28.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 24/3

Levélváltás formájában létrejött

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Norvég Királyság között az általános tarifális preferenciarendszer keretében az Európai Unió, a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság és a Török Köztársaság között alkalmazandó származási kumulációról

A. Az Unió levele

Hölgyem!

Az Európai Unió („az Unió”) és a Norvég Királyság („Norvégia”) mint e megállapodás Részes Felei elismerik, hogy az általános tarifális preferenciák rendszere („GSP”) vonatkozásában mindkét Fél hasonló származási szabályokat alkalmaz – a következő általános elvekkel:

a)	a származó termék fogalmának azonos kritériumokon alapuló meghatározása;

b)	a regionális származási kumulációra vonatkozó rendelkezések;

c)	rendelkezések a kumulációnak a GSP származási szabályok értelmében az Unióból, Svájcból, Norvégiából vagy Törökországból származó anyagokra való alkalmazására vonatkozóan;

d)	rendelkezések a nem származó anyagok általános tűréshatárára vonatkozóan;

e)	rendelkezések a kedvezményezett országból származó termékek változtatásának tilalmáról;

f)	rendelkezések a helyettesítő származási igazolások kiadásáról vagy kiállításáról;

g)	a származási igazolások kérdésében az illetékes hatóságokkal való adminisztratív együttműködés követelménye a kedvezményezett országokban.

Az Unió és Norvégia elismeri, hogy a GSP származási szabályok értelmében az Unióból, Svájcból, Norvégiából vagy Törökországból származó anyagok bármelyik Fél GSP-rendszere kedvezményezett országának származását megszerzik, ha a szóban forgó kedvezményezett országban olyan megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, amelynek mértéke túlmegy azokon a műveleteken, amelyek a termék származó státusának megalapozása szempontjából nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekintendők. Ez az albekezdés a Svájcból és Törökországból származó anyagokra alkalmazandó, a 15., illetve 16. bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésére is figyelemmel.

Az uniós tagállamok és Norvégia vámhatóságai megfelelő adminisztratív együttműködést folytatnak egymással, különösen az első albekezdésben említett anyagokra vonatkozó származási igazolások utólagos ellenőrzése céljából. Az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti, 1973. május 14-i megállapodáshoz kapcsolódó 3. jegyzőkönyvben szereplő, az adminisztratív együttműködésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

E bekezdés nem alkalmazandó a Vámegyüttműködési Tanácsot létrehozó, 1950. december 15-én Brüsszelben elfogadott egyezmény által létrehozott szervezet által elfogadott Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 1–24. fejezetében szereplő termékekre.

Az Unió és Norvégia vállalják, hogy helyettesítő FORM A származási bizonyítványok („helyettesítő bizonyítványok”) formájában elfogadnak a másik Fél vámhatóságai által kibocsátott helyettesítő származási igazolást, valamint a másik Fél – e célból regisztrált – továbbküldői által kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot.

Mindegyik Fél a saját jogszabályai szerint vizsgálhatja a helyettesítő származási igazolással érintett termékek preferenciális elbánásra való jogosultságát.

Mindegyik fél úgy rendelkezik, hogy a helyettesítő származási igazolás kiadása vagy kiállítása előtt be kell tartani az alábbi feltételeket:

a)	helyettesítő származási igazolás csak akkor adható vagy állítható ki, ha a kezdeti származási igazolást az Unióban vagy Norvégiában alkalmazandó jogszabályokkal összhangban adták vagy állították ki;

kizárólag akkor, ha valamelyik Fél területén a termékeket még nem bocsátották szabad forgalomba, a származási igazolás vagy helyettesítő származási igazolás helyettesíthető egy vagy több helyettesítő származási igazolással abból a célból, hogy a kezdeti származási igazolásban szereplő termékek összességét vagy egy részét a szóban forgó Féltől a másik Félhez szállítsák;

c)	a termékek vámfelügyelet alatt maradtak a továbbküldő Félnél, és az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át (a „változtatás tilalmának elve”);

d)	ha a termékek a származási szabályok alóli, az egyik Fél által engedélyezett eltérés alapján szereztek származó státust, helyettesítő származási igazolás nem adható vagy állítható ki, ha a termékeket továbbküldik a másik Félhez;

e)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékek regionális kumuláció alkalmazása következtében szereztek származó státust;

f)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékeket a továbbküldő Fél nem részesíti preferenciális elbánásban.

A (4) bekezdés c) pontja esetében az alábbiak alkalmazandók:

a)	ha a változtatás tilalma elvének való megfeleléssel kapcsolatban kétség merül fel, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai kérhetik a nyilatkozattevőt, hogy – bármilyen módon – bizonyítsa az említett elvnek való megfelelést;

a továbbküldő kérésére a továbbküldő Fél vámhatóságai igazolják, hogy a termékek a szóban forgó Fél területén való tartózkodásuk alatt vámfelügyelet alatt maradtak, és a Fél területén történt tárolásuk alatt a vámhatóságok semminemű módosításukra vagy más átalakításukra nem adtak engedélyt, illetve az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semmiféle műveletet nem engedélyeztek a termékek vonatkozásában;

c)	ha a helyettesítő igazolás helyettesítő bizonyítvány, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai arra az időre nem kérhetnek igazolást arról, hogy nem történt manipulálás a termékekkel, ameddig a termékek a másik Félnél voltak.

Az egyes Felek biztosítják, hogy:

ha a helyettesítő származási igazolások megegyeznek az Unió és Norvégia GSP-rendszerének egy kedvezményezett országában kiadott vagy kiállított kezdeti származási igazolásokkal, az uniós tagállamok és Norvégia vámhatóságai megfelelően együttműködnek egymással a szóban forgó helyettesítő származási igazolások utólagos ellenőrzése céljából. A végső rendeltetési hely szerinti Fél kérésére a továbbküldő Fél vámhatóságai elindítják és nyomon követik a megfelelő kezdeti származási igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló eljárást;

ha a helyettesítő származási igazolás megegyezik egy olyan országban kiadott vagy kiállított kezdeti származási igazolással, amely a végső rendeltetési hely szerinti Fél GSP-rendszerének kizárólagos kedvezményezettje, a szóban forgó Fél a kezdeti származási igazolás utólagos ellenőrzésére irányuló eljárást a kedvezményezett országgal együttműködve folytatja le. Az ellenőrzés alatt álló helyettesítő származási igazolással megegyező kezdeti származási igazolást, vagy az ellenőrzés alatt álló helyettesítő származási igazolással megegyező kezdeti származási igazolás másolatát a továbbküldő Fél vámhatóságai bocsátják a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai részére, hogy az utóbbiak lefolytathassák az utólagos ellenőrzési eljárást.

Az egyes Felek biztosítják, hogy:

a)	a helyettesítő bizonyítvány jobb felső rovatában minden esetben legyen feltüntetve annak a továbbküldési közbülső országnak a neve, ahol a bizonyítványt kiadták;

b)	a 4. rovatba legyen beírva a „Replacement certificate” vagy a „Certificat de remplacement” („Helyettesítő bizonyítvány”) szöveg, valamint a kezdeti FORM A származási bizonyítvány kiadásának dátuma és sorszáma;

c)	az 1. rovatban legyen feltüntve a továbbküldő neve;

d)	a 2. rovatban feltüntethető a végső címzett neve;

e)	a továbbküldött termékeknek a kezdeti igazoláson található összes adatát át kell vezetni a 3–9. rovatba;

f)	a 10. rovatban feltüntethetők a továbbküldő által kiállított számla adatai;

a helyettesítő bizonyítványt kiadó vámhivatal záradékát a 11. rovatban kell szerepeltetni. A hatóság felelőssége a helyettesítő bizonyítvány kiadására korlátozódik. A 12. rovatban szereplő, a származási országra és a végső rendeltetési országra vonatkozó adatokat a kezdeti FORM A származási bizonyítványból kell átvenni. A továbbküldő köteles a származási bizonyítványt a 12. rovatban aláírni. A 12. rovatot jóhiszeműen aláíró továbbküldő nem felelős a kezdeti FORM A származási bizonyítványon szereplő adatok pontosságáért;

a helyettesítő bizonyítvány kiadására felkért vámhatóság a kezdeti FORM A származási bizonyítványra feljegyzi a továbbított termékek tömegét, darabszámát és jellegét, és feltünteti rajta a megfelelő helyettesítő bizonyítvány sorszámát. A helyettesítő bizonyítvány iránti kérést, valamint a kezdeti FORM A származási bizonyítványt legalább három évig köteles megőrizni;

i)	a helyettesítő származási bizonyítványt minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy:

a továbbküldő a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton minden esetben megadja az alábbiakat:

(1)	a továbbküldött terméknek a kezdeti származási igazoláson található összes adata;

(2)	a kezdeti származási igazolás kiállításának dátuma;

(3)	a kezdeti származási igazolás adatai, adott esetben ideértve a származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő árukra alkalmazott kumulációra vonatkozó információkat is;

(4)	a továbbküldő neve, címe és regisztrált exportőri azonosító száma;

(5)	az Unión vagy Norvégián belüli címzett neve és címe;

(6)	a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának vagy a származási bizonyítvány kiadásának helye és ideje;

b)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a „Replacement statement” vagy „Attestation de remplacement” jelölést;

c)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot az exportőrök elektronikus öntanúsítási rendszerében, nevezetesen a regisztrált exportőri (REX) rendszerben regisztrált továbbküldők állítják ki, a kezdeti szállítmányban található származó termékek értékétől függetlenül;

amennyiben egy származási igazolás helyettesítésére kerül sor, a továbbküldőnek a következőket kell megadnia a kezdeti származási igazoláson:

(1)	a helyettesítő származási nyilatkozat(ok) kiállításának napja és a helyettesítő származási nyilatkozatok(on) szereplő árumennyiségek;

(2)	a továbbküldő neve és címe;

(3)	az Unión vagy Norvégián belüli címzett vagy címzettek nevét és címét;

e)	a kezdeti származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a „Replaced” vagy „Remplacé” jelölést;

f)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításának dátumát követően tizenkét hónapig érvényes;

g)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

A kezdeti származási igazolásokat és a helyettesítő származási igazolásokat a továbbküldő azon naptári év végétől számítva legalább három évig köteles megőrizni, amelyben a helyettesítő származási igazolásokat kiadták vagy kiállították.

10.

A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés módjára vonatkozó, meghatározandó szabályok szerint megosztják a REX rendszer költségeit a Felek illetékes hatóságai között.

11.

A Felek az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, közöttük felmerülő nézeteltéréseket kizárólag egymással folytatott kétoldalú tárgyalások útján rendezik. Ha a nézeteltérések érinthetik Svájc és/vagy Törökország érdekeit, konzultálni kell velük.

12.

A Felek kölcsönös megállapodással írásban bármikor módosíthatják ezt a megállapodást. Az egyik Fél kérésére mindkét Fél konzultál egymással a megállapodás lehetséges módosításairól. Ha a módosítások Svájc és/vagy Törökország érdekeit, konzultálni kell velük. A módosítások a kölcsönösen elfogadott napon lépnek hatályba, amikor mindkét Fél értesítette a másikat a hatálybalépéshez szükséges belső követelményeinek teljesüléséről.

13.

Bármelyik fél felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, ha annak megfelelő működésével kapcsolatban komoly kétségei merülnek fel – feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

14.

Bármelyik fél felmondhatja ezt a megállapodást, feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

15.

A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Svájcból származó anyagokra, ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Svájccal, és tájékoztatták egymást e feltétel teljesítéséről.

16.

A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Törökországból származó anyagokra (1), ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Törökországgal, és e feltétel teljesítéséről tájékoztatták egymást.

17.

A Norvégia és Törökország közötti megállapodás e megállapodás 2. bekezdése első albekezdése szerinti hatálybalépésétől kezdődően – továbbá a Törökország által tanúsított viszonosság függvényében – mindegyik fél rendelkezhet úgy, hogy a Törökországból származó anyagot tartalmazó, GSP-kedvezményezett országban kétoldalú kumuláció keretében feldolgozott termékek helyettesítő származási igazolása a Felek országában kiadható vagy kiállítható.

18.

Ez a megállapodás egy kölcsönösen elfogadott napon lép hatályba, miután az Unió és Norvégia értesítette egymást az elfogadáshoz szükséges belső eljárásaik befejezéséről. Az említett naptól kezdődően a megállapodás a levélváltás formájában kötött, 2001. január 29-én aláírt a Közösség és az Általános Preferenciális Rendszer keretében preferenciális tarifális kedvezményeket nyújtó EFTA-tagországok (Norvégia és Svájc) közötti, a Norvégiából vagy Svájcból származó terméket tartalmazó áruknak a Közösség vámterületére érkezésekor a Közösségből származó terméket tartalmazó árukkal azonos módon való kezelésének biztosításáról szóló megállapodás (2) helyébe lép.

Lekötelezne, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért a fentiekkel.

Megtiszteltetés számomra azt javasolni, hogy amennyiben a fentiek elfogadhatók az Ön Kormánya számára, úgy ez a levél és a megerősítés együtt megállapodást hozzon létre az Európai Unió és a Norvég Királyság között.

Kérem, Hölgyem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Съставено в Брюксел на

Hecho en Bruselas, el

V Bruselu dne

Udfærdiget i Bruxelles, den

Geschehen zu Brüssel am

Brüssel,

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις

Done at Brussels,

Fait à Bruxelles, le

Sastavljeno u Bruxellesu

Fatto a Bruxelles, addì

Briselē,

Priimta Briuselyje,

Kelt Brüsszelben,

Magħmul fi Brussell,

Gedaan te Brussel,

Sporządzono w Brukseli, dnia

Feito em Bruxelas,

Întocmit la Bruxelles,

V Bruseli

V Bruslju,

Tehty Brysselissä

Utfärdat i Bryssel den

Utferdiget i Brussel,

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

For Den europeiske union

B. A Norvég Királyság levele

Hölgyem!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom levelének mai napon történt kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„1.

Az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és a Norvég Királyság (a továbbiakban: Norvégia) mint e megállapodás Részes Felei elismerik, hogy az általános tarifális preferenciák rendszere (»GSP«) vonatkozásában mindkét Fél hasonló származási szabályokat alkalmaz – a következő általános elvekkel:

a)	a származó termék fogalmának azonos kritériumokon alapuló meghatározása;

b)	a regionális származási kumulációra vonatkozó rendelkezések;

c)	rendelkezések a kumulációnak a GSP származási szabályok értelmében az Unióból, Svájcból, Norvégiából vagy Törökországból származó anyagokra való alkalmazására vonatkozóan;

d)	rendelkezések a nem származó anyagok általános tűréshatárára vonatkozóan;

e)	rendelkezések a kedvezményezett országból származó termékek változtatásának tilalmáról;

f)	rendelkezések a helyettesítő származási igazolások kiadásáról vagy kiállításáról;

g)	a származási igazolások kérdésében az illetékes hatóságokkal való adminisztratív együttműködés követelménye a kedvezményezett országokban.

Az Unió és Norvégia vállalják, hogy helyettesítő FORM A származási bizonyítványok (»helyettesítő bizonyítványok«) formájában elfogadnak a másik Fél vámhatóságai által kibocsátott helyettesítő származási igazolást, valamint a másik Fél – e célból regisztrált – továbbküldői által kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot.

Mindegyik Fél a saját jogszabályai szerint vizsgálhatja a helyettesítő származási igazolással érintett termékek preferenciális elbánásra való jogosultságát.

Mindegyik fél úgy rendelkezik, hogy a helyettesítő származási igazolás kiadása vagy kiállítása előtt be kell tartani az alábbi feltételeket:

a)	helyettesítő származási igazolás csak akkor adható vagy állítható ki, ha a kezdeti származási igazolást az Unióban vagy Norvégiában alkalmazandó jogszabályokkal összhangban adták vagy állították ki;

c)	a termékek vámfelügyelet alatt maradtak a továbbküldő Félnél, és az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át (a »változtatás tilalmának elve«);

d)	ha a termékek a származási szabályok alóli, az egyik Fél által engedélyezett eltérés alapján szereztek származó státust, helyettesítő származási igazolás nem adható vagy állítható ki, ha a termékeket továbbküldik a másik Félhez;

e)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékek regionális kumuláció alkalmazása következtében szereztek származó státust;

f)	a vámhatóságok kiadhatnak, illetve a továbbküldők kiállíthatnak helyettesítő származási igazolást, ha a másik Fél területére továbbküldendő termékeket a továbbküldő Fél nem részesíti preferenciális elbánásban.

A (4) bekezdés c) pontja esetében az alábbiak alkalmazandók:

a)	Ha a változtatás tilalma elvének való megfeleléssel kapcsolatban kétség merül fel, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai kérhetik a nyilatkozattevőt, hogy – bármilyen módon – bizonyítsa az említett elvnek való megfelelést.

A továbbküldő kérésére a továbbküldő Fél vámhatóságai igazolják, hogy a termékek a szóban forgó Fél területén való tartózkodásuk alatt vámfelügyelet alatt maradtak, és a Fél területén történt tárolásuk alatt a vámhatóságok semminemű módosításukra vagy más átalakításukra nem adtak engedélyt, illetve az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semmiféle műveletet nem engedélyeztek a termékek vonatkozásában.

c)	Ha a helyettesítő igazolás helyettesítő bizonyítvány, a végső rendeltetési hely szerinti Fél vámhatóságai arra az időre nem kérhetnek igazolást arról, hogy nem történt manipulálás a termékekkel, ameddig a termékek a másik Félnél voltak.

Az egyes Felek biztosítják, hogy:

a)	a helyettesítő bizonyítvány jobb felső rovatában minden esetben legyen feltüntetve annak a továbbküldési közbülső országnak a neve, ahol a bizonyítványt kiadták;

b)	a 4. rovatba legyen beírva a »Replacement certificate« vagy a »Certificat de remplacement« (»Helyettesítő bizonyítvány«) szöveg, valamint a kezdeti FORM A származási bizonyítvány kiadásának dátuma és sorszáma;

c)	az 1. rovatban legyen feltüntve a továbbküldő neve;

d)	a 2. rovatban feltüntethető a végső címzett neve;

e)	a továbbküldött termékeknek a kezdeti igazoláson található összes adatát át kell vezetni a 3–9. rovatba;

f)	a 10. rovatban feltüntethetők a továbbküldő által kiállított számla adatai;

a helyettesítő bizonyítvány kiadására felkért vámhatóság a kezdeti FORM A származási bizonyítványra feljegyzi a továbbított termékek tömegét, darabszámát és jellegét, és feltünteti rajta a megfelelő helyettesítő bizonyítvány, illetve bizonyítványok sorszámát. A helyettesítő bizonyítvány iránti kérést, valamint a kezdeti FORM A származási bizonyítványt legalább három évig köteles megőrizni;

i)	a helyettesítő származási bizonyítványt minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

Az egyes Felek rendelkeznek arról, hogy:

a továbbküldő a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton minden esetben megadja az alábbiakat:

(1)	a továbbküldött terméknek a kezdeti származási igazoláson található összes adata;

(2)	a kezdeti származási igazolás kiállításának dátuma;

(3)	a kezdeti származási igazolás adatai, adott esetben ideértve a származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő árukra alkalmazott kumulációra vonatkozó információkat is;

(4)	a továbbküldő neve, címe és regisztrált exportőri azonosító száma;

(5)	az Unión vagy Norvégián belüli címzett neve és címe;

(6)	a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának vagy a származási bizonyítvány kiadásának helye és ideje;

b)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a »Replacement statement« vagy »Attestation de remplacement« jelölést;

c)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot az exportőrök elektronikus öntanúsítási rendszerében, nevezetesen. regisztrált exportőri (REX) rendszerben regisztrált továbbküldők állítják ki, a kezdeti szállítmányban található származó termékek értékétől függetlenül;

amennyiben egy származási igazolás helyettesítésére kerül sor, a továbbküldőnek a következőket kell megadnia a kezdeti származási igazoláson:

(1)	a helyettesítő származási nyilatkozat(ok) kiállításának napja és a helyettesítő származási nyilatkozatok(on) szereplő árumennyiségek;

(2)	a továbbküldő neve és címe;

(3)	az Unión vagy Norvégián belüli címzett vagy címzettek nevét és címét;

e)	a kezdeti származásmegjelölő nyilatkozaton fel kell tüntetni a »Replaced« vagy »Remplacé« jelölést;

f)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításának dátumát követően tizenkét hónapig érvényes;

g)	a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatot minden esetben angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

9.	A kezdeti származási igazolásokat és a helyettesítő származási igazolásokat a továbbküldő azon naptári év végétől számítva legalább három évig köteles megőrizni, amelyben a helyettesítő származási igazolásokat kiadták vagy kiállították.

10.	A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés módjára vonatkozó, meghatározandó szabályok szerint megosztják a REX rendszer költségeit a Felek illetékes hatóságai között.

11.	A Felek az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, közöttük felmerülő nézeteltéréseket kizárólag egymással folytatott kétoldalú tárgyalások útján rendezik. Ha a nézeteltérések érinthetik Svájc és/vagy Törökország érdekeit, konzultálni kell velük.

12.

13.	Bármelyik fél felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, ha annak megfelelő működésével kapcsolatban komoly kétségei merülnek fel – feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

14.	Bármelyik fél felmondhatja ezt a megállapodást, feltéve, hogy három hónappal előre írásban értesítette erről a másik Felet.

15.	A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Svájcból származó anyagokra, ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Svájccal, és tájékoztatták egymást e feltétel teljesítéséről.

16.	A 2. bekezdés első albekezdése csak akkor alkalmazandó a Törökországból származó anyagokra (3), ha a Felek hasonló megállapodást kötöttek Törökországgal, és e feltétel teljesítéséről tájékoztatták egymást.

17.

18.

Ez a megállapodás egy kölcsönösen elfogadott napon lép hatályba, miután az Unió és Norvégia értesítette egymást az elfogadáshoz szükséges belső eljárásaik befejezéséről. A szóban forgó naptól kezdődően a megállapodás a levélváltás formájában kötött, 2001. január 29-én aláírt a Közösség és az Általános Preferenciális Rendszer keretében preferenciális tarifális kedvezményeket nyújtó EFTA-tagországok (Norvégia és Svájc) közötti, a Norvégiából vagy Svájcból származó terméket tartalmazó áruknak a Közösség vámterületére érkezésekor a Közösségből származó terméket tartalmazó árukkal azonos módon való kezelésének biztosításáról szóló megállapodás (4) helyébe lép.

Lekötelezne, ha megerősítené, hogy Kormánya egyetért a fentiekkel.

Van szerencsém tájékoztatni arról, hogy Kormányom egyetért az Ön levelében foglaltakkal.

Kérem, Asszonyom, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Utferdiget i Brussel,

Съставено в Брюксел на

Hecho en Bruselas, el

V Bruselu dne

Udfærdiget i Bruxelles, den

Geschehen zu Brüssel am

Brüssel,

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις

Done at Brussels,

Fait à Bruxelles, le

Sastavljeno u Bruxellesu

Fatto a Bruxelles, addì

Briselē,

Priimta Briuselyje,

Kelt Brüsszelben,

Magħmul fi Brussell,

Gedaan te Brussel,

Sporządzono w Brukseli, dnia

Feito em Bruxelas,

Întocmit la Bruxelles,

V Bruseli

V Bruslju,

Tehty Brysselissä

Utfärdat i Bryssel den

For Kongeriket Norge

За Кралство Норвегия

Por el Reino de Noruega

Za Norské království

For Kongeriget Norge

Für das Königreich Norwegen

Norra Kuningriigi nimel

Για το Βασίλειο της Νορβηγίας

For the Kingdom of Norway

Pour le Royaume de Norvège

Za Kraljevinu Norvešku

Per il Regno di Norvegia

Norvēģijas Karalistes vārdā –

Norvegijos Karalystės vardu

A Norvég Királyság részéről

Ghar-Renju tan-Norveġja

Voor het Koninkrijk Noorwegen

W imieniu Królestwa Norwegii

Pelo Reino da Noruega

Pentru Regatul Norvegiei

Za Nórske kráľovstvo

Za Kraljevino Norveško

Norjan kuningaskunnan puolesta

För Konungariket Norge

(1) Az Unió ezt a feltételt a Bizottságtól származó értesítésnek a 2454/93/EGK rendelet 85. cikke szerinti közzétételével teljesítette, végrehajtva a Közösségi Vámkódex azon rendelkezéseit, amelyek az említett cikkel létrehozott kétoldalú kumulációs rendszert Törökországra is kiterjesztik (HL C 134., 2016.4.15., 1. o.).

(2) HL L 38., 2001.2.8., 25. o.

(3) Az Unió ezt a feltételt a Bizottságtól származó értesítésnek a 2454/93/EGK rendelet 85. cikke szerinti közzétételével teljesítette, végrehajtva a Közösségi Vámkódex azon rendelkezéseit, amelyek az említett cikkel létrehozott kétoldalú kumulációs rendszert Törökországra is kiterjesztik (HL C 134., 2016.4.15., 1. o.).

(4) HL L 38., 2001.2.8., 25. o.

28.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 24/12

A TANÁCS (EU) 2019/117 HATÁROZATA

(2019. január 21.)

az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott vegyes tanácsban a viták elkerülésére és a vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályzatnak, valamint a választott bírák és közvetítők magatartási kódexének elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség gazdasági partnerségi megállapodásban részt vevő államai (a továbbiakban: SADC-GPM-államok) közötti gazdasági partnerségi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió és tagállamai 2016. június 10-én írták alá. A megállapodás egyrészről az Unió, másrészről Botswana, Lesotho, Namíbia, Szváziföld és Dél-Afrika között 2016. október 10-étől, valamint az Unió, Mozambik között 2018. február 4-étől ideiglenesen alkalmazandó.

(2)	A megállapodás 102. cikkének (1) bekezdése szerint a vegyes tanács a megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi ügyben határozatokat fogadhat el.

(3)

A megállapodás 89. cikkének (1) bekezdése értelmében a vegyes tanács elfogadja az eljárási szabályzatot és a választott bírák és közvetítők magatartási kódexét. A vegyes tanács az első ülésén határozatokat tervez elfogadni a viták elkerülésére és a vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályzatról, valamint a választott bírák és közvetítők magatartási kódexéről.

(4)	Helyénvaló meghatározni az Unió által a vegyes tanácsban a viták elkerüléséről és a vitarendezésről szóló eljárási szabályzat elfogadására és a választott bírák és közvetítők magatartási kódexére vonatkozóan képviselendő álláspontot.

(5)	Az Unió nevében a vegyes tanácsban képviselendő álláspontnak ezért a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A vegyes tanács az Unió nevében képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt, a viták elkerülésére és a vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályzatról, valamint a választott bírák és közvetítők magatartási kódexéről szóló vegyes tanácsi határozattervezeten alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) HL L 250., 2016.9.16., 3. o.

TERVEZET

A VEGYES TANÁCS 2/2019 sz. HATÁROZATA

(…)

a viták elkerülésére és a vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályzatnak, valamint a választott bírák és a közvetítők magatartási kódexének elfogadásáról

A VEGYES TANÁCS,

Tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 89. cikke (1) bekezdésére és 100., 101. és 102. cikkére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A viták elkerülésére és a vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályzat, amely az I. mellékletben található, ezennel elfogadásra kerül.

2. cikk

A választott bírák és a közvetítők magatartási kódexe, amely a II. mellékletben található, ezennel elfogadásra kerül.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …, …-én.

a vegyes tanács részéről

… kereskedelmi minisztere

az EU képviselője

I. MELLÉKLET

A viták elkerülésére és a vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályzat

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen eljárásai szabályzat alkalmazásában és a a megállapodás III. részével (Viták elkerülése és vitarendezés) összhangban:

a)	„igazgatási személyzet”: a választott bírák tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a választott bíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;

b)	„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a választott bírósági eljárással kapcsolatban;

c)	„megállapodás”: egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a SADC-GPM-államok között 2016. június 10-én aláírt gazdasági partnerségi megállapodás;

d)	„választott bíró”: a választott bírói testület tagja;

e)	„választott bírói testület”: a megállapodás 80. cikke szerint létrehozott testület;

f)	„asszisztens” az a személy, aki valamely választott bíró megbízatásának keretében és annak irányítása és ellenőrzése alatt kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választott bíró részére;

g)	„panaszos Fél”: bármelyik Fél, amely a megállapodás 80. cikke alapján a választott bírói testület létrehozását kéri;

h)	„nap”: naptári nap;

i)	„Fél”: a vitában részt vevő Felek;

j)	„bepanaszolt Fél”: az a Fél, aki állítólagosan megsértette a megállapodás 76. cikke hatálya alá tartozó rendelkezéseket; valamint

k)	„Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet a megállapodás szerinti vitarendezés céljából képviseli.

2. cikk

Értesítések

(1) Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet a választott bírói testület készít, egyidejűleg mindkét Félnek meg kell küldeni.

Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet a Felek egyike készít, és amelynek címzettje a választott bírói testület, egyidejűleg másolatban a másik Félnek meg kell küldeni.

Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet a Felek egyike készít, és amelynek címzettje a másik Fél, egyidejűleg adott esetben másolatban a választott bírói testületnek meg kell küldeni.

(2) Az (1) bekezdésben említett minden értesítést e-mailben vagy – adott esetben – olyan egyéb távközlési eszközzel kell megküldeni, amely rögzíti az elküldés tényét. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított.

(3) Az értesítéseket az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához, illetve az SADC-GPM-államoknak a megállapodás 105. cikkében előírt koordinátorához kell címezni.

(4) A választott bírói testület eljárásához kapcsolódó kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló kisebb adminisztratív hibák a módosításokat egyértelműen feltüntető újabb dokumentum kézbesítésével kijavíthatók.

(5) Ha a dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja az Európai Bizottság vagy az érintett SADC-GPM-állam vagy -államok munkaszüneti napjára esik, a dokumentum a következő munkanapon tekintendő kézbesítettnek.

(6) A vita jellegétől függően a kereskedelmi és fejlesztési bizottsághoz címzett kérelmeket és értesítéseket másolatban el kell juttatni a megállapodás alapján létrehozott többi érintett albizottsághoz is.

3. cikk

A választott bírák kinevezése

(1) Amennyiben a választott bírót a megállapodás 80. cikke szerint sorsolás útján választják ki, a kereskedelmi és fejlesztési bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a Feleket a sorsolás napjáról, időpontjáról és helyszínéről.

(2) A sorsoláson a Felek jelen lehetnek, és a sorsolást a jelen lévő Féllel vagy Felekkel kell elvégezni.

(3) A kereskedelmi és fejlesztési bizottság elnöke írásban értesít a kinevezéséről minden olyan személyt, akit választott bírónak választottak ki. Minden személy a kinevezéséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét Fél felé.

(4) Amennyiben a megállapodás 94. cikkében említett jegyzék a megállapodás 80. cikkének (3) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig nem készül el, vagy nem tartalmaz elegendő nevet, a választott bírákat sorsolás útján kell kiválasztani az egyik vagy mindkét Fél által hivatalosan javasolt személyek közül.

4. cikk

Szervezési célú ülés

(1) Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a Felek a választott bírói testület létrehozását követő 10 napon belül ülést tartanak a választott bírói testülettel, hogy döntsenek a Felek vagy a választott bírói testület által szükségesnek ítélt kérdésekben, beleértve a következőket:

a)	a választott bírák díjazása és költségtérítése, a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: a WTO) normái alapján;

b)	az asszisztens(ek) díjazása, amelynek teljes összege nem haladhatja meg a választott bírónak (választott bírák) kifizetett javadalmazás 50 %-át; vagy

c)	az eljárás menetrendje.

(2) Az (1) bekezdésben említett ülésen a választott bírák és a Felek képviselői telefonon vagy videokonferencián keresztül is részt vehetnek.

5. cikk

Feladatok

(1) Amennyiben a Felek a választott bírói testület létrehozásától számított hét napon belül másként nem állapodnak meg, a választott bírói testület feladatai a következők:

a)	a választott bírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett kérdés kivizsgálása a megállapodásnak a Felek által hivatkozott érintett rendelkezései fényében;

b)	megállapítások tétele a szóban forgó intézkedésnek a megállapodás 76. cikkének a hatálya alá tartozó rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozóan; valamint

c)	jelentés készítése a megállapodás 81. és 82. cikkével összhangban.

(2) Amennyiben a Felek más feladatokról állapodnak meg, az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesítik a választott bírói testületet a megállapított feladatokról.

6. cikk

Írásbeli beadványok

A panaszos Fél legkésőbb a választott bírói testület létrehozásától számított 20 napon belül benyújtja írásbeli beadványát. A bepanaszolt Fél legkésőbb a panaszos Fél írásbeli beadványának kézhezvételétől számított 20 napon belül benyújtja írásbeli beadványát.

7. cikk

A választott bírói testület működése

(1) Az üléseket a választott bírói testület elnöke vezeti. A választott bírói testület felhatalmazhatja az elnököt igazgatási vagy eljárási döntések meghozatalára.

(2) Amennyiben a megállapodás III. része vagy ezen eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, a választott bírói testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefonos, telefaxos vagy számítógépes kapcsolatot is.

(3) A választott bírói testület tanácskozásán kizárólag a választott bírák vehetnek részt, a választott bírói testület azonban engedélyezheti asszisztenseinek a tanácskozásokon való jelenlétét.

(4) A határozatok vagy a jelentések megfogalmazása a választott bírói testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem ruházható át.

(5) A megállapodás III. részében és mellékleteiben nem szabályozott eljárási kérdések felmerülése esetén a választott bírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

(6) Amennyiben a választott bírói testület megítélése szerint a megállapodás III. részében meghatározott határidőktől eltérő bármely eljárási határidő módosítására vagy egyéb eljárási vagy adminisztratív kiigazításra van szükség, a választott bírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően írásban értesíti a Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól, valamint az új szükséges határidőről vagy kiigazításról.

8. cikk

Leváltás

(1) Amennyiben valamely választott bíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy leváltásra szorul, a helyébe a megállapodás 80. cikkének (3) bekezdése szerint új választott bírót kell választani.

(2) Amennyiben a Felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy valamely választott bíró nem tesz eleget a II. melléklet (A választott bírák és közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ezért le kell váltani, az említett Fél az attól számított 15 napon belül értesíti a másik Felet, hogy elegendő bizonyítékot szerzett arról, hogy a választott bíró az állításnak megfelelően nem tesz eleget a melléklet követelményeinek.

(3) A Felek a másik Fél értesítésétől számított 15 napon belül konzultálnak egymással.

(4) A Felek tájékoztatják a választott bírót arról, hogy az állítások szerint nem tesz eleget a követelményeknek, és felkérhetik, hogy tegyen lépéseket a feltételzett meg nem felelés orvoslására. Amennyiben abban egyetértenek, a választott bírót el is távolíthatják, és a megállapodás 80. cikke szerint új választott bírót választhatnak ki.

(5) Ha a Felek nem tudnak megállapodni a választott bíró – aki nem a választott bírói testület elnöke – leváltásának szükségességéről, akkor a Felek bármelyike kérheti a kérdésnek a választott bírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.

(6) Ha a választott bírói testület elnöke megállapítja, hogy a választott bíró nem tesz eleget a II. melléklet (A választott bírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, ki kell választani az új választott bírót a megállapodás 80. cikke szerint.

(7) Ha a Felek nem tudnak megállapodni az elnök leváltásának szükségességéről, bármely Fél kérheti, hogy a kérdést terjesszék a megállapodás 94. cikke szerint létrehozott, az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek jegyzékének valamely fennmaradó tagja elé. E személyt a kereskedelmi és fejlesztési bizottság elnöke sorsolás útján választja ki. Az így kiválasztott személy határoz arról, hogy az elnök megfelel-e a II. melléklet (A választott bírák és közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek. A határozat végleges.

Amennyiben úgy dönt, hogy az elnök nem felel meg a II. melléklet (A választott bírák és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, ki kell választani az új elnököt a megállapodás 80. cikke szerint.

9. cikk

Tárgyalás

(1) A választott bírói testület elnöke a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott menetrend alapján a Felekkel és a többi választott bíróval folytatott konzultációt követően értesíti a Feleket a tárgyalás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Ezt az információt a tárgyalás helyszíne szerinti Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a tárgyalás nem nyilvános.

(2) Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a tárgyalást Brüsszelben kell tartani, ha a panaszos Fél SADC-GPM-állam vagy adott esetben a Dél-afrikai Vámunió (SACU), és a SADC-GPM-államok területén kell tartani, ha panaszos Fél az Európai Unió. Amennyiben a vita SADC-GPM-államban bevezetett intézkedést érint, a tárgyalást az adott állam területén kell tartani, kivéve, ha az említett állam a választott bírói testület létrehozását követő 10 napon belül írásban értesíti a választott bírói testületet, hogy más helyszínt kell választani.

(3) A bepanaszolt Fél viseli a tárgyalás logisztikai lebonyolításából származó – beleértve a tárgyalás helyszínének bérlésével kapcsolatos – költségeket. Ezek a költségek nem tartalmazzák a fordítás vagy tolmácsolás költségeit, sem a tanácsadók, a választott bírók, a igazgatási személyzet vagy az asszisztensek számára járó vagy fizetendő költségeket.

(4) A választott bírói testület pótlólagos tárgyalásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak.

(5) A tárgyaláson a választott bírák mindegyikének végig jelen kell lennie.

(6) Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a tárgyaláson jelen lehetnek a következő személyek, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:

a)	a Felek képviselői;

b)	tanácsadók;

c)	asszisztensek és igazgatási személyzet;

d)	a választott bírói testület tolmácsai, fordítói és jegyzőkönyvvezetői; valamint

e)	szakértők, a választott bírói testületnek a megállapodás 90. cikke szerinti döntése alapján.

(7) A tárgyalás napja előtt legkésőbb hét munkanappal a Felek mindegyike benyújtja a választott bírói testülethez és a másik Félhez azon személyek névsorát, akik a tárgyaláson az említett Fél nevében szóban kifejtik érveiket, illetve felszólalnak, valamint azokét, akik egyéb képviselőként és tanácsadóként a tárgyaláson jelen lesznek.

(8) A megállapodás 89. cikkének (2) bekezdése értelmében a választott bírói testület tárgyalásai nyilvánosak, kivéve, ha a választott bírói testület saját indítványára vagy a Felek kérelmére másképp dönt.

(9) A választott bírói testület a Felekkel konzultálva határoz a megfelelő logisztikai intézkedésekről és eljárásokról annak érdekében, hogy a nyilvános tárgyalásokat hatékonyan lehessen lebonyolítani. Ezen eljárások magukban foglalhatják az élő internetes adás vagy a zártláncú televízió használatát.

(10) A választott bírói testület a következőképpen folytatja le a tárgyalást, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon érvei és ellenérvei kifejtésére:

Érvek kifejtése

a)	a panaszos Fél érvei;

b)	a bepanaszolt Fél érvei.

Ellenérvek kifejtése

a)	a panaszos Fél válasza;

b)	a bepanaszolt Fél viszontválasza.

(11) A választott bírói testület a tárgyalás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik Félhez.

(12) A választott bírói testület gondoskodik arról, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvét a tárgyalás után észszerű időn belül elkészítsék és a Feleknek kézbesítsék. A Felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a választott bírói testület ezen észrevételeket figyelembe veheti.

(13) A tárgyalást követő 10 napon belül a Felek mindegyike kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be a tárgyalás során felmerült bármely kérdéssel kapcsolatban.

10. cikk

Írásbeli kérdések

(1) A választott bírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést nyújthat be a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A Felek egyikéhez benyújtott kérdést a másik Félnek másolatban meg kell küldeni.

(2) A Felek mindegyike másolatban megküldi a választott bírói testület kérdéseire adott írásbeli válaszait a másik Félnek. A másik Félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az említett másolat kézbesítésétől számított hét napon belül írásban észrevételeket tegyen a Fél válaszaira.

11. cikk

Titoktartás

(1) A Felek mindegyike és a választott bírói testület bizalmasan kezeli azokat az információkat, amelyeket a másik Fél a választott bírói testület elé terjesztett és bizalmas információként jelölt meg. Ha valamelyik Fél bizalmas információkat tartalmazó írásbeli beadványt nyújt be a választott bírói testülethez, 15 napon belül megküldi a beadvány bizalmas információ nélküli, nyilvánosságra hozható változatát is.

(2) Ezen eljárási szabályzat semmilyen formában nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy a másik Fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem fednek fel olyan részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg.

(3) A választott bírói testület zárt ülést tart, ha valamelyik Fél beadványa és érvei bizalmas üzleti információkat tartalmaznak. A Felek fenntartják a választott bírói testület előtt zárt ülés formájában lefolytatott tárgyalások titkosságát.

12. cikk

Ex parte kapcsolatfelvétel

(1) A választott bírói testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

(2) A választott bírák a többi választott bíró távollétében nem vitathatják meg az eljárás tárgyának részleteit sem a Felek egyikével, sem mindkét Féllel.

13. cikk

Amicus curiae beadványok

(1) Amennyiben a Felek a választott bírói testület létrehozásának napjától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választott bírói testület valamely Fél természetes személyétől vagy valamely Fél területén letelepedett jogi személytől – akik a Felek kormányától függetlenek – kérés nélküli írásbeli beadványt fogadhat, feltéve, hogy:

a)	azt a választott bírói testület a választott bírói testület létrehozásától számított 10 napon belül kézhez kapja;

b)	az közvetlenül releváns a választott bírói testület által vizsgált ténybeli vagy jogi kérdés szempontjából;

c)	tartalmazza a beadványt benyújtó személyre vonatkozó információkat, beleértve a természetes személy állampolgárságát és a jogi személy székhelyét, tevékenységének jellegét, jogállását, általános célkitűzéseit és finanszírozási forrását;

d)	meghatározza a személy választott bírói testület eljárásában való érintettségének jellegét; valamint

e)	a beadvány a Felek által ezen eljárási szabályzat 15. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban kiválasztott nyelven íródott.

(2) A beadványokat meg kell küldeni észrevételezésre a Feleknek. A Felek a kézbesítéstől számított 10 napon belül észrevételeket nyújthatnak be a választott bírói testülethez.

(3) A választott bírói testület jelentésében felsorolja az (1) bekezdés szerint hozzá beérkezett összes beadványt. A választott bírói testület nem köteles jelentésében az ilyen beadványokban kifejtett érvekre kitérni, ha azonban megteszi, figyelembe veszi a Felek által e cikk (2) bekezdése alapján tett észrevételeket is.

14. cikk

Sürgős esetek

A megállapodás III. részében említett sürgős esetekben a választott bírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben módosítja az ezen eljárási szabályzatban említett határidőket. Ezekről a kiigazításokról a választott bírói testület értesíti a Feleket.

15. cikk

Fordítás és tolmácsolás

(1) A megállapodás 77. cikkében említett konzultációk folyamán és legkésőbb az ezen eljárási szabályzat 4. cikkének (1) bekezdésében említett ülésig a Felek arra törekednek, hogy megegyezzenek a választott bírói testület előtti eljárás közös munkanyelvéről.

(2) Ha a Felek az említett határidőig nem jutnak megállapodásra a közös munkanyelvről, akkor a megállapodás 91. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bepanaszolt Fél gondoskodik a szóbeli előterjesztéseknek a Felek által választott nyelvekre történő tolmácsolásáról.

(4) A választott bírói testület a Felek által választott nyelven vagy nyelveken bocsátja ki jelentéseit és határozatait. Amennyiben a Felek nem állapodnak meg közös munkanyelvről, a választott bírói testület időközi és zárójelentését a WTO egyik munkanyelvén kell kiadni.

(5) Bármelyik Fél tehet észrevételeket az ezen eljárási szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.

(6) Mindkét Fél viseli az írásbeli beadványai fordításának költségeit. Az ítélet fordítási költségeit a Felek egyenlő arányban viselik.

16. cikk

Egyéb eljárások

Az ezen eljárási szabályzatban megállapított határidőket a megállapodás 84., 85., 86. és 87. cikke szerinti eljárás során a választott bírói testület jelentésének vagy határozatának elfogadására előírt különleges határidőknek megfelelően kell kiigazítani.

II. MELLÉKLET

A választott bírák és a közvetítők magatartási kódexe

1. cikk

Fogalommeghatározások

E magatartási kódexben:

a) „igazgatási személyzet”: a választott bírák tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a választott bíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;

b) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választott bíró megbízatásának keretében és annak irányítása és ellenőrzése alatt kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választott bíró részére;

c) „jelölt”: olyan személy, akinek neve az e megállapodás 94. cikkében említett választott bírói névjegyzéken szerepel, és akinek a megállapodás 80. cikke szerinti választott bíróvá történő kiválasztását megfontolás tárgyává teszik;

d) „közvetítő”: olyan személy, akit a megállapodás 78. cikkével összhangban közvetítőnek választottak ki;

e) „tag” vagy „választott bíró”: a megállapodás 80. cikke szerint létrehozott választott bírói testület tagja.

2. cikk

Vezérelvek

(1) A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében minden jelölt és választott bíró:

a)	ismeri ezt a magatartási kódexet;

b)	független és pártatlan;

c)	kerüli a közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget;

d)	kerüli a szabálytalanságot és a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát;

e)	példamutató magatartási normákat követ; valamint

f)	önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, egy Féllel szembeni lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.

(2) A választott bíró sem közvetlenül, sem közvetve nem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely bármilyen módon hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

(3) A választott bíró nem használhatja fel a választott bírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására. A választott bíró kerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek azt a látszatot kelthetik, hogy mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.

(4) A választott bíró nem hagyja, hogy korábbi vagy jelenlegi pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését.

(5) A választott bíró elkerüli minden olyan kapcsolat létesítését vagy pénzügyi érdekeltség szerzését, amely hatással lehet a pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

(6) A választott bíró feladatának ellátása során nem fogad el és nem kér utasítást semmilyen kormánytól, nemzetközi kormányzati szervezettől vagy nemzetközi nem kormányzati szervezettől vagy magánforrástól, és a rá bízott vita korábbi szakaszában nem avatkozhatott be.

3. cikk

Nyilvánosságrahozatali kötelezettségek

(1) A megállapodás 80. cikke szerinti választott bírói kinevezésének elfogadása előtt a választott bírói feladatokra felkért jelöltnek nyilvánosságra kell hoznia minden olyan érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárás során.

(2) E célból a jelöltnek minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie ahhoz, hogy tudomást szerezzen minden ilyen érdekeltségről, kapcsolatról és ügyről, beleértve a pénzügyi érdekeltségeket, a szakmai érdekeket, illetve a foglalkoztatási vagy családi érdekeket.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a választott bírót arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felmerülő minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy kérdést nyilvánosságra hozzon.

(4) A jelölt vagy a választott bíró a Felek általi megfontolás céljából tájékoztatja a kereskedelmi és fejlesztési bizottságot a magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos minden kérdésről a lehető leghamarabb vagy amint tudomást szerez azokról.

4. cikk

A választott bírák kötelességei

(1) Kinevezésének elfogadását követően a választott bíró rendelkezésre áll feladatainak elvégzése céljából, és feladatait az eljárás egésze folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal látja el.

(2) A választott bíró csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(3) A választott bíró megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy asszisztensei és igazgatási személyzete ismerjék és betartsák az e magatartási kódex 2., 3., 4., és 6. cikkében foglalt, a választott bírákra vonatkozó kötelezettségeket.

5. cikk

A korábbi választott bírák kötelezettségei

(1) Minden korábbi választott bíró kerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választott bírói testület döntéséből előnye származott.

(2) Minden korábbi választott bíró eleget tesz az e magatartási kódex 6. cikkében foglalt kötelezettségeknek.

6. cikk

Titoktartás

(1) A választott bíró semmilyen időpontban nem hoz nyilvánosságra semmilyen, az azon eljárásra vonatkozó vagy azon eljárás során szerzett nem nyilvános információt, amelyre kinevezték. A választott bíró semmilyen esetben nem hoz nyilvánosságra vagy használ fel ilyen információt annak érdekében, hogy személyes előnyt szerezzen vagy előnyt biztosítson mások számára, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

(2) A választott bíró nem hozza nyilvánosságra a választott bírói testület határozatát vagy annak részeit a határozat közzététele előtt.

(3) A választott bíró semmilyen időpontban nem hozza nyilvánosságra a választott bírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választott bíró véleményét, és nem tesz semmilyen nyilatkozatot azon eljárásról, amelyre kinevezték, illetve az eljárásban felmerülő vitás kérdésekről.

7. cikk

Költségek

Minden választott bíró nyilvántartást vezet és záróelszámolást készít az eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint az asszisztensei és igazgatási személyzete ráfordított idejéről és költségeiről.

8. cikk

Közvetítők

Ez a magatartási kódex a közvetítőkre értelemszerűen alkalmazandó.

28.1.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 24/31

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/122 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. január 25.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2019) 722. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házisertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2019/100 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis közelmúltbeli, Belgiumban, Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban észlelt előfordulásait követően.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti terjedésének kockázata a betegségnek a vadon élő sertéspopulációkban történő lassú, természetes terjedéséhez, valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódik, amint azt a betegség Unión belüli járványügyi helyzetének közelmúltbeli alakulása, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testületének 2015. július 14-én közzétett tudományos szakvéleménye, az EFSA 2017. március 23-án közzétett, a balti országokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, az EFSA 2017. november 8-án közzétett, a balti államokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése, valamint az EFSA 2018. november 29-én közzétett, az Európai Unióban előforduló sertéspestis járványügyi elemzéséről szóló tudományos jelentése (6) is alátámasztotta.

(3)	Az (EU) 2019/100 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Romániában is fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának új eseteire, amelyeket szintén fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében.

(4)

2019 januárjában egy esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték a romániai Botoșani megyében, amely nem tartozik a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területek közé. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Romániának az afrikai sertéspestis által érintett e területét fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében.

(5)

Ráadásul 2019 januárjában több esetben afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulását észlelték a romániai Bistrița-Năsăud megye egy olyan területén, amely szerepel a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Romániának az afrikai sertéspestis által érintett e területét a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni.

(6)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Románia esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. január 25-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4) A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2019/100 végrehajtási határozata (2019. január 22.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 20., 2019.1.23., 8. o.).

(6) EFSA Journal 2015;13(7):4163; EFSA Journal 2017;15(3):4732; EFSA Journal 2017;15(11):5068; EFSA Journal 2018;16(11):5494.

MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—

the area is delimited clockwise by:

—	the border with France,

—	Rue Mersinhat,

—

N818,

—	N83: Le Buisson des Cailles,

—	Rue des Sources,

—	Rue Antoine,

—	Rue de la Cure,

—	Rue du Breux,

—	Rue Blondiau,

—	Nouvelle Chiyue,

—	Rue de Martué,

—	Rue du Chêne,

—	Rue des Aubépines,

—	N85: Rue des Iles,

—	N894: Rue de Chiny, Rue de la Fontenelle, Rue du Millénaire, Rue de la Goulette, Pont saint Nicolas, Rue des Combattants, Rue du Pré au bois,

—	N801: Rue Notre-Dame,

—	N894: Rue des Combattants, Rue des Tilleuls, Naleumont, Rue de Rindchay, Rue de la Distillerie,

—	N40: Rue de Luxembourg, Rue Ranci, Rue de la Chapelle,

—	Rue du Tombois,

—	Rue Du Pierroy,

—	Rue Saint-Orban,

—	Rue Saint-Aubain,

—	Rue des Cottages,

—	Rue de Relune,

—	Rue de Rulune,

—	Route de l'Ermitage,

—	N87: Route de Habay,

—	Chemin des Ecoliers,

—

Le Routy,

—	Rue Burgknapp,

—	Rue de la Halte,

—	Rue du Centre,

—	Rue de l'Eglise,

—	Rue du Marquisat,

—	Rue de la Carrière,

—	Rue de la Lorraine,

—	Rue du Beynert,

—

Millewée,

—	Rue du Tram,

—

Millewée,

—	N4: Route de Bastogne, Avenue de Longwy, Route de Luxembourg,

—	the border with the Grand Duchy of Luxembourg,

—	the border with France,

—	La N87 jusque son intersection avec la N871 au niveau de Rouvroy,

—	La N871 jusque son intersection avec la N88,

—	La N88 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N81 au niveau d'Aubange,

—	La N81 jusque son intersection avec la E25-E411,

—	La E25-E411 jusque son intersection avec la N897,

—	La N897 jusque son intersection avec la N879,

—	La N879 jusque son intersection avec la N891,

—	La N891 jusque son intersection avec la N83,

—	La N83 jusque son intersection avec la N85,

—	La N85 jusque son intersection avec la frontière avec la France,

—	the border with France.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Silistra region:

whole municipality of Glavinitza,

whole municipality of Tutrakan,

whole municipality of Dulovo,

within municipality of Sitovo:

Bosna,

Garvan,

Irnik,

Iskra,

Nova Popina,

Polyana,

Popina,

Sitovo,

Yastrebna,

in Dobrich region:

whole municipality of Baltchik,

whole municipality of General Toshevo,

whole municipality of Dobrich,

whole municipality of Dobrich-selska (Dobrichka),

within municipality of Krushari:

Severnyak,

Abrit,

Dobrin,

Alexandria,

Polkovnik Dyakovo,

Poruchik Kardzhievo,

Zagortzi,

Zementsi,

Koriten,

Krushari,

Bistretz,

Efreytor Bakalovo,

Telerig,

Lozenetz,

Krushari,

Severnyak,

Severtsi,

within municipality of Kavarna:

Krupen,

Belgun,

Bilo,

Septemvriytsi,

Travnik,

whole municipality of Tervel, except Brestnitsa and Kolartzi,

in Ruse region:

within municipality of Slivo pole:

Babovo,

Brashlen,

Golyamo vranovo,

Malko vranovo,

Ryahovo,

Slivo pole,

Borisovo,

within municipality of Ruse:

Sandrovo,

Prosena,

Nikolovo,

Marten,

Dolno Ablanovo,

Ruse,

Chervena voda,

Basarbovo,

within municipality of Ivanovo:

Krasen,

Bozhichen,

Pirgovo,

Mechka,

Trastenik,

within municipality of Borovo:

Batin,

Gorno Ablanovo,

Ekzarh Yosif,

Obretenik,

Batin,

within municipality of Tsenovo:

Krivina,

Belyanovo,

Novgrad,

Dzhulyunitza,

Beltzov,

Tsenovo,

Piperkovo,

Karamanovo,

in Veliko Tarnovo region:

within municipality of Svishtov:

Sovata,

Vardim,

Svishtov,

Tzarevets,

Bulgarsko Slivovo,

Oresh,

in Pleven region:

within municipality of Belene:

Dekov,

Belene,

Kulina voda,

Byala voda,

within municipality of Nikopol:

Lozitza,

Dragash voyvoda,

Lyubenovo,

Nikopol,

Debovo,

Evlogievo,

Muselievo,

Zhernov,

Cherkovitza,

within municipality of Gulyantzi:

Somovit,

Dolni vit,

Milkovitsa,

Shiyakovo,

Lenkovo,

Kreta,

Gulyantzi,

Brest,

Dabovan,

Zagrazhdan,

Gigen,

Iskar,

within municipality of Dolna Mitropoliya:

Komarevo,

Baykal,

Slavovitsa,

Bregare,

Orehovitsa,

Krushovene,

Stavertzi,

Gostilya,

in Vratza region:

within municipality of Oryahovo:

Dolni vadin,

Gorni vadin,

Ostrov,

Galovo,

Leskovets,

Selanovtsi,

Oryahovo,

within municipality of Miziya:

Saraevo,

Miziya,

Voyvodovo,

Sofronievo,

within municipality of Kozloduy:

Harlets,

Glozhene,

Butan,

Kozloduy,

in Montana region:

within municipality of Valtchedram:

Dolni Tzibar,

Gorni Tzibar,

Ignatovo,

Zlatiya,

Razgrad,

Botevo,

Valtchedram,

Mokresh,

within municipality Lom:

Kovatchitza,

Stanevo,

Lom,

Zemphyr,

Dolno Linevo,

Traykovo,

Staliyska mahala,

Orsoya,

Slivata,

Dobri dol,

within municipality of Brusartsi:

Vasilyiovtzi,

Dondukovo,

in Vidin region:

within municipality of Ruzhintsi:

Dinkovo,

Topolovets,

Drenovets,

within municipality of Dimovo:

Artchar,

Septemvriytzi,

Yarlovitza,

Vodnyantzi,

Shipot,

Izvor,

Mali Drenovetz,

Lagoshevtzi,

Darzhanitza,

within municipality of Vidin:

Vartop,

Botevo,

Gaytantsi,

Tzar Simeonovo,

Ivanovtsi,

Zheglitza,

Sinagovtsi,

Dunavtsi,

Bukovets,

Bela Rada,

Slana bara,

Novoseltsi,

Ruptzi,

Akatsievo,

Vidin,

Inovo,

Kapitanovtsi,

Pokrayna,

Antimovo,

Kutovo,

Slanotran,

Koshava,

Gomotartsi.

3. Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

—	okres Uherské Hradiště,

—	okres Kroměříž,

—	okres Vsetín,

—

katastrální území obcí v okrese Zlín:

—

Bělov,

—	Biskupice u Luhačovic,

—	Bohuslavice nad Vláří,

—

Brumov,

—

Bylnice,

—

Divnice,

—	Dobrkovice,

—	Dolní Lhota u Luhačovic,

—	Drnovice u Valašských Klobouk,

—	Halenkovice,

—

Haluzice,

—	Hrádek na Vlárské dráze,

—	Hřivínův Újezd,

—	Jestřabí nad Vláří,

—	Kaňovice u Luhačovic,

—

Kelníky,

—	Kladná-Žilín,

—

Kochavec,

—	Komárov u Napajedel,

—

Křekov,

—

Lipina,

—	Lipová u Slavičína,

—	Ludkovice,

—	Luhačovice,

—

Machová,

—	Mirošov u Valašských Klobouk,

—	Mysločovice,

—	Napajedla,

—

Návojná,

—

Nedašov,

—	Nedašova Lhota,

—

Nevšová,

—	Otrokovice,

—	Petrůvka u Slavičína,

—	Pohořelice u Napajedel,

—

Polichno,

—	Popov nad Vláří,

—

Poteč,

—	Pozlovice,

—	Rokytnice u Slavičína,

—

Rudimov,

—

Řetechov,

—

Sazovice,

—

Sidonie,

—

Slavičín,

—

Smolina,

—	Spytihněv,

—	Svatý Štěpán,

—

Šanov,

—

Šarovy,

—	Štítná nad Vláří,

—

Tichov,

—	Tlumačov na Moravě,

—	Valašské Klobouky,

—	Velký Ořechov,

—	Vlachova Lhota,

—	Vlachovice,

—

Vrbětice,

—

Žlutava.

4. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Hiiu maakond.

5. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 651100, 651300, 651400, 651500, 651610, 651700, 651801, 651802, 651803, 651900, 652000, 652200, 652300, 652400, 652500, 652601, 652602, 652603, 652700, 652800, 652900, 653000, 653100, 653200, 653300, 653401, 653403, 653500, 653600, 653700, 653800, 653900, 654000, 654201, 654202, 654301, 654302, 654400, 654501, 654502, 654600, 654700, 654800, 654900, 655000, 655100, 655200, 655300, 655500, 655600, 655700, 655800, 655901, 655902, 656000, 656100, 656200, 656300, 656400, 656600, 657300, 657400, 657500, 657600, 657700, 657800, 657900, 658000, 658100, 658201, 658202, 658403, 659220, 659300, 659400, 659500, és 659602 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Hajdú-Bihar megye 900750, 900850, 900860, 900930, 900950, 901050, 901150, 901250, 901260, 901270, 901350, 901450, 901551, 901560, 901570, 901580, 901590, 901650, 901660, 901750, 901950, 902050, 902150, 902250, 902350, 902450, 902850, 902860, 902950, 902960, 903050, 903150, 903250, 903350, 903360, 903370, 903450, 903550, 904450, 904460, 904550, 904650, 904750, 904760, 905450 és 905550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Heves megye 702350, 702450, 702550, 702750, 702850, 703350, 703360, 703450, 703550, 703610, 703750, 703850, 703950, 704050, 704150, 704250, 704350, 704450, 704550, 704650, 704750, 704850, 704950, 705050, 705250, 705350, és 705610 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750250, 750260, 750350, 750450, 750460, 750550, 750650, 750750, 750850, 750950, 751150, 752150 és 755550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Nógrád megye 550710, 550810, 551450, 551460, 551550, 551650, 551710, 552010, 552150, 552250, 552350, 552360, 552450, 552460, 552520, 552550, 552610, 552620, 552710, 552850, 552860, 552950, 552960, 552970, 553050, 553110, 553250, 553260, 553350, 553650, 553750, 553850, 553910 és 554050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 571250, 571350, 571550, 571610, 571750, 571760, 572250, 572350, 572550, 572850, 572950, 573360, 573450, 580050 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850650, 850850, 851851, 851852, 851950, 852350, 852450, 852550, 852750, 853560, 853650, 853751, 853850, 853950, 853960, 854050, 854150, 854250, 854350, 855250, 855350, 855450, 855460, 855550, 855650, 855660, 855750, 855850, 855950, 855960, 856012, 856050, 856150, 856260, 857050, 857150, 857350 és 857450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

6. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Aizputes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Kazdangas pagasts un Aizputes pilsēta,

—	Alsungas novads,

—	Durbes novada Dunalkas un Tadaiķu pagasts,

—	Kuldīgas novada Gudenieku pagasts,

—	Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Ventspils novada Jūrkalnes pagasts,

—	Grobiņas novada Bārtas un Gaviezes pagasts,

—	Rucavas novada Dunikas pagasts.

7. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Jurbarko rajono savivaldybė: Smalininkų ir Viešvilės seniūnijos,

—

Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės, Kelmės apylinkių, Kražių, Kukečių, Liolių, Pakražančio seniūnijos, Tytyvėnų seniūnijos dalis į vakarus ir šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. 157 ir į vakarus nuo kelio Nr. 2105, ir Vaiguvos seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybė: Sedos, Šerkšnėnų ir Židikų seniūnijos,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Plungės rajono savivaldybė,

—	Raseinių rajono savivaldybė: Girkalnio ir Kalnūjų seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr A1, Nemakščių, Paliepių, Raseinių, Raseinių miesto ir Viduklės seniūnijos,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybė: Barstyčių ir Ylakių seniūnijos,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė: Juknaičių, Kintų, Šilutės ir Usėnų seniūnijos,

—	Tauragės rajono savivaldybė: Lauksargių, Skaudvilės, Tauragės, Mažonų, Tauragės miesto ir Žygaičių seniūnijos.

8. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Ruciane – Nida i część gminy Pisz położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 oraz miasto Pisz w powiecie piskim,

gmina Miłki, część gminy Ryn położona na południe od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn, część gminy wiejskiej Giżycko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżycko, na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowej granicy gminy do granicy miasta Giżycko i na południe od granicy miasta Giżycko w powiecie giżyckim,

gminy Mikołajki, Piecki, część gminy Sorkwity położona na południe od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim,

gminy Dźwierzuty i Świętajno w powiecie szczycieńskim.

część gminy wiejskiej Lidzbark Warmiński położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Lidzbark Warmiński oraz na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 i część gminy Kiwity położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 513 w powiecie lidzbarskim,

gminy Elbląg, Gronowo Elbląskie, Markusy, Rychliki i część gminy Tolkmicko niewymieniona w części II załącznika w powiecie elbląskim oraz strefa wód przybrzeżnych Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej,

powiat miejski Elbląg,

gminy Barczewo, Biskupiec, Dobre Miasto, Jeziorany i Świątki w powiecie olsztyńskim,

gminy Miłakowo, Małdyty i część gminy Morąg położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 519 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 527 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 527 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 519 do południowo - wschodniej granicy gminy w powiecie ostródzkim;

w województwie podlaskim:

gminy Rudka, Wyszki, część gminy Brańsk położona na północ od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk i miasto Brańsk w powiecie bielskim,

gmina Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gmina Poświętne w powiecie białostockim,

gminy Kołaki Kościelne, Rutki, Szumowo, część gminy Zambrów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 i miasto Zambrów w powiecie zambrowskim,

gminy Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród i Zbójna w powiecie łomżyńskim;

w województwie mazowieckim:

gminy Ceranów, Kosów Lacki, Sabnie, Sterdyń, część gminy Bielany położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

gminy Grębków, Korytnica, Liw, Łochów, Miedzna, Sadowne, Stoczek, Wierzbno i miasto Węgrów w powiecie węgrowskim,

gminy Rzekuń, Troszyn, Lelis, Czerwin i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

powiat miejski Ostrołęka,

powiat ostrowski,

gminy Karniewo, Maków Mazowiecki, Rzewnie i Szelków w powiecie makowskim,

gmina Krasne w powiecie przasnyskim,

gminy Mała Wieś i Wyszogród w powiecie płockim,

gminy Ciechanów z miastem Ciechanów, Glinojeck, Gołymin – Ośrodek, Ojrzeń, Opinogóra Górna i Sońsk w powiecie ciechanowskim,

gminy Baboszewo, Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Płońsk z miastem Płońsk, Sochocin i Załuski w powiecie płońskim,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, Zabrodzie i część gminy Somianka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Jadów, Klembów, Poświętne, Strachówka i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów, część gminy Cegłów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącą miejscowości Wiciejów, Mienia, Cegłów i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Cegłów, Skwarne i Podskwarne biegnącą do wschodniej granicy gminy i część gminy Mińsk Mazowiecki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mińsk Mazowiecki i na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy miasta Mińsk Mazowiecki łączącą miejscowości Targówka, Budy Barcząckie do wschodniej granicy gminy w powiecie mińskim,

gmina Żelechów w powiecie garwolińskim,

gminy Garbatka Letnisko, Gniewoszów i Sieciechów w powiecie kozienickim,

gminy Baranów i Jaktorów w powiecie grodziskim,

powiat żyrardowski,

gminy Belsk Duży, Błędów, Goszczyn i Mogielnica w powiecie grójeckim,

gminy Białobrzegi, Promna, Stara Błotnica, Wyśmierzyce i część gminy Stromiec położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

gminy Jedlińsk, Jastrzębia i Pionki z miastem Pionki w powiecie radomskim,

gminy Iłów, Nowa Sucha, Rybno, Teresin, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew oraz na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 50 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew i część miasta Sochaczew położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

gmina Policzna w powiecie zwoleńskim,

gmina Solec nad Wisłą w powiecie lipskim;

w województwie lubelskim:

gminy Bełżyce, Borzechów, Niedrzwica Duża, Jabłonna, Krzczonów, Jastków, Konopnica, Wólka, Głusk, Strzyżewice i Wojciechów w powiecie lubelskim,

gminy Miączyn, Nielisz, Sitno, Stary Zamość, Komarów-Osada i część gminy wiejskiej Zamość położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie zamojskim,

powiat miejski Zamość,

gminy Jeziorzany i Kock w powiecie lubartowskim,

gminy Adamów i Serokomla w powiecie łukowskim,

gminy Kłoczew, Nowodwór, Ryki, Ułęż i miasto Dęblin w powiecie ryckim,

gminy Janowiec, i część gminy wiejskiej Puławy położona na zachód od rzeki Wisły w powiecie puławskim,

gminy Chodel, Karczmiska, Łaziska, Opole Lubelskie, Poniatowa i Wilków w powiecie opolskim,

gminy Mełgiew, Rybczewice, miasto Świdnik i część gminy Piaski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od wschodniej granicy gminy Piaski do skrzyżowania z drogą nr S12 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania dróg nr 17 i nr S12 przez miejscowość Majdan Brzezicki do północnej granicy gminy w powiecie świdnickim;

gminy Gorzków, Rudnik i Żółkiewka w powiecie krasnostawskim,

gminy Bełżec, Jarczów, Lubycza Królewska, Rachanie, Susiec, Ulhówek i część gminy Łaszczów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

gminy Łukowa i Obsza w powiecie biłgorajskim,

powiat miejski Lublin,

gminy Kraśnik z miastem Kraśnik, Szastarka, Trzydnik Duży, Urzędów, Wilkołaz i Zakrzówek w powiecie kraśnickim,

gminy Modliborzyce i Potok Wielki w powiecie janowskim;

w województwie podkarpackim:

gminy Horyniec-Zdrój, Narol, Stary Dzików, Wielkie Oczy i część gminy Oleszyce położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy przez miejscowość Borchów do skrzyżowania z drogą nr 865 w miejscowości Oleszyce, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 865 biegnącą w kierunku północno-wschodnim do skrzyżowania z drogą biegnąca w kierunku północno-zachodnim przez miejscowość Lubomierz - na południe od linii wyznaczonej przez tę drogę do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Uszkowce i Nowy Dzików – na zachód od tej drogi w powiecie lubaczowskim,

gminy Laszki i Wiązownica w powiecie jarosławskim,

gminy Pysznica, Zaleszany i miasto Stalowa Wola w powiecie stalowowolskim,

gmina Gorzyce w powiecie tarnobrzeskim;

w województwie świętokrzyskim:

gminy Tarłów i Ożarów w powiecie opatowskim,

gminy Dwikozy, Zawichost i miasto Sandomierz w powiecie sandomierskim.

9. Románia

Romániában a következő területek:

—

Județul Alba cu următoarea delimitare:

—	La nord de drumul național nr. 7,

—

Județul Arad cu următoarea delimitare:

—

La nord de linia descrisă de următoarele localități:

—

Macea,

—

Șiria,

—

Bârzava,

—	Toc, care se află la joncțiunea cu drumul național nr. 7,

—	La nord de drumul național nr. 7,

—	Restul județului Argeș care nu a fost inclus în partea III,

—	Județul Brașov,

—	Județul Cluj,

—	Județul Covasna,

—	Județul Harghita,

—

Județul Hunedoara cu următoarea delimitare:

—	La nord de linia descrisă de următoarele localități:

—

Brănișca,

—	Municipiul Deva,

—

Turdaș,

—	Localitățile Zam și Aurel Vlaicu, care se află la joncțiunea cu drumul național nr. 7,

—	La nord de drumul național nr. 7,

—	Județul Iași,

—	Județul Neamț,

—	Județul Vâlcea,

—

Restul județului Mehedinți care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

—	Comuna Garla Mare,

—

Hinova,

—	Burila Mare,

—

Gruia,

—

Pristol,

—

Dubova,

—	Municipiul Drobeta Turnu Severin,

—

Eselnița,

—

Salcia,

—

Devesel,

—

Svinița,

—

Gogoșu,

—

Simian,

—

Orșova,

—	Obârșia Closani,

—	Baia de Aramă,

—

Bala,

—

Florești,

—

Broșteni,

—

Corcova,

—

Isverna,

—

Balta,

—

Podeni,

—

Cireșu,

—

Ilovița,

—	Ponoarele,

—

Ilovăț,

—

Patulele,

—

Jiana,

—	Iyvoru Bârzii,

—

Malovat,

—	Bălvănești,

—	Breznița Ocol,

—

Godeanu,

—	Padina Mare,

—

Corlățel,

—	Vânju Mare,

—

Vânjuleț,

—	Obârșia de Câmp,

—

Vânători,

—

Vladaia,

—

Punghina,

—

Cujmir,

—

Oprișor,

—

Dârvari,

—	Căzănești,

—	Husnicioara,

—	Poroina Mare,

—

Prunișor,

—

Tămna,

—

Livezile,

—

Rogova,

—

Voloiac,

—

Sisești,

—

Sovarna,

—

Bălăcița,

—	Județul Gorj,

—	Județul Suceava,

—	Județul Mureș.

II. RÉSZ

1. Belgium

Belgiumban a következő területek:

in Luxembourg province:

—

the area is delimited clockwise by:

—	The border with France,

—	La N85 jusque son intersection avec la N83 au niveau de Florenville,

—	La N83 jusque son intersection avec la N891,

—	La N891 jusque son intersection avec la N879 au niveau de Marbehan,

—	La N879 jusque son intersection avec la N897 au niveau de Marbehan,

—	La N897 jusque son intersection avec la E25 - E411,

—	La E25 - E411 jusque son intersection avec la N81 au niveau de Weyler,

—	La N81 jusque son intersection avec la N883 au niveau d'Aubange,

—	La N883 jusque son intersection avec la N88 au niveau d'Aubange,

—	La N88 jusque son intersection avec la N871,

—	La N871 jusque son intersection avec la N87 au niveau de Rouvroy,

—	La N87 jusque son intersection avec la frontière avec la France,

—	The border with France.

2. Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

in Silistra region:

within municipality of Kaynardzha:

Voynovo,

Kaynardzha,

Kranovo,

Zarnik,

Dobrudzhanka,

Golesh,

Svetoslav,

Polkovnik Cholakovo,

Kamentzi,

Gospodinovo,

Davidovo,

Sredishte,

Strelkovo,

Poprusanovo,

Posev,

within municipality of Alfatar:

Alfatar,

Alekovo,

Bistra,

Kutlovitza,

Tzar Asen,

Chukovetz,

Vasil Levski,

within municipality of Silistra:

Glavan,

Silistra,

Aydemir,

Babuk,

Popkralevo,

Bogorovo,

Bradvari,

Sratzimir,

Bulgarka,

Tsenovich,

Sarpovo,

Srebarna,

Smiletz,

Profesor Ishirkovo,

Polkovnik Lambrinovo,

Kalipetrovo,

Kazimir,

Yordanovo,

within municipality of Sitovo:

Dobrotitza,

Lyuben,

Slatina,

in Dobrich region:

within municipality of Krushari:

Kapitan Dimitrovo,

Ognyanovo,

Zimnitza,

Gaber,

within municipality of Tervel:

Brestnitza,

Kolartzi,

within municipality Shabla:

Shabla,

Tyulenovo,

Bozhanovo,

Gorun,

Gorichane,

Prolez,

Ezeretz,

Zahari Stoyanovo,

Vaklino,

Granichar,

Durankulak,

Krapetz,

Smin,

Staevtsi,

Tvarditsa,

Chernomortzi,

within municipality of Kavarna:

Balgarevo,

Bozhurets,

Vranino,

Vidno,

Irechek,

Kavarna,

Kamen briag,

Mogilishte,

Neykovo,

Poruchik Chunchevo,

Rakovski,

Sveti Nikola,

Seltse,

Topola,

Travnik,

Hadzhi Dimitar,

Chelopechene.

3. Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő területek:

—

katastrální území obcí v okrese Zlín:

—	Bohuslavice u Zlína,

—	Bratřejov u Vizovic,

—	Březnice u Zlína,

—	Březová u Zlína,

—

Březůvky,

—	Dešná u Zlína,

—	Dolní Ves,

—

Doubravy,

—

Držková,

—

Fryšták,

—	Horní Lhota u Luhačovic,

—	Horní Ves u Fryštáku,

—	Hostišová,

—	Hrobice na Moravě,

—

Hvozdná,

—	Chrastěšov,

—	Jaroslavice u Zlína,

—	Jasenná na Moravě,

—	Karlovice u Zlína,

—

Kašava,

—

Klečůvka,

—	Kostelec u Zlína,

—

Kudlov,

—	Kvítkovice u Otrokovic,

—	Lhota u Zlína,

—	Lhotka u Zlína,

—

Lhotsko,

—	Lípa nad Dřevnicí,

—

Loučka I,

—	Loučka II,

—	Louky nad Dřevnicí,

—	Lukov u Zlína,

—	Lukoveček,

—

Lutonina,

—	Lužkovice,

—	Malenovice u Zlína,

—

Mladcová,

—

Neubuz,

—	Oldřichovice u Napajedel,

—

Ostrata,

—	Podhradí u Luhačovic,

—	Podkopná Lhota,

—	Provodov na Moravě,

—

Prštné,

—	Příluky u Zlína,

—

Racková,

—

Raková,

—	Salaš u Zlína,

—	Sehradice,

—

Slopné,

—	Slušovice,

—

Štípa,

—

Tečovice,

—	Trnava u Zlína,

—

Ublo,

—	Újezd u Valašských Klobouk,

—

Velíková,

—	Veselá u Zlína,

—

Vítová,

—

Vizovice,

—

Vlčková,

—

Všemina,

—	Vysoké Pole,

—	Zádveřice,

—

Zlín,

—	Želechovice nad Dřevnicí.

4. Észtország

Észtországban a következő területek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

5. Magyarország

Magyarországon a következő területek:

—

Heves megye 700150, 700250, 700260, 700350, 700450, 700460, 700550, 700650, 700750, 700850, 700860, 700950, 701050, 701111, 701150, 701250, 701350, 701550, 701560, 701650, 701750, 701850, 701950, 702050, 702150, 702250, 702260, 702950, 703050, 703150, 703250, 703370, 705150, 705450 és 705510 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 850950, 851050, 851150, 851250, 851350, 851450, 851550, 851560, 851650, 851660, 851751, 851752, 852850, 852860, 852950, 852960, 853050, 853150, 853160, 853250, 853260, 853350, 853360, 853450, 853550, 854450, 854550, 854560, 854650, 854660, 854750, 854850, 854860, 854870, 854950, 855050, 855150, 856250, 856350, 856360, 856450, 856550, 856650, 856750, 856760, 856850, 856950, 857650, valamint 850150, 850250, 850260, 850350, 850450, 850550, 852050, 852150, 852250 és 857550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye 550110, 550120, 550130, 550210, 550310, 550320, 550450, 550460, 550510, 550610, 550950, 551010, 551150, 551160, 551250, 551350, 551360, 551810 és 551821 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 650100, 650200, 650300, 650400, 650500, 650600, 650700, 650800, 650900, 651000, 651200, 652100, 655400, 656701, 656702, 656800, 656900, 657010, 657100, 658310, 658401, 658402, 658404, 658500, 658600, 658700, 658801, 658802, 658901, 658902, 659000, 659100, 659210, 659601, 659701, 659800, 659901, 660000, 660100, 660200, 660400, 660501, 660502, 660600 és 660800 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Hajdú-Bihar megye 900150, 900250, 900350, 900450, 900550, 900650, 900660, 900670 és 901850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

6. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Ādažu novads,

—	Aizputes novada Kalvenes pagasts,

—	Aglonas novads,

—	Aizkraukles novads,

—	Aknīstes novads,

—	Alojas novads,

—	Alūksnes novads,

—	Amatas novads,

—	Apes novads,

—	Auces novads,

—	Babītes novads,

—	Baldones novads,

—	Baltinavas novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Beverīnas novads,

—	Brocēnu novada Blīdenes pagasts, Remtes pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa 1154 un P109,

—	Burtnieku novads,

—	Carnikavas novads,

—	Cēsu novads,

—	Cesvaines novads,

—	Ciblas novads,

—	Dagdas novads,

—	Daugavpils novads,

—	Dobeles novads,

—	Dundagas novads,

—	Durbes novada Durbes un Vecpils pagasts,

—	Engures novads,

—	Ērgļu novads,

—	Garkalnes novads,

—	Gulbenes novads,

—	Iecavas novads,

—	Ikšķiles novads,

—	Ilūkstes novads,

—	Inčukalna novads,

—	Jaunjelgavas novads,

—	Jaunpiebalgas novads,

—	Jaunpils novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Jelgavas novads,

—	Kandavas novads,

—	Kārsavas novads,

—	Ķeguma novads,

—	Ķekavas novads,

—	Kocēnu novads,

—	Kokneses novads,

—	Krāslavas novads,

—	Krimuldas novads,

—	Krustpils novads,

—	Kuldīgas novada Ēdoles, Īvandes, Padures, Rendas, Kabiles, Rumbas, Kurmāles, Pelču, Snēpeles, Turlavas, Laidu un Vārmes pagasts, Kuldīgas pilsēta,

—	Lielvārdes novads,

—	Līgatnes novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Lubānas novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mālpils novads,

—	Mārupes novads,

—	Mazsalacas novads,

—	Mērsraga novads,

—	Naukšēnu novads,

—	Neretas novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Ozolnieku novads,

—	Pārgaujas novads,

—	Pļaviņu novads,

—	Preiļu novads,

—	Priekules novads,

—	Priekuļu novads,

—	Raunas novads,

—	republikas pilsēta Daugavpils,

—	republikas pilsēta Jelgava,

—	republikas pilsēta Jēkabpils,

—	republikas pilsēta Jūrmala,

—	republikas pilsēta Rēzekne,

—	republikas pilsēta Valmiera,

—	Rēzeknes novads,

—	Riebiņu novads,

—	Rojas novads,

—	Ropažu novads,

—	Rugāju novads,

—	Rundāles novads,

—	Rūjienas novads,

—	Salacgrīvas novads,

—	Salas novads,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novada Novadnieku, Kursīšu, Zvārdes, Pampāļu, Šķēdes, Nīgrandes, Zaņas, Ezeres, Rubas, Jaunauces un Vadakstes pagasts,

—	Saulkrastu novads,

—	Sējas novads,

—	Siguldas novads,

—	Skrīveru novads,

—	Skrundas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

—	Strenču novads,

—	Talsu novads,

—	Tērvetes novads,

—	Tukuma novads,

—	Vaiņodes novads,

—	Valkas novads,

—	Varakļānu novads,

—	Vārkavas novads,

—	Vecpiebalgas novads,

—	Vecumnieku novads,

—	Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

—	Viesītes novads,

—	Viļakas novads,

—	Viļānu novads,

—	Zilupes novads.

7. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Alytaus rajono savivaldybė: Alovės, Butrimonių, Daugų, Krokialaukio, Miroslavo, Nemunaičio, Pivašiūnų Simno ir Raitininkų seniūnijos,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė: Kepalių, Kriukų, Saugėlaukio ir Satkūnų seniūnijos,

—	Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Jurbarko miesto ir Jurbarkų seniūnijos,

—	Kaišiadorių miesto savivaldybė,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kalvarijos savivaldybė,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—	Kauno rajono savivaldybė,

—	Kazlų Rūdos savivaldybė,

—	Kelmės rajono savivaldybė: Tytuvėnų seniūnijos dalis į rytus ir pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105 ir Tytuvėnų apylinkių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. 157 ir į rytus nuo kelio Nr. 2105, Užvenčio ir Šaukėnų seniūnijos,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė: Būdveičių, Kapčiamiesčio, Krosnos, Kūčiūnų ir Noragėlių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė: Igliaukos, Gudelių, Liudvinavo, Sasnavos, Šunskų seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybė: Šerkšnėnų, Židikų ir Sedos seniūnijos,

—	Molėtų rajono savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—

Radviliškio rajono savivaldybė: Aukštelkų seniūnija, Baisogalos seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 144, Radviliškio, Radviliškio miesto seniūnija, Šeduvos miesto seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A9 ir į vakarus nuo kelio Nr. 3417,Tyrulių, Pakalniškių, Sidabravo, Skėmių, Šeduvos miesto seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr. A9 ir į rytus nuo kelio Nr. 3417, ir Šiaulėnų seniūnijos,

—	Prienų miesto savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė: Ašmintos, Balbieriškio, Išlaužo, Naujosios Ūtos, Pakuonio, Šilavoto ir Veiverių seniūnijos,

—	Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos, Betygalos, Pagojukų, Šiluvos, Kalnųjų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—	Šakių rajono savivaldybė,

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė: Rusnės seniūnija,

—	Širvintų rajono savivaldybės,Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė: Batakių ir Gaurės seniūnijos,

—	Telšių rajono savivaldybė: Degaičių, Gadūnavo, Luokės, Nevarėnų, Ryškėnų, Telšių miesto, Upynos, Varnių, Viešvėnų ir Žarėnų seniūnijos,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

8. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

Gminy Kalinowo, Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Godkowo, Milejewo, Młynary, Pasłęk i część obszaru lądowego gminy Tolkmicko położona na południe od linii brzegowej Zalewu Wiślanego i Zatoki Elbląskiej do granicy z gminą wiejską Elbląg w powiecie elbląskim,

gminy Kruklanki, Wydminy, część gminy Ryn położona na północ od linii kolejowej łączącej miejscowości Giżycko i Kętrzyn i część gminy wiejskiej Giżycko położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Giżycko, na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowej granicy gminy do granicy miasta Giżycko i na północ od granicy miasta Giżycka i miasto Giżycko w powiecie giżyckim,

gmina Gołdap, Dubeninki i część gminy Banie Mazurskie położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 w powiecie gołdapskim,

gmina Pozezdrze i część gminy Węgorzewo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

powiat olecki,

gminy Orzysz, Biała Piska i część gminy Pisz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 58 w powiecie piskim,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie, Bisztynek, część gminy wiejskiej Bartoszyce położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 57 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 51 do południowej granicy gminy i miasto Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

gmina Kolno w powiecie olsztyńskim,

powiat braniewski,

gminy Kętrzyn z miastem Kętrzyn, Reszel i część gminy Korsze położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na wschód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gminy Lubomino, Orneta, część gminy Kiwity położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 513, część gminy wiejskiej Lidzbark Warmiński położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od południowo - zachodniej granicy gminy do południowo - zachodniej granicy miasta Lidzbark Warmiński i na północ od granic miasta Lidzbark Warmiński oraz linii wyznaczonej przez drogę nr 513 biegnącą od wschodniej granicy gminy do wschodniej granicy miasta Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim,

część gminy Sorkwity położona na północ od drogi nr 16 i część gminy wiejskiej Mrągowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 16 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 59 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Mrągowo w powiecie mrągowskim;

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Śniadowo, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

gminy Mielnik, Nurzec – Stacja, Grodzisk, Drohiczyn, Dziadkowice, Milejczyce i Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

powiat hajnowski,

gminy Kobylin-Borzymy i Sokoły w powiecie wysokomazowieckim,

część gminy Zambrów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Juchnowiec Kościelny, Łapy, Michałowo, Supraśl, Suraż, Turośń Kościelna, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

gminy Boćki, Orla, Bielsk Podlaski z miastem Bielsk Podlaski i część gminy Brańsk położona na południe od linii od linii wyznaczonej przez drogę nr 66 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Brańsk w powiecie bielskim,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok;

w województwie mazowieckim:

gminy Korczew, Kotuń, Paprotnia, Przesmyki, Wodynie, Skórzec, Mokobody, Mordy, Siedlce, Suchożebry i Zbuczyn i część gminy Kotuń położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Nowa Dąbrówka, Pieróg, Kotuń wzdłuż ulicy Gorzkowskiego i Kolejowej do przejazdu kolejowego łączącego się z ulicą Siedlecką, Broszków, Żuków w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Repki, Jabłonna Lacka, część gminy Bielany położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 i część gminy wiejskiej Sokołów Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

gminy Brochów, Młodzieszyn, część gminy wiejskiej Sochaczew położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od wschodniej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew oraz na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 50 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Sochaczew i część miasta Sochaczew położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 50 i 92 w powiecie sochaczewskim,

powiat nowodworski,

gminy Joniec i Nowe Miasto w powiecie płońskim,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dąbrówka, Kobyłka, Marki, Radzymin, Wołomin, Zielonka i Ząbki w powiecie wołomińskim,

część gminy Somianka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 62 w powiecie wyszkowskim,

gminy Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mrozy, Siennica, Sulejówek, część gminy Cegłów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy łączącą miejscowości Wiciejów, Mienia, Cegłów i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Cegłów, Skwarne i Podskwarne biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Mińsk Mazowiecki położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Mińsk Mazowiecki i na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy miasta Mińsk Mazowiecki łączącą miejscowości Targówka, Budy Barcząckie do wschodniej granicy gminy i miasto Mińsk Mazowiecki w powiecie mińskim,

gminy Borowie, Wilga, Garwolin z miastem Garwolin, Górzno, Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Parysów, Pilawa, Miastków Kościelny, Sobolew i Trojanów w powiecie garwolińskim,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

gminy Chynów, Grójec, Jasieniec, Pniewy i Warka w powiecie grójeckim,

gminy Milanówek, Grodzisk Mazowiecki, Podkowa Leśna i Żabia Wola w powiecie grodziskim,

gminy Grabów nad Pilicą, Magnuszew, Głowaczów, Kozienice w powiecie kozienickim,

część gminy Stromiec położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 48 w powiecie białobrzeskim,

powiat miejski Warszawa;

w województwie lubelskim:

gminy Borki, Czemierniki, Kąkolewnica, Komarówka Podlaska, Wohyń i Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski w powiecie radzyńskim,

gminy Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Krzywda, Stanin, część gminy wiejskiej Łuków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Janów Podlaski, Kodeń, Tuczna, Leśna Podlaska, Rossosz, Łomazy, Konstantynów, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie, Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska,

gmina Łęczna i część gminy Spiczyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

część gminy Siemień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na zachód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Niedźwiada, Ostrówek, Abramów, Firlej, Kamionka, Michów i Lubartów z miastem Lubartów, w powiecie lubartowskim,

gminy Niemce i Garbów w powiecie lubelskim,

część gminy Piaski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od wschodniej granicy gminy Piaski do skrzyżowania z drogą nr S12 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania dróg nr 17 i nr S12 przez miejscowość Majdan Brzezicki do północnej granicy gminy w powiecie świdnickim;

gmina Fajsławice, Izbica, Kraśniczyn, część gminy Krasnystaw położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od północno – wschodniej granicy gminy do granicy miasta Krasnystaw, miasto Krasnystaw i część gminy Łopiennik Górny położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 w powiecie krasnostawskim,

gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Werbkowice i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 i miasto Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gmina Telatyn, Tyszowce i część gminy Łaszczów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 852 w powiecie tomaszowskim,

część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy przez miejscowość Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

gmina Grabowiec i Skierbieszów w powiecie zamojskim,

gminy Markuszów, Nałęczów, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Wąwolnica, Żyrzyn, Baranów, część gminy wiejskiej Puławy położona na wschód od rzeki Wisły i miasto Puławy w powiecie puławskim,

gminy Annopol, Dzierzkowice i Gościeradów w powiecie kraśnickim,

gmina Józefów nad Wisłą w powiecie opolskim,

gmina Stężyca w powiecie ryckim;

w województwie podkarpackim:

gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim.

9. Románia

Romániában a következő területek:

—

Restul județului Maramureș care nu a fost inclus în Partea III cu următoarele comune:

—	Comuna Vișeu de Sus,

—	Comuna Moisei,

—	Comuna Borșa,

—	Comuna Oarța de Jos,

—	Comuna Suciu de Sus,

—	Comuna Coroieni,

—	Comuna Târgu Lăpuș,

—	Comuna Vima Mică,

—	Comuna Boiu Mare,

—	Comuna Valea Chioarului,

—	Comuna Ulmeni,

—	Comuna Băsești,

—	Comuna Baia Mare,

—	Comuna Tăuții Magherăuș,

—	Comuna Cicărlău,

—	Comuna Seini,

—	Comuna Ardusat,

—	Comuna Farcasa,

—	Comuna Salsig,

—	Comuna Asuaju de Sus,

—	Comuna Băița de sub Codru,

—	Comuna Bicaz,

—	Comuna Grosi,

—	Comuna Recea,

—	Comuna Baia Sprie,

—	Comuna Sisesti,

—	Comuna Cernesti,

—	Copalnic Mănăstur,

—	Comuna Dumbrăvița,

—	Comuna Cupseni,

—	Comuna Șomcuța Mare,

—	Comuna Sacaleșeni,

—	Comuna Remetea Chioarului,

—	Comuna Mireșu Mare,

—	Comuna Ariniș,

—	Județul Bistrița-Năsăud,

—	Județul Botoșani.

III. RÉSZ

1. Lettország

Lettországban a következő területek:

—	Brocēnu novada Cieceres un Gaiķu pagasts, Remtes pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa 1154 un P109, Brocēnu pilsēta,

—	Saldus novada Saldus, Zirņu, Lutriņu un Jaunlutriņu pagasts, Saldus pilsēta.

2. Litvánia

Litvániában a következő területek:

—	Akmenės rajono savivaldybė,

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė: Alytaus, Punios seniūnijos,

—	Birštono savivaldybė,

—	Jurbarko rajono savivaldybė: Girdžių, Juodaičių, Raudonės, Seredžiaus,Skirsnemunės, Šimkaičiųir Veliuonos seniūnijos,

—	Joniškio rajono savivaldybė: Gaižaičių, Gataučių, Joniškio, Rudiškių, Skaistgirio, Žagarės seniūnijos,

—	Lazdijų rajono savivaldybė: Lazdijų miesto, Lazdijų, Seirijų, Šeštokų, Šventežerio, Teizių ir Veisiejų seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė:Degučių, Mokolų, Narto, Marijampolės seniūnijos,

—	Mažeikių rajono savivaldybės: Laižuvos, Mažeikių apylinkės, Mažeikių, Reivyčių, Tirkšlių ir Viekšnių seniūnijos,

—	Prienų rajono savivaldybė: Jiezno ir Stakliškių seniūnijos,

—	Radviliškio rajono savivaldybė: Baisogalos seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 144, Grinkiškio ir Šaukoto seniūnijos,

—	Raseinių rajono savivaldybė: Kalnųjų seniūnijos ir Girkalnio seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr. A1,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė,

—	Telšių rajono savivaldybė: Tryškių seniūnija,

3. Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gmina Sępopol i część gminy wiejskiej Bartoszyce położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 51 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 57 i na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 51 do południowej granicy gminy w powiecie bartoszyckim,

gminy Srokowo, Barciany i część gminy Korsze położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy łączącą miejscowości Krelikiejmy i Sątoczno i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Sątoczno, Sajna Wielka biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 590 w miejscowości Glitajny, a następnie na zachód od drogi nr 590 do skrzyżowania z drogą nr 592 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 592 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 590 w powiecie kętrzyńskim,

gmina Budry i część gminy Węgorzewo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od południowo-wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 650, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 63 do skrzyżowania z drogą biegnącą do miejscowości Przystań i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przystań, Pniewo, Kamionek Wielki, Radzieje, Dłużec w powiecie węgorzewskim,

część gminy Banie Mazurskie położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 w powiecie gołdapskim,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice i Wiśniew w powiecie siedleckim,

w województwie lubelskim:

gminy Białopole, Dubienka, Chełm, Leśniowice, Wierzbica, Sawin, Ruda Huta, Dorohusk, Kamień, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Żmudź i część gminy Wojsławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Wojsławice do południowej granicy gminy w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gmina Siennica Różana część gminy Łopiennik Górny położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 i część gminy Krasnystaw położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 17 biegnącą od północno – wschodniej granicy gminy do granicy miasta Krasnystaw w powiecie krasnostawskim,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Urszulin, Stary Brus, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

gminy Cyców, Ludwin, Puchaczów, Milejów i część gminy Spiczyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 829 w powiecie łęczyńskim,

gmina Trawniki w powiecie świdnickim,

gminy Jabłoń, Podedwórze, Dębowa Kłoda, Parczew, Sosnowica, część gminy Siemień położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 815 i część gminy Milanów położona na wschód od drogi nr 813 w powiecie parczewskim,

gminy Sławatycze, Sosnówka, i Wisznice w powiecie bialskim,

gmina Ulan Majorat w powiecie radzyńskim,

gminy Ostrów Lubelski, Serniki i Uścimów w powiecie lubartowskim,

gmina Wojcieszków i część gminy wiejskiej Łuków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 63 biegnącą od północnej granicy gminy do granicy miasta Łuków, a następnie na północ, zachód, południe i wschód od linii stanowiącej północną, zachodnią, południową i wschodnią granicę miasta Łuków do jej przecięcia się z drogą nr 806 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 806 biegnącą od wschodniej granicy miasta Łuków do wschodniej granicy gminy wiejskiej Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Horodło, Uchanie i część gminy wiejskiej Hrubieszów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 844 biegnącą od zachodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów do granicy miasta Hrubieszów oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od wschodniej granicy miasta Hrubieszów do wschodniej granicy gminy wiejskiej Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

w województwie podkarpackim:

gminy Cieszanów, Lubaczów z miastem Lubaczów i część gminy Oleszyce położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy przez miejscowość Borchów do skrzyżowania z drogą nr 865 w miejscowości Oleszyce, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 865 biegnącą w kierunku północno-wschodnim do skrzyżowania z drogą biegnąca w kierunku północno-zachodnim przez miejscowość Lubomierz - na północ od linii wyznaczonej przez tę drogę do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Uszkowce i Nowy Dzików – na wschód od tej drogi w powiecie lubaczowskim.

4. Románia

Romániában a következő területek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—

Partea din județul Maramureș cu următoarele delimitări:

—	Comuna Petrova,

—	Comuna Bistra,

—	Comuna Repedea,

—	Comuna Poienile de sub Munte,

—	Comuna Vișeu e Jos,

—	Comuna Ruscova,

—	Comuna Leordina,

—	Comuna Rozavlea,

—	Comuna Strâmtura,

—	Comuna Bârsana,

—	Comuna Rona de Sus,

—	Comuna Rona de Jos,

—	Comuna Bocoiu Mare,

—	Comuna Sighetu Marmației,

—	Comuna Sarasau,

—	Comuna Câmpulung la Tisa,

—	Comuna Săpânța,

—	Comuna Remeti,

—	Comuna Giulești,

—	Comuna Ocna Șugatag,

—	Comuna Desești,

—	Comuna Budești,

—	Comuna Băiuț,

—	Comuna Cavnic,

—	Comuna Lăpuș,

—	Comuna Dragomirești,

—	Comuna Ieud,

—	Comuna Saliștea de Sus,

—	Comuna Săcel,

—	Comuna Călinești,

—	Comuna Vadu Izei,

—	Comuna Botiza,

—	Comuna Bogdan Vodă,

—	Localitatea Groșii Țibileșului, comuna Suciu de Sus,

—	Localitatea Vișeu de Mijloc, comuna Vișeu de Sus,

—	Localitatea Vișeu de Sus, comuna Vișeu de Sus.

—

Partea din județul Mehedinți cu următoarele comune:

—	Comuna Strehaia,

—	Comuna Greci,

—	Comuna Brejnita Motru,

—	Comuna Butoiești,

—	Comuna Stângăceaua,

—	Comuna Grozesti,

—	Comuna Dumbrava de Jos,

—	Comuna Băcles,

—	Comuna Bălăcița,

—

Partea din județu Arges cu următoarele comune:

—	Comuna Bârla,

—	Comuna Miroși,

—	Comuna Popești,

—	Comuna Ștefan cel Mare,

—	Comuna Slobozia,

—	Comuna Mozăceni,

—	Comuna Negrași,

—	Comuna Izvoru,

—	Comuna Recea,

—	Comuna Căldăraru,

—	Comuna Ungheni,

—	Comuna Hârsești,

—	Comuna Stolnici,

—	Comuna Vulpești,

—	Comuna Rociu,

—	Comuna Lunca Corbului,

—	Comuna Costești,

—	Comuna Mărăsești,

—	Comuna Poiana Lacului,

—	Comuna Vedea,

—	Comuna Uda,

—	Comuna Cuca,

—	Comuna Morărești,

—	Comuna Cotmeanaâ,

—	Comuna Răchițele de Jos,

—	Comuna Drăganu-Olteni,

—	Comuna Băbana,

—	Comuna Bascov,

—	Comuna Moșoaia,

—	Municipiul Pitești,

—	Comuna Albota,

—	Comuna Oarja,

—	Comuna Bradu,

—	Comuna Suseni,

—	Comuna Căteasca,

—	Comuna Rătești,

—	Comuna Teiu,

—	Județul Olt,

—	Județul Dolj.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

—	tutto il territorio della Sardegna.

”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 24

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	62. évfolyam 2019. január 28.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2019/116 határozata (2018. október 15.) az általános tarifális preferenciarendszerének keretében az Európai Unió, a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság és a Török Köztársaság között alkalmazandó származási kumulációról szóló, az Európai Unió és a Norvég Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről	1
		Levélváltás formájában létrejött megállapodás az Európai Unió és a Norvég Királyság között az általános tarifális preferenciarendszer keretében az Európai Unió, a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság és a Török Köztársaság között alkalmazandó származási kumulációról	3
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2019/117 határozata (2019. január 21.) az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott vegyes tanácsban a viták elkerülésére és a vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályzatnak, valamint a választott bírák és közvetítők magatartási kódexének elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról	12
	*	A Tanács (EU) 2019/118 határozata (2019. január 21.) az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott kereskedelmi és fejlesztési bizottságban a választott bírók jegyzékének létrehozásával kapcsolatban képviselendő álláspontról	23
	*	A Bizottság (EU) 2019/119 végrehajtási határozata (2019. január 24.) a 2002/56/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országokból származó vetőburgonya egyenértékűségére vonatkozó határozatok időbeli hatályának kiterjesztésére a tagállamok számára a 21. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2019) 247. számú dokumentummal történt)	26
	*	A Bizottság (EU) 2019/120 végrehajtási határozata (2019. január 24.) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a harmadik országból származó gyümölcstermő növények szaporítóanyagaira, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növényekre vonatkozó behozatali feltételekkel kapcsolatos eltérés kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2019) 254. számú dokumentummal történt)	27
	*	A Bizottság (EU) 2019/121 végrehajtási határozata (2019. január 24.) a Németország által a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján hozott, a Haas Automation Europe N.V. által gyártott CNC-marógépek (UMC750SS és UMC750 modell) forgalomba hozatalát megtiltó intézkedésről (az értesítés a C(2019) 307. számú dokumentummal történt) ( 1 )	29
	*	A Bizottság (EU) 2019/122 végrehajtási határozata (2019. január 25.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2019) 722. számú dokumentummal történt) ( 1 )	31


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.