggesztheti a személyzet bármely tagjának feladatait és kötelezettségeit, ami nem befolyásolhatja azonban a személyzet tagjának illetményét.

4.5. Helyettesítés

a)	Az igazgató kijelölheti a helyetteseit hiányzás esetére igazgatási és pénzgazdálkodási okokból. Az ilyen kijelölés nem keletkeztet automatikusan jogot a Közlekedési Közösség költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban.

b)	Az igazgató kijelölheti a személyzet tagjainak helyetteseit három munkanapot meghaladó hiányzás esetén. E határidőn belül a személyzet felelős tagja ad hoc módon kerül kijelölésre.

4.6. A teljesítményre vonatkozó általános követelmények

a)	A személyzet tagja lelkiismeretesen látja el feladatait és teljesíti kötelezettségeit, és szigorúan követi az igazgató és más felettesek vagy felügyelők utasításait és iránymutatását. A személyzet tagja rendszeresen jelentést készít tevékenységéről az igazgatónak.

b)	Az igazgató ideiglenes vagy állandó jelleggel olyan feladatokkal és kötelezettségekkel ruházhatja fel a személyzet tagját, amelyek megfelelnek az adott személy oktatásának, képzésének és képességeinek, és amelyek észszerűek a kapcsolódó munkaköri leírás vonatkozásában.

c)	A személyzet tagja írásban kifejezheti egyet nem értését bármely feladattal kapcsolatban, amennyiben megítélése szerint az nem felel meg e szakasz b) pontjában szereplő követelményeknek.

4.7. A teljesítmény értékelése és a személyzet tagjaival folytatott párbeszéd

a)	A személyzet tagjainak teljesítménye rendszeres értékelések tárgyát képezi, legalább évente egyszer, a képesség, a hatékonyság és a szolgálat során tanúsított magatartás elvének megfelelően.

b)	A teljesítményjelentést, beleértve a megjegyzéseket és az ajánlásokat, a közvetlen felettes készíti el írásban. Az éves jelentés megvitatásra kerül a személyzet érintett tagjával, aki fontosnak tartott megjegyzéseket fűzhet hozzá, majd aláírja és keltezi.

4.8. Kinevezések és a szolgálat meghosszabbítása

A kinevezések és a szolgálat meghosszabbítása az igazgató által megállapított határozott idejű időszakra szólnak, és meghosszabbíthatók. Határozott idejű kinevezés esetén a munkaszerződés meghatározza a kinevezés megszűnésének dátumát. A határozott idejű kinevezés vagy meghosszabbítás nem jelent kötelezettséget vagy jogot meghosszabbításra vagy további meghosszabbításra vagy más típusú kinevezésre való áttérésre.

Az igazgató legalább három hónappal a munkaszerződés lejárata előtt írásban tájékoztatja a személyzet tagját arról, hogy felajánlja-e számára a munkaszerződés megújítását, és ha igen, milyen feltételek mellett. A személyzet azon tagja, aki ajánlatot kap a munkaszerződése megújítására, az ajánlat kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban tájékoztatja az igazgatót arról, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Ellenkező esetben az igazgató elutasítottnak tekintheti az ajánlatot.

c)	Az igazgató és az igazgatóhelyettes hivatali ideje legfeljebb három éves időtartamra szólhat és legfeljebb két alkalommal újítható meg.

4.9. Próbaidő

a)	A kinevezésekre a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályokban előírt próbaidő, valamint a munkaszerződésben esetlegesen meghatározott további feltételek vonatkoznak.

b)	A próbaidő alkalmazásában csak a próbaidőn belül ténylegesen ledolgozott munkanapok számítanak. Amennyiben a személyzet tagja több mint 15 munkanapot távol van a munkából, a próbaidő automatikusan meghosszabbodik annyi munkanappal, amennyit a személyzet tagja mulasztott.

c)	A próbaidő alatt a személyzet tagja egy hónapos felmondási idővel felmondhatja a munkaszerződést.

A próbaidő alatt az igazgató egy hónapos felmondási idővel megszüntetheti a munkaszerződést, amennyiben nem találja hatékonynak a személyzet tagja által végzett munkát. Az igazgató emellett azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaszerződést, amennyiben a személyzet tagja maradéktalanul megkapta a fizetését, beleértve a felmondási idő vonatkozásában. Ellenkező esetben a felettes a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályok 23. és 24. pontjának megfelelően értékeli a személyzet tagjának teljesítményét. A teljesítményjelentés alapján azonnali hatállyal véglegessé válik vagy megszűnik a kinevezés, vagy a próbaidő legfeljebb hat hónappal meghosszabbodik.

e)	Ha az igazgató nem hoz határozatot a próbaidő végéig, a kinevezés véglegesnek tekintendő.

5. MUNKAIDŐ

5.1. A munkaidő meghatározása

a)	A szokásos munkahét a főállású alkalmazottak esetében öt munkanapból áll, hétfőtől péntekig terjedően, napi nyolc órás munkanappal, kötelező 30 perces szünettel. A személyzet tagjai számára legkésőbb 9 órakor kezdődik a munkanap.

b)	A kirendelt szakértők munkaidejét a titkárság és a kiküldő kormány vagy nemzetközi szervezet közötti szerződések szabályozzák, figyelembe véve a titkárságra való kiküldetés során elvégzendő feladatokat.

c)	Az igazgató szabályokat hoz a munkaidőnek a szokásos munkahéten belüli rugalmas teljesítéséről.

d)	Csak az e szakasz e) pontjában meghatározott esetben jár ellentételezés a meghatározott munkahéten felül ledolgozott órákért.

A személyzet azon tagjai, akiket a szolgálat érdekei miatt a felettesük – az igazgató jóváhagyásával – közvetlenül túlóra végzésére utasított, és akik ezt elfogadták, ellentételezésben részesülnek. Az ellentételezés szabadidő formájában történik, ami a túlóra minden órája után egy óra szabadidőt jelent. A 20:00 óra után, hétvégén és hivatalos munkaszüneti napokon végzett munka esetében az ellentételezés mértéke minden ledolgozott óra után 1,5 óra. A személyzet tagjai nyilvántartást vezetnek a túlóráról, amelyet a túlórát elrendelő felettes igazol. A túlóra szabadidő formájában való ellentételezését a személyzet tagja a túlórát követő két hónapon belül veszi igénybe. Az ebben az időszakban nem felhasznált túlóra-ellentételezés elvész. A felhasználatlan túlóra-ellentételezés minden esetben minden naptári év végén elvész. A túlóra nem haladja meg a havi 20 órát, kivéve megfelelően indokolt kivételes esetekben, az igazgató indokolt írásbeli jóváhagyása mellett.

5.2. Részmunkaidős munkavégzés

A személyzet tagja engedélyt kérhet arra, hogy részmunkaidőben dolgozzon. Amennyiben ez összeegyeztethető a titkárság érdekeivel, az igazgató megadhatja az erre vonatkozó engedélyt. A személyzet tagjai az alábbi esetekben kaphatnak engedélyt részmunkaidőben dolgozni:

i.	kilenc évesnél fiatalabb gyermek gondozása érdekében;

ii.	kilenc és 12 év közötti gyermek gondozása érdekében, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 20 %-át;

iii.	súlyosan beteg vagy fogyatékossággal élő házastárs, felmenő vagy lemenő ági rokon vagy testvér gondozása érdekében;

iv.	továbbképzésben való részvétel céljából vagy

v.	58 éves kortól a nyugdíjazást megelőző utolsó öt évben.

Amennyiben a részmunkaidős foglalkoztatás kérelmezésére továbbképzésen való részvétel érdekében vagy az 58. életév betöltése okán kerül sor, az igazgató kizárólag kivételes esetben és nyomós, szolgálattal kapcsolatos indokkal tagadhatja meg az engedély megadását, vagy halaszthatja el annak érvénybe lépését. Amennyiben a személyzet az ilyen engedélyre való jogosultságot súlyosan beteg vagy fogyatékos házastárs, lemenő ági rokon vagy testvér gondozása érdekében, illetve továbbképzésben való részvétel céljából veszi igénybe, az ilyen időszakok összege a személyzet titkársági alkalmazása során nem haladhatja meg a hat hónapot.

6. A MUNKASZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A munkaszerződés az alábbi feltételekkel és az alábbi formában szűnik meg:

a)	a próbaidő során: a megszűnésről szóló ajánlott levéllel;

b)	a szerződés lejártával: a 4.8. szakasz b) bekezdésében szereplő feltételek mellett;

c)	kölcsönös megállapodás: a személyzet tagja és az igazgató által aláírt írásos dokumentummal;

d)	a személyzet tagjának kötelességszegése: a megszűnésről szóló ajánlott levéllel;

e)	az igazgató kötelességszegése: a megszűnésről szóló ajánlott levéllel;

f)	a szakmai teljesítmény hiánya (alkalmatlanság): a megszűnésről szóló ajánlott levéllel;

g)	az erőforrások átszervezése vagy hiánya: a megszűnésről szóló ajánlott levéllel;

h)	egészségügyi okok: a megszűnésről szóló ajánlott levéllel;

i)	a nyugdíjkorhatár elérése: a megszűnésről szóló ajánlott levéllel.

7. A SZEMÉLYZET TAGJA ÁLTALI IDŐ ELŐTTI FELMONDÁS

a)	A személyzet tagja két hónapos felmondási idővel kérheti a munkaszerződése megszüntetését. Az igazgató és a személyzet tagja megállapodhat ennél rövidebb felmondási időben, illetve a munkaszerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos feltételekben.

b)	A személyzet tagja az igazgató bizonyított kötelességszegése esetén felmondási idő nélkül felmondhatja a munkaszerződést. A munkaszerződés ilyen okból történő felmondására vonatkozó jog az adott kötelességszegést követő két hónap elteltével elvész.

c)	A személyzet tagja orvosi igazolás alapján egy hónapos felmondási idővel felmondhatja a munkaszerződését, ha az egészségi állapota nem teszi tovább lehetővé a feladatai ellátását. A személyzet tagja megállapodhat a munkaszerződés korábbi megszüntetésében az adott időszakra szóló fizetés mellett.

8. A MUNKAVISZONY IGAZGATÓ ÁLTALI KORAI MEGSZÜNTETÉSE

a)	Az igazgató felmondási határidő nélkül felmondhatja a munkaszerződést a személyzet tagjának bizonyított kötelességszegése esetén.

Az igazgató három hónapos felmondási idővel felmondhatja a munkaszerződést az adott pozícióval és feladatokkal kapcsolatos munkaköri leírás összefüggésében a megfelelő szakmai alkalmasság bizonyított hiánya esetén. A munkaviszony ilyen megszűnéséről szóló határozat meghozatala előtt az igazgató írásban értesíti a személyzet tagját, feltüntetve az alkalmasság fejlesztésére vonatkozó konkrét célokat és észszerű határidőt, amely nem lehet kevesebb, mint egyhavi tényleges munkavégzés. Az igazgató emellett írásban magyarázatot kér a személyzet tagjától. A személyzet tagja az ilyen kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül megadja a magyarázatot. Ha a személyzet tagja a kérés kézhezvételét követő megadott határidőn belül nem szolgál írásbeli magyarázattal, az igazgató határozatot hozhat a többi elérhető információ alapján.

c)	Az igazgató megszüntetheti a munkaszerződést az irányítóbizottságnak az erőforrások átszervezésével, elégtelenségével vagy a személyzet leépítésével kapcsolatos határozata alapján. Ilyen esetekben a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál.

Az igazgató leghamarabb hat hónappal azt követően szüntetheti meg a munkaszerződést, hogy képzett orvos igazolta, hogy a személyzet tagja egészségi okokból tartósan alkalmatlan a képzettségének megfelelő további szolgálatra. A felmondási idő ilyenkor két hónap. Az igazgató megállapodhat a munkaszerződés korábbi megszüntetéséről az adott időszakra szóló fizetés biztosítása mellett.

e)	Az igazgató felmondási idő nélkül megszüntetheti a munkaszerződést, ha a személyzet tagja eléri a nyugdíjkorhatárt.

9. ILLETMÉNY, VALAMINT UTAZÁSI ÉS KÖLTÖZÉSI KÖLTSÉGEK

9.1. Illetmény

a)	A személyzeti szabályzat mellékletében megtalálható a titkársági besorolásnak megfelelő fizetési osztály, amelyet az irányítóbizottság rendszeresen felülvizsgál, hogy biztosítsa az illetmények további versenyképességét, illetve a titkárság követelményeinek való megfelelésüket.

Az illetmények kifizetése havonta történik, évente 12 alkalommal. A munkaszerződésben meghatározott ellentételezés a személyzet tagjának valamennyi javadalmazására vonatkozik, beleértve, de nem kizárólagosan az ebben a személyzeti szabályzatban és az egyéb vonatkozó szabályokban ismertetett utazási költségeket.

9.2. Utazási költségek

a)	A személyzet kiküldetésbe utazó és megfelelő kiküldetési megbízással rendelkező tagja az utazási rendelkezéseknek megfelelően utazási költségeinek megtérítésére és napidíjra jogosult.

Ilyen utazásra sor kerülhet

i.	kinevezéskor,

ii.	a Közlekedési Közösség másik szolgálati helyére való áthelyezéskor,

iii.	hivatalos ügyben, illetve

iv.	a munkaszerződés megszűnésekor.

9.3. Költözési költségek

A Közlekedési Közösség megtéríti a felvett személyzet és a családtagjaik annak során felmerülő költségeit, hogy a titkárság székhelyére költöznek az álláshely betöltése céljából, illetve a munkaszerződés megszűnésekor visszaköltöznek a felvétel helyére. Az irányítóbizottság részletesen meghatározza a költözés költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat.

10. MUNKASZÜNETI NAPOK ÉS SZABADSÁG

10.1. Hivatalos munkaszüneti napok

A hivatalos munkaszüneti napok a szolgálati hely nemzeti jogszabályaiban meghatározott napok. Az igazgató a következő év vonatkozásában minden naptári év végén közzéteszi a hivatalos munkaszüneti napok jegyzékét. A személyzet tagjai – az igazgató előzetes jóváhagyásával – évente legfeljebb három munkaszüneti napot elcserélhetnek személyes vagy vallási okokból. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az ilyen cserék ne érintsék hátrányosan a titkárság működését.

10.2. Éves szabadság

a)	A személyzet tagjai havi két és fél munkanapnak megfelelő éves szabadsággal rendelkeznek. Az éves szabadság a szóban forgó évet követő év március 31-ig gyűjthető össze. Az előző évben összegyűjtött, de az adott év március 31-ig nem kivett szabadnapok elvesznek.

b)	Az éves szabadság naponként és fél naponként vehető ki. Az éves szabadságot a felettessel egyeztetve az igazgató hagyja jóvá. Az igazgató – a szolgálat érdekeinek megfelelően – a személyzet minden tagjának lehetőséget ad az őt megillető éves szabadság kivételére.

c)	Az összegyűlt éves szabadságot ki kell venni a felmondási idő alatt.

10.3. Betegszabadság

A személyzet tagjai bármely három egymást követő évben legfeljebb hathavi betegszabadságra jogosultak. Az első három hónapban a teljes illetmény, a második három hónapban az illetmény 50 %-a kerül kifizetésre. Bármely 12 egymást követő hónapból álló időszakban általában legfeljebb három hónap betegszabadság vehető igénybe a teljes illetmény kifizetése mellett, illetve három hónap betegszabadság 50 %-os illetmény mellett.

A személyzet egy munkanapot meghaladó ideig betegség miatt távolmaradó tagja orvosi igazolást nyújt be, amely feltünteti, hogy várhatóan mennyi ideig lesz keresőképtelen. A hétfői vagy pénteki távolmaradást orvosi igazolással kell igazolni. Orvosi igazolás nélküli betegszabadság félévente legfeljebb kétszer vehető igénybe.

10.4. Szülési szabadság

A személyzet női tagjai összesen 16 hét fizetett szülési szabadsággal rendelkeznek. A szülési szabadság legkorábbi kezdete a szülés várható időpontját megelőző nyolc hét, a szülés várható időpontját feltüntető orvosi igazolás benyújtásával. Akár az anyát, akár a gyermeket fenyegető komoly veszély estén a szülési szabadság kezdete előbbre hozható a korábbi szülési szabadságot ajánló orvosi igazolás bemutatásával. A szülési szabadság legkésőbb négy héttel a szülés várt időpontja előtt kezdődik.

b)	A szülést követő szabadság a születést követő nyolc hétig tart. Ez az időszak meghosszabbodik a szülést megelőzően nem felhasznált szülési szabadsággal. Koraszülés, ikerszülés vagy császármetszés esetén a szülést követő szabadság a szülést követő 12 hétig tart.

10.5. Otthoni ápolási szabadság

A személyzet tagjai évente összesen öt munkanap fizetett rendkívüli szabadsággal rendelkeznek az ugyanabban a háztartásban élő házastárs, gyermek, szülő vagy egy egyéb közeli rokon elhalálozása esetén.

10.6. Fizetett rendkívüli szabadság

A személyzet tagjai fizetett rendkívüli szabadságot kaphatnak az alábbi esetekben:

i.	a személyzet tagjának házasságkötése: öt egymást követő munkanap;

ii.	gyermek házasságkötése: két egymást követő munkanap;

iii.	gyermek születése: 10 egymást követő munkanap a szülést követő 14 héten belül;

iv.	a személyzet tagja lakóhelyének változása: két egymást követő munkanap.

b)	Évente legfeljebb 10 rendkívüli fizetett szabadnap adható a Közlekedési Közösség számára előnyös oktatási célokra.

10.7. Nem fizetett rendkívüli szabadság

A személyzet tagjai kivételes esetekben nem fizetett rendkívüli szabadságot kaphatnak a titkárság érdekeit figyelembe vevő igazgató mérlegelési jogköre alapján. Az igazgató minden egyes esetben a személyzet tagjának kérelme alapján, a titkárság érdekeinek figyelembevételével dönt a nem fizetett rendkívüli szabadság feltételeiről és hosszáról.

10.8. Gyermek utáni szabadság

A személyzet tagjai évente gyermekenként két munkanap éves szabadságot kapnak.

10.9. Hazautazási szabadság

A személyzet tagjai évente két munkanap éves szabadságot kapnak a felvétel helyére történő utazás céljából, kivéve, ha ez a hely megegyezik a titkárság székhelyével.

10.10. Szolgálati szabadság

A személyzet tagjai a titkárságon töltött minden ötödik szolgálati év után további egy munkanap éves szabadságot kapnak.

10.11. Jogosulatlan távolmaradás

A munkából való jogosulatlan távolmaradás levonásra kerül a személyzet tagjának túlóra-ellentételezéséből vagy éves szabadságából. Ha a személyzet tagja nem rendelkezik éves szabadsággal, nem részesül fizetésben a jogosulatlan távolmaradás idejére. Ez nem zárja ki a fegyelmi intézkedéseket.

11. A NYUGDÍJBA VONULÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A személyzet tagja annak a hónapnak az utolsó napján vonul nyugdíjba, amikor eléri a felvétel helyének megfelelő nyugdíjkorhatárt.

12. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK, NYUGDÍJAK ÉS FOGYATÉKOSSÁGI BIZTOSÍTÁS

a)	A székhely-megállapodásnak megfelelően a személyzet tagjai és a családtagjaik jogosultak részt venni a Szerb Köztársaság szociális biztosítási rendszerében (egészségügy, munkanélküliség, nyugdíj és fogyatékosság).

b)	A Közlekedési Közösség az irányítóbizottság által meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően hozzájárulhat a személyzet tagjai és családtagjai egészségügyi, munkanélküliségi, nyugdíj- és fogyatékossági biztosításához.

13. A SZEMÉLYZET TAGJAI ÁLTALI FELLEBBEZÉS

A személyzet tagja írásban értesítheti az igazgatót – illetve az igazgatóval kapcsolatos panasz esetében az irányítóbizottság elnökségét –, ha úgy véli, hogy a személyzeti szabályzatnak, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályoknak vagy egyéb releváns szabályokat sértő bánásmódban volt része, vagy egy felettese indokolatlanul vagy nem tisztességesen járt el vele szemben.

14. EGYEZTETŐBIZOTTSÁG

A személyzeti szabályzat 15. szakaszának sérelme nélkül a titkárság és a személyzet tagjai közötti, a személyzeti szabályzattal, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályokkal vagy egyéb releváns szabályokkal kapcsolatos vitát – első fokon – az egyeztetőbizottság elé kell terjeszteni.

Az egyeztetőbizottság az alábbiakból áll:

i.	az irányítóbizottság aktuális elnökségének képviselője;

ii.	az irányítóbizottság elnökségének képviselője a következő időszakra;

iii.	az Európai Bizottság képviselője.

c)	Az egyeztetőbizottság többséggel dönt.

d)	Az egyeztetőbizottság meghatározza az egyeztetőbizottság előtt lefolytatandó eljárás szabályait.

15. VITARENDEZÉS

a)	A titkárság és a személyzet tagjai közötti, a személyzeti szabályzattal, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályokkal vagy egyéb releváns szabályokkal kapcsolatos vitát az irányítóbizottság által kijelölt választott bíró rendezi.

A választott bíró a személyzeti szabályzat, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályok vagy egyéb releváns szabályok alapján hoz döntést a vitában. A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés értelmezésével kapcsolatos kérdések nem tartoznak a választott bíró illetékességébe.

c)	A vitarendezésre Belgrádban kerül sor, és az eljárás nyelv az angol. Az irányítóbizottság meghatározza a vitarendezési szabályokat, hogy a felek számára észszerű költségek mellett lehetővé tegye az időben történő eljárást.

(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

FÜGGELÉK

A titkárság személyzete tagjainak tájékoztató jellegű havi illetményei

Beosztás

2.	Havi illetmény (EUR)

Igazgató

8 000 –10 000

Igazgatóhelyettes

6 000 –7 000

Osztályvezető

5 500 –6 200

Szakértő

4 500 –5 000

Az igazgató asszisztense

2 500

Titkár

2 000

TERVEZET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK 2019/… sz. HATÁROZATA

(…)

a Közlekedési Közösség állandó titkársága igazgatói és igazgatóhelyettesi pozíciójára vonatkozó álláshirdetések elfogadásáról

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikke (1) bekezdésére és 30. cikkére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

(1) A Közlekedési Közösség állandó titkársága igazgatói állására vonatkozó, az e határozat 1. mellékletében meghatározott álláshirdetése elfogadásra kerül.

(2) A Közlekedési Közösség állandó titkársága igazgatóhelyettesi állására vonatkozó, az e határozat 2. mellékletében meghatározott álláshirdetése elfogadásra kerül.

Kelt …,

A regionális irányítóbizottság részéről

az elnök

1. MELLÉKLET

A Közlekedési Közösség állandó titkársága igazgatói állására vonatkozó álláshirdetés

A Közlekedési Közösség állandó titkársága

A Közlekedési Közösség állandó titkársága meghirdeti az alábbi teljes munkaidős állást:

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG ÁLLANDÓ TITKÁRSÁGÁNAK IGAZGATÓJA

1. A Közlekedési Közösség állandó titkársága

A Közlekedési Közösség a Közlekedési Közösséget létrehozó, 2017. október 9-én az alábbi szerződő felek által aláírt szerződés (a továbbiakban: a szerződés) által létrehozott nemzetközi szervezet: Európai Unió, valamint a délkelet-európai felek, nevezetesen Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (*1), Montenegró és Szerbia.

A Közlekedési Közösség a délkelet-európai felek közlekedési piacainak a vonatkozó uniós vívmányok alapján az uniós közlekedési piacba történő fokozatos integrációján alapul, többek között a műszaki szabványok, a kölcsönös átjárhatóság, a biztonság, a védelem, a forgalomirányítás, a szociális politika, a közbeszerzés és a környezetvédelem területén, a légi közlekedés kivételével valamennyi közlekedési mód tekintetében.

A szerződés célja az Európai Unió és a délkelet-európai felek között a közúti, vasúti, belvízi és tengeri közlekedés terén egy Közlekedési Közösség létrehozása, valamint a közlekedési hálózat továbbfejlesztése.

A Közlekedési Közösség állandó titkársága (a továbbiakban: a titkárság) a szerződés által létrehozott egyik intézmény. Az egyetlen állandó személyzettel rendelkező intézményként igazgatási támogatást nyújt a Közlekedési Közösség más intézményei (a Miniszteri Tanács, a regionális irányítóbizottság, a technikai bizottságok és a szociális fórum) számára, közlekedési megfigyelőközpontként jár el annak érdekében, hogy nyomon kövesse a TEN-T átfogó és törzshálózata Nyugat-Balkánra vonatkozó indikatív kiterjesztésének teljesítését, valamint támogatja a „nyugat-balkáni hatok” összeköttetéseinek fejlesztését célzó program végrehajtását, mely a Nyugat-Balkánon belüli, valamint e régió és az Európai Unió közötti kapcsolódások javítását célozza. Emellett felülvizsgálja a szerződés értelmében fennálló kötelezettségek végrehajtását.

A titkárság személyzete eredetileg 18 szakértőből áll (ez a szám bővíthető), és a titkárság kezeli a Közlekedési Közösség költségvetését, amely 2019-ben 1 626 000 EUR.

A Közlekedési Közösség munkanyelve az angol.

A titkárság székhelye Belgrádban van.

2. A titkárság igazgatói pozíciója

A szerződés 30. cikkére és a Közlekedési Közösség állandó titkársága személyzetének felvételére, munkakörülményeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozó, a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságára vonatkozó szabályok értelmében a titkárság igazgatóját a Miniszteri Tanáccsal folytatott konzultációt követően a regionális irányítóbizottság nevezi ki az Európai Bizottság javaslatára. Az igazgató legfeljebb hároméves mandátuma legfeljebb kétszer újíthtató meg.

Az igazgató vezeti és irányítja a titkárságot, és ő a Közlekedési Közösség jogi képviselője és nyilvános arca. Az igazgató a regionális irányítóbizottságnak tartozik elszámolással.

Az igazgató feladata a titkárság általános vezetése és irányítása. Biztosítja, hogy – a regionális irányítóbizottság által jóváhagyott operatív és költségvetési kereten belül – a Titkárság jó minőségű szakmai munkája megvalósítsa a szerződés céljait. Az igazgató felelős a Közlekedési Közösség intézményei, szervei és az érdekelt felek közötti zökkenőmentes koordinációért a Közlekedési Közösség céljainak elérése érdekében.

Az igazgató kapcsolatot tart a szerződést aláíró délkelet-európai felekkel, az Európai Bizottsággal, az C tagállamaival, a nemzetközi közlekedési szervezetekkel, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, többek között a nyugat-balkáni beruházási kerettel (WBIF) és egyéb érdekelt felekkel a régiós közlekedési infrastruktúra fejlesztésének és megfelelő működésének elősegítésére a Nyugat-Balkánra kiterjesztett transzeurópai közlekedési hálózattal összhangban. Az igazgató emellett támogatja a délkelet-európai feleket a közlekedéssel és egyéb kapcsolódó területekkel kapcsolatos európai uniós jogszabályok végrehajtásában a szerződésben foglalt és rendszeresen aktualizált előírások szerint.

A szerződés 31. cikkének megfelelően a feladatai ellátása közben a titkárság igazgatója és személyzete pártatlanul jár el, és nem kérhet, illetve nem kaphat utasításokat egyetlen szerződő féltől sem. Előmozdítják a Közlekedési Közösség érdekeit.

3. Az igazgató fő feladatai

Az igazgató feladatai az alábbiakat foglalják magukba:

1.	a titkárság, annak erőforrásai és személyzete általános irányítása;

személyesen, illetve a titkárság személyzetének más tagjai segítségével igazgatási támogatás nyújtása a Miniszteri Tanács, a regionális irányítóbizottság, a technikai bizottságok és a szociális fórum számára. Idetartozik az ülések előkészítése az elnökséggel együttműködve (dokumentumok és jegyzőkönyvek megfogalmazása, a résztvevők tájékoztatása, segítségnyújtás az üléseken stb.);

3.	a költségvetés megtervezése és végrehajtása, valamint éves jelentés a regionális irányítóbizottságnak a költségvetés végrehajtásáról;

kapcsolattartás nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, köztük a WBIF-fel és különböző közlekedéssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekkel; együttműködés kidolgozása és javítása a régió közlekedési ágazatában érintett szervezetekkel kétoldalúan és többoldalúan egyaránt, nemzetközi vagy regionális konferenciák látogatása, előadások tartása, és általában véve a szerződés célkitűzéseinek előmozdítása;

5.	annak biztosítása, hogy a titkárság általi munkaerő-felvételre a vonatkozó szabályoknak megfelelően kerüljön sor, és a titkárság magasan képzett személyzettel lássa el feladatait;

6.	együttműködési mechanizmusok felállítása a délkelet-európai felekkel, az Európai Unióval és az Európai Unió tagállamainak közlekedési és egyéb releváns hatóságaival;

7.	a jelentések és a szerződés céljaival kapcsolatos, a regionális irányítóbizottság által előírt egyéb dokumentumok elkészítésének koordinálása, de nem feltétlenül elkészítése;

8.	a szerződő felek közötti koordináció és információcsere lehetővé tétele;

9.	a titkárság kommunikációs tervének előmozdítása és felügyelete.

Az igazgató emellett elvégzi a regionális irányítóbizottság által kért egyéb feladatokat a regionális irányítóbizottság utasításainak megfelelően.

4. Alkalmassági kritériumok:

A kiválasztási eljárásban az vehet részt, aki a jelentkezési határidő lejártáig megfelel a következő alkalmassági kritériumoknak:

—	a szerződő félnek vagy az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;

—

Felsőoktatásban szerzett oklevél vagy diploma: az alábbiak szerint:

—	oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, ha az egyetemi képzés szokásos időtartama négy év vagy annál több; vagy

—

oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség és legalább egyéves megfelelő szakmai tapasztalat, amennyiben az egyetemi képzés szokásos időtartama legalább három év (ez az egy év szakmai tapasztalat az alább megkövetelt posztgraduális szakmai tapasztalatba nem értendő bele);

—	Szakmai tapasztalat: legalább 14 éves, a fent említett szükséges képzettség megszerzését követően szerzett posztgraduális tapasztalat;

—	Releváns szakmai tapasztalat: a 14 éves szakmai tapasztalat keretében legalább négy év, a közlekedési ágazatban, a közlekedéspolitikában vagy a közlekedés szabályozásában szerzett tapasztalat;

—	Vezetői tapasztalat: legalább négy év felsővezetői beosztásban szerzett szakmai tapasztalat;

—	Nyelvismeret: az angol nyelv alapos ismerete;

—	Korhatár: a pályázati határidő időpontjában képes teljesíteni a teljes hároméves mandátumát annak a hónapnak a vége előtt, amelyben betölti a 66. életévét;

—	Utazási követelmények: közepes–intenzív; főként a délkelet-európai régióban és az Európai Unióba.

5. Kiválasztási szempontok:

A pályázók elbírálása a következő kiválasztási szempontok alapján történik:

Vezetői készségek

—	bizonyított tapasztalat egy hatóság irányításában, stratégiai és operatív szinten egyaránt;

—	nagy tapasztalat a csapatok vezetésében és motiválásában multikulturális környezetben;

—	nagy tapasztalat a költségvetési és pénzügyi források kezelésében;

Szakmai ismeret

közgazdasági, politikatudományi, jogi, közlekedési vagy mérnöki felsőfokú oklevél szükséges, emellett a jelölt rendelkezik az alábbiakkal:

—	a közlekedési ágazathoz kapcsolódó szabályozási politika és gyakorlat alapos ismerete;

—	előnyt jelent valamely szerződő fél közlekedési ágazatában szerzett ismeret és/vagy tapasztalat;

—	alkalmasság a titkárság stratégiai víziójának kidolgozására;

—	előnyt jelent az Európai Uniós szakpolitikák és folyamatok, különösen az Európai Uniós közlekedéspolitika ismerete;

—	előnyt jelent a délkelet-európai régióval és/vagy régióban való munkavégzés terén szerzett tapasztalat;

Kommunikáció

—	kiváló kommunikációs készség írásban és szóban a nyilvánossággal folytatott kommunikáció, valamint az érdekelt felekkel (európai, nemzetközi, nemzeti és helyi hatóságok, nemzetközi szervezetek stb.) való együttműködés céljából;

—	jó interperszonális készségek és képesség hatékony munkakapcsolatok kialakítására és fenntartására egy multikulturális szervezetnél, a szerződő felekkel, a szerződés szerveivel és a szerződés végrehajtásában érdekelt felekkel;

—	kiváló tárgyalási készség;

—	az angol nyelv kiváló ismerete írásban és szóban. A szerződő felek valamely hivatalos nyelvének ismerete előnyt jelent;

Nemzetközi tapasztalat és az Európai Unió ismerete

—	az Európai Unió intézményeinek és azok működésének és interakciójának alapos ismerete, valamint a Közlekedési Közösség tevékenységei szempontjából lényeges európai uniós szakpolitikák és nemzetközi tevékenységek alapos ismerete;

—	az európai és/vagy nemzetközi szervezeteknél szerzett szakmai tapasztalat előnyt jelent.

6. Függetlenség és érdekeltségi nyilatkozat

Az igazgatónak nyilatkozatban kell vállalnia, hogy függetlenül, a köz érdekében jár el, és nyilatkoznia kell a függetlenségét esetlegesen befolyásoló bármely érdekeltségéről. A pályázónak meg kell erősítenie pályázatában, hogy erre készen áll.

7. Kiválasztás és kinevezés

A kiválasztás lebonyolítására kiválasztási bizottság kerül felállításra. Ez a bizottság interjúra hívja a pozíció konkrét követelményeinek leginkább megfelelő pályázókat a fent meghatározott követelményeknek megfelelően az álláshely szempontjából lényeges érdemeik alapján. A kiválasztási bizottság által előválogatott jelöltek felkérést kapnak a közlekedéspolitikáért felelős biztossal folytatott interjúra.

Az interjúkat követően az Európai Bizottság egy jelöltet javasol a regionális irányítóbizottságnak. A regionális irányítóbizottság a kinevezésről szóló határozathozatalt megelőzően kérheti a jelölt meghallgatását. A regionális irányítóbizottság határoz az igazgató kinevezéséről a Miniszteri Tanáccsal folytatott konzultációt követően.

8. Esélyegyenlőség

Az Európai Bizottság és a Közlekedési Közösség alkalmazza az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség politikáját a Közlekedési Közösség állandó titkársága személyzetének felvételére, munkakörülményeire és földrajzi egyensúlyára vonatkozó szabályoknak megfelelően.

9. Foglalkoztatási feltételek (1)

Az igazgató a Közlekedési Közösség személyzetének tagja lesz egy hároméves időszakra, hat hónapos próbaidő mellett. A munkaszerződés a teljesítménytől függően, illetve a regionális irányítóbizottság határozata alapján kétszer meghosszabbítható egymást követő hároméves időszakokra.

A foglalkoztatás helye Belgrád, ahol a titkárság működik.

A javadalmazás megfelel a sikeres jelölt végzettségének és tapasztalatának. Az éves illetmény összege tapasztalattól függően 96 000 – 120 000 EUR (2).

Előnyt jelent a mihamarabbi munkakezdés.

10. Jelentkezési eljárás

A pályázatok akkor érvényesek, ha a jelöltek benyújtják az alábbiakat:

1.	motivációs levél;

angol nyelvű önéletrajz. Az önéletrajzot lehetőleg Europass formátumban (3) kell elkészíteni. Az önéletrajznak hivatkoznia kell a munkához kapcsolódó, ebben az álláshirdetésben szereplő kiválasztási szempontokra, és ismertetnie kell, hogy a pályázó a saját megítélése szerint hogyan felel meg az abban említett készségek és kompetenciák mindegyikének.

3.	az oklevelek vagy tanúsítványok hiteles másolata;

4.	az útlevél/személyi igazolvány másolata;

5.	munkáltatói referenciák, foglalkoztatási igazolások vagy munkaszerződések;

6.	aláírt nyilatkozat a függelékben szereplő nyomtatvány használatával.

A hiányos pályázatok elutasításra kerülnek.

A kiválasztási folyamat elősegítése érdekében a pályázókkal az ezzel a betöltendő álláshellyel kapcsolatban folytatott minden kommunikáció angol nyelven folyik.

A pályázatokat az alábbi e-mail-címre kell küldeni: XXXMOVE@ec.europa.eu (létrehozandó).

A pályázóknak írásban, a fenti e-mail-címen haladéktalanul jelenteniük kell a lakcímváltozást.

Kapcsolattartó személy további tájékoztatás céljából:

xxxx

11. Határidő

A pályázatokat emailben kell elküldeni legkésőbb XXXX-ig (az e-mail dátuma).

Az Európai Bizottság fenntartja a jogot a betöltendő álláshelyre való jelentkezés határidejének meghosszabbítására az Európai Bizottság és a Közlekedési Közösség honlapján való közzététel révén.

A Bizottság felveszi a kapcsolatot az előválogatott jelöltekkel az interjúk ütemezése céljából. Az interjúkra Brüsszelben, Belgiumban kerül sor.

12. Fontos tudnivalók a pályázók számára

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a kiválasztási bizottságok munkája bizalmas. A bizottságok tagjaival sem a pályázók, sem a nevükben eljáró más személyek nem léphetnek közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba.

13. A személyes adatok védelme

Az Európai Bizottság gondoskodik arról, hogy a pályázók személyes adatait az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kezeljék.

(1) További részletek megtalálhatók a Közlekedési Közösség személyzeti szabályzatában az alábbi internetes oldalon:

(2) A Miniszteri Tanács jóváhagyásával.

(3) Az Europass önéletrajz letölthető az alábbi honlapról: http://europass.cedefop.europa.eu

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

FÜGGELÉK

A pályázó nyilatkozata

Nyelvtudás:

Anyanyelv: …

Egyéb nyelvek: …

A PÁLYÁZÓ NYILATKOZATA

Alulírott kijelentem, hogy a pályázati űrlapon megadott és a csatolt okmányokban szereplő információk helyesek és hiánytalanok.

Kijelentem, hogy:

a)	az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésben felsorolt valamely délkelet-európai fél állampolgára vagyok, és gyakorlom teljes állampolgári jogaimat;

b)	a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rám nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tettem;

c)	megfelelő ajánlásaim vannak, amelyek bizonyítják alkalmasságom a tervezett feladatok ellátására.

Kérésre haladéktalanul dokumentumokkal támasztom alá a fenti (2) pont a), b) és c) alpontját, és tudomásul veszem, hogy ennek hiányában a pályázatom érvénytelen.

Tudatában vagyok annak, hogy a pályázati űrlap elfogadásához szükség van az alábbi alátámasztó okmányokra:

a)	a születési időt, állampolgárságot és lakóhelyet tanúsító okmányok;

b)	a kívánt szintű oklevelek vagy tanúsítványok;

c)	munkáltatói referenciák, foglalkoztatási igazolások vagy munkaszerződések.

Kijelentem, hogy nem ítéltek el büntetőjogi vagy fegyelmi vétség miatt (közszolgálat vagy szakmai szervek), és tudomásom szerint nem folyik ellenem büntetőjogi eljárás.

Tudatában vagyok annak, hogy a hamis nyilatkozat a pályázat elutasításához, illetve szükség esetén a Közlekedési Közösség állandó titkárságával kötött munkaszerződés megszűnéséhez vezethet.

…	…
Dátum	Aláírás

2. MELLÉKLET

Álláshirdetés – a Közlekedési Közösség állandó titkárságának igazgatóhelyettese

A Közlekedési Közösség állandó titkársága

A Közlekedési Közösség állandó titkársága meghirdeti az alábbi teljes munkaidős állást:

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG ÁLLANDÓ TITKÁRSÁGÁNAK IGAZGATÓHELYETTESE AZ ADMINISZTRATÍV ÉS PÉNZÜGYI ÁGAZAT VEZETŐJE

1. A Közlekedési Közösség állandó titkársága

A Közlekedési Közösség a Közlekedési Közösséget létrehozó, 2017. október 9-én az alábbi szerződő felek által aláírt szerződés (a továbbiakban: a szerződés) által létrehozott nemzetközi szervezet: Európai Unió és a délkelet-európai felek, nevezetesen Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (*1), Montenegró és Szerbia.

A Közlekedési Közösség állandó titkársága (a továbbiakban: titkárság) a szerződés által létrehozott egyik intézmény. Az egyetlen állandó személyzettel rendelkező intézményként igazgatási támogatást nyújt a Közlekedési Közösség más intézményei (a Miniszteri Tanács, a regionális irányítóbizottság, a technikai bizottságok és a szociális fórum) számára, és közlekedési megfigyelőközpontként jár el annak érdekében, hogy nyomon kövesse a TEN-T átfogó és törzshálózata Nyugat-Balkánra vonatkozó indikatív kiterjesztésének teljesítését, valamint támogatja a „nyugat-balkáni hatok” összeköttetéseinek fejlesztését célzó program végrehajtását, mely a Nyugat-Balkánon belüli, valamint e régió és az Európai Unió közötti kapcsolódások javítását célozza. Emellett felülvizsgálja a szerződés értelmében fennálló kötelezettségek végrehajtását.

A titkárság személyzete eredetileg 18 szakértőből áll (ez a szám bővíthető), és a titkárság kezeli a Közlekedési Közösség költségvetését, amely 2019-ben 1 626 000 EUR.

A Közlekedési Közösség munkanyelve az angol.

A titkárság székhelye Belgrádban van.

2. A pozíció ismertetése

Az igazgató közvetlen felügyelete alatt az igazgatóhelyettes/az adminisztratív és pénzügyi ágazat vezetőjének feladata a Közlekedési Közösség és a titkársága költségvetésének elkészítése, illetve a valamennyi kapcsolódó személyzeti ügy intézése. Az igazgatóhelyettes emellett felelős a titkárság kommunikációs stratégiájának nyomon követéséért és a közlekedési adatbázisok/IT-rendszer rendszeres karbantartásáért, beleértve a titkárság honlapját.

Az igazgató távollétében az igazgatóhelyettes feladata a titkárság általános vezetése és irányítása.

3. Az igazgatóhelyettes/az adminisztratív és pénzügyi ágazat vezetőjének fő feladatai

A fő feladatok az alábbiak lesznek:

Pénzügyi kérdések:

1.	a Közlekedési Közösség egésze és különösen a titkárság költségvetésének elkészítése;

2.	az igazgató támogatása a költségvetés operatív kezelésében, az Európai Unió pénzgazdálkodási szabályainak megfelelően;

operatív információk összeállítása, valamint rendszeres ad hoc jelentések készítése az illetékes intézmények számára a Közlekedési Közösség költségvetésének kidolgozása és kezelése tekintetében; konszolidált pénzügyi kimutatások készítése; reagálás a belső/külső ellenőrzések során tett megállapításokra;

4.	a hatékony belsőkontroll-rendszerek elérhetőségének és működésének biztosítása, valamint a kapcsolódó könyvviteli nyilvántartás karbantartása;

5.	a könyvviteli nyilvántartás kidolgozásának és végrehajtásának kezdeményezése a pénzügyi tevékenységekről szóló hatékony és megbízható jelentés érdekében a költségvetés kezelése és annak ellenőrzése javítására.

Humán erőforrások/személyzeti kérdések:

1.	kapcsolattartás a külső könyvelési szolgálattal és egyéb kapcsolódó hatóságokkal (biztosító társaságok/minisztériumok);

2.	a hivatalnokokat a Közlekedési Közösség személyzeti szabályzatának megfelelően megillető szabadnapokra vonatkozó adatbázis karbantartásának általános ellenőrzése;

3.	az eljárások előkészítése és az igazgató támogatása a titkárság tisztviselőinek felvételében adminisztratív és jogi szempontból;

IT és kommunikációs kérdések:

1.	a titkárság honlapjának elkészítésére vonatkozó munka és a titkárság kommunikációs politikájának nyomon követése az igazgatóval együttműködve;

2.	a titkárság IT-rendszereire vonatkozó rendszeres frissítés nyomon követése, beleértve a titkárságon található közlekedési adatbázisok frissítését;

3.	az igazgató közvetlen felügyelete alatt a titkárság kommunikációs eszközeinek és eszközeinek szervezése és frissítése; kapcsolattartás az operatív egységekkel a titkárság kommunikációs tervének kidolgozására.

4. Alkalmassági kritériumok:

A kiválasztási szakaszban az vehet részt, aki a jelentkezési határidő lejártáig megfelel a következő alkalmassági kritériumoknak:

—	a szerződő félnek vagy az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;

—

felsőoktatásban szerzett oklevél vagy diploma: az alábbiak szerint:

—	oklevéllel igazolt, befejezett egyetemi tanulmányoknak megfelelő végzettség, ha az egyetemi képzés szokásos időtartama négy év vagy annál több; vagy

—

—	Szakmai tapasztalat: legalább 10 éves, a fent említett szükséges képzettség megszerzését követően szerzett posztgraduális tapasztalat;

—	Releváns szakmai tapasztalat: a 10 éves szakmai tapasztalat keretében legalább négy év, az adminisztráció/a humán erőforrások vagy a költségvetés terén szerzett tapasztalat;

—	Nyelvismeret: az angol nyelv alapos ismerete;

—	Korhatár: a pályázati határidő időpontjában képes teljesíteni a teljes hároméves mandátumát annak a hónapnak a vége előtt, amelyben betölti a 66. életévét;

—	Utazási követelmények: Alacsony–közepes.

5. Kiválasztási szempontok:

A pályázók elbírálása a következő kiválasztási szempontok alapján történik:

Szakmai ismeret

—	bizonyított tapasztalat a költségvetések operatív kezelése terén;

—	a humán erőforrások kezelésének alapos ismerete;

—	az Európai Unió pénzgazdálkodási szabályai, beleértve az ellenőrzéseket, alapos ismerete;

—	a kommunikációs eszközök használatában szerzett gyakorlat;

—	a kis csapatok vezetésében szerzett gyakorlat;

—	előnyt jelent a délkelet-európai régióval és/vagy régióban való munkavégzés terén szerzett tapasztalat;

Kommunikáció

—	kiváló kommunikációs készség írásban és szóban az érdekelt felekkel (európai, nemzetközi, nemzeti és helyi hatóságok, nemzetközi szervezetek stb.) való együttműködés érdekében;

—	az angol nyelv kiváló ismerete írásban és szóban. A szerződő felek valamely hivatalos nyelvének ismerete előnyt jelent;

Nemzetközi tapasztalat és az Európai Unió ismerete

—	az Európai Unió intézményeinek/nemzetközi közigazgatás ismerete;

—	az európai és/vagy nemzetközi szervezeteknél szerzett szakmai tapasztalat előnyt jelent.

6. Kiválasztás és kinevezés

Az interjúkat követően az Európai Bizottság egy jelöltet javasol a regionális irányítóbizottságnak. A regionális irányítóbizottság a kinevezésről szóló határozathozatalt megelőzően kérheti a jelölt meghallgatását. A regionális irányítóbizottság dönt az igazgatóhelyettes kinevezéséről a Miniszteri Tanáccsal folytatott konzultációt követően.

7. Esélyegyenlőség

8. Foglalkoztatási feltételek (1)

Az igazgatóhelyettes a Közlekedési Közösség személyzetének tagja lesz egy hároméves időszakra, hat hónapos próbaidő mellett. A munkaszerződés a teljesítménytől függően, illetve a regionális irányítóbizottság határozata alapján kétszer meghosszabbítható egymást követő hároméves időszakokra.

A foglalkoztatás helye Belgrád, ahol a titkárság működik.

A javadalmazás megfelel a sikeres jelölt végzettségének és tapasztalatának. Az éves illetmény összege tapasztalattól függően 72 000 – 84 000 EUR (2).

Előnyt jelent a mihamarabbi munkakezdés.

9. Jelentkezési eljárás

A pályázatok akkor érvényesek, ha a jelöltek benyújtják az alábbiakat:

a)	motivációs levél;

c)	az oklevelek vagy tanúsítványok hiteles másolata;

d)	az útlevél/személyi igazolvány másolata;

e)	munkáltatói referenciák, foglalkoztatási igazolások vagy munkaszerződések;

f)	aláírt nyilatkozat a függelékben szereplő nyomtatvány használatával.

A hiányos pályázatok elutasításra kerülnek.

A kiválasztási folyamat elősegítése érdekében a pályázókkal az ezzel a betöltendő álláshellyel kapcsolatban folytatott minden kommunikáció angol nyelven folyik.

A pályázatokat az alábbi e-mailcímre kell küldeni: XXXMOVE@ec.europa.eu (létrehozandó).

A pályázóknak írásban, a fenti e-mail-címen haladéktalanul jelenteniük kell a lakcímváltozást.

Kapcsolattartó személy további tájékoztatás céljából:

xxxx

10. Határidő

A pályázatokat emailben kell elküldeni legkésőbb XXXX-ig (az e-mail dátuma).

A Bizottság felveszi a kapcsolatot az előválogatott jelöltekkel az interjúk ütemezése céljából. Az interjúkra Brüsszelben, Belgiumban kerül sor.

11. Fontos tudnivalók a pályázók számára

12. A személyes adatok védelme

Az Európai Bizottság gondoskodik arról, hogy a pályázók személyes adatait az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kezeljék.

(1) További részletek megtalálhatók a Közlekedési Közösség személyzeti szabályzatában az alábbi internetes oldalon: http

(2) A Miniszteri Tanács jóváhagyásával.

(3) Az Europass önéletrajz letölthető az alábbi honlapról: http://europass.cedefop.europa.eu

FÜGGELÉK

A pályázó nyilatkozata

Nyelvtudás:

Anyanyelv: …

Egyéb nyelvek: …

A PÁLYÁZÓ NYILATKOZATA

Alulírott kijelentem, hogy a pályázati űrlapon megadott és a csatolt okmányokban szereplő információk helyesek és hiánytalanok.

Kijelentem, hogy:

a)	az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésben felsorolt valamely délkelet-európai fél állampolgára vagyok, és gyakorlom teljes állampolgári jogaimat;

b)	a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban rám nézve előírt minden kötelezettségnek eleget tettem;

c)	megfelelő ajánlásaim vannak, amelyek bizonyítják alkalmasságom a tervezett feladatok ellátására.

Kérésre haladéktalanul dokumentumokkal támasztom alá a fenti (2) pont a), b) és c) alpontját, és tudomásul veszem, hogy ennek hiányában a pályázatom érvénytelen.

Tudatában vagyok annak, hogy a pályázati űrlap elfogadásához szükség van az alábbi alátámasztó okmányokra:

a)	a születési időt, állampolgárságot és lakóhelyet tanúsító okmányok;

b)	a kívánt szintű oklevelek vagy tanúsítványok;

c)	munkáltatói referenciák, foglalkoztatási igazolások vagy munkaszerződések.

Kijelentem, hogy nem ítéltek el büntetőjogi vagy fegyelmi vétség miatt (közszolgálat vagy szakmai szervek), és tudomásom szerint nem folyik ellenem büntetőjogi eljárás.

…	…
Dátum	Aláírás

2019.2.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/55

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/300 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. február 19.)

az élelmiszerek és a takarmányok biztonságára vonatkozó általános válságkezelési terv létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 55. cikkére,

mivel:

(1)

A 178/2002/EK rendelet 55. cikke szerint a Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) és a tagállamokkal szorosan együttműködve elkészíti az élelmiszerek és a takarmányok biztonságára vonatkozó általános válságkezelési tervet (a továbbiakban: általános terv). Ennek megfelelően a 2004/478/EK bizottsági határozat (2) meghatározta az általános tervet.

(2)	A 2004/478/EK bizottsági határozat elfogadása óta több, élelmiszerekkel vagy takarmányokkal kapcsolatos váratlan esemény miatt az uniós szintű válságkezelési koordináció további tapasztalatokat szerzett.

(3)

Az évek során gyűjtött tapasztalatok a 178/2002/EK rendelet REFIT-értékelése (az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata) (3) keretében végzett elemzés szerint azt mutatják, hogy uniós és nemzeti szinten újra kell értékelni az élelmiszer- és takarmányválságok kezelését. Az eredmények azt mutatták, hogy az élelmiszer- vagy takarmányválság közegészségügyi hatásának elkerülése vagy minimálisra csökkentése érdekében a válságkezelés mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a válsághelyzetekre való felkészültségre. Ez jelentősen csökkenthetné az élelmiszer- vagy takarmányválságok gazdasági hatását (például a kereskedelmi korlátozásokat), és ezáltal hozzájárulna a Bizottság munkahelyekre, növekedésre és beruházásokra vonatkozó célkitűzésének eléréséhez. Ezen túlmenően a Bizottságnak nagyobb szerepet kell kapnia az e területen folytatott kommunikációban és a tagállamok általános koordinációjában. Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata több ajánlást is tartalmaz az általános terv hatékonyságának növelése érdekében.

(4)

Az EFSA felelős az uniós intézkedések elfogadásának tudományos alapjául szolgáló szakvélemények biztosításáért, és feladata, hogy tudományos és technikai segítséget nyújtson az élelmiszerek és takarmányok területén folytatott válságkezelési eljárásokban. A szerzett tapasztalatok alapján részletesebben meg kell határozni és meg kell erősíteni az EFSA általános tervben betöltött szerepét.

(5)

Az egyes ügynökségek hatáskörét tiszteletben tartva az EFSA-nak egyeztetnie kell más érintett uniós tudományos ügynökségekkel, például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC), az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA), az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) és az Euratom-Szerződés 31. cikkében említett Tudományos és Műszaki Bizottság által kinevezett szakértői csoporttal (4) azokban az esetekben, amikor a hatáskörükbe tartozó információkra vagy intézkedésekre van szükség. Ezen túlmenően az általános tervnek biztosítania kell a koordinációt az ECDC emberekkel kapcsolatos válsághelyzetekre való felkészültségi és reagálási rendszereivel annak érdekében, hogy figyelmeztessék az egészségügyi hatóságokat és az érdekelt feleket az emberi egészséget érintő, élelmiszer és takarmány eredetű válságokra.

(6)

Az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (5) megállapítja a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek járványügyi felügyeletére, monitoringjára, korai előrejelzésére és az ellenük való küzdelemre, így többek között az ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatos készültség- és reagálástervezésre vonatkozó szabályokat a biológiai, vegyi, környezeti és ismeretlen eredetű veszélyekre vonatkozóan, továbbá a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer létrehozására vonatkozó szabályokat. Mivel kapcsolódási pontok állhatnak fenn az élelmiszerlánc területén a válsághelyzetekre való felkészültséggel és a válságkezeléssel, az 1082/2013/EU határozatban szereplő vonatkozó rendelkezéseket szintén figyelembe kell venni az általános tervben.

(7)

Az Unió általános tervét felül kell vizsgálni, hogy az magában foglalja a hatósági ellenőrzésekről szóló (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 115. cikkének megfelelően kidolgozandó, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nemzeti készenléti tervekkel való összehangolást elősegítő eljárásokat.

(8)

E határozat fő célja a közegészség védelme az Unióban. Ezért az általános tervet azokra a helyzetekre kell korlátozni, amelyekben a 178/2002/EK rendelet 55. cikkének megfelelően közvetlen vagy közvetett közegészségügyi kockázat áll fenn. A közegészségügyi kockázatok biológiai, kémiai és fizikai jellegűek lehetnek. Ezek magukban foglalják az allergén és a radioaktív veszélyeket is. Ugyanakkor az általános tervben felvázolt megközelítést, elveket és gyakorlati eljárásokat iránymutatásnak is lehet tekinteni a közegészségügyi kockázatok nélküli, élelmiszer eredetű váratlan események kezelése során.

(9)	A Bizottság 2017-ben belső ellenőrzést végzett az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság élelmiszer-biztonsági válsághelyzetekre való felkészültségére vonatkozóan, amely során azonosították a meglévő általános terv néhány gyenge pontját, amelyekkel foglalkozni kell.

(10)

A 2017. szeptember 26-i miniszteri konferencián számos következtetést vontak le a fipronillal kapcsolatos incidens nyomán hozott intézkedésekről (7). Jóllehet a következtetések az említett incidensre és az azzal kapcsolatos csalásra összpontosítanak, számos következtetés az élelmiszerekkel és takarmányokkal összefüggő válságkezelés szempontjából is releváns, ideértve azt is, hogy minden tagállamban, minden egyes nemzeti közigazgatási szervezet tekintetében létre kell hozni egy-egy kapcsolattartó pontot az ilyen válságkezelés összehangolására.

(11)	A 2004/478/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni, és új határozattal kell felváltani, amely aktualizált általános tervet határoz meg a 2004/478/EK bizottsági határozat elfogadása óta szerzett tapasztalatok figyelembevétele és az új fejleményekhez való alkalmazkodás érdekében.

(12)

E határozatnak fokozatos megközelítést kell megállapítania arra vonatkozóan, hogy milyen típusú helyzeteket kell válságként kezelni, a kapcsolódó kritériumokat is beleértve. Nem minden, az 55. cikk hatálya alá tartozó helyzet tenné feltétlenül szükségessé egy, a 178/2002/EK rendelet 56. cikke szerinti válságkezelő egység létrehozását, de a megerősített uniós koordináció ezekben a helyzetekben is előnyös lehet. Ezen kritériumok között szerepelnie kell a váratlan esemény súlyosságának és mértékének a közegészségügyi hatás, a vonatkozó fogyasztói megítélés és a politikai érzékenység tekintetében, különösen abban az esetben, ha a forrás még bizonytalan, vagyis nem tudni, hogy az incidens szándékos volt-e (pl. bioterrorizmus vagy csalás mellékhatása) és válság kialakítása céljából történt (pl. bioterrorizmus); emellett a kritériumok között kell lennie, ha a korábbi váratlan események megfelelő intézkedések esetleges hiánya miatt ismétlődtek-e meg.

(13)

Uniós és nemzeti szinten összehangolt együttműködésre van szükség a különböző hatóságok, riasztási és tájékoztatási rendszerek és laboratóriumok között az információk megosztása és a válságkezeléshez szükséges intézkedések meghozatala céljából. E tekintetben a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer, valamint az egyéb, uniós szintű figyelmeztető és információs rendszerek – mint például az élelmiszer- és takarmány-biztonsági riasztási rendszer – összekapcsolása javítaná az egységes egészségügyi megközelítést, például az élelmiszer-biztonsági és népegészségügyi hatóságok ugyanazon váratlan eseményre vonatkozó tevékenységeinek összehangolása révén azáltal, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóságok számára hozzáférést biztosítana az emberekkel kapcsolatos esetekre vonatkozóan a hatóságok által közreadott információkhoz.

(14)	Az élelmiszer- és takarmánylánc hatékony válságkezelése megköveteli, hogy már a váratlan esemény bekövetkezése előtt érvényben legyenek az uniós szintű fokozott koordinációra való felkészültséget biztosító gyakorlati eljárások.

(15)

A 178/2002/EK rendelet 55. cikkében említett helyzetekre vonatkozó gyakorlati eljárásokat világosan meg kell határozni az ilyen helyzetekre való zökkenőmentes és gyors reagálás biztosítása érdekében. Ugyanezen okokból meg kell határozni a válságkezelő egység szerepét, összetételét és gyakorlati működését.

(16)

A lakosság és a kereskedelmi partnerek tényeken alapuló, valós idejű tájékoztatása alapvető fontosságú, mivel a kockázatok további terjedésének elkerülése, valamint a váratlan esemény által nem érintett élelmiszerek és takarmányok biztonságába vetett bizalom helyreállítása révén hozzájárul a közegészség védelméhez. Az átláthatóságot biztosító elvek és a kommunikációs stratégia kialakítása ezért a válságkezelés lényeges részét képezi.

(17)	Ez az általános terv az EFSA-val folytatott konzultációk tárgyát képezte, és a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága keretében megvitatásra került a tagállamokkal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a határozat a 178/2002/EK rendelet 55. cikkének megfelelően megállapítja az élelmiszerek és takarmányok biztonsága területén történő válságkezelés általános tervét.

(2) A terv a helyzetek következő két típusára vonatkozik:

a)	fokozott uniós koordinációt igénylő helyzetek; és

b)	olyan helyzetek, amelyek egy, a Bizottságból, valamint az érintett tagállamokból és uniós ügynökségekből álló válságkezelő egység létrehozását igénylik.

(3) A terv a fokozott felkészültséghez és a váratlan események uniós szinten való kezeléséhez szükséges gyakorlati eljárásokat is meghatározza, beleértve az átláthatóság elvével összhangban álló kommunikációs stratégiát is.

2. cikk

Hatály

Az általános terv az élelmiszerekből és takarmányokból származó, a közegészségügyet közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető, különösen az élelmiszerekben és takarmányokban rejlő biológiai, kémiai és fizikai természetű bármely veszélyhez kapcsolódó helyzetekre vonatkozik, amelyek minden valószínűség szerint nem akadályozhatók meg, nem szüntethetők meg, vagy nem csökkenthetők elfogadható szintre az érvényben lévő rendelkezések alapján, vagy pedig nem kezelhetők megfelelően kizárólag a 178/2002/EK rendelet 53. vagy 54. cikke szerinti szükségintézkedések alkalmazásával.

3. cikk

Célkitűzések

E határozat célja, hogy a fokozott felkészültség és a hatékony irányítás biztosítása révén a lehető legkisebbre csökkentse az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos váratlan események közegészségügyi hatásának mértékét.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. „Váratlan esemény”: élelmiszerekben, takarmányokban vagy embereknél fellépő biológiai, kémiai vagy fizikai veszélyek észlelése, ami egynél több személy ugyanazon veszélynek való kitettsége révén lehetséges közegészségügyi kockázattal járhat vagy arra utalhat, illetve olyan helyzet, amelyben az embereket érintő esetek vagy a veszély észleléseinek száma meghaladja a várható számot, és amelyben az esetek ténylegesen vagy valószínűleg ugyanahhoz az élelmiszer- vagy takarmányforráshoz kapcsolódnak.

2. „Élelmiszer eredetű váratlan esemény vagy válság kitörése”: a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 2. cikke 2. d) pontjának fogalommeghatározása szerint.

3. „Válságkezelési koordinátor”: olyan személy és helyettese az európai intézményekből és a tagállamok illetékes hatóságaitól, aki egyedüli kapcsolattartóként működik, hogy biztosítsa az általános terv koordinálásában részt vevő valamennyi partner közötti hatékony információcserét, valamint az általa képviselt szervezet hatáskörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos hatékony döntéshozatalt és végrehajtást.

II. FEJEZET

A felkészültséget biztosító struktúrák és eljárások

5. cikk

Válságkezelési koordinátorok

Minden tagállam, az EFSA és a Bizottság kijelöl egy válságkezelési koordinátort és egy helyettes koordinátort az I. mellékletben meghatározott feladatok elvégzésére. A Bizottság naprakészen tartja a kijelölt válságkezelési koordinátorok és helyetteseik nevét és elérhetőségét. A válságkezelési koordinátorok legalább évente rendszeres üléseket tartanak, amelyeket a Bizottság szervez a kezdeményezések uniós szintű bemutatása, a nemzeti készenléti tervek megosztása, valamint a közelmúltbeli válságok kezelésének nyomon követése és értékelése céljából a 22. cikknek megfelelően.

6. cikk

Riasztási és információs rendszerek

A Bizottság összekapcsolja a fertőzőbetegség-figyelői és gyorsreagáló rendszert (EWRS) más uniós szintű riasztási és információs rendszerekkel, többek között az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerrel (RASFF). Az adatok riasztási hálózatokon keresztül történő benyújtását tovább kell harmonizálni.

7. cikk

Laboratóriumok

A Bizottság és a tagállamok biztosítják az európai és nemzeti referencialaboratóriumok, valamint más hatósági laboratóriumok hálózatának fenntartását az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban, amely készen áll arra, hogy gyors és magas színvonalú elemzési támogatást nyújtson a legtöbb jelentős, élelmiszer és takarmány eredetű kockázatra vonatkozóan.

8. cikk

Képzés, gyakorlatok és legkorszerűbb eszközök

A Bizottság az egységes egészségügyi megközelítést ösztönző „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” című bizottsági program (9) keretében emelt szintű képzési modulokat kínál az élelmiszerekkel kapcsolatos válsághelyzetekre való felkészültséggel, az élelmiszer eredetű váratlan események vagy válságok kitörésének kivizsgálásával és az egyéb váratlan események kezelésével kapcsolatban.

A Bizottság a tagállamokkal együtt rendszeresen megszervezi az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos váratlan eseményeknek – beleértve azok kommunikációs szempontjainak – a szimulációját, amelyek a vészhelyzetekre való felkészültségre és a váratlan események kezelésére összpontosítanak. Az érintett uniós ügynökségek részt vesznek és a Bizottság is csatlakozik az ügynökségek által szervezett, a hatáskörükbe tartozó hasonló gyakorlatokhoz. Egy valós súlyos váratlan esemény helyettesítheti az ilyen szimulációs gyakorlat elvégzését. A Bizottság minden egyes gyakorlat után benyújtja konkrét következtetéseit az 5. cikkben említett válságkezelési koordinátorok következő ülésén.

A Bizottság az élelmiszerekkel és a takarmányokkal kapcsolatos nemzeti készenléti tervek fenntartása és ellenőrzése révén biztosítja a tagállamok megfelelő felkészültségének nyomon követését.

A Bizottság előmozdítja az olyan legkorszerűbb eszközök uniós szintű használatát, mint a nyomon követő eszközök, a molekuláris tipizálási elemzések (beleértve a teljes genomszekvenálást), valamint ezek eredményeinek megosztását az embereken, állatokon, élelmiszerekben, takarmányokban és az élelmiszerek/takarmányok környezetében kimutatott kórokozók molekuláris tipizálásáról szóló EFSA-ECDC-adatbázisban.

9. cikk

Az információk folyamatos gyűjtése, nyomon követése és elemzése

A Bizottság folyamatosan gyűjti, nyomon követi és elemzi a II. mellékletben felsorolt forrásokból származó, határokon átterjedő közvetlen és közvetett veszélyekre vonatkozó információkat.

III. FEJEZET

Uniós szintű fokozott koordináció

10. cikk

Uniós szintű fokozott koordinációt igénylő helyzetek

(1) A (2) bekezdésben leírt helyzetekben a Bizottság – a 9. cikkben említett információk alapján és az érintett uniós kockázatértékelő szervekkel szoros együttműködésben – elmélyíti az események kezelésére vonatkozó uniós szintű koordinációt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti uniós szintű fokozott koordináció akkor szükséges,

amennyiben

élelmiszerben vagy takarmányban észlelt veszély által okozott közvetlen vagy közvetett közegészségügyi kockázat áll fenn, amelyet két vagy több olyan tagállamban azonosítottak, amelyek között járványügyi kapcsolat (például ha a különböző tagállamokban előforduló embereket érintő esetek és/vagy halálesetek megbízható analitikai vagy epidemiológiai bizonyítékkal szolgáltak az említett kapcsolatra) és/vagy nyomonkövethetőségi kapcsolat áll fenn (például esetlegesen fertőzött élelmiszer vagy takarmány különböző tagállamokban történő forgalmazása esetén);

vagy

ii.	az élelmiszerek és takarmányok területén a belső piac működését érintő, a kimutatott veszélyhez kapcsolódó súlyos potenciális hatás került azonosításra;

továbbá

amennyiben

i.	az észlelt veszélyhez jelentős egészségügyi hatás kapcsolódik; vagy

ii.	a tagállamok nem értenek egyet az intézkedések tekintetében; vagy

iii.	nehézségekbe ütközik a veszély forrásának azonosítása.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai és az európai intézmények kérhetik a Bizottságot, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kritériumok alapján erősítse meg a koordinációt.

11. cikk

Uniós szintű fokozott koordinációt igénylő gyakorlati eljárások

A Bizottság az V. fejezetben meghatározott eljárásokat követve koordinálja a váratlan események megfelelő szolgálatok által biztosított kezelését.

IV. FEJEZET

Válságkezelő egység létrehozása

12. cikk

Válságkezelő egység létrehozását igénylő helyzetek

(1) A (2) bekezdésben leírt helyzetekben a Bizottság a 178/2002/EK rendelet 56. cikkének megfelelően válságkezelő egységet (a továbbiakban: válságkezelő egység) hoz létre.

(2) Válságkezelő egység létrehozása szükséges, amennyiben:

a)	két vagy több tagállamban közvetlen vagy közvetett közegészségügyi kockázatot azonosítottak, ami fenyegető a jó hírnévre és az imázsra nézve, illetve politikai szempontból érzékeny területet érint; és

amennyiben

i.	az emberi egészséget súlyos kockázat fenyegeti, különösen, amennyiben nagyszámú haláleset történik vagy várható; vagy

ii.	egy adott esemény megismétlődik, ami az emberi egészségre nézve súlyos kockázatot jelent; vagy

iii.	biológiai vagy vegyi terrorizmus, illetve jelentős radioaktív szennyezés gyanúja merül fel, vagy pedig ezekre utaló jelek mutatkoznak.

13. cikk

A válságkezelő egység szerepe

(1) A válságkezelő egység feladata – a kommunikációs szempontokat is figyelembe vevő – válságreagálási stratégia gyors kidolgozása, koordinálása és végrehajtása. A szennyeződés forrásának azonosítása után a válságkezelő egység – szükség esetén az EFSA és más szakértők segítségével – koordinálja a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos (vissza- és előremutató) vizsgálatot, továbbá szorosan nyomon követi a termékek forgalomból való kivonását és visszahívását, amennyiben az érintett élelmiszert/takarmányt több tagállamban forgalmazzák.

(2) Minden érintett tagállam maga felelős a területén végzett nyomonkövethetőségi vizsgálatok, visszavonások és visszahívások végrehajtásáért.

14. cikk

A válságkezelő egység gyakorlati eljárásai

(1) A 178/2002/EK rendelet 57. cikkében meghatározott és az e határozat 8–10. cikkében részletesen leírt feladatok végrehajtása érdekében az e határozat V. fejezetében előírt eljárásokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A válságkezelő egység tagjainak a válság ideje alatt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.

15. cikk

A válságkezelő egység összetétele és működése

(1) A válságkezelő egység a Bizottság, az EFSA, valamint legalább a közvetlenül érintett tagállamok válságkezelési koordinátorai (és helyetteseik) hálózatának tagjaiból áll, illetve szükség esetén a Bizottság, az EFSA, az ECDC, valamint adott esetben más uniós ügynökségek és a közvetlenül érintett tagállam(ok) szakembereit is magában foglalja. A válságkezelő egység tevékenységében a nemzeti és uniós szintű illetékes szervek kommunikációs szakemberei is részt vesznek.

(2) A válságkezelő egység fontolóra veheti a más szakértőkkel vagy – amennyiben a válság kezeléséhez szükséges – a válságkezelési koordinátorok teljes hálózatával folytatott konzultációt is, és állandó vagy eseti támogatást kérhet konkrét szakértőktől.

(3) A válságkezelő egység elnöki tisztjét a Bizottság válságkezelési koordinátora (vagy helyettese) tölti be. Az elnök biztosítja a válságkezelő egység zavartalan működését és a feladatok tagok közötti elosztását, figyelembe véve azok kompetenciáit. A válságkezelő egység megalakulását követően az elnök meghívja a válságkezelési koordinátorok hálózatának tagjait az első ülésre.

(4) Az elnök biztosítja a válságkezelő egység munkája és a döntéshozatali eljárás közötti koordinációt. Munkáját a Bizottság érintett szakmai egységének/egységeinek megfelelő szakmai szakértője/szakértői segítik.

(5) Az érintett tagállamok válságkezelési koordinátorai a rendelkezésre állás, a szakértelem és a felelősségi szint függvényében részt vesznek a válságkezelő egység ülésein, audio- és videokonferenciáin. Az EFSA, az ECDC és az érintett EURL hatáskörének megfelelően szükség szerint tudományos és szakmai segítséget nyújt.

(6) A válságkezelő egység felel az érintett érdekelt felekkel való szoros kapcsolat és információcsere fenntartásáért.

(7) A válságkezelő egység felelős a nyilvánosság felé irányuló összehangolt kommunikációs stratégia elkészítéséért és különösen a valós idejű, tényeken alapuló üzenetek közzétételéért.

(8) A Bizottság megfelelő titkársági támogatást nyújt a válságkezelő egység üléseinek megszervezéséhez (pl. a jegyzőkönyv megszövegezése és egyéb adminisztratív feladatok), továbbá biztosítja a válságkezelő egység számára a zökkenőmentes működéshez szükséges emberi és anyagi erőforrásokat (pl. üléstermek, kommunikációs eszközök stb.). A válságkezelő egység a meglévő riasztási hálózatok számára rendelkezésre álló technikai megoldásokat alkalmazza az információk közlésére vagy terjesztésére, különösen az információkérések kiküldésére és ezen információk összegyűjtésére.

16. cikk

A válság rendezése

A 14. és 15. cikkben meghatározott eljárások a válság rendezéséig érvényben maradnak.

A válságkezelő egységgel folytatott konzultációt követően a Bizottság dönt arról, hogy a válság teljes mértékben megoldódott-e, vagy pedig csak uniós szintű fokozott koordinációt igénylő váratlan eseménnyé minősíthető vissza. E döntés meghozatalát követően a válságkezelő egység valamennyi tagját tájékoztatni kell a válság rendezésének módjáról.

A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy az érintett termékekről és intézkedésekről a RASFF rendszeren keresztül benyújtott információk mellett nyújtsanak tájékoztatást az újabb embereket érintő esetekről, hogy értékelni tudja a tendenciákat és döntsön a válság megoldásáról.

17. cikk

A válság utáni értékelés

A Bizottságnak legalább minden egyes, válságkezelő egység létrehozását igénylő helyzetet követően jelentést kell készítenie, amely tartalmazza a váratlan esemény utáni értékelést, beleértve az érintettekkel és más érdekelt felekkel folytatott konzultációt is.

Az értékelés fényében az összes válságkezelési koordinátor részvételével ülést kell tartani a lehetséges tanulságok meghatározása céljából, és adott esetben fel kell tárni, milyen javításokra van szükség a válságkezelés során alkalmazott működési eljárásokkal és eszközökkel kapcsolatban.

V. FEJEZET

A váratlan események kezelésére szolgáló eljárások

18. cikk

Főbb gyakorlati eljárások

A Bizottság adott esetben a következő eljárások révén koordinálja a váratlan események megfelelő szolgálatok általi kezelését:

a)	a megfelelő sürgősségi riasztórendszeren (RASFF és/vagy EWRS) keresztül benyújtott adatok elemzése a 10. vagy 12. cikkben említett helyzetek felderítése érdekében;

a 10. vagy 12. cikkben említett helyzetek felmerülése esetén az adathiány azonosítása és a tagállamok vagy az érdekelt felek felkérése arra, hogy a megfelelő sürgősségi riasztórendszeren keresztül további információkat nyújtsanak be, és visszafelé és előremutatóan is kövessék nyomon az érintett élelmiszereket és takarmányokat;

video- vagy audiokonferenciák szervezése az érintett tagállamokkal, uniós ügynökségekkel (EFSA és adott esetben az ECDC és más értékelő testületek), az érintett európai referencialaboratóriumokkal (EURL), szakértőkkel, beleértve az 5. cikkben említett válságkezelési koordinátorok hálózatát, valamint szükség esetén az élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi képviselőkkel kiegészítve;

d)	a közegészségügyi hatások elsődleges értékelésének koordinálása a tagállamok és az uniós ügynökségek részvételével;

e)	a Bizottság, a tagállamok és az EFSA, valamint adott esetben más uniós ügynökségek, kereskedelmi partnerek és egyéb érdekelt felek közötti kommunikációs irányvonalak és tevékenységek összehangolása;

f)	helyszíni szakértői látogatások a vizsgálatok támogatása érdekében;

g)	a helyzetnek megfelelően a válságkezelési koordinátorok hálózatának – részben vagy egészben – az információk összegyűjtésére és terjesztésére, valamint az említett tevékenységek összehangolására történő bevetése.

19. cikk

Kiegészítő gyakorlati eljárások

Ezenkívül a Bizottság az EFSA-val és adott esetben az ECDC-vel közösen számos kiegészítő eljárást és eszközt dolgoz ki annak érdekében, hogy az esemény kezelését a lehető leggyorsabban támogassa, és korlátozza annak közegészségügyi hatását. Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)	az embereknél, állatokban, élelmiszerekben és takarmányokban kimutatott kórokozók molekuláris tipizálására vonatkozó adatbázis karbantartása és használata révén a váratlan események vagy válságok forrásainak gyors jellemzése és azonosítása;

b)	biológiai kockázat esetén az EFSA és az ECDC által végzett közös, gyors eseményértékelés egy közösen elfogadott standard műveleti eljárás szerint;

c)	az EFSA által végzendő gyors kémiai kockázatértékelés keretének kialakítása;

d)	a meghozott intézkedések hatásainak nyomon követésére szolgáló eljárások.

VI. FEJEZET

Tájékoztatás

20. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

A 178/2002/EK rendelet 52. cikkében meghatározott specifikus titoktartási szabályok alkalmazandók a RASFF keretében végzett információcserére. Kockázat észlelése esetén a tájékoztatásnak proaktív és reaktív módon elsősorban a sajtó, a nyilvánosság vagy a kereskedelmi partnerek által a feltárt veszélyekkel, a fennálló kockázattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatban feltett kérdésekkel kell foglalkoznia.

21. cikk

Kommunikációs stratégia minden váratlan esemény során

(1) Váratlan esemény során a Bizottság a válasz részeként egyértelmű, célzott és hatékony tájékoztatást ad a nyilvánosságnak a kockázat értékeléséről és kezeléséről, beleértve a bizonytalanságot is. A nyilvánosság tájékoztatása kellő időben, hiteles és megbízható módon, az Unió és tagállamai között összehangoltan történik. A Bizottság, az EFSA, az ECDC és a tagállamok átlátható módon összehangolják a kommunikációt az egymással össze nem hangolt üzenetek és az egymásnak ellentmondó információk elkerülése érdekében.

(2) A koordináció részeként a Bizottság, az EFSA, a különleges szakértelmet igénylő ügyekben az ECDC, valamint a tagállamok előzetesen tájékoztatják egymást a számukra releváns és a váratlan esemény vagy válság kitörését érintő tervezett bejelentésekről (pl. audiokonferenciák útján). Ezenkívül a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az érintett élelmiszer-vállalkozókat, ha megbízható bizonyíték áll rendelkezésükre a váratlan esemény vagy válság kitörésének lehetséges forrásáról.

(3) A koherens kockázati kommunikáció biztosítása érdekében a tagállamok tájékoztatásáról válságkezelési koordinátoraik gondoskodnak. A Bizottság tájékoztatja a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságát és az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot a válság kezeléséről és az azzal kapcsolatos kommunikációs stratégiáról.

(4) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszer-biztonsági hatóságokból álló, nemzetközi hálózatát, az INFOSAN-t akkor kell bevonni, ha az adott veszély a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet érinti, a harmadik országokban a kereskedelmi partnerekkel és az illetékes hatóságokkal folytatott további kétoldalú információcsere szükségességének sérelme nélkül.

(5) A Bizottság és a tagállamok szükség szerint kiegészítő információkat nyújtanak a releváns nemzetközi szervezeteknek, például az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO).

(6) A válságkezelési koordinátorok hálózatán belüli válságkommunikáció részletes feladatait az I. melléklet tartalmazza.

22. cikk

A válságkezelő egység kommunikációs stratégiája

(1) Válságkezelő egység létrehozását igénylő helyzetek esetén a válságkezelő egység koordinálja a kommunikációt és haladéktalanul kidolgoz egy konkrét kommunikációs stratégiát annak érdekében, hogy a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztassa a kockázatokról és a meghozott intézkedésekről. A Bizottság a stratégia céljára egységes sablont dolgoz ki. A kommunikációs stratégiának meg kell határoznia a fő célközönségnek szóló kulcsfontosságú üzeneteket, valamint az ezek terjesztésére szolgáló legfontosabb kommunikációs eszközöket.

(2) Az V. fejezetben említett gyakorlati eljárások alkalmazásával a kommunikációs stratégia célja az a nyilvánosság és a gazdasági szereplők, köztük az élelmiszer-kereskedelmi partnerek tájékoztatása az alábbiak révén:

a)	következetes és összehangolt üzenetek;

b)	hatékony kommunikáció a kockázatokról;

c)	a folyamatban lévő vizsgálatok és óvintézkedések fontosságának hangsúlyozása, amennyiben a forrás bizonytalan;

d)	a kialakított álláspontok és intézkedések alátámasztására megbízható bizonyítékok (elemzések eredményei, epidemiológiai bizonyítékok stb.) rendelkezésre bocsátása;

e)	a válságban nem érintett termékek biztonságosságával kapcsolatos biztosítékok nyújtása, többek között az érintett termék(ek) típusára (típusaira) és az érintett termék(ek)re vonatkozó egyértelmű információk alapján, a nem érintett termékekre vonatkozó információkkal összevetve;

f)	a sikeres intézkedésekre és a megbízható bizonyítékok alapján elért eredményekre vonatkozó üzenetek: pl. a hatékony vizsgálat eredményeként az érintett tételek azonosítása és visszavonása.

(3) A váratlan esemény által közvetlenül érintett tagállamok és a válságkezelő egység tagjai minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítására, hogy kommunikációs tevékenységeik összhangban legyenek a válságkezelő egység által elfogadott kommunikációs stratégiával.

(4) A kommunikációs stratégiának ki kell terjednie az érintett harmadik országokkal való megfelelő kapcsolatok létrehozására is annak érdekében, hogy azok egyértelmű, pontos és koherens információt kapjanak az adott válsághelyzet kezelésének alakulásáról.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

23. cikk

Többéves terv

A Bizottság ötéves tervet dolgoz ki az általános terv végrehajtására, amelyet az azonosított szükségletek alapján ötévente aktualizálnak.

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/478/EK bizottsági határozat hatályát veszti.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2) A Bizottság 2004/478/EK határozata (2004. április 29.) az élelmiszer-/takarmányválság kezelésére vonatkozó általános terv elfogadásáról (HL L 160., 2004.4.30., 98. o.).

(3) Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Az általános élelmiszerjog (178/2002/EK rendelet) REFIT-értékelése, SWD(2018)37, 2018.1.15.

(4) https://ec.europa.eu/energy/en/group-experts

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(7) https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/rasff_fipronil-incident_conclusions_201709.pdf

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (2003. november 17.) a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.).

(9) https://ec.europa.eu/food/safety/btsf_en

I. MELLÉKLET

A válságkezelési koordinátorok feladatai az 5. cikknek megfelelően

Általános feladatok

Az egyes tagállamok válságkezelési koordinátorai egyedüli kapcsolattartóként járnak el a következők biztosítása érdekében:

—	koordináció az élelmiszer vagy takarmány eredetű, nemzeti szintű váratlan események vagy válsághelyzetek esetén;

—	a riasztási hálózatok hatékony használata váratlan esemény vagy válsághelyzet esetén;

—	A válságkezelési koordinátorok ülésein a Bizottság kérésére a nemzeti készenléti terv ismertetése;

—	fokozott koordináció vagy válsághelyzet során a Bizottság által szervezett audiokonferenciákon való részvétel és az azokkal kapcsolatos nyomonkövetési tevékenység;

—	véleménynyilvánítás az esetleges hiányosságokról és a javításra szoruló területekről a válságot követően tartott ülés alkalmával;

—	szoros munkakapcsolat kialakítása a válságkezelési koordinátorok között, valamint bizalom kialakítása a partnerek között tapasztalatcsere révén;

—	nemzeti és európai szimulációs gyakorlatokban való részvétel, beleértve az EFSA és más európai intézmények által szervezett gyakorlatokat is.

Válságkommunikációval kapcsolatos feladatok

A válságkezelési koordinátorok hatáskörükön belül felelősek továbbá a válságkommunikáció nemzeti és uniós szintű koordinációjáért, pl. a meghozott intézkedések, az egészséggel kapcsolatos ajánlások stb. tekintetében.

A kommunikációs feladatok közé tartoznak a következők:

—	a VI. fejezetben meghatározott átláthatósági elvek és kommunikációs stratégia nemzeti szintű érvényesítése;

—	segítségnyújtás az élelmiszer vagy takarmány eredetű váratlan események vagy válságok kezelésére vonatkozó átfogó kommunikációs stratégia meghatározásában;

—	válsághelyzeti kommunikációs szakértelem és iránymutatás nyújtása a döntéshozók számára, például az egészségügyi intézkedések nyilvánosságnak történő bemutatásával kapcsolatban;

—	váratlan esemény vagy válsághelyzet esetére kulcsfontosságú üzenetek/közös irányvonalak kidolgozása a partnerekkel a célirányos hálózatokon keresztül vagy audiokonferenciák keretében;

—	a kulcsfontosságú üzenetek terjesztése a közösségi médiában és egyéb eszközök segítségével (például egy külön weboldalon), szükség esetén az EFSA kommunikációs szakértői hálózatának támogatásával;

—	váratlan események vagy válságok során a média és a közvélemény forrásainak (pl. a közösségi média) figyelemmel kísérése és az azokról szóló jelentéstétel a hálózat részére;

—	a keresletvezérelt kommunikációs eszközök (pl. GYIK, forróvonalak stb.) koordinálása;

—	az EFSA és az ECDC által végzett kockázatértékelésekkel való koherencia biztosítása, beleértve a váratlan esemény vagy válság kitörésének közös gyors értékelését és a kapcsolódó kommunikációs tevékenységeket;

—	válsághelyzet esetén konzultáció az EFSA és az ECDC közleményeivel kapcsolatban a közzétételt megelőzően a tudományos kockázatkommunikáció tekintetében.

II. MELLÉKLET

A váratlan eseményekre vonatkozó, a 9. cikkben említett információgyűjtési források

A Bizottság folyamatosan nyomon követi és összegyűjti az alábbi forrásokból származó információkat:

(1)	a 178/2002/EK rendelet 50. cikkében említett élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF);

(2)	adott esetben az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (1) 8. cikkében említett korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS);

(3)	az EFSA, beleértve tudományos hálózatait (2) is;

(4)

az ECDC, beleértve a járványügyi információs rendszert (EPIS) (3) is (az EPIS egy kommunikációs platform, amely lehetővé teszi a kijelölt közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakértők számára a szakmai információk cseréjét annak felmérése érdekében, hogy az aktuális és a kialakulóban lévő közegészségügyi veszélyek potenciális hatást gyakorolnak-e Európában);

(5)	az EFSA és az ECDC által közösen összegyűjtött molekuláris tipizálási adatok;

(6)	az EFSA és az ECDC éves uniós összefoglaló jelentése a zoonózisok, a zoonózis-kórokozók és az élelmiszer eredetű a váratlan események vagy válságok kitörésének tendenciáiról és forrásairól (4);

(7)	a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (5);

(8)	az uniós referencialaboratóriumok (EURL) hálózata és a nemzeti referencialaboratóriumok (NRL) (6);

(9)	az Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC) (7);

(10)	a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere (IMSOC), egy tervezett számítógépes rendszer, amely az (EU) 2017/625 rendelet 131–136. cikkével összhangban integrálja és szükség esetén korszerűsíti a Bizottság által kezelt valamennyi meglévő vonatkozó információs rendszereket;

(11)	Az Európai Közösség radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréje (ECURIE);

(12)	közvetlen kapcsolatok az EFSA-n kívüli más uniós ügynökségekkel (mint például az ECDC, az ECHA, az EMA), a tagállamokkal és a magánszféra érdekelt feleivel;

releváns nemzetközi szervezetek, például az Állategészségügyi Világszervezet (OIE), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), különösen az élelmiszer-biztonsági hatóságok nemzetközi hálózatán (INFOSAN) (8) keresztül, valamint a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (9) (IHR) és a globális egészségbiztonsági kezdeményezés (10) keretében.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 293., 2013.11.5., 1. o.

(2) http://efsa.europa.eu/en/science/wgs-and-networks

(3) https://ecdc.europa.eu/en/publications-data/epidemic-intelligence-information-system-epis

(4) Legutolsó verzió: http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4634

(5) https://ec.europa.eu/food/committees/paff_en

(6) https://ec.europa.eu/food/safety/official_controls/legislation/ref-labs_en

(7) https://ec.europa.eu/health/preparedness_response/risk_management/hsc_hu

(8) http://www.who.int/foodsafety/areas_work/infosan/en/

(9) http://www.who.int/topics/international_health_regulations/en/

(10) http://www.ghsi.ca/english/index.asp

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 50

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. február 21.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2019/295 végrehajtási rendelete (2019. február 20.) az 1011/2014/EU végrehajtási rendeletnek a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiegészítő információkat tartalmazó kifizetési kérelem mintája és az elszámolásokra vonatkozó minta megváltoztatása tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2019/296 végrehajtási rendelete (2019. február 20.) a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelet egyes nyelvi változatainak helyesbítéséről ( 1 )	4
	*	A Bizottság (EU) 2019/297 végrehajtási rendelete (2019. február 20.) a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	5
	*	A Bizottság (EU) 2019/298 végrehajtási rendelete (2019. február 20.) a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében a Belaruszra, Bosznia-Hercegovinára és Japánra vonatkozó bejegyzés tekintetében történő módosításáról ( 1 )	20
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/299 határozata (2019. február 12.) az Európai Unió által a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságában a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés végrehajtásával kapcsolatos bizonyos személyügyi kérdések tekintetében képviselendő álláspontról	23
	*	A Bizottság (EU) 2019/300 végrehajtási határozata (2019. február 19.) az élelmiszerek és a takarmányok biztonságára vonatkozó általános válságkezelési terv létrehozásáról ( 1 )	55


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.