ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 324

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

61. évfolyam
2018. december 19.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/1973 végrehajtási rendelete (2018. december 7.) a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó műszaki előírásokról szóló 909/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról

1

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2018.12.19.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1973 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. december 7.)

a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó műszaki előírásokról szóló 909/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) alkalmazásának célja a belvízi hajózás biztonságának és hatékonyságának a növelése. Ezen okból kifolyólag felül kell vizsgálni és egyértelműsíteni kell a 909/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (2) szereplő, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-eszközökre és a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus navigációs térképekre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC) vonatkozó műszaki előírásokat.

(2)

A műszaki előírások felülvizsgálatakor kellő mértékben figyelembe kell venni a technológiai fejlődést és a 909/2013/EU végrehajtási rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

(3)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírásokat a 2005/44/EK irányelv II. mellékletében előírt műszaki elvek alapján helyénvaló meghatározni.

(4)

A műszaki előírások felülvizsgálatakor kellő mértékben figyelembe kell venni a nemzetközi szinten, például az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB), a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO), a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) és más nemzetközi szervezetek által elfogadott legfrissebb szabványokat, és az azok alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

(5)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó felülvizsgált műszaki előírások meghatározása során indokolt kellően figyelembe venni a belvízi közlekedésben alkalmazott EDCIS megvalósításáért felelős tagállami hatóságok képviselőiből, más kormányzati szervek képviselőiből és ágazati megfigyelőkből álló, a belvízi közlekedésben alkalmazott EDCIS-szel foglalkozó szakértői csoport munkáját is.

(6)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-re vonatkozó felülvizsgált műszaki előírások meghatározása során indokolt kellően figyelembe venni a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k harmonizálásával foglalkozó, kormányzati képviselőkből, ágazati szereplőkből, valamint a tudományos élet képviselőiből álló csoport (IEHG) által végzett munkát.

(7)

Az ebben a rendeletben az ENSZ-EGB szabványaira vagy más szabványokra tett hivatkozások nem teremtenek precedenst a belvízi közlekedéssel, a folyami információs szolgáltatásokkal és a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-szel kapcsolatos jövőbeli uniós szabványok tekintetében.

(8)

A 909/2013/EU végrehajtási rendelet a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírásokat a navigációs módra határozta meg. Egyes vízi utakon azonban az illetékes hatóságok előírták, hogy az információs mód használatakor is kötelező a hajón elhelyezni a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-eszközöket. Az ezen vízi utakon alkalmazott eszközök harmonizációja, valamint a biztonságos hajózás érdekében meg kell határozni, hogy azokon a vízi utakon, amelyeken kötelező az ECDIS-eszközök hajón való elhelyezése, milyen kötelező minimumkövetelmények vonatkoznak az információs módban működő, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re. Azokon a vízi utakon, amelyeken nem kötelező az információs módban működő, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-eszközök elhelyezése, az információs módra vonatkozó minimumkövetelmények ajánlásul szolgálnak.

(9)

A belvízi hajózás biztonságának és hatékonyságának növelése érdekében az ENC-kben időben meg kell jelenniük a vízmélységre vonatkozó friss, megbízható információknak (batimetrikus információk). Emiatt a vízmélységre vonatkozó információk nyújtását egységesíteni kell.

(10)

Annak érdekében, hogy a tagállamok az érintett vízi utak tekintetében egységesen kódolják a vízi utakon található objektumokat, a 909/2013/EU végrehajtási rendelet mellékletében szereplő víziút-kódokat tartalmazó listát ki kell bővíteni. További víziút-kódok a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet által elismert, az ENC-k harmonizálásával foglalkozó csoporttól igényelhetők, elektronikus úton.

(11)

Az irányelv 4. cikkében foglaltaknak való megfelelés érdekében a tagállamoknak a 2005/44/EK irányelv 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ebben a rendeletben meghatározott követelményeket legkésőbb a hatálybalépéstől számított 30 hónapon belül végrehajtsák.

(12)

A 909/2013/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a 91/672/EGK tanácsi irányelv (3) 7. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 909/2013/EU végrehajtási rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 255., 2005.9.30., 152. o.

(2)  A Bizottság 909/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 10.) a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 258., 2013.9.28., 1. o.).

(3)  A Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 373., 1991.12.31., 29. o.).


MELLÉKLET

A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ELEKTRONIKUS TÉRKÉP-MEGJELENÍTŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER

(A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS)

TARTALOMJEGYZÉK

1. SZAKASZ: A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ECDIS-RE VONATKOZÓ TELJESÍTMÉNYSZABVÁNY 6

1.

Általános rendelkezések 6

2.

Hivatkozások 7

3.

A térképinformáció tartalma, rendelkezésre bocsátása és frissítése 8

3.1.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-k tartalma és rendelkezésre bocsátása 8

3.2.

Frissítések 8

4.

Az információk megjelenítése 9

4.1.

A megjelenítésre vonatkozó követelmények 9

4.2.

Megjelenítési tartományok (méretarányok) 9

4.3.

A kép elhelyezése és iránya 9

4.4.

A SENC információk megjelenítése 9

4.5.

A radarinformációk megjelenítése 10

4.6.

Egyéb navigációs információk megjelenítése 10

4.7.

Színek és szimbólumok 11

4.8.

Az adatok és a megjelenítés pontossága 11

5.

Működés 11

5.1.

Információs mód 11

5.2.

Navigációs mód 13

5.3.

Vezérlő és irányító elemek 14

6.

Csatlakozások más berendezésekhez 14

7.

Jelzések és riasztások 14

7.1.

Beépített tesztberendezés (BITE) 14

7.2.

Meghibásodások 14

8.

Tartalékrendszerek 15

8.1.

Az SENC-helymeghatározás pontatlansága 15

8.2.

Meghibásodások 15

9.

Áramellátás navigációs módban 15
2. SZAKASZ: A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ENC-K ADATAIRA VONATKOZÓ SZABVÁNY 15

1.

Bevezetés 15

2.

Elméleti adatmodell 15

3.

Adatszerkezet 15

4.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-kre vonatkozó termékleírás 15
2A. SZAKASZ: GYÁRTÓK ÉS VÍZI UTAK KÓDJA (AZ IHO–S-62 ENC GYÁRTÓI KÓDOK KIEGÉSZÍTÉSE) 16
3. SZAKASZ: A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ECDIS-RE VONATKOZÓ MEGJELENÍTÉSI SZABVÁNY 20

1.

Bevezetés 20

2.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítési könyvtár 20

2.1.

Az S-52 és a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítési könyvtárának alkotórészei 20

2.2.

Megfeleltetési táblázatok 21

2.3.

Feltételes jelképes ábrázolási eljárások 22

2.4.

Színek 22

2.5.

A jelzőtáblák megjelenítése 22
4. SZAKASZ: A MŰKÖDÉSRE ÉS A TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK, A VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉS AZ ELVÁRT VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK 22

1.

Bevezetés 22

2.

Üzemmódok és rendszerkonfiguráció 22

2.1.

Üzemmódok 22

2.2.

Rendszer-konfigurációk 23

2.2.1.

Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS berendezés, önálló rendszer radarkapcsolat nélkül 23

2.2.2.

Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés, párhuzamos telepítés és radarkapcsolat 23

2.2.3.

Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS berendezés, közös képernyő a csatlakoztatott radarberendezéssel 23

2.2.4.

Radarberendezés a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS funkciójával integrálva 23

3.

Teljesítménykövetelmények 23

3.1.

Hardverteljesítmény 23

3.2.

Szoftverteljesítmény 23

3.3.

A kezelőszervek használata 23

3.4.

Képernyőteljesítmény 23

3.4.1.

A képernyő méretei 24

3.4.2.

A képernyő iránya 24

3.4.3.

A képernyő felbontása 24

3.4.4.

A képernyő színei 24

3.4.5.

A képernyő fényereje 24

3.4.6.

Képfrissítés 24

3.4.7.

Képernyőtechnológia 24

4.

Működési funkciók 24

4.1.

Üzemmód 24

4.2.

A berendezés gyári beállításai (tárolás/visszahívás) navigációs módban 24

4.3.

A SENC-információk megjelenítése navigációs módban 24

4.4.

A térkép iránya, elhelyezése és mozgatása 25

4.5.

A saját hajó helyzete és vízszintes irányszöge 25

4.6.

Információsűrűség 25

4.7.

Tartományok/Mérőkörök 25

4.8.

A kép fényereje navigációs módban 25

4.9.

A kép színei 26

4.10.

Képjelentés 26

4.11.

Mérőeszközök 26

4.12.

A hajóparancsnok saját, térképre vonatkozó adatainak bevitele és szerkesztése 26

4.13.

A SENC-ek betöltése és frissítése 26

4.14.

A radarkép megjelenítése és rávetítése 26

4.15.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS azonnali hozzáférésű funkciói 27

4.16.

Állandóan látható funkcióparaméterek 27

5.

Karbantartási funkciók 27

5.1.

A térképhelyzet statikus javítása 27

5.2.

A térképirány statikus javítása 27

5.3.

Az interfészek konfigurációja 27

6.

A hardverteszt és a szükséges tanúsítványok 28

6.1.

A környezeti körülményeknek való ellenállás navigációs módban 28

6.2.

A berendezés dokumentációja 28

6.3.

Interfészek 28

6.4.

A kezelőszervek jellemzői 28

6.5.

A képernyő jellemzői navigációs módban 28

7.

A térkép-megjelenítés, a működés és a funkciók tesztelése 28

7.1.

A vizsgálandó berendezés előkészítése 28

7.2.

Az üzemmódok tesztelése 28

7.3.

A megjelenített objektumok tesztelése 28

7.4.

A méretarányfüggő információsűrűség tesztelése (SCAMIN) 29

7.5.

A fényerőváltozás tesztelése 29

7.6.

Színteszt 29

7.7.

A mérési funkciók tesztelése 29

7.8.

A térképfrissítési funkció tesztelése 29

7.9.

A megjelenített objektumok tesztelése ugyanazon területre vonatkozóan, ugyanazon felhasználás esetén több cellában 29

8.

A radarkép megjelenítésének és működésének tesztelése 29

8.1.

Előkészületek 29

8.2.

A radarkép tesztelése háttér-térkép nélkül 30

8.3.

A radarkép, a más hajókra vonatkozó rávetített információk és a háttér-térkép tesztelése 30

8.3.1.

A rávetített radarkép tesztelése 30

8.3.2.

A térkép helyzetének és irányának tesztelése 30

8.3.3.

A méretarány megfelelőségi tesztje 31

9.

A riasztások és kijelzések tesztelése 31

10.

A tartalékrendszerek tesztelése navigációs módban 31
4 A. SZAKASZ: A SZOFTVERMINŐSÉGET BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK 31

1.

Általános követelmények 31

1.1.

Szoftvertervezési követelmények 31

1.2.

A megvalósításra vonatkozó előírások 31

1.3.

A tesztre vonatkozó követelmények 32

1.4.

Harmadik féltől származó alkotórészekre vonatkozó követelmények 32

1.5.

A kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó követelmények navigációs módban 32

1.6.

Nyelv 32

1.7.

A felhasználói dokumentációra vonatkozó követelmények 33

2.

Vizsgálati módszerek és az elvárt eredmények 33

2.1.

A navigációs mód működési tesztje 33

2.1.1.

Teljesítménykövetelmények 33

2.1.1.1.

Helyzet 33

2.1.1.2.

Haladási irány 33

2.1.2.

Érzékelőhiba 33

2.1.3.

Teljesítményteszt interfész 33

2.2.

Általános szoftvertesztek 34

2.2.1.

A berendezés dokumentációja 34

2.2.2.

Terhelési teszt navigációs módban 34

3.

A tanúsított navigációs rendszereket érintő módosítások 34

3.1.

Általános követelmények 34

3.2.

Hardver- és szoftvermódosítások 34
4B. SZAKASZ RENDSZERKONFIGURÁCIÓK (ÁBRÁK) 35
5. SZAKASZ: SZÓSZEDET 37
1. függelék: A (tengeri közlekedésben alkalmazott) ECDIS szabványának, illetve a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS műszaki leírásának a szerkezeti összehasonlítása 43

1. SZAKASZ

A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ECDIS-RE VONATKOZÓ TELJESÍTMÉNYSZABVÁNY

1.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) hardverből, operációsrendszer-szoftverből és alkalmazási szoftverből áll.

b)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS célja, hogy hozzájáruljon a belvízi hajózás biztonságához és hatékonyságához.

c)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS információs és navigációs módra vagy kizárólag információs módra tervezhető.

Az e melléklet 1. szakaszának 4.1. fejezetében és 4. szakaszában meghatározott, kizárólag tájékoztatási módra tervezett, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezésekre vonatkozó minimumkövetelmények azokon a vízi utakon kötelezőek, amelyeken a felelős törvényhozó szervek a berendezés fedélzeten való elhelyezésére vonatkozó követelményeket írnak elő. A követelmények a többi régióban ajánlottak.

d)

Az e melléklet 4. szakaszában meghatározott, navigációs módra tervezett, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS (operációsrendszer-szoftver, alkalmazási szoftver és hardver) tekintetében magas megbízhatósági és rendelkezésre állási szintet kell biztosítani; legalább ugyanolyan szintűt, mint amelyet más navigációs eszközök biztosítanak.

e)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek az e melléklet 2. és 3. szakaszában meghatározott térkép-információkat kell használnia.

f)

A nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szerveknek ajánlatos átmeneti rendelkezéseket fontolóra venniük azokban az esetekben, amikor a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS fedélzeten való elhelyezésére vonatkozó követelményeket vezetnek be.

g)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek meg kell felelnie az e mellékletben meghatározott, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS teljesítményszabvány valamennyi követelményének.

h)

Az e mellékletben használt „hajóparancsnok” kifejezés egyenértékűnek tekintendő a RIS-iránymutatásokban – 414/2007/EK bizottsági rendeletben (1) – használt „hajóparancsnok” kifejezéssel.

i)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS szoftverének gyártója vagy szállítója a szoftver felhasználói kézikönyvében köteles feltüntetni, hogy azokon a vízi utakon, amelyeken a felelős törvényhozó szervek a berendezés fedélzeten való elhelyezésére vonatkozó követelményeket írnak elő, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS esetében a c) pontban említett, a berendezésekre (hardver) vonatkozó követelmények közül információs módban melyeket kell teljesíteni.

j)

Ha a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló (EU) 2016/1148 irányelvben meghatározott alapvető szolgáltatásokat nyújt, az említett jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

k)

Az AIS a SOLAS-egyezmény (Életbiztonság a tengeren) V. fejezetében meghatározott műszaki és teljesítményszabványoknak megfelelő, az 1. szakasz 2. r) pontjában említett dokumentumban meghatározottak szerinti, a tengeri hajók automatikus azonosítására szolgáló rendszer. A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS a belvízi hajóknak az 1. szakasz 2. p) pontjában említett dokumentumban meghatározottak szerinti automatikus azonosító rendszerére vonatkozik. Az ebben a mellékletben az AIS-re tett utalások eltérő rendelkezés hiányában mind a tengeri AIS-ra, mind a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-ra vonatkoznak.

2.   HIVATKOZÁSOK

a)

IHO S-57. sz. különkiadvány „A digitális hidrográfiai adatokra vonatkozó átviteli szabvány”, 3.1 kiadás, 2000. november, 2. kiegészítés, 2009. június (IHO Special Publication No. S-57 „IHO Transfer Standard for Digital Hydrographic Data”, Edition 3.1, November 2000, Supplement No. 2., June 2009); valamennyi függelékkel és melléklettel;

b)

IHO S-62 sz. különkiadvány „ENC gyártói kódok”, 2.5 kiadás, 2009. december (IHO Special Publication No. S-62 „ENC Producer Codes”, Edition 2.5, December 2009);

c)

IHO S-52. sz. különkiadvány „Az ECDIS térképtartalmára és megjelenítési szempontjaira vonatkozó előírások”, 6. kiadás, 2010. március (IHO Special Publication No. S-52 „Specifications for Chart Content and Display Aspects of ECDIS”, 6th Edition, March 2010), valamennyi függelékkel és melléklettel, beleértve a következőket:

S-52 1. függelék „Az elektronikus térkép frissítésére vonatkozó útmutató”, 4.0 kiadás, 2012. április (S-52 Appendix 1 „Guidance on Updating the Electronic Chart”, Edition 4.0, April 2012).

A korábbi S-52 2. függelék „Színekre & szimbólumokra vonatkozó rendelkezések”, 4.3. kiadás (2008. január) (Former S-52 Appendix 2 „Colours & Symbols Specifications”, Edition 4.3 (Jan 2008))

A korábbi S-52 3. függelék, „Glosszárium az ECDIS-hez kapcsolódó feltételekről” (jelenleg S-32, 1. függelék (2007. szeptember))

A korábbi S-52, 2. függelék A. melléklete, „Megjelenítési könyvtár”, 3.4. évi kiadás (2008)

d)

MSC.232(82) IMO-határozat „Az elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre vonatkozó felülvizsgált teljesítményszabvány”, 2006. December – 3. függelék, Navigációs elemek és paraméterek (IMO Resolution MSC.232(82) „Revised Performance Standards for Electronic Chart Display and Information Systems (ECDIS)”, December 2006. – Appendix 3 NAVIGATIONAL ELEMENTS AND PARAMETERS)

e)

61174. IEC-iránymutatás, 3.0 kiadás „ECDIS – A működésre és a teljesítményre vonatkozó követelmények, vizsgálati módszerek és az elvárt teszteredmények”, 2008. szeptember (IEC-Guideline 61174, edition 3.0 „ECDIS – Operational and performance requirements, methods of testing and required test results”, September 2008).

f)

Az ES-TRIN 2017 szabvány 5. mellékletének I–III. szakasza: A radarberendezésekre és fordulásisebesség-kijelzőkre alkalmazandó követelmények.

g)

IHO S-32. sz. különkiadvány, 1. függelék, „Az ECDIS-re vonatkozó fogalmak szószedete” (IHO Special Publication No. S-32 Appendix 1 „Glossary of ECDIS-related Terms”).

h)

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó ajánlásról szóló 48. ENSZ-EGB-határozat 1. függelékének – „Product Specification for Inland ENCs” (A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre vonatkozó termékleírás) – 2.4. kiadása; ezen belül az 1.1. függelék: „IENC Feature catalogue” (Az IENC objektumkatalógusa) és az 1.2. függelék: „Inland Electronic Navigational Chart Encoding Guide” (Kódolási útmutató a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus navigációs térképekhez);

i)

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó ajánlásról szóló 48. ENSZ-EGB-határozat 2. függelékének – „Status of Presentation Library for Inland ECDIS” (A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítési könyvtárának állapota) – 2.4. kiadása.

j)

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó ajánlásról szóló 48. ENSZ-EGB-határozat 3. függelékének – „Product Specification for Inland ENCs” (A belvízi közlekedésben alkalmazott batométeres ENC-kre vonatkozó termékleírás) – 2.4. kiadása; ezen belül a 3.1. függelék: „bathymetric IENC Feature catalogue, edition 1.0” (A batimetrikus IENC objektumkatalógusa, 1.0. kiadás.

k)

EN 60945 (2002) + corr1 (2010): Tengeri navigációs berendezések; Általános követelmények. Vizsgálati módszerek és elvárt teszteredmények.

l)

IEC 61162, amely „A hajón lévő navigációs berendezések digitális interfészeire” vonatkozó szabványok gyűjteménye. A 61162 szabványokat az IEC 80. számú technikai bizottságának (TC80) 6. munkacsoportja (WG6) dolgozza ki.

m)

Az IENC-tárhely az S-100 rendszerleíró adatbázisában

n)

IEHG, A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre vonatkozó termékleírások

o)

IEHG, A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC objektumkatalógusa

p)

A hajó-helyzetmegállapító és nyomon követő rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló 415/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 105., 2007.4.23., 35. o.).

q)

A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló, 2016. szeptember 14-i 2016/1629/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 252., 2016.9.16., 118. o.) II. melléklete

r)

A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).

3.   A TÉRKÉP-INFORMÁCIÓ TARTALMA, RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA ÉS FRISSÍTÉSE

3.1.   A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-k tartalma és rendelkezésre bocsátása

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS céljára a legutóbbi kiadású térkép-információkat kell használni.

b)

Intézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy a felhasználó megváltoztassa a belvízi közlekedésben alkalmazott eredeti ENC-kiadásokat és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-kiadásokat.

c)

Az ENC-nek tartalmaznia kell legalább a következő objektumokat:

a fő vízi útvonal kilométerben megadva,

hiperhivatkozások az áthaladást korlátozó építmények, különösen a zsilipek és hidak üzemelési idejét tartalmazó külső XML-fájlokra,

a kikötők és átrakásra alkalmas területek helymeghatározása,

a hajózás szempontjából lényeges vízmércék referenciaadatai,

a vízi út partvonala (közepes vízállásnál),

partvonali építmények (pl. hullámtörő gát, hosszanti védőgát, terelőfal – minden olyan létesítmény, amelyet a hajózás szempontjából veszélyesnek minősítenek),

a zsilipek és a gátak körvonalai,

a hajózható út, illetve csatorna határai (ha meg van határozva),

a hajózható út, illetve csatorna víz alatti elszigetelt veszélyforrásai,

a hajózható út, illetve csatorna vízfelszín feletti elszigetelt veszélyforrásai, például a hidak, légvezetékek stb.

hivatalos navigációs segédletek (pl. bóják, világítótornyok, fényjelzések, figyelmeztető jelölések),

Ha a térképgyártó egymást átfedő fájlokat vagy a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-kiadásokat használ, a jellemzők különböző térképcellákon is szerepelhetnek, de a csomag egészének meg kell felelnie a fenti francia bekezdésekben felsorolt minimumkövetelményeknek.

d)

Ha a térképet navigációs módban történő használatra szánják (e szakasz 5.2. pontja), akkor valamennyi vízi útra vagy kikötőre vonatkozóan az illetékes hatóság dönt arról, hogy a c) pontban említett objektumok közül melyeket kell ellenőrizni. Az ellenőrzést követően az illetékes hatóságnak nyilatkoznia kell arról, hogy a hatáskörébe tartozó földrajzi területen belül mely belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-ket és belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-ket hagyta jóvá navigációs módra (a részleteket lásd e melléklet 2A. szakaszában).

e)

A rendszer elektronikus navigációs térképét (SENC) a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS keretében kell tárolni.

3.2.   Frissítések

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek alkalmasnak kell lennie a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC adatai tekintetében a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre vonatkozó termékleírással összhangban rendelkezésre bocsájtott frissítések, valamint a mélységinformációk tekintetében a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-kre vonatkozó termékleírással összhangban rendelkezésre bocsájtott frissítések befogadására. Ezeket a frissítéseket a SENC-re automatikusan alkalmazni kell. A frissítések telepítési eljárása nem zavarhatja a használatban lévő megjelenítést.

b)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek oly módon kell megjelenítenie a frissítéseket, hogy a hajóparancsnok láthassa azok tartalmát és meggyőződhessen arról, hogy azok szerepelnek a SENC-ben.

c)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek képesnek kell lennie a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC adatain automatikusan végrehajtott frissítések visszavonására.

d)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC eredeti kiadásai és későbbi frissítései soha nem egyesíthetők.

e)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-t és annak valamennyi frissítését információveszteség nélkül kell megjeleníteni.

f)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC adatait és azok valamennyi frissítését a többi információtól világosan meg kell különböztetni.

g)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek biztosítania kell, hogy a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-t és annak minden frissítését megfelelően betöltötték az SENC-be.

h)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek nyilván kell tartania a frissítéseket, beleértve az SENC-re történő alkalmazás időpontját is.

i)

Annak az SENC-nek, amelyet használni fognak, olyan tartalommal kell rendelkeznie, amely a tervezett útvonal tekintetében naprakész és megfelelő.

4.   AZ INFORMÁCIÓK MEGJELENÍTÉSE

4.1.   A megjelenítésre vonatkozó követelmények

a)

A megjelenítés módjának biztosítania kell, hogy a megjelenített információt egynél több megfigyelő is éjjel-nappal tisztán láthassa a hajó kormányállásában előforduló fényviszonyok között.

b)

Navigációs módban a térkép-megjelenítésnek a navigációs módra tervezett és elfogadott berendezés esetében legalább 270 mm-szer 270 mm-es méretűnek kell lennie.

c)

Információs módban a méretet ergonómiai szempontok határozzák meg. A megjelenített információnak a kormányzási pozícióból könnyen láthatónak kell lennie.

A kijelző átlójának legalább 199 mm-nek (7,85 hüvelyk) kell lennie. A hajó parancsnokának minden körülmények között képesnek kell lennie arra, hogy a megjelenített információkat megfelelően tudja érzékelni az ember-gép interfészekkel kapcsolatos iránymutatások szerint.

Ha a szoftvert kijelző nélkül értékesítik, a gyártói dokumentációban fel kell tüntetni azt az információt, hogy a szoftver a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS formájában csak információs módban használható, ha a kijelző megfelel a 4.1. fejezet követelményeinek.

d)

A következő kritériumoknak kell teljesülniük navigációs és információs módban egyaránt:

Az alfanumerikus adatokat és a szöveget világosan olvasható, nem dőlt, talpatlan betűtípussal kell megjeleníteni.

A betűméretnek igazodnia kell a hajó kormányállásában általában jellemző felhasználói pozíciókhoz (azaz a leolvasási távolság és a nézésszög tekintetében).

A karaktermagasság és az AIS szimbólumok mérete milliméterben nem lehet kevesebb, mint a nominális szemlélési távolság méterben kifejezett értékének 3,5-szerese.

Az AIS szimbólumok minimális mérete és az AIS-információk minimális karaktermagassága 3,5 mm.

A gyártói dokumentációban fel kell tüntetni a kijelző berendezés nominális szemlélési távolságát.

e)

A megjelenítésre vonatkozó követelményeknek mind fekvő, mind álló formátumban teljesülniük kell.

f)

Információs módban is ajánlatos a navigációs módban meghatározott kijelzőméretet használni. Abban az esetben, ha a kijelző felszereléséhez nincs elegendő hely, a kijelző mérete – a kijelző nominális szemlélési távolságának figyelembevételével – csökkenthető.

4.2.   Megjelenítési tartományok (méretarányok)

a)

Információs módban (lásd e szakasz 5.1. pontját) minden skála és tartomány megengedett.

b)

Navigációs módban (lásd e szakasz 5.2. pontját) csak az e melléklet 4. szakaszának 4.7. fejezetében meghatározott, sorrendben kiválasztható tartományok (méretarányok) megengedettek.

4.3.   A kép elhelyezése és iránya

a)

Információs módban bármilyen térképirány megengedett (lásd e szakasz 5.1. pontját)

b)

Navigációs módban a térképet automatikusan a relatív mozgás irányába kell beállítani és tájolni oly módon, hogy a saját hajó felfelé nézzen, és a képernyő közepén vagy középpont-kihelyezéssel helyezkedjék el (lásd e szakasz 5.2. pontját).

4.4.   A SENC információk megjelenítése

a)

A SENC információk megjelenítését a következő három megjelenítési kategóriába kell sorolni:

alapmegjelenítés

normál megjelenítés (normál információsűrűség)

összmegjelenítés

Az objektumosztályok megjelenítési kategóriák szerinti felosztását részletesen az e melléklet 1. szakaszának 2. i) pontjában említett dokumentum megfeleltetési táblázata tartalmazza.

b)

Az alapmegjelenítési kategóriának legalább a következő objektumokat kell tartalmaznia:

a vízi út partvonala (közepes vízállásnál),

partvonali építmények (pl. hullámtörő gát, hosszanti védőgát, terelőfal – minden olyan létesítmény, amelyet a hajózás szempontjából veszélyesnek minősítenek),

a zsilipek és a gátak körvonalai,

a hajózható út, illetve csatorna határai (ha meg van határozva),

a hajózható út, illetve csatorna víz alatti elszigetelt veszélyforrásai,

a hajózható út, illetve csatorna vízfelszín feletti elszigetelt veszélyforrásai, például a hidak, légvezetékek stb.

hivatalos, navigációs segédletek (pl. bóják, fényjelzések és világítótornyok),

c)

A normál megjelenítési kategóriának (normál információsűrűség) legalább a következő objektumokat kell tartalmaznia:

az alapmegjelenítési kategória objektumai

tiltott és korlátozás alatt álló területek

kereskedelmi (teher- és személyszállító) hajók kikötői

a parton lévő kilométer- és hektométer-, illetve mérföldjelzések

d)

Az összmegjelenítésnek egyedi lekérés alapján minden olyan objektumot meg kell jelenítenie, amely szerepel a belvízi közlekedésben alkalmazott SENC-ben.

e)

Elindításkor a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek a normál információsűrűséget kell mutatnia az e melléklet 5. szakaszában szereplő szószedet 1. szakaszának 2. c) pontjában említett dokumentumban foglaltak szerint.

f)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek egyetlen kezelői lépéssel bármikor átkapcsolhatónak kell lennie normál információsűrűségre.

g)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek mindenkor pontosan mutatnia kell az éppen használt információsűrűséget.

h)

Az időben változó mélységinformációt az ENC-ben az a) pontban említett három megjelenítési kategóriától függetlenül kell megjeleníteni.

4.5.   A radarinformációk megjelenítése

a)

Navigációs módban a radarkép kapja a legmagasabb megjelenítési prioritást, és kizárólag relatív mozgást mutató orrirányú módban jeleníthető meg. Ha a rendszer tengeri közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó típusjóváhagyással is rendelkezik, a valós mozgást mutató és az északi állású mód is alkalmazható, de csak információs módban.

b)

A háttérben lévő SENC-nek helyzet, tartomány és irány tekintetében illeszkednie kell. A radarkép és a helyzetérzékelő által meghatározott pozíciót hozzá kell tudni igazítani a kormányzási pozícióhoz viszonyított légi eltoláshoz.

c)

A rávetített radarképnek meg kell felelnie az e melléklet 4. szakaszának 4.14. fejezetében meghatározott minimumkövetelményeknek.

d)

A rávetített radarkép kiegészítő navigációs információkat is tartalmazhat. A kiegészítő navigációs információk, a helymeghatározásra és nyomon követésre vonatkozó szimbólumok azonban semmiképpen sem ronthatják a radarkép eredeti tartalmának megjelenítését.

4.6.   Egyéb navigációs információk megjelenítése

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek és a kiegészítő navigációs információknak (a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS) közös geodéziai referenciarendszert kell használniuk.

b)

Lehetővé kell tenni, hogy a hajóparancsnok a képernyőn megjelenítse saját hajójának helyzetét.

c)

Biztosítani kell, hogy a hajóparancsnok biztonsági mélységhatárértékeket jelöljön ki.

d)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek jeleznie kell a biztonsági mélységhatárértékeknél kisebb értékeket.

4.7.   Színek és szimbólumok

a)

A SENC-információkat ábrázoló színek és szimbólumok megjelenítésének meg kell felelnie legalább az e melléklet 3. szakaszában foglalt rendelkezéseknek. A felhasználó más szimbólumkészleteket is beállíthat.

b)

Az e melléklet 1. szakaszának 2. d) pontjában említett dokumentumban felsorolt navigációs elemek és paraméterek megjelenítéséhez az e szakasz 4.7. fejezetének a) pontjában említett színektől és szimbólumoktól eltérő színeket és jeleket kell használni.

4.8.   Az adatok és a megjelenítés pontossága

a)

A számítások eredményeképpen megjelenő adatok pontossága nem függhet a képernyő jellemzőitől, és e pontosságnak összhangban kell állnia a SENC pontosságával.

b)

Navigációs módban a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek jeleznie kell, hogy a megjelenítés kisebb megjelenítési tartománnyal történik-e, mint amelyet a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC adatok pontossági szintje lehetővé tenne (léptéknövelés jelzése).

c)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS által végzett számítások pontossága soha nem függhet a megjelenítő eszköz jellemzőitől, és e pontosságnak összhangban kell lennie a SENC pontosságával.

d)

A képernyőn megjelenő, illetve a képernyőn már kijelzett objektumok között mért vízszintes irányszögek és távolságok pontosságának legalább a képernyő felbontóképességének megfelelőnek kell lennie.

5.   MŰKÖDÉS

5.1.   Információs mód

a)

Az információs módot kizárólag információs célra szabad használni, navigálásra nem.

b)

Információs módban bármilyen térképirány, elforgatás, nagyítás és panorámanézet megengedett. Ajánlatos azonban ugyanazon rögzített tartományokat használni, mint navigációs módban, és a térképet a következőképpen tájolni:

észak felé vagy

a hajózható út tengelyvonalának a pillanatnyi helyzet szerinti irányába vagy

a hajó pillanatnyi haladási irányába.

c)

Lehetővé kell tenni a képernyőn megjelenő térkép oly módon történő kézi továbbgörgetését, hogy eközben a hajózható út tengelyvonala a képernyő függőleges tengelyével egybeessék.

d)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-t egy helyzetérzékelőhöz lehet csatlakoztatni, amely lehetővé teszi a térkép automatikus görgetését és az aktuális, a kezelő által kiválasztott környezetet mutató térképrész megjelenítését.

e)

Az AIS vagy hasonló adatátviteli kapcsolat által szolgáltatott információk csak akkor jelenítendők meg, ha frissek (szinte valós idejűek) és pontosak. Ha a többi hajó haladási iránya nem áll rendelkezésre, nem szabad e hajók helyzeteét és irányát az alábiakkal ábrázolni:

irányjelző háromszög vagy

valósághű (méretarányos) ábrázolás.

Ebben az esetben általános szimbólumot ajánlott használni.

Az alábbi időtúllépési értékeket ajánlott alkalmazni (forrás: IEC 62388):

Hajókategória

Névleges frissítési gyakoriság

Maximális időtúllépési érték

Névleges frissítési gyakoriság

Maximális időtúllépési érték

A osztály

A osztály

B osztály

B osztály

A hajó horgonyoz vagy kikötve vesztegel, és legfeljebb 3 csomó sebességgel halad (B osztály: legfeljebb 2 csomó sebességgel halad)

3 perc

18 perc

3 perc

18 perc

A hajó horgonyoz vagy kikötve vesztegel, és több mint 3 csomó sebességgel halad

10 másodperc

60 másodperc

3 perc

18 perc

A hajó SOLAS-üzemmódban van, 0–14 csomó sebességgel halad

10 másodperc

60 másodperc

30 másodperc

180 másodperc

A hajó SOLAS-üzemmódban van, 0–14 csomó sebességgel halad és irányt változtat

3 1/3 másodperc

60 másodperc

30 másodperc

180 másodperc

A hajó SOLAS-üzemmódban van, 14–23 csomó sebességgel halad

6 másodperc

36 másodperc

30 másodperc

180 másodperc

A hajó SOLAS-üzemmódban van, 14–23 csomó sebességgel halad és irányt változtat

2 másodperc

36 másodperc

30 másodperc

180 másodperc

A hajó SOLAS-üzemmódban van, és 23 csomónál gyorsabban halad

2 másodperc

30 másodperc

30 másodperc

180 másodperc

A hajó SOLAS-üzemmódban van, 23 csomónál gyorsabban halad és irányt változtat

2 másodperc

30 másodperc

30 másodperc

180 másodperc

A hajó belvízi üzemmódban van

2–10 másodperc

60 másodperc

Az AIS-célpontok „elavult” jelölést kapnak, ha a mozgó hajóra vonatkozó helyzetinformáció 30 másodpercnél régebbi.

A belvízi közlekedésben alkalmazott AIS révén szerzett, más hajók találkozási szándékára (kék jelzés – jobboldali találkozási szándék jelzése) vagy kék kúpjainak számára, a jelzések érvényességére, az időjárással kapcsolatos figyelmeztetésekre (Meteoalarm-információk: www.meteoalarm.eu)) és a vízállásra vonatkozó információk megjeleníthetők. A találkozási szándékra vonatkozó információ (kék jelzés) csak a szimbólum jobb oldalán jeleníthető meg, ha a hajó orriránya rendelkezésre áll. Az orrirányra vonatkozó információk hiányában az információk csak irányfüggetlen formában jeleníthetők meg.

Az alábbi táblázatban egy megjelenítési példa szerepel:

A kék jelzések állapotának megjelenítése – 0–2. állapot és veszélyes áruk

Kék jelzés

Nincs csatlakoztatva vagy nem áll rendelkezésre

A jelzést nem viseli

A jelzést viseli

Kék kúpok

Nincs

l–3 kúpot visel

Nincs

l–3 kúpot visel

Nincs

l–3 kúpot visel

Haladási irány

Nincs

Szimbólum

Image 1

Image 2

Image 3

Image 4

Image 5

Image 6

Igen

Szimbólum

Image 7

Image 8

Image 9

Image 10

Image 11

Image 12

Valósághű ábrázolás

Image 13

Image 14

Image 15

Image 16

Image 17

Image 18

f)

Az AIS-bázisállomásokra, az AIS navigációs segédeszközeire (Aids to Navigation, ATON) és az AIS keresési és mentési jeladóira (Search and Rescue Transmitters, SART) vonatkozó információk abban az esetben jeleníthetők meg, ha a jelek megkülönböztethetők egyéb jelektől (pl. az IEC 62288 2. kiadásának A.2. táblázatában szereplő 2.10. és 2.11. jeltől)

g)

Az AIS eszköz által kapott és helyi rendőrségi szabályok által előírt információkat meg kell jeleníteni.

h)

Felhasználói kérésre az AIS által továbbított valamennyi információt meg kell tudni jeleníteni.

5.2.   Navigációs mód

a)

Navigációs módban a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítését integrálni kell a hajó radarinformációs rendszerébe.

A radarinformációt világosan meg kell különböztetni a SENC-információtól.

b)

Az integrált megjelenítésnek meg kell felelnie a belvízi utakon használt radarral szembeni azon követelményeknek, amelyek e melléklet 4. szakaszának 4.14. fejezetében szerepelnek.

c)

A térkép és a radarkép méretének, helyzetének és irányának e melléklet 4. szakaszának 3.4. és 8.3.2. pontjában meghatározott határértékek közé kell esnie.

d)

Az integrált megjelenítés csak orrirányban megengedett. Más irányok a tengeri közlekedésben alkalmazott ECDIS típusjóváhagyással is rendelkező rendszerek esetében elfogadottak. Ha ezt a rendszert valós mozgást mutató, illetve északi állású (north-up) módban használják európai belvízi utakon, ez információs módban történő használatnak minősül.

e)

Lehetővé kell tenni, hogy a kezelő a hajó helyzetérzékelőjének, illetve radarantennájának helyzete közötti eltolási értékeket kiigazítsa úgy, hogy a SENC megjelenítés illeszkedjen a radarképpel.

f)

Az ECDIS- vagy a radarinformációnak egyetlen kezelői művelettel ideiglenesen eltávolíthatónak kell lennie.

g)

A hajó helyzetét olyan folyamatos helymeghatározó rendszer alapján kell meghatározni, amelynek pontossága megfelel a biztonságos hajózás követelményeinek.

h)

A navigációs módnak jeleznie kell, ha a helymeghatározó rendszerből származó jel elveszett.

A helymeghatározó rendszertől kapott riasztásokat és jelzéseket a navigációs módnak továbbítania kell, de kizárólag jelzésként.

i)

A helymeghatározó rendszernek és a SENC-nek ugyanarra a geodéziai adatrendszerre kell épülnie.

j)

Navigációs módban az e szakasz 3.1. fejezete c) pontjának első–hetedik franciabekezdésében említett adatoknak és az alábbi elemeknek mindig látszaniuk kell, és más objektumok nem takarhatják el őket:

Menetirányvonal (az ETSI EN 302 194–1 szabvány előírásainak megfelelően, lásd az 1. szakasz 2. fejezetének f) alpontjában említett dokumentumot)

Vízszintes irányszögvonal (az ETSI EN 302 194–1 szabvány előírásainak megfelelően, lásd az 1. szakasz 2. fejezetének f) alpontjában említett dokumentumot)

Tartománykörök (az ETSI EN 302 194–1 szabvány előírásainak megfelelően, lásd az 1. szakasz 2. fejezetének f) alpontjában említett dokumentumot)

Navigációs vonalak (az ETSI EN 302 194–1 szabvány előírásainak megfelelően, lásd az 1. szakasz 2. fejezetének f) alpontjában említett dokumentumot)

P-vonalak

Bóják

Belvízi közlekedésben alkalmazott AIS szimbólumok

Belvízi közlekedésben alkalmazott AIS címkék (ha vannak)

AtoN információ.

A rávetített radarkép átlátszóságát ezért a felhasználó határozza meg. Lehetővé kell tenni, hogy a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS-címkéket kézzel vagy előre beállított időtúllépési érték alapján ki lehessen kapcsolni.

k)

A saját radaron kívüli adatátviteli kapcsolatok által szolgáltatott, a többi hajó helyzetére és irányára vonatkozó információk csak akkor jelenhetnek meg, ha frissek (közel valós idejűek) és elég pontosak a hajó taktikai és műveleti irányításának támogatásához. A saját hajóra vonatkozóan ismétlőállomástól kapott helyzetinformációk nem jeleníthetők meg.

l)

Mivel a többi hajó helyzetét meghatározó és nyomon követő rendszerekből (például az AIS-ből) származó információ a találkozás vagy előzés tervezésekor hasznos, a művelet alatt azonban nem, a helymeghatározó és nyomon követő rendszer (AIS) szimbólumai a hajóút során nem zavarhatják a radarképet, ezért azokat el kell tüntetni. Az alkalmazásnak kívánatos lehetővé tennie, hogy a hajóparancsnok meghatározza azt a területet, ahol a szimbólumnak el kell tűnnie.

m)

Ha a többi hajó haladási iránya rendelkezésre áll, a többi hajó helyzete és iránya mejeleníthető:

irányjelző háromszöggel, vagy

valósághű (méretarányos) ábrázolással.

Minden más esetben általános szimbólumot kell használni (nyolcszög alakú szimbólum használata ajánlott; kör nem használható olyan alkalmazások esetében, amelyeket a tengeri közlekedési szabványok szerint tanúsítottak).

n)

Arra vonatkozó információt, hogy egy másik hajó kék kúp vagy kék fény jelzést visel, a hajószimbólum más színnel történő megjelenítésével kell ábrázolni. A kék kúpok/fények számát csak a kiegészítő jelentésben kell megjeleníteni.

o)

Más hajó jobboldali találkozási szándékára (kék jelzés) vonatkozó információ csak az adott hajót ábrázoló irányított háromszög vagy méretarányosan kicsinyített körvonal jobb oldalán kerülhet megjelenítésre, ha a hajó orriránya rendelkezésre áll. Az orrirányra vonatkozó információk hiányában az információk csak irányfüggetlen formában jeleníthetők meg.

p)

Az AIS-bázisállomások, az AIS navigációs segédeszközei (Aids to Navigation, ATON) és az AIS keresési és mentési jeladói (Search and Rescue Transmitters, SART) helyzetére vonatkozó információk abban az esetben jeleníthetők meg, ha a jelek megkülönböztethetők egyéb jelektől (pl. az IEC 62288 2. kiadásának A.1. táblázatában szereplő 2.10. és 2.11. jeltől).

5.3.   Vezérlő és irányító elemek

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-t felhasználóbarát működést szolgáló ergonómiai elvek szerint kell megtervezni.

b)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezésnek legalább vezérlő és irányító elemekkel kell rendelkeznie (lásd e melléklet 4. szakaszát).

c)

A vezérlő és irányító elemeket, valamint a csatlakoztatott érzékelőkhöz tartozó kijelzőket integrálni lehet a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-be.

d)

Az alapbeállításoknak és a felhasználói beállításoknak könnyen visszaállíthatóknak kell lenniük.

6.   CSATLAKOZÁSOK MÁS BERENDEZÉSEKHEZ

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS nem érintheti hátrányosan a csatlakoztatott berendezések teljesítményét. Ugyanígy az opcionális berendezések csatlakoztatása sem zavarhatja a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS teljesítményét.

b)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek alkalmasnak kell lennie arra, hogy más rendszereknek információkat szolgáltasson, például elektronikus jelentéstétel céljából.

c)

A csatlakoztatott berendezések vezérlésére és kijelzésére vonatkozó követelményeket be kell tartani.

7.   JELZÉSEK ÉS RIASZTÁSOK

7.1.   Beépített tesztberendezés (Built in Test Equipment) (BITE)

A belvízi közlekedésben navigációs módban használt ECDIS-t fel kell szerelni a főbb funkciók fedélzeti ellenőrzésének automatikus vagy kézi vezérlésű végrehajtására alkalmas eszközökkel. Üzemzavar esetén a rendszernek ki kell jeleznie a meghibásodott modult.

7.2.   Téves működés

a)

Navigációs módban a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek a rendszer téves működéseit megfelelő riasztással vagy kijelzéssel jeleznie kell (lásd e melléklet 4. szakaszának 9. fejezetét).

b)

Információs módban a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek megfelelő riasztással vagy kijelzéssel jeleznie kell, ha a GNSS-vevőből, az AIS-ból vagy a menetirány-készülékből nem kap adatot (amennyiben vannak hozzá csatlakoztatva ilyen készülékek).

c)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek megfelelő riasztással vagy kijelzéssel jeleznie kell, ha a berendezéseknél a megjelenített információk tekintetében meghibásodás lép fel.

8.   TARTALÉKRENDSZEREK

8.1.   Az SENC-helymeghatározás pontatlansága

Navigációs módban az SENC-nek automatikusan ki kell kapcsolnia, ha az SENC-helymeghatározás és a radarkép az e melléklet 4. szakaszának 5.1. és 5.2. fejezetében meghatározott tűréshatárnál nagyobb eltérést mutat.

8.2.   Meghibásodások

a)

Ha a belvízi közlekedésben navigációs módban alkalmazott ECDIS rendszer nyilvánvalóan meghibásodott, ezt a rendszernek megfelelő riasztással jeleznie kell (lásd e melléklet 4. szakaszának 4.16. és 9. pontját).

b)

Annak érdekében, hogy a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS üzemzavara ne okozzon válságos helyzetet, olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek navigációs módban lehetővé teszik a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS funkcióinak biztonságos átvállalását.

9.   ÁRAMELLÁTÁS NAVIGÁCIÓS MÓDBAN

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek külön biztonsági áramellátással kell rendelkeznie.

2. SZAKASZ

A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ENC-K ADATAIRA VONATKOZÓ SZABVÁNY

1.   BEVEZETÉS

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k adataira vonatkozó szabvány a következőkre vonatkozó műszaki előírásokat írja le:

digitális hidrográfiai adatok cseréje a belvízi vízi utakért felelős nemzeti hatóságok között; valamint

ezen adatok terjesztése a gyártók, a hajóparancsnokok és más felhasználók körében.

b)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-k előállításánál ezt az adatszabványt kell használni. A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-k továbbítását és terjesztését úgy kell végezni, hogy az adatok sértetlensége biztosított legyen.

c)

Ezen adatszabvány alapja az 1. szakasz 2. pontjának a) pontjában említett dokumentum („S-57”).

d)

Ezen adatszabvány az S-57-hez hozzáfűzi a szükséges kiegészítéseket és pontosításokat, valamint leírja, hogy az S-57 hogyan alkalmazandó a belvízi közlekedésben használt ECDIS alkalmazásaira.

e)

Az adatszabványnak meg kell felelnie az 1. szakasz 2. h) és j) pontjában meghatározott szabványoknak és előírásoknak.

2.   ELMÉLETI ADATMODELL

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-k elméleti adatmodelljére az S-57 2. részében található elméleti adatmodell leírását kell alkalmazni.

3.   ADATSTRUKTÚRA

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-k adatfelépítésének leírására az S-57 3. részében található adatstruktúrát kell alkalmazni.

4.   A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ENC-KRE ÉS A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT BATIMETRIKUS ENC-KRE VONATKOZÓ TERMÉKLEÍRÁS

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-kre vonatkozó termékleírás lehetővé teszi a térképkészítők számára, hogy egyöntetűen alakítsák ki a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-t és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-t, a gyártók számára pedig azt, hogy ezeket az adatokat az 1. szakaszban meghatározott, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS teljesítményszabványnak megfelelő módon használják fel a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-ekben.

Az ENC-kbe szánt adatokat az alkalmazások valamennyi gyártója számára elérhetővé kell tenni. A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-t az e melléklet 1. szakaszának 2. h) pontjában említett dokumentumban meghatározott szabályok szerint kell létrehozni és az azokban említett következő dokumentumok felhasználásával kell kódolni:

a)

a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC objektumkatalógusa, valamint

b)

a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC kódolási útmutatójában meghatározott szabályok.

A belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-t az e melléklet 1. szakaszának 2. j) pontjában említett dokumentumban meghatározott szabályok szerint kell létrehozni és a következők felhasználásával kell kódolni:

c)

az e melléklet 1. szakaszának 2. j) pontjában említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC objektumkatalógusa, és

d)

az e melléklet 1. szakaszának 2. h) pontjában említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC kódolási útmutatójában meghatározott szabályok

A navigációs módra jóváhagyott, a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-eket és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-ket az e szakaszban említett „adatszabvány” és „termékleírás” szerint kell elkészíteni.

2A. SZAKASZ

GYÁRTÓK ÉS VÍZI UTAK KÓDJA (AZ IHO–S-62 ENC GYÁRTÓI KÓDOK KIEGÉSZÍTÉSE)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k gyártóinak kódjai, valamint a regisztrációs eljárás az e melléklet 1. szakaszának 2. b) pontjában említett dokumentumban („IHO S-62”) szerepel.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k előállításával foglalkozó és az IHO S-62 dokumentumban nem említett köz- vagy magánszervezeteknek, továbbá a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k előállításával foglalkozni kívánó köz- vagy magánszervezeteknek gyártói kód kiosztása céljából regisztrálniuk kell az IHO S-100 rendszerleíró adatbázisában a http://registry.iho.int weboldalon.

Mivel a gyártói kód önmagában nem elégséges annak megállapításához, hogy egy belvízi közlekedésben alkalmazott ENC megfelel-e a navigációs módban történő használathoz, 2005/44/EK irányelv 8. cikkében említett illetékes hatóság naprakész jegyzéket vezet és tesz közzé saját hivatalos honlapján a belvízi közlekedésben alkalmazott azon ENC-kről, amelyeket földrajzi illetékességi területén navigációs módra jóváhagytak. A jegyzék tartalmazza az ENC cella fájlneveit, a vonatkozó belvízi út kiterjedését, a kiadás sorszámát, a kiállítás időpontját és az aktuálisan érvényes kiadáshoz tartozó, hozzáférhető frissítő fájlok listáját, valamint azok kibocsátásának időpontját. A jegyzék valamennyi olyan, a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC szerepel, amelynek esetében az adott cella megfelel a minimális tartalomra vonatkozó követelményeknek és navigációs módra jóvá van hagyva.

Az illetékes hatóságokról a 2005/44/EK irányelv 8. cikkének megfelelően benyújtott értesítésben fel kell tüntetni az illetékesség szerinti földrajzi területre vonatkozó információkat és az illetékes hatóságok hivatalos weboldalát. A tagállamok az esetleges változásokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k fájlneveiben a következő víziút-kódokat kell használni:

A vízi út kódja

A vízi út megnevezése

Megjegyzés

AC

Albertkanaal/Canal Albert

 

AKL

Afleidingskanaal van de Leie

 

BA

Balaton

 

BCR

Branche de la Croyère

 

BED

Benedendijle

 

BEN

Beneden-Nete

 

BEZ

Beneden-Zeeschelde

 

BH

Kanaal Bocholt – Herentals

 

BK

Boudewijn Kanaal

 

BLO

Branche de La Louvière

 

BME

Basse-Meuse

 

BN

Kanaal Briegden – Neerharen

 

BOS

Bovenschelde

 

BOZ

Boven-Zeeschelde

 

BRW

Beetzsee-Riewendsee-Wasserstraße

 

BSK

Berlin-Spandauer

Schifffahrtskanal

ideértve a Westhafenkanalt és a Charlottenburger Verbindungskanalt is

BZ

Beneden Zeeschelde

 

CCB

Canal Charleroi-Bruxelles

 

CCG

Canal du Centre à Grand Gabarit

 

CHV

Canal de Haccourt à Visé

 

CLA

Canal de Lanaye

 

CMO

Canal de Monsin

 

CPC

Canal Pommeroeul-Condé

 

D

Duna

ideértve a Szulina-ágat is

DA

Duna, Kilia-ág

 

DAW

Dahme-Wasserstraße

 

DB

Dunare Borcea (Duna, Borcea-ág)

 

DCC

Duna

Cernovoda canal (Fekete-tenger csatorna)

 

DE

Dortmund-Ems Kanal

 

DEN

Dender

 

DHK

Datteln-Hamm-Kanal

 

DDT

Dijledoortocht

 

DKW

Kanaal Dessel – Kwaadmechelen

 

DR

Dráva

 

DTS

Kanaal Dessel – Turnhout - Schoten

 

DUK

Ráckevei-Duna

 

DUM

Mosoni-Duna

 

DUR

Gekanaliseerde Durme (Beneden-Durme)

 

DUS

Szentendrei-Duna

 

DV

Dunarea Veche

 

EL

Elba

 

ELK

Elbe-Lübeck-Kanal

 

EH

Elbe-Havel-Kanal

 

EMS

Ems

 

EPP

Embranchement Principal

 

ES

Elbe-Seiten-Kanal

 

EV

Estuaire Vaart

Torkolati hajózás Zeebrugge és a holland határ között

GA

Sf. Gheorghe-Arm (Szent-György-ág)

 

GMO

Grand Large de Mons

 

GPE

Grand Large de Péronnes

 

HES

Haut-Escaut

 

HO

Havel-Oder-Wasserstraße

 

HVK

Havelkanal

 

IJZ

Ijzer

 

KB

Kanaal naar Beverlo

 

KBK

Kanaal Bossuit – Kortrijk

 

KGO

Kanaal Gent-Oostende

 

KGT

Kanaal Gent-Terneuzen

 

KK

Küstenkanal

 

KLD

Kanaal Leuven – Dijle

 

KND

Kanaal Nieuwpoort – Duinkerken

 

KPN

Kanaal Plassendale- Nieuwpoort

 

KRL

Kanaal Roeselare – Leie

 

KTR

Kanaltrave

 

KVE

Kanaal van Eeklo

 

LA

Lahn

 

LOK

Lokanaal

 

LR

Leie/Lys River

 

MA

Majna

 

MD

Main-Donau-Kanal

 

ME

Mueritz-Elde- Wasserstraße

 

MEU

Meuse

 

ML

Mittelland-Kanal

 

MMI

Meuse Mitoyenne Sud

 

MO

Mosel

 

MOE

Moervaart

 

N

Dnipro

 

NBP

Canal Nimy-Blaton-Péronnes

 

NE

Neckar

 

ND

Desna

 

NOK

Nord-Ostsee-Kanal

 

NPR

Prypiat

 

NSU

Sula

 

NTK

Netekanaal

 

NVO

Vorskla

 

OD

Oder

 

OL

Olt

 

PE

Peene

 

PHV

Potsdamer Havel

 

PK

Plassendale Kanaal

 

RH

Rajna

 

RHK

Rhein-Herne-Kanal

 

RL

Nederrijn/Lek

 

ROG

Ringvaart om Gent

 

RU

Ruhr

 

RUP

Rupel

 

SA

Sava

 

SAM

Sambre

 

SE

Schelde

 

SI

Sió-csatorna

 

SKH

Stichkanal Mittelland-Kanal – Hildesheim

 

SKL

Stichkanal Mittelland-Kanal – Hannover-Linden

 

SKO

Stichkanal Mittelland-Kanal – Osnabrück

 

SKS

Stichkanal Mittelland-Kanal – Salzgitter

 

SL

Saale

 

SM

Smeermaas

 

SO

Spree-Oder-Wasserstraße

 

SPI

Spierekanaal

 

SR

Saar

 

SRV

Schelde-Rijnverbinding

 

TEK

Teltowkanal

 

TI

Tisza

 

TLE

Toeristische Leie (Leie)

 

UH

Untere Havel- Wasserstraße

 

UWE

Unterweser

UWE 0,00 km-től

VKN

Verbindingskanaal Nieuwpoort

 

WA

Waal

 

WDK

Wesel-Datteln-Kanal

 

WE

Mittelweser

366,65 km –ig/UWE 0,00

WOD

Westoder

 

ZBS

Zeekanaal Brussel-Schelde

 

ZUL

Vertakking van Zulte

 

ZWV

Zuid-Willemsvaart

 

3. SZAKASZ

A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ECDIS-RE VONATKOZÓ MEGJELENÍTÉSI SZABVÁNY

1.   BEVEZETÉS

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó megjelenítési szabvány a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS adatainak megjelenítésére vonatkozó műszaki előírásokat tartalmazza. A megjelenítés nem járhat információveszteséggel.

b)

A megjelenítési szabvány alapja az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum („S-52”).

c)

E megjelenítési szabvány az S-52-re vonatkozó szükséges kiegészítéseket és pontosításokat, valamint az S-52 belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS alkalmazására vonatkozó leírást tartalmazza.

d)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-adatok megjelenítésének meg kell felelniük a 3. szakaszban leírt megjelenítési szabvány és a 1. szakasz 2. pontjának i. alpontjában említett megjelenítési könyvtár követelményeinek.

e)

A fogalommeghatározások a következő helyeken találhatók:

IHO-S-57, 1. rész, 5. cikkely,

az e melléklet 1. szakaszának 2. g) pontjában említett dokumentum,

az e melléklet 5. szakaszában említett „a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó szószedet”.

2.   A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSBEN ALKALMAZOTT ECDIS MEGJELENÍTÉSI KÖNYVTÁR

Az S-57 a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-t leíró szabványadatgyűjtemény, azonban nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy az adatok hogyan fognak megjelenni. A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS alkalmazás az adatok beérkezésének ütemében hozza létre a térképnézetet. Ehhez a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS alkalmazás géppel olvasható jelképes ábrázolási utasításokat használ, amelyek a képernyőn megjelenítendő objektumoknak felelnek meg. Az ENC-k megjelenítésére nézve az IHO S-52 szabvány kötelező. Az S-52 szabvány minden olyan szabályt tartalmaz, amely az ENC-k képernyős ábrázolásához és megjelenítéséhez szükséges.

Mivel az ENC-kre vonatkozó objektumokat, attribútumokat és attribútumértékeket kiterjesztették a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre és a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-kre is, a belvízi közlekedésre jellemző objektumok megjelenítéséhez szükség van az S-52 szabvány kibővítésére. Minden kiterjesztés az e melléklet 1. szakasza 2. c) pontja negyedik francia bekezdésében említett dokumentumra vonatkozik.

2.1.   Az S-52 és a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítési könyvtárának alkotórészei

2.1.1.   Az S-52 megjelenítési könyvtárának főbb alkotórészei a következők:

egy, a szimbólumokat, a vonalstílusokat és a kitöltési stílusokat tartalmazó könyvtár,

egy színkód-táblázat, amely a nappali, szürkületi és éjszakai IHO-színtáblázatokat tartalmazza,

egy jelképes ábrázolási parancsszókészlet, amelyből a géppel olvasható utasításokat lehet összeállítani. Ezáltal jönnek létre a jelképes ábrázolási utasítások, majd ezek feldolgozásával az ENC-objektumokat ábrázoló szimbólumok,

a feltételes jelképes ábrázolási eljárások készlete, amelyet a megfelelő ábrázolás kiválasztására használnak a hajóparancsnok által választott beállítás szerint (pl. biztonsági mélységvonalaknál), vagy összetett szimbólumok (pl. a bóják és a világítótornyok tetején levő jelzések) esetében,

azon megfeleltetési táblázatok készlete, amelyek az ENC objektumainak leírását kapcsolják össze a megfelelő jelképes ábrázolási utasításokkal, attól függően, hogy:

a kapcsolat nyilvánvaló, azaz közvetlen kapcsolat van az objektum leírása és annak megjelenítése között, mint például egy bója vagy egy földterület esetében. Ebben az esetben a megfeleltetési táblázat jelképes ábrázolási utasítást tartalmaz egy szimbólum, egy területkitöltés vagy egy vonalstílus megjelenítésére,

a kapcsolat feltételes, azaz a körülményektől függ, például a mélységtől, amelynek színkitöltése a biztonsági mélységvonal kiválasztásától függ. Ebben az esetben a megfeleltetési táblázat a döntést egy feltételes jelképes ábrázolási eljárástól teszi függővé, amely a megfelelő jelképes ábrázolási utasításokat később választja ki.

2.2.1.   A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-nek az S-52 valamennyi elemét és annak bővítéseit a következő területeken kell használnia:

megfeleltetési táblázatok,

szimbólumkönyvtár,

feltételes jelképes ábrázolási eljárások.

A bővítéseket az 1. szakasz 2. i) pontjában említett dokumentum ismerteti.

2.2.   Megfeleltetési táblázatok

2.2.1.   Valamennyi geometriai alakzathoz (pont, vonal, terület) külön megfeleltetési táblázat tartozik. A megfeleltetési táblázatban szereplő bejegyzések a következő mezőkből állnak:

a)

az objektumosztály hat karakterből álló kódja (betűszó);

b)

attribútumkombináció;

c)

jelképes ábrázolási utasítások;

d)

megjelenítési prioritás, 0-9 (az ábrázolási rétegekhez hasonló);

e)

radarkód;

f)

megjelenítési kategória (alapmegjelenítés, normál megjelenítés, minden egyéb);

g)

„nézetcsoport” az objektumoknak a megjelenítési kategóriáknál finomabb csoportosítása.

1. ábra

Példa a megfeleltetési táblázatban szereplő bejegyzésre

„LNDMRK”, „CATLMK17|”, „SY(TOWERS01)”, „7”, „O”, „OTHER”, „32250”

Ebben az esetben az LNDMRK objektumot 7-es prioritással a TOWERS01 szimbólum mutatja, ha a CATLMK attribútum értéke 17. Az objektum a radar felett helyezkedik el.

A megfelelési táblázatok bejegyzései határozzák meg egy adott terület azon objektumainak megjelenítését, amelyek különböző cellákba tartoznak, de azonos rendeltetésűek.

2.2.2.   A megjelenítési könyvtár öt megfeleltetési táblázatot tartalmaz:

papírtérkép-alapú pontszimbólumok,

egyszerűsített pontszimbólumok,

vonalszimbólumok,

területhatár egyszerű ábrázolása,

területhatár jelképes ábrázolása.

2.3.   Feltételes jelképes ábrázolási eljárások

A feltételes jelképes ábrázolási eljárásokat olyan objektumok esetében alkalmazzák, amelyek ábrázolása

az alkalmazás beállításaitól függ (például biztonsági mélységvonal),

más objektumoktól függ (például csúcsjelzésektől és azok felépítésétől),

túlságosan összetett ahhoz, hogy meghatározását közvetlenül be lehessen jegyezni egy megfeleltetési táblázatba.

Az 1. szakasz 2. i. pontjában említett dokumentum tartalmazza, hogy a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS a feltételes jelképes ábrázolási eljárások milyen további módosítását vagy végrehajtását igényli az S-52 feltételes jelképes ábrázolási eljárásai mellett.

2.4.   Színek

Az ECDIS-ben alkalmazott színeket abszolút módon, az alklamazott képernyőtől függetlenül határozzák meg (CIE koordináták). Ez biztosítja, hogy az ECDIS-térképek különféle gyártók képernyőin hasonló képet mutatnak. A gyártó által kötelezően használt színbeállító szoftverrel a CIE értékeket RGB értékekké alakítják át.

A kereskedelemben fellelhető szokásos képernyők általában megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

Mivel a hajó kormányállásában különböző világítási körülmények fordulhatnak elő, különféle fényerővel rendelkező megjelenítésekre van szükség. Minden egyes szinthez külön színtábla tartozik.

A megjelenített színösszeállítást ergonómiai és fiziológiai tényezők alapján kell kiválasztani és a különböző színű jelzések ábrázolása közötti átfedés nem eredményezhet kevert színeket.

2.5.   A jelzőtáblák megjelenítése

A folyóparton elhelyezett jelzőtáblákat a megjelenített térképen általános szimbólumokkal jelzik (notmrk01, notmrk02 és notmrk03). Ez nem vonatkozik a hidakon elhelyezett jelzőtáblákra.

Az alkalmazásoknak továbbá képeseknek kell lenniük arra, hogy megjelenítsék a részletes – vagyis a valóságos jelzőtáblához hasonló – szimbólumot, és a felhasználó választása szerinti jelzőtáblára vonatkozó összes objektuminformációt.

A hidakon található jelzőtáblákat a híd fekvésének megfelelően kell ábrázolni.

A távolságot vagy sebességet jelölő táblát nem magával a számmal jelölik, hanem csak az általános szabályt vagy információt jelölő szimbólummal.

4. SZAKASZ

A MŰKÖDÉSRE ÉS A TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK, A VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉS A MEGKÖVETELT VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

1.   BEVEZETÉS

Ez a szakasz az e melléklet 1. szakaszában előírt minimumkövetelményeket pontosítja és a hardverre, a szoftverre, a funkciókra, a működésre, a megjelenítésre és a hajó fedélzetén található egyéb berendezésekhez kapcsolódó interfészekre vonatkozó vizsgálati eljárásokat és a megkövetelt vizsgálati eredményeket tartalmazza.

2.   ÜZEMMÓDOK ÉS RENDSZER-KONFIGURÁCIÓ

2.1.   Üzemmódok

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírások két üzemmódot különböztetnek meg: a navigációs módot és az információs módot.

b)

A navigációs módban történő működtetésre tervezett, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezéseknek meg kell felelniük e melléklet, valamint a radarberendezésekre és fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó szabványok követelményeinek. A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS navigációs módban történő használatához az 1. szakasz 2. q) pontjában említett illetékes hatóságok típusjóváhagyást kérnek.

c)

A kizárólag információs módra tervezett, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezésekre nézve a 4. szakasz követelményeit technikai (a működésre és a teljesítményre vonatkozó) követelményeknek kell tekinteni. A gyártónak dokumentálnia kell az ezen műszaki követelményeknek való megfelelést. A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS információs módban történő használatához nincs szükség típusjóváhagyásra. A dokumentációt kérésre az illetékes hatóságok és a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

2.2.   Rendszer-konfigurációk

2.2.1.   1. Rendszer-konfiguráció: Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS berendezés, önálló rendszer radarkapcsolat nélkül

Ebben a rendszer-konfigurációban a működtetés kizárólag információs módban lehetséges (lásd 4B. szakasz, 1. ábra).

2.2.2.   2. Rendszer-konfiguráció: Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés, párhuzamos telepítés és radarkapcsolat

Ebben a rendszer-konfigurációban a működtetés információs módban és navigációs módban egyaránt lehetséges (lásd 4B. szakasz, 2. ábra).

2.2.3.   3. Rendszer-konfiguráció: Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS berendezés, közös képernyő a csatlakoztatott radarberendezéssel

Ebben a rendszer-konfigurációban a radarberendezés és a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés monitora közös. Ennek az üzemmódnak előfeltétele, hogy a két videojel grafikai paraméterei megegyezzenek, és hogy a beérkező videojelek között gyorsan át lehessen váltani egy videokapcsoló segítségével (lásd 4B. szakasz, 3. ábra).

Ebben a rendszer-konfigurációban a működtetés információs módban és navigációs módban egyaránt lehetséges.

2.2.4.   4. Rendszer-konfiguráció: Radarberendezés a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS funkciójával integrálva

E rendszer-konfigurációban a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS funkciójával integrált radarberendezésről van szó, amely információs és navigációs módban egyaránt üzemeltethető (lásd 4B. szakasz, 4. ábra).

3.   TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK

3.1.   Hardverteljesítmény

a)

Navigációs módban a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS berendezéseit úgy kell tervezni és gyártani, hogy minőségromlás vagy a megbízhatóság csökkenése nélkül kiállják a hajókon általában uralkodó környezeti körülményeket. Ezenkívül nem zavarhatják az egyéb kommunikációs és navigációs berendezéseket.

b)

Az e szakasz 2.2.4. fejezetében meghatározott konfigurációban a kormányállásba telepített, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés valamennyi alkotórészének meg kell felelnie az EN 60945 szabványban előírt b) „időjárástól védett” osztályba sorolt berendezésre vonatkozó követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a vizsgálati hőmérséklet-tartomány mindőssze 0 °C-tól + 40 °C-ig terjed (míg az EN 60945 szabványban előírt vizsgálati hőmérséklet-tartomány – 15 °C-tól + 55 °C-ig terjed), kivéve, ha e melléklet másképp rendelkezik. Az e szakasz 2.2.2. és 2.2.3. fejezetében meghatározott konfigurációk esetében elegendő a CE-megfelelőség.

3.2.   Szoftverteljesítmény

A szoftvereket, amelyek a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezéseknél a kezelésért, a megjelenítésért és a működésért felelnek, az e melléklet 4A. szakaszában meghatározott, a szoftvereket érintő követelményeknek megfelelően kell megtervezni, kifejleszteni, telepíteni és bevizsgálni.

3.3.   A kezelőszervek használata

a)

A rendszert úgy kell kialakítani, hogy kezelése egyszerű, célszerű és a felhasználói felületeknél bevett szabályoknak megfelelő legyen. A rendszer és a vele összekapcsolt műszaki alberendezések működési állapotát egyértelműen jelezni kell.

b)

A kezelőszervek számának a lehető legalacsonyabbnak kell lennie és a szükséges számra kell korlátozódnia.

c)

A vezeték nélküli távirányítás nincs megengedve.

d)

A berendezésen a BE/KI kapcsolónak úgy kell működnie és olyan helyen kell lennie, hogy ne lehessen véletlenül működésbe hozni.

e)

A kezelőszervek feliratait legalább 4 mm magasságú betűkkel és oly módon kell feltüntetni, hogy a kormányállásban előforduló körülmények között mindenkor olvashatók maradjanak.

f)

A kezelőszervek fényerejének és megvilágításának a kívánt értékre állíthatónak kell lennie.

3.4.   Képernyőteljesítmény

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re információs módban a 3.4.2–3.4.7. fejezet rendelkezéseit ajánlott alkalmazni.

3.4.1.   A képernyő méretei

a)

Navigációs módban a térkép- és a radarmegjelenítésnek legalább 270 mm × 270 mm méretűnek kell lennie.

b)

Információs módban az 1. szakasz 4.1. c) pontjában foglalt követelményeket kell alkalmazni.

3.4.2.   A képernyő iránya

a)

A négyszögletes képernyőt fekvő vagy álló helyzetben is fel lehet szerelni, feltéve, hogy a képernyő a 3.4.1. szakaszban említett minimális méretnek megfelel.

b)

Mivel a belvízi közlekedésben használt hajók kormányállásában általában korlátozott hely áll rendelkezésre, és a hajó általában a hajózható út tengelyvonalát követi, a képernyőt lehetőleg függőleges irányban kell felszerelni.

3.4.3.   A képernyő felbontóképessége

1 200 m-es megjelenítési tartománynál 5 m-es felbontásra van szükség. Ez maximum 2,5 m × 2,5 m-es pixelméretet, azaz a képernyő rövidebb élén körülbelül 1 000 pixelt eredményez.

3.4.4.   A képernyő színei

A rendszernek alkalmasnak kell lennie az éjszakára és nappalra ergonómiailag jóváhagyott színkombinációk megjelenítésére.

3.4.5.   A képernyő fényereje

A képernyő fényerejét be kell tudni állítani az egyes műveletekhez szükséges értékekre. Ez különösen érvényes az éjszakai működés alatti legalacsonyabb értékre.

3.4.6.   Képfrissítés

a)

A képfrissítés sebessége nem lehet kisebb a radarképfrissítés sebességénél (≥ 24 kép/perc).

b)

Két egymást követő képfrissítés között nem történhet fényerőingadozás.

c)

Raszteres képernyőknél a képismétlési frekvencia nem lehet 60 Hz-nél alacsonyabb.

3.4.7.   Képernyőtechnológia

Olyan képernyőrendszereket kell használni, amelyek a belvízi közlekedésben használt hajók kormányállásában esetlegesen előforduló mágneses mezőkre nem érzékenyek.

4.   MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK

4.1.   Üzemmód

a)

Ha a berendezés mindkét üzemmódra alkalmas, akkor meg kell teremteni a navigációs mód és az információs mód közötti átkapcsolás lehetőségét.

b)

A használatban lévő üzemmódot ki kell jelezni.

c)

A navigációs mód véletlen kikapcsolásának megakadályozására megfelelő intézkedéseket kell tenni.

4.2.   A berendezés gyári beállításai (tárolás/visszahívás) navigációs módban

a)

Üzemkezdetkor a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezésnek közepes fényerőbeállítással kell bekapcsolnia, amely sötét környezetben nem vakít, és világos környezetben nem teszi láthatatlanná a képet.

b)

A többi paraméter kezdeti értéke vagy a kikapcsoláskorival, vagy a tárolt beállításokkal azonos.

4.3.   A SENC-információk megjelenítése navigációs módban

a)

A radarképnek egyértelműen el kell válnia a térképtől, a választott színtáblától függetlenül.

b)

Magának a radarképnek a megjelenítése kizárólag egyszínű lehet.

c)

A térkép-információ megjelenítése nem takarhat ki vagy ronthat le fontos részeket a radarképből. Ezt a megfeleltetési táblázatok megfelelő bejegyzéseivel kell biztosítani (lásd e melléklet 3. szakasza 2.2. pontjának „radarkód” részét). A rávetített radarkép átláthatóságát ezért a felhasználó határozza meg.

d)

A térkép és radarkép megjelenítésének egyforma méretarányúnak kell lennie.

e)

A menetirányvonalnak mindig láthatónak kell lennie.

f)

Ezenkívül a hajós saját hajójának körvonalát és a biztonsági mélységvonalat is be lehet illeszteni.

4.4.   A térkép iránya, elhelyezése és mozgatása

a)

Navigációs módban a radarképre vonatkozó előíráshoz hasonlóan csak a „relatív mozgás, felfelé” térképirányok és a „középpontba helyezett” vagy „középpont-kihelyezéses” megjelenítések megengedettek.

b)

Információs módban legalább az „észak” és a „vízi út tengelyvonalával párhuzamos” térképirányok és elhelyezések ajánlottak. Helyzetérzékelő csatlakoztatásával lehetővé válik, hogy a térkép megjelenített része automatikusan kövesse a hajós saját hajójának helyzetét.

4.5.   A saját hajó helyzete és vízszintes irányszöge

a)

Navigációs módban – az 1. szakasz 2. f) pontjában említett dokumentumban fogllatakkal összhangban – a saját hajó helyzetének mindig láthatónak kell lennie a megjelenített területen, legyen az „középpontba helyezett” vagy „középpont-kihelyezett”.

b)

Navigációs módban a menetirányvonal – amely a képernyő középpontjától a képernyő tetejéig húzódik és amelynek mindig láthatónak kell lennie –, a hajós saját hajójának orrát jelképezi.

4.6.   Információsűrűség

Az információsűrűségnek legalább a következő három fokozatban állíthatónak kell lennie: „minimális”, „normál” és „összes információ”. Ez utóbbi a normál megjelenítésen kívül minden más objektumot is megjelenít, az egyéni beállításnak megfelelően. A „teljesítményszabvány” és a „megjelenítésre vonatkozó szabvány” (beleértve „a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítési könyvtárat”) valamennyi vonatkozó látható objektumot meghatározza (e melléklet 1. és 3. szakasza).

4.7.   Tartományok/Mérőkörök

a)

Navigációs módban a radarra vonatkozó szabályozások a következő rögzített tartományok és mérőkörök használatát írják elő:

Tartomány

Mérőkörök

500 m

100 m

800 m

200 m

1 200 m

200 m

1 600 m

400 m

2 000 m

400 m

4 000 m

800 m

b)

Szűkebb és szélesebb tartományok legalább négy, de legfeljebb hat mérőkörrel megengedettek.

c)

Navigációs módban a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezésnek az a) pontban meghatározott intervallumokra rögzített mérőkörökkel és legalább egy változó mérőkörrel kell rendelkeznie.

d)

A rögzített és a változó mérőkörök ki-, illetve bekapcsolásának egymástól függetlennek, megjelenítésüknek pedig világosan megkülönböztethetőnek kell lennie.

e)

A változó mérőkör helyzetének és a vonatkozó megjelenített távolságnak ugyanazt a lépésközt és ugyanazt a felbontást kell használnia.

f)

A változó mérőkör és az elektronikus vízszintes irányszögvonal funkciókat kurzorral és a megfelelő, a tartományt és a kurzorállás vízszintes irányszögét mutató numerikus kijelzővel kiegészítésképpen létre lehet hozni.

4.8.   A kép fényereje navigációs módban

a)

A képernyő fényerejét be kell tudni állítani az egyes műveletekhez szükséges értékekre. Ez különösen a sötétben történő működésre vonatkozik.

b)

A térképnek és a radarképnek külön fényerősség-szabályozással kell rendelkeznie.

c)

Mivel a világos nappal és a sötét éjszaka között nagyon eltér a fényerősség, a menüben található színtáblákon túl további alap képernyőfényerősség-szabályozásnak is rendelkezésre kell állnia.

4.9.   A kép színei

A rendszernek legalább az IHO-S-52, 6.0 megjelenítési könyvtárban (színtáblák) található, nappalra, szürkületre és éjszakára vonatkozó színkombinációkat kell támogatnia.

4.10.   Képjelentés

a)

A térképen látható, a felhasználó által kiválasztott objektumra vonatkozó valamennyi szöveges, illetve grafikus háttérinformáció megjelenítését lehetővé kell tenni.

b)

Ez a kiegészítő szöveges, illetve grafikus információ nem takarhatja el a navigációs térképen lévő vízi út képét.

4.11.   Mérőeszközök

a)

Eszközöket kell biztosítani a távolságok és a vízszintes irányszögek méréséhez.

b)

Az adatokat legalább a képernyő felbontásával és pontosságával kell megjeleníteni, de nem szabad a térképadatokénál nagyobb pontossággal feltüntetni őket.

4.12.   A hajóparancsnok saját, térképre vonatkozó adatainak bevitele és szerkesztése

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezésnek mind navigációs, mind információs módban alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hajóparancsnok kiegészítő térkép-információkat (a hajóparancsnok által beállított objektumok) tudjon bevinni, tárolni, módosítani és törölni.

b)

Navigációs módban ezeknek a saját térképbejegyzéseknek a SENC adatoktól megkülönböztethetőnek kell lenniük, és nem takarhatják el, vagy nem ronthatják a radarképet.

4.13.   A SENC-ek betöltése és frissítése

a)

A térképek kézi betöltését vagy frissítését kizárólag navigációs módon kívül szabad lehetővé tenni.

b)

Az automatikus frissítés nem ronthatja a navigációs megjelenítés teljesítményét.

c)

A legutóbb használt kombináció visszaállításához visszagörgetési funkciót kell kialakítani.

4.14.   A radarkép megjelenítése és rávetítése

a)

Navigációs módban a működéshez a radarkép megjelenítése kötelező.

b)

A radarkép megjelenítésének méreteire, felbontására és jellemzőire vonatkozó követelmények megegyeznek a radart érintő vonatkozó követelményekkel.

c)

A radarképet nem ronthatják a képen megjelenő egyéb tartalmak (lásd még: e szakasz 4.3. c) pontját).

d)

Ha egyébként teljesülnek a funkcionális követelmények, egymásra szabad vetíteni különféle információkat tartalmazó képeket.

e)

Más hajók helyzetére és irányára vonatkozó információkat rávetíteni csak akkor szabad, ha:

az információ a pillanatnyi helyzetet tükrözi (valós idejű), valamint

az információ keletkezése óta eltelt idő nem haladja meg az 1. szakasz 5.1. e) pontjában szereplő első táblázatban megadott maximális időtúllépési értékeket. A szimbólumok „elavult” jelölést kapnak, ha a mozgó hajóra vonatkozó információ 30 másodpercnél régebbi. A saját hajóra vonatkozó helyzetinformációkat akkor kell megjeleníteni, ha a pozíciót egy fedélzeti alrendszer észleli, akkor azonban nem, ha a helyzetinformáció egy ismétlőállomásról érkezik.

f)

A helymeghatározó és nyomon követő eszközöktől származó, a többi hajó helyzetére és irányára vonatkozó rávetített információt a felhasználó által meghatározott tartományban el kell tüntetni. E funkció aktiválását és a korlátozott terület kiválasztott tartományát a kijelzőn fel kell tüntetni.

g)

A többi hajó helyzetét és irányát csak e hajók haladási irányának ismeretében szabad az alábbiakkal megjeleníteni:

irányjelző háromszöggel, vagy

valósághű (méretarányos) ábrázolással.

Minden más esetben generikus jelet kell használni (nyolcszög alakú jel használata ajánlott, kört kizárólag belvízi alkalmazásokban szabad használni).

h)

Kell lennie egy olyan, könnyen hozzáférhető kezelőszervnek vagy menüsávnak, amellyel egyszerre eltüntethető a térkép és minden egyéb rávetített információ, egyedül a radarképet hagyva meg.

i)

Ha a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés minőséget és megbízhatóságot felügyelő rendszere észleli, hogy a térkép írányát, illetve helyzetét nem lehet az e melléklet által előírt pontossággal beállítani, a képernyőn riasztásnak kell megjelennie és a térképnek automatikusan ki kell kapcsolnia. Ha nincs radarjel, az információs módot fel kell tüntetni. Mindkét esetben figyelmeztetést vagy riasztást kell adni. A váltásnak mindig kézi vezérlésűnek kell lennie.

4.15.   A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS azonnali hozzáférésű funkciói

a)

A következő működési funkciókhoz közvetlen hozzáférést kell biztosítani:

TARTOMÁNY

FÉNYERŐ

SZÍNEK

INFORMÁCIÓSŰRŰSÉG

b)

Ezekhez a funkciókhoz külön kezelőszervet vagy a legfelsőbb menüszintben lévő, állandóan látható menüsávot kell rendelni.

4.16.   Állandóan látható funkcióparaméterek

A következő funkcióparamétereknek állandóan láthatónak kell lenniük:

aktuális TARTOMÁNY,

érzékelő ÁLLAPOTA (navigációs módban: (radarhangolás, pozícióminőség, riasztások; információs módban: ha csatlakoztatva van, GNSS-vevő, AIS és menetirány-készülék)

kiválasztott VÍZSZINT (ha rendelkezésre áll)

kiválasztott BIZTONSÁGI MÉLYSÉG (ha rendelkezésre áll)

kiválasztott INFORMÁCIÓSŰRŰSÉG

5.   KARBANTARTÁSI FUNKCIÓK

A karbantartási funkciókat a jogosulatlan hozzáféréstől jelszóval vagy más intézkedésekkel kell védeni. Navigációs módban nem lehetnek kiválaszthatók.

Az 5.1–5.3. fejezet követelményei csak a navigációs módra vonatkoznak.

5.1.   A térképhelyzet statikus javítása

a)

A radarra vonatkozó követelményekkel összhangban a hajóparancsnok saját hajójának helyzetét a képernyőn „középpontba helyezetten” vagy „középpont-kihelyezéssel” kell megjeleníteni. A térkép helyzetének összhangban kell lennie a radarképpel. Tökéletes pozícióbevitel esetén a radar aktuális helyzete és a megjelenített radarkép központja közötti statikus eltérés tűréshatára 1 m.

b)

Biztosítani kell, hogy az ofszethiba (a helyzetérzékelő és a radarérzékelő pozíciója közötti távolság) javítható legyen.

5.2.   A térképirány statikus javítása

a)

A menetirányvonal és a hajó tengelyének iránya közötti különbség nem haladhatja meg a ± 1,0 fokot.

b)

A térképnek és a radarképnek azonos irányban kell állnia. A menetirányvonal és a térképirány közötti statikus iránybeli különbség nem érheti el a ± 0,5 fokot.

5.3.   Az interfészek konfigurációja

a)

Lehetővé kell tenni a kapcsolt érzékelőkhöz, jelátalakítókhoz és jelzőberendezésekhez kapcsolódó interfészek konfigurálását.

b)

Az interfészeknek meg kell felelniük az interfészekre vonatkozó, az 1. szakasz 2. pontjának l) alpontjában említett dokumentumban meghatározott meglévő előírásoknak, valamint a fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó (20 mV/fok/min), az 1. szakasz 2. d) pontjában említett dokumentumban meghatározott interfész-előírásoknak.

6.   A HARDVERTESZT ÉS A SZÜKSÉGES TANÚSÍTVÁNYOK

a)

A teszt során a vizsgálandó berendezést e melléklet követelményeivel kell összevetni.

b)

Az igazolt egyenértékű teszteket és az igazolt és dokumentált teszteredményeket a vizsgálatok megismétlése nélkül el kell fogadni.

c)

A 6. fejezet egésze a navigációs módra érvényes, a navigációs módra vonatkozó konkrét utalást nem tartalmazó követelmények azonban a tájékoztatási módra is érvényesek.

6.1.   A környezeti körülményeknek való ellenállás navigációs módban

a)

Az e szakasz 2.2.4. pontjában meghatározott, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezésnek meg kell felelnie a környezeti körülményekre (páratartalom, rezgés és hőmérséklet) és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozóan az 1. szakasz 2. k) pontjában említett dokumentum (hőmérséklet tekintetében e szakasz 3.1. pontja szerint csökkentett) követelményeinek.

b)

A szállító vagy képviselője köteles egy akkreditált laboratórium által kiállított vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot benyújtani.

6.2.   A berendezés dokumentációja

Ellenőrizni kell, hogy a műszaki dokumentáció hiánytalan, megfelelő és érthető-e, valamint hogy a benne leírtak alapján a berendezés problémamentesen telepíthető, konfigurálható és működtethető-e.

6.3.   Interfészek

a)

Valamennyi interfészt pontosan és hiánytalanul dokumentálni kell.

b)

Az elektronikus áramköröket mechanikailag és elektronikailag üzembiztosan kell megtervezni. A kapcsolt berendezéseket ezek nem befolyásolhatják hátrányosan.

6.4.   A kezelőszervek jellemzői

Valamennyi kezelőszervet ergonómiai és funkcionális üzemmód szempontjából ellenőrizni kell. A kezelőszerveknek meg kell felelniük e melléklet előírásainak.

6.5.   A képernyő jellemzői navigációs módban

A képernyőnek a méretre, a megjelenített színekre, a felbontásra és a fényerőváltozásra vonatkozóan e melléklet valamennyi követelményének meg kell felelnie.

7.   A TÉRKÉP-MEGJELENÍTÉS, A MŰKÖDÉS ÉS A FUNKCIÓK TESZTELÉSE

7.1.   A vizsgálandó berendezés előkészítése

A vizsgálandó berendezést az üzembe helyezési kézikönyvnek megfelelően telepíteni kell, össze kell szerelni és csatlakoztatni kell. A bekapcsolást követően be kell tölteni a teszt-SENC-et.

7.2.   Az üzemmódok tesztelése

A kezelői kézikönyvben leírt valamennyi üzemmódot egymás után el kell indítani és tesztelni kell. Az e szakasz 4. pontjában leírt követelményeknek teljesülniük kell.

7.3.   A megjelenített objektumok tesztelése

Meg kell vizsgálni, hogy a teszt-SENC-ben lévő valamennyi objektum látható-e és megfelelően jelenik-e meg. Ehhez a teszthez az információsűrűséget „minden objektum” állásba kell kapcsolni. A rendszernek képesnek kell lennie legalább a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó megjelenítési szabvány (e melléklet 3. szakasza) szerinti összes objektum megjelenítésére. A felhasználó más szimbólumkészleteket is beállíthat.

Amennyiben bármely térkép-információ megjelenítésére az 1. szakasz 2. i) pontjában említett dokumentumtól – a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítési könyvtára – eltérő szimbólumokat használnak, e jeleknek:

olvashatóknak kell lenniük,

határozott és egyértelmű jelentéssel kell bírniuk,

kellő méretűeknek kell lenniük, figyelemmel a nominális szemlélési távolságra.

Az ECDIS megjelenítési könyvtárát kiegészítő szimbólumoknak a megjelenítési könyvtár szimbólumaitól egyértelműen megkülönböztethetőeknek kell lenniük.

7.4.   A méretarányfüggő információsűrűség tesztelése (SCAMIN)

a)

Tesztelni kell, hogy a SCAMIN-funkciót (az a legkisebb méretarány, amelynél a objektumot az ECDIS megjelenítéshez használni lehet) megfelelően telepítették-e.

b)

Ehhez a teszthez azt a tartományt kell használni, amelynél a objektumnak a SCAMIN részletezésnek megfelelően láthatónak kell lennie (lásd az 1. szakasz 2. h) pontjában említett dokumentum 8.4. fejezetét).

7.5.   A fényerőváltozás tesztetlése navigációs módban

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezést sötét helyiségben kell működtetni és a fényerőt a legalacsonyabb szintre kell állítani. Az objektumok fényereje nem haladhatja meg a 15 cd/m2-t, a háttérérték pedig a 0,5 cd/m2-t.

7.6.   Színteszt

A felhasználó által választható valamennyi S-52 színtáblát egymás után be kell vizsgálni az e mellékletnek való megfelelés tekintetében.

7.7.   A mérési funkciók tesztelése

a)

Az elektronikus vízszintes irányszögvonal és a változó mérőkör valamennyi numerikusan megjelenített értékének pontosan meg kell felelnie az elektronikus vízszintes irányszögvonal és a változó mérőkör analóg pozícióinak (vagy meg kell felelnie a kurzor koordinátáinak).

b)

A numerikus megjelenítés felbontásának és növelésének meg kell egyeznie az elektronikus vízszintes irányszögvonal és a változó mérőkör analóg értékeivel.

7.8.   A térképfrissítési funkció tesztelése

Minden tesztlépés előtt és után a betöltött SENC-ek és frissítések verziószámát a kezelői kézikönyvben leírtaknak és a képernyőn megjelenő kiírásnak megfelelően vissza kell hívni.

1. lépés: a teszt-SENC betöltése,

2. lépés: a teszt-SENC frissítése,

3. lépés: a visszagörgetési funkció tesztelése,

4. lépés: az új SENC betöltése.

Frissítés után valamennyi érintett objektum visszahívását és megjelenítését biztosítani kell.

7.9.   A megjelenített objektumok tesztelése ugyanazon területre vonatkozóan, ugyanazon felhasználás esetén több cellában

a)

Meg kell vizsgálni, hogy a teszt-SENC-ben és a kiegészítő rávetített teszt-SENC-ben lévő valamennyi objektum látható-e és megfelelően jelenik-e meg. Ehhez a teszthez az információsűrűséget „minden objektum” állásba kell kapcsolni.

b)

Meg kell vizsgálni, hogy megjelenítésre ki lehet-e választani egy vagy több meghatározott cellát abban az esetben, ha ugyanazzal a felhasználással ugyanarra a területre vonatkozóan különböző gyártótól származó több cella is jelen van.

c)

Meg kell vizsgálni, hogy az 1. szakasz 2. pontjának i. alpontjában említett dokumentum 6. fejezetével összhangban a belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus vizsgálati ENC az alap-SENC-vel együtt helyesen jelenik-e meg.

8.   A RADARKÉP MEGJELENÍTÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK TESZTELÉSE NAVIGÁCIÓS MÓDBAN

8.1.   Előkészületek

a)

A vizsgálandó berendezést a gyártó vagy a szállító köteles a tesztek lefolytatásához szükséges olyan soros interfésszel ellátni, amely ugyanazokat az aktuális helyzetre és a haladási irányra vonatkozó értékeket mutatja (az 1. szakasz 2. l) pontjában említett dokumentumban meghatározott karaktersoros formában), mint amelyeket a térkép helyzetéhez és irányához használnak.

b)

A teszt alatt referenciarendszert kell használni, amelynek a helyzetre és haladási irányra vonatkozó értékeit a vizsgálandó berendezés értékeivel hasonlítják össze.

c)

A vizsgálandó berendezést a szállító által kiválasztott bármilyen jóváhagyott radarberendezéshez hozzá kell kapcsolni.

d)

A radarképet a tartomány és a vízszintes irányszög tekintetében a menetirányvonalhoz kell igazítani.

8.2.   A radarkép tesztelése háttér-térkép nélkül

a)

Ha a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés megjeleníti a radarképet, de a radar kezelése a radarberendezésen keresztül történik (lásd a 4B. szakasz, 2. és 3. ábráját), a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés radarképét úgy kell tekinteni, mint a radarberendezés második képernyőjét. Ebben az esetben a radarképnek a radarokra és a fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó követelmények képernyőre és képre vonatkozó, az 1. szakasz 2. l) pontjában említett dokumentumban meghatározott követelményeinek kell megfelelnie.

b)

Ha a vizsgálandó berendezés integrált belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS funkcióval rendelkező radarberendezés (lásd a 4B. szakasz 4. ábráját), a radarberendezésekre és a fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó, az 1. szakasz 2. f) pontjában meghatározott valamennyi követelményt teljesíteni kell.

8.3.   A radarkép, a más hajókra vonatkozó rávetített információk és a háttér-térkép tesztelése

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezést referenciakörnyezetbe kell helyezni. Ez történhet valós környezetben (egy hajón) vagy szimulált környezetben is. A teszt során a többi hajó helyzetére és irányára vonatkozóan különféle időpontokból származó információkat kell használni (a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS műszaki előírásoknak megfelelően).

8.3.1.   A rávetített radarkép tesztelése

a)

A radarképet nem ronthatja a térkép képe (lásd e szakasz 4.3. c) pontját).

b)

Más hajók helyzetére és irányára vonatkozó információkat csak akkor szabad rávetíteni, ha:

az információ a pillanatnyi helyzetet tükrözi (közel valós idejű), valamint

az információ keletkezése óta eltelt idő nem haladja meg az 1. szakasz – A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó teljesítményszabvány – 5.1. e) pontjában szereplő első táblázatban megadott maximális időtúllépési értékeket. A szimbólumok „elavult” jelölést kapnak, ha a mozgó hajóra vonatkozó információ 30 másodpercnél régebbi. A saját hajóra vonatkozóan ismétlőállomástól kapott helyzetinformációk nem jeleníthetők meg.

c)

A helymeghatározó és nyomon követő eszközöktől származó, a többi hajó helyzetére és irányára vonatkozó rávetített információt a felhasználó által meghatározott tartományban el kell tüntetni. E funkció aktiválását és a korlátozott terület kiválasztott tartományát a kijelzőn fel kell tüntetni.

d)

Ha a többi hajó haladási iránya rendelkezésre áll, a többi hajó helyzetét és irányát a következő módon kell megjeleníteni:

irányjelző háromszöggel, vagy

valósághű (méretarányos) ábrázolással.

Minden más hajóra generikus jelet kell használni (nyolcszög alakú jel ajánlott, kört kizárólag belvízi alkalmazásokban szabad használni).

e)

Kell lennie egy olyan, könnyen hozzáférhető kezelőszervnek vagy menüsávnak, amellyel egyszerre eltüntethető a térkép és minden egyéb rávetített információ, egyedül a radarképet hagyva meg.

f)

A térképet a radarképpel egyidejűleg kell frissíteni.

8.3.2.   A térkép helyzetének és irányának tesztelése

a)

A térkép pozíciójára vonatkozó statikus eltolási értéknek minden 2 000 m alatti tartományban ± 5 m alattinak kell lennie.

b)

A statikus azimutális irány eltolási értéke a radarkép és térkép képe között nem érheti el a ± 0,5 fokot.

c)

Az a) és b) pontban említett paraméterek javításának módját a karbantartási módban be kell mutatni.

d)

± 60 fok/perc alatti fordulási sebességnél a térképirány dinamikus eltérése nem érheti el a ± 3 fokot.

e)

Ezeket a teszteket vizuálisan vagy a mért adatok értékelésével kell elvégezni.

8.3.3.   A méretarány megfelelőségi tesztje

A térkép-információkat a radarképen található jól ismert referenciapontokkal kell összehasonlítani annak ellenőrzésére, hogy a térkép méretaránya kellő összhangban van-e a radarkép méretarányával.

9.   A RIASZTÁSOK ÉS KIJELZÉSEK TESZTELÉSE

a)

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés által generált riasztásokat, valamint a kapcsolt érzékelők által az ECDIS-hez továbbított riasztásokat is tesztelni kell.

b)

A navigációs módban végzett vizsgálati eljárás a következő helyzeteket foglalja magában:

a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés bármely hibája (beépített tesztberendezés),

hiányzó helyzetjelzés,

hiányzó radarjelzés,

hiányzó fordulásisebesség-jelzés,

hiányzó haladásiirány-jelzés,

a radar és a térkép megfeleltetése lehetetlen,

hiányzó AIS-jel.

c)

Az információs módban végzett vizsgálati eljárás a következő helyzeteket foglalja magában:

a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés bármely hibája (beépített tesztberendezés),

hiányzó helyzetjelzés,

hiányzó haladásiirány-jelzés,

hiányzó AIS-jel.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS gyártóinak a rendszerdokumentációban meg kell erősíteniük, hogy a rendszer információs módban tartalmazza ezeket a vizsgálati eljárásokat és jelzéseket.

10.   A TARTALÉKRENDSZEREK TESZTELÉSE NAVIGÁCIÓS MÓDBAN

a)

Ennek a tesztnek azt kell bemutatnia, hogy hogyan reagál a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés valamely belső vagy külső alkotóelem meghibásodására és melyek a lehetséges és a kezelőtől elvárt intézkedések.

b)

Ezenkívül ellenőrizni kell, hogy a kezelői kézikönyv a kezelőtől elvárt intézkedéseket kielégítően és megfelelően tartalmazza-e.

4A. SZAKASZ

A SZOFTVERMINŐSÉGET BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

1.   ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A navigációs módban használt szoftver a navigációs rendszer biztonsági szempontból lényeges része. A navigációs rendszerek szállítóinak biztosítaniuk kell, hogy a navigációs módban használt valamennyi szoftver-alkotórész minden helyzetben biztonságos hajózást tegyen lehetővé.

Az 1.1–1.5. fejezet követelményei csak a navigációs módra, míg a 1.6. és 1.7. fejezet követelményei mind a navigációs módra, mind az információs módra vonatkoznak.

1.1.   Szoftvertervezési követelmények

A szoftver alkotórészeit elfogadott szoftvertervezési módszerekkel pontosan kell megtervezni. A tervezésre vonatkozó előírásoknak tartalmazniuk kell, hogy a biztonsági követelményeket hogyan vették figyelembe a szoftver tervezése során.

A szoftver gyártója köteles a szoftverhez egy olyan útmutatót mellékelni, amely tartalmazza a programnyelvet és a dokumentáció típusát, a program felépítését (a modulokat), a konfliktusok elemzését és a szoftver elemeinek tesztjét. A szoftver valamennyi alkotóeleméhez specifikációt és a tervet tartalmazó dokumentumot kell mellékelni.

1.2.   A megvalósításra vonatkozó előírások

A szoftvermodulok megvalósítását képesítéssel rendelkező fejlesztőknek kell végezniük, akik maradéktalanul megértették a tervezésre és a biztonságra vonatkozó követelményeket.

Ha a navigációs rendszer szoftverén egynél több fejlesztő dolgozik, az ellentmondásoktól mentes fejlesztés biztosítása érdekében ellenőrző rendszerverziót kell használni.

A megvalósítást a tervelőírásnak és a szoftverre vonatkozó útmutatónak megfelelően kell végezni. Ezenkívül a megvalósítás során – a használt programozási nyelvtől függően – a jól ismert megvalósítási problémákat figyelembe kell venni. Többek között ilyen problémák a következők:

nulla értékű mutató kezelése,

inicializálás nélküli változók,

tartományellenőrzés,

tömbméret ellenőrzése,

memóriakiosztás és visszavétel,

kivételek kezelése.

Párhuzamos feldolgozás használata esetén (pl. több végrehajtási szál, feladat vagy folyamat) az ellentmondásmentes feldolgozással kapcsolatos problémákat a megvalósítás során figyelembe kell venni. Többek között ilyen problémák a következők:

versenyhelyzet,

újrabeléptethetőségi problémák,

prioritás megfordítása,

holtpontok.

1.3.   A tesztre vonatkozó követelmények

A tervezési előírásnak megfelelően a szoftvermodulokat tesztelni kell. A teszteredményeket össze kell hasonlítani a tervezési útmutatóval és tesztjelentésekben kell dokumentálni.

A teszteknek a modulok és a rendszer vizsgálatára is ki kell terjedniük. A navigációs rendszer szolgáltatóinak rendszerük stabilitásának biztosítására széles körű szimulátoralapú teszteket kell használniuk. A szimulátornak lehetővé kell tennie egy teljes navigációs környezet – ezen belül az összes szükséges külső érzékelő – szimulációját.

1.4.   Harmadik féltől származó alkotórészekre vonatkozó követelmények

A harmadik féltől származó alkotórészek [például OEM (original equipment manufacturer) (eredeti gyártói berendezések) termékek] közé azok a szoftverek tartoznak, amelyeket nem a navigációs rendszer szállítója fejlesztett ki. Többek között a következők tartoznak ide:

statikusan vagy dinamikusan kapcsolt könyvtárak,

számítógép-támogatású tervezési és forrás- vagy tárgykódokat előállító műszaki eszközök,

operációs rendszerek.

A harmadik féltől származó szoftver-alkotóelemeket az általános biztonsági előírásoknak megfelelően kell kiválasztani. A navigációs rendszer szállítójának elfogadható minőségi bizonyítvánnyal vagy az alkotóelemek szigorú és bizonyító tesztelésével igazolnia kell, hogy a harmadik féltől származó alkotóelemek megfelelnek a biztonságos hajózáshoz szükséges szigorú előírásoknak.

1.5.   A kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó követelmények navigációs módban

A navigációs rendszerek navigációs módban – amennyiben hasznos – kiegészítő szolgáltatásokat is támogathatnak. Ezek a szolgáltatások nem zavarhatják a navigációs módra vonatkozó egyéb követelményeket.

A navigációs rendszer szállítója felel az interfészre vonatkozó előírások, a protokollra vonatkozó előírások és a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírások ellenőrzéséhez szükséges kiegészítő tesztberendezésekért.

1.6.   Nyelv

Típusjóváhagyással rendelkező, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS kiegészítő nemzeti verzióinak a felhasználói interfész fordításának ellenőrzése céljából újabb típusjóváhagyást kell szerezniük. A típus-jóváhagyási eljárás csak a navigációs üzemmódban üzemeltett rendszerekre vonatkozik.

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-rendszer típus-jóváhagyási eljárását végző, tanúsítással rendelkező intézmény felkérhet egy megfelelő minősítéssel rendelkező szakértő fordítót arra, hogy egy adott nyelven ellenőrizze a rendszer gyártójától kapott fordítás helyességét.

1.7.   A felhasználói dokumentációra vonatkozó követelmények

A dokumentációnak (kézikönyveknek) a navigációs rendszer berendezéseire, telepítésére, működésére és karbantartására vonatkozóan átfogó információt kell tartalmazniuk. A felhasználóknak szóló információknak világosnak, érthetőnek kell lenniük és mellőzniük kell a felesleges műszaki fogalmakat. A felhasználói kézikönyvet legalább angol, francia, német és holland nyelven rendelkezésre kell bocsátani. A műszaki rendszer leírása esetében elegendő az angol nyelv.

2.   VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉS AZ ELVÁRT EREDMÉNYEK

2.1.   A navigációs mód működési tesztje

2.1.1.   Teljesítménykövetelmények

A navigációs rendszernek a helyzetre és a haladási irányra vonatkozóan megbízható becsléseket kell nyújtania. Ezenkívül a rendszernek ellenőriznie kell, hogy ezek a becslések megfelelnek-e az előírt pontosságnak.

A helyzetre és a haladási irányra vonatkozó információkat ugyanazon referenciapozíció alapján kell kiszámítani és megjeleníteni. Ez általában a radarantenna középpontja. A helyzetre vonatkozó újabb becslést legalább a radarantenna minden egyes fordulatánál el kell végezni.

2.1.1.1.   Helyzet

A navigációs rendszernek meg kell határoznia és meg kell jelenítenie a hajó helyzetét. Szokásos működési feltételek esetén a következő minimális követelményeknek kell teljesülniük:

a)

Az átlagos helyzetbecslés – valamennyi szisztematikus hibát figyelembe véve – 5 méternél jobban nem térhet el a valós helyzettől.

b)

A standard eltérésnek (σ) 5 méternél kisebbnek kell lennie és csak a véletlen hibára alapulhat.

c)

A rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a háromszoros szórásnál nagyobb eltéréseket 30 másodpercen belül felismerje.

Ezeket az eredményeket legalább 60 perces valós teszttel kell ellenőrizni.

2.1.1.2.   Haladásiirány

A navigációs rendszernek meg kell határoznia és meg kell jelenítenie a hajó irányát. A következő minimális követelményeknek kell teljesülniük:

a)

Az átlagos irányszög-becslés – valamennyi szisztematikus hibát figyelembe véve – 1 foknál jobban nem térhet el a radar fejvonalirányától. A hajó haladási iránya és a radar fejvonaliránya közötti eltolási értéknek 1 foknál kisebbnek kell lennie.

b)

A standard eltérésnek (σ) 2 foknál kisebbnek kell lennie és csak a véletlen hibára alapulhat.

Ezeket az eredményeket legalább 60 perces valós teszttel kell ellenőrizni.

2.1.2.   Érzékelőhiba

A navigációs rendszernek a helyzetre és a haladásra vonatkozó becslések megfelelő működését hálózati kapcsolaton keresztül ellenőriznie kell. A problémákat 30 másodpercen belül kell észlelnie. Hibás működés esetén a navigációs rendszernek tájékoztatnia kell a felhasználót a problémáról és annak a hajózásra gyakorolt hatásáról.

Ha egy kritikus érzékelő-riasztás jelzi, hogy a helyzet vagy a haladási irány nem felel meg a megkívánt pontossági kritériumoknak, a navigációs térkép nem jelenhet meg.

2.1.3.   Interfész teljesítményteszt

A navigációs rendszer szállítója a megfelelőségi teszt során köteles a navigációs rendszert egy IEC 61162-1 szabvány szerinti interfésszel felszerelni, amely a navigációs rendszer által használt, a helyzetre és a haladási irányra vonatkozó információkat küld. Ezeket az információkat IEC 61162–1 mondatokkal (lásd az 1. szakasz 2. k) pontjában említett dokumentumot), más néven GGA (globális helymeghatározó rendszer fix adatai) és HDT (valódi irány) mondattípus azonosítókkal kell kódolni. További mondatok, például RMC (ajánlott minimális navigációs információk), ROT (fordulási sebesség) és VTG (valódi útirány és földi sebesség) is elfogadhatók.

E karakterfüzéreket lehetőleg 0,1 másodpercenként, de legalább másodpercenként kell átküldeni. A helyzetnek és a haladási iránynak e szakasz 2.1.1.1. és 2.1.1.2. pontjában meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

2.2.   Általános szoftvertesztek

2.2.1.   A berendezés dokumentációja

Az elfogadáshoz valamennyi navigációs módban használandó, belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS berendezést el kell látni a következő dokumentumokkal:

felhasználói kézikönyv,

telepítési kézikönyv,

karbantartási kézikönyv.

Az elfogadási eljárás során a következő dokumentumokat és fájlokat kell benyújtani: (Ezeket a végfelhasználónak nem kell átadni)

tervezési előírás,

szoftverre vonatkozó útmutató,

a harmadik féltől származó szoftver-alkotórészekre vonatkozó bizonyítvány vagy teszt- és szimulációs jegyzőkönyvek.

A benyújtott dokumentumoknak és fájloknak biztosítaniuk kell a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés teljes ellenőrzését.

Minden belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-rendszert felhasználói kézikönyvvel együtt kell szállítani.

2.2.2.   Terhelési teszt navigációs módban

A navigációs rendszeren normál működési körülmények között megszakítás nélkül 48 órán át tartó terhelési tesztet kell végezni. A rendszert a működés alatt a teljesítmény és a források nyomon követése érdekében szabvány interfészekkel kell ellátni. A rendszer nyomon követése során semmiféle, a rendszer instabilitására, memóriaszivárgásra vagy egyéb más teljesítménycsökkenésre utaló jel nem merülhet fel. A kiegészítő szolgáltatásokat támogató navigációs rendszereknek navigációs módban történő használat alatt megfelelő tesztberendezést kell biztosítaniuk, amelyhez mellékelni kell az e szakasz 1.7. pontjában említett valamennyi dokumentumot.

3.   A TANÚSÍTOTT NAVIGÁCIÓS RENDSZEREKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

3.1.   Általános követelmények

A fedélzetre telepített navigációs rendszereknek funkciójuk szempontjából meg kell egyezniük a hatóságok által tanúsított rendszerekkel. A navigációs rendszer szállítója minden egyes rendszer esetében köteles a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó műszaki előírások és a funkcionális egyenértékűség tekintetében megfelelőségi tanúsítványt csatolni.

Az illetékes hatóság bármikor jogosult annak ellenőrzésére, hogy a telepített rendszer megfelel-e a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó előírásoknak.

3.2.   Hardver- és szoftvermódosítások

A navigációs rendszer szállítója a szoftvert és a hardvert mindaddig módosíthatja, amíg a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-re vonatkozó előírásoknak való megfelelés biztosított. A módosításokat pontosan dokumentálni kell és be kell nyújtani az illetékes hatósághoz. A dokumentációhoz mellékelni kell egy magyarázatot, amely tartalmazza, hogy ezek a módosítások miként befolyásolják a navigációs rendszert. Az illetékes hatóság – amennyiben szükségesnek ítéli – előírhatja a tanúsítvány részleges vagy teljes megújítását. A fentiek a más nemzeti verziójú operációs rendszerrel telepített, tanúsított, a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-ek használatára is vonatkoznak.

A következő módosítások nem érintik a rendszer tanúsítását és ezekről az illetékes hatóságot csak tájékoztatni kell:

harmadik féltől származó alkotóelemek kisebb módosításai (pl. az operációs rendszer vagy a könyvtár frissítései),

egyenértékű vagy jobb hardver-alkotóelemek használata (pl. gyorsabb mikroprocesszor, újabb integrált áramkörváltozatok, egyenértékű grafikus kártya stb.),

a forráskódok vagy a dokumentáció kisebb módosításai.

4B. SZAKASZ

RENDSZERKONFIGURÁCIÓK (ÁBRÁK)

1. ábra

Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés, önálló rendszer radarhoz való csatlakoztatás nélkül (1. rendszer-konfiguráció)

Image 19

A belvízi ECDISkezelőfelülete

Adatfeldolgozó

A belvízi ENC képernyője

Helyzetérzékelő

2. ábra

Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés, párhuzamos telepítés és radarhoz való csatlakoztatás (2. rendszer-konfiguráció)

Image 20

A radar kezelői felülete

A belvízi ECDIS kezelői felülete

Radar-adatfeldolgozó

ECDIS-adatfeldolgozó

A belvízi ENC képernyője rávetítettradarképpel

A radar képernyője

A radar érzékelője

Helyzetérzékelő

3. ábra

Belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS-berendezés, közös képernyő a csatlakoztatott radarberendezéssel (3. rendszer-konfiguráció)

Image 21

Belvízi ENC rávetített radarképpel

ECDIS-adatfeldolgozó

A belvízi ECDIS kezelői felülete

A radar kezelői felülete

Radar-adatfeldolgozó

Kapcsoló

Radarkép

Képernyő

A radar érzékelője

Helyzetérzékelő

4. ábra

Navigációs radarberendezés a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS funkciójával integrálva (4. rendszer-konfiguráció)

Image 22

Adatfeldolgozó

Kezelői felület

Képernyő

A radar érzékelője

Helyzetérzékelő

5. SZAKASZ

SZÓSZEDET

Kifejezés vagy rövidítés

Fogalommeghatározás

Forrás

Betűszó

az objektum/attribútum hat karakterből álló kódja

Az 1. szakasz 2. a) pontjában említett dokumentum

Végrehajtó

A végrehajtó az elektromos mennyiséget egy másik fizikai mennyiséggé alakítja át (pl. optikai). A véghajtó az érzékelő ellentéte.

 

AIS

Olyan fedélzeti berendezés, amely lehetővé teszi a hajók fokozott megfigyelése céljából a hajók automatikus azonosítását, valamint az úti adatok rögzítését és egyéb funkciókat. Az automatikus azonosító rendszernek meg kell felelnie a SOLAS-egyezmény (Életbiztonság a tengeren) V. fejezetében meghatározott műszaki és teljesítményszabványoknak.

Az 1. szakasz 2. r) pontjában említett dokumentum

teljes információsűrűség

A teljes információsűrűség (összes megjelenítés) a maximális számú SENC-információ. Ebben az esetben a szabvány megjelenítésen (normál információsűrűség) túl, egyedi lekérésnek megfelelően minden más objektum is megjelenik.

E melléklet 1. szakasza

attribútum

Egy egység meghatározott jellemzői (pl. egy fény kategóriája, a szektor határai, a fény jellemzői stb.).

Az egyes attribútumok meghatározásai a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre vonatkozó, az 1. szakasz 2. h) pontjában említett tulajdonságkatalógusból vezethetők le.

Az 1. szakasz 2. a) pontjában említett dokumentum

cella (térképcella)

A cella egy belvízi közlekedésben alkalmazott ENC- vagy belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-adatot tartalmazó földrajzi terület.

Az 1. szakasz 2. a) pontjában említett dokumentum

CIE színkalibrálás

Az az eljárás, amely során ellenőrzik, hogy az IHO S-52-ben meghatározott szín megfelelően jelenik-e meg az ECDIS képernyőn.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

viszonyítási rendszer

Egy olyan paramétercsoport, amely a Földön lévő pontok koordinátáinak kiszámításában a geodéziai ellenőrzéshez használt referenciafelületet vagy referenciakoordináta-rendszert határozza meg. Általában a viszonyítási rendszereket külön horizontális és vertikális viszonyítási rendszerként határozzák meg. A viszonyítási rendszerek gyakorlatban történő használatához az adott viszonyítási rendszerben egy vagy több jól meghatározott pont koordinátáira van szükség.

A horizontális viszonyítási rendszer egy olyan paramétercsoport, amely a horizontális geodéziai ellenőrzéshez határozza meg a referenciát, általában egy referenciaellipszoid méreteit és helyét. (A horizontális viszonyítási rendszernek meg kell felelnie a WGS 84-nek.)

A vertikális viszonyítási rendszer egy olyan felület, amelyhez magasságot, és/vagy mélységet (mért mélységet és folyásmagasságot) viszonyítanak. A magassághoz általában egy ekvipotenciális felületszintet, körülbelül az átlagos tengerszintet, mélységhez legtöbb esetben az alacsony vízszintet használják.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

valamint

Az 1. szakasz 2. n) pontjában említett dokumentum

alapmegjelenítés

Minimális információsűrűség; a minimális információsűrűség (alapmegjelenítés) a kijelzett minimális SENC információmennyiség, amelyet a kezelő nem csökkenthet, és amely olyan információkat tartalmaz, amelyekre különböző földrajzi területeken, különböző körülmények között mindig szükség van.

Az 1. szakasz 2. d) pontjában említett dokumentum

megjelenítési méretarány

A képernyőn lévő távolság és a terepen lévő távolság közötti arány, amelyet szabványosítanak és méretarányban fejeznek ki, pl. 1:10 000 .

Az 1. szakasz 2. d) pontjában említett dokumentum

EBL

Electronic Bearing Line (elektronikus vízszintes irányszögvonal)

E melléklet 4. szakasza

ECDIS

Az elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (Electronic Chart Display and Information System, ECDIS) egy olyan hajózási információs rendszer, amely – megfelelő biztonsági mentési rendszer megléte esetén – úgy tekinthető, mint amely megfelel a módosított 1974 SOLAS-egyezmény V/19. és V/27. szabályában előírt naprakész térképnek. Az elektronikus navigációs térképrendszerből (SENC)) kiválasztott információkat jelenít meg a navigációs érzékelőkből származó, a helyzetre vonatkozó információk megadásával. Ezáltal segíti a hajóst az útvonal megtervezésében és az útvonal nyomon követésében, valamint igény esetén további, navigációval kapcsolatos információkat is megjelenít.

Az 1. szakasz 2. d) pontjában említett dokumentum

perem

Egydimenziós térbeli objektum, amelyet két vagy több koordinátapár (vagy két összekapcsolt csomópont) és opcionális interpolációs paraméterek határoznak meg.

Az 1. szakasz 2. a) pontjában említett dokumentum

elektronikus térkép

Az adatokat, a szoftvert és a térké-információ megjelenítésére képes elektronikus rendszert leíró nagyon tág fogalom. Egy elektronikus térkép nem feltétlenül egyezik meg a SOLAS Egyezmény által előírt papíralapú térképpel.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

ENC

Electronic Navigational Chart (elektronikus navigációs térkép); Tartalmát, szerkezetét és formáját tekintve szabványosított adatbázis, amelyet kormányzati engedéllyel működő hidrográfiai hivatalok engedélye alapján az ECDIS-szel történő használathoz adnak ki. Az ENC a biztonságos hajózáshoz szükséges valamennyi információt tartalmazza. Ezenkívül a papíralapú térképeken nem szereplő, de a biztonságos hajózáshoz szükségesnek ítélt kiegészítő információkat is tartalmazhat (pl. hajózási irányok).

Az 1. szakasz 2. d) pontjában említett dokumentum

ENC cella

Az ENC adatok geográfiai felosztása kiosztási célból.

Az 1. szakasz 2. e) pontjában említett dokumentum

ETSI

European Telecommunications Standards Institute (Európai Telekommunikációs Szabvány Intézet)

 

részletezés

Egy attribútumhoz rendelt egyedi mennyiség vagy minőség (pl. „vezető fény”, a határszögek, a fény színét meghatározó kód – lásd attribútum).

Az 1. szakasz 2. o.) pontjában említett dokumentum

objektum

Egy azonosítható információhalmaz. Egy objektumnak lehetnek attribútumai és más objektumokhoz is kapcsolódhat.

Egy egység egészének vagy egy részének, annak jellemzőivel (attribútumaival), geometriájával és (esetleg) más objektumokhoz való kapcsolatával történő digitális megjelenítése (pl. egy fényszektor digitális leírása, többek között a szektor határainak, a fény színeinek, a láthatósági tartománynak stb. és adott esetben a világítótoronyhoz való kapcsolatának megadásával). A különböző tulajdonságok meghatározásai a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre vonatkozó, az 1. szakasz 2. h) pontjában említett tulajdonságkatalógusból vezethetők le.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

objektumkatalógus

A mai napig azonosított, a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kben történő felhasználáshoz engedélyezett objektumok, attribútumok és részletezések átfogó listája.

Az 1. szakasz 2. o.) pontjában említett dokumentum

Fájl

Egyedi célból összegyűjtött S-57 rögzítések azonosított halmaza. A fájl tartalmát és felépítését termékleírással kell meghatározni.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

GNSS

A globális navigációs műholdrendszer (GNSS) olyan rendszer, amely műholdak segítségével biztosít autonóm földrajzi helymeghatározást.

 

Haladási irány

Ezt általában az északi iránytól az óramutató járásával megegyezően 360 fokos körön mért szögtávolságban fejezik ki (valós, mágneses vagy iránytűvel mért).

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

felfelé megjelenítés

A képernyőn (radar vagy ECDIS) az információ olyan irányban jelenik meg, hogy a hajó orra mindig felfelé mutat. Ez az irány a kormányállásból a hajó orra felé mutató vizuális nézetnek felel meg.

Ez az irány a képernyő tartalmának gyakori forgatását igényelheti. A hajó útvonalának megváltoztatása vagy a hajó hirtelen elfordulása ezt a stabilitást nélkülöző tájolási módot olvashatatlanná teheti.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

Ember-gép interfész (HMI)

A felhasználói interfész vagy az ember-gép interfész a gép azon része, amely az ember-gép interakciót kezeli. Az ember-gép interfészek tervezése az ergonómia (emberi tényezők) figyelembevételével történik. Számos módja van a gépek és folyamatautomatizálási alkalmazások működtetéséhez kapcsolódó ember-gép interfész-képernyők kifejlesztésének. Az ember-gép interfészek tervezésével kapcsolatos útmutatásokat, szabványokat és kézikönyveket ad ki például az ISA, az ASM, az ISO és a NUTREG.

 

IEC

International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság): Nemzetközi (nem kormányzati) szervezet, amely a nemzetközi kereskedelem megkönnyítése érdekében az elektrotechnika és elektronika számára globális szabványokat készít.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

IHO

International Hydrographic Organization (Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet): Koordinálja a nemzeti hidrográfiai hivatalok tevékenységeit; ösztönzi a szabványosítást és tanácsadással támogatja a fejlődő országokat a hidrográfiai felügyelet és a navigációs térképek és kiadványok elkészítése területén.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

Az IHO rendszerleíró adatbázisa

Az IHO által a térinformatikai infrastruktúra nyilvántartására fenntartott rendszerleíró adatbázis. Rendszerleíró adatbázisnak nevezzük azt az információs rendszert, amelyben egy regisztert tárolnak. Az S-100) esetében IHO egy olyan regiszternek ad helyet, amely különféle, hidrográfiai tárgyú információkat tartalmazó regiszterek tárolására nyújt lehetőséget.

Az 1. szakasz 2. m) pontjában említett dokumentum

IMO

Nemzetközi Tengerészeti Szervezet: Az IMO, korábbi nevén IMCO az Egyesült Nemzetek szakosodott ügynöksége, amely a tengerhajózás biztonságáért, a hajózás hatékonyságáért és a hajókról származó tengerszennyezés megelőzéséért felelős.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

információs mód

a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS kizárólag információs célokra történő használata rávetített radarkép nélkül.

E melléklet 1. szakasza

a belvízi közlekedésben alkalmazott AIS

A belvízi hajók automatikus azonosító rendszere, a hajó-helyzetmegállapító és nyomon követő rendszerekről szóló 415/2007/EK bizottsági rendelet szerint.

Az 1. szakasz 2. p) pontjában említett dokumentum

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS

A belvízi közlekedésre vonatkozó elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer, amely a belvízi közlekedésre vonatkozó elektronikus navigációs térképrendszer (belvízi közlekedésben alkalmazott SENC) kijelölt információit és opcionálisan más navigációs érzékelők információit jeleníti meg.

E melléklet 1. szakasza

a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC (IENC)

A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus navigációs térkép (Inland Electronic Navigational Chart, IENC)) egy olyan, szabványosított tartalommal, felépítéssel és formátummal rendelkező adatbázis, amelyet a belvízi utakon áthaladó hajók fedélzetén üzemeltetett, belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerekben történő felhasználásra szánnak. Az IENC-t illetékes kormányszerv vagy a nevében eljáró szervezet adja ki, és megfelel az eredetileg a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) által létrehozott és a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k harmonizálásával foglalkozó csoport által részletesebben kidolgozott szabványoknak. Az IENC a belvízi utakon történő biztonságos hajózáshoz szükséges valamennyi térkép-információt tartalmazza, és a papírtérképhez képest olyan kiegészítő információkat (pl. vitorlázási utasítások, géppel olvasható működési beosztások stb.) is tartalmazhat, amelyeket a biztonságos hajózáshoz és az útvonaltervezéshez szükségesnek tekinthetők.

E melléklet 1. szakasza

a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC tárhelye

Az IHO térinformatikai infrastruktúra-nyilvántartási rendszerén belül a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-vel kapcsolatos bejegyzések számára biztosított tárhely.

Az 1. szakasz 2. m) pontjában említett dokumentum

a belvízi közlekedésben alkalmazott SENC

Inland System Electronic Navigational Chart (A belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus navigációs térképrendszer): Olyan adatbázis, amelyet a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS a megfelelő felhasználás érdekében a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-ből alakít át, a belvízi közlekedésben alkalmazott ENC megfelelő módon létrehozott frissítései és más, a hajós által hozzáadott adatok. Ez az az adatbázis, amelyet a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS a megjelenítéshez és más navigációs funkciókhoz jelenleg elér. A belvízi közlekedésben alkalmazott SENC más forrásokból származó információkat is tartalmazhat.

E melléklet 1. szakasza

integrált megjelenítés

A belvízi közlekedésben alkalmazott SENC által megjelenített, felfelé mutató, relatív mozgású kép, amelyre a megfelelő méretarányt, eltolást és irányt tartalmazó radarképet vetítik.

E melléklet 1. szakasza

megfeleltetési táblázat

Olyan táblázat, amely SENC objektumok ponttal, vonallal vagy területtel történő összekötésére ad szimbolikus ábrázolási utasítást és megadja a megjelenítési prioritást, a radarprioritást, az IMO kategóriát és az opcionális nézetcsoportot.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

Navigációs mód

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS hajókormányzáshoz történő használata rávetített radarképpel.

E melléklet 1. szakasza

észak felfelé megjelenítés

A képernyőn (radar vagy ECDIS) az információ úgy jelenik meg, hogy az északi irány felé mutat.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

egyéb navigációs információ

A SENC-ben nem található navigációs információt – mint például egy radarinformációt – az ECDIS-ben meg lehet jeleníteni.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

saját hajó

Az a hajó, amelyen az ECDIS működik.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

a saját hajó biztonsági kontúrja

A SENC-ben rendelkezésre álló kontúrokból a hajós által kiválasztott, a saját hajóra vonatkozó kontúr, amelyet az ECDIS a biztonságos és nem biztonságos víz megkülönböztetésére, valamint a zátonyra futás megelőzésére szolgáló riasztásra használ.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

ECDIS-re vonatkozó teljesítményszabvány

Az IMO felügyelete alatt kidolgozott, a navigációs eszközökre és a SOLAS Egyezmény által előírt egyéb felszerelésekre vonatkozó minimum teljesítménykövetelményekre vonatkozó szabvány, amelyet az IMO által 2006. december 5-én elfogadott MSC.232(82) határozat tartalmaz.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

képjelentés (objektumjelentés)

Olyan megjelenített pontszimbólumra, vonalra vagy területre vonatkozó, további információnyújtás céljából, az adatbázisból történő lekérdezés eredménye, amelyet a szimbólum nem ábrázol.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

ECDIS megjelenítési könyvtár

Főként digitális leírások halmaza, amely olyan szimbólumkönyvtárakból, színskálákból, megfeleltetési táblázatokból és szabályokból áll, amely a SENC valamennyi objektumát és attribútumát a megfelelő ECDIS megjelenítéshez kapcsolja. Az IHO 52 (S-52) sz. külön kiadványának A. függelékében tette közzé.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

termékleírás

A teljes előírás meghatározott részhalmaza, szabályokkal együtt, az adatátvitel tervezett felhasználásához igazítottan.

(Az ENC termékleírás egy ENC tartalmát, felépítését és más kötelező jellemzőit határozza meg.)

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

(radar) tartomány

A radarantennától való távolság. A belvízi hajózásban a radartartománynak a radarra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően szekvenciálisan kapcsolhatónak kell lennie.

Az 1. szakasz 2. q) pontjában említett dokumentum

relatív mozgás megjelenítése

A relatív mozgás megjelenítése a térkép-információt és a radar célpontokat mutatja, amelyek a hajó képernyőre rögzített helyzetéhez viszonyítva mozognak.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

útvonaltervezés

Egy olyan ECDIS funkció, amelyben a tervezett útvonal megfigyeléséhez, a tervezett sáv kiválasztásához, valamint a sáv, annak útvonalpontjai és a navigációs feljegyzések kijelöléséhez szükséges terület jelenik meg.

Az 1. szakasz 2. d) pontjában említett dokumentum

SCAMIN

Az a legkisebb méretarány, amelynél az objektum használható pl. az ECDIS megjelenítésére.

Az 1. szakasz 2. a) pontjában említett dokumentum

SENC

System Electronic Navigational Chart (elektronikus navigációs térképrendszer): A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS belső adatbázisa, amely az ENC-k átalakítására és frissítésére, valamint a hajó parancsnoka által bevitt egyéb adatokra épül. Ez az az adatbázis, amelyet az ECDIS a megjelenítéshez és más navigációs funkciókhoz jelenleg elér. A SENC más forrásokból származó információkat is tartalmazhat.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

térbeli objektum

Olyan objektum, amely a való világban található egységek földrajzi fekvésére vonatkozó információkat tartalmaz.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

normál információsűrűség

A normál információsűrűség az az alapértelmezett SENC információmennyiség, amely akkor látható, amikor a térkép az ECDIS-ben először jelenik meg. A normál információsűrűség (standard kijelző) szerinti képernyő a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS alapértelmezett állapota.

E melléklet 1. szakasza

[hajó] helymeghatározás és nyomon követés

helymeghatározás: a hajókra, valamint szükség szerint a rakományra és a szállítmányra vonatkozó állapotinformációk fenntartására vonatkozó funkció; nyomon követés: a hajók hollétére, valamint szükség szerint a rakományra, a szállítmányra és a felszerelésre vonatkozó információk visszakeresése, a hajó-helyzetmegállapító és nyomon követő rendszerekről szóló 415/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint.

Az 1. szakasz 2. p) pontjában említett dokumentum

valódi mozgás megjelenítése

Olyan megjelenítés, amelyen a saját hajó és minden radarcélpont saját, valódi mozgásával mozog, miközben valamennyi, a térképen megjelenő információ rögzített marad.

Az 1. szakasz 2. c) pontjában említett dokumentum

felhasználó által meghatározott beállítások

A felhasználói profil szerinti képernyő- és vezérlésbeállítások használatának és tárolásának lehetősége.

E melléklet 1. szakasza

VRM

Variable Range Marker (változó mérőkör).

E melléklet 4. szakasza

WGS 84

Világszintű Geodéziai Rendszer (World Geodetic System) A „Navigational Satellite Timing and Ranging – Global Positioning System” navigációs műholdak idő és távolságmérésre – globális helymeghatározó rendszer), amely lehetővé teszi a Föld és egységei megfigyelését és amelyet az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma fejlesztett ki. Az IHO ezt a geodéziai referenciarendszert hidrográfiai és térképészeti használatra ajánlja.

Az 1. szakasz 2. n) pontjában említett dokumentum


(1)  A Bizottság 414/2007/EK rendelete (2007. március 13.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott, a folyami információs szolgáltatások (RIS) tervezésére, megvalósítására és működtetésére vonatkozó műszaki iránymutatásokról (HL L 105., 2007.4.23., 1. o.).

1. függelék

A (tengeri közlekedésben alkalmazott) ECDIS szabványának, illetve a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS műszaki leírásának a szerkezeti összehasonlítása

A (tengeri közlekedésben alkalmazott) ECDIS

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS

NYÍLT ECDIS FÓRUM

http://ienc.openecdis.org

IMO MSC.232(82), az ECDIS-re vonatkozó átdolgozott teljesítményszabványok, 2006. december

1. függelék: Referenciadokumentumok

2. függelék: Az útvonaltervezés és az útvonal-ellenőrzés során megjelenítés céljából rendelkezésre álló SENC-információk

3. függelék: Navigációs elemek és paraméterek

4. függelék Azok a területek, amelyekre egyedi feltételek vannak érvényben

5. függelék Riasztások és jelzések

6. függelék: Biztonsági mentésre vonatkozó követelmények

7. függelék: RCDS-üzemmód

1. SZAKASZ: Teljesítményszabvány

 

IHO S-57: Digitális vízrajzi adatok átviteli szabványa, 3.1. kiadás, 2. kiegészítés,

2009. június

1. rész: Általános bevezetés

2. rész: Elméleti adatmodell

3. rész: Az adatok felépítése

A. függelék: IHO-objektumkatalógus

Bevezetés

1. fejezet: Objektumosztályok

2. fejezet: Attribútumok

B. melléklet: Attribútumok/objektumosztályok kereszthivatkozása

B. függelék: Termékleírás

B.1. függelék ENC-termékleírás

A. melléklet: Az ENC-termékkatalógus használata B. melléklet Példa CRC-kódolásra

B.2. függelék: Az IHO-objektumkatalógus adatainak szótára, termékleírás

2. SZAKASZ: A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-k adataira vonatkozó szabvány

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC objektumkatalógusa

A belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC objektumkatalógusa

A belvízi közlekedésben alkalmazott ENC-kre vonatkozó termékleírás

A belvízi közlekedésben alkalmazott batimetrikus ENC-kre vonatkozó termékleírás

Az IENC kódolási útmutatója

IHO S-62 ENC-gyártói kódok, 2.5. kiadás, 2009. december

2a. SZAKASZ Gyártók és vízi utak kódjai

Gyártók és vízi utak kódjai

A (tengeri közlekedésben alkalmazott) ECDIS

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS

NYÍLT ECDIS FÓRUM

IHO S-52 Az ECDIS térképtartalmának és megjelenítési képarányainak a leírása, 6. kiadás, 2010. március

A. melléklet: Az IHO ECDIS megjelenítési könyvtára

B. melléklet: A színábrázolások kiindulási kalibrálására vonatkozó eljárás

C. melléklet: A színábrázolások kalibrálásának fenntartására vonatkozó eljárás

1. függelék: Útmutató az elektronikus térkép frissítéséhez

A. melléklet: Fogalommeghatározások és betűszók

B. melléklet: A papírtérképek jelenlegi frissítési gyakorlata

D. melléklet: Az adatmennyiségre vonatkozó becslés

3. SZAKASZ: Megjelenítési szabvány

A belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS megjelenítési könyvtára

Megfeleltetési táblázatok

Szimbólumok

Feltételes szimbolikus ábrázolási eljárások

IEC 61174 3.0. kiadás: Működési követelmények, vizsgálati módszerek és követelmények, 2008–2009

4. SZAKASZ: A működésre és a teljesítményre vonatkozó követelmények, vizsgálati módszerek és az elvárt teszteredmények

4A. SZAKASZ: A szoftverminőséget biztosító intézkedések

4B. SZAKASZ Rendszerkonfigurációk

 

S-32. 1. függelék: Vízrajzi szótár – az ECDIS-re vonatkozó fogalmak szószedete

5. SZAKASZ: Szószedet