19.2.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/7

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/280 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. december 3.)

a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszerére történő hivatkozások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről szóló, 2003. december 5-i 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére és 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: ESA 2010) tartalmazza a közös standardok, fogalommeghatározások, osztályozások és számviteli szabályok referenciakeretét az Unió statisztikai követelményeire vonatkozó tagállami számlák elkészítéséhez.

(2)	A mezőgazdasági számlarendszer alatt az ESA 2010-ben foglaltak szerint a nemzeti számlák szatellit számlái értendők, amelyek célja, hogy a tagállamok között harmonizált és összehasonlítható eredményeket érjenek el az Unió céljaira történő elszámolások elkészítéséhez.

(3)	mivel az ESA 2010 az ESA 95 felülvizsgálata, új hivatkozásokat kell bevezetni a 138/2004/EK rendelet I. és II. mellékletébe.

(4)	A 138/2004/EK rendelet I. és II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 138/2004/EK rendelet I. melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

A 138/2004/EK rendelet II. melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 33., 2004.2.5., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 138/2004/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A melléklet egészében:

a)	az „ESA 95” helyébe az „ESA 2010” lép;

b)	az „SNA 93” helyébe az „SNA 2008” lép.

A „Tartalomjegyzék” szakasz a következőképpen módosul:

a)	a III. F.3. pontban: A „Bérleti díjak (termőföld és felszín alatti kincsek után)” helyébe a „Bérleti díjak (Földbérleti díj és felszín alatti kincsek utáni bérleti díj)” szövegrész lép;

b)	a III. F.4. pontban: „Biztosításikötvény-tulajdonosok tulajdonosi jövedelme (az EAA nem tartalmazza)” helyébe „A biztosításikötvény-tulajdonosok befektetési jövedelme (az EAA nem tartalmazza)” szövegrész lép”;

c)	a VI. pontban: B.4. A „Hozzáadott érték számítása változatlan árakon” helyébe „A hozzáadott érték kiszámítása rögzített éves árakon” lép.

A „Tartalomjegyzék” szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„ELŐSZÓ

A számlák európai rendszerének átdolgozása (ESA 2010) (*1) az EAA esetében alkalmazott alapvető módszertan átdolgozásához vezetett az ESA-val való összhang biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon az EAA összehangolása mind a tagállamok között, mind pedig a nemzeti számlák központi keretrendszerével, továbbá annak biztosítása céljából, hogy az elvégzendő változtatások megvalósíthatók lehessenek. E kézikönyv kialakításában e megfontolások szerepet játszottak, mivel – az EAA összeállításához szükséges fogalmak, alapelvek és alapszabályok mellett – a mezőgazdaság területén fennálló egyedi jellemzőkhöz való esetleges adaptációra is kitér.

(*1) A nemzeti és regionális számlák európai rendszere – ESA 2010, Luxembourg, 2013.”"

Az I. szakasz a következőképpen módosul:

Az 1.02. pontban a 2. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	Nemzeti Számlák Rendszere, 2008. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az OECD és a Világbank közös kiadványa.”;

b)	Az 1.03. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az ESA 2010 rendszert két egységtípusnak és a nemzetgazdaság felosztása két megfelelő módjának a használata jellemzi.”;

Az 1.08. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a két jövedelemtípust (a mezőgazdasági termelés által előállított jövedelem és a mezőgazdasággal foglalkozó háztartások összjövedelme) két különböző célból mérik, ami a gazdaság felosztásának két különböző módját kívánja meg: az első az EAA esetében a termelőegységeken alapul, amelyek meghatározása valamely tevékenységi ágazatra való hivatkozással történik, míg a második a háztartásokon (vagyis a szervezeti egységeken) alapul, amelyek fő jövedelemforrása az önálló mezőgazdasági tevékenység.”;

Az 1.09. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.09.

A termelési folyamatban, valamint az áruk és szolgáltatások felhasználásában végbemenő gazdasági folyamatok elemzéséhez ki kell választani azokat az egységeket, amelyek a műszaki-gazdasági jellegű összefüggéseket hangsúlyozzák. E követelmény azt jelenti, hogy az intézményi egységeket általában kisebb és homogénebb egységekre kell felosztani a termelés jellege alapján. A szakosodott telephelyek (LKAU) ennek a követelménynek hivatottak eleget tenni működési szemléletű megközelítésben (ESA 2010, 2.147.) (*2).

(*2) Meg kell jegyezni, hogy bár az ESA elsőbbséget ad a szakosodott telephelyeknek, a termelési folyamat elemzéséhez legjobban illeszkedő egység a homogén szakosodott egység (HSZE). Ez az egység a felhasználás és kibocsátás elemzésére szolgál, mivel pontosan megfelel a tevékenység típusának. A szervezeti egységek így annyi HSZE-re vannak felosztva, ahány tevékenység van (a kisegítő tevékenységeken kívül). E HSZE-k csoportosítása által lehetséges a gazdaság felbontása „tiszta” (homogén) ágazatokra. A HSZE-k általában nem figyelhetők meg közvetlenül. Ezért a homogén ágazatok számlái nem hozhatók létre a HSZE-k csoportjai alapján. Az ESA e számlák összeállítására vonatkozó módszert ír le. Ebbe beletartozik a másodlagos termelés és a tevékenységi ágazatok megfelelő költségeinek elszámolása a megfelelő homogén ágazatokra. (ESA 2010, 2.153–2.156., 9.52–9.63.).”;"

Az 1.10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.10.

A szakosodott telephely a szakosodott egységnek az a része, amely megfelel a telephelynek. A szakosodott telephely megnevezése az SNA 2008-ban és az ISIC Rev. 4-ben: szakosodott telephely. A szakosodott egység magában foglalja azon termelő szervezeti egység valamennyi részét, amely hozzájárul a NACE Rev. 2. (gazdasági tevékenységek referenciaosztályozása, vö. 1.55.) valamely szakágazati szintjéhez (négy számjegy) tartozó tevékenység végzéséhez, és megfelel a szervezeti egység egy vagy több működési alrészlegének. Az intézményi egység információs rendszerének képesnek kell lennie arra, hogy minden egyes szakosodott telephelyre kimutassa vagy kiszámítsa legalább a termelés, a folyó termelőfelhasználás, a munkavállalói jövedelem, a működési eredmény értékét, a foglalkoztatottak létszámát és a bruttó állóeszköz-felhalmozás mértékét. (ESA 2010, 2.148.). A telephely földrajzilag meghatározott területen elhelyezkedő, javakat vagy szolgáltatásokat előállító gazdasági egység, vagy annak egy része.”;

Az 1.11. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.11.

Bár egy szakosodott telephely termelői minőségében megfelelhet egy szervezeti egységnek, vagy egy szervezeti egység valamely részének, de soha nem tartozhat két külön szervezeti egységhez. Mivel a gyakorlatban az árutermelő és szolgáltató szervezeti egységek többsége párhuzamosan több különböző tevékenységet végez (egyet főtevékenységként, míg egy vagy több másikat másodlagos tevékenységként), ezért azok azonos számú szakosodott telephelyre oszthatók fel, amennyiben a szükséges információk rendelkezésre állnak. A kisegítő tevékenységek (beszerzés, értékesítés, marketing, számvitel, fuvarozás, raktározás, karbantartás stb.; vö. 1.27.) viszont nem eredményezhetik szakosodott telephely létrejöttét, kivéve, ha azokat az általuk szolgáltatásokkal ellátott szakosodott telephelytől eltérő régióban, külön telephelyen hajtják végre (ESA 2010, 3.13.).”;

Az 1.12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.12.

Alapvetően annyi szakosodott telephelyet kell nyilvántartani, amennyi a másodlagos tevékenységek száma, ugyanakkor megtörténhet, hogy a statisztikai (számviteli) információk nem teszik lehetővé a szakosodott telephely másodlagos tevékenységeinek vagy az ilyen tevékenységek egyes részeinek elkülönítését a főtevékenységtől. Ha az árukat és szolgáltatásokat előállító intézményi egység fő tevékenysége mellett egy vagy több másodlagos tevékenységet is folytat, akkor ezzel azonos számú szakosodott egységre kerül felosztásra, és a másodlagos tevékenységek a fő tevékenységtől eltérő tevékenységi tételbe sorolandók. A kisegítő tevékenységeket nem kell elkülöníteni a fő vagy a másodlagos tevékenységektől. Ugyanakkor az osztályozási rendszer valamely adott kategóriájába tartozó szakosodott telephely előállíthat az általa végzett másodlagos tevékenységhez kapcsolódóan a homogén csoportjába nem tartozó olyan terméket is, amelyet a rendelkezésre álló számviteli adatok alapján nem lehet külön kimutatni. Emiatt egy szakosodott egység egy vagy több másodlagos tevékenységet folytathat. (ESA 2010, 2.149.).”;

Az 1.13. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.13.

Tevékenység végzéséről akkor beszélhetünk, amikor az olyan erőforrásokat, mint például a berendezéseket, a munkaerőt, a gyártástechnológiát, az információs hálózatokat, illetve a termékeket egymással úgy kombináljuk, hogy meghatározott áruk vagy szolgáltatások létrejöttét eredményezze. A tevékenységet a termékek (áruk és szolgáltatások) felhasználása, a termelési folyamat és a termékkibocsátás jellemzi. A szakosodott telephely főtevékenysége az a tevékenység, amely esetében a hozzáadott érték meghaladja az egységen belül végzett minden más tevékenység hozzáadott értékét. A főtevékenység osztályozásának meghatározása a NACE Rev.2-re hivatkozva történik, először az osztályozás legmagasabb szintjén, majd mind részletesebb szintekre ereszkedve (ESA 2010, 3.10.).”;

Az 1.14. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az osztályozás legrészletesebb szintjén – az ESA 2010 (2.150.) által meghatározottak szerint – egy „ágazat” a NACE Rev.2-nek egyazon szakágazatába (4 számjeggyel jelölt szint) tartozó és ezért a NACE Rev.2-ben meghatározott tevékenységnek megfelelő főtevékenységet végző összes szakosodott telephelyet magába foglalja.”;

Az 1.16. pont ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.	mezőgazdasági egységek nem mezőgazdasági, el nem különíthető másodlagos tevékenységei.”;

Az 1.17. pont utolsó két mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESA-szabályzatnak az egységekre és azok csoportjára történő szigorú alkalmazásának azt kell eredményeznie, hogy azokban az esetekben, ahol több, a NACE Rev. 2. négyszámjegyű szakágazata szerinti tevékenységet végeznek ugyanabban a mezőgazdasági üzemben, a mezőgazdasági üzem több különálló szakosodott telephelyre oszlik, és rendelkezésre állnak az 1.10. pont alapján kért információk. A mezőgazdasági üzem elfogadása a nemzeti számlákban és az EAA-ban a mezőgazdasági ágazat szakosodott telephelyeként a statisztikai megközelítésen alapul.”;

Az 1.19. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Mivel az ESA 2010 szerint a nemzetgazdasági ágazat magában foglalja olyan egységek csoportját, amelyek főtevékenységként ugyanazon vagy hasonló típusú tevékenységet végeznek, a mezőgazdasági ágazat EAA-beli meghatározása az adott nemzetgazdasági ágazatban jellemző tevékenységek és egységek azonosításától függ.”;

Az 1.20. pont bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„A mezőgazdasági ágazatot az összes olyan helyi szintű szakosodott egység csoportjaként kell kezelni, amelyek fő- vagy másodlagos tevékenységként az alábbi gazdasági tevékenységeket végzik (a mezőgazdasági ágazat pontos meghatározásához vö. 1.60–1.66.):”;

Az 1.24. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Mivel az EAA célja a mezőgazdasági tevékenységből (amely az EU-tagállamokban szinte kizárólag árutermelő tevékenység) származó bevétel felhalmozásának mérése, leírása és elemzése, az a döntés született, hogy ki kell hagyni azokat a mezőgazdasági tevékenységeket, amelyek csupán szabadidős (*3) tevékenységet jelentenek. Ezzel szemben az önellátást szolgáló gazdálkodást folytató egységek szerepelnek az EAA-ban. Meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági üzemek saját végső fogyasztására szánt mezőgazdasági kibocsátást el kell számolni az EAA-ban.

(*3) Ezek olyan kis, saját fogyasztásra és nem értékesítésre termelő egységek, amelyek mezőgazdasági tevékenységeket folytatnak, anélkül, hogy gazdaságilag e tevékenységektől függnének.”;"

Az 1.25. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.25.

A szakosodott telephely használata a mezőgazdasági ágazat alapegységeként maga után vonja olyan nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek elszámolását, amelyeket nem lehet elkülöníteni a mezőgazdasági főtevékenységtől.”;

Az 1.26. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.26.

A szakosodott telephelyek el nem különíthető, nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységei olyan, az EAA-ban meghatározott, a mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó tevékenységek, amelyek esetében a kibocsátás, a folyó termelőfelhasználás, a munkavállalói jövedelem, a munkaerő-ráfordítás vagy a bruttó állóeszköz-felhalmozás bármelyikére vonatkozó információk a statisztikai megfigyelési időszak alatt nem különíthetők el a fő mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó információktól.”;

Az 1.27. pont második és harmadik franciabekezdése helyébe a következő lép:

„—

nem lehetnek kisegítő tevékenységek. A kisegítő tevékenységek viszont nincsenek külön egység formájában elválasztva az intézményi egység egészétől, és nincsenek elkülönítve azoktól a fő-, illetve másodlagos tevékenységektől, amelyek segítése a feladatuk. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenységeket azokhoz a szakosodott telephelyekhez kell rendelni, amelyet kiszolgálnak, kivéve, ha azokat külön egységekben és a telephelytől eltérő régióban hajtják végre. A kisegítő tevékenységek ugyanabban az iparágban maradnak, mint az általuk kiszolgált szakosodott telephely. A kisegítő tevékenységek kiegészítő tevékenységek (pl. értékesítés, marketing, raktározás, saját számlás szállítás; lásd ESA 2010, 3.12. és 3.13., valamint SNA 2008, 5.35–5.44.), amelyeket valamely gazdasági egység hajt végre annak érdekében, hogy megteremtse a fő- és másodlagos tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételeket. A kisegítő tevékenységek kibocsátása tipikusan a különböző termelő tevékenységek ráfordításaként jelenik meg,

—

megegyezés alapján ezek a tevékenységek nem foglalják magukban a nem mezőgazdasági termékek (mint például épületek vagy gépek) saját számlára történő bruttó állóeszköz-felhalmozását. Ez a saját végső fogyasztásra történő termelés elkülöníthető tevékenységnek tekintendő, és az azonosítható szakosodott telephely termeléseként kell elszámolni. Az alkalmazottak részére természetbeni díjazásként nyújtott elszállásolási szolgáltatásokat hasonlóképpen kell kezelni (a jövedelmek keletkezése számlán természetbeni díjazásként kell elszámolni),”;

Az 1.29. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.29.

Az el nem választható, nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységeknek két fő típusa különböztethető meg:

Tevékenységek, amelyek mezőgazdasági tevékenység folytatását jelentik, és amelyek mezőgazdasági termékeket használnak fel. Ez a tevékenységtípus a legtöbb EU-tagállamban megtalálható. A mezőgazdasági termékek feldolgozása e csoportba tartozó jellegzetes tevékenység:

Mezőgazdasági termékek feldolgozása

—	tej feldolgozása vajjá, tejszínné, sajttá, joghurttá és egyéb tejtermékké,

—	gyümölcsök és zöldségek feldolgozása gyümölcslevekké, élelmiszerkonzervekké, alkoholtartalmú italokká és egyéb termékekké,

—	szőlő, must és bor feldolgozása alkoholtartalmú termékekké (pl. habzóborrá, mint például a pezsgő, és szeszes italokká, mint például a konyak),

—	növényi anyagok/textíliák/gyapjú fonása,

—	foie gras, pástétom és egyéb feldolgozott húskészítmények előállítása,

—	egyéb mezőgazdasági termékek feldolgozása,

Mezőgazdasági termékek osztályozása és csomagolása, pl. tojás és burgonya.

A mezőgazdasági üzemet és annak mezőgazdasági termelőeszközeit (berendezések, létesítmények, épületek, munkaerő) bevonó tevékenységek. Alapvetően az alábbi tevékenységek tartoznak ide:

—	agrárturizmus – kemping, vendéglátás, szállodák, különböző szálláshelytípusok stb.,

—	gazdaságok boltjai – nem a gazdaságból származó termékeket érintő kiskereskedelmi tevékenységek. A nyers vagy feldolgozott mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítését az érintett termékek kibocsátásánál kell elszámolni,

—	sportolási lehetőség és vidéki szabadidős tevékenységek – a föld használata olyan tevékenységekre, mint például golf, lovaglás, vadászat, horgászat stb.

—

harmadik fél számára nyújtott szolgáltatások – pl. mezőgazdasági gépek bérbeadása és javítása, öntözési projektek, mezőgazdasági tanácsadói szolgáltatások, terméktárolás, gazdasági épületek karbantartása, mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kereskedelmi szolgáltatások, mezőgazdasági termékek szállítása stb. Ezen szolgáltatásokat csak akkor számolják el másodlagos tevékenységként, ha azokat harmadik fél részére végzik. Ha elvégzésük saját részre történik, akkor kisegítő tevékenységnek minősülnek, amelyek nem szerepelnek a számlákban (vö. 1.27.).

—	tájvédelmi szolgáltatások – fűnyírás, sövénynyírás, hóeltakarítás, zöld területek és hasonló jellegű területek kijelölése, telepítése és karbantartása,

—	haltenyésztés,

—	a föld és a mezőgazdasági termelőeszközök használatával járó egyéb tevékenységek. Ezen egyéb tevékenységek magukban foglalják a K+F-et, amennyiben azt nem különálló szakosodott telephelyek végzik, és ha lehetséges azokat felbecsülni.”;

Az 1.33. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESA 2010 értelmében egy ágazat kibocsátása az ágazat összes egysége által a kérdéses elszámolási időszak alatt megtermelt összes terméket jelenti, az ugyanazon elszámolási időszakon belül ugyanazon egység által előállított és felhasznált áruk és szolgáltatások kivételével. A mezőgazdasági kibocsátás mérése az ESA e szabályának adaptációján alapul, a mezőgazdasági egységek által felhasznált kibocsátás egy részének a mezőgazdasági kibocsátásba való felvételével (vö. 2.032–2.036.). Ennélfogva az EAA-ban a mezőgazdasági kibocsátás az ágazat összes egységének össztermelése (kivéve az ugyanazon egység általi folyó termelőfelhasználásra szánt kibocsátást), plusz az ugyanazon egység által folyó termelőfelhasználásként használt kibocsátás, feltéve, hogy ez a kibocsátás két különböző alaptevékenységre vonatkozik (mint például az állati takarmánynak szánt növényi termékek), és megfelel bizonyos (a 2.055. pontban megállapított) kritériumoknak.”;

Az 1.37. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.37.

Az EAA egymással kölcsönösen összefüggő számlák sorozatán alapul. A ESA 2010-ben a számlák teljes sorozatát a folyó gazdasági műveletek számlái, a felhalmozási számlák és a vagyonmérlegek alkotják (ESA 2010, 1.113–1.115.). Ezek a különböző számlák teszik lehetővé a gazdasági műveletek és a gazdasági ciklus különleges aspektusaihoz (például a termeléshez) kapcsolódó egyéb folyamatok rendezett keretek között történő elszámolását. Ezek a gazdasági műveletek a jövedelem keletkezésétől a jövedelem eszközök formájában történő felhalmozásán keresztül annak elosztásáig és újraelosztásáig terjednek. A belőlük levont egyenlegező tételeket használjuk fel azután a gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló aggregátumként.”

Az 1.38. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.38.

A folyószámlák a jövedelem termelésével és a kapcsolódó keletkezésével, elosztásával és újraelosztásával, valamint e jövedelem végső fogyasztás formájában történő felhasználásával foglalkoznak. Ezek a számlák teszik lehetővé a „megtakarítások” kiszámítását, amelyek a felhalmozás nélkülözhetetlen alkotóelemei. A felhalmozási számlák biztosítják az egységek eszköz- és forrásváltozásában szerepet játszó összetevők elemzését és teszik lehetővé a nettó vagyon változásainak (az eszközök és a források egyenlege) elszámolását. A vagyonmérlegek a különböző egységek teljes eszköz- és forrásállományát mutatják be az elszámolási időszak elején, illetve végén azok nettó vagyonával együtt. Az egyes eszköz- és forrástételekkel összefüggésben a felhalmozási számlákon nyilvántartott folyamatok a vagyonmérleg-számlákon is megjelennek (ESA 2010, 8.02–8.09. és a 8.1. táblázat).”;

Az 1.39. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.39.

A számláknak a fentiekben részletezett sorozata csak az egységekre, a gazdasági szektorokra és alszektorokra, valamint a teljes gazdaságra alkalmazható. A ESA 2010 azzal a feltételezéssel él, hogy egy szakosodott telephely és egy „ágazat” vonatkozásában nincs értelme a számlák teljes sorozatát összeállítani, mivel egy ilyen egységnek ritkán áll módjában az áruk vagy az eszközök megtartása saját név alatt, vagy az hogy, jövedelemhez jusson, és azt elossza.”;

Az 1.43. pontban az 1–4. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„A. Folyó fizetési mérleg
1. táblázat: Termelési számla
Felhasználás			Források
P.2	Folyó termelőfelhasználás	50	P.1	Kibocsátás	100
B.1 g	Bruttó hozzáadott érték	50
P.51c	Állóeszközök értékcsökkenése	10
B.1n	Nettó hozzáadott érték	40
2. táblázat: Jövedelmek keletkezése számla
Felhasználás			Források
D.1	Munkavállalói jövedelem	10	B.1n	Nettó hozzáadott érték	40
D.29	Egyéb termelési adók	5
D.39	Egyéb termelési támogatások	– 10
B.2n/B.3n	Nettó működési eredmény/nettó vegyes jövedelem	35
3. táblázat: Vállalkozóijövedelem-számla
Felhasználás			Források
D.4	Tulajdonosi jövedelem	10	B.2n/B.3n	Nettó működési eredmény/nettó vegyes jövedelem	35
D.41	Kamat	5
D.45	Bérleti díj	5	D.4	Tulajdonosi jövedelem	1
			D.41	Kamat	1
			D.42	Felosztott társasági jövedelem
			D.43	Közvetlen külföldi tőkebefektetés újrabefektetett jövedelme
			D.44	Egyéb befektetési jövedelem
			D.45	Bérleti díj
B.4n	Vállalkozói jövedelem, nettó	26
B. Felhalmozási számlák
4.táblázat: Tőkeszámla
Eszközváltozás			A kötelezettségek és a nettó vagyon változásai
B.101	A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt		B.8n	Nettó megtakarítás
			D.9r	Tőketranszferek, kapott	10
			D.92r	Beruházási támogatások (kapott)	5
			D.99r	Egyéb tőketranszferek (kapott)	5
			D.9p	Tőketranszferek, fizetendő
			D.91p	Tőkeadók, fizetendő
			D.99p	Egyéb tőketranszferek (fizetendő)
P.51 g	Bruttó állóeszköz-felhalmozás	100	B.101	A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt
P.511	Állóeszközök beszerzésének és eladásának egyenlege (bruttó állóeszköz-felhalmozás állóeszközökben)	89
P.511a	Bruttó állóeszköz-felhalmozás – ültetvények	10
P.511b	Bruttó állóeszköz-felhalmozás – állatállomány	15
P.511c	Bruttó állóeszköz-felhalmozás – gépek és berendezések	20
P.511d	Bruttó állóeszköz-felhalmozás – szállítóeszközök	20
P.511e	Bruttó állóeszköz-felhalmozás – gazdasági épületek	20
P.511f	Bruttó állóeszköz-felhalmozás – egyéb munkálatok, kivéve a terület-közművesítést (egyéb épületek, szerkezetek stb.)	0
P.511 g	A földterületek jelentős fejlesztése	4
P.511h	Kutatás és fejlesztés	0
P.511i	Egyéb bruttó állóeszköz-felhalmozás (pl. számítógépes programok, termelési jogok)	0
P.512	Nem termelt eszközök tulajdonjog-átruházásának költségei (föld stb.)	1
P.51c	Állóeszközök értékcsökkenése	10
P.52	Készletváltozás	5
P.53	Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege
NSZ	Nem termelt eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege (föld stb.)
B.9	Nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (–)
K.1	Eszközök megjelenése a gazdaságban
K.2	Nem termelt eszközök kikerülése a gazdaságból”

Az 1.44. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.44.

Szem előtt kell tartani, hogy a 3. és 4. táblázatban dőlt betűvel szedett gazdasági műveletek és állományok olyan tételek, amelyek:

—

az EAA szempontjából nem jelentősek az ágazati koncepció használata miatt és a számlák sorozata nem teljes. A szóban forgó címszavak a következők: D.42 Felosztott társasági jövedelem, D.43 Közvetlen külföldi tőkebefektetés újrabefektetett jövedelme, D.44 Egyéb befektetésből származó jövedelem, D.45 Bérleti díj a 3. táblázat Források oszlopában, valamint az alábbi tételek: B.8n Nettó megtakarítás, B.101 Nettó értékváltozás megtakarítás és tőketranszfer miatt és B.9 Nettó hitelnyújtás (+)/Nettó hitelfelvétel (-) a 4. táblázatban, vagy

—

nincsenek nyilvántartva vagy megbízható információk hiányában, vagy azért, mert jelenleg kevésbé érdekesek az EAA szempontjából. A szóban forgó címszavak a következők: D.9p Tőketranszferek, fizetendő; D.91p Tőkeadók, fizetendő és D.99p Egyéb tőketranszferek, fizetendő; P.53 Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege, NP Nem termelt eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege (föld és egyéb nem termelt eszközök); K.1 Eszközök megjelenése a gazdaságban; K.2 Nem termelt eszközök kikerülése a gazdaságból, a 4. táblázatban. Ezek közül néhányat (pl. D.91, K.1, K.2) későbbi időpontban lehet elszámolni az EAA-ban.”;

Az 1.46. pont utolsó két mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A háztartások jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásai esetében e számla egyenlegező tétele implicit módon tartalmazza a tulajdonos vagy családtagjai által végzett munka ellenértékét is. Ez az önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem a bérek és fizetések jellemzőivel, valamint a vállalkozóként végzett munka miatti nyereség jellemzőivel rendelkezik. Ezt a jövedelmet, amely szigorúan véve sem nem bér, sem nem csak nyereség, „vegyes jövedelemnek” nevezzük (ESA 2010, 8.19.).”;

Az 1.59. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.59.

Az ESA 2010 értelmében az ágazat az azonos vagy hasonló főtevékenységgel foglalkozó szakosodott telephelyeket foglalja magában. A legrészletesebb osztályozási szinten az ágazat magában foglalja az összes, a NACE Rev. 2. azonos szakágazatába (négy számjegy) sorolt szakosodott telephelyet, amely az e nómenklatúra szerinti azonos tevékenységet folytatja (ESA 2010, 2.150.). Ennélfogva a mezőgazdasági ágazat területének meghatározásához az alábbiak pontos megállapítása szükséges:

—	a mezőgazdaság jellemző tevékenységei,

—	az EAA jellemző egységei.”;

aa)

Az 1.60. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1.60.

A mezőgazdasági ágazat – az EAA-ban foglaltak szerint – elvileg megfelel a NACE Rev. 2 01-es ágazatának, a következő pontokban (1.62–1.66.) található különbségekkel”;

bb)

Az 1.63. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.63.

Az EAA jellemző mezőgazdasági tevékenységeinek jegyzéke megfelel a fenti hét tevékenységi alágazatnak (01.1–01.7.), de az alábbi eltérésekkel:

—	a bor és az olívaolaj (kizárólag az ugyanazon egység által termesztett szőlőből és olajbogyóból) termelésének felvétele,

—	egyes, a NACE Rev. 2. által mezőgazdasági szolgáltatásnak tekintett tevékenységek kizárása (például öntözőrendszerek működtetése – csak a mezőgazdasági szerződéses munka figyelembevételével).”;

cc)	Az 1.78. pont harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép: „Ennélfogva a mezőgazdasági termelők ilyen tevékenységekből keletkező folyamatait ki kell hagyni az EAA-ból.”;

dd)

Az 1.93. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.93.

Az EAA szerinti – az 1.62–1.66. pontokban meghatározott – mezőgazdasági ágazat bizonyos tekintetben különbözik a nemzeti számlák alkalmazásában meghatározott ágazattól. A különbségek mind a jellemző tevékenységek, mind a jellemző egységek meghatározását érintik. Ezek a következőképpen foglalhatók össze:

EAA szerinti mezőgazdasági ágazat = NSZ mezőgazdasági ágazat (NACE Rev. 2. 01-es ágazat)

—	szerződéses munkától eltérő, kapcsolódó mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó egységek termelése (pl. öntözőrendszerek működtetése)

—	Azon egységek, amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenység csak szabadidős tevékenységet jelent, és amelyek szerepelnek a nemzeti számlákban, vö. ESA 2010, 3.08.

+	Bort és olívaolajat termelő egységek termelése (kizárólag az ugyanazon egység által termesztett szőlő és olajbogyó [termelők, szövetkezetek csoportja stb.] felhasználásával)

+	Azon egységek elkülöníthető másodlagos mezőgazdasági tevékenységei, amelyek főtevékenysége nem mezőgazdasági (vö. 1.18.)”.

A II. szakasz a következőképpen módosul:

A 2.008. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.008.

Az ESA 2010 (1.101–1.105.) a gazdasági folyamatokat (különösen a termékekkel kapcsolatos gazdasági műveleteket és a jövedelemelosztással kapcsolatos gazdasági műveleteket) az eredményszemlélet alapján számolja el, azaz akkor, amikor a gazdasági érték, a követelések és a igények keletkeznek, átalakulnak, törlik azokat vagy megszűnnek, és nem a kifizetés tényleges napján.”;

A 2.010. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.010.

Az ESA 2010-ben a termelést folytonos folyamatként kezelik, amelyben az árukat és szolgáltatásokat egyéb árukká és szolgáltatásokká alakítják át. Ez a folyamat a termékektől függően különböző hosszúságú időtartamokat vehet igénybe, és ezen időtartamok túlnyúlhatnak az elszámolási időszakon. A termelés e jellemzése – az eredményszemlélet elvével kombinálva – így azt eredményezi, hogy a kibocsátást befejezetlen termelés formájában számolják el. Ezért az ESA 2010 (3.54. pontja) szerint a mezőgazdasági termékek kibocsátását úgy kell számba venni, mintha annak előállítása az egész termelési időszak alatt folyamatos lenne (és nem csupán akkor, amikor a termést betakarítják vagy az állatokat levágják). A fejlődésben levő növényeket, lábon álló faanyagot, emberi fogyasztásra tenyésztett hal- vagy állatállományt a termelés folyamatában lévő, befejezetlen termelési készletként kell kezelni, és akkor kell késztermékkészletté átminősíteni, amikor a termelés befejeződött. A kibocsátás kizárja a művelés alatt nem álló biológiai erőforrások bármilyen változását, pl. a vadon élő állatok, madarak és halak tenyésztése vagy erdők művelés nélküli növekedése esetén, de magában foglalja a vadon élő állatok, madarak és halak fogásait.”;

A 2.011. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.011.

A kibocsátás befejezetlen termelésként való elszámolása egyrészt kívánatos, másrészt szükséges a gazdasági elemzéshez, amennyiben a termelési folyamat az elszámolási időszakon túlnyúló időszak alatt megy végbe. Ennek segítségével megőrizhető a költségek és a kibocsátás nyilvántartásának konzisztenciája annak érdekében, hogy a hozzáadott értékről sokatmondó adatok állhassanak rendelkezésre. Mivel az EAA a naptári évre épül, a befejezetlen termelés elszámolása értelmezhető úgy, hogy az csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyek termelési folyamata még nem fejeződött be a naptári év végeztével (továbbá olyan esetekben is, amikor az általános árszínvonal igen gyors változásokon megy keresztül az elszámolási időszak során).”;

d)	A 2.014. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A termelési folyamat alatt az egyes években befejezetlen termelés alatt kibocsátásként elszámolandó értéket úgy kapjuk meg, ha a késztermék értékét az egyes időszakokban fellépő költségek arányában osztjuk fel (SNA 2008, 6.112.).”;

A 2.017. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben lehetséges különbséget tenni a fiatal egyedek között a jövőbeli felhasználásuk alapján, a termelési tényezőként használni kívánt egyedeket a születésüktől kezdve bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni (sajátszámlás bruttó állóeszköz-felhalmozásként, amelyet keletkezésekor kell nyilvántartásba venni, azaz az állatok befejezetlen termelésnek számítanak, a növekedésüket pedig termelésként számolják el, vö. ESA 2010, 3.134.).”;

f)	A B. rész címében „(vö. ESA 95, 3.07–3.58)” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „(vö. ESA 2010, 3.07–3.54.)”;

A 2.032. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.032.

A kibocsátás az elszámolási időszak alatt megtermelt termékek összessége (ESA 2010, 3.14.). Fontos megőrizni a „kibocsátás” és a „termelés” kifejezések közötti különbséget: míg a kibocsátás az ebből származó árukat és szolgáltatásokat jelenti, addig a termelés a folyamatra utal.”;

h)	A 2.033. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ezek ezért nem részei az adott szakosodott telephely kibocsátásának és folyó termelőfelhasználásának.”;

i)	A 2.036. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Bár ezt nem az ESA 2010 javasolta, az EAA által átvett szabályt a mezőgazdaság különleges jellege miatt az SNA és a FAO módszertani kézikönyve (1) írta elő.”;

A 2.041. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.041.

Az ESA 2010 alapján három veszteségtípus jelentkezhet a termelőknél: készleten lévő termékek szokásos veszteségei (ESA 2010, 3.147.), kivételes veszteségek a készletekben (ESA 2010, 6.13. e), valamint katasztrófák miatti veszteségek (ESA 2010, 6.08. és 6.09.).”;

A 2.059. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.059.

A termelők általi feldolgozás alatt a mezőgazdasági termelők által további feldolgozásra termelt mennyiségeket kell elszámolni (pl. vaj vagy sajt előállításához termelt tej, almamust vagy almabor előállításához feldolgozott alma), de csak azon feldolgozási tevékenységek keretén belül, amelyek elkülöníthetők a mezőgazdasági főtevékenységtől (a számviteli bizonylatok alapján, vö. 1.26). Csak a nyersanyagokat (pl. nyerstej, alma) kell elszámolni, a belőlük előállított feldolgozott termékeket (pl. vaj, almamust és almabor) nem. Más szóval e helyen nem kell figyelembe venni a mezőgazdasági termékek feldolgozásába befektetett munkát.”;

l)	A 2.065. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép: „Meg kell említeni, hogy az állóeszközként osztályozott állatok értékesítését, amelyek a termelő állományból kerültek kivételre (kivitel vagy vágás) nem értékesítésként kell elszámolni.”;

A 2.077. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.077.

A mezőgazdasági tevékenység kibocsátásának mérésére vonatkozó „teljes kibocsátás” fogalom magában foglalja a mezőgazdasági áruk és szolgáltatások mezőgazdasági egységek közötti kereskedelmét, valamint az állati takarmányozásra használt termékek egységen belüli felhasználását is (legyen az akár értékesíthető, akár nem értékesíthető).”;

A szöveg a következő 2.080.1. ponttal egészül ki:

„2.080.1.

Az ESA 2010 szerint a 3.82. Kutatás és fejlesztés (K+F) az ismeretek bővítése érdekében szisztematikusan végzett kreatív munka és ezen ismeretek felhasználása az új termékek felfedezése vagy kifejlesztése céljából, ideértve a meglévő termékek jobb kiviteleit vagy új termékek kifejlesztését, a meglévő termékek jobb kiviteleit vagy minőségét, illetve új vagy hatékonyabb termelési folyamatok felfedezését vagy kifejlesztését is. A főtevékenységgel összefüggő, jelentős méretű K+F-et a szakosodott telephely másodlagos tevékenységeként kell számba venni. Amennyiben lehetséges, a K+F számára olyan különálló szakosodott telephelyet vesznek figyelembe, amelyet nem rendeltek mezőgazdasági ágazathoz. A K+F tevékenységgel is foglalkozó egységek esetében, ha azok nem rendelhetők különálló szakosodott telephelyhez, és amennyiben lehetséges a mezőgazdasági tevékenységekre fordított K+F kiadások becslése, e becsléseket „egyéb el nem különíthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységekként” és bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell nyilvántartásba venni (saját előállítás).”;

A 2.081. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.081.

A mezőgazdasági ágazat kibocsátásának meghatározásával (vö. 1.16.) összhangban a mezőgazdasági ágazat kibocsátása a mezőgazdasági termékek kibocsátásának (vö. 2.076–2.077.) és az el nem különíthető, nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek által előállított áruknak és szolgáltatásoknak (vö. 2.078–2.080.1.) az összegéből áll össze.”;

A 2.082. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.082.

A kibocsátás értékét az alapáron állapítják meg. Az alapár az az ár, amelyet a termelő a vásárlótól kap a létrehozott termék vagy szolgáltatás egy egységéért, vagyis a kibocsátás csökkentve minden, az egységhez kapcsolódó olyan adóval (vagyis termékadóval), amely a termelés vagy az értékesítés következménye, növelve minden, az egységhez kapcsolódó, a termelés vagy az értékesítés következményeként kapott támogatással (vagyis terméktámogatással). Nem tartozik bele semmilyen szállítási díj, amelyet a termelő külön kiszámláz. Nem tartalmazza továbbá a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök eszköztartási nyereségét és veszteségét (vö. ESA 2010, 3.44).”;

q)	A 2.085. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A termelőnek kifizetett ár az SNA 2008 6.51–6.54. által meghatározott termelői árnak (mezőgazdasági üzemi ár) felel meg (a kiszámlázott hozzáadottérték-adó nélkül).”;

r)	A C. rész címében a „(vö. ESA 95, 3.69–3.73)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 3.88–3.92)”;

A 2.089. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.089.

A folyó termelőfelhasználás azon áruk és szolgáltatások értékét jelenti, amelyeket a termelési folyamat során ráfordításként felhasználnak, kivéve azokat az állóeszközöket, amelyek felhasználását állóeszközök értékcsökkenéseként kell elszámolni. A termelési folyamat során az árukat és szolgáltatásokat vagy átalakítják, vagy teljesen felhasználják (vö. ESA 2010, 3.88). A tételek különböző kategóriáinak részletes osztályozásában a folyó termelőfelhasználás a mezőgazdaságnak a ráfordítások kapcsán kialakuló, a gazdaság más ágazataival való kapcsolódását mutatja meg. A folyó termelőfelhasználást továbbá a tényezőintenzitások (azaz két termelési tényező aránya, például a folyó termelőfelhasználás és a munkaerő-ráfordítás) számításának egyik tételeként is használják.”;

A 2.090. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.090.

A folyó termelőfelhasználásba nem tartoznak bele a gazdaságban megtermelt vagy importált, új vagy meglévő beszerzett állóeszközök: ezeket bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni (vö. 2.109. c)–f)). Ez azokat a tételeket érinti, amelyek nem mezőgazdasági állóeszközök, mint például épületek, gépek és berendezések, illetve mezőgazdasági állóeszközök, mint például ültetvények vagy nem hústermelésre szánt haszonállatok. A nem termelt eszközök, mint például a termőföld, szintén nem számolhatók el folyó termelőfelhasználásként. A közös műveletekhez használt, alacsony értékű szerszámok, például fűrészek, kalapácsok, csavarhúzók, dugókulcsok, csavarkulcsok és egyéb kéziszerszámok, kis eszközök, például zsebszámológépek folyó termelőfelhasználásként kerülnek rögzítésre.”;

A 2.094. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.094.

A befejezetlentermelés-készletekhez hasonló állatállománnyal (mint például a malacok és keltetőtojások), mezőgazdasági egységek között történő kereskedelmet, valamint az állatállomány-behozatalt nem folyó termelőfelhasználásként (vagy bármely kibocsátástípusként) kell elszámolni (vö. 2.066–2.070).”;

A 2.107.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.107.1.

Az ESA 2010 megállapodás értelmében a mezőgazdasági nemzetgazdasági iparág által felhasznált, közvetett módon mért pénzügyi közvetítői szolgáltatások értékét (FISIM-értéket) a mezőgazdasági ágazat folyó termelőfelhasználásaként kell elszámolni (vö. ESA 2010, 14. fejezet).”;

A 2.108. pont a következőképpen módosul:

Az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

nem lakáscélú épületekért és egyéb (tárgyi vagy immateriális) tőkebefektetések használatáért, mint például a gépek és berendezések kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzéséért (vö. 1.23.) vagy számítógépes szoftverek kölcsönzéséért közvetlenül vagy bérleti megállapodás részeként fizetett bérleti díj. Azonban, ha nem különböztethető meg a nem lakáscélú épületek szakosodott telephely általi kölcsönzése és a termőföld kölcsönzése, az egész tételt termőföld kölcsönzéseként kell elszámolni a vállalkozás jövedelemszámláján (vö. 3.082.);”;

ii.

A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	piackutatási és hirdetési szolgáltatások vásárlása; alkalmazottak képzésére és hasonló szolgáltatásokra fordított kiadások;”;

iii.

Az o) pont helyébe a következő szöveg lép:

„o)

államháztartási szerveknek kereskedelmi vagy szakmai tevékenységek folytatásához szükséges licencek vagy engedélyek megszerzése céljából fizetett összegek, ha az engedélyeket szabályozási célokból alapos vizsgálatnak vetik alá (kivéve, ha a díjak nem állnak arányban az érintett szolgáltatás előnyeivel, vö. 3.048. e) pont és ESA 2010, 4.80. d) pont);”;

iv.

A p) pont helyébe a következő szöveg lép:

„p)	viszonylag egyszerű műveletek végzéséhez használt, alacsony értékű kisebb szerszámok, munkaruha, tartalék alkatrészek és tartós berendezések vásárlása (ESA 2010 3.89. f) (1) és SNA 2008, 6.225.);”;

A q) pont helyébe a következő szöveg lép:

„q)	a nem termelt eszközként nyilvántartott rövid lejáratú szerződések, lízingek és licencek díjai; ez kizárja az ilyen nem termelt eszközök végleges megvásárlását.”;

A 2.109. pont a következőképpen módosul:

A b) alpont utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Ettől függetlenül a munkaadóknak azért van szükségük az ilyen típusú szolgáltatásokra (amelyeket az alkalmazottaknak normál esetben egyébként maguknak kellene fizetniük), hogy magukhoz vonzzák és megtartsák az alkalmazottakat, nem pedig magához a termelési folyamathoz (vö. SNA 2008, 7.51.);”;

ii.

Az f) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„f)	termőföld, épületek és egyéb meglévő állóeszközök tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos szolgáltatások vásárlása, mint például közvetítői, ügyvédi, földmérői, mérnöki stb. díjak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés költségei (vö. ESA 2010, 3.133.).”;

A 2.111. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A beszerzési ár tartalmaz továbbá minden szállítási díjat, amelyet a vevő külön fizet azért, hogy a kívánt időben és helyre szállítsák az adott terméket; a nagy tételben történő vagy szezonon kívüli vásárlás esetén az általános árból vagy díjból adott árkedvezmény levonása után; nem tartalmazza a hitel-megállapodás alapján hozzáadott kamat és szolgáltatás díját; nem tartalmazza a vásárlás időpontjában meghatározott határidőn belül való fizetés elmulasztáskor felmerülő külön költségeket (ESA 2010, 3.06.).”;

aa)	A D. szakasz címében a „(vö. ESA 95, 3.100–3.116)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 3.122–3.157.)”;

bb)

A 2.115. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.115.

A bruttó felhalmozás magában foglalja az alábbiakat:

—	bruttó állóeszköz-felhalmozás (P.51 g),

—	készletváltozások (P.52),

—	értéktárgyak beszerzésének és átadásának egyenlege (P.53).”;

cc)

A 2.117. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.117.

A bruttó felhalmozás a mért bruttó állóeszköz-értékcsökkenés (P.51c).

A nettó tőkefelhalmozás (P.51n) a bruttó felhalmozásnak az állóeszközök értékcsökkenésével csökkentett összege. Az állóeszköz-felhalmozás az állóeszközök a termelési folyamat során bekövetkező normális mértékű kopásából következő értékcsökkenésének az értéke (vö. 3.099).”;

dd)	A D. szakaszban az „1. Bruttó állóeszköz-felhalmozás” alcím helyébe a következő szövegrész lép: „1. Bruttó állóeszköz-felhalmozás”;

ee)

A 2.118. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.118.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az állóeszközök rezidens termelők általi, az adott időszakra vonatkozó beszerzésének és eladásának egyenlegéből áll, plusz a termelők vagy a szervezeti egységek termelőtevékenysége által realizált nem termelt eszközök értékének bizonyos növekményei (ESA 2010, 3.125–3.129.). Az állóeszközök egy évnél hosszabb ideig a termelésben felhasznált termelt eszközök (vö. ESA 2010, 3.124. és 7.1. melléklet).”;

ff)

A 2.122. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.122.

A gazdaság ágazatai és területei bruttó állóeszköz-felhalmozásának meghatározása a tulajdon (beszerzés, eladás) kritériumán alapul, és nem az áruk felhasználási módján. Meg kell említeni, hogy a pénzügyi lízing útján szerzett állóeszközöket (kivéve a pusztán bérlés útján szerzetteket) a bérlő eszközeiként kell kezelni (ha a bérlő termelő), és nem a bérbeadó eszközeiként, aki a névleges követeléssel egyenértékű befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezik (vö. 2.109. d) pont és az ESA 2010 tartós javak kölcsönzése különböző formái közötti megkülönböztetésről szóló 15. fejezete) (1).”;

gg)	A 2.123. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „A tulajdon kritériumának alkalmazása attól a statisztikai rendszertől függ, amely alapján a bruttó állóeszköz-felhalmozás kiszámítása történik.”;

hh)

A 2.124. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.124.

Az állóeszközök beszerzése új vagy meglévő beszerzett (vásárolt, barterügyletekben megszerzett, természetbeni tőketranszferként kapott vagy pénzügyi lízing keretében szerzett) állóeszközökből, a termelő saját használatára előállított és visszatartott állóeszközökből, az állóeszközök és a nem termelt tárgyi eszközök jelentősebb állapotjavításából, a mezőgazdasági eszközök (állatállomány és ültetvények) természetes gyarapodásából, valamint a nem termelt eszközök tulajdon-átruházásával kapcsolatos költségekből tevődik össze (vö. ESA 2010, 3.125. a) pont).”;

ii)	A 2.125. pontot el kell hagyni.

jj)	A 2.126. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A kezdeti telepítéshez szükséges tartós javak vásárlása vagy saját előállítása állóeszköz-felhalmozást jelent.”;

kk)

A 2.129. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.129.

Az SNA 2008 meghatározza, hogy az állóeszközök javításait vagy az állóeszközök jellemzőiben bekövetkező változások terjedelmére – azaz a méretükben, formájukban, teljesítményükben, kapacitásukban vagy várható élettartamukban bekövetkező főbb változások –, vagy arra a tényre alapozva kell eldönteni, hogy az adott típusú javítások nem olyan jellegű változtatások, amelyekre a hasonló típusú állóeszközök esetében rutinszerűen, a rendszeres karbantartási és javítási programok keretében szükség lenne (vö. SNA 2008, 10.43. és 10.46.).”;

ll)

A 2.130. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.130.

Az állóeszközök átadása magában foglalja az állóeszközök tulajdonos általi értékesítését, lebontását, selejtezését vagy megsemmisítését, vagy árucserébe, illetve természetbeni tőketranszferként való felajánlását (vö. ESA 2010, 3.125. b) pont és 3.126.). Ezek az átadási formák általában tulajdonosváltást eredményeznek és közvetlen gazdasági céllal rendelkeznek (ennélfogva a tulajdonosuk által a további gazdasági használat megakadályozása céljából lebontott, leselejtezett vagy megsemmisített állóeszközök nem szerepelnek ezen elidegenítések között) (vö. SNA 2008, 10.38.). Egyes esetekben azonban az átadott eszköz ugyanazon szervezeti egységen belül tartható, mint például a mezőgazdasági termelő által levágott és a családja által felhasznált állatok esetében.”;

mm)	A 2.134. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép: „A mérlegben meghatározottak szerint (vö. ESA 2010, 7.12. és 7.13.) valamely eszköznek az elszámolási időszak kezdete és vége közötti értékváltozása az alábbiak szerint írható le:”;

nn)

A 2.136. pont utolsó franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—	az állóeszközök osztályozásában vagy szerkezetében fellépő változások: pl. a mezőgazdasági földterület gazdasági céljának megváltozása, tejelő állomány átállítása hústermelésre (vö. 2.149., 2. lábjegyzet) vagy magáncélú vagy egyéb gazdasági használatra átalakított mezőgazdasági épületek.”;

oo)

A 2.138. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.138.

Az ESA 2010 több olyan elemtípust különböztet meg, amelyet bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni (vö. ESA 2010, 3.127.):

—

lakások,

—	egyéb épületek és szerkezetek, ideértve a földterületek jelentős fejlesztését,

—	gépek és berendezések, úgymint hajók, gépkocsik és számítógépek,

—	fegyverrendszerek,

—	művelés alatt álló biológiai erőforrások, pl. fák és élő állatok,

—	a nem termelt eszközök (pl. földterület, szerződések, lízing és engedélyek) tulajdon-átruházásával kapcsolatos költségek,

—	K+F, beleértve a szabadon rendelkezésre álló K+F előállítását,

—	ásványkincsfeltárások és -értékelés,

—	számítógépes szoftverek és adatbázisok,

—	szórakoztató és irodalmi, illetve művészeti alkotások eredeti példányai,

—	egyéb szellemitulajdon-jogok.”;

pp)

A 2.139. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.139.

Az EAA esetében a bruttó állóeszköz-felhalmozás elemeinek a következő típusai különböztethetők meg:

—	újratermelő ültetvények,

—	állóeszközként besorolt állatok,

—

a mezőgazdasági eszközöktől eltérő állóeszközök:

—	gépek és egyéb tárgyi eszközök,

—	fuvareszközök,

—	gazdasági épületek (nem lakáscélú),

—	egyéb szerkezetek, a termőföld minőségének javítása kivételével (egyéb épületek és szerkezetek stb.),

—	egyéb (számítógépes szoftverek stb.),

—	a földterületek jelentős fejlesztése,

—	a nem termelt eszközök, mint például a termőföld és a termelési jogok tulajdonjogának átruházási költségei.

—	K+F, amely magában foglalja a szakosodott egységekből származó kutatást és fejlesztést, valamint a saját termelés céljára végzett kutatást és fejlesztést.”;

qq)

A j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)	Újratermelő ültetvények”;

rr)

A 2.141. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.141.

Az ESA 2010 értelmében (3.125.) az ültetvények bruttó állóeszköz-felhalmozása megfelel a már termőképes újratermelődő természeti erőforrások (mint például gyümölcsfák) beszerzése és elidegenítése egyenlegének, plusz a még nem termőképes (termékek előállítani még nem képes) természeti erőforrások természetes gyarapodásának összegével az érintett elszámolási időszakban.”;

ss)

A 2.144. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.144.

Az ültetvények elidegenítése (amelyet negatív bruttó állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni) két formában történhet: lábon álló ültetvények értékesítése más (mezőgazdasági) egységeknek, amely esetben az EAA rendszerébe csak a tulajdon átruházásával kapcsolatos költségeket kell felvenni. A másik lehetőség az ültetvények kivágása. Ebben az esetben azonban – az elidegenítés általános meghatározásának megfelelően – a kivágott ültetvényeknek közvetlen gazdasági felhasználással kell rendelkezniük; más szóval egy ellentételező tételt kell bejegyezni áruk és szolgáltatások formájában való felhasználásként (mint például értékesítés faanyagok értékesítésére szakosodott vállalkozásnak (1). A második esetben az ültetvények negatív bruttó állóeszköz-felhalmozásként elszámolandó elidegenítésének alacsonyabb összeget kell képviselnie.”;

tt)

A 2.148. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.148.

A művelés alatt álló növényi eszközökkel, azaz ültetvényekkel kapcsolatos munkát az ilyen típusú mezőgazdasági szerződéses munkára (talaj-előkészítéssel, gépek rendelkezésre bocsátásával, növényi anyaggal, munkaerővel stb. együtt) szakosodott vállalkozások általi értékesítésként vagy saját számlára előállított állóeszközök kibocsátásaként kell elszámolni (vö. 1.75.).”;

uu)

A 2.151. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.151.

Az állatállományra vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozás mérése az eszközök értékváltozásának csak az egyik eleme. Valójában a bruttó állóeszköz-felhalmozás az egyes állatkategóriák adott naptári évre vonatkozó átlagárán értékelt állatállomány számában bekövetkezett változáson keresztül csak akkor mérhető (kvantitatív módszer), ha teljesülnek az alábbi feltételek:

—	nincs névleges eszköztartási nyereség vagy veszteség (azaz az árak és az állatállomány létszámában szabályos trend figyelhető meg),

—	nincs egyéb volumenváltozás (azaz nincs természeti katasztrófák okozta veszteség és nincs változás az osztályozásban stb.),

A számítás másik módszere (közvetlen módszer) az egyes állatkategóriák hozzáadási és kivonási folyamatainak méréséből áll, a megfelelő árakon történő számítással: a beszerzések és az elidegenítések mellett ez a módszer a hozzáadásokat (különösen születések) és az üzemből való kivonásokat is figyelembe veszi.”;

vv)	A 2.152. pont vége a következő mondattal egészül ki: „Ez az ESA 2010-től való eltérés.”;

ww)

A 2.153. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.153.

Az SNA esetében elméletben az állóeszköz értékcsökkenését az állatállományra kell kiszámítani (*4). Valójában az állatállomány állóeszköz-értékcsökkenése megfelel az állatállománynak a termelési célból való felhasználása során a termelékenység várt visszaesése mérésének, amelyet az adott állatállományból származó jövőbeli bevétel frissített értéke is tükröz. Azonban, tekintetbe véve az állóeszköz értékcsökkenése kiszámításának gyakorlati nehézségeit (a számítási paraméterek meghatározása igen összetett, vö. 3.105. és 3.106.), a termelő állatállományokra nem kell kiszámítani az állóeszköz értékcsökkenését.

(*4) 3Az SNA 2008 (10.94.), az ESA 2010 rendszerrel (3.140.) ellentétben úgy véli, hogy az állóeszköz értékcsökkenését az állatállományra kell kiszámítani.”;"

xx)

Az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)	A mezőgazdasági eszközöktől eltérő állóeszközök”;

yy)

A 2.162. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.162.

A mezőgazdasági eszközöktől (ültetvények és állatállomány) eltérő állóeszközök az alábbi elemekből állnak:

—	gépek és egyéb tárgyi eszközök,

—	fuvareszközök,

—	gazdasági épületek (nem lakáscélú),

—	egyéb (egyéb épületek és építmények, számítógépes szoftverek stb.),”;

zz)

Az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)	A földterületek jelentős fejlesztése”;

aaa)

A 2.166. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.166.

A nem termelt tárgyi eszközökön végzett jelentősebb fejlesztések elsősorban a földterület fejlesztésére (jobb talajminőség és nagyobb terméshozamok öntözés, alagcsövezés és árvízvédelmi intézkedések stb. révén) vonatkoznak, és bármely más bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz hasonlóan kell ezeket kezelni (ESA 2010, 3.128.).”;

bbb)	A 2.167. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ez különösen az olyan infrastruktúrával kapcsolatos munkálatokra vonatkozik, mint például az erdőirtás, a planírozás, az alagcsövezés, az öntözés és a talajkonszolidáció (vö. ESA 2010, 3.128. és SNA 2008, 10.79–10.81.).”;

ccc)

A szöveg a következő 2.168.1. ponttal egészül ki:

„o) Kutatás és fejlesztés

2.168.1.

A kutatás és fejlesztés magában foglalja az ismeretek bővítése és ezen ismereteknek az új alkalmazások kidolgozása céljából történő felhasználása érdekében szisztematikusan végzett kreatív munkára fordított kiadások értékét. Kivéve, ha az érték észszerűen becsülhető, azt megegyezés szerint a költségek összegeként kell értékelni, beleértve a sikertelen kutatás és fejlesztés költségeit is (vö. ESA 2010, 7.1. melléklet).”;

ddd)

A 2.169. pont a következőképpen módosul:

Az a) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

kisebb szerszámok, munkaruha, tartalék alkatrészek és berendezések, még akkor is, ha szokásos élettartamuk meghaladja az egy évet; mivel ezeket rendszeresen pótolják, és az üzleti elszámolási gyakorlatnak való megfelelés érdekében az ilyen áruk beszerzéseit folyó termelőfelhasználásnak kell tekinteni (vö. 2.105. és 2.106.);”

ii.

A c) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	reklámozási és piackutatási stb. szolgáltatások. Az ilyen szolgáltatások beszerzései a folyó termelőfelhasználás alá tartoznak (vö. 2.108. d) pont);”;

eee)	A 2.176. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A befejezetlen termelés készletbevételi értékének becslésére alkalmazható a termelési költségnek a várható működési eredménnyel vagy a (becsült) vegyes jövedelemmel megnövelt összege is (vö. ESA 2010, 3.47. és 3.48).”;

fff)	A 2.178. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ezt a mezőgazdaságra jellemző problémát az ESA 2010 felismerte (vö. 3.153. c) pont).”;

ggg)

A 2.186. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.186.

Az idényjellegű termékek készletei értékelésének másik módszere a készletezett áruk áraiban mutatkozó trend vizsgálata. Az áruk ára a tárolás alatt megváltozhat, legalább három okból kifolyólag (SNA 2008, 6.143.):

—	a termelési folyamat kellően hosszú ahhoz, hogy alkalmazhatók legyenek a leszállítást megelőzően jóval hosszabb ideig a diszkontálási tényezők,

—	az áru fizikai jellemzői idővel javulhatnak vagy romolhatnak,

—	előfordulhat, hogy szezonális tényezők befolyásolják az áru kínálatát és keresletét, ezáltal szabályos és előre megjósolható változásokat okozva az ár éves alakulásában, még akkor is, ha a fizikai jellemzők egyébként nem változnak,”;

hhh)

A 2.187. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.187.

A termékek készletbe vételkor érvényes ára és a készletből való kivonáskor érvényes ára közötti különbség a tárolás során keletkezett kiegészítő kibocsátás értéket tükrözi (SNA 2008, 6.143.), mivel a több hónappal a betakarítás után a készletből kivont termékek – gazdasági értelemben véve – különböznek a tárolt termékektől. A termékek ilyen értéknövekedése nem számolható el névleges eszköztartási nyereségként.”.

A III. szakasz a következőképpen módosul:

A 3.009. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.009.

A bruttó béreket és kereseteket, valamint a (munkaadók által fizetett) tényleges társadalombiztosítási hozzájárulásokat abban az időszakban számolják el, amikor a munkát elvégzik, bár a jutalmakat vagy egyéb rendkívüli kifizetéseket akkor kell elszámolni, amikor kifizetésük esedékessé válik (vö. ESA 2010, 4.12.).”;

A 3.010. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.010.

A termelési adókat akkor számolják el, amikor az adófizetési kötelezettség alapját képező tevékenység, gazdasági művelet vagy egyéb esemény megtörténik (vö. ESA 2010, 4.26.). Hasonlóképpen a termelési támogatásokat is akkor számolják el, amikor a támogatást indokoló művelet vagy egyéb esemény (termelés, értékesítés, behozatal stb.) megtörténik (vö. ESA 2010, 4.39.).”;

A 3.011. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.011.

A kamat elszámolása abban az elszámolási időszakban történik, amelyben az esedékessé válik, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen kifizették-e (vö. ESA 2010, 4.50. és az utána következő pontok). Ez folyamatosan történik a kérdéses tőkeösszeg tekintetében. A bérleti díjakat abban az időszakban kell elszámolni, amelyben esedékesek (vö. ESA 2010, 4.75.).”;

A 3.012. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.012.

A tőketranszfereket (beruházási támogatások vagy egyéb transzferek) akkor kell elszámolni, amikor kifizetésük esedékessé válik (vagy, természetbeni transzferek esetében, amikor az eszköz tulajdonjogát átruházzák, vagy a tartozást törlik) (vö. ESA 2010, 4.162. és 4.163.).”;

e)	A C. rész címében a „(vö. ESA 95, 4.02–4.13)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 4.02–4.13.)”;

A 3.015. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A munkavállalói jövedelem alatt a munkaadó által a munkavállaló részére az utóbbinak az elszámolási időszak alatt elvégzett munkája ellenértékeként fizetett valamennyi, pénzben vagy természetben adott díjazás értendő (vö. ESA 2010, 4.02.).”;

A 3.018. pont c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a munkaadók által vásárolt áruk vagy szolgáltatások, feltéve, hogy e vásárlások megfelelnek a természetbeni bér fogalmának (azaz, ha nem számítanak folyó termelőfelhasználásnak). Különösen idetartozik a munkavállalók szállítása a munkahely és lakóhely között, kivéve, ha az utazás a munkaidő alatt történik. Ebbe a kategóriába tartoznak a vásárolt lakásszolgáltatások és a munkavállalók gyermekei számára fenntartott bölcsőde stb. (vö. ESA 2010, 4.05.).”;

h)	A 3.020. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az összes ilyen tételt a munkaadók folyó termelőfelhasználása alatt kell elszámolni (vö. ESA 2010, 4.07.).”;

A 3.023. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.023.

A munkaadók imputált társadalombiztosítási hozzájárulásai jelentik az ellentételét azoknak az egyéb társadalombiztosítási juttatásoknak, amelyeket a munkaadók közvetlenül fizetnek ki munkavállalóik, korábbi munkavállalóik és más jogosult személyek részére anélkül, hogy biztosítótársaság vagy önálló nyugdíjpénztár közreműködését vennék igénybe (*5) (vö. ESA 2010, 4.10.). Ezeket a hozzájárulásokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyben a munka végzése történt (ha a kötelező közvetlen társadalombiztosítási juttatások ellentételezését jelentik), vagy pedig a juttatások nyújtása idején (ha az önkéntes közvetlen társadalombiztosítási juttatások ellentételezését jelentik). A munkaadók imputált társadalombiztosítási hozzájárulásai két kategóriába sorolhatók: a) a munkaadók imputált, nyugdíjcélú járulékai és b) a munkaadók imputált, nem nyugdíjcélú járulékai (ESA 2010, 4.10 és 4.97.).

(*5) A munkaadók által fizetett imputált társadalombiztosítási hozzájárulások megfelelnek különösen a munkaadók által munkavállalóiknak betegség, anyaság, üzemi baleset, rokkantság vagy létszámleépítés esetén ideiglenesen továbbra is kifizetett bérekkel és keresetekkel, amennyiben ezt az összeget el lehet különíteni.”;"

j)	A D. rész címében a „(vö. ESA 95, 4.14–4.29)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 4.14–4.29.)”;

k)	A 3.025. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ezeket az adókat attól függetlenül be kell fizetni, hogy képződik-e nyereség (vö. ESA 2010, 4.14.).”;

A 3.026. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.026.

A termelési és importadók közé a következők tartoznak:

—

termékadók (D.21.):

—	hozzáadottértékadó-jellegű adók (D.211.),

—	importadók és importvámok a héa kivételével (D.212.), valamint

—	termékadók a héa és az importadók kivételével (D.214.)

—	egyéb termelési adók (D.29)”;

A 3.027. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„3.027.

Az adó lehet az áru vagy szolgáltatás mennyiségi egységére vetített meghatározott pénzösszeg, vagy lehet a gyártott termék vagy lebonyolított szolgáltatás egységárának vagy értékének meghatározott százalékaként érték szerint kiszámított összeg (vö. ESA 2010, 4.16.).”;

n)	A 3.028. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A hozzáadottérték-típusú adó az áruk vagy szolgáltatások olyan adója, amelyet a vállalkozások fázisonként szednek be, és amely végül teljes egészében a végső vevőt terheli (vö. ESA 2010, 4.17.).”;

A 3.029. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.029.

Az importadók és -vámok – a hozzáadottérték-adó kivételével – azokat az importált árukra kivetett kötelező kifizetéseket tartalmazzák – a hozzáadottérték-adó kivételével –, amelyeket az államháztartás vagy az Európai Unió intézményei vetnek ki annak érdekében, hogy engedélyezzék ezek szabad mozgását a gazdaság területén, valamint a nem rezidens egységek által a rezidens egységek részére nyújtott szolgáltatásokra kivetett kötelező befizetéseket tartalmazzák (vö. ESA 2010, 4.18.).”;

p)	A 3.030. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „Ide tartoznak a behozatali vámok és egyéb adók, mint például az importált mezőgazdasági termékekre kivetett lefölözés, az importra kivetett pénzügyi kompenzációs összegek, jövedéki adók stb.”;

A 3.031. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.031.

A termékadók – a hozzáadottérték-adók és a behozatali adók kivételével – a rezidens vállalkozások által előállított árukra és szolgáltatásokra kivetett olyan adókat foglalják magukban, amelyek megfizetése ezen áruk és szolgáltatások előállítása, exportja, értékesítése, transzfere, lízingelése vagy szállítása következtében, illetve ezek saját végső fogyasztásra vagy saját tőkefelhalmozásra történő felhasználása miatt válik esedékessé (vö. ESA 2010, 4.19. és 4.20.).”;

A 3.035. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESA 2010 (4.17.) által adott leírás a normál hozzáadottérték-adó rendszerére vonatkozik, amelyben minden vállalkozás levonhatja a saját értékesítései után fizetendő hozzáadottérték-adóból a köztes ráfordítások vagy tárgyi eszközök beszerzése során kifizetett adóösszeget.”;

s)	A 3.038. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „Az ESA 2010 4.17. pontjában szereplő rendelkezései a hozzáadottérték-adó elszámolására egyetlen módszert állapítanak meg.”;

A 3.044. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.044.

Az egyéb termelési adók közé tartozik valamennyi adó, amely a vállalkozásoknál a termelés folyamatába való bekapcsolódás következtében merül fel az előállított vagy értékesített áruk, illetve szolgáltatások mennyiségétől vagy értékétől függetlenül (vö. ESA 2010, 4.22.). Ezen adók befizetése történhet a föld, az állóeszközök vagy a termelési folyamatban alkalmazott munkaerő, illetve bizonyos tevékenységek vagy gazdasági műveletek után.”;

A 3.050. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a bírságok és kötbérek, valamint a beszedésükkel és behajtásukkal kapcsolatos költségek nem számolhatók el azokkal az adókkal együtt, amelyekhez kapcsolódnak, kivéve, ha azoktól nem különböztethetők meg (vö. ESA 2010, 4.133.);”;

v)	Az E. rész címében a „(vö. ESA 95, 4.30–4.40)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 4.30–4.40.)”;

w)	A 3.051. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Megegyezés alapján a terméktámogatásokat a nem piaci kibocsátásnál (P.13) nem számolják el (vö. ESA 2010, 4.30.).”;

A 3.052. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.052.

A támogatások a következők szerint csoportosíthatók:

—

terméktámogatások (D.31):

—	importtámogatások (D.311),

—	egyéb terméktámogatások (D.319) és

—	egyéb termelési támogatások (D.39).”;

y)	A 3.053. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Megegyezés alapján, a terméktámogatások csak a piaci kibocsátásra (P.11) vagy a saját végső fogyasztásra történő termelésre (P.12) vonatkozhatnak (vö. ESA 2010, 4.33.).”;

A 3.054. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„E támogatások tartalmazhatnak olyan veszteségeket is, amelyek a kormányzat tudatos gazdaságpolitikája következtében keletkeznek azon állami kereskedelmi szervezeteknél, amelyek funkciója nem rezidensektől vásárolt termékek alacsonyabb áron történő eladása rezidensek részére (vö. ESA 2010, 4.34.).”;

aa)

A 3.058. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.058.

Az egyéb termelési támogatások a rezidens termelőegységek által a termelésben való részvételük következtében kapott terméktámogatásokon kívüli támogatásokat foglalják magukban. Az egyéb nem piaci termelők az egyéb nem piaci kibocsátásuk esetén csak akkor részesülhetnek egyéb termelési támogatásban, ha ezek az államháztartásból származó kifizetések a piaci és nem piaci termelőkre egyaránt alkalmazandó általános szabályozástól függenek (vö. ESA 2010, 4.36.). Az ESA 2010 négy egyéb termelési támogatást említ (vö. ESA 2010, 4.37.): bér- és munkaerő-támogatások, környezetszennyezés csökkentésére fordítható támogatások, kamattámogatások és hozzáadottérték-adó túlkompenzációja. Ezek a kifizetések elsősorban a termelési költségek átvállalására vagy a termelési módszer díjaival kapcsolatos támogatásra vonatkoznak.”;

bb)

A 3.064. pont második franciabekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„—	kamattámogatások (vö. ESA 2010, 4.37. c)) a rezidens termelő egységek részére nyújtott támogatások akkor is, ha tőkefelhalmozást segítenek elő (*6).

(*6) Ha azonban a vissza nem térítendő támogatás kettős célt szolgál, azaz mind az adósság visszafizetésének finanszírozását, mind az erre járó kamat kifizetését, és ha nem lehetséges ezeket arányosan két elemre felosztani, a vissza nem térítendő támogatás egészét beruházási támogatásként kell kezelni.”;"

cc)

A 3.067. pont a következőképpen módosul:

a második franciabekezdés első két mondata helyébe a következő szöveg lép:

„—

piacszabályozó ügynökségek által nyújtott folyó transzferek mezőgazdasági egységeknek. Ezeket azon termék kibocsátásának összetevőiként kell elszámolni, amely termék tekintetében a transzfert fizették, amennyiben a szabályozó ügynökség csak az áruk vásárlásában, értékesítésében vagy tárolásában vesz részt.”

ii.

az ötödik franciabekezdés második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Akár készpénzben, akár természetben adják meg, a transzfereknek azonos mértékű változást kell előidézniük a gazdasági művelet egyik vagy mindkét résztvevőjének mérlegében feltüntetett pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközökben (vö. ESA 2010, 4.145.). A tőketranszferek a tőkeadókat, a beruházási támogatásokat és az egyéb tőketranszfereket foglalják magukban (vö. ESA 2010, 4.147.).”;

dd)

A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	Piacszabályozó ügynökségek”;

ee)

A 3.068. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Ágazatok szerinti bontásban a piacszabályozó ügynökségek besorolása a következők szerint történik:

amennyiben kizárólag áruk vásárlásával, értékesítésével és tárolásával foglalkoznak, a gazdaság:

i.	ágazat szerinti bontása esetén a kereskedelemhez tartoznak; ez a tevékenység megegyezés alapján a nem pénzügyi piaci szolgáltatások kibocsátásának tekintendő,

ii.	szektor szerinti bontása esetén a nem pénzügyi vállalatokhoz és kvázi-vállalatokhoz tartozik, ha ezek a piacszabályozó ügynökségek az ESA 2010 értelmében szervezeti egységeknek minősülnek, amennyiben pedig nem, akkor abba a szektorba, amelybe a legnagyobb egység tartozik,

amelyek kizárólag a támogatások kifizetésével foglalkoznak, a gazdaság:

i.	ágazat szerinti bontása esetén az államháztartás nem piaci kibocsátása ágazataiba tartozik, mivel az ESA 2010 döntése alapján (az Európai Unió intézményei mellett) csak a kormányzat nyújthat támogatást;

ii.	szektor szerinti bontása esetén az államháztartási szektorba tartozik (vö. előző franciabekezdés),

amennyiben mind az áruk vásárlásával, értékesítésével és tárolásával, mind pedig a támogatások kifizetésével foglalkoznak, a gazdaság:

i.	ágazat szerinti bontása esetén az áruk vásárlását, eladását vagy tárolását végző termelési egységek (szakosodott telephely típusú) tekintetében a kereskedelemhez és az államháztartás nem piaci kibocsátása ágazataiba tartozik, a termelési egységekkel együtt,

ii.	szektor szerinti bontása esetén az államháztartás szektorba tartozik, mivel csak az államháztartás fizethet ki támogatásokat. Másik szektorba való besorolás azt jelentené, hogy a piacszabályozó ügynökség által fizetett támogatások már nem lennének az ESA 2010 értelmében vett támogatások.”;

ff)

A 3.069. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Különösen, ha a piacszabályozó ügynökségeket az államháztartási szektorba sorolták be, akkor a piacszabályozási folyamatok (vásárlás, tárolás, újraértékesítés) kapcsán a piacszabályozó ügynökségeknek kifizetett összegek az államháztartás szektorban a „Felhasználás” vagy a „Források” alatt jelennek meg.”;

gg)	Az F. rész címében a „(vö. ESA 95, 4.41–4.76)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 4.41–4.76.)”;

hh)

A 3.070. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.070.

A tulajdonosi jövedelem a pénzügyi eszköz vagy a nem termelt tárgyi eszköz tulajdonosa által a pénzeszközöknek vagy nem termelt tárgyi eszközöknek egy másik szervezeti egység rendelkezésére bocsátásáért járó jövedelem (vö. ESA 2010, 4.41).”;

ii.

A 3.071. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.071.

Az ESA 2010 a következőképpen osztályozza a tulajdonosi jövedelmeket:

—	kamat (D.41),

—	vállalatok felosztott jövedelme (osztalékok és jövedelem kivonása a kvázi-vállalatokból) (D.42),

—	külföldi közvetlen tőkebefektetés újrabefektetett jövedelme (D.43),

—	egyéb befektetésből származó jövedelem (D.44): biztosítási kötvénytulajdonosok befektetési jövedelme (D.441), nyugdíjjogosultságok után fizetendő befektetési jövedelem (D.442); kollektív befektetési alapok résztulajdonosainak járó befektetési jövedelem (D.443),

—	bérleti díjak (D.45)”;

jj)

A 3.073. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.073.

Az EAA szempontjából a tulajdonosi jövedelmeknek csak három típusa bír jelentőséggel:

—	kamat (D.41), bérleti díjak (D.45) és a biztosítási kötvénytulajdonosok befektetési jövedelme (D.441).”;

kk)	A „2. Kamat” alcím helyébe a következő szöveg lép: „2. Kamat (ESA 2010, 4.42–4.52.)”;

ll)

A 3.077. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A társas mezőgazdasági vállalkozásokhoz tartozó egységek által végzett mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatban kapott kamatot szintén el kell számolni. Az egyéni vállalkozások kamatbevétele nem tartozik bele a mezőgazdasági ágazat vállalkozói jövedelmébe, mivel úgy tűnik, hogy a kamatozó eszközök többsége nem kapcsolódik az egységek mezőgazdasági tevékenységéhez, és mivel igen nehéz megkülönböztetni a családi eszközöket a termelésben használt eszközöktől (*7).

(*7) A kamatbevételeket a pénzügyi számlán az „Egyéb követelések” (F.8) alatt kell elszámolni.”;"

mm)	A 3.079. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A költségeket a pénzügyi közvetítők által az ügyfeleik számára nyújtott szolgáltatások díjazásának, és nem kamatfizetésnek kell tekinteni (vö. 2.107.1. és a 2.108. i) pont); ESA 2010, 4.51.).”;

nn)	A „3. Bérleti díjak (termőföld és felszín alatti kincsek után)” alcím helyébe a következő szövegrész lép: „3. Bérleti díjak (termőföld és felszín alatti kincsek után) (ESA 2010, 4.72–4.76.)”;

oo)	A 3.080. pont első mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A bérleti díjak a nem termelt tárgyi eszközök (termőföld és felszín alatti kincsek) tulajdonosának az eszközök más egység számára való rendelkezésre bocsátásáért cserébe fizetett összegek.”;

pp)	A 3.082. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ez a szabály az ESA-ajánlás adaptált változata (vö. ESA 2010, 4.73.) (2).”;.

qq)	A „4. Tulajdonosi jövedelem” alcím helyébe a következő szöveg lép: „4. A biztosításikötvény-tulajdonosok befektetési jövedelme (az EAA nem tartalmazza)”;

rr)	A 3.086. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A biztosításikötvény-tulajdonosok befektetési jövedelme egyenlő a biztosítástechnikai tartalékok és nyugdíjalapok befektetéséből származó elsődleges jövedelmek összegével (vö. ESA 2010, 4.68).”;

ss)	A 3.087. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A biztosításikötvény-tulajdonosok befektetési jövedelmét az EAA nem tartalmazza.”;

tt)	A G. rész címében a „(vö. ESA 95, 4.145–4.167)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 4.145–4.167.)”;

uu)

A 3.089. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.089.

A beruházási támogatások az államháztartás vagy a külföld által más rezidens vagy nem rezidens szervezeti egységek tárgyieszköz-beszerzési költségeinek teljes vagy részleges finanszírozására nyújtott pénz- vagy természetbeni tőketranszfereket tartalmazzák (vö. ESA 2010, 4.152.). A világ többi része által nyújtott beruházási támogatások az Európai Unió intézményei által az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapon (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül közvetlenül nyújtott támogatásokból állnak.”;

vv)	A 3.091. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az EMGA, az EMVA által nyújtott egyéb támogatások legfontosabb típusai és a mezőgazdaság beruházási támogatásai a következők:”;

ww)

A 3.092. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.092.

A pénzbeni beruházási támogatásokat akkor kell elszámolni, amikor kifizetésük esedékessé válik. A természetbeni beruházási támogatásokat akkor kell elszámolni, amikor az eszköz tulajdonjogát átruházzák (vö. ESA 2010, 4.162.)”;

xx)

A 3.093. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.093.

Az egyéb tőketranszferek azokat a beruházási támogatásokon és tőkeadókon kívüli transzfereket tartalmazzák, amelyek nem a jövedelmet, hanem a megtakarítás vagy vagyon újraelosztását jelentik a gazdaság különböző szektorai vagy alszektorai, illetve a külföld között. Az egyéb tőketranszferek teljesíthetők készpénzben vagy természetben (adósságátvállalás vagy -törlés esetei), és önkéntes vagyonátutalásoknak felelnek meg (vö. ESA 2010, 4.164.)”;

yy)

A 3.095. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Ide tartoznak az államháztartás által a több pénzügyi év alatt felhalmozódott veszteségek, vagy a vállalkozás ellenőrzési körén kívüli tényezők hatására keletkezett kivételes veszteségek fedezése céljából rendelkezésre bocsátott transzferek (vö. ESA 2010, 4.165.).”;

zz)

A 3.096. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.096.

A mezőgazdaság esetében az egyéb tőketranszferek közé tartoznak az alábbiak is:

—	gyümölcs- és szőlőültetvények termelésből való végleges kivonására adott támogatás,

—	a tejtermelés felszámolására vagy csökkentésére adott támogatás (amennyiben ez közvetlenül vagy közvetve érinti a kvóták értékét),

—	a mezőgazdasági termékek előállításában használt állóeszközök (pl. állatok vagy berendezések) kivételes vagy katasztrófa okozta veszteségének kompenzációja (vö. 2.045. és 3.067.),

—	fiatal gazdálkodóknak a tevékenységük megkezdésekor az eszközök beszerzésének finanszírozásától eltérő célokra nyújtott támogatás,

—	támogatások az eszközök értékcsökkenésének kompenzálására vagy az adósságok csökkentésére,

—

a biztosítási szerződések által nem fedezett károkra vagy balesetekre kártérítésként teljesített jelentősebb kifizetések (kivéve a kormányzat vagy a külföld által teljesített, az ESA 2010 4.165. pontjának a) alpontjában leírt kifizetéseket, amelyeket bíróság rendelt el, vagy amelyekről peren kívül állapodtak meg, például nagyobb robbanás, olajkiömlések stb. okozta károk megtérítésére vonatkozó kifizetések (ESA 2010. 4.165. h)).”;

aaa)	A H. rész címében a „(vö. ESA 95, 6.02–6.05)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 3.139–3.145.)”;

bbb)

A 3.106. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Ez az eljárás biztosítja továbbá az EAA és az ESA 2010 (vö. ESA 2010, 3.140.), valamint a mezőgazdasági számviteli információs hálózat mikroökonómiai számlái közötti összeegyeztethetőséget, és elkerüli annak a szükségességét, hogy meg kelljen különböztetni állóeszköz- és készletjellegű állatállományokat.”

7.	A IV. szakasz 4.06. pontjának első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az ESA 2010-ben (11.27 és 11.28.) olvasható arra vonatkozó leírás, hogy az összes ledolgozott munkaóra kategóriájába mi tartozik bele, és mi nem.”.

Az V. szakasz a következőképpen módosul:

Az 5.03. pont táblázatának helyébe a következő táblázat lép:

„Termelési számla			Jövedelmek keletkezése számla			Vállalkozóijövedelem-számla
P.1		Kibocsátás	B.1n		Nettó hozzáadott érték	B.2n B.3n		Nettó működési eredmény/nettó vegyes jövedelem
P.2	–	Folyó termelőfelhasználás	D.1	–	Munkavállalók díjazása	D.41	+	Kamatbevételek (*8)
P.51c	–	Állóeszközök értékcsökkenése	D.29	–	Egyéb termelési adók	D.41	–	Fizetendő kamat
			D.39	+	Egyéb termelési támogatások	D.45	–	Kifizetett bérleti díj
B.1n	=	Nettó hozzáadott érték	B.2n B.3n	=	Nettó működési eredmény/nettó vegyes jövedelem	B.4n	=	Nettó vállalkozói jövedelem
D.29	–	Egyéb termelési adók
D.39	+	Egyéb termelési támogatások
	=	A tényezők költségén számított nettó hozzáadott érték/tényező-jövedelem

Az 5.16. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.16.

A hosszú távú trend elemzéséhez az indexek és a jövedelemmutatók változását az Európai Unióra a változatlan árfolyamon euróban kifejezett EU-aggregátumok alapján számítják ki: a reálértékben kifejezett (azaz az átlagos áremelkedés hatásainak levonása utáni) értékek esetében az alkalmazott deflátorok szintén rögzített alapéven használatosak.”.

A VI. szakasz a következőképpen módosul:

a)	Az A. rész címében a „(vö. ESA 95, 10. fejezet)” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „(vö. ESA 2010, 10. fejezet)”;

b)	A 6.01. pont második mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az ESA 2010 (10.13–10.23.) egyértelműen kijelenti, hogy az árösszetevőben csak az árakkal kapcsolatos változások vehetők figyelembe, és minden más jellegű változást a volumen-összetevőben kell feltüntetni.”;

A 6.02. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A másik, az EAA szempontjából fontos minőségi különbség a valamely termék két, különböző árak jellemezte piacon, pl. hazai vagy külföldi, ipari felhasználásra vagy fogyasztóknak való értékesítései közötti különbség (ESA 2010, 10.13–10.18.).”;

d)	A 6.04. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ebben az esetben az ESA 2010 (10.32) kijelenti, hogy a volumenváltozások becsléséhez célszerű a folyó évre vonatkozó értéket a megfelelő árindexszel deflálni (ESA 2010, 10.01.).”;

e)	A 6.06. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Ez azt jelenti, hogy az adott folyamat minden egyes változását hozzá kell rendelni az ár- vagy volumenváltozáshoz, vagy a kettő kombinációjához (vö. ESA 2010, 10.12.).”;

f)	A 6.08. pontot el kell hagyni;

g)	A 6.09. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az ESA 2010 10.20. ajánlásaival összhangban az EAA-ban a volumenváltozást a Laspeyres-féle indexekkel, az árváltozást pedig a Paasche-féle indexekkel mérik.”;

A 6.13. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.13.

A változatlan áron lévő adatok benyújtásának és bemutatásának éve a bázisévtől eltérő lehet; ezt referenciaévnek nevezik. Az indexsorozatokban a referenciaév az, amely a 100 értéket veszi fel.”;

A 6.14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.14.

A referenciaév árain alapuló volumenindexek sorozatai a megelőző év áraiban kiszámított indexek láncolásával kapható meg (vö. ESA 2010, 10.20.).”;

A 6.16. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.16.

Például:

Adott két homogén elemi termék, A és B. Az alábbi sorozatok az előző év árszerkezetén alapulnak:

	n P n	n – n + 1 volumenindex	n + 1 P n	n – n + 1 árindex	n + 1P n + 1	n + 1 – n + 2 volumenindex	n + 2P n + 1	n + 2 – n + 1 árindex	n + 2 P n + 2
A	100	105,0	105	110,0	115	102,0	117	108,0	126
B	300	110,0	330	95,0	314	90,0	283	105,0	297
Összesen	400	108,8	435	98,6	429	93,2	400	105,8	423

Az egészre (A+B) vonatkozó volumen- és árindexek az egyes A és B termékeknek adott súlyozástól függnek.

Ha ezeket a sorozatokat a rögzített referenciaévhez (pl. n) viszonyítva fejezik ki, csak úgy kaphatók meg ugyanezek az n/n-1 volumenindexek, ha az indexeket külön összeláncolják. Így a következő sorozat kapható (bázis egyenlő 100-zal n-ben):

	n	n + 1	n + 2
A	100	105,0	107,1
B	100	110,0	99,0
Összesen	100	108,8	101,4

(101,4 = 108,8*93,2/100)

Az n. referenciaévre változatlan áron kifejezett értékek:

	n	n + 1	n + 2
A	100	105	107,1
B	300	330	297,0
Összesen	400	435	405,6

(405,6 = 400*101,4/100)

Ennek eredményképpen a számla már nem additív. Értékek hozzáadása változatlan áron A és B termékhez az alábbi sorozatot eredményezi:

	n	n + 1	n + 2
A + B	400	435	404,1

A referenciaévet követő év kivételével az újrareferenciált sorozatok nem additívak.”;

A 6.17.pont első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESA 2010 rendszerrel (10.23.) összhangban a nem additív változatlan áras adatok kiigazítás nélkül kerülnek közzétételre (*9).

(*9) Mindez nem zárja ki eleve annak a lehetőségét, hogy adódhatnak olyan körülmények, amelyek között az adatsorok összeállítói jobbnak vélik az eltérések kiküszöbölését az adatok általános konzisztenciájának javítása érdekében.”;"

l)	A B. szakasz 4. pontjában a cím helyébe a következő szöveg lép: „4. Hozzáadott érték számítása változatlan árakon”

m)	A 6.18. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az elméletileg helyes módszer a hozzáadott érték változatlan éves árakon történő számítására a „kettős deflálás” végrehajtása (vö. ESA 2010, 10.31–10.32.).”;

A 6.20. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.20.

Például:

Folyó értékek és az előző év áraiban mért értékek (volumenek) sorozata a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás tekintetében:

	n P n	n + 1 P n	n + 1 P n + 1	n + 2 P n + 1	n + 2 P n + 2
Kibocsátás	150	160	170	180	200
Folyó termelőfelhasználás	40	30	35	40	45

A hozzáadott érték volumen-vonatkozása a folyó termelőfelhasználás volumenének a kibocsátás volumenéből való levonásával kapható meg. A következő sorozat az eredmény:

	n P n	n + 1 P n	n + 1 P n + 1	n + 2 P n + 1	n + 2 P n + 2
Bruttó hozzáadott érték	110	130	135	140	155

Ily módon az alábbi, az előző év áraiban számított volumenindexek kaphatók:

	n + 1	n + 2
Bruttó hozzáadott érték	118,2	103,7

(118,2 = 130/110*100) (103,7 = 140/135*100)

Egy adott év n évi árakon számított bruttó hozzáadott értékét (változatlan árakon) az n-re vonatkozó folyó értéknek a volumen láncindexszel való megszorzásával lehet megkapni.

Hozzáadott érték n+1 (n árakon) = 110*1,182 = 130

Hozzáadott érték n+2 (n árakon) = 110*1,182*1,037 = 135”.

(*1) A nemzeti és regionális számlák európai rendszere – ESA 2010, Luxembourg, 2013.”

(*4) 3Az SNA 2008 (10.94.), az ESA 2010 rendszerrel (3.140.) ellentétben úgy véli, hogy az állóeszköz értékcsökkenését az állatállományra kell kiszámítani.”;

(*7) A kamatbevételeket a pénzügyi számlán az „Egyéb követelések” (F.8) alatt kell elszámolni.”;

(*8) Csak a vállalatként szervezett mezőgazdasági egységek által kapott kamat.”;

II. MELLÉKLET

A 138/2004/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

A 32.2 kategória helyébe a következő szöveg lép:

		„Az n referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás
		a	b	c
Kategória	A változók jegyzéke	november n év (EAA becslések)	január n + 1 év (EAA becslések)	szeptember n + 1 év (végleges EAA adatok)
32.2	BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS – ÁLLATÁLLOMÁNY	—	—	X”

A 33.3 kategória helyébe a következő szöveg lép:

		„Az n referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás
		a	b	c
Kategória	A változók jegyzéke	november n év (EAA becslések)	január n+1 év (EAA becslések)	szeptember n+1 év (végleges EAA adatok)
33.3	EGYÉB BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS (ideértve a földterületek és a K+F jelentős fejlesztését)	—	—	X”

19.2.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 47/48

Helyesbítés a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 12., 2015. január 17. )

1.	Az 1. oldalon, a tartalomjegyzékben a III. fejezet 5. szakaszához tartozó cím, a 44. oldalon, az 5. szakaszhoz tartozó cím, valamint az 55. cikkhez tartozó címben:

a következő szövegrész:

„Ágazatok”

helyesen:

„Biztosítási üzletágak”.

2.	A 7. oldalon, a (24) preambulumbekezdés első mondatában, valamint a 188. oldalon, a 307. cikk (2) bekezdésének a) pontjában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatokra …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágakra …”.

3.	A 8. oldalon, a (35) preambulumbekezdésében:

a következő szövegrész:

„A biztosítónak vagy viszontbiztosítónak olyan összegekre kell felosztania az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletét, amelyek megfelelnek a pénzügyi beszámolóiban szereplő tőkeelemeknek és egy átértékelési tartaléknak. Az átértékelési tartalék lehet pozitív vagy negatív.”

helyesen:

„A biztosítónak vagy viszontbiztosítónak olyan összegekre kell felosztania az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletét, amelyek megfelelnek a pénzügyi beszámolóiban szereplő tőkeelemeknek és egy kiegyenlítési különbözetnek. A kiegyenlítési különbözet lehet pozitív vagy negatív.”.

4.	A 10. oldalon, az (53) preambulumbekezdés második mondatában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatokban …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágakban …”.

5.	A 15. oldalon, a (104) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„A 2009/138/EK irányelv 138. cikke (4) bekezdésének alkalmazása során annak megítélésekor, hogy fennáll-e olyan kivételesen kedvezőtlen helyzet, amely jelentős piaci vagy az érintett biztosítási ágazatban szerzett részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi helyzetét befolyásolja, az EIOPA-nak figyelembe kell vennie az összes releváns szempontot az érintett piac vagy ágazat szintjén, beleértve az e rendeletbe foglalt szempontokat is.”.

helyesen:

„A 2009/138/EK irányelv 138. cikke (4) bekezdésének alkalmazása során annak megítélésekor, hogy fennáll-e olyan kivételesen kedvezőtlen helyzet, amely jelentős piaci vagy az érintett biztosítási üzletágban szerzett részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi helyzetét befolyásolja, az EIOPA-nak figyelembe kell vennie az összes releváns szempontot az érintett piac vagy üzletág szintjén, beleértve az e rendeletbe foglalt szempontokat is.”.

6.	A 22. oldalon, az 1. cikk 38. és 39. pontjában:

a következő szövegrész:

„… ágazatokhoz …”

helyesen:

„… üzletágakhoz …”.

7.	A 32. oldalon, a 22. cikk (1) bekezdésének d) pontjában:

a következő szövegrész:

„… ágazatokon belül …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágakon belül …”.

8.	A 38. oldalon, a 37. cikk (3) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek teljes portfóliójának a kockázati ráhagyását hozzárendeli a 2009/138/EK irányelv 80. cikkében említett ágazatokhoz. A hozzárendelésnek a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek portfóliójának teljes időtartama alatt megfelelően tükröznie kell az ágazatoknak a 38. cikk (2) bekezdésében említett szavatolótőke-szükséglethez való hozzájárulását.”

helyesen:

„A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek teljes portfóliójának a kockázati ráhagyását hozzárendeli a 2009/138/EK irányelv 80. cikkében említett biztosítási üzletágakhoz. A hozzárendelésnek a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek portfóliójának teljes időtartama alatt megfelelően tükröznie kell a biztosítási üzletágaknak a 38. cikk (2) bekezdésében említett szavatolótőke-szükséglethez való hozzájárulását.”.

9.	A 40. oldalon, a 42. cikk (3) bekezdésének második mondatában:

a következő szövegrész:

„… minden ágazatra vonatkozóan …”

helyesen:

„… minden biztosítási üzletágra vonatkozóan …”.

10.	A 44. oldalon, az 54. cikk (4) bekezdésének b) pontjában:

a következő szövegrész:

„… eszközosztályhoz …”

helyesen:

„… eszközkategóriához …”.

11.	A 44. oldalon, az 55. cikk (1) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„A 2009/138/EK irányelv 80. cikkében említett biztosítási ágazatok az e rendelet I. mellékletében meghatározott ágazatok.”

helyesen:

„A 2009/138/EK irányelv 80. cikkében említett biztosítási üzletágak az e rendelet I. mellékletében meghatározott biztosítási üzletágak.”.

12.	A 44. oldalon, az 55. cikk (2) bekezdésének első mondatában:

a következő szövegrész:

„… ágazathoz …”

helyesen:

„… biztosítási üzletághoz …”.

13.	A 44. oldalon, az 55. cikk (3) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„Amennyiben a biztosítástechnikai alap összhangban van a kötelezettséghez kapcsolódó kockázatok jellegével, az életbiztosításhoz hasonló biztosítástechnikai alapokon nyugvó egészségbiztosítási kötelezettségeket az életbiztosítási ágazatokhoz, a nem-életbiztosításhoz hasonló biztosítástechnikai alapokon nyugvó egészségbiztosítási kötelezettségeket pedig a nem-életbiztosítási ágazatokhoz kell besorolni.”

helyesen:

„Amennyiben a biztosítástechnikai alap összhangban van a kötelezettséghez kapcsolódó kockázatok jellegével, az életbiztosításhoz hasonló biztosítástechnikai alapokon nyugvó egészségbiztosítási kötelezettségeket az életbiztosítási üzletágakhoz, a nem-életbiztosításhoz hasonló biztosítástechnikai alapokon nyugvó egészségbiztosítási kötelezettségeket pedig a nem-életbiztosítási üzletágakhoz kell besorolni.”.

14.	A 45. oldalon, az 55. cikk (4) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„Amennyiben a 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett műveletekből származó biztosítási kötelezettségek jellegük alapján nem sorolhatók be egyértelműen az e rendelet I. mellékletében meghatározott ágazatokba, azokat az említett mellékletben meghatározott 32. ágazatba kell besorolni.”

helyesen:

„Amennyiben a 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett műveletekből származó biztosítási kötelezettségek jellegük alapján nem sorolhatók be egyértelműen az e rendelet I. mellékletében meghatározott biztosítási üzletágakba, azokat az említett mellékletben meghatározott 32. biztosítási üzletágba kell besorolni.”.

15.	A 45. oldalon, az 55. cikk (6) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„Amennyiben egy biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés az e rendelet I. mellékletében meghatározott ágazatok közül többet is felölelő kockázatokat fedez, a biztosítási vagy viszontbiztosítási kötelezettségeket – ha lehetséges – fel kell osztani a megfelelő ágazatokra.”

helyesen:

„Amennyiben egy biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés az e rendelet I. mellékletében meghatározott biztosítási üzletágak közül többet is felölelő kockázatokat fedez, a biztosítási vagy viszontbiztosítási kötelezettségeket – ha lehetséges – fel kell osztani a megfelelő biztosítási üzletágakra.”.

16.	A 45. oldalon, az 56. cikk (4) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„A módszer akkor tekinthető a kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosnak, ha …”

helyesen:

„A módszer akkor számít a kockázatok jellege, nagyságrendje és összetettsége tekintetében aránytalannak, ha …”.

17.	Az 50. oldalon, a 69. cikk a) pontjának vi. alpontjában, a 70. cikk (1) bekezdésének bevezető fordulatában, valamint a 203. oldalon, a 334. cikk (1) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„… átértékelési tartalék …”

helyesen:

„… kiegyenlítési különbözet …”.

18.	Az 50. oldalon, a 70. cikk címében:

a következő szövegrész:

„Átértékelési tartalék”

helyesen:

„Kiegyenlítési különbözet”.

19.	Az 51. oldalon, a 70. cikk (3) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„… az átértékelési tartalék …”

helyesen:

„… a kiegyenlítési különbözet …”.

20.	Az 55. oldalon, a 74. cikk g) pontjában:

a következő szövegrész:

„… amely kizárólag a 2009/138/EK irányelv 1. melléklete A. részének 6., 12. és 17. osztályában felsorolt kockázatokat biztosítja,”

helyesen:

„… amely kizárólag a 2009/138/EK irányelv 1. melléklete A. részében meghatározott 6., 12. és 17. ágazatoknál felsorolt kockázatokat biztosítja,”.

21.	Az 58. oldalon, a 80. cikk (1) bekezdésének bevezető fordulatában, valamint a 81. cikk (1) bekezdésének bevezető fordulatában:

a következő szövegrész:

„Az átértékelési tartalék …”

helyesen:

„A kiegyenlítési különbözet …”.

22.	Az 58. oldalon, a 81. cikk (2) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„… az átértékelési tartalékot.”

helyesen:

„… a kiegyenlítési különbözetet.”.

23.	A 68. oldalon, a 103. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és (3) bekezdésének c) pontjában:

a következő szövegrész:

„… időtartamát …”

helyesen:

„… átlagos hátralévő futamidejét …”.

24.	A 68. oldalon, a 103. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában, valamint (3) bekezdésének d) és e) pontjában:

a következő szövegrész:

„… időtartamára …”

helyesen:

„… átlagos hátralévő futamidejére …”.

25.	A 68. oldalon, a 103. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában, (3) bekezdésének f), g) és h) pontjában, valamint a 182. oldalon, a 296. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatra …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágra …”.

26.	A 68. oldalon, a 103. cikk (2) bekezdésének i) pontjában, a 69. oldalon, a 103. cikk (3) bekezdésének i) pontjában, valamint a 228. oldalon, az I. melléklet A. részének 12. pontjában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazat …”

helyesen:

„… biztosítási üzletág …”.

27.	A 69. oldalon, a 103. cikk (4) bekezdésének bevezető fordulatában, valamint a), b), c), d) és e) pontjában:

a következő szövegrész:

„… időtartam …”

helyesen:

„… átlagos hátralévő futamidő …”.

28.

A 77. oldalon, a 121. cikk (7) bekezdésének a) és b) pontjában, a 78. oldalon, a 122. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, a 80. oldalon, a 123. cikk (7) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 82. oldalon, a 124. cikk (7) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 83. oldalon, a 125. cikk (2) bekezdésének b) pontjában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazaton belül …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágon belül …”.

29.

A 77. oldalon, a 121. cikk (8) bekezdésének a) és b) pontjában, a 79. oldalon, a 122. cikk (5) bekezdésének a) és b) pontjában, a 80. oldalon, a 123. cikk (8) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 82. oldalon, a 124. cikk (8) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 83. oldalon, a 127. cikk (1) bekezdésében

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazattal kapcsolatos …”

helyesen:

„… biztosítási üzletággal kapcsolatos …”.

30.

A 82. oldalon, a 124. cikk (7) bekezdésének c) pontjában, a 83. oldalon, a 127. cikk (1) bekezdésében, a 84. oldalon, a 129. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a 130. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 85. oldalon, a 130. cikk (3) bekezdésének a) pontjában, a 131. cikk a) pontjában, a 132. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 87. oldalon, a 134. cikk (4) bekezdésében, a 92. oldalon a 144. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 178. oldalon, a 288. cikk bevezető fordulatában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatban …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágban …”.

31.	A 83. oldalon, a 127. cikk (2) bekezdése a) pontjában:

a következő szövegrész:

„DIVnpproperty a III. melléklet szerint számítandó ki, ám a biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz az I. mellékletben meghatározott 28. biztosítási ágazatban megszolgált díjak alapján, az I. melléklet szerinti 9. és 21. biztosítási ágazatban felmerülő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó nem arányos viszontbiztosítási kötelezettségektől eltérő viszontbiztosítási kötelezettségek vonatkozásában.”

helyesen:

„DIVnpproperty a III. melléklet szerint számítandó ki, ám a biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz az I. mellékletben meghatározott 28. biztosítási üzletágban megszolgált díjak alapján, az I. melléklet szerinti 9. és 21. biztosítási üzletágban felmerülő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó nem arányos viszontbiztosítási kötelezettségektől eltérő viszontbiztosítási kötelezettségek vonatkozásában.”.

32.	A 83. oldalon, a 127. cikk (2) bekezdése b) pontjában:

a következő szövegrész:

„Pproperty a biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz az I. mellékletben meghatározott 28. biztosítási ágazatban felmerülő viszontbiztosítási kötelezettségekre vonatkozó szerződésekből a következő 12 hónapban megszolgált díjak becsült összege az I. melléklet szerinti 9. és 21. biztosítási ágazatban felmerülő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó nem arányos viszontbiztosítási kötelezettségektől eltérő viszontbiztosítási kötelezettségek vonatkozásában: e tekintetben bruttó díjakkal kell számolni, a viszontbiztosítási szerződések alapján kapott díjak levonása nélkül.”

helyesen:

„Pproperty a biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz az I. mellékletben meghatározott 28. biztosítási üzletágban felmerülő viszontbiztosítási kötelezettségekre vonatkozó szerződésekből a következő 12 hónapban megszolgált díjak becsült összege az I. melléklet szerinti 9. és 21. biztosítási üzletágban felmerülő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó nem arányos viszontbiztosítási kötelezettségektől eltérő viszontbiztosítási kötelezettségek vonatkozásában: e tekintetben bruttó díjakkal kell számolni, a viszontbiztosítási szerződések alapján kapott díjak levonása nélkül.”.

33.	A 87. oldalon, a 134. cikk (2) bekezdésének első mondatában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatában …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágában …”.

34.	A 105. oldalon, a 164. cikk (3) bekezdésében szereplő táblázat első sora negyedik oszlopának, valamint negyedik sora első oszlopában:

a következő szövegrész:

„Tulajdonság”

helyesen:

„Ingatlanpiaci”.

35.	A 109. oldalon, a 168. cikk (6) bekezdése c) pontja bevezető fordulatában:

a következő szövegrész:

„az Unióban létrehozott vagy – nem az Unióban való létrehozás esetén – az Unióban a 2011/61/EU irányelv 35. vagy 40. cikke alapján forgalmazott zárt végű és tőkeáttétel nélküli alternatív befektetési alapok tekintetében:”

helyesen:

„az Unióban letelepedett vagy uniós letelepedés hiányában az Unióban a 2011/61/EU irányelv 35. vagy 40. cikke alapján forgalmazott zárt végű és tőkeáttétel nélküli alternatív befektetési alapok tekintetében:”.

36.	A 125. oldalon, a 189. cikk (6) bekezdése c) pontjában:

a következő szövegrész:

„az e rendelet I. mellékletének 9., 21. és 28. biztosítási ágazatban említett hitel- és kezességvállalási biztosítás és viszontbiztosítás biztosítási kockázata;”

helyesen:

„az e rendelet I. mellékletében meghatározott 9., 21. és 28. biztosítási üzletágban említett hitel- és kezességvállalási biztosítás és viszontbiztosítás biztosítási kockázata;”.

37.

A 145. oldalon, a 224. cikk c) pontjában, a 230. oldalon, a II. mellékletben szereplő táblázat első sorának harmadik oszlopában, a 269. oldalon, a XIV. mellékletben szereplő táblázat első sorának harmadik oszlopában, valamint a 289. oldalon, a XIX. mellékletben szereplő táblázat első sorának harmadik oszlopában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatok …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágak …”.

38.	A 164. oldalon, a 260. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában:

a következő szövegrész:

„… eszköz- és forrásosztályok …”

helyesen:

„… eszköz- és forráskategóriák …”.

39.	A 170. oldalon, a 272. cikk (2) bekezdésében, valamint a 179. oldalon, a 293. cikk (1) bekezdésének f) pontjában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatai …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágai …”.

40.	A 171. oldalon, a 273. cikk (2) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„… egyéb üzletágakban …”

helyesen:

„… egyéb területeken …”.

41.	A 180. oldalon, a 293. cikk (2) bekezdésében, a 188. oldalon, a 307. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 191. oldalon, a 309. cikk (6) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatonként …”

helyesen:

„… biztosítási üzletáganként …”.

42.	A 180. oldalon, a 293. cikk (3) bekezdésének a) pontjában:

a következő szövegrész:

„… eszközosztályonként,”

helyesen:

„… eszközkategóriánként,”.

43.	A 182. oldalon, a 296. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában:

a következő szövegrész:

„… eszközosztályra …”

helyesen:

„… eszközkategóriára …”.

44.	A 183. oldalon, a 296. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában:

a következő szövegrész:

„… osztályára …”

helyesen:

„… kategóriájára …”.

45.	A 198. oldalon, a 327. cikk c) pontjának első mondatában:

a következő szövegrész:

„… jellegének és futamidejének …”

helyesen:

„… jellegének és átlagos hátralévő futamidejének …”.

46.	A 206. oldalon, a 343. cikk (5) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, valamint a 220. oldalon, a 376. cikk (3) bekezdésének e) pontjában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazatokat …”

helyesen:

„… biztosítási üzletágakat …”.

47.	A 227. oldalon, az I. melléklet címében:

a következő szövegrész:

„BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATOK”

helyesen:

„BIZTOSÍTÁSI ÜZLETÁGAK”.

48.

A 227. oldalon, az I. melléklet A. részében található 1., 2., 7. és 8. pontban, a 228. oldalon, az I. melléklet B. részében, a C. részében található 25., 26., 27. és 28. pontban, a D. részében található 29., 30., 31. és 32. pontban, az E. részében található 35. pontban, a 229. oldalon, az I. melléklet E. részében található 36. pontban, a 267. oldalon, a XI. mellékletben szereplő táblázat 4. és 5. számú sorának második oszlopában, a XI. mellékletben szereplő táblázatot követő a), b), c) és d) pontban, valamint a 268. oldalon, a XII. mellékletben szereplő táblázat 1., 2., 3., 4. és 5. számú sorának második oszlopában:

a következő szövegrész:

„… biztosítási ágazathoz …”

helyesen:

„… biztosítási üzletághoz …”.

49.	A 281. oldalon, a XVII. melléklet F. szakaszának 5. pontjában, a matematikai képlettől jobbra:

a következő szövegrész:

„where paragraph 3(f) applies,

else.”

helyesen:

„amennyiben a 3. pont f) alpontja alkalmazandó,

egyéb esetekben.”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 47

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. február 19.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2019/278 rendelete (2019. február 18.) az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 314/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról	1
	*	A Tanács (EU) 2019/279 végrehajtási rendelete (2019. február 18.) az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 753/2011/EU rendelet 11. cikke (4) bekezdésének végrehajtásáról	4
	*	A Bizottság (EU) 2019/280 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 3.) a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszerére történő hivatkozások tekintetében történő módosításáról ( 1 )	7
	*	A Bizottság (EU) 2019/281 végrehajtási rendelete (2019. február 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (The Vale of Clwyd Denbigh Plum [OEM])	33
	*	A Bizottság (EU) 2019/282 végrehajtási rendelete (2019. február 15.) az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendeletnek az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló időszak tekintetében történő módosításáról	34
	*	A Bizottság (EU) 2019/283 végrehajtási rendelete (2019. február 18.) az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 314/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról	36
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2019/284 határozata (2019. február 18.) a Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/101/KKBP határozat módosításáról	38
	*	A Tanács (KKBP) 2019/285 végrehajtási határozata (2019. február 18.) az afganisztáni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/486/KKBP határozat végrehajtásáról	42
	*	A Bizottság (EU) 2019/286 határozata (2019. február 12.) a Követeljük az elektronikus cigaretta észszerűbb szabályozását! elnevezésű javasolt polgári kezdeményezésről (az értesítés a C(2019) 926. számú dokumentummal történt)	45

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az élelmiszer-adalékok uniós jegyzékének létrehozásával történő módosításáról szóló, 1129/2011/EU rendelet magyar nyelvi változatának helyesbítéséről szóló, 2013. november 19-i 1152/2013/EU bizottsági rendelethez ( HL L 311., 2013.11.20. )	47
*	Helyesbítés a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 12., 2015.1.17. )	48
*	Helyesbítés az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott értékpapírosításokra és egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításokra vonatkozó szabályozói tőkekövetelmények számítása tekintetében való módosításáról szóló, 2018. június 1-jei (EU) 2018/1221 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 227., 2018.9.10. )	55

	Név (és esetleges névváltozatok)
3.	Chiwenga, Constantine
4.	Shiri, Perence (más néven: Bigboy) Samson Chikerema
5.	Sibanda, Phillip Valerio (más néven: Valentine)

Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel okai
Zimbabwe Defence Industries	10th floor, Trustee House, 55 Samora Machel Avenue, PO Box 6597, Harare, Zimbabwe	Kapcsolatban áll a Védelmi Minisztériummal és a ZANU–PF-hez tartozó kormányfrakcióval.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.