(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (1) (a továbbiakban: társulási megállapodás) 2000. március 1-jén lépett hatályba.

(2)

A társulási megállapodás hatálybalépése óta az Unió folytatta a Marokkói Királysággal létesített kétoldalú kapcsolatainak megerősítését, és kiemelt státuszt biztosított számára.

(3)

Az Unió nem befolyásolja a Nyugat-Szahara végleges jogállására vonatkozó, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretei között folytatott politikai párbeszédet, és több alkalommal következetesen megerősítette, hogy elkötelezett a Nyugat-Szaharára – amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete felvett az önkormányzattal nem rendelkező területek listájára, és amelynek jelentős része jelenleg a Marokkói Királyság igazgatása alatt áll – vonatkozó vitarendezésre. Az Unió teljes mértékben támogatja az Egyesült Nemzetek főtitkára és személyes megbízottja annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy a felek segítséget kapjanak egy olyan igazságos, tartós és kölcsönösen elfogadható politikai megoldás eléréséhez, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt – az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozataiban, és különösen a 2152. (2014), a 2218 (2015), a 2385 (2016), a 2351 (2017) és a 2414 (2018) sz. határozatban foglalt – céloknak és elveknek megfelelő megállapodások keretében lehetővé tenné a nyugat-szaharai nép önrendelkezését.

(4)

A társulási megállapodás hatálybalépése óta behozatalra kerültek az Unióba olyan, Nyugat-Szaharából származó és igazoltan marokkói származású termékek, amelyek az említett megállapodás vonatkozó rendelkezéseiben előírt vámkedvezményekben részesültek.

(5)

ABíróság a C-104/16 P. sz. ügyben hozott ítéletében (2) azonban pontosította, hogy a társulási megállapodás csak a Marokkói Királyság területére vonatkozott, az önkormányzattal nem rendelkező területnek minősülő Nyugat-Szaharára nem.

(6)

Ügyelni kell arra, hogy az évek során kialakult kereskedelmi forgalomban ne keletkezzen zavar, ugyanakkor megfelelő garanciákat kell létrehozni a nemzetközi jog, beleértve az emberi jogok védelmére és az érintett területek fenntartható fejlődésére vonatkozóan. A Tanács 2017. május 29-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy a Nyugat-Szaharából származó termékeknek a társulási megállapodásban előírt vámkedvezményekben való részesítésére vonatkozó jogalap létrehozása érdekében, a Bíróság határozatával összhangban tárgyalásokat kezdeményezzen a Marokkói Királysággal. Kizárólag az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti megállapodással biztosítható, hogy a Nyugat-Szaharából származó termékek behozatala preferenciális származású legyen, mivel kizárólag a marokkói hatóságok tudnak gondoskodni a szóban forgó kedvezmények biztosításához szükséges szabályok betartásáról.

(7)

A Bizottság értékelte az ilyen megállapodásnak a fenntartható fejlődésre kifejtett lehetséges hatásait, többek között a nyugat-szaharai termékekre biztosított vámkedvezményekből fakadóan a nyugat-szaharai érintett népesség számára jelentkező előnyök és hátrányok tekintetében, valamint az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázására kifejtett hatásokat. A vámkedvezményeknek a foglalkoztatásra, az emberi jogokra és a természeti erőforrások kiaknázására kifejtett hatásai nagyon nehezen mérhetőek, mivel közvetett jellegűek. Ugyanígy objektív információkat sem könnyű szerezni ezzel a helyzettel kapcsolatban.

(8)

Mindazonáltal ebből az értékelésből az következik, hogy a társulási megállapodás által a Nyugat-Szaharából származó termékekre előírt vámkedvezmények biztosításából a nyugat-szaharai gazdaság számára jelentkező előnyök, különösen a jelentős gazdasági katalizátorhatás és az így kiváltott társadalmi fejlődés összességében meghaladja a konzultációs folyamatok során felmerült hátrányokat, többek között a természeti erőforrások – különösen a felszín alatti víztartalékok – kiterjedt felhasználását, amelyre vonatkozóan intézkedéseket tettek.

(9)

Úgy értékelték, hogy a vámkedvezményeknek a Nyugat-Szaharából származó termékekre történő kiterjesztése összességében pozitív hatást fog gyakorolni az érintett lakosságra. Várható, hogy ez a hatás a jövőben is fennmarad, sőt, esetlegesen fokozódhat is. Az értékelés jelzi, hogy a vámkedvezményeknek a nyugat-szaharai termékekre történő kiterjesztése előmozdítja a beruházási feltételeket, emellett gyors és jelentős fellendülést segít elő, amely kedvez a helyi foglalkoztatásnak. Az, hogy Nyugat-Szaharában léteznek olyan gazdasági és termelési tevékenységek, amelyek esetében kiemelkedő érdek fűződne ahhoz, hogy a társulási megállapodásban előírt vámkedvezményekben részesüljenek, azt jelzi, hogy a vámkedvezmények – többek között a halászati és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkedvezmények – biztosításának elmaradása jelentősen veszélyeztetné a nyugat-szaharai kivitelt. Úgy értékelték, hogy a beruházások ösztönzése révén a vámkedvezmények biztosítása pozitív hatást fejt ki a nyugat-szaharai gazdaság fejlődésére.

(10)

Figyelemmel a Bíróság ítéletében megfogalmazott, a beleegyezésre vonatkozó megállapításokra, a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal együtt minden indokolható és megvalósítható lépést megtett a jelen lehetőségekhez mérten az értintett lakosság megfelelő bevonása érdekében abból a célból, hogy megbizonyosodjon affelől, hogy az értintett lakosság beleegyezését adja a megállapodáshoz. Széleskörű konzultációkat folytattak, és a konzultációkban részt vett érdekelt szociális, gazdasági és politikai szereplők többsége a társulási megállapodás szerinti vámkedvezmények Nyugat-Szaharára történő kiterjesztése mellett foglalt állást. Azok, akik elvetették a vámkedvezmények kiterjesztését alapvetően úgy vélték, hogy az ilyen megállapodás a Nyugat-Szahara területével kapcsolatos marokkói álláspontot támogatja. Ugyanakkor e megállapodás nem vonja maga után Marokkó Nyugat-Szahara feletti szuverenitásának elismerését. Az Unió egyébiránt – megerősített erőfeszítésekkel – a továbbiakban is támogatni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt megkezdett és folytatott békés vitarendezési folyamatot.

(11)

A Bizottság ezért az Unió nevében tárgyalásokat folytatott a társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás), amelyet a felek 2018. január 31-én parafáltak.

(12)

A megállapodás hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke keretében kitűzött uniós célok megvalósításához.

(13)

Következésképpen a megállapodást alá kell írni,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/1970 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/2279 bizottsági rendelet (2) elfogadását követően hibát fedeztek fel az említett rendelet mellékletének 2. pontjában, amely a sósavban oldhatatlan hamutartalom tekintetében felváltja a 767/2009/EK rendelet IV. mellékletének A. részét. Ennek eredményeként nem állapítottak meg toleranciaszinteket az 5 %-os sósavban oldhatatlan hamutartalom tekintetében.

(2)

Az (EU) 2017/2279 rendelet mellékletének a 767/2009/EK rendelet VI. melléklete I. fejezetének 7. pontját és VII. melléklete I. fejezetének 8. pontját felváltó 3. és 4. pontjában szövegrész kihagyását állapították meg. Ez félreértésekhez vezetett az érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok vagy a tápértékkel rendelkező takarmány-adalékanyagok önkéntes alapon történő feltüntetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási köre tekintetében.

(3)

A 767/2009/EK rendeletet ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(4)

Az (EU) 2017/2279 rendelet angol, cseh, észt, görög, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata hibát tartalmaz, amennyiben az említett rendelet a „nyers olajok és zsírok” kifejezést a 767/2009/EK rendelet IV., VI. és VII. mellékletében szereplő „nyerszsír” kifejezéssel váltotta fel, de ez a módosítás kimaradt az említett rendelet II. és V. mellékletéből.

(5)

A (EU) 2017/2279 rendelet német nyelvű változata számos hibát tartalmaz. Az említett rendelet mellékletének 2. pontja, amely felváltja a 767/2009/EK rendelet IV. mellékletének A. részét, hibát tartalmaz a nedvességtartalom százalékos értékeit illetően. A 767/2009/EK rendelet VI. mellékletének helyébe lépő (EU) 2017/2279 rendelet mellékletének 3. pontja hibákat tartalmaz az aromaanyagok rövidített neve, valamint a lizin és metionin kötelező címkézési követelményei tekintetében a célfajok vonatkozásában.

(6)

A 767/2009/EK rendelet angol, cseh, észt, görög, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változatát ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ezek a helyesbítések a többi nyelvi változatot nem érintik.

(7)

mivel biztonsági okok nem indokolják a mellékleteket érintő helyesbítések azonnali alkalmazását, a kereskedelmi gyakorlatok szükségtelen megzavarásának elkerülése, illetve annak érdekében, hogy gazdasági szereplőket ne sújtsák szükségtelen adminisztratív terhek, helyénvaló a címkézés zökkenőmentes átalakítását lehetővé tévő átmeneti intézkedésekről rendelkezni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 285. cikke első bekezdésének értelmében azok a tagállamok, amelyek nem éltek a 67/228/EGK tanácsi irányelv (2) 14. cikkében megállapított lehetőséggel, adómentességet adhatnak azoknak az adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele legfeljebb 5 000 EUR, illetve ennek az összegnek nemzeti valutában kifejezett ellenértéke.

(2)

A Bizottságnál 2018. július 19-én iktatott levelében Hollandia felhatalmazást kért a 2006/112/EK irányelv 285. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére annak érdekében, hogy 25 000 EUR mentességi értékhatárt alkalmazhasson. Ezen különös intézkedés révén azok az adóalanyok, amelyek éves árbevétele legfeljebb 25 000 EUR, mentesülnének a 2006/112/EK irányelv XI. címének 2–6. fejezetében említett héakötelezettségek egy része vagy összessége alól.

(3)

A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozáshoz kapcsolódó, a 2006/112/EK irányelv 281–294. cikkében foglalt magasabb értékhatár egyszerűsítési intézkedés, mivel jelentősen csökkentheti a kisvállalkozások héakötelezettségeit. Ez a különös szabályozás az adóalanyok által választható lehetőség.

(4)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésével összhangban a Bizottság 2018. augusztus 9-én kelt leveleiben továbbította Hollandia kérelemét a többi tagállamnak, kivéve Spanyolországot és Ciprust, amelyeknek a kérelmet 2018. augusztus 10-én kelt levelében továbbította. A Bizottság 2018. augusztus 13-án kelt levelében értesítette Hollandiát arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges minden információ a rendelkezésére áll.

(5)

A kérelmezett eltérés összhangban áll a „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című, a Bizottság által a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2008. június 25-i közlemény szakpolitikai célkitűzéseivel.

(6)

Mivel Hollandia várakozásai szerint a megnövelt értékhatár következtében csökkenni fognak a kisvállalkozások héakötelezettségei és ezáltal az adminisztratív terheik és a megfeleléssel összefüggő költségeik is, Hollandiát fel kell hatalmazni a különös intézkedés meghatározott ideig, 2022. december 31-ig történő alkalmazására. A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás opcionális, így az adóalanyok továbbra is dönthetnek az általános héaszabályozás választása mellett.

(7)

Mivel jelenleg zajlik a 2006/112/EK irányelv a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozást előíró 281–294. cikkének felülvizsgálata, lehetséges, hogy elfogadásra kerül majd egy, az említett cikkeket módosító irányelv, amely az eltérés időbeli hatályának 2022. december 31-i lejárta előtti dátumot ír majd elő, amelytől kezdve a tagállamoknak nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazniuk. Ebben az esetben ez a határozat a továbbiakban nem alkalmazandó.

(8)

A Hollandia által szolgáltatott információk alapján a megnövelt értékhatár a végső fogyasztói szinten beszedett hollandiai adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni.

(9)

Az eltérés nem érinti az Unió héából származó saját forrásait, mivel Hollandiának az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (3) 6. cikkével összhangban kompenzációs számítást kell végeznie,

(1)

Az „Uniós szintű népszavazás arról, hogy az európai polgárok az Egyesült Királyság Unióban maradását vagy az Unióból való kilépését támogatják-e” elnevezésű javasolt kezdeményezés megjelölt tárgya a következő: „Minden európai polgár számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy kifejezhesse politikai véleményét az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megtartásával kapcsolatban.”

(2)

A javasolt polgári kezdeményezés fő céljai a következők: „Ez a népszavazás nem kötelező erejű népszavazás, hanem közvélemény-kutatás. Az Európai Bizottságnak támogatnia kell ezt a közvélemény-kutatást, amely mind a 28 tagállamban minden európai polgár számára lehetővé teszi azon véleményük kifejezésre juttatását, hogy támogatják-e a Brexit bekövetkezését. Reméljük, hogy számíthatunk az Európai Bizottság 100 %-os támogatására – elsősorban azért, mert véleményünk szerint nem elfogadható, hogy egy népszavazás során olyan ígéretek és kijelentések megtételével vezetnek félre minden európai polgárt, amelyek egyáltalán nem tükrözik a valóságot.”

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megerősíti az uniós polgárság intézményét, és tovább fokozza az Unió demokratikus működését, többek között azáltal, hogy kimondja: minden polgárnak joga van az Unió demokratikus életében való részvételhez valamely európai polgári kezdeményezés révén.

(4)

E cél elérése érdekében biztosítani kell, hogy az európai polgári kezdeményezés eljárásrendje és feltételei világosak, egyszerűek, felhasználóbarátak, továbbá az eszköz jellegével arányosak legyenek, hogy ezáltal bátorítsák a polgárok részvételét, és elérhetőbbé tegyék az Uniót.

(5)

A tagállamok Európai Unióból való kilépésének jogát az EUSZ 50. cikkének (1) bekezdése rögzíti, amely szerint saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike határozhat úgy, hogy kilép az Unióból.

(6)

Jóllehet az Európai Bizottság sajnálattal veszi tudomásul az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Európai Unióból – amint annak 2016. június 24-én (2) Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Mark Ruttéval, az Európai Unió Tanácsának soros elnökével közösen hangot adott –, a Szerződésekben nincsen olyan jogalap, amely jogi aktus elfogadását tenné lehetővé az arra vonatkozó, tagállamon belüli döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódóan, hogy az adott tagállam az EUSZ 50. cikke szerint bejelentette az Unióból történő kilépésének szándékát.

(7)

A fenti okokból kifolyólag az „Uniós szintű népszavazást arról, hogy az európai polgárok az Egyesült Királyság Unióban maradását vagy az Unióból való kilépését támogatják-e” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés a rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében és annak 2. cikke (1) bekezdésével összefüggésben kifejezetten kívül esik a Bizottság arra irányuló hatáskörén, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be,

(1)

Az 1257/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hajótulajdonosoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az újrafeldolgozásra szánt hajók újrafeldolgozására csakis olyan hajó-újrafeldolgozó létesítményekben kerüljön sor, amelyek szerepelnek a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az említett rendelet 16. cikke alapján közzétett európai jegyzékében.

(2)

Az európai jegyzéket a legutóbb az (EU) 2018/1478 bizottsági végrehajtási határozattal (2) módosított (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozat (3) állapítja meg.

(3)

Dánia tájékoztatta a Bizottságot, hogy az illetékes hatóság az 1257/2013/EU rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett egy, a területén található hajó-újrafeldolgozó létesítményt (4). Dánia a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a létesítmény európai jegyzékbe történő felvételéhez szükséges összes releváns információt. Az európai jegyzéket ezért naprakésszé kell tenni a létesítmény felvétele céljából.

(4)

Olaszország tájékoztatta a Bizottságot, hogy az illetékes hatóság az 1257/2013/EU rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett egy, a területén található hajó-újrafeldolgozó létesítményt (5). Olaszország a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a létesítmény európai jegyzékbe történő felvételéhez szükséges összes releváns információt. Az európai jegyzéket ezért naprakésszé kell tenni a létesítmény felvétele céljából.

(5)

Finnország tájékoztatta a Bizottságot, hogy az illetékes hatóság az 1257/2013/EU rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett egy, a területén található hajó-újrafeldolgozó létesítményt (6). Finnország a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a létesítmény európai jegyzékbe történő felvételéhez szükséges összes releváns információt. Az európai jegyzéket ezért naprakésszé kell tenni a létesítmény felvétele céljából.

(6)

A Bizottság az 1257/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmeket kapott két, Törökországban található hajó-újrafeldolgozó létesítmény (7) európai jegyzékbe történő felvételére vonatkozóan. Az 1257/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott vagy összegyűjtött információk és bizonyítékok értékelését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a létesítmények megfelelnek az említett rendelet 13. cikkében meghatározott, hajó-újrafeldolgozási tevékenységek végzésére és a létesítmény európai jegyzékbe történő felvételére vonatkozó követelményeknek. Az európai jegyzéket ezért naprakésszé kell tenni a létesítmények felvétele céljából.

(7)

A Bizottság az 1257/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet kapott egy, az Amerikai Egyesült Államokban található hajó-újrafeldolgozó létesítmény (8) európai jegyzékbe történő felvételére vonatkozóan. A fenti rendelet 15. cikkével összhangban benyújtott vagy összegyűjtött információk és bizonyítékok értékelését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a létesítmény megfelel az említett rendelet 13. cikkében meghatározott, hajó-újrafeldolgozási tevékenységek végzésére és a létesítmény európai jegyzékbe történő felvételére vonatkozó követelményeknek. Az európai jegyzéket ezért naprakésszé kell tenni a létesítmény felvétele céljából.

(8)

Ezenkívül helyesbíteni kell az európai jegyzék bejegyzéseiben feltárt néhány adathibát és következetlenséget.

(9)

Az (EU) 2016/2323 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1257/2013/EU rendelet 25. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,