(1)

Dömpingellenes vizsgálatot követően a Tanács 2012 novemberében az 1039/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, jelenleg az ex 7615 10 10, ex 7615 10 80, ex 7616 99 10 és ex 7616 99 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7615101010, 7615108010, 7616991091, 7616999001 és 7616999091) alá tartozó alumíniumradiátorok behozatalára.

(2)

A végleges rendelet a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatalra 12,6–56,2 %-os, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra 21,2 %-os, az összes többi Kínában működő vállalatra pedig 61,4 %-os dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)

A Bizottság 2017. február 15-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Kínából származó alumíniumradiátorokra vonatkozó dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről. (3)

(4)

Az Európai Unión (a továbbiakban: Unió) belüli teljes alumíniumradiátor-termelés több mint 25 %-át képviselő Association of Aluminium Radiator Manufacturers Limited Liability Consortium (AIRAL S.c.r.l., a továbbiakban: kérelmező) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2017. június 30-án felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

(5)

A kérelmező arra alapozta kérelmét, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(6)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2017. november 9-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában az eljárás megindításáról (4) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság az eljárás megindításáról kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat és szervezeteiket, az Unióban működő ismert alumíniumradiátor-importőröket, valamint a Kínában működő ismert exportáló gyártókat, és felkérte őket az együttműködésre.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Oroszországot tervezi figyelembe venni. A Bizottság emellett azt is jelezte, hogy a rendelkezésére álló információk szerint piacgazdasággal rendelkező harmadik országbeli gyártók emellett Törökországban, Tajvanon, Malajziában, Iránban, Argentínában és Ukrajnában is lehetnek.

(9)

A Bizottság az Oroszországban működő gyártókat is tájékoztatta az eljárás megindításáról, és felkérte őket a részvételre. Ezen túlmenően a Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítette Argentína, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Irán, Japán, Malajzia, Oroszország, Svájc, Tajvan, az USA, Törökország és Ukrajna hatóságait, és tájékoztatást kért tőlük az alumíniumradiátorok termeléséről és értékesítéséről, valamint a szóban forgó országokban működő érintett gyártók kapcsolattartási adatairól.

(10)

Minden érdekelt félnek lehetősége volt arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg a vizsgálat megindításával kapcsolatban, valamint arra, hogy kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatás lehetőségét. Egyetlen érdekelt fél sem kért meghallgatást.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(13)

A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a mintát azon legnagyobb reprezentatív értékesítési volumen alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül meg lehetett vizsgálni.

(14)

Az ideiglenesen kiválasztott minta négy olyan uniós gyártóból állt, amelyek összesen az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének mintegy 80 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban; észrevétel nem érkezett.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az importőröket és képviseleti szervezeteiket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésre mindazokat a konkrét információkat, amelyek szükségesek a mintavétel szükségességének megállapításához és – amennyiben a mintavétel szükségesnek mutatkozik – a minta kiválasztásához. Két importőr jelentkezett. A vállalatok kis száma miatt nem volt szükség mintavételre.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a kínai hatóságokat, hogy azonosítsák azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegyék fel velük a kapcsolatot.

(17)

A mintavétel céljából az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért információkat egyetlen kínai exportáló gyártó sem bocsátotta rendelkezésre.

(18)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket a jelentkezésre és az együttműködésre. Egyetlen uniós felhasználó vagy felhasználói szervezet sem jelentkezett.

(19)

A Bizottság kérdőíveket küldött az alábbiakban felsorolt érintett feleknek, valamint minden olyan további vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül jelentkezett.

(20)

Ebbe a körbe a mintában szereplő négy uniós gyártó, a kérelmező, a két együttműködő importőr, valamint az Argentínában, az Iránban, a Japánban, a Malajziában, az Oroszországban, a Svájcban, a Tajvanon, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, a Törökországban és az Ukrajnában működő gyártók tartoztak.

(21)

Kitöltött kérdőív a mintában szereplő négy uniós gyártótól, egy importőrtől, a kérelmezőtől és egy ukrajnai gyártótól érkezett.

(22)

A Bizottság megkísérelt beszerezni és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, és meghatározza, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem volna-e ellentétes az Unió érdekével.

(23)

Ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyein került sor:

(24)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2016. október 1-jétől2017. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(25)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(26)

A felülvizsgálat tárgyát az eredeti vizsgálat keretében meghatározott termék képezte, nevezetesen: a Kínából származó, jelenleg az ex 7615 10 10, ex 7615 10 80, ex 7616 99 10 és ex 7616 99 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7615101010, 7615108010, 7616991091, 7616999001 és 7616999091) alá tartozó alumíniumradiátorok és az azokat alkotó tagok vagy elemek, függetlenül attól, hogy a tagok vagy elemek nagyobb egységekké vannak-e összeszerelve, kivéve az elektromos radiátorokat és az azokat alkotó tagokat vagy elemeket (a továbbiakban: érintett termék).

(27)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási területei azonosak:

(28)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(29)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy jelenleg fennáll-e dömping, valamint hogy valószínűsíthető-e a Kínából érkező behozatalra vonatkozó hatályban lévő intézkedések esetleges hatályvesztése esetére a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(30)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országhoz tartozó számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ehhez ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(31)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy megfelelő analóg országként Oroszországot tervezi figyelembe venni, és felkérte őket arra, hogy tegyenek ezzel kapcsolatban észrevételeket. Észrevétel nem érkezett.

(32)

A Bizottság hatvan, Argentínában, Iránban, Japánban, Malajziában, Oroszországban, Svájcban, Tajvanon, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Törökországban és Ukrajnában működő gyártótól kért információkat.

(33)

Mindössze egyetlen visszajelzés érkezett, egy ukrajnai gyártótól (San Teh Raj).

(34)

További visszajelzések hiányában és tekintettel arra, hogy ebben az összefüggésben mérete alapján az ukrán piac megfelelő reprezentatív piacnak tekinthető, a Bizottság úgy döntött, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján Ukrajna megfelelő analóg ország.

(35)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához az analóg országban működő együttműködő gyártótól kapott információk szolgáltak alapul.

(36)

A Bizottság elsőként megvizsgálta, hogy az analóg országbeli gyártó teljes belföldi értékesítési volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a felülvizsgálati időszakban a hasonló terméknek a hazai piacon független vevőknek megvalósított értékesítés keretében értékesített teljes volumene legalább 5 %-a volt az érintett terméknek az Unióba történő kivitel keretében értékesített teljes volumenének. Ennek alapján az analóg országbeli gyártó teljes értékesítési volumene reprezentatívnak bizonyult.

(37)

A kérelmezőtől kapott információk szerint a vizsgálat tárgyát képező öt TARIC-kód alapján nem lehet egyértelműen terméktípusokat elkülöníteni. Mind az öt TARIC-kódhoz ugyanaz a termégmegnevezés tartozik: „Alumíniumradiátorok és ezen radiátorok alkatrészei vagy szerelvényei függetlenül attól, hogy ezek nagyobb egységekbe vannak-e összeszerelve”. A TARIC szintjén nincs további különbségtétel. Az öt TARIC-kód között más szempontok, például a rendeltetés és a gyártási eljárás alapján van különbség. Például a háztartási radiátorok a 7615 vtsz. alá tartoznak. Ha ugyanezt a radiátort kereskedelmi vagy ipari épületben használják, a 7616 vtsz. alá tartozik. A készülék működési jellemzői, például leadott teljesítménye vagy a készüléktagok méretei és tömege nem befolyásolják a vámnómenklatúra szerinti besorolást.

(38)

Ennek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy egyetlen súlyozott átlagos rendes értéket határoz meg.

(39)

Ehhez a Bizottság meghatározta, hogy a felülvizsgálati időszakban az értékesítések mekkora hányada valósult meg a belföldi piacon független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítésként, majd ennek alapján megállapította, hogy a rendes érték kiszámítható-e a tényleges belföldi értékesítések alapján.

(40)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem – a tényleges belföldi ár alapján kell meghatározni abban az esetben, ha:

(41)

A belföldi értékesítések elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés több mint 80 %-a nyereséges volt, és a súlyozott átlagos értékesítési ár magasabb volt a termelési költségnél. Ennek megfelelően a rendes érték kiszámítása a felülvizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során felszámított árak súlyozott átlaga alapján történt.

(42)

A Bizottság nem kapott kitöltött kérdőíveket a kínai exportáló gyártóktól. Az együttműködés hiányára való tekintettel a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján tájékoztatta a Kínában működő exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat arról, hogy amennyiben az exportáló gyártók nem tanúsítanak megfelelő együttműködést, a Bizottság a ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló tények alapján tett ténymegállapítások kedvezőtlenebbnek lehetnek az érintett felek számára. Reakció nem érkezett. A Bizottság ezért az exportárat az Eurostat behozatali statisztikái („Comext”) alapján határozta meg.

(43)

Ahogyan a (37) preambulumbekezdésben jeleztük, a vizsgálat tárgyát képező öt TARIC-kód alapján nem lehet egyértelműen terméktípusokat elkülöníteni. Ezért a Bizottság a Kínából behozott összes alumíniumradiátorra egyetlen súlyozott átlagos exportárat határozott meg.

(44)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi szinten hasonlította össze egymással.

(45)

Ott, ahol azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Ennek keretében a rendes értéket a nem visszaigényelhető héaköltségek miatt 4–6 %-kal megnövelte, az exportárat pedig a biztosítási és a fuvarozási költségek miatt 4–6 %-kal lecsökkentette.

(46)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék súlyozott átlagos rendes értékét az Unióba érkező teljes kivitel figyelembevételével kiszámított súlyozott átlagos árral.

(47)

Ennek alapján a Bizottság a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 15 %-nál nagyobb dömpingkülönbözetet állapított meg.

(48)

A felülvizsgálati időszak alatti dömpingre vonatkozó ténymegállapítás mellett a Bizottság azt is elemezte, hogy valószínűsíthető-e az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére a dömping folytatódása. Az elemzés a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére terjedt ki.

(49)

mivel a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, annak vizsgálata keretében, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e, hogy a behozatal alakulása a dömping folytatódását eredményezi, a Bizottság a rendelkezésére álló információkból, nevezetesen a felülvizsgálati kérelemben foglalt információkból, valamint más elérhető független forrásokból származó információkból, köztük hivatalos behozatali statisztikákból és a vizsgálat során az érdekelt felektől beszerzett információkból indult ki. Kérelmében a kérelmező rendelkezésre bocsátott egy kínai üzleti tanácsadó cég által készített felmérést, valamint az Európai Uniós Kínai Kereskedelmi Kamara „Kapacitásfelesleg Kínában” című jelentését. (5) A kérelmező által ebben a tekintetben átadott információkat egyetlen érdekelt fél sem vitatta. A Bizottság nem tárt fel olyan bizonyítékot, amely ellentmondana ezeknek az információknak.

(50)

A felmérés két forgatókönyv segítségével elemezte a kínai szabad alumíniumradiátor-gyártási kapacitás méretét. Attól függően, hogy melyik forgatókönyvet tekintjük, a szabad kapacitás 27,5 millió, illetve 112,5 millió elemre adódik. A forgatókönyv megválasztásától függetlenül a szabad alumíniumradiátor-gyártási kapacitás jelentős nagyságú, az uniós fogyasztás körülbelül 94 %-ának vagy körülbelül 386 %-ának felel meg (lásd a (62) preambulumbekezdést).

(51)

Az Európai Uniós Kínai Kereskedelmi Kamara jelentése a kínai alumíniumágazat szabad kapacitásait általában vizsgálta. A jelentés szerint a szabad kapacitás 2008 és 2015 között csaknem 5 millió tonnáról csaknem 10 millió tonnára nőtt, azaz megkétszereződött. Tehát egyértelmű, hogy a kínai alumíniumradiátor-gyártók képesek volnának több alumíniumot beszerezni, ha növelni szeretnék termelésüket.

(52)

Sem a felmérés, sem a vizsgálat nem világított rá olyan szempontra, amely azt jelezné, hogy a kínai belföldi kereslet a közeljövőben számottevően megnőhet. Ugyanez a más harmadik országokba irányuló kínai exportra is igaz: nem áll rendelkezésre olyan információ, amely arra utalna, hogy világszerte jelentősen növekedne az alumíniumradiátorok iránti kereslet.

(53)

Ennélfogva egyéb információk hiányában a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alumíniumradiátorok estében sem a belföldi, sem a világpiaci kereslet nem fogja tudni lekötni a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást.

(54)

Annak érdekében, hogy megállapítsa a behozatal valószínűsíthető alakulását az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós piac vonzónak tekinthető-e az árak szempontjából.

(55)

A Bizottság elemezte nyolc számjegyes szinten a felülvizsgálati időszak során Kínából harmadik országokba irányuló kivitel adatait. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek az exportárak nem adnak helyes képet az alumíniumradiátorok árairól, mert az alkalmazott árubesorolási szinten az érintett termék mellett számos más termék is jelen van, és ezek volumene jóval nagyobb (mintegy százszorosa) az alumíniumradiátorok behozatali volumenének. Ezért a Kína által más piacokon alkalmazott exportárak szempontjából a kínai kiviteli statisztikákban szereplő adatok nem tekinthetők döntő bizonyítéknak.

(56)

mivel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem álltak rendelkezésre meggyőző adatok a harmadik országok felé felszámított árakról, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a felülvizsgálati kérelemben foglalt információkra alapozta ténymegállapításait.

(57)

A kínai exportáló gyártók jelentős nagyságú szabad kapacitásai és egyes meglévő piacok telítettsége miatt nagy a valószínűsége annak, hogy a kínai exportáló gyártók a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén szabad kapacitásaik jelentős részét az uniós piacon kísérelnék meg hasznosítani. Továbbá a „Kapacitásfelesleg Kínában” című jelentés azt is hangsúlyozta, hogy a kínai kormány pénzügyi támogatással és adókedvezményekkel ösztönzi az exportot, ami növeli az exportpiacok, köztük az uniós piac vonzerejét.

(58)

Annak alapján, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt Kína jelentős kiviteli volument és piaci részesedést tudhatott magáénak, és az alumíniumradiátorok exportja később is – csökkenő, de még mindig jelentős volumenek mellett – tovább folytatódott az uniós piacra, a Bizottság arra a következetésre jutott, hogy az uniós piac vonzó a kínai alumíniumradiátor-gyártók számára. Továbbá a kínai export továbbra is dömpingáron érkezik (lásd a (47) preambulumbekezdést), és jelentős mértékben alákínál az uniós gazdasági ágazat árainak (lásd a (76) preambulumbekezdést). A Kínában meglévő hatalmas szabad kapacitások és az alacsony kínai árak miatt fennáll a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a behozatal jelentősen megnő.

(59)

A fentiek, különösen pedig a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan meghatározott dömpingkülönbözet, a Kínában rendelkezésre álló jelentős mértékű szabad kapacitás és az uniós piac vonzereje alapján a Bizottság arra számít, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthetően folytatódik a dömping, és jelentős volumenekben érkezik az uniós piacra dömpingelt export. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(60)

A felülvizsgálati időszak alatt a hasonló terméket hat gyártó állította elő az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(61)

A kár értékelése a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, az értékesítések, a piaci részesedés, a foglalkoztatás, a termelékenység és a növekedés, a mintában szereplő uniós gyártók szintjén pedig az árak, a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a tőkebevonási képesség, a beruházások, a készletek, a beruházások megtérülése és a bérek által követett tendenciák alapján történt.

(62)

A Bizottság az uniós felhasználást a következő mennyiségek összegeként határozta meg:

(63)

Az alumíniumradiátorok uniós felhasználása a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(64)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás folyamatosan, összességében 16 %-kal nőtt. A folyamatos növekedésről az évenkénti változások tanúskodnak: a növekedés 2014 és 2015 viszonylatában gyorsabb volt, majd leállt 2016 és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakban.

(65)

A Bizottság a Kínából az Unióba érkező alumíniumradiátor-behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján, a behozatal piaci részesedését pedig a behozatali volumenek és az 1. táblázatban bemutatott uniós felhasználások összehasonlításával határozta meg.

(66)

A Kínából az Unióba érkező alumíniumradiátor-behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozott mennyiségek és piaci részesedések

(67)

A Kínából érkező behozatal 2014-ben jutott csúcspontra, 2015-re jelentősen visszaesett, 2016-ra ismét lábra kapott, majd a felülvizsgálati időszakra ismét visszaesett. Tekintettel arra, hogy az uniós felhasználás eközben nőtt, a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a 7 %-os csúcsértékről a felülvizsgálati időszak végére 3 %-os mélypontra zuhant.

(68)

A kárelemzés szempontjából azonban fontos rámutatni, hogy a figyelembe vett időszak folyamán a vámfizetési kötelezettség ellenére is érkezett behozatal az Unióba Kínából.

(69)

A Bizottság az Eurostat által a Kínából érkező behozatal vonatkozásában megadott áradatokat használta fel.

(70)

A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

A Kínából érkező behozatal árai

(71)

A Kínából érkező behozatal árai a figyelembe vett időszak során a legnagyobb mértékben 2014 és 2015 viszonylatában, összességében pedig 36 %-kal nőttek.

(72)

Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszak folyamán nőtt a Kínából érkező behozatal egységára, a Kínából érkező behozatal átlagos egységára a figyelembe vett időszak alatt mindvégig jelentősen alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazatnak a 7. táblázatban bemutatott átlagos értékesítési egységáránál és átlagos termelési egységköltségénél. Ennek következtében az uniós értékesítési árakra erős árnyomás nehezedett.

(73)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(74)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti átlagos árának százalékában fejezte ki.

(75)

Az összehasonlítás a Kínából érkező behozatal tekintetében a felülvizsgálati időszak alatt 19,3 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözetet mutatott az uniós piacon.

(76)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban megvizsgálta a dömpingelt behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, és ebből a célból értékelte az összes olyan gazdasági mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(77)

Ahogyan a (12) preambulumbekezdésben jeleztük, a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot érő esetleges kár vizsgálatához mintavételt alkalmazott.

(78)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között.

(79)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a felülvizsgálati kérelemben található, az AIRAL által szolgáltatott és a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben feltüntetett adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra vonatkoztak.

(80)

A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben megadott és ellenőrzött adatok alapján értékelte.

(81)

Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(82)

A makrogazdasági mutatók a következők voltak: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás és termelékenység.

(83)

A mikrogazdasági mutatók a következők voltak: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(84)

A teljes uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

(85)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 11 %-kal csökkent. Az évenkénti elemzés azt mutatja, hogy a termelési volumen előbb 9 %-kal visszaesett 2015-re, majd 2015 és a felülvizsgálati időszak között viszonylag állandó maradt.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszak során 12 %-kal csökkent, ami azt mutatja, hogy a szóban forgó időszakban az uniós gazdasági ágazat képes volt a termelés visszaeséséhez igazodva csökkenteni kapacitásait.

(87)

A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban mindvégig alacsony volt, de a 2015-ös visszaesést követően a felülvizsgálati időszak végére visszaállt a 2014-es szintre.

(88)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult az Unióban a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(89)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon összességében 24 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, azaz nagyobb mértékben, mind amennyire ugyanebben az időszakban a felhasználás nőtt az uniós piacon.

(90)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése – a 2014 után az uniós felhasználásban bekövetkezett növekedés és a behozatalban bekövetkezett visszaesés nyomán – 89 %-ról 95 %-ra nőtt a figyelembe vett időszakban.

(91)

Az uniós felhasználás 16 %-kal, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 24 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban; ennek következtében erősödött az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése, miközben még mindig maradt tér a piacon a Kínából és máshonnan érkező behozatal számára.

(92)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma és az ágazat termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység az uniós gyártóknál

(93)

A termelés visszaesése miatt az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 5 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(94)

Ugyanakkor a termelés visszaesése miatt ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat termelékenysége is csökkent, igazodva a termelés visszaeséséhez.

(95)

A mintában szereplő uniós gyártók által a független uniós vevők felé felszámított átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban, egységköltség

(96)

Az uniós gazdasági ágazat által a független vevők felé felszámított átlagos értékesítési egységárak a figyelembe vett időszakban mindvégig elemenként 5,7 EUR értéken álltak.

(97)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos termelési egységköltsége enyhén, 1 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban: 2015-re 6 %-ra nőtt, majd 2015-től a felülvizsgálati időszak végéig 5 %-kal visszaesett.

(98)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(99)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége enyhén nőtt a figyelembe vett időszakban.

(100)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

(101)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészletének szintje a figyelembe vett időszak alatt 17 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a készletek szintje az uniós gazdasági ágazat termelésének 12–14 %-át tette ki.

(102)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(103)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(104)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2014 és 2016 között csökkent, a felülvizsgálati időszakra azonban helyreállt.

(105)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom 2014 és a felülvizsgálati időszak vége között 143 %-kal nőtt.

(106)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termék termelésébe eszközölt beruházások éves szintje a termelés visszaesése miatt 43 %-kal csökkent.

(107)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Az uniós gazdasági ágazat beruházásainak megtérülése a figyelembe vett időszakban 49 %-ról 32 %-ra csökkent, de az éves változások nem követtek egyértelmű tendenciát.

(108)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a kármutatók többsége kedvezően alakult, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete javult.

(109)

Az uniós gazdasági ágazat a hatályban lévő intézkedések mellett képes volt növelni piaci részesedését, és javítani pénzforgalmán és beruházásainak megtérülésén.

(110)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége szintén nőtt a figyelembe vett időszakban, és végértéke mindössze 0,6 %-kal maradt el az eredeti vizsgálat keretében meghatározott nyereségcéltól. Megjegyzendő, hogy a nyereségcél meghatározásának évében a kínai piaci részesedés 13 % volt, most pedig 3 %.

(111)

Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazatban csökkent a termelés, a foglalkoztatás és a beruházások szintje, és folyamatosan alacsony volt a kapacitáskihasználás.

(112)

E tendenciák ellenére a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy általában véve a kármutatók tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete nagymértékben javult, és az ágazat jobbára talpra állt azt követően, hogy a Bizottság az eredeti vizsgálatban jelentős kárt állapított meg.

(113)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kínai behozatal által okozott jelentős kár megismétlődne-e, ha a Kínával szemben hozott intézkedések hatályukat vesztenék. A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező behozatal dömpingárakon valósult meg ((46) preambulumbekezdés), és fennáll a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódik a dömping ((60) preambulumbekezdés).

(114)

Annak meghatározása érdekében, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennállna-e a valószínűsége a kár megismétlődésének, a Bizottság elemezte i. a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást; ii. az uniós piac vonzerejét; valamint iii. azt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal milyen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra.

(115)

Ahogyan azt az (52)–(57) preambulumbekezdés kifejti, az Unió továbbra is vonzó piacnak számít Kína számára, és a rendelkezésre álló szabad kapacitás jóval nagyobb, mint amekkora a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós felhasználás volt. Továbbá az (52) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat nem világított rá olyan szempontra, amely azt jelezné, hogy Kínában vagy bármelyik másik harmadik ország piacán a belföldi kereslet a közeljövőben számottevően megnőhet. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínában vagy bármelyik másik harmadik ország piacán jelen lévő belföldi kereslet nem volna képes felvenni az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően az uniós piac kiszolgálására mozgósítandó meglévő szabad kapacitások miatti többletkínálatot.

(116)

A Kínából az Unióba a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan érkező behozatali mennyiségekből következően a Bizottság az uniós piacot a hatályban lévő intézkedések ellenére is vonzónak ítéli meg a kínai behozatal számára. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (2010–2011-ben) a kínai behozatal piaci részesedése 24 % volt, ami jelzi, milyen mennyiségű importra kellene számítani Kínából az intézkedések hatályvesztése esetén.

(117)

A Kínából érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban a dömpingellenes vámok nélkül 28,3 %-kal kínált alá az uniós értékesítési áraknak. Ez jelzi, hogy valószínűsíthetően milyen árszint mellett érkezne a kínai behozatal az Unióba az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Emiatt valószínűsíthető, hogy az uniós piacra nehezedő árnyomás az intézkedés hatályvesztése nyomán fokozódna, és ezáltal ismét jelentős kár érné az uniós gazdasági ágazatot.

(118)

Ezért a kínai exportáló gyártók intézkedések hiányában valószínűsíthetően mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében fokozni fogják jelenlétüket az uniós piacon, és dömpingáraikkal jelentős mértékben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni.

(119)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat nem volna képes fenntartani az alacsony áron érkező kínai behozatallal szemben értékesítései volumeneit és piaci részesedését. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növekedne Kína piaci részesedése. Az értékesítési volumen csökkenése még kisebb kapacitáskihasználást és a termelési átlagköltség növekedését eredményezné. Ez rontaná az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét, különösen pedig jövedelmezőségét.

(120)

Valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése kedvezőtlen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, különösen pedig a foglalkoztatásra. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat már csökkentette a termékhez kötődő munkahelyek számát. Az intézkedések hatályvesztése teljes gyártóegységek leállítását eredményezheti.

(121)

Tehát kimondható, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező behozatal által okozott károk megismétlődéséhez vezetne, és az uniós gazdasági ágazat már egyébként is bizonytalan helyzete valószínűsíthetően tovább romlana.

(122)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán minden valószínűség szerint jelentős mértékben megnőne a dömpingelt kínai behozatal, és annak árai alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a kár megismétlődésének valószínűsége.

(123)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével.

(124)

A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(125)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(126)

A hatályban lévő intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy elkezdjen felépülni a korábbi dömping hatásaiból, azonban az ágazat még mindig képtelen növelni a kapacitáskihasználást és elérni nyereségcélját.

(127)

Ugyanakkor a Bizottság azt is megállapította, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg romlana.

(128)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

(129)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két együttműködő importőrnek. Mint korábban már említettük, az egyik importőr kitöltötte a kérdőívet, és helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre került. Más importőr nem jelentkezett.

(130)

A vámok kivetése után az együttműködő importőr képes volt máshonnan versenyképes feltételek mellett beszerezni a hasonló terméket. Bár ezek a radiátorok valamivel drágábbak, gyártásuk közelebb történik az Unióhoz, ezért beszerzésük rugalmasabb. Ez csökkenti az importőr készletezési költségeit és átfutási idejét, amit értékelnek az importőr ügyfelei.

(131)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs jele annak, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, amely ellensúlyozná az intézkedés által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatásokat.

(132)

Mint a fentiekben említettük, az eljárás megindítását követően egyetlen uniós felhasználó sem jelentkezett, és más módon sem tanúsított együttműködést a vizsgálatban.

(133)

Az alumíniumradiátorok sajtolással vagy öntéssel készülő fogyasztási cikkek. A radiátor felhasználói olyan forgalmazók és nagyméretű kiskereskedelmi szervezetek, amelyek helyszíni beszerelésre értékesítik a radiátorokat.

(134)

Ezeknek a felhasználóknak lehetőségük van a vám miatti árnövekedést maradéktalanul vagy csaknem maradéktalanul áthárítani a végfelhasználókra, szem előtt tartva, hogy ez utóbbiakra az intézkedések nem gyakorolnak jelentős hatást.

(135)

Ezeket a ténymegállapításokat a mostani felülvizsgálat is megerősítette: a vizsgálat nem talált arra utaló jelet, hogy az eredeti ténymegállapítások a hatályban lévő intézkedések bevezetése utáni időszak tekintetében nem relevánsak.

(136)

Továbbá annak ellenére, hogy az intézkedések 2012 óta vannak hatályban, az uniós felhasználók a terméket továbbra is részben Kínából szerzik be. A felülvizsgálatban egyetlen felhasználó sem tanúsított együttműködést.

(137)

Ennek alapján és az eredeti vizsgálat következtetéseivel összhangban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartásának nem lesz jelentős negatív hatása a felhasználókra nézve.

(138)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyekből az következik, hogy a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekét.

(139)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. Az érdekelt felek kellő időt kaptak arra, hogy tájékoztatásukat követően észrevételeket fogalmazzanak meg, vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Sem észrevétel vagy beadvány, sem meghallgatás iránti kérés nem érkezett.

(140)

A fenti megfontolásokból következik, hogy a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalára vonatkozóan a módosító rendelettel módosított végleges rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(141)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az e vállalatok – tehát a kifejezetten megjelölt konkrét jogalanyok – által gyártott érintett termék behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem megjelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által előállított érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(142)

Az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkező változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (6) haladéktalanul, és a kérelemhez mellékelni kell minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint a belföldre és az exportra való értékesítéshez kapcsolódó minden olyan tevékenységében bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártást és az értékesítést végző jogalanyokban bekövetkezett változással függenek össze. Az indokolt esetekben a Bizottság a rendelet módosítása útján aktualizálja az egyedi vámtételek igénybevételére jogosult vállalatok jegyzékét.

(143)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,