27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/1

A TANÁCS (EU) 2018/2056 RENDELETE

(2018. december 6.)

az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló 216/2013/EU tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A 216/2013/EU tanácsi rendelet (1) értelmében a Hivatalos Lap elektronikus kiadását – az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban – minősített tanúsítványon alapuló és biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel előállított, fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.

(2)	A 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) megállapítja az elektronikus aláírások, az elektronikus bélyegzők, az időbélyegzők, az elektronikus dokumentumok, az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatások és a weboldal-hitelesítési tanúsítvány szolgáltatások jogi keretét.

(3)	Az elektronikus bélyegző általi hitelesítés az elektronikus aláíráshoz hasonló garanciákat nyújt. A Hivatalos Lap hitelesítésére használt elektronikus bélyegző felgyorsítaná a Hivatalos Lapnak az EUR-Lex honlapon történő közzétételének folyamatát.

(4)	A 216/2013/EU rendeletet ezért módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 216/2013/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„1. A Hivatalos Lap elektronikus kiadását a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*1) meghatározott minősített elektronikus aláírással vagy a 910/2014/EU rendeletben meghatározott minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni. A minősített elektronikus aláírás és a minősített elektronikus bélyegző hitelesítésére szolgáló minősített tanúsítványokat és azok megújított változatait az EUR-Lex honlapon közzé kell tenni, hogy a nyilvánosság ellenőrizhesse a minősített elektronikus aláírásnak vagy a minősített elektronikus bélyegzőnek, és a Hivatalos Lap elektronikus kiadásának hitelességét.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. KICKL

(1) A Tanács 216/2013/EU rendelete (2013. március 7.) az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről (HL L 69., 2013.3.13., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve (1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/3

A TANÁCS (EU) 2018/2057 IRÁNYELVE

(2018. december 20.)

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az általános fordított adózási mechanizmus egy bizonyos értékhatárt meghaladó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A Bizottság a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. április 7-ei közleményében bejelentette, hogy a határokon átnyúló termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások adóztatásán alapuló javaslatot kíván előterjeszteni a tagállamok közötti, határokon átnyúló, vállalkozások közötti kereskedelemre vonatkozó végleges hozzáadottértékadó-rendszerre (hozzáadottérték-adó a továbbiakban: héa) vonatkozóan.

(2)	Tekintettel a héacsalás jelenlegi szintjére, és arra, hogy az nem minden tagállamot érint egyformán, valamint mivel a végleges héarendszer bevezetése több évet fog igénybe venni, szükség lehet néhány sürgős és konkrét intézkedés megtételére.

(3)

Ebben az összefüggésben néhány tagállam kérte, hogy a széles körben elterjedt körhintacsalás kezelése érdekében lehetősége legyen bizonyos ügyletenkénti értékhatárhoz kötött ideiglenes általános fordított adózási mechanizmus (a továbbiakban: ÁFAM) alkalmazására, amely – az összfázisú fizetési rendszer tekintetében – eltérést jelentene a jelenlegi héarendszer általános elveinek egyikétől. A körhintacsalás nevezetesen abban gyökerezik, hogy a Közösségen belüli értékesítések jelenleg adómentességet élveznek, lehetővé téve a termékek héamentes beszerzését. Ezt követően több kereskedő is adócsalásban vesz részt azáltal, hogy nem fizeti meg az adóhatóságnak a megrendelőitől kapott héa összegét. Ezek a megrendelők azonban, mivel érvényes számlát kaptak, jogosultak maradnak az adó levonására. Ugyanazt a terméket többször is értékesíthetik, úgy, hogy az ismételten adómentes Közösségen belüli értékesítéseket foglal magában. Hasonló körhintacsalás a szolgáltatások nyújtása során is előfordulhat. Azáltal, hogy a héa fizetésére kötelezett személy az az adóalany lesz, akinek a termékeket vagy a szolgáltatásokat értékesítik, az eltérés megszűntetné az ilyen típusú adócsalásban való részvétel lehetőségét.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 27. cikkének első bekezdésében említettek szerint azok a tagállamok, amelyek adóhatóságai kapacitásainak fejlettségi szintje különböző, a héacsalás magasabb szintje és a nagyobb bevételkiesés kezelése érdekében különleges erőfeszítést tesznek a héarendszer végrehajtása kapcsán.

(5)

A csalások tagállamok közötti átterelődésével kapcsolatos kockázat korlátozásának érdekében meg kell engedni, hogy azok a tagállamok, amelyek esetében a csalások – különösen a körhintacsalások – szintje tekintetében teljesülnek bizonyos kritériumok, és amelyek meg tudják állapítani, hogy más ellenőrzési intézkedések nem elegendőek az ilyen csalások elleni küzdelemhez, alkalmazhassák az ÁFAM-ot. Ezen tagállamoknak továbbá meg kell állapítaniuk, hogy az adózási fegyelemnek és az adóbeszedésnek az ÁFAM bevezetésének eredményeként várható becsült előnyei meghaladják a vállalkozásokra és az adóhatóságokra háruló becsült teljes többletterhet, és hogy a vállalkozások és az adóhatóságok számára nem merülnek majd fel nagyobb költségek, mint amilyenek más ellenőrző intézkedések alkalmazása nyomán merültek fel.

(6)	Ha a tagállamok az ÁFAM alkalmazása mellett döntenek, akkor azt minden, határokon nem átnyúló, egy meghatározott ügyletenkénti értékhatárt meghaladó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében alkalmazniuk kell. Az ÁFAM alkalmazását nem lehet valamely konkrét ágazatra korlátozni.

(7)

Az ÁFAM alkalmazását választó tagállamoknak külön elektronikus jelentéstételi kötelezettséget kell bevezetniük az adóalanyok számára annak érdekében, hogy biztosítsák az ÁFAM hatékony működését és alkalmazásának nyomon követését. Fel kell deríteniük és meg kell akadályozniuk az adócsalás valamennyi új formáját, így például azt, amikor az ügyleteket mesterségesen több kisebb adóalapot képező ügyletre bontják.

(8)

Annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy az ÁFAM egyik tagállamban való bevezetése nem eredményezi-e a csalás más tagállamokba történő terelődését, és fel lehessen mérni a belső piac működésében bekövetkező potenciális zavar mértékét, célszerű külön információcsere-kötelezettséget előírni az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok és azon tagállamok között, amelyek azt nem alkalmazzák. Minden információcserére alkalmazandók a személyes adatok védelmére és a titoktartásra vonatkozó rendelkezések, amelyek a tagállamok vagy az Unió adózás területén fennálló érdekeinek védelmét biztosító mentességeket és korlátozásokat tartalmaznak.

(9)

Annak érdekében, hogy átlátható módon fel lehessen mérni az ÁFAM alkalmazásának a csalást megvalósító tevékenységekre gyakorolt hatását, a tagállamok részére előre meghatározott értékelési kritériumokat kell megállapítani, hogy felmérhetővé váljon a csalásoknak az ÁFAM alkalmazása előtti és utáni mértéke.

(10)	Az ÁFAM alkalmazását engedélyező határozatok költségvetési hatással bírnának, amely egy vagy több tagállam esetében jelentős lehet. Az ÁFAM alkalmazását engedélyező határozat elfogadására vonatkozó hatáskört ezért a Tanácsra kell ruházni.

(11)	Az ÁFAM alkalmazását választó tagállamnak fel kell kérnie a Bizottságot az ÁFAM alkalmazására való javaslattételre, és meg kell adnia a releváns információkat, hogy a Bizottság értékelni tudja ezt a kérést. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén további információkat kérjen.

(12)

Tekintettel azon váratlan hatásokra, amelyeket az ÁFAM alkalmazása a belső piac működésére gyakorolhat a csalásoknak az ÁFAM-ot nem alkalmazó más tagállamokra történő esetleges átterelődése miatt, a Tanácsnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy védintézkedésként hatályon kívül helyezzen minden, az ÁFAM alkalmazását engedélyező végrehajtási határozatot. Figyelemmel arra, hogy az olyan helyzetekben, amikor megállapítást nyert, hogy jelentős a belső piacra gyakorolt negatív hatás gyors reakcióra van szükség, célszerű fordított egyhangú szavazást alkalmazni.

(13)	Figyelembe véve, hogy az ÁFAM bizonytalan hatásokkal járhat, annak időbeli alkalmazását korlátozni kell.

(14)

A belső piacra gyakorolt hatás szoros nyomon követése érdekében – amennyiben az ÁFAM-ot legalább egy tagállamban alkalmazzák – minden tagállamnak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, hogy fel lehessen mérni a csalásra, a vállalkozások megfelelési költségeire, valamint az ÁFAM alkalmazása miatt a csalást megvalósító tevékenységek átterelődésére gyakorolt hatást.

(15)	A 2006/112/EK tanácsi irányelvet (3) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv a következő cikkel egészül ki:

„199c. cikk

(1) A 193. cikktől eltérve, a tagállamok 2022. június 30-ig a határokon nem átnyúló értékesítésekre általános fordított adózási mechanizmust (a továbbiakban: ÁFAM) vezethetnek be, előírva, hogy a héa megfizetésére kötelezett személy az az adóalany, akinek a részére történő összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ügyletenként meghaladja a 17 500 EUR értékhatárt.

Az ÁFAM-ot bevezetni kívánó tagállam megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a Bizottság által a héabevétel-kiesésről közzétett, 2016. augusztus 23-i keltezésű 2016-os végleges jelentésben foglalt módszerekkel és számadatokkal összhangban 2014-ben a teljes elméleti héa bevétel százalékában kifejezett héabevétel-kiesése legalább 5 százalékponttal meghaladta a héabevétel-kiesés közösségi medián értékét;

b)	a körhintacsalások aránya a jogalkotási javaslathoz mellékelt hatásvizsgálat e cikkre vonatkozó része alapján a teljes héabevétel-kiesésén belül meghaladja a 25 %-ot;

megállapítja, hogy területén a körhintacsalás elleni küzdelemhez más ellenőrző intézkedések nem elegendőek, különösen meghatározva, hogy milyen ellenőrző intézkedések alkalmazására került sor, és konkrétan mik az okai azok eredménytelenségének, valamint hogy miért nem bizonyult elegendőnek a héa területén történő közigazgatási együttműködés;

d)	megállapítja, hogy az adózási fegyelemnek és az adóbeszedésnek az ÁFAM bevezetésének eredményeként várható becsült előnyei legalább 25 %-kal meghaladják a vállalkozásokra és az adóhatóságokra háruló várható teljes többletterhet; és

megállapítja, hogy az ÁFAM bevezetésének eredményeként a vállalkozásokra és az adóhatóságokra nem fog több költség hárulni, mint amilyen költségekkel más ellenőrző intézkedések alkalmazása jár.

A tagállam a (3) bekezdésben említett kérelemhez csatolja a héabevétel-kiesésnek a Bizottság által a héabevétel-kiesésről közzétett jelentésben foglalt módszerrel és számadatokkal összhangban történő kiszámítását, az e bekezdés második albekezdésének a) pontjában említettekkel összhangban.

(2) Az ÁFAM hatékony működése és alkalmazása nyomon követésének biztosítása érdekében, az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok megfelelő és hatékony elektronikus jelentéstételi kötelezettségeket állapítanak meg minden adóalany és különösen azon adóalanyok számára, akik vagy amelyek az ÁFAM hatálya alá tartozó termékeket értékesítenek vagy szolgáltatásokat nyújtanak, vagy részükre ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesítenek.

(3) Az ÁFAM-ot alkalmazni kívánó tagállamok kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, és megadják a következő információkat:

a)	az (1) bekezdésben említett feltételek teljesülésének részletes indokolása;

b)	az ÁFAM alkalmazásának kezdőidőpontja és az ÁFAM időbeli hatálya; és

c)	az adóalanyoknak az ÁFAM alkalmazásának bevezetéséről való tájékoztatása érdekében meghozandó intézkedések; és

d)	a (2) bekezdésben említett kísérő intézkedések részletes leírása.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül további információt kér, többek között az alkalmazott módszerekről, feltételezésekről, tanulmányokról és egyéb alátámasztó dokumentumokról. A kérelmező tagállam az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül benyújtja a kért információkat.

(4) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megfelel a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek, legkésőbb három hónappal azt követően, hogy minden szükséges információt megkapott, javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács a Bizottság e javaslatáról való egyhangú szavazással engedélyezheti a kérelmező tagállam számára az ÁFAM alkalmazását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek, akkor ugyanezen határidőn belül tájékoztatja ennek okairól a kérelmező tagállamot és a Tanácsot.

(5) A belső piacra gyakorolt jelentős negatív hatás e bekezdés második albekezdésével összhangban történő megállapítása esetén a Bizottság, legkésőbb három hónappal azt követően, hogy minden szükséges információt megkapott, javaslatot tesz a (4) bekezdésben említett összes végrehajtási határozat hatályon kívül helyezésére, legkorábban hat hónappal az ÁFAM alkalmazására a tagállamot felhatalmazó első végrehajtási határozat hatálybalépését követően. Az ilyen hatályon kívül helyezést a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a javaslat Bizottság általi elfogadásától számított 30 napon belül egyhangúlag úgy határoz, hogy elutasítja a Bizottság javaslatát.

Jelentős negatív hatás meglétét kell megállapítani az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)	legalább egy olyan tagállam, amely nem alkalmazza az ÁFAM-ot, arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy területén az ÁFAM alkalmazása következtében megnőtt a héacsalás; és

b)	a Bizottság – többek között az ezen albekezdés a) pontjában említett, a tagállamok által nyújtott információk alapján – megállapítja, hogy a héacsalás tagállamok területén történő növekedése az ÁFAM egy vagy több tagállamban történő alkalmazásához kapcsolódik.

(6) Az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok a következő információkat minden tagállam számára elektronikus formában megküldik:

a)	azon személyek nevét, akikre vagy amelyekre vonatkozóan az ÁFAM alkalmazásának kezdőidőpontját megelőző 12 hónapban héacsalás miatt büntetőjogi vagy közigazgatási eljárás volt folyamatban; és

b)	azon személyek nevét – ideértve jogi személyek esetében azok igazgatóinak a nevét is –, akiknek vagy amelyeknek héaalanyként történő nyilvántartásba vétele az adott tagállamban az ÁFAM bevezetését követően zárult le; és

c)	azon személyek nevét – ideértve jogi személyek esetében azok igazgatóinak a nevét is –, akik vagy amelyek az ÁFAM bevezetését követő két egymást követő adómegállapítási időszak során nem nyújtottak be héabevallást.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett információkat legkésőbb az ÁFAM bevezetését követő három hónapon belül kell megküldeni, és ezt követően háromhavonta frissíteni kell. Az első albekezdés c) pontjában említett információkat legkésőbb az ÁFAM bevezetését követő kilenc hónapon belül kell megküldeni, és ezt követően háromhavonta frissíteni kell.

Az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok legkésőbb egy évvel az ÁFAM alkalmazásának megkezdését követően időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. Ebben a jelentésben részletesen értékelni kell az ÁFAM hatékonyságát. Az ÁFAM alkalmazásának befejezését követő három hónapon belül az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok zárójelentést nyújtanak be annak átfogó hatásáról.

(7) Az ÁFAM-ot nem alkalmazó tagállamok időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az ÁFAM más tagállamok általi alkalmazásának a területükön érzékelhető hatásairól. Ezt a jelentést az ÁFAM egy tagállamban már legalább egy éve történő alkalmazását követő három hónapon belül kell benyújtani a Bizottságnak.

Ha az ÁFAM-ot legalább egy tagállam alkalmazza, az ÁFAM-ot nem alkalmazó tagállamok 2022. szeptember 30-ig zárójelentést nyújtanak be a Bizottságnak az ÁFAM más tagállamok általi alkalmazásának a területükön érzékelhető hatásairól.

(8) A (6) bekezdésben említett jelentésekben a tagállamok a következő értékelési kritériumok alapján értékelik az ÁFAM alkalmazásának hatását:

a)	a héabevétel-kiesés alakulása;

b)	a héacsalás, különösen a körhintacsalás és a kiskereskedelmi szintű csalás alakulása;

c)	az adóalanyokra háruló adminisztratív terhek alakulása;

d)	az adóhatóságok igazgatási költségeinek alakulása.

(9) A (7) bekezdésben említett jelentésekben a tagállamok a következő értékelési kritériumok alapján értékelik az ÁFAM alkalmazásának hatását:

a)	a héacsalás, különösen a körhintacsalás és a kiskereskedelmi szintű csalás alakulása;

b)	a csalások átterelődése azon tagállamokból, amelyek alkalmazzák vagy alkalmazták az ÁFAM-ot.”

2. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt az irányelvet 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. KÖSTINGER

(1) 2018. december 11-i vélemény (P8_TA(2018)0496).

(2) 2017. május 31-i vélemény (HL C 288., 2017.8.31., 52. o.).

(3) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/8

A TANÁCS (EU) 2018/2058 RENDELETE

(2018. december 17.)

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságtól (HTMGB) kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(3)

A Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – az azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) és (4) bekezdésével összhangban a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében biztosított legyen, valamint hogy az az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a közös halászati politikák célkitűzéseivel összhangban legyen.

(4)

A 2017-ben megtartott 41. éves ülésszakán a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta a nagy rombuszhalnak a GFCM 29 földrajzi alterületen (Fekete-tenger) folytatott halászatát érintő többéves gazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4 sz. ajánlást. Az ajánlás a nagy rombuszhal tekintetében két évre (2018–2019) teljes kifogható mennyiséget (TAC) állapít meg és emellett ideiglenes kvótákat határoz meg. Az említett intézkedést végre kell hajtani az uniós jogban.

(5)

A halászati lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot, továbbá figyelemmel az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre.

(6)	A HTMGB tudományos szakvéleményének megfelelően a fekete-tengeri sprattállomány fenntarthatósága érdekében fenn kell tartani a halászati mortalitás jelenlegi mértékét.

(7)

Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (2) és különösen annak a fogások nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(8)	A 847/96/EK tanácsi rendelet (3) 2. cikkének megfelelően meg kell határozni azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(9)

A nagy rombuszhal állománya vonatkozásában további állományvédelmi intézkedéseket kell hozni. A jelenleg alkalmazandó, április 15-től június 15-ig tartó két hónapos halászati tilalmi időszak érvényben tartása továbbra is védelmet nyújtana az állománynak a nagy rombuszhal ívási időszakában. A halászati erőkifejtés szabályozása és a halászati napok évi 180 napra való korlátozása kedvezően hatna a nagy rombuszhal állományának védelmére.

(10)

A halászati tevékenységek végzésének folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a Fekete-tengeren 2019. január 1-jén megkezdődhessenek az érintett halászati tevékenységek. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(11)	A halászati lehetőségeket az alkalmazandó uniós joggal való teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet 2019-re meghatározza a Bulgária és Románia lobogója alatt közlekedő uniós halászhajók számára az alábbi állományok tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket a Fekete-tengeren:

a)	spratt (Sprattus sprattus);

b)	nagy rombuszhal (Psetta maxima).

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a Bulgária, illetve Románia lobogója alatt közlekedő, a Fekete-tengeren tevékenységet folytató uniós halászhajókra vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) I. mellékletében meghatározott GFCM 29 jelű földrajzi alterület;

b) „halászhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására felszerelt vízi jármű;

c) „uniós halászhajó”: tagállami lobogó alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

d) „állomány”: valamely adott állománygazdálkodási területen előforduló tengeri biológiai erőforrás;

e) „teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható mennyiség;

f) „autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;

g) „analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;

h) „analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelően jó minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

4. cikk

A halászati lehetőségek elosztása

(1) Az autonóm uniós sprattkvótát, e kvóta tagállamok közötti elosztását, valamint – adott esetben – a hozzá funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a melléklet határozza meg.

(2) A nagy rombuszhal vonatkozásában az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti elosztását, valamint – adott esetben – az ahhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a melléklet határozza meg.

5. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)	az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)	az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)	az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

6. cikk

A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása

A nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatára engedéllyel rendelkező uniós hajók halászati erőkifejtése – függetlenül a hajók teljes hosszúságától – évente nem haladhatja meg a 180 halászati napot.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottságnak megküldik a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

8. cikk

Hatálybelépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. KÖSTINGER

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(3) A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

MELLÉKLET

Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat (élőtömeg-tonnában), valamint adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Faj:	Spratt Sprattus sprattus		Övezet:	Fekete-tengeri uniós vizek (SPR/F3742C)
Bulgária		8 032,50
Románia		3 442,50
Unió		11 475
TAC		Nem releváns/Nincs közösen elfogadott		Analitikai kvóta A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Faj:	Nagy rombuszhal Psetta maxima		Övezet:	Fekete-tengeri uniós vizek (TUR/F3742C)
Bulgária		57
Románia		57
Unió		114 (*1)
TAC		644		Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

(*1) 2019. április 15. és június 15. között tilos a halászati tevékenység, ideértve az átrakást, a fedélzetre vételt, a kirakodást és az első értékesítést.

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/13

A TANÁCS (EU) 2018/2059 HATÁROZATA

(2018. november 29.)

az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén hatályba lépett.

(2)	Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – ezen EGT-megállapodás IX. mellékletének módosításáról, amely a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

(3)	Az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(4)	Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(5)	Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (5) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(6)	Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeteken kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió által az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) javasolt módosítására vonatkozóan az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspont az EGT Vegyes Bizottság határozatainak az e határozathoz csatolt tervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. november 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. SCHRAMBÖCK

(1) HL L 305., 1994.11.30., 6. o.

(2) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.)

TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG […] HATÁROZATA

(…)

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1)	A pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)	Az (EU) 2015/847 rendelet hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 1781/2006/EK rendeletet, amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(3)	Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás IX. melléklete a következőképpen módosul:

A 23ba. pont (2006/70/EK bizottsági irányelv) helyébe a következő szöveg lép:

„32015 R 0847: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

A rendelet rendelkezéseit e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal kell értelmezni:

A 4. és 6. cikktől eltérve a Liechtensteinben svájci frankban, valamint Liechtensteinből és Liechtensteinbe a Svájccal fennálló monetáris unióján belül történő pénzátutalások tekintetében a 4. és a 6. cikkben előírt információkat a szolgáltató kérésére a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója számára három munkanapon belül be kell szerezni és hozzáférhetővé kell tenni, de a 4. és a 6. cikkben előírt pénzátutalásokkal együtt nem kell haladéktalanul átutalni. Ezt az eltérést a 2022. december 31-ig tartó átmeneti időszakra kell alkalmazni.”

2.	A 23d. pont (1781/2006/EK rendelet) szövegét el kell hagyni.

2. cikk

Az (EU) 2015/847 rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.

3. cikk

Ez a határozat […]-án/-én lép hatályba, feltéve, hogy az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megtették (*1), vagy a [pénzmosás elleni negyedik irányelvet (celex: 32015L0849) az EGT-megállapodásba foglaló] …-i …/… EGT vegyes bizottsági határozat (2) hatálybalépésének napján, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

az EGT Vegyes Bizottság titkárai

(1) HL L 141., 2015.6.5., 1. o.

(*1) [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

(2) HL L …

TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG […] HATÁROZATA

(…)

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1)

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(2)

Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (2) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(3)	Az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) és a 2006/70/EK bizottsági irányelvet (4), amelyeket következésképpen el kell hagyni az EGT-megállapodásból.

(4)	Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás IX. melléklete a következőképpen módosul:

A 23b. pont (2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) helyébe a következő szöveg lép:

„32015 L 0849: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazítással értendők:

A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„az Unió pénzügyi érdekeit sértő, legalább súlyosnak minősülő csalás, az alábbiakban meghatározottak szerint:

a kiadások tekintetében a következőkre vonatkozó bármilyen szándékos cselekmény vagy mulasztás:

—

olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy előterjesztése, amelyek következménye az Európai Unió általános költségvetéséből vagy az Európai Unió kezelésében levő, illetve az Európai Unió nevében kezelt költségvetésekből biztosított pénzeszközök jogtalan megszerzése vagy visszatartása,

—	információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel,

—	az említett pénzeszközöknek nem az eredetileg megjelölt és a döntés alapjául szolgáló célokra történő jogellenes felhasználása;

ii.

az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i tanácsi határozatban (5) meghatározott bevételek tekintetében a következőkre vonatkozó bármilyen szándékos cselekmény vagy mulasztás:

—	olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok felhasználása vagy előterjesztése, amelyek következménye az Európai Unió általános költségvetése vagy az Európai Unió kezelésében levő, illetve az Európai Unió nevében kezelt költségvetés forrásainak jogtalan csökkentése,

—	információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel,

—	a jogszerűen szerzett haszon jogellenes felhasználása, az előbbiekkel megegyező következményekkel.

Súlyosnak minősül az a csalás, ahol az elkövetési érték eléri vagy meghaladja a minimális összeget, mely nem lehet magasabb 50 000 eurónál.””

A 23ba. pont (2006/70/EK bizottsági irányelv) helyébe a következő szöveg lép:

„32016 R 1675: a Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.).”

A 31bc. pont (648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„—	32015 L 0849: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).”

2. cikk

Az (EU) 2015/849 irányelvnek és az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.

3. cikk

Ez a határozat […]-án/-én lép hatályba, feltéve, hogy az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megtették (*1).

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

az EGT Vegyes Bizottság titkárai

(1) HL L 141., 2015.6.5., 73. o.

(2) HL L 254., 2016.9.20., 1. o.

(3) HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(4) HL L 214., 2006.8.4., 29. o.

(5) HL L 253., 2000.10.7., 42. o.

(*1) [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

Az EFTA-államok nyilatkozata

az (EU) 2015/849 irányelvet az EGT-megállapodásba foglaló […] határozathoz

Az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezéseket tartalmaz az EUMSZ V. címe alapján elfogadott jogi aktusokra való hivatkozásokkal. Emlékeztetni kell arra, hogy az ilyen rendelkezéseket tartalmazó jogszabályoknak az EGT-megállapodásba történő belefoglalása nem sérti azt az értelmezést, miszerint az EUMSZ V. címe alapján elfogadott európai uniós jogszabályok nem tartoznak az EGT-megállapodás hatálya alá.

A Szerződő Felek együttes nyilatkozata

az (EU) 2015/849 irányelvet az EGT-megállapodásba foglaló […] határozathoz

A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő, súlyosnak minősülő csalást belefoglalják a pénzmosás alapbűncselekményeinek jegyzékébe. Gyakorlati okokból a pénzmosás elleni negyedik irányelvet (az (EU) 2015/849 irányelv) kölcsönös megállapodás nélkül építették be az EGT-tag EFTA-államok pénzügyi érdekeinek védelmére. Mindazonáltal az EGT-megállapodásban, annak (4) preambulumbekezdésében említett és 1. cikkében meghatározott viszonosság és homogenitás elve teljes mértékben alkalmazandó a Szerződő Felek [e határozat] értelmében vett pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények elleni kölcsönös védelemre is.

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/20

A TANÁCS (EU) 2018/2060 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 20.)

a Németországot a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazásának folytatására felhatalmazó 2009/791/EK határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikke az adóalanyok számára az adóköteles tevékenységeik céljára értékesített termékek vagy nyújtott szolgáltatások után felszámított hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos levonási jogot szabályozza. Németország felhatalmazást kapott arra, hogy olyan eltérő intézkedést vezessen be, amelynek célja az, hogy kizárja a héalevonási jog hatálya alól az azon termékek és szolgáltatások után felszámított héát, amelyeket az adóalany 90 %-ot meghaladó mértékben saját személyes céljaira, alkalmazottai céljaira vagy általában vállalkozásidegen célokra vagy nem gazdasági tevékenységekre használ fel.

(2)

A 2000/186/EK tanácsi határozat (2) eredetileg arra hatalmazta fel Németországot, hogy bevezesse és 2002. december 31-ig alkalmazza a 77/388/EGK tanácsi irányelv (3) 6. és 17. cikkétől eltérő különös intézkedéseket. A 2003/354/EK tanácsi határozat (4) felhatalmazta Németországot, hogy 2004. június 30-ig alkalmazza a 77/388/EGK irányelv 17. cikkétől eltérő intézkedést. A 2004/817/EK tanácsi határozat (5)2009. december 31-ig meghosszabbította a felhatalmazást.

(3)

A 2009/791/EK tanácsi határozat (6) felhatalmazta Németországot, hogy 2012. december 31-ig alkalmazza a 2006/112/EK irányelv 168. cikkétől eltérő különös intézkedést. Németország a 2012/705/EU tanácsi határozat (7) révén 2015. december 31-ig és az (EU) 2015/2428 tanácsi végrehajtási határozat (8) révén 2018. december 31-ig kapott felhatalmazást arra, hogy alkalmazza a 168. és a 168a. cikktől eltérő különös intézkedést.

(4)

A Bizottság által 2018. szeptember 10-én iktatott levelében Németország felhatalmazást kért a 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő azon különös intézkedés alkalmazásának folytatására, amely teljes egészében kizárja a levonási jogból azon termékek és szolgáltatások héáját, amelyeket az adóalany több mint 90 %-ban magáncélra vagy vállalkozásidegen célokra használ, ideértve a nem gazdasági tevékenységeket is. Németország a kérelemhez kapcsolódóan egy jelentést küldött a különös intézkedés alkalmazásáról, mely a 2009/791/EK határozat 2. cikkében foglalt követelménynek megfelelően magában foglalta a héa levonására vonatkozó jog tekintetében alkalmazott felosztási arány értékelését is.

(5)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. szeptember 14-én kelt leveleiben megküldte Németország kérelmét a többi tagállamnak. A Bizottság 2018. szeptember 17-én kelt levelében értesítette Németországot arról, hogy birtokában van a kérés értékeléséhez szükséges valamennyi információnak.

(6)

Németország szerint a különös intézkedés a héa beszedésének egyszerűsítése, valamint az adócsalás és adókikerülés megelőzése szempontjából nagyon hatékonynak bizonyult. Az intézkedés mind az adóigazgatások, mind pedig a vállalkozások számára egyszerűsítést jelent, mivel nincs szükség azon termékek és szolgáltatások későbbi használatának ellenőrzésére, amelyek esetében a beszerzés idején érvényben volt a levonási jogból való kizárás. Ezért indokolt felhatalmazni Németországot arra, hogy további meghatározott időtartamra, 2021. december 31-ig folytassa e különös intézkedés alkalmazását.

(7)

Amennyiben Németország úgy véli, hogy szükséges a felhatalmazás időbeli hatályának 2021-en túli kiterjesztése, meghosszabbítás iránti kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz 2021. március 31-ig egy, az alkalmazott felosztási arány értékelését tartalmazó, a különös intézkedés alkalmazásáról szóló jelentéssel együtt.

(8)	A különös intézkedésnek nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira.

(9)	A 2009/791/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/791/EK határozat 2. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Ez a határozat 2021. december 31-én hatályát veszti.

Az e határozatban meghatározott eltérő intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítására vonatkozó kérelmet 2021. március 31-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.

A kérelemhez mellékelni kell egy, az ezen intézkedés alkalmazásáról szóló jelentést, amely magában foglalja a héa levonására vonatkozó jog tekintetében az e határozatban foglaltak alapján alkalmazott felosztási arány értékelését.”

2. cikk

Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. KÖSTINGER

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2) A Tanács 2000/186/EK határozata (2000. február 28.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK hatodik irányelv 6. és 17. cikkétől eltérő intézkedések alkalmazásának a Német Szövetségi Köztársaság részére történő engedélyezéséről: egységes adóalap-megállapítás (HL L 59., 2000.3.4., 12. o.).

(3) A Tanács 77/388/EGK hatodik irányelve (1977. május 17.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.).

(4) A Tanács 2003/354/EK határozata (2003. május 13.) Németországnak a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 17. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazásáról (HL L 123., 2003.5.17., 47. o.).

(5) A Tanács 2004/817/EK határozata (2004. november 19.) Németországnak a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 17. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazásáról (HL L 357., 2004.12.2., 33. o.).

(6) A Tanács 2009/791/EK határozata (2009. október 20.) a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 168. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról (HL L 283., 2009.10.30., 55. o.).

(7) A Tanács 2012/705/EU végrehajtási határozata (2012. november 13.) a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló 2009/791/EK határozat, illetve 2009/1013/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 319., 2012.11.16., 8. o.).

(8) A Tanács (EU) 2015/2428 végrehajtási határozata (2015. december 10.) a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló 2009/791/EK határozat, illetve 2009/1013/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 334., 2015.12.22., 12. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/22

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2018/2061 HATÁROZATA

(2018. december 18.)

az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziója (EUBAM Líbia) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUBAM Líbia/2/2018)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Libya [helyesen: EUBAM Líbia]) szóló, 2013. május 22-i 2013/233/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2013/233/KKBP határozat értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghozza az EUBAM Líbia politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, ezen belül is mindenekelőtt a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot.

(2)	A PBB 2016. augusztus 30-án elfogadta a (KKBP) 2016/1634 határozatot (2), amelyben Vincenzo TAGLIAFERRI-t nevezte ki az EUBAM Líbia misszióvezetőjének a 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 21. közötti időszakra.

(3)	A Tanács 2017. július 17-én elfogadta a (KKBP) 2017/1342 határozatot (3), amellyel meghosszabbította az EUBAM Líbia megbízatását a 2017. augusztus 22-től2018. december 31-ig tartó időszakra.

(4)	A PBB 2017. július 18-án elfogadta a (KKBP) 2017/1401 határozatot (4), amelyben meghosszabbította Vincenzo TAGLIAFERRI-nek az EUBAM Líbia misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2017. augusztus 22-től2018. augusztus 21-ig tartó időszakra.

(5)	A PBB 2018. március 20-án elfogadta a (KKBP) 2018/558 határozatot (5), amelyben meghosszabbította Vincenzo TAGLIAFERRI-nek az EUBAM Líbia misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2018. augusztus 22-től2018. december 31-ig tartó időszakra.

(6)	A Tanács 2018. december 17-én elfogadta a (KKBP) 2018/2009 (6) határozatot, amellyel meghosszabbította az EUBAM Líbia megbízatását a 2019. január 1-től2020. június 30-ig tartó időszakra.

(7)	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javasolta, hogy Vincenzo TAGLIAFERRI-nek az EUBAM Líbia misszióvezetőjeként betöltött megbízatását hosszabbítsák meg a 2019. január 1-től2019. december 31-ig tartó időszakra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2019. december 31-ig meghosszabbítja Vincenzo TAGLIAFERRI-nek az EUBAM Líbia misszióvezetőjeként betöltött megbízatását.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 18-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

S. FROM-EMMESBERGER

(1) HL L 138., 2013.5.24., 15. o.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2016/1634 határozata (2016. augusztus 30.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziója (EUBAM Líbia) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUBAM Líbia/1/2016) (HL L 243., 2016.9.10., 10. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2017/1342 határozata (2017. július 17.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Líbia) szóló 2013/233/KKBP határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 185., 2017.7.18., 60. o.).

(4) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2017/1401 határozata (2017. július 18.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziója (EUBAM Líbia) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUBAM Líbia/1/2017) (HL L 199., 2017.7.29., 13. o.).

(5) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/558 határozata (2018. március 20.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziója (EUBAM Líbia) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUBAM Líbia/1/2018) (HL L 93., 2018.4.11., 3. o.).

(6) A Tanács (KKBP) 2018/2009 határozata (2018. december 17.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Libya [helyesen: EUBAM Líbia]) szóló 2013/233/KKBP határozat módosításáról és meghosszabításáról (HL L 322., 2018.12.18., 25. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/24

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2018/2062 HATÁROZATA

(2018. december 18.)

a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Szomália/1/2018)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az szomáliai kapacitásépítést célzó misszióról (EUCAP Szomália) szóló, 2012. július 16-i 2012/389/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2012/389/KKBP határozat 9. cikke (1) bekezdésének értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghozza az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Nesztór) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)

A Tanács 2016. december 12-én a (KKBP) 2016/2240 határozattal (2)2018. december 31-ig meghosszabbította az EUCAP Nesztór misszió megbízatását, és elnevezését „EUCAP Szomáliára” változtatta. A tanácsi határozat értelmében „az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó misszió (EUCAP Nesztór)” szövegrész helyébe pedig a „szomáliai kapacitásépítést célzó misszió (EUCAP Szomália)” szövegrész lépett.

(3)	A Tanács 2018. december 10-én a (KKBP) 2018/1942 (3) határozatával meghosszabbította az EUCAP Szomália megbízatását 2020. december 31-ig.

(4)	A PBB 2016. július 26-án elfogadta az EUCAP Nesztór/1/2016 határozatot (4), amelyben Maria-Cristina STEPANESCU-t nevezte ki az EUCAP Nesztór misszióvezetőjévé a 2016. szeptember 1-jétől2016. december 12-ig terjedő időszakra.

(5)	A PBB 2017. január 10-én elfogadta az EUCAP Szomália/1/2017 határozatot (5), amelyben meghosszabbította Maria-Cristina STEPANESCU-nak az EUCAP Szomália misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2016. december 13-tól2017. december 12-ig tartó időszakra.

(6)	A PPB 2017. október 31-én elfogadta az EUCAP Szomália/2/2017 határozatot (6), amelyben meghosszabbította Maria-Cristina STEPANESCU-nak az EUCAP Szomália misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2017. december 13-tól2018. december 31-ig tartó időszakra.

(7)	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javasolta, hogy Maria-Cristina STEPANESCU-nak az EUCAP Szomália misszióvezetőjeként betöltött megbízatását hosszabbítsák meg a 2019. január 1-től2019. augusztus 31-ig tartó időszakra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2019. augusztus 31-ig meghosszabbítja Maria-Cristina STEPANESCU-nak az EUCAP Szomália misszióvezetőjeként betöltött megbízatását.

2. cikk

Ez a határozat 2019. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 18-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

S. FROM-EMMESBERGER

(1) HL L 187., 2012.7.17., 40. o.

(2) A Tanács (KKBP) 2016/2240 határozata (2016. december 12.) az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP NESZTÓR) szóló 2012/389/KKBP határozat módosításáról (HL L 337., 2016.12.13., 18. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2018/1942 határozata (2018. december 10.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP Szomália) szóló 2012/389/KKBP határozat hatályának meghosszabbításáról és módosításáról (HL L 314., 2018.12.11., 56. o.).

(4) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2016/1633 határozata (2016. július 26.) az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Nesztór) vezetőjének kinevezéséről (EUCAP Nesztór/1/2016) (HL L 243., 2016.9.10., 8. o.).

(5) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2017/114 határozata (2017. január 10.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Szomália/1/2017) (HL L 18., 2017.1.24., 49. o.).

(6) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2017/2059 határozata (2017. október 31.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Szomália/2/2017) (HL L 294., 2017.11.11., 40. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/26

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2018/2063 HATÁROZATA

(2018. december 18.)

az Európai Unió mali KBVP-missziója (EUCAP Száhel Mali) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Száhel Mali/2/2018)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Mali [helyesen: EUCAP Száhel Mali]) szóló, 2014. április 15-i 2014/219/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 7. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/219/KKBP határozat értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghozza az EUCAP Száhel Mali misszió politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is beleértve.

(2)	A PBB 2018. január 9-én elfogadta a (KKBP) 2018/57 határozatot (2), amellyel Philippe RIO-t nevezte ki az EUCAP Száhel Mali misszióvezetőjévé a 2018. január 15-től2019. január 14-ig tartó időszakra.

(3)	A Tanács 2018. december 17-én elfogadta az EUCAP Száhel Mali misszió megbízatásának 2019. február 28-ig történő meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2018/2008 határozatot (3).

(4)	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy 2019. január 15-től kezdődő hatállyal hosszabbítsák meg Philippe RIO-nak az EUCAP Száhel Mali misszióvezetőjeként betöltött megbízatását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2019. január 15-től kezdődő hatállyal meghosszabbítja Philippe RIO-nak az EUCAP Száhel Mali misszióvezetőjének megbízatását.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a rendelet 2019. február 28-án hatályát veszti.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 18-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

S. FROM-EMMESBERGER

(1) HL L 113., 2014.4.16., 21. o.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/57 határozata (2018. január 9.) az Európai Unió mali KBVP-missziója (EUCAP Száhel Mali) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Száhel Mali/1/2018) (HL L 10., 2018.1.13., 14. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2018/2008 határozata (2018. december 17.) az Európai Unió mali KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Mali [helyesen: EUCAP Száhel Mali]) szóló 2014/219/KKBP határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 322., 2018.12.18., 24. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/27

AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR-PIACI HATÓSÁG (EU) 2018/2064 HATÁROZATA

(2018. december 14.)

a bináris opciók lakossági ügyfelek számára történő forgalmazásának, terjesztésének vagy eladásának ideiglenes betiltása a megújításáról

AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR-PIACI HATÓSÁG FELÜGYELETI TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU Európai Parlament és a tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (5) bekezdésére, 43. cikke (2) bekezdésére és 44. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 40. cikkére,

tekintettel a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. május 18-i 2017/567/EU európai parlamenti és tanácsi felhatalmazáson alapuló rendeletre (3) és különösen annak 19. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) (EU) 2018/795 határozatában (4)2018. július 2-i hatállyal három hónapra betiltotta a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalát, forgalmazását és értékesítését.

(2)	Az (EU) 600/2014 rendelet 40. cikke (6) bekezdésének megfelelően az ESMA kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgál minden ideiglenes termékintervenciós intézkedést.

(3)	Az ESMA (EU) 2018/1466 határozatában (5)2018. október 2-i hatállyal további három hónapra megújította és módosította a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének ideiglenes betiltását.

(4)

A bináris opciók betiltásának ESMA általi további felülvizsgálata többek között az illetékes nemzeti hatóságok (6) körében a termékintervenciós intézkedés gyakorlati megvalósításával és hatásával kapcsolatban végzett felmérésen, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és az érdekelt felek által benyújtott kiegészítő információkon alapul.

(5)

Az illetékes nemzeti hatóságok csak korlátozott számban észlelték az ESMA termékintervenciós intézkedéseinek be nem tartását. Ezenkívül az elfogadott intézkedések 2018. március 27-i bejelentése óta nem adtak ki új engedélyeket olyan vállalkozásoknak, amelyek bináris opciót hoznak forgalomba, forgalmaznak és értékesítenek.

(6)

Az illetékes nemzeti hatóságok enyhe növekedést észleltek a kérésre szakmai ügyfélként kezelt ügyfelek számában. A kérésre szakmai ügyfélként kezelt ügyfelek száma azonban viszonylag alacsony a bináris opciót kínáló szolgáltatók lakossági ügyfeleinek korábbi számához képest. Az ESMA tisztában van azzal, hogy néhány harmadik országbeli vállalkozás aktívan céloz meg uniós ügyfeleket. Uniós engedély vagy regisztráció hiányában azonban ezek a vállalkozások az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó ügyfelek számára csak az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére nyújthatnak szolgáltatást. Az ESMA azzal is tisztában van, hogy a vállalkozások egyéb kockázatos befektetési termékeket is kínálnak. Az ESMA továbbra is figyelemmel kíséri ezen egyéb termékek kínálatát annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e egyéb uniós intézkedésre.

(7)

Az (EU) 2018/795 határozat elfogadása óta az ESMA nem szerzett olyan bizonyítékot, amely megcáfolhatná az (EU) 2018/795 vagy az (EU) 2018/1466 határozatban (továbbiakban „a határozatok”) megfogalmazott jelentős befektetővédelmi aggályokat. Az ESMA ezért azt a következtetést vonta le, hogy a határozatokban megfogalmazott jelentős befektetővédelmi aggályok továbbra is fennállnának, ha nem újítanák meg a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatala, forgalmazása és értékesítése ideiglenes betiltására vonatkozó határozatot.

(8)

Ezen túlmenően az uniós jog alkalmazandó szabályozási követelményei nem változtak és továbbra sem érintik az ESMA által azonosított fenyegetést. Ezenfelül az illetékes nemzeti hatóságok sem hoztak intézkedéseket a fenyegetés kezelése érdekében, vagy a megtett intézkedések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez. Az (EU) 2018/795 határozat elfogadása óta egyik illetékes nemzeti hatóság sem fogadott el az (EU) 600/2014 rendelet 42. cikke szerinti nemzeti termékintervenciós intézkedést (7).

(9)	A tilalom megújítása nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre nézve, amely a lépés előnyeihez képest aránytalan lenne, és nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát az ugyanezekben a határozatokban meghatározott okok miatt.

(10)	Amennyiben nem újítják meg a tilalmat, az ESMA továbbra is valószínűnek tartja, hogy a vállalkozások a bináris opciókat ismét lakossági ügyfeleknek kínálják, illetve hogy a piacra visszatérnek ugyanazon vagy hasonló termékek, amelyek a határozatokban azonosított fogyasztói károkat okozták.

(11)	A fenti és a határozatokban megállapított okokból kifolyólag az ESMA úgy határozott, hogy a jelentős befektetővédelmi aggályok kezelése érdekében a tilalmat az (EU) 2018/1466 határozatban meghatározott feltételekkel további három hónapos időszakra megújítja.

(12)

Mivel a javasolt intézkedések – korlátozott mértékben – mezőgazdasági áru-alapú származtatott ügyletekkel is kapcsolatosak lehetnek, az ESMA konzultációt folytatott az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (8) szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős állami hatóságokkal. Ezen hatóságok egyike sem emelt kifogást az intézkedések javasolt megújításával szemben.

(13)	Az ESMA értesítette a nemzeti illetékes hatóságokat e megújító határozatjavaslatról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A lakossági ügyfeleknek ajánlott bináris opciók ideiglenes betiltása

(1) Tilos a bináris opciókat lakossági ügyfelek részére piaci forgalomba hozni, forgalmazni és értékesíteni.

(2) Az 1. pont alkalmazásában, tekintet nélkül arra, hogy kereskedési helyszínen kereskednek-e vele, a bináris opció olyan származtatott termék, amely teljesíti a következő feltételeket:

a)	készpénzben kell – vagy, az egyik fél választása szerint, lehet – rendezni, azonban nem teljesítéstől vagy egyéb felmondási eseménytől eltérő ok miatt;

b)	kizárólag lejáratkor vagy pozíciózáráskor fizet;

a kifizetés az alábbiakra korlátozódik:

i.	előre meghatározott, rögzített összeg vagy nulla, ha a származtatott eszköz mögöttes eszköze eleget tesz egy vagy több előre meghatározott feltételnek; és

ii.	előre meghatározott, rögzített összeg vagy nulla, ha a származtatott eszköz mögöttes eszköze nem tesz eleget egy vagy több előre meghatározott feltételnek.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem alkalmazandó a következőkre:

a)	az a bináris opció, amely esetében a két előre meghatározott, rögzített összeg közül az alacsonyabb legalább egyenlő a lakossági ügyfél által a bináris opció vonatkozásában teljesített teljes befizetéssel, ide értve bármely jutalékot, tranzakciós díjakat és kapcsolódó díjakat;

az a bináris opció, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

i.	a kibocsátástól a lejáratig eltelt futamidő legalább 90 naptári nap;

ii.	a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) megfelelően kidolgozott és jóváhagyott tájékoztató elérhető a nyilvánosság számára; és

iii.

a bináris opció a szolgáltatót nem teszi ki piaci kockázatnak a bináris opció futamideje alatt, és ha a bináris opción sem a szolgáltatónak, sem pedig a szolgáltató csoportjához tartozó bármely szervezetnek nincs nyeresége vagy vesztesége az előre meghirdetett jutalékon, tranzakciós díjon és kapcsolódó díjakon kívül.

2. cikk

A tiltás megkerülésében való részvétel tilalma

Tilos tudatosan és szándékosan olyan tevékenységben részt venni, amelynek célja vagy hatása az 1. cikkben foglalt követelmények megkerülése, többek között, a bináris opciós szolgáltató helyettesítőjeként eljárva.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételt követő napon lép hatályba.

(2) E határozatot 2019. január 2-tól, három hónapig kell alkalmazni.

Kelt Párizsban, 2018. december 14-én.

a felügyeleti tanács részéről

Steven MAIJOOR

elnök

(1) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(2) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(3) HL L 87., 2017.3.31., 90. o.

(4) Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2018. május 22-i (EU) 2018/795 határozata a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének ideiglenes betiltásáról az Európai Unióban, az (EU) 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikkének megfelelően (HL L 136., 2018.6.1., 31. o.).

(5) Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2018. szeptember 21-i (EU) 2018/1466 határozata a bináris opciók lakossági ügyfelek részére történő forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EU) 2018/795 határozatában való ideiglenes betiltása megújításáról és módosításáról (HL L 245., 2018.10.1., 17. o.).

(6) 24 illetékes nemzeti hatóság válaszolt a felmérésre: Osztrák Pénzpiaci Hatóság (AT – FMA), Ciprusi Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (CY-CySEC), Cseh Nemzeti Bank (CZ – CNB), Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (DE – BaFiN), Finanstilsynet (DK-Finanstilsynet), Görög Tőkepiaci Bizottság (EL-HCMC), Comisión Nacional del Mercado de Valores/Nemzeti Értékpapír-piaci Bizottság (ES – CNMV), Finn Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (FI – FSA), Autorité des Marchés Financiers (FR – AMF), Magyar Nemzeti Bank (HU – MNB), Central Bank of Ireland/Írország Központi Bankja (IE – CBI), Financial Supervisory Authority (IS – FME), Commissione Nazionale per le Società e la Borsa (IT – Consob), Commission de Surveillance du Secteur Financier (LU – CSSF), Malta Financial Services Authority/Máltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága (MT – MFSA), Autoriteit Financiële Markten (NL-AFM), Finanstilsynet (Finanstilsynet-NO), Komisja Nadzoru Finansowego (PL-KNF), Comissão do Mercado de Valores Mobiliários (PT – CMVM), Romániai Pénzügyi Felügyelet (RO – FSA), Finansinspektionen (SE- Finansinspektionen), Agencija za trg vrednostnih papirjev (SI-ATVP), Szlovák Nemzeti Bank (NBS-SK), Financial Conduct Authority/Pénzügyi irányító hatóság (UK- FCA).

(7) 2018. június 4-én az egyik EGT EFTA állam illetékes hatósága, a NO-Finanstilsynet nemzeti termékintervenciós intézkedéseket fogadott el, amelyek feltételei és időbeli hatálya megegyezik az ESMA intézkedésével. Ezen túlmenően az Izlandi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság 2018. július 5-én bejelentette, hogy a bináris opciók forgalomba hozatalát, forgalmazását és értékesítését nemzeti joga alapján (az értékpapír-ügyletekről szóló 108/2007. sz. törvény 5. cikke) a szabályszerű és megalapozott üzleti eljárásokkal és gyakorlatokkal ellenkezőnek tekinti az értékpapír-kereskedelemben. Ezenkívül 2018. július 6-án Romániában az ESMA intézkedéseihez hasonló feltételeket tartalmazó nemzeti jogszabályok léptek hatályba.

(8) A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/30

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT LÉTREJÖTT, A LÉGI KÖZLEKEDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT EURÓPAI UNIÓ/SVÁJC LÉGI KÖZLEKEDÉSI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2018. sz. HATÁROZATA

(2018. december 12.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás mellékletének felváltásáról [2018/2065]

AZ EURÓPAI UNIÓ/SVÁJC LÉGI KÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) és különösen annak 23. cikke (4) bekezdésére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A megállapodás mellékletének helyébe 2019. február 1-jétől e határozat melléklete lép.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 12-én.

a vegyes bizottság részéről

az Európai Unió küldöttségének vezetője

Filip CORNELIS

a svájci küldöttség vezetője

Christian HEGNER

MELLÉKLET

E megállapodás alkalmazásában:

—	a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lép és annak jogutódja;

—

valahányszor az e mellékletben felsorolt jogi aktusok az Európai Közösség – vagy az annak helyébe lépő Európai Unió – tagállamait vagy a hozzájuk való kötődés követelményét említik, e megállapodás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy e rendelkezések egyúttal Svájcra is, illetőleg a Svájchoz való ugyanolyan kötődés követelményére is alkalmazandók;

—	az e megállapodás 4., 15., 18., 27. és 35. cikkében a 2407/92/EGK és a 2408/92/EGK tanácsi rendeletre való hivatkozásokat az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni;

—

e megállapodás 15. cikkének sérelme nélkül az alábbi közösségi irányelvekben és rendeletekben előforduló „közösségi légi fuvarozó” kifejezés – az 1008/2008/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban – egyaránt utal az engedéllyel rendelkező olyan légi fuvarozókra is, amelyek fő tevékenységi helye és – adott esetben – hivatalos székhelye Svájcban van. A 2407/92/EGK rendeletre való valamennyi hivatkozást az 1008/2008/EK rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni;

—	a Szerződés 81. és 82. cikkére vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkére való valamennyi olyan hivatkozást, amely az alábbi jogi aktusok szövegében fordul elő, e megállapodás 8. és 9. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.

1. A légi közlekedés liberalizációja és egyéb, a polgári repülésre vonatkozó szabályok

1008/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

2000/79/EK

A Tanács 2000. november 27-i irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról (HL L 302., 2000.12.1., 57. o.)

93/104/EK

A Tanács 1993. november 23-i irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 307., 1993.12.13., 18. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a 2000/34/EK irányelv (HL L 195., 2000.8.1., 41. o.)

437/2003/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (HL L 66., 2003.3.11., 1. o.)

1358/2003/EK

A Bizottság 2003. július 31-i rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint annak I. és II. melléklete módosításáról (HL L 194., 2003.8.1., 9. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 158/2007/EK rendelete (HL L 49., 2007.2.17., 9. o.)

785/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i rendelete a légi fuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről (HL L 138., 2004.4.30., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 285/2010/EU rendelete (HL L 87., 2010.4.7., 19. o.),

95/93/EGK

A Tanács 1993. január 18-i rendelete a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (HL L 14., 1993.1.22., 1. o., 1–12. cikk), az alábbiakkal módosítva:

—	a 793/2004/EK rendelet (HL L 138., 2004.4.30., 50. o.).

2009/12/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i irányelve a repülőtéri díjakról (HL L 70., 2009.3.14., 11. o.).

96/67/EK

A Tanács 1996. október 15-i irányelve a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o.).

(1–9. cikk; 11–23. cikk és 25. cikk)

80/2009/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. január 14-i rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról és a 2299/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 35., 2009.2.4., 47. o.).

2. Versenyszabályok

1/2003/EK

A Tanács 2002. december 16-i rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) (1–13. cikk; 15–45. cikk)

(Amennyiben ez a rendelet érinti e megállapodás alkalmazását. A megállapodás szerinti feladatmegosztást nem érinti, hogy a rendelet e felsorolásban szerepel.)

773/2004/EK

A Bizottság 2004. április 7-i rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 1. o.),

—	a Bizottság 622/2008/EK rendelete (HL L 171., 2008.7.1., 3. o.),

139/2004/EK

A Tanács 2004. január 20-i rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(1–18. cikk; 19. cikk (1)–(2) bekezdés; 20–23. cikk)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (5) bekezdése tekintetében az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni az Európai Közösség és Svájc viszonylatában:

(1)

a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének meghatározása szerinti olyan összefonódás tekintetében, amely az említett rendelet 1. cikke értelmében nem közösségi léptékű, és amely legalább három EK-tagállam és a Svájci Államszövetség nemzeti versenyjoga szerint felülvizsgálható, a szóban forgó rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett személyek és vállalkozások – a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál történő bármely bejelentést megelőzően – indokolással ellátott beadvánnyal tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy az összefonódást a Bizottságnak helyénvaló megvizsgálnia.

(2)	A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése és az előző bekezdés szerinti beadványokat az Európai Bizottság haladéktalanul továbbítja a Svájci Államszövetségnek.

(3)	Ha a Svájci Államszövetség az ügy áttételére vonatkozó kérelmet illetően egyet nem értését fejezi ki, a hatáskörrel rendelkező svájci versenyhatóság marad illetékes, és az ügy e bekezdés értelmében nem vonható el a Svájci Államszövetségtől.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésében, 9. cikkének (2) és (6) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) bekezdésében említett határidők tekintetében:

(1)	az Európai Bizottság a 4. cikk (4) és (5) bekezdése, a 9. cikk (2) és (6) bekezdése, valamint a 22. cikk (2) bekezdése értelmében haladéktalanul továbbítja az illetékes svájci versenyhatóságnak a vonatkozó dokumentumokat.

(2)	A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésében, 9. cikkének (2) és (6) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) bekezdésében említett határidőket a Svájci Államszövetség esetében attól kezdve kell számítani, hogy az illetékes svájci versenyhatóság átvette a vonatkozó dokumentumokat.

802/2004/EK

A Bizottság 2004. április 7-i rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.) (1–24. cikk), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 1792/2006/EK rendelete (HL L 362., 2006.12.20., 3. o.),

—	a Bizottság 1033/2008/EK rendelete (HL L 279., 2008.10.22., 3. o.),

—	a Bizottság 1269/2013/EU végrehajtási rendelete (HL L 336., 2013.12.14., 1. o.)

2006/111/EK

A Bizottság 2006. november 16-i irányelve a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.).

487/2009/EK

A Tanács 2009. május 25-i rendelete a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a légi közlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 148., 2009.6.11., 1. o.)

3. A légi közlekedés biztonsága

216/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i rendelete a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.2.19., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 690/2009/EK rendelete (HL L 199., 2009.7.31., 6. o.),

—	az 1108/2009/EK rendelet (HL L 309., 2009.11.24., 51. o.).

—	a Bizottság 6/2013/EU rendelete (HL L 4., 2013.1.9., 34. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/4 rendelete (HL L 3., 2016.1.6., 1. o.),

Az Ügynökséget Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a rendelet rendelkezései felruházzák.

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a rendelet 11. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (5) és (7) bekezdése, 24. cikkének (5) bekezdése, 25. cikkének (1) bekezdése, 38. cikke (3) bekezdésének i. pontja, 39. cikkének (1) bekezdése, 40. cikkének (3) bekezdése, 41. cikkének (3) és (5) bekezdése, 42. cikkének (4) bekezdése, 54. cikkének (1) bekezdése és 61. cikkének (3) bekezdése értelmében hozott határozatok őt felruházzák.

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás mellékletének második franciabekezdésében előírt horizontális kiigazítás ellenére nem alkalmazandók Svájcra a „tagállamokra” tett azon utalások, amelyek a rendelet 65. cikkében, illetőleg az 1999/468/EK határozat ott említett rendelkezéseiben fordulnak elő.

E rendelet egyetlen rendelkezésének sem adható olyan értelmezés, amely az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget felhatalmazná, hogy nemzetközi megállapodások keretében Svájc nevében lépjen fel az e megállapodásokból eredő kötelezettségei teljesítéséhez való segítségnyújtástól eltérő céllal.

E megállapodás alkalmazásában a rendelet szövege az alábbi kiigazításokkal értendő:

a 12. cikk a következőképpen módosul:

i)	az (1) bekezdés szövege az „a Közösség” szövegrész után a „vagy Svájc” szövegrésszel egészül ki;

ii)	a (2) bekezdés a) pontjának szövege az „a Közösség” szövegrész után a „vagy Svájc” szövegrésszel egészül ki;

iii)	a (2) bekezdés b) és c) pontját el kell hagyni;

iv)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a Közösség harmadik országgal tárgyalásokat folytat olyan megállapodásról, amely előírja, hogy egy tagállam vagy az Ügynökség bizonyítványokat bocsáthat ki e harmadik ország repülési hatóságai által kibocsátott bizonyítványok alapján, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy az érintett harmadik ország ajánlatot tegyen Svájc részére is egy hasonló megállapodásra. Svájcnak pedig törekednie kell arra, hogy a Közösség megállapodásaihoz hasonló megállapodásokat kössön a szóban forgó harmadik országokkal.”

A 29. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve az állampolgári jogaikat teljeskörűen gyakorló svájci állampolgárokat az Ügynökség ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja.”

c)	A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Svájc alkalmazza az Ügynökségre az e melléklet A. mellékletében található, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az A. melléklet függelékével összhangban.”

d)	A 37. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Svájc korlátozások nélkül részt vesz az igazgatóság munkájában, és munkája során az Európai Unió tagállamaival azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, kivéve a szavazati jogot.”

Az 59. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(12) Svájc a következő képlet szerint vállal részt az (1) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulásból:

S (0,2/100) + S [1 – (a + b) 0,2/100] c/C

ahol:

S	=	az Ügynökség költségvetésének az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett díjak és költségek által nem fedezett része;
a	=	a társult államok száma;
b	=	az Európai Unió tagállamainak száma;
c	=	Svájc hozzájárulása az ICAO költségvetéséhez;
C	=	az EU tagállamainak és a társult államoknak a teljes hozzájárulása az ICAO költségvetéséhez.”

f)	A 61. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „E melléklet B. melléklete tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a Közösség által az Ügynökség tevékenységeiben részt vevők fölött Svájcban gyakorolt pénzügyi ellenőrzésre vonatkoznak.”

A rendelet II. melléklete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet (1) 2. cikke (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának hatálya alá tartozó termékeknek minősülő következő légi járművekkel bővül:

A/c – [HB-IMY, HB-IWY] – Gulfstream G-IV típus;

A/c – [HB-IMJ, HB-IVZ, HB-JES] – Gulfstream G-V típus;

A/c - [HB-ZDF] – MD900 típus.

1178/2011/EK

A Bizottság 2011. november 3-i rendelete a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 290/2012/EU rendelete (HL L 100., 2012.4.5., 1. o.),

—	a Bizottság 70/2014/EU rendelete (HL L 23., 2014.1.28., 25. o.),

—	a Bizottság 245/2014/EU rendelete (HL L 74., 2014.3.14., 33. o.),

—	a Bizottság (EU) 2015/445 rendelete (HL L 74., 2015.3.18., 1. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/539 rendelete (HL L 91., 2016.4.7., 1. o.)

3922/91/EGK

A Tanács 1991. december 16-i rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról (HL L 373., 1991.12.31., 4. o.) (1–3. cikk; 4. cikk (2) bekezdés; 5–11. és 13. cikk), az alábbiakkal módosítva:

—	az 1899/2006/EK rendelet (HL L 377., 2006.12.27., 1. o.),

—	az 1900/2006/EK rendelet (HL L 377., 2006.12.27., 176. o.),

—	a Bizottság 8/2008/EK rendelete (HL L 10., 2008.1.12., 1. o.),

—	a Bizottság 859/2008/EK rendelete (HL L 254., 2008.9.20., 1. o.)

996/2010/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i rendelete a polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 35. o.), az alábbival módosítva:

—	a 376/2014/EU rendelet (HL L 122., 2014.4.24., 18. o.)

104/2004/EK

A Bizottság 2004. január 22-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fellebbezési tanácsának szervezetére és összetételére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 16., 2004.1.23., 20. o.)

2111/2005/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.)

473/2006/EK

A Bizottság 2006. március 22-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23., 8. o.)

474/2006/EK

A Bizottság 2006. március 22-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról (HL L 84., 2006.3.23., 14. o.), legutóbb az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2018/871 végrehajtási rendelete (HL L 152., 2018.6.15., 5. o.).

1332/2011/EU

A Bizottság 2011. december 16-i rendelete a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról (HL L 336., 2011.12.20., 20. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2016/583 rendelete (HL L 101., 2016.4.16., 7. o.)

646/2012/EU

A Bizottság 2012. július 16-i végrehajtási rendelete a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 187., 2012.7.17., 29. o.)

748/2012/EU

A Bizottság 2012. augusztus 3-i rendelete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 7/2013/EU rendelete (HL L 4., 2013.1.9., 36. o.),

—	a Bizottság 69/2014/EU rendelete (HL L 23., 2014.1.28., 12. o.),

—	a Bizottság (EU) 2015/1039 rendelete (HL L 167., 2015.7.1., 1. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/5 rendelete (HL L 3., 2016.1.6., 3. o.)

965/2012/EU

A Bizottság 2012. október 5-i rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 800/2013/EU rendelete (HL L 227., 2013.8.24., 1. o.),

—	a Bizottság 71/2014/EU rendelete (HL L 23., 2014.1.28., 27. o.),

—	a Bizottság 83/2014/EU rendelete (HL L 28., 2014.1.31., 17. o.),

—	a Bizottság 379/2014/EU rendelete (HL L 123., 2014.4.24., 1. o.),

—	a Bizottság (EU) 2015/140 rendelete (HL L 24., 2015.1.30., 5. o.),

—	a Bizottság (EU) 2015/1329 rendelete (HL L 206., 2015.8.1., 21. o.),

—	a Bizottság (EU) 2015/640 rendelete (HL L 106., 2015.4.24., 18. o.),

—	a Bizottság (EU) 2015/2338 rendelete (HL L 330., 2015.12.16., 1. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/1199 rendelete (HL L 198., 2016.7.23., 13. o.),

—	a Bizottság (EU) 2017/363 rendelete (HL L 55., 2017.3.2., 1. o.),

—	A Bizottság (EU) 2018/394 rendelete (HL L 71., 2018.3.14., 1. o.)

2012/780/EU

a Bizottság 2012. december 5-i határozata a polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének (5) bekezdésével létrehozott, biztonsági ajánlások európai központi adattárához és az ajánlásokra adott válaszokhoz való hozzáférési jogokról (HL L 342., 2012.12.14., 46. o.)

628/2013/EU

A Bizottság 2013. június 28-i végrehajtási rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok végzésével és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai alkalmazásának nyomon követésével kapcsolatos munkamódszereiről, valamint a 736/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2013.6.29., 46. o.)

139/2014/EU

A Bizottság 2014. február 12-i rendelete a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 44., 2014.2.14., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2017/161 rendelete (HL L 27., 2017.2.1., 99. o.),

—	A Bizottság (EU) 2018/401 rendelete (HL L 72., 2018.3.15., 17. o.)

319/2014/EU

A Bizottság 2014. március 27-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról, és az 593/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 93., 2014.3.28., 58. o.)

376/2014/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i rendelete a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 18. o.)

452/2014/EU

A Bizottság 2014. április 29-i rendelete a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 133., 2014.5.6., 12. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2016/1158 rendelete (HL L 192., 2016.7.16., 21. o.)

1321/2014/EU

A Bizottság 2014. november 26-i rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/1088 rendelete (HL L 176., 2015.7.7., 4. o.),

—	a Bizottság (EU) 2015/1536 rendelete (HL L 241., 2015.9.17., 16. o.),

—	a Bizottság (EU) 2017/334 rendelete (HL L 50., 2017.2.28., 13. o.)

(EU) 2015/340

A Bizottság 2015. február 20-i rendelete a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 63., 2015.3.6., 1. o.)

(EU) 2015/640

A Bizottság 2015. április 23-i rendelete az adott üzembentartási típusra vonatkozó kiegészítő légialkalmassági előírásokról és a 965/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 106., 2015.4.24., 18. o.), a következővel módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2018/394 rendelete (HL L 71., 2018.3.14., 1. o.)

(EU) 2015/1018

A Bizottság 2015. június 29-i végrehajtási rendelete a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezően jelentendő polgári légiközlekedési események besorolását meghatározó jegyzék megállapításáról (HL L 163., 2015.6.30., 1. o.)

(EU) 2016/2357

A Bizottság 2016. december 19-i határozata a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az abban foglalt végrehajtási szabályoknak a Hellenic Aviation Training Academy (Görög Légi Közlekedési Képzési Akadémia, HATA) által kiállított bizonyítványok és az azok alapján kiadott, 66. rész szerinti engedélyek tekintetében történő hatékony végrehajtása elmulasztásáról (HL L 348., 2016.12.21., 72. o.)

(EU) 2018/395

A Bizottság 2018. március 13-i rendelete a ballonok üzemben tartására vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 71., 2018.3.14., 10. o.)

4. A légi közlekedés védelme

300/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i rendelete a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2008.4.9., 72. o.)

272/2009/EK

A Bizottság 2009. április 2-i rendelete a polgári légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt közös alapkövetelmények kiegészítéséről (HL L 91., 2009.4.3., 7. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 297/2010/EU rendelete (HL L 90., 2010.4.10., 1. o.),

—	a Bizottság 720/2011/EU rendelete (HL L 193., 2011.7.23., 19. o.),

—	a Bizottság 1141/2011/EU rendelete (HL L 293., 2011.11.11., 22. o.),

—	a Bizottság 245/2013/EU rendelete (HL L 77., 2013.3.20., 5. o.)

1254/2009/EK

A Bizottság 2009. december 18-i rendelete a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételek meghatározásáról (HL L 338., 2009.12.19., 17. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2016/2096 rendelete (HL L 326., 2016.12.1., 7. o.)

18/2010/EU

A Bizottság 2010. január 8-i rendelete a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról (HL L 7., 2010.1.12., 3. o.)

72/2010/EU

A Bizottság 2010. január 26-i rendelete a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról (HL L 23., 2010.1.27., 1. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2016/472 végrehajtási rendelete (HL L 85., 2016.4.1., 28. o.)

(EU) 2015/1998

A Bizottság 2015. november 5-i végrehajtási rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 299., 2015.11.14., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/2426 végrehajtási rendelete (HL L 334., 2015.12.22., 5. o.),

—	a Bizottság (EU) 2017/815 végrehajtási rendelete (HL L 122., 2017.5.13., 1. o.),

—	a Bizottság (EU) 2018/55 végrehajtási rendelete (HL L 10., 2018.1.13., 5. o.)

C(2015)8005

A Bizottság 2015. november 16-i végrehajtási határozata a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság C(2017)3030 végrehajtási határozata,

—	a Bizottság C(2018)4857 végrehajtási határozata,

5. Légiforgalmi szolgáltatás

549/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”) (HL L 96., 2004.3.31., 1. o.), az alábbival módosítva:

—	az 1070/2009/EK rendelet (HL L 300., 2009.11.14., 34. o.)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 6., a 8., a 10., a 11. és a 12. cikk őt felruházza.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdésben a „közösségi szintű” szövegrész helyébe a „közösségi szinten, Svájc részvételével” szövegrész lép.

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás mellékletének második franciabekezdésében előírt horizontális kiigazítás ellenére nem alkalmazandók Svájcra a „tagállamokra” tett azon utalások, amelyek az 549/2004/EK rendelet 5. cikkében, illetőleg az 1999/468/EK határozatnak a szóban forgó cikkben említett rendelkezéseiben fordulnak elő.

550/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról („léginavigációs-szolgálati rendelet”), az alábbival módosítva:

—	az 1070/2009/EK rendelet (HL L 300., 2009.11.14., 34. o.)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 9a., a 9b., a 15., a 15a., a 16. és a 17. cikk őt felruházza.

E megállapodás alkalmazásában a rendelet rendelkezései az alábbi módosításokkal értendők:

a)	A 3. cikk a következőképpen módosul: a (2) bekezdésben „a Közösségen” és „a Közösségben” szavakat az „és Svájcon”, illetve az „és Svájcban” szavak egészítik ki.

b)	a 7. cikk a következőképpen módosul: az (1) és a (6) bekezdés szövege az „a Közösségen” szövegrész után az „és Svájcon” szövegrésszel egészül ki.

c)	a 8. cikk a következőképpen módosul: a (1) bekezdésben „a Közösségen” és „a Közösségben” szavakat az „és Svájcon”, illetve az „és Svájcban” szavak egészítik ki.

d)	a 10. cikk a következőképpen módosul: a (1) bekezdésben „a Közösségen” és „a Közösségben” szavakat az „és Svájcon”, illetve az „és Svájcban” szavak egészítik ki.

e)	A 16. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A Bizottság a tagállamoknak címezi a határozatát, és annyiban tájékoztatja arról a szolgáltatót, amennyiben az jogilag érintett.”

551/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról („légtérrendelet”) (HL L 96., 2004.3.31., 20. o.), az alábbival módosítva:

—	az 1070/2009/EK rendelet (HL L 300., 2009.11.14., 34. o.)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 3a., a 6. és a 10. cikk őt felruházza.

552/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról („átjárhatósági rendelet”) (HL L 96., 2004.3.31., 26. o.), az alábbival módosítva:

—	az 1070/2009/EK rendelet (HL L 300., 2009.11.14., 34. o.)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 4. cikk, a 7. cikk és a 10. cikk (3) bekezdése felruházza.

E megállapodás alkalmazásában a rendelet rendelkezései az alábbi módosításokkal értendők:

a)	az 5. cikk a következőképpen módosul: a (2) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

b)	a 7. cikk a következőképpen módosul: a (4) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

c)	A III. melléklet a következőképpen módosul: A 3. szakasz második és utolsó franciabekezdésének szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

2150/2005/EK

A Bizottság 2005. december 23-i rendelete a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 342., 2005.12.24., 20. o.)

1033/2006/EK

A Bizottság 2006. július 4-i rendelete az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről (HL L 186., 2006.7.7., 46. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.),

—	a Bizottság 428/2013/EU végrehajtási rendelete (HL L 127., 2013.5.9., 23. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/2120 végrehajtási rendelete (HL L 329., 2016.12.3., 70. o.),

—	a Bizottság (EU) 2018/139 végrehajtási rendelete (HL L 25., 2018.1.30., 4. o.)

1032/2006/EK

A Bizottság 2006. július 6-i rendelete az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 186., 2006.7.7., 27. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 30/2009/EK rendelete (HL L 13., 2009.1.17., 20. o.)

219/2007/EK

A Tanács 2007. február 27-i rendelete az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról (HL L 64., 2007.3.2., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Tanács 1361/2008/EK rendelete (HL L 352., 2008.12.31., 12. o.).

—	a Bizottság 721/2014/EU rendelete (HL L 192., 2014.7.1., 1. o.)

633/2007/EK

A Bizottság 2007. június 7-i rendelete az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légijáratok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljára szolgáló légiforgalmi üzenettovábbítási protokoll használatára vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 146., 2007.6.8., 7. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 283/2011/EU rendelete (HL L 77., 2011.3.23., 23. o.)

(EU) 2017/373 (2)

—

A Bizottság 2017. március 1-jei végrehajtási rendelete a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 62., 2017.3.8., 1. o.)

29/2009/EK

A Bizottság 2009. január 16-i rendelete az egységes európai égbolt keretében megvalósuló adatkapcsolat-szolgáltatásokra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 13., 2009.1.17., 3. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/310 végrehajtási rendelete (HL L 56., 2015.2.27., 30. o.)

E megállapodás alkalmazásában a rendelet szövege az alábbi kiigazítással értendő:

Az I. melléklet A. része kiegészül a következővel: „Svájc UIR”.

262/2009/EK

A Bizottság 2009. március 30-i rendelete az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 84., 2009.3.31., 20. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2016/2345 végrehajtási rendelete (HL L 348., 2016.12.21., 11. o.)

73/2010/EU

A Bizottság 2010. január 26-i rendelete a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról (HL L 23., 2010.1.27., 6. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 1029/2014/EU végrehajtási rendelete (HL L 284., 2014.9.30., 9. o.)

255/2010/EU

A Bizottság 2010. március 25-i rendelete a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 80., 2010.3.26., 10. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/1006 végrehajtási rendelete (HL L 165., 2016.6.23., 8. o.),

—	a Bizottság (EU) 2017/2159 végrehajtási rendelete (HL L 304., 2017.11.21., 45. o.)

C(2010)5134

A Bizottság 2010. július 29-i határozata az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szervének kijelöléséről

176/2011/EU

A Bizottság 2011. február 24-i rendelete a funkcionális légtérblokkok kialakítását és módosítását megelőzően benyújtandó információkról (HL L 51., 2011.2.25., 2. o.)

677/2011/EU

A Bizottság 2011. július 7-i rendelete a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 185., 2011.7.15., 1. o.), az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 970/2014/EU végrehajtási rendelete (HL L 272., 2014.9.13., 11. o.),

—	a Bizottság (EU) 2017/373 végrehajtási rendelete (HL L 62., 2017.3.8., 1. o.)

2011/4130/EU

A Bizottság 2011. július 7-i határozata az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkcióihoz kapcsolódó hálózatkezelő kijelöléséről

1034/2011/EU

A Bizottság 2011. október 17-i végrehajtási rendelete a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 271., 2011.10.18., 15. o.)

1035/2011/EU

A Bizottság 2011. október 17-i végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 271., 2011.11.18., 23. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.),

—	a Bizottság 448/2014/EU végrehajtási rendelete (HL L 132., 2014.5.3., 53. o.)

1206/2011/EU

A Bizottság 2011. november 22-i végrehajtási rendelete az egységes európai égbolton belül légtérellenőrzésre szolgáló légijármű-azonosításra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 305., 2011.11.23., 23. o.)

E megállapodás alkalmazásában a rendelet szövege az alábbi kiigazítással értendő:

Az I. melléklet kiegészül a következő szöveggel: „Svájc UIR”.

1207/2011/EU

A Bizottság 2011. november 22-i végrehajtási rendelete az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 305., 2011.11.23., 35. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 1028/2014/EU végrehajtási rendelete (HL L 284., 2014.9.30., 7. o.),

—	a Bizottság (EU) 2017/386 végrehajtási rendelete (HL L 59., 2017.3.7., 34. o.)

923/2012/EU

A Bizottság 2012. szeptember 26-i végrehajtási rendelete a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/340 rendelete (HL L 63., 2015.3.6., 1. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/1185 végrehajtási rendelete (HL L 196., 2016.7.21., 3. o.)

1079/2012/EU

A Bizottság 2012. november 16-i végrehajtási rendelete az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 320., 2012.11.17., 14. o.), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 657/2013/EU végrehajtási rendelete (HL L 190., 2013.7.11., 37. o.),

—	a Bizottság (EU) 2016/2345 végrehajtási rendelete (HL L 348., 2016.12.21., 11. o.),

—	A Bizottság (EU) 2017/2160 végrehajtási rendelete (HL L 304., 2017.11.21., 47. o.)

390/2013/EU

A Bizottság 2013. május 3-i végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról (HL L 128., 2013.5.9., 1. o.)

391/2013/EU

A Bizottság 2013. május 3-i végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról (HL L 128., 2013.5.9., 31. o.)

409/2013/EU

A Bizottság 2013. május 3-i végrehajtási rendelete a közös projektek meghatározásáról, az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv irányítási struktúrájának létrehozásáról, valamint a főterv kivitelezését támogató ösztönzők megállapításáról (HL L 123., 2013.5.4., 1. o.)

2014/132/EU

A Bizottság 2014. március 11-i végrehajtási határozata a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak és riasztási küszöbértékeinek a 2015–2019. évi második referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról (HL L 71., 2014.3.12., 20. o.)

716/2014/EU

A Bizottság 2014. június 27-i végrehajtási rendelete az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtását támogató kísérleti közös projekt létrehozásáról (HL L 190., 2014.6.28., 19. o.)

(EU) 2015/2224

A Bizottság 2015. november 27-i végrehajtási határozata a légiforgalmi szolgáltatási hálózat funkcióival foglalkozó hálózati igazgatótanács elnökének, tagjainak és póttagjainak a második (2015–2019) referencia-időszakra való kinevezéséről (HL L 316., 2015.12.2., 9. o.)

(EU) 2016/1373

A Bizottság 2016. augusztus 11-i végrehajtási határozata az egységes európai égbolt teljesítményrendszerének második referencia-időszakára (2015–2019) vonatkozó hálózati teljesítményterv jóváhagyásáról (HL L 217., 2016.8.12., 51. o.)

6. Környezet- és zajvédelem

2002/30/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 26-i irányelve a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról (1–12. és 14–18. cikk) (HL L 85., 2002.3.28., 40. o.)

(Az I. mellékleten végrehajtott, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklete 8. fejezete (Közlekedéspolitika) G. szakaszának (Légi közlekedés) 2. pontján alapuló módosítások alkalmazandók).

89/629/EGK

A Tanács 1989. december 4-i irányelve a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról (HL L 363., 1989.12.13., 27. o.)

(1–8. cikk)

2006/93/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i irányelve a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete II. részének 3. fejezete hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének szabályozásáról (HL L 374., 2006.12.27., 1. o.)

7. Fogyasztóvédelem

90/314/EGK

A Tanács 1990. június 13-i irányelve a szervezett utazási formákról (HL L 158., 1990.6.23., 59. o.)

(1–10. cikk)

93/13/EGK

A Tanács 1993. április 5-i irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.)

(1–11. cikk)

2027/97/EK

A Tanács 1997. október 9-i rendelete a légi fuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről (1–8. cikk) (HL L 285., 1997.10.17., 1. o.), az alábbival módosítva:

—	a 889/2002/EK rendelet (HL L 140., 2002.5.30., 2. o.)

261/2004/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i rendelete visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.)

(1–18. cikk)

1107/2006/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i rendelete a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o.)

8. Egyéb

2003/96/EU

A Tanács 2003. október 27-i irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.)

(a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése)

9. Mellékletek:

A: Jegyzőkönyv az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről

B: Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség tevékenységeinek svájci résztvevőit érintő uniós pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó előírások

(1) HL L 243., 2003.9.27., 6. o.

(2) Az (EU) 2017/373 rendelet csak 2020 januárjától alkalmazandó. A 9. cikk (2) bekezdése azonban az (EU) 2017/373 rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó; az Ügynökség tekintetében a 4. cikk (1), (2), (5), (6) és (8) bekezdését, valamint az 5. cikket is a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. Az adatszolgáltatók tekintetében a 6. cikket 2019. január 1-jétől kell alkalmazni, illetve amennyiben az ilyen szolgáltató számára – kérelme nyomán – a 6. cikknek megfelelően tanúsítványt adnak ki, az (EU) 2017/373 rendelet hatálybalépésének napjától. Ez idő alatt a 482/2008/EK rendelet vonatkozó cikkei továbbra is alkalmazandók.

A. MELLÉKLET

Jegyzőkönyv az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 343. cikkének és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződés 191. cikkének megfelelően az Európai Uniót és az Euratomot a tagállamok területén megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:

I. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ VAGYONA, INGATLANAI, KÖVETELÉSEI ÉS ÜGYLETEI

1. cikk

Az Európai Unió Vagyona, ingatlanai, követelései és ügyletei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás és kisajátítás alól. Az Unió vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.

2. cikk

Az Unió irattárai sérthetetlenek.

3. cikk

Az Unió, az Unió követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.

A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor az Unió hivatalos használatra jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat az Unión belüli versenyt torzító hatással.

Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

4. cikk

Az Unió a hivatali használatára szánt árucikkek tekintetében mentességet élvez minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat importálták, kivéve, ha ez az illető ország kormánya által jóváhagyott feltételek mellett történik.

Az Unió saját kiadványai tekintetében szintén mentességet élvez minden kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól.

II. FEJEZET

KAPCSOLATTARTÁS ÉS LAISSEZ-PASSER

5. cikk

Az Unió intézményei hivatalos kapcsolattartásuk és összes dokumentumuk továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezik, amelyben az illető állam a diplomáciai képviseleteket részesíti.

Az Unió intézményeinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

6. cikk

Az uniós intézmények elnökei az uniós intézmények tagjai és alkalmazottai részére a Tanács által egyszerű többséggel előírt formájú útiokmányt (laissez-passer) állíthatnak ki, amelyet a tagállamok hatóságai érvényes útiokmányként fogadnak el. Ezt az úti okmányt (laissez-passer) az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított előírásoknak megfelelően a tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére állítják ki.

A Bizottság megállapodásokat köthet annak érdekében, hogy ezeket az útiokmányokat harmadik államok területén is érvényes útiokmányként ismerjék el.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAI

7. cikk

Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan visszautazó európai parlamenti tagok szabad mozgására semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható.

Az Európai Parlament tagjai a vám- és devizaellenőrzést illetően:

(a)	saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas rangú tisztviselők,

(b)	a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselői.

8. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai:

(a)	saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

(b)	a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor egy képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentelmi jogát felfüggessze.

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK MUNKÁJÁBAN RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAMI KÉPVISELŐK

10. cikk

Az uniós intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselők, valamint az ő tanácsadóik és szakértőik feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazás és az onnan történő visszatérés során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.

Ezt a cikket az Unió tanácsadó szerveinek a tagjaira is alkalmazni kell.

V. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ TISZTVISELŐI ÉS EGYÉB ALKALMAZOTTAI

11. cikk

Az egyes tagállamok területén az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül:

(a)

a szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak az Unióval szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől az Európai Unió Bíróságának az Unió, valamint az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket,

(b)	házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá,

(c)	a valuta- vagy devizaszabályozást illetően ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik,

(d)

az első alkalommal, amikor az adott országban elfoglalják hivatalukat, vámmentesen hozhatják be saját berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, továbbá hivataluk megszűnésekor az adott országból vámmentesen vihetik ki berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, mindkét esetben azon ország kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben ezt a jogot gyakorolják,

(e)

vámmentesen hozhatnak be egy saját személyes használatukra szolgáló gépkocsit, amelyet a legutolsó tartózkodási helyük vagy az állampolgárságuk szerinti országban, az ezen ország belső piacán érvényes feltételek mellett szereztek meg, illetve azt vámmentesen újra kivihetik, mindkét esetben az érintett állam kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően.

12. cikk

Az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai az Unió által számukra fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni az Unió javára az Európai Parlament és a Tanács által rendes jogalkotási eljárás keretében, az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően elfogadott rendeletekben meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően.

Az Unió által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében nemzeti adókötelezettség alól mentességet élveznek.

13. cikk

A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor, valamint az Unió tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor az Unió azon tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, akik – kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik ellátása érdekében – az Unió szolgálatába történő belépéskor az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben ez az ország tagja az Uniónak. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársra is – amennyiben ez utóbbi nem végez külön kereső tevékenységet –, valamint az e cikkben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló gyermekekre is.

Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk szerinti országban található ingó vagyona ebben az országban mentességet élvez az örökösödési adó alól; az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy kell tekinteni, mintha az adózás szempontjából lakóhely szerinti országban volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges alkalmazására is.

E cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett lakóhelyek nem vehetők figyelembe.

14. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben meghatározza az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai szociális biztonsági juttatásainak rendszerét.

15. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben meghatározza az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak azon kategóriáit, amelyekre a 11. cikket, a 12. cikk második bekezdését és a 13. cikket részben vagy egészben alkalmazni kell.

Az e kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak nevét, besorolását és címét időről időre továbbítani kell a tagállamok kormányainak.

VI. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGOK EURÓPAI UNIÓHOZ AKKREDITÁLT KÉPVISELETEINEK KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI

16. cikk

Az a tagállam, amelynek területén az Unió székhelye található, a harmadik országoknak az Unióhoz akkreditált képviseletei számára a szokásos diplomáciai mentességeket és kiváltságokat biztosítja.

VII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag az Unió érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni.

Valamennyi uniós intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes az Unió érdekével.

18. cikk

Az uniós intézmények e jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

19. cikk

A 11–14. és a 17. cikket a Bizottság tagjaira is alkalmazni kell.

20. cikk

A 11–14. és a 17. cikket alkalmazni kell az Európai Unió Bíróságának bíráira, főtanácsnokaira, hivatalvezetőire, valamint segédelőadóira; ez a rendelkezés az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 3. cikkének a bírák és a főtanácsnokok bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti.

21. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet – a Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak sérelme nélkül – alkalmazni kell az Európai Beruházási Bankra, a Bank szerveinek tagjaira, alkalmazottaira, valamint a tagállamoknak a Bank tevékenységében részt vevő képviselőire is.

Az Európai Beruházási Bank tőkeemelése esetén mentességet élvez továbbá a Bank székhelye szerinti államban az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól. Hasonlóképpen, a Bank megszüntetése vagy felszámolása sem keletkeztet semmiféle közteherfizetési kötelezettséget. Végezetül, a Bank és szervei által a Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységek nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

22. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.

Az Európai Központi Bank tőkeemelés esetén mentességet élvez továbbá az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól a Bank székhelye szerinti államban. A Banknak és szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységei nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

Függelék

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv Svájcban történő alkalmazására vonatkozó eljárások

1. Az alkalmazás kiterjesztése Svájcra

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) a tagállamokra történő hivatkozások a következő rendelkezések az alábbi rendelkezések eltérő előírásai hiányában Svájcra is alkalmazandók.

2. Az Ügynökség mentessége a közvetett adózás alól (beleértve a hozzáadottérték-adót).

A svájci hozzáadottérték-adó (héa) nem vonatkozik a Svájcból exportált javakra és szolgáltatásokra. A Svájcban az Ügynökség hivatalos használatára biztosított javak és szolgáltatások esetében a jegyzőkönyv 3. cikkének második bekezdésével összhangban a héamentesség visszatérítéssel alkalmazandó. A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100 svájci frank (adóval együtt).

A héa-visszatérítés a svájci formanyomtatványnak a Szövetségi Adóhivatal héafőosztályánál történő bemutatása ellenében adható meg. A visszatérítési kérelmek a szükséges dokumentumokkal együtt való benyújtásuktól számított három hónapon belül kerülnek feldolgozásra.

3. Az Ügynökség személyzetére vonatkozó szabályok alkalmazási eljárása

A jegyzőkönyv 12. cikkének második bekezdése vonatkozásában Svájc a nemzeti jogának alapelveivel összhangban az 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet (1) 2. cikke szerinti ügynökségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak számára mentességet biztosít a szövetségi, kantonális és helyi adókötelezettség alól az Európai Unió által számukra kifizetett és a saját hasznára belső adó tárgyát képező illetmények, bérek és járandóságok tekintetében.

Svájc a jegyzőkönyv 13. cikkének alkalmazásában nem tekintendő e függelék 1. pontja értelmében tagállamnak.

Az Ügynökség tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó társadalombiztosítási rendszerbe tartozó családtagjaik nem kötelesek csatlakozni a svájci társadalombiztosítási rendszerhez.

Az Európai Unió Bírósága kizárólagos joghatósággal rendelkezik az Ügynökség vagy a Bizottság és személyzete közötti kapcsolatokra vonatkozóan a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (2), illetve az uniós jog munkafeltételeket meghatározó egyéb rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(1) A Tanács 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelete (1969. március 25.) az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselői és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról (HL L 74., 1969.3.27., 1. o.).

(2) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

B. MELLÉKLET

Az európai légi közlekedési megállapodás tevékenységeinek svájci résztvevőit érintő pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó előírások

1. cikk

Közvetlen kommunikáció

Az Ügynökség és a Bizottság közvetlen kapcsolatban áll minden svájci székhellyel rendelkező és az Ügynökség tevékenységében szerződő félként, az Ügynökség programjaiban részvevőként, az Ügynökség vagy a Közösség költségvetéséből kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként részt vevő természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül a Bizottsághoz és az Ügynökséghez küldenek minden olyan fontos információt és dokumentumot, amelyet az e határozatban említett eszközök és a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében hozott határozatok alapján kötelességük benyújtani.

2. cikk

Ellenőrzések

1. Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (1) és az Ügynökség igazgatósága által 2003. március 26-án elfogadott pénzügyi rendeletnek, továbbá a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek (2) és az e határozatban említett egyéb eszközöknek megfelelően a svájci székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok előírhatnak az Ügynökség és a Bizottság tisztviselői vagy az Ügynökség és a Bizottság által kijelölt más személy által a kedvezményezettek és alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzéseket.

2. Az Ügynökség és a Bizottság tisztviselői, illetve az Ügynökség és a Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz, illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve azok elektronikus formáját is. A hozzáférési jogot kifejezetten meg kell állapítani az e határozatban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben és megállapodásokban.

3. Az Európai Számvevőszéket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a Bizottságot.

4. Az ellenőrzések e határozat hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le.

5. A Svájci Szövetségi Számvevőszéket előzetesen értesíteni kell a svájci területen végrehajtott ellenőrzésekről. Ez az értesítés nem képezi az ellenőrzés végrehajtásának jogi feltételét.

3. cikk

Helyszíni ellenőrzések

1. E megállapodás alapján és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (3) meghatározott előírások és feltételek szerint a Bizottság (OLAF) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet Svájc területén.

2. A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság a Svájci Szövetségi Számvevőszékkel vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt más illetékes svájci hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és bonyolítja le, és kellő időben értesíti őket az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak. Ennek érdekében a svájci illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

3. Ha az érintett illetékes svájci hatóságok úgy kívánják, a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes svájci hatóságok és a Bizottság közösen végezhetik.

4. Amennyiben a program résztvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a svájci hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni a bizottsági ellenőröknek, amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos kötelességük teljesítéséhez szükséges.

5. A Bizottság minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul értesíti a Svájci Szövetségi Számvevőszéket. A Bizottság minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságot az ilyen helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok eredményéről.

4. cikk

Tájékoztatás és konzultáció

1. E melléklet megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes svájci és közösségi hatóságok rendszeresen tájékoztatják egymást, és bármelyikük kérésére konzultációt folytatnak egymással.

2. Az illetékes svájci hatóságok késedelem nélkül értesítik az Ügynökséget és a Bizottságot az e határozatban említett eszközök alkalmazásában létrejött szerződések vagy megállapodások létrejöttével és végrehajtásával összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomásukra jutott minden tényről vagy gyanúról.

5. cikk

Titoktartás

Az e melléklet alapján közölt vagy fogadott információ formájától függetlenül a szakmai titoktartás hatálya alá tartozik, és ugyanolyan védelemben részesül, mint a hasonló információ a svájci nemzeti jogszabályok és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések szerint. Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni a közösségi intézményeken belül, a tagállamokban vagy Svájcban, amelyeknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, és azt csak a szerződő felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználniuk.

6. cikk

Közigazgatási intézkedések és szankciók

A svájci büntetőjogi jogszabályok alkalmazásának sérelme nélkül az Ügynökség vagy a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet, a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (4), valamint a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) szerint igazgatási intézkedéseket hozhat és szankciókat szabhat ki.

7. cikk

Behajtás és végrehajtási eljárás

Az Ügynökség vagy a Bizottság e határozat hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Svájcban.

A végrehajtási végzést a svájci kormány által kinevezett hatóság az okmány hitelességének megvizsgálásán túl más ellenőrzés nélkül adja ki, és erről értesíti az Ügynökséget vagy a Bizottságot. A végrehajtásnak a svájci eljárási szabályokkal összhangban kell történnie. A végrehajtási határozat jogszerűségének vizsgálata az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartozik.

Az Európai Unió Bíróságának választott bírósági rendelkezés alapján hozott ítéletei azonos feltételek mellett végrehajthatók.

(1) A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(2) A Bizottság 2343/2002/EK, Euratom rendelete (2002. november 19.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).

(3) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(4) A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).

(5) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/53

Helyesbítés a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott válaszható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. november 6-i (EU) 2018/1695 tanácsi irányelvhez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 282., 2018. november 12. )

A 7. oldalon az 1. cikk a következő ponttal egészül ki:

„4.	A 193. cikk helyébe a következő szöveg lép: »193. cikk A 194–199b. cikkben és a 202. cikkben említett esetek kivételével a héát az adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany köteles megfizetni.«”

27.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/53

Helyesbítés a Lettországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló 2013/191/EU végrehajtási határozat módosításáról szóló, 2018. december 4-i (EU) 2018/1921 tanácsi végrehajtási határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 311., 2018. december 7. )

A tartalomjegyzékben és a 36. oldalon, a címben:

a következő szövegrész:

„A Tanács (EU) 2018/1921 végrehajtási határozata (2018. december 4.) a Lettországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló 2013/191/EU végrehajtási határozat módosításáról”

helyesen:

„A Tanács (EU) 2018/1921 végrehajtási határozata (2018. december 4.) a Lettországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló (EU) 2015/2429 végrehajtási határozat módosításáról”.

A 36. oldalon, a (9) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„A 2013/191/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,”

helyesen:

„Az (EU) 2015/2429 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,”.

A 37. oldalon, az 1. cikkben:

a következő szövegrész:

„A 2013/191/EU végrehajtási határozat 6. cikkének helyébe a következő szöveg lép:”

helyesen:

„Az (EU) 2015/2429 végrehajtási határozat 6. cikkének helyébe a következő szöveg lép:”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 329

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. december 27.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2018/2056 rendelete (2018. december 6.) az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló 216/2013/EU tanácsi rendelet módosításáról	1
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács (EU) 2018/2057 irányelve (2018. december 20.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az általános fordított adózási mechanizmus egy bizonyos értékhatárt meghaladó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról	3

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2018/2058 rendelete (2018. december 17.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2019. évre történő meghatározásáról	8
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2018/2059 határozata (2018. november 29.) az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról ( 1 )	13
*	A Tanács (EU) 2018/2060 végrehajtási határozata (2018. december 20.) a Németországot a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazásának folytatására felhatalmazó 2009/791/EK határozat módosításáról	20
*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/2061 határozata (2018. december 18.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziója (EUBAM Líbia) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUBAM Líbia/2/2018)	22
*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/2062 határozata (2018. december 18.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Szomália/1/2018)	24
*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2018/2063 határozata (2018. december 18.) az Európai Unió mali KBVP-missziója (EUCAP Száhel Mali) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Száhel Mali/2/2018)	26
*	Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EU) 2018/2064 határozata (2018. december 14.) a bináris opciók lakossági ügyfelek számára történő forgalmazásának, terjesztésének vagy eladásának ideiglenes betiltása a megújításáról	27
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a légi közlekedésről szóló megállapodással létrehozott Európai Unió/Svájc Légi Közlekedési Vegyes Bizottság 1/2018. sz. határozata (2018. december 12.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás mellékletének felváltásáról [2018/2065]	30

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott válaszható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. november 6-i (EU) 2018/1695 tanácsi irányelvhez ( HL L 282., 2018.11.12. )	53
*	Helyesbítés a Lettországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló 2013/191/EU végrehajtási határozat módosításáról szóló, 2018. december 4-i (EU) 2018/1921 tanácsi végrehajtási határozathoz ( HL L 311., 2018.12.7. )	53


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.