ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 282
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
61. évfolyam
2018. november 12.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
61. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
|
IRÁNYELVEK |
|
|
|
* |
||
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2018/1698 végrehajtási határozata (2018. november 9.) az afrikai sertéspestis bulgáriai előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről (az értesítés a C(2018) 7543. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2018.11.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1692 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. november 5.)
egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyásáról („Tacoronte-Acentejo” [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A Bizottság megvizsgálta a „Tacoronte-Acentejo” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Spanyolország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be. |
|
(2) |
A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet (2) az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
|
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
|
(4) |
Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Tacoronte-Acentejo” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. november 5-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
|
2018.11.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/3 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1693 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. november 5.)
a „Vijlen” (OEM) elnevezés oltalmának az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke alapján történő megadásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a Hollandia által a „Vijlen” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmet, majd közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
|
(3) |
Az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően a „Vijlen” elnevezést oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba. |
|
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Vijlen” (OEM) elnevezés oltalomban részesül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. november 5-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
|
2018.11.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/4 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1694 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. november 7.)
az „Oolde” (OEM) elnevezés oltalmának az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke alapján történő megadásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a Hollandia által az „Oolde” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmet, majd közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
|
(3) |
Az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően az „Oolde” elnevezést oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba. |
|
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az „Oolde” (OEM) elnevezés oltalomban részesül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. november 7-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Phil HOGAN
a Bizottság tagja
IRÁNYELVEK
|
2018.11.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/5 |
A TANÁCS (EU) 2018/1695 IRÁNYELVE
(2018. november 6.)
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott válaszható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
|
(1) |
A hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatban elkövetett adócsalás számottevő költségvetési bevételkiesést okoz, és kihatással van a belső piac működésére. |
|
(2) |
A 2006/112/EK tanácsi irányelv (3) 199a. cikke – a csalárd kereskedők által a Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalás problémájának gyors kezelése érdekében – lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy az említett cikkben felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a héa megfizetésére kötelezett személy az az adóalany legyen, akinek a részére azokat értékesítették (fordított adózás). A tagállamok ezt a mechanizmust 2018. december 31-ig, legalább kétéves időszakra alkalmazhatják. |
|
(3) |
A gyorsreagálási mechanizmus, amely a 2006/112/EK irányelv 199b. cikkében foglalt különös intézkedés, a tagállamok számára gyorsabb eljárást kínál, amely lehetővé teszi a fordított adózás egyes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében történő bevezetését a csalás olyan hirtelen és súlyos esetei elleni fellépés céljából, amelyek számottevő és helyrehozhatatlan pénzügyi veszteségekhez vezetnek. A 2013/42/EU tanácsi irányelv (4) 3. cikkével összhangban a tagállamok a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést 2018. december 31-ig alkalmazhatják. |
|
(4) |
2018. március 8-án a Bizottság jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2006/112/EK irányelv 199a. és 199b. cikkének a csalás elleni küzdelemre gyakorolt hatásairól (a továbbiakban: a jelentés). |
|
(5) |
A jelentés szerint a tagállamok és az érdekelt felek általában úgy vélik, hogy a 2006/112/EK irányelv 199a. cikkében foglalt fordított adózás eredményes és hatékony átmeneti eszköznek bizonyul az adott ágazatokban a héacsalás elleni küzdelemben, illetve a csalás megelőzésében. Az intézkedés legalább kétéves időszakra történő alkalmazására vonatkozó, a 2006/112/EK irányelv 199a. cikk (1) bekezdésében megállapított követelmény akadálynak bizonyult néhány olyan tagállam számára, amely be kívánta vezetni a fordított adózást, de nem felelt meg ennek a feltételnek. Következésképpen a legalább kétéves időszakra vonatkozó követelményt törölni kell az említett rendelkezésből. |
|
(6) |
Bár a 2006/112/EK irányelv 199b. cikkében foglalt gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedés tényleges alkalmazására soha nem került sor, a tagállamok úgy ítélik meg, hogy azt a héacsalás rendkívüli eseteivel szembeni hasznos eszközként és elővigyázatossági intézkedésként meg kell tartani. |
|
(7) |
A jelentés megállapításai és következtetései alapján úgy tűnik, hogy a 2006/112/EK irányelv 199a. és 199b. cikkében foglalt intézkedések hasznos átmeneti és célzott intézkedéseknek bizonyultak a héacsalás elleni küzdelemben. Ezek az intézkedések 2018. december 31-én hatályukat vesztik, és ez a tagállamokat a csalás elleni küzdelem egyik hatékony eszközétől fosztaná meg. Helyénvaló ezért ezen intézkedések alkalmazását egy korlátozott időtartamra, a végleges héarendszer tervezett hatálybalépéséig meghosszabbítani. |
|
(8) |
A 2006/112/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
A 199a. cikk (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép: „ 2022. június 30-ig a tagállamok előírhatják, hogy az alábbiakban felsorolt termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetében a héa megfizetésére kötelezett személy az az adóalany, akinek a részére azokat teljesítették:”. |
|
2. |
A 199b. cikk helyébe a következő szöveg lép: „199b. cikk (1) Rendkívüli sürgősségű esetekben, valamint a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban az adott tagállam – az adócsalás hirtelen és súlyos, potenciálisan számottevő és helyreállíthatatlan pénzügyi veszteségekhez vezető esetei elleni fellépés céljából hozott, a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedésként – a 193. cikktől eltérve az adóalany vevőre telepítheti az egyes termékekértékesítések és szolgáltatásnyújtások utáni héa fizetési kötelezettséget. A tagállam megfelelő ellenőrző intézkedéseket hoz a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést alkalmazó, terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanyokat illetően, amely gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedés kilenc hónapot meg nem haladó időtartamra szól. (2) Az (1) bekezdés szerinti, gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést bevezetni kívánó tagállam a (4) bekezdéssel összhangban elkészített egységes formanyomtatvány felhasználásával értesíti erről a Bizottságot, és ezzel egy időben a többi tagállamot is. Értesítésében a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az érintett ágazatra, a csalás típusára és jellemzőire, a rendkívüli sürgősség tényére, a csalás hirtelen és súlyos jellegére, valamint a csalás által okozott számottevő és helyreállíthatatlan pénzügyi veszteségekre vonatkozó információkról. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, az értesítés beérkezésétől számított két héten belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információkra van szüksége. Az érintett tagállam által a Bizottságnak nyújtott minden kiegészítő információt egyidejűleg a többi tagállamnak is meg kell küldeni. Amennyiben a közölt kiegészítő információk nem bizonyulnak elégségesnek, a Bizottság erről egy héten belül tájékoztatja az érintett tagállamot. Az e cikk (1) bekezdése szerinti, gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést bevezetni kívánó tagállam a 395. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban egyúttal kérelmet küld a Bizottsághoz. Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendkívüli sürgősségű esetekben a 395. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított eljárást a kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezésétől számított hat hónapon belül be kell fejezni. (3) Amint a Bizottság rendelkezésére áll a (2) bekezdés első albekezdésében említett értesítés értékeléséhez általa szükségesnek ítélt valamennyi információ, a Bizottság értesíti erről a tagállamokat. Amennyiben a Bizottság kifogást emel a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedéssel szemben, az említett értesítéstől számított egy hónapon belül negatív véleményt ad ki, és erről értesíti az érintett tagállamot és a héabizottságot. Amennyiben a Bizottság nem emel kifogást, erről, ugyanezen határidőn belül, írásos megerősítést küld az érintett tagállamnak és a héabizottságnak. A tagállam ezen megerősítés beérkezésének időpontjától kezdődően fogadhatja el a gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést. A Bizottság az értesítés értékelése során figyelembe veszi más tagállamok írásban beküldött véleményét. (4) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a (2) bekezdésben említett gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedésről való értesítés benyújtása és a (2) bekezdés első albekezdésében említett információk közlése céljára szolgáló egységes formanyomtatvány elkészítése céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust az (5) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 5. cikkét kell alkalmazni, és ennek alkalmazásában a bizottság a 904/2010/EU tanácsi rendelet (*2) 58. cikkével létrehozott bizottság. (6) Az (1) bekezdés szerinti, gyorsreagálási mechanizmus keretében megvalósuló különös intézkedést 2022. június 30-ig kell alkalmazni. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)." (*2) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).” " |
|
3. |
A 395. cikk (5) bekezdését el kell hagyni. |
2. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
3. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2018. november 6-án.
a Tanács részéről
az elnök
H. LÖGER
(1) 2018. október 3-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).
(2) 2018. július 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).
(3) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).
(4) A Tanács 2013/42/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus tekintetében történő módosításáról (HL L 201., 2013.7.26., 1. o.).
HATÁROZATOK
|
2018.11.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/8 |
A TANÁCS (EU) 2018/1696 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2018. július 13.)
az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, (EU) 2017/1939 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2017/1939 rendelet előírja, hogy az Európai Parlament és a Tanács az európai főügyészt közös megegyezéssel, az előválogatott jelöltek azon listájáról választva nevezi ki. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület tizenkét főből áll, akiket a Bíróságnak és a Számvevőszéknek a volt tagjai, az Eurojust volt nemzeti tagjai, a nemzeti legfelsőbb bíróságok tagjai, magas rangú ügyészek, valamint szaktekintélyként elismert jogászok közül választanak ki. A testület egy tagját az Európai Parlament által javasolt személy közül választanak ki. A tanácsadó testület működési szabályzatának kidolgozása a Tanácsra ruházott végrehajtási hatáskör. |
|
(2) |
Az (EU) 2017/1939 rendelet azt is előírja, hogy a Tanácsnak minden európai ügyészt az egyes tagállamok által jelölt három jelölt közül kell kineveznie a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület indokolással ellátott véleményének kézhezvételét követően. |
|
(3) |
Az európai főügyész és az európai ügyészek kiválasztására irányuló eljárásnak kulcsfontosságú elemként kell biztosítania az e tisztségeket betöltő személyeknek a függetlenségét. |
|
(4) |
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges függetlenséggel és pártatlansággal. |
|
(5) |
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatát ezért meg kell állapítani, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2017/1939 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület működési szabályzatát e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2018. július 13-án.
a Tanács részéről
az elnök
H. LÖGER
MELLÉKLET
A KIVÁLASZTÁSSAL FOGLALKOZÓ TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. Feladat
Az Európai Főügyésznek, az Európai Parlament és a Tanács általi kinevezése előtt a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület összeállítja az európai főügyész tisztségének betöltésére kiválogatott jelöltek listáját az (EU) 2017/1939 rendelet (1) 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület továbbá indokolással ellátott véleményt ad az európai ügyész tisztségére jelölt személyek képesítéséről az (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Az indokolással ellátott vélemény kézhezvételét követően ki a Tanács kinevezi az európai ügyészeket.
II. Összetétel és a megbízatás időtartama
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület 12 főből áll, akiket a kinevezésük időpontjában a Bíróságnak és a Számvevőszéknek a volt tagjai, az Eurojust volt nemzeti tagjai, a nemzeti legfelsőbb bíróságok tagjai, magas rangú ügyészek, valamint szaktekintélyként elismert jogászok közül választanak ki. Minden tagnak legalább a fent említett kritériumok egyikének meg kell felelnie a kinevezés időpontjában.
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület tagjait a Bizottság javaslata alapján négyéves időtartamra a Tanács nevezi ki. A választható személyek közül egyre az Európai Parlament tesz javaslatot. Azon tag helyére, akinek a megbízatása ezen időtartam letelte előtt szűnik meg, a tagságának megszűnése után a lehető leghamarabb ugyanezzel az eljárással új tagot kell választani hivatali időfennmaradó részére. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület tagjainak megbízatása egyszer megújítható.
III. Elnök és titkárság
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület elnöki tisztségét a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által annak tagjai közül többségi szavazással választott személy tölti be. A Bizottság látja el a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület titkársági feladatait. A titkárság biztosítja a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület munkájához szükséges adminisztratív támogatást, beleértve a dokumentumok fordítását is. Ezenkívül az európai főügyész tisztségének betöltésére előválogatott jelöltek listáját megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a jelölteknek az európai ügyészek feladatainak ellátásához szükséges képesítéséről szóló, indokolással ellátott véleményt pedig a Tanácsnak.
IV. Határozathozatal és határozatképesség
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület tanácskozásai bizalmasak és zárt ülés keretében történik. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület csak akkor határozatképes, ha legalább kilenc tagja jelen van.
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület határozatait konszenzussal hozza. Amennyiben azonban valamely tag szavazást kér, a határozatot a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ugyanezek a szabályok alkalmazandók a X. szabályban meghatározott nyelvhasználati szabályok meghatározására is.
V. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület eljárásának kezdeményezése és kiegészítő információk iránti kérelem
Az európai főügyész tisztségére vonatkozó jelentkezések kézhezvételét követően a titkárság megküldi azokat a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület valamennyi tagjának. Ugyanez vonatkozik az európai ügyész tisztségére vonatkozó jelölésekre, ideértve a tagállamok által benyújtott kísérő dokumentumokat is.
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a jelentkezőktől, a határozathozatalához szükségesnek ítélt egyéb információkat vagy anyagokat kérhet, valamint az európai ügyész tisztségére vonatkozó jelölések esetében a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a jelölteket állító tagállamok kormányaitól ilyen kiegészítő információkat vagy anyagokat kérhet.
VI. Elbírálás és meghallgatás
1. Az európai főügyész kinevezésére irányuló eljárás
A jelentkezések kézhezvételét követően a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület azokat az (EU) 2017/1939 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott és az álláshirdetésben tovább pontosított követelményekre tekintettel bírálja el. Azokat a jelentkezőket, akik nem felelnek meg a jelentkezési feltételeknek, ki kell zárni az eljárás következő szakaszaiból. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a követelményeknek megfelelő jelentkezőket a képesítésük és a tapasztalatuk szerint rangsorolja a jelentkezésben szereplő vagy az V. szabály szerinti kérelem alapján benyújtott dokumentáció és információk alapján. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a legmagasabban rangsorolt jelentkezők közül kellő számú személyt hallgat meg ahhoz, hogy össze tudja állítani a VII. szabály 1. pontjában említett listát. A meghallgatásra személyes megjelenés formájában kerül sor.
Azokat a jelentkezőket, akik nem felelnek meg a jelentkezési feltételeknek vagy akiket a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület nem hív be meghallgatásra, tájékoztatni kell ennek okairól. A jelentkező reagálhat erre a döntésre azon okok megjelölésével, amelyek miatt nem ért egyet a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület értékelésével. Ezt követően a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület újraértékeli a jelentkező jelentkezését, és erről a döntéséről írásban tájékoztatja. Azok a jelentkezők, akiket kizárnak a kiválasztási eljárásból, panaszt nyújthatnak be a Tanácshoz az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról szóló, 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
2. Az európai ügyészek kinevezésére irányuló eljárás
A jelölések kézhezvételét követően a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület azokat az (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményekre tekintettel bírálja el. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület meghallgatja a jelölt személyeket. A meghallgatás személyesen történik.
Amennyiben a jelölt a meghallgatása előtt visszavonja a jelölését, a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek a titkárságán keresztül az érintett tagállamtól új személy jelölését kell kérnie.
VII. Megállapítások és indokolás
1. Az európai főügyész
Az elbírálás és a meghallgatás során tett megállapításai alapján a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület egy 3–5 előválogatott jelöltből álló listát állít össze, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A testület megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján a jelentkezőket a listára kiválasztotta. Azokat a jelentkezőket, akik nem kerülnek fel a listára, tájékoztatni kell ennek okairól.
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a jelentkezőket a képesítésük és a tapasztalatuk szerint rangsorolja. A rangsorolásnak tükröznie kell a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület preferenciájának sorrendjét, és annak követése nem kötelező az Európai Parlament és a Tanács számára. Azok a jelentkezők, akik nem kerülnek fel az előválogatott jelölteknek a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület által összeállított listájára, panaszt nyújthatnak be a Tanácshoz a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
2. Az európai ügyészek
Az elbírálás és a meghallgatás során tett megállapításai alapján a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület véleményt fogalmaz meg a jelölteknek az európai ügyészek feladatainak ellátásához szükséges képesítéséről, és kifejezetten állást foglal abban a kérdésben, hogy a jelölt megfelel-e az (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a véleményét indokolással látja el.
Abban az esetben, ha a jelöltek nem felelnek meg az (EU) 2017/1939 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek, a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testületnek a titkárságán keresztül az érintett tagállamoktól megfelelő számú új személy jelölését kell kérnie.
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület a jelölteket a képesítésük és a tapasztalatuk szerint rangsorolja. A rangsorolásnak tükröznie kell a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület preferenciájának sorrendjét, és annak követése nem kötelező a Tanács számára.
VIII. Pénzügyi rendelkezések
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület azon tagjai, akiknek feladatuk teljesítése érdekében el kell hagyniuk lakóhelyüket, az (EU) 2016/300 tanácsi rendelet (3) 9. cikkének megfelelően költségtérítésre és díjazásra jogosultak.
Ezeket a költségeket a Tanács viseli.
IX. Személyes adatok
A személyes adatoknak a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület munkájával összefüggésben történő kezelése a Bizottság felelőssége mellett történik a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban. A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület munkájával összefüggésben kezelt információk biztonságára és az azokhoz való hozzáférésre alkalmazandó szabályoknak a Bizottságra alkalmazandó szabályoknak kell lenniük.
X. Nyelvhasználati szabályok
A kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület az elnökének javaslatára – a testület tagjai által beszélt közös nyelvekre tekintettel – meghatározza a kiválasztással foglalkozó tanácsadó testület munkanyelvét/munkanyelveit.
(1) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(2) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
(3) A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
|
2018.11.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/13 |
A TANÁCS (EU) 2018/1697 HATÁROZATA
(2018. november 6.)
a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságban és a Rajnai Hajózási Központi Bizottságban a belvízi hajók műszaki követelményeiről szóló szabványok elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az uniós intézkedéseknek a belvízi hajózási ágazatban arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák az egységességet a belvízi hajókra vonatkozó, Unióban alkalmazandó műszaki követelmények kidolgozásakor. |
|
(2) |
A Hajózási Központi Bizottság (a továbbiakban: CCNR) keretében 2015. június 3-án létrehozták a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságot (a továbbiakban: CESNI) annak érdekében, hogy a belvízi hajózás különféle területein – különösen a hajók, az információs technológia és a legénység vonatkozásában – műszaki szabványokat dolgozzon ki. |
|
(3) |
A belvízi utakon történő közlekedés hatékonysága érdekében fontos, hogy a hajókra vonatkozó műszaki követelmények összeegyeztethetők, illetve az Európa-szerte eltérő jogi szabályozások által megengedett lehető legnagyobb mértékben harmonizáltak legyenek. Azokat a tagállamokat, amelyek egyben a CCNR-nek is tagjai, fel kell hatalmazni arra, hogy támogassák a CCNR-szabályok és az alkalmazandó uniós szabályok harmonizálását célzó határozatokat. |
|
(4) |
2018. november 8-i ülésén a CESNI várhatóan elfogadja a belvízi hajók műszaki követelményeiről szóló 2019/1 számú európai szabványt (a továbbiakban: ES-TRIN). |
|
(5) |
Az ES-TRIN 2019/1 a belvízi hajók biztonságának biztosításához szükséges egységes műszaki követelményeket fekteti le. A szabvány többek között a hajógyártásról, a belvízi hajók felszereléséről és berendezéseiről szóló rendelkezéseket, az egyes hajókategóriákról (például személyhajók, tolt kötelékek és konténerszállító hajók) szóló különös rendelkezéseket, az automatikus hajóazonosítási rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, a hajók azonosításáról és a hajóbizonyítvány- és nyilvántartásmintákról szóló rendelkezéseket, átmeneti rendelkezéseket, valamint a műszaki szabvány alkalmazására vonatkozó utasításokat tartalmaz. |
|
(6) |
Az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) II. mellékletében közvetlenül hivatkozik olyan, vízi járművekre vonatkozó műszaki követelményekre, amelyeket az ES-TRIN 2017/1-be foglaltak. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ES-TRIN szabvány legfrissebb változatára történő ezt a hivatkozást naprakésszé tegye, valamint arra, hogy meghatározza az alkalmazás kezdetét. |
|
(7) |
Ezért az ES-TRIN 2019/1 hatással lesz az (EU) 2016/1629 irányelvre. |
|
(8) |
Az Unió nem tagja sem a CCNR-nek, sem a CESNI-nek. A Tanácsnak ezért fel kell hatalmaznia a tagállamokat arra, hogy az említett szervekben az ES-TRIN 2019/1 elfogadása tekintetében az Unió álláspontját képviseljék, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) 2018. november 8-i ülésén az Európai Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy hozzá kell járulni a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről szóló, ES-TRIN 2019/1 számú európai szabvány elfogadásához.
(2) A Rajnai Hajózási Központi Bizottságnak (CCNR) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeket megállapító plenáris ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell a műszaki követelményeknek az ES-TRIN 2019/1 szabványban foglaltakkal való összehangolását célzó valamennyi javaslatot.
2. cikk
(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt uniós álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik közösen eljárva, amelyek tagjai a CESNI-nek.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt uniós álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik közösen eljárva, amelyek tagjai a CCNR-nek.
3. cikk
Az 1. cikk szerinti álláspontokat érintő kismértékű technikai változtatások újabb tanácsi határozat nélkül is elfogadhatók.
4. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2018. november 6-án.
a Tanács részéről
az elnök
H. LÖGER
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 118. o.).
|
2018.11.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 282/15 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1698 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2018. november 9.)
az afrikai sertéspestis bulgáriai előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről
(az értesítés a C(2018) 7543. számú dokumentummal történt)
(Csak a bolgár nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az afrikai sertéspestis a házisertéseket és a vadon élő sertéseket sújtó fertőző vírusos betegség, amely súlyosan érintheti a sertéstenyésztés jövedelmezőségét, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot. |
|
(2) |
Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulása esetén fennáll a veszély, hogy a kórokozó más, vadon élő sertéspopulációkra, illetve sertéstenyésztő gazdaságokra is átterjedhet. Ennek következtében – az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme révén – átterjedhet egyik tagállamból a másikba, vagy harmadik országokba is. |
|
(3) |
A 2002/60/EK tanácsi irányelv (3) az Unió területén alkalmazandó alapvető intézkedéseket határoz meg az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében. A 2002/60/EK irányelv 15. cikke bizonyos intézkedések annak megállapítását követő meghozataláról rendelkezik, hogy az afrikai sertéspestis egy vagy több esetben vadon élő sertést fertőzött meg. |
|
(4) |
Bulgária tájékoztatta a Bizottságot az afrikai sertéspestissel kapcsolatosan a területén jelenleg fennálló helyzetről, és a 2002/60/EK irányelv 15. cikkének megfelelően egy sor intézkedést hozott, többek között kijelölte a fertőzött területet, ahol a betegség elterjedésének megakadályozása érdekében az irányelv 15. cikkében említett intézkedések alkalmazandók. |
|
(5) |
Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarását megelőzendő, valamint a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében az érintett tagállammal együttműködve indokolt uniós szinten meghatározni, hogy Bulgária területén mely terület minősül afrikai sertéspestissel fertőzött területnek. |
|
(6) |
Ennek megfelelően e határozat mellékletében fel kell tüntetni Bulgária területén belül a fertőzött területet, és meg kell határozni a szóban forgó körzet fennállásának időtartamát. A körzet fennállásának időtartama a betegség epidemiológiája és az intézkedéseknek a 2002/60/EK irányelvvel összhangban történő végrehajtásához szükséges idő figyelembevételével került megállapításra. |
|
(7) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Bulgária gondoskodik arról, hogy az általa kijelölt fertőzött terület – ahol a 2002/60/EK irányelv 15. cikkében meghatározott intézkedések alkalmazandók – magában foglalja legalább az e határozat mellékletében felsorolt területeket.
2. cikk
Ezt a határozatot 2019. február 10-ig kell alkalmazni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bolgár Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2018. november 9-én.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.
(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
(3) A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).
MELLÉKLET
|
A Bulgária területén fertőzöttnek nyilvánított, az 1. cikkben említett területek |
Az alkalmazási időszak vége |
||||||||||||||||||||
|
A Dobrics régióban:
|
2019. február 10. |