ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 281

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

61. évfolyam
2018. november 9.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2018/1627 végrehajtási rendelete (2018. október 9.) a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatos prudens értékelés tekintetében történő módosításáról  ( 1 )

1

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

9.11.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 281/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1627 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. október 9.)

a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek a felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatos prudens értékelés tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 99. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére, 394. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 430. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) pontosítja azokat a követelményeket, amelyeknek megfelelően az intézményeknek az 575/2013/EU rendeletnek való megfelelésük szempontjából releváns adatokat kell szolgáltatniuk. Az 575/2013/EU rendelet által létrehozott szabályozási keret a nem alapvető rendelkezései vonatkozásában további szabályozástechnikai standardok elfogadása útján fokozatosan kiegészítésre és módosításra kerül. A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet e változások tükrözése céljából naprakésszé kell tenni.

(2)

Az 575/2013/EU rendeletet kiegészítette a prudens értékelésre vonatkozó (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), valamint az értékpapírosításra vonatkozó (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4). A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet az említett változások figyelembevétele, valamint az intézmények felügyeleti adatszolgáltatásához használt útmutatók és fogalommeghatározások további pontosítása céljából naprakésszé kell tenni. A 680/2014/EU végrehajtási rendelet alkalmazása során feltárt félrevezető hivatkozásokat és formázási következetlenségeket szintén javítani kell.

(3)

Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet a valós értéken értékelt pozíciók prudens értékelési korrekcióira vonatkozó követelményeket ír elő. A prudens értékelés követelményeinek végrehajtásához két módszert határoz meg: az alapvető módszert és az egyszerűsített módszert. Az intézmények említett követelményeknek való megfelelésének ellenőrzése és a szóban forgó rendelet értékelési korrekciókra gyakorolt hatásának vizsgálata céljából a prudens értékelési követelményekhez kapcsolódó kiegészítő adatszolgáltatásra van szükség.

(4)

Az (EU) 2017/2401 rendelet módosítja az 575/2013/EU rendeletet abból a célból, hogy az értékpapírosításokra vonatkozó szavatolótőke-követelmények jobban tükrözzék a kockázatokat, valamint megfelelően figyelembe vegyék az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások sajátosságait. A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet módosítani kell a felülvizsgált értékpapírosítási keret hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatás figyelembevétele érdekében.

(5)

A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet módosítani kell abból a célból is, hogy az illetékes hatóságok hatékonyabban nyomon követhessék és értékeljék az intézmények kockázati profilját és fel tudják mérni a pénzügyi szektor számára jelentett kockázatokat, amihez a kitettségek földrajzi megoszlására vonatkozó adatszolgáltatási követelmények kisebb módosítására van szükség.

(6)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(7)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező, a prudens értékelésre és a teljes földrajzi bontásra vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét. Az említett rendelet 15. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az EBH nem folytatott további nyilvános konzultációt az e rendelet alapjául szolgáló végrehajtás-technikai standardtervezet azon részeire vonatkozóan, amelyek vagy szerkesztési jellegűek vagy csak néhány elemet vezetnek be a felügyeleti adatszolgáltatási keretrendszerbe, mivel ez a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet hatókörével és hatásával összehasonlítva aránytalan lenne.

(8)

A 680/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 680/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az a) pont a következőképpen módosul:

i.

A (4) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

a kitettségek országonként megadott földrajzi megoszlására, valamint aggregált szintjére vonatkozóan az I. melléklet 9. táblacsoportjában meghatározott információk, a II. melléklet II. részének 3.4. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően. A 9.1. és a 9.2. táblában meghatározott információk tekintetében a kitettségek országonkénti földrajzi megoszlására vonatkozó adatokat akkor kell megadni, ha az összes, külföldnek tekintett országban valamennyi kitettségi osztályban felmerült, az I. melléklet 4. táblájának 850. sorában jelentett, nem hazai eredeti kitettségek értéke az I. melléklet 4. táblájának 860. sorában jelentett összes hazai és nem hazai eredeti kitettségnek legalább 10 %-a. E célból a kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő ügyfelekkel szembeni kitettségek. Alkalmazni kell a 4. cikk belépési és kilépési kritériumait;”.

ii.

Az a) pont a következő (12) alponttal egészül ki:

„(12)

a prudens értékelésre vonatkozóan az I. melléklet 32. táblájában meghatározott információk a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően, a következők szerint:

i.

valamennyi intézménynek meg kell adnia az I. melléklet 32.1. táblájában meghatározott információkat a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

ii.

az (EU) 2016/101 rendelet szerinti alapvető módszert alkalmazó intézményeknek az i. alpontban említett adatszolgáltatás mellett meg kell adniuk az I. melléklet 32.2. táblájában meghatározott információkat is a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően;

iii.

az (EU) 2016/101 rendelet szerinti alapvető módszert alkalmazó, és az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt a megfelelő adatszolgáltatási szinten meghaladó intézményeknek az i. és ii. alpontban előírtak mellett meg kell adniuk az I. melléklet 32.3. és 32.4. táblájában meghatározott információkat is a II. melléklet II. részének 6. pontjában foglalt útmutatónak megfelelően.

Az a) pont (12) alpontjával összefüggésben a 4. cikk belépési és kilépési kritériumai nem alkalmazandók;”.

b)

A b) pont a következőképpen módosul:

A (3) a), b) és c) alpontban a „II. melléklet II. részének 6. pontjában” szövegrészt a „II. melléklet II. részének 7. pontjában” szövegrész váltja fel.

2.

A 9. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

negyedévenkénti gyakorisággal a III. melléklet 2. részében található 20. táblában meghatározott információkat, amennyiben az intézmény meghaladja az 5. cikk a) pontja (4) alpontjának második mondatában meghatározott küszöbértéket. Alkalmazni kell a 4. cikkben említett belépési és kilépési kritériumokat;”

3.

Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép;

4.

A II. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép;

5.

Az V. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép;

6.

A IX. melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép;

7.

A XI. melléklet helyébe e rendelet V. mellékletének szövege lép;

8.

A XVI. melléklet helyébe e rendelet VI. melléklete lép;

9.

A XIX. melléklet helyébe e rendelet VII. mellékletének szövege lép;

10.

A XXI. melléklet helyébe e rendelet VIII. mellékletének szövege lép;

11.

A XXII. melléklet helyébe e rendelet IX. mellékletének szövege lép;

12.

A XXIII. melléklet helyébe e rendelet X. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 26.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében a 105. cikk (14) bekezdése szerint történő kiegészítéséről (HL L 21., 2016.1.28., 54. o.)

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)


I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

COREP TÁBLÁK

Tábla száma

Tábla kódja

Tábla / táblacsoport megnevezése

Rövid név

 

 

Tőkemegfelelés

CA

1

C 01.00

SZAVATOLÓTŐKE

CA1

2

C 02.00

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

CA2

3

C 03.00

TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK

CA3

4

C 04.00

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:

CA4

 

 

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

CA5

5,1

C 05.01

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

CA5.1

5,2

C 05.02

SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK

CA5.2

 

 

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS

GS

6,1

C 06.01

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN

GS Összesen

6,2

C 06.02

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL

GS

 

 

HITELKOCKÁZAT

CR

7

C 07.00

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR SA

 

 

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR IRB

8,1

C 08.01

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR IRB 1

8,2

C 08.02

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (Ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint)

CR IRB 2

 

 

FÖLDRAJZI BONTÁS

CR GB

9,1

C 09.01

9.1. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (SA kitettségek)

CR GB 1

9,2

C 09.02

9.2. tábla – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint (IRB kitettségek)

CR GB 2

9,4

C 09.04

9.4. tábla – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához

CCB

 

 

HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR EQU IRB

10,1

C 10.01

HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY

CR EQU IRB 1

10,2

C 10.02

HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN

CR EQU IRB 2

11

C 11.00

ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

CR SETT

12

C 12.00

HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

CR SEC SA

13

C 13.00

HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

CR SEC IRB

14

C 14.00

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

CR SEC Details

 

 

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

OPR

16

C 16.00

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

OPR

 

 

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK

 

17,1

C 17.01

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT

OPR DETAILS 1

17,2

C 17.02

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK

OPR DETAILS 2

 

 

PIACI KOCKÁZAT

MKR

18

C 18.00

PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA TDI

19

C 19.00

PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA SEC

20

C 20.00

PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA TDI

21

C 21.00

PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE

MKR SA EQU

22

C 22.00

PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI

MKR SA FX

23

C 23.00

PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI

MKR SA COM

24

C 24.00

PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK

MKR IM

25

C 25.00

HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA

CVA

 

 

PRUDENS ÉRTÉKELÉS

MKR

32,1

C 32.01

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

PRUVAL 1

32,2

C 32.02

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER

PRUVAL 2

32,3

C 32.03

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

PRUVAL 3

32,4

C 32.04

PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

PRUVAL 4

 

 

ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK

MKR

33

C 33.00

ÁLLAMHÁZTARTÁSI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT

GOV


C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)

Sorok

Azonosító

Tétel

Összeg

010

1

SZAVATOLÓ TŐKE

 

015

1.1

ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1 VAGY T1 TŐKE)

 

020

1.1.1

CET1 TŐKE

 

030

1.1.1.1

CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

040

1.1.1.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok

 

045

1.1.1.1.1*

Ebből: sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok

 

050

1.1.1.1.2*

Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

 

060

1.1.1.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

070

1.1.1.1.4

(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok

 

080

1.1.1.1.4.1

(–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

090

1.1.1.1.4.2

(–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

091

1.1.1.1.4.3

(–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

092

1.1.1.1.5

(–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

130

1.1.1.2

Eredménytartalék

 

140

1.1.1.2.1

Előző évek eredménytartaléka

 

150

1.1.1.2.2

Figyelembe vehető nyereség/veszteség

 

160

1.1.1.2.2.1

Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény

 

170

1.1.1.2.2.2

(–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része

 

180

1.1.1.3

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

 

200

1.1.1.4

Egyéb tartalékok

 

210

1.1.1.5

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

 

220

1.1.1.6

Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

 

230

1.1.1.7

CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés

 

240

1.1.1.8

Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások

 

250

1.1.1.9

Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében

 

260

1.1.1.9.1

(–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében

 

270

1.1.1.9.2

Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka

 

280

1.1.1.9.3

Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség

 

285

1.1.1.9.4

Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

 

290

1.1.1.9.5

(–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció

 

300

1.1.1.10

(–) Cégérték (goodwill)

 

310

1.1.1.10.1

(–) Immateriális javak között elszámolt cégérték

 

320

1.1.1.10.2

(–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték

 

330

1.1.1.10.3

Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

340

1.1.1.11

(–) Egyéb immateriális javak

 

350

1.1.1.11.1

(–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt

 

360

1.1.1.11.2

Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

370

1.1.1.12

(–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül

 

380

1.1.1.13

(–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva

 

390

1.1.1.14

(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

400

1.1.1.14.1

(–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

410

1.1.1.14.2

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

 

420

1.1.1.14.3

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni

 

430

1.1.1.15

(–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

440

1.1.1.16

(-) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete

 

450

1.1.1.17

(–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

460

1.1.1.18

(–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

470

1.1.1.19

(–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

471

1.1.1.20

(–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

472

1.1.1.21

(–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

 

480

1.1.1.22

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

490

1.1.1.23

(–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

500

1.1.1.24

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

510

1.1.1.25

(–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg

 

520

1.1.1.26

CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

524

1.1.1.27

(–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

529

1.1.1.28

CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 

530

1.1.2

KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE)

 

540

1.1.2.1

Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

550

1.1.2.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok

 

560

1.1.2.1.2*

Tájékoztató adat: Figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

 

570

1.1.2.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

580

1.1.2.1.4

(–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok

 

590

1.1.2.1.4.1

(–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

620

1.1.2.1.4.2

(–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

621

1.1.2.1.4.3

(–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

622

1.1.2.1.5

(–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

660

1.1.2.2

Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

 

670

1.1.2.3

Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok

 

680

1.1.2.4

Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

 

690

1.1.2.5

(–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

700

1.1.2.6

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

710

1.1.2.7

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

720

1.1.2.8

(–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete

 

730

1.1.2.9

AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

740

1.1.2.10

AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében)

 

744

1.1.2.11

(–) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

748

1.1.2.12

AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 

750

1.2

JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE)

 

760

1.2.1

T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

 

770

1.2.1.1

Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

 

780

1.2.1.2*

Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

 

790

1.2.1.3

Névértéken felüli befizetés (ázsió)

 

800

1.2.1.4

(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok

 

810

1.2.1.4.1

(–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

840

1.2.1.4.2

(–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

841

1.2.1.4.3

(–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

842

1.2.1.5

(–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

 

880

1.2.2

Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások

 

890

1.2.3

Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok

 

900

1.2.4

Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

 

910

1.2.5

Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva

 

920

1.2.6

Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA)

 

930

1.2.7

(–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

940

1.2.8

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

950

1.2.9

(–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

960

1.2.10

T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

 

970

1.2.11

T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében)

 

974

1.2.12

(–) Pótlólagos levonások a T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

 

978

1.2.13

T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

 


C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

Sorok

Tétel

Azonosító

Összeg

010

1

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

020

1*

Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint

 

030

1**

Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint

 

040

1.1

HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK

 

050

1.1.1

Sztenderd módszer (SA)

 

060

1.1.1.1

Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

 

070

1.1.1.1.01

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

080

1.1.1.1.02

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

090

1.1.1.1.03

Közszektorbeli intézmények

 

100

1.1.1.1.04

Multilaterális fejlesztési bankok

 

110

1.1.1.1.05

Nemzetközi szervezetek

 

120

1.1.1.1.06

Intézmények

 

130

1.1.1.1.07

Vállalkozások

 

140

1.1.1.1.08

Lakosság

 

150

1.1.1.1.09

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

160

1.1.1.1.10

Nemteljesítő kitettségek

 

170

1.1.1.1.11

Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek

 

180

1.1.1.1.12

Fedezett kötvények

 

190

1.1.1.1.13

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

 

200

1.1.1.1.14

Kollektív befektetési formák (KBF)

 

210

1.1.1.1.15

Részvényjellegű kitettségek

 

211

1.1.1.1.16

Egyéb tételek

 

220

1.1.1.2

Értékpapírosítási pozíciók (SA)

 

230

1.1.1.2*

ebből: újra-értékpapírosítás

 

240

1.1.2

Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

 

250

1.1.2.1

IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor

 

260

1.1.2.1.01

Központi kormányzatok és központi bankok

 

270

1.1.2.1.02

Intézmények

 

280

1.1.2.1.03

Vállalkozások – kkv

 

290

1.1.2.1.04

Vállalkozások – speciális hitelezés

 

300

1.1.2.1.05

Vállalkozások – egyéb

 

310

1.1.2.2

IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor

 

320

1.1.2.2.01

Központi kormányzatok és központi bankok

 

330

1.1.2.2.02

Intézmények

 

340

1.1.2.2.03

Vállalkozások – kkv

 

350

1.1.2.2.04

Vállalkozások – speciális hitelezés

 

360

1.1.2.2.05

Vállalkozások – egyéb

 

370

1.1.2.2.06

Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

 

380

1.1.2.2.07

Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

 

390

1.1.2.2.08

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

 

400

1.1.2.2.09

Lakosság – egyéb kkv

 

410

1.1.2.2.10

Lakosság – egyéb nem kkv

 

420

1.1.2.3

Részvényjellegű kitettségek (IRB)

 

430

1.1.2.4

Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

 

440

1.1.2.4*

Ebből: újra-értékpapírosítás

 

450

1.1.2.5

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

 

460

1.1.3

Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke

 

490

1.2

ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

500

1.2.1

Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

 

510

1.2.2

Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

 

520

1.3

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

530

1.3.1

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke

 

540

1.3.1.1

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

550

1.3.1.2

Részvényjellegű kitettségek

 

555

1.3.1.3

Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára

 

556

1.3.1.3*

Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák

 

557

1.3.1.3**

Tájékoztató adat: Kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák

 

560

1.3.1.4

Deviza

 

570

1.3.1.5

Áru

 

580

1.3.2

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke

 

590

1.4

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

600

1.4.1

Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA)

 

610

1.4.2

Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA)

 

620

1.4.3

Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA)

 

630

1.5

FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

640

1.6

A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

650

1.6.1

Fejlett módszer

 

660

1.6.2

Sztenderd módszer

 

670

1.6.3

Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

 

680

1.7

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

 

690

1.8

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

 

710

1.8.2

Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján

 

720

1.8.2*

Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények

 

730

1.8.2**

Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények

 

740

1.8.2***

Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények

 

750

1.8.3

Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján

 

760

1.8.4

Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

 

770

1.8.5

Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

 

780

1.8.5.1

Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

 

790

1.8.5.1.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

800

1.8.5.1.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

810

1.8.5.2

Sztenderd módszer (SEC-SA)

 

820

1.8.5.2.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

830

1.8.5.2.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

840

1.8.5.3

Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

 

850

1.8.5.3.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

860

1.8.5.3.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

870

1.8.5.4

Belső értékelési módszer (IAA)

 

880

1.8.5.4.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

890

1.8.5.4.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

900

1.8.5.5

Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

 

910

1.8.6

Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

 

920

1.8.6.1

Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

 

930

1.8.6.1.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

940

1.8.6.1.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

950

1.8.6.2

Sztenderd módszer (SEC-SA)

 

960

1.8.6.2.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

970

1.8.6.2.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

980

1.8.6.3

Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

 

990

1.8.6.3.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

1000

1.8.6.3.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

1010

1.8.6.4

Belső értékelési módszer (IAA)

 

1020

1.8.6.4.1

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

 

1030

1.8.6.4.2

Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

 

1040

1.8.6.5

Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

 


C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

Sorok

Azonosító

Tétel

Összeg

010

1

CET1 tőkemegfelelési mutató

 

020

2

A CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

 

030

3

T1 tőkemegfelelési mutató

 

040

4

A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

 

050

5

Teljes tőkemegfelelési mutató

 

060

6

A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–)

 

Tájékoztató adatok: teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR), teljes tőkekövetelmény (OCR), 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G)

130

13

Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató)

 

140

13*

TSCR: SREP-CET1 tőkekövetelmény-mutató

 

150

13**

TSCR: SREP-T1 tőkekövetelmény-mutató

 

160

14

Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató)

 

170

14*

OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató

 

180

14**

OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató

 

190

15

OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G)

 

200

15*

OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató

 

210

15**

OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató

 


C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

Sor

Azonosító

Tétel

Oszlop

Halasztott adókövetelések és adókötelezettségek

010

010

1

Halasztott adókövetelések összesen

 

020

1.1

Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések

 

030

1.2

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

040

1.3

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

050

2

Halasztott adókötelezettségek összesen

 

060

2.1

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek

 

070

2.2

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

080

2.2.1

Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

090

2.2.2

Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

 

093

2A

Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések

 

096

2B

250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

 

097

2C

0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

 

Hitelkockázati kiigazítások és várható veszteség

100

3

Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén

 

110

3.1

A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege

 

120

3.1.1

Általános hitelkockázati kiigazítások

 

130

3.1.2

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

 

131

3.1.3

Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések

 

140

3.2

Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

 

145

4

Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén

 

150

4.1

Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók

 

155

4.2

Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

 

160

5

Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához

 

170

6

A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen

 

180

7

Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához

 

Az elsődleges alapvető tőkéből történő levonások küszöbértékei

190

8

Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

200

9

A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb

 

210

10

A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb

 

225

11.1

Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

 

226

11.2

Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

 

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

230

12

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

240

12.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

250

12.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

260

12.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

270

12.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

280

12.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

290

12.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

291

12.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

292

12.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

293

12.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

300

13

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

310

13.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

320

13.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

330

13.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

340

13.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

350

13.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

360

13.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

361

13.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

362

13.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

363

13.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

370

14

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

380

14.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

390

14.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

400

14.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

410

14.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

420

14.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

430

14.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

431

14.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

432

14.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

433

14.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

440

15

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

450

15.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

460

15.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

470

15.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

480

15.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

490

15.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

500

15.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

501

15.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

502

15.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

503

15.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

510

16

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

520

16.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

530

16.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

540

16.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

550

16.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

560

16.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

570

16.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

571

16.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

572

16.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

573

16.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

580

17

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

 

590

17.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

600

17.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

610

17.1.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

620

17.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

630

17.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

640

17.2.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

641

17.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

642

17.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

643

17.3.2

(–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

 

A megfelelő tőkekategóriából le nem vont részesedések teljes kockázati kitettségértéke:

650

18

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le

 

660

19

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le

 

670

20

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le

 

A szavatoló tőke levonása alóli átmeneti felmentés

680

21

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

690

22

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

700

23

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

710

24

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

720

25

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

730

26

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

Tőkepufferek

740

27

Kombinált pufferkövetelmény

 

750

 

Tőkefenntartási puffer

 

760

 

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer

 

770

 

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer

 

780

 

Rendszerkockázati tőkepuffer

 

800

 

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

 

810

 

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

 

II. pillér szerinti követelmények

820

28

A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények

 

Kiegészítő információk befektetési vállalkozások esetében

830

29

Induló tőke

 

840

30

Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény

 

Kiegészítő információk az adatszolgáltatási küszöbök számításához

850

31

Nem hazai eredeti kitettségek

 

860

32

Teljes eredeti kitettség

 

Bázel I-es alsó korlát

870

 

Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása

 

880

 

A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása

 

890

 

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény

 

900

 

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer

 

910

 

A teljes tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő minimális szavatolótőke-követelmények tekintetében

 


C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1)

 

A CET1 tőke kiigazításai

Az AT1 tőke kiigazításai

A T2 tőke kiigazításai

A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások

Tájékoztató adatok

Alkalmazandó százalékos arány

Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül

Kód

Azonosító

Tétel

010

020

030

040

050

060

010

1

KIIGAZÍTÁSOK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

020

1.1

SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK

cella kapcsolata {CA1;r220}

cella kapcsolata {CA1;r660}

cella kapcsolata {CA1;r880}

 

 

 

030

1.1.1

Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak minősülő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

040

1.1.1.1

A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

050

1.1.1.2

Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok

 

 

 

 

 

 

060

1.1.2

Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok

cella kapcsolata {CA5.2;r010;c060}

cella kapcsolata {CA5.2;r020;c060}

cella kapcsolata {CA5.2;r090;c060}

 

 

 

070

1.2

KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK ÉS AZOK MEGFELELŐI

cella kapcsolata {CA1;r240}

cella kapcsolata {CA1;r680}

cella kapcsolata {CA1;r900}

 

 

 

080

1.2.1

Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek

 

 

 

 

 

 

090

1.2.2

A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

 

 

 

 

 

 

091

1.2.3

Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

 

 

 

 

 

 

092

1.2.4

A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

 

 

 

 

 

 

100

1.3

EGYÉB ÁTMENETI KIIGAZÍTÁSOK

cella kapcsolata {CA1;r520}

cella kapcsolata {CA1;r730}

cella kapcsolata {CA1;r960}

 

 

 

110

1.3.1

Nem realizált nyereség és veszteség

 

 

 

 

 

 

120

1.3.1.1

Nem realizált nyereség

 

 

 

 

 

 

130

1.3.1.2

Nem realizált veszteség

 

 

 

 

 

 

133

1.3.1.3.

Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az »értékesíthető« kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége

 

 

 

 

 

 

136

1.3.1.4.

A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint »értékesíthető« kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége

 

 

 

 

 

 

138

1.3.1.5.

Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

 

 

 

 

 

 

140

1.3.2

Levonások

 

 

 

 

 

 

150

1.3.2.1

Folyó üzleti év veszteségei

 

 

 

 

 

 

160

1.3.2.2

Immateriális javak

 

 

 

 

 

 

170

1.3.2.3

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

 

 

 

 

 

180

1.3.2.4

Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva

 

 

 

 

 

 

190

1.3.2.5

Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

 

 

 

 

 

 

194

1.3.2.5*

ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel

 

 

 

 

 

 

198

1.3.2.5**

ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel

 

 

 

 

 

 

200

1.3.2.6

Saját tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

210

1.3.2.6.1

Saját CET1 tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

211

1.3.2.6.1**

ebből: közvetlen részesedések

 

 

 

 

 

 

212

1.3.2.6.1*

ebből: közvetett részesedések

 

 

 

 

 

 

220

1.3.2.6.2

Saját AT1 tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

221

1.3.2.6.2**

ebből: közvetlen részesedések

 

 

 

 

 

 

222

1.3.2.6.2*

ebből: közvetett részesedések

 

 

 

 

 

 

230

1.3.2.6.3

Saját T2 tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

231

1.3.2.6.3*

ebből: közvetlen részesedések

 

 

 

 

 

 

232

1.3.2.6.3**

ebből: közvetett részesedések

 

 

 

 

 

 

240

1.3.2.7

Kölcsönös részesedések

 

 

 

 

 

 

250

1.3.2.7.1

Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

 

 

 

 

 

 

260

1.3.2.7.1.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

270

1.3.2.7.1.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

280

1.3.2.7.2

Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

 

 

 

 

 

 

290

1.3.2.7.2.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

300

1.3.2.7.2.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

310

1.3.2.7.3

Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

 

 

 

 

 

 

320

1.3.2.7.3.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

330

1.3.2.7.3.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

340

1.3.2.8

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

350

1.3.2.8.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

360

1.3.2.8.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

370

1.3.2.8.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

380

1.3.2.9

A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

385

1.3.2.9a

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

 

 

 

 

 

 

390

1.3.2.10

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

400

1.3.2.10.1

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

410

1.3.2.10.2

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

420

1.3.2.10.3

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

 

 

 

 

 

 

425

1.3.2.11

Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól

 

 

 

 

 

 

430

1.3.3

További szűrők és levonások

 

 

 

 

 

 

440

1.3.4

Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások

 

 

 

 

 

 


C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2)

CA 5.2 – Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok

Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke

A korlátszámítás alapja

Alkalmazandó százalékos arány

Korlát

(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg

A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg

Kód

Azonosító

Tétel

010

020

030

040

050

060

010

1.

A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok

 

 

 

 

 

cella kapcsolata {CA5.1;r060; c010)

020

2.

A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

 

 

 

 

 

cella kapcsolata {CA5.1;r060; c020)

030

2.1

Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen

 

 

 

 

 

 

040

2.2.

Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok

 

 

 

 

 

 

050

2.2.1

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

060

2.2.2

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

070

2.2.3

2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

 

 

 

 

 

 

080

2.3

A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

 

 

 

 

 

 

090

3

A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

 

 

 

 

 

cella kapcsolata {CA5.1;r060; c030)

100

3.1

Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen

 

 

 

 

 

 

110

3.2

Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek

 

 

 

 

 

 

120

3.2.1

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek

 

 

 

 

 

 

130

3.2.2

Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

 

 

 

 

 

 

140

3.2.3

2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

 

 

 

 

 

 

150

3.3

A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

 

 

 

 

 

 


C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)

 

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

TŐKEPUFFEREK

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

 

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

 

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNYEK

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

 

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

EBBŐL: CET1 TŐKE

EBBŐL: AT1 TŐKE

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

470

480

010

ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

TŐKEPUFFEREK

NÉV

KÓD

LEI-kód

INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM) (IGEN/ NEM

SZERVEZET TÍPUSA

AZ ADATOK TERJEDELME: EGYEDI ALAPON TELJESKÖRŰEN KONSZOLIDÁLT (SF) VAGY EGYEDI ALAPON RÉSZLEGESEN KONSZOLIDÁLT (SP)

ORSZÁGKÓD

RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%)

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

SZAVATOLÓ TŐKE

 

 

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

 

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

 

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

 

T1 TŐKE ÖSSZESEN

 

 

T2 TŐKE

 

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

 

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

EBBŐL: CET1 TŐKE

EBBŐL: AT1 TŐKE

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK / (+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

 

CET1 TŐKE

 

AT1 TŐKE

 

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

010

020

025

030

035

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

470

480

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

SA kitettségi osztály

 

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

(–) AZ EREDETI KITETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET. PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK SZERINTI BONTÁSBAN

KITETTSÉGÉRTÉK

 

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

 

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga)

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A KITETTSÉG VOLATILITÁSI KORREKCIÓS TÉNYEZŐJE

(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE: KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam)

0 %

20 %

50 %

100 %

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: KIJELÖLT KHMI ÁLTAL KÉSZÍTETT HITELMINŐSÍTÉSSEL

EBBŐL: KÖZPONTI KORMÁNYZATTAL MEGEGYEZŐ HITELMINŐSÍTÉSSEL

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK EGYSZERŰ MÓDSZERE

(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

 

(-) EBBŐL: VOLATILITÁSI ÉS LEJÁRATI KORREKCIÓ

010

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

215

220

230

240

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

015

ebből: Nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

140

0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

2 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

4 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

10 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

20 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

35 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

75 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

100 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

150 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

260

370 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

1 250  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

Egyéb kockázati súlyok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 08.01 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1)

IRB kitettségi osztály:

Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:

 

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

 

KITETTSÉGÉRTÉK

 

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

INGATLAN

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

KÖVETELÉSEK

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

255

260

270

280

290

300

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

 

 

015

ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA:

090

KOCKÁZATI SÚLY: 0 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

70 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Ebből: az 1. kategóriában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

90 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

115 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

250 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 08.02 –HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: IRB MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY: ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ (POOL) SZERINT (CR IRB 2)

IRB kitettségi osztály:

Az LGD-kre vonatkozó saját becslések és/vagy hitel-egyenértékesítési tényezők:

ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ)

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

 

KITETTSÉGÉRTÉK

 

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

(–) EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN (+)

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

EBBŐL: PARTNERKOCKÁZATBÓL SZÁRMAZÓ

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

 

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

INGATLAN

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

KÖVETELÉSEK

005

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

255

260

270

280

290

300

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1)

Ország:

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

Általános hitelkockázati kiigazítások

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

Leírások

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

 

Nemteljesítő kitettségek

010

020

040

050

055

060

070

075

080

090

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Közszektorbeli intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Multilaterális fejlesztési bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

075

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

085

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

095

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Nemteljesítő kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Kollektív befektetési formák (KBF)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Részvényjellegű kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Egyéb kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

Teljes kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2)

Ország:

 

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

Általános hitelkockázati kiigazítások

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

Leírások

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

 

Ebből: nemteljesítő

 

Ebből: nemteljesítő

 

Ebből: nemteljesítő

010

030

040

050

055

060

070

080

090

100

105

110

120

125

130

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

042

Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

045

Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Ebből: KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ingatlannal fedezett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

A rulírozó állományba beszámítható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyéb lakosság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

KKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Nem kkv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Részvényjellegű kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Teljes kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB)

Ország:

 

Összeg

Százalék

Kvalitatív információk

010

020

030

Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat

 

010

Kitettségérték a sztenderd módszer szerint

 

 

 

020

Kitettségérték az IRB-módszer szerint

 

 

 

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

 

030

Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint

 

 

 

040

Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint

 

 

 

Lényeges hitelkockázati kitettségek – értékpapírosítás

 

050

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint

 

 

 

060

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint

 

 

 

Szavatolótőke-követelmények és súlyok

 

070

Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény

 

 

 

080

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat

 

 

 

090

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat

 

 

 

100

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók

 

 

 

110

Szavatolótőke-követelmények súlyai

 

 

 

Anticiklikustőkepuffer-ráták

 

120

A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta

 

 

 

130

Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta

 

 

 

140

Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta

 

 

 

2 %-os küszöbérték alkalmazása

 

150

2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre

 

 

 

160

2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre

 

 

 


C 10.01 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR EQU IRB 1)

 

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

KITETTSÉGÉRTÉK

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

010

020

030

040

050

060

070

080

090

010

IRB RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

020

PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN:

070

KOCKÁZATI SÚLY: 190 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

290  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

370  %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 10.02 – HITELKOCKÁZAT: RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY. A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN (CR EQU IRB 2)

ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ)

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

KITETTSÉGÉRTÉK

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT:

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD) (%)

(–) GARANCIÁK

(–) HITELDERIVATÍVÁK

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

005

010

020

030

040

050

060

070

080

090

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

 

KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA

A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

010

020

030

040

010

A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

 

 

 

 

030

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

 

 

 

 

040

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

 

 

 

 

050

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

 

 

 

 

060

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

 

 

 

 

070

A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

080

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

 

 

 

 

090

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

 

 

 

 

100

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

 

 

 

 

110

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

 

 

 

 

120

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

 

 

 

 


C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam)

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

KITETTSÉGÉRTÉK

 

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT:

AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga)

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

0 %

> 0 % és <= 20 %

> 20 % és <= 50 %

> 50 % és <= 100 %

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ

MINŐSÍTETT

(HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK)

1 250  %

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

CQS 1

CQS 2

CQS 3

CQS 4

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS

NEM MINŐSÍTETT

 

EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA

EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

250

CQS 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

260

CQS 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

CQS 3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

CQS 4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

(-) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (Cvam)

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

KITETTSÉGÉRTÉK

 

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK BONTÁSA

(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (Cva)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (Ga)

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

0 %

> 0 % és <= 20 %

> 20 % és <= 50 %

> 50 % és <= 100 %

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ

MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK)

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1

CQS 2

CQS 3

CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2

CQS 5

CQS 6

CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3

CQS 8

CQS 9

CQS 10

CQS 11

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

460

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

260

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

MÉRLEGTÉTELEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

330

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

340

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

350

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

360

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

370

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

380

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

390

B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

400

C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

410

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

420

E

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

430

CQS 1 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

440

CQS 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450

CQS 3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

460

CQS 4 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

470

CQS 5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

480

CQS 6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

490

CQS 7 ÉS RÖVID TÁVÚ CQS 3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

500

CQS 8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

510

CQS 9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

520

CQS 10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

530

CQS 11

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

540

MINDEN EGYÉB HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS ÉS NEM MINŐSÍTETT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC Details)

SOR SZÁMA

BELSŐ KÓD

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS / SZINTETIKUS)

ELSZÁMOLÁSI MÓD: Az értékpapírosított kitettségek a mérlegben maradnak, vagy kivezetésre kerülnek?

A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: Az értékpapírosítási pozíciókra tőkekövetelmény vonatkozik?

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS?

STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK

AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ / SZPONZOR / EREDETI HITELEZŐ / BEFEKTETŐ)

NEM ABCP-PROGRAMOK

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK

MÓDSZER

DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV

AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA

A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%)

A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL?

KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN

ÖSSZÉRTÉK

AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%)

TÍPUS

ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES)

A KITETTSÉGEK SZÁMA

ORSZÁG

ELGD (%)

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%)

MÉRLEGTÉTELEK

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

LEJÁRAT

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

CTP/NEM CTP

NETTÓ POZÍCIÓK

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA)

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA

JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT

MÉRLEGTÉTELEK

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK

IRS / CRS

ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK

EGYÉB (az el nem ismert likviditási hitelkeretekkel együtt)

ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

ELŐRE SOROLT

KÖZTES

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

HOSSZÚ

RÖVID

EGYEDI KOCKÁZAT

005

010

020

030

040

050

060

070

075

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

445

446

450

460

470

480

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

BANKI TEVÉKENYSÉGEK

IRÁNYADÓ MUTATÓ

KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN)

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

Teljes működési kockázati kitettségérték

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ

3 ÉVVEL EZELŐTT

2 ÉVVEL EZELŐTT

ELŐZŐ ÉV

3 ÉVVEL EZELŐTT

2 ÉVVEL EZELŐTT

ELŐZŐ ÉV

EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT

010

020

030

040

050

060

070

O71

080

090

100

110

120

010

1.

AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

 

 

 

 

 

020

2.

A SZTENDERD (TSA) / ALTERNATÍV SZTENDERD (ASA) MÓDSZER SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

 

 

 

 

 

 

A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK (CF)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS (TS)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG (RBr)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK (PS)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK (AS)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

VAGYONKEZELÉS (AM)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG (CB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG (RB)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

3.

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

 

 

 

 

 


C 17.01 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1)

A VESZTESÉGEK ÜZLETÁGHOZ RENDELÉSE

ESEMÉNYTÍPUSOK

ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK

BELSŐ CSALÁS

KÜLSŐ CSALÁS

MUNKÁLTATÓI GYAKORLAT ÉS MUNKAHELYI BIZTONSÁG

ÜGYFELEK, TERMÉKEK ÉS ÜZLETI GYAKORLAT

TÁRGYI ESZKÖZÖKET ÉRT KÁROK

ÜZLETMENET FENNAKADÁSA ÉS RENDSZERHIBA

VÉGREHAJTÁS, TELJESÍTÉS ÉS FOLYAMATKEZELÉS

LEGALACSONYABB

LEGMAGASABB

Sor

 

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0010

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK [CF] [CF]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0020

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0030

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0040

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0050

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0060

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0070

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0080

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0110

KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS [TS]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0120

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0130

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0140

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0150

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0160

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0170

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0180

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0210

LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG [RBr]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0220

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0230

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0240

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0250

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0260

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0270

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0280

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0310

KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG [CB]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0320

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0330

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0340

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0350

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0360

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0370

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0380

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0410

LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG [RB]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0420

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0430

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0440

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0450

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0460

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0470

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0480

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0510

FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK [PS]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0520

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0530

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0540

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0550

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0560

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0570

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0580

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0610

ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK [AS]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0620

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0630

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0640

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0650

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0660

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0670

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0680

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0710

VAGYONKEZELÉS [AM]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0720

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0730

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0740

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0750

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0760

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0770

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0780

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0810

TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK [CI]

Események száma (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0820

Bruttó veszteségérték (új események)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0830

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0840

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0850

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0860

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0870

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0880

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0910

ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN

Események száma (új események). Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0911

≥ 10 000  és < 20 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0912

≥ 20 000  és < 100 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0913

≥ 100 000  és < 1 000 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0914

≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0920

Bruttó veszteségérték (új események). Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0921

≥ 10 000  és < 20 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0922

≥ 20 000  és < 100 000  veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0923

≥ 100 000  és < 1000000 veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0924

≥ 1 000 000 veszteséghez kapcsolódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0930

Veszteségkorrekcióval érintett események száma Ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0935

ebből: pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0936

ebből: negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0940

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0945

ebből: pozitív veszteségkorrekciók összege (+)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0946

ebből: negatív veszteségkorrekciók összege (–)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0950

Legnagyobb egyedi veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0960

Az öt legnagyobb veszteség összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0970

Teljes közvetlen megtérült veszteség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0980

Biztosításból és más kockázatátruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 17.02 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEK (OPR DETAILS 2)

 

Eseményazonosító

Elszámolás napja

Esemény napja

Felismerés napja

Eseménytípus

Bruttó veszteség

Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával

BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT

Jogalany neve

Jogalany-azonosító

Üzleti egység

Leírás

Vállalati pénzügyek [CF]

Kereskedés és értékesítés [TS]

Lakossági közvetítői tevékenység [RBr]

Kereskedelmi banki tevékenység [CB]

Lakossági banki tevékenység [RB]

Fizetési és elszámolási szolgáltatások [PS]

Ügynökiszolgáltatások [AS]

Vagyonkezelés [AM]

Társasági szintű tételek [CI] [CI]

Sorok

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0110

0120

0130

0140

0150

0160

0170

0180

0190

0200

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

Deviza:

 

POZÍCIÓK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

010

020

030

040

050

060

070

010

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA2

011

Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

012

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

013

Egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

020

Lejáraton alapuló módszer

 

 

 

 

 

 

 

030

1. zóna

 

 

 

 

 

 

 

040

0 ≤ 1 hónap

 

 

 

 

 

 

 

050

> 1 ≤ 3 hónap

 

 

 

 

 

 

 

060

> 3 ≤ 6 hónap

 

 

 

 

 

 

 

070

> 6 ≤ 12 hónap

 

 

 

 

 

 

 

080

2. zóna

 

 

 

 

 

 

 

090

> 1 ≤ 2 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében 1,9) év

 

 

 

 

 

 

 

100

> 2 ≤ 3 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 1,9 ≤ 2,8) év

 

 

 

 

 

 

 

110

> 3 ≤ 4 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 2,8 ≤ 3,6) év

 

 

 

 

 

 

 

120

3. zóna

 

 

 

 

 

 

 

130

> 4 ≤ 5 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 3,6 ≤ 4,3) év

 

 

 

 

 

 

 

140

> 5 ≤ 7 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 4,3 ≤ 5,7) év

 

 

 

 

 

 

 

150

> 7 ≤ 10 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 5,7 ≤ 7,3) év

 

 

 

 

 

 

 

160

> 10 ≤ 15 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 7,3 ≤ 9,3) év

 

 

 

 

 

 

 

170

> 15 ≤ 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 9,3 ≤ 10,6) év

 

 

 

 

 

 

 

180

> 20 (3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 10,6 ≤ 12,0) év

 

 

 

 

 

 

 

190

(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 12,0 ≤ 20,0) év

 

 

 

 

 

 

 

200

(3 %-nál alacsonyabb kamatszelvény esetében > 20) év

 

 

 

 

 

 

 

210

Az átlagos hátralévő futamidőn alapuló módszer

 

 

 

 

 

 

 

220

1. zóna

 

 

 

 

 

 

 

230

2. zóna

 

 

 

 

 

 

 

240

3. zóna

 

 

 

 

 

 

 

250

Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

251

A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye

 

 

 

 

 

 

 

260

Az 1. táblázat első kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

270

Az 1. táblázat második kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

280

Hátralévő futamidő ≤ 6 hónap

 

 

 

 

 

 

 

290

Hátralévő futamidő > 6 hónap és ≤ 24 hónap

 

 

 

 

 

 

 

300

Hátralévő futamidő > 24 hónap

 

 

 

 

 

 

 

310

Az 1. táblázat harmadik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

320

Az 1. táblázat negyedik kategóriája szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

321

Minősített n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák

 

 

 

 

 

 

 

325

Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye

 

 

 

 

 

 

 

330

A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye

 

 

 

 

 

 

 

350

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

360

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

370

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

380

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

385

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

390

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 


C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK

NETTÓ POZÍCIÓK

A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

HOSSZÚ

RÖVID

(–) HOSSZÚ

(–) RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

150 %

200 %

225 %

250 %

300 %

350 %

425 %

500 %

650 %

750 %

850 %

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

150 %

200 %

225 %

250 %

300 %

350 %

425 %

500 %

650 %

750 %

850 %

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKSÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKSÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

460

470

480

490

500

510

520

530

540

550

560

570

580

590

600

610

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: MKR SA TDI {325:060}

020

Ebből: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA

120

1.

Lakóingatlant terhelő jelzálog

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

2.

Kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

3.

Hitelkártya-követelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

4.

Lízing

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

5.

Vállalatoknak és kkv-knak nyújtott hitel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

6.

Fogyasztási hitel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

7.

Vevőkövetelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

8.

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

9.

Fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

10.

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓ EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK

NETTÓ POZÍCIÓK

A NETTÓ (HOSSZÚ) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

A NETTÓ (RÖVID) POZÍCIÓK SA ÉS IRB KOCKÁZATI SÚLYOK SZERINTI BONTÁSA

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

KOCKÁZATI SÚLY < 1 250  %

1 250  %

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

HOSSZÚ

RÖVID

(–) HOSSZÚ

(–) RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

250 %

350 %

425 %

650 %

Egyéb

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

7 – 10 %

12 – 18 %

20 – 35 %

40 – 75 %

100 %

250 %

350 %

425 %

650 %

Egyéb

MINŐSÍTETT

NEM MINŐSÍTETT

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

 

ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK

SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

010

TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: MKR SA TDI {330:060}

 

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK:

020

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK:

110

N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

Nemzeti piac:

 

POZÍCIÓK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

010

020

030

040

050

060

070

010

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

021

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

022

Egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

030

Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

040

A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények

 

 

 

 

 

 

 

050

Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

090

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

100

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

110

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

120

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

125

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

130

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 


C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (A speciálisan kezelt, a beszámoló pénznemén kívüli pénznemekben lévő kiegyenlítetlen pozícióknak a kiegyenlített pozíciók közötti újrafelosztásával)

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

KIEGYENLÍTETT

020

030

040

050

060

070

080

090

100

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

025

Ebből: a beszámoló pénzneme

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Minden egyéb pénznem (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Arany

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

085

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A BESZÁMOLÓ PÉNZNEMÉVEL EGYÜTT SZÁMÍTOTT ÖSSZES POZÍCIÓ KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

100

Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok: DEVIZAPOZÍCIÓK

130

Euró

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Lek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Argentin peso

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Ausztrál dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

Brazil real

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

Bolgár leva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

Kanadai dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

Cseh korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

Dán korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

Egyiptomi font

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

Font sterling

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

Forint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

Jen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

Litván litas

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

Dinár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

Mexikói peso

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

Zloty

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

Román lej

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

Orosz rubel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

330

Szerb dinár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

340

Svéd korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

350

Svájci frank

 

 

 

 

 

 

 

 

 

360

Török líra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

370

Hrivnya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

380

USA-dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

390

Izlandi korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

400

Norvég korona

 

 

 

 

 

 

 

 

 

410

Hongkongi dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

420

Új tajvani dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

430

Új-zélandi dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

440

Szingapúri dollár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450

Dél-koreai won

 

 

 

 

 

 

 

 

 

460

Renminbi jüan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

470

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

480

Horvát kuna

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

 

ÖSSZES POZÍCIÓ

NETTÓ POZÍCIÓK

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

HOSSZÚ

RÖVID

HOSSZÚ

RÖVID

010

020

030

040

050

060

070

010

ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

020

Nemesfémek (az arany kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

030

Nem nemesfémek

 

 

 

 

 

 

 

040

Mezőgazdasági termékek

 

 

 

 

 

 

 

050

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

060

Ebből energiatermékek (olaj, gáz)

 

 

 

 

 

 

 

070

Futamidőtáblás módszer

 

 

 

 

 

 

 

080

Kiterjesztett lejárati táblás módszer

 

 

 

 

 

 

 

090

Egyszerűsített módszer: összes pozíció

 

 

 

 

 

 

 

100

Opciókra vonatkozó további követelmények (nem delta kockázatok)

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyszerűsített módszer

 

 

 

 

 

 

 

120

Delta plusz módszer – a gammakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

130

Delta plusz módszer – a vegakockázat kiegészítő követelményei

 

 

 

 

 

 

 

135

Delta plusz módszer –nem folytonos opciók és opciós utalványok

 

 

 

 

 

 

 

140

Forgatókönyvmátrix módszer

 

 

 

 

 

 

 


C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

 

KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

Túllépések száma az előző 250 munkanap során

VaR szorzó (mc)

SVaR szorzó (ms)

CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg)

ELŐZŐ NAPI (VaRt–1)

SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg)

LEGFRISSEBB (SVaRt–1)

12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM

LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

ALSÓ KORLÁT

12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM

LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata: CA

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok: A PIACI KOCKÁZAT BONTÁSA

020

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

TDI – Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

TDI – Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Részvények – Általános kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Részvények – Egyedi kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Devizaárfolyam-kockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Árukockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Általános kockázat összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Egyedi kockázat összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

 

KITETTSÉGÉRTÉK

KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

STRESSZHELYZETI KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

CVA KOCKÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ FEDEZETI ÜGYLET NÉVLEGES ÉRTÉKE

 

Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet

SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (VaRavg)

ELŐZŐ NAPI (VaRt-1)

SZORZÓ (ms) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg)

LEGFRISSEBB (SVaRt–1)

Partnerek száma

Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár

VISELT CVA-KOCKÁZAT

EGY ALAPTERMÉKES CDS

INDEX CDS

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

010

CVA-kockázat összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r640;c010}

 

 

 

 

 

020

Fejlett módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r650;c010}

 

 

 

 

 

030

Sztenderd módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r660;c010}

 

 

 

 

 

040

Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

Cella kapcsolata {CA2;r670;c010}

 

 

 

 

 


C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

 

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

 

A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

 

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

PONTOSAN MEGEGYEZŐ

FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

PRUDENCIÁLIS SZŰRŐK

EGYÉB

AZ „EGYÉB” TÉTELRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0010

1

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0020

1.1

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0030

1.1.1

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0040

1.1.2

KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0050

1.1.3

KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0060

1.1.4

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0070

1.1.5

AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0080

1.1.6

EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0090

1.1.7

A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0100

1.1.8

EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0110

1.1.9

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0120

1.1.10

KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0130

1.1.11

LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0140

1.1.12

(-) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0150

1.2

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0160

1.2.1

KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0170

1.2.2

KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0180

1.2.3

AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0190

1.2.4

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0200

1.2.5

KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0210

1.2.6

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

 

KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN

FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

QTD BEVÉTEL

IPV KÜLÖNBÖZET

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

1. NAPI EREDMÉNY

MAGYARÁZAT

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

 

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

 

MODELLKOCKÁZAT

 

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

MODELLKOCKÁZAT

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR

BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0110

0120

0130

0140

0150

0160

0170

0180

0190

0200

0210

0220

0230

0240

0250

0260

0270

0010

1

ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0020

 

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0030

1.1

A 9-17. CIKK SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0040

1.1.1

KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0050

1.1.1*

EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0060

1.1.1**

EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0070

1.1.1***

EBBŐL: A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0080

1.1.1****

EBBŐL: A 10. CIKK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0090

1.1.1.1

KAMATOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0100

1.1.1.2

DEVIZA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0110

1.1.1.3

HITEL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0120

1.1.1.4

RÉSZVÉNYEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0130

1.1.1.5

ÁRUK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0140

1.1.2

DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0150

1.1.2.1

(–) AZ 1. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0160

1.1.2.2

(–) A 2. MÓDSZERREL SZÁMÍTOTT DIVERZIFIKÁCIÓS NYERESÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0170

1.1.2.2*

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTTI KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK, AMELYEK 90 %-OT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN CSÖKKENNEK A 2. MÓDSZER SZERINTI DIVERZIFIKÁCIÓVAL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0180

1.2

A TARTALÉKMÓDSZER (FALL-BACK APPROACH) SZERINTI PORTFÓLIÓK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0190

1.2.1

A NETTÓ NEM REALIZÁLT NYERESÉG 100 %-A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0200

1.2.2

A NÉVLEGES ÉRTÉK 10 %-A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0210

1.2.3

A KEZDETI ÉRTÉK 25 %-A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

BESOROLÁS

MODELL

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

TERMÉK

MEGFIGYELHETŐSÉG

MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

 

A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

IPV FEDEZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

1. NAPI EREDMÉNY

EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL

EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

MODELLKOCKÁZAT

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

0005

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

0110

0120

0130

0140

0150

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

BESOROLÁS

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

TERMÉK

MÖGÖTTES

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE

MÉRTÉKEGYSÉG

PIACI ÉRTÉK

PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA

IPV KÜLÖNBÖZET

0005

0010

0020

0030

0040

0050

0060

0070

0080

0090

0100

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK A PARTNER ORSZÁGA SZERINT (GOV)

Ország:

 

Közvetlen kitettségek

Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák

Kitettségérték

Kockázattal súlyozott kitettségérték

Mérlegen belüli kitettségek

Halmozott értékvesztés

 

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

 

Származtatott ügyletek

Mérlegen kívüli kitettségek

Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen

Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával)

Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint

Rövid pozíciók

 

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel

Névérték

Céltartalékok

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók

Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

Ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből

Ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

Könyv szerinti érték

Névleges összeg

Könyv szerinti érték

Névleges összeg

 

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

010

Teljes kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZAT, SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER ÉS KITETTSÉGI OSZTÁLY SZERINTI BONTÁSA

020

Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Sztenderd módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Központi kormányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Közszektorbeli intézmények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

075

Egyéb államháztartási kitettségek a sztenderd módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

IRB-módszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Központi kormányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Közszektorbeli intézmények [Intézmények]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

155

Egyéb államháztartási kitettségek az IRB módszer szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TELJES KITETTSÉG HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA

170

[ 0 – 3 HÓNAP [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

[ 3 HÓNAP – 1 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

[ 1 ÉV – 2 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

[ 2 ÉV – 3 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

[ 3 ÉV – 5 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

[ 5 ÉV – 10 ÉV [

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

[10 ÉV – hosszabb”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


II. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A SZAVATOLÓ TŐKÉRE ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 162

1.

FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK 162

1.1.

FELÉPÍTÉS 162

1.2.

SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK 162

1.3.

ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 162

1.4.

RÖVIDÍTÉSEK 162
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 162

1.

TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA) 162

1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 162

1.2.

C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1) 163

1.2.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 163

1.3.

C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2) 177

1.3.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 177

1.4.

C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3) 186

1.4.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 186

1.5.

C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4) 188

1.5.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 188

1.6.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5) 203

1.6.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 203

1.6.2.

C 05.01 – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (CA5.1) 203

1.6.2.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 204

1.6.3.

C 05.02 – SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5.2) 211

1.6.3.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 211

2.

CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) 213

2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 213

2.2.

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL 213

2.3.

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 214

2.4.

C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL) 214

2.5.

C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS) 214

3.

HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 222

3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 222

3.1.1.

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK 222

3.1.2.

A PARTNERKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS 222

3.2.

C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA) 222

3.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 222

3.2.2.

A CR SA TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 222

3.2.3.

A KITETTSÉGEK KITETTSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA A SZTENDERD MÓDSZERREL 224

3.2.4.

A CRR 112. CIKKÉBEN EMLÍTETT EGYES KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TERJEDELMÉNEK MAGYARÁZATA 227

3.2.4.1.

AZ »INTÉZMÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 227

3.2.4.2.

A »FEDEZETT KÖTVÉNYEK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 227

3.2.4.3.

A »KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK« KITETTSÉGI OSZTÁLY 227

3.2.5.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 227

3.3.

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB) 234

3.3.1.

A CR IRB TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 234

3.3.2.

A CR IRB TÁBLACSOPORT FELOSZTÁSA 235

3.3.3.

C 08.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR IRB 1) 236

3.3.3.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 236

3.3.4.

C 08.02 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (ÜGYFÉL-KATEGÓRIA VAGY -HALMAZ [POOL] SZERINT) (CR IRB 2 TÁBLA) 243

3.4.

HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS 244

3.4.1.

C 09.01 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: SA KITETTSÉGEK (CR GB 1) 244

3.4.1.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 244

3.4.2.

C 09.02 – KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI BONTÁSA A KÖTELEZETT ILLETŐSÉGE SZERINT: IRB KITETTSÉGEK (CR GB 2) 246

3.4.2.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 246

3.4.3.

C 09.04 – A LÉNYEGES HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSA AZ ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER ÉS AZ INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER KISZÁMÍTÁSÁHOZ (CCB) 249

3.4.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 249

3.4.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 249

3.5.

C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2) 253

3.5.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 253

3.5.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ (MIND A CR EQU IRB 1, MIND A CR EQU IRB 2 TÁBLÁRA ALKALMAZANDÓ) 254

3.6.

C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT) 256

3.6.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 256

3.6.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 257

3.7.

C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA) 259

3.7.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 259

3.7.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 259

3.8.

C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB) 265

3.8.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 265

3.8.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 266

3.9.

C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS) 272

3.9.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 272

3.9.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 273

4.

MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 283

4.1.

C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR) 283

4.1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 283

4.1.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 283

4.2.

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DEATILS) 285

4.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 285

4.2.2.

C 17.01: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEK ÉS MEGTÉRÜLT VESZTESÉGEK ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNYTÍPUSONKÉNT (OPR DETAILS 1) 286

4.2.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 286

4.2.2.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 287

4.2.3.

C 17.02: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ UTOLSÓ ÉVI NAGY VESZTESÉGESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DETAILS 2) 292

4.2.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 292

4.2.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 292

5.

PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT 293

5.1.

C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI) 293

5.1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 293

5.1.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 294

5.2.

C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) 296

5.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 296

5.2.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 296

5.3.

C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP) 298

5.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 298

5.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 299

5.4.

C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC) 300

5.4.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 300

5.4.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 301

5.5.

C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX) 302

5.5.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 302

5.5.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 302

5.6.

C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM) 304

5.6.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 304

5.6.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 304

5.7.

C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM) 305

5.7.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 305

5.7.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 306

5.8.

C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA) 308

5.8.1.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 308

6.

PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL) 310

6.1.

C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1) 310

6.1.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 310

6.1.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 310

6.2.

C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2) 314

6.2.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 314

6.2.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 314

6.3.

C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3) 322

6.3.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 322

6.3.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 322

6.4

C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4) 324

6.4.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 324

6.4.2.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 325

7.

C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV) 326

7.1.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 326

7.2.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE 326

7.3.

A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 327

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   FELÉPÍTÉS ÉS SZABÁLYOK

1.1.   FELÉPÍTÉS

1.

Általánosságban a keretrendszer öt táblacsoportból áll:

a)

tőkemegfelelés, a szavatoló tőke áttekintése; teljes kockázati kitettségérték;

b)

csoportszintű szavatolótőke-megfelelés, áttekintés a tőkemegfelelési követelményeknek az adatszolgáltató intézmény konszolidációs körébe bevont valamennyi szervezet általi teljesítéséről;

c)

hitelkockázat (partner-, felhígulási és elszámolási kockázat);

d)

piaci kockázat (kereskedési könyvi pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat, árukockázat, CVA-kockázat);

e)

működési kockázat.

2.

Minden táblához biztosított a jogszabályi hivatkozás. Az egyes táblacsoportok felhasználásával történő adatközlés általános szempontjaival kapcsolatos további részletes információkat, a tábla egyes részeire vonatkozó útmutatót, valamint a validálási szabályokat a végrehajtás-technikai standard jelen része tartalmazza.

3.

Az intézményeknek kizárólag azokon a táblákon kell adatot szolgáltatniuk, amelyek a szavatolótőke-követelmények meghatározása során alkalmazott megközelítés szempontjából relevánsak.

1.2.   SZÁMOZÁSI SZABÁLYOK

4.

A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor a dokumentum a következő táblázatban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják az ellenőrzési szabályok.

5.

Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}.

6.

Olyan táblán belüli validálás esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

7.

Az olyan táblák esetében, amelyek csak egy oszlopot tartalmaznak, a jelölés csak a sorokra hivatkozik. {Tábla;Sor}.

8.

Csillag jelöli, hogy a validálás a korábban meghatározott sorra vagy oszlopra megtörtént.

1.3.   ELŐJELRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9.

A szavatoló tőkét vagy a tőkekövetelményeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkekövetelményeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

1.4.   RÖVIDÍTÉSEK

9a.

E melléklet alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletre »CRR«-ként, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre pedig »CRD«-ként történik hivatkozás.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1.   TŐKEMEGFELELÉSI ÁTTEKINTÉS (CA)

1.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

10.

A CA táblacsoport az I. pillér mutatók számlálóiban szereplő tőketípusokra (szavatoló tőke, alapvető tőke [T1], elsődleges alapvető tőke [CET1]) és nevezőjére (szavatolótőke-követelmény), valamint az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó információkat tartalmazza. A CA táblacsoport öt táblát foglal magában:

a)

A CA1 tábla az egyes intézmények szavatoló tőkéjének összegét tartalmazza, az összeg meghatározásához szükséges tételek szerinti bontásban. A szavatoló tőke számított értéke magában foglalja az egyes tőkeelemekre vonatkozó átmeneti rendelkezések összesített hatását is.

b)

A CA2 tábla a CRR 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértékeket foglalja össze.

c)

A CA3 tábla egyrészt azokat a mutatókat tartalmazza, amelyek minimális szintjét a CRR rögzíti, másrészt a mutatókhoz és a tőketípusokhoz kapcsolódó egyéb adatokat.

d)

A CA4 tábla a CA1 elemeinek kiszámításához szükséges tájékoztató adatokat, valamint a CRD szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.

e)

A CA5 tábla a szavatoló tőkét érintő átmeneti rendelkezések hatásának kiszámításához szükséges adatokat tartalmazza. A CA5 tábla hatálya az átmeneti rendelkezések végső lejáratát követően megszűnik.

11.

A táblákat valamennyi, a CRR szerint adatszolgáltatásra kötelezett intézménynek használnia kell, függetlenül az intézmény nemzeti jog szerint irányadó számvitelére, azonban a számláló egyes elemei kizárólag az IAS/IFRS típusú értékelési szabályokat alkalmazó intézményekre vonatkoznak. A nevezőben foglalt adatok kevés kivételtől eltekintve a teljes kockázati kitettségérték kiszámítására szolgáló, kockázati típusonkénti táblákban meghatározott végeredményekhez kapcsolódnak.

12.

A szavatoló tőke teljes összege különböző típusú tőketípusokból áll: az alapvető tőkéből (T1), amely az elsődleges alapvető tőke (CET1) és a kiegészítő alapvető tőke (AT1) összege, valamint a járulékos tőkéből (T2).

13.

A CA táblák az átmeneti rendelkezéseket az alábbiak szerint kezelik:

a)

A CA1 elemei általában bruttó módon, az átmeneti kiigazítások előtti értéken szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a CA1-elemek adatait – az átmeneti rendelkezések hatását összesítő elemek adatainak kivételével – a végleges rendelkezések alapján úgy kell kiszámítani, mintha nem lennének átmeneti rendelkezések. Mindegyik tőketípus (CET1, AT1 és T2) esetében három olyan különböző elem van, amely magában foglalja az átmeneti rendelkezések miatti kiigazításokat.

b)

Az átmeneti rendelkezések módosíthatják az AT1 tőke és a T2 tőke hiányát is (az AT1 tőke vagy a T2 tőke azon hiányát, amely a CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontjában, illetve 56. cikkének e) pontjában leírtak szerint az adott tőketípusokba tartozó tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete miatt keletkezik.)

c)

A CA5 tábla kizárólag az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra használható.

14.

A II. pillér szerinti követelmények kezelése az EU-n belül eltérő lehet (a CRD 104. cikkének (2) bekezdését át kell ültetni a tagállami szabályozásba). A CRR alapján teljesített tőkemegfelelési adatszolgáltatás kizárólag a II. pillérben a szolvenciamutatóra vagy az elérendő arányra vonatkozóan rögzített követelmények hatására terjedhet ki. A II. pillér szerinti követelményekre vonatkozó részletes adatszolgáltatásra a CRR 99. cikkében foglalt előírások nem vonatkoznak.

a)

A CA1, CA2 és CA5 tábla kizárólag az I. pillérrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokat tartalmaz.

b)

A CA3 tábla a II. pillér szolvenciamutatóra vonatkozó egyéb követelményeinek összesített hatását tartalmazza. Az egyik csoport az összegeknek az adott mutatóra kifejtett hatásával, míg a másik csoport magával a mutatóval foglalkozik. Egyik mutatócsoport sem kapcsolódik egyéb módon a CA1, CA2 vagy CA5 táblához.

c)

A CA4 tábla egy cellát tartalmaz a II. pillérhez kapcsolódó pótlólagos szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan. A cella nem kapcsolódik validálási szabályokon keresztül a CA3 tábla tőkemegfelelési mutatóihoz, és megfelel a CRD 104. cikke (2) bekezdésének, amely kifejezetten megemlíti a pótlólagos szavatolótőke-követelményeket mint a II. pillérre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos lehetőséget.

1.2.   C 01.00 – SZAVATOLÓ TŐKE (CA1)

1.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

1.   Szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja, valamint 72. cikke

Egy intézmény szavatoló tőkéje alapvető tőkéjének és járulékos tőkéjének összegéből áll.

015

1.1.   Alapvető tőke (Tier 1 vagy T1 tőke)

A CRR 25. cikke

Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke és a kiegészítő alapvető tőke összege.

020

1.1.1.   Elsődleges alapvető tőke (CET1 tőke)

A CRR 50. cikke

030

1.1.1.1.   CET1 tőkeelemként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27–30. cikke, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

040

1.1.1.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 27–31. cikke

Magában foglalja a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tőkeinstrumentumait (a CRR 27. és 29. cikke).

Nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumokat akkor tartalmazza, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.

045

1.1.1.1.1*   Ebből: Sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok

A CRR 31. cikke

A sürgősségi helyzetekben állami hatóságok által lejegyzett tőkeinstrumentumok akkor vehetők figyelembe CET1 tőkeelemként, ha a CRR 31. cikkében foglalt minden feltétel teljesül.

050

1.1.1.1.2*   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 28. cikke (1) bekezdésének b), l) és m) pontja

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

060

1.1.1.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 124. pontja és 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

070

1.1.1.1.4.   (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját CET1 tőkéje az adatszolgáltatás vonatkozási dátumának időpontjában. A CRR 42. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.1.1.1.4–1.1.1.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.1.1.5. tételben.

080

1.1.1.1.4.1.   (–) Közvetlen részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.1.1. tételnél megadott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok.

A feltüntetendő érték magában foglalja a kereskedési könyvben nyilvántartott, a nettó hosszú pozíció alapján a CRR 42. cikkének a) pontja szerint számított részesedéseket.

090

1.1.1.1.4.2.   (–) Közvetett részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

091

1.1.1.1.4.3.   (–) Szintetikus részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

092

1.1.1.1.5.   (–) Saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint 42. cikke

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint le kell vonni »az olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat […], amelyek megvásárlására az intézménynek tényleges vagy függő kötelezettsége van egy hatályos szerződéses kötelezettség értelmében«.

130

1.1.1.2.   Eredménytartalék

A CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 26. cikkének (2) bekezdése

Az eredménytartalék az előző évi eredménytartalékot és a figyelembe vehető évközi vagy év végi nyereséget vagy veszteséget foglalja magában.

140

1.1.1.2.1.   Előző évek eredménytartaléka

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 123. pontja szerint az eredménytartalék »az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény«.

150

1.1.1.2.2.   Figyelembe vehető nyereség/veszteség

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 121. pontja, 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi az évközi vagy év végi nyereségnek az eredménytartalékba történő beszámítását, ha azt az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezik.

Ugyanakkor a veszteségeket a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint le kell vonni a CET1 tőkéből.

160

1.1.1.2.2.1.   Az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható eredmény

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése, valamint 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A feltüntetendő érték a számviteli eredménykimutatásban szereplő eredmény.

170

1.1.1.2.2.2.   (–) Az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része

A CRR 26. cikkének (2) bekezdése

Ebben a sorban nem szerepelhet adat akkor, ha az intézmény a referencia-időszakra veszteséget számolt el. Ennek az az oka, hogy a veszteségek teljes összegét le kell vonni a CET1 tőkéből.

Ha az intézmény nyereséget számol el, akkor a CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe nem vehető részt (vagyis a nem auditált nyereséget és az előre látható terhet vagy osztalékot) kell feltüntetni.

Ügyelni kell arra, hogy nyereség esetén legalább az évközi osztalék összege levonandó.

180

1.1.1.3.   Halmozott egyéb átfogó jövedelem

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 100.pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott, a prudenciális szűrők alkalmazása előtti összeg. A feltüntetendő értéket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.

200

1.1.1.4.   Egyéb tartalékok

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 117. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének e) pontja

A CRR meghatározása szerint az egyéb tartalékok »az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék«.

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

210

1.1.1.5.   Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 112. pontja, valamint 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja

A 86/635/EGK irányelv 38. cikkének meghatározása szerint az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok olyan összegek, »amelyeknek elkülönítéséről a hitelintézet a szóban forgó kockázatok fedezetének biztosítása érdekében dönt, amennyiben ezt a banki ügyletekhez kapcsolódó különleges kockázat megköveteli.«

A feltüntetendő érték a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

220

1.1.1.6.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 484–487. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg CET1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

230

1.1.1.7.   CET1 tőkében megjelenített kisebbségi részesedés

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 120. pontja és 84. cikke

A leányvállalatok összes kisebbségi részesedésének a konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított összege.

240

1.1.1.8.   Kisebbségi részesedések és megfelelőik miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 479. és 480. cikke

A kisebbségi részesedésekben az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

250

1.1.1.9.   Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében

A CRR 32–35. cikke

260

1.1.1.9.1.   (–) Értékpapírosított eszközökből származó növekedés a saját tőkében

A CRR 32. cikkének (1) bekezdése

A feltüntetendő érték az intézmény saját tőkéjének az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az értékpapírosított eszközökből származó növekedése.

Ez a tétel magában foglalja például azt a jövőbeli kamatjövedelmet, amely az intézmény számára értékesítésből származó nyereséget eredményez, vagy az értékpapírosítás kezdeményezője esetében az értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni jövedelem tőkésítéséből származó és az értékpapírosítás hitelminőségét javító nettó nyereséget.

270

1.1.1.9.2.   Cash flow fedezeti ügyletek tartaléka

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a cash flow fedezeti ügyleteken veszteség keletkezik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

Az összeg a kiszámítás időpontjában előre látható adóterhek levonásával kapott összeg.

280

1.1.1.9.3.   Valós értéken értékelt kötelezettségekben a saját hitelkockázat változásából származó halmozott nyereség vagy veszteség

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének b) pontja

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik (vagyis ha az csökkenti a számviteli tőkét), és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.

285

1.1.1.9.4.   Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 33. cikkének (2) bekezdése

A feltüntetendő érték pozitív és negatív is lehet. Pozitív akkor, ha a saját hitelkockázat változásaiból veszteség származik, és fordítva. Ennélfogva előjele ellentétes a számviteli kimutatásokban szereplő tételek előjelével.

A tétel nem tartalmazhat nem auditált nyereséget.

290

1.1.1.9.5.   (–) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekció

A CRR 34. és 105. cikke

A kereskedési könyvben vagy a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek valós értékének kiigazításai, amelyekre a CRR 105. cikkében a prudenciális értékelésre vonatkozóan előírt szigorúbb szabályok miatt kerül sor.

300

1.1.1.10.   (–) Cégérték (goodwill)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikke

310

1.1.1.10.1.   (–) Immateriális javak között elszámolt cégérték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 113 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja

A cégérték jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az itt feltüntetendő érték azonos a mérlegben szerepeltetett összeggel.

320

1.1.1.10.2.   (–) Jelentős részesedések értékelésébe beszámított cégérték

A CRR 37. cikkének b) pontja, valamint 43. cikke

330

1.1.1.10.3.   Cégértékhez kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 37. cikkének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégérték értékvesztést szenvedne el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülne.

340

1.1.1.11.   (–) Egyéb immateriális javak

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 37. cikkének a) pontja

Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent.

350

1.1.1.11.1.   (–) Egyéb immateriális javak a halasztott adókötelezettségek levonása előtt

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 115 pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Az egyéb immateriális javak értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint immateriális javaknak minősülő eszközök értéke, amelyet a cégérték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint csökkent.

Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett, a cégértéken kívüli immateriális javak értékével.

360

1.1.1.11.2.   Egyéb immateriális javakhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 37. cikkének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a cégértéken kívüli immateriális javak értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének.

370

1.1.1.12.   (–) Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések kapcsolódó adókötelezettségek nélkül

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke

380

1.1.1.13.   (–) Hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított hiánya a várható veszteséghez viszonyítva

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 40., 158. és 159. cikke

A feltüntetendő érték nem csökkenhet a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések szintjének emelkedésével vagy egyéb kiegészítő adóhatással, amely akkor keletkezhet, ha a céltartalékok a várható veszteségek szintjére emelkednének (a CRR 40. cikke).

390

1.1.1.14.   (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja, valamint 41. cikke

400

1.1.1.14.1.   (–) Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109. pontja, valamint 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja

A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök egy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve.

Az itt feltüntetendő érték megegyezik a mérlegben szerepeltetett összeggel, ha ott is külön tüntették fel.

410

1.1.1.14.2.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökhöz kapcsolódó halasztott adókötelezettségek

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 108. és 109. pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Azon halasztott adókötelezettségek összege, amelyek megszűnnének, ha a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékvesztést szenvednének el, vagy az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kivezetésre kerülnének.

420

1.1.1.14.3.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök, amelyeket az intézmény korlátlanul képes felhasználni

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 109 pontja, valamint 41. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Ennél a tételnél akkor adható meg összeg, ha az illetékes hatóság előzetesen engedélyezte a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök összegének csökkentését.

Az ebben a sorban szereplő eszközökhöz a hitelkockázati követelményeknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni.

430

1.1.1.15.   (–) Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 44. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemeket.

440

1.1.1.16.   (–) AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja

A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete« tételéből kell átvezetni. Az összeget a CET1 tőkéből kell levonni.

450

1.1.1.17.   (–) A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja, 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja, valamint 89–91. cikke

A befolyásoló részesedés olyan »közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett«.

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának i. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható.

460

1.1.1.18.   (–) Értékpapírosítási pozíciók, amelyekre alternatívaként 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja, 243. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 258. cikke, valamint 266. cikkének (3) bekezdése a 2018. december 31-én alkalmazandó változatban, vagy adott esetben a CRR 244. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 245. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 253. cikkének (1) bekezdése és 268. cikkének (4) bekezdése.

Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható, vagy amelyek levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja), ebben a tételben kell feltüntetni.

470

1.1.1.19.   (–) Nyitva szállítások, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iii. alpontja, valamint 379. cikkének (3) bekezdése

A nyitva szállításokra a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig 1 250  %-os kockázati súlyt kell alkalmazni az elszámolási kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeknek megfelelően. Alternatívaként az ilyen szállítások levonhatók a CET1 tőkéből (a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjának iii. alpontja). Ez utóbbi esetben azokat ebben a tételben kell feltüntetni.

471

1.1.1.20.   (–) Egy kosárban lévő azon pozíciók, amelyekre az intézmény nem tudja az IRB-módszer alapján meghatározni a kockázati súlyt, és amelyekre így alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja, valamint 153. cikkének (8) bekezdése

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának iv. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható.

472

1.1.1.21.   (–) Belsőmodell-módszer hatálya alá tartozó részvényjellegű kitettségek, amelyekre alternatívaként 1250 %-os kockázati súly alkalmazható

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja, valamint 155. cikkének (4) bekezdése

A CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának v. alpontja szerint az ilyen részesedés (e tétel alapján) levonható a CET1 tőkéből, vagy arra 1 250  %-os kockázati súly alkalmazható.

480

1.1.1.22.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 43–46. cikke, 49. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a CET1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.

490

1.1.1.23.   (–) Levonható, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések azon része (a kapcsolódó halasztott adókötelezettségeknek a CRR 38. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint a halasztott adókötelezettségekre jutó, átmeneti különbözetből eredő része nélkül), amelyet a CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített 10 %-os küszöb alkalmazásával le kell vonni.

500

1.1.1.24.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 43., 45. és 47. cikke, 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 49. cikkének (1)–(3) bekezdése és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti 10 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik.

Levonás helyett konszolidáció esetén a 49. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében leírt alternatívák alkalmazhatók.

510

1.1.1.25.   (–) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg

A CRR 48. cikkének (1) bekezdése

Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő közvetlen és közvetett intézményi részesedés, ha az intézmény a CET1 tőkéből a CRR 48. cikke (1) bekezdése szerinti 17,65 %-os küszöb alkalmazásával levonandó jelentős részesedéssel rendelkezik.

520

1.1.1.26.   CET1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 469–472., 478, valamint 481. cikke

A levonásokban az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

524

1.1.1.27.   (–) Pótlólagos levonások a CET1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

529

1.1.1.28.   CET1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy CET1 tőkeelem, illetve egy CET1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 020–524. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

530

1.1.2.   KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE)

A CRR 61. cikke

540

1.1.2.1.   Kiegészítő alapvető tőkeként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 51. cikkének a) pontja, 52–54. cikke, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

550

1.1.2.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok

A CRR 51. cikkének a) pontja, valamint 52–54. cikke

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

560

1.1.2.1.2 (*)   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 52. cikke (1) bekezdésének c), e) és f) pontja

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

570

1.1.2.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 51. cikkének b) pontja

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

580

1.1.2.1.4.   (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok

A CRR 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját AT1 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 57. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.1.2.1.4–1.1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját CET1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. A saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.1.2.1.5. tételben.

590

1.1.2.1.4.1.   (–) Közvetlen részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.1.2.1.1. tételnél megadott AT1 tőkeinstrumentumok.

620

1.1.2.1.4.2.   (–) Közvetett részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

621

1.1.2.1.4.3.   (–) Szintetikus részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

622

1.1.2.1.5.   (–) Saját AT1 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 56. cikkének a) pontja, valamint 57. cikke

A CRR 56. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«.

660

1.1.2.2.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 484–487., 489. és 491. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg AT1 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

670

1.1.2.3.   Leányvállalatok által kibocsátott, AT1 tőkeként megjelenített instrumentumok

A CRR 83., 85. és 86. cikke

A leányvállalatok T1 tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált AT1 tőke részét képező összege.

Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, AT1 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke).

680

1.1.2.4.   Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok AT1 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

A CRR 480. cikke

A T1 tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált AT1 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

690

1.1.2.5.   (–) Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 56. cikkének b) pontja, valamint 58. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói AT1 szavatolótőke-elemeket.

700

1.1.2.6.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének c) pontja, valamint 59., 60. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik az AT1 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

710

1.1.2.7.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 56. cikkének d) pontja, valamint 59. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.

720

1.1.2.8.   (–) T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete

A CRR 56. cikkének e) pontja

A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA1 tábla »T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete« tételéből kell átvezetni (levonás az AT1 tőkében).

730

1.1.2.9.   AT1 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 474., 475., 478. és 481. cikke

Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

740

1.1.2.10.   AT1 tőkeelemek összegét meghaladó AT1 levonások többlete (levonás a CET1 tőkében)

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja

Az AT1 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy az AT1 tőkét érintő levonások összege meghaladja az AT1 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor az AT1 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig a CET1 tőkéből kell levonni.

E tétel segítségével érhető el, hogy az 1.1.2.1–1.1.2.12. tételek összege egyetlen esetben se lehessen nullánál kisebb. Így ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.1.16. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.

744

1.1.2.11.   (–) Pótlólagos levonások az AT1 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

748

1.1.2.12.   AT1 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy AT1 tőkeelem, illetve egy AT1 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető az 530–744. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

750

1.2.   JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE)

A CRR 71. cikke

760

1.2.1.   T2 tőkeként és alárendelt kölcsönként figyelembe vehető tőkeinstrumentumok

A CRR 62. cikkének a) pontja, 63–65. cikke, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

770

1.2.1.1.   Befizetett tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

A CRR 62. cikkének a) pontja, valamint 63. és 65. cikke

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

780

1.2.1.2 (*)   Tájékoztató adat: figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök

A CRR 63. cikkének c), e) és f) pontja, valamint 64. cikke

Az e pontokban említett feltételek különböző visszafordítható tőkehelyzeteket tükröznek, így az itt feltüntetett összeg a későbbi időszakokban figyelembe vehető lehet.

A feltüntetendő érték nem foglalhatja magában az instrumentumokhoz kapcsolódó ázsiót.

790

1.2.1.3.   Névértéken felüli befizetés (ázsió)

A CRR 62. cikkének b) pontja, valamint 65. cikke

Az ázsió jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel.

Az ebben az elemben feltüntetendő érték a befizetett tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó rész.

800

1.2.1.4.   (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok

A CRR 63. cikke b) pontjának i. alpontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

Az adatot szolgáltató intézmény vagy csoport saját T2 tőkéje az adatszolgáltatás időpontjában. A CRR 67. cikkében említett kivételek figyelembevételével.

Ebben a sorban nem tüntethetők fel a figyelembe nem vehető tőkeinstrumentumként szerepeltetett részvények.

A feltüntetendő érték magában foglalja a saját részvényekhez kapcsolódó ázsiót.

Az 1.2.1.4–1.2.1.4.3. tételek nem foglalják magukban a saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket. Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségeket külön kell feltüntetni az 1.2.1.5. tételben.

810

1.2.1.4.1.   (–) Közvetlen részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

A konszolidált csoportba tartozó intézmények tulajdonában lévő, az 1.2.1.1. tételnél megadott T2 tőkeinstrumentumok.

840

1.2.1.4.2.   (–) Közvetett részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

841

1.2.1.4.3.   (–) Szintetikus részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, 63. cikkének b) pontja, 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

842

1.2.1.5.   (–) Saját T2 tőkeinstrumentumok megvásárlására vonatkozó tényleges vagy függő kötelezettségek

A CRR 66. cikkének a) pontja, valamint 67. cikke

A CRR 66. cikkének a) pontja szerint le kell vonni »az olyan saját T2 tőkeinstrumentumokat …, amelyeket az intézmény hatályos szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni«.

880

1.2.2.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett T2 tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök miatti átmeneti kiigazítások

A CRR 483. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 484. 486., 488., 490. és 491. cikke

A szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések alapján átmenetileg T2 tőkének minősített tőkeinstrumentumok összege. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

890

1.2.3.   Leányvállalatok által kibocsátott, T2 tőkeként megjelenített instrumentumok

A CRR 83., 87. és 88. cikke

A leányvállalatok szavatoló tőkéjébe beszámítható összes tőkeelemnek a konszolidált T2 tőke részét képező összege.

Tartalmazza a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott, T2 tőkébe beszámítható tőkeelemeket (a CRR 83. cikke).

900

1.2.4.   Átmeneti kiigazítások a leányvállalatok által kibocsátott instrumentumok T2 tőkeként való pótlólagos megjelenítése miatt

A CRR 480. cikke

A szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemeknek a konszolidált T2 tőke részét képező összegében az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A tételt közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

910

1.2.5.   Az IRB-módszerrel számított céltartalékok többlete a figyelembe vehető várható veszteségekhez viszonyítva

A CRR 62. cikkének d) pontja

A kockázattal súlyozott kitettség értékét IRB-módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel a céltartalékok és a T2 tőkeként figyelembe vehető várható veszteségek összehasonlításából adódó pozitív összeget tartalmazza.

920

1.2.6.   Általános hitelkockázati kiigazítások – sztenderd módszer (SA)

A CRR 62. cikkének c) pontja

A kockázattal súlyozott kitettség értékét sztenderd módszerrel számító intézmények esetében ez a tétel az általános hitelkockázati kiigazításoknak a T2 tőkeként figyelembe vehető összegét tartalmazza.

930

1.2.7.   (–) Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 122. pontja, 66. cikkének b) pontja, valamint 68. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok állománya olyan kölcsönös részesedés esetében, amelynek célja az illetékes hatóság véleménye szerint az intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése.

A feltüntetendő értéket a bruttó hosszú pozíciók alapján kell kiszámítani, és annak tartalmaznia kell a biztosítói 2. és 3. szintű szavatolótőke-elemeket.

940

1.2.8.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének c) pontja, valamint 68–70. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott instrumentumokban lévő intézményi részesedés, ha az intézmény nem rendelkezik a T2 tőkéből levonandó jelentős részesedéssel.

950

1.2.9.   (–) Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja, 66. cikkének d) pontja, valamint 68., 69. és 79. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő intézményi részesedést, ha az intézmény az elsődleges jelentős részesedéssel rendelkezik, teljes összegben le kell vonni.

960

1.2.10.   T2 tőke egyéb átmeneti kiigazításai

A CRR 476–478., valamint 481. cikke

Az átmeneti rendelkezések miatt végrehajtott kiigazítások. A feltüntetendő értéket közvetlenül a CA5 tábláról kell átvezetni.

970

1.2.11.   T2 tőkeelemek összegét meghaladó T2 levonások többlete (levonás az AT1 tőkében)

A CRR 56. cikkének e) pontja

A T2 tőke nem lehet negatív, ugyanakkor lehetséges, hogy a T2 tőkét érintő levonások összege meghaladja a T2 tőke és a kapcsolódó ázsió együttes összegét. Ilyenkor a T2 tőke összegét nullára kell csökkenteni, a levonásnak az eredeti tőkeösszeget meghaladó részét pedig az AT1 tőkéből kell levonni.

E tételnek köszönhetően az 1.2.1–1.2.13. tételek összege egyetlen esetben sem kisebb nullánál. Ha e tétel értéke pozitív, akkor az 1.1.2.8. tételben ezzel megegyező, ellenkező előjelű számot kell feltüntetni.

974

1.2.12.   (–) Pótlólagos levonások az T2 tőkéből a CRR 3. cikke alapján

A CRR 3. cikke

978

1.2.13.   T2 tőkeelemek vagy levonások – egyéb

E sor kizárólagos célja, hogy biztosítsa az adatszolgáltatás rugalmasságát. Csak azokban a ritka esetekben tölthető ki, amikor nincs végleges döntés az aktuális CA1 táblában szereplő egyes tőkeelemekkel vagy levonásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról. Következésképpen a sor csak akkor tölthető ki, ha egy T2 tőkeelem, illetve egy T2 tőkeelemet érintő levonás nem szerepeltethető a 750–974. sorok egyikében sem.

A cella nem használható a CRR-ben nem szabályozott tőkeelemeknek, illetve levonásoknak a szolvenciamutató kiszámításán belüli besorolásához (pl. olyan tagállami tőkeelemek vagy levonások besorolásához, amelyek a CRR hatályán kívül esnek).

1.3.   C 02.00 – SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CA2)

1.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

1.   TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikkének (3) bekezdése, valamint 95., 96. és 98. cikke

020

1*   Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerint

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások

030

1**   Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerint

A CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke szerinti befektetési vállalkozások

040

1.1.   HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja

050

1.1.1.   Sztenderd módszer (SA)

CR SA és SEC SA tábla az összesített kitettség szintjén.

060

1.1.1.1.   Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

CR SA tábla az összesített kitettség szintjén. A sztenderd módszer szerinti kitettségi osztályok közé a CRR 112. cikkében felsoroltak tartoznak, az értékpapírosítási pozíciók kivételével.

070

1.1.1.1.01.   Központi kormányzatok vagy központi bankok

Lásd a CR SA táblát

080

1.1.1.1.02.   Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

Lásd a CR SA táblát

090

1.1.1.1.03.   Közszektorbeli intézmények

Lásd a CR SA táblát

100

1.1.1.1.04.   Multilaterális fejlesztési bankok

Lásd a CR SA táblát

110

1.1.1.1.05.   Nemzetközi szervezetek

Lásd a CR SA táblát

120

1.1.1.1.06.   Intézmények

Lásd a CR SA táblát

130

1.1.1.1.07.   Vállalkozások

Lásd a CR SA táblát

140

1.1.1.1.08.   Lakosság

Lásd a CR SA táblát

150

1.1.1.1.09.   Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

Lásd a CR SA táblát

160

1.1.1.1.10.   Nemteljesítő kitettségek

Lásd a CR SA táblát

170

1.1.1.1.11.   Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek

Lásd a CR SA táblát

180

1.1.1.1.12.   Fedezett kötvények

Lásd a CR SA táblát

190

1.1.1.1.13.   Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

Lásd a CR SA táblát

200

1.1.1.1.14.   Kollektív befektetési formák (KBF)

Lásd a CR SA táblát

210

1.1.1.1.15.   Részvényjellegű kitettségek

Lásd a CR SA táblát

211

1.1.1.1.16.   Egyéb tételek

Lásd a CR SA táblát

220

1.1.1.2.   Értékpapírosítási pozíciók (SA)

CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

230

1.1.1.2.*   Ebből: újra-értékpapírosítás

CR SEC SA tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

240

1.1.2.   Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

250

1.1.2.1.   IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor

CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF mellőzésével)

260

1.1.2.1.01.   Központi kormányzatok és központi bankok

Lásd a CR IRB táblát

270

1.1.2.1.02.   Intézmények

Lásd a CR IRB táblát

280

1.1.2.1.03.   Vállalkozások – kkv

Lásd a CR IRB táblát

290

1.1.2.1.04.   Vállalkozások – speciális hitelezés

Lásd a CR IRB táblát

300

1.1.2.1.05.   Vállalkozások – egyéb

Lásd a CR IRB táblát

310

1.1.2.2.   IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor

CR IRB tábla az összesített kitettség szintjén (saját LGD-becslés és/vagy CCF alkalmazásával)

320

1.1.2.2.01.   Központi kormányzatok és központi bankok

Lásd a CR IRB táblát

330

1.1.2.2.02.   Intézmények

Lásd a CR IRB táblát

340

1.1.2.2.03.   Vállalkozások – kkv

Lásd a CR IRB táblát

350

1.1.2.2.04.   Vállalkozások – speciális hitelezés

Lásd a CR IRB táblát

360

1.1.2.2.05.   Vállalkozások – egyéb

Lásd a CR IRB táblát

370

1.1.2.2.06.   Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

Lásd a CR IRB táblát

380

1.1.2.2.07.   Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

Lásd a CR IRB táblát

390

1.1.2.2.08.   Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

Lásd a CR IRB táblát

400

1.1.2.2.09.   Lakosság – egyéb kkv

Lásd a CR IRB táblát

410

1.1.2.2.10.   Lakosság – egyéb nem kkv

Lásd a CR IRB táblát

420

1.1.2.3.   Részvényjellegű kitettségek (IRB)

Lásd a CR EQU IRB táblát

430

1.1.2.4.   Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

440

1.1.2.4*   Ebből: újra-értékpapírosítás

CR SEC IRB tábla az összesített értékpapírosítási típusok szintjén.

450

1.1.2.5.   Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

A feltüntetendő érték a CRR 156. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségérték.

460

1.1.3.   Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke

A CRR 307–309. cikke

490

1.2.   ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

500

1.2.1.   Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

Lásd a CR SETT táblát

510

1.2.2.   Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

Lásd a CR SETT táblát

520

1.3.   POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, c) pontjának i. és iii. alpontja, valamint 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

530

1.3.1.   Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke

540

1.3.1.1.   Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

MKR SA TDI tábla az összesített devizanemek szintjén.

550

1.3.1.2.   Részvényjellegű kitettségek

MKR SA EQU tábla az összesített nemzeti piacok szintjén.

555

1.3.1.3.   Egyedi módszer a kollektív befektetési formák pozíciókockázatára

A CRR 348. cikkének (1) bekezdése, 350. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, ha a tőkekövetelmény kiszámítása a CRR 348. cikke (1) bekezdésének megfelelően azonnal, vagy a CRR 350. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott korlátnak megfelelően történik. A CRR az ilyen pozíciókat nem rendeli kifejezetten sem kamatlábkockázathoz, sem részvénypiaci kockázathoz.

A CRR 348. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, szorozva 12,5-del.

A CRR 348. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti egyedi módszer alkalmazásakor a feltüntetendő érték a kérdéses KBF-kitettség nettó pozíciójának 32 %-a, valamint e nettó pozíció 40 %-a és az adott KBF-kitettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatból eredő szavatolótőke-követelmény különbözete közül az alacsonyabb érték, szorozva 12,5-del.

556

1.3.1.3*   Tájékoztató adat: kizárólag forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba befektetett kollektív befektetési formák

Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF eszközökbe való befektetése kizárólag a kamatlábkockázattól függ.

557

1.3.1.3.**   Kizárólag tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokba vagy vegyes eszközökbe befektetett kollektív befektetési formák

Kollektív befektetési formákban lévő pozíciók teljes kockázati kitettségértéke, amennyiben a KBF-et kizárólag részvénypiaci kockázattól függő instrumentumokba vagy vegyes instrumentumokba fektetik be vagy a KBF összetevői nem ismertek.

560

1.3.1.4.   Deviza

Lásd az MKR SA FX táblát

570

1.3.1.5.   Áru

Lásd az MKR SA COM táblát

580

1.3.2.   Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belsőmodell-módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke

Lásd az MKR IM táblát

590

1.4.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének e) pontja és 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében a tétel értéke nulla.

600

1.4.1.   Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA)

Lásd az OPR táblát

610

1.4.2.   Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA)/alternatív sztenderd módszer (ASA)

Lásd az OPR táblát

620

1.4.3.   Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA)

Lásd az OPR táblát

630

1.5.   FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Kizárólag a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke szerinti befektetési vállalkozások esetében. Lásd még a CRR 97. cikkét.

A CRR 96. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak a 97. cikkben meghatározott összeg 12,5-szeresét kell feltüntetniük.

A CRR 95. cikke szerinti befektetési vállalkozásoknak az alábbi összeget kell feltüntetniük:

Ha a CRR 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeg meghaladja a CRR 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték nulla.

Ha a CRR 95. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összeg meghaladja a CRR 95. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett összeget, akkor a feltüntetendő érték az első és a második összeg különbözete.

640

1.6.   A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja. Lásd a CVA táblát.

650

1.6.1.   Fejlett módszer

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 383. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

660

1.6.2.   Sztenderd módszer

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 384. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

670

1.6.3.   Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény a CRR 385. cikke szerint. Lásd a CVA táblát.

680

1.7.   KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 395–401. cikke

690

1.8.   EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

A CRR 3., 458. és 459. cikke szerint, valamint az olyan kockázati kitettségértékek, amelyek az 1.1–1.7. tételek egyikébe sem sorolhatók.

Az intézményeknek az alábbi követelmények teljesítéséhez szükséges összegeket kell feltüntetniük:

a Bizottság által előírt szigorúbb prudenciális követelmények, a CRR 458. és 459. cikkével összhangban;

a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

A tétel nem kapcsolódik részletes kockázati táblához.

710

1.8.2.   Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján

A CRR 458. cikke

720

1.8.2*   Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények

A CRR 458. cikke

730

1.8.2**   Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények

A CRR 458. cikke

740

1.8.2***   Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények

A CRR 458. cikke

750

1.8.3.   Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján

A CRR 459. cikke

760

1.8.4.   Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

A CRR 3. cikke

A pótlólagos kockázati kitettségértéket kell feltüntetni. A feltüntetett pótlólagos kockázati kitettségérték csak a pótlólagos értéket foglalhatja magában (pl. ha 100 egységnyi kitettség kockázati súlya 20 % és az intézmény a CRR 3. cikke alapján 50 %-os kockázati súlyt alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték 30).

770–900

1.8.5.   Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

Az intézményeknek a 770–900 sorban a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási vonatkozási időpontokban kell információkat feltüntetniük.

A 770–900 sor a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeket jeleníti meg azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR előírásai szerint kell kiszámítani.

A feltüntetett összegeknek meg kell felelniük a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségértéknek, figyelembe véve a CRR 247. cikkének (6) bekezdésével összhangban alkalmazott teljes kockázati súlyt és a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete 3. szakaszának 4. alszakaszában említett felső határokat.

770

1.8.5.   Ebből: kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték: értékpapírosítási pozíciók (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint harmadik része II. címének 5. fejezete.

780

1.8.5.1.   Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 260. cikke

790

1.8.5.1.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke

800

1.8.5.1.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 260. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

810

1.8.5.2.   Sztenderd módszer (SEC-SA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke, 262. cikke és 269. cikke

820

1.8.5.2.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke és 269. cikke

830

1.8.5.2.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 261. cikke és 262. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

840

1.8.5.3.   Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 264. cikke

850

1.8.5.3.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. cikke

860

1.8.5.3.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 264. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

870

1.8.5.4.   Belső értékelési módszer (IAA)

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke

880

1.8.5.4.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke

890

1.8.5.4.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, 265. cikke, valamint 266. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

900

1.8.5.5.   Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

A CRR 254. cikkének (7) bekezdése

910–1040

1.8.6.   Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

Az intézményeknek a 910–1040 sorban a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási vonatkozási időpontokban kell információkat feltüntetniük.

A 910–1040 sor a kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában a kereskedési könyvben lévő azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyeknek teljes kockázati kitettségértékét a CRR előírásainak megfelelően kell kiszámítani. Ugyanakkor a módosított CRR 338. cikkének megfelelően a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó értékpapírosítási pozíciókat nem ezekben a sorokban, hanem a MKR SA CTP táblában kell feltüntetni.

A feltüntetett összegeknek meg kell felelniük a teljes kockázati kitettségértéknek, amely a CRR 337. cikkének megfelelően kiszámított szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del. A feltüntetett összegnek figyelembe kell vennie a CRR 337. cikkének (3) bekezdése szerint alkalmazandó teljes kockázati súlyt, valamint a CRR 335. cikke szerint a nettó pozícióhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény korlátozását.

A kockázati súlyoknak a CRR 337. cikke szerinti meghatározásával összhangban a kereskedési könyvben lévő, értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközökre vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához alkalmazott módszert azon módszerként kell meghatározni, amelyet az intézmény a nem kereskedési könyvi pozíciójára alkalmazna.

910

1.8.6.   Ebből: Pozíciókockázat teljes kockázati kitettségértéke: forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – értékpapírosított eszközök egyedi kockázata (felülvizsgált értékpapírosítási szabályozási keretrendszer)

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja és (4) bekezdése, 335. cikke és 337. cikke

920

1.8.6.1.   Belső minősítésen alapuló módszer (SEC-IRBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 259. cikke, 260. cikke és 337. cikke

930

1.8.6.1.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 259. cikke és 337. cikke

940

1.8.6.1.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 259. cikke, 260. cikke és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

950

1.8.6.2.   Sztenderd módszer (SEC-SA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, valamint 261., 262., 269. és 337. cikke

960

1.8.6.2.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése, 261. cikke, 269. cikke és 337. cikke

970

1.8.6.2.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 261., 262. és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

980

1.8.6.3.   Külső minősítésen alapuló módszer (SEC-ERBA)

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263., 264. és 337. cikke

990

1.8.6.3.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263. és 337. cikke

1000

1.8.6.3.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2), (3) és (4) bekezdése, valamint 263., 264. és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

1010

1.8.6.4.   Belső értékelési módszer (IAA)

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke

1020

1.8.6.4.1.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra nem jogosult értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke

1030

1.8.6.4.2.   Differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítás

A CRR 254. cikkének (5) bekezdése, valamint 265., 266. és 337. cikke

Mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítást, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult kkv-értékpapírosításban lévő előresorolt pozíciókat ebben a sorban kell feltüntetni.

1040

1.8.6.5.   Egyéb (kockázati súly = 1 250  %)

A CRR 254. cikkének (7) bekezdése, 337. cikke

1.4.   C 03.00 – TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓK ÉS TŐKESZINTEK (CA3)

1.4.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sorok

010

1.   CET1 tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A CET1 tőkemegfelelési mutató az intézmény CET1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

020

2. A   CET1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a CET1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített követelményhez (4,5 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

030

3.   T1 tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja

A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmény T1 tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

040

4.   A T1 tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a T1 tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített követelményhez (6 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

050

5.   Teljes tőkemegfelelési mutató

A CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja

a teljes tőkemegfelelési mutató az intézmény szavatoló tőkéje, a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve.

060

6.   A teljes tőke többlete (+)/hiánya (–)

A tétel abszolút értéken jeleníti meg a szavatoló tőkének a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített követelményhez (8 %) viszonyított többletét vagy hiányát, vagyis nem veszi figyelembe a tőkepuffereket és a mutatóra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.

130

13.   Teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutató (TSCR-mutató)

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott teljes tőkemegfelelési mutató (8 %);

ii)

a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről szóló EBH-iránymutatásokban (EBA SREP GL) meghatározott kritériumokkal összhangban meghatározott pótlólagos szavatolótőke-megfelelési (2. pillér szerinti követelmények – P2R) mutató.

Ebben a tételben a teljes-SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amint azt az illetékes hatóság az intézménnyel közölte. A TSCR fogalommeghatározása az EBA SREP GL 1.2. szakaszában található.

Ha az illetékes hatóság nem közölt pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni.

140

13*   TSCR: SREP-CET1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató (4,5 %);

ii)

a 130 sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint CET1 tőke formájában tartandó.

Ha az illetékes hatóság nem közölt CET1 tőke formájában tartandó pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni.

150

13**   TSCR: SREP-T1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a CRR 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapvető tőke megfelelési mutató (6 %);

ii)

a 130 sor ii. pontjában említett P2R mutató azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint alapvető tőke formájában tartandó.

Ha az illetékes hatóság nem közölt alapvető tőke formájában tartandó pótlólagos szavatolótőke-követelményt, csak az i. pontot kell feltüntetni.

160

14.   Teljestőkekövetelmény-mutató (OCR-mutató)

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 130. sorban említett TSCR mutató;

ii)

amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ebben a tételben az EBA SREP GL 1.2. szakaszában meghatározott teljestőkekövetelmény-mutatót (OCR) kell megjeleníteni.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.

170

14*   OCR: CET1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 140. sorban említett CET1 tőkéből képzendő TSCR mutató;

ii)

amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.

180

14**   OCR: T1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 150. sorban említett alapvető tőkéből képzendő TSCR mutató;

ii)

amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója.

Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pontot kell feltüntetni.

190

15.   OCR és 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G)

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 160. sorban említett OCR mutató;

ii)

ahol alkalmazandó, az EBA SREP GL-ben meghatározott 2. pillér szerinti tőke-iránymutatás (P2G). A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni.

200

15*   OCR és P2G: CET1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 170. sorban említett CET1 tőkéből képzendő OCR mutató;

ii)

ahol alkalmazandó, a 190. sor ii. pontjában említett P2G azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint CET1 tőke formájában tartandó. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni.

210

15**   OCR és P2G: T1 tőkekövetelmény-mutató

Az i. és ii. összege a következők szerint:

i)

a 180. sorban említett alapvető tőkéből képzendő OCR mutató;

ii)

ahol alkalmazandó, a 190. sor ii. pontjában említett P2G azon része, amely az illetékes hatóság által előírtak szerint alapvető tőke formájában tartandó. A P2G-t csak akkor kell feltüntetni, ha azt az illetékes hatóság közli az intézménnyel.

Ha az illetékes hatóság nem közöl P2G-t, csak az i. pontot kell feltüntetni.

1.5.   C 04.00 – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (CA4)

1.5.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Sorok

010

1.   Halasztott adókövetelések összesen

Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.

020

1.1.   Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések

A CRR 39. cikkének (2) bekezdése

Nem a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyekre kockázati súlyt kell alkalmazni.

030

1.2.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 38. cikke

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek nem átmeneti különbözetből erednek, így küszöbérték nem vonatkozik rájuk, vagyis a CET1 tőkéből teljes összegben levonandók.

040

1.3.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja; 38. cikke, valamint 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, amelyek átmeneti különbözetből erednek, így a CET1 tőkéből való levonásukkor a CRR 48. cikkében rögzített 10 %, illetve 17,65 %-os küszöböt kell alkalmazni.

050

2.   Halasztott adókötelezettségek összesen

Az e tételben megadott érték megegyezik a legutóbbi ellenőrzött/hitelesített számviteli mérlegben szereplő összeggel.

060

2.1.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, nem levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése

Azok a halasztott adókötelezettségek, amelyek esetében a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. Így a tétel magában foglalja az olyan halasztott adókötelezettségeket, amelyek csökkentik a levonandó cégérték, egyéb immateriális javak vagy meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek az 1.1.1.10.3., 1.1.1.11.2., illetve 1.1.1.14.2. CA1-tételben megadott összegét.

070

2.2.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikke

080

2.2.1.   Nem átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése

Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében nem tartoznak az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez.

090

2.2.2.   Átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, halasztott adókövetelésekhez kapcsolódó, levonható halasztott adókötelezettségek

A CRR 38. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése

Azon halasztott adókötelezettségek, amelyek a CRR 38. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint csökkenthetik az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések összegét, és a CRR 38. cikkének (5) bekezdése értelmében az átmeneti különbözetből eredő, jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekhez tartoznak.

093

2A.   Adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések

A CRR 39. cikkének (1) bekezdése

Az adótúlfizetések és negatív adóalaphoz kapcsolódó visszakönyvelések azon összege, amelyet a CRR 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le a szavatoló tőkéből; a feltüntetett összeg a kockázati súlyok alkalmazása előtti összeg.

096

2B.   250 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

A CRR 48. cikkének (4) bekezdése

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 48. cikkének (4) bekezdése értelmében 250 %-os kockázati súly alkalmazható, figyelembe véve a CRR 470. cikkének a hatását. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege.

097

2C.   0 %-os kockázati súlyú halasztott adókövetelések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 470. cikke, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő azon halasztott adókövetelések összege, amelyeket a CRR 469. cikke (1) bekezdése d) pontjának és 470. cikkének megfelelően nem vonnak le, de amelyekre a CRR 472. cikkének (5) bekezdése értelmében 0 %-os kockázati súly alkalmazható. A feltüntetett összeg a halasztott adókövetelések kockázati súlyok alkalmazása előtti összege.

100

3.   Hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, teljesítő kitettségek esetén

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

110

3.1.   A hitelkockázati kiigazítások és a kiegészítő értékelési korrekciók, valamint az egyéb szavatolótőke-csökkentések teljes, a várható veszteség kiszámításakor figyelembe vehető összege

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

120

3.1.1.   Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

130

3.1.2.   Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

131

3.1.3.   Kiegészítő értékelési korrekciók és egyéb szavatolótőke-csökkentések

A CRR 34., 110. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

140

3.2.   Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a teljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.

145

4.   Az egyedi hitelkockázati kiigazítások IRB-módszerrel számított többlete (+) vagy hiánya (–) a várható veszteséghez viszonyítva, nemteljesítő kitettségek esetén

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 62. cikkének d) pontja, valamint 158. és 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

150

4.1.   Hasonló módon kezelt egyedi hitelkockázati kiigazítások és pozíciók

A CRR 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk.

155

4.2.   Figyelembe vehető várható veszteségek összesen

A CRR 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése, valamint 159. cikke

A tételt kizárólag az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek kell megadniuk. Kizárólag a nemteljesítő kitettségekhez kapcsolódó várható veszteségek adhatók meg.

160

5.   Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartaléktöbblet felső határának kiszámításához

A CRR 62. cikkének d) pontja

A CRR 62. cikkének d) pontja alapján az IRB-módszert alkalmazó intézmények esetében a céltartalékoknak a várható veszteségek feletti összege az IRB-módszerrel kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 0,6 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe.

Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 0,6 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.

170

6.   A T2 tőkébe beszámítható bruttó céltartalékok összesen

A CRR 62. cikkének c) pontja

A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyeknek a felső határ alatti része beszámítható a T2 tőkébe.

A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is.

180

7.   Kockázattal súlyozott kitettségérték a T2 tőkeként figyelembe vehető céltartalék felső határának kiszámításához

A CRR 62. cikkének c) pontja

A CRR 62. cikkének c) pontja alapján a hitelkockázati kiigazítások a kockázattal súlyozott kitettségértékek legfeljebb 1,25 %-áig számíthatók be a T2 tőkébe.

Az ebben a tételben feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott kitettségérték (a 1,25 %-os szorzó alkalmazása nélkül), amelyen a felső határ számítása alapul.

190

8.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések nem levonható részének küszöbértéke, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A tétel azt a küszöbértéket tartalmazza, amely alatt a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő részesedések levonására nem kerül sor, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban. Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.

200

9.   A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 10 %-os küszöb

A CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja

A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 10 %-os küszöböt tartalmazza.

Az érték a küszöb számításánál alapul vett értékek összege, szorozva 10 %-kal.

210

10.   A CET1 tőkére vonatkozóan rögzített 17,65 %-os küszöb

A CRR 48. cikkének (1) bekezdése

A tétel a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő jelentős intézményi részesedésekre, valamint a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelésekre vonatkozó 17,65 %-os küszöböt tartalmazza, amelyet a 10 %-os küszöb után kell alkalmazni.

A küszöböt úgy kell kiszámítani, hogy a két megjelenített tétel összege nem haladhatja meg az összes levonás után, az átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazítások nélkül számított végső elsődleges alapvető tőke, azaz CET1 tőke 15 %-át.

225

11.1.   Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának a) alpontja

226

11.2.   Nagykockázat-vállalás korlátozása szempontjából figyelembe vehető szavatoló tőke

A CRR 4. cikke (1) bekezdése 71. pontjának b) alpontja

230

12   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 44–46. és 49. cikke.

240

12.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 46. és 49. cikke

250

12.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 46. és 49. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; továbbá

c)

a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

260

12.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 45. cikke

A CRR 45. cikke megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

270

12.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

280

12.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

290

12.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

291

12.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

292

12.3.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

293

12.3.3.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke

300

13.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 58–60. cikke

310

13.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 58. és 59. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése

320

13.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 58. cikke, valamint 60. cikkének (2) bekezdése

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; továbbá

b)

a CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

330

13.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

340

13.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

350

13.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

360

13.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

361

13.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

362

13.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

363

13.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke

370

14.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 68–70. cikke

380

14.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 68. és 69. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése

390

14.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 68. cikke, valamint 70. cikkének (2) bekezdése

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók; továbbá

b)

a CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

400

14.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

410

14.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

420

14.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

430

14.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

431

14.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

432

14.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

433

14.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke

440

15.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

450

15.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

460

15.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 44., 45., 47. és 49. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók;

b)

olyan befektetéshez kapcsolódó összegek, amelyekre a 49. cikkben felsorolt alternatívák valamelyikét alkalmazzák; továbbá

c)

a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

470

15.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

480

15.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

490

15.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 44. és 45. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

500

15.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 45. cikke

A CRR 45. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

501

15.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

502

15.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 44. és 45. cikke

503

15.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 45. cikke

510

16.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 58. és 59. cikke

520

16.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 58. és 59. cikke

530

16.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 58. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (56. cikk, d) pont); továbbá

b)

a CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

540

16.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

550

16.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

560

16.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 58. és 59. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 56. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

570

16.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 59. cikke

A CRR 59. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

571

16.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

572

16.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 58. és 59. cikke

573

16.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 59. cikke

580

17.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, a rövid pozíciók levonásával

A CRR 68. és 69. cikke

590

17.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 68. és 69. cikke

600

17.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 68. cikke

Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetlen részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban, az alábbiak kivételével:

a)

az öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott, jegyzési garanciavállalásból eredő pozíciók (66. cikk, d) pont); továbbá

b)

a CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések.

610

17.1.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetlen részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

620

17.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

630

17.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó közvetett részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 68. és 69. cikke

A feltüntetendő érték a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő, kereskedési könyvben nyilvántartott olyan közvetett részesedések értéke, amelyek indexhez kötött értékpapírokban lévő részesedés formáját öltik. Meghatározása a pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az adott indexekben foglalt tőkeinstrumentumaival szembeni, alapul szolgáló kitettség kiszámításával történik.

A CRR 66. cikkének b) pontja alapján kölcsönös részesedésként kezelt részesedések nem számíthatók be.

640

17.2.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó közvetett részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontja, valamint 69. cikke

A CRR 69. cikkének a) pontja megengedi az azonos alapul szolgáló kitettségen belüli kiegyenlítő rövid pozíciókat akkor, ha a rövid pozíció lejárata illeszkedik a hosszú pozíció lejáratához vagy legalább egy éves hátralévő futamidővel rendelkezik.

641

17.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

642

17.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében lévő bruttó szintetikus részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 68. és 69. cikke

643

17.3.2.   (–) A fent figyelembe vett bruttó szintetikus részesedésekkel kapcsolatban megengedett kiegyenlítő rövid pozíciók

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 126. pontja, valamint 69. cikke

650

18.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény CET1 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 46. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (4) bekezdése és 49. cikkének (4) bekezdése

660

19.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény AT1 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 60. cikkének (4) bekezdése

670

20.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkéjében meglévő olyan részesedések kockázattal súlyozott kitettségei, amelyeket az intézmény T2 tőkéjéből nem vonnak le

A CRR 70. cikkének (4) bekezdése

680

21.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 12.1. tételben is szerepeltetni kell.

690

22.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a CET1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 15.1. tételben is szerepeltetni kell.

700

23.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet az AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 13.1. tételben is szerepeltetni kell.

710

24.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a AT1 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 16.1. tételben is szerepeltetni kell.

720

25.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 14.1. tételben is szerepeltetni kell.

730

26.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumokban lévő részesedések, ha az intézmény átmenetileg mentesülő jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 79. cikke

Egy illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a T2 tőkéből egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott instrumentumokban meglévő részesedések miatti levonásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az illetékes hatóság megítélése szerint ez a részesedés az adott szervezet reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálja.

Ügyelni kell arra, hogy az ilyen instrumentumokat a 17.1. tételben is szerepeltetni kell.

740

27.   Kombinált pufferkövetelmény

A CRD 128. cikkének 6. pontja

750

Tőkefenntartási puffer

A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke

A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni.

760

A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer

A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja

Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető.

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

770

Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

780

Rendszerkockázati tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

800

Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

810

Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer

A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke

A feltüntetett összeg a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek az adatszolgáltatás időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatoló tőke összege.

820

28   A II. pillérből eredő kiigazításokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények

A CRD 104. cikkének (2) bekezdése

Ha az illetékes hatóság döntése szerint egy intézménynek a II. pillérrel összefüggő okból pótlólagos szavatolótőke-követelményt kell számítania, akkor a pótlólagos szavatolótőke-követelményt ebben a cellában kell megadni.

830

29   Induló tőke

A CRD 12. és 28–31. cikke, valamint a CRR 93. cikke

840

30   Fix működési költségeken alapuló szavatolótőke-követelmény

A CRR 96. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 97. cikke, valamint 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja

850

31   Nem hazai eredeti kitettségek

A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani.

A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek.

860

32   Teljes eredeti kitettség

A CR GB táblán történő adatszolgáltatásra vonatkozó küszöbértéknek az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontja szerinti kiszámításához szükséges információk. A küszöbértéket a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség alapján kell kiszámítani.

A kitettségek hazainak tekintendők, ha azok az intézmény helye szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségek.

870

Szavatoló tőke teljes összegének kiigazítása

A CRR 500. cikkének (4) bekezdése

Ebben a cellában a 880-as cellában feltüntetett összeg és a CRR szerinti teljes tőkekövetelmény különbözetét kell megadni.

A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni.

880

A szavatoló tőke Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő teljes kiigazítása

A CRR 500. cikkének (4) bekezdése

A CRR szerinti teljes tőkekövetelmény a CRR 500. cikkének (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően kiigazítva (vagyis teljes mértékben kiigazítva, hogy tükrözze a szavatoló tőkének a 93/6/EGK és a 2000/12/EK irányelv 2007. január 1. előtt hatályos szövege szerinti számítása, illetve a CRR szerinti szavatolótőke-számítás közötti mindazon különbségeket, amelyek abból adódnak, hogy a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete értelmében a várható és a nem várható veszteséget elkülönítetten kell kezelni).

A sztenderd módszer (CRR 500. cikkének (2) bekezdése) alkalmazása esetén ezt a sort üresen kell hagyni.

890

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény

A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Ebben a cellában a CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke teljes minimumösszegének 80 %-a, amelyet az intézmény a 93/6/EGK irányelv 4. cikke értelmében lenne köteles tartani, az említett irányelv, valamint a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2007. január 1. előtt hatályos rendelkezéseivel összhangban).

900

A Bázel I-es alsó korlátnak megfelelő szavatolótőke-követelmény – Sztenderd módszer

A CRR 500. cikkének (2) és (3) bekezdése

Ebben a cellában a CRR 500. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartandó szavatolótőke összegét kell feltüntetni (ez azon szavatoló tőke 80 %-a, amelyet az intézmény a 92. cikk értelmében lenne köteles tartani, a kockázattal súlyozott kitettségértékeket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezete vagy harmadik része III. címe 4. fejezete helyett adott esetben a CRR harmadik része II. címe 2. fejezete és harmadik része III. címe 2. vagy 3. fejezete szerint számítva).

910

A teljes szavatoló tőke hiánya a Bázel I-es alsó korlátnak (vagy sztenderd módszernek) megfelelő szavatolótőke-követelmények tekintetében

A CRR 500. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 500. cikkének (2) bekezdése

Ezt a sort a következőképpen kell kitölteni:

a CRR 500. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetén és ha a 880-as sor < a 890-es sor: a 890-es sor és a 880-as sor különbsége

vagy a CRR 500. cikke (2) bekezdésének alkalmazása esetén és ha a C 01.00. tábla 010-es sora < a C 04.00-es tábla 900-as sora: a C 04.00-es tábla 900-as sora és a C 01.00-es tábla 010-es sora közötti különbség

1.6.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS SZERZETT JOGOK ALAPJÁN FIGYELEMBE VETT TŐKEINSTRUMENTUMOK: ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ INSTRUMENTUMOK (CA5)

1.6.1.   Általános megjegyzések

15.

A CA5 a CRR 465–491. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá eső szavatolótőke-elemeket és levonásokat foglalja össze.

16.

A CA5 az alábbi szerkezetet követi:

a)

Az 5.1. tábla azokat a kiigazításokat foglalja össze, amelyeket a végleges rendelkezésekkel összhangban a CA1 táblán megadott szavatolótőke-elemeket érintően az átmeneti rendelkezések alkalmazása miatt kell végrehajtani. E táblázat elemei a CA1 táblán szereplő különböző tőkeelemek »kiigazításaként« jelennek meg annak érdekében, hogy tükrözzék az átmeneti rendelkezések hatását a szavatoló tőke elemeire.

b)

Az 5.2. tábla a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok kiszámítását mutatja be részletesen.

17.

Az intézményeknek az első négy oszlopban a CET1 tőke, az AT1 tőke és a T2 tőke kiigazításait, valamint a teljes kockázati kitettségértéket kell megadni. Az intézményeknek ezenkívül meg kell adniuk az átmeneti rendelkezés szerint alkalmazandó százalékos arányt (050. oszlop), valamint az átmeneti rendelkezések alkalmazása nélkül figyelembe vehető összeget (060. oszlop).

18.

Az intézmények a CA5. táblán kizárólag abban az időszakban szolgáltatnak adatot a tőkeelemekről, amelynek során a CRR tizedik részében foglalt átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.

19.

Egyes átmeneti rendelkezések a T1 tőkét érintő levonást írnak elő. Ilyenkor a T1 tőkét érintő levonásnak vagy levonásoknak az AT1 tőkén felüli maradványösszegét a CET1 tőkéből kell levonni.

1.6.2.   C 05.01 – Átmeneti Rendelkezések (CA5.1)

20.

Az intézményeknek az 5.1. táblában a CRR 465–491. cikkében előírt átmeneti rendelkezéseknek a szavatolótőke-elemeket érintő alkalmazásáról kell adatot szolgáltatniuk a CRR második része II. címében foglalt végleges rendelkezésekhez képest.

21.

Az intézmények a 020–060. sorban az átmeneti rendelkezések értelmében a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumokrüól szolgáltatnak adatot. A CA 5.1. tábla 060. sorának 010–030. oszlopaiban feltüntetendő értékek, amelyek a CA 5.2. tábla megfelelő részeiből vezethetők le.

22.

Az intézmények a 070–092. sorban a kisebbségi részesedésekre, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 és T2 tőkeinstrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatnak a CRR 479. és 480. cikke szerint.

23.

A 100. sortól kezdődően az intézmények a nem realizált nyereségre és veszteségre, a levonásokra, valamint a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatot.

24.

Egyes esetekben a CET1 tőke, az AT1 tőke vagy a T2 tőke átmeneti levonásai meghaladják az adott intézmény CET1 tőkéjét, AT1 tőkéjét vagy T2 tőkéjét. Ezt a hatást – ha átmeneti rendelkezések eredménye – a CA1 tábla megfelelő celláiban kell kimutatni. Következésképpen a CA5 tábla oszlopaiban megadott kiigazítások nem foglalnak magukban áttételes hatásokat akkor, ha a rendelkezésre álló tőke mennyisége nem elégséges.

1.6.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

A CET1 tőke kiigazításai

020

Az AT1 tőke kiigazításai

030

A T2 tőke kiigazításai

040

A kockázattal súlyozott eszközértékekben figyelembe vett kiigazítások

A 040-es oszlop tartalmazza azokat a megfelelő összegeket, amelyekkel a CRR 92. cikkének (3) bekezdése szerinti teljes kockázati kitettségértéket az átmeneti rendelkezések miatt kiigazítják. A feltüntetett összegeknél figyelembe kell venni a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében, vagy a harmadik rész IV. címében foglalt rendelkezések alkalmazását, a CRR 92. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Ez azt jelenti, hogy a harmadik rész II. címének 2. vagy 3. fejezetében foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó átmeneti összegeket kockázattal súlyozott kitettségértékként kell feltüntetni, míg a harmadik rész IV. címének hatálya alá tartozó átmeneti összegek a 12,5-del megszorzott szavatolótőke-követelményt jelentik.

Míg a 010–030. oszlop közvetlenül kapcsolódik a CA1 táblához, a teljes kockázati kitettségérték kiigazításai nem kapcsolódnak közvetlenül a megfelelő hitelkockázati táblákhoz. A teljes kockázati kitettségértékre vonatkozó átmeneti rendelkezésekből eredő kiigazításokat – ha vannak ilyenek – közvetlenül a CR SA, CR IRB, CR EQU IRB, MKR SA TDI, MKR SA EQU illetve MKR IM tartalmazza. Ezenkívül e hatásokat a CA5.1 tábla 040. oszlopában is fel kell tüntetni. Ebből adódóan az ilyen értékek kizárólag tájékoztató adatok.

050

Alkalmazandó százalékos arány

060

Figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül

A 060. oszlop az egyes instrumentumoknak az átmeneti rendelkezések alkalmazása előtti értékét tartalmazza. Az itt megadott érték alapján számíthatók a kiigazítások.


Sorok

010

1.   Kiigazítások összesen

Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül, valamint a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.

020

1.1.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok

A CRR 483–491. cikke

Ez a sor az ideiglenesen a szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó instrumentumok általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belül.

030

1.1.1.   Szerzett jogok alapján figyelembe vett tőkeinstrumentumok: állami támogatásnak minősülő instrumentumok

A CRR 483. cikke

040

1.1.1.1.   A 2006/48/EK irányelv értelmében szavatoló tőkének minősülő instrumentumok

A CRR 483. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdése

050

1.1.1.2.   Gazdasági kiigazítási programban részt vevő EU-tagállamban bejegyzett intézmények által a program keretében kibocsátott instrumentumok

A CRR 483. cikkének (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdése

060

1.1.2.   Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok

A feltüntetendő értékeket a CA5.2. tábla 060-as sorából kell átvezetni.

070

1.2.   Kisebbségi részesedések és azok megfelelői

A CRR 479. és 480. cikke

Ez a sor az átmeneti rendelkezések hatásait mutatja a CET1 tőkeként figyelembe vehető kisebbségi részesedésekben; a konszolidált AT1 tőke részét képező, a T1 tőkébe beszámítható instrumentumokban; valamint a konszolidált T2 tőkeként figyelembe vehető, a szavatoló tőkébe beszámítható tőkeelemekben.

080

1.2.1.   Kisebbségi részesedésnek nem minősülő tőkeinstrumentumok és egyéb tőkeelemek

A CRR 479. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a korábbi szabályozás szerint konszolidált tartaléknak minősülő összeg.

090

1.2.2.   A kisebbségi részesedések átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 84. és 480. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

091

1.2.3.   Az AT1 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 85. és 480. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

092

1.2.4.   A T2 tőkébe beszámítható elemek átmeneti figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

A CRR 87. és 480. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a figyelembe vehető összeg az átmeneti rendelkezések nélkül.

100

1.3.   Egyéb átmeneti kiigazítások

A CRR 467–478., valamint 481. cikke

Ez a sor az átmeneti kiigazítások általános hatását mutatja az egyes tőketípusokon belüli levonásokban, a nem realizált nyereségben és veszteségben, valamint a további szűrőkben és levonásokban, továbbá a megadott kiigazításokból eredő, kockázattal súlyozott összegeket.

110

1.3.1.   Nem realizált nyereség és veszteség

A CRR 467. és 468. cikke

Ez a sor a valós értéken értékelt nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

120

1.3.1.1.   Nem realizált nyereség

A CRR 468. cikkének (1) bekezdése

130

1.3.1.2.   Nem realizált veszteség

A CRR 467. cikkének (1) bekezdése

133

1.3.1.3.   Az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint az »értékesíthető« kategóriába sorolt, központi kormányzattal szembeni kitettségek nem realizált nyeresége

A CRR 468. cikke

136

1.3.1.4.   A központi kormányzatokkal szembeni, az EU által jóváhagyott IAS 39 szerint »értékesíthető« kategóriába sorolt kitettségek nem realizált vesztesége

A CRR 467. cikke

138

1.3.1.5.   Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségekhez kapcsolódó, az intézmény saját hitelkockázatából adódó valósérték-növekedés és -csökkenés

A CRR 468. cikke

140

1.3.2.   Levonások

A CRR 36. cikkének (1) bekezdése, valamint 469–478. cikke

Ez a sor a levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

150

1.3.2.1.   Folyó üzleti év veszteségei

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eredeti levonás.

Akkor, ha a vállalkozásoknak csak a jelentős veszteségeket kell levonniuk:

ha a teljes nettó évközi veszteség jelentős, akkor a teljes maradványösszeget a T1 tőkéből kell levonni; vagy

ha a teljes nettó évközi veszteség nem jelentős, akkor maradványösszeg levonására nem kerül sor.

160

1.3.2.2.   Immateriális javak

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

Az immateriális javak levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 37. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060-as oszlopában feltüntetendő érték a CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti eredeti levonás.

170

1.3.2.3.   Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, nem átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (5) bekezdése, valamint 478. cikke

A halasztott adókövetelések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 38. cikkének azon rendelkezéseit, amelyek a halasztott adóköveteléseknek a halasztott adókötelezettségekkel való csökkentésére vonatkoznak.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikkének (1) bekezdése szerinti teljes érték.

180

1.3.2.4.   Értékvesztés és céltartalékhiány az IRB szerinti várható veszteséghez viszonyítva

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (6) bekezdése, valamint 478. cikke

A céltartalékoknak a várható veszteséghez viszonyítva IRB-módszerrel számított hiányaként levonandó összeg meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 40. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredeti levonás.

190

1.3.2.5.   Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök

A CRR 33. cikke (1) bekezdésének e) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (7) bekezdése, valamint 473. és 478. cikke

A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 41. cikkének rendelkezéseit.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti eredeti levonás.

194

1.3.2.5.*   ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – pozitív tétel

A CRR 473. cikke

198

1.3.2.5.**   ebből: az IAS 19 módosításainak bevezetése – negatív tétel

A CRR 473. cikke

200

1.3.2.6.   Saját tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás.

210

1.3.2.6.1.   Saját CET1 tőkeinstrumentumok

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (8) bekezdése, valamint 478. cikke

A saját CET1 tőkeinstrumentumok levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 42. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik, az intézményeknek a saját CET1 tőkeinstrumentumokban meglévő részesedéseiket közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti eredeti levonás.

211

1.3.2.6.1**   ebből: közvetlen részesedések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének a) pontja

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni.

212

1.3.2.6.1*   ebből: közvetett részesedések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 472. cikke (8) bekezdésének b) pontja

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni.

220

1.3.2.6.2.   Saját AT1 tőkeinstrumentumok

A CRR 56. cikkének a) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke

A fenti részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 57. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 475. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját AT1 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás.

221

1.3.2.6.2**   ebből: közvetlen részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

222

1.3.2.6.2*   ebből: közvetett részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 474. cikkének b) pontja, valamint 475. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

230

1.3.2.6.3.   Saját T2 tőkeinstrumentumok

A CRR 66. cikkének a) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (2) bekezdése, valamint 478. cikke

A részesedések levonandó összegének meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 67. cikkének rendelkezéseit.

Mivel a maradványösszeg kezelése az eszköz jellegétől függően változik (CRR 477. cikk, (2) bekezdés), az intézményeknek az említett részesedéseiket a saját T2 tőkében lévő közvetlen és közvetett részesedésre kell bontaniuk.

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének a) pontja szerinti eredeti levonás.

231

ebből: közvetlen részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetlen részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

232

ebből: közvetett részesedések

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a közvetett részesedések teljes összege, ideértve az olyan instrumentumokat, amelyeket az intézmény hatályos vagy függő szerződéses kötelezettségekből eredően köteles lehet megvásárolni; a CRR 476. cikkének b) pontja, valamint 477. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

240

1.3.2.7.   Kölcsönös részesedések

Mivel a maradványösszeg kezelése attól függően változik, hogy a pénzügyi ágazatbeli szervezet CET1 tőkéjében, AT1 tőkéjében vagy járulékos tőkéjében lévő részesedés jelentősnek minősül-e vagy sem (a CRR 472. cikkének (9) bekezdése, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 477. cikkének (3) bekezdése), az intézményeknek a kölcsönös részesedéseiket jelentős részesedésre és nem jelentős részesedésre kell lebontaniuk.

250

1.3.2.7.1.   Kölcsönös részesedések CET1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (9) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerinti eredeti levonás.

260

1.3.2.7.1.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg.

270

1.3.2.7.1.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek CET1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikke (9) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 469. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti maradványösszeg.

280

1.3.2.7.2.   Kölcsönös részesedések AT1 tőkeinstrumentumokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás.

290

1.3.2.7.2.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

300

1.3.2.7.2.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek AT1 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének b) pontja, 474. cikke, 475. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 475. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

310

1.3.2.7.3.   Kölcsönös részesedések T2 tőkeinstrumentumokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (3) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének b) pontja szerinti eredeti levonás.

320

1.3.2.7.3.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének a) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

330

1.3.2.7.3.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek T2 tőkeinstrumentumaiban lévő kölcsönös részesedések, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének b) pontja, 476. cikke, 477. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 477. cikkének (3) bekezdése szerinti maradványösszeg.

340

1.3.2.8.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

350

1.3.2.8.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (10) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti eredeti levonás.

360

1.3.2.8.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének c) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás.

370

1.3.2.8.3.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének c) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének c) pontja szerinti eredeti levonás.

380

1.3.2.9.   A jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 470. cikkének (2) és (3) bekezdése

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 470. cikkének (1) bekezdése

385

Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések

A CRR 469. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 478. cikke, valamint 472. cikkének (5) bekezdése

A jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések azon része, amely meghaladja a CRR 470. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt 10 %-os küszöböt.

390

1.3.2.10.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

400

1.3.2.10.1.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott CET1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja, 469. cikkének (1) bekezdése, 472. cikkének (11) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontja szerinti eredeti levonás.

410

1.3.2.10.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott AT1 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 56. cikkének d) pontja, 474. cikke, 475. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 56. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás.

420

1.3.2.10.2.   Pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott T2 tőkeinstrumentumok, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett vállalkozásokban

A CRR 66. cikkének d) pontja, 476. cikke, 477. cikkének (4) bekezdése, valamint 478. cikke

A sor 060. oszlopában feltüntetendő érték: a CRR 66. cikkének d) pontja szerinti eredeti levonás.

425

1.3.2.11.   Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek a CET1 tőkeelemekből történő levonása alól

A CRR 471. cikke

430

1.3.3.   További szűrők és levonások

A CRR 481. cikke

Ez a sor a további szűrőkre és levonásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések általános hatását mutatja.

A CRR 481. cikkével összhangban az intézmények az 1.3.3. tételben adatot szolgáltatnak a 2006/48/EK irányelv 57. és 66. cikkét, valamint a 2006/49/EK irányelv 13. és 16. cikkét átültető nemzeti intézkedések által előírt, a CRR második része szerint azonban elő nem írt szűrőkről és levonásokról.

440

1.3.4.   Az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedések miatti kiigazítások

Az intézmények az IFRS 9 miatti átmeneti intézkedésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.

1.6.3.   C 05.02 – Szerzett Jogok Alapján Figyelembe Vett Tőkeinstrumentumok: Állami Támogatásnak Nem Minősülő Instrumentumok (CA5.2)

25.

Az intézmények a szerzett jogok alapján figyelembe vett, állami támogatásnak nem minősülő instrumentumokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel összefüggésben szolgáltatnak adatokat (a CRR 484–491. cikke).

1.6.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

Az instrumentumok kapcsolódó ázsióval növelt értéke

A CRR 484. cikkének (3)–(5) bekezdése

Az egyes sorokban figyelembe vehető instrumentumok a kapcsolódó ázsióval együtt.

020

A korlátszámítás alapja

A CRR 486. cikkének (2)–(4) bekezdése

030

Alkalmazandó százalékos arány

a CRR 486. cikkének (5) bekezdése

040

Korlát

A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése

050

(–) A szerzett jogok figyelembevételének korlátját meghaladó összeg

A CRR 486. cikkének (2)–(5) bekezdése

060

A szerzett jogok alapján figyelembe vett teljes összeg

A feltüntetendő értékek megegyeznek a CA5.1. tábla 060-as sorának megfelelő oszlopaiban megadott összegekkel.

Sorok

010

1.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) pontja értelmében a szavatoló tőkében figyelembe vett instrumentumok

A CRR 484. cikkének (3) bekezdése

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

020

2.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének ca) pontja, valamint 154. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében figyelembe vett instrumentumok, a 489. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

A CRR 484. cikkének (4) bekezdése

030

2.1.   Visszavásárlásra nem ösztönző, visszahívási opciót nem tartalmazó instrumentumok összesen

A CRR 484. cikke (1) bekezdésének 4. pontja és 489. cikke

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

040

2.2.   Visszavásárlásra ösztönző, visszahívási opciót tartalmazó, de a szerzett jogok alapján figyelembe vett instrumentumok

A CRR 489. cikke

050

2.2.1.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

060

2.2.2.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

070

2.2.3.   2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 52. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő instrumentumok

A CRR 489. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

080

2.3.   A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

A CRR 487. cikkének (1) bekezdése

A szerzett jogok alapján figyelembe vett CET1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely az AT1 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető.

090

3.   A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének e), f), g) vagy h) pontja értelmében figyelembe vett tételek, a 490. cikkben rögzített korlát alkalmazásával

A CRR 484. cikkének (5) bekezdése

100

3.1.   Visszavásárlásra nem ösztönző tételek összesen

A CRR 490. cikke

110

3.2.   Visszavásárlásra ösztönző, a szerzett jogok alapján figyelembe vett tételek

A CRR 490. cikke

120

3.2.1.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (3) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

130

3.2.2.   Az adatszolgáltatás időpontja után érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (5) bekezdése, valamint 491. cikkének a) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

140

3.2.3.   2011. július 20-ig érvényesíthető visszahívási opcióval rendelkező, a CRR 63. cikkében foglalt feltételeket a tényleges lejáratot követően nem teljesítő tételek

A CRR 490. cikkének (6) bekezdése, valamint 491. cikkének c) pontja

A feltüntetendő érték magában foglalja a kapcsolódó ázsiót.

150

3.3.   A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték

A CRR 487. cikkének (2) bekezdése

A szerzett jogok alapján figyelembe vett AT1 tőkeinstrumentumok korlátját meghaladó érték olyan eszközként kezelhető, amely a T2 tőkén belül a szerzett jogok alapján figyelembe vehető.

2.   CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

2.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

26.

A C 06.01-es és C 06.02-es táblán a szavatolótőke-követelmények konszolidált alapon történő számítása esetén kell adatot szolgáltatni. Ez a tábla négy részből áll, amelyek célja különböző információk gyűjtése a konszolidációs körbe bevont valamennyi szervezetről, ezen belül az adatot szolgáltató intézményről:

a)

a konszolidáció körébe bevont szervezetek;

b)

részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről;

c)

az egyes szervezeteknek a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk;

d)

a tőkepufferekkel kapcsolatos információk.

27.

A CRR 7. cikke alapján mentesülő intézmények kizárólag a 010–060-as és 250–400-as oszlopban szolgáltatnak adatot.

28.

A feltüntetett adatoknak figyelembe kell venniük a CRR összes olyan átmeneti rendelkezését, amely az adott adatszolgáltatási időpontban alkalmazandó volt.

2.2.   RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

29.

A tábla második része (részletes információk a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésről, 070–210-es oszlop) célja információk gyűjtése azon hitel- és egyéb szabályozott pénzügyi vállalkozásokról, amelyek egyedi alapon ténylegesen konkrét tőkemegfelelési követelmények hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás körébe tartozó valamennyi szervezetre vonatkozóan rögzíti az egyes kockázati kategóriák szavatolótőke-követelményeit, valamint a tőkemegfelelés megállapításához szükséges szavatoló tőke mértékét.

30.

A részesedések arányos konszolidálása esetében a szavatolótőke-követelményekkel és a szavatoló tőkével kapcsolatos adatok az adott arányos összegeknek felelnek meg.

2.3.   AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

31.

A tábla harmadik része (a CRR szerinti konszolidációs körbe vont egyes szervezeteknek – ezen belül azoknak, amelyekre egyedi alapon nem vonatkoznak konkrét tőkemegfelelési követelmények – a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléshez való hozzájárulásával kapcsolatos információk, 250–400. oszlop) meghatározza, hogy a csoporton belül mely szervezetek generálják a kockázatokat és vonnak be szavatoló tőkét a piacról, amelyhez a könnyen hozzáférhető vagy könnyen újrafeldolgozható adatokat használja fel a tőkemegfelelési mutató egyedi vagy szubkonszolidált alapon történő rekonstruálása nélkül. A szervezet szintjén a kockázatra és a szavatoló tőkére vonatkozó adatok egyaránt a csoportszintű adatokhoz járulnak hozzá, és nem egyedi alapon számított szolvenciamutató részei, így egymással nem hasonlíthatók össze.

32.

A harmadik rész ezenkívül magában foglalja a konszolidált szavatoló tőkében figyelembe vehető, a kisebbségi részesedésekbe, AT1 tőkébe és T2 tőkébe beszámítható elemek összegét is.

33.

Mivel a tábla harmadik része »hozzájárulásokat« említ, az itt feltüntetendő adatok adott esetben elmaradnak a csoportszintű szavatolótőke-megfeleléssel kapcsolatos részletes információkat tartalmazó oszlopokban megadott adatoktól.

34.

A követendő alapelv szerint mind a kockázatok, mind a szavatoló tőke szempontjából egységes módon kell kiküszöbölni az azonos csoporton belüli kölcsönös kitettségeket annak érdekében, hogy a csoport konszolidált CA táblában magadott értékek fedezete az egyes szervezetek csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó táblában feltüntetett értékek hozzáadásával biztosítható legyen. Azokban az esetekben, amikor az 1 %-os küszöb túllépésére nem kerül sor, a CA táblához nem alkalmazható közvetlen kapcsolat.

35.

Az intézményeknek meg kell határozniuk a szervezetek közötti legcélszerűbb felosztási módszert a piaci kockázatot és működési kockázatot érintő esetleges diverzifikációs hatások figyelembevétele céljából.

36.

Egy konszolidált csoport magában foglalhat egy másik konszolidált csoportot. Ez azt jelenti, hogy a részcsoportba tartozó szervezetekről külön-külön kell adatot szolgáltatni a teljes csoport GS tábláján, még akkor is, ha a részcsoportra magára is vonatkoznak adatszolgáltatási követelmények. Ha a részcsoportra adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak, a részcsoport is benyújtja a GS táblát a csoportot alkotó minden egyes szervezetre vonatkozóan külön-külön, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat tartalmazza a magasabb szinten konszolidált csoportra vonatkozó GS tábla.

37.

Az intézmény egy szervezetnek a teljes kockázati kitettségértékhez való hozzájárulásáról adatot szolgáltat akkor, ha szervezet teljes kockázati kitettségértéke meghaladja a csoport teljes kockázati kitettségértékének 1 %-át, vagy ha a szervezet teljes szavatoló tőkéje meghaladja a csoport teljes szavatoló tőkéjének 1 %-át. Ez a küszöbérték nem alkalmazandó olyan leányvállalatok vagy alcsoportok esetében, amelyek kisebbségi részesedés vagy a szavato lótőke részét képező, az AT1 tőkébe vagy T2 tőkébe beszámítható instrumentumok formájában szavatoló tőkét bocsátanak a csoport rendelkezésére.

2.4.   C 06.01 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL – ÖSSZESEN (GS TOTAL)

Oszlopok

Útmutató

250–400

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót.

410-480

TŐKEPUFFEREK

Lásd a 06.02-es táblához tartozó útmutatót.


Sorok

Útmutató

010

ÖSSZESEN

Ebben a sorban a C 06.02-es tábla soraiban feltüntetett értékek összegét kell szerepeltetni.

2.5.   C 06.02 – CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉS: INFORMÁCIÓK A CSOPORTBA TARTOZÓ SZERVEZETEKRŐL (GS)

Oszlopok

Útmutató

010-060

A KONSZOLIDÁCIÓ KÖRÉBE BEVONT SZERVEZETEK

E tábla célja, hogy a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont valamennyi szervezetről egyedileg gyűjtsön információkat.

010

NÉV

A konszolidáció körébe bevont szervezet neve.

020

KÓD

Ez a kód egy sorazonosító, amely a tábla minden egyes sorát egyedileg azonosítja.

A konszolidáció körébe bevont szervezethez tartozó kód.

A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ.

025

LEI-KÓD

A LEI a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által referenciakódként javasolt, a G20 által elfogadott jogalany-azonosító, amely a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felek egyedi és globális azonosítására szolgál.

A LEI-rendszer teljeskörű bevezetéséig a tranzakciós partnerekhez előzetes LEI kódot rendel a Szabályozói Felügyeleti Bizottság (ROC) által jóváhagyott Helyi Operatív Egység (LOU) (részletes információk a következő weboldalon találhatók: www.leiroc.org).

Ha egy adott partner rendelkezik LEI-kóddal, akkor ezt a kódot kell feltüntetni a partner azonosítására.

030

INTÉZMÉNY VAGY ANNAK MEGFELELŐ (IGEN/NEM)

Az IGEN értéket kell megadni akkor, ha a szervezetre a CRR és a CRD szerinti szavatolótőke-követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések vonatkoznak.

Egyéb esetben a NEM értéket kell megadni.

Image Kisebbségi részesedések:

A CRR 81. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 82. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja

A kisebbségi részesedések, valamint a leányvállalatok által kibocsátott AT1 tőke és T2 tőkeinstrumentumok szempontjából az olyan leányvállalatok instrumentumai vehetők figyelembe, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognál fogva a CRR követelményeinek hatálya alá tartozó intézmények vagy vállalkozások.

035

SZERVEZET TÍPUSA

A szervezet típusát a következő kategóriák alapján kell feltüntetni:

a)

hitelintézet

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja;

b)

befektetési vállalkozás

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja;

c)

pénzügyi intézmény (egyéb)

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 20., 21. és 26. pontja

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontja szerinti pénzügyi intézmények, amelyek a d), f) vagy g) kategória egyikébe sem tartoznak;

d)

(vegyes) pénzügyi holdingtársaság

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 20. és 21. pontja

e)

kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó (járulékos) vállalkozás

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontja;

f)

különleges célú gazdasági egység

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 66. pontja;

g)

fedezettkötvény-társaság

Fedezett kötvények kibocsátása vagy fedezett kötvény fedezetéül szolgáló biztosíték tartása céljából létrehozott szervezet, ha a fenti a), b) vagy d)–f) kategóriák egyikébe sem tartozik;

h)

egyéb típusú szervezet

Az a)–g) pontban említettektől eltérő szervezet

Amennyiben valamely szervezet nem tartozik a CRR és a CRD hatálya alá, de a bázeli előírásokkal legalább egyenértékű előírások hatálya alá tartozik, a vonatkozó kategóriát a legnagyobb gondosság elve alapján kell meghatározni.

040

AZ ADATOK TERJEDELME: egyedi alapon teljeskörűen konszolidált (SF) vagy egyedi alapon részlegesen konszolidált (SP)

Az SF értéket teljeskörűen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni.

Az SP értéket részlegesen konszolidált egyedi leányvállalatok esetében kell megadni.

050

ORSZÁGKÓD

Az intézményeknek a kétbetűs országkódot az ISO 3166-2 szabvány szerint kell megadniuk.

060

RÉSZESEDÉS ARÁNYA (%)

Az anyavállalat által a leányvállalatokban birtokolt tényleges tőkerészesedés. Közvetlen leányvállalat teljeskörű konszolidálása esetében a tényleges részesedés pl. 70 %. A CRR 4. cikke 16. pontjának megfelelően egy leányvállalat leányvállalatában birtokolt, feltüntetendő részesedés az érintett leányvállalatok közötti részesedések szorzataként adódik.

070-240

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

A részletes információkat tartalmazó rész (070–240-es oszlop) kizárólag az olyan szervezetekről és alcsoportokról gyűjt információkat, amelyekre – mivel a CRR első része II. címének 2. fejezete szerinti konszolidáció körébe tartoznak – a CRR szerinti tőkemegfelelési követelmények, vagy legalább a Bázel-szabályokkal egyenértékű rendelkezések ténylegesen vonatkoznak (vagyis amelyeknél a 030-as oszlop értéke IGEN).

Egy konszolidált csoporton belüli valamennyi olyan egyedi intézményről, amelyre szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, az intézmény helyétől függetlenül információt kell adni.

Az adatokat az intézmény tevékenységének helye szerinti tőkemegfelelési szabályokkal összhangban kell megadni (ezért ehhez a táblához nem szükséges egyedi alapon az anyaintézmény szabályai szerinti kettős számítást végezni). A CRR-től eltérő helyi tőkemegfelelési szabályok esetén hasonló felosztás hiányában az információkat akkor kell megadni, ha a megfelelő tagoltságú adatok rendelkezésre állnak. Ez a rész tehát olyan konkrét adatokat tartalmazó tábla, amely a csoport egyedi intézményei által elvégzendő számításokat összegzi, figyelembe véve azt, hogy az intézmények közül egyesekre eltérő tőkemegfelelési szabályok vonatkozhatnak.

Adatszolgáltatás a befektetési vállalkozások fix működési költségeiről:

A befektetési vállalkozásoknak meg kell adniuk a tőkemegfelelési mutató CRR 95., 96., 97. és 98. cikke szerinti számításában figyelembe vett fix működési költségekkel kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket.

A teljes kockázati kitettségértéknek a fix működési költségekhez kapcsolódó részét e tábla 2. részének 100. oszlopában kell megadni.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A 080–110-es oszlopok összegét kell megadni.

080

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2 tábla 040. sorában (HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű kockázattal súlyozott kitettségértékeknek, valamint a 490. sorában (AZ ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) feltüntetendő értékekkel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőkekövetelmény-összegeknek az összege.

090

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű tőkekövetelmény-összeg.

100

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA2-es tábla 590-es sorában (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű kitettségérték.

Ebben az oszlopban kell megadni a fix működési költségeket, ezen belül a CA2-es tábla 630-as sorának értékét (FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK).

110

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában. A CA2-es tábla 640-es, 680-as és 690-es sorában megadott értékek összege.

120-240

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSRŐL

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat a szervezet vagy alcsoport tevékenységi helye szerinti helyi tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

120

SZAVATOLÓ TŐKE

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték a CA1-es tábla 010-es sorában (SZAVATOLÓ TŐKE) megadott összeggel megegyező vagy egyenértékű szavatolótőke-összeg.

130

EBBŐL: A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza.

A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok, ázsió és egyéb tartalékok.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

140

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

A CRR 87. cikke (1) bekezdésének b) pontja

150

T1 TŐKE ÖSSZESEN

A CRR 25. cikke

160

EBBŐL: A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza.

A fenti leányvállalatok esetében befolyásoló részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló instrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

170

KAPCSOLÓDÓ T1 INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK ÉS NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK

A CRR 85. cikke (1) bekezdésének b) pontja

180

CET1 TŐKE

A CRR 50. cikke

190

EBBŐL: KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A CRR 81. cikke

Az oszlop kizárólag a teljeskörűen konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 84. cikkének (3) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 84. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 84. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló CET1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

200

KAPCSOLÓDÓ SZAVATOLÓTŐKE-INSTRUMENTUMOK, KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYTARTALÉKOK, NÉVÉRTÉKEN FELÜLI BEFIZETÉSEK ÉS EGYÉB TARTALÉKOK

A CRR 84. cikke (1) bekezdésének b) pontja

210

AT1 TŐKE

A CRR 61. cikke

220

EBBŐL: AZ AT1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. és 83. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 85. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 85. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a 85. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló AT1 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait. Az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

230

T2 TŐKE

A CRR 71. cikke

240

EBBŐL: A T2 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ

A CRR 82. és 83. cikke

Az oszlop csak az egyedi adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, teljes mértékben konszolidált intézményi leányvállalatok adatait tartalmazza, a CRR 87. cikkének (2) bekezdésében említett leányvállalatok kivételével. A CRR 87. cikkében előírt valamennyi számítás szempontjából az egyes leányvállalatokat a CRR 87. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor szubkonszolidált alapon, egyéb esetekben egyedi alapon kell figyelembe venni.

A CRR és e tábla szempontjából a fenti leányvállalatok esetében befolyásoló kisebbségi részesedésnek minősülnek a CRR szerinti konszolidáció körébe bevont vállalkozásokon kívüli személyek tulajdonában álló T2 tőkeinstrumentumok, valamint az ezekhez kapcsolódó eredménytartalékok és ázsió.

A feltüntetendő érték magában foglalja az átmeneti rendelkezések hatásait, vagyis az az adatszolgáltatás időpontjában figyelembe vehető összeg.

250–400

AZ EGYES SZERVEZETEKNEK A CSOPORTSZINTŰ SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

250-290

KOCKÁZATI HOZZÁJÁRULÁS

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

250

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A 260–290. oszlopok összegét kell megadni.

260

HITELKOCKÁZAT; PARTNERKOCKÁZAT; FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT, NYITVA SZÁLLÍTÁSOK, ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

A feltüntetendő érték a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségérték, valamint az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó, CRR szerinti szavatolótőke-követelmények összege, a más szervezetekkel bonyolított ügyletekhez kapcsolódó, a csoportszintű konszolidált szolvenciamutató kiszámításakor figyelembe vett összegek nélkül.

270

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT

A piaci kockázatra vonatkozó kockázati kitettségértékeket az egyes szervezetek szintjén a CRR szerint kell kiszámítani. A szervezeteknek a pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat csoportszintű teljes kockázati kitettségértékéhez való hozzájárulásukat kell megadniuk. Az itt feltüntetendő érték megegyezik a konszolidált jelentés 520-as sorában (A POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE) megadott összeggel.

280

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásakor a működési kockázatra vonatkozóan megadott kockázati kitettségértékeknek magukban kell foglalniuk a diverzifikáció hatásait is.

A fix működési költségeket ebben az oszlopban kell feltüntetni.

290

EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK

Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték az előzőekben külön nem említett kitettségértékeket foglalja magában.

300–400

HOZZÁJÁRULÁS A SZAVATOLÓ TŐKÉHEZ

A tábla e része nem írja elő az intézmények számára, hogy az egyes szervezetek szintjén teljeskörűen kiszámítsák a tőkemegfelelési mutatót.

A 300–350. oszlopot azon konszolidált szervezetek esetében kell kitölteni, amelyek a szavatoló tőkéhez kisebbségi részesedéssel, a T1 tőkébe beszámítható és/vagy a szavatoló tőkébe beszámítható tőkével járulnak hozzá. A II. rész 2.3. fejezetében meghatározott küszöb függvényében a 360–400. oszlopot minden olyan konszolidált szervezetre vonatkozóan ki kell tölteni, amely hozzájárul a konszolidált szavatoló tőkéhez.

Egy szervezet számára az adatszolgáltató intézmény körébe vont egyéb szervezetek által biztosított szavatoló tőke nem vehető figyelembe; az oszlopban kizárólag a csoport szavatoló tőkéjéhez való nettó hozzájárulás, vagyis főként a harmadik felektől és a felhalmozott tartalékokból származó szavatoló tőke adható meg.

Az alábbi oszlopokban feltüntetett információkat az adatot szolgáltató intézményre vonatkozó tőkemegfelelési szabályok alapján kell megadni.

300-350

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a CRR második részének II. címéből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.

300

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ TŐKE

A CRR 87. cikke

310

A KONSZOLIDÁLT T1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 85. cikke

320

A KONSZOLIDÁLT CET1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEK

A CRR 84. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat kisebbségi részesedésének CRR szerint a konszolidált CET1 tőkébe beszámított összege.

330

A KONSZOLIDÁLT AT1 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A T1 TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 86. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat T1 tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált AT1 tőkébe beszámított összege.

340

A KONSZOLIDÁLT T2 TŐKE RÉSZÉT KÉPEZŐ, A SZAVATOLÓ TŐKÉBE BESZÁMÍTHATÓ INSTRUMENTUMOK

A CRR 88. cikke

A feltüntetendő érték a leányvállalat szavatoló tőkébe beszámítható tőkéjének, a CRR szerint a konszolidált T2 tőkébe beszámított összege.

350

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

360–400

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

A CRR 18. cikke

A KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE alatt feltüntetendő érték a mérlegből származó összeg, a csoport más szervezetei által rendelkezésre bocsátott források nélkül.

360

KONSZOLIDÁLT SZAVATOLÓ TŐKE

370

EBBŐL: CET1 TŐKE

380

EBBŐL: AT1 TŐKE

390

EBBŐL: HOZZÁJÁRULÁS A KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYHEZ

Itt az egyes szervezeteknek a konszolidált eredményhez való hozzájárulását (nyereség vagy (–) veszteség) kell feltüntetni. Ez magában foglalja a kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható eredményt is.

400

EBBŐL: (–) CÉGÉRTÉK/(+) NEGATÍV CÉGÉRTÉK

Itt az adatszolgáltató intézménynek a leányvállalatban meglévő cégértékét vagy negatív cégértékét kell feltüntetni.

410-480

TŐKEPUFFEREK

A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szerkezete a CA4-es tábla általános felépítését követi, és azzal azonos adatszolgáltatási fogalmakat alkalmaz. A GS táblában a tőkepufferekkel kapcsolatos adatszolgáltatás során a megfelelő összegeket a csoport konszolidált helyzetére vonatkozó pufferkövetelmény meghatározására alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni. Ezért a tőkepufferek feltüntetett összegei az egyes szervezeteknek a csoportszintű tőkepufferekhez való hozzájárulását jelentik. A feltüntetett összegek a CRD-t átültető nemzeti intézkedéseken és a CRR-n alapulnak, beleértve minden azokban foglalt átmeneti rendelkezést is.

410

KOMBINÁLT PUFFERKÖVETELMÉNY

A CRD 128. cikkének 6. pontja

420

TŐKEFENNTARTÁSI PUFFER

A CRD 128. cikkének 1. pontja, valamint 129. cikke

A CRD 129. cikkének (1) bekezdése szerint a tőkefenntartási puffer CET1 tőkén felüli CET1 tőkeelemekből áll. Mivel a tőkefenntartási puffer 2,5 %-os mértéke állandó, ebben a cellában összeget kell feltüntetni.

430

INTÉZMÉNYSPECIFIKUS ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 2. pontja, valamint 130. és 135–140. cikke

Ebben a cellában az anticiklikus puffer konkrét összegét kell megadni.

440

A TAGÁLLAMOK SZINTJÉN AZONOSÍTOTT MAKROPRUDENCIÁLIS VAGY RENDSZERKOCKÁZATOKRA KÉPZETT FENNTARTÁSI PUFFER

A CRR 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának iv. alpontja

Ebben a cellában a tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer értékét kell feltüntetni, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető.

450

RENDSZERKOCKÁZATI TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 5. pontja, valamint 133. és 134. cikke

Ebben a cellában a rendszerkockázati tőkepuffer összegét kell megadni.

470

GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 3. pontja, valamint 131. cikke

Ebben a cellában a globális rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

480

EGYÉB RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ TŐKEPUFFER

A CRD 128. cikkének 4. pontja, valamint 131. cikke

Ebben a cellában az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer összegét kell megadni.

3.   HITELKOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

3.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

38.

A hitelkockázat kiszámításakor alkalmazott sztenderd módszerhez és IRB-módszerhez külön táblacsoport tartozik. Ezenkívül az 5. cikk a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték túllépése esetén a hitelkockázattal érintett pozíciók földrajzi bontásához külön táblákon kell adatot szolgáltatni.

3.1.1.   Helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák

39.

A CRR 235. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben fedezett kitettség számítási módját mutatja be.

40.

A CRR 236. cikke az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel teljes mértékben/részlegesen fedezett kitettség számítási módját mutatja be (a veszteségviselési rangsorban azonos hely).

41.

A CRR 196., 197. és 200. cikke az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet szabályozza.

42.

Az azonos kitettségi osztályba tartozó kötelezettekkel (közvetlen partnerekkel) és fedezetnyújtókkal szembeni kitettségek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell az adott kitettségi osztályt érintő be- és kiáramlásokat egyaránt.

43.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet miatt a kitettség típusa nem változik.

44.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkező kitettség esetében a fedezett részt kiáramlásként kell figyelembe venni pl. a kötelezett kitettségi osztályában, és beáramlásként a fedezetnyújtó kitettségi osztályában. A kitettség típusa azonban a kitettségi osztály változása következtében nem módosul.

45.

A COREP adatszolgáltatási rendszerben megjelenő helyettesítési hatás a kitettség fedezett részére ténylegesen alkalmazandó kockázati súlyozást tükrözi. Így a kitettségek fedezett részének kockázati súlyozása a sztenderd módszer szerint történik, és arról a CR SA táblán kell adatot szolgáltatni.

3.1.2.   A partnerkockázattal kapcsolatos adatszolgáltatás

46.

A partnerkockázati pozíciókból eredő kitettségeket a CR SA vagy CR IRB táblákon kell feltüntetni attól függetlenül, hogy azokat a banki könyvben vagy a kereskedési könyvben tartják nyilván.

3.2.   C 07.00 – HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI TŐKEKÖVETELMÉNY (CR SA)

3.2.1.   Általános megjegyzések

47.

A CR SA táblák a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének sztenderd módszer szerinti kiszámításához szükséges információkat tartalmazzák. Különösen az alábbiakról tartalmaznak részletes információkat:

a)

a kitettségértékek különböző kitettségtípusok, kockázati súlyok és kitettségi osztályok szerinti megoszlása;

b)

a kockázatok mérséklésére alkalmazott hitelkockázat-mérséklési technikák mértéke és típusa.

3.2.2.   A CR SA tábla alkalmazási köre

48.

A CRR 112. cikke szerint minden SA kitettséget a 16 SA kitettségi osztály valamelyikébe kell sorolni a szavatolótőke-követelmény kiszámításához.

49.

A CR SA táblán feltüntetett adatokra a kitettségi osztályok összegzésében, valamint a sztenderd módszer szerint meghatározott egyes kitettségi osztályokban van szükség. Az összesített adatokat és az egyes kitettségi osztályokban szereplő információkat külön dimenzióban kell megadni.

50.

Az alábbi pozíciók azonban nem tartoznak a CR SA alkalmazási körébe:

a)

a CRR 112. cikkének m) pontja szerinti »értékpapírosítási pozíciókat megtestesítő tételek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyekről a CR SEC táblákon kell adatot szolgáltatni;

b)

a szavatoló tőkéből levont kitettségek.

51.

A CR SA tábla alkalmazási köre az alábbi szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

a)

a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (Sztenderd módszer) szerinti hitelkockázat, ezen belül a banki könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

b)

a kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete (Partnerkockázat) szerinti partnerkockázat;

c)

a CRR 379. cikke szerinti nyitva szállításokból eredő elszámolási kockázat az üzleti tevékenységek teljes körére vonatkozóan.

52.

A tábla alkalmazási köre minden olyan kitettségre kiterjed, amelynek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része II. címének 2., valamint 4. és 6. fejezete szerint kell kiszámítani. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezen a táblán kell adatot szolgáltatniuk a kereskedési könyvi pozícióikról is akkor, ha az azokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete (a CRR harmadik része II. címének 2. és 6. fejezete és V. címe) alapján számítják ki. Ebből adódóan a tábla nem csupán a kitettség típusáról nyújt részletes tájékoztatást (pl. mérlegtételek/mérlegen kívüli tételek), hanem a kockázati súlyoknak az adott kitettségi osztályon belüli eloszlásáról is.

53.

Ezenkívül a CR SA a 290–320. sorok további tájékoztató adatokat tartalmaznak az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekről, valamint a nemteljesítő kitettségekről.

54.

Ezeket a tájékoztató adatokat kizárólag az alábbi kitettségi osztályokra vonatkozóan kell megadni:

a)

központi kormányzatok vagy központi bankok (a CRR 112. cikkének a) pontja);

b)

regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok (a CRR 112. cikkének b) pontja);

c)

közszektorbeli intézmények (a CRR 112. cikkének c) pontja);

d)

intézmények (a CRR 112. cikkének f) pontja);

e)

vállalkozások (a CRR 112. cikkének g) pontja);

f)

lakosság (a CRR 112. cikkének h) pontja).

55.

A tájékoztató adatok megadása sem a CRR 112. cikkének a)–c) és f)–h) pontja szerinti kitettségi osztályok, sem pedig a CR SA táblán feltüntetett, a CRR 112. cikkének i) és j) pontja szerinti kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékének kiszámítását nem érinti.

56.

A tájékoztató sorok kiegészítő információkat nyújtanak a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kötelezetti struktúrájáról. E sorokban azokat a kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezetteket a CR SA tábla »központi kormányzatok vagy központi bankok«, »regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok«, »közszektorbeli intézmények«, »intézmények«, »vállalkozások« és »lakosság« kitettségi osztályaiba kellene sorolni akkor, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő« vagy »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályba tartoznának. Mindazonáltal a megadott számadatoknak meg kell egyezniük a »nemteljesítő« és »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályok kockázattal súlyozott kitettségértékeinek számításához használt adatokkal.

57.

Pl. egy olyan kitettség esetében, amelynek kitettségértékeit a CRR 127. cikke alapján számítják ki 20 % alatti értékelési korrekció mellett, ezt az információt a CR SA 320. sorában az összesített adatok között, valamint a »nemteljesítő« kitettségi osztályban kell feltüntetni. Ha ugyanez a kitettség a nemteljesítést megelőzően intézménnyel szembeni kitettség volt, akkor az információt az »intézmények« kitettségi osztály 320. sorában is fel kell tüntetni.

3.2.3.   A kitettségek kitettségi osztályba sorolása a sztenderd módszerrel

58.

A kitettségeknek a CRR 112. cikkében meghatározott különböző kitettségi osztályokba történő következetes besorolása érdekében az alábbi lépcsőzetes módszert kell alkalmazni:

a)

az első lépésben a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget a CRR 112. cikkében említettek közül a megfelelő (eredeti) kitettségi osztályba kell sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak;

b)

a második lépésben a kitettségek a rájuk helyettesítési hatást kifejtő hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák (garanciák, hitelderivatívák, a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere) be- és kiáramlás formájában történő alkalmazásából eredően átsorolhatók más kitettségi osztályokba.

59.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek a különböző kitettségi osztályokba sorolására (első lépés) – függetlenül a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazása miatti későbbi átsorolástól, valamint attól, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak – az alábbi kritériumok vonatkoznak.

60.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek az első lépésben történő besorolása céljából a kitettséghez kapcsolódó hitelkockázat-mérséklési technikák nem vehetők figyelembe (részletes vizsgálatukra a második lépésben kerül sor), kivéve akkor, ha a fedezeti hatást a kitettségi osztály meghatározása magában foglalja, mint a CRR 112. cikkének i) pontjában említett kitettségi osztály esetében (ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek).

61.

A CRR 112. cikke nem rögzíti a kitettségi osztályok különválasztásának kritériumait. Ez azt jelentheti, hogy egy adott kitettség különböző kitettségi osztályokba lenne esetleg sorolható akkor, ha a besorolásra vonatkozó értékelési kritériumokat nem rangsorolják. Ennek legnyilvánvalóbb esete a rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének n) pontja), illetve az intézményekkel szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének f) pontja) vagy vállalkozásokkal szembeni kitettségek (a CRR 112. cikkének g) pontja) besorolása. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a CRR burkoltan rangsorol, mivel először annak értékelésére kerül sor, hogy egy bizonyos kitettség az intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni rövid távú kitettségek közé sorolható-e, és csak ezután értékelhető, hogy a kitettség intézményekkel vagy vállalkozásokkal szemben áll-e fenn. Magától értetődik, hogy egyébként a CRR 112. cikkének n) pontjában említett kitettségi osztályba egyetlen esetben sem lenne sorolható kitettség. A példa a legnyilvánvalóbbak közé tartozik, de nem az egyetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a sztenderd módszer keretében a kitettségi osztályok meghatározása különböző kritériumok mentén történik (intézményi besorolás, a kitettség időtartama, késedelmes státusz stb.), ezért a besoroláskor alkalmazott csoportok nem különállóak (nem diszjunkt halmazok).

62.

A homogén és összehasonlítható adatszolgáltatáshoz rangsorolási célú értékelési kritériumok meghatározása szükséges annak érdekében, hogy a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséget kitettségi osztályba lehessen sorolni attól függetlenül, hogy az egyes kitettségek a besorolásuk szerinti kitettségi osztályban milyen kockázati súlyt kapnak. Az alábbiakban bemutatott, döntési fába rendezett rangsorolási kritériumok azon feltételek értékelésére épülnek, amelyeket a CRR egyértelműen rögzít arra vonatkozóan, hogy egy adott kitettség besorolható-e egy bizonyos kitettségi osztályba, és ha igen, akkor az adatot szolgáltató intézménynek vagy a felügyeleti hatóságnak milyen döntéseket kell hoznia az egyes kitettségi osztályok alkalmazhatóságával kapcsolatban. Így a kitettségek adatszolgáltatási célú besorolási folyamatának eredménye megfelel a CRR rendelkezéseinek. Ez nem zárja ki, hogy az intézmények egyéb olyan belső besorolási eljárásokat alkalmazzanak, amelyek szintén megfelelnek a CRR valamennyi vonatkozó rendelkezésének, valamint a CRR megfelelő fórumokon közzétett értelmezéseinek.

63.

Egy kitettségi osztály a döntési fán belüli értékelési rangsorban elsőbbséget élvez (tehát először annak értékelésére kerül sor, hogy egy adott kitettség abba az osztályba sorolható-e, függetlenül az értékelés eredményétől), ha egyébként abba az osztályba nem lehetne kitettséget sorolni. Ez lenne a helyzet akkor, ha rangsorolási kritériumok hiányában egy kitettségi osztály egy másiknak a részhalmaza lenne. Ekkor az alábbi döntési fán grafikusan ábrázolt kritériumok lépcsőzetes folyamatot alkotnának.

64.

Ennek alapján a döntési fán belüli értékelési rangsorolás az alábbi sorrendet követné:

1.

értékpapírosítási pozíciók;

2.

kiemelkedően magas kockázatú kitettségek;

3.

részvényjellegű kitettségek;

4.

nemteljesítő kitettségek;

5.

kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek/fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (diszjunkt kitettségi osztályok);

6.

ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek;

7.

egyéb tételek;

8.

rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek;

9.

valamennyi egyéb kitettségi osztály (diszjunkt kitettségi osztályok): központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek; regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek; közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek; multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek; nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek; intézményekkel szembeni kitettségek; vállalkozásokkal és lakossággal szembeni kitettségek.

65.

A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek esetében, valamint az alapul szolgáló eszközök vizsgálata esetén (a CRR 132. cikkének (3)–(5) bekezdése) figyelembe kell venni az alapul szolgáló egyedi kitettségeket, majd azokhoz a kezelésüknek megfelelő kockázati súlyt kell rendelni, azonban valamennyi egyedi kitettséget a kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek osztályába kell besorolni.

66.

A CRR 134. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minősítésük esetén közvetlenül az értékpapírosítási pozíciók közé kell sorolni. Minősítés hiányában az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell figyelembe venni ezeket. Ez utóbbi esetben a szerződés névértékét hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségként kell feltüntetni az »egyéb kockázati súlyok« sorban (az alkalmazott kockázati súly a CRR 134. cikkének (6) bekezdésében megadott összeg).

67.

A második lépésben a helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák következtében a kitettségeket a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell átsorolni.

DÖNTÉSI FA A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉGNEK A CRR SZERINTI SZTENDERD MÓDSZER KITETTSÉGI OSZTÁLYAIBA SOROLÁSÁHOZ

Hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség

 

 

A 112. cikk m) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Értékpapírosítási pozíciók

NEM

Image

 

 

A 112. cikk k) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek (lásd még a 128. cikket)

NEM

Image

 

 

A 112. cikk p) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Részvényjellegű kitettségek (lásd még a 133. cikket)

NEM

Image

 

 

A 112. cikk j) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Nemteljesítő kitettségek

NEM

Image

 

 

A 112. cikk l) és o) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Kollektív befektetési formák (KBF-ek) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségek

Fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek (lásd még a 129. cikket)

E két kitettségi osztály diszjunkt (lásd a fenti válaszban az alapul szolgáló eszközök vizsgálatának módszerével kapcsolatos megjegyzéseket). Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba.

NEM

Image

 

 

A 112. cikk i) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek (lásd még a 124. cikket)

NEM

Image

 

 

A 112. cikk q) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Egyéb tételek

NEM

Image

 

 

A 112. cikk n) pontja szerinti kitettségi osztályba sorolható?

IGEN

Image

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek

NEM

Image

 

 

Az alábbi kitettségi osztályok diszjunktak. Ennélfogva a kitettség egyértelműen besorolható az egyik osztályba.

Központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek

Regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségek

Közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek

Multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek

Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek

Intézményekkel szembeni kitettségek

Vállalkozásokkal szembeni kitettségek

Lakossággal szembeni kitettségek

3.2.4.   A CRR 112. cikkében említett egyes kitettségi osztályok terjedelmének magyarázata

3.2.4.1.   Az »intézmények« kitettségi osztály

68.

A CRR 113. cikkének (6)–(7) bekezdése szerinti, csoporton belüli kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatás módja:

69.

A CRR 113. cikkének (7) bekezdésében rögzített követelményeket teljesítő kitettségeket azokba a kitettségi osztályokba kell besorolni, amelyekbe akkor tartoznának, ha nem minősülnének csoporton belüli kitettségnek.

70.

A CRR 113. cikkének (6) és (7) bekezdése szerint »az intézmények az illetékes hatóságok általi előzetes engedélyezés függvényében dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének követelményeit az adott intézmény olyan partnerrel szembeni kitettségeire, amely az anyavállalata, leányvállalata, anyavállalatának leányvállalata vagy olyan vállalat, amely vele a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolatban áll.« Ez azt jelenti, hogy a csoporton belüli partnerek nem feltétlenül intézmények, hanem lehetnek egyéb kitettségi osztályba sorolt vállalkozások, pl. kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott vállalkozások is. A csoporton belüli kitettségekről ezért a megfelelő kitettségi osztályban kell adatot szolgáltatni.

3.2.4.2.   A »fedezett kötvények« kitettségi osztály

71.

Az SA-kitettségek az alábbiak szerint sorolhatók a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba:

72.

A 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötvényeknek a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba történő besoroláshoz teljesíteniük kell a CRR 129. cikkének (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeket. A követelmények teljesülését minden esetben ellenőrizni kell. Ettől függetlenül a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti, 2007. december 31. előtt kibocsátott kötvények a CRR 129. cikkének (6) bekezdése alapján is a »fedezett kötvények« kitettségi osztályba sorolandók.

3.2.4.3.   A »kollektív befektetési formák« kitettségi osztály

73.

A CRR 132. cikkének (5) bekezdésében említett lehetőség kihasználásakor a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában fennálló kitettségeket a CRR 111. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban mérlegtételként kell feltüntetni.

3.2.5.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az értékelési korrekció, a céltartalékok, a hitel-egyenértékesítési tényezők és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásának figyelembevétele nélküli, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték, a CRR 111. cikkének (2) bekezdésén alapuló alábbi rendelkezéseknek megfelelően:

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete, vagy a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek eredeti kitettségértéke a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettség.

A lízing kitettségértékét a CRR 134. cikkének (7) bekezdése szabályozza.

A CRR 219. cikke szerinti mérlegen belüli nettósítás esetében a kitettségértékeket a kapott készpénzbiztosítéknak megfelelően kell feltüntetni.

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti repoügyletekre, értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adására vagy kölcsönbe vételére, illetve egyéb tőkepiac-vezérelt ügyletekre kiterjedő nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. cikkének (4) bekezdése szerinti nettósítási keretmegállapodás formájában megjelenő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet hatását a 010. oszlopban kell feltüntetni. Emiatt a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti, repoügyletre vonatkozó nettósítási keretmegállapodások esetében a CRR 220. és 221. cikke szerint számított E* értékét a CR SA tábla 010-es oszlopában kell feltüntetni.

030

(–) Az eredeti kitettséggel összefüggő értékelési korrekciók és céltartalékok

A CRR 24. és 111. cikke

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok.

040

Értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség

A 010-es és 030-as oszlop összege.

050 – 100

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével.

Ha a kitettségértéket biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

Itt az alábbi tételeket kell feltüntetni:

a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerével képzett biztosíték;

figyelembe vehető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

Lásd még a 4.1.1. pontban található útmutatót.

050 – 060

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (Ga)

A CRR 235. cikke

A CRR 239. cikkének (3) bekezdése a Ga korrigált értéket határozza meg előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén.

050

Garanciák

A CRR 203. cikke

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott, a hitelderivatíváktól eltérő előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet.

060

Hitelderivatívák

A CRR 204. cikke.

070 – 080

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Ezek az oszlopok a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontja, valamint 196., 197. és 200. cikke szerint előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetre vonatkoznak. Az összegek nem foglalják magukban a nettósítási keretmegállapodásokat, mivel azok értékét a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség már tartalmazza.

A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

070

Pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere

A CRR 222. cikkének (1)–(2) bekezdése

080

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

A CRR 232. cikke.

090 – 100

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A CRR 222. cikkének (3) bekezdése, 235. cikkének (1)–(2) bekezdése, valamint 236. cikke

A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Az azonos kitettségi osztályba tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is.

110

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

Az értékelési korrekció nélküli kitettségérték A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után

120-140

A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK. ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE

A CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikke. Magában foglalja a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is.

A CRR 218., illetve 219. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és figyelembe vehető mérlegen belüli nettósítási megállapodásokból eredő mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Ha a pénzügyi biztosítékok összetett módszerét egy figyelembe vehető pénzügyi biztosítékkal fedezett kitettségre alkalmazzák, akkor az e módszer szerinti fedezettség hatását a CRR 223., 224., 225., 226., 227. és 228. cikkének megfelelően kell kiszámítani.

120

A kitettség volatilitási korrekciós tényezője

A CRR 223. cikkének (2)–(3) bekezdése

A feltüntetendő értéket a kitettség volatilitási korrekciós tényezőjének hatása adja meg: (Eva–E) = E*He.

130

(–) Pénzügyi biztosíték korrigált értéke (Cvam)

A CRR 239. cikke (1) bekezdésének 2. pontja

Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel magában foglalja a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan figyelembe vehető pénzügyi biztosítékokat és árukat.

A feltüntetendő érték kiszámítása: Cvam = C*(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*). A C, Hc, Hfx, t, T és t* értékek meghatározását a CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. és 5. szakasza tartalmazza.

140

(–) Ebből: volatilitási és lejárati korrekció

A CRR 223. cikkének (1) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése

A feltüntetendő érték a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása: (Cvam–C) = C*[(1–Hc–Hfx)*(t–t*)/(T–t*)–1], ahol a volatilitási korrekció hatása (Cva–C) = C*[(1–Hc–Hfx)–1], a lejárati korrekció hatása pedig (Cvam–Cva) = C*(1–Hc–Hfx)*[(t–t*)/(T–t*)–1].

150

Teljes mértékben korrigált kitettségérték (E*)

A CRR 220. cikkének (4) bekezdése, 223. cikkének (2)–(5) bekezdése, valamint 228. cikkének (1) bekezdése.

160 – 190

A mérlegen kívüli tételek teljes mértékben korrigált kitettségértéke hitel-egyenértékesítési tényezők szerinti bontásban

A CRR 111. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (56) bekezdése A CRR 222. cikkének (3) bekezdése és 228. cikkének (1) bekezdése

A feltüntetett adatoknak a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtti, teljes mértékben korrigált kitettségértékeknek kell lenniük.

200

Kitettségérték

A CRR harmadik része II. címe 4. fejezete 4. szakaszának 111. cikke.

Az értékelési korrekciók, valamint az összes hitelkockázat-mérséklő eszköz és hitel-egyenértékesítési tényező figyelembevétele utáni kitettségérték, amelyhez a CRR 113. cikke, valamint harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban kockázati súlyt kell rendelni.

210

Ebből: Partnerkockázatból származó

A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerinti származtatott ügyletek, repoügyletek, értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyletek, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek esetében a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 2., 3., 4. és 5. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettségérték.

215

A kkv-szorzó előtti, kockázattal súlyozott kitettségérték

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevétele nélkül.

220

A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése, a CRR 500. cikke szerinti kkv-szorzó figyelembevételével.

230

Ebből: kijelölt khmi által készített hitelminősítéssel

A CRR 112. cikkének a)–d), f), g), l), n), o) és q) pontja

240

Ebből: központi kormányzattal megegyező hitelminősítéssel

A CRR 112. cikkének b)–d), f), g), l), és o) pontja


Sorok

Útmutató

010

Teljes kitettség

015

Ebből: Nemteljesítő kitettségek

A CRR 127. cikke

Ezt a sort csak a »Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« és a »Részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályokban kell jelenteni.

Ha egy kitettség a CRR 128. cikkének (2) bekezdésében felsorolt, vagy teljesíti a CRR 128. cikkének (3) bekezdésében vagy 133. cikkében meghatározott kritériumokat, a »Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy a »Részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba kell sorolni. Következésképpen más besorolás nem lehetséges, még akkor sem, ha a CRR 127. cikke szerinti nemteljesítő kitettségről van szó.

020

Ebből: KKV

Itt a kkv-kal szembeni összes kitettséget fel kell tüntetni.

030

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket.

040

Ebből: Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett – lakóingatlan

A CRR 125. cikke.

Csak az »ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett« kitettségi osztályban kell jelenteni.

050

Ebből: Tartós mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

A CRR 150. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek.

060

Ebből: Az IRB-módszer fokozatos bevezetésére vonatkozó előzetes felügyeleti engedély alapján sztenderd módszerrel kezelt kitettségek

A CRR 148. cikkének (1) bekezdése szerint kezelt kitettségek.

070-130

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

Az adatot szolgáltató intézmény banki könyvben nyilvántartott pozícióit az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontani.

Az adatot szolgáltató intézmény kereskedési könyvben nyilvántartott, a CRR 92. cikke (3) bekezdésének f) pontja, valamint 299. cikkének (2) bekezdése szerinti partnerkockázati pozícióit a partnerkockázattal érintett kitettségek közé kell sorolni. A CRR 94. cikkének (1) bekezdését alkalmazó intézményeknek ezenkívül a kereskedési könyvi pozícióikat az alábbiakban megadott kritériumok szerint hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségekre, hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségekre, valamint partnerkockázattal érintett kitettségekre kell bontaniuk.

070

Hitelkockázattal érintett mérlegen belüli kitettségek

A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök.

Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 090., 110. és 130. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek.

080

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli kitettségek

A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak.

Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040. és 060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 90. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek.

090-130

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

090

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket; ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket.

100

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek.

110

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban.

A hosszú teljesítési idejű ügyleteket a CRR 272. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 130. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

120

Ebből: minősített központi szerződő félen keresztül központilag elszámolt

A CRR 306. cikke a 4. cikk (1) bekezdésének 88. pontja szerinti minősített központi szerződő felek esetében, a CRR 301. cikkének (2) bekezdésével együttesen.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségek.

130

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

Ebben a sorban kell feltüntetni azokat a kitettségeket, amelyek a CRR 272. cikkének 11. pontjában meghatározott eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodás megléte miatt nem sorolhatók sem a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, sem az értékpapír-finanszírozási ügyletek közé.

140-280

KITETTSÉGEK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

140

0  %

150

2 %

A CRR 306. cikkének (1) bekezdése

160

4 %

A CRR 305. cikkének (3) bekezdése

170

10  %

180

20  %

190

35  %

200

50  %

210

70  %

A CRR 232. cikke (3) bekezdésének c) pontja

220

75  %

230

100  %

240

150  %

250

250  %

A CRR 133. cikkének (2) bekezdése, valamint 48. cikkének (4) bekezdése

260

370  %

A CRR 471. cikke

270

1 250  %

A CRR 133. cikkének (2) bekezdése, 379. cikke

280

Egyéb kockázati súlyok

Ez a sor a »kormányzat«, »vállalkozások«, »intézmények« és »lakosság« kitettségi osztályok esetében nem tölthető ki.

Itt olyan kitettségek adhatók meg, amelyekre nem vonatkoznak a táblán felsorolt kockázati súlyok.

A CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdése

A nem minősített, a sztenderd módszer szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 134. cikkének (6) bekezdése) ebben a sorban az »egyéb tételek« kitettségi osztályban kell feltüntetni.

Lásd még a CRR 124. cikkének (2) bekezdését, valamint 152. cikke (2) bekezdésének b) pontját.

290-320

Tájékoztató adatok

Lásd még a tájékoztató adatok céljának ismertetését a CR SA általános szakaszában.

290

Kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 126. cikkének megfelelően kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra kereskedelmi ingatlan nyújt-e fedezetet.

300

100 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

310

Lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

Kizárólag tájékoztató adat. A CRR 124. és 125. cikkének megfelelően lakóingatlannal fedezett kitettséghez kapcsolódó kockázati kitettségértékek számításától függetlenül a kitettségeket ebben a sorban azon kritérium szerint kell megbontani és feltüntetni, hogy azokra ingatlan nyújt-e fedezetet.

320

150 %-os kockázati súlyú nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

A »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba sorolt kitettségek, amelyeket teljesítésük esetén ebbe a kitettségi osztályba kellene sorolni.

3.3.   HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR IRB)

3.3.1.   A CR IRB tábla alkalmazási köre

74.

A CR IRB tábla alkalmazási köre az alábbiakra vonatkozó szavatolótőke-követelményekre terjed ki:

i.

banki könyvben nyilvántartott hitelkockázat, ezen belül:

banki könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

vásárolt követelések felhígulási kockázata;

ii.

kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat;

iii.

az összes üzleti tevékenységből származó nyitva szállítások.

75.

A tábla alkalmazási köre azokra a kitettségekre terjed ki, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékét a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 151–157. cikke alapján (IRB-módszerrel) számítják ki.

76.

A CR IRB tábla alkalmazási köre nem terjed ki a következő adatokra:

i.

a CR EQU IRB táblán feltüntetett részvényjellegű kitettségek;

ii.

a CR SEC SA, CR SEC IRB és/vagy CR SEC Details táblán feltüntetett értékpapírosítási pozíciókra;

iii.

a CRR 147. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközökre. E kitettségi osztály kockázati súlya minden esetben 100 %, kivéve a készpénz-állományt és az azzal egyenértékű készpénztételeket, valamint a lízingelt eszközök maradványértékét a CRR 156. cikke szerint. Az ehhez a kitettségi osztályhoz tartozó, kockázattal súlyozott kitettségértékeket közvetlenül a CA táblán kell feltüntetni;

iv.

a CVA-kockázat tábláján feltüntetett hitelértékelési korrekciós kockázatra;

A CR IRB táblán nem szükséges az IRB kitettségeket a partner székhelye szerinti földrajzi bontásban megadni. Az így csoportosított adatok a CR GB táblán szerepelnek.

77.

Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az intézmény az LGD és/vagy a hitel-egyenértékesítési tényezők értékét saját becsléssel állapítja-e meg, az adatszolgáltatásban szereplő minden kitettségi osztályra vonatkozóan meg kell adni az alábbi információkat:

 

NEM = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők felügyeleti becslése esetén (IRB alapmódszer);

 

IGEN = az LGD és a hitel-egyenértékesítési tényezők saját becslése esetén (fejlett IRB- módszer).

A lakossági portfóliókra vonatkozó adatszolgáltatáshoz minden esetben az IGEN értéket kell megadni.

Ha egy intézmény az IRB kitettségek egy részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket saját LGD-értékek alapján, az IRB kitettségek fennmaradó részére vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket pedig felügyeleti LGD-értékek alapján számítja ki, akkor egy CR IRB Összesen táblát kell jelenteni az F-IRB pozíciókra és egy külön CR IRB Összesen táblát az A-IRB pozíciókra vonatkozóan.

3.3.2.   A CR IRB táblacsoport felosztása

78.

A CR IRB táblacsoport két táblából áll. A CR IRB 1 általános áttekintést nyújt az IRB kitettségekről és a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről, továbbá kitettségtípusok szerint csoportosítja a teljes kitettségállományt. A CR IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák vagy -halmazok (pool) szerinti bontásban mutatja be. Az alábbi kitettségi osztályokra és alosztályokra vonatkozóan a CR IRB 1 és CR IRB 2 táblán külön kell adatot szolgáltatni:

1.

Összesen

(Az Összesen táblát külön ki kell tölteni az IRB alapmódszer és a fejlett IRB-módszer szerint is)

2.

Központi kormányzatok és központi bankok

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

3.

Intézmények

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

4.1.

Vállalkozások – kkv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

4.2.

Vállalkozások – speciális hitelezés

(A CRR 147. cikkének (8) bekezdése)

4.3.

Vállalkozások – egyéb

(A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a 4.1. és 4.2. pontban nem szereplő vállalkozások)

5.1.

Lakosság – ingatlannal fedezett (kkv)

(Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 154. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával)

5.2.

Lakosság – ingatlannal fedezett (nem kkv)

(Ingatlannal fedezett, az 5.1. pontban nem szereplő kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával)

5.3.

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen)

5.4.

Lakosság – egyéb kkv

(A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, az 5.1. és 5.3. pontban nem szereplő tételek)

5.5.

Lakosság – egyéb nem kkv

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, az 5.2. és 5.3. pontban nem szereplő tételek)

3.3.3.   C 08.00 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (CR IRB 1)

3.3.3.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

Útmutató

010

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %)

Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR 180. cikkében foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos PD értéket.

Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Irányadó felügyeleti skála alkalmazása nem előírás, és nem is szükséges. Ha az adatot szolgáltató intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor azt a skálát kell alkalmazni.

Egyébként a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani. Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal.

Az intézményeknek előzetesen meg kell keresniük az illetékes hatóságot akkor, ha a belső kategóriák számától eltérő számú kategóriában kívánnak adatot szolgáltatni.

Az átlagos PD-értéket a 110-es oszlopban feltüntetett kitettségértékkel kell súlyozni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD (pl. teljes kitettség) kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A nemteljesítő kitettségek az utolsó minősítési kategóriá(k)ba sorolt, 100 %-os PD-értékű kitettségek.

020

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az intézményeknek az értékelési korrekciók, céltartalékok, hitelkockázat-mérséklési technikákból eredő hatások és hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele előtti kitettségértéket kell feltüntetniük.

Az eredeti kitettségértéket a CRR 24. cikkével, valamint 166. cikkének (1), (2) és (4)–(7) bekezdésével összhangban kell megadni.

A CRR 166. cikkének (3) bekezdéséből eredő hatást (mérlegen belüli nettósítás alá eső kölcsönök és betétek hatása) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként külön kell feltüntetni, így az az eredeti kitettséget nem csökkenti.

030

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

040-080

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább »A kitettség hitelkockázat-mérséklés miatti helyettesítése« részben meghatározott helyettesítésével.

040-050

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában meghatározott értékek.

Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

040

GARANCIÁK:

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 236. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint, a (3) bekezdés kivételével), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

A garanciákat a 040-es oszlopban kell feltüntetni akkor, ha a kiigazítás nem az LGD értékében történik. Ha a kiigazítás az LGD értékében történik, akkor a garancia összegét a 150-es oszlopban kell feltüntetni.

Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni.

050

HITELDERIVATÍVÁK:

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 216. cikkében meghatározott korrigált értéket (Ga) kell megadni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz (a CRR 183. cikke szerint), akkor a belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor a hitelderivatívák összegét a 160-as oszlopban kell feltüntetni.

Az együttes nemteljesítés hatásának kezelésében érintett kitettségekre vonatkozóan az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet értékét a 220-as oszlopban kell megadni.

060

EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Ha a kitettséget biztosíték befolyásolja (pl. ha azt a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákhoz használják fel), akkor annak értéke legfeljebb a kitettségérték lehet.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 232. cikke alkalmazandó.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközöket kell megadni. A belső modellben használt releváns értéket kell feltüntetni.

A 060-as oszlopban kell feltüntetni akkor, ha az LGD értékében nem történik kiigazítás. Ha az LGD értékében kiigazítás történik, akkor az összeget a 170-es oszlopban kell feltüntetni.

070-080

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

A kiáramlások értéke megegyezik a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájából vagy -halmazából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába kell sorolni. Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben ügyfél-kategóriájába vagy -halmazába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben ügyfél-kategóriába vagy -halmazba tartozó be- és kiáramlásokat szintén figyelembe kell venni.

Figyelembe kell venni az egyéb táblákhoz kapcsolódó esetleges ki- és beáramlásokból eredő kitettségeket is.

090

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

A megfelelő ügyfél-kategóriába vagy -halmazba, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

100, 120

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

110

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 166. cikke, valamint 230. cikke (1) bekezdésének második mondata szerinti értéket kell feltüntetni.

Az I. mellékletben meghatározott instrumentumok esetében a CRR 166. cikkének (8)–(10) bekezdése szerinti hitel-egyenértékesítési tényezőket az intézmény által választott módszertől függetlenül alkalmazni kell.

A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének alkalmazásakor a 040–060. sorban (értékpapír-finanszírozási ügyletek, származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő kitettségek) a kitettségérték megegyezik a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3., 4., 5., 6. és 7. szakaszában rögzített módszer szerint számított partnerkockázati kitettséggel. Ezeket az értékeket ebben az oszlopban, és nem a 130-as oszlopban (»Ebből: partnerkockázatból származó«) kell feltüntetni.

130

Ebből: Partnerkockázatból származó

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

140

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A kitettségérték felosztása a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

150-210

AZ LGD-BECSLÉSEK SORÁN FIGYELEMBE VETT HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK, KIVÉVE AZ EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁST

Ezekben az oszlopokban nem tüntethetők fel azok a hitelkockázat-mérséklési technikák, amelyek e technikák helyettesítési hatásának alkalmazásából adódóan befolyásolják az LGD-értékeket.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 228. cikkének (2) bekezdése, 230. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 231. cikke szerint.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz:

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően a központi kormányzattal vagy központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetében: a CRR 161. cikkének (3) bekezdése szerint. Lakossággal szembeni kitettségek: a CRR 164. cikkének (2) bekezdése.

Az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet illetően.

150

GARANCIÁK

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

160

HITELDERIVATÍVÁK

Lásd a 050-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

170

SAJÁT LGD-BECSLÉS ALKALMAZÁSA: EGYÉB ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az intézmény belső modelljében alkalmazott vonatkozó érték.

A CRR 212. cikkében megadott kritériumokat teljesítő hitelkockázat-mérséklő eszközök.

180

ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK

Kereskedési könyvben nyilvántartott műveletek esetében a tétel a CRR 299. cikke (2) bekezdésének c)–f) pontja alapján a kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozóan elismert pénzügyi instrumentumokat és árukat foglalja magában. A CRR harmadik része II. címe 4. fejezetének 4. szakaszában szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítást készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 193. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 194. cikkének (1) bekezdése szerinti értékek. A CRR 223. cikkének (2) bekezdése szerinti korrigált értéket (Cvam) kell feltüntetni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett pénzügyi biztosíték. A feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

190-210

EGYÉB ELISMERT BIZTOSÍTÉK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést: a CRR 199. cikkének (1)–(8) bekezdése, valamint 229. cikke szerint.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz: az LGD-becslés során a CRR 181. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint figyelembe vett egyéb biztosíték.

190

INGATLAN

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (2)–(4) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlan lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkét.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a becsült piaci érték.

200

EGYÉB DOLOGI BIZTOSÍTÉKOK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (6) és (8) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni. Be kell számítani az ingatlanon kívüli vagyontárgyak lízingbe adását is (lásd a CRR 199. cikkének (7) bekezdését). Lásd még a CRR 229. cikkének (3) bekezdését.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

210

KÖVETELÉSEK

Ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést, akkor a CRR 199. cikkének (5) bekezdése, valamint 229. cikkének (2) bekezdése szerinti értékeket kell feltüntetni.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor a feltüntetendő érték a biztosíték becsült piaci értéke.

220

EGYÜTTES NEMTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségeket fedező garanciák és hitelderivatívák a CRR 202. cikke és 217. cikkének (1) bekezdése alapján. Lásd még a 040. »Garanciák« és a 050. »Hitelderivatívák« oszlopot.

230

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

Figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési technikáknak az LGD-értékekre gyakorolt, a CRR harmadik része II. címe 3. és 4. fejezetében meghatározott teljes hatását. Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg.

A nemteljesítő kitettségek esetében figyelembe kell venni a CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket.

A kitettséggel súlyozott átlagokat a 110. oszlopban meghatározott kitettségérték alapján kell kiszámítani.

Valamennyi hatást figyelembe kell venni, így az adatszolgáltatás kiterjed a jelzálogra alkalmazandó alsó határértékre is.

Az IRB-módszert alkalmazó, de saját LGD-becslést nem használó intézményeknél a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatásait a kitettség teljes mértékben korrigált értéke (E*) tükrözi, majd azok a CRR 228. cikkének (2) bekezdése szerinti LGD*-értékben is megjelennek.

Az egyes PD-ügyfélkategóriákhoz vagy -halmazokhoz tartozó, kitettséggel súlyozott átlagos LGD az adott PD-kategóriához vagy -halmazhoz kapcsolt prudenciális LGD-értékeknek a 110. oszlop vonatkozó kitettségértékével súlyozott átlaga.

Ha az intézmény saját LGD-becslést alkalmaz, akkor figyelembe kell venni a CRR 175. cikkét, valamint 181. cikkének (1) és (2) bekezdését.

Az együttes nemteljesítésre vonatkozó eljárással érintett kitettségek esetében a feltüntetendő LGD a CRR 161. cikkének (4) bekezdése alapján kiválasztott értéknek felel meg.

A kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

A 230. oszlop számításakor nem vehetők figyelembe a nagy méretű szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint a nem szabályozott pénzügyi vállalatok kitettségei és az azokhoz kapcsolódó LGD-értékek, ezek kizárólag a 240. oszlop kiszámításánál vehetők figyelembe.

240

NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD-ÉRTÉKE (%)

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%) a CRR 142. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

250

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LEJÁRATI ÉRTÉK (NAP)

A feltüntetett érték a CRR 162. cikkének felel meg. A kitettségérték (110-es oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagokat. Az átlagos lejáratot napban kell megadni.

Ez az adat nem adható meg olyan kitettségérték esetén, amelynél a lejáratot nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításakor. Ez azt jelenti, hogy az oszlop a »lakosság« kitettségi osztályra vonatkozóan nem tölthető ki.

255

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését.

A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését. A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzó nem vehető figyelembe.

260

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A Központi kormányzatok és központi bankok, a Vállalkozások és az Intézmények kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését. A Lakosság kitettségi osztályra vonatkozóan lásd a CRR 154. cikkének (1) bekezdését.

A CRR 501. cikke szerinti kkv-szorzót figyelembe kell venni.

270

EBBŐL: NAGY MÉRETŰ PÉNZÜGYI ÁGAZATBELI SZERVEZETEK ÉS NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZÜGYI VÁLLALATOK

A kkv-szorzó utáni, kockázattal súlyozott kitettségérték részletezése a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 4. és 5. pontja alapján meghatározott összes kitettségre a CRR 153. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb korrelációs együttható alkalmazásával.

280

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

A várható veszteség meghatározását a CRR 5. cikkének (3) bekezdése, kiszámítását a CRR 158. cikke tartalmazza. A várható veszteség feltüntetendő értékét az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben ténylegesen alkalmazott kockázati paraméterek alapján kell kiszámítani.

290

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az értékelési korrekciót, valamint a CRR 159. cikke szerinti egyedi és általános céltartalékokat kell feltüntetni. Az általános céltartalékokat az egyes ügyfél-kategóriák várható vesztesége alapján arányosítva kell megadni.

300

A KÖTELEZETTEK SZÁMA

A CRR 172. cikkének (1) és (2) bekezdése.

A lakossági kitettségi osztály, valamint a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatában említett esetek kivételével az intézmény valamennyi kitettségi osztályra vonatkozóan a külön minősített jogi személyek/kötelezettek számát adja meg a különböző fennálló hitelek vagy kitettségek számától függetlenül.

A lakossági kitettségi osztályon belül, vagy ha más kitettségi osztályokban ugyanazon kötelezettel szembeni külön kitettségeket különböző ügyfél-kategóriákhoz rendelnek a CRR 172. cikke (1) bekezdése e) pontjának második mondatával összhangban, az intézmény azon kitettségek számát adja meg, amelyeket külön soroltak be egy bizonyos minősítési kategóriába vagy -halmazba. A CRR 172. cikkének (2) bekezdésének alkalmazásakor egy kötelezett egynél több kategóriában is figyelembe vehető.

Mivel ez az oszlop a minősítési rendszerek egyik szerkezeti elemét érinti, az egyes ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettséghez kapcsolódik, a hitelkockázat-mérséklési technikák hatásainak (különösen a redisztribúciós hatás) figyelembevétele nélkül.


Sorok

Útmutató

010

TELJES KITETTSÉG

015

Ebből: Kitettség a kkv-szorzó alkalmazásával

Itt csak azokat a kkv-kal szembeni kitettségeket kell feltüntetni, amelyek teljesítik a CRR 501. cikkében előírt követelményeket.

020-060

A TELJES KITETTSÉG KITETTSÉGTÍPUS SZERINTI BONTÁSA

020

Hitelkockázattal érintett mérlegtételek

A CRR 24. cikkében említett, más kategóriába nem sorolt eszközök.

Azokat a mérlegtételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy származtatott ügyletként, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletként számítanak be, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 379. cikkének (1) bekezdése szerinti, le nem vont nyitva szállítások nem minősülnek mérlegtételnek, azonban azokat ebben a sorban fel kell tüntetni.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok a 030. sorban nem szerepelnek.

030

Hitelkockázattal érintett mérlegen kívüli tételek

A mérlegen kívüli pozíciók közé a CRR I. mellékletében felsorolt tételek tartoznak.

Azokat a mérlegen kívüli tételnek minősülő kitettségeket, amelyeket értékpapír-finanszírozási ügyletek vagy származtatott ügyletek, illetve hosszú teljesítési idejű ügyletek, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból erednek, a 040–060. sorban kell feltüntetni, így ebben a sorban nem szerepeltethetők.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 91. pontja értelmében a központi szerződő félre könyvelt eszközből eredő kitettségeket, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 89. pontja szerinti garanciaalappal szembeni kitettségeket be kell számítani akkor, ha azok mérlegen kívüli tételnek minősülnek.

040-060

Partnerkockázattal érintett kitettségek/ügyletek

040

Értékpapír-finanszírozási ügyletek

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság »A Bázel II alkalmazása a kereskedési tevékenységek és az együttes nemteljesítés kezelése terén« c. dokumentumának 17. bekezdésében meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) magukban foglalják: i. a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repo- és fordított repomegállapodásokat, valamint az értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket és ii. a CRR 272. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékpapírügylethez kapcsolódó hiteleket.

Azok az értékpapír-finanszírozási ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik és ennélfogva a 060. sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

050

Származtatott és hosszú teljesítési idejű ügyletek

A származtatott ügyletek a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket foglalják magukban. Azok a származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek, amelyek termékkategóriák közötti nettósítás részét képezik, és ennélfogva a 060-as sorban szerepelnek, ebben a sorban nem tüntethetők fel.

060

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót.

070

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁKBA VAGY –HALMAZOKBA (POOLOKBA) SOROLT KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

Vállalkozásokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 6. pontját, valamint 170. cikke (1) bekezdésének c) pontját.

A lakossággal szembeni kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 170. cikke (3) bekezdésének b) pontját. A vásárolt követelésekből eredő kitettségekkel kapcsolatban lásd a CRR 166. cikkének (6) bekezdését.

A vásárolt követelések felhígulási kockázatával összefüggő kitettségeket nem kell ügyfél-kategóriák és -halmazok szerint jelenteni, így az ilyen kitettségeket a 180. sorban kell feltüntetni.

Ha az intézmény nagyszámú ügyfél-kategóriát vagy -halmazt alkalmaz, akkor adatszolgáltatási célból a kategóriák vagy -halmazok csökkentett számáról állapodhat meg az illetékes hatóságokkal.

Nincs irányadó skála. Ehelyett az intézmények az alkalmazni kívánt skálát saját maguk határozzák meg.

080

SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉGEK: ÖSSZESEN

A CRR 153. cikkének (5) bekezdése Kizárólag a vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek osztályaira vonatkozik.

090-150

A SLOTTING MÓDSZER ALÁ TARTOZÓ TELJES SPECIÁLIS HITELEZÉSI KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA:

120

Ebből: az 1. kategóriában

A CRR 153. cikkének (5) bekezdése, 1. táblázat.

160

ALTERNATÍV KEZELÉS: INGATLANNAL FEDEZETT

A CRR 193. cikkének (1) és (2) bekezdése, 194. cikkének (1)–(7) bekezdése, valamint 230. cikkének (3) bekezdése.

170

NYITVA SZÁLLÍTÁSBÓL EREDŐ, ALTERNATÍV KEZELÉS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT VAGY 100 %-OS KOCKÁZATI SÚLYÚ KITETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB, KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGEK

Olyan nyitva szállításokból eredő kitettségek, amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése első albekezdésének utolsó mondatában említett alternatív kezelés körébe tartoznak, vagy amelyek a CRR 379. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdése alapján 100 %-os kockázati súlyt kapnak. A nem minősített, a CRR 153. cikkének (8) bekezdése szerinti n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint a máshová nem sorolt, kockázati súlyozás alá tartozó egyéb kitettségeket ebben a sorban kell feltüntetni.

180

FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT: VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN

A felhígulási kockázat meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja tartalmazza. A felhígulási kockázatra vonatkozó kockázati súly kiszámításával kapcsolatban lásd a CRR 157. cikkének (1) bekezdését.

A CRR 166. cikkének (6) bekezdése szerint a vásárolt követelések kitettségértéke a kintlévőség összege a felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségértékekkel csökkentve.

3.3.4.   C 08.02 – Hitelkockázat, partnerkockázat és nyitva szállítások: az IRB-módszer szerinti tőkekövetelmény (ügyfél-kategória vagy -halmaz [pool] szerint) (CR IRB 2 tábla)

Oszlop

Útmutató

005

Ügyfél-kategória (sorazonosító)

Ez egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010-300

Az itt található oszlopokra vonatkozó útmutató azonos a CR IRB 1 tábla megfelelő számú oszlopaira vonatkozó útmutatóval.


Sor

Útmutató

010–001 – 010–NNN

Az e sorokban feltüntetett értékeket az adott ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz tartozó PD-érték szerint növekvő sorrendben kell megadni. A nem teljesítő ügyfelekhez tartozó PD-érték 100 %. Az ingatlanbiztosíték alternatív kezelési körébe vont kitettségek (ez kizárólag akkor lehetséges, ha az intézmény nem alkalmaz saját LGD-becslést) nem sorolhatók be a kötelezett PD-értéke alapján, így ezek adatait e tábla nem tartalmazza.

3.4.   HITELKOCKÁZAT, PARTNERKOCKÁZAT ÉS NYITVA SZÁLLÍTÁSOK: FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS

79.

Minden intézménynek összesített szinten aggregált információkat kell benyújtania. Emellett az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbértéket elérő intézményeknek belföldre és külföldre vonatkozóan egyaránt, országonkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk. A küszöbérték kizárólag az 1. és 2. táblára vonatkozik. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni.

80.

A kötelezett székhelye a kötelezett bejegyzése szerinti országot jelenti. A fogalom a közvetlen kötelezett és a végső kockázatviselő alapján is alkalmazható. A helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési technikákkal módosítható egy kitettség ország szerinti besorolása. A szupranacionális szervezetekkel szembeni kitettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz, hanem az »Egyéb országok« földrajzi területhez kell sorolni, a szupranacionális szervezettel szembeni kitettség kitettségosztályától függetlenül.

81.

A hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségre vonatkozó adatokat a közvetlen kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni. A kitettségértékre és kockázattal súlyozott kitettségértékre vonatkozó adatokat a végső kötelezett székhelye szerint kell feltüntetni.

3.4.1.   C 09.01 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: SA kitettségek (CR GB 1)

3.4.1.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A CR SA tábla 010. oszlopával azonos meghatározás.

020

Nemteljesítő kitettségek

A nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek, valamint a »kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy a »részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba sorolt nemteljesítő kitettségek hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettsége.

Ez a tájékoztató adat kiegészítő információt nyújt a nemteljesítő kitettségek kötelezetti struktúrájáról. A CRR 112. cikkének j) pontja szerinti »nemteljesítő kitettségekhez« sorolt kitettségeket kell megadni, amelyeknél a kötelezettekről adatot kellett volna szolgáltatni, ha a kitettségek nem a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba tartoznának.

A megadott érték tájékoztató adat, így nem érinti a CRR 112. cikkének j), k), illetve p) pontja szerinti »nemteljesítő kitettségek«, »kiemelkedően magas kockázatú kitettségek« vagy »részvényjellegű kitettségek« kitettségi osztályba sorolt, kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítását.

040

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.

050

Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

A tétel azokat az általános hitelkockázati kiigazításokat foglalja magában, amelyek beszámíthatók a T2 tőkébe, a CRR 62. cikkének c) pontjában említett felső határ alkalmazása előtt.

A feltüntetendő értéknek tartalmaznia kell az adóhatásokat is.

055

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

060

Leírások

A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)].

070

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege.

075

Kitettségérték

A CR SA tábla 200. oszlopával azonos meghatározás.

080

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR SA tábla 215. oszlopával azonos meghatározás.

090

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR SA tábla 220. oszlopával azonos meghatározás.


Sorok

010

Központi kormányzatok vagy központi bankok

A CRR 112. cikkének a) pontja.

020

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

A CRR 112. cikkének b) pontja.

030

Közszektorbeli intézmények

A CRR 112. cikkének c) pontja.

040

Multilaterális fejlesztési bankok

A CRR 112. cikkének d) pontja.

050

Nemzetközi szervezetek

A CRR 112. cikkének e) pontja.

060

Intézmények

A CRR 112. cikkének f) pontja.

070

Vállalkozások

A CRR 112. cikkének g) pontja.

075

Ebből: KKV

A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás.

080

Lakosság

A CRR 112. cikkének h) pontja.

085

Ebből: KKV

A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás.

090

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

A CRR 112. cikkének i) pontja

095

Ebből: KKV

A CR SA tábla 020-as sorával azonos meghatározás.

100

Nemteljesítő kitettségek

A CRR 112. cikkének j) pontja

110

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

A CRR 112. cikkének k) pontja.

120

Fedezett kötvények

A CRR 112. cikkének l) pontja.

130

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni követelések

A CRR 112. cikkének n) pontja.

140

Kollektív befektetési formák (KBF)

A CRR 112. cikkének o) pontja.

150

Részvényjellegű kitettségek

A CRR 112. cikkének p) pontja.

160

Egyéb kitettségek

A CRR 112. cikkének q) pontja.

170

Teljes kitettség

3.4.2.   C 09.02 – Kitettségek földrajzi bontása a kötelezett illetősége szerint: IRB kitettségek (CR GB 2)

3.4.2.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

 

010

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

A CR IRB tábla 020-as oszlopával azonos meghatározás.

030

Ebből: nemteljesítő

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek eredeti kitettségértéke.

040

Az időszakban megállapított új nemteljesítések

A legutóbbi adatszolgáltatási vonatkozási időpont óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« kitettségi osztályba átsorolt eredeti kitettségek összegét abban a kitettségi osztályban kell feltüntetni, amelybe a kötelezett eredetileg tartozott.

050

Általános hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

055

Egyedi hitelkockázati kiigazítások

A CRR 110. cikke szerinti hitelkockázati kiigazítások.

060

Leírások

A leírások magukban foglalják a közvetlenül az eredményben elszámolt értékvesztett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(i)], valamint az értékvesztett pénzügyi eszközökkel szembeállított értékvesztési számlák összegének csökkentését [IFRS 7.B5.(d).(ii)].

070

A megállapított új nemteljesítések utáni hitelkockázati kiigazítások/leírások

A legutóbbi adatszolgáltatás óta eltelt 3 hónap során a »nemteljesítő kitettségek« közé sorolt kitettségek utáni hitelkockázati kiigazítások és leírások összege.

080

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER/AZ ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ VAGY -HALMAZHOZ (POOLHOZ) RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (%)

A CR IRB tábla 010-as oszlopával azonos meghatározás.

090

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

A CR IRB tábla 230. és 240. oszlopával azonos meghatározás: a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-érték (%) minden kitettségre utal, beleértve a nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel és a nem szabályozott pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségeket. A CRR 181. cikke (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

100

Ebből: nemteljesítő

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kitettséggel súlyozott LGD-értéke.

105

Kitettségérték

A CR IRB tábla 110. oszlopával azonos meghatározás.

110

A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 255-as oszlopával azonos meghatározás.

120

Ebből: nemteljesítő

A CRR 178. cikke szerint nemteljesítő kitettségként besorolt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke.

125

A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 260-as oszlopával azonos meghatározás.

130

VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

A CR IRB tábla 280-as oszlopával azonos meghatározás.


Sorok

 

010

Központi kormányzatok és központi bankok

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

020

Intézmények

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

030

Vállalkozások

(A 147. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti vállalkozások)

042

Ebből: speciális hitelezés (kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés)

(A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja)

Az adatszolgáltatás nem terjed ki a 153. cikk (5) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségekre.

045

Ebből: slotting módszer alá tartozó speciális hitelezés

A CRR 147. cikke (8) bekezdésének a) pontja, valamint 153. cikkének (5) bekezdése

050

Ebből: KKV

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

060

Lakosság

A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lakossággal szembeni kitettségek

070

Lakosság – ingatlannal fedezett

Ingatlannal fedezett kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

080

KKV

Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdése együttes alkalmazásával.

090

Nem kkv

Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

100

Lakosság – a rulírozó állományba beszámítható

(A CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja a 154. cikk (4) bekezdésével együttesen)

110

Egyéb lakosság

A 147. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a 070–100. sorban nem szereplő, egyéb lakossággal szembeni kitettségek.

120

KKV

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja és a 153. cikk (3) bekezdésének együttes alkalmazásával.

130

Nem kkv

Egyéb lakossággal szembeni kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával.

140

Részvényjellegű kitettségek

Részvényjellegű kitettségek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával.

150

Teljes kitettség

3.4.3.   C 09.04 – A lényeges hitelkockázati kitettségek országonkénti bontása az anticiklikus tőkepuffer és az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámításához (CCB)

3.4.3.1.   Általános megjegyzések

82.

A tábla célja bővebb információ gyűjtése az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer elemeiről. A kért információ a CRR harmadik része II. és IV. címének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményre, a hitelkockázati kitettségek földrajzi helyére, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer CRD 140. cikke szerinti (lényeges hitelkockázati kitettség) számításához releváns értékpapírosítási kitettségekre és kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozik.

83.

A C 09.04. táblában meg kell adni a lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összesített adatot a kitettségek helye szerinti valamennyi joghatóság tekintetében, továbbá egyedileg az egyes olyan joghatóságokra vonatkozóan, ahol a lényeges hitelkockázati kitettségek elhelyezkednek. Az összesített adatokat és az egyes joghatóságokra vonatkozó információkat külön dimenzióban kell megadni.

84.

Az e rendelet 5. cikke a) pontjának 4. alpontjában rögzített küszöbérték az e megoszlás szerinti adatszolgáltatás szempontjából nem alkalmazandó.

85.

A földrajzi hely meghatározásához a kitettségek hozzárendelése az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardokat meghatározó, 2014. június 4-i 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően közvetlen kötelezetti alapon történik. Ezért a hitelkockázat-mérséklési technikák nem változtatják meg egy kitettség földrajzi helyhez való hozzárendelését az e táblában meghatározott információ megadása céljából.

3.4.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

 

010

Összeg

A lényeges hitelkockázati kitettségek értéke és a kapcsolódó szavatolótőke-követelmények az adott sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően meghatározva.

020

Százalék

030

Kvalitatív információk

Ezt az információt csak az intézmény székhelye szerinti országra vonatkozóan kell megadni (az intézmény székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság), és meg kell adni az »Összesen« adatot az összes országra vonatkozóan.

Az intézménynek {y} vagy {n} adatot kell megadnia a megfelelő sorra vonatkozó útmutatóval összhangban.


Sorok

 

010–020

Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettség.

010

Kitettségérték a sztenderd módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 111. cikke szerinti kitettségérték.

A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók sztenderd módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 050-es sorban kell jelenteni.

020

Kitettségérték az IRB-módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 166. cikke szerinti kitettségérték.

A banki könyvi értékpapírosítási pozíciók IRB módszer szerinti kitettségértékét ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 060-as sorban kell jelenteni.

030–040

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek.

030

Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a sztenderd módszerek szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a CRR 327. cikkének megfelelően a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében:

hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni, értékpapírosítástól eltérő kitettségek,

kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciókkal szembeni kitettségek,

korrelációkereskedési portfóliókkal szembeni kitettségek,

tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal szembeni kitettségek, továbbá

kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, ha a tőkekövetelmény kiszámítása a CRR 348. cikke szerint történik.

040

Kereskedési könyvi kitettségek értéke a belső modellek szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. és 5. fejezetének értelmében a következők összegét kell jelenteni:

olyan nem származtatott pozíciók CRR 104. cikkével összhangban meghatározott valós értéke, amelyek a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek,

olyan származtatott ügyletek névleges értéke, amelyek a CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek.

050-060

Lényeges hitelkockázati kitettségek – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek.

050

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke a sztenderd módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték.

060

Banki könyvi értékpapírosítási pozíciók kitettségértéke az IRB-módszer szerint

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR 246. cikke szerinti kitettségérték.

070-110

Szavatolótőke-követelmények és súlyok

070

Az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó teljes szavatolótőke-követelmény

A 080-as, 090-es és 100-as sorok összege.

080

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – hitelkockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban.

A banki könyvi értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket ebben a sorban nem kell megadni, hanem a 100-as sorban kell jelenteni.

A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 1–4. és 6. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a.

090

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – piaci kockázat

A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, az egyedi kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény, vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmény a szóban forgó országban.

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a piaci kockázati szabályok értelmében többek között magukban foglalják az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének értelmében, továbbá a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségekre vonatkozó, a CRR 348. cikkének megfelelően meghatározott szavatolótőke-követelményeket.

100

A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény – banki könyvi értékpapírosítási pozíciók

A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó, a CRR harmadik része II. címe 5. fejezete szerint megállapított szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban.

A szavatolótőke-követelmény a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelően meghatározott kockázattal súlyozott kitettségérték 8 %-a.

110

Szavatolótőke-követelmények súlyai

Az egyes országokban az anticiklikustőkepuffer-rátára alkalmazott súly a következőképpen meghatározott szavatolótőke-követelmény arányában kerül kiszámításra:

1.

Számláló: A szóban forgó országban a lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r070; c010; országadatlap],

2.

Nevező: A CRD 140. cikkének (4) bekezdése szerinti anticiklikus puffer kiszámításához releváns valamennyi hitelkockázati kitettséghez kapcsolódó teljes szavatolótőke-követelmény [r070; c010; Összesen].

A szavatolótőke-követelményekhez tartozó súlyokra vonatkozó adatokat nem kell megadni az összes országra vonatkozó összesített adatban.

120-140

Anticiklikustőkepuffer-ráták

120

A kijelölt hatóság által meghatározott anticiklikustőkepuffer-ráta

A szóban forgó országra vonatkozóan az adott ország kijelölt hatósága által megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkének megfelelően.

Ezt a sort üresen kell hagyni, amennyiben a kijelölt hatóság nem állapított meg anticiklikustőkepuffer-rátát a szóban forgó országra vonatkozóan.

A kijelölt hatóság által megállapított, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a szóban forgó országban még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátát nem kell jelenteni.

A kijelölt hatóság által megállapított anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban.

130

Az intézmény helye szerinti országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta

A szóban forgó országban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráta, amelyet az intézmény székhelye szerinti ország kijelölt hatósága állapított meg a CRD 137., 138., 139. cikke, valamint 140. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően. Az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátákat nem kell jelenteni.

Az intézmény országában alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot nem kell jelenteni az összes országra vonatkozó összesített adatban.

140

Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta

A CRD 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta.

Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta az azon joghatóságokban alkalmazandó anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlaga, amelyekben az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei elhelyezkednek vagy amelyek a 140. cikk céljából alkalmazottak a CRD 139. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében. A releváns anticiklikustőkepuffer-rátát az [r120; c020; országadatlap] mezőben vagy adott esetben az [r130; c020; országadatlap] mezőben kell megadni.

Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az [r110; c020; országadatlap] mezőben kell megadni.

Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozó adatot csak az összes országra vonatkozó összesített adatban kell jelenteni, az egyes országokra vonatkozóan nem.

150–160

2 %-os küszöbérték alkalmazása

150

2 %-os küszöbérték alkalmazása az általános hitelkockázati kitettségekre

Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően azok a külföldi általános hitelkockázati kitettségek, amelyek együttesen nem haladják meg az adott intézmény összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségének 2 %-át, hozzárendelhetők az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz. Az összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségeket az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (5) bekezdése a) pontjának és 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően lokalizált általános hitelkockázati kitettség kizárásával kell kiszámítani.

Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia.

Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia.

160

2 %-os küszöbérték alkalmazása a kereskedési könyvi kitettségekre

Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézmények a székhelyük szerinti tagállamhoz rendelhetik a kereskedési könyvi kitettségeket, amennyiben a teljes kereskedési könyvi kitettség nem haladja meg teljes általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségük 2 %-át.

Ha egy intézmény alkalmazza ezt az eltérést, a táblázatban a székhelye szerinti tagállamnak megfelelő joghatóság és az összes országra vonatkozó összesített adat tekintetében y-t kell megadnia.

Ha egy intézmény nem alkalmazza ezt az eltérést, a megfelelő cellában n-t kell megadnia.

3.5.   C 10.01 ÉS C 10.02 – A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER SZERINTI RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK (CR EQU IRB 1 ÉS CR EQU IRB 2)

3.5.1.   Általános megjegyzések

86.

A CR EQU IRB két táblából áll: A CR EQU IRB 1 általános áttekintést nyújt a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt IRB kitettségekről, valamint a teljes kockázati kitettségértékek különböző számítási módszereiről. A CR EQU IRB 2 a teljes kitettségállományt ügyfél-kategóriák szerinti bontásban mutatja be a PD/LGD-módszerrel összefüggésben. Az alábbi útmutatóban a CR EQU IRB megjelölés a CR EQU IRB 1 és CR EQU IRB 2 táblára egyaránt vonatkozik a helyzettől függően.

87.

A CR EQU IRB tábla a kockázattal súlyozott hitelkockázati kitettségértékeknek (a CRR 92. cikke (3) bekezdésének a) pontja) az IRB-módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerinti kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett részvényjellegű kitettségekre vonatkozóan.

88.

A CRR 147. cikkének (6) bekezdése szerint a következő kitettségeket a részvényjellegű kitettségi osztályba kell sorolni:

a)

nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg; vagy

b)

hitelviszonyt megtestesítő kitettségek és egyéb értékpapírok, partnerségek, származtatott ügyletek és egyéb eszközök, amelyek gazdasági tartalma hasonló az a) pontban ismertetett kitettségekhez.

89.

A CR EQU IRB táblán kell feltüntetni továbbá a CRR 152. cikkében említett egyszerű kockázati súlyozási módszerrel kezelt kollektív befektetési formákat is.

90.

A CRR 151. cikkének (1) bekezdése szerint az intézményeknek ki kell tölteniük a CR EQU IRB táblát akkor, ha a CRR 155. cikkében említett három módszer valamelyikét alkalmazzák:

egyszerű kockázati súlyozási módszer;

PD/LGD-módszer;

belső modellen alapuló módszer.

Ezenfelül az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CR EQU IRB táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül; például a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint 250 %-os, a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súllyal kezelt részvényjellegű kitettségek esetében).

91.

A CR EQU IRB táblán nem tüntethetők fel az alábbi részvényjellegű követelések:

a kereskedési könyvben nyilvántartott részvényjellegű kitettségek (akkor, ha az intézmények a CRR 94. cikke alapján nem mentesülnek a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása alól);

a mentesítés alapján a sztenderd módszerrel kezelt részvényjellegű kitettségek (a CRR. 150. cikke), ezen belül:

a CRR 495. cikkének (1) bekezdése szerint a szerzett jogok alapján figyelembe vett részvényjellegű kitettségek;

az olyan szervezetekkel szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek hitelkötelezettségei a sztenderd módszer alapján 0 %-os kockázati súlyt kapnak, ideértve azokat a köztámogatásban részesülő szervezeteket is, amelyeknél alkalmazható a 0 %-os kockázati súly (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének g) pontja);

a gazdaság meghatározott ágazatainak előmozdítására irányuló olyan állami programok keretében felmerült részvényjellegű kitettségek, amelyek esetében az intézmény jelentős támogatást kap a befektetésre, és amelyekre a kormányzati felvigyázás bizonyos formája és a tőkerészesedés-befektetések korlátozása vonatkozik (a CRR 150. cikke (1) bekezdésének h) pontja);

az olyan járulékos vállalkozásokkal szembeni részvényjellegű kitettségek, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kezelésével azonos módon számítható ki (a CRR 155. cikkének (1) bekezdése szerint);

a szavatoló tőkéből a CRR 46. és 48. cikkével összhangban levont részvényjellegű követelések.

3.5.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató (mind a CR EQU IRB 1, mind a CR EQU IRB 2 táblára alkalmazandó)

Oszlopok

005

ÜGYFÉL-KATEGÓRIA (SORAZONOSÍTÓ)

Az ügyfél-kategória egy sorazonosító, amely a tábla egyes lapjainak minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010

BELSŐ MINŐSÍTÉSI RENDSZER

ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁHOZ RENDELT NEMTELJESÍTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG (PD, %)

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 010. oszlopban a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett rendelkezések alapján kiszámított nemteljesítési valószínűséget (PD) tüntetik fel.

Az ügyfél-kategóriához vagy -halmazhoz rendelt, feltüntetendő PD-értéket a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értéket kell feltüntetni. A feltüntetett kockázati paramétereket az adott illetékes hatóság által jóváhagyott belső minősítési rendszerben alkalmazott kockázati paraméterekből kell származtatni.

Az ügyfélkategóriák vagy -halmazok összesítő adataira (pl. a teljes kitettségre) vonatkozóan az összesítésbe beszámított ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát kell feltüntetni. A kitettséggel súlyozott átlagos PD kiszámításakor valamennyi kitettséget figyelembe kell venni, ideértve a nemteljesítő kitettségeket is. A kitettséggel súlyozott átlagos PD érték kiszámításánál a súlyozást az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet (060-as oszlop) figyelembevételével megállapított kitettségérték alapján kell végezni.

020

HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az intézmények a 020-as sorban a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségértéket tüntetik fel. A CRR 167. cikkében foglalt rendelkezések szerint a részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti értéknek felel meg. A mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségekhez tartozó kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték.

Az intézmények ezenkívül a 020-as oszlopban tüntetik fel a CRR I. mellékletében említett, a részvényjellegű kitettségi osztályba sorolt mérlegen kívüli tételeket (pl. a részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen részét).

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a CRR 165. cikkének (1) bekezdésében említett PD/LGD-módszert alkalmazó intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 155. cikke (2) bekezdésében említett beszámításra (offset) vonatkozó rendelkezéseket is.

030–040

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

GARANCIÁK

HITELDERIVATÍVÁK

A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához alkalmazott módszertől függetlenül az intézmények a részvényjellegű kitettségek előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetét is elismerhetik (a CRR 155. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése). Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 030-as és 040-es oszlopban a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint elismert, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet összegét garanciák (030-as oszlop) vagy hitelderivatívák (040-es oszlop) formájában tüntetik fel.

050

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az intézmények az 050-es oszlopban tüntetik fel a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek azt a részét, amely a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt módszerek szerint megjelenített, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel rendelkezik.

060

KITETTSÉGÉRTÉK

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert vagy a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a 060. oszlopban a kitettségértéket tüntetik fel az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetből eredő helyettesítési hatások figyelembevételével (a CRR 155. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 167. cikke).

Emlékeztetésképpen a mérlegen kívüli részvényjellegű kitettségek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazításokkal csökkentett névérték (a CRR 167. cikke).

070

KITETTSÉGGEL SÚLYOZOTT ÁTLAGOS LGD (%)

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények a CR EQU IRB 2 tábla 070. oszlopában az összesítésben szereplő ügyfél-kategóriákba vagy -halmazokba sorolt LGD-értékek kitettséggel súlyozott átlagát tüntetik fel; ugyanez vonatkozik a CR EQU IRB tábla 020-as sorára is. Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet figyelembevételével meghatározott kitettségérték (060-as oszlop) alapján kell kiszámítani a kitettséggel súlyozott átlagos LGD-értéket. Az intézményeknek figyelembe kell venniük a CRR 165. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

080

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Az intézmények a 080-as oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyeket a CRR 155. cikkében foglalt rendelkezések szerint kell kiszámítani.

Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények nem rendelkeznek elegendő információval a nemteljesítésnek a CRR 178. cikkében meghatározott fogalmának használatához, akkor a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításakor a kockázati súlyokra 1,5-es szorzót kell alkalmazni (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése).

A kockázatisúly-függvény M (lejárat) bemenő paramétere tekintetében a részvényjellegű kitettségekhez rendelt lejárat 5 év (a CRR 165. cikkének (3) bekezdése).

090

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: VÁRHATÓ VESZTESÉGÉRTÉK

Az intézmények a 090-es oszlopban tüntetik fel a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó várható veszteségértéket, amelyeket a CRR 158. cikkének (4), (7), (8) és (9) bekezdése szerint kell kiszámítani.

92.

A CRR 155. cikke szerint az intézmények a különböző portfóliók esetében különböző módszereket (egyszerű kockázati súlyozási módszere, PD/LGD-módszer, belső modellen alapuló módszer) alkalmazhatnak akkor, ha ezeket szervezeten belül alkalmazzák. Az intézményeknek a CR EQU IRB 1 táblán adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről is, amelyekre fix kockázati súly vonatkozik (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül).

Sorok

CR EQU IRB 1 – 020. sor

PD/LGD-MÓDSZER: ÖSSZESEN

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) pontja) a kért információkat a CR EQU IRB 1 tábla 020. sorában tüntetik fel.

CR EQU IRB 1 – 050–090. sor

EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER: ÖSSZESEN

A TELJES KITETTSÉG KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA AZ EGYSZERŰ KOCKÁZATI SÚLYOZÁSI MÓDSZER ALAPJÁN:

Az egyszerű kockázati súlyozási módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (2) bekezdése) a kért információkat az alapul szolgáló kitettségek jellemzőinek megfelelően az 050–090. sorban adják meg.

CR EQU IRB 1 – 100. sor

BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER

A belső modellen alapuló módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (4) bekezdése) a kért információkat a 100. sorban tüntetik fel.

CR EQU IRB 1 – 110. sor

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGEK

Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az olyan részvényjellegű kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékekről, amelyekre fix kockázati súly alkalmazandó (azonban az egyszerű kockázati súlyozási módszer kifejezett alkalmazása, vagy a hitelkockázati sztenderd módszer átmeneti vagy tartós mentesítés alapján történő alkalmazása nélkül). Például:

a pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló, a CRR 48. cikkének (4) bekezdése szerint kezelt részvényjellegű pozíciók kockázattal súlyozott kitettségértékét, valamint

a CRR 471. cikkének (2) bekezdése szerint 370 %-os kockázati súlyú részvényjellegű pozíciókat

a 110. sorban kell feltüntetni.

CR EQU IRB 2

A TELJES KITETTSÉG ÜGYFÉL-KATEGÓRIA SZERINTI BONTÁSA A PD/LGD-MÓDSZER ALAPJÁN

A PD/LGD-módszert alkalmazó intézmények (a CRR 155. cikkének (3) bekezdése) a kért információkat a CR EQU IRB 2 táblán tüntetik fel.

Ha a PD/LGD-módszert alkalmazó intézmény egyedi minősítési rendszert alkalmaz, vagy az adatszolgáltatást irányadó belső skála alapján tudja teljesíteni, akkor a CR EQU IRB 2 táblán az e skála szerinti minősítési kategóriákat vagy halmazokat kell megadnia. Minden más esetben a különböző minősítési rendszereket a következő kritériumok alapján kell összevonni és rangsorolni: a különböző minősítési rendszerek ügyfél-kategóriáit vagy -halmazait össze kell vonni, majd az egyes ügyfél-kategóriákhoz vagy -halmazokhoz rendelt PD-érték alapján növekvő sorrendbe kell állítani.

3.6.   C 11.00 – ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT (CR SETT)

3.6.1.   Általános megjegyzések

93.

A tábla a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott olyan ügyletekről kér információt, amelyek kiegyenlítése a teljesítési határidejükig nem történt meg, továbbá az elszámolási kockázat kapcsolódó szavatolótőke-követelményéről a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint.

94.

Az intézmények a CR SETT táblán az elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat adnak meg a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre, külföldi pénznemekre és árukra vonatkozóan.

95.

A CRR 378. cikke szerint az elszámolási/teljesítési kockázat nem érinti a repoügyleteket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos értékpapír- és áru-kölcsönbeadási, illetve -kölcsönvételi ügyleteket. Ügyelni kell azonban arra, hogy a teljesítési határidőig ki nem egyenlített származtatott ügyletek és hosszú teljesítési idejű ügyletek ettől függetlenül a CRR 378. cikke szerint meghatározott, az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.

96.

A teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek esetében az intézmények kiszámítják a felmerült árkülönbözetet. Ez az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

97.

Az intézmények a különbözetet a CRR 378. cikkében található 1. táblázat megfelelő szorzójával megszorozva határozzák meg a vonatkozó szavatolótőke-követelményt.

98.

A 92. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a kockázati kitettség összegének kiszámításához az elszámolási/teljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt 12,5-del kell megszorozni.

99.

Ügyelni kell arra, hogy a CR SETT tábla alkalmazási köre nem terjed ki a nyitva szállításokra vonatkozó, a CRR 379. cikkében rögzített szavatolótőke-követelményre; azt a hitelkockázati táblacsoporton (CR SA, CR IRB) kell feltüntetni.

3.6.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI ÁRA

A CRR 378. cikkével összhangban az intézmények a 010. oszlopban a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyleteket azok elfogadott teljesítési árán tüntetik fel.

A 010-es oszlopban minden ki nem egyenlített ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a teljesítési határidőt követően nyereséget vagy veszteséget mutatnak.

020

A KI NEM EGYENLÍTETT ÜGYLETEKBŐL EREDŐ ÁRKÜLÖNBÖZETI KITETTSÉG

A CRR 378. cikkének megfelelően az intézmények a 020-as oszlopban feltüntetik az adott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, külföldi pénznem vagy áru kikötött teljesítési ára és aktuális piaci értéke közötti különbözet, ahol a különbözet veszteséget is jelenthet az intézmény számára.

A 020-as oszlopban kizárólag azokat a ki nem egyenlített ügyleteket kell feltüntetni, amelyek a teljesítési határidőt követően veszteséget mutatnak.

030

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

Az intézmények a 030-as oszlopban tüntetik fel a CRR 378. cikke szerint kiszámított szavatolótőke-követelményt.

040

ELSZÁMOLÁSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az intézmények az elszámolási kockázati kitettség összegének kiszámításához a 030-as oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelményt 12,5-del szorozzák meg.


Sorok

010

A nem kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

Az intézmények a 010-es sorban összesített információkat közölnek a nem kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint).

Az intézmények a 010/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán.

Az intézmények a 010/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel.

Az intézmények a 010/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).

020–060

Az intézmények a 020–060. sorban a nem kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel.

A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

070

A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek összesen

Az intézmények a 070-es sorban összesített információkat közölnek a kereskedési könyvi pozíciók elszámolási/teljesítési kockázatával kapcsolatban (a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, valamint 378. cikke szerint).

Az intézmények a 070/010. cellában a teljesítési határidőig ki nem egyenlített ügyletek összesített értékét tüntetik fel azok elfogadott teljesítési árfolyamán.

Az intézmények a 070/020. cellában a nem teljesített, veszteséges ügyletekből eredő árkülönbözeti kitettségre vonatkozó összesített információkat tüntetik fel.

Az intézmények a 070/030. cellában az összesített szavatolótőke-követelményt tüntetik fel, amely a teljesítési határidő után eltelt munkanapok száma szerinti szorzó és a 020. oszlopban megadott árkülönbözet szorzatából adódó, a ki nem egyenlített ügyletekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény (a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriáknak megfelelően).

080–120

Legfeljebb 4 napig ki nem egyenlített ügyletek (0 %-os szorzó)

5–15 napig ki nem egyenlített ügyletek (8 %-os szorzó)

16–30 napig ki nem egyenlített ügyletek (50 %-os szorzó)

31–45 napig ki nem egyenlített ügyletek (75 %-os szorzó)

Legalább 46 napig ki nem egyenlített ügyletek (100 %-os szorzó)

Az intézmények a 080–120. sorban a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó elszámolási/teljesítési kockázattal kapcsolatos információkat a CRR 378. cikkében található 1. táblázatban említett kategóriák szerint tüntetik fel.

A teljesítési határidőt követően 5 munkanapnál rövidebb ideig ki nem egyenlített ügyletek esetében az elszámolási/teljesítési kockázatra nem vonatkozik szavatolótőke-követelmény.

3.7.   C 12.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – A SZTENDERD MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC SA)

3.7.1.   Általános megjegyzések

100.

Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény a sztenderd módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosításokat, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértéke a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján került meghatározásra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a felülvizsgált értékpapírosítási keret szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni.

100a.

E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők.

100b.

A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

101.

A CR SEC SA tábla összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott, a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontjában meghatározott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.7.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

Az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a pozíciót tartó személyétől függetlenül az értékpapírosítási ügyletből eredő valamennyi aktuális értékpapírosítási kitettségre vonatkozóan jelenteniük kell az adatszolgáltatás időpontjában fennálló összeget. Így fel kell tüntetni az értékpapírosításból eredő mérlegen belüli értékpapírosítási kitettségeket (pl. kötvényeket, alárendelt kölcsönöket), valamint a mérlegen kívüli kitettségeket és származtatott ügyleteket (pl. alárendelt hitelkereteket, likviditási hitelkereteket, kamatcsereügyleteket, hitel-nemteljesítési csereügyleteket stb.)

Azoknál a hagyományos értékpapírosításoknál, amelyeknél az értékpapírosítást kezdeményező nem rendelkezik pozícióval, az értékpapírosítást kezdeményező az értékpapírosítást nem veheti figyelembe a CR SEC SA vagy CR SEC IRB táblán történő adatszolgáltatás során. E tekintetben az értékpapírosítást kezdeményező értékpapírosítási pozíciói a CRR 242. cikkének 12. pontjában meghatározott rulírozó kitettség értékpapírosítására vonatkozó gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezéseket foglalják magukban.

020-040

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

A CRR 249. és 250. cikkének rendelkezései alapján az értékpapírosított kitettségek hitelkockázati fedezetét úgy kell megállapítani, mintha lejárati eltérés nem állna fenn.

020

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA)

A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti.

030

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

A be- és kiáramlások általános szabálya szerint az ebben az oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg.

A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti.

040

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni.

A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása.

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének a), c) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint a hitelkockázati kiigazítások és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn.

Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe.

A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét.

A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik.

060

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

070

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓKKAL ÉS CÉLTARTALÉKOKKAL CSÖKKENTETT KITETTSÉG

A CRR 246. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele nélkül.

Ez az információ a CR SA Total tábla 040-es oszlopához kapcsolódik.

080-110

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja, valamint harmadik része II. címének 4. fejezete.

Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

080

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában, szabályozása a CRR 235. cikkében található.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

090

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában, szabályozása a CRR 195., 197. és 200. cikkében található.

A CRR 218–236. cikkében szabályozott hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat és mérlegen belüli nettósítási pozíciókat készpénzbiztosítékként kell kezelni.

Lásd a CR SA táblához tartozó útmutatót (a helyettesítési hatással járó CRM-technikákkal kapcsolatos adatszolgáltatás).

100-110

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

100

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

222. cikk (3) bekezdés, és 235. cikk (1) és (2) bekezdés

A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni.

Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Ez az információ a CR SA Total tábla 090. [(–) Kiáramlások összesen] oszlopához kapcsolódik.

110

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Az olyan értékpapírosítási pozíciókat, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak és a CRR 197. cikkének (1) bekezdése szerint elismert pénzügyi biztosítéknak minősülnek, továbbá amelyekre a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazzák, ebben az oszlopban beáramlásként kell feltüntetni.

Ez az információ a CR SA Total tábla 100. (Beáramlások összesen) oszlopához kapcsolódik.

120

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI NETTÓ KITETTSÉG

A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

Ez az információ a CR SA Total tábla 110-es oszlopához kapcsolódik.

130

(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM)

Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja.

Ez az információ a CR SA Total tábla 120-as és 130-as oszlopához kapcsolódik.

140

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók.

Ez az információ a CR SA Total tábla 150-es oszlopához kapcsolódik.

150-180

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. A CRR eltérő rendelkezése hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %.

Lásd a CR SA Total tábla 160–190. oszlopát.

Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %,]0 %, 20 %],]20 %, 50 %] és]50 %, 100 %].

190

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók.

Ez az információ a CR SA Total tábla 200. oszlopához kapcsolódik.

200

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 258. cikke szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekre 1 250  %-os kockázati súly vonatkozik, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből.

210

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK

A szavatoló tőkéből levont kitettségértékkel csökkentett kitettségérték.

220-320

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

220-260

MINŐSÍTETT

A minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 8. pontja határozza meg.

A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani.

270

1 250  % (NEM MINŐSÍTETT)

A nem minősített pozíció fogalmát a CRR 242. cikkének 7. pontja határozza meg.

280

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése

Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

290

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ABCP-PROGRAM MÁSODIK VESZTESÉGVISELŐ KATEGÓRIÁJA

Az ABCP-program második vagy jobb veszteségviselő kategóriájú ügyletrészsorozatába tartozó értékpapírosítási pozícióként kezelt kitettségértéket a CRR 254. cikke rögzíti.

Az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír (ABCP) kibocsátás meghatározását a CRR 242. cikkének 9. pontja tartalmazza.

300

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA – EBBŐL: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

310

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER (IAA)

A CRR 109. cikkének (1) bekezdése, valamint 259. cikkének (3) bekezdése. Az értékpapírosítási pozíciók belső értékelési módszer szerinti kitettségértéke.

320

IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY (%)

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

330

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerinti számítás alapján, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül.

340

EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket.

350

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény a CRR 405., 406. vagy 409. cikke bizonyos követelményeinek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250  %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra. E kiegészítő kockázati súly nemcsak a befektető intézményekre, hanem az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és az eredeti hitelezőkre is alkalmazható.

360

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250  %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 330-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is.

370-380

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN

A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 252. cikkében – az aktuálisan nemteljesítő tételek, valamint kiemelkedően magas kockázatúnak minősített kitettségek értékpapírosítása –, valamint 256. cikkének (4) bekezdésében – rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény – meghatározott határértékek alkalmazása előtt (370. oszlop)/után (380. oszlop).

390

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ SA ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték.

102.

A CR SEC SA tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint oszlanak meg.

103.

A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt.

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke.

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be.

040-060

MÉRLEGTÉTELEK

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket a sztenderd módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások alkalmazását követően fennmaradó könyv szerinti érték.

A mérlegtételeket értékpapírosítás (050-es sor) és újra-értékpapírosítás (060-as sor) szerint kell megbontani.

070-090

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva.

A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani.

A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk.

Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint.

A mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket értékpapírosítás (080. sor) és újra-értékpapírosítás (090. sor) szerint kell megbontani a CRR 251. cikkében található 1. táblázatnak megfelelően.

100

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik.

110

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be.

A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

120-140

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

150-170

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

180

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

190-210

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

220-240

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás és újra-értékpapírosítás szerint.

250-290

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 251. cikkében (1. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni.

A sorokat kizárólag a 190., 210–270. és 330–340. oszlopban kell kitölteni.

3.8.   C 13.00 – HITELKOCKÁZAT: ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS – AZ IRB-MÓDSZER SZERINTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (CR SEC IRB)

3.8.1.   Általános megjegyzések

104.

Az e táblán szereplő információk megadása minden olyan értékpapírosításra vonatkozóan szükséges, amely jelentős kockázatátruházás elismerésével jár, és amelynél az adatszolgáltató intézmény az IRB-módszer szerint kezelt értékpapírosításban érintett. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosításokat, amelyeknek kockázattal súlyozott kitettségértékei a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján kerültek meghatározásra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a felülvizsgált értékpapírosítási keret szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni.

104a.

E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők.

105.

A feltüntetendő információk az intézménynek az értékpapírosításban betöltött szerepétől függnek. Így külön adatszolgáltatási tételek vonatkoznak az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra és a befektetőkre.

106.

A CR SEC IRB tábla alkalmazási köre megegyezik a CR SEC SA tábláéval: összesített információkat gyűjt a banki könyvben nyilvántartott hagyományos és szintetikus értékpapírosításokról.

3.8.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA KERÜLŐ KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE

A mérlegtételek összértékét tartalmazó sorban az ebben az oszlopban feltüntetett összeg az adatszolgáltatás időpontjában fennálló értékpapírosított kitettségek összegének felel meg.

Lásd a CR SEC SA tábla 010-es oszlopát.

020-040

SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS: ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK HITELKOCKÁZATI FEDEZETE

A CRR 249. és 250. cikke.

Az értékpapírosítási struktúrában foglalt hitelkockázat-mérséklési technikák korrigált értékében a lejárati eltérések nem vehetők figyelembe.

020

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET (CVA)

A biztosítéknak az ebben az oszlopban feltüntetendő volatilitással korrigált értékére (CVA) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 223. cikkének (2) bekezdése rögzíti.

030

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN: ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (G*)

A be- és kiáramlások általános szabálya szerint a CR SEC IRB tábla 030-as oszlopban feltüntetett összegek a megfelelő hitelkockázati táblán (CR SA vagy CR IRB), valamint a fedezetnyújtóhoz (vagyis ahhoz a harmadik félhez, amelynek az ügyletrészsorozatot az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet útján átadják) tartozó kitettségi osztályban beáramlásként jelennek meg.

A hitelkockázati fedezet devizaárfolyam-kockázattal korrigált értékére (G*) vonatkozó részletes számítási eljárást a CRR 233. cikkének (3) bekezdése rögzíti.

040

A VISSZATARTOTT VAGY VISSZAVÁSÁROLT HITELKOCKÁZATI FEDEZET NÉVLEGES ÖSSZEGE

Valamennyi visszatartott vagy visszavásárolt ügyletrészsorozatot, pl. a visszatartott, első veszteségviselő kategóriába tartozó pozíciókat névleges összegen kell feltüntetni.

A hitelkockázati fedezet visszatartott vagy visszavásárolt összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetben végrehajtott felügyeleti korrekció hatása.

050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az adatszolgáltató intézmény által tartott, a CRR 246. cikke (1) bekezdésének b), d) és e) pontja és (2) bekezdése alapján számított értékpapírosítási pozíciók a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása, valamint az értékelési korrekciók és a céltartalékok levonása nélkül. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha egy különleges célú gazdasági egységnek (SSPE) egy elismert nettósítási megállapodás keretében több származtatott ügylete áll fenn.

Az ebben az oszlopban feltüntetendő értékelési korrekciók és céltartalékok kizárólag az értékpapírosítási pozíciókra vonatkoznak. Az értékpapírosított pozíciók értékelési korrekciója nem vehető figyelembe.

A gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezések esetében az intézményeknek meg kell adniuk a CRR 256. cikkének (2) bekezdése szerint az értékpapírosítást kezdeményezőre jutó rész összegét.

A szintetikus értékpapírosításoknál az értékpapírosítást kezdeményező által mérlegtételek és/vagy befektetői érdekeltség (gyorsított visszafizetés) formájában tartott pozíciók értéke a 010–040. oszlopok összesítéséből adódik.

060-090

A KITETTSÉGRE HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI (CRM) TECHNIKÁK

Lásd a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontját, valamint a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetét.

Ez az oszlopcsoport az olyan hitelkockázat-mérséklési technikákról gyűjt információkat, amelyek egy vagy több kitettség hitelkockázatát csökkentik a kitettségeknek az alább a be- és kiáramlásokra vonatkozóan meghatározott helyettesítésével.

060

(–) ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET: KORRIGÁLT ÉRTÉKEK (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 59. pontjában található.

A CRR 236. cikke teljes/részleges fedezettség esetében mutatja be a GA számítási módját (a veszteségviselési rangsorban azonos hely).

Ez az információ a CR IRB tábla 040-es és 050-es oszlopához kapcsolódik.

070

(–) ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET

Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában található.

Mivel a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere nem alkalmazható, ebben az oszlopban kizárólag a CRR 200. cikke szerinti előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tüntethető fel.

Ez az információ a CR IRB tábla 060-as oszlopához kapcsolódik.

080-090

A KITETTSÉG HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS MIATTI HELYETTESÍTÉSE

Az azonos kitettségi osztályba, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriába tartozó be- és kiáramlásokat szintén fel kell tüntetni.

080

(–) KIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

A CRR 236. cikke.

A kiáramlások értéke megegyezik az értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal csökkentett kitettség fedezett részével, amelyet a kötelezett kitettségi osztályából, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájából való levonást követően a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába kell sorolni.

Ezt az összeget a fedezetnyújtó kitettségi osztályába, illetve adott esetben kockázatisúly- vagy ügyfél-kategóriájába irányuló beáramlásnak kell tekintetni.

Ez az információ a CR IRB tábla 070-as oszlopához kapcsolódik.

090

BEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN

Ez az információ a CR IRB tábla 080-as oszlopához kapcsolódik.

100

HELYETTESÍTÉSI HATÁSSAL JÁRÓ CRM-TECHNIKÁK UTÁNI, A HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI KITETTSÉG

A megfelelő kockázatisúly-kategóriába, illetve kitettségi osztályba sorolt kitettségérték a kitettségre helyettesítési hatással járó hitelkockázat-mérséklési (CRM) technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

Ez az információ a CR IRB tábla 090-as oszlopához kapcsolódik.

110

(–) A KITETTSÉGÉRTÉKET ÉRINTŐ HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK: ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT HITELKOCKÁZATI FEDEZET, A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÖSSZETETT MÓDSZERE, KORRIGÁLT ÉRTÉK (CVAM)

A CRR 218–222. cikke. Ez a tétel a CRR 218. cikke szerinti hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat is magában foglalja.

120

TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉK (E*)

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók, amelyekre a CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített hitel-egyenértékesítési tényezők nem alkalmazhatók.

130-160

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TELJES MÉRTÉKBEN KORRIGÁLT KITETTSÉGÉRTÉKE (E*) HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ SZERINT

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a mérlegen kívüli értékpapírosítási pozícióhoz tartozó kitettség értéke annak névértéke egy hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva. Eltérő rendelkezés hiányában ez a hitel-egyenértékesítési tényező 100 %.

Erre vonatkozóan a hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja határozza meg.

Az adatszolgáltatás során a teljes mértékben korrigált kitettségértéket (E*) a hitel-egyenértékesítési tényezők alábbi négy, egymást kölcsönösen kizáró tartománya szerint kell megadni: 0 %, [0 %, 20 %], [20 %, 50 %] és [50 %, 100 %].

170

KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 246. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók.

Ez az információ a CR IRB tábla 110-as oszlopához kapcsolódik.

180

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 266. cikkének (3) bekezdése szerint az intézmények az olyan értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyekhez 1 250  %-os kockázati súlyt rendeltek, a pozícióknak a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításánál történő figyelembevétele helyett a pozíciók kitettségértékét levonhatják szavatoló tőkéjükből.

190

KOCKÁZATI SÚLYOZÁS ALÁ TARTOZÓ KITETTSÉGÉRTÉK

200-320

MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (HITELMINŐSÉGI BESOROLÁSOK)

A CRR 261. cikke.

A CRR 259. cikkének (2) bekezdése szerinti származtatott hitelminősítéssel rendelkező IRB értékpapírosítási pozíciókat minősített pozícióként kell feltüntetni.

A kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértékeket az IRB-módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében (4. táblázat) megadott hitelminőségi besorolások (CQS) szerint kell csoportosítani.

330

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A felügyeleti képlet módszerével kapcsolatban lásd a CRR 262. cikkét.

Egy értékpapírosítási pozíció kockázati súlya 7 % és a megadott képletek szerint alkalmazandó kockázati súly közül a nagyobb érték.

340

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Az értékpapírosítási pozíciókhoz tartozó hitelkockázat-mérséklés a CRR 264. cikke szerint elismerhető. Ebben az esetben az intézmény a teljes fedezettségű pozíció tényleges kockázati súlyát tünteti fel a CRR 264. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint (a tényleges kockázati súly a pozíció kockázattal súlyozott kitettségértékét a pozíció kitettségértékével elosztva, majd 100-zal megszorozva számítható ki).

Részleges fedezettségű pozíció esetében az intézménynek a felügyeleti képlet módszerét korrigált T-értékkel kell alkalmaznia a CRR 264. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint. Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

350

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz legmagasabb kockázati súlya) alapján állapítják meg.

A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan kivételes kezelési módot ír elő, amelynél a Kirb nem számítható ki.

A likviditási hitelkeretek le nem hívott részét a mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek között kell feltüntetni.

Amíg egy értékpapírosítást kezdeményező a kivételes kezelést alkalmazza, amelynek során a Kirb nem számítható ki, addig a 350. oszlopban célszerű feltüntetni a likviditási hitelkeret kitettségértékének a CRR 263. cikkében rögzített kezelésnek megfelelő kockázati súlyozását.

A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd a CRR 256. cikkének (5) bekezdését és 265. cikkét.

360

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Itt a kitettségértékkel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell megadni.

370

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése az ABCP-programokon belüli pozíciókra vonatkozó belső értékelési módszert (IAA) határozza meg.

380

IAA: ÁTLAGOS KOCKÁZATI SÚLY

Ebben az oszlopban a kockázati súlyok súlyozott átlagát kell megadni.

390

(–) A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK MIATTI CSÖKKENTÉSE

Az IRB-módszert alkalmazó intézményeknek a CRR 266. cikkének (1) bekezdése (kizárólag értékpapírosítást kezdeményezők esetében alkalmazható, ha a kitettséget nem vonták le a szavatoló tőkéből), valamint (2) bekezdése szerint kell eljárniuk.

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

400

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

Teljes kockázati kitettségérték a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint, a lejárati eltérések vagy az előzetes vizsgálatra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiigazítások előtt, a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékek nélkül.

410

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK, EBBŐL: SZINTETIKUS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A lejárati eltéréssel rendelkező szintetikus értékpapírosításokra vonatkozóan az ebben az oszlopban feltüntetendő érték nem foglalja magában a lejárati eltéréseket.

420

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 14. cikkének (2) bekezdése, 406. cikkének (2) bekezdése, valamint 407. cikke előírja, hogy amikor az intézmény bizonyos követelményeknek nem tesz eleget, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az illetékes hatóságok arányos kiegészítő kockázati súlyt szabnak ki, amely annak a kockázati súlynak legalább 250 %-a (de legfeljebb 1 250  %-a), amely a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakaszában meghatározott módon alkalmazandó az érintett értékpapírosított pozíciókra.

430

A KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK LEJÁRATI ELTÉRÉS MIATTI KORREKCIÓJA

A szintetikus értékpapírosításokban megjelenő, a CRR 250. cikke szerinti RW*–RW(SP) lejárati eltéréseket be kell számítani, kivéve az 1 250  %-os kockázati súlyú ügyletrészsorozatokat, amelyeknél a feltüntetendő érték nulla. Ügyelni kell arra, hogy az RW(SP) nemcsak a 400-as oszlopban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket foglalja magában, hanem a más táblára irányuló kiáramlás útján átcsoportosított kitettségeknek megfelelő, kockázattal súlyozott kitettségértékeket is.

440-450

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK: A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT/UTÁN

A CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 3. szakasza szerint számított teljes kockázattal súlyozott kitettségérték a CRR 260. cikkében meghatározott határértékek alkalmazása előtt (440-es oszlop)/után (450-es oszlop). Figyelembe kell venni továbbá a CRR 265. cikkét is (rulírozó kitettségek gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést kikötő értékpapírosítására vonatkozó pótlólagos szavatolótőke-követelmény).

460

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ IRB ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSBÓL MÁS KITETTSÉGI OSZTÁLYOKBA IRÁNYULÓ KIÁRAMLÁSNAK MEGFELELŐ KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK

A hitelkockázat-mérséklő eszközök nyújtójához átcsoportosított, így a megfelelő táblán számított, az értékpapírosítási pozíciók felső határának kiszámításánál figyelembe vett kitettségekből eredő, kockázattal súlyozott kitettségérték.

107.

A CR SEC IRB tábla három fő sorcsoportból áll, amelyek a kezdeményezett, szponzorált, illetve visszatartott vagy visszavásárolt kitettségekről gyűjtenek adatokat értékpapírosítást kezdeményező, befektető és szponzor szerint. Ezek mindegyikére vonatkozóan az adatok mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek és származtatott ügyletek, ezenkívül az értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint oszlanak meg.

108.

A minősítésen alapuló módszer szerint kezelt pozíciókat és a nem minősített pozíciókat (az adatszolgáltatás időpontjában fennálló kitettség) a kezdeti hitelminőségi besorolás szerinti bontásban is fel kell tüntetni (az utolsó sorcsoport). Ezeket az információkat az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és a befektetőknek is meg kell adniuk.

Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A teljes kitettség a fennálló értékpapírosítások teljes összegét jelenti. Ez a sor összesíti a későbbi sorokban az értékpapírosítást kezdeményezők, a szponzorok és a befektetők által megadott valamennyi információt.

020

EBBŐL: ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 63. és 64. pontjában foglalt meghatározások szerinti újra-értékpapírosítások összértéke.

030

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre, származtatott ügyletekre és gyorsított visszafizetésekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja szerinti értékpapírosítást kezdeményező szerepét tölti be.

040-090

MÉRLEGTÉTELEK

A CRR 246. cikke (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy ha az intézmény a kockázattal súlyozott kitettségértéket az IRB-módszer szerint számítja ki, akkor a mérlegen belüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az egyedi hitelkockázati kiigazítások figyelembevétele nélküli könyv szerinti érték.

A mérlegtételek az 050–070. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 080–090. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően.

100-150

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ezek a sorok az olyan mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek minősülő értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek, amelyekre az értékpapírosítás keretében hitel-egyenértékesítési tényezőt kell alkalmazni. A mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíció kitettségértéke az adott értékpapírosítási pozíciónak az esetleges egyedi hitelkockázati kiigazítások levonásával számított névértéke, egyéb rendelkezés hiányában 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel megszorozva.

A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből eredő mérlegen kívüli értékpapírosítási pozíciókat a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek partnerkockázatához kapcsolódó kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alapján kell megállapítani.

A likviditási hitelkeretek, hitelkeretek és hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók által biztosított készpénzelőlegek esetében az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadniuk.

Kamatcsereügyletek és deviza-csereügyletek esetében a CR SA Total táblán megadott kitettségértéket kell feltüntetniük a CRR 246. cikkének (1) bekezdése szerint.

A mérlegen kívüli tételek a 110–130. sorban az értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (A-B-C), a 140–150. sorban pedig az újra-értékpapírosítások kockázati súlycsoportjai szerint (D-E) oszlanak meg a CRR 261. cikkének (1) bekezdésében található 4. táblázatnak megfelelően.

160

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS

Ez a sor csak a CRR 242. cikkének 13. és 14. pontja szerinti gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó rulírozó kitettségre vonatkozó értékpapírosítást kezdeményezőkre vonatkozik.

170

BEFEKTETŐ: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény befektető szerepét tölti be.

A CRR nem határozza meg kifejezetten a befektető fogalmát. Így ebben az összefüggésben a befektető olyan intézmény, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

180-230

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

240-290

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

300

SZPONZOR: TELJES KITETTSÉG

Ez a sor összefoglalja az olyan értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos mérlegtételekre, mérlegen kívüli tételekre és származtatott ügyletekre vonatkozó információkat, amelyeknél az intézmény a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szponzor szerepét tölti be. Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

310-360

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegtételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

370-420

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján az értékpapírosítást kezdeményezők mérlegen kívüli tételei és származtatott ügyletei oszthatók fel értékpapírosítás (A-B-C) és újra-értékpapírosítás (D-E) szerint.

430-540

A FENNÁLLÓ POZÍCIÓK KEZDETI HITELMINŐSÉGI BESOROLÁS SZERINTI BONTÁSA

Ezek a sorok az adatszolgáltatás időpontjában fennálló, minősítésen alapuló módszer szerint kezelt és nem minősített pozíciókkal kapcsolatos információkat gyűjtenek az SA módszerre vonatkozóan a CRR 261. cikkében (4. táblázat) megadott, a kezdeményezésük (keletkezésük) időpontjában alkalmazott hitelminőségi besorolások szerint. Ezen adatok hiányában a hitelminőségi besorolásnak megfelelő, rendelkezésre álló adatok közül a legkorábbiakat kell megadni.

A sorokat kizárólag a 170., 190–320. és 400–410. oszlopban kell kitölteni.

3.9.   C 14.00 – AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (SEC DETAILS)

3.9.1.   Általános megjegyzések

109.

Ez a tábla – a CR SEC SA, CR SEC IRB, MKR SA SEC, MKR SA CTP, CA1 és CA2 tábla összesített információival szemben – ügyletenkénti információkat gyűjt valamennyi olyan értékpapírosításról, amelyben az adatot szolgáltató intézmény érintett. Meg kell adni az egyes értékpapírosítások főbb jellemzőit, például az alapul szolgáló halmazt és a szavatolótőke-követelményt.

110.

A táblát az alábbi esetekben kell kitölteni:

a)

Az adatszolgáltató intézmény által kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében akkor, ha legalább egy pozícióval rendelkezik az értékpapírosításban. Így attól függetlenül, hogy jelentős kockázat átruházására sor került-e vagy sem, az intézményeknek az általuk – akár a banki könyvben, akár a kereskedési könyvben – tartott valamennyi pozícióról adatot kell szolgáltatniuk. A tartott pozíciók magukban foglalják a CRR 405. cikke szerint megtartott pozíciókat.

b)

Az adatszolgáltató intézmény által az adatszolgáltatás évében (1) kezdeményezett vagy szponzorált értékpapírosítások esetében akkor, ha nem rendelkezik pozícióval.

c)

Olyan értékpapírosítások, amelyek végső alapeszköze eredetileg az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és az értékpapírosítási eszköz által (részben) megszerzett pénzügyi kötelezettség. Ez az alapeszköz fedezett kötvény vagy más kötelezettség is lehet, amelyet ilyenként a 160. oszlopban fel kell tüntetni.

d)

Az értékpapírosításokban meglévő olyan pozíciók, amelyeknél az adatszolgáltató intézmény nem értékpapírosítást kezdeményező és nem szponzor (tehát befektetők és eredeti hitelezők esetében).

111.

Ezt a táblát kizárólag az abban az országban található konszolidált csoportok és önálló intézmények (2) alkalmazhatják, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek. Ha egy értékpapírosításban egy konszolidált csoporton belül több intézmény is részt vesz, akkor az adatokat intézményenkénti részletes bontásban kell megadni.

112.

A CRR 406. cikkének (1) bekezdése alapján, amely szerint az értékpapírosítási pozíciókba fektető intézményeknek az ilyen pozíciókról nagy mennyiségű információt kell beszerezniük az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez, a tábla alkalmazási köre bizonyos mértékig a befektetőkre is kiterjed. Így különösen a 010–040., a 070–110., 160., 190., a 290–400. és a 420–470. oszlopot kell kitölteniük.

113.

Az eredeti hitelező szerepét betöltő intézményeknek (amelyek ugyanabban az értékpapírosításban nem értékpapírosítást kezdeményezők vagy szponzorok) a táblát általában a befektetőkkel azonos terjedelemben kell kitölteniük.

3.9.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

005

SOR SZÁMA

A sor száma egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb.

010

BELSŐ KÓD

Belső (alfanumerikus) kód, amelyet az intézmény az értékpapírosítás azonosítására használ. A belső kódot az értékpapírosítás azonosítójához kell rendelni.

020

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS AZONOSÍTÓJA (kódja/neve)

Az értékpapírosítás jogszabályban előírt nyilvántartásba vételéhez használt kód, vagy ha ilyen nincs, akkor az a név, amelyen az értékpapírosítás a piacon ismert. Ha van nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) – nyilvános ügyletnél –, akkor az oszlopban az értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozatában közös karaktereket kell megadni.

030

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ AZONOSÍTÓJA (kódja/neve)

Az oszlopban az értékpapírosítást kezdeményező részére a felügyelő hatóság által megállapított kódot, vagy ha ilyen nincs, akkor az intézmény nevét kell megadni.

Több eladó részvételével végrehajtott értékpapírosítás esetén az adatszolgáltató intézménynek meg kell adnia a konszolidált csoportján belüli valamennyi olyan intézmény azonosítóját, amely az ügyletben (mint kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező) részt vesz. Ha kód nem áll rendelkezésre, vagy azt az adatszolgáltató intézmény nem ismeri, akkor az intézmény nevét kell megadni.

040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS TÍPUSA: (HAGYOMÁNYOS/SZINTETIKUS)

A következő rövidítéseket kell megadni:

»T«: hagyományos;

»S«: szintetikus.

A hagyományos értékpapírosítás és a szintetikus értékpapírosítás meghatározását a CRR 242. cikkének 10. és 11. pontja tartalmazza.

050

ELSZÁMOLÁSI MÓD: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK A MÉRLEGBEN MARADNAK, VAGY KIVEZETÉSRE KERÜLNEK?

A kezdeményezők, szponzorok és eredeti hitelezők a következő rövidítések egyikét kötelesek feltüntetni:

»K«: teljes megjelenítés;

»P«: részleges kivezetés;

»R«: teljes kivezetés;

»N«: nem alkalmazható.

Az oszlop az ügylet elszámolási módját foglalja össze.

A szintetikus értékpapírosítások esetében az értékpapírosítást kezdeményezőnek az értékpapírosított kitettségeket a mérlegből kivezetettként kell feltüntetnie.

Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki.

A »P« (részleges kivezetés) értéket kell megadni akkor, ha az értékpapírosított eszközöket a mérlegben az adatszolgáltató intézménynek az IFRS 9 3.2.16–3.2.21. bekezdése szerinti folytatódó részvétele mértékéig jelenítik meg.

060

A FIZETŐKÉPESSÉG KEZELÉSE: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKRA SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY VONATKOZIK?

Kizárólag az értékpapírosítást kezdeményezőknek a következő rövidítéseket kell megadniuk:

»N«: nincs vonatkozó szavatolótőke-követelmény;

»B«: banki könyv;

»T«: kereskedési könyv;

»A«: részben mindkét könyv.

A CRR 109., 243. és 244. cikke.

Az oszlop azt foglalja össze, hogy az értékpapírosítási programot az értékpapírosítást kezdeményező hogyan kezeli a fizetőképesség szempontjából. Azt mutatja, hogy a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek vagy az értékpapírosítási pozíciók alapján történik (banki könyv/kereskedési könyv).

Ha a szavatolótőke-követelmény alapját az értékpapírosított kitettségek képezik (jelentős kockázat átruházására nem kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR IRB táblán tünteti fel.

Ugyanakkor, ha a szavatolótőke-követelmény alapját a banki könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók képezik (jelentős kockázat átruházására kerül sor), akkor a hitelkockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az intézmény a sztenderd módszer alkalmazása esetén a CR SEC SA táblán, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a CR SEC IRB táblán tünteti fel. A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók esetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének kiszámítását az MKR SA TDI (sztenderd módszer szerinti általános pozíciókockázat), az MKR SA SEC vagy MKR SA CTP (sztenderd módszer szerinti egyedi pozíciókockázat), vagy az MKR IM (belső modellek) táblán kell feltüntetni.

Kötelezettségek értékpapírosítása esetében az értékpapírosítást kezdeményezők az oszlopot nem töltik ki.

070

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS?

Az értékpapírosítás és az újra-értékpapírosítás fogalmának a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62–64. pontjában foglalt meghatározása szerint az alábbi rövidítésekkel meg kell adni az alapul szolgáló értékpapírok típusát:

»S«: értékpapírosítás;

»R«: újra-értékpapírosítás.

075

STS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

Az (EU) 2017/2402 rendelet 18. cikke

A következő rövidítések egyikét kell megadni:

Y

igen

N

nem.

080-100

MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK

A CRR 404–410. cikke.

080

AZ ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSÁNAK MÓDJA

Minden egyes kezdeményezett értékpapírosítási programnál fel kell tüntetni a nettó gazdasági érdekeltség megtartásának módját a CRR 405. cikke alapján:

 

A – Függőleges szelet (értékpapírosítási pozíciók): »a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértéke legalább 5 %-ának megtartása.«

 

V – Függőleges szelet (értékpapírosított kitettségek): legalább 5 % megtartása az egyes értékpapírosított kitettségek hitelkockázatából akkor, ha az értékpapírosított kitettségek így megtartott hitelkockázatának besorolása minden esetben megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású.

 

B – Rulírozó kitettségek: »rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-a mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása«.

 

C – Mérlegen belüli: »véletlenszerűen kiválasztott – legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű – kitettségek megtartása, amennyiben ezeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve, hogy a potenciálisan értékpapírosítandó kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100«.

 

D – Első veszteségviselő: »az első veszteségviselő ügyletrészsorozat és szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő«.

 

E – Mentesül. Ezt a kódot a CRR 405. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel érintett értékpapírosításoknál kell megadni.

 

N – Nem alkalmazható. Ezt a kódot a CRR 404. cikkében foglalt rendelkezésekkel érintett értékpapírosításoknál kell megadni.

 

U – Nem megfelelő vagy ismeretlen. Ezt a kódot akkor kell megadni, ha az adatszolgáltató intézmény nem tudja biztosan, hogy a megtartás melyik módját alkalmazzák, vagy az nem felel meg a szabályoknak.

090

A MEGTARTOTT ÉRDEKELTSÉGEK ARÁNYA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS IDŐPONTJÁBAN (%)

Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező által megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség aránya a kezdeményezés időpontjában legalább 5 %.

A CRR 405. cikkének (1) bekezdésétől függetlenül a kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése jellemzően úgy értelmezhető, hogy az a kitettségek első értékpapírosításának időpontjára, és nem a kitettségek keletkezésének időpontjára vonatkozik (például nem arra az időpontra, amikor az alapul szolgáló hiteleket először nyújtották). A kezdeményezéskor megtartott érdekeltségek értékelése azt jelenti, hogy a megtartás mértékének értékelésekor és a követelmény teljesítésekor (például a kitettségek első értékpapírosításának időpontjában) elvárt arány 5 %; a megtartott érdekeltségi arány dinamikus újraértékelésének és kiigazításának az ügylet teljes élettartamára vonatkozó előírása nem szükséges.

Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel.

100

A MEGTARTÁSI KÖVETELMÉNY TELJESÜL?

A CRR 405. cikkének (1) bekezdése

A következő rövidítéseket kell megadni:

Y

igen;

N

nem.

Az oszlop nem töltendő ki akkor, ha a 080-as oszlopban (Az érdekeltség megtartásának módja) az »E« (Mentesül) vagy »N« (Nem alkalmazható) kód szerepel.

110

AZ INTÉZMÉNY SZEREPE: (ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ/SZPONZOR/EREDETI HITELEZŐ/BEFEKTETŐ)

A következő rövidítéseket kell megadni:

»O«: értékpapírosítást kezdeményező;

»S«: szponzor;

»L«: eredeti hitelező;

»I«: befektető.

Az értékpapírosítást kezdeményező fogalmát a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja, a szponzor fogalmát a 14. pontja határozza meg. Befektetőnek olyan intézmények tekinthetők, amelyekre a CRR 406. és 407. cikke alkalmazható.

120-130

NEM ABCP-PROGRAMOK

Azon speciális jellegükből adódóan, hogy több egyedi értékpapírosítási pozíciót foglalnak magukban, a CRR 242. cikkének 9. pontjában meghatározott ABCP-programokról a 120-as és 130-as oszlopban nem kell adatot szolgáltatni.

120

KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA (hh/éééé)

Az értékpapírosítás kezdeményezésének időpontjában (a halmazra [poolra] vonatkozó határidőben vagy záró dátumban) a hónapot és az évet a »hh/éééé« formában kell megadni.

Az egyes értékpapírosítási programok kezdeményezésének időpontja az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat. A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében a kezdeményezés napja az értékpapírok első kibocsátásának napja.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

130

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE A KEZDEMÉNYEZÉS IDŐPONTJÁBAN

Ez az oszlop az értékpapírosított portfóliónak a kezdeményezés időpontjában érvényes (a hitel-egyenértékesítési tényezők előtti eredeti kitettségnek megfelelő) értékét összesíti.

A nyitott halmazokkal fedezett értékpapírosítási programok esetében az értékpapírok első kibocsátásának napjára vonatkozó értéket kell megadni. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. Kötelezettségek értékpapírosítása esetében kizárólag az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott összeget kell megadni.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

140-220

ÉRTÉKPAPÍROSÍTOTT KITETTSÉGEK

A 140–220. oszlopban az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólió több jellemzőjére vonatkozó információkat kell feltüntetnie.

140

ÖSSZÉRTÉK

Az intézményeknek az értékpapírosított portfóliónak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes értékét, vagyis a fennálló értékpapírosított kitettségek összegét kell megadniuk. A hagyományos értékpapírosítások esetében az értékpapírosítási halmaz más eszközei nem számíthatók be. A több eladó (azaz egynél több értékpapírosítást kezdeményező) részvételével működő értékpapírosítási programoknál kizárólag az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióhoz való hozzájárulásának megfelelő összeget kell feltüntetni. A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál (vagyis ahol az értékpapírosított eszközportfólió a kezdeményezés napját követően nem bővíthető) az értéket fokozatosan csökkenteni kell.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

150

AZ INTÉZMÉNY RÉSZESEDÉSE (%)

Az intézménynek az értékpapírosított portfólióban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő részesedését kell megadni (százalékban, két tizedesjegy pontossággal). Az ebben az oszlopban feltüntetendő érték alapértelmezés szerint 100 %, kivéve a több eladó részvételével működő értékpapírosítási programokat. Az utóbbi esetben az adatszolgáltató intézménynek az értékpapírosított portfólióban meglévő aktuális hozzájárulását kell megadnia (arányát tekintve a 140-es oszlopnak felel meg).

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

160

TÍPUS

Ez az oszlop az értékpapírosított portfólióban lévő eszközökről (1–8) és kötelezettségekről (9 és 10) gyűjt információkat. Az intézménynek az alábbi számkódok valamelyikét kell feltüntetnie:

 

1 – lakóingatlant terhelő jelzálog;

 

2 – kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog;

 

3 – hitelkártya-követelés;

 

4 – lízing;

 

5 – vállalatoknak és vállalatként kezelt kkv-knak nyújtott hitel;

 

6 – fogyasztási hitel;

 

7 – vevőkövetelés;

 

8 – egyéb eszköz;

 

9 – fedezett kötvény;

 

10 – egyéb kötelezettség.

Ha az értékpapírosított kitettségek halmaza a fenti típusokat vegyesen tartalmazza, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie. Újra-értékpapírosítás esetén az intézménynek a végső alapul szolgáló eszközhalmazt kell megjelölnie. A 10. típus (egyéb kötelezettség) az államkötvényeket és a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokat foglalja magában.

A zárt halmazzal fedezett értékpapírosítási programoknál a típus az adatszolgáltatás időpontjai között nem változhat.

170

ALKALMAZOTT MÓDSZER (SA/IRB/VEGYES)

Ez az oszlop arról a módszerről gyűjt információkat, amelyet az intézmény az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazna az értékpapírosított kitettségekre.

A következő rövidítéseket kell megadni:

»S«: sztenderd módszer;

»I«: belső minősítésen alapuló módszer;

»M«: a két módszer (SA/IRB) kombinációja.

Ha a sztenderd módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA táblán kell megadni.

Ha az IRB-módszer alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC IRB táblán kell megadni.

Ha a sztenderd módszer és az IRB-módszer együttes alkalmazásakor az 050-es oszlopban a »P« érték szerepel, akkor a szavatolótőke-követelmény kiszámítását a CR SEC SA és a CR SEC IRB táblán is meg kell adni.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Ettől függetlenül az oszlop nem vonatkozik a kötelezettségek értékpapírosítására. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

180

A KITETTSÉGEK SZÁMA

A CRR 261. cikkének (1) bekezdése

Az oszlopot kizárólag azoknak az intézményeknek kötelező kitölteniük, amelyek az értékpapírosítási pozíciókra az IRB-módszert alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az »I« értéket adják meg). Az intézmény a kitettségek tényleges számáról szolgáltat adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. Az oszlopot a befektetők nem töltik ki.

190

ORSZÁG

Az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kód alapján az ügylet végső alapul szolgáló eszközeinek származási országát kell megadni, vagyis az eredeti értékpapírosított kitettségek közvetlen kötelezettjének az országát (alapul szolgáló eszközök vizsgálata). Ha az értékpapírosítás halmaza több országot tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb országot kell feltüntetnie. Ha az eszközök és kötelezettségek összege alapján számított 20 %-os küszöböt egyik ország sem lépi túl, akkor az »egyéb országok« értéket kell feltüntetni.

200

ELGD (%)

A kitettséggel súlyozott átlagos LGD (ELGD) értékét csak azok az intézmények adják meg, amelyek a felügyeleti képlet módszerét alkalmazzák (és ennek megfelelően a 170-es oszlopban az »I« értéket tüntetik fel). Az ELGD értékét a CRR 262. cikkének (1) bekezdése alapján kell kiszámítani.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén, valamint akkor, ha a szavatolótőke-követelmény az értékpapírosított kitettségeken alapul (eszközök értékpapírosítása esetén). Az oszlop nem töltendő ki továbbá, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban. A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

210

(–) ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

Az adatszolgáltató intézményre alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő értékelési korrekciók és hitelveszteségre képzett céltartalékok (a CRR 159. cikke). Az értékelési korrekciók magukban foglalják a pénzügyi eszközökön a mérlegben történő kezdeti megjelenítésük óta keletkezett hitelveszteségnek az eredményben elszámolt összegét (ideértve a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatából eredő, a kitettségértékből nem levonható veszteségeket), valamint a CRR 166. cikkének (1) bekezdése szerint nemteljesítőként megvásárolt kitettségekre kapott kedvezményeket. A céltartalékok a mérlegen kívüli tételeken keletkezett hitelveszteségek halmozott összegét foglalják magukban.

Ez az oszlop az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott értékelési korrekciókról és céltartalékokról gyűjt információkat. Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

Ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

220

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS ELŐTTI SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (%)

Ez az oszlop az értékpapírosított portfólió szavatolótőke-követelményéről gyűjt információkat az értékpapírosítás nélküli állapotot feltételezve, valamint az ebben rejlő kockázatokkal kapcsolatos várható veszteségről (Kirb), amelyet az értékpapírosított kitettségeknek a kezdeményezés időpontjában érvényes összértékének százalékos arányában, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. A Kirb meghatározását a CRR 242. cikkének (4) bekezdése tartalmazza.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Eszközök értékpapírosítása esetén ezt az információt akkor is fel kell tüntetni, ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik pozícióval az értékpapírosításban.

A szponzorok az oszlopot nem töltik ki.

230-300

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI STRUKTÚRA

A hat oszlopból álló csoport az értékpapírosítás struktúrájáról gyűjt adatokat mérlegen belüli/kívüli pozíciók, ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő), valamint lejárat szerint.

A több eladó részvételével működő értékpapírosítási programoknál az első veszteségviselő ügyletrészsorozatra vonatkozóan kizárólag az adatot szolgáltató intézménynek megfelelő, vagy annak tulajdonított összeget kell feltüntetni.

230-250

MÉRLEGTÉTELEK

Ez az oszlopcsoport a mérlegtételekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő).

230

ELŐRE SOROLT

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra: a CRR 242. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti értékpapírosítási pozíció.

Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: Ebbe a kategóriába kell sorolni minden olyan ügyletrészsorozatot, amely nem minősül köztes vagy első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változata szerint.

240

KÖZTES

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra:

a CRR 242. cikkének 18. pontja szerinti összes pozíció;

a CRR 242. cikkének 6. vagy 17. pontja alá nem tartozó összes pozíció.

Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: lásd a CRR 243. cikkének (3) bekezdését (hagyományos értékpapírosítás) és 244. cikkének (3) bekezdését (szintetikus értékpapírosítás), a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatában.

250

ELSŐ VESZTESÉGVISELŐ

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértékei a CRR szerint kerülnek kiszámításra: a CRR 242. cikkének 17. pontja szerinti értékpapírosítási pozíció.

Minden más értékpapírosítási pozíció esetében: az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghatározását a CRR 242. cikkének 15. pontja tartalmazza, a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatában.

260-280

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ez az oszlopcsoport a mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt információkat ügyletrészsorozatok szerinti bontásban (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő).

Itt is ugyanazokat a besorolási kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alapján a mérlegtételek oszthatók fel ügyletrészsorozatok szerint.

290

A FELMONDÁS VÁRHATÓ LEGKORÁBBI IDŐPONTJA

A teljes értékpapírosítás felmondásának valószínű időpontja a szerződési feltételek és a jelenleg várható pénzügyi feltételek alapján. Általában az alábbiak közül a legkorábbi időpont:

i.

az a nap, amelyen a CRR 242. cikkének 2. pontjában meghatározott maradék pozíciókra vonatkozó visszavásárlási jog az alapul szolgáló kitettségek lejáratát, valamint azok előtörlesztési rátáit és esetleges újratárgyalását figyelembe véve először gyakorolható;

ii.

az a nap, amelyen az értékpapírosítást kezdeményező először érvényesíthet az értékpapírosítás szerződési feltételeiben foglalt olyan egyéb lehívási opciót, amely az értékpapírosítás teljes visszaváltását eredményezi.

A felmondás várható legkorábbi időpontja tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.

300

JOGSZERŰ VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT

Az a nap, amelyen az értékpapírosítás teljes tőke- és kamatrészét jogszerűen vissza kell fizetni (az ügylet dokumentációja alapján).

A jogszerű végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.

310–400

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK: HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG

Az oszlopcsoport az értékpapírosítási pozíciókról gyűjt adatokat az adatszolgáltatás időpontjában fennálló mérlegen belüli/kívüli pozíciók, valamint ügyletrészsorozatok (előre sorolt, köztes, első veszteségviselő) szerinti bontásban.

310-330

MÉRLEGTÉTELEK

Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a 230–250. oszlop esetében.

340-360

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Itt is ugyanazokat az ügyletrészsorozatok szerinti besorolási kritériumokat kell alkalmazni, mint a 260–280. oszlop esetében.

370–400

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK ÉS SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

Ez az oszlopcsoport a 340–360. oszlopban más bontásban már megadott mérlegen kívüli tételekről és származtatott ügyletekről gyűjt kiegészítő információkat.

370

KÖZVETLEN HITELHELYETTESÍTŐK (DCS)

Ez az oszlop az értékpapírosítást kezdeményező által tartott és közvetlen hitelhelyettesítőkkel garantált értékpapírosítási pozíciókra vonatkozik.

A CRR I. melléklete szerint közvetlen hitelhelyettesítőnek az alábbi teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek minősülnek:

a hitelhelyettesítő jellegű garanciák;

a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

380

IRS/CRS

Az IRS a kamatcsereügyletek, a CRS a deviza-csereügyletek rövidítése. Ezeket a származtatott ügyleteket a CRR II. melléklete sorolja fel.

390

ELISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEK

A CRR 242. cikkének 3. pontjában meghatározott likviditási hitelkeretek akkor elismerhetők, ha teljesítik kell a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt hat feltételt attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd és az IRB-módszer közül melyiket alkalmazza.

400

EGYÉB (AZ EL NEM ISMERT LIKVIDITÁSI HITELKERETEKKEL EGYÜTT)

Ebben az oszlopban kell feltüntetni a fennmaradó mérlegen kívüli tételeket, ezen belül az el nem ismert likviditási hitelkereteket (vagyis azokat, amelyek nem teljesítik a CRR 255. cikkének (1) bekezdésében felsorolt feltételeket).

410

GYORSÍTOTT VISSZAFIZETÉS: ALKALMAZOTT HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐ

A CRR 242. cikkének 12. pontja és 256. cikkének (5) bekezdése (SA), valamint 265. cikkének (1) bekezdése (IRB) meghatározza azokat a hitel-egyenértékesítési tényezőket, amelyeket a befektetőkre jutó rész összegére kell alkalmazni a kockázattal súlyozott kitettségérték megállapításához.

Ez az oszlop a gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó értékpapírosítási programokra (rulírozó értékpapírosításokra) vonatkozik.

A CRR 256. cikkének (6) bekezdése szerint az alkalmazandó hitel-egyenértékesítési tényezőt az értékpapírosítási felár tényleges háromhavi átlaga határozza meg.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén. Ez az információ CR SEC SA tábla 100-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 160-as oszlopához kapcsolódik.

420

(–) A SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT KITETTSÉGÉRTÉK

Ez az információ szorosan kapcsolódik a CR SEC SA tábla 200-as oszlopához, valamint a CR SEC IRB 180-as oszlopához.

Ebben az oszlopban negatív értéket kell megadni.

430

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT

Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása előtti értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

440

KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT TELJES KITETTSÉGÉRTÉK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN

Ez az oszlop a kockázattal súlyozott kitettségértéknek az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó felső határ alkalmazása utáni értékéről gyűjt információkat (jelentős kockázat átruházásával járó értékpapírosítási programok esetében). A jelentős kockázat átruházásával nem járó értékpapírosítási programok esetében (ahol a szavatolótőke-követelmény számítása az értékpapírosított kitettségek alapján történik) az oszlop nem tartalmaz adatot.

Az oszlop nem töltendő ki kötelezettségek értékpapírosítása esetén.

445

MÓDSZER

Ebben az oszlopban a 440. oszlopban feltüntetetteknek megfelelően a teljes kockázati kitettségérték meghatározásának módszerét kell megadni.

A módszer a következők egyike:

 

Azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatának megfelelően kerül kiszámításra

Egyéb (eredeti értékpapírosítási keret)

 

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azon értékpapírosítási pozíciók esetében, amelyek kitettségértéke a CRR szerint kerül kiszámításra:

SEC-IRBA

SEC-SA

SEC-ERBA

IAA

1 250  % az egyik módszer alá sem tartozó pozíciók esetében (a CRR 254. cikkének (7) bekezdése)

Többféle módszer

A kockázati súlyoknak a CRR 337. cikke szerinti meghatározásával összhangban a kereskedési könyvben lévő, értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközökre vonatkozóan a módszert azon módszerként kell meghatározni, amelyet az intézmény a nem kereskedési könyvi pozíciójára alkalmazna.

A »többféle módszer« akkor alkalmazandó, ha az intézmény többféle módon vesz részt egy értékpapírosítási ügyletben vagy van kitéve annak, és különböző módszereket alkalmaz a szavatolótőke-követelmény kiszámítására a különböző szerepeinek vagy különböző kitettségeinek megfelelően.

446

DIFFERENCIÁLT TŐKEKÖVETELMÉNY-MEGÁLLAPÍTÁSRA JOGOSULT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban, a CRR 243. és 270. cikke

A következő rövidítések egyikét kell megadni:

Y

igen

N

nem

»igen« értéket kell feltüntetni mind a CRR 243. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult STS értékpapírosítások, mind a CRR 270. cikke szerint differenciált tőkekövetelmény-megállapításra jogosult (nem STS) kkv-értékpapírosításokban lévő előresorolt pozíciók esetében.

450-510

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓK – KERESKEDÉSI KÖNYV

450

CTP/NEM CTP

A következő rövidítéseket kell megadni:

C

korrelációkereskedési portfólió (CTP);

N

nem CTP.

460-470

NETTÓ POZÍCIÓK – HOSSZÚ/RÖVID

Lásd az MKR SA SEC, illetve MKR SA CTP 050. és 060. oszlopát.

480

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY (SA) – EGYEDI KOCKÁZAT

Lásd az MKR SA SEC 610-es, illetve az MKR SA CTP 450-es oszlopát.

4.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

4.1.   C 16.00 – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OPR)

4.1.1.   Általános megjegyzések

114.

Ez a tábla a működési kockázat szavatolótőke-követelményének a CRR 312–324. cikke szerinti, az alapmutató módszere (BIA), a sztenderd módszer (TSA), az alternatív sztenderd módszer (ASA), valamint a fejlett mérési módszerek (AMA) alkalmazásával történő kiszámításával kapcsolatos információkat nyújt. Egy intézmény egyedi alapon nem alkalmazhatja egyidejűleg a sztenderd módszert és az alternatív sztenderd módszert »lakossági banki tevékenység« és »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágára.

115.

Az alapmutató módszerét, a sztenderd módszert és/vagy alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézmények a szavatolótőke-követelményt a pénzügyi év végén rendelkezésre álló információk alapján számítják ki. Ha auditált adatokat használnak, akkor az intézményeknek a várhatóan változatlan auditált adatokat kell feltüntetniük. A változtatás nélküli adatszolgáltatás elvétől az intézmények eltérhetnek például akkor, ha az adott időszakban rendkívüli körülmények merülnek fel, például szervezetekben vagy tevékenységekben részesedésszerzés, illetve -elidegenítés történik.

116.

Amennyiben az intézmény bizonyítani tudja az illetékes hatóság számára, hogy – rendkívüli körülmény, például egyesülés vagy bizonyos egységek vagy tevékenységek megszűnése miatt – a hároméves átlagnak az irányadó mutató kiszámítása céljára való felhasználása a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény torz becslését eredményezné, az illetékes hatóság engedélyezheti az intézmény számára a számítás olyan módon történő módosítását, amely figyelembe veszi az említett eseményeket. Az illetékes hatóság saját kezdeményezésre is előírhatja az intézmény számára a számítás módosítását. Ha az intézmény három évnél rövidebb ideje működik, az irányadó mutató kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy amint a tényleges múltbeli adatok legkorábban rendelkezésre állnak, attól az időponttól azokra támaszkodik.

117.

A tábla oszlopai a legutóbbi három évre vonatkozóan mutatják be a működési kockázattal érintett banki tevékenységek irányadó mutatójának értékével, valamint a kölcsönök és előlegek összegével kapcsolatos információkat (az utóbbi csak az alternatív sztenderd módszer esetében alkalmazható). Ezután kell feltüntetni a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény értékével kapcsolatos információkat. Adott esetben részletezni kell, hogy az összeg mely része származik allokációs eljárásból. A fejlett mérési módszerekkel kapcsolatban további tájékoztató adatok mutatják be a várható veszteségnek, a diverzifikációnak és a mérséklési technikáknak a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményre gyakorolt hatását.

118.

Az egyes sorokban a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény számítási módszerére vonatkozó információk találhatók, üzletáganként a sztenderd módszer és alternatív sztenderd módszer szerinti részletezésben.

119.

A táblát minden olyan intézménynek be kell nyújtania, amelyre a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény vonatkozik.

4.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-030

IRÁNYADÓ MUTATÓ

A működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt az irányadó mutató segítségével (az alapmutató módszerével, a sztenderd módszerrel vagy az alternatív sztenderd módszerrel) számító intézmények a megfelelő évekre vonatkozó irányadó mutatót a 010–030. oszlopban tüntetik fel. Ezenkívül a különböző módszerek együttes, a CRR 314. cikkében említett alkalmazása esetén az intézmények tájékoztató jelleggel megadják a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó irányadó mutatót is. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

A továbbiakban az irányadó mutató a CRR 316. cikkének (1) bekezdésében található 1. táblázatban felsorolt elemek pénzügyi év végén mért értékének az összege.

Ha az intézmény az irányadó mutatóról 3 évnél rövidebb időszakra vonatkozóan rendelkezik adatokkal, akkor a rendelkezésre álló historikus (auditált) adatokat kell a táblázat megfelelő oszlopaiban szerepeltetni. Ha például korábbi adatok csak egy évről állnak rendelkezésre, akkor azokat a 030-as oszlopban kell feltüntetni. Indokolt esetben a jövőre vonatkozó becsléseket a 020-as oszlopban (a t+1 évre vonatkozó becslés), valamint a 010-es oszlopban (a t+2 évre vonatkozó becslés) kell feltüntetni.

Ha az irányadó mutatóra vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az intézmény a jövőre vonatkozó üzleti becslést is alkalmazhat.

040-060

KÖLCSÖNÖK ÉS ELŐLEGEK (AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN)

Ezekben az oszlopokban a CRR 319. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágban nyújtott kölcsönök és előlegek állományát kell feltüntetni. Ezen állományok alapján számítható ki az alternatív irányadó mutató, amelyből megállapítható az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységek szavatolótőke-követelménye (a CRR 319. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

A »kereskedelmi banki tevékenység« üzletág esetében a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírokat is meg kell adni.

070

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETEMÉNY

A tőkekövetelményt az alkalmazott módszerrel, a CRR 312–324. cikkének megfelelően kell kiszámítani. Az eredményül kapott összeget a 070-es oszlopban kell feltüntetni.

071

TELJES MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikkének (4) bekezdése A 070. oszlopban megadott szavatolótőke-követelmény szorozva 12,5-del.

080

EBBŐL: ALLOKÁCIÓS ELJÁRÁSBÓL SZÁRMAZÓ

A 312. cikk (2) bekezdésében említett kérelemben szerepeltetni kell a működési kockázati tőkének a csoport különböző tagjai közti allokálásához használt módszer leírását. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a diverzifikációs hatásokat figyelembe kívánják-e venni, és ha igen, akkor milyen módon abban a kockázatmérési rendszerben, amelyet egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kívánnak alkalmazni (lásd a CRR 18. cikkének (1) bekezdését).

090-120

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL, ADOTT ESETBEN SZOLGÁLTATANDÓ

090

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY A VÁRHATÓ VESZTESÉG, A DIVERZIFIKÁCIÓ ÉS A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK MIATTI MÉRSÉKLÉS ELŐTT

A 090-es oszlopban feltüntetett szavatolótőke-követelmény megegyezik a 070-es oszlopban szereplő adatnak a várható veszteség, a diverzifikáció és a kockázatmérséklési technikák miatti mérséklő hatás figyelembevétele előtt számított értékével (lásd lejjebb).

100

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE A BELSŐ ÜZLETVITELI GYAKORLATBAN FIGYELEMBE VETT VÁRHATÓ VESZTESÉG MIATT

A 100-as oszlopban a szavatolótőke-követelménynek a belső üzletviteli gyakorlatban figyelembe vett várható veszteség miatti mérséklését kell megadni a CRR 322 cikke (2) bekezdésének a) alapján.

110

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE DIVERZIFIKÁCIÓ MIATT

A 110-es oszlopban szereplő diverzifikációs hatás az egyes működésikockázat-osztályokra vonatkozóan külön számított szavatolótőke-követelmények összegének (tökéletes függőségi helyzet), valamint a függőségi és korrelációs hatások figyelembevételével számított diverzifikált szavatolótőke-követelménynek (a kockázati osztályok között feltételezett nem tökéletes függőségi helyzet) a különbsége. Tökéletes függőségi helyzet az alapesetben áll fenn, vagyis amikor az intézmény nem alkalmaz kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát, így a fejlett mérési módszerrel megállapított tőke a választott kockázati osztályok egyedi működési kockázati mérőszámainak az összegeként számítható ki. Ilyenkor a kockázati osztályok között 100 %-os korrelációt kell feltételezni, és az oszlopban a nulla értéket kell megadni. Ezzel szemben akkor, ha az intézmény kifejezetten a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúrát alkalmaz, akkor ebben az oszlopban az alapesetből eredő, fejlett mérési módszerrel megállapított tőke és a kockázati osztályok közötti korrelációt mérő struktúra alkalmazása után kapott érték különbözetét kell feltüntetnie. Ez az érték a fejlett mérési módszerre épülő modell diverzifikációs kapacitását mutatja, vagyis a modell azon képességét, hogy a működési kockázatból eredő súlyos veszteséget okozó, nem egyidejű események előfordulását figyelembe vegye. A 110-es oszlopban azt az összeget kell feltüntetni, amellyel a feltételezett korrelációs struktúra a fejlett mérési módszerrel megállapított tőkét csökkenti a 100 %-os feltételezéshez képest.

120

(–) A SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY MÉRSÉKLÉSE KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK (BIZTOSÍTÁS ÉS EGYÉB KOCKÁZAT-ÁTRUHÁZÁSI MECHANIZMUSOK) MIATT

A 120-as oszlopban a CRR 323. cikkének (1)–(5) bekezdése szerinti biztosítás és más kockázat-átruházási mechanizmusok hatását kell feltüntetni.


Sorok

010

AZ ALAPMUTATÓ-MÓDSZER (BIA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

Ez a sor az alapmutató módszerének alkalmazási körébe tartozó banki tevékenységekre vonatkozó összegeket mutatja be a működési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából (a CRR 315. és 316. cikke).

020

A SZTENDERD (TSA)/ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER (ASA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

A sztenderd módszerrel és alternatív sztenderd módszerrel (a CRR 317–319. cikke alapján) kiszámított szavatolótőke-követelményt kell feltüntetni.

030-100

A SZTENDERD MÓDSZER SZERINT

A sztenderd módszer alkalmazása esetén az adott évekre vonatkozó irányadó mutatót a 030–100. sorban a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak között kell felosztani. A tevékenységek üzletág szerinti besorolásakor a CRR 318. cikkében foglalt elveket kell követni.

110-120

AZ ALTERNATÍV SZTENDERD MÓDSZER SZERINT

A CRR 319. cikke szerinti alternatív sztenderd módszert alkalmazó intézményeknek a vonatkozó évekre az irányadó mutatót üzletáganként elkülönítve kell megadniuk a 030–050. és 080–100. sorban, valamint a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágra vonatkozóan a 110-es és 120-as sorban.

A 110-es és 120-as sor az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan mutatja az irányadó mutató értékét, megkülönböztetve a »kereskedelmi banki tevékenység« üzletágba és a »lakossági banki tevékenység« üzletágba tartozó tevékenységeket (a CRR 319. cikke). Egyszerre szerepelhet érték a »kereskedelmi banki tevékenység« és »lakossági banki tevékenység« üzletágaknak a sztenderd módszer szerinti 060. és 070. sorában és az alternatív sztenderd módszer szerinti 110. és 120. sorában, pl. ha egy leányvállalat a sztenderd módszer, míg anyavállalata az alternatív sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozik.

130

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREK (AMA) SZERINTI BANKI TEVÉKENYSÉGEK

Ebben a sorban a CRR 312. cikkének (2) bekezdése, valamint 321–323. cikke szerint a fejlett mérési módszerek alkalmazási körébe tartozó intézmények vonatkozó adatait kell megadni.

Ezenkívül a különböző módszerek együttes (a CRR 314. cikkében említett) alkalmazása esetén ebben a sorban kell megadni a fejlett mérési módszerek szerinti tevékenységek irányadó mutatójával kapcsolatos információkat. Ugyanígy kell eljárni a fejlett mérési módszereket alkalmazó egyéb bankokkal is.

4.2.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: AZ ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉGEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK (OPR DEATILS)

4.2.1.   Általános megjegyzések

120.

A C 17.01 (OPR DETAILS 1) tábla az intézmény által az előző évben elkönyvelt bruttó veszteséggel és megtérült veszteséggel kapcsolatos információkat összesíti eseménytípusonként és üzletáganként. A C 17.02 (OPR DETAILS 2) tábla az előző évi legnagyobb veszteségeseményekről ad részletes információkat.

121.

A hitelkockázathoz kapcsolódó és a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó működési kockázati veszteségeket (határhelyzetű hitelvonatkozású működési kockázati események) sem a C 17.01 sem a C 17.02 táblában nem kell figyelembe venni.

122.

Amennyiben a CRR 314. cikkének megfelelően a működési kockázat szavatólótőke-követelményének kiszámítása különböző módszerek együttes alkalmazásával történik, az intézmény által regisztrált veszteségeket és a megtérült veszteségeket jelenteni kell a C 17.01 és C 17.02 táblában, tekintet nélkül a szavatólótőke-követelmény kiszámításához használt módszerre.

123.

A »bruttó veszteség« a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett működési kockázati eseményből vagy eseménytípusból eredő, az esetleges megtérült veszteség előtti veszteség, az alább definiált »gyorsan megtérült veszteségesemények« sérelme nélkül.

124.

A »megtérült veszteség« az eredeti működési kockázati veszteséggel összefüggő, attól időben elkülönülő, független esemény, amelynek során az intézményhez első vagy harmadik felektől – például biztosítóktól vagy más felektől – pénz vagy gazdasági előny folyik be. A megtérült veszteségeket biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérült veszteségekre és közvetlenül megtérült veszteségekre kell bontani.

125.

A »gyorsan megtérült veszteségesemény« olyan működési kockázati esemény, amelynek veszteségei részben vagy egészben öt munkanapon belül megtérülnek. Gyorsan megtérült veszteségesemény esetében a bruttó veszteségnek csak a maradéktalanul meg nem térült veszteségrész (a gyorsan megtérült veszteségrész levonásával képzett veszteség) képezi részét. Következésképpen sem a bruttó veszteség meghatározása, sem az OPR DETAILS adatszolgáltatás egyéb elemei nem tartalmazzák az öt munkanapon belül teljes mértékben megtérült veszteségekhez vezető veszteségeseményeket.

126.

Az »elszámolás napja« az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben. Logikus módon, ez a nap későbbi, mint az »esemény napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette) és a »felismerés napja« (az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott).

127.

A közös működési kockázati esemény vagy eseményeket/veszteségeket generáló egyetlen eredeti működési kockázati eseményhez (»alapesemény«) kapcsolódó több esemény által okozott veszteségeket össze kell vonni. Az összevont eseményeket egy eseményként kell figyelembe venni és jelenteni, így a vonatkozó bruttó veszteségeket, illetve a veszteségkorrekciókat összegezni kell.

128.

Az adott év júniusában jelentett adatok köztes adatok; a végleges adatokat decemberben jelentik az intézmények. Így a júniusban jelentett adatok hat hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től június 30-ig), míg a decemberben jelentett adatok tizenkét hónapos referencia-időszakra vonatkoznak (január 1-től december 31-ig). A »korábbi adatszolgáltatási referencia-időszakok« kifejezés mind a júniusban, mind a decemberben jelentett adatok esetében a megelőző naptári év végéig lezárult összes adatszolgáltatási referencia-időszakot jelöli (beleértve tehát azt is, amely a megelőző naptári év végén zárul).

129.

Az e rendelet 5. cikke b) pontja (2) b) i. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az intézmények »az ugyanazon tagállamon belüli összes intézmény összesített mérlegfőösszegének« meghatározásához az EBH »Supervisory Disclosure« weboldalán megtalálható legfrissebb statisztikai adatokat kötelesek használni. Az 5. cikk b) pontja (2) b) iii. alpontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (ESA 2010) A. mellékletének 8.89. pontjában meghatározott, az Eurostat által az előző naptári évre vonatkozóan közzétett, piaci áron számolt bruttó hazai terméket kell használni.

4.2.2.   C 17.01: Működési kockázat: Az előző évi veszteségek és megtérült veszteségek üzletáganként és eseménytípusonként (OPR DETAILS 1)

4.2.2.1.   Általános megjegyzések

130.

A C 17.01 táblában az információkat a belső küszöbértékeket meghaladó veszteségek és megtérült veszteségek üzletágak (a CRR 317. cikkében található 2. táblázatban meghatározott üzletágak, valamint a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletág) és (a CRR 324. cikkében meghatározott) eseménytípusok közötti felosztásával kell bemutatni, így lehetséges, hogy egy adott eseményhez tartozó veszteségek több üzletág között kerülnek felosztásra.

131.

Az oszlopok a különböző eseménytípusokat és az egyes üzletágakra vonatkozó összértéket jelenítik meg egy tájékoztató adattal együtt, amely a veszteségekre vonatkozó adatgyűjtés során alkalmazott legalacsonyabb belső küszöbértéket mutatja, amelyből egynél több küszöbérték esetén az egyes üzletágakon belül megállapítható a legalacsonyabb és legmagasabb küszöbérték.

132.

A sorok az üzletágakat jelenítik meg, valamint az egyes üzletágakon belül az események számára (új események), a bruttó veszteségértékre (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események számára, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókra, a legnagyobb egyedi veszteségre, az öt legnagyobb veszteség összegére és a teljes megtérült veszteségre (közvetlen megtérült veszteség és biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülés) vonatkozó információkat tartalmaznak.

133.

Az »üzletágak összesen« sorokban az események számát és a bruttó veszteségértéket megadott küszöbértékek (10 000, 20 000, 100 000 és 1 000 000) szerint rendezett tartományokba sorolva kell megadni. A küszöbértékek euróban vannak megadva, és céljuk a megadott veszteségértékek intézmények közötti összehasonlíthatóságának biztosítása – ezért nem szükségképpen felelnek meg a veszteségadatok belső gyűjtésekor használt, a tábla más szakaszában megadott alsó küszöbértékeknek.

4.2.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010-0070

ESEMÉNYTÍPUSOK

Az intézmények a veszteségeket a 010–070. oszlopban a CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípusoknak megfelelően tüntetik fel.

A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények a felsorolt eseménytípusokba nem sorolható veszteségeket csak a 080-as oszlopban adhatják meg.

0080

ESEMÉNYTÍPUSOK ÖSSZESEN

A 080-as oszlopban az egyes üzletágakra vonatkozóan az intézmények az események száma (új események) sor összesenjét, a bruttó veszteségérték (új események) sor összesenjét, a veszteségkorrekcióval érintett események száma sor összesenjét, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók sor összesenjét, a legnagyobb egyedi veszteséget, az öt legnagyobb veszteség összegét, valamint a teljes közvetlen megtérült veszteség sor összesenjét és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés sor összesenjét jelentik.

Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080-as oszlopban a 010–070. oszlopban megadott eseményszámok, teljes bruttó veszteségértékek, teljes megtérült veszteségek és korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyszerű összegét tüntetik fel.

Amennyiben az intézmény minden veszteség esetében azonosított eseménytípust, a 080. oszlopban feltüntetendő legnagyobb egyedi veszteség a 010–070. oszlopokban feltüntetett legnagyobb egyedi veszteségek közül a legnagyobb.

Az öt legnagyobb veszteség összegénél a 080-as oszlopban az egy üzletágon belüli öt legnagyobb veszteség összegét kell megadni.

0090-0100

TÁJÉKOZTATÓ ADAT: AZ ADATGYŰJTÉS SORÁN ALKALMAZOTT KÜSZÖBÉRTÉK

A 090-es és 100-as oszlopban az intézmények azokat az alsó küszöbértékeket tüntetik fel, amelyeket a CRR 322. cikke (3) bekezdése c) pontjának utolsó mondata alapján a veszteségadatok belső gyűjtésekor alkalmaznak.

Ha az intézmény az egyes üzletágakon belül csak egy küszöbértéket alkalmaz, akkor csak a 090-es oszlopot kell kitölteni.

Ha az intézmény azonos üzletágon belül több különböző küszöbértéket alkalmaz, akkor a legmagasabb alkalmazott küszöbértéket is meg kell adni (100-as oszlop).


Sorok

0010-0880

ÜZLETÁGAK: VÁLLALATI PÉNZÜGYEK, KERESKEDÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS, LAKOSSÁGI KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG, KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG, LAKOSSÁGI BANKI TEVÉKENYSÉG, FIZETÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, ÜGYNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK, VAGYONKEZELÉS, TÁRSASÁGI SZINTŰ TÉTELEK

A CRR 317. cikkének (4) bekezdésében található 2. táblázatban meghatározott üzletágakra, a 322. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletágra, valamint az egyes eseménytípusokra vonatkozóan az intézmény a belső küszöbértékeknek megfelelően a következő információkat tünteti fel: az események száma (új események), a bruttó veszteségérték (új események), a veszteségkorrekcióval érintett események száma, a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók, a legnagyobb egyedi veszteség, az öt legnagyobb veszteség összege, a teljes közvetlen megtérült veszteség és a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés.

Az olyan veszteséget okozó eseménynél, amely több üzletágat érint, a bruttó veszteségértéket fel kell osztani az összes érintett üzletág között.

A szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmények az üzletághoz nem sorolt veszteségeket csak a 910–980-as oszlopban vehetik figyelembe.

0010, 0110, 0210, 0310, 0410, 0510, 0610, 0710, 0810

Események száma (új események)

Az »események száma« azon működési kockázati események száma, amelyek vonatkozásában az aktuális adatszolgáltatási időszakban bruttó veszteség elszámolására került sor.

Az itt megadott események »új események«, azaz olyan működési kockázati események, amelyeket

i.

először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

ii.

először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amennyiben az eseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert az eseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott eseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

Az »új események« nem tartalmazzák az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon működési kockázati eseményeket, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben már jelentett az intézmény.

0020, 0120, 0220, 0320, 0420, 0520, 0620, 0720, 0820

Bruttó veszteségérték (új események)

A bruttó veszteségérték a működési kockázati eseményekkel összefüggő bruttó veszteség értéke (pl. közvetlen díjfizetések, céltartalékok, elszámolások). Az eseményhez kapcsolódó minden, az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt veszteséget össze kell adni, és ez képezi az adott adatszolgáltatási vonatkozási időszakban az adott eseményhez tartozó bruttó veszteséget.

A feltüntetett bruttó veszteségérték a fenti sorban meghatározott »új eseményekre« vonatkozik. Az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt azon események esetében, amelyekről korábbi felügyeleti jelentésekben még nem jelentett az intézmény, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban bruttó veszteségként az adatszolgáltatási vonatkozási időpontig felhalmozott teljes veszteségértéket kell feltüntetni (azaz az eredeti veszteséget +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredőjét).

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0030, 0130, 0230, 0330, 0430, 0530, 0630, 0730, 0830

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

A veszteségkorrekcióval érintett események száma az először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban elszámolt és korábbi jelentésekben már jelentett azon működési kockázati események száma, amelyek tekintetében az aktuális adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban veszteségkorrekciót eszközöltek.

Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek összegét egy korrekciónak kell tekinteni az időszakban.

0040, 0140, 0240, 0340, 0440, 0540, 0640, 0740, 0840

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

A korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciókat a következő (pozitív vagy negatív) elemek összegeként kell kiszámolni:

i.

azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott pozitív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-emelés, kapcsolódó veszteségesemények, kiegészítő elszámolások) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény;

ii.

azon működési kockázati események aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban végrehajtott negatív veszteségkorrekcióival (pl. céltartalék-csökkentés) összefüggő bruttó veszteség, amelyeket korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számolt el és jelentett először az intézmény.

Amennyiben az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban egy eseményre vonatkozóan több veszteségkorrekció történt, ezek értékét összegezni kell, figyelembe véve a korrekció előjelét (pozitív vagy negatív). Az adott esemény és adatszolgáltatási vonatkozási időszak tekintetében ez az összeg tekintendő a veszteségkorrekciónak.

Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője).

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0050, 0150, 0250, 0350, 0450, 0550, 0650, 0750, 0850

Legnagyobb egyedi veszteség

A legnagyobb egyedi veszteség

i.

az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely eseményhez kapcsolódó legnagyobb bruttó veszteségérték és

ii.

egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett valamely eseményhez kapcsolódó legnagyobb (fent meghatározott) pozitív veszteségkorrekció közül a nagyobbik.

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0060, 0160, 0260, 0360, 0460, 0560, 0660, 0760, 0860

Az öt legnagyobb veszteség összege

Az öt legnagyobb veszteség összege az alábbiak közüli öt legmagasabb érték összege:

i.

az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett eseményekhez kapcsolódó bruttó veszteségértékek és

ii.

egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban először jelentett eseményekhez kapcsolódó (a fenti 040, 140, …, 840 sorokban meghatározott) pozitív veszteségkorrekciók. Az öt legmagasabb összeg között csak maga a veszteségkorrekció összege vehető számításba, nem pedig az adott eseményhez kapcsolódó, a korrekció előtti vagy utáni teljes veszteségérték.

A jelentett értékben nem vehető figyelembe a már megtérült veszteség.

0070, 0170, 0270, 0370, 0470, 0570, 0670, 0770, 0870

Teljes közvetlen megtérült veszteség

A közvetlen megtérült veszteség valamennyi megtérült veszteség a CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó, az alábbi sorban jelentett megtérülések kivételével.

A teljes közvetlenül megtérült veszteség az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt közvetlen megtérült veszteségek és ezek korrekcióinak összege.

0080, 0180, 0280, 0380, 0480, 0580, 0680, 0780, 0880

Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

A CRR 323. cikkének hatálya alá tartozó megtérülések tartoznak ide.

A biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az aktuális vagy a korábbi adatszolgáltatási vonatkoztatási időszakban először elszámolt működési kockázati eseményekkel összefüggő, az aktuális adatszolgáltatási időszakban elszámolt, biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó megtérülések és ezek korrekcióinak összege.

0910-0980

ÜZLETÁGAK ÖSSZESEN

Az üzletágak összesen sorokon a CRR 322. cikke (3) bekezdése b), c) és e) pontjának megfelelően az összesítő információkat kell feltüntetni az egyes eseménytípusok (010–080. oszlop) szerint.

0910-0914

Események száma

A 910-es sorban feltüntetendő a belső küszöbértéket meghaladó események száma eseménytípusonként az összes üzletágra összesítve. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb az üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja miden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat.

A 911–914. sorban azon események száma jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik.

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:

A 910–914. sorokban jelentett teljes eseményszám megegyezik a megfelelő sorban szereplő eseményszámok vízszintes összegével, mivel ezen adatok között a több üzletágat érintő eseményeket már egy eseményként számították be.

A 910-es sor 080-as oszlopban feltüntetett adata nem feltétlenül egyezik meg a 080-as oszlopban szereplő eseményszámok függőleges összegével, mivel egy esemény egyszerre több üzletágat is érinthet.

0920-0924

Bruttó veszteségérték (új események)

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a 920-as sorban jelentett bruttó veszteségérték (új események) az új események egyes üzletágak szerinti bruttó veszteségértékeinek összege.

A 921–924. sorban azon események bruttó veszteségértéke jelentendő, amelyek bruttó veszteségértéke a vonatkozó sorban megadott tartományba esik.

0930, 0935, 0936

Veszteségkorrekcióval érintett események száma

A 930-as sorban a 030, 130, …, 830-as sorokban meghatározott, veszteségkorrekcióval érintett események teljes száma jelentendő. Lehetséges, hogy ez az érték alacsonyabb a veszteségkorrekcióval érintett, üzletáganként összesített eseményszámnál, mivel a többszörös hatású (több üzletágat érintő) események egy eseménynek minősülnek. Az érték ennél magasabb is lehet, ha a szavatolótőke-követelményt az alapmutató módszere szerint számító intézmény nem tudja miden esetben azonosítani a veszteség által érintett üzletágat.

A veszteségkorrekcióval érintett események számát le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett események száma és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett események száma szerint (mindkettőt pozitív előjellel kell feltüntetni).

0940, 0945, 0946

Korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók

A 940-es sorban az üzletáganként a 040, 140, …, 840-es sorokban meghatározott, korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók teljes összege jelentendő. Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a 940-es sorban jelentett összeg a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz kapcsolódó veszteségkorrekciók egyes üzletágak szerinti értékeinek összege.

A veszteségkorrekciók összegét le kell bontani az adatszolgáltatási időszakban pozitív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg (945-ös sor, pozitív előjellel) és az adatszolgáltatási időszakban negatív veszteségkorrekcióval érintett eseményekhez kapcsolódó összeg szerint (946-os sor, negatív előjellel). Amennyiben negatív veszteségkorrekció miatt az eseménynek tulajdonítható kiigazított veszteségérték az intézmény belső adatgyűjtési küszöbértéke alá csökken, az intézménynek nem magát a negatív veszteségkorrekciót kell jelentenie, hanem a 946-os sorban negatív előjellel az eseményhez kapcsolódó, az esemény legutóbbi decemberi referencia-időponttal történő jelentéséig felhalmozott teljes veszteségértéket (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője).

0950

Legnagyobb egyedi veszteség

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a legnagyobb egyedi veszteség a belső küszöbértéket meghaladó legnagyobb veszteség az egyes eseménytípusokon belül, minden üzletágra vonatkozóan. Abban az esetben, ha egy esemény több üzletágat is érint, ez az adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágaknál rögzített legmagasabb egyedi veszteség értéke.

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra a következők vonatkoznak:

Az itt jelentett legnagyobb egyedi veszteség az e sor 010–070-es oszlopában jelentett értékek közül a legnagyobb.

Amennyiben vannak olyan események, amelyek több üzletágra is hatnak, a {r950, c080} mezőben jelentett összeg magasabb lehet, mint a 080-as oszlop más soraiban jelentett üzletágankénti legnagyobb egyedi veszteség.

0960

Az öt legnagyobb veszteség összege

Az egyes üzletágakon belüli öt legnagyobb bruttó veszteség összegét kell megadni az egyes eseménytípusokra és minden üzletágra vonatkozóan. Lehetséges, hogy az összeg magasabb, mint az egyes üzletágaknál rögzített öt legnagyobb egyedi veszteség összege. Az összeget a veszteségek számától függetlenül meg kell adni.

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, illetve hogy minden veszteség esetében azonosította az eseménytípust, a 080-as oszlopra vonatkozóan az öt legnagyobb veszteség összege a teljes mátrixban szereplő öt legnagyobb veszteség összege, ami azt jelenti, hogy ez nem szükségképpen egyenlő sem a 960-as »Az öt legnagyobb veszteség összege« sor maximális értékével, sem a 080-as oszlopban feltüntetett »öt legnagyobb veszteségösszegek« maximális értékével.

0970

Teljes közvetlen megtérült veszteség

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a teljes közvetlen megtérült veszteség az üzletáganként megadott teljes közvetlen megtérült veszteségek összege.

0980

Biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés

Feltéve, hogy az intézmény valamennyi veszteségét hozzárendelte a CRR 317. cikke (4) bekezdésében szereplő 2. táblázatban felsorolt üzletágak valamelyikéhez vagy a CRR 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett »társasági szintű tételek« üzletághoz, a biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérülés az üzletáganként megadott biztosításból és más kockázat-átruházási mechanizmusokból származó teljes megtérült veszteségek összege.

4.2.3.   C 17.02: Működési kockázat: Az utolsó évi nagy veszteségeseményekre vonatkozó részletes információk (OPR DETAILS 2)

4.2.3.1.   Általános megjegyzések

134.

A C 17.02 táblában egyedi veszteségeseményekre vonatkozó információkat kell közölni (soronként egy esemény).

135.

Az ebben a táblában megadott információk »új eseményekre«, azaz olyan működési kockázati eseményekre vonatkoznak, amelyeket

a)

először az adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, vagy

b)

először egy korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban számoltak el, amennyiben az eseményről korábbi felügyeleti jelentésben nem számolt be az intézmény, például azért, mert az eseményt csak a jelenlegi adatszolgáltatási vonatkozási időszakban minősítették működési kockázati eseménynek, vagy mert az adott eseménynek betudható kumulált veszteség (az eredeti veszteség +/– a korábbi adatszolgáltatási vonatkozási időszakokban eszközölt veszteségkorrekciók eredője) csak az aktuális adatszolgáltatási vonatkozási időszakban haladta meg a belső adatgyűjtési küszöbértéket.

136.

Csak a legalább 100 000 EUR bruttó veszteségértéket magukban foglaló eseményeket kell itt jelenteni.

1. E küszöbérték sérelme nélkül:

a)

A táblában fel kell tüntetni minden egyes eseménytípus legnagyobb veszteségeseményét, amennyiben az intézmény a veszteséget eseménytípushoz rendelte, valamint

b)

a fennmaradó veszteségesemények közül a tíz legnagyobb bruttó veszteséget okozó veszteségeseményt, függetlenül attól, hogy ezeket az intézmény eseménytípushoz rendelte-e vagy sem.

c)

Az eseményeket a hozzájuk rendelt bruttó veszteség szerinti sorrendben kell feltüntetni.

d)

Egy esemény csak egyszer vehető figyelembe.

4.2.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010

Eseményazonosító

Az eseményazonosító egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja.

Amennyiben létezik belső azonosító, az intézmények ezt adják meg. Másként a természetes számok sorrendjét kell követni (1, 2, 3 stb.).

0020

Elszámolás napja

Az elszámolás napja az a nap, amikor a veszteség vagy tartalék/céltartalék először került megjelenítésre az eredménykimutatásban a működési kockázati veszteséggel szemben.

0030

Esemény napja

Az esemény napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény bekövetkezett vagy kezdetét vette.

0040

Felismerés napja

A felismerés napja az a nap, amikor a működési kockázati esemény az intézmény tudomására jutott.

0050

Eseménytípus

A CRR 324. cikkében meghatározott eseménytípus.

0060

Bruttó veszteség

A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség.

0070

Bruttó veszteség a közvetlen megtérülések levonásával

A 17.01 tábla 020, 120 stb. sorában meghatározott, az eseményhez kapcsolódó bruttó veszteség az adott veszteségeseményhez kapcsolódó közvetlen megtérülések levonásával.

0080 – 0160

Bruttó veszteség üzletáganként

A 060-as oszlopban feltüntetett bruttó veszteséget a CRR 317. cikkében és 322. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott megfelelő üzletágba kell sorolni.

0170

Jogalany neve

Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 010-es oszlopában jelentett neve, amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.

0180

Jogalany-azonosító

Annak a jogalanynak a C 06.02 tábla 025-ös oszlopában jelentett jogalany-azonosítója (LEI), amelynél a veszteség – vagy ha több jogalany is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.

0190

Üzleti egység

Az intézmény azon üzleti egysége vagy vállalati divíziója, amelynél a veszteség – vagy ha több egység vagy divízió is érintett volt, a veszteség legnagyobb része – felmerült.

0200

Leírás

Az esemény szöveges ismertetése, szükség esetén általános vagy anonimizált módon, amelynek ki kell terjednie legalább magára az eseményre és – amennyiben ismertek – az esemény okaira vonatkozó információkra.

5.   PIACI KOCKÁZATI TÁBLACSOPORT

137.

Az itt megadott útmutató a devizaárfolyam-kockázathoz (MKR SA FX), árukockázathoz (MKR SA COM), kamatlábkockázathoz (MKR SA TDI, MKR SA SEC, MKR SA CTP) és részvénypiaci kockázathoz (MKR SA EQU) kapcsolódó szavatolótőke-követelmény sztenderd módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblákra terjed ki. Ebben a részben útmutató található továbbá a szavatolótőke-követelmény belső modellen alapuló módszer szerinti kiszámításáról történő adatszolgáltatáshoz használt táblára vonatkozóan (MKR IM) is.

138.

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, illetve ezek származtatott eszközének pozíciókockázatát tőkeszükségletük kiszámítása céljából két összetevőre kell bontani. Az első elem az egyedi kockázati összetevő – azaz az adott eszköz árváltozásának kockázata, ami a kibocsátójával, illetve, származtatott eszköz esetében, az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezőkből adódik. A második elem az általános kockázatot foglalja magában: az eszköz árváltozásának azt a kockázatát, amely forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy azok származtatott eszköze esetében a kamatszintek változásából, tőkeinstrumentum vagy annak származtatott eszköze esetében az egyes értékpapírok sajátos tulajdonságaival kapcsolatban nem lévő, általános részvénypiaci mozgásokból adódik. Az egyes instrumentumok és nettósítási eljárások általános kezelését a CRR 326–333. cikke ismerteti.

5.1.   C 18.00 – PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓKOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA TDI)

5.1.1.   Általános megjegyzések

139.

Ez a tábla a forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sztenderd módszer szerinti pozíciókockázatát érintő pozíciókat és az azokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt rögzíti (a CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése). A különböző kockázatok és a CRR alapján alkalmazható módszerek az egyes sorokban vehetők figyelembe. Az MKR SA SEC és MKR SA CTP táblán szereplő kitettségekkel összefüggő egyedi kockázatok kizárólag az MKR SA TDI Total táblán tüntethetők fel. Az említett táblákon feltüntetett szavatolótőke-követelményt át kell vinni a {325;060} (értékpapírosítások), illetve {330;060} (CTP) cellába.

140.

A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő pénznemekre vonatkozóan: EUR, ALL, BGN, CZK, DKK, EGP, GBP, HRK, HUF, ISK, JPY, MKD, NOK, PLN, RON, RUB, RSD, SEK, CHF, TRY, UAH, USD, továbbá egy táblát minden egyéb pénznemre összevontan.

5.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030-040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010-350

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT, FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat és az azoknak megfelelő, a CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményt a kockázati kategóriától, a lejárattól és az alkalmazott módszertől függően kell feltüntetni.

011

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

012

Származtatott ügyletek

A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 328–331. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.

013

Egyéb eszközök és kötelezettségek

A kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.

020-200

LEJÁRATON ALAPULÓ MÓDSZER

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 339. cikkének (1)–(8) bekezdése szerinti lejáraton alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 339. cikkének (9) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra, ezeket pedig az instrumentumok lejárata szerint kell felosztani.

210-240

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÁTLAGOS HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐN ALAPULÓ MÓDSZER

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek a CRR 340. cikkének (1)–(6) bekezdése szerinti hátralévő futamidőn alapuló módszer, valamint az annak megfelelő, a CRR 340. cikkének (7) bekezdésében rögzített szavatolótőke-követelmények alkalmazási körébe tartoznak. A pozíciót az 1., 2. és 3. zónákra kell felosztani.

250

EGYEDI KOCKÁZAT

A 251-es, 325-ös és 330-as sorban megadott értékek összege.

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban meglévő pozíciók, amelyek az egyedi kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény hatálya alá esnek, valamint a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények a CRR 92. cikke (3) bekezdésének b) pontja, 335. cikke, 336. cikkének (1)–(3) bekezdése, valamint 337. és 338. cikke szerint. Figyelembe kell venni továbbá a CRR 327. cikkének (1) bekezdését.

251-321

A nem értékpapírosítási pozíciót jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szavatolótőke-követelménye

A 260–321. sorokban megadott értékek összege.

A külső minősítéssel nem rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák szavatolótőke-követelményét az alaptermék-kibocsátók kockázati súlyainak összeadásával kell kiszámítani (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának első és második bekezdése – az alapul szolgáló eszközök vizsgálata). A külső minősítéssel rendelkező, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat (a CRR 332. cikke (1) bekezdése e) pontjának harmadik bekezdése) külön kell feltüntetni a 321. sorban.

A CRR 336. cikkének (3) bekezdése szerinti pozíciókkal kapcsolatos adatszolgáltatás:

A CRR 129. cikkének (3) bekezdése szerint speciálisan kezelendők azok a kötvények, amelyek a banki könyvben 10 %-ot elérő kockázati súlyt képviselnek (fedezett kötvények). Az egyedi szavatolótőke-követelmény a CRR 336. cikke 1. táblázatának második kategóriájában szereplő százalékos arány fele. Ezeket a pozíciókat a végső lejáratig hátralévő idő alapján kell a 280–300. sorokban feltüntetni.

Ha a kamatláb-pozíciók általános kockázatát hitelderivatíva fedezi, akkor a 346. és 347. cikket kell alkalmazni.

325

Az értékpapírosított eszközök szavatolótőke-követelménye

Az MKR SA SEC tábla 610-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg.

330

A korrelációkereskedési portfólió szavatolótőke-követelménye

Az MKR SA CTP tábla 450-es oszlopában feltüntetett teljes szavatolótőke-követelmény. Csak az MKR SA TDI összesítésében adható meg.

350-390

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 329. cikkének (3) bekezdése

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.2.   C 19.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.2.1.   Általános megjegyzések

141.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról (összes/nettó, hosszú/rövid), valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott (a korrelációkereskedési portfólióban figyelembe nem vehető) értékpapírosítások és újra-értékpapírosítások pozíciókockázatán belüli egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni. A 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban a kereskedési könyvben nyilvántartott azon értékpapírosításokat, amelyeknek egyedi kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelménye a CRR alapján kerül meghatározásra, azaz ha a szavatolótőke-követelmény a felülvizsgált értékpapírosítási keret alapján kerül kiszámításra, ebben a táblában nem, csak a C 02.00 táblában kell feltüntetni. Ugyanígy a 2019. január 1. utáni adatszolgáltatási időpontokban azokat az értékpapírosítási pozíciókat, amelyekre a CRR szerint 1 250 %-os kockázati súly alkalmazandó, és amelyek a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontjának ii. alpontja alapján levonásra kerülnek a CET1 tőkéből, ebben a táblában nem, csak a C 01.00 táblában kell feltüntetni.

141a.

E tábla alkalmazásában a CRR harmadik része, II. címe 5. fejezetének cikkeire és a CRR 337. cikkére való hivatkozások a CRR 2018. december 31-én alkalmazandó változatára való hivatkozásként értendők.

142.

Az MKR SA SEC tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 337. cikke szerinti értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

143.

Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 337. cikkével összefüggésben (értékpapírosítási pozíciók). A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030-040

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 258. cikke.

050-060

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

070-520

A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI BONTÁSA

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat). A hosszú és rövid pozíciókat külön kell csoportosítani.

230–240 és 460–470

1 250  %

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

250-260 és 480-490

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben.

Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmények az alternatív felügyeleti képlet módszerét (SFA) alkalmazzák, amely a szavatolótőke-követelményt a biztosítékhalmaz jellemzőinek és az ügyletrészsorozat szerződéses tulajdonságainak függvényében határozza meg.

270 és 500

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

SA: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

IRB: A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését.

280–290/ 510–520

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 109. cikke (1) bekezdésének második mondata, valamint 259. cikkének (3) és (4) bekezdése.

Ezeket az oszlopokat akkor kell kitölteni, ha az intézmény a belső értékelési módszer alapján határozza meg a bankok által (ideértve a külső bankokat is) ABCP-program keretében nyújtott likviditási hitelkeretek és hitelminőség-javítási lehetőségek tőkekövetelményét. A külső hitelminősítő intézeti módszertanra épülő belső értékelési módszer (IAA) az ABCP-programmal szemben kizárólag olyan kitettségeknél alkalmazható, amelyek kezdeti belső hitelminőségi besorolása a befektetési fokozattal egyenértékű.

530-540

AZ ELŐZETES VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE MIATTI ÁLTALÁNOS HATÁS (KORREKCIÓ)

A CRR 337. cikkének (3) bekezdése a CRR 407. cikkével összefüggésben. A CRR 14. cikkének (2) bekezdése

550-570

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

A CRR 337. cikke, figyelmen kívül hagyva a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.

580-600

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK, A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZEGE

A CRR 337. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével.

610

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint a 2014. december 31-én záruló átmeneti időszakban az intézménynek külön kell összegeznie a súlyozott nettó hosszú pozícióit (580. oszlop) és a súlyozott nettó rövid pozícióit (590-es oszlop). A két összeg közül a nagyobb (felső korlát figyelembevételével számított) összeg képezi a szavatolótőke-követelményt. Ezzel együtt a CRR 337. cikkének (4) bekezdése szerint 2015-től kezdődően az intézmény a szavatolótőke-követelmény kiszámításához a 600-as oszlopban összegzi a súlyozott nettó pozícióit (tekintet nélkül arra, hogy azok hosszúak vagy rövidek).


Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A kereskedési könyvben nyilvántartott, fennálló értékpapírosítások összértéke az értékpapírosítást kezdeményező és/vagy befektető és/vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.

040,070 és

100

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. és 62. pontja.

020,050,

080 és 110

ÚJRA-ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A CRR 4. cikkének (63) bekezdése

030-050

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ

A CRR 4. cikkének (13) bekezdése

060-080

BEFEKTETŐ

Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

090-110

SZPONZOR

A CRR 4. cikkének (14) bekezdése Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

120-210

A SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKÉNEK AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK TÍPUSAI SZERINTI BONTÁSA

A CRR 337. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata.

Az alapul szolgáló eszközök megoszlása a SEC Details tábla »Típus« oszlopában alkalmazott osztályozást követi:

1 – lakóingatlant terhelő jelzálog;

2 – kereskedelmi ingatlant terhelő jelzálog;

3 – hitelkártya-követelés;

4 – lízing;

5 – vállalatoknak és vállalatként kezelt kkv-knak nyújtott hitel;

6 – fogyasztási hitel;

7 – vevőkövetelések;

8 – egyéb eszközök;

9 – fedezett kötvények;

10 – egyéb kötelezettségek.

Az egyes értékpapírosítások esetében, ha a halmaz több eszköztípust tartalmaz, akkor az intézménynek a legfontosabb típust kell feltüntetnie.

5.3.   C 20.00 – PIACI KOCKÁZAT: A KORRELÁCIÓKERESKEDÉSI PORTFÓLIÓBA SOROLT POZÍCIÓK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA CTP)

5.3.1.   Általános megjegyzések

144.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó CTP-pozíciókról (értékpapírosításokról, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákról és a CRR 338. cikkének (3) bekezdése alapján besorolt CTP-pozíciókról), valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

145.

Az MKR SA CTP tábla kizárólag a CRR 335. cikke, valamint azzal összefüggésben a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményt határozza meg. Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott CTP-pozíciókat hitelderivatívákkal fedezik, akkor a CRR 346. és 347. cikkét kell alkalmazni. Valamennyi kereskedési könyvi CTP-pozícióról egy táblán kell adatot szolgáltatni attól függetlenül, hogy az intézmény a sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza-e a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerinti egyes pozíciók kockázati súlyának meghatározásakor. Az e pozíciók általános kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelményre vonatkozó adatszolgáltatás az MKR SA TDI vagy az MKR IM táblán történik.

146.

A tábla kialakítása elkülöníti az értékpapírosítási pozíciókat, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az egyéb CTP-pozíciókat. Az értékpapírosítási pozíciókat emiatt minden esetben a 030-as, 060-as vagy 090-es sorban kell feltüntetni az intézmény által az értékpapírosításban betöltött szereptől függően. Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat minden esetben a 110-es sorban kell feltüntetni. Az »egyéb CTP-pozíciók« nem értékpapírosítási pozíciók és nem az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák (lásd a CRR 338. cikkének (3) bekezdésében található meghatározást), de a fedezési szándék miatt egyértelműen kapcsolódnak e két pozíció egyikéhez. Besorolásuk ezért történik az »értékpapírosítás« vagy »n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva« alkategóriában.

147.

Az 1250 %-os kockázati súlyú pozíciók az elsődleges alapvető tőkéből (CET1) is levonhatók (lásd a CRR 243. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 244. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 258. cikkét). Ebben az esetben a pozícióról a CA1 tábla 460-as sorában kell adatot szolgáltatni.

5.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a korrelációkereskedési portfólióba sorolt pozíciókkal összefüggésben. A hosszú és rövid pozícióknak az említett bruttó pozíciókra is alkalmazandó megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

030-040

(–) SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL LEVONT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 258. cikke.

050-060

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327–329., valamint 334. cikke. A hosszú és rövid pozíciók megkülönböztetésével kapcsolatban lásd a CRR 328. cikkének (2) bekezdését.

070–400

A NETTÓ POZÍCIÓK KOCKÁZATI SÚLY SZERINTI MEGOSZLÁSA (SA és IRB)

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

160 és 330

EGYÉB

Az előző oszlopokban kifejezetten nem említett egyéb kockázati súlyok.

Az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák közül kizárólag azok, amelyek nem rendelkeznek külső minősítéssel. A külső minősítésű n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat az MKR SA TDI táblán kell feltüntetni (321. sor), vagy – ha azok a CTP részét képezik – a megfelelő kockázati súly oszlopába kell besorolni.

170-180 és 360-370

1 250  %

A CRR 251. cikke (1. táblázat), valamint 261. cikkének (1) bekezdése (4. táblázat).

190-200 és 340-350

A FELÜGYELETI KÉPLET MÓDSZERE

A CRR 337. cikkének (2) bekezdése a CRR 262. cikkével összefüggésben.

210/380

AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA (ÁTTEKINTÉS ELVE)

SA: A CRR 253. és 254. cikke, valamint 256. cikkének (5) bekezdése Az alapul szolgáló eszközök vizsgálatára vonatkozó oszlopok a nem minősített kitettségek valamennyi olyan esetét magukban foglalják, amelyeknél a kockázati súlyt az alapul szolgáló kitettségportfólió (a halmaz átlagos kockázati súlya, a halmaz legmagasabb kockázati súlya, vagy koncentrációs ráta alkalmazása) alapján állapítják meg.

IRB: A CRR 263. cikkének (2) és (3) bekezdése. A gyorsított visszafizetéssel kapcsolatban lásd CRR 265. cikkének (1) bekezdését és 256. cikkének (5) bekezdését.

220-230 és 390-400

BELSŐ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER

A CRR 259. cikkének (3) és (4) bekezdése.

410-420

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTT – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK

A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelmen kívül hagyásával.

430-440

FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELE UTÁN – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ ÉS RÖVID POZÍCIÓK

A CRR 338. cikke, a CRR 335. cikkében biztosított jogosultság figyelembevételével.

450

TELJES SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A szavatolótőke-követelmény az i. kizárólag a nettó hosszú pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (430. oszlop), valamint ii. kizárólag a nettó rövid pozíciók egyedi kockázatához kapcsolódó szavatolótőke-követelmény (440. oszlop) közül a nagyobb érték.


Sorok

010

TELJES KITETTSÉG

A korrelációkereskedési portfólióban nyilvántartott, fennálló pozíciók összértéke az értékpapírosítást kezdeményező, befektető vagy szponzor szerepét betöltő intézmény adatszolgáltatása szerint.

020-040

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐ

A CRR 4. cikkének (13) bekezdése

050-070

BEFEKTETŐ

Olyan hitelintézet, amely értékpapírosítási pozícióval rendelkezik egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben sem az értékpapírosítást kezdeményező, sem a szponzor szerepét nem tölti be.

080-100

SZPONZOR

A CRR 4. cikkének (14) bekezdése Ha egy szponzor saját eszközt is értékpapírosít, akkor a saját értékpapírosított eszközökkel kapcsolatos információkat az értékpapírosítást kezdeményezőre vonatkozó sorokban kell megadnia.

030, 060 és 090

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A korrelációkereskedési portfólió értékpapírosításokat, n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint esetlegesen a CRR 338. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kritériumokat teljesítő egyéb fedezeti pozíciókat foglal magában.

Az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat az »Egyéb CTP-pozíciók« sorban kell feltüntetni.

110

N-EDIK NEMTELJESÍTÉSKOR LEHÍVHATÓ HITELDERIVATÍVÁK

Itt az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, valamint az azokat a CRR 347. cikke szerint fedező n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat kell megadni.

Az értékpapírosítást kezdeményező, a befektető és szponzor pozíciói az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal nem egyeztethetők össze. Emiatt az értékpapírosítási pozícióknál alkalmazott megbontás az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetében nem alkalmazható.

040, 070, 100 és 120

EGYÉB CTP-POZÍCIÓK

Az alábbiakban lévő pozíciókat kell megadni:

az értékpapírosítási kitettségek arányos részesedést biztosító származtatott ügyleteit, valamint a CTP-pozíciókat fedező pozíciókat;

a CRR 346. cikke szerint hitelderivatívákkal fedezett CTP-pozíciók;

a CRR 338. cikkének (3) bekezdése szerinti egyéb pozíciók.

5.4.   C 21.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK EGYEDI KOCKÁZATÁNAK SZTENDERD MÓDSZERE (MKR SA SEC)

5.4.1.   Általános megjegyzések

148.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó pozíciókról, valamint az ezekhez kapcsolódóan a kereskedési könyvben nyilvántartott részvények pozíciókockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

149.

A táblát külön ki kell tölteni összesítve, valamint az alábbi előre meghatározott felsorolásban szereplő piacokra vonatkozóan: Albánia, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Horvátország, Izland, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, az euróövezet továbbá egy táblát az összes többi piacra összesítve. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában piac alatt országot kell érteni (kivéve az euróövezethez tartozó országokat, lásd az 525/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet).

5.4.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010-020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 102. cikke, valamint 105. cikkének (1) bekezdése Bruttó, instrumentumonként nem nettósított pozíciók azon jegyzési pozíciók levonásával, amelyeket harmadik fél az intézménytől lejegyzett, vagy amelyekre jegyzési garanciát vállal (a CRR 345. cikkének második mondata).

030-040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 327., 329., 332., 341. és 345. cikke.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik. A tőkekövetelményt az egyes nemzeti piacokra külön kell kiszámítani. A CRR 344. cikke (4) bekezdésének második mondata szerinti határidős részvényindex-ügyletekben levő pozíciókat nem kell feltüntetni ebben az oszlopban.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 2. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010-130

KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT RÉSZVÉNYEK

A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti pozíciókockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

020-040

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

Az általános kockázattal érintett részvényekben lévő pozíciók (a CRR 343. cikke), valamint az azoknak megfelelő, a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének 3. szakasza szerinti szavatolótőke-követelmény.

Mindkét felosztás (021/022 és 030/040) valamennyi olyan pozícióhoz kapcsolódik, amelyet általános kockázat érint.

A 021-es és 022-es sorban az információkat eszközönkénti bontásban kell megadni. A szavatolótőke-követelmény számításakor kizárólag a 030-as és 040-es sorban csoportosított adatok vehetők figyelembe.

021

Származtatott ügyletek

A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyletek, a 329. cikk és a 332. cikk figyelembevételével, ha e cikkek alkalmazhatók.

022

Egyéb eszközök és kötelezettségek

A kereskedési könyvi pozíciók részvénypiaci kockázatának számítása során figyelembe vett származtatott ügyleteken kívüli instrumentumok.

030

Tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek

Tőzsdei forgalomban szereplő, széles körben diverzifikált, egyedi módszer alkalmazási körébe tartozó határidős részvényindex-ügyletek a CRR 344. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint. Ezeknél a pozícióknál csak általános kockázat áll fenn, így azok az 050-es sorban nem tüntethetők fel.

040

A tőzsdei forgalomban szereplő, megfelelően diverzifikált határidős részvényindex-ügyleteken kívüli részvények

Egyedi kockázattal érintett egyéb részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 343. cikke és 344. cikkének (3) bekezdése szerint.

050

EGYEDI KOCKÁZAT

Egyedi kockázattal érintett részvénypozíciók, valamint az azoknak megfelelő szavatolótőke-követelmény a CRR 342. cikke és 344. cikkének (4) bekezdése szerint.

090–130

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 329. cikkének (2) és (3) bekezdése.

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.5.   C 22.00 – PIACI KOCKÁZAT: A DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA FX)

5.5.1.   Általános megjegyzések

150.

Ezen a táblán az egyes devizákban lévő pozíciókról (ideértve a beszámoló pénznemét is), valamint ezekhez kapcsolódóan a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó, sztenderd módszer szerinti szavatolótőke-követelményről kell az intézményeknek adatot szolgáltatniuk. A pozíciót az egyes pénznemekre (ideértve az eurót is), aranyra, valamint a kollektív befektetési formákra is ki kell számítani.

151.

A tábla 100–480. sorában akkor is adatot kell szolgáltatni, ha az intézmény nem köteles szavatolótőke-követelményt számolni a devizaárfolyam-kockázatra a CRR 351. cikke szerint. E tájékoztató adatok körében a beszámoló pénznemében lévő összes pozíciót is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ezeket milyen mértékben kell figyelembe venni a CRR 354. cikke alkalmazásában. A tábla tájékoztató adatainak 130–480-as sorát külön-külön ki kell tölteni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre.

5.5.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

020–030

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

Az eszközökből, a jövőben befolyó összegekből és a CRR 352. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb tételekből eredő bruttó pozíciók. A 352. cikk (2) bekezdése alapján és az illetékes hatóságok engedélyének függvényében nem tüntetendők fel azok a pozíciók, amelyeket az intézmény kifejezetten azért vállal, hogy ezzel a devizaárfolyamnak a 92. cikk (1) bekezdése szerinti tőkemegfelelési mutatókra gyakorolt negatív hatását fedezze, és az olyan tételekhez kapcsolódó pozíciók sem, amelyeket a szavatolótőke-számítás során már levontak.

040-050

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 352. cikkének (3) bekezdése, (4) bekezdésének első és második mondata, valamint 353. cikke.

A nettó pozíciókat pénznemenként kell kiszámítani, ennek megfelelően egyidejűleg hosszú és rövid pozíciók is előfordulhatnak.

060-080

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

A CRR 352. cikke (4) bekezdésének harmadik mondata, valamint 353. és 354. cikke.

060-070

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

Az egyes pénznemekben lévő nettó hosszú és rövid pozíciókat a rövid pozíciók összegének a hosszú pozíciók összegéből való kivonásával kell kiszámítani.

Egy pénznemben meglévő nettó hosszú pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó hosszú pozíciók összeadásával számítható ki.

Egy pénznemben meglévő nettó rövid pozíció az adott pénznemben végrehajtott műveletekhez tartozó nettó rövid pozíciók összeadásával számítható ki.

A beszámoló pénznemén kívüli pénznemben lévő kiegyenlítetlen pozíciókat az egyéb pénznemben lévő, tőkekövetelménnyel érintett pozíciókhoz (030-as sor) kell adni a 060-as vagy 070-es oszlopban attól függően, hogy a pozíciók rövidek vagy hosszúak.

080

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK (KIEGYENLÍTETT)

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemekben lévő kiegyenlített pozíciók.

090

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 3. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

100

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

A beszámoló pénznemén kívüli összes pozíció és a beszámoló pénznemében lévő azon pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a CRR 354. cikke alkalmazásában, valamint az ezekre vonatkozó szavatolótőke-követelmény a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerint, valamint a beszámoló pénznemére történő átváltás módja a CRR 352. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint.

020

EGYMÁSSAL NAGY MÉRTÉKBEN KORRELÁLÓ PÉNZNEMEK

A CRR 354. cikkében említett pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

025

Egymással nagy mértékben korreláló pénznemek: Ebből: a beszámoló pénzneme

A beszámoló pénznemében lévő pozíciók, amelyeket figyelembe vesznek a szavatolótőke-követelmény CRR 354. cikke szerinti kiszámítása során.

030

MINDEN EGYÉB PÉNZNEM (a kollektív befektetési formákat külön pénznemként kezelve)

A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

A CRR 353. cikke szerint külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formákkal kapcsolatos adatszolgáltatás:

 

A külön pénznemként kezelt kollektív befektetési formák tőkekövetelménye kétféle módszerrel számítható ki:

1.

a módosított aranymódszerrel, ha a KBF-ek befektetésének az iránya nem ismert (az ilyen KBF-eket az intézmény teljes nettó devizapozíciójához kell hozzáadni);

2.

ha a KBF-ek befektetésének az iránya ismert, akkor a KBF-eket a teljes nyitott devizapozícióhoz kell hozzáadni (hosszú vagy rövid, az egyes KBF-ek irányától függően).

 

Az érintett KBF-ekről a tőkekövetelmény számításának megfelelően kell adatot szolgáltatni.

040

ARANY

A CRR 351. cikkében, valamint 352. cikkének (2) és (4) bekezdésében említett általános eljárás alkalmazási körébe tartozó pénznemekben lévő pozíciók, valamint az ezekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmény.

050–090

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 352. cikkének (5) és (6) bekezdése.

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

100-120

A beszámoló pénznemével együtt számított összes pozíció kitettségtípus szerinti bontása

Az összes pozíciót származtatott ügyletek, egyéb eszközök és kötelezettségek, valamint mérlegen kívüli tételek szerint kell felosztani.

100

Mérlegen kívüli tételnek és származtatott ügyletnek nem minősülő egyéb eszközök és kötelezettségek

A 110-es vagy 120-as sorban nem szerepeltetett pozíciókat itt kell megadni.

110

Mérlegen kívüli tételek

A CRR 352. cikkének hatályába tartozó tételek, tekintet nélkül a denomináció pénznemére, amely tételek a CRR I. mellékletében szerepelnek az értékpapír-finanszírozási ügyletként vagy hosszú teljesítési idejű ügyletként beszámított, vagy eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló szerződéses megállapodásból eredő tételek kivételével.

120

Származtatott ügyletek

A CRR 352. cikkének megfelelően értékelt pozíciók.

130–480

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK: DEVIZAPOZÍCIÓK

A tábla tájékoztató adatait külön-külön meg kell adni az Unió tagállamaiban használt valamennyi pénznemre és a következő pénznemekre: USD, CHF, JPY, RUB, TRY, AUD, CAD, RSD, ALL, UAH, MKD, EGP, ARS, BRL, MXN, HKD, ICK, TWD, NZD, NOK, SGD, KRW, CNY, valamint összevontan minden egyéb pénznemre.

5.6.   C 23.00 – PIACI KOCKÁZAT: AZ ÁRUPOZÍCIÓK SZTENDERD MÓDSZEREI (MKR SA COM)

5.6.1.   Általános megjegyzések

152.

Ezen a táblán a sztenderd módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciókról, valamint a rájuk vonatkozó szavatolótőke-követelményről kell adatot szolgáltatni.

5.6.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010–020

ÖSSZES POZÍCIÓ (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 357. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint azonos áruban lévő pozícióknak minősülő bruttó hosszú/rövid pozíciók (lásd még a CRR 359. cikkének (1) bekezdését).

030–040

NETTÓ POZÍCIÓK (HOSSZÚ ÉS RÖVID)

A CRR 357. cikkének (3) bekezdésében található meghatározás szerint.

050

TŐKEKÖVETELMÉNNYEL ÉRINTETT POZÍCIÓK

Azok a nettó pozíciók, amelyekre a CRR harmadik része IV. címének 4. fejezetében foglalt különböző módszerek szerint tőkekövetelmény vonatkozik.

060

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR harmadik része IV. címének 4. fejezete szerint releváns pozíciók tőkekövetelménye.

070

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.


Sorok

010

ÁRUPOZÍCIÓK ÖSSZESEN

Árupozíciók és a rájuk vonatkozó piaci kockázat szavatolótőke-követelménye a CRR 92. cikke (3) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint a CRR harmadik része IV. címe 4. fejezete szerint.

020–060

POZÍCIÓK ÁRUKATEGÓRIA SZERINT

Adatszolgáltatás céljából az árukat a CRR 361. cikkében található 2. táblázatban említett négy fő árucsoportba kell sorolni.

070

FUTAMIDŐTÁBLÁS MÓDSZER

A CRR 359. cikkében említett futamidőtáblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

080

KITERJESZTETT LEJÁRATI TÁBLÁS MÓDSZER

A CRR 361. cikkében említett kiterjesztett lejárati táblás módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

090

EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER

A CRR 360. cikkében említett egyszerűsített módszer alkalmazási körébe tartozó árupozíciók.

100–140

OPCIÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK (NEM DELTA KOCKÁZATOK)

A CRR 358. cikkének (4) bekezdése

A nem delta kockázatokkal kapcsolatos, opciókra vonatkozó további követelményeket a számítási módszerben kell feltüntetni.

5.7.   C 24.00 – PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK (MKR IM)

5.7.1.   Általános megjegyzések

153.

Ez a tábla a kockáztatott érték (VaR) és a stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaR) adatait mutatja be különböző (adósságinstrumentumokkal, részvényekkel, külföldi pénznemekkel vagy áruval kapcsolatos) piaci kockázatok szerinti bontásban, továbbá a szavatolótőke-követelmény számítása szempontjából lényeges egyéb információkat.

154.

Általában az adatszolgáltatás az intézményi modell felépítésétől függ annak megfelelően, hogy az intézmény az általános és egyedi kockázatra vonatkozó adatokat elkülönítve vagy összevontan tünteti fel. Ugyanez vonatkozik a VaR/sVaR értékek kockázati kategóriák (kamatlábkockázat, részvénypiaci kockázat, árukockázat, valamint devizaárfolyam-kockázat) szerinti bontására is. Az intézmény eltekinthet a fenti bontásban történő adatszolgáltatástól, ha bizonyítani tudja, hogy az indokolatlan terhet jelentene számára.

5.7.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

030–040

KOCKÁZTATOTT ÉRTÉK

Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke.

030

Szorzó (mc) x Előző 60 munkanap átalagos kockáztatott értéke (VaRavg)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

040

Előző napi kockáztatott érték (VaRt–1)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

050-060

Stresszhelyzeti kockáztatott érték

Egy adott valószínűséggel, meghatározott időtávon bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámításához a bemeneti adatokat az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, számottevő pénzügyi stresszhelyzetet jelentő, folyamatos 12 hónapos időszak történeti adatai alapján kell kalibrálni.

050

Szorzó (ms) x Előző 60 munkanap átlaga (SVaRavg)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

060

Legfrissebb (SVaRt–1)

A CRR 364. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja, valamint 365. cikkének (1) bekezdése.

070-080

A JÁRULÉKOS NEMTELJESÍTÉSI ÉS ÁTMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNY

Egy nemteljesítési és átminősítési kockázatokkal összefüggésben bekövetkező árváltozásból származó veszteség maximális lehetséges mértéke, amelynek kiszámítása a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben a CRR 364. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján történik.

070

12 hetes átlagos mérőszám

A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben.

080

Legfrissebb mérőszám

A CRR 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja, a CRR harmadik része IV. címe 5. fejezetének 4. szakaszával összefüggésben.

090-110

TELJES ÁRKOCKÁZATI TŐKEKÖVETELMÉNY A CTP-RE VONATKOZÓAN

090

ALSÓ KORLÁT

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja

= azon tőkekövetelmény 8 %-a, amely a CRR 338. cikkének (1) bekezdése szerint került volna kiszámításra a teljes árkockázati tőkekövetelménnyel érintett valamennyi pozíció tekintetében.

100-110

12 HETES ÁTLAGOS MÉRŐSZÁM ÉS LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének b) pontja.

110

LEGFRISSEBB MÉRŐSZÁM

A CRR 364. cikke (3) bekezdésének a) pontja.

120

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 364. cikkében említettek szerint az összes kockázati tényezőre vonatkozóan, adott esetben figyelembe véve a korrelációs hatásokat, valamint a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatot és a CTP-ben árazott valamennyi kockázatot, figyelmen kívül hagyva azonban a CRR 364. cikkének (2) bekezdése szerinti, az értékpapírosításhoz és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákhoz kapcsolódó tőkekövetelményt.

130

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja. A szavatolótőke-követelmény 12,5-del való szorzásának az eredménye.

140

A túllépések száma az előző 250 munkanap során

A CRR 366. cikkében említettek szerint.

Azon túllépések számát kell feltüntetni, amelyek alapján a kiegészítő tétel meghatározásra kerül.

150-160

VaR szorzó (mc) és SVaR szorzó (ms)

A CRR 366. cikkében említettek szerint.

170-180

A CTP-TŐKEKÖVETELMÉNY FELTÉTELEZETT ALSÓ KORLÁTJA – SÚLYOZOTT NETTÓ HOSSZÚ/RÖVID POZÍCIÓK A FELSŐ KORLÁT FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

A feltüntetett és a teljes árkockázati tőkekövetelménynek a CRR 364. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti alsó határának kiszámításához felhasznált összegek figyelembe veszik a CRR 335. cikkében biztosított jogosultságot, amely alapján egy intézmény a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó veszteség lehetséges maximális összegében korlátozhatja a súly és a nettó pozíció szorzatát.


Sorok

010

POZÍCIÓK ÖSSZESEN

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíció-, devizaárfolyam- és árukockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

A 030–060. oszlop VaR és sVaR értékeit illetően az összesítő sorban szereplő adatok nem egyeznek meg a vonatkozó kockázati elemek szerint lebontott VaR és sVaR értékekkel. A bontás emiatt tájékoztató adatokat tartalmaz.

020

FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kamatláb-kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

030

TDI – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat.

040

TDI – EGYEDI KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat.

050

RÉSZVÉNYEK

A CRR 363. cikkének (1) bekezdésében említett pozíciókockázatnak az a része, amely a CRR 367. cikkének (2) bekezdésében meghatározott részvénypiaci kockázati tényezőkhöz kapcsolódik.

060

RÉSZVÉNYEK – ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott általános kockázat.

070

RÉSZVÉNYEK – EGYEDI KOCKÁZAT

A CRR 362. cikkében meghatározott egyedi kockázat.

080

DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT

A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése.

090

ÁRUKOCKÁZAT

A CRR 363. cikkének (1) bekezdése, valamint 367. cikkének (2) bekezdése.

100

ÁLTALÁNOS KOCKÁZAT ÖSSZESEN

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények, külföldi pénznemek és áruk általános piaci mozgásaiból eredő piaci kockázat. Az összes kockázati tényező általános kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

110

EGYEDI KOCKÁZAT ÖSSZESEN

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázati eleme. A kereskedési könyvben nyilvántartott, forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények egyedi kockázatára vonatkozó VaR érték (az esetleges korrelációs hatások figyelembevételével).

5.8.   C 25.00 – HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK KOCKÁZATA (CVA)

5.8.1.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

010

Kitettségérték

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkével összhangban

A CVA-tőkekövetelménnyel érintett összes ügyletből eredő teljes nemteljesítéskori kitettség (EAD)

020

Ebből: tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (1) bekezdésével összhangban

A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag tőzsdén kívüli származtatott ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.

030

Ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet

A CRR 271. cikke a CRR 382. cikkének (2) bekezdésével összhangban

A teljes partnerkockázati kitettségnek az a része, amely kizárólag származtatott értékpapír-finanszírozási ügyletből ered. Az információt nem kötelező megadniuk azoknak a belső modell módszerét alkalmazó intézményeknek, amelyek azonos nettósítási halmazban tőzsdén kívüli származtatott ügylettel és értékpapír-finanszírozási ügylettel is rendelkeznek.

040

SZORZÓ (mc) x ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTALAGA (VaRavg)

A CRR 383. cikke a CRR 363. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban

A VaR kiszámítása a piaci kockázatra vonatkozó belső modell alapján.

050

ELŐZŐ NAPI (VARt-1)

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

060

SZORZÓ (ms) X ELŐZŐ 60 MUNKANAP ÁTLAGA (SVaRavg)

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

070

LEGFRISSEBB (SVaRt–1)

Lásd a 040-es oszlopra vonatkozó útmutatót.

080

SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNY

A CRR 92. cikke (3) bekezdésének d) pontja

A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása a választott modell alapján.

090

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK

A CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja

A szavatolótőke-követelmény 12,5-del szorozva.

 

Tájékoztató adatok

100

Partnerek száma

A CRR 382. cikke

A CVA-kockázathoz kapcsolódó szavatoló tőke kiszámításánál figyelembe vett partnerek száma.

A partnerek a kötelezettek részhalmazát képezik. Kizárólag származtatott ügyletek vagy értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében léteznek, ahol egyszerűen a másik szerződő felet jelentik.

110

Ebből: közelítő érték alapján meghatározott hitelkockázati felár

Az olyan partnerek száma, amelyeknél a hitelkockázati felárat a közvetlenül észlelt piaci adatok helyett közelítő érték alapján határozták meg.

120

VISELT CVA-KOCKÁZAT

A származtatott ügyletekben részes partnerek romló hitelképességére képzett számviteli céltartalék.

130

EGY ALAPTERMÉKES CDS

A CRR 386. cikke (1) bekezdésének a) pontja

A CVA-kockázatot fedező egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügylet teljes névleges összege.

140

INDEX CDS

A CRR 386. cikke(1) bekezdésének b) pontja

A CVA-kockázatot fedező index CDS teljes névleges összege.


Sorok

010

CVA-kockázat összesen

A 020–040. sor értelemszerű összege.

020

Fejlett módszer szerint

Fejlett CVA-kockázati módszer a CRR 383. cikkének előírásai szerint.

030

Sztenderd módszer szerint

Sztenderd CVA-kockázati módszer a CRR 384. cikkének előírásai szerint.

040

Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) alapján

A CRR 385. cikkének alkalmazási körébe tartozó összegek.

6.   PRUDENS ÉRTÉKELÉS (PRUVAL)

6.1.   C 32.01 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (PRUVAL 1)

6.1.1.   Általános megjegyzések

154a.

Ezt a táblát minden intézménynek ki kell töltenie függetlenül attól, hogy a kiegészítő értékelési korrekciók (AVA) meghatározásához az egyszerűsített módszert alkalmazza-e. Ebben a táblában a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét kell feltüntetni annak meghatározásához, hogy teljesülnek-e a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében meghatározott azon feltételek, amelyek alapján a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározásához az egyszerűsített módszer alkalmazható.

154b.

Az egyszerűsített módszert alkalmazó intézmények tekintetében ebben a táblában a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét kell megadni, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, és az adatot a C 01.00 tábla 290. sorában fel kell tüntetni.

6.1.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az intézmény alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásában szerepel, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint, a 4. cikk (2) bekezdése szerinti levonások végrehajtása előtt.

0020

EBBŐL: kereskedési könyv

A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 010. oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően.

0030-0070

A CET1 TŐKÉRE GYAKOROLT RÉSZLEGES HATÁS MIATT KIZÁRT, VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0030

Pontosan megegyező

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek.

0040

Fedezeti elszámolások

Az alkalmazandó számviteli keret szerint fedezeti elszámolás alá tartozó pozíciók esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CET1 tőkét befolyásoló értékváltozás hatásának mértékéig kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0050

PRUDENCIÁLIS szűrők

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CRR 467. és 468. cikkében említett átmeneti szűrők miatt kizárt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0060

Egyéb

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a számviteli értéküknek a CET1 tőkét csak részben befolyásoló kiigazítása miatt kizárt egyéb pozíciók.

Ezt a sort azokban a ritka esetekben kell csak kitölteni, amikor a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően kizárt elemek nem rendelhetők hozzá a tábla 0030., 0040. vagy 0050. oszlopához.

0070

Az »egyéb« tételre vonatkozó megjegyzések

Meg kell adni a 0060. oszlopban feltüntetett pozíciók kizárásának fő okait.

0080

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI KÜSZÖBÉRTÉKBE BELETARTOZÓ VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a küszöbérték számításába ténylegesen bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0090

EBBŐL: kereskedési könyv

A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek 0080. oszlopban feltüntetett abszolút értéke, a kereskedési könyvben lévő pozícióknak megfelelően.


Sorok

0010 – 0210

E kategóriák definícióinak illeszkedniük kell az 1.1. és 1.2. FINREP tábla megfelelő sorainak definícióihoz.

0010

1.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

A 20–210. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes összege.

0020

1.1.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

A 0030–0140. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök teljes összege.

A 0030–0130. sorok releváns mezőit az e rendelet III. és IV: mellékletének FINREP F 01.01. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében:

az 1606/2002/EU rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS (»EU IFRS«)

az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok (»IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP«) vagy

a 86/635/EK (BAD) irányelven alapuló nemzeti GAAP (FINREP »BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP«).

0030

1.1.1.   KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 9 A. függelék.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 050. sorának.

0040

1.1.2.   KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

BAD 32–33. cikke; V. melléklet 1. részének 17. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 091. sorának.

0050

1.1.3.   KÖTELEZŐEN AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 4.1.4. bekezdése

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 096. sorának.

0060

1.1.4.   AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IFRS 9 4.1.5. bekezdése a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 100. sorának.

0070

1.1.5.   AZ EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMMEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

IFRS 7 8. bekezdésének h) pontja; IFRS 9 4.1.2A. bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 141. sorának.

0080

1.1.6.   AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

BAD 36. cikkének (2) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 171. sorának.

0090

1.1.7.   A SAJÁT TŐKÉVEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 175. sorának.

0100

1.1.8.   EGYÉB NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ, NEM SZÁRMAZTATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

BAD 37. cikke; a számviteli irányelv 12. cikkének (7) bekezdése; V. melléklet 1. részének 20. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 234. sorának.

0110

1.1.9.   SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

IFRS 9 6.2.1 bekezdése; V. melléklet 1. részének 22. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) és (8) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése; V. melléklet 1. részének 22. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 240. sorának.

0120

1.1.10.   KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

IAS 39 89A. bekezdésének a) pontja; IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikke (5) bekezdése és (6) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 250. sorának.

0130

1.1.11.   LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK

IAS 1 54. bekezdésének e) pontja; V. melléklet 1. részének 21. pontja, 2. részének 4. pontja; BAD 4. cikke Eszközök 7–8. pont; a számviteli irányelv 2. cikkének (2) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 260. sorának.

0140

1.1.12.   (–) VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

V. melléklet 1. részének 29. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.01. táblája 375. sorának.

0150

1.2.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

A 0160–0210. sorban feltüntetett valós értéken értékelt kötelezettségek teljes összege.

A 0150–0190. sorok releváns mezőit az e rendelet III. és IV: mellékletének FINREP F 01.02. táblájával összhangban kell kitölteni, az intézmény alkalmazandó standardjai függvényében:

az 1606/2002/EU rendelet alkalmazásában az Unió által jóváhagyott IFRS (»EU IFRS«)

az EU IFRS standardokkal kompatibilis nemzeti számviteli standardok (»IFRS-kompatibilis nemzeti GAAP«)

vagy a 86/635/EK (BAD) irányelven alapuló nemzeti GAAP (FINREP »BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP«).

0160

1.2.1.   KERESKEDÉSI CÉLLAL TARTOTT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

IFRS 7 8. bekezdésének e) ii. pontja; IFRS 9 BA.6. bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 010. sorának.

0170

1.2.2.   KERESKEDÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (3) és (6) bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 061. sorának.

0180

1.2.3.   AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELTNEK MEGJELÖLT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

IFRS 7 8. bekezdésének e) i. pontja IFRS 9 4.2.2. bekezdése; A számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése; IAS 39 9. bekezdése.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 070. sorának.

0190

1.2.4.   SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK – FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK

IFRS 9 6.2.1. bekezdése; V. melléklet 1. részének 26. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (6) bekezdése és (8) bekezdésének a) pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 150. sorának.

0200

1.2.5.   KAMATLÁBKOCKÁZATRA VONATKOZÓ PORTFÓLIÓFEDEZETI ÜGYLET SORÁN FEDEZETT TÉTELEK VALÓS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA

IAS 39 89A. bekezdésének b) pontja, IFRS 9 6.5.8. bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikkének (5) bekezdése és (6) bekezdése; V. melléklet 2. részének 8. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 160. sorának.

0210

1.2.6.   VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT, KERESKEDÉSI CÉLÚ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ HAIRCUTOK

V. melléklet 1. részének 29. pontja.

Az ebben a sorban feltüntetett információ megfelel az e rendelet III. és IV. melléklete F 01.02. táblája 295. sorának.

6.2.   C 32.02 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: ALAPVETŐ MÓDSZER (PRUVAL 2)

6.2.1.   Általános megjegyzések

154c.

E tábla célja a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének összetételére vonatkozó információt nyújtani, a kiegészítő értékelési korrekciók meghatározását indokolttá tevő pozíciók számviteli értékelésére vonatkozó releváns információk mellett.

154d.

Ezt a táblát minden olyan intézménynek ki kell töltenie, amely:

a)

az alapvető módszert köteles használni a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatár akár egyedi, akár konszolidált alapon történő meghaladása miatt, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b)

annak ellenére, hogy nem haladja meg az értékhatárt, az alapvető módszer alkalmazása mellett döntött.

154e.

E tábla alkalmazásában a »felső bizonytalansági érték« a következő: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (2) bekezdésének meghatározása alapján a kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítása a valós érték és egy olyan 90 %-os konfidenciaszinten meghatározott prudens érték különbözeteként történik, miszerint az intézmények a valószerű értékek névleges tartományán belül az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a kitettségből. A felső érték vagy »felső bizonytalansági érték« a valószerű értékek eloszlásában az ellentétes pont, amelynél az intézményeknek csak 10 %-os a konfidenciaszintjük azt illetően, hogy az adott ponton vagy annál jobban tudnak kilépni a pozícióból. A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.

6.2.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0010 – 0100

KATEGÓRIASZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–11. cikkében, illetve 14–17. cikkében leírtak szerint kell kiszámítani a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat.

A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat eltérő rendelkezés hiányában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt [mivel a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében szereplő 1. módszer vagy a 2. módszer használatával számított diverzifikációs nyereséget a tábla 1.1.2., 1.1.2.1. és 1.1.2.2. tételében kell feltüntetni].

A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdésének b) pontjában, 10. cikke (6) bekezdésének b) pontjában és 11. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint a szakértői módszerrel kiszámított összegeket elkülönítve, a 0020., 0040. és 0060. oszlopban kell feltüntetni.

0010

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0020

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0030

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0040

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően számított, a pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0050

MODELLKOCKÁZAT

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0060

EBBŐL: A SZAKÉRTŐI MÓDSZERREL SZÁMÍTVA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően számított, a modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0070

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

A CRR 105. cikkének (11) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően számított, a koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0080

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének megfelelően számított, a jövőbeli adminisztratív költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0090

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően számított, a lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0100

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének megfelelően számított, a működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciók.

0110

KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ ÖSSZESEN

0010. sor: a CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatoló tőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege, amelyet megfelelően a C 01.00 tábla 290. sorában kell feltüntetni. A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a 0030. és a 0180. sor összege.

0020. sor: A 0010. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték).

0030–0160. sor: A 0010., 0030., 0050. és a 0070–0100. sor összege.

0180–0210. sor: A tartalékmódszer (fall-back-approach) szerinti portfóliókból eredő kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege.

0120

FELSŐ BIZONYTALANSÁGI ÉRTÉK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése.

A felső bizonytalansági érték kiszámításának és aggregálásának alapja ugyanaz, mint a kiegészítő értékelési korrekció 0110. oszlopban számított teljes összegéé, de a kiegészítő értékelési korrekció teljes összegének meghatározásakor használt 90 %-ot fel kell váltani egy 10 %-os bizonyossági szinttel.

0130-0140

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A valós értéken értékelt eszközöknek és kötelezettségeknek a kiegészítő értékelési korrekciók 0010–0130. és 0180. sorban feltüntetett értékeinek megfelelő abszolút értéke. Néhány sor, különösen a 0090–0130. sor esetében előfordulhat, hogy ezeket az összegeket szakértői megítélés alapján közelíteni vagy allokálni kell.

0010. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti küszöbérték-számításba bevont valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban.

A 0010. sor a 0030. és a 0180. sor összege.

0020. sor: A 0010. sorban feltüntetett valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek teljes abszolút értékének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték).

0030. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerinti portfólióknak megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban. A 0030. sor a 0090–0130. sor összege.

0050. sor: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0060. sor: Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0070. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0080. sor: A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0090–0130. sor: Az alábbiakban meghatározottak szerint (lásd a kapcsolódó sorokhoz tartozó útmutatót) allokált valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke a következő kockázati kategóriáknak megfelelően: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru. Ez magában foglalja azon valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értékét, amelyek esetében a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla értékkel értékeltek a kiegészítő értékelési korrekciók, amelyeket elkülönítve kell feltüntetni a 0070. és 0080. sorban.

0180. sor: A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfólióknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0130

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke.

0140

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke.

0150

QTD BEVÉTEL

A 0130–0140. oszlopra vonatkozó fenti útmutatóban kifejtettek szerint a különböző soroknak megfelelő valós értéken értékelt eszközökhöz és kötelezettségekhez rendelt, az utolsó adatszolgáltatási időpont óta keletkezett, aktuális negyedévi bevételek (QTD bevétel), adott esetben szakértői megítélés alapján allokálva vagy közelítve.

0160

IPV KÜLÖNBÖZET

A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összes pozíciójának és kockázati tényezőjének összege, a releváns pozícióra vagy kockázati tényezőre vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével.

A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik.

Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

0170 – 0250

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

Az intézmény számviteli valós értékében potenciálisan alkalmazott, néha »tartalékok«-ként hivatkozott korrekciók, amelyekre a könyv szerinti értékek generálásához használt értékelési modellen kívül kerül sor (kivéve az első napi nyereség és veszteség elhalasztását), és amely korrekciókról megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a releváns kiegészítő értékelési korrekció. Tükrözhetik az értékelési technikán belül figyelembe nem vett, kockázati prémium vagy kilépési költség formájában lévő kockázati tényezőket, és megfelelnek a valós érték definíciójának. Mindazonáltal a piaci szereplőknek az árképzéskor figyelembe kell venniük ezeket a korrekciókat. (IFRS 13 9. bekezdése és IFRS 13 88. bekezdése)

0170

PIACI ÁR BIZONYTALANSÁGA

Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözze egyenértékű eszközök, vagy – az értékelési modellhez való piaciparaméter-input tekintetében –az input kalibrálásához felhasznált eszközök megfigyelt ártartományának meglétéből eredő kockázati prémiumot, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0180

POZÍCIÓZÁRÁSI KÖLTSÉGEK

Az intézmény valós értékében azon tény figyelembevétele érdekében alkalmazott korrekció, hogy a pozíciószintű értékelések nem tükrözik a pozícióra vagy portfólióra vonatkozó kilépési árat, különösen, ha az ilyen értékeléseket piaci középárfolyamra kalibrálják, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0190

MODELLKOCKÁZAT

Az intézmény valós értékében abból a célból alkalmazott korrekció, hogy tükrözzön olyan piaci vagy terméktényezőket, amelyeket a napi pozícióértékek és -kockázatok kiszámításához használt modell (értékelési modell) nem vesz figyelembe, vagy hogy megfelelő szintű óvatosságot tükrözzön, tekintettel különböző alternatív érvényes modellek és modellkalibrációk meglétéből eredő bizonytalanságra, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0200

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK

Az intézmény valós értékében azon tény tükrözése céljából alkalmazott korrekció, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb azon pozícióméreteknél, amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához használt megfigyelhető árjegyzések vagy ügyletek alapulnak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0210

NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR

Az intézmény valós értékében a származtatott pozíciók partner általi nemteljesítéséből fakadó várható veszteségek fedezése céljából alkalmazott korrekció (azaz teljes hitelértékelési korrekció (CVA) intézményi szinten).

0220

BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

Az intézmény valós értékében a kompenzálás érdekében alkalmazott korrekció, amennyiben az értékelési modellek nem tükrözik teljes mértékben a finanszírozási költséget, amelyet a piaci szereplők egy pozíció vagy portfólió kilépési árában figyelembe vennének (azaz a finanszírozási értékelési korrekció intézményi szinten, ha az intézmény ilyen, vagy esetleg egyenértékű korrekciót számít).

0230

JÖVŐBELI ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

Az intézmény valós értékében azon adminisztratív költségek tükrözése céljából alkalmazott korrekció, amelyek a portfólió vagy pozíció kapcsán felmerülnek, de amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell vagy a modell inputjainak kalibrálásához használt árak, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a jövőbeli adminisztratív költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0240

LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁS

Az intézmény valós értékében azon szerződéses vagy nem szerződéses lejárat előtti visszaváltásra vonatkozó várakozások tükrözése érdekben alkalmazott korrekció, amelyeket nem vesz figyelembe az értékelési modell, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a lejárat előtti visszaváltással kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0250

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

Az intézmény valós értékében azon kockázati prémium tükrözése érdekében alkalmazott korrekció, amelyet a piaci szereplők felszámítanának a portfólióban lévő szerződések fedezéséből, adminisztrációjából és elszámolásából eredő működési kockázatok kompenzációja céljából, és amely korrekcióról így megállapítható, hogy ugyanarra az értékelési bizonytalansági forrásra vonatkozik, mint a működési kockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0260

1. NAPI EREDMÉNY

Azon esetek tükrözése céljából alkalmazott korrekciók, amelyekben az értékelési modell plusz a pozícióra vagy portfólióra alkalmazandó összes többi releváns valósérték-korrekció nem vette figyelembe az első napi megjelenítéskor fizetett vagy kapott árat, azaz az első napi nyereségek és veszteségek elhalasztását (IFRS 9 B5.1.2A. bekezdés).

0270

MAGYARÁZAT

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint kezelt pozíciók leírása, és annak magyarázata, hogy miért nem volt lehetséges a rendelet 9–17. cikkének az alkalmazása.


Sorok

0010

1.   ALAPVETŐ MÓDSZER ÖSSZESEN

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése.

A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. fejezetében meghatározott alapvető módszer szerint kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan. Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget.

0020

EBBŐL: KERESKEDÉSI KÖNYV

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése.

A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a 0010. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegének a kereskedési könyvi pozíciókból eredő része (abszolút érték).

0030

1.1.   A 9-17. CIKK SZERINTI PORTFÓLIÓK – KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ UTÁN

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

A 0010–0110. oszlopban említett kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikke szerint számított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, kivéve a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában leírt kezelés alá tartozó valós értéken értékelt eszközöket és kötelezettségeket.

Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050. és 0060. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók.

Ez magában foglalja a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban feltüntetett diverzifikációs nyereséget.

A 0030. sornak ezért a 0040. és 0140. sor különbözetének kell lennie.

0040 – 0130

1.1.1.   KATEGÓRIASZINTŰ ÖSSZESÍTÉS DIVERZIFIKÁCIÓ ELŐTT

A 0090–0130. sor esetében az intézményeknek a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriák szerint kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru.

Az intézmények e célból belső kockázatkezelési struktúrájukra támaszkodnak, és a szakértői megítélés alapján kidolgozott hozzárendelést követve üzletágaikat vagy kereskedési egységeiket a legmegfelelőbb kockázati kategóriához rendelik. Az allokált üzletágaknak vagy kereskedési egységeknek megfelelő kiegészítő értékelési korrekciókat, valósérték-korrekciókat és egyéb előírt információkat ugyanazon releváns kockázati kategóriába kell allokálni, hogy a sorok szintjén minden egyes kockázati kategória esetében biztosított legyen mind a prudenciális célból, mind a számviteli célból végrehajtott korrekciók következetes áttekintése, valamint az érintett pozíciók nagyságának megjelölése (a valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek szempontjából). Amennyiben a kiegészítő értékelési korrekciókat vagy egyéb korrekciókat eltérő aggregálási szinte számítják, mindenekelőtt a vállalkozás szintjén, az intézményeknek ki kell dolgozniuk egy allokációs módszert a kiegészítő értékelési korrekcióknak a releváns pozícióhalmazokhoz való rendeléséhez. Az allokációs módszernek azt kell eredményeznie, hogy a 0040. sor a 0050–0130. sorok összege legyen a 0010–0100. oszlop esetében.

Az alkalmazott módszertől függetlenül a feltüntetett információknak a lehető legnagyobb mértékben következetesnek kell lenniük a sorok szintjén, mivel a megadott információk ezen a szinten kerülnek összehasonlításra (kiegészítő értékelési korrekciók összegei, felső bizonytalansági érték, valósérték-összegek és potenciális valósérték-korrekciók).

A 0090–0130. sor bontása nem foglalja magában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikke szerint számított, a 0050. és 0060. sorban feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat, amelyeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében és 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint tartalmaznak a piaci ár bizonytalanságával kapcsolatos, a pozíciózárási költségekkel kapcsolatos, és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók.

A diverzifikációs nyereségek a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a 0140. sorban vannak feltüntetve, ezért nem szerepelnek a 0040–0130. sorban.

0050

EBBŐL: NEM REALIZÁLT HITELKOCKÁZATI FELÁR KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke.

A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között.

0110. oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül.

0130. és 0140. oszlop: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0060

EBBŐL: BEFEKTETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke.

A befektetési és finanszírozási költségekre vonatkozóan kiszámított kiegészítő értékelési korrekció teljes összege, és a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikk szerinti allokációja a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók között.

0110. oszlop: A kiegészítő értékelési korrekciók teljes összege csak tájékoztatásul szerepel, mivel a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációjának eredményeképp – a diverzifikációs nyereségek figyelembevétele után – a vonatkozó kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciók alá kerül.

0130. és 0140. oszlop: Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció számításába bevont, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke. Ennek a kiegészítő értékelési korrekciónak a kiszámítása céljából a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az értékhatár-számításból kizárt pontosan megegyező, valós értéken értékelt kiegyenlítő eszközök és kötelezettségek nem tekinthetők többé pontosan megegyezőnek, kiegyenlítőnek.

0070

EBBŐL: A 9. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0080

EBBŐL: A 10. CIKK (2) ÉS (3) BEKEZDÉSE SZERINT NULLA ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (2) bekezdése vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerint nulla kiegészítő értékelési korrekcióval rendelkezőnek értékelt értékelési kitettségnek megfelelő, valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke.

0090

1.1.1.1.

KAMATOK

0100

1.1.1.2.

DEVIZA

0110

1.1.1.3.

HITEL

0120

1.1.1.4.

RÉSZVÉNYEK

0130

1.1.1.5.

ÁRUK

0140

1.1.2.   (–) Diverzifikációs nyereség

A diverzifikációs nyereség teljes összege. A 0150. és 0160. sor összege.

0150

1.1.2.1.   (–) Az 1. Módszerrel számított diverzifikációs nyereség

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 1. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség.

0160

1.1.2.2.   (–) A 2. Módszerrel számított diverzifikációs nyereség

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kiegészítő értékelési korrekciók 2. módszer szerint összesített kategóriái esetében az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók összege és a teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – az összesítés céljából végzett korrekciót követő – összege közötti különbség.

0170

1.1.2.2*   Tájékoztató adat: Diverzifikáció előtti kiegészítő értékelési korrekciók, amelyek 90 %-ot meghaladó mértékben csökkennek a 2. Módszer szerinti diverzifikációval

A 2. módszer terminológiájában a FV – PV összege minden értékelési kitettség esetében, amelyeknél APVA < 10 % (FV – PV).

0180

1.2.   A tartalékmódszer (fall-back approach) szerinti portfóliók

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekciót a 0190., 0200. és a 0210. sor összegeként kell kiszámítani.

A vonatkozó mérleg- és egyéb háttérinformációkat a 0130–0260. oszlopban kell megadni. A pozíciók leírását és annak magyarázatát, hogy miért nem volt lehetséges a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9–17. cikkének alkalmazása, a 0270. oszlopban kell megadni.

0190

1.2.1.   Tartalékmódszer; 100 % nem realizált nyereség

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja.

0200

1.2.2.   Tartalékmódszer; 10 % névleges érték

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja.

0210

1.2.3.   Tartalékmódszer; 25 % kezdeti érték

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja.

6.3.   C 32.03 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 3)

6.3.1.   Általános megjegyzések

154f.

Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

154 g.

Ebben a táblában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0050. oszlopában megadott információknak.

154h.

Az első 20 egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

154i.

Az ezen legnagyobb egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

154j.

Amennyiben a termékek az értékelési modell és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció tekintetében kellően homogének, össze kell vonni és egyetlen soron kell bemutatni őket, hogy az intézmény teljes kategóriaszintű, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciójára vonatkozóan maximalizálni lehessen e tábla lefedettségét.

6.3.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0005

BESOROLÁS

A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább.

0010

MODELL

A modell belső neve (alfanumerikus), amelyet az intézmény a modell azonosítására használ.

0020

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

A modellkockázattal kapcsolatos értékelési korrekcióhoz vezető terméket vagy termékcsoportot leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru).

Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük:

IR – kamat

FX – devizaárfolyam

CR – hitel

EQ – részvény

CO – áru

0030

TERMÉK

A modell használatával értékelt termék vagy termékcsoport belső neve (alfanumerikus), a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban.

0040

MEGFIGYELHETŐSÉG

A termékkel vagy termékcsoporttal kapcsolatos olyan ármegfigyelések száma az elmúlt tizenkét hónapban, amelyek teljesítik a következő kritériumok valamelyikét:

Az ármegfigyelés olyan ár, amelyen az intézmény ügyletet hajtott végre

Harmadik felek közötti tényleges ügylet ellenőrizhető ára

Az ár kötelező érvényű jegyzésből származik.

Az intézményeknek a következő értékek egyikét kell feltüntetniük: »nincs«, »1–6«, »6–24«, »24–100«, »100+«.

0050

MODELLKOCKÁZAT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (1) bekezdése.

Egyedi modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció a diverzifikációs nyereség előtt, de adott esetben a portfóliónettósítás után.

0060

EBBŐL: SZAKÉRTŐI MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (4) bekezdésében meghatározott szakértői módszer szerint kiszámított, a 0050. oszlopban szereplő összegek.

0070

EBBŐL: A 2. MÓDSZER HASZNÁLATÁVAL ÖSSZESÍTVE

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer szerint összesített, a 0050. oszlopban szereplő összegek. Ez a melléklet terminológiájában az FV – PV.

0080

A 2. MÓDSZER SZERINT SZÁMÍTOTT ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében található 2. módszer használatával összesített egyedi, modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (7) bekezdése szerint számított, modellkockázattal kapcsolatos, teljes kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekcióhoz való hozzájárulása. Ez a melléklet terminológiájában az APVA.

0090-0100

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.

0090

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT ESZKÖZÖK

A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt eszközök abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.

0100

VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT KÖTELEZETTSÉGEK

A 0010. oszlopban feltüntetett modell használatával értékelt, valós értéken értékelt kötelezettségek abszolút értéke, ahogy az az alkalmazandó számviteli keret szerint elkészített pénzügyi kimutatásban szerepel.

0110

IPV KÜLÖNBÖZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összege, a kapcsolódó termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével.

A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik.

Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

Csak azokat az eredményeket kell feltüntetni, amelyeket olyan eszközök árainak használatával kalibráltak, amelyeket ugyanazon termékhez rendelnének (output tesztelés). Nem szabad feltüntetni az olyan piaci adatok inputjából származó input tesztelési eredményeket, amelyeket különböző termékekből kalibrált szintek alapján tesztelnek.

0120

IPV FEDEZET (OUTPUT-TESZTELÉS)

A modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval súlyozott, a modellhez rendelt pozíciók százalékos aránya, amelyet a 0110. oszlopban megadott IPV output tesztelési eredmények fedeznek.

0130 – 0140

VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓK

A C 32.02. tábla 0190. és 0240. oszlopában meghatározott valósérték-korrekciók, amelyeket a 0010. oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak.

0150

1. NAPI EREDMÉNY

A C 32.02. tábla 0260. oszlopában meghatározott korrekciók, amelyeket a 0010. oszlopban megadott modellhez rendelt pozíciókra alkalmaznak.

6.4.   C 32.04 – PRUDENS ÉRTÉKELÉS: KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA (PRUVAL 4)

6.4.1.   Általános megjegyzések

154k.

Ezt a táblát kizárólag olyan intézményeknek kell kitölteniük, amelyek saját szintjükön meghaladják a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárt. A valamely, az értékhatárt konszolidált szinten meghaladó csoport részét képező intézményeknek csak akkor kell kitölteniük ezt a táblát, ha a saját szintjükön is meghaladják az értékhatárt.

154 l.

Ebben a táblában a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkével összhangban kiszámított teljes kategóriaszintű, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz hozzájáruló, a kiegészítő értékelési korrekció összegét tekintve első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció részleteit kell feltüntetni. Ez az információ megfelel a C 32.02. tábla 0070. oszlopában megadott információknak.

154 m.

Az első 20 egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciót és a kapcsolódó termékinformációkat csökkenő sorrendben, a legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióval kezdve kell feltüntetni.

154n.

Az ezen legnagyobb egyedi, koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióknak megfelelő termékeket a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltár használatával kell feltüntetni.

154o.

A kiegészítő értékelési korrekciók kiszámítási módszere szempontjából homogén pozíciókat lehetőség szerint összesíteni kell, e tábla lefedettségének maximalizálása céljából.

6.4.2.   A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató

Oszlopok

0005

BESOROLÁS

A besorolás egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja. Sorrendje: 1, 2, 3 stb., ahol az 1-et a legnagyobb egyedi koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekcióhoz kell rendelni, a 2-t a második legnagyobbhoz, és így tovább.

0010

KOCKÁZATI KATEGÓRIA

A pozíciót leginkább jellemző kockázati kategória (kamat, devizaárfolyam, hitel, részvény, áru).

Az intézményeknek a következő kódokat kell feltüntetniük:

IR – kamat

FX – devizaárfolyam

CR – hitel

EQ – részvény

CO – áru

0020

TERMÉK

A termék vagy termékcsoport belső neve, a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt termékleltárral összhangban.

0030

MÖGÖTTES

A mögöttes eszköz vagy eszközök belső neve származtatott ügyletek esetében, vagy az instrumentumok neve nem származtatott ügyletek esetében.

0040

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK MÉRETE

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott egyedi koncentrált értékelési pozíció mérete, a 0050. oszlopban leírt egységben kifejezve.

0050

MÉRTÉKEGYSÉG

A 0040. oszlopban említett koncentrált pozícióméret kiszámítása céljából a koncentrált értékelési pozíció meghatározása részeként belsőleg használt mértékegység.

Kötvényekben vagy részvényekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például »kötvények száma«, részvények száma” vagy »piaci érték«.

Származtatott ügyletekben lévő pozíciók esetében a belső kockázatkezeléshez használt mértékegységet kell megadni, például »PV01; EUR/1 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás«.

0060

PIACI ÉRTÉK

A pozíció piaci értéke.

0070

PRUDENS KILÉPÉSI IDŐSZAK

A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint becsült napok számában megadott prudens kilépési időszak.

0080

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK KIEGÉSZÍTŐ ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓJA

Az érintett egyedi koncentrált értékelési pozíciókra vonatkozóan a prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiszámított koncentrált pozíciókkal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció.

0090

KONCENTRÁLT POZÍCIÓK VALÓSÉRTÉK-KORREKCIÓJA

Azon tény tükrözése céljából alkalmazott valósérték-korrekciók összege, hogy az intézménynél lévő aggregált pozíció nagyobb, mint a normál kereskedett volumen, vagy nagyobb a pozícióméreteknél, és amelyeken az értékelési modell által használt árak vagy inputok kalibrálásához alkalmazott árjegyzések vagy ügyletek alapulnak.

A feltüntetett összegnek meg kell egyeznie az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra alkalmazott összeggel.

0100

IPV KÜLÖNBÖZET

A CRR 105. cikke (8) bekezdésének megfelelően végrehajtott független árfelülvizsgálat keretében az adatszolgáltatási időponthoz legközelebb eső hónap végén kiszámított ki nem igazított különbözetek (»IPV különbözet«) összege, az érintett egyedi koncentrált értékelési pozícióra vonatkozóan elérhető legjobb független adatok figyelembevételével.

A ki nem igazított különbözetek a kereskedési rendszerek által generált értékelések és a havi IPV folyamat során értékelt értékelések közötti ki nem igazított különbözeteket jelentik.

Nem vonhatók be az IPV különbözet számításába a releváns hónap végi dátumra vonatkozóan az intézmény könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő kiigazított különbözetek.

7.   C 33.00 – ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK (GOV)

7.1.   ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

155.

A C 33.00 táblában az V. melléklet 42. b) pontjában meghatározott »államháztartásokkal« szembeni kitettségeket kell jelenteni.

156.

Az államháztartásokkal szembeni kitettségek különböző kitettségi osztályokba tartoznak a CRR 112. cikkének és 147. cikkének megfelelően, a C 07.00, C 08.01 és a C 08.02 táblához tartozó kitöltési útmutatóban meghatározottak szerint.

157.

A CRR szerinti tőkekövetelmények kiszámításához használt kitettségi osztályok »államháztartások« ügyfélszektorhoz való hozzárendelésekor az V. melléklet 3. részében található 2. táblázatot (»Sztenderd módszer«) és a 3. táblázatot (»Belső minősítésen alapuló módszer«) kell figyelembe venni.

158.

Az adatokat a teljes aggregált kitettségre (azaz valamennyi olyan ország összesenjére, ahol a banknak kormányzatokkal szembeni kitettsége van) és a partner székhelye szerint országonként kell jelenteni, a közvetlen hitelfelvevővel szembeni kitettségek alapján.

159.

A kitettségek kitettségi osztályokba vagy joghatóságokba sorolása során nem kell figyelembe venni sem a hitelkockázat-mérséklési módszereket, sem különösen a helyettesítési hatásokat. Ugyanakkor az egyes kitettségi osztályokba és joghatóságokba sorolt kitettségértékek és kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a hitelkockázat-mérséklési módszerek előfordulását és a helyettesítési hatásokat.

160.

Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó információkat a közvetlen partner székhelye szerinti minden olyan joghatóság esetében, amely nem az adatszolgáltató intézmény belföldi joghatósága, csak az e rendelet 5. cikke b) pontjának 3. alpontjában meghatározott küszöbértékek meghaladása esetén kell jelenteni.

7.2.   AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSOKKAL SZEMBENI KITETTSÉGEK TÁBLA ALKALMAZÁSI KÖRE

161.

A GOV táblában egyaránt fel kell tüntetni a banki és a kereskedési könyvben szereplő, államháztartásokkal szembeni mérlegen belüli, mérlegen kívüli és származtatott közvetlen kitettségeket. Tájékoztató adatként jelenteni kell továbbá az államháztartásokkal szembeni kitettségekre eladott hitelderivatívák formáját öltő közvetett kitettségeket.

162.

Valamely kitettség akkor tekintendő közvetlen kitettségnek, ha a közvetlen partner az »államháztartások« fogalommeghatározása alá tartozik.

163.

A tábla két részre oszlik. Az első részben a kitettségeket kockázat, szabályozási módszerek és kitettségi osztály szerinti bontásban kell bemutatni; a második részben a kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban kell feltüntetni.

7.3.   A TÁBLA EGYES RÉSZEIRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

Oszlopok

Útmutató

010-260

KÖZVETLEN KITETTSÉGEK

010-140

MÉRLEGEN BELÜLI KITETTSÉGEK

010

Nem származtatott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke összesen

Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 34. pontja szerint meghatározott bruttó könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a 86/635/EGK irányelven (BAD) alapuló nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében.

A prudens értékelési korrekciók nem csökkenthetik a valós értéken értékelt kereskedési és nem kereskedési célú kitettségek bruttó könyv szerinti értékét.

020

Nem származtatott pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke összesen (a rövid pozíciók levonásával)

Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök az V. melléklet 1. részének 27. pontja szerinti könyv szerinti értékének aggregált értéke valamennyi IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti, az V. melléklet 1. részének 15–22. pontjában meghatározott, a 030–120-as oszlopban felsorolt számviteli portfólió esetében.

Amennyiben az intézmény ugyanazon hátralévő futamidőre és ugyanazon közvetlen partner vonatkozásában, ugyanazon pénznemben denominált rövid pozícióval rendelkezik, a rövid pozíció könyv szerinti értékét és a közvetlen pozíció könyv szerinti értékét nettósítani kell. Amennyiben az így kapott érték negatív, a nettó értéket nullának kell tekinteni.

A 030–120-as oszlopok összegének a 130-as oszlop értékével csökkentett értékét kell megadni. Amennyiben az így kapott érték negatív, nulla értéket kell jelenteni.

030-120

Nem származtatott pénzügyi eszközök számviteli portfóliók szerint

Az államháztartásokkal szembeni kitettségnek minősülő nem származtatott pénzügyi eszközök a fentiek szerint meghatározott könyv szerinti értékének aggregált értéke az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő számviteli portfóliók szerint.

030

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 A. függelék

040

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

BAD 32–33. cikke; V. melléklet 1. részének 16. pontja; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

050

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) ii. pontja; IFRS 9 4.1.4. bekezdése

060

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének a) i. pontja; IFRS 9 4.1.5. bekezdése és a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése

070

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

BAD 36. cikkének (2) bekezdése; a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

080

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének d) pontja; IFRS 9 4.1.2A. bekezdése.

090

A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

a számviteli irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdése

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

100

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

IFRS 7 8. bekezdésének f) pontja; IFRS 9 4.1.2. bekezdése; V. melléklet 1. részének 15. pontja

110

Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

BAD 35. cikke; a számviteli irányelv 6. cikke (1) bekezdésének i) pontja és 8. cikkének (2) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja;

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

120

Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök

BAD 37. cikke; a számviteli irányelv 12. cikkének (7) bekezdése; V. melléklet 1. részének 16. pontja.

Csak az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elvek (GAAP) hatálya alá tartozó intézmények által jelentendő.

130

Rövid pozíciók

Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon rövid pozíciók könyv szerinti értéke, ahol a közvetlen partner az 1. pont szerinti államháztartás.

Rövid pozíció akkor keletkezik, ha az intézmény fordított visszavásárlási hitelek keretében szerzett vagy értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírokat ad el, és közvetlen partnere államháztartás.

A könyv szerinti érték a rövid pozíció valós értéke.

A rövid pozíciókat a 170–230-as sorban meghatározott hátralévő futamidő szerinti, valamint közvetlen partner szerinti bontásban kell jelenteni. A rövid pozíciókkal ezt követően a 030–120-as oszlopok kiszámításához nettósítani kell az azonos hátralévő futamidőre és közvetlen partnerrel fennálló pozíciókat.

140

Ebből: kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközként besorolt, fordított visszavásárlási hitelekből származó rövid pozíciók

Az IFRS 9 BA.7 bekezdése b) pontjában meghatározott azon kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú pénzügyi eszközök számviteli portfóliójába (030-as és 040-es oszlop) besorolt rövid pozíciók könyv szerinti értéke, amelyek visszavásárlási hitelek keretében szerzett értékpapírok intézmény általi eladásával keletkeztek, ahol az intézmény közvetlen partnere államháztartás.

Az értékpapírkölcsön-ügylet keretében kölcsönvett értékpapírok eladásával keletkező rövid pozíciók nem szerepelhetnek ebben az oszlopban.

150

Halmozott értékvesztés

A 080–120-as oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés. [V. melléklet 2. részének 70. és 71. pontja]

160

Halmozott értékvesztés – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

A 080–090-es oszlopban jelentett nem származtatott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes halmozott értékvesztés.

170

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

Az 050–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege. [V. melléklet 2. részének 69. pontja]

180

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközökből vagy eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközökből

Az 050–070-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege.

190

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege – ebből: egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközökből

A 080–090-es oszlopban jelentett pozíciókhoz kapcsolódó, hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege.

200-230

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK

A közvetlen származtatott pozíciókat a 200–230-as oszlopban kell jelenteni.

Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót.

200-210

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel

Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint.

A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja).

200

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Könyv szerinti érték

A pénzügyi eszközként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni.

210

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel: Névleges összeg

Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív.

220-230

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel

Államháztartással mint partnerrel szembeni, az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközök, függetlenül attól, hogy azokat minősített fedezeti kapcsolatban használják, vagy a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközök portfóliójába sorolják az IFRS szerint, illetve a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint.

A gazdasági fedezeti ügyletekhez használt származtatott eszközöket akkor kell itt jelenteni, ha azokat a kereskedési célú vagy a kereskedési céllal tartott eszközök számviteli portfóliójába sorolták (az V. melléklet 2. részének 120., 124., 125. és 137–140. pontja).

220

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Könyv szerinti érték

A pénzügyi kötelezettségként elszámolt származtatott ügyletek könyv szerinti értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az ezekben az oszlopokban jelentendő származtatott ügyletek közé a bekerülési értéken vagy a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb értéken értékelt, a kereskedési portfólióba tartozó vagy a fedezeti instrumentumként megjelölt származtatott eszközöket kell sorolni.

230

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel: Névleges összeg

Az IFRS szerinti és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megkötött, de a vonatkozási időpontban még nem elszámolt azon származtatott ügyletek az V. melléklet 2. részének 133–135. pontja szerinti névleges összege, amelyek esetében a partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, amennyiben az ügylet valós értéke az intézmény számára negatív.

240-260

MÉRLEGEN KÍVÜLI KITETTSÉGEK

240

Névérték

Amennyiben a mérlegen kívüli tétel esetében a közvetlen partner a fenti 1. pont szerinti államháztartás, az IFRS szerint és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint nem származtatott ügyletnek minősülő elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névleges összege (az V. melléklet 2. részének 102–119. pontja).

Az V. melléklet 1. részének 43–44. pontja értelmében az államháztartás közvetlen partner: a) adott pénzügyi garancia vonatkozásában akkor, ha a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere; és b) adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában akkor, ha az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli.

250

Céltartalékok

BAD 4. cikke, Források 6.c) pontja, Mérlegen kívüli tételek, 27. cikkének (11) bekezdése, 28. cikkének (8) bekezdése, 33. cikke; IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) ii. pontja, d) ii. pontja, 5.5.20. bekezdése; IAS 37, IFRS 4, V. melléklet 2. részének 11. pontja

Az értékelés módjától függetlenül valamennyi mérlegen kívüli kitettségre képzett céltartalék, kivéve az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kitettségekre képzett céltartalékokat.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségekre elszámolt értékvesztést a 150-es oszlopban kell jelenteni, ha az intézmény nem képes külön azonosítani a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum lehívott és le nem hívott összegéhez kapcsolódó várható hitelezési veszteséget. Amennyiben az adott pénzügyi eszközre vonatkozó várható együttes hitelezési veszteség meghaladja az eszköz hitelkomponensének bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteség fennmaradó egyenlegét a 250-es oszlopban kell jelenteni céltartalékként.

260

A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege

Az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételek esetében a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege (V. melléklet 2. részének 110. pontja).

270-280

Tájékoztató adat: államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített hitelderivatívák

Itt azokat a pénzügyi garanciák fogalmába nem sorolható hitelderivatívákat kell jelenteni, amelyeket az intézmény nem államháztartási partnerekkel kötött, és amelyek referenciakitettsége államháztartás.

Ezeket az oszlopokat nem kell jelenteni kockázat, szabályozási módszer és kitettségi osztály szerinti bontásban (020–160).

Az itt jelentett kitettségek nem vehetők figyelembe a kitettségérték és a kockázattal súlyozott kitettségérték (290-es és 300-as oszlop) kiszámításakor, melyek kizárólag a közvetlen kitettségeken alapulnak.

270

Származtatott ügyletek pozitív valós értékkel – könyv szerinti érték

Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára pozitív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül.

Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi eszközök közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pozitív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül.

280

Származtatott ügyletek negatív valós értékkel – könyv szerinti érték

Az államháztartásokkal szembeni kitettségekre értékesített, az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban az intézmény számára negatív valós értékkel rendelkező hitelderivatívák összesített könyv szerinti értéke prudens értékelési korrekciók nélkül.

Az IFRS szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a pénzügyi kötelezettségek közé sorolt derivatívák könyv szerinti értéke az adatszolgáltatás időpontjában.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint elszámolt származtatott ügyletek esetében az ezen oszlopban jelentendő érték a negatív valós értékkel rendelkező derivatívák valós értéke az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban, az elszámolás módjától függetlenül.

290

Kitettségérték

A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kitettségértéke.

A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 111. cikkét. Az IRB-módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 166. cikkét és 230. cikke (1) bekezdésének második mondatát.

Azon származtatott ügyletekkel kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati tőkekövetelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót.

300

Kockázattal súlyozott kitettségérték

A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke.

A sztenderd módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 113. cikkének (1)–(5) bekezdését. A belső minősítésen alapuló módszer szerint értékelt kitettségek esetében lásd a CRR 153. cikkének (1) és (3) bekezdését.

A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségek adatszolgáltatásával kapcsolatban, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, lásd a sorokra vonatkozó útmutatót.


Sorok

Útmutató

KITETTSÉGEK SZABÁLYOZÁSI MÓDSZER SZERINTI BONTÁSA

010

Teljes kitettség

Az 1. pontban meghatározott államháztartásokkal szembeni összes kitettség.

020-155

Kitettségek a hitelkockázati módszerek alapján

Az államháztartásokkal szembeni, a CRR harmadik részének II. címe szerint kockázattal súlyozott összes kitettség. A hitelkockázati módszerek alapján értékelt kitettségek közé tartoznak a partnerkockázati tőkekövetelmények hatálya alá tartozó kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségek.

A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (020–155) és a piaci kockázati sorban (160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni.

030

Sztenderd módszer

A CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol.

040

Központi kormányzatok

Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 114. cikkének megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

050

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 115. cikkének megfelelően a »regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

060

Közszektorbeli intézmények

Az államháztartások közszektorbeli intézményi alrendszerével szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 116. cikkének megfelelően a »közszektorbeli intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

070

Nemzetközi szervezetek

Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek. Ezeket a kitettségeket a C 07.00 tábla útmutatójának értelmében a CRR 112. és 118. cikkének megfelelően a »nemzetközi szervezetek« kitettségi osztályokba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

075

Egyéb államháztartási kitettségek a sztenderd módszer szerint

A fenti 040–070 sorban szereplőktől eltérő államháztartási kitettségek, amelyeket a CRR 112. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az SA kitettségi osztályokba kell sorolni.

080

IRB-módszer

A CRR harmadik része II. címének 3. fejezete szerint kockázattal súlyozott államháztartási kitettségek, ideértve azokat a nem kereskedési könyvi kitettségeket is, amelyek említett fejezet szerinti kockázati súlyozása a partnerkockázattal is számol.

090

Központi kormányzatok

Az államháztartások központi kormányzati alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

100

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Központi kormányzatok és központi bankok]

Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

110

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok [Intézmények]

Az államháztartások regionális kormányzati vagy helyi hatósági alrendszereivel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően az »intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

120

Közszektorbeli intézmények [Központi kormányzatok és központi bankok]

Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

130

Közszektorbeli intézmények [Intézmények]

Az államháztartások a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti közszektorbeli intézmények alrendszerével szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően az »intézmények« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

140

Nemzetközi szervezetek [Központi kormányzatok és központi bankok]

Az államháztartásokhoz sorolt nemzetközi szervezetekkel szembeni azon kitettségek, amelyeket a C 08.01 és C 08.02 tábla útmutatójának értelmében a CRR 147. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a »központi kormányzatok és központi bankok« kitettségi osztályba kell sorolni. Nem alkalmazandók ugyanakkor azok az előírások, amelyek az államháztartási kitettségek más kitettségi osztályokban történő, helyettesítési hatásokkal járó hitelkockázat-mérséklési technikáknak a kitettségre való alkalmazása miatti átsorolására vonatkoznak.

155

Egyéb államháztartási kitettségek az IRB módszer szerint

A fenti 090–140 sorban szereplőktől eltérő államháztartási kitettségek, amelyeket a CRR 147. cikkével összhangban a szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az IRB kitettségi osztályokba kell sorolni.

160

Kitettségek a piaci kockázati módszer alapján

A piaci kockázati kitettségek olyan pozíciókra vonatkoznak, amelyek szavatolótőke-követelményét a CRR harmadik része IV. címének megfelelően számítják ki.

A CRR 271. cikkének hatálya alá tartozó azon közvetlen kitettségeket, amelyekre partnerkockázati és piaci kockázati szavatolótőke-követelmény egyaránt vonatkozik, a hitelkockázati sorokban (020–155) és a piaci kockázati sorban (160) egyaránt meg kell adni: a partnerkockázatból származó kitettségértéket a hitelkockázati sorokban, míg a piaci kockázatból származó kitettségértéket a piaci kockázati sorban kell jelenteni.

170-230

KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI BONTÁSA

A hátralévő futamidő az összes pozíció esetében a szerződéses lejárati nap és az adatszolgáltatási vonatkozási időpont közötti napok száma.

Az államháztartásokkal szembeni kitettségeket hátralévő futamidő szerinti bontásban a következő szegmensekbe kell sorolni:

[0 – 3HÓNAP [: 90 napnál kevesebb

[3 HÓNAP – 1 ÉV [: 90 nap vagy több, de 365 napnál kevesebb

[1 ÉV – 2 ÉV [: 365 nap vagy több, de 730 napnál kevesebb

[2 ÉV – 3 ÉV [: 730 nap vagy több, de 1095 napnál kevesebb

[3 ÉV – 5 ÉV [: 1095 nap vagy több, de 1825 napnál kevesebb

[5 ÉV – 10 ÉV [: 1825 nap vagy több, de 3650 napnál kevesebb

[10 ÉV – hosszabb: 3650 nap vagy több.”


(1)  Az e táblán az intézményektől kért adatokat az adatszolgáltatás szerinti naptári évre vonatkozóan összesítve kell megadni (a folyó év január 1-jétől).

(2)  Az önálló intézmények nem tartoznak csoporthoz, és nem tartoznak konszolidációs körbe abban az országban, ahol szavatolótőke-követelmény hatálya alá esnek.


III. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 337

1.

Hivatkozások 337

2.

Jelölési szabályok 338

3.

Konszolidáció 340

4.

Pénzügyi instrumentumok számviteli portfóliói 340

4.1.

Pénzügyi eszközök 340

4.2.

Pénzügyi kötelezettségek 341

5.

Pénzügyi instrumentumok 342

5.1.

Pénzügyi eszközök 342

5.2.

Bruttó könyv szerinti érték 342

5.3.

Pénzügyi kötelezettségek 343

6.

Ügyfél szerinti részletezés 343
A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 345

1.

Mérleg 345

1.1.

Eszközök (1.1.) 345

1.2.

Kötelezettségek (1.2.) 345

1.3.

Saját tőke (1.3.) 346

2.

Eredménykimutatás (2.) 347

3.

Átfogó jövedelemkimutatás (3.) 350

4.

Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése (4.) 351

5.

Nem kereskedési célú hitelek és előlegek termék szerinti részletezése (5.) 353

6.

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott nem kereskedési célú hitelek és előlegek részletezése NACE-kódok szerint (6.) 354

7.

Értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó késedelmes pénzügyi eszközök (7.) 354

8.

Pénzügyi kötelezettségek részletezése (8.) 355

9.

Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek (9.) 355

10.

Származtatott ügyletek és fedezeti elszámolások (10. és 11.) 358

10.1.

Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása 358

10.2.

A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek 359

10.3.

»Gazdasági fedezeti ügylet«-nek minősített származtatott ügyletek 360

10.4.

Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése 361

10.5.

Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.) 361

10.6.

A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.) 361

10.7.

Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.) 361

11.

Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása (12.) 362

11.1.

Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.) 362

11.2.

Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.) 362

11.3.

Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.) 364

12.

Kapott biztosítékok és garanciák (13.) 365

12.1.

Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.) 365

12.2.

Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosíték [az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában tartott] (13.2.) 365

12.3.

Birtokbavétellel megszerzett biztosíték [tárgyi eszközök] halmozott (13.3.) 365

13.

Valósérték-hierarchia: Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (14.) 365

14.

Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek (15.) 366

15.

Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (16.) 366

15.1.

Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.) 366

15.2.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.) 367

15.3.

Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.) 367

15.4.

Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.) 368

15.5.

Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.) 368

15.6.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.) 368

15.7.

Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.) 369

15.8.

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.) 369

16.

A konszolidáció számviteli és CRR szerinti körének egyeztetése (17.) 369

17.

Nemteljesítő kitettségek (18.) 369

18.

Átstrukturált kitettségek (19.) 373

19.

Földrajzi megoszlás (20.) 376

19.1.

Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1-20.3.) 376

19.2.

Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4-20.7.) 376

20.

Tárgyi eszközök és immateriális javak: operatív lízingbe adott eszközök (21.) 377

21.

Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások (22.) 377

21.1.

Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.) 377

21.2.

A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.) 378

22.

Érdekeltségek nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben (30.) 379

23.

Kapcsolt felek (31.) 379

23.1.

Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.) 379

23.2.

Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel történt ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.) 380

24.

Csoportszerkezet (40.) 380

24.1.

Csoportszerkezet: »intézményenként« (40.1.) 380

24.2.

Csoportszerkezet: »instrumentumonként« (40.2.) 381

25.

Valós érték (41.) 382

25.1.

Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.) 382

25.2.

A valós érték opció alkalmazása (41.2.) 382

26.

Tárgyi eszközök és immateriális javak: könyv szerinti érték értékelési módszer szerint (42.) 382

27.

Céltartalékok (43.) 382

28.

Meghatározott juttatási programok és munkavállalói juttatások (44.) 382

28.1.

A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.) 382

28.2.

A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.) 383

28.3.

Tájékoztató adatok [személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó] (44.3.) 383

29.

Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (45.) 383

29.1.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.) 383

29.2.

Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.) 383

29.3.

Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.) 383

30.

A sajáttőke-változások kimutatása (46.) 383
A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE 384

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   HIVATKOZÁSOK

1.

Ez a melléklet a jelen rendelet III. és IV. mellékletében szereplő pénzügyi információkra vonatkozó táblákkal (a továbbiakban: FINREP) kapcsolatos további útmutatást tartalmaz. Ez a melléklet kiegészíti a III. és IV. melléklet tábláiban hivatkozások formájában szereplő útmutatást.

2.

Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel kompatibilis nemzeti számviteli standardokat használnak (a továbbiakban: kompatibilis nemzeti GAAP), eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és az IFRS-útmutatásokat kell alkalmazniuk. Ez nem érinti a kompatibilis nemzeti GAAP előírásainak a BAD előírásaival való összhangját. Azon intézményeknek, amelyek az IFRS-sel nem kompatibilis GAAP-ot használnak vagy azt még nem hangolták össze az IFRS 9 előírásaival, eltérő rendelkezés hiányában az e mellékletben ismertetett közös útmutatásokat és a BAD-útmutatásokat kell alkalmazniuk.

3.

A táblákban meghatározott adatpontokat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerint alkalmazandó számviteli szabályozás megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani.

4.

Az intézményeknek a tábláknak csak a következőkre vonatkozó részeit kell benyújtaniuk:

a)

az intézmény által megjelenített eszközök, kötelezettségek, saját tőke, bevételek és kiadások;

b)

mérlegen kívüli kitettségek és olyan tevékenységek, amelyekben az intézmény érintett;

c)

az intézmény által végrehajtott tranzakciók;

d)

értékelési előírások, beleértve a hitelkockázat után elszámolt értékvesztés becslésére az intézmény által alkalmazott módszert.

5.

A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában is a következő rövidítések kerülnek alkalmazásra:

a)

»CRR«: az 575/2013/EU rendelet;

b)

»IAS« vagy »IFRS«: az 1606/2002/EK rendelet (1) (IAS rendelet) 2. cikkében meghatározott, a Bizottság által elfogadott nemzetközi számviteli standardok;

c)

»EKB BSI rendelet« vagy »EKB/2013/33«: az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2);

d)

»NACE-rendelet«: az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (3);

e)

»NACE-kódok«: a NACE-rendelet szerinti kódok;

f)

»BAD«: a 86/635/EGK tanácsi irányelv (4);

g)

»Számviteli irányelv«: a 2013/34/EU irányelv (5);

h)

»nemzeti GAAP«: a BAD alapján kidolgozott, általánosan elfogadott nemzeti számviteli szabályozás;

i)

»KKV«: a C(2003)1422 bizottsági ajánlásban (6) meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások;

j)

»ISIN-kód«. az értékpapírokhoz rendelt 12 alfanumerikus karakterből álló nemzetközi értékpapírkód (International Securities Identification Number), amely egyedileg azonosítja a forgalomban lévő értékpapírokat;

k)

»LEI-kód«: az intézményekhez rendelt globális jogalany-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő feleket;

l)

»Értékvesztési szakaszok«: az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározott értékvesztési kategóriák. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik.

2.   JELÖLÉSI SZABÁLYOK

6.

A III. melléklet és a IV. melléklet alkalmazásában a szürke háttérszínnel jelölt adatpont (cella) azt jelenti, hogy az adott adatpont (cella) kitöltése nem szükséges, vagy arra vonatkozóan nem lehet adatot szolgáltatni. A IV. mellékletben fekete háttérszínű hivatkozásokkal jelölt sor vagy oszlop azt jelenti, hogy a kapcsolódó adatpontokat nem kell jelenteniük azoknak az intézményeknek, amelyek az adott sorban vagy oszlopban feltüntetett hivatkozásokat követik.

7.

A III. és IV. mellékletben szereplő táblák implicit ellenőrzési szabályokat tartalmaznak, amelyek magukban a táblákban a jelölési szabályok használatán keresztül kerülnek meghatározásra.

8.

Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az »összesen« értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

9.

A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt »(–)« jellel jelölik, például »(–) Saját részvények«.

10.

A III. és IV. melléklet pénzügyi információk jelentésére szolgáló tábláihoz tartozó »Adatmodellben« (a továbbiakban: DPM – Data Point Model) minden adatpont (cella) rendelkezik egy »bázis tétellel«, amelyhez a »tartozik/követel« jellemző kerül hozzárendelésre. Ez a hozzárendelés biztosítja, hogy az összes adatszolgáltató intézmény kövesse az előjelekre vonatkozó szabályokat, és segítségével megismerhető az egyes adatokhoz rendelt »követel/tartozik« jellemző.

11.

Sematikusan ez a jelölési mód az 1. táblázatban bemutatottak szerint működik.

1. táblázat

»Követel/tartozik« jelölés, pozitív és negatív előjelek

Elem

Követel/Tartozik

Egyenleg/Változás

Jelentett adat

Eszközök

Tartozik

Eszközök egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Eszközök növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Eszközök negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Eszközök csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Ráfordítások

Ráfordítások egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Ráfordítások növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Ráfordítások negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Ráfordítások csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Kötelezettségek

Követel

Kötelezettségek egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Kötelezettségek növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Kötelezettségek negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Kötelezettségek csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Saját tőke

Saját tőke egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Saját tőke növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Saját tőke negatív egyenlege

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Saját tőke csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Bevétel

Bevételek egyenlege

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Bevételek növekedése

Pozitív (»Normál«, előjel nem szükséges)

Bevételek negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

Bevételek csökkenése

Negatív (Mínusz »–« előjel szükséges)

3.   KONSZOLIDÁCIÓ

12.

E melléklet eltérő rendelkezésének hiányában a FINREP-táblákat a prudenciális konszolidáció körének alkalmazásával kell kitölteni a CRR 1. része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban. Az intézményeknek leányvállalataikra, közös vállalkozásaikra valamint társult vállalkozásaikra vonatkozóan a prudenciális konszolidációnál használt módszerekkel azonos módszerek segítségével kell adatot szolgáltatniuk:

a)

az intézmények számára engedélyezhetik vagy előírhatják a tőkemódszer alkalmazását a biztosítókba vagy nem pénzügyi leányvállalatokba történt befektetések vonatkozásában a CRR 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

b)

az intézmények számára engedélyezhetik az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a pénzügyi leányvállalatokra vonatkozóan a CRR 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

c)

az intézmények számára előírhatják az arányos konszolidálás módszerének alkalmazását a közös vállalatokba történt befektetésekre vonatkozóan a CRR 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

4.   PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK SZÁMVITELI PORTFÓLIÓI

13.

A III. és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a »számviteli portfóliók« kifejezés az értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban lévő befektetéseket, a »Készpénz, számlakövetelések a központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek« tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, valamint az »Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok«, valamint az »Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« között megjelenített »Értékesítésre tartott«-á minősített pénzügyi instrumentumokat.

14.

A nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén azoknak az intézményeknek, amelyek számára engedélyezték vagy előírták, hogy bizonyos értékelési előírásokat az IFRS-nek megfelelően alkalmazzanak a pénzügyi instrumentumokra, a vonatkozó IFRS számviteli portfóliókról kell adatot szolgáltatniuk, amennyiben ilyen szabályokat alkalmaznak. Amennyiben a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó azon értékelési előírások, amelyek alkalmazása a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint az intézmények számára engedélyezett vagy előírt, az IAS 39 értékelési előírásaira hivatkoznak, az intézményeknek mindaddig – valamennyi pénzügyi instrumentumuk tekintetében – a BAD-on alapuló számviteli portfólióikról kell adatot szolgáltatniuk, amíg az általuk alkalmazott értékelési előírások az IFRS 9 értékelési előírásaira nem hivatkoznak.

4.1.   Pénzügyi eszközök

15.

A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a)

»Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök«;

b)

»Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök«;

c)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök«;

d)

»Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök«;

e)

»Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök«.

16.

A pénzügyi eszközök vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a)

»Kereskedési célú pénzügyi eszközök«;

b)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«;

c)

»A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«;

d)

»Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«; valamint

e)

»Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«.

17.

A »Kereskedési célú pénzügyi eszközök« magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi eszközt. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, és nincs e rész 22. bekezdésének megfelelően fedezeti elszámolásként besorolva, kereskedési célú pénzügyi eszközként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak.

18.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközök tekintetében a »bekerülésiérték-módszerek« közé azon értékelési előírások tartoznak, amelyekkel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum értékelése a felhalmozott kamatokkal növelt és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken történik.

19.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« magukban foglalják a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokat, valamint azokat az instrumentumokat, amelyeket a »bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb« értéken (»LOCOM-módszer«) értékelnek nem folyamatos alapon (mérsékelt LOCOM), függetlenül az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban végrehajtott aktuális értékelésüktől. A mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében a LOCOM-módszert csak meghatározott körülmények között alkalmazzák. Az alkalmazandó számviteli keret előírja ezeket a körülményeket, ilyen például az értékvesztés, a bekerülési értékhez képest a valós értékben bekövetkező tartós csökkenés vagy a vezetés szándékának megváltozása.

20.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« közé azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek nem sorolhatók be egyéb számviteli portfóliókba. Ez a számviteli portfólió többek között azokat a pénzügyi eszközöket tartalmazza, amelyeket folyamatos alapon a LOCOM-módszer szerint értékelnek (szigorú LOCOM-módszer). A szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközök olyan eszközök, amelyek esetében az alkalmazandó számviteli keret LOCOM-módszer szerinti kezdeti vagy későbbi értékelést vagy bekerülési értéken történő kezdeti és LOCOM-módszer szerinti későbbi értékelést ír elő.

21.

Értékelési módszerüktől függetlenül a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések« tételben kell feltüntetni a prudenciális konszolidáció keretében nem teljeskörűen vagy arányosan konszolidált leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetéseket, kivéve, ha azok az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottnak minősülnek.

22.

A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában pozitív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyletként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát.

4.2.   Pénzügyi kötelezettségek

23.

A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók az IFRS alapján:

a)

»Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek«;

b)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek«;

c)

»Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek«.

24.

A pénzügyi kötelezettségek vonatkozásában a következő számviteli portfóliók használandók a nemzeti GAAP alapján:

a)

»Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek«;

b)

»Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi kötelezettségek«.

25.

A »Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek« magukban foglalják a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint kereskedési célúként besorolt valamennyi pénzügyi kötelezettséget. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint alkalmazott értékelési módszertantól függetlenül az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű valamennyi olyan származtatott ügyletet, amely nem az e rész 26. bekezdése szerinti fedezeti elszámolásként besorolt, kereskedési célú pénzügyi kötelezettségként kell feltüntetni. Ez a besorolás alkalmazandó az olyan származtatott ügyletekre is, amelyeket a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint nem jelenítenek meg a mérlegben, vagy csak azok valósérték-változását jelenítik meg, vagy amelyeket az e melléklet 2. részének 137. bekezdésében meghatározottak szerinti gazdasági fedezeti ügyletként használnak.

26.

A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« az adatszolgáltató intézmény vonatkozásában negatív egyenlegű, az IFRS szerinti fedezeti elszámolás céljából tartott származtatott ügyleteket foglalják magukban. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek csak akkor sorolhatók be fedezeti elszámolásként, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP a banki könyvben szereplő származtatott ügyletek tekintetében különös számviteli szabályokat tartalmaz, és a származtatott ügyletek csökkentik a banki könyvben szereplő valamely más pozíció kockázatát.

5.   PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

27.

A III. melléklet és a IV. melléklet, valamint jelen melléklet alkalmazásában a »könyv szerinti érték« a mérlegben feltüntetendő összeg. A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékének tartalmaznia kell a felhalmozott kamatokat. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a származtatott ügyletek könyv szerinti értéke a nemzeti GAAP szerinti, adott esetben az időbeli elhatárolásokat, a prémiumokat és a céltartalékokat magában foglaló könyv szerinti érték, illetve nullával egyenlő, ha származtatott ügyletek nincsenek megjelenítve a mérlegben.

28.

A pénzügyi instrumentumok időbeli elhatárolásait, ideértve az elhatárolt kamatokat, prémiumokat és diszkontokat vagy tranzakciós költségeket – amennyiben megjelenítésük a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerint történik – az instrumentummal együtt, és nem egyéb eszközként vagy egyéb kötelezettségként kell megadni.

29.

Adott esetben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti »Valós értéken értékelt, kereskedési célú pozíciókra vonatkozó haircutok«-at kell jelenteni. A haircutok a kereskedési célú eszközök értékét csökkentik, a kereskedési célú kötelezettségek értékét pedig növelik.

5.1.   Pénzügyi eszközök

30.

A pénzügyi eszközöket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: »Készpénz«, »Származtatott ügyletek«, »Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok«, »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Hitelek és előlegek«.

31.

A »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által tartott, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem az EKB BSI rendelet szerinti hitelek.

32.

A »Hitelek és előlegek« az intézmény által tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek nem értékpapírok; ez a tétel tartalmazza az EKB BSI rendelet szerinti hiteleket, valamint azokat az előlegeket, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem sorolhatók a hitelek közé. Az »Előlegek, kivéve hitelek« részletesebb leírását e melléklet 2. része 85. bekezdésének g) pontja tartalmazza.

33.

A FINREP-ben a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tartalmazzák a hiteleket és előlegeket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

5.2.   Bruttó könyv szerinti érték

34.

A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a következő:

a)

az IFRS szerinti elszámolás esetén és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az eredménnyel szemben valós értéken értékelt olyan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában, amelyek nem tartoznak a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú portfólióba, a bruttó könyv szerinti érték attól függ, hogy azokat teljesítőként vagy nemteljesítőként sorolják be. A teljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a valós érték. A nemteljesítő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke az e melléklet 2. részének 69. bekezdése szerinti, hitelkockázatból eredő negatív valósérték-korrekció halmozott összegével megnövelt valós érték. A bruttó könyv szerinti érték értékelése céljából a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell végrehajtani;

b)

az IFRS szerinti elszámolás esetén az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztés-elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti értéket jelenti.

c)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke egyenlő a hitelkockázat után elszámolt egyedi értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti értékkel. A nem értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értéke az általános hitelkockázati tartalékokkal és az általános banki kockázatokra képzett tartalékokkal való korrekció előtti könyv szerinti értéket jelenti, amennyiben az befolyásolja a könyv szerinti értéket;

d)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén »A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« tételbe besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke attól függ, hogy ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e. Amennyiben ezek értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak, a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel való korrekció előtti könyv szerinti érték az értékvesztett és nem értékvesztett eszközökre vonatkozó fenti c) pont szerinti követelményeknek megfelelően, vagy az értékvesztés miatti veszteségnek tekintett valósérték-korrekció bármely halmozott összegével való kiigazítás előtti könyv szerinti érték. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá, ezen eszközök bruttó könyv szerinti értéke a teljesítő kitettségek esetében a valós érték, a nemteljesítő kitettségek esetében pedig a hitelkockázatból eredő negatív valósérték-korrekció halmozott összegével megnövelt valós érték.

e)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a szigorú vagy mérsékelt LOCOM-módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értéke a bekerülési érték, amennyiben az adatszolgáltatási időszakban az instrumentumot bekerülésiérték-módszerrel értékelik. Amennyiben ezeket a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat piaci értéken értékelik, a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázatból származó értékelési korrekcióval való kiigazítást megelőző piaci érték;

f)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« között feltüntetett, a LOCOM-módszertől eltérő értékelési módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció figyelembevétele előtti könyv szerinti érték;

g)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközök vonatkozásában, illetőleg az IFRS szerinti elszámolás esetén a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök vonatkozásában a bruttó könyv szerinti érték a valós érték. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP haircutot ír elő a kereskedési célú és a valós értéken értékelt instrumentumokra, a pénzügyi instrumentum könyv szerinti értéke a szóban forgó haircutok előtti valós érték.

5.3.   Pénzügyi kötelezettségek

35.

A pénzügyi kötelezettségeket a következő instrumentumosztályokba kell besorolni: »Származtatott ügyletek«, »Rövid pozíciók«, »Betétek«, »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« és »Egyéb pénzügyi kötelezettségek«.

36.

A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában az EKB BSI rendelet 2. részének II. mellékletében meghatározott »betétek« fogalom alkalmazandó.

37.

A »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az intézmény által értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek az EKB BSI rendelet szerint nem betétek.

38.

Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

39.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« tartalmazzák a pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett, kezdetben megjelenített összegen [az IFRS 9 4.2.1. bekezdése c) pontjának ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [az IFRS 9 4.2.1. bekezdésének a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek [az IFRS 9 2.3. bekezdésének c) pontja, 4.2.1. bekezdésének d) pontja].

40.

Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott elkötelezettségek értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« között kell feltüntetni, és nem az »Adott elkötelezettségek és garanciák«-ra képzett céltartalékként.

41.

Az »Egyéb pénzügyi kötelezettségek« emellett tartalmaznak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

6.   ÜGYFÉL SZERINTI RÉSZLETEZÉS

42.

Az ügyfél szerinti részletezés előírásakor a következő ügyfélszektorok használandók:

a)

központi bankok;

b)

államháztartások: központi kormányzatok, tartományi vagy regionális kormányzatok és helyi önkormányzatok, ideértve a közigazgatási szerveket és a nem kereskedelmi vállalkozásokat, de ide nem értve az ezen kormányzatok tulajdonában álló, kereskedelmi tevékenységet folytató állami és magánvállalatokat (amelyeket tevékenységüktől függően a »hitelintézetek«, »egyéb pénzügyi vállalatok«, vagy »nem pénzügyi vállalatok« alatt kell feltüntetni); társadalombiztosítási alapok; és nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Unió intézményei, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja;

c)

hitelintézetek: a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelő intézmények (»olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogad el, valamint saját számlára hiteleket nyújt«) és multilaterális fejlesztési bankok;

d)

egyéb pénzügyi vállalatok: az összes olyan pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amely nem hitelintézet, mint például a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjalapok, kollektív befektetési vállalkozások és elszámolóházak, valamint a többi pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, továbbá captive finanszírozók és pénzkölcsönzők;

e)

nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalkozások és kvázivállalkozások, amelyek nem a pénzügyi közvetítésben, hanem elsősorban a piaci javak előállításában és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásában vesznek részt az EKB BSI rendelettel összhangban;

f)

háztartások: magánszemélyek vagy magánszemélyek egy csoportja fogyasztóként, kizárólag saját fogyasztásra előállított áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, valamint piaci javak, nem pénzügyi és pénzügyi szolgáltatások előállítóiként, feltéve, hogy tevékenységük nem azonos a kvázivállalkozások tevékenységével. Idetartoznak még azok a nonprofit intézmények, amelyek háztartásokat szolgálnak ki, és amelyek elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások előállításával foglalkoznak háztartások meghatározott csoportjai számára.

43.

Az ügyfélszektor meghatározása kizárólag a közvetlen partner jellegén alapul. Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolásának azon kötelezett jellemzői alapján kell történnie, amelyik az intézmény szempontjából relevánsabb vagy meghatározóbb volt a kitettségek vállalásában. Az együttesen vállalt kitettségek ügyfélszektor, székhely szerinti ország vagy NACE-kódok szerint besorolásánál a relevánsabb vagy meghatározóbb kötelezett jellemzőit kell figyelembe venni.

44.

Az alábbi tranzakciókban a közvetlen partnerek a következők:

a)

hitelek és előlegek vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő. A kereskedelemfinanszírozás vonatkozásában a közvetlen hitelfelvevő az a partner, amely a követelés megfizetésére kötelezett, kivéve a visszkereseti joggal kötött ügyletekben, amelyekben a közvetlen hitelfelvevő a követelések átadója, és amelyekben az adatszolgáltató intézmény nem szerzi meg lényegében az átadott követelések tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot;

b)

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában az értékpapírok kibocsátója;

c)

a betétek vonatkozásában a betétes;

d)

rövid pozíciók vonatkozásában az értékpapír-kölcsönvételi ügyletben vagy a fordított repomegállapodásban részt vevő partner;

e)

a származtatott ügyletek vonatkozásában a származtatott ügyletben közvetlenül részt vevő partner. A központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában a közvetlen partner a központi szerződő félként eljáró elszámolóház. A hitelkockázati származtatott ügyletek esetében a partner szerinti részletezés arra a szektorra vonatkozik, amelyhez a szerződéses partner (a védelem vásárlója vagy eladója) tartozik;

f)

az adott pénzügyi garanciák vonatkozásában a partner a garantált hitelviszonyt megtestesítő instrumentum közvetlen partnere;

g)

az adott hitelnyújtási elkötelezettségek és az egyéb adott elkötelezettségek vonatkozásában a partner az a fél, amelynek a hitelkockázatát az adatszolgáltató intézmény viseli;

h)

a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek vonatkozásában a garantőr vagy a partner az a fél, amely az elkötelezettséget nyújtja az adatszolgáltató intézménynek.

2. RÉSZ

A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1.   MÉRLEG

1.1.   Eszközök (1.1.)

1.

A »Készpénz« magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék állományait.

2.

A »Számlakövetelések központi bankokkal szemben« közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követel egyenlegek.

3.

Az »Egyéb látra szóló betétek« tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

4.

A »Leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint társult vállalkozásokban lévő befektetések« közé tartoznak a társult vállalkozásokba, közös vállalkozásokba és leányvállalatokba történt olyan befektetések, amelyek a prudenciális konszolidáció keretében nem teljesen, vagy arányosan konszolidáltak, kivéve, ha azok az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottnak minősülnek, függetlenül értékelésük módjától, ideértve, ha a számviteli standardok lehetővé teszik bevonásukat a pénzügyi instrumentumokhoz használt különböző számviteli portfóliókba. A tőkemódszerrel értékelt befektetések könyv szerinti értéke tartalmazza a kapcsolódó cégértéket.

5.

Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb eszközök« között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök magukban foglalják többek között a következőket: arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

6.

A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékét az »egyéb eszközök« között kell feltüntetni, ha a vonatkozó nemzeti GAAP értelmében az eszközként történő bemutatás megengedett.

7.

Az »Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

1.2.   Kötelezettségek (1.2.)

8.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett céltartalékokat a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« sorban kell feltüntetni, ha a veszteség a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből ered, vagy a »Fedezett tételek valós értékének változása kamatlábkockázatok portfóliófedezeti ügylete során« sorban, ha a veszteség a fedezett pozíció értékeléséből ered. Ha nem lehet különbséget tenni a származtatott fedezeti ügylet értékeléséből eredő veszteség és a fedezett pozíció értékeléséből eredő veszteség között, a portfóliófedezeti kapcsolat nem hatékony részéből eredő függő veszteségekre képzett valamennyi céltartalékot a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« sorban kell feltüntetni.

9.

A »Nyugdíjra és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre képzett céltartalék« alá tartozik a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

10.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra« képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdésének a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdésének a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdésének a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az »Egyéb kötelezettségek« között kell szerepeltetni.

11.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« tartalmazza az elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetőleg az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat e melléklet 1. részének 40. bekezdése szerint »Egyéb pénzügyi kötelezettségek«-ként kell feltüntetni. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« valamennyi elkötelezettséghez és garanciához kapcsolódó céltartalékot tartalmazza.

12.

A »Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke« tartalmazza azokat az intézmény által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az intézményeknek feltüntetniük azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek.

13.

Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az »Egyéb kötelezettségek« között kell feltüntetni.

14.

Az »Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek« jelentése ugyanaz, mint az IFRS 5 alapján.

15.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok« olyan összegek, amelyeket a BAD 38. cikkével összhangban határoztak meg. Megjelenítésükkor ezeket kötelezettségként a »céltartalékok« között vagy saját tőkeként az »egyéb tartalékok« között, külön kell feltüntetni, a vonatkozó nemzeti GAAP-nak megfelelően.

1.3.   Saját tőke (1.3.)

16.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyek az IAS 32 hatóköre alapján meghatározott szerződéseket tartalmazzák.

17.

A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a »Jegyzett, de még be nem fizetett tőke« tartalmazza annak az intézmény által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás időpontjában még nem fizettek be. Amennyiben a még be nem fizetett tőkenövekedés a részvénytőke növekedéseként kerül feltüntetésre, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét az 1.3. táblában kell feltüntetni »Jegyzett, de még be nem fizetett tőke«-ként, valamint az 1.1. táblában »Egyéb eszköz«-ként. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén, ha a tőkenövekedés csak a részvényesektől kapott kifizetéseket követően tüntethető fel, a be nem fizetett tőkét nem kell megadni az 1.3. táblában.

18.

Az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme« tartalmazza az intézmény által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség- és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származtatott termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).

19.

Az »Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok« közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, a »Jegyzett tőke« és az »Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme« kivételével.

20.

Az »Egyéb tőke« magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].

21.

Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai« tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.

22.

Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek fedezeti hatékonysághiánya« tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]« tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]« tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség [az IFRS 9 6.5.3. bekezdése és az IFRS 9 6.5.8. bekezdése].

23.

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelezési kockázat változásából származó valósérték-változásai« az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor.

24.

A »Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]« tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatban lévő fedezeti ügyleteinek, valamint a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések azon fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett devizaátszámítási tartalékot, melyek már nem állnak fenn, miközben a külföldi érdekeltségek a mérlegben megjelenítettek maradnak.

25.

A »Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]« tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában.

26.

Az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai« tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket.

27.

A »Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]« tartalmazza a következők valós értékében bekövetkezett halmozott változásokat:

a)

az opció időértéke, ahol a szóban forgó opció időértékében és belső értékében bekövetkezett változásait elkülönítik, és csak az opció belső értékének változását jelölik meg fedezeti instrumentumként [az IFRS 9 6.5.15. bekezdése];

b)

a forwardszerződés határidős eleme, ahol a szóban forgó forwardszerződés határidős elemét és azonnali elemét elkülönítik, és csak a forwardszerződés azonnali elemében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként;

c)

a pénzügyi instrumentum devizafelára, ha ezt a felárat kizárják a szóban forgó pénzügyi instrumentum fedezeti instrumentumként való megjelöléséből [az IFRS 9 6.5.15. bekezdése és 6.5.16. bekezdése].

28.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Átértékelési tartalék« az IAS első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

29.

Az »Egyéb tartalékok« a »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« és az »Egyéb« között oszlanak meg. A »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei« tartalmazza az előbb említett befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozódott bevételek és ráfordítások összegét, amennyiben azokat a tőkemódszerrel számolják el. Az »Egyéb« tétel tartalmazza a más tételekben külön közzétett tartalékoktól eltérő tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.

30.

A »Saját részvények« tétel minden olyan – nem értékesített vagy amortizált – pénzügyi instrumentumot magában foglal, amely rendelkezik azoknak a sajáttőke-instrumentumoknak a jellemzőivel, amelyeket az intézmény visszavásárolt, kivéve, ha a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében azt az »egyéb eszközök« között kell feltüntetni.

2.   EREDMÉNYKIMUTATÁS (2.)

31.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat vagy az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a »Kamatbevétel« és »Kamatráfordítások« (»tiszta ár« [nettó ár]) tételek alatt, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként (»piszkos ár« [bruttó ár]). A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.

32.

Az intézményeknek számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadniuk a kapcsolt felekkel összefüggő, a prudenciális konszolidáció keretében nem teljes mértékben vagy arányosan konszolidált következő bevételeket és ráfordításokat is tartalmazó tételeket:

a)

»Kamatbevétel«;

b)

»Kamatráfordítások«;

c)

»Osztalékbevétel«;

d)

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyeresége vagy veszteség, nettó«;

e)

»Módosításból származó nyereség vagy veszteség, nettó«;

f)

(Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása)

33.

Tiszta ár alkalmazása esetén a »Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök« és a »Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek« a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások bemutatása érdekében tartalmazza a »kereskedési céllal tartott« kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak.

34.

Tiszta ár alkalmazása esetén a »Kamatbevétel. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök« és a »Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek« tartalmazza továbbá valamely – az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket [az IFRS 9 6.7. bekezdése].

35.

A »Kamatbevétel. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« és a »Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« tiszta ár alkalmazása esetén tartalmazza a »fedezeti elszámolások« kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár használata esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként kell jelenteni azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevétel és kamatráfordítások bemutatásához, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta áron számítva, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó.

36.

A »Kamatbevétel – egyéb eszközök« azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.

37.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a »Kötelezettségeken képződött kamatbevétel« tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik pozitív hozamot jelentenek az intézménynek.

38.

A »Kamatráfordítások – egyéb kötelezettségek« az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.

39.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén, és amennyiben a nemzeti GAAP máshogy nem rendelkezik, a pénzügyi eszközökkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat az »Eszközök kamatráfordításai« tételben kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik negatív hozamot jelentenek az intézménynek.

40.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt – tiszta ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, »Osztalékbevétel«-ként, vagy – piszkos ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni.

41.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá az adatszolgáltatási időszak végén tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában.

42.

A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevétel akkor tartalmazza az említett befektetések osztalékát, amennyiben azokat a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el.

43.

A »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó« a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást, piszkos ár alkalmazása esetén.

44.

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége« tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt [az IFRS 9 5.7.8. bekezdése]. Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén.

45.

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség« nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli [az IFRS 9 5.7.1. bekezdésének b) pontja].

46.

Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:

a)

amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át [az IFRS 9 5.6.2. bekezdése], az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó« tételben vagy a »Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni;

b)

amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [az IFRS 9 5.6.7. bekezdése], a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó« tételben vagy a »Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni.

47.

A »Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó« tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának vagy a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletére képzett tartaléknak az átsorolását az »Eredménykimutatás« ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A »Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó« tartalmazza továbbá a külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket és veszteségeket. Ez a tétel magában foglalja a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is.

48.

A »Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség« tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve, ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek.

49.

A »Módosítás miatti nyereség vagy (–) veszteség, nettó« tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő korrekciójából eredő összegeket [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék]. A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tételben kell feltüntetni.

50.

A »Céltartalékképzés vagy (–) céltartalékok visszaírása. Adott elkötelezettségek és garanciák« tartalmazza az eredménykimutatásban szereplő nettó költségeket az e rész 11. bekezdésének megfelelően az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi elkötelezettségre és garanciára képzett céltartalékok, vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti céltartalékok tekintetében. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást »Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok magukban foglalják azon elkötelezettségek és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetőleg amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek.

51.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a kereskedelemfinanszírozáson, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget [az IFRS 9 5.5.15. bekezdése].

52.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« magában foglalja a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumokban az adós vagy a kibocsátó hitelképességének változása miatt bekövetkezett valamennyi értékvesztést vagy az értékvesztések visszaírását, valamint a nemzeti GAAP előírásaitól függően a saját tőkével szemben valós értéken vagy más értékelési módszerrel, többek között a LOCOM-módszerrel értékelt pénzügyi instrumentumok értékvesztését.

53.

Az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tartalmazza továbbá az e melléklet jelen része 72., 74. bekezdésében és 165. bekezdésének b) pontjában meghatározott azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban rögzített összegek megtérülését.

54.

A leányvállalatok, társult vállalkozások és közös vállalkozások eredményből való azon részesedését, amelyet a prudenciális konszolidáció keretében a tőkemódszerrel értékelnek, a »Tőkemódszerrel értékelt, leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (–) veszteségéből való részesedés« tételben kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a (»Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása«) tételben kell feltüntetni. Az e befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget e rész 55. és 56. bekezdésével összhangban kell feltüntetni.

55.

A »Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (–) veszteség« a megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó eredményt tartalmazza.

56.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a »Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (–) vesztesége adófizetés előtt« tételben kell megadni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén ezeket a nyereségeket és veszteségeket a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó« tételben kell feltüntetni.

3.   ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS (3.)

57.

»Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok fedezeti elszámolásából eredő nyereségek vagy (–) veszteségek, nettó« tartalmazza az olyan valósérték-fedezeti ügyletek halmozott fedezeti hatékonysághiányában bekövetkezett változást, mely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. A halmozott fedezeti hatékonysághiány e sorban feltüntetett változása a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]« tételben feltüntetett változásai és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]« tételben feltüntetett változásainak különbsége.

58.

A »Külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei [hatékony rész]« tartalmazza a külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések folyamatos és megszüntetett fedezeti ügyleteinek hatékony részére képzett, halmozott devizaátszámítási tartalék változását.

59.

A külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei és a cash flow-fedezeti ügyletek vonatkozásában az »Eredménybe átvezetett« tételben feltüntetett megfelelő összegek tartalmazzák azokat az összegeket, amelyeknek az átvezetésére azért került sor, mert a fedezett pénzmozgás megtörtént és bekövetkezése már nem várható.

60.

A »Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]« tartalmazza a következőkben felsoroltak halmozott valósérték-változásaiban bekövetkező változásokat, amennyiben a felsorolt tételek nem fedezeti komponensként megjelöltek:

a)

opciók időértéke;

b)

forwardszerződések határidős elemei;

c)

pénzügyi instrumentumok devizafelára.

61.

Az opciók vonatkozásában az eredménybe átsorolt és az »Eredménybe átvezetett« tételben feltüntetett összegek tartalmazzák az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy ügylethez kapcsolódó fedezett tételt fedeznek, továbbá az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy időszakhoz kapcsolódó fedezett tételt fedeznek.

62.

»Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« tartalmazzák az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon keletkező azon nyereségeket és veszteségeket, amelyek eltérnek a 2. táblában az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tételben feltüntetendő, értékvesztés miatti nyereségtől vagy veszteségtől és az »Árfolyam-különbözet [nyereség vagy (–) veszteség], nettó« tételben feltüntetendő árfolyamnyereségtől és -veszteségtől. Az »Eredménybe átvezetett« tétel tartalmazza mindenekelőtt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából való kivezetés vagy az ebbe a kategóriába való átsorolás miatt az eredménybe történő átvezetést.

63.

Amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [az IFRS 9 5.6.4. bekezdése], az átsorolás következtében keletkező nyereséget vagy veszteséget »Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« között kell feltüntetni.

64.

Amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriába [az IFRS 9 5.6.7. bekezdése], vagy az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriába [az IFRS 9 5.6.5. bekezdése] sorolnak át, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített átsorolt halmozott nyereséget és veszteséget az »Eredménybe átvezetett« tételben és az »Egyéb átsorolás« tételben kell feltüntetni, az utóbbi esetben a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét kiigazítva.

65.

Az egyéb átfogó jövedelem valamennyi komponense vonatkozásában az »Egyéb átsorolás« tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe vagy – cash flow-fedezeti ügylet esetében – a fedezett tételek kezdeti könyv szerinti értékébe való átsorolástól eltérő átvezetéseket.

66.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén a »Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadó«-t és a »Nyereségbe vagy (–) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadó«-t [az IAS 1 91. bekezdésének b) pontja, IG6] külön sorokban kell feltüntetni.

4.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK INSTRUMENTUM ÉS ÜGYFÉLSZEKTOR SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (4.)

67.

A pénzügyi eszközöket számviteli portfóliónként és instrumentumonként – valamint szükség esetén – ügyfélszektor szerinti bontásban kell megadni. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt és az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tekintetében az eszközök bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékvesztéseket értékvesztési szakaszok szerinti bontásban kell megadni.

68.

A BAD alapján kidolgozott GAAP szerinti elszámolás esetén a kereskedési célú pénzügyi eszközként feltüntetett származtatott eszközök valós értéken értékelt instrumentumokat, valamint bekerülésiérték-módszerrel vagy LOCOM-módszerrel értékelt instrumentumokat tartalmaznak.

69.

A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában »A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege« a nemteljesítő kitettségek esetében a valós érték hitelkockázat-változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmozott összegét úgy kell kiszámítani, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. »A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege« minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő.

70.

A III. és a IV. melléklet, valamint a jelen melléklet alkalmazásában a »halmozott értékvesztés«:

a)

amortizált bekerülésiérték- vagy bekerülésiérték-módszerrel értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a halmozott értékvesztés az értékvesztés miatti veszteségek felhasználásokkal és visszaírásokkal csökkentett kumulatív összege, adott esetben értékvesztési szakaszonként. Az IFRS szerinti elszámolás esetén és a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés értékvesztési számla használata révén vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP értelmében kivezetési eseménynek nem minősülő közvetlen csökkentés útján csökkenti a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum könyv szerinti értékét;

b)

az IFRS szerinti elszámolás esetén az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a halmozott értékvesztés a várható hitelezési veszteségek és változásaik összege, amely az adott instrumentum valós értékében a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett csökkenésként jelenítik meg;

c)

a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a halmozott értékvesztés az értékvesztések halmozott összege, csökkentve a felhasználásokkal és visszaírásokkal. A könyv szerinti érték csökkentése vagy értékvesztési számla használatával vagy olyan közvetlen csökkentéssel történik, ami nem jelent kivezetési eseményt.

71.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az IFRS 9-ben meghatározott egyes értékvesztési szakaszokba sorolható pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségére képzett értékvesztést. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés tartalmazza az egyedi és általános hitelkockázati tartalékot, valamint az általános banki kockázatokra képzett tartalékot, amennyiben ez csökkenti a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét. A halmozott értékvesztés tartalmazza továbbá a LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióit.

72.

A »Halmozott részleges leírások összege« és a »Halmozott teljes leírások összege« tartalmazza azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontra számított halmozott részleges vagy teljes összegét, amelyeket az adott időpontig a 74. bekezdésben leírt módszerek valamelyikének használatával kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az adatszolgáltató intézmény valamennyi jogának elévülési határidő lejárta, elengedés vagy egyéb okok miatti teljes megszűnéséig vagy az összegek megtérüléséig jelenteni kell. Következésképpen ezeket a leírt összegeket, amennyiben nem kerülnek beszedésre, akkor is fel kell tüntetni, amikor végrehajtás tárgyát képezik.

73.

Amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum több egymást követő részleges leírás következtében végül teljes mértékben leírásra kerül, a leírás kumulált összege a »Halmozott részleges leírások összegéből« átsorolásra kerül a »Halmozott teljes leírások összege« oszlopba.

74.

A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy egy részére vonatkoznak, ideértve, ha az eszköz módosítása ahhoz vezet, hogy az intézmény lemond arról a jogáról, hogy a szóban forgó eszköz egy része vagy egésze tekintetében cash flow-t szedjen be, ahogy a 72. bekezdés ismerteti. A leírások magukban foglalják a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése, valamint a hitelezési veszteségekre képzett, értékvesztési számlán lévő összegnek a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése eredményeként létrejött összegeket.

75.

Az »ebből: alacsony hitelkockázatú eszközök« oszlop azokat az instrumentumokat tartalmazza, amelyekről megállapításra kerül, hogy az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában hitelkockázatuk alacsony, és amelyekről az intézmény feltételezi, hogy hitelkockázatuk nem növekedett meg jelentősen a kezdeti megjelenítés óta az IFRS 9 5.5.10. bekezdésének megfelelően.

76.

Az IAS 1 54. bekezdésének h) pontja szerinti kereskedelemfinanszírozást, szerződéses eszközöket és lízingköveteléseket, amelyek esetében az elszámolt veszteség becslésére az IFRS 9 5.5.15. bekezdése szerinti egyszerűsített megközelítés kerül alkalmazásra, a 4.4.1. táblában a hitelek és előlegek között kell feltüntetni. Az említett eszközökre elszámolt megfelelő veszteséget vagy az »Olyan eszközök halmozott értékvesztése, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté” (2. szakasz)« vagy az »Értékvesztett eszközök halmozott értékvesztése (3. szakasz)« tételben kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a kereskedelemfinanszírozás, szerződéses eszközök vagy lízingkövetelések az egyszerűsített megközelítés szerint értékvesztett eszköznek minősülnek-e.

77.

Az olyan vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközöket, amelyek már a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek, külön kell feltüntetni a 4.3.1. és a 4.4.1. táblában. E hitelek esetében a halmozott értékvesztés csak az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat tartalmazza [IFRS 9 5.5.13. bekezdés].

78.

A 4.5. táblában az intézmények azon »Hitelek és előlegek« és »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« könyv szerinti értékét tüntetik fel, amelyek az »alárendelt adósság« e rész 100. pontjában szereplő fogalmához tartoznak.

79.

A 4.8. táblában a feltüntetendő adat attól függ, hogy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP alkalmazásában értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozhatnak-e. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartoznak, az intézmények ebben a táblában a könyv szerinti értékre, a nem értékvesztett és az értékvesztett eszközök bruttó könyv szerinti értékére, a halmozott értékvesztésre és a halmozott leírásokra vonatkozó adatokat tüntetik fel. Amennyiben ezek a pénzügyi eszközök nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá, az intézmények nemteljesítő kitettségek esetében a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét tüntetik fel.

80.

A 4.9. táblában a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket és a kapcsolódó értékelési korrekciókat a bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöktől és kapcsolódó értékvesztésüktől elkülönítve kell azonosítani. A bekerülésiérték-módszerrel értékelt pénzügyi eszközöket, többek között a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközöket nem értékvesztett eszközként kell feltüntetni, ha nem kapcsolódik hozzájuk értékelési korrekció vagy értékvesztés, és értékvesztett eszközként kell feltüntetni, amennyiben értékvesztésnek minősülő értékelési korrekció vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. Az értékvesztésnek minősülő értékelési korrekciók a partner hitelképességének romlását tükröző, hitelkockázatból eredő értékelési korrekciók. Azok a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt pénzügyi eszközök, amelyek esetében a piaci feltételek változásainak hatását tükröző, piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor, nem tekinthetők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni.

81.

A 4.10. táblában a szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt eszközöket, valamint kapcsolódó értékelési korrekcióikat kell feltüntetni, elkülönítve a más értékelési módszerek hatálya alá tartozó eszközöktől. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközöket és az egyéb értékelési módszerek alapján értékelt pénzügyi eszközöket akkor kell értékvesztett eszközként feltüntetni, ha azok esetében hitelkockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, vagy értékvesztés kapcsolódik hozzájuk. A szigorú LOCOM-módszer alapján értékelt azon pénzügyi eszközök, amelyek esetében piaci kockázatból eredő értékelési korrekcióra került sor a 80. bekezdésnek megfelelően, nem tekintendők értékvesztettnek. A hitelkockázatból és piaci kockázatból eredő halmozott értékelési korrekciókat külön kell feltüntetni.

82.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén a megfelelő táblákban az általános banki kockázatokra képzett tartalékokból csak azt a részt kell bejelenteni, amely a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét érinti [BAD 37. cikk (2) bekezdés].

5.   NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK TERMÉK SZERINTI RÉSZLETEZÉSE (5.)

83.

A nem kereskedési céllal tartott és nem kereskedési célú hitelek és előlegek könyv szerinti értékét terméktípusok és ügyfélszektor szerinti, a bruttó könyv szerinti értékét pedig csak terméktípus szerinti bontásban kell megadni.

84.

A »Készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek« kategóriába sorolt látra szóló egyenlegeket is jelenteni kell ebben a táblában, értékelési módjuktól függetlenül.

85.

A hiteleket és előlegeket a következő termékek szerinti bontásban kell szerepeltetni:

a)

a »Látra szóló (azonnal felmondható) és rövid határidővel felmondható (folyószámla)« kategória tartalmazza a látra szóló (azonnal felmondható), rövid határidővel (a kérés napját követő napon a munkanap végéig) felmondható követeléseket, a folyószámlákat és hasonló egyenlegeket, amelyek tartalmazhatnak a kölcsönvevő szempontjából egynapos betétnek minősülő kölcsönöket (amelyeket a kölcsönnyújtás napját követő napon, a munkanap végéig kell visszafizetni), függetlenül azok jogi formájától. Idetartoznak a »folyószámlahitelek« is, amelyek a folyószámlákon lekönyvelt tartozik egyenlegek és a központi banknál tartott kötelező tartalékok;

b)

a »Hitelkártya-tartozás« kategóriába tartoznak a vagy késleltetett terhelésű betéti kártyákon vagy hitelkártyákon keresztül nyújtott hitelek [EKB BSI rendelet];

c)

a »Kereskedelemfinanszírozás« tartalmazza az egyéb adósoknak számla vagy egyéb olyan dokumentumok alapján nyújtott kölcsönöket, amelyek jogot biztosítanak áruk adásvételéből vagy szolgáltatás nyújtásából származó bevételek elfogadására. Ez a tétel tartalmazza az összes faktoring és hasonló tranzakciót, például az elfogadványokat, a kereskedelemfinanszírozások végleges megvásárlását, a forfait-ügyleteket, számladiszkontálást, váltókat, kereskedelmi értékpapírokat és egyéb követeléseket, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény megvásárolja a kereskedelemfinanszírozást (visszkereseti joggal és anélkül);

d)

a »Pénzügyi lízingek« tartalmazza a pénzügyi lízingből származó követelések könyv szerinti értékét. Az IFRS értelmében a »pénzügyi lízingből származó követelések« meghatározása az IAS 17 szerinti meghatározás;

e)

a »Fordított visszavásárlási hitelek« tétel tartalmazza a visszavásárlási megállapodások keretében megvásárolt értékpapírokért vagy aranyért, illetve az értékpapír-kölcsönzési megállapodások keretében kölcsönvett értékpapírokért cserébe nyújtott finanszírozást e rész 183. és 184. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően;

f)

az »Egyéb meghatározott lejáratú hitelek« a többi tétel közé be nem sorolt, szerződésben rögzített lejáratú vagy futamidejű tartozik egyenlegeket tartalmazza;

g)

az »Előlegek, kivéve hitelek« azokat az előlegeket tartalmazza, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti »hitelek« közé. Ez a tétel többek között tartalmazza a függő tételek (mint például a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (mint például csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit.

86.

A kapott biztosíték alapján a hiteleket és előlegeket a következőképpen kell besorolni:

a)

az »Ingatlannal fedezett hitelek« tartalmazza az előírásoknak megfelelően lakó- vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett hiteleket és előlegeket, függetlenül azok hitelfedezeti arányától (»hitel-fedezet arány« vagy »LTV arány«) és a biztosíték jogi formájától;

b)

az »Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek« tartalmazza az előírásoknak megfelelően biztosítékkal fedezett hiteleket és előlegeket, függetlenül azok hitelfedezeti arányától (»hitel-fedezet arány« vagy »LTV arány«) és a biztosíték jogi formájától, kivéve az »Ingatlannal fedezett hitelek«-et. Ezen egyéb biztosítékok közé tartozik az értékpapíron, készpénzen és egyéb biztosítékon létesített zálogjog, függetlenül a biztosíték jogi formájától.

87.

A hiteleket és előlegeket a biztosíték alapján kell besorolni, függetlenül a hitel céljától. Azon hitelek és előlegek könyv szerinti értékét, amelyeket egynél több típusú biztosíték fedez, ingatlanbiztosítékkal fedezettként kell besorolni és feltüntetni, amennyiben a hiteleket és előlegeket ingatlanbiztosítékkal fedezik, függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezettek-e.

88.

A hiteleket és előlegeket céljuk alapján a következőképpen kell besorolni:

a)

a »Fogyasztási hitelek« az elsősorban áruk és szolgáltatások személyes felhasználására nyújtott hiteleket tartalmazza [EKB BSI rendelet];

b)

a »Lakáscélú hitelek« tartalmazza a háztartások számára saját használatra és bérbeadásra történő lakásvásárlásra – ideértve a lakásépítést és felújítást – nyújtott hiteleket [EKB BSI rendelet].

89.

A hiteleket be kell sorolni megtérülésük módja alapján. A »Projektfinanszírozási hitelek« azokat a hiteleket tartalmazza, amelyek megfelelnek a CRR 147. cikkének (8) bekezdésében meghatározott speciális hitelezési kitettségek jellemzőinek.

6.   NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKNAK NYÚJTOTT NEM KERESKEDÉSI CÉLÚ HITELEK ÉS ELŐLEGEK RÉSZLETEZÉSE NACE-KÓDOK SZERINT (6.)

90.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a kereskedési céllal tartott vagy kereskedési célú eszközökből álló portfólióba tartozóktól eltérő hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékét a gazdasági tevékenységek ágazata szerint kell besorolni a NACE-kódok alkalmazásával az ügyfél fő tevékenysége alapján.

91.

Az egynél több kötelezett által együttesen vállalt kitettség besorolását e melléklet 1. részének 43. bekezdésével összhangban kell elvégezni.

92.

A NACE-kódokat az első részletezési szinttel (»nemzetgazdasági ág« szerint) kell megadni. Az intézmények a pénzügyi vagy biztosítási tevékenységet végző nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket és előlegeket a »K. Pénzügyi és biztosítási tevékenység« tételben tüntetik fel.

93.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó pénzügyi eszközök közé tartoznak i. az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök közé tartoznak a bekerülésiérték-módszer, többek között a LOCOM-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközök. Az egyes nemzeti GAAP-ok előírásaitól függően e pénzügyi eszközök közé tartozhatnak i. a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és ii. egyéb értékelési módszerrel értékelt pénzügyi eszközök.

7.   ÉRTÉKVESZTÉS-ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KÉSEDELMES PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (7.)

94.

Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket tartalmazó számviteli portfóliókba sorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok könyv szerinti értékét csak akkor kell a 7.1. táblában feltüntetni, ha azok késedelmesek. A késedelmes instrumentumokat egyedi helyzetük alapján kell hozzárendelni a megfelelő késedelmességi intervallumokhoz.

95.

Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket tartalmazó számviteli portfóliókat e rész 93. bekezdésének megfelelően kel meghatározni.

96.

A pénzügyi eszközök akkor minősülnek késedelmesnek, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre. A késedelmes kitettségek teljes könyv szerinti értékét fel kell feltüntetni. Az ilyen eszközök könyv szerinti értékét az értékvesztési szakaszok vagy az értékvesztési státusz szerint kell feltüntetni, az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban, és a referencia-időpontban ki nem fizetett, legrégebbi késedelmes összegre vonatkozó késedelmes napok száma szerint kell részletezni.

8.   PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE (8.)

97.

A »Betétek« meghatározása és a termék szerinti bontás azonos az EKB BSI rendelet szerinti meghatározással, következésképpen a szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni és partner szerint kell szerepeltetni. Mindenekelőtt azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé soroljuk.

98.

A »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok«-at a következő terméktípusok szerint kell részletezni:

a)

»Letéti jegyek«, amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,

b)

»Eszközfedezetű értékpapírok« a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerint,

c)

»Fedezett kötvények« a CRR 129. cikkének (1) bekezdése szerint,

d)

a »Hibrid szerződések« beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban;

e)

az »Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« az előző sorokban nem feltüntetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazza, és különbséget tesz az átváltható összetett pénzügyi instrumentumok és a nem átváltható instrumentumok között.

99.

A kibocsátott »Alárendelt kötelezettségek« kezelése az egyéb felmerült pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon történik. Az értékpapír formájában kibocsátott alárendelt kötelezettségek a »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« közé sorolandók, míg a betétek formájában fennálló alárendelt kötelezettségek a »Betétek« közé sorolandók.

100.

A 8.2. tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon »Betétek« és »Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« könyv szerinti értékét, amelyek megfelelnek az alárendelt adósság fogalmának. Az »alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok« a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státuszú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni [EKB BSI rendelet].

101.

A »Saját hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege« tartalmazza a valós érték összes említett változását, függetlenül attól, hogy azok az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek-e megjelenítésre.

9.   HITELNYÚJTÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK, PÉNZÜGYI GARANCIÁK ÉS EGYÉB ELKÖTELEZETTSÉGEK (9.)

102.

A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A 9.1., 9.1.1. és a 9.2. táblában a CRR I. mellékletében felsorolt valamennyi mérlegen kívüli kitettséget fel kell tüntetni hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre lebontva.

103.

Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb elkötelezettségekre vonatkozó információk a visszavonható és a visszavonhatatlan elkötelezettségeket egyaránt tartalmazzák.

104.

A CRR I. mellékletében felsorolt adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek lehetnek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, az IFRS 9 hatókörébe tartozó instrumentumok vagy az IFRS 9 értékvesztési követelményeinek hatálya alá tartozó instrumentumok, valamint az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó instrumentumok.

105.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket a 9.1.1. táblában kell feltüntetni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)

az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak;

b)

az IFRS 9 értelmében eredménnyel szemben valós értéken értékeltként vannak megjelölve;

c)

az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartoznak.

106.

Azokat a kötelezettségeket, amelyeket jelen melléklet e része 105. bekezdésének a) és c) pontjában említett, adott pénzügyi garanciák és elkötelezettségek hitelezési veszteségeként kell megjeleníteni, céltartalékként kell jelenteni, függetlenül az alkalmazott értékelési kritériumoktól.

107.

Az IFRS hatálya alá tartozó intézmények értékvesztési szakaszok szerinti bontásban feltüntetik az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó instrumentumok névértékét és céltartalékait, ideértve azokét, amelyeket a megjelenített halmozott bevétellel csökkentett bekerülési értéken értékelnek.

108.

A 9.1.1. táblában csak az elkötelezettség névértékét kell feltüntetni akkor, ha a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum mérleg szerinti instrumentumot és mérlegen kívüli komponenst egyaránt tartalmaz. Ha az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egység nem tudja elkülönítve azonosítani a mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponensek várható hitelezési veszteségét, az elkötelezettség várható hitelezési veszteségét a mérleg szerinti komponens halmozott értékvesztésével együtt kell feltüntetni. Amennyiben a várható hitelezési veszteségek együttesen meghaladják a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteségek fennmaradó egyenlegét a 9.1.1. táblában, a megfelelő értékvesztési szakaszban céltartalékként kell feltüntetni [az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése].

109.

Amennyiben egy pénzügyi garanciát vagy egy, a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettséget az IFRS 9 4.2.1. bekezdése d) pontjának megfelelően értékelnek, és elszámolt veszteségének meghatározása az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint történik, azt a megfelelő értékvesztési szakaszban kell jelenteni.

110.

Amennyiben a hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket valós értéken értékelik az IFRS 9 szerint, az intézmények a 9.1.1. táblában a megfelelő oszlopokban feltüntetik e pénzügyi garanciák és elkötelezettségek névértékét és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét. »A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét« az e rész 69. bekezdése szerinti kritériumok alkalmazásával kell jelenteni.

111.

Az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó egyéb elkötelezettségek vagy garanciák névértékét és céltartalékait a megfelelő oszlopokban kell feltüntetni.

112.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatókörébe tartozó intézmények a 9.1. táblában tüntetik fel a 102. és 103. bekezdésben említett elkötelezettségek és pénzügyi garanciák névértékét, valamint azon céltartalékok összegét, amelyeket a szóban forgó mérlegen kívüli kitettségekre előírás szerint tartani kell.

113.

A »hitelnyújtási elkötelezettségek« előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott elkötelezettségek, azon elkötelezettségek kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének »Hitelnyújtási elkötelezettségek«-ként besorolandó tételei a következők:

a)

»Határidős betétügyletek«;

b)

»Le nem hívott hitelkeretek«, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

114.

A »Pénzügyi garanciák« olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra biztosított garanciákat. Az IFRS alkalmazási körében ezek a szerződések az IFRS 9 2.1. bekezdésének e) pontjában és az IFRS 4 A. függelékében meghatározott pénzügyi garanciaszerződések. A CRR I. mellékletének »Pénzügyi garanciák«-ként besorolandó tételei a következők:

a)

»Hitelhelyettesítő jellegű garanciák«;

b)

a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő »Hitelderivatívák«;

c)

»Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek«;

115.

A CRR I. mellékletének »Egyéb elkötelezettségek«-ként besorolandó tételei a következők:

a)

»Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része«;

b)

»Megnyitott vagy igazolt akkreditívek«;

c)

»Kereskedelemfinanszírozási mérlegen kívüli tételek«;

d)

»Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek«;

e)

»Garanciák és jótállások« (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan »garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek«;

f)

»Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok«;

g)

»Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF)«;

h)

»Le nem hívott hitelkeretek«, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak;

i)

»Le nem hívott hitelkeretek«, amelyek értékpapírok megvásárlására vagy garancianyújtásra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban;

j)

»Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek«;

k)

a CRR I. mellékletében felsorolt »Egyéb mérlegen kívüli tételek«.

116.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem kell mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:

a)

a pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő »Hitelderivatívák« az IFRS 9 értelmében »származtatott ügyletek«;

b)

az »Elfogadványok« egy intézmény által egy – rendszerint áruk adásvételét fedező – váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó elkötelezettségek. Következésképpen ezek a mérlegben a »kereskedelemfinanszírozás« tételbe vannak besorolva;

c)

a »Váltók forgatmányozása«, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak;

d)

az »Ügyletek visszkereseti joggal«, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak;

e)

a »Sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök« az IFRS 9 értelmében »származtatott ügyletek«;

f)

a »86/635/EGK irányelv 12. cikkének (3) és (5) bekezdésében definiált „Visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repo-) ügyletek«. Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott vagy meghatározandó időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IFRS 9 A. függeléke szerinti meghatározásának.

117.

Az »ebből: nemteljesítő« tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek névértékét, amelyek e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítőnek tekintendők.

118.

Az adott pénzügyi garanciák, hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek tekintetében a »Névérték« az az összeg, amely leginkább jellemzi az intézmény maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Az adott pénzügyi garanciák tekintetében a névérték mindenekelőtt az a maximális összeg, amelyet az intézménynek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az intézmény kötelezettséget vállalt. A névérték a hitel-egyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték.

119.

A 9.2. táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák tekintetében a »Garancia legmagasabb figyelembe vehető összege« az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni; a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni.

10.   SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS FEDEZETI ELSZÁMOLÁSOK (10. És 11.)

120.

A 10. és a 11. tábla alkalmazásában a származtatott ügyleteket – amennyiben azokat az IFRS-nek vagy a BAD alapján kidolgozott alkalmazandó nemzeti GAAP-nak megfelelően minősített fedezeti kapcsolatban használják – származtatott fedezeti ügyletként, vagy más esetekben kereskedési céllal tartottként kell figyelembe venni.

121.

A kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek, többek között a gazdasági fedezeti ügyletek, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és névleges összegét a mögöttes kockázat típusa, a piac típusa és a terméktípus szerinti részletezéssel kell feltüntetni a 10. és a 11. táblában. Az intézményeknek a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyleteket a fedezeti ügylet típusa szerint is kell részletezniük. A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozó információt külön kell feltüntetni, fedezettípus szerinti bontásban.

122.

A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében ezekben a táblákban valamennyi származtatott ügyletet fel kell tüntetni attól függetlenül, hogy a releváns nemzeti GAAP-nak megfelelően megjelenítésre kerülnek-e a mérlegben.

123.

A kereskedési célú származtatott ügyletek és a származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értékének, valós értékének és névleges összegének számviteli portfóliók és fedezettípusok szerinti bontását az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egységre vonatkozó keretben, vagyis az IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-ban alkalmazandó számviteli portfólió és fedezettípus figyelembevételével kell végrehajtani.

124.

Elkülönítve kell azonosítani azokat a kereskedési célú származtatott ügyleteket és származtatott fedezeti ügyleteket, amelyeket a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelően bekerülésiérték-módszer vagy LOCOM-módszer szerint értékelnek.

125.

A 11. tábla tartalmazza a fedezeti instrumentumokat és a fedezett tételeket függetlenül a minősített fedezeti kapcsolat megjelenítéséhez használt számviteli standardtól, ideértve azt, ha ez a minősített fedezeti kapcsolat nettó pozícióval van összefüggésben. Ha egy intézmény úgy döntött, hogy a fedezeti elszámolásokhoz továbbra is az IAS 39-et használja [az IFRS 9 7.2.21. bekezdése], a fedezeti ügyletek típusaira és a számviteli portfóliókra vonatkozó hivatkozások és megnevezések az IAS 39 9. bekezdésében levő hivatkozásoknak és megnevezéseknek felelnek meg: az »Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök« az »Értékesíthető« tételre, az »Amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök« pedig együttesen a »Lejáratig tartandó« és a »Kölcsönök és követelések« tételre vonatkoznak.

126.

A hibrid instrumentumok között szereplő, és az alapszerződésektől elkülönített származtatott ügyleteket a 10. és 11. táblában kell szerepeltetni a származtatott ügylet jellege alapján. Ezek a táblák nem tartalmazzák az alapszerződés összegét. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hibrid instrumentum esetében azonban a szerződés egészét fel kell tüntetni és a beágyazott származtatott ügyletek a 10. és 11. táblában nem tüntetendők fel.

127.

A származtatott ügyletnek tekintett azon elkötelezettségeket [az IFRS 9 2.3. bekezdésének b) pontja] és hitelderivatívákat, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi garancia e melléklet jelen része 114. bekezdésében meghatározott fogalmának, a 10. és a 11. táblában kell feltüntetni az egyéb származtatott instrumentumokra vonatkozó részletezésnek megfelelően, de ezeket a 9. táblában nem kell feltüntetni.

128.

Azon nem származtatott pénzügyi eszközök vagy nem származtatott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét, amelyek az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP alkalmazásában fedezeti instrumentumként megjelenítettek, elkülönítve kell feltüntetni a 11.3. táblában.

10.1.   Származtatott ügyletek kockázattípus szerinti besorolása

129.

Az összes származtatott ügyletet a következő kockázati kategóriákba kell besorolni:

a)

Kamatláb: a származtatott kamatlábügylet olyan kamatozó pénzügyi instrumentumra vonatkozó ügylet, amelynek cash flow-ját kamatlábakra való hivatkozással, vagy más kamatlábszerződéssel határozzák meg, például kincstárjegy megvásárlására vonatkozó határidős szerződésre szóló opcióval. Ez a kategória azon ügyletekre korlátozott, amelyeknél az ügylet mindkét lába csak egy deviza kamatlábának kitett. Ezért tehát nem tartoznak ide az egy vagy több deviza átváltásával járó ügyletek, például a keresztdevizás csereügyletek és a devizaopciók, valamint a devizaügyletek között feltüntetendő olyan egyéb szerződések, amelyek meghatározó kockázati jellemzője az árfolyamkockázat. Az egyetlen kivétel, ha keresztdevizás csereügyletet kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak, ekkor ezt az ilyen típusú fedezetekre vonatkozó sorokban kell feltüntetni. A kamatlábügyletek közé tartoznak a határidős kamatláb-megállapodások, egydevizás kamatláb-csereügyletek, határidős kamatlábügyletek, kamatláb-opciók (ideértve a cap, floor, collar és corridor ügyleteket), a kamatláb-csereügyletekre szóló opciók és a kamatlábra szóló opciósutalvány-ügyletek.

b)

Részvény: a származtatott részvényügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott részvény árfolyamához vagy részvényárfolyamokra vonatkozó indexhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.

c)

Deviza és arany: ezek a származtatott ügyletek a határidős piacon devizák cseréjével és arannyal szembeni kitettséggel járó szerződéseket foglalnak magukban. Ezért ezek sima határidős ügyleteket, árfolyam-csereügyleteket és deviza-csereügyleteket (ideértve a keresztdevizás kamatláb-csereügyleteket), határidős devizaügyleteket, devizaopciókat, deviza-csereügyletre szóló opciókat és opciós utalványokat takarnak. A származtatott devizaügyletek minden olyan ügyletet tartalmaznak, amely akár árfolyamok, akár kamatlábak tekintetében egynél több devizával szembeni kitettséggel járnak, kivéve, ha keresztdevizás csereügyleteket kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak. Az aranyügyletek minden ezzel az áruval szembeni kitettséggel járó ügyletet magukban foglalnak.

d)

Hitel: a hitelderivatívák olyan ügyletekre szóló szerződések, amelyeknél a kifizetés elsősorban egy meghatározott referenciahitel valamely hitelképességi mérőszámához kötött, és amelyek nem felelnek meg a pénzügyi garanciák meghatározásának [IFRS 9]. A szerződések fizetések cseréjét kötik ki, amelynek legalább az egyik lábát a referenciahitel teljesítése határozza meg. A kifizetést számos esemény kiválthatja, többek között a nemteljesítés, leminősítés vagy a referenciaeszköz hitelkockázati felárában bekövetkező előre kikötött változás. Azokat a hitelderivatívákat, amelyek megfelelnek a pénzügyi garancia jelen melléklet e részének 114. bekezdésében meghatározott fogalmának, csak a 9. táblában kell jelenteni.

e)

Áru: ezek a származtatott ügyletek olyan ügyletek, amelyek egy meghatározott áru – például nemesfém (kivéve arany), nyersolaj, fa vagy mezőgazdasági termények – árához vagy árindexéhez kötött hozamot, vagy hozamuknak egy részét biztosítják.

f)

Egyéb: ezek a származtatott ügyletek az összes olyan egyéb származtatott ügyletet tartalmazzák, amelyekben nem szerepel devizával, kamatlábbal, részvénnyel, áruval vagy hitelkockázattal szembeni kitettség. Ilyenek például a származtatott klimatikus ügyletek, vagy a származtatott biztosítási ügyletek.

130.

Ha egy származtatott ügyletet egynél több mögöttes kockázattípus befolyásol, az instrumentumot a legérzékenyebb kockázattípushoz kell hozzárendelni. A több kitettséggel rendelkező származtatott ügyleteknél, bizonytalanság esetén, az ügyleteket a következő sorrendnek megfelelően kell megjelölni:

a)

Áruk: az áruval vagy áruhoz kötött indexszel szembeni kitettséggel járó összes származtatott ügyletet, függetlenül attól, hogy árukkal vagy egyéb kockázati kategóriával – például árfolyammal, kamatlábbal vagy részvénnyel – szembeni közös kitettséggel rendelkeznek-e, ebben a kategóriában kell feltüntetni;

b)

Részvények: az árukkal és részvényekkel szembeni közös kitettséggel rendelkező szerződések kivételével – amelyeket áruként kell jelenteni – a részvények vagy részvényindexek teljesítményéhez kötött összes származtatott ügyletet a részvény kategóriában kell megadni. Az árfolyamokkal vagy kamatlábakkal szembeni kitettséggel rendelkező részvényügyleteket ebben a kategóriában kell feltüntetni;

c)

Deviza és arany: ez a kategória tartalmazza az összes, egynél több devizával szemben kitettséggel rendelkező származtatott ügyletet (kivéve az áruk vagy részvények kategóriában már feltüntetett ügyleteket) függetlenül attól, hogy az kamatozó pénzügyi instrumentumokra vagy árfolyamokra vonatkozik, kivéve, ha keresztdevizás csereügyleteket kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet részeként használnak.

10.2.   A származtatott ügyletek esetében feltüntetendő értékek

131.

Az IFRS szerinti elszámolás esetében az összes származtatott ügylet (fedezeti vagy kereskedési célú) vonatkozásában a »könyv szerinti érték« a valós érték. A pozitív (nulla feletti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek »pénzügyi eszközök«, a negatív (nulla alatti) valós értékkel rendelkező származtatott ügyletek pedig »pénzügyi kötelezettségek«. A könyv szerinti értéket a pozitív valós értékkel rendelkező (»pénzügyi eszközök«) származtatott ügyletekre és a negatív valós értékkel rendelkező (»pénzügyi kötelezettségek«) származtatott ügyletekre vonatkozóan külön kell feltüntetni. A kezdeti megjelenítés időpontjában a származtatott ügylet besorolása kezdeti valós értéke alapján vagy »pénzügyi eszköz« vagy »pénzügyi kötelezettség«. A kezdeti megjelenítést követően a származtatott ügylet valós értékének növekedésével vagy csökkenésével a csere feltételei az intézmény számára vagy kedvezőbbek (és a származtatott ügylet besorolása »pénzügyi eszköz« lesz) vagy kedvezőtlenebbek lesznek (és a származtatott ügylet besorolása »pénzügyi kötelezettség« lesz). A származtatott fedezeti ügyletek könyv szerinti értéke azok teljes valós értéke, ideértve adott esetben a valós érték azon komponenseit, amelyek nem fedezeti instrumentumként vannak megjelölve.

132.

A jelen melléklet 1. részének 27. bekezdésében meghatározott könyv szerinti értékek mellett a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP hatálya alá tartozó adatszolgáltató intézményeknek valamennyi származtatott instrumentumra vonatkozóan fel kell tüntetniük a valós értékeket, attól függetlenül, hogy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP mérlegtételként vagy mérlegen kívüli tételként való könyvelést ír elő.

133.

A »Névleges összeg« az összes megkötött, de a vonatkozási időpontban még el nem számolt ügylet bruttó névértéke, függetlenül attól, hogy ezek az ügyletek olyan származtatott kitettségeket eredményeznek-e, amelyeket mérlegtételként könyvelnek el. A névleges összeg meghatározásakor különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)

Változó nominális vagy elvi tőkeösszegű szerződések esetében az adatszolgáltatás alapja a vonatkozási időpontban fennálló nominális vagy elvi tőkeösszeg;

b)

A jelentendő névleges összeg egy multiplikátor komponenssel rendelkező származtatott ügylet esetén a szerződés tényleges névleges összege vagy névértéke;

c)

Csereügyletek (swap): csereügyleteknél a névleges összeg az a mögöttes tőkeösszeg, amelyen a kamatcsere, a devizacsere vagy egyéb bevétel vagy kiadás alapul;

d)

Részvényhez és áruhoz kötött szerződések: egy részvényhez vagy áruhoz kötött szerződés esetében feltüntetendő névleges összeg az adásvételre leszerződött áru vagy részvény mennyisége, szorozva a szerződéses egységárral. Az áruhoz kötött szerződések esetében az alapügylet többszörös cseréjére kötött szerződéseknél a feltüntetendő névleges összeg a szerződés szerinti összeg szorozva a szerződés szerint fennmaradó cserék számával;

e)

Hitelderivatívák: a hitelderivatíváknál feltüntetendő szerződés szerinti összeg a vonatkozó referenciahitel névértéke;

f)

A digitális opcióknál előre meghatározott kifizetés van, amely lehet monetáris összeg vagy az alapeszközre kötött bizonyos számú szerződés. A digitális opciók névleges összege vagy az előre meghatározott monetáris összeg vagy az alapeszköz valós értéke a vonatkozási időpontban.

134.

A származtatott ügyletek »Névleges összeg« oszlopa minden egyes sor vonatkozásában az összes olyan szerződés névleges összegeinek összege, amelyben az intézmény ügyleti partner, függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek a mérlegben az eszköz- vagy a forrásoldalon szerepelnek, illetőleg nem szerepelnek a mérlegben. Az összes névleges összeget fel kell tüntetni függetlenül attól, hogy a származtatott ügyletek valós értéke pozitív, negatív vagy nulla. A névleges összegek között nem megengedett a nettósítás.

135.

A »Névleges összeg«-et az »összesen« és az »ebből: értékesített« tételek szerinti részletezésben kell feltüntetni a következő sorok esetében: »Tőzsdén kívüli opciók«, »Szervezett piaci opciók«, »Hitel«, »Áruk« és »Egyéb«. Az »ebből: értékesített« tétel tartalmazza azon szerződések névleges összegét (kötési árfolyamát), amelyeknél az intézmény (az opció kiírója) ügyleti partnereinek (az opció birtokosa) joguk van gyakorolni opciós jogukat, és a hitelkockázati származtatott ügyletekhez kapcsolódó tételeknél azon szerződések névleges összegeit, amelyeknél az intézmény (a védelem eladója) ügyleti partnereinek (a védelem vásárlói) védelmet adott el (adott).

136.

Egy ügylet »tőzsdén kívüli ügylet«-ként (OTC) vagy »szervezett piaci ügylet«-ként történő besorolása annak a piacnak a jellegén alapul, ahol az ügyletre sor kerül, nem pedig azon, hogy az adott ügylet elszámolási kötelezettség alá tartozik-e. A »Szervezett piac« a CRR 4. cikkének 92. pontja szerinti szabályozott piac. Következésképpen, ha egy adatszolgáltató intézmény olyan tőzsdén kívüli piacon köt származtatott ügyletet, ahol előírás a központi elszámolás, az adott származtatott ügyletet »tőzsdén kívüli ügylet«-ként, és nem »szervezett piaci ügylet«-ként kell besorolnia.

10.3.   »Gazdasági fedezeti ügylet«-nek minősített származtatott ügyletek

137.

A fedezet céljából tartott olyan származtatott ügyleteket, amelyek az IFRS 9, az IAS 39 (amennyiben azt a fedezeti elszámolások tekintetében használják) vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP-nak megfelelő számviteli szabályozás szerint nem teljesítik a hatékony fedezeti instrumentum kritériumait, a 10. táblában kell feltüntetni »gazdasági fedezeti ügylet«-ként. Ez alkalmazandó továbbá valamennyi következő esetben:

a)

nem jegyzett tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot fedező származtatott ügyletek, amelyek esetében a bekerülési érték a valós érték megfelelő becslése lehet;

b)

az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően a kezdeti megjelenítéskor, az követően, vagy amíg nincs megjelenítve, eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez felhasznált és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívák;

c)

az IFRS 9 A. függelékének megfelelően »kereskedési céllal tartott« kategóriába besorolt származtatott ügyletek vagy a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti kereskedési célú eszközök, amelyek azonban nem szerepelnek a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 86. pontjában meghatározott kereskedési könyvben.

138.

A »Gazdasági fedezeti ügylet« nem tartalmazza a saját részre végzett kereskedési tevékenység céljából tartott származtatott ügyleteket.

139.

A »gazdasági fedezeti ügylet« fogalmának megfelelő származtatott ügyleteket minden egyes kockázattípusra vonatkozóan elkülönítve kell feltüntetni a 10. táblában.

140.

Az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően a kezdeti megjelenítéskor, azt követően, vagy amíg nincs megjelenítve, eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használt hitelderivatívákat a 10. táblában a »hitelkockázat« tételben a megfelelő sorban kell feltüntetni. A hitelkockázatra vonatkozó egyéb olyan gazdasági fedezeti ügyleteket, amelyekre az adatszolgáltató intézmény nem alkalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdését, külön kell feltüntetni.

10.4.   Származtatott ügyletek ügyfélszektor szerinti részletezése

141.

A tőzsdén kívüli piacon forgalmazott, kereskedési céllal, valamint a fedezeti elszámolások céljából tartott származtatott ügyletek könyv szerinti értékét és teljes névleges összegét a partner szerint kell megadni a következő kategóriák segítségével:

a)

»hitelintézetek«;

b)

»egyéb pénzügyi vállalatok«;

c)

»egyéb«, amely az összes többi partnert magában foglalja.

142.

Függetlenül attól a kockázattípustól, amelyhez kapcsolódnak, az összes tőzsdén kívüli származtatott ügyletet e partnerek szerint kell részletezni.

10.5.   Fedezeti elszámolások a nemzeti GAAP szerint (11.2.)

143.

Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP a származtatott fedezeti ügyletek fedezeti kategóriák szerinti felosztását írja elő, a származtatott fedezeti ügyleteket külön kell feltüntetni a következő alkalmazandó kategóriák szerint: »valósérték-fedezeti ügyletek«, »cash flow-fedezeti ügyletek«, »bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek«, »külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezése«, »kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió valósérték-fedezeti ügyletek« és »kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió cash flow-fedezeti ügyletek«.

144.

Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint alkalmazandó, a »Bekerülési értéken nyilvántartott fedezeti ügyletek« olyan fedezeti kategóriára vonatkozik, amelyben a származtatott fedezeti ügyletet általában bekerülésiérték-módszerrel értékelik.

10.6.   A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg (11.3. és 11.3.1.)

145.

A nem származtatott fedezeti instrumentumokra vonatkozóan feltüntetendő összeg az azon számviteli portfólióra alkalmazandó, IFRS-ben vagy a BAD alapján kidolgozott GAAP-ban meghatározott értékelési szabályoknak megfelelő könyv szerinti érték, amelyhez az instrumentumok tartoznak. A nem származtatott fedezeti instrumentumok névleges összegét nem kell feltüntetni.

10.7.   Fedezett tételek valósérték-fedezeti ügyletekben (11.4.)

146.

A valósérték-fedezeti ügyletekhez tartozó fedezett tételek pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített könyv szerinti értékét számviteli portfólió, valamint a fedezett pénzügyi eszközök és a fedezett pénzügyi kötelezettségek fedezett kockázatának típusa szerint kell részletezni. Amennyiben egy pénzügyi instrumentumot egynél több kockázattal szemben fedeznek, azt azon kockázattípus szerint kell feltüntetni, amely szerint a fedezeti instrumentumot a 129. bekezdésnek megfelelően fel kell tüntetni.

147.

A »Mikro-fedezeti ügylet« az IAS 39 89A. bekezdése szerinti, a kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylettől eltérő fedezeti ügylet. A mikro-fedezeti ügyletek a nettó pozíciók fedezeti ügyleteit tartalmazzák az IFRS 9 6.6. bekezdésének megfelelően.

148.

A »Mikro-fedezeti ügylet fedezeti kiigazítása« tartalmazza a 147. bekezdésben meghatározott összes mikro-fedezeti ügylet valamennyi fedezeti kiigazítását.

149.

Az »Eszközök/kötelezettségek könyv szerinti értékének részét képező fedezeti kiigazítás« a fedezett tételeken keletkező azon nyereségek és veszteségek halmozott összege, amelyekkel a szóban forgó tételek könyv szerinti értékét kiigazították és amelyeket az eredményben megjelenítettek. Az 1.3. táblában kell feltüntetni az olyan fedezett tételek fedezeti kiigazítását, amelyek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedések. A nem megjelenített határozott elkötelezettségekre vagy azok valamely komponensére vonatkozó fedezeti kiigazításokat nem kell feltüntetni.

150.

A »Nettó pozíció fedezetét is magukban foglaló megszüntetett mikro-fedezeti ügyletekre vonatkozó fennmaradó kiigazítások« azokat a fedezeti kiigazításokat tartalmazzák, amelyeket a fedezeti kapcsolat megszüntetését és a fedezett tételek fedezeti nyereségek és veszteségek tekintetében történő kiigazításának végét követően az amortizált bekerülési értéken értékelt fedezett tételekre vonatkozó, újraszámított effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt fedezett eszközök korábban megjelenített halmozott fedezeti nyereségének vagy veszteségének összegével szemben amortizálni kell.

151.

Ha pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek egy csoportja, ideértve a nettó pozíciót képező csoportot, fedezett tételként figyelembe vehető, az e csoport részét képező pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket bruttó könyv szerinti értékükön kell feltüntetni, a csoporton belüli instrumentumok nettósítása előtt, a »Nettó pozíció fedezetének részét képező eszközök vagy kötelezettségek (nettósítás előtt)« tételben.

152.

A »Kamatlábkockázatra vonatkozó portfóliófedezeti ügylet során fedezett tételek« tartalmazza a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek portfóliójának kamatlábkockázati kitettségére vonatkozó valósérték-fedezeti ügyletbe foglalt pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket. Ezeket a pénzügyi instrumentumokat bruttó alapon, a portfólión belüli instrumentumok közötti nettósítás előtti könyv szerinti értékükön kell feltüntetni.

11.   HITELEZÉSI VESZTESÉGEKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ÉS CÉLTARTALÉKOK VÁLTOZÁSA (12.)

11.1.   Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés változása és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok értékvesztése a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint (12.0.)

153.

A 12.0. tábla tartalmazza a bekerülésiérték-módszerrel, valamint egyéb értékelési módszerekkel, illetőleg – ha a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP az érintett pénzügyi eszközökre értékvesztés-elszámolási kötelezettséget ír elő – a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését. A bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt eszközök értékelési korrekcióját nem kell feltüntetni a 12.0. táblában.

154.

»Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekre képzett összegekből származó növekedés«-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó költségek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének növekedése meghaladja az értékvesztések csökkenését. »Az időszak alatt a becsült hitelezési veszteségekből visszart összegekből származó csökkenés«-t akkor kell megadni, ha az eszközök fő kategóriája vagy a partner esetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése a nettó bevételek megjelenítését eredményezi; vagyis az adott kategória vagy partner tekintetében az adott időszak értékvesztésének csökkenése meghaladja az értékvesztések növekedését.

155.

Az értékvesztés összegében a pénzügyi eszközök visszafizetése vagy elidegenítése miatt bekövetkezett változásokat az »Egyéb korrekciók« tételben kell feltüntetni. A leírásokat a 72–74. bekezdésnek megfelelően kell megadni.

11.2.   Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalékok változása az IFRS szerint (12.1.)

156.

A 12.1. tábla tartalmazza az amortizált bekerülési értéken, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékvesztési számlája nyitó és záró egyenlegének egyeztetését, értékvesztési szakaszonkénti, instrumentumonkénti és partnerenkénti bontásban.

157.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalékokat értékvesztési szakaszok szerint lebontva kell feltüntetni. A hitelnyújtási elkötelezettségekre vonatkozó értékvesztést csak akkor lehet céltartalékként feltüntetni, ha azt nem veszik figyelembe a mérleg szerinti eszközök értékvesztésével együtt az IFRS 9 7.B8E. bekezdésének és e rész 108. bekezdésének megfelelően. Az IAS 37 szerint értékelt elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok változásait nem ebben a táblában kell feltüntetni, hanem a 43. táblában. Az IFRS 9-nek megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekkel és pénzügyi garanciákkal szembeni hitelkockázatból eredő valósérték-változásokat nem kell feltüntetni ebben a táblában, hanem az »Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell megadni e rész 50. bekezdésének megfelelően.

158.

Az »ebből: csoportosan képzett értékvesztés« és »ebből: egyedileg képzett értékvesztés« tételek tartalmazzák a csoportos vagy egyedi alapon értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés halmozott összegében bekövetkezett változásokat.

159.

A »Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés« tartalmazza a keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor elszámolt várható veszteségek növekedésének összegét. Az értékvesztés e növekedését az említett pénzügyi eszközök keletkeztetését vagy vásárlását követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell feltüntetni. Az említett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó várható veszteségben kezdeti megjelenítésüket követően bekövetkezett növekedést vagy csökkenést értelemszerűen más oszlopokban kell feltüntetni. A keletkeztetett és vásárolt eszközök közé a mérlegen kívüli adott elkötelezettségek lehívásából eredő eszközök tartoznak.

160.

A »Kivezetésből származó csökkenés« a várható veszteségben amiatt bekövetkező változások összegét tartalmazza, hogy a pénzügyi eszközöket az adatszolgáltatási időszakban a leírástól eltérő okból teljes mértékben kivezetik, ami magában foglalja a harmadik feleknek történő átadást vagy a szerződéses jogoknak az érintett pénzügyi eszközök teljes visszafizetése, elidegenítése vagy másik számviteli portfólióba történő átsorolása miatti megszűnését. Az értékvesztésben bekövetkezett változást a visszafizetést, az elidegenítést vagy az átadást követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpont tekintetében kell megjeleníteni ebben az oszlopban. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében ez a tétel tartalmazza továbbá az értékvesztésben amiatt bekövetkező csökkenést, hogy a mérlegen kívüli tétel mérleg szerinti eszközzé válik.

161.

A »Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)« tartalmazza a várható veszteségnek a hitelkockázat kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett növekedéséből vagy csökkenéséből eredő változásának nettó összegét az adatszolgáltatási időszak végén, függetlenül attól, hogy ez a pénzügyi eszköz másik szakaszba történő átvezetését eredményezte-e. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a pénzügyi eszköz összegében a felhalmozott és kifizetett kamatbevétel következtében bekövetkezett növekedés vagy csökkenés miatti értékvesztés hatását. Ez a tétel tartalmazza továbbá a várható veszteségekre az idő múlása által gyakorolt hatást az IFRS 9 5.4.1. bekezdésének a) és b) pontjával összhangban. Ebben az oszlopban kell jelenteni a kockázati paraméterek aktualizálása vagy felülvizsgálata miatt a becslésekben bekövetkezett változásokat, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait is. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a kitettségek részletekben történő részleges visszafizetése miatt a várható veszteségekben bekövetkezett változásokat, az utolsó részletfizetés kivételével, amelyet a »Kivezetésből származó csökkenés« oszlopban kell megadni.

162.

A rulírozó kitettségekhez kapcsolódó várható hitelezési veszteségek minden változását a »Hitelkockázat-változásból származó változás (nettó)« tételben kell feltüntetni, kivéve azokat a változásokat, amelyek leírásokhoz és az intézmény által a hitelezési veszteségek becsléséhez használt módszertan aktualizálásához kapcsolódnak. A rulírozó kitettségek azok, amelyek esetében az ügyfelek tartozásainak egyenlegei az ügyfelek hitelfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelően az intézmény által megállapított értékhatáron belül ingadozhatnak.

163.

»Az intézmény becslési módszertanának aktualizálásából származó változás (nettó)« tartalmazza az intézmény által a várható veszteségek becsléséhez használt módszertan – a meglévő modellekben bekövetkező változások vagy az értékvesztés becsléséhez használandó új modellek létrehozása miatti – aktualizálásához kapcsolódó változásokat. A módszertan aktualizálása tartalmazza továbbá az új standardok bevezetéséből eredő hatást. Azon módszertani változásokat, amelyek az eszköz másik értékvesztési szakaszba kerülését eredményezik, teljességében modellváltozásnak kell tekinteni. A becslések kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából adódó változásait, valamint az előretekintő gazdasági adatok változásait nem kell feltüntetni ebben az oszlopban.

164.

A várható veszteségekben az eszközök módosítása [az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék] miatt bekövetkező változások feltüntetése a módosítás jellemzőitől függ, a következőknek megfelelően:

a)

amennyiben a módosítás a 74. bekezdésben meghatározott leírás miatt egy eszköz részleges vagy teljes kivezetését eredményezi, e kivezetés várható veszteségre gyakorolt hatását »Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése« tételben, a módosításból származó, a várható hitelezési veszteségekre gyakorolt egyéb hatást pedig más megfelelő oszlopokban kell megadni;

b)

amennyiben a módosítás a 74. bekezdésben meghatározott leírástól eltérő okokból egy eszköz teljes kivezetését, és új eszközzel való helyettesítését eredményezi, a módosítás várható hitelezési veszteségekre gyakorolt hatását a kivezetett eszközhöz kapcsolódó változások tekintetében a »Kivezetésből származó csökkenés« tételben, az újonnan megjelenített módosított eszközhöz kapcsolódó változások tekintetében pedig a »Keletkeztetésből és vásárlásból származó növekedés« tételben kell feltüntetni. A leírásoktól eltérő okból végrehajtott kivezetés az olyan kivezetést tartalmazza, amely esetében a módosított eszköz feltételei lényeges változáson mennek át;

c)

amennyiben a módosítás nem eredményezi a módosított eszköz egészének vagy egy részének kivezetését, ennek a várható veszteségekre gyakorolt hatását a »Kivezetéshez nem vezető módosításból származó változás« tételben kell feltüntetni.

165.

A leírásokat jelen melléklet e része 72–74. bekezdésének megfelelően kell megadni, a következők szerint:

a)

amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részben vagy egészében kivezetésre kerül, mert nem lehet megtérülését nem lehet észszerűen feltételezni, az értékvesztésben a leírt összegekből eredő csökkenést »Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése« tételben kell megadni;

b)

A »Közvetlenül az eredménykimutatásban leírt összegek« a pénzügyi eszközök azon, az adatszolgáltatási időszakban leírt összegei, amelyek meghaladják az adott pénzügyi eszközök értékvesztési számlájának kivezetéskori összegét. Ezek az adatszolgáltatási időszak során leírt valamennyi összeget tartalmazzák, nem csak azokat, amelyek még végrehajtás hatálya alá tartoznak.

166.

Az »Egyéb módosítások« tartalmazza az előző oszlopokban fel nem tüntetett bármely összeget, ideértve többek között a várható veszteségekben az árfolyam-különbözetek miatt végrehajtott módosításokat, összhangban az árfolyamhatás 2. táblában megadott összegével.

11.3.   Értékvesztési szakaszok közötti átvezetések (bruttó alapú megjelenítés) (12.2.)

167.

A 12.2. táblában kell feltüntetni a pénzügyi eszközök tekintetében azon bruttó könyv szerinti értéket, valamint az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségek tekintetében azon névértéket, amely az adatszolgáltatási időszakban az értékvesztési szakaszok között átvezetésre került.

168.

Csak azon pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékét vagy azon mérlegen kívüli kitettségek névértékét kell megadni, amelyek az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban eltérő értékvesztési szakaszban vannak, mint amelyben az üzleti év kezdetén, vagy kezdeti megjelenítésükkor voltak. Azon mérleg szerinti kitettségek tekintetében, amelyeknél a 12.1. táblában feltüntetett értékvesztés mérlegen kívüli komponenst tartalmaz [az IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése], a mérleg szerinti komponens értékvesztési szakaszának és a mérlegen kívüli komponens értékvesztési szakaszának változását kell figyelembe venni.

169.

Az üzleti év során végrehajtott átvezetések feltüntetésekor azon pénzügyi eszközöket vagy mérlegen kívüli kitettségeket, amelyek értékvesztési szakasza az üzleti év kezdete vagy kezdeti megjelenítésük óta többször változott, úgy kell jelenteni, mintha azok az üzleti év kezdetén vagy kezdeti megjelenítésükkor érvényes értékvesztési szakaszból kerültek volna át abba az értékvesztési szakaszba, amelyben az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban vannak.

170.

A 12.2. táblában feltüntetendő bruttó könyv szerinti érték vagy névérték az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában fennálló bruttó könyv szerinti érték vagy névérték, függetlenül attól, hogy ez az összeg az átvezetés időpontjában magasabb vagy alacsonyabb volt.

12.   KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS GARANCIÁK (13.)

12.1.   Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése (13.1.)

171.

A hitelek és előlegek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat – jogi formájuktól függetlenül – a zálogtípusok szerint kell megadni: ingatlannal fedezett hitelek és egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint kapott pénzügyi garanciák szerint. A hiteleket és előlegeket partner és cél szerint kell részletezni.

172.

A 13.1. táblában a »biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét« kell feltüntetni. A pénzügyi garanciák és/vagy biztosítékok összegeinek a 13.1. tábla kapcsolódó oszlopaiban feltüntetett összege nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét.

173.

A hitelek és előlegek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a)

Az »Ingatlannal fedezett hitelek«-en belül a »Lakóingatlan« tartalmazza a lakóingatlannal biztosított hiteleket, a »Kereskedelmi« hitelek közé tartoznak a lakóingatlantól eltérő ingatlanon, többek között irodai és kereskedelmi létesítményen, valamint egyéb típusú kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hitelek. Annak meghatározását, hogy egy ingatlanbiztosíték lakóingatlanhoz vagy kereskedelmi ingatlanhoz kapcsolódik, a CRR meghatározásának megfelelően kell elvégezni;

b)

az »Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek«-en belül a »Pénzeszközök [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok]« tartalmazzák: a) az adatszolgáltató intézménynél elhelyezett, hitel biztosítékául kapott letéteket; és b) az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket hitel biztosítékául kaptak. Az »Egyéb« közé harmadik fél által kibocsátott egyéb értékpapírokon vagy egyéb eszközökön létesített zálogjogok tartoznak;

c)

A »Kapott pénzügyi garanciák« olyan szerződések, amelyek jelen melléklet e része 114. bekezdésének megfelelően a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő az intézmény abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően.

174.

Az olyan hitelek és előlegek esetében, ahol egyidejűleg egynél több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, »A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét« a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve. Az ingatlannal fedezett hitelek esetében először mindig az ingatlanfedezetet kell feltüntetni, függetlenül annak más biztosítékhoz viszonyított minőségétől. Ha »A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összege« meghaladja az ingatlanbiztosíték értékét, a fennmaradó értéket egyéb biztosítéktípusokhoz és garanciákhoz kell allokálni a biztosíték/garancia minősége szerint, a legjobb minőségűvel kezdve.

12.2.   Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett biztosíték [az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában tartott] (13.2.)

175.

Ez a tábla annak a biztosítéknak a könyv szerinti értékét tartalmazza, amelynek megszerzésére a referencia-időszak kezdete és vége között került sor, és amely az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve marad.

12.3.   Birtokbavétellel megszerzett biztosíték [tárgyi eszközök] halmozott (13.3.)

176.

A »Jelzálog érvényesítése [tárgyi eszközök]« a biztosíték birtokba vételével megszerzett azon tárgyi eszközök halmozott könyv szerinti értéke, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben megjelenítve maradnak, az »Ingatlanok, gépek és berendezések« besorolású tárgyi eszközök kivételével.

13.   VALÓSÉRTÉK-HIERARCHIA: VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK (14.)

177.

Az intézményeknek a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell feltüntetniük. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szintén előírja a valós értéken értékelt eszközöknek a valós érték különböző szintjei közötti allokálását, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek szintén adatot kell szolgáltatniuk ebben a táblában.

178.

A »Valós érték változása az időszak alatt« azon instrumentumok időszak alatti, az IFRS 9, az IFRS 13 vagy a nemzeti GAAP szerinti átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában továbbra is fennállnak. Ezeket a nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatásba vagy adott esetben az átfogó jövedelemkimutatásba való bevonással azonos módon kell feltüntetni; ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni.

179.

»A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt« az instrumentumok kezdeti megjelenítésétől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza.

14.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁTADÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KIVEZETÉS ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK (15.)

180.

A 15. tábla azon átadott pénzügyi eszközökre vonatkozóan szolgáltat adatot, amelyeknek egy része vagy egésze nem felel meg a kivezetés feltételeinek, valamint az olyan teljes mértékben kivezetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek tekintetében az intézmény fenntartja a szolgáltatási jogokat.

181.

A kapcsolódó kötelezettségeket azon portfólió szerint kell feltüntetni, amelyben a kapcsolódó átadott pénzügyi eszközök szerepeltek az eszközoldalon, nem pedig azon portfólió szerint, amelyben az eszközök a forrásoldalra kerültek.

182.

»A tőke szempontjából kivezetett összegek« oszlop a számviteli szempontból megjelenített, azonban prudenciális szempontból kivezetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét tartalmazza, mivel az intézmény ezeket a CRR 109., 243. és 244. cikkével összhangban tőkeszámítási célokból értékpapírosítási pozícióként kezeli.

183.

A »Visszavásárlási megállapodások« (repoügyletek) olyan tranzakciók, amelyek keretében az intézmény készpénzt kap adott áron és azon elkötelezettség mellett eladott pénzügyi eszközökért, hogy ezeket (vagy ezekkel azonos eszközöket) egy meghatározott jövőbeli időpontban rögzített áron visszavásárolja. Az olyan tranzakciókat, amelyek arany készpénzbiztosíték ellenében történő átmeneti átadását foglalják magukban, szintén »Visszavásárlási megállapodások«-nak (»repoügyleteknek«) kell tekinteni. Az intézmény által a harmadik félnek (»ideiglenes megszerző«) átadott pénzügyi eszközökért cserébe kapott összegeket a »visszavásárlási megállapodások« közé kell besorolni, ha az ügylet megfordítására nem pusztán opció, hanem kötelezettség áll fenn. A visszavásárlási megállapodások repojellegű ügyleteket is tartalmaznak, melyek a következők lehetnek:

a)

Értékpapírok készpénzbiztosíték ellenében történő kölcsönzése formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek;

b)

Eladási/visszavásárlási megállapodás formájában ideiglenesen harmadik félnek átadott értékpapírokért cserébe kapott összegek.

184.

A »Visszavásárlási megállapodások« (repoügyletek) és »Fordított visszavásárlási megállapodások« (fordított repoügyletek) az intézmény részéről készpénz fogadásával vagy kölcsönzésével járnak.

185.

Egy olyan értékpapírosítási tranzakcióban, amelynél az átadott pénzügyi eszközök kivezetésre kerültek, az intézményeknek az eredménykimutatásban jelenteniük kell a tétel által generált nyereséget (veszteséget) azoknak az »elszámolási portfóliók«-nak megfelelően, amelyekben a pénzügyi eszközök kivezetésük előtt szerepeltek.

15.   AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (16.)

186.

Az eredménykimutatás kiválasztott tételei tekintetében a nyereség (vagy bevételek) és veszteség (vagy ráfordítások) további részletezésére van szükség.

15.1.   Kamatbevételek és -ráfordítások instrumentum és ügyfélszektor szerint (16.1.)

187.

A kamatbevételeket a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:

a)

pénzügyi és egyéb eszközökből származó kamatbevételek;

b)

negatív effektív kamatlábú pénzügyi kötelezettségekből származó kamatbevételek.

188.

A kamatráfordításokat a következők mindegyikének megfelelően részletezni kell:

a)

pénzügyi és egyéb kötelezettségeken keletkezett kamatráfordítások;

b)

negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközökön keletkezett kamatráfordítások.

189.

A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a hiteleken és előlegeken, valamint letéteken, kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb, pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatbevételek.

190.

A negatív effektív kamatlábú pénzügyi eszközön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett kamatráfordítások közé tartoznak a kereskedési célú származtatott ügyleteken, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és egyéb pénzügyi kötelezettségeken, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a negatív effektív kamatlábú hiteleken és előlegeken keletkezett kamatráfordítások.

191.

A 16.1. tábla alkalmazásában a rövid pozíciókat az egyéb pénzügyi kötelezettségek között kell figyelembe venni. A különböző portfóliókban szereplő összes instrumentumot figyelembe kell venni, kivéve azokat a nem kamatlábkockázat fedezésére használt instrumentumokat, amelyek a »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások« között kerültek feltüntetésre.

192.

A »Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat« tartalmazza a fedezeti instrumentumokon képződött kamatbevételt és -ráfordítást, amennyiben a fedezett tételek kamatot generálnak.

193.

Tiszta ár használata esetén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyleteken képződött kamat tartalmazza a »gazdasági fedezeti ügylet«-nek minősülő, kereskedési céllal tartott származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatbevételként, illetve kamatráfordításként jelennek meg annak érdekében, hogy korrigálják azon pénzügyi instrumentumokból származó kamatbevételeket és kamatráfordításokat, amelyek gazdasági szempontból fedezett instrumentumnak minősülnek, azonban számviteli szempontból nem minősülnek annak. Ilyen esetben a gazdasági fedezeti származtatott ügyleten képződött kamatbevételt külön kell feltüntetni a kereskedési célú származtatott ügyletekből eredő kamatbevételek között. Az adott célból valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi instrumentum egy része vagy egésze hitelkockázatának kezelésére használt és valós értéken értékelt hitelderivatívákkal összefüggő időarányos díjakat vagy ellentételező fizetéseket szintén a kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek kamatai között kell feltüntetni.

194.

Az IFRS szerinti elszámolás esetében az »ebből: értékvesztett pénzügyi eszközök kamatjövedelme« az értékvesztett, többek között a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett pénzügyi eszközökön képződött kamatbevételt jelenti. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében ez az értékvesztett eszközön képződött kamatjövedelmet tartalmazza hitelkockázatra vonatkozó egyedi vagy általános értékvesztési tartalékkal.

15.2.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.2.)

195.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget a pénzügyi instrumentum típusa és a számviteli portfólió szerint kell részletezni. Az egyes tételek esetében a kivezetett tranzakcióból származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet.

196.

A 16.2. tábla az IFRS értelmében a bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetében a 16.2. tábla a bekerülésiérték-módszer alapján értékelt pénzügyi eszközökre, a saját tőkével szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre és egyéb értékelési módszerrel, például a bekerülési vagy piaci ár közül az alacsonyabb áron értékelt pénzügyi eszközökre alkalmazandó. A BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében kereskedési célúként besorolt pénzügyi instrumentumok nyereségét vagy veszteségét nem kell megadni ebben a táblában, függetlenül attól, hogy milyen értékelési szabályokat kell alkalmazni a szóban forgó instrumentumokra.

15.3.   Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség instrumentum szerint (16.3.)

197.

A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget instrumentum szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák.

198.

Az azonnali piacon végrehajtott devizaügyletek nyereségét vagy veszteségét, kivéve a külföldi bankjegyek és érmék cseréjét, a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni. A nemesfém-kereskedelemből vagy a kivezetésből, illetőleg átértékelésből származó nyereséget vagy veszteséget nem lehet a kereskedési nyereség vagy veszteség részeként feltüntetni, hanem e rész 316. bekezdésének megfelelően az »Egyéb működési bevétel« vagy az »Egyéb működési ráfordítás« tételben kell megadni.

199.

Az »ebből: a valósérték-opció alkalmazásával elszámolt gazdasági fedezeti ügyletek« tétel csak a valamely –az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat egésze vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívából eredő nyereségeket vagy veszteségeket tartalmazza az IFRS 9 6.7. bekezdésnek megfelelően. A pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba, vagy a kereskedési céllal tartott portfólióba való átsorolásából eredő nyereségeket és veszteségeket [az IFRS 9 5.6.2. bekezdése] az »ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség« tételben kell feltüntetni.

15.4.   Kereskedési céllal tartott és kereskedési célú pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség kockázat szerint (16.4.)

200.

A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereséget vagy veszteséget kockázat szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a kitettséghez – többek között a kapcsolódó származtatott ügyletekhez – társuló mögöttes kockázat (kamatláb, részvény, árfolyam, hitel, áru és egyéb) nettó realizált és nem realizált összegei (nyereség csökkentve a veszteséggel). Az árfolyam-különbözetből származó nyereségeket és veszteségeket annál a tételnél kell feltüntetni, amely tartalmazza az átváltott instrumentumból származó többi nyereséget és veszteséget. A származtatott ügyletektől eltérő pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett nyereséget és veszteséget a következők szerint kell feltüntetni a kockázati kategóriákban:

a)

Kamatláb: ideértve a hitelekkel és előlegekkel, betétekkel és (tartott vagy kibocsátott) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos ügyletkötést;

b)

Részvény: ideértve az ÁÉKBV-k befektetési jegyeivel és kvótáival, valamint egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos ügyletkötést;

c)

Devizakereskedés: kizárólag a devizákkal kapcsolatos ügyletkötés tartozik ide;

d)

Hitelkockázat: ideértve a hitelkockázathoz kapcsolt értékpapírokat;

e)

Áruk: ez a tétel csak származtatott ügyleteket tartalmaz, mert a kereskedési céllal tartott áruk nyereségét és veszteségét e rész 316. bekezdésének megfelelően az »Egyéb működési bevétel« vagy az »Egyéb működési ráfordítás« tételben kell megadni;

f)

Egyéb: azon pénzügyi instrumentumokkal folytatott kereskedés tartozik ide, amelyeket egyéb tételekbe nem lehet besorolni.

15.5.   Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.4.1.)

201.

A kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni; a részletezés egyes tételei a pénzügyi instrumentum nettó realizált és nem realizált összegeit (nyereség csökkentve a veszteséggel) tartalmazzák.

202.

A pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken értékelt számviteli portfólióból a kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök közé való átsorolásából származó nyereséget és veszteséget [az IFRS 9 5.6.2. bekezdése] az »ebből: amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök átsorolásából származó nyereség és veszteség« tételben kell feltüntetni.

15.6.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége instrumentum szerint (16.5.)

203.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét az instrumentum típusa szerint kell részletezni. Az intézményeknek a nettó realizált és nem realizált nyereséget vagy veszteséget kell megadniuk, és meg kell adni a pénzügyi kötelezettségek hitelkockázat (a hitelfelvevő vagy a kibocsátó saját hitelkockázata) változásából származó valósérték-változásának összegét az időszak alatt, amennyiben a saját hitelkockázat nem kerül feltüntetésre az egyéb átfogó jövedelemben.

204.

Amennyiben egy valós értéken értékelt hitelderivatívát egy – az adott célból eredménnyel szemben valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentum egészével vagy egy részével szembeni hitelkockázat kezeléséhez használnak fel, a pénzügyi instrumentum megjelöléskori nyereségét vagy veszteségét az »ebből: fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelöléskori nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni. Az e pénzügyi instrumentumokon a későbbiekben képződő valósérték-nyereséget vagy -veszteséget az »ebből: fedezeti célból az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek megjelölést követő nyeresége vagy (–) vesztesége, nettó« tételben kell feltüntetni.

15.7.   Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek (16.6.)

205.

A fedezeti elszámolásokból eredő valamennyi nyereséget vagy veszteséget – a kamatbevétel vagy -kamatráfordítás kivételével tiszta ár használata esetén – a fedezeti elszámolás típusa szerint kell részletezni: valósérték-fedezeti ügyletek, cash flow-fedezeti ügyletek és külföldi érdekeltségekbe történt nettó befektetések fedezeti ügyletei. A valósérték-fedezeti ügyletekhez kapcsolódó nyereségeket és veszteségeket a fedezeti instrumentum és a fedezett tétel szerint kell részletezni. A fedezeti instrumentumokból eredő nyereség és veszteség nem tartalmazza a fedezeti instrumentumok olyan elemeihez kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget, amelyek nem fedezeti instrumentumként megjelöltek az IFRS 9 6.2.4. bekezdésének megfelelően. Ezeket a nem megjelölt fedezeti instrumentumokat e rész 60. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni. A fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek tartalmazzák az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetén (nettó pozíció fedezete) képződött nyereségeket és veszteségeket is.

206.

A »Fedezett tétel fedezett kockázatnak tulajdonítható valósérték-változásai« tartalmazzák az olyan fedezett tételekből eredő nyereségeket és veszteségeket is, mely tételek egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok az IFRS 9 4.1.2A. bekezdésének megfelelően [az IFRS 9 6.5.8. bekezdése].

207.

A BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti elszámolás esetén az e táblában előírt, fedezettípusok szerinti lebontást olyan mértékben kell feltüntetni, amennyire az megfelel az alkalmazandó számviteli előírásoknak.

15.8.   Nem pénzügyi eszközök értékvesztése (16.7.)

208.

»Növekedés«-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó költségek megjelenítését eredményezi. »Visszaírás«-t akkor kell megadni, ha a számviteli portfólió vagy az eszközök fő kategóriája tekintetében az időszakra vonatkozó értékvesztés becslése nettó bevételek megjelenítését eredményezi.

16.   A KONSZOLIDÁCIÓ SZÁMVITELI ÉS CRR SZERINTI KÖRÉNEK EGYEZTETÉSE (17.)

209.

»A konszolidáció számviteli köre« tartalmazza az eszközök, kötelezettségek és a saját tőke könyv szerinti értékét, valamint a mérlegen kívüli kitettségek névértékeit a konszolidáció számviteli hatókörének alkalmazásával; beleértve az olyan leányvállalatok konszolidációba történő bevonását is, amelyek biztosítók vagy nem pénzügyi vállalatok. Az intézmények a leányvállalatokat, közös vállalkozásokat, valamint társult vállalkozásokat a pénzügyi kimutatásaikban használt módszerrel számolják el.

210.

Ebben a táblában a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba, történt befektetések« tétel nem tartalmazza a leányvállalatokat, mivel a konszolidáció számviteli körével összhangban az összes leányvállalat teljeskörűen konszolidálásra kerül.

211.

Az »Eszközök biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében« tétel tartalmazza a viszontbiztosítás keretében cedált eszközöket, valamint – ha van ilyen – a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközöket.

212.

A »Kötelezettségek biztosítási és viszontbiztosítási szerződések keretében« tartalmazza a kibocsátott biztosítási és viszontbiztosítási szerződések értelmében fennálló kötelezettségeket.

17.   NEMTELJESÍTŐ KITETTSÉGEK (18.)

213.

A 18. tábla alkalmazásában nemteljesítő kitettségek azok, amelyek az alábbi feltételek bármelyikét teljesítik:

a)

több mint 90 napos késedelemben lévő lényeges kitettségek;

b)

az adós vizsgálata alapján valószínűtlen, hogy az adós a biztosíték érvényesítése nélkül képes lesz hitelkötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve a késedelmes napok számától.

214.

Ezen, nemteljesítő kitettségként való besorolás független valamely kitettségnek a CRR 178. cikkével összhangban szabályozási célból nemteljesítőként (defaulted), illetve az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettként történő besorolásától.

215.

Azon kitettségek, amelyek a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) vagy az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek minősülnek, minden esetben nemteljesítő kitettségnek tekintendők. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a 18. tábla alkalmazásában az értékvesztett kitettségek azok, amelyekről megállapításra került, hogy értékvesztettek (3. szakasz), ideértve a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközöket. A 3. szakasztól eltérő értékvesztési szakaszokhoz tartozó kitettségek akkor tekintendők nemteljesítő kitettségnek, ha teljesítik a nemteljesítő kitettséggé minősítés feltételeit.

216.

A kitettségeket teljes összegükön, a biztosítékok figyelembevétele nélkül kell besorolni. A lényegességet a CRR 178. cikkével összhangban kell értékelni.

217.

A 18. tábla alkalmazásában »kitettség« az összes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint hitelek és előlegek, amelyek tartalmazzák a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket is) és valamennyi mérlegen kívüli kitettség, a kereskedési céllal tartott kitettségeket kivéve.

218.

A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat a következő számviteli portfóliókban kell szerepeltetni: a) bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, b) egyéb átfogó jövedelemmel vagy saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, és c) szigorú LOCOM-módszer szerint, vagy az eredménnyel, illetőleg a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, e rész 233. bekezdésének megfelelően. Minden egyes kategóriát instrumentum és partner szerinti bontásban kell megadni.

219.

Az IFRS és a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP értelmében a mérlegen kívüli kitettségek az alábbi visszavonható és visszavonhatatlan tételeket foglalják magukban:

a)

adott hitelnyújtási elkötelezettségek;

b)

adott pénzügyi garanciavállalások;

c)

egyéb adott elkötelezettségek.

220.

Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat külön kell feltüntetni.

221.

A 18. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a »bruttó könyv szerinti érték«-et az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerint kell megadni. A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében az e melléklet jelen részének 118. bekezdésében meghatározott névértéket kell megadni.

222.

A 18. tábla alkalmazásában valamely kitettség »késedelmes«, ha teljesíti az e rész 96. bekezdésében meghatározott feltételeket.

223.

A 18. tábla alkalmazásában »adós« a CRR 178. cikke értelmében vett ügyfél.

224.

Valamely elkötelezettség névértékéig nemteljesítő kitettségnek tekintendő, ha lehívásakor vagy egyéb felhasználásakor olyan kitettséghez vezetne, amely esetében fennáll annak kockázata, hogy a biztosíték érvényesítése nélkül az nem kerül teljes egészében visszafizetésre.

225.

Az adott pénzügyi garanciavállalások névértékükig nemteljesítő kitettségnek tekintendők, ha fennáll annak a kockázata, hogy a garantált fél lehívja a pénzügyi garanciát, ideértve különösen azokat az eseteket, amikor az alapul szolgáló garantált kitettség megfelel a nemteljesítővé minősítés 213. bekezdésben említett feltételeinek. Amennyiben a garantált fél késedelmes a pénzügyi garanciaszerződés esedékes összegével, az adatszolgáltató intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy az így keletkező követelés teljesíti-e a nemteljesítővé minősítés feltételeit.

226.

A 213. bekezdéssel összhangban a nemteljesítőként besorolt kitettségeket vagy egyedi alapon (ügyletalapon) vagy egy adott adós teljes kitettsége tekintetében (ügyfélalapon) kell nemteljesítőként besorolni. Az egyedi alapon vagy egy adott adós tekintetében nemteljesítő kitettségként történő besoroláshoz a nemteljesítő kitettségek különböző típusaira az alábbi besorolási módszereket kell alkalmazni:

a)

a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted) minősített nemteljesítő kitettségekre az említett cikk szerinti besorolási módszert;

b)

az alkalmazandó számviteli keret értelmében értékvesztés miatt nemteljesítőként besorolt kitettségekre az alkalmazandó számviteli keret értékvesztésképzésre vonatkozó kritériumait;

c)

azon egyéb nemteljesítő kitettségekre, amelyeket sem nemteljesítőként (defaulted), sem értékvesztettként nem soroltak be, a CRR 178. cikkének nemteljesítő (defaulted) kitettségekre vonatkozó rendelkezéseit.

227.

Amennyiben valamely intézmény valamely adóssal szembeni, mérleg szerinti kitettségei 90 napon túl késedelmesek és a késedelmes kitettségek bruttó könyv szerinti értéke meghaladja az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti kitettség bruttó könyv szerinti értékének 20 %-át, az adott adóssal szembeni valamennyi mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettség nemteljesítőnek tekintendő. Amennyiben az adós egy adóscsoporthoz tartozik, meg kell vizsgálni, hogy a csoportba tartozó más gazdálkodó egységekkel szembeni kitettségeket is nemteljesítőnek kell-e tekinteni, amennyiben azokat még nem minősítették értékvesztettnek vagy a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek (defaulted), az olyan kitettségek kivételével, amelyek tekintetében a követelés elismerését érintő vita egyedinek tekinthető és nem kapcsolódik az ügyfél fizetőképességéhez.

228.

Valamely kitettség nemteljesítő besorolása megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a kitettség teljesíti az adatszolgáltató intézmény által az értékvesztett és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére az alkalmazandó számviteli kerettel, illetőleg a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott kilépési feltételeket;

b)

az adós helyzete olyan mértékben javult, ami valószínűvé teszi az eredeti, illetve adott esetben a módosított feltételek szerinti, teljes visszafizetést;

c)

az adósnak nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelme.

229.

Ha a jelen melléklet e része 228. bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is nemteljesítőnek kell tekinteni, akkor is, ha a kitettség teljesíti az adatszolgáltató intézmény által az értékvesztett és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére az alkalmazandó számviteli kerettel, illetőleg a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott feltételeket.

230.

A nemteljesítő kitettségnek az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként való besorolása nem szünteti meg a kitettség nemteljesítő kitettségként való besorolását.

231.

A nemteljesítő kitettségre alkalmazott átstrukturálási intézkedés nem szünteti meg e kitettség nemteljesítő státuszát. Amennyiben átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek a 262. bekezdésben említetteknek megfelelően nemteljesítők, ezeket a kitettségeket úgy kell tekinteni, hogy nemteljesítő státuszuk megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az adatszolgáltató intézmény a kitettséget nem tekinti értékvesztettnek vagy nemteljesítőnek (defaulted) az alkalmazandó számviteli keret, illetőleg a CRR 178. cikke szerint;

b)

egy év telt el az átstrukturálási intézkedések alkalmazásának időpontja és a kitettségek nemteljesítőként való besorolásának időpontja közül a későbbitől számítva;

c)

az átstrukturálást követően nem merült fel késedelem, illetve nem állnak fenn aggályok a kitettség átstrukturálás utáni feltételekkel összhangban történő, teljes visszafizetésével kapcsolatban. Az intézmény az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatát követően állapítja meg, hogy állnak-e fenn aggályok. Úgy tekinthető, hogy nem állnak fenn aggályok, ha az adós az átstrukturálás utáni feltételekkel összhangban lévő rendszeres fizetései révén visszafizette a korábban késedelmes összeg egészét (ha volt késedelmes összeg), illetve az átstrukturálás keretében leírt összeget (ha nem volt késedelmes összeg) vagy az adós más módon bizonyította, hogy képes megfelelni az átstrukturálás utáni feltételeknek.

Az a), b) és c) pontban említett speciális kivezetési feltételeket az adatszolgáltató intézmény által az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban alkalmazott értékvesztési és nemteljesítő (defaulted) besorolás megszüntetésére vonatkozó feltételeken felül kell alkalmazni.

232.

Amennyiben az e melléklet jelen részének 231. bekezdésében említett feltételek a szóban forgó bekezdés b) pontjában meghatározott egy éves időszak végén nem teljesülnek, a kitettséget továbbra is átstrukturált nemteljesítő kitettségnek kell tekinteni. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni.

233.

Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat a 18. táblában az alábbiaknak megfelelően kell jelenteni:

a)

»A bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« a következők valamelyikéhez tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat tartalmazzák:

i.

»amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök« (IFRS);

ii.

»Bekerülésiérték-módszerrel értékelt nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«, ideértve a mérsékelt LOCOM-módszer szerint értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

iii.

»Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«, kivéve a szigorú LOCOM-módszer szerint értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

b)

»Az egyéb átfogó jövedelemmel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« a következők bármelyikébe tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat foglalják magukban:

i.

»az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök« (IFRS);

ii.

»a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«, ahol az ebbe az értékelési kategóriába besorolt instrumentumok értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozhatnak a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti alkalmazandó számviteli keretnek megfelelően;

c)

»Szigorú LOCOM-módszer szerint vagy az eredménnyel vagy a saját tőkével szemben valós értéken értékelt, értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« a következők bármelyikébe tartozó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat foglalják magukban:

i.

»Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök« (IFRS);

ii.

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök« (IFRS);

iii.

»Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

iv.

»Egyéb nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«, ahol a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a szigorú LOCOM-módszer szerint értékeltek (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP);

v.

»A saját tőkével szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök«, ahol az ebbe az értékelési kategóriába besorolt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok nem tartoznak értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti alkalmazandó számviteli keretnek megfelelően.

234.

Amennyiben az IFRS vagy a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP az elkötelezettségek eredménnyel szemben valós értéken történő megjelölését írja elő, a valós értéken történő megjelölésből és értékelésből eredő eszköz könyv szerinti értékét az »Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök« (IFRS), vagy az »Eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési célú, nem származtatott pénzügyi eszközök« (a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP) tételben kell feltüntetni. Az említett megjelölésből eredő kötelezettségek könyv szerinti értékét nem kell feltüntetni az F18. táblában. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt valamennyi elkötelezettség névleges összegét a 9. táblában kell feltüntetni.

235.

A késedelmes kitettségek teljes összegét elkülönítve kell feltüntetni a kitettségek teljesítő és nemteljesítő kategóriáin belül az e rész 96. bekezdésében meghatározottak szerint. A 90 napot meghaladó késedelemben lévő, de a CRR 178. cikkének megfelelően nem lényeges kitettségeket a teljesítő kitettségek között, a »Késedelem > 30 nap <= 90 nap« tételben kell megadni.

236.

A nemteljesítő kitettségeket a késedelem hossza alapján meghatározott idősávok szerint részletezve kell feltüntetni. A nem késedelmes vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, de a nem teljes visszafizetés valószínűsége miatt nemteljesítőként azonosított kitettségeket külön oszlopban kell feltüntetni. Azokat a kitettségeket, amelyek esetében vannak késedelmes összegek és a nem teljes visszafizetés is valószínű, a késedelmes napok számának megfelelő idősávokba kell sorolni.

237.

Az alábbi kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:

a)

az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek tekintett kitettségek; az IFRS szerinti elszámolás esetén az értékvesztett eszközök összegét (3. szakasz), többek között a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközök összegét kell ebben az oszlopban megadni;

b)

azok a kitettségek, amelyek tekintetében a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítés (default) következett be.

238.

A »Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok«-ra vonatkozó adatokat e rész 11., 69–71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni.

239.

A nemteljesítő kitettségek fedezetéül tartott biztosítékokra és kapott garanciákra vonatkozó információkat külön kell feltüntetni. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A feltüntetett biztosítékok és garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét vagy névértékét.

18.   ÁTSTRUKTURÁLT KITETTSÉGEK (19.)

240.

A 19. tábla alkalmazásában átstrukturált kitettségek az olyan kölcsönszerződések, amelyek tekintetében átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak. Az átstrukturálási intézkedések olyan adósnak nyújtott engedmények, akinek nehézségei vannak vagy várhatóan nehézségei lesznek pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésével (pénzügyi nehézségek).

241.

A 19. tábla alkalmazásában az engedmény veszteséget eredményezhet a hitelező számára és a következő esetek valamelyikére utal:

a)

valamely szerződés azon korábbi kikötéseinek és feltételeinek módosítása, amelyeknek az adós pénzügyi nehézségeiből adódó, elégtelen adósságszolgálati képessége miatt várhatóan nem tud eleget tenni (problémás kölcsön), és amely módosítást nem hajtották volna végre, ha az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei;

b)

valamely problémás kölcsönszerződés teljes vagy részleges újrafinanszírozása, amelyre nem került volna sor, ha az adósnak nincsenek pénzügyi nehézségei.

242.

Engedménynek tekintendő legalább a következők egyike:

a)

az adós javát szolgáló eltérés a szerződés módosított és korábbi feltételei között;

b)

az intézmény által a hasonló kockázati profilú más adósoknak adott időpontban biztosított feltételeknél kedvezőbb feltételek alkalmazása a módosított szerződésben.

243.

Azon záradékok alkalmazása, amelyek segítségével az adós – azokat saját mérlegelési jogkörében alkalmazva – módosíthatja a szerződés feltételeit (beépített átstrukturálási záradékok), engedményként kezelendő, amennyiben az intézmény jóváhagyja e záradékok alkalmazását és megállapítja, hogy az adós pénzügyi nehézségekkel küzd.

244.

A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában az »újrafinanszírozás« olyan kölcsönszerződések alkalmazását jelenti, amelyeknek célja olyan más kölcsönszerződések teljes vagy részleges visszafizetésének biztosítása, amelyeknek az adós a jelenlegi feltételek mellett nem tud megfelelni.

245.

A 19. tábla alkalmazásában az »adós« magában foglalja az adós csoportjába tartozó mindazon jogi személyeket, amelyek a számviteli konszolidáció körébe tartoznak, továbbá azokat a természetes személyeket, akik a csoportot ellenőrzik.

246.

A 19. tábla alkalmazásában a »követelés« magában foglalja a hiteleket és előlegeket (amelyek tartalmazzák a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és egyéb látra szóló betéteket is), a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a visszavonható és visszavonhatatlan, adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, ideértve azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt hitelnyújtási elkötelezettségeket, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában eszközök. A »követelés« nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott kitettségeket.

247.

A »követelés« magában foglalja az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok közé sorolt hiteleket és előlegeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

248.

A 19. tábla alkalmazásában a »kitettség« jelentése megegyezik a »követelés« e rész 247. bekezdésében adott meghatározásával.

249.

Az e melléklet 1. részének 15. bekezdésében felsorolt, IFRS szerinti számviteli portfóliókat, továbbá az e melléklet 1. részének 16. bekezdésében felsorolt, a BAD alapján kidolgozott vonatkozó nemzeti GAAP szerinti számviteli portfóliókat e rész 233. bekezdésének megfelelően a 19. táblában kell jelenteni.

250.

A 19. tábla alkalmazásában »intézmény« az átstrukturálási intézkedéseket alkalmazó intézmény.

251.

A 19. táblában a »követelés« vonatkozásában a »bruttó könyv szerinti érték«-et az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerint kell megadni. Az olyan adott hitelnyújtási elkötelezettségek vonatkozásában, amelyek mérlegen kívüli kitettségek, az e melléklet jelen részének 118. bekezdésében meghatározottak szerinti névértéket kell feltüntetni.

252.

A kitettségek átstrukturáltnak tekintendők, amennyiben engedmény került nyújtásra, függetlenül attól, hogy van-e késedelem, illetve hogy a kitettségeket az alkalmazandó számviteli kerettel, illetve a CRR 178. cikkével összhangban értékvesztettként vagy nemteljesítőként (defaulted) sorolták-e be. A kitettségek nem tekintendők átstrukturáltnak, ha az adós nem küzd pénzügyi nehézségekkel. Az IFRS szerinti elszámolás esetén a módosított pénzügyi eszközöket [az IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék] átstrukturáltként kell kezelni, feltéve, hogy az e melléklet jelen részének 240. és 241. bekezdése szerinti engedmény biztosítására került sor, függetlenül attól, hogy volt-e módosítás a pénzügyi eszköz hitelkockázatában a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett változás miatt. A következők bármelyike átstrukturálási intézkedésnek tekintendő:

a)

olyan módosított szerződés, amelyet a módosítás előtt nemteljesítőnek minősítettek, vagy amely a módosítás hiányában nemteljesítőnek minősülne;

b)

olyan szerződésmódosítás, amely a követelés egészének vagy egy részének leírások révén történő elengedését tartalmazza;

c)

az intézmény jóváhagyja a beépített átstrukturálási záradék alkalmazását egy nemteljesítő vagy a záradék alkalmazása nélkül nemteljesítőnek minősülő adós számára;

d)

az intézmény által egy további követelés tekintetében nyújtott engedménnyel egyidejűleg vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel fennálló másik, nemteljesítő vagy az újrafinanszírozás hiányában nemteljesítőnek minősülő szerződés vonatkozásában tőke- vagy kamattörlesztést teljesített.

253.

A biztosíték érvényesítésével teljesített visszafizetést magában foglaló módosítás átstrukturálási intézkedésként kezelendő, ha a módosítás engedményt is magában foglal.

254.

Az alábbi esetek bármelyikében megcáfolható módon vélelmezhető, hogy átstrukturálásra került sor:

a)

a módosított szerződés a módosítást megelőző három hónap során legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben volt (anélkül, hogy nemteljesítő lett volna) vagy a módosítás hiányában teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lett volna;

b)

az intézmény által egy további követelés tekintetében nyújtott engedménnyel egyidejűleg vagy ahhoz közeli időpontban az adós az intézménnyel fennálló másik, az újrafinanszírozást megelőző három hónap során legalább egyszer teljesen vagy részlegesen 30 napot meghaladó késedelemben lévő szerződése tekintetében tőke- vagy kamattörlesztést teljesített;

c)

az intézmény jóváhagyja a beépített átstrukturálási záradékok alkalmazását a 30 napot meghaladó késedelemben lévő vagy a záradékok alkalmazása nélkül 30 napot meghaladó késedelmet elérő adósok számára.

255.

A pénzügyi nehézségek a 245. bekezdésben meghatározottak szerinti adós szintjén vizsgálandók. Csak azok a kitettségek tekintendők átstrukturált kitettségnek, amelyekre átstrukturálási intézkedéseket alkalmaztak.

256.

Az átstrukturált kitettségeket a nemteljesítő kitettségek kategóriában vagy a teljesítő kitettségek kategóriában kell szerepeltetni e rész 213–224. és 260. bekezdésének megfelelően. Az átstrukturált kitettségként való besorolás megszűnik, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az átstrukturált kitettség teljesítőnek minősül, ideértve a nemteljesítő kitettség kategóriából történő átsorolás esetét is, amelyre arra tekintettel kerül sor, hogy az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy már nem teljesülnek a nemteljesítőként való besorolás feltételei;

b)

az átstrukturált kitettség teljesítővé minősítésétől számítva legalább kétéves időszak telt el (próbaidőszak);

c)

a próbaidőszak minimum felében a jelentéktelennél nagyobb mértékű rendszeres tőke- vagy kamattörlesztésre került sor;

d)

a próbaidőszak végén az adós egyetlen kitettsége sincs 30 napot meghaladó késedelemben.

257.

Amennyiben a próbaidőszak végén nem teljesülnek a 256. bekezdésben említett feltételek, a kitettséget mindaddig próbaidőszakban lévő átstrukturált teljesítő kitettségként kell kezelni, amíg a feltételek mindegyike nem teljesül. A feltételeket legalább negyedévente meg kell vizsgálni.

258.

Az IFRS 5 standardnak megfelelően értékesítésre tartott befektetett eszközként besorolt átstrukturált kitettségeket továbbra is átstrukturált kitettségként kell besorolni.

259.

Egy átstrukturált kitettséget az átstrukturálási intézkedések alkalmazásának időpontjától kezdve teljesítőnek lehet tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az átstrukturálás nem eredményezte a kitettség nemteljesítővé minősítését;

b)

az átstrukturálás időpontjában a kitettség nem minősült nemteljesítő kitettségnek.

260.

Ha a próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség esetében újabb átstrukturálásra kerül sor vagy a kitettség 30 napot meghaladóan késedelmessé válik, a kitettséget nemteljesítőnek kell tekinteni.

261.

Az »Átstrukturálási intézkedéssel érintett teljesítő kitettségek« (teljesítő átstrukturált kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek nem teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és a teljesítő kitettségek kategóriába kerültek. A teljesítő átstrukturált kitettségek a 256. bekezdésnek megfelelően próbaidőszakban vannak, akkor is, ha a 259. bekezdés alkalmazandó. Azokat a próbaidőszakban lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyeket a nemteljesítő kitettségek kategóriájából soroltak át, a teljesítő átstrukturált kitettségeken belül külön, az »ebből: Próbaidőszakban lévő, a nemteljesítő kategóriából átsorolt teljesítő átstrukturált kitettség« oszlopban kell feltüntetni.

262.

Az »Átstrukturálási intézkedéssel érintett nemteljesítő kitettségek« (nemteljesítő átstrukturált kitettségek) azokat az átstrukturált kitettségeket foglalják magukban, amelyek teljesítik a nemteljesítővé minősítés feltételeit és bekerültek a nemteljesítő kitettségek kategóriába. Ezen nemteljesítő átstrukturált kitettségek a következőket foglalják magukban:

a)

azon kitettségek, amelyek az átstrukturálás következtében váltak nemteljesítővé;

b)

azon kitettségek, amelyek az átstrukturálást megelőzően nemteljesítők voltak;

c)

a teljesítő kitettségek közül átsorolt átstrukturált kitettségek, ideértve a 260. bekezdés alkalmazása során átsorolt kitettségeket.

263.

Amennyiben az átstrukturálási intézkedéseket kiterjesztik olyan kitettségekre, amelyek az átstrukturálási intézkedések kiterjesztését megelőzően nemteljesítők voltak, ezen átstrukturált kitettségek összegét külön kell feltüntetni az »ebből: átstrukturálás előtt nemteljesítő kitettségek átstrukturálása« oszlopban.

264.

Az átstrukturálási intézkedéssel érintett következő nemteljesítő kitettségeket külön oszlopokban kell feltüntetni:

a)

az alkalmazandó számviteli kerettel összhangban értékvesztettnek tekintett kitettségek; az IFRS értelmében az értékvesztett eszközök összegét (3. szakasz), többek között a vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközök összegét kell ebben az oszlopban megadni;

b)

azok a kitettségek, amelyek tekintetében a CRR 178. cikkével összhangban nemteljesítés (default) következett be.

265.

Az »Újrafinanszírozás« oszlop az átstrukturálásnak minősülő újrafinanszírozási ügylet részeként nyújtott új szerződés bruttó könyv szerinti értékét (újrafinanszírozó kölcsön), valamint a régi, visszafizetett szerződés még fennálló bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.

266.

A módosításokat és újrafinanszírozást egyaránt tartalmazó átstrukturált kitettségeket a cash-flowra nagyobb hatással lévő intézkedéstől függően a »Módosított szerződéses feltételű instrumentumok« vagy az »Újrafinanszírozás« oszlopban kell feltüntetni. A több bank által közösen biztosított újrafinanszírozást az adatszolgáltató intézmény által nyújtott újrafinanszírozó kölcsönrész teljes összegéig, illetve az újrafinanszírozott követelésnek az adatszolgáltató intézménynél még fennálló teljes összegéig kell feltüntetni az »Újrafinanszírozás« oszlopban. Több követelés egy új követeléssé történő átcsomagolását módosításként kell feltüntetni, hacsak nem jár együtt olyan újrafinanszírozási ügylettel, amely nagyobb hatást gyakorol a cash-flowra. Amennyiben valamely problémás kitettség (feltételeinek módosítása révén történő) átstrukturálása az adott kitettség kivezetését és egy új kitettség megjelenítését eredményezi, ezen új kitettséget átstrukturált követelésként kell kezelni.

267.

A halmozott értékvesztést, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a céltartalékokat e rész 11., 69–71., 106. és 110. bekezdésének megfelelően kell feltüntetni.

268.

Az átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségek fedezeteként kapott biztosítékot és garanciákat valamennyi átstrukturálási intézkedéssel érintett kitettségre vonatkozóan fel kell tüntetni, függetlenül azok teljesítő vagy nemteljesítő státuszára. A kapott biztosítékok és kapott garanciák feltüntetendő összegét e rész 172. és 174. bekezdésével összhangban kell kiszámítani. A kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák együttes összege nem haladhatja meg a kapcsolódó kitettség könyv szerinti értékét.

19.   FÖLDRAJZI MEGOSZLÁS (20.)

269.

A 20. táblát akkor kell kitölteni, ha az intézmény átlépi az e rendelet 5. cikke a) pontjának (4) alpontjában meghatározott küszöbértéket.

19.1.   Földrajzi megoszlás a tevékenység helye szerint (20.1-20.3.)

270.

A 20.1–20.3. táblákban szereplő tevékenységek helye szerinti földrajzi megoszlás különbséget tesz a »hazai tevékenységek« és »nem hazai tevékenységek« között. E rész alkalmazásában a tevékenység »helye« a megfelelő eszközt vagy kötelezettséget megjelenítő jogi személy cégbejegyzése szerinti joghatóságot, fióktelepek esetében pedig a fióktelep székhelye szerinti joghatóságot jelenti. Ennek alkalmazásában a »hazai« az abban a tagállamban megjelenített tevékenységeket tartalmazza, ahol az adatszolgáltató intézmény található.

19.2.   Földrajzi megoszlás az ügyfél székhelye szerint (20.4-20.7.)

271.

A 20.4–20.7. táblák a közvetlen ügyfél székhelyén alapuló »országonkénti« adatokat tartalmaznak e melléklet 1. része 43. bekezdésének megfelelően. A megadott részletezés tartalmazza minden egyes olyan külföldi ország rezidenseivel szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket, amelyekkel szemben az intézmény kitettséggel rendelkezik. A nemzetközi szervezetekkel és multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségeket vagy kötelezettségeket nem az intézmény székhelye szerinti országhoz kell rendelni, hanem az »Egyéb országok« földrajzi területhez.

272.

A »Származtatott ügyletek« tartalmazza az IFRS vagy a GAAP szerinti, a 10. és a 11. táblában feltüntetett kereskedési célú származtatott ügyleteket, többek között a gazdasági fedezeti ügyleteket, valamint a származtatott fedezeti ügyleteket.

273.

Az IFRS szerinti, kereskedési céllal tartott eszközöket és a GAAP szerinti kereskedési célú eszközöket elkülönítve kell azonosítani. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket e rész 93. bekezdésének megfelelően kell meghatározni. A LOCOM-módszer szerint értékelt azon eszközöket, amelyekhez hitelkockázatból eredő értékelési korrekció kapcsolódik, értékvesztettnek kell tekinteni.

274.

A 20.4. és 20.7. táblában a »Halmozott értékvesztés« és a »Hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében« tételre vonatkozó adatokat az e rész 69–71. bekezdésében meghatározottak szerint kell feltüntetni.

275.

A 20,4. táblában a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a »bruttó könyv szerinti érték«-et az e melléklet 1. részének 34. bekezdésében meghatározottak szerint kell megadni. A származtatott ügyletek és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a feltüntetendő érték a könyv szerinti érték. Az »ebből: nemteljesítő« oszlopban hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat kell feltüntetni e rész 213–232. bekezdésének megfelelően. A 19. tábla alkalmazásában a követelésátstrukturálás tartalmaz minden olyan kölcsönszerződést, melyekre kiterjesztik az e rész 240–255. bekezdésében meghatározott átstrukturálási intézkedéseket.

276.

A 20.5. táblában az »Adott elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalék« tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, az IFRS 4-nek megfelelően biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit, és az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelnyújtási elkötelezettségekre és pénzügyi garanciákra képzett céltartalékokat, továbbá az elkötelezettségekre és garanciákra képzett céltartalékokat a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerint, e rész 11. bekezdésének megfelelően.

277.

A 20.7. táblában a nem kereskedési céllal tartott hiteleket és előlegeket a NACE kódok szerinti besorolással, »országonként« kell megadni. A NACE-kódokat az első részletezési szinttel (»nemzetgazdasági ág« szerint) kell megadni. Az értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelek és előlegek ugyanazokra a portfóliókra utalnak, mint e rész 93. bekezdésének meghatározása.

20.   TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: OPERATÍV LÍZINGBE ADOTT ESZKÖZÖK (21.)

278.

Az e rendelet 9. cikkének e) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket az intézmény (lízingbe adó) az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében operatív lízingnek minősülő megállapodás keretében harmadik félnek lízingbe adott, el kell osztani a tárgyi eszközök teljes összegével.

279.

Az IFRS szerinti elszámolás esetén az intézmény (lízingbe adó) által operatív lízing keretében harmadik félnek lízingbe adott eszközöket az értékelési módszer szerinti részletezéssel kell megadni.

21.   VAGYONKEZELÉS, LETÉTKEZELÉS ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK (22.)

280.

Az e rendelet 9. cikkének f) pontja szerinti küszöbérték kiszámítása céljából a »nettó díj- és jutalékbevétel« a »díj- és jutalékbevételek« valamint a »díj- és jutalékráfordítások« közötti különbség abszolút értéke. Ugyanebből a célból a »nettó kamat« összege a »kamatbevételek« és »kamatráfordítások« közötti különbség abszolút értéke.

21.1.   Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint (22.1.)

281.

A díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a tevékenység típusa szerint kell megadni. Az IFRS szerinti elszámolás esetén ez a tábla tartalmazza a következőktől eltérő díj- és jutalékbevételeket, valamint díj- és jutalékráfordításokat:

a)

a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor figyelembe vett összegek [az IFRS 7 20. bekezdésének c) pontja];

b)

az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból származó összegek [az IFRS 7 20. bekezdése c) pontjának i. alpontja].

282.

A közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket nem kell feltüntetni; azok ezen pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének részét képezik, és hátralévő futamidejük során az effektív kamatláb alkalmazásával az eredménnyel szemben amortizálódnak [lásd az IFRS 9 5.1.1. bekezdését].

283.

Az IFRS szerinti elszámolás esetében a közvetlenül az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a »Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó«, a »Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy vesztesége, nettó« és az »Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó« kategóriákban kell szerepeltetni, azon számviteli portfóliótól függően, amelybe besoroltak. Azok nem képezik részét ezen pénzügyi instrumentumok kezdeti megszerzési/kibocsátási értékének, és az eredménnyel szemben azonnal megjelenítésre kerülnek.

284.

Az intézményeknek a díj- és jutalékbevételeket és díj- és jutalékráfordításokat a következő kritériumok szerint kell feltüntetniük:

a)

»Értékpapírok. Kibocsátások« a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírok keletkeztetésében vagy kibocsátásában történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;

b)

»Értékpapírok. Transzfermegbízások« az értékpapírok vételére vagy eladására vonatkozó ügyfélmegbízások felvétele, továbbítása és végrehajtása során képződött díjakat és jutalékokat tartalmazza;

c)

»Értékpapírok. Egyéb« a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott értékpapírokhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások nyújtása során az intézmény által megtermelt díjakat és jutalékokat tartalmazza;

d)

Az »Elszámolás és teljesítés« az intézmény által szerződő fél, elszámolási és teljesítési rendszerekben való részvétel során megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;

e)

A »Vagyonkezelés«, »Letétkezelés«, »Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás«, »Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók«, »Fizetési szolgáltatások« az intézmény által ezen szolgáltatások nyújtása során megtermelt (az intézményre terhelt) díj- és jutalékbevételeket (díj- és jutalékráfordításokat) tartalmazza;

f)

A »Strukturált finanszírozás« a nem az intézmény által keletkeztetett vagy kibocsátott pénzügyi instrumentumok, kivéve értékpapírok, keletkeztetésében vagy kibocsátásában történt részvételért kapott díjakat és jutalékokat tartalmazza;

g)

A »Hitelszolgálati tevékenység«-ből származó díjak a bevételi oldalon tartalmazzák az intézmény által a nyújtott hitelszolgálati szolgáltatás során megtermelt díj- és jutalékbevételeket, költségoldalon pedig a hitelszolgálatot nyújtók által az intézményre terhelt díj- és jutalékráfordításokat;

h)

Az »Adott hitelnyújtási elkötelezettségek« és az »Adott pénzügyi garanciák« az e tevékenységek kezdetben »egyéb kötelezettségek« között megjelenített díjainak és jutalékainak az időszak alatt bevételként megjelenített amortizációjának összegét tartalmazzák;

i)

A »Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek« és a »Kapott pénzügyi garanciák« az intézmény által a hitelnyújtási elkötelezettséget vagy a pénzügyi garanciát nyújtó félnek felszámított költség következményeként az időszakban ráfordításként megjelenített, és kezdetben »egyéb eszköz«-ként megjelenített díj- és jutalékráfordításokat tartalmazza;

j)

Az »Egyéb« kategória az intézmény által megtermelt (az intézményre terhelt) összes többi díj- és jutalékbevételt (díj- és jutalékráfordítást) tartalmazza, mint például az »egyéb elkötelezettségek«-ből, a devizaszolgáltatásokból (például külföldi bankjegyek és érmék átváltása) vagy egyéb díjhoz kötött tanácsadás és szolgáltatás nyújtásából (igénybevételéből) származó díj- és jutalékbevételt (díj- és jutalékráfordítást).

21.2.   A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök (22.2.)

285.

A vagyonkezeléshez, letétkezelési feladatokhoz és az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti tevékenységeket a következő fogalmak szerint kell részletezni:

a)

A »Vagyonkezelés« a közvetlenül az ügyfelek tulajdonában álló azon eszközökre vonatkozik, amelyeket az intézmény kezel. A »Vagyonkezelés«-t ügyféltípusonként kell feltüntetni: kollektív befektetések, nyugdíjalapok, diszkrecionális alapon kezelt ügyfélportfóliók és egyéb befektetési eszközök;

b)

A »Letétkezelt eszközök« az intézmény által nyújtott, és a pénzügyi instrumentumok ügyfelek megbízásából történő megőrzésére és nyilvántartására irányuló szolgáltatásra, valamint letéti őrzéshez kapcsolódó szolgáltatásokra, mint például készpénz, illetve biztosíték kezelésére vonatkozik. A »Letétkezelt eszközök«-et azon ügyféltípusok szerint kell megadni, amelyek eszközeit az intézmény őrzi, megkülönböztetve a kollektív befektetési vállalkozásokat és egyéb ügyfeleket. Az »ebből: más gazdálkodó egységekre bízott« tétel a letétkezelt eszközök közé tartozó azon eszközök összegére vonatkozik, amelyek tekintetében az intézmény a tényleges őrzéssel más gazdálkodó egységeket bízott meg;

c)

A »Kollektív befektetésekkel kapcsolatos központi adminisztrációs szolgáltatás« az intézmény által a kollektív befektetési vállalkozásoknak nyújtott adminisztratív szolgáltatásokra vonatkozik. Többek között ide tartoznak a transzferügynökök szolgáltatásai; a számviteli dokumentumok összeállítása; a tájékoztató elkészítése; a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum elkészítése; a levelezés lebonyolítása a befektetőknek szánt pénzügyi beszámolók és minden egyéb dokumentum terjesztésével; a kibocsátások és visszaváltások lebonyolítása és a befektetők jegyzékének vezetése; valamint a nettó eszközérték kiszámítása;

d)

A »Bizalmi vagyonkezelői tranzakciók« azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyek esetében az intézmény saját nevében, de ügyfelei számlájára és kockázatára jár el. A bizalmi vagyonkezelői tranzakciók során az intézmény gyakran nyújt szolgáltatásokat, például letéti és vagyonkezelői szolgáltatásokat strukturált gazdálkodó egységek számára, vagy egyedi alapon végzett portfóliókezelést. Az összes bizalmi vagyonkezelői tranzakciót kizárólag ennél a tételnél kell feltüntetni függetlenül attól, hogy az intézmény nyújt-e még egyéb kiegészítő szolgáltatásokat;

e)

A »Fizetési szolgáltatások« azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok által generált fizetések ügyfél nevében történő beszedésére vonatkozik, amelyek nincsenek az intézmény mérlegében megjelenítve, és amelyeket nem is az intézmény keletkeztetett;

f)

Az »Ügyfelek elosztott, de nem kezelt forrásai« a prudenciális csoportba nem tartozó intézmények által kibocsátott azon termékekre vonatkozik, amelyeket az intézmény meglévő ügyfelei között osztott szét. Ezt a tételt terméktípus szerint kell megadni;

g)

»A nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök összege« tartalmazza az eszközök azon összegét a valós érték használatával, amelyekhez kapcsolódóan az intézmény eljár. Ha a valós érték nem áll rendelkezésre, egyéb értékelési alap, például a névérték is használható. Ha az intézmény olyan szervezeteknek nyújt szolgáltatást, mint például a kollektív befektetési vállalkozások vagy nyugdíjalapok, az érintett eszközöket azon az értéken is fel lehet tüntetni, amelyen ezek a szervezetek az eszközöket saját mérlegükben megjelenítik. A feltüntetett összegeknek adott esetben tartalmazniuk kell a felhalmozott kamatokat is.

22.   ÉRDEKELTSÉGEK NEM KONSZOLIDÁLT STRUKTURÁLT GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN (30.)

286.

A III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a »lehívott likviditási támogatás« a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységeknek nyújtott hitelek és előlegek könyv szerinti értékének, valamint a tartott, nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értékének összegét jelenti.

287.

»Az adatszolgáltató intézménynél a tárgyidőszakban felmerült veszteségek« tartalmazza az értékvesztés miatti veszteségeket, valamint az adatszolgáltató intézménynél az adatszolgáltatási időszakban a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségekhez kapcsolódóan felmerült egyéb veszteségeket.

23.   KAPCSOLT FELEK (31.)

288.

Az intézményeknek meg kell adniuk a mérleg szerinti és mérlegen kívüli kitettségekhez kapcsolódó összegeket és/vagy tranzakciókat, ha az ügyfél az IAS 24 szerinti kapcsolt fél.

289.

A prudenciális csoport csoporton belüli tranzakcióit és csoporton belüli nyitott egyenlegeit ki kell szűrni. A »Leányvállalatok és azonos csoportba tartozó egyéb gazdálkodó egységek« kategóriánál az intézményeknek fel kell tüntetniük azokat a leányvállalatokkal szembeni egyenlegeket és tranzakciókat, amelyek kiszűrése nem történt meg, vagy azért, mert a leányvállalatok nem kerültek teljes mértékben konszolidálásra, vagy azért, mert a CRR 19. cikkével összhangban a leányvállalatok elhanyagolható jelentőségük miatt nem tartoznak a prudenciális konszolidáció körébe, vagy mert – egy szélesebb csoportba tartozó intézmények esetén – a végső anyavállalat leányvállalatai, nem pedig az intézmény leányvállalatai. A »Társult és közös vállalkozások« között az intézményeknek a csoportjukhoz tartozó közös vállalkozásokkal és társult vállalkozásokkal szembeni egyenlegek és tranzakciók azon részét kell szerepeltetniük, amelyek az arányos konszolidáció alkalmazása során nem kerültek kiszűrésre.

23.1.   Kapcsolt felek: kötelezettségek és követelések kapcsolt felekkel szemben (31.1.)

290.

A »Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek« esetében azt az összeget kell megadni, amely a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek és egyéb elkötelezettségek nominális értékének és a kapott pénzügyi garanciák »garancia/biztosíték legmagasabb figyelembe vehető összegének« az összege az e rész 119. bekezdésében meghatározottak szerint.

291.

Az »Értékvesztés és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében« tételt csak a nemteljesítő kitettségek vonatkozásában kell feltüntetni e rész 69–71. bekezdésének megfelelően. A »Nemteljesítő mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalék« tartalmazza a céltartalékokat az e rész 11., 106. és 111. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően azon kitettségekre, amelyek e rész 213–239. bekezdése szerint nemteljesítők.

23.2.   Kapcsolt felek: kapcsolt felekkel történt ügyletkötésekből származó kiadások és bevételek (31.2.)

292.

A »Pénzügyi eszközöktől eltérő eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség« tétel tartalmazza a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó összes nyereséget vagy veszteséget. Ennek a tételnek tartalmaznia kell a kapcsolt felekkel történt ügyletkötés során a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget, amely az »Eredménykimutatás« bármely következő sorának részét képezi:

a)

»Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség«, a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szerinti adatszolgáltatás esetén;

b)

»Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség«;

c)

Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (–) veszteség

d)

»Megszűnt tevékenységek eredménye adófizetés után«.

293.

A »Nemteljesítő kitettségek értékvesztése vagy (–) értékvesztésének visszaírása« tartalmazza az e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítő kitettségek e rész 51–53. bekezdésében meghatározott értékvesztés miatti veszteségét. A »Nemteljesítő kitettségekre képzett céltartalékok vagy (–) céltartalékok visszaírása« tartalmazza az e rész 213–239. bekezdésének megfelelően nemteljesítő mérlegen kívüli kitettségek e rész 50. bekezdésében meghatározott céltartalékát.

24.   CSOPORTSZERKEZET (40.)

294.

Az intézményeknek részletes adatokat kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában meglévő, a konszolidáció számviteli körében (teljesen vagy arányosan konszolidált) leányvállalatokra, közös vállalkozásokra és társult vállalkozásokra, valamint azon gazdálkodó egységekre vonatkozóan, amelyeket e rész 4. bekezdésének megfelelően a »Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések« tételben tüntetnek fel, ideértve azokat a gazdálkodó egységeket is, amelyek esetében a befektetés értékesítésre tartott az IFRS 5 szerint. Az összes gazdálkodó egységet fel kell tüntetni, az általuk folytatott tevékenységtől függetlenül.

295.

Azon tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokat, amelyek nem teljesítik a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésként való besorolás kritériumait, valamint az adatszolgáltató intézmény saját tulajdonában levő saját részvényeket (»Saját részvények«) ki kell zárni e tábla hatóköréből.

24.1.   Csoportszerkezet: »intézményenként« (40.1.)

296.

A következő adatokat intézményenként kell megadni, és a III. és a IV. melléklet, valamint e melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

»LEI-kód« a befektetést befogadó fél LEI-kódja. Amennyiben a befektetést befogadó félnek van LEI-kódja, azt meg kell adni;

b)

»Az intézmény kódja« a befektetést befogadó fél azonosító kódja. Az intézmény kódja egy sorazonosító és a 40.1. tábla minden egyes sora esetében egyedi.

c)

»Az intézmény neve« a befektetést befogadó neve;

d)

A »Belépés időpontja« az a nap, amikor a befektetést befogadó belépett a csoportba;

e)

»A befektetést befogadó jegyzett tőkéje« a befektetést befogadó által kibocsátott tőke teljes összege az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában;

f)

»A befektetést befogadó saját tőkéje«, »A befektetést befogadó mérlegfőösszege« és »A befektetést befogadó nyeresége (vesztesége)« a befektetést befogadó utolsó pénzügyi kimutatásaiban szereplő összegeket jelenti;

g)

»A befektetést befogadó székhelye« a befektetést befogadó fél székhelye szerinti ország;

h)

»A befektetést befogadó szektora« a partner szektorát jelenti az e melléklet 1. részének 42. pontjában meghatározottak szerint;

i)

A »NACE-kód«-ot a befektetést befogadó fő tevékenysége alapján kell megadni. Nem pénzügyi vállalatok esetében a NACE-kódokat az első részletezési szinttel (nemzetgazdasági ágak szerint) kell megadni; pénzügyi vállalatok esetében a NACE-kódokat kétszintű részletességgel (ágazati szintek szerint) kell megadni;

j)

A »Halmozott tőkerészesedés (%)« az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumok százaléka;

k)

A »Szavazati jogok (%)« az adatszolgáltatás időpontjában az intézmény birtokában lévő, tulajdonjogot megtestesítő instrumentumokhoz kapcsolódó szavazati jogok százaléka.

l)

A »Csoportszerkezet [kapcsolat]« tartalmazza a végső anyavállalat és a befektetést befogadó közötti kapcsolatot (anyavállalat, az adatszolgáltató intézmény felett közös ellenőrzést gyakorló gazdálkodó egység, leányvállalat, közös vállalkozás vagy társult vállalkozás);

m)

Az »Elszámolási módszer [Számviteli csoport]« tétel tartalmazza a számviteli kezelés kapcsolatát a konszolidáció számviteli körével (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);

n)

Az »Elszámolási módszer [CRR csoport]« tétel tartalmazza az elszámolás módszerét a konszolidáció CRR szerinti körére vonatkozóan (teljes konszolidáció, arányos konszolidáció, tőkemódszer vagy egyéb);

o)

A »Könyv szerinti érték« az intézmény mérlegében a sem teljesen, sem arányosan nem konszolidált, befektetést befogadók tekintetében megjelenített összegeket jelenti;

p)

Az »Akvizíció költsége« a befektetők által fizetett összeget jelenti;

q)

»A befektetést befogadóhoz kapcsolódó cégérték« az adatszolgáltató intézmény konszolidált mérlegében a »cégérték« vagy a »leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések« között a befektetést befogadóra vonatkozóan szerepeltetett cégérték összegét jelenti;

r)

»Az olyan befektetések valós értéke, amelyekre vonatkozóan nyilvánosan közzétett árjegyzés van« kategória az adatszolgáltatás időpontjában érvényes árat jelenti; csak jegyzett instrumentumok esetében kell megadni.

24.2.   Csoportszerkezet: »instrumentumonként« (40.2.)

297.

A következő adatokat instrumentumonként kell megadni:

a)

»Értékpapírkód« az értékpapír ISIN kódja. Az olyan értékpapírok esetében, amelyekhez nem rendeltek ISIN kódot, az értékpapírt egyedileg azonosító másik kódot kell megadni. Az »Értékpapírkód« és »A holdingtársaság kódja« összetett sorazonosítók és együttesen a 40.2. tábla egyes soraira vonatkozóan egyediek.

b)

»A holdingtársaság kódja« a csoporton belül a befektetést tulajdonló intézmény azonosító kódja. »A holdingtársaság LEI kódja« az értékpapírt tartó társaság LEI kódja. Ha a holdingtársaságnak van LEI kódja, azt fel kell tüntetni;

c)

»Az intézmény kódja«, a »Halmozott tőkerészesedés (%)«, a »Könyv szerinti érték« és az »Akvizíció költsége« tételek definíciója fentebb található. Az összegeknek meg kell egyezniük a kapcsolódó holding társaság által tartott értékpapírok összegével.

25.   VALÓS ÉRTÉK (41.)

25.1.   Valósérték-hierarchia: amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (41.1.)

298.

Ebben a táblában az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékére vonatkozó adatokat kell megadni az IFRS 13 72., 76., 81. és 86. bekezdése szerinti hierarchia alkalmazásával. Amennyiben a BAD alapján kidolgozott nemzeti GAAP szintén előírja a valós értéken értékelt eszközök különböző valósérték-szintek közötti allokációját, a nemzeti GAAP hatálya alá tartozó intézményeknek is ki kell tölteniük ezt a táblát.

25.2.   A valós érték opció alkalmazása (41.2.)

299.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek tekintetében a valós érték opció alkalmazására vonatkozó információt ebben a táblában kell megadni.

300.

A »Hibrid szerződések« tartalmazza a kötelezettségek vonatkozásában az ezekbe a számviteli portfóliókba besorolt hibrid pénzügyi instrumentumok egészének könyv szerinti értékét; vagyis ez teljes egészében tartalmazza a nem elkülönített hibrid instrumentumokat.

301.

A »Hitelkockázat szempontjából kezelt« tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt instrumentumok könyv szerinti értékét azzal összefüggésben, hogy azokat az IFRS 9 6.7. bekezdésének megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívával fedezik a hitelkockázattal szemben.

26.   TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK: KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZER SZERINT (42.)

302.

Az »Ingatlanok, gépek és berendezések«, a »Befektetési célú ingatlan« és »Egyéb immateriális javak« tételeket az értékelésükre használt kritériumoknak megfelelően kell feltüntetni.

303.

Az »Egyéb immateriális javak« az egyéb immateriális javakat tartalmazza, kivéve a cégértéket.

27.   CÉLTARTALÉKOK (43.)

304.

Ez a tábla tartalmazza a »Céltartalékok« időszak eleji és végi könyv szerinti értékének egyeztetését a változások jellege szerint, kivéve az IFRS 9 szerint értékelt céltartalékokat, amelyeket a 12. táblában kell feltüntetni.

305.

Az »IAS 37 szerint értékelt egyéb elkötelezettségek és adott garanciák és az IFRS 4 szerint értékelt adott garanciák« tartalmazza az IAS 37 szerint értékelt céltartalékokat, valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit.

28.   MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK ÉS MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK (44.)

306.

Ezek a táblák az intézmény összes meghatározott juttatási programjára vonatkozó halmozott adatokat tartalmazzák. Ha az intézménynek egynél több meghatározott juttatási programja van, az összes program összesített értékét kell feltüntetni.

28.1.   A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevői (44.1.)

307.

A meghatározott juttatási programok nettó eszközeinek és kötelezettségeinek összetevőire vonatkozó tábla a meghatározott juttatási programok összes nettó kötelezettségei (eszközei) halmozott jelenértékének egyeztetését, valamint a visszatérítési jogokat [IAS 19140. bekezdésének a), b) pontja] mutatja be.

308.

»A meghatározott juttatási program nettó eszközei« többlet esetén tartalmazza a többlet azon összegeit, amelyeket a mérlegben meg kell jeleníteni, mivel azokra nem vonatkoznak az IAS 19 63. bekezdésében meghatározott limitek. Ennek a tételnek az összegét és az »Eszközként megjelenített visszatérítési jogok valós értéke« tájékoztató adatban megjelenített összeget a mérleg »Egyéb eszközök« tétele tartalmazza.

28.2.   A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásai (44.2.)

309.

A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változásaira vonatkozó tábla az intézmény összes meghatározott juttatási kötelme halmozott jelenértékének nyitó és záró egyenlegére vonatkozó egyeztetést mutatja. Az IAS 19141. bekezdésében felsorolt különböző elemek időszak alatti hatásait külön kell megjeleníteni.

310.

A meghatározott juttatási programban vállalt kötelmek változására vonatkozó táblában feltüntetett »Záró egyenleg [jelenérték]« összegének egyenlőnek kell lennie a »Meghatározott juttatási kötelmek jelenértéke« összegével.

28.3.   Tájékoztató adatok [személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó] (44.3.)

311.

A személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó tájékoztató adatok feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a)

A »Nyugdíjak és hasonló ráfordítások« az időszak alatt bármely munkaviszony megszűnése utáni szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelem (meghatározott hozzájárulási programok és meghatározott juttatási programok) tekintetében személyi jellegű kiadásként megjelenített összegeket és társadalombiztosítási hozzájárulásokat tartalmazza.

b)

A »Részvényalapú kifizetések« az időszak alatt a személyi jellegű kiadásként megjelenített részvényalapú kifizetések összegét tartalmazza.

29.   AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS KIVÁLASZTOTT TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE (45.)

29.1.   Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége számviteli portfólió szerint (45.1.)

312.

»Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek« csak akkor tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek kibocsátóinak saját hitelkockázatában bekövetkezett változásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket, ha az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az eredményben jeleníti meg, mivel az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítés számviteli meg nem felelést eredményezne vagy növelné azt.

29.2.   Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség (45.2.)

313.

A »Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség« tételt eszköztípus szerint kell részletezni; minden egyes sorban meg kell adni a kivezetett eszközből származó nyereséget vagy veszteséget. Az »Egyéb eszközök« tartalmazza a máshol fel nem tüntetett egyéb tárgyi eszközöket, immateriális javakat és befektetéseket.

29.3.   Egyéb működési bevételek és ráfordítások (45.3.)

314.

Az egyéb működési bevételeket és ráfordításokat a következő tételek szerint kell részletezni: a valósérték-modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói; befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek; az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás.

315.

Az »Operatív lízing, kivéve befektetési célú ingatlan« a »bevétel« oszlopban tartalmazza az intézmény, mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége – kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet – során kapott hozamokat, a »Ráfordítások« oszlopban pedig a nála felmerült költségeket. Az intézmény, mint lízingbe vevő költségeit az »Egyéb adminisztrációs ráfordítások« tételnél kell feltüntetni.

316.

Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget az »Egyéb működési bevételek. Egyéb« vagy az »Egyéb működési költségek. Egyéb« tételben kell megadni.

30.   A SAJÁTTŐKE-VÁLTOZÁSOK KIMUTATÁSA (46.)

317.

A saját tőke változásainak kimutatása a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza az időszak eleji (nyitó egyenleg) és az időszak végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek egyeztetését.

318.

Az »Átvezetés a saját tőke összetevői között« tartalmazza a saját tőkén belül átvezetett valamennyi összeget, ideértve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatából eredő nyereségeket és veszteségeket, valamint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok halmozott valósérték-változásait, amelyeket a kivezetéskor a saját tőke egyéb összetevői közé vezetnek át.

3. RÉSZ

A KITETTSÉGI OSZTÁLYOK ÉS ÜGYFÉLSZEKTOROK MEGFELELTETÉSE

1.

A 2. és a 3. táblázat a tőkekövetelmények CRR szerinti kiszámításához használt kitettségi osztályokat felelteti meg a FINREP-táblákban használt ügyfélszektoroknak.

2. táblázat

Sztenderd módszer

SA kitettségi osztályok (CRR 112. cikke)

FINREP ügyfélszektorok

Megjegyzések

a)

Központi kormányzatok vagy központi bankok

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

b)

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

(2)

Államháztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

c)

Közszektorbeli intézmények

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

d)

Multilaterális fejlesztési bankok

(3)

Hitelintézetek

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

e)

Nemzetközi szervezetek

(2)

Államháztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

f)

Intézmények

(vagyis hitelintézetek és befektetési vállalkozások)

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

g)

Vállalkozások

(2)

Államháztartások

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

h)

Lakosság

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

i)

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

j)

Nemteljesítő

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

ja)

Kiemelkedően magas kockázatú tételek

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

k)

Fedezett kötvények

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

l)

Értékpapírosítási pozíciók

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket az értékpapírosítás mögöttes kockázata alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. Amikor az értékpapírosítási pozíciók továbbra is szerepelnek a mérlegben, a FINREP-ben az ügyfélszektorok az ezen pozíciók közvetlen partnereinek szektorát jelentik.

m)

Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézmények és vállalatok

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz.

n)

Kollektív befektetési formák

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

A KBF-be történő befektetéseket tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumként kell a FINREP-ben feltüntetni, függetlenül attól, hogy a CRR lehetővé teszi-e a vizsgálati módszert (»look-through«).

o)

Saját tőke

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

A FINREP-ben a részvényeket instrumentumként el kell különíteni a pénzügyi eszközök különböző kategóriáiban.

p)

Egyéb tételek

A mérleg különböző tételei

A FINREP-ben az egyéb tételek különböző eszközkategóriákban szerepelhetnek.


3. táblázat

Belső minősítésen alapuló módszer

IRBA Kitettségi osztályok

(CRR 147. cikke)

FINREP ügyfélszektorok

Megjegyzések

a)

Központi kormányzatok és központi bankok

(1)

Központi bankok

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

b)

Intézmények

(vagyis hitelintézetek és befektetési vállalkozások, valamint bizonyos államháztartások és multilaterális bankok)

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

c)

Vállalkozások

(2)

Államháztartások

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

d)

Lakosság

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket a közvetlen partner jellege alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz

e)

Saját tőke

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

A FINREP-ben a részvényeket instrumentumként el kell különíteni a pénzügyi eszközök különböző kategóriáiban.

f)

Értékpapírosítási pozíciók

(2)

Államháztartások

(3)

Hitelintézetek

(4)

Egyéb pénzügyi vállalatok

(5)

Nem pénzügyi vállalatok

(6)

Háztartások

Ezeket a kitettségeket az értékpapírosítási pozíció mögöttes kockázata alapján kell hozzárendelni a FINREP ügyfélszektorokhoz. Amikor az értékpapírosítási pozíciók továbbra is szerepelnek a mérlegben, a FINREP-ben az ügyfélszektorok az ezen pozíciók közvetlen partnereinek szektorát jelentik.

g)

Egyéb nem hiteljellegű kötelezettségek

A mérleg különböző tételei

A FINREP-ben az egyéb tételek különböző eszközkategóriákban szerepelhetnek.”


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg) (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(4)  A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(6)  A Bizottság C(2003)1422 ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).


IV. MELLÉKLET

„IX. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSRA ÉS A KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 387

1.

Felépítés és szabályok 387

2.

Rövidítések 388
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 388

1.

A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje 388

2.

A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése 389

3.

A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások 389

4.

C 26.00 – A »LE Limits« jelzésű tábla 390

4.1.

A tábla egyes soraira vonatkozó előírások 390

5.

C 27.00 – A partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla) 391

5.1.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 391

6.

C 28.00 – A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla) 392

6.1.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 392

7.

C 29.00 – Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok (»LE3« jelzésű tábla) 397

7.1.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 397

8.

C 30.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla) 398

8.1.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 398

9.

C 31.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla) 399

9.1.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások 399

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   Felépítés és szabályok

1.

A nagykockázat-vállalásra (»LE«) vonatkozó adatszolgáltatási rendszer hat táblából áll, amelyek a következő információkat tartalmazzák:

a)

nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek;

b)

a partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla);

c)

a kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla);

d)

egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE3« jelzésű tábla);

e)

az intézményekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla);

f)

az intézményekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség és a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni tíz legnagyobb kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla).

2.

Az útmutató jogszabályi hivatkozásokat, valamint az egyes táblákban feltüntetendő adatokra vonatkozó részletes információkat tartalmaz.

3.

A táblák oszlopaira, soraira és celláira való hivatkozáskor az útmutató és az ellenőrzési szabályok a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követik.

4.

Az útmutatóban és az ellenőrzési szabályokban a következő szabály használatos: {Tábla;Sor;Oszlop}. Egy csillag jelöli, hogy az ellenőrzés minden adatszolgáltatási sorra megtörtént.

5.

Egy olyan táblán belüli ellenőrzés esetén, amelynél az adott táblából csak adatpontokat használunk, a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

6.

Az ABS(Érték): előjel nélküli abszolút érték. A kitettségeket növelő összegeket pozitív számként kell feltüntetni. Ugyanakkor a kitettségeket csökkentő bármely összeg előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételnél nem tüntethető fel pozitív adat.

2.   Rövidítések

7.

E melléklet alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletre »CRR«-ként történik hivatkozás.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

Ebben a mellékletben a nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatáshoz kapcsolódó előírásokat kell alkalmazni a 9. és a 11. cikk által a jelentős kitettségekre vonatkozóan előírt adatszolgáltatásra is, az említett cikkekben meghatározott hatálynak megfelelően.

1.   A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás alkalmazási köre és szintje

1.

Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: CRR) 394. cikkének (1) bekezdése szerint egyedi alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében az intézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk.

2.

Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat-vállalásra vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyaintézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk.

3.

A CRR 392. cikkével összhangban meghatározott nagykockázat-vállalásokat kivétel nélkül be kell jelenteni, ideértve azokat a nagykockázat-vállalásokat is, amelyeket nem kell figyelembe venni a CRR 395. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásokra vonatkozó limitek betartásához.

4.

Az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni 20 legnagyobb kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikkének (1) bekezdése szerint összevont alapon teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének hatálya alá tartozó tagállami anyaintézményeknek az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használni. Az említett húsz legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az »LE2« jelzésű tábla 320. oszlopában (»Mentesített kitettségek összege«) feltüntetett összeg és az ugyanezen tábla 210. oszlopában feltüntetett (»Összesen«) összeg különbségeként adódó kitettségérték.

5.

A tíz legnagyobb, intézményekkel szemben fennálló kitettségre, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettségre vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatás érdekében a tagállami anyavállalatoknak az »LE1«, »LE2« és »LE3« jelzésű táblát kell használniuk. Az említett kitettségek lejárati szerkezetére vonatkozóan a CRR 394. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint teljesítendő adatszolgáltatáshoz a tagállami anyaintézményeknek az »LE4« és az »LE5« jelzésű táblát kell használniuk. Az említett 20 legnagyobb kitettség meghatározásához használandó összeg az »LE2« jelzésű tábla 210. oszlopában (»Összesen«) kiszámított kitettségérték.

6.

Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni, valamint egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához nem tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni nagykockázat-vállalásra, illetve legnagyobb kitettségekre vonatkozó adatokat az »LE2« jelzésű táblában kell megadni (amelyen az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját egyetlen kitettségként kell feltüntetniük).

7.

Az intézményeknek az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségre vonatkozó – az »LE2« jelzésű táblában megadott – adatokat az »LE3« jelzésű táblában kell feltüntetniük. Az egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségről az »LE2« jelzésű táblában teljesített adatszolgáltatást nem kell megismételni az »LE3« jelzésű táblában.

2.   A nagykockázat-vállalásra vonatkozó tábla felépítése

8.

Az »LE1« jelzésű tábla oszlopaiban az intézmény nagykockázat-vállalásában érintett egyedi ügyfél nevét vagy az érintett, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nevét kell feltüntetni.

9.

Az »LE2« és »LE3« jelzésű tábla oszlopaiban az alábbi információcsoportokat kell feltüntetni:

a)

a mentességek alkalmazása előtti, valamint a hitelkockázat-mérséklés figyelembevétele nélküli kitettségérték, ideértve az ügyletekből fakadó közvetlen és közvetett kitettséget, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségeket is, amelyeknél felmerül az alapul szolgáló eszközökkel szembeni kitettség;

b)

a mentességek és a hitelkockázat-mérséklési technikák hatása;

c)

a mentességek alkalmazását, valamint a CRR 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában számított hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevételét követően adódó kitettségérték.

10.

Az »LE4« és »LE5« jelzésű tábla oszlopaiban azokra a lejárati csoportokra vonatkozó információkat kell feltüntetni, amelyekhez a tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettséget, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szemben fennálló kitettséget kell rendelni.

3.   A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás során alkalmazandó fogalommeghatározások és általános útmutatások

11.

A »kapcsolatban álló ügyfelek csoportja (ügyfélcsoport)« meghatározása a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában található.

12.

A »nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezet« meghatározása a CRR 142. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában található.

13.

Az »intézmény« meghatározását a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontja tartalmazza.

14.

A »polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel« szembeni kitettségekről adatot kell szolgáltatni. Az intézményeknek továbbá mindegyik partner eladósodottságánál fel kell tüntetniük a polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek hitelösszegét. A kvótákkal rendelkező, polgári jog hatálya alá tartozó egyesületekkel szembeni kitettségeket a kvótáik függvényében kell a partnerek között elosztani, illetve azok függvényében kell a partnerekhez rendelni. A polgári jog hatálya alá tartozó egyesületek által alkalmazott bizonyos konstrukciókról (pl. közös számlák, örököstársak közösségei, »stróman«-hitelek) hasonlóképpen kell adatot szolgáltatni.

15.

A CRR 389. cikke értelmében az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket kockázati súlyok, illetve ügyletkockázati súlyok nélkül kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-egyenértékesítési tényező nem alkalmazandó a mérlegen kívüli tételekre.

16.

A »kitettségek« meghatározása a CRR 389. cikkében található.

a)

a kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben feltüntetett bármely eszköz vagy mérlegen kívüli tétel, ideértve a CRR 400. cikkében meghatározott tételeket is, de kivéve a CRR 390. cikke (6) bekezdése a)–d) pontjának hatálya alá tartozó tételeket;

b)

a »közvetett kitettségek« – a CRR 403. cikkének megfelelően – a garantőrhöz vagy a biztosíték kibocsátójához, nem pedig a közvetlen hitelfelvevőhöz rendelt kitettségeket jelentik. [Az itt szereplő fogalommeghatározások semmilyen tekintetben sem különbözhetnek az alaprendeletben megadott fogalommeghatározásoktól.]

17.

Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségeket a 390. cikk (5) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

18.

A »nettósítási megállapodások« figyelembevételét lehetővé kell tenni a nagykockázat-vállalások – CRR 390. cikke (1), (2) és(3) bekezdésében meghatározott – kitettségértékének hatásainál. A CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban kell meghatározni, figyelembe véve a megújítás és más nettósítási megállapodások hatásait e módszerek alkalmazása céljából, a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban. A repoügyletek, az értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, a hosszú teljesítési idejű ügyletek és az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek kitettségértékét a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetével összhangban vagy a CRR harmadik része II. címének 6. fejezetével összhangban lehet meghatározni. A CRR 296. cikkének megfelelően az adatot szolgáltató intézmény partnerével létrejött, eltérő termékek közötti szerződéses nettósításról szóló megállapodásból származó egyetlen jogi kötelezettség kitettségértékét a nagykockázat-vállalásra vonatkozó táblákban »egyéb kötelezettségvállalásként« kell feltüntetni.

19.

A »kitettség értékét« a CRR 390. cikke szerint kell kiszámítani.

20.

A mentességek és a figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák (CRM) teljeskörű vagy részleges alkalmazásának a CRR 395. cikkének (1) bekezdésében foglalt kitettségek kiszámítására kifejtett hatását a CRR 399–403. cikke ismerteti.

21.

A nagykockázat-vállalásra vonatkozó adatszolgáltatás hatálya alá tartozó fordított repomegállapodásokról a CRR 402. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell adatot szolgáltatni. A CRR 402. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok teljesülése esetén az intézménynek az egyes harmadik felekkel szemben fennálló nagykockázat-vállalások tekintetében annak a követelésnek az összegét kell feltüntetnie, amellyel az ügyleti partner az adott harmadik féllel szemben rendelkezik, nem pedig a partnerrel szembeni megfelelő kitettség értékét.

4.   C 26.00 – A »LE Limits« jelzésű tábla

4.1.   A tábla egyes soraira vonatkozó előírások

Sorok

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

Nem intézményi partnerek

A CRR 395. cikkének (1) bekezdése, 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja, 458. cikkének (10) bekezdése, valamint 459. cikkének b) pontja.

Az intézményektől eltérő partnerekre alkalmazandó limit összegét kell feltüntetni. Ez az összeg a figyelembe vehető szavatoló tőke 25 %-a, amelyet az I. melléklet 4. táblájának 226. sorában kell megadni, kivéve, ha a CRR 458. cikke szerinti nemzeti intézkedések vagy a CRR 459. cikkének b) pontjával összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerinti alkalmazása miatt ennél kisebb százalékos arány alkalmazandó.

020

Intézmények

A CRR 395. cikkének (1) bekezdése, 458. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja, 458. cikkének (10) bekezdése, valamint 459. cikkének b) pontja.

Az intézménynek minősülő partnerekre alkalmazandó limit összegét kell feltüntetni. A CRR 395. cikkének (1) bekezdése szerint ez az összeg a következő:

amennyiben a figyelembe vehető szavatoló tőke 25 %-a meghaladja a 150 millió EUR-t (vagy az illetékes hatóság által a CRR 395. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a 150 millió EUR-s értékhatár alatt megállapított limitet), a figyelembe vehető szavatoló tőke 25 %-át kell feltüntetni;

amennyiben a 150 millió EUR (vagy az illetékes hatóság által a CRR 395. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban megállapított alacsonyabb limit) meghaladja az intézmény figyelembe vehető szavatoló tőkéjének 25 %-át, 150 millió EUR-t (vagy az illetékes hatóság által megállapított alacsonyabb limitet) kell feltüntetni. Amennyiben az intézmény a CRR 395. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a figyelembe vehető szavatoló tőkéje vonatkozásában alacsonyabb limitet állapított meg, ezt a limitet kell feltüntetni.

Ezek a limitek szigorúbbak lehetnek abban az esetben, ha a CRR 395. cikkének (6) bekezdése vagy 458. cikke szerinti nemzeti intézkedések alkalmazására, illetve a CRR 459. cikkének b) pontjában foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására kerül sor.

030

Intézmények: a limit a szavatoló tőke %-ában

A CRR 395. cikkének (1) bekezdése és 459. cikkének a) pontja.

A feltüntetendő összeg a figyelembe vehető szavatoló tőke százalékos arányaként kifejezett (a 020. sorban szereplő) abszolút értékű limit.

5.   C 27.00 – A partner azonosítása (»LE1« jelzésű tábla)

5.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010-070

A partner azonosítása:

Az intézményeknek minden olyan partnert azonosítaniuk kell, amelyre vonatkozóan információt szolgáltatnak a C 28.00–C 31.00. táblák bármelyikében. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának azonosítóját nem kell feltüntetni, kivéve, ha a nemzeti adatszolgáltatási rendszer egyedi kódot biztosít az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához.

A CRR 394. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az intézményeknek fel kell tüntetniük azon partnerek azonosító adatait, amelyekkel szemben a CRR 392. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásuk áll fenn.

A CRR 394. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint az intézményeknek fel kell tüntetniük azon partnerek azonosító adatait, amelyekkel szemben a legnagyobb kitettségük áll fenn (azokban az esetekben, ha a partner intézmény vagy nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezet).

010

Kód

A kód egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja.

A kódot kell használni az egyedi partner azonosításához. Mindazonáltal ennek az oszlopnak a célja a partner C 27.00. táblában található részletes adatainak összekapcsolása a C 28.00–C 31.00. táblában feltüntetett kitettségekkel. Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának kódját nem kell feltüntetni, kivéve, ha a nemzeti adatszolgáltatási rendszer egyedi kódot biztosít az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához. A kódokat mindig következetesen kell használni.

A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ, kivéve, ha egységes kódolás áll rendelkezésre az Unióban.

020

Név

A név a csoport neve minden olyan esetben, amikor az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját feltüntetik. Bármely egyéb esetben a név az egyedi partner neve.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében a feltüntetendő név az anyavállalat neve, illetve ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nincs anyavállalata, a név a csoport kereskedelmi neve.

030

LEI-kód

Ez a kód a partner jogalany azonosító kódja.

040

A partner székhelye

A partner bejegyzés szerinti országának ISO 3166-1-alfa-2 kódját kell használni (ideértve a nemzetközi szervezetekre vonatkozó pszeudo-ISO-kódokat is, amelyek az Eurostat fizetési mérleggel foglalkozó vademecumában [Balance of Payments Vademecum] találhatók meg).

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell székhelyet feltüntetni.

050

A partner ágazata

Minden partnerhez egy szektort kell rendelni a FINREP gazdasági ágazati kategóriák alapján:

i.

központi bankok;

ii.

államháztartások;

iii.

hitelintézetek;

iv.

a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások;

v.

egyéb pénzügyi vállalatok (a befektetési vállalkozások kivételével);

vi.

nem pénzügyi vállalatok;

vii.

háztartások.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell ágazatot feltüntetni.

060

NACE-kód

A gazdasági ágazat esetében a NACE-kódokat (Nomenclature statistique des activités économiques dans la Communauté européenne = az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) kell használni.

Ezt az oszlopot csak a »Nem pénzügyi vállalatok« és az »Egyéb pénzügyi vállalatok« esetében kell kitölteni. A NACE-kódokat a »Nem pénzügyi vállalatok« esetében egy szintre vonatkozó részletességgel (pl. »F – Építőipar«), az »Egyéb pénzügyi vállalatok« esetében pedig két szintre vonatkozó részletességgel (pl. »K65 – Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok, kivéve: kötelező társadalombiztosítás«) kell kitölteni.”

Az »Egyéb pénzügyi vállalatok« és a »Nem pénzügyi vállalatok« gazdasági ágazatát a FINREP partnerek szerinti bontása alapján kell besorolni.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell NACE-kódot feltüntetni.

070

Partner típusa

A CRR 394. cikkének (2) bekezdése.

A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség esetében a partner típusát »I« jelöléssel kell pontosítani az intézményeknél, illetve »U« jelöléssel kell pontosítani a nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezeteknél.

6.   C 28.00 – A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségek (»LE2« jelzésű tábla)

6.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

Kód

Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetén – amennyiben nemzeti szinten egyedi kód áll rendelkezésre – ezt a kódot kell feltüntetni az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának kódjaként. Amennyiben nem áll rendelkezésre nemzeti szinten egyedi kód, a feltüntetendő kód az anyavállalat C 27.00. táblában található kódja.

Abban az esetben, ha az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának nincs anyavállalata, a feltüntetendő kód annak az egyedi jogalanynak a kódja, amelyet az intézmény az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belül a legjelentősebbnek tart. Bármely egyéb esetben a kód az egyedi partner kódja.

A kódokat mindig következetesen kell használni.

A kód összetétele a nemzeti adatszolgáltatási rendszertől függ, kivéve, ha egységes kódolás áll rendelkezésre az Unióban.

020

Csoport vagy egyedi ügyfél

Az intézménynek az egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatásnál az »1« számot, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival szembeni kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatásnál pedig a »2« számot kell feltüntetnie.

030

Olyan ügyletek, amelyek esetében kitettség van az alapul szolgáló eszközökkel szemben

A CRR 390. cikkének (7) bekezdése.

Az illetékes nemzeti hatóságok további technikai előírásai értelmében, amennyiben az intézménynek az adatszolgáltatásban feltüntetett partnerrel szemben olyan ügyletből adódóan van kitettsége, amely esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel, az »Igen« szót kell feltüntetni, egyéb esetekben a »Nem« szót.

040-180

Eredeti kitettségek

A CRR 24., 389., 390. és 392. cikke.

Az intézménynek ezen oszlopcsoportban kell adatot szolgáltatnia a közvetlen kitettségek eredeti kitettségéről, a közvetett kitettségekről, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségekről, amelyek esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel szemben.

A CRR 389. cikke szerint az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket kockázati súlyok, illetve ügyletkockázati súlyok nélkül kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-egyenértékesítési tényező nem alkalmazandó a mérlegen kívüli tételekre.

Ezen oszlopokban kell feltüntetni az eredeti kitettséget, azaz az értékelési kiigazítások és a céltartalékok figyelembevétele nélküli kitettségértéket, amelyet a 210. oszlopban le kell vonni.

A kitettségérték fogalmát és kiszámítását a CRR 389. és 390. cikke határozza meg. A CRR 24. cikke szerint az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését az intézményre alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban kell elvégezni.

A 390. cikk (6) bekezdésének e) pontja szerint kitettségnek nem minősülő, a szavatoló tőkéből levont kitettségeket ezekben az oszlopokban kell feltüntetni. Ezeket a kitettségeket a 200. oszlopban kell levonni.

A CRR 390. cikke (6) bekezdésének a)–d) pontjában említett kitettségeket nem kell feltüntetni ezekben az oszlopokban.

Az eredeti kitettségek a CRR 400. cikke szerinti minden eszközt és mérlegen kívüli tételt magukban foglalnak. A CRR 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazásához a mentességeket a 320. oszlopban kell levonni.

A kereskedési könyvben nem szereplő és a kereskedési könyvben szereplő kitettségeket egyaránt fel kell tüntetni.

A pénzügyi instrumentumokban fennálló kitettségek lebontása esetében, amennyiben a nettósítási megállapodásokból fakadó különböző kitettségek egyetlen kitettséget képeznek, ez utóbbit a nettósítási megállapodásban foglalt elsődleges eszköznek megfelelő pénzügyi instrumentumhoz kell rendelni (további információkért lásd a bevezető szakaszt).

040

Teljes eredeti kitettség

Az intézménynek be kell jelentenie a közvetlen kitettségek és a közvetett kitettségek összegét, valamint az olyan ügyletekből adódó további kitettségeket, amelyek esetében kitettsége van az alapul szolgáló eszközökkel szemben.

050

Ebből: nemteljesítő kitettségek

A CRR 178. cikke.

Az intézménynek adatot kell szolgáltatnia a teljes eredeti kitettség nemteljesítő kitettségeknek megfelelő részéről.

060-110

Közvetlen kitettségek

A közvetlen kitettségek a »közvetlen hitelfelvevővel« szembeni kitettségeket jelentik.

060

Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok

Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti 2. és 3. kategória.

Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak minősülnek többek között a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a hitelek és előlegek.

Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok az EKB/2013/33 rendeletben »Legfeljebb egyéves/egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves/öt évnél hosszabb eredeti futamidejű hitelek« vagy »Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« néven szereplő instrumentumok.

A repoügyleteket, az értékpapír és/vagy áru kölcsönbe adását vagy kölcsönbe vételét (az értékpapír-finanszírozási ügyleteket), illetve az értékpapírügylethez kapcsolódó hitelügyleteket ebben az oszlopban kell feltüntetni.

070

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

Az EKB/2013/33 rendelet II. mellékletének 2. részében szereplő táblázat szerinti 4. és 5. kategória.

Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok az EKB/2013/33 rendeletben »Részesedések« vagy »Befektetési jegyek/egységek« néven szereplő instrumentumok.

080

Származtatott ügyletek

A CRR 272. cikkének (2) bekezdése és II. melléklete.

Az ezen oszlopban feltüntetendő instrumentumok a CRR II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletek, valamint a CRR 272. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hosszú teljesítési idejű ügyletek.

A partnerkockázatnak kitett hitelderivatívákat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

090-110

Mérlegen kívüli tételek

A CRR I. melléklete.

Az ezen oszlopokban feltüntetendő érték az egyedi hitelkockázati kiigazítások csökkentése előtti és a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélküli névérték.

090

Hitelnyújtási kötelezettségvállalások

A CRR I. mellékletének 1. c) és h) pontja, 2. b) pontjának ii. alpontja, 3. b) pontjának i. alpontja és 4. a) pontja.

A hitelnyújtási kötelezettségvállalások előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető.

100

Pénzügyi garanciák

A CRR I. mellékletének 1. a), b) és f) pontja.

A pénzügyi garancia olyan szerződés, amely a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írja elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeivel összhangban. A »származtatott ügyletek« oszlopban nem szereplő hitelderivatívákat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

110

Egyéb kötelezettségvállalások

Egyéb kötelezettségvállalások a CRR I. mellékletének azon tételei, amelyek nem szerepelnek az előző kategóriákban. Az intézmény partnerének az eltérő termékek közötti szerződéses nettósításról szóló megállapodásából származó egyetlen jogi kötelezettség kitettségértékét ebben az oszlopban kell feltüntetni.

120-180

Közvetett kitettségek

A CRR 403. cikke.

A CRR 403. cikke szerint amennyiben egy ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garantál, vagy harmadik fél által kibocsátott biztosíték fedez, a hitelintézet helyettesítési módszert alkalmazhat.

Az intézménynek ebben az oszlopcsoportban kell feltüntetnie azoknak a közvetlen kitettségeknek az összegét, amelyeket újra a garantőrhöz vagy a biztosíték kibocsátójához rendelt, azzal a feltétellel, hogy az utóbbihoz legalább akkora kockázati súlyt rendel, mint amekkorát a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete szerint a harmadik félre alkalmazna. A fedezett eredeti referencia-kitettséget (közvetlen kitettséget) a »Figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák« oszlopokban kell levonni az eredeti hitelfelvevő kitettségéből. A közvetett kitettség helyettesítési hatás révén növeli a garantőrrel vagy a biztosíték kibocsátójával szembeni kitettséget. Ez az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportján belül nyújtott garanciákra is vonatkozik.

Az intézménynek a közvetett kitettségek eredeti összegét a garantált vagy a biztosítékkal fedezett közvetlen kitettség típusához kapcsolódó oszlopban kell feltüntetnie, például ha a garantált közvetlen kitettség hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, a garantőrhöz rendelt »Közvetett kitettség« összegét a »Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok« oszlopban kell feltüntetni.

A hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokból adódó kitettségeket szintén ebben az oszlopcsoportban kell feltüntetni, a CRR 399. cikkével összhangban.

120

Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok

Lásd a 060. oszlopot.

130

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

Lásd a 070. oszlopot.

140

Származtatott ügyletek

Lásd a 080. oszlopot.

150-170

Mérlegen kívüli tételek

Az ezen oszlopokban feltüntetendő érték az egyedi hitelkockázati kiigazítások csökkentése és a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása előtti névérték.

150

Hitelnyújtási kötelezettségvállalások

Lásd a 090. oszlopot.

160

Pénzügyi garanciák

Lásd a 100. oszlopot.

170

Egyéb kötelezettségvállalások

Lásd a 110. oszlopot.

180

Olyan ügyletekből adódó további kitettségek, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközökkel szemben kitettség áll fenn

A CRR 390. cikkének (7) bekezdése.

Olyan ügyletekből adódó további kitettségek, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközökkel szemben kitettség áll fenn.

190

(-) Értékelési kiigazítások és céltartalékok

A CRR 34., 24., 110. és 111. cikke.

A kapcsolódó számviteli szabályozásban (a 86/635/EGK irányelvben vagy az 1606/2002/EK rendeletben) foglalt értékelési kiigazítások és céltartalékok, amelyek érintik a kitettségeknek a CRR 24. és 110. cikke szerinti értékelését.

A 040. oszlopban megadott bruttó kitettségre vonatkozó értékelési kiigazításokat és céltartalékokat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

200

(-) A szavatoló tőkéből levont kitettségek

A CRR 390. cikke (6) bekezdésének e) pontja.

A szavatoló tőkéből levont azon kitettségeket kell feltüntetni, amelyek a különböző oszlopokban teljes eredeti értékén kimutatott kitettségekhez kapcsolódnak.

210-230

A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték

A CRR 394. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

Az intézményeknek a kitettségértéket a hitelkockázat-mérséklés figyelembevételével kell feltüntetniük, amennyiben ez alkalmazandó.

210

Összesen

Az ezen oszlopban feltüntetendő kitettségérték annak eldöntéséhez használt összeg, hogy egy adott kitettség a CRR 392. cikkében meghatározott nagykockázat-vállalásnak minősül-e.

Ez az érték az eredeti kitettség értékelési kiigazítások és céltartalékok levonása utáni értékét, valamint a szavatoló tőkéből levont kitettségek összegét foglalja magában.

220

Ebből: Nem kereskedési könyv

A mentességek és a hitelkockázat-mérséklés előtti teljes kitettség kereskedési könyvben nem szereplő értéke.

230

A figyelembe vehető szavatoló tőke %-ában

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontja és 395. cikke.

A feltüntetendő összeg az intézmény – a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontjában meghatározott – figyelembe vehető szavatoló tőkéje tekintetében alkalmazandó mentességek és hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték százalékos aránya.

240-310

(-) Figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák

A CRR 399. cikke és 401–403. cikke.

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák.

Ezen adatszolgáltatáshoz a CRR harmadik része, II. címe 3. és 4. fejezetében elismert hitelkockázat-mérséklési technikákat kell alkalmazni a CRR 401–403. cikkével összhangban.

A hitelkockázat-mérséklési technikák három különböző hatást fejthetnek ki a nagykockázat-vállalási rendszerben: helyettesítési hatást; a helyettesítési hatástól eltérő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet; valamint ingatlanként kezelést.

240-290

(-) A figyelembe vehető hitelkockázat-mérséklési technikák helyettesítési hatása

A CRR 403. cikke.

Az előre rendelkezésre bocsátott, illetve az előre rendelkezésre nem bocsátott hitelkockázati fedezet ezen oszlopokban feltüntetendő összege a harmadik fél által garantált kitettségek, illetve a harmadik fél által kibocsátott biztosítékkal fedezett kitettségek értékének felel meg, amennyiben az intézmény úgy dönt, hogy a kitettséget a garantőrrel vagy a biztosíték kibocsátójával szemben felmerültként kezeli.

240

(-) Hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok

Lásd a 060. oszlopot.

250

(-) Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

Lásd a 070. oszlopot.

260

(-) Származtatott ügyletek

Lásd a 080. oszlopot.

270-290

(-) Mérlegen kívüli tételek

Az ezen oszlopokban feltüntetendő összegek a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül értendők.

270

(-) Hitelnyújtási kötelezettségvállalások

Lásd a 090. oszlopot.

280

(-) Pénzügyi garanciák

Lásd a 100. oszlopot.

290

(-) Egyéb kötelezettségvállalások

Lásd a 110. oszlopot.

300

(-) A helyettesítési hatástól eltérő, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

A CRR 401. cikke.

Az intézménynek azokat a – CRR 4. cikke (1) bekezdésének 58. pontjában meghatározott – előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeti összegeket kell feltüntetnie, amelyeket a CRR 401. cikkének alkalmazása miatt von le a kitettségértékből.

310

(-) Ingatlan

A CRR 402. cikke.

Az intézménynek azokat az összegeket kell feltüntetnie, amelyeket a CRR 402. cikkének alkalmazása miatt von le a kitettségértékből.

320

(-) Mentesített kitettségek összege

A CRR 400. cikke.

Az intézménynek a nagykockázat-vállalási rendszer alól mentesített összegeket kell feltüntetnie.

330-350

A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségérték

A CRR 394. cikke (1) bekezdésének d) pontja.

Az intézménynek a CRR 395. cikke (1) bekezdése alkalmazásában kiszámított, a mentességek és a hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevétele utáni kitettségértéket kell feltüntetnie.

330

Összesen

Ebben az oszlopban a CRR 395. cikkében megállapított nagykockázat-vállalásra vonatkozó limitek betartása érdekében figyelembe veendő összegnek kell szerepelnie.

340

Ebből: Nem kereskedési könyv

Az intézménynek a mentességek alkalmazása utáni és a kereskedési könyvben nem szereplő hitelkockázat-mérséklés hatásának figyelembevétele utáni teljes kitettséget kell feltüntetnie.

350

A figyelembe vehető szavatoló tőke %-ában

Az intézménynek a – CRR 4. cikke (1) bekezdésének 71. b) pontjában meghatározott – figyelembe vehető szavatoló tőkéje tekintetében alkalmazandó mentességek és hitelkockázat-mérséklés utáni kitettségérték százalékos arányát kell feltüntetnie.

7.   C 29.00 – Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségekre vonatkozó részletes adatok (»LE3« jelzésű tábla)

7.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010-360

Az intézményeknek az »LE3« jelzésű táblában kell megadniuk az »LE2« jelzésű tábla soraiban szereplő, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségre vonatkozó adatokat.

010

Kód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Fel kell tüntetni az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi partnerek kódját.

020

Csoportkód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Amennyiben nemzeti szinten egyedi kód áll rendelkezésre az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjára vonatkozóan, ezt a kódot kell feltüntetni. Amennyiben nem áll rendelkezésre nemzeti szinten egyedi kód, a feltüntetendő kód a C 28.00. (LE2) táblában az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához tartozó kitettségek feltüntetésénél használt kód.

Amennyiben az ügyfél több, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjához tartozik, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek valamennyi csoportjának tagjaként kell feltüntetni.

030

Olyan ügyletek, amelyek esetében kitettség van az alapul szolgáló eszközökkel szemben

Lásd az »LE2« jelzésű tábla 030. oszlopát.

040

A kapcsolat jellege

Az egyedi szervezet és az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja közötti kapcsolat jellegét az alábbiak szerint kell pontosítani:

a CRR 4. cikke (1) bekezdése 39. a) pontja értelmében (ellenőrzés); vagy

a CRR 4. cikke (1) bekezdése 39. b) pontja értelmében (kereszt–kapcsolatok fennállása).

050-360

Ha az »LE2« táblában a pénzügyi instrumentumokat az egymással kapcsolatban álló ügyfelek teljes csoportjára vonatkozóan adják meg, azokat az »LE3« jelzésű táblában az egyedi partnerekhez kell rendelni az intézmény üzleti feltételeivel összhangban.

A többi előírás megegyezik az »LE2« jelzésű tábláéval.

8.   C 30.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai (»LE4« jelzésű tábla)

8.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010

Kód

A kód egy sorazonosító, amely a tábla minden sorát egyedileg azonosítja.

Lásd az »LE1« jelzésű tábla 010. oszlopát.

020-250

A kitettség lejárati csoportjai

A CRR 394. cikke (2) bekezdésének e) pontja.

Az intézménynek ezeket az információkat kell megadnia a tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettségre, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettségre vonatkozóan.

A lejárati csoportokat legfeljebb egy év lejáratú kitettségek esetében egy hónapos időszakokban, a legfeljebb három év lejáratú kitettségek esetében negyedéves időszakokban, a három évnél hosszabb lejáratú kitettségek esetében pedig hosszabb időszakokban határozzák meg.

A mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés előtti kitettségérték (az »LE2« jelzésű tábla 210. oszlopa) mindegyike esetében a teljes fennálló összeget kell feltüntetni a várható hátralévő lejáratának megfelelő lejárati csoportban. Egy ügyféllel szemben kitettséget képező több különböző kapcsolat esetén a kitettség minden egyes szóban forgó részét a teljes fennálló összeggel kell feltüntetni a várható hátralévő lejáratának megfelelő lejárati csoportban. A nem fix lejáratú instrumentumok – például a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok – a »meg nem határozott lejárat« oszlopban tüntetendők fel.

A kitettség várható lejáratát a közvetlen és a közvetett kitettségek esetében egyaránt fel kell tüntetni.

A közvetlen kitettségek esetében a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és a származtatott ügyletek várható összegének a tábla különböző lejárati csoportjaihoz való rendelésekor a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérőszámokat tartalmazó lejárati tábla előírásait kell követni (lásd e rendelet XXIII. mellékletét).

A mérlegen kívüli tételek esetében a mögöttes kockázat lejáratát kell figyelembe venni a várható összegek lejárati csoportokhoz rendelésekor. Pontosabban, a határidős betétügyletek esetében a betétek lejárati szerkezetét; a pénzügyi garanciák esetében az alapul szolgáló pénzügyi eszköz lejárati szerkezetét; a hitelnyújtási kötelezettségvállalások le nem hívott tételei esetében a hitel szerkezetét; az egyéb kötelezettségvállalások esetében pedig a kötelezettségvállalás lejárati szerkezetét kell figyelembe venni.

Közvetett kitettségek esetében a lejárati csoportokhoz rendelés a közvetlen kitettséget keletkeztető garanciaműveletek lejáratán alapul.

Abban az esetben, ha egy kitettség vagy egy kitettségrész nemteljesítőnek minősül, és a C 28.00 táblában (»LE2« jelzésű tábla, 050. oszlop) és a C 29.00 táblában (»LE3« jelzésű tábla, 060. oszlop) ekként van feltüntetve, a nemteljesítő kitettség várható alakulását a következőképpen kell a vonatkozó lejárati csoportokhoz rendelni:

Ha az adatszolgáltató intézmény – a nemteljesítés ellenére – világos ütemterv birtokában van a kitettség várható visszafizetéseit illetően, azokat a vonatkozó csoportokhoz rendeli.

Ha az adatszolgáltató intézmény nem rendelkezik indokolt véleménnyel arról, hogy a nemteljesítő összegeket mikor fogják visszafizetni (ha egyáltalán), azokat a »meg nem határozott lejárat« kategóriához rendeli.

9.   C 31.00 – A tíz legnagyobb, intézményekkel szembeni kitettség, valamint a tíz legnagyobb, nem szabályozott pénzügyi ágazatbeli szervezetekkel szembeni kitettség lejárati csoportjai: egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni kitettségek részletei (»LE5« jelzésű tábla)

9.1.   A tábla egyes oszlopaira vonatkozó előírások

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és előírások

010-260

Az intézményeknek az »LE5« jelzésű táblában kell feltüntetniük az »LE4« jelzésű tábla soraiban szereplő, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaihoz tartozó egyedi partnerek adatait.

010

Kód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Lásd az »LE3« jelzésű tábla 010. oszlopát.

020

Csoportkód

A 010. és a 020. oszlop összetett sorazonosítók, és együttesen a tábla minden sorát egyedileg azonosítják.

Lásd az »LE3« jelzésű tábla 020. oszlopát.

030-260

A kitettségek lejárati csoportjai

Lásd az »LE4« jelzésű tábla 020–250. oszlopát.”


V. MELLÉKLET

„XI. MELLÉKLET

A TŐKEÁTTÉTELRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 400

1.

Táblák jelölése és egyéb szabályok 400

1.1.

Táblák jelölése 400

1.2.

Számozási szabályok 401

1.3.

Rövidítések 401

1.4.

Előjelre vonatkozó szabályok 401
II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ 401

1.

Szerkezet és gyakoriság 401

2.

A tőkeáttételi mutató számításának képletei 401

3.

Lényegességi küszöbérték származtatott ügyletek esetében 402

4.

C 47.00 – A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc) 402

5.

C 40.00 – A kitettségérték alternatív meghatározása (LR1) 410

6.

C 41.00 – Mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása (LR2) 419

7.

C 42.00 – A tőke alternatív definíciója (LR3) 421

8.

C 43.00 – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek alternatív bontása (LR4) 423

9.

C 44.00 – Általános információk (LR5) 440

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   Táblák jelölése és egyéb szabályok

1.1.   Táblák jelölése

1.

Ez a melléklet az e rendelet X. mellékletében szereplő táblákkal (a továbbiakban »LR«) kapcsolatos további útmutatót tartalmaz.

2.

Az adatszolgáltatási keret a következő hat táblából áll:

C47.00: A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc): a tőkeáttételi mutató számítása,

C40.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 1. tábla (LR1): a kitettségérték alternatív meghatározása,

C41.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 2. tábla (LR2): mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása,

C42.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 3. tábla (LR3): a tőke alternatív definíciója,

C43.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 4. tábla (LR4): a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek bontása, valamint

C44.00: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 5. tábla (LR5): általános információk.

3.

Minden táblához rendelkezésre állnak a jogszabályi hivatkozások, valamint az adatszolgáltatás általánosabb szempontjaival kapcsolatos részletesebb információk.

1.2.   Számozási szabályok

4.

A táblák oszlopaira, soraira és mezőire való hivatkozáskor a dokumentum a következő pontokban meghatározott jelölési szabályokat követi. Ezeket a numerikus kódokat kimerítően használják az ellenőrzési szabályok.

5.

Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor;Oszlop}. A teljes sorokat vagy oszlopokat csillag jelöli.

6.

Táblán belüli – csak az adott tábla adatpontjaira támaszkodó – ellenőrzések esetében a jelölés nem hivatkozik a táblára: {Sor;Oszlop}.

7.

A tőkeáttételre vonatkozó adatszolgáltatási táblákban az »ebből« kifejezés egy magasabb szintű kitettségi kategória részhalmazára utal, a »tájékoztató adat« pedig olyan külön tételre, amely nem részhalmaza valamely kitettségi osztálynak. Eltérő utasítás hiányában mindkét mezőtípust ki kell tölteni.

1.3.   Rövidítések

8.

E melléklet és a vonatkozó táblák alkalmazásában a következő rövidítések használatosak:

a.

CRR: a tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendelet (Capital Requirements Regulation);

b.

SFT: értékpapír-finanszírozási ügylet (Securities Financing Transactions), azaz az 575/2013/EU rendeletben említett repoügylet, értékpapírok vagy áruk kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, hosszú teljesítési idejű ügylet és értékpapírügylethez kapcsolódó hitel.

c.

CRM: hitelkockázat-mérséklés (Credit Risk Mitigation).

1.4.   Előjelre vonatkozó szabályok

9.

Minden összeget pozitív számként kell feltüntetni. Ez alól kivételt képeznek az {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;310;010}, {LRCalc;320;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LRCalc;330;010}, {LRCalc;340;010}, {LR3;010;010}, {LR3;020;010}, {LR3;030;010}, {LR3;040;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} mezőben feltüntetett összegek. Itt ügyelni kell arra, hogy a {LRCalc;050;010}, {LRCalc;070;010}, {LRCalc;080;010}, {LRCalc;100;010}, {LRCalc;120;010}, {LRCalc;140;010}, {LRCalc;210;010}, {LRCalc;220;010}, {LRCalc;240;010}, {LRCalc;250;010}, {LRCalc;260;010}, {LRCalc;270;010}, {LRCalc;280;010}, {LR3;055;010}, {LR3;065;010}, {LR3;075;010} és {LR3;085;010} csak negatív értékű lehet. Ügyelni kell arra is, hogy – a szélsőséges eseteket leszámítva – {LRCalc;310;010}, {LRCalc;320;010}, {LRCalc;330;010}, {LRCalc;340;010}, {LR3;010;010}, {LR3;020;010}, {LR3;030;010} és {LR3;040;010} csak pozitív értékű lehet.

II. RÉSZ: A TÁBLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÚTMUTATÓ

1.   Szerkezet és gyakoriság

1.

A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó tábla két részből áll. Az »A« rész tartalmazza a tőkeáttételi mutató kiszámításához szükséges összes olyan adatot, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, míg a »B« rész az összes olyan adatot tartalmazza, amelyet az intézményeknek a CRR 430. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján kell benyújtaniuk (vagyis a CRR 511. cikkében említett jelentés céljából).

2.

A jelen adatszolgáltatáshoz szükséges adatok összeállításakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközöknek a CRR 429. cikkének (13) bekezdése szerinti kezelését.

2.   A tőkeáttételi mutató számításának képletei

3.

A tőkeáttételi mutató a tőkeértéken és a teljes kitettségértékén alapul, amelyet az »A« részben szereplő mezőkkel lehet kiszámítani.

4.

Tőkeáttételi mutató – teljes mértékben bevezetett fogalom = {LRCalc;310;010}/{LRCalc;290;010}.

5.

Tőkeáttételi mutató – átmeneti fogalom = {LRCalc;320;010}/{LRCalc;300;010}.

3.   Lényegességi küszöbérték származtatott ügyletek esetében

6.

Az adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében a származtatott ügyletekből korlátozott mértékű kitettséggel rendelkező intézmények esetében a következő mérőszámok alkalmazandók a származtatott kitettségek teljes kitettségértékhez viszonyított relatív fontosságának mérésére a tőkeáttételi mutatóban. Az intézményeknek ezeket a mérőszámokat az alábbiak szerint kell kiszámítaniuk:

7.

Formula.

8.

Ahol a teljes kitettségérték egyenlő: {LRCalc;290;010}.

9.

A származtatott ügyletek névértéke = {LR1; 010;070}. Ezt a mezőt mindig ki kell tölteniük az intézményeknek.

10.

Hitelderivatívák értéke = {LR1;020;070} + {LR1;050;070}. Ezeket a mezőket mindig ki kell tölteniük az intézményeknek.

11.

Az intézmények a következő adatszolgáltatási időszakban csak akkor kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a származtatott ügyletek 7. pont szerinti, kitettségértéken belüli részesedése két egymást követő adatszolgáltatási vonatkozási időpontban meghaladja az 1,5 %-ot;

a származtatott ügyletek 7. pont szerinti, kitettségértéken belüli részesedése meghaladja a 2,0 %-ot.

12.

Azon intézmények, amelyek esetében a származtatott ügyleteknek a 9. pontban meghatározott névértéke meghaladja a 10 milliárd EUR-t, akkor is kötelesek kitölteni a 14. pontban említett mezőket, ha a származtatott ügyletek kitettségértéken belüli részesedése nem felel meg a 11. pontban leírt feltételeknek.

13.

Az intézmények csak akkor kötelesek kitölteni a 15. pontban említett mezőket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a hitelderivatíváknak a 10. pont szerinti értéke két egymást követő adatszolgáltatási vonatkozási időpontban meghaladja a 300 millió EUR-t;

a hitelderivatíváknak a 10. pont szerinti értéke meghaladja az 500 millió EUR-t.

14.

Az intézmények által a 11. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;010;010}, {LR1;010;020}, {LR1;010;050}, {LR1;020;010}, {LR1;020;020}, {LR1;020;050}, {LR1;030;050}, {LR1;030;070}, {LR1;040;050}, {LR1;040;070}, {LR1;050;010}, {LR1;050;020}, {LR1;050;050}, {LR1;060;010}, {LR1;060;020}, {LR1;060;050} és {LR1;060;070}.

15.

Az intézmények által a 13. pont értelmében kitöltendő mezők a következők: {LR1;020;075}, {LR1;050;075} és {LR1;050;085}.

4.   C 47.00 – A tőkeáttételi mutató számítása (LRCalc)

16.

Az adatszolgáltatási tábla e részében kell megadni azokat az adatokat, amelyekre a tőkeáttételi mutatónak a CRR 429., 429a. és 429b. cikke szerinti kiszámításához van szükség.

17.

Az intézményeknek negyedévente kell adatot szolgáltatniuk a tőkeáttételi mutatóról. Az »adatszolgáltatási vonatkozási időpont« szerinti érték mindig az adott negyedév harmadik hónapjának utolsó naptári napján fennálló érték.

18.

Az intézményeknek a {010;010} – {030;010}, a {060;010}, a {090;010}, a {110;010} és a {150;010} – {190;010} mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a {050;010}, a {080;010}, a {100;010}, a {120;010} és a {220;010} mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók.

19.

Az intézményeknek a {010;010} – {240;010} mezőt úgy kell kitölteniük, mintha a {250;010} és a {260;010} mező szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók.

20.

A szavatoló tőkét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket növelő összegek előjele pozitív. Ugyanakkor a szavatoló tőke teljes összegét vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket csökkentő összegek előjele negatív. Ha egy tétel megjelölése előtt mínuszjel (–) található, akkor az adott tételről nem szolgáltatható pozitív adat.

 

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor és oszlop

Kitettségértékek

{010;010}

SFT-k: A CRR 429. cikkének (5) bekezdése és 429. cikkének (8) bekezdése szerinti kitettség

A CRR 429. cikke (5) bekezdésének d) pontja és 429. cikkének (8) bekezdése

A CRR 429. cikke (5) bekezdésének d) pontja és 429. cikkének (8) bekezdése szerint számított SFT-kitettség.

Az intézmények ebben a mezőben a 429b. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket veszik figyelembe.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Ezeket a tételeket az intézmények ehelyett a {190,010} mezőben tüntetik fel.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az SFT-ket, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy ügyleti partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik.

{020;010}

SFT-k: Partnerkockázat miatti többlet

A CRR 429b. cikkének (1) bekezdése

A mérlegen belüli és a mérlegen kívüli SFT-k partnerkockázata miatti többlet, amelyet a CRR 429b. cikkének (2) vagy – adott esetben – (3) bekezdése alapján számítanak ki.

Az intézmények ebben a mezőben a 429b. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket veszik figyelembe.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az SFT-ket, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy ügyleti partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik. Ezeket a tételeket az intézmények ehelyett a {040;010} mezőben tüntetik fel.

{030;010}

Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: a CRR 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke szerinti többlet

A CRR 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke

A mérlegen belüli és a mérlegen kívüli SFT-knek a CRR 222. cikke szerint számított kitettségértéke, 20 %-os küszöbértéket érvényesítve az alkalmazandó kockázati súlyra.

Az intézmények ebben a mezőben a CRR 429b. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket veszik figyelembe.

Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe azokat az ügyleteket, amelyek esetében a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéknek a többletet képviselő részét a CRR 429b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módszer szerint határozták meg.

{040;010}

A CRR 429b. cikkének (6) bekezdése szerinti, megbízottként végzett SFT-k partnerkockázata

A CRR 429b. cikkének (6) bekezdése a) pontja, illetve (2) és (3) bekezdése

Azon SFT-k kitettségértéke, amelyeknél az intézmények megbízottként közreműködve a CRR 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy ügyleti partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik, és amely csak a CRR 429b. cikkének (2) vagy – adott esetben – (3) bekezdése szerint meghatározott többletből áll.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a 429b. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket. Ezeket a tételeket az intézmények ehelyett a {010;010} és a {020;010} vagy – adott esetben – a {010;010} és a {030;010} mezőben tüntetik fel.

{050;010}

(-) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített SFT-kitettségek

A CRR 429. cikkének (11) bekezdése és 306. cikke (1) bekezdésének c) pontja

Az ügyfél által elszámolt SFT-k központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségei, amennyiben megfelelnek a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételeknek.

Amennyiben a központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettség biztosíték, az nem tüntethető fel ebben a mezőben, kivéve akkor, ha olyan újból elzálogosított biztosítékról van szó, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint (vagyis a CRR 111. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően) teljes értéken kell figyelembe venni.

Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {010;010}, a {020;010} és a {030;010}, valamint az előző mondat második felében szereplő feltétel teljesülése esetén a {190;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

Amennyiben az intézmény a mentesített SFT-kitettségek tekintetében olyan alapletétet helyezett el, amelyet a {190;010} mezőben feltüntetett, de a {020;010} vagy a {030;010} mezőben nem tüntetett fel, úgy azt ebben a mezőben tüntetheti fel.

{060;010}

Származtatott ügyletek: aktuális pótlási költség

A CRR 429a., 274., 295., 296., 297. és 298. cikke

A CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseknek, továbbá a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli hitelderivatíváknak a CRR 274. cikke (1) bekezdésében meghatározott, a kapott változó letéttel együtt számított aktuális pótlási költsége.

A CRR 429a. cikkének (1) bekezdése szerint az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) alpontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikke c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429a. cikkének (8) bekezdésével és 275. cikkével összhangban az eredeti kitettség szerinti módszerrel értékelt szerződéseket.

{070;010}

(-) Kapott elismerhető változó készpénzletét beszámítása a származtatott ügylet piaci értékével szemben

A CRR 429a. cikkének (3) bekezdése

Az ügyleti partnertől készpénzben kapott, a derivatívakitettség pótlási költséget jelentő részével szemben a CRR 429a. cikke (3) bekezdésének megfelelően beszámítható változó készpénzletét.

A CRR 429. cikkének (11) bekezdése szerinti, központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettségek tekintetében kapott változó készpénzletétet itt nem szabad feltüntetni.

{080;010}

(-) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (pótlási költségek)

A CRR 429. cikkének (11) bekezdése

Az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek pótlási költséget jelentő része, amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Az összeget az e kitettségek tekintetében kapott változó készpénzletéttel együtt kell feltüntetni.

Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {060;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

{090;010}

Származtatott ügyletek: a piaci árazás szerinti módszer miatti többlet

A CRR 429a., 274., 295., 296., 297. és 298. cikke, valamint 299. cikkének (2) bekezdése

Ebben a mezőben a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseknek és a mérlegen belüli és mérlegen kívüli hitelderivatíváknak a piaci árazás szerinti módszer (a II. mellékletben felsorolt szerződések vonatkozásában a CRR 274. cikke, a hitelderivatívák vonatkozásában pedig a CRR 299. cikkének (2) bekezdése) alapján számított potenciális jövőbeli kitettsége miatti többletet kell feltüntetni, a CRR 429a. cikkének (1) bekezdése szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával. Ezen szerződések kitettségértékének meghatározása során az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) alpontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikke c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk.

A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az intézmények a hitelderivatívák lehetséges jövőbeli kitettségértékének meghatározásakor a CRR 299. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megállapított elveket valamennyi hitelderivatívájukra alkalmazzák, vagyis nem csak a kereskedési könyvben szereplőkre.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429a. cikkének (8) bekezdésével és 275. cikkével összhangban az eredeti kitettség szerinti módszerrel értékelt szerződéseket.

{100;010}

(-) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (potenciális jövőbeli kitettség)

A CRR 429. cikkének (11) bekezdése

Az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek potenciális jövőbeli kitettsége, amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket.

Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {090;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

{110;010}

Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: az eredeti kitettség szerinti módszer

A CRR 429a. cikkének (8) bekezdése és 275. cikke

Ebben a mezőben a CRR II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt szerződéseknek a CRR 275. cikkében megállapított eredeti kitettség szerinti módszer alapján számított kitettségértékét kell feltüntetni.

A CRR 429a. cikke (8) bekezdésének megfelelően az eredeti kitettség szerinti módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a kitettségértéket a készpénzben kapott változó letét összegével.

Az eredeti kitettség szerinti módszert nem alkalmazó intézményeknek ezt a mezőt nem szabad kitölteniük.

Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR 429a. cikkének (1) bekezdésével és 274. cikkével összhangban a piaci árazás szerinti módszerrel értékelt szerződéseket.

{120;010}

(-) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (eredeti kitettség szerinti módszer)

A CRR 429. cikkének (11) bekezdése

Az ügyfél által elszámolt SFT-k központi szerződő féllel szembeni, a CRR 275. cikkében megállapított eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásával számított mentesített kereskedési kitettségei, amennyiben megfelelnek a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételeknek.

Az intézményeknek az ebben a mezőben feltüntetett összeget a {110;010} mezőben is szerepeltetniük kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

{130;010}

Eladott hitelderivatívák csökkentett névleges összege

A CRR 429a. cikkének (5)–(7) bekezdése

Az eladott hitelderivatívák (az intézmény által ügyleti partnerének nyújtott hitelkockázati fedezet) csökkentett névleges összege a CRR 429a. cikkének (5)–(7) bekezdésének megfelelően.

{140;010}

(-) Az elismerhető vásárolt hitelderivatívák beszámítása az eladott hitelderivatívákkal szemben

A CRR 429a. cikkének (5)–(7) bekezdése

Azon vásárolt hitelderivatívák (az intézmény által ügyleti partnerétől vásárolt hitelkockázati fedezet) csökkentett névértéke, amelyek referencianeve azonos az intézmény által eladott hitelderivatívákéval, amennyiben a vásárolt fedezet hátralévő futamideje nem rövidebb az eladott fedezet hátralévő futamidejénél. A megadott érték következésképpen nem lehet nagyobb, mint a {130;010} mezőben az egyes referencianevek vonatkozásában feltüntetett érték.

{150;010}

A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 10 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése

Azon alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban, amelyek a CRR I. melléklete 4. pontjának a)–c) alpontja szerint 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 10 %-a). Ezek olyan kötelezettségvállalások, amelyeket az intézmény bármikor, feltétel és előzetes értesítés nélkül felmondhat (UCC), vagy amelyeknél a hitelfelvevő hitelképességének romlása automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi. Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{160;010}

A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 20 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése

Azon közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban, amelyek a CRR I. melléklete 3. pontjának a) és b) alpontja szerint 20 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 20 %-a). Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{170;010}

A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 50 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése

Azon közepes kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével a CRR I. melléklete 2. pontjának a) és b) alpontja szerint 50 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 50 %-a). Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

Ebben a mezőben kell feltüntetni a likviditási hitelkereteket és az egyéb értékpapírosítási kötelezettségvállalásokat. Más szóval: a likviditási hitelkeretek hitel-egyenértékesítési tényezője a CRR 255. cikkének megfelelően a lejárattól függetlenül 50 %.

Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{180;010}

A CRR 429. cikke (10) bekezdésének megfelelő, 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezővel rendelkező mérlegen kívüli tételek

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 166. cikkének (9) bekezdése

Azon magas kockázatú mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 429. cikkének (10) bekezdésével és 111. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, amelyek a CRR I. melléklete 1. pontjának a)–k) alpontja szerint 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának (emlékeztetőül: a kitettségérték itt a névérték 100 %-a). Emlékeztetőül: a névérték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

Ebben a mezőben kell feltüntetni a likviditási hitelkereteket és az egyéb értékpapírosítási kötelezettségvállalásokat.

Ha a kötelezettségvállalás egy másik kötelezettségvállalás meghosszabbításához kapcsolódik, akkor az egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó két egyenértékesítési tényező közül a CRR 166. cikke (9) bekezdésének megfelelően az alacsonyabb alkalmazandó.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{190;010}

Egyéb eszközök

A CRR 429. cikkének (5) bekezdése

Az összes olyan eszköz, amely nem tartozik a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések, a hitelderivatívák és az SFT-k közé (többek között ebben a mezőben kell feltüntetni a változó készpénzletétre vonatkozó követeléseket – ha azokat az alkalmazott számviteli keretben megjelenítik –, a likviditásfedezeti ráta keretében meghatározott likvid eszközöket, a meghiúsult és kiegyenlítetlen ügyleteket). Az intézmények az értékelést a CRR 429. cikkének (5) bekezdésében meghatározott elvek alapján végzik.

Az intézmények ebben a mezőben tüntetik fel a kapott készpénzt vagy az SFT-k során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézmények itt tüntetik fel továbbá az elsődleges és az egyéb alapvető tőkéből levont tételeket (például immateriális javakat, halasztott adóköveteléseket stb.)

{200;010}

Származtatott ügylet során nyújtott biztosíték miatti visszaírás

A CRR 429a. cikkének (2) bekezdése

A származtatott ügyletek során nyújtott azon biztosítékok összege, amelyek – a CRR 429a. cikkének (2) bekezdésének meghatározása szerint – az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében csökkentik az eszközök összegét.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a minősített központi szerződő féllel kötött, ügyfél által elszámolt származtatott ügyletek alapletétjét és a CRR 429a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elismerhető változó készpénzletétet.

{210;010}

(-) Származtatott ügylet során nyújtott változó készpénzletétre vonatkozó követelések

A CRR 429a. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése

A származtatott ügyletbeli partnernek készpénzben fizetett változó letétre vonatkozó követelések, ha az intézménynek azokat az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eszközként kell megjelenítenie, amennyiben teljesülnek a CRR 429a. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában megállapított feltételek.

Az itt feltüntetett összeget szerepeltetni kell a {190, 010} mezőben feltüntetett egyéb eszközök között is.

{220;010}

(-) Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (alapletét)

A CRR 429. cikkének (11) bekezdése

Az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (elhelyezett) alapletétet jelentő része, amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket.

Az itt feltüntetett összeget szerepeltetni kell a {190, 010} mezőben feltüntetett egyéb eszközök között is.

{230;010}

Eladásként elszámolt SFT-k miatti kiigazítás

A CRR 429b. cikkének (5) bekezdése

A repoügyletek során kölcsönadott azon értékpapírok értéke, amelyeket az ügyleteknek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti eladásként való elszámolása miatt kivezetnek.

{240;010}

(-) Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök

A CRR 429. cikkének (13) bekezdése

AZ IAS 39 standard szerinti kivezetési és – adott esetben – az IFRS 10 standard szerinti dekonszolidációs kritériumoknak megfelelő, bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök értéke – a CRR 429. cikke (13) bekezdésének megfelelően – számviteli nettósítás vagy más CRM-hatás nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

Az itt feltüntetett összeget szerepeltetni kell a {190, 010} mezőben feltüntetett egyéb eszközök között is.

{250;010}

(-) A CRR 429. cikkének (7) bekezdésével összhangban mentesített csoporton belüli kitettségek (egyedi alapon)

A CRR 429. cikkének (7) bekezdése és a 113. cikk (6) bekezdése

A konszolidáció alkalmazandó szintjén nem konszolidált azon kitettségek, amelyek tekintetében igénybe vehető a CRR 113. cikkének (6) bekezdése szerinti elbánás, amennyiben a CRR 113. cikke (6) bekezdésének a)–e) pontjában előírt összes feltétel teljesül, és az illetékes hatóság megadta az engedélyt.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

{260;010}

(-) A CRR 429. cikkének (14) bekezdésével összhangban mentesített kitettségek

A CRR 429. cikkének (14) bekezdése

A CRR 429. cikkének (14) bekezdése szerinti mentesített kitettségek, amennyiben az ott előírt összes feltétel teljesül, és az illetékes hatóság megadta az engedélyt.

A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

{270;010}

(-) Levont eszközérték – Alapvető tőke – teljes mértékben bevezetett fogalom

A CRR 429. cikke (4) bekezdésének a) pontja és 499. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét érintő kiigazítások összege:

a CRR 32–35. cikke, vagy

a CRR 36–47. cikke, vagy

a CRR 56–60. cikke,

értelemszerűen.

Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján a {010;010} – {260;010} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét.

Ezeket az összegeket már levonták a tőkeértékből, vagyis csökkentik a tőkeáttételi mutató kitettségértékét, tehát előjelük negatív.

{280;010}

(-) Levont eszközérték – Alapvető tőke – átmeneti fogalom

A CRR 429. cikke (4) bekezdésének a) pontja és 499. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét módosító kiigazítások összege:

a CRR 32–35. cikke, vagy

a CRR 36–47. cikke, vagy

a CRR 56–60. cikke,

értelemszerűen.

Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, továbbá a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltéréseket. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján a {010;010} – {260;010} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét.

Ezeket az összegeket már levonták a tőkeértékből, vagyis csökkentik a tőkeáttételi mutató kitettségértékét, tehát előjelük negatív.

{290;010}

A tőkeáttételi mutató teljes kitettségértéke – az alapvető tőke teljes mértékben bevezetett fogalma alapján

Az intézményeknek a következő összeget kell feltüntetniük:

{LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} + {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010} + {LRCalc;270;010}.

{300;010}

A tőkeáttételi mutató teljes kitettségértéke – az alapvető tőke átmeneti fogalma alapján

Az intézményeknek a következő összeget kell feltüntetniük:

{LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} – {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010} + {LRCalc;280;010}.

Sor

és oszlop

Jegyzett tőke

{310;010}

Alapvető tőke – teljes mértékben bevezetett fogalom

A CRR 429. cikkének (3) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése

A CRR 25. cikke szerinti alapvető tőke összege, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül.

{320;010}

Alapvető tőke – átmeneti fogalom

A CRR 429. cikkének (3) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése

A CRR 25. cikke szerinti alapvető tőke összege, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele után.

Sor

és oszlop

Tőkeáttételi mutató

{330;010}

Tőkeáttételi mutató – az alapvető tőke teljes mértékben bevezetett fogalma alapján

A CRR 429. cikkének (2) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése

A jelen melléklet II. részének 4. pontjában kiszámított tőkeáttételi mutató.

{340;010}

Tőkeáttételi mutató – az alapvető tőke átmeneti fogalma alapján

A CRR 429. cikkének (2) bekezdése és a 499. cikk (1) bekezdése

A jelen melléklet II. részének 5. pontjában kiszámított tőkeáttételi mutató.

5.   C 40.00 – A kitettségérték alternatív meghatározása (LR1)

21.

Az adatszolgáltatás ezen része a származtatott ügyletek, az SFT-k és a mérlegen kívüli tételek alternatív meghatározásához gyűjt adatokat.

22.

Az intézményeknek az LR1 tábla »mérleg szerinti értékeit« a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja szerinti alkalmazandó számviteli szabályozás alapján kell meghatározniuk. A »Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték« az a mérleg szerinti érték, amely nem veszi figyelembe a nettósítás vagy más kockázatmérséklés hatásait.

23.

Az intézményeknek a {250;120} és a {260;120} mező kivételével az LR1 táblát úgy kell kitölteniük, mintha az LRCalc tábla {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220;010}, {250;010} és {260;010} mezője szerinti mentességek nem lennének alkalmazandók.

Sor és oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

{010;010}

Származtatott ügyletek – Mérleg szerinti érték

A {020;010}, a {050;010} és a {060;010} mező összege.

{010;020}

Származtatott ügyletek – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A {020;020}, a {050;020} és a {060;020} mező összege.

{010;050}

Származtatott ügyletek – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül)

A {020;050}, a {050;050} és a {060;050} mező összege.

{010;070}

Származtatott ügyletek – Névleges összeg

A {020;070}, a {050;070} és a {060;070} mező összege.

{020;010}

Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Mérleg szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben.

{020;020}

Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezet ad el ügyleti partnerének, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

{020;050}

Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül)

A {030;050} és a {040;050} mező összege.

{020;070}

Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg

A {030;070} és a {040;070} mező összege.

{020;075}

Hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Csökkentett névleges összeg

Ebben a mezőben a hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) {020; 070} mező szerinti összegét kell feltüntetni, csökkentve az eladott hitelderivatíva vonatkozásában az alapvető tőkében figyelembe vett negatív valósérték-változásokkal.

{030;050}

Pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül)

A CRR 299. cikkének (2) bekezdése

Ebben a mezőben azon hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének; nettósítás és más CRM nélkül. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel az azon hitelderivatívákra vonatkozó többletet, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének. Az intézményeknek ezt az adatot az {LR1;040;050} mezőben kell szerepeltetniük.

A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is.

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{030;070}

Pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg

Ebben a mezőben azon hitelderivatívák névleges összegét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének.

A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is.

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{040;050}

Pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül)

A CRR 299. cikkének (2) bekezdése

Ebben a mezőben azon hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének; nettósítás és más CRM nélkül.

A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is.

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{040;070}

Pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelderivatívák (eladott hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg

Ebben a mezőben azon hitelderivatívák névleges összegét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény pozíciózárási rendelkezés hatályába nem tartozó hitelkockázati fedezetet ad el ügyleti partnerének.

A pozíciózárási rendelkezés olyan rendelkezés, amely biztosítja a teljesítő félnek az összes, az adott megállapodással kapcsolatos ügylet időben történő felmondásának és lezárásának jogát nemteljesítés esetén, beleértve a partner fizetésképtelenségét vagy felszámolási eljárás alá vonásának esetét is.

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{050;010}

Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Mérleg szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet vásárol ügyleti partnerétől, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben.

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{050;020}

Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

Azon hitelderivatívák mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezet vásárol ügyleti partnerétől, és a szerződést eszközként jeleníti meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás vagy más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{050;050}

Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül)

A CRR 299. cikkének (2) bekezdése

Ebben a mezőben azon hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet vásárol ügyleti partnerétől; nettósítás és más CRM nélkül.

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{050;070}

Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Névleges összeg

Ebben a mezőben azon hitelderivatívák névleges összegét kell feltüntetni, amelyeknél az intézmény hitelkockázati fedezetet vásárol ügyleti partnerétől.

Az intézményeknek minden hitelderivatívát figyelembe kell venniük, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

{050;075}

Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Csökkentett névleges összeg

Ebben a mezőben a hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) {050;050} mező szerinti összegét kell feltüntetni, csökkentve a vásárolt hitelderivatíva vonatkozásában az alapvető tőkében figyelembe vett pozitív valósérték-változásokkal.

{050;085}

Hitelderivatívák (vásárolt hitelkockázati fedezet) – Csökkentett névleges összeg (azonos referencianév)

Azon vásárolt hitelderivatívák névleges értéke, amelyek referencianeve azonos az intézmény által eladott hitelderivatívákéval.

Az e mezőben történő adatszolgáltatás céljából az alaptermékek referencianeve akkor tekinthető azonosnak, ha azonos jogalanyra és azonos szenioritásra vonatkozik.

A referencia-jogalanyok egy halmaza (poolja) tekintetében vásárolt hitelkockázati fedezet akkor tekinthető azonosnak, ha gazdasági szempontból egyenértékű a poolba tartozó jogalanyokra vonatkozó hitelkockázati fedezetek külön-külön történő megvásárlásával.

Ha egy intézmény referencianevek egy poolja tekintetében vásárol hitelkockázati fedezetet, akkor ez a hitelkockázati fedezet csak akkor tekinthető azonosnak, ha hatálya az eladott hitelkockázati fedezet hatályába tartozó pool összes alcsoportjára kiterjed. Más szóval: beszámítást csak akkor lehet megjeleníteni, ha a referencia-jogalanyok poolja és az alárendeltség szintje mindkét ügylet tekintetében megegyezik.

Az e mezőben figyelembe vett vásárolt hitelvédelem névleges összege az egyes referencianevek esetében nem haladhatja meg a {020;075} és a {050;075} mezőben feltüntetett összegeket.

{060;010}

Pénzügyi derivatívák – Mérleg szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

A CRR II. mellékletében felsorolt azon szerződések mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeknél a szerződést eszközként jelenítik meg a mérlegben.

{060;020}

Pénzügyi derivatívák – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

A CRR II. mellékletében felsorolt azon szerződések mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyeket eszközként jelenítenek meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

{060;050}

Pénzügyi derivatívák – A piaci árazás szerinti módszer miatti többlet (nettósítás és más CRM nélkül)

A tőkekövetelmény-rendelet 274. cikke.

Ebben a mezőben a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések szabályozói potenciális jövőbeli kitettségét kell feltüntetni, nettósítás és más CRM nélkül.

{060;070}

Pénzügyi derivatívák – Névleges összeg

Ebben a mezőben a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések névleges összegét kell feltüntetni.

{070;010}

Nettósítási keretmegállapodás hatályába tartozó SFT-k – Mérleg szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja és 206. cikke

Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek a CRR 206. cikke szerinti elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába tartoznak.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,010} mezőben kell szerepeltetniük.

{070;020}

Nettósítási keretmegállapodás hatályába tartozó SFT-k – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A CRR 4. cikkének 77. pontja és 206. cikke

Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek a CRR 206. cikke szerinti elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába tartoznak, és amelyeknél a szerződéseket eszközként jelenítik meg a mérlegben; prudenciális vagy számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Emellett, ha az SFT-ket az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eladásként számolják el, az intézménynek vissza kell írnia az értékesítéssel kapcsolatban nyilvántartott valamennyi könyvelési tételt.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,020} mezőben kell szerepeltetniük.

{070;040}

Nettósítási keretmegállapodás hatályába tartozó SFT-k – SFT-többlet

A CRR 206. cikke

Az intézményeknek a CRR 206. cikke szerinti követelményeknek megfelelő nettósítási megállapodás hatályába tartozó mérlegen belüli és mérlegen kívüli SFT-k tekintetében nettósítási halmazokat kell kialakítaniuk. Az intézményeknek az egyes nettósítási halmazok aktuális partnerkitettsége (current counterparty exposure, CCE) miatti többletet a következő képletnek megfelelően kell kiszámítaniuk:

CCE = max{(Σi E i – Σi C i); 0}

ahol:

i

=

a nettósítási halmazba bevont adott ügylet sorszáma;

Ei

=

a CRR 220. cikkének (3) bekezdése szerinti Ei érték az i-edik ügylet tekintetében;

Ci

=

a CRR 220. cikkének (3) bekezdése szerinti Ci érték az i-edik ügylet tekintetében.

Az intézményeknek a képletet minden nettósítási halmaz tekintetében be kell helyettesíteniük, és ebben a mezőben a kapott eredmények összesített értékét kell feltüntetniük.

{080;010}

Nettósítási keretmegállapodás hatályába nem tartozó SFT-k – Mérleg szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek nem tartoznak a CRR 206. cikke szerint elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába, és amelyeknél a szerződést eszközként jelenítik meg a mérlegben.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,010} mezőben kell szerepeltetniük.

{080;020}

Nettósítási keretmegállapodás hatályába nem tartozó SFT-k – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

Azon SFT-k mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amelyek nem tartoznak a CRR 206. cikke szerinti elismerhető nettósítási keretmegállapodás hatályába, és amelyeknél a szerződéseket eszközként jelenítik meg a mérlegben; számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Emellett, ha az SFT-ket az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eladásként számolják el, az intézménynek vissza kell írnia az értékesítéssel kapcsolatban nyilvántartott valamennyi könyvelési tételt.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézményeknek ezt az adatot a {090,020} mezőben kell szerepeltetniük.

{080;040}

Nettósítási keretmegállapodás hatályába nem tartozó SFT-k – SFT-többlet

A CRR 206. cikke

Az intézményeknek a CRR 206. cikke szerinti követelményeknek megfelelő nettósítási megállapodás hatályába nem tartozó mérlegen belüli és mérlegen kívüli SFT-k tekintetében az adott ügyletbe bevont összes eszközt tartalmazó halmazokat kell kialakítaniuk (vagyis minden SFT külön halmazként kezelendő), és az egyes halmazok aktuális partnerkitettsége (CCE) miatti többletet a következő képletnek megfelelően kell kiszámítaniuk:

CCE = max {(E – C); 0}

ahol:

E = a CRR 220. cikkének (3) bekezdése szerinti Ei érték;

C = a CRR 220. cikkének (3) bekezdése szerinti Ci érték.

Az intézményeknek a képletet minden halmaz tekintetében be kell helyettesíteniük, és ebben a mezőben a kapott eredmények összesített értékét kell feltüntetniük.

{090;010}

Egyéb eszközök – Mérleg szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

Az összes olyan eszköz mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, amely nem tartozik a CRR II. mellékletében felsorolt szerződések, a hitelderivatívák és az SFT-k közé.

{090;020}

Egyéb eszközök – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja

A CRR II. mellékletében felsorolt szerződések, a hitelderivatívák és az SFT-k közé nem tartozó összes eszköz mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

{100;070}

RSA (módosított sztenderd módszer) szerinti alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek; ebből: – Névérték

A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke.

Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{110;070}

Lakossággal szembeni rulírozó kitettségek; ebből: – Névérték

A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése

Ebben a mezőben azon, lakossággal szembeni rulírozó kitettségnek minősülő mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek megfelelnek a CRR 154. cikke (4) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott feltételeknek. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

Idetartozik minden olyan kitettség, amely magánszemélyekkel szembeni, rulírozó és a CRR 149. cikkének b) pontjában részletezettek szerint feltétel nélkül felmondható, kötelezettenként legfeljebb 100 000  EUR értékben.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{120;070}

Feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek – Névérték

A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése

Ebben a mezőben azon hitelkártya-kötelezettségek névértékét kell feltüntetni, amelyeket az intézmény bármikor, feltétel és előzetes értesítés nélkül felmondhat (UCC), és amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azon hitelkötelezettségeket, amelyeknél a hitelfelvevő hitelképességének romlása automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi, amelyek azonban nem UCC jellegűek.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{130;070}

Nem rulírozó, feltétel nélkül felmondható kötelezettségek – Névérték

A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése

Ez a mező adja meg azoknak az egyéb kötelezettségeknek a névértékét, amelyeket az intézmény bármikor feltétel és előzetes értesítés nélkül felmondhat (UCC), és amelyekhez rendelt hitel-egyenértékesítési tényező a hitelkockázat sztenderd módszere alapján 0 % lenne. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azon hitelkötelezettségeket, amelyeknél a hitelfelvevő hitelképességének romlása automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi, amelyek azonban nem UCC jellegűek.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{140;070}

RSA szerinti közepes/alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek – Névérték

A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke.

Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 20 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{150;070}

RSA szerinti közepes kockázatú mérlegen kívüli tételek – Névérték

A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke.

Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 50 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{160;070}

RSA szerinti teljes kockázatú mérlegen kívüli tételek – Névérték

A tőkekövetelmény-rendelet 111. cikke.

Ebben a mezőben azon mérlegen kívüli tételek névértékét kell feltüntetni, amelyek a hitelkockázat sztenderd módszerével 100 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapnának. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

A CRR 429. cikkének (10) bekezdése értelmében az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe a CRR II. mellékletében felsorolt szerződéseket, a hitelderivatívákat és az SFT-ket.

{170;070}

(tájékoztató adat) Lakossággal szembeni rulírozó kitettségek lehívott összegei – Névérték

A CRR 154. cikkének (4) bekezdése

Ebben a mezőben a lakossággal szembeni, mérlegen kívüli rulírozó kitettségek lehívott összegeinek a névértékét kell feltüntetni. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

{180;070}

(tájékoztató adat) Feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek lehívott összegei – Névérték

A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése

Ebben a mezőben a feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek lehívott összegeinek a névértékét kell feltüntetni. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

{190;070}

(tájékoztató adat) Nem rulírozó, feltétel nélkül felmondható kötelezettségek lehívott összegei – Névérték

A CRR 111. cikke és 154. cikkének (4) bekezdése

Ebben a mezőben a nem rulírozó, feltétel nélkül felmondható kötelezettségek lehívott összegeinek a névértékét kell feltüntetni. Ez az érték nem csökkenthető egyedi hitelkockázati kiigazításokkal.

{210;020}

Származtatott ügyletekben kapott készpénzbiztosíték – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A származtatott ügyletekben kapott készpénzbiztosíték mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

E mező vonatkozásában a készpénz a készpénz teljes összegét jelenti, beleértve az érméket és bankjegyeket/devizát. A központi bankoknál tartott betétek teljes összege is ideértendő, amennyiben e betétek stresszhelyzetben felvehetők. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a más intézményeknél tartott készpénzbetéteket.

{220;020}

Származtatott ügyletekben nyújtott készpénzbiztosítékhoz kapcsolódó követelések – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A származtatott ügyletekben nyújtott készpénzbiztosítékhoz kapcsolódó követelések mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni). Azon intézményeknek, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a nyújtott készpénzbiztosítékhoz kapcsolódó követelést nettósíthatják a kapcsolódó származtatott kötelezettséggel szemben (negatív valós érték), és ennek megfelelően is járnak el, a nettósítást vissza kell írniuk és a nettó készpénzkövetelést kell feltüntetniük.

{230;020}

SFT során kapott, a mérlegben eszközként megjelenített értékpapírok – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

Az SFT során kapott, a mérlegben az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében eszközként megjelenített értékpapírok mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

{240;020}

SFT készpénz-közvetítési hitelezési ügylet (készpénzkövetelések) – Nettósítás és más CRM nélküli könyv szerinti érték

A minősített készpénz-közvetítési hitelezési ügylet (CCLT) során az értékpapír-tulajdonosnak továbbkölcsönzött készpénz utáni készpénzkövetelés mérleg szerinti értéke az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében, számviteli nettósítás és más CRM-hatások nélkül (vagyis a számviteli nettósítás vagy a CRM könyv szerinti értéket befolyásoló hatásait vissza kell írni).

E mező vonatkozásában a készpénz a készpénz teljes összegét jelenti, beleértve az érméket és bankjegyeket/devizát. A központi bankoknál tartott betétek teljes összege is ideértendő, amennyiben e betétek stresszhelyzetben felvehetők. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a más intézményeknél tartott készpénzbetéteket.

A CCLT két ügylet kombinációja, amelynek során egy intézmény értékpapírt vesz kölcsön az értékpapír-tulajdonostól, és azt továbbkölcsönzi az értékpapírok kölcsönvevőjének. Ezzel egyidejűleg az intézmény az értékpapírok kölcsönvevőjétől készpénzbiztosítékot kap, és a kapott készpénzt kölcsönadja az értékpapír-tulajdonosnak. A minősített CCLT-nek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)

a két egyedi ügyletet azonos kereskedési napon, vagy nemzetközi ügyletek esetében két egymást követő munkanapon hajtják végre;

b)

ha a két egyedi ügyletnek nincs lejárata, az intézménynek törvényes joga, hogy a CCLT mindkét oldalát – vagyis mindkét egyedi ügyletet – bármikor, előzetes értesítés nélkül lezárja;

c)

ha a két egyedi ügyletnek van lejárata, a CCLT akkor sem vezet lejárati eltéréshez az intézménynél; az intézménynek törvényes joga, hogy a CCLT mindkét oldalát – vagyis mindkét egyedi ügyletet – bármikor, előzetes értesítés nélkül lezárja;

d)

nem vezet egyéb járulékos kitettségekhez.

{250;120}

A CRR 113. cikke (6) bekezdésének megfelelően kezelhető kitettségek – Elméletileg mentesített tőkeáttételi kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték azon összege, amely akkor lenne mentesített, ha az illetékes hatóság teljeskörűen engedélyezné azon kitettségek mentesítését, amelyek esetében a CRR 113. cikke (6) bekezdésének a)–e) pontjában előírt összes feltétel teljesül, és az illetékes hatóság megadta a CRR 113. cikke (6) bekezdése szerinti engedélyt. Ha az illetékes hatóság már megadta a teljeskörű engedélyt, akkor a mező értéke megegyezik az {LRCalc;250;010} mező értékével.

{260;120}

A CRR 429. cikke (14) bekezdése a)–c) alpontjának feltételeit teljesítő kitettségek – Elméletileg mentesített tőkeáttételi kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték azon összege, amely akkor lenne mentesített, ha az illetékes hatóság teljeskörűen engedélyezné azon kitettségek mentesítését, amelyek teljesítik a CRR 429. cikke (14) bekezdése a)–c) alpontjának feltételeit. Ha az illetékes hatóság már megadta a teljeskörű engedélyt, akkor a mező értéke megegyezik az {LRCalc;260;010} mező értékével.

6.   C 41.00 – Mérlegtételek és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása (LR2)

24.

Az LR2 tábla a kereskedési könyvben nem szereplő mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek (1), valamint a kereskedési könyvben szereplő, partnerkockázattal érintett kitettségek további bontásáról szolgáltat információt. A bontás a CRR hitelkockázati szakaszában alkalmazott kockázati súlyok szerint történik. A sztenderd (SA) módszer, illetve a belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alá tartozó kitettségekre vonatkozó információkat eltérő módon származtatják.

25.

A partner kockázati súlyát a garancia kockázati súlyával helyettesítő CRM-technikákkal támogatott kitettségek esetében az intézményeknek a helyettesítési hatás utáni kockázati súlyt kell figyelembe venniük. Az IRB módszer keretében az intézményeknek el kell végezniük a következő számítást: a speciális szabályozói kockázati súlyt kapó kitettségek kivételével meg kell határozniuk az egyes ügyfélkategóriákba tartozó kitettségek kockázati súlyát: a hitelkockázat esetében a kockázati súlyra vonatkozó képlet szerinti, az értékpapírosítási kitettségek esetében pedig a felügyeleti képlet szerinti, kockázattal súlyozott kitettségértéket el kell osztaniuk a kitettségre helyettesítő hatást gyakorló CRM-technikák miatti ki- és beáramlásokat figyelembe vevő kitettségértékkel. Az IRB módszer keretében a nemteljesítőnek minősített kitettségek nem vehetők figyelembe a {020;010} – {090;010} mezőben, viszont feltüntetendők a {100;010} mezőben. A sztenderd módszer keretében a CRR 112. cikke j) pontjának hatályába eső kitettségek nem vehetők figyelembe a {020;020} – {090;020} mezőben, viszont feltüntetendők a {100;020} mezőben.

26.

A szavatoló tőkéből levont kitettségeket az intézményeknek mindkét módszer keretében 1 250 %-os kockázati súly alkalmazásával kell figyelembe venniük.

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

A kereskedési könyvben nem szereplő mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek, valamint a kereskedési könyvben szereplő, partnerkockázattal érintett kitettségek (kockázati súly szerinti bontásban):

A {020:*} – {100;*} mező összege.

020

= 0 %

0 %-os kockázati súlyú kitettségek.

030

> 0 % és ≤ 12 %

A 0 %-nál nagyobb, de legfeljebb 12 %-os kockázati súlyú kitettségek.

040

> 12 % és ≤ 20 %

A 12 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 %-os kockázati súlyú kitettségek.

050

> 20 % és ≤ 50 %

A 20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 %-os kockázati súlyú kitettségek.

060

> 50 % és ≤ 75 %

A 50 %-nál nagyobb, de legfeljebb 75 %-os kockázati súlyú kitettségek.

070

> 75 % és ≤ 100 %

A 75 %-nál nagyobb, de legfeljebb 100 %-os kockázati súlyú kitettségek.

080

> 100 % és ≤ 425 %

A 100 %-nál nagyobb, de legfeljebb 425 %-os kockázati súlyú kitettségek.

090

> 425 % és ≤ 1 250  %

A 425 %-nál nagyobb, de legfeljebb 1 250  %-os kockázati súlyú kitettségek.

100

Nemteljesítő kitettségek

A sztenderd módszer keretében a CRR 112. cikke j) pontjának hatályába eső kitettségek.

Az IRB módszer keretében a 100 %-os nemteljesítési valószínűséggel (PD) rendelkező kitettségek.

110

(tájékoztató adat) Alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek vagy a tőkemegfelelési mutató keretében 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapó mérlegen kívüli tételek

A CRR 111. cikke szerinti alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek és a CRR 166. cikke alapján 0 %-os hitel-egyenértékesítési tényezőt kapó mérlegen kívüli tételek.

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

Mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek (SA-kitettségek)

Mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségértékek az értékelési korrekciók, a CRM és a hitel-egyenértékesítési tényezők figyelembevétele után, a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kiszámítva.

020

Mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek (IRB-kitettségek)

A CRR 166. cikke és 230. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első mondata szerinti mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségértékek a kitettségre helyettesítő hatást gyakorló CRM-technikák miatti ki- és beáramlások figyelembevétele után.

A mérlegen kívüli tételek esetében az intézménynek alkalmaznia kell a CRR 166. cikke (8)–(10) bekezdésében meghatározott hitel-egyenértékesítési tényezőket.

030

Névérték

A mérlegen kívüli tételek kitettségértéke a CRR 111. és 166. cikkében meghatározottak szerint, egyenértékesítési tényezők alkalmazása nélkül.

7.   C 42.00 – A tőke alternatív definíciója (LR3)

27.

Az LR3 tábla a CRR 511. cikkében előírt felülvizsgálathoz szükséges tőkeértékekről szolgáltat információkat.

Sor

és oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

{010;010}

Elsődleges alapvető tőke – teljes mértékben bevezetett fogalom

A tőkekövetelmény-rendelet 50. cikke.

A CRR 50. cikke szerinti elsődleges alapvető tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül.

{020;010}

Elsődleges alapvető tőke – átmeneti fogalom

A tőkekövetelmény-rendelet 50. cikke.

A CRR 50. cikke szerinti elsődleges alapvető tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele után.

{030;010}

Szavatoló tőke összesen – teljes mértékben bevezetett fogalom

A tőkekövetelmény-rendelet 72. cikke.

A CRR 72. cikke szerinti szavatoló tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül.

{040;010}

Szavatoló tőke összesen – átmeneti fogalom

A tőkekövetelmény-rendelet 72. cikke.

A CRR 72. cikke szerinti szavatoló tőke összege, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele után.

{055;010}

Levont eszközérték – az elsődleges alapvető tőke tételeiből – teljes mértékben bevezetett fogalom

Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét az elsődleges alapvető tőke tételeinek kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:

a CRR 32–35. cikke, vagy

a CRR 36–47. cikke,

értelemszerűen.

Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét.

Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív.

{065;010}

Levont eszközérték – az elsődleges alapvető tőke tételeiből – átmeneti fogalom

Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét az elsődleges alapvető tőke kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:

a CRR 32–35. cikke, vagy

a CRR 36–47. cikke,

értelemszerűen.

Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, továbbá a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérést. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét.

Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív.

{075;010}

Levont eszközérték – a szavatoló tőke tételeiből – teljes mértékben bevezetett fogalom

Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét a szavatoló tőke kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:

a CRR 32–35. cikke, vagy

a CRR 36–47. cikke, vagy

a CRR 56–60. cikke, vagy

a CRR 66–70. cikke,

értelemszerűen.

Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} sorban megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét.

Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív.

{085,010}

Levont eszközérték – a szavatoló tőke tételeiből – átmeneti fogalom

Az alábbi rendelkezések által előírt, valamely eszköz értékét a szavatoló tőke kiigazítása révén módosító szabályozói kiigazítások összege:

a CRR 32–35. cikke, vagy

a CRR 36–47. cikke, vagy

a CRR 56–60. cikke, vagy

a CRR 66–70. cikke,

értelemszerűen.

Az intézményeknek az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a 48., a 49. és a 79. cikkben megállapított kivételeket, alternatívákat és felmentéseket, továbbá a CRR tizedik részének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérést. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem vehetik figyelembe a CRR 111. cikke alapján az {LRCalc;10;10} – {LRCalc;260;10} mezőben megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét.

Ezek a kiigazítások csökkentik a szavatoló tőke összegét, tehát előjelük negatív.

8.   C 43.00 – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek alternatív bontása (LR4)

28.

Az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértékeket az LRCalc tábla alábbi mezőiben szereplő kivételek értelemszerű alkalmazása után tüntetik fel az LR4 táblában: {050;010}, {080;010}, {100;010}, {120;010}, {220; 010}, {250;010} és {260;010}.

29.

A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézményeknek gondoskodniuk kell a következő pontban szereplő egyenlőség teljesüléséről.

30.

Az intézményeknek a 29. pont értelmében a következő egyenlőség teljesüléséről kell gondoskodniuk: [{LRCalc;010;010} + {LRCalc;020;010} + {LRCalc;030;010} + {LRCalc;040;010} + {LRCalc;050;010} + {LRCalc;060;010} + {LRCalc;070;010} + {LRCalc;080;010} + {LRCalc;090;010} + {LRCalc;100;010} + {LRCalc;110;010} + {LRCalc;120;010} + {LRCalc;130;010} + {LRCalc;140;010} + {LRCalc;150;010} + {LRCalc;160;010} + {LRCalc;170;010} + {LRCalc;180;010} + {LRCalc;190;010} + {LRCalc;200;010} + {LRCalc;210;010} + {LRCalc;220;010} + {LRCalc;230;010} + {LRCalc;240;010} + {LRCalc;250;010} + {LRCalc;260;010}] = [{LR4;010;010} + {LR4;040;010} + {LR4;050;010} + {LR4;060;010} + {LR4;065;010} + {LR4;070;010} + {LR4;080;010} + {LR4;080;020} + {LR4;090;010} + {LR4;090;020} + {LR4;140;010} + {LR4;140;020} + {LR4;180;010} + {LR4;180;020} + {LR4;190;010} + {LR4;190;020} + {LR4;210;010} + {LR4;210;020} + {LR4;230;010} + {LR4;230;020} + {LR4;280;010} + {LR4;280;020} + {LR4;290;010} + {LR4;290;020}].

Sor és oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

{010;010}

Mérlegen kívüli tételek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az {LRCalc;150;010}, {LRCalc;160;010}, {LRCalc;170;010} és {LRCalc;180;010} mező összege, kivéve a CRR 429. cikke (7) bekezdésének megfelelően mentesülő vonatkozó csoporton belüli kitettségeket (egyedi alapon).

{010;020}

Mérlegen kívüli tételek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök

A mérlegen kívüli tételek – ide nem értve az SFT-ket és a származtatott ügyleteket – kockázattal súlyozott kitettségértéke a sztenderd módszer és az IRB módszer szerint. A sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében az intézményeknek a kockázattal súlyozott kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kell meghatározniuk. Az IRB módszer szerinti kitettségek esetében az intézményeknek a kockázattal súlyozott kitettségértéket a CRR harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban kell meghatározniuk.

{020;010}

Kereskedelemfinanszírozás; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek esetében. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek olyan megnyitott és igazolt import- és exportakkreditívek, amelyek rövid lejáratúak és öntörlesztőek, illetve hasonló ügyletek.

{020;020}

Kereskedelemfinanszírozás; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök

A kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek – ide nem értve az SFT-ket és a származtatott ügyleteket – kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek olyan megnyitott és igazolt import- és exportakkreditívek, amelyek rövid lejáratúak és öntörlesztőek, illetve hasonló ügyletek.

{030;010}

Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek esetében.

Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás.

{030;020}

Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – Kockázattal súlyozott eszközök

A hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek – ide nem értve az SFT-ket és a származtatott ügyleteket – kockázattal súlyozott kitettségértéke.

Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás.

{040;010}

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába tartozó származtatott ügyletek és SFT-k – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába tartozó származtatott ügyletek és SFT-k esetében.

{040;020}

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába tartozó származtatott ügyletek és SFT-k – Kockázattal súlyozott eszközök

A CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába tartozó, mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletek és SFT-k hitel- és partnerkockázattal szembeni, kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR harmadik részének II. címe szerinti számítás alapján.

{050;010}

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó származtatott ügyletek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó származtatott ügyletek esetében.

{050;020}

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó származtatott ügyletek – Kockázattal súlyozott eszközök

A CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó, mérlegen belüli és mérlegen kívüli származtatott ügyletek hitel- és partnerkockázattal szembeni, kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR harmadik részének II. címe szerinti számítás alapján.

{060;010}

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó SFT-k – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó SFT-k esetében.

{060;020}

Eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodások hatályába nem tartozó SFT-k – Kockázattal súlyozott eszközök

A CRR 272. cikkének 25. pontja szerinti eltérő termékkategóriák közötti nettósításról szóló megállapodás hatályába nem tartozó, mérlegen belüli és mérlegen kívüli SFT-k hitel- és partnerkockázattal szembeni, kockázattal súlyozott kitettségértéke a CRR harmadik részének II. címe szerinti számítás alapján.

{065;010}

A hitelderivatívák kiegészítő kezeléséből adódó kitettségérték – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

E mező értéke megegyezik a {LRCalc;130;010} és a {LRCalc;140;010} különbségével, kivéve a CRR 429. cikke (7) bekezdésének megfelelően mentesülő vonatkozó csoporton belüli kitettségeket (egyedi alapon).

{070;010}

A kereskedési könyvben szereplő egyéb eszközök – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az {LRCalc;190;010} mezőben feltüntetett tételek esetében, a kereskedési könyvben nem szereplő tételek nélkül.

{070;020}

A kereskedési könyvben szereplő egyéb eszközök – Kockázattal súlyozott eszközök

A CRR harmadik része IV. címének hatályába tartozó tételek szavatalótőke-követelménye szorozva 12,5-tel.

{080;010}

Fedezett kötvények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 129. cikke szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{080;020}

Fedezett kötvények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{080;030}

Fedezett kötvények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 129. cikke szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{080;040}

Fedezett kötvények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{090;010}

Kormányzatként kezelt kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A {100,010} – {130,010} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{090;020}

Kormányzatként kezelt kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A {100 020} – {130 020} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{090;030}

Kormányzatként kezelt kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

A {100 030} – {130 030} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{090;040}

Kormányzatként kezelt kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

A {100 040} – {130 040} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{100;010}

Központi kormányzatok és központi bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 114. cikke szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{100;020}

Központi kormányzatok és központi bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{100;030}

Központi kormányzatok és központi bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 114. cikke szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{100;040}

Központi kormányzatok és központi bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, központi kormányzatokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{110;010}

Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 115. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti, kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{110;020}

Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{110;030}

Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 115. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti, kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{110;040}

Kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{120;010}

Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 117. cikkének (2) bekezdése és 118. cikke szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{120;020}

Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{120;030}

Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 117. cikkének (2) bekezdése és 118. cikke szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{120;040}

Kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti, multilaterális fejlesztési bankokkal és nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{130;010}

Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 116. cikkének (4) bekezdése szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{130;020}

Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{130;030}

Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 116. cikkének (4) bekezdése szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{130;040}

Kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{140;010}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A {150 010} – {170 010} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{140;020}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A {150 020} – {170 020} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{140;030}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

A {150 030} – {170 030} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{140;040}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

A {150 040} – {170 040} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{150;010}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 115. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{150;020}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{150;030}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 115. cikkének (1) (3) és (5) bekezdése szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{150;040}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{160;010}

Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 117. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{160;020}

Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{160;030}

Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 117. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{160;040}

Nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankokkal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{170;010}

Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 116. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése szerinti közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{170;020}

Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{170;030}

Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 116. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése szerinti közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{170;040}

Nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, nem kormányzatként kezelt közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{180;010}

Intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 119–121. cikke szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{180;020}

Intézmények – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek, és nem a CRR 161. cikke (1) bekezdése d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek, és nem tartoznak a CRR 147. cikke (4) bekezdése a)–c) pontjának hatályába.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{180;030}

Intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 119–121. cikke szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{180;040}

Intézmények – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, intézményekkel szembeni kitettségek, és nem a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek, és nem tartoznak a CRR 147. cikke (4) bekezdése a)–c) pontjának hatályába.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{190;010}

Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 124. cikke szerinti, ingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{190;020}

Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal fedezettek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{190;030}

Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 124. cikke szerinti, ingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{190;040}

Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal fedezettek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{200;010}

Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek teljes mértékben a CRR 125. cikke szerinti, lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{200;020}

Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezettek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{200;030}

Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek teljes mértékben a CRR 125. cikke szerinti, lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{200;040}

Lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezett – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalatokkal szembeni kitettségek, vagy a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti lakóingatlan-jelzálogjoggal fedezettek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{210;010}

Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, lakossággal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{210;020}

Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{210;030}

Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, lakossággal szembeni kitettségek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{210;040}

Lakossággal szembeni kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{220;010}

Lakossági (kkv) – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásokkal szembeni lakossági kitettségek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{220;020}

Lakossági (kkv) – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{220;030}

Lakossági (kkv) – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 123. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásokkal szembeni lakossági kitettségek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{220;040}

Lakossági (kkv) – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{230;010}

Vállalati; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A {240,010} és a {250,010} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{230;020}

Vállalati; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A {240;020} és a {250;020} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{230;030}

Vállalati; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

A {240;030} és a {250;030} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{230;040}

Vállalati; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

A {240;040} és a {250;040} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{240;010}

Pénzügyi – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a {180;010} mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a {180;010} mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{240;020}

Pénzügyi – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{240;030}

Pénzügyi – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{240;040}

Pénzügyi – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a pénzügyi vállalkozás a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozást jelent, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, a {180;10} mezőben említett intézményektől eltérő vállalkozást.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{250;010}

Nem pénzügyi; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

Azon eszközök tőkeáttételimutató-számításhoz használt kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikkében meghatározottak szerinti nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek.

A {260;010} és a {270;010} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{250;020}

Nem pénzügyi; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

Azon eszközök tőkeáttételimutató-számításhoz használt kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199 cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

A {260;020} és a {270;020} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{250;030}

Nem pénzügyi; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázati súlyozás alá tartozó kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikkében meghatározottak szerinti nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek.

A {260;030} és a {270;030} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{250;040}

Nem pénzügyi; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

A {260;040} és a {270;040} mező összege.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{260;010}

Kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, kis- és középvállalkozások formájában működő vállalkozásokkal szembeni kitettségek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{260;020}

Kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{260;030}

Kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, kis- és középvállalkozások formájában működő vállalkozásokkal szembeni kitettségek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{260;040}

Kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek.

E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{270;010}

Nem kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{270;020}

Nem kkv-kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{270;030}

Nem kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 122. cikke szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{270;040}

Nem kkv-kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan-jelzálogjoggal nem fedezettek, és nem szerepelnek a {230;040} és a {250;040} mezőben.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{280;010}

Nemteljesítő kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek nemteljesítő kitettségek, és ezért a CRR 127. cikkének hatályába esnek.

{280;020}

Nemteljesítő kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 147. cikkének (2) bekezdése szerinti kitettségi osztályokba sorolt azon eszközök esetében, amelyeknél bekövetkezett a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés.

{280;030}

Nemteljesítő kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek nemteljesítő kitettségek, és ezért a CRR 127. cikkének hatályába esnek.

{280;040}

Nemteljesítő kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

A CRR 147. cikkének (2) bekezdése szerinti kitettségi osztályokba sorolt azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyeknél bekövetkezett a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés.

{290;010}

Egyéb kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 112. cikkének k), m), n), o), p) és q) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök esetében.

Az intézményeknek e helyen a szavatoló tőkéből levont, de itt más osztályba nem besorolható eszközöket (például immateriális javakat) kell feltüntetniük, még akkor is, ha az effajta besorolás nem szükséges a {*; 030} és a {*; 040} oszlopokban.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{290;020}

Egyéb kitettségek; ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e), f) és g) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök esetében.

Az intézményeknek e helyen a szavatoló tőkéből levont, de itt más osztályba nem besorolható eszközöket (például immateriális javakat) kell feltüntetniük, még akkor is, ha az effajta besorolás nem szükséges a {*; 030} és a {*; 040} oszlopokban.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{290;030}

Egyéb kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

A CRR 112. cikkének k), m), n), o), p) és q) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{290;040}

Egyéb kitettségek; ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

A CRR 147. cikke (2) bekezdésének e), f), és g) pontja szerinti kitettségi osztályokba sorolt eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{300;010}

Értékpapírosítási kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 112. cikke m) pontjának hatályába esnek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{300;020}

Értékpapírosítási kitettségek – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték azon eszközök esetében, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 147. cikke (2) bekezdése f) pontjának hatályába esnek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{300;030}

Értékpapírosítási kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 112. cikke m) pontjának hatályába esnek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{300;040}

Értékpapírosítási kitettségek – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Azon eszközök kockázattal súlyozott kitettségértéke, amelyek értékpapírosítással szembeni kitettségek, és a CRR 147. cikke (2) bekezdése f) pontjának hatályába esnek.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{310;010}

Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek esetében.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{310;020}

Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték az import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek esetében.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{310;030}

Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

Import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{310;040}

Kereskedelemfinanszírozás (tájékoztató adat); ebből: – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

Import- és exporthitelek vagy hasonló ügyletek révén áruk vagy szolgáltatások exportőrének vagy importőrének nyújtott hitelezéshez kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{320;010}

Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – SA-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek esetében. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{320;020}

Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték – IRB-kitettségek

A tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték a hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek esetében. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{320;030}

Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – Kockázattal súlyozott eszközök – SA-kitettségek

A hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

{320;040}

Hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében – Kockázattal súlyozott eszközök – IRB-kitettségek

A hivatalos exporthitel-biztosítási program keretében megvalósuló kereskedelemfinanszírozáshoz kapcsolódó mérlegtételek kockázattal súlyozott kitettségértéke. Az LR4 táblában való adatszolgáltatás céljából a hivatalos exporthitel-biztosítási program a kormány vagy más jogalany, például exporthitel-ügynökség által többek között közvetlen hitel/finanszírozás, refinanszírozás, kamatláb-támogatás (ahol a rögzített kamatláb a hitel teljes futamidejére biztosított), segélyfinanszírozás (hitelek és támogatások), exporthitel-biztosítás és garanciák formájában biztosított hivatalos támogatás.

Az intézményeknek a nemteljesítő kitettségek nélküli értéket kell feltüntetniük.

9.   C 44.00 – Általános információk (LR5)

31.

Itt az intézmény tevékenységeinek kategorizálása és az intézmény által választott szabályozói lehetőségek feltüntetése céljából további információkat kell megadni.

Sor

és oszlop

Útmutató

{010;010}

Az intézmény társasági formája

Az intézménynek társasági formáját az alább megadott kategóriákba kell sorolnia:

Részvénytársaság;

Kölcsönös/szövetkezet;

Egyéb nem részvénytársaság jellegű társaság.

{020;010}

Származtatott ügyletek kezelése

Az intézménynek a származtatott ügyletek szabályozói kezelését az alább megadott kategóriákba kell sorolnia:

Az eredeti kitettség szerinti módszer;

A piaci árazás szerinti módszer.

{040;010}

Az intézmény típusa

Az intézménynek típusát az alább megadott kategóriákba kell sorolnia:

Univerzális banki tevékenység (lakossági/kereskedelmi és befektetési banki tevékenység);

Lakossági/kereskedelmi banki tevékenység;

Befektetési banki tevékenység;

Szakosodott hitelező

Egyéb üzleti modell.”


(1)  Ide tartoznak a hitelkockázatnak kitett értékpapírosítások és részvényjellegű kitettségek.


VI. MELLÉKLET

„XVI. MELLÉKLET

MEGTERHELT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

MEGTERHELT ESZKÖZÖK – TÁBLÁK

Tábla száma

Tábla kódja

Tábla megnevezése/táblacsoport

Rövid elnevezés

 

 

A RÉSZ – MEGTERHELÉS ÁTTEKINTÉSE

 

32,1

F 32.01

AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI

AE-ASS

32,2

F 32.02

KAPOTT BIZTOSÍTÉK

AE-COL

32,3

F 32.03

MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ, FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROK

AE-NPL

32,4

F 32.04

MEGTERHELÉS FORRÁSAI

AE-SOU

 

 

B. RÉSZ – LEJÁRATI ADATOK

 

33

F 33.00

LEJÁRATI ADATOK

AE-MAT

 

 

C. RÉSZ – FÜGGŐ MEGTERHELÉS

 

34

F 34.00

FÜGGŐ MEGTERHELÉS

AE-CONT

 

 

D. RÉSZ – FEDEZETT KÖTVÉNYEK

 

35

F 35.00

FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS

AE-CB

 

 

E. RÉSZ – RÉSZLETES ADATOK

 

36,1

F 36.01

RÉSZLETES ADATOK I. RÉSZ

AE-ADV1

36,2

F 36.02

RÉSZLETES ADATOK II. RÉSZ

AE-ADV2


F 32.01 – AZ ADATSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ESZKÖZEI (AE-ASS)

 

A megterhelt eszközök könyv szerinti értéke

A megterhelt eszközök valós értéke

Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke

Meg nem terhelt eszközök valós értéke

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

ebből: központi bank által elismert

 

ebből: központi bank által elismert

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

ebből: központi bank által elismert

 

ebből: központi bank által elismert

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

010

Az adatszolgáltató intézmény eszközei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Látra szóló követelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

ebből: fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

ebből: jelzáloghitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


F 32.02 – KAPOTT BIZTOSÍTÉK (AE-COL)

 

Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke

Meg nem terhelt

Megterhelhető, kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke

Meg nem terhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír névértéke

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

ebből: központi bank által elismert

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

ebből: központi bank által elismert

010

020

030

040

050

060

070

130

Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

140

Látra szóló követelések

 

 

 

 

 

 

 

150

Tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

160

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

170

ebből: fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

180

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

190

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

200

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

210

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

220

Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

230

Egyéb kapott biztosítékok

 

 

 

 

 

 

 

240

Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

250

ESZKÖZÖK, KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIBOCSÁTOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ SAJÁT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 


F 32.03 – MÉG NEM ELZÁLOGOSÍTOTT, SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ FEDEZETT KÖTVÉNYEK ÉS ESZKÖZFEDEZETŰ ÉRTÉKPAPÍROK (AE-NPL)

 

Meg nem terhelt

A mögöttes eszközhalmaz (pool) könyv szerinti értéke

Megterhelhető, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós értéke

Meg nem terhelhető, kibocsátott, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke

 

ebből: központi bank által elismert

010

020

030

040

010

Még nem elzálogosított, saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok

 

 

 

 

020

Kibocsátott, megtartott, fedezett kötvények

 

 

 

 

030

Kibocsátott, megtartott, eszközfedezetű értékpapírok

 

 

 

 

040

Előre sorolt ügyletrészsorozat

 

 

 

 

050

Köztes ügyletrészsorozat

 

 

 

 

060

Első veszteségviselő ügyletrészsorozat

 

 

 

 


F 32.04 – MEGTERHELÉS FORRÁSAI (AE-SOU)

 

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

Eszközök, kapott biztosítékok és a megterhelt saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

 

ebből: a csoport más vállalkozásaitól

 

ebből: kapott és újrafelhasznált biztosíték

ebből: megterhelt, saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

010

020

030

040

050

010

Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke

 

 

 

 

 

020

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

030

ebből: tőzsdén kívüli

 

 

 

 

 

040

Betétek

 

 

 

 

 

050

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

 

 

 

 

 

060

ebből: központi bankok

 

 

 

 

 

070

Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek

 

 

 

 

 

080

ebből: központi bankok

 

 

 

 

 

090

Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

100

ebből: kibocsátott fedezett kötvények

 

 

 

 

 

110

ebből: kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok

 

 

 

 

 

120

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

 

 

 

 

 

130

Kapott hitelnyújtási kötelezettségvállalások névértéke

 

 

 

 

 

140

Kapott pénzügyi garanciák névértéke

 

 

 

 

 

150

Nem készpénzbiztosíték mellett kölcsönbe adott értékpapírok valós értéke

 

 

 

 

 

160

Egyéb

 

 

 

 

 

170

MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

 

konszolidált alapú táblában nem kell kitölteni

 

nem kell kitölteni


F 33.00 – LEJÁRATI ADATOK (AE-MAT)

 

Lejárat nélküli

Egynapos

>1 nap <=1 hét

>1 hét <=2 hét

>2 hét <=1 hónap

>1 hónap <=3 hónap

>3 hónap <=6 hónap

>6 hónap <=1 év

>1 év <=2 év

>2 év <=3 év

3 év <=5 év

5 év <=10 év

>10 év

 

Kötelezettségek hátralévő lejárati ideje

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

010

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Kapott, újrafelhasznált biztosíték (átvevői oldal)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Kapott, újrafelhasznált biztosíték (újrafelhasználói oldal)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


F 34.00 – FÜGGŐ MEGTERHELÉS (AE-CONT)

 

Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

Függő megterhelés

A. A megterhelt eszközök 30 %-kal csökkentett valós értéke

B. Jelentős pénznemek 10 %-os leértékelődésének nettó hatása

Megterhelt eszközök pótlólagos összege

Megterhelt eszközök pótlólagos összege

1. jelentős

pénznem

2. jelentős

pénznem

n. jelentős

pénznem

010

020

030

040

050

 

010

Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke

 

 

 

 

 

 

020

Származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

030

ebből: tőzsdén kívüli

 

 

 

 

 

 

040

Betétek

 

 

 

 

 

 

050

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

 

 

 

 

 

 

060

ebből: központi banki

 

 

 

 

 

 

070

Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek

 

 

 

 

 

 

080

ebből: központi banki

 

 

 

 

 

 

090

Kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

100

ebből: kibocsátott fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

110

ebből: kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok

 

 

 

 

 

 

120

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

 

 

 

 

 

 

170

MEGTERHELÉS FORRÁSAI ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 


F 35.00 – FEDEZETTKÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS (AE-CB)

z-tengely

Fedezeti halmaz (pool) azonosítója (nyitott)

 

Megfelel a CRR 129. cikkének?

Fedezettkötvény-kötelezettségek

Fedezeti halmaz (pool)

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

+ 6 hónap

+12 hónap

+ 2 év

+5 év

+ 10 év

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, negatív nettó piaci értékű származtatott pozíciók

Fedezett kötvények külső hitelminősítése

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

+ 6 hónap

+12 hónap

+ 2 év

+5 év

+ 10 év

A fedezeti halmazba (poolba) tartozó, pozitív nettó piaci értékű származtatott pozíciók

A fedezeti minimumkövetelményeket meghaladó fedezeti halmaz (pool) összege

[IGEN/NEM]

Amennyiben IGEN, jelölje a fedezeti halmaz (pool) elsődleges eszközosztályát

a fedezett kötvényekre vonatkozó releváns kötelező szabályok szerint

a hitelminősítők által a fedezett kötvény aktuális külső hitelminősítésének fenntartására alkalmazott módszertan szerint

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

1. hitelminősítő intézet

1. hitelminősítés

2. hitelminősítő intézet

2. hitelminősítés

3. hitelminősítő intézet

3. hitelminősítés

Jelentendő adat az adatszolgáltatás időpontjában

1. hitelminősítő intézet

2. hitelminősítő intézet

3. hitelminősítő intézet

010

012

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

010

Névérték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Jelenérték (swap) / piaci érték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Eszközspecifikus érték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Könyv szerinti érték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


F 36.01 – RÉSZLETES ADATOK. I. RÉSZ (AE-ADV-1)

 

Megterhelés forrásai

Eszközök/ kötelezettségek

Biztosítéktípus – Eszköztípus szerinti osztályozás

Összesen

Látra szóló követelések

Tőkeinstrumentumok

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek

Egyéb

eszközök

Összesen

ebből: fedezett kötvények

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Központi bankok és központi kormányzat

Pénzügyi vállalkozások

Nem pénzügyi vállalkozások

Háztartások

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

 

ebből: jelzáloghitelek

 

ebből: jelzáloghitelek

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

010

Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve pl. a repot)

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Tőzsdén forgalmazott derivatívák

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Tőzsdén kívüli derivatívák

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Eszközfedezetű kibocsátott értékpapírok

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

Megterhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

Függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

Megterhelt eszközök összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

ebből: központi bank által elismert

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

Meg nem terhelt eszközök összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

ebből: központi bank által elismert

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

Megterhelt + meg nem terhelt eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


F 36.02 – RÉSZLETES ADATOK. II. RÉSZ (AE-ADV-2)

 

Megterhelés forrásai

Eszközök/ kötelezettségek

Biztosítéktípus – Eszköztípus szerinti osztályozás

Összesen

Látra szóló követelések

Tőkeinstrumentumok

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek

Egyéb kapott biztosíték

Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok

Összesen

ebből: fedezett kötvények

ebből: eszközfedezetű értékpapírok

ebből: központi kormányzatok által kibocsátott

ebből: pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

ebből: nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott

Központi bankok és központi kormányzat

Pénzügyi vállalkozások

Nem pénzügyi vállalkozások

Háztartások

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

 

ebből: a csoporthoz tartozó más vállalkozások által kibocsátott

 

ebből: jelzáloghitelek

 

ebből: jelzáloghitelek

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

010

Központi banki finanszírozás (bármely típusú, ideértve pl. a repot)

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

Tőzsdén forgalmazott derivatívák

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

Tőzsdén kívüli derivatívák

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

Visszavásárlási (repo-) megállapodások

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

Repomegállapodásoktól eltérő fedezett betétek

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

Kibocsátott fedezettkötvény-értékpapírok

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

Eszközfedezetű kibocsátott értékpapírok

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

Saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

Megfeleltetett kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

Megterhelés egyéb, kapcsolódó forrásai

Kapott, megterhelt biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

Függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

Kapott, megterhelt biztosíték összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

ebből: központi bank által elismert

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

Kapott, meg nem terhelt biztosíték összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

ebből: központi bank által elismert

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

Megterhelt + meg nem terhelt kapott biztosíték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


VII. MELLÉKLET

„XIX. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A XVIII. MELLÉKLET TOVÁBBI MONITOROZÁSI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ

1.   További monitorozási eszközök

1.1.   Általános információk

1.

Az intézmény likviditásfedezettel és stabil forrásellátottsággal kapcsolatos adatszolgáltatás körén kívül eső likviditási kockázatának monitorozása céljából az intézményeknek az e mellékletben található útmutatóval összhangban ki kell tölteniük a XVIII. mellékletben levő táblát.

2.

A teljes finanszírozás a származtatott eszközöktől és rövid pozícióktól eltérő összes pénzügyi kötelezettséget jelenti.

3.

A lejárat nélküli forrásokat, beleértve a látra szóló betéteket, egynapos lejáratúnak kell tekinteni.

4.

Az eredeti futamidő a kezdeményezés (keletkezés) időpontja és a finanszírozás lejáratának időpontja között eltelt idő. A forrás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy opcionalitás esetén, például a XXIII. melléklet 12. pontjánál, a finanszírozás eredeti lejárata rövidebb lehet, mint a kezdeményezése (keletkezése) óta eltelt idő.

5.

A hátralévő futamidő az adatszolgáltatási időszak vége és a forrás lejáratának időpontja között eltelt idő. A forrás lejáratának időpontját a XXIII. melléklet 12. pontjának megfelelően kell meghatározni.

6.

A súlyozott átlagos eredeti vagy hátralévő futamidő kiszámítása céljából az egy napon belül lejáró betéteket egynapos lejáratúnak kell tekinteni.

7.

Az olyan forrás súlyozott átlagos eredeti és hátralévő futamidejének kiszámítása céljából, amely esetében az intézmény partnerére felmondási idő, illetőleg felmondásra vagy lejárat előtti felvételre vonatkozó záradék érvényes, az első lehetséges időpontban történő felvételt kell feltételezni.

8.

A lejárat nélküli kötelezettségek esetében – kivéve a XXIII. melléklet 12. pontjában említett opcionalitás hatálya alá tartozókat – rögzített húszéves eredeti és hátralévő futamidőt kell feltételezni.

9.

A C 67.00. és a C 68.00. adatszolgáltatási táblákhoz használt küszöbérték jelentős pénznemenkénti kiszámításához az intézményeknek valamennyi pénznemben az összes kötelezettség 1 %-ának megfelelő küszöbértéket kell használniuk.

1.2.   A finanszírozás koncentrációja partnerenként (C 67.00)

1.

Az adatszolgáltató intézmények partnerenkénti finanszírozási koncentrációjára vonatkozó adatokat az intézményeknek a C 67.00-es táblában kell megadniuk az e szakaszban található útmutatónak megfelelően.

2.

Az intézményeknek a tábla 1. szakaszának alkategóriáiban kell feltüntetniük azon tíz legnagyobb partnerüket vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerinti kapcsolatban álló ügyfelek olyan csoportját, amely esetében az egyes partnerektől vagy a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjától származó források értéke meghaladja az összes kötelezettség 1 %-át. Az 1.01. pontban kell feltüntetni azt a partnert vagy kapcsolatban álló ügyfelek csoportját, amelytől az adatszolgáltatás időpontjában az 1 %-os küszöböt meghaladó legnagyobb összegű forrás származik, az 1.02. pontban az 1 %-os küszöböt meghaladó második legnagyobb összegű forrást biztosító partnert, és így tovább.

3.

Amennyiben a partner kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell feltüntetni abban a csoportban, amelynél a források összege a legnagyobb.

4.

Az intézményeknek az összes többi fennmaradó forrás teljes összegét a 2. szakaszban kell megadniuk.

5.

Az 1. és 2. szakasz összege megegyezik az adott intézmény által a FINREP pénzügyi adatszolgáltatási keret szerinti mérlegben szerepeltetett összes forrás összegével.

6.

Az intézményeknek minden egyes partner esetében ki kell tölteniük a 010–080-as oszlopok mindegyikét.

7.

Ha a forráshoz több terméktípusban jutnak hozzá, akkor azt a terméktípust kell feltüntetni, amelyben az intézmény a legnagyobb arányban jutott forráshoz. Az értékpapírok tényleges tulajdonosainak azonosítása a legnagyobb gondosság (best effort) elve alapján történhet. Ha egy intézmény – letétkezelői szerepéből eredően – információval rendelkezik az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a partnerkoncentrációval kapcsolatos adatszolgáltatás céljából az adott összeget figyelembe kell vennie. Ha nem áll rendelkezésre információ az értékpapírok tulajdonosáról, akkor a megfelelő összeget nem kell feltüntetni.

8.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató:

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

A partner neve

Minden olyan partner nevét, amelytől az összes kötelezettség 1 %-át meghaladó forrás származik, a 010-es oszlopban kell feltüntetni, a kapott források mértéke szerinti csökkenő sorrendben.

A partner nevét attól függetlenül szerepeltetni kell, hogy jogi személy vagy természetes személy. Ha a partner jogi személy, a partner neveként annak a jogi személynek a teljes nevét kell feltüntetni, amelytől a forrás származik, a nemzeti társasági jognak megfelelő társasági forma megjelölésével együtt.

020

LEI-kód

Ez a kód a partner jogalany-azonosító kódja.

030

A partner ágazata

Minden egyes partnerhez ágazatot kell rendelni a FINREP gazdasági ágazatai alapján:

i. központi bankok; ii. államháztartások; iii. hitelintézetek; iv. egyéb pénzügyi vállalatok; v. nem pénzügyi vállalatok; vi. háztartások.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell ágazatot feltüntetni.

040

A partner székhelye

A partner bejegyzése szerinti ország ISO 3166-1 alpha-2 kódját kell használni, ideértve a nemzetközi szervezetek esetében az Eurostat fizetésimérleg-kézikönyvének legújabb kiadásában található pszeudo-ISO kódokat.

Kapcsolatban álló ügyfelek csoportjai esetében nem kell országot megadni.

050

Terméktípus

A 010-es oszlopban feltüntetett partnerekhez az alábbi félkövérrel kiemelt kódok alkalmazásával hozzá kell rendelni egy terméktípust annak a kibocsátott terméknek megfelelően, amelyben az intézmény forráshoz jutott (vegyes terméktípusok esetén azt a terméktípust, amelyben a forrás legnagyobb részéhez jutott):

UWF (pénzügyi ügyféltől származó, fedezetlen nem lakossági finanszírozási forrás, többek között bankközi pénz)

UWNF (nem pénzügyi ügyféltől származó, fedezetlen nem lakossági finanszírozási forrás)

SFT (az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repomegállapodásból származó forrás)

CB (az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott fedezettkötvény-kibocsátásból származó forrás)

ABS (eszközfedezetű értékpapír, ezen belül eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír kibocsátásából származó forrás)

IGCP (csoporton belüli partnerektől származó forrás)

OSWF (egyéb fedezett nem lakossági finanszírozás)

OFP (egyéb finanszírozási termékek, például lakossági finanszírozás)

060

Kapott összeg

A 010-es oszlopban feltüntetett partnerektől származó források teljes összegét a 060-as oszlopban kell megadni a könyv szerinti értékek feltüntetésével.

070

Súlyozott átlagos eredeti futamidő

A 060-as oszlopban feltüntetett, a 010-es oszlopban szereplő partnertől származó forrás összegéhez a 070-es oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos eredeti futamidejét (napokban).

A súlyozott átlagos eredeti futamidő az adott partnertől származó források napokban kifejezett átlagos eredeti futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és az adott partnertől származó forrás különböző összegeinek és teljes összegének aránya alapján kell kiszámítani.

080

Súlyozott átlagos hátralévő futamidő

A 060-as oszlopban feltüntetett, a 010-es oszlopban szereplő partnertől származó forrás összegéhez a 080-as oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos hátralévő futamidejét (napokban).

A súlyozott átlagos hátralévő futamidő az adott partnertől származó források napokban kifejezett átlagos hátralévő futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és az adott partnertől származó forrás különböző összegeinek és teljes összegének aránya alapján kell kiszámítani.

1.3.   A finanszírozás koncentrációja terméktípusonként (C 68.00)

1.

Ebben a táblában kell megadni az adatot szolgáltató intézmény forrásainak terméktípusonkénti koncentrációjával kapcsolatos adatokat a sorokra vonatkozó alábbi útmutatóban meghatározott finanszírozási típusok szerinti bontásban:

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

1.   Lakossági finanszírozás

Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott lakossági betétek.

020

1.1.   ebből: látra szóló betét

A 010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból a látra szóló betétek.

031

1.2.   ebből: a következő 30 napon belül fel nem vehető lekötött betét

A 010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon lekötött betétek, amelyek a következő 30 napon belül nem vehetők fel.

041

1.3.   ebből: a következő 30 napon belül felvehető lekötött betét

A 010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon lekötött betétek, amelyek a következő 30 napon belül felvehetők.

070

1.4.   ebből: a következő jellemzők valamelyikével rendelkező megtakarítási számlák

A 010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon megtakarítási számlák, amelyekre a következők valamelyike jellemző:

a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő

a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélkül.

Ezt a sort nem kell kitölteni.

080

1.4.1.   a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idővel

A 010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból azon megtakarítási számlák, amelyek felvételre vonatkozó felmondási ideje 30 napnál hosszabb.

090

1.4.2.   a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélkül

A 010-es sorban feltüntetett lakossági finanszírozásból a felvételre vonatkozó 30 napnál hosszabb felmondási idő nélkül megtakarítási számlák.

100

2.   Nem lakossági finanszírozásnak tekintendő a következők bármelyike:

Valamennyi partner, kivéve az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott lakossági betétekkel rendelkező partnereket.

Ezt a sort nem kell kitölteni.

110

2.1.   Fedezetlen nem lakossági finanszírozás

Valamennyi partner, amely esetében a forrás fedezetlen, kivéve az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott lakossági betétekkel rendelkezőket.

120

2.1.1.   ebből: pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek

A 110-es sorban feltüntetett finanszírozásból a pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek.

A központi bankoktól származó finanszírozást nem kell feltüntetni ebben a sorban.

130

2.1.2.   ebből: nem pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek

A 110-es sorban feltüntetett finanszírozásból a nem pénzügyi ügyfelektől származó kölcsönök és betétek.

A központi bankoktól származó finanszírozást nem kell feltüntetni ebben a sorban.

140

2.1.3.   ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek

A 110-es sorban feltüntetett finanszírozásból a csoporton belüli jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek.

A csoporton belüli jogalanyoktól származó nem lakossági finanszírozást csak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell jelenteni.

150

2.2.   Fedezett nem lakossági finanszírozás

Valamennyi partner, amely esetében a forrás fedezett, kivéve az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott lakossági betétekkel rendelkezőket.

160

2.2.1.   ebből: értékpapír-finanszírozási ügylet

A 150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 82. pontjában meghatározott repomegállapodásokból származik.

170

2.2.2.   ebből: fedezett kötvény kibocsátása

A 150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott fedezettkötvény-kibocsátásból származik.

180

2.2.3.   ebből: eszközfedezetű értékpapír kibocsátása

A 150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír kibocsátásából származik, beleértve az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírokat.

190

2.2.4.   ebből: csoporton belüli jogalanyoktól származó kölcsönök és betétek

A 150-es sorban feltüntetett finanszírozásból az a forrás, amely csoporton belüli jogalanyoktól származik.

A csoporton belüli jogalanyoktól származó nem lakossági finanszírozást csak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell jelenteni.

2.

E tábla kitöltésekor az intézményeknek fel kell tüntetniük valamennyi olyan terméktípusból származó forrás teljes összegét, amelynél a kapott forrás meghaladja az összes kötelezettség 1 %-át.

3.

Az intézményeknek minden egyes terméktípusra vonatkozóan ki kell tölteniük a 010–050-es oszlopok mindegyikét.

4.

Az összes kötelezettség 1 %-ában kifejezett küszöbértéket a következőknek megfelelően kell alkalmazni azon terméktípusok meghatározására, amelyekből forrás származik:

a)

az összes kötelezettség 1 %-ában kifejezett küszöbértéket az összes alábbi sorban említett terméktípusra alkalmazni kell: 1.1. ‘Látra szóló betét’; 1.2. ‘A következő 30 napon belül fel nem vehető lekötött betét’; 1.3. ‘A következő 30 napon belül felvehető lekötött betét’; 1.4. ‘Megtakarítási számla’; 2.1. ‘Fedezetlen nem lakossági finanszírozás’; 2.2. ‘Fedezett nem lakossági finanszírozás’;

b)

az 1.4. sor (‘Megtakarítási számla’) tekintetében az összes kötelezettség 1 %-ában kifejezett küszöbérték kiszámításakor a küszöbérték az 1.4.1. és 1.4.2. sor összegére alkalmazandó;

c)

az 1. sor (‘Lakossági finanszírozás’) és a 2. sor (‘Nem lakossági finanszírozás’) tekintetében az összes kötelezettség 1 %-ában kifejezett küszöbérték csak aggregált szinten alkalmazandó.

5.

Az 1. sorban (‘Lakossági finanszírozás’), a 2.1. sorban (‘Fedezetlen nem lakossági finanszírozás’) és a 2.2. sorban (‘Fedezett nem lakossági finanszírozás’) megadott adatok terméktípusok szélesebb körét tartalmazhatják, mint az ‘ebből’ tételek.

6.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató:

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

Kapott könyv szerinti érték

A ‘Termék neve’ oszlopban felsorolt egyes termékkategóriákból származó források könyv szerinti összegét a tábla 010-es oszlopában kell megadni.

020

A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által biztosított összeg

A ‘Termék neve’ oszlopban felsorolt egyes termékkategóriákból származó, a 010-es oszlopban feltüntetett források teljes összegéből a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által biztosított összeg.

Megjegyzés: a ‘Termék neve’ oszlopban felsorolt egyes termékkategóriákból származó források 020-as és 030-as oszlopban megadott összegeinek meg kell egyezniük a 010-es oszlopban szereplő teljes kapott összeggel.

030

A 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által nem biztosított összeg

A ‘Termék neve’ oszlopban felsorolt egyes termékkategóriákból származó, a 010-es oszlopban feltüntetett források teljes összegéből a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország azzal egyenértékű betétbiztosítási rendszere által nem biztosított összeg.

Megjegyzés: a ‘Termék neve’ oszlopban felsorolt egyes termékkategóriákból származó források 020-as és 030-as oszlopban megadott összegeinek meg kell egyezniük a 010-es oszlopban szereplő teljes kapott összeggel.

040

Súlyozott átlagos eredeti futamidő

A ‘Termék neve’ oszlopban felsorolt termékkategóriákból származó, a 010-es oszlopban feltüntetett forrás összegéhez a 040-es oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos eredeti futamidejét (napokban).

A súlyozott átlagos eredeti futamidő az adott terméktípus kibocsátásából származó források napokban kifejezett átlagos eredeti futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és a kapott forrás különböző összegeinek az adott terméktípus valamennyi kibocsátásából származó teljes finanszírozáshoz viszonyított aránya alapján kell kiszámítani.

050

Súlyozott átlagos hátralévő futamidő

A ‘Termék neve’ oszlopban felsorolt termékkategóriákból származó, a 010-es oszlopban feltüntetett forrás összegéhez a 050-es oszlopban meg kell adni a forrás súlyozott átlagos hátralévő futamidejét (napokban).

A súlyozott átlagos hátralévő futamidő az adott terméktípus kibocsátásából származó források napokban kifejezett átlagos hátralévő futamideje. Az átlag a források nagyságával súlyozott, és a kapott forrás különböző összegeinek az adott terméktípus valamennyi kibocsátásából származó teljes finanszírozáshoz viszonyított aránya alapján kell kiszámítani.

1.4.   Árazás különböző finanszírozási futamidők esetén (C 69.00)

1.

Az intézményeknek a C 69.00-es táblában kell megadniuk az ügyleti volument és az intézmények által az adatszolgáltatási időszakban kapott és az adatszolgáltatási időszakban még fennálló finanszírozásért fizetett árakat az alábbi eredeti futamidők szerint:

a)

egynapos (010-es és 020-as oszlop);

b)

egynaposnál hosszabb, de legfeljebb 1 hét (030-as és 040-es oszlop);

c)

1 hétnél hosszabb, de legfeljebb 1 hónap (050-es és 060-as oszlop);

d)

1 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 3 hónap (070-es és 080-as oszlop);

e)

3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónap (090-es és 100-as oszlop);

f)

6 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 1 év (110-es és 120-as oszlop);

g)

1 évnél hosszabb, de legfeljebb 2 év (130-as és 140-es oszlop);

h)

2 évnél hosszabb, de legfeljebb 5 év (150-es és 160-as oszlop);

i)

5 évnél hosszabb, de legfeljebb 10 év (170-es és 180-as oszlop).

2.

A kapott forrás lejáratának megállapításakor az intézményeknek figyelmen kívül kell hagyniuk az üzletkötési nap és az elszámolási nap közötti időszakot, pl. egy két hét múlva teljesített három hónapos kötelezettséget három hónapos lejárattal (070-es és 080-as oszlop) kell szerepeltetni.

3.

Az egyes lejárati sávok bal oldali oszlopában az alábbiak szerinti felárat kell megadni:

a)

az intézmény által a legfeljebb egyéves futamidejű kötelezettségek után fizetendő felár, ha azokat legkésőbb az ügylet napjának végén a megfelelő pénznem egynapos referenciaindexére cserélték volna;

b)

a vállalkozás által az egy évet meghaladó eredeti futamidejű kötelezettségek után kibocsátáskor fizetendő felár, ha azokat legkésőbb az ügylet napjának végén a megfelelő pénznem referenciaindexére cserélnék, amely a háromhavi EURIBOR (EUR), illetve LIBOR (GBP és USD).

Kizárólag az a) és b) pont szerinti felár kiszámítása céljából az intézmények az eredeti futamidőt meghatározhatják korábbi tapasztalatok alapján, adott esetben opcionalitás figyelembevételével vagy anélkül.

4.

A felárat bázispontban kell megadni, negatív előjellel abban az esetben, ha az új finanszírozás olcsóbb, mint a releváns referenciaindexszel számított. A felárakat súlyozott átlag alapján kell kiszámítani.

5.

A több kibocsátásra/betétre/kölcsönre vonatkozó, fizetendő átlagos felár meghatározásához az intézményeknek a teljes költséget a kibocsátás pénznemében kell kiszámítaniuk, amelynek során figyelmen kívül kell hagyniuk valamennyi határidős devizacsere-ügyletet, viszont figyelembe kell venniük a fizetett, illetve kapott felárakat, engedményeket és díjakat, azt alapul véve, hogy az elméleti vagy tényleges kamatcsereügyletek futamidejének meg kell egyeznie a kötelezettség futamidejével. A felár a kötelezettség kamatlábának a határidős csereügylet kamatlábával csökkentett értéke.

6.

A ‘Tétel’ oszlopban felsorolt finanszírozási kategóriákban kapott források összegét a megfelelő lejárati sáv ‘Volumen’ oszlopában kell megadni.

7.

A ‘Volumen’ oszlopban az intézménynek a kapott új finanszírozás könyv szerinti értékét kell megadnia az eredeti futamidő szerint alkalmazandó lejárati sávban.

8.

Mint minden tétel, így a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások esetében is az intézménynek csak a mérlegben megjelenített kapcsolódó összegeket kell megadnia. Az intézménynek biztosított mérlegen kívüli kötelezettségvállalást csak lehívás után kell megadni a C 69.00-es táblában. Lehívás esetén a jelentendő volumen és felár a lehívott összeg és az alkalmazandó felár az adatszolgáltatási időszak végén. Amennyiben a lehívás nem újítható meg az intézmény mérlegelési jogkörén belül, a lehívás tényleges lejáratát kell megadni. Amennyiben az intézmény már az előző adatszolgáltatási időszak végén lehívta a keretet, és amennyiben ezt követően megemeli a keret igénybevételét, csak a további lehívott összegeket kell jelenteni.

9.

A lakossági ügyfelek által elhelyezett betétek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott betéteket tartalmazzák.

10.

Az adatszolgáltatási időszakban megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozás esetében az ebben az időpontban (vagyis az adatszolgáltatási időszak végén) alkalmazandó felárak átlagát kell feltüntetni. A C 69.00-es tábla céljából a megújított és az adatszolgáltatási időszak végén még fennálló finanszírozást új finanszírozásnak kell tekinteni.

11.

Az 1.4. szakasz további részétől eltérve a látra szóló betétek volumenét és felárát csak akkor kell megadni, ha a betétesnek a megelőző adatszolgáltatási időszakban nem volt látra szóló betéte, vagy ha az előző vonatkozási időponthoz képest a betét összege növekedett, amely esetben a növekményt kell új finanszírozásként kezelni. A felár az időszak végén érvényes felár.

12.

Ha nincs szerepeltethető adat, a felárra vonatkozó cellákat üresen kell hagyni.

13.

A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató:

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

1.   Teljes finanszírozás

Az összes kapott forrás teljes volumenét és súlyozott átlagos felárát a következőknek megfelelően kell megadni az alábbi futamidőkre vonatkozóan:

a)

egynapos (010-es és 020-as oszlop);

b)

egynaposnál hosszabb, de legfeljebb 1 hét (030-as és 040-es oszlop)

c)

1 hétnél hosszabb, de legfeljebb 1 hónap (050-es és 060-as oszlop);

d)

1 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 3 hónap (070-es és 080-as oszlop);

e)

3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónap (090-es és 100-as oszlop);

f)

6 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 1 év (110-es és 120-as oszlop);

g)

1 évnél hosszabb, de legfeljebb 2 év (130-as és 140-es oszlop);

h)

2 évnél hosszabb, de legfeljebb 5 év (150-es és 160-as oszlop);

i)

5 évnél hosszabb, de legfeljebb 10 év (170-es és 180-as oszlop).

020

1.1   ebből: lakossági finanszírozás

Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból a gyűjtött lakossági finanszírozás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

030

1.2   ebből: fedezetlen nem lakossági finanszírozás

Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból a kapott fedezetlen nem lakossági finanszírozás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

040

1.3   ebből: fedezett finanszírozás

Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból a kapott fedezett finanszírozás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

050

1.4   ebből: előre sorolt (szenior) fedezetlen értékpapírok

Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból az előre sorolt fedezetlen értékpapírok teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

060

1.5   ebből: fedezett kötvények

Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból az intézmény saját eszközeit terhelő fedezettkötvény-kibocsátás teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

070

1.6   ebből: eszközfedezetű értékpapírok, többek között eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok

Az 1. tételben feltüntetett összes finanszírozási forrásból a kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok, többek között az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok teljes volumene és súlyozott átlagos felára.

1.5.   Megújított finanszírozás (C 70.00)

1.

Ebben a táblában az adatszolgáltatási időpontot megelőző hónapra vonatkozó napi információkat kell megadni a lejáró források és a kapott új források volumenéről, vagyis a finanszírozás megújításáról.

2.

Az intézményeknek az összes alábbi lejárati sávban meg kell adniuk a lejáró finanszírozást naptári napokban, az eredeti futamidő szerint:

a)

egynapos (010–040-es oszlop);

b)

1 nap és 7 nap között (050–080-as oszlop);

c)

7 nap és 14 nap között (090–120-as oszlop);

d)

14 nap és 1 hónap között (130–160-as oszlop);

e)

1 hónap és 3 hónap között (170–200-as oszlop);

f)

3 hónap és 6 hónap között (210–240-es oszlop);

g)

6 hónapon túl lejáró (250–280-as oszlop).

3.

A fenti 2. pontban megadott egyes lejárati sávokban a lejáró összeget a bal oldali oszlopban, a megújított finanszírozás összegét a ‘Megújított’ oszlopban, a kapott új finanszírozást az ‘Új finanszírozás’ oszlopban, továbbá az egyrészt az új finanszírozás összege, másrészt a megújított finanszírozás lejáró finanszírozással csökkentett összege közötti nettó különbözetet pedig a jobb oldali oszlopban kell megadni.

4.

Az összes ‘Nettó’ oszlop összegeként (040-es + 080-as + 120-as + 160-as + 200-as + 240-es + 280-as oszlop) kiszámított teljes nettó pénzáramlást a 290-es oszlopban kell megadni.

5.

A 300-as oszlopban a lejáró finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban.

6.

A 310-es oszlopban a megújított finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban.

7.

A 320-as oszlopban az új finanszírozás átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban.

8.

A ‘Lejáró’ összeg az összes olyan kötelezettséget tartalmazza, amelyet a forrás nyújtója az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján szerződés alapján visszavonhat, vagy amely az említett napon esedékes. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni.

9.

A ‘Megújított’ összeg a 2. és a 3. pont szerinti olyan lejáró összeget tartalmazza, amely az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján az intézménynél marad. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni. Amennyiben a finanszírozás futamideje a megújítás miatt változott, a megújítás összegét az új lejáratnak megfelelő lejárati sávban kell megadni.

10.

Az ‘Új finanszírozás’ összeg a tényleges forrásbeáramlás az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján. Ezt mindig pozitív előjellel kell feltüntetni.

11.

A ‘Nettó’ összeg a forrásokban bekövetkezett változás az eredeti futamidő egy meghatározott idősávjában az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján; ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy összegezni kell az új finanszírozást a lejáró finanszírozás összegével csökkentett megújított finanszírozással.

12.

A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató:

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010–040

Egynapos

Az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró, egynapos eredeti futamidejű finanszírozás teljes összegét a 010-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni.

Az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított, egynapos eredeti futamidejű finanszírozás teljes összegét a 020-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott, egynapos eredeti futamidejű új finanszírozás teljes összegét a 030-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egyrészről a lejáró napi finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új napi finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 040-es oszlop 1.1–1.31. sorában kell feltüntetni.

050–080

> 1 nap ≤ 7 nap

Az egy nap és egy hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét az 050-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni.

Az egy nap és egy hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 060-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egy nap és egy hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 70-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 080-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell feltüntetni.

090–120

> 7 nap ≤ 14 nap

Az egy hét és két hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 090-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni.

Az egy hét és két hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 100-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egy hét és két hét közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 110-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 120-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell feltüntetni.

130–160

> 14 nap ≤ 1 hónap

A két hét és egy hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 130-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni.

A két hét és egy hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 140-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

A két hét és egy hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 150-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 160-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell feltüntetni.

170–200

> 1 hónap ≤ 3 hónap

Az egy hónap és három hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 170-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni.

Az egy hónap és három hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 180-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egy hónap és három hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 190-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 200-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell feltüntetni.

210–240

> 3 hónap ≤ 6 hónap

A három hónap és hat hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 210-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni.

A három hónap és hat hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 220-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

A három hónap és hat hónap közötti eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 230-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 240-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell feltüntetni.

250–280

> 6 hónap

A hat hónapot meghaladó eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján lejáró finanszírozás teljes összegét a 250-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni. A 31-nél kevesebb napból álló hónapok, valamint a hétvégék esetében a nem releváns sorokat üresen kell hagyni.

A hat hónapot meghaladó eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján megújított finanszírozás teljes összegét a 260-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

A hat hónapot meghaladó eredeti futamidejű, az adatszolgáltatási időszak megfelelő napján kapott új finanszírozás teljes összegét a 270-es oszlop 1.1–1.31-es sorában kell megadni.

Az egyrészről a lejáró finanszírozás összege, másrészről a megújított finanszírozás kapott új finanszírozással növelt összege közötti nettó különbözetet a 280-as oszlop 1.1–1.31-es sorában kell feltüntetni.

290

Teljes nettó pénzáramlás

A 040-es, 080-as, 120-as, 160-as, 200-as, 240-es, 280-as ‘Nettó’ oszlopok összegeként kiszámított teljes nettó pénzáramlást a 290-es oszlopban kell megadni.

300–320

Átlagos futamidő (nap)

A 300-as oszlopban az összes lejáró finanszírozás súlyozott átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban. A 310-es oszlopban az összes megújított finanszírozás súlyozott átlagos futamidejét, a 320-as oszlopban pedig az összes új finanszírozás súlyozott átlagos futamidejét kell feltüntetni napokban.”


VIII. MELLÉKLET

„XXI. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A XX. MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ, A KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS KONCENTRÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ TÁBLA (C 71.00) KITÖLTÉSÉHEZ

A kiegyensúlyozó kapacitás kibocsátónkénti/partnerenkénti koncentrációja (CCC) (C 71.00)

1.

Az adatot szolgáltató intézmény kiegyensúlyozó kapacitásának koncentrációjára vonatkozó, a tíz legnagyobb eszközállomány vagy az intézmény rendelkezésére bocsátott likviditási hitelkeret alapján bontott adatoknak a C 71.00-es táblában történő megadásához az intézményeknek az e mellékletben található útmutatót kell alkalmazniuk.

2.

Amennyiben egy kibocsátóhoz vagy partnerhez egynél több terméktípus, pénznem vagy hitelminőségi besorolás tartozik, a teljes összeget kell megadni. Itt a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációjának legnagyobb részét kitevő terméktípust, pénznemet vagy hitelminőségi besorolást kell feltüntetni.

3.

A C 71.00-es táblában megadott kiegyensúlyozó kapacitásnak meg kell egyeznie a C 66.01-es táblában feltüntetett adattal, azzal a fenntartással, hogy a C 71.00-es táblában kiegyensúlyozó kapacitásként jelentett eszközöknek meg nem terhelt eszközöknek kell lenniük, amelyek az intézmény rendelkezésére állnak, hogy azokat az adatszolgáltatási vonatkozási időpontban készpénzre válthassa.

4.

A C 71.00-es adatszolgáltatási táblában feltüntetendő, jelentős pénznemek szerinti koncentrációk kiszámításához az intézményeknek az összes pénznemben megállapított koncentrációt kell használniuk.

5.

Amennyiben egy kibocsátó vagy partner egymással kapcsolatban álló ügyfelek több csoportjához tartozik, csak egyszer kell jelenteni abban a csoportban, amelyik esetében nagyobb a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációja.

6.

Amennyiben a kibocsátó vagy partner központi bank, a kiegyensúlyozó kapacitás hozzá tartozó koncentrációját nem kell jelenteni ebben a táblában, csak a 120-as sorban. Abban az esetben, ha egy intézmény valamely központi banknál standard likviditási műveletek céljából előzetesen rendelkezésre bocsátott eszközökkel rendelkezik, és amennyiben ezek az eszközök a meg nem terhelt kiegyensúlyozó kapacitás tíz legfőbb kibocsátója vagy partnere alá tartoznak, az intézmény az eredeti kibocsátót és az eredeti terméktípust tünteti fel.

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010

Kibocsátó neve

Az intézmény részére meg nem terhelt eszközöket kibocsátó, illetve le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó likviditási hitelkeretet rendelkezésre tartó tíz legfőbb kibocsátó vagy partner nevét a 010-es oszlopban csökkenő sorrendben kell feltüntetni. A legnagyobb tételt az 1.01-es, a sorrendben utána következőt az 1.02-es sorban kell megadni, és így tovább.Az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportját alkotó kibocsátókat és partnereket egyetlen koncentrációként kell megadni.

A kibocsátó vagy a partner neveként annak a jogi személynek a teljes nevét kell feltüntetni, amely az eszközöket kibocsátotta, illetőleg a likviditási hitelkereteket nyújtotta, a nemzeti társasági jognak megfelelő társasági forma megjelölésével együtt.

020

LEI-kód

Ez a kód a partner jogalany-azonosító kódja.

030

Kibocsátó ágazata

Minden kibocsátóhoz vagy partnerhez ágazatot kell rendelni a FINREP gazdasági ágazatai alapján:

i. államháztartások; ii. hitelintézetek; iii. egyéb pénzügyi vállalatok; iv. nem pénzügyi vállalatok; v. háztartások.

Egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportja esetében nem kell ágazatot feltüntetni.

040

Kibocsátó székhelye

A kibocsátó vagy partner bejegyzése szerinti ország ISO 3166-1 alpha-2 kódját kell alkalmazni, ideértve a nemzetközi szervezetek esetében az Eurostat fizetésimérleg kézikönyvének legújabb kiadásában található pszeudo-ISO kódokat.

Kapcsolatban álló ügyfelek csoportjai esetében nem kell országot megadni.

050

Terméktípus

A 010-es oszlopban feltüntetett kibocsátókhoz/partnerekhez terméktípust kell rendelni annak a terméknek megfelelően, amelyben az intézmény az eszközt tartja, vagy amelyben a készenléti likviditási hitelkeretet a rendelkezésére bocsátották, az alábbi félkövérrel kiemelt kódok alkalmazásával:

 

SrB (előresorolt kötvény)

 

SubB (alárendelt kötvény)

 

CP (kereskedelmi értékpapír)

 

CB (fedezett kötvény)

 

US (ÁÉKBV-értékpapír, azaz átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásban meglévő részesedést megtestesítő vagy ilyen vállalkozás által kibocsátott pénzügyi instrumentum)

 

ABS (eszközfedezetű értékpapír)

 

CrCl (hitelkövetelés)

 

Eq (részvény)

 

Arany (amennyiben fizikailag létező arany, amely egyetlen partnerként kezelhető)

 

LiqL (az intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó likviditási hitelkeret)

 

OPT (egyéb terméktípus)

060

Pénznem

A 010-es oszlopban feltüntetett kibocsátókhoz vagy partnerekhez a 060-as oszlopban ISO-pénznemkódot kell rendelni a kapott eszköz vagy az intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó likviditási hitelkeret pénznemének megfelelően. Az ISO 4217 szerinti hárombetűs pénznemkódot kell megadni.

Amennyiben a kiegyensúlyozó kapacitás koncentrációjához többdevizás hitelkeret is tartozik, a keretet abban a pénznemben kell figyelembe venni, amely a koncentráció fennmaradó részében meghatározó. Az 575/2013/EU rendelet 415. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a jelentős pénznemekre vonatkozó külön adatszolgáltatás tekintetében az intézmények értékelik a pénznemet, amelyben az áramlásra várhatóan sor kerül, és a tételt csak ebben a jelentős pénznemben adják meg, összhangban az LCR jelentős pénznemekben való külön adatszolgáltatásra vonatkozó utasításaival, az (EU) 2016/322 rendeletnek megfelelően.

070

Hitelminőségi besorolás

Az 575/2013/EU rendelet szerinti megfelelő hitelminőségi besorolást kell megadni, amelynek meg kell egyeznie a tételek lejárati összhang táblában megadott hitelminőségi besorolásával. Amennyiben nincs minősítés, a »nem minősített« kategóriát kell megadni.

080

Piaci érték/névérték

Az eszközök piaci értéke vagy valós értéke, illetve – adott esetben – az intézménynek nyújtott, le nem hívott likviditási hitelkeret névértéke.

090

Központi bank által elfogadható biztosítéki érték

Az adott eszközöknek a jegybanki rendelkezésre állás szabályai szerint megállapított biztosítéki értéke.

Az (EU) 2015/233 rendeletben szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.”


IX MELLÉKLET

„XXII. MELLÉKLET

AMM LEJÁRATI TÁBLÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

AMM-TÁBLÁK

Tábla száma

Tábla kódja

Tábla / táblacsoport megnevezése

 

 

A LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁHOZ TARTOZÓ TÁBLA

66

C 66.01

A LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁHOZ TARTOZÓ TÁBLA


C 66.01 – LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLA

Összesen és jelentős pénznemek

Kód

Azonosító

Tétel

Szerződéses pénzáramlás lejárata

010

020

030

040

050

060

070

080

090

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

010-380

1

KIÁRAMLÁSOK

 

Egynapos

> 1 nap =< 2 nap

> 2 nap =< 3 nap

> 3 nap =< 4 nap

> 4 nap =< 5 nap

> 5 nap =< 6 nap

> 6 nap =< 7 nap

> 7 nap =< 2 hét

> 2 hét =< 3 hét

> 3 hét =< 30 nap

> 30 nap =< 5 hét

> 5 hét=< 2 hónap

> 2 hónap =< 3 hónap

> 3 hónap =< 4 hónap

> 4 hónap =< 5 hónap

> 5 hónap =< 6 hónap

> 6 hónap =< 9 hónap

> 9 hónap =< 12 hónap

> 12 hónap =< 2 év

> 2 év =< 5 év

> 5 év

010

1.1

Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek (ha nem lakossági betétként kezeltek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

020

1.1.1

lejáró fedezetlen kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

030

1.1.2

szabályozott fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

040

1.1.3

lejáró értékpapírosítások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

050

1.1.4

egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

060

1.2

Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek, a következőkkel fedezve:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

070

1.2.1

1. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

080

1.2.1.1

1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

090

1.2.1.1.1

1. szintű központi banki eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100

1.2.1.1.2

1. szintű eszközök (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110

1.2.1.1.3

1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120

1.2.1.1.4

1. szintű eszközök (CQS4+)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130

1.2.1.2

1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

140

1.2.2

2A. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150

1.2.2.1

2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

160

1.2.2.2

2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170

1.2.2.3

2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180

1.2.3

2B. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

190

1.2.3.1

2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200

1.2.3.2

2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210

1.2.3.3

2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

220

1.2.3.4

2B. szintű részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230

1.2.3.5

2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

240

1.2.4

egyéb forgalomképes eszköz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

250

1.2.5

egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

260

1.3

A kapott betétekből származó, az 1.2. pontban nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270

1.3.1

stabil lakossági betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

280

1.3.2

egyéb lakossági betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290

1.3.3

operatív betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300

1.3.4

hitelintézetektől származó nem operatív betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

310

1.3.5

egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

320

1.3.6

központi bankoktól származó nem operatív betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

330

1.3.7

nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

340

1.3.8

egyéb partnerektől származó nem operatív betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

350

1.4

Lejáró devizacsere-ügylet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

360

1.5

Az 1.4. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

370

1.6

Egyéb kiáramlások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

380

1.7

Kiáramlások összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

390-720

2

BEÁRAMLÁSOK

 

Egynapos

> 1 nap =< 2 nap

> 2 nap =< 3 nap

> 3 nap =< 4 nap

> 4 nap =< 5 nap

> 5 nap =< 6 nap

> 6 nap =< 7 nap

> 7 nap =< 2 hét

> 2 hét =< 3 hét

> 3 hét =< 30 nap

> 30 nap =< 5 hét

> 5 hét=< 2 hónap

> 2 hónap =< 3 hónap

> 3 hónap =< 4 hónap

> 4 hónap =< 5 hónap

> 5 hónap =< 6 hónap

> 6 hónap =< 9 hónap

> 9 hónap =< 12 hónap

> 12 hónap =< 2 év

> 2 év =< 5 év

> 5 év

390

2.1

Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

400

2.1.1

1. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

410

2.1.1.1

1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

420

2.1.1.1.1

1. szintű központi banki eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

430

2.1.1.1.2

1. szintű eszközök (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

440

2.1.1.1.3

1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450

2.1.1.1.4

1. szintű eszközök (CQS4+)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

460

2.1.1.2

1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

470

2.1.2

2A. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

480

2.1.2.1

2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

490

2.1.2.2

2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

500

2.1.2.3

2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

510

2.1.3

2B. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

520

2.1.3.1

2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

530

2.1.3.2

2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

540

2.1.3.3

2B. szintű vállalati kötvények (CQ1-3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

550

2.1.3.4

2B. szintű részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

560

2.1.3.5

2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

570

2.1.4

egyéb forgalomképes eszköz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

580

2.1.5

egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

590

2.2

Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. pontban nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

600

2.2.1

lakossági ügyfelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

610

2.2.2

nem pénzügyi vállalatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

620

2.2.3

hitelintézetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

630

2.2.4

egyéb pénzügyi ügyfelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

640

2.2.5

központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

650

2.2.6

egyéb partnerek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

660

2.3

Lejáró devizacsere-ügylet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

670

2.4

A 2.3. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

680

2.5

Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

690

2.6

Egyéb beáramlások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

700

2.7

Beáramlások összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

710

2.8

Nettó finanszírozási eltérés (gap)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

720

2.9

Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

730-1080

3

KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS

Nyitó állomány

Egynapos

> 1 nap =< 2 nap

> 2 nap =< 3 nap

> 3 nap =< 4 nap

> 4 nap =< 5 nap

> 5 nap =< 6 nap

> 6 nap =< 7 nap

> 7 nap =< 2 hét

> 2 hét =< 3 hét

> 3 hét =< 30 nap

> 30 nap =< 5 hét

> 5 hét=< 2 hónap

> 2 hónap =< 3 hónap

> 3 hónap =< 4 hónap

> 4 hónap =< 5 hónap

> 5 hónap =< 6 hónap

> 6 hónap =< 9 hónap

> 9 hónap =< 12 hónap

> 12 hónap =< 2 év

> 2 év =< 5 év

> 5 év

730

3.1

Pénzérmék és bankjegyek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

740

3.2

Lehívható központi banki tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

750

3.3

1. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

760

3.3.1

1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

770

3.3.1.1

1. szintű központi banki eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

780

3.3.1.2

1. szintű eszközök (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

790

3.3.1.3

1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

800

3.3.1.4

1. szintű eszközök (CQS4+)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

810

3.3.2

1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

820

3.4

2A. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

830

3.4.1

2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

840

3.4.3

2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

850

3.4.4

2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

860

3.5

2B. szintű forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

870

3.5.1

2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

880

3.5.2

2B. szintű fedezett kötvények (CQS1-6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

890

3.5.3

2B. szintű vállalati kötvények (CQS1-3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

900

3.5.4

2B. szintű részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

910

3.5.5

2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

920

3.6

egyéb forgalomképes eszköz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

930

3.6.1

központi kormányzat (CQS1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

940

3.6.2

központi kormányzat (CQS 2 & 3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

950

3.6.3

részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

960

3.6.4

fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

970

3.6.5

eszközfedezetű értékpapírok (ABS)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

980

3.6.6

egyéb forgalomképes eszköz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

990

3.7

Központi bank által elfogadható nem forgalomképes eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1000

3.8

Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1010

3.8.1

1. szintű keretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1020

3.8.2

2B. szintű korlátozott felhasználású keretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1030

3.8.3

2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1040

3.8.4

egyéb keretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1050

3.8.4.1

csoporton belüli partnerektől

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1060

3.8.4.2

egyéb partnerektől

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1070

3.9

A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1080

3.10

Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1090-1130

4

FÜGGŐ TÉTELEK

 

Egynapos

> 1 nap =< 2 nap

> 2 nap =< 3 nap

> 3 nap =< 4 nap

> 4 nap =< 5 nap

> 5 nap =< 6 nap

> 6 nap =< 7 nap

> 7 nap =< 2 hét

> 2 hét =< 3 hét

> 3 hét =< 30 nap

> 30 nap =< 5 hét

> 5 hét=< 2 hónap

> 2 hónap =< 3 hónap

> 3 hónap =< 4 hónap

> 4 hónap =< 5 hónap

> 5 hónap =< 6 hónap

> 6 hónap =< 9 hónap

> 9 hónap =< 12 hónap

> 12 hónap =< 2 év

> 2 év =< 5 év

> 5 év

1090

4.1

Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1100

4.1.1

Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1110

4.1.1.1

a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1120

4.1.1.2

egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1130

4.1.2

Likviditási keretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1140

4.2

Leminősítés miatti kiáramlások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1150-1290

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

Nyitó állomány

Egynapos

> 1 nap =< 2 nap

> 2 nap =< 3 nap

> 3 nap =< 4 nap

> 4 nap =< 5 nap

> 5 nap =< 6 nap

> 6 nap =< 7 nap

> 7 nap =< 2 hét

> 2 hét =< 3 hét

> 3 hét =< 30 nap

> 30 nap =< 5 hét

> 5 hét=< 2 hónap

> 2 hónap =< 3 hónap

> 3 hónap =< 4 hónap

> 4 hónap =< 5 hónap

> 5 hónap =< 6 hónap

> 6 hónap =< 9 hónap

> 9 hónap =< 12 hónap

> 12 hónap =< 2 év

> 2 év =< 5 év

> 5 év

1200

10

Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli kiáramlások (a devizaügyletek kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1210

11

Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások (a devizaügyletek és a lejáró értékpapírok kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1220

12

Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások lejáró értékpapírokból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1230

13

Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1240

14

Központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1270

17

Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1280

18

Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1290

19

Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


X. MELLÉKLET

„XXIII. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A XXII. MELLÉKLET LEJÁRATI ÖSSZHANG TÁBLÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁJÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 509
II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ 510

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.

Az intézmények tevékenységében mutatkozó lejárati eltérések (»lejárati tábla«) XXII. mellékletben történő bemutatása érdekében az intézmények az e mellékletben meghatározott útmutatót alkalmazzák.

2.

A lejárati tábla monitorozási eszköz, amely a szerződéses áramlásokat és a függő kiáramlásokat tartalmazza. A jogilag kötelező erejű megállapodásokból eredő szerződéses áramlásokról és az adatszolgáltatás időpontjától számított hátralévő futamidőről az adott megállapodások rendelkezéseinek megfelelően kell adatot szolgáltatni.

3.

Az intézmények a beáramlásokat nem vehetik többszörösen figyelembe.

4.

A »Nyitó állomány« oszlopban az adatszolgáltatás időpontjában meglévő állományt kell feltüntetni.

5.

A XXII. mellékletben található táblában kizárólag az üres fehér mezőket kell kitölteni.

6.

A lejárati tábla »Kiáramlások« és »Beáramlások« szakasza tartalmazza valamennyi mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételből származó jövőbeli szerződéses pénzáramlásokat. Csak az adatszolgáltatás időpontjában érvényes szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni.

7.

A lejárati tábla »Kiegyensúlyozó kapacitás« című szakaszában azon meg nem terhelt eszközállományt vagy egyéb finanszírozási forrást kell megjeleníteni, amely az adatszolgáltatás időpontjában jogilag és gyakorlatilag az intézmény rendelkezésére áll a potenciális finanszírozási hiányok fedezésére. Csak az adatszolgáltatás időpontjában létező szerződések szerinti kiáramlásokat és beáramlásokat kell feltüntetni.

8.

A pénzeszköz-kiáramlásokat és -beáramlásokat a megfelelő »Kiáramlások«, illetve »Beáramlások« szakaszban bruttó értéken, pozitív előjellel kell szerepeltetni. A kifizetendő és jóváírandó összegeket a »Kiáramlások«, illetve »Beáramlások« szakaszban kell feltüntetni.

9.

A lejárati tábla »Kiegyensúlyozó kapacitás« című szakaszában a kiáramlásokat negatív, a beáramlásokat pozitív előjellel, mindkét esetben nettó értéken kell szerepeltetni. A pénzáramlások esetében az esedékes összeget kell feltüntetni. Az értékpapír-áramlásokat aktuális piaci értéken kell szerepeltetni. A hitel- és likviditási keretekben történő áramlásokat a szerződés szerint rendelkezésre álló összeggel kell szerepeltetni.

10.

A szerződéses áramlásokat hátralévő futamidejük szerint kell megosztani a huszonkét lejárati sáv között; a napok naptári napokat jelentenek.

11.

Adatot kell szolgáltatni valamennyi szerződéses áramlásról, ezen belül valamennyi nem pénzügyi tevékenységből származó, lényeges pénzáramlásról (adóról, bónuszról, osztalékról és járadékról).

12.

Az áramlások szerződéses lejáratainak meghatározása során érvényesítendő konzervatív megközelítés érdekében, az intézmények biztosítják a következőket:

a)

fizetési halasztásra vagy bejövő előlegkifizetésre vonatkozó opció esetében azt kell feltételezni, hogy az opciót lehívják, amennyiben ez az intézményből történő kiáramlások előrehozásához vagy az intézménybe történő beáramlások halasztásához vezet;

b)

amennyiben az intézményből történő kiáramlások előrehozására vonatkozó opció gyakorlása kizárólag az intézmény mérlegelési jogkörébe tartozik, csak akkor feltételezhető, hogy az opciót lehívják, ha ez megfelel az intézménnyel kapcsolatos piaci várakozásnak. Nem feltételezhető, hogy az opciót lehívják, amennyiben ez az intézménybe történő beáramlások előrehozásához vagy az intézményből történő kiáramlások halasztásához vezet. A beáramlással azonos napon kell szerepeltetni az olyan pénzeszköz-kiáramlást, amelyet szerződés alapján a beáramlás idéz elő (pl. közvetítő finanszírozás esetében);

c)

valamennyi látra szóló és lejárat nélküli betétet egynaposként, a 020-as oszlopban kell szerepeltetni;

d)

a nyitott repókat, a fordított repókat és a hasonló, bármely fél által bármely napon lezárható ügyleteket egynapos lejáratúnak kell tekinteni, kivéve akkor, ha a felmondási idő egy napnál hosszabb; ebben az esetben a felmondási időnek megfelelő lejárati sávban kell őket feltüntetni;

e)

feltételezni kell, hogy a lejárat előtti felmondási opcióval rendelkező lekötött lakossági betétek abban az időszakban járnak le, amikor a lejárat előtti felmondás nem jár az (EU) 2015/61 rendelet 25. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti büntetéssel;

f)

amennyiben az intézmény az e bekezdésben meghatározott szabályok alapján nem képes megállapítani valamely adott tétel vagy annak egy része vonatkozásában a szerződéses kifizetési ütemezés egy minimális menetrendjét, úgy a tételt vagy annak adott részét öt évnél hosszabb lejáratú tételként a 220-as oszlopban tünteti fel.

13.

A kamatok minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli instrumentumból származó ki- és -beáramlását szerepeltetni kell a »kiáramlások« és a »beáramlások« szakasz valamennyi megfelelő tételében.

14.

A lejáró devizacsere-ügyleteknél a keresztdevizás csereügyletek, a határidős devizaügyletek és a ki nem egyenlített azonnali devizamegállapodások lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni.

15.

A ki nem egyenlített ügyletekből származó pénzáramlásokat a kiegyenlítésüket megelőző rövid időszakban a megfelelő sorokban és lejárati sávokban kell szerepeltetni.

16.

Üresen kell hagyni azokat a tételeket, amelyeknél az intézmény nem végez alapul szolgáló üzleti tevékenységet, például egy adott kategóriában nem rendelkezik betéttel.

17.

Nem kell jelenteni a késedelmes tételeket és azokat a tételeket, amelyek esetében az intézménynek oka van nemteljesítést feltételezni.

18.

Amennyiben a kapott biztosítékot olyan ügyletben zálogosítják újra el, amelynek lejárata későbbi, mint azé az ügyleté, amelyben az intézmény megkapta a biztosítékot, a kapott biztosíték valós értékének összegével megegyező értékpapír-kiáramlást kell feltüntetni a biztosíték fogadásához vezető ügylet lejáratának megfelelő lejárati sáv kiegyensúlyozó kapacitásra vonatkozó szakaszában.

19.

A csoporton belüli tételek nem érintik a konszolidált alapon történő adatszolgáltatást.

II. RÉSZ: A TÁBLA EGYES SORAIRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

010–380

1.   KIÁRAMLÁSOK

A pénzeszköz-kiáramlások teljes összegét az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni:

010

1.1   Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek

Az adatot szolgáltató intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból (saját kibocsátásból) származó pénzeszköz-kiáramlások.

020

1.1.1   lejáró fedezetlen kötvények

Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok az adatot szolgáltató intézmény által harmadik fél részére kibocsátott fedezetlen adósságinstrumentumok.

030

1.1.2   szabályozott fedezett kötvények

Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdése vagy a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerint kezelhető kötvények.

040

1.1.3   lejáró értékpapírosítások

Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok harmadik féllel végrehajtott, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti értékpapírosítások.

050

1.1.4   egyéb

Az 1.1. sorban feltüntetett, olyan kibocsátott értékpapírokból származó pénzeszköz-kiáramlások összege, amely értékpapírok nem sorolhatók a fenti alkategóriák egyikébe sem.

060

1.2   Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő kötelezettségek, a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó összes pénzeszköz-kiáramlás teljes összege.

Megjegyzés: Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a »kiegyensúlyozó kapacitás« szakaszban kell szerepeltetni.

070

1.2.1   1. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

080

1.2.1.1   1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

Az 1.2.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem fedezett kötvény fedez.

090

1.2.1.1.1   1. szintű központi banki eszközök

Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

100

1.2.1.1.2   1. szintű eszközök (CQS1)

Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

110

1.2.1.1.3   1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

120

1.2.1.1.4   1. szintű eszközök (CQS4+)

Az 1.2.1.1. pontban feltüntetett, az 1.2.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

130

1.2.1.2   1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

Az 1.2.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

140

1.2.2   2A. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

150

1.2.2.1   2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez.

160

1.2.2.2   2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez.

170

1.2.2.3   2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

Az 1.2.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

180

1.2.3   2B. szintű forgalomképes eszközök

Az 1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet olyan forgalomképes eszköz fedez, amely megfelelne az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikkében meghatározott követelményeknek, ha nem az adott ügyletet fedezné.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

190

1.2.3.1   2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Az (EU) 2015/61 rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek.

200

1.2.3.2   2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez.

210

1.2.3.3   2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez.

220

1.2.3.4   2B. szintű részvények

Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet részvény fedez.

230

1.2.3.5   2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

Az 1.2.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.3.1–1.2.3.4. pontban feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez.

240

1.2.4   egyéb forgalomképes eszköz

Az 1.2. pontban feltüntetett pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.1., 1.2.2. vagy 1.2.3. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek.

250

1.2.5   egyéb eszközök

Az 1.2. pontban feltüntetett pénzeszköz-kiáramlások összege, amelyet nem az 1.2.1., 1.2.2., 1.2.3. vagy 1.2.4. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek.

260

1.3   Az elhelyezett betétekből származó, az 1.2. pontban nem szereplő kötelezettségek (a biztosítékként kapott betétek kivételével)

Az elhelyezett betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások az 1.2. pontban feltüntetett kiáramlások és a biztosítékként elhelyezett betétek kivételével. A származtatott ügyletekből származó pénzeszköz-kiáramlásokat az 1.4. vagy 1.5. pontban kell feltüntetni.

A betéteket a szerződés szerinti legkorábbi lejárati nappal kell szerepeltetni. Az előzetes figyelmeztetés nélkül, azonnal felvehető betéteket (»látra szóló betétek«) és a lejárat nélküli betéteket az »egynapos« lejárati sávban kell feltüntetni.

270

1.3.1   stabil lakossági betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja és 24. cikke szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

280

1.3.2   egyéb lakossági betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti lakossági betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.1. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével.

290

1.3.3   operatív betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 27. cikke szerinti operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

300

1.3.4   hitelintézetektől származó nem operatív betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, hitelintézeti betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével.

310

1.3.5   egyéb pénzügyi ügyfelektől származó nem operatív betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti pénzügyi ügyfelek által elhelyezett betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege, az 1.3.3. és 1.3.4. pontban feltüntetett kiáramlások kivételével.

320

1.3.6   központi bankoktól származó nem operatív betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, központi bankok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

330

1.3.7   nem pénzügyi vállalatoktól származó nem operatív betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett nem operatív betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

340

1.3.8   egyéb partnerektől származó nem operatív betétek

Az 1.3. pontban feltüntetett, az 1.3.1–1.3.7. pontban jelentett betétektől eltérő betétekből származó pénzeszköz-kiáramlások összege.

350

1.4   Lejáró devizacsere-ügylet

A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege.

360

1.5   Az 1.4. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek összege

Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján fizetendő, származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-kiáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó kiáramlásokat, amelyeket az 1.4. pontban kell szerepeltetni.

A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt.

A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:

1.

A lejárati tábla egyik táblájában sem szerepeltethető az olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz- és értékpapír-áramlás, amelyre vonatkozóan biztosítéki megállapodás írja elő a partnerkockázat teljes vagy arányos fedezetét. Ez azt jelenti, hogy a táblákban egyáltalán nem szerepeltethető az ilyen származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz-, értékpapír-, készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás. Nem tüntethető fel továbbá a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató 3. szakaszának »állomány« oszlopában a fedezett származtatott ügylet keretében korábban kapott vagy nyújtott készpénz- és értékpapír-fedezet állománya, kivéve a letéti felhívások nyomán bekövetkező esedékes, de még nem teljesített pénz- és értékpapír-áramlást (»készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás«). Utóbbiak közül a készpénzfedezetet az 1.5. és a 2.4. sorban (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások« és »származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások«), az értékpapír-fedezetet a 3. szakaszban (»kiegyensúlyozó kapacitás«) kell kimutatni.

2.

a pénzeszközök és értékpapírok olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó be- és kiáramlása esetében, amelyekre nem vonatkozik biztosítéki megállapodás vagy csak részleges fedezet szükséges, meg kell különböztetni az opcionalitást tartalmazó és egyéb szerződéseket:

a)

az opció jellegű származtatott ügyletekhez kapcsolódó áramlások csak akkor szerepeltethetők, ha vételi opció esetén a lehívási ár a piaci árnál alacsonyabb vagy eladási opció esetén annál magasabb (azaz az opció nyereséges). Ezek az áramlások a következők közül mindkettő együttes alkalmazásával közelíthetők:

i.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 2.4. sorában (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások«) az opció legkésőbbi lehívási napjával beáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank jogosult;

ii.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 1.5. sorában (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások«) az opció legkorábbi lehívási napjával kiáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank partnere jogosult;

b)

az a) pontban említettől eltérő szerződésekhez kapcsolódó áramlások esetében a bruttó szerződéses pénzáramlásokat az 1.5. sor (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások«) és a 2.4. sor (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások«) megfelelő lejárati sávjában, a likvid értékpapírok szerződéses áramlásait pedig a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató szakaszában – még nem rögzített összegek esetében az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó aktuális, piac által implikált határidős kamatlábak használatával – kell szerepeltetni.

370

1.6   Egyéb kiáramlások

Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5. pontban nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-kiáramlás teljes összege. A függő kiáramlások itt nem szerepeltethetők.

380

1.7   Kiáramlások összesen

Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. és 1.6. pontban feltüntetett kiáramlások összege.

390–700

2.

BEÁRAMLÁSOK

390

2.1   Fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből esedékes összegek, a következőkkel fedezve:

Az 575/2013/EU rendelet 192. cikkében meghatározott fedezett kölcsönügyletből és tőkepiac-vezérelt ügyletből származó pénzeszköz-beáramlás.

Itt kizárólag a pénzáramlásokat kell feltüntetni, a fedezett kölcsönügylethez és a tőkepiac-vezérelt ügylethez kapcsolódó értékpapír-áramlásokat a »kiegyensúlyozó kapacitás« szakaszban kell szerepeltetni.

400

2.1.1   1. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

410

2.1.1.1   1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

A 2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem fedezett kötvény fedez.

420

2.1.1.1.1   1. szintű központi banki eszközök

A 2.1.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

430

2.1.1.1.2   1. szintű eszközök (CQS1)

A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

440

2.1.1.1.3   1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

450

2.1.1.1.4   1. szintű eszközök (CQS4+)

A 2.1.1.1. pontban feltüntetett, a 2.1.1.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz fedez.

460

2.1.1.2   1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

A 2.1.1. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

470

2.1.2   2A. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

480

2.1.2.1   2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény fedez.

490

2.1.2.2   2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény fedez.

500

2.1.2.3   2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

A 2.1.2. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képviselő eszköz fedez. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

510

2.1.3   2B. szintű forgalomképes eszközök

A 2.1. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközökkel fedezett pénzeszköz-beáramlások összege.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

520

2.1.3.1   2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet eszközfedezetű értékpapír fedez, utóbbiak közé értve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is.

530

2.1.3.2   2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet fedezett kötvény fedez.

540

2.1.3.3   2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír fedez.

550

2.1.3.4   2B. szintű részvények

A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet részvény fedez.

560

2.1.3.5   2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

A 2.1.3. pontban feltüntetett olyan pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.3.1–2.1.3.4. pontban feltüntetett 2B. szintű eszköz fedez.

570

2.1.4   egyéb forgalomképes eszköz

A 2.1. pontban feltüntetett pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.1, 2.1.2. vagy 2.1.3. pontban feltüntetett forgalomképes eszközök fedeznek.

580

2.1.5   egyéb eszközök

A 2.1. pontban feltüntetett pénzeszköz-beáramlások összege, amelyet nem a 2.1.1., 2.1.2., 2.1.3. vagy 2.1.4. pontban feltüntetett eszközök fedeznek.

590

2.2   Hitelekből és előlegekből eredő, a 2.1. pontban nem szereplő esedékes összegek a következő ügyfelektől:

Hitelekből és előlegekből származó beáramlások.

A pénzeszköz-beáramlásokat a szerződés szerinti legkésőbbi törlesztési nappal kell feltüntetni. Rulírozó hitelkeretek esetében feltételezni kell, hogy a meglévő hitelt megújítják, a fennmaradó egyenleg pedig folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretként kezelendő.

600

2.2.1   lakossági ügyfelek

A 2.2. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti, természetes személytől vagy kkv-tól származó pénzeszköz-beáramlások összege.

610

2.2.2   nem pénzügyi vállalatok

A 2.2. pontban feltüntetett, nem pénzügyi vállalatoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege.

620

2.2.3   hitelintézetek

A 2.2. pontban feltüntetett, hitelintézetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege.

630

2.2.4   egyéb pénzügyi ügyfelek

A 2.2. pontban feltüntetett, az (EU) 2015/61 rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti pénzügyi ügyfelektől származó pénzeszköz-beáramlások összege, a 2.2.3. pontban feltüntetett beáramlások kivételével.

640

2.2.5   központi bankok

A 2.2. pontban feltüntetett, központi bankoktól származó pénzeszköz-beáramlások összege.

650

2.2.6   egyéb partnerek

A 2.2. pontban feltüntetett, a 2.2.1–2.2.5. pontban nem említett egyéb szervezetektől származó pénzeszköz-beáramlások összege.

660

2.3   Lejáró devizacsere-ügylet

A devizacsere-ügyletek lejáratából, például a tőkeösszegek lejáratkori cseréjéből származó szerződéses pénzeszköz-beáramlások teljes összege.

A tábla megfelelő lejárati sávjaiban szereplő keresztdevizás csereügyletek és határidős devizaügyletek lejáratkori névértékét a tábla vonatkozó lejárati sávjában kell feltüntetni.

670

2.4.   A 2.3. pontban nem szereplő, származtatott ügyletekből eredő követelések összege

Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt szerződések alapján követelést képező származtatott pozíciókból származó pénzeszköz-beáramlások teljes összege, kivéve a lejáró devizacsere-ügyletekből származó beáramlásokat, amelyeket a 2.3. pontban kell szerepeltetni.

A teljes összegnek a kiegyenlítési összegeket kell mutatnia az adatszolgáltatás időpontjában nem teljesített letéti felhívásokkal együtt.

A teljes összegnek az alábbi 1. és 2. elem összegét kell mutatnia a különböző lejárati sávokban:

1.

a lejárati táblában nem szerepeltethető az olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénz- és értékpapír-áramlás, amelyre vonatkozóan biztosítéki megállapodás írja elő a partnerkockázat teljes vagy arányos fedezetét, és ugyancsak nem szerepeltethető a táblában az ilyen származtatott ügyletekhez kapcsolódó semmilyen pénz-, értékpapír-, készpénzfedezet- és értékpapírfedezet-áramlás. Nem tüntethető fel továbbá a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató 3. szakaszának »állomány« oszlopában a fedezett származtatott ügylet keretében korábban kapott vagy nyújtott készpénz- és értékpapír-fedezet állománya, kivéve a letéti felhívások nyomán bekövetkező esedékes, de még nem teljesített pénz- és értékpapír-áramlást. Utóbbiak közül a készpénzfedezetet az 1.5. és a 2.4. sorban (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások« és »származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások«), az értékpapír-fedezetet a 3. szakaszban (»kiegyensúlyozó kapacitás«) kell kimutatni;

2.

a pénzeszközök és értékpapírok olyan származtatott ügyletekhez kapcsolódó be- és kiáramlása esetében, amelyekre nem vonatkozik biztosítéki megállapodás vagy csak részleges fedezet szükséges, meg kell különböztetni az opcionalitást tartalmazó és egyéb szerződéseket:

a)

az opció jellegű származtatott ügyletekhez kapcsolódó áramlások csak akkor szerepeltethetők, ha az opció nyereséges. Ezek az áramlások a következők közül mindkettő együttes alkalmazásával közelíthetők:

i.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 2.4. sorában (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások«) az opció legkésőbbi lehívási napjával beáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank jogosult;

ii.

a szerződés aktuális piaci értékét vagy nettó jelenértékét a lejárati tábla 1.5. sorában (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások«) az opció legkorábbi lehívási napjával kiáramlásként kell szerepeltetni, ha az opció lehívására a bank partnere jogosult;

b)

az a) pontban említettől eltérő szerződésekhez kapcsolódó áramlások esetében a bruttó szerződéses pénzáramlásokat az 1.5. sor (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-kiáramlások«) és a 2.4. sor (»származtatott ügyletekhez kapcsolódó pénzeszköz-beáramlások«) megfelelő lejárati sávjában, az értékpapírok szerződéses áramlásait pedig a lejárati tábla kiegyensúlyozó kapacitást mutató szakaszában – még nem rögzített összegek esetében az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandó aktuális, piac által implikált határidős kamatlábak használatával – kell szerepeltetni.

680

2.5   Saját portfólióban tartott, lejáró értékpapír

A kötvényekben végrehajtott saját befektetésekből eredő, a szerződés szerinti hátralévő futamidővel szerepeltetett, esedékes tőketörlesztésből származó beáramlások összege. A tétel magában foglalja a kiegyensúlyozó kapacitásban szerepeltetett lejáró értékpapírokból származó pénzeszköz-beáramlást. Azaz amennyiben egy értékpapír lejár, értékpapír-kiáramlásként kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás táblában, és pénzeszköz-beáramlásként itt.

690

2.6   Egyéb beáramlások

A 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. és 2.5. pontban nem szereplő valamennyi egyéb pénzeszköz-beáramlás teljes összege. A függő beáramlások itt nem szerepeltethetők.

700

2.7   Beáramlások összesen

A 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5. és 2.6. pontban feltüntetett beáramlások összege.

710

2.8   Nettó finanszírozási eltérés (gap)

A 2.7. pontban szereplő beáramlások összértéke csökkentve az 1.7. pontban szereplő kiáramlások összértékével.

720

2.9   Halmozott nettó finanszírozási eltérés (gap)

Halmozott nettó szerződéses hiány az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig.

730-1080

3.   KIEGYENSÚLYOZÓ KAPACITÁS

A lejárati tábla »kiegyensúlyozó kapacitás« táblája az intézmény különböző likviditású eszközállományainak alakulásáról nyújt tájékoztatást, köztük a forgalomképes eszközökről, a központi bank által elfogadható eszközökről, valamint az intézmény által kapott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekről.

Konszolidált szintű adatszolgáltatás esetén a központi bank általi elfogadhatóságnak az egyes konszolidált intézményekre a saját joghatóságukban alkalmazandó szabályait kell figyelembe venni.

A kiegyensúlyozó kapacitásban azokat a forgalomképes eszközöket kell szerepeltetni, amelyeket kiterjedt, mély és aktív, alacsony koncentrációs szintű repo- vagy készpénzpiacokon forgalmaznak.

A kiegyensúlyozó kapacitás tábla oszlopaiban csak olyan meg nem terhelt eszközök szerepelhetnek, amelyeket az intézmény bármikor készpénzre válthat, hogy megszüntethesse az adott időtávon történő pénzeszköz-beáramlások és -kiáramlások közötti szerződéses hiányt. A megterhelt eszközök fogalommeghatározása tekintetében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alkalmazandó. Az eszközök nem használhatók hitelminőség-javításra strukturált ügyletekben, nem használhatók fel működési költségek (például járadékok, bérek) finanszírozására, és azokat egyértelműen és kizárólagosan függő finanszírozási forrásként kell kezelni.

A fordított repoügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) keretében az intézmény által biztosítékként kapott eszközök figyelembe vehetők a kiegyensúlyozó kapacitásban akkor, ha azokat az intézmény tartja, azokat újból nem zálogosították el, és azok jogszabály és szerződés alapján az intézmény rendelkezésére állnak.

A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében, ha az intézmény a 3.1–3.7. pontban elkülönített eszközöket szerepeltet, az e keretekhez kapcsolódó kapacitást nem szerepelteti a 3.8. pontban.

Az eszközöket a nyitó állományban, a 010-es oszlopban kell feltüntetni, ha megfelelnek a sor leírásának és az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre állnak.

A 020–220-as oszlopok a kiegyensúlyozó kapacitáson belüli szerződéses áramlásokat tartalmazzák. Ha egy intézmény repoügyletet kötött, a kirepózott eszközt értékpapír-beáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást az 1.2. pont megfelelő pénzeszköz-kiáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. Ha egy intézmény fordított repoügyletet kötött, a berepózott eszközt értékpapír-kiáramlásként kell visszavezetni a repoügylet lejáratának megfelelő lejárati sávban. Ugyanígy a lejáró repoügyletből származó pénzeszköz-kiáramlást a 2.1. pont megfelelő pénzeszköz-beáramlási lejárati sávjában kell feltüntetni. A biztosítéki csereügyleteket szerződéses értékpapír-beáramlásokként és értékpapír-kiáramlásokként, a csereügyletek lejárata szerinti lejárati sávban kell feltüntetni a kiegyensúlyozó kapacitás szakaszban.

A 3.8. pontban szereplő hitel- és likviditási keretek szerződés szerint rendelkezésre álló összegének változását a megfelelő lejárati sávban áramlásként kell feltüntetni. Ha egy intézmény egynapos betétet helyez el központi banknál, akkor a betét összegét a 3.2. pontban nyitó állományként, továbbá a tételre vonatkozó »egynapos« lejárati kategóriában pénzeszköz-kiáramlásként kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a keletkező pénzeszköz-beáramlást a 2.2.5. pontban kell feltüntetni.

A kiegyensúlyozó kapacitáson belül a lejáró értékpapírokat szerződés szerinti lejáratuk alapján kell szerepeltetni. Egy értékpapír lejáratakor azt el kell távolítani abból az eszközkategóriából, amelyben eredetileg szerepelt, azaz értékpapír-kiáramlásként kell kezelni, a keletkező pénzeszköz-beáramlást pedig a 2.5. pontban kell feltüntetni.

A megfelelő sávban valamennyi értékpapírt aktuális piaci értéken kell szerepeltetni.

A 3.8. pontban kizárólag a szerződés szerint rendelkezésre álló összegek szerepeltethetők.

A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében a pénzeszköz-beáramlások nem számolhatók el a kiegyensúlyozó kapacitás 3.1. vagy 3.2. pontjában.

A kiegyensúlyozó kapacitás tételeit az alábbi alkategóriákban kell feltüntetni:

730

3.1   Pénzérmék és bankjegyek

A pénzérmék és bankjegyek alkotta készpénz teljes összege.

740

3.2   Lehívható központi banki tartalékok

A legkésőbb egy napon belül lehívható, az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti központi banknál elhelyezett tartalékok teljes összege.

A központi bankokkal szembeni vagy általuk biztosított követeléseket képviselő értékpapírok itt nem szerepeltethetők.

750

3.3   1. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 10. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 1. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

760

3.3.1   1. szintű eszközök a fedezett kötvények kivételével

A 3.3. pontban feltüntetett összeg, a fedezett kötvények kivételével.

770

3.3.1.1   1. szintű központi banki eszközök

A 3.3.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely központi bankokkal szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel.

780

3.3.1.2   1. szintű eszközök (CQS1)

A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

790

3.3.1.3   1. szintű eszközök (CQS2, CQS3)

A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

800

3.3.1.4   1. szintű eszközök (CQS4+)

A 3.3.1. pontban feltüntetett, a 3.3.1.1. pontban feltüntetetteken kívüli azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 4-es vagy rosszabb hitelminőségi besorolást kapott kibocsátóval vagy garantőrrel szembeni vagy általa garantált követeléseket képviselő eszköz.

810

3.3.2   1. szintű fedezett kötvények (CQS1)

A 3.3. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény. Az (EU) 2015/61 rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvények minősülhetnek 1. szintű eszköznek.

820

3.4   2A. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2A. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

830

3.4.1   2A. szintű vállalati kötvények (CQS1)

A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott vállalati kötvény.

840

3.4.2   2A. szintű fedezett kötvények (CQS1, CQS2)

A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es vagy 2-es hitelminőségi besorolást kapott fedezett kötvény.

850

3.4.3   2A. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS1, CQS2)

A 3.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szembeni vagy általuk garantált követeléseket képvisel. Az (EU) 2015/61 rendelet 11. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően csak az 1-es és 2-es hitelminőségi besorolással rendelkező közszektorbeli eszközök minősülhetnek 2A. szintű eszköznek.

860

3.5   2B. szintű forgalomképes eszközök

Az (EU) 2015/61 rendelet 7., 8. és 12. vagy 13. cikke szerinti forgalomképes eszközök piaci értéke.

A KBF-ek az (EU) 2015/61 rendelet 15. cikkének megfelelő, 2B. szintű eszköznek minősülő részvényeit vagy befektetési jegyeit az alábbi alkategóriákban, az alapterméküknek megfelelően kell feltüntetni.

870

3.5.1   2B. szintű eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (CQS1)

A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír, ideértve a lakóingatlannal fedezett értékpapírokat is. Az (EU) 2015/61 rendelet 13. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően csak az 1-es hitelminőségi besorolással rendelkező eszközfedezetű értékpapírok minősülhetnek 2B. szintű eszköznek.

880

3.5.2   2B. szintű fedezett kötvények (CQS 1-6)

A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény.

890

3.5.3   2B. szintű vállalati kötvények (CQS 1-3)

A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely hitelviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír.

900

3.5.4   2B. szintű részvények

A 3.5. pontban feltüntetett azon összeg, amely részvény.

910

3.5.5   2B. szintű közszektorbeli intézményi eszközök (CQS 3-5)

A 3.5. pontban feltüntetett összeg, amely a 3.5.1–3.5.4. pontban nem szereplő 2B. szintű eszköz.

920

3.6   Egyéb forgalomképes eszköz

A 3.3., 3.4. és 3.5. pontban feltüntetett forgalomképes eszközökön kívüli forgalomképes eszközök piaci értéke.

A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli vagy saját kibocsátású egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni.

930

3.6.1   központi kormányzat (CQS1)

A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 1-es hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel.

940

3.6.2   központi kormányzat (CQS2-3)

A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely kijelölt külső hitelminősítő intézettől 2-es vagy 3-as hitelminőségi besorolást kapott központi kormányzattal szembeni vagy általa garantált követeléseket képvisel.

950

3.6.3   részvények

A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely részvény.

960

3.6.4   fedezett kötvények

A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely fedezett kötvény.

970

3.6.5   ABS

A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely eszközfedezetű értékpapír.

980

3.6.6   egyéb forgalomképes eszköz

A 3.6. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.6.1–3.6.5. pontban nem szereplő egyéb forgalomképes eszköz.

990

3.7   Központi bank által elfogadható nem forgalomképes eszközök

Az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető azon nem forgalomképes eszközök könyv szerinti értéke, amelyek elfogadható fedezetet képeznek a központi bank szokásos likviditási műveleteihez.

Az (EU) 2015/233 bizottsági végrehajtási rendelet (1) mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelyek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni. A kiegyensúlyozó kapacitásban nem szerepeltethetők a csoporton belüli vagy saját kibocsátású egyéb forgalomképes eszközökből származó értékpapír-áramlások és értékpapírok. Az ilyen tételekből származó pénzeszköz-áramlásokat a tábla 1. és 2. szakaszában kell feltüntetni.

1000

3.8   Kapott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek

Az adatot szolgáltató intézmény rendelkezésére tartott, le nem hívott, folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek teljes összege. Magában foglalja a szerződés alapján visszavonhatatlan kereteket. Az intézményeknek csökkentett összeget kell feltüntetniük akkor, ha a lehívás esetleges biztosítékigénye meghaladja a rendelkezésre álló biztosítékokat.

A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében akkor, ha az adatszolgáltató intézmény eszközöket különített el valamely le nem hívott keret biztosítékaként, és ezeket az eszközöket a 3.1–3.7. pontban már feltüntette, ezek a keretek a 3.8. pontban nem tüntethetők fel. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor az adatszolgáltató intézménynek esetlegesen biztosítékként eszközöket kell elkülönítenie az ebben a mezőben szerepeltetett lehívások érdekében.

1010

3.8.1   1. szintű keretek

A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti központi banki keret.

1020

3.8.2   2B. szintű korlátozott felhasználású keretek

A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 14. cikke szerinti keret.

1030

3.8.3   2B. szintű, intézményvédelmi rendszerbeli keretek

A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrás.

1040

3.8.4   egyéb keretek

A 3.8. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.1–3.8.3. pontban nem szerepel.

1050

3.8.4.1   csoporton belüli partnerektől

A 3.8.4. pontban feltüntetett azon összeg, amelynek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1060

3.8.4.2   egyéb partnerektől

A 3.8.4. pontban feltüntetett azon összeg, amely a 3.8.4.1. pontban nem szerepel.

1070

3.9   A kiegyensúlyozó kapacitás nettó változása

Ezen a soron a 3.2., 3.3., 3.4. pontban és a 3.5., 3.6. 3.7. pontban, valamint a 3.8. pontban foglalt tételekkel, azaz az adott lejárati sávban a központi bankkal, értékpapír-áramlásokkal és folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretekkel szembeni kitettségek nettó változását kell feltüntetni.

1080

3.10   Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás

Halmozott kiegyensúlyozó kapacitás az adatszolgáltatás időpontjától a vonatkozó lejárati sáv végéig.

1090–1140

4.   FÜGGŐ TÉTELEK

A lejárati tábla »Függő tételek« szakasza a függő kiáramlásokra vonatkozó információkat tartalmazza.

1090

4.1   Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó kiáramlások

Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretekből származó pénzeszköz-kiáramlások. Az intézményeknek az egy adott időszakban lehívható maximális összeget kell feltüntetniük kiáramlásként. Rulírozó hitelkeretek esetében csak a meglévő hitelen felüli összeget kell feltüntetni.

1010

4.1.1   Folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretek

A 4.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 31. cikke szerinti folyósítási kötelezettséget tartalmazó hitelkeretből származik.

1110

4.1.1.1   a kedvezményezett által 2B. szintűnek tekintett

A 4.1.1. pontban feltüntetett azon összeg, amelyet az (EU) 2015/61 rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti likviditásfinanszírozási forrásnak tekintenek.

1120

4.1.1.2   egyéb

A 4.1.1. pontban feltüntetett azon összeg, amelyet a 4.1.1.1. pontban nem tüntettek fel.

1130

4.1.2   Likviditási keretek

A 4.1. pontban feltüntetett azon összeg, amely az (EU) 2015/61 rendelet 31. cikke szerinti likviditási keretből származik.

1140

4.2   Leminősítés miatti kiáramlások

Ezen a soron az intézmények az intézmény hitelminőségének jelentős, külső hitelminősítésének legalább három fokozattal történő csökkentésének megfelelő romlásából származó hatást tüntetik fel.

A pozitív értékek függő kiáramlásokat jelentenek, a negatív értékek pedig az eredeti kötelezettség csökkenését jelentik.

Ha a leminősítés hatása a meglévő kötelezettségek lejárat előtti visszaváltása, az érintett kötelezettségeket negatív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyben az 1. pontban jelentik azokat, valamint egyidejűleg pozitív előjellel abban az idősávban, amelyben a kötelezettség esedékes lesz, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik.

Ha a leminősítés hatása letéti felhívás, az elhelyezendő fedezet piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben a fedezetet el kell helyezni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik.

Ha a leminősítés hatása a partnerektől biztosítékként kapott értékpapírok újra-elzálogosítási jogának változása, az érintett értékpapírok piaci értékét pozitív előjellel kell feltüntetni abban az idősávban, amelyikben az értékpapírok megszűnnek az adatszolgáltató intézmény számára rendelkezésre állni, amennyiben a leminősítés hatása az adatszolgáltatás időpontjában alkalmazandóvá válik.

1150–1290

5.   TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

1200

10   Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli kiáramlások (a devizaügyletek kivételével)

Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. és 1.6. pontban feltüntetett azon kiáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1210

11   Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások (a devizaügyletek és a lejáró értékpapírok kivételével)

A 2.1., 2.2., 2.4. és 2.6. pontban feltüntetett azon beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1220

12   Csoporton belüli vagy intézményvédelmi rendszeren belüli beáramlások lejáró értékpapírokból

A 2.5. pontban feltüntetett azon beáramlások összege, amelyek esetében a partner az intézmény anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyavállalatnak egy másik leányvállalata vagy a hitelintézettel a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kapcsolatban áll, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagja vagy az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében említett hálózat vagy szövetkezeti csoport központi intézménye vagy társult tagja.

1230

13   Központi bank által elismert magas minőségű likvid eszközök

A 3.3., 3.4. és 3.5. sorban feltüntetett azon összeg, amely elfogadható fedezetet képez azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető.

Az (EU) 2015/233 rendelet mellékletében szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.

1240

14   Központi bank által elismert nem magas minőségű likvid eszközök

Az alábbiak összege:

i.

A 3.6. sorban feltüntetett azon összegek, amelyek elfogadható fedezetet képeznek azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető.

ii.

Azon saját kibocsátású eszközök, amelyek elfogadható fedezetet képeznek azon központi bank szokásos likviditási műveleteihez, amely az intézmény számára konszolidációs szintjén közvetlenül hozzáférhető.

Az (EU) 2015/233 rendeletben szereplő olyan pénznemben denominált eszközök esetében, amelynek tekintetében rendkívül szűk a központi bank által elfogadható fedezetek köre, a mezőt üresen kell hagyni.

1270

17   Betétekből származó kiáramlások – modellezett, viselkedés szerint

Az 1.3. sorban feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a »szokásos üzletmenet« kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz.

Az elosztásnak a betétek »ragadósságát« kell tükröznie.

Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem tartalmazhat új üzleti tevékenységekkel kapcsolatos információkat.

Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.

1280

18   Hitelekből és előlegekből származó beáramlások – modellezett, viselkedés szerint

A 2.2. sorban feltüntetett, a viselkedési lejárat szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a »szokásos üzletmenet« kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz.

Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket.

Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.

1290

19   Folyósítási kötelezettséget tartalmazó keretek lehívása – modellezett, viselkedés szerint

A 4.1. sorban feltüntetett, a lehívások magatartási szintje és az adódó likviditási igények szerint – szokásos üzletmenet alapon – az egyes idősávokba újraelosztott összeg, amelyet az adatszolgáltató intézmény a likviditási kockázat kezelésére használ. E mező alkalmazásában a »szokásos üzletmenet« kifejezés olyan helyzetet jelöl, amelyben nincs likviditási stressz.

Ez a tétel nem tükröz üzleti tervvel kapcsolatos feltételezéseket, így nem vesz tekintetbe új üzleti tevékenységeket.

Az egyes idősávokba történő elosztás során a belső célokra használt granularitást kell követni. Következésképpen nem feltétlenül kell minden idősávot kitölteni.”


(1)  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32015R0233