21.11.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1795 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. november 20.)

a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/2370 irányelvvel módosított 2012/34/EU irányelv (2) megnyitotta a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacát az egységes európai vasúti térség megvalósítása érdekében. Ez hatással lehet a közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott vasúti személyszállítási szolgáltatások szervezésére és finanszírozására. A tagállamok jogszabályaikban bevezethetik az infrastruktúrához való hozzáférés megtagadásának lehetőségét, amennyiben az új szabad hozzáférésű vasúti személyszállítási szolgáltatások veszélyeztetnék az ilyen közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát.

(2)

Ugyanakkor az ilyen szolgáltatások – azok sajátos jellemzőitől függően, mint például a minőségi jellemzők, az időzítés, a kiszolgált célállomások és a megcélzott ügyfelek – nem vehetnek részt szemtől szemben a közszolgáltatásokkal való versenyben, és így csak korlátozott hatást gyakorolnak a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyára. Továbbá előfordulhatnak olyan, a közszolgálati szolgáltatókat érintő pozitív hálózati hatások, az utasok számára nyújtott nettó előnyök vagy szélesebb körű társadalmi előnyök is, amelyeket figyelembe kell venni.

(3)

Ezért egyensúlyt kell teremteni egyrészt a közszolgáltatási szerződést teljesítő közszolgáltatók és az illetékes hatóságokat ellátó gazdasági szereplők jogos érdekei, másrészt az egységes európai vasúti térség megvalósításának átfogó célja és szélesebb körű társadalmi előnyeinek kiaknázása között. A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatnak egyensúlyt kell teremtenie a versengő érdekek között.

(4)

Az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) megállapítja, hogy a vasúti személyszállítási szolgáltatások nyújtása során a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért a gazdasági szereplők pénzügyi ellentételezésben, kizárólagos jogokban vagy mindkettőben részesülhetnek. A vasúti szolgáltatók kizárólagos jogainak megadása azonban nem eredményezheti a belföldi vasúti személyszállítási piacok lezárását.

(5)

Az ilyen kizárólagos jogok nem zárhatják ki más vállalkozó vasúti társaságok hozzáférési jogát, kivéve, ha a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat azt mutatja, hogy – figyelembe véve a kizárólagos jogok értékét – az új vasúti személyszállítási szolgáltatás jelentős negatív hatást gyakorolna a közszolgáltatási szerződés keretében működtetett szolgáltatások jövedelmezőségére, vagy az illetékes hatóságok azok biztosításával járó nettó költségére, vagy mindkettőre, a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kockázatmegosztási megállapodástól függően.

(6)

A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot csak olyan vasúti személyszállítási szolgáltatások tekintetében kell kérelmezni, amelyeket nem közszolgáltatási szerződés keretében nyújtanak, és amelyek vagy teljesen újak, vagy egy meglévő szolgáltatás lényeges módosítását eredményezik. Ez a fogalom magában foglalja a közszolgáltatási szerződést végrehajtó ugyanazon üzemeltető által nyújtott kereskedelmi szolgáltatásokat is.

(7)

Az igazgatási szervnek értékelnie kell, hogy egy vasúti személyszállítási szolgáltatás javasolt módosítása jelentősnek tekinthető-e. A járatsűrűség vagy a megállók számának növekedése jelentős módosításnak tekinthető. Az árak változása nem tekinthető lényeges módosításnak, kivéve, ha nincs összhangban a szokásos piaci magatartással és adott esetben az előző gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat idején az igazgatási szervhez benyújtott üzleti tervvel.

(8)

Az igazgatási szerv határozatának tartalmaznia kell az új vasúti személyszállítási szolgáltatás ügyfelek számára rövid és középtávon nyújtott nettó előnyeinek értékelését, és figyelembe kell vennie a pályahálózat-működtető által a releváns infrastruktúrára vonatkozó követelményekre, valamint a hálózati teljesítményre és az optimális kapacitáskihasználásra gyakorolt várható hatásokra vonatkozóan nyújtott műszaki információkat valamennyi kérelmező esetében.

(9)	Az igazgatási szervnek jogosultnak kell lennie arra, hogy értékelje az új személyszállítási szolgáltatás várható hatását, valamint azt, hogy az adott hatás jelentős lenne-e, és ezáltal veszélyeztetné-e a meglévő közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

(10)

Annak érdekében hogy egy már elkezdett új vasúti személyszállítási szolgáltatást ne kelljen félbeszakítani, és biztosítani lehessen az ilyen szolgáltatás nyújtásának lehetőségével kapcsolatos jogbiztonságot, a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatra vonatkozó kérelem benyújtására rendelkezésre álló időt akként kell korlátozni, hogy az igazodjon az új vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtása iránti igényről szóló kérelmezői értesítés megküldésének idejéhez.

(11)	Ahhoz, hogy elfogadható legyen, a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatra vonatkozó kérelemnek magában kell foglalnia annak igazolását, hogy a javasolt új szolgáltatás veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

(12)

Annak érdekében, hogy valamennyi érintett fél számára biztosított legyen a jogbiztonság, és hogy a pályahálózat-működtető a 2012/34/EU irányelv IV. fejezetének 3. szakaszában meghatározott eljárás szerint feldolgozza a kapacitáskérelmeket, az igazgatási szervnek egy előre meghatározott időkereten belül, de mindenképpen a kapacitásigények fogadására vonatkozó, a pályahálózat-működtető által a 2012/34/EU irányelv VII. mellékletének 3. pontjával összhangban meghatározott határidő előtt határozatot kell hoznia.

(13)

Ha azonban a kérelmezői értesítés kézhezvétele időpontjában a közszolgáltatási szerződés versenypályázat tárgyát képezi és gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot kérelmeztek, az igazgatási szerv korlátozott időtartamra felfüggesztheti az új vasúti személyszállítási szolgáltatásra irányuló kérelem mérlegelését az új közszolgáltatási szerződés odaítéléséig. A felfüggesztés nem tarthat 12 hónapnál tovább a kérelmező értesítésének beérkezésétől kezdve, illetve legfeljebb a pályázati eljárás végéig tarthat, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

Ezek az egyedi rendelkezések nem sértik e rendeletnek egy a kérelmező értesítésének beérkezésekor folyamatban lévő közszolgáltatási szerződésre való alkalmazását. Ilyen körülmények esetében és amikor a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyára irányuló vizsgálat azt mutatja, hogy a hozzáférés megadható, a hozzáférést a meglévő közszolgáltatási szerződés lejártáig időben korlátozni kell.

(14)	A közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát akkor kell veszélyeztetettnek tekinteni, ha a javasolt új szolgáltatás jelentős negatív hatást gyakorolna a közszolgáltató nyereségének szintjére és/vagy működtetése az illetékes hatóság nettó költségeinek jelentős növekedését vonná maga után.

(15)

Annak értékelésekor, hogy a hatás jelentős-e, az igazgatási szervnek figyelembe kell vennie olyan kritériumokat, mint például hogy az új szolgáltatás veszélyezteti-e a közszolgáltatás életképességét vagy folytonosságát, vagy azért, mert a közbeszerzési szerződés teljesítése gazdaságilag nem lenne fenntartható a közszolgáltató számára, vagy pedig azért, mert az az illetékes hatóság nettó költségeinek jelentős növekedését vonná maga után.

(16)

A gazdasági elemzésen túlmenően az igazgatási szervnek értékelnie kell és figyelembe kell vennie az ügyfelek számára rövid és középtávon nyújtott nettó előnyöket, valamint a hálózati teljesítményt és a kapacitáskihasználást érintő bármely hatást is. Az igazgatási szervnek figyelembe kell vennie a pályahálózat-működtető által a vonatkozó infrastruktúrával kapcsolatos követelményekre, a hálózati teljesítményre gyakorolt várható hatásokra és a kapacitás valamennyi kérelmező általi optimális kihasználására vonatkozóan nyújtott műszaki információkat.

(17)

A gazdasági elemzésnek arra kell összpontosítania, hogy a javasolt új szolgáltatás milyen hatást gyakorol a közszolgáltatási szerződés egészére, beleértve a kifejezetten érintett szolgáltatásokat is, teljes ütemezése tekintetében, figyelembe véve az esetlegesen biztosított kizárólagos jogok értékét. A károkra vonatkozóan előre meghatározott számszerűsített küszöbértéket szigorúan vagy elszigetelten kell alkalmazni, és a nemzeti jogszabályokban nem kell ilyen küszöbértékeket megállapítani. Az értékelést az igazgatási szerv által elfogadott objektív módszertanra kell alapozni, figyelembe véve az érintett tagállamban végzett vasúti szállítás jellemzőit.

(18)

Amikor az igazgatási szerv arra a következtetésre jut, hogy az új vasúti személyszállítási szolgáltatás veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, határozatában adott esetben jeleznie kell az új vasúti személyszállítási szolgáltatás lehetséges módosításait, amelyek lehetővé tennék a hozzáférés megadását. Az igazgatási szerv ajánlásokat bocsáthat ki az illetékes hatóság számára más lehetséges feltételek tekintetében, amelyek lehetővé tennék a hozzáférés megadását, különösen az új vasúti személyszállítási szolgáltatás által az ügyfelek számára nyújtott nettó előnyök elemzése fényében.

(19)

Ha a hozzáférés iránti kérelem a 2012/34/EU irányelv 3. cikke 36. pontjában meghatározott új személyszállítási szolgáltatásra vonatkozik, és az igazgatási szerv objektív gazdasági elemzése azt mutatja, hogy az új személyszállítási szolgáltatás jelentős negatív hatással lenne a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyára, az igazgatási szervnek meg kell határoznia a feltételeket, amelyek lehetővé tennék a hozzáférést a 2012/34/EU irányelv 11a. cikkének megfelelően.

(20)

A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot érintő tevékenységei során az igazgatási szerv nem szolgáltathat ki semmilyen, a felektől kapott bizalmas vagy üzleti szempontból érzékeny információt. Különösen a kihirdetendő határozatból kell törölni az ilyen információkat. Az igazgatási szervek valamennyi határozatát – beleértve a kapott információk bizalmas jellegére vonatkozókat is – a 2012/34/EU irányelv 56. cikke (10) bekezdésének megfelelően bírósági felülvizsgálatnak vetik alá.

(21)

Amennyiben a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot egy új nemzetközi személyszállítási szolgáltatás tekintetében végzik, az érintett igazgatási szerveknek – a döntéshozatali testületek 2012/34/EU irányelv 55. cikke (1) bekezdésében említett függetlenségének sérelme nélkül – információt kell cserélniük és együtt kell működniük a kérdés észszerű megoldása érdekében.

(22)

Az igazgatási szerveknek meg kell osztaniuk egymással a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat során alkalmazandó bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy módszertanukat idővel kiigazítsák, és olyan következetes módszertant dolgozzanak ki az összes tagállam számára, amely a 2012/34/EU irányelv 57. cikkének (8) bekezdése szerint elfogadható.

(23)

A 869/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) meghatározza a fő célra irányuló vizsgálat és az új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások tekintetében a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazásának kritériumait és eljárásait. A belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitásával azonban a fő célra irányuló vizsgálat elavulttá vált, és valamennyi új vasúti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozóan ugyanazokat a kritériumokat és eljárásokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás belföldi vagy nemzetközi jellegű-e. A 869/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(24)

Mivel a 2012/34/EU irányelv 10. cikke és 11. cikkének (1) bekezdése 2019. január 1-jétől alkalmazandó, de nem vonatkozik azokra a vasúti szolgáltatásokra, amelyek nyújtására 2020. december 12. előtt kerül sor, a 869/2014/EU végrehajtási rendeletet 2019. január 1-je után továbbra is alkalmazni kell, de csak a 2020. december 12. előtt induló új vasúti személyszállítási szolgáltatások esetében. A 869/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alkalmazásának feltétele, hogy a kérelmezői értesítéseket olyan határidőn belül nyújtsák be, amely észszerű időt biztosít az engedélyezési és a menetrendkészítési folyamat befejezésére, hogy a szolgáltatások ténylegesen 2020. december 12. előtt megkezdődhessenek.

(25)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2012/34/EU irányelv 62. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza azon eljárás és kritériumok részleteit, amelyeket annak megállapításakor kell követni, hogy egy új vasúti személyszállítási szolgáltatás veszélyezteti-e a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

2. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor egy tagállam úgy döntött, hogy a 2012/34/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint új vasúti személyszállítási szolgáltatások esetében korlátozza a szóban forgó irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében említett hozzáférési jogot egy adott kiindulási és célállomás között, amennyiben ugyanarra az útvonalra vagy alternatív útvonalra egy vagy több közszolgáltatási szerződés vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában:

„új vasúti személyszállítási szolgáltatás”: menetrend szerinti járatként történő üzemre tervezett vasúti személyszállítási szolgáltatás, amely vagy teljesen új, vagy egy már meglévő vasúti személyszállítási szolgáltatás jelentős módosítását jelenti, különösen a szolgáltatások megnövekedett gyakorisága vagy a megállók számának növelése tekintetében, és amelyet nem közszolgáltatási szerződés keretében nyújtanak;

„gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat”: a 2012/34/EU irányelv 11. cikkének (1)–(4) bekezdésében és 11a. cikkében, továbbá a 10. cikkben leírt, a 2012/34/EU irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében említett szervezetek egyikének kérésére egy igazgatási szerv által végrehajtott értékelési eljárás annak megállapítása érdekében, hogy a javasolt új vasúti személyszállítási szolgáltatás veszélyezteti-e a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát;

3.	„közszolgáltatási szerződés”: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének i. pontjában meghatározott közszolgáltatási szerződés a vasúti szállítás területén;

4.	„illetékes hatóság” az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott illetékes hatóság;

5.	„nettó pénzügyi hatás”: az új vasúti személyszállítási szolgáltatás hatása a közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséből származó költségek és bevételek nettó egyenlegére, amely magában foglalja az észszerű nyereséget;

6.	„kizárólagos jog”: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének f) pontjában meghatározott jog.

4. cikk

Értesítés tervezett új vasúti személyszállítási szolgáltatásról

(1) A kérelmező értesíti az érintett pályahálózat-működtetőket és az igazgatási szerveket arról a szándékáról, hogy új vasúti személyszállítási szolgáltatást kíván üzemeltetni a 2012/34/EU irányelv 38. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határidőnek megfelelően.

(2) Az igazgatási szervek a honlapjukon a kérelmező által kitöltendő és benyújtandó egységes értesítési formanyomtatványt állítanak össze és tesznek közzé, amely a következő információkra korlátozódik:

a)	a kérelmező neve, címe, jogi formája, nyilvántartási száma (adott esetben);

b)	a kérdőív kitöltéséért felelős személy elérhetősége;

c)	a kérelmező engedélyére és biztonsági tanúsítványára vonatkozó adatok vagy az ezek megszerzésére irányuló eljárás pillanatnyi szakaszának megjelölése;

d)	az indulási és a célállomást, valamint a közbenső állomásokat és a köztük lévő távolságokat feltüntető részletes útvonalterv;

e)	az új vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtásának elkezdésére tervezett időpont;

f)	a javasolt új vasúti személyszállítási szolgáltatás tervezett menetrendje, járatsűrűsége és kapacitása, ideértve irányonként a javasolt indulási időket, érkezési időket és csatlakozásokat, valamint a szokásos menetrendtől való eltéréseket a járatsűrűség és az állomások tekintetében;

g)	a kérelmező által használni tervezett járművekre vonatkozó tájékoztató jellegű információk.

(3) Az új vasúti személyszállítási szolgáltatás tervezett nyújtásáról szóló információknak az üzemeltetés legalább első három, de lehetőség szerint első öt évére kell vonatkozniuk. Az igazgatási szerv azonban rövidebb időszakra is megállapodást köthet.

(4) Az igazgatási szerv honlapján közzéteszi a kérelmező által benyújtott egységes értesítési formanyomtatványt, és indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a hiánytalan bejelentési űrlap kézhezvételétől számított 10 napon belül értesíti az alábbiakat:

a)	valamennyi illetékes hatóság, amely közszolgáltatási szerződést ítélt oda vasúti személyszállítási szolgáltatás számára az adott útvonalon vagy a 2012/34/EU irányelv szerinti alternatív útvonalon;

b)	a 2012/34/EU irányelv 11. cikkének megfelelően a hozzáférés korlátozására jogosult valamennyi egyéb érdekelt illetékes hatóság;

c)	az új vasúti személyszállítási szolgáltatás útvonalán vagy egy alternatív útvonalon közszolgáltatási szerződés keretében működő valamennyi vállalkozó vasúti társaság.

(5) A kérelmező által az egységes értesítési formanyomtatványon rendelkezésre bocsátott információkat és az esetleges alátámasztó dokumentumokat elektronikus formában kell megküldeni az igazgatási szervnek és a pályahálózat-működtetőnek. Az igazgatási szerv azonban kellően indokolt esetben elfogadhatja, hogy a dokumentumokat papíron nyújtsák be.

(6) Ha az értesítés hiányos, az igazgatási szerv tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a hiányos kérelmeket nem veszik figyelembe, és lehetőséget ad a kérelmezőnek arra, hogy a kérelmét legfeljebb tíz munkanapon belül pótolja.

5. cikk

A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat kérelmezésének határideje

(1) A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat iránti kérelmet a 2012/34/EU irányelv 11. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett szervezetek az említett rendelkezésben meghatározott határidőn belül nyújtják be az igazgatási szervnek.

(2) Amennyiben a kérelmező 4. cikkben említett értesítésének beérkezésekor egy ugyanazon útvonalra vagy egy alternatív útvonalra kiterjedő közszolgáltatási szerződésre vonatkozóan versenytárgyalási eljárás folyik, és az illetékes hatósághoz benyújtott ajánlatok benyújtási határideje lejárt, a 2012/34/EU irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében említett jogi személyek az első bekezdésben említett határidőn belül gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot kérelmezhetnek a jövőbeli közszolgáltatási szerződésre vonatkozóan.

Ezek az egyedi rendelkezések nem sértik e rendelet alkalmazását egy olyan közszolgáltatási szerződésre, amely a kérelmező értesítésének beérkezésekor folyamatban van.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem kérelmeznek gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot, az igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt és a pályahálózat-működtetőt. A pályahálózat-működtető a hozzáférési kérelmet a 2012/34/EU irányelv IV. fejezetének 3. szakaszával összhangban dolgozza fel.

6. cikk

Kizárólagos jogokat tartalmazó közszolgáltatási szerződések

Amennyiben az illetékes hatóság az 1370/2007/EK rendelet 3. cikkével összhangban kizárólagos jogokat biztosított a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaságnak, az ilyen jogok megléte nem zárja ki, hogy egy kérelmező számára új vasúti személyszállítási szolgáltatás működtetése céljából hozzáférést biztosítsanak, feltéve, hogy a hozzáférés nem veszélyezteti a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

A 10. cikk szerinti vizsgálat elvégzése során az igazgatási szerv kellő figyelmet fordít az ilyen kizárólagos jogok értékére.

7. cikk

A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálattal kapcsolatos tájékoztatási követelmények

(1) A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot kérelmező szervezetnek a következő információkat kell megadnia:

a)	a kérelmező szervezet neve, címe, jogállása, nyilvántartási száma (adott esetben);

b)	a kérdőív kitöltéséért felelős személy elérhetősége;

c)	annak igazolása, hogy az új vasúti személyszállítási szolgáltatás veszélyezteti a szerződés gazdasági egyensúlyát;

d)	ha a kérelmező szervezet egy illetékes hatóság vagy egy a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság, a közszolgáltatási szerződés másolata.

(2) Az igazgatási szerv bekérhet minden szükséges információt, ideértve adott esetben a következőket:

az illetékes hatóságtól:

1.	a releváns forgalomra, keresletre és bevételekre vonatkozó előrejelzések az előrejelzési módszertannal együtt,

2.	adott esetben az 1370/2007/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és az említett rendelet melléklete szerinti nettó pénzügyi hatás kiszámításához használt módszertan és adatok;

a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaságtól:

1.	a közszolgáltatási szerződés másolata, ha az (1) bekezdés d) pontja szerint nem nyújtják be,

2.	a vállalkozás üzleti terve a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó útvonalra vagy egy alternatív útvonalra,

3.	a releváns forgalomra, keresletre és bevételekre vonatkozó előrejelzések az előrejelzési módszertannal együtt,

4.	a vállalkozás által a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó útvonalon vagy egy alternatív útvonalon szerzett bevételekre és haszonkulcsokra vonatkozó információk,

5.	a szolgáltatással kapcsolatos menetrend, ideértve az indulási időket, a közbenső állomásokat, az érkezési időket és a csatlakozásokat,

6.	a szolgáltatás becsült rugalmassága (pl. árrugalmasság, a szolgáltatás minőségi jellemzőivel kapcsolatos rugalmasság),

7.	a közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatások tőke- és működési költségei, valamint a költségek és a kereslet új vasúti személyszállítási szolgáltatás által előidézett változásai;

a kérelmező új vasúti személyszállítási szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozó terveire vonatkozó információk, beleértve a következőket:

1.	üzleti terv,

2.	az utasforgalomra és a bevételekre vonatkozó előrejelzés, beleértve az előrejelzési módszertant,

3.	árképzési stratégiák,

4.	a jegyváltásra vonatkozó rendelkezések,

5.	a járművekre vonatkozó előírások (pl. kihasználtsági tényező, ülések száma, járműkonfiguráció),

6.	értékesítési stratégia;

a pályahálózat-működtetőtől:

1.	a releváns vonalakra vagy szakaszokra vonatkozó adatok annak biztosítására, hogy az új vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtható legyen az adott infrastruktúra felhasználásával,

2.	a javasolt új vasúti személyszállítási szolgáltatás teljesítményre és ellenálló képességre gyakorolt lehetséges hatására vonatkozó információk,

3.	a kapacitáskihasználásra gyakorolt hatások értékelése,

4.	az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó tervek a javasolt új vasúti személyszállítási szolgáltatás tárgyát képező útvonalak tekintetében, beleértve az ilyen tervek végrehajtásának időpontját is,

5.	a megkötött vagy tárgyalt releváns keretmegállapodásokra vonatkozó információk, különösen a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozással kapcsolatban.

A pályahálózat-működtető e bekezdés első albekezdésének d) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettsége nem sértheti a 2012/34/EU irányelv IV. fejezetének 3. szakaszában említett elosztási folyamat szerinti kötelezettségeket.

(3) Minden információt elektronikus formában kell megküldeni az igazgatási szervnek. Az igazgatási szerv azonban kellően indokolt esetben elfogadhatja, hogy a dokumentumokat papíron nyújtsák be.

8. cikk

Titoktartás

(1) Az igazgatási szerv a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálattal kapcsolatban nem hozhatja nyilvánosságra a felektől kapott, kereskedelmi szempontból érzékeny információkat.

(2) A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot kérő szervezet és a kérelmező köteles megindokolni a kereskedelmi szempontból érzékeny információk bizalmas kezelésére vonatkozó bármely javaslatot, amikor az információt az igazgatási szerv rendelkezésére bocsátják. Ezek az információk magukban foglalhatják különösen a vállalkozás know-how-jára, üzleti tervére, költségszerkezetére, marketingjére és árazási stratégiájára, ellátási forrásaira és piaci részesedésére vonatkozó műszaki vagy pénzügyi információkat. Az igazgatási szerv a 11. cikk (5) bekezdésével összhangban minden üzleti szempontból érzékeny információt kitakar határozatából, annak kézbesítését és közzétételét megelőzően. A 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott egységes értesítési formanyomtatványon rendelkezésre bocsátott információk nem tekintendők érzékeny üzleti információknak.

(3) Ha az igazgatási szerv megállapítja, hogy a (2) bekezdésben előírt titoktartási okok nem elfogadhatók, ezt a döntést legkésőbb a 11. cikk (1) bekezdésében említett döntés elfogadása előtt két héttel írásban kell közölni és indokolni a titoktartást kérő fél számára.

(4) Az igazgatási szerv bizalmas kezelésről szóló határozatát a 2012/34/EU irányelv 56. cikkének (10) bekezdése szerint bírósági felülvizsgálatnak kell alávetni. Az igazgatási szerv mindaddig nem hozhatja nyilvánosságra a vitatott információt, amíg a nemzeti bíróság nem hozott határozatot a bizalmas kezelésről.

9. cikk

A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálattal kapcsolatos eljárás

(1) Az igazgatási szerv felkérheti a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot kérő szervezetet, hogy a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül nyújtsa be a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban szükségesnek ítélt további információkat. A kérelmező szervezet az ilyen információkat az igazgatási szerv által meghatározott észszerű határidőn belül nyújtja be. Az igazgatási szerv további információkat kérhet, ha úgy ítéli meg, hogy a kapott kiegészítő információ nem elegendő.

(2) Abban az esetben, ha a 2012/34/EU irányelv VII. mellékletének 3. pontjával összhangban meghatározott kapacitáskérelmek beérkezésének határideje előtt hat héttel a kérelmező szervezet által szolgáltatott információ még nem teljes, az igazgatási szerv a rendelkezésre álló információk alapján elvégzi a vizsgálatot. Ha azonban az igazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy az információ nem elegendő a vizsgálat elvégzéséhez, a kérelmet elutasítja.

(3) A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat iránti kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül az igazgatási szerv a 7. cikk (2) bekezdésében említett többi felet is felkéri arra, hogy bocsássák rendelkezésére a rendelkezés szerint a vizsgálat elvégzéséhez szükséges információkat, olyan mértékben, amilyenben az érintett fél ezeket az információkat észszerű módon rendelkezésre tudja bocsátani. Amennyiben az így közölt információk hiányosak, az igazgatási szerv további pontosításokat kérhet, észszerű határidőket meghatározva.

(4) Abban az esetben, ha a kapacitáskérelmek beérkezésének a 2012/34/EU irányelv VII. mellékletének 3. pontjával összhangban meghatározott határideje előtt hat héttel a kérelmező szervezet által szolgáltatott információ még nem teljes, az igazgatási szerv a rendelkezésre álló információk alapján elvégzi a vizsgálatot. Ha azonban az igazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott információ nem elegendő a vizsgálat elvégzéséhez, a hozzáférés megtagadását eredményező határozatot fogad el.

(5) Abban az esetben, ha a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó nem a kérelmező szervezet és amennyiben a 2012/34/EU irányelv VII. mellékletének 3. pontjával összhangban meghatározott kapacitáskérelmek beérkezésének határideje előtt hat héttel az e vállalkozó által szolgáltatott információ még nem teljes, az igazgatási szerv a rendelkezésre álló információk alapján elvégzi a vizsgálatot. Ha azonban az igazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy a benyújtott információ nem elegendő a vizsgálat elvégzéséhez, a hozzáférés megadását eredményező határozatot fogad el.

(6) Az igazgatási szerv az összes vonatkozó információ kézhezvételétől számított hat héten belül, de mindenképpen a kapacitáskérelmek beérkezésének a 2012/34/EU irányelv VII. mellékletének 3. pontjával összhangban meghatározott végső határideje előtt határozatot fogad el. Az igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja döntéséről a pályahálózat-működtetőt.

(7) Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatot kérelmeztek egy olyan közszolgáltatási szerződés tekintetében, amely épp versenypályázat tárgyát képezi, az igazgatási szerv felfüggesztheti a javasolt új vasúti személyszállítási szolgáltatásra irányuló kérelem mérlegelését a kérelmező új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó értesítésének beérkezésétől kezdve legfeljebb 12 hónap időtartamra vagy addig, amíg a pályázati eljárás be nem fejeződik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

10. cikk

A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat tartalma és az értékelési szempontok

(1) Az igazgatási szerv értékelést végez arra vonatkozóan, hogy a javasolt új vasúti személyszállítási szolgáltatás veszélyeztetné-e a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát. A gazdasági egyensúly akkor tekinthető veszélyeztetettnek, ha az új vasúti személyszállítási szolgáltatás jelentős negatív hatást gyakorolna a következő elemek legalább egyikére:

a)	a vállalkozó vasúti társaság által a közszolgáltatási szerződés keretében működtetett szolgáltatások nyereségessége;

b)	a közszolgáltatási szerződést odaítélő illetékes hatóság nettó költsége.

(2) Az elemzés a közszolgáltatási szerződés egészére vonatkozik, nem pedig az annak keretében működtetett egyedi szolgáltatásokra, annak teljes időtartama alatt. Előre meghatározott küszöbértékek vagy külön kritériumok alkalmazhatók, azonban nem szigorúan és nem a többi kritériumtól elszigetelten.

(3) Az igazgatási szerv értékeli az új vasúti személyszállítási szolgáltatásnak a közszolgáltatási szerződésre gyakorolt nettó pénzügyi hatását. Az új vasúti személyszállítási szolgáltatás piacra lépését követően a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező szolgáltatások nyújtásából származó költségek és bevételek elemzése a következő elemeket tartalmazza:

a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaságnál felmerült költségek és szerzett bevételek változása (beleértve adott esetben a költségmegtakarításokat, mint például a hasznos élettartam végét elérő gördülőállomány vagy a szerződés végein lévő személyzet lecserélésének elmaradásából eredő költségmegtakarítások);

b)	a javasolt új vasúti személyszállítási szolgáltatás keretében a közszolgáltatási szerződés keretében a hálózaton belül keletkezett pénzügyi hatások (például olyan utasok, akik a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó regionális szolgáltatással való kapcsolat iránt érdeklődhetnek);

c)	a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság lehetséges válaszai a versenykihívásra;

d)	a vállalkozó vasúti társaság vagy az illetékes hatóságok általi, például a vasúti járművekkel kapcsolatos vonatkozó beruházásokra gyakorolt hatás;

e)	bármely meglévő kizárólagos jog értéke.

(4) Az igazgatási szerv értékeli a hatás jelentőségét, figyelembe véve különösen az illetékes hatóság és a közszolgáltatásokat üzemeltető vállalkozó vasúti társaság között érvényben lévő szerződéses megállapodásokat, beleértve adott esetben az 1370/2007/EK rendelet mellékletével összhangban meghatározott vagy a szerződés-odaítélésből eredő ellentételezési szintet, valamint a kockázatok – például a forgalmi és bevételi kockázatok – megosztását szolgáló mechanizmusokat.

(5) Az igazgatási szerv a következőket is értékeli:

a)	rövid és középtávon az új vasúti személyszállítási szolgáltatás által az ügyfelek számára nyújtott nettó előnyök;

b)	az új vasúti személyszállítási szolgáltatás hatása a vasúti szolgáltatások teljesítményére és minőségére;

c)	az új vasúti személyszállítási szolgáltatás hatása a vasúti szolgáltatásokkal kapcsolatos menetrend készítésére.

(6) Amennyiben az igazgatási szerv egyidejűleg egynél több hozzáférésre irányuló kérelmet vizsgál, a beérkezett kérelmekről különböző döntéseket hozhat a kérelmeknek a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyára gyakorolt hatásának, a versenyhatásoknak, az ügyfelek számára nyújtott nettó előnyöknek és a hálózati hatásoknak, valamint a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyára gyakorolt kumulatív hatásoknak az elemzése alapján.

(7) Az e cikkel összhangban elvégzett értékelés nem érinti az igazgatási szerv azon kötelezettségét, hogy a 2012/34/EU irányelv 56. cikke (12) bekezdésének második albekezdésével összhangban az állami támogatásokkal kapcsolatos kérdésekről jelentést kell tennie a nemzeti hatóságoknak.

11. cikk

A gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat eredménye

(1) A 9. és a 10. cikknek megfelelően elvégzett, gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat eredményeként az igazgatási szerv a 2012/34/EU irányelv 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezései alapján döntést hoz, amely alapján a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés engedélyezésre, módosításra, csak bizonyos feltételekkel való engedélyezésre vagy elutasításra kerül.

(2) Amennyiben az új vasúti személyszállítási szolgáltatás veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, az igazgatási szerv:

adott esetben jelzi az új vasúti személyszállítási szolgáltatás lehetséges változtatásait, például a járatsűrűség, az útvonalak, a közbenső megállók vagy a menetrend módosítását, ami biztosítaná a hozzáférési jog biztosítására vonatkozó, a 2012/34/EU irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülését; és/vagy

ajánlásokat tehet az illetékes hatóságoknak, adott esetben az e rendelet 10. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett ügyfelek számára nyújtott nettó előnyök fényében, az új személyszállítási szolgáltatáshoz nem kapcsolódó egyéb olyan változtatások tekintetében, amelyek biztosítanák a hozzáférési jog megadására vonatkozó feltételek teljesülését.

(3) Amennyiben a hozzáférés iránti kérelem a 2012/34/EU irányelv 3. cikkének (36) bekezdésében meghatározott új, nagy sebességű személyszállítási szolgáltatásra vonatkozik, az e rendeletben meghatározott eljárást és elemzést követően az igazgatási szerv a 2012/34/EU irányelv 11a. cikkének megfelelően jár el.

(4) Az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében leírt körülmények esetében, amennyiben a meglévő közszolgáltatási szerződésre vonatkozó gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat azt mutatja, hogy a hozzáférés megadható, azt az 5. cikk (2) bekezdése első bekezdésének és a 9. cikk (7) bekezdésének megfelelően végrehajtandó gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat eredményétől függően időben korlátozni kell.

(5) Az igazgatási szerv határozatának betekinthető változatát megküldi a 2012/34/EU irányelv 11. cikke (3) bekezdésében felsorolt szervezeteknek és azt honlapján közzéteszi.

12. cikk

A javasolt új nemzetközi személyszállítási szolgáltatás tekintetében illetékes igazgatási szervek közötti együttműködés

(1) A kérelmező arra vonatkozó értesítésének beérkezése után, hogy új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást kíván indítani, az igazgatási szerv tájékoztatja a javasolt új szolgáltatás által érintett útvonalért felelős többi igazgatási szervet. Az érintett igazgatási szervek ellenőrzik a kapott információkat, és tájékoztatást nyújtanak egymásnak valamennyi következetlenségről.

(2) A 2012/34/EU irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében említett szervezetek által a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatra vonatkozóan benyújtott kérelem beérkezése után az igazgatási szerv tájékoztatja erről a többi igazgatási szervet.

(3) Az igazgatási szervek megosztják egymással a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálatok eredményeit annak érdekében, hogy a többi igazgatási szervnek megfelelő lehetőse legyen arra, hogy észrevételeket fűzzön a vizsgálatok eredményeihez azok lezárulta előtt. A 2012/34/EU irányelv 57. cikkével összhangban az igazgatási szervek együttműködnek egymással annak érdekében, hogy a kérdésre megfelelő megoldást találjanak.

(4) A vizsgálatokat érintő információcsere során az igazgatási szervek bizalmasan kezelik az érzékeny üzleti információkat, amelyeket a vizsgálatokba bevont felektől kaptak. Információikat csak az adott üggyel összefüggésben használhatják fel.

13. cikk

Díjak

Egy tagállam vagy az igazgatási szerv dönthet úgy, hogy a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat díját a vizsgálatot kérő gazdálkodó egység fizeti.

14. cikk

Módszertan

(1) Az igazgatási szerv által a vizsgálat elvégzéséhez használt módszertannak világosnak, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie, és azt az igazgatási szerv honlapján közzé kell tenni.

(2) Az igazgatási szervek megosztják egymással a 2012/34/EU irányelv 57. cikke (1) bekezdésében létrehozott hálózat keretében alkalmazott megfelelő módszertanaikkal kapcsolatos tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 869/2014/EU végrehajtási rendelet 2020. december 12-én hatályát veszti. Ezt a rendeletet a 2019. január 1-je után beérkezett kérelmezői értesítésekre csak akkor kell alkalmazni, ha azokat kellő időben nyújtják be ahhoz, hogy az új vasúti személyszállítási szolgáltatások 2020. december 12. előtt megkezdődhessenek.

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2019. január 1-jétől lép hatályba, hogy lehetővé váljon az üzemi menetrend 2020. december 12-i érvénybe lépése.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. november 20-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2012.12.14., 32. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2370 irányelve (2016. december 14.) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról (HL L 352., 2016.12.23., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).

(4) A Bizottság 869/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 11.) új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról (HL L 239., 2014.8.12., 1. o.).

21.11.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/18

A TANÁCS (KKPB) 2018/1797 HATÁROZATA

(2018. november 19.)

a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozat módosításáról és aktualizálásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2017. december 11-én elfogadta a (KKBP) 2017/2315 határozatot.

(2)

A (KKBP) 2017/2315 határozat 4. cikke (2) bekezdésének e) pontja úgy rendelkezik, hogy a Tanács összeállítja az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében kidolgozandó projektek listáját, amelynek tükröznie kell mind a képességfejlesztéshez nyújtandó támogatást, mind a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveleteinek és misszióinak az eszközöknek és képességeknek megfelelő érdemi támogatás biztosítását.

(3)	A Tanács 2018. március 6-án elfogadta a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozatot (2).

(4)	A Tanács 2018. március 6-án elfogadta a PESCO végrehajtására vonatkozó ütemtervről szóló ajánlást (3) (a továbbiakban: az ajánlás).

(5)

Az ajánlás 9. pontja kimondta, hogy helyénvaló, hogy a Tanács a PESCO-projektek listáját 2018 novemberéig aktualizálja, hogy a (KKBP) 2017/2315 határozat 5. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően felvegye abba a soron következő projekteket, az említett határozat pedig előírja különösen azt, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) – a PESCO titkársága által elvégzett értékelés és az Európai Unió Katonai Bizottságának (EUKB) katonai tanácsa alapján – ajánlást tehet a PESCO-projektek meghatározásáról és értékeléséről szóló tanácsi határozatokra.

(6)	A Tanács 2018. június 25-én elfogadta a PESCO-projektekre vonatkozó közös irányítási szabálykészlet létrehozásáról szóló (KKBP) 2018/909 határozatot (4).

(7)	A főképviselő 2018. október 11-én benyújtotta a Tanácsnak a PESCO keretében kidolgozandó projektjavaslatok meghatározására és értékelésére vonatkozó ajánlását.

(8)	A Politikai és Biztonsági Bizottság 2018. november 13-án megállapodott a PESCO keretében kidolgozandó projektjavaslatok meghatározására és értékelésére vonatkozó főképviselői ajánlásról szóló, az EUKB katonai tanácsában foglalt ajánlásokról.

(9)	A Tanácsnak ezért a (KKBP) 2018/340 határozatot módosítania és aktualizálnia kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2018/340 határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikkben szereplő lista a következő projektekkel egészül ki:

„18.	„Hot and high” helikoptervezetői kiképzés (H3 kiképzés)

19.	Közös uniós hírszerzési iskola

20.	Uniós vizsgaközpontok és tudásfelmérő központok

21.	Integrált önjáró földi gépjármű-rendszer (Unmanned Ground System, UGS)

22.	Uniós látóhatáron túli hatótávolságú földi harctéri rakétarendszerek (EU Beyond Line Of Sight (BLOS) Land Battlefield Missile Systems)

23.	Bevethető moduláris vízfelszín alatti beavatkozási képesség csomag (DIVEPACK)

24.	Európai közepes magasságú, nagy hatótávolságú, pilóta nélküli rendszer – Európai MALE RPAS (Eurodrone)

25.	TIGER Mark III európai harci helikopterek

26.	Pilóta nélküli légijármű-rendszer elhárítás (Counter Unmanned Aerial System, C-UAS)

27.	Európai magaslégköri léghajó-platform – kitartó hírszerzési, megfigyelési és felderítési képesség (European High Atmosphere Airship Platform (EHAAP) – Persistent Intelligence, Surveillance and Reconnaissance (ISR) Capability)

28.	Egyetlen, taktikai vezetési és vezetés-irányítási (C2) állomás a bevethető különleges műveleti egységek számára a kisebb együttes műveletekben – „SOCC for SJO”

29.	Elektronikai hadviselési képesség és interoperabilitási program a jövőbeli közös hírszerzési, megfigyelési és felderítési (JISR) együttműködés számára

30.	Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) megfigyelés, mint szolgáltatás (CBRN SaaS)

31.	Közös állomásoztatás („Co-basing”)

32.	Geometeorológiai és oceanográfiai (GeoMETOC) támogatáskoordináló elem (GMSCE)

33.	Uniós rádiónavigációs rendszer (EURAS)

34.	Európai katonai űrmegfigyelési információs hálózat (European Military Space Surveillance Awareness Network, EU-SSA-N)”.

2.	A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk Az egyes projektek tekintetében a projekttagok jegyzékét az I. melléklet tartalmazza.”

3.	A határozat a következő cikkel egészül ki: „2a. cikk Tájékoztatás céljából az egyes projektek tekintetében a projekttagok egységes szerkezetbe foglalt, aktualizált jegyzéke a II. mellékletben található.”

A melléklet a következőképpen módosul:

a)	a melléklet megnevezése „I. melléklet”-re módosul;

b)	a táblázat az e határozat I. mellékletében foglalt bejegyzésekkel egészül ki.

5.	A határozat az e határozat II. mellékletében található szöveggel, mint II. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. November 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) HL L 331., 2017.12.14., 57. o.

(2) HL L 65., 2018.3.8., 24. o.

(3) HL C 88., 2018.3.8., 1. o.

(4) HL L 161., 2018.6.26., 37. o.

I. MELLÉKLET

Projekt

Projekttagok

„18.	»Hot and high« helikoptervezetői kiképzés (H3 kiképzés)

Görögország, Olaszország, Románia

19.	Közös uniós hírszerzési iskola

Görögország, Ciprus

20.	Uniós vizsgaközpontok és tudásfelmérő központok

Franciaország, Svédország, Spanyolország, Szlovákia

21.	Integrált önjáró földi gépjármű-rendszer (Unmanned Ground System, UGS)

Észtország, Belgium, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Lettország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Finnország

22.	Uniós látóhatáron túli hatótávolságú földi harctéri rakétarendszerek (EU Beyond Line Of Sight (BLOS) Land Battlefield Missile Systems)

Franciaország, Belgium, Ciprus

23.	Bevethető moduláris vízfelszín alatti beavatkozási képesség csomag (DIVEPACK)

Bulgária, Görögország, Franciaország

24.	Európai közepes magasságú, nagy hatótávolságú, pilóta nélküli rendszer – Európai MALE RPAS (Eurodrone)

Németország, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország

25.	TIGER Mark III európai harci helikopterek

Franciaország, Németország, Spanyolország

26.	Pilóta nélküli légijármű-rendszer elhárítás (Counter Unmanned Aerial System, C-UAS)

Olaszország, Csehország

27.	Európai magaslégköri léghajó-platform – kitartó hírszerzési, megfigyelési és felderítési képesség (European High Atmosphere Airship Platform (EHAAP) – Persistent Intelligence, Surveillance and Reconnaissance (ISR) Capability)

Olaszország, Franciaország

28.	Egyetlen, taktikai vezetési és vezetés-irányítási (C2) állomás a bevethető különleges műveleti egységek számára a kisebb együttes műveletekben – »SOCC for SJO«

Görögország, Ciprus

29.	Elektronikai hadviselési képesség és interoperabilitási program a jövőbeli közös hírszerzési, megfigyelési és felderítési (JISR) együttműködés számára

Csehország, Németország

30.	Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) megfigyelés, mint szolgáltatás (CBRN SaaS)

Ausztria, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Szlovénia

31.	Közös bázisok használata (»Co-basing«)

Franciaország, Belgium, Csehország, Németország, Spanyolország, Hollandia

32.	Geometeorológiai és oceanográfiai (GeoMETOC) támogatáskoordináló elem (GMSCE)

Németország, Görögország, Franciaország, Románia

33.	Uniós rádiónavigációs rendszer (EURAS)

Franciaország, Belgium, Németország, Spanyolország, Olaszország

34.	Európai katonai űrmegfigyelési információs hálózat (European Military Space Surveillance Awareness Network, EU-SSA-N)

Olaszország, Franciaország”

II. MELLÉKLET

„

II. MELLÉKLET

AZ EGYES PROJEKTEK TEKINTETÉBEN A PROJEKTTAGOK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT, AKTUALIZÁLT JEGYZÉKE

Projekt

Projekttagok

1.	Európai Egészségügyi Parancsnokság (European Medical Command)

Németország, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Románia, Szlovákia, Svédország

2.	Biztonságos európai szoftverirányítású rádió (European Secure Software defined Radio – ESSOR)

Franciaország, Belgium, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Finnország

3.	Európai Logisztikai Csomópontok Hálózata és Művelettámogatási Hálózat (Network of Logistic Hubs in Europe and Support to Operations)

Németország, Belgium, Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia

4.	Katonai mobilitás

Hollandia, Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország

5.	Az Európai Unió kiképzési misszióihoz kapcsolódó kompetenciaközpont (European Union Training Mission Competence Centre – EU TMCC)

Németország, Belgium, Csehország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Ausztria, Románia, Svédország

6.	Az európai haderők európai képzéstanúsítási központja (European Training Certification Centre for European Armies)

Olaszország, Görögország

7.	Energiaügyi műveleti funkció (Energy Operational Function – EOF)

Franciaország, Belgium, Spanyolország, Olaszország

8.	Telepíthető katonai katasztrófaelhárítási képességcsomag (Deployable Military Disaster Relief Capability Package)

Olaszország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Ausztria

9.	Tengeri (fél-)autonóm aknamentesítő rendszerek (Maritime (semi-) Autonomous Systems for Mine Countermeasures – MAS MCM)

Belgium, Görögország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia

10.	Tengeri és a kikötőket érintő felügyelet és védelem (Harbour & Maritime Surveillance and Protection – HARMSPRO)

Olaszország, Görögország, Lengyelország, Portugália

11.	A tengerfelügyelet javítása (Upgrade of Maritime Surveillance)

Görögország, Bulgária, Írország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus

12.	A kiberfenyegetésekre és kiberbiztonsági eseményekre való reagálással kapcsolatos információmegosztási platform (Cyber Threats and Incident Response Information Sharing Platform)

Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália

13.	Kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoportok, valamint kölcsönös segítségnyújtás a kiberbiztonság területén (Cyber Rapid Response Teams and Mutual Assistance in Cyber Security)

Litvánia, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Finnország

14.	Stratégiai vezetési és irányítási (C2) rendszer a KBVP-missziók és -műveletek vonatkozásában (Strategic Command and Control (C2) System for CSDP Missions and Operations)

Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália

15.	Páncélozott csapatszállító harcjármű / kétéltű rohamjármű / könnyű páncélozott jármű (Armoured Infantry Fighting Vehicle / Amphibious Assault Vehicle / Light Armoured Vehicle)

Olaszország, Görögország, Szlovákia

16.	Közvetett irányzású tűztámogatás (Indirect Fire Support – EuroArtillery)

Szlovákia, Olaszország

17.	Az Európai Unió által vezetett erők válságelhárítási műveleti központja (EUFOR Crisis Response Operation Core – EUFOR CROC)

Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus

18.	„Hot and high” helikoptervezetői kiképzés (H3 kiképzés)

Görögország, Olaszország, Románia

19.	Közös uniós hírszerzési iskola

Görögország, Ciprus

20.	Uniós vizsgaközpontok és tudásfelmérő központok

Franciaország, Svédország, Spanyolország, Szlovákia

21.	Integrált önjáró földi gépjármű-rendszer (Unmanned Ground System, UGS)

Észtország, Belgium, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Lettország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Finnország

22.	Uniós látóhatáron túli hatótávolságú (BLOS) földi harctéri rakétarendszerek

Franciaország, Belgium, Ciprus

23.	Bevethető moduláris vízfelszín alatti beavatkozási képesség csomag (DIVEPACK)

Bulgária, Görögország, Franciaország

24.	Európai közepes magasságú, nagy hatótávolságú, pilóta nélküli rendszer – Európai MALE RPAS (Eurodrone)

Németország, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország

25.	TIGER Mark III európai harci helikopterek

Franciaország, Németország, Spanyolország

26.	Pilóta nélküli légijármű-rendszer elhárítás (C-UAS)

Olaszország, Csehország

27.	Európai magaslégköri léghajó-platform – kitartó hírszerzési, megfigyelési és felderítési képesség (European High Atmosphere Airship Platform (EHAAP) – Persistent Intelligence, Surveillance and Reconnaissance (ISR) Capability)

Olaszország, Franciaország

28.	Egyetlen, taktikai vezetési és vezetés-irányítási (C2) állomás a bevethető különleges műveleti egységek számára a kisebb együttes műveletekben – „SOCC for SJO”

Görögország, Ciprus

29.	Elektronikai hadviselési képesség és interoperabilitási program a jövőbeli közös hírszerzési, megfigyelési és felderítési (JISR) együttműködés számára

Csehország, Németország

30.	Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) megfigyelés, mint szolgáltatás (CBRN SaaS)

Ausztria, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Szlovénia

31.	Közös állomásoztatás („Co-basing”)

Franciaország, Belgium, Csehország, Németország, Spanyolország, Hollandia

32.	Geometeorológiai és oceanográfiai (GeoMETOC) támogatáskoordináló elem (GMSCE)

Németország, Görögország, Franciaország, Románia

33.	Uniós rádiónavigációs rendszer (EURAS)

Franciaország, Belgium, Németország, Spanyolország, Olaszország

34.	Európai katonai űrmegfigyelési információs hálózat (EU-SSA-N)

Olaszország, Franciaország

”

21.11.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 294/23

A TÖRVÉNYSZÉK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEINEK MÓDOSÍTÁSAI

A TÖRVÉNYSZÉK,

tekintettel az eljárási szabályzatának 224. cikkére;

tekintettel a Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezéseire;

tekintettel az eljárási szabályzatnak a Törvényszék által 2018. július 11-én elfogadott módosításaira, (1) valamint a Törvényszék által szintén 2018. július 11-én elfogadott, az eljárási iratoknak az e-Curia alkalmazáson keresztül történő benyújtásáról és kézbesítéséről szóló törvényszéki határozatra; (2)

mivel e jogforrások értelmében 2018. december 1-jétől az e-Curia alkalmazás válik a felek képviselői és a Törvényszék Hivatala közötti iratváltások kizárólagos módjává;

mivel ennek következtében ki kell igazítani a gyakorlati végrehajtási rendelkezések bizonyos pontjait;

mivel ezenkívül a felek és az igazságszolgáltatási fórum érdekeinek megfelelően kívánatos pontosításokat fűzni a határidők számításához, a végrehajtás felfüggesztése és egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelmek előterjesztéséhez, a tárgyalás során a műszaki eszközök igénybevételéhez, valamint ahhoz, hogy a képviselői jogállással nem rendelkező személyek milyen szabályok szerint vehetik át a szót;

mivel az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Törvényszékre történő átruházásáról szóló, 2016. július 6-i (EU, Euratom) 2016/1192 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) követően törölni kell az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének határozatai ellen a Törvényszékhez benyújtott fellebbezésekre vonatkozó összes utalást;

mivel a hatályos gyakorlati végrehajtási rendelkezések szövegén átvezetett változtatások a könnyebb olvashatóság érdekében indokolttá teszik a pontok újraszámozását és a kereszthivatkozások naprakésszé tételét;

A TÖRVÉNYSZÉK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEINEK KÖVETKEZŐ MÓDOSÍTÁSAIT FOGADJA EL:

1. cikk

A Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezései (4) az alábbiak szerint módosulnak:

A tizedik preambulumbekezdésben az „az eljárási szabályzat 105. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott határozat” fordulatot követően az alábbi lábjegyzet kerül beillesztésre:

„Az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján benyújtott tájékoztatásokra vagy mellékletekre alkalmazandó biztonsági szabályokról szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/2387 törvényszéki határozat (HL L 355., 2016.12.24., 18. o.) (a továbbiakban: a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata).”

A tizedik preambulumbekezdést követően tizenegyedik preambulumbekezdésként az alábbi szöveg kerül beillesztésre:

„mivel az eljárási iratoknak az e-Curia alkalmazáson keresztül történő benyújtását és kézbesítését a Törvényszék által az eljárási szabályzat 56a. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott határozat szabályozza;”

A tizenegyedik preambulumbekezdésben az „az eljárási szabályzat 56a. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott határozat” fordulatot követően az alábbi lábjegyzet kerül beillesztésre:

„Az eljárási iratoknak az e-Curia alkalmazáson keresztül történő benyújtásáról és kézbesítéséről szóló, 2018. július 11-i törvényszéki határozat (HL L 240., 2018.9.25., 72. o.) (a továbbiakban: a Törvényszék 2018. július 11-i határozata).”

4.	A „történt egyeztetést követően” fordulattal végződő utolsó preambulumbekezdésben az „a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)” után a „– jelenleg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) –” mondatrész kerül beillesztésre.

5.	A 7. pontban az „A Hivatal nyitvatartási idején kívül az eljárási iratok” mondatrész helyébe az „A Hivatal nyitvatartási idején kívül az eljárási szabályzat 72. cikkének (4) bekezdése szerinti melléklet, valamint az eljárási szabályzat 147. cikkének (6) bekezdése szerinti eljárási irat” szöveg lép.

6.	A 9. pontban az „a Törvényszék által az eljárási szabályzat 105. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott határozat” utalás helyébe az „a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata” utalás lép.

A 13. pontban:

a)	az „A felek által benyújtott eredeti eljárási iratokon vagy ezen iratok eredetinek minősülő példányán,2 valamint a részükre kézbesített másolati példányokon” mondatrész helyébe az „Az ügy iratanyagába felvett eljárási iraton, valamint a felek részére kézbesített másolati példányokon” szöveg lép;

b)	a lábjegyzet törlésre kerül.

A 14–270. pont, valamint az e pontokra vonatkozó címek helyébe az alábbi szöveg lép:

„14.

A fenti 13. pont szerinti benyújtási időpont az esettől függően a következő: a Törvényszék 2018. július 11-i határozatának 5. cikke szerinti időpont; az az időpont, amikor az irat a Hivatalba beérkezett; a fenti 7. pont szerinti időpont vagy a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata 3. cikkének második francia bekezdése szerinti időpont. Az alapokmány 54. cikkének első bekezdésében szabályozott esetekben a fenti 13. pont szerinti benyújtási időpont az az időpont, amikor az eljárási iratot az e-Curián keresztül benyújtják a Bíróság hivatalvezetőjéhez, vagy amennyiben az eljárási szabályzat 147. cikkének (6) bekezdése szerinti benyújtásról van szó, az az időpont, amikor az iratot benyújtják a Bíróság hivatalvezetőjéhez.

15.

Az eljárási szabályzat 125c. cikkének megfelelően, az egyezség útján történő rendezésre irányuló, az eljárási szabályzat 125a–125d. cikke szerinti eljárás keretében benyújtott iratokat külön nyilvántartásba kell bejegyezni, amelyre nem vonatkoznak az említett szabályzat 36. és 37. cikke szerinti szabályok.

D. Ügyszám

16.	A keresetlevél nyilvántartásba vételekor az ügyet sorszámmal látják el, amelyet egy „T” előz meg, valamint az év megjelölése követ.

17.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket, a beavatkozási kérelmeket, a kijavítás vagy értelmezés iránti kérelmeket, a határozathozatal elmulasztásának orvoslása iránti kérelmeket, a perújítási kérelmeket, a mulasztási ítélet elleni ellentmondásokat vagy a harmadik személy jogorvoslati kérelmeit, a költségek megállapítása iránti kérelmeket és a folyamatban lévő üggyel kapcsolatos költségmentesség iránti kérelmeket az alapügyével megegyező sorszámmal látják el, amelyet a meghatározott különleges eljárásra utaló megjegyzés követ.

18.	A kereset benyújtásának szándékával előterjesztett költségmentesség iránti kérelmet sorszámmal kell ellátni, amelyet egy „T” előz meg, valamint az év megjelölése és a költségmentesség iránti kérelemre utaló megjegyzés követ.

19.	Az a kereset, amelynek benyújtását megelőzte egy azzal kapcsolatos, költségmentesség iránti kérelem, ugyanazt az ügyszámot kapja, mint a kérelem.

20.	Ha a Bíróság a hatályon kívül helyezést vagy felülvizsgálatot követően visszautalja az ügyet, az ügy ugyanazt a számot kapja, amellyel korábban, a Törvényszék előtti eljárásban ellátták; e számot a visszautalásra vonatkozó megjegyzés követi.

21.

Az ügy sorszámát a felek megjelölésével együtt fel kell tüntetni az eljárási iratokon, az üggyel kapcsolatos levelezésben és – az eljárási szabályzat 66. cikkének sérelme nélkül – a Törvényszék kiadványaiban, valamint a Törvényszéknek az Európai Unió Bírósága internetes honlapján terjesztett dokumentumaiban.

E. Az ügy iratanyaga és betekintés az ügy iratanyagába

E.1. Az ügy iratanyagának kezelése

22.

Az ügy iratanyaga tartalmazza: az eljárási iratokat, valamint adott esetben azoknak az ügy elbírálása szempontjából figyelembe veendő mellékleteit, amelyeken szerepel a hivatalvezető által aláírt, a fenti 13. pont szerinti feljegyzés; a felekkel folytatott levelezést; adott esetben a felekkel tartott megbeszélésről készült jegyzőkönyvet, a tárgyalásra készített jelentést, a tárgyalási jegyzőkönyvet és az olyan tárgyalásról készített jegyzőkönyvet, amelyen bizonyításfelvétel történt, valamint az ezen ügyben hozott határozatokat.

23.	Az ügy iratanyagába felvett dokumentumokat sorszámmal látják el.

24.	Az eljárási iratok és mellékleteik bizalmas és nem bizalmas változatait elkülönítve helyezik el az ügy iratanyagában.

25.	A fenti 17. pontban említett különleges eljárásokra vonatkozó dokumentumokat elkülönítve helyezik el az ügy iratanyagában.

26.	Az egyezség útján történő rendezésre irányuló, az eljárási szabályzat 125a. cikke szerinti eljárás keretében benyújtott iratokat az ügy iratanyagától elkülönített iratanyagban kell elhelyezni.

27.	Az ügyben benyújtott és az ügy iratanyagába felvett eljárási iratot és annak mellékleteit nem lehet egy másik ügy előkészítése érdekében felhasználni.

28.

A Törvényszék előtti eljárás befejezését követően az ügy iratanyaga, valamint az eljárási szabályzat 125c. cikkének (1) bekezdése szerinti iratanyag lezárásáról és archiválásáról a Hivatal gondoskodik. A lezárt iratanyag jegyzéket tartalmaz az ügy iratanyagába felvett valamennyi dokumentumról, azok számának megjelölésével, valamint egy fedőlapot, amelyen szerepel az ügy sorszáma, a felek neve és az ügy lezárásának időpontja.

29.	Az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján benyújtott tájékoztatások vagy mellékletek kezelését a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata szabályozza.

E.2. Betekintés az ügy iratanyagába

30.

A Törvényszék előtt folyamatban lévő ügy felperesének és alperesének képviselői a Hivatal irodáiban betekinthetnek az ügy iratanyagába, beleértve a Törvényszék elé terjesztett közigazgatási iratanyagokat is, továbbá az eljárási iratokról másolatot, illetve az ügy iratanyagából és a nyilvántartásból kivonatot kérhetnek.

31.	Azon felek képviselői, akiknek az eljárási szabályzat 144. cikke alapján megengedték a beavatkozást, az ügy iratanyagába ugyanolyan betekintési joggal rendelkeznek, mint a felperes és az alperes, az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) és (7) bekezdésére is figyelemmel.

32.	Az egyesített ügyekben valamennyi félnek a képviselői betekinthetnek az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagaiba, az eljárási szabályzat 68. cikkének (4) bekezdésére is figyelemmel.

33.	Azon személyek, akik az eljárási szabályzat 147. cikke alapján, ügyvédi képviselet igénybevétele nélkül költségmentesség iránti kérelmet terjesztettek elő, betekinthetnek a költségmentességre vonatkozó iratanyagba.

34.	Az eljárási iratoknak, valamint adott esetben azok mellékleteinek bizalmas változatába csak azok a felek tekinthetnek be, akikre nem vonatkozik bizalmas kezelés elrendelése.

35.	Az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján benyújtott tájékoztatásokat vagy mellékleteket illetően lásd a fenti 29. pontot.

36.	A fenti 30–35. pontban foglalt előírások nem vonatkoznak az eljárási szabályzat 125c. cikkének (1) bekezdése szerinti iratanyagba való betekintésre. Az e külön iratanyagba való betekintést az eljárási szabályzat ugyanezen rendelkezése szabályozza.

F. Az ítéletek és végzések eredeti példányai

37.	A Törvényszék ítéleteinek és végzéseinek eredeti példányait – időrendben – a Hivatal irattárában őrzik. Egy, az eredetivel megegyező hiteles másolatot az ügy iratanyagában helyeznek el.

38.	A hivatalvezető a felek kérelmére az ítélet vagy a végzés eredetijével megegyező másolatot ad ki, adott esetben nem bizalmas változatban.

39.	A hivatalvezető harmadik személyek kérelmére egyszerű másolatot adhat ki az ítéletről vagy a végzésről, kizárólag annyiban, amennyiben e határozatok nyilvánosan még nem hozzáférhetők, és nem tartalmaznak bizalmas adatokat.

40.

A valamely ítélet vagy végzés kijavítását tartalmazó végzésekről, a valamely ítélet vagy végzés értelmezését tartalmazó ítéletekről vagy végzésekről, a mulasztási ítélet elleni ellentmondás tárgyában hozott ítéletekről, a harmadik személy jogorvoslati kérelmével és a perújítási kérelemmel kapcsolatos eljárásban hozott ítéletekről vagy végzésekről, valamint a Bíróság által a fellebbezési eljárásban vagy felülvizsgálat keretében hozott ítéletekről vagy végzésekről az érintett ítéletre vagy végzésre széljegyzetet kell vezetni; e határozatok eredeti vagy hiteles másolati példányát mellékelik az ítélet vagy végzés eredeti példányához.

G. Fordítások

41.

A hivatalvezető – az eljárási szabályzat 47. cikkével összhangban – intézkedik az iránt, hogy valamely bíró, főtanácsnok vagy fél kérelmére a Törvényszék előtti eljárás során elhangzottakat vagy írásban rögzítetteket lefordítsák az eljárás nyelvére, vagy adott esetben az eljárási szabályzat 45. cikkének (1) bekezdésében előírt más nyelvre. Ha az eljárás szabályszerű lefolyásának céljából szükség van valamely, az eljárási szabályzat 44. cikkében említett más nyelvre történő fordításra, a hivatalvezető e fordítást is elkészítteti.

H. Tanúk és szakértők

42.	A hivatalvezető a szakértői vélemény beszerzését és a tanú kihallgatását elrendelő végzés végrehajtása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

43.	A hivatalvezető felhívja a tanúkat a költségeiket és jövedelemkiesésüket igazoló iratok benyújtására, a szakértőket pedig a költségeikről és tevékenységük díjáról készített elszámolás előterjesztésére.

44.	A hivatalvezető rendelkezik arról, hogy a Törvényszék pénztára kifizesse a tanúknak és a szakértőknek az eljárási szabályzat alapján fizetendő összegeket. Ezen összegek vitatása esetén a hivatalvezető döntéshozatal érdekében az elnökhöz fordul.

I. Hivatali díjszabás

45.	Ha a nyilvántartásból az eljárási szabályzat 37. cikkével összhangban kivonatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely a hiteles másolatok esetében oldalanként 3,50 euro, az egyszerű másolatok esetében oldalanként 2,50 euro.

46.

Ha a fél kérelmére valamely eljárási iratról másolatot vagy az ügy iratanyagából az eljárási szabályzat 38. cikkének (1) bekezdésével összhangban papíron kivonatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely a hiteles másolatok esetében oldalanként 3,50 euro, az egyszerű másolatok esetében oldalanként 2,50 euro.

47.	Ha a fél kérelmére valamely végzésről vagy ítéletről végrehajtás céljából, az eljárási szabályzat 38. cikkének (1) bekezdésével vagy 170. cikkével összhangban hiteles másolatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely oldalanként 3,50 euro.

48.	Ha harmadik személy kérelmére valamely ítéletről vagy végzésről a fenti 39. ponttal összhangban egyszerű másolatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely oldalanként 2,50 euro.

49.	Ha a fél kérelmére a hivatalvezető fordítást készíttet valamely eljárási iratról vagy az ügy iratanyagának valamely kivonatáról, amelynek terjedelme az eljárási szabályzat 139. cikkének b) pontja szerint a szokásos mértéket meghaladja, soronként 1,25 euro hivatali díjat számít fel.

50.

Ha valamely fél vagy beavatkozást kérelmező ismétlődően megsérti az eljárási szabályzatban foglalt előírásokat vagy a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezéseket, a hivatalvezető az eljárási szabályzat 139. cikkének c) pontjával összhangban hivatali díjat számít fel, amelynek összege nem haladhatja meg a 7 000 eurót (a fenti 45–47. pont szerinti 3,50 eurós díjszabás 2 000-szeresét).

J. A pénzösszegek megtérítése

51.

Ha a költségmentesség címén kifizetett összegeknek, a tanúknak vagy szakértőknek kifizetett összegeknek, vagy a Törvényszék részéről felmerült azon költségeknek, amelyek az eljárási szabályzat 139. cikkének a) pontja értelmében elkerülhetők lehettek volna, a Törvényszék pénztára javára történő behajtása iránt kell intézkedni, a hivatalvezető felszólítja az ezen összegeket viselni köteles felet arra, hogy fizesse meg az említett összegeket.

52.	Ha a fenti 51. pont szerinti összegeket a hivatalvezető által megállapított határidőn belül nem fizetik meg, a hivatalvezető felkérheti a Törvényszéket, hogy hozzon végrehajtható végzést, és szükség esetén elrendeli annak végrehajtását.

53.	Ha a hivatali díjaknak a Törvényszék pénztára javára történő behajtása iránt kell intézkedni, a hivatalvezető felszólítja az ezen összegeket viselni köteles felet vagy harmadik személyt arra, hogy fizesse meg az említett összegeket.

54.	Ha a fenti 53. pont szerinti összegeket a hivatalvezető által megállapított határidőn belül nem fizetik meg, a hivatalvezető az eljárási szabályzat 35. cikkének (4) bekezdése alapján végrehajtható határozatot hozhat, és szükség esetén elrendeli annak végrehajtását.

K. A dokumentumok közzététele és az Interneten történő megjelenítésük

55.

A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyék a Törvényszék elnökének és elnökhelyettesének, valamint a Törvényszék által megválasztott tanácselnököknek a nevét, a tanácsok összetételét és az ügyek kiosztásánál alkalmazott ismérveket, az ítélkező testület valamely tagjának akadályoztatása esetén – az esettől függően – az ítélkező testület kiegészítése vagy a határozatképesség helyreállítása érdekében alkalmazott ismérveket, a hivatalvezető – és adott esetben a Törvényszék által megválasztott hivatalvezető helyettes(ek) – nevét, valamint a törvénykezési szünetek időpontjait.

56.	A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyék az eljárási szabályzat 11. cikkének (3) bekezdése, 56a. cikkének (2) bekezdése és 105. cikkének (11) bekezdése szerinti határozatokat.

57.	A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyék a költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványát.

58.

A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyék a benyújtott keresetekkel és az eljárást befejező határozatokkal kapcsolatos közleményeket, kivéve azt az esetet, ha az eljárást befejező határozatot a keresetlevél alperes részére történő kézbesítését megelőzően meghozzák.

59.	A hivatalvezető biztosítja a Törvényszék ítélkezési gyakorlatának nyilvánossá tételét a Törvényszék által elfogadott rendelkezésekkel összhangban. E rendelkezések elérhetők az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

II. AZ ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A. Kézbesítések

60.	A kézbesítéseket a Hivatal az eljárási szabályzat 57. cikkével összhangban teljesíti.

61.	A kézbesítendő irat másolatához csatolni kell egy levelet, amely tartalmazza az ügyszámot, a nyilvántartásba vételi sorszámot és az irat jellegéről a tömör összefoglalást.

62.

Ha valamely iratot az eljárási szabályzat 57. cikkének (2) bekezdése alapján kézbesítenek, a címzettet e kézbesítésről a kézbesítéshez csatolt levél másolatának az e-Curia alkalmazáson keresztül történő megküldésével értesíteni kell, és fel kell hívni a figyelmét az eljárási szabályzat 57. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire.

63.	A kézbesítés igazolását az ügy iratanyagában helyezik el.

64.

A keresetlevélnek az alperes részére történő sikertelen kézbesítése esetén a hivatalvezető határidőt tűz ki a felperesnek arra, hogy – az esettől függően – a kézbesítés céljára további információkkal szolgáljon, vagy nyilatkozzék arról, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy újabb kézbesítés céljából az ő költségén bírósági hivatalsegéd közreműködését vegyék igénybe.

B. Határidők

65.

Az eljárási szabályzat 58. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontját illetően, a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik a határidőben megjelölt utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap – nem pedig az ezt követő nap –, amelyen a határidő kezdetét vette, vagyis amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került.

66.

Az eljárási szabályzat 58. cikkének (2) bekezdése, amely szerint ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le, csak akkor alkalmazható, ha a teljes határidő – ideértve a távolságra tekintettel járó határidőt is – utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik.

67.	A hivatalvezető – az elnöktől kapott felhatalmazással összhangban – megállapítja az eljárási szabályzatban előírt határidőket.

68.	Az eljárási szabályzat 62. cikkével összhangban azok az eljárási iratok vagy mellékletek, amelyek a benyújtásukra megállapított határidő lejárta után érkeznek be a Hivatalba, csak az elnök engedélyével fogadhatók el.

69.

A hivatalvezető – az elnöktől kapott felhatalmazással összhangban – meghosszabbíthatja a megállapított határidőket; adott esetben a határidők meghosszabbításával kapcsolatos javaslatokat terjeszt az elnök elé. A határidők meghosszabbítása iránti kérelmeket megfelelő indokolással kell ellátni, és idejében be kell nyújtani a megállapított határidő lejártát megelőzően.

70.	Egynél több alkalommal csak kivételes indokok alapján lehet a határidőt meghosszabbítani.

C. Névtelenség

71.	Ha valamely fél szükségesnek ítéli, hogy a Törvényszék előtti eljárás keretében a személyazonosságát ne hozzák nyilvánosságra, az eljárási szabályzat 66. cikke alapján kérnie kell a Törvényszéktől, hogy a szóban forgó ügyben adott esetben biztosítson számára teljes vagy részleges névtelenséget.

72.	A névtelenség iránti kérelmet külön iratban kell előterjeszteni, és megfelelő indokolással kell ellátni.

73.

A névtelenség tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében szükséges, hogy a kérelmet mindjárt az eljárás elején terjesszék elő. Az üggyel kapcsolatos információknak az Interneten történő terjesztése folytán ugyanis a névtelenség tényleges érvényesülése veszélyeztetve van, ha az érintett ügyet szám szerint feltüntették a Törvényszékhez érkezett ügyekről készített, az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján közzétett listán, vagy amikor az érintett ügyre vonatkozó közlemény már megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

D. Adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból történő kihagyása

74.	Az eljárási szabályzat 66. cikkében meghatározott feltételek mellett a fél kérheti az eljárásban említett harmadik személyek személyazonosságának vagy egyes bizalmas jellegű adatoknak az ügy azon dokumentumaiból történő kihagyását, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők.

75.	A kihagyás iránti kérelmet külön iratban kell előterjeszteni. A kérelemben pontosan meg kell jelölni az érintett adatokat, és minden egyes adat bizalmas jellegét meg kell indokolni.

76.

Az adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból történő kihagyása tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében javasolt, hogy a kérelmet – az esettől függően – mindjárt az eljárás elején, vagy a szóban forgó adatokat tartalmazó eljárási irat benyújtásakor, vagy közvetlenül az ilyen iratról való tudomásszerzést követően terjesszék elő. Az üggyel kapcsolatos információknak az Interneten történő terjesztése folytán ugyanis az adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból történő kihagyása nagyon nehéz akkor, amikor az érintett ügyre vonatkozó közlemény már megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy amikor a Törvényszék által az eljárás során hozott vagy azt befejező határozatot az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján hozzáférhetővé tették.

III. AZ ELJÁRÁSI IRATOK ÉS MELLÉKLETEIK

A. Az eljárási iratok és mellékleteik e-Curián keresztül történő benyújtása

77.

Valamennyi eljárási iratot kizárólag elektronikus úton, az e-Curia alkalmazáson (https://curia.europa.eu/e-Curia) keresztül, a Törvényszék 2018. július 11-i határozatában és az e-Curia alkalmazás használati feltételeiben foglaltak tiszteletben tartásával kell benyújtani a Hivatalba, kivéve az alábbi 89–91. pontban említett eseteket. E dokumentumok elérhetők az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

78.	Annak a képviselőnek, aki a benyújtást az e-Curián keresztül teljesíti, meg kell felelnie az alapokmány 19. cikkében meghatározott összes követelménynek, ha pedig ügyvédről van szó, rendelkeznie kell az általa képviselt fél vonatkozásában megkövetelt függetlenséggel.

79.

A képviselő személyes azonosítójának és jelszavának használata a Törvényszék 2018. július 11-i határozatának 3. cikkével összhangban benyújtott eljárási irat aláírásával egyenértékű, és az említett irat hitelességének biztosítására irányul. A képviselő az azonosítójának és jelszavának használatával felelősséget vállal a benyújtott irat tartalmáért.

B. Az eljárási iratok és mellékleteik formája

B.1. Az eljárási iratok

80.

Minden eljárási irat első oldalán fel kell tüntetni a következő adatokat:

a)	az ügy száma (T …/0000), amennyiben azt a Hivatal már közölte;

b)	az eljárási irat megnevezése (keresetlevél, ellenkérelem, válaszbeadvány, válasz, viszonválasz, beavatkozási kérelem, beavatkozási beadvány, elfogadhatatlansági kifogás, észrevételek, kérdésekre adott válasz stb.);

c)	a felperes, az alperes, adott esetben a beavatkozó fél neve, valamint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben az eljárásban részt vevő többi fél neve;

d)	azon fél neve, akinek a nevében az eljárási iratot benyújtják.

81.

Az elektronikus úton történő feldolgozás megkönnyítése érdekében az eljárási iratokat a következőképpen kell megjeleníteni:

a)	A4-es formátumban;

b)	széleskörűen elterjedt betűtípussal (mint például Times New Roman, Courier vagy Arial), a fő szövegben legalább 12-es, a lábjegyzetekben pedig legalább 10-es betűméretben, egyszeres sorközzel és legalább 2,5 cm-es felső, alsó, bal és jobb oldali margóval;

c)	minden bekezdést folyamatos és növekvő számozással ellátva;

d)	minden oldalt folyamatos és növekvő számozással ellátva.

B.2. A mellékletek jegyzéke

82.	A mellékletek jegyzékének az eljárási irat végén kell szerepelnie. A mellékletek jegyzéke nélkül benyújtott mellékletek nem fogadhatók el.

83.

A mellékletek jegyzéke minden egyes mellékletre vonatkozóan feltünteti a következőket:

a melléklet száma (betűvel és számmal megjelölve azt az eljárási iratot, amelyhez az adott melléklet tartozik; így például a keresetlevél mellékletei esetében A.1., A.2. stb. melléklet; az ellenkérelem vagy a válaszbeadvány mellékletei esetében B.1., B.2. stb. melléklet; a válasz mellékletei esetében C.1., C.2. stb. melléklet; a viszonválasz mellékletei esetében D.1., D.2. stb. melléklet);

b)	a melléklet rövid leírása és jellegének megjelölése (például: „levél”, annak keltének, szerzőjének, címzettjének és a melléklet oldalszámának megjelölésével);

c)	minden mellékletnek a mellékletek folyamatos oldalszámozása szerinti elejének és végének megjelölése (például: a mellékletek 43–49. oldala);

d)	azon bekezdés számának megjelölése, ahol a melléklet első alkalommal említésre kerül, és amely annak benyújtását indokolja.

84.	A Hivatal munkájának elősegítése érdekében javasolt, hogy a mellékletek jegyzékében a színes mellékleteket jelöljék meg.

B.3. A mellékletek

85.	Eljárási irat melléklete kizárólag az eljárási irat szövegében említett, a mellékletek jegyzékében megjelölt és az eljárási irat tartalmának bizonyításához vagy megvilágításához szükséges melléklet lehet.

86.

Az eljárási irathoz csatolt mellékleteket olyan módon kell elrendezni, amely megkönnyíti a dokumentumok Törvényszék általi elektronikus feldolgozását, és kizárja az összetévesztés lehetőségét. Így a következő előírásokat kell betartani:

a)	a fenti 83. pont a) alpontjával összhangban minden mellékletet meg kell számozni;

b)	javasolt, hogy az egyes mellékleteket külön fedőlappal jelezzék;

c)	ha a mellékletek maguk is tartalmaznak mellékleteket, azokat az összetévesztés lehetőségét kizárva kell megszámozni és elrendezni;

d)	az eljárási irathoz csatolt mellékleteket a jobb felső sarokban növekvő oldalszámozással kell ellátni. E mellékletek oldalszámozásának folyamatosnak kell lennie, viszont el kell különülnie azon eljárási irat oldalszámozásától, amelyhez e mellékleteket csatolták;

e)	a mellékleteknek könnyen olvashatóknak kell lenniük.

87.	A benyújtott mellékletre történő valamennyi hivatkozásban meg kell adni a vonatkozó melléklet – mellékletek jegyzéke szerinti – számát, és azt az eljárási iratot, amelyhez a mellékletet csatolták (például: a keresetlevél A.1. melléklete).

C. Az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtott fájlok formája

88.

Az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtott eljárási iratok és mellékleteik fájlformátumúak. E fájlok Hivatal általi feldolgozásának elősegítése érdekében javasolt az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján elérhető, az e-Curia használati útmutatójában foglalt gyakorlati tanácsok követése, nevezetesen:

—	a fájloknak olyan neveket kell adni, amelyek azonosítják az eljárási iratot (Beadvány, Melléklet 1. rész, Melléklet 2. rész, Kísérőlevél stb.);

—	az eljárási irat szövegét a szövegszerkesztő programjával közvetlenül PDF ben elmentheti, anélkül hogy a beadványt be kellene szkennelnie;

—	az eljárási iratnak tartalmaznia kell a mellékletek jegyzékét;

—

a mellékleteknek az eljárási iratot tartalmazó fájltól elkülönülő egy vagy több fájlban kell szerepelniük. Egy fájl több mellékletet is tartalmazhat. Nem kötelező mellékletenként külön fájlt létrehozni. Javasolt, hogy a benyújtás során a mellékleteket növekvő sorrendben töltsék fel, a megnevezésük pedig legyen kellően pontos (például: 1–3. melléklet, 4–6. melléklet stb.).

D. Az e-Curián kívüli egyéb módon történő benyújtás

89.	Azon általános szabály, amely szerint minden eljárási iratot az e-Curián keresztül kell benyújtani a Hivatalba, nem járhat az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 147. cikkének (6) bekezdésében szabályozott esetek sérelmével.

90.

Ezenkívül az eljárási irat azon mellékleteit, amelyeket ezen irat szövege említ, és amelyeket azok jellege miatt nem lehet az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtani, az eljárási szabályzat 72. cikke (4) bekezdésének megfelelően postai úton külön meg lehet küldeni vagy tényleges átadás útján el lehet juttatni a Hivatalba, feltéve, hogy ezeket a mellékleteket az e-Curián keresztül benyújtott irat mellékleteinek jegyzéke tartalmazza. A mellékletek jegyzékében meg kell jelölni azokat a mellékleteket, amelyeket külön nyújtanak be. E mellékleteknek az eljárási irat e-Curián keresztül történő benyújtását követően legkésőbb tíz napon belül be kell érkezniük a Hivatalhoz. A benyújtást a következő címen kell teljesíteni:

Greffe du Tribunal de l'Union européenne

Rue du Fort Niedergrünewald

L-2925 Luxembourg

91.

Ha technikailag lehetetlennek bizonyul valamely eljárási iratot az e-Curián keresztül benyújtani, a képviselőnek a Törvényszék 2018. július 11-i határozatának 7. cikkében meghatározott eljárási cselekményeket kell elvégeznie. Az irat azon példányának, amelyet a Törvényszék 2018. július 11-i határozata 7. cikkének második bekezdése alapján az e-Curián kívüli egyéb módon nyújtanak be, tartalmaznia kell a mellékletek jegyzékét, valamint az ott említett összes mellékletet. Az eljárási irat így benyújtott példányát nem kell saját kezűleg aláírni.

E. Az eljárási iratok és mellékletek elutasítása

92.	A hivatalvezető megtagadja az eljárási szabályzatban nem meghatározott eljárási iratoknak, adott esetben pedig mellékleteknek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét. Kétség esetén a hivatalvezető a döntés meghozatala érdekében az elnökhöz fordul.

93.

Az eljárási szabályzatban kifejezetten előírt esetek kivételével, valamint az alábbi 99. és 100. pont sérelme nélkül a hivatalvezető megtagadja az olyan eljárási iratoknak vagy mellékleteknek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét, amelyeket az eljárás nyelvétől eltérő nyelven fogalmaztak meg.

94.

Ha a fél vitatja azt, hogy a hivatalvezető megtagadja valamely eljárási iratnak vagy mellékletnek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét, a hivatalvezető az elnök elé terjeszti a kérdést annak eldöntése érdekében, hogy a szóban forgó iratot vagy mellékletet el kell-e fogadni.

F. Az eljárási iratok és mellékleteik hiánypótlása

F.1. Általánosságok

95.	A hivatalvezető biztosítja, hogy az ügy iratanyagába felvett eljárási iratok és mellékleteik megfeleljenek az alapokmány és az eljárási szabályzat rendelkezéseinek, valamint a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezéseknek.

96.	Adott esetben határidőt állapít meg a felek számára a benyújtott eljárási iratok alaki hiányosságainak megszüntetésére.

97.

Az eljárási szabályzatban foglalt előírások vagy a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések olyan ismétlődő megsértései esetén, amelyek hiánypótlás elrendelését teszik szükségessé, a hivatalvezető felhívja a felet vagy a beavatkozást kérelmezőt, hogy az eljárási szabályzat 139. cikkének c) pontjával összhangban térítse meg a Törvényszék által megkövetelt eljárási cselekményekkel összefüggő költségeket.

98.	Ha a mellékleteket a hiánypótlási felhívások ellenére továbbra sem az eljárási szabályzat rendelkezéseivel vagy a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezésekkel összhangban nyújtják be, a hivatalvezető az elnököt kéri fel annak eldöntésére, hogy el kell-e utasítani e mellékleteket.

99.

Ha az eljárási irathoz mellékelt iratoknak az eljárás nyelvén készített fordítását nem csatolták, a hivatalvezető e hiány pótlására felhívja az érintett felet, ha ez a fordítás az eljárás szabályszerű lefolyásának céljából szükségesnek tűnik. A hiánypótlás elmulasztása esetén a szóban forgó mellékleteket eltávolítják az ügy iratanyagából.

100.

Ha valamely nem tagállam harmadik személytől származó beavatkozási kérelmet nem az eljárás nyelvén fogalmaztak meg, a hivatalvezető – mielőtt azt kézbesítené a felek részére – felhívja az érintettet a hiány pótlására. Ha a hivatalvezető által e célból meghatározott határidőn belül benyújtják az említett kérelemnek az eljárás nyelvén megfogalmazott változatát, az első, más nyelven megfogalmazott változat benyújtásának időpontját veszik figyelembe az eljárási irat benyújtásának időpontjaként.

F.2. A keresetlevél hiánypótlása

101.

Ha a keresetlevél nem felel meg a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 1. mellékletében meghatározott követelményeknek, azt a Hivatal nem kézbesíti, és észszerű határidőt tűz ki a hiánypótlásra. A hiánypótlás elmulasztása a kereset elfogadhatatlanság miatti elutasítását eredményezheti, az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével, 177. cikkének (6) bekezdésével és 194. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

102.	Ha a keresetlevél nem felel meg a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 2. mellékletében meghatározott alaki követelményeknek, azt később kézbesítik, és észszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra.

103.	Ha a keresetlevél nem felel meg a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 3. mellékletében meghatározott alaki követelményeknek, azt kézbesítik, és észszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra.

F.3. Az egyéb eljárási iratok hiánypótlása

104.	A fenti 101–103. pontban említett hiánypótlási esetek szükség szerint a keresetlevélen kívüli, más eljárási iratokra is alkalmazandók.

IV. AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

A. A beadványok terjedelme

A.1. Közvetlen keresetek

105.

Az eljárási szabályzat 1. cikke szerinti közvetlen keresetek esetében a beadványok maximális oldalszáma (5) a következő.

Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereseteken kívüli közvetlen keresetek esetében:

—	keresetlevél és ellenkérelem esetén 50 oldal;

—	válasz és viszonválasz esetén 25 oldal;

—	elfogadhatatlansági kifogás és az arra vonatkozó észrevételek esetén 20 oldal;

—	beavatkozási beadvány esetén 20 oldal, az e beadványra vonatkozó észrevételek esetén 15 oldal.

Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott közvetlen keresetek esetében:

—	keresetlevél és ellenkérelem esetén 30 oldal;

—	válasz és viszonválasz esetén 15 oldal;

—	elfogadhatatlansági kifogás és az arra vonatkozó észrevételek esetén 10 oldal;

—	beavatkozási beadvány esetén 10 oldal, az e beadványra vonatkozó észrevételek esetén 5 oldal.

106.	A Törvényszék az oldalszámok felső határainak túllépését csak a jogi vagy ténybeli szempontból különösen bonyolult ügyek esetében engedélyezi.

A.2. Szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyek

107.

A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben a beadványok maximális oldalszáma (6) a következő:

—	keresetlevél és válaszbeadvány esetén 20 oldal;

—	csatlakozó kereset és az e csatlakozó keresetre vonatkozó válaszbeadvány esetén 15 oldal;

—	elfogadhatatlansági kifogás és az arra vonatkozó észrevételek esetén 10 oldal;

—	beavatkozási beadvány esetén 10 oldal, az e beadványra vonatkozó észrevételek esetén 5 oldal.

108.	A Törvényszék az oldalszámok felső határainak túllépését csak a jogi vagy ténybeli szempontból különösen bonyolult ügyek esetében engedélyezi.

A.3. A beadványok túlzott terjedelem miatt történő hiánypótlása

109.	Az esettől függően a fenti 105. és 107. pontban előírt maximális oldalszámot 40 %-kal meghaladó oldalszámú beadvány esetén hiánypótlásnak van helye, kivéve, ha az elnök ettől eltérően rendelkezik.

110.	Az esettől függően a fenti 105. és 107. pontban előírt maximális oldalszámot kevesebb mint 40 %-kal meghaladó oldalszámú beadvány esetén hiánypótlásnak lehet helye, ha az elnök úgy rendelkezik.

111.	Ha a felet a beadvány túlzott terjedelem miatt történő hiánypótlására hívják fel, a beadványt – amelynek terjedelme hiánypótlást indokol – később kézbesítik.

B. A beadványok felépítése és tartalma

B.1. Közvetlen keresetek

1. Keresetlevél

112.	A keresetlevélben kötelezően feltüntetendőket az eljárási szabályzat 76. cikke tartalmazza.

113.	A keresetlevél bevezető részét a jogvita alapjául szolgáló tényállás rövid bemutatásának kell követnie.

114.	A keresetlevél elején vagy végén pontosan meg kell jelölni a kereseti kérelmeket.

115.	A jogi érvelést a felhozott jogalapok szerint kell tagolni. Általában célszerű a felhozott jogalapoknak a jogi érvelést megelőző, vázlatos ismertetése. Ezenkívül különösen célszerű a felhozott jogalapok mindegyikét címmel ellátni annak érdekében, hogy azok könnyen azonosíthatók legyenek.

116.	A keresetlevéllel együtt be kell nyújtani az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 78. cikkében említett dokumentumokat is.

117.

Az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése szerinti igazolás – amely arra vonatkozik, hogy a felet képviselő vagy a fél meghatalmazottját segítő ügyvéd jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt – benyújtása céljából hivatkozni lehet a Törvényszék előtti ügy keretében már benyújtott iratra.

118.	A keresetlevélhez csatolni kell a jogalapok és a felhozott főbb érvek összegzését, amely azon közlemény megszövegezésének megkönnyítésére irányul, amelyet az eljárási szabályzat 79. cikke alapján kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

119.

A Törvényszék általi feldolgozás elősegítése érdekében kérjük, ügyeljenek arra, hogy a jogalapok és a felhozott főbb érvek összegzését:

—	a keresetlevél fő szövegétől és a keresetlevélben említett mellékletektől elkülönítve nyújtsák be;

—	az ne haladja meg a két oldalt;

—	az eljárás nyelvén, az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján hozzáférhetővé tett mintának megfelelően szövegezzék meg;

—	szövegszerkesztő programmal előállított egyszerű elektronikus fájl formájában e-mailben küldjék meg a GC.Registry@curia.europa.eu címre, az alapjául szolgáló ügy megjelölésével.

120.	Ha a keresetlevelet költségmentesség iránti kérelem benyújtását követően nyújtják be, amely az eljárási szabályzat 147. cikkének (7) bekezdésével összhangban felfüggeszti a keresetindítás határidejét, ezt a keresetlevél elején fel kell tüntetni.

121.

Ha a keresetlevelet a költségmentesség iránti kérelemről határozó végzés, vagy – ha e végzésben nem jelölnek ki a költségmentességet kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet – a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet kijelölő végzés kézbesítését követően nyújtják be, a keresetlevélben fel kell tüntetni azt a napot, amikor a felperesnek a végzést kézbesítették.

122.	A keresetlevél formai szempontból történő előkészítésének megkönnyítése érdekében felhívjuk a felek képviselőit, hogy tanulmányozzák az „Ellenőrző lista: Keresetlevél” dokumentumot, amely elérhető az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

2. Ellenkérelem

123.	Az ellenkérelemben kötelezően feltüntetendőket az eljárási szabályzat 81. cikkének (1) bekezdése tartalmazza.

124.	Az ellenkérelem elején vagy végén pontosan meg kell jelölni az alperes kérelmeit.

125.	A felperes által állított tények vitatásának kifejezettnek kell lennie, és pontosan meg kell jelölni az érintett tényeket.

126.	Mivel az eljárás jogi kereteit a keresetlevél határozza meg, az ellenkérelemben kifejtett érvelést lehetőség szerint a keresetlevélben előadott jogalapoknak vagy kifogásoknak megfelelően kell tagolni.

127.	A fenti 116. és 117. pont az ellenkérelemre megfelelően alkalmazandó.

128.

Az EUMSZ 270. cikk alapján indított ügyekben elvárás, hogy az intézmények az ellenkérelemhez csatolják az idézett, az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki nem hirdetett általános hatályú jogi aktusokat, megjelölve az elfogadásuk, a hatálybalépésük és adott esetben a hatályon kívül helyezésük időpontját.

3. Válasz és viszonválasz

129.	Amennyiben második beadványváltásra kerül sor, a felperes és az alperes – az esettől függően – válasszal vagy viszonválasszal egészítheti ki az érvelését.

130.

Mivel a jogvita középpontjában álló jogalapokat vagy kifogásokat a keresetlevélben és az ellenkérelemben alaposan kifejtették (vagy vitatták), a válasz és a viszonválasz célja az, hogy lehetővé tegye a felperesnek és az alperesnek, hogy valamely fontos kérdést illetően pontosítsák az álláspontjukat vagy finomítsák az érvelésüket, továbbá hogy válaszoljanak az ellenkérelemben és a válaszban felhozott új körülményekre. Másfelől pedig az eljárási szabályzat 83. cikkének (3) bekezdése alapján az elnök maga is megjelölheti azokat a kérdéseket, amelyekre ezen eljárási iratokban lehetőleg ki kell térni.

B.2. Szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyek

1. Keresetlevél

131.	A keresetlevélben kötelezően feltüntetendőket az eljárási szabályzat 177. cikkének (1) bekezdése tartalmazza.

132.	A keresetlevélnek tartalmaznia kell az eljárási szabályzat 177. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti információkat is.

133.	A keresetlevéllel együtt be kell nyújtani az eljárási szabályzat 177. cikkének (3)–(5) bekezdésében említett dokumentumokat is.

134.	A fenti 113–115., 117. és 120–122. pont a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben benyújtott keresetlevelekre megfelelően alkalmazandó.

2. Válaszbeadvány

135.	A válaszbeadványban kötelezően feltüntetendőket az eljárási szabályzat 180. cikkének (1) bekezdése tartalmazza.

136.	A válaszbeadvány elején vagy végén pontosan meg kell jelölni az alperes vagy a beavatkozó fél kérelmeit.

137.	A beavatkozó fél által benyújtott válaszbeadvánnyal együtt be kell nyújtani az eljárási szabályzat 177. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett dokumentumokat is, amennyiben e dokumentumokat korábban, az eljárási szabályzat 173. cikkének (5) bekezdésében foglaltak ellenére még nem nyújtották be.

138.	A fenti 117., 125. és 126. pont a válaszbeadványra megfelelően alkalmazandó.

3. Csatlakozó kereset és a csatlakozó keresetre vonatkozó válaszbeadvány

139.

Ha a fellebbezési tanács előtti eljárásban – a felperes kivételével – részt vevő valamely fél a keresetlevél részére történő kézbesítésekor a megtámadott határozatot olyan szempontból szándékozik vitatni, amelyre a keresetlevélben nem hivatkoztak, akkor e félnek a válaszbeadványának benyújtása során csatlakozó keresetet kell előterjesztenie. E csatlakozó keresetet külön iratban kell előterjeszteni, és annak meg kell felelnie az eljárási szabályzat 183. és 184. cikkében meghatározott követelményeknek.

140.	Csatlakozó kereset esetén az eljárásban részt vevő többi fél válaszbeadványt nyújthat be, amelynek tárgya a csatlakozó keresetben előadott kérelmekre, jogalapokra és érvekre korlátozódik.

V. AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA

A. Tárgyalás tartása iránti kérelmek

141.	Mint az kitűnik az eljárási szabályzat 106. cikkéből, a Törvényszék vagy hivatalból, vagy pedig a felperes vagy az alperes kérelmére tart tárgyalást.

142.

Annak a felperesnek vagy alperesnek, aki a tárgyaláson történő meghallgatását kéri, ez iránt indokolással ellátott kérelmet kell előterjesztenie az attól számított három héten belül, hogy a feleket értesítették az eljárás írásbeli szakaszának befejezéséről. Ezen indokolásnak – amely nem tévesztendő össze a beadványokkal vagy az írásbeli észrevételekkel, és lehetőleg ne haladja meg a három oldalt – annak konkrét értékelésén kell alapulnia, hogy miért lenne hasznos a szóban forgó fél számára a tárgyalás, valamint meg kell jelölnie az ügy iratanyagának azon elemeit, vagy azon érveket, amelyeknek a tárgyaláson történő teljesebb kifejtését vagy cáfolatát e fél szükségesnek tartja. A tárgyaláson lefolytatandó viták irányának pontosabb meghatározása érdekében elvárás, hogy ne csupán olyan általános jellegű indokolással szolgáljanak, amely arra szorítkozik, hogy például az ügy jelentőségére utal.

143.	Ha a felperes vagy az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő indokolással ellátott kérelmet, a Törvényszék dönthet úgy, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz a keresetről.

B. A tárgyalás előkészítése

144.	A Hivatal gondoskodik arról, hogy a tárgyalás megtartását legalább egy hónappal megelőzően megidézze a feleket a tárgyalásra, azon helyzetek sérelme nélkül, amelyekben a körülmények a felek rövidebb határidővel történő idézését indokolják.

145.

Az eljárási szabályzat 107. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tárgyalás elhalasztása iránti kérelmeknek csak kivételes körülmények esetén lehet helyt adni. Ilyen kérelmeket csak a felperes vagy az alperes terjeszthet elő, azokat megfelelően meg kell indokolni, mellékelve hozzájuk a megfelelő igazoló iratokat, és azokat az idézést követően a lehető legrövidebb időn belül meg kell küldeni a Törvényszéknek.

146.	Ha a fél képviselője nem kíván a tárgyaláson megjelenni, arról az idézést követően a lehető legrövidebb időn belül értesítse a Törvényszéket.

147.	A Törvényszék mindent megtesz annak érdekében, hogy három héttel a tárgyalás előtt a tárgyalásra készített összegző jelentést juttasson el a felek képviselőihez. A tárgyalásra készített összegző jelentés a tárgyalás előkészítésére szolgál.

148.	Az előadó bíró által összeállított, tárgyalásra készített összegző jelentés a jogalapok megjelölésére, valamint a felek érveinek tömör összefoglalására szorítkozik.

149.	A felek a tárgyalásra készített összegző jelentésre vonatkozó esetleges észrevételeiket a tárgyaláson adhatják elő. Ilyen esetben ezen észrevételek előadásának tényét a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítik.

150.	A tárgyalásra készített összegző jelentés a tárgyalás napján a tárgyalóterem bejáratánál a nyilvánosság számára hozzáférhető, kivéve, ha a Törvényszék elrendeli a nyilvánosság teljes kizárását.

151.	Minden egyes tárgyalás előtt a hivatalvezető a tárgyalóterem bejáratánál kifüggeszteti a következő információkat: a tárgyalás határnapját és időpontját, az eljáró ítélkező testületet, a tárgyalásra kerülő ügy vagy ügyek számát és a felek nevét.

152.

Az előadásokhoz használandó bizonyos műszaki eszközök igénybevétele iránti kérelmet legalább két héttel a tárgyalás határnapja előtt kell benyújtani. Ha az elnök a kérelemnek helyt ad, az ilyen eszközök használatának módját a Hivatallal kell egyeztetni, mégpedig a műszaki vagy gyakorlati jellegű esetleges korlátok figyelembevétele érdekében. Az előadás egyetlen célja, hogy szemléltesse az ügy iratanyagában foglalt adatokat, vagyis nem tartalmazhat új jogalapokat vagy új bizonyítékokat. Az ilyen előadások adathordozóit az ügy iratanyagába nem veszik fel, következésképpen pedig azokat a többi félnek nem kézbesítik, kivéve, ha az elnök ettől eltérően rendelkezik.

153.

Tekintettel az Európai Unió Bíróságának épületeibe történő belépéssel járó biztonsági intézkedésekre, javasoljuk a felek képviselőinek, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket annak érdekében, hogy a tárgyalás megkezdését legalább 15 perccel megelőzően megjelenhessenek a tárgyalóteremben, mivel szokás szerint rövid megbeszélésre kerül sor az ítélkező testület tagjai, valamint a felek képviselői között a tárgyalás lefolytatását illetően.

154.	A tárgyaláson való részvétel előkészítése érdekében felhívjuk a felek képviselőit, hogy tanulmányozzák az „Ellenőrző lista: Tárgyalás” dokumentumot, amely elérhető az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

C. A tárgyalás lefolytatása

155.	A felek képviselőinek talárban kell megjelenniük.

156.

A tárgyalás célja:

—	szükség esetén összefoglaló jelleggel emlékeztetni a kialakított álláspontra, kiemelve az írásban kifejtett lényeges jogalapokat;

—

szükség esetén megvilágítani az eljárás írásbeli szakasza folyamán kifejtett egyes érveket, valamint esetlegesen bemutatni azokat az új körülményeket, amelyek az eljárás írásbeli szakaszának befejezése után bekövetkezett eseményekkel kapcsolatban merültek fel, és amelyeket ezért nem lehetett az írásbeli beadványokban előadni;

—	válaszolni a Törvényszék esetleges kérdéseire.

157.

A feleknek kell mérlegelniük, figyelemmel a tárgyalás fenti 156. pontban meghatározott céljára, hogy valóban szükséges-e a szóbeli előadás, vagy elegendő egy egyszerű utalás az írásbeli észrevételekre vagy beadványokra. A tárgyalás során ilyenkor elegendő a Törvényszék kérdéseire adandó válaszokra összpontosítani. Ha a képviselő a szóbeli előadás szükségessége mellett dönt, ajánlatos egyes kérdések ismertetésére szorítkoznia, a többi kérdés esetében pedig a beadványokra utalnia.

158.	Ha a tárgyalás megtartása előtt a Törvényszék az eljárási szabályzat 89. cikkének (4) bekezdésével összhangban felhívja a feleket arra, hogy szóbeli előadásaikat egy vagy több meghatározott kérdésre összpontosítsák, a szóbeli előadások során először ezekre a kérdésekre kell kitérni.

159.

Amennyiben az egyik fél nem kíván a szóbeli előadás lehetőségével élni, azt nem értelmezik úgy, hogy a fél a másik fél szóbeli előadásával hallgatólagosan egyetért, amennyiben a szóban forgó érvelést írásban már megcáfolta. E felet hallgatása nem akadályozza abban, hogy a másik fél szóbeli előadására válaszoljon.

160.

Az egyértelműség és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szóbeli előadást a Törvényszék tagjai a lehető legjobban megértsék, emlékeztetni kell arra, hogy inkább ajánlott jegyzetek alapján, szabadon beszélni, mint felolvasni egy szöveget. Ajánlatos továbbá, hogy a felek képviselői a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítsék az ügy ismertetését, és a rövid mondatokat részesítsék előnyben. A képviselők megkönnyítenék a Törvényszék munkáját azzal, ha szóbeli előadásaikat tagolnák, és előre ismertetnék az ennek megfelelően általuk követni kívánt szerkezetet.

161.

Annak érdekében, hogy a Törvényszék bizonyos technikai jellegű kérdésekről felvilágosítást kaphasson, az ítélkező testület elnöke engedélyezheti a felek képviselőinek, hogy átadják a szót olyan személyeknek, akik – jóllehet nem rendelkeznek képviselői jogállással –, kedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy állást foglaljanak. E személyek csak az érintett fél képviselője jelenlétében és felelőssége alatt működnek közre. Mielőtt átvennék a szót, e személyeknek meg kell adniuk a személyazonosságukat.

162.

A szóbeli előadások időtartama az ügy bonyolultságától és az új tények meglététől vagy hiányától függ. Az egyes felpereseknek és alpereseknek 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig 10 perc áll rendelkezésére a szóbeli előadásaikhoz (egyesített ügyekben az egyes felpereseknek és alpereseknek ügyenként 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig ügyenként 10 perc áll rendelkezésére), kivéve, ha a Hivatal e tekintetben más útmutatást adott. E korlátozás csak magára a szóbeli előadásokra vonatkozik, és nem foglalja magában a tárgyaláson feltett kérdésekre, valamint a többi képviselő észrevételeire történő válaszadáshoz szükséges időt.

163.

Amennyiben a körülmények megkövetelik, e rendes időtartamtól a tárgyalás határnapját legalább két héttel megelőzően (vagy megfelelően indokolt kivételes körülmények esetén e határidőn belül később is) eltérést lehet kérni a Hivataltól, megfelelően megindokolva azt, és megjelölve a szükségesnek ítélt időtartamot. Ilyen kérelmeket követően a képviselőket értesítik a szóbeli előadásokra rendelkezésükre álló időtartamról.

164.

Ha valamely fél képviseletében több képviselő jár el, közülük főszabály szerint legfeljebb kettő szólalhat fel, és szóbeli előadásaik együttes időtartama nem haladhatja meg a fenti 162. pontban meghatározott időtartamot. A bírák által feltett kérdésekre, valamint a többi képviselő észrevételeire történő válaszadás lehetősége azon képviselők részére is biztosított, akik a szóbeli előadások előterjesztésében nem vettek részt.

165.	Amennyiben több fél képviseli ugyanazt az álláspontot a Törvényszék előtt (különösen beavatkozás vagy egyesített ügyek esetén), képviselőik a tárgyalást megelőzően egyeztessenek annak érdekében, hogy a szóbeli előadások során ne kerüljön sor ismétlésekre.

166.	Amennyiben a képviselő a Bíróság, a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék valamely ítéletéből idéz, azt annak szokásos megnevezésével és az ügy számával jelölje meg, valamint adott esetben hivatkozzon a releváns pont(ok)ra.

167.

Az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdésével összhangban a felperes és az alperes a tárgyalás során kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő. Ilyen esetben a többi felet e bizonyítékok elfogadhatóságáról és tartalmáról meg kell hallgatni. Adott esetben hasznos lehet kellő számú példányt előkészíteni.

D. Tolmácsolás

168.	A tolmácsolás megkönnyítése érdekében a felek képviselői előzőleg e-mailben (interpret@curia.europa.eu) küldjék meg szóbeli előadásuk esetleges szövegét vagy írásbeli vázlatát a Tolmácsolási Igazgatóság számára.

169.	A szóbeli előadások megküldött jegyzeteinek bizalmas kezelése biztosítva van. A félreértések elkerülése végett a fél nevét meg kell jelölni. A szóbeli előadások jegyzetei nem kerülnek be az ügy iratanyagába.

170.

Emlékeztetni kell a képviselőket arra, hogy adott esetben a Törvényszéknek mindössze néhány tagja hallgatja a szóbeli előadásokat azon a nyelven, amelyen azok elhangzanak, mások a szinkrontolmácsolást követik. A tárgyalás legmegfelelőbb lefolytatása és a szinkrontolmácsolás minőségének fenntartása érdekében feltétlenül ajánlott, hogy a képviselők lassan és a mikrofonba beszéljenek.

171.	Hasznos jelezni a tárgyalás előtt a tolmácsoknak azt, ha a képviselők egyes szövegek vagy dokumentumok részeit szó szerint kívánják idézni, különösen ha azok nem szerepelnek az ügy iratanyagában. Ehhez hasonlóan hasznos lehet jelezni nekik az esetlegesen nehezen lefordítható kifejezéseket is.

E. A tárgyalási jegyzőkönyv

172.

A hivatalvezető az eljárás nyelvén minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: az ügy megjelölését; a tárgyalás határnapját, időpontját és helyét; adott esetben utalást arra, hogy zárt tárgyalásról van szó; a jelen lévő bírák és hivatalvezető nevét; a felek jelen lévő képviselőinek nevét és jogállását; adott esetben a tárgyalásra készített összegző jelentésre vonatkozó észrevételek előadásának tényét; adott esetben a ki, illetve meghallgatott tanúk és szakértők vezeték és utónevét, foglalkozását és lakóhelyét vagy székhelyét; adott esetben a tárgyaláson bemutatott eljárási iratok vagy mellékletek megjelölését, és a szükséghez mérten a tárgyaláson tett nyilatkozatokat, valamint a Törvényszék vagy az elnök által a tárgyaláson kihirdetett határozatokat.

VI. A BIZALMAS KEZELÉS

A. Általánosságok

173.

Az eljárási szabályzat 64. cikkével összhangban és a 68. cikk (4) bekezdése, a 104. cikk, a 105. cikk (8) bekezdése, valamint a 144. cikk (7) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül a Törvényszék kizárólag azokat az eljárási iratokat és mellékleteket veszi figyelembe, amelyeket a felek képviselői megismerhettek, és azokról nyilatkozhattak.

174.

Ebből következik, hogy az eljárási szabályzat 103–105. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a felperes által az alperes vonatkozásában az ügy iratanyaga egyes adatainak bizalmas kezelése iránt benyújtott kérelem nem vehető figyelembe. Az alperes hasonlóképpen nem nyújthat be ilyen kérelmet a felperes vonatkozásában.

175.	Ugyanakkor a felperes vagy az alperes kérheti, hogy az ügy iratanyagának egyes bizalmas adatait az eljárási szabályzat 144. cikkének (7) bekezdésével összhangban ne közöljék a beavatkozó féllel.

176.	Minden egyes fél kérheti azt is, hogy az egyesített ügyekben részt vevő valamely fél az egyesítéssel érintett iratanyagok bizonyos adataiba azok állítólagosan bizalmas jellege miatt az eljárási szabályzat 68. cikkének (4) bekezdésével összhangban ne tekinthessen be.

B. Bizalmas kezelés beavatkozási kérelem esetén

177.

Ha valamely ügyben beavatkozási kérelmet terjesztenek elő, a felperesnek és az alperesnek a hivatalvezető által megállapított határidőn belül nyilatkozniuk kell azzal kapcsolatban, hogy kérik-e a már az ügy iratanyagához csatolt eljárási iratokban és mellékletekben foglalt egyes adatok bizalmas kezelését.

178.

A felperesnek és az alperesnek az ezt követően benyújtott valamennyi eljárási iratot és mellékletet illetően a benyújtásukkal egyidejűleg adott esetben bizalmas kezelés iránti kérelmet kell előterjeszteniük. Ilyen kérelem hiányában a benyújtott eljárási iratokat és mellékleteket kézbesíteni fogják a beavatkozó félnek.

179.	A bizalmas kezelés iránti kérelmet külön iratban kell benyújtani. E kérelem nem nyújtható be bizalmas változatban, következésképpen pedig nem tartalmazhat bizalmas adatokat.

180.	A bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azt a felet, akivel szemben a bizalmas kezelést kérik.

181.

A bizalmas kezelés iránti kérelemnek szigorúan a szükséges mértékre kell korlátozódnia, továbbá semmi esetre sem terjedhet ki valamely eljárási irat egészére, és csak kivételes esetben terjedhet ki valamely melléklet egészére. A védeni kívánt érdek sérelme nélkül általában ugyanis megküldhető az eljárási irat és a mellékletek olyan, nem bizalmas változata, amelyből egyes szövegrészeket, szavakat vagy számokat töröltek.

182.	A bizalmas kezelés iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni az érintett elemeket vagy szövegrészeket, és indokolni kell az egyes elemek vagy szövegrészek bizalmas jellegét. E megjelölések hiánya a kérelem Törvényszék általi elutasításának alapjául szolgálhat.

183.	Az eljárási irat(ok) bizalmas kezelése iránti kérelem benyújtásakor a félnek be kell nyújtania a szóban forgó eljárási irat(ok) és mellékletek teljeskörű nem bizalmas változatát, amelyből törölték a kérelemmel érintett elemeket vagy szövegrészeket.

184.

A fenti 179., 180. és 183. pontnak nem megfelelő bizalmas kezelés iránti kérelem tekintetében a hivatalvezető hiánypótlásra hívja fel az érintett felet. Ha a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a bizalmas kezelés iránti kérelem továbbra sem felel meg a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezésekben foglalt előírásoknak, érdemben nem vehető figyelembe, és valamennyi érintett eljárási iratot és mellékletet közölni fognak a beavatkozó féllel.

C. Bizalmas kezelés az ügyek egyesítése esetén

185.	Ha az ügyek egyesítése várható, a feleknek a hivatalvezető által megállapított határidőn belül nyilatkozniuk kell azzal kapcsolatban, hogy kérik-e a már az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagaihoz csatolt eljárási iratokban és mellékletekben foglalt egyes adatok bizalmas kezelését.

186.

A feleknek az ezt követően benyújtott valamennyi eljárási iratot és mellékletet illetően a benyújtásukkal egyidejűleg adott esetben bizalmas kezelés iránti kérelmet kell előterjeszteniük. Ilyen kérelem hiányában a benyújtott eljárási iratokat és mellékleteket hozzáférhetővé fogják tenni az egyesített ügyekben részt vevő többi fél számára.

187.	A fenti 179–184. pont az ügyek egyesítése esetén előterjesztett bizalmas kezelés iránti kérelmekre megfelelően alkalmazandó.

D. Bizalmas kezelés az eljárási szabályzat 103. cikke keretében

188.

Az eljárási szabályzat 91. cikke szerinti bizonyításfelvétel címén a Törvényszék felhívhatja a felet, hogy nyújtson be az ügyre vonatkozó tájékoztatásokat vagy mellékleteket. Az eljárási szabályzat 92. cikkének (3) bekezdése alapján e benyújtás csak akkor rendelhető el, ha az érintett fél nem tett eleget a korábban e célból elfogadott pervezető intézkedésnek, vagy ha a bizonyításfelvétellel érintett fél ezt kifejezetten kéri, megindokolva, hogy miért szükséges e bizonyításfelvétel végzés formájában történő elrendelése.

189.

Ha a felperes vagy az alperes a tájékoztatások vagy mellékletek bizalmas jellegére hivatkozik annak érdekében, hogy ellenezze azoknak a pervezető intézkedés iránti kérelemre adott válaszában történő megküldését vagy javasolja bizonyításfelvétel elrendelését, a Törvényszék – amennyiben úgy ítéli meg, hogy e tájékoztatások vagy mellékletek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek lehetnek – az eljárási szabályzat 91. cikkének b) pontja alapján bizonyításfelvételi végzéssel rendeli el azok benyújtását. A Törvényszékhez így benyújtott bizalmas tájékoztatások vagy mellékletek kezelését az eljárási szabályzat 103. cikke szabályozza. A szóban forgó szabályozás nem biztosít semmilyen eltérést a kontradiktórius eljárás elvétől, hanem ezen elv alkalmazásának részletes szabályait fejti ki.

190.

E rendelkezés értelmében a Törvényszék vizsgálatot folytat le arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatásoknak vagy mellékleteknek a jogvita elbírálása szempontjából van-e jelentőségük, valamint megvizsgálja azok bizalmas jellegét. Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó információk a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek, emellett pedig bizalmasak is, mérlegeli e bizalmas jelleget és a hatékony bírói jogvédelemhez való joggal, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartásával összefüggő követelményeket, e mérlegelés végén pedig két lehetősége van.

191.

A Törvényszék határozhat úgy, hogy a tájékoztatást vagy mellékletet annak bizalmas jellege ellenére az ellenérdekű felperes vagy alperes tudomására kell hozni. E tekintetben a Törvényszék pervezető intézkedés útján felhívhatja a bizalmas adatokat benyújtó felen kívüli egyéb felek képviselőit arra, hogy vállaljanak kötelezettséget a dokumentum vagy melléklet bizalmas jellegének azáltal történő megőrzésére, hogy a tudomásukra jutott adatokat nem közlik a saját megbízóikkal vagy harmadik személlyel. E kötelezettségvállalás megsértése esetén az eljárási szabályzat 55. cikke alkalmazásának lehet helye.

192.

Vagylagosan a Törvényszék határozhat úgy, hogy a bizalmas adatokat nem közli, ezzel együtt azonban az ellenérdekű felperes vagy alperes számára lehetővé teszi a nem bizalmas adatok megismerését annak érdekében, hogy ezen felperes vagy alperes a kontradiktórius eljárás elvének megfelelően a lehető legszélesebb körben előadhassa az észrevételeit. A Törvényszék ilyen esetben felhívja a bizalmas adatokat benyújtó felperest vagy alperest bizonyos információk olyan módon történő közlésére, amely lehetővé teszi az adatok bizalmas jellegének megőrzése és az eljárás kontradiktórius jellege közötti összhang megteremtését. Az információ megküldhető például összefoglalás formájában. Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az ellenérdekű felperes vagy alperes nem gyakorolhatja ténylegesen a védelemhez való jogát, akár több végzést is hozhat egészen addig, amíg megítélése szerint az eljárás ténylegesen kontradiktórius jelleggel folytatható.

193.

Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az információnak az ellenérdekű felperessel vagy alperessel történő azon közlése, amelyre az eljárási szabályzat 103. cikkének (3) bekezdése alapján meghozott végzésben megjelölt módokon került sor, lehetővé tette e felperesnek vagy alperesnek, hogy ténylegesen kifejtse az álláspontját, akkor azokat a bizalmas tájékoztatásokat vagy mellékleteket, amelyeket nem hoztak az említett felperes vagy alperes tudomására, a Törvényszék nem veszi figyelembe. A bizalmas tájékoztatásokat vagy mellékleteket eltávolítják az iratanyagból, amiről értesítik a feleket.

E. Bizalmas kezelés az eljárási szabályzat 104. cikke keretében

194.	A valamely dokumentumba való betekintést megtagadó intézményi aktus jogszerűségének felülvizsgálata keretében a Törvényszék az eljárási szabályzat 91. cikkének c) pontja szerinti bizonyításfelvétel útján elrendelheti e dokumentum benyújtását.

195.	A jogvita okafogyottá tételének elkerülése érdekében az intézmény által benyújtott dokumentumot nem küldik meg a többi félnek.

F. Bizalmas kezelés az eljárási szabályzat 105. cikke keretében

196.

Az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a felperes vagy az alperes – saját kezdeményezésére vagy a Törvényszék által elrendelt bizonyításfelvétel keretében – az Európai Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő tájékoztatásokat vagy mellékleteket nyújthat be. E rendelkezés (3)–(10) bekezdése tartalmazza az ilyen tájékoztatásokra vagy mellékletekre alkalmazandó eljárási szabályokat.

197.

Figyelembe véve az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő tájékoztatások vagy mellékletek érzékeny és bizalmas jellegét, az eljárási szabályzat 105. cikkében kialakított szabályok alkalmazása szükségessé teszi az említett tájékoztatások vagy mellékletek magas szintű védelmének biztosítására irányuló megfelelő biztonsági rendelkezés megalkotását. E rendelkezést a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata tartalmazza.

VII. A KÖLTSÉGMENTESSÉG

198.	Az eljárási szabályzat 147. cikkének (2) bekezdésével összhangban a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához formanyomtatvány használata kötelező. E formanyomtatvány elérhető az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

199.

Az a költségmentességet kérelmező, akit a költségmentességi formanyomtatvány benyújtásakor nem képvisel ügyvéd, a megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatvány papírváltozatát az eljárási szabályzat 147. cikkének (6) bekezdése alapján postai úton vagy tényleges átadás útján benyújthatja a Hivatalhoz a fenti 90. pontban megjelölt címre. A saját kezű aláírást nem tartalmazó formanyomtatványt nem dolgozzák fel.

200.	Ha a költségmentességet kérelmezőt a költségmentességi formanyomtatvány benyújtásakor ügyvéd képviseli, a benyújtást az eljárási szabályzat 72. cikkének (1) bekezdése alapján kell teljesíteni, figyelembe véve a fenti 77–79. pontban foglalt előírásokat.

201.

A költségmentességi formanyomtatvány lehetővé teszi a Törvényszék számára, hogy az eljárási szabályzat 147. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően rendelkezésére álljon minden ahhoz szükséges információ, hogy érdemben el tudja bírálni a költségmentesség iránti kérelmet. Ezek a következők:

—	a kérelmező gazdasági helyzetére vonatkozó adatok és

—	ha a keresetet még nem nyújtották be, a kereset tárgyára, a tényállásra és a kapcsolódó érvekre vonatkozó adatok.

202.	A kérelmezőnek a költségmentességi formanyomtatvánnyal együtt be kell nyújtania a fenti 201. pont szerinti információkat igazoló iratokat is.

203.	Szükség esetén a költségmentességi formanyomtatvánnyal együtt be kell nyújtani az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 78. cikkének (4) bekezdése szerinti dokumentumokat.

204.	A megfelelően kitöltött költségmentességi formanyomtatványnak és az igazoló iratoknak önmagukban érthetőknek kell lennie.

205.

A Törvényszék azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy az eljárási szabályzat 89. és 90. cikke alapján további tájékoztatást kérjen, vagy dokumentumok benyújtására hívjon fel, a költségmentesség iránti kérelmet nem lehet függelékek utólagos benyújtásával kiegészíteni. Az ilyen függelékeket, ha azokat a Törvényszék erre irányuló felhívása nélkül nyújtják be, elutasítják. Kivételes esetekben a kérelmező kedvezőtlen anyagi helyzetének bizonyítására irányuló igazoló iratokat utólagosan is el lehet fogadni, amennyiben azok késedelmes benyújtását megfelelően megindokolták.

206.

Az eljárási szabályzat 147. cikkének (7) bekezdése értelmében a költségmentesség iránti kérelem benyújtása felfüggeszti a kérelemben hivatkozott kereset megindításának határidejét a kérelemről hozott végzés vagy – ha ez a végzés nem jelöl ki ügyvédet a költségmentességet kérelmező képviseletére – a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet kijelölő végzés kézbesítéséig.

207.

Mivel a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának a keresetindítási határidőre a fenti 206. pont szerinti végzés kézbesítéséig felfüggesztő hatálya van, a keresetlevél benyújtására fennmaradó határidő rendkívül rövid lehet. Javasoljuk tehát a költségmentesség ügyvéd által megfelelően képviselt kedvezményezettjének, hogy fordítson különös figyelmet a jogszabályi határidő betartására.

VIII. A SÜRGŐSSÉGI ELJÁRÁSOK

A. A gyorsított eljárás

A.1. Gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelem

208.

Az eljárási szabályzat 152. cikkének (1) bekezdésével összhangban a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelmet külön iratban, az esettől függően a keresetlevél, illetve az ellenkérelem benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell az ügy rendkívüli sürgősségének indokait, valamint az egyéb releváns körülményeket.

209.	A Hivatal általi azonnali feldolgozás megkönnyítése érdekében a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelem első oldalán meg kell jelölni, hogy e kérelmet az eljárási szabályzat 151. és 152. cikke alapján nyújtják be.

210.	A gyorsított eljárásban történő határozathozatal iránti kérelemhez kapcsolódó keresetlevél terjedelme főszabály szerint nem haladhatja meg a 25 oldalt. E keresetlevelet a fenti 112–121. pontban előírtaknak megfelelően kell benyújtani.

211.

Javasolt, hogy a gyorsított eljárást kérő fél kérelmében jelezze az érintett beadvány (keresetlevél vagy ellenkérelem) azon jogalapjait, érveit, illetve szövegrészeit, amelyek csak akkor kerülnek ismertetésre, ha nem kerül sor gyorsított eljárásra. Az eljárási szabályzat 152. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat a kérelemben pontosan, az érintett bekezdések számának megjelölésével kell meghatározni.

A.2. Rövidített változat

212.	Javasolt, hogy a fenti 211. pontban említetteket tartalmazó, gyorsított eljárásban történő határozathozatal iránti kérelem mellékleteként az érintett beadvány rövidített változata is benyújtásra kerüljön.

213.

A mellékelt rövidített változatnak a következő előírásoknak kell megfelelnie:

a)	a rövidített változat formátuma az érintett beadvány eredeti változata formátumának felel meg, amelynek a kihagyott részeit szögletes zárójelek jelzik, amelyekben az „omissis” kifejezés szerepel;

b)	a rövidített változatban benne hagyott bekezdések megtartják az érintett beadvány eredeti változatának számozását;

c)	a rövidített változathoz csatolt mellékletek jegyzékében – amennyiben a rövidített változat nem utal az érintett beadvány eredeti változatának valamennyi mellékletére – az „omissis” kifejezés jelzi az egyes kihagyott mellékleteket;

d)	a rövidített változatban megtartott mellékletek megtartják az érintett beadvány eredeti változata mellékletei jegyzékének számozását;

e)	a rövidített változathoz mellékelt jegyzékben feltüntetett mellékleteket csatolni kell ehhez a változathoz.

214.	A lehető leggyorsabb elbírálás érdekében a rövidített változatnak meg kell felelnie a fenti előírásoknak.

215.	Ha a Törvényszék az eljárási szabályzat 151. cikkének (3) bekezdése alapján a beadvány rövidített változatának benyújtását kéri, a rövidített változatot ellenkező rendelkezés hiányában a fenti előírások alapján kell elkészíteni.

A.3. Ellenkérelem

216.	Ha a felperes kérelmében nem jelezte a keresetlevelének azon jogalapjait, érveit, illetve szövegrészeit, amelyeket csak akkor kell figyelembe venni, ha nem kerül sor gyorsított eljárásra, az alperesnek egy hónapon belül kell válaszolnia a keresetlevélre.

217.

Ha a felperes kérelmében jelezte a keresetlevelének azon jogalapjait, érveit, illetve szövegrészeit, amelyeket csak akkor kell figyelembe venni, ha nem kerül sor gyorsított eljárásra, az alperesnek a gyorsított eljárás iránti kérelemben jelzettek fényében kell egy hónapon belül a keresetlevélben kifejtett jogalapokra és érvekre válaszolnia.

218.	Ha a felperes kérelméhez a keresetlevél rövidített változatát csatolta, az alperesnek az e rövidített változatban szereplő jogalapokra és érvekre kell egy hónapon belül válaszolnia.

219.	Ha a Törvényszék azelőtt utasítja el a gyorsított eljárás iránti kérelmet, hogy az alperes ellenkérelmét benyújtotta volna, az eljárási szabályzat 154. cikkének (1) bekezdése szerinti, e beadvány benyújtására vonatkozó egy hónapos határidő további egy hónappal meghosszabbodik.

220.

Ha a Törvényszék azt követően utasítja el a gyorsított eljárás iránti kérelmet, hogy az alperes az eljárási szabályzat 154. cikkének (1) bekezdése szerinti egy hónapos határidőn belül ellenkérelmét benyújtotta, e félnek a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat kézbesítésétől számított további egy hónap áll rendelkezésére ellenkérelme kiegészítésére.

A.4. Az eljárás szóbeli szakasza

221.

A gyorsított eljárás keretében – mivel az eljárás írásbeli szakasza főszabály szerint egy beadványváltásra korlátozódik – az eljárás szóbeli szakaszára kerül a hangsúly, és az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követően rövid időn belül tárgyalásra kerül sor. A Törvényszék ugyanakkor úgy határozhat, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz, amennyiben a felperes és az alperes az elnök által megállapított határidőn belül jelzi, hogy lemond a tárgyaláson való részvételről, a Törvényszék pedig úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva.

222.	Ha a Törvényszék nem engedélyezte beavatkozási beadvány benyújtását, a beavatkozó fél csak szóban adhatja elő észrevételeit, amennyiben tárgyalásra kerül sor.

B. A végrehajtás felfüggesztése és egyéb ideiglenes intézkedések

223.

Az eljárási szabályzat 156. cikkének (5) bekezdésével összhangban a végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelmet külön iratban kell benyújtani. A kérelemnek az alapeljárásban benyújtott keresetlevélre – ideértve a keresetlevél mellékleteit is – történő utalás nélkül önmagában is érthetőnek kell lennie.

224.

A Hivatal általi azonnali feldolgozás megkönnyítése érdekében a végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelem első oldalán meg kell jelölni, hogy e kérelmet az eljárási szabályzat 156. cikke alapján nyújtják be, adott esetben pedig azt, hogy e kérelem az eljárási szabályzat 157. cikkének (2) bekezdésén alapuló kérelmet tartalmaz.

225.

A végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelemben a lehető legtömörebben meg kell jelölni a jogvita tárgyát, a kereset alapjául szolgáló ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kereset megalapozottságát (fumus boni juris), valamint a sürgősségre okot adó körülményeket. A kért intézkedés(eke)t pontosan meg kell jelölni. A kérelemnek tartalmaznia kell a rendelkezésre álló valamennyi olyan bizonyítékot és a bizonyítékok felajánlásait is, amelyek az ideiglenes intézkedések elrendelésének igazolására szolgálnak.

226.	Mivel az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek lehetővé kell tennie, hogy a fumus boni jurist gyorsított eljárás keretében értékeljék, a kérelem nem ismételheti meg az alapeljárásban benyújtott keresetlevél teljes szövegét.

227.	Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős elbírálásának lehetővé tétele érdekében annak terjedelme – a jogvita tárgyától és körülményeitől függően – főszabály szerint nem haladhatja meg a 25 oldalt.

IX. A JELEN GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK HATÁLYBALÉPÉSE

228.

E gyakorlati végrehajtási rendelkezések hatályon kívül helyezik a 2010. május 17-én (HL L 170., 2010.7.6., 53. o.) és 2012. január 24-én (HL L 68., 2012.3.7., 20. o.) módosított, 2007. július 5-i, a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasításokat (HL L 232., 2007.9.4., 1. o.) és a 2012. január 24-i, a Törvényszék előtti feleknek szóló gyakorlati útmutatót (HL L 68., 2012.3.7., 23. o.), és azok helyébe lépnek.

229.	E gyakorlati végrehajtási rendelkezéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. E gyakorlati végrehajtási rendelkezések a kihirdetésüket követő első hónap első napján lépnek hatályba.”

Az 1. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

„

1. MELLÉKLET

Azon követelmények, amelyek be nem tartása igazolja a keresetlevél kézbesítésének elmaradását (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 101. pontja)

Az alábbi pontok szerinti hiánypótlás elmulasztása a kereset elfogadhatatlanság miatti elutasítását eredményezheti, az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével, 177. cikkének (6) bekezdésével és 194. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

	Közvetlen keresetek	Szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyek
a)	az ügyvédi igazolás benyújtása (az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése)	az ügyvédi igazolás benyújtása (az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése)
b)	a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy jog szerinti létezése újabb keletű bizonyítékának benyújtása (az eljárási szabályzat 78. cikkének (4) bekezdése)	a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy jog szerinti létezése újabb keletű bizonyítékának benyújtása (az eljárási szabályzat 177. cikkének (4) bekezdése)
c)	meghatalmazás benyújtása, ha a képviselt fél a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy (az eljárási szabályzat 51. cikkének (3) bekezdése)	meghatalmazás benyújtása, ha a képviselt fél a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy (az eljárási szabályzat 51. cikkének (3) bekezdése)
d)	a megtámadott aktus (megsemmisítés iránti kereset) vagy egy arra az időpontra vonatkozó okirati bizonyíték benyújtása, amikor az intézményt felkérték, hogy járjon el (intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset) (az alapokmány 21. cikkének második bekezdése; az eljárási szabályzat 78. cikkének (1) bekezdése)	a fellebbezési tanács megtámadott határozatának benyújtása (az eljárási szabályzat 177. cikkének (3) bekezdése)
e)	a tisztviselők személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panasz, valamint az e panaszra adott választ tartalmazó határozat benyújtása (az eljárási szabályzat 78. cikkének (2) bekezdése)
f)	a választott bírósági kikötést tartalmazó szerződés egy példányának benyújtása (az eljárási szabályzat 78. cikkének (3) bekezdése)
g)		a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő valamennyi fél nevének, valamint azon címeknek a megjelölése, amelyeket e felek kézbesítés céljából megadtak (az eljárási szabályzat 177. cikkének (2) bekezdése)
h)	azon időpontok megjelölése, amikor a tisztviselők személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszt benyújtották, és amikor a panaszra adott választ tartalmazó határozatot közölték (az eljárási szabályzat 78. cikkének (2) bekezdése)	a fellebbezési tanács határozata kézbesítése időpontjának megjelölése (az eljárási szabályzat 177. cikkének (3) bekezdése)

”

10.

A 2. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

„

2. MELLÉKLET

Azon alaki követelmények, amelyek be nem tartása igazolja a keresetlevél később történő kézbesítését (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 102. pontja)

a)	a felperes lakóhelyének vagy székhelyének megjelölése (az alapokmány 21. cikkének első bekezdése; az eljárási szabályzat 76. cikkének a) pontja, 177. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 194. cikke (1) bekezdésének a) pontja)
b)	a felperes képviselője címének megjelölése (az eljárási szabályzat 76. cikkének b) pontja, 177. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 194. cikke (1) bekezdésének b) pontja)
c)	a keresetlevél új eredeti példánya, amelynek a terjedelmét lerövidítették (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 109. és 110. pontja)
d)	a keresetlevél új, azonos tartalmú eredeti példánya, amelyben a bekezdések számozottak (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 81. pontjának (c) alpontja)
e)	a keresetlevél új, azonos tartalmú eredeti példánya, amely oldalszámozással ellátott (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 81. pontjának (d) alpontja)
f)	a mellékletek olyan jegyzékének benyújtása, amely tartalmazza a kötelezően megjelölendő adatokat (az eljárási szabályzat 72. cikkének (3) bekezdése; a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 83. pontja)
g)	a keresetlevélben említett és be nem nyújtott mellékletek benyújtása (az eljárási szabályzat 72. cikkének (3) bekezdése)
h)	oldalszámozással ellátott mellékletek benyújtása (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 86. pontjának (d) alpontja)
i)	számozással ellátott mellékletek benyújtása (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 86. pontjának (a) alpontja)

”

11.

A 3. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

„

3. MELLÉKLET

Azon alaki követelmények, amelyek be nem tartása nem akadályozza a kézbesítést (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 103. pontja)

a)	minden további ügyvéd igazolásának benyújtása (az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése)
b)	a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyeken kívüli ügyekben a jogalapok és a felhozott főbb érvek összegzésének benyújtása (a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 118. és 119. pontja)
c)	az eljárás nyelvétől eltérő nyelven megfogalmazott melléklethez csatolt, az eljárás nyelvén készített fordítás benyújtása (az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése; a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 99. pontja)

”

2. cikk

A Törvényszék eljárási szabályzata gyakorlati végrehajtási rendelkezéseinek jelen módosításait az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

E módosítások 2018. december 1-jén lépnek hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2018. október 17-én.

E. COULON

hivatalvezető

M. JAEGER

elnök

(1) HL L 240., 2018.9.25., 68. o.

(2) HL L 240., 2018.9.25., 72. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2016/1192 rendelete (2016. július 6.) az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Törvényszékre történő átruházásáról (HL L 200., 2016.7.26., 137. o.).

(4) HL L 152., 2015.6.18., 1. o.

(5) A szövegnek meg kell felelnie a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 81. pontjának b) alpontjában szereplő előírásoknak.

(6) A szövegnek meg kell felelnie a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 81. pontjának b) alpontjában szereplő előírásoknak.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 294

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. november 21.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2018/1793 rendelete (2018. november 20.) a 110/2008/EK rendelet III. mellékletébe bejegyzett egyik szeszes ital földrajzi árujelzőjének műszaki dokumentációját érintő, annak főbb előírásai változását eredményező módosítás jóváhagyásáról (Ron de Guatemala [FÁ])	1
	*	A Bizottság (EU) 2018/1794 végrehajtási rendelete (2018. november 20.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/220 végrehajtási rendelet módosításáról	3
	*	A Bizottság (EU) 2018/1795 végrehajtási rendelete (2018. november 20.) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról ( 1 )	5
	*	A Bizottság (EU) 2018/1796 végrehajtási rendelete (2018. november 20.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az amidoszulfuron, a bifenox, a klórpirifosz, a klórpirifosz-metil, a klofentezin, a dikamba, a difenokonazol, a diflubenzuron, a diflufenikan, a dimoxistrobin, a fenoxaprop-P, a fenpropidin, a lenacil, a mankozeb, a mekoprop-P, a metiram, a nikoszulfuron, az oxamil, a pikloram, a piraklostrobin, a piriproxifen és a tritoszulfuron hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	15
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKPB) 2018/1797 határozata (2018. november 19.) a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról szóló (KKBP) 2018/340 határozat módosításáról és aktualizálásáról	18
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	A Törvényszék eljárási szabályzata gyakorlati végrehajtási rendelkezéseinek módosításai	23


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.